einclusion.hu
2015.01.15.
1
A SZERZŐI JOG 2
1
2015.01.15.
A SZERZŐI JOG HELYE A JOGRENDSZERBEN Polgári jog A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll A védelmet az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi, valamint a hangfelvételek előállítóit védő
jogszabályok határozzák meg. [Ptk. 86. § (1)-(2)]
3
A SZERZŐI JOG HELYE A JOGRENDSZERBEN Szellemi alkotások joga
Két területe
Szerzői jog
Iparjogvédelem
4
2
2015.01.15.
SZERZŐI JOG
Tárgyi hatálya: Szerzői mű irodalmi, tudományos és művészeti alkotások
5
SZERZŐI JOG Védi továbbá Előadóművészeket Hangfelvétel-előállítókat, Rádió és televízió szervezeteket, Filmelőállítókat, valamint az Adatbázis előállítókat
6
3
2015.01.15.
SZERZŐI JOG Szerzői mű az irodalom, a tudomány vagy a művészet területén kifejtett alkotó szellemi tevékenység egyéni-eredeti jelleget viselő, megformált gondolatot kifejező, mások számára felfogható és rendszerint rögzített formában megjelenő eredménye. 7
SZERZŐI MŰVEK, KÜLÖNÖSKÉPP Irodalmi mű Nyilvánosan tartott beszéd Szoftver Színmű, zenés színmű, táncjáték Zenemű Rádió- és televíziójáték Filmalkotás Rajzolás, festés, szobrászat Fotóművészeti alkotás Térképmű Építészeti alkotás és annak terve stb.
8
4
2015.01.15.
SZERZŐI JOG Közös mű Több szerző olyan művére, melynek részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és – kétség esetén – egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat. A szerzői jog megsértése ellen bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet. 9
FILMALKOTÁS SPECIÁLIS JELLEMZŐI Több ember együttes alkotása – közös műve Film szerzője – jogok gyakorlója Megfilmesítési szerződés alapján a szerző ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot
10
5
2015.01.15.
SZERZŐI JOG Külföldi mű Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, a szerzői jogi védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, ill. viszonosság alapján a védelem megilleti. 11
SZERZŐI JOG 1.
Személyhez fűződő jogok Mű nyilvánosságra hozatala Név feltüntetése Mű egységének védelme Személyhez fűződő jogainak gyakorlása
2.
Vagyoni jogok Mű felhasználása Felhasználás engedélyezése 12
6
2015.01.15.
FELHASZNÁLÁSNAK MINŐSÜL KÜLÖNÖSEN Többszörözés Terjesztés Nyilvános előadás Nyilvánossághoz közvetítés Átdolgozás Kiállítás 13
SZERZŐI JOG Védelmi idő Szerző életében Halálától számított 70 éven át
Védelmi idő kezdete Szerző halálát követő év első napja Szerzőtársak esetén az utoljára elhunyt halálát követő év első napja
14
7
2015.01.15.
SZERZŐI JOG KORLÁTAI Szabad felhasználás
felhasználás díjtalan, a szerző engedélye nem szükséges csak nyilvánosságra hozott mű esetén
Alapelv: jogszabályi felhatalmazás alapján csak annyiban megengedett, ill. díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit megfelel a tisztesség követelményének nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra
15
SZABAD FELHASZNÁLÁS ESETEI (A) Mű részletének idézése (forrás, szerző megjelölésével) – a mű jellege és célja által indokolt terjedelemben Másolat készítése – természetes személy magáncélra (kivéve teljes könyv, folyóirat, napilap) Nyilvános könyvtár, múzeum, levéltár másolat készítése Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják Közgyűjtemények részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ilyen célból üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára történő megjelenítése, 16 feltéve, hogy mindez non-profit jelleggel valósul meg
8
2015.01.15.
SZABAD FELHASZNÁLÁS ESETEI (B) Szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, tudományos kutatás céljára Nyilvánosan tartott előadások részletei, politikai beszédek tájékoztatás céljára – indokolt terjedelemben Ha az előadás jövedelemszerzés célját nem szolgálja, a művek előadhatók: iskolai ünnepen, idősek otthonában, nemzeti ünnepeken, egyházi ünnepségeken 17
FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg ha tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot ha nem jelöli meg a felhasználási módokat, illetve nem határozza meg megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módjára és mértékére korlátozódik 18
9
2015.01.15.
KIADÓI SZERZŐDÉS alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni, és köteles a szerzőnek díjat fizetni kétség esetén a magyar nyelvű kiadásra vonatkozik irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges ha ebbe beleegyezett, az egyes képek felhasználásához a hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg 19
MEGSÉRTÉS JOGI KÖVETKEZMÉNYEI Jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása Jogsértő eltiltása a további jogsértéstől Nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt Sérelmes helyzet megszüntetése, eredeti állapot helyreállítása Jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése Kártérítés
20
10
2015.01.15.
SZERZŐI JOGDÍJ
a mű felhasználására adott engedély ellenében a szerzőt megillető díjazás
Fix szabályok nincsenek „Bestseller” szabály: a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség Nagyjog: a felhasználási szerződést a szerzővel, vagy ügynökségével kötik 21
nokamu.postr.hu
Kisjog: közös jogkezelő szervezeten keresztül kötik a felhasználási szerződést
DIGITÁLIS 22
JOGVÉDELEM
– DRM
Digital Rights Management
11
2015.01.15.
DRM – DIGITÁLIS JOGOK KEZELÉSE Az interneten fellelhető digitális tartalmak technikai és jogi védelmére szolgáló technológiák összefoglaló neve, melyek lehetővé teszik a digitális mű azonosítását, a műhöz fűződő jogok kezelését, a tartalom felhasználásának szabályozását, a jogdíjak megfizetését, a felhasználók magatartásának nyomon követését a jogok érvényesítését. A DRM tehát egy tartalomeladást és felhasználást ellenőrző rendszer, melynek két alapvető célja az azonosítás és a jogérvényesítés.
23
DRM – DIGITÁLIS JOGOK KEZELÉSE A DRM-technológiák kapcsolódhatnak a műhöz, az internetes hálózathoz, a felhasználó által használt eszközökhöz, berendezésekhez.
24
12
2015.01.15.
DIGITÁLIS KULTÚRA A digitális technológia lehetővé tette a pontos másolatok készítését A másolat az eredetitől sem gyakorlatilag, sem elméletileg nem különböztethető meg Másolástechnológia elérhetővé vált Adattovábbítás gyorssá vált Ennek eredménye a minőségromlás mentes másolatok készítése Csak a digitálissá való átalakításkor jelentkezhet léphet fel torzulás
25
DRM A digital rights management (a továbbiakban: DRM) fogalma olyan műszaki megoldások körét fedi le, amelyek a szerzői jog információs társadalomban való zökkenőmentes továbbélésének indukátorai lehetnek. Egy ilyen, különböző műszaki megoldásokból álló rendszer alkalmas gátja lehet a művek, kapcsolódó jogi teljesítmények interneten történő, korlátok nélküli áramlásának, eszközt nyújthat arra, hogy a mű felhasználásának ellenőrzését szolgálni hivatott és a technika fejlődésével lassan elveszni látszó kontroll visszakerüljön a jogosulthoz. Mindezen kedvező hatások mellett azonban a jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a DRM nemcsak a jogszerűtlen, de akár a jogos felhasználások akadályává is válhat.
26
13
2015.01.15.
DRM MEGHATÁROZÁSA A DRM helyes magyar fordítása is vita tárgya: digitális jogkezelésnek és digitális jogosultságkezelésnek is fordítható, de digitális uralomgyakorlásként is magyarítják 2 fő feladata: Azonosítja a szellemi alkotásokat, az ezeken fennálló jogokat, az alkotókat, egyéb jogosultakat, amely esetben a DRM az igénybevevő szempontjából passzív szerepet tölt be, az azonosításnak ugyanis közvetlen hatása nincs a későbbi „hasznosításra”, akár felhasználásnak minősül az a szerzői jog szempontjából, akár nem (ezt tekinthetjük digital rights managementnek, amelynek szerzői jogi megfelelője a jogkezelési adat); A joggyakorlás, illetve annak a korlátai, továbbá az ehhez kapcsolódó díjazási igénynek technikai úton történő érvényesítése, amely feladat ellátása – szintén az igény bevevő nézőpontjából tekintve – aktívnak mondható, hiszen annak közvetlen hatása van a tartalom „hasznosítására” (management of digital rights, amelynek szerzői jogi megfelelője a hatásos műszaki intézkedés).
27
DRM FUNKCIÓI 1. A művek, kapcsolódó jogi teljesítmények biztonságos terjesztésének lehetővé tétele, a hozzáférésnek az engedély terjedelméhez idomuló korlátozása útján, például a DVD-ken alkalmazott un. régiókód, a televíziós csatornák kódolása, Szoftverek jelszavas védelme
A másolásvédelem egy másik legjellemzőbb elem A tartalom sértetlenségének védelme – A ma ismert megoldások képesek lehetetlenné tenni (legalábbis az átlagos felkészültségű felhasználó számára) a fájl későbbi módosítását (például szerzői jogi értelemben vett átdolgozását), és alkalmasak a nyomtatás (szerzői jogi értelemben vett többszörözés, azaz a kiterjesztett hozzáférés) megakadályozására is.
28
14
2015.01.15.
DRM FUNKCIÓI 2 Sokan az alábbiakat is a DRM részének tekintik Rightsclearing: egy-egy mű vagy más teljesítmény jogosultjának a beazonosítása, megtalálása Micropayment-megoldások: a felhasználás ellenértékeként a jogosultat megillető jogdíj elektronikus úton történő megfizetését szolgálja (Inkább az üzleti modell, nem szerzői jogi szempontból nem a DRM része)
29
Nem minden DRM-funkció áll tehát a szerzői jogi szabályrendszer hatálya, védelme alatt!
30
15
2015.01.15.
DRM TECHNIKÁK A DRM a digitális tartalom szabályozására és ellenőrzésére különböző technikákat alkalmaz, különösképpen rejtjelezést, megjelölést vagy szelektív inkompatibilitást: Rejtjelezés (Encryption): A rejtjelezett információkhoz a felhasználó csak a rejtjelező kulcs birtokában férhet hozzá. Ez a kulcs gyakran a tartalomhoz való hozzáféréshez használt hardveren vagy szoftverben található. Erre példa a DVD-lejátszó: A lejátszó készülék tartalmazza a DVD-k lejátszásához szükséges kulcsot. Megjelölés (Marking): A tartalomról szolgáló információk továbbítása érdekében, például, hogy az adat másolásvédelem alatt áll, vagy ki a jogtulajdonos, illetve milyen felhasználási módok megengedettek, az adatokat az értékesítés előtt a jogtulajdonos megjelöli. Szelektív inkompatibilitás (Selective Incompatibility): Amikor a gyártó például hibákat kódol egy CD tartalmába annak érdekében, hogy a hanghordozót számítógéppel, autórádióval, hordozható lejátszó készülékkel, mobiltelefonnal, stb. ne lehessen lejátszani.
31
DRM – KORLÁTOZHATJA IS A FELHASZNÁLÁST Az elektronikus tartalmak tetszőleges módon való felhasználásának szabadsága a DRM rendszerek felbukkanása óta egyre inkább korlátozódik. A DRM által védett adatoknál előfordulhat, hogy Ön nem képes egy CD-t „rippelni” (a kívánt zeneszámot más formátumra konvertálni, pl. mp3 formátumra), nem másolhatja le a CD-t, vagy nem képes azt lejátszani autórádióján vagy számítógépén.
Bizonyos adatok kizárólag egy adott forgalmazó hardverével dekódolhatók Más adatok esetleg a lehetséges másolatok száma korlátozott Az adatok elektronikus elévülési dátummal is rendelkezhetnek, amely azt jelenti, hogy egy meghatározott idő letelte után az adat nem használható többé. Például egy online vásárolt filmet 24 órás időtartamon belül nézhet meg.
32
16
2015.01.15.
DRM – KORLÁTOZHATJA IS A FELHASZNÁLÁST További példa a szolgáltatójával kötött szerződés, amely nem teszi lehetővé az Ön számára, hogy biztonsági másolatokat készítsen, mivel ezeket az alkalmazott DRM rendszer működés-képtelenné teszi fennállhat annak a veszélye is, hogy zenei fájljainak gyűjteményét elveszíti, ha megpróbálja új számítógépre vagy lejátszóra átmásolni azokat.
Ez az úgynevezett „Forward Lock” (továbbítás zárolás) azt is megakadályozza, hogy Ön eladja adatait, mint ahogyan az használt könyvek, CD-k, DVD-k, stb. esetén megszokott. Rendszerint az sem lehetséges, hogy egy formátumot más formátumra konvertáljon, a WMA fájlok például nem konvertálhatók közvetlenül az Apple iPod által használt AAC (Advanced Audio Coding) formátumra.
33
PDF DRM Removal!!!
DRM – SZEMÉLYES SZFÉRA? A DRM-et az online szolgáltatások terén gyakran alkalmazzák információgyűjtésre is, például mikor, milyen gyakran és milyen számokat hallgat Ön. Miközben az adatokat általában a felhasználói engedélyek ellenőrzésére használják, gyakran belső marketingcélokra is felhasználják azokat. Bizonyos esetekben akár harmadik személyeknek is továbbadják, esetleg értékesítik. A DRM CD-k, DVD-k esetén is felhasználható a fogyasztói szokások megfigyelésére
34
17
2015.01.15.
DRM – BIZTONSÁG? A DRM rendszerek adott esetben kárt is tehetnek az Ön számítógépében vagy más készülékekben Bizonyos DRM rendszerek például inkompatibilisek az Ön számítógépnek beállításaival, és a rendszer összeomlását okozhatják A biztonság akkor is kockán foroghat, ha a DRM rendszer kiegészítő programokat telepít az Ön számítógépére. Ez a program aztán konfliktusba kerülhet az Ön számítógépének DVD-meghajtójával (ahogy Németországban a „Mr. & Mrs. Smith” DVD esete bizonyította), lejátszó programjával vagy más funkcióival Amikor az ilyen programok internetes kapcsolatot létesítenek, azon keresztül vírusok, férgek és trójai programok támadhatják meg az Ön rendszerét
35
36
18
2015.01.15.
37
38
19
2015.01.15.
ELKÖVETŐK – A TÖRVÉNY ELLEN VÉDŐK Kalózok – sok kárt okoznak a szerzőknek, kiadóknak, a társadalomnak Elkövetők sokkal szélesebb köre: mindenki, akár egy példányról is másolatot készít – „It’s not just a copy. It’s a crime” (Software Information Industry Association) 39
IT’S MORE THAN A COPY, IT’S A CRIME is registered trademark used for printed publications, namely a series of magazines, newsletters, annual reports, and research reports, in the field of computer software, electronic commerce, software publishing, software and content piracy, providing online content and information, technology public policy, internet marketing and services, information technology, general computing, information publishing, business enterprise, digital publishing, wireless technology, open source software, education technology, venture funding, financial information services, electronic books, digitized business, and the application service provider (asp) marketplace
40
20
2015.01.15.
HVG.hu
41
42
IPARJOGVÉDELEM
21
2015.01.15.
IPARJOGVÉDELEM I. Műszaki alkotások jogi védelme 1. Szabadalmi jog 2. Használati mintaoltalom 3. Növényfajta-oltalom 4. Formatervezési mintaoltalom 5. Topográfiaoltalom II. Vállalat- és árujelzők joga 1. Védjegy 2. Földrajzi árujelző-oltalom
43
FORRÁSOK Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (2011 előtt Magyar Szabadalmi Hivatal) http://www.sztnh.gov.hu/ A szerzői jogról érthetően, (Dr. Kovács Gabriella), Szerzői jogi konferencia, 2010. április 13., http://www.innovacio.pte.hu/files/tiny_mce/Media/Esemenyek_anyagai/2010-04-13Szerzoi_jogi_konf/Szerzoi_jogi_konf-Kovacs-Szerzoi_jogrol_erthetoen.pps Jogi felelősség a fájlcserében, (Dr. Fodor Klaudia Franciska, Jogi Főosztály, ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület), Szerzői jogi konferencia, 2010. április 13., http://www.innovacio.pte.hu/files/tiny_mce/Media/Esemenyek_anyagai/2010-04-13Szerzoi_jogi_konf/Szerz_jogi_konf-%20Fodor-Jogi_felelosseg_a_fajlcsereben.pps Polgári jog 4, Szellemi alkotások joga, http://magicafe.hu/jegyzetek/484_polg__ri_jog_4.5.ppt A szerzői jog és az internet (Dr. Muraközi Gergely, ELTE, ÁJK, Polgárjogi Tanszék), http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/drMurakozi-A_szerzoi_jog_es_az_internet%28jf%29.pdf A Digital Rights Management szerzői jogi természetéről, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 111/1 (Dr. Gyenge Anikó, Dr. Békés Gergely), 2006, http://www.sztnh.gov.hu/kiadv/ipsz/200602pdf/03_tanulmanygyenge_bekes.pdf DRM technológiák, (Fehér Gábor, Polyák Tamás, Oláh István), http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/2008/2008_11/HT0811_5.pdf Használati útmutató a digitális jogkezeléshez, (Margreet Groenenboom, Dr. Natali Helberger), Indicare Project, http://indicare.org/consumer-guide, http://indicare.org/tikidownload_file.php?fileId=197 Digitális tartalmak szerzői jogi védelme online környezetben - I., II. rész (Spránitz Gergely), Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, Jogi Fórum, http://www.jogiforum.hu/publikaciok/310
44
22
2015.01.15.
AJÁNLOTT ÍRÁSOK, WEBHELYEK Digitális tartalmak szerzői jogi védelme online környezetben I, II (Spánitz Gergely), http://www.jogiforum.hu/publikaciok/310 , http://www.jogiforum.hu/kereso/kategoriak/54 Szellemitulajdon-kezelés a közfinanszírozású kutatóhelyeken, (Németh Gábor), Országos „TTI Kerekasztal” találkozó, 2010. április 28-29., http://www.innovacio.pte.hu/files/tiny_mce/Media/Esemenyek_anyagai/2010-04-29TTI_Kerekasztal/TTI_Kerekasztal-Nemeth-Szellemitulajdon-kezeles.pps Zeneművek a szerzői jogban (Dr. Polgár László), http://www.jogiforum.hu/publikaciok/160 Szerzői jog a 21. században, einclusion, http://einclusion.hu/2009-10-04/szerzoi-jog-a-21-szazadban/, SG.hu, http://www.sg.hu/cikkek/70054/szerzoi_jog_a_21_szazadban A szerző szerez – a szerzői jog, a kulturális piacok és a szólás szabadsága, http://tranzit.blog.hu/2008/06/20/a_szerzo_szerez_a_szerzoi_jog_a_kulturalis_piacok_es_a_szolas_szabadsaga Magyar Tartalomipari szövetség http://www.matisz.hu/Hir.30.0.html?&tx_ttnews[tt_news]=1395&tx_ttnews[backPid]=21&cHash=0075a1acbe Uniós morzsák, http://copyrightinthexxicentury.blogspot.com/2011_05_01_archive.html A Single Market for Intellectual Property Rights, http://ec.europa.eu/internal_market/copyright/docs/ipr_strategy/COM_2011_287_en.pdf Szerzői jogi témakör, Corvinus Egyetem, http://www.tisztagazdasagert.unicorvinus.hu/index.php/Szerz%C5%91i_jog_t%C3%A9mak%C3%B6r Szabad kultúra – A kreativitás természete és jövője (Lawrence Lessig: Free Culture), http://www.szabadkultura.hu/htmlkonyv/free_culture.html Folyóiratok, fórumok E-inclusion, Az információs társadalmi befogadás magyar oldala, http://einclusion.hu SG.hu, Informatika & Tudomány, http://www.sg.hu Jogi Fórum http://www.jogiforum.hu Internet Roghts and Principles Coalition http://internetrightsandprinciples.org/
45
46
23
