A SZERZOl JOG KALÓZAI

E

d

i

t

i

O

n

2. 0 ÚJ MEDIA

RE:MIX

O BOoÓ BALÁZS

ASZERZOl JOG KALÓZAI

A KALÓZOK SZEREPE A KULTURÁLIS TERMELÉ S ÉS CSERE FOLYAMATA I BAN A KÖNYVNYOMTATÁS TÓl A FÁJLCSERÉLÖ HÁLÓZATOKIG

TYPOTEX

A SZERZŐ I lOG KALÓZA I

C JPYnghted malenal

EDITION 2.0 A~

E
Hagj'omúnrosan "könp' zált I-ilág _ a ,·z,or.:ó ,.iJágl<Íl<Ís,;""k és !o",íl,úudúsro mJoU szü' -ell I'églege.'sé. lezlÍr!M ,'álik - egr állom,,,' ,, ludni,.ulrík kürében . Nem úgy az in/emel , "me/r mozgékonr. vMIoz';, és s/ahi/J/á." li n08J"ágálxm ,-áll wl6ra. H"grom(inros"n " szerző lud"s"ml kiemelkedik az olvo.ok kö,~IJÓI. okik nem ism"rik ,,,m úl. ;'em " publikuss,; "oltJ ismerel"kcl. Ám " kd fil. sz"nú é-s ob'asó egymásró/ mil scm lud. megmnradnak a kölcsönös ismercl/ensé-goon. Az 01,.,,;-,; jdenlús"8" ,mml",,, jele"!ú~lIn m~8n611 u 21. sz ,iwdl>I. é~ el'oon nemcsak a paszlmadern szem/é/cl. hanem "Z internel és a \Vcb:! filazófi" is szerel'lIl jál~úk. ilz o/nl~,b' m,ir nem I',,~.,úv " k l", Ezt nz e/Jentmondást (stntik us szöreg H . dinamikus iniemel. .-aInmini ludas szerzo ,"s. I,lik "s O/vMÓ) probá/juk meg feloldani ,,~ Edi/ion 2.0 5uroullb"n . il fu/udo/ nem könnrú. é;- lú,-ul ér"z~ük magunkal alló/. hagy k';s~ mega/dúsuin k /,)g}"lInek. Ho.sZ
A sorozatban me gjelent: Bernard Giran!: /1 m<:llIxIzSffi(mt forrodulm ,,: JI Nic h()l~ ~

Go"glt~m()dd/

(2 010)

A. Christuki s - larn.!s H, F"wler: K" lx80/" tok hálójáiJOn (2010)

C JPYnghted malenal

BODÓ BALÁZS

A SZERZŐI JOG KALÓZAI A kalózok szerepe a kulturális termelés és csere folyamataiban a könyvnyomtatástól a fájlcserélő hálózatakig

TYPOTEX Budapest. 20 I I

C JPYnghted malenal

A

(cl Ilodó Ilalázs. Typotex. 2011 mu megjelenése külön szcJ7.údésben rögzítetten az ELT E hozzájárulásával történt.

rcs(,rvcd I N~hiiny jug f"nnlm1vu Ennek rí,s~leles kifcjt{,se a /ypote.y.hlJ jkon.wjo_szerzoL-jog".kaJoza! oldalon találha tó Some

righl~

STO P! 1I. lielótt mlÍsolna, ~zkennelne. ulvassa el a fellétek kel és il lehelú;;i!gckd! Kös~önjük!

Témakür: szerz';! jogok. jogvédelem

ISBN 978 91n

279 425 9

Kedves Olvasó! Önre gondoltunk, amikor il könyv cl,ík(;súl(;s{;n munkálkl).ltunk. Kapcsolatunkat szorosabbra futheljük, ha regisztriil a kiadó honlapján. a www./ypo/ex.hu címen: így értusülhet új kiu,h'iÍnyainkIól. akcióinkról. programjainkróL Megismerkedhet teljes kínálatunkkal. egyes könyve inknél pedig új fejezeteket. bibliográfiát hibajegyzéket hivatkozásokat találhat. illet\'e módja van arra is, hogy margójegyzeleit közzétegye. Kiadványaink egy Iis~e e-kön l'vk(;nt (is) kaphaaí: \ilVw.inkrkon.whu

Kiadja a Typotex Kiadó. az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztók Egyesüléwnek tagja Felelős kiadó: Votisky Zsuzsa Bo rítóterv: Tóth Norbert Tördelte: Jutai Péter Terjedelem: 23,8 (A/ 5) ív NyomiÍs: Séd Nyomda Kft., SzekszIÍrd Felelős vezető: Katona Szilvia

C JPYnghted malenal

Szeretleimnek

"l3nJmá han 1970 decemlJeréllC n körül he lü l 1000 d iák he nyomta a~ ÜVtlgaj tót. hogy a~ 1 márka btllépődíjat ffitlgspó rol júk. Ezt politi kusnak találtá k: um i ü, le kli u~ em hert. lld,,1 ne fite~scn. Igazuk vo ll. de nem voll jog ok ezt gondolni." Otto Moehl: Miért hagytam abba? - az akcio nizmus vége. Szér!ol.vóiral, 1973. janu ár .

•Az illegitim médián korcs kánono k születne k. Az otthon összeállított vá· logutilska z(,ttúk. ~ ~ olo;; k lí ru ~ . ismerl:lle n ulbumok köd ü ~ m
C JPYnghted matenal

Copyrighted material

TARTALOM

L Kl A KALÓZ! A KALÓZ FOGALO:"I JE LI,NTI~SVÁ LTOZÁSA A TENG ERI KALÓZO KTÓl A FÁILCSERÉ LÓK IG 21 1.1 Kalóz 9 tengerre - cg" eUcntmomlásos történelmi figura S7.ülcwsc 27 1.2 A k(!16~ és a piac 29

2 A Gl IT FN H K f,! G FIÚ, ... , KALÓZOK KORA ~.l

49

Kína: a szab iilvozás mint az irúonnlÍciós monopólium fenntartásának es.,kÖze

2.2 Az ókori Róma: a

szerző

49

és alkotása kapc_'lOlata

51

3 KA I Ú ZOK A KCINYVNYOII..JTATÁS_KApI T AJ [7MI JS KORA I IDŐSZAKÁBA N

5'j

J.l A könwpiacot szabályozó jogok megjelenése Európában

"55

3.2 A könl'vpiac feletti eUenórzés kialakulása Angliában 3.2.1 II kalózok első hullámo: lohn l\'oJ{e, ROllcr I\'ord Robert !Voldegmve és Simon S/orron1 3.2.2 tl bril kolú:wk mlÍ,; vdik gf'fl{"lkiÓr' - oz <Írhli/.>orú .1.2..1 Az iI/!;ó szerz';; jogi t6rwnv kioJflku/6,' I,lIngJilihrl[] 3.2.4 II brit kalÓzok hurmmJjk bvmeniciÓjo o public domain ért folytotott háború 3.2.5 A brit kalózok töl1énetének tanulságai :U A kontinentális kaIózvállalatok - a könwipar

113

73 711

nem~.etkijl.i ijns:7.aháI\'t)l.~""

79

3.J.1 /I ki;nwkiIllJri.~ s>lilIJl'ilvrw.iÍ!i" Friln.:i""r';->liÍgl}(Jn

fl~

3 ..1.2 Svríjr.: (I Sur.i filp. TVI'0gMphi'lue dR NeucMIRllörtfinRle 3 .3.3 Könvvk.(I/ózok irorsztÍglxw

89

flG

3.3.-l Az europai könVl'kereskedelem é.~ a felvilágosodás

d;!Jnémel iigi'w5kei 3.3. .'i Az eur"!)(Ji kal<JzkirJ(Mk tiil1,illeltilwk Illl!u/"-Ógai

91

92

C JPYnghted malenal

lj

• TARTAI.OM

3.4 A "z'::r7.':; .:s a szerzői jog szül.~téi;l: 3..~ Abelvi nOJTTlák kurs~ilkánilk kdi",lóSil

96 110

4. KALÓZKIADÓK. KALÓZÁLLAMQK A N EM ZET KÖZI SZERZŐI [OGI REZSIM

114

4.1 Az am.::rikai Iwlózköztúrsaság - a n.::mzctkö~i kalMháhoru 4././ 117. om/i'riklJ; k.r,Má/;7.lilr~Y'.I,íg kiohd:u/Ii!iu 4.1.211 .'.Ún/fI/ikus COIII·jghwk tflnd.
llfi 11/1

121

!ett klsér/etek

124

4.1,4 A nemzetközi s7.erz,ii jogi hurmoniz<ÍciÓ felé

Idt dó"/j

MI";.w~k

4.1. 5 A nemzlilkiizi <:Ol'vright 4

~

d;8m(,rIi."~/,,,z

127 12/1

v,."a:t{; okok

4.U; A mil/úból lett (xml/úr

un

A kll]tmális termelés szerkezetPnek átolnkulág,1 a ")o százndban

n l

4. 2.1 A .~zenői jogi szaoo/vozás

nemzetközi rendszerének fejlődése 4.3 Túrt "s támogatott: Kína. a kal6wk ('S

ól

nl'mzdkiizi kl' n"skl'ddmi n'zs im

4.4 A nemireti kalózuk kél lin;zázadának tanulságai 5 A 1'2]'.(:;: A I 620 K KOtlA

134 14 1

147 152

5.1 A fájlcsere mint nvilvános t6rben zajló diskurzus 5.1.1 A fáj/eserétől szóló diskunus kisajátltá.'?Óro tett erofe.'rzHések 5.2 A P2P-fájlcsere jogi megítél6se 5.3 A fájlcsere technológiai defmíciója 5.3.1 A turtalomagnoHzliku.~ t(ÍI~özlési .
lSö ISB 1ö5 \G9

172 185 IB5

20!1

ynnat/mzÚ bCCI'/é,,,,k 11 kU/tUTYi/is fck<:/(,pill<;uk iW:m'/Jf'\'IJtd6nck uk"i 5.5. 3 FfII"!ifmj' II Immoz6 .w,in/jún 5.5.4 VerseIlV II diszlribúciós /ánc intézméIll"Cil"eJ

220 232

5.5.5 A keres/et

NU

.~ .5.2

eJJenőnése

fe/etti hizdelem

5.6 A fájlcsere megítélése a felhasználók ellem perek jrlöszgkrihon és utÓno .5.6./ Az tűrnin v kik':n V~7.I,rit6·"nt'k hatáso IJz infurmá/i.l' HJ'.iI/JIÍ/Vllkm

?09

21fi

246

C JPYnghted malenal

Ttl.RTAI.O~l

5.6.2 A lüf1/l;nV,J1; Píjl<:.W:rc 1(jn;"d"lmi megill.i/(i.w, klit;ülli dlcnlfrl{)ndiÍ.~ fr:l()IdiÍ.~iÍrwk !Íljrri 5.7 Konklúzió - a fájlcsere JIÚnt IJllenállás íj

U

249 262

A MA GY ARORSZÁGI P 2p.l'[] MI'I' KfoTFPI AC I;'S I>, I EG Ál I S \10Z I FORGAI ;.JI>,ZÁS ÖSSZEFOCGÉSEI

·)GB

G.l A ku tatús

270

fő

k,',r.!,',,,,,i. elméleti ('s

mód~ertani

korlátai

fi 2 Fj lmkalÚmk kjilt"iildiiu (!S jnb(lu

273

,,21 A (ilmku/ó<:kod6s {"livid li;rlénelfl 0.2.2 A mt!,gHll"Orst;lígi P2P·kkefepiuc r61'i d történele ID A Plp·a!apú fihnpiaookkal foglalkm.ó kutatások áttekintése 0.3.1 A (eke/epiaook kialakulásának kon/ex/usa az audiovizutllis lm1alnmpiaook IÍlak,kuláHa G.4 En,dm,;n\',)k

273 271:1 l81

'"268

" .... 1 JI (ilm"j.: P2P·kinrila/n

2M

0.4.3 A (eke/epiaci közönség /nrtruom(ogvaszlfÍsa

289 200

Ósszeg2és

291

Kiil;z(·; m,tnvilvánilri.,·

299

Irod u10 m jeö \'7.'; k

3m

NévDm /a ró

C JPYnghted malenal

Copyrighted material

BEVEZETÉS

Ez II tanulmány arra a kérdésre keresi a választ. hogy m i a fá jlcseréló hálózato kon egymással tartalmat illegálisan, félillegálisan megosztó felhasználóI<. tíz' és 5zázezreinIJk II 5ZCflJp\l II kult u rális ükuszisztémáhan, II terme lés. elosztás. fogyasztás. újrahasznosítás. csere különböző Iglooális ös

I()kál i~l s~.int"k,!n

zajló fo ly:'ffiatui h nn.

Ezt II kénltSsl nehezebh feltenni. mint gondolnánk. Az internetes fájlcserélók száma. az általuk forgalmazott digitális javak tömege. a jelenség fennmaradását lehetövé tevő technológiai innovációk sora, II fájlcserélók pulitikai, gazdasági. társadalmi jellmtósége alapján azl hihlJtnénk. hogy il fájlcsere jelenségének megértése nélkül aligha alkothatunk megbízható képet il kulluriilis ipariigu k - u fájlcsere j.:knSi!gévd nagyjla. A fájlcscréIŐ k.: t u gy1111az a gyanu kv.:is éH dutusit.:is Üv.:zi jogiiszi, ü zleti. politikai kiirükben , mint amilyen gyanakvás t!S elutasítás (vagy éppen tanácstalanság) kísérte a többi szerzői jogi kalózt, normasértől saját korában. Pedig itt és most - és ez az itt következő tanulmány egyik legfontosahh megállapítása - a fájlcscrdők ma ugyanolyan alapvető és megkerülhetetlen, paradigmaváltó szerepet játszanak a kult ur ális javak kürfurgásilnak iÍlalakulilsáhan (iÍlalakítúsilhun), mint amilyen pmadigm
C JPYnghted matenal

hordoz6 gy1irtásii\'aL tliSl,1rihúci6jával, kcrcskedelm.;vel kapcsola tos e.ldigi modelleket és struktúrákat. A számos. egymást kÖ\'e tő technológiaváltás közül azonban nem mindegyik tekinthető korszakhatárnak. A korszakhat
C JPYnghted malenal

WVI-;ZI-:rt:.s

1~

ellól~sÓra.

A otthoni szómítúgép,!k .Jigitulizól~si kup~f;it~sa a kulturólis javak digitális verzió inak elkészítésében játszik aligha túlértékelhetó szerepel míg a fájlcseníló technológiák a disztribúció folyamataiban teszik l ehIJtővti a reszvlitelt. E klit technológiai lehIJtőség nyom~n a kulturális termelés és elosztás mediatizált. racionalizált és ipa rszefŰen lebon yolított folyamatailJól korá bban szükségszeníképp~n kizárt fogyasztók IJgyik pillunatról a másikra heiifil.mloltuk aw kha u terckhf!, ahol u kuhurólis tartalmak elóóllításáról, disztribúciójáról szóló dön tése k megszülettek és I'égrehajtódtak, és - talán nem túlzás ezt állítani - a maguk kezébe I'ették az irányitast. Tennészetesen nem a disztribúció az egyetlen olyan terület. me lyben a korábbi fogyasztóknn k alkalmuk nyílt tömIJgesen megjelenni. A tartalomipar jogi kürnyczctéveL ~ digitális kultúriivul foglalko?'''' iroda lmak első generációja (Lessig. 2001. 2005] a fogyasztók kreatív te rmelésben és a kulturális javak kreatív újrahasznosíthatóságában. remixelhetóségében látták a digitális fu rradalum legfontosabb hoza\lékát. Azóta awnban kiderült. hogya digitális eszkö zök megjelenése önmagában sem több. sem jo b b kreativi tás ltitrejüttti t nIJffi eredmtinYIJzi aut omatikusan. Az egyiin ünki!')jez.:se digitális {'s1,közük nt'j lkül i~ lchct'li:gcs volt, s 11 digitális {'S1,közök sem képesek fe lszámolni a kreatív javak tennelése útjában álló legfon tosabb akadályokat: a kreativitás, az ötletesség, s szellemesség. a gum lolat i mélység vagy az egyszIJru rajzo, ritmus- iis formakiiszség hiányát. A fe lhasználók által generált tartalmakat övező lelkesedést szükségsWfŰen a kiábránd ulás ke]JIJtI küvIJsse, ami kor kidIJrült, hogy a digitális tf:chnológiák és egy ft,h.:r rnjzlap kiizütt semmi kü!i in!.>st'jg nincs: vagy tud vele az egyén kezdeni valamit, vagy nem. A fe lhasználói tartalma k látványos felszínre bukkanása mögött valój ~l.>an IJ gy másik jelenstiget tinlemes észrel"IJnni, ez pedig u kfl«ltÚ' Mrme/és nem hím/a/os, nem mains/ream terjesz/ési csa/orniÍinak mindenki sziÍmiÍm /<ÍthalÓHí viÍJáW! lIO/l. A szu bkulturáJis gazduságok s~ j ;jt terjeszt.:si hál{)zatai tennészetesen kor ~hh(!n is léteztek, ~ di gitális inhastruktúrán azonban ezek a korábban jobbám észrel'étlen és hozzáférhetetlen csatornák és a rajtuk terjed ó tartalmak a kívülálló számára is láthatóvá lis hozzáftirhlJt<Ívé valtak, Ez a YouTulm dIJ m o kr~Giaja: a szolgáltatás gravitációs mezője képes volt egy tetó alá terelni a lehető legkü lönböző hb nich e-e kben tcnytisző alkotókat és alkotás~ikat. s ~zzcl óhatatlan ul üS$zekel'credtek a közünségck is. Az fJ jdeIl.";g, amire minI fdhfJs7.Iló· /ói lar/almak forradalma tekin/el/ünk, valójóban néhány eros. központi online ta rtalomaggregátor megjelenése által lehetóvé tett disz/ribúciós

C JPYnghted malenal

forrud (Jlom 1"Qlt, amelyik a gIohúlis n.::t.!s kö~ ön s.:g szúmúra Iátható"ú és elérhetővé

tett koráhhan láthatatlan és elérhetetlen tartalmakat. disztribúciónak azo nban ezzel párhuzamosan lezaj lott egy másik forradalma is. ami u dő bh eml íte tt jelenség fur<;sa doppelgangerének tekinthető. fo: fo rradal om nem az amatőr és félprofesszionális tartalmak Játhat ól'á válásárój szól. hanem a globál is. profes~zionáJis muinstreamtartalma k tcrj.)s~tés(jrf! szulgúl ú ~úrt. g]"l!úli~ tl isl.t ri l,úc;iús húlúziltána k összeomlásáról. és az azon keresztül terjesztett tartalma k megállíth atatlan szi"árgásának következményeiről. A

lJGC (f" lhaszn áló i ta r· talom ] I ika

Prnfes,71o náli s ; ará ; I ika

niche, szuhkulluráli. termelók. hálószoba-alkotók, féll'rofesszionlilis és amatór alkotók

vertikálisan integráll, main strnam. gloMlis iparági s7.crel'lók

Kik a? analóg kor d isztribÓ torai"!

szuhkullurlilis g"z
vertikálisan integrIilI. mainstream. globális iparági szere lók

Kik adi· gitális ko r (m eghatá rozú]

eloszloU. végfelhas7nli16i vertiklilisan integrált. kézben lóv1'i blilózatok, belyi. rnainslream. globál is ipa .... szul>- és cllcokullurlilis amatór á!:li sz~"'pl1'ik (YouTube) és f"lprof~sszjonális Slem Jók

M i a tart alo m fo, rá _",,?

d iszt dbó t"",i?

A fe/haszna/ok forrodo/m! szerepe o d.g.Ml!s ho/az%kon

Legyen bár a YouTube és a többi. online fel ület szerepe bánne nynyire is meghatározó a felhaszn ál ók által létreho zott tartalmak d isztribúciójában. az a tény. hogy kénytelenek megfelelni egy tőlük függetlenül létrejiitt jogi környe tet diktálta stuhályoknak, megakadályozza őket ahhan. h()gy legalá hhi s rövid túv on. jelentósen úlalakitSii k a kuIturúlis iparágakb an uralkodó stat us quót. Erre csak aw k a szerep lők ké pesek . a kik jogilag is. techno lógiailag is elérhetetle nek az ellenőrzésükre tett erőfeszítések számára. s kívül állnak az ipa ri szerepl ők et kötő jogi szabályrendszeren. Bár a tartalomtulajdonosok II szerző i jogaik megsértése miatt szinte egy időben ind ított ak pereket a fájlcserélők és a You Tube cli
C JPYnghted malenal

WVI-;ZI-:rt:.s

15

csuk u fájl';Sf;réliik jelentik, mert ,íellcnük nincs cl,],ell ~ pill~ll~tl)un jú \'édekezés. I': dolgozat célja. hogy kísérletet tegyen a fájlcserélő P~ P-kalózok , a kultur ális piacok eme autonóm és nehezen megzabol~zhatú szereplői nek a megjelenéséból következő átalakulások megértésére. Ez. min t már korábban említ~tt~m, koránts~m evidens vállalkozás. hiszen II szerzői jogi kul{'7.ok m'Jgiiriikülték u tengeri kulózo kt(J1 il ",;o mmun;.~ hO.I·ti!; omnium" - a minden ember közös ellensége (C icero , 2UU 7) ki tün tető státu szt. Bár a szerzői jog hagyományos kalóza i és a az illegális fájlcserélők kiizii tt talán több a különbség, mint a hasonlóság, ez utóbbiak jel entős hányada önként és dalolva öltötte magá ra a kalóz titulusát. reputációját. küls,iségei t. Az illf'gális fiij hs!T'Iíl,ík igy tehát megö riikölté k u s~cr7.,ji jogi kalú7.Zul szembeni gyanakvást és ellenérzést is. Az elutasítás okai is hasonlók. A fájlcserélő. akárcsak a többi szerzői jogi kalóz, alapvetően a vágyak és élvezete k területén mű ködi k gyanós és tisztázatlan kereske delmi motiváciúkkal. a transzfonnati\'itásna k' még a látszatára sem ügyelve. mik öz])(ln t~\'é kenységével a (szellemi) tulajdonjogot és ezen keresztül a teljes jogrendet vesz';lyezteti (Liang. 2005). Mindcnnek az lett ~z eTf;llményc, hogya szerzői jog e kortárs kalózairól a Nyugaton domináns diskurzusokban al ap\'e tően két. egymástól radikálisan elszepa rált szinten esi k. eshet csu k szó. Az egyik szinten a fájlcseréló - némileg sarkitva - az az egyén. aki millflen törvénynek, tiltásnak, szép szónak, kérij~nek, techn ikai másolásvédelmi ,!szkii7.llek fittyet húnyva csuk il hen ti\' tnmclók vérévd. \ 'Crejtékével elő:íllított tartalmak eltulajdonításában érdekelt. ~ I imlen végfelhasználó potenciális tolvaj. legalábbis erre engednek következtetni a legúlis felhastnóllÍkkal mimlen DV!).n és moúfi lm ~Iótt kötelez\ien végignéze tett tiltások és fenyege tések. a kalózok visszaszo rítása céljáblÍl elkészített, a követ kez,j oldalon tij lálhu tö ábrán láthatóhoz hijsonlatos rcklómilny~g"k, illdl'f! ~Z egYl,n i kalózuk tárgyalásórn has~nalt nyelv, beszédmód. a \'el ük szembeni jogi. remlészeti fellépése k forgatókö ny\'ei.' A szerzői jogi jogosulta k fogyasztó k irányában tan úsított attitűdje Tr"ns~ f"t",,,tl\'lIá. "Iatt ill ... m;,sh,,1 " <;>,.e ileml j",,;ok "lya" feiha.'~nM,~<;' 1 érlem, mcll'nek ""rán vnlmni (lj. d" i.men nlal'nnragm 6]1,(ló, nbl:>ól dolgozó alkoln. jöu lélm. fl ""'-'["~ói jog ezl .z.:in""wkos mu\'ákónt ismeri. máwk rcmixkénl. fddolgO' vIskén t. honunage--kénl stb. A szellemi alkotások remixethellíségéróJ, és arról. ho&\' a szerzői jogi törvények milyen mértékben I"Hek gá~ai a locikJáMs .... épülő kreativ~ láS"dk tá.d, (LL".!g, 200t. Z005). Erről l;ü\'C>bOOll az 5. 1 fej
C :lPYnghted matenat

ilyen swmponthól meglep,) mértékhen hasonl ít a katol ikus egyháznak 3 híveihez való viszonyóhoz. amennyioon m indketten abból indulnak ki. hogy az ember alapvetóen bűnös. Grassmuck (W08) hívja fel a figyelmet arra az érdekes tényre, hogy en nek az óshűnnek il forrása. a paradicsomi bűnbeesés. a tudás fá járól való gyümölcs tiltott megkóstolása kényelmutlenül hason lít a szcnói joggal védett alkutások enge(tél~' nélküli felhaszniilúsoinak ősbűn stútuszára.

A Music Te/c .... sion ka lózkodás elleni karnpánypos7.tere'

Az egyéni kalóz szintjén a swrlói jogsértés morálisan és törvényileg is elitélemló bún, az egyéni fájlcscrélónek kijáró szerep tehát a bűnösé. ,

Forrás: http://adsofUoeworld.OOUl;

WVI-;ZI-:rt:.s

17

aki II húnü>;ijk m,;ghün t
C JPYnghted malenal

kürülményekhe hetigyawtt jogi és üzleti érdekek. Ez ma jellem?"íen két területen tapasztalható: a kalózko,his történetét feldo lgo zó gazdastig- és kultú rtürt{,neti diskurzusokban , és a - jcllcm zően a hdy ie k által - a ti'j l':;" dő orsziÍgokban végzett kutatáso kba n. A miért érthető : a történetírás által feldolgowtt konfliktusok mór nem {,rdekesck a jelen érdekelt jei S7.ámára. a hannadik világban pedig még nem sikeIÜIt teljesen kisajátitani az eITől s~ó l ó disklH?,ust. Az itt küvetkező tanulmiÍny mimi két. előbb felsorolt terü letről sziÍmos szüveg'" haszntil, mégpedig llbhól a cél búl , hogy eze kn e k 11 IPriiktc kn " k a megközelítéseit importálva kísérletet tegyen a ka lózokról szóló gondolkotlás feni vho lt hannadi k útjának meghonosílására. azaz alTa. hogya jelenlegi szerzői jogi kalóz problémát az egyéni bűnözó-gazdasági probléma dichot6miiÍ ján túll épve. annak mOliv<Íció i és fun ke i"i felő l megkij?,~... lítve értse meg. E tan ulmúny - bar az utolsó sza kasza épp egy empiri kus pim;kutati jogi kaU,.. zok kö zött felfedezhetók. A kétféle figur a közötti kontinuitást ugyanis nemcsak a rablás és útonállás jelenti. d e azok a viszonyok is. melyek a kalózl a hatalomhoz. a piac többi legális és illegális szcreplőjéhez fűzik. A tengeri ';5 a 57.crzűi jogi kalóz fogalmai köziitti IÍtmene t le írásával zán il a tanulmány els,) sza k as~a. A 2. feje7.eltel ke?,dődú,;n kísérlf,tt:t tes7.ek arra. ho gy alapl'etúen tiirténeti ~zö\·egekrlJ támaszkodva újra momljum a szerzói jog történeténe k

C JPYnghted malenal

néhány kuksmonanatú\. mégpedig a s~,!rz;; i jogi kal"zkodú~, ~ ~~.::rli;i jogi kaló wk p.:: rspektívájábóL A kult urális piacok. a reprodukciós technológiá k s~.a1!úlyoz<Ísu nemcsak e szu l)<Ílyok megsértóit termel!G ki , d c awkat az okokat is azonosíthatóvá tette. ahol egyes piaci szereplőknek érdekükben - vagy éppen jogukban - áll megszegn i a piad versenyt ko rláto zó szabályokat. A szerzői jogi kalózok történetének három szakaSZú! a?Un" sítottam, így e r"sz is húrom nagyohl) t'ej,)zetIK,1 úll í)ss~e. A 3. fejezet a könyvnyomtatá,;-kupitalizmus nemzetközi szerzői jogi egyezménye ket megelóz,j idószak:'it túrgya lja, ahu l a kalózok ef<.:.lend
Az infonnáció szó h~,,,,,,il'ltá,",,l kapcsolatb", itt érdeme. mogj cID·ezni. hO',;:.' 'IZ' nem annak jogi értelmében használom. azaz " em azokat a dolgokal értem alattuk, melyekre. trivialitá"tk és közkincsbe tartozásuk okán " em vonatkozik a sze,zói jogi v~d~l~lll. Az I"forolle" hH.zniÍlom ",ajd mint a tndást, a t8rtabn81 "dID' 8 gondola tot.

C :opynghted malenat

ol~'

!'o lyama[o kha. mely.~ k ko rál)han csak ~ legii lis .;s kalóz ipariigi s~e repló k elótt álltak nyitva. A digitál is ko r kaló za i épp ezért csa k részben illcszthctó k il ~zerzói jog kalózuinu k hugyom<Ínyóha. Pon to;m hhan cn nG k a hagyománynak a létezése. jelentősége csak attól a pillanattól fogva vált ön lekes",\ a P2P-ka hlwk s7.ámára. hogy rátalálta k saját tevékeny",\gük .. például az infoffilációs szabadságjogokban. a copyleftben megfogalmazott .. politikai rdf,vanciiijára. A rMhred és e folyamatu al,ért is énl.!kes. mert ezen keresztül megé rthető az is. mibe n külö noo zne k a fáj lcseré t. a digitá lis kalÓzknd úst (,Ietre h ívó fd t(,tG!.; k az .!~.1 (l jelens(;get k(!só bh is f.! n ntartó körülményektőL A minde n érintett számá ra nyil\'ánvalóan ex-lex állapot fennmamdúslÍnak oka i rúaflás ll l a jogi 57.abályoztli kö rnye7.et e rtlziójlÍnak folyamatát is megragad hatóvá teszik. A 5. feje zet legfo ntosabb küve!kezte!óoo al.. hogy il P2 P-f;é~ UZü n ha n rúmutat alTa is. hogy a P ~ P-k alózo k létezése mára már nem magyará zható csa k a piaci kudarcokkaL s ilyen szempon tból a P2P-kaltl7.o k nem követi k a kaló zok korábbi történetei so rán megismert pályát. A P ~ P-hálózatok robnszlUssága és jogi, technnlógiai támadásokkal szem heni re zisztenciája ni.:ihresztette a felhHszmí lói kiiziisséget a kooperációban .:is ko ll abo rációhan rejló eníre, mely .. k i .~g,;szü h.! a konlli ktuiS"ko n keresztül ki aln ku h közös e llenségképpel .. határozott politikai külde téssel rendel kező társadalmi ewt fonn:ílt 11 külö n-külö n gyenge P2P-kaló zokbóL Az a foly11mat, melynek a kiindulópontja a piaci szereplők és a fogyasztóik kö zötti kereskeflclmi ko nfli ktusk"nt \'olt értelmezh ető. má ra e!veJ.etell az en nél sokkal tág~ hu .. .:is fontosabb .. kérdéshe z: a hálózat semlegességc. ~Z infonná,!ifji; szah(l(l ~á gjogo k , n k u ltu ráli~ javuk cse réjének ,Iigitúlis l()gikája kü rül folytatott háború kérdéséhe z. Az utolsél, fi, feje zet e zeknek a folyaIllatoknak igyekszik nyomára lelni egy Magyarországo n végzett empirikus kutatás segitségéveL 20011 folyam<Ín egy erre a c"lra kifejles7.letl technnhlgia seg(t~" gúvcl sikerült ny()mon követni a há rom legnagyob b magyarors~ági fá j lc~eréló h áló~(l ton zaj ló tranza kciÜk al. A fejezethe n c trunza ke iók közü l a filme k ill.Igális fo rgalma zására vo na tko zó adato ka t vete ttü k össze ~ legális filmforgalmaZ<Ís hozzáfé rhető adataivllL a célbóL hogy képet alkothassllk a P2 Pkaló zok magyarországi kulturális ökoszisztémába n betöltött szerepérőL A kutlllás legnagyobb ereflménye az, hogy nelll(sak a kal,)7.kodást kivált,) pim;; kudarcokat sikerült aw nosítan i, d e kita pinthatóvá vá ltak a"lo k a sajlilos, paTa,ligmati kus váhás'a utalú tartall)m !'or ga lma~ii si I"gikúk is, melyek csak a kaló zhálózatok megjele nését követően \'ál ta k é rzé kelhetővé.

C JPYnghted matenal

1. fejezet

KI A KALÓZ? A KALÓZ FOGALOM JELE NTÉSVÁLTOZÁSA A TENGERI KALÓZOKTÓL A FÁjLCSE RÉLÓKIG

Ki a sze rzői jogi klllóz'! Talán illő lenne egy. a kalózkodással foglalkoz6 tanulmány ellJjén kiSlÍrletet tenni lJ fugalom tisztátására. Erre ugyan sor fug kerülni. a kur larc awnban nem látszik elkerül he tőnek. Hiába ugyallis számtalan furrás számtulun. első pilluntásru elfugadhuló értelme7.!'se. ha a ka I"z Icgs7.emhetún,íhb jdlegzctess"ge a dcfinír:itÍs hi7.Unytalan ság. Ez a definíciós bizonytalanság pedig Ilnnak köszönhető. hogya kalóz sokk al inkább egy kontextusról kontextusrll változó jelentésű retorikai eszküt, mint~m egy jól ,lefiniálható kont úrokkal rendelkező jogi kategória. A kalóz ereturikIli státuszát legjobban a kurtárs kultúrában I'~'m
C JPYnghted malenal

figuráj~t.

El, a kép ~l,,,nh(ln sziiges ellentétben van ~z1.~1 ~ t'igur6vuL melye t ugyanennek a nagyvállalatnak a szerzői jogokkaL a PR-ral és a kormányzati lobbival foglalkozó osztályai festenek. s aki egy kicsit sem romantikus. szere tnivaló vagy s~abadsághar(Qs akkor. amikor a .A Karib-tenger kalózai"-ról kalózmásol atokat készít. A helyzet logikájából viszont az kÖ\'etk~~ik. hogy a~ egymással verseng,j értelmezések közül az vált népszcrúhhé, umelyiknek a mark etingjéT"'I indamellett sokan használják a kaIÜl BZÜ rugalmát egyértelmúen negativ értelemben, és még tiibhen vannak. akik bár nem értenek egyet a törvén ytelen felhasználók kal óznak. egyes tiirvénysértó felhaszná lások kalóz kodásnak nevezéséveL mégis elIi)g~cljók a ka lózkmlásl il mlJlás, úton6lliis. jOgli'Sl.tÓS sr.inonimiij~nil k . •A kimtók a tiltott másulás megnevezésére gyakran használják u .kalúzk..diis« kitCjezést. Ezzel ~zt ~ugilllj;lk. hogy Ul, ill,:gál is másolás ugyanolyan etikai megítélés alá esik, mint hajók megtámadása nyilt tengeren, a rajtuk lévő emberek elrablása. legyilkohisa. Ha nem hiszel abban. hugy az illegális máso lás olyan, minI uz ,~m herruhliis és il gyilkosság. úgy ('nlem..:s il . kalúzkodás~ s~ó hasznúlatát ~lkeriilni. Ehelyett rende lke~ésünkre állnak olyan scmlf!gcs kit'cj,!zésc!k. mint il ~tilt .. tt másolás«, vagy »engedéIy nélküli« másolás. Néhánynn olynn pozitív csengésű kifejezésekkel is megpróbálkozhatnak. mint az »információmegosztlÍs a szomszédoddal«." (~tallman. 2( 02) A kurrens szerzői jogi vitákban még a fájlcserélők oldalán ringbe szálló szabadságpárti gondulkodók is szükségesnek érl.ik. hugy egyértelmú\'é tegyé k ~lIásponljukut u ka l ózkudils~ilt kupcsolulloiln: "Ahogy a fegyverek jogos használata mellett én'elő fegyvertul ajdunosok Il'!m helyeslik a rendőrgyilkusságul. vngy nhogy a pornngráfia túlsilgosan tág tiltlÍsa ellen küulú szúláss1.nbac!ság-aktivisták nem helyeslik a gyermekpomogrMiát. úgy a P2Ptechnológiák védelmében \'aIó fellépés sem jelenti a kalózkodás

C JPYngllted malenal

KI 1\ K.~ LÓn A KAI.ÓZ FOGAI,()M IHIHH't.SVÁ!.TO?..ÁSI\

2:;

hdy.)slé".;t . ~

Lmvrcn.;e Lessig. Brict' for Crcative Common" as Amicus Curi:le in support o f Respondents (Grokster et aL). Stnllmun és Lcs~ig vuluhol fél " to n hely.~z k cd i k CI uhh~n u rI!tnrikui térhen. melynek az egyik \'égletében a mindenféle tön'énysértést kontextustói függetl enül kalózkodásnak tekintő egyes iparági érdekek. a másik oh lHlon a kaló~ kifejezés t Teappropriáló. és a kalózt a úszlajukra tűzó t<Írsml almi é~ pol itikai mozgulmu k 6llnuk. F, kij~éputus megkiizeJíté~ k{;p\'i~e1ói. mikiizhen úgy tű n ik , ho gy elfugadj,ík a k ~llÍzkod ás emherr~hlás sal. gyilko"siiggal. gyennl.'kp"rnlÍvul \'u!!.\' rendórg,yilkossiiggal I'al" párhuzamba állitását. bizonyos. jelenleg törl'énysértónek számító gya korlatok pártfogásba \'ételével maguk is hozzájárulna k a kalóz fogalom pollszémiájáho z IHebdige. 1979, 117.: "'li, ldleto n. 1990 ). Ha vul t is tehát. mára nyi lvánvulónn dmúlt Ul'. n történel mi pillun~t. um ikor u kul"'z s~óvul még nem kapcsolódutt iis,;ze el\'iÍla8~th~tatl~nul az az amhivalencia. ami a jekntés szintjén tu pusztulhat.., A kalóz foga lom jelentése annak szerzői jogi disk urzusba bekerül ésekor sem volt egyé rtelmű . A kalóz fogalom felbukkanása ahhoz a pi!l ~nathoz kiithető. ami kur a szövegek nyomtatása. terjesztése feletti kiúrólugos jugok meg~rtéf;(: - c joguk létrejöttét k ii"etően - l ehdő~{;gk ént felmerült. . A .k ~ l óM ~ZÚ huswálutu ulyun returi kui ,!,,~ kiiz, mcly implicit m,ídon a~t sugallja. hogy lí!l<:zi k ehelyütt vnlnm ifde tulajdon-. vagy birtokviszony. legyen szó napjaink d ivattervezőiről. akik a stíluskaló wkról panaszkodnnk. vagy John Addiso nróL aki még 1710 előtt lamen tált arról. hogyaszerlőne k .nincs tulajdonrésze abban. illTlit oly sú\"esen alkot. ehelyett kifosztottslÍg és nyumorú~iÍg Ul'. usztályrészc ' - ~ik.!n,s(!n hu~~ná l "a u mhliÍ" mctufo rájiit U szel7.lii tulaj don mellett való érvelí!sre.~ (Hughes, 200(j) A swvlo'gHk fcktti tulaj. lonjog eredeti; ~zonhan kuránlS
C JPYnghted malenal

E példa ped ig a szellf,mi alkot~s.,k jogával liogla lkuzó terül et mcgnevel,ése körüli dilemmákon keresztül illusztrálja, hogy ha nem tudjuk a szellemi alk otások területén a tulajdonjog fogalmát egyértelmúen tisztázni. akkor S
•

A _jogom van valamire- értetméi"m, és n"m pedig mint jogrendszer. I~",t""" ll e,J I'mert" r~l (;""fr~y Vu. " W II'O "'e!"'~ö1 j"gért relelö. Igazgatöhelyet. tes.., "ki egy WOl·e> k""fe'''ucl" el&"lásál~", " .j"g- >an h"S2nál"tán"l ketiUé";' re hivt" fd " figydm"t: _Azt j""'lslom . k" \·,,..,hb .úll1 hdruzzi;"k " ·j"gok··", való hivittloz;i,,,L Magn" kifuju,.<Í' töhl u\"."u helyúuvnlö. á", a n"pi ha"Zll;i",tl~H' olvan hatása lehel . minlha jogokat követelnénk az "zekkel j~ró kötelességek nélkül. éo "m"II,,1t szembeállít minket 'minket' a ·többiekkel ·. Ha meg akarjuk nyer· ni az iigy;inknck a nyilvános>ágot é. a fogposztút, akkor ez aZ lit n"m járható. Balszerencsénhe nem forgathaljul "is= az óra kerekét. k ta~iJhatllnk ki új fogai· "'''1 " COI'\'righ t helyeit. de ""uyil nwgtehelii" k hog.'" kis..hb h"',!>"úlyl hcll'",-ii"k " ".6kalK:onlatb" n " 'jngok' rés,.r~. 1...1 A col'yrighU.ii,.ii,.r'll~" heliil "hog.v "",st ~ tewmMn. rendben levő. ha a művészekre. koml'onistákra. clö.,.lóműv';szekre k ""n"l"toh" ",i"t jo:,'O'ult"km hi .."lkozu" k. Ugy,,,,,,,,,,,,k a kifcjc",;,"ck a h".' z,,,ila, ta a politikllsokl::al. fogyaszlókk,,1 folytatott beszélgetésekben é. a nyilvánosságban rossz PR·lépés lenne. A velük foh1ato!1 konllnllnikádó során keriilniink kell a jogi Z>1lrgon~ ehelyett olyan ,zavakat k.,n ha.ználnllnk, melyek k>galáhbi. seml"3esek , de még inkáhb befogadÓ
C :opynghted malenal

KI 1\ K.~ LÓn A KAI.ÓZ FOGAI,OM IHIHH't.SVÁ!.TO?..ÁSI\

25

A $zdlcmi lu/ojdon (l ntcllcctu ~1 PrupCTty. [P) elncv.::uis u gya nis mM nem csa k jogró!, de egyenesen tulajdonj ogról hes zél. s a fizi ka i tulajdonnai való dire kt megfeleltethető9ég lehetó9égét su gallja annak ellenére. hogy a ~zellemi ~s a fizi kai tu lajd on kö~ötti al ap"e tő külö n bsége k - me lyeket ez az elnevezés si ke resen elmo s - valójában két teljességgel elt~r<; megkö~ elítésmó do t ,[i kt álnána k M A fentie ken túl még számos " Iyan metal'orM tulú hmk. mdy 3 kult ll TÓ!iS javak megnevezését poli ti ka i célok szolgálatáha állítja (S tClair. 20011). a (közös) ludóstól. a az alkotás és alkotó között feltéte lezett a r)'o-fiúi kapcso/arró/ (Rose. Mark. 200 2) a _va lamdy fel~őbb hatij lom ált~l a~ em ooriség szamára" küldött üzenetig (Nagy. 192/j ), Aho gy .11 súinlgek kommorlifiká/ódó.\'u ~,~ (I copyright milgieJen",~e ~'7.űks(jg,~.~.~" lelle o HlÖVCS 6 o/kotújo kii7.Őlli vi.~7.ony új mduforó kko/ vo/ó /eiró.~ól" (Rose. M ark. 200 2. 6 .). úgy jelennek meg ú j és újaLL fogalmak e viszony megzavar6ina k: a ku lturális javak tenne léséhe . A k&lrél~ tnlajdo" k i;zöttll(lli; "Lség~t >ob". ",kft'.t~ ,"~gközetité'ool 1,;'l:YdMk, lásd pél<4ill1: IH~.. , é, 0 '110"', 200:1; 1.",,,1,,,, é, l'oonCT. HIII\); Ro"", Mo"" 200:1). c I" " nl. m,;ny ré.~hc" '>]']> e v;!a rcpro2nóM.1 ImSYo,,; je/kgtJ hu.z"o. fM ,'/) elknúrzú szerz(J; i"gb61 ftozzújérest kurIJ/ozd. /ehál az injormódús iogol ''aMbon köz, 'elknűl tir;,,/6 iOg<J! jorm';/. ·


eloSl.t~sjlm hcava tko~Ók. a~

atl o tt kor

é~

hely status 'lu"jM k lTÚgoík, a

normasértők

megnevezésére. A francia con/refallon ere{letileg a szakma szabályainak nem megfelelően. aza~ kunflÍr mó,lon elkliszített tárgyat jelentette, s csak később les~ belóle _hamisítvány· - az az megfeleló felhatalmazás nélkül nyomtatott könyv (Le Franc, 20081_ A latin ul eredetileg gyermekrablást jelentő pIagi um att"l a pillanattól vonatkOl,ha t szüI'I'gekre is, hogy m.)gjelcnik - a korább an már jelzett - szülo.gyermek viszony szerző és szövege között. A tolvaj, rabló figurája eredetileg a más szövegét hazug módon magának tulajdonító Gsal6ra vonatkozott", de amint megjel,mik il szöveghez fúzódó vagyoni értékű jogok kérdése. azaz a szőI'eghez fűződó birtokviszony nemcsa k a 5wr..:ő szernélyiségét, de vagyoná t is érintő kéffléssli válik, e metafora haS1.lliÍla ta újahh tlimlmz iúl nyer. A IO/Já.~. tolvajlás, úton<ÍII<Í.~, tehát o I'Ogyon elleni bűntettek immár nem metaforikus használa/ának megjelenése ehhez a birtokviszon.vhoz köthe/ő: újkori használatuk nem tilHiluszthu/ó uttól ti történeti piJ/untl/lól, omikor II sziivl1gek s,wba(/ reprodukciójának lehetóségét a kizrírólogossríg jogo korlátozni kezdte, illetl'e, (!mikor ti .~ziiv"gek feletti lu ltljdonjog lockp.-i úHJkkel va/ó lefmé~'zelj(lgi ulól<Ímaszlli~'u megjeh:nik u sujlit emrJIlcJpúciój<Í1 11/1'f!z':nylV ,jrtdmimlg állal/uda/osan olakí/olt diskurzusban .'" I':nnek megfelelően a szerzői és kiadói jogok megsértőinek megneI"\Jzésére használt kalóz metafora I'iswnylag későn. uz Alsó szerzői jogi /öfI>ényt megelőző él1izedekben, a 17. század második felében " bukkan fel Angliában - töhbe k között II későhb itt is tárgyalandó Henry HilJs jdlemzéS"re. Erre aZ időre már ny ih'~nvalúl'á leli a sz.", kelt level~t.e" a 10",lunl 'I'ál">dságot, ,"i\"d !izol '"eg<él1ett~k aZ Oxfordi Eg-"et~ln "YOlllt"tá
C JPYnghted malenal

töhh. mint al, ütonáll':'. u hűni;zó ')~'SZf)rŰ szinonimáju , Az u kont.!xtus, ahonnun a szerző; jog u kalóz figuráját kölcsön vetle, korántsem kínál olyan egyértelmű és vita nélk ül negatív jelentést a kalóz fogalmának. mint amennyire azt II szefl~ói jogi diskurLUS alakít':'i sugallni sz.eretn(ik. Sem a tengeri kal óz, sem e jele nség populáris kultúrában megjelenő reprlJzentációja nem tekinthető lezárt IJgyértelmü jdentésG fogalomna k, Olyun. ünm agukhan i~ .• )~vmással val .. iis~zefiiggéseikhen is kompl.)x jelenségekről van szó, melyek megértése nem képzelhető el uzok társudalmi. gazdasági és kultúrtörténe ti háttere nélküL

1. 1 Kalóz a tengerre - egy ellentmondásos tÖlténeJmi figura sziiletése A kalóz a te ngerhajózással egy időben megszületett jelenség. A latin pirult! a gürög [Jeim (m:ipu) szóból származik. me lyne k jelentése: kísérlet. tapasztalat. magyarra talán a ..kolondor" kifejezésre ül tethető át. Kalózh ajó król az időszámításunk e lőlt 13. száz,ulhól szánnaznak az első felj.)gyr,:f;
C JPYnghted malenal

en ,;s<;k,íly számú hajóval viszem véghez, ezért taul"ouk 0'::\'<:7.n.::k. téged p.::dig hadv.::zérn.::k. mivel nagy hajóhaddal követed el ugyanuzt." (Sz,;nt Á),>oslun, 413-426/ 1942) ~Ii a kalóz és a mind.::nkori hatalom egymáshoz való viszonya'! A válasz. ahogy az agostuni példabeszéd is ~-ugllllja . ellentmomlásusabb. m int azt elsőre gond olhatnánk. A~. ugyan má r u k
- (Cheyelte. 1070) idézi (/-Ieller-lIoozen, 200{). 81 ./

_Enn.::k az egysw ru elvn.::k hatalmas gyakorlati kÖI'.::tkezmén~·.::i lettek. mivel l.::helű\'é tett.:: II középko ri és mm]em államhatalomnak, hogy legitim itással ruházza fel a t.::ngeri banditizmus\. (".] A I.::ng.::ri zsákmányszerzés ú j. sajátos fonnát ültült azálta l. hogy a tIJngIJren elkövlJt.::tt .::rűszak megítélésének IJg)'IJt len swmpu ntja a szuv<.;r
" Korántsem meJlékes módon ugyanezek a jogi eszközök álltak a szerzófók".zú könyvpiaci szabályozásokat megelőző idó.zak közáppontjáhan i•. ahol évszázadokon ke ..."ztiil a s:zm'~rén malkoJó
C JPYnghted malenat

A KAtÓ;': ~S A PI AC

2\j

1.2 A kalóz és a piac A kül önböző helyek és ko rok te nge ri kalózai na k törté netét feldo lgozó irodalom me glehető se n messze jutott a kalózkodás okaina k feltárásában, A kö~!ipkori Kína partjainál a ktív japán k a lő wk lis a 18. s ~,hadi atlanti kalózok kö zött számos hasonlóság van. anna k elle nére. hogy nem I'olt kö zöttü k kim ut~t h ~tó inter~ kdó . E hasonlóságok közjitt ~ ~ első a gazd asági mot ivác ió, A ka l ó~há l ó7.lltok a tenge ri kereskelleIcm árnyékgll~ d a ságai (Starkey. 2001). Olyan szolgáltató szektor. melyet nem a termelés. ha nem a disztribúció hiá nyosságai hívna k életre és tartana k fe nn , Ez termliszIJt IJs!ln ~~t is jej!lnti. hogya kaló z iparága k n~m ~gyértlJ!mú en H le gi tim szerep lőkön élősködő parazita gazdaságok. so kk al in kább II legitim Iwrt>.~ker/cJmi háJó;;l!Ita/ ellY ir/6/,en 6 ü/emben feiJ6d(j, komplementu hli/ómtok. melyek u legitim kere~ ked ók által ~zu had()n hagyott pi Hci ré se k kiszolgálásá ra szakosod tak . • A? atl an ti gll~ d as~g föl,lrajzi é ~ u:irsatl alm i pen,m,! n elhely,)zkedő

ka ló z-üzlet elválasztha tatlanul öss ze kapcsolód ott a piaci mechani zm uso kk al. A ka lózo k e~' sor kü lön fé le vevőt látt ak el kü l ö nbö ző áru kk al és szolgálta túsokkal. s ez zel a kaló zkoIhis a keN: sk,~, lclmi és hajúz~si te\',! k,m y~get meghatúrozú p i~c"k egyikévé vál t. 1....lásrés7.r61 a k aló~kodás fü ggöt! is e piacoktól. mert csak azo k"n ~ pontokon virá gozhatott és tenyés~hf,tett , ahol II kereslet és kínálat közötti egvensúlytala nság nyilvánvaló \'0 11. I...J A kal ó zkod ás több , mint e~'. a gazd aáll att al együtt n ö \'ek edő vagy fogyó parazita _ A kal6 zo k a piaci ku darGok k ihasználás~ val e,llVS7.erre verse nye znek a ke resked ükk cl és t"sztogatjiik üket. O lyan helyzete kben virágoz nak. ami kor rés támad az áruk, katona i smlgáltatiiso k é~ a hajózásh oz s7.ükséges ert'iforrii "" k kereslete és kínálata között: (Sta rkey. 2001 , 107- 109 ,) ke re skedelmi monopóliumokra épü lő e uró pai gyarmatbirodalmak egyszerre áldozatai és legfontosabb felvevőp iaca i a ra blott holmi kna k. A kizárólagos hely ze tben le vő keres kedelmi tá rsaságok által ell át atlan ul marad t gya rmato k kormány zó i ó va tos egyensúlyozásra ké nyl; zc riiltek il hivnt~l o~ é~ a tá de piuci ker<,s keddmi kapcoolilt"k kiizö tt (Pó ut ioDll mon. 200 1. 4{j .) , A z e!óhh ick tó l politikai lcgilim itás uk, utóbbiIl któl túlélésük és biztonságuk függött. A kalóz ugyan is nem csak árukat. d e fegyveres erőt és védelmet is biz tosított, ha a rra volt szükség. A kalózkodás szempo ntj ából releváns másik piac a munkaerőpiac volt. A .kulózi purh an" munkat valIajók nagy rés~e a leg~ l is , kereskedelmi és A

C ;Jpyngt1\ed matenal

hadiflowik ha j{,in do lgo~ó tengcr(;~zt:k közül (;rkezett. Az Üj\' i l~g Id fedezésével erőteljes nö\'ekedésnek induló transzatlanti forgalom nem lett \'olna elképzelhető a nélkül a munk aerő nélkül. mely a hajókat üzemeltette. A tengerés~ek utánpótlása gyakran a szárazföldö n ~lljllÍ gazdasági kilátástalanság - így például a közösen használt földek kisajátítása nyomán fellépő munkanélkülisiíg - volt. ha nem éppen akaratuk ellenére hesoruwtt em herekről van szó. Ped ig il k';rf;sk,),lt;lmi és hadit1utuihun s?.olgáló tengerészek sorsa legendásan sanyarú volt: a rossz élelmezés, a skorbut, a fertőző be tegségek. a balesetek és a brutális büntetések nyoman a hal
1.3 A kalóz és a király A gu<1asági terüle ten tapasztalhat6 hiány( ok) azonhan önm~gukban nem nyújtallak elégs"ges magyarnzatot a~ id ü ről időn, fellángol':; blú?,kodilsra. A pia\: kudar(;a szü ks{;ges, dc n"m el(,w>{,g~s feltétele a kal6w k h"sszú távú fennmarmlúsának; pon tosabban nem lehet a piac kmlar-

C JPYnghted malenal

A KAtÓ:': ts.~ KmÁtY

cait Wggetleniil vizsgli lni ullól a politibi r,mtlt':;l. mdy a birOllahnakat létrehozza, fenn tartja:

~1

kcr,~skf"ldmi

.Az u p"litikui ukurut és 1'<.0",1. mdy megteremtette " kor ken~s kedeImi birmlalmait, egyúttal a kalózkOllást is életre hívta. Az az elterjedt néze t. mely szerint a kalózok ott jelennek meg. ahol .aktív kere~kedelem zHjlik~ nem teljes. mivel nem ve~zi figyelembe, a ]cgullibh ily,:n funtos politikui S7.cmpontokul. f... J Az e kurban tupasz tulható kalózkodás története urra figyelmezte t, hogy mindenekelőtt u politika i ren dben bcköv,~tkezen változúsok váltják ki a kalózkodás megjelenését - legven szó arról, hogy egy állam kereskedelmi hegemóniát kíván megteremten i ott. ahol korábuan csak gyengén vagy egyáltalán nem vo lt jelen, I'ag}' arról. hogy kont1iktus tiimad két hatu lom. egy már hetelep ült és egy újunnan tirkezó küzött, A kalózkodás jutahna lehet ugyan gazllasúg i j ellegű , de min t türtén,~ti jden!S
n T"l:'" "" "',;yi\:: l"'o"';"le\::esHbh I'HI,b "bl(i~ ... H hal"I" ", lKmy"I ,,11 vis""")'r~,,dS"J;t>o rére a 1 ~- 10, sz,izml; könnyiilovass.'Ígn~k . ~ h",zárol::n~k a lörtónel". Nych-
C JPYnghted matenal

.A?, r F. t7.~het-koriJ Angliólmn a meg,mgedett és tiltott tevé kenységek közötti hatórvonal meglehe to sen képlékeny \'olt. amit gya kran figyelmen kívül is hagytak. nem utolsósorban azért. mert ugyan egy 15:l6-uan ho zott rc mlele t a kalózko,l ást b ű ntettne k minősítette. a privatér (privateer) kifejezés. mely _private man of warre" kifejetés - s~ó szerint pijrtitán - riividült fonnája, tlgé~wn a 17. s~ázad kü z,;péig hiánywtt aszútárhól. Tennészetesen az a tevé kenység. melyre e foga lom vonatkozott. azaz olyan. magánszemélyek birto kában és keze lésében lévő felfegyverzett hajú. mely állami felhatalmazás vagy megbízás birtok ában ellenséges nemzete k ellen hajt végre hadi cselekményeket (különösen kereske,lelmi hajó k elfogását) - egészen u államo k és gazdag egyének ~ l tal k ilJOcs~lott pátcn~ek 12. sl.á~a d m wh etú megjdenése ó ta bevett gyako rlat volt. Ennek köszönhetoen a 16. és 17. század angliai kalózai kö zött mindenféle társadalmi. vallási. etnikai hátterű figurat megtalálunk. és épp ezért nehéz is alakját pontosan megrajzolni. A késő Erzsébet-kori ka lózo król alkotott kép eriiscn am bivalens, mely attól függúen változik, hoS)' kit írnak le így, hogy kitül származik (l leír;:;s. illetve, hogy mi volt a kalóz jelző használatána k oka. A ki és miért szempontjai nem hagyhatók figyelmen kívül. [... J Ahogy Kenneth R. And rews megfogalma~ta : .A hé tköznapi. váloga tas nélkül el követett kalózkodás komoly társadalmi probléma volt. mely ellen a konnányzat hiáhava ló han.;ot folytatott. KríúsheJywtben aw nhan a kalówk haszn os szüVCl~!,g,!snek hiwnyulta k. dc csak akkor. ha a megti:.~ lel ő ellenségre koncentráltak •. - UOlI'itt. 2007 ) A ha tal om alapvetúen máské ppen műkiidik a tengpren és a szá razfö ldön: míg ez utóbbi esetében a terüle t tot ális ellenőrzése nem jelent gondot. s így a terület fe losztható. addig a tenger esetében a hatalom hatósugara erosen korlátozott. és a szárazföldi uázisokra. és a küzöttiik húzódó út"onalakra Iprjcd lL" A t,:ogPr (k faeto a h il"(), l~hnak liiziitti. " A nehezen járható szár~zföldi lel·ep ugyanilyen tnlajdonságol:lal bír. lásd az Afga"jsz,~" é~ l'(,li szl>l " I:özön dTeriil ő he:;y\"ldéhl. ",el)' " "~,,,zel k iíz j hade rő ",jud"" I!tMe."íMse dlen~re 'e", ell e ",irid,el~ leriil"T. "él~1ny "'HW"h"l
C ::tpynghted malenat

mcghüdrth~t ~ tl~n

tmiild, mclyl Hm ~ I;)lyam~tos~n mm,gú határo k ~ t a k(.~ reskedelmi és had iflotlák hatósugara jelöli ki. A tengere ntúli területekért. a te ngeri domi nancláért folytatott küzdelembe n a hatalomnak szüksége \'an azokra f.:ila uton úm sZIJreplőkre. melye k k.:ipewk a hatalom hatü körét kiterjeszteni. Ez az állami erőszak-monopúliummal öss zemérhető e rőt felmutatni képes s~e rvewt aw nban egyszerre amimlenkori hatalummal töhhé-kcI',;slH! '~gy s~intcn óll l! sz üvetség';s és putencl;:;l is v,~ t(j[ytárs. Ennek megfelelőe n a kal ózok korának akkor köve tkezett el az al konya. am ikor a privatéro k ko ra vége t é rt. azaz ami kor a hatalom úgy döntött. hogy a~ erősza k al k almaz~sán ak llJ hetőség.:i t nem tIJSÚ privát érd ekek számá ra elérhetővé . A kalúz kodás ugyanis abban a pilla natban definiálhalóvá vált. amint megsz,íntek az állami lag szentesített privát crősza ks7A)TI' ezelc k (Thomso n, j 9 !l1,l , 117.). Ami ,nut;:;n küvfJIkf, zik, ~z a mi nden ne mzet által ell enségként ke zelt auto nóm kalóz kora. aki a tengeri hatalmak erőfe sútései nyomá n fonnálódó világrend ál tal a té rképen szabad on hagyott fehér folto kon lelt mIJ ne déket

1.4 Az au tonóm kalóz a valóságban és Q képzeletben Az au tonóm. se nkinek nem felIlló. senki ál tul el nem számoltatható kalóz ugya n a tenge ri nagyhatalma kk al verseng. de ez csupán következménye egy mási k szinten zajló konfli kt usn
on Demi l)'. Rollerdam: 010 Publishers. 1990.. Miyamolo. Ryuji. Kowloon Walled

Clly. UeitxJlj, ha,

1!I!JH.

Shl"lam Naka"""". Kowloou' o Laol

Ih~ co' "l'l et~.

J"I''''':

Shinp",ha. 2003 .


AI"r,.

1.1 áúra Női k ulózl {fellchető/~1! /Inne /Jonnyl '''8r &"det} áúrúzoló melszel Johnson könp'énck 1725-ős. omszlerdami kiadásán" k dm /apjáról. és Eagcne IJc/acroü A Szabadság vezoti a népet dmű . IY]J-
. A hajós k a p it~í nyok jogi auto ritása ugy volt a:t ubben az időszak ban megfigyelhető aláren delt és félautonóm jogi auto ritások közütt. ]... J IAJ hajók. mint a ren d forrásai kellős swrcpet játszottak az 6ceá nokon : t~gyr{,szt jogi szigete k volta k, mimlegy ik a mu ga szabálya ival és jogi személyzetével. másroszről a helyi ha talom kú p"i selő i vol tak. a korona ha talmána k hordozó i az óceáno k üres terében." (Benton. 2005) A kalów k legfontosabb után pótlása a megtámadott s le győzött hajók legénységéból verb uválódott. a kik ün ké nt jeltmt keztu k a k,liózhajók legénységÓhe. A wng""észe k után pútlása folyamatos volt. mivel a katonai és kereskedelm i f10tták szigorú. sokszor em bertelen rendet diktáltak az o!esú, künnye n hel yettesítheti. mu nkaer;;vcl szemlwn.

c

'O

j

.A tcng.;t<;szckn.::k ?,süt'olt. k lllU~~trofú h s z ~lIás, kevés és gyakran rotha,lt .élelem~ volt az osz tályrésze. Napi rutinn ak számíto tta k a pusz tító betegségek . a megnyomorító balesetek. a haj ótörés és a ko rai hahil. A tisztek ajtai kikényszerített fegyelem jobb esetben csak brutális. gyakran egyenese n gy ilkos vo lt. Eüirt a halá lt mll gvető mun káé rt alig járt cseré lm va lami: h,; k'J;d,í lwn ~ bé re k ~lllcsonyak voltlI k. ,;s a ki fi?,elús kürül gyakra n abd tak problémá k. A tengerészek aligha fordulhatta k a törvé n yhez segítségért. mert a hogy Jesse l.emisch megfogalmazta. a törv(inynek Ilgyetllln fu nkciója vol t a 18. századi Atlanti-ócelÍ.non. és ez ped ig »az olcsó és engedelmes munkaIlrO utánpótlásának biztosítása I'olt «. A kerllskede lmi hajósukra cmcllf;tt uli IcsclkcJctt aZ a ves1,,;ly is. hogya ha,] itens"rúszet egysze ru en beso rozza ők et." (Rediker. 2004, 43.) Ez az alternlltívtika t felkínálni nem k ív~nó hiroda im i r..,nd tettc megfogalmazhatóvá a kö zösségi szerveződés alternatív struk túrá it. Ez az alternatív re nd - a kárcsak az azt megvalósító kalóz - félig m itikus. félig valós. létező társadalm i berendez kedés. egy egalitáriánus. szabad (is ö n'''''ledt úl"t("ől szóló 1"8"nd3, mdy 3 legitim mun k.llacló k. ti lIlll loi~.to sítutt munka köriilményekhez képest Ilg)' radikálisan más világo t ígért. M in t llhogy llzt Danid Ddue kö zvetíté"';vel Bllrthulomcw Rub,;rts k~ Ióz kapitánytóI megtu dhatjuk. ezek a lege ndák. legalább részbc n. igazak \'oltak: _Hogy megmagvarázza e gonosz változást. Roberts nem hivatko zhatott arra. hogy nem kapott mun ka lehetőséget. sem arra. hOh,), ne lett \'uln a képes kenyeré t tisztességes mó, lo n megkeres n i - de n<;m is volt olylln gyÚI'U, hugy c~t megpróhiilja. Ós~int{:n vallotta hc. hogy a~{,rt törtónt mindez. mert meg akart szabadulni egynémely Mester kellemetlen ha talmától. és mert vonzotta ót az újflonság és a vlÍltozás. omelyhez ten ge ri vándorútjai Bo rán hozzászokott. A becsületes szolgálat jutalma a sovany közös. az alacsony bér. a ke mény m un ka. e mús ik mestcrs~g viszo n t 3 hőség,;t és jÓll3 kottsúgol. 3 gy ö nyört ~~ II kiinnylis':gct. a s?abaflsúgot és a hatalmat kíná lta. ,;s ugyan ki le nne az. aki nem ez utó bbit választja. ha a koc kázat csak a fuldoklás közbe ni egy-két szomorú pillantás. Nem! Vidám és TÖvid élet. e z legyen a moltóm! Így beszélte rá maglÍt o lyan do lguk helyeslésé re. melye ktől korah ban irtózo tt. és a napi zene.

C JPYnghted malenal

i \'ó~z~1.

mu latmós .;s a tiirsai lórs~s~g~ ny"món e hajlam"k gyorsan fe l erősödtek , elnyomva a félelmet és a lelk iismeret szavát. És bár gonosz és gyalázatos tettek fűződnek a nevéhez , d a~ára sokak "allomásán~ k . azt mondják, soha nem kényszerített egyetlen embert sem arra. hogy szolgálatába szegődjék. és kiadta az ót IJlhagyni kívánók részét." (Johnson. G, 1724) A k illóztdr~mlalmilt meghiltdruzó értókrend n;szhen il 17. szúzml közepén a johh bérek. ellátás. bánásmód érdekélmn leza jlott matr ú zhiza.lásukra ".:zethctó \'issz~. részhen a ~p ~nyolo k által d ú z;;tt frilnd~. hollal\(I, angol telepesekből lett buccaneer..ek egalitórián us ku ltúrájának örökségét őrzi (l{ed iker. 2004 ). A korabeli besziÍmolóknak" mind en bizonnyil l igazu k van. ami kor úgy ítélik meg. hogy: .u h!lóz eJpusztitju lj k"rmlÍnyzulOt /Js fl mnt! minden nyumúl, miwd !<:hzúmoljIJ IJ:l.okOI lj külA/ék"kel. mf'iyek u dvili'tAIt em/)u"kel mim/en kurmányzul alult ösz· 87:1:/üük." (fohnwn , C., 1724). amennyillCn il t~nmlillmilt il ki~úró l ~g ~z ell ene fordult kal ózokban u n iverzál is fenyegetést látó hatalom perspe ktívájiÍból definiáljuk. Pedig a kalózok élete nem volt minden szabály nélkül villó , Az. amit a kortársak p usz tító anarch iána k láttak , lml ü lről vil lójii h a n egy Szig"rú iln s~.abályozott egil litárián us rcnd \'olt.

1.4.1 A KALÓZT ÁRSADALMAK NÉHÁNY J E L L E(~ ZETESSÉGE

Az egalitáriánu s kalóztársadalomban egy alapvetóen demokratik us döntéshoziltilli mIJchilni~m u s tartottil fenn a rendet. ahol a legénysiig a~ expedic iú dőtt írott megállapodásbiln rü gzítette ~Z er of the Most Nolorlon, l':n al ... ' 11724),

C :lPYnghted malenal

a hajón tal 61 t kim;sl!k küzül néhóny"n ;l.TrU utulú ",írüléseket találtak. hogy a legénység megpróbálta azt egyenlően elosztani egymás közt (Osborne. 1996). Korabeli beszámolók egyöntetű en tillítják. hogy - a kor körülményei közütt tllképzlllhtltetltln mó, lon - a kaló~hajók legénysége közt nagyszámú színes bőni volt. ami egy soknyeh'ű . so kku ltúrájú. s a jelek szerint egalitáriánus közüsség lehetúségét stl jttlti (Kin kor. 2007) ,

A szigorúan hierarchizált lársndalmi rend képletes és valós korbiÍcsa alól megszabad ul t kalózbandák '" esetében nem is a tevékenységük jelen tette a ItlgnagJo bb veszélyt. bár számuk - küW niisképpen a~ államilag támogatott kalózkodás bealkonyulásával - és az általuk okozott kár ü""wm!'rhetö \'o lt a transz atlanti forgalom teljtl" volumtlm,veL Sokkal inkáhl) a It,lük \lolt ;1.7.. ami veszélyes v"lt a kor uralk"dú rendjén ek tök éle tes antitézise és kifigurázása. a politikai. gazdasági auto nómia. am it ezek a közösségek a maguk számára újra és újra megteremtette k, A térkép fehér folt jait éppen fIlIszámo ló globál is kapitalista világrtlnd számára az e rendet felforgató I'agy éppen semmibe vevő autonómiák léttl akkor is halálus ftlnycgetós, ha e Iáza,lásna k nem volt célja a hatalumátvétel. Hal~los '"ny"!;"t,)s. IJl"rt az últal uk nyújtutt altern;l. tíva nemcsak működőképes, sokszor hatékony katonai és kereskedelmi erő . de vonzó társadalmi berendezkedés is. ahol a demokratikus rend. a szabadság ígérete, és ntlm utolsósorban a ból·tln mért szes~ olyan vilúg l ehetőségé t kínálj a, mell' a többiek számára csak a társadalmi hierarGh iát feje tetejére állító karneválok és forra,lalmak egy-egy bódult Eijszak6jiinak erej.íig v"l t elérh,!t,; (Bakhtin, 1984: Bel'. 2008) .

.. •Úgy hínik. hogya n"kleáris cs.l1~d a WJla együtt ~iró »ö~d".,igi f"r",dalo",« el6iT1 inségéT" ,'s eMíTI ltierarcltiájMa. A paleolitikus modell egyszersmin<1 ósibb és radikálisabb: a banda. A tipikus "adászó/gy<Íjtöget6 uomiÍd vagy félig no",ád banda kőriilbeliil 50 emberból állt. Nagvobb tii,ul tár ... dahnakL..n il ba,,'-", >Zerepét a ~á" ok \'agv """""tá , on "lapuló társulatok vagr titkos társaságok, ""dászó vagr hábonls eg.'letek, ,,,,ml kö"'~lZerlnt, Ulelj~";Z1e tt lellmubel! hasolJj6s;\g, >Ze,zóJé., ,ziiv"tség, .".dleml rokonság sth. ",entén helyezkedik eL- rUey. 2008)

C JPYnghted malenal

1.5 Az autonóm kalóz a k épzeletben A saját nemzete és a hata lom ellen fordult. autonóm világot teremtő kalóz egy népesebb kategória tagja. melyben ott találjuk a Robin HoodsZlJní népi h,/söket: . il neme,~ rfll;Mt, il primi/iv ,~zalxu/wíghorrost, fl lerror/ e/szaoodiló bosszúállól - [Blok. 1974 az asszasszin kolóniákat. a magy~r betyárok~t (Cs,!pcli és Mát~y. 2001). awkat II törvényen kivül Plő, az elnyomottak soraih"l szánnazó, mitik us figurákal. akik a szegények. a gyengék és az elnyomottak oldalán állva, nem egyszer értük. a nevükben eljárva sértik meg a törvényt. A _társadalmi bandita- fogalmát Eric Hol>slmwm alkotta ffillg : _Azok a törvényen kivüli parasztok, akiket a földesúr. az állam te kint. dll ij kiket a p ~raszti t~Nadalom reszllként túr~uik hiisöknek, uz i~uzsúg hujn"kainuk. iirz,íio
A fennállú [end ellen tudatosan, vagy tettein keresztül öntudatlan lázadó. a nép körében ünnepel t bandita már nem a másik érdekeit. törvényeit sérti. ha nem az ad ott társadalmon belül fennálló rend megsértésével az uralkodó osztályt fenyegeti. Nemcsak a hatal om ellen való hi.zad~s~ módj~, de e laz~dás ténye is l>űnözó\'é te~ú, A direkt politik~i tiimudii~, u j'lfru,lalmi fellé pés helye tt d kiviiltsiigo~k . dZ u rulklHlcí "SZtály vagyona és biztonsága elleni támadás oz eszköze. Veszél yességé t mégsem ez. hanem a népszerűsége. és az alávetettek" közötti támogatottsága jelenti, azaz az, am ikor a hatalomnak a rend kereteit meghatározó autoritása vonatik kétségbe. A társadalmi bűnözés kategóri~já l>~ kétfél", tö rvénysértö tett kerülh",t:

.Azok ~ bűnök, mely",k ~ kolle ktív lcgitimáció juk~t az elJeniillás explicit jell"'géből nyerik. és azok a tettek. melyeket. b~r törvényfi,rtők, a henne ré~ztv('\'ők tül>b~;{'ge n<:m tekint búnn<:k, függetk~ nül attúl, hogy ellenállás volt..., a cdjuk. A »társadalmi húniiz""" legfontosab b jellegzetessége nem az ellenállás. hanem a pozitiv társadalmi megité lés," (Rule. 1979: 51-l] idézi: (Lea. 1999] " At. ,,1,h6' ettck mdl"~t 1~~r",lox m6
lörv,;nyeu

kiviilit .A !Ö'Hiny"" idrü/iI n"m csak a oosszúl szom;azó SZ"nI,..,;r iidröz/i, de a kiW"lel"lIek is, akik egyszerre I-Ggyiák 85 f8ltéke"y sér/ődóUS
C JPYnghted malenal

Ez: a h~t~lom ':s a t~rsaJ alrn i h~D

C JPYnghted matenal

j<ÍVlll tühh. EgyÓtf;!mú. hogy a k~lóz n.!m hel yel,hető tisztán a I.!gitim hatalmakkal gzembe. A tengeri kalóz egy. a fluid vigzonyokkal jellemezhető térben egymással versengő hatalmak közül. Erejét épp a versenytársai hiányosságai adják. A kalózt az egynHislml háboníhan és \'ersenyben álló államok hívtá k éle tre. és az általuk kínált kereskedelmi rend hiányosságai tartjlik fenn . Léte tehát szü kségszerű, amennyiben pontosan l.)képel,i és tükrö~i azoka t a vismnynkat, melyek él.)tre hivták . A tengeri ka lózok története mintegy előreve títi azokat a kérdéseket. melyek a szerzői jogi kalózok történeteiben ig rendre felmerülnek. jl,lilyen piad torlulásokhoz vezet II mindent átható kereske,lelmi monopólium? Hol vannak a határai az állam "agy egyes társadalmi csoportok abbéli igyekezetének. hogy egy társadalmi jelenségeI vagy egy piaCol az ellenőrzésük alatt tart~anak? 1I,·jilyen rend alakul ki a hatalom által nem ellenőrzött terekben? jl,l ilyen szerepe van a kalóz mitikus figurájának a társadalmi. politikai. gazdasági al terna tívák fennmaradásában'! Milyen szövetséget köthet a kalóz és a hatalom'r Ha a tengeri ka lóz az a szonda. melynek segítségével fén~·t {leríthetünk a kereske, lelmi hirodalmak kiépülésének árnyoldalaira, úgy a szerzői jogi kalóznak is If!h<)\s(;ges ez ~Z értelffi.)zése. Ehhe?, viszont az szükségeltetik. hogy ne elégedjünk meg azzal a kalÓ?ligura azon értelmezéséveL melye t számunkra a hegemón forgatókön Yl'ek felkínálnak (Scott, 1990].

1. 6 A

szerzői

jog kaJózfigurája

.Tragéoli~ volna ha az iJlcg~ l itást. különösen ~ méoliál körü lvevő illegalitást csupán saját viÍrakozásainak horizontján heliil értelmeznónk. Az u fela,llllunk. hogy fdfe, ljük '! tá rS1J~ vilúS"k hétköznapjait kijelöl.í fantáz iák. mobilitás és innováció swrkezetét." (Liang, 200 3].

könyvpiaci normas(;rtúkre alkalmazott kahhmctaforu első felbukkanása az első szerzői jogi törvény megjelenése előtti évtizedekre tehető.'" A szert:ői jogi diskurzushan a kalóz, mint a szerzői jog által fe lvázolt tiszta ren(hllJ! szemhefordult. tolvaj. hűnöző figurája hihetetlen népszerűség re tett S7A)rt, nlY'l.llnyiru. hogy az elmúlt .ívck hírei közölI a szcrzi;i jngi kal óz említése sokswrosan Id ülmúlja a tengeri kalúw k';l. A tengeri ku A

" A ponto. hetyel és kOlltextn,t Jkld a

kö""thzű fel~zet""" .

C JPYnghted matenal

lú z j" gulm;inuk ily,m l.iik k,;n üm,mkS átviteli: u sz,!rzüi jog t,!rü!.::tér
.. Az

C JPYnghted matenat

piacok feletti .)lIencítz.:slJrt ~ujl ó konfliktusok z;; me cgyawn tór~adalm i csoportra korlátozódik: akiadókéra, A szerző . aki szintén ki van szolgáltatva a kiadókna k. egy idő után ugyan s~ót kér a diskurLusban. dIJ kiszolgáltatottságú ba - a piacra vezető egyéb út híján - kénytelen hamar beletörődni. A ko nfliktusokból viszont "égig és felt úncí,m hiányzik az a swreplcí. akinIJ k a IIJgtöl>h Ves?,ten ival ója lehet. Az oll'us<Í. illdve a .kü?,jó" úrt!.) kei ugyan rendre előkerülne k - leggyakrabban és legmarkánsabbun a felvilágosodás idején Franciaországban lefolytatott I'itákban -. ezek az absztrakt ideálo k segítségével megoko lt énlIJke klO I'égül ruvál ódnuk. Us.vanazok a digitális techno lógiák. melye k képesek eljutta tni a kulturiilis javakat a fogyasztó khoz. azt a hatalmat is e felhasználók kezéhf, (.. lt~ k , hogy aktíl' és erőtelje~ T'
'" lu IS"zs{,gosSiÍg. a tndáshoz \'atú .za""d hOzuífé,ú" II knlt u ...ítls idVdk ,zaoodSiÍsa oés igy tm"Abb. E tfmá\'al ké'őbb ,.",z) ..t"""" is roglatkozom.

cs~réié"ek

C JPYnghted malenal

csopo rtnu k a gy,;rm,;kfl. melynt:k a kultunilis piaco kon taltin u legt;;hh I'esztenivalója van. I':z az érdekeltek szeme előtt zajló, de rejtve maradt változás radikálisan átértékelheti a steróii jogi kalóz sterepét - akár visszamenőllJg is, AzzaL hogya kalózkodás lehetősége mindenki előtt nyitl'a áll, a kalóznak lehlJtőséglJ nyílik kitö rni altl.>ó l a sZlJrepből, ahol mint egy egyszerű k,m;skeddmi k,m tliktu s m~suk sZiÍmóru nehe ~,m clmugyur:í~hat{, s:zel'<)plőjeként kellett vívja sokszor nem csa k kereskedelmi je lentőségű küzdelmeit. A végfelhasználó k, fogyasztók, olvasók beáramlása a ka lózok közé hirtelen a kívülállók számára is láthatóvá. tapintható"á teszi att il végtelenül komplex teret, melyben a kulturális javak e lőállítása, disztribúciója, cseréje, fogyasttása ta jlik. Ewn keresztül plJ\lig láthatóvá, tapin tható";:; viÍ lnuk minda w n f' j'olyumatokról vallott alternativ elk';pzclésf,k is. m~" Iyeket eddig a po ntig a szerzői jog foglalt magába, vagy ép pen fedett el. Az ezeket az alternatívákat keresők. vallók, jelenleg akarva-akaratlanul il kalóz címkét I'iselik magu kon_ Már csa k ezért is elklJrü lhetetlen, hogy a korábbról örö költ kategó riákat feloldva felfed jük ezt a gazdagságot. A SUJfzólis Hz.d l"m i tulajolonv,;delmi T'(:l)ols~cr últal gf!llerólt egyenliitl"nségek és ki5zolgáltatottságok kezelése, hogy csak a néhányat említse k a legégetőbb, mostanában legnagyobb figyelme t kapó kérdések közü l. " zek mellett a kérdésIlk mellett gaz\lasági, polit ik ai j lJ l entőségükhöz képest meglepően kevés figyelmet kapnak azok a dilemmák. amiket a mindenfiíllJ krlJati\'itást nélkü l öző egyswfÚ másol ók, a szer..:ó i jog P2P-kulólai 1',)ln" k fel. A ma a s~er~ói j<Jg I'e,é[,.,II való ,"ész"é!d """té["'" 'll~gfollto hUld6 d fair ,,"" "étld"",. ha " ell' is S:Z~ go"i jogi. de lllOl"ális é,1elem[,.,n mindenképp .


lizl"l~zerú

vagy ('ppen I;Hak ajántlékképpen Wrt{,n<Í lemásolúsfinak, tühl .. szörözésének, megosztásának megértésére.

~be L! ábrn A I'irn/c B"r

t)írate 1Sap

c1ncl'czésű

in/crn c/cs fájlcscre/ő há/óz,,//ogójo"

A továbbiakban arra teszek kísérletet. hogy eze ket az "egyszeru". mindenféle kreatív hozzájárulást nélkü lözve. számítlÍsból vagy önzetlenségból másolókat: e kalóz kiadókal. és II hwékenységüket hlheto"é tevo állumu kut. s végül uz internetes fó jl<;scréló ket tegyem ulapo~u b b vir$gMut tárgy;Ívá. hogy kiderülhesscn, vannak-e olyun én'ek, melyek gaz,lagíthatják. s7.Ínesíthctik azt a meglehet;isen siitétrc sikerült képet. mcly il szerző i jog eme kalózairól az évszázadok során kialakult. Hu ugyanis sikerül nyomát találni annak. hogy az egyszeru miÍsolásnak is lehet tiÍrsadalmilag releviÍns. puzitív ha tása. úgy megnyílik annak a l ehetősége is. hugy il ma P2P ka lúzaira ne {:sak mint dhárítantlú fe nyegetésn" hanem mint erőforrás te kinthessünk,

1.7 A kalózok szerepe a

sze rzői

jog történetében

.A világ legálisra és illegálisTa , kalózokra és a több ie kre történő l eegyszerűsító

felosztása szinte tökéletesen ellehetctleníti

.. Forrás: http://theptrateloa)",orgldoo(t1 es

'O

j

u ka l ózkod:J~ j .dens(;gén .~ k megért.!sél. az e~~cl való foglal kozásI. Nietzschét követve talán nem ártana a lassú olvasás erényét gya ko roln unk. Az a válasza dási se besség. amit a globalizadó folyamatai tőlün k megkívánnak. néha megnehe úti az átgondolt válasz megfogalmazását. Először is ellent kell állj unk a "Felvilágosodiissal való zsarolásnak-, annak. ami ma a _vagy a t.~rrorcllcnes hiiI H)Tú. vugy u terrori~ó k oldullin vagy" t'onnújlil)un fogalmazódo tt ú jra. Más szóval, mielőtt elkezdenén k a gyakran csa k a fekete és fehér színeket ismerő nonnatív policy szin tjén beavatkozni a folyamatokba, fel kell fedeznünk a szürke különböző árnyalatait is. Amit a kalózkodással kapcsolatban kérünk. az il puhliG doma inne l fogla lkozó tuolósok türelme, P.s ugyanaz a~ <>l'ato5 !igye!f;m, amit ők a sU!T"l.ő i jog tóga]'h poli tikai és kul turális környezetének szen telnek." (Liang. 2005) Az itt következ,; c!Sd'l k tanüsúg~ szprint a kulú?,,,k kétféle szerepet játszhatnak a szerzői jog történetében. Nyugalmasabb periódusokban. amiko r a status quót nem veszélyezteti fóldcsuszarnlásszeru politika;' gazdasági, ku lturális vagy éppen technológiai változás. a konvendó k és törvények megszpg,;inek Iettei u fennúlló reod megllrősiid ését, ki!inomodiiS<Í t 11<'<1. 1ményeúk." A ki8kapukat folyamatosan megtalá ló kalózok nem sokat tud nak d .!rni uzo n tü L h ()~' e kiskapuk az utún uk jiivők s~ómára so rru bezárulnak. Az apró-<:seprő konfliktusok nyomán a szellemi javakh oz fűződő jogszabályok gazdagodásána k és egyre pontosabbá válásának lehetünk tanúi. F;z'l ket u h os~zuloh, 1J(;kC,sehh i dó~zu kok ut ren d re m'lgszu kítjá k u1.,,1: a rövidebb periódusok. amikor kiderül. hogy il stat us q uót nem l/olhet tovúhh fennta rtan i. Eze kben az id,;szuk okh ~n u !derűs;;,] .; kaIM.tevékenység a fennúlló rend strukturális gyengesége it kihasználva végül az addig érvényes viszonyrendszer összeo mlásához. és egy új rend kialakulasahoz vezet. melyhen az mldigi érd/olkcsoportok kénytel/olne k enge.lni a kí"üliiJlók gya korlatii nak, S valamilyen módon alka lmuzko.lni a kalózokhoz, üzleti gya korlataikhoz, a szellemi jovak lenneléséról, elosztlisiirú!. fogyas~tiisárú l , cseréjér,;l ulkotott elk.!pzdéseikhe?" A ka lówk ilyen időszakokban katalizátor szerepet töltenek be, te"ékenységükkel új pályára lökik a kulturális javak tennelésének. elosztásának, cseréjének. fogyasztasánu k add igi rendszeret. ,. " Cooper [20051 számos amerikai példával illusztrálja a törvényi szabályozás egyé..teln,üslt"'':',,''! \'égzú
C JPYnghted malenal

Aligha kiird ést:s. hogy a kul turú l i~ rt:ndSl,.::r .::gés~c s~,!m pun tjáhó l mindkét hatás hasznos és kivánatos. Jól m ű ködő berendezkedés esctén szükség van a rendszer folyamatos "auditjára". egy idejétmúlt viszonyrendszert pedig nIJm taná(;S()s sokáig konzlJr v~lni . A sze női jog kalózainak szerepe és j elentősége e tekintetben nem különbözik szignifikánsan II számítógépIJs rIJnduerek (autók, riasztórendswrek) fIlItörésén dolgozó hackcrt:k szert: p(;t<íl. A hi~t"nsági rés.:: k reltcdczése I'al újúhall a wndSZ'! f biztonságosabbá tételé t eredményezi." míg llZ al apvelően elhibázott logikára ép ülő tech nológiák feltörése e tech nológiák alkalmaz iísának elhagy~sára és új megoldáso k keresésére ösztönzi a piaci szereplőket.'" Az elköl'etkezó oldalako n II szerzői jog fej lődését ez utóbbi csoportra. II parü,ligmatikus változások kikényszerítésé he n aktív kalózokra koncentrúlVll igy.:: kszcm h.::mutatni. Ez azt is jelenti. hugy az ,!lem z(;sc k s,>rán elte kintettem a szerző i jogi tankön yvekben szereplő bírósági esete k nagyobb részének ismertetésé tő l. hiszen eze k. legyenek bármennyire is ko rszakhatáro k egy-egy szer'loi jogi kategória (például a fényképe k vagy hangfeil'ételek szerzói jogi védelme1 kia laku lásában. I'alójában nem lépnll k ki a kor uralkodó felfogású hó L Ezen alka lma k he ly.::1I " lyan .::seményeket. korukat. kuntliktus"k at h '" resek. melye k a szerzői jogot .többfé teszik]. mint egy társadalmi nyomásra adati intézményi rá/asz" (13owre y. 19961. azaz túllépne k azon a felfogúson. me ly a szerlói jogot az adott kor technológiai. gazdasúgi. politikai kih ívása ira adott tÖfl'ényhozói és bírói I' lÍlasza kén t é rtelmezi. A szer~ó i jog intézménye és a gazdasági. pulitikai. techno lógiai környIJzIJt kapcoo lata ugyanis k(;tiriÍnYIÍ, ahul aZ dúlJh em lített Ii,l yanllltuk md l.::1t legalább ilyen fo ntosak - ha te tte n érni nem is olyan könn y ű - azo k a változások . melyek az adott jogi kö rnyezetre vá l as~ u l szül etne k. E " A hi~t()()s:'gi ,.é,,,l f,,1f~tI~~é"e _ ,iir,é"jél ~,. ",il", w-"'''l'lök ""gy r"sszintl"la' ú hackerek tevékenysége nyomán - biz'on ..igo.abb rendszer! er"dm';nyez. E macska~"gé r jMék kövctke>:méllyei ~;'ékclmél eli ka tC"g6r;'ikblleírhat6k. hisd : lFehcn. ZOO7J .. Ez ntóbbi .zerepre ~ legjobb. témába vágó péh1a a Digital Rights Manallement . II digitális másolá.vé<:lehni technológiák .,.ete az azokat rendre [,,!törók kel. Cory Oot.'lO,·ow 120041 «"sa a,·ról, hog" ,,,ié,·t logikai képtel"n~ a feltö,l,er" ,Jen UKII.!· rendszer jó, de a folyama t egésze szempontjálról súlytalan érv \"olt ahhoz képe.t, "mUye" se1>e5~ég.gel és , ikerrel semlegesitel1él a hackerel az ('jabh ~$ llJabb " l)l{/I.!·m",<>",ld;;;ola t. M,j", "'.1mo •. ,,~ IJ""iig""k és " fdha"~liilók lla k egym.j", kM, okozó. vag\" e);Y,zcl1icn cs.~ k hatj'~1Inn ki,érlet ntán úgy tlinik. az ipari WJwplók i. belá t"il: ennek az (,t"" I: " járh"r.n tl"nSligá<. u.-g"J;;hbi. erre " ,,,l 1';\111 lIirch-ncl: . lnternatioual F"ederation of Phonosrnphic Institutes IlFPII igazgatósági tanácsának tagjának II kóvetkezó nyilatkozata: .A DRM-nek. ahogy ma ismerjiJk. ,"fige. Lahet. hUM /esz mujd ~8Y VJ~\1."Md, d~ t!Z t!&\, mú,ik lört~"f1I . t:lJben u pillu"uloon" l<'81'u. gyoM nílluLlok múr "IlY mú.•;k. új mo
C JPYnghted malenal

változ~so k at

II:gjohlHl.n llmknuk ku lómknak u tev(j k elly~g(jn keresztül lehet megmgadnL akik a szerzői jog folyamatosan ala kuló az intézményi keretére adtak a megszokottól radikállsan eltérő társadalmi válaszokat

1.8 A kalózkodás mint a szerzői jogra adott társadalmi válasz Annak kiderítése. hogy m iért éppen az a jogi konstrukció alakult ki. mint ami. jellemzően a joglörléneli kutat úmunka fel aIlata. jogtörténetet írtllill. mégpedig azé rt. me rt az e tárgyban született irodalmak java része a szerzői jog vagy a copyright, mint jogterület fejlődé~t kö"eti végig, s end egy tühb(j·kcV!:sM zári univerzum Oll helü l maTUl!. ahOl I a jogterül et és e területen bekö\'etkezett változások képezik a vizsgálat tárgyát Azok a társadalom·. politika· és gazdaságtö rténeti aspe ktusok pedig, melyek a változás kontext usát adhatnák. Gsak annyiban érdekese k, amennyiben onnan érkezne k azok az impulzusok. melyek nyomán a jogi intézményremlszer a változás k övet kező sza kaszába lép. T udatosan \·últozásrÓI és m;m fejlő,Msroíl heszélek. p'luig nem smkat· lan az irodalomban a szerzői jog történe tét egyfajta konstans fejlődés· ként é rtelmezni. me ll' a szerény. és bizony már akkor is sok ponton kifogásolható kezde tektől valam iféle teleologikus folyamat mentén. egyenes \·onalban kö zelít a szerzói jog ideáltípusához, melyet ha nem is lá tunk ma még a maga teljességében, de létezé~ről és elérhetőségéről semmi· Ii:le kétségünk nem lehc\. Júl illus?,I rúlja {,zt a gondolutmene\ct Lendvai (200 8) a szerző i jog történetérő l írott - egyébként kitűnő - munkájából származó alábbi részlet: ,A római gondolkodás elemei - mive/ kizár· ták (! m8P)ni szempon/okul - nUg}'mér/ékl;..m há/rá/tullák Ixirmifé/e sZl1r· zői jog fejlődésér. · A szerzőben fel sem merül. hogy azo k a szempontok. melye ket ő hátráltató tónyezőknek lát, valújában a kor viszonyai közt ade kvát keretct teremtettek a ~zd l em i javuk l,ítrejütl'l , hlrjedésc ~zámúm . Ezzel szemben én a s?.erzői jog fejlődése belyett annak v~ltozásáról beszélek, egymást követő állapotokról. melyek minden korban szoros összefüggésben álln~ k azok kal li társadalmi. politi ka i, gazdas
r..]

C JPYnghted matenal

A k':rd':~ innen no:~ \'e tehúl az. hogy mi al. adott hd~'en, az ad ott korban megfigyelhetó nonnarendszer viszonya a tágabb társadalmi kontextushoz'! Mit tudhatunk meg a szerzői jog adott állapotából a kor hatalmi viszonyairlÍP ~-\ ily'm társadalmi fol yama tok I'ezetnek el a jogteriileten lezajló "áltozáso khoz? És. ami a mi történetünk szempontjából talán még ennél is fo ntosabb: milyen tiirsadalmi változáso k indulnak loe a jogtcrülct"n le1.ajlú I'álto~ú ~k nyomán ? E változús"k közül mi a~. ami a szerzői jogi intézményrendszer ell en irányult? Miért ébredtek ezek az ellenerők és mennyiben érté k el a céljukat'! Az elem~ésünk targyai tehá t eze k a ko ntl ikt usok lesznek: a konfli ktusokban részt I'evő szereplők, e szereplő k érdeke i. motiváció i. adottságai és lehetúsligei. stratégiái és az a mőd . ahogyan a ko nfli ktu st me~:.'\'ívták. Búr a kü zd,dem mindig egy jogterü lf!\ kf,reteinf,k és ta rtalmának meghatározásáról szóL h ib a len ne azt gondolni. hogy e kü zdelmek terepe kiz árólag a jog "olt Mint azt majd látn i fogjuk. a tön'ényhozáson és a bíróságokon kívül il nyi h·anosságban. a piacon, a technollÍ gia szint jén legalább olyan fontos küzdelmek zajlottak/zajlanak, mint a jogon belü L E területek nyomon követése hagyományosan kívül esi k a jogtö rt(;net érdf, klúd':~i ,is/vagy kompetencia kört:n. e tanulmú nyhan te hút mindenekelótt ezt a hiá nyosságot igyekszem pótolni. A .mle of law". a jogállamiság. mint idea azt sugallja. hogy nincs törvények felett ~lIó személy, aki szallU,lon semmiue vehetnó a tön'óny hatalmát Ebból az is következik. hogy mimlen küzdelmet I'égsó soron a jogi intézményrendszeren helül" kell meh,,'íl'ni. Ezzel szemtJen azt láthatjuk, hogy u koriihlJun miir említett, piaci, tedmolúgiai, nyilvGnossiighan. közössligen belül zajl ó küzdelmek kim enetele legalább akkora hatással van arra. hogy a törvény végül milyen alakot ölt. mint amekkora a törvény ereje, befolYdsa e területe k felett, Hogya tön"ényen kíl'!'jJ állók. törvényen kívül rekedtek feleffe állna k--e a tö rvényne k, nem tu(lom. Annyi azon han uizonyos, hogy a tiirvényen kivüli,)k jogi. f'S a jogi intúzm,inyrendszeren kivül 'ISi> kü z.ldmf)i elengedhe tetlenül fon tos részét képezik annak a "áhozássorozutnak. mely nyomán a ma isme rt szerzői jogi szabályozás ki alak ult.

" A jogi intézményrendsze,en belül zajló küzdelmek ahemath"ája a jogi intézményte,,,ls:zet ell~"ű,-zés.Mr1 folytHtort harc, ,,,dy", szlntén ,ZIÍIHo'l'éld<Ít fogllnk H kü\'~t· kezükbe" láml.


2. fejezet

A GUTENBERG ELŐTTI KALÓZOK KORA

Amit ma szerzői jogként ismerünk. az egyrészt a kul tur ális piacok szabályozásának eszköze. másrészt a kreatív teljesítmény és alkotó ja egymilshu>I "illó vi~zonyilnilk renckzÓ;c. Ez 11 k<::t szempont tiZu nbil n r.! n. lre kieg{!szül egy hamladikkal. m{!gpedig az állam {!s a~. egyház hatalma szempontjából kritikus inform;Íció k forgalmazásána k ellenórzésével. A ku lturális termelést. elosztást. cserét. fogyasztást szabályozó jogi/ konvenciókra ép ü lő kö rnyezet alak ulása tehát nem függetleníthető azoknak a szerepló knek a története itől. akik ~ ku lturális javak termelésében. eloszt<Ísil bun vu Ium il yen módon h d ekelt.! k "ultak , kezdv.! til'. .!gyh<Í zztil és al'. uralkod ól'ol. a nyotmlászokon, k;;nyvkötiik;;n, kcrcsked.ík;;n át a szerz.,kig. könyvtárakig. olvasókig. A he gemón azon érdeke. hogy korlátozza il he terodox tudások terjedését. illetve mo nopolizálja il ha talom működése szempontjából kulcsfontosságú in formációk kezelésé t. jóval ko ráb bra (tatálható. mint a rep rodukciós tcchnol óg iúk megjclcn<::~e ny um ún ki ulti kuló. ti ~>lliln kereskedelmi szem pon tú piacszab<Ílyozás. A ktinyvnyomtatásra vonatkozó első szabályok így az egyház és/vag.... az uralkodó információs hegemóniájának fenntartását szolgálják. Ennek első nyomait a nyom tatást Gutenbe rg elótt majd egy évez reddel alk almazó Kínai Birodalomban fedezhe t jük fel.

2.1 Kína: a szabályozás mint az információs monopólium fenntartásának eszköze A fad úc alapú nyomta tás Kínúban az l. sz. 5»0 és 6 5U között kezd ődött. ti hetilnl'um<ÍS megjekn<::s.! ti z elsó e zr("lfo ... lu ló körny{! kére tehetó. A modern szerzői joghoz hasonlatos. a kulturális piacokon keletke7.., jtivedelem elosztását szabályozó jogi konstrukcióra azon ban annak e ll enére sem találunk példát. hogy a Kínai Birodalomban létez tek ku lturális piacok és egymással versengő kiadások. Legalábbis erre lehe t következtetni abból a ránk maru dt ko lofonbó l. melyben a Mesian-beli Cseng mester fIgyelmezteti az "I"ilsóit ('s 11 reménybeli ka lózu kut nrra. hogy


.Eu ~ könyvet C!S<m g mester .;s~lj dja nyomt ~tla. és rcgi~Z1rjha a kormányzónál. Senkinek nem engedélyezett az utánnyomás." Idézi (Al fon!. 1993. 13.) A kínai központi hatalom azonban Cseng mester érdekei helvelt inkább saját politikai céljaira koncentrált. s míg kil1nomult rendszabályok \"Unatkozt ak arra. hogy mely mú\'e k tartoznak a csás~iÍr kiziÍrólagos enge. lélYf'zési és jóváhagyósi körélw. s így mely m,ívek eng.:dély nélkü li nyomtat~sához milyen szankciók fű ződnek - aza~ kifinomult köziguzgatási sz~hályl"l:Dllszer vonatkoznI! il cenzÚrám . ..Az elsu. ilyen jellegli rendelkezést a jelek szerint i. sz. 8:15-ben adta ki ediktum formájában Ven Cung császár. ami a szokásoknak megfe lelően il Ta ng-törvényköny"l' része lett. A rendelet megti ltotta a naptárak. alma nachok. {'s hasonló múv.:k enge.lély n('[k üli lem;:;sol;:;s';t. mely gyakorlat, m int az a s~övegllŐl kiderül. elterjedt volt az egész Délny ugaton, ah onnan aztán Kina teljes területére jutottak cl músolatok. Az idó és az asztronómia jelentusége túlmu tatott a misztikumon: ezeknek az információknak az - udvari asztronóm usok ál tali - e ll enőrzése kulcsfontosságú "l'olt annak a szerepnek a fenntartásában. amit a cs~szár 1;;lüil! he. minI aZ em l)("i és természeti "iJilg közötti összo;kötő kapo cs. E hivatalos iratok másolására kiv",tett tilalom hamar más terül", te k",n is megjelent. A Tang... linasztia. össz.!oml úsa előtt. hason]ú til~ l ommal gátolta a állami jogi hinl etmények. h ivatalos történelmi mun kák lemásolását és terjesztését. illet\'e ezeken túlmenően az >ördögtől való könyv",k és besúid",k • . a l"'gtöbb omhlhista és taoista mú másolását. tmj,;s7.t(,sét és hirtokl;:;slit.·· (AlfoNI, 1993, 12.) " ~zd sz.:mlwn aZ urulkolló érde keit nem km-eszte~ő művek ew té ben egés~en 20. s~áza(1 első évtizedéig ny"mút scm talú ljuk a ny"mtatott szövcg<:k piaci tiJTga lmát sz~ bályozó. központi hatalomtól eredeztethető törvényeknek. rendeletekne k (Huang, 1971) . A piaci. és ezen keresztűl a társas viszonyokllt az írott törvény helyett kom'enciók: az égi harmónia. a moralitás. a rítus. a S7.0"Ú",. a "űz;;s>;{;gi és c~aJá. li ~zah;; ly"k rend.:zték (Alfon!. 1993, 8.). A nyomtatott anyagoknak tehát létewtt a birodalom e g(is~ére kiterj elló piaca, m.:g akkor i ~. ha egy'~s forriisok sUlrint a kínai kön y\' ker.~skcde lemből hiányoztak azok a vállalkozó kiadók. akiket kevésbé a szövegek szeretete, mint inkább a te tszóleges nyom tatott anyagból kinyerhető haszon vezérel t (Kaser. 19(9). Alfonl (1 993) szerin t enne k oka leginkáhh ahhan k'!rl~scnd ő, hogya hirodalom tlirsmlalmi ren.ljének. h~tal mi struktúráinak fennmaradása a múltha való szoros heágyawttságnak volt a fü ggvénye, ~mi f,gYI"l!szról ~ m últ fc!.:tt i szigorú cll.miirzést.

C JPYnghted malenal

mtisn:~zról

viszo nt e tu,lás Sl,almtl ho zzál'érh,!t,iS<Ígét ftdtétdcl,1,). Nf:m az egyéni kreativitás, vagy e krea rivifás nyih'ános elismerése hiányzoll. hanem az ily módon Jélre/ölI tudás kisajá/i/ásának. kiemelésének vágya u mindenki suímáru szubm!un huzzáfRrhetó dolguk kürRból.'· Ez persze nem jelenti azt. hogy ne lettek volna konfliktu so k a hatalom által nem ellenórzijtt szövege k piacai felett, ám e ko nfl ikt usok felo ltlú~u . úgy tűnik, wh u nem uhS?,1rukt jogi elvek mf!llttÍn tiirt,ínt. A kü liinböző helyi konfliktusokban a központi hat alom helyett (anna k nyilván ellent nem mondva). a he lyi közössége k vezetői a szo kás és a méltányosság szabályait al kalmazva ho ztak dönt<Íst. Hasonló helyzettel találkozhatu nk más prem odem közössége kben. így példá ul az észak-amerikai indián tiirzseknél (Gana, 1995, 131 .) is. illetve. mint azt késö hh látni fogj uk. ha sonló önszaIJú lyw,,, meehani1.mu!
2.2 Az ókori Róma: a

szerző

és alkotása kapcsolata

Szintén a kulturális piaco k el ótt megjele no, ám - azzal szemben - korántsem kultúr afüggetlen szempont a szerzót al kotásáho z flizó. ma a szerz,i ; jog tiltal s zuhiily ozott ,' iszon yr,!n d~z er. A ma ismert. I"uo;u ul t-i értele mben vett (Foucault, 19 99/ 1979) modern. au tonóm szer.t.ó. és a7. út a művéhez fúzo kap csolat a 111. században ema ncipálódni vágyó értelmiség tudatosan \'égrehajtott program ja nyomán alakult ki. Ha ezt a ma ismert modellt tekintjük a lehetséges megközelítések egyi k végpontjának. a kkor a más ik oldalo n azo kat a kultúrá kat találjuk . melyekben a szen&ne k ni nGS kitü ntddt ~1.PI·ep'! a1. 1llk"tú s Mtrchoziisiihan, s így ,!};tú!. mÚzsiÍktó!. iisöktó l kapott. megörökölt. ellesett alkotások szabad áramlásának az individu ális szer,o;ú sem a kad álya. sem ellenúrzője. sokkal in káb b elósegÍtóje és támogatója. A szerló és műve között elképzlJ!hetó jogok közü!. melye ket ma a vagyo ni ';s személyhez fú z,i,l,i jo:.\okként ismer ünk. Ipgk"rúlJhan tnltin a plágium kérdése merül fel. A más szellemi teljesítményével való ékeskedés. vagy más szóval a szerző hamis feltüntetése más az ókori Róm ában is i~TIIert probléma volt:

" .Ha a verse im. festmé" yeim. melyek oly kevés fáradtságomba kerülnek. hasznára "ál",,1<

d

ha,,,I, ítÓI<,,,,I<. "Mt, ""inál",;", ,liliik

itl~zi: (Wal~lI))

~

tlolgol
S~n

Cson

(1 427.150<JI,

p .....IfON. )99) . p. 341

C ;Jpynghted malenal

,Bár aZ óko ri nép,!k a sl,ell,!mi tcnnéke kn,) k nem tulajdonítottak vagyo ni értéket. a mai fogalmak szerinti személyhez f~ződó jogok túlnyomó részt ismertek voltak szlÍm ukra. [.. . ] A személyhe~ fli di,lő jogok megsé rtése a swrz ő hírnevé ne k IJlvesz téséhez vezethe tett. amivel együtt a halhatatl anságra val ó reményt is dvesútIJttIJ. E~ért próuáJták azo k megsértését megakadályuzni. Eze k a .slA)mélyhel, fúződ,; jogok- ';s megsértésük szan k cion~lá sa azonuan az egész ókorban a társaliaimi nonnák keretei között maradtak.' [Lendvai. WOl:!. 711-79.) A kor szofisztikált jogi intézmén~'1"endszere azonban nem ismerte el ezt a viszonyre ndszert. abogy biányoztak a múvek piaci életét szabályo-zó törvénye k is. ~nnak ellenére. hogy il romai magán - és közkön)'vtára k. {'S az ír n i-olvasni tudók rdatív mugus szám ~l!ó l urra kell kÖ"N k e zt,!~ sünk, hogy már ekkor is létIJ zIJt! a koiziratuknak. pa p irus~tekIJn;sek nek piaca. s így j,)kn "olta k azok is. akik a könywk ke resk,)dclmévd foglal ko ztak . Áll ami szabályozás. és kül önösen az állami sza nkció k h iányba n a kultu rális javak termIJlésének. (SlJ ré jének. felhasználásána k sza uályait uz pzek.ben a folyamato kban részt vevők. kö:t.ütti fonnáli s és infor m;:;lis megállapodások, szokásu k.. a hagyo mány sw rvezté k.. A ~ állam által szan kcionl1lt szabályok hil1nyiih':'l arra is kÖl'd kezlethetünk. huSY ,!zck. az infonn:ílis nonnák kielégítóen szolgálták az érintetteket. és megfelelő megoldlÍsokat kínáltak a felmerült konflik.tusra. A ~ infurmális megállapor!úso kból sző tt rend nemcsak fl könyvnyomIMás mcgjeh!m;s{,ig, ,k jóva l uzo tún, egész\!n nu pja in k.ig kulcssz
C JPYnghted malenal

3. fejezet

KALÓZOK A KÖ NYVNYOMTATÁSKAPITALIZMUS KORAI m ószAKÁBAN

3.1 A könyvpiacot szabályozó jogok megjelenése Európóbo n A kCinyvnyornlalú>;ra"" vonatkoz'" dsű e lJ rúp~i >;zahúlyok a ny"rndatcchnológia elterjellésének ösztönzésére születtek. 3O Az első könyvpiaci kivii lt'\iig johann Sp"yer nyomd úszi tevékenység,;1 v(,d,,) Wkncében 1469 és 1474 között. E védelem célja az új technoló gia meghonosításához szükséges beruházás megtérülésének garantálása \'olt. A könyvnyomtatás ko rai sz~ k aszában, amíg a nyomdúszok száma re latív alacsony, a nyomtalúshan való megjdenésre "úró k';7.iral"k és kúdexek szúma elég magas \'olt. nem is volt nagyon más ok a versengő ki adások korl:ítozására. Pár ('vlil.eden hclül amn han láhra kapotl a nynmlalott küte le k egés? Európát behálózó kereskedelme. megnőtt a nyomllászok száma, ahogy megnőtt a ko rtárs művek iránti kereslet is. Ebben a helyzetben már tényleges veszélye vol t annak. hogy egy lyoni nyomdást piacra dob egy Velenci,lwn vagy Baselhen megjel,m! kCinyvct. így eg..l'r,~ liil)hen k,!r,;stek védelmI!! azokkal a killllókk al szemben . akik alacsonyabb n~'ereséghányaddal. 01(".$óbh anyagnkkal. al. ere deti oldaltükrijk lemásolásiil'al jóva l " lcs(ihhan tudták piacra d obni a másolataikat. E védelem elsődleges forrásai a helyi uralkodók (egyház. egyetemek) ál tal kibocsátott privilégiumok. kiváltságlel'~lek ,·oltak .

.. "fen",,,,w.ete.;.e,, " kézi

"'.~6<,l ásro is ,""ua tl:oztak $ ... MI)·"k. E7..,k - ,,~'" u'~gJel'ó "'ódon _ uag.)""n h"."ulítou"k " kij"yvu)·,,, ,,(a(;;;m '·OIl" tkm:6 eh':; s~"h:.l~·ol:ho~. "'.,. lp,k sok..iig szint';n az urolkCKló vag\" az ("gyház által kihoc ..itoU kh"ált ..igokrn. városi céhki\",;) I~i~'<Jkrn él'iiltck. '"' Angliában William Claxton honosfloIta meg a kön\'\"llyoUllalás~ 1476-ball. Az 1464161. 1~33·ill élelbe" lévó szabályozás elsósOIball a nYOl",Lai tevékenység elterjesztését d I:iilfó ldl u,c... t",·"k és II tudásuk l,,,poJ1jállak 'Il~15külln}1té;ét ,zolgálla. eg(,,;z~ll a hazai tpar "'~"8erűsüdés(,tg. a",lkortól I. a prolekci"nbla politika domtnál.


. _,,,

._ ..... ,...

"

.. ,

.n ,íhm A nromdntechnnlógjn terjedé.•e Európában

1480· jg"

Az c!ső ilyen tipusú védelemmel 1481-uen jI.·lil:ínöl.an talá lkozunK, aho l Andrea dc Bosiis kapja Jean Simoneta Sforziadc-jének kizánílagos nyomtatási jogát. Ám e privilégiumok térbeli hatálya pontosan oz azokat osztó hatalom (legye n az helyi vagy közpo nti) határaival esett egybe. így (;Sa K olyan nagy. egysiígcs biroda lma k estéoon n yú jtott valamekkora v60 delmet. mint Nagy-Britannia. Franciaország vagy Spanyolország: az olasz voirosállaffi ok lÍs il n';met hcn;egslÍgek uligha voltak dlÍg nagyok ahhoz. hog," ké pesek legyenek felvenni egy egész ki adást. A nagy forgahn ú. így jelentős profitot termelő címe k" kitulási jogának erőteljes koncentrálódása néhány nagy hatalmú könyvkiadó kezében, illetvc c munupőli u mok egyre husszabb i dőbeli hatá lya azonban a nagy piacokon belül is erősen ösztönözte II mun ka nélkül maradt kiadókat a kaló:áimlások piacra dobására. így mind a nagyobb belső piacokon. min d II kisebb piacok közölI számítani lehetett az egymással versengő ki adások kőzőtti konfliktusra.

" Forrás: (Eisenstein. t9a3. 1a.J " A .d",· szót iti és a •. elk ö\,,,tke"ő kbe,, .ö"álló 19;'lzo
",(1" értel~".be"

fogo." has",,,iil,,l,

c

3.2 A k önyvpiac feletti ellen őrzés kialakulása Angliában A refonnáci ó megjelen(,Sí,vel a1. ural k()(lú GlIal osztogatott priv i! (,giumo k li jllhh t'o nto ~ sze re phGZ jutoltll k. Az li j tcchno lógiiln uk k iiszö nhetŐGn lIlig p ár öve lefo rgása alall egész Eu rópa megismerte Luther nevét .)s tanait (Eisenste in, 19113: Febvre és M artin . 19 76 J. A nyomtatott szövegek fel· borított ák az állam és az egyház add ig fennálló ellenőrzését a különböző t udósok terje,lése felett . Enne k kiiniin hctő, hogy rövid i , lőn hd ii l - Angliólmn 152!l-be n - megjelenne k a1. els<Í, tiltott könyve ket felso roló r"n, lelet,; k (F,!a ther, 1994). R renddel,; k listá hu ~ ~.(;d t(,k azok at 11 ~ zöv e geket, me lyek nyomtutása. te rjesztése. imponálása tilos volt. A ti lalomlistából logiku san következi k a szövegek előze tes enged élyezésének rendszere . azaz a Ko rona cenzori hatalmá t je lentő intézményrcn\lszcr kiépülése . A z u ral kodó , illetve mcgh iWlllli áltul kiboesóto tt engedélye k nem egy esetben csu pón a szöveg tanaImi jóváhagyását ta rtlllmaztá k. Más eset,~ khen lI z ':nged él y 11 miÍs ipa rúgakloan má r meg~zo kott privi légium ok formáját velte fe l. ahol a1. ural kod 6 által kibocsátott kiváltságo k ritk ábban egyes s ze rzők konkrét mű vei. gya kr abban telje s műosztá lyo k Ipl. k ate kizmuso k , olvasó kö nyve k, prédi kációk. tö rvé nykön yv" k) c sct(,l.(,n h i zto~ ította k il kcdvczm(,nyezc tt részh'C kizáró lagos nyomtatási jugo t. A p rivil (,giu mu k r
" Min t Lmlo\ic Lord gul - Lllin .zót';m

157h~s

pjutark hosodorditása vag.... Thoma.

(".oop"," 1 ,,6h~s

an"

" lnfonnációs hegemónia alatt ill és a következőkben a központi I\
C ;lpynghted malenal

C"mp;!.llyne k." A Társasóg. ~ Korona ccnwri hatalmának"" gya korl;!.ti mú ködte téséért cserébe. megkap ta a kial ak uló ban lévő piac feletti ellenő rzés monopő li umál. A létreiölI megálla podás értelmében kö nyvet csak a Társaság tagja. a megfelelő regis~trációt követően nyomtathatott. a vitás esetekben a Társaság vol t jogosult eljárni. ideértve a büntetése k kis~abását iis végrehajtását is. Angliában a könyvpiac elle n őnéSIJ a K;inyv<;s Társasúg 1557-es megala ku lú5Múl f'gé~z,m az cis,; 5 z,~rz ő i jogi törvény megsz ületéséig. 1710-ig" teljes egészébe n a nyomdás zok at. kö nyvkötők et és kö nyvkereskedőket tömörítő szervezet kezében volt. A Tan;aság regis~tere eredetileg a ce nzori júvaihagyás meglétét rögúteile. ám valami kor 1557 (a regiszter első éve] iis 151;3 (a Tán;aság belső. regi~~tráció sza hályait is rendezól; könvvkcrc,kcdók céha LonIIY'·llY<Jlllt"t(","al. A pi',,' f~jl:ii, H "~'(JI",I~S1JJ k , a lJy()(", L;.' 7.ub l a Hi. ' 7.<Í?.itt! 70.., •. 111M<" ;;"eib.,,, a ke,e,k ... dők "z",'ilot~;k ki. Már cMk czért is lenne hi1,.,., egyike! ""sy """ik"t megnevezni ., r""líI;;,lm,. íRV juhb híj,;n ""u"a t!""k ,,~ ereÓl;zc1cson a könyvll\,omtalá.t ",cScJÓl.Ó idő kbe n is létezetL A nyomd~ megjelené,ével, s kiilöllÖ';en Anglla IMmá,",,1 való ozakilá"",,1 a vallási nnivek ellenőrzésének igénye felerősödöt\. A '·Ill. Henrik halá~"'II köve1ő felek~~..,I; r...,.lárO"'50k Idejé " " hetemd",' <~ i;\'eg~k ",egjel e,,~séne l elle"ór"I.<'se l iiIi;,,;;' "''' fn"to< leli . A Ki;"y .. e-sek Céhr,,,,,l 1úr ... ságg."l "lakílás:,.",,1 I. M(,r;;, '1l.\·"l1elrll',e" a vallási cenz,i,,;1 kivánni megeró.ileni. ""lá. tirtelrneWsck =rinl n Tár""ág prób.il· ln" ,"",,,,ira ,,"ílo.l lc\éséllcl ,Hv;"iIl,,"isáér1 cs-crél", 1)l~,&-,,,)T.,.~,,i a k(jllY'l ,i"r. fclülti kizárólagos ellenl'irzésL IUsd ez ügyben: IPollard. A W.. 1920. 10]). Az igazság minden bizonnyal v~la hol középen \'an: az ",h'ar cenzori törekvései \ökélet",en egybevágtak a "J"ár>a>ág gazdaság! érdekeivel, melynek etetl,nények6l'l'en mlnclkél f~1 számr"a kiilönÖ';en előnyös "'''"'"állapodás jöhetett Iéire. Pattm"Son szerint .,il cellz,;,a h",vi, t~vú fen,,,,",,,,,1.1s;, An:;i'1ban le:;'1Iál~) "n n)'i", llllh"lható a Társ;,s,1g <:01'.1'rigltl ~TIÓ időből ""immzik az elsl'i kal6zkia,Jás állal kiváltolI konfliktns. Ennek főszereplője Wynkyn de \\'orde volt aki 15lJ-ban "lll. Henriktl'il n",ska]>\a Whi\\ing\on Synlaxisának privMgimnát. <Ím azt kellett btnla, Ill'l\.l' Pe'el T'e"eris szintén placr"a dobla e köny""t eg." el

hejegyz,!s m~r nemcsu k u ct: nm ri ,mgcdély megl étét ta nú sítj~, d c (l m ósolatok kés?ltéséne k kizárólagos jogosult ját is kijelöli. E válto zás egyértelmúen az egymással I'e rsen gő kiadások okozta konfliktusokra ve z ethető vi~~za. az a múd ped ig. ~ hogy e problémat megold ottú k. mimlene kel őtt a Társaság tagj ainak érdekei t szolgálta. Azaz. sem a szerzők . sem az olvasók kü ziisségéne k érde kei ez id,j alatt nem - vagy csa k alig - jelennek meg."" Egy könyv kiadásá na k. a kéz irat nyo mdai másolásá nak kizáró lagos joga tehát nem törvényből levezethető jog. csu pán az ipari sz ereplőket tümürítő ~w r\'ewt belsO ~za bálya i ra vewthető \'issza. Enne k elle né re a Társaság belső szabályai által létre hozott jogok valód i tulajdont teremtette k: a regiszterhe való be jegyzéssel szert:ett jog dc fac to ugya nolyan e r,i vel lú rt. m in t a~ ural kodó óltal ki bocsáto tt privilé g ium. úrn ana l szemben ko rlátozottan forgalo mképes. (korláto zott:m) örök ölhe tő és elzálogosítható. megosztható, atad ható vo lt (Holdswo rth. 192U. 644.).

J.2 .1 A KALÓ ZOK EL SÓ H UL LÁ M A : JOHN WOLF K ROG ER WARD . J
.. Bár "",,, pél,ta ""tkl,IL de meglehetősen ritka , hogy a Regi.zterben " em a nyom· ,Lisz \'~!:.\" kÖn) ,,·k~ res k edő. ]m,,!'''' " s>.e ,"'ő kopj" ",e); " ,,~1~obl kkzflés jog.11. F;y " kko, r",d"ll eM. ha " ")"~Ó Hgy],'''' ll)·()" " lii",. va);y ke,~s k etlő. Id,;;1 ",,,);r,,],,] a Thr,a"'g _,,,,,klmi- fd lót.c!cinck. '"agy olya" jOli"i.zony mcglété t igazolta. amelYllck alapjnll billo,iloltnnk lá l.zoll a mOll0l'óli,un megfelelő sy"korl.' sa . Id61'cl. ahog\" " szabátyok kőzé bekeriU a Társaságon kfviili jogosullak bejegyzésének lilaJm~. ezek ~ ki\"ételek m"l: inkább megrilkulnak. '" Poltanl S2~ri " t ~z Idő táli k""esebb " ,Int loo...n f015lalkoZl,ak könyvnyu' lltaui,,,,I , k~~
C :opynghted matenal

sa

'KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT.~TÁ:;'KAPT'rAI,lZMUS ,", OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN mug~

is mcst.::m!, jel.::ntóscn mcgnü\,.;I \',; u munkáért l'f,rs.::nY?Aík S1.ámál. I\-!úBréBzről ekkorra nyi lvánvalóvá válik u nyomdászok könyvkereskedókkel szembeni hátrán~'a az ere{leti kéziratok és a copyright megszerzéséért folytatott versenyben _ A tőkeinllmúv nyomdaipari tevé kllnység beindításának. fenntartásának költségei mellett a nyomdászok nem tudlák fjnansúro~ni a ké~ira(ok mllgs~erzésének. a kiadási jogok bi ztosÍ!ásánuk kiil t~ég.~ it. ~zcml "m a künY I'k.::r.!ske,I,;kkf!l. akikn.~ k nem kell.;tI állóeszközre köJten iük. Az önálló karriert kezdő nyomdáBzok zöme így nemcsak a biztos jövedelmet ígérő nagy forgalmú címek nyomtatásától. dll ij kock~zatosijb b. ám mégis saját egzisztem;iál ígérő ~aj~ t portfólió kialakításának lehetőségétől is elesett. A nyomdászok. és \'elük együtt a kjjnyvkü(ők háttérbe szorulása a Társasúg copyrightszahályainak egyenes kjjvetkezménye volt (Pollurd, G., 1937). A módosak és a nincstelenek közötti feszültség végül nyílt hábo rúba csapott át A harcban a legveszélyesebb és egyben a le&iövedelmezőbb fegyver a privilégiummal I'édett mÚI'Ilk kalózk.i~d~sa lett És bár a l ~za dás célpontja a királyi privilégiumok remiszere volt. a háború leginkább a T~rsuságon - s nem egysw r csuládon - Imlű l zajlott. volt llz u~. citü kéItség, mcllyd u Idlo';Day, mint a Társaság vezet őjll, 158o-loen hosszút állt saját fián . R j ch~rd Vernontól tudjuk, aki ez id,; tájt u S1.t. Pá lszékesegyház udvarában múködő könyvesboltot vezette, hogy John Day irgalmatlanul leszámolt a fiával. amikor tudomást szerzett annak kalóz te\·ékenységérőL Nem csak példút statuált vele. de nrr~ i~ ügye lt, hogy u fd~;o;erelés é~ uz unyu guk cl kuhzásiÍvu l a j övőben i~ mega kadályozza, hogy II monopóli umáhot tnrto~ó, vagy hiinndy mús szüI'eget nyomtutni tud jon. Richnrrl Day ig.mcsnk el volt ndósodva sa ját apja felé. /l.Hnden bizonnyal John Day-tól származtak azok az összegek, melyekből fi a megvelte azokat az eszküzüket. amikkel aztiÍn kalózkodni kezdett, A fiiÍval vllló k.íméktkn dloúnú~"lll John Duy cgyértelmúcn jd.;zt.;, hogy il nrsaság vezetőjeként mi az álláspontja a kalózo kka l szeml,..,n. Míg másuk vczctték ~ Társa~iÍg()t. elcget szenve,!.!!t a kul<Í zuktúl. most, hogy ő állt a szervezet élén, egyértelmlh'é tette, hogy nem túri a kalóz kodást." [Evenden. 2UU4) "Sok~ k ~;o;iÍmár1l m'-'glepő sz ű lt

A munka nélkül maradt nyomdászok első csoportját John Wolfe szer-\'ezte meg. aki 1572·ben fejezte be a tanoncévelt John Daynél." A fenn" Uay klll" egyik legoofolyáso>
k~ldóia

volt.


marmh l),!jcgy~és,~ k sZCTint ncm volt küli;n ü ~képpcn aktiv a saj ~1 jogon nyomtuthutó műve k megszerzésében (J UlIge. 1934. 33.J. Annál gyakrabban találjuk visz o nt a Társasúg bíróságána k vádlo tti pad ián és a börtiin ben, kü !iinböző privihigiummijl védett mÚI'ck cngedély nMküli nyomtatásúért. \Volfe 15!!2-es. második be bö rtönzése során a ka lózok egy csopurt ja petici6ban kéri Wulfe szabadon bocsátásá t A Sir Francis Wal singhamnIJ k. ET1.sé hct akk ori hel ügyminisl.!CToíl,,!k írt pIJtíc;i6 a pTivHégiumok rendszere miatt munka né lkül mamdt nyomdászok sanyarú sorsára hívja fel a figyelmet. A Tá rsaság válaszában amellett érvel. hogya privilégiwnok nyú jtotta mono p6lium elenged hetetlen a könyvek megjelentetéséhez szükséges beruházús megtérüléséhez. s a rendbontók te\'ékenysége csuk a könyvpiuc összcomlását eredményezheti (J ud ge, t934. 34-35.]. Wolff!_o t mind,)? alig ';Tdekelt,~. Amellett. ho~' úgy ';TC?!C, erkölcsi fölényben van a Társasággal szemben. arra is nyugodtan hivatko zhatott. hogy szabad emberként joga \'an kön~'Vet nyomtatni anélkül. hogy hánnHyen kapcsolatban állna a TársasággaL \'\"ulfe u hal kereskedók céhének \'olt a tagja. s így nem kötötték a Statloners Company regisztrációs előírásai, sem más szabályai. Ahogy e~'re nyllvánV(llóhh ~ vált. ho~' a Túrsaság m'fi koípes házon belül megoldani a kalózo k okozta konfliktust. úgy kapott e~'re nagyobb szerepet a vita rendezésében az udvar. melynek szintén érdeke fűződött a konfliktus miclóbbi rendeüiséhcz_ A mu nku nélkül maradt nyomdászok számára nemcsa k a katekizmus kalózkiadása jelenthetett extra jövedelmet. de a hetiltult szövegck nyomtatása is. A Csillagkamara" számus al kalommul f'gy,dme?'!"'; II Túrsaságot a renol t-':mntart~sám. mn ihf!z flgy 15!!G-<JS rendelettel külön jogosítványokat is rendel. A kamara e~'részt megerős íti a Társaság jogsértés esetén alkalma7ltató retorziós eszközeit." másrHszrő l limi t t;n j<ír"~,, form,k,lom kiliit6(I(,,",r~ é. H l aw"" II p"rltd"lzt,,,,, t~li .,dé,é"elldliSZ"-I<át..." ,lj!>. fel~n..Ük; i .zd n Mkai,


(;{)

• KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT~TÁ:;'KAPT'rAI,lZMUS ,", OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN

mlí l'ckct tö hl"m tuJj úk ny omtatn i, és me8ti ltja a <;,íhl';g,í ny ekkel l'uM do lgoz tatást ott. ahol a munkát u Tá rsaság szabud tugjai is el tll dják \'égeznl. A pril'lIii gium elle nö rzlise f""ll tt vívott harc tlitjét iis mé rté kii t jlil lirzé kelteti. hogya kalózok egyi kénéL ]{oge r Wa rdná l tartott házkut atás során 10 ooo példány iJl egálisan kinyomott ábécés kötetIl t talál tak, egy olyan korhan. uhol a legtöhlJ mú le gldjel Jb 500 p,íld únyhan j.::l,mt meg. Rich urd Day egy 1585-ös feljelen tése alupjá n azt is tud juk. hogy Humphrey Frank és An tho ny HiIl 4 0 00 zsol tárosköny\'et nyomtatott 10 h ó n~ p alatt, Thomas Dun n iis Ko hert Ko binso nW OOO ábécés könyvllt nyomott ki II hó nap alatt, hogy mási k 11 nyomdász 10 OOU ábécés köny\'Ilt és 2000 ~~oltároskö ny\'et nyomott ki. kötött be és ullott el alig egy é\' ~Iatt. Ekkora pélllánysziunokb:m fe ketén könyvet nyo mtatni csuk ukko r \'olt é rdemes. ha voltak keresk edők . akik ezeket u példányokat átvetté k és piacra do bták. A fll kllwpiac fll nntartásába n tehát a pril'lIégiumok ked\'ezményezettjein kívül szinte min{lenki érdekelt volt. Enne k köszönhető. hogy bá r nem egy példát tulálu nk urra , hogy u "élt vugy túnyleges kalózok hú~ú hun hÚ7.kut ~tásr~ kerül so r. az o tt talált, ilIegál isun kinyomott példányokat elkooozzák. a nyomdagépet összetörik , a kiszedett oldalakut szétszedik, a pri\'ilégiumok kedvezményezettjei az ellenállás leverése helyett végül ~nnak le kenyllre~ése, kooptálása mIllIe tt k~nytelenek dönten i. Jo hn Wolfe az egyi k legrette gettebb rablóból a Társaság egyi k legmeghízha tóhh pumI úra lett azut~n, hogy rés~t kapott Richard Day jöved elmező mOllopó liumában. ,:s l,!1I'f;tté k őt ~ Tár~us~gha. 1583/84-lwn u Társaság 8 2 privilégiummal védett mű nyomt atását e ngedélyezi a szegény tago k számá ra. A lázadó k megbékítésére tett engedmé nyek nyomán lehetövé vált a privil ~gium ked vezmii nYll ze ttj", által nyomta táshan nem tartott műve k új ra nyomtatása, Ekko rtól datáló dik a nyomtatás i jog és a tulajdon jog s~ót\'álasztása is, ami, ha a p rivilegizált m űv",k fellltti elle n;; rz,íst nem is ~d t a út, rujtu ko ,)s?tül mun kiihoz, igy jiiv,)delf;mhez jutottak néhá nyan. Létrehoztak továbhá egy tö n'é n yköny\'ekből és a zso ltárok skót. francia. holland és olas z verzióiból kialakított. szabadon" nyomtathutó áll ományt. vulamint - kiis zö nhlltően ann~ k , hogy u kalózok jó része más Társaság tagjai közül kerult ki - megk.önnyítették a Könyves Társaságha való !.>el(;póst.

"'!:

" A ,,,,l,,,,io,, lit tenllés:z~t~"" " ll!;,1' ';,-t~ "dő, h0S}' ~ lehdó'ég to""LL,-a I, a TM ... lagjairn volt korlátoz',,,, és .zlgoní ,zabátrok ",,,dezték a '''''''''''gó kiadások árail.


Ez,)k a \'Gltol,G i;<)k máf az ún . E ngli~h Stockot k':~zítették f!iii. W03 ban meghalt I. Erzsébet. Az angol tront I. Jakab foglalta el, s ez alkalmat adhatott volna a királyi privilégiumok újraosztására. a régi kedvezményeztltttlk köréntlk mtl~,'változtatására. vagy a monopóliumok meh'Szii nttltésére. A Társaság természetesen a status q uo fenntartásában volt érdekelt, és tlzt ügy lehetett biztositani. hogy a korábban már a Tá rsaság tagjai számúra N!szlHm megnyitott privilégiumokat tová hbi jogok ka l kiegészítve lé trehozták az ún. English Stockot. melyet immár nem II Társaság egyes tagjai. hanem a Társaság maga ellenőrzött. A szövegek kiadására vonatko zó jogokat a TiÍrsasiÍg kii lönbö úi értékű ré~zvényekre osztotta fel, s a Társaság tagjai jogosultak voltak e részvényeket a Társaságon belül egymás közütt ad ni-venni. A mmwp{,]ium tf!hM ll<)m szűn i meg, azon han a kalówk Gltal kirohbantott háborúnak köszönhetően a T:írsaság többi tagja is lehetőséget kapott II legnépszerűbb , legnagyobb jövedelmet termelő könyvek kiadására. Ezek az engedmények al igha sziiltlttek volna mtlg magu któl:" A zsíros ü zletből kihagyott elégedetlenek lázadása kellett ahhoz. hogy a status quo megváltozzon.

3.2.1 .1 A kol<)zok eJ.w; hulMmánflk lU/wJ.wígoi

sziizadi kal6wk törú!nde tüllh, máig "r"énY'$ tanut~iigot hordoz. azt látju k, hogya piaei S7.ereplúk minden egyéb törvényi kényszer és előírás nélkül is érdekeltek az egymással versengő kiadások okozta verseny korláto7.:ísában , melynek az elstibbsfiget valnmiféleképpen rögútő regiszte r lesz az eredménye. E versenykorlátoz6 megállapodásokTÓI később még sok szó fog esnI. így ehelyiitt mo~t csak aw kk ul a sajiilo~~;jggal foglal kozu nk, mely il belső. önsznhályoz6 mechanizmus í,s a külsú, a Korona által me gfogalma~ol1 k"nyswrek ':s elú írások egymásra fipilléséból fakadnak. F. sajátosságok közül a7. első a Korona (vagy az egyház) cenzori tö rek\'éseinek hatása. A tiltott könyvek listája egyben a legkeresettebb és legnagyobb haszonnal kecsegtető könyvek listája is. A cenzúra tehát tizinte automnti ku ~an honn 1(:lr" a~t a feket';piacol. mdy ~züks(;gsz"rúk('ppen kivül rekefl a könyvnyo mtatás legit im mezűjf:n. A cenzúra csupán az egyik. és ta lán nem is mindig a legfon tosabb szempont, ami miatt a központi hatalom érdekelt a könyvpiaci A W.

MiIlflenekelőtt

., lIár" m . >ZáZtldl><", egyr" "öwh'ó ,z",,,OOu.

~lle"állá.

"'I'" , ztalh" ,ó a

,,,o"0l'ólhu,,o~lal

C JPYnghted matenal

kiVlJhSlJgok ,;s privilégiumok I'lmJsl,crénck fcnntartástlhun. ~-li nt azt kurább:m említettem. a privilégium ok egyszerre alkalmasa k az udvari klientúra jutalmazására/büntetésére, a hatalomhoz hú tUfláspiaci k apu őrök megerősítésére. s ewken keres~tül direkt nyilvánoSl;ágpolitika i megfonto liisok érvényesítésére. és emellett komoly jövedelmeket is képesek biztosítani. A privi lúgiumok c r,;n ds~cre a kivtl lL<;tlguk at hirt"kló szeT!;pliík ki\'ú telével m indenki számára káros. A privilégiumokkal védett nagy forgalmú alkotáso k képesek a piacról élő kiadók kockázatát csö kken teni. iIIet\'e folyamatosan hi~tosítják a műkiidé~he z szükséges ((ikét. A priviUigiumokhoz nem jutott kiadók folyamatos és behozhatatlan hátrányba kerülnek privilegizált társai kh oz képesI, me lynek rúszhen e társaság elszegényed,;sc, rúsdlCn kalól,zá vtllása lett al. erf;JménYf; ...1\ .~puciáli!; kiwí!l.\·úgok számának növekedése mial! oz irodalmi kalózkodás virágzott. különösell o Il,vomdaipar szegényebb tagja i között, akik nehezen talállak munkát. és ho /(lJáJt(!k is. rosszul jizp.tték őket. - Uudge. 1934. 24.). A kiv~lts~gok ezentúl megemelik a vevő k által fizetendő árat"'. elszegényítik azokat a kim lókat, akik képese k lenno:ine k II versengő kiadáso k elkésútéslire. ám ahhoz nincs j"guk. mi kö zlwn jelen tős extra jiiv,)Jclmf,khe7. (járulú khnz) juttatja a mo nopóliwnok birtokosai\. "'·Iint azt láttuk. ebben az idóben már felmerül t a kivételezett kiadók felúl az a~ érv. hogy il mon opó li umból szánnazó jövedelmek olyan műve k kiadását is lehe tővé teszik. ami k e nél kül nem jelenhetnének meg." a mo nopóli umok fel~zámolása awnban anna k ellenére sem igazolta vissza ezt az úrv,)!. hogy földc~uSl,UmláSS7.f!rÚ viiltuzás - mint II 177(j-os Do naldson vs. Beckett ítéle t után - nem következett be a tu lajdonviszon~'okban.

A másik fo nt os tanulsága ennek a kü~delemnek a~ vo lt. hogy egy piacellenes. néhány kivéte lezett partik ul áris érdekeit védő szubályozást nem lehet ezen érde kek egyre szigorúhb t" rvényi kiirülhástyáz:ísiival megvéd,mi. Hiiiha szigormltak meg a k"lómkkal s~em hen alapl'e tően

.. 11.00011 1I.0bin",n egyik~ volt az ez I

al k alm~ z hat,j

,;szközük, iinmagu kh~n nem voltak képesek meg~ k1l() kna k a pru fi tá bilis cimeit. a kik épp a kal,jzo k fel,lerilb;éwl voltak me ghizva. I\..l ag~ a Társaság sem m<; ntes a kalózkodástól: lh40-es éve kben célja ik elérése "égett egyese k e n gedély nél kü l nyomtatták a Társaság közgyűlési meghívói!. a reformere k egy későbbi generiÍcj,jja pedig a Tarsasag hierarchiaját ki\' <Ín tu a~ a lnpitó levoSl újrllnyo mt a tiÍS<Í\'ll l aláásn i'- (J o hns,

""It

1998,171.)

:n,;! A BJ< IT KALÓZOK MÁSODIK GEN ERÁC i ÓJA AZ ÁRHÁBORÚ 3 , ~.~.1

Az a ngliai könyvpiaci szabályozása cOfJyrightrörvény megjelenéséig

(IZ első

Nem tévedünk nagyol. ha azt gon{loljuk. hogy a Társaság megerősödve jüll kj a kaló zokkal folytatott el ső ko nfli ktusb,j l. A kalózo k bevétele az ü ~l"t l lC, és a~ En glish Stoá fdetti d k n őr d~ s m"g8~e rz(;se megsti lilrd itolla a Tá rsaság PM íci" ját , "8 ki zá rólagossá tette n a n gl iai könyvp iac feletti e llenőrzését."" A Tá rsaság pozíció ját. és a Koron a sajtó fele tt i ellenőrzését a CsilJagkamara 15t16-ba n, a kalózok ellen vívott háboru csúcsá n kibocsátott rend elete kiseb b-nagyo bb módo sításokk al majd egy é\'Sz~z(l(lon ke... ;s~tüj bit tositjll. E mó, lositások nyomá n 1598-t61 c.sa k a Társ~ság tllgjlli tehetnek heje~'z,, ~t a re gis 7.te rbe, lh07-tfil c.~a k a Tár~aság Lon do nban székelő szabad tagja i tehe tik ugya nez\. A könyv nyomtatás m onopóliu.. Ez 1'0'"':0 npm jelonti azt, hogv 01 kiilföld ről. el.ősorbm, HoUo1ndinból nugy t<.""oml'<Í!lzell h"iliook nu jelenteUek volu" folyru""to. és jelentő. I'IObl"'",\I. Az ;mporttilaJom ug,lI n a kezdetekto'iJ fogva ré5ze a szabátyozásnak, lll"'Startatása azonban annál nag,'obb nehélBégekbe ü tközik, köszönhetően a küWildön nyolllott

I'éttlányok HJac,;onyHLL árií'ldk és jobb mlnóS<\gének • POll to""bLan ll0l'ólhunok áttat etMtUtott ,'os
dZ

utthonl

IllO-


(;4

'KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT~TÁ:;'KAPT'rAI,lZMUS ,",OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN

mu kimarm l u K"ron~ m on opú! ium ()s~lOgu tó lehct;;ségeil jc!.mtÓiS<m k"rlálozó l ü2 4-es ~" on opolies ActbőL melynek legfőbb oka az volt, hogy egy polgár- és va!!ásháborúkkal terhes irlőszakban a szembenálló frak{;iók mindegyi ke a nyomlulotl s~ö"egek piacának miné l szorosabb konlro!!jában \'olt érde kelt,·o Az 151l6-os rendelelel lö23-ban és [(i37-ben is meglJrósítik. ez utóbbi a CsillagkamijN l641-es flJ loszla tásával veszti érvény.!!. Mive l a Társuság kiv:íltságui. az English Stock feletti ellenőrzés. illetve a Regisztráción alapul ó copyright a felségjogon alapultak, így a Köztársasag kikialtásával a Tarsasag könyvpiac fellJtti IJllenórzéoo hattér és támasz nélkül maradt. A köztársaság, majd a protektorá tus sotán elfogadott, a kiinyvpiacot szabályozó törvények kiiz ül az 1647-1JS a T~rsas~gul f'gyal talán nem is említi, míg a~ 1ű49-(:s "An Act uguinsl Unlicensed and Scandalous Books and Pamphlets. and fo r the Better R.egulating of Pr in ting" m integy mellékesen. az engedélyezési folYllIllathan kul{;sszerlJpet játszó Clerk of the Parliament mellett említi csak ~ Társaságot. A köztársaság ideje alatt meghozott utolsó. 1ü53-as tö rvény az államtanúcs alá rell\\eli a könY"piacot. csupán néhány kötellJssiiglJt és u türvén~",.!rtésként kiszu hott hünldésck relét meghagyva a Társaság lisztviselőinek. A monarchia 16ü[}-es restaurációja sem jelentett megkö nnyebbülést a Társaság számára. A Kö ztársaság törvényei érvényüket '·lJszteUék. -

mtir a küztársas~got m.::g,! lő?,,; ,;v,~ k h.::n is mindennupos gyakorla tnak számított más kiallók dmeine k engedél ~' nélküli ki nyom tatása. illet\'e a nyomdászok között az extra másolatok készítése és forgalomba hozása. Az IJgyIJdüli bizonytalanság abba n van (supán. hogy kik kö zül is kerültek ki eze k a kalózok. L'Estrange (töfi3] a könyvpiac javasolt szabályozúsáról írott pamfllltjében a künyvpiacon tapasztalható kijotikus állapotok egyik t'< .rrÓsakén t u~t jdii!te meg, hogy a T~rsasiig bdső hi')fa r,; hióju okozta egyenlőtlenségek miatt túl sok nyomdász tengődik munb nélkü l. akiknek nem sok választásuk van, mint kalózkodásból fenntartani mijgu kat A kalózok miatt sokat szenvedett kiadó, Kirkland által megjelentetett könyv (Hea,l. 16RO] azonban .::g"szen más képet fest arról. hogy kik is vo ltu k a 17, g?,ózud máSt.d ik felének kalóza i. S~.::rinte a T~rsasúg hierarchiku s szervezetéből kiszorult. magukat ezzel a hierarchiával szemben definiáló kiadók helyett a kalózkodás a Társaság minden rangú és rendű tagjára jellemző \'011. Kirklaml beszámolója szerint kü lönösen a Társaság hatalmasai használ ták a kalózkiadásokat mégpedig arra, hogy a kezdó, sZIJg"nylJlJ b tijgo k cím.::inIJk újranyomtatúsúval kiizhen és féken lijrtsúk ij status 'lu"t tényege!!; új piaci SlA)r.::pló ket.

,lAl kalózkodás gyakorlata a szakmába mélyen bll volt ágyazódva, mert u Túrsusóg szeg,;nychh és glm.lagu hh tagjainak '~ gyariint képes volt hasznot hajtani. Ugyanolyan központi szerep.::t játszott az életükben , mint maga a nyom tatás , Kirkman tanúsága szerint a kalózok n.::m a pamfllltllk és Ilgyéb dllmIJr anyagok terü lIJtén aktiv rúszurutó, <:lesett nyomd"szok liizüt k.::rü lte l li, .:;~ n~m sorolhatók il magukat a Tár~uság ortodox hierarchiájával s'lemoon mcgl'ogalmazók joí l kör ülírhat" cs" p" rtjóIJu g,!m . [,.. ) A kal"zo k nem egy megkülönböztethető társadalm i csoport. A kalózokat a Tá rsaság hierarchiájának minden szintjén megtaláljuk, volta k illó k, amikor a IIJb'Pwminensebh é~ derekab b tagjai küzütt is talút lJ nk lM;lijtük,' (John~, 1998, 166.) MindIJn kornak mIJg\"o ltak tehát a maga kalózai. é~ m indIJn korban megl'otta k uzol u katózo k, akil a leghírhcd dtebb,; k vot ta k mind köl,ött, A számtalan kahí:t.kiadoí tiirtt,nete közül nem azúrt e melke d ik ki az itt következő H enr~' Hills története, mert alkalmawtt technikáiban anny ira különbiizött volna a többiektó!. Hills története so kk al inkább emblematikussága miatt fontos: a kalózok üzleti logikája által diktált olcsó és egyszIJrű kiadványok itt elószür valnak explicit kultúra· és

C JPYnghted matenal

(jI;

• KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT~TÁ:;'KAPT'rAI,lZMUS ,", OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN

társudalomformálú .:mivé . • Ah/mn O "i/Jonatlmn. aminl a tűrv(iny.,k ki· múlásál'Ul a kaláz megHzunik jogi kategória lenni. o kalóz mint kulturális kategória virágzáHánok lehetunk tonúi. - (Johns. W10. 43.)

3.2.2.2 Henry Hil/s . 1709-hen Al exander Pope Cromwell harátjának írt le l'eh, hen szentel egy bekezdést neki: nOl'ember l-jén egy röplapbnn bukkan fel a neve: »Henry Hills. a hírhed t. aki kúrt okoz a könyvkeresk edőknek azz3L hogy kalózkodih. m ive] újmnyomtatta egy bróker. John Castaing An Inrerest Book cím ú könyvét. John How kétszer is megemlítlJt\.t! ,it ~zok k<>zülI, aki k »a nyilt rablás fogl~l koziÍslit ó1,ik«. A rá küvctkező évl Hm az ';!f'S S1,emó J"hn OUlon egyenesen ~főkalóznak. megátalkodott szörnyetegnek« nevezte." (Bond. 1%3. W4.) Henry Hills, a kalóz életéről viszonylag keveset tudunk, és ezt a keveset is tovúbb ködösíti egy másik HillsszeL a kalózkiadő apjával való név- és fuglij ]kozasbeli azonossag' ''> A fennmaralIt dokumentumokból kihámozhutó udutok ulapjiin Henry HiIls u\'. 1{j7f1.f;~ évek végétől k,;z,lve hibliák. és más, a Társaság rlJgiszterehe annak rendje és módja ~zerint bejegyzett künYI',! k nyomtutásávul !'oglulkozik. Hills. a kalóz. ezt az akkoriban mindenképpen kétesnck számító hírnevet azzal vívta ki magának, hogy 1707-tól kezdve egyre nagyobb példúny~zillnhan dobott piacra olyan műveke\, melYlJk korábbi kiallása i sik'!I'l!\m,!k bizonyultuk. Ez perszl' csak mas"k r"gis~ter!",n IdjcgpClt. u\'. első kiadás által megteremtett, vagy IÍppen megürökült/mlJgl'á~áro]( jogainak tiiké] ete~ semmil,,)vétclévcl ""lt ]ehetségf!s. Hiirom l'cltétd döntütte el. hogy HilIs mit nyomtatott újra. A szövegeknek elég rÖvidnek kellett lenniük ahhoz. hogy egy nyomtatott oldalon elférienek, illctve elég nép~zerúnek kellett lenniük. hogy nagy példányszámban IlJhessen azokat piucra ,Iohni. Ezen k íviil Hill~ jú érzékk,~1 és hizlO~ kénd viilu~ZlOtI olyan műveket, amlllyek hosszahb távon is értéklJ~nlJk bizonyultak. Pár él' alatt nemcsak tm,b s~ii~ kÖltf,mény. pamllf,t. préd ikáció "lcs
c~"eI

l. blrlol:olla, Illel\'e a

C JPYnghted malenal

I'JgnépS?,f,rűl>h muga~inju.

u Tutlcr ,ds,; száz teményes kiadást [Bond, 19G3 . 2G7.).

slAím~l>ól

iisszcállítot\ gytíj·

NtI/uré and Ex(etkncy of tbe Du/y of

A

ERMON ,

Pruch'd 3t the Pal'ifh Church

Of Saiqt Gileis iQ the Fields. SunJtly Nr:rvellJbr:r 17th, 1706. On bcbalf of the

A R I T T ~ S C.H O O L S

D. D. and

MD Chapla:iíln~.';im:;()rdí~

or

, '. 3.2 óhm Henry Hills e!n' ki,,,II'<Ínj"~n,,k eim/nJ,ju. mil"" hírh~
Ettü l uzonloun HilJs még nem lett volnu töbh. mint egy jó ízlé~s<JI me~ áldott. ám az ex-lex állapot zavarosábon saját zsellér.-. hallÍszgató kalóz,

C JPYnghted malenal

hu ncm tul6lnán k uz .)~ idő tájt nyomtato tt ~n mcgj~> lenő almanuc ho k mellett a filléres romantikus irodalmak. illetve az ez id ő tájt megerősödó nap ilapok és beinduló heti- és hal'ilapok jelentették a nyomtatutt sziil'eglJklmn felü, lülést. sZlJrakoztatúst. kikapcsulódást vagy éppe n információ t k e re sők egyetlen fo rrását (Patterson. 19m:!. 5.). Az

" Hogy e szegények közölt hányadik helyen szerepelt ó maga. innen már nehéz megállal'f1ani. az árak alapján egyes torrások szerint elenyéozö haszon lehetett a h,d"án)'aln, ha egyállli~'Ín (Sotl}", 111115). " Az interregn um idelén, 1643 januárjáb.lll a Tár;aság petíció"al fordult a parlament· h"". Ehl>o>II a ,,,oll01'6Ii,,,,,ok fellllt"rT~SII ",dIeu érwlv~" T:lrs.~sáll l lf"iTl "~t " v6IH",(,"y~t. ",b>:mlllt a ·m,,",sáll l i;"Y'·H~ Inllai fdett gyakorolt ll~.1róL'Il"" dl,,"öréág ebl>en az ~l\'ben, " t"",ával a késúhblekben fogl~lkozunk.

C JPYnghted malenal

egyetlen prohléma a mlíl'f;k ára, ';g"s?,{;n pontosan uz a~ üzleti mmldl, amelyik a kevésbé módos keresletet kielégítetlenül hagyja, Az 17U7 és 171U közé eső négy év során HHls több száz. a szokásjog sterint mást illető művet nyomtat ki. egyes becslések szerint a kete alól kikerüli pé ldányo k száma meghaladta a negyedmilliót (Solly. 1885, 151- 153.)_ Hills tevé kenysiígének u 1710 áprilisál)~n elfogmiott Statote or Anno::. illetvo:: három .! \'ro:: rá Iwkü\·O::lk.~zelt hal~la v.~ tett véS'!!. A ha gyatéka azonban jóval több, mint az olcsó, barnapapíros kiadásai ellen kirohanó tirádák. vagy a hátrahagyott. egyoldalas nyomatokból szerkesztett antológiák _ HilIs volt oz első kimló. aki felflHlezte at ok só kiadasú, igényes irodalmi művek piacát. és azt az üzle ti modellt. amivel ezt ki is lehet swlgálni. Ennek is kösóinhető, hogy holta után két és fél évszázadda l o:: kul ó~ra _toJán úgy iII,m/: (:mMk(:~ni. mint "kind: n
3.2.:1 AZ ELSŐ SZIlR ZÓI JOCI T ÖRVÉNY KIALAKULÁ SA ANGLIÁBAN

A 17. sziÍzad utolsó évtizedeiben tilhb s:wmpontból is fo rdll lóponth07: érkezett az addig érvén~'es. könyvpiacot, információs piacot szabályozó rend, A Korona a cenzori rendszer hatékon ytalanságlÍval. a felségsértő· n~ k vagy láúlónuk ítélt kiudv.:inyok tümegével kcllctt ~~~mho::sü ljÖn. E kiadványok - ak;Ír("_~uk U1. unc.ien n',gime utolsó .!veiben. FronciuorS~;Íghun - részben az egyéb megélhe tés híján u feketepiaco n munkát kereső nyomdászok !~s ki(l(lók ke?ei kilz ül kerültek ki , másrészrűl kü lfil ldr,:;1 érkeztek, s így a piaci rend fenntartásiÍnak lehe tetlenségéfŐI meséltek. A kiadók - min t azt az előbbiekben látt uk - a versenyt hatékonyan k orláto~ni képe~ ren.1 hiiinyá\'ill küzdöttek. A gil~d~gilhlo kiildók anill kellett szemhen.!zzene k. hogy u s7.eg.!nyebb kiut!tík rendre meg.<;I'rtelt"k u cop~'rightjaikut. u szegényebb ki(l(lók pedig azzal. ho gya guzdugu!J. buk iÍltul felhu lm o7.0tt c.opyrightok mellett kevés legális munk alehetőség ma radt. Ez utóbbiak \'álaszthattak aközött. hogy engedélyezett. d e miÍs tu lajdo nába tartozó szövegeket nyomtatnak illegálisan. vagy tiltott anya· go kkill ke:.o:den
C JPYnghted matenal

70

'KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT~TÁ:;'KAPT'rAI,lZMUS ,",OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN

A help.et mf;So ld ásáril elJl"!Il ilZ időszakl>an töhhtde meSold;:i~. javaslat születeIt. Az 1695 előtti időszak piaci rendjének helvreállításával próbálkozó kiadók fo lyamatosan bombáztá k petícióikkal a purlumentet. ám azt - és a kö zvéleményt - sokkal inkább a sajtó ellenőrésének jiivője, és a fennmarad t monopólillmo k e ltörlése foglalkoztatta. Abban a helyz~t l)(m, ahol a szövege k előállítá~át, nyomtatását, termIllését nem lehetett tiihhé ~ kla~sz i kus hatalmi .~szkii~iikkel d l e",íri~ni, il kimlók az egyetlen nyitva maradt lehetőséget rag1llhák meg: a d isztril>úció feletti ellenőrzés megszilárdítását.

3.2.:U A disztribúció

ellenőrzése:

a Conger

A Lkens ing Act először 1(i79-ben lleS1.lette hatálvát. Ekk o r kerek hnt évbe tellett. míg a parlament új ra meghosszabbította a szabályozlÍst. Ebben az időszakban. a tö n'ényi \'édelem hiányára adott l'iÍlaszképp jött létre a COl1ger, C~ a n's~ bel1 ki~ . ]ó k bó l . résdJ'!Il kereskedőkhő] .:illó nagykereskedelmi há ló1.a t [Feather, 200fi, fi 8-fi9.). A Conger a kiinyvpiac meghatározó sze re plőinek szöl'etsége nyomán kialakuló kereskedelmi hálózat. amelyikne k az vo lt a cé lja, hogy kellű piaci s úlyt felhalmozva képes legyen nyomást gya korolni akiskereskedői hál ózatra. a feketepiac méretére. s ezen keresztül a legitim könyvek keresletére. A külöIlbö~ő congerck sikerrd gyújtö t((,k egyhe a Icgkerc~"ttcbh, Icgnilgyobh forgalmú dmeket. s teremtettek mo no póliumot e kilnyvek nagykereskedelmi piacán. Ennek a monopóliumnak a birtokában nztnn könnyen rá lehetett venni az általuk ellátott kiskereskedőket alTa. hogy a legitim könyvek biztos ellá tása fe jében mondjana k le afeketepiacról ooszerzett masolatok érték.!sitéi't rŐL A di~~tTibúciós c~ato rná k mUllupolizál;:i~~ tehilt két, cgymilst erősíhí hatással is járt. A Cunger tagjai {!rtclemszerúen ne m foglalk o7.hattak kalózkiadásokkal, hiszen ezzel elvesztették volna a biztos jilv8delmet ígérő legális kö nyve k kereskedelmének lehet"SI'!gé t. DP ugyanez az ösztönző működött a congerek által ellátott kiskereskedőknél is. akik a ka lózkiadiÍsok iÍrusításlÍva l a legúlis beszerzési forriÍsaik ell'esztését kOf; k ;:izt~ttil k .

Az egymással egyt,hkünt \'e ffiPngő kiml6k a tlisztrihúeiús r:salorna elcéljából kialakított kooperációja a kalózki adások megjelenését nem tudta ugynn teljes mérté kben megakadályozn;' dc piacra jlltásuk előtt sikeresen emelt architekturális gátat. A Conger s ikerességének talán a legj obb jele az, hogya piacról így kiszorítutt . kalózkia (lók' kiizli l lenőrzése

C JPYnghted malenal

cgy.;sek al,onnal "kuIÓl,eongernek"

kc~dt
hívn i a

~~er\'f,~ctd

(Johns.

1998, 354,),

A congerrendszer ugyan sikerrel kezelte a könyvpiaci problémák egy részét, de nem nyújtott megoldust scm a cenzúra kapGSán felmerülő kérdésekre, sem a szövegek tulajdonjoga kapcsán támadt vitákra, A megoldás lehetősége végül egy váratlan helyről, méspe.lig az előzetes cenzúra cltörlé:<ét '!gyr.! hungosalJlJun küv<;telő, és u ku lúmk által (is)'" mcg';Slm kitott szövegeiket sérelmező szerző felől érkezett

3,2 .:1.2 Deloe és a Hojlópioci szobtilyozáso A szerző kialakulásáról a 3.4. fejezetben részle tesen is esik majd szó.

a türténet kronolági;íja miatt a7.0nban mlÍr mOHt érdemes megemlíteni Daniel Defoe-nak azt az írását (Defoe. 1704). mely egyetlen. koherens keretben gondolja ú jra a sajtó szabályozásának kérdését. Defoe a ~zö\'egek előze!(,s ecnzú n:ija hcly<:tt dő re rögzitett. tiszta é~ átltitható tartal omra vonatkOl':<Í szabúll'0k ki,lolgozúsát javasolja, melyne k ismcret.'he n ki·ki eldön thetL hogy válIalja-e áthágásuk kockázatát. Csak úgy lehet kiszámíthatá, a poli tikai szdjárástcíl függdlenített. a korru pció lehetiiSl,gNiil megszabadított sajtószabadságot elérni. ha a szö\'egek szerző i felelnek az általuk írottakért. Ennek az egyszerű - látszúlag csak a ce nzúrára vonat· kozú - juvaslutnuk mcs~ze hutó kö\'et ke'lm(;nyc i vunnak mind a kal(npiaeokra, mind a s1.övegek tulajdoojogára né1.vést. H is~en a fclcl,ísSl"ggel jogok is kell. hogy járjanak: .A tiirl'ény [értsd : Dd'oe ja\'aslata] [... ] ki váltságot ad a s zerzőnek, és egyértelműen a személyéhez remieli 11 mú tulajdonjogát. vagy ahhoz. akihez a szerző rende li. és ez helyes. hogy így van. Hisz igenc~ak problémás lenne megbü ntetn i azt a szerzól. kinek a könyvbe n. miután elkészült, semmiféle joga nincs_ Elfog~,lh~tatlan u l súlyos igazságlal~n~ág knn.: egy embert felelőssé tenni oly dolguk hiMiúl. melyek hasznát nem húzhatju. ha dolgát jól végezte eL" (Defoe. 1704)

" A nyon"L~t""hnológi" <'!:Yszerro ,..,Iono fcl a slamlamiz"ció és az a"tcnlici~is ké,,:!6.ét A uyom,J;;szok .• u"lók, kiadók '''ü'·egk ....''''I.''i gyakorl.,l" m.'gIehetiheu sokl"u kiilőnoozött a mai gyakorlattó]. amennyiben a szerző" kézirat áta.dásával jobbára elvesztette a szöveg fcleU gyakorolt ellenőrzését A szövegek megcsonkítása. átírása . •·ü vldít",~ " k;d6zkktdók sZiÍn,ár-d "'l\.\',zen·" jdetotelle a küllség~k csüU"n t(,.,é""k é> a swv"'Jek p~ld hre,lethez való adap1iilásának lehetllségét.

C JPYnghted malenal

A~

uulonúm, a s~övegck jogail uirtokl6 s~etl',,; ké pét felviiwlú def",!-i retorika átvételében a kiadók inkább lehetőséget láttak. mint fenyegetést. hiszen ez a javaslat látszólag nem hoz érdemi \' áltozást az évszázadok 6ta lmve tt gyakorlatba. Korábban a copyrightot a Társaság regisztereibe csak a Társaság tagja jegyezhette be. E javaslat értelmében a monopol jogot a kézirat megvásárlásál'al szeni meg a szerzőtől a kiadó. Ez a manijv,~r riÍmlúsul khct,;~gf!t adol! u kiad <Íkn~ k arra, hogy ,!lI';pj.mek az újraéledő. piaci mono póliumokat ostorozó viták elói, és a szerzőt maguk előtt to lva a lapvetően újként állítsanak be es." olyan szabályozást. mely va lójában az (iv1;zázado1; szokásjogon alapuló rendszer visszaállítását szolgálja. A ddoe-i javaslat a kalózok okozta probhimá kra is megohlást ígiírt. Dd",) ké tféle kal 61,kodást kül Oin h;;ztetett m')g. e~e k közü l a ~zövegek cso nkítását végző kiadónak szentelt nagyobb figye lmet. mert ez nem elég, hogy megfosztja a szerzőt .I'(i/Ialkozúsa hasznúlól, tudúsa ju/almúlól, tUlwlmán)'ui erl'N./ményei!J/", de .kifosz/it! uz o/rusól, merI u/u/tumos és hamis gyúiteményekbe szedve, szómtalan hibával, javíthata/lanul és liikélfltlilnül nyom/Ofirt ki mnsok munktiit, flZZe/ gyokmn kJforditwl. eltilkull'u, meg.w"Tlmi$ilv~· u .~·zerlú tl:rn,it; Ú IlZ informúdó, omit u I'il<íg egy tudósvógyó és tanult diskurzlJson keresz/liI nyerhetne, értelmetlen lűrza Wlrró szegényedik. ' Ez a mlJgoldás látszólag mindenki számúa megfelelő vol t: a parlament végre megoldást tahilt nemcs ak a kiadói monopóliumok. de a cenzúra problémájára is; az emancipáló,ló értelmiSIig egy csapással teremthette meg saját szellemi .;s anyugi mggetJen~gét. míg a ki~
C JPYnghted malenal

Volt awnhun n,';hóny olyan f<)ndclkf,~,';s. mely k,';;;iihh dr~mai j,!1entejségűnek bizonyult a könyvpiac szabályozása szempontjából. Ezek köz ül az első a Társaság könyvipari monopóliumának megtőréséhez vezető rundelklJzés volt. mdy - a copyright IwjlJgyzését csak a céh tagokra korlátozó szabályozással szemben - min{lenki számára lehetővé tette a copyright megszerzésé t a sz~rzejtóL 1\'lásrészriil viszont - és ez az igazán Ii>lltos m~sodik v~ltozás - il~ elsej 14 ,';\'nyi véddmi idejszuk lejárta utón a szerzőre szálltak vissza a szöveghez tűző(lő jogok . akinek így lehető sége nyílott arra. hogy az újabb. immár utolsó 14 él'nyi védelem idejére ú jragondolja. kinllk értéklJsíti. ha IJgy~ltalán, a copyrigh tot. A hanm,lik komoly \'áltozlÍ.s a régebbi sző\'egek védelmének ~ l évben való limitáláSH I'olt, mell' a céh~n hdül a nagy forgalmú kiadványok és a klasszikusok jogainak Iclhalm07,ósán kerf'sl,tiil kialakul t monopól ium"kHt igyeke'lelt felszámolni , Hogyan lehet. hogy ezek a korlátozások bekefÜltek a tő rvény szövegébe"' Erw két "
3.2,4 A BRIT KA LÓZOK HARMA DI K GENERÁC IÓJA A PUB LI C DO!l.IA IN ÉRT FOLYT ATOrr HÁBORÚ

Az 1710-cs t(jn'ényt k(jvetú évtizedek nem hoztak békét és felhőtl en boldogságot a piacra, A legértékesebb múvek jogai továbbra is egy viszonylag szúk kör birtokában voltak. és az ún, trade-sa le rendszere , a~az e jogok rend kí"ül :tárt piu(;a hi~lOsította. hogy ott is mura, ljHna k. A leghefolyásusubb kiar!úk ús kercsked,ík (gyakran ugyana1.Ok. akik u trade-sale-eken is részt vehettek) disztribúciós csatornák feletti. a congereken keres7,tiil gyako rolt ellenőrzése is megszilárdult, A belső piaci verseny kiik tatlÍsa azonban nem védte meg e csoportot a külfőldön nyomtatott és újranyomtutott könyvek ,'erslmyétól. A fők én t írországban

C JPYnghted malenal

és Hollnndiáhnn ny omtnto tt példányuk j,dcntós Vf,s~tcségckct okoztuk a kiadó knak - melyet a száznd hamlincas éveinek közepén az export tilalmá t kimondó tö rvénye k kilobbizásával igye kezte k mérsé kelni sikertelenül. A londoni kiadók" 11:1. századi poúciójára mégsem a külföldről importált köny\'e k, hanem az et irlő tájt egyre aktívabb skót kiadó k jelentették a Icgna:;y" IJh veszélyt. Az angliai pia';o k föl d rujl,i. jogi és ga;~das~gi pcrifériáin mű ködő skót kiadók, akiket az évszázadok során kinlakult piaci viszonyok a londoni ki a{lók által fo rgalmazott könyvek kiskereskedő i nek szerepére kárhoztatta k. fel ismerték az 171ü-es törvényben rejl ő üzle ti lehetőséget. Lond on messze volt. az észak-angliai piacok \'iszont közel. igy az 1730-4o-es éveklől kezdve - ahogy el kezdett lejárni az 1710-es törvényen a klnsszi ku sokra meg~zal )(,tt v,;dc!mi id ü - egyre gyakrahhan találunk a londoni ár töredékéért (30-50%-áért) árult, skót kiadású köny\'eket a piacon. A skót kia, lók bátorsága nem kis részben anna k is tulajd o nítható. hogy őket, szemben a skót-angol határ túloldalán lakó kollégái kkal. nem kötötte az angliai szok~sj og_ "-'l úrpedig e korsza k legfontosab h kérd ése az vult, hogy az örükiis c"pyright ,;vsz~7.ado k alatt mcgszilá rdult rendszere és a limitált védelmi idő t kimondó 1710-es törvény közül me lyik élvez elsőbbsége t. Mert amennyiben a tö rvé ny nem te remteti új jogot, úgy az ott megsza bo tt védelmi idő elteltével sem sz ű n ik meg a kiadók szerző k tő l megvásárolt, és az egymás közö tti tranzakció kban ko moly értéket képviselő tulajdo njog. Ám ha a StatIle of Anne a szokásjog heIyébf, lé pett, ú gy a lon.hon i kim l" k legf"ntosahh !ók';jc, a ~~üvegck Idetti kizárólagos e llenőrzés az idő haladtával semmivé foszli k, alapjaiban rendezve át a könyvpiaci erőviszonyok at. E té t nagyságát ismerve nem cso da. hogy a 18, SZ
T:ir.asá~uak

hosszú

időn

ker""zHiI esnk loudoni székheh,,;

kcresk.,..-Iő,

"ngy kiadó lehe\etl I"&ia . Ennek kö,wnho\ó, hogy " loudoni cégek 'IZ

nyo",rlhz

t7!o.es liir·

vényt kö""loon is hosszú ideig megő rizték s(~y"kat a ,vidéki' kiadókkat, keresledókkel sze",ben . .. Alll ~nlekeln~ k d tész/elek. az II kövctlcző In".lah"akból l
C JPYnghted malenal

fonto~auha k

aw k a~ .)In,k, melyek .)z idő tájt kri ~ túly o~dtak ki , F, zek közül is az első a szerző szöveghez fűződő tulajdonjoga lIolt. Az a tény. hogya szö\'eg a szerző tulajdona. a 17. század végé től kezdve egyre elfogadottahloá vált. I-'o ntosabhan ez volt a nehezen vitatható következménye a loc ke-i munkaelmélet"" elfogadásának. mely sze rint minden embert megillet sajá t munkájának gyümö!<,;;;e. Az. hogy el. aZ e h, hogYiln alkalmuzhatú a gyakorIlIthan. még ti ~ zt~ zásra várt. Az e lső lépés a szö\'eg kéziratban testet öltött, fiz ika i formája és a szö\'eg. mint immateriális. ideák fo rmájában testet öltő al kotás kapGSOlatának tisz tázása volt, Amennyi ben a szerdi és II kiadó közötti tranzakció tárgya a kézirat. úgy az adásvéte llel a szerző lemond a kéziratban megtestesülő jogokrúl, a kiadó pe.lig. amíg a k,iziratot birtokol ja, e jogokat is hirtokolni látszik. Nem eviJ ens al. il fil o~ ófiai v~ I Uis. umely végü l egyértelmű\'é teszi, hogy a kézirathoz mint tárgyhoz. és a benne foglalt ideákhoz és megfogalmazásukhoz más és más jogok kapcsolódhatnak. Ám ha a jog tárgya a szönJS> és n"m a hordozó. akkor miben kiilönböznek az irodalmi szöveghez fűződő jogok a műszaki szabadalom által l" fedett, k"zd"te ktől fogva korlátuw1t jogoktúl' Mi,irt müködne másképp az irod almi alkutás. millt egy taliilmá ny. mely addig, míg uzt szerz;;jc nyilvánosságra hozza. szü kségszen1kép pen a megalkotója tulaj donát képezi, ám, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően se a túl ko rán bekönJ tkező verseny, se a monupólium veszélye n" fenyegessen. a törvény csa k időben erosen limitált védelm et biztosít az alkotónak. A szokásjog által kij"ljjjt örökös Gopyright "llen érvelők szemében a két IJset között nincs I,;nyegi kiiIünI J ~g: .Azonos il swll"mi szubsztanGia. ugyanaz 'I spirituális egység, Egy mee haniku~ tal ~lmány eselóhcn a réS7A!k ÖSS1.CS~;gc, 3Z e rők összekapcsolása valamely cél elérését segíti, Egy irodalm i al kotás nem más. mint go ndolatok a célból összeszerkesztett egysége. hogy "zek \'aJam"ly igHzságra világítsanH k rá, valamely f"lflJ(llJzé~ re mut assana k, "il!0', hogy bprnutas~~ n ak '~gy olyan jdcns(,get, mellyel v
késűhblekt:.ell

....'zlel"""" lál)l.\·dtOlll Locke etlllélelél a Inlajdoll

kelell<.,zésérőL


7(;

• KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT~TÁ:;'KAPT'rAI,lZMUS ,",OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN form~ival

awnos. hant~m azzul a küliinkgcs és ')gyéni. stílu;;hun ':s hangulatban megragarlható móddal. ahogy ezek az ideák megjelennek. A tulajdonjog tehát nem az irleákra. hanem azok ki fejezésmórljára. egészen pontosun az a, lott mú(]on kifejezett tartalomru vonatkozik. I<:z u érv kifogta a szelet az örökös tulajdonjogban a tudás terjedésének akadályát látók "itorlájáUúl. és olyan dimenzióuan rögzítette a uirtokjogot. mdy egyért,dmú,m küthdú a mú alk"tó jiinak s~crm!lyéh,!~, .!s sl.em(;ly.;s, egyedi és megismételhetetlen szerepéhez az alkotlÍs folyamatáb~n . Ez az érv később a kontinentális szerzői jog személyhez fUzúrlő jogainak kialakítása kapcsán merül fel újra. s alakítja máig hatóan a kontinentális jog álláspon tját a szerző és műve kapcsolatáról. E vita tétje azonban nem Ilgy \"al~mifélll irodalomelmélllti bizonylijlansiig" . hanem ~ m.!g lútszólag a I"ndoni kiadók hirtokiihan I.ivii. úrn a törvény szerint már lejárt védelmú korpusz piaca \"olt. Ugyan menet közben sike rült megragadni az irorlalmi alko tás absztrakt tárgyá t, ilIet"Il az Ilzt létrllhozó, autonóm swrdi személyét. ám ezek ~z eredmények - leglllábbis a korabeli részt,'evők számára - mellékese k ahhoz a kérdéshez képe~t, hogy joga van-e ~ skót kiadóknak a llljárt \'éddmű cím~klll kiny" mtatlli. E kÚTdés tisztá~úsiihan végü l Alcxalldf,r Donaldoonnak. egy elszlÍnt skó t kiadónak jutott a főszerep . Donaldson 175o-ben Edinburgh-ben kezdte könyvkereskedői pályafutását. és hillTl~r fll lismert\J az olcsó utánnyomásokban rejlő piaci lehető séget. /l.livel ügyvérlei szerint a Statute of Anne nyomán lejárt a védelm i i, lő, így l1\Jm látta ak~dá jyát ko ra klasszik usainak. Locke, D\Jfoe, l\.1iIton. Pop.). ShakcspC~rf' s~övegeinek piacra Johásiinuk. Thmald""n szerint az 17lO..es törvény azon klauzúrája, mely szerint a copyright tizennégy év elteltével a szerzőre száll vissza. egyértelmű hel~'zetet teremtett: .Elképzelhetetlen. hogyatörvényhozók olyan abszurditást akartak volna megvalósítani. mely csupá n néhány évre garantálja II szerlú súmára a könyv kinyomtatásának és értékesítésének kiz<Írúlagos j"giit, miküzlwn p bizto",ít{,ktúl fiig.geU..,niil, {,,,, jog szerint ~ szerző tulajdonjogij ,I szöveg fdett öröküs illfikig tart" (Donald~.m, 17(l4)

A londoni kiUflók úrcztúk. hogy a magát nycn)gben (!rzú Do naidsont nem lehet egyszerű bírósági perekkel térdre kényszeríteni. és a győ zelemhez arra van szühég, hogy az angol fels,;ház. mint legfőbb jogi

.""rzó

'" Azt h ~ "rd(... t. hog,v \·,,161~t..~ 11 ,,,t [, li f",,~d61a, '"aid n ,ij'" elű. Enűl késűbbiekoon "';szJetesen l. le", ,,,6.

pusztJ"",I~""

veszi

C :lPYnghted matenal

aut"r i t~s

montlja ki u smk ;:;sjog ulap ú iirüküs C;OP1'f ighto t. A h"ssl,adalmas jogi proce d úrát Donaldson he lyett egy olyan ellenfé lle l szemb en kezdték meg , a ki d e facto a ki adók oldalá n állt. A perb e hívott Ta~'lor maga nem foglalkozott könyv ki adáSl;al. csup án terjesztette il S kóciában kin yomtatott kö nyveket. s ilyen minőségébe n jól illeszkedett a lon{loni kiad ók terj e sztők ell en fo lytat ott hadm üveletébe'" is_ A lond oni kia. ló k legnugyoh!> h ónutá ra a vdii k szim pillil,iil ú Ta~'l ur még uzelőtt
.. A Skóciában kinyomott kötetek diszll'ib(.ci6ját nwgakadályozni hiv~tott h",bmivelet hr~'-'!bc" a to."l""t ki",16k lel'étL>e" k~r".,ték ","',,\ "" üss,''''' ki;")'l'lerje-szl"ss~t fog_

lalk"Z(, piaci "'''''''pltit, és " lIIi"t~gy :lUl~) font"t kll""'''' e c~tra r"Wlít,,1t I"H",,,',, h"za terhére fclkinált:ik a kere skedőknek, hogy ookerüliis; ámn Mve",i!: n skőt ""o",(hikl~ít SWll"aw kiillvvcket. _ nok"t Jc&,í!is- péhlíllyoU "t hdyelle_itik. ha " terjeszlő elált a jövőben a skőt kiadások é.tékesitésétőt. A fenti iizleltel ösztönwtt s egyben l'erokkel fenyegetett terj esztők azonban aligha álltak kötélnek: túlság"""n is vonzó volt" tondoni é, a s1:6d~1 kiadá""k küzöttl két-tuhon,>zow, á,kiitönWg, é, az aJac",," yabb ár mj~tti mag~sabb forgalom. 50 C"'m"l~", a tordk a,,<:e lt~r felsől~hl .'ln ellllo"don l.>o>s~éMr idé,i Rose [HIOJ, lool .IAH the slll'l'osed pr",-""lents fot t"~ COllmll)n law righ! w~"'l .[o\l",I",t "" 1~,l~"t;, Privil~g"" Slar-<:hmnoor Dpc [!",s, and Iho B\'c Law. of tho Slnlioners Compnny; nil of Ihcm Ihe Effcds of Ihe gros"".. t Tyran,,)' and 1J,,,rpnlion; the very la.' I'lace. in which [ ShOl~(t have dreamt of finding the tea.t Trace of the Cor",no]) Law of this Kingdom. .., A fdoóMz " llmt)'l ítél':;';zék [Comt of Klng-s Jl~nchl Idetl tdl~thHt6 teglet. 6bL logi lónuna a brit ill"z"igszolgáltalá,nak.

C JPYnghted malenal

7/1

• KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT.~TÁ:;'KAPT'rAI,lZMUS ,", OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN

lon tl o ni ki~tlúk kf,~éhen uhho1.. hogy a~t mintl.m továLhi nélkül t'cludják. Az évszázad os jogi, politikai. guzdasági csatározások során azonbun kikristályosodtak azok az alapelvek. melye k a kulturális javak megal kotásának. kivála~~tásánuk. Ic gyártásiÍnak. terjesztfisének, firtéke~ítésének . fogyasztásána k jogi re mIszerét a mai napig meghatá rozzák. 3.2.5 A BRIT KALÖZOK TI) RTÉNETÉNRK TANULSÁ{~AI

A brit knlúzok eddig megismert történeténe k számos. ma is releváns tanul~ág~ \'an. E~.!k kö ~ü l till:\n ~ legfonlus~hb a~, hug)' il kiinY"pi~con is ódemes elvál3sztuni 3 kalúzkmlúst. 31. engeddy ll<,lküli ut ánnymnás. mint piaci gyukorlat tényét ultól u kérd éstő!. hogy ki és mil~'en szempontok szerint minősü! e tettck v.\grehajttli közül ka lóznak. MinI láttuk, a piuci versenyt korlátozó normák, akárcsak a megsértésük. sokáig az iparág szereplő i ne k belső ügyének számítanak. A könyvnyomtatás te chnológiáját követően viszonylag humur rnegjd.!nne k uzok ~ rcn.lsza húlyo k. melyek rögzítik u mpyrightban megtestesül
C JPYnghted malenal

hogy aztán n;su;i kgy,mck a tettei k nyom:Jn kiulukult új .~I()tus '1u6no /':. Pont az tesz i őket a kalózok között kiemel kedő jelentőségűvé. hogy le tudták magukról velni ezt a stigmúl A kalózok okozta konl1iktusok során lassan kikristályosodtak a kimlók piaci érdekei: a kultu rális tennelésre fordított be ru házások megtérülésének védelme mellett a szer"ló swmélye. érdekei és az ót megillet ő jogok; mcgjcl,mt a köz (irdeke (i~ il köz (irde kéhen I H!\"~ze te",I,; korl6t"ziisok jelezve. hogya piaci szabályozáshan legaktívabh. leghangosabh ki(l(lók érdekei ez utóbbi két csoport érdekeivel legtöbbször tökéletesen ellentétesek. Az i, lőról időre felfesló remI azt is megmutatta. hogy a merev ~za· bályozás és a. s/a/lt5 quo fenntartásúban érdekelt szereplők komoly gát jai lehetne k az innovficiónak, és hosszú távon jelen tiis prohlémákat ukozhatnak. mór ami az ál taluk elíi
3.3 A kontinen tális kaJózvóJlaJatok -

a könyvipar nemzetközi önszabáJyozása . Hu nincs kalM.k"dás. ügy - mondhatjuk - nin cs kIv ilágosodás scm: (J ohns. 2010. 50.) Az európai kontine ns ka lóza inak tö rténeté t jóval nehezebb feldolgozni. mint a brit kahíwkét. Ennek töbl> oka is van. Io:lőször is. míg a brit könyvp iacon megismert szabályo k mindene kelőtt egy többé-ke\'ésbé egyértelm ű en piaci alapl. szemléletet tü krö~nek . a, ldig 11 ko ntinen'i-Cn ilyen tiS7.\1J Idil!l<Íssal ll
C JPYnghted malenal

a kllltllról is mezü privát piaci órdckekct tükr;;z,), arm "pülü szahály,>zása helyett a közösségi. állami szempontok szerint szen'eződő. eze kne k az érdekeknek legjobban megfelelő szablÍlyozós válik az uralkodóvá (:;aunders, 1992. 75,j,

3.3 áúra IAmic/ Chodowiccki: Werke der Finstcrais. Der Ileitrag zur Geschichte dcs Iluchha ndcls in Deutschland. Allegorisch v0'1lestclll zum hesten auch zur "'"raung allor chrlichenden Bachh~ndlor. Chodoll'iecki 1775·I,eTl készitell metszete ozt a jelenetet ábrázoljn. amikor o sliMtl,en hujhílá k"ltízkiorltík kifn.'6 fus/itiu il segitségéro siessen Másrészről

eZlJ k az önálló történetek il határo k poró;\Uss<Íga miatt szo' il páneurópui könyvpia c il könyvnyom tatns felfed ezését követo pór ,ívtizeden belül kiépült."' és a nemzetköz i kön yvkereskedelem - mint azt nemso kára látni fogjuk - ritkán korlátozódott a tisztón legitim kiadósok adásvételéte. Ezt jele ntőse n megkönnyítette az il tény, hogy még az olyan erős központi hatalommal bíró orszógokro~an ö~s~ekilp{: solódna k :

. , FeLvre és MarIi!! (!976. 217.)

""·gjelenésél.

1~80-ra

l L"-,:t.l az

et'"

lwmzellözi

l ön}'\' lel' e> l edő l

is. minI ~milyen a középkori Francia"rszág. eleny.!Sl,.; k"ckiiz~ ta volt a kicsi. könnyen szállítható. tehát könnyen elrejthetó könyvek csempészetének. A kontimmtális kalózok történeténIlk fIlIdolgozasát megnllhllútú harmadik és talán legfontosabb ok az. hogy a kor merkantilista szemléletéLmn az. aki az Ilgyik országuan kalóznak minúsült, a másik ban e tevékenységiivd m.íg nyugodtan leh.!tdt a tiirsadalmn clism.!r1 <Ís megbecsült tagja , hiszen tevékenységével nem kevés hasznot hajtott a helyi közösség számára. A könyvkiadást szabályozó uralkorlói privilégiumok érvénYllssége nllmzet kii zi szerződések hiányában sziiks(igszerúen nem terjedhetett túl az államhatárokon, nem egy esetben a fő\'áros határain. A határok túloldalán tevékenyk edő ki~dúk hünletlenül és helyi kiiziissége ik If!gnagy"IJu anyagi hasznára dolg,,~hattak a küll(ildi piac"kra. így nyilvánvalóan nincs értelme egy..egy kiadó tel'ékenységét abban [lZ egy kontextusban vizsgálni. amit a lakóhely szerinti szuverén álJamalakulat h~tárai jeJölnek ki, A kiadók tel'ékenységének igazi terepe még okkor is o frissen alakuló. (I refurmIÍGi(j. mll;d klis6bb (I fell'i/(ígo.~odá.~ e~'zmlii~-eJ rititlllott prineur6po; .~7.(;/lemi kÓ7.I:g, h" tcv,jk(:np,jgűk (n e7.en e.'lm,jkd ferjesli'; könyvek ulánnyomására és helyi terjesztésére korlá/oződofl. Ennek megfelelően sokszor a helyi szabályozás sem annyira releváns, hisz ezen. csak lokálisan érvényes szab
.Első pilJ~ntásra úgy t ű nhet, mintha az iÍlJ~mnak megkerü lhetetlen szerepe lenne a kapitalista kiinyvipar számára Mtfonlossiigú tulajdonjogok létrehozásában és betartatásában. Ez azonban nem mindig van így. A W. századi német területeken különleges kl\'áltságok megjelen(is(inek lehetünk tanúi. melyek c(ilja II könyvipar fejlód':;~nck hirodaimi é~ hdyi szintÚ támogatúsu. F. kivú llságok tárgy~ mimlenekelfilt ~ klasHikus és kii'tépkori szövegek hirt"kj"sa I'olt. Bár ~ korai kiinyvipar ~zcl'<~plúi ~?iimóra elérhetők vo ltak e kiváltságok. a piac fragmentált szerkezete miatt a vezető kiarlók jobbnak látták, ha a ka lózkodás és a verseny ellen kiilönalk ukkal. megnemtám~dási szerlődésekkel védllkeznek_ Ezek.;1 a ~zcrz.;.l(,~clwt a (:éhen .!s a frankfurti. ilkI".: lipGs.~i kjjnywásárokon keresttül érvénYllsítlltték _ Az irodalmi tulajdon has"nló sl,alJályoziisÓI talúljuk Hollandiiiuan. ahl>l II jelek szerint

C JPYnghted matenal

v{jdelem . melyre a kia •.lúk a Icgin k ~hh s z ~míthatta k , Ul, egymás között kötött informális megáll apodások rendszere vol t. " (Bettig. 1996, 17.] al, a

s:t.:Ízad i euró pui könyvpiucot tehát az erő s közp o n ti. ám szükségszerúképpen lokális szabályozás és az ugyanolyan erős informális , nemzet kö~ piaLTa ,'onatkozó megállapO(lások kettőssége jellemzi. Ez l'Iüb bi il helyi c" n~.ori k.övPl,:lmóny" kn e k. " leget tevó legi tim k.ínÓl a tra ' ·o nat kozik. míg az utóh bi il nemzet közi szin ten ~za h ályozza il versenyt. Enne k m'!gf,del üen kal úz!>úl is kétt",;I,;t talá lu n k, Az ,~gy ik ku Mz U Koronu szabályui ellen vét. és a Ko ro na által a helyi szereplőknek biztosíto tt prlvilégium ok re ndszerét veszi semmibe. En nek köszönh ető en kaló mak is csa k ott Hámít. ahol értleket sért. Ha ez egy mási k állam. a k.k.o r il k.or mcrk. a n t i li~ta !i~I"Jgli sÓn il k. mq;!i,jclú,; n ottho n a k.ö~ ös","g k.ifejeze tten hasz nos tagjána k számít. hiszen kereskedelmi a ktívumot képes felm ututni úgy. hogy az o tthoni érde kl'iszonyok {js sl,ulJúlyok nem sé rü lne k, A kalóz más ik fa jtájába a zok turtoznak. akik az in formális (nemzetkö zi) megállapodásokat rúgjá k fel. Ók nem a törvények áthágása, hanem a közösség ítéle te nyo mán ,'ainak illegitimmti a nemzet közi piawkon. nemzeti hOI'1lta rto zúsátúl (,S il hely i ~za búlyo któ l fi.ig,gd len i.i l. A kétftile kalóz között il legnagyu bb különbség ta lán ott találhat ó, hogy U helyi ~ zahúlyok - ha küveti k is U kim]úi kö?öss,!!! ü nswhúlyoz úsi kezdeményezéseit - fo rrás~ mindeneke lőtt az ur~l kodó , így funkciói között a nem kívá natos versen ~' ko rlátozása csa k egy, és sokáig nem is a legfon tosa bb swmpont. Az in fu rmációs monopólium fe nntartása mel 1<:\1 min tegy mellé kesen 11 p i ~ci ver"" nyt is sza blilyu>ló tü rv(,nyek a zo nba n "édtelenek U szándtikos turútással, il kisajátítással s~emben . A tisz· M$~,JSlcl,)ll ~'vr~,)lly kor/(jlozrüól swlgúló s~ahúlyu k így n ugyon h uma r o verseny ligztességlelen korMtozósán rlk esz közévé fajul hatnak a valam ilyen szempo n tból kedvezőbb helyzetben levő piaci szereplők nyomására, A femlális kiváltságokat lel'iiltó szerzői jog (ipp erre a problémiÍra rea kcióul jön létre: . //l/z ,donyi ~lwrúji joj!, / ... / o fioISátusudá,,' állrlmun kénl d · IffrJen (H/Olt fuká n. {j P"událi" il,orű:ojsi kivro, ,~zo l)(!d pille; I't:r.,,~ny szii/üuck,Jnl jő/! Idre." (Buytha, 2008a) En a fulyamatot Euró pába n előszö r a szerzői jog franciaországi kialaku lása kapcsán lebe t megfigyelni. A 1(j- 19 .

C JPYnghted matenal

:U,l A KÖNYVKIADÁS SZABÁLYOZÁSA FRANC IAORSZÁGBAN Fram;iaursz~gban. a k ~n.;sa k a több i e ur" pa i :ilhjana k a kült,ildi és vi d éki kimlók v.!rsenyén..:k. a nemzeti könyvp iac kuncen trkiój:ü k, ilki k magu k nt!m juthatta k pri vilég iumh oz. s il művei k \:sil k akko r jelenheue k meg, ha azokat eladták egy kia,lóna k. Elégedetlenek voltak a vi,Mki kiadók . aki k nemcsak az ujonnan elkészült sZ(O\'egekért lilly tatott versenyben érezték magukat hátrányban, de a stabil üzletmenetet szolgáló régebbi könyvek biztosította jövedeJmeik is veszélybe kerülte k:

. A privilégiumrendszer számos hátnínnyal járt. am it - szükség esetén - csak tovább bonyolított a kiterjedt és gya kr an ellentmondósos törvénykezés is. A legink
C JPYnghted malenal

!J4

• KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT.~TÁ:;'KAPT'rAI,lZM U S ,",OHAl IllÓS~"AI<:"' HAN

egyesek a pri l'iMgiumok m.~gh"sszuhhít~s~Vlll. ilkt\'{, u n;gi kiinyvekre vonatkozó privilégiumokkal kapcsolatosak. Elvben privilégiumot lehetett adományozni régi és új mu nkák esetében is: így a jó Ul lvari kapcsola tokkal rendelkllzo kiadók szúmára nagy csábítás volt alTa. hogy befolyásukkal élve igazi monopóliumokat alakíthassanak ki - dll éppilyen nagy volt a kísértés a hatalmi ~~IJrI,.!k ~zám:íra is urra. hogy u IcgengedIJlmlJschlH!ket rés?,{,s ítsék el őnyben." (Febvre és Martin, 2005, 242.) A rendszer egy(;rtcJmlí nyerhlse uz u néhány párizsi kiu.lú krt. uki a jól menő múvek privilégiumai. az uralkmló kegye. a közigazgatás támogatása mellett a tőkeerős kiadókat preferáló szerzők bizaimát is élvezte. A 17. szazad második fulében az udvar és a \'idéki kiadókkal szimp~tizáló parlum.;nt közötti (:sfltározások m;m sok erc,lm(,nnyel jártuk: mr. udvar annak Illlenérll bocsátott ki klasszikusukra \'onatkoz(i exkluúv privil égiu.mokut. hogy uz (;rr{il s?úl(i 1G49-f,s rentldkezést u purlument nem \'olt huj landó törvénybe iktatni. Ezzel szemben a privilégiumok megújítását jelentős változtatások feltételéül szabó 16ü5-ős ren{lelkezés be tartatlan maradt. Arra. hogy a piac mennyire ki \'Ojt swlgaltutva az uralkod(i ('S 11 m<.;gbízh1lt(i kiwl(ik sú)vd~ég(;nc k , tnláo 1Iz uZ 1G75-ü~ privil(,gium a legjobb példa. mll lynek nyomán Le Plltit. a kor egyik legbefolyásosabb párir.si kim](,ju m..,gkuptll uz Ó- (;~ Újt..,~tumllntum ki~~n')lugos ny"mtut11si jogait. kárpótlásul a raktára leégése m iatt ért veszteségekért. •A 36 párizsi nyomdászmester és II körülbelül száz könyvkereskedii pompában és ragyogásban tö ltötte életét. Ar. ünnepek alka lmával ragyogó ruhákban. aranyli liomokkal szegélyezett bársonyba öltöz\'e büszkén par<ÍIléztak az egyházfiak mögött. Ünnep(;lycs mi~ék"t tmtottuk védósz<.;ntjűk. Kere~ztcló Sz.;n\ János I\-lathurin-Iemplomlmn elhelyezett ezűslswhra előtt. A társaság fényúző banketteket rendezett. s itt avatták be. rituális eskük és vizsgák rendszerén keresztül az új tago kat. Minden kedden és pénteken a céh székházában szemlézték a vámházakból és a városkapuktól beszallítotl. legálisan importált köny\'llkllt. Üzlct.;mhcreknck m"gkhetó~en zilrkózottuk voltu k. úgy 11llulil!J1In a saját dolgaikbl I;;ródtek. Csak n 18. szúzadban mintegy 3000 rendeletből és ediklumból álló részletes szabál~'ozás irányított minden, II legális kiadói iparml kapcBolatba kerülő s7.emélyt. egészen a I~O rongyos utcai árusig. akik feloszthatták egymás között a~ almanachok és hirdetménye k utcai terjeHtésénllk hivatalos

C ;Jpynghted malenal

monopúliumM, .;s akik IJ':;rh.:;1 kés?,iih jeh'ényt visdkk a testü lethez v~ló t~rtozásu k jeleként. A ipari szerveze ttség. a monopóliumok és a családi szálak szőtték át a piac minden szegletét. A piac e sarokba szorítása egyenes következménye w lt a 17. szazadban lezajlott dlságnak.- (Damton, i91l2, lll5.] A kö nyvpiaci koncentrációIJól azonban messze nem következe tt. hogy a leg;j lis piacról kiszoritott, dsó~rhao vi. lé ki és külföldi kia.lók Idhagytak "olna a könyvnyomtutássa L A lyoni. ro ueni és a többi vidéki kim]ó, a helyi küzigm,.gallis hall gatúlagus, vagy ép p halhatós tlimogat~sá"al tn.. vábbra is aktívan kinyomtatta azokat a köteteket, melyekre a pári7.si kiadók exkluzív jogokat szereztek. Az egyre szigorodó szabályozás, köztük Culbert 1ti000s rendelete."' amely a páril'.Si és a vidéki kiadók közötti ke... ,sk(,delm i háborút Idt volna hivatva - a p ~rizsi kiadúk javára - pj,lünteni, ugyun sik eresen korlátozta a legális vidéki könyvkiadó k szumut és khct;iségci t. ~m m io,jc?, nem \'c~etelt a pliri7_~i kiadók )ll-'.íz<:lméhez. Bár a 17. század utolsó éveiben lezajlott lyoni razz iák gyakorlatilag minimumra - Lyonban és Rouenben ll -ll. Bordeaux-ban és Tou lous.e-ban 10-10 nyomdára (Birn.197t1. 14 0.1 - szorították "issza a franciaországi h..~ gális vidéki kÖnyvkia.liist. a kgális kia,16k mcgfujtása a hazai és hatá ro n tú li kalózkiadók megerősödését eredményezte. A I"ranci~ kön yvpiac konccn triiciója .;s a vidé ki künyvk iadás .~ lIch~> tetlenítése ideális helyzetet teremtett a francia határ túloldalán a francia piacra dolgozó holland és svájci kiadók számára. akik hama r felismerték a monopólium, II cenzori rendszer és a piacokhoz való könnyű hozz';férl;s s7.ám ukra eI,í nyü~ komhinúc iója kiofilta lehetóséget. Rlij uk. ncm lévén francia alattvalók, scm a Párizsban kihocsMott privilégiumo k. s~m a cenwTi ,Iiint.;sek n.!m "onatkoztak. A monopo lis ta kiad<'>k,;nál jóval alacsonyabb árakon tudták kínálni a könnyen csempészhető utánnyomásokat. miközben az egymással való szoros kapcsolattartásna k köszőn hetó~n ~gészen pon tos képpel r~ndelkeztek a francia könyvpiaci keresktní L A I"runcia hatúrok m"ntén dszórl k~lózkiatlók sikerc~n hajtották a maguk hasznára a párizsiak monopó liurnM, ugyanúgy. ahogy jó fM évs~~7.a,!tI ~1 ko rlilJhan u !lyanők jelentették a mcnekv.;st XIV . Lajos cenzúrája elől: ., _[n H~;(i Coll",rt had settl..d a ,rade ",,,r oolwmm ,he Parisi"n .md I'ro,"inci"l l'"l~ Jishers by, in effect ruining provinciaI printing and pJacin!\ the industrv under ,he control of the COUlUlnuau 11i de;; librarie. el illll'rima,eurs de Pari•. By ruling ,his gulhl. few fH,,,ill~s of """",,, J".iu'~r .. l>uok..,U",·. ,100uiua,"'-' I"W'I J') ~"ch pul>[["hlng ,hronghoul lhe elgh"... n'h cell""",." (Uam,,,n, 1962, 185.1

C JPYnghted malenal

!J!i

'KA LÓzm: A I<:ONYVNYOMT.~TÁ:;'KAPT'rAI,lZM U S ,", OHAl IllÓS~"AI<:"' HAN

.S:.>:iÍmos frunc iu oll'usú ~z:ímiira az oll'asni vli gl'utt kö nyve ke t a szabadabb Id ímáj ú Amszterdam, Rotte rdam és Leide n nyomdáiban nyomtatt ák, és nem kevés olya n francia szerző akad t. a ki ugya n<;sa k h~jlandli volt II nyo mdá k számára ké zira tot küldeni, Számos, a Nantes--i Ediktum visszavonása után Ho llandiá ba emigrált kálvin ista csulád (mint a Desoord es és a Huguetan c~a láJ ok ) úgy ólit ironiku s ho~sz út XI V. Luju ",m , hogy " Iyun könyveket nyom tattak és exportáltak ko rábbi ha záju kba. melyek vallási vagy állami é rde ke kre. vagy a közerkölcsre hivatk ozva nem jelll nhllttll k meg ~'r um;ia on;zágha n _ · (Hirn, HI 7 0. 1.~4 ,) A számos, fr ancia piacra termel ő kalóz ki adó'" közül talá n a Société 't ypograph ique de Ne uchiltel (STN) tö rténete a legulaposab ban feldolgow tt (Dnrnto n, 2(03). Az ő (Ü rt(; n" tük n<.: mCSil k ~ frilnci1lo r~ziigi legitim piacril gya korolt hatásuk miatt érd ekes, de jli l péld~zz~ azo kat ~z informális, ~ l u lró l jöv,; n,!m1.ct kii zi m,!glilla pmlli!;()ku t i>;. mdy,~ k il kiiny\'ck nemzetközi piacait szabályozták.

3.3.2 S VÁJC: A SO C IF:T F: TYPOGRA PH IQUE DE N EUCHA T EL T ÖRTÉN ET E

I'réderic Samuel Osterval d a sváici Neuchiltel köztiszteletben álló polgávárosi Il löliáró. ~~ámos kitünteti. tisztség h irt oko~~ . ~ kü ~össég mllgbecsült tagja. És pe rsze az egyik legrettegettebb kalóz kiadó a 11::1. század másodi k felében, Vállalkozása egy azo k közül a francia piucrij , lolgozó. egymiissal szorvs kapr",ul athan [illó ka lóz ki a,llik kü zül, ak ik ,~Z i,lcj tájt a francia kö ny"termelés túlnyomó részét adtá k (D arnton. 2003. 4 ,). Osterl'ald. bár maga is művelt. kifinomult irodalmi ízlésű ember volt. válla lkozását mégis elsősorhan üzlll ti s~empo ntok ~zHint építette fill. melynek legfontosabb kénlése min{lig is az volt. hogy me ly m űvek új raki udásávijl lll het a maximáJi~ huszonra sze rt tenni. r~,

. A IcgnuS.."ohh kül ünlJség 11 killúz- és

lühhi kiu dli I«'zött aZ vo lt, ~hogy ezek a~ ü zletről gomlol kodtak , A kalúzkiud ók il ka pitalizm us egy külünüilCn agresszív fajtáiát gyakoT
. , Példánl Gosse és Pinet Há!;ában , Ch~nguyon és Rey Amsterdamban. Dufonr és Ronx Maastrich tban. Bonbe" Brüsszelben. Bassompierra és Plomteux Liegeben . Pf'whl"r 1i",.".,.L"". HenLd c h ~S Gra ...,t Lttn'd"""ban , C<"H,,,,,r é, O"tom""s Genfben. Garrigóm é:; Gulchard Avlgn""ba".


k i akná z ás~n f~ra,hn ta k

volnu. a k.:: rt! ~ ld kidégítés;l; gkímélés jegydw n (l Z utánnvomások olcsóbb papírra, elhasznúlt be tűkkel készülte k. a kö ltségcsökke ntés fontos eleme volt az Hl usztráció k. a tipográfiai huncutságok el hilgyasa. de sokszor magá na k il szövegne k il megcson kítasa" is. A nu);)', ~k,e z l"<;S k, iudá",,)k, helydt ink,il lJ h kevcsehh péld úny t nyo mt~ !tak , dll többszö~ ha menet közb'm ki,leriilt. hogy még sincs akkora keresle t egy künyvre. m int uh ngy azt reméltú k, még mi nt.lig nics"'],], volt sz.+ szed ni a már kiszedett olrlalakat mint arra várni. hogy lassú elndásokból visszaiöjjön a d rága papírba fektetett tőke. A piaci kockázatot tovább növelték il papírbesw rt:és nehézségei. a megfelelő munkaerő" hiá nya. illetv.! U le gyilrtoll pél
.. I!ouii kdl l~" "i i"k. h"llY" _ ' ''' !l.\"lel k ~- k i," I ~1 .'
C JPYnghted malenat

!Jn

'KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT.~TÁ:;'KAPT'rAI,lZMUS ,", OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN

IIy.m viszon~·ok kÜl,Ötl u kor;k~zatminimalizálú~ .::gyik I.::gfonto~ul>h eszköze a - kor körül mén~'eihez képest kifinomult - piackutatási hálózat volt. Az S'J'N történetéről az óltala bonyolított és fennmaradt leveJ.::zés árul el ~ Illgtöooet. O~t.::r\'ahl a~ STN múkiidésének két é\1izede alatt min tegy ~5 ezer levelet kapott az egész Európát átszövő hálózat tagjaként E há lózatban francia könyvker~sk.::d.ik, holland, svájci kalótki ~d6k. ut~zó ügynökök é~ franr;iu nycIvú szerzók cgy~r~nt ~ktívan T.;szt \'ettek, A levelezés egy része a versenyről szól. egy másik része azonban a kalózkiarlók között fonnálódó szövetség dokumentuma , Ahogy ij Gongerllk Ilse tében már láttunk példát, és ahogy majd u amerikai kiadók esete is példázza. a törvényi szabályozás hiánya nem felh\tl~nü l \'~z.::t totális káoszho~. Az .::gymássul vers~ngő kia, lók Ilgy biwnyos ponton érd ek.)!tté válnak a~ .::gymás kÜlötti \'crscnyt korlMoz6 szabályok kia lakításában és önkéntes !Jeturtásában. Erre a folyamatra példa a ne uchiiteli. a berni és la usanne-i Societé Typogr~phiqu e 1771l-~s megiÍllapodá~~ ~ koop.::r~tív kalózte"ékenység szabályairól. A megállaporlás értelmében a három kindó nemcsak a piaci infonnáciúkut O~ttoua mllg egymáss~l. ,Ie a konfü,leráció fennállásának négy esztendcjf' ulan kiiziisCTl honuk diintést u kiatIundó kiinyvcknil, és a kiadások egy részét is közösen állították e lő , .Amint múkiidni k.;zdett. IIgyd.;m N; méltó viták IJontukoztuk ki a Svájci Konföderációbun a kortárs irodalomról. mivel mindegyik kiadó határozott véleménnyel volt aITól, hogy melyek az újranyom<Í~ra legink~bb énlllmlls köny\'ek. és e tárgyoun szMes kürű le\'d.;;o;é~t folytuttllk, midőn döntésn~ jutottak volna. Napontu I!rkettek lllvel ~k ~ Nlluchiit~I-Laus~llne-Bern hiÍrom9zügoen. Gsortlultig tch'c ~ sziivegck minü!ltgéTf!. a köziin~ég illésére. a lcgkeresettebb műfajokru és szerzőkre \'o natkozó megjegyzésekkel: a többi kiadó tevékenységéről. a kereskedők megbízhatóságáró l s~óló !JestiÍmolókkaJ: a köny'l'ipllr, ~ papír. a nyomtlltá~. a terjeszt.!s. 11 marketing WNúra hat.:ist ID'llkorló po litiku i es.;mény.;kkd -
löző.

C ;lpynghted matenal

:3.3.3 KÖNYVKALÓZOK Í RORSZÁGBAN

At els
termel ő

oj"

íro rstagi kiadó k. Ann .., kih inktésc. tisz-

.Van a d ublini könyvkeresk edő k között egy. a közös jóváhagyás és szokás által kiala kult szalllíly. mely 57.erint az. aki egy könyv d mo lrlalát először kitű zi a célból. hogy a többie kk el közölje e kö nyv kin yom tatáslÍnak szúnd é kát. a könyv felett tulajdon jogot ~~erc"l." hlp"!:i Uoh ns, 200 4) E lső pillan tasra eze k a megállap odúsok nem sokban különböznek a londoni Társaság copyrightjátcíl. amenny ilHm minda hány IJset he n IJ gy a,lott sz(iveg kiadósónak swkásjogo n alapuló dsmJhségúe vonlltkowak. A kü lönbség nem is itt. hanem a konfliktusok remlezésének módj ában és a normasértés következmé nyeiben rejlik. Míg ugyanis a törvényi háttérrel vagyegyszerűen csak llfalkOlló i jóváhagyással felvértezett versenyszabályoziÍs ,'égső esetbe n az állami erősz akszervezetek bevo niÍsával rendeú 11 felmcr ül
., E kll,,,I,;,

kÖv~lkpzó.

logik", 1"1'''''6 " Z lO!lz. hoogy megl'róMl"", fddprí'c"í !lZ oonlin6 \JeI iiI mcgfi&ydhc\ó nUnI"ik H,lakolM",in"k f"t.-,,,,,aUi(. /I "'vJ"1~." leírás helven itt moost csak utalook azokra az irodalm~kra. melyek ~Zookat a n",cha· nizmusok:~1 vizsgálják és moodcllczik. mclp,k segítségével a közö ..égck clkcrülhctik a köz!el\elúk tragédiiljaként bmert problémát IBult" ", J1oo·any, 20 10: O,t rom . E., 1990, 2000: Ostrom, E. . \\"al~er és Gardner, 19921 Talán némi Jnagrével. hzaZ a hag.vo,,,áll~·OO' köz8azdaságtlogikának megf~leloon rendezi. A kalózok közötti koope,áló ennél némileg ö"zeteUebb helyzeteI hoz létre. hh~e" " k"lówk kii ~i;t1 lé'rejiiTt h.üi 1"lajdOlljoog. a7.'~ a~ ~xk l,,~f\' kiadói 1%"0.[I"á n)· l "r!i"ts~", ah<~"h1, : ">:1 " kö,i;<%-g " p,ac "gé>~e ""lllPOll'jtihríl "l'tllIláli< .ziu'cn koo,W=~ . A di~ilnlis kalózok ",,,I<:hcll a kérd", ne", is annyira az cg.v",ns.al verseng'; kia,Msok ookoz'" l'0lcuci;ili, k,lr" kózl'Ollti 1é,dé.. hau"~n a közö' '''S erMeszíté-sei. ,,&,lnássaJ megosztoU erőfoorrásai nyoomáu JétrejöU közlegelő fenntartásáhooZ szilks,zlÍoo. b ló~"soporloo k,,,,

C JPYnghted malenal

!l0

'KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT~TÁ:;'KAPT'rAI,lZMUS ,", OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN

Viswnylag kicsi. j61 awnosíthat6 tagokku l I'l)lldclk,)z;;. l,~rt küzü~"'J gek esetében a konvenciók fenntartása nem ütköúk különösebb problémákba. viszont elkerülhető, hogya közösség tagjai közül bárkik visszaélheSSlJnlJk IJSlJtleglJs IJrőfiilényükkel, Mint azt az angol Tarsasag IJSlJtél)(!n láttuk. nehezebb homeosztatikus egyensúlyban tartani eg~' közösség tagjainak érdekt!lt, ha ~ komplex, elsObbséget, tu lujdont. igazságosságot, szul i duri lti~t ';gy~r~nt ötvüző kü~iiilSégi norm~k hel),ett az umlkod'-'i ünk'Jny által kijelölt. vagy a bataImi pozícióval való visszaéléssel zs;Íkmán~'olt tulajdonjog személytelenné tett konstrukciója szervezi a rendet. Ahogy azt ~Z írország N~gy-Uritanniaval val6 egyesiil.:isé t kÜl'e tii piad összeomlas is jelzi. e konvenciók csak akkor képesek a hosszú távú egyensú l~' fenntartásúra, ha lehet őség van a folyamat os újratúrgyalásukra, h~ a kürnyezet v@oztisaiho~ való ulkalma?,ko kiiny"nyom tutá~kultÚrúru . Mégis. u d u hlini könyve\! ipar korábban gyorsan nótt, a életrevalóság minden jeIét felm utatta, és időben egybeesett az ír irodalom aranykorával. Az ír kalówk joggal érvelhettek amellett, hogy az igllú felvilágosodás pártján álJluk.. É~ um ik.o r ~ szerzői jugi törv(!nv ráju k i~ {,rvényessé vúJl, et az ipar hirtelen összeomlott. Azért omlott üsste. mert Ul. az er,;, umely ezt al, ipart üssz,;tartulta , u gyak" rlntlJó l eredt. nem a doklrínából. És ez az a pont. ami felett a szerzőség és modernitás történetével foglalkozó kula tók. akárcsak a londoni könyvipllr korabeli szereplői. elsiklottak. A gyakorlati megál11I p"dil~k. 'JS sZ1lhillyok hdy,m 11 jugi doktrinákr1l fúk.uszú ltak." [Johns, 2004, 36.) A sors iróniáju, hogy 1IZ egycsii l{,~i törvé ny nyumán 11 hrit piucrúl kiszorult ír nyomdászok kiizül sokan az Egyesült Államokba emigrillvo - immár az amerikai copyrightszabályozás védelmében (me l ~'ról n kö\'etkezó fejezetben lesz rés7.letesen szó) - 011 folytathatták a bril művek kalózkiadását. ahol Dublinban abbahagyták (Redmond. 1990).

C JPYnghted malenal

3.3.4 AZ EU RÓPAI KÖNYV KERES KEDELEM ÉS A FELVILÁ GOSODÁS DÉ LNÉMET ÜGYNÖKE!

Hasonl", ö n>;z.! n' ező folyamatnkn ak Iul lil unk U némel nyeh'ú kün yvpim; 18. század második felében lezaj lott válsága kapcsán. A német nyelvu kiadó k - aki k más kiadók tellllé keinek viÍsárlójaként egyben a kö nyvke reskedó szerepét is betöl tötté k - a frankfurti kö nyvvásáron találkoztak, iti csert',[t(,k ki egymáss~1 a kimlvÚnyai kut. A vú~lir ~kliig lmrterulap <Í vult. a német nyelvterület minden sarkát",1 üsszeS(!rugl,j kiadók itt tette k szert az uttho ni piuClIn k.,~jLI) pémzé tehet" kün y\'ekr.~ , cscr.:l", u sujiit maguk által nyomlatott szövegekkel "fizettek". A 18. század második felére azonban a kereskedelem szabályai válto zni kezdtek. A frankfurti könyv\'ásár \'eszteni kezdett a jel en tőségéWI. a hangsúly Lipcsébe helyeződött út. A rdurmli tu s (,~zu k egyn! kcv(!sh{, vull vev ő 11 "Reich~ huchhandd", azaz a katoli kus dél. il Habshu rg-A u~ztria, !Svájc, BajoroNzág. !Sváhfiild, Frunkfiihl. az Alw- .!~ Fdső-Ru j nu ·vid é k terület.!in lullilhu tó. néhiiny S1,ÚZ könyv kereskedő által kínált könyvekre. mi közben rendre északon jelentek meg először a felvilágosodás legfontosabb muve i. mel ~'ekre délen is egyre nagyobb kereslet volt. Az egyre nehezeh hen múkü. ltethetó harteralllp ú k,;l"(,~kc,kkm helyett megszapo rodtak a - déli kere~kedók számára IJgyre kedvezótlIJnIJbb kondíc i őka t kínúl" - készpénzes ügyktek, a szállitlisi kiiItségck mcgnö \' ~>" kedtek, a kereskedői árrés szúke bb lett, miközben II dél i ki!l(lók északi piaca i egyre csak zsugorodtak. Az igazi ke reskedelmi háború azonban a kko r kezdó,lött. amikor a prominens lipcsei kiad ó, I-'hilip Erasm us Rcich rad iklilis [('p.;~rc szúnlll d maglit: . 1764-ben , eb'Y éwcI a biztonságosabb kIJreskede lmet ígérő h uLH!rtushurgi h(,kekiités utlin. Reith IlitványOsan kivon ult 11 frankfurti künyvvásárról. F. zzd egy id
C JPYnghted malenal

viilto~iisok

kiihskgei t i~, melye k a k,;reskcdclmi kapesol~tokon kert:~ztü l a hosszú távú üzleti l ehetősé2ekre, azok várha tó hasznára voltak komoly hatással. I':bben a kontex tusban kulcsfontosságú az, hogy a tágan értelme wtt könyvkiadáshan érdekelt közösség elfogadhatónak tekintette a kalózkiadások megje lentetését minden olyan esetben, amik or "az eredeti ára megnövekedett, a diszkont csiikkent. a magatartási kó, lexet megsértették . ha valak i 11 kollégáinuk vagy ~ küznek kúrt oko w tt, vagy ha a kalózkiadás csak olyan területeken \'olt kapható, ahol az ere(leli nem \'olt e lérhető," (Wittmann, ~004) A 18, század máso,lik fe lére a fenti feltételek szinte mim legyi ke elő· állt. 175O-es évek és 1785 között az északról származó könyvek átlagára maj,l tízszeresére növeke, lett, miküzhen az iiszaki kiadók által fel kínált keres ked elm i árrés ~ sziillítás kii!tS\;gr,it sem fedezte, El,l>en a kiirnyezetben a délnémet könyvkereske(lő k számára a kézen feh'ő és ráadásul a közösség tagjai számára is elfogadható megoldást a piacok kalózkiadással való el1átás~ jelentette_

:l.3.5 AZ EUKÓPAI KALÓZKIADÓK TÖRTÉNETÉNEK TAN ULSÁ{~ A I

A nemze tközi iis kiegyensúlyozott helyi szabályo zások hiányában az, hogy kj is számít ebb,;n az i,hísza kba n kalóz nak, min() ly<1il""",,,,~é ,, t III~r"tHd l'riol'er';ciól igénylő kimenetel ooha nem valósul meg. mm t az ösztönzök la játék kifizetései) mialt mindkét félnek, ha csak saját érdekeit követi, a dezertálás éri meg job""n. Az ismételt verzió""n viszont '''''S"yillk H Id,etó.ég a ,,,lollikét [det jobb helyzetb" hozó. ~o()I'~ "aliv ~l,,,,,",,, tel e lőtt, "'ert a játékoso~na~ Jehetolségiik nyOik [di.mernl a koopel'ádó okozt a

C JPYnghted malenal

Az euró pai kö nyvpiac u kel,(k tekt;;l '''gva n(!mzctközi v"lt. A nyomdák vis zonylag szük kapacitása. a h el ~'i felvevőpi a cok ka pacitásához mérten is kis mérete. a la tin n~'elvü könyve k magas száma. mint okok nyom<Ín uzo kon u ut uko n. melye ken ko rá bban a nyom dászmlJstlJre k. be túvágók és a könyv nyomtatás technológiája utaztak. kisvártatva a nyom tat ott szövlJgek is tlJ rjlJdni kezdtek. A kiulakulú klJl'Cs kedelmi hálózat nemcsak u pi uco kn',l sz~IHtotl info rmáciúKu t, df, - ak~n;sa k ,,"sző zadok ka l később az Egyesült Államo kban - az eg~'e s szereplők közö tti bé kés ko operációt is biztosította. A bé kés egyensúly ala tt itt tel1Ilészetesen az egymással versengő kia, láso k oko ztu klJres kedelmi há bo rú k korlát ozlÍsá t kell é rle ni: ha ügy hozta a sors. hogy két kiadó egymás útját kerlJsztez \'1J konfli ktusha került , a hálózat tühhi tagja szü kségszerú ké ppen ahIJan v"lt érd,)kelt. hogy a m in den kine k kiiTOkat okoz .. ál'hábo ru belyett bé ké s megolflás szülessen. A kalózkülflásra ugya nis két lehetséges válasz születhe tett: a kal ózkiad ás ellehetetle nítése egy még olcsó bb kiadás dümpingszerű . masszív vlJsztesége k árán történő tlJ rjesztésével. vagy a \'étkes kiadó portfóliójána k kalózkiadása. l\1indkét lehetskges retorz ió jellJ ntő s kül tsége ket rótt nemcsa k az érdekelt kia dókra , de a te rjesztési lá nc minden eg-"c~ ta gjiÍra, a pa pírha, d riÍga , s végü l ra ktára kban rothaf!ó k ö n~",ekbe fektetett tők e elvesztését egyik kö nyvpiaci szerepl ő sem kockiÍztatta szívese n. Különösen akkor. ha egyébként a legális. küzüsség által d fogmiott módszlJre kk el is tisztes. és az dő bloie knél jóval kevésbé kockiÍzatosabb haszonra lehetett sze rt ten ni. Hl'egek kisajátíthat'J;;iig:ít tiltú m uről i~ k"nszenzu s. A német könyvp iac esetében azt is láttllk. bogy milyen korlátai ala kulhatn ak ki az elsőbbségen alapuló kizárólagosságna k: amennyiben az visszaéléshez vezet. ügy II piaci szerep l ő k kolle ktíven hü ntetik meg il kiizüsség által biztosított jogo kk al \'isszaél ő szereplőI. A ki z~rúlagosság más ik fo rrása ~z ura lko, lói ha tal om, a korona által biztosított nyomta tás i és/\' ~g)' kereskedés i privilégium. Az ural kod6 d ő nyöh t, ( ' ~clóra

é, oly" " ,tt'dtéglM dot)\ozloat""k k l. u)lJety lk a (n,blka l ls

k uup~ .

ü,zlonzi.

C JPYnghted malenal

!l4

'KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT.~TÁ:;'KAPT'rA I,lZM US ,",OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN

kezéll
C JPYnghted malenal

iJmi ismerfi.~ lelt I'olno o kÜ"i'.ij.~sr!g IÜlJlJi logjn s"i'.lÍmúro, Ih" nI,m lurlo"i'.Oll luiségge/ Q kózjóllIJk sem.' (Johns. 2010. 37.)

I':z a kép azonban. mint azt láthattuk nem pontosan igaz. Egyrészt azért nIJm. mIJrt a javában formáló, ló k-önyvnyomtatás-kapitulizmus e definíció szerint . tisztességes· vállalkozói is. miközben kultu rális javak cirku lációjiÍnak monopolizálásával foglal koz na k. hajlrunosak megfeledkezni a közj óroíl - azaz a töhhi kiizüsoog {jrdck{;r,íl."" A másik oldalról viszont II csak a saját érdekükre figvelő knlózk.iadók tevékenységé nek. az egymás közötti verseny és kooperáció arányától függóen számos po útív extIJrn~ li ája. nem szánd(ikolt k-üvetkezmé nYIJ van. Ha elhisszük. hogya tudások piacá n az optimális állapotot e tudások minél korl átoziÍsmenteSIJbb. szab,Hlabh áramlása jelenti. úgy az egymással versengő kinrlók :ílt~l mf'gter,)mt,)tt sza hadpiac - a privilégi umokhúl szánnaztatott monopóliumokkal szemben - épp ennek az áramlásnak a lehetőségét maximalizálja. Tennészetesen a versenytársak közötti kooper~ció azt a célt szolgálja, hogy ez a vIJrseny nIJ IIJgYIJn tdjIJs. azaz ne I'ezessen az információs piac szereplőinek gazdasági ellehetetlen üléséhez. A "ersIJny awnban a kooperádú határait is ki jelöli. Egy ünsza hályo1.6 kürn y.)zc\hen a koop criid,j pontosan addig a pon tig larl. amed dig a kooperáció eszközeivel korl átozott versen~' nyomán olyan mértékü piaci egyensülytala nságok nem lámadnak. melyek indokol ttá teszik a koopenid6 id őleges feJrn ondását. és ú j l'IJrsenytárs belépését az addig a kooperáció normái által "édelt piacra. A piaci kizríróJagosság és monU[l"JhpJy"~fll lA/ul! nem ohszolilt, és objektiv feJtélAJekkel megrogwlholó. hunt/In rdu/iv, (j.~ Jokúli~' .~7.iluáciúbu, hdyi kü7.<';~·.~·';gbe ágyam//. A kiadók ,'erseny t korlátozó belső megáJlapodásai valójában nem abszol út korlá· tok. hanem folyamatosan változó magasságú belépési küszöbök. ahol a küsúi h magassagára a piaci viszonyok. a küzüsség belső struktúrája és külső tényezők egyaránt hatással vannak. Ez a hom~usztat ik\ls egyensúly egyszerre maximalizál ja a versenyt és hi ztus ítja a piu<:; m úkü.h;",;h')7. szüks!'g.)S anyagi üszWn zők et . JI.·lás sz(o· val úgy biztosítja a közjót leginkább bi ztosító. ideális piaci viszonyokhoz közel i állapotokat. hogy e szempontot egyáltalán nem kell figyelembe

..

~:z1 a 'rár:<>t,;,lll "",li'z1erél",,, h,lI,,11 jOb~) k ellen a,. lI~ IO..", évekl,.,,, lli1",,,]á,, 1",líI<"i Rir.hard Atkins úgy fognlmnzta meg. hogy nz egész kiadói közösség kalózb",,,kinnk t"kin,ho'ő - ha lovékenv":gii};re úgy tekin'iink . mini a kötiio knllnr;i[is kincs pri"i' érdekeknek történő alárendelésére. Ó a fenti problémát a kön\,vnyomtatás királyi előjogsá t örténő nyU\"ánítás,h"ll1 kiván ta orvosoini Uohn •. 2010). aZólz fiiggetlonítet· te voln" h küzklnc."ek tekinteti klllrnrúll. te,·íiJetet " Vidd ,zewvlők dőnté'ellől,

énlekeitől.

C JPYnghted malenal

!lti

'KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT.~TÁ:;'KAPT'rAI,lZM U S ,", OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN

wnnie. A küzjó nüvekediis
3.4 A

szerző

és a

szerzői

ex!.:..rn1ili~,

nem

jog születése

.A szövegeket. a kön~'Veket. a d iskurzusokat csak akkor és anynyiban kezdték valóságos szerzőknek (tehát nem mitik us \'UI\ikor és amenynyiben 8zertőik bün tethetóvé I'á lt
Edd ig a pon ti g a k~l"z jeleTlség"t n kind"k küzütt i knnlliktusok knntextusában vizsgáltuk. A lll. században azonban egy addig jobbára marginális s1.erepló is felhukkan a folyamatban . Az angliai sn jtó s1.nhlÍlyozlÍsn körüli polémiákban megjelenő szer~ő fogalma igazi szubsztanciával csak a század folyamá n lezailó viták évtizedei alatt telik meg. Mivel ezekben a viták bdn a sZtlrzó töhhek között a ki
C JPYnghted malenal

kÖl,vetlenül nem, ,;~ u p1in a k<'!zirat elad1J~1ival n:~ze",;dhettek. mdy al, esete k túlnyomó részében egyszeri. fix összeget jelentett, és csak ritkán találunk olyan megállapodást. mely a kiadások hasznának megosztiÍsáról remlelkeze tt volna,'" A swr~ő, a kézirat ela\lás~val. örökre" lemondott a szöveg által termelt jövőbeni haszonról. A kéziratért kapott összeg sok mindentől függött. de talán egyetlen irodalmi kva litás nem esett olyan sú lly~1 u latl)u, mint az IJlmlh~tó pél d únyszám ra m indennél nugyo!.h ha tással levő kalózkiadások okozta verseny, Ahogy az a saját korában viszonylag híres londoni író, Samuel Ki~ ha nlson és d u blini kiadója, George Faulkner kö~ötti levelezésből kiderül. amint Faulkner tudomást szerzett arról. hogy minden óvintézkedh elleniíre kiszivárgutt az a kézirat. aminek a kiHdásárlÍ1 Richardsonnai megállHpodotl, <'!s három másik ír nyomda is (J mli nynmtH tásával van elfoglalva, .F'aulkner amíl ,!rtcsitelt,; Richardsont. hogy kisz~1l uz e~'el,ség és a másik háromhoz csatla kozik inkább. Jelezte, nem fogja kifizetni a kéziratért a kialkudott 70 guinea-t. legfel jebb annak ötödét. Az eddig megswrzet t 12 íve t pedig áta, lta az ú j, lonsült tlirs~in1Jk,' (John". 2004. 5.) ből.

Az effajla érvágást csak az olyan kaliberű szert:ők engedhették meg magun knuk. minI Vo ltain', aki (,]PI,; vélW fpjé U kiwlók óltal fizetcIt öszSl.cg nagysligu helyett inknhh u szii\'egek m iw,l sz,,]esehb kiirú elterjesztésére ügyelt. Voltaire nl'íltan sohu nem fordu lt kiadoíja, emmer ellen, Damton beszámolójából mégis az derül ki. hogy Voltaire a színfalak mögött meglehetősen szabadon üzle telt a korábban már említett neuchilteli kallÍzkiu,lú O~Il'rvahl , laL "Ostervalll 1770 mlirdusliban egy miÍsolat rem,:nyéhen ellátogatott I'ereney-be luhol Volta ire ez idő táj t tartózkodott]. Voltaire szívesen engedett a ké résne k, mivel ebben 91. időszakhan már nem érdekelte, keres-e az írlÍsaival. Több mint öt\'enévnyi, kiadókkal szerzett tapasztalattal a háta mögött ismerte azok minden fogásál. és azt is megtan ulta, hogyun haS7.nli lhutja e z"kct a trükköket egy ncm"s.;hh cél. a f"'vil1Jgo sodá~ ,. Az d.ő és sokáig "ID'ellen kivmcl t~lán Milton SHmncl Sinnnonsszal lOO7.J:>en Az el· v"",zet! I'"m,licsom ki.,,]';"'r., megköt őtt "",r~ód6e volt, melyhen Milloll kél''''' voll alaposan körbet."lyázni "'ját jogait H kiadóvat szemben IRose, Matk, 199J, 27.), " Az örök", alat! természetesen azt kell étleni, hogy az Hngol col'ydght a szokásjog ,,,,,rinI itlúlJell '""" volt kOlHtozott. Jltelve " kontinensen II pljviléJ;im"ol ~'ID' ltlő lll,Ü' alltomatikusan letiiltelllleghossz.abbitá'rII

C JPYnghted matenal

!ln

• KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT.~TÁ:;'KAPT'rA I,lZM US ,",OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN

terjeslJ{;sél'l). a .gy~16~ut(>s eltapo~6siim •. El. a magyarázata lmnak. hogy Voltaire beleegyezett abba . hogy ellátja Ostervaldot Cmmer kefele\'o natainak javított és kibővített másolataival. feltéve. ha minderről Cramer nem szere~ tud omást. lviiis szóval Voltaire boldogan kalózkodott önmaga ellen. A módszer al kalmas volt arra. hogya mlÍsolségekkcl tompítottu a kalúzkodás !íl!ít: .Ezúton ellged.)ffi meg milltlen könyvte rj esztőnek . hogy saját kockázatára, romlására és hasznára újranyomja butaságaim, legyenek azok igazak vagy hamisak.• [.. .] Mindezek ellenére Voltaire hű kívánt maradni kiadújához. é~ nem akarta őt azzal megbántani. hogy nyíltan együttműködik a kalózokkal. ]... J Szerette volna Cramert johh munkára üsztönözni. aki elhanyagolta ~ Kérdése k nyomású t, és al. Encikl"pétl i ~ üj k;a,liisún dolgOl.va k';!«Íshen volt Voltaire összes műveinek ki adásával is.'''' (Darnton. 2003. 11 -W.j Vo ltaire kezében a kalózo kk al való üzlet a legitim kiadó ellenőrzéséne k az eszköze. Jl, lint szer,,:ó abban érdekelt. hugy mÚ"ei ~ lehető leggyorsabban, ~ lehető legjobb áron jussanak el minél több olvasóhoz, Voltaire azt is fe lismeri. hugy ha töh b helyre allja el a kéziratot. úgy magasabh jövedelemre tud szert I<)nni , legulú hl, r.ís~ben lefiilüzve a nem hivatulus kiatlúsok által tenneit hasznot is, Természe tesen az is igaz, hogy csak bizo nyos. népszerű szerzők és bizonyos. n~gyon keresett sziivegek esetében éri meg ez a stratégia a kiadókkal szemben, A kalózki adók a szerzők nagyobbik részére valószínű leg in káhb II magyar Takác:; Adám történetéhez hasonló hatással voltak: güny; rclo rm<Ítu;; Id k(,sz llrta hívtll fd II helyturtútun;Í<;s jjgyeimét. hogya halotti beszé, le it kiadó Pacz kó pesti nyumdász munkújú t meglJccstcl{,nit\'e Lantle re r nyomrlúsz uz egt:sz kiitctct utánnyo mta, Az ezzel okozott kár miatt Paczkó elá llt attól. hogy .11

'" Vesd össze a digilális kor s""bad felhasználást engedő lpéldá,~ Crea live Conunons) licenceivel . melyek segit.égével a szerzők. ha ennél fonnalizállabb eszközökkel .
C JPYnghted malenal

a máS<J
a~t

Lander'!T ismét el-

A két tört,;nethe n n~onhan kiiz,i" a~. hogya 18. s~úzu.lhan hekö"'!Ikezelt kön~'vpiaci robbanás a szen.. ők számára is elérhetővé telte a piacról való megélhe tés lehető9égét. Ehhez azonban meg kellett küzdeniük nemcsak a legitim. de a kalózkiadókkal is a jö,'edelmek igazs~gosabb eloS7.tásMrt. Il küzdckmhcn a kgnugyoblo sikert a szeJl,~m i alk"tá""k ('S a tu lajdonjog egymáshoz vuló viszonyának tisztáziÍsa ígérte. A ~zellemi ul kotúsok stiÍtusza u 1fl. ,;~ u 18. szúzad kiizött jelentős változáson esett ál. Kez(letben. mikor a nyomtatott szövege k túlnyomó része vallásos mú. eze k státusza aligha lehet más. mint az lsten által diktált. így egyedü l csak hozzá remleJhető tudás. Ezt a szö,'eghez fűZó dő viszonyt Curla Hes>;(! (2008/ 2002, 28- 29.) egy Luthernek tulu jdonított sziivegrészletteJ. az . Ingyen vettétek. ingyen ad játok"" jézusi momlatával jdlemzi . Lllthern,~ k u nyo mdászokku l. u kiinyvpim; '~8észévd ,;" u szellemi munka jutnimával való viszonya azonban jóval összetettebb annáL hogy ezzel a maximával jól le lehe tne azt írni. A refonnáció tanainak elterjedése nyilvanva lóan nem lehetett volna lehetséges anélkü!. hogy a ku lc!i<ózövcgc kct ne nyo mtntták ""Inu újm ('s újru nyo mdú~zok, u k ikről Lu ther adott esetllen még csak nem is hallot t. Lu ther azza l is IÍsztáloan vol t, hogy a megnövekedett keres let milyen piaci lehetős,;get hord o z. ezért talán pontosabb képet kaphatunk a protestáns etikáról, ha a Hesse által. a fOJTás nélkül megadott idéze t helyett megnézzük. mit írt Luther a k érdésről : ./l.lert Krisztus azt mondta: >mert méltó a munkás az ő jutalmára «. Nos. ha méltó. akkor senkit nem érhet szemrehanyas azért. mert l,r,r\ szed u m u nkáj~,!rt. Szent P~I m('8 ti~ ztáhhan feje>;i ki mag~t ~F.kk"pen rendelte az Úr is. hogy a ki k a7. evangy,!liomo\ hirdetik. az evangyéliomból éljenek.« A törvény hivataláról szólva azt mondja: ~Nem tudjátok-é, hogy o kik a szen t d olgokban munkálkodnak. a szent helyből élnek , és a kik az oltár kö rül for~,'olódnak. az oltárral együtt veszik el részii ket"« Még tol'álolJ. egy gyönyö rű husonlullul él"e azt mO n< lju : ~ K icso,la ka\onás kodi k valaha o maga zsoldján? K i{'_~oda plántál szúl,;\, ,!s nem eszik annak gyüm ölcséből? Vagy kicsoda legeltet nyájat. és nem eszi k a nyájnak tejébólh De külilnilsképpen figyeljetek arra az ilsszehasonlításra. amit a korintosziakhoz írott levelében ír: »Ha mi "

Mái" 1O;a.

C JPYnghted malenal

[(JO ' KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT~TÁ:;'KAPT'rAI,lZMUS ,", OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN

n.;ktek u Iclki.)k.!t vetettük, nu~' dol"g~, hu mi u ti testi juvuitokat aratj uk?«' (Luther. 1535, 1%2) F:z.!k szerin t mtir itt f.! lmerül u k"~.)hh Lo<;k.!-oúl hun~súl y"!SI:'ti "úlú kérdés az elvégzett munkáról és annak gyümölcséről. Ennek ellenére úgy tűnik. hogy a kalózki adások Luther számára nem an nyira az elmaradt jövedelmek. min t inkább a szövege k hanyag kezelése miatt okoztak. gondot, leguláhlJis a nyumdászokho>: intb.dt dörgpd e\em .; ....! enged kjivetkettctni: .ÁI,liis é~ lJék~ss(;g! Mi ~t. ke,hTs urak, hogy cgymiis rom lii ~át okozva, már ny(ltun ki lehd raboln i a másibt. CI lehet lo pn i a másét? Hát mindanny ian útonállók és tolvajo k lettetek? Vagy tónyleg uzt hiszitek, hogy uz Úr megengedi ós elné zi, hogy ily gaztettek nyomán gyarapodjatok? Egésze n h úsvétig dolgoztam a kommentarokon, amikor is a szedő. ki a mi munkank verejté k.N,ől él, tituklJuo ki lop ta u nyo mdilból, és s~ cm(;lyese n vitte CI nagyra beesü lt városotokba, uhol m iml en ki legnagyubh kárára még miel őtt elkészülhetett volna. sietve kinyomtatták azokat. De móg elviseltem vo lna e zt a kárt, hu nem úgy bántuk volna kőnyveimmel. ahogy - sietve és hibásan kinyomtatva őket olyannyira, h ugy mire kezemhez érnek, aligha ismerhetek rájuk. Némely résw ket kihugytu k, iti d(:serNtck. p;ir~ t, néhányat meghumis(to\tuk amutt, megint mils r"sl.ek jUl'ítás ndkül muradtak. És ezek még tanultak Wittenbergben betű vetés\, nem úgy, m in t u7.0k, ukik Wittenhergnek még csuk u tájt;kán sem jártak. Ez egyszerűen gazemberség. Fi~'elmezte tek tehát mindenkit. h Ub'Y óvakUlljon a hat. szombati kommentártól. merüljene k eze k fele. l~sbc , mert nem ismerem cl űket sajó tum ként. Hall játok u figyelmeztct,!scm , kedvcs nyomdászok, ukik így loptok és raboltok. A Rajna más városai, Strusshu rg sth. nyomdászai nem tcsznek úgy. uhogy ti teszte k. és hu tennének is, nem hántana minket enny ire. mivel kiadásaik nem érne k így el hozziÍnk. ahogy a tieitek. kik jóval kö zelebb vagy tuk. Mert tudjáto k. mit mondott 5z,!nt Pill il Thessulunikuhelick.hcz írott leve iélJen: . Hogy senki túl nc h'pjcn ús mcg ne káros ít~o vulamely (Iologhun az ő utyjafiát: mert hosszút iÍlI uz Úr mindeze kért. a mint elébb is mondottuk nékte k és bizonyságot tettünk .• Egy nup még megismerite k e szavak jelentését. Nem úgy lenne-e illendő. hugy eb'Y keresztény. pusztán felelJará ti szeretetből várjun

C :>pynghted matenal

'::Sy-két húnupo t, mi.::!iiU l.::mÓ~ol j3 má~ok munk áj út? Túrtünk. míg tűrhete tlenné nem vált a helyzet. és meg nem akadályozott minket ab ban. hogy folytassuk a próféták n yomtatását. mivel nem a karjuk e ze k romlását is szemmel követn i. A moh óság lis irigység így késlel teti az Isteni Szó terjedését. és minderről ti teheltek. Enged jetek a mohóságoto knok. ahogy wtsúk. míg barhárnak nem m,v.::netíink mi Ném,)tek, dc kiin yörgöm. ne lsten nevében tegyéte k mimlezt. Az ítélet bizo nyoson e lj ő . Jobb idők remé nyében. Ámen." (Luthe r. 1525. 2009) A szövegek szerJ.otól való függetlenségének ideája. de legalábbis az alkot ás anyagi motiváltságának visszautasítása különböző kontextuso kban még évszaz adokon ke resztül fennmarad. Defoe korá bba n már idézett. a sajtó szabályozúsáról írotl e~zoSj{, hen ())Pfoe. 1704) pontosan a ugyaneze k az érve k merü lnek fe l maj d két évszáza. ld al kti sőh h. tis hasonhí a k,; tfék kalúzkodús ho z, a szövegel c~"n k itó tran~zformat iv kalúzk odásho z és az egyszer ű másoláshoz való viszonya is. Defoe ugyan úgy az általa írt szövegek megcsonkítása ellen tilt akozik a leghevesebben, mint Luther. Ehhez ktipest a szö\'eghú másolatok miatt kieső jövedelmek prololoSm;; ju másl)d l ago~." A világi hívságokat nem ismerő irodalom és költtiszet magasztos képe a !en: "Té!Cl c~ zük ld teh<Ít. hogy cgy könyv h a ~ zn os. m,!rt az iguzs<Íg. amit tartalmaz. azzá teszi. A Sl.erzÜ által megs7.ef7.ctt kiváltság nem terjed el odáig, hogy m egakad ályozhasson mást ugyaneze n igazságo k kifej tésébe n. hogy másvalaki érthető bben fejczze ki. vagy meggyő zőbben bizonyítsa azokat. ho gy jobbítsa vagy kiterjessze a következtetése ket. igy ez igazán hasznos könY" szef7.ője

"

~;" I"k"" é. _",h"1<1nll,, k,,,,,,,, ...!. hog,\" "d", ",ilJ'eu ""likáli,"", ""~S leli" Im ,,»:_ fOllna,ív ó. a l",mzfonnn tivi'iÍ'l 1l!'lkúlözó miÍroliÍ. ~ID"n.i.hoz vis.zonyílol! k,dl"riÍ· li. "'''gíl!'lé.e. 1\ remixknltúrn "1'"" I.olai (r..",sig. 20(1)" szenói jogi ",,,,,im reformjának egyik l"'!ifotltosahb kérdésél a lTanszfollllalfv feJhaszllálárok útjában álló jogi akadályok lebotlt.1sáoon látják .• ezzel "mellel! élveInek. hogy a szerző áhal évszázaJokoll át h" ".30z\alolt, " f~lltl~kh~z hHWlJó "r\" ~k lIlIIllJen "gg<>tllilUlll .. "lkíll s"l_ ba dohhatók .

C JPYnghted matenal

val6jóhan nem ':Ive z kivú l l~úgot. A kivúltsúg tehút a kit'!jf!z<Ísre, a monrlatokra lé tezhet csu pán, de nem vonatkozhat a tartalomra és az ideákra , A szerző szavaira. nevére vonatk oznak csupán, Létokuk tehat nem az, hogy a feltalálónak hasznos talailrnányálirt járó jutalmat biztosítsák, csak arra jók. hogya szerzó, kellemes szófo rd ulataiért magasabb ára t szabhasson ,· (Condorcet. 2002, 56,)

Eze k az elképzllllisek il 1ft százmlban lezajlott könyvpiaci keresle ti I"lJhlmnás úhal lehető"'! tptl anyagi füg.gd!en.';{;g igéret,!vel szcmlwn egyre nehezehhen voltak larthatók. Különösen igaz ez azokra a könn yedebb. kevésbé emelkedett szövegtipusokra, mel ~'ek az újonnan megje lenó olvasóknak: nőknek, újságokban kikapGsoló,!ást keresőknek, szegényebh. alucsonyuhh is kolii;wttsiÍgúaknak é ~/v ugy lúsa, lalmi stá!usy.úaknak h,szü ltek. Ahhoz azonban. hogy a szerzők rtiszt kaphassanak antihány évized al1llt snkszorusüa h6vült piaf; jiivedclme ihől. IéIre kclktt huzn i il modem szerző!. aki a munkájával valami egyedi. megismételhetetlen és különleges dolgot hoz ltitre. mely tel1llészetszerúleg tul ajdonként is megjelenik. Tulaj donkén!. mely szabadon elidegeníthet6. örökölhető, hasonlóan a fizikai javu khan mGgtPslesülő tuliljdonjnghoz, Tulaj,lonk':n!. mely képes az önálUisodásra türllkvő szewi anyagi függethmségénllk zúloga lenni. Ezt a csatút húrom frontun is meg kd lPtt vívn ia a szaző knek. A pa\rónusok helyett a piacról megszerzett am'agi függetlenséget a legitim és a kal őzkiadókkal szemben egyarán t meg kellett védeni. s emellett a (enzúra elnyomása alól szlJ!lemileg is fel~zabadult uuton6m sz,;rzőI i~ meg kdletl I'-' I"!; mt,;ni. A 17-18. s~,hadi s~erző előtt álló e hármas kihívás kupcsiÍn D,-,foe I,;hengcrlően .:rvcI a Szü\'cgek c!,izelcs cenwri ellcnőT7.ésc elJ.;n, au úlHtva, hogy a felforgató szö\'egek megjelenése ellen a legjobb védekezés nem a cenzúra, hanem az anonim szövegek betiltása. azaz a szerző ne\'':nek fe ltüntetésc. A \·tileményéért kiálló, a~ért felelőssiiget váll aló, tehát számnn k érhdő szerző nemcsu k il sa jtó elle mirz':",!ná Ipgigal~~Ggosahb módja, de a sajtó elJenőn.:rot kívánó politikai er6k ellen
C JPYnghted matenal

személyén,;k j'elruj w l~ ~iivu L Tal ún I\'iiltun niil is fontosah h Loc ke, és a1, t689-be n megjelent Két érteke'Lésbcn megfogalmazott te nnészetjogi érvelés (Lo cke, 1669/1986 ), ami ugyan nem foglalkozi k a szellemi tulaidonnal. ám a tulajdon eredetével kapcso latban ott megfogalmazott okfejtés később újra és újra felbukk an a s zerző k múve kh ez való ioga mellett ér\'elők e s~ kö ~tárában .

A cenzúra elleni kiizJelmet nagyl>an :;<;gített,!, hogya ko r gyursa n I'iiltozó eTÓviszonyai között az előzetes ce nzúra intézmé nyei egyre kevésbé voltak mú köd ó képese k, már csa k a zért sem, mert II bel- és külfö ldi nyomd ák és kiadók egyéb. le gi tim mun ka hiányáhan eló b b-utób b szii kségszefÚképpen ráfanyalodta k a tiltott mÚI'e k nyomtatására. Az erősen ko ncentrált. a~ ipar számos sze replújút a lcgitim szül'egc k kia.lásá hól kiszorító píaC:;l,erke zet. és a1, eri's, ki adás el i' tli ell,múT7.ést prct,)rálú cenzori hatal om kombináci ój a az ellenőrzés gyengeségének köszönhetően előbb-utő bb minde n ho l a betiltani te rvezett szövege k feketepiacainak fclvirágzásáho z vczctetL Ezt a hclyzctct. és az adott körülményc k kö zütt lehetséges egyetlen mego ld ást. azaz a pril'ilégi umo k felszámolását és a sajtó ehizctes eJlenőrzésénc k laátását Angliáhan is, Franciao rszághan is vi~zony l ag gyorsan t'e!ismert,; k. A kü z punti ha talom célja m in Ji g is aZ információs hegemó nia fennta rtása és megő rzé se volt. Ezt a célt szolgáJta a privilégiumok rendszere. ezt a célt szolgálta Angliában a Statio ne rs' Gopyright jának támogatása, és végül a célt szolgá lt a uz is, umi kor uz államhatalom végül elismerte a szerzőt : .Az abs zo lut istu áll am ál tal megteremte tt szerző so kk al in kább il ki riity i a, lmi n i ~ z tr<Í(;i ó n bd üt sz ület';tI pot itikui kez. temén}'ezésne k köszönhe tő, mint valamely piaci til takozásna k. és azt az ex plici t e,;lt ~zo lg~lja , hogy a szerző és az iillam küzé é k elő,liilt kiadó kiiktatásával mege rősítse a az állam ell enőrzését a forma, a tartalom és a tudás terjesz tésének módjai fele tt. Ettő l a pillanattól fog\'~ a szerlo a t udá~ nyi lván oss~gr~ ho za taláé rt küz\"etI!;n üt u Knronii nuk és il tiirvénye kn"k tarto zott d stámotássaL" (Hesse, 1990. 114.) A szü\'cgp i.;rt fe le t őss ég,; t vii ll at ó, (' s a zo k haszná bót r(,~ze s.;dni aka nl szer7.<Í azon ban szü ksúgsl,er úkt; ppen kont1ik tusba kerül a szüvegeket kin yomtató, terjesztő , piacra juttató kiadók érde keivel. E konfl iktus korántsem lJj k ele tű . Gyö kerei n~szben a kiadó k privilégiumokon - és Angliában a copyr ightre ndszere n - ke resz tül szerze tt monop óliumaira, és e monopóliumok koráb ban tlÍrgyalt negatív hatlÍsaira veze the tők

C JPYnghted matenal

l()4 ' KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT~TÁ:;'KAPT'rAI,lZMUS ,", OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN v iss~ u ,

LOd!) az ang,,1 Liccnsing Act 1f>95-h!)n !)se,lékcs meghosszaulJításM megelőző viták során írta a köve tke zőket: " [rmcí()niil i ~ é ~ ígu1_~ ;;gtn[1In uz uz álln po t, hngy IJúnncly ~zemél y vagy társaság kiváltsága lehet a régi s ze rző k kinyomtatásának kizárólagos joga: azok la kiad ók] esetében pedig. akik ma élő és író s~erlő ktől vásárolnak kéz iratot. me:,1'ontolandó lenne e tulajllonjug j,:nnálliisá nu k hosszát, u könyv el ~ő kiudiisát, vagy 11 s~_"rző ha!ál<ít k iivető néhány, mond juk ütven "dgy he tnm év hen ko rl<í!Ozni. MeSK\'őz,i!l ,;sem, hogy 1IhSZllnl é" nevet'Sl!ges az az iillupot. amikor bárk i úgy tehet. mintha birto kolhatná vagy átruházh atmi oly szerzők mu nkáit. kik azelőtt éltek. hogya könyvnyomtatást ismerték vagy hasznlÍltiÍ k volnu Európúban." Locke, Memoramt um on the U)ű2 Act (1(lH.1), i, lb.i (Rose. M~rk. 1993. 33.)

Loc ke fel ismerte, hogy a kiadó i mono pólium korliÍ toziÍsa nemcsak fo ntos, , Ie a ko rtiirs s~üvq;e k is husonló sorsra juthatnak a jiil'lÍbe n. ha a kí (l(](ík iirükiis jo got sWTC?ne k a S7.erzőtől megvásárolt szövegekre. A szerző k ol\'asóként megélt negatí\' tapasztalatai, és a felvi lágosodás idcáinak, szövcgeinck szabad nramlnsa felett érzett izgalom azo nban korá nt sem jelentette azt. hogya kiadó i tulaj do njog korlátoliÍsával egy id őben u szerző k ne szere tték volna saját tulaj
11 k lusszí k lJ~ m ű vek ~s(!téh,:n

kőnyvkeresked6k érthetó módon elégedetlenek \'oll"k "Z eredmfn"yel. C""k azut';n terle.ztenfk !Je az ~l ké.z,,1t iromán)'t Sa ,·tln hez. hogy jelentosen álMák, és \Íj dmet is adlak neki: JeJenMs Formájáoon .\Jegfogo/mozoU V,'ktrn!"Y', I.. ~s M~gfigf',l&.d· " Kijnyv!.;~re$ k",Jd"m és Ku/unu.!.;é!,/"," n Kill!l!s,jgol' Tuhljdnnvisz<J" j·"inaJ: {"hm. ,,_,oMúNl",I; Alk,/wl/irá/. i,;~ al. ú j cr", t"" ú,k",lil ",,(,I a lá\·ol""gról. ami Diderot eredeti szándéka - cl ...,jló,z<,bml""g ős cl ,zerzót illetó I,~.,jdonjogok mellelii kiáll ,js - és " küu)~'k erc", k",16lel ,,,,,,,liii 6rrle\J6 I"'m. - uevesül a kiváltságok rendszerének fennla,tása és e h~ajdon örökkt\\'aJóságának. vi,z'Z
" ..A Diderol-t megbízó


.Nem tarh,zik-.~ a szerzúhüz Icgal~l ,l> annyir~ m u nk~ja, mint háza vagy birtoka? Nem idegenítheti-e el a tulajdonát mindörökre"! /l. leg kell-e számára engednünk, hogy bármilyen okból visszaI'onh~ssa a tulajdon jogot attól a személytől. akinek konibban szabad akara tából átad ta azf! Vajon nem ugyanolyan jogokat kell-e élvezzen az. akinek a tulajdonjog áta,lásra került, mint amilyet m~s tulajdun usokna k hi ztosít a kunn ~ny a l,ilurl"kku l ~?e ml>cn? (... J Milyen tulajflona lehet egyáltalán az embernek. ha a szelleme munkája - e nevel tetéséból. tanulmányaiból. estéiból. korá búl. kutatásaibúl. megfigyeléseilJŐl létrejött kü lönös gyüm ük s. legszebb úrái. élete leggyönyönibb pillanatai. saját gondo latai, szívében éhredt érzései, önmaga legérté kese bh része. mindaz. am i m ú lha tatlan . ami halhatatlanná tes7. i <ÍI - nem tarluzhat hozzá? Mily csodálatos a hasonlóság. mely az ember. az ő legalapvetőbb lényege. a lelke. és a mező a rét. a fa és a szőlőtőke küzütt van. melyet a természet a kezdetekkor mimlenki számára egyenlően felkínált. s melynek művelése jelenti a birtoklás első legitim forrásúf! Kinek lenne a szerzőnél tühb joga elajúmliíkozni vagy da d ni min,la?t. um it megalkutott? Nos, a tul aj do nj og igazi mércéje a vevő által élvezett jogok köre. Ha gyermekcimre hagyom a m űveimre vonat kozó kiváltságokat. ugyan ki merné tő lü k elvenni azokafr Ha magam vagy gyerme ke im szükségletei arra kényszerítetnének. hogy e kiváltságokat elad jam, vitatható lenne-e a vev<Í tulaj,lonjoga anélkül, hogy az igazságosság min,lell alapf!1 l'f! m'!g Ile sériilnc? "" Iily nl'"mOTÚságo~ lenne e nélkül a szóból élő ember sorsa! Örökös gyámság alatt úgy lenne kezeive. mi nt a fogyaté kos gyermek. kinek kisko rúsága soha véget nem érhet. Persze a m!'h sem mag<Ín~ k gyűj ti a mézet. de van..., joga bárkinek ügy használni egy másik embert, ahogy e mézkésütő rovart h~$ználj a' l··. ] Ha rossz üzletet kötök, ~zt magam kárára teszem . Nem k<Í n~'szerítf!lt oonki, ho gy így tf!~·f! k . IJgyana~ a sorsom, m int bá rki másnak, és ha rossz a he lyzetem, vajon hogy remélhetitek, ho~' javítoto k rajta azzal. hogy elveszitek tő- le rn a tulaj , lonom clidegenítésíinek joga t, és S<Jmmi~s<Í te~úte k a l'el'őI'el kötött szerződésem?" [Diderot. 17(B. lUUl] A 17. ~Z<Íz(l(1 masodik felében Angliában megkezdett vitii k EUfÓpúban a 18. ~ z áza, l során to"ahh folytatúdtu k. E "ilúk <Íp p a ké t "';glet, uZ ide jétmúlt privilégiumok és a sz~búlyoz<Ís teljes hiúnya közütti egyensúlyi pont m.!gtalálását szolgiÍlták: I'ajnn a~ irodalmi művek t ll l ajd <J nj<Jg~

C JPYnghted malenal

ll)!; • KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT~TÁ:;'KAPT'rAI,lZMUS ,", OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN

ugyunolyan jog-C. mint hármdy mús jÚSl.tlg tulajdonjogu. s mint ilyen. örök illőkre szól. vagy épp ellenkezőleg . az irodalmi. képzőmú\'észe ti művekben megtestesül ő innováció inkább az ipari találmányokhoz, felfedetésekhez van közele bh. me lyek a túrsadalom vagy az uralko(ló ál tal biztosított privilégiumon keresztül élvezhetnek csak védelmer~ E kérdés lét je ruszben a kiadók által felh almowll szii"egekhez kapcsolódó jogok értékf! volt: amennyiiKm umk nem tekinth.!túk ugyunolyun tulujdonn(lk. mint bánnely más tulajdon, úgy a jogok kim erül ésével azok értéküket vesztik, ami több mint érzékenyen érin ti a legnagyobb kiadókat. De e viták során arrij is fény derült, hogy a kimlók é~ swrzúk érdekein túl is vannak a kérdésben érintett szereplők, A küz, a küziisség érdckein~k felismeréséhet kél út is vezetell. At eroSf,n keresked elmi ori entalt~úgú Angliáhun a közérdek a~ idúu..m végtelen monopóliumok társll1lalomra rótt költségein keresztül jelent meg. Európában ezzel szemben a szerzők felvil ágosodásban vállalt/elvárt szerepe diktálta a tulajdonjog korlátozását, ./l.linden kiváltság a szabadságra kivetett korlátozás. a többi polgár jogainak korl átozása. Ebben az esetben a kiváltság nemcsak uz"k szúmiÍru okoz kiÍ rt, ukik miisol1ltot szeretnbwk k('szíteni, de
Hosszú út vezetett a közösség é rde keinek elismeréséhez, A merkantilista gazdas~b'P0li ti k a at áll~mban megtestesülö gazdasági kii tösség

C JPYnghted malenal

A SZERZÓ ~.s .~ ~ZERZÓl lor; Sí'.()U..T~S~:

107

ér(kk eil tiogalmanu meg u nemzetközi keresk.;,Jekm viszonyai között. A 17. században az angliai monopóliumellenes töreh'ések ugv:mcsak a közérde k gazdasági szempon tjaira koncentráltak. ezúttal immár az adott kiizösségen belüL A fell'ilágosodással kÖ"etkezett be a kult urális. nyelvi közösség. mone táris mutatőkkal. gazdasági szempontokkal nem leírható éf(l~keinek f~lismerése. A gazdasági átula kulús nyumán b~követke zó túrsuda lmi , ku lturiilis (r)evolúció szüksoJgszefúk{jpp':.m kik énys zer itette a szerző és a kulturális közösség egymáshoz való viszonyának tisztázását is . • A fra ncia tinrudalmárok a jelenté"ek és igazságuk m:f\(imjl is cseréjében. ütközésében és tiÍrsU!lalm i megtárgyaliÍsjban hittek és ennek megvalósulását próbálták elérni. nem e jelentések egyéni dik túlhatóságát. A megértés csa k úgy fejlódh€t - hitték -. hogya hu zzáf{jrés {,~ (:~ere khdós'Jgci ju\'ulnak. A kul turál is rezsim átal ~kít~sáv~l ~ furradalmárok nem az aIJszolutista remlóriillamnak, han (;m a konlliktusfa {js túrgyaljsra .;piiló liberális államnak s:zerettek volna kedvező feltételeket teremteni. A szerző fogalmának konszolid ációjában a demokratik us polgári forradalom nem hozott előrelépést. A forradalmIÍrok expliGit célja o.;h elyett il z volt, hogy l eta.~~. ítsák trúnjiirúl a~. ahszohit szerzöt, a kiváltságok e teremtményét, és újrafugalmazzák űt, nem mint priviÍt indiv iduum. ,Ip mint u küz szolgiiló ja. mint a mint asl.prű állampolgár. Nemcsak olyan liberális állam férfiak osztották a szerzőség ezen állampo lgári megközelítését. mint Condorcet és Sieyes. Ile olyan kapitalista kiadók is, mint amilyen Panckoucke \'ult. A közjó iránt {,rzP\t 1\;lel,iss{'!! mil~'arázza, hog", a "wrzű hatalmát a forradalmi törvénykezés a továhbi kunszolidáció heIy,~ tt ,~ r",.liiln i és ,lestahili7.iiln i igl"ekezPtl.~ (Hessc. 1990, 130.)

francia forradalom soriÍn ellijrölt mindennpmu. kiinyvpiad szahályozás, és az ennek nyomán bekövetkezett totális káosz és könyvpiaci öszszeomlns azonban rámutatott arra is, hogya tudások piacaira a normák nél kü li szabadrab lás ugyanolyan káros hatással van. mint az uralkodói elójogból szánnaztatott kiv áltságok rendszere. A francia forradalom eltörü lte az anci.;n régime pri\'i l ~gi u milit éH u o.; ';nzori r.;nd~zeft. Ezek a döntések logikusan kii l'etke7.tek a7. abs7.0lutista monarchia lebontnsá nak köve telményébő l. és a felvilágosodás tudások szabad áramlás:ít célul kitű ző filozófiai alapvetésébiil. Az eredmény azonban felemiÍsra si keredett. A korábban virlÍgzó kiadók tönk.rem€ntek, a könyvkiadás eltolóllutt II nagyobb befektetést igényl ő. d rágáb b mu,'ek felől a kevesebb A

C JPYnghted matenal

lOR ' KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT~TÁ:;'KAPT'rAI,lZMUS ,", OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN

hcti::ktctést, .;~ igy ala<;sonyuhl> kocká7.utot jelent,; pumfl.;tck, egyéh demer anyagok felé, mely efemer anyagok közölt a gúnyiratok, lázító anyagok vo ltak többségben, /l.1íg ijZ am;ien régime esetében a monopóli umok és a ~enzúrij intézményei. azaz a túlszabályozás vezeItek el a he terodox szövegek nem kívánt tcrjedéséhe~, addig a francia forradalom tür\'ény n~lküli periúdusiihan épp a piaci szu hiilyo~ós hiánya vliJtotta ki a liiútó HzüI'cgIJk elterjedését. , Hu u küny l'nyomta tá ~ kpresked.;lmi IJi7.onytalunságui ~rru öS7.tükélték a nyomdáswkut és kiudóbt. hogy Ul. efemer anyagok nyom tatásában keressene k menedéket, úgy az efemer anyagok (~rtsd : hiútó ~s rág~lmazó pijmfletck) áradata megállíthutó lln~L hogy ho;lyteiill a künY"kimhis ki"~.iimithutÓsiigll és jüvede]mezósége." (Hesse. 1990. 120.) Ennek !,',nyében érthető. hogy m iért 11 láútá\<\ó1l1 kupcsolll tos tö rvénykcz!;s kpreh,bcn talriljuk a forrailaimi re7.sim els<Í. künyvpiaci s7.aMlyozúsának nyomát. Ez a törvényalkotási kísérlet végül nem jut eredményre. és csak 1793-ban születik meg az első francia szerzői jogi törvény. Szerzői jogi törvényt írtam. mert az időközben lezajlott vitá k végül kirajzolták azt a konstrukcióI. mely a felvilágosodás eszméivel átitatott. a fortu. hdmi s~dlcmiség últal megfogalmuZ/J1t filozóliili plv:Jr<Íso kilt képes voll öss7.phangolni egy, a7. angliai iins7.abályo7.iishoz hasonló s7.abadvenw.nyes piaci logikát hírből sem ismerő gazdasági hagyománnyal. A Condorcet által k!)pvise lt megközelítés a közérdeke l az ideák szabod áramlásával azonosította. s igyekezett minden akadály ez elől az áramhis eló i lebontani. Ezzel szemben a párizsi kiadók a privilégilUllok modelljét. a~ilZ il kiildókhoz rPmklt ürijkiis mOllopoljog illtb-ményH kivánták újm{,Jeszleni. Ez utóbbinak soha nem \"Olt komolyabb támogatottsága, de o tö rvénye k hÍJán bekövetkezett szabadrablás állapota is kikövetelte a Condo r~et-feJe ólláspont rel'ízióját. '" Az 1793·as törvény végül a szerző halála plusz tíz évben limitálta a sZl'rzóknek járó. át l"\l há~ható kizárólagossiÍgot. A tulajdonjog idóbeli limit~lása mögött fclsorll koztlllOtt ~rvek ';gy~rtdm iicn u fclv iliigosodiis infonnád6s szabadságról, a kÖ7.
elfogadoll a "'llő latlalmi kérdéseil rendew lörvéll)" végül sikeresen kl li "'üvegek tntaidolJiogától szótó di,km?n.1 !iZ uktuAlI'0litikH[ uwgfontotá. ;ok mewi"Wl.

,. Az

időközoon

@l eh~

C JPYnghted malenal

.Condorcet .)Tcdeti álláspoll tjúv~1 S1,emhen a [~ I!if"Sad"u türvényt előkészítő] Sieyes :íltal benyújtott javaslat úgy érvel t, hogy a felvilágosodás elterjedésének ügyét nem az ideák birtokviszonyukból való kiemelése swlgálja a leginkább, hunem a könyv, mint jogilag defin iált és "édett jószág fennmaradásához szükséges körülmények biztusítása (Hesse, 1990) n

lnn.!n (!re,kzl<~thető u kontino;ntális szeF.-;ői jog é" a7. ungo lsz;;sz copyright kiiz;i tti kiiliinbségek egyik legfun tosahbika: míg a copyrightrenlt,,~erh.m a szerz,; egy autonóm gazdu~ógi érdek.;kkl!i rendelk,!z,; individu um. akiknek a szövegek felett gyakorolt tulajdonjogát a monopóliumok elkerülése végett szükséges korlátozni. addig a francia forradalo mban megs~ü letett szerző a feh'iJágosudlÍs által megteremtett és a felvil;c, ukit {'pp (:~uk unnyi anyagi iis~tiinzővcl kell ell,ítni. amennyi képes e nyilvánosság gazdasági !CnnmllTudóstit hi~!Osít~ni . Az "épp csa k annyi" mértékének pontos meghatározása azóta központi problémája a szerzői jogi diskurzusoknak. mióta a tulajdonjog e limi t je megjelent. Sokféle küliinhiiző disu:iplína kísérletezik azzal. hogy ér"ény.;~ állitás"kat tegyen u köz és u szerzü érde kei k;;ziitt egyen" súlyt teremtoi korláto~ás szükstiges és clégsége" mértékéről. A forradalmi hevület múltúvul u1.OIlbun sajnos .; I'itúk SOl"!ia hai;(.JIlluto~s~ lett a künyv" piaci monopoljogok korábbi alakulásához. Először is a köz. a társadalom. a nyH\'ánosság érdekei gyorsan másodlagossá lettek a kereskedelmi megfontolasok mellett. melyek küliiniisen a~ - alapvetően kullahoratív erő !i,sútést és nugy tük.eb<~fek t\!tést ig{,nylő - audi"vizllUli" ipnrilguk m"gjelenésél"e! váltak súnte kizárőlagos ~wmponttá, M<Í~résuül az iparágra jellemz,; , a piaci km;k;:;zatut az integrócícíval ke7.elő gazdasógi I"gi ka ismét kitenne lte azokat a piaci s7.ere plőket, akik végül újfent elég erősek ahhoz, hogy a maguk érdekei felé hajlítsák a törvényi védelem köréről és mértékéről szőló diskurzust és (Iiintéseket. Végeredményben ugyunis mind';gy. hogy 11 Tursuság rq;i~zteréb<~ bejegyzett copyrightről. a királyi privilégiumokról. vagy 11 swwii jogi védelmi i,lő meghossz~hhítúsóró l van-e sz.. , ha privatiziilhatő ezekntlk az inté?mén~'eknek a sorsáról szóló vita és (löntés. úgy az pontosan ugyanolyan eredményre vezet. mintha a művek lennének m inden megkötés nélkül privatiz
C JPYnghted malenal

110 ' KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT~TÁ:;'KAPT'rA I,l ZMUS ,", OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN

hirósági eljárásu $or~n, n ';$ Ugyunt:l U logiku \'Cwli U n .)mletkü~i jOgi rezsimek fejlődésének legutolsó, II W T O TRIPS és az ACl'A dése kkel fémjelzett szakaszát.

szcr~,;i szerző·

3.5 A helyi normák korszokának lezám/ása A 16. sz<Ízml v(;gével IIJzáru l a swr.lői jog, s így a kalózok tö rténeténIJk do;<; fdvo nils~. Az ös~z..,~ ~zere plő megjdent 11 ~zin,; n: a sujál ugen. liljiil kílvető kö zpon ti hutulom. uz ipar. a szerző és U7. olvasó (pon tosabban a köz) érdekei. motivációi töbhé·kevésbé tisztán áll nak előttűnk, Ugyan· így körvonalat öltöttek azo k a kon fl ik tusok és problémák, melye k az egyes szereplők között feszül nek. illetve am ik et a szereplők inherens módon hordozn ak magukban _ A DidIJrot últal feltlJ tI prak t iku~ ké rd éwk juvll n;~z.~ mll i~ é rvény.!~' .Mu - ponto~abbun bármely hipotézi~ben - a kérdések, ami -

kd mq~ kdl vá .sgilln unk. u kövo:\ kezók: miJy,m "ilius/. 1l,lhutó a kílnyvkereskedúkct eddig úri, ús o j övőben v;Írható k;Írm; med· dig kell tűrj ü k a külföldiek hazai keres kedelemre mért csopásait: mi a viszonya kereskedelem és az irodalom között: lehetségelMl gyen gíteni ~z egyi ket ~tlélkü L hogy kilrt okoznilnk ~ m,jsikn~k: a könyvekre milyen kiváltságok vonatkozzanak, és hogy e ki"ált· ~ ilgo k ut ~ tübhi, utilluto~ monopúl iu mm~ 1 ( kiún)lllgo~silggul) egy kalap ul ntt kell-<"! kezelni: "un-<"! legitim ulupjo e kjváll~ógok id,íbe· li korl Ólo zásának, vngy megújítósuk korl átozósónuk: mi a könyv· kereskedő IÍru készle té nek természete: milyen tul ajdonra "onat· kozó jogokut szerez mcg ~ küny,' kere ske ,lő ~ szenótől ; és \'ujon e jogok örökösek~ \'~gy idóHakosak'r" (Diderot. 1763, 2002) Az eb bIJtI az Í'éd"ni lEld,,"] v._ A.heroft, 537 US lali 120m)l, e-~ért az "Ióbbi idóhen mM" törvén)'hozást rabut ejtó lIartalo",ipari) lobbicsoportok potitikai hefotplsának korlá· lozásáv"l igyekszik ráirányítilni a figyelmet arra il régről iSlllert jelenségre. hogya polltlLol ,tüulhlooZ1>tal! fot~",""'lok gyaknm v(..J l el~nek il tJ.,folyásos lobbik küz" ... l". kel >
",,,,tt


kijrvo nulul,údou kontliktusok. é~ a kontliktusokru ad ott válusmk ma is újra és újru felmerülnek anélküL hogy lényeges változáson mentek \'01na keresztü l. Mi a szellemi alkotás ontológiai státusza'! Függetleníthet6-e alkotójától. vagy arra mint alkotója birtokára kell tekinhmiink '! Milyen nyel\'en írhatjuk le a mű és alkotója közötti kapcsolatot"! /l.lilyen gyakorlati következmiínyei vannak annak. ha egyik, vagy másik megközelítés mellett t"ss~iik le a voksunku t? Hogyun múdosu l , )1. a visz on y ahuan a pillanatban. amint megjelenik a színen a művet az olvasóhoz elj uttatni képes közvetítő '! Milyen érdekek fű zik a kiadókat a szövegekhez'! Mi követke~ik ebből a kiadók é~ a szerzők viszonyára' "liIyen motivációk vezérlik a kiadókat a tevéken~'ségiik során'! Mi a hatása a különféle kiadói 8tratégiáknak az elérhető művek számára. árára, minőségére'! Milyen tdelúss<íge Vall u központj hatalomnak e viszrmy szaMlyozásó.ban? Hogyan aggregálódnak a különböző érde kek egyetlen. koherens szabályozói vízióban'! Azt látjuk. hogy a piaci logika újra és újra hasunió iránylJa tereli a piacot ,lllLlrő l szerveződő folyamatokat: egy viszonylag kis lé tszámú. zárt. egymással kij!csönö8 függésben és versenyben álló kia, lój közüsséghen előb])·ut':;l!l, husonlú normák alukulnak ki az jpariÍg pu sztu l úsiiho~ vel,~"" tő verseny ko rlátozására. Az egyes szereplők önérdeke, hogy tiszteletben tartsák az elsóbbséggeL vagy más mód on megszerzett jogot egy mú ki
C JPYnghted malenal

112' KALÓzm: A I<:ONYVNYOMT~TÁ:;'KAPT'rAI,lZMUS ,", OHAl IllÓS~"AI<:"'HAN

kli plé k.::nyelc h i ~ha II tiihh évsziizmlos gyak"rlat lis a z .)~t k"d it'i kiilú szu" kásjog. ha a politi kai. társadalmi, kulturális térben bekö\'e tkező egy-egy tekto niku s rengés úi egyensúlyi po ntot jelöl ki. Mindebből az is következi k. hogy az éppen ad ott kontextusban iHegálisnij k minősülő tevé kenység sem rend nélkül való. Az illegális szférát egy más esz közökkel kikénysz.erit het ő normarendster szabályozt~ : . A mugatmtósi kóde xe k nem azt sl'.abiilyonú k. hogy hogy an kel l jón~ k lenni, de minden p ro long~ !t inte ra k!;ió ijl~ p já u l szolgáln ~k . 1\·lé8 egy fo rma lizá lt visel kedés i kó(!l:x (st ru ktu rált eti k.m) felállítása sem jelenti azt. hogy létezne a ~helyes viselkedésne h bánninemú univerzális etikája , ez csup án egy társadalm i fo nna expliGi t elre ndezése, ami akár illegális vagy immorális is lehet. A magu tllrtási kó(kx teh á t semmit nem monti a nllu k u tü re b '(;sne k az univert:ális moralit~sáról. melyne k kon text us oldala kon tii rgyult konfliktuook a tii rvún ytiszteló. becsül etes kia{lók és a "kalózok" között a legtöbb ese tbe n ubiJól fakudta k, hogya dominánssá lett szubályok eltértek u közö sségi no rmá któl és megsérte tté k a tisztességes versenyről alkotott elképzeléseket - vagy azért. mert (ll néhány ki\'ételezett helywt be n lévő Herepl ő képes volt a milgil ó ... le kei fd é to rú tiln i a sZil blilyoziist (c z k(!sóbb a .stilte captu r
C JPYnghted malenal

miatt l.!trejöv.; n')sativ cx tern hu tásuk (mint p(j]dául a s~.)l?.; érdekeinek figyelmen kívül hagyása) instabillá teszik az egyensúlyt. A lll. század a nemzeti szerzői jogi törvények megszületésének és folyamatos fejlő, lésénllk évszázada. E nllmzeti tön'linyek elsőd leges c.:i lja egy. a helyi piaookat az uralkodói önkény től függetlenített módon szabályozó ren d kialakítása. Az a fonna. melyet végül II törvén)'llk elnyertek, cgys7A)rre tijkrö~ i a megel őző évszá7,atlok gyakurlat;\!. és c gyu korlut ku darcaiból les zűrt tanulságokat E belső fejlődés elképzelhe tetlen lett \'01na e kor kalózai nélküL A követk ező. mintegy k.:it é,'szazad kalózai némileg kiilönoozne k illOdeiktőL Nemcsa k azért. mert alapvetően immár egy globális nemzetközi kll flJsk(!(ldmi rllnd részei - hiszen ez csak egy alapvetiien mllnnyiségheli elmozdul~s l.mne attúl, amit mrmrljuk, a svájci STN képviselt. Ez új kor kalóza; - saját hazájuk tön'énytisztelő vagy tön'énysértő. de meglúrt polgá raiként - immár eltérő szabályozási konc epciók képv iselőiként jelennek meg a színpadon. azaz a .kalóz" többé nemGsak az ö nénlllkkövető egyén vagy vállalkozás. de az a nemzet is, me ly tudatos politikával teszi l ehetőI'.:i a múködlisükel. kialakit ja, fenntartja. védi azt il sza hályozási kömyezetet. melyl...-m a ka l ó~ uktiv lehet. Az cgyéni kalówk helyett jüjjön tehát néh ány epizód a kalóznemzetek történetéből.

1'1)

s?'au~~u

C JPYnghted malenal

4. fejezet

KALÓZKIADÓK, KALÓZÁLLAMOK A NEMZETKÖZI SZERZŐI JOC I REZSIM

A 18-19. században a nyugati országokban sorra létrejönnek az adott orsziig kulturális, politik~i, gazdusági viszonyait tükri)z,í szerz,;i jogi tiirvények. Ezek a törvények a kulturális piacok rendjét az uralkodói önkény vagy a hely i szereplők önszabályozása helyett a szerző személyéhez rendelt limitált tulajd on jogok segít~égével szabályozzák. E helyi tiirviÍnyl:k u7AJnbun ehhen u korbun nem. vugy ';~ilk p~etkg,:sen terjedn ek ki az o rszághatáro kon túl létrejött alkotásokra, s "érlik a külhoni szerzők (,rtJpkeit. A nemzetközi szerzői jogi I'édelem hiányára nem egy ország erőfor rásként. lehetőwgként tekin tett. Egyes államok - mint Belgium - .'lámpI~n üdetet látt~k ij kalózkimlúsok gyártiÍsában é~ kereskellelméhen. má~ orsziigo k számii ra - kü!iini)sen hil nem volt ny,~ l "i ijkudályu '~gy fejlettebh országban megtermelt tudás import jának - a nemzetközi copyright hiánya hiztnsitottu a modern izáciúhoz szükséges tudásokh oz vul" hozzáférés lehetőségét. A nemzetközi szerzői jogi véde lem iránti igényt viszonylag korán. a N. Házad ba n megfogalmazták ~wk a szereplők . aki knek erre a legtühb joguk "olt. ~ aki ket U? e1murmlt védelem miuu u legtühh !S
C JPYngllted matenal

u~"no/Júon

II mullil{Jlrmíli!; megállo/!oJá,j'/)on IIMirrj j ejl6d6 é.j· ["jldl of-

sUlgok érdekei? Milyen eszközökkel ösz/önözhelók az aláiró országok a szerződésekoon vállalI kölelezellségek teljesilésére? A 19 .. .:is kii lönösk.:ippen a 20. századi kalówk tiirt.:inete e k.:ird.:isek köriil forog. E korszak kalózai már nem feltétlenül autonóm szereplők, Vanna k termo:iszetesen köztük ulyanok, akik nem keresnek a nemzeti hutalomlmn szüvetségesl. és levú lnak u nemze. A kalóz köztársaság végét követő időszak viszont már arról szól, hogy az alapl'etően a szerzők kezdeffién~·ezésére létrejött nemzetközi standarrliz<ÍcilÍs türekv<Jsek hogyan alakulnak át a nemzeti ipanígak által ffillgha tározett nemzeti érdekek. és ezen keresztül a globális gazrlasági. politikai hegemónia fenntartásának eszkö wi"é, A fejezet múso,lik Ii:h;hen ezzel az utlÍbhi pTolJI(,mávlll, illet"e a kulturális tennelés, kereskedelem nemzetköú rendszereiben bekövetkezett. ezzel szorosan összefüggő változásokkal fogok foglalkozni, A :W. század. küliiniisen a IL világháburút követő időszak a kult urális iparágak

C JPYnghted malenal

rmli kál i ~ á talu ku l~~iÍnuk

it!ós?,aka. Ez a z átula ku! ósi I;,!~'ama t nem clviÍlasztható attól a történettől, ahogyan a szellemi javak nemzetközi szabályozúsa változott. A globálisa n egyre meghatározóbb szerepet játszó néhány iparági swrc pló és a mű ködésü k jo gi. gazdasági. kereskedelmi. ipari kontextusát megteremtő ne mze tközi szerző i jogi re zsim párhuwmos fe jliid ése a w nbcln nem értlJhnlJzhlJtö awknak az o rszágo knak a türténetei nél kül, il kik ma ugyanazokka l il kéN],;sckk,)! kü z,lf;ne k. mint am ill'e ne kkel az Egyesült ÁlJllmok küzdött maj d 200 évvel ko rábban. A n~'u gati o rszágok hegem ón po zícióját tükröző globális szellemi tulajdon vé delmi rc zsimbe n helyii klJt k ereső fej l őd ő o rszágo k számára II kalóz kodás nemcsa k egy vel ük szemben gyakran megfogalmazott vád. hanem - mint az USA esetó ben is vo lt - II modernizúcióhoz szü ksóges erii t"orráso k b iztosításának egyi k kgl,mtosabh esz kö?,..,. A fonnál ódú gl r>bális világre nd és a fejlődő országok kapcsolatának áttekintése e feje zet másodi k sza kaszának témája.

4.1 Az amerikai kalózköztársaság a nemzetközi kaJózháború _Az ll ngol irodalom m in d en k inc ~) u m ien k. Az a ngol író i m,~s lerség úgy áramlik hozzá nk. m int az éltető le vegő, I'ámolatlanul. még a ford ítás a kadályát sem kell le küzdenünk. A kérdés mármost az. bogy vessün k-e ki rá ad ól. s I'lJssünk-e ezáltal béklyóI az intd l,! ktu iÍlis és morútis fény kö rfo gilsára'! Építsii nk.. ~ giltat. ho g)' eltorlaszoljuk a tm lás folyó ina k ármnlását? " C. Sherman, r,s T. & I. W. I"hn~m észml'étr;I<Ji. 1642. jún ius 13-ón bemutatva a képvise!őháznak és II szenátusnak. [,lézi: (Soiberg, 18Sü) Az Egyesült Államo k manapság a szellemi tulajd onl'édelem nemzetközi bajnokalu)nt tünd ökíll, ám az ameri kai szer?.ói jogi re zsim els.ő száz éve nem mús. mint I'egytiszta. protekcionista kaló zpolitik a. Az első amerikai szerzói jo gi törvény 1783·os megszülelése és a külföld i szerzők jogait l'I,js zö r disme r,j ChasG Act 1891-es l'I fo g1H[;í s ~ közölt dtd t tö h b mint egy "I'szá:mtl a ka lúzok "s a? állam viszonyának újratárgyolús<Ír1Íl sz6L mely so rán kideriiI. hogya szerzői jogi rezsim inuniÍr nemcsak az országon helüli eróvis?.onyok függvénye. de 0 7. ország nemzetközi kereskedelmi (és politikai) re ndszerben elfoglalt pozíciójá\"ol is szo ros kapcsolatban ál l.

C JPYnghted matenal

A~

éS~3 k-u m.::rik3i

kontin en ~

.::Isó s~.)Tz ói jogi IÜr vényM. az angol szahályozásl átvéve - és egyese k szeri nt félreértve [Patterson. 1968, 2UO.) - Connecticu t fogad ta el 178J-ha n. A törvény mögött anna k a Nouh ''\/e bsterne k a személyesen ki fejtett lobbitevé kenysége áll. aki a kor legnéps zerűbb nye lvtankiinyvéne k'" 5zenóje volt. E törvény a Stahw of AnnIJ nyomón '" k.;tSZf!T 14 (jvre h iztosí totlu 31. amaikoi sz.)rzók é ~ ürüköseik jogi védeIméI. Az ez t követő szlik 4 évhen mlÍsi k II államban születe tt a con neclÍ cutihoz hllsonl ó szabályozás. melyek IIJgnllgyohb rlÍHIJ azt kövIJ to en kerül t napirendre. hogy Webster megjelent az adott á.llam törvényh ozása elő tt."" 179Uben megs zületett a szövetségi szin t ű s:tahályuzás"' szintén hasonl<í tdtételekel hizto~íto tl . immlÍr f'gy~égc~cn . 3 tagállam ok mil}(le gy ikében~'. szin tén kizárólag csak amerikai lakosok és/ vagy állampolgárok számára. A törvény nya katekert nye lve n ugyan. dIJ egyé rtelműen fogalmaz: . E törvényt nIJm lehet olyan. kiterjesztő módon értelmezni. hogy ezáltal tiltottá váljon bármely. az Egyesült Államok fIJnnhatósága alá nem tartuzó idegen r.;szckell, vagy helycn. ncm az Egyesü lt Államok polg;ira "ltul írt, nyom tatott vagy ki adott térkép , ábra, könyv. vagy kön y\'ek import ja , ellldása. újranyomása vagy kiadásIl az Egyesü lt Államok tIJrü lelt;n,· Az amerikai kalóz-évszázad megiírtéséhez két ké rd ést kell tlsztáznunk, is kérdés, hogy milyen én'ck vezettck ~ külföhli szerző k jogaina k cl nem ismerés{,hez. 1\l lisodszor é n lemes megismerni uzo kal ill': érdIJke ket. mely~k mintcgy egy él'szüadon kere~ztül mű köd é~hc n tart"ttlik a rendszert. H arrna dré~zt meg kdl tudnunk, hogy I'é~,'ül milyen El őször

,. A kö"yv dma _ Gm"unatic.~1 I"stilule- vol<. ,. "cwI n apr,>, du ron los kiilÖuhséggd. hog,y az ",nerikai lörvény ek".'" "",'nŐl,,ie" WI \'oJt, """"ben a brit lör"ény de faclo k~1(lőközpo"hisá)\ávaJ. '" Az amerikai .zenói jog fejlődéséról részlete.ebbe" beszél péhl<\nl lBracha. 200S) v"gy Walterson, tOOIl~ .. A szenó! jogi törvények megalkotolsát az amerikai alkohnán)' l 181 teile szövelségi k"m peleud.~""i. li v.~kas~ a l "ugresvn. jogosi,,1iu)'~i k ö~i;lI felsorolja a h"v~>os míl\'{,s-,... tel k tHI:'lmiiu)'ok lAlreh0'4i<ú1 el6".>0'/.lít~ liirvéuI"k "'''gl",,,"~,,,I, "~,,,. sci>velségi ,zinie" rendeli """boilyozni ezt a kén]""t_ ., A Wh""'on vs_ Pete.. legf~lsiihh bíró»igi ,tölltés ,"zi is egyérlPhn>Ívoi t~It", amil Angliában a BeckeU vs. Donaldson eset tisz1ázott. azaz azt. hogya törvényhozás állalmegalkotott .zenói jogi törvény n",n egv tennészetj ogi alapokon álló jogot eró,iMt 'u,,!:- I",,,",,, ~'8.\' ,lj jogot alkotott, ' ''ely lilllltált ki\'állságol Llztu.lt H jogo.. ~IH k ,zli,nMa.

C :opynghled malenal

érvck vezeuá CI II külhoni jogosultlIk én.l ekeinek clismer,;séhe~, és ez milyen fonnában valósult meg. Ezzel összefüggésben az is kiderül majd, hogy miért tűrték az amerikai kalózkiadások által leginkább sújtott brit kiudók, hogy egy é"szazadon kere~ztiil ki legyenek zárva egy hihetetlen tempób an nöl'ek"ó piacról.

4.1,1 AZ Al\-1ER IKAI KALÓZKÖZTÁRSASÁC KIALAKULÁSA Amint az az amerikai copyrightszab
C JPYnghted matenal

az am.!ri kai ~ll~mpolg~rok ra fog vonatkozn i. A kús.íhhi vitók so r ~n azonban kiderül: a közjó - de legalábbis egyes meghatározó amerik ai érdeke k - és a külföldi alko tó k érdekei nem m inden esetben esnek egybe. Erről tan úskodik 1842-t.. en a törvényho~ás előtt ~ajJ ó vi tóhun elhangzott én': .l\linden kit megillet m u nkájának gyüm ölcse. legye n ez a mu nku fizikai vu~' szellemi, de hogy e gyümöh;sö k mik is legyene k. , annuk megállapítása csak az óltul~n os közjó fúnyében lehetséges. A nemzetközi swrzó i jogi tö rv.!ny mellett ~zólú, a szerz,íknek igazságot szolgáltató érv csak annyira lehet igaz. amennyire az egybe esik az egész jólétéveL E kérdés valójóban po licy kérdés. és egyszerűen megfogalmazvu nem szól mósróL minthogy mindent összevetve e szuhályozús a nem zet é rde kei t szolg" egek f!sctúhen a tii kf;letes szahadverseny volt u kiin d ulópunt. A tudústrans7.fer ,;S az amerika i oll'asúkü ú insúg szempon tja ])"l pozitiv hut<Íssal szemben meg k<:ll emliteni, hogya kü lfül.li szcmíkd illctő díj meg nem fizetése s7.iikségszerú ké ppen hátrónyos helyzetbe hozza a haza i s7,encíkflt. akik jogg~1 várna k CI ~ mun kújukért cserélJe r"s?,e~ dht a huszno khóL Az ingyenes ungol szövegekkel szemlw.n a legkisebh, amerikai szerző által elk.!rt összeg is magas lesz. ami nemcsak a szüvegei k ir<Ínti kiudöi ke,,!slctcl korliitozhatju, de uz ~m.!ri kui ,q,erzcík által írl küny\'ek magasabb piar:i árrit is eredmúnl'ezheti. Ehb,;l egyenesen kiivetk.!zik, hogy az umerikai szerzcík veN;lmyhútrúnyhan vunn~k az olcslÍ impurttal szemhen, kisebh reszt hasítanak ki a piacból. nehez~bb(!n épül ki

C JPYnghted matenal

a ha~ui kultu rális t,mnd,;s inté1,m"nyrcnds7.~rc. nehc~d ,hcn . k,~v,;schh és d rágább hazai mu ke rül a piacra,"''''' Az e tárgyban végzett empiriku s kutatások azonban nem támasztják ahi az t a sejtést, hogy az ameri kai szerzők tartós hátrányt szenvedtIJ k \'olna a brit szerző j u, olcsó műve k \'ersen~'étőL Hár jelentős. nagyságrendekre nígó eltérést tapasztalhatunk, ha a Ilrit és az amerikai ára kat hasonlítju k ö s~~e (Maidment. 1981), csu k méroo keit kü lii nl,,,.;get talál unk. ha az árakat az amerika i piacon belül vizsgáljuk (Khan, 2UU4 ). Annak. hogy nagy volt az árkülönbség ugyanannak a műnek az amerikai kalózki adása és a brit legitim kiadása között. az lehetett a legfőbb oka. hogy az egymással versengő amerikai kiadók a lehető legnagyobb haté konysággal ,lolgozta k. míg a brit kiadók a hrit piaco n él\'IJ zett mon opolhdyzctükf!! kihasm~ lva magasan twlt6k tartani az iiruikat."' De m i lehe t annak a jelenségnek a hátterében. hogy a brit szerzőjű ameri kai kiadványok nem volta k jelentősen olcsóbba k az amerik ai szerző k által írott mu vIJ kn éP Khan (20 04) szerint az alacsonyabb kIJflJsllJtre és az alacsonyabbnak go ndolt minőségre való tekintette l az amerikai szerzők mŰ\'IJi IJIIJ\'IJ olcsóhhak volta k. mi.!: il kűlfiil,li mUI'IJk magasabh áriihan megjelent a kéz irat megszerr';sMrt j" lytatnn vers{,ny költs(;g,~. a népszerűbb mu \'e k esetében magasabb profitráta, a kiadók kartellje és a verseny t korlátozó egyéb info rmális megállapo dások rendszere. Más szóvaL ha közvetve is. de arra kövIJ tkeztethe tünk, hogy a népszerű angol szövege k hasznából az ame rika i kiadókna k lehetőségük volt keresztfinansúrozni a magasabh kuckázattal és alaGsonyahh profitrátával megj€knt,~ thctő ha7,ai s~,!rz;;k mun kiiit. A kül föld ről importált, olcsó, minőségi irodalomM végeredményben akárGsak korábban a brit piacokon - nemcsa k a kö nyvkiad ói ipar lábra ., Ern;1 r~sA~ I""" , lásd , (Kh"", Z(~'Z) lill. Ii.; um, lál~"K\' ,""I", ~. (Kh"u, 2:0(4), (;lark (1960. IM _J ,,,,,,ini: _n nemzptkózi copyrigM e/i,mere", _'úih';!:", "1ó!,,ltéle/l' m/t "n""k. hogy fl h"/yi .~"r~óJ;. zpneszerúJi- és drtim"irók ~irtigz,;"n"A' indu!j"n"kAIm'rikáoon .• .. Ugyanezek az érvek me,ülnek fel ma, amiko, a nemzetköz; szerzői jogi rezsim "nlfonnlzlÍlása, a fejlődő Ol'szágok szlgonihL szabályok alá kénysze,-Uése a (~Iadat (Richards, 20041. " .Th~ nr;l;sh I~,,-,k ;udUSlry ~"er cls"d " coerelv" coulrol m'~r honk pric..s by lJriu!:" h'g " ul uew Ix~,h iu .",al! e,liliou, 11",1 cosl k'rge "u",. Wh eu I",iff dulie< wer~ added 10 Iho B,ili.h price, Iho "" pon ,,, wa, prohibitiv" for American l"'yr"." (Me\'",:>'. 1075, nj .. A gyorsan növekvó populáció és az ezt egyre johban kiszolgálni képe;; JlO,tai rend-

szer. a vasCtthálózat kiél'ülése. a gózhnjtású (rotációs) nyomdagépek megjelenése ~"&\,(ill v"zelt"k d HI. sZiÍzad ,,,ásoJil: (d én"k kön)'\". és 'HHg;,z1nl'kod rohoonásához. Ui,d még: (Uenig"r. Hl66~

C JPYnghted malenal

álJú~ii t

scgíWtle, dc ~Z uh'~sóki)l,i)IJség k inevel<Ídé~ét i~. Enne k ~ ful ya matnak az elemzések sze rint az amerikai szerzők is h aszonéh'ezőivé vlÍltak. ami jól tükröződik mind a hazai bestselle r szerzők arányIÍnak. mind a hazai művek áriÍnak ala ku hisában: Amerikai és kii]földi szerzők műveinek átlagos ára

L<9, i ~=JZ6k

A.......... i.k ...ány..

17 90-1~5

• • •

~ :•

c

- ...~ ... ...

• • • ,,,.. " ... ,.... ,- ,.,.. ,.... ,,'o "... ",. , , , , ." " ,..,

4./ISbro A 19.

mú,'cA

..

~~riul(lI)O" Ilm~dkril",n

Hodolt ho?,,; és kij/földi surzfijú omeriAui slen6jű I,esrsel/erek "ronf" "l üsucs kit,,/oll mű közü/t "8FlIId,ben "z idűu"k lJon "

(i,." , il/eh 'c,,~

4.1.2 A SZINTETIKUS COPYI{ IGHTOK RENDSZERE AZ AIvIERIKAI KIADÓK ÖNSZABÁLYOZÁSA

Az előzőekben már szó esett arról, hogy az Angliáhól importált szövegek á rá han megj~ilmt a vm"Senyt korlátozó ~rMeszít(Íse k kö ltsége is. A külfö ldi művek ciSdéhcIJ al. umcrik ~i kul{)1,kiml"k a kor;.J.,hal] múr megi~mctl szal:mdpiaci \'erseny kontextusában kellett hogy d olgo zzanak. Ez a versenye kiadó k közötti is nagyon hamar kitennelte a \"ersenyt korlátozni képes infonnális és önként~s m~gállapod
.. FOl·rás: (Kh"n, 20041

C JPYnghted matenal

A S7,into;tik us co pyright amt:T i k~i kimlók között ki~la kul t rcnds z,)rén túl, a piac logikája arra is rákényszerítette a kiadókat, hogya megállapodásoklJa azo kat az angliai jogosultakat is bevonják. akikne k a múveiért jog swrint nem kellett "olna, hogy fiwssenek, A brit első kiadásnak a lehető leggyo rsabban kellett eljutnia az amerikai kiadóhoz, aká r azon az áron is, hogy a szer~őtűl kellel1 a kéziratol mIJgvenni. Ez a tóny - u k ~rt;sa k az ir kiadók esetúl H)ll, jli egy é vsl.á~~d dal kor6hhan - iinrnagában is elég volt orra, hogy minden egyéb /örFényi kényszer hiányában is legyen olyan kiadó, melynek érdeke a sze r zőnek, jogosultnak a kéziratért fi~etni."" A~ egymással versengő kalózkiad~sok között az el sőség gyakran a teljes piac leontását jelentette - kü lönösen, ha a piacon elő sz.iir mIJgjdenő kia,lás telíllJltlJ a kiskIJre~keddmi hálIizalot is,'" A ké~iru t,;hf'S amerikai kiatlók és al. angliai ~zet1.ők kii~ött h;lrejött megállapodások mellett számos nyomát találhat juk az ameri ka i és az ango l kiadók közötti informális megállapodáso knak és szövetségeknek is - annak ell'mére. hogy a két ki allói kör IJ lvileg (iles l'er~enyl)IJn állt egymással. s az angliai kiadók teljes joggal tekintheltek vo lna kalózként amIJrik ai kollégáikra. Az önkéntes mllgállapollások háttIJ rében itt is az ameri kui p i ~t;l)kon mf'gs?'f;rezhelii elsőség bi7.to~ íubának kényszere I'olt. .I Kirk. IJgy amIJrikai ki adó i tisztában I'o lt azzal, ho gya kü lföldi s?,~rzük jogainak <JI nem isrn,;rése renget';g kellem ')tlcnsúget okoz az angol kiadóknak. Gyógyírként .a kölcsönösség és bizalo m alapjain álló. megállapodást javasolt angliai partnerének . E~, röviden. az első ameri k ai újrakimliis hasznainak az anglia i ki,lI lóval "alt'> m(;go~zt<Ísilró l szólt, ~S(;r(,l,,; az,;rl, hogy a7. elküld j '" .Ttckllor And F'ldds paid for"ign authors significallt SO~IlS fo.' ",nly .h""ts, royallies Or Si"'l'le 1"",1' o"t of p,ofit$. For I"~t",, ce, th~ CO"'I"'''y ofre,~d 1.00 for Il,~ ",]"""ce ,h~el. lor [{"I",rt [J,own'H);'S M"" ",,,I WOJHen I" IH55. ""cl Ihe rnllnw,n); year paid LlOO for Ihe ""rl}" sh..ms and engravillg. for Ma}lle Reid', j""lllila fictiou wOl k, The B",h Boy'. The finH al.o sent ""vcml llnsolidll..1 IN'J,nents \0 Tcnn}'!lo" o\'er Ihe years out of profits on hi, poetry reprillts. Such pa~l11ents mighl ensme Ihe coinddence of p"bli.hers' and ."thors· interests, and were recognized by reputable p"l>Ii,heJ> as 'copyrl!li'ts'."IKhan, 2\104, n.I, de "" len"észek";"ll messze nem jelent! Azt, hogy ",;,,,lell ,ze,'Ző, ",inden alkalOllunal megkapott volna minden neki

"ll""

j~ 'ó I'én~t. 90

.1" the ",,,ly )'e"," ol the ",,,,,t,,,,,,th C'",I",~ I'"hl',h."., H"gII);(~1 '" "',,,,. '" ""l", 10 bo Ihe first in Iho mmkct wilh popll]ar book. such ols Iho works of Sir Wallc[ Scott. A Waverlcy uovcl co"ld bo "'I'[intud wilhin Iw.",ly fo"r ho,,[s Ihrough " g;'Ing syslem whera the book wa, dh~d"d among a. many as a do""n prin ters wmking al fl~l capacity. Carey &. Lea, a l'rotllinent PhUadelphia finn, saturaled the f[onIle' """ket" oofoo·e ""lllng ln New Yotk, whel" li\'al prjn l~,· •• tOO l apl'earnnce "f the books.' IKI~~Il , 2004, 21.1

C :tpynghted matenal

AZ AMERI KAI KALÓZKÖZTARS.~SAG _ A NE.\IZIITKÖZI JCt\LÓZHÁBORÚ

12:;

neki az angliai .::!s,; nyom~s egy péld~nyÓt. A javaslat szerint Murray, az angol kiadó minden általónos é rdekl ődésre számot tartó könyv lenyomatát amint azok kikerülnek a nyomdábóL elkiildi Kirknek, aki ezért cserlÍbe a nettó haszon hannadát fizeti," (1'Iant. M" 1939. 433.1 Az egymással hol kíméletlen ,·erse nyben. hol szoros érdekszövetségbe n óli'" hrit {'s ameri ka i kimló k arra koncentráltak , hogy suját piacuik fel.::tti ellenorzlÍst megszilárdítsák. Kevés ,mergicourt.::"y of the trade.: S1.erl.1idéseket. és eladták a kefelenyomatokat az amerikai kiadónak. igy egyszerre jutottak munka nélkül szerzett jövedelemhez és sikeriilt il hazai piacot meg'""'lcn iÜ k." (McVcy, 1975, 73.) A piocvé.lelemnek a copyright és a z info nná lis megállapodá.so k cs upón at egyi k, és n':m is a Jcgfun tusahb eszkö~ei vo lta k. jI,'linol az USA."'

.. A 1'0lgárlo<ÍlJu nltg latt6 l uzü!! mozgott.

tdű,zaklo""

" künywh e k!""t~ tt i1l1l'ottvá,"

!I

és 15 ,záZ>tlék

C JPYnghled malenal

mind Anglia komoly importvámokk al igy.::k.::?,{;tt t~1'U1 tartun i u kültijhWn gyártott könyveket a hazai piacról. A fenti okok magyarázzák. hogy miért történhete tt meg, hogy bár a brit kiadóknak alap\'etó üzleti és anyagi érdekében állt az amerika i kalIÍzköztársaság felszámolása - és az amIJrikai kiadókat is sokszor hátrányosan érintette az ame rik ai szerzők angliai sikere - , erfll mégsem tettek kísérletet

4.1,3 AZ AI...!ERl KAI KALÓZKÖZTÁRSASÁG FE LSZÁMOLÁSÁRA TETT KíSÉR LETEK Tcnm;szctesen a sl.crz,ík (brite k. amerikaiak egyarúnt) a kezdetektiii fogva a nemze tköz i copyright mellett álltak. Az általuk hango ztatott érvek - a7. iga?_~:ígosslÍgrúl. a szövegek megcsonkításárúI. és nem utoL'>Ósorban az elmaradt jÖI'edelmekről - azonban évtizede ken át kevésnek bizonyultak ahho z. hogy tényleges változás történjen az Egyesült Államokban. Az dw l<;p~s 1837-h';n törlént. ~mikor Henry C l ~y szcnMor 56 hril író petieiójának hatáslÍra olyan javaslatot terjeszte tt az amerikai törvúnyhozás elé, mely védclemhez juttatta volna a brit. ír és francia szerzőket is, A brit irodalom s7.íne-java igy fogohnazott .E pctícilÍ t aláírók m imlcgy ike mind anyagi javakban , mind reputlÍcióbaIl komoly károkat szem'ede tt el. melyet az okozott. hogy nin cs oly törvény. mely az USA terülIJtén m,1veikre exkluzív jogoka t biztosított \' olna." US Congress. Senate. Public Do<.;umenls pr inle,1 by IhIJ onler of IhIJ SIJnate, 24'" Cong, 2,1 Sess.. IRJe•. Vul. II, Dm;. No , 134. idézi (Clmk, 19(;0), kiemel,;se k tő lem. A hrit s7.erzúk p,)ticiúja h i ~ha találkozott a7, amerikai sz,)t7.,í k és egy' némely értelmiségiek szimpátiájával, a Clay Bill soha ncm jutott cl az érdemi vita szakaszába. /l.lások. így CharlIJs DiGkens személ)'IJsIJn próbá ltak I'~ ltozást elérni. Dickens 1842-l>en tctt kö m lat ~Z Egye~iilt Államokhan. T~pa~~l al u l ~in')1 így számol be: .Minl ludo, l, Bostonhan is, ('s uzliin H ~rtfo rd h~n is I";széltcm a nem?etkö1.i copyrighttó l. Barátaim c va k mcr őség láttán dennedten ültek. Mindenkit elnémított az a helyzet, hogy én. egymagam arra vetemedek. hogy az amer ikaiak orra alá dörgölöm. hogy van egy pont. melyben sem saját polgáraikho z,

C JPYnghted malenal

~em

honánk nem igu~sóg"sak. A~ semmiség. hogy min,len élő között én vagyok e helyzet legnagyobb vesztese. Az igazi megrökön yödést az o kozta. ho gy volt egy élő. lélegző ember. aki eltig v1l.kmerii volt megmondani 1l.Z amerikaiaknak. hogy valami rosszat tettek. Bárcsak láthattad volna a hartfordi asztal ktit o hl~ I án ülők arcát, amikor Scottról kezdtem nekik mesé lni. Biirc;~uk hallhuttutl volna . hogyun l>es~éltem r"lu . Em! a~ ,ígbekiáltó igazságtalanságra gondolva forrni kezdett a vérem. s úgy é reztem magam mint egy óriás. mikor lenyomtam mindezt ~ tork ukon. 1I1ézi: (SamI ison. 11-)86) n

Dickens legközelebb 25 évvel később lépett amerikai földre. mikor is egy anyagilag fe lettébb sikeres felolvasókörutat tartott. Uár a helyzet semmit m:m vúltozott. ő magll múr nem Idt emlité~t 11 költ"I,li ~zerz<; k d tini sérelemről. megjelenése csupán kiizl·etett módon járult hozzá ~ kértlé~ napirentl,m taT1lJsiih"z. A nem amerikai szerzők előlt ny itva álló más ik stratégia az amerikai copyright megszerzése voll pé ldául egy, a brit megjelenéssel egy időben l'ab'Y azelőtt az USA-ban megszerl'eze tt kiadássa!. Ezt a strattigiát kiivdle tüb lICk kjjzjjtt 11 ko r kót nép sze rű opcretlszerlője, 11 hrit Gilbert ós Sullil'~n is. akik a H.M.S. Pinafore cimú operettj ük hihetet len. ám annál k,! \'é~l>,í jüvctlelm,:ző ameri kui népsl.eru,;.égét lúlva a küvetk,mí, PeManu Kalózai'" cím;; operettjük bemutatóját már úgy szervezték. hogy a brit és az amerikai copyright egyaránt biztosítva legyen. 1I1őkiizoon az amerika i szerlők is egyre hatúrozoltabban követelttik a kjjz vetv" U~. ó énlek,:iket is szolgIiI" véddem kitnjeszlÓsét. Elósziir 1886IJ'IIl. majd három évvel késóbu. 1889-IJen is ú jr~ felbukkannak petició k, melyekkel 145 amerikai szer~ő. illetve 114 déli író tiim"gutt~ Chm;f! Sl.'~ nátor nemzetközi sze rzői jo gokat elismerő tö rvény javaslatát. annak elő ké szítési szakaszában (Solberg. 1925) .

.. A cím: Tho Pirnl es nf """,,",un. "Iig n:jh'lI 11101M. " H. M. S. pjunfor6 "merik"i kaló""ira. Ennek ellenére maga a n"l ~ ka16zok~t meglehetösen pozitív színben tiinteti fel: ~rv~kat és maguknál gyengébbeket nem támadnak meg. A Kal6zkir~ly "rmjá· nak ' ·ef,·~ni" laz ~rtl~ k ",ség hdv(,("tl ..Aud il js. jI j." gloriuus Ihiu8fl"o be" pjrul« Ki"g! -

C JPYnghted matenal

Wh . n Gil bq rl and Sullivan

atrac k~d

lhé " Pi,a l és" ~;':=''''!.~:,,:·,~:::::-.'';;Z.'J'';.:

. ..

'ü. ..... T ._ .... .,...H .. M... _,.. .... ,..'K .... ... ... . _ O / , . ; .... .. .., ...... ......... ............ .......... _

- ~ "..,.

_

....... r

...... H

. . . " ". ,.

~ ,. ,

C.;. . .

~. , . '

a

q

n a vox • .
" .' . ,J " . 000 " '.

~

K" ...... "' .... 0.\".

1 _.. .-.II.J....... •"'.,

M

.... , .~ ~ ·J

~ .I

~ , .,

"'" . ... .

.~ .

, ..... .

~",d ",fiJI,

.,

4.2 ribm Magnnmx·,..,k1rim Gi/!}()rt és Su/limn. "n lnmjnt n H. M. S. Pinafore c(mű "cllés kom,i(/jn Fi.<wrel'l.1sé\·~/"

.. 1'00'rns: ISan .tle[" 2000)

4.1 .4 A NEMZETKÖZI SZERZÓ I JOC I HAR/o,' ON IZÁC IÓ FELÉ TETT ELSÓ LÉPÉSEK Az .. meri k.. i szerző k Pg)'I";etküzi ~zer ző i jogok elei n te lo ilatpróli ~ eg)'c1.ményp kcn lette k d ismave: D ~n i ~ 1828-han. Po roszország l H36-h'ln. Anglia lI:137-ben diin tiitt úgy. hogy I"l!ciprucitás ala pjún eIi~me r i kü!föl.li szerz,; k ,>z.;rzói jo gait. Franciaország 1852-Len minden külföldi szerzu jogait eg-yold alú an védeni kezdte. A bilaterális egyezmények azonban szükségképpen nem nyújthatta k teljes védelmet. és emellett egyeniutienné tetté k u egyes országo ld)un pgye~ szprző k m~k jún) "éddmet. E>;I felismef\": Frunciml rsz;Íg, Victor Hugo vezetiisével és kezdeményezésére, lH7f1-ben életre hivt~ ; ala pju i!. ami múig alupvetőe n mcgha tá ro zz~ ~ szerzői jog nemze tközi intézményre ndszerét '" A nemzet közi lárg)'a lú,>ok 3 .;\'en úl za jlo lluk. m ig "égül 1886 sze ptembe rében Németorszng. Belgium, Spanvo lország. Francia o rszág. az Egyesült Királyság. Haiti. Olaszország. Libé ria. S\'ájc és Tu nézia aláírásával létrejött a lIemi Uniós Egyezmény."" Az egyezmény lényege. hogy a tago rszágok ugyan olyan clbániisha n roS~z(!~iti k u tiib loi tagóllam sznz(i.. it. mint a ~aját nerzői kc t. A rá küvet kező éVlJkoo n az egyezmény a nemzeli elhá nás ell'{! mellett s~iim ()s minim umküvetelmény megt' )galmu1.ásával bővül t. és kite rjes ztette a védett mú \'e k kö rél. Az Egyesült Áll amok, bár megfigye lő ké nt részt vett a konferenciasoro za ton. még jó egy évszázadig" nem csatlakozott az unióhoz. Ha figyej.:ml.H: vesszük, hogy az unió 189r,-os párizsi kongresszusún ú gy vúltuzotl az egyezmény. ho gya nem tagornágo k áll~mpol gára i is tel jes védlJl.. A 11,,1111 U"iós

1;!l.\·~'J1 1 é,,)" Tijrt,,"~TJ! r(illásd

pél,li"i:

(Ri ,: k~TSO ".

]!ISO).

( K ~"'l'el",,,,,.

T947)

" .jTjho Berno COllvonlion ami lhe !'ari, Couvcntioll did uot cro~t o ,,,bstan livc I~", for n)l;mh"r . t" t",,; f"['he[. ,hoy '11'0 ,lid uot impo", now ];.w ou llw mmnh"r . tal"". RatIter. Ihey reflecled, lo a large ex lent. a conse",,,. reached among Ihe slales which was legitunated by the exislenGe of a sun~ar srslem within their re'peclh·e dOl,,~-; tl C co "uttles." (Gana. I(j<J5, UIl.) szen ponlosan W6!).lg.

C JPYnghted malenal

mct
4.1.5 A NEt.IZ" TKÖZ I CO PYR IGHT ELlS~\'IE R ÉS É H " Z V"ZETŐ OKO K

Az USA azonban teljesen nem függetleníthe tte magát a világban zajló escményektiil. Ennek ellenére az évszázados kalózkil7.társaságnak 1891ben vége t vető Chace Act végül nem külső nyomásnak köszönhetően szüle tett meg, az elfogadásál' al megkoronázott (vagy más szemszögből éppcn cs~k clke~dődöttl folyam~t hÚlter6hcn ugy~n i s a~ ~mcrjk ai helső piac átalakulása áll , A 19, szohml 50-es ,;veiben számos olyan változás történt, ami a szereplők é rdekeinek elmozd ulásához vezetett. Az olvasókilúinség - és így a forga lom - növekedésével o keleti parti kiadók egy része családi vállalkozásból professzionális vállalattá nőlte ki magiÍt. ami jócskán átalakította azt a módot ahogy egymlÍssal és a többi sz"r<,plóvel üdelet kiitötlek, A koníhbi csalá,li vallalko~iÍsok hürokr~ti~<Í lr.dás!Ívol a szcm(,lyes megúllapodások, s7.r.heli gcnlle/mm',I' (jgn;,;mcnlck helyét a személytelen. adott esetben jogi útra terelt megállapodások ves7.ik át. Átalakul a piad szerepl,)k kilre is. A belső határok lezárulásiÍval számos nagy múltú keleti parti cég kénytelen szembesülni a nyugatiközépnyugati területeken uktív kiadókkal. illetve a könyvpiacon korálr han 1I1ig jek n levő, , Ic a mdl(;kleteikcll kercs~tii l az iroda lmi ki~dvanyok piacára merúszkedii havilapokku l ús magazinokkaL Ebben a versenyben számos nagy múltú. keleti parti kiadó vérz ik végül el. A 1860-as évekt,;l kezdve éreztette hatását a nyomrlatechnológiúban korábban beköve tkezett fej lődés". me ly lehetővé teUe nagy példánysz ámú kiad\'ányok gyors elóállítását. A század uto lsó harmmla az ;;11. "chl'~p book", aza~ 1I~ oh,;sú könyv"k kom, A gyenge minóséghcn kiadot!. sokszor sorozatba szervezett kiadványuk - Seaside Librory, Lakes iile Library stb. - csa k a piacon már bizonyított művekből !ÍII-

.. 16Z7 é. HI93 közün három.záz•.w,o""ro "öt! az

olllillak száma

(U~niger,

~1l.I'""g"yl Idő

dlHtl kl nymul"tloHtó

1966).

C JPYnghted matenat

tak."" Áruk. kÖS1.'inhctóen a n~gy példtlnysz~mnak, al. egyre haték,,nyabb technológiának. a korrektúra hiányának és az olcsó. szervezetlen munkaerőnek. jóval a .hivatalos- - a copyrightért részben már fizető. korrektül eJőúllított - kiadások alatt volt. Az olcsó könyvek piijGára belépő új szereplőket már aligha lehetett betereini a szintetikus copyright korábbi rendszerébe (Clar!<.. 1960). az illIlerikui loíróságok pedig komo lyan vettú k aZ\. hogy il külf,ildi szerziik múvei esdd...", ninc>; mód a huzai \'erse n~' törvényen alapuló korlátozására. így a nagy múltú. keleti parti kiadók kezében nem maradt más fegyver. mint a s/o/us quól felrúgó verseny nemzetkii zi Gopyrighttal vuló korlátozása . •A nemzetközi sze r zői jogi szabályozást egyedül néhány keleti parti ki adó és pár philadelphiai szel lő igényelte. l\ 1r. Hubbard ~zerint a juvaslal nyugaton. {,szaknyugaton ';s dékn ko mo ly ellenállásba ütkö zö tt. (Ezt az állítást az arkansasi Mr. Rogers is meger,ís'tette.) Amerikiihan tö hh "Ivasnivaló t:lérhető. mint a földkerekség bánnely más államában, és ez a könyvek olcsóságának köszönhető." (J anuary l5. UI9U] Az olcsó könyveken dolgOl.6 szervezetlen munkaerő megjelenése volt az egyik legfon tosabb oka annak. hogy megváltozott a külföldi szerzők \·édelmét konibban a leghevescbben ellenw nyomdaipari lo bbi vélemény': is. A nyomdaipilf nell(í haswn(,]vezője vOll a kü lfijl,li kiad"tlnyok sl.abad hazai fclhuswálásának. Állúspontjuk csak ukkor váIto7.0tI meg. amiko r rádöbbentek. hogy az olcsó, sokszor csak a vonatúl idejére vásárolt. s aztán eldobott. bril szerzők tollúból szánnaz6 könyvek előállításán legtöbbször alig fizetett, nem szakszervezeti tag nők dolgoztak. A szakszervezeti \·ezetők hamar felismerték. hogy a nemzetközi \·édelem a legjoblo ~szköz a nem SZBkszervez,:ti tag munkaerő kis~or ít{j~{jrB (Warner, Hl9!'!). kü lönö"en. ha a "monufr,cluring douHe- törvúnyhe foglalásával a külföldi verscnytársakat is sikerrel ki lehet szorítani a hazai piacról. Az amerikai gyártást megkövetelő záradék támogatása ráadásul az amerikai kiadóknak is érdekében állt biszen ezzel úgy lehetett a külföldi szerzők jogait meb'Védeni. hogy közben ki lehetett zámi a kii lföldi kiadókat is az amerika i piacról. Ring"r (1967. 1057.) szerin t az amerika j szahiilyozásh" l csuk 1911f,...han kikerül! _mrJnufIJcluring dIJu.,·c" miutt a külfiildiekre kiterjesztett védelem csupán látszólagos \ '011 . Végül nem szabad arról o tényről scm elfeledkemünk. hogya 19. század \'égére az USA már nem az a gyarmati sorból éppen kikecmergetl .. 111115·00" 1500 kiilü"wzu dUl jet,," 1 ",eg et..oon a fO<1náuunball.

C JPYnghted malenal

léjl,i,]ó ors~~g volt. mint ~~iil évvd koróhhan , Az Egyesült Államok. egy évszázad erosen protekcionista copyrightpolitikájának köszönhetően nettó kulturálls importőrból lassan nettó kulturális exportórré vált . • Ez idő alatt az amerikai kiadói ipar felnőtt. beérett. Webster álma a nemzeti irodalomról megvalósult - úgy is mint üzlet. úgy is mint esztétikai hagyomány. A kalózkodásnak kulcsswrepe volt u k öú)n~gek é~ il nugymóretú k,imlói sz,:rvCzctek létrejöttélJ,:n, s ezzel párhuzamosan fe jlódtek II szerkesztili, gyártasi és kritikai funkciók is. ]I.·lindeküzhen , il kalózko, lii~sill mcgszerzctt hrit irodalom jelenléte, hosszú l1ívon a szerzői hivatás fejlődését. új. sajátos témák. irodalmi fonnák és technikák invencióját is ösztönözhette." (Hender és Sampliner. 1996-1997. 268.)

4.1 ,ö A RAllLÓBÓL LET]' PANDÚ R

A külföldi szerzők jogainak amerikai elismereséhez a nemzetközi nyomás szükséges vol t. de önmagában aligha lett volna elegendő , Az amerikai szabtilyok nem változtak volna meg II belföldi szerzők. a pia~aik elveszés{,!,il fél,i Iwkti pmti kiu,lók ,!s a nyomdúk külünü~ szöv';L~é gc nélkül. A helyi érdekek primátusa az univert:a lisztikus ideák felett az 11\91-hen elfugadott Cha<;,! Actl",n foglu lt korliito~jsokhun is tetten érhető , A külfóldi szerzők. művek védelmének megszerzését a mOll ufoc/uring clouse mellett tovább nehezítették a k ü lö nböző regisztrációs kötötlliégek"lO. és az USA HUE-tő l \'aló szisztematikus távolmaradása is. Az am(,rika i ka l {,~kiad<Ík IÜrténetp a~onhan n '~mcsa k arról a ma már közhelyként h,mgoztatotl igazságról szól. hogy végeredményben mindig i~ a helyi ,ín.lekcktúl fog l'üggeni. hogy egy orSl,ág megfelel",) a nemzetköz i szert:ői jogi szabályozási nonnáknak. Az amerikai irodalmi szcéna angl iai importlal szembeni megerősödése segíthet eldönteni azt a tyúk·to jas problémáI is. hogya nemzetközi <;opyright szükséges l'iők l tétdl,."'" a helyi s~er~őj jo)o\ru épülő ipunignk kiu la k u l;'i~~nak. A vlilasz. legalá hbis enne k a pé ldának az ismeretéhen az. hogy nem, nem szük",íW'S a ncm?,f,tkOizi v<Ídelem. Ugyanc?,t tómasztj ~ k alú uzok a fejlő dő országokban végze tt - részben ké sőbb ismertetendő - tanulmán~'ok (Larkin, WU4: Liang. 2UU3: ManueL 1993). melyek mind arról számolnak be. hogya kü l földről olcsón vagy ingyenesen importált ka lózjal'ak ,.. lu HlllerikHI szerzőt jog! '·e,,,lszer tesenlást!: 111<"'"_ 1953)

f~ilőt!é<é,,~k

lle,,,,,,,tküzl jogi d'pektnsal'ól ré.zI.,.

C ::opynghted malenal

mellett a helyi iparnuk. a helyi kulturiilis

tcrm ,!lé ~nt) k i ~

vun esélye

megerősödni.

Az amerikai kalózköz társaság tö rténete épp annak a folyamatnak a története. ahogy egy gy'mge. netlú tudásimportiir ország a kü lfiildi. fejlettebb országokból származó szellemi ja\'ak normasértó importja segítségével I'il iighatalommá válik. A szem;i jogi ru~simhen a változás történelmileg uwn II pon ton kiivct ke7.ik h,!, um ikor u fejl,;d,; orsl,ágbúl sajiil gazdasági. kulturális, katonai hatalmát a \'ilágban megje leníteni vágyó nagyhatalom lesz. Abban a pillanatban. mint kime rü lne k a szabadpiac keretei közö tt a további növekedés le hetiiségei. a nemzet i iparágaknak érdekévé válik a további in tenzív és extenzív növekedést lehetővé tevő tulajdonj ogok egyiirtelmúvé tétele"". illetve uoknak a nem~et k öú infrustruktú riiknak a kiépít';"..). mcly,)k,)fi e~ al, cxpanziú végü l lezajlik. Ez az expanzív periód us a 20 . században egybeesik számos. a ku lturális piacok szempontjábúl radikális változást indukálú tec hnolúgia - a hang- .:is k.:iprögzít.:is és -tovabbítás lehetősége i nek - megje lenéséveL és az ezek nyomán megnyíló tömegpiacok boomjávaL A továbbiakban elOször a kultu rális javak piaci, technológiai kiirnyezetéhen hekövetkezett viiltozásuk at tekintem át röviden, hugy ezutiin r[ih;rh'!SSf!k al, iparúgi Mala ku lással együ tt járó, a nemzetközi szerzői jogi rezsimekben lezajlott \'áltozá sok elemzésére.

4.2 A kul/urá/is termelés szerkezetén ek átalakulása a 20. században A ku lturális javak termeléséne k és elosztásának rendszerei a 20. század során drámai útalakuláson men tek kereszt ü l. Ebben az id őszak ban az e területen mú kö dő vállalkozásokat tömörítő iparágban - melyeket Hesmon,lhalgh (2 007, 15-17.) nyu m~n ku l tu r~ l is ipar~g~knak foguk u w I'áhl, iak han nevczn i - m,jlyr,)hutü I'áltu zá~uk kövdk cZl,!k be. melyek megváltoztatták a kultllrális termelés és elosztás dom ináns

.., t::~t

"",<

""" I~",I"

","núit. és ezen kert:sztü l uzt az egyensú lyt. ami a ku ltur61is p iacok szabályozásában a 19. századra kialakult (Bajomi-Lázár. 2001) . A reprodukciós technológiák hatékonyságának ugrásszerű növeked ése. é s a disztribúciós és a táv közlési háhízatok kiépüléSIJ nyomán a ku lturál is javakna k korábban so ha nem látott tömegpiacai alakulnak ki. A t új piaco k kialakulása e gyütt járt új ü tle ti mod ellek kialakításával. A tömegkomm u niklició~ c;s~t"rn~k tu lajd o nosai új ~ZÖ\·.;t!;<'jgest találna k a fogyasztói javak számára I'evőkö rl kereső tennelők személyében, akik képesek és hajlandók voltak megfinanszírozni a ku lturális tennelés reklámokra alapo wtt üzleti modelljét (Heniger. 19861ln05: Mc;jI,-Ianis, l !i!l71998). A fogyasztiÍsi javak tennel ói elkezdtek a tenné kei k iránti kereslet elle norzéséne k. befolyásolásána k eszközek,int tekinteni a kulturális iparágak által elú állított If:rmékekw . A kult urá lis ipanígako n belül is megjelenik ez a szemlélet. Ahogy a k ulturális iparágak szereplói számára is egyre fontosa bbá válik az. hugy u pillcku/(/Iií~on , (/ rekJámon ';S uz úlákesitésen k"resztiil in!ugrálni lehessen II k ul/urális juvak fogyasztásána k kontrolljál a termelés folyama/rtil,o (Bilnigilr. 1986/2005), (igy kopf1(lk "KYn'I llflgYOI>l, .~zen'll",t (I terjesz· /óú/ fddú~ .)·zert:plúk o kul/uráli.)' /(:rmd';~ jU/yum% i/wn. A kultunJJis tennelők számára is re n d elkezésre áll na k azok a marketingeszközök . melyek lehe tővé teszi k. hogy a fogyasz tási jal'ok tennelői a tennékeik irún t ébredő keresletet ellenőrizzék. A kulturális iparága k sZHeplőinek u gyanaz a feladatu k. mint az általuk felkínált felületeken reklámozó többi gatIlasági swrep Jőn ek: minél kockázatmentesehbé (is kis"támíthatúlJUÚ kt;ll t.mni a fogyas~tlisra szúnt javak termel,;;..:;\. Rnnf,k ny"m~n a ku ltu rális tenne lés meghatározó szereplői azok leszne k. akik képesek a keresle t haté kony ellenőrzésére és kielégítésére . A kö zvetítők elsődle ges c':; lj~ a disztriblÍGiús terület - a piackutatás, a marketingkomrn u nikáció és a te rj esztés - szoros kontrollja. melynek következtében a terjesztésre kil'álasttott alkotások egyre in káhlo a közvetítők megrendelésértl. az általu k közvetitett érté ke k, t;lvár6sok mentén aZ O iriÍnyításuk. in~trukci óik alapján készü lnek. Az először az angolszász o rszágokban. a W . század első évtizedében bekiil'etkez'; szerzői jogi vál tozás jól jellemzi a kul turál is tennelés folyamatainak előbb tárgyalt átrendezódését. Ahogyan az autonóm szerző (irdekeine k kimo n,lása, elismerése a politikailag és gazdaságilag is függetlened ő f'rtdmis';g megjt;l
C JPYnghted malenal

Az umer ik ui szen.ói jogi ~ zahál y01,6shun 1909-1,,;n kotlil'ik6lt doktrinu a munkaviszony keretében születe tt alkotáso k szerzői jogait a munkáltatóhoz remIel i. s ezzel a köz érde kében eljáró, autonóm, individuális sZIJrző,&éniusz ipari ~ lk alrnawttá válik_ Ez a vál to zás résd)\Jn elklJrii lhetetlen: egyre tö bb kreatív tennelő egy re szo rosabban koordinált erőfe szítlÍSIJ kell egy-egy kult urális produktum létrejött éhez _ Egy napilap, egy z.::nei ullm m, egy film tölJl) tucat. tühl) száz krelltív ~zeTl,ő szdlemi h01,zájárulását feltételezi. A szerző lefokozása ugyanakkor megnyitja az utat azelőtt, hogy azokat a funkció kat, mel~'eket korábban a szerző töltött be (Fouca ult. HI99/l97!l). immár a kulturális tennéke khez kötődő immateriális javak: a brand, a mesterségesen felépített sztár-pe rszóna, a sorozatok klisiii ált al megleremtett ismerősség vagy a rajtolt sw perhősök töJts!,k he .""" Ezeknek a változásoknak végered ményben egyetlen funkciója van. mégpedig a kulturális piacok keresleIének kiszámíthalód, tervezhető vé tétele (Ang, 1991: H e~moll( lhalgh, 2007: MiegIJ. 1989: T uro"', 2008)_ A kultúra élmény jószág. Ez a fogyasztó oldalán azl jelen ti. hogy minden egyIJs vásárlásna k j e lenlős kockúzat a van, mIJrt a júszág igazi érl(;ke ()ja k f()gyaszt~s ut6n derü l ki. A tennel ő emiult anal kdl slA!ml)()n!Ízzen, hogy nehezen jele zhető elő re a termékei sikeressége: még egy befutott. népszerű előadó esetében sem ga rantált, hogya korábbi alblUnokat megvásarló k az új múvet is érté kelni fogjá k_ Más szóval. a kulturális ipar koc káza tos üzlet. Ez a kockázat a termelő oldaláról részben a fenti eszközük al kalmazásával csökkenthIJlő _ Az ismenís, megbízható hrandIJk, a ~zt6rrendszer, u sz,~riulitás, ill,!tv,) az .::gy m!lt"ajlJan sik,~resnek hiz<>nyult te rmék átd olgozása más médiumokra olyan eszközök, melyek a fogyasztói bizonytalanságot és ezzel a kereslet volatilitását képesek hatékonyan csökkIJntIJnÍAz üzle ti ko ckázat csőkkentésének másik útja a termeléshez szükséges IJrőforrások fel~tti kuntrolI biztusítása. Ezt egyrés~t a fejlIJtt országo k, mindenekelőtt al, USA szerzői jogi T"(:l.simj,ínek foly~matos hőv ítésével és finomításával leheteIt elérni. melynek során egyre bővült a vé!lelem re érdemes mútípusok és az engedélyhez kötött felhasználások köre. valamint a ,'éddmi idő hossza. Emellett az erfifornisok nüvel(;séne k mási k, extenzív mó{lja e szerzői jogi rend kite rjes ztése. globális standarddá tétele \'olt. A nemzetköziv':; tett. nyuga ti elvekm úpii lt'i su,llemi tulaj,]cmjngi m?.siIllek és a nyugati központú multinacio nális kultu rális iparági vállalatok "" Nem melJesklI uz ill fdsowltak "'imle8)ikét s,,dleml

h~aido"ké "t

",·tehnezi a jog.


cgym1ist fdt.!tclc?,.i jcl.ms
N EI'.... ZETKÖZI REN DSZ ER ÉNEK FE JLŐDÉSE A gl obális hege mú n s7.erepd. a g07.dasági , po litikai elsős{,gd NagyBritanniától a 19. században az Egyesült Államok veszi át. A 20 . században az USA a szellemi jal'ak piacain is veze tő szerepbe keriil. Ebben a he lyzethen uz USA és a tö hhi f.!j lell orsziig immateriális juvukat. tu. l<Ísl termelő iparágainak alapvet.i szükH.úge van a s7.ellemi tula j.lonra {,püló javak és szolgáltatások gl obális kereskedelmét l ehetővé tevő , uniformi?ált szcf7.iíi jogi és iparjogvédelmi I"éllelemre. Ehhez viszont s7.ükség volt arra. hogy közös szerzői jogi elveket teremtsenek meg azo kb an - az elsősorb an fejlődő - o rszágokban. melyek ha tagjai is valamelyi k sze női jogi cgyczmúny ne k, kifej.!zctten gyenge \'údelmet hiztosítanuk a külföl k h'lán ahhUl1 lest énlckclt. hogy egy megengelhi SU!f7.•ii juSi rezsimen keresztül minim alizlÍlja a kü lföldről megszerzett szellemi javak költségét. Ezt azok az országok, ahonnan e javak S7.ámlazna k. nyilván némi ingerült.'iéggc! fogják s7.emlélni . A fejlődő országo kon belüli kaló zkodás. ha országhatáron bel ül marad. jeHemzó en alig okoz veszteséget a fejlett országok tennelőinek. hiszen u so kszo r nagysiigrcnde kkcl ulacso nyu h h n em~.! t i jöve,klcm ular:sonyubb vásá rlóc r6vc! (!S - a fejlett o rszágo k piar:u ival iiSS7.e nem hasonlíthatóan - alacson y piaci ára kkal jár együt\. Az 19(;0-3s évek tajvuni kö nyvkalóza inak tö rténete (Kaser. 19f>9 ) azonban arm figyelme7.tet, hogy a globális logisztikai hálózatok korában aligha lehe t a kalózkiadások terjedését földrajzilag izoláln!. Az amerika i tan- és sza kkönj'vkia, lók

C JPYnghted malenal

számiira a~ egy,;hkiint marginális tu jvani pia,;on termelt kaló~kiatl iis"k akkor váltak központi kérdéssé. amikor az ererleti ár töredékéért megvásárolható. Taivanon gyártott kalózkiadások az amerikai egyetemeken is megjellmtlJk. Az olcsó másolási technológiákhoz hozzáfé rő fejlődő országok és a - pll _ milliárdos ves~teségekkel nem))lJsü lő fe jlelt országlJeli ip>:I",,,,, ,,"~é."k ~ "" él jó".1 b<"')'IIIIIII"hh,k (,\",,,,d és G" leh>vic. ~1~J4; nakos és tlry"jlllf«"", 19\1\1; B"""n és Kirby. 1\18\1; Boyle. 2000; Br")'er. 1\170; Chdl"pp" li, Shivondll. 2003; 00",,,,, és N"kamll m. ~()l17; Gopal és Saodm •. IlIUH; (;0 é, Maltaj"" , ~ ()lJ4; [0111""" , W . R .. 1985; Khan, 2004; King. S. P. és Laml'e. 200J ; Landes és Pomer, 1\169; Liebowitz. 2006; MarsItalI. 2004; Masku., 2000; Oberh"lzer.c .... és Strllmpf. 2007; 2008; I'eitz és WaeJhro~d, 2U1l6a; !'lea"l, 2004 ; Plant. A.. 19~4; Roh és WaJdfogel, 2006; Take)'amA, L, Gordon és Towse, 2005; Takeyama, L N,. 19U4; Watt, 2000; Ze" I ,,~r. 200Gl_ Még hn e~e\: ~ s~er,.ó k so\: ",.o' eID~,~1,,,ak ~n~II\l"o," l ~ \:ii.'etkez!.,. I(,
...

"z

"Ill" " .. ltozta!!,,\:

számotl~'\'Ű mért~\:bell.

(GallA, 19\15. 65.

láLjl'g,vzetl

C JPYnghted malenal

13li .

K.ALÓZn~ l)ÓK . K.AI,Ő~..AI.LAMOK - A t'lHMZHKO l.l SZERZŐI lOCI RE~.sIM

hogya meglévü szalJályok a fcjldt országok sz úmú ra túlsúgosan m.::g.::ngedók voltak. e szabályok szigorítása azo nban rendre elbukott a fejlődő országok ellenállásán, "'livel e szerződések a szerzői jogi kérdéseket önmagukban kezelték, így nIJhé~ volt öHtönzőkIJt találni a fej l ődő orsz~ gok számára. ha már a szankciók hiánya miatt kénysze rt nem lehetett al k alm~zni,

, Bár néhúnyun er(,nynck gon d ol ják. d e u berni egyp7,mény ós az Universul Copyright ConvlJnlÍonl"'] legn~gyohh g)'IJngesége al., hugy II n..,m7.di ..,J hánús elvénp k tjs~telctb..,n t~rtcisu csupán a hitre épü l. arra a hitre. hogy a többi csatlakozó állam legalább a egyezmény minimumfeltételeinek megfelelő mértékű védelmet fog a külföldi szerzőknek biztosítani , Nincsenek kikényszIJrítési mpchllnil.1D usok. njn~s<:nek szankcjúk. és lIár aZ egypunény Iphet,ké teszi az alMrlÍ orozágokmlk, hogy a nemzetkiiú híníságon panaszt tegyenek '~gy u Sl,lllJúlyok ut megsértő tagállam .!lIcn , eddig erre nem került sor, Al.okban az o rszágokban. melyek a szerzői joggal \'édett művek nettó importőrel. eros lehet a motiváció arra, hOb'Y csaljanak. ha a külföldi és hazai m űvek ing)'enes hozzMórhctösógÓnek előnyei meghaladják azokat UI. Plőnyii k"t, amik Ilg)' ~ hlllyi és külföldi szerzőkrll egyaránt ér\'énYIJs védelem kit.~ rj.!szté séhől fakadnak," (Goldslein. 2003, 153 ,) A 20. ~zúzad közepúre nyi lvánvalóvá I'áltak az önk"ntes r:satlako7.á,... ra épülő nemzetközi egyezmé nyek korlá tai. Adott volt a kérdés , hogy hogyan lehet felépíten i egy o lyan nemzetközi ~zellemi tulajdonl'édelmi in té?.ményrendszert. mely képes a sz igorúbb szellemi jogi szabál ~'ozás oovezetetésé nek ellenálló fe j lődő országokat is kooperációra bírni, RzI u pullhely~G l et o ldja fd a 90-es (",~ k ben a World Trallc Organi7.ation I,gis~e alatt telií alá howtt T rade-Re latClI A~per:ts of lntellectua l Property Rights (TRI PS) eg)'ezmén~'. A T R1 PS az áruk és szolgáltatások globális riramlását szabályozó GATr-rendszert egészíti ki ,.. IIZ Egyesült Államok kezdeményezé,G,,, "Z ENSZ égisze alall HJ5z-oon jött létre a Unive.. ",l e0l'ylighl Convenlion. AZ u ec a BUE-val ve,sengő nmnzetkiizi megállapo,lj~ mdy s~lutéTl " uemy..,1i elháuás eh 'én alapul, d~ ,,~ USA S,.,e,wi jogi ~,.. ,há· 1)'oY':;s,l nak "'~I:fde l&n ,"~" js",,,,i ~I " Sy,,",:d\k """,élyh~~ fioyf"lö logali, l~h"l<ÍH\ teszi ~ u"i közzététclótól s.z.'Ímilott fIX idej';. do mcgújilhnló ,·&lclmol. és mc,<:köny· nviti 'lZ US .... ·I.'" d ..,;,1 ",;i,zl,,;cié. kölelmek Ielj'",ít.ósél. Az UCC oly"n k"lI\t>J(~ missz1Utl voll. meJ~'hez a léjlett m,zágok mellett a BUE által biztosítottnál &,'ellgébb védelmet kereső fe jládó országok is kiUönösebb gond nélkm csatlakozni tndtak, Igy ~1l.v ddrdb!g gyorsan nőt! Hzuknak aZ Of>z"goklJ"k H W.áJHH. n,dyek az uec tagja!\O\ váJtak.

C JPYnghted malenal

a ~~t:ll<;mi javak véddmé re vona tkoz6 sza hályokkaL S f!zzel a szellemi tu lajdo n szabályozása kilépe tt arról a szű kre szabott szakmai területről. melyhen az add ig mozgott. A szellem i javak kereskedelmi rendbe való beemelésével ij wpyrigh tszabúlyozús er6sí1lisében é Nlekelt fej lett országok új poúcióból tárgyalhattak a gye nge szabályozásban érde kelt fejlő dő országok kal. és \(!h~t1é k ezeknek az országoknijk a fej let1 országokba va lú exp" rtjána k "gé~'zél II sz.dlemi jal'ak szahál l'M6~iinak fü ggvényévé. A T RIPS által diktált szabályok. bár tartalmazzák a World Intellectual Property Organization (\N1PO) által kezelt nemzetközi szerző i jogi egyezményeket-, mégis e l ső so rba n a TR l I-'S-et k ezdeményező Egyesült Államok szerzői jogi szabályozását és érdekeit tükrözi k. fgy a \-\''1'0 , s így II T RIPS is a legnagyo hb kedve zmény ~Ivén alapul. mely azt mO n-.eti olklll;isok ",n"ek "éd~lmAro lélrojii ll h.m,[ ~ltn,."",é"yl. ,,~ elii",I(IIlI lI· v,,"zek "" Imngfclv
C JPYnghted malenal

.A tengeri kalúwk 1880 és 1'l40 küzütt l'iriÍgzú histo ri o griifia j megközelítése egybe esett az euró pai expanzion izmusnak a helyi kalózok fe lett aratott végső győzelmet követő másodi k bullámával. Nagy hatá~sal vo lt rá at a gondolat. mel)' swrint a kereskedelmi expanzió a 'GivilizáGi ó~ e l őre törését szolgálja. Ez a kalótjclenségnek olyan iírtelmetiísét tette csak lehetővé, mely a hdyi ka lúzko
A copyright kulóznu k tekintett fejl őd ő o r~z(Ígokk ul swm ben köveWtt ~tratégia ugyanezt a logikát követi. A kahízállamok civilizálásána k a keI'l!sketldcm az eszk üze. A vilúgkeresketldmi renc.lllCn val(, tugság '-'gy'-" jelent az ország befogadásál'al a civilizált világba. E státus z, és abelüle fa kadó előnyök elnyerésének a feltétele a fej lett országok által kalózkodúsnak tekintett laza ~zerlő i jogi rezsime k felstámolása. A TR1PS--cgy,w.rru',nnyel s~.emlJ,-,n m'!gfoga lma zo tt kritikák '!gy r(,sy.e épp a látstúlag egalitiiriánus kereskedelmi rendszer által projektáJt renddel kapcsolathan fogalmuz"d " tI meg (B'-"tig, 199f); May, 200f): May és Sell. 2U06: Richards, 2004: Scotchmer. 2U04: Wang, 2003). Ezek az elemzése k a globális szellemi tulajdonvédelm i rezsimet olyan rendszerként írjúk le. me ly eJ~zaka, lt a swrt:ői jog csupán néhány rövid pillanatra felfénylö filo zófiai, ga~.dasági (('s. teszem huzz;;, köúisség i) megalapozottságától. E szertők II TRIPS-egyezménybell a globális gazdasági rendben hcgem ún szere pet betö ltü. áru -, te rmelési és pénztőke felett Tf!nd elkezii iparági hatalom ú jratermclésének eszközé t látják. ,Azáltal. hogy a TR1P~gyezmény globális szinten in tézményesíti a rends7.er (a tőke s7.empontjából) leginkább liberális nemzetállamána k. az E-:gyesült Államok szellemi tulajdo n"édelmi szabályait. úgy járul hOZZd a globális kapitalizmus terjedéséhez, hogy közben ;;i!gít fenntartani és megerősíteni u jell'nlcg lóte ző Il'mlel"si ('s hata lmi viszonyokat. A szoha,lalm i tii rv" nyek megs7.ilárdítják azokat a technológiai elő nyöket. melyeket a kapitalizm us imperialista története a kilzpontra ruházott. Ezek a tö rvénye k gátként akadályozzák a tudás átadását. és a világ fogyasztóinak és mun kása inak igényeihez történő adap táliÍsú t, különös

C JPYnghted malenal

t.~kin teltel

azokra. akik a peremen élne k. Mindekiizhen megcítző dik a központban szé kelő transznacionális vállalatok technológiai felsőbbremlűsége és hatalma. A TRI I'S lényegében intézményesíti a globális munkamegosztúsnuk ~zt a remijét. melyhen az USA ban, Európában és Japánban élő nemzetk özi elit sikeresen védi meg a transzna cionális válla lato k versenyelcíny ~ t. A swllemi tulajdun jogok harm on izóc;iója cmell,~tt mérs,;kli a javak ,;s a t,ike áramlásából fakadó kockázatokat. Ennek az áramlásnak a fotTósa ismét csak a központ. és célja az é rtéktöbblet nemzetközi operáció ko n keres~tiil történő ki akmiz<Ísa. A TK II'S-nek m inden swmpontból meg \'an a lehetősége arra. hogy II létező hegemón rend kit(!rj~sztésének hatékony eszköze legyen _" (Richards. 2004, 120.) Jden elemz'::s k,;rdei között u fe nti e kn él en"h,; bh módon, ,le érdemes ó jrafogalmazni ezt a kriti k<Í1. A nemz~ti szencíi jogi swb<Ílyo~ások kialak ulása körüli id,ik hcn a k,;n,l,;s az vul t, hugy milyen érd,~ kc ket ~zo l gálnak a központi szabályok. A kalózok és a legi tim sze rep lők közötti konfliktusok tétje az "olt. hogy át tudja-e venni a lokális megáll apodások által betöltött szerepet a kö~ponti szabályozás úgy. hogy az ne egyetlen órdekcsopo rt t úlhutalm~t termel jc újra. A~. urÜverzal iszti ku s. ~ze rzcíköz pontó BUE utáni nem zet köú sz~llemi tulajdo nvédelm i rezsim kérdése hasonl{,: tI;lül lehet-e írni a nemz,! ti szal J ~l l'ukat egy olyan nem zetközi egyezményrendszerrel. mely elég inkluzív és ki egyensúlyozott ahhoz. hogy ellent tudjon állni a nemzeti é rdekcsoportok nyomásainak. érkezzenek azo k a fejle tt országok szellem itu lajdo n-exportőr iparágai felól. vagy a fejkth,n orH~ágok fe ketrgilzda ~ ~ga ir~ nyálJól. Úgy tű nik . és errül uestélnek a fenti szerlcí k is, hogy a TR1 PS n~m mús. min t egy kitüntetett érde kcso po rt érdekeit tükröző intézmény. A glouális ke res kedelmi rendhez csatlakoziÍsnak az e rendben domi náns Nyugat hegemón pozíciójának elfogadása az ára. A kereskedelmi egyezményhez csa tlakozó orsz<Ígok l<Ítszólag lemondana k ~úmos kultur;j ]is. gazdaság i. t;:irsm ]almi, q:ósz.~égpolili k ai értle k iik ről. cHeréh,! a Slohúlis keresk~ d el mi rendben való rés~vétcl lehetcíségéért. ATR IPS politikui gazdas~gta niival foglalkuzú szerz ők arra lökuszálnak, hogy milyen esz kö zö kkel sikerült a fej lett o rszágokn ak elérni ük azt. hogy a fejlődő országok belemenjene k egy olyan alkuba. mely tudottan nem szolgálta a rövid távú érdekei ke t A fejl{"ló orszlÍs"k Pllcnállásút legyőzn i hivutott uni lat,;rális s~.a nk ei úk. és a kooper ációt serkentő hi- és mu ltilaterális kereskedelmi eng,~ dm,;ny,; k kifin um ult T,mdsz,~rénf!k k írása azon han s1.ük ségsz<)rúen

C JPYnghted malenal

140 ' K.ALÓZn~ l)ÓK . K.AI,Ő~..Al.LAMOK - A t'lHMZHKOl.l SZERZŐl IOCl RE~.slM

mcgm;!.Tud ul.un a s~inkn. m.::ly,m c tárgyalúwk zu jllmuk - a n ,)m~cti/ nemzetközi súnten, és nem foglalkozik a szubnacionális uktoTok strutégiáivaL érde keiveL azokk al a folyamatokkaL melyek nyomán e nemzeti szint ~Iatt szereplők érdekei a nemzetközi porondon végül megjelennek . •A politikai gazdaságtan e kategóriái ugyan hasznosak. ha a glot>ális gazdilság struktúráit kell megmagyarázni. de nem \'eszi k figyPlem be amk~t a ku lturiiiis. Ilcmz<:ti és ,egiOlliilis folyamato kat, amiknck töhhe k között a l.::gérd ckesehh helyi különbségek .:is sajútusságok he!udhatúk. M ilwn kiiliinlKiznck a hdyi ,! ~ rcgiuniilL., tön'é nyek és U betartatásuk? Ho gyun lesz Tujvunból, Koreábó l, Kínábó l és II több i. hozzáju k hasonló késői mo dernizátorból jó tan ul ó'~ Hogyan kerülnek d irekt és indirekt össze ütkö zésbe II kormányok és a fogyusztók u hd)'i, regionális {;" gl o búli~ kulózo kk ar~ l>'l ilyen szereplJ v~n a sz,írakoztutóde ktronikui c.:igeknek ,)ze khcn ~ !i,lyamatok],u n?" (W;!.ng, 2003. 35 .. hivatk<>1.ú~k elhagyva) Ha csak II nemzetközi egyezmények által u ralt térre te kintün k. és az ebb.::n való részvételt tekintj ük a elem7.endií szintnek. akk or S1.em elúl vesztjük a modernizációs fo lyamathoz szükséges szelle mi erőforrások helyi hasmalatalJól fa kadó sajátosságokat. ., nél kül pedig bizony csak Ilagyon korlútomtt (,rvényú mugyarúzatok ad ha lúk, pé ld úul arru a k{;rd"sre , h ugy aT RIPS hnve zeh,s
C JPYnghted malenal

4.3 TÜRT ÉS TÁt-,·IOGATorr, KiNA, A KALÓZO K ÉS A NEMZET KÖ ZI KERESKEDEU"II REZSIM .Eze knek a külföldi ördögö knek egy~zcr ii en ninc~ igazu k. Ószint{,n : {, \'s~azadok úta ('_~ak kihaS1.Oálnak minket. kínaiakat )I.·l it ugrálna k .!zzd 11 ~zdkmi tulaj. Ion dologgal itt'! Egyébként i~, kinek az ősci találtak fel mindent?" (Ye, 199r.) Annak ellenére, hogy a Kínai Népköztársaság csak 1980-ban csatlakozott II WIPO-hoz, és az első, igazi. nyugati értelemben vett szerző i jogi törvénye csak 1990-00n lépett érvényoo, figyelemre méltó utat tett meg a nemze tközi szerzői jogi standardokhoz való felzárkózás útján - legalábbis papíron. 1992-ben az o rszág <.; satlakowtt SUE-hez é~ a Genfi Egyezm.!nyh.~ z is, míg 2001-1l/m , a WTO cSll tlakuzas clóké~züle teként egy T RIPS-kompatibilis jogi szabályozás lé pett életbe. A két évtized alatt lezajlott rad ikális szerzői jogi .modernizáció· azonban a ma i napig nem hozta meg a kívánt eredményt. Kína ugyanúg~' a kalózkodás fellegvára ma. mint volt tíz, vagy húsz éve. SŐt. Azok a TajvanI. Hongkongot és Kin át ös~zekö!ó gat.laso:igi kapcsolatok, melyek nagy részben magyarátzák az elmúlt évtizedek drámai gaztlasági niivekedés"t, legalább ilyen mérté kben járultak hozzá a kalózok múködéséhez. sikerességéhez . nagy olJb Kína (Great.!r China) kiirüli gal,.las~gi kapcs" la tháló paradox módon a nagyobb kínai kalózhálózatot is jelenti. Akárcsak a legitim vállalkozások, az árnyékgazdaságban múkötlő killózh~ló~atok is il már meglév6 infra~tru khírát és intézményeke t használják. Ahogya nagyobb Kína egyes teriileteinek egymást kiegésút,; S~(!fepe kulcsfontosságú \J régió gazdasági niivekcd&sének l
C JPYnghted malenal

142 ' K.ALÓZn~ l)ÓK . K.AI,Ő~..Al.LAMOK - A t'lHMZHKOl.l SZERZŐl IOCl RE~.slM hJnkci6j ~nu k

kiiszönhct.í. Az 1980-a~ <Ívek móso,[ik t'cUitól kezdve Kínából Hongkong-ba ómmlottak a hamisított tennékek. hogy aztán az ottani helyi piacon találjanak gazdára. vagy külföldi piawk ra reexportólják őket. [" .[ lIár a tajvani piac mérete eltiirpii l a ko ntinentólis szomszédja mellett. technológiailag fejlett gazdasága, és, am i talán még ~nné l is fontosauu, a ga~lIag legitim turtulom forr ~so khoz valú hozziit'éréSf! ku lcsl,mtosságú kupcsoluttá és csomóponltó teszi u globális kalózhálózatokban. A szerzőijog alapú iparága kat fenyegető veszélyes9ége nem a piac méretében. hanem az ált~la birtokolt technohígi~i. föl dr~j zi és kereskedelmi előnyökben keresendő. " (""ang. 2003. 47.) A kínai piacra uetörni készülő ny ugati vállalkozások mind~n~kelótt a fcjlctkn jogrendllCn lúttiik u magas ka lózszint okait. F. rcjiikd épp .!zért a jogi szabályoziÍs nuprakésszé tételére fókusz~ lták, mely erőfesútések gyümölcse sz űk két évti1.~d ulult, Kina 200l-es WTo-c~iltlilkoziisá\'ul he is érett. A kalózproblém a e itől azonban távolról sem múlt el. Az elmúlt évtizedben Kína nem került le az !Illlerikai kereskedelmi k épviselő által összeállított. a kalózkodás elleni küzdelem központi eszközének szómító Sl'lx;ol301 nq)/Irl prioritúslistújúr61, s töh bsziir knyegdctt kereskedelmi háboru a kalózok miatt A legutóbbi Kínáról szóló jelen tés szerint az ameri kui copyrightipariigilk Kfnú hun ~nJIt ju \'~in~ k 65- 95%-11 volt 2007ben ka lózmásolut, ;}llli csupán marginális javulás uz egy évtizeddel korál>bun 1UO'X>-ru becsült értékekhez képest. (U.S, Trade Representative. ~(09) A katasztrofális helyw tért immár nem oko lható u laza jogszabályalkot{i~. Rhelyelt il panlls>;o k il ,,{!grehajtús hiúnyoso;{igairll: uz alu
,.. Il:', ~ b;;ut~I(",i tét"lek Mlhal6bg soh" u"u, t",lu"k d('!\ " "'!l',,~k I~uui. .[u ",Idilio" to k.... ping c0l'yri&l.t policy in balance, Ihrealeuing iufringcmmll with ","em sanetinll' offc," cfncic",,,' gai"s. '.ogll itive psychol'lgi,l. IdIll, Ih,,1 I"",,,,u, ,,,,,ti,,dv overe.thna!e the likeJihood of so--caJl",t _dread- ri.ks - tho"" that cap!"''' our imaginations wilh the prospect of ,pectacl~ar era ,he. and !erribl" pain. Most travelers wrongly regard al,v1a"es as '''Ole d"nserous 11~~n antos, rot in,lance. LIlwmale" mlght thu.. ecollomize on the eos" of enforcing copyrigh t.. by inflieting esped,!!)' d,eaclf"l l'"ualtles f", iuf,lug"III""!. It sl",,,ld I~ k e oul)' a f"", high-l'",m" proseculi"u.' _ giviu!; '''III~ m~ .Iu""," Ihe G Ilaut"",,,,,,, t'''''llIIe,,!. fnr i"<""II" _ t" di volt lapasztalható a k~tóZjd-

C JPYnghted malenat

, 821. O; Vu, P. K., 2003. 407.) s~ámos olyan tényezőt awnosít,
80000 o

'0000 o ooo

, ..

'0000

o

o o

o

10000

o

o

o o

O

1

,

'"

~o

-, o

O

o

o

o

,

o

o o

8

Jogvédelem erós5ége

"

4 .3 ábra A CUI' és a szellcmi tu/aidon ,"édeiménck crősségc kdzdlli dsszcfliggés'" ,'ak becsült piacán. De a mintegy 200 lllnlió dollá,os. a leljes feketepiac 7%--á1 kitwó c.iikke"G.Wl "em ldl t,,,,,,I, ... FOlTás: (Thaltam. 20011)

C JPYnghted malenal

144 .

K.A LÓZn~ l)Ó K . K.AI,Ő~..Al.LAMOK - ... t'lHMZHKOl.l SZER ZŐl IOCl R E~.s l M

Ezz.::I ös ~zdügg<;~hen a b lózkotl ás szintjf' és a ford ított arányban va nnak egymással.

gaztl ils~gi

k jletlSég

••

• •

•

.;, •

•

••

•

~ ,,------------r------------r-.----------~-------. • --

o

"">00

30000

GDP!fö

4 .4 libm A kalózkodás szin /je és a GDP laz ólmin USD-be"j kö7ii/li öss7ef iiggés''''

Az al acsony fej lettségi szintne k kö szön hetően alacso ny vá sá rló erő nyilvánvalóan ösztönzi mi nd a kalózjavak tennelését. mind a fogyasztásukat (V -S. Trade Representative. 200!!). Rá,lIlásul a virágzó kal{,zi par. ha nincsen erős hazai ellenérdekeltség. komoly bevételi fo rrást jelenthet az állam szám óra is. igy az kö z"et!cnü l is é n k kcltté váli k a ka ló zip a r egyhctI1l1:ís6han . • Szingap úrb an háro m ok mi att virágz ik a kalózkodás: (1) Elavultak a c;opyrighniirl',;nyek (az 1912·es hr it co pyri ght tö rl',;n y va n még mindig érvé nyben). (2) A kal ózkod ás érdembe n járu l hozzá Szingap úr külke re skedelmi mérlegéhez la kazetta export ~h ivatal os« mennyisége sn m illi ó dara b/év). (3) Nijgyon kicsi il helyi z,mei szc,;n~ . A ku ló zko dús helyi z,més z,! kre gy~ ko r<J1t hatása olyannyira marginális. hogy a helyi kalózkOflásellenes lob.. bi erő tl..,n .• (Walli ~ ,Js JI.·lalm . 1984. 289.) A kaltÍ zkodás és a gll~Alasági fejletl~ég sl.intjc közötti iisszcfügg.\s részben a fenti o k miatt bonyol ultabb an nál, hogy a fejlőd ő országok szegé nyei nem tud ják megvenni a drága e redetiket. teh át afe kete piaco n ". Foná"

r\'~ria" .

Ap .. U 20051

C JPYnghted malenal

szerzik he a kulturú li" ja l'~ kat. A kalúziparúgak k"n,,,lctét valóban azok adják. akik beérik az olcsóbb - sokszor gyengébb minőségű - másolatokkaL'" Ám az ezt a keresletet kiszolgáló szereplők és a tevékenységüket túrő/támogató állam i kiirnyIlzet mindkét oldalon aktí\'. tudatos szereplő ke t feltételez. A kalúzkodás a fejl,jdó országok moderni ~álásához szükséges (anyagi és sZ'JlltJrni) eróforriÍsok igényl J<wHelének alapvctcj " szkiiu,. ús egyhen jól jö\'e,]elmező üzlet nemcsak a kalózoknak. de azoknak a hivataln okoknak ig. akik a kalózban szövetségest látnak . •Valószínűleg a helyi protekcionizmus jelenti a kínai kaló:t.kodás elleni fellépés legnagyobb akadályát. Az illegális javak tennelői kúnt. elosztőiként. fogyasztóiként a vidéki közösségek. kis- és nugyvúrOHok hat~ l mu~ szpr<;pd j(Íts:t.~nak a kalózüzl<;tlJ<;n . Bár a küzponlÍ hatalmi szervek léptIltik élethe ~ küliinlJiiző térl'ényeket ú~ szahúlyokut. de u hdy i küzigazgutúsi ~1,er\'(J k ültetik cz<;kct át a gyakorlatba. Komoly kétségek merültek fel a helyi hivatal· nokok kalózok megállítása iránt érzett elkötelezettségét Hletóen. A helyi hivatalnokok érdekei nem m imiig esnek egybe a központi hatalom únlek<; i\'PI; a hdy i vPzetők gyakrun vona kod nak fel· számolni Ilgy, a regió gazdasági tcvékenységúhez j~lentcjs mértúkIHm hozzújúru lú ken'Hkeddmi te\'úkcnySÚg<Jt. még akkor is, ha az illegális; nem egy esetben e vezetők közI'etlenül is érdekeltek az Hlegális kereskedelembe n. Számos térségben a kalózkodás teszi ki a helyi kere~ke,lelem jelentős részét. s ezzel munkalehetcj~é g~t ú~ jiiv<;, IPlmd teremt a hdyiek szúmiÍra. udókat ,'s mú~ bp· vételeket fizet a hll lyi hivat~lno koknak_ Van, hogy a teljes helyi gal,dasúg a kaI6zkod~~ru épül." (Pricsl. 200l>. 822 .. liibj"gyzetf, k elhagyva) A Nyugatról kényszerűségből importált IP.szabályo zást a helyi érdekcsoportok saját szabályai k szerint appropriálják. Ellbúl a szempontból a globális !P-rezsim sem más, mint szóveg, egy; a Nyugatról feketén im· porttíJI számtu Iul! szellemi jÓ~'zág közül. Jelentése. értelmezése. has~nála tll - "hogy "7. Ü~HZ,$ tülJhi szelkmi alkotú~ esetéhen - a hdy! kontextushan 1.ajlik. ugyana1.Ok a sl.alllílyok I'an nak hatással rá, melyek al. ;;ss1.es többi szellemi jósZiÍg elérhetőségét. árnt, keresletét és kínúlatát. értékét és mindenekel,)tt értelmezését meghatározzák. k~w,te l. és a ,wísulat"k l'",fe,-át"", az ,..,reJ~ tik ·.kd ,zeIHt.en kur-dn t...~" kur· Játozódik a fe jtIHIu országok p~lcairn. 11·1'....~.h, 200111

'" M oly

C JPYnghted malenat

14{j • K.A LÓZn~ l)Ó K . K.AI,Ő~..Al.LAMOK - A t'lHMZHKOl.l SZERZŐl IOCl R E~.slM

A .9.u1Jr:mi jIJ\'IJ k .~orwil 8:wbliJyOlú rr:l.~im . mini .~7.dJemi j6HllÍg osztozik az ál tala szabályo zn i kívá nt szellemi javak so rsával: önálló élete t ke ú l élni a helyi bürokrácia. gazrlasági é rdekcsoportok, fo gyasztók, ilIetve a technológia. a sw kások. törté nelmi hagyományok és kulturális normá k által kijelölt térben. A TRI PS-kompatibilis szabályok elle né re Kínában megfigyelhetó magas k alózs~ in l nemcsa k arn,l s~óL hogy a filme k. z,milk. könyw k j" gosll ltju i ,dVCszl,~ttú k az dlen,ír~,;~ii k<;t u term,; k(.~ ik piaci d isztribúciója felett. Ennél sokk al fo ntosabb (és dráma ibb), hogy a globális re zsim tagjaként a helyi kalózokat túrő nemzeti politi ka is egy ko ntrollvesztés jele. mégped ig a gloh~lis IP-rezsim értelmezúse. jele ntése. integritása feletti kon troll meginglÍsáról szól. A többek közö tt a WTO TRI PS mögöl1 álló nyugat i IP-ex portő r ip urág~ k lehát kétfronlos harcol vívna k a szellem i java k kal úza i és a gl olHílis IP-rel,sim kal ól,ui ellen . A globális I P-rezsim egy tőle tökéle te sen id egen ku ltúrában ke resi a belyét. A Nyuga t által meghonosítani kívánt szerző i jogok, és e jogokat alátámasz tó filozófiai. te rmészet jogi ti rl'/oJ k re ndre alárendelódn ek a minden kori kínai országos és he lyi hatalmi el it - pozícióit megőrizni kh'lÍnó - modernizációs eriifeszítéseine k. (Q u, 2002) szerzői

jogi tö,,,{, nye k hu"za, li k sz,jzad elejé n Id olytnlo tt m· gya korlatilag e gy utili ta rista felfogás uan le vezúnyelt nyugu to~ ít"si tlJlyamat volt. A Cs in g-dina ~~t i a a jugi reformmal uz ural kod ó pozíciójának mege rős ítését. a külföldi agresszió elhá· rítását. a bel ső zava rok elfojtását kívánta elérni. [.. .J Az l !JH(}-as. 911-es úve kuen a jogi refonll mögött álló szlÍndú k az volt. hogy gú lat sz u hja na k a kormúny zati ~z<.; , v" k ön kény"s ha talumgyu ko rlásána k, és jogi keret~ t allja nak ~ társa d alom gazdasági, politi kai C ~ társa ~ kapcsola tainak átulakítúsá hu z. Bár u Kína i Komm u ni ~tu Párt nem adta fel a tö rté nelm i detenni ni1.m ushoz való ragasz· kod ását. de arra is rájött. hogy absztra kt fogalmakk al nem lehet m/oJgnyerni a tömegek támogatás~t. így tehát m~ a joguan ii nn/oJpli a társadalmi :'italaku lús ('szközét, po nt úgy. ahogy ko rá hhUll az id eo lógi úb~n találta meg ugyanezt a~ es ~ kii~t. A rezsim legitimitiisu ~r.cmpon tjáhúl ma a jus ku lc;s~~cr,!pet játszik. mert ezen keresztül institucionalizálható a ga zd asági reform." (Qu, 2002, 319.) .A

formj~

A jogilag már implementált szerzői jogi szabályozás csak akko r kezd· heti el a Ny ugat által neki s:1.<Ínt sze repet hetíllten i. ha m ind a he· Iyi. mind a nem zeti szin te n az é rde kelt szereplókne k ez érd ekükben áll maj d. Helyi súnte n e~ , aká rcsak a 19. szú zadi Am/oJri kiÍua n a helyi

C JPYnghted malenal

ku ltur~li~

ipar mcgfmísütlii,w kor várható.'" Nemzeti szint,;n ped ig akkor. ha a szabályok betartásával az ország úgy csatlakozhat a gl obális játéktérhez, hogy lehetősége van a globális rendben aktív részt\'e"őkén t - és nem passzív IlI fogad úk.:int - megjelenni.

4.4 A nemzeti kalózok két évszázadának tanulságai . Ismerjük azt at érWlt, mely szerint ~ f" j J ó,lő o r~zágokhan élók az.:irt vesznek kalóztermékeket. mert az iÍ.rkül önbs.:ig miatt nem le n n6n..: k k(;pcs..: k mcgvenn i az ,;r..:, l<.:tikd, Tagadhatatlanul van igazság ebben a felvet<,sbcn , a p ro hlúma megkiize lítés"nc k e mód jával azo nban van egy alapvető probléma. mégpedig az. hogya könyöriíletess.:ig modeJljére épít (a szegény. harmadik világhcl i figu rájár~J. 6s ~ nemzet kö ú kapcsol~tok ~fe j hí, lésrc. és a "Nyugathoz való fel zárkóz~sra. alapuló megközelítésein alap~zik. A gl"h;:;lis kortiÍrs világ azo n han ,; nn 61 sokkal iissz,;tettd,h, {'s nem lehet mcgús7.ni a globális korban zajló kulturális tennel"s komplex logi kájána k megértését. A fejlődő világ kalóza nem egy jámbo r figura , és ez a megközelítés megfosztja ót aitól az ágenciától. mdJyd a tapaszta latot keretező gl o hális mé,lia tere khen navigál. (... J Ezekben az esete kben a nüGio na lista modernitásprojdt metanarrutívája számára IMhatu tlan osztúlyok m", lcrnitiÍsra be jelentett ig"nyére látunk p,'ldát. Ezekre az újruhasznosMi kultúrákra azonban nem jellemző az ellennyilvá nosságok romantikája és hós iess.:ige. Ez a világ - mely a hangkaze ttával kezdődött. aztán a számítógépd.keJ és ,ligitális "szkiiziikkel foly tatód ott a termelés és fogyasztiÍs szétszórt logik áján alapszik. és tú ln)"omú- részt il legúlis. A mOlJr,rnitiÍsbu ",;zctő belép',si po n t ilyen jellegű új rafoga lma?ása egybeesik a globális pillanatta l. a globalizáció kül önböző módokon - a ca ll centere kbez. kiBzervezett s zo ftverfejlesztéshez hasonlatos. új munkaformá kon. a mé,lián k"re8ztül - zajló eJjiiv~tdé"el, mi kor is u nemzeti mo,lern m Sok "'''''''I'"",b6t (",t"ke. " 2lKIH ""gr", " (;()O<,;)e kii")",,,k,,t ,liW',,!i»"\ló J",~,;",,,,j" e. a Kínoi Nemzeti Kimló között. a Coo.<;le nllol ellgedéh' nélkül digitaliz,ilt kínoi műv"k miaU kirohb.,,,! kont1ik tns (Kinai l'mnretki;zi R.-i,lió, 20091. A kínai rel nltat sérelmezett gyakorlat egyszerre I" telmezhetó a nemzetközi szerzőí jogi rezsÍln opportuniszliku, ha5zuálatának. és veli rel a kórd"'t. hogy mennyim rontja akinai knUnnílis Ipariígak ao""dkalakkal sze,,,b.m! alkupo?lc!6lt " haZd! k.. tózkod<Í' 'Hago" ,zintjének tote,·áJása.


1411 ' K.ALÓZn~ l)ÓK . K.AI,Ő~..AI.LAMOK - A t'lHMZHKOl.l SZERZŐI lOCI RE~.sIM

k"rú hhi m')gfogalma:.>:úsu it felvliltju u gl ohúlis mo,jcrnitús. Ha ezt megénettük, akkor az is húsbavágó, hogy felismerjük azo kat a képzelet regisztere iben bekövetkező változásokat. melyet e globális zúdít il nemzeti mode rnitás sze rke zetére." (Liang, :'W03, 13·1 A viszonylag széles körben hozzáférhető reprodu kc iós tec h nológiá k: a fénymásol ó (stencilgépI, a hangka zetta. a VH8-t€t:hnológia radikúlisiln Ic(;~iikke n tettó k a ~>;üvcgek.. audiovizuális tartalmu k sokszorosiláslina k kiiltségét"' A k iiltség(;~ökkenés ugyan ke\'é~ volt ahhoz, hogy mind enkih,;l músoló válh~ss()n - mint lesz a hdy:zet u:.>: intern,)t cso::téhcn - . de e tec hnológiák kelJue n olcsók vo ltak ahhoz , ho gy kialak ulhasson egy kisipari módszere kkel dolgo zó másolóréteg a hagyományos ipari szereplők és il fogyasztó k között. Ez il fo lyamat - me lyne k j elentőségét nem khet iga zlin túloSrtoS kelni - koSt hatú~" il l i ~ jlirt. Egyré~zt let-';ük kcnt a ku lturális importő rálhuno k kiilfühli hmnelő ktől vahl fiiru;ése azáltal. hogy il helyi más"lúknuk is lchctü;;i!giik nyílik k ulc~ fon tossúgú kulturúl is javuk sokszorosítására. Egy hanglemez"', egy :1 5 mm-es film kópia máso lása bon~'olult és költséges dolog. szemben egy hangkazettával''' vagy ve D-

m Az a udiovizuáli. kalózok lörténeleinek ,észleles fcldol!lOz,i",~ szétfes.zitenó c .-lolgozat kereteit. Az eddigi gondolaimenel e8."lk fontos kiind,~ópontla az, h"l'.\' a kalózokat a lokális kontexh,s ismerete nélkiil aligl'A lehet megértene Az andioviznális kor kaló,.. ; _ a,. "I<:.,ó I"dlllológ;;' gj·or; ~1I" r j".ionális tennelók is igényoo tudják azt veuni. Az USAban IHeylin , 1\!9;,) ~s Nag,y·lIritanlliiihlll (Marsh"II, 2(04) " I.>oolkog ku ll""" liltal riigzítell (k"n . Cert és ,ádió l [d,·étel"l l i, l'él1:et .• olyan felvmeleke' juttatnak el a dedilál t rnjougókho><. m dy~k " IIngyok kími",I!>.I11 nem .wrCl'elnck lU A zen",nűvek kalózkodása persze nem a hangkazettá,... l kezdődött A zenekalózkodá. hótköznapivá válása a 20.• z,izad kezdetére tehető. mégpedig azért. mert ebhen az !dőszakban 1,,11 a zongoráb61 ~s pia"Íl,6ból ha"8-'z", k ~s2.lru n"lhdy""" gyát'olt drága é. ,itl:a hangsze,' helyeit töttt~'8tennelé,ben ell.iállitolt tennék. A századfordu16 " ik lori.;"ns A"gli.;j.;holl "illóság'" ~.ellei forra,~,IOIll ,.. jion le a ,>_ü"dr""l llló", "'';'v~s forrn."k ,,,,,rilll évi 40 III)() "j cilllHt 1'"1~ ikált" k Hbl",,, ,,~ it!r><",U,,,, . }\ kul_ [jk lÍra meglehelő.en borsos '"011. igy érthető. hogy egy jól kereső mnnl;.". béré"ck 5,;,..;l~, keriilő ttHívd",t j",,,wr elkwulh'k - az első időkI",,, kéael - ,,,,ósolni . A lll. században terj"dt el a litowáliai eljárás, melyI!! "RY drámaíró. Alois Senefelder fejleszlett ki a célból . hol:." olcsón, a nyotmlászok kikeriUésével maga tudja sokszoro, Itan! t,,('\v~ !t. (lIool1mm, 20071. A .z,'l z"d ulol", évtiwddbe" ~I"t h"t6v'; \OW a fotol!toj\tiifla, mell' ,ziiksi\gtdenné lelte a kotllplikált kotl
C JPYnghted matenal

I'd. Ennf,k kÜSl.ünhetü.m a1, q ; yes állam o k kiinnyedén kisze rl'e~ h.!tté k a kulturális javak importját a kisipari szereplők számára ané lküL hogy maguknak kellene I'állalniuk mind a tech nológia i be ru házások. mind a nemzetközi egyezmények nem telje sítéstine k költstige it. M ásrés zről. ahogy egyre olcsóbbá \'álnak a másolás tech nológiái. úgy kerül egy re kő~e l ebb a ku ltúr át t ermeló/fogyas~tó/megéló l!gyénhloJz at az infru~truktú ra . mely S7,ámára a kul turális javukat tárgyiusul t fonn~ jukban legyártja és eljuttat ja. Ez a lecsökkent tóvolság radikálisan képes átalakítani az e l érhető kulturális javak kö rét akkor. ha a hagyományos szerepl ők egy egyébként e rosen koncentnilt ku lturális ipariÍgga állt ak ö/;zsze [Adorno és Horkhe imer. HomO) . Az ulcsó máso latok egy fejlü.tü ország piacain er<;sen ellentmo mtásus s?A)re pcl ját,>zunuk. Egyrés:zrül megkönnyítik u külfiildi er<)ddO kultur~lis javak import jál, ezzel - ahogy azt az amerikai esel!Jen láttuk - a kalózkiadáso k kiszoríthatjak a helyi lermelóket a piacróL /l,Hisrészról viszont a nem egy esetoon kü lfőhl i tulajdonban lévő gyártó és disztribúciós monopól iumoktól való függetlenedés lehetősége számtalan olyan helyi szerzó-€l óadó eliitt nyithatja meg a piacra jut~s lehetüstigút, aki k l!gyéb ként ki~zuru ltak I'" hw a terjeszté~ hagyom~"yos csatornáih,,]. Ez dsős"rhan a hagyományos, inkumbells kulruripari szereplőknek rossz hír, akik egyszerre kénytelenek versenyezni a repe rtoarjuk kalózm ásolataival. és az ugyanezen az infrastnlk túrán te rjesztett függetle n szereplőkkel. A kazetta- és VC ~-k alózokna k nagyon erős a helyi beágya zottsága: beágya zó.ltak a [városi) térhe, ahul élnek. ahol cl műhelyeik vannak. aho l nemcsak azzal az eredménnyel ján. hogy az e, edeti ámk löredék"",1 loheloll olcsó" luln;' d" kii\plillek a u!.zttib.lció e,alomái is. Mil'el a 1""lmol6gla relal(v olcsó volt, (gy a kalózk~~d.i50kal nél"ü,~' fóböl .illó v.illalkoz.1sok g.-drtoMk. és a,IMk el az " Ical lerjes~lök "ek . Az " lény. hogy sok. kk",i. ,,~he""" " •.o""sil h:,16 v",",·,,,,,1 n •.le az Ipa '1, a ki),,~' \ ·H,d6ké t61 ,,!té rr. ~1l"")(1)é""kHt tett .ú iko;é<,;~,,~ a z"" "",nki· adók "",imám. A wnemih'el, ez ib swrvezetet arra kén~'Szerileui . hogy lénylegesen ooszüntessék a t"""ken\"ségiikel. és a károk megtérilé-sét is nehezen lehetell é,",'én vesileni a tellen ~, ·I ulca! árnwkkal .zemooll. A zenemtlkla,lók ezért maguk próbáltak érvényt ' z,," re>.ni az érdekeil",ek. és klöregc>dell rendóröllel, erős emoorellel kezdtek házlmta· llirok"l 1..,11nkd6kal _ k űzli \k d házlulltlásl, oo ,1ü,,],ünldbl és jd~ ll1 ós pé nzbeli bünletésl lehető"" lel'ú - lü,·vénym6dosltásl. zen~hez

C JPYnghted malenal

UiO • K.ALÓZn~ l)ÓK . K.AI,Ő~..AI.LAMOK - A t'lHMZHKOl.l SZER ZŐI lOCI RE~.s IM

a l'ósM!úik éln,)k. hcágy~ zúdtak ahh~ a kulturó lis tállC {!~ tór~~s kapcs' .... latok hálójába. mely a keresletet jelenti (Liang. 2003). Ennek abeágyazottságnak ugyanaz a hatása Tanzániában. Tunéziában, Svédországban. Trinidadon (\lfallis és Ma!m, HH:l4). Nigériú han (Larkin. 2( 04). I ndi~ban (Manu el, 1993 ). Vietnamban (Dornon és Nakam ura. ~ 007) és a Ualkánon (Kurkllla. 1997J: u he lyi gyártású tartalmak el képllstt ő I'áltozat ossága jel,mik meg a piacon. Mindez arra is figyelmCl,(C!. hOlgy a tcch nológia által lehetővé tett kalózgazdaságo k hátterében több van. mint az alacsony gazd as ági fejlettség okozta al acson y jövedelmi szint"· A helyi ku ló wk ut túrő áll um swmpontjálJól mimIIn nagyon kényelmes megoldás. A kalózok úgy látják el a helyi piacokat importált kulturá lis javukkal, hogy az nem rontja az áll am külke resked elmi mérlegét. Al, inl'onnális di sztribúciús hiilúzatok lwmcsak a külföhlriil import ~lt kalózjavak terjesztésére. cse réj ére használha tók. Ile a he lyi kult ll rális tenne lés alap-infrastruktúrája ké nt is üzemelnek. A ka lózkodás helyi. de nemzeti szinte n is meghatározó gazdas~gi jelen tősé gű tel'é kenység is lehet. Az a szerep. amit e szétszórt és johlJára koordinálatlan kalózok egy nemzet. f!f0' ku lt úra {!leh;!lCn lwtültcnck, akk"r válik különöSf,n sl,eml ...."" tú nől'é. ha kilépünk a Nyugat otthonos határai közül, és először szembesülünk m indazokkal a korlátokkal. amik egy fejlődő országban a ku lturális java k legális hozzáférhetősége e lőlt állna k, A vusurlúerő-paritáson számoll'a egekbe szö k ő árak nem egyszerúen a CD-hez \'agy DVD-hez jutást nehllzítik mllg. hanem
,,. Amikor a Mlszláv háború utá" elószór látO""atlam el a Boszniai Szerb Kóztársas;íg t"diletére. a h"tthátkelol nh'nl els.6 ",éteren e tk ezdődött. és azt"n "'ég ho.szú kilométerel"", hresztiit tA,tott AZ út sz~léll illegális CO-hl DI 'O-ket árt~ó, mozgó kioszkol 1<"". Mi",le" kaphaló yoll e~ektól " k"lómklól. "",it cs" k li tudt"", !,~",dol" i , játék_ k ii"lel i szoftverek. s~erb turlNJfolk k l o"",lyz"" e, A l"gfris,,,),b hull)'woooli nlkot~.ok és n mmtónéno! klasszikus"i . A h~bort" ut~ni , romokb., n hc\"OIó J;<,zlik '" fenn lartják.


eurúpui k"nyl'ku loí ~ok címlistája tartu lma~tu a fclv ilágosm lás DNS"; t a moderniz:ícióhoz szükséges tudások katalógusa állítható össze. A fejlődő országo k kormányai ebhen a fol~'amatban egyre tudatosabb sZIJrepet jútszanuk. Tiibbek köüitt az egyre sz igo rodó nemwtk özi swll ...~ mi tulajdonvédelmi standardok nyomán egyre élesebben szembesülnek awkk al a kiiltségekklJJ. melyllklJt lj rezsimek rájuk TÓnak. Ebben a hIJ lyzetbt:n a~ íntonn~ l is kuloízok túré",). toleniliÍsu uk kor is komolyerőfor rást jelent. ha az 611am sem kÖzI'etve. sem közI'etlen ül nem részesed ik a kalózok által megtermelt jövedelmekból.

C JPYnghted matenal

5. fejezet

A P2P-KALÓ ZOK KORA

Az ebben a fejezetben tárgyalandó intemetes fájlcseréló k1ll egyik. eddig megismert kalózcsoportho z sem hasonlítanak. A P:.W·hálózatok milliónyi Idhaswii lójll mind II ka lÖzkiadók. mind II knlúZill1amo khan tevHenyked,; kisipnri knló1.Ok hagyomiinyiiból kilóg. A különbségek közül talán a legszembetűnőbb az eddig megke rülhetetlen keres kedelmi. üzleti szempo nt hiánya. Az otthonról ismeret· lenek kel d igitális tartalmat ingyen megosztó peer-to-peer klllózokat il könyvnyomtatá skor ka lözaitól az különbözte ti meg. hogy az internetes flijksPI"élók tev(,kenyf;t\géhen II km·es k"delmi. üzleti szempontok nem j61s7.anak szerepet - aza7. a digitál is állományok cser.,j',t jellemzűen nem kísérik pénzbeli tranzakciók .\" A kulturális javak piacainak történetében eddig jo bbára csak II szerzőt találjuk. aki anyagi áldozatra is haj lamló azért. hogy részt vehessen a kulturális javak cseréjének. termelésé nek. fogyasztásá nak folyamataiban. il1, lis HZ elkii,·elke>likh.,n n"", eg.'""'.err,~" Hzokn"k ~>. ~ll.\"';,,,,k"ek llli",lenkil h..,fo)},dó csopOJ1jM érl..,lll . "kik ~Z illiemete, r.;jlcseruló I""lmológi,;hll h"",,,,il,,,,k. 1\ F,ijk."réIÚ tedHt."\rt.s;ígHk. tartal mi kh,jla lHk . fclhasznftl.~si s,-"Ml ~·"lk. felh1<swftlóik demognHlai jdle1«~.ó1 ".eri" t. A",ik", t~Mt .a fiijk<en',löhől- ,'~" ,~~. ez"hől H kiil;;"i; •. ..,j~tO". ~ löbhieklól kiilönoozó .""bályok ,zerinl "i,elk",16 csoportokról van szó' ". Ez ten"éswlc""n n~lll jdc"ti HzI. hog.... nu lI,híh"ink l'éHil fiy..ctő. F,ijle"",,;Ju .wl)}il· tatásokrn. azaz arra. hogy a f"lh~sznáI6k ftzetnek "gy közvetítőnek azért. hogy aztán ré,zt vehe,senek az ingyenes cserefolyamatokban. \'annak tehá t ol)"ln közve tltők. akik a fHilc,e,·e folyamatáoo" olyan ,zolg."\ltatdsohlt kép",ek nylljtan;' amiért megéti ftzetni akko,· ls. ha eléthet6k az ingyen ... alternatí"ák is. Az. hogy egy végfelha,zná· ló a lMtalo",~rt fi>..,t. nm" "j,l"n~.~:,:. de a,.. h"ll." ~gy kaló>. rMI~~I. hO'JY rob,.oro,itl",-,;on &< "''''J''''.tl''L<S'''' . egy"diikt1l6 a bl6>J;.,~l:.; l;;rténHtéh.,,,. A I'ZI'·k"1 6~,,k "ID' részo vnI6~"Íoon nem tclj""pn önzetlen: "V'rt oszl "'~g. hogy letölth"",en. vagy hogy a sZ11hk"lt"r.ili. tók,;j"1 növelj ... R"jl nk kiviil """nbm ,,,;mo, olFn k,,16zl ta· lálhatunk. akik valamiFéle bel.ő ösztönzónek engedel",... kedve válnak kal6zzá. Az 6 eset iikben az ideáloknak. a magasabb rend,; céloknak - mint például az infonnáci6 ,zaoodságii,,~k blzto,ltá", _ ko'uoly 'Z~l~p iut a kalúzz.1 vál';, lolyall",táootl. A kii· lütloozű moli\"ád6kr61 ré>zletesen lásd: 1I'r"y, 1997)

",

F"jl,,,~rel(, k ~l~ tt

~

C JPYnghted malenat

A keresletet a kimílattal iiS$?,f, kötú, k ö~vI!tit;; i me1.,;Ut!Tl - legyen szú kaló zokról vagy legális szereplőkről - ezzel szemben ritkán "" találunk olyan szereplő!. akinek nem kell az anyagi szempontokkal törődnie, mivel legye n bánnllye n elkötelewtt egy kiadó, kiske reskedő, ha a tevékenysége tartósan \'eszteséges. egyéb fo rrások híján rövid időn belül kénytele n lesz felhagyn i vele. A fájlcserél<; hálózatok esetében a nyereségesség, az Ü7J ,!ti f'ennturthatúság nem szem ponl A fújkserélú k ~lta l l{jtreh m~otl disz tribúciós hálózat önfenntartó, mivel olyan erőforrásokra épül, melyeket a tagok. a fo gyasztás aktusával megke rii lhetetlenül megosztanak. /l. livel mimle n P2P feketepial'i fogyasztú egyben automati kusan (p otenciá.lis) disztribú tor is. így való jában a feketep iaci fogyasztás akru sain keresztül ép ül fel és marad fe nn a P2P d isztrih úciós há lózat . A d igi tális techn olúgiu sajátosságainak köszönheh,ÍI!Tl a !;'gyas?.!úk képessé váltak a kult urális javak digitál is verzió inak elkészítésére, és e k6piák disztribúc iójá ra. Ennek köszönhetően a fogyasztó k egyi k pillana tről a mási kr a ro bbantak be a k ulturál is termelés és elosztás integrált. racio nalizált és iparszenien megszerveze tt és lebonyolított folyamataiba. /l. legjelenésük egyi k legfont osa h h követ kezménye az lett. ho gy az immúr ; mmatcriáli~ j'onnában ttmd,dk"zúsre álllÍ turtalom kiiN! ,~új. sok szempontból alternotiv tér szen'ezódött. Ez a tér - legalábbis részben autonóm , szabályai!. in fra struktúráját. határait a fájlcserélők írják, tartják fenn, őrzik. Ez az autonóm ia so kban hasonlít ahhoz az autonómiáh oz. amit a ku lturális javak fogyasztói e java k felhasználása kapcsán otthonuk falai ki)l.iitl eddig élvC1.hettek. Az e urúpai Sl."T1.';; jo gi tijr\'únye k '!gy r,!s~e a 19-20. század fordulójától kezdve tartalmazta a szerző i jogok magáncél ú másolato k készítésének esetére vo natk ozó korlátozását. .Az általáno~an elfogadott álláspo nt az \'o lt. hogy a ~zerzői jogi véd elem ott úr \'éget. ahol a privát szfé ra e l kezd ődi k. Ebből logi kusan következett. hogy a magáncúlú felhasználás kívül esett a szew ii jogok körén. Egúszen aJdig, amíg a másolatkészil
"O A km:""

hog" ezen inlézmények mtíködése mennyire kilóg a sze!"ZÓi jog hagyományos logikájál>ól, jó példa a h"SZOllkö\c>ünzú'! joJ>. 11,1111 kizárólago, vagyon! log dlellhllondÍl·

so,ság;. Illodó"" Gyenge,

2006~

C JPYnghted malenal

Ui4 . A P2 p·MLÓZO~ KO~A

If:c;hnikúk, melyek ul. otthon ler.;h!)ll a~ e téren kívül is r..,! .)I'am;iúvul bíró menny iségű máso lat készítését tették volna lehetővé.' ''' Az 1950-es évek tóI. a mágnesszalagos magnók megje lenésével ez a konszenzus új, ragomlolásra swrult. A kiiJijnbö~ő másolási te~hnollígior/er-eser) "5 1964·bIJIl (Perwn"J(Ju~",,)i~~sd), al. Egyesült ÁlIaffioklJan 19M-h,m (RlJlomiJ,Y.. )!,'f:I) megsz ületetI döntések értelmében az otthoni másolatok készítését lehető \'é tevó tec hnológiák forgalmazását. használatát szerző i jogi eszközökkel megakadályozni (értsd: az otthoni másolatkésútést a jogosult kizárólagos engedélyezési jogiÍviÍ tenni) nem lehetséges, legfeljebb csak annyi érheto IJI. hogy e jeiIJnség térnyeroJ5é\'el párhu~amosan kiépül az a kompenzácioj~ Tf!ndsza, mely al. otthoni miiso latk"súlésért cS'!f(,he a jog" sultnak jogdíjat képes biztosítani (GuiLault, 2002: Helberger és Hugenholtz, ~ OU7: Hugenho ltz, Guibault és van Geffen. WU3) , Az egyes országok egymástojl jelIJntós mértékhen küliinhiiz6. otthoni másolatktisútésre vonatkozó szabályai (részletesen összefoglalóját és elemzését lásd: Gyenge (2010)) azt a hiwnytalanságot jelzik, ami az otthoni másolat ok ga~dasági jdent.ísége, a m ű v'lk piucaira, r.mdes felhasználásiiru I'onalk"z(o hatása kapcsán ma is fennáll , Bár az otthoni miÍsolcistechnológiák súnte mindegyike kapcsún megfogalmazódott a kalózkodús \'ád ja (Patry. 20091. és egyes piaci szereplókriil m
C JPYnghted matenal

a kiu luk ult k"n~l.(:m u s mégis u~. hogy ha vunnu k i~ ul. olth" ni másolutkészítésnek negatív piaci következményei, azok eltörpülnek a tevékenység ellenőrzésének és megakadályozásának költségei és logisztikai problémai mellett. Az a védőernyő azonban. ami megvédte az analóg kor otthoni kalóza it, nem védi. nem \'édheti a fújlcserélóke1. A védelem nemcsa k azért prol>Mmús. mi fogya~~túk átala kítjá k a ku lturiilis iparágak műköllési logikáját. A most köve tkező fejezetben e nem gazdasági szemponto k elemzése kiivetkezik, E!
C JPYnghted matenal

t"ij , A P2 p·MLÓZO ~ KO~A

ala kitüttii k - ukár rcjt.~ tt múdon is - a fájlco;<)T.;rf! aikulmus tt:chno lúgiák fejlesztóinek szemléletét. s ennek nyomán milyen fonnát ölt az a techno16gia. ami a kezük közül kikerül. Ebben a szakaszhlln egészen IlZ 196(}.as énJk amerikai nyug~ ti parti ellenkulturális es~ményeihez. illetve a számí· tástec hnika fejlodésének korai szakaszában kia lakult hackeretikáig nyú· lok vissza, hogy megmagyarázzam annak a technológiai infrastnlktúrú' n uk a sajÓtosságuit. mely a1. clmúlt iivti1.cd mind,m erőlCS?Ítiise ellenére képes vo lt nyitva tartani II tartalmak szabad és relatív ellenőri zetlen csereherejének lehetoségét. Az ezt kÖ\'etó. 5.4 fej eze tben azokat a tényező k et veszem sorba. melyek a digitális hálózatokon szerepet játszhattak a fájlcsere jelenségének kil'irágzásá han_ Ennek során bel'ezetem a kult urális jÚ5zág kit erjesztell lilgalmát. mcly lehetüvé tes~ i, hogy ne csak a~ egyes 1.enes~ám " agy film szintjén értelmezhessem a kalózkodás jelenségét, hanem egymás mellé állíthassam a kal6zhálózatokat és a legitim kiskereskedelmi és disztribúciós szolgáltatásokat is. Azok az okok. melyek a fe ketepiacra val6 belépést megmagyarázzák. nem válaszolj á k meg maf(l, léktalanul Hz utolsó szakaszhan feltelt kiir.Mst, mel~' arra keresi u \'álasz!. hoSY (l~ '~ gyre nüvehü kocká zat iis az egyre gazdagabh legális alternatívák ellenére miért marad meg a felhasználó k egy része a feketepiacoknál. Ht azokra a stratégiákra vagyok ki,'áne s;, melyek a nyilvánvaló tün'énysértést rueionalizulják az egyén szempontjából. és amik áthidalják a fájlcsere pozitív morális és negatív törvényi megitélése küz;;lti tá\'Ulságot. azaz mlJgteremtik fi legális allernatÍl' ~ktü l valú tÚ\'o lm aradús gazda~ági raci onalitiÍson túli indokai!.

5.1 A fáj/csere mint nyilvános térben zajló diskurzus l\ lint az a követke ző s z ak a~zban kiderü l. a fájleS€re - mh'e l technikai é rtelemben nem megkülönbözte thető, nem elválasztható attó l fi folyamaHó!. ahogyan egyébkén t a hálózat működik - nem mus. m int a digi· tális h~lúzatok t(,rmiiszdc~ mlí kÖd':~,;nck esylclc elnevczése, A digitúlis állományok végfelhasználók kö~.ö1ti cseréjének technikai lehetősége köré szerveződött társadalmi gYllkorlat felvetette e gyakorlllt defln iálásiÍ nak. megértésének , értelmezésének ~zükségességét mindazokban a társadalmi rendszerekben. melyek e gyako rl lltra hatással lehetnek, illetl'e melyekre e gyakorlat hatással lehet A fájlcsereló h~ lózatokon zajló kommunikáciő i" rii~?e e ,li~k u rJ;us"knilk, " f;,; lju n<~m lJtf)lsósorh~n iipp il f'új!o;sere Icgitimálása, A .Mi a fájlcsere! Kik a fájlnlerélők . és mit akarnak? Mi a tár-

C JPYnghted matenal

" FÁII.CSHWE ~fl NT NYfI.VÁNOS T~WHEN 7-A)1.6 DISKURZUS

157

satlulom. a küz érdeke a fájksere kapcsán?" kérdé !S'trálja a f",,1i hd~>..,I"1: 2(1011 fehTllMj,il~", ""jlllu le II The l'iral e B"l" ellen indiloll per bi,!is;igi lár t_.,cl~ " ibi nní_ödését, és a~ áll"l" 1"'''"11'''011 hizonyitéxok "c", alkallllm",k arra. hogy bizotl~-ftsák. az old~l maga megséTtette volna b,hki szerzői jogait (H~rvey. 20091. A fél,,,,,,tés, melJ' ~ jelek szerillt az ügyészség Mromé\'es el6készíl6 munkája alatt fol)'iI\\",tosan felln(,[[t, ló1 lelzi, mily~n elejtik va" nz adotl teltileten nem =kel"re ,ek között azoknak az lnfonnádőknak. amiket a rendelkezésre álló szám tala\\ forr~sból végiil lesú"""l ""g"l"ak. Nem egy eselh.,,, I~'sonló rélreértések t,~pkllják a '~"I"~ól jogh"" jr.mlla n felha_,~",Hók ki;~ijl1 "'~gr'!l.\-el hető wp)',1gh l "I~ll id"" iinY"~ olapján akar cselekedni, mert a magyar /örl'f' "Y"l'8/ semmi"" I","Zi... Páros Mbballapossák o demohricid/ s/b.· (TheElf. 2009. május 10. t2:46) Ez az éltehnezés n)'ilvátl"'~Ót'" I~""', ~ltől fiiggell""m .zolgHl],,,t il felh",ználók ",,&\,o],b ~""portj" sz:.uuíra il ",eleh-é.1 u,egludokoló Idrol6gláuL

'" I." 'I"L<

C JPYnghted matenal

Uit! • A P2 P'MLÓZO~ KO~A

sem , 1\,júsréS1,Től nemcsak a vizsgált gy~kotlat van m'Jglehet,iS!m képlékeny állapotban, de azok a társadalmi rendszerek is, melyekbe beágyazódik: a technológiai fejlődés következményei a mából előre nehezen megjósolhu tóak. u piijcok az infonnációs gudaságok. a közösstigi tennelés megjelenésének következményeit dolgozzák re l éppen. a szerzői jog pedig abiJÓl a sokk iJÓI kell mag{iho~ térjen, amit a~ adIlig e teriil~t által nem szalJúlyozo tl z'!nf;hallgatúk. olvili;úk ~wrzői jugi értekmhen Wil td használókén t való megjelenése okozott. E területek f1uiditása még azok számára is megnehezíti a tisztánlátás!. akik egyébként szakmaszeruen foglalkoznak \'clük. A többiek pedig a trans~parens, áttekinthető. kiszá, mítható környezet hel~'ett kénytelenek megelégedni lokálisan és idólegesen érvényes tudások gyursan örvényl ő mixénJI. s ez alapján mé rlege lni és kialakítani (I t'újlcserél'f;l kapcsolatos állÓspontjukat. E fejezet során tehát elfolyósodott értelmezési keretekbe próbálok majd beágyazni egy eleve cseppfolyós társadalmi jelenséget. Az itt kö\'etkező elemzés során egyaránt használni fogok tudományos cikkeket, saj tóban megjelent híradásokat és internetes fórumokban, l evelezőlistá kon megjelent néhány mondatból álló megszóla lásokat. Egymás m~lIé Ii)gnak k,!riilni il kiiWnhiil.,í lokúlis tijldraj~i, ~Z(lkmai wrekhen !Ít\'!Ínyes megállapítások. ugyanúgy. ahogya fá jlcseréló hálózatokon és a róluk szóló beszélgetésekben egymás mellé kerülnek a különböző jogi fennhatóság alalt él ők. kii!önooző piaci reali tásokkal szemoosiilők élményei, tapasztalatai. értelmezései, Egymás mellé fognak keriilni nyilvánvaló és szánllékosan m~gfogaLmazott valútlanságok. a laikus értelmeziísek és a mért,;ka,Jú ~z(lkmai. tu,]omúnyus furriÍsokhúl szúrmazú megúll:.pítÚsok ugyanúgy. ahogya fájlcseréről szóló diskurzusokban a sokféle forrásból szánnazó. és nem egyszer kétes igazságtartalmú állítások.

5.1 ,1 A I'ÁJ LCS ERÉRÓL SZÓLÓ DISKURZUS

KISAJÁTITÁSÁM TKlT EI<ÓFESzíTÉSEK A megnevezés aktusa önálló jelenséggé tette a fájlcserét. s ettől a pillanattó l kezlh'e nemcsak az a kiínlés, hogy mi a fájlcsere. hanem uz is. hogy kinl,k Viln I,;hdij~ég'; jdentésscl l"t;Itö lten i ezt il fugalm:.!. A fájl('.'>CT!',r,íl S7.<Íl<Í diskurl,uS gazdagságának hangsúlyos mcgjelenítúse ebben a szövegben azért is ku lcsfontosságú, mert jelentős erők mozd ultak meg e diskurzus kisajátitásn érdekében.

C JPYnghted malenal

" FÁII.CS HWE ~fl NT NYfI.VÁNOS T~WHEN 7-A )1.6 DISKURZUS

1 5\.1

A fiÍ j kseT'~ megjclcnoísc a k ultllriÍ l i ~ pi~cok tijrtoí ncloíhcn lulón u Icgfontosabb fejlemény azó la. hogy lohn Phil ip So usa '" a századfo rdu lón - a zene mechani kus reprodukcióját lehelővé techn ológiák térhódítása miutt esedékessé vált Herzői jogi törvény módosítása kapcsán tarto tt kongresszusi meghallgatáson - a következő ket mond ta: _Ezek a beszélő gépek tiinkre fogják tlJnni a zene m \1 \'észi fejlődését eboon az országban. Am ikor gy..,,,,! k voltam. a nyiÍri '~sté k"'n m in,lf;n ház ,!i,itt '~m herc kct k'" hetelt látni, ahogy régi és új dalo kat énekelnek. lI.·l a csa k eze ket a pokoli gépe ke! lehet éjjel-nappal hallani. Nem maradnak hangszálaink. A hangszálakat ugyanúgy el fo gja tüntlJtni az IJvolúció. ahogy az emherré válás során eltű nt az e mber hátáról a farok. So usa d rárrw i sznvni a rögzíllJtt zenlJ iparszení, oligop6li umu kra épü lő termdéoone k a kczdet,;t jClcl,t,;k. anna k a korsza kna k a kf!zd ,~t<ít, ami nek az in te rnet és azo n belül a fájlcsere megjelenése látsllk \'éget \'e tn i. A fájlcsere. miközben alig tízéves mű ltra tekint vissza. d rámai és tagadhatatlan hatássa l van a fiz ikai fonnáhan megjllllJ nő kultu rális javak iparsze rű tennelésében és disztrib úciójában kulcsszerepet játszó szere pl őkre : hanglemez kiadó kr a. kis- és nagyke reskc, ló kre. vi, lco kölcsönzó krll , részhcn u televiz iúkra. riÍ,liúkm. könyvkia']ókra és künyvesholtokra, u kult urális javak te rmeléoonek és disztribúciöjának hagyományos szereplőire. e javak piacaira. A fáj lcsere által ind ukált változáso k mérté kére. dinami kájá ra válaszul a fent említlJ tt sZIJ w plő k által ue im lított folyamato k egy része arra irányul. hogy kisajá títsa a fájlcsere értelmezésének IIJ hlJt,jségo:it . A f~jlc!;()T'~ gyors oís ra dik ális viÍh"z~~t hozott a ku ltur~lis pia..,ok szerkezetében, működésében. Ezt a változást - nem utolsósorba n a fáj lcsere té nyleges hatásaina k megítélést nehezítő bizo nytala nságna k kös zönhetően - a kulturális piaco k néhány mlJ ghatározó szefIJplóje "lJszélyként értelmezte. és ezzel be ind ulhatott a morális pá nik ismert folyamata (eo hen, Stanley, 1 972~ KitzingIJr. 2000 ~ Patry. 2009). A z\Jne- és filmipari lol,l,iszcrvczetck sz~miÍ Ta a f~jlc;sel1' m,~gjel,m<Íse egylJ(:f,sett anal al, idüsza kk at amikor a fizikai hon!ozók eladása. s ezzel párhuzamosan egyes szektorok árbe\'é tele és nyeresége rad ikálisa n csökkenni kezdett. Bár e visszaIJsést - mint az a k iíső h hillkhen ki, lerül - számtalan egyéh uk is magya rázza, e csopo rtok a fájlcse rét azonosították a gazdasági nehézsége k legfóhb okaként és - mint ahogy az évstúzad fulyamán már annyiszor - az új kommunikád ús tech no lúgia mcgjclenéSfÍI a hagyományos " . Jol", l'hllip Suu'" [11154 . nO\''''Jloo,· 6. '" I9n . "",,-du, 6.1 al,,~rik,,1 """""""rző, k",·, ",,,,,ter. A tűle ,»Innazó ldéze!ru lawrence Lesslg hí",,, fej " figyelmem.


wo .

1\ 1>2P."'~LÓZüK ~üR t\

piu,:uikra ]csclk(!,],; vcsz,']\'k"nt awnosították. éH pnnek nyo mIin ségeik kizárólagos okuként próhálták beállítani.

IO-MLIO-\<SZ-IO-L MIO-C; """" >.tiDOÓ..

~C:.., ..."',""~

~"".w

.."""

U n,~h"z

AMII. v,:u.-r>.

M;"'"",",-''''..;w

.. .... ,tT>

ÁRT...Uo\ ..."l\.AN N"'1'- ,-(jN!!e:,- E'" >. 1!ÁJOS J"!-ENe:T. oe: KA >.'" >. ClJ\<J \<JSC"A ""'L NENl "LOWIl\-OGJ;"'" ... .. j OG\lÉo"". UN"-"'" TÁNCDL . ...... -

Jdl':~_~W=R U . >. CSAI.ÁO"""'" "ú\>'"f C'tEN

\<E~l.- . HQ<7f

uo -

\-V,T~IJ N"'I<m L

T " '-jl "'~ NNIi-T~""",

>''''

, .. ,-"mETRÓ\. - Mli-RT" SU:;1UÓ1 JO':;I'-.1N"- TOB~e:' ÉI>.>I',,-. MU, T A'" EM",Ii-", JO~NTO ...,

5.j ,íbro A küUinböző reprodukciós lechnológiák körül kellcll monílis pánikok~I kif igurázó k~riknlúNl'"

'" Fom", DylAlJ Horrocl<s

C JPYnghted malenal

" FÁII.CSHWE

~fl NT

NYfI,VÁNOS

T~WHEN

7-A )1.6 DISK URZUS

llil

Az a folyam u!, ami végül I,~ j át~z{,dott. a morális p~nikoknak ,;s~ k to r.>, változataként érte lme zhető. A népszerű saj tó. és a közvélemény. pontosan a korábbi. a rádió. a gramofon. a televízió. a videomagnó megjelenése kor gerjesztett, és kiisóbb hamisna k bizonyult riadalmakból tanulva'" jórészt szke ptikusa n fogadt a a jogosultak abbeli erőfeszítéseit. hog." elfogadtijssá k: II fájJcscre súly os káro kat okoz a kult urális lennelőknek, Az iparágukat é rt milliárdos nugyságrendű v,~sztcség,! król szülö hírekre \'~ lasz ul - jól ellenőrizhe tő álUtásokról lévén szó - szinte azonnal megkezdődött az iparági adato k ellenőrzése. az elhangzott állítások verifikál ása. ami szamos elt úlzott, valós forrás nélküli. vagy éppen va lótlan álJításra derített fényt. Az ipariÍgi én'e kkel szembeni szkepszis azonban nem akadály ozlij a morá lis pánik folyamatálmn II küvetkező lépés, II tön'é nyi. s?Anzői jogi szigorítns bckiivctke?.ését, illctw, enne k nyomán a regisztrált esetek számiÍnak növekedését. A fá jlcsere, mint kulturális javak terjesztésére is alkalmas technológia mű k ödése (az ed. lig a pontigl"· a sz(!rzói jog által sza bályozott teIiile tre is kiterjed, Ezért felme rü lt az a ké rdés. hogy elhelyezhet6-e ez a gyakorlat a swrt:ói jog rendszerén helül. A fájlcsere megjelenését követó év ti zed részhen arról ~ f'olyamutn', j szól, uhogyun sikerült a I'új!csere technikai folyamatát a korábbi jogi fogalmakna k megfeleltetni. illetve megteremteni azokat az új jogi eszközöket. melyek a le nem fedett része ket ij szabályozás emyője alá \'onj~k, Eze k az erófe szítések részben azt a célt szolgálták. hogy a jogi disk urzus - és ezen ke resztül a jogi disku rt:usban legnagyobb befolyással bíró, legtöbb erőforrás felett rendelkező szcreplük csoportja - munopolizú lni tudja a?, é rtelmez(,s lchetúsoígél. Abban a pillanatban ugyanis, amint egyé rtelm ue n rögzül egy társadalmi gyakorlat szerző i jogi szabályozásba. alaptön'ényekbe, nem zetközi kötelezettsége kbe ü tkü ző volta, az értelmezés lehetiiség(!i jelentősen beszu·

'" T"hin a lugnaSyuhh viss,ha"gut lack "al"nti. a~ !!meri kai filn,il'aTi w'ö\'elség, az ~IPAA elnökének a videomagnók megjelenésekor az amerikai kongressznsban elMngwil mondatai kelIeiIék, melrek szerint: . Azt mondom, hogya videomagnó olyan az ame,jk"i fIlmprodncer. az "" ,erlkai nyilvánosság SZ;;",ára. ml,,1 ",nUy"" a 00.[0,,1 fojlogató volt az oilhon "8.""diilliNó asszonyoknak: (IJoorjngs &fore The Subcomirlee On Cou rt., (:i, -ji Uh<;r1.i"s, Ami 'n " Ar/min.tmri"" Of lusric", Of 'f h" CommiU".., On Th" lud,,:i<Jry Ilo"., ,, Of lIel're.,mt<Jti,-e., Ni"~t y-.~",.",,th Co"g"''' Spco",1 Se«ion On H_R- 4783, HR, 4794 HR, 4808, HR, 5250, HB, 548/1, And HR 57//5 Ho"". R~cordin8 Of Copyright,.,1 !\'orks) ,.. A feltételes módú befejeze" m@ idő a"nak a lehetőségnek szól. hOID' elképzelhető az a szcenárió. hOID' a ,ze,-wi jog jelenleg ismert rendszere nem képes sze,kezeli ,'á! touí< n"lkiil Ink-gnilnl azt " techulkal kürnye""tet, uwlybe" a ''''lsolaluk jelen t';' ,ége, ,"",,-epe r.tdil<áli""" kfoJönLö>.ik a (; nt~"be"g-8"laxbbau ",eg,zokonól.


lli~

.

A P2p·MLÓZO ~ KO~A

kijlm, k. arányosun uzl.ul. umennyire e ~'ll korlutOI u türv,;nyi eSl,kül,ükkel kriminalizáIn i le het. Eze n a ponton azo nban nem várt követ kezménye le tt an nak. ho~' nem si kerü lt ~ szenői jogra. illetve a sze rzői jog által sza bályozott ága· zatra leselkedő veszély mértékét megértet ni és e lfogadtatni a társadalom kriti kus töme géve l. A szewji jogi szn hályozás sz igoro.lása és a fájlcseI'l!lük ,!llen i egyre hUlá mzotlul,h é~ látványoSllhh fellép';s ú jllhh mo rális pánikfolynmutot indított e l. immár ululról. a jogos ultuk fellépésétől fe· nyegetett. a társad alom jelentős részé t (az onl ine pop uláció 20 - 40%-..1t"') kitevő fájkserélüi cso po rt fe Jől. E monilis páni kjel e nség a kul tu rá lis iparági szereplőkben a kulturális szabadság és so kszínű ség. a z info rmá· ciós sznbad ságjogo k legfü bb ellenregét látja és látt atja , nkik a szerzői jog légl'vcrével egy it!cj,; tmúlt ü zleti mode ll t pn',Mlnuk a tf!ch nol ógiai !i'jlüdés ellenében fe nntarta n i. s ekö zben nem ves znek tud omást sem a fo· gyasztói k igén~'eiről. preferenciáiról. sem a köz érdekeiről. E két. e gy i dőben zajló. elle n k ező elő j elű és e gymás ellen ható fo' lyamat a zon ban ne m tud ta kio ltani egymást. ugyanis a két folyama t kjjvetkezménye i két kül ünhjjző térl le n te ljesedte k ki. A jogosulti csopur· tuk által gerje~ztett p~n ikfulyumu t - a lohl,iru szánt jj ~szege k halha tós segítségével - képes volt végiggörd üini a tö rvé nyhoúson és az állami intézményre ndszeren. ám - min t azt a fájlcse rét szabályozó normá kkal foglal kuzó 5.5 fejezetben ltl a 5.4.1

fei~zetet.

C JPYnghted matenal

" FÁII.CSHWE ~fl NT NYfI,VÁNOS T~WHEN 7-A )1.6 DISK URZUS

l{j~

untk rgrmnullm. amdyet egyr,! ink6hh a Ta,likólis oppozíció jelkmcl., s amelyet egyre kevésbé lehet a hagyományos csatornáko n nemcsak ell enőrizni. de egyáltalán megszólítani. A fogyasztók. a flÍjlcserélő technológiat fIJjleszt6k. és az ezeket - mas lis mus célból. Illtérő módokon hasznalók tudatosan. célzottan és politikusan használják a kulturális feketIJpiaGo k cs~tornáit . Az egymiist kÖ"IJt,i technol(,gi~i fejleszhislJ knek kös zOinh elően egy r,) tutla to sul Jhan ,;s f!gyrc hatám~ottalJhan ült tc~t.., t az undergrou nd infrastruktúrát kifeszítő kódban az ellenáll ás ideológiája, Ez az ideológia le het radikális libertárilÍnus. szabadságpárti. eS€tleg anarchista poli tikai álhisfo glalás. ~ntikapitalista. ant ikorporatist~. co pyright-anarchista, alapvetően gazdasági. politi kai elégedetlenséget kifeje ző indulat, vugy egyszerlÍen csak il hac ker játékossága és probhimamlJgoldasi I'~~'a. Az cl,ck nyom~n l étr')jü\'ő kód . az ól tala tdkinált és td nem kín ált le h etősége k , alapbeállításo k pedig azoknak a fe lhasználóknak a \'iS€lkedését is meghatározzák. akiknek eS€tleg egyébként fogalmuk sincs arról a közdlllIJmróI. ami a ~zínfalak mögött zajli k (Strahilevitz. 200 3), .A szerzői jogi lo bbi kénytelen minket komolyan venni. mert mi vagyunk az er6S1.lbbek, A jogi. erkölGsi és műszaki fOlé nyün k annyira túlnyomó, hogy amig iik ,íri<Í~ i poSnz,!ket ford itunu k ill': IJllenünk vuló küzdlllIJmre, mi fillére kbóJ frusztrál juk őkIJt Mi fIJnyegPljük ,ikd létükhcn. ncm ,ik minket. [... ) A túlnyomú mfi;; zuki-gazdasági erő és a magabiztos erkölcsi fölény poziciójából kell éITelni.· - interjú az Elite Hub alapítójávaL Ezt a patthclyl.etet már aligha le het feloldnni a feketepin( felszámoJasával. ezért vlÍilozást - mint minden korábbi esetbe n is - a legitim piaGokon. és ezen keresztül az eze ket szabalyozó szerző i jogi rezsimben végr
C JPYnghted malenal

1(;4 • A P2 p·MLÓZO~ KO~A kés~ítése

jelenti a~ egés~ rend~zer alapjót? Hogyan lehf,t kezelni a~t a helyzetet. am ikor a szerLői jogi fe lhasználók az iparági szereplők kis. jól ellenőrizhető csoportja he lyett otthoni intemethasználók milliárdjai· ból ám Uetarthatók-e ehben a hlJlywtlmn a sZlJrloi jogok. és ha igen. milyen áron. milyen költségge]'! Hol található meg az egyensúlyi pont a swrdjk. alkotók. a közvetítők és fl kjjzjjs..'<ég IJgészének érdlJklJi kiizött'r A s?,ahálY07,ás hagl'omiinyos eszkiizeivd megjd,míthetcik-e aZ újunnan megjelent szereplők - a felhasználók. a technológiai innovátorok - érdekei a szerzői jogi jogosultak érdekeivel szemben'! Egyáltalán. a szerzői jog alkalmas-e a digitális informaciós gazdaság szabályozására'! /l. lilyen más. korábban nem, vagy csak érintőlegesen kapcso lódó területek vál· nak reJevlÍns;;á - a szólásszahadságtól a személyes adatok véde lrmiig'! Ez,)k aJ,,,k a kérdések, amik a fiijlcsem megjelenésével t'elmerüln,)k, és ezek azo k a kénlések , melyek megválaszolásrit nem érdemes azzal rövidre zárni. hogya tárgyalótermekben és a törvényhozó testületek· hen kiala ku ló értelmezést elfogadva kizárjuk a jogon kívüli területeken: a technológia szin tjén. a piacokon. illetve a szű kebb szakmai nyill'ánosságban, fl népszlJnl sajtóban és az internetIJs fúrumokon zajló értlJlmezési kísi!rletekct. Ezeknek aterületeknek mindegyikén egyszerre, egymással szoros ösz· szefüggésben zajlott, zajl ik a küzdelem a fájlcsere néven ismert jelen· ség értlJlmezésétírt Küzdelmet írtam. nlJm véletlenüL A disk urlUs tétje ugyanis az. hogy fennmaradhat-e az a történelmi léptékben egyedülálló állapot, melyhcn minden IJgYlJs. számítóg(;ppel és internlJt·hozzáféréssel T'<m,lel kf,~ci ember a rendszer egésze szempunljii hól is meghaliiruzú m!,rték ű részt vállalhat a kulturális javak elosztásának. megőrzésének felada· tában. reszese lehet a kulturális termelés. újrafelhasználás folyamatainak a mai, háhízati. digitális felt(;telek köziitt Ennek nyomán másrészről megválaszolásra vár az a kérdés. hogy ez a lehetőség hugyan befolyásolja a kulturális termelő k hl' lyzetét - értve ez alall a tcrmelésh"z szükséges ;isztiinzcik m,!gIétét vagy hiiinyát -, illet\'e a korábbi és új közvetítők gazdasági lehetőségeit. Ugyan a jogi konf· liktusok a status quo fennmaradásáért kü zrlő hagyományos tartalomipari swrepl
C JPYnghted malenal

az HJ alkalm~zlo, {irtelme?,,; intézm.;nyá kiizpunti szerepho. j utt ~t1isa a fájlcsere értelmezéséért fo lytatott küzdelemben. A Napster, az azt követó többi fáj lcseréló technológia, később a felhasználók tízezrei ellen folytatott jogi eljarások soran úgy tűnhete tt. hogya bírósúgi tárgyalótermekben történteken áll vagy bukik a fájlcsere léte, fennmaradása, jövő je. 1'\-'l ára kiderült. hogy hiúha egyértelmű a fájlGscre jogi megítélése. ha a techno l ógi~ folyamatosan nyit\'~ tartja a jogi kötel ezett~éS') k elkerülésének lehetőségét, és II résztvevők morálisan elfogadhatónak tartják a korábban pénzért vás árolt kulturális javak ingyenes letöltésé t és másokkal való megosztásat. Ebból kövelkezóen állítom, hogyafájlcsere, Mr úgy tűnik, hogy a lt!gfontosabb csaták a bír"'ságokon zajlanak - nem szcr.:ói jogi. puntosal)lmn nem jogi kérdés. Ha a f:íjlcscrét tis?,tán jugi kénMsne k tek intjük. elvesztj ük annak a lehetőségét, hogy megértsük azokat a változásokat. amiket a másolás mindenki számara elérhető technológiáinak megje lenést! induk~lt II swrzői jugban és awn túl: a kultu rális piaGo kon , il felhasználók - szerzói jogról. a kulturális piacok működéséről. a technológia kínálta lehet i;ségekriil alkutott - pe rcepcióilmn, elventjíik annak a leh.)t,;ségél. hogy m.)gértsük, s a m.)gértésen keresztül befolyásulni tudjuk e fol~'nmatokat. El őször nzonban érdemes áttekinteni a fájlcscre jogi megítélését

5.2 A P2P-fájlcsere jogi megítélése A fájksere fulyamatailmn részt vel'(; egyes nereplők jugi megítélése akár ursz1igrúl urs~úgm is kiilÖnhÖzhe t. Músrészn;l az err,-, vun1ltko~ó hir"i döntés.ck is folyamatosan vriltoznnk, alakulnak, !)s akár egy-
• •

végfclhasznúllok tec hnológia fe jlesztójejüzemeltetóje

fájlcseré lő

C JPYnghted malenal

Ili!; , A P2 P-MLÓZO ~ KO~A

•

• •

ill egól is~n

dérhetóvé tett

ta rt almakr~

linkekkd hi l'u tko z6 webol-

dalak jogi felelőssége a fáilcserélő boly koordinálásához szükséges techni kai [hub vagy tracke r) felel őssége távközlési szolgáltató felelőssége

k özvetítő

A végfelhasznál(ok kélt,!!.) s?,ere pl mn ftéltdn., k meg: ktült.íként és ti!!A fe l töltő szerep megítélése jogilag egyérte l m ű : nincs olyan jogi rezsim. melyhen a szerző i joggal védett művek megosztása - a magyar jogban nyilván ossiÍghoz \' a16 közvetítése [ S ze rlői Jogi Szakért6 Testü let. 2008 ) - ne le nne engedély köteles. Más a helyzet a letöltés5CL A magyar jog küzvetle nü l nem rend~zi az illegális forrásb61 letül tütI műve k jOf;Szerűs, ezt a kérdést tisztázni igye kvő szerző i jogi sza kértő testületi állásfogl alás [Szerzői Jogi S z ak értő Testület. 2UUÜ). mely szerint az illegális forrásból nem le he t j ogszer ő en magán célra másolatot késút",n;, ezt az álláspontot a legutóbbi tön'énymódosításko r a tön'é nyhozás nem tette a no rmasziiveg részévé. 1\hgyarországon tehát a letültés. függetle nül ~nnak furrlis~t(ol. magán cúl ú másol~tkészitúsnek m i n ó ~ül. ús ekképpen a ~zahad felhasz nálás esetei al á tartozi k."" Az Egyesült Államokban az engedély nél kü li letöltés is tÖfl'énybe ü tköző cselekmé ny. Prublémásah b területre ÚTkezünk. hu a fájlcsere folYillTla tában közvetítőként fe ll épő szereplők jogi státuszát próháljuk megállapítan i. Egyrészt számos nehézség he ütközi k II gyo rs riákru , másr.:s1.Tól folyamatos pruhl.!mlit jelent, hogy minden lec hnológia és minden közvetítői szolgáltatás dual-use, azaz ugyanúgy al ka lmas tökéletesen jo gs ze rű és egyértelm űen jogsértő felhaszmihisra is. A legkézenfe kvőbb példát itt a kereső k jele ntheti k: kü lönbözik-e egymástól a Google és egy al ap,'etően e-boo kok fe lkutatására specializáhídott keresö jugi stálusza ~ kkor. ha felllllhető e-könyvek (mp3-a k. !' idf'ó k) j el .mtős rúsze vulósún ú leg jngsúrtő mú,lon !'lilt dúrh ctő vú? Tudja-{l. kell-e tu dnia , van-e l ehetősége megtudnia a közvetítő ne k, hogy a mjta keresztül elérhető tartalmak egy része j ogsértő módon vált elérheh),'é'/ jl,li a teendője , ha tu dumást szer~z a jogsé rtő tartalma krúP töltőkén t.

,.. A fel,öM.
wi"'''''>I

C :tpynghted malenal

Az umcri kui sza h ~ly,nós o: kérdés,~kho:n a kiizr,~múk"dúi f,!icl;isSoíg (conlribulory liabi/ily) és u he lyettes sze rzői jogsértés (vicarious copyright infringement) fogalmain keresztül vizsgálja a közvetítő felelősségét. Az előbbi tény~lI~s kapcsán azt vizsgálja, hogya közvetítőnek tud omása \-olt-e a jogsértésrol és ahhoz érdemben hozzájárult-il , esetleg a jogsértést tev;ilegesen öntiinözte, míg az utóbbi tényállás megállapításának az u fdtoí td ,!, huSY ~ küzvo:tít;i eilfm úrizni I'Jgyo:n koípo:s a jugS<Írt,; mugu tartást, és ezzel egy időben kereskedelmi hasznu szánnazzon u jogsértésbőL Az elmúlt éve k je l entősebb amerikai fájlcseréló pereiben e két tényállás valamely ikét si került a b írősiÍgnak megállapítania. A Napster ellen folytatott perben még megállapítható volt a helyettes szerzői jogsértés, mÍl'e! u cég maga ellenúriztll a fájlcserélúket kuordináló szervereket. A fájlcserél,; te,;hnolúgiák későhhi Sfmo:ráciúi épp errf! VÓIUS1.ul decentr(llizálták ezeket a funkciókat. így immár joggal hivatkozhatta k arra , hogy a helyettes szerzői jogsértés nem megúllap ítható , Esetü kben (így példú ul a MorphllUS. .:is a Grokster elleni perekben) a közrllmúködői felelősség megállapítása kenilt a jogi küzdelem fóku szába. A közvetítői felel ősség két szempontj~1 kii zül az érdemi hozzájárulás hizonyítása ment eddig kiinnyehhen, umennyi hen hi7.onyíthutú, hugy II kÜl.vetítŐ kÜl.vetett vagy közvetlen lépéseket lett az illegális tartulmak megosztásának támogatására. például az új felhasználók megszerzése. vagy a meglévókkel folytatott kummun ik ádó során. ese tleg elrnulasztott eleget tenni il jogosulta k tartalo m-illtávolítási kéréseinek, úgy az érdemi hozzájárulást az amerikai bífÓságuk hizonyítottnak tekint ik, Probl(;másabh annak megállapítása. hugy mi t jden! f' toín~' iÍllós miÍs ik feltétde, 31. , hogya közI'ctit,; tud"miÍssul bír-il a rajta keresztűl zajló jogsértésrol. A közl'etítő szolgáltatásokra az EU-ban az Elektronikus Kereskedelmi Irányelvhen '''. az U~A-han pedig a Digitul MilIen ium Copyright Actben lJ() lefektetett. a k özl'etítő i szolgáltatáso kat nyújtó szervezetekre 1'0natko ző fcJeJósségkorlátuzás vonatko~ik. Eszerint egy kiizvetító szolgáltató ncm tarto~ ik t'elelúilSoíggel a ti:;lha;;?l1iÍlói iÍllal elkövetett jogsért"s.-.kért, mindaddig. amíg ezekről nincs tud omása. és amint azokról az ún. értesítési és eltá\'olítási eljárás keretében tu domást szerez. minden megtesz a jogsérh) úllapot megszüntetoís"é rl. Az elmült .:il'llkhen a jogosultak kísérlete t tettek annak az álláspon tna k a bírósági elfogad tatásá ra. ,,.

A~ Emóp"i !';1T1"lllcnl és " T"""G!l 2[J()()/~t/EK irányelve" wlső pi .. cun az információs társadalommat összefüggó szolgáltatások. különösen az et~ktronikus kereskedelem, egyes jogi vonalkozásair611.Elektronikus kereskedelelllról .zóló irányelv'l 4. ,zal:a;.z.

,., U.S , Cotte

512~

C JPYnghted malenal

Ilifi, A P2 p·MLÓZO ~ KO~A

hogy az értesitési és dt6volitási djáriis kerdévcn m egjel ölt tu rt~lm~ ku t a közvetítőnek nemcsak a konkrét megjelölt ese tekben kell eltál'olítania. de m inden. az értesítést követő i d őpon tban fel került verz ióját is. Más szóval. e kö telesség kitlJrjesztésévd pfÓbálkoztak, mdy a swlglytatiisának megakadályozására szolgáló ide iglenes intézkedés meghozatalára. ennek alapján a gyan úba keveredett sze rverek leáll ítt athatók. A végül ered· mény telenül végződ ő. dlJ évekrlJ elhúzódó nyomozások. bírósági djání· sok is alkalmat adhatna k a közvetítók ellehetetlenítésére, hiszen az el· IlJnük folytatott el járás i. lejére számítástechni kai eH kü zeiklJI lefoglalják. Ez.!k az f!szküzük il wn lmll csuk egy-egy k üzI'ct itő I'eI S1.emhen sikerese k, de nem képesek a jogosultak által problémá na k látott jele nség szisztematikus kezelésére. A jogosulti fi gyelem ezért az utóbbi idókben egyre inkább a távkö zlési swlgáltatókra fókuszalódik. Az IS P-k két funkcióban is kulcss zerepet jálEz ana k a fáj lcserélők ellen folytatott jogi küzdelemhen. Egyrészt ők rlJndelkeznlJ k awkkal az informá<.;iókkal, mlJlyek üsszckijtik il I'ájlc!;
'"

u>

Többe~ közöt! ezzet prób.itkoztak a Vii!com ügyvédei a YouTube elten folyó l'eJ oon (von Lohmann, 201Ob~ E",ól'~ban pedig a Rapid,hara f~ilküldó szolgáltatóval szemben folytato!! pe,-ekben ,,,e,-iill fel eZ a kérdé •. Az egyéni fel használ6kkaJ szemben oz utóbbi Időben ismét divat tett sz 1Íg\l1"VI>,..,n "JX,m,g"';Qn . •"'7 a fdl".s:<,, ~16k perrel fe"yegetés~. ""'Í'I "ID' relatív ~I"cso,,~ ii""'''g f"iél",,, ti)rté"" 1""~11 kh'iili 111~;''''ID''''I.",,_ 1\ ki)l bél,_ "" 1 i)111~1le< p",."k " go.ul lnk képviselőinck sc", állnnk igaz.'n é,,:lckében.
i'"

tH


.~ FÁII.CSER~; n;CHNO LÓC IAI OHFINfC IÓ)A

nm

korlá to zásu jefcnti U7, iIlegiil is fájfc!>ae ellen j"lytutott jogi hurc ut"ls" \'éd von ulát. Mivel az öss zes többi közvetítő szerepl ő kön nyen pótolhutó. és a jele k szeri nt az esetleges kiesők helyére azonnal kétszer annyi új belépő áll. ezért a viszonylag kisszámú internetszolgálta tó \'an jelen leg abban a helyzetbe n. hogya háló zat fo rgalmána k ell enő rzé sével vége t vessen a fá jlcsHe teGhni kai lehetőségéne k. Az utó bhi id ősza k ban épp e7.•:rt fúj uk irány ult a legnugyolJb jjg)'elc m. A köwtke7"í fe jf! zd e küzd ele m igazi tétj éról szól.

5.3 A fáj/csere techllológiai defillíciója _A kultúránk szempontjából központi helyen álló szellemi tulujdon fogalmána k nincs olya n megfogalma zása , ami közvetlenül mcgfcl cltethető le nne a a ~ a bHt rakt infurmációs té r ka tegór iáina k. A~ info rmaG iós térben meg le het funto lni egy dokume ntum SZGrzőségénG k prohlé m
A fájlcsere az interne tre kapcsul ódó, j ellemző en az utt ho ni felhasználók szám ítúgúpf,i kii7,iitt zajló közw,tlen ud utcsere, uho l az egyes fcihasz nálók között zaj ló kommunikáció a kö zponti kapu őröket '" m egkerülve zajlik. A fdhasznál úk kÜl.ült zaj lti küzvetlen ko mmu ni káció e1],m,ír?l ,sérc, felügyeletére csupá n a kommunikációs hálózat fenntartójánuk vun techni kai le hetősége.

'H Ki a

k~p u M! A hagyományos. egy a wkhoz média világában az, aki a konununikádós folyamaiban központi szerepet játszó. a kommunikáció folyamatát ellenórizni képes e,Morrii.okat bhtokolja/ellen6.-zi: !61 sem hiányoznak elvil",ó ", ~1I~Tl ó"'"s,e V l'es $~,e,~plók: a c~"T ,,,l i ,,.áh s~-olg.iltatliw k (",h,1 p"I, I ~ ,, 1 H G()ogl~ ,'ag."" 1'" c""I~ ~ )ll tHI"idOHosai ",,,ll~tT dvileg Ltp"';' <~"'~pel j:\bd,al .... k a kommun ikrldós iufmstrukt 'trábm. ",ew~~tározó szereplők: a távközfő.i .zolg,;lta· lók, ""lll' a 1t,;ló",.I,,, ~;;Iii ll ~.. zközók ",unerik". !lOO" OOiló iT "",bo:ri nyelv", lefo"liló DNS-szolgáltatók is. Kfna iniernetet korlátozó erőfeszitései. vagy a Wikileak. nevlÍ, intemete. kiszi"árogtaló ol,lal eltiintetésénck nehézségei azonba" mm ftgyebneztetnek. HZ InMnelen z;.jI 6 mn uHuHikácl61 ne' " kün n}','- de Hml! ls telje.. éggellehetet. Jen ellenőriz"t , bo:folyásoJni,

C JPYnghted matenal

170 ' A

P2P-MLÓZO~ KO~A

A fiijkst:Tf' Ul, inl'::Tn.::t ulupjiiul sl,nlgiiló digiliilis hiil,,~ati t.::chnol"giiik használatának immanens következménye, e technológiák elválaszthatathm része , A hálózatra kötött számítógépek egymás közötti kommunikációjut lehetovti tevő ún. IP-protokoll'" a kezdetektiii fogvij egy primitív, tartalom- és eszközagnosztikus hálózat működtetésére lett kitalálva, mell' hálózatban a végpontokhun találhatú u intelligencia. Al. ún. end-tu-enJ hiil úz atuk miisik sajótossiigu. hogy azza l a t'e!h;le" lezéssel éL hogy m inden végpont egyszerre adó és vevő is: a kommun ikáció minden esetbe n kétirlÍnyú és szimmetriku s. A 90-es é\-ekben teret hódított, alapvetően a hroallcast modellre haso nlító. "Sy eros, központi szen'er által a buta. gyenge kliens számá ra "sugározott" lel érhe tő\'é tett), aszimmetri kus komm unikációra építő www-proto kol elterjedtisében - suk egyéh ok mellf,tt - az jMsmtt küzTe , hogy amint a~ inteTn.::t il 90es évek elején kilépett abból az egyetemi/ipari k örnyezethőL aho l létrejö tt, hirtelen szembe kellett néznie il szűk ös sávszélességgel és az otthoni számítógépek szű kös kapacitásaival. mely"k I"skönnyebhen a fenti kliens-szen'er logiklÍval voltak áthidalhatók, ,,19f:t:l-ban "gy il CompuServe-swlgáltatáshoz t"lefonvonalon (C';1Jt lukn zú otthoni sziimítúgép a tcvékenys{,sek vii l tozu to~ tárháza kijzül válogathatott oh'ashatoll Associat"d Press híreket. egy .CB-r",li{' s~imuliit"rrul. ,;set.::lhet.!!t tühl)i CS-tdhaszniil{,val. Je e-mailezhetett is velük. vagy hasmálhatta az elektronikus ü zenő falat. esetleg játszhatott. De ha egy külső cég szeretett vo lna szolgáltatust f" ileszteni a CS-előfizetők szúm~ra, ezt aligh ... tehet(.! ,'nIna m'!g automat ikusan. Még ha tudta volnu i~. hugyan kell a CS-szen-"reket programo~ni. akkor is s~ük.sége lett "olna a CS huz z:íjii ru liis~ra. A CompuSeTve u!;}' ... n kütütt ilyen jelkgú megállapodásokat külsó tartalo mbeszállítókkal - mint az AP -. nem egy esetben külső programozókkal is. de 191\4 és 1994 közüli. míg az előfi~e tők s~áma néhany százezerről kétmillióra ou Ném ileg leegvszer1lsf1\"e. a csomagkapcsolt hálózat lényege. ""iködése hasonlatos a postai hálózat nn1k<>déséhez. ahol ",Inde" (izenet megfdel ...... " fel "an cj"'ez\"e, és a hálózatot mdködtetó aktív es2l:oiizök (routerek) az iizeneteket (daraboha bon t"a, és n., egyt'S (!a,ahobt ese te"ké"l ero'l",~s'ól elthó "1""",,10,,1 " d,,",és al"pjá" H d", •..,tt "'\&I",,,t i,.~"y ftha tovfthhíljjk . I\~ .-.tvn""l, 1IIe1)'en a~ iizH"elek eljllt""k a frla,Jóló] ~ címzcuhez. v;íllozh~tu~k: a ]~il ó",t eg.... e. csomópontjai a terhcléstól f;iggÓt'u \Oih"zth~tll"k " lchc'ség~.. útvonalak kiiziil. i\lnl''''l6'beu egyik 'ov.ibhi< ,;st végző hálózati csomópont sem ismeri az állala továhbftotl üzenet tartaImát. Minden, a lliilóza toll továhbítotl üzenel ilyen módon jut el ~ leladótól ~ cúnzettig. I<'gven szó ~'ID' "..",,,U, ·ől, eg,\' 'iO\\'J'\\lte-"hle6 egy da'1Jbk{'i

.~ FÁII.CSER~; n;CHNO LÓG IAI OHFINfC IÓ)A

171

n ő tl.

a sl,o l gii l tutá ~ ált al kin ál t fun kcionill itiis alig viilto wt t. A Comp uServe-höz husonló szolgáltutók ese tében a z innováció a hálózat középpontjában történt a hálózat pe reme helyett. A PC-kne k egyetle n szerepe \'o lt : az adato k elj utt atása a z el őfiwt ők höz: a felhasználó kna k sem programozniuk nem kelle t tudniu k. sem arra nem vul tak k~ pese k. hogy a közpon ti swlgi\ltatójukt61 kül ön\oü ző t'c!t: k től vegyenek igén y1M ! swlgiiIMásu kat." (Zittm in . 20 0 11. 23 ,)

D c mé g a mii ~,)(l p.m;.m ként 28 1100 hit ii tvitt;l.;re k';pes modemek korában is iga z az. hogya háló zat alapvetóen a végpontok közötti kétirányú kommunikáció lehetövé tételére lett kitalálva. Ez, az ún, e nd-to-end. ge ne rativ IZittrai n. 2001J) felépités az. am i a hál ózat nagy sza badságfokát mcgt.: n:,mti: tdszőf<:ges készü fé k (:.~ a tfa k"zta tha tÓ hozzii, am i b.: ~zé f i a hállÍ zat i komm u nikáci ó nyel"ú t, és tetszőleges üzenetet to"áhbithat. am.!nn yihcn az a knmmuni kiieilÍs prutnkoll néhány ala p vet ő techn ikai szubcilyánuk megfelel. A 2UO ű-€s éve k második feléne k szélessáv ú robbanáscit követően, a még mimiig aszimmetri kus. de mlÍr haHnlÍlható nagyságú feltöltési s<Í"s zélcssóg'''' fehet;;,,!! tette, hogy il z otthoni Idhas~.nálú k birtok ii hun lú "ő gépek maguk is szefl'e rkti nt tud ja nak infurmácilÍt s ugá rozni (le kérhet;;"é te n ni) il tüljhi végpont sl,iim <Íra,'" Enn.; k f'ényélj,!Il immiir uz is érthető. ho gy a z II jelenség, am it az ezredfordu lón peer-to-peer forrad alo mként éltek meg egyese k. valójában csak a háló zat id eális m űködésé rő l al kut utt ere de ti - kurábban a techni ka i szű k keresztmetsw tek mintt csa k ku rfiituzutlan k i\' itde zh ~tó - ef k{' p~..., f<;s" k gyako rfat i m(!g\'a l ó~u fii ~iit jelentette (Mina r és Hedlund. 2001)_ Mi"el a há lózatra kötö tt s~úmít ó gé pek komm un ik ii cilÍját lehet.; vé tCI'Ü hól ózat i kom mu nik iicilÍs protoko ll II ke zde tek kezdetétől lehetövé teUe a kétirá nyú adatcserét. így a " 2Plo gi ka csu pá n a web kile ncvenes években j ellemző műkö désé n ek fényében tűnik új swrűnek . iIIet"e forrmlalmina k. A fájfcSI:rc tech n ika i/teehno fúg ia i j.: lentésélll: k t i s~.tii;o;iisa azért fo otos. hogy megérthessü k, mi t jelent a hálóza t szintjé n a z a jugtulaj dollllsok últal egyre gya krabhan m egt<Jgalmawtt c!viirós, hu!!)' a fiijlcscréh;

n' A .,iv"zófe.. ég-robbm.~s mellott érdem"" mogcmlítcn i azl. hogy az ADSL és kábonY

]"" Icchnofógiák nyol",in ál
C JPYnghted matenal

17~ . A P2p·MLÓZO ~ KO~A

húl " ?~tok on z~ j l" t"'rgalm~1 ~

lúv kü zlési S?"lgált~t6 ~ zÚrj.!, k"rl át,, ? z ~ . Erre ugyanis csak abban az esetben van lehe tőség, ha a hálózat fenntartója minden általa. a címze tt irányába to\'ábbított üzenetet felbon t. azaz az ún. Deep Pa(ket lnspec tion tec hnológia felhasznál~sá\'al megvizsgál. és megpróbál következtetni arra a tartalomra, amit a vizsgált csomagok hordozna k. Ahhoz, hogy egy szulgáltatú Mrmit (legyen ul. vírus. spamli zene!. terro risták közötti kommunikáció, vagy engedély nélkül sokszorozott holly· woodi film) azonosítani és szúrni tudjon. minden csomago t meg kell vizsgáIn;' és ennek a ténynek a szeróji jogon és az egyszerú fájlcserén messze túlm utató következményei vannak az digitál is hálózatokon zajló ko mm u nikáciú egésziíre. illetve arra II túrsadn lumra. melyne k az jlyen hálózatok ad ják a kommunikáciús inl'mstruktúrliját.

5.3.1 A TARTALO:"lAGNOSZT1 KUS TÁ VKÖZLÉS l SZOLGÁLTATÓK J ELENTŐSÉGE

Egy kommunikációs hál ózat végpontjai n~'ilvánvalóan azért szerveződ· nek hálózatba, hogy információ! f_'lCn)ljenek egymással. El. a célja a postai hálózatnak ugyanúgy. mint a telefo nhál ózatnak: egyenrangú felek áll· nak egymással horizontális kapcsolatIJUn"". ahol minden egyes "égpont ad ó és \'cv6 is egyhcn. A hárki u bá rkihcz kupcsolutot lchdö"p tevő hú· l(jzatok jellcmr,Úen tanalomscm1cgcsek: aháIMat kiizömllÖs n áhnln t.-.. vábbított tartalmakra né zve. s így nem is tesz kísérletet az üzenetek vjzg.. gálatám és szúrésóre. Ez a megállapítás annak ellenére igaz. hog\' mind a postai. mind a tele fonos hálózat ese tében az állom fenntartja magá· nak a jogot arra , hogy az e hálózatokon zajló kommuni kációt megfigyel· j.!. ilh!tvc hiwnyoS tnrtillmil kat k iszúrj űn. Ez il jog állilmi mo nopó li um. melyet sr.igorú szahályok hás tyáwa k kiirhe (;s v"denek az ahú7.u st61."~ Ez a definíció nem jelenti azl. hogy az egyes v(\gl'0n loknak sl.imme1rikns kapcsolal· hm ké'lJene. ""gy éppen lehelne állni <"g\lItássru. A teljes szinunelri~ minden bizony· nyal oly"" sávszétes>ég-kapaclhht küveldne meg, metynek blzlo>itá>1l ma még n~.. n megoldotL ... ~1"gy;trorv.~gOI) " pOSIMól sz616 111(l2. évi XIX. Ii;r"énl' 27-2a. !j--<' relld~ l' e •. ;k "rr61, h",.,\),,, post", ""olg;Ht"tást " )'I'jI6 ~lg;Ht"t~ " 1'0<1"; <~"lg;íll"tá.; <~~rd"l'« tcljosílóro ""rán. v"gy azz"l ö ... zcfiiAAésbcn ludomil.ám jnt.oU Im:éltilkot. mo1g,intil' kol. üzleti é. üze~"i titkot kötele," lI",gt~rt"ní. ";,l~mint ~ ",,,,nélye," ad"t(}k titok l~lll maradásárót gondoskodni, é;; ezzel összefüg)\ésbeu a záll postai küldeményi nem bonlhalja fel , Az elekironikus hírközlés esetébe" az eleklron ikus hhlö.zlésr051 szóló lOO~ , évi C. IÜ I·vény 155. ~ "lOlJdid ki d kÜzlé. hlzahlla.ságiÍ"ak küvetehlJényél. A kO"Ullllllih dú blzatmasságA" "k korlátait a ",ndúr~ot szúló \9(1.1. évi XXXIV. OM


.~ FÁII.CSER~; n;CHNOLÓGIAI OHFINICIÓ)A

1 7~

Biinn,mnyi privát, Ül.!f,ti, kereskcddmi .;r,kk,)t >;<'iM'; üzcnet is tlllálhatú ezeken a hálózatokon, illÍr erre számos techn ika i lehetőség akad , senkinek sincs joga ezeket az üzeneteket lehallgatni, szúrni, felhasználni : sem a hálózut fenntaMIÍja, sem más nem ctlllzúrázhutja a hállÍzatoL"'" Az internetmegjelenést követő i{lőszak konvergenciafolyamatai elvezetlek tJgy OIYijll állapothoz. mtJfy ben a hálú~ati infrastruktúrát ftJnntartójüz,)mclt,;t,; válla latok hiMe!en 1ii],1) ponton is érdekeltté vólnuk a semlegesség újragondolásában, és esetenként felülvizsgálatában:

•

•

•

lorl,,/um- 6 infrw;lruklúm-vá!l"latok uz/eli konwrxfmciájrl moliválja a Hemlegessé8 fe/adá.~ál : ugyanaz a vállalat mindkét tevékenységgel foglalkozik. esetleg lelÍnyvlÍlIalatokon keresztül érdekeit tijrtijlomprojektekben, s íg)' é n lektJ lt ItJh€t abban is, hogy a hálózatán a ~ajiÍt tartalmait részcsít ~; dónybcn oz injms/ruk/úro·,'állu /u/ok kiszolgál/u/ottá vá/nuk U hálózu/uku/ használó lechnul6giúk piacán zajló inn oviÍ<;Íónrlk, ami azzal jút, hogyahálózatszolgáltatók jobb esetben csak az üzleti terveik sarokszlÍmait kell újragondolják, rosszabb esetben a teljes üzleti modelljük mtJgváltoziÍsára kényszeriilnek. újrmJ.:j1niIÍIÓr/ik az injrIJslruktúrll-szvlgálta/ó jo){i jcll)/{i.\'sé}{l-' oz állalu /ovábbitotl tartalommal kapcsula/mm , és a jogalkotói. j og~lka lm azúi oldalton l)() kOivt;tkczdt cseményt:k nyomun olyan kötelezettségei keletkeznek, melyekkel korábban nem kellett számolnia.

A fenti h~rom lehet,; ség közül e~úttal a~ e!!)(jvel nf,m foglalko1.om, mÍ\'e l a kétféle tevékenység jogilag és s1.en'ezelileg jellemzően jól szét\'álasztható, és szé t is \'álik, a rejtettebb .szinergiák" viszon t e vállalatcsoportok belso üz leti titkai. és tJzért tetttmérés iik meglehetosen kOi rülménycs.'"

türv,;"y n\l. §-l, smhilyo~"," . /\ Rc"d6r.ég hirói c"güdéllvcl hn"c",lu\;:,,,,,;,,y dki~ vetésének megelőzésére, felderítérere, m<'gSzakiL"lsára, az elkövető kilétének megállapítására, elfogásárn, körözött .zemély felkntatására, tartózkodási helyének megálla.pitásárn, Lizonyítékok ,neg>ze,L("", céliáLóI il ;úJro. hu"csekb"~n.v,,l: ""etéoon 1... 1 levelet, egyéb postai kiildelllényt. valamint a telefonvezet~ken vaRI' azt helyett""ító "hk'úJ~~1 re"ds~er~k úTjá" ">v,~hLfTott kijA,:s Tar'ah"jt "'~gis",erheTi, ~~t led", ik~i ",d;.ii~"'" r'igúlhelt." ... Amikor fény dcriil arm, hogy ez méw~ mcgtörténik, anunk a botrányon kivül kO" moly hüntetőjogi kij""tkezlllényei is '<Írh"lók. II.Z iizleti srléníbom ,,~ e!n \l"lf t évál,..n kideriilt lehallgatási ootrányokról Jásd: (Boston. 2(00) '" Részben ide tartoznak azok a nagy port lelvert esetek, runikor amerikai távközlési ,zolgiillatúk (Cmnca,t. AT~T, \'~,ü.onJ "wgak"d
C JPYnghted malenal

174 • A P2 P-MLÓZO ~ KO~A

5.3.1, l Az in lf:rnCI.~70lgliltlllók ti!; " .w:mlcw·!; szolgáltahi,l'

Annál nagyohh nyilváno~s~go t kapott az elmúlt é\'e kben a távközlési szolgliltutók uhhé]i törehb;t!. hogy llZ üzleti motldljeikrc ulupvdó hu til~t gyakorló tartalomp iaci és technológiai változások negatív hatásait csillapítsák, Hl etve azokat a javukra fordítsák. Alapl'e tően kétféle módon gyakorolhatna k hatá~t a hálózat fenn tarMira azok 11 hurm a.lik fel " k, melyek il há l"'zatot hll~znliló t.:chn ológili k. szolgáltatások innovációjával foglal kozn ak, Az elso csoportba awk a tt:chnol"'gi ~ k tartoznak. mdyck a h~l{,zat fcn n tartójának alapvet.; üzleti kompetenciateruletén okoznak változást. Erre a típ us ú inn ovációra a klassz iku s. tankönyvi péld a az ún. Voice--o\'er-1P (VOtp1 szolgáltatáso k megjelenése, mely a hagyo mányos telefons wlgáltatáshoz hasonló hangkap~solilt kial ll kitáslit teszi lehctó"é standani internetkllp~solllton keresttüL A VOIP-swlgáltatások ~ táv közlési váll~latok alapve t;; üzlet i tcvékcnységéhcn, és annak is az .~ddig Icgjüwdclmcz.;hh szcgmensélwn, a nemzetközi hiváso kb an oko znak drámai bevételcsökkenést. Az addig leginkább jövedelmező nemze tközi beszélgetéseknek e~'i k pillanatról a mási kra megjelent az ingyenes alternatívája. mely kikényswrítette a teljes tc lcknm üz leti mn. lcll ú j ragon. lolli~ál. Ebben at át ala ku hisban természetesen az is fe lmerül! lehetóstiw ként, hogy a hiilózatswlgált~tók nemcs eg)'sl.crúséggd kiszúrik a VOI Pforga imat a hálózatuk ról, vagy az il yen szolgálta tást használó elő fizetőknek magasabb díiat írn a k elő (Anderson. N .. 20061. ám eze k a prob úl kozlÍso k rend re fennakadtak a helyi felügyeleti szervek versenyst,mkge~ségi dö irli~ain .J.<2

A háltÍzulszolgáltató kra leselkedő más ik veszély az, hogya hálózatukon zajló inmwkió .:xtra hf!ru ház~ ~t t.:sz szíi kségessé ~Z inl'rastruktú ru oldal án , de nincs mód arra , hogy részt szerezzenek az innováció termelte jÖl'edelemből. Az in temetfelhasz nálás átal akulása alkalmi, keskenysácenzúrázás,"" egy !'earl Jam-konce. t Gemge W. Bush t kritizáló szelete (Anderson . ZOO7). va&,' egy abortuszl'árti civil sze,vezet emelt dija. SMS-szolgáltalása (New )'0 ,.]' '111,,".. , ZOOn

.. , II k~,.désben relevám még az az egyeJóre kétséges kimeneteh1 közdelem, aJnit az iPhon.,.t R,-;lrtó "PI'I~ ,-;llblat f"lytat " kés>;iiléle" tdefo nf"" k clo ,,~l i Lisl leh~tóvé I(,vli kiil,1i fejle"'.tIiHel, liihl.>ek kii,iitt " (;')<'gl",b,l. ill ~I,,~ " Skl1''''l'at }\~ "'pple Hdd i); rcndre ki liltona azokal az alkalma",iwka l az általa ü""mc1lelelt nlkalma",i>-l'inctY klkedil iék a z Appl~ mellett a késziiiéket forgalnu,zó mobilszolg.iJtat6 hangSZlllgáltatásail is.

C JPYnghted matenal

.~ FÁII.CSER~; n;CHNOLÓGIAI OHFINfCIÓ)A

175

v6 haszn1ilatbó l alwu ys .. m szélcssávú tdhusználásru a péhl u arra, hogy

hogyan alak ul át alig pár éven belül az internetszolgál tatók (Internet Sen'iee Provider. ISP) addig ismert üzleti modellje."" Azon túl, hogya I'égfelhasználók egyre nagyobh arányban használják ki a nekik értékesített sávszélességet. robbanásnak vagyunk tanúi az online swlgáltatások sávszélességigény", kapcsán is. A (nagyfelhontású) aUtliol' izllÓ lis turtulmllk onlinf! 1itvitclc '!gyre nagyohh ur~nyt husít ki uz egyébké nt is évi 25-30%-kal növekl'ő (Burstein, 2008) intemetforgalomból: az egyes jelentések [Kim. 2007; Sch ulze és Mochalski. ~009) 7-W'Jb kiizé t",szik a streamllft audiol'izuális tartahnak arányát a t",lj",s inwrnIJt forgalomból. A következő oldalon az utolsó ismert mérés eredményét át>riiwlú grufikont láthatjuk. A hm:zát'érús-smlgáltutúk számára a forgalom nüvekediisének mért,ík,~, illetve a felbasználók által szalHldon hagyott kapacitás mennyisége azért kulcsfon tosságú kérdés. mert ne kik kell állniuk a kapaeitásoo"ítés tetem",s köJtstig",it, miközh",n a kiskIJresk",dllfmi árak a wrs",ny miatt folyamatos nyomás alatt állnak [European Commission. ~008), A kapacitásIlÓvítéshe türtént htlnlházás ",rmlménye IJzzllf szeml""n az aud iovizuális tllrtulumswlgiiltatúkn ii l csapúdik le, Vll~' még f;sa k ott sem. ha u fiij lt;s~' rélő hálózatokon térítés nélkül csereberélt tartalmakről van szó. A szűkös k apacitásokből szá rmazó torlódások kezelése. valamint a turtulomswlgáltatóknál ktipződő jövedelIJm IJ!!,v részének ~ppropr i á-

,n Az intemetszolgáltatók üzleti modellje ~ legutóbbi idl'ikig azt a modellt kóvette, hogy a rendclkczÓ'Siikro álló gc,inchálózati kapacitást a végfclh~sználók fclé sok.zorosau tt\lérték""itik , 8ZilZ a v"gfelhaoználólmak ért~k,,"i lett hozzáféréscsomagok ka p"citá"illak ósszege sokszomsan meghaladja a gminchálózati kapacitást. Ilzt csak ,igy I"h~li k "'~g, ha a vl'gfd has~",ll~i cw",ng"k egyfaji" ",nXÍl",Uis elérhető ",1,' s,kl~6,ég';rték~t jdi>l""k, • abbul br"n~ k , hogy ~,. egy'" fd lu,,;,,",r.!ök ,,,,,,ek ,, lIl"x,,,,ális kap.~ci táSllak átlago""ll csak tóredékél "eszik egy adolt idól'manalooll ig"nybe. Ez a feltétele,iis az ".,~i1)llnutriku" ,,1"I'WIOOH soW"c"&" I"I' (1 weh J.U e!
C JPYnghted matenal

17!) . 1\ 1>2P."'~LÓZü K ~üRt\

lásánuk ig énye. sok ~gyéh tónyez;; mdl~tt'" ahhan tesz ik órdc kd tté a táv közlés i szolgáltató kat. hogy az általuk továbbított forgaImat anna k tartalma ala pján osztályozni. és eze n keresztül e II enőrizni tudják. Az eIIenórzés leginkább általá no s - és legkevésbé in tnlzÍl' - mód ja a korábban korlátlan ként hirdetett internet-eIőfizetlÍsek adatforgalmána k limitálása, illetve a fugyasztó k ada tfurgalom swrinti árd isz krimimiciója. Ugyan a reklámanyagokhan móg mindig minth" aZ inten1P.tk ap(~~()lut ~ bessége lenne a fő é rték. az egyes csomago k közötti különbség valójában a forgalmazni engedett adatmennyiségbe n van. Dél -Afrika Dél-Amerika Kelet-Európa

Németország Dél-Európa Közel·Kelet ~$Zilk·Afrika

Délnyugat-Európa

25%

0% .

P2P

• web

Standard. Játék

•

50%

75%

St reamir>g . VOIP . l, meretlEn

100%

IM .Tunnel

5 ,2 dbm Az eSJ"s protokollok részesedése «z in/eme/cs !QrgoIQmból'"

Az ellenőrzés következő lépése az ú n. puha forgalomszabúlyo zás (50ft traffic shaping) , Ez az eszköz egyswrre avatko zi k be az ada tforgalomba protokulI és at elófiwtó szintjén. és képes arra. hogy a csúCS" idúlJcn nagy mennyiségű ada tárarn híssal jár" protokollok által ig{myhe \'ehctó sávszélességet visszaszorítsa. és a csúcsidőn kívülre korlátozza. Mindalldig elfo gad ható ez a gya korlat. am íg az transzparens. előre bejelen tett és mindenekelőtt protokollsemleges. tehát a célja a zsúfoltság mlÍrséklése mIdig. amíg a sávszélesség oovítését célzó beruházások meg nem tö rténne k. Ugyanaz az infrastruktúra, amelyi k [ehetúv{, tes1.i a pr"tokolls,~m l,~ ges zsúfol tságcsökkentést. azt is lehetóvé teszi. hogy - mint ahogy azt '" Ilyen ösztönzők még ~ kéretlen reklámlevelek sziírése. ,1m..,\:;. botnctek és egyéb számítógépes kártevő\:; megállít;;sa, ~"b, törvénybe ütköző tartalmak 11'1. g.."rekpornó] kiszilr6se. ", Fo",,,, [SeL "l"" és MoclIAlskl. ZOO<J )

C JPYnghted malenal

.~ FÁII.CSER~; n;CHNOLÓGIAI OHFINfCIÓ)A

117

a VOI P-forg~lom korliilázásáru lett eriit'e~?,il,!~~k ,~".;téhen már láthattuk az egyes szolgál tatók a saját üzleti érdekeikne k megfelel ően szű rjék az általuk közvetített adatforgahnat. Az utóbhi évekoon a hálúzut semlegessége körül komoly érdekkülönbség és konfliktus bontakozott ki az interne tes iparág egyes szereplői közüt!. Az egy ik oldalun a túvködósi szolgáltatók. illetve a szer..:ői joguk tu lajdonusai vunnuk. akiknek elemi értlekük u húlózaton zujlú uduttiorga lom szabál~'ozása mind protokoll. mind tartalom s?.empontbóL A távközlési szolgáltatók ezzel az eszközzel kordában képesek tartani a sá\'szélesstiget in tenúven használú felhaszn~lóikat. előnyhen tudják részesíteni saját szolgáltatásaikat a versenytársakkal szemben. ille tve az e{ldig ve lük kapcsolathan nem álló tartalomszolgáltatóktúl is jüvedelmet tudna k heszedni az alapjún. hosy azok m,mny; súvsl,élesstiget hasl,núlnak a hál,,zaton. Az adatok csoportba sorolása aszerint. hogy milyen gyorsan és megbízhatóan jutnak el a végfe lhasználóhoz, nyilván nagyszeru lehető stig arra. hugy a legnagyobb adatswlgá ltatókat. mint amilyen a YuuTube. fizetésre lehessen kényszeríteni. A hálózat scmlegessége mellett épp ezért egyrészt a GuogJe és a tü l.. hi nagy online tarta loms?,olgáltlltú lohhizjk. músr,;s?.1 létrejött egy sz,;les, felhasználókat. aktiv istákat. innovátorokat egyaránt tömörítő koalíció az általuk Net ne utrality-nek nevezett koncepció mellett. Ellehetetlenül az innuvmszolg@atúkk"nl ki~zurulnak al, online szolgáltatások piacáról. Ráadásul a végfelhasználókkal kétszer is kifizette tik ugyanazt a szolgáltatást. egyszer a havi előfizetési díjban. és egyszer a tartalumszulg
C JPYnghted matenal

17ft· A P2p·MLÓZO ~ KO~A

a ".;mlcge1;"';g'~t sér1ü s?,.,lgáltatúi ptúhtil kuzá""kkul s~,;mhen. M ~"téSl,n;1 az inte rnetszolgáltatók is tisztában vannak azzal, hogyha saját é rd ekeike t követve e rőteljesen elkötele zi k magukat egyes protoko ll ok. szolgáltatá· sok. tartalma k diszkrimimÍl;iója melllJtt. úgy szembe kell nti zniü k ~zok· kal az eddig a pálya szélén várakozó érdekcsopo rtokk al - így például a sZlJrzói jogi jugosu ltakk al - is. mIJ lye k szinttin tirdIJklllte k II hálózati fur· gal um dlen úl"l,,;sélj,m.

Hu~' me ,ldi g és milyen m';r1{,1, ig mara.lh at semleges a telekomm u ni ka· dós infrastruktúra. abba egyre nagyobb beleszólást követel magának e~' ed dig közvetlenül a konlliktusba n nem ,;rintelt fd . a legnagyob b szerziii jogi jogosultak köre. l\Hnt láttuk, a protoko lL vagy éppen tartalo malapú fo rgalomszűrés és 15zabályuzás e(h lig az internetszolgiÍltatók és a tarta' IOffiszo lgáltat<Í k (egészen po ntusan onlim; turtulomd i~ zt ribú to ro k ) kii ziini kérrJ(,s volt. Az internetes fo rgalom jelen t ős r,;sz{, t a1.Onban nem a jól definiálható. rögzíte tt törvényi keretek között m úködő tartalomszolgálta· ták generálják. hanem azok az internet.yégfelhas?náltÍ k, a kik különbö ztJ fájlcserél ő technológiá k segítségével egymással osztana k meg külö nbö ző. nem egy esetben szerzői joggal véd ett ta rtalma kat. Ennek a fu rgal om· nak ninf.s olya n kij nny,;n n ~ \'esit hctő gaz dáj a, mint mo nd juk ~gy a ud iuv i ~ u ;Í l is stream n.:.;k , amit egy nagy te!evíz iótá rsas ág te57. e!úhetőví, a7. interneten. Az interneten nem hiányoznak a:wk a szen.tJ i jog múküt!ése S7.empont jából kulcsfon tosságú szereplők , azok a kapuőrszervezete k. amelyek oroszlánrészt tllllna k vállaln i a szerző i jogsértése k sziÍmúnak korláto zú' sáh an (\Vu, 2003IJ, 137.), mc rt clég k,;\·,;scn van na k a h huz, hogy " clük s?em hen " rv,;nyesíte ni lehes".-;n a jo gi kÜ\·etelmúnye ke t. Ezek a S?ervezetek azo nban nem fedik le az inte rneten keresztül zajló felhasmáláso k min d egyik{,l sőt. aho gy a7.t láttuk, valój aban csa k a fo rgalom kisebbik részé t képesek elle nőrizni. így az internetszolgáltatók ab ba a helyzetbe kerültek. hogy ők. és csa kis ük ké pese k betölteni azt a z ellenürző s ze"';pct, ami ku rábha n a kiu,ló k, rá, lió- úS te!t;"iziútársaS1Íguk , ele ktroni ka· gyártók sth. tiiltii tte k he. A so k esetben nyílt forriÍskód ú fájlcse rél ő tech nológiákon a végfelhasználó k közüli ?ajló ad atforgalom szabalyo ziÍsa kétfdeképpen képzelhe tő el:

C JPYnghted malenal

.~ FÁII.CSER~; n;CHNOLÓGIAI OHFINICIÓ)A

(1) protokoll"" súntell,

17\.1

U7:a~ u~

')gyu zon tedm ol<,>giát husznál ó kom munikáció teljes s7:urésévelj korlátoztistivul, illetve (2) a forgalmazo tt adatok megvizsgtilásával - azaz a felhaszná lók egymásna k Hánt kühleményeinek felhontásavijl és esetenkénti meg\'"izsgálásával. Épp ez utó LJbira próbálják rákényszeríhmi a ~zerzói jogi jogusultak az internctszolg~ltut<,>kut. A? elmúlt tíz évhen először a fáj l,;seTilő tech nológüíkut fejlesztő. üzemeltető cégekkel. majd az egyes felhusználókkul szemben folytatott jobbára sikertelen jogi küzdelem ujabLJ állomásaként a jogusultak az internetszolgáltatókat vették célba. A bírósági döntéssel ellehetetlenített fájlcseréló hálózatok - mint a Napster. a Kazaa. a Grukster -, illetve e a hálózatokon információs hubként üzemelő wehul da luk hel~'éhe már al. elmaruszt <'> ít élf,t m~Sllapján újubhak Mpt,)k, A sok tízezer perben elmarasztal\. vagy peren kívül fizetésre kén yszerített végfelhasználó példája sem volt elég elrettentő erejű. Az internet tökéletes másológép: . I\Z egyik legalapvelőbb fun kciója uz. hog)' lemá" soljon minden lel/el, minden betűi. minden gondolotol. amil szörfölés k"zllfln elililünk.. 11mlg az inlemill egyik sorkIÍból rt m(hiklw illjut eKr üz,," n(;t, lj komm"I1iklÍció.~ protokollok $7.lÍm l,,/on mli,,·ololol h'.~úIcIWk ról" útkö7.ben . A technológiai cégek nagyon .~ok pénz kereHnek oZ7.ol, hogy olyan berendezéseket árulnok. amik ezt a \~geJálhatatlan másolást lehe16vé tl1szik. Minden egyes. u vi/ág lxírml1lyik számitóg4p11n vu/uha meg;elenl adut. másolutként máshol is meglalrílhu tó. A digitális gazdaság tehát nem mri,~. mint (! másolfllok végifIlen folynmrt. SzemlJiln (I mech {jfi iku ,~ kor Iűmf;gl:.\"i~n dúá/lilolt duru/)juil'lJl, 1:7."k u m,h %tok nem f:.!O'.~·7.I:rúeIl olcsók, de e&veneHen ingyen I'onnok. - (Kelly, 2008) A távközlési szolgáltatók felel őssé tétele az általuk továbbított tartalomért enne k il másohígépnek a megállítúsára tett kísérlet. A szabúlyozó hatóságoknál. a LJíroságokon. illetve il tárgyalóas zt aloknál zajló ko nfli ktusok három területrt) terj"dnek ki,

• • •

az in ternetszolgáltatók tartalomszurésre való rákényszerítésére. egyes weboldalak elérhe tőségének blokkolására. illetve a jugosulta k által áta.lull a.latok alapján a felhasználúk clúés"ne k korlát,mísára .

... A prolokoU sz1Íréséuck kérdé.., részbe" azén mcriil fel újm "" ,ijra. mcn a szcrzői jogi j"go,,~lnk ,if ini a ""'''psler ellcu sikere""" lcfolylnloll per egyik I""nl"';g" 'IZ voll. Itogy mfg egy konkré! szotJ;állalá, perbe fogIta ló. és a mrucödése feJszámoJhaló. a,~ dig egy I'rolokoll~a1 ugyauezt sokkal uehezebb megleuni. A fájJcseréló technológiák f~it~szt,,1 f&\' tudat"",n 'Houluttak ~t II szolgáttatá, feit~,zI~, Ir
C :JPYnghted malenal

illO • A P2 p·MLÓZO ~ KO~A A~ i ntem';t~wlg~ltu túk

reakciója u s~erzü i j o go ~u l t ~k tartal"m~~úrési elvárásaira korántsem egységes. köszönhetően anna k, hogy még az Euró pai Unión belül sem kö nnyű egyértelmlÍen értelmezni az egymással gyakran konfliktusban levő EU·dire ktív~ k at. illetve helyi implementáció-ik at. A számos eset közül néhányat érdemes kiragadni. Függóben van a uelga sterzük. zeneszer~ük és kiadók társaságának (SABAJl..1) pere a hel ga int,)rnetszolgiiltató Scarl,!t dkn. mdyn,; k során a7.t k,;rlék. hogy a bíróság köte lezze a szolgáltatót arra. hogy az szű rje a SABAM által képviselt alkotó k véde tt mlÍve inek fájlcserélón való forgalmazását. A pe r meglehetősen mess~e van még a nyugvóponttó L nemcsak a~ért, mert nem egyértelmű, hogy a rendelkezésre álló technológia képes lenne hatékony~n észlelni és kis~úrni ~ felh~sználó k kö~ötti kommunikációhól bizonyos. esetünkben II szerzői jogi jogosultak által m')gne\'e~ ctt tartalmakat. de azért is, mert kérdéses, hogy az ilyen gya korlat nem eIJentéte!loe a jelenleg érvé nyben lévő EU-szabályozással.'" Az európai kontine nsen az internetswlgál tatók a bíróságokon próbálják megvéde ni magukat a szerzói jogi jogosultak abbeli igye kezetétől. hogy az általu k tová bbított tartalma t ellenürizniük kelljen. \' ~gy egyáltalán. hogy il jdenleg érl'ényhen 1,;1" ; s1.aIJiilyozús clüinísa in túl fc!d,;sséggel tartozzanak az előfizető ik esetleges tön'énysértő csele kede teiért. /l. lind Olaszországban . mind Dán iában a szerzői jogi jogosultak bizonyos szervezetei megpróuúlták elérni. hogya helyi internetszolgáltatók ~ - ~ OU9 tavasziÍn nem jogerósen szerző i jogsértésben való közreműk ödés hen hűnö~ne k talált - Pirate Bay-szolgáltatás eliirhetőségét az elóflwtöik számára korláto~~ú k . A töhh forduló han lo,ajlott po;rd során u hín')s~g Olaszországban a jogosulta k kérését elutasította, míg DiÍniában elő írta a ti ltást a szolgáltató számára. WI (Angelopoulos, ~ ou91 A jogi környezet tisz tázására. egyértelműsítésére a jogalkotói szin ten több o rszágban is történte k kísérletek. 2009 elsó felében a francia korEleklroni!:n, Kere,kedd en",;1 szóló 21)()<Jj ll/EK ;r;ínydv I~ _ d H e kin,,,,, köt"lezellséget, "mell' szerint jogellen~" t.",~kenységre utaló tényeket vagr köriihnényeket kellene kivizsgálniuk," Ug\'an AZ [o,lerneTe6 Sl<~",~i log,<,rTJ!se. jv,\! ,,'egITélke ror>!" "'ét; P.;\"' OS S''''''l'onT rel",~r;il H <~~l;\ .. ~s véle'''''''')'nyih'.'"ít,h ",,;,luulságM61 a~ ",latv""l"],,, i ""M ly""';;;:;' " I", hct.~g"" szcmpontok rószle tes i,nwrtetésétó) c!tekinti;n\:. Ez iigroon lásd például:

" , II"

(1'"I"di. 211QI!j ... Hiába volt a dán birósági ,löntés, a Pirate Bay rendszergazdái és felhasználói szinte azonnal. sikerrel játszották ki a távközlési szolgáltató forgalmat s.z1irő intézledkeit !&v d biróság! döntésnek seHu"jf~4e gyako..!"ll rdL'\'a"c~"la "j,,~ ,,,ár h" H jogi S,\'.... wlmn téuyétől elteklHtiink .

•.

C :>pynghted malenat

mú ny töiJhs?,ür is megkíiS<'i rclte ~~ in ternet~1.olgúltut{, k u t "rru küt,~ l e?,ni. hogya jogosultak ált al gyűj tött adatok alapjá n. két figyelmeztetést köve tően. hannadjára függesszék fel a jogosultak által szerzői jogsértéssel vúdolt 1J 1 6fizIJtő intHnlJ t-hozzúféresét. A sZIJrz6i joggal \-édett tart alm ak in terne tes felhaszn álását fel ügyelő szen'ezet elnevezése után HADOPJként ismert tö rvény javaslat ot végül 2009 őszén tör l'énylm ik tattá k, A Ihmc iu modd llw n teh át u~ udutfo rgulo m nWll ito nn;isu n,;m l'cl ud"tu az inte rnets1.olgáltatónak. de a jogosultak által átadott adatok alapj án kötelessége len ne az elő fizetőt szankc ionáln i, A francia modellbez hasonló, u in ternetszolgúltatót monitorozasra nem kötelező , de a jogosultak által átadott adatok alap ján a felha sználó ellen töb b lé pcsős szan kcioná lási metód ust bevez\Jti, re m Iszer meghonosításúra tmJh kísérlet is történt, e7,e k eredménye ígen vegyes. Nbn eto rs~óg (Roeltgers, 2009). Új Zéland (J ayasuriya. 2009) elve tette enn ek a modellnek a bevezetését. Az l':ufÓpai Parllllllen t is több olyan jelzést adott , mely szerint nem támogatja az áll ampolgá rok intemlJ t-hozzáfiÍrésé nek meg\--onlÍsát (pi. 2006. ~ 009 1 . Ez zlJ l sZ\Jmben az ír tÚl'közlési szolgiiltató Eircom pere n kívüli megegy,mí~iJen vállult" " modell mú ködl
C JPYnghted matenal

nn '

A P2 p·MLÓZO ~ KO~A s~\ín;sét

Ichf;t,;v,; tev,; tcchnolúgiókat al k ~lmal.~~nak, ha S1.üvct*gi Uimogatásban kívánnak a jövőben részesülni (Esguerra, 2008), A fenti esemén~'ek ti sztán kirajzolják a távközlési szolgáltatók előtt álló le het6ségeket Nyilvánvaló, hogy amennyiben nem tudj ák a törvényhozásokban biztosítani. és/vagy a bíróságokon meg-;'édeni a tartalom- és protokollslHnleges müködésüket. és nem tUllják magukat jogi értelemben elszigetelni u fclhusznál úik óhul \'úg1.f;tltevúkcnysCgc k jogi kiivt:tkczrnúnycit,; L úgy iguzából kétféle szerep közül választhatnak. Jobbik esetben uz ISP-k csupán rendóri szerepben kell majd eljárjanak, s a hannadik felek - köztük a swrzői jogi jogosultak - instrukciúi alapján. az általuk átadott adatok birtokában. jobb esetben bírói jó\'á.hagyással. rosszabb esetben a utomati ku san. csupán a gyan ú alapján kell majd korl iitozniu k az elófizetőik hoz?MéN;$ét. Az JS P-k cl,;tt áll,; rosszaLhik alternatíva UZ , ha ne kik m(\guknak kell kiépíteniük és működtetn iü k az ellenőrLés infrastruktúráját. Ez utóbbi megoldás azt is jelenti. hogy a kommunikációs folyamat utólagos ellenőrzése és szan k cion~lása kiegészül az előzetes, auto matikus ellenórzés képességével. ami iro nikus módon a HI. században felszámolt előze tes engedélyeztetési ren dszer visszaállítása ként is lehet értelmezni. a7.zul a küWnhs';gg,d, hogy a7. ,Jllcnőrzé~ hutósf"ku a 21. sZiÍ1.a,li t'lchn, .. lógiai fejlettségi szintet fogja tükrözni. Hogy képet kaphassunk egy ilyen vil ágról. nem kell messzire mennünk. 2009 júliusában sok eze r e-kö ny"olvasókéSllülék tulajdonusa szembesült azzal. hogya készülé ket gyúrtó és forgalmazó Amazon \'állalat egyik pillanatról a másikra letörölt a készülékNjl két, elektronikus funnában megvásárolt kön}'\'ct, mert kiderült, hogy azok 'i>rgulmuzásám a cég n'llll vult jogosult. A k,;t kön~'v Orwcll 1964-c és Állatfannja volt A digitális hálózaton a fájlcsere csak egy a felhasználók, illetve a végpuntukhan tal~lha tó eszkiiziik komm u nikációj~t I",író t",rminusoknak _ Lényegé t. eszközeit. technikáját illetően semmiben sem különbözi k bármilyen más int~rm)tes infrastruktúrán zajló kummunikáci6s aktustól. Ha a fájlcsf,re kapcsiÍn. u ~u,rzói joggal v(;.1,,1I tartalmu k ti>rgulmuz~s~t k"rlátozandó kiépül az előzetes ell enőrzés és szurés i nfrastruktúr~ja , ha megszunik a protokoll- és tartalomsemlegesség előírása , ha partik uláris érdekek ~I<jtt megnyílik a leh~t,jség a kommunikációs hálúza ton zajló forgaIum bi zonyos elemeinek kiszűrésére. úgy az online kommunikációs infrastnlktúra totólis ellenőrdisénHk k6pességét tess~ük lehet,;vp'. AJ. intemetes kommun ikócioí korlátoz{isiÍ\ nyomon kiivetó op,mnetke zdeményezés"" tan ús~ga szerint a föld egyetlen országa sem mentes ,.. hUp ://opennel.net/

C JPYnghted malenal

.~ FÁII.CSER~; n;CHNOLÓGIAI OHFINfC IÓ)A

IU~

a7.0ktúl a pn')h ál k<Jl~áook t<Í 1. m,!lyck az vnUn,! t"r\)fm mcgjcff,nü tartalmak körét próbálják valamilyen szempo nt szerint ellenő r izni. szúrni. A di ktatóri kus és a demokratikus országok internetszúrési gyakorlata között a legfőbb különb~ég éppen az előzetes tiltás - utólagos felel6s;;égre vonás között található. Csak nyilvános. transzparens, demokra tiku s folyamalokon keresztül lchel legalább I'alamcnnyire megnyugt~tóan megvitatni '!gy ado tt tartalom w~z,;ly,~ sSl;gét, s7.úrésénck múdjii!. mérték,;!. kö rél, Az előze tes szú rés. amennyiben jól műkö dik. épp ezt a folyamatot képes megkeriilnl. Egy újabb gya korlati példával illusztrálva a fenti állítást min t azt korábban már említc ttem, a fáj l csefl~lük számára kereső szolgáltatásokat nyújtó. és ezért ~ 009 júniusában nem jogerosen a szerzői jogok megsértéséne k clüsegiliísliben vétkesnek talált Thc Pinltc Bay (TPB ) nevú wch"ldal sz\írésél tüLl) országLan is k{;rték az intcrnd~zol gáltatóktól a szerzői jogi jogosultak, A T PIl segitségével kétségtelenül el lehet jutni jogvédett tartalmakhoz is.''" de nemcsa k ilyen tartalmakhoz. A TPB ugyan pontosan ncm meghatározható miírté kl>en. de fonlos kö zpon tja II legálisan forgalmazott tartalmIlknak is. A "["P B elérhe tetlenné tételc eze ket a tartalmakat is elérhetetlennií teszi. és ezzel a fcn t emlitett df,mokratikus diskul7.\J st I ,~ hf:l,~tlf,niti el. Ez az ul. én', melyre hivatkozva a norvég távközlés! szolgáltató. a Telenor megtagadta a TP B szűrésé t: .{-fa a 'lelenort bűnrészesnek taJálnák a hálózatán zajló illegális tevékenységtIkoon , akkor blokkolnunk kHllenc u gyunúbu keverede!lwfiboldilluk és felhasználók mindegyikét. Ezek ben az esetben (I Telenor olyan lennil. mint cgy mltg<:inrenrl6rség. 'ilKI' vfllomi mflgúnGflnZQri .\"ZfIf~-czel. (Imi ( J szólá!;- ,j!; w:l/)m';IIJ'llyilnjIl{tá.~· .~7.iJb"ds<Ígu ,j.~ l1)(i., jontos "liJj),;rMkek szempontjából súlyos problémákflt vel fel .· (Emesto. 200'Ja) A távközlési szolgáltatók - véleményem szerint - joggal ta rt anak attól. hogyha egy p~rtikul
"" Aklircsak tet,wt,,!!,," ",1i,lk intem el ... kere<Úvel.

C JPYnghted malenal

1Il4 • A P2 P-MLÓZO ~ KO~A

zúst csak Sl.igo rú un szuhúlyozutl k,m;tf,k k'izött. csuk úllum i rendvéd,)imi szerve k számára, és csak bírói felügyele t mellett tették l ehetővé. A beavatk ozás célja a súlyos búncselekmények megelőzése és felderítlise. ~hol a súlyos bűncselekmény t - ehelyü tt lehet. hogy nem épp a legpontosabban. de - úgy d efiniálom. mint a társadalom egészére negatív hatást gyako rló tettet. Tit évvel az elsO fiij l a,;erélő hál ózat megjelenést,: után m';g minJig kén!.;s, hogy 11 ~zf:rl.,;i joggal vb!.;t! tllrtulmll k intemetes cseréje ilyen hatással jár-e. 1\'liml az elméleti mmleHek, m ind az el őző fejezetben ismertetett esete k. mind azt elmúlt években a fájlcsere gazdasági hatásait fel térképezó - e fejewt ben részletesen is ismertetett - ku ta tások arra enged nek következtetni. hogy a ku ltu rális piacok szereplői köziitti er<;egyensú ly-útren
• • •

a fájlcseré lő technológiák kifejl ődését segítették. lehe tővé tették. a fáj lcserélők számának folyamatos növekedését megmagyarázzak. illetve ~ f;i jtcsere túrsuda lmj elfoga, t"tts~gát ~ tiirvényi szahútyo zússal s~emben is fenntartj~k,

A fiijkscrétó k történeténe k e három fázisa jót elkütüníthetó egym<Ístúl. A fújlcser.:t lehd<Ívé If!V'; te(hn ohígiák kife j1tidúsd. l" trehozását ki fejezetten segítette az a hagyomány. mely az 191)O-as éve k amerikai ell enkult unílis mozgalmaihoz vezethd<Í vissza. s amely a hacker szubkultúra mellett al apvetően meghatározta az Internetes innol"áto rok megoldandó problémákhoz \'aló hozziÍúlliÍsiÍt.

C JPYnghted matenal

5.4 A

fájlcserélő

technológiák létrejötte mögött álló eJlen kultHrális és szubkullurális előzmények

]I,'linek kiiszünheti'i. hugy núhiiny SJ.lereotipiku s. kútán ('S pizz~n úl,; tinétl~i;(,r a hiilósmlJiilJan, 11 pinf;(!lwn vll!;.,v egy gmiizshan a s~iimítógépén hütykölve képes térdre kénys?eríteni évs7.ázmlos múltra vissznlekintó vállalatokat. egész iparágakat? Hogyan alakult az otthoni számítástechnika és az internet kultúrája olyanná, hogy nemcsak megtűri , de kifejezetten tamogatja ',zt a faj ta innoviiciót"! Vajon véletlcn-; IllflO-as (,vek Amerikájának eHenkulturális mOl.galmaiho z keH visszanyúlnun k. melyek - Turner (2006) megkerülhetetlen. a továbbiakban általam is intenzíven hasznúlt mun kája szerint - máig alapvető hatást gyako rolna k az internetet Ha hil lyuzó kon\'enó ók. n~pst.erú d k('pzd~sek. etikll világlira.

5.4.1 A MEGOSZTÁS El.LENK ULTURÁLlS GYÖ KEREI

Az 1\)60-as években a San l' ranciscó-i öböl környéki radikális mozgalmak, sza kítva ,IZ USA másodi k viliighábonít követő társadalmi, politikai h(:T<mtl'!1.kedúsével. egyre hatMowtta hh an és iintudutusa hh an k,~ zdte k feHépn i a fa ji. szexuális d isz kriminációval. a kor fogyasztásra és a hidegháborus szembenáll ásra épülő társadalmával szemben. Szakítva a hagyományos baloldal hieran;hikus szerwJZtlIÍ ftl lépítésévtll ';;S az amerikai társad alom. az isko la, a hadsereg és anagyvállalnti munkahely által képviselt merev stntktúráivul tlg}' kolltlktivista. Ilemokratikus iírtúhkre alapulú lihcrtóritinus társudalom f'clépitését tú?túk ki célul. A kor dlcn ku lturális mozgalmai közül az új baloldal a politikai aktivizmus segitségével próbált változást eliími. míg a Turner (2006) által új kommunalistáknak ne\'ezett csopo rt ok az elidegenedést új társadalm i struktúrák megélésé\'el és a technológiai fej lődés ere(lményeinek felhasználásával próbálták megszüntetni. A \' ~msuk húl ki \',mu lú új kummunalista csupurtok sz~múru ~ tú lélé~ hez szükséges eszközöket egy \'\'hole Earth Catalog (W EC) nevet viselő kiadvány sze{lte össze. A \V EC egyszerre \'olt katalógus-áruház. életmódmagazin. és uz utópiu megvalúsítás~hoz közelebb \"h'ő ideológiát. készségeket és tudásokat kínáló. modern kori kalendárium. A WEC a centralizált hata lmi stru ktúrákkal szemiICn alterna tívá kat keresőknek a csinúl<1 magad, alulról szerve7.úd,; kultúrúját kínálta. Irl CQl úgiója az volt. hugy ha

C JPYnghted matenal

!UG . "" PlP.KAI.ÓZOK KURA

3Z emberek jó e8zkii~;;kfJt kapnak a kC7.ü khc. akkur kel egy jobb \'iJn!;u\ képe!!Ck felép íteni.

IJ.3

"/.>,.,,

.~z(~kk.cl

A WEC /969 6gzi kiad"súnak IxJrítója

az cszküzii k·

Understanding Whole Systems ........ ,.. , .... ,..... fo< .......... ,,_~

~

f. • •

"",,~

' Mo ''''''

-

51.25 _

-,,,._ ...-. ........ -

. ... . .. y. ,.'",

w ""'"'-•••"HO. . . 'OO:;

""'_of.d_"'............ ,,,..... _ ......... ""_.,_ ..... .. " .... .. m ,.."...,. ... __ ,_',"_Iu<_ ,,',...... ,_.... of M ... "

" " . . , . . _ . - . I..., ,."..., ,",".

.,.~

.. _

.::. ,~::.:;.. ~r;'".i:': ~~ ~k:::,,(_'o _.'t::'7 __ __ . n.l.."h,,,,,roóo

",..,--_.--"""...,_. ...,,-_._---"".,-, ..,.--"--"---'~''''_-'-'''' ....,-.... _---_ ...... _ ..."'"" .... ........ _"'-,,_ ......... ,-_ .....__ ... .... -_ ' . _" .... .. _-_. --_-.,,_...--".. ....... ......_--_ ..,_................ _.. .......,,._ ....-"-.""_ ..... .....-..-... ............ __ ... --.- .. _,.- -" ......... ...... ....... _ ... _ ...__ ...... -._ • .--.,,_ ..__....,--_..._,-,..._-_. . - .. ..... ....... - ....__ _ ..-... -.......,._,".... ..__...-.,_ .......... .. .,--.. .. _ ....... ._-.,. ._ ""--- ...............---.... ... .................. --.,_ - --_,""'"" .... 4,.,1<01 .... .".... I...... .... ",~;...

""",_",.:,,,",,,, '. Ww.s.... ............. ~ .... ~.-

'"...',_'''''01_' ..... _ _

",,'''''''''<m~m .. "«> _ _ _ _ _

_ _ ,,,"-,,,.'0_'

T. _

...

___ , ....

"~._

_.,

_ ......"•.,0'''''_.....'''' ...... _''' .........

~

"""""""' ......../h. ,__ ......._"

.. _ _ ~ , . _ _ A . . . . .......... _

_ _ " ... . ,.",, 1f__ t,.., ... _,_. __ ......__ _""""'" '"

',

;''*i~,.,.I_.~·"

.~ 'M

~

,

' ," _, ..... '..... " ....... ____ _~.--"'--, ' _.'''''',. , ..... ~""".-

-~_

~_M

.....

"l' ......

_

,'_._.

•• _

. . .,

' -~

=~"':.":':;:::-'!'" '~';!.:' =.i-:,....

~.,....~

~. _- ,.

.... '....-

___ ..'... _ ...

5 1.25 _

~_

~._~OO"

__,

-_._--.~,~

_VO~ '"'''' 1<"", ... """'-, ..."'"c.,."',,

"'_

~,.,

~,.~

_ _ .... _'.......- ..

~~

.. K_

··,_ -.. "._--.. .-."---,,, ... ... "' .......... ...-.. _ ..__ -...... ........ _......... -,.... _ ..... ... ...__---_ ,.... __ . ..... _.. ,_.......... ..... ....-_ _... "'--' '- . •.,"'"-"' 1'--,,,_,,,, .......... __ ... • "_ _ ..,... H. ,,_,,",_ ..... ".,.,._ , o..-M ... _

~~

,

_~,"....... ·OL .. ' .. ,.. .. .

,.-

IO.~

-~

<~.-

" '"'

_,~~

"-""

~~

,,-,

_

~.

~~ _

_ ,

""""' , -_.~

~-,

5.4
c

ng~

j

11m . A P2P.KAI.ÓZOK KORA

s .s libro "WEC u/o/só J:jodósónoK hátsó bori/ójo J97J-há/

Az első szám hcwlzct,ijébl,n az iitlclga1.d3 Brand II küvctkczóket írta:

é~

füszerkcsl.tó. StCll'ort

. Istenekhez mérhető hatalmunk V3n. ideje ezt vég"' j,íl C.'Iinálni. A konnány. II korporációk. II fonnális oktatás. az egyház által megjelenitelt hatalom és dicsőség kudarcai rávetülnek oz elé rt sikerekro. Válaszul erre a dilcmmára és a sikerekre, fejlődésnek indult a swm6Jyes. kiil.\'etlen hutalom m"r.,íje - hatalmunkhan

úll m"gvúla~zt ~ni. hogy kiktoil é~ mit tan ulu nk, honnan meritün k inspirációt. hogyan fonnáljuk saját környezetünket. kikkel osztjuk meg ezt a kalandot. A Whole Earth Catalog azokat az eszközöket keresi és teszi közzé, melyek e vált ozásban a segítsiigünkro lehetnek." (Brand , Stewart. müH] katalógus által felkínal t ideológiákra nab'Y hatassal volt Marshall víziója il m(" lia, a sziimítóstcchnika é~ a td do mmuni káció ko nvergenciájábM létrejö",j elektroni kus agorárül. ahol az iparági és ko rrnúnyzati hatalmi struk!úrúka t m,:gkerülvc alakulhatnak ki cenzúrázatlan. személyköz i párbeszédek. s nyomukban egy ega litáriánus. a ki~ közösségek szerveződési min táit k övető társadalmi utópia (McLuhan, 1962/ 2001, 1964]. De az ugyanebben az időoon a hatalmas állami. jell"m>;ijen hadi ipari m"gr"ndel(,~; k ",;k kiiszönhet,ien az észak-kaliliHniai egyetemeken, vállala tok kiizött beinduló számítástechnikai. kibernetikai K + F fo lyamatokat is meghatár,)7Aí kihernetikai alapl'etések is tökéletesen beleillettek a magukat ezekkel a struktú rákkal szemben defin iáló ellenku lturális mo zgalma k ideológiai eszköztárába: A

)I,'lcLuh~n

.Az új kommunalisták és a szélesebb é rtele mben veti ellen ku l· túra számára a kibernetika és a rendszereImélet nagyszeru ideológiai alternatívá t jelentett. Akárcsa k két évtizeddel korábban No rl )~rt Wi.:ncr, az cllenk ulhíra tagjai is meglút\li k a kiherne\Íkú· u felülrő l lefel" irányult, hatalom b un U vertikális hierarch iák alternatívájk ahol az infonnáció és az energia körforgása kö ré épül a világ. Ebben a körforg;Ísban benne vo lt egy olyan stabil t;Írsadalmi rend ígérete. ami a komoly pszic hológiai költségekkel járó. a hadseregre és a nagyvállalatokra jellemző parancsuralmi mechanizmusok hdyl'tt a ko mmun ik ációs úramlúso kra (!pü!." (Turner, 20 0f> , .~I\ , )

,,$

A ké l ku ltúra, ~ k ~tonai-ipari komplcxllmb~n dolgozó müniikök és az ú j kommunalistlik kii~iitti átjárás - melyet k{,sűhb Ba rhrook és Cameron (HJ\l5 ) a kaliforniai ideológia néven azonosít -. sok tényező együttállásának k öszönhető. A kibernetikai fejlesztése k az ellenkultúra fővárosának számító San I'randscó-tól délre elterü lő Szilícium-\'ö lgyben. a St:mford Egyetem és a UC !.lerkeley kllll1pusza környékén megte lepüló sziÍmítá~ tcchniká\'~l. infonnációfcl
C JPYnghted matenal

tno . A P2 p·MLÓZO ~

KO~A

\'o lt meghatúro~" . ~ k i II ke:zdetekt,;l fogva egyllrúnt ~ ~ "ros kapcsolatot ápolt a kutatólaborokban dolgozó. a számítástechnika fejlődését alapvetően meghatáro zó vi zionárius fejlesztőmérnök ökk el és az ellenkultúra meghatarozó figuráivaL Az új kommunalista mozgalom az utá n is megőrizte a kapcsolatait a kommuni kációs tech nológiák fejll!sz"jiveL miután a hippiko mrn u ná k· n uk a 70-es éve k f;lején/ közepén hcal kony ult. A WEC profil! vú hOlt. és a föld megm úveléséhe z szükséges tudások és eszközö k he lyett az akko r robbanásszerű fej lődésen áteső új. minde n korábbinál izgalmasab b esz· kö zökre fók u8Z
C JPYnghted malenal

k ial~ k ítá~úra .

meiy"rt u másoJik h ullám!.Ull .;rkcz,í k iiriimm,)i t,~clték ki a havi e lőfizetési díjaI. A közösségre vonatkozó célok a kommunaIlsta felfogást tükrözték: a W EL L egy nyilt végű u niverzumnak készült, melynek nem "ultak előre definiált határai vagy korlátai. A Who le Earth Catalog hagyományaira épül ő önszervező, önszabályozó \' irtuális közösség saját maga .Iiszponált a SONa. működése felett (Rheingo ld, 2000 ), WE L L si k,ne ';gys7.e rre kiis~üllhetü uwk nuk a tago kn uk, akik uz új kommunalista mozgalom ban szocializálódva tudták. hogyan lehe t egy közösséget a semmiből megteremteni. és azoknak a mérnökö kne k. akik képese k vulta k a virtuális kiiziisség teGhnulógiai alapjait megteremteni. •A felhasználóknak a WELi. nemcsak egy egysze ru számítógépes konferem;iaszolgáltatás volt. Azt a lehetüsége t I~ ttá k meg benne. hogy újmt"rcmthetik il küziis tudat PlI,;nk u llu ráli ~ ideál jÚl u>\ új, virtuális kiiziisséghen,' (T urner. 2006 . 142,) A sza b1Hlság. az o lo;sósúg. a nyitUI1l;ág, il": alulról {;pítk{)~ij, kii ~iisségi. ön ko nmínyz<Í s7.enem az dlenkultúráboíl {'s a kiberne tikáhól a virtuális világba átörökített értékek voltak,'" Hasonhl . tartós ér té knek bizo nyult a7. a jele nség , aho gy a tagok . az in formáció ka t ajándé kké ppen. ingye n osztottá k meg egymással. A Rhe ingohl (2UUU) által a klasszikus ajámlékgazdasiÍg elektronik us váltuzutakén t a zonosított inlera ko; iók han az egyes tagok hirto kúhan l{;\' ő info rmációk megos7.tása, ak;Írr_~ak a Mauss (1954 ) úha l ldn archaikus, premodern közösségekben.'" a közösségen belüli rendnek, a társas kapcsolatok hierarr.hiájnna k is a forrása lett . •Azáltal, hogya \VEL L tagjai információs ajándé kok ajándé kozó iként és elfogad óikén t gondo ltak magukra, egyszerre el ismerték és elfed ték azt a tényt. hogy ók valójában az anyagi értékk el bíró info rmáció k cseréjé\'el egy ú j, info rmációs gazdaság tagjaivá válta k. A r~s..:v(;tel l el il társa , l~ j mi lü kéjük növeliisc mellett olyan in fOfmár:iós {'s társas enít"rníSllkhoz jutottak. melye kt.íl az off-line mun kájuk sikeressége is függött. Ez az információs mu nkavégzés a W ELI.. felületein a személy közi intimitás élményével párosult. A tud atközösség új kommunalista víziójának zászlaja alatt létrejö tt az ért:elmi ka pcsolatok és az info rmációs munka'" figyel jük tJl"ll a hasonlóságot

a 16.

századi tengeri kalózok ideológiai öröks"gével:

az autonómiával. az önkonmlll}'zatisággal. a llvitoHsággal. n, Az alánJékgüzddSiÍg Mau., áhal l~jl · t. kla,szlkm a ntropológlat il

166,

Mt~ hll ~zé>é t

lásd

14(,jeSyzetOOtl.


l!l~ . A P2p·MLÓZO ~ KO~A

V!;g~és

.)Iegye. ami lótrt:ho~ta ~~ int.!rnct <\rtdm.m'!séTf! Ul.út~ is használt egyik legfontosabb értelmezési keretet a virtuális közö". ség fogalmát." (Turne r, ~OOfj. 1511.)

Richan! Burbrook szerint (19 911) van még egy oka annak. ho gy az ön kéntességre. az erőforrások monetáris cseré n kívüli ajándé ko zására. ingyenes közzétételére. megosztiÍsára alapuló új kommunalib'la ideológia o lyun könnyen otthonra ta l~1t u digit;j lis esz kü~.ijk fejk"zt(;s(;n dolgozók kj;zölt. Ez utóbbi tiÍrsaság nagy résZIJ ugyanis eleve egy olyan kö zegben "7.oo;ializálÓdott. mell' az ajjndé kguzdaság ')gy formájáru .; pül. Az aku· démiai közegben ele ve tennészetes. hogya szalallai reputáció megszerzése. az intézméllyi előmenetel a tudományos ere(lmények megosztásán kere sztül türténik. így volt ez uzn khu n a ku tutóluhmutöri umoklmn i", mely.!k u számítógépes kutatások al'antgárdját mlták az) !i50-es évek leh'l'ég(;n. az 1960US évek .!lej.'!n . Az Egyesült Államok kekti p ~rtj;jn. u Massuchusclts Institute of Technology számítógé plaoorjaiban kialakult hacker s zubku l· túra .hackeretikáj a" a Swnmer of Love elólt jó egy évtizeddel már mind· azt kimomlta és a gyako rlatban is műkö, ltelte. am ire később az új bal· o ldul ráta lált. A ha~ k er szu bkultúru jclentöség"t u kgjohbun u huc k,!re k történetének kora i sza kaszában kikristályosodott hacker~tika ismertetéséI'd lphd megvillJgítani.

5.4.1 .1 A hacker szubkultúro Az HlSo...)S ,;vck "ég.;t'-;] kC1.dve kisehhfajta j'jrmolal"m zaj lott le az MIT számítástec hnikával foglalkozó intézményeiben. Ebben az időszakban jelennek meg a csak a technikusokon keresztül hozzúférhető. szigorúan ónütt és el~úrt, sokm ilJió l!olJúros 1Bl\1 szúmítúgépek mellett az olcsúbb. és közvetlenül is elérhető [programozható. k ezelhető. a szó szoros értel· mében megérinthető) számitúglipek. A közvetllm hozzáfl;rés khct,jségc ho~t3 létre Il~t az MIT hallgat{oi közül l'erbul'ál(iolotl csapatot, "melyik" számítógépben már nemcsak egy valamely más probléma megoldásához hozzásegitó eszközt Játott, Játhatott, hanem e koroi számítógépek mli· küd6wJ/wk fAlfedetAs(!//ekinlhAtle a megoldiwdá pro l>Mm6nak. A John McCarthy. Jack Dannis. Marvin Minsky körül kiala kult csoport'" maga '" E csoport tagjainak c sal~di. szodaliVidós gyökerei a r~dióamatór szubkuJt1Ír~ra vezethetók vi .."" . Az amerikai rádióamatór..:.oportok. akárcsak később aha ck.,. tek " szaLad krsMI"'"z';s, az l"fonlládó szaLatI á,·a,"oJt8tHsa, és aZ Info,,,,,\· dó t monopolizál,,; vágyó Ipa,; szeJeplókk el (a rádió tec h nológia >ZI'IIx"tahnalt


kclll:tt m .~ghirk6zzon a kez' ú\'észete t és szépséget alkothatsz a számítógéppe l! A számítógépek jobbá teh
Lltlold6 kotl'0rácl6Hal) "a16 .ze,,,oo,,állú. küré épít"Uék rel

il

'''ját

Ide" lit"Oll~.

Uol", •. 201O).

C JPYnghted matenal

t!l4 .

A P2p·MLÓZO~ KO~A

hU5" nló elvekr,t vall"ttak. unélkül h"gy közvetlen kllp,;solut lett I'olna közöttük. A hackerek mindhárom generációja a kÖzI'ellen. kísérletező . próbálkozásra. hibajavításra épül ő munkamódszer. a lelkesedésból. élvezeth61. l."oJJső IJlkiitellJZettstigből I'égwtt munka. a szabadság. a társadal· mi nyitottság. a gondoskodás és a kreativitás hÍl'e volt (Himanen. 2001 l. A hacklJr szubkultúra és a kalifurnia i elIlJnkult úra \'őgül 1984·ben őrl ÜSS1.C. amik" r a Bmw] networkjéhr, tartozó L.)Vy megm utatta Bran.lnek a frissen megje lent. hackerekről szóló. ilt is idézett könyvét. Brand fel· ismerte a hasonlóságot. és azt is. hogy a hacker szubkultúra képes I'olt meb'l'alüsítani azt. ami az új kummunalistáknak nem. vagy csak nagyun korlátozott mértékben sikerült.

"Azl hiHzem, hogy (/ hlwkerek aZ" amerikai aIkolmIÍny megalkotói ú/a II I(lx,:rdek().~·""m é.~ kghfJI('k"nYllul, értdmi,;-':gi Ilír81Jság. Egyelhm. tiltalam ismerI l:sojJorl ~'em vágolt hAl" egy t"chnoMgi" fr;l.~zau"dítti.wiu" .~ikr!rrt)l. Nem dég. hogy .~ikerrd jártak a Ilagyvríllalali Amerika ellenében. de azl f,' elérték, hogy a sikeriik nyomán a nagyl'llllalali Amerika kénytelen volt alkalmazkod" ni u múdHzereikh"Z". A sZ""mélyi sZlÍmitógépek segfrségévd sikr;. rülr lu; informáciús kort újrl,sz"rw:;(.nfük IJ;(. f,gyén kiírül, Ú.~ (1;(.;(./:1 könnyen lehel. hogy megmentet/ék az amerikai gazdaságot. Alára fJ fejilIII IlI,;hnolúgiu mn II töm"gek k<:7.tJlwn uhdYlIlt. hogy ők len· nének a tecllllológiának kiszolgál/a/va . A (jO-aH évek legcsendesebb szulrszubkullúrája bfzon}1J// a leginnavatirabbnak és legha"

talmus(/bbf1(!k - és u /Hggj'(II1(!kvúblmuk u hu/alommu/ swmoon." (Brund, i. lézi Turner (2006. 138.)) A hackerek /l.IIT·n szen'ezótlő első generáció ja számára a hackereti· kB hét pontja még nem ig1m:in jelenthet"u cll"nk ulturii lis ii]Jii,foglal
C JPYnghted malenal

Ennek u külcsö nüs egymásruutul t~iÍgnu k, illc!\'<) uhud er mu n kam óJ szer u ralkod ó státuszána k uzonb un véget vetett II szo ftve re k p iucánuk 197o-es években ke úlődött megerősödése. és az e n ne k nyomá n megváltozó sze női jogi Habályozás. Aho gy nőtt a zoknak a v úllalk ozáso knak a száma. akik a korább an szab adon csereberélt s zoftvere k piaci értékesítésért! ép íte tték az üzlet i terve iket. \Így nőtt a szoftveroo n testet ültött tud á s üzleti titkokk ul, "S későhl) S?,er1.ői jogi es?,kü zükkd törtúnő védo;lmének igé nye.

5.4 .1.2 StaJJmtln éH ti Hza lmdHzoftvermozgalom HzüleléHének ok ai

A? Egyesü lt Áll mnokb un Hl 71i-bun elfogadott s ze f? ű i jogi tiirvé n y moldosítás. jele n tős változáso kat hozott a z a kko rtájt formálold ó szoftveres ipa rág mű ködésében. mely ip arág gerincét a koráb bi évtize d ekben hac· ke rkörö kben magukn ak hirn~vct szerzett egyéniségek ul kottá k. A számítolg"pek elte rjed ús{,vel a szoftver kereskedelmi jelentós('ge egyre nútt, és így az is felmerü lt. hogy milye n mó don leh et fennta rt ani o szoftverek eseté ben a1.t a s7.úkösséget, ami a ke re skedd mi tranz akciolkat lehetóvé teszi. A forráskód é s a fu ttatható kó d a szo ftve re s világb an szútválik. Az em uer i elme számára ú rtdmezhető forriÍskó d sza ua dalma kk al va ló \'ödclme. ill etve ü zleti titokk<,nt kczclúsc mellett o s zoftvcrek (bá rm i nemű formájának) szerzői joggal való védelme m egle hetősen ritk a volt. köszönh ehlc n azoknak o regisztrációs fonnai kötöttségeknek. melyek az 19 7f>os amerikai Co p~'right Act e lfogad ásáig (1 909 óta) érvényben volta k. Az 197ü-os tön"ény azo nban eltörölte a szerlői jogi védettség pu uli kúcióhoz ('S rcgistt rúd óhoz kötö us~g"t. és vödcoi relllkl t mind~ n al kotást, mcly va lam ely riigútett ,"o nnúban "Mállt. 19/1O-lw.n ráadásu l egy ú jabb m" dosítás a szoft\'ert is a sze rzői jog által védett al kotások kö rébe so rolta, így gyakorlatilag o 70-es évek másod ik felóben, a ko rább an oz ü?.leti titkok segítségével védett. de még inkább személyes megá ll apodásokon, a hackereti kán. a d hoc engedélyek en és a regisztrálatlan forráskód sza bad cser<, j(;n alapu ló SlOnvcr~ s közlege l ő he ke rítb;e hama r lezaj lott. Az egyeteme ken, ku tahí in túzete kb"n . vá llal kozásokban d olgo z.. hac.kerek ráad ásu l a zzal is szem be kellett hogy nézzenek. hogy a mu n kavis? ony ke retében ldrcj íitt alkotások 19 71i-tó l au tomatiku san a munk áltatójuk tulajdon át képezték. mely szervezetek - meglátva a lehetőséget egyre nagyo bb hangsúlyt helye zte k eze kne k az al kotásokna k a p iaci

C JPYnghted matenal

l!lli . A P2 p·MLÓZO~ KO~A hasznosit~stira.

és úlni kel.dtek a tiirv.;ny úhal

~~úmukra Lizto~itott

j...

gokk al ( KeI~'. 2008 , I99-2 0 G.). Az ily módon egyik napról a másikra privatizált. bezárult szoftveres kö zkincs ú jruteremhiSIJ "olt ~tallman célja (Cringely. 20( 5), 6 a korábbi. a hacker szubkultú rában természetes állapoto!: a szoftverek forráskód· jának megismerhetősoígét. bár ki általi t oviibhfejleszthetősoígút. a szoftver szahad t'lrjed,';sét. ús e szahmlsúgok továl)hOiriikit(is.;t az uj jogi környezetben jogi és technikai eszközökkel egyaránt újraalkotta. Egyrészt hihetetlen teljesítményt nyújtva. egymaga úi raírt és szabadon köz zétett olyan szoftvereket. melyek ziÍrt fo rráskódú ve rúü ín egész fejle sz tő csapa tok do lgoztak. l\Vísrészről Stallman biztosítani abrta, hogy az íly mód on létrejön ere. lménye k minolenki számára korlátozás núlkül hozzáférhet;;k legyenek, s fl c
A programok mellett. azok felhaszná lási feltételeit rögzítő licenc a szerlói jog által biztosított jogok at maximálisan kíhasználva azt momlja

C JPYnghted malenal

ki, hogy a swl'tver..,k alkutúi lemundól.nak il küc.!ukra voniltkm,ú amn juga ikróL melyek a fenti szabadságokat bámlilyen szinte n korlátozhatnák . •A GPL és a Szabad Szo ftver Alapítvány létrehuzására lllggyakrabban. min t a hacker etik a vagy Stallman szabadsághoz kötő ,l,; irkolúgia i elkütclllzcttségének k i t\)je~Ói;áént gontlolnak. [De] a GI' L tübb vul t. mint egy hm;k: a licenc Il gy új tipust.. magánúton szabál ~'ozott jogi .. kommunát" ho zott lé tre. Ez. o szerzői jogi sZ(lhlilyoz~s ,;~ú~zús. vúltozékony unyugáhc,l megfonnlilt tér úgy ette be magát a vállalati és egyetemi szoftveres világ szabályaiba és gya korlataiba. ho gy közben min d en szemponthól függ~t l "n tudott murudni. Abhan a7. i, lószu kbun. um iko r il szulheripari óriások e!lY másfajta - a meglévő szellemi tulajdonvédelm i viszonyoka t megtÍrz,í. netán ertÍsíttÍ - nyitottság megteremt{,séé rt kü zdüttek. a hnek által megtercm tlltt radikális alternatíva a nemzet i-vállalati egys(,gból kil(:pó önfonnáló egyén szuverenitását hirdette a nemzeti vagy vállalati status quóval szembe n. A GNU GPL nem a bürokrJtikus mudernitás elm'o mó struktúrlÍitül me!:,'szahadított kisköz
C JPYnghted malenal

Hm ' A P2 p·MLÓZO~ KO~A .AI Jh~n

hiszek, hogy az @~ I ~nus~n h~smus inf"nn~ciónak Sl.abadnak kell lennie, A gzabad alatt nem ingyenességet értek, hanem az in formáció gzabad másolhatóságát ég átalakithatóságát. Az általános ~rtelemben "lJll hasznos informádó másolásáva l az emberiség gazdagsága nő, függetlenül attól. hogy ki másolja és ki kapja az információ\." (Denning, 1990 ) R~.t az ü"sz,:ldt érvelést a hippi ~zuloku l tú r ilban szodali'/.ulÓd"tt !Stewart Brand .Az inforrmkiü szalJild akar lenni" sommás (és hamis) kijelentésre retluk.álta, mely awin a d igittilis hiilÚl,a t"kon zajló m in,lennem ű fójksere támogatásának ideológiai fűtőanyaga lett. A hac ker kultú ra szabad szoftveres mozgalom által közvetített értékei játsszúk a kulcs;;zerepet az online kalózko(lás szempontjábül kulcsfontosságú, az elektronik u ~ músolú",'éddmi technológiilk feltör(;s(;ról "zóló epizódban is_ A DVo.k , és tágabb értelemben mimlen digitális fu rmátumú kulturil lis jószúg Sl.alJml terjedésének, miÍsoliÍsiinak megakadtilyozil. sára kitalált mlÍso lásvédelmi tec hnológiák éles öss7.e ütközésbe kerü ltek a szabad szoftveres mozgalommal. A konfliktus több volt. mint egyszeru idlJ ológiai egylJ t nem értés: II másol~svéddmi technológiák jugosultak til tal alkalmil'/.utt d igitális jugosu l t~iÍgkl'zdó t,:chnológiá k a szahml ~zoft "lJrekkd tlJchnológiai szintIJn is inkompa tibiliSlJk voltak, mivel a másoliÍsvédel ,~ mre alkalmazott te<;hn ikiik csetél"!ll al. alkalmawlt djtirii5uk megismerhetetlensége jelentette 11 legfőbb technológiai I'édelmet. A szablldszoftveres l'iIág azonban a kód transzparenciájára épül. ezért a másolásvédelmi technológiák flJ jlesztói mimlent elkövettek azért. hogy ilZ tilttiluk fcjlesztdl progr:.mok ne kerüljenek h,: ti 57.ah:..1 szoftverek kö'/.é. Ez természetesen azt is jelentette. hogy mindazok a tilrtalrnak, amik ezek,~ t il. te<;hn"lúgiiik segít.,.;gél'cl voltak védvc , szintén eI,;rhetetlenné v~l tak a szablldszoftvereket felhasználók számám.

5.4.1 .3 A DRM mint technológiai t!s piaci probléma

A nagy sál'szélességű hálózlllok hétköznllp il'á válásáig 11 fizikai hon!ozó jelentette a digitális formában tárolt kultu rális jal'ok terjesztésének egyetIIJn reális alternatíl'áját. A zene és a mozgókép olyan udatmennyiséglJt jelentett. melyet egészen az elmúlt é"ekig gyorsabb és gazdaságosabb "olt u nugy a, lats,1rús(;gü Co. és DV D-Icmezformátumokhon mozgatni. A digitális iÍ\állás folyamán a7. is nyilvilnvalóvá vált, hogy a jogas ultaknak elemi érdekük - legolábhis akkor onnak tű nt - , hogya digitálisan tárolt mŰl'ek máso lásának valamilyen formában gátat I'essenek:

C JPYnghted malenal

mi \'el a tligitó lis ~d~t"k minúségve ~~ tés nii lk ül k"rlú tlan sl,úmhan v';gtelenül alacsony költséggel másolhatók, ezért félő volt, hogy megfe lel ő védelem nélkül az egyszer digitális formában elé rhetővé tett al kotós terjcdését. fizi kai hordozó idc, szűk sá\'szélcsség oda, nem Ichct majd megállítani. Ennek a felismerésne k köszönhc!ő, hogy ~ mozgóképek digitális hordo~{,platj'"nnju, a DVlJ.te<;hn"lógiu s~ahviinyiihan múr s~eTf;pcl egy mó solásvédelmi eljárós, melynek lényege az a titkos algoritmus \'olt, mely a lemezen titkosított formában tárolt adathalmazból képes volt előállít ani a mozgóképes információt Az Hl95-ben a számítóste<;hnikai és szóra koztatóelektronikai cégek munkacsoportja ál tal kidolgozott DVD-szabványt gondo zó konzorci um liccm;clte a lejá tszáshoz sz üks éges technológiát azokna k fl k,;sziilékgyúrtóknak, illetve smftvcrfejlesztőkn ek, aki k a DVD lejátszását lehető\'é tevő készülékeke!. illetve szoftvereket gyártottak. Az olajozottan múködő mechanizmusba azonban homok került, amikor kidcriilt, hogy a szabad szoftveres licenc al~tt fejleszlll\t Linux operlÍ.Giós rendszer használó inak nincs és legálisan nem is lehet majd ]chetőségii k arra, hogya számítóg"pü k DVlJ.lejátszója segítsoigé\'cl ~ képernyőn filmet m;l,h,)sscnek. Ehh"z ugyanis az kellett voln~. hogy a ti tk'Jsítás feloldását végző algoritmust egy szabad szoftveres fejlesztő licencelje. ami még megoldható lett volna, az azonban nem. hogy a szabadon megismcrhetú forráskódban a titkos algor itmus ne jelenjen meg, és ne le gyen szabadon hozzáférhető (megismerhető. módosítható stb,). A Linux alá kifcj lesztett, nyílt forráskódli médialejátsd,k mimlegyike s?,f;m hcsii lt al,?,al a prol,I,;mával. hogy leg~lisan n,~m teh ,)tik lehetúvé a szabadszoftvereket használók számára a zárt formátumú másolásvédelmi technológiákat alkalmazó tartalmak elérését. még akkor sem. ha a tartalom ~ fdhasznlÍh' jogos tu lajdonát képezi. A DV lJ.form~ tum mcszsze nem az egyedüli zárt. esetleg másolásvédelmi eszközöket használó adatformátumok közü). A prohlém~ mcgoldása a túrt furmátumok vissza!éjtbw, feltörése lett. A DVD·kúd"l ~s feltöll'se elsőkén t 1999 "ktúUt;réhen a norvég Jon Lech Johansennek és két , ismeretlen társának sikerült. és ezzel megnyílt az út a DVlJ.k otthoni, tömeges rippelése"'. másolása, és \'égü l mcgoszt~sa előlt - ncmGsak a Linuxos rcndszere kcn. Ile m imlen elérhető platfo rmon, Az engeMly nél küli fligitól is másolot készítést megaka,tályozó tcchnikai in1

200 . A P2 P-MLÓZO ~ KO~A

és lm n a k helyi jogha ótültet,!tI int,!~k,) dései '" ti lt jiik. E s~al J ii l y"k m'!gsértése miatt indítotlak eljá rást Norvégiába n és az USA-ban nem csak . DVD Jo n" ellen. de a 2600 cúnű backerrnagazin enen is. mel~' a honlapján IJlérheto"é teile cl DeCS8--ként elhíresült algoritmust. A jogi fellépés példátl an reakciót váltott ki mind a szű kebb. Linuxo s kö zösségen belü l. mind ij tága loh. DR M-tlJchnológiiival. d igitális kultúrával. e lektro ni kus szu hadsógj ogok kul tioglalko z6k kiizütl . A szab ad szoftveres mozgalom tagjai az egész konfliktusból a zt érzéke lté k. h ogy egy a DVD-tech n ológiát ellenőrző üzleti kör d ön tése miatt emlolJrlJk IJ g}' csoport j
.A

Én csok eg elégedetlen \'ásárJó \'agyak. Amit csinálok, oz o szabad felhaszmíJris lehetőségének kikény.
Jo:gyszeníen nem tudtum lejdtszuni a H[).DV[).lemezeimet a HDCP.\·zl,lwlÍ n yl /1)i;donslÍgos /11 rIIJlumIUl'"IJlJi/IÜ i ClóiJIurn o . h I,nl ""r .~:únlú mlhoJáHVt~ddem. ami a u.~,)r intcrfé.w:ig Ii/ koHl/olt form,,ban .őrzi" a tartalmakat] nem ismerő moni/oromon . FeIdü híteIt. hogy c.~ak azért, mert egy hollywoodi döntéshozó úg döntölt, nem nézhetem meg azokat a filmeket, amik et megvásároltam. A H[).DVD feJtörése után rájöttem. hog csak uz egik formátumut fdUinl' lJ dolguk m"g/~'h dő,;-"n k i/.'!O'(,nli/dli.'nek kl/ck . "z.;rl megcHináliam lJ RhHOyt iH." (M enneeke, 2007 )

... Az USAball .. UlgltaJ Millelllli,un Copyl!ghl Act (U),!CAj.

C JPYnghted malenal

4 9 3 !o 8359 7 02850 190 02 75777 67239 0764 9 57284 90777 2 1502 086.12 0 8075 0 1840 9 79 26 27885 09 76 5 8864S 5780 2 0 1366 0 0 732 867 9 5 44734 11283 17353 67831 20 155 75359 8 1978 545U5 48115 71939 34587 733 0U 38009 9 3161 95U58 7645 2 50~38 204 08 11018 98850 42 6 15 1765 7 99 4 17 04250 8890 3 702 9 1 190 15 87003 047 9 4 32826 0 7382 14695 4 1570 ,n0 2 2 791175 57fi81 89 5fiO 1624 0 ,l OOC,4 1115 1 ü90011 72879 8381 9 42582 71674 5ü477 48 l1J6 84347 9284ü 45809 29131 5318ü 00 700 10043 35318 9 3631 9 3439 12948 60 445 0 370 9 91980 0 477U 94 6 19 l1558 18U71 1169 1 530 31 87628 84778 78354 15759 3289 1 0 9 329 54 473 50881 88246 54950 60U0 5 0 1900 ü 2747 0530 5 38116 42782 942ü7 47485 34965 2574 5 36815 11706 55028 190 55 52fi5fi 2 2135 3146 3 104 2 1 0 08C,fi 28C,7 9 71144 4ü7 06 3fi69 2 19825 8fi158 11125 1555650481 3420 7 fi8673 23407 655 0 5 48591 08269 .%26 6 6 93 0 6 62367 997 0 2 10481 2:Hlfl 5 fl 2518 006f11 832:16 5;{959 .H8:l9 56753 57557 5:l24r. 19023 4810 6 47 0U9 87753 Ol7 9 5 6 186 8 9~925 380 69 33U5l 0 4238 14996 994 54 569 4 5 77413 83356 8990 6 00587 08321 8127048611 33682 U2651 59051 66351 874U2 9U1 81 97693 93767 78529 28722 109 55 04 1 29 25792 57381 Ilfifi0 5 8 4 S01 ,~ 0 55 2 50 274 99 477 188,11 29310 457fi9 8 0909 15304 61335 9 41 9 0 30 258 81320 59322 77444 38525 50466 77 90 2 4 5186 9706 2 6 1778 1:18919 79 58U 423 U6 575U6 1566 9 834b9 56177 H7879 6 59lU 1644U 51939 96U71 6981 1 1~ 6 15 19561 0 2762 83233 98257 9 1423 32172 6 96 14 4 374 4 38105 6 48 5 5 29 348 8 7634 9 2 103 0 9887 02878 74532 n13 2 5:1212 2fi 711fi :J:l283 70279 25099 74 996 94887 75 9 36 91 591 764 45 8110 32 71838 474 0 2 359 33 0 2037 4 8885 0 6755 70658 791 9 4 61 134 19323 07814 85443 64543 75113 20 709 86 06 3 9074 6 4175 6 4121 6 35042 3880 U 296 78 U8558 6 7U37 U3875 0941 0 76 98l 11837 6 5499 20 520 436 82 55854 64 228 85 0 24 2996 3 32268 53691 24 648 5500 0 75 5916G4 02 472 92 4071 6 45072 53196 74 499 95294 48434 7419 0 21 0 77 29ü06 8 20S5 813 09 2 362fi 837 91\ 79519 6 619 9 79828 55258 871 fil 09fi1 3 65617 80 74 5 6615 9 24886 6 088 9 81fi45 68541 72136 292 0 8 46656 27 9 13 14784 6 67 9 1 55096 51543 10113 53858 62081 96875 83688 35955 77893 91454 53935 6819 9 60988 0 85 4 0 4 765 9 0 7358 9 728 9 89834 l5047 ll891 8 4 16 2 65878 H6821 8 5380 87956 l7903 99786 29449 :19760 54675 :14821 25h 75 01215 17082 73710 7(j4h2 70 7124675.1 2J024 83h78 1594000875 0 54 5254 3537 5.IJ ábro 1811 számieg}"u prímszám. meJ,. Unux x/JIJ rendszereken ful/atható állomá"rké"t ";spJke,il"e képes (I DVD-k másoIáSl"tÍf[eJmének semJeges{tésére. Terjesztése" h"táJro$ tűn·t!"rekbe ütk ;';?;k.

C JPYnghted malenal

202 . A

P2p·MLÓZO~ KO~A

A m6ool~~\lédel"m Idtörése arra is rámutatott - ami t p')J'sm ~z ezzel foglalkozó mérnökök az elejétől fogva tudtak -. hogy ha ugyanannak a személynek egyszerre van a birtokában egy titkosított adat. a fe lol· dáshoz szükséges szoftver és a feloldáshoz sz ükséges kulcs. akko r (;SaK idő kérdése. hogy mikor tudja va laki a titkosítást feltörni (Doctorow. 2004). márpmlig a DVD esetében. ukárcsak a tüIJbi titkosítási eljárás esdélmn. igaz6lK',1 mindig .~m;l I'un SZ", A 2ÜOO magazin ellen lefolytatott eljárás pedig arra mutatott rá , mi· l~'en nehéz is úgy definiálni a technikai véde lem kijátszásót lehetől'é tevő eszkiiz fogalmát. hogy az ne vewsS
C JPYnghted malenal

ság mellett i el kii tele~etts.;g hutósa is. E~ a~ er.!dm é n y jól f!gyhe\'ág a hacker munkamódszer Himanen (2001 ) által leírt jellegzetességeivel: . A huc;kerek u~"rt progfuffiowuk. mert u pmgrumozú~i kihí"úsok a leghelsőhh érdeklődésük tárgya i. A programozás során felmerülő problémák őszinte kíván csiságo t. és a megismerés \'ágyát élJresztik a huc kerlJen. I... J A hackert le lkesíti k. fe lvillanyozz;jk. uY. érde kes do lgo k. A Hl()O-il~ évek M IT-jétól kcy..lve a klasszi kus hacker kora dé lután feiélJred, lelkesen munkához l;jt, és a kÚ',I()lá~hu mélyen hclcmcrü ll'.~ egész.m ~ késó hajnuli órákig fenn van. (" .j A hackertel'ékenység nem utolsósorban örömteli. Gyakran ta lálj uk az előzményei között a játé kos felfedezést. Torvalds. a ne ten köz zé tett üzeneteilJen leírta, hob'Y il Linu); upcráció~ r<.:ndszcr kifejles7.t(,s<' u fris~en vá~lirolt szúmít6gépplJ! val6 kísérletezé~ eredménY!J· Ugyanezekben az üzenetekhen az t is Idrtti, mi motiválta a Linux kifejle~zt.;s.;t, , jú móka (volt) eze n a prohlémán dolgozni'- (Himanen, 2001. 3-(i.)

5.4.1.4 A hflCh:r munkumúdsz,m:

f:S

uz inl erllctl'(jJJoJkozók gfm.míciú;u

A hackerek munkamó,]szerére nem j ellemző az eló~etes. alapos t!Jrl'e~ a gondos el ükészótús és il homhahil,1"S üzleti terv üss 7.e ;\ lI ítii~a . Ehelyett a prohléma kísérletezésseL próbálkozásokkal. kudarcokkal és sikerekkel tarkított, bütykölésen alapuló megközelítés a jellemző: itt egy problémij. próháljuk megoldani, és ntizzük meg, mi sül ki oolőle. A szem(,]yi számítúgépl,k é\l uz internet <.:lég q;ysy.erÓ tl,chnolúgiák ahhor.. hogy ez a munkamó']~~er általánus;;á válhasson. jI.'l ind a PC, mim] az intf!rnf!t nyiton teo;hnolúgia, nino; senck kapuürök, akik gálat tudnának \'etni a kisérletezésnek, felfedezésnek. Mind a PC, mind az internet történe tében kulcsszerepe t játszanak a ga rázscége k: azok az innovátorok, akiknek minimális erüforráshoz vult szü kségü k ahhoz, hugy uebizonyít" súk <.:gy jú iitletrül, h"gy u~ múküdőképes. és h~t.! k"n y m.!goldást jdent egy létező, másokat is foglalkoztató problémára. HH van a hackeruknek mnig ható iirüks.;gük, al, a~ alulrúl jövü innm'kió elli>gadultsága. Ezért az elfogadottságért nagyon sokat tett az internetes kultúra egyik \'ezetó médiuma. a \-Vired GÍmú folyóirat. A kívülállókat és szakmabelieket egyarúnt megcélzó kiadvány szerkesztői között - talún mostanrij már egyáltul;jn nem megkpő mútlon - i smerős ur<;okat lulál " nk: u~ dsü t..-;szerkes~tő Kevin Kelly, O\S a lapban sorra felhukka nnak olyan em berek, g.~tés,

C JPYnghted matenal

204 . A P2 P-MLÓZO~ KO~A

akik kor~huan a Whok Earth Catalog. a WEL L vagy a Ha,;k,!r ko nferendák életében is szerepet játszottak. Az internetes "ilág egy ik vélemény\'ezé r médiuma közvetlen leszármazottja mind a 60-as évek végi balos ellen ku ltúrának. m ind az ]l.1IT-n született haGker szubku ltúrának. Azok az értékek. ami ket a lap az interne tes boom első pillanatától közve tílett az e boomban tlJl'úJeges sZlJrepet játnók felé. ugyanawk az értékek voltak. am iket {'Z a Cf;()port aZ azt m{,ge],íz,í majd hiirum évtized alatt folyamatosan képvise lt. A jó eszközökbe. az eszközök által bekövetkező pozitiv társadalmi "áltozásokba. egy demokratikus, participati". emancipatorikus. IJgalitiÍrián us. liberális társadalmi vízió meb'l'alúsíthatúságába. az egyén hatalmába. a technológiával hatalmat kapott egyén mindenhatóságába veteIt hit olyan értékek voltak, melyek az internlJtgeneráGió. az elúzményekrlÍl mit sem sejtlÍ tizen-. huszonévesek tümegeinek éT1úkren,ljét fonnálták a 90-es években. E generáció tagja \'olt Shawn Fanning, egy tizenéves. önjelölt hacker. aki szabadidejében. mindIJn különösebb anyagi. szen'lJze ti támogatás nélkül megoldott egy olyan problémáI. mely a saját hobbija szempontjáhól ku lcsfontosság,i '·olt. Fanning zlJnerajongó \'olt. és az intlJrnetlJt haszniilta arra. hogy a hasonló z,me i ízl ésű emhf,r,)kkel ueszMgesscn. A 90-es évek végi technológiá k azonban nem adtak arra lehe tőséget. hogy azokban a csetszobákban. ahol a rajongók összetalálkoztak, ugyanezek az emberek megrnutathassák IJb'YJIHisnuk. miről is folyik a tiÍrsalgás. Nemcsak IlZ online zenehallgatás legális csatornái hiányoztak. de Ilzok a felületek is. ahol az egy~s felhasználók saját, digitalizált gytÍjtemiíny ük egyes darahjait megmutathatták vvlna egymásnak. I'anning hackernek vallotta magá\. és úgy döntött. egyszer és mjmlenkorra megoldja ezt a problémát. A részleteket a Napster elleni perben tett "ullomásáh<Íl tudhat juk meg:. _Én. Shall'n Fanning. a következőket jelentem kl: [ ... [

2. 1998 sz.!pt\!mberélKm k e~~ let(:m dolgozni a NUp~1er szoftV('I'l!n, miközben a bostoni NorthlJastern Uni\'lJrsity IJlsőél'es hallgntója voltam. A .Napster" szú a heCf!nevem volt. ezt hasznóltam e-mai! címként, és az IRC-s csetswbákban azonosítókénl. Abban nz idő ben az IRC-t használ tam infonnációgyújtésre. leggyakrabban a programozással és internet hiztonsággal kapGsolatos Gsatormikat huszniiltum. I".J Az q .;,yik kollégiumi szohut:'irsum nu~'on szen,. tett MP3-akat hallgatni. a ]l.1P3.Jycos.Gom és a Scour.com szolgáltatásokat huszniilta a z.mf!sziimnk m.~gtaliiliisúra . A SZlJuatórsam


>soku t panaszkodott '!1A!knek a szolgál tut6ooknu k a mHghil.ha!a!lanságára, mivel azt ta pasz talta. hogy a számokra mutató lin kek gyakran nem működnek, és az indexek hamar elavulta k. mivel a kc rusők indexei t rundszertH lc nül frissítetté k. Abban az időbHn érdekelt a számítógép-programozás, és ezért elkezdtem azon gondolkodni. hogy hogyan lehetne megoldani azo kal a mHgbízhatá>s iigi pruhUimÓkat. amikre a ~whatársam panas?,kodott. 3. Eze kre az ötletekre építve megkezlhem egy valós idej ű internetes fájl kereső motor megten-ezését és kifejlesztését. 4. Elkésútetlem a valós idej ű kerHsőmotor alapvető tHrve it. és megkezd tem az im plemen táció\. Először a szen-ero ldali programot irtam meg. Ez követően a kliensoldali részen, a felhasznál úi tdülctell kezdt')ID dolgozni. V(,tlem egy Windows program 07,ási kézikönyvet. hogy megtanuljam az engem érd ek lő része ket. Kevés alvással sok órát dolgoztam a projekten. Te ljesen magával ragadott a munka. mivel azt go ndoltam. hogy cz egy menő gondolat és mellesleg meg akartam tanulni \Vindows-t programozni. Azt akartam, hogy a szoftver múkiid jiin. he akartam hizonyítani. hogy az interndcs f~ j kser!Ín! vo nutkozú koncepcióm helyr,s. 5. A Napster-rendszer a valós idejű keresomotort ötvözi a csetszobá kk al és a kö zvetlen üronetk üldési lehetoséggel. Emellé fejlesztettHm egy »hot list~ fu nkciót, ami lehelű\'é telte az em bere k sZiÍmára, hogy a többiek ál tal megosztott fájlok listáját megtekintve képet ka phassanak azo k zenei ízl(;wről. A tcchnolúgiák e szinergiája lehetó"<Í tette. hogya fclhaS7,nálók zene ir6nt énlckl,ít!ő közössége a különböző műfajok szerint megsrorvezódhessen, és ki alakulhasson a részvétel. az interakció. az egyéni el kö telezoMs érése a fáj lokat egymással megosztlÍk küziitt, A Napster egy közösség. melyne k tagjai beszélge tnek és zenét osztanak meg egymússa J. {l. A ~Z(>tt\'er protoli pusána k kif'ej le >s zt!Í se után megl)')$zéltmn uz ö tleteimet Sean Parkerra!. egy Virginiábun élő barátom rn aL akit az IRC-n ismerte m meg. Sean 1999 közepén csatlakozott projekthez. Úgy , Iiin tiittünk. hogy a szoftvert Napsterne k fogjuk hívni. 1999 nyarán tettük közzé a szoftver béta verzióját. Néhány kor ai felhasználó a hihák ja\'itás~val fis a véleményével segitett. A Napster sznftl'er 1999 nyarára lett kúsz. A smf'w er eleinte személyes csa tornákon keresztül terjedt. A dOll'nload. com szolgálta tás a Download Spo tlight rovatában 1999 kora ,;szén m utatta he a szoftvert, ekkor a felhaszná ló k számu gyON

C JPYnghted malenal

20U ' A P2 p·MLÓZO ~ KO~A nüvek.~déshe

kW1.dctt.' Shawn Fanning nyilutkolata, headva a felperese k előzetes kereseté vel szemben fogalmazott bead· vány támogatása ként. Fanning bíróság elótt tett nyilatkozat át azért is fo ntosnak tartottam hosszabban idézni, mert ez a dokumentum található a történetünk szem· pontjábó l ku lcs fon tosságú fo lyamato k metszéspont jában. Fanning nyi· lat kozatu a7.t a folyamatut . Io kum en tólju, ahogy a z ö tlet tcchnul ó giú. va "álik, awz épp az ú j kommuna list,ík által vizion~lt Hml'0IVHrmP./ll, a techno lóg ia ;:iltul nyert hatalom l.:trcjöttéhc ny.!rhetünk hcpillant;:;st. Ez a pillanat egyben a fá jlcseréló világ add ig csak informálisan létező eredettörténete is, az alapító mítosz, mely azzal. hogy egy per részeként fogalmazódott meg, nemcsak egyszerúen kimondattatott az alapító által. d c kimon. liis~ pillanatúbun kj is lép.m u m ítoszo k közü l, (js loizony ító erejú okira tt a " áll. Végül e z a peren keresztül elnyert hivatalos státusz az, m.!ly visszahul muj.1 a fú jks'!f.!l.ík ünkgi ti múc iós d isk uf1,usa ira. (js teszi a technológia emancipatorikus e rejébe vetett hitet egy egész smbkultúra központi é rtékévé, Stewart Hram l korábloan idézett, HIl:I5·ben megfogalmawtt. profetik usnuk iJ izon yul t mondutui a huc kere król "" a Nupstc r djiivetd(jvd "ú lta k a tö megkultúra, a mainstream számá ra is tirthe tővé és relevánssá. Egy linédzser a koll.;giumi smhából. néhány kii ny\' és egy PC segils.;gével pontosan azt a váltást haj totta végre. am i ről Brand beszélt: a tömegfogyasztók kezébe adt a a kulturálls ip arágak működése szempontjából legfontosabb technológiát. a disztribúció te chnológiá ját melyne k addig a pontig k i~znlgáltatuttjai voltuk. Fanning ('H az ő t kövctő Ic ÜlllOlógiuf" jle~ztők si kerrlll védttik mllg ezt a hlllyz.etet a nagyvállalati Amerika teljes jugi, PR- és lo hhi arw náljúval szem he n. s liz ,!v\'1)1 a Nap~ter szülct.!sc ut án úgy tűn ik . hogy Brand utolsó jóslata is valóra válik (Buskirk, 2008), és .0 sikerük nyomán (I na8J'Yállalati A merika rákényszerül arra, hogy ulkulmuzkodjon II módszflrflikh ez. · '" .Azt hiszem, hogya hackerek az ~merikai alkotmánl' meg~lkotói óta ~ legérdeka, ebb és leghatékonyabb Gudlnbég! tá"",.ág. Egyetlen. általa"l blHert CSOpOlt 'eln vágotl bele egy lechnológla feJ.zabaclitlisába sikel're!. Neln elég, hogy sikeHel jár· lak " "agy\',~II "I~U Am ~rlb elle ""h" " , d" azt ts elér'ék. hogya s ikeriik ".v'''''~'' " ""!i.\'v,'\llala li Amerikn kA" )'lelell voll "l k "lma~l ool " t a mÓ, I.=eik he,_ A .zem"l)'i .",imítógéprk srgítsi'gével sikeriilt ~z inJormáció. kor' újraszcrvezn;;ik az ogyélI köriil, é. e ,wl könn)'en ldlel, hogy megment,e l/ék "Z ,,,,,.!t'ikai gazrl""igol. "",im a fejleU technoló!\Ín \'an a töm,,!:ek kezében ahelyett, ho&,>' ~k lennének a ledmológiának kiszolgáltatv~, A 6lH:l, évek legcsendesebb szulH.znbkultúrája bizonp ,lt a l~gJ ""ovatl""bbn"k és k'llhat"ltu".aLlmak _ ~. a leuyanakvóLbnHk H hatalm",,,,,l ; zelllk,,:

C ::tpynghted malenal

Funning \'olt u~ dSIÍ ol~'un h~c k cr. aki,,,!k sikerült kilépn i!! sujM ~~ú keLL. geek szuLk u ltúníjá Lól. és popsztárokhoz mérhető h írnévre szert tennie a népszerű kultúrában . • A Napster megalkotójaként Shawn Fan n ing olyan hírnévre tett szert. mint e lőtte egye tlen 19 éves sem. ha nem volt sportoló \'agy popsztár. Szerepelt a t'Ot.:TUNE. a lJusiness\'\'eek. a t'oroos ';s a Ind ustry Stundurll mugm,ino k cim o l d ~lain. míg Ul'. öss zes tiibb i ú jsúgban portrét kiiziilt!!k róla. New és arca - ~ ragyogó kék s~emek, a széles ur(:csont, uz dmuradh~tutlun Un ivers ity of Michigan baseballsapka al ól kivillanó egykedvű tekintet - eggyé vá lt az internet. a hatalmat a felhasználók kezébe helyező ígéretével. és annak lehetősél,>él'el. hol,'Y Ilgy S€mmiből jiitt programozó kijlyii k egész ipariÍgakut pusztíthat PI. It kg,m d k iszúrják a tiimeglmn, amikor Ilgy bel'iÍsárlóközpontban burri",t eszik, San Francisco Giants-me<;<;S!.'t né~. v~gy ~ trisscn tuningolt MU1.<1 a RX-7-él'el furikázik. Ó vezette fel Britney Spearst az l\.1TV Video Music Awardson. A Nike [co-branding) megállap odást kínált nllki.- ((;reenfuld és Taro. 20(0 ) Tö rténetünk szempontjából nem Fanning személye. vagy a hackersége az igazán fo ntos, hanem az a tény. ho gy az őt és alkotását övező nyilvános.silg ';s népszerús('g hat';kuny hOrllozója vo lt m\O kna k ll~. óh'ke kne k. mdyeket II liO-ilS "vek e llenkulturális moz galma i sikertdenül prólHí ltilk a saját ide jükben tartósan meghonosítani a mainstream kultúrában . A Napster nem~sak az internet növekedése. mainstream jelenséggé válása szempontjából megkerülhetetlen fontosságú (Lessig. 2005 , W7.). Igazi jelentő~ége abban \'olt, hogy mllghatározó szerepet tudott játszani a z internethas zn álók frissen !Jpka pcsol("ló tö megeine k szul:Íulizá(;ió jáhil n, azokna k az ért,Skekne k a~ ;Í\adásában, melyek az inte rnet !ümegmédiává válása so rán elveszni látszottak. A Napster, de külilnösen az elmúlása . és az azt köve tő időszak az in ternetfelhasználók millió ina k tanította meg , hogy a szoftver használata több is lehet, mint egyszerű fogyasztás. A Napster csúcspont ján 6070 mill ió t'clhasznáIÓ ll uk. (Kjng, B" 2001) tan ított a meg. hugy az, hogy a z ember milyen szoftvert használ. egyhen úrt.'kvá lasztás is, bizonyos normák elfogadása vagy elu tasítása, törvényekkel és így a hatalo mm al való szembehelyezkedés I'agl' azoknak elfogadása. A Napstert követő idő szak sok száz millió nyi (p on tos számo kat lásd a következo sza kaszban) felhusználója pedig e nnek köszönhetően ébredhe tett rá a kezében

C JPYnghted malenal

Z08 '

A P2 p·MLÓZO ~ KO~A

]{j" ü huta lomm, urra , hoSY milyen ereje va n u

~ ~{! t:m)rt crőli) rr~so kna k.

hu a zobt meg lehet os ztuni egymással, és gond olkOllott el tulán azon , hogy milye n felelősséggel is jár il~'en mérté kű hatal om birto klása.

5.5 A fájlcserét életre hívó gazda sági környezet A baj az volt [leme zkiad ó kk al). hogy ahelyett. hogy minde nki s~~m~r~ IJg.vform~n IJlé rhlJ tü mód on, \;illiimgyorsan Jieeneelték volna a jOb'védett műve ke\. ki a kartúk zárni a kö zvetítükel, illetve minden áro n l'I i<: nürizni akartá k azo kat a közvetítóket, ak ik megmenthettt,k volna ő ket. El őszőr az aláb bi al te rn atívát aján lottá k a fogyasztóikna k: illegális I' ZI'. vagy a saját ú jonnan felállított (ki ad ói) weboldalai k. Ami ko r e~ nem m űkö d ött, vál~szt~ni lehetett az illlJ gális P2P és il két kö zös vállalkozásuk ( pre ssp l~y és 1.... lusicNet) egyi ke kÖzlit\. Ami kor .!z s.! m mű köd ött, II vól usztás, am it Idk iniilta k, egy ik o lda lo n a ~. illegális 1'2 1' vo lt, a mási k o ldalon a7. a néhány ..sze rencsés·' váll alkozás. amelyik mé rhetetlen mennyiségű pénzt költött tárgyalásra. jogi díjakra , és biztosíté kokra. hogy a leme ~ k ia.ló k olyan mennyiségű . líja k ~t fogna k kapni, ami k bi~tosan nem összlJ egyeztethetók az üzlet logi ká jával. mi kö z, uen cse réue o lyan term{!ke t tud tak a fogya ~ zt ókn a k kinillni , amit megnyom orítottuk u technoló8iára vonatkozó megköt,!sek (ideértve a gazdaságos I' ZP-te rjesztés til almát). I d őközben azt gomloltá k, hadd játsszon az Apple a maga elhanyagolható piaci részese . l{; sű homo lw zójii han. e~é rt a~t lieenclJlté k, ~ztiin - láss csodát - IJ gysze r csak az iTunes PC' n is elérhető lett. Ami ko r C7. sem m űk öd ött, és a zt liiWi k. hogy az iT u nes m integy "éldlenül me8s~.er7.ett liee nc.e hirtelen a legnagyobb ü~.l et lett a városban. túl nagy ahhoz. hogy akár e ll enőriz ni tudják, akár meg nem tö rténtté lehesse n te nni. felkínál ták azt a választást. am i a~ 9lyi k olt\ al on a IOvá hura is illeg;j]is P2P-hül iillt. a m~si kon pedig il ta lpo n maradt pár vá ll alko zas ál tal kínál t licencel t. ORM-m.!ntes kí n iil at, mi közbe n az a 2-3 000 mási k, amPly ik korábllUn online ~e n eórté k es ité ssel próbál kowtt volnu , már vagy csőd be men t. vagy már nem érd ekelte az üzlet. vagy felvásáro lták és tönkretetté k." (l\'i itchell, 20 U9 )

C JPYnghted matenal

Naivit:J~

I,mm! ~?t gontlulni, hogy il fójlcscrél,; M l ó?~tok sok sZÓ1.millió felhasználója azért választotta a kul turális igényeinek kielégítésére a fá.jlcserélő hálózatokat. me rt valamiféle belső meggyőződéstól hajtva az ú j kommunalista ideológia vagy a hackeretika mellett szeretett \'01na tüntetőleg fellépni , Ha tapasztalható is ilyesfaita e l köteleződés, ez csak a fáilcS(!rélJCn vaj(. res~vétel fennmaradásáhun kap maid sterepet. A hel.;pés, (l f:J ilcSt!r.;I,; h~l <Í zatok igényhcvétf!lét kivliltú .::I,w.lleges impulzus mindenekelőtt egy gazdaságilag racionális döntés eredménye. Vagy ahogy azt Tony Vaughan. a Warner kínai disztribúciós vegyesvállalatának elnöke megfogalmazta: .I! /kinui//k !alúlkodás kiu luku/á,wínuk Ol 1"0/1 oz oko. hogy nem roll elég lermék, ió áron. elég koron o piacon- (idézi Kurtenh~ch (20013).)

5.5.1 A FÁJLCSERÉLÓ K SZÁMÁRA ÉS A CSER ÉLT FÁJ LOK M ENNYISÉGÉRE VONATKOZÓ BECSLÉSEK

A fáilcser"I,; hálÓ7.atok elteriedt!\t'g"vcl kapu\olathan legaláhh négyféle mIattal találkozhatunk. Egyrészt a fáj lcserélő programok penetrációjávaJ. azaz azzal az értékkel. hogy az egyes fáik~erélií programokat hányszor töltötték le. illetve a személyi számítógépek há.ny százalékára installálták. Ettől különböző szúm az az érték. ahányan egy adott időn belül hilstnálták i~ e:w ket a programo ka t. Et. a~ i, lőin t"rvu[[um a kijlönbö~ó módszertanobt használó m{,r"sekben az egy {,v"íl teriellhet a1. egyszeri kipróbálásig. A hatTIlmlik érték az egy adott időpillanatban az egyes hálüzatokon megtalálhatá fdhasználák száma, illetve egy idősl.ak átlaga, A forgalomra az időszakon lJCJijI (ez lehet egy hét vagy egy hőnap) letöltött fáj lo k szóma. illet\'e az ez ál tal lekötött gerinchálózati slÍvszélesség utalhut. Ezeket al. adatokat egyaránt múrni lehet kiizvetlen mórt;ssc l - mintán alapu ló becsléssel. vagy a teljes pop ul áció számbal'ételével -. vagy az adatközlók - internetfelhasznúlák, fáj1cseréló s1.OIgáltatnsok megkérdezéséve l. r..·]inden adat mérhető továbbá nemzeti és globális szinten. Minden egyes mú,lszerne k m~g\' ilnnu k il mllgil (!redm,;ny,!ket ,!rŐSt~n tnrziltí prohl',mái. Az iinhevallás az egYI,ni fdhas1.ná ltik esct"hen \'ul ósún ű leg alul-o a szolgáltatók szintjén túlbecsli a tényleges értékeket. A becslésen alap lJ lü közvetlen mérés esetén m indig probléma a minta reprezen tativitása. míg a teljes populáció t mérő megközelítések soha nem lehetne k teliesen biltosak abban. hogy vulóban sikerül t minden

C JPYnghted malenal

210 ' A P2 p·MLÓZO ~ KO~A

- ';gyre eh~úntal>l, un rejhí?küd,í - jiorgalom sziimlJUvélde, El,h.;n a s~a kaszlmn össze~'újtöttem a fájlcsere elte rjedtségére vonatkozó fe llelhető becsléseket. mérése ket. Mivel mind egyi k elté rő módszertan t használ. lllell'e nem d efiniálja pontosan a kiizölt adatok tartaimát. e ztirt összeveté· sük aligha lehetséges: a célom nem is az. hogy po ntos becslést ad hassak a fáj!Gsere m~rtékéról. A célom e s~ak asz b an a~ , hogy éné kcltessem a t'ájlc",~ re h,dyi és glo húl is niivckcd ésének m,;rh;két. üt,;m,;t. Az e lső fájlcserélő technológia, a Na pste r 1999-ben jelent meg az interneten. és azóta is tartja a m inde n id ők leggyorsabban n öveh'ő internews szolgálta tasa címe t. A megjelenést kiivetó hete kben. hónapo kban, a szolgáltatás felhaszn ál ói bázisa 5-25%-kal nőit naponta. A cég saját hecsléSIJi sw rint iisswscn 70 millióny ian töltött ék le az alkalmazást. ami lehelóvé telte a t':íjlcserét (King. B" 200l). A Na ps tcr f'elhas7.llál<'>szúrna - bár nem derül ki. ho gy ez az e ~' időben egyszerre bejelentkezett felhasználó k maximális száma-e vagy minde n olyan felhasználóé. aki egyswr is kipró bálta a szolgáltatiÍst - Ame rikában LilJlJowitz (2006) szerint a következők éppe n alakult: 18,000 14.000 12.000 10.000

' .000 '.000 '.000

5.7 úb", A N,,!,ster "merik"i f"lh"~7n<ílú;JlQk .
Egy ~ l<J mc~ k i~d <Í k ncmz~t k özi s~cr \'e zct~ által hi\'~lko w tt k ul~lás sze rint a Na pste r csúcspnntján. 200 1 fehruárjáhan a háló~alon 2,8 milliárd fájl cserélt gazdát (!FPI. 200 1), A Napstert követő időszak fájlcserélős z ám-becslései több ok m iatt is bo naHtó an hiw nyta lanná válna k. Eb be n a~ i(hiHa klmn ke z(!ó(!ött a sze rzó i jog i j"gosult~ k jogi ha,ljárata ,düs~ö r a f'~jlc;seréló t,)ch no l,jgiii k "" Foná" !Ud>owltz. 2000, 5-6.1

C JPYnghted malenal

fcjI<;Sl'\üi, üzem.!lto::tüi
,== 2500,000 2.000,000 1500,000 1.000.000 500,000

O ~!~~<~~'~~I~~l~·~~~ . ~i~~.~·~~ j ~~f~~'

~~ii~li~ili 5.8 rihr" Al "gy h!őhen hej"lentklm!/1 P2P-f"lh"S7nr,ló k ril/"gfls sl,~m"
A 2000 és 2008 közötti i d őszak b an teh~t. hár egyre sza pofOllnak fájlc"" rélúk szúm<Íra vo nat kozó ho::cslé~k, 1Iligha lehet .~gymúi).~al megbízhatóan öss7.cvcthctó s7.ámo knt találni. Összefoglalásul néhán y fJbbcn az idősza kba n mért érték, A Pew Internet and American Life 2004 ta\'aszá n végzett kérd őíve s felmé rése l3 millió mre. az in teme tpop ulá· öó 18%-á ra becsülte azoknak az ame rikaia kna k a számát. aki k a ktív zeneIlJtöltök. Ez az érté k 5 súizalékponttal volt magasab b, m int fél évvel korábba n, .k 11 ~zázalé kp o n ttal alm;"" nya hh, mint q;y évvPl ko-

II

,.. FOlTás: lligChampasne, Idézi Iu,nng, 2008)

C JPYnghted malenal

21 ~ . A P2 p·MLÓZO ~ KO~A

rii hIJun "" (P,)W Intcrnet & Amc rican Life & ClOmSc"re. 2004). A Lylc (2 006 ) által idézett kutatás 2007 folyamán az otthoni PC-k 35·38%·lÍn. a munk ahelyi gépek 15· 18',X.·án talá lt fájlcseréló szoftvere ket. ám ebból a kutatásból n\lm d\l rül ki. hog)' \l:wk hány szúzalékút haszn~ lt á k is, A Lie bowitz [200G) által használt források szerint 200 2 és 2005 közö tt a pereknek kösz önhet ő némi visszaesést kÜ\'\lt ő\l n maj.t kétsze w sére nótt u t'áj Icscréliik é ~ a z álta lu k t"rg~lma7.ott fiijlok számu (há r n,)m d crül ki. (Ie feltehe tő l eg szintén az USA-ban). A protokoll szintjé n. ugyanebbe n a z id ószakban elvégze tt fo rgal omelem zés (Karagiannis. Uro ido. UrlOwnle\l. Claffy és Faloutsos. 2(04) viszont nem mutatott ki csökkenést a P2P-hálózato kon forgalmazott adatmennyiség te kint\ltében. ami arra utal. hogy a perek hatásúra ta pasztalt fel has znúl{)szúm...-;sÖkk cn<;s ob legalii hlJ is részlJ,m az volt. hogya tc)használók egy része :ítváhott a nehezebben detektálható technológiák használatára. illetve nem vallotta be a fáj lcserében való részvételt. Az első . közvetlen jlOgi fenyeg\ltés mlÍhával aztán az üsszfelhasználók sziÍ' ma ismét gyors nö\'e kedésbe kezd ett. ami az óva tosabb felhasználó k visszatértével. és az új felhasználók heiÍramlásával magyarázható. Két az Egyesült Királysághan a 14-18. iIl"tvc u 14- 24 éves kurosztii l~' !ct;iltési szokásaira vonatkozó felmérés az alá bbi, egymásnak elle n tm ondó ered ménye kre jutott. A !\'Iu sic Ally felmé rése szerint 200!l--ban egy év alatt 42%-ról 26%-ra csö kkent a 14- 18 éves korosztály ban a havo n' ta legalább egyszer fájlcseré l ő há lózatról ze nét le töJtő fiatalo k ará n ya (i\-Iusic AlJy. 20 09 ). Ezzel sze m hen a U K Music ku tatása azt találta. hogy u 14-24 ko rosztiilylmn ugyan ehl,,; n az id ős7.a klJul} vá ltnz3l1anlll ()1 % azokna k az ará n~'a. akik fájlcseréló hál ózatokról szerzi k be a zenét. több min t Ilo%-uk legalább heti rendszerességgel (Baha novich és Collopy. 2009). Továb bi pro blé mát jelent az. hogy el térő mintá t követnek. eltérő techno lógiá kat h~sználn3 k a wn\l, film. könyve k és a szoft"erek cseréjérc. A fájIcseT"<) muinstreummé váliisa. a tilm" k cser';j,;t is lehető szélessávú elérések !Írának csö kkenése. 31. e lérhető tartalmak körének bóvülése. és a flÍj!cseréló közösségek d iver zifikál ódása és specializálód ása tová hh ku szál ja az egyéb ként is zavaros számokat. A zen \l i fe kllte piac szerkezetében ilye n vál tozást jelentett a fo rgalom á tterelő dé se a klasz-

'" Ebben az időszakban kezdődtek meg az oUlto,,; felhasználók etten ;ndítoU perek. melyek nyomán a fájtcse,élök <'gY része teg
C :>pyngllted matenal

s?,ik us fájlc;~!réló plat!'jTmokról a legál is platfonnokra, a YouTuL..,-ra. mp3-blogokra és fáj lküldő szolgáltatásokm , A Google által üzemeltetett videomegosztó oldal mára a mainstream zenei prod ukciók legnagyobb an;hívumáva nőtte ki magút. Akárcsak a fájlcserélő oldalak esetében, az elérhető ta rt almak legnagyobb részét itt is ~z egyéni felhasználók töltik flJl az oldalra, anélk ül. hogy erre joguk I.mne. A Yo uTullbi ~setblm a file-hostinh'"5zolgaltatúé. vagy

C JPYnghted malenal

214 ' A P2 P-MLÓZO ~ KO~A

a YOllTllbc ..í, akik, hu u jogosultuk Idsz(olítúsiÍru eltiÍvolítjúk a jogs<\rtett tartalmat. nem vonható k fe l elősségre, A feltö ltést jogtalanul végző mindkét ese tben joggal szúmíth at a rra, hogy anonim, és így védett marad,"'" míg a~ eSIJtlegeSlJn .:isuel'ett és elt<í,'olított ta rt almak könnyen és gyorsan pótolhatók, A zenei feke tepiac szerkezet.:inek megváltozása azt e redményezte , hogy s zo\tvjlt u tartu lom dis~trihú ci"júnak az inhastruk túrúja a kOizösség kapcso lattartását és a (szerzői joggal nem vé(tett] metainformációk megosztását végző infrastruk túrától. !\'I indennek azért van jelentósége, mert eboon a stmktúrálmn ez elóbbi esetleges megszűnése nem so(lorja. veszélybe az utóbbit. s amíg a közösség egyben ,'a.n, add ig a disztribúciós csatorna a számtalan, egymással versengő vid eo megos~tó .:is file-hosting-sl.olgáltutásna k kös~önhctóen kii nnye n újra<\pithet;i, A filmes feketep iacon ezzel szemben másféle változások zajlottak az évtized második felé be n. A szélessávú kapcsolatoknak kö szönhe tő en robbanásszerű növe kedés volt tapasztalható a filmes feke tepiaco n. ami t egy technológiai újítús, a nagyméretű fáj lok gyors átvitelé t lehet;;vii tevo ún. bittorrent ,e, technológia nép s~ erűvij válása tett lehetövé. Kü liinl,Oizü ur~zúgukhan más é~ mús prugm mok. mús és mús protukollokat használ ó fájlcse réló hálózatok lette k népszerűek. divatosak. ezért nem érdemes egyetlen protokollt is kiragadni a vá ltozús elemzése során , annyi azonban megá lla pítható, hogya2008-9-es idószakb,1ll végzeit mérések, ha nem is reprezentatívak. mindenhol a biUorrent protoko ll piaci részesediisének radikális nÜl"eke,lésót jel~i k az összes tiilllli. helyi népszerúso;gf;l élvczü ha~'omúnyos prutoknllal szcm hf,n (Sch ul1.e és ~,l ochalskL 2009] , A bittorrent elm últ években nö vekvő népszerű ségé t minden. által am ismert forrás alá támasztja (I3an geman, 2008a. 20080).

- Ennek a vélelemn"" némileg ellen tmond, hogya YouTuoo.nak a \'iaoommal [olyIatott pelben ki kellett adnia a felhaszn~lói adatokat a jogoS!dtaknak, bár azok rögtön belel~nte tték . hogy nem krvánliik ezeket az adatokat a tartalma kat ilk-gáli""" f~l lül tók azonosítására és bepedé"',·., felhasználni [Gnynn, 2006). A Rapid,hare enen a ,,~m~1 blr~ság"'o" folyt:.lol1 elj.'\r~s ~Tedm"I' ye is .z leli. hogy WOO rm·,v.1n " Jo"~""lr,, k megkaplák lU llIeg.;I;;n'" gniidoll tmr"I"",kal fell;;II'" "~"ii()"IIr..
C JPYnghted malenal

t\ ~i\II,CS~RIÓ-!' ÉtbTIl!:: lIívÓ G"'Zu.~SAGI ~ÖIlNnZ~T

215

A megosztók részesedése A letöltőolda lak globális forgalma (nem teljes lista, millió látogatáslhó) Azösszes letöltóoldalelérése 60 (az összes internetezők között) BitTOITfflt network

70

50

40 30 20

10

o

Mininova.org 00

fl

li • • • o

0--

00

Thepi ratebay.org I I I I I I I I 2008. máfciu,

I

I I I I I 2009. máju'

Source: Comxote .~ . .'I

tibm A globúli.• ftijlcsereforgolom 2008- 200.'1'""

A Napster megjelenését követő to . évben egyre problémásabbá vál t egyértelmúen megállap ítan i. hogy mennyien is vanna k az online kalózo k. A kl asszi kus fáj lcserélő hálózatok (mint a fenti ábrán jelzett Emulehálózat] forga lmának csökkenése egyszerre jelezheti a fá jlcseréló kkel swmben folyta tott jogi hábo rú sikerességét. de jelezheti ~zt is. hogy a korál,!.i Emu lc-felhusználú k mlÍs, hizlnnslÍgosubbnu k gondu lt ill.!gális forrásokra álltak át. vagy azt. hogy az i d őközben megjele nt legális forráso k teszik feleslegessé az Emule hasz nálatá!. Az ábrából továbbá teljességgel hiányoz nak egyes népszerű fájlcserélő hálózatok adatai. másrészt hiányoznak az egyébként nem a fájlcseréló swlgáltatásokhoz sorolt szolgálta tások (példá ul at (RC-, v~gy a fill-~hostinb'"'Stolgú ltatókl fájlcsere cél ú forgalma. ill.!tv" n"m tu d számut ad ni u hálÓ1.atu n kívü l zuj"" másolásokról (CD-íriÍsról. iPod-tartalma k másolásáról. az újra virágkorukat élő sneakernet16:\-ekről] .

A kü lönböző ad a tok ból. felmérések ből nagy vonalakban az alábbi kép szűrhe tő le. A felhasználó k diverzi fikáltá k a tartalombeszerlési for... Forrás: w,,,Score. idézi: (lJa"ou,1I és Uradsha",. 200n] ou Fizikai horuo?iin csereooréJt tanalo",.

C JPYnghted malenal

216 . A P2 p·MLÓZO ~ KO~A

riiSlli kut. E források kü?,iitt egyértelmlí cn illf'Sális. vitutott k gu litású .:S legális forráso k egyaránt megta lálh ató k. Számos kutatás bizon yított a, hogy a legális és az illegális fogyasztás között erő s korreláció tapasz· talhatú. és m ~ gas azo knak az aránya. akik sokat " ásáro inak. és sokat is tölte nek le. és viszont (Hl omqvist. Eriksso n. ~·i nrl ahl. Selg és Wallis. 2005: 2008: Huygen. Rutten, Huveneers, Limonard . Poorl. l.eenhee r. /a nss,m, Eij k ':s H,dhe rgcr. 2009 ). A fdhasznál{, k asze rint ,'álusztanu k az egyes fo rrá sok kö zött. hogy az általuk keresett tartalom mely forrá· sokból. milyen feltételek mellett szerezhető be. A fáj lcserében részt I'evő felhasználúk sziÍma egye~ forrá sok szerint 20119'oo n tetőzött (Davoudi és Bradshaw. ~OU9 1. Ez a tetőzé s egys zerre jelezheti a legál is alternatívák megjelenéséne k hatását. a jugi fenyegetések haté ko nyságát és az illegá· lis furgal om Mte rcl,iolésél il ncm. vugy csa k nc h,)zcn nyomon kÜI'cthc\ő darknetckbe (Biddle, England. Pci nado és Willman. 2001: Oksanen és Viilimiiki. 2007) . A z. hogy mi is türténik a fájlcserél6kkel. il fe jezet utolsó szakaszának témája. Előtte azt szeretném megvizsgálni. hogy milyen kö riilmén~'e k ve· zetne k uda, hugy valakilIŐl online kalúz váljék.

5.5.2 A KULTURÁLI S F'EKETEPIACOK IGÉNYB EVF.TELÉNEK O KA I

A fá jlc serdők álta l jelentett altemativ piacok igo':nyhevétele dŐll u fol ya· mat kezdeté n csa k néhány meglehetósen alacsony belépési korlát állt. A s7.0ftvere k. hálózatok használatát nyilvánvalóan cl kell sajátítani. ille tve nem árt tisztába n lenni a hálózatokon kialak uló nyelvi konvenci· ókkal. szokásokkal. no nnák kal. A perek megkezdődését követő id ősza k· hBn egyre növe kvő jdentősége VBn B tu,la!u~ tö r v~ n y~{;rl{; s dkövet~s{;t megakadályozó erkiilcsi. mo rális gátuk lekü ?do',so!nek. A:z egyre inkább rejtőzkörló fájlcseréló szolgáltatások irlószakában nem elhanyagolható jelentősége van annak a tudásnak. ami az e há lózatokho~. való ho zzáférés m ikéntjéről szól. illetve annak a társas kapcsolathálónak, amelyik ezt a tudlÍ~'1 az egyén szúmára hozzáférhe tő,'é teszi. Sokszor ez utóbbi tu dás mcg,;tCrz':sc jele nl i il legnilgyubh ilk uolá lyt II f~jlas

t\ ~i\II,CS~ R IÓ-!' ÉtbTIl!:: lIívÓ G"'Zu.~SAGI ~ ÖIlNnZ~T

217

tu"ent tra ,:kerének li., t,\j<, tanúHítja - eKyáltal á n nem künny ú hejutni."'· (sharky. 2008) Eze k a belépést nehezítő tényezők áll nak szembe n a belépésne k kös~..ö nhetően elnye rhető el őnyökkeL A . Miért használna k fá j lGSCrélő programo kat a felhasználók?" ké rdés re számos kut atás és ad hoc fe lmérés ke reste a választ, példá ul: (Bahanuvic h és Cullupy. 2009; Becker és Clp. ment. 200f,; Blo m'l vist és mtsai. 2005; 20011; hmu:u, 2009; O ECD, 2009). Eze k a kut atáso k hasonló válaszo kat adta k a feltett kérdésekre: kön nyű és pra ktikus a használatuk: ingye nese k: olyan műve k is elérhető k általu k. me lye k a hagyumányos bo ltukban nem : lehe tőséget ad na k a samplingrc. a vásá rlás előtti kip róbálásra: illetve olya n kö zösséget találna k utt a felhaszn ~lók , am it másutt nem. Emell ett szem puntként felmerülhet m"g a feketp.p iap.ok legá lis piacokhoz viszonyított gyursasága. ille tve a feketepillcon kínált formát umo k e l őn ye a legúlis, DR M-véde tt \'agy fi zikai formátumokh oz ké pest.

100 90 80 70 60 50

40 30

20 10 O

kö,m )'Ú é , p r~ k!iku,

ingyene,

nem talá lható hagyományo,

vá,árlás e l őtt k ip róMlj~

közösséghez ta rto.>:ás

5. /0 ábn. A fújlt:ser6ocn ruM resll'6td ()/(ni '"'

Ezek h" l a válas7,U kl,ól a z kíi\'c tkez ik. hogya P2P-fe kp. tepiacok tii h b szinten is versenyez nek a hagyományos közvelító kkel. A fájJcse réló háló zato k: - Érdeme. megjegyewi. hogya jogosulta k áh"l folylatotl jogi hiíbor" " "k vügen"<.l· ményben nem a felha,ználók elrellenté.., sikeriilt a legjobban. hanem a fájlcseréló hálózatok rejt6zködésbe kénys.zeritése. mely nUndennél nagyobb belépé.i akadályt jel".. t a fe~ eteplacolI fris..,,, "wgjel"""t \'ágy6 ~ "r~'SI", elótt. - Forms: (lIlom'I"I'1 és mtsai. 2005)

C JPYnghted malenat

lHl ' A P2 P-MLÓZO ~ KO~A

•

•

•

d irekt v,;rsenyhen vannak .. hordozó szi ntjén, a kíniÍlt javak árában, körében, formátumában . hozzáférhető ségében versenyeznek a legális csatornákkal. direkt versenyben vannuk a hagyományos Ilisztribúton lá nc tagjaival. és a hagyományos disztribútorok által kínált szolgáltatásokkal. illetve kih ívást jcl,mt,mck a kllfes let ell enő".lésénllk , befolyásolá sának hagyományos eszközei számára.

Mi,;I,;lt részletesen is ,dem,;zn{;m al. egyes szinteken zajl ó versenyt, szeretném pontosítani az elóbb használt termék szó definícióját.

5.5.2 .1 A termék definiciójo

(l

kulturális javak piacIÍn

Hagyományosan a kult llrális termék alatt a művet értj ük. abban a formában, azon a hordozón. amin a mú a piacon megjelenik. " z zenei területen lehet egy kotta. egy zenestárn. egy album, egy koncert, a mozipiacon egy film a moziban. DVD-n. esy Video-on-Demand szolgáltatáson, egy könyv nyomtatott vagy e-hook formá tu m ban sth. Más stúval a tennék egyenlő azzal az egy".;ggel. am i fogyasztásra kerül. "'" A most következő szakaszban ennél bővebb értelemben fogom a termék fogalmat használni. és a jelentésébe beleértem nemcsa k a múvel. az t a formát umot, amilJCn épp megjelenik, de att az intézményrendszert is. ami az adott formátumot előállítja. terjeszti és a közőnséghez el juttat ja. Sőt. m(ig enn(il is továbh megye k, (is att állítom, hogya termék t"galmiÍh,,~ taMozik az a meta inli,rmáciús romds?,er is. mely il rcklámokon. kriti kákon , ajánlásokon. promóciós akcióko n, bull'árhíre ken. sztá rren dszeren keresztül a termé k keresleténe k ell enőrzésére , befol)'~so l~sjra töre kstik_ A termék, e bben ~t olvasutban tehát nem csupiÍn a CJ).hord ozón megjelentetett al bum. de az albumot megren d elő , CD-fo nn~ban cJőóllítö, terjesztő és (:rl(: k csítő foj yam~lot dlcnőrt:ó inh,zményrendszer, ami ki,~gészü l il kiad,ji meghíZásh"'] pénzért r_","réhe a számból sláge rt gyártó kereskedelmi rádió kka L koncertekkel és feszti\' iÍlo kk al. a ze ne i szakla pok olrlalain megjelenó reklámo kk al és ... A zc ncl'iaoon l'éklánl lllpg!chctóse" "~g\' fdfordnln.1 okozott az. hog\' a fogya",t:;s "ll,vWgc 'O, " lb" ", helyett el egy"" l"". meri az n leh,,'óWg, hQh'\' a h g.l'asztóknak tehetöségiik tell kilépni a tennelók/terje,ztlik által felkínál! tennékcsoma gokból. Whatóvá tette a tennelés .felesleges-. senki által nem kereseH/értékeh ,é, zét. , ~zzel "r\'énytel~njMt~ a c'OllJaguk előállítá .....a és ht"k~.tlé>ére "pítő iizl~U ",,,delteket

zo,,,,.,,,;,,,

C JPYnghted matenal

lem"z kriti kúk bL

~?

elú~ ,] ú k

szt~T st6tu~?M

ku lt ivá lú , fenntaTt ú

erőfeszítése kke l.

Mi indo kolja a termé k fo galmá na k ez t a radi kális ki terjesztésé t"t is az , hogy ha megrn~rad u n k a termék szű k . hord ozúra korlátozódó jelentésénél. akko r a kulturális piaco k átalakul ásából nem látunk tübbIJ t. mint azt, hogy egy korábuan pénzé rt áru lt hurdozúna k (C D. DVD) megjelen t a? ingyell',s al tt:rnatív!ij ~ (P2P-fiijlcse re). és ,milek küvetkeztében d riÍmain n zuhanni kezdett a pénzért árult alternatíva kereslete. Ez az oh'asat. bár lehet hogy önmagába n nem hamis. de nem is magyar~zzij meg ij jelenséget. s így az általa megengedett. a pro blémij megoldására tehe tő javaslatok (pl. korlátozzuk az ingye nes alternati\'a hozzáférhIJtőségéne k lehetóségét ) szükt>égszerúk,\ppen llIégtelIJ nIJk lesznIJk. M6sodszor: a termé k ki teTj,)~ztett értelmezése nem jelent tühhet. m ill t vissza térést a kultu rális temlelés al kolóközpontúságához. A ku llurális kereslet az alkotások helye tt mindig is az alkotó kra irá nyult: az al kotó (előadó . swr.lő) sw mélYIJ és mu n k ~ss~ga sokféle c.satorn~n. sokféle fo rmában megj elenik. és a kü lö nbö zo felüle teke n megfigyelhe to kínálatok közütt min di.!: is az al kotó szintjén törl<\nt az optimalizálás (haszonmax i m~ l il.ál ú s). Azokhan az f'set" khtm, aho l nin,;s. vagy n,!m "g)',:rt
- A tis"'ánlálá. végell érdemes megm"líleni a rnjongói aktivilh egyre inlenzivebb jeJenl"I,,1 a kHItmáll. len"fkek életében . A hivatAlo. töI1én"tek klegé.ziilnek az lin. fan fictlonnel, a rajongók állal i,·t hetelOdox tÖlténetekkel (Jen kin., 1992. 2006), ft raJo"gók liltal ""neH. a •. ó rés •.vételiikl>ól ',il'l.~l k(M6 \:.i""" tiired~ •.e1lé ,·.~lik . ah" l H kiilii "höd; , aj""gói "",oporTok lllá, li< ""t . kOlll hi",t dól"" \'(,"'".tll""k kult " "íl;; lennék számukra felkináh clctneiból. ngói knll(,· ",król , az teszi lehetőv". hom' létezik az a k,~lu",li, tennék. mel)' körüJ a rajongói le"ékenységek kiktistályosodhatnak. Az ily mód oll létrejött kánon lehet. hogy helerog~lJ és .uk!;zelwi(\, de ,'égm ",égl""."k a hl ..a!al", tenlldók áJfl~ felkln@ kt~ t málls tennfk körm szelvezUd ik .

C JPYnghted matenat

2~O . A P2 P-MLÓZO~ K O ~A

aminek r,!~u, Ul, clm.lott hungh"rtl"zú. dl: N!SlA! a konccrtlJCvétel lis a rádiós játszások után járó jogdíj bevétel is. Harmadszor: ha elfogadjuk. hogy az elemzés egysége az alkotó (bruml) ininti kereslet. ukkor u u ingyene~en elérhető digitális javak hatását képesek vagyunk az iránta támasztott összkereslet belső szerkezetében zajló változás N!szeként értelmezni. Ebben a~ esetben már nem I.)hl:t I'igyelml:n kívü l h~g)'ni u.nnak ~Z inté7.ményr,m'!sl,ernck az átulu.kullÍsban játszott szerepét sem , amelyik a (z esetünkben zuhanó keresletú j verzió (CD, esetleg DVD) előállításával foglalkozik. Ha tehát a fá jlcsere megjelenése által indu kált változásokat szisztematik us átalakulásként é rtelmezzük. mert kilépünk il .letöltés ellehetleníti a CD-eladásokat" leegyszerűsítésbi; !. akko r talán közelebb juthatunk a~ átulak ulás "kainak. tl:rml;szctén,)k .!s kiiw,tkl:zményl!ínck mcg.!rh;séhc?,. Ebből a szempontbő l re leváns. hogya fá jksere hatását nem csupán a szűken vett tennék. a hordozó szintjén vizsgálom. hanem a hordozót előállító .:is forgalmazó intézményrendsze r és a hordozó iránti keresletet befolyásolni képes metaszinten is.

5.5.1 VERSENY A HO RDOZÓ SZINT JÉN

A fájlcserélők által túmasztott verseny tenn.:iszetesen a hordozó szintjén jdentkczik először. A l';ijles<,n!lő k áltul kínált ju\'a k:

• • • •

ingyenesek. \'á!tozatosu k. azaz a~ elérhető juvak köre nugyságflm,lckkcl nagyohh, mint a hil'atal os csatornákon. hord ozhatók. azaz szabadon másolhatők te tszőleges eszközre. tetszőleges emberek számára. tetszőleges alkalonunal. rem ixeIhe tők, azaz nincs technikai akallálya anna k, hogy alapanyagként ú j alkotásokban szerepeljene k.

5.5.1.1 JI h'J/YJ():(ho/úslÍg ,J,,;

rI:m~w:lhl:((jsé/!.

Tal~n érdemes ez utóbbi két szempontot előre I'enni ~ I'iszonylagos egysz"rúsógük miull. A ho rdozh~tóság ós u r"mí""Jhdüség ullól U technikai fonnlÍtumtúl függ, melyhe n a7. adott ku lturális jós~ág elí,rhehí . A digitális világban e képességek a legfontosabb korlátjai az ún. Digitális Jogosultságkezelö tec hnológiák (Digital Rights Management - DRM), melyek épp azt teszik a jogosultak által szabályozhatóvá. hogy a d igitális

C JPYnghted malenal

f~jl h~nys wr.

milY')n ,~s7.kü?,iikün IcjMs~ha tó , m~s"lhat6, CD-re kiírhat .. stb, A DRr."-tcchnológiák alkalmaz:ísának vannak e lőnyei és hátrányai is. A hátrányok egy fajtájára korábban már láttu nk példát. A DRM sok olyan felhas~nál ást is megakadályoz. ame ly ki fejezett törvényi védelmet élvez - az angolszász jog eze ket a felhasználásokat fair use néven, a kontinentá lis jog a szabalt fIJlhas~ná l ás IJsetIJiként i~mIJ ri - (Akester. 2009). dc l,~gtiihh ~ ~ö r csu pán érthetetlen J:s t'clesleg..,,,,,haS",,,ál"i v.oH,.,1t vl,,,sg,116 lu ''''.~s.ok v..,ri" , " z~"e ",I,,· de""a]'", h'L,~"álal!ih,,~ t",t",~,a l l",ir6j"[h"" "~,,dou tH\'~k~J\y,~",t llyal o,Ml am.. nY" a vála.zadók száz.,lék:ih"n): CD mn. ",zközro mri.olj,,, 197%), har:it ClJ.jénck Im"",oM." lar.~,). '''j,H CD·I~",iI l",úiMk",e m.'""I,isa 17,,%), wne kiildé ... 175~,). illetve fogadása (76%) ".",ailen. IM·.",. bluetoothon vagy skype-
C JPYnghted malenal

2n ' A P2 P-MLÓZO ~ KO~A

hogy OR1\,j nélk ül is áru lha~son tl igit~lis ta rtulmu kat ,!zért a ORM-t,,1 való megszabadulás egyetlen lehetősége a feketepiac igénybevétele 1'011. !>tire ~ 007 fo lyamán a jogosulta k letettek arról. hogy DKM-I'édett zenéket próbáljana k elad ni ij fogyasztúiknak , mhl igra a DKM mérhetetlen károk at okozott a jogosultak számára. Jelenleg a jáMkszoftverek piaGán zajli k a DRM hatékonyságánuk ú jrm'irt<; ke!.;se, Annyi mór mosl is nyilvónvu lú, hogy (legal~hh i~ il PC.-~ játékok piacán) másolás\'édelem nem maradt feltöretlen, és a ki(l(lók másolásvédelmi erőfeszítése i rosszabb esetben kifejezett bosszú hadjára tot gerjeszte ttek a \'jsárlú k között (K uGhera, 200}!), jobb esetben elenyésző haté konysággal bírnak (Carroll, 20 06). A megoldás e pi aGon már most is az a mű kö.lő modell lehet. ahol a szoftver ingyenesen (de legalábbis ORM nél kü l el{jrhetü) , míg il tel jes j ~t,;k{j]m{jny egy a fe lhilswálú k t;zezreivel benépesített. előfizetésén cserébe igénybe vehető virtuális valóságban zajlik."" A DRM-teGhnol úgiák mára az audio\'izuális tartalma k védehnére szorultak vissza. Ezek a tech nolúgiák a DRM-mentes. kalúzverzió k azonnali megjelenését ugyan továbbra sem tudják megaku
5. 5.3 ,2 A kilHíJa/

A fizika i ho n lozón forgalma zott kulturális javak kínálata előtt komoly korlátot jelent az értékesítéshez s7.ükséges fizikai tér s? űkilssége , A kín álat ott ér véget. ahol a ho rdozó logisztikai. bolti érté kesítési határköltsége meghala d ja az általa te rmelt bevételt. A kínála t szempontjáiJó l tová bbi szű kösségcl ered m(;nycz u forgalmnó ~ra/tcrj"szt,;sr" jogosult p iaci szerepl"k s?ámára rendel ked,s rc áll" sze rvezeti erúfo rrások korlátowtt,>óga. Limitált mennyiségű figyelem, h umán erőforrás. forgótőke jut egy-egy jellem:zóen korábban létrejött tennék fo rgalma7.Úsának, terjesztésének támogatására. Enne k a két egyszerű . és kön~'ő rtelen adottságnak kösző nhetO en meglehetosen tágra nyílt az az ollő , ami a piacon aktuálisan elérhető ,~ ~:""ek

" ",od~n"ek " ~~"Hil'''rh;,,, " h , Lfm <~olg.'\ll"tr.s lehHt ,,~ "",,16l;i"'I", mely .emm;-·cI nem lartalmaz löbb V'nesz..imol, mini ami a fckctel'iacröl beszerezhotő. do ~ nagy''''m(, fdb""""nő wn!Jh;,lIgaliÍ.i .zolv;..~ira. izlé,bcJj I'rderenc~Hrn él'iUő kotlaboratIv sz,ir6- és ajiintőrendszere más eszközökket reprodukálhatatlan. Ez az fi hozzáadott érték. ami mialt a lastJm felhasználók hajlandók fizetni a szolgáltatás6rt, n,ég .. kkm is, lod a t..,fi"" t~tt dfjjelcntő. ""''''' a """",,"l"ekhez kf'l'c>oIÓtló jogdfjak kiflzelésé", ronlitódik.

C JPYnghted matenat

(in print) ku lttm:ilis javak és a - k,mJskedclm i has~nosít6~ íiszlÜnzése okán létrejött - szerzoi jogi véde lem alatt álló javak száma közölI van, A jogvédell. de nem kaplllltó művek arán~'a az összes szerzói jogi "é{lelern alall álló műhöz képest pia(tól és terméktől függően a 10-30'1.-os sávban mozog (Bodó, 2OUö], 1\1 ivel az elérh ető kínálatot II kereslet kiszolgálásának költségei határozzák meg. ezért al. online ',lisuriJ.,útol't) k rmJgjclcnése II kiil lség,! k ,;siikkenésén keresztül a kínálat l'áltozatosságiÍnak, számossiÍgának rad ikális bo"ülését ígérte. Az első körben megjelen t, hibrid modellt alkalmazó online ke reskedők - gyakorlatilag fizikai javakkal kereskedő internetes klltalógus-árnházak, mint az amazon. oom -, iIlet\'e a másodlagos piacok - anti kváriumok. haswált javak viszonteladói - elekt roniz álódása meg is hoztu a kínála t hüvü lését: hirtelen eUirhdüvé váltak az ún , hosszú furokban'" található alkotások is (Anderson, C. 200üJ. Ugyanazok a technológiák, melyek lehetové tették a fizikai hordozón fu rgalmazott javak kín~ latán ak hővülését. egyben a formátumv~lt~st. és ezen keresztül - legalábbis elméletben - a kínálat to\'ábbi bóvülését is lehe tővé tettélc Először a zenem űvek, ma jd a filme k, és \'égűl a nyumttitott anyagok digitáli~ pia';uin al.onlmn u kíniilat h,ívül és'l n'lm huladt olyan sebességgel. mint amil a fogyasztók elvártak volna. A keresleli oldalról jó képe t ad a felhasználóik zenehallgatási szokásait monitorozó lastJm online szolgáltató adatbáúsa, melyhe négy év alatt tízmillió alkotó 75 mill ió zeneszáma kerű lt be azért. mert valaki, valahol a számítógépén lejátszottIl azt (Bawa és Ogle. 2007J. A zenei metaaddtok értékcsítésévcl j'oglal k o~ó Gmcc" ote adatJ.,á~ i~J.,an cmu,l csak kicsivel töbh, mintegy 80 mill ió dal allatai szerepelnek. Ehhez képest az egyik legnagyobb online zeneá ru házban, az emusic,com-on l) millió dal közül lehet v~ l ogatn i Y' Az alHl iovizuúlis tartalm~k esetében a szű k össég még nyil\'ánvalóbb. a legnagyobb audiovizuális online tartalomközvet ítok nemhogy a világ filmtermésének, d" az amerika i filmkincsn~ k is csak töre,t&kél tes~ik clérhetüv,;, a~t is csak al. am erikai , jollJ., cSdh,m a legtcjlettellh nyugat-európa; piacok számára (Bodó, 2007). Felve tődhet a kérdés , hogy össze lehet-e vetni a kétféle, keresletre lis kínála tra vo natko z<Í számut. A kulturális java k ir<Ínti kereslet nyil\'ánvalóan nem egyenletesen oszli k el a különböző műve k között, így II legritkábban keresett művek elérlwtetlensége jóval kevesebb potenciális

'" A hosszú ]arok kifejezés II népszerfiségiik alal'j~n smba állítolI llllÍwk által kirajzol! gü'oo alakiMa, Illetve ez"" kereszliil II k"""'re "~p,zen' ",fivehe \'onatkozik , '''' 2010 eleli aua!ok.

C JPYnghted matenal

2~4 ' A P2 p·MLÓZO ~ KO~A

ér in t. mintha a nép~~ení."';gi lista elejérő l hi;iny" zniÍnu k al k"tás"k. Számos kutatás (Anderson. c., 2000: Elberse, 2008) hívta rel a figyelmet arra, hogy a legális kulturális piacoko n a kereslet túlnyomó része a legnépszerűbh néhány tízezer alkotásra korl átozó, li k. A hosszú farok elmélet azt ígérte, hogya digitális környezetbe n a legnépszerúb b javakból álló fe j mellett ko moly gazdasági sze repet játsúk majd ~ h"s ~~ú fa rukl m tarlMó, ri tk án ker'Jsett, de llagy~zámú alk"tiÍs irá nt meglévő kereslet, melyet az onli ne szolgáltatók nemcsak, hogy ké· pesek leszne k gazdaságosa n ki szolgálni. de az érté ke sítésük összvolumenének nagyohbik hánya, la a hosszú fa rokból fog származni. Ehelye tt azonban egyre több jel mutat alTa, hogy a legális piacokon az elmélet n~m válik automat ikusan piaci realitiissá. Számos olyan digitiilis k~re;; kerlő t,il szú rm az(o a,lats"r gyúlt mára össze. ~mely ik al,t sugallja. hogy biába elérhető a hosszú farok. az oda tartozó művek iránt nincs. vagy olyannyira elhanyagolhatóa n alacsony a kereslet. hogy azt még a digitális infrastro ktúrán sem gaz(laságos kis zolgál ni. 1\'liÍs szóval a niehe·p ia· co k paradigmaváltó eljövetele helyett egy a fizi kai terjesztéshez haso nló piac valósult meg. Ennek II j,denségm, k ~ziÍmos, csa k a legáli~ piana jellem ző oka lehet. Ezek kö zül talán a legfontosabb az, hogya folytonos kulturális tennelés, és azt ezt kísé rő/támogató marketingtevékenység logikája nem változott, s az a szűkös közvetítői erőforrásukat továhbra is a legújabb t.:Úllek erős marketinggel megtámogatott érté kes ítésére fo rd ítja, s ez alapvetően meghatározza a keresl~tet is (hisz épp ez a célja). Ezen túl
'"

En"e~ az á lli{ á,nH ~ H 'ltag,v~" dlgltútl. mmfu"gahHHzás h p""''' Jusz1rádójál lásd " 6.3.1. feje",t""n.

lJ,~gfogah11"zon

il·

C :1PYnghted matenal

alapján "omlja hi..,mrchi kus rendi,.., al, {'gyes ku ltur6 l i~ javakat. A - h" s?'szú távú - feketepiaci kíná latot nem a keresl et - annak vásárlóere je. koncentráltsága vagy más dimenziója - határozza meg. hanem a megosztásra kép"'s fdhasználók érd..,klődési t..,rül..,t.., és megosztási hajlandósága. A fe ketep iac kínálati piac: elég egyetlen ember. aki fontosnak tart va lam it digitalizálni, arc hivá lni, mlJgosztani másokkal, és e kulturális jószúg - szinte - minden ki Sl,ámára - szinte - korlátlan ul elérhetővé viÍEk, I\lás szóval elképzelhető , hogy a jelenlegi legcilis csatornákon keresztü l elérhető ti millió zeneszám eléri vagy meg is haladja a gazdasági raGi onij litás diktálta repertoárnagyságot, mint ijhogy az is valószínű. hogy e ti millió zeneszám jelentős részére nem akadt egyetlen vevő sem. Ez azonban nem jdenti azt. hogy a .Iigitális javak globális intlJrnetes körforgás6han e7.ckn.., k a mlÍ\·.., knck ne knn.., meg a helyük. A digitális kúpiák feketepiaci elérhetősége valamifé le koráLLi igény meglétének indí kátora , Valaki. valahol erőforriÍsokat sziÍnt a digi tál is formáLan nem elérhető mú fel kutatására, digita lizálására stb, További erőforrások és elkötel eződések (lojalitások] szükségesek ahhoz. hogy a digit ális kópiák afeketepiacokon anyagi ellenté telezés milkül is folyamatosan elérhet ők legyenek, Ehhől arm kiive\kf,zt.::th..,tünk, hogy e m ű vek minden gazdasági mcionali tássül ellentmo ndó elérhetővé válása arra \'onatkozó erős jelzés. hogy e javakra - valahol. valamikor - szükség volt (\'an]. A legul is digi t,ilis katalógus oovülését IJ gyszerre akmlályozta a jogok tisztáza tlansága. a jogi környezet összetettsége. a licencelésre jogosult sZ\Jrvezc t ~k neh(izklJsen muzd uló Imis,; struktúrájn, a ka lózkü
C JPYnghted matenal

2W . A P2 P-MLÓZO ~ KO~A

5.5.3 .3 Az onlin e zl/nC<Íruf"í:mk

2007

dr:rht:lrJ.\" ~gc

MuSvurorsz(Íg(Jn

április~han il

Quart onlinll zllnlli szakJap áttllkintllttll a lllgnagyobh k ínú latú t (Tüvi~h~zi ,!S Gitúr, 2007). Az újsiigíró k két. a lap álta l dicsért albumot (Arcade Fire - Neo n Bible. LC D Soundsystem - Sou nd Of Silver) próbáltak megvlÍ.sárolni legálisan. d igitális form<Ítumlmn. Ké t és fél évvel az ere deti ci kk után én is megpróbálIam meS'-<Ís<Írolni uz egyszerűség kedv é{,rt u fenli két ulloumot. Az alábbi táhláwt II 2007, tavaszi és a 2009, ,iszi helyzlltet foglalja üssze: ()nlino~ z,~no~ú ru h~zak

Sz"lg.;ihal<í

21107. ápr ilisi hdYl'"

211f}9. ",:ti b,,1 -ld

iTu ncs

Magyarországról nmn elérhet"

Magyurorszúgról nem dárhet"

"1 "IlY arorsz.1gról Magyarországról elórhető, el!;rhetU. t dal áru O.45.(),41 ~ur6, <.lal ;Im O.4~'().28 e uro, katalógus mérete: kb. Ii b t"lógus mérete: kb. 2 millió d;d . millió dal, U L:1 m",,,en aJbum nem a két kercsen album nem megvá<>irolhilló m",'vHsM-oJható

,

nMus ic

Rhap.ody

Magyarországról nem el«rhetó

Magyarországról nem

Nap.t" .

Magyarországról nem e]6rhetó

Magyarországról nem eltirhet"

Zunn

Ma rke' l'la~e

Suny C.onn ed Yllh",,! Music Juke b"" Allofm ~ .Ul m

nem vi"'flá1t (lejátszó. es7.kij~ nem kaphat" Md 'vilroNzHllunj nem vizsgál! (lejátszó. e>7.kö~ neln bl'h"h\ Magvarorsz.igonl tochnikü i

,

I'rolol(:m~k

aliláS
elerh~t<)

Magyarors7.ágr6l nem .Mrh~tó

m"l}..:>.olnt

m"""",dínt me!!S7,ún t

B"Hlpo rt. Ct>m

Mall)'atorszáflI'Ól Magyarországról elérhető, elérhetó, a k~l keresett alhurn nem " kél kereSCI! album nem mcgvúsárolható mnw,,;s
Audi o Lun chbo"

Magyaror.zágrol M~íI.'>'Hror,vigról el~rheló. clérhutú, a két keresett album nem " két keresett albUin n~.,n m~vf>.sárolb" t6 mL'lI',,;s
C JPYnghted malenal

Mogyarországról n" lok.hu

clúhe!ő.

a kót keresett album nem m~ '",,,Molható

megvástlrolh~tó

Magyarországról elérható. 'I kél keresel! alhum

M~gy~rországról

S<Jnsa.hu

Mogy~ror"".ágról elérhetl'i. a kél ke['(,'S()l! "ILum nem

clérhe!ú. mcgvás;\rolb~ ló A kolt keresett album nem (10m IiV"".'im v~gy 3.. 00 megvá,..'irulh»tó F1/a1L um) Magyarországról

T.unli nc wn"lÍru h~~

clérh~ lő.

egy keresell album megviiSflrolhllt6. tecbnik"i ,whlémák

megs:ziint

M"ID'"rursz(,l\f'ÓI j\I p~ m usk. h u

-

elérhető.

A kolt keresett album nmn mo ,;s
mcgsziint

.

:>.1 laú/azal Zcncaruhozak c1crhcloscgc Magyororszogro/

Az ererlmény lesújtó, Azok a7. oldalak, amik kN és fé l évvel ko rábban nem voltu k Magya rországról elérhetők. azok továbbra sem azok. néhány nagy és sok kicsi játékos egyenesen megszűnI. legálisan egyetlen sz.olgáltató fo rga lmaz za il keres~tt l<.Pné k<.:l. (,rthet,:tlenül magus. 1000 fo rin tos Húm onkénli áron. Érdekes mlÍd on árn üvekedés '·olt tupaszlalhatlÍ a~ egyetlen. itthonról is el(,.h,~tii külföld i ~J:n~áruhúzhan is. uh"l az elérhetű legalacsonyabb ár mintegy másféls7.eresére ll<;!t a7. eltelt időben. d c a külföldi szolgáltató árai még így is mintegy harmada az egyetlen hazai sz.olgálta tó árainál.

5.5.3.4 Az ár

A fájkserélő hál ózatokon a felhaszn~lók ~érus ára t kérnek egymástól a megosztott kulturális javakért. Attól az apró , IÍmde lényeges különb;;.(igtiil ehekinlve. hogy a fájlcserélők állaláhan olyan dolgokat cserélnek, melyck cootéhcn (l cscr<Íh,)~ szüks éges jogaik hiiinyoz na k, a fáj1csen:ló hálózatok klassz ikus ajánrlékgazdaságok , ah ol - és itt a továbbiakban a zlÍ.rt fájlcserélő közösségekről lesz szó, ahol lehetőség van ismé telt interakcilÍkra - a m"'gosztásért cserébe nem anyagi eJlen<Írték jár, han",m társadalmi státusz ban. jó hímé\,oon. eEsmertségIJen megnyilvánuló szim-

C JPYnghted matenal

2~8 . A P2p·MLÓZO ~ KO~A

],oJjkus li;kc kck tkcz ik.'" A .;ser(ilt torta lmaknak ugyanis csak az tim zérus. az értékük viszont ennél lénye2esen na2:-'ohh. A di2itális információs gazdaságo k központi kérdése éppen az. hogy hogy an lehet elérni azt. hogya felhasználók haj lamlóak legyenek kifiw tni az t az árat. ame k· kora érté ket számukra az info rmáció képvisel. ha egyszer az információ (fe kete)piaci ára a másolatkészitlis határkiiltségéhez. azaz nuJliihoz tarf! A kla&:;?,i\:; us küzgazdastigtun sz.::rint a ki tjz,~t.::tt ár és a felhaszntil(, által tulajdonított érték közötti különböze t nem vész cl. hanem fogyasztói többlet'" formájában ielenik meg.' ''' Ha a piacon gazdát cserélő termé'" 1\ digi,,;Ii, knltúra hagyou",uy" uak ~.. n d'gi"His kult,,,,,,,,1 ,~" ló u"''''liv.iknak iu·

Icgr.i ll $ rés."" n hngy01u.'\u,""s. piaci ",ochn"lw lll ,,,. on krviil cSó aj.i ll dék&a.~l","'\g, a 'gif! "",onomy' IMauss , \054) jcllcmzóivcl leirhaló ttl1íködés. A klasszikus, autonóm indi\'iduumok piaci alk ufolyamatait rószoon m~gclözó. rószoo" helyettesitó ajándékozás smán az áruk és szolgáltatások önkén les adakozás révén cserélnek gazdát. Az ajándékozás aktusa ugyan önkéntes. de alóla kibújni lehetetlen. az ön· k~",~;s~g H l!ir"",Ltlm iIHg "kárt vlsdk"",,,i """"flk ré""e, AI. "i~"dékok HlI"'a és dfugadása. ,nj"t tlÍt'KIdaltnj gy>tlrorla l ~élIH ""h~h'. E foIYdl""loko" kmeszllil 7.>1111l ~ fen",;nó t.ir",,,!ah,,i "'pc,olatok megerö,i"',e. illelve jö"nek létre új sze",é ly~.. "'I',,"olalok. I\z aj.indéKo ••h aZ elfogadó ré.,,ér,,1 Ickiilelcz.,Usojgel I",z Iéire. ",.,ly. nek \'iszonzallmnd hagyása egyfajla rnngbéli alá\'etettségel hoz Ié Ire , Az l ugvan ncm mondhatjuk (ponlosaboon kár lcnno kcgyszonisitcni a prohlémáll az .önzc1· len ajándék "Incs· "",,,imájára. az bizonyos, hogy az ajánMkozá, ritusa o gazdasá· gi h'ike jársmIaImi tőké,.é. a ""ers halalom sl.imbolikus hatalollnnli konvertálásának hH ték",,)' Hs,.kijZH (llo"" lieu, Hl1J7. Z1 4.J. Az ajándr,kM.h,m HI"I'"ló tftrsadal",,,k dijljárói állal felhHl",,,wU "HID'''u ,llltáli. u"'l\;~u"ui , it"'H, elaj"ndéko?.ása, reMI,h "i"" ~'ID',zerro "uíködik " g"z,rtoz6. ,zemlélet"" péld" >lZ "",,,zon.com inIernete, könywirnház megjPlen'ÍS.hdók ,..,It"k. ZO!JO.bt,,, l IltiUtá ...1 USJJ.nek "'''l!f~leló !o];)'as:zt6i töbWel kele tkezett (1l,)'njoU"on. Ilu "" Smith. 2oo3J.

C JPYnghted matenal

ket ~ kurál>han már liirgyalt ~zúkehh értclemlJCn definitiljuk. akk or ~zt a megállapítást tehetjük. hogy ezt a fogyasztói többletet a hagyományos tennelők nem turlták kisajátítani.'" mivel nem sikerült az ingyenes letiiltések fel61 a fizetős alternatívák felé terelni a fogyasztóI. /I.'legváltoz ik a helyzet akkor. ha a tennéket annak kibővített jelentésében használjuk. Ebben az ewtben az a kérdés, hogy hogyan változik meg a tennék ker.~sletúnek hcls6 s?,erk{,zde.•;~ mi lyen \'.;rzi6k megvjsá rl lisúm ~llokiilják a felhasználók a megszerzett haszn osság ellenértékét. Abban az árban. am it a fogyasztók az egyes formá tumokért haj landó k kifizetni. megjelen ik a kulturális tennéket előállító és ho zziÍn k eljuttató intézményrendszer hasznosságiÍrói mondott ítélet is: azzal. hogy hajlandó vagyok kifi:w tni nemcsa k a szerző kne k és el6adóknak járó (iszszegeket, d e a küz\'etít,ík - a CD eselúhen M~gyurországun a telj.)s kiskereskedelmi iÍr 75-BO%-át kitevő (Bhaltacharjee. GopaJ. Lemvachara és Marsden. 20031 - díjait: kis- és nagykereskedelmi árrést. kiadói o\'e rheadet. profitot, a fizikai hordozó gyártiisiinak költségeit elismerem. hogy ezek a tényezők is értéket hordoznak. Az a tény. hogy a fogyasztók egyre tiihh piacon nem hajlandók megfizetni azt az árat. amit a fizika i hordozúúrt korálJlmn .)]kértek tőlük. c.~a k részhen szól arróL hogy mit gun· do lnak az alkotók mun kájának eJlenté telezéséről (a fogyasztók változó lojalitásáról a következ6 szakaszban esik szó). A fizet~s elmaradiÍsa a kiiz\'etítők szerep~ről. hasznosságáróL a saját \-érlelmű k érdekében felhozott érvekről és a poúcióik megőrzésének céljáhól alkalmazott strat(;giák felett mondott , egyértelm úen negatív ítélet A Iiíjkoon;l'f!1 valóhan Ié!n)jü tt a ku ltur;:;lis krmékek ingyenes elérhetüsége, de ez nem azért jelent veszélyt, mert .oz ingyenességgel nern lehet versenyezni·, ahogy James Gian opul os, a 2Uth Century Fox társelnöke fogalmazott (ülúú rtb ompson. 2003)]_ Az ingyenessel lehet versenyezni (Dubosson-Torbay. I'igneu r és Usunier. 2004: Kelly. 2UUllb: Ki ng. S. 1'. és Lampe. 2003; Peitz és Waeluroeck. 200()u). de ha a küzrl"lem igazi tétje mo Pedig" fog....asztói löbblet kisajátításállak sz.im.,. technikája ismeretes. Csak kél. alaposan feldolgozo!t e""tre utalok 111: a küuY'1<Íri köJcs.üuzések és tudom ~u yos folyói"atok féupnásolása ls olyan helyzetet tel'elll~ ahol a fo8.\"'sztó jóval a uonnál piad li, ala1t jllt !rMJ.i ta rtalornhM_ A . Öll) 'V_ t!s fol)'~i~,t .Had Ók amn!>"" ."l'<,*k ""I'ak ",egtaW .. i ,,~ jly ",6d" .. 'ennHif,d6 f'",l.,,"",!ól ,j;b]~e''''. p~H1,,1 " kjill)...·H ,nk. nak , ..in t könyvek ár:innk megclIlcMsó\'cl (BcsPlI é, Kirhy. 19H9 : Lichowitz. 1(85). Elvilog az üre. hordozókra kh'ete tt dijnk is ,'zr a célt .zolll'Un;ik, ';1Il a jngo.ultnk érth ető módon tiltakoznak az ellen. hom' a ""'gyar szerző i jogban lehetli"é telt lIlagáncél,; másolások ellentátelezéseként kivetett díjat az illegális másolatok ellentétel~z",,~ k éut ls elfogarlj
",t".<'5

C :rpynghted malenat

DO ' A P2 p·MLÓZO ~ KO~A

<;satornii k, min,l"nekel őtt a kereslet kktt gyukurolt ellenőrzés visszaszerzése, akkor a ár\'erseny ö nmagában nem elég. A kulturális javak ingyenes cseréjének l ehetősége \'alójában nem jelent mást. mint azt. hugy a fugyasztóra van l>íz\'a, hugy a GOOren keresztúl realizál t érté ket milyen módon allokálja az egyes szereplők: szerlők és Illoadók, kii zvetítok, illetve saját maga között. Mivlll nincs architekturii lis gM (pén~tá rus ,;s hiztonsági őr), ami a1. .;rt,;k r,~alizálásiÍlll~ ellenté telezés feltételéhez kötné, ezért a fogyasztó dönti el, hogy mikor és kiknek - ha egyáltalán"" - juttat a megszerzett értékbőL A közgazdasiÍgi modelle k számos olyan helyzetet leímak, melyben az értékne k ez a _halasztott" ellentételezése történik. Az egyi k, piaci szemponthól ta lán legfuntosahh ilyen helyzet a min tal'ételez.is (sampling) (P,)i t~ és \'\'uelhroeck, 200Gh) , A !i'gyasztó egy ismeretl')n dolgot szerez be a fájlcserélő hálózato n, melynek értéke csak a fogyasztás után derül ki. Ez az érték mind poziti\', mind negativ irányban \-égtelen lehe t."· AlJban az esetben, ha - még mimiig a közgazdasági mo,lellek i,leailis \'ilágában maradva - az így real izált érték alacsonyabb. mint a piaci ár. a fogyasztást nem kü\'eti vásárlús."'" De megjeleni k-e, és ha igen. hul az ellenh;tcl,mís. ha a hllsw"sság puzi tív, ti,) u logwsztúsnuk nem feltétele a

d i~~trihú<;i{'s

'" A feket"l'iacok gazdasági Ilatásaival foglalkozó kutatások egy rés"" jelentős eróf",z~ I~",h l

le"'. a k'-,l i;" t~;~r, f,,);,\'a.,~t"si (o",dk (pi,,,,,,k. f"n"lil"",ok) ki;~.i;lI i ~'r~", l". leli"" éréskre, H7.a •. Hn""k fd l ~rképe>.éskre, h"ltI' h fizikai h" ... lo?,ók piau.ir61 dllÍnó jövl,. <Írtékvcsztésról Imllhk",l ik ~ ",i,,;r!.-;.t és foSy"""t,;s' követ';"n . Ez egy"""rre u,,,lh,,t "rra, hogy n h g"asrtói kockázatol csökkenieni hivatot! lnfonnációk megalapozatlan várakozá
(,.

C JPYnghted malenal

a !lz.::tés? h·lin,l ~1. elmlikti modelL mint a gyakorl~t vÓla~1.t ad a k.;r,lt;".. re: a mintavételezés során realizált hasznosság megjelenhet a kiegészítő piacokon. illetve olyan tennékeknél. ahol hálózati hatásról beszélhetünk. Lássu k Illős~ör ijZ első \·erúlÍl. Az lllmúlt években számos olyan piaci kísérlet zajlott. ahol a tennelők ingyenesen is közzétették a mú\'eiket. és kűlönb
C JPYnghted malenal

zn . A P2 p·MLÓZO~

KO~A

Al. im,;nt említett m~sodik tényez,íre. a h~ló~ati ha tás jel,mtóségére

a szoftveriparban találunk példát. ahol - kü lönösen a felhasználók ki). zötti komm unikáGiót lehe tővé tevő szoftvere k esetében - az egyes fel· használók ál tal realizal t h~sznosság függ attól. hogy rajt u k kívül mtig hányan használja k ugyanazt a szoftvert. Mivel a nem fizető felhaszná· lók is a hálózat tagjai. czért létük a fizető fe lhasználók hasznosságát is növeli. akikt,íl f!ziiltal akár magasahh úrat is cl lehet kérni. A s?,Oftvere~ világban ráadásul gyakori jelenség az ún. technológiai lock·in. ami gyakorlatilag az egyszer már megtanult, kiismert szoftver lecserélésének és il verseny társ tennékhasználatara való átállás nehtizségé t jelenti. A lock· in és a hálózati hatás együtt komolyan érdekeltté teheti a szoftveres vál· lalatokat a saját tcnnéke ik illegális terjc,hisében. a nem fizető fe lhasz' nál úk s~ám~nak nÜI'ckedéséhf,n. Erről ri tkán esik ~zú . de a Microsoft több alkalommal is bejelentette. hogy abban énlekelt, hogya felhaszná· lók I\I S~zoftvereket lopjanak. mert később ezeke t a fe lhasználókat fize· tö vásárlókká Ichet konvertálni (McDougalJ. 2007). ~ ad. lig is. il kalúz· felhasználók tömegei a tén~'leges eladások moto rj ául szolgálnak (Givon. Mahajan és ~'luller.1995; Takeyama. L N " 1994)_ A kuráhhan már emlit!!tt. a fájlcse n! okait kf,resü kutatás (BI"m'lvist és mtsai. 2005) tanúsága szerint az ámál (89%) és a kínálatnál (83%) is fontosabb szempont a fáj1cserélő hálózatok prak tiku ssága, és könnyű ha~ználható~ága (90%) _ Hasonló eredményre jutott a holland fájlcseré· lők körében I'égzett I'izsgálat (Huygen és mtsai. WU9. 77.]. ahol szin tén a fá j JcseréJő szoJgiiltatáwk felhaszniiló barátsága I'~zet (73%), a kínálat (&4%) f'S a min öség (58%) elüti. Ha abból a megközeJítésből indulunk ki , hogya fájlcserélők a szűken I'ett tennék , a honl ozó szintjén versenyeznek. akkor az ezeket e lőállító é~ te rj~sztü intéWlényrcm\szer hanyatl~sa e I'ers~ny eh'es~tésének kö· ve!kezményekén! jelenik meg. A fenti kutatások azonban azt sugallják. hogy lIisztribúci ús i nlézményr(Jl1\l~zer állapota, az általuk kínált szolgál· tatiisok kür!!. színl',mala legn liil)l ) annyira okt) a fiijlcscre népSl,erű "';gé nek. mint nzoknnk a javaknak nz ára. változntossága. nmik mjtuk keresz· hil elérhetők. 5.5.4 VERSENY A DlSZTRlBÚCIÓS LÁ.,~c INT ÉZMÉNYEIVEL

Az elmúlt tlvtizedben számos tnnulmány keresle arra n kt)rdésre a választ. hogyafáj Jcserélő hálózatok 1999-es megjelenése és a hanghordo· zóeladások ZOOu-.ben kez,lő.lött esése között kauzalisztikuS'C, és ha igen.

C JPYnghted matenal

mi lyen er;;s a kupc;~lat. A kiilünhü~ő piacokon. kii lünl)ijző kon;soportokon. e l térő időponto k ban más és más tartalmakra fókuszáló. eltérő módszertant használő kutatások egymástól radikállsan kü lönböző eredményekre vezetlek: egJ~ránt t~láltij k loizonyítékot erós negatÍ\'. és erős pozitív k orreláciőra és ok-<Jkozati "iszonyra, akárcsak arra. hogy - mint a küvetkező fejezetoon ismertetett általam elvégzett kutatás - nincs k~p csolat a letü!tések o'!s a legit im piac; küzült. Az .::gy.::s kuta tásokut (pcit?, és Waelbroeck. 200(;aJ és (Dejean, 200S) részletesen is ismertetik. illetve e fejezetben később a legtöbb kutatás előke rü l. így ehelyütt nem ismétl.::m meg. (;Supán ij küvetkező táblázatloan aggregálom a fenti két kiváló össze foglalő t és a másutt már elhangzottakat. Ami e kutatásokban közüs, és témánk szempontjáhól releváns az az. hogy (az iparági felméréseket kivo'!ve) mindegl'ik felveti, o'!s némdyik \'i~sgálja is az eladások összeomlásához vezető, fá jlcs.erén kívüli okokat is. Peitz és Waelbroeck (:WU5J a következő. vizsgálandó lehetséges okoka t azonosítja: a fizikai formá tumban terjesztett jószág áranak változása. az ál talános gazl]asási környezet. az új megjelenések minősége, változatossága, a fogyasztók demugráfiai jellemzői . a szaha
•

•

u kisker{;sk,;,lclmi forga lom egyre nugy"hh hányadiit h"nyolítják a nagy. nemzeti, esetenként nemzetközi lánco kba szervező dő. nagy alapterületen sok tízezer címet kínáló szakáruházak. jellemzoen be\'ásárlóküzponto kban megtal<ílható megastore-Q k, könY"pulntiik stlo. a legnagyob b furgalmú. legnagyobh jüvedelmet tennelú szezonúlis javak (shig,;rek, hcstsdler,;k. aktllális filmhem utatókJ forgalmának egyre nagyobb hányadát ellenőrzik a kulturális javak forgalmazását kiegészítő tevékenységként végző. e javakra vev6csalogató loss-Ieaderként tekintő hipennarketek, megjelentek az ún. did-and-m"rtar ~Z()lgjltatá~,k , azaz a fizikai javak koráhban elképzelhetetlen mérhikú kínálatát online felületen megj,~l<;nít,;, amamn.cum-;;zerÚ hil,ritl k';rf'skedők, illetve

C JPYnghted malenal

2H ' A P2 P-MLÓZO ~ K O ~A

•

'~~'I'
játsl.unuk u ku lturá lis javukat tisztán d igitális formálJun (vagy abbu n is) kínáló kereskedők.

A k u l tu r~lis java k k i ~k.~n~sk.!. lelmében lezajló knt i folyamato k az.;rt érdemelnek különös figyelmet. meri a kiskereske delmi üzletek nemcsak e javak fogyasztásána k. megvásárlásiÍ nak helyszínel. A kulturális javak (kis) kereskellelme az a terület. ah o l il kulturális javakra, mint !xirmely má~ értH esíwndó ár ura te k i ntő, profitmuximalizilló gaz.lasiig i rado nalitás találko zik a kiinyv iis Icmezholto khan. holhap iacokhan es an tikviiriumo k!Jan az pg)'éni és kü zijsség i i(knt itás f'eté pítb;.éhe r., m.~ géléséhe7. al apvetően szü kséges tereket látó kultúraszociológiai megközel ítése kkeL (eohen. S .. 1991: Hodkinson. P.. W 02: Vályi. 2009]

5. 5.4.1 Az üzlet mini oz eg)!éni é,~ közösségi identitris újratermeléHének terepe Vály i (2009 ] a lemez.gyújtő szcéna lemez hes wrzési forrásaina k elemzkse soriÍ n a következő megállapításra jut: .( AI bolhapiacok. leme zIJo ltok, lemezvlÍsliro k. turkOlaluk létre jiittét és megerősiid ésél, és megkOiny. nyílik az in formáciő áramlást a helyi le mezg~,'űjtó közösségeke n be lü l es azok közöt t. Teszik ezt úgy. hogy (l ) te ret bi ztosítanak a Hcti nán Imi li li g}'ij korla tok es id enti tá!>Ok kullektív Immutatá· ~ár .. , d j lit~ziisára . (2) hdyd biztusíta nak aZ .!&.\'má ~ t mlir ism.!ro szdinatagok között i interu kcióra tis információcsertire. ami a közt(ik levő tMsus ka pcsol utokat is cnísíti . és (3) a~lil tal. hOg)' aZ cg)" mást nem ismerő tagok kölcsönös ismerosö kön keresztüli és a véletle n szülte találkozásának helyet és lehetőséget adnak. elősegíti k a hclyi tis a~ egyIJs helye k közötti társas hálózato k fejhíd esii t" ~Hs - első sorban zenei - szubku ltúrák kutatói hasonló kö\'e tkezte tésekre jutnak il fogyasztás helYIJ i jelentőségtinlJk vizsgálata ~or<Ín (Cuhen. S., 1991: Ho. lkinson, P.. 2002). Az üz letekben zajl ó in Wra kcióhan az (i z· letek ve7.e"'i inek (akik sok esetben a tulaj d onosok .\s elad ók is eg)'ben) kulcsszerepe va n:

. Azok az embere k, akik ezeket a lelllezboltokat vezetik . in funná· cióbrókerek: m iközben a bolt jukba n ülne k. sok tapasztalt. nagy

C JPYnghted malenal

tu dóslÍ gYŰ j tővel találkoznak. míg úruórt U1 azgatnak. hdyhen ismeretlen ohskúrus felvétele kről hallanak. beszerzik azokat. majd megosztják ezt a tudást és a felyé tele ket a helyi vásárlókkal és a boltba látogató gyű j t6kkel." (Vályi. 20( 9) Hasonló szerepet töltöttek. töltenek be /l. lilIer (lOOG ) szerint a független könyvesbo ltosok és antikvári usok. és - bár nem találtam id evágó ekmzóst - nincs o kunl f
5.5.4. 2 A kulturális kiskereHkedelem koncenlrálódá.'Ifl A fejktt nyugati piacok"n a fogyas~t:'isi javak kiskcrcsk,~dt;lme a~ 1970-

es éve kbe n kezdett koncentrálódni. A folyamat so rán a függctlen kiskereskedelmi egységeket egy re inkább kiszorítottá k a nagy kereskedelmi l,ínco k. melyek végül oligopo l hlllywtlm kerültIlk tiihhe k kiiziitt a élelmiszer-kereskedelemben (OEC D. 20U!). Hasonló folyamatok indul tak be az elm últ "vczrc,t utolsó é\'lizedllihcn az OEC D-orszúgo k ku lturális piacain, a könYI'csholtok. zeneholtok, vi(leok'i!r-.sünzük közölt is (Allain és Waelbroeck , 2uo ül . Az ame rik ai vid eokö lcsönző piaco n Hl97 és 2002 közölt a 25 üzletnél nagyobb láncok részesedése a forgalomból 52'»-ról

C JPYnghted matenal

z:m .

A P2 p·MLÓZO ~ KO~A

II ,;úg,! k s?6rna (ll fc!vósúrliiS<Jknu k ús ö s~zco ll'1"liisoknu k kösz önhe tően) 1 9-rő l 14-re csö kkent. az üzle te k száma 30%·kal nőtt , A Cl). és lemezboltok esetében WOZ·be n 7 cég 310ti üzlete adta az ösz· szforgalo m r.7%-át. míg a :lO12 független üzlet a forgalom 17'j... át bo nyolította."" A kiske reskedelmi forgalom ne mcsak a sze ktoro n belül tolódott el a nagyo bba k felé. A nagy hipennarket lán cok, min t amilyen a \Val .. ~h r1 a7. USA .. han. Vllgy a Tc ~ o Eu rtJpól,an , el k,) ~,ltek kulturúlis jal'll b t forgalmazni. s mára meghatá rozó piaci részesedést szereztek maguknak. Ez utóbbi szereplők a fo rgalom legértékesebb részé t. a néhány tucatnyi dm hol álló. heten te. ha\'O n ta rotáló, ló to plistas al bumokat. kö nyve ke t, filme ket és szoftvere ket a sza küzlete k árai alatt - a kár veszteséggel - ér .. té kes ítik. mivel a loss-lea. ler ként ke zel t népszerű tarta lma kkal igyekez.. ne k hecsaluglltni a I'úsiirl úk m az ü7.1etckhe , A kiskeresked elem kOllcentrációjával a közgazdasági. piacfelügyele .. ti elemzése k m i n denek elő tt ab ból a szempontból foglal koznak. hogy II kiskeres ke,lelembe n oligopo l helyzetbe ke rült néhány Gég eros alku poúciója a bes zállító kk al szemben milyen hatással va n a beszállítói piacra, s ezen kereszt ül a megvásáro lható termékek köré nek gaz.lagságára. AJ. AlIll in és V'lilc!hroeck óhal fc!épített modell (2 006 ) arrll utal. hogy a kiskereskedelmi verseny hiá n ya egyértelmuen a kín álat. s ígya kul.. tu rális diverzitlÍs szűk ülését eredményez i. glÍtjává válik az új alkotások fel bu kk amisának, A töb!; tízezer dmet a polco kon tartó sza káruháza k ko rábban e lképzelhe tetl en kínálat! gazdagsága enne k m in th a ellentmon.. dani lá1szana. ám ha a~ oligopol helyze t túlságosan erős alku pozíd 6t CTw lm(inyc7. il termclókkd szemlJC n - ahugy arra a magyar ki>llyVpi1lC;ut (és élelmiszerpiacot) az elmúlt évekbe n uraló kon fliktusok következtetn i engednek -, az \'égeredményben a legkevésbé tőkeerős beszállítók elle .. hete tl en üléséh e~ ve zet. Ad ato k híján sajnos nincs lehet iiség anna k vizsgálatá ra. hogy az előző sza kaszba n tárgyalt kínálati szűkösség men nyiIJC n a kiske fl.,sked elmi struktúra ere,lménye. és mennyiben tudható loe mós tényc?,í knck. f, nn úl, tú rn án k ~zc mpontjntosllhh llZ ~ ~zcr,) p. amil a kultur ális javak érté kesítői a fogyasztás folyam atában betöltenek. 71%·ra

n őtt.

5. 5 .4 ,3 A koncentníJódóslw!Óso a jogyo,'z!Ós jolyamotoira

Az ameri kai könyvkeresked elem átalak ulásával kapcsolatban írja "-'!iller (2006, 13.) a kiivetke zó ket

'" Sajá! számíl;b az amerlkai gazdasági cenzus alapján .

C JPYnghted malenal

.A könYI'kcreskl!.lclem racionu l izál~sánuk kritikiii u stantlanlizáció. a személytelenség és a mérei negatív kÖI'e tkezménye ire fók uszáltak. A független könyvkereskedők magu kat mint a helyi swliduritás, a helyi karakter. a helyi érdeklődés védőhústy<Íinak lát(tat)iák. míg a nagy. korpo rációk által birtokolt, standardizált kerlJske. lelrni láncok látszólag a személytelen kapcsolatokrúl s~úl nak. "ltörlik a h.llyi küzüsség.!k hdyi sajiilos~úga i t, é~ a gazJasági erejüke t a versenytársak felszámol:ísiÍm használják." A suját jüv,íjük"t fél t,í - s így uligha dfogulatlan - t'üS!>,~ tlcn ~z"'I"l~ p lók szerint a kereskedelmi láncok ahelyett, hogya kultu rális lér aktív szerep l ői lennének. a fogyasztási folyama t passzív résztvevőivé válta k, ami egyenértékű a Vályi áltu l leírt informiÍciúbrőkeri és küzüsségszervC"' >;ő fu nkció útalakulúsiÍval. /l.liJllJr (2006, 6 :{-r.5,) dokwnlJntálta II künyvesholtba betérő fOg)'asztók elatl cí kku l szem heni elviirásainak vál toz~sát. Míg koráhhan limtos volt az. hogy az eladó jártas legyen a területen , és adott esetben ajánlani tudjon a \'ásárlónak kö nyveket. a{ld ig ma az eladóval szembeni fogyasztói e!l'iÍriÍs két terüle tre konclJntrálódik.: tu dnia kell. hogy mi hol találhatcí a bolthan. és legy"n harú\.si1gos. Az dudók {,~ a lühhi I'ásúrlú kijzijtt zajlú infonnkiócserét felvált ja U~ áruház architlJktúrája. mint strukturált marketingin/i,nni1ció."" AkárOluk az élelmis7..!r-piuei kereske,l<ík. a kulturális javakat forgalmazó nagyáruházak is rájöttek arra, hogy a tennék elhelyezése a fizikai térben al apvetően meg tudja határozni a termék iránt ébredő keresletet. s így a klJ( lvlJ~ő elhlllyezésért pénzt lehet akiadó któl k.!rni. Az ül.ld aT(:hit.;ktúrúja egyh.;n u tdSOr1lkozlatott múvek os~.tá lyo zásának IJszküze. mllly IlJhet scmlegIJs. ha alfabetikus vagy a tizedes OStt ~ly "zást köveli, és hierarchikus. amenny iben " lyan fclületekct t.~reml, melyek kereskedelmi rclevanciával bírnak. és e felületeket olyan múvekke l tölti fel. melyek a kedvező e lhelyezést ki tudják fizetni . A fogyasztói döntések orilJntálása. és egy stéleSlJbh ,lüntési horizont 1;,lm u lat6~u az üz!ct,·.! zdő k , c!m lúk helyett aZ Üzlet.!n kivü l u - küvetkező sZHkas~han tárgyalt - tümegkommunikáci6s csatorná k, üzletIJn helü l ped ig a központilag üsszeállitlllt raklárkésl.let.'BJ .!S az Ül.let küzpontilug meghatározott és hasznosított architektúrájának feladata lesz. Akiskereskedelrni ii zlethálózat alTa rendezkedett be, hogy kiszolgálja a racionális '" Hasonló dologról beszél a mag.l'ar könJ'v·kiskeres.ke(lelem átalakulása kapcsán GJ'örgs (WOl!. ", A (finet... s""lwzelt künJ"'e,t.oltok áJlo'''úlly';""k

1IO_!l5~t

központilag , zerzIk

\.ot,

(Miller, 2006. 76.1.


Da ' A P2 P'MLÓZO ~ KO~A

!i'syaszt(ot, és az ó, ül,lct.m kívüli kere~lt;t,dlcn ÓT1.ési .-;~at"rniÍk ál tal dófeszített igénye it A kulturális javak érté kesítéséne k ez a hatékonyságnövelésre, haszonmaximali~
keresztűl

kikri sUilyosi/frík és l!í3mu/(I/ják (/ szctinám

jdli:mzű

ludtiwku/ ti.~· ilM.~~,kd, .~ /;nd },ul<Í.~· / gJ'okurolnuk u 1,~mClgJ'űjlű szcéna közös kultúrájára . • A tömeges keresletet kiszolgáló. láncba szer\'ezett kiskereskedelrni egységek az azt használó közösség tu{lásai. ízlése, preffolrenciái hfollyett javarészt a tennfol ló k, disztrihútorok
5.5.4.4 Az on/inc kere"keddemi felii/eI.~k A hagyo mányos kisker<.:ske, ldmi intézm.!nyl1:nds~.:r iÍtill~k u lás~ ~~ interneh:s kiskereskellők megjelell
C JPYnghted malenal

a k"nnyu ha~znjlhat<Ísiig, az árj"rték ~rány, az elérh,~t1i kíniiiat, a személyesség. az ismerősség, az ott felbukkanó közösség nyitottsága, szakértelme, barátságossága olyan szempontok, amik a fájlcserélők sikerességét vagy kmlart;iÍl mcghatáro~ziÍk, .Az online kulózkodás nemcb'uk uzért vi· rógzik. mert a minoségi szórakazla(Ó lartalmak insren eJ6rhclok. dc azért is, merI ezek u he/yek l!ójJcb'erélű szolgáltutókl mtÍfU jól ismert. ket/veU. (is f/:lUIH7.I:r"scn hll,~znríllll)rr:k Idl,)k." (Page {'s Garlan,1, 2008) A fájlcserélő hálózatokról eddig leginkább általánosságban. konkrét szolgáltatások nevének em lítése nél kül esett szó, A valóságban az egyes swftverek, weboldalak, platfonnok mindegyike saját névvel. történettel. rajongótáborral. elkötelezett kemény maggal rendelkezik. Múköllésükben a részvétel örömöt és büsáeséget. elmúlásu k szomurúsiÍgut és dühöt vii!t ki,

5.11 ri!Jm Oink Iriúule fon "rt'" .. , Fo .."" hUp:lloil\kmelllorlaLl>logsp0I.OOlllj

C JPYnght j ma

lal

240 • A P2p·I(Al.óZüK KOMA

A felhuszn~lók I nj~l isuk a hclvlwz. Inj~lisu k u küzüss"ghez. nem egy eset ben loj~lisak a turtalomhoz és a tartalom elő~]]jtóihoz _ Az Oink 20oo-7-ben a legnagyobb zenei fá jlcscrcoldal voll. Amikor 2007 októbeIiL ben a brit rendőrség letartó~tatta a~ üzemeltetőI. és leállította a szerverl.~ ket. a felhasználók számtalan rajzzal. videóval. blog- és fórumbejegyzésben emlékeztek meg annak il dolognak az elmúlúsáróL amit addig az ulthnnuknuk hívtuk (phan, 2007). Ehhez hason ló jelenségre a hag}'ományns kiskereskedők esetében alig találunk példát. ha mégis. akkor leginkább kis. családi üzletek elmúlásakor. amik kulturális igazodási pontul szolgáltak II helyi közösség sziÍmiÍra (Blac k. 2007). A személytelen. Jánd.>'1 szervezóllött, a kulturális termékek kereskCllelmére tisztán üzletként és nem személyes m isszióként tekintő, u fe ke tepiaci kinálattal szemoon ver&lnyké ptehm kí skeresk,~delm i egységek eltű n"".., ro,,~z escthen kárürümüt vált ki, jó esetben még azt sem: ha ez az eltűnés nem okoz a I'olt vásárlók életében veszteséget. igazán nincs miért visszasírni őkel.

5 .12 ábm Cmff ili <1 /JIockbuslcr l'id~'()kölcsönz6I<ínc CSf bezárl iizlclént'k pOI1álj,in. {Foló, HockclH<1ccoon @nich}

5.5.5 A KERESLET ELLE NŐRZÉSE FELETT! KÜZDELEM A fájl .:sere nemcsa k a hivatalns disztri hú ci6s infrastruktúrát képes h.,. lyettesíteni. dc azokat az információs utakat is. melyek a !lisztribúciós lánc végén megjelenó kereslet ellenőrzésére, kontrollálásá ra szolgálno k. S7.iÍmos tanulmány biwnyítutta a~ internetcs Hóueszéd, a blogoszférában megjelenó információk hatását a kul turális javak keresletére (Gruhl. Guhu. Kumar, Novak. & Tom kins. 2005: )I.-lishnc & G I'i1l\;c. 200G; Smlikov. Parumeswaran. & Venetis. 2009). Az in ternetes fájlcscrt',],;

c

'O

j

kiizüssések, ha - mint a~ U?, empiri ku s kutu táshúl kid erül - nem i~ teljesen elszigeteltek a hagyományos marke ti ngcsatornákon zajló történésektól. mégis önálló diszkurzív közösségek: .A Goankur és PO\'eneIli által u kulturális körforgás helye iként azonosított értelmező közösségek nincsenek d iszkrét és lokalizált terekbe beágyazva. Ehelyett egyre inkább szétoszlana k külünböz,; sz,:rvcrek, IP-címck. internet kávé;-:ó k és w ifí-hutspoto k között, ahol az elképzelt kü z
lJJ.k,,~k

aZ ,II szá'"aik rúd ló. 1
fi""t~tt ill~wi'

C JPYnghted malenal


is kh,!tdt ~ziÍmítuni -. ám hirtele n m,!g\'álto?.,1I ul. a piuc. ahol a keroslet-ellenórzési erőfesútései k a ha tásukat kifejtik. A kereslet ugyanis a hagyományos logika mentén működő piacok mellett a fájlcserélő hálózutok'm is jdentkczik. uho l viszont uzo nnul khető~ége vun u fogy(l sztóknak ellenőrizni a nyílt és rejtett marketing által tett állításokat. Az nem lIjdonság. hogy az internet azonnal képes aggregáln i azokat a vis.s zajelzéseket, melyek korábban, az informális, interperszo nális té rben csak la".. sun és tü r,!, I(, k,,!wn terj", lhCII" k. A7. uznnbun cd, lig m:m \"ult áltulúnns, hogy ez a másodkézből származó információkból összeállt tudás kiegés?ülhd a közvctlc n ül mcgszcl7.cll dmónnycl. Ha a távolság a közvctítők ál tal gerjt!szteH I'iirako~ás<)k és a fiw tés m,l kül megszerzeH élmény közö tt túlságosan is nagynak bizonyul. úgy radikálisan csökken an nak az esélye. h ngy al. ingyenes fogyasztást piaci tran7.a kci{o is kö\'esse va lamikur. Más szóval ij Z online feliiletek nemcsak a rajtuk kialakuló decentralizált (metajinfo rmációs hálózatok miatt érdekesek. de leginkább amiatt, hogy al. il?A)nnalj kiprúlJáliÍs lehe";ség<~ fcl ülírju f' - hugy"miÍnyo~ és decentralizált .. (metaj információs ren dszerekne k a kulturális fogyasztás ellenőrzé sében edd ig a pontig betöltött szerepét. Ugyaneze k a csatornák nemcsak a technikai jellegű diskurzusoknak (l, lhu tou k helyt, dc u csere so rá n elérhet,; tartu lm uk művesó. kultunílis jelentőségéről szóló párbeszédnek is teret biztosítanak. A kutatások alá· támasztják a fáj lcserében részt vevő felhasználók mindennapi tapasztalatát: a há lútotok nem csak a tartalmak, , Ic a tartalmakról szóló, a fdfe, lezést. kísérletezést lehetővé tevő metainformációk cseréjének is alapvető in frastru ktúrái, melye k o l apvetően átalakítjá k a promóció. pon tosa!J!Jan a kert!slut el1enőnéséne k mechanizm usait (Beaulieu. 2008: Be uscart. 2007: Bhattacharjee. Gopal. Lertw achara. l\l a rsde n és Telang, 2007: Dagiral <Ís Dauphin. 2005: Genso llen, 2006: Honn, Oh f;S James. 2009: Kibby. 2004: Krishnan. Montgomery és Smith, 2004 j. A fájlcse rélő hálózatok esetében ugyanabban a térbe n tö rténik a kulturális javak disztribúciója, a ku lturális élmé n~'ek megtárgyalása. és ezek segítségével il? f!8,v,;ni és k"z"s~;gi id,mtitiisok ki illa kítiÍ~a. Ezek a folyumatok viszont felételezik azt. hogya flíjlcserelő közösségek tagja i meS" bíznak a feketepiaci csato rn ákban. és a rajtuk keresztül elérhető. anonim tagokból áll ó k(izöss(;gb..,n. A fáj lcseréló hálózatok minde n szempo ntból a bizalom és a hitelesség infrastruktúníi . Ha jól mű k ödne k . egyszerre képese k biztosítan i a di gitál is kópiák jó min<íség6t. a jo gi tiima, lúsoktól valú "édettség"!, a tustro szabott. azaz az egyé ni és köz össégi preferenciá kn ak és ízléseknek megfelel,;en szű ri "S válogatott ta rtal omkíná latol. A fá jlcser',l,j húlúzatok fennmij rmlása s zempon t júból kulcsfuntosságú. hogy meglegyene k azo k

C JPYnghted matenal

a <;sutornók, azok u fu nkc;i"k, melyek képesek ~ f6jlok techni kai min;;stigéne k érté keléstire és biztosítására. Az a hálózat, amelyik nem képes megvédeni magát a jogosultak szemetelésétól - a hálózat népszerű tar!ulmakna k ákilzutl, ,,,teImetlen filjlokkul vu ló ehlugi!á~át,,1 - , a gyukurlall an felhasználók által készített rossz minőségű digitális verzióktól. hamar elértékte lenedik a felhas7.nálók szemében. A feketepiaci csatornák hitelesstige külön ösen a hagyományos termelók, diszlribÚlorok h i tdc~ségének változiÍsához mé rlen érdekes. MinI az a kö\'etkező szakaszból kide rü l. a mainstream ku lturális iparági szereplűk o nlinc tartalomfo gyosztási gyako rlatokkal szembcni bizalmatlansága és a Wllu .~ quo fenntartására tett erőfeszítéseik bizalomnJszto:íst eredményeztek a fogyasztók részéről. akik elkezdte k alternatív források után kutlltni . A Napster 1999. évi heperelé".'vcl kczd,íuölt Idlép"s agressúv, kímé le tlen és költséges volt mind anyagi értele mben, mind a vállalatok jó hírneve. elfogallottsága. azaz a \'elük szemben érzett bizalom szempuntjiÍbúl. A <;upyrighth6horúk (r ulry, 2009) sorún w. ipu riigi szerepl,ík talán a legérté kesebb ponton szenvedtek kárt: a hitelesstigii kön. a kulturális beágyazottságukon esett csorba. A kulturális ipa rági szereplők reakciója a fáj lcserélő hálózatok megjelenésére. illetve az új. d igit.:ílis kultúrafogyasztilsi minliik dterjp, lcsérc pill unatok alatt aláiÍ~1a azt il ku llurlil is hitelességet, melyet korábban a marketingre fordított dollánnilliárdokkal si került felépíteni.

5.6 A fájlcsere megítélése a felhasználók elleni perek időszakában és utánQ _A racionális (lö ntés elméle te azzal. hogy haszonmaximaliz áló gépezetté siliínyítja a parasztokat. üzleti vállalkozássá banalizálja a kollektív ellenállást." (DesStlwffy, 19% ) A lemezkiadó k első jogi lépése a Napster beperelése és csődbe kényszerítése "olt lOOo-ben. A Napster ellen folytatott per azonban magát u fil jkso:rét nem számulta ld: 1999 és 2002 közölt mintegy 58 kü!ünhüz,í fájlcserélu tec hnológia jelent mcg a pincon (\''iu. 2003b. 151.), e:t.ek közül a legsikeresebb négy.tit nemcsak a kritikus felhasználói tömeget tudta megszerezni. de kiküszöbölte azokat n technikai felépítésból fakad ó adottságokat is. amik a Napster jogi fel elősségre vonását lehetóvé tették. A Gnutella és töhhi. kiizponti SZHver hiányában is működ,j te<;hnollÍgiij eltünt!!!te umb! a kchnolúgiai bpwírökel. ilkik képcsá ktt,:k vo lIlU

C JPYnghted malenal

244 ' A P2 p·MLÓZO ~

KO~A

ellm"jri7.ni II kliensek közötti forgalmal. s akiket igy én.lcme~ lett volna perrel kényszeríteni a hálózat felszámolására . /I,·llvel a technológiai k apu ő rö k eltü n tek. az amerik ai lemezkiarlókat tömörítő Keco rding lm lustry Associati o n of America stratégiát váltott. és az egyes felhasználók ellen lépett a kciő ba . Az Egyesült Államokban a RIAA 2003·ban kezdett polgári peres eljárásokat ind ítani fa j1cserével gyunúsított f,dhasl.nÓ lÓk ,)lIen . A~ új strutégia ';~'s?.{,rre töuh célt is ~wl gált. Egvrészró l a perekkel tuda tos ítani a karták az emberekben, hogy a zeneműve k P2 1'·hálóza tokról való le töltése az E~'esül t Állam okban nem legális te\·é kenység. Cary Shennan. a s~övetség elnöke szerin t . A törvény betortotáso oz oktatás szigonibb formái közé tartozik. de no&)'On jól müködik. Drúmfli ní!tozfÍsl okozotl (/ kfJz/ur/IIIIJfl[]. - (Knopper. 2005) /l.Hsrészról e?.{, k az elj Mások egyszerre szolgáltak II p,)rue fOgMI. vagy perrel fen~'e getett több mint 30 OOO ember, és a többi illegális letöltó további letöltéstól val ó elriaszl<Ísára (Electronic l,'rontier Foundation. 200l~). Az eljárásuk túlnyomó része néhány (3-11 ) ezer dolláros. peren kívüli megegyezéssel zárult. A megállapo dások nagy száma nem kis részben anna k köszönhető, hogy az eljárásban kifizehmdő összeg úgy lett meg' állapítva. hogy ul. ulacs" nyal Ju legyen a jo gi védclf;m külts,ígein,jl. Az esetek nagy részében sikeresen m u ködő stratégia végrehaj tásába azon· ban néhán~' hiba csús zott. Számos, na~' nyilvánosságot kapott eljárás indu lt halott (Bangeman. 2005), gangsta rap megosztásával v~dolt idős' ko rú (Gaither, 2 0U ~). gyenne kkorú (Borland. 2UU3) vagy számítógéppel n~m rende lkező (Beckennan, 2007; Byluml. 2006) nemélyek ellen. 2009T'<) kút eset e;;kü,JtSl.ék clé jutott , min,lké\ esdiHm (Sony v. Tellenhaum. illetve Capitol v. Thomas] az esküdtek ká rtérítés megfizetésére íté lték az alperes felhasználókat. Joel Tenenbaum egyetemi hallgató 30 szlÍm megoszt~sáért 67!; OOO US D. jammie Tho mas. az Ojibwa indián törzs négygyenne kes tennészetierőfo lTás-koorrlináto ra 24 szám megosztásáért l 9 20 OOO USD kilrtérítt\st tartozik fizetni a jogosultuknuk _ A~ egyed i !'clh~Sl.nálók ellen ilHlít" tt jogi háuurút 2008 vúgún ~ RIAA befejezettnek nyilvlÍnított a (l>lcbride és Smith, 200B)''''', az ötéves folya· mat azonban a jele k sze rint többet ártott. mint használt a lemezkiadók· nak, A globális és amerikui zlmeipari konglomenítumok 2000 eló tt sem \'oltak túlságosan népszerűek. A művésze k kizsákmányolással \'ádolták őket (Love. 2000a: T h!! Arti;;t formally Know n As Princ!!. 2000), a fu· ~'asztú k a mainstreamen kívüli szű k kiniiiattaI, a muinstrcum alacsony , .. A j.,Jek sze,inl a beldenté, sokkal küzeletJL \'Ol! "ID' I-'K.fogáshoz. ,,,[li t II lIgrdllb szálllos eliMás dbejelentést köveloon kezdődött el.

",~6siígh oz.

C JPYnghted malenal

s1.ÍnvonaIÓval, a magas úra kk al és " Jigitól is alkrnativú k hiányával volta k elégedetlenek (Giesler és Pohlmann. 2003: 2004, (j.). a kisebb versenytá rsa k pedig azzal. hogy ahol megjele ntek, ott a kevésbé tők eerős, helyi szereplők lassan kiszorultak a piacrúl (WaJJis és Malm. 19/:14 ). Erre a képre rakódott a fájlcseréló technol úgiá k és fá jlcserélók ellen fo lytatult jugi háború öSHes nega tív hozadé ka, fl melléJö\'/Ísek ross~ sajtó ja. a pen,n kívü li egyez:<ég k,m;tú],cn követel t összcg,!k igazságtalannak it,;1I nagysága. és az amerikai perekben kártérítésként megállapított összegek immár mérté kadó jogászok által is súlyosan igazságtalannak és törvé nyellenesnek vélt mértéke (Sam uelson és Wheatland , megjelenés alatt). A pere k legfontosabb eredménye végül nem az lett, mint amit a RIAA remélhetett, ami ko r Il(!levágutt a felhasznúlók, saját vásárló ik ellen folytalott jogi hál JO n:.iha , A z üt,;\'()s folyamai erct! m,;nye nyom;:;n ugyan II fájlcserél nem sikerült felszámoini. de láthatóvá vált a fájlcsere jogi és erkölcsi megítélése kö zötti drámai távolság, A f~jkserélők számána k " perek nyuman mért vá ltuzásai azt támasztják alá. hogy ugyan \'an a tö rvénytelen státuszhoz kapcsolódó jogi fenyegetettségne k hatúsa a fájlcseréhen való részvételre. e~ azonban nem hosszú tli vú, és a küz\',)tlen lényegetetIség ,;nctúnek csiik k,mé!;t;vcl a felhasználók újra felbu kk annak a hál ózaton."" '" Bl",n" "harj"" el flt. Iz'~JtlI kulatá", ~,.1 ~ rol)'amalol tlok "",eulálj~ . A kut"tlis ""rá n H?t mét1ék, I,,~JY hOll)''''' ,'@o .... t1 ZOOO Ka?"" fájlcse'ú\ü l't"tJllraJJ",1 I"'''"unó fel· hml1láló onlin~ "klivjl,ó",' neg.,·. n r'ójlcser,;lók ellell folyl"'.ott p~rek .z'~nponlj,a>ól l ulc.folltoS"'g(' lJcjd",,';;s l",';h';",. A négy hír" k;;v,,'ku,,; \"O\t: ll) 2~J:! . j(Ulins 264n a RIAA bejelentette, hogy jogi eljárást kezdeméIIYez ~z 1000 fájlnál többet megosztó. notóri", fájlcscrélók eUcn az USA·ban. (2) Szcptcmber S;in 261. átlago",n 1000 (:etóik n,blai· u"k kia,Msám , (4) ~IJ04 j,u" drjdIKUl "i.wnt ",ár ~Z (,j """ In~k "'~gfel~](,en "jahh félcZf'r cmh", ellen indult eljár., •. A kulatá. mcg.'ll"pilotta, hogya fnjluerélők n"í", nC'sativ hírck ,il"rc,~" c,iiH c"'.clt';k mind a "'~"S0,zloH f';jlok ,,,,imM. ,,, i,,,1 a fájJeserében történ6 résZ\'étel gyakol'iság.iL Az intenzív. 1000 fájl nál többet meg0,zt6k esetében különö ...n erő. volt e-z a halii •. Ezek az e'e2<'\u,~ ,,,,,,"csak " ,,,~jn,t ...,,,,,,, popl~Mb tanahnak elé,hetúségél csiikkm,teUe, I",nem a niche, a piacon eg,vébk"nt

u.,.


24!) , A P2 P-MLÓZO ~ KO~A

A t'ájlcm:réucn részt I'CVŐ k l hasl.n~lók számu 111. '!gyrc tiihh országban - a végfelhasználó k és a fájlcserélő közö sség kö zpontjainak számító ún. h ubok ellen - meginduló eljárások ellené re a 2009-ig fo lyamatosan nőit (Davoud i és Hradshaw, 200H ), A pereknIlk IlJ ginkább kitlJlt USA· ban is csak annyi történt. hogyafájlcserében részt vevő háztartások száma lassabb ütemben nőit . m in t a broudband penetráció (1\.'laddlJn. 2009; NPD Grou p. 2007]. L.)galáuhis cm) uta lna k a k érd őív.~s . iinbcvalláson alapuló felmérések flIlat ai. Ha a fájlcseré lő hubok látogatottságát, a hálózat közvetlen elemzésén alapuló adatokat. vagy a PC-kre installált fájkserél ő szoftvere k adatait tekintj ük, almv allott értéke knél gyakoribb fájlcserére utal ó jele ke t találunk. Az ötéves pereskedés hosszú távon nem volt képes érdlJ m ben csökklJntlJ ni sem a fájlcsen:ílók stúmút. sem a cSf,rélt fúj lok mennyis{jgét. Egyedü! két vlÍhm:ó mutatott csi>kk cnést a vizsgált időszakban: azok száma. akik nem tudják, hogy a fájlcsere Hlegális, és azo k száma, akik bevallják, hogy fájlt cserélnek . .számos kutatás igazolta vissza azt a feltételezést. hogy a fá jlcscrll olyan tel'ékenység, amit ha egyszer kipróbált valaki. nem kö nnyen hagyja abba (d'Astous. Colhcrt és Montpetit, 200 5: Danaher, Dhanasohhon. Smith ,is TlJlang. 2009]. El. UlúlJui ku tatús uzt is kim utatta, hugy lcg~lis ultcrnativúk hiányában - például amikor az NBC médial'állalat visszavonta a tv-mű sora it az iTunes fel iiletéről (Hames, 2(07) - a fogyasztók a feketep iacok felé fordulnak. és ott körülbelül kétsze r annyi tartalmat fogy~sztan~ k , mint amennyit a legális forráso kon keresztül korábban beswreztek.

5.6.1 A TÖRV F:NY KIK F: NYS7,F. RíTÉSÉNF. K HATÁSA AZ IN FORMÁLIS SZABÁLYOKRA A fáj1<;scrl!lók monoton nö\'~ k\'ő ~~ámn talán anna k a folyamat n nk a hiúnyát jelzi a legmarkánsabhan , aminek a heimlulásálmn az iparági szereplők a legi nkább bíztak. A fájlcsere jogi státuszának egyértelmúsítése. és a tör vénysértés kOll?.isztens szankcio nálása eredményezhette \'olna uzt, hogy megváltozik a fájlcsere erkölcsi megítélése is. A (szerzői ) jogi szabályok betartasa a hagyományos közgazdaságtani go nd o lkod iis szerint akkor várhalú, hu u tö rd, n ys(;rtés sza nkdójú na k vúrha toí küll'\úgei meghaladják a törví,ny"',rt,!sbiil szerezhe toí cl.ínyiikct. A szerzői jogi jogosultak internetfelhasználók ellen folytatott pe rei (de sem hüsásosan népszer .. vagy nehezen elérhető long tai! tartalmak online hozzáférhetösógét kodátozla. A cikk todt..t..i "ml! lal{,lt a.r-d t..lzo"yhkku!. hog\' d uwgoo:zt(" coiikkené,e "8,\'''11 játt votna a I ~tültés csökkenésév.,].

C JPYnghted malenal

itle iSorolhut6k nz i n t; n azonbu n uz elózóve! ellentétes hatást is elérhet A számos. tö rvény és infonnális no rmák kapcsolatával foglalkozó elmélet köz ül a legfo ntosabbakat kiemelve:

•

•

A tö rvényi szabályozás átvehe!i a közösségben létező koncepciók helyét. és ezzel gyengítheti azokat (posner. 19%), A szabálysértéshez kapcsolódó formális sza nkciók kiszorítjá k az infonnáli ~, inte rn alizált. küzü'%égi negu ti,' hutá sokut. Számos em pir ikus bizonyíték szól ijmIJ Jlett. hogy az anyijgi és szimboliku s ösztönző k (legyenek azok p"zitiw k vagy neg~tívuk) kisw r itják u hel".;, intrinsic mo!ivcició\.)fI/I (Frey, 1997 J A törvé ny ha ngsúlyos \·égrehaj tása. a szankciók szigorítása azt az üzene tet is honl ozhutjij a szu hályozni kh'iÍn t, haszonmaximal izúl c'J intli vi d uum"k. helyeit ':gyrn{j ~sij l <\ rzdmi ,;s mo rális vi~wnossági kapcsola tok ban áll ó közösség tagjai számárij, hogy kürük hen nugyon ula<;s" ny a lOi rvény kövf!léS<;llf,k h~j l and Óságu . Ez a jelzés is ered mé nyezheti a no mlaköve tési hajlandóscig csökkenését. hiszen senki nem szeretne az II balek lenni. aki egyed ül

'N AbMn az óvodában

példá,~. a hol a k ésőn é r k ező s zülők et pénzbün tetéssel sZi!nkcionálták. paradox módon megnövekedett a Hsések sz,lma. m,,!'t a szülők fgy feljogo,ftva ''''~zték ",agukHI h ké,é,,·e. azáltHI. hogy pénzwl llwg"últl'd uá k a kut·ábL" n ét·,..,tt Idklbm"t·el-furdalá,l IG"""zy és J{ustlchlnl. 2000),

C JPYnghted malenal


•

kÜI'cti a Wrvényt. s Cl.ZeI jcll:ntős hátriÍnyl Sl.cnv.~d cl ~ nonnasértőkhöz képest (Kahan. 2003). Ahhoz. hogya tö rvények sikeresen változtassana k meg l étező t
A S~."rzŐ i jog é~ u fiÍjl~S\:rélők ko ntcxtusó hun e'/. utó hhi fd t(,t
•

a fáj/cserét elmarasztaló birásági dontéseket ovezó jogi bizony/alanH.íg. mely kös zönhető ,'olt a7. ügyek lezárutlanságána k, illetve az egészen az amerikai legfelsőbb bíróságig eljutó, közgaúlasá-

C JPYnghted malenal

gi. ioSi

•

•

s~(lktckint,;lyckct

tdvon ultatú,

fclül\, j zsg~lll1r(l

vonatkoz"

erőfeszítése knek. a fáj/cserére vonatkozó pozitív üzenetek. melyek egy része a jelenstig által leginkább érin tett csoport, il k\lltur~lis lenne lók, zenészek. előadók felól érkezett. és amelyek egyértelmúen a fájlcsere ffiIJllett, a fogyasztók jugi elmarusztalása. a jogosulti csoportok jogi stratégi ája ellen jiogl alt ~Iljsl, " témóva} foglalkozó népszerű és szaksajtóban memelenl hiradá· sok, elemzések. beszámolók. melyek ha a Napster-döntést köveli;en nem is ünnepelték már olyan lelkesedéssel il fájkseret, min t korábban. kritik usak mararltak az iparági változásoknak ellenálló. a s/ilius quól minden eszküzztl] fenntarllmi kívánó iparági \·jselkcrl':sw] su,mhen. A~ altf,rna tív, tic legális tart~l"m disztribú ciós megközelítések elIehetetlenítése okozta frusztráció is ez utóbbi képet erősítette.

Ez mind közvetlenüL mintl köz\'etetten. a kimaradás költségeit emel\'e végül az egyé n szintjén is a törvénysértő gyakorlat fennmaradásához vezetett.

,",6.2 A TÖKVfN Y ÉS FÁ JLCSERE T ÁKSADALMI l\IECíTÉLÉSE KÖZÖTTI ELLENTMONDÁS FELULDÁSÁNAK !JTJAI

l\li történik abban az esetben. ha egy jelenség társa{lalmi megítélése e nyny ire kü lönhözik a törvény és ~ konvenciók s~ i ntjén. és ~zl I~p~s~t~l juk. h vgy ez ~ küliinhs"g Vis7.(On~' lag h vsszú időn kert!sztül l'ennmma,J, esetleg erősödik? Ebben a szakaszban e különbség két kö\'etkezményét szere tném alaposabban körülj ámi , Először a törvényi szabályozás elkeriil.:iséne k es~közei t. .:is ~ törv,inys.:irtés igazolásáru szo lgáló tllchni k,Jk~t \'eszem sorra. )I.·lásodszor pedig a törvényi szabályozás megdltoztatása körü l kial ak ul ó. egyre h~tározoll~hhan körvon~lutbutó erőket vcszem szúmha. Abban az esetben, amikor a közösség gyakorlata és az azt szabályozni kívánó törvények közölt ta rtós különbség van. a közösség a tö rvény megváj t uzt~tásával. és ha erre lllhetősége van, annak kikerüléstivlJ! próbálkozhat. A tön'ény elkerülésére akkor van mód, ha a törvény végreh~jlúsu. helartat;js~ nem dég hatékony. illet\'e ~ közöss~gnck érdHmi Ich ctős~ge van arra. hogy sikeTNlI húj jon ki a lörv"ny alóL A fájlcsere esetében a folyamatos technikai fejlesztések épp ez ulól>bi képessége t adták a fájlcserélők kezébe. A Napste rt követő fájlcserélő

C JPYnghted malenal

250 . A

P2P'MLÓZO ~ KO~A

tech nológiák egyrészt t;JI~'ilmatuSlm khetüségct IJiztosítntta k a c!;
A tiin'é ny el keriilés(;nek technikai l ehetősége. illetve e lehetőség rés~' letei ugyan képesek csö kkenteni a törvénysértés tö rvényi szankciójónak miírték(;t. val{,szín úség,it. ,Ie kevés kii~ü k vun aw kho ~ a tec hni k iÍkh o ~. ahogy az egyé n a s ujót ,liinlt:sét sajM maga és az őt körülvev'; kiil,iisség számára elfogadhatóvá teszi. Sy kes és IlIlatza (2 001) a deviáns ifjúsági szubku ltúrák kapcsán dolgozta ki azt a modell t. ami a törvénysértő vi, selk edés neutralizálás<Ína k és iga w lásának egyes mód jait szedi rendszerbe. A törvénysé rtésre. a törvénytől deviáló no rmák kultiválására adott magyarázatuk at hagyományosan a t;; rvény megsértiísére adott utólagus igazolósként é rtelmezi a sza kirm lalom, A szerző i jogok megsértése kapcsán azonban fontos megjegyeznünk, hogyafájlcsere felbukkanása és tömegessé I'álása sokk al korábban tör, tént. minthogy a szerzői jogi tö rvé nyek alt ul ko rá bban nem érintett \'ásárlók, \'égfelhasználók milliói megismerkerlhettek volna azzal a jogi kii rnyezettel, melyhen üket II technológiai válto~ás érintetté te tte , A megisme rk edés Sl,ót itt r :íaJ~sul é rdem,!s cn;s i,ltí züjclf,k kii~é te nni: a szerzői jog jelenleg isme rt re ndszere olya n bonyol ultt á vál t az elm últ fél évs zázarl alatt. hogy még az ezzel hivatásszerűe n foglalkozó jogi végzeIt, siÍgű szakemberek kiizött sincs sokszor konszenzus az egyes sza b ~ lyo k értelmezésé ről. jelentéséről. al kalma zhatóságáról. é rvényességérő l. Azok a laik us milliók. akik egyi k pillanatról II másikra egy swrzói jogi IÜrI'én yre \'~ l (i h ivatko~ássa l taliil ták magu kat SZem hf!. c rend sz"rnek csa k tö redé k éről szerez hettek megle hetősen leegyszerűsített fogai, mal. Ez a tény. azon túl. hogy nyilván megnehezíti a tÖ rl'ényi előíráso k internali~álását, arra is figyelme~tet . hugy uz itt kiivet kez,j neu tralizálá" si techn ikák az ismert jogi szabályre ndsze r figyelmen kívül hagyásának utólagos igazolása helyett sokkal in káb h a~ ismeretlen és kistámithatat,

,.. Em, ozolgál"" dZ tSf',): szin tjén lön""ő l>e'i\'a'):ouís " fájlcs~rélű ): ,,,tl):ö,tésél>e. ahogy azt " fej~ozet kornbbl r~szél>e" részletese" b tMgyalta"' ,

C JPYnghted matenal

lan,

e~etlcg dlc n~ég<)s

jogi kürnyezet me gsérté>;ét

ké ~út i k el ő,

>; teszi k

ezál t allehetővé.

Sykes és Matza a ni kákat irta le:

• • • • •

következő.

a d eviá ns magatartlÍst racionalizáló tech-

felelősség

tagad ása. károko zás tagad ása. áldozat tagad ása. az e lítélő személye k elítélése. hh'a tkuziÍs magasa bb érté kre.

A fáj l,,>;!~ rc kü rül j disku rzus"k bun mi nd pél d át.

aZ

iitf{,jl: techn ikiÍru talál u n k

5.6.2.1 A

5.lJ ábra

felelősség

tagadása

Sho c C"rl oon'"

A felelősség tagadása valójá ban a szánd úkosslÍg tagadása. En ne k erő sebb furmáját a tö n 'ú n ysértós fe lel ősségéne k áthárítását egy harmad ik személyre je llem z ően csa k peres szituációkban találj u k. ahol a bizonyítiÍsi djá rás során bizonyítan i ke ll tu,Ini. hogy ki köve tte eJ il fii jksüret azon a z in te rn et kapcso laton. azo n a szá mítógépen . am it a fájlcse réhen res zt vevő eszközként a s z akértők azonosítottak. '·' .., Forrás: hUp:flshoocolHics.comf .., A techn i~ a szhl~én nagyon sok ponton ~ apc",lődhat be egy ros,;zjnd,~al(, hanna· dik rél ~ rájlesere foly",,,~I~h,, $ e",drr"'''l"ezl",1i ~ ,J. I"'gy _ min i "hogy ~fT~ "ol! l. I'(jd~ a pere. eljárásuk sorá " _ "~Ile" személy,." I",elődj i i" " gyan'" Al< is gli,,· dot jclonthet. bogy a Lizonyitékok mindig cgy adoU Sl'.<Ímitógél'ct azonositanak. dc ncm nw"",ítj,ik azt n "z"~niilyL a ki" s,,"mítógi'I'CI h"s>:l1álta. A LífÓS'ígi "-"ragot< arra enge
252 . A

P2 p·MLÓZO ~ KO~A

Ett,;1 különhü?,i u kén.Uis a ~zánJé kos~ii g/gundatlunsiig. illetl'c ,)~ek hiánya, me lynek a szerzői jogi jogsértések ese téhen a büntetőj ogi fe le· lősség megállapítiísának kritériumai is, Ezek a szerzői jog korábban már említett komplexitása miatt releváns kérdéstlk: Elv urha tó-€ egy internllt· szolgáltatótól. I'agy egy fájlcserélő hub fennta rtójától. hogy nyomon tud· ja követni, mih'lln tartalmak cseréléséloen veszn~k rént a fclhas~nál(Íi'( Elvárhu t"·e u !élhus zniiloít"l, hogy mindcn tUl'iÍbhi " ktutás. képz,;s nél· kül meg tudja állnpítanL mely tartalmak, mely országban. milyen jellegű I'édelmet élve~ ne k: hogya szolgáltató megtett-e min{lent azért. hogya jogokat tisztázza. jogosultságot sZ\Jfezwn arra a tevékenységre. amit foly· tat: hogya felhasználó külö nb séget tudjon tenni a szerző i jog által biz· tosított jogok küzött a .lehívásra h ozzáférhetővé tétel~·től a "sz,hmazékos mű l,;treho~asaig". s képes If'gyen megíto;lni. ff,]mérni a tett,); jOgSZCTÚso:.;" gét; mindezt úgy, hogy e jogterül et alkalmaZ1Ísá nak eID'es részletei még tíz él' elteltével sincsenek pontosan tisztázva'! De ha el is fogadjuk. hogy mu már minden intllrnetfelhusználótól el· I'árható, hogy tudja, hogy az interneten szerzói joggal védett tartalma· kat mllgosztani jogsért ő magatartás. és a j og~llllnlls forrásh,,1 s~ánnazó tartalmak csetében u mugáncéhí Tniisolat készít':;se i~ jogcll em,s (Sz<)I7.,ii Jo gi Szakértő Testület. 2 00G) , a szándékosság hiánya. a jóhiszemű tu· datlanság a Napster első 70 millió felhasználójának tú lnyo mó többségére igaz lehet. Míg egy utGai áru~tó l vásurolt, nyill'ánvalóan másolt C D esetében egyértelmű , hog." a másolat illegális, és m inden bizonnyal az ere,leti megvá~árlását váltja ki "de a fogyasztója, ad,lig az interneten in· gy,meSf,n f;!érhctő tartalmuka t kín áló sziimtalall ~wlgáltatós küzütt n,)héz a legalitásuk sze rin t különbséget tenni. különösen. ha mint az a Napster esetében tö rtént, a fogyasztó azt látja. hOID' mind a szolgáltatást. mind anna k mega lk ot6ját sztórnak kijun. ünnllphislmn r~~zllsíti a n~p szerú sajtó, De ha hiányzik is a fá jlcserében I'aló részvétel k iilső pozitíl' megerősítése, az a tény. hogya felhasználók nem egy nyil vánva lóan rossz' hiszcmű kcreskc,l clmi trunzuk cióh nn I'f, ~?n ck részt, hU IH;Jn a digi tii lis njándékgazdaság részeként ingyenesen osztanak meg másokkal olyan javakat. ami knek maguk is értéket tulajdo nítanak - példá ul úgy, hogy azo kat korúbban meg is I'ásároltuk - megtllremt i a fájlcsere etika i tilbl,. értelműségét (ChiolI. Hu ang és Lee. W 0 5]. A f<Jlelősség egyén ul
C JPYnghted malenal

5.6.2 .2 A károkO:lás ta8adá",,,

/l.lint a swrzói jog tiirhine téhen mimIig. a flijlcscre kapcsán is II legfonto~uhh ké ... 1o;s a~. hogy tiirlént... ~ . és hu igen, md.ko,~ k~r u tevékenységnek köszönhetően. Ezt a kérdést azonban ugyanúgy nincs so k értelme általában feltenni. mint ahogy nem érdemes megkérdezni azt. hogy sikeres lesz-e a szoms~éd garázsban próbáló punhenekar küvetkező lemeze. A hul. mikor. ki k közütt. milyen idótávhun mimI ké t esethen oly un dimenziúk. melyek ismerete nélkül II kár (és a sikeresség) megúllapítása nem lehetsége". A~ .. okm.-e kárt a f~jlc".!re?" kérdés t.!hiit ukkor értelmezhető. ha hozzátesszük. hogy melvik kulturális tennékról van szó. mil ~'en típusú fogyasztók kö rében vagyunk kíváncsiak a válaszra. föld rajzi lag mely piacon. milyen formátumban és milyen i, lőtiÍvban mozgunk. illetv.! tudj uk azt. hugy ponto~un mi is u t.!rm(,k. Egy egyszeru példával élve: vulósúnűhh, hogy kiÍrt okoz, ha egy tupl i~tús hangkmel'\ egy nugyvárusi, júl szi tutilt k.m~ só Idn.;tt tül ti le. aki aztán nem veszi Illeg a terméket. pedig tetszik neki II jószág, mint ha egy pénztelen diák marginális nlche-piaci tennéket tölt le. ami a legális piacoko n egyébként sem kaphatú. de a~tán ehnegy a Szigeten az élő konce rtre. A jog szempontjtihói min. Ikét te"ék.!nys(;g ugyanuhhu u kute... góriába tartozik. még ha - amint arra az empirikus kutatások rá is mutatnak - kiiv.~l k.!zm.;nyeikct tekintve .!gymástól radikólisan kül ii nhiiz ik is a két esel. A szerzői jog. mint azt az előző két fejeze tben láthattuk. mindig is a piaci swreplők között i kereske, lehni konfliktusok rendezésének eszküze volt. Az egym
'''" A fáflcsem

bel,ű

hlennd,iájáról a

kuv~tk
.zakaszbm, lesz szó.

C JPYnghted malenal

254 ' A P2 p·MLÓZO ~ KO~A eN!,lm';n~'e?,

umi n,!mcsuk Ul, érintett szeN)pl,iknek, dc a megw.ún ú munkahelyeken és a csökkenő adó és külkereskedehn i bevételeken keresztül az egész nemzetgazdaság egészére negatív hatással van , Legalábbis e z az érintett iparági szereplők álláspo ntja (OECD, 200/:1), A rövid távú piaci érdekektól érintetlen. független elemzések azonban az iparági álláspontniii ös;;zetettebb képIJt mutatnak. Az iIJIJgális másola· tok guzdusiigi hutásai már a közgal,dusógi elm.;I,)t ~zintj ,;n is ellenb-nundásosak. Az informác iós gazdaságtannal fogla lkozó elméleti mo dellek számos olyan szituációt azonosította k. melyek esetén az engedély nélkü l készült m~solatok piaci jelenhite az eredeti k el úá lJító ja számára pozitív gazdasági hasznot eredményez. Ezek a modellek több szinten elemzi k a kár fogahnát. melye k közül a t ermelűket ért kár csupán az egyi k. A monopó liumuk okozta holn,)hf'T-\"f,s?,teség'''' a kielégítet!e nül mum',lt fogyasztók miatt össztársadalmi szinten keletkezett kárt teszi számszerű· síthetóvé. A kalózkodás társad almi szi ntű hatása e két hatás eredóje."" A közgazdasági modellek a másolatok és az ered etik közötti helyettesít· hetóségre. a fogyasztók preferenciáira. és a preferenciák he terogenitásá· ra, a másolatok ős az eredetik elűállítúsána k kiilt séglJire. a köl1ségfügg\'únyck ala kjó m. a törvény hcturtatásónak k'i!ts.:geir,), a hál ózati hutiÍsok meglétére vo natkozó feltételezések fü&,"Vé nyében azt mutatják ki. hogy mind a tennelói. mind a fogyasztói. mind a nemzetgazd asági szin ten ká· rok és hasznok egyaránt elképzdhetúk, A d igitális másolás piaci folyamatokra gyakorolt hatását az elműl t év· 1Íze,lImn számus empiri kus kutatás is megprú há l1a leírn i. E kutat áso k eredményei (a töbh IU cat kutaliis 'issl.efoglalújiit liisd kmábhan, illetve: (Dejea n. 2008; Huygen és mtsai. 200 9; Png. 2006: Waelbroeck. 2(07) legalább olyan változatosságtól tanúskod nak, mint amit a z elméleti model· lek megj,ísolnak. A fenti közgazdasági elmélete k és empirikus kut atáso k \'alószín úleg ugyanolyan nehezen ho~záfórhetűk ~~ átl agos f~jJcS\Jrel,j számára. m int a su,r:.>'<;i jog egésze. A kut atások konkhilió i, le'!gyszcr ÚSílt)1t lonnrilJan azonban könnyen és jól konununikálhatók. akárcsa k azok az ere{hnények. ,.. Más szóval a tök"t"t",en ve,'senyzol piachoz képest magasaht> ,Il- és az e",iatt szfi· kel~) k ld~gfteTt k ~"",tel

,.. A l",tli< f"ll"h""""l ...~

~" Artelme,h~ ,,,,<,l is kiili>"ii'e" r""to" mert lát",~"y""'m hi;inyzik a szerzői j,,!:i l\ly, (" feWn.. t!a" marat!, ho&\' a 'llérl~g n>fl,lk ,erpenyűjében , S fg\-' üssztársadahnt .>.Int"n mi ls a ioo.,sérté. ki>vetkezmény",

C :lPYngllted malenal

amik az ip arági lobbik által hangoztatott. \'eszteségrc. kárra vonatk07.Ó SJ'.ámok me galapozatlanságcival kapcsolatban fogalmaznak meg erős. és megalapozott kételyeket (Avent. 2007: Salmon. 2005: Sanchez. WOtl). A ká r tagadása létew stra tégia a fájlcsero okozta norm a ko nfli ktus m..~ utralizálására. Az esete k egy részében ez a tagadás nem több. mint üres beszéd. de alap os empiri kus kutatások né lkü l nem tekinthető k olyan szimpla (iin)hazugs6gna k. mdyne k egyetlen ddja a fájlcsere ne gatív megítéléséne k mérséklése. A fáj lcseré l ők. a kik ezt az érvel hasz nálják. \'égeredmén~'ben a legpontosabb képpel bírnak saját fe kete piaci és legális piaci a ktivitásu kr6l. és feltételezhető, hogy meg t\UJjá k ítélni. hogy a fá jlcserében való részvételük hogyan módosította, ha egyáltalán. a legális piaci vás<Írlásaikat. A jo gosu lti oldal "hMlí tiir,~ k v':;s,\ huSY a kárukat minél nagyuhbna k állítsa be. illetve. hogy baga tellizálja. illetve elhallgassa a fájlcsere esetleges pozitív hatása it.'" a fájlcserélőket azo kra a károkra is érzéketlenné teszi. am ik valóban bekövetkeznek. Az elfogult. egyoldaIli kép. il kön nyen d iszkredi tálható adatok és módszertanok használata nem csa k a tényleg bekö\'etkező káro k, de az ál doz atok tagad~sát is megkönnyíti.

5.ű . 2. 3

Az ó/dozol lagadóso

5.14 ábro Fax/ro/'"

A Sykes "s /I.·lutza úl ta l felsorolt strat.\gíúk k"zül a harmadík az áldozatok el nem ismerése. lé tezésé nek kétségbe \'onása. Az általuk leírt kontextusban ez a kkor következik he. ha a aZ úldozat fizik ailag nín('_~ ..,

A~

egyetle" kivc lel elekin lelbe" ;' MicfO,of1. ",nelyik löbb förnmOll IMcDo" sall, 2007) i. ebnondla. hogy köz"",tetten érdekelt abban. hogy a felhasznruók az ó te"nékeit másolják és használják. melt az í!;'>' kialakult technológiai lock-int később mon ... 1Iz.1hli Illl1ja. ,.. Forms: Uill Allle",!.

C ;lpynghted matenal

25!) , A P2 p·MLÓZO~ KO~A

j.)!en, ism.m;tlen vugy túl~iig"san i~ u lm~trakt, távol i. Ahho?, - állítjiik -, hogy aktiválódni tudjanak a potenciális áldozatokat védő normák és in· hibíciók. az kell. hogy az áldozat közel legyen. A távolság (legyen IlZ fizikai. vagy szimboli kus) ezt a folyamatot akasztja meg. illetve azt teszi lehetővé, hogy az áldozatot ért kár m in t kiérdemelt sors. jogos büntetés jclenhesscn meg. A fájlcsere kontextusáhun ez a "kia dók megérdemlik, ami tiirtént velük" jIJllegú <Ít\'.!i.;sl"m érhehí tetten , A károkozás kapcsán már láttuk . hogy a magukat áldozatként beál· lító iparági szereplők egy részérő l joggal felté telezhető, hogy Ilkár hll' szon<Ílvezői is lehetnek az online fájlcserének. Ezzel szemben az elm últ években IlZ iparági sze replők által kÖI'etelt egyik legfontosabb disk u rzív stratégia az volt, hogy elfogll.ltassá k a küzv<Íle münnyel, s ezen kereH' tül a f'ájlcserélókkel, hogy a~ online kal(ozkodás nem egy olyan IJÚncs.<,"" lekmény, aminek nincs áldoznta (Kingsley·Hughes, 2006 ). Ez a stratégia egyé rtelműen azt a célt szolgálta. hogy azt a távolságot. ami II vagyon elleni hűncselekmények kapcsán egyéhként is fenn
C JPYnghted matenal

nyiischlJ feh.!telf:ket tudnak kín~ l ni uz "lko!ók S?ámáru, dc uz is nyilván valóvá vált. hogy ha az alkotó közvetlenül akar a közönségéhez eljutni. közvetítő nélkül szeretné a műveit terjeszteni. a közönségével II kapcsolatot tartani. akkor arra minden tovabbi nélkü l lehettíslige van (Kelly. 2001:la].

Az egyes zenészek, clóu,lók, alko tók fájksere melletti kiállása nemcsak u kiadói üzen.!let zuvllrja üSS7.e. dc ráerősít arru U folyamutra is. ahogy u vásárlók lojulitásai is ki- és átalukulnuk. A közvetítők kikapcsohisának lehetősége a kulturál is piacok történetében talán először lehető séget Uli arra, hogy az alkotók levaljanak a kiadókkal kötött kényszefÚ szövetségrőL és saját maguk képviseljék sajat érdekeiket. Azoknak az alkotóknak, akik képesek a rajongóikkal, vásárlúi kkal köz\'eHen, bizalmun, kölcsü nös elismerésen. respektu son alapuló kupcsolato t kialakítani, nugyobb eséllyel számíthatnak arra, hogy a kéréseiket. érvei ket a rajongó ik meghallják és tiszteletben tartják. A Gra teful Dead, és a többi. hozzá hasonló (részben az amerikai ellen ku ltúraban gyökerező] jamband. örömzenekar példája azt mutatja, hogy a lojalitásra építő megelőző stratégia va lóban m,íkö,lóképes lehet (Schultz. 200G). Chiou, Huang és Lee (2005) f~jlcs<~r<Íre vonatk.mí attitúdvizsgálata i~ m .)gcrősílett.). hogy a rajo ngók le- és fe ltöltésre vonatkozó dön téseiben az idolizált előadó jőléte meghatározó j elentőséggel bír. /l.His kutatások ezt a képet azzal egészítik ki. hogya közvetítők esetében is működhe t a stratégia. de csa k akkor. ha \'alódi. létező kapcsolat van köz\'e títők (ese tünkben japiÍn hanglemez- és képnogényki!j(lúkl és vásárlók közütt (Condr)". 2004). A f.mti kutat~so k cgyértehnúf;n jelzik, hogya ki;l.elS';g számít. mcrl bizalmat szül és a hitelesség sem lartható fenn nélküle. A fájlcserélő hálózatokon zaj ló kommunikációnak köszönhetően radikális átalakuláson mImnek át a fogy~sztúk Jo jalitásai, A kultunilis javak fugyasztói számára. ha rendelkezésre állnak az alternatívák. lehetőségiik van megtalálni azokal ~ kulturá lis hmneJú kel, akiknek a múnJit nllm mint szezonális árucikket fogya~ztják, hanf;m ukikkcllf,hct,í"ég van hosszaulJ távú, m,;lyehh viszonyulás kialakítására. Ha az egyénre fogyasztókén t tekintünk , aki olyan kulturális termékeket fogyaszt. amiket iparszefÚen működő termelők állít~nak el,j. akkor ezek a termelúk, legyen bármekkora is a brandértékük. valójában túlságosan távol lesznek ahhoz, hogy a rossz sorsuk képes lllg)'en hórkil a viselkmlése megváltotlatására fúrni. Ahogy Condry (2004. 15.) a japán zcnf;ipar kupcs~n megiÍllapítja: ./"pánhan, az H19(kJs években a lllmezkiadók a számoka! szappanop,!rúkon és Iv-hinktésf!ken ker,!szt ü l néps?Ct úsítették.

C JPYnghted malenal

258 ' A P2 P-MLÓZO ~ KO~A

Ahely.;tt, hugy a1, előadó k .:~ il mjongók kiil.iitti kup.;sulut ép ítésével foglalkoztak \'o lnu. a l egnépszerűhh slágerekre fókuszlÍltak. (... J Ez a gyakorlat azt sugallta a raj ongók számára, hogy a zene egy termék. és nem a művész ,'agya zenekar lelkének egy darabja. így a rajongóknak ke\'és fenntartásuk volt a CD barátoktól vagy kö lcsönzőklJől \'<11(, másolásával szemben. Olyan helyzete kIMm. uho l II rujung
C JPYnghted matenal

A tiÍrsUlI,tlmi kontrollt megjelenítii személye k elítélése, a tiirvény hetartuttisú"ul, kj kény~ zcrítúsé\'cl foglalkozó intbm(;nyd. lcgitimtidójának diszkurzív tech nikákkal történő megvonása Sykes és Matza negyedik kategóriája. Ami a fiatalko rú búnelkövetők ko ntextusában a tanárokkal. a remlőriikkel való szemlJebelyezkedés volt. az a fáj lcsere esetében egyszerre jdenti u ~zerzői jog inlbm(; nl'(; ne k mcglagud~sál, u szerző i jugi jugus ultakkal valli szcmhchelyezked.:ist. .:is II tiirvényckct hctartutó helyi inté7.ményá k"mp.~ tcnciájának kél$.:ghe l'onúsiÍt. Mint azt II kiivctkczii idéze t m utatja. a gyan akvással vegyes ellenérzés azokra az ismeretlenekre is kiterjerlhet. akikről semmilyen más infonnáció nem de rü l ki az online kommunikúeili során, mint az. hugy kritikusak a fáj lcseréliik által ""sorakoztatott (,n'e kkel ~zeml!e n: .- Valaki nyomjon mar egy ip !Jant Chame _ll-nak.. mar mimlenkinGk tele van a toke llzzal, hugy fulyamutoslln II jog"edok partjaI fogja .. - Nálunk lOuj lOlk1s net van, mégsem töllogetünk össze-vissza mindent. Az lenne a megaldús, hogy egv jogszal)(i1y bevezelést!vel és inlerne/forgalom naplózásáml a lelöltött anyagat hónap végén kiszám/ázziI II szolgáltllló (IZ eJ6fizet6nek, és nincs gond. - Jah ".-tem, szuval tr. Id.: vllgy p,:nzel PS neked oem kell letult.:ned. en swmdy szerint oruJok ha mimlen kivan fizetve es a h ..nap "egere marad kajara is penzem. nem hogy olya n filmet vegyek amit l Operc Ulan kiknpcsolok mert szar meg 2009hen 2.()..as magyar hanggal adjak ki. vagy epp vegyek egy jatekot 15ezer forintert amivel jal$wk talan egy napig, tie lehe addig se mert szar konzolpo rl! Ma jd hll le~z minlknhol normalis ,It:mo ukkor 1111110 a jatekipnr feIlemlulhet. de lut ril scnki scm szereti. O ru lnek ha ezentul meghagynad magadnak az ilyen h ulye kijelentescidet. ez warezzal foglal kozo blog. es mar tele az emberek toke az onelegultsege{ldeL meg a h ulye otleteiddeL Egyebkent meg gondolom II lOO/ lO UIlS netedet iwiwezesre h~8~n~lud ."

A7 ,,~d "e"ű Jelh"'7n,iló re"kdójn" Ch",,,,,.,, "Ih,,·t "i~eI6 JeI}"'~7nóló ötlelo!re. m iszerint
C JPYnghted malenal

21iO • A P2 P-MLÓZO~ KO~A

A S?cl7.,ii joggal foglalk ozú sw.kcmIJCrek. ~s a szen.,ii jog megléleM működésének kiszolgáltatott jogosulti csoportok egyre növekvő aggodalommai szemlélik azt a folyamatot. ahogy a szerzői jog intézményébe. helyes múkiidésélm '-eten hit erodálúdik. A szerzői jogi rendszer ulapé!' tékeit elfogadó. de refolTIlot sürgető hangok melle n megjelentek a szerző i jogi abolíciúját hirdetők (példáu l Smiero (2000ll is. A f~jkscrél,ik j,!lenli;scgét c
C JPYnghted matenal

Schmukmwe. ShavelL Vurian .:;; 7,(:c k hu u ".~r, 2002), Hu U?, a pcrcep,;i" , hogy uz állumot. u törvényhozást rubul ejtelte. megvásároltu (state c upture) egy járadékvadász é rdekcsoport, akkor az e csoporttal szemben táplúlt bi zalma tl anság az állam intézménYIJire és a törvényi környezetre is átterjed.

5,fl,2.5 Hivolkozá" mOSlj ,l'oul, (irl!ikrt, Az előző pont kontextusában azok a magasztosabb értékek. amelyek a fájlcscre vMdm': hen fclmerii ln"k. r':sz lM,;n a szenói jog "gyik dek.larúlt c.,'lkitú ~í,scihc?.. a ho~~úl"rt',shez. a kretitív termelt,s sok~~ínú~"g"hez, változatossiÍgához való \'isszatérésről szólna k. Az ezt ké pviselő k jellemző módoo nem tagadják a tenneléshez szükséges ösztönzűk szüks,\ges""gél, szigorúan értehnezve nem lépnek ki annak az egyensúlynak aparadig· májából. amit a szerlői jogi szabályoziÍs is deklarál. Az egyensúlyi pontot uwnban máshol képz~lik CI. mint ahol az jdenleg van, és aho"a n tartan i l:íl~z ik , '" A hozzáfé rés. az ár és a változatosság kénlése L m int fogyasztó i jogok is megjelennek a vitákban, Egy 2008-a5. a ~enei fájkserdűk közüli végzeit. a motivációs hátteret felkutató empi rikus ku tatás eredménye szerint .a fogyasztói jogok melletti kiállás jelentheti a zenei m űvek p~p cooréjének egyi k legnagyol>l>. általános okát lA kutatás eredményei ] azt mutatják. hogy a fogyasztói jogo kba vetett hit hatiÍsa IJrúse hh \'o lt, mint a több i vizsgált normáha la rIJciprocitásha, illetve a int'vnnác.i{' s~ahatlság~haJ vetett hit hatása. A t1igit~l is technológia fej l ődése megnö\'elte a fogyasztó k elvárásait. Az új technológiai megoldások előnyeine k elismerését elutasító lemezkia,ló kkal eléglJdlJtllJn vásárl{,k maguk \'es~ik kezükhe a prohlémák megoldását." (Shang és mtsai. 2UUI:I. 359.1 A fogyasztók. Imfogmlók, kultlÍrafogJasztók érdeklJi IJddig a pont ig csu k nagyon ko rllito m tt mértékhen jcknh,!ltd meg a s~er zúi jogról stóló "itákhun, A fOgyUHt{,j oldul egésten egySterúIJn hiányzott a S?,cr?"íi jog s?,erkez,)téníl sz61ó meghes~':I':sekf(: meghí\'ottak listájáról. s az érdekeiket csak a részben hasonló énleke k mellett kiálló. a vitákban elég erőt felmutatni képes csopo rtok (például a könyvtá rosok ) kö~"ctknül

''''

Erről

a

kérdésről

- részoon amelikai kon taxtllsbilll - az EconOlllist hetilap online ?.ajloU lJ"t:yobb vita ZUO!J ""íllJ'<ÍlxHI. LAhd: (Fishe ... Unghe •. Kennedy, Ud:"lll, Cend

21i2 . A P2p·MLÓZO ~ KO~A

kiipI'isdtiik. h~ egyiiltaliin. Eh hez képe ~t ~ fájlc1;<)te ')~'S1.erre képf!s II li .. gyasztói érdekek direkt arti kulálásá ra . és az alkuero biztosítására. Az informác ió k szabad áramlása. a kö lcsönösségen. önkéntes rész· "é telll n alapul ó info rmúGiús ajándé kgazdaság egyértelm űlln az HIflO·as éve k elle nk u lturális mo zgalma itól és a hacker szub ku ltúrátó l megöri). költ érté kel(. Ak árcsa k ~ copyleft mozg~lm~ k t ól ~ szalo~d szoftvefIJ s "i· liigig terjedő legál is s p.! ktrum hun. itt is lény.)ges kül ünh,;.égek t~liilhatúk az egyes állásponto khan, aszerint. hogy az ezeket az érve ket használók a fájlcse re által b iztosított szabad h o zzáfé rést a fizetős piacok helye tt, a zok mIl lJett , I'ag)' a zok része ként kép zel ik el. A fizetős p im;ok végét hirdető k azt állít ják. ho gya digitális másolatok p iacán többe t nem fe nn· tartható II sz űk össég, s így nincs értelme ah han tú zn;, hogy azok na k a javu kna k. melyeknek létez ik t,djes értúkú d igitii li s I'erzi új a. a koráhh Ull ismert piacsze rkezet fennmarad h at. A fájlcscrélő h álózatok és a fizetős p iacok egymás me llett élésében gondolkod úk a fizetés önkéntes le hetősé· gét nllm zárjá k ki. de n em is ta rják elfogad h atúna k a nnak kötelező"ti tételét. A fájlcserét a legális p iacok része ké nt elképzelők amellett én'elnek. hogya fiijlcserélők II legális p iaci kínálat kö zött i eliguUflás Ilsz küzlli. s így - a k"rii hh an már lf!írt m ')Chall i zmu~ k"n ke resztü l. mint a sampli ng - a nn ak integráns, és a technológiai fej l ődésnek köszönhetően magasab b szintű szolgáltatást nyújtó reszei. /l.h'gint mások a fáj lcseré ben a terjeszttisból kiszorult, d e mtig szer· zú i jogl'édelem alatt álJú tartalma k. az elfeledett. forgalomba n már nem Jtivó ku lturális java k h onáférhetóvé tételének ku ltu rális emlékezet s~em p"ntjáh,j l is ku!t;sl'Jllt" sságú eszkö z
5.7 Konklúzió - a fájlcsere m int ellenállás .A d3tközlő i n k saját em3 n cip ációjubt gyakra n fejezték ki evolú ció s , szocialista. komm u nista. netán ana rchista sze manti kus töre d ékek kel. md ye khcn a Na pstert PS ~ mögötte álló filo~ó!i ai ~lapve téseke t állítottá k szembe az általu k megélt . tá rsmlalmi cgJen lótten ~ gc kkel. és a k ap i t~listll milinstJ"(~llm togyusztúi társlldalom o k01.ta cBaUi dásokb l." (Ciesler és Pohlmann, 20 03)

Ha a társmIalom egy csopo rtja mi n d a számára felkínált célokat, le h e";s"gekel. m iml a z cl"rúsükct lehet,;v" te v ő eszközüket elveti , s azok megválto ztatásá ra törekszik , láz3dásról be szélhe tü n k (1\'lerton . 20 0 2). A

C JPYnghted matenal

j ogo~ult~k

t'clvilógosítú kampónyai és a tdhaSl,n~l"k elkn fulytatott pere k tízezrei után azok vise lkedése. akik még fájlcserélő alkalmazásokat használnak. egyaránt beilleszthetók az ellenállás modernista és posztmodern leírásaiba (Kauy. 2005). Az ellenállás modernista felfogásában jól definiálható felek állnak sUJmbIJ IJgymássaI. A jogosultak, különöSlJn a ~IJneipari és filmes érdekvédelmi Sl,ervewtek és 11 kuról)bi t'ogyus?'!úik kü~,.len,!k 11 koráhban részletesen tárgyalt frontokon ,''ln A fogyasztó szó nem \'életlenül szerepel a részt\'evók azonosítására. A jelenség globá lis jellege lehetetlenné tIJSti. hogy a kiilönhö~ó lok,iIis piacokon átívdó cSIJrében részt vevoklJt bármiféle homogén szub-. vagyelIenkulturális csoportként láthassuk, Az egyetlen jIJJIemzó, ami \J sokféle rés~t\'e\'ót iiss:wkapcsolja, a fájlcseréló haltÍzatok e1őnyhen részcsít,;se a f,mnáIIó piaci inh;zményn,nrlszerrel szemben. A felhasználók tehát mint fogyosztók lépnek ki a helyi piaci rend keretei közül. s így az ellenállás terepe is mindenekelótt gazdasági j dlegű.

A legitim piacok helyett a fájlcseréló hálózatokhoz fordulók egy része passúv ellIJnálló. A kiáhrlÍmlultság, ako ráhban e1szlJnvedlJtt kudarcélmények (lósd a kínúlat szúküsségét az cl,iz,i sZllkas?,han), ~ közvetítői inh;?,ményrendszerrel és a közvetítókkel szemben érzett bizalom és lojalitás felmorzsolódása (Herman és mtsai. 2006) a legitim piacokról való kiiratko zást. .liSlJngagemlJntet eredményez. A táwlmaradás hagyományosan ritkán veszélyezteti a status quót. a feketepiaci alternatíva azonban lehetiivé tIJszi a kulturá lis javak óramlósúhan való részvétIJlt úgy. hogy annak hag'yom~nl'os intézménp,il n,)m kell igónybe venn i. A passzivi tós ennek következményeképpen az ak tívellenállástól nem megkülönböztethető erC(lményre vezet: hatékonyan zavarja meg a fennálló piaci viszonyokat. Az aktív ellIJnállás a fájlcSIJrtiló hálózatokb~n a~ ellIJnftilként kezelt intézményrendszer leoontásának ésj\'agy radikális átalakításiÍnak eszközét l ~tja. A~ ellenállás es~köze IJZ eseluen is - legaláhuis rés~ben - u appropriiir;ió, ám szemhen más leirósokkal (Hehdige. 1979), a t'ájk".-míl,ik a jelentés he lyett magukat a kulturális termékeket sajátítják ki. veszik el. teszik magukévá, Tehetik ezt azért. mert kiépültek e jelek autonóm. az elIenftilként kezdt szereplők ~zámára elérhlJtetllJn terjIJsztési csatornái, Akárcsak a tengeri kalózok esetében. 300 én'el korábban. ez a digitális térkép fehér folt jain kiépült. a legitim sZIJreplóktól eh'IJu javak cseréjét

,oo Itt szemben a [enkins 12(06)@alleII1 szcenMióva!. mely sze,in t a fogyasztók és d t"m,~tűk ,zelHoonáJlása helyeU HZ ~'l\.v"ltlll(\kiidé. kiflnolnl~t b,,,,,,,1 jdtelllzők, !ti ke"és nyomát tapaszlOlljllk RZ egy;itumlködé>n~k .

C JPYnghted malenal

21i4 . A P2 P-MLÓZO~

KO~A

l,)hetüvé lev(; párhuzamos infm~tru ktlÍr~ t'!I'I)mti mf'g ~~ ellenálliis lehetósé gét, fennmaradásának feltéleleit. A fájlcserélő hálózatok ráadásul sikeresen kezell k az Ol.9On (1997) által leírt. a kollektív cselekvés elütt úlló pwbhimáka t. A fájiGseré ló technológiák közös térben hozzák össze a hasonló problémákkal szembesü lő. de IJltérő okok miatt. IJ ltén; motivúciókkal a feketep iacra lépő sokmilliúnyi t;dhasznii16t. Oppo rtunislák és huJ'(;os id cnlúgusok. a saj:ít t(>ss~ lelkiismeretüket, a no rmasé rtést kü lönböző módon megmagyarázók és normalizálók. és az ajándékozásban valódi gazdasági alternatívát látók más és más okból vannak jelIJn a hál ózaton. de a fájlcse rében való részvétel mindannyiuk számára leheto\'é teszi az ideálisnak gondo lt társad almigazdasági rell\tlmn való resz\'étel IlJhlJ t,;ségét. A NapstlJr (és u ÖSSZIJS töbhi fájlcserl!iS kik<Ínyszer íti a swlidari\(ist. RZI klismer"e egyre löl,h urszágban jelennek meg a fájlcsere érdekében a politikai arénában fellépő single-issue pártok. melyek közül a svédo rszági a 200!J-es európai parlamenti viÍlasztásokon is mlJgh~"íroZIÍ. 7%-os eredményt <Írt el. A nemzeti Kalózpártokat tömörítő nemzetközi p p International weboldalán '90 olv(lshatú statisztika ~wrint mór 33 országban található Il(!jlJg}'wtl. vagy hejegyz!!S elütt iillú pulitikai szen'ezel. A kalózpártuk jellcmzü')TI a következő témák köré szerveződnek:

• •

•

''''

a szerzüi jug refonnja: a nem kereskedelmi célú fájlesere - bővebb értelemben a szerzői joggal védett alkotások nem kereskedelmi célú. bánn inemú felhustnalásanak - IJngedélyezése. a ku l t urúli~ javuk. újraha~znosíthatú~;:igiin a k. megkönnyítése.

http ://.,.,.,,,w.pp-jnl~m~Uonal.n,, ,,

C JPYnghted malenal

1\ FÁJtCS ~:Rr; ~1l N"T H LI.EN~I.t.Á5

• • • •

• •

2U5

u s?'er1,ji jogi vé,lelm i iti,; cf;Ökken té"." az üres ho rdo zó i díjak eltörlése, a DRl\H echnológiá k használatának tilalma. vagy a megkerülésük tilalmának eltörlése. a szabadalmi rendszer reform ja - különös te kintettel a gyógyszere k. élőlénye k . szofh'e re k sta hadalmi védeleméne k visstas w rítiisúm. az állampolgá rok ele ktro nikus megfigyelésé nek és lehallga tásána k ti lalma. a sta had szoftvere k haszn~latána k elő segítése.

A kaló zpártok politikai programja előrevetíti a fáj lcsere mi nt ellenállás posztmodern leírásának lehetősége i t is, Eszerin t a fújlcsere. a szellemi tulaj, lun fogalmának, az inlormiicíó státuszúna k. aZ in forrmíc iú hirtokláSiJ által létreho zott hatalmi llfúegyensúlyna k az újradefiniálás~n kereszt ül. az in!(Jrm6ciú k t.., rmcl,;sé r.., ,;~ el usztására alap uló új túr~ildalm i re n,l alapvetéseivel helyezked ik s zembe . •A copyright a nnak a civilizációs mértékke l rövid id eig tartó peri údusnak a tenné ke, am ikor a másolatkészítés fa jlagos költsége már leesett. de még óriási eco nomy of scale vo lt a nagy példány~zámo kb an. és hatalmas koncentrált tőkére \'olt szüksé g a másolutu k hilt(; ko ny előálJítósáho z. Ma nagyjúb61 visszatí,nün k odu , ahol pL a 15 . szú~.udbun tartottu nk, azzal a különbséggel. hogy jóval ha tékonyabb eszkö zei nk vu nna k. Magyarán s7.61 va a másolatkészítés újra hatékon y eS,\'!)nileg. csa k persze so kk al olcsó bb es egyszerűbb . mint hatszáz éve. De a piac mechanizmusai so kka l jubban hasunlítanak a hut~z ~ z e\' v .,) ez.,)ú ttj e kr~, mint u s z ~z ';1'\,,,1 c~előtt iek rp. Egy nyom d ~ n ak sz üksége van kiadMa (a kiadóna k meg copyrightra). mivel valamilyen módo n meg kell becsülni (vagy be kell foly áso lni)[sic!], hogy milye n könyvek m ilye n példányszá mba n fognak fogyn i. Tő ke k once n tráción alapuló ris k ma nagemen ttel fogl alkoznak igazúmliból: allukál ja k a tő két es a sikeres kö nyve k001 fi n un súro zzú k u sik
C JPYnghted malenal

2!i() . A P2 p·MLÓZO ~

KO~A

InS1.rn n t'ájk~rélők!,il. mint arm. hogy a Sl.cliI!m i javuk t'cktt nem leh.::t - a fizikai javakhoz has onló - tulajdo njogot gyako rolni. A zenemu\'ek. t\'~o rozato k és filmek fe ke tepiaci cserebe réjébó l így lesz a infonnáci· ós tá rsad alom egy ik l egalapvető bb pillérének. az infonnáGió tulajd on· jo gá nak tud atos. politi ku s. és kompromisszum képtelen elvitatása. azaz a most fo rmálódó. az infonnációtennelési. ..elosztiisi folyamataina k ellen' órzéSi;re épülő ttirsadu lm i /'I)TI,ld,d szem heni fdlcnÓllii s. Pa radox mó don ezt a ren det épp a vele szemben ébred t ellenál· lás mentheti meg. A fájlcserélók politikai aktivizálódása. be kapcsol ódása a zok ba a fo lyamatokba. megjelenésük azo khan a~ intézmé nyekhen melyek ennek az ú j ren dnek a szabályait alakít ják. lehetóvé teszi. hogy lét· rej öjjene k a zok a kompromisswmok, amik végül szükségtelenné és felet>l.::g.::sSi; te~'l'.i k il szellemi tulajdonjog it!eójút a gya korlatl>an is j,!Iszóm"lni képes feketepiacok fennmarad ását. A P2P·fájlcserélók kapcsán felmerülő egyik legfontosabb kérdés majd a z lesz. ho gy ezek ből il fajkse re aktusa kapcsán egymas~al kapGsolat· ba került isme re tlenekból kialakulhatnak-e - a koráb ban a hagyomá· nyos Fo rd iánus-l< ere1e k közön mu kö dő kult u rális ipará)ia k mellett/ alatt létre j;;tt - ra jong"' i és/ vagy {jleM ílus kiizöss';gr, khel. h us< m l,j sz ul>k ulturális gazdaságok? (Hod kinson , Paul. 200 2; Ma ughan és Smith. 2000: /l.Ic Robbie. 19119: Thornto n. 19%) E gazdaságo kban a szu bku ltú ra tagja i. és az általu k alapított , he lyi. függetle n swre p lő k lútják el il számu kra fontos kulturális javak te nn elésének. disztribúciójána k, marketingjének. újrahaszno~ít ásána k feladatait. .A Icglo ntoSilb lo p,!, lig. hogy m in, lnzt val óhlm a fiatalu k. cs iniilják, Ók ke~e1i k a fels zerelést, ő k hozzák létre a kis kiadó kat, ó k v';gzi k u terjesz!<;st. ,i k szerve zi k a partj kut. kiizülük k,~ rül n e k ki a DJ·k. Ók hozzák létre és ápol ják a ka pcsolatokat. ő k alakít ják ki a nagyo któl - és gyakran a legális gazdaságtól is - függetle n társad almi és gazdasagi strukt\mjt, A fiatalok a posztfo rdiá n us zCn
Az utolsó fejeze tben isme rtetett empirikus kutatásból levonható egyik köve tke ztetés majd ép pen azt a sejtést tiÍmasztj ~ alá. hogy aZ egyes

C JPYnghted malenal

1\ FÁJtCS ~:Rr; ~Il NT H LI.EN~I.t.Á5

2!i7

f~jki;l) rél ó

küzpont"k k,irül sz,;rve?"íd,í csoportok a fújk",m;l,í tcchnolúgiá t saját kul tlmílis identitás uk megalkotására és új rate rmelésére használjá k az egymással megosztott ta rt almak szelekcióján, illetve a fájlcsere gyako rlatára I'onat kozó sajátos no rmarendszer kialakítúsún keresztül, A ko rábbi szubkultúra -kutatásokhoz vis zo nyítva azonban a kérdés immár nem az, vagy nem r;so k az, hogyamainstream iparági szer~p lók ;:i h ul k i~z "lgiilatlan u l hagyo tt sz ulJkul türii k hogyan és mi ly.::n gazdaságobt építenek ki magu k számára. hanem az. hogy mi tö rténi k az ipa rági szere plőkk el. ha a mainstream ku ltúra fogyasztói is elkezdenek úgy mű küdni. ah ogy arra add ig csa k marginúlis szub kult úrá k tagjaina k nyílt lehe tőségük . /I.-li történik a kkor. ha a ko rábban csa k fogyasztúkna k gond olt sz~r\Jplö k sajá t irányításuk alá v~szi k a ku lt urális javak termdésén.:: k. d osztúsiÍna k, tf!rjcszt,;,..';nck, haszn;:ilat;:ina k intúzménycit is, és ezen keresztül felül írjá k, kisajátít ják. újraérte lmezik a hagyományos kulturális iparági szereplő k által uralt csatornák számukra felkinált i ( l\Jnt it iÍ ~konstru kdúi f'

C JPYnghted malenal

6 . fejezet

A MAGYARORSZÁGI P2P-F ILMFEKETEPIAC ÉS A LEGÁLIS MOZIFORGALMAZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEpoo

r'!>IOg •

annyira nincs semmi torrenten , hogy még a végén C;i(0n8

bek. pc wlom

Cold

ft

tlMll

Ca ... ?

M2 kdty. & Miluy.' Roc k drnJ mOSO! ""'9y amolyan :/frunel
fU

ábra Rész/el e8}; a /umblr.cam sza/gúl/atás feW/eién /ezajlall oo.
Az el őző fejezete k sonin többé-kevésbé elha ngzo tt minde n. amit ~ fájlr.scréníl ;Í lt ~l;ínoss;Íglmn, konkrét fGjk_~erdú kii zöss"gek. konkrét fekete- és legális piacok em lítése nélkül meg leheteIt fogalmazni. Az ilt "" Az itt köv~lkew fejczet az eredetileg Lakatos z.,ltállllaJ írta Szocioló)\iai Sze,,~éhell

u'egjelellt ta"\~m",, y 11J",ló ", Lakatos. 20101 átdolgozott. rüviditett verziói". A réoz_ letes elemzéseket lá,t! ott

C :lP)'nght j maII::

lal

követ k"zü j')j"z,)then arra te~~ek kí~rletet, hogy empir, kus es?kö~ökkel vizsgál jak konkrét hazai P2P-feketepiacokat, "" és e feketep iacok legális piacokkal való összefüggéseit. Az itt isme rtetendő kut atás tehát arra kero si a választ, hogy milyen szerepet játszanak a mugyarországi fájlcserélők a hazai kultunílis ökoszisztémábun. Magyarors zágon mindmáig nem végeztek empirik us ku tatást a hazai P2P-feketepiac szisztematikus jdtérk,;pc~ésére, m,!II'f' a kulturúl is j~ \'a k legGlís és j,)kdepíaci forgalmú! alakító mechanizmusok összefüggéseinek széles köru vizsgálatára ,"" Ez a kutatás remé l hető leg az első lépés a magyar P2 P-fe ketep iacok megismeré~hez vezetü úto n. A vizsgálat kÍl'itelezése során számos nehézsége t kellett le küz deni. eze k kiizül para dox mÚljon nem afeketepiacokon zajlú fo lyamato k feltérkép,)zcse jelf,nwtte a legnagyohl> ki hívást. ha nem a?,uknak az adatoknak a beszerzése, melyek a legális piacok m ű ködéséről adtak részletes, pontos képet. Evidens módon nincs értelme a fe ketepiacokat önmagukba n vizsgálni. Az ott zajló folyamatok csa k és kizárólag a legális piacokon zajló folyamatokkal összcvetve értelmezhetők, Egy kulturális jószág piacát az illegális és a legális piacuk egy ütt al kotjá k. Ahogya jele ntüs m<Írl<; kú k alózk",lii~ .;rtclmezhetetlcnné te~z i u le gtilís p,~cokrúl S7,tirmazó aduto kat úgy u feketepiacokon megfigyelhelÓ folyamatok sem értelmezhe tők helyesen unélkül. hogy tudnánk, mi zajlik a legális piacokon. A hazai feketepiacokfÓJ végzett kutatúsok irányút íb'Y al apvetően azo k az adatok határozzák meg, amik a legális piacokról az akadémiai kutató számá ra hozzMérhetiik. így, hár a le hetüség nyit ott voJt tetszüleges ku lto r~l;s terület fe kete p,aC;llina k feltérkép,!zésl;re, végül a jilmfo rg~ lm~zás legális és P2P piacainak elem zése mellett döntöttem, egészen egyszeruen azért, mert míg a film-, és azon belül a moz ifo rgalmazás ese tében a törvényi sza hályozásna k köszönhet ően meglehet fisen részletes adatok áll tak rende lkezésemre. addig a ze nei. \'agy kön yvpiacon ezek az Thl;!n m"g'pr;iY~, tr" swm l. hogy miért \ek i !lt~~n l'iacnnk a P"lP-h,ilóY-,,,toko" "..,jló tevékenységet A közgazdaságtan p~,c definídója szerini a piac az az enlilás. ahol a kere,lel és kfnálat erói találkoznak, ahol eladók és vevők találkoznak a célból , 1<0&\' közvetlenm vagy közvelflókön kN""ztiil árn ka ~ szoJgáltahhokat, szerzód~ket vagy egyéb eszközöket cseréljenü e8.\1llással. lell emző A I'lacoha, hogy képesek " r.$l:r~fol)'""'~ lh" ,, Té$',1 "fl>' ~ Antk ánl""k meg.lllapit.l s.'\ra, .z ár kO" H m mIUI~ s.'\ ra, " IrH""..,hiók IHI~H,yn litA"""" ~"" C'Hr~ v{,,;,,,I"'j IA ';''\r;,. j\ I'ZI"l'i""oko" lii l..wAlag az ár zérns (valójábm, I'CJszo nc", : ",inhmiliSiln a közösség által ,""boti s""bál\,ok hell,rt,i"" " C""f(! fe1l6lel~), do ....~" rer", ár nm« jelenti "zi, hogya PU'-Mlóza'okon "e", a kereslet és a kínálat eR\~ná"a találásának lehetiink tanúi. "" A kutatás elökészítö tannlmánya (Sodó, Halácsy, K",sós, ?rekol'csák és Szalai, 20071 d IIll<.L,pestl Gazínyi és !>.h\szaki Eg.'"~t~,,, (IIMEI és a Kitche" II",Lll'~s t kntalói "8.V;ittllll'k Ötl"'~llek eredménye. >o.

C JPYnghted malenal

adatok nem ólltu k rendcl kez.;sre, "ugy .;sak .deml,ésre al ku Imatlan szinten aggregálva. Az itt k övetk ező fej ezetben e l őször bemutlltom a kutatós fó kérdéseit. majd áttekintem azo kat a kuta tásokat. amik a fe ketepiac és a legá lis piacok összefüggései t kutatják. Az áttekintés során reszle tesen is elemzem uzo kat a kutatásokut, melyek kifejezetten a film feketepiacá\'al lilg! al ku ?na k.

6. 1 A kuta tás fő k érdései, elméleti és módsz ertani korláta j A kututás g.)rincét az a k.;rd.;s al ko tja . hugy em/,;rik(l.~an /)ilOn.\'ith()I6...~ a filmletöltések és a moziláfogatás közöffi. az iparági szereplők állal feltételezett helyettes[/ő hotás, vag}' inkább arról van szó. hog}' a filmek 1'21'f"ketepiuclÍnu k fargu /mát u muzifurgu/muzás hián}'UssiÍgui m Ug}'u[(ízzák. A továbbia kban a kérd és a .helyettesítés I'S. hiánypótlás"'" d ilemmájllként"" sze repel a szö'·eghen . .. , Ezen a pon'on "'aln"nk kcll a helyel/e.iré.• és ahirín}' jcl"",égciná diskur""sfüggó é,tel",ez"",i,.". A szerzői jog jel""I"g malk"d6 sz"",léle'''ben a ké,.déslle" hi,.,.lIségtételnek ",,,,mi értelme. hi.z"" a jogh~ajdono50 k sz""'pon'jrt!."'l _ a tiit"é"yl",,, fd s"",1I klvé'elekt"'l ellekl"tve _ ", ind"". " legális pi"c.nh' megkeriilő la rlal,,",·h"?.>.Aré,é, , zíiks""'ó<1.eni,," j"g""'l';";. , mi" t Ilye" iildii •.., ,,d,;' de l"g"J;;hhi, meg;.k"d,ilyo""ndó. A fejlel! o,"úgok löhh,égében h~t,;)}..," """",6i jog kc,,·tén beliiI IImm,)"a ieMt értelmetl.. n azl vi'.. g,illli. hogya r"jle,..".:I;;" gCller;;I.., legáli. keresletet. hiszen a jogsértés .én\'e ez< a kérdé., nem engedi feltenni. Ebben a néz".bcn a hiául'paradigmána k ninc. helye. helyc"esitésnck pedig legfeljehb" jO<JSértó ""'gaiait,,, ,zinonimájakén t [Charles N~.."on . a l luvnrd Egyet"m f;ljk,ereló iillyekllen aktiv jogá5zprofe.szora fogalmazta meg azt a gondolato •. hogy 1"".,áJis IIIIMnaUvrt k h;'~II)· ~lk'lll "z Ille:;ális leiiiltés e,elleg élve"f.he lllll ,,,. a"'etika i Jog ;\ltHI hizto.aolt foit u.," vé,lel",,,'. ,,,.,,. w"j,,"1 rel h~sz ll~I;;.II"k ",llIlhiilhe",e , [Nessoll professzo, ",,,,ndy,,. közlé"" a .ze,ző""l "lé,heló rlokluncnhun.) ,.,. Ez" kérdé,felievé. peTSw erósen k"'-"ll.V'wTlhiI6. ",crt kél w..éls6 li,)c";l.) .kod.hM" a hi.iIlYl'a""ligll~' J~1l"m~6. ~:zek nll';lll kalóznk. "kikn ~1 "'~g ,"o Illtellú" Mjlc.erélé. vngy hnngllOrrlozó.m;;sol;;s ."'" erozlntjéwl. nt6]'bi~k n{,1 'elje. hlá· nyával párosul. Az. hogy makro,zinten a hlózk",tá. a Ieg.ills kereslet'" ,~áá,6 vagy

d,,,,,,k

C JPYnghted malenal

A .. hdyettcsít,;s Vs. hiiinypútliis" k é rdé~ ula pos I' i~sgálut(l IÜLh ~~em pontból is kulcsfontosságú a P2 P-ka lózo k szerepének megértésében . A kalózkodássol beszene!! árucikket {esetün k ben filmet} uK)'0noz fogyusztú vujon uvlxm uz "set/mn is vfl.~zen'znP.-e , hu kizárólug legálisun {jize!és ellenében} juthotna hozzá? kérdésre kapott válasz so kféle lehet. Ha egy fogyasztó pl. a~ért tölt le IJ gy filmet, mert azt ~em a mozik nem jii tss?,iik, sem vi ,kokölcsünzőhen vugy hol than (toviih hú I"giilis, fi z,~ t;is letöltéssel) nem tud h ozzáférni. akkor számára u fájlcse rélés (esetleg a másolás) az egyetlen reálls lehetőség, s e fogyasztás nem jár a jogosultak számára tirzékelhlJtó kárraL A fájlcseréléssel u gyana kkor egyesek olyan filmekhez is hozzáférhetne k. ami kért egyéh kti nt (ko n\ hhi preferenci<\i k ala pján) nem adnának ki p,;nz!. ho ri zont juk lágulasii l'al pedi g kés;ihh ukiir u 1')giÍlis piucon is fogyuszth utna k ol~'un produkt llmokut. múfujoka t. umelyek irá nt éppen a fájlcserélés ál tal biztosított ingyenes hozzáférésnek köszönhetően kezdtek tirdekl ódn i, Afeketepiacokon tllrmészetesen azok is mindig megtalálhatók lesznek, akik semmilyen le gális prod u ktumot n em vásárolnak - még a kkor sem, ha az őket énlIJkló pro.lu ktum csa k a legá lis piacon érhető cl. Bár kijzŐnH';g~7.0,;;olúgioi (jrtd.:mben o l. oZ iII.)gáli,~ fOgJ'o"ztrj.~, amelyre o fájlcsert!Jés lelletőségének Iliányáoon nem kerülne sor, nem minősithető helyeUesitő funkciój/ina k, oz előző fejezetben bevezeteU, kibő ri/ett termék fogulom kontextu~áv(/n lirdemtls uzt is l'égiggondolni, hogy mi uz, uminek o kapcsán a feketepiuci fOK)'asztás hiánypótló f/mkciójáról 1>tI.~ télnünk kell, Ha maga a produktum itt is, ott is elérhető, ú.gy tIJtt en lc h,)t-e érni 3 produktumot II fogyasztóho~ e lj u ttatú intézményrendszerben olyan sajátosságokat. me lyek a P2P-hálózalok fe lhasznál óiban kielégítetlen igénye ke t hagynak, Az irreúlis l'<Írakoz<Ísokat kivédendő , szü kségIJs rögzíteni. h ogy szinte lehe tetlen olyan kutatást végezni. amellyel a _he lyettesítés vs, hiánypótlás· dilemmá jij aká rcsa k egy-egy sp~ciális populáciú (valamely nIJmzeti vugy l"kú lis p iac ) vo n3 tko ~iisiihan me gnyugtató módon c l
°

katalizáló funkciót tölt be, nagyban filgg attól, hogy az <'gI'es fogyasztói cwpOftok _ tm'áLLá " "lH~zei- fájlc.."élü _ '''dgdt"nása hul hdy~zhe ló el II kél , zét.ű tfl'llil kuz;;!!, 111"1",, a legális h, ... letLút mekkora >utyt k"p"iseh,,,k eztlk a csoportok,


mérhető

legyen. ~·gv,Jni .~7.int{Jn kdl enf! rcn,lelkCl,ésN! álljanak ll;ok hihrid izáUulG>;lÍ! jelen· ti (ami megengedi. hogy az egyén bízonyos tartalmakat mozi helyett ~z interneten. miÍsokat uz internetet kövelÓen u mozibun fogyasszon]. míg a hdyettesít{,~ fogalma ulalt azt hl<,m. hogya tartu lom f~kdepiBö loe· szerlése telj es érté kű alternatívát nyújt a legális csatornúkkal szemben. El. utóbbi opciót a termék kiterjesztett fogalmának megfelelően hiba \'01n~ csupán a k(;tfúle piac áraina k küliinbségóvel magyarázni. A mozijegy áráért megszcf~ett fugyasztói hasznusságnak ugyanúgy rC~ sze a megtekintett film nyújtotta elégedettség. mint a mozi, mint ku ltúrafogyasztási tér által nyújtott pozitív vugy negativ élmény:"" a barátokklll "" Ezl n m"nkát töhbek kö",ilf n magyaro"",;gi f'; jlG!leréló közösség segíf,ég,;vd ,ík .,. fiilt elvégezn i. "" A nagy képern\'ó. a Dolb).'-hang. az ízletes pattogatott kukorica mint pozitiv élmény. vagy a ,,,o[,llt~lefo,,,d6 kÜZÜllséK> 8 flg,l'd,,,e ll~ n gépész ,,,laU életlenm p~rgó képek okozta csalódás.

C :>pyngllted malenal

FIl.MKIILÓZOK ~ül,FÓL!JOi'I

ts

ITTHON

27~

együtt töltött id,j sth. AJ, a hdyettesité~, ami a forgalmazó s?,f;mpontjóból elmaradt !Jevételként jelentkezik. a fogyasztó szempontjából egyfelől e mozispecifikus élmé nyek elérté ktelenedését. másfelől a produktum (rezi( lu~lisl hasznosságának ka lózfogyasztással tiirténő kiválth atóságát jelenti. A lehetőségeink tekintetében ezé rt a legfontosabb, ezzel a kut atással megválaszolható kérdés, hogy il moús JilmforgMmo:dís f!gYf!S jeJJemzői (közijn,,,Jg máele, mvzJs Jiszlri1!úó<J;Il, "film ';Idgör/)úje .~lId h08y"n befolyásolják o filmek P2P-kalózkeresletél és kínálotát.

6.2 FilmkaJózok küJ!öJdön és itthon G.2 ,} A FIUvlKALÓZKODÁS RÖVID TÖRTÉNETE

A h"llywoo(li filmi par és a kal úzkod~s visz, my~t tárgyalt, s1.iivcgek szinte mindegyike megjegyzi, hogy bár manapság Holl ywood a kalózokkal szembeni agresszív fellépéséről ismert. nem szabad elfelej teni. hogy az álom gyár. tiirtén\lte kez"etén, magn is knlóz kö ztórsnsúgnak indult .Az alkotók és rendezők a 20. század elején vándoroltak a keleti partról Kaliforniába, reszoon azért. hogy IlImen\lkül jenek azo k dül a szahúlyok elii!' amelyek szal!a
C JPYnghted

mater~a.l

is sz.!mhesziilh II tröszttel. lImikot már viss~a \'ontá k az .mgedéIyét.«" (Lessig. 2005. 37-38 .. lábjegyzete k. hivatkozások elhagyva) Hollywood uzonhun nemCsak U szubmlal"mhan mcgkst.~sül'-; szell~~ mi tulajdon megsértésére épült már ebben a korai időszakban legalább ekkora sze repe volt a tartalom másolásIÍnak. Jane /1.1. Gaines (WOli) a 19-20. szá~ad forduló jának kalózhullámáról szóló kiváló tanulmányában urra hívja ld a fIgyelmet, hogya filmre vuna tk.ozó S~.crz.; i joguk megjelenését és a jugalkalmaz,ji gyakorlat kjalak ulását megelőzii idős~a k han II keresleti nyomással piirusuh tartalmi szúkös~!g mass7.Ív miis"lúsi hullámot indított el. A másolás ebben az esetben egyszerre jelentette a kópiák direkt átíráslÍt. illetve - ha ez nem volt lehe tséges - az ötlelek. koncepciók lemásohisát. és a mlÍsutt már si keresnek bizonyul t filmek ú jraf"rgatás:'it, rcma k.(,.j(,t. . 11:195 és 19U9 között az ú j, mozgóképes iparag amerikai szerep-

lói arról panas~kodtak. hogya másoliis kontrulllilhatatJan mére\()ket ii ltiitt. Ez awnban cl/,g álszent panasz volt Awkban a7. ów,kben. m ielőtt a filmre vonatkozó szerzői jogok kikristályosodtak volna. a legnagyobb amerikai és eutllpai s7.ereplók s7.ámos. gyon; profitot ígérő, másolásra építő tevékenységet úztek. Mindannyian megpróbálkoztak azzal. hogy úgy szorítsák kj a I'ersenytársakat. hogy .lir"'<.I másolatban vagy remake fonnájilhan sajátjukk{,nt áru ltúk a tiibbiek filmjeit. Az ame rikai szaklapokat olvasva az a benyomás alakulhat kj az o lvasóban, hogy - különösen 1896 és 1903 között - a korai flImes I'állalkozások közilt\ máso lási láz ütött ki: lázasan mlÍsol ták egymást. Az első fllmtö rténészek később arra a megállapításra jutottak, hogy az amerikai szenői jogi szahályozás lilm....: vonatk.ozú kulcsfontol>'>ligú döntés~i " Iütt (melyek küzül az utolsó 1909-re esett), 9 másolás legalnhh anynyira iparngi gyakorlat I'olt. mint amennyi problémnt okozott." (Gaines. 200lj, 227.) A filmes jogok tisztnzása - legalnbbis a VH S megjelenéséig - I'éget I'etett e nnek a gyakorlatna k, és a film kalózok a képzelet 1'j]lÍgába szorultak vissza. A V HS előtti időszakból magányos filmkalózt csak egy .captain Celluloid I'S. 'Ihe Film Pirates' címú. 1966-ban készült. ameri kai. feke tefehér. négyrészes akciú sd-liben ta lólunk, ahol a fck~t" csuklyás .Mast.:r Dupcr" cgy Satanya nel'ú ördögi nÚSJ.emélytúl kapott mis7.tikus tedllwlógia segítségével másol fllmtekercseket (McMahon. MiIler. Everson és Barbour. 19G1i).


t'IT.MKAI.Ó<:OK K ŰU'OWÓ:>l ~:S rITHON

, fdMpő szuperhős_

Rész/etek" Captain Celluloid vs. Ihe

pir;ltes dmü filmből

lA képek szöveg'" Ha eI.rlOIll ""8.l:nSytíjlóknol és inlÓ7"uényi gy,íjlollléuyeb,ek, egy '""!lj'oul fogok ke'o,,,i e kl.,."ik". nt", llI.i.olt "eg.lívj,h',,!. 1/ loosI"ul t",,,<,,,ü.,,ió. "yo",1816. Titko. c"crgi8forrA, scgitségével képe. egy Hh"ról ,,,,lsodllC,cek aJaH ,,,",,,Ialot készilcni.)

A filmka lózkodás a VHS-technológia megjele nésével lépett ki ismét a fantasztikum világából. Az otthoni másolást lchetővé tevő videomagnó megjelenése awnnal heves ellenreakciókat váltott ki a~ ameri k,li filmipari szcreplíi k kü"'ben. Juck Valenti koráhhun mát id é~ett szavait u

275

host,mi roj toga!ú iis a I' id.::omagn':' 'JS)'nf;m ű ségérőF'17 hamarosan ')gúszen az amerikai l egfelsőhh híróságig eljutó per is követte. ahol a fájlcserélő technol ógiák kapcsán gyakran idézett Sony Corp. o f America vs. Universal City St udios. Im:, 4(;4 U.S. 417 [19M) döntésúben a bíróság megálla pította , hogya lelev[ziómúsorok későbbi fogyasztás céljúMII,Jrlénu ri;gz/tése ((IZ ún . lime .~llJfli ng) $z(lbor! !eJh(lsznIÍJúsnak minu~űl. ~ s?,{,núijo g-sért,!st If,hetiivii tev,; technolúgia gy~rtúi pedig nem fe l elősek az esetleges jogsértésekért, mivel 9 tech no lógiának jelentős a nem jogsértő felhasználása is (Fede r. WU3: Gordon. 1 9H~) . Az ak kori pánikhangulat ma már erősen elt ú lwttnuk túnik - különiis'm annak fényében. hogy az amerikai [és a többi fejlett o rszágbeli] piacon a VHS-kölcsönzésból befolyó hevételek pár éven helü l túlszárnyalták a mozijegyeladáshól $l.ármal.ó IJl)vH.::l e ket (JfO~d'owicz, Kelley és Brewer. 2008) . A kép azonban korántsem ilyen egyértelmű azokna k a fejlődő országbeli piacoknak az esetéhen. ahol a legális VHS-piac nem vagy csak korlátowttan épült ki, A fej l ődő országokban kom oly. az olcsó máso lás technológiá jára alap ul ó filmfeketepiaco k jöttek létre (Larkin. 2004: Nair, Barman és Ch~ttopadhy~y. 1999: Pri.::st, 200ű; \-Vang, 2003: Wang iis Zhu. 200 3). A Nigériáhan. Indiában. Kínáhan és a Távol-Keleten végzett kutatások az egyes nemzeti/ lokális fe ketepiacok létrejöttének tényezői között számos hasonl óságot fedeztek fel. melye k hatásu kat természetesen mindig helyi kontextusokba ágyazva fe jtik ki. Ezek között a legfon tosabbak: az ameri k
C JPYnghted matenal

FIl.M KIILÓZOK ~ ü l,FÓL!JOi'I

ts

ITTHON

~ 77

VCD-j'c ket.!pi~c hatású n ~k tul~jd"níthat6,

a m~rudii k pc.lig al, illegiÍlisnak tartott letöltések e redmém'e (IVlotion Picture Association, 2005). Egy másik iparági elemzés szerint (Siwek. 200ö) az lIillerikai filmipart a kaló zok enné l júval nagyobb. m integy 20 m illiárd USD körüli összeggel károsították meg. A vitatható - egy fe ketepiaci eladást egy legál is piaci vásárlás elmanlllásaként értelme ző - megkö ~elítés alternatívája ként a káro k heIYf,tt cél ;m:,míhh a fekcl<;piuC legális pia.;huz mért ~ r ányát vizsgáIn i: ezt a mututót turtalrnuzza uz OEC D - szin tén ipurági becslésekre hivutkozó j elentéséből (O ECD, 2UUH) szímnazó 4. táblázat. 50% felett

25-5 0%

10- 24 %

Bolívia Kina Kol umbiu Ecuado r ]l.lugyuro rszág Ind ia

Argentína Brazília Bulgáriu Chile Izrael Malajzia

O las~"rs~ág

l n
F ülöP'"szig~t~ k

Kuvuit Liba non Mexi kó Pu raguay Peru Lengye lország Oroswrszág Sze rbia és Montenegrú Tajvan Thaiföld

Sza úd-Arábia Spunyolország Törö kország

D.il-Korea

Kisebb mint 10%

Kanada Güriigo rs7.ág

IJ.1 láb/ázal A filmes fek elepwcok mérele a legálJs pmcokhoz képesi 2004/ 2005 fo/yamrín (Of."CD)

Az internet megjelenésé\'el a fizi kai ho rdozó k érté kesítésére épül ő feketepiaco k ugyana zokkal a kihíváso kk al kell szembe nézzenek. mint a jogosulta k és a legális forgalmazók. Az ingyenes interne tes fe ketepiaci ho~dif(;r(;s a CD- és DVD-kaI6zuk potenciális vásórIó it az internet-huzzáfúésscl nem ren.lel kezűk táhuráru szú kiti, mely fvlyamut a fejlett urszágokba n gya korlatilag teljesen vis.szaszorított a az kalózjavak utcai forgaImát. A továbbiakban ezért a Pl P-piaco k leírására fókuszálok.

C JPYnghted matenal

6.2.1 .1 A P2P{ekckpiocuk ál/ulánus IdníSiI

Az online feketepiac komplex. sokszereplős tér, melynek P2P-t;zegmenséhen 11 IHhasznúlúk jelJemzően 11 ,\jsztril),íció~ l{in~ kgv,!gén. és a heszerzési forráookhoz való hozzáférés által meghatározott státusz-hierarchia legalján találhatók. Howe (2005) és t>-bstf (2004) nyomán a feketepiac leg. fontosabb szereplői azok a bennfentesek. akik a pim;ra dobás elólt ké p€" SI;k kit;scmpészni kópiákat il gyártúk {,;;jvagy fmg1llmazók {iltal szignrúan ellIJIl,irliitt folyama tokat ,'édó falakon túlra , Az így megszerlett eredIJti kő piúk t;élwttjui ~wk aZ ún. rdeaoc'-(;sap~tnk, akik ehhől ~ ny,~rsilnyughól jú minőségű, d igitális terjesztésre alkalmas, tömör verúókat készítenek. Bár az ehhez szükséges eszközők mindenki számá ra hozzáférhetők , egy jó minőséb>Ú digitális tömörítés dkészítése korántsem triviális fdadal. A releas,,~ csapatnk ,~ li~mert úllók diSIr":ró,",, mnti,·';lja. A t1lrtalom 11 dis~.trihúciÓs l{inc legalján található P2P-hálózatok felhaswálóihoz (az egyéni fájlcserélókhöz) JUI el utoljára - el, szúmíl a legkeVésbé exklu7,ív liirsasagnak, mivel ide a legkőnnyebb Lejutni. A globális érdeklődésre számot tartó kulturális tel1llékek e digitális árnyékdisztribúciós infrastruktúniját kiegészíti il digitális ,'eniók elkészítésén<.: k é\l m';g/)swi\l';n1lk. min d enki elótt ny itva {ill,i 1,:hetó1Ségt!, mely leginká h b a helyi !'nleklüdésre \I~úrnot tartó marginális és rétegtartalmak. "t!huni ana lúg ID'újtem ényhül t.ligitaliziilt művek hol johh, hul russ~abl) m;" nőségú digitális kínálatát biztosítja.

6.2.2 A MAGYARORSZÁGI P2p.. FEKETEP IAC RÖVID TÖ RTÉNETE A fájlcsere jelenlegi hazai kőzpontjai évekkel ezelőtt a legnagyobb sávszélességet biztosítani képes egye temi hálózatokon kezdték meg

C JPYnghted matenal

FIl.M KIILÓZOK ~ül,FÓL!JOi'I

ts

ITTHON

27U

mlÍ köd ésiikel. Az dső OC (Oire,;1 Gmmeet) huh>OO 200\-hen indult , egy évvel később pedig már ho t sze rver ü ze melt - mi ndegyik valamilyen egyete mi hál ózato n (Elite Hu b, é, n ,l. A szélessávlÍ interne t terjerl ése /I, ]agyaro rszágon 2003(2n04 kö rül kapott le ndületet. e rre az időre tehető az egyetemi környezetben múk ödő szerverek átköltözése kereskedelmi szolgál tatókhoz. és 2004-ben jelent meg ijZ első magyar torront"'" trac k'JT, a hi lHUmen is (scl. 2009). Az elmü lt évekh,m mind u mugyur felhasználókat kiszolgáló központok, min d felhosználó ik száma gyorsan növe kerl ett.

T rac ker

!{egiszlrúlt fe lh aszn~lók sz~mu

A fájlcseré lő bolyban regisztr~lt

kapcso latok száma 2008 , deceml,'!T 28-:111

nCore

78 6 12

308 330

]ndepend ence

68 315

90 327

1\'10"],$

59 989

125 9 \3

hitHUmcn

5] 3Ul

2]8 731

Muluc kll

43 067

24 054

PR Rturia l1s

39 979

39 250

1st To rnm!

.17 69 2

4[.811

GigaTurrcnts

33 001

95 085

Spiryt

:n 349

\7 IIU8

Bl ue·DmgUI1

31 tl26

66 153

6,2 '"bl"z'" A legnagrol)/J ""'gJ""r lorronllrockerek fell'usznúMinu k SZlSmIJ 200f! "6gh,'"

"" Torrenl tracker. 1mb: A fájlcseréhen r",zt "evő felha,zllálókat koordináló közpon· ti .zerver, mely masa digit;ili. állományokat nem tesz elérhetóvé. de t"dja, ho&,' a hoZZ;; kapcsolódó felh",ználúkn,1J ,,,Ilyen áUOl"""yok el~,.h"t6 k, "" lIittorr"nt/ torrent: A blttOl'rent technológia nHID"nérehi fájlok &,'o.s l"töl!és4t teszl lel ''''óvé "'gy".:!"''', egl"'.'h,al foll'a",,, ,os l.,. és feltöltési kapcsolatb", lilló fdh",;>;. "ál~i c"'pottok iiss",b l' ,:solr.s:.val. }\ f.íjk"~rAI~ k ,"o ,'"" '''''H"I 1r. ,ck ~,,,kH,, [l,hol nz rlóző Mbjeg.l'Z61 lölth "t l" "ál" ",ég hl
C JPYnghted malenal

A~

5. tiihliizat a legnagyolJh magyar tnrrent track,m~ k felha~~niilú inak 2008 végén mért számát mutatja. Az egyes trackerek felhasználó i különálló közösségek. melyek annak ellené re élesen rivallzálnak eR,\'IIlással. hogy egy felhaszn,íló jellemzően tiibb oldalra is regisztniL A jclentő~ átfedésnek köszönhetően ezekből az adatokból nagyon nehéz megbecsül ni a magyarurszági torrentfelhasználók számát, hiszen az egyes szolgáltatbk felhas~nól(,ina k eg)'sl,(.r(í ;;~s zeadiisa minden hiwnnyal j,!1entúsen felülbecsüli a fellHlsználók ténvleges popullÍciój át. TurcslÍn (2 008) szerint I\lagyarországo n 300 ezer aktív fájlcserélő van. ez a szám azonban a hasonló la kosságszámú országokkal való iiSl;zcve tés (Huygen és mtsai. 2009 ). \'alamint korábbi magyarországi kuta tások (La katos. 2UU5) alapján inká hb csak alsó hecslésnek fogadhatú el. A felhas7.ná lÓk piirhuzam08 regi~ztráci{,ját al, i~ magyará~za, hogy az egyes torrenttrackerek szolgáltatásai jelentős mértékben különböznek egymástól - kevésbé kínálatukban. mint inkább a köréj ük szerveződő közösség iissze t artás~ b an . a szolgál tatás presztízsélJen, A fenti list~bó l három tracker (bitHU men. nCore. Imlependence] forgalmát vizsgáltuk. melye k aláb hi rüvid ismerte tése e küli;nhségekre és kiválasztásuk szempontjaini is rii l.jJiigít. A bitHUmen a magyar P2P-szcéna legrégebbi és legnagyobb presztizsú , zárt fájlcseré lő közössége. Bejutni csak aktív taglól kapott meghívóval lehet, a megh ívóhoz nem könnyű hozzájutni. lévén az uldal il vihíg legkeresettebb to rrentoldalai kö zött (sharky, 2UUI:I I az előkel ő 2(;. helyet fuglal ja el. Az olda lt jó technikai minőségű , ~Jlenőr~iitt kínálat. össz~tar lÓ küzüsoog <\s a ken~ ~kedehni levékenYS!Íg alacsony szintje jellem~i , így alapvelően elit, nonprofit szolgáltatásként jellemezhető. Az nCore felhasználószám tekintetében a magyar internet legnagyobb. szintén zártkörű to rrenttrackere, Különlegessége a bit HU menhez képest, hogy nemcsa k a hivatalos release--csapatok digitális kópiáit terjeszti. han~m "árki me gos~lha tja a~ általa késútlJtt release-eke t. Vizsgálat unkba m!Ítete <\s tartalmi nyitOlISiiga miatt vnntuk he. A~ oldalon viszonylag sok a reklámfelület. ami arra enged következtetni. hogy mű ködésében a fájlcsere melle tti el kötelezettségen túl kereskedelmi szempontok is szerepet játs~unak_ Az Independence a három tracker közül a legfiatalabb. Viszonylag alacsony presztízse öss~efügg a~~a L hogy bárki tagjúvú válhat, aki hajlan,lú megfizetni a hdépé~i dijat. A t'clhaSl,nálói bális "S a Ii,rgalom intenzív monetizálásának gyakorlata sok fájlcserélő szemében visszatetsző. \'iszonylagos nyitottsága azonban lehetóvé teszi. hogy az exkluzívabb trackerekrtíl kiswrult felhasználók letöltési szok ~sai t is megismerjü k,

C JPYnghted malenal

6.3 A P2P-alapú filmpiacokkal foglalkozó kutatások áttekintése A fájlt:scre ós a zenepiac üsszefügg,;seivel foglalkOJ.6 kutatásokho1. k{,· pe~1 11 film..:k P2P feketep iucánuk vizsgiilul1l megleheló~en elhllnyllgoll terület. Alig n&hány kutatás (Bo u nie. Bourreau és Waelbroe(k. 200f>: Rob és Walrlfogel. 2007: Smith és Telang, 2006. :':008) foglalkozik a fil· mek legális és feketepiacai közötti összefüggésekkel. Smith és Telang (2006) 2000 és 2003 kö~ölt a~ USA 99 piacún vi:t..'

hogy il tliúk" k ingyc m!s fIImt'"gy~sztúsa hcly.!It.!síti-e a l'i1,CI<' $ csatornákon történő fogyasz tásI. A kutatást megelőző éve k 50 legnépszerűbb filmjét vizsgálva a szerzők alTa a következtetésre jutottak, hogy egy film letöltése 80%-ban helycttcsíti az el ső fogyas~tás cgyéb csatornáit , mindenekelőtt a mozilátogatásl. Azo kban az esetekben. amiko r a megkérdezctt már látta a filmet, a helyettesítési ha tás csa k 20%-os. azaz m inden 5. legiilis i~m<Ít.dt fOgyil ~ ~tiist hely.~ttcsít '~gy"<)gy l<)\mt<Í~. A s?,erz" k nem találnak meggyőző magyarázatot a magas helyettesítés; arányra , és feltételezi k. hogy az illegális letöltés jelentős (időben és erőfeszítésben megny ilvánu ló] nifonlításigényc miatt azok töltik le a filmeket. aki k cgyébként is megnéznék moziban. Az illegális fogyasz tás aránya a mintában nagyo n alacsony, kb. 5%-os I'olt. így u illcgális lc tiiltése k hc l yeuesítő hatása sem lehetett más, mint alacsony (alig töbl), mint 3%). Boun ie és szerzőtórsai (20 0 ü) szintén az egyetemi szférában (hallgatók, oktatók és adminisztratÍ\' beosztásúak között] végzett kutatása ezzel szemben nem talált öSHefüg.gést il P2 P- Ietölhisek és a mozilátogatások kö zött, azonban e rős negativ kapcsolatot mutatott ki a video kölcsönzés és a letöltések közijtt ah ban il szegmensll(!n, amelyiknc k ncm \'olt video!éka-clőfizctése . A kiilcsönzők ll(!irn tkozott , előfi~c!éses tagja; küzölt viszont a letöltésck nen) jártak egyűtt kc resletcsökkenéssel.

ü. 3.1 A FEKET EPI ACOK K IA LA K UL ÁSÁNAK KONTEXTUSA A Z AU DI OV I ZUÁLI S TARTA LO:"'I PIACO K ÁTALAKULÁ SA

A fájlcscre témájában a legtiibb figyelem a fájlcscre által okozott anyamérhetőségével kapcsolatos ké rdésekre irányul. A szenziÍcióvezérelt újságcikke k szú k horizontján tú llé pő elemzések felismerik, hogy a jelenség hMter~hen a f:Jj l cs~rélő k min! fogyn s~tők últal meghatárm.ott kereslet, illetve a hagyományos te rmclúk' " által ellenőrzőtt legális kínálat viszonyre ndszerének á tal ak ulása tii rténik (Bodó.

gi ká rok mértékével és

200ü) .

televíziós tartalmak intemetes terjesztése - me ly nem kis részben éppen e tartalmak P ~P-alupú fe ke tepiacainak megje le nésével kapott lend ületet - rudikúlis iÍlala k ulá~t in
'"

_Teonelők- alau ehel~~ltt a létező és releváns é,dekkiilönbségek "U"né,e a szenő kel ~s a piac! fut~""",'okb

ideúl is e1;l)then a .zártkert" logi kli húl i ~ kilópve - iinkl!nt I'iilusztjiik u televíziós tartalmak online, webes rlisztribúció ját, szabad terjedést lehetóvé tevó megosztását. A professzionális tartalmak ebben a modellben a felhas~n~ lók által generált kontextusok sokaságába ágyazva jelennek meg: . /\ web2, ().ás környezete kben kiépülő kOlll'ergens televíziózás létrehoz "gy OIYUll m("li~ kör llye'/.et<.:l, umely egys'/.prre turlju !"nn a tartalma k összeszerkesztiísiínek, csomagol~s~nak hagyományos ipurligi !{\'ukorlutuil, I!~ egys?erre jutulmanu u produktiv t'clh~~z nálói-raj ongói magatartást. amel~' immár na!{\'ban befol~'ásolja az iparági músorszerkesztést. Ezáltal e!{\' régi ellentét oldódik fel a fogyaHtó és a tévéipar közl: II fogyasztói .produktivitást" ugyanis a hagyományos t" lel';"'iózás mod ell j.: llgyáltillán ll"m \'ull kl!pes kihaszn~lni. Ezzel szemben a konvergens média"'r teret enged u t'uID'll~ztú i produ ktiv itásllil k: il felhas~ llii lú k tu rt ulmakal ajánlanak, értékelnek és juttatnak el egym ásho'/.. s ezáltal a médiaipa r részévé válhatna k mint .konte xtustermelók· - de ezenfelül a kár tartalomtennelóként is beszallhatnak a m.:idiaiparoa _" (esigó, 2009, 13,) /\ broadGasHeGhnológia által diktá lt szűkösség helyébe lépó tartalombÚ;;i!g iitalakítja uz! u gazdasiigi mud pll t, mdyhen a tartalom dőiillitói ús terjesztői mú kö(lnek, Ugyan a televízi tÍs jiivedPlmek túlnyomtÍ rúsw továbbra is tévéreklámokból származik. mára már egyértelműne k túnik, hogy a reklámozók hajlandók kövelni a közönséget a hagyományos sugárzással szemben számos előnyt kínáló online disztribú ciós platformokra.'" !>livel a reklámozó szempontjából kritikus felhasználó i tömeg nem az egyes !~\'I!csutornii k saját fenntu rt<Ís ú (.hrandd t") ol.lalai n, hanem különbüző videoaggregiÍló oldalakon áll össze, a konvergens telcviziózás új szövetségi viszo nyrendsze rt kényszerít ki. melyben egysze rre úv(~nyesül a korábbi vel1!enytársakkal való együttműködés (~s verseny, Egyre nagyobh feladat jut a nézőknek is, akik az audiovizuális tartalmak ú jracsomagolóikén\. azoknak a kontextusoknak akialakítóiként. fenntartói kén! kapnllk sz.: rep~l, melyc klJ.:n 11 pro fessz ionális ta rta lma k a wches kürnyc?.ctben megjelennek. Minde? azúrt fontos. mert elő revetíti azokat a következtetéseke!. melyekre a mozifilme k P2P-terjesztésének itt bemutatandó elemzése kap('_~án juto ttunk. '" Az Egyesiilt KII1'ly>ágl><m lOUII mérték~ m~ghaladt" a leh"úJós

~tső

félévének

vég~r"

az in iernele...eklá,,,kütMs

reklámkult~sr rSw~ney, 2009~

C JPYngllted matenal

/iJrliJlm"k onlin~',J:; f08Y".~zl6ccn/riku.~ ItJrjtJSlló·ú/, vi~·z slavezelhelő vrlJlozóssorazal csak alig érhető lel/en az elsősorban nem lelev[ziós ter;eszlésre szánl (de előbb ulóbb a lelen·zióra is eljuló} audiovizwílis ulkutlÍsok e"el,;001l . A mozis terjesztésre és a videoforgalmazásra (StraighHo-Video) szánt filmek elérhetósége meglehetősen limitált II

/d,~vÍ7,i6s

A rendszerváltás átalakul ása it sokként megélő magyarországi mozipiaG még ~z elmúlt (;vekbcn is , Irám~i. a mo~ j há ló~atot jekntósel1 átalakító vú ]hnásokon ment keres~tül. A remls1.erl'líltás el,ít\j csúcs"vhen, 19114ben 3794 mozi ü zemelt az országban. többségük természetesen vidéki ()s/ var;y kulrurházi vetítiítercmként. Ez az állomány 2008-m 183 moz ira és 409 teremre olvadt. ezek közül is csak 128 mozi (70%) 354 termében \·etítette k hetente több mint egy előadást. és csupán 8(; mozi (4 (;%) 312 termé hen \'olt ICgldáhb ]65, n~~ iitlagosan min imum nap i egy előadás. El.ek az adatok a Borsos (2004. 2007a, 2007h) által feltárt koncentrlÍciós folyamatot tükrözik. A nagyvárosokban koncentrálódó multipll'"-xek számának ()s mozjfofgalmazáson be lüli súlyának növekedésével szemben a virléki moz ihálőzat egyre gyérebb. tárgyi. gazdas ági és kín álati szempontból is mind ...:m(;nytelen<:hh hely~eth(, kerűlt. 2001l-ban JI.·lagya rors zágon a I':ga láhh 4 teremmel ren,lcl ke1.ő 29 m01.i vitte el a1. c!őmlások 1l1%-iit. a ní,l.<Ík 86%-iit és a bevétel 91%-;ít. E moúk ta rtalmi kínálata egyszerre tükrözi a jellemz<Íen amerikai tulaj donosok prefercnciáit. ille tve a termek m&re tével összefüggő kényszert: a bemutatott filmek kevé s kjvételtől eltekintve amerikai tömegprotlukciók. A réteg- és művészfilmeket bem utató artmo~i-hálúzat a fcjleszlbw kre (;s a~ ü~emeltclésre kapott komo ly állami támogatás ellent!re is csupán vegetál. Az elmúlt éve kben a mozilcitogntások száma. így a bevételek is jelenti)s mértékhen zuhantak. A néztÍs~.ám csökkenése általános jelenség, melynek hátterében okok sokaságát találjuk: a filmfogyasztás alternatív médiumai (pl. háúmozi. tematik us kábe ltévé-(:satornák) elteriedése. a szahadidő-fdhasználás swr kezeti \'áltozá~~i (pl. ij ~~ámítúg('pes jóú,k"k niivekvtÍ n{'ps7.crús"ge). a jegyiÍrak emelked,,&!, illetve egyes onmígokhan (pl. Magyarorsz:ígon ) a kisebb mozik bezárása. Az okok közö tt feltétlenül meg ke ll említeni - blÍr rcfercnciaként elfogadható magyarors~.iÍg.i kvantitatív elemzés hiányában inkább mint lehetséges tényező t - az iparág szereplői ál tal kiemeIt jelen tőségúnek tartott internetes filmIetö ltést is

C JPYnghted malenal

(I'ilmh u.hu. 2009: Form
r---------------

Ij,,,,,,,..

.......... 0'
,,jm

11002 _100%1 -

........ 0 ''' ... 1<.. 00 .... ' 00%1. , " IIkO\v~

1>00'.' ~o,,;pl'

_IU,I..,..,Ó<Úm

.~ +------------------------

1' 00'"'00%1

m.

_1JS~. I Mopto ..

,~ +-----------------------2001 (U

20"a

'004

200S

2()()6

1001

' 008

6b",;I moúk ki;Újn.ségének ,,}aku/lisu

IÍllnmoklxw 6,

lU

11001 · 100%1

M"gj·oror.<~lÍgon.

n7. Egresü /!

Eur(,I"li Un6/mn. ,< a/ominln mnllyurors~ógi jellY/,éndári be1'éle/d aJokuJás,,'"

G.:U.2 A magyarorszlÍgi

DV~forga/mQzlÍs

helyzete

A kut atás b~n nem szerepelnek a haza i DVD-piad adat ok,'" A DVDpiac; ~tal
előtl

EU25. ulána EU27, Fonás: Nemz.eli Filmiroda,

(KHllzlet, 200<Jl

'" A:z okokr61 kll u'Íbhan már esell szó: >K<m ,iker@

a<~lI okhoz

l'Uttl.

C JPYnghted matenal

impu lzll~vásárl~ssii

vlil!. md)' 111. .)Tre sp.!ó alizált szukiirllhúzak helyett a Te~o és ~'Iédia Ma rkt jellegű big-box-re tailerekben történik, E kereskedők akciós ládákban. ömlesztett formában loss-leaderként'" értékesítenek DVo.t. ami tovább rontja e formátum presztízsét. valamint a forgulmuzó k alkupozícióját. csökkenti az árszínvonalat. Ez a folyamat il fogyasztú szempontjából akár örvendetes is lehe tne: számos, jú minőségű alkotás hi hl!tctlen ulucsony árakon I'lil ik e!.;rhető \'é , A piac azonban irányíthatatlan és így áttekinthetetlen. és kiszámíthatatlan m ind a közvetítő k. mind a fogyasztók számá ra. Nem tudh ató, hogy mi. mikor. me. ldig. ho l, milyen áron megvásárolhatú a magyar DVD-piacon.

6 ..1.1.3 Az oudiovizwílis IMlr,lmok online pillcui

Az o nline filmforgalmazás helyzete talán még a DVD-piacnál is rosszabb. Az on line forgalmu~ást u gyana~ II k is~ám íthutllUanság (más olvu sut hun megb ízhatatlanság) jellemzi, mint a DVo.p iacot. ('_~ak azzal szemben ez a piac még drágának is számít. Az online filmértékesítés he!yzeté t a következők jellemzik (Bodó. 2007; index,hu. 200g):

•

• •

•

uz online \'ideoforgalmazók pia~án nincs kiala kult morleJl: ~z o nline terjesztés jellemzően a filmek fizikai hordozón történő .! rték<.:~ ítésével párosulvil (AmllZQn.(:om). il lejál~~lÍh"z. hurdv
'" A vásárl6k

oovonzása cétjiÍból

"",zt~el

értékes((.e U l<mnék ,


•

az alkalmazott digitális iogo~ultságkezel ési eljárásuk (O/{Jl,1) miatt a filmnézésre használható eszközök száma meglehetosen korlátomI!, és jcJkmző"n "&:',,,Ii,i l Microsoft upPf~ció~ ... ,nd~wreken mű k ödőképes:

•

•

•

o .pay-per-view" mo dell mellett egyelőre eltörpü l oz ú n , .Ilat rate" előfizetésben megnézhetű fi lmek száma. és továbbra is e lhany~golhntó ~ r~k.lám. "ult" s~punwráci6 61tuI Vimugutott ingyenes filmnézési l ehetőség: ' " o forllu lmu zók {'s a jogosultak hagyományos piamkat és korábbi oovételei k\Jt védeni kívánő bevé((!Mv~r~sai. illet"e <Íraz~sa jdentősen korlátozta az online terjesztésbe beszállni képes közvetítők számiil: a kedvezőtlen ársúnvonalú és szerkezetű hJg~ lis online kínálat erős versenyben van a hagyományos (amine) terjesztés i hálózlllokk.lll és llz "ftlinl!. iJklvc ..,gyrc inkú hh online li,k.ct(!piu<;\;al, ezért rentabilitásuk - minden optimista piaci várako zás ellenére jchmll!g ..,rŐs.!1l kétség..,s_

A kgiil is online lilmpiuc ~lIupotiinak i~merctéhen tehii! mintlen ko ráh-

bon számba vett (Bodó. 200!1) körül mén~' miatt az uudiovim ális javak ICkctepiadinlIk létn:!jöttéh,~z : a t,-,rület; és irlőhdi tcrj'~szt';si llblakok miatt kialakuló szűkös és kiszámíthatatlan u l változó kínálat, a fizikoi hordozó\'ol megeR"ező ánlz in t, a hozzáférés technológiai korlátai m ind olyan tényezők. melyek sZ\Jrepe kulcsfontoss~gú \Jgy eZ\JktőJ a kiltöttségektril mcntes fckdepi~(: I,;trcjiittd.en,

,.. Md&\'d.mS7.ágon eg,v !nnovallv f0'1;ahnazó kezt!em~nye7";sónek kő.zönh etően ~ lJ()'J nov"",he,,,oon út\iiT(ik",,\ eli,,,lnh egy. " 'no~;r,l "'ek onli ne terje.zt",,;t !oz onl ine fdíílcl,," 'C"li.,\ll ,cklá",hcv6Idból I1n""""íro..,,1 kív,l"r, sr<)Iíl'\lI,,~\. (hltJ,. i/ fi!m jnt! _ 31' id l'o h"j. A kínálni saj~tos"''Íg'' - és ez érinti a magyar filmek onlino türjeszlo'tsével kal'csolalo. későbbi mcg.'Íllnpít;i",~inkat is -. hogy az online ingyenesen nézhetilvé tet! fitmek moziban alig julollak el a közönséghez. ,.kö,zönheloon- a mozis forgalmazásukal lámogaló marketing-erőforrások ,z~kö"égének_ itte!ve a magyar fíh"",,,] sze",h.",í ,illalá"o. érolEM"'ensAgn"k _ ["llY~Il~.en ~z,,,,Io', 1 "",,k " Ne",~.eli A"t!í""\~,,áli> A,d,í"n,,,hml (NA\'AI ';,.';ill ,uchí\' "lkolá.ok éfh ~ ! ,;k d_ SOksZOf c.ak ídől eges",,_ ",ivel "Z de,helő"" léle! küllsógeíl (",elyek közííl a jogdijak jdenlik " lc!\,"'gyohb I"tclll ,ílh""i t,i"'og,, ~;.hól to" "",to,lt(k elő

C JPYnghted malenal

6.4 Eredmények A k utatás során az alábbi három dimenz ióban lez ajló folyamato ka t \'izsgáltu k:'" (1) Kinn/uti f/ imRnzi6: a téma sz~k i rod~lmáb~n egyel]ülálló mód on szlÍmos o lyan. ko rább~n empiri kusan nem vizsgált mechanizmust sikerul t feltárni, amely hdolyásuJ j ~ ~tt, hugy milyen k ultu n\li~ ~l kotásu k hu kkanna k ld II P2P-fe ketep iacoknn. (2) Kereslet! dimenzió : a P2P-feketepiaci keresletet si kerűlt elhelyezni a helyettesítés/hiány d ichotómiába n. ugyanakko r ki is tudtunk lépni ebhól II dichotóm iából. és ~ feket~piaci kereslet műfaji sz~rketeté\"e j kapcso latos állításokat is megfogalmaztunk. (3) A fekd('piW;i /(özijnw'g lorlMomfogyo., zt6si 8oirilo.~.wígoil cl tudtu k hatri ruIni a legli lis c~utornák kü z
u.4 .1

A FILME K P2 P-KíNÁLATA

S7.iÍmu.' Ij;;t.unyir,'k rit taMUu k iwnil/(. hugy II P2P-f" kt,II'pilw o/( lir6sdlb hiánypótló. m ini (legMiH fOgYIJHZlósl' helye/leHí/,i .~zerepel liiItenek be lJ mozi forgalom lekinieiében. A megfigyelt három fáj lcserélő trackeren cirkuláló filme k d öntő többségét {háromnegyedét) csak nagyo n régen vagy soha nem vetitetté k moziban. A I-':.w-hálózato kon elé rhetö tartalma k kínálatú t a muzis in frab1ruklú m o ldlllúrúl bdi ) lyá~"l ú té nye zók hlll<Ísll mark;jnsun kül ü n]'üzik ult'-'I függ'-'c n. hogy egy fi lm tcrjesztés! cikl usána k éppc n mely po ntján tart. Lényeges eltérése ket találtu nk a mozi kb an játszott és a mozi kból "kikerüli" {csak DVJ).n vagy tévében h uzzáférhetö l al kotások Pl P-kiniÍlatána k okai közö tt. A mozikban éppen iá /szoli filmek online kalózkínúlala erő sen mnrkelingvezéreJt: ~ forgalmatótó l kumolyabb promódó ban része~ü ló 1lI kotá ,; "k so kkul kün nyeblH:n kik,:rül n<.: k il fli jh;serél ö húló zil t" kril. mint a kisebb marketi ngbüdzséjű filme k. Ezzel s zcmbc n a mozimuHorr,,1 '" Az eredm"uvekhez veul6 lépésekel és az alkalmazolI módszertani a már hivaikuwIl, Szodu16gla Sze,,,léoolJ lJ,~gjet~lJ l d kk , · é.zl~ t "se u lauahllhZZ8 . (Iludó és LIlkah)'. 20m)


I"kcrüll filml, k kü?,it1 ':ppcn " gycng':/J/J m"rkctinggcl /ámug"lot1, ki· sebb kópiaszámmal já/szon alkotások jelennek meg nagyobb eséllyel o fekelepiocon. Ez utríbbi jeJ'mséggeJ függ össze. hogy egyes relegmúf"juklm surolh,,· ló filmek P2P-elérhet6sége okkor ugrik meg, amikor mozikban már nem júl<;szúk uke/. A kommersz m ű fajoknál ez éppen fordítva van. A rétegműfajok csctébt,n a fiij lc.')f,réló hiil r'o zatuk urt;h ívuml'unkciót tültene k bt).

(l,4,2 A P2P-FEKETEP IACI KERESL ET A fáj!cse r,,[ úk lilmkcrcslct"t la külünbii~,í alkotásokb"l letiiltiitt mennyisége t) két szemponthól is vizsgáltuk. Egyrészt kív áncsiak voltunk a rra. hngy a P2P-kc rcslct mennyiben magyaTlízhatú a mozis for galmazás sajátosságaivaL Másrészt (lZ egyedi fájlcserélő k .Ietöltési kos arát" elemezve feltártuk a kereslet műfaji szerkeze tét. Az {'ppen múwron h,,'ő filme k <.;sctében il moziforgillmaz<Ís jellem ző; sokkal kisebb mt,rt" kben magyar<ÍZ1.ák a Je tültütt mennyis,'sct. mint azt, hogy mi ke rü l ki a fájlcseréló hálózatokra, A marketing-erőforrások hatása cZ?el cgyütl cb!lcn a nézctben is szignifikáns. vagyis a nagy közönségfilme kből nagyo bb mennyiséget töltenek le mindaddig, amíg a moz ik műsonin vannak - sőt még utána is. bár a premiertől távol odva csökken a letöltött m\;nnyis~g, Míg a fihnfo rgalmazás jcllemz6i fel,i l nt,zve s1.ámos jeU,t találtuk annak, ho gy a legális piacok kínálata - az alkotások életcikl usa szeri nt eltér6 mÚh,kű - hatással I'an a tartalmak online fcke tepiar:i kercsletórc. ad dig o P21'-keresJet műfaji szerkezete o fájlcseréJők lono/oD/fogyosztási ~'zokásllim!k magas sZlllmdságfokát igazolja, A letöltési szokások egyi k l egfon tos~101o jellem~új". hogya töhbsPg szin t\; mindenl;;I,: múfaj ból letölt, eZt, rt a mo zis kínála t tartalmi tago l6(lású szcrkezcte a f:íjk_~crd,ík közölI még csak nyomokban sem fedezhelÓ fel. Nem arról van szó. hogy a fájkscrélóknck nc volnána k tartalm i prcfcrcneiái; hanem arrál. hogy oz online koJózpioc nemcsak Jehetővé teszi, hanem ténylegesen hozzá is járU/II kulruniJis fogyasz/ iÍ5 küígy(luídá.wíhoz (I korábloim kia/ukult egyéni lojnlittí,' ok ,-úz"ny/!!g koh<';f{,ns n·mk{.<';f('IJÓI. A kiágya zó(lás eredm,:nyek!,nt kialak uló tartalomfo gyusztás legfontosabb jellemzóje a kísérletezés és a nomad izálód ás. Ezt a megfigyelést. és a kcreslct hiánypátló jcllcgét támasztja alá az a tény is. hogy a mcgfigyelt fájlcserélók közölI jóval nagyobb súlyt képvise lne k azok, a kik kizárólag mozi kb an nem megnézhető filmeket tö ltötte k le. min t azok. akik

C JPYnghted malenal

csak amoz ikhan jútsZOl1 filmek.)!. tovli hhá 10 flijki;<)t<:';](óhól 9 t;;ltüll l.! a moziban nem játszott filme ket.

u.4 .3 A FEKETEP IACI KÖZÖNS ÉG TARTALO;"'IFOGYASZTÁSA

A film'lk on line ku lózpiuclinuk áttekin tett jdlem z.íi, a prmluk.;iúk Pl Pkörforgásának feltért mechanizmusai alapján a féjlcsere a tartal omfogyasztás önólló paradigmájaként írható le. A közösség szempontjait szem elótt tartó ~~clekGió a~ elühetó leglilis é~ feket'lpiaei kinli lathól, a k'lreslet csak részben legális pi aGi mechanizmuso k által i megha tá ro zottsága ós műfaji struk turálatlansága így együttesen egyik hagyományos tartalomfogyasztási parmligmára sem j ~lIem~ó . A kalózpiacuk h~lyeHesítő. illetve hiánypótló fu n kciójlÍval öss~efü ggő kérdése ket ezért nemcsa k a tartalmak. hanem a k;;zv<)\itü esaturnlik szintjén is szükséges vizsgálni , A fajksere min t sajátos szalJályukkal. modus uperamlil'al bíró tartalomd isztrih úcioís infrastmktúra iis a kiíré szerwJZ<ídó fugyasztlii küzüsségek térnye rése arra figyelmeztet hogy a filmes d isztribúció! nemcsak az alko tú"o k .)Ii;<J.Jkges pia.;i j.) !lerm.ői (lir, kínálat) fe],í!. hanem a tartalmak fugyasztasának kontextusa. a tartalmak üsszef,iziiséből létre j üvő programming oldaláról is kihívás éri. A torren l alapú filmdisztribúció egy viszonylag rÜvi.] éktcikJus,í. aZ aktuáli s leglilis kínúlatot ko nC'lntráltan. a felhasználók ad hoc érdeklődését pedig fragmentállan megjelenítő jukeboxhoz hasonlítható. aho l a kereslet az éppen aktuálisan felkerült n~hány tuc ~t. esetleg párszá~ film kü~ütl osdik cl. A filmes fájlGsere valaho l félúton van a videokölcsönző és a tematikus tél'écsatorna között. ahul a kíná latot ús a programot a húltizatok kiózössílg"t alkotti felhas7.náloík folyamatosan és intera ktív módon alukítják. A glu hális feketepiucun elérhető tartalomkínúlut kü rül helyileg re leváns kontextusok alakulnak ki. amelyek a végső soron m inden ki szlÍmára egyformán elúhdó digitúlis kfnálatot a helyi közösség igún ~'ei. érttikei. érdeklődti~e alapján sz ű r ik. A feke tepi~Gok műküdése ezáltal részoon megelől egezi. részoon visszaigazolja a kulturális piacok átalakuhisúnak azt a hipot"zisét, mely ~zerint a di>;ztril,úciós s?ű küsség korlihan a termelő k és a d iszlribútorok által generált és dom inált kontextusok helyét fogyasztók által generált és tartalombőséggel j ellemezhető kontextus \"IHz i
C JPYnghted malenal

7. fejezet

ÖSSZEGZÉS

E könyv megjelenése esy hatéves, kanyargós út utolsó állomásrit jelenti. E szellemi kaland kezdete arra az időszakIa tehető , amikor kollégáinunal együ tt

d k,~zdtük

il

Creilti\',~ Common~

(CC)

l i c,!n(;<~ k

magyurorszilgi ho-

nosítás i folyamatát A Lawrence Lessig által útjára indított nem~.etközi mozgalom célja az volt. hogy a szabad 8zoftveres licencek mintájára a kulturális termelés hagyományos területein is létrehozza azokat a szerződéseken alapuló szerzői jogi konstrukciókat. melyek lebon t ják a kulturális javak szabad, internetes aramiása, és remixelhetősége előlt álló SZ
A "minden jog fenntartva" elv helyett a "núhány jog fennta rtva" elv"t megfogalmazó mozgalom a CC-licencek elterjedésébe n látta a gloMlisan is oligopol helyzetbe kerül t kultúripari konglomeriÍtumok által kisajátított, egyre több mindenre kite rjedő , egyre korláto zóbbnak látott szerzői jogi rezsim ellensúlyát. A CC-li('em;e k fo ... lítá~u

{,~

he"l'zPlése uzon h an nem \'á rt tilPils7.tu lu-

tok at hozott. Mindene kel őtt a?t a felismerést. ho gya CC·licencek egy sajátos történelmi helyzetben , egy sajátos problémára adott specifikus \'álaszként értelmezendók. A CC egy alapvetóen az amerikai copyright rendszer po litikai gazrlaságtanára. a (perre mindig kapható) amer ik ai jogi kultúrára. az amerikai copyrightrezsim egyes elemeinek (nevesül ~ fui r u !;p)

~ujáto1;.';ilgaira

udott "úlilszreakció. A licence k

~új"eg{;t

le lehet

ugyan fordítani magyarra, a szen.ú,lt)s egyes részeit kompatibilis..'l<) lehet tenni a magyar szaMlyozlÍssaL de a megváltozott jogi környezet egyben az eredetitól eltérő ku lturális, politi kai. gazdasági stb. környezeteket is jelent. és e környezetekkel a CC nem válik automatikusan kompatibilissé. A CC hazai terjedésével k~pcsolatos megfigyelések egyik tanulsága az volt, hogy u CC itthon nem tölti he uzokut il fu nkc iókat. amikre uzt kitalálták. ,is nem h07.ta létre a s~.crzói jogi kötiitt.'l<\gektól Illegszabadított, kontra ktu ális közkincset. An nak. hogy a CC nem "ált a hazai d igitális ku ltúra alapvető infrastruktúrájá"á , több okát is látom:

•

Ahhoz, hogy a CC-t meg lehessen érteni. érteni kell a szerzői jog fun kcióját. mú köd ését, esz köz eit és céljait. ez a tud ás

C JPYnghted malenal

• •

•

uwnuan ma M ugy~ror~zág"n még awk körében i ~ júrészt hiányz ik. aki k a szerzői jogból élnek, Se m az alkotók. sem a felhasználók nincsenek igazán tisztában e jogterulettel. Hiányzik az a gazda~agi/piad környIJzIJt. amlllyik a CC biztosította szabadabb terjedést versenyelónnyé tu d ná tenn i. A kulturalis javak d igitális kiirn)'IJzetlllJn zajló terjmlése, másolás~. j'))használásu. ú jrahasznosítása jell,)m~,íen eng,;,.J,;ly nél kü l történik. azaz kiterjedt a szerzői jogi kalózkodás, Kevés figyelem és erófo rras jut a szerzői jogok betartatasára. az IJnged6ly nél kü li fIJlhasználások visszaszorítására, a feketepiaci felszamolasára. azaz hianyzi k az a k ii lső jogi n~·omás. ami a felhaszn~lókat a CC-s tartalmak ha~ználatára iisztönözné II sZIJrzúi jogi v,;delem alatt álló. ,)Sdle!! engedély nélkül felhasznált tarta lmakkal szemben.

Mindel.búl az a kiivctkcztel<;s ad údott. h"SY a kult ll rális javuknak azt az alternatív, szabado n hozzáférhető. szabadon felhasználható. közkincsként kezelt körét. amit az amerikai környezetben a CC volt hivatva megteremteni. az itthoni környezetben egy másik intézmény ho zza létre. A CC de iUN' küzlegclúje helyett a kalózok. álta l k. iépítctt fc k.ct<:piacnk d" filetu kii zlIJglllúje az. ami a hazai kiirnyezetben mukiidik, A feketepiac nemcsak a s?erz úi jogi 1'.;.J.;t.;mmel max i má]j~an éln i kíván ú jngosu ltak és fe lhasználók számára jelent versenytársat. de a szabad kultúra mozgalom számára is, Nagyjabúl a CC hazai bIJvIJZIJ téstinJ I IJgy idóbIJn kIJzdtIJk mIJgjIJlenni a hazai kalúznk.rÓI. il letve a v.,]ü k ~nm he lli feJlépé~rúl szó lú ~ajtó hcsz<Í molók, Ewk kÖZül az IJgy ik el ső volt il C;;emles Kiinyvtár (Silent I.ibrary Pruj<:.-;t - SLP) loczárá~ár<Í 1 s~<ÍI ... híradá~. Az SLP egy. u könyl'{;k ';$ a digitális technológiák iránt egyariÍnt elkötelezett kis közösség volt. amelyik manufakturaJis módszerekkel digital izált könyveket: _A Silent I. ihrary vagy a Nosztalgiazene fórumain megosztott kulturális javak komoly közösségi összefogiÍs eredményeképpen valtak IJlérhlJtóvé. Egy nyomtatott kiinyvpéldányból digitális szövegd k.isipari múdszen.;kkcl csak. nagyun körülmény<:scn lchd előállítani. Egy k"tsZlÍz oldalas k;;nyv esetúhen 201} oldalt he kell szkenneIni. karakterfelismerővel fel kell ismerni. az íg." létrejött s?.öveget korrektúrámi, fonnázni kell. Az SLP-felhasználák e munkafolyamatokat kalákában végezték. Az egyik szkennelt. a mlÍsik ko rrektúriizott. a harmadik. adminisztrálta azt a swrvert.

C JPYnghted malenal

Oss:.:~:c:.:t:.s

2!J~

uhol u szüvc gek gytílW k. A C~ ndes Könyvtár és az össJ.es Whh i haso nló szolgáltatás az úgynevezett közjavakra épü lő inte rnetes kooperációs hál ózato kra (commons based pee r prod uction networks) pti hla. A piaG m int kéte zl'<)! kh. HI húnu p alatt. E 2136 mu közül csupán 19 4 volt olyan . amelyi k a piaco n is meg\'ásárolható lett volna." (1.10dó. 2006 ) Amiko r egy magya r kiadó észrevette. hoSY az általa kiadot! könyvek némelyike digitális formában e ngedély nélkül letölthető a netről, sikeresen léplJtt fel az SLP és a haso nló sw lgúltatások ellen: eze k az illegális an.:hivumok .:gyre mÚSrll túnte k d a7. in t.:rnd nyi lvlim)ss úgu d ő l. A kalózan;hívum ok IJ ltün tetését awnuan nem kiive tt~ k sem pénzért árult, scm a CC alatt ingyelll~se n küzzétett di gi túlis ki adások: u kaló wk últ al láth atóvá tett piaci hiá nyt, és a fe lszámolásuk nyomán támadt úrt a legitim szere plők nem siette k kitölteni. 2UOS-re gya korlatilag kialakult az a piaci dilemma. ami azóta is megv ála ~zo lúsril vúr. Ha a leglilis pi m.:i s zae p lők nem képese k, vagy n ~m hajlan dók mlJgfelcJni azokna k - az olcsóu u arra, szél eskörű uh elérhető ségrc vonatkuz ó - dvlirús" knu k, um ik a d igi tál is disztri húciú megjd~'" nése nyomán velü k szembe n támad tak; ha a CC-mozgalom által megteremteni kivá nt. szabadon és legálisan felhasz nálható kultu rális közkincs lehető ségei korJatozott ak; ha a haza i ku lturali~ mezőoon közpunti szerepet jút"zó kÖz in t{':t.m';nye kt,íl :digha lehet gyors és innovatív program,,... kat "árni: és ha sikerrel járnak a piaci résekhen tenyésző kalúzok visszasZ()rítás~ra tdt el'<ífeszíl';sá. ukkor ugyan ki .;s mi ko r ti lgja el \·';gezni u magyar ku lturális ö rökség digitalizálásának és ho zzáférhe tővé té telének felada tát. az üzleti logi kák miatt a piacról kis zo ruló kultu rális javak elérhető,,~ ttitel';!'! A:t. mút ekkor nyil vúnvaló vo lt, hogy uz ehíhb I..,l.'; urolt sz.:rcplők küzül a kercslellJt és kínálatot egyszemélyl/lln megllJsIlJsítő P2P-kalów k azok. ukik a leginnovatívahha k. és a If'ggyoTsahhan ké p.:sek reagúl ni a

C JPYnghted matenal

kul turtilis me~úhcn megjdenü .)gyens ii l ytalans~g"kra , ÖnmllgólJun má r ez a gyo rsaság és invenciózusság is indokolja, hogy érdemes a feke tepiacon zajló folyamatokra odafigyelni. még akkor is, ha a végső cél a piac Iú flJhérítése lehet csak. A kalózok. különösen a felhasználókb61 szen'ez<Ídölt P2P-kal6zok pontosan kijelölték, ki jelölik a magyar nyelvű kulturális piacok hiányossága it. s rajt uk kerlJsztül koráuuan ismerIJtlen mél ységű és N!szlctességű in fonn~ci"k s~cre?hetük a piaci kcr..,;;let .:s kínúlut kiiziitti távolság szerke zetéról. Téved az. aki az ingyenességben látja a fáj l cserélő feketepiaco k egyedüli léto kat. azaz errlJ az IJgylJdüli tényezúrlJ szűkíti le a piaci klJ resllJt és kínálat közötti, kal6zo k által feltárt távolságo!. A legális szolgáltatások egyre hüvülú kala lógusa mellett fennmar<1I1ó fe klJtepiuci aktivitás arfa is figyclme~tct. hogy talán az cl(irhetó katu l 6gu~ nugy~iÍga is csak ')gy szempont a sok közül. Hasonló állítások tehetők a többi, hagyományosan piaci kompetenciaként megjelenő feketepiaci sajátosságról is. Az egyre klJdvezüu u llJgalis piad környezet és az egyre erősö,lü jogi nyomás ellenére virágz6 feketep iacok fennmaradásának okát érdemes az ezekből a tlÍnyezükbőI. e t(inyezü k felett üsszlJ álló d imenzióban keresn i. Az ~r. a kínúllll. a techn ikai min.iség, a ~'orsaság, a kipr"hól hu t6slÍg, (is az összes többi feketepiaci tényező e~'ült hozzá k létre azt a minőséget. ami a legális d isztribúci6s csatorná kk al ve rsenyben áll. A net által biztosított auto nóm térben. a felhasznal6k kollaborációja nyomán kialakult kulturális mező és az ezt a mezőt szervező nonnák együ tt támasztanak konkurenciát il hagyományos sZlJrepliiknlJk. M~s szúval nincs magányns ka lóz. A ku lturiil is kal"l.ko,]á~ tiirsus te\'ékenység , me l ~'nek ugyan úgy része a legális piaci kereslet és kínálat szereplőivel val6 kapcsolatt artás , mint a többi kalózzal \"a16 folyamatos al ku _ Az lJs-vml ül áll6 kalóz mind il legális szefIJp lük ke], mind a töIJbí kal6zzal szemben gyenge és védtelen. Éppen ezért nincs is különöseh h értelme egyed ül álló ka lózokról heszélni. IJhelyett érdemes újra és újra a1.okat a hál ú~at"kat Tnegkf!reSlli és I'elt.!rképe?ni. melyekl", a bl úz beágyazódik. A k alő zh álóza tok a bi za lom in fra struktúrái, l.es-\'en szó a XIV. századi angol kalózokní l, \'a6')' a 21. százmli P2 P-fajlcoorél(jkrül. a kalózokat összefűző kö te lé keknek komplex és megke rü lhetetlen szerepü k van. E kapcsolatok első. lIeg'Js célja a vlJroony korlátozása. azaz a flJ ket€píaci rcnd I'eltétc]f;in.)k kialakítiisa és c ren,] fenntartása egy o lyan kiirnyezetben , ahol a kikén~'szerítés so rán csa k egymásra számíthatna k, Az. ami t ho l informális megállap odáso knak. hol szinte tikus copy rightnak. egy to rrenttrac klJ r szabály~atána k hívhatunk, ugyanazt o ctilt szolgálja:

C JPYnghted matenal

Oss:.:~:c:.:t:.s

2\)5

az ,;gymás~a l wrs{,ngő szerepl ők között ~ kooperáciúhoz sl.ükség';s hi zalmi minimum kiépítését. A kooperáeiónak számos szintje van. Egyrészról ezen a koope ráción keres~tül alakul ki a feketepia{;o n kínált javak köre. minőstige. ára. /I.·lásrészről e kooperációs fo lyamat során alakul ki. hogy kinek van . joga- e~ egyes címek ke reskedelmével foglalko~ni. Ezek a folyama tok réSl.lJ,m fel tf;telezik. részhen kitennelik azukat a normákat. melyek ~7, egymással folytatott versenyt mederbe terelik és kikényszerítik az együttműködést. A belső szabályok által konnánywtt kalózhálózatok inunár a kü lvihig s~amára sem (s~k mint az anafl.;hikus ralJlólmndák érzékelhetők: szabályaik. világuk egyfajta autoritás forrásává. a fennállóval szembeni megfogalmazott alterna t ív~vá lehetnek minden, a kalózokkal kapcsolatha kerül,í Sl.f;repl,í számára. Az auto ritásna k számos fonnája van. Az angol és az amerikai kiadók példáján láthattuk. hogy egy jól működó ka lózhálózaItal a legális piaci szereplők is üzletet tudnak kötni. Ugyanerre a jelenségre a fáj l cserélők kö zött is számos példát találhatunk: így működik többek között a nemzeti roelaa emhargót hirdető nemwti értelmű ka lózközösség. vagy a hivatlllos m~gy~r kia.Jii~ megjelenése pillan a t~han ~ digit~ l is kúp iM t'eketepi aeról eltüntetó képregény-megosztók. A feketep iacok vásárlói számára is megkerülhetetlen szempont a ka[úzok meglJízh~túsága. A megbízhatúság alatt egyszerre kell a ku ltunilis java k technikai jellemzóire [anyagi minóségére] gondolnunk és arra a kontextusra, ami a különhözi, al kotások egymás meHE< keriiléséből kiraj zoló.lik. A l'eketepiacr6l heszerzett javak minősége. techn ikai kvali t~sa. a szolgáltatás általános színvonala olyan szempontok, melyek alapvető hatással van nak arra, hogya különböző vásárlók hajlandók-e ismételten igénybe venni ~ feketepiacokat Ezeken a területeken a kalózok nemcsak a legál is alternalÍ\'á kk al. {le egymással is versenyeznek, és azokon a területeken, ahol lehetőség van "evők és eladók ismételt találko~ására. 011 erős al. üsztÖI11.';s a hírnt'iv\'':, t~rsas híkévé (ef;<)tleg anyagi h~swnnii) ko nvertálható minőség elóáHítására. A feke tep iaci java k sajátos tartalmi kínálata jelenti a kalózok autoritásának mas ik fontos forrasiÍt. Abhan a korhan. amikor a ku ltunilis piacok működésére az állam és/vagy az egyház ee nzúrája még meghatározó hatáss~l vult. a flJk etepiacok jelentették a betil tott szövegek egyetlen lehetséges I'orrás~t. A cenzúra j dentőségének elmúltával {'Z a feketepiaci elóny is mérséklődik . A politikai cenzúra végével azonban korántsem jött létre valam iféle mindent szabad Kánaán. mert a politikai akara t helyett immár a mére tgazdaságossági kurlátok. kereskede lmi, anyagi

C JPYnghted malenal

szem po ntok. a sze rzüi jogi mon opúli um siljútos~ágai jel ölik ki il piaci viszon yok között elérhetetle n javak kö rét. A piaci szempo ntok alól végleg felszabadult P ~ P-k al ózo k a kulturális tenncIés piaci logikak aJtai összeallított s~el e k ciójának képesek radi kúlis alternatívát nyújtani. Azokban a kalózhálózatokban. ahol a keresle t alakítását a fugyasztók végzi k. az egyes kal ózháló~atu k küzütti különbséget a7. adott küzüsség @a l d.;rh,~tüvé tett javak kiire teszi rno)gt"gh~tóvá . A legális kulturális termelők által felkínált értékek és lojalitások mellett e&yre növeh·ó szerepet játszano k o ko/ózközösségek. ko/ózhá/ózatok által kínált. uz eMrhetó tur/ulmu k k(irlin keresz/ül megfogulmuzull lirtékek és elkö/elezódések. Ezek az elköteleződése k egyszerre tette n é rhetők a mai nstream vagy éppe n niche kulturális javak fogyasztásáhan, és azok ban a no rmáklmn, melyek I) jal'uk liJgyas7.tásM szaMlyoná k. A ka lózok kulcsfo ntosságú innowtorok. Az elm últ években legin kábh a szerzői jogi védelem alatt alló al kotáso k kreatív újrafel használásara. remixelésére. rem ixelhetüségére irány ult a figye lllm. Kumuly erőfu rrá so k mozdu ltak meg azé rt. hogy ne számítsanak szerzői jogi kalóznak a digi tális népmó,·észet mó ' ·elüL és lehomoljana k az akadályo k az ameri kai jogás wk új lal ú jra Id!'edezct! tf;ud/ wriw kul túra , azaz a jogvédett taftalma k szabad újrahasznosíthalÓsága elóI. Ez a megközelítés. po ntosa1>ban annak kizáfÓlagossága azt sugallja. hogya kreativitás csak az egyes tartalma k szintjé n értelmezhe tő. Ez azonban nem így I'an: az innováció nemcsa k a tartalma k, de a tartalm ak fogyasztásána k kontex tusa i kapcsán is folyamatos. Enne k az innol'áció na k épp az a legfontosa hh jele, hogy a szellemi tulajrlOlll'érl,Jlmi rezs imlH, n i~ egyr,) h a!árO~<Jltahh is,;ny mutatkozik a kontextusok meghatá rozásában szerepet jál.'l zó inn ovációk "édeimére az üzleti eljarásoktól a szappanoperá k fonnátumáig. A remixkuJt úra v~delméhe n a sze rzüi jogi rezsimmel szem ben fel hozott legfo ntosabb érv az volt. hogya jelenlegi szabályozas elfojtja a kreativitást és korlá tozza az innol',j ciót. Eze k az érve k azon han nem meN;s zkeol nck túl uz al kot~so k lé t r.!hozá~ú n . és !lem vizsgálják a ku ltur~lis javak terjedésének. ci rkulációjá nak feltételeit. A conge re k és később a ,'ertikalisan integrált ku lturális iparagi vallalatok ese tébe n már lathattunk példát arra, hogy hugyan lehet ellenürz~s alá vo nni ez utúhhi területe ket - és hogy ez a fa jta ellenórzés milyen következménye kkel járhat. A fi zikai honlozú k korá ban a diszt rihúció ell'mürzliséhe z nem volt s zű k ség a SZl) llemi tulajrl o nvérldmi rezsim es zküztárára. hdyette a tdv;is~rlás"k !;s a visszautasíthatatlan üzleti ajánlatok játszották a főszere pet. A digitális disztribúció viszont szerzői jogi problémává teile a disztribúciót is, mi-

C JPYnghted matenal

Oss:.:~:c:.:t:.s

2!J7

vd ~z,!rzüi jogi (!s zkijl.ükkd k"rlútol.halúv;:; t<)tlc ~ .Jigilúlis Ji~zlrihúc;i ú területén zajló innovációt Az. amil sokan egyszeru és m indenféle innovációt nélkülöző másolásnak látnak. \'alój auan a masolás kontextusrilmIl zajló innováció, Ezt az inno\'ációt ugyan az teszi leh etővé. ami a tartalm i szinten zajló \'
C JPYnghted matenal

ki~órt

szerf'pl,ík között; a jelenil!gi lP-r,)zsim felhnSl,n~lói ,!man ci p~ci ót gátló potenciálja külön-kül ön is komo ly figyelmet kapott problémák, Az sem világos. hogyha forduló ponthoz érkeztünk. akkor az minek köszönhető: anna k. hogy a digitális világban il szefl~ői jogi rezsim - talán akarata ellenére - a kulturális körforgás minden részletére kíméletlen ül kitllrjml, vagy annak, hogy ugyaneb ben H pillanHtban létrejön II világ tükéktes antitoí zise i~. Anny i uzo n\oun \oi zonyos, hugy a sz"T? ő i jogi r
C JPYnghted malenal

KÖS ZÖNETNYILVÁN ÍTÁS

Ez II m u nka nem jöhetett volna létre. ha n incs II Budapesti Műszaki és G azdaságt ud omány i Egyetem Szocioló g ia és Kommunikáció Tanszé kén hel ü l mű kő, lii ]\,fő, lia Oktató és Kutató Központ. Soha el nem múlú hálával l~rt(Ozurn jelenlegi ';5 v" lt koll{;giiirnnak: Gyü rgy Péternek, Sza kmlii! Istvánna k, Vúly i G
Varga Dánielnek. Kacs uk Zoltánnak, Baharczy Eszternek 37. ins pirációért. támo gatásé rt. iránymutatásért. A tanszék és II MOKK vezelői. dr. S. Nagy Katalin, Hamp Gábor és Sullai L.ászló biztosították II zavartIllan mun kakörü lm(\nyekel és Ilzt, bogy Il ,[otta k legy'me k II kutatás materiiii i;; felté telei. Küs;o;üncttd tartumrn II '"Iagyar Fu ll/figh! Bizottsiignuk a~. üs z tünd~é rl, aminek kiisúinhc túen egy évet tölthettem kuta tással a Stmlford Egyetem jogi korán múködő Cen te r for Internet amI Societyben. Kös zönettel tartozom amerikai koll égáimnak. barátaimnak, p rofesszoraimna k. akik ahh~n ~z egy (;v hen minden rendclkezésükre álló módon segítettek . A Stonl'ort.!on Paul G"ldstein es Lorry Lessig profcsswroknok. Elo ine AoI"llijnak, Lilo ren Gelmannc k. il CIS Staffnak, a F'dlowshi p hál ózatá ba tart o?ii embereknek t!" a Stonford Librories köny" tárosainak; az Internet Archí"um mu nkatársai nak 3 köny\'ek sz kennelésében n yújtott segítségö kért: a Creative Commons főhadiszállásún Mike Linksvoyernek: \'alomint amerikui pótcsalMunknuk, Rick és Megan Prclins.!rnl!k tartozom köszönettel . Munro.: Pr ic" pro l;~sszor h í..tll ld a figydm.~mct I"s<"ph K ar1lgani~ által a Social Science Re search Council e rny.íje alatt S7.ervezett nem zetközi kutatói hálózatra. mely a kalózkod ás fejlődő országokban betöltött szerepét vil'.Sgálta. Köztük nemcsak hogy rengeteget tanultom , de egy ki· csil haz~ is tal á jt~m. Nagyon sokat köswnhclf!k LawrencI! Liangna k, loe Karagonisnak és a há l":l/lt töhbi tagjána k. Köszönette] tartozo m il magyar Cr<~il t i,,() Commo ns kÜzÖss(;gnc k. ak ik a levclc7.iilistán al': elmúlt í'Vf~kben sokszor k{,shegyre memí vitókat folyta tta k a szerzői jog tennészetéről. nagyon sokat tanultam eze kből a vitákbó l Kelé nyi Attilá tól. Tóth Pé ter Ben jámintól. Maróy Ákostól és a tö hhi c któl.

C JPYnghted matenal

:lOO • KÖSZ0 1\'~:rNYltvÁN1TAs

Küszünetlud progrumjábun. a BME-n és a Corvinus Egyetem Széchenyi IstvlÍn. illetve Kajk LlÍszló szakkollégi umaiban tanuló diákjaimnak. akikkel e munka különbiizo részlllteit meb'vitathattam. Külön köszönet illeti Halász Pétllrt, Ducsai Tamást. Korsós MlllÍnt és Prekopcsák Zoltánt a P ~ P-mérésben \'égzIJtt munkájukért. Lakatos Zo ltánna l közösen írt uk az utolsó. IJmpirikus clIJmzés szám us r.;szlclút. ennek a l'cj'lzI!tnl!k az li szclkmi '.djesítménye. odufisyelése. preci zitlÍsa kü lön m inőséget kölcsönzött. Különös köszönettel tartozom dr. Gyenge Anikónak. aki mérhetetlen türIJIIJmmll1 és derűvel ,'ezetIJtt be nemcsak a sZIJrliii jugi szabál yuz~s útvesztőjébe. de a magyar szerzoijogász-társadalomba is. Nálánál keres"Il SlJm találhattam vo lna juhb útitársat Ilzen az úton. II könyv alapja az Eötv;;s Lrmin,l TuJománYlJgyr'tem Bülc;Sészetlurlom;\nyi Kur Film-, médiu- és kultúraelmélet doktori programjára írt (loktori disszertációm, Köszönettel tartozom témavezetómnek. György Péternek. és a disszertáció két alapus és liJJ készült oppunensének. dr. Faludi (;~bornak és dr. l\l agyar Gábornak. akik észrevé teleikkel sokat segítettek a végleges verzió kic.siszolásá han. Ha már a jogászukról szú (!Sd!. nem hallgathatom cl. hogy r,zt a munkát a kulózok segítsége nélkül nem tllrltum volnu elvégezni. A nemzetközi internetes könyvkalózo k segítettek a máshonnan nem, vagy csak költségesen IJlJszllrezhlltő könyvekhez és cikkekhez "uló hozzájutásuan. a magyar filmkalózok segítettek az empirikus kutatás legtöbb erőforrást igénylő reszénIJk Il l"égzéséhlJn. a szoftverkalózoknak köszönhetiien tu.ltam ki"úlasztuni uwkut U1. 'Is? kiiziikr,t, amikkIJ I végül ezt u nlllnk:ít el tudtam végezni. Sokat tan ultam az egyes P2P-kalózokkul folytatott beszélge tésekból is: köszönöm a nyitottságukat és ószinteségüket Küsziiniim a csa l ~dom támogat~sát. irányomban tan úsított türelmét, édesanyám. é{lesapám feltétel nélküli segítségét és kritikus támogatását. Életfontosságú volt az szerIJtet, türellJm és támogatás. amit Mester Dúru Djmnillit6L t~r~amtúl, kedves'lmtiil, s?,f'retőmtiil minden kürü lmények között, éveken át megkaptam, Végül köszönöm Miksának, hogy mindig a kellő pillanatban viharzott be. és csivitelésével. sugárzásával emlékllztlltett ~rra. hogy fontosak ugyan a kuh"wk. dll messze nem ők ~ legfontosabbak az életben.

C JPYnghted matenal

IRODALOMJEGYZÉ K

Abdullahi. N . (2008): ,Toxic waste' behind Somali piracy. aljazeera.nel. E l érhető az interneten : http:// english.a ljazeera ,net/newsj afrio.;a! 200S/ 10j lOOH109174223218644.htmJ (2010. január lO,j Adorno, T. W., & Horldwimer, M, (1990): A kultú ripar. A felvilágoso dás min t II tüm q:c k hc(;~apása. In Adorno T , W. & Horkh e;mer /1,-1. (szerk.): A fdviJáJ.;osodli,~ dialektikája (pp. 120), Gondolat Atlantisz - lI.'ledvetánc, Budapest. Ake rl of. G, A .. Hahn. K, Litan. R. K, Arrow, K. J.. Uresnahan. T. F.. Buchanan, ). i\L _ . _ Zockha uscf. R. J. (2002): Thtl Copyright Term Extension Aci (Of 1998 : An Econmnir; Analy~is. AEI-Brovkings Joint Center Akcster. P. (2009 ): Tcchno logical accommodotion of cont1ids bctwccn freerlom of exp ression and DR"-!: the first empirical assessmenl. Centre fo r InteUectu al Property ami Information Law. FaGUI~' of Law. University of Cambri,I~"-,, Cambridge. Alford. W. P. (199 3): Don·t St"p Th inking ah"u t...Yewm]ay: Why There \vas No Ind i genuu~ COlm l.! rparl 10 In ldlet:\u al Property Law in Impcrial China. Journal of Chincse Law. 7 AUain. l\L L.. & Waelbroe ck. P. (W06 ): /I..lusic Variety and Retail Concentration. lI'orking Popers in t"conomics ond Social Sciences. Tdocom Paris, Paris. AnamJ, B.. & Guietovic. A. (2004) Strnlegies That Work When Property Rights Don ' t. In Li bef;a p G. (s".e rk. ): Intl;/lI,t:lUiJI PrVJwrtyond En!fI~preneurshiJl (Vol. 15. pp. 261-304). JA I Press. Greenwieh, Conn. Anderson. C. (2006 ): HOSS"LÚ farok. HVG Kiadó. Budapest AndcrslJn. C. (2008): l> lorc Long Tail d.~bate: mobile music no, search yes. The Long Tai!. E]órhetú u~ interneten: http://ww\v.longtail.comj.mj thc-.lo ng_JaiV200llj l1 jmnn;-long-tail.html (2010. jun ulir 10. ) Anrlerson. N. (200G): Vonage daims un fa ir . Iax· by Canad ian JS P. ars technica. Elérhető az interneten: http://arstechnica.com/old/conten!/2oo6j0 3jö33fJ.ars (2009 Július 2J.) Andcrson, N . (2007. a ugusztus 9.). PearJ Jam censon~d by AT&T, calls for u ncutraI .Net. Ars Tuchnicu .

C JPYnghted malenal

:lO~ • IROIJALOMIH';\"Zt.t

Andcrson. N. (2 008a) , DRM stal suck,,: Yahuu Music goi ng dark. ta ki ng keys with it Ars Technica. Elérhető az interneten: http:// arstechrtica.com/olrljcontenl/lOOIl/ 07/(hm-&ill-;;ucks-J'ahoo-music-soing·darktaking-keY!I"with-it.ars (2010, janl11ir 10. ) Anderson. N. [l()()llb): Wal-Mart latest store to shut ORl'v1 key servers, Ars Technica, Elérhető az interneten: http:// an;technica.com/oIIVcontent/2008/09/wal·mart.,]ate~H,,.,,hut·d,)\vll-(lnn-kcy-servers.ars (2010, január 10.) Andrade, T. (wO·H The Company's Chinese Pirates: Holl' the Dutch Easl India Company Tri{!(1 10 Lead a Coalition of Pirates 10 War against China. 16l1-1002. Journal of World History. 415-444, Ang, J. (1991]: DflsIJlimt(,ly seeking the (ludiP.twe , Routledge Angelopoulos. C. (2009]: Filtering the Intcrnd rur Cnpyrighted Cnntent in Eu rope. Legal Obsermtions of the Europea n Audiovislwl Obserl'Cllory. European Audiovisual Obsen'atory Annst rong. E. (1990]: Be/UTe I'Opyrigh t ; the French oouk-l'rivJ1f!gf! system 14U8-152IJ. Camb ridge University Press, Cambrid ge [England] : New York. Aven!. R. (2 007]: ,...la rke t Movers. port!'nliu,c;um , EI<\ rh ctii az intf,rnetcn , http://\I'\Vlv.portfolio , oom/v iell'sjblo~/market-mol·ersj2007/ 10/ZG/ counte rfeiting-muc h-Iess-prevalent-than-you-think [20lU, január 10.) I,.h~tf. (2004), A Guide To Internet f'iru{,-y. 2WJn H(/ck", QWlftArly Summer. Bahanol'ich, O.. & CoUopy. D. (2009 ): I\'lusic Experience and Hehaviour in Young People. UK lI'lusic. Lomion. B3jomi -L ~1.ár, P. (2001]: 1...1I'd ia. hatulo m. A M,hliaimperi~lizmus tMise , l...lédiakutató. 2 (l] Bakhtin, /1, 1. (19114): llabelais ond Ilis World. Indiana UIlÍI'ersity Press Bakus, Y.. & Brynj olfsson. E. [Hi!l9]: BumlJing info lIDalÍon goods: f'ridng. profits. and efficiency. Ma nagement Science. 45 [ll). 1ö13-1li30 Bungeman, E, (2005): "I sue dead people",". Ars Tedm ic.;a. Eliírhető at in tf:nwtcn : htt p:// ar~tech n ica.c;om/ nlcl/c;o ntenV2005!0 2/4587,ars [Z010. január 10,) Bangeman. E. (2006 ): IFf'I files 1l.0UO new file-sharin g lawsuits. Ars Tec.;hnica, EliírllClő ~Z internete n; http://arstechnica,oom/business/ news/ ZOO6/ 1O/8001.ars (l010. január 10.) Ban~;'Jman. E. (2008a)' BitTorre nt uoo soars as MPAA fights on against P2 P sitf'S. Ars Tf;Chnica. Eláhctii az int<) rm;ten: http:// arstcc;hni Cil.com/ 01(l/contenI/2008j lHibittorrent-use-soars-as-mpaa-f1ghts-on-againstp2p--sites.ars (2 010. janu ár lU. )

C JPYnghted matenal

Bangeman, F.. (2008h): Study' BilTor nmt ~es hig grmvth, Lim.!Wire still :t P2P app , Ars Technica. Elérhető az interneten: http://arstechnica. com/ol(l/colltent/2001l/ 04/study-bitto lTen--sees-big-growth-limewirestill+p2p-app,ars (2010. január 10.) Uarbrook. J{. (1!191:l): 'Ibe high-tec h gift economy. First 11:londay. 3, 12 Baroro ok. R, & Cumeron. A. (1 995): The Californian [dcu[ugy. A[umut Barncs. B, (2007): NBC Will N"t Rem!w lTunes Cuntra",t New Y" rk Times, El érhe tő az interneten: h tlp: //www.nytime s .com/ 200 7/ 08/ 31/ techno[ogy/31N UC.html (20 lU , janu iÍr tO ,) Uawa. A. , & Og[e, /. . l. (2007); Lusl.fm - Lessuns from building the Worhl's largest soc ial m u sic platform . www .scribd.com/ FOWA-20 07LastFM-LessOlls-fflJm-Build ing-The-I·Vorl(Is-Lurgest-8ucial-MusicPlattimn-hy-Malt-Qgk"-An il-Bawa-Gaviaj,lj344 07 (200!l. aug. 9.) Ue:lUlieu , S. (2008): L' im pact des tec hnologies d igitales sur l"imlustrie nlUsicale américaine: une étude empirique. Becker, J. U,. & Clemenl. M , (2006 ): Dynamics o f illllgal participatiun in peer-to-pee r networks - Why do people iHegally share media files·! Journal of !I.'lerlia Economics, 19 O), 7-32 Bet;kermun. R. (2007): RIAA l nsists "n De posing Tanyu And.)rsen's lO-year-o ld dau ghter. http:// recordingind ustryvspeople.blogspol. com / o E lérhető az interneten: http://recordingind u str~'Vspeopl e , blogspul.com/ (2009. au!,,'u sztusl.) Bell. T. W. (2008): TOlI'ards a Copyriot Act - and Away from II. Again , CATO Un hound. E l érh",tő az intern",ten: hup: // www.cato-unU. 'u n,l ,o rg! 2006/ 00/ 16/1r,fi-v,'·1o() ll/Iow a rt.! ,..u..(.1' pyr iot·uct-an,l-a Ivayfrom-it-again/ (2008. január 10.) Bender. T .. & Sampliner, D. (199&1997): Poets. Pírates and the Creation of Ame rican Lirerature. Nel\" Yolt Un i'·ersity Journal uf Internatiunal Law and Politics (29) Beniger, J. R (1 986): Thi! control n'lvolulion . loc·hnologiCilI (wd econom· ic oriMin~ of /h" informo/ion I;O!;iI;/Y. H;l,Tvurt.! Un iversity Press, Cambridge. Mass. Beniger. J, R. (1 98(;/2005): Az irányi/ás forradalma. Gond olat-I nfón ia. Budapes!. BenkIer. y, 1200G): The wealth of networks: holl' social production transforml; mlUki!r,~ (Ind frflíjdom , Yale Univ",rsity Pre~s, N",,," Haven , Bentun, L , (2005): Legul Spac;cs n l' Empi re: Piruc;y an d the Origins ol' Ocean Regionalism, Comparutive Studies in Society and History. 47 (04). 700-724.

C JPYnghted matenal

:l04 • IROIJALOMIH';\"Zt.t

l3t;rne rs-L,;e. T. (1996 ): T he Worl,l "Vid.:: lV.::h·past. pn:'~nt and tuture. http://www.w3 .org/ People/ Berners-Lee/ 1996/ ppf.htm!. El érhe tő az interneten: http:// www.w3.org/People/lle rners-Lee/1996/p pf. html (2009. július 25.) Besen, S. M .. &. Kirby. S. N . (19H9 ): Private Copying. Appropriabi l it~·. and Optimal Copying Royallies. Journal of Law &. Economics. 32 (2), 255-21:10. Bettig. R. V. (1 996): Copyrighling culture : the politica/ economy of intel/eetua/ praperty. West"iew Press. Boulder. Colo. Be uscarl. J. S. (2007): Les transfonnations de l"intennéd ialÍo n musÍl;ale, Rése aux [200 712]. 143-17fi. Bel'. H. (20 0H): Az Ideiglenes Autonóm terület. Heli kon. LIV (4 ] Bh~ltacharjee, S .. Copa!. R. D .. L er t wac;h~ra , K ., & JI.·jarsd en. J. R. (20 03). Economic o f on lin e m usic. A(z) 5th international co nfere nce on Electronic commerce Pittsburgh. Pe nnsylvania konferem:ia kötetuen megj e len t tan ulmány. Bhattacharjee. S .. C op a!. H. D .. Lertwachara , K .. & Marsden. J. R. (2 0 06): Impact o f Legal ThrealS on O nl ine Music Sharing Activit)': An Ana lys is of Music; InJustry U'glll Acti"ns. J"urnal of Law &. Economics, 49 (1). 91-114. Bh attac harjee. S .. Gopa!. R. D .. Lertwacha ra. K .. Ma rsden. J. IL & Telang, R. (2007): The effect o f digit al sharing techno logies o n m usic marke ts: a su rvival a nalysis of albu ms on fan king c harts. Management Science, 53 [9 ]. 1359-1374. Biddl .!. P.. England. P.. PeinllJ", M .. & \'\' illman , B. (2001): T h.! Darknct and the Future of Content Distrihu tion. Microsoft Corporation . Redmond. WA. Bim, R. (1970) ; The Profits o f Jde as: Pri v ileges en Librairie in Eighteenth-Cen tury France. Eighteenth-Century Studies. 4 [2]. 13 1-16 8. B!llI; k, D. (200 7. má jus 30.): Sam thj) Recurd Man finnlly signs o ff, Toronto Star. Blok. A. (1972 ): T he Peasant and the Brigand : Social Banditry Reconsidered, Compardtive Studies in Society dnd His tory. 14 [4]. 494-503. Blom.,vist. U., Eri ksso n. L.-E., Fin d ahl.. S.lIg. H .. & Wallis. R. (2005): Tren,]s in J"wnloa ding ~nrl file~haring nl' music. Mu.~j(:W.~sons - Bro odband technologies transforming business models and chal/enging fegu/atory frameworks - lessons from the music indus/fY

C JPYnghted malenal

Bo hf(>\'s~ky.

). (2004), A ~wll em i tulajdon néhány d ilemmájú rü l akiirte és a sajt között. Liber Amicorum. Studia Gy. Boytha dedica· ta, Űnnepi dolgozatok Boytha György tiszteletére. ELTE ÁjK. lIudaptlst. Bobrovszky. j. [2008): Az enyém, a tied és a miénk a szellemi tulajdonban. Attek intés a közkincs és a szellemi mugúntulajdon eID'tls üsswfüggéseir
C JPYnghted malenal

:l{)U' IROIJALOMIH';\"Zt.t

Bounic, D.. Bo u rn)au, M., & Wadlm 'f,,;k, P. (200G): Pira!;}' anJ th,) demamI for films: analysis of piraey behavior in Freneh universities. Review of Economic 1{esem-ch on Copyright [ssues, 3 (2]. 15·27. Uourdieu. p, (1997): l\lar<,;inalia-sorne m!ditional notes on the gil'!. The Jogic of the gift: Toward an ethie of gene ros ity. 23 1-241. Bowrey. K. (19%]: Who';; writing copyrigh!'s histo ry! European JnteUectual PmpcJ1y R,)view, 18 (G), 322-329. Boyle. J. (2000): Cruel. mean. or Javish? Economic analysis, price discrimination and digital intellectu al prope~'. Vanderuilt Law Review, 53 (6). 2007-2039. Boyle. ). (2UU2]: l'encing off ideas: enclosure & the disappcarance of the public , lomain. Daedul us, 131 (2). 13(13). Boyle, ). (2003 ): Th" so)cond enclosuro movcm,mt and th,) constTuction of the public domain.(Conf"rence on the Public DomainJ. Law and Contemporary Problems. 33(42J. Boyle. J. (Winter-Spring 2003): T he Secoml Endosure Movem'mt and the Construction of the Public Domain. Law and Contemporary Problem:;, 66. 33-74. Boy tha, G. (2 000): A szcllem i alkotások joga {Js a~ ú j PTK. Polgiiri Jogi Kod ifikáció, 3, 13-23. lloytha, G . (2001la]: Szerzői jog és piaci verseny. A szerzői jogok közös kfJze/és,jnek versl1nyjogi vonulkozá~(/i, PPKE-JÁK VHs'myjogi Kutatóközpont, Budapest. Boy tha. G. (2008b]: A szerzői jO~'f)k átl1lházására irányadó jog meghatároz1isiinuk és alkalmazúsiinak kénl ései LiJwr mnil:orum. ÜllIlf/pi dol· gozfltok Gyertyánfy Péter tiszteletére. ELTE ÁJK. Budapest. Boytha. G. (2001Ic]: A szerzői jogok átruházásiÍra iránya{ló jog meghatároz
C JPYnghted malenal

(~~.::rk.) :

Bo nJi/!; (J/ .w:a: il f!if{J/c.~

n..,Jcr, N,)w York Univ.::rl;i ly

Press. New York. llrynjolfsson. K . Hu. Y. J.. & Smith. ~.1. D. (2003]: Consumer Surplus in Ihe Digital Ecunomy: Estimating the Value of Im:reased Prodm;1 Variety at Online llooksellers. Management Science. 49 (11]. 1580-159('Bult,), E. , & Ho r~ny. R. D. (2010): h l.::ntiti,)s in th.:: Comm on~: T he Dynamics o f Norms and So cial Capital. The R E. Journal of EGOnomic Analysis & Policy. lU (l] Uurstein. D. (2n06): Uandwidth Demaml. AT&T 2006. DSL Prime. Elérhető az interneten: http://w"\\·w.dslprime.com/internetandtelevisionj77t/3L>O·hamlwidth·demand-atat-2ooa (20 july. 2009) Buskirk, F.. V. (2 00a) : Three J\'lujo r R')cord La hds Join th e ·Choruss' . \vire(!. Elé rhető az interneten: http: //www.wi red .com/ epicenter/ 2UOIl/ 12/ wamer-music-gr/ (W09. augusztus 8.] llylund, A. (2006): RIAA I;ues compu ter-less family. n4 uthers. fur file sharing. Ars Technica. Elérhető az interneten: http://arstechnica. com!ol(Vcontent/ 200S/02j4587.ars (2010. január W.] CarrolL R. (2008): Ca~ual Game~ and Pirac y: T h.:: T ruth . G amasutr~ . Elérhető az imerneten: http://www.gamasutm.comj php-hinjnews_ index.php·!story- 17350 (2009. augusztus 9.) Chartier, R. (200 2): Pruperty & privilege in the republic of letters: translated by Arthur Goldharruner. Dnedalus. Dl (2). (jUi67). Chellappa. R. K. , & Shi"l·endu. S . (2003): Ecunom if implica tions uf varjahlf' technol ugy ~t~ntl(lJ'ds for movie pi mcy ill a gloha l CO\llexl. Journal of ~Ianagement Information Systems. 2U (2). 137-1(;8. Cheyette. F. L. (1970): The :lO"l'ereign and the pirates. 1332. Speculum: A Journal of Mediae"l'al Studiel;. 4(H)6. Chiou. J. S .. Hu ang. C .. & Lee. H. (20U5): The antecedents of music piracy aUitudes ami intenliuns. Journa l of Businel;s Ethics. 57 (2 ), 161-174. Chomsky. N. (2U02): Pirales and emperars, old ond new ; in/ernational/er· rorism in the reolworld (New ed.]. South End Press.. Cambridge. MA

Cic ero. M. T. (2 0U7): A k ötelességekről. Harma{lik köny". In Kiss S . (szedd: Urolkorló és polgfk (lll/ik liikiirl)fm I., Kossuth Egyetemi Kiad ú. DdltflCcn. Clark. A. J. (I gGO]. The movemenl for in/emalionol copyrighl in nineleen/Il century America. Thesis. Catholic University of America Press. C
C JPYnghted matenal

:l08· IROIJALOMIH';\"Zt.t Co~S'!.

R. H. (1979) , Pa~·ola in R~,.li o an,1 Tde l' isi o n Bro~,.kasling. Journal of Law and Economics. 22 (2), 2(j9-328 Cohen. S. (1972): Falk derils and moraj panics: the creation of the Mods (Ind Hackers. M ijcGibbon and Kee. London. Cohen. S, (1 991): /lock culture in Lil'erpooJ. Clarendo n Press. Cohen. W. (2004 ): Wal-M art WanlS $10 COs. The Rolling Stone. EIó rhető u~ in t.~rnel,m: hnp://\\'ww.roll in g;;IUIlf!.,;omjnewS/Slo rY/ (j5 58540/ lI'almarLwants_ lO_cds (2010. janu ár 10.) Co lbe rt. I··.. Tomiuk. M. A" Hwang. H .. & Ménard . /1. 1. (W03) , An investi gijti on into the e ffects of Naps ter's demise on the purc hase of music CD's. A(z ) 7th International Conference on Arts uml Cult u ral I...l anagement. j\·lilan. l tu jy konferem;iakötetben megj elent tan u lmány. Condorcet. M. D. (2002 ): Fragmen ts concerning free110m of the press: excerpts selected and transla ted by Arth ur Go ldh ammer. Daeda lus. 131 (2), 57(53). Condry. I. 120(4 ): Cu ltures of music p iral;Y: an ethnographic comparison o f the US and !apan. Int ernation al Jo u rnal of Cultu ral StUllies. 7 (3). ~43-..1(l ~ , Cooper. M. N. (2005 J: T ime for the reco rdi ng industry to face the music: The po litical. soc ial and eco nomic benefits of peer-to-pee r cOlnm unic
C JPYnghted malenal

Impact of Digit~ l Distrilmti" n " n Ph~'s i cal S~les and In terlll!t Piraey. Working Paper. Damton. It (19B~): The literory underground of rhe Old Tlegime. Harvard University Press. Cambridge. Mass. Darnton. It [ ~U03): The Science of Piracy: A Crucial Ingredient in Eighteenth-Cen tury Publishing. St udies on Voltaire and the Eighl.!.mth Century 12. 3-29. DavomU. S., & Bradshaw. T . [2UU9): Pirates on parade. Financial Times. Elérh€tó az interneten: http://www.ft.com/ cms/ s/ 0/bccC65307fi2b-l 1de-!)e5!l-oOI44fealxh.:0.htrnl (20lU. január 10.) Defoe. D. (1704): An Essay on the Kegulation of the Press. Elérhető az interneten: http: //,vw,,,.lurninarium.orgJrenascence-e\litions/ defoe2.html [2010. junu~r 10.) Dejean. S. (2UUB): What Con I\'e Learn from Empiricol Studies AbDUl Piroey? SSKN. Denning, D. E. (1990). Concerning Hackers Who Break into Computer Systems. A(z) Dth Nationa l Computer Security Conference. Washington, D.C. konferenciakötetben megjelen t tan ulmány. Dessewffy, T. (1996): M elleTliÍlliÍs ,)iszktH IHíja. Replika (23-24). 71-60. Diderot, D. (176 3. 2U02): Letter o n the book trade: excerpts se lected and translated by Arthur Goldhamrner. Daedalus. 131 (2). 411(49). Dieter. M. (2 007): Amazon No ir - Pirucy. Distrib u tion, Contro l. mi c Jo urnal. lU (5). Doctorow. C. (2004): Jl, licrosoft Research DRM talk. Craphound. Elérhető az in ternf,ten: http:// www.craphOUlH I. com/ msftdrm.tXI (20 10. január lU.) Domon. K.. & Nakamura. K. (2U07): Unallt hor ized Copying and Copyright Enforcement in Developing Coun tries: A Vietnam Case Stmly. Keview of Economic l{esearch on Copyright lssues. 5 (l). 87-96.

Donald.';on. A. (t 764): Some Thoughl.' (In tI.~· S/o/c of Lilerory ['roper/y. London. Du bber. A. (2 0U6 ): Major labels to abandon DRM . New Music Strategies. Elérhető ~Z interne ten: ht tp ://newmusicstrategies. com/ 200li/ ll / 12/major-labels-to-abandon..dnn/ [2UlU. január 10.) Duhosson-Torhay, M .. Pigne u r, Y.. & Us u nier, J.-C. (2004). Business 1I.·l nd el s for Mus ic Distribution al"ler th e P2P Rflvolutioll . A Fourth In ternational Co nferenee on Web Delivering o f Music konferenciakötetben megjelent tanulmány.

C JPYnghted matenal

:lHl • IROIJALOMIH';\"Zt.t Ei~nstein.

E. L. (1963), The prinlinJ!, ml'olution in ~~Irly modum Eurof!~·. Cambrid ge University Press. Cambridge (CambridgeshireJ; New York. Eloorse. A. (200/:1): Should you invest in the long tai!' Harvard Uusiness Review. H6 (7/6). 66--00. Ele<.;tronic frontier foundation . (2008): RIAA v. The Pe ople: fi"e Years Later. EIIJctrunic; frunti,~r fllundution, Sun f ranciSCll. Elite Hub (é.n.): Az Elite Hub történelme. Elérhető az interneten: http:// www.elitehub.hujhuj tortenelem (:wtO. jllnuúr tO.) Ernesto (2009a): Piral
ing-campug.·digital-theft-preventio n-r (2009. július 24.) European Corrunission. (WU6): Uroadband In ternet Access Cos! (Hiac). EU ROPEAN COJl.IJ1.-!ISSI0N lnfonnati on Society and lI--\edia Directorate-General E'·enden. E. (2004 ): Biognlphy uf John Day. In Greengras.s M. & Loade~ D. (szerk .): Fox,;'.' 800k of ft.-1"rtyr~ Vi",'orum Edition OlIJim:, HRI Online. Sheffield. l'aludi. G. (~ 003): Szerzői iog. ipan'édelem és a ptk. koncepciója. Polgári Jogi Kodifikáció (21. 3-14, ~'al udi. G. (2UU6 ): A szerzői jog alapiogi szemlélete az Europa.i Unióban ln Faludi G. (szerk.): Lioor (Imicorum; ~/udill P. G_wrtylÍnfy dedil-utIJ ; ünnepi dolgoz%k Gyer/yónfy IWer tilizklclt!re, ELTE ÁjK Polgárjogi T~IlSZék, Budapest l'eather. j . (l994): Publishing. piracy. (md politics ; (l[] historical study of copyright in 8riluin . /l. lanscll, New York, NY ~'eather. j. (2 UUG): A history of lJrilish Pl1blishing (2nd ed. ). Ro u tledge. London: New Yurk. FtJhl'te. L. P. V.. & Martin, H.-). (1976): TlII~ caming of lhe lX)(Jk; the imp
C JPYnghted malenal

Peder. j. )1.'1. [2003): ls H,!tumux üLsol,!t,); Sony COTp. of Americu v, Universal City Studios. [ne. in the Age of Napster, Creighton Law [{eview. 37, 1159 Feldman. Y.. & Nadler. J. (2005): t:xf!wssi,'p' úny ulld Filp. Sh(!ring Norm". SSKN Felten, E. (2007): AA CS: Modeling the Hatne , Free dom to Tinker, Elérh,~tó a Z interneten: http ://www.frecdom -to -tinkf! T, eom!?p- l l11 (2010. január 10.) Ficsor. M. Z, [200 1): A szellemi tulajdo n és a !'tk. Észrevételek és javaslato k a polgári jogi kodifikációho~, Polgári Jogi Kodifi káGiú [2). 27-30, filmh u.hu [2009 ): FilmforgalmiW\s, e-cinemu. hogyan továhh " filmhu.hu, Elérhetú az interneten : http, //mugyar,film.h u/ oL;ect.86fif5849cfe4-4a3 f-8a89-301h9d3aü9űI.Í\')' (2009, szeptember 1,J Fisher. W., Hughes. J.. Kenn ed~'. j .. Urban. J.. Cendali. O. , Lammy. D.. & Litman. J. (2 009J: Copyright ami wrongs - This hou se Im lie\'es tha t existing copyright laws do more harm tha n go od , EGonomist Dehates, Eliirhetú u interneten: http://w\Vw.e Gon omist.com/ d,)h uw/m'ervif,w/ 144 (2 009. augu8ztus 9.) Fis k. C. (2 003J: Authors at Work: Th e Origins of the Work-for-hire Doctrine. Yale Journal of Law & th e Humanities. 15. 1-70, Fiveash. K. (2008): Street-sav\')' Microsoft \ries to pop the pimpJy fuce o f piracy. Elérhe tő az interneten: http://www,Ghannelregister, c;o.uk/ 2008!07/ 15/ mic;rosofLyounJ;;-pirates/ (200f\. július 15.) Fonnane k, C . (2005): Átalakul úhan a hil~ili moz ip iu c. filmhu.hu. F.lérhetú az inte rne te n: h ttp://magyar.film,hu/ o bjec!. SdOllcüge-9üc1-41b79flc-d llCÜ71199aede.ivy (2009. szepte mber Ll Foucault, M. [1999/ 1979): /l.l i a Sterlú' [n .s utyák T. (swrk.): Nytilv u végfelen hez. Latin lIemk, Deb recen. Freem~n , p, (2008), Gelting ilon Ihe , lownlo ad. The Wire, FtI;y. B. S. (1997J: Nol j/J.,l for 1I,c mOllcy. Edward Elgar PUh. I'reyer, C .. Noel, S .. Ru ck i, E.. & (Finn]), T , (2001lJ: Digital by design: cra/lillg lechnology for producls and ellvironment.~. Thames & Hudson, London. Gain. B, [20 U8 ): Virgin-lI!'1 Alliance Against File-Sharers .seen As Not Synce,j Wilh UK Policy InlelllJctual ProplJrly Walch, Elo:irhetú at in ternetcn , h IIp:!/ www.ip-walch .orglwe hlog!2008/06/ l9/ virginbpi-alliance-against-file-sharers.seen-as-llot-synced-\\'ith-llk-polic~'/

[2009. júlills 24 )

C JPYnghted malenal

Ga ines, J, to.l. (200G): Early cin,~mu'~ heyduy of c"py ing - The too many copies of L'Arroseur arrose (The Waterer Watered ). Culturul Studies. :W [2-3). 227-244. Gaither. C. (2ntn): Re~ording industry withdraws suit. The Hoston Glohe. El érhető az interneten: http://www.boston.com/ b usiness/ a rtides/2003/ 09/24/recording,..Jndustry_withdrnwLsuit/ (2010. j~nuúr 10,) Gunu, R. L. (1995): Has Creativity Died in the Thi rd World? Some Impllcations of the Internationa lization of Intellectu al PToperty. Denver Journal of Intern ational Law & Polil."y. 24, Gayer. A .. & Shy. [2OU!)): Pllblishers. artists. and copyright enforcement. Infonnation Emnomics ~nd Policy. 18 (4). 374-:J84, Gelloollf,n, M. (200G): La culture enll'l) ,jf;fOllomie et 6 ;ologie: I'exemple des communautés en ligne. Création et diversité au miroir des indus.. tries culturelIes. La Documentation i"ram;;a ise. 285-312. Gies ler, /l.L, & Po hlmann, M. [200:J): The So~ial Form of Napster: (;ultivating the Paradox of Consumer Emancipation. ADVANCI~S IN CONSUMER RESEARCH. 30, 94-100. Givon, M., Mahujall. V.. & MolI,~r, E. (199 5): Suthvure Piracy - Estimation of Lost Sales and the Impact on Software Diffusion. Jo urnal of 'vlarketing. 59 (1), 29-37. Glass. R. S .. & Wood, \..... , A. (\99C»: Situational detenninants of software piracy: An equity theory perspective, Journal o f Business Ethics. 15 (ll), 1 189-1198. Gnl)Cl.y. lJ.. & Rustichin i, A. (2000): A Fine is a Price. Thf! Juurnul ur u!gul Studies. 29 (1). 1-17. gnu ,org [1991): GNU General Public License V~.U , Elérhető az interneten: http://www.gnu.orgllicenseWohl-lil:enses/b.PI-2.O.html( 20 10. jamui r lU,)

Gul,lst,ün, P. (2003): Cop)'rigJll's highwfly: from GUlimhllrg 10 lhe ce/{I.,·/irll jukd!ox (Rev, ed.). Stanliml L~w and Pulitics, Stanllm!. Cui it'. Goode, S" & Cruise. S. (200!)): What Motívates Software Crackers? Journ al of Business Ethics. 65 (2 ). 17~-201 , Gopa!. R. D__ & .samIIJrs. G. L. (1\'198): International software piracy: Analysis of key issues and irnpacts, Inform ation .systems Hesearch. 9 (4 ). 380-397.

Gordon. W, J, (1 982): Fuir Use as Murket Fail u re: A Slructu ru l und ECOllomic Analysis of the _Betamax· Case and Its Predecessors. Colllmbia Law Heview. 82 (1:1), l()1JO-!()5 7.

C JPYnghted malenal

Gózsy, K., & Iván , A. (2009)' Fejre állt u dvd ·pia!;. c~uk a szinkmn viz· tos , index. h u , Elérhető az in terneten: http:// in llex.h u/ kultur/ klassz/~009/09/UH!d\'(LGikk/ (~01U. január lU.) Grassmuck. V. (2UOR, 27 May 200R). A Proposulfur /,P.guJising SmuJJ.ScuJe PhysicaJ Cop.vright Pirucy . Boo k PubJishing, Video Films und MIlSic in De\'Aloping Counlries, Berlin, GI"
Gru hl. D.. Guha. K, Kumar. R.. Novak. J.. & Tomkins. A. (2005). Th e predictive powlJr of online chaIter. A(d 11th ACM ~IGKDD International Conference on Kn owledge Discovery in Data Mining. New York, NY konflJrendaköMben mIJgj~lent tanulmány Gu. B.. & Muhajan. V. (2004)' The Benelits of Piracy - A Cornpetitive Perspecti\'e. A(z) Sixteenth Workshop on [llfontlation Systems and Economics konferencián elhangzott előadás , (;uiualllt, L, M. (2002): Copyright limitarions (Ind cuntmcts: An anuJysis of the con/mctuaJ ol'erridability of Iimito/ion.~ on copyright , Kluwer Luw Int~rnutionul. Gupta. P. B.. Gould, S , l .. & Pula. B. (2004), .Tn Piru te or Nnt to Pirute"': A Comparative Study of the Eth ical Versus Other lnfluences on the Consumer's ~oftware Acquisition-jI,lode Decision. Jou rnal of Business Ethics. 55 (3). 255-274, Guynn. I. (2008): Google must hand over YouTube data, judge ru les, LA Tim~s. ElórhlJtó az intIJrneten: http://IatimIJs blogs,latimes.com!tech· nnlogv!2000/07!googl,,.rn ust.hun ,hnnl (201 0. junw'ir 10.) Gyenge. A (201 0), Szerzői jogi korlátozások és a szerzői jog emberi jogi lIát· tere. PhD, n :rE. Budapest. György, p, (200:{). Rossz klectronic Commerce 1{esearch. Camegie ~'Iellon University. Pittsburgh. PA kunf'Jre nci;'in elhangzott llIó~dás. Harvey. M. (2009): Ha ll' ol' Pirate Bay charges dmpped. T imf's Online. El érhe tő az interne ten: http://technology.timesonline.co. ukj tolf news!tech_amLweujarticle5754740.ece (;wtO, január 10.)

C JPYnghted malenal

Heutl. R. (1680) ' The En81i.~h rogul: con/imwd in /he life of Meri/on Latroon, ond 01lWf extromngonts comprehending the most eminent cheots of most trodes professions. The second port. Printed for Francis Kirkrnan. and are to Lm sohl by "ViJljam HamIs in Duek-Iane. Lond on. He hd ige , D. (1 979 ): Su l)(;u/ture. Ihe menning of S!rle . Meth mm . LomIon. H.dhcrgcr. N., & Hug.mholtz. P. B. (2007): No placc li ke h ome I" r muking a copy: Private copying in Eu ropean cop~' right lali' and consumer law. Berkeley Tech. Ll. ~~. 10fil Helle r-!{ oazen. D. (200 !}): The enemy of uli ; I'irm;y und Ihf' luw of nu · tions . Zone Books. Distribu ted by The M IT Press. New York. Cam brid ge, Mass. Hmm. H. G . ( 1953 ): Q uest for Intf,rnational Copyright Protection . Cornell Lull' Quarterly. 39. 43-73. He nnan. A.. Coombe, K J.. & Kaye. L. [~OO(; ): Your Second Life '! Cultu ral Studies, 20 [2). 184-210. Hesmondha lgh. D. (~ 0 071 : The culturol indus/ries [2nd ed.). Sage Pu hlicatiuns, Lundo n, UK; Thousand Oaks, CA. Huss. G . & OstTUm, E. (2003): Itleas. ~rtifact,>, untl f~cilitif'~: in form~ti"n as a commo n-pool resource.(Co nference on the Public Doma in). Law and Contemporar~' Problems. 111 (135). Hesse. C . [1 990): Enl ightenment Epistem o logy and the Laws of Autho rship in Revolutio na ry France. 1777-1793. Representatio ns (lO), 109-137. H.!SSf!. G (2008/2002): A sl,ellcmi tulajtlon Kr.e. 700-t.:;1 Kr.Il . 200-ig - egy fogalom mérlegen. Kö nyvtári F igyelő . 54 [1). Heylin. C. [199 5): Boolleg: the secret history of the o/her recording inf/u~/ry (Ist ed.). St. Martin's Press. New York. Himanen. P. (:WOl ): The Hucker Hlhic und the Spirit of the [nforma/ion IIg"'. R ~n , lom Huuse [ne. New Yurk. NY, US A HoU~Uawm. F.. ). (HIfi9 ): Bondi/s. Delacurte Press. (New York]. Hodki nson, P. (200 2): Go/h : identity, s/yle. and subculture. Berg. Oxford: New York. Ho , lki nson, P. (21)0 2): Co/h : Idlln/ity. style uud su/)cul/urf'. Berg Pu blishers Ho ldswo rth. W. S. (1920): Press Control and Copyrigh t in the mth an ,l 17th Cent uries. The Yale Law Journa l. 29 (Il). 841-1158. Howe. J. (20 05): T he Shadow Internet Wircd. Elérhető az interneten: http:/ /www.wired.com/ wired/ arc h h'e / 13.Ul / topsite .html (20 10. Janu ár !O.)

C JPYnghted malenal

Hu ~ng.

T. W. S. ( 1971): Protection of Am ,~ ri ,;~n Copy rig hts under Natio nalist Chinese Law. Harvard In ternational Law journal, 12 Hugenholtz. P. IL Guib ault. L.. & van Geffen. S. (2003): The future of hH'ies in a digital cn\·ironmcnl. Inst itutc for lnfonnalÍo n Law, Amsterdam. Hughes, J. (2006 ): Copyright IInd IncompletR Historiogmphies: Of Pirll"}', f'ro/,(:rlirulion, ond Thomo.,' f(:!Jr:r.~on (Vol. No. W6). SSRN Huygen. A., Rutten. P.. Huyeneers. S., LiIno narcl, S.. POOtt, j .. Leenheer. J.. Helberger. N. (2009): Ups and dOll'ns - Economic and cu lt u ral effe<,1 s of file sharing o n music. film and games. INGrapport . TN O In fonnalÍon and Communication Technology,

Delft. IFPl. (2 001): IFPI l\·l usic Pimcl' Reporl. IF P I. (20 to ): Reconling Industry in Numbers 20to. International FederalÍon of the Phonographic Industry, Lond on. IlPA. (20 06 ): 2006 S pecial 301: Hu ngary. INTE R NATIONA L INT ELLEG I'UAL PROPEK I' Y ALLIANC E indcx.hu (2 009): Torrentczp.s hell'ctt marilfi il té ka. index.hu. El érhet ő Ul, in terJ)f!ten: hltp: J Jindex. h u J kullu rJci nem at ri x/ ccikkek/ 200y/05/ 0ü/to rrentezesJlClyet,-online_ teka/ (2009. augusztus 9.) (aszi. P. (1991]: Towan] a Theory of Copyright - the Metamorphoses of Authorship. Du ke Law Jou rnal [2). 455-5U2. jayasu riya. M. (2 009): Ncw Zealam] Go\'ernmcnt Ab
C JPYnghted malenal

:l16 ' IROIJALOMIH';\"Zt.t

Johnson, W. R. (1965): T he Econ omics of Copying. Journal of P"lj tical Ec onomy. 93 (1), t 58-174. Jowitt, C. (l007): 'Et in Arcad ia Ego ': The Politics of Pirates in the Old Art::adia. New Ar<.:adia ami UrJni ~ . Early /l. lodern Literary ~tudies 5(Special Issue Iti). t-3ti. Jozefowicz. J. J., Kelley. J. M ., & Brewer, S . M. (2008): New ReleaS\J: An Empiric al Ana lysis nl' VHS/DVD Rental $uccess. Atl antic Economic Journal. 3ti (2), 13!H51. Ju dge, C. Il (1934): t,'Jjzaoothan book·pjrate,~. Harvard uni\'e rsi~' press. Cambridge. Kahan. D. M. [2003): Logic of Reciprocity: Trust. Collective Action. and L~\\". The. ]l. l ichig~n Law Review. 102. 71 . Kampelman, M. M. (1947): The Uniwd Stat,)s and In ternational Copyright The American Journal of International Law. 4t (l), 4064l9. Kanzler. M. (szerk.) (l010). Focu.~ 2010. European Audiovisual Ohservlltory, StnlslJourg. Karagiannis. T .. Broid o. A.. Brownlee. N .. Claffy, K.. & Falolltsos. M. [2 004). ls P2P flying or just hiding. A(z) Glohecom. Dall~s. Texas konfe!'" ,mciakületl Mm megjelenI tan ulmány. Kase r. D. (t 9G9): Book pirating in Taiwan . University of Pennsylvania Press, Philadelphia. Keen~n , D. (l008). Buming Chrome. 'fhR WirH, Kelt)'. C. M. (lOOI:l): '/"wo bits; the cul/(/raJ significance of free sof/ware. Duke University Press, Durham. Kelly. K. (2006a ): 1.000 TrUf! Fans. Elij rhctó a~ interneten: httpJ/\'I,'ww. kk.orglthetechnium/llrchives/ 200Sj03j tOOO_trueJans.ph p (01/ 20/ 2009) Kelly. K. (2008h): Better Than Free. El érhető az in terne ten: http: // \\'ww.kk. orglthetechnium/ archil'es/lOOl:l/Ol jbetter_than.Jre.php (01/ 20/ 2009) Khan. B. Z. (2002): Inte lIectual Pmperty an d Ecmmmic; Devel o pm,ml: Lessons from American and Ellropell1l History. British Commission on Intellectual Property J{ights. London. Khan. B. Z. (2004 ): Does Copyright Pir~cy Puy·' T he Effects Of U,S. Internlltional Co pyright Laws On The )I.·larket For Books. 179ű1920. NBF:R LVORKJNG PAPFR SF:RJF:S . Nat ional Bureau Of E(.lmom ic Reooan;h, C~mI JriJge. ~ I A. Kh an. B. Z (2()()()): An Econom ic History of Copyright in Europe and the United States. Retrieved l OIO február 10 .. from Economic History Association http://eh.net/enl.'y dopellia/ aJ1 ide/khan.copyrigh t

C JPYnghted matenal

KihlJY, t>.,1. (2004): I nt,m,,~ t Induced Ch~nges in M u ~ic Con~umption Patterns. A{z) Popular Music: Commemoration. Commodification and Communication. Melbourne konferencián elhangzott előadás, Ki m. G. (200 7) : Surprise: 1-'21-' Isn't the Higge ~t Hamlwidth Hog. JI-' Business. E lérhető az interneten: http://www.ipbusinessmag.comf ( l~partments/article/id/199/su rprise-p2p-isnHhe-Uiggest-tmndwi(lth

hog (20 10, janwir 10,) Kin a i Nemzetközi RIÍ(!ió (20 09): A Goo gle II kínai szerzői jogokat is sé rti. E lérhető az interneten : http: // hungarian.cri , cn/341/ 2009/1 2/ 29/ 2s1l9418.htm (201O. február 10.) King. U. (200l ): Farewell I'ree Downloads, Wire(!. Jo:lérhető az interneten: http://\\'w\\·.wired.oomfgadgets/portalJlemusic/ news/ 2001 /06/44412 (2009. augusztus 9.) King. S, P., & Lampe. R. (2003): Nehl'ork extemalities. price discrimination and profitable piracy. Infonnation Eoonomics and Policy. 15 (3). 271-290 Kingsley-Hughes. A. (~OO(; ): Microsoft: 'Software piracy is not a I'ictimles;; crime·. ZONel. Elérheti; at interneten: http://h logs,Zflnet.<.;omf hanlw~re/?p- Il 1 (2009, ~ugusztus 9.) Kinkor, K. J. (2007): Black Men Under The Black Flag. Elérhető az interneten: http://www.whydah.comfbrethren,html Kitúnger. D. (200o): A morális pánik elmélete. Replik a (40). Knopper. S. (2U05): IUM Will Keep On Suing. 1
(2010. január 10,) Kuchera. B, (2008): EA re lents. changes Spore DRM , Too little, too late' Ars Tedmica. El,!rht:tó u~ internctf,n, http://arstf,r;hnir;~.cmn/gmn in 'llnelvsj2008j09jea-relents-change.Hlpore-o:lnn-too-little-too-latc.ars (20lU. január !O,) Kurkd~ . V. (1997): Music mediu in the Eastem Bulkans: Privatised, deregulatef\. and neo-traditional. Intemational Journal o f Cultural Policy. 3 (2). 177-205, Kurtcnhach. E. (200G): Co mpunies Fight Back Aga inst Chinu Pirar;y. foxnews.com. Elérhető az interneten: http://www.foxnews.com/ printcrJriendly_w ires/;WOOJuI0~/O,4()75.Ch inaFightingFakes.UO. html (2009 augusztus 9.)

C JPYnghted malenal

:lHl • IROIJALOMIH';\"Zt.t

Kwong. T. C. H .. & Le,!. 1\..1. K. (2004). Understun ,ling th,! hehavio ral intention to digital piracy in virt ual commu nities-a propose model. A[z) 20 04 IEEE Inte rnational Conference on e-Techno logy. eCommer{;e ~ml e-Se rvi{;e. TaipeJ. Taiwan konferendakötetben megjelent tanu lmány. L'Estrange. R [t00 3): Consideriltion.~ ilnd IJnJIJO"ul", in order 10 !he regu· Iillion oj lh e jJres~: logt!lht!r wilh diwr,'e in:;lillll,:{J., oj ln'<,.,onou.,·. and sooitious pamphlels. prol'ing tlle necessity tllercoj. Londo n. La ka tos. Z. (W0 5): A hanghordoz ó-piaci ker€sl€t szerkezete és a ze TI
LeF'ranc, D. (2 008): The Metamorphosis of the Co ntrefa~on in F'nmch Copyr ight Law: Birth. Ex t,msion and Scissiun of a Cuncept A(z) Insp iration. Innovation , or Infringement: Multidisciplinary I'erspeetives on Copyright I'irae}'. Uni\'ersity of Cambridge konferencián elhangzott előadás. Lendvai. Z. (~U08): Szerzői jog az óko rban . l parjog\'édelmi és Szerzői Jogi Stemle . :l (113) (3) Less ig. L. (2001): The FUlure of id~'<" ,: l h ,~ fulc of Illc commons il! ( J Gun· nec1ed world . Random House. New Yo rk. Lessig. L. (~U05 ) : Szabad kullúra. Kiskapu. Budapest. Le ung. T. C, (200fl): Shuuhl the Music Industry Sue Ils Own Customers'! Impaets of I\ lusic I'irae~' and I'o liey Suggestions. University of Minnesota Wor ki ng Paper Levy, S . (1 984): Hacker~: Ilcro~'~' of 1I<{J Gumpuler revulution (1st ed.). Anchor I'ress/ Dou bleday, Ganlen City, N.Y. Liang. L. (~U0 3): I'orous Le galities and Aven u es o f I'artic ipation . A(z) lssue hr ief prepared for Sud~l Science Rese~rch Council Workshop: l n tellectual I'roperty, Markets, and Cultu ral Hows'. Nllw York. konfen mcián el hangzutt előadás_ Li ang, L. (200 5), Beyon d Represe ntation: The Dilf,mmus o f the Pi ruIc. A(z) Contested Commons(fresspassing PuLlics A Conference on Inequ al ities. Contlicts and l ntellectu al Property. New De lhi konferenci án elhangzott előa([~s.

C JPYnghted malenal

Li.~ howit~.

S. j . (1 985): C"p~' ing and Indir cet Apprupri~hil i ty: Pholocopying o f journals. journal of Political Economy, 93 (S). 945-957. Liebowitz. S, J- (:l!l0r.): File Sharing: Creative Destruction or Just Plain Destruction'! Jo urnal of Law & Economics. 49 (l]. hUl. Li tman. 1_ (2001]: DigilM Copyrigh/: Pro/ec/ing fnlllJJec/uaf Pwper/y on 1I,~·[nlt;rne/. Prom cthcu ~ Book.~.

Locke, I. [16119/ 19116): Értekezés a polgári kormányzatról . Gondolat. Budapest. Love, C. (2000 a): Courtney Love does the math. Salon.com, Elérhető az interne te n: h t tp :// www.salon.com / te chno lo gy / fea ture/ 2000/0G/ 14/love/ index.html (2009 _ augusztus l.] Love. C . (2000b), Courtnf!y LoV<) docs the math . (Vol. ). Sal"n 1\·l erl ia Group. Inc. Luther. M. (1525. 2U09): CXXV An Admonition To The Printers In NurnlJCrg_ ln Currie M, A. (szerk_): Theú;tt"r~ utA/ar/in Lu/her (144-145.]. BiblioLife. Luther. ~'I . (1535, 1%2): II commilntory on St. Prwl"s F./Ji.~tle to Ihe G"lllti"I1~ . ZondeTvan. lyle [2UOÜ): P2P File Sharing Software Trends. PC Pitstop Techtal k. Elérhető az in terneten: http://te chtalk.pcpitstop.com!200ö/ U3/ lG/ p2p-file-sharin!,,'·wftware-tremls/ (2010 _ j ~n uur to_l /I.'lackie. E. (2U0 5) : Welcome the Outlaw: Pirates. /I.'laroons. and Cari llllcan Cou ntercultures. Cu ltural Criti'lue (59), 24-62_ Mad den. M. (2009): Th.! Stal,~ "j' Music Onl ine: Ten Years Aller Napsler. Pew Internet & American Life Project. \'\'ashington, D.C. Madison. I. (1991:1/ 171:11:1]: A föderalista. 43. sz. Il föderalista· értekezések uz umHrikui ulkotmtÍnyról. Eu rópa Kiin yvkiadó, Budape~t Maidment. B. (1981): John Ru skin. Geo rge Allen and Americ an Pirated Books. PulJlishing History. 9 Manucl. P. L. (1993): Co!;!;eU" f;ullu!e'- populllr m"úc fmrl techllolugy iri north [Ildia. Univers ity of Chicago Press, Chicago. MarshalL L. (2004]: Th e effects of piracy up on the music ind ustry : a case study of bootlegging_ /l. le, lia Culture & Suciety, 26 (2]. lG3_ Mask us. K. E. (2 000 ]: Lessons from studying the international economics of intellectual property rights. VandfJrhilt Law Review. 53 (6 ), 2219-2239. Mason. M. (2008): The Pirote's Dilemma. Free Press. Maughan. T .. & Smith. R. I. (20UO]: Ifjúsági kultúra és posztford iánus gazdaság. Replika (:{9), 75-91.

C JPYnghted malenal

:l~O

. IROIJALOMIH';\"Zt.t ~'I ~ u i)$.

M. (1954), TI", gift; forms rmJ function.~ of r:xchrmg" in arch",,; societieH, Free press. Glencoe. m. /l.l ay. C , (WOli): The denial of history: Reiflcation. intellectual property rights and the lessons of the past Capital & Class (88). 33-5fi. May. C .. & Sell. S. K. (;WOli): Intel/eetuol property right.~: o eriticol history. Lynne Rienner Publishen;. BouJder. Colo. ~kbriJe. S., & Smith, E. (2006): Musi.; Industry to Ahandon M~s~ Suits The Wall Street Journal. Elérhető az interneten: http://o nline , wsj.com/ article/SUn~9liliU31l1l3(;U~1137.html [~u tO. Január tO.) McCracken. M. L. (1943), Hmuy HiUs, Pirate Publisher: the Signifil:(lI1(;e of lIis Pamphlefs, wi/h a BibJiogmphy. doctoral dissertation. Unh'ersity of Texas. McDougalL p, (2007), If You 're Going To Steal Software. Steal From I)s, )"-1icrosoft Exec InfonnationWeek Elérhető az interneten: http:// wlnl'jnfonnationweek.com/ news/securityjsholl' Article.jhtml·!art ide[0-196000211 (2010. jan u ~r 10.) McLuhan, M. [19(;~j W01): A Gutenberg-gfl/axis: o tipográfiai ember létrejötte. Trewr, Bu.la pest, Md .uhan, /1.1. (19G4): UlIJersttJnJil!g modi,,; tho ox/en.~·úm,\· of milli ([isI ed ,), McGraw- Hill. New York , McMahon, L.. Miller. R.. Eve rson. W. K.. & Barbour, A , G. (19lili): Captain Celluloid vs the film pinltes [I·ideorecording[. Grapel'ine Video, Phoenix. AZ. /l. lc/l.lanis, C. R. (1997-1996)' Intellect ual Property and International Mergers lmd ACl]uisitions. lJni\'ut$ity ol' Cincinnati Law Rev iew. Gli, McRobbie, A. (19119): Second Hand Dresses and the Role of the Rag Market. [n I\'l cRobbie A, (szerk.): Zout Suits /Ind Second Huml Dresses: An An/halogy of Fashion and Music. Macmillan. London. Mc;Vey, S. (1!175): N ineteenth Cen tu ry Ame rica : Puhlishing in 3 Oel'elo ping Country. Annals of the American Acaltemy of PoEtical and Social Science. 4~1. 67-ilO. Menneeke. T. (20U7): In ter view with muslix64. Oeveloper of BackupHOOVO. Slyck.com. Elérhető az interneten: http:// www. slyck.com/ story1390.html (2010. január 10.) Mertnn. R. (2002): Tlir~'"d"lomdm.;/ot /lir~"d"lmi ~truktúrlJ. Osiris. Budapest. Mezei. P. (2004): A szerzői jog története a törvényi szabál~'ozlÍsig (18114: XV L tc,j, Jogelm(;leti Szemle. 3,

f'.'

C JPYnghted malenal

P. (2 0 10): DigitrHi!; .wmpling ':$ frJikwn'. Sz .~ gctli Tudományegyetem Áll am- és Jogtudományi Kar. Szege,!' /I.'l iddleton. R. (1990 ): Studying popular music. Open University Press, Milton Keynes lEng/ami l: Philadelphia. Miege. ti. [191l9): The capitalizalion of culluml production. In ternatio nal G'mera\' New Yor k. Millet. L J. (2 006): Rdudonl copj/oli.~/!;: boohdling und Ih(! <:ul/uru oJ consumplion. Universi ty of Chicago Press Minar. N .. & Hedlund. M. (W Ol): A Netwo rk of Peers: Peer-to-I'eer Models Through the History of the Internet, ln Oram A, [szerk.): I'eer·/o·peer: harnessing the benefits of o dismptive tiIGhnology (Ist ed., xv. 432 p.), O'Reilly, Beijing; SehastopoL CA. Mishne, G .. & GlanCf', N. (2 006 ), Predicting movif' sales from hlogger sentiment , A(z) AAA I 20 06 Spring Symposium on Compu tational Approac hes to Analysing Weblogs (AAA I-CAAW 2006). Stanford University, CaJifornia, USA konferenciakötethen megjelent tanu lmán~·. Mitchell, J. (2009 2009 június 28. ), IRe: Pho: BP[ : I\-'I usic industry 'missetl' Napstf!r), Motion Picture Assoc iation. (2 005): The Cost of Movie I'iracy. LEK Consulting Music Ali}", (2009): Fi lesharing musi<.: amongsl UK leens down by a third. Music AlIy. Lo ndon. Nagy, L. (1 926): Szedjetek s~ét, csillagok' Nyugal, 9. Nair. N. K" Barman, A. K. , & Chattopudhyuy. U. (19 99 ): Study On Copyright Piracy ln India , National Productivity Council, New York Times (2UU7): Verizon Reverses llself on Abortio n Messages, New York Times. Elérhető uz in terneten: ht tp://www.nyt imes, comj2UU7/u9/a/business!2 7cmherizon.html [:WlO. január lU.) New York Times, (January 25. 1890l· Gardiner G. Hubbanl's Opposition to Ih.! Bill Now in Congress, The Ncw York Times, Ninuner, M , II (1982): Copyright Li abili ty fo r Alldio Home Recording: Dispelling the Betamax My th. Virginia Law Review, 61l (Il). 15U5-15:'I4, N I'D Gro u p. (2UU7): Legal Mus ic Down loads Were I,'astest Groll'ing Digital Music C~tegury in 200f). NP D Group. Port W~shinglon. Oberholzcr-Gcf', F.. & Strumpf, K. (2007): T hc fIlIfocI nl' li lc sharing nn n:.~ co rd sales: An empirical analysis. Journal of Political Economy. 115 (1). 1-4~ , Mf!zei.

C JPYnghted malenal

OECD . (2001): Bu ying Powf,r of' 1\'l ult ipruduc\ Reh ilers. Policy Roundtables. OECD. O ECD. [ 200 11): The Econ om ic Im pac t of Counte rfeiting and Plracy. OECD. OECD. (2009 ): Piracy of Digital Con tent. OECD Publishing. Oksanen, V. , & Vü lima k i, M. (20 0 7): T he o ry of De t err~nce and Ind ividual B,)h"vi" r. Can L"wsui ts Co ntrol File Sharing "n the Internet? Review o f Law & Economics. J (J ). 4 . Olson. )1..1. [1997): A kollektív cselekvés lo gi kája. Osiris Kiad ó, Bu{lapest OslJo me. L. (HI98J: How th e Maritime Kogue Bm;ame a Multicu ltu ral Hero. Li ngua franea. 6 (2). Ostrom, E. (1 990 ): Goveming Ihfl GOmmOni;; T/w ti<'o/u lion of ins/ilu/ion.\' for col/ediv.: ut.:l ion. Camhrid g') Uni" Prf!ss. Ostrom, E. (2 000 ): Collective action ami the evo lution of social norms. The Journal of Economic Perspectives. Ostrom. E.. \Valker, J.. & Gardner. Ro (1992J: Conmants with and without aswo rd: Self-soverna nce is possible. 'Ibe American PoEtical Sci~nce Review, 86 (2), 404-4 17. PaW'. \V ., & Carf!y. C. (2009): Adding up th,) music i" du~try tilT 2008 . Eco110mic Insighl . PRS for Music, Londo n. Page, W. , & Garland, K (2006): ln Rainbows , on Torren ts. fo:conomic Insigh!. I\ ICPS-PRS Alliance Pa try. W. F. [2009 ): Morol panics ond Ihe copyright lVars. Oxford UnÍ\'ersity Press, New York. Pattcrson . L R. (1968): Copyright in hi.,t(Jrir;u/ /!f:r.,/!,~din!. Va nd er[,ilt UnÍ\'ersity Press. NashvHle .. Peilz. M., & Waelbroeck. P. (2005): An economist"s guide to digital music. CESifo E ~onomic Studies, 51 (2-3), 359-428. Pe ilz. M.. & Wa elbroec k. 1'. 1200Ga): Piracy of digital prod ucts: A critical review o f the theoretical Jiterature. Information Economics ~n ,l Polity. 18 (4). 449-476. Peitz. M .. & Wae lbroeck, P. (2 00Gb): VVhy th e music ind ustry may gllin fro m free downloading - The ro le of sam pli n g. Internatio nal Journal of Imlustrial Organizatio n, 24 (5 ). 907-913. Peny igey, K.. & Munká~si. P. [2005): T he Economic Contribution of Copyright-Basc<1 [ndustries in Hu ngary. Pérot in-Dumon. A. (2 00 1): The P irate mul thf, Rmpf,ror. In Pcnnell C. R. [szerk.): Bandits ol sea ; o piroles reuder. New York University Press. New York.

C JPYnghted malenal

Pew Internet & Am.!ricun Lit.! & CU mSCON! . (2 004): The RI AA luwsuits uguinst online m usic file shurers uppeur to have hud a devustuting impact Pew Internet & American U fe & oomSeore Phun, 1\1. (2 007): a ink Users !{ecall Ü<Jfum;t Sonb>-Swap Site's Strange. Stringent Hules, Wired. Elérhető az interneten: http://www.wired. com/entertainment,lmusic/news/2007/10/oink (20to. január 10.) Phil ip, K. (2005): Whut is u t<)chnulugical uuth or? Th.) pi mtc fu nction uml intelleetuul property . Postooloniul Studies. 8 (2), 199 - 218 Phlllips , L. (W09): The European roots of Somali piraey. e uobserver. com, Elérhető az interneten: http://euohserver,comN/ 27!l66 (2010, januúrlU.) pi (200R): European Parliament rejeds graduated respo nse . l.a Q umlrature ,]U Ne l. m.;rhetü u~ inlf:rne ten: http://www.la .. uudru ture.net/en/ europeun-parliament-rejeets-gmduuted-response (2009. júliu s 24.) pi (2009 ): Amen{lment 138/46 adopted aga in. Internet is a fundamental right in Europe, l.a Quadratur", du Nel. Elérhetü az interneten: http://ww\\·.laquadrature.net.len/amendment-138-4ü-adopted-again (2009. júliu s 24.) Picanl, R. G. (2004): A notH un et;(mumic lo!;ses due to thdl. in frinw,ment, and pirrrey of protected works. Journal of lvledia Economics, 17 (3). 207-217. Plant. A. (1934 ): 'Ib", Economic Aspects of Copyright in Books. oconomica. 1 (2). 11.\7-195. Plant. M. (1939): The Rng/ish /Jook !fIlrle; on economÍl: hi.~lofy of !he mOK' hig /lIld ~(Jle of booh. G. Allen & Unwin ltd .. Lon,]on,. Png. I. P. L. (20W): COPYRI GHT: A PLEA FOR EMPI RICAL RESEARCH. Review of Economic Research on Copyrigh t Is:mes, 3 (2). 3--13. PolJanl. A W. (HI16): 'I he Regulation Of '[be Book Trade ln The Sixteenth Century. Library. &:J-VI I (25). 18-43. PoHan\. A. \V . (1920 ): Sh{jke.~fJeflrfl's f igh! wi!h !he pim!es (Imi !he pfol .. J"m.,. of !lU) lrun,'ID,:,.,ion of hJ:, t<:xt (2d ,,,L). The Un i\'crsity Press, Cambridge [Eng.j. PollanI. G. (1937): The Ea rly Const itutio n Of 'Ibe Stationers' Company. Lihrary. 54-XVI I I (3), 2:l5-2HO. Posner. K A. (1 99b): The Regu lation of Groups: The Influ ence of Legal ami Nonlegal Sanctions on Cullective Act iun. The University of Ch icagu Law Rev if!w, H3 (J). 133-197. Priest. E. (2 000): The Future of /I.·l us ic and Fihn Piracy in China. Berkeley Technology Law Journal 21 . Qu. S, (2002); Copyright in Ch im! (Jst elLl- foreign La%'uage Press. Beijing.

C JPYnghted malenal

:l~4 • IROIJALOMIH';\"Zt.t

Rahy. R. (2005) : What is resistance? Jo u rna l of Youth Stud i,;s. 8 (2) . 151-171. I?ediker. lvi. Il (:.!004): ViJJains of 011 nations: At/antic pirotes in the golden age. Beaco n PrlJss, Boston. I?edmonrl. D. A. (1 99U): Sherlock Ilolmes among the pirotes: cop}Tight and Gumin Doyle in America 1890-1930 , GrulJnwood Press. New York. Rehn , A. (20 03): Ord e r,~d Misl M!havior - T he Struct u ring o f an Illegal Ende avor, P/I,-IP 1V0rki ng papers, 3. I?hei n gold. H, (WOO): The virtual community: homesteading on the eleetrunic fruntier (I<ev. ed,). MIT Press. Cambridge, Mass. I?ichards. D. [~004): Intelleetual property rights and globol capitalism: the IloiiIimi e1:0nomy of Ihe TR/P:; AgI'ffl'lmflnl. M.K ShuIPl1. Annonk. N,Y, Ricketson, S, (l98ü): 'n Ie Birth of the Deme Unio n, Columbia-VLA Jou mul of Law & Arts. 11. Ringer. B. A, (1967): The Ro le o f thlJ United St~tIJ S in I nternation~l Copyright - Past. Present and Future. Georgetown Law Journal. 56. \050. Ruh, R" & Wald fogcl, ), (2000): Pimt;y on thf, high Cs: Musit; d ownlOutling. sales rlisplacement, a nd SCK:ial welfare in a sample of college students , Journal of Law & Economics, 49 (1 ). :.!9-ö:.!. Rob, R.. & W~ ldfogel. J. (2007): PIRACY ON TH E S ILVER SCREEN . 'nw Journal of Inrlustrial Economics, 55 (3]. 379-395. RoottglJ rs, J. (2009): It's Official : Nu ThrulJ Strikes ln Genndny (UpIlate). P2P Blug. Elérheti; a~ interneten : http:/(www.p2 p-hlog.com/item9üü,html (:.! OO9 július 24 ,) Rose. M. (191111): The Au thor as Proprietor. Do naldso n-V-Uec ket and the GlJnealogy uf MudlJ rn Au thorsh ip. ReprlJslmtations (23). 51415. Rose. M. (1993 ): Authors flIld owners : the inveIltioIl of copJTight. Harvard UnÍ\'lJrsity Press. Cambrirlge, Mass. Rusf'. M. (2002): Copy right and Its Metapho rs. UCLA Law R,)vi,!w. 50 (t), Rose. M , ( ~003) : Nine-ten ths of the law: the En gl ish copyrigh t deba tes and the rhe to ric of the pu blic rlomain , (Conference on the Public Dumain). Law und Contempor~ry Problems. 75 (n). Sadikov. E" Parameswaran. A .. & Venetis. p, (2 0U9): lIlogs as Predictors uf Movie Succe&;. Tl1chnical repo rt , InfuLab. Stanfor
C JPYnghted malenal

Samuels, Fo. (;woo): Th~· lIJu!ilroUJJ Story uf Copyri!;J,/. Thomus Du nne Books. Samuelson, P.. & Wheatland. T. [Forthcoming): Statu tory Damages in Copyright Law: A Remedy in Need of Refo rm. William & Mary Law Review. Sanche~, [. (2008): 750,000 loot jubs'! The dmlg)' d igits lJehiml thu war on pirucy. an; tox;hnicu. Elérh.)tó u~ intmnf,tcn: hnpJ/ar~tox;hnicu .com/ tech-policy/ne\\'s/20U8/1 U/dod~'..(ligiffi.behind·th&\\far-on·piracy.ars

[:!O1 0. január !O.) Samlison. H. (1006): The Herne Cunl'Cntiun and thIJ Unil'IJrsaJ Cupyright Conl'ention: The American E,xperience. Columbia Journal of Law & The AI1s, 89. San,]oval. G. (200g): AT&T first to I<)st RIAA Ulltipiracy plan. enet news. Elérhető az interneten: http:/(news.enel.eom/S301 -1 023_31020379<J-93.html. SaundIJrs. D, (1992): l1uthorship und copyrigh/. Rout llJdge, Lumlon, Schultz, M. F. ( ~O{)(j): Fear and Norms and Rock & I{oll: What Jarnbanrls Can Teach Us al lOut Persuading Peup iu to Olley Copyright Law. BERKELEY T ECHNOLOGY LAW JOURNAL. 21. Schulze. H., & ]"'Iochulski. K. (2009): Internet Study 200S(2009. ipoque. Leipzig. S<.:utchmer. S. (2004 ), ThIJ pulitic~1 e<.:onumy uf intelle<.:tuul property treaties. Journal of Law Economics & Organizatio n, 20 [2]. 415-437. Scott, J. C. (1990): DuminMion onrl Ihfl MIs of re.
C JPYnghted matenal

Sharmu , L, L T.m~t. S. p" & Bl't)wndl. K. O. (2010): Th.! Food InJustry and Self-Regulation: Standards to Promote Success and to Al'oid Public Health Failures, Am J Public Health. 100 (~). l4{}-~46. ~h'mnun, lL & Uently. L, (1!N!1) : The mu king of mor/Hm intHlk'Gluuj propeTty /u\\': the BTÍtish expeTÍence. /7IHJ..19/1 , Cambridge University Press, Cambridge lEngland i: New Yurk. Siwek , S. E. (2006): The True Cost " f Motion Pidun! Pimcy to the US , Economy. /Pl Policy Rcport, Institute for Policy Innol'ation ~miers. J. (lOOO): The Abolition of Copyrigllt: tletter for Artists. 'Ihird World Countries and the Public Domain, Internationijl Comm unicat iun Gazette. (;~ (5). 379-400. Smith, M , D.. & Telang. R. (200(; ). Pirruy OT PfOmolion~ The Im/mc! of Rroodbanll ln/am)/ Penetration on DVD SuM.~. Working Pape r Series. Carnegie Mellon University. School of Infotmation Systems and 1\'lanagement Pittsburgh. PA. ~mith, M. D" & Telang. R. (2008), Compeling \\'ilh Free: ThH lmpad of Movie IJroadcasts on DVD Sale.~ and Internel Pirocy. ''''o rking Paper Series. Carnegie "'1ello n University - H, Jo hn Heinz III Sch"" l "f PuiJlic Policy and Managemen t. Pittshurgh. PA. Solberg. T. (1886): International Copyright in the Congress of the United States, 11137- 111116 American LibfOTy Association PToceedings. Boston. Solberg, T, [1 925): Copyright Law Hefonn. The Vale Law Journal. J5 [1). 4R-75.

Sony. E. (1885): Henry Hills. the Pirate Printe r, Anti'luury. xi. 151-154 , StalJm:m. R. M. (2002): Some Confusing or Loaded ''''o rds and Phrases that are \Vorth Avo id ing. In Gal' I. (sze rk .): fo'Tee SoftwaTe. Free Sur:itlly; 'fhR SH/HcIc<1 E"-'''YI; of RichuTd iH. 8tullmun. GNU Press, Starkey. D, l. (~OOl ): Pirates and /I.-I arkets, ln !'ennell C. K (szerk.t.1Jandits (j/ sen.: a piml
dóu( l~s.

Strahilevitz, L, J. (20U~): Charismatic code. social nonns. and the emergenoo of cooperation un the fileswapping n~twurks. Virginia L.aw Review. 89 (3), 505-595. Sweney, M. (2 UU9): Internet overlakes television to lJecome biggest advertising sector in the U K , The Guardian, Elérhető az in-

C JPYnghted matenal

tf;rneten: http://IV\vw,guardiun.c,,,ukjme,lia!2009/sep/ 30/ intemetbiggest-uk-adl'ertising-sector (l009 . október 1.) Sykes. G. />.1.. & Matza. D. (wol]: Neutralizációs módszerek (A normasértés elmélete). ln J{úcz j, ls~erk.): D,wiunt:iák.. szuvályküVtit(el) ők és vajkeverők: bevezetés n devianciák szocioJ6giájába. Új Mandátum Kiad6, Budapest, SUlnt Ágoston (4\3-426/ 1942): Aurdiu.,· Augu.\"linus pü.,pűknek II pugún· yok ellen lsten I'órosóról irt huszonkét könyve (Vol. IV ). Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiad ó. Pécs, Szerzői Jogi Szakértő Testü let. (2 00fi ): SzJS zT 17/ 200(; A jogelhmes forrásból törté nő másolás kérdése. A Szerzői Jogi Sza kértő "festület sza k véleményei. Bu,lnpesl. S~eT7.';i Jo gi Szu kértü Testül,)t, (2 008): SzJSzT 07/08/1 Szemii műv e k o nline fájlcseréló rendszerek segítségél·el megvalósuló felhaszuálása A Szerzői Jogi Szakértő Testülel szakvéleményei, Uudapest. T~keyum~ , L., Gordon, W. J.. & Tuws(!, R. (2005): Dt-welul'ments in the economics of copyright: research and anal.vsis. Edward Elgar. Chcltenham, UK: Nurtharnpton. MA. Takeyama. L. N, (1994) , The ,"\lcll"aT<) Impli ca tions o l" Unauthori~e,l Reproduction of In tellectua l Property in the P resence of Demand Netwo rk Externalities. Journal of IndusiTinI Economic.~, 42 (2 ). 155-l{l6, ThalIam. s. (2U U8): The 20U8 International Prope rty l{ights Index, Property Rights Alliance. Washington, DC. T he Artist Formally Kno wn As Prince (200 0 ): 4 T he Love ot' 11..l u sic. E lérhető az interneten: http:/ / web ,archive ,org/ web/ 20010öl öO~ U4 05/http://\\'ww.npgo nline ltd.com/freedom/ ne\vs/ 200n07294theloveofmusic.html Thompson. A. (lUU~) : "l'inseltown Follie.~. The New York Mflgazine. El érhető a~ interneten: http;f/ nymag.Gom/nymetru/muvies/Golumns/ho llywo"d/"_8ű77/ (2010, január 10,) Th omson , J. E. (1 9YÖ ): Mercenaries, pirotes. and so~·ereigns : slalebuilding and extroterritorial \'iolence in early modern t:urope. PrinGeton Univ Pr. Thornton. S. (H;oo ): Club cu/tures: Music. media, and subculturo/ capit!>.l. Wesley~n University Press. T;;vi8há~i, A, & Gitár, I. (2007): Nagy Online Zene holt Teszt. Q uaM.hu. Elérhető az interneten: http:// wwwl.qunM.hu/cikk.php?id- 1041 (lO1O. január lO.)

C JPYnghted malenal

Turcs~n.

T. (2008): C~)tt:."CSat1iJ'l)l.Ós, Le tültők \'f;r~'IS hutósúgok. F igyelőN,;t. Elérhető az intemeten: http://wwwJ n.huj hetilap/2oo80205j cserecsatarozasj (2009, szeptember 1,) Turner, fo: {200ú}: /irum (.'uunlerr;ulture to ('yIJtI[(.'ullure : Slewurt LJrund.

the Who/e Earth Netll'urk. and the rise of digital utopianism. University of Chicagu Press, Chicagu_ TufVw, J. (2008): Medio luduy: un inlrodu(;/ion 10 mili;;; /.:O mmuniculion. Tuylor & Francis. U.S. Trade I\e presentative (~ O{)<J) : 20U9 Special :JUl lIeporl. Office of the US Trade l\eprlJsentatinoJ, Wa~hinJ,1un . DC, U1aby, N . (2UU7): FCC Announces Details of Pay% SeUiemeni. l>Iérhető az intlJrneten: http :// www.npr.urg/ templutes/ stor y / stury. phpMoryld- 9521092 (2009 , augusl tu s 9.) Uni/ed Nations Environment Programme (2UU5): Nationa/ rapid cnvironmentol desk assessment - Soma/ia. Un ited Nations Environment Programme. Varian, H. (2U 0 5): Co p ying and Copyright. Journal of Economic PerspeCIÍves t9, 2005 _ Vúlyi, G , (2009]. DlGGiNG IN THf, CRAT6S. DlSTlNCTlVE AND SPATlAL PRACTlCES O F BELONGING 1I\' A TRANSNATlONAL VINYL m:COllD COLLECTlNG SCENlc:. Ph D Thesis in p rogress. to be

su lJmitted for Gohlsmiths CulJlJJ,"-', Uni\-lJrsity uf Lundo n. Lumloll_ \'on Lo hmann. I". [2 01O a): 5U.OUO New Lawsuits Agains t /l.lovie Duwnloudm'S. [)o,eplinkJ; hlug. Elérhető a~ intlJrneten: http://ww\\,. d'f.orgldecpl in ks/ 20 1O/03!SO-OOO·j·new-i-luwsu it.,.aga inst·m,)\'iedownloaders [2010. /I.'láj us 1.] von LohmaIlIl. T,: (201ObJ; Viacom !>-1akes Ils Case AgaiIlst Yeslerday's YuuTube. Deeplinh hlog_ Elérheti; az intlJrnetlJn: http://www.lJff. org/deeplinks/lU1Uj0 3jviaoom-rnakes-it&1;;ase-against-yestema)'s-youtuoo (20 10. Május t_J lI'udbro~>(:k. P. (2007): Évolu/ion du marci,,; du la mu:,-i'lul/ /ln;enro8i.\·Ir{~~ a Fere numérique. Reflels el Perspectives de la vie EcoIlomique [2{)()ö!4 ). 83-9~. Wallis. K, & Malm, K. (t9f14): Big ~'Ounds from smal/ [!ooJlles : Ihe music

iIlduslry ill small coun/ries, Pendragon Press, Nlew} Y(orkJ. NY. lI/illlg, s. (20m): Fmming I,imcy ; glolJillizalion and film di.~lril!Ulion in

gr/:u/a Chinu , Rowmun & Littlcl'iclu. Lanhmn. Md. Wang. S" & Zlm , J. (2003): Mapping I'ilm Piracy in China, Theory, Culture & Society. 20 (4). 97-U5 ,

C JPYnghted malenal

Warncr, J. (1999 ): Jnhmnatjon socjdy o r .;~sh nI!X u s? A stutly o/" thc United States as copyright haven. Journal of the American Society for Information Science. 5U [5). 461 4 7U. Watt R. [200U): (",upyright und I!(;onomi" theory ; friends or foos? E Elgar. Cheltenham. UK : Northampton. MA . USA. ll'eckler, A. (200!)); Eirwm setlles lVith Big Alu .~ic.. lViII GUI off file-shMRrs . }vurt,,,;h.'luffcum. EUirhctó a1. intcrn.)t,m: hu p:/j www.yourtechstuff.comjtech\virej 2U09jUl j eircom-settles-with-Lig-music-lvill-cutoff-filesharers.html (~U09 júliu s 24] lVir'on . P. L . {WOO} : Pirute U/OpiU8; Moorish Corsuirs (7 t:umpeun Ilenegodoes. Au tonomedia. Urooklyn. NY. LViltmmlIl, R. (2004); Viennilse and South GRrmun Pirure.'· ond the German ,\fork/:/. A(z) T he History o j" Boo ks an d J n te ll ectu~ l History, Princeton Uni\·ersity kon ferencián elhangzott előadós .

lI'oodmansee, M . (WtJ4): '1"he Genius and the Copyright : Ilconomic and Leg!!1 COI1(litiol!.~ of the Emergence of Ihe ·lIulhor·. Eighteenth· Century Studies, 17 (4]. 4~544 8. Woo< lmaru;ee, M .. & Jas~i. p. (1994): Thil ConstrudiolI of outhorship ; texlu,,1 " ppropri" lioI< in lulV und lil"ru lur/t. Duke Uni \'ersi ty Press, Durhum.

IVu . '1". (20UJa): Nelwork Neutrality. /Jroadoond Discriminalion. Journal of Telffl:ommunicutions und High TfI(,hnology ÚIW. 2. \Vu, r. (2UUJb): \Vhen Code Isn·1 Law. Virginia Law lleview. 89. Ye, S. (W90). Compultlr ln.~tlc!. Wirerl.4. Yu. G. (2002): PUBLI C AWAR ENF$S OF COPYRIGHT. A(z) European Copyright Revisited, Santiago de Compostela konferencián elhangzott előadás. Yu, p. K. (2003): Th I' Cvpyright Divide. Cort!ow ÚIW Iltlvimv, 25. 331-446 :LentIIer. A . (2U06/ : Measuring Ihe Hffect of file Sharing on lHusic Purchase·'· lourn fll of UlI\' (7 Economics, 49 (I], 63-90. Zil/min, I. (2008) : TI!/) future of Ihe Internet und hm" 10 .~Iof! il. Yale Uni\·ersity Press.. New Have n [Con n.J.

C JPYnghted malenal

NÉVM UTATÓ

A IJ\lull ahi. N . Adulfu. I::luino Adorno. T. W. Szent Ágoston

.il.

lQ.l

2illI. Hl!.. 3w. li.. ~ 3.22. Akcrlof. G. A. :,!!iO, Jlll AkC!>1c r. P. 221. Jil.l Alfu rd . W. 1-'. ru1.ll..lQl AU ain. M . L. 2:15. 2110. J.O.l An ond. B. ~ aw. And erson. C. ~ Ani lorson. N. 174. 221. :1l1l . .JíI.2. Amlrndü, T . .
:ua.

Anmt. R.

~ :ill2.

B 8bnrez~' I\sz!e r

.2!l9.

lJacon. Sir fra ncis ll!!i. I1l1honovit:h. D. 212, 21 7, 221, lll2. Bajomi-Lázá r, 1-'. 132, JDl Bakhtin . M. E.. lll2. Bokos. Y. 1:'5, 3ll.2. Bungeman. E. llL. ll:L.lii.. :!!lk. JlU BorOOu r. A. G. 274, JZll Borhroo k. It 11m, 192, JD.J. BlI.nn all. A. K. 2m. 321 B o me~.

U. 1l.!!.. li.!1..1O.l

Uussumpi urro tili. UC811licu . S. 242. JlJ.J.

J. U. llL.. JW. Bc,;kcnn an, R. ~ JD.J. Beckett !ifi. f!Z.. CI... "lL. llL Bell. T. W. 14.z. Be nde r. T . .ll!!.. JW. Be niger. J. R. 120, 126, 132, JD.J. BenkIer. Y. 175. JD.J. B,mdy. L. ~ J..2ll Benton. L. .ll.. li.. JD.J. llergman .llJ(i llemers-Lee, T. llili..:illi\. Besen. S. M. 135. 229 :illi\. Bettig. R. V. .Il2.. l:m, :illi\. BClls.c~rt. J. S. 242, JIM Bcy. H.. JZ.,. JIM Bhattucharjee. S. z.z.a. lil.. ~ Be<;kcr.

""

Biddle. 1-'. 2m. JIM Birch. Paul :ill Birn. R. .!!..1.!!!h.!l!1. lIM. Black. D. 240. 304, .llZ. Bluk. A. Ml... J!!.. JIM B1omqvi'ól U. 2..lli. 2.l.L.l.J.l. JIM BobroHiZky Jonó Ut.:ma. Ilodó Balázs 153, 223, 2HZ. 2fl8, 2(;9. 282. 286. 287. 211H. 2:9.J.

BoIló t-.·liksu lOD. Bullic r. D. NL. J.lla Boml. R. P. ill!.. fiL lIl!i Bonn)'. Anne :y. Boonnan M.li Borland. J. 244. Jll5. Borsos Á. 2R4, J!l!í. Bo~ton. \-V. 1z.l Bos\\'dl. J. Ml.. lO3. lloubers 8fi

llounie. D. 281. 21l2. J.II!.i

Bourdieu, P. 22R .3.Jlll Bounca u.]l.1. 2R! .3.Jlll Uuwrey. K. i!1.lllii Boyle. J. llL.l.J.fr..lll.. zm), .1l..I!i Boytha G . .zs.. l:!.L 305 3.o!l Bracha. O. 117,:ill!i Bradshaw, T. 21.~ 211l.241i .1illl. Bmml. St"wart 1OO- HIO, 194, lllR, 200 :Wfi , .ua Bre~Tlahan. T. Fo 2fil.J. ll rewer. S. /1,1. 2.zfi.. 3.1ti llreyer. S. 135.:ill!i Broido, A. 212, J.lli. Broml.)y, S. Mb..3illl. Browncll. K. D. lRl,3..2li Urowning. Kubert 122 Brownlee. N. ~ 3.1ti Brynjolfsson. E. ~ ll!!.. :\m,

:illi'

Bur,hanan. I. M . .2lill. Buhr:, E. ill!...IDZ Burstein, D. 1llh 3.íl.2 Bush. George W . .lM lluskirk. E. V. zon, 3.J.Jl. Uylund. A. ::44.:illZ C ameron. A. 189, JD.J. Carcy. C. 122, 2.11. J22. CarrolJ, R. 222, J.QZ Ca~taing. John ilii CentIali. D. ~ III Chace ll.5. Chamden I I Changuyon Bfi Chm1ier. R. 104. J.QZ Chattopa. lhyay, U. 2m, J.21 Chtlllappa. I\. K. 1.15 .3ll1. Chen. 1'. C. .z.á2. Chen. Y. C. 2.á2. Cheyelte. F. L. .:ill,..J.UZ Ch iou , J. S. 252 257.30.Z Cho.lowieGki, Daniel BO. Chomsky. Noarn lL..3llZ

Cicero. Marcus Tu llius 15. J.QZ Claft}" K. 212 .llfi Clark. A. J. ll!!....12..i..l.2i!.. 3O.Z Cla.xton. William .5.J. Clay. Henry .12.4 CIcment M. 217 JD.J. Coase. R. H.. 241 2(;0,.1illl. Coh.!n, Limla R. 2fiO. Cohen, Stanley 159 2M... 3illl. Cohen. W. 2;\ II,.IDIi Coll)Crt ill!.. 21l!.. ~ .IDIi Collins 11. Collopy, D. 212, 217, 221. .3.Il2. Condon;et. M. D . tol. 10 2 100, 107, lOR, 109, .1illl.

Comlry. L l.5L. 3.ll.B. Coombe. K J. ~."iM Cooper. M . N . :ift.. 3illI. Cooper. Thomas .5.:i Cramer !ll.. 97. 9lI. Cringdy, R. X. 19C,. lilii. Cromwell, Oli\'er fili CnlÍre. S. ~:il2. Curien. N . ;Q1..:11I.H. Cseng mester 1Q,.:ill Csepeli Gyilrgy .:Hh:11l.H. Csigó, P. 2R2 2R]. 299, .1illl. D agiral. po. 242,.308. d'Aleml)C!1, Jean le Rond .106. Danaher. B. 2i!.L:11I.H. Dannis. Jack .ll!2. Damton. R. 85-00. lB,. l!Z, llih J!l9. d'Astous, A. 24C".308. Dauph ill, F. 242 .308. Du\"uudi. S. 21.~, 2 11l, 24C" lO9. Duy. Jo hn illi.. !ib lill Day. Richard áll... lill de llosiis. Andrea M Defoe, Dan iel ;!lh 3ű. zh 72. 7G. 101 102,.lilll

Dcjean. S. 2.B 254, .lilll Ddacroix. Eugime 3!l.

C JPYnghted malenal

Dennin).:. D. E. 198,3llil Desc;nrte", Ren G 100 Dessewffy T. 211.. 3íl9. Detoumes illi de Worde. Wynkyn sli Dhllnasobhon, S. 24ü, Jílli Dic.kens, Charles 124, l25. Di, .3llil. Emesto UI.~ ZH,,llfi L Erlséhet angol királynő !li'. fil Esguerra, K 182 111l Evenden. E. 5ll. g JJ.ll Evcrson, W. K. 274.32Q EX'lucm
Falou U;o~, M. 212, .llfi Faludi G. 2lh IElO..~OO ,llfi ~'anning, Shawn 2!.!1...w!1. 2111 I'aulkner, George !ll Feather, J. ~ TI!,,;na Feb"rc, I.. P. V. ~ lill.. M.,3lll F<~<Jcr, J. 1\.1. 276 III

Fddm~n, Y. 247, 24E1 III Fell, Juhn 2fi hoJlten. E. i!!...lll I'icsor 1\1. Z. ~ 3.ll Fields 122 FindahL o. 21G. 3lliL Fisher, \N . 2ü1 .lll Fisk, C. ln III FÍ\"Cash, K. 145 III Flower, Francis li2 I'ormanek, C. 285 1ll Foucault, M . B." ~ n3, III Fox, William 2.ZJ. Frank. Humphrcy lill Frccman, P. 2fi2 ~'re y, ll, S. 152 .ML:lll ~'riedman

2lill

G ain. Il .llil.1ll Gaines. Jane M . 274, ll2. Gllithcr, C. 244 ll2. Galctovi<;, A. 135, 3.Dl. Galih,j, (~ aliku lilii Gana, K L, 5L 12L. 11f!..ll2. Gardner, K !ill..:u2. Garland, E. ~:n, ~39. :u2. Garrigan tili Gayer, A. 231, Jl2 Gdman, La u ren 299. Gensollen. M. Mb Jl2 Gianopulos, James Z2H Giesler, M. 245, 2G2, ll2. Gilhert. William S. 125, uti Gimnl, Greg 32. GitM J. 221l. 32z Gi"un , /.".!. 2U, Jl2 Glass, K S. 2ill!. 312 Gneezy, U. 247, 312 GOllnkar 2n Golllstein, P. 13G, 299 ll2. GOOlle, S. 202. Jl2 Gopal, R. D. n.~ 229, 242. 304 Jl2 Gurdon, W. J. }:iS 271l 312,32Z

C JPYnghted malenal

Gossc !ill.. s:1 Gnuld, S. J. 2:-1'1 III Gűzsy K. ll&. III Grasset IlLi Grassmuck. V. .!fi. III Grecn zlill Grccnfdd. iC T. 207. III Gu. B. Il5. III Guihnult. L M. 15;1,.illi.. l t:!. J.l!i Guichanl !!.li Gupta. P. ll. ~ III Gutenoorg. Johunne1l :ill.. l12, :115, l2!l

Guynn. J. li!.. III Gy,mgc A. 153. 154 ..lOU. lO;;. lU György 1'. .2lZ. György Péter lI!:lL. JJ.lU. H ehn. !{, :.!J.itl. Halticsy Péter lIO!}, 2\1'1. Jl.J.5. Halli"7. P61!)r Jilll Hamp Gli]K,r ~ nun\:u m III H ~nn. L.I:i. H.2.. III Harvey, /'0.-1. llZ... III Hazlett lli!l HelKt R. ill!.. JH Hfl]x]igc. D. 1l. 2Gl . i l l H ~"
1\1.

ill.l2.l

Helherger. N. .illi...2..lfi.. 1li.. llS. HelJer-Ruawn, D. l!1. JH Hemphill :.:fill Henn. I:L G. l :m. i l l VII . Henrik. angol király a9 VII I. Henrik. IIngol király sil. Hennan. A. ;ML. 2G.l. l.l:I. He!rnondhalgh, D. ll. llL. I:U

"'-

Hess. C. ~JH Hesse. Carla !.Ili.lli!..

""

Hcuhuch lill HiU. AJlthony JlO.

)(I:!,

107-10(1.

Hills, Henry z!1. 4\. {).1-f.9. 320,.J2fi Himancn. P. 193 194, 203, i l l li inton .1,1. Hobshawm. Eric .::!!t..:.ll!..J.bl Hodkinson. P. 2..H. Z!ill..l1A Hood. Rohin 3U. iI.l Horan~',

R. D . 89. JOZ

Hurthcimcr, tI.-I. 149, lOl. How, John fili HU/mg. T . W. S . .ru.!. ~

~

30i . ll5.

Hu hhartl 129. III Hu gcnholl7.. p, B. 154. 314. 3l!i Hu gh,~s, J. .2.3.. 118. 256, 21l1, ll.L. .ll.~,

3.11.

Hu go. Victor .1ll. Hu veneers. S. l1!i.:us. Huygen. A. 2.lli. l1!1. 2.J.L 2M. 21m J.l5. Huygcns. Chri...tiuan lllfi Hu , y , J, 22..8. Hw ang. .I:i. Ml'!..3ílft

J akab. L -. angol király fil James, G . .2:l2. Janssen 2lli Jnszi. P. 00. 315,.J29. Juyasu riya, M . 181. 3l!i Je nkins. li. ll.. 219 , 21ll. llS. Joll5. Steve .l.!!l Johns. A. 2!l... 63-ti6. lL. llL.!:!1!. ~ lliL 2z. 193 . .J.l.5. Joh nson. Charles .l1i. Johnoon, J. W. 30.34.:m...l.l!1. 119, Il5, 305, 31.~, J.lll. Juwitt. E. 32.. J.lfi Jozefowicz. J. J. lZ!1.l1li Judgc, C. B. .5ti,. 59. ti 2 . .:illi KnQiuk 7.oltán 2llil Kahan. D. M. 2l& J.lfi

:lH ' /,ftvMUTi\TÓ

Kampdmun, 11.·1. M. 127 .3.lll Kunzlcr, M. 155 285, 11fi Kurugunis, Joseph 2!l9. Karagiannis. T. IU.. .3.lll Kaser. D. .5.Jl...lM.. 3.lli Kaye. L. 241. J.L1 Keenan. John !h 2f> 2 J.lú. Kelényi Attilil 2.9:9. Kelley. J. 1\1. 27f> :illi Kelly. Ke\'in 17!l, ZU:\ 2.2!:!. ::57, 3lli

Kelty. C. M. 1YŰ 1!l7, J.1l.i Kennedy, J. 2fil ,.lll Kepler. Johannes lilii Khun, B. Z. H... 120 , 1l.L. 122, 1.15, 31Ji

Kibby, M. ;a;;., :lll. Kim. G .

1zft.. 3J.l.

King, B. ::07. ::10 :lll. King, S. P. 135. 229 J.lZ. Kingslcy- Hugh.!,>< A. 25f>, .llZ Kinkaid N. Kinkor. K. J. JI..:lll. Kirby. S. N. ll.5.. nl!.. :J.Jl4. Kitúnge r, D. 159. :lll. Kn opper. S . 244, lll. KorsÚs, M . 2fi9, 300, Jíl.5. Krishniln. R. 242, .llZ Krisztus 99. Kuchera. ll. ~ ;UZ Kurkela. V. 150 ;UZ Ku rte nbach, E. ::0 9, lll. Kwnng, T . C. H. 258, J.llI. L ajos, XIV. -, franc ia király .!ll!, Bll La katos Z~)ltán 2fiA, 270 , 280, 2AA, :lIJO :1Il5 118.

Lambot. lan I I Lammy. D. 21ll, J.ll Lampe, R. 135, 229 .llZ Lamlcrer llih.!l9. Lan.les, W. M . b'h B5 J.1B. Larkin, B. pO , 150 27f> 3.l8.

Lea. j . J.!!.. J.l8. Lee. H. 252 25l. Lee. /1. 1. K. o. 258. Leenheer. J. nft.:il:i LeFranc. D . 2l1. .1lJi Lendvai Z . 1z., ~ J..lll. Lertwar:hara. K. 229, 24 2. Jlli1. Leb.,
L'Estrange fi5.118. Leung. T . C. 211. l1Ji Levy, S. 193 194 J.lll. Liang, Lawren a ) Th ~ 45. 130 148, 150, 299 11ft Lieoowitz. S. J. 135 155, 2.l!!.. 21.2..

21lL ll!! Limonard, S . ;mL :il:i Linksvayer, Mike 2!l9. Litan , R. F.. 2illl Litmun. j . 2fiO, 2fil ~11, .1lll. LO<.;ke , Jo hn I!1. E!.. m.. 100, ..lffi1

1!u.. 1!!1. ll!! Love, Courtney .tll.. 111. Ill!.. 321. Loyrl. Ludovic 5.5. Luther Márton ~ 99- JO l . .1lll. M aas , \'Iliny 32 l\1uckie. p.. J.!!...1lll. Ma. lioon. J. .li!!.. .ll9. /l. lagyar Gábor ;mu l\1ahajan. V. US, 2n 312 .Jll M ai(bnent. B. 120, .1lll. MaJm. K. 144 150, 245 J2B. l\1unuel, P. L. 130 150, .1lll. L Mári u, ungul kir.:ilyn Ó ~ 5fi. l\1aróy Ákus 199. l\1arsrlen. j. It 22Y, 242 J.lliL l\1arshalL L. 135 148, 189 ll!! Martin. H..j. ~.!!!1.!!'h 310. :114 J.ill l\1askus, K. E. 1.15 J.19. l\1wson. M . ~ .1lll. Mátay Móni ka J.!!.. 31lB.

C JPYnghted malenal

NoonrrATÓ . :.135

1'.l3tza. D. 250, ~ 255 259, l2I Muughun , T. 2flfl. ll9. t\'l uuS!S, M. .li!1.. 2l.!1.. J.2ll l\'I~y, C. 1:lli Mcbride. S. llL. 320 McCarthy. John .l!l2 McCrackcn. 1\,1. L. !ili. J.2ll Md>ougllll, P. .Dl.. 255. l.2ll Mcl.uh an. Morshall IAQ. J.2I1 t\ h:l\l ahon. L J.2I1 MeMonis. C. It .l.31.. J2ll Mc RolJlJie, A. ~!it; , az.u )I.'l cVc~'. S. 120, 123, J..ZJl ,,"'I"noTt!. M. 248, Jllii MenneGke. T. l!2!1. J..ZJl Merton. R- 2!l1. l21I Mester Dóra Djnmilu .:wu Mezei P. .99. [email protected]!1. l2l. Middieton, R. 11.. J.il Mi!,!:!c. B. 133, lZ.l

.a

)I.'l ilJar N ,,"'lillur, L J. 235-2:lIl. 2.a. :120, l2l. Milton. John Z!1!iZ..l!H..lill.:ul Minor. N. 1zl. lZ.l Minsk~'. Man 'in .llI.2. Mitchell. J. 208, J2.l Mi)'amoto, Ryuji J.3. Mochuls ki, K. 175. )7fl. .óU.&.zH.,

:= Montcsquieu. Ch arlos--l.oui s lilii Montgomery. A. 24 2, ll.Z. Montpetit. D. 2441, J1l!1 Moroau. F. 231, J.!lII. Muchl. Otto .s: t\lull",r, E. z12.. Jl2.

N ~dlcr. J.

21z. H!1. .:w.

Nagy L. 25. ~ ~ 1111. 1:14. IH!. 299 321 , J2Z Na ir. N. K. 276. 3.2l Nakam ura. ShintQro .ll. 135. 150.

llL.lllil Nesson, Charles II 2zll

Nimmer. M. B. 154, 321 NoU 2.fiI. O herllOlllJT·Gee. F. ps l2l. Oh. J. 1:1.. l!1. III Oksancn, V. zll!. 32.2. OI9On. M. ~ J2.2 Orwell. c.oorgc 182 Osburnc. L .E.. 32.2. 0~1er\'ald. Ff{,~lcric

Samud

!ill..

!:!!!.. ~!LZ Ostrom , K 2..5...!ill.lli.. 32.2. P ac"l.kó llii

Page, W. 231. 239. 3"" S:wnl Plil opostol 99. 100 Pano.:kouo.:kc .lllZ Parte r, Scun 2Q!i Putry. IV . t·. .1[4. lM!.

~ .12.2 Pattcr!lOn. L It ~ Jili. !il.. !il!....u.. i l l III Pei na do. M. 216, JlliL Pcitl~ M. 135.;nR 230, 233, l22. Púrotin·Dumon. A. 1fr.1!.. l22. Peters .lll. !'fochlc r .t!I.l. Phan, M. 240. J.U Philip, K, !!l.. J.1Q... an Phillip.~ . L. ll.. .32.1 Pieart!. R. G. ]35 . .32.1 Pigncu r. Y. .u& J.Oll Pinet wi Plont. A. llá.. III Pl ont. M. 123 . .32.3.

I'lomtc ux /:Ifi Plu!orkhosz á5.

Pohlmonn. M.

24.~,

2fl2 .3.12.

Pol o. B. 25t1 3.ll

1'01101'1.1. A. W. 56-51!, III Poort. /. 216. :l15. Pope. Ale.xaoller 00. III Posnllr. R. A ~ 135, 247, 31A, III

f\!1'enelli 2.il Prckopc:.s:ik Z. 21l9 •.~OO, 3lJ!i Prelingcr, Mugan l!l9. Prelingcr, Rick :.ill!} Price. Monroo 299 Priest E. 14:1, 145, 276. J.2J. PriestJey lllfi

Qu. s.

H!1. III

2113 ~ I. . lar), .J!I. Redikef. M . lJ. ;m. 1.5.. ;lli.l.2.!1 Re
S aU,ü L.(Í~;t,ló 29!l F. 1lili. l.2.!1 Samplincr. D. 130 Jlli ~ahnon,

Swnuelson, 1'. 245, .l2!i Smu::hw.. ). 255, .l2!i Sam1crs. G. l . 135, III Sandison. U. .llfr. J2.í

Na~'

Sántlor, mukcdón király 2z. G. l!il. J2.í

Sonrlo\'~I, ~urtin

l.{J!l

Soonders. D. & J.2.5. Scheele .lO:Ii Schmalensee 2lil Schuh7" 1>..\, F. 257. J25. Schol~.c::, U. 175. 17li. ll. 2\4 . .32.5 Sootchmer, S. PH 325. Soon. J. C. ~ ll1.. J2.í ~eeger. A. .Lll. J.2.5. Sel!:. U. 2m, JI.Ii Seu, S. K. .llH SfJn Coou 51 Shokcspcarc. William Z!1 121 ~hang. R. A. ~ ~ J2.í shork~' ~homla,

nl. ~ 325. L l . 1!Il. l2fi.

Shovell 2lll Shennan. B. zi. i l l \ Hl 244 .l2Jl Shi\'undu, S. l,;lli. J.Ol. Shy. O. llL..ll2. Sieyes abbé l!!Z. .llIU Sinunons. ~amuel !lZ. Simoneta. Jean á:l Si\\'eK, S. E. 277. l2!i Smi'lJ'S, J. 2!iIl Smith, A, I~m .l!I2. Smith. Mo D. .Hl.. U& ID.. 2ti.. ~ 2!\/j

1.!U..:!l!Z. 1l.!!!. ;nz. .:ill!.

320, .l2Jl

SoIherg. T. lit;. 119. 125, J2li Solly. E. !}!!.!ill..l2fi SouS;). John Pha ip l!ill ~pcars. Brilnf.1. lb. ~ 195- 197. l2fi Statkey. D. J. .2l!. 138, lZfi StCIair. W. ~ J2Il Slrdhile\~tz., L J. HU. l2fi Slnnnpf. K. 135.:ill

z..

Su llivan , Arthur 125 . .12fi S\\' cn~y, /1..1. 2R~, 32li ~ykes. G. l\1. 2fill.. 2.!il. 255 259

=

~zakadát

Ist'lán 1.99. Szalai A. ZU9. Jilli

T alcia; Ádám

.!lll

T~keyama,

L. .1l5. Tokcyama, L. N. PS 2.12. Tam. K. ;mz. Jll Taylor 12. Te lang. R. H1.. 2:lli. -'lliL. J!H.. :iO~.

a

J2li 1,;nenhaum, Jod .'!J, 2M.

Ter\!!, S. P. lRl, 32li ThaUam lOU Th omas. Jamrnie 2M. 'Ib ompson, A. 12!! Thomson. J. E. I!h Re JlZ T hornton, S. 2f,(j J22 T idmo r l2.2 Tomiuk. M. A. 24/1.3illl Tonson 1!l

Torvalds :m:i Tóth Péter Benjámin 299. Towse, R. 135. JlZ T ii'lishá1.i A. 22f>, J22 TI\~,'cris, Pd~r

!ifi

Turcsún T. 200 32fi Turner. F. l!ffi.. ll:19- 192. 1lH. J2H. Tumw,

J.

133. J2li

U luby. N. 24 1 a2li Urban,

J.

2Gl III

Vaughan, To ny 2ll'il V~n Cung 5ll Vernon. Richard 58 Voltaire. Fram;;oi!l-Marie \!z. !ill" lllt;, 300 von Lohmann. F. lü11, J2li

W aclbroock. p: 135 229, 230,23323fi 254, 2111 301 30f>, 322 32fi WaldcgrQ,·c. Rohert L 52 Waldfogel. J. 135 2.~n, 2m...lM \'Valker, J. !ill..:ill. Wallis. R. H:1..lli12.lli.. ~ MH. a2li "\'alsingham. Sir Francis 59. Wang. S. ÜR, 140, 1-12, 2711 32fi Ward, Roger L l!Z.

(ill

VI'amer, J. 12. lll:!.. 2!!l:!.. J29. Watt, R. US :J29. Webster. Noah 117.1Jll Wedder. A. lill, J29. Wh'Jatllmd, T. 2-15, 32..l Whcatol1 11z Whittington SIl \-Villman, H. 2l!1.:J.J1,1 Wilson. P. L. 1!, J29. Wilhnann, R. ~ ~ J29. Wolfe. John L 57-HO WOnllman.o;(,~!, M . j!h J29. I-\'ood. W. A. 2.,11 112 \"\'ozniak, ~te'le 1!ll Wu, T. 177, 1711, l4:J. 250, J29.

Ye. S.

III Yu. Geoffrey

~ ~

14:1, J29.

Usunier. J.-C. 229 Jilll.

V alimiikL

M. 2l!1.:ill. Vályi. G. 234- 23!l, 299, l2Ii

'lan Geffen. S. 154.;na van Rijs. Jamb 32 Varga Olin ie! 299.

Z cckhij user. R. J. 2lli. 3ill Zentner. A. ~.129. Zhu. J. 27f), J2l1 Zittrain. J. 171 J29.

Variun :Hf" 2fi1

C JPYnghted malenal

A SO ROZAT TOVÁB BI KÖTETE I Bernard Girard: A m enedzsm ent forradalm a: A Google-modell (20 10. 248 o .. 3 500 FI)

,. . . . . . . . . . .II1II BtIINARC QIAARC

modell

___-"""""___-.J L

Stanfo rdl>ól jiillck. mesterségük címere matema tiku s, info rmatik us. Sergey llrin és Lan)' Page pe rsze Kaliforn iában maradt. és céget alap ított egy algoritmusra. Az algoritmust Larryról Page Ranknek nevezték el (ós ~Z internett,,, oldala k mngját jelenti). II c(,gct PGdig Googk-nuk, ami egy jó nagy szám IlIJve, azé, arnIllyben az 1 utón 100 nulla áll. Hogy nemcsak il nagy mennyiségű adatban való keresést oldoltól meg ható konyan. hogy innovatív mego ldásaiknak még mi magyar egyszerű intcrnetcz,jk is folyamato" has~ o m:IVC1.Ói vagyu nk, az rend he n van , de a pénzkeresés is nagy Jóptékhen si kerü lt nekik. Am erről inkább pletyklik. mintsem korrekt elemzések szólnak.

A Go ogle ,'
kommentátor és szake l őadó , !'rancia nyelvterületen ő \'égezte az első kiterjedt vizsgálatot az internetről. Ebbéli m inőségében elemzi 20UU óta II Go ogle-t mint vállalatot.

C JPYnghted matenal

Nic holas A. C hristakis - James H. Fowler: Kapcsola/uk hálójában Mire képesek a közösségi hálóza/uk. és h01U' alah/ják b'orsunka/? (2010. 384 O., 3900 Ft) A Kapcsulato k húló júban fenekestül felforgatj a az eddigi elk épzeléseinket a közös.,m." , """0' . _" ,."" ségekről és kapcsolatokról. Új paradigmát állít fel a társarlahni hálózatok ideáinkat. érzelmeinket. egészségünket. ~zokásainkat é~ puliti k~i no:z.!teinkd 1,,~t;)lyá,;ol <Í
A magyar kiadás az Editio n 2.0 sorozat unk újabb kísé rlete, melyben a könyv küré építeMl;; "ll'uwi húlúzat inspirú lói n,-,ws mugyur szukcmbere k. vngyis u~ Ő m"gjcgy~és~i k alapján hívj uk m'!g u~ olvasóknt a könyv témáinak továbbgum luhisára: Hőge/ György [e EU Hu siness School) Csermely Pé/er (Semmelweis Egyetem) Lovrics László (B udapesti Corvin us Egyetem)

C :lI)Ynghted malenal

E

d

i

t

i

O

n

2.0

A szerzői jogi lobbi szerint az inlerneles kalózok elöször térd re kényszerítették a lemezipart, és most a film- és il kőnyviparra vá r hasonló sors. Az interneles kalóz' kodás elharapódzasa szerintük helyrehozhatatlan karokat okoz a kultúra szöveleben, alkotók, közvetítők tömegeit teszi tönkre, és em iatt il kultúra egésze szegényedik el. Mindez azonban távolról sem új jelenség: il szellemi javak ~a l ólai egyidősek il könyv' nyomtatássaL Az elmúli évszázadokban számtalan alkalommal törl ki háború a !wlturális javak különböző piacain a Jisztességes kiadók" és az "elvetemült ka lózok" között. így utólag visszatekintve ezekre a küzdelmekre. feltűnő makacssággal ismétl ődik néhány motívum. A kalózok megjelenése minden egyes alkalommal valamiféle piaci rendellenességre veze t hető vissza. A kalózok azokat a piaci réseket töltik ki, ahol magasak az árak. rosszul megválasztottak a formátumok, a piaci kartellek meg' merevednek, vagy a cenzúra elnyomását kell kijátszani. Apiaci szereplők újra és újra a joga l)(otóktól várják a kalóz)(odás problémájának a megoldását. de hiába. Atörténe' ti példák alapján kiderül. e próbálkozások rendre sikertelenek. Akkor mégis mitől várható a mai, internetes kalózprobléma megOldása? Egyá ltalán. ez-e az a probléma. amit meg kell oldanunk? Vagy netán a kalózkodás általánossá válása csupán tünete egy, a hazai, kelet-európai, nyugati kulturális piacokat egyaránt sújtó általános vá lságnak? Ha a kalózkodás nem a betegség, hanem csupán a kul' turális piacok betegségének tünete, akkor mi az igazi prObléma? Jobban megértjük a kérdést. ha az elmúlt fél évezred kulturális piacain lezajlott háborúk történetét. a szerzői jogi rezsim fejlődésének menetét a kalózok szemszögéből ismerjük meg. Ezúltal legális módon. Bodó Balázs közgazdász. médiakutató. a Budapesti Műszaki és GaZdaságtUdományi Egyetem adjunktusa. A Stanford Egyetem jogi karán működő Center for Internet and Society Fellow-ja, a magya r Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja. Kutatási területe az internet kulturális iparágakra gyakorolt hatása, ezen belül az informális keretek közölt mú ködő médiagazdaságok önszabályozó mechanizmusai.

3900 Ft

TYPOHK

A SZERZOl JOG KALÓZAI

Recommend Documents