ROLLERREL A JOG ÚTJAIN A mesterprogram általános terve A Hosszúhetényi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 2. számú melléklete
2017. NOVEMBER 24. HOSSZÚHETÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 7694 Hosszúhetény, Verseny u. 9.
Rollerrel a jog útjain A mesterprogram általános terve
Tartalom Bevezetés ................................................................................................................................................ 2 A program .............................................................................................................................................. 3 A teljes időszak tervezett egységei, szakaszai, várható eredményei .................................................. 6
Bevezetés Napjainkban szinte elengedhetetlen követelmény a jogaink és a kötelességeink ismerete. Ha részt veszünk egy iskolarendszerű képzésen, akkor is kapunk alapvető jogi ismereteket egy-egy előadás keretében. A hétköznapokban is gyakran hivatkozunk jogszabályokra, olyan dokumentumokra, melyek a mindennapi életünket, a munkahelyünkön, a családunkban való létünket határozzák meg. Az „ignorantia iuris neminem excusat”alapvető jogelv. A szükséges és megfelelő ismeretek megszerzése azonban nem egyszerű. A főszabály mellett sok speciális rendelkezést is ismerni kell ahhoz, hogy magatartásunk jogkövető lehessen. Előírások, rendelkezések, szabályok rengetegében élünk. Hallomásokra, negatív vagy pozitív precedensekre támaszkodunk. Világunk bonyolódik, a polihisztorok kora rég lezárult. A kevésbé képzett emberek gyakran az ún. egyszerű jogügyleteik során is szakemberhez kénytelenek fordulni. Elég csak egy nyomtatvány kitöltésére, egy hivatalos levél megfogalmazására gondolnunk. Sokak számára okoz problémát. Ma például az Utcajogász program keretében A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédő csoport tagjai önkéntes jogászok társaságában hetente egy alkalommal tanácsot adnak, információt nyújtanak a hozzájuk fordulóknak, és megpróbálják kezelni az utcán élő embereket érintő problémákat.1 Több kutatás (Magyar Lelkiállapot 2013, SOTE Magatartástudományi Intézet tanulmánykötete, Hungarostudy vizsgálatok 2002, 2006, 2010) eredményei szerint a gyermekek, a fiatalok mentális és fizikális állapotára kiható családi és párkapcsolati problémák ma jelentős tényezők hazánkban. A felbomló családok majd 60%-ában érintett egy vagy több gyermek. Az életkilátások romlása befolyásolja a munkaképességet, a gyermekek, fiatalok pedig elszenvedői e krízishelyzeteknek, s ez önképük torzulásához, jövőképük elvesztéséhez, tanulási zavarokhoz, magatartási problémákhoz vezethet. Ennek a problémának a megelőzésére írták ki a Védőháló a családokért című pályázatot, mely például a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendeletben is szabályozott projekt. A projekt megvalósításához tartozó tevékenységek körében található például a kapcsolati erőszak áldozatává és elkövetőjévé válás megelőzését szolgáló program. Célcsoportja 12-18 éves fiatalok köre. Kérdőívei, foglalkozásainak tematikája is kapcsolódik, mintául szolgál a programom gyakorlati megvalósításához. Sokszor találkozunk azzal a nézettel, hogy az iskolának közelednie kellene a való élethez, az életre kellene nevelnie, hasznosítható tudást kellene közvetítenie. Mára a közoktatás részévé vált az erkölcsi nevelés, beépül a hitoktatás, az egészséges életmódra nevelés a mindennapos testnevelés és a reformkonyha révén. Számtalan olyan elem, mely egykor még a család feladata, felelőssége volt. Közben szinte minden területet átsző a bürokrácia, a jog világa. A szakképzésben megvalósul egyfajta jogi nevelés a munkavállalással kapcsolatos jogi tények, a vonatkozó jogi rendelkezések feldolgozásával a Foglalkoztatás II. tantárgy keretében. Én ennél átfogóbb, általános ismeretanyagot nyújtó írott anyag szerkesztésében gondolkodom.
1
http://utcajogasz.blog.hu/2009/01/01/informacios_anyagok (2016. szeptember 20.)
Az emberi jogi nevelési program (http://www.emberseg.hu/) interaktív módon tanórai keretben közvetíti az ismerettartalmakat az emberi jogokról és a demokráciáról.
A program Ez a program továbbmegy. Olyan foglalkoztató füzet, munkafüzet, vagy munkatankönyv megírása cél, amely azokat a jogi intézményeket, jogi eseteket dolgozná fel, melyekben a gyermekek is érintettek, melyek a gyermekeket érintik. Természetesen gyermekszemmel. Például: Mit lehet? Mit és miért nem szabad? Mit meddig nem tanácsos? Hogyan alakíthat a gyermek a saját helyzetén? Mibe szólhat bele a gyermek? Stb. A cél azonban nem pusztán a jogi tények, esetek, jogi rendelkezések feldolgozása, hanem a prevenció, egy egyéni döntéshozatalt támogató eszközrendszer kidolgozása a felelős döntés, az önállóságra nevelés, a felnőtté válás megkönnyítése érdekében. Most már nem vitatott tény, hogy a megelőzés hatékonyabb, hosszú távon eredményesebb, mint a problémakezelés. Olyan program kidolgozása a terv, amely alapvető jogszabályi rendelkezések „–tól – ig” határait ismertetné meg a 12-18 évesekkel (szűk: 12-16 évesekkel). Kevésbé az uniós jogra támaszkodván, és sajátélményű tapasztalatokra épített gyakorlatiasabb megközelítéssel, mint például Győrfi Éva – Herczog Mária – Kőműves Ágnes Gyermekjogokról gyerekeknek című könyve, de érintené gyermekvédelmet, a közoktatás jogi hátterét, az alkotmányjogot, a jogi alapelveket, a családjogot, a személyek jogát, a kötelmi jogot, a büntető jogot, az eljárásjogokat. Hogy melyek az ún. alapvető rendelkezések, az a tanulók mindennapos élethelyzeteinek feltérképezéséből derül ki. Persze minden alapesetnek számtalan variációja, így számtalan folyománya is lehet. Nem biztos, hogy az egész terület felmérhető, feldolgozható. A jogalkotó is újabb és újabb rendelkezésekkel, részletszabályokkal, módosításokkal, stb. igyekszik lekövetni a valós élethelyzeteket. Közhely, de az élet valóban mindig tud újat mutatni. A program eredményeképpen nem lehet ígérni a teljességet, de egy kezdetet, egy alapot talán igen. A program tehát illeszkedik Az emberiség erejével Alapítvány által szervezett Emberi jogi nevelés az iskolában módszerbörze céljaihoz is. A program célja kapcsolódik a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet mellékletében található Nemzeti alaptantervben I.1. pontjában megfogalmazott köznevelési feladatokhoz is: [A Nemzeti alaptanterv célja] „továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék — a haza felelős polgárává váljék; — kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága; — reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; — megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában;
— törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; — legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; — váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; — ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; — tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.” A tervezett program érinti a Nemzeti alaptantervben fejlesztési területként, nevelési célként megjelölt területeket, például az állampolgárságra, a demokráciára és a családi életre nevelést; az önismeret és a társas kultúra fejlesztését; a testi és a lelki egészségre nevelést; a másokért való felelősségvállalás és az önkéntesség kialakítását a személyiségfejlesztés révén; a pályaorientációt; a gazdasági és pénzügyi nevelést, valamint a médiatudatosságra nevelést. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy egy-egy alapvető, gyakori jelenségre vonatkozó jogszabályi rendelkezést drámapedagógiai eszközökkel, szituációs gyakorlatokkal, szimulációval közelítenénk a tanulókhoz. Információs háttérként maga a jogszabály, egy-egy szakasz, bekezdés, stb szolgálna. A tanulók számára pedig egyfajta útkeresés, megoldási módozatok összevetését kínálná, melyek alapján adott helyzetek elkerülhetővé vagy kezelhetővé tehetők lennének, adott magatartások megváltozhatnának, módosulhatnának, a következmények pedig megelőzhetővé válhatnának. A program kapcsolódik az erkölcstan órák témaköreihez is, így az erkölcstan órákon is mód nyílhat az adott témák feldolgozására, kipróbálására, a kollegiális együttműködésre. Ilyen kapcsolódó témák például: -
kapcsolatok, kikhez tartozunk, az együttműködés, a mindennapi szabályaink, a közösségi szabályaink, együtt élünk, az ember felelőssége, virtuális közösségek, enyém – tiéd – miénk; jónak lenni jó, érték és mérték, mindennek oka van, a személyiség szerepei, a szabadság határai, önállóság, felelősség, egyéni és közösségi érdek, stressz, stresszoldás, függés.
A program tervezett elnevezése: Rollerrel a jog útjain Az érintett témák például: Válnak Anyuék. Hétvégi gyerek leszek? (Tanulóink 13%-a él csonka családban.) Nem szeretek suliba járni, mert… Külföldre költözünk (A tanulóink 6%-a érintett abban, hogy az egyik szülő már külföldön dolgozik.) Én csináltam (tettem tönkre), na és? De nekem kell… Elveszem. De nekem kell… Megveszed? Megkapom?. Az az érdekem, hogy… Hogyan érvényesíthetem?
Nevelőotthon vagy nevelőszülő? Hogyan tovább? (Tanulóink 6%-a él nevelőszülőknél, s ez az arány évek óta emelkedik.) Kik is dönthetnek/döntenek rólam? Felelős vagyok? De miért? (polgári, büntető) Munkavállalás lehetősége számomra Miben vagyok jó? Jogaim (polgári, büntető) Haragszom rád – megverlek… lesz következménye? Okmányaim Azért van a telefonom, hogy használjam. Hogy mire?! Hát… Zaklatnak a neten, pedig én csak… Mi is vonatkozik rám? Tudok NEM-et mondani? Másik iskolába kerülök? Miért? Engem is kitagadhatnak? Sérelem ért. Kihez fordulhatok? Kölcsönadom. Kölcsönadod? Cseréljünk! Hivatalos ügyintézés velem vagy nélkülem? Ital, cigi, drog – Kipróbálom, mi az nekem?! Bandában (Áldozatként kihez fordulhatok?) Párkapcsolatok (Óvszer a suliba?) Ezekkel a fent példálózó felsorolásban szereplő területekkel a pedagógusok a mindennapokban találkoznak, és mivel az iskolára testálódik a gyermekkel kapcsolatos ügyek nagy részének intézése, az osztályfőnököktől elvárt az ezekben az ügyekben való jártasság. Kapnak ugyan segítséget alkalmanként az adott szakemberektől, hivataloktól, de ez csak esetenkénti, nem biztosít állandó hátteret, és nem a megelőzést, hanem az eset kezelését szolgálja. A hétköznapok azonban stresszhelyzetek sorát eredményezik. A munka során fontos szerepe van a Komló Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, a szülőkkel, a nevelőszülőkkel, az iskolapszichológussal és a gyámhivatallal való együttműködésnek.
A program gyakorlati megvalósítása
A foglalkoztató füzet egyes témáinak, feladatainak kipróbálása egyelőre az osztályfőnöki órák keretében tervezett 6.-8. évfolyamon évi 6-10 alkalommal. Elképzelhető az egyes részeredményeknek az erkölcstan oktatásához való kapcsolását, tehát az erkölcstan órákon való feldolgozását is. A témában iskolagyűlés, projektnap szervezhető, illetve meghívott előadók tarthatnak tematikus előadásokat, foglalkozásokat, illetve egy fiktív esetet is feldolgoztathatók a tanulókkal esetlegesen az adott hivatali helyszínek tényleges bejárásával. Egyéb módszer lehet például drámaóra tartása; nyomtatványok, tesztek (előzetes ismeretek felmérésére, kérdéssor saját feldolgozásra) kitöltése, hivatalos levél megírása; egyszerű ügyek intézése; konzultáció; tájékoztató plakátsorozat készítése, közzététele; dokumentumok készítése, kommunikációs gyakorlatok; vitakultúra fejlesztése.
A teljes időszak tervezett egységei, szakaszai, várható eredményei 1. év Előkészítés, környezetelemzés, információk gyűjtése, a tények, erőforrások felmérése, rögzítése. Az első évben mindenképpen szükséges felmérni a lehetőségeket, egyeztetni a partnerekkel, áttekinteni a jogszabályi hátteret, felmérni és összegyűjteni a leggyakoribb és leghasznosabban feldolgozható területeket, témákat. Bekapcsolódás Az emberi jogi nevelés az iskolában és a Nyitott bíróságok programba, a Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelkedően Közhasznú Egyesület Van jogod! programjába. Tapasztalatgyűjtés. Más, hasonló programok feltérképezése. Sikeres pályázat esetén bekapcsolódás a Védőháló a családokért projektbe. Várható eredmény, produktum: információbázis összeállítása, beszámolók, jegyzőkönyvek, tapasztalatgyűjtemény. 2. év A célok és az információk, tények összevetése, eltérések elemzése, szervezés. Az első évben megismert programok, összegyűjtött témák közelítése a Hosszúhetényi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programjához, esetleg a közoktatásra vonatkozó jogi szabályozáshoz. A programok alkalmazása, átültetése a helyi viszonyokra a helyi igények szerint. Szelektálás. Várható eredmény, produktum: reflexiók, erősségek – gyengeségek megfogalmazása. 3. év Célprognózis, értékelés, a célok újrafogalmazása, konkretizálása, további lépések tervezése, cselekvési terv készítése. Az átvett vagy a helyi viszonyokra kidolgozott programok alkalmazása, próbája, a viszszajelzések feldolgozása. Várható eredmény, produktum: reflexiók, cselekvési terv.
4. év Kontroll, visszacsatolás, elemzés. A visszajelzések alapján módosított programok kipróbálása, az újabb visszajelzések feldolgozása. A programokkal összefüggésbe hozható „eredmények” követése. Várható eredmény, produktum: reflexiók, beszámolók, tervezetek. 5. év A cél megvalósítása. Várható eredmény, produktum: a foglalkoztató füzet összeállítása.
