Zichy Antónia Általános Iskola és tagintézményei PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Zichy Antónia Általános Iskola és tagintézményei

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PROGRAMJA 201 2013.

Zichy Antónia Általános Iskola Pedagógiai Programja

2/98. oldal

1. Tartalom 1.

TARTALOM.............................................................................................................2

2.

AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI RENDSZERE ......................................................5

2.1.

Az intézmény társadalmi környezete................................................................................................ 5

2.1.1.

Kapcsolatok ............................................................................................................................... 5

3.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA .................................6

3.1.

Tevékenységünk alapelvei.................................................................................................................. 6

3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4. 3.1.5. 3.2.

Gyermekközpontúság ............................................................................................................... 6 Igényesség és tolerancia............................................................................................................ 6 Nyitottság; a partneri elvárásoknak való megfelelés ............................................................. 6 Sokoldalú fejlesztő tevékenység ............................................................................................... 6 Az intézmény és közösségei demokratikus működése............................................................ 7

Célok, eszközök................................................................................................................................... 7

3.2.1. 3.2.2. 3.2.3.

Legfontosabb céljaink............................................................................................................... 7 Iskolai eszközök......................................................................................................................... 7 Eljárások.................................................................................................................................... 8

4.

NEVELÉSI PROGRAM..........................................................................................8

4.1.

Iskolai nevelés pedagógiai alapelvei.................................................................................................. 8

4.1.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................ 8 4.1.2. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .......................................................................... 10 4.1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ...................................................................... 12 4.1.4. A pedagógusok és az osztályfőnök helyi intézményi feladatai ............................................ 14 4.1.4.1. A pedagógus feladatai.......................................................................................................... 14 4.1.4.2. Az osztályfőnök feladatai..................................................................................................... 14 4.1.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............ 15 4.1.6. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység.............................................. 20 4.1.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.................................................... 21 4.1.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program............................... 23 4.1.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................ 26 4.1.9.1. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................ 28 4.1.9.2. A sajátos nevelésű igényű tanulók nevelése, oktatása (SNI ) .............................................. 29 4.1.10. A tanuló részvételi jogai gyakorlásának rendje ................................................................... 30 4.1.11. Partneri kapcsolattartás formái ............................................................................................ 31 4.1.12. A tanuló felvételének és átvételének helyi szabályai ............................................................ 32 4.1.13. Kompetencia alapú oktatás – TÁMOP 3.1.4. ....................................................................... 33 4.1.13.1. A kompetencia alapú oktatás iskolai lehetőségeinek cél és eszközrendszere. ................... 33 4.1.13.2. A Támop 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek................................... 35 4.1.13.3. A kompetenciafejlesztés fókuszai:..................................................................................... 36 4.1.13.4. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: ....................................................................................................................... 37 4.1.13.5. IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek ......................................................... 38 4.1.14. Fogyasztóvédelmi program .................................................................................................... 39

Zichy Antónia Általános Iskola Pedagógiai Programja 4.1.15. 4.1.16.

3/98. oldal

Környezeti nevelési program ................................................................................................. 42 Közlekedésre nevelés .............................................................................................................. 49

5.

A NEVELÉSI PROGRAM SAJÁTOSSÁGAI ....................................................51

5.1.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása................ 51

5.2.

Iskolák helyi tantervei...................................................................................................................... 52

5.2.1. A Zichy Antónia Általános Iskola HELYI TANTERVE..................................................... 52 5.2.1.1. Tantárgyak és óraszámok rendszere..................................................................................... 52 5.2.1.2. A választott kerettantervek megnevezése ............................................................................ 54 5.2.1.3. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .. 55 5.2.1.4. Mindennapos testnevelés ..................................................................................................... 56 5.2.1.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai....................... 56 5.2.1.6. A tanulók teljesítményértékelésének alapelvei .................................................................... 57 5.2.1.7. A magatartás és szorgalom értékelése.................................................................................. 57 5.2.1.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .......................................... 60 5.2.1.9. Az első-második évfolyamon a szöveges minősítés formái és tartalma .............................. 60 5.2.1.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei................................... 61 5.2.1.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje ...................................... 61 5.2.1.12. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.............................................................................................................. 61 5.2.1.13. Kompetenciaalapú oktatás- fenntartási kötelezettségünk, projektoktatás .......................... 63 5.2.2. Csényei Tagiskola HELYI TANTERVE............................................................................... 66 5.2.2.1. Tantárgyak és óraszámok rendszere..................................................................................... 66 5.2.2.2. A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................ 66 5.2.2.3. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .. 67 5.2.2.4. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai....................... 68 5.2.2.5. Az iskolai beszámoltatás formái .......................................................................................... 68 5.2.2.6. A szöveges értékelés módja az 1-2. évfolyamon ................................................................. 69 5.2.2.7. A tanulók jutalmazása.......................................................................................................... 70 5.2.2.8. Az otthoni /napközis és tanulószobai/ felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.............................................................................................................. 72 5.2.2.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .......................................... 72 5.2.3. A Pecöli Tagiskola HELYI TANTERVE.............................................................................. 73 5.2.3.1. Tantárgyak és óraszámok rendszere..................................................................................... 73 5.2.3.2. A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................ 75 5.2.3.3. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .. 76 5.2.3.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................................ 76 5.2.3.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái........... 77 5.2.3.6. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................................... 80 5.2.3.7. A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai........................................................ 80 5.2.4. Sótonyi Tagiskola HELYI TANTERVE ............................................................................... 82 5.2.4.1. Tantárgyak és óraszámok rendszere..................................................................................... 82 5.2.4.2. Az óraterv indoklása ............................................................................................................ 86 5.2.4.3. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .. 87 5.2.4.4. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai....................... 87 5.2.4.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, értékelése........................................ 88 5.2.4.6. A tanuló jutalmazása, magatartásának és szorgalmának értékelése .................................... 90 5.2.4.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .......................................... 92 5.2.4.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................................... 92 5.2.4.9. Az iskolai beszámoltatások formái, korlátai, szerepe, súlya ................................................ 92 5.2.4.10. Otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.............................................................................................................. 93 5.2.4.11. A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységrendszer................................... 93

6.

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ..............................................................96

Zichy Antónia Általános Iskola Pedagógiai Programja 7.

4/98. oldal

VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK:...........96


5/98. oldal

Mottó: "A gyerek nem az életnek tanul, hanem él" (Claparade)

2. Az intézmény nevelési rendszere A Zichy Antónia Általános Iskola és tagintézményei, a Csényei Tagiskola, a Pecöli Tagiskola és a Sótonyi Tagiskola olyan nevelési, oktatási intézmény, mely arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa az érintett települések lakossága, a közoktatáshoz kapcsolódó alkotmányos jogainak érvényesítéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket. A pedagógiai programunk célja pedig az, hogy mindazokat az alapelveket, célokat, feladatokat, amelyek a fenti elvárásokat megvalósítják rendszerbe foglalja, a tervezett eljárásokat egyértelművé, ellenőrizhetővé tegye. A program szerkezete is az egység megteremtését célozza. Az 3. fejezet tartalmazza mindazokat a részeket, amelyek valamennyi intézményre vonatkoznak, amelyek az együttműködést, a humán és anyagi eszközök koordinált felhasználását biztosítják. Az egyes részegységek (tagintézmények) – a csak rájuk vonatkozó – terveit külön fejezetek taglalják.

2.1. Az intézmény társadalmi környezete A Zichy Antónia Általános Iskola és tagintézményei székhelye Ikervár megközelítőleg 1800 lélekszámú Vas megyei település a Rába folyó völgyében. Az intézményt alkotó mikrotérség települései között már korábban is kialakult szerves kapcsolat. Minden település a sárvári járáshoz tartozott, majd 1996-tól a sárvári kistérséghez. A mikrotérségen belül is több kisebb egység alakult ki: így például Bejcgyertyános, Nyőgér, Sótony alkotja a Hegyhátat. Élő, szerves kapcsolat alakult ki Kenéz, Megyehíd és Pecöl. valamint Ikervár és Csénye között. Minden intézmény hosszú távú programját valamilyen igény kielégítésére készíti. Meg kíván felelni bizonyos elvárásoknak, célrendszerét és tevékenységét ehhez kell, hogy alakítsa. Ezért fontos, hogy számba vegyük, mit vár el egy ilyen típusú intézménytől az azt használók tábora. Az intézmény munkáját, programkínálatát, napi tevékenységét úgy kell meghatározni, hogy kielégítse a térség változó összetételű iskolahasználóinak igényeit. 2.1.1. Kapcsolatok Az eredményes együttműködés alapja az intézményen belüli kapcsolatok rendszere, amelynek területei: − az intézményvezető és a tagintézményvezetők (beleértve a gazdasági csoportot is) napi kapcsolata, amelyet az igazgató irányít és szervez, − az azonos területen dolgozó, de más tagintézményhez tartozó munkatársak együttműködését elősegítő kapcsolat, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztosítja, de a közreműködőktől önállóságot vár el. A tankerülettel való kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói irányítás érvényesüljön az intézményben, valamint a mindennapi munka során felmerülő problémák szakszerű megoldásra kerüljenek. Fontosak az intézménytől a tankerület felé eljutó információ is, amely az intézményhez kapcsolódó tevékenységek széles spektrumát juttatja el a fenntartóhoz. A kölcsönös előnyök és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a településeken és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó


6/98. oldal

kapcsolatában. Az intézmény érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos működtetésében, amely egyrészről elősegíti az intézményi célkitűzések megvalósítását, másrészről, ha saját eszközeivel tartalmi vagy technikai segítséget tud nyújtani az adott szervezet ill. a település vagy annak kisebb-nagyobb csoportjait érintő feladatainak megoldásához. Az együttműködés tartalmi és formai jegyei szerződésbe is foglalhatók, akár az egész vagy valamelyik tagintézmény az egyik közreműködő.

3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 3.1. Tevékenységünk alapelvei 3.1.1. Gyermekközpontúság Ez alatt, a minden tevékenységünket végső soron meghatározó alapelv alatt azt értjük, hogy iskolánkban a gyermekek mindenek fölött álló érdekeit kell figyelembe vennünk. Kiemelten a gyermeknek joga van: − a színvonalas neveléshez-oktatáshoz, − a differenciális neveléshez-oktatáshoz való joguk, − minden kérdésben a méltányos ügyintézéshez, − ahhoz, hogy ne az életre készítsük őket az iskolában, hanem hagyjuk megélni a gyermekkorukat. 3.1.2. Igényesség és tolerancia Ez alatt az alapelv alatt azt értjük, hogy elvárható valamennyi közalkalmazottunktól az igényességre való törekvés a munkájában és a személyes viselkedésében is, miközben mások megítélésében toleráns, a kollegái tevékenységében és személyiségében az értékeket kereső partner. Ugyanerre az elvárásra neveljük a tanítványainkat is. Az igényesség és a tolerancia dinamikus egyensúlya olyan intézményi légkört alapoz meg, amelyben jó élni, érdemes dolgozni és tanulni; amelyben az önfegyelem és az oldottság együtt van jelen. 3.1.3. Nyitottság; a partneri elvárásoknak való megfelelés Intézményünk szervezeti struktúráját úgy alakítjuk, hogy abban az együttműködő, horizontális elemek legyenek túlsúlyban és ne a vertikális, hierarchikus viszonyok. Külső kapcsolatait pedig a maximális nyitottság jellemezze, elsősorban a meghatározó közegben, partnerei tekintetében (gyerekek, szülők, települési mikrokörnyezet, önkormányzat, fenntartó). Ebbe az elvárásba tartozik, hogy partneri elégedettséget és igényeket időről-időre mérjük, hogy maximálisan törekszünk az azoknak való megfelelésre. Partnereinkkel való kapcsolatainkat a folyamatosság, a rendszerszerűség, az egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet jegyében fejlesztjük. Szervezeti struktúránkból adódóan az intézményegység és tagintézményei szerteágazó kapcsolatot ápolunak. 3.1.4. Sokoldalú fejlesztő tevékenység Intézményünk nyitott szervezet, tevékenységünket a folyamatosan változó viszonyokhoz igazítottuk. Az igazán innovatív, minőségi iskola azonban nem egyszerűen csak reagálni akar


7/98. oldal

a fejlesztő tevékenységgel a külső igényekre, hanem belső, autonóm fejlesztő munkájával segíti felismerni az iskolahasználókkal a valós érdekeiket. Azt kell megcéloznunk, hogy ennek az alapelvnek a szellemében ilyen iskolává váljunk. A sokoldalú fejlesztésnek az egész szervezetre (az intézményre) ki kell terjednie. Minden egyes növendékünk személyiségét úgy kell formálnunk, hogy az a lehető legoptimálisabban fejlődjön. 3.1.5. Az intézmény és közösségei demokratikus működése Ez az alapelv feltételezi, hogy az iskola adottságainak, céljainak és feladatainak megfelelően alakítsuk ki belső szervezetünket, a tevékenységünk tervezése, végrehajtása, ellenőrzése és értékelése "társadalmasított" legyen; azaz abban - szabályozott módon - vegyen részt minden érdekelt, érintett közösség és egyén. A jogok és kötelességek egyensúlya jellemezze intézményünket. Különös figyelmet kell fordítanunk a diákközösségek, a DÖK működési feltételeinek biztosítására, a működés motiválására, segítésére, hiszen a gyermekek most és itt tanulják meg a közéleti magatartás szabályait és technikáit; nagyrészt most és itt dől el, hogy gyermekeink öntudatos, aktív, alakító felnőtt polgárai lesznek-e majd hazánknak.

3.2. Célok, eszközök 3.2.1. Legfontosabb céljaink Alapvető célunk, hogy életigenlő, boldog, felkészült, sikeres felnőttekké váló gyermekeket, fiatalokat neveljünk. Legyenek a tanulóink - életkoruknak megfelelően - felelősen gondolkodó, önállóan cselekvő, a közösségi követelményekhez igazodó, életvidám, kiegyensúlyozott gyerekek, becsüljék a tudást, szeressék a felfedező, személyiséggyarapító tanulást. Biztosítsunk olyan körülményeket és feltételeket gyermekeinknek és dolgozóinknak egyaránt, amelyek közt jól érzik magukat, ahol a tanulás az élet, a világ megismerésének örömét adja, ahol a nevelő-oktató munka igazi kihívás, hivatás, ahol a szülők, a fenntartó együttműködő, hozzáértő partner programunk megvalósításában. 3.2.2. Iskolai eszközök Szakkönyvek, szakirodalom biztosítása és tanulmányozása. Tanulók differenciált foglalkoztatásához fejlesztő taneszközök, játékok biztosítása. Méréshez: fejlődésdiagnosztikai vizsgálatok elvégzése A pedagógiai céljaink elérését és feladataink megvalósítását a közösen kialakított belső intézményi értékrend figyelembe vételével és a hozzá igazodó eszközökkel és eljárásokkal kívánjuk megvalósítani, tiszteletben tartva a pedagógus szabadságát. Iskolánk nevelői a hagyományos pedagógusi közvetlen és közvetett nevelési eljárásokon kívül, az új módszerek (projekt módszer, kooperatív tanulási módszer, Internet adta lehetőségek) segítségével igyekeznek érdekesebbé tenni a tudás megszerzését és a személyiség formálását


8/98. oldal

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó,beidegző módszerek

- Követelés. - Gyakoroltatás. - Következetesség. - Segítségadás - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

- Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - Vita

3.2.3. Eljárások Nevelőtestület felkészítéséhez: előadások, továbbképzések, tréningek, tanfolyamok szervezése, ankétok tartása. Tanulók differenciált foglalkoztatásához: felzárkóztatás, korrepetálás, logopédus, fejlesztő pedagógus segítségének igénybevétele. Mérések elvégzése tanulók kognitív, mentális és fizikai állapotának feltárásához. Szülőkkel való kapcsolattartás módja: rendszeres fogadóórák, szülői értekezletek

4. Nevelési program 4.1. Iskolai nevelés pedagógiai alapelvei 4.1.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók életkor-pszichológiai jellemzése


9/98. oldal

A 6-8 évesek jellemzői: Ez az első alakváltozás kora. Fő tevékenységi forma a célszerűséget, következetességet és akarati erőfeszítéseket igénylő tanulás. Ebben a tevékenységben fejlődnek, és fejleszthetők a tanulók értelmi képességei, személyiségvonásai. A 8-10 éves kor jellemzői: A környezet tárgyi vonatkozású átélése, naiv realizmus, objektív érdeklődés, analizáló magatartás és szubjektív ítéletalkotás. A kisiskolások értelmi szintjére a konkrét értelmi műveletek dominanciája jellemző. A tudat és a magatartás megfelel egymásnak. A 11-12 éves korra kialakulnak a gondolkodás absztrakt kategóriái, létrejön az elvont térfogalom, a történelmi időszemlélet. Szélesednek a gyermek társas társadalmi tapasztalatai, Ez a csoportalakítás időszaka. Az e korban tapasztalható feszültség a kamaszkor előhírnöke. Nő az önállóság igénye, megindul a szülőkről, felnőttekről történő érzelmi leválás. A 13-14 éves serdülők személyiségfejlődése két alapprobléma köré csoportosul, a biológiai érés és felnőtté válás, valamint a társadalomba való beilleszkedés problémáihoz. Jellemzője e korosztálynak a formális műveletek kialakulása, a fogalmi gondolkodás, erősödő kritikusság. Az érdeklődés differenciálódik, majd kialakul állandó iránya. A serdülők gondolkodását az érzelmi motivációs tényezők jelentősen befolyásolják. Jővőképüket a fantázia és a realitás együtt jellemzi. A képzés szakaszai Az iskolák képzési szakaszainak tervezésekor a tanulók életkori sajátosságait, valamint a helyi hagyományokat vettük figyelembe. A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai a 8. § (1) értelmében a következők: − Az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető szakasz. − A harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakasz. − Az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz. − A hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig fejlesztő szakasz. Az első szakaszban nagyon erős kötödés alakul ki a tanulók és tanítójuk között, így arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb személyi változás történjen. A tanulókkal kettőnél több nevelő lehetőleg ne foglalkozzon egy osztályban. Fő feladat a helyes szokások kialakítása, és a tanuláshoz, valamint a megváltozott életmódhoz történő alkalmazkodás. A második szakaszban fontos, hogy a gyermek az értelmes összefüggésekre épülő tanulás módszereivel találkozzon. A 7-8. évfolyam fő nevelési feladata az önismeret alakítása, önelemzés-önnevelés helyes irányítása, az akaraterő fejlesztése. A gyarapodó elméleti ismereteiket szinkronba kell hozni magatartásukkal, tevékenységükkel. Személyiségfejlesztés A tanulók személyiségfejlesztése az iskolába lépéskor megkezdődik. Az 1-4. évfolyamon minden tanítási órának része az önismeret, kritikai és önkritikai érzék fejlesztése. Az önismereti, kommunikációs és drámajáték foglalkozások, a komplex művészeti nevelés szintén fontos szerepet játszanak a személyiség fejlesztésében. A tanulók személyiségének fejlesztésére számos más iskolai területen is van lehetőség: a hetesi és ügyeletesi feladatok ellátása, a sportrendezvények (edzések, versenyek) a tanulmányi versenyek, művészeti bemutatók, a tanulmányi kirándulások, táborozások, megemlékezések, lakóhelyi és iskolai ünnepségek, színház, és bábszínházlátogatások.


10/98. oldal

A személyiségfejlesztés területei és feladataink A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári, EU-s polgári nevelése. Feladat: az alapvető állampolgári és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A növendékek alkalmassá tétele az Európai Unióban való tájékozódásra, élésre, és érvényesülésre. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése. Feladat: a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Ezen területek alapját a hatékony pedagógus – szülő közötti kapcsolat biztosítja az intézmény partnerközpontú szemléletének folyamatos bevezetésével. 4.1.2. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Bevezetés Intézményünk pedagógiai programjának minden fejezete – jellegétől függően – foglalkozik az egészségnevelési feladatokkal. Ennek a gyakorlatnak megfelelően az az álláspontunk, hogy bár az egészségnevelés speciális és markáns jegyekkel rendelkező szakterület, eredményessége csakis a tanítási-tanulási folyamatba való szerves beágyazódása alapján lehetséges. Ezért jelen pedagógiai programkiegészítésünkben csak azokkal az elvekkel, célokkal és teendőkkel foglalkozunk, amelyek a pedagógiai program egyéb részeiben nem szerepelnek.


11/98. oldal

Felfogásunk az egészségről Az egészség nem egyenlő a betegség nélküli állapottal. Az egészség olyan testi-lelki állapot, a mely a tanuló kiegyensúlyozott életvitelét, boldogságát és boldogulását biztosítja. Felfogásunk az egészségnevelésről Az egészségnevelésben a szervezett közoktatásnak meghatározó szerepe van. Ezek közt kiemelendő: a korszerű egészségfogalom elsajátíttatása a tanulókban, pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakítása, az iskola környezeti adottságainak alakítása az egészséges, biztonságos tevékenység folytatása érdekében, a betegségek megelőzésén túl megtanítani a növendékeket az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet tiszteletére, a pedagógusi életvitel mintaszerepének biztosítása. Feladataink az egészségnevelés során Valamennyi tantárgy tanításában-tanulásában biztosítani kell az egészségnevelési célok érvényesítésének lehetőségeit. Közvetlenebbül és direktebbül a biológia, az osztályfőnöki, a természettudományi tárgyakban, közvetettebb módon az ún. humán tárgyakban, amelyek tanítása során inkább a feladat emocionális megerősítését kell célul kitűznünk. A tantárgyi tanmenetekben szerepeljen a témából és a követelményekből nem erőltetetten következő egészségnevelési lehetőségek rögzítése. Az iskolaépületet és berendezéseit folyamatosan olyan állapotban kell tartani, hogy azok ne jelentsenek közvetlen (emberi beavatkozástól független) veszélyforrást. Minden tanév elején, illetve veszélyes tevékenység megkezdésekor oktatást kell tartani a tanulóknak, amelyet dokumentálni kell. A fokozottabb veszélyhelyzetet előidézhető tantárgyak (testnevelés, fizika, kémia, technika) tanítási feltételeire kiemelten gondolnunk kell. Az osztályfőnöki órákon évente 10 alkalommal egészségnevelési témát kell – a helyi tanterv szerint – feldolgozni. Biztosítani kell a jogszabályokban előírt tanulói szűrővizsgálatok feltételeit. Az egészségnevelésben kiemelt szerepet kell szánnunk: − a szenvedélybetegségek megelőzésére, terjedésének meggátolására, − a szexuális életre nevelésnek, − a családi életre nevelésnek, − általában a megelőzésnek − és az együttműködő partnerekkel (ÁNTSZ, Vöröskereszt, iskola-egészségügyi szolgálat) való folyamatos, konstruktív kapcsolatnak és munkamegosztásnak. A mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program: − heti 5 kötelező testnevelési óra, − választható foglalkozások keretében atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, úszás, valamint szabadidős sportfoglalkozások − sportkör működtetése, − tömegsport-órák A tanulók fizikai állapotát, edzettségének fokát évente testnevelés óráin Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című kiadvány alapján mérjük; azt nyilvántartjuk. Egészségnevelésünk módszereit meghatározó alapelvek


12/98. oldal

− Az életkornak és a tanuló státusának való megfelelés. − Pozitív ösztönzés, élményszerűség. − Mintanyújtás. A konkrét módszerek: − önismereti tréning, − előadások, − viták, beszélgetések, − vetélkedők, versenyek, − bemutatók, − szakkör, − túra, természetjárás, − rendszeres testmozgási alkalmak. Az egészségnevelési tevékenység ellenőrzése, értékelése Alapvető szempont, hogy az egészségnevelést (is) az iskola egész nevelési rendszerének részeként kell kezelnünk és így értékelnünk. A szakmai munkaközösségek vezetői az éves tanmenetek véleményezésekor érvényesítsék a nevelési terület szempontjait. Az iskolavezetés a dokumentumellenőrzések során ellenőrizzék, hogy megtörtént-e a tanulók éves, illetve szükség szerinti balesetvédelmi oktatása. A munkavédelmi szemléket a jogszabályok szerint, illetve az iskola szabályzatának megfelelően pontosan és körültekintően meg kell tartani. Ha a helyzet úgy kívánja, az iskolavezetés rendeljen el e területre szóló célellenőrzést. Értékelés: Az osztályfőnöki munka értékelésekor legyen meghatározó szempont az egészségnevelés területén végzett munka. Az egyes tanévi munka értékeléskor szerepeljen az egészséges munkavégzés feltételrendszerének állapota és az egészségnevelés terén végzett tevékenység. Legalább négyévente nevelési értekezleten értékeljük az egészségnevelés helyzetét. 4.1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói közösség fejlesztése terén A megfelelően fejlett tanulóközösség az iskolai tevékenység eredményességének alapfeltétele, egyszersmind az egyes tanuló személyiségfejlődésének is garanciája. A tanulói közösségfejlesztés fontos feladata az egyes tanulókkal megismertetni a közösségi magatartás szabályait, kialakítani bennük a közösségben élés és érvényesülés képességét. A tanulói közösségek fejlesztésében követendő alapelveink: − − − − − − −

a fokozatosság, az életkori sajátosságok figyelembe vétele a következetesség a közösségi érdek és az egyéni autonómia egyensúlya ideológiamentesség a szülőkkel való szoros együttműködés a példamutatás a tevékenykedtetés, gyakoroltatás


13/98. oldal

− nyitottság más, tágabb közösségek felé A pedagógusok feladatai a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatásával, betartásával; a közösségi fejlesztéssel kapcsolatban a) Az osztályfőnök kiemelt feladata : − olyan közösségi tevékenység megismertetése, gyakoroltatása, amely az adott közösség, az otthon, a lakóhely, a haza megbecsüléséhez és gazdagításához – gazdagodásához vezet, − az osztályközösség tagjait nyitottá, toleránssá, alkalmazkodóvá alakítani egymás és más kultúrák, szokások, életmódok iránt, − a felmerülő problémák személyiségközpontú, empatikus megoldására való nevelés, − az osztályközösség tevékenységének tudatos tervezése, folyamatos szervezése, − a tanulói közösségi aktivitás motiválása. b) A tanórai közösségfejlesztési tevékenységek − elősegíteni a tanulók integrálódását az osztályba, − megismertetni velük a közösségi magatartás szabályait, − az iskolai munka- és értékrend elsajátíttatása, − a kooperatív tanulásszervezés, a differenciális fejlesztés, − a tantárgy jellegéből adódó közösségformáló lehetőségek kihasználása. c, A diákönkormányzatot segítő tanár tevékenysége A DÖK-öt segítő tanár közvetítő szerepet tölt be a DÖK és az iskolavezetés, illetve a tantestület között. Segít a DÖK programjainak tervezésében, szervezésében, azok feltételeinek (anyagi-szervezeti-személyi) megteremtésében. A tanulói kezdeményezésekre és öntevékenységre alapozva ösztönöz az iskolai rendfenntartásba, ügyeleti munkába, különféle osztályközi versenymozgalmakba (pl.: tisztasági, tanulmányi) való bekapcsolódásra. Segítséget nyújt az osztálytanítóknak (osztályfőnököknek) az osztály-diákbizottsági munka támogatásához. Iskolavezetőségi tagként közvetíti a diákközösségek véleményét és igényeit. A tanulói érdekvédelem terén hatékony segítséget, támogatást nyújt gyermekeinknek. A pedagógusközösségek fejlesztése Iskolák pedagógusi közösségei: − Nevelőtestületek − Szakmai munkaközösségek − Egy osztályban tanítók közösségei A közösségi élet jelentősebb eseményei a nevelőtestület értekezletei, a rendszeres (havi) munkamegbeszélések, egyeztetések. A szakmai munkaközösségek munkatervük szerint dolgoznak. Az egy osztályban tanítók közösségének munkáját igény szerint az osztályfőnök koordinálja. A pedagógusközösség fejlesztésének feladatai: Szakmai (pedagógiai és pszichológiai) és jogi tájékozottság, felkészültség aktualizálása, bővítése nevelési értekezleteken, egyéb szakmai megbeszéléseken, a témában jártas külső szakemberek bevonásával. A pedagógusok közérzetének javítását szolgálja a kultúrált iskolai környezet, a tanítást segítő feltételrendszer eszköztárának bővítése. Ennek érdekében a tanári szoba, az irodák folyamatos korszerűsítését célul tűzzük ki.


14/98. oldal

A nevelőtestület tagjainak kínáljuk továbbképzésekkel annak a lehetőségét, hogy munkájuk eredményesebbé váljon, mentális állapotuk pozitív irányba változzon. Az intézményvezetés úgy generálja (pl.: ellenőrző-értékelő tevékenységével az iskolai légkört, hogy a pedagógusok közt a szolidaritás, az egymás munkájának az elismerése, az együttműködésre való hajlandóság, a segítségnyújtás elve uralkodjék. A kötött munkahelyi programokon túl kiemelt szerepet szánunk a pedagógus kirándulásoknak, egyéb kötetlen együttléteknek (pedagógusnap, farsang, karácsonyi újévköszöntő, névnapi köszöntők, színházlátogatások, kiállítások, ünnepélyek). A menedzsment gondoskodik arról, hogy az intézményről a szűkebb és tágabb környezetben annak tényleges eredményeit tükröző kép alakuljon ki. 4.1.4. A pedagógusok és az osztályfőnök helyi intézményi feladatai 4.1.4.1. A pedagógus feladatai Kidolgozza az általa tanított tantárgyra az éves tematikus tanmenetét. Felelős a rábízott gyerekek tanulmányi és erkölcsi fejlődéséért, jogait és kötelességeit a Köznevelési Törvény és végrehajtási rendeletei tartalmazzák, de kötelező rá nézve az intézmény pedagógiai programja és belső szabályzatai. Nevelő-oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek, és taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Tantárgyában kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat az iskola lehetőségeinek kihasználásával hozzásegíti tehetségük kibontakozásához (helyi szakkör, tanulmányi versenyre való felkészítés) Gondoskodik a szaktárgyakhoz tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről és öntevékeny részt vállal a szemléltető eszköz-állomány fejlesztésében. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott – szaktárgyával kapcsolatos szabadidős programok , versenyek megszervezésében szerepet vállal. Tantárgya tanítása mellett kötelessége a tanulók személyiségének a fejlesztése, a pedagógiai programban rögzített iskolai értékrend képviselete. Közreműködik az intézményegységei és tagintézményei kulturális- és sport rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában. Kapcsolatot tart a szülőkkel, tájékozatja őket a tanulók előmeneteléről. Felelős a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért. Kapcsolatot tart kollégáival, tagintézmények, társintézmények, továbbképző intézmények munkatársaival. 4.1.4.2. Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma az osztályfőnöki tanmenet. Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. Nevelőtestületi értekezleten elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását.


15/98. oldal

Havonta az osztállyal együtt értékeli a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát. Segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatását. Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait oly módon, hogy így megismertesse tanítványaival a kultúrált szórakozás és művelődés változatos formáit, kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét. Segíti az iskola, az osztály diákönkormányzatának munkáját. Biztosítja az osztályterem rendjét. Kapcsolatot tart az osztály szülői szervezetével, szülői értekezletet, fogadóórát tart. Megismerteti a szülőkkel az iskola pedagógiai programját, házirendjét. Osztályfőnöki megbízatása első évében – legkésőbb a tanév végéig – a tanulókat otthonukban meglátogatja, majd szükség szerint végez családlátogatásokat – szülők előzetes értesítésével és beleegyezésével. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett, a sajátos nevelési igényű tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, gondoskodik számukra szociális és tanulmányi segítség nyújtásáról. Megszervezi az osztálykirándulást. Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztratív teendőket. Aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Munkájáról félévenként beszámol az iskolavezetőség által kiadott szempontok alapján. 4.1.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési problémák az iskolák tanulóinak csak kisebb hányadát érintik. Ez abból adódik, hogy a hozzánk jövő gyermekek és fiatalok túlnyomó többségének nyugodt, kiegyensúlyozott a családi háttere. A magatartási, beilleszkedési zavarok nagyrészt ugyanis a családi feltételek hiányosságaiból, zavaraiból táplálkoznak. Ezek nagyobbrészt a család valamely hiányaiból (pl. szociális helyzet, csonkacsalád, helytelen nevelési eljárások), fakadó okok, amelyek a tanulókból szorongást vagy éppen a kisebbség-, illetve hiányérzetet leplező agresszivitást válhatnak ki. Ennek a problémának a kezelése kettős. Egyrészről: az iskola (osztályfőnöki, gyerek és ifjúságvédelmi felelősi jelzésre) a saját lehetőségeit mozgósítja az igazi okok enyhítésére (pl.: tapintatos szociális támogatás, a szülők nevelése), másrészről átgondolt és gyermekre, egyénre szabott nevelési eljárásokkal a tapasztalt magatartási rendellenességek megszüntetésére törekszik. A nevelőmunkában a beilleszkedési, magatartási problémák kezelésében a meggyőzés, a gyakoroltatás, a jó példa felmutatása, a sikerrel kecsegtető feladatállítás legyen a központban. Fegyelmező intézkedésre csak a legvégső esetben kerüljön sor, akkor is nagyon körültekintően és a fokozatosság betartásával. A beilleszkedési, magatartási problémák okainak feltárásában és azok megszüntetésére való törekvésünkben együttműködésre hívjuk és kérjük a gyermek- és családsegítő szolgálatokat. A súlyos beilleszkedési, magatartási rendellenesség, nehézség esetében meggyőzzük a tanulót és/vagy a szülőt nevelési tanácsadó igénybe vételére, szükség esetén gyermekideggondozó segítségét, szakvéleményét igényeljük. Vannak olyan, az egész adott korosztályra leselkedő veszélyek, amelyek ellen következetesen föl kell vennünk a harcot. Ezek: a szenvedélybetegség kialakulásának


16/98. oldal

veszélye: a dohányzás, az alkohol, a drog fogyasztása; antihumunánus eszmék: fajgyűlölet, antiszemitizmus, bandaszellem. Az egész korosztályt veszélyeztető tényezők elleni küzdelemben is a megelőzés, a meggyőzés és a példamutatás legyenek a fő eszközeink. Az adott veszélyek elhárításában igen nagy a kortárscsoportok szerepe, ezért e célból fokozottan támaszkodjunk az egészséges diákközösségekre és a diákönkormányzatokra. A magatartási problémák kezelésében soha ne tévesszük szem elől, hogy az nem a tanuló ellen irányul, hanem a helytelen viselkedés és szokás megszüntetésére szolgál. Ezt az érintetteknek is érezniük kell. Konkrét feladataink és eljárásaink: A probléma felismerése és hiteles feltárása érdekében szoros kapcsolat kialakítása és esetmegbeszélések szervezése: − az iskola és az óvoda között (a leendő elsősök esetében), − iskolánk és más általános iskolák között a bejáró alsós és felsős tanulók esetében, − az osztályfőnök és a szülők között, − az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős között, − az iskola és a Nevelési Tanácsadó, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat között. Az esetmegbeszéléseken túli, leggyakoribb eljárásaink: − családlátogatások, amelyek lehetőséget biztosítanak a gyerek szociokultúrális hátterének megismerésére, − a fogadóórákon a szülő és a pedagógus megbeszéli a gyermekkel kapcsolatos nehézségeket, teendőket, − az osztályfőnöki órákon az osztályfőnök elemzi a közösséggel a magatartási problémákat (a nehézségekkel küzdő tanuló hatása az osztályközösségekre, illetve a közösség befolyása az egyénre), − konfliktus kezelésére, a belőle adódó feszültségek feloldására együttműködési játékokat és gyakorlatokat alkalmazunk, − továbbképzéseket és belső tapasztalatcserét szervezünk pedagógusok számára (segítő beszélgetések, feszültségek, feszültségoldó technikák, konfliktuskezelési gyakorlatok), ezeken kiemelt figyelmet fordítunk a kiskamaszkor és kamaszkor sajátos problémáira, − a diákok és pedagógusok mentálhigiénés programokon vesznek részt, − a napközi otthon lehetőségeit kihasználjuk egyéni problémák feltárására és az ezzel kapcsolatos segítő beszélgetésekre, − szükség esetén a problémás tanulót megfelelő szakemberhez irányítjuk


17/98. oldal

BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG : Részfolyamat (tevékenység)

Felelősségek D V

E

Alkalmazott módszerek

Sikerkritérium, Határidő keletkezett eredmény

1. A probléma észlelése

Of. Szakt.

Megfigyelés

2. Információcsere a gyerekkel kapcsolatba kerülők között 3. Felmérés végzése, okfeltárás

Of.

Megbeszélés

Felszínre kerülnek a gyermek problémái

Of, tanár, tanító, napközis Of.

Beszélgetés, megfigyelés, figyelemvizsgálat Beszélgetés, tájékoztatás

Reálisak a feltárt Szept.30. tények, pontos képet kapunk a gyermekről Hasonló álláspont Szept.30. alakul ki a ped. És a szülő között

5. Jellemzés készítése a gyermekről és a szülői kérelem közös eljuttatása a Nevelési Tanácsadóba

Of. Szülő

Jellemzés Kapcsolatfelvétel a Nev. Tanácsadóval

6. A Nev. Tanácsadó vizsgálata, javaslata

Nev.tan.

Írásban adott jellemzés, szakvélemény

A jellemzés a Nev. Okt. első hete Tanácsadóba kerül, a gyermek problémájának megoldása úton van A Nev. Tanácsadó útmutatása alapján a ped. tevékenység folytatódhat A tanuló megfelelő pedagógiai ellátása

4. Konzultáció a szülőkkel

7. A javaslat alapján igazgatói döntés Alternatívák: A./ Egyéni foglalkozások,

Megfontolás a tények alapján és döntés

Szept.

Hibaforrás

A probléma nem derül ki Más-más szemlélet

A gyerek ellenállása

Nem jut közös nevezőre a pedagógus és a szülő, vagy a szülő lzárkózik a probléma elől. A Nevelési Tanácsadó távolabbi időpontot tud a fogadásra biztosítani

A szülő nem fogadja el a döntést


egyéni fejlesztési terv alapján B./ Felmentés bizonyos tárgyak tanulása alól C./ Magántanulói jogviszony engedélyezése D./ Felmentés kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól – osztályozó vizsgát tesz a tanuló E./ Egyéb 8. A magántanulók részére osztályozó vizsga megszerzése Az első évfolyamok esetén: Részfolyamat (tevékenység)

Ig.h. Of. Szaktanár

Felelősségek D V

1. Az első osztályok fejlettségének és szociális hátterének felmérése

o.f.

2. A felmérés tapasztalatai alapján a kiszűrt tanulók Nev.Tanácsadóba való irányítása. Jellemzés elkészítése. A szülői kérelemmel együtt a jellemzés eljuttatása 3/1. A Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján az igazgató dönt: A./ Mentesíti a tanulót az

O.f. Szülő

Of.

18/98. oldal

Vizsgáztatás

A tanuló a következő évfolyamba léphet a sikeres vizsga után

Alklalmazott módszerek E

Nem felel meg a tanuló az osztályozó vizsgán.

Sikerkritérium, Határidő keletkezett eredmény

Hibaforrás

Ig.igh. Megbeszélés Megfigyelés Felmérés Védőnői, orvosi vizsgálat Eredmények összegzése Jellemzés készítése Kapcsolatfelvétel a Nev. Tanácsadóval

Feljegyzések Szept. Hiányosak az A segítségre szorulók adatok kiszűrése, a megfelelő teendők elindítása A ped. jellemzés és a Október 3. Várakozási idő szülői kérelem a Nev. hete Tanácsadóba kerül

Ig. Ig.h.

A megfelelő pedagógiai folyamat beindul

Megfontolás, döntés

Október vége

A szülő visszautasít-ja a döntést. A gyermekre


értékelés-minősítés alól - A gyermek együtt van az osztálytársaival és játékos formában készül fel a követelmények teljesítésére B./ Egyéni adottságokhoz igazodó továbbhaladást engedélyez egy tárgyból több tárgyból Egyéni fejlesztési ütem készítése Az első félévet követő hónapig az igazgató átváltoztathatja egyéni továbbhaladásra Ig.

19/98. oldal

Szoktatás, fokozatos terhelés, játék, beszélgetés

Döntés

Of.

Ig. Ig.h.

Ütemterv készítése: egyes évfolyamok végére teljesítendő követelmények meghatározása

nem megfelelően hat.

A gyermek felszabadult, elfogadja a helyzetet

A döntés jótékony hatása érződik a gyermek fejlődésében, motíválja őt

II. félév, február vége

Elkészül az ütemterv

Márc.1.

A gyermek nem tud vagy nem akar beilleszkedni, részt venni a folyamatban Elbizakodottság, visszaesés Túl kevés v. túl sok a feladat stb.


20/98. oldal

4.1.6. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az ország, a nemzet mai és jövőbeni boldogulásának alapfeltétele a közös Európában az azt alkotó minden egyes ember tehetségének és képességének a minél teljesebb fejlesztése, kibontakoztatása és hasznosítása. Ebben valamennyi iskolának meghatározó szerepe és felelőssége van. Megvan a speciális teendője az általános iskolának is; mindenekelőtt a tehetség időben (minél korábban) történő felismerésében, és életkornak megfelelő gondozásában. Ennek legfontosabb színterei. A tanórák. A differenciális-fejlesztő pedagógiai gyakorlat elterjesztése a tanítási folyamatban, a tanórákon, nemcsak az átlagostól lassabban haladók érdekeit szolgálja, hanem a jobb képességű, tehetségesebb növendékeinkét is. Úgy kell megszerveznünk a tanórát, hogy ez utóbbiak számára is érdekes, erőfeszítést és valós sikerélményt jelentsen az. Ezért számukra gyakrabban adjunk egyéni, kiscsoportos feladatokat; olyanokat, amelyek képességeik fejlesztését szolgálják. A tehetséges tanulók a tanórán nehezebb feladatokat kapjanak, nagyobb követelményeket támasszunk velük szemben, mint társaik esetében. A tanórai csoportokat úgy szervezzük, hogy azok fölváltva legyenek vegyes csoportok (a képességek alapján) és ún. nívócsoportok. A nívócsoport emeltebb feladatokat kap. A tehetséges tanuló a vegyes csoportban megtanulja adottságainak a különböző képességű közösség számára való hasznosítását, elsajátítja a gyengébbek tapintatos segítésének technikáit, erősödik benne a kooperatív tanulás képessége. A csoportbontásban szervezett órák Programunk szerint a számítástechnika és a német tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk, ha az osztálylétszám azt indokolja. Évente a tanulócsoportok létszámához, teljesítményéhez igazodva további csoportbontásokat kezdeményezünk, elsősorban magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból. Szakkörök Kellő számú (10-15 fő) jelentkező esetén - a tanulói igényekre - szervezzük őket. Ezek egy része a tantárgyakhoz kapcsolódik, a tantárgyi tudás kiegészítését, elmélyítését célozza. Arra törekszünk azonban, hogy egyre több szakkörünk legyen, amely tantárgyközi, komplex ismereteket nyújt és képességeket fejleszt. A szabadidő hasznos eltöltésére, -a tanulók igényeit is figyelembe véve- tanórán kívüli tevékenységeket szervezünk. Sport Azon kívül, hogy a mindennapos testnevelés részbeni feltételeit biztosítja, a tehetségnevelés, a helyi felnőtt sportegyesületek utánpótlás nevelésének is műhelye. − Szervezett úszásoktatás − Szakosztályi tevékenység, szakszövetségi versenyeken való részvétel (atlétika, labdarúgás, kézilabda) . − Túra-kerékpártúra osztályközösségi keretben. − Házi és iskolák közi versenyeken való részvétel. − Saját szervezésű megyei és régiós versenyek. − Sporttábor szervezése. Tanulmányi versenyek Szinte valamennyi tantárgyból rendezünk tanulmányi házi versenyeket. Tanulóink széles körének, többségének adunk erőfelmérési lehetőségeket. Az azokon kiemelkedőket indítjuk megyei, országos versenyeken. Az ezekre való sikeres szereplésre történő felkészítésre a jövőben külön órakeretet kell biztosítani. A versenyeztetésben az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:


21/98. oldal

− válasszuk meg a lehetőségeket, a versenyre történő jelentkezés előtt mérlegeljük azok várható hozadékát és a "befektetés" arányosságát, − a tanulót inspiráljuk, de ne kényszerítsük, ha ő nincs meggyőződve (meggyőzve) annak értelméről, − a tanulók felkészítésében a pedagógusok vállaljanak arányos, mértéktartó szerepet, − a minisztérium által meghirdetett; illetve támogatott versenyekre kitüntető figyelmet fordítunk, − a versenyeredményeket értékükön könyveljük el, tudatosítsuk az iskolai közvéleményben úgy, hogy a viszonylag szerényebb helyezésű tanulók se veszítsék kedvüket. Kulturális versenyek Sokéves hagyományokra tekintenek vissza. Céljuk: művészeti csoportjaink számára bemutatkozási, önmegvalósítási szerep biztosítása. Folyamatosan részt veszünk a vers- és prózamondó, a szépkiejtési és a népdaléneklési versenyeken. Diákjaink rendszeres résztvevői a területi művészeti fesztiváloknak: néptánc, népi játék, színjátszás, éneklés és versmondás. 4.1.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége Napjainkban az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének szerepe felértékelődik, megnő. Ennek kettős oka van: egyrészről a civilizációs és életmódbeli hatások a felnőtt társadalom részéről (dohány, drog, alkohol, bűnözés, elidegenedés, intolerancia stb.), másrészről a lakosság szociális helyzetének a drasztikus bipolarizációja, kettészakadása; amelynek következtében nő a megélhetési nehézségekkel küzdő családok száma, és ezekre visszavezethető az elhanyagolt gyermekek aránya. A gyermek- és ifjúságvédelem fő feladatai iskoláinkban: A megelőzés. A veszélyeztetettség időben történő felismerése. A segítségnyújtás. A megelőzés a gyermek- és ifjúságvédelem területén kiemelt feladatunk. Célunk, hogy a tanulókat olyan tudással érzelmi viszonyulásokkal és szokásokkal vértezzük fel, melyekkel önmaguk képesek felismerni a rájuk leselkedő veszélyeket (drog, az alkohol, a dohányzás stb.), megtalálják ezek elhárítására a megfelelő magatartásmódokat és képesek legyenek életük tudatos alakítására. A korszerű gyermek- és ifjúságvédelem megelőző tevékenységének legfőbb alapjai (környezeti és egészségnevelés) nem egyetlen tantárgy feladataként kezeljük, hanem szinte valamennyi tantárgyba beépítjük (humán és reál tantárgyak, az egészségneveléshez közvetlenül kapcsolódó testnevelés, biológia, háztartástan). A megelőzésben nemcsak a tudásra és a gondolkodásra, hanem a magatartásra, az attitűdökre, az érzelmi viszonyulásokra, a szokásokra és az értékrendre is egyaránt gondot fordítunk. Nemcsak a tanórát tekintjük ezen célunk megvalósulási színterének, hanem valljuk, hogy legalább ilyen fontosságú az a nevelő hatás, amelyet tanulóink számára iskolánk hagyományrendszere, valamint az óraközi szünet, az ebéd, az iskolaudvar, a berendezési tárgyak, a szabadidős szokások és az emberi kapcsolatok összessége jelent.


22/98. oldal

Fontosnak tartjuk azt a modellt, amelyet iskolánk pedagógusai követhető mintaként állítanak tanulóink elé. A megelőzés, mint komplex, az iskola egészét átfogó nevelőmunka szükségessé teszi a cél érdekében iskolánk szoros kapcsolatát azokkal a szervekkel és szervezetekkel, amelyek szakszerű támogatást tudnak nyújtani a nevelőmunkához (Családsegítő Szolgálat, ÁNTSZ, háziorvos-iskolaorvos-fogorvos, Vöröskereszt, kortárs segítők, Logo Mobil Szolgálat). Különösen nagy szerepet szánunk nekik a különböző prevenciós programok megvalósításában, az ismeretterjesztő előadássorozatok és oktatófilmek biztosításában, a speciális szülői értekezletek megtartásában és pedagógusaink ez irányú felkészítésében. Mindez nem valósítható meg a család nélkül, hiszen az elsődleges szocializáció során sajátítják el a gyermekek családjuk életviteli mintáit, ezért szerepet szánunk az osztályfőnöknek a családokkal való szoros kapcsolattartásban, az iskola és a család nevelő hatásainak összehangolásában. Ezek legfontosabb módjának a rendszeres családlátogatásokat tekintjük. Veszélyeztetett tanulóink esetében ezt a tevékenységet az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős közösen végzi. A családdal és a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás során megismert családi háttér elegendő információt adhat a pedagógusoknak tanulóink hátrányos körülményeiről, de ezen túl diákjaink napi - családon túli - környezete, az ifjúsági szubkultúrák (pl. a skinheadcsoportok) esetleges káros hatásainak felismerésére is gondolnunk kell. Ebben nagy mindannyiunk felelőssége. Ez a kölcsönös egymás iránti felelősségérzet csak őszinte légkörben valósítható meg, ennek kialakításában nagy szerepe van diákjainknak és a szülők közösségeinek, valamint a diákönkormányzatnak. Vállaljuk, hogy rászoruló tanulóink számára saját erőnkből vagy az arra hivatott szervek és szervezetek (Családsegítő Szolgálat, Nevelési Tanácsadó) bevonásával minden lehetséges információt és segítséget megadunk, hogy csökkentsük a veszélyeztetett és hátrányos helyzetükből származó negatív hatásokat (pl. étkezési segély, nevelési segély, családsegítés stb.) A rendelkezésre álló pénzeszközök elosztásánál - a jogszabályok adta lehetőségeken belül tudatosan alkalmazzuk a valós szociális helyzet szerinti differenciálás elvét (mint pl. önkormányzati tankönyvsegély, rendkívüli segélyek, hozzájárulás a táborozáshoz). A szülőket, az igénybe vehető segélyekről (tankönyvtámogatás, étkezési segély) írásban értesítjük, illetve szülői értekezleteken hívjuk fel a figyelmet a lehetőségekre. Az ifjúságvédelmi felelős fogadóórán áll a szülők rendelkezésére. Az ifjúságvédelmi felelős feladata: A feladatot az osztályfőnökök látják el az igazgató, az igazgatóhelyettes valamint a tagiskola vezető koordinálásával A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felmérése. Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések lebonyolításának elősegítése Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés. A veszélyeztető tényezők feltárása. A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása, osztályfőnök-tanár-tanuló együttműködésével.


23/98. oldal

4.1.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk tanulóinak a többsége az alaptevékenység kereti közt is képes teljesíteni a követelményeket. Vannak azonban egyrészt olyanok, akik egyik-másik tantárgyból lemaradnának vagy éppen csak a minimum alsó szintjét teljesítenék, - túlságosan nagy erőkifejtéssel - ha segítséget nem kapnának. Sokan az eredményes tanulási technikák alkalmazásában járatlanok és ezért éri őket kudarc vagy sikertelenség. Lényeges feladatunk és felelősségünk, hogy minél korábban felismerjük azokat a sajátos problémákat, amelyek a tanulási kudarc lényegi okozói (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, figyelemkoncentrációs problémák, hiperaktivitás, agresszió stb.). Segítő programunkat ezért az egyes gyerekek sajátos gondjainak a figyelembevételére és lehetséges enyhítésére kell építenünk. A kiváltó okok felderítéséhez - ha szükséges - iskolán kívüli szakemberek és intézmények segítségét is igénybe vesszük (Nevelési Tanácsadó, Gyerekideggondozó, TKVSZRB). A lemaradás csökkentését, optimális esetben annak negligálását szolgálja a felzárkóztató tevékenységünk. Hangsúlyozzuk, hogy nem korrepetálunk, hanem felzárkóztatunk. A hagyományos értelemben vett korrepetálás ugyanis nem más, mint a tanórán eredménytelennek minősült módszer folytatása, amellyel egy-egy feladat megoldására meg lehet tanítani a növendéket, de az képességfejlesztésre nem használható. A felzárkóztatás eredményességének kulcskérdése a tanulás tanítása, azaz a tanuló képessé tétele valamilyen szinten az önálló ismeretszerzésre. A felzárkóztatás legfontosabb színtere a tanóra. A jól szervezett tanórán személyre szabott differenciáló fejlesztő tanítás-tanulás szervezés folyik, ahol a differenciálás a tartalomra, a módszerre, a követelményekre és az időre egyaránt kiterjed. Minden szaktanár kötelessége az adott tantárgyhoz kapcsolható speciális tanulási technikák megismertetése és a tanulókkal történő elsajátíttatása. Az 5. osztályosok részére - amíg a 2003. évi törvénymódosítás szerint az átmenetet megkönnyítő helyi tanterv nem lép életbe - tanulás-módszertani tréninget szervezünk. A tanóra különleges lehetőségeket kínál a tanulásban akadályozottaknak, a tanulási kudarcnak kitett tanulóknak. Itt egyéni, kiscsoportos foglalkozás keretében foglakozhatunk a tanulókkal. Az eredményes felzárkóztatás bevált eszközei a tanórán túli egyéni vagy kiscsoportos (3-5 fő) foglalkozások. Ezeket a felzárkóztatási alkalmakat folyamatosan (szükség szerint) biztosítjuk, azokon az egyes tanulók időlegesen vagy egész évben (több éven át) vesznek részt A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni felzárkóztatása fejlesztési tervének összeállításában fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus segítségét, tanácsát is igénybe veszik a pedagógusok.


24/98. oldal

TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Részfolyamat (tevékenység) Felelősségek Alkalmazott módszerek Sikerkritérium, Határidő D V E keletkezett eredmény 1. A probléma észlelése

2. Konzultálás a tanulási nehézségekről az érintett tanulókkal kapcsolatban állókkal 3. A felzárkóztatásra szoruló tanulók felmérése, nyilvántartásba vétele, az ok felderítése, hiányosságok feltárása (A 2. és további alkalommal ismétlők is) 4. Konzultálás a szülőkkel

5. A tanuló jellemzése és a szülői kérelem eljuttatása a Nev. Tanácsadó Rehabilitációs Bizottságához 6. A Nevelési Tanácsadó javaslata alapján az igazgató dönt:

o.f., tanár, tanító, szakt. o.f. szakt. Tanár, Tanító O.f. Tanító Igh. Tanár

Megfigyelés

o.f. szak.t.

o.f. szakt.

o.f.

Ig.h.

Igh.

Hibaforrás

Szept. 2. hete

Megbeszélés, egyeztetés

A tanulók motiválásának közös stratégiája

Nincs egyetértés

Felmérés

Naplóbejegyzés. Tudják a tanulók, kihez fordulhatnak segítségért

Szept.30.

Hiányos vagy felületes adatok

Beszélgetés, tájékoztatás

Közös álláspont Szept.30. alakul ki a szülők és a pedagógus között

Nem ért egyet a szülő a felm. Eredményével és az abból leszűrt konklúzióval

Jellemzés Kapcsolatteremtés a Nev. Tanácsadóval

A jellemzés és a Október 1. szülői kérelem a Nev. Hete Tanácsadóba kerül

Döntés a Nev. Tanácsadó javaslata alapján

A tanuló megfelelő A pedagógiai ellátása az Nev.Tan. igazgatói döntésnek javaslata

A szülő nem ért egyet a döntéssel


a./ Felmentés a kötelező tanórai foglalkozás alól b./ Mentesítés a készségtárgyak tanulása alól c./ Egyéni foglalkozáson való részvétel d./ Magántanulói jogviszony Az iskola gondoskodik a tanuló felkészítéséről éredemjegyeinek megállapításáról Amennyiben a tanuló 2 v. további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, akkor egyéni foglalkozáson is részt vesz. 2 és további alkalommal ismétlők névsorának összeállítása Időkeret meghatározása Egyéni foglalkozások tervezése Egyéni foglalkozások eredményességének megállapítása

tanító tanár

Of.

25/98. oldal

Ig.

megfelelően

Tanulásszervezés Egyéni foglalkozási terv Isk.tit. készítése

Megtörtént az egyéni A döntés foglalkozás tervezése után A foglalkozás beindult

Ig. Ig.h. Of. Ig. Tanár Tanító Ig.h. Of. Ig. Tanító tanár

Az egyéni foglalkozási terv elkészítése

Folyamatos a tanuló felkészítése Megtörténik az érdemjegyek megállapítása A tanuló az egyéni foglalkozás eredményeként sikeresen a következő évfolyamba lép

után 1 héten belül

A tanuló nem vesz részt v. sokat hiányzik az egyéni foglalkozásról, ezért ismételni köteles


26/98. oldal

4.1.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Intézményünk határozott törekvése, hogy minden lehetőségének feltárásával és mozgósításával elérje: szociális hátrányok ne befolyásolhassák a tanulók előrehaladását, ne legyenek sikertelenségük - különösképpen tanulmányaik megszakításának - okozói. Jól tudjuk, hogy az iskola nem képes kiegyenlíteni, megszüntetni a számottevő szociális hátrányokat, de megfelelő törődéssel azok enyhítésében részt kell vállalnia. Ennek formái az iskolánkban: − növendékek és családi környezetének, szociális hátterének megismerése minden pedagógus - de elsősorban az osztályfőnökök - feladata, − az osztályfőnöknek a tanulmányok megkezdése utáni első szülő értekezleten fel kell hívniuk a szülők figyelmét az iskolán belüli és azon kívüli szociális ellátó rendszerek igénybevételének lehetőségeire és módjára, − a szülői munkaközösség (illetve az osztályszülői munkaközösség) vezetőségét felkérjük a hatékony jelzőrendszerben való közreműködésre, Az iskolai lehetőségek közül kiemelten odafigyelünk: − a tankönyvvásárlási hozzájárulás (segély) elosztására, − az étkezési hozzájárulás megállapítására, − a tanórán kívüli, kötelező vagy ajánlott tevékenységeken (tanulmányi kirándulás, színházlátogatás stb.) való részvétel feltételeinek − megteremtésére, − külső forrású ösztöndíjak, szponzori támogatások felkutatására, − az iskolai tevékenységhez kötődő alapítványok lehetőségeinek alapcéljaikkal összeegyeztethető módon történő - mozgósítására. − esélyegyenlőség megteremtése - Esélyegyenlőségi terv Az intézményen kívüli lehetőségekre felhívjuk a figyelmet. Ezenkívül a gyermek- és családvédelmi szerveknél, hatóságoknál kezdeményezzük a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, esetenkénti (pl.: az iskolaév kezdetén) szociális segélyt. A szociális hátrányokkal küzdő tanulók esetében különösen fontos, hogy külön kiadások nélkül az iskolában hozzájuthassanak azokhoz a feltételekhez, amelyek sikeres felzárkóztatásukat és tehetségük, képességeik kibontakoztatását szolgálják. Erre az alapigazságra tanulás- és iskolaszervező munkában folyamatosan figyelemmel kell lennünk.


27/98. oldal

SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Részfolyamat Felelősségek Alklalmazott Sikerkritérium, Határidő (tevékenység) D V módszerek keletkezett E eredmény 1. Felmérés a szociális hátránnyal küszködő tanulók körében 2. A felmérés eredményének értékelése 3. Az érintett felekkel való egyeztetés 4. A szülőkkel való kapcsolatfelvétel

O.f. Ig.h. Kérdőívek Gy.v.f. Egyéni beszélgetések

Of. Gyv.f. Gy.v.f. o.f. tanítók tanárok o.f. Gy.v.f.

A felmérés megtörténik

Szept. 2. hete

Adatfeldolgozás Elkészül a táblázat. Okok feltárulnak Megbeszélés A hátrányt okozó tényezők szelektálódnak Családlátogatás A feltárt okok Megbeszélés a szülőkkel egyeztetésre kerülnek

Szept. 3.hete

Tájékoztatás Megfontolás Közös gondolkodás

A hátrányos helyzet enyhítésére szolgáló program tervezése elkezdődik A jelzőrendszer működésbe lép

Szept. 4. hete

A kapcsolat létrejött, a szülő kérése a megfelelő helyre került.

Folyamatos a helyzetnek megfelelően

5. Az iskolavezetés tájékoztatása A segítség lehetőségének számbavétele

Gy.v.f. Of.

6. A Gyermekjóléti Szolgálat bekapcsolása a hátrányos helyzetű tanuló problémáinak megoldására 7. Szükség esetén kapcsolatfelvétel a helyi önkormányzat gyámügyi előadójával. A szülő kérésének továbbítása ugyanide.

Gy.v.f. Ig.h. Írásos jelzés A probléma személyes megbeszélése

Gy.v.f. Ig.h. Tárgyalás Megbeszélés Kérelem szóban vagy írásban

Hibaforrás

A tanuló nem a valós okokat tárják fel

Szept. 4. hete

Szept. 4. hete

Szükség estén folyamatos

A szülő nem fogadja el a feltárt tényeket


28/98. oldal

4.1.9.1. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) Jogszabályi háttér: A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet két olyan új oktatási – szervezési formával egészült ki, amely külön normatívát biztosít a hátrányos helyzetű főleg roma tanulók integrált keretek között történő nevelésénekoktatásának megszervezésére, a szociális helyzetükből és a képességek fejletlenségéből eredő hátrányok kompenzálására. Fenti jogszabály 39/E – a képesség-kibontakoztató program alkalmazásának feltételeit és stratégiáját határozza meg. A rendelet 39/E –a ezen képesség-kibontakoztató program integrált felkészítés keretében történő megvalósítását írja elő. Alapelvek: Az integrált oktatás a hagyományos oktatás szerves része, azzal alapvetően azonos tartalmú, azonos értékű továbbfejleszthető alapműveltséget biztosít. A NAT-ban megfogalmazott általános és részletes követelményeket az integrált oktatásban résztvevőknek is teljesíteni kell. Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a tanulók közötti különbségek rendkívül sokfélék, hogy minden gyereknek joga van a neki legmegfelelőbb neveléshez és oktatáshoz. Az iskolába érkező tanulók összetétele a családi szocializációs folyamatok különbsége miatt heterogenitást mutat, ezért az esélyegyenlőség biztosítása érdekében módszereinkkel, eljárásainkkal alkalmazkodunk ezekhez az egyenlőtlenségekhez, különbségekhez. Az alternatív pedagógiákból átvett, bevált gyakorlatok alkalmazásával megteremtjük a speciális bánásmódot igénylő tanulók, normál tanulócsoportban történő nevelésénekoktatásának feltételeit. Az integrált nevelés-oktatás feladata az egyéni bánásmód alapelvének gyakorlatban történő megvalósítása, a hátránykompenzálás és tehetséggondozás azonos csoporton belül történő megvalósítása. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének lényege a tapasztalatai úton történő tanulás és az együttműködés. Olyan feltételrendszer megteremtése, amely nem a leszakadók felzárkóztatására, hanem az egymástól való tanulás pedagógiájának erejére épít. A program bevezetésének célja: Olyan gyermekközpontú pedagógiai gyakorlat bevezetése, amelyben minden gyermek színvonalas, személyes igényeinek megfelelő nevelésben-oktatásban részesül. Az eddig is működtetett felzárkóztató, képesség-kibontakoztató, hátránykompenzáló tevékenység továbbfejlesztése, hatékonyságának fokozása Minden gyerek előzetes, otthonról hozott tudásának és kultúrájának értékként történő elfogadása, kamatoztatása A hátrányos helyzetű környezetben élő gyerekek esélyegyenlőségének javítása. Az egyéni adottságoknak, képességeknek megfelelő tanulási utak kiépítése. Kiemelt figyelmet fordítani a kulcskompetenciák, a tanuláshoz nélkülözhetetlen kommunikációs képességek, készségek fejlesztésére. A lemorzsolódás csökkentése a szociokulturális hátrányok mérséklése. Az identitás megőrzése mellett diszkriminációmentes nevelés. Minden tanuló sikerélményhez juttatása, önbecsülés, magabiztosság növelése.


29/98. oldal

Szoros együttműködés a családdal, a szülők bevonása a tanulók fejlődésének nyomon követésébe. Minden tanuló optimális ütemben történő fejlesztése. A program végrehajtása: A Zichy Antónia Általános Iskolában és tagintézményeiben a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítése az intézmény Integrációs Pedagógiai Rendszere (IPR) alapján történik. A program várható eredményei: Az integrációs felkészítés pedagógiai programjának bevezetését követően az alábbi eredményekkel számolunk: − A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. − Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. − Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. − Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. − Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer Ezek eredményeként: − Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. − Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. − Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. − Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. 4.1.9.2. A sajátos nevelésű igényű tanulók nevelése, oktatása (SNI ) Az intézmény feladata az ép és sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése, ha erre igény merül fel. A tanuló joga, hogy állapotának megfelelően óvodai, iskolai nevelésben, oktatásban, fejlesztő felkészítésben vegyen részt a tanulási képességeket vizsgáló vagy az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok véleményében foglaltak szerint. A nevelésnek alapvető célja és feladata, hogy a gyermekben rejlő adottságokat kibontakoztassa. Intézményünk felvállalta a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, a megismerő funkció, ill. a viselkedés fejlődésének (organikus okokra visszavezethetően, vagy organikus okokra nem visszavezethetően) tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztését a többi diákkal együtt. A sikeres integrációhoz nevelőtestületi összefogásra van szükség. Emellett minden érintett tanulónál egyéni fejlesztés szükséges, amit megfelelő végzettségű szakember végez. A nem sajátos nevelési igényű gyermekeknél is fennállhat speciális vizsgálatokkal kimutatható részképesség-gyengeség, például tanulási zavar, figyelemzavar, beilleszkedési nehézség, stb., amit a Nevelési Tanácsadó diagnosztizál. A szakvéleményt a vizsgálatot követő napokban írásban megkapja a szülő, illetve az érintett intézmény is.

4.1.10. A tanuló részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók jogait és kötelességeit a Köznevelési törvény szabályozza, melyeket az iskola Házirendje tartalmaz. A Házirendben foglalt jogok az iskola valamennyi tanulóját megilletik, a tanuló és az intézmény között létre jött tanulói jogviszony első napjától az utolsó napjáig. Iskolai szervezeteinkhez tartozhat minden tanuló, aki megfelel az adott szervezeti tevékenység feltételeinek, és elfogadja annak szabályait. A tanulók véleménynyilvánításának fórumai: − osztályfőnöki órák − iskolai fórumok − DÖK Közszolgálati diákszerepek iskolánkban: hetes, ügyeletes, közlekedés-irányítók, tantárgyi felelősök. Ha a tanuló vagy kiskorú gyermek szülője, gondviselője úgy ítéli meg, hogy a házirendben megfogalmazott valamelyik joga sérül, akkor szóban vagy írásban panasszal élhet az alábbi személyek bármelyikénél, a jogsérelem alapjául szolgáló ügy illetékességének és a korrekt eljárás követelményének megfelelően: − ügyben érintett pedagógusnál − tanuló osztályfőnökénél − iskola igazgatójánál A tanulók jogaikat az osztályközösségben, szakkörökön, egyéb iskolai szervezetekben, a tanulók nagyobb közösségében, valamint a választott képviselőkön keresztül a DÖK-ban gyakorolhatják. Az iskolai diákönkormányzat megválasztása tanévenként a diákok kezdeményezésére, diákközgyűlésen történik. A DÖK-ba 3.-8. évfolyamokból 2-2 képviselőt delegálnak az osztályok. Ez alkotja a diáktanácsot. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérése után – maga dönt a szervezetéről, működési rendjéről, feladatairól, tisztségviselőiről és a rendelkezésére bocsátott anyagi és tárgyi eszközök használatáról. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A diákönkormányzat intézményi szintű vezetőinek azok a tanulók választhatók meg, akik betöltötték a 12. életévüket, és akiknek iskolai tanulmányi eredménye eléri vagy meghaladja az iskolai átlagot. A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik − az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben − az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor − a házirend elfogadásakor és módosításakor − az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A diákönkormányzat javaslattételi jogköre kiterjed: − saját működésére és hatásköre gyakorlására, − a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására − egy tanítás nélküli munkanap programjára, − tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, − vezetőinek, munkatársainak megbízására.


31/98. oldal

A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek létszámának 50%-át érintő kérdésekben kötelező a diákönkormányzat véleményét. Továbbá abban az esetben is ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét ha az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály felét) érintő, de példaértékű kérdésekben, intézkedésekben történik döntés. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetben is kikérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. A tanulónak joga, hogy az iskola igazgatójához, tanáraihoz, szervezeteihez kérdést intézzen. Joga, hogy az írásban vagy nyilvános fórumokon megfogalmazott kérdésekre az érintettektől legkésőbb 15 napon belül választ kapjon. A tanulónak joga, hogy szabadon véleményt nyilváníthasson bármely, az iskolát érintő kérdésben. E jog gyakorlása során csak korrekt, tényeken alapuló, az iskola valamennyi dolgozója és tanulója személyiség jogait, méltóságát tiszteletben tartó magatartás fogadható el. 4.1.11. Partneri kapcsolattartás formái Kapcsolattartás a szülőkkel Az iskola a tanév során − szóbeli tájékoztatást tart (szülői értekezletek, fogadóórák). − rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében). Szülői értekezletek: Tanévenként 3 – szükség esetén ennél több - szülői értekezletet tartunk, melyek közül kettő időpontját az éves munkatervünkben rögzítjük. Egy szülői értekezlet időpontjáról az osztályfőnök dönt a feladatok, az osztály tanulmányi, magatartási helyzete vagy egyéb körülmények figyelembe vételével. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól, az osztályban felmerülő problémákról, aktuális feladatokról kapnak tájékoztatást. A gyermek tanulmányi előmeneteléről - a személyiségvédelmi jogok betartásával - is érdeklődhetnek. A szülői értekezleteket az osztályfőnök tartja. Rendkívüli szülői értekezletet az igazgató, az osztályfőnök és a SZM elnöke hívhat össze a felmerülő problémák megoldására. Szülői fogadóórák: Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként 2-3 alkalommal - a szülői értekezletek közti időben - tart szülői fogadóórát. Amennyiben a szülő a fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, előzetesen egyeztetniük kell az időpontot. A fogadóórák időpontját az iskola munkaterve tartalmazza. Az iskola igazgatója heti egy alkalommal, az igazgatóhelyettes havonta egy alkalommal tart fogadóórát. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést a tanuló tájékoztató füzetébe vagy ellenőrző könyvébe beírni. Családlátogatások: Az osztályfőnökök a tanulók családi körülményeinek megismerése érdekében családlátogatásokon vesznek részt: − 1. osztályban − 8. osztályban (a pályaválasztással kapcsolatos teendők megbeszélése érdekében) − Minden esetben, ha az osztályfőnök személyében változás történik


32/98. oldal

A többi esetben az osztályfőnökök szükség szerint végeznek családlátogatásokat. Nyílt nap Évente két alkalommal a szülők előre az éves munkatervben kijelölt időpontban megtekinthetik gyermekük iskolai munkáját. A nyílt napra hívjuk meg a leendő első osztályosokat és szüleiket. Szülői munkaközösség: Osztályonként működő, a szülők által választott közösség. Az első szülői értekezleten a szülők két-három képviselőt választanak osztályonként az iskola Szülői Munkaközösségébe. Ez a közösség választja meg a Szülői Munkaközösség elnökét. Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A SZM véleményével, javaslataival a következő területeken segítheti munkánkat: − Házirend − költségvetés véleményezése − Pedagógiai program véleményezése − SZMSZ véleményezése − szabadidős foglalkozások tervezése − szakkörök − kirándulások − iskolai rendezvények − iskolai tankönyvrendelés Kapcsolattartás egyéb partnerekkel, iskolahasználókkal Speciális és egyéb partneri kapcsolatainkat a megfelelő programjaink, feladataink fejezetekben taglaljuk. 4.1.12. A tanuló felvételének és átvételének helyi szabályai A Zichy Antónia Általános Iskolába és tagintézményeibe a következő területekről iskolázunk be tanulókat: Zichy Antónia Általános Iskola A székhely beiskolázási körzete: Csénye, Ikervár, Kenéz, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Pecöl. Csényei Tagiskola Beiskolázási körzet: Csénye. Pecöli Tagiskola Beiskolázási körzet: Kenéz, Pecöl. Sótonyi Tagiskola Beiskolázási körzet: Bejcgyertyános, Nyőgér, Sótony Az első évfolyamra történő beíratáskor a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványt és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást kell bemutatni. Az intézmény, minden, az iskola körzetében lakóhellyel vagy annak hiányában tartózkodási hellyel rendelkező tanköteles gyermeket köteles fogadni. Más településen élő gyermek esetében az intézmény vezetője dönt a felvételről, elutasítás esetén a fenntartó hivatott a felülbírálati kérelmet elbírálni. A 2-8. osztályig hozzánk érkező tanulóknál tudásszint felmérést végzünk, szükség esetén felzárkóztatjuk őket. A tanulói továbbhaladásról a törvény szerint évenként - a szaktanár értékelését figyelembe véve - a tantestület dönt. A tanulói jogviszony a 8. osztály elvégzésével iskolánkban megszűnik, tanulóink magasabb szintű oktatási intézményekben folytatják tanulmányaikat. Az iskolaváltoztatásról


33/98. oldal

szóló értesítőt a bizonyítvánnyal kapják meg a gyerekek, majd a fogadóintézmény a beiratkozás után visszaküldi iskolánkba. Azokat a tanulóinkat, akik nem nyertek felvételt egyik középfokú oktatási intézménybe sem, a megyei fejlesztési tervben meghatározott középiskola 9. évfolyamára irányítjuk. 4.1.13. Kompetencia alapú oktatás – TÁMOP 3.1.4. 4.1.13.1. A kompetencia alapú oktatás iskolai lehetőségeinek cél és eszközrendszere. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai: − a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, − az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, − kompetencia alapú oktatás elterjesztése. − A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, − a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, − a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése − az esélyegyenlőség érvényesítése − újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése − szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása − egyéni fejlesztési tervek készítése − digitális írástudás elterjesztése Adaptivitás az iskolában Az adaptív tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek: − tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat); − legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia); − legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia). Ez a három alapszükséglet: a kapcsolat, a kompetencia és az autonómia jelenti az adaptív oktatáshoz szükséges pedagógiai környezet alapvető alkotóelemeit. Az adaptív tanulásszervezés kulcsfigurája a tanító vagy tanár, akinek mindennapi pedagógiai tevékenysége során úgy kell megszerveznie az osztály munkáját, olyan utasításokat kell adnia és oly módon, hogy az figyelembe vegye a tanulók három alapszükségletét. Az adaptív tanulásszervezés tehát a pedagógiai differenciálás olyan eszköze, amely a tanulói különbségek figyelembevételével az emberek legalapvetőbb pszichológiai szükségleteire épít. Kapcsolat Minden embernek – felnőttnek és gyereknek egyaránt – szüksége van arra, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal. Az adaptív pedagógia szerint a tanulónak éreznie kell, hogy tartozik valahová. A külvilágtól, a gyermek környezetétől kapott elismerés igényének kifejezésére a megelőzés pedagógiája a „kapcsolat” szót használja. A kapcsolat fontossága tehát a következőképpen írható le: az a gyerek, aki biztonságos környezetben nő fel, ahol érzi, hogy a többiek (felnőttek és kortársak) szeretik, elfogadják és tisztelik őt, képes lesz minden figyelmét és energiáját a tanulásra fordítani. Az ilyen gyerek kérdez, kíváncsi, szívesen tanul, kezdeményez, szeretne minél többet megtudni a környező világról és uralni azt.7 A kapcsolat alapvető szükséglete akkor teljesül, ha tanulóink szeretnek iskolába járni, mert megbecsülik őket, biztonságban érzik magukat, átélhetik a valahová tartozás és a fontosság érzését. Ehhez a pedagógus a következőket biztosítja:

Zichy Antónia Általános Iskola Pedagógiai Programja − − − −

34/98. oldal

érezteti a tanulókkal, hogy értük dolgozik, kész figyelni rájuk; mindig időt szán arra, hogy beszélgessen a diákokkal; érdeklődést mutat a tanulók munkája, játékai és környezete iránt; ösztönözi a gyerekeket arra, hogy dolgozzanak, játsszanak együtt, segítsék egymást; − megtartja és teljesíti a tanulókkal közösen vállalt megállapodásokat, kötelezettségeket; − szavai és cselekedetei egyaránt azt sugallják, hogy elítéli az etnikai alapú megkülönböztetést és a diszkrimináció egyéb formáit; − megfelelő diszkrécióval kezeli a tanulókkal és családi helyzetükkel kapcsolatos bizalmas információkat. Kompetencia Az ember folyamatosan képességei fejlesztésére törekszik, ez a gyerekekre még inkább igaz, mint a felnőttekre. A tanuló képes akar lenni arra, hogy elolvasson egy könyvet, levelet írjon a barátainak, a kapuba rúgja a labdát, egyedül felverje a sátrat, rajzoljon egy szép képet, önállóan megtalálja a térképen Portugáliát. Tudni akarja, mi a különbség az elnök és a király között, hogyan olvashatja le a bicikli kilométerórájáról, milyen messzire tekert, vagy mennyi ideig tartott a túra. Ezek közül a képességek közül sokat azonban nem az iskolában sajátít el. A legtöbb gyerek – szó szerint és képletesen is – gazdag tanulási környezetben nő fel, mely bőségesen kínál számára kihívásokat és ismeretelsajátítási lehetőségeket. A jó tanítás művészete abban rejlik, hogy ezeket a lehetőségeket behozzuk az iskolába, és mind a diák, mind a pedagógus számára értelmes célokhoz kötjük őket. Más szóval az a tanár feladata, hogy fogékonyságán és a helyzetekre adott helyes válaszain keresztül az egyénhez igazítsa az oktatást. A kompetencia érzésének megélése azért különösen fontos, mert ha a gyerek nem bízik saját képességeiben, gyakran bele sem kezd a munkába vagy a játékba. Azok, akik megtapasztalhatták, hogy tudásuk egyre gyarapodik, egyrészt egyre többre lesznek képesek, másrészt önbizalomra tesznek szert, és ezt világosan ki is mutatják. Felfedezik, hogy ezeket a sikereket ők maguk érték el vagy azért, mert keményen dolgoztak, vagy azzal, hogy ügyesek voltak. Ezek fontos és csodálatos tapasztalatok a gyerekek számára, s minél több ilyen élményben van részük, annál jobban megtanulnak bízni önmagukban, elhiszik, hogy legközelebb is sikerrel járnak majd, úgy érzik, hogy értenek valamihez.8 Autonómia Mindenki igényli azt, hogy életét úgy szervezhesse meg, ahogyan akarja, döntéseit maga hozhassa meg, felelősséget vállalhasson önmagáért. Az adaptív pedagógia azt vallja, hogy a tanulónak meg kell tapasztalnia az autonómia élményét ahhoz, hogy a tanulásban proaktív és motivált legyen. A gyerekek belső késztetést éreznek a függetlenségre, maguk akarják a dolgokat csinálni, a felnőttek segítsége nélkül. A választás és a döntés lehetősége motiválja őket. Az olyan tevékenységek azonban nem ösztönzőek számukra, melyek során nincs lehetőségük valami egyénit is hozzátenni az eredményhez, mert valaki szükségtelenül fogja a kezüket – ezeket a helyzeteket gyakran unalmasnak és értelmetlennek érzik. A tanítás szervezése, a gyerekek felügyeletének és folyamatos ellenőrzésének módja, a fegyelmezetlenségre adott reakciók, az órák közötti szünetek, a segítségnyújtás és az irányítás módja, a tanteremben alkalmazott szabályok, valamint az, hogy a gyerekek mekkora szabadságot kapnak, az autonómia szempontjából mind-mind fontos tényezők. A valódi önállóság azonban csak olyan gazdag tanulási környezetben valósulhat meg, melyben minden gyereknek magának kell saját fejlődésén dolgoznia. Más szóval az autonómia egy olyan iskolai közeget igényel, melyben a gyerekek sok mindent tehetnek önállóan, kezdeményezhetnek, együtt dolgozhatnak és tanulhatnak, közös felfedezéseket tehetnek,


35/98. oldal

illetve közösen szerezhetnek tanulási tapasztalatokat is. Az ilyen iskolai, tanulási légkörnek két szempontból is pozitív hatása van: − a gyerekek kiélhetik belső késztetéseiket az önállóságra és az önmegvalósításra; − a pedagógus külön támogatásban, figyelemben részesítheti, illetve más feladatok kiosztásával fejlesztheti azokat, akik ezt igénylik. A nevelőtestület feladata a kompetencia programcsomagok minél szélesebb körű adaptációja, az intézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembevételével történő beépítése és alkalmazása. Ennek során minden képzésbe bevont pedagógus az általa vállalt kompetenciaterülethez kapcsolódó fejlesztési téma kidolgozását és gyakorlati megvalósítását vállalja. A szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket és eszközöket az intézmény minden pedagógusa megismerje és munkája során alkalmazza. 4.1.13.2. A Támop 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek Tantervi fejlesztések elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak kell alárendelni, azt kell figyelembe venni, hogy azok miként hatnak a tanulókra, gyermekekre. Ennek a szemléletnek az érvényesülése meghatározza a tananyag kiválasztást és elrendezést is. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik. A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is.( Országos kompetenciamérések , helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd


36/98. oldal

Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. Új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetése az intézményben, a beiskolázási terv újragondolása. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesülnek azok a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. A www.sulinovadatbank.hu oldalon elérhető programtantervek adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. ( fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják 4.1.13.3. A kompetenciafejlesztés fókuszai: személyes kompetencia: − önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, kognitív kompetencia: − logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés


37/98. oldal

szociális kompetencia: − empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció.

4.1.13.4. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: − óvoda-iskola átmenet − hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. − habilitációs és rehabilitációs tevékenység − az inkluzív nevelés − attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak − multikulturális tartalmak − tanórai differenciálás (heterogén csoport.) − kooperatív tanulás − a drámapedagógia eszközei − tevékenységközpontú pedagógiák eszközei − projektmunka (egyéni és csoportos) − prezentációs technikák − tanulói értékelési formák gazdagítása − módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: − tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés − munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat − individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: − páros munka − csoportmunka − játék − szerepjáték (drámapedagógia) − vita − kutató-felfedező módszer − kooperatív módszerek − projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: − differenciálás − egyéni különbségek figyelembevétele − tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. − szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia − divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret.


38/98. oldal

− motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: − Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése − IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése − A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: − Csoportmunka − Pármunka-tanulópár − Egyénre szabott munka − Részben egyénre szabott munka − Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,amelynek a következők a megvalósulási formái: − Mennyiségi differenciálás − Minőségi differenciálás − Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: − Új ismeretanyag feldolgozása − Alkalmazás-gyakorlás − Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: − Problémamegoldó csoportfeladatok − Alkotó feladatok − Felfedező, kutató feladatok − Érvelésre-vitára alkalmas feladatok − Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: − az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, − az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, − multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), − multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, − eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyag 4.1.13.5. IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását.


39/98. oldal

Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: − számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) − bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) − fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) − összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére − számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban − aktív tábla, szavazógépek alkalmazása. − csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) − mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) 4.1.14. Fogyasztóvédelmi program Bevezető A Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítanuk kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat)


40/98. oldal

Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: − a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése − az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, − a természeti értékek védelme. − Fontos továbbá a fogyasztás során: − a tájékozódás képessége, − a döntési helyzet felismerése és − a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.


41/98. oldal

Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklámtörténete stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz ) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek Az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.


42/98. oldal

− − − − − − − − −

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) − Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

Az iskola funkciója a fogyasztóvédelemben A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. 4.1.15. Környezeti nevelési program Bevezető A környezeti nevelés tartalma az utóbbi időben világszerte kiszélesedett. Magába foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. Ezért a jövőben diákjainknak a mindennapi életükben képeseknek kell lenniük a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket kezelni, megoldani. Nagyobb hangsúlyt kap a környezeti tudat és erkölcs. Ezért szükség van hatékony személyiségformálásra, az önszabályozásra és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítésére. Kívánatos, hogy a jövő nemzedékek nevelése során az óvodai és az iskolai életet az eddigieknél sokkal jobban hassa át a környezeti nevelés. Feladatunk, hogy általánossá tegyük minden területen, és megvalósítsuk. A környezeti nevelés általános céljai: Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. (NAT) Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. Érzékennyé tenni a gyerekeket a környezet állapota iránt. Bekapcsolni őket a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása. Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés.


43/98. oldal

Képessé tenni őket, hogy személyes tapasztalataik alapján együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség: − az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása, − az általános emberi egészségvédelem, − az ökológiai egyensúly fenntartása, − a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása, − minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez − képessé válni az élethosszig tartó tanulásra Helyzetelemzés a környezeti nevelés szempontjából Belső: az iskola: előélet, hagyományok: − tavaszi falutakarítás, − akciós papírgyűjtés − történelmi és néphagyományok ápolása (betlehemezés, lucázás, Batthyánykultusz) − versenyek ( történelmi, versmondó ) − jeles napok: Föld napja, Madarak és fák napja Külső: a település. a régió. a helyi értékek Számba vétele azért fontos, mivel iskolánk" nyitott", szerves részét alkotja Ikervár községnek. természeti -társadalmi -gazdasági helyzete: − a Rába-völgyben , sík területen fekszik, − átmenő forgalma nagy 86-os és a 8-as közötti összekötő), ennek ellenére bicikliúttal, zebrával nem rendelkezik, − magyar települések néhány betelepült roma ill. lengyel családdal, − ma sokan a sárvári ipari parkban dolgoznak, mezőgazdasággal néhány család foglalkozik, − hagyományőrző csoportok a művelődési ház keretén belül működnek. (természetjáró, honismereti, dalkör, színházbarátok köre és egyéb önkiteljesítő tevékenység) − kihelyezett szeméttárolók vannak - szemétszállítás szervezett, természeti értékei: − a Rába-part teljes ikervári szakasza, − ártéri erdei: kőris -szil-gyertyán − a védett kockás liliom termőhelye -Gógán, − a Zsidahóban a többszáz éves vadkörtefák védelem alatt állnak, kulturális értékek: − Batthyány-kastély / magántulajdonban, − Batthyány Lajos egészalakos szobra, − az első vízerőmű Magyarországon - 1896, és múzeum − középkori, nemrég restaurált temploma, − honismereti kiállítása a művelődési házban- az első emlékektől napjainkig, Erőforrások Belső személyi erőforrások Iskolavezetés - anyagi forrásokat teremt,


44/98. oldal

- támogatja a nevelési programokat, - értékeli a minőségi munkát, Tanárok

- tantárgyaikba beépítik a környezeti tartalmakat,

Osztályfőnöki munkaközösség

- az egészségneveléshez

kötődően

foglalkozik

a környezeti

diákok

tartalmával - a szervezésben aktív szerepet vállal, -hátteret biztosít (adminisztráció, terítés esztétikussága, külső díszítések, stb. -partnerség, aktivitás,

szülők

-külső erőforrások felkutatása, anyagi támogatás és társadalmi munka,

Diákönkormányzat Technikai dolgozók

Külső személyi erőforrások intézmény A kapcsolat tartalma óvoda Átmenet biztosítása környezeti nev. terén Szakmai Szolgáltató Szakmai segítség Központok Önkornányzatok Egyeztetés

Iskolai kapcsolattartó Leendő 1.o-os tanító

A szervezet képviselője Csoport óvónője

igazgató

A téma szakértője

igazgató

témafelelősök Művelődési Ház igazgató, ill. csoportvezetők témafelelős

Művelődési ház

együttműködés

A feladat jellege szerint

ÁNTSZ

Felvilágosító előadás a környezeti ártalmakról Felvilágosító előadás

igazgató gyermekvédelmi felelős Igazgató helyettes

a környezeti

gyermekvédelmi

ártalmakról együttműködés

felelős igazgató

Védőnői szolgálat Gyermekorvosi , fogorvosi szolgálat Tagiskolák

Anyagi erőforrások − a kötelező tanórai keretekbe beépítetteket − egyéb állami források: pályázatok − EU-s támogatások, − szponzorok: helyi vállalkozók, − hulladékgyűjtésből származó bevétel. Alapelvek, célok

védőnő

igazgató

Zichy Antónia Általános Iskola Pedagógiai Programja Jövőkép, hosszú távú célok -környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása, -ökológiai rendszerszemléletű gondolkodás kialakítása, -a fogyasztásközpontúság helyébe életminőség lépjen, -tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés megvalósuljon, -problémamegoldás - döntésképesség- együttműködési készség kialakítása, -helyi problémákkal globális összefüggések megláttatása.

45/98. oldal

Zichy Antónia Általános Iskola Pedagógiai Programja Rövid távú célok és feladatok Célok Feladatok 1.Az oktatás és nevelés Konkrétan jelenjen meg minden területén jelenjen minden tantervben, meg a környezeti nevelés. lehetőleg külön jelölve. 2.A tantárgyközi kapcsolatok erősödjenek

Projektek kidolgozása, pl. "védeni kell", "egy pohár ,víz" stb.

3.A felnőttek személyes példája

képzések, -szülői értekezlet, - kerékpárral való közlekedés,

4.A szemétmennyiség

A folyamatos papírgyűjtés

csökkentése

megvalósítása

5. Takarékoskodás vízzel, villannyal

-ügyeletei ellenőrzések, folyamatos figyelem, faliújságon publikálni,

46/98. oldal

Sikerkritérium -átdolgozott tanmenetek, -több környezeti nevelési tartalom, -változatosabb módszerek Rendszerszemléletű ismeretek,

-szülők bevonása

-tisztább iskola, -csökken a szemét mennyisége, kevesebb csomagolási hulladék, -nem marad égve villany, nem marad nyitva csap, energiatakarékos izzók, víztakarékos

-

öblítőtartályok, 6.Értékek, problémák, Kutatómunkák, Rendszerszemléletű értékes hagyományok kiállítások, vetélkedők, ismeretek, meglátása előadások a ,Jeles Napokra" 7.Legyenek környezetük -faültetések, -kötődik tevékenyen védelmezői madárvédelem, -tisztaság szülőföldje értékeihez megkövetelése, -beszélgetések o.fői órán 8.Az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása,

" zöld sarok" kialakítása a -versenyeken való sikeres faliújságon és a részvétel könyvtárban, -szakkönyv, folyóirat, CD, internet elérhető legyen e témában

Tanulásszervezés, tartalmi keretek Tanórai keretek Ezen keretek között a kötelezően elsajátítandó tartalmakat kell a tanulóknak elsajátítaniuk. − tanóra:- hagyományosan 45 perces, − a tanmenetben jelölve legyen a környezeti nevelés


47/98. oldal

Tantárgyi lebontásban: − testnevelés: egészségnevelés, -megőrzés, − magyar: táj nyelv, szokások, néphagyományok, − történelem: hagyományok, helyi történelmi értékek, − matematika: statisztikai módszerek, mérések, adatgyűjtés, becslések, − fizika: a káros környezeti hatások magyarázata, élő-élettelen kölcsönhatása, − földrajz: természetes és mesterséges táj kapcsolata, globális problémák, − biológia: környezeti és egészségügyi problémák, élő körny. Jellemzése, egészségmegőrzés, − kémia: egyszerű vizsgálat, eredmények értelmezése, technológiák hatása a környezetre, biztonsági ismeretek, − ének: népzene, az ének közösségteremtő ereje, a zenei környezetszennyezés, − rajz: néphagyományok, természetes anyagok felhasználása, helyi népi építészet, esztétikum, − osztályfőnöki: Általános tájékozottság, környezetszépítés, otthonosság, életmódminták, közösségépítés, sokszínű szocializációs program (ünnepélyek) Nem hagyományos foglalkozások Közéleti eseményeken való részvétel (pl. közmeghallgatás, képviselőtestületi ülés ) Erdei iskola: nálunk hagyományokkal nem rendelkezik, de a jövőben pályázatok segítségével megvalósítható. Célja a közösséggel harmonikus életvezetési képességek fejlesztése, és közösségi tevékenységhez kötődő szocializáció. témanap: ősszel az egészséges életmódhoz kapcsolódóan, tavasszal környezetvédelmi témában projektmódszerrel, korosztályoknak megfelelően dolgozzuk fel. Jeles Napok: Víz Napja, Föld Napja, Madarak és Fák Napja - kötelező tananyagot dolgozunk fel. Nem tanteremben tartott óra: − háziállatok/alsó tagozat − tanulmányi séták, megfigyelések / alsó tagozat − honfoglalás kori leletek-művelődési házban − vízerőmű-látogatás /alsó és felső tagozat/ − terepgyakorlat: eddig főleg szakköri keretben, − az 5-6.osztállyal: a hazai élőhelyek élővilágát fedezzük fel, és a Rába folyó − felszínalakító tevékenységét kanyarulatképződést figyeljük meg. − illegális szemétlerakó-helyek feltérképezése, − tanulmányi kirándulások: tágabb környezetünk természeti − és kulturális értékeivel ismerkedés Tanórán kívüli lehetőségek Komplex, kiemelkedő jelentőséggel bír. − szakkörök: természetismeret, magyar, − tömegsport és kézilabda: testedzés, − gyűjtőmunka: témahéthez, jeles napokhoz kapcsolódóan, − akció: papírgyűjtés − kirándulások. túrák. − kiállítások a helyi művelődési házban, főleg képzőművészetiek, de a természetismerethez is kapcsolódóak esetenként.


48/98. oldal

− pályázatokon való részvétel kiírás szerint, − települési környezet szépítése: falutakarítás, játszótérbővítés. Nevelési módszerek A módszerek széles skálájából (megfigyelés, kísérlet, mérés, számítás, dokumentálás, tevékenykedtetés vagy modellezés stb.) a pedagógusnak kell a leginkább célravezetőket kiválasztania. A módszerkiválasztás elvei az alábbiak: A választott módszer: − Az életkornak megfelelő legyen. − Pozitív szemléletet adjon a katasztrófa szemlélet helyett. − Lehetőleg a természetben, a szabadban valósuljon meg. − Tevékenységközpontú és életszerű legyen. − Problémaorientáltság jellemezze. − A megtapasztaláson alapuljon. − Örömteli, motiváló, élményközpontú legyen. Tartalmazzon sok játékos elemet. − Együttműködésre – kooperációra – épüljön. Taneszközök Tankönyvek, térképek, modellek, képek, filmek, folyóiratok, tablók, kísérleti és technikai eszközök, játékok, anyagok, vegyszerek ld. Pedagógiai Program ugyanezen című fejezetében A környezeti nevelés ellenőrzése, értékelése Alapvető szempont, hogy a környezeti nevelést az iskola egész nevelési rendszerének részeként kell kezelnünk és így értékelnünk. Ellenőrzés: − a szakmai munkaközösség-vezetők a szaktanári éves tanmenetek véleményezésekor érvényesítsék a nevelési terület szempontjait, − az igazgatói (vezetői) foglalkozás - óralátogatások során az ellenőrzés szempontjai közt szerepeljenek a környezeti viszonyok és az adott foglalkozás tartalmából származtatható környezeti nevelési lehetőségek kihasználásának mértéke, − ha a helyzet úgy kívánja, az iskolavezetés rendeljen el a környezeti nevelés egészére vagy egy-egy területére célellenőrzést, Értékelés: − az egyes pedagógusok munkájának komplex értékelése során sort kell keríteni a környezeti nevelési területre is, − az osztályfőnöki munka megítélésében legyen fontos szempont az adott osztály környezettudatos magatartásának foka; különösen is az osztályterem dekorálása, gondozottsága, − a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésében legyen szempont a környezethez való viszony, az azért vállalt többletfeladat is, − az egyes tanévi munka értékelésében kapjon fejezetet a környezet és a környezeti nevelés állapota, − nevelési értekezleten – négy évente – külön fő napirendként értékeljük az adott területen végzett közös munkánkat.


49/98. oldal

4.1.16. Közlekedésre nevelés Az általános iskolában a közlekedési ismeretek oktatását rendeletek írják elő. A gyerekeket és a fiatalokat anevelő-oktató intézményekben felkészítik a ra1ogos, ajárműveken, esetenként a járművekkel való szabályos, biztonságos és balesetmentes közlekedésre, a közlekedési kultúrájuk kialakítása. Ez utóbbi magában foglalja a közlekedési képességet, attitúdöt és az ismeretet Közlekedési képességek a mozgás, a megismerés (kognitív) és a kommunikációs képességek. A mozgás képességei közül a testi ügyesség, gyorsaság, koordinációs- és állóképesség, a megismerés képességei közül a látás, hallás, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, helyzetfelismerés és a döntési képesség a legfontosabbak a közlekedésre nevelésben. Az alsó tagozatos környezetismeret tantervekhen található meg a közlekedés témakör. Megismerik a különböző járművek sokféle tulajdonságát, sétáikon közlekedési helyzeteket figyelnek meg, és rendszeresen gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait Játékos, gyakorlati feladatok megoldásával pedig közlekedési képességeik folyamatos és fokozatos fejlesztése történik. A felső tagozatban Az előbbi korosztályokban az önálló gyalogosközlekedéshez szükséges képességek, magatartási módok elmélyítése, a kerékpáros közt ekedésre, valamint a tömegközlekedési eszközökön való önálló utazásra való felkészítés a feladat. A Nemzeti alaptantervben az „Életvitel és gyakorlati ismeretek” műveltségi terület foglalkozik a témával. A nevelés feladata: − a tanulók felkészítése a közlekedésben való önálló részvételre, − a közlekedés szabályainak alkalmazására, − a helyes magatartási formák elsajátítására, − a veszélyhelyzetek elkerülésére. A közlekedési ismeretek viszonylag gyorsan megtaníthatók, de a tömeges közlekedés legfontosabb szabályozó elemét, a közlekedő ember megfelelő morális, erkölcsi magatartását csak hosszú, ttart4 Jól megtervezett nevelőmunkával és ösztönző környezettel lehet kaakítani. Ennek egyik alapfeltétele a közlekedési ismeretek (KRESZ) oktatása-, beépült a NAT és a helyi sajátosságok figyelembevétele alapján a helyi tantervbe, a tanórák rendszerébe kisiskoláskortól kezdődően. Fontos szerepe van a nevelésben az országos közlekedésbiztonsági versenyeknek és az országos rajzpályázatoknak. -

Helyi saítosságaink: A helyes közlekedési magatartás állandó - minden élethelyzetben való - betartatása: kerékpártúrán, autóbuszos osztálykiránduláson, gyalogos tanulmányi sétán stb. A nagyobb tanulók (7-8.o.) az iskolába érkezés balesetmentessé tételében nagy segítséget nyújtanak reggelente a közlekedésirányítással. (láthatósági mellényt viselnek, és jelzőtárcsát használnak). Szeptemberben rendőri segítséggel oktatáson vesznek részt, ezzel maguk is gyakorolják az eddig tanultakat, segítik és példát mutatnak a kicsiknek. A bejáró tanulók kíséretében minden pedagógus részt vállal, amely a helyes közlekedési magatartás, baleset-megelőzés, illemszabályokgyakoroltatásának színtere is egyben. Minden felnőtt személyes példamutatása kötelező érvényű. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek átadása A témával elsődlegesen osztályfőnöki órák során foglalkozunk, de ezen kívül a többi tantárgy keretében, sőt tanórán kívüli színtereken is foglalkozunk az életvezetési ismeretek és


50/98. oldal

készségek elsajátításával.( ezek feldolgozását az 5-8. osztályos of-i tanmenetek részletesen tartalmazzák) Témakör Témák Tanítási célok Várható eredmény Problémás szituációk Veszélyeztető Kísértésnek kitéve Az egészséget tényezők Dohányzás során a veszélyhelyzet károsító tényezők Alkohol felismerése, a helyes ismerete alapján a Veszélyes és tiltott megítélés kialakítása visszautasítás szerek és a vélemény megalapozása megfogalmazása Drogok és a médiák Segítség másokon Reklám hatása A kísértésnek, a Kritikus helyzetek és csoportnyomásnak döntések való ellenállás konkrét Hová fordulhatok, kik módjainak gyarapítása segíthetnek A visszautasítási kényszer fejlesztése Ismerjék a helyi közösség segítő szakembereit A szervezett segítségnyújtás lehetőségeinek igénybevétele Óvd és védd Személyes biztonság: A helyzetfelismerésre A magabiztos, és a döntésre való szuverén egyéniség magad Jogaim és képesség kialakítása alapjainak kötelességeim Felelősségem A stresszhelyzetek és megteremtése Visszautasítási kockázati tényezők A feszültségkezelés technikák, felismerése helyes módozatainak döntéshozás megtanulása Határozott ellenállás, A felelősséggel a következmények kezelt döntés vállalása Konfliktuskezelési ismeretek

A fentiek megvalósításának eszközei és módszerei: − a pedagógusok felkészítése szakemberek által vezetett tanfolyamokon ( konfliktuskezelés, káros szenvedélyek) − Szituációs és drámajátékok osztályfőnöki órákon − DADA program − A gyermekekre leselkedő veszélyekre történő felhívás a szülői házzal együtt − Kapcsolattartás a helyi rendvédelmi szervekkel − Tapasztalatcsere a helyi családotthon pedagógusaival −


51/98. oldal

5. A nevelési program sajátosságai 5.1. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az osztályközösséget leginkább segítő és motiváló tanulási módszerek kialakítása. Iskolai fegyelem, figyelem és kötelességérzet kialakítása. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozását folytatjuk. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, • a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, • az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.


52/98. oldal

5.2. Iskolák helyi tantervei 5.2.1. A Zichy Antónia Általános Iskola HELYI TANTERVE A választott kerettanterv tantárgyait, kötelező minimális óraszámait, valamint a szabadon tervezhető órakeret terhére tervezett órákat az alábbi táblázatok tartalmazzák. 5.2.1.1. Tantárgyak és óraszámok rendszere Érvényes a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben. Tantárgy / évfolyam 1. 2. 3. 4. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 Idegen nyelvek (német) 2 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan v. hit-és erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene A variáns 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Összesen: 23 23 22 24 Felhasználható: 2 2 3 3 Magyar nyelv és irodalom 2 1 1 0,5 Matematika Környezetismeret 1 1 1 Idegen nyelvek (német) 1 0,5 Informatika 1 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Egyéb foglalkozás (szakkör, tömegsport,egyéni Igények alapján a fennmaradó óraszámból fejlesztés…) A kínálat külön táblázatba foglalva Tanulószoba 5 5 5 5 Kötelezően biztosított időkeret felzárkóztatásra Nkt.27.§(5)bek. 1 1 1 1 Engedélyezett időkeret 52 52 52 55

Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom A Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan v. hit-és erkölcstan

5. 4 3 4

6. 4 3 3

7. 3 3 3

8. 4 3 3

2 1

2 1

2 1

2 1

Zichy Antónia Általános Iskola Pedagógiai Programja Természetismeret Biológia-egészségtan A. v. B variáns Fizika A v. B variáns Kémia A v. B variáns Földrajz Ének-zene A v. B variáns Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen: Felhasználható: Magyar nyelv és irodalom A Matematika Informatika Idegen nyelvek Kémia A v. B variáns Földrajz Biológia-egészségtan A. v. B variáns Fizika A v. B variáns Természetismeret Technika, életvitel és gyakorlat Rendelkezésre álló órakeret Egyéb foglalkozás ( tanulószoba, szakkör, tömegsport,egyéni fejlesztés…) Tantárgyi engedélyezett órakeret (angol) Tanulószoba Kötelezően biztosított időkeret felzárkóztatásra Nkt.27.§(5)bek. Engedélyezett időkeret

2

1 1 1 1 5 1 26 2 0.5 0,5 1

53/98. oldal

2

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1 1 5 1 25 3 0,5 0,5

1 1 5 1 28 3 1 1

1 5 1 28 3 0,5 1

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1,5 0,5 28 28 31 31 Igények alapján a fennmaradó óraszámból A kínálat külön táblázatba foglalva

2,5

2,5

2 2,5

1 51

1 51

1 56

2 2,5 1 56


54/98. oldal

5.2.1.2. A választott kerettantervek megnevezése Alsó tagozat 1-4. osztály Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Felső tagozat 5-8. osztály Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv

kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv

A változat

A változat

A változat B változat B változat A változat A változat

A kerettantervi változatok választásának indoklása: Ének-zene: A tanulók képességeinek figyelembe vételével került döntés az A változat mellett. Elsődleges fejlesztési cél, hogy a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók olyan széles körű élményeket szerezzenek, amelyek segítik őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban. Kémia: Ez a tanterv közelebb áll a korábban tanított tantervhez, mint az A változat. Logikusabbnak, rendszerezettebbnek tűnik. Az általános tantervű általános iskolák számára készült kémia-kerettanterv tananyaga kompatibilis bármely, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló, 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet alapján akkreditált gimnáziumi kerettanterv 9–12. évfolyamra előírt kémia tananyagával. Biológia-egészségtan A változat


55/98. oldal

Az új kerettanterv az 5-6. osztályban elsajátított természetismeret tantárgy ismereteire épül és továbbfejleszti azt. Ez a változat hasonlít az előző években használt tantervhez. Hasonló a tananyagok elosztása és feldolgozásának üteme. Az előírt óraszámokhoz is igazodik. A hetedik osztályban az ökológia témakör is szerepel, ami a továbbtanulóknak is fontos, hiszen a gimnáziumokban kisebb hangsúlyt fektetnek erre a témakörre, a nem továbbtanulóknál pedig az alapvető környezeti nevelés fejlesztése a cél. A nyolcadik osztályban szintén megjelenik az egészségnevelés is az egyes szervrendszerekhez kapcsolódóan. Tartalmazza mindazokat az anyagrészeket, amik a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlenek. Fizika B változat − Jó referencia, hogy a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésével készült − Precíz, pontos a követelmények meghatározása − Jól épít az 5-6. évfolyam során megszerzett természettudományos ismeretekre − Logikus gondolati ív felépítését követi, amely a későbbi évfolyamok munkáját is alapozza − Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat − Egyenlő mértékben kap hangsúlyt az ismeretanyag (elvek, tények, törvények, elméletek, alkalmazások); a tudományos megismerés folyamata (a módszernek, ahogyan feltárjuk a természet titkait, pl. tudatos megfigyelés,tanári és tanulói kísérlet, elemzés stb.); Magyar nyelv és irodalom: 1. Hagyományosan jó szakmai háttérrel, évtizedes pedagógiai tapasztalattal rendelkeznek a kiadó munkatársai. 2. Régóta használjuk a tankönyveiket, s legjobban az általuk kialakított helyi tantervvel tudjuk ezt a tartalmas anyagot megbízható módon közvetíteni. 3. A helyi tartalomra is tartalmaz ajánlást a tanterv, bár ez történelemből mindenképpen kiegészítésre szorul. 4. Ilyen tananyag-elosztásban teljesíthető az adott gyermekanyaggal és időkerettel a tartalom. 5.2.1.3. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A taneszközök kiválasztása során fő szempontunk az, hogy a tantervünkben megfogalmazott követelményeket teljesíteni tudjuk. A taneszközök kiválasztásának fő szempontjai: Stílusa, nyelvezete külleme és tartalma igazodjon az adott korosztály életkori sajátosságaihoz Az évfolyamokon a felmenő rendszer, valamint a tantárgyközi koncentráció érvényesüljön. Kivitelezésükben legyenek jó minőségűek, esztétikusak. A tartós, több éven keresztül is használható tankönyveket a beszerzéskor előnybe részesítjük. A taneszközök beszerzése ne jelentsen elviselhetetlen anyagi terhet a szülőknek. A szociálisan rászorult tanulók támogatást kapnak a taneszközök beszerzéséhez.


56/98. oldal

5.2.1.4. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: 1-8. osztály órarend szerint beépítve napi 1 óra testnevelés. A kimagasló eredményeket felmutató kézilabda sportágban az iskolai DSE keretében külön tehetséggondozó sportfoglalkozást is kínálunk tanulóinknak minimum heti 2 órában. 5.2.1.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyak esetében diákjainknak nem tudunk lehetőséget adni, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A nem kötelező időkeretet angol, mint második idegen nyelv oktatására, tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, szakkörökre, énekkari foglalkozásra, fordítjuk. A tanulók érdeklődése és igénye szerint tehetséggondozó és felzárkóztató foglakozásokat indítunk. Kiemelten foglalkozunk a hátrányos helyzetű tanulókkal. Felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök kínálata. Foglalkozás Osztály heti óraszám Tanulószoba 1-4. 20 Tanulószoba 5-8. 10 Tömegsport 1.-4. 3 Tömegsport 5.-8. 3 Asztalitenisz 5-8. 1 Néptánc szakkör 1-4. 1 Kézműves szakkör 1-4. 1 Életmód szakkör 1-4. 1 Versmondó szakkör 5-8. 1 Német szakkör 2-3. 2 Angol szakkör 4-6. 5 Természetbúvár szakkör 5-8. 1 Informatika-számítástechnika tehetséggondozó 5.-6. 1 Informatika-számítástechnika tehetséggondozó 7.-8 1 Furulya szakkör 2-4. 1 Felzárkóztatás 1-4. 4 Egyéni matematika 5-8. 2 Fejlesztő órák(2x szorzó) 4 Szabadon választható angol nyelv tanóra 7-8. 4 A tehetséggondozó foglalkozásokat a tanulók igénye, jelentkezése alapján indítjuk, minimum 10 fővel, a felzárkóztató foglalkozásokon az egyéni és kiscsoportos differenciált segítségnyújtás a célunk. Az SNI-s tanulók fejlesztő foglalkozása külön óraterv alapján történik. A fejlesztő foglalkozásra szoruló tanulókkal fejlesztő pedagógus foglalkozik szintén kiscsoportos formában.


57/98. oldal

5.2.1.6. A tanulók teljesítményértékelésének alapelvei Alapelvek − − − − −

legyen összhangban a követelményrendszerrel, igazodjon célkitűzéseinkhez legyen személyre szóló objektív, sokoldalú, folyamatos és előremutató Az értékelés a tantervi követelményeken túl vegye figyelembe a tanuló egyéni előrehaladását, fejlődését.

Az értékelés módjai: − − − − − −

Szóbeli feleletek Írásbeli munkák Önálló beszámolók Óraközi munka Versenyeken való részvétel Gyűjtőmunka

A tanév eleji tudásszint felmérőket nem osztályozzuk, csak értékeljük. Az országos ill. más szervek által végzett felméréseket sem számítjuk be a tanulók érdemjegyeibe. A versenyeken elért kiemelkedő szaktárgyi teljesítményeket a szaktárgyi értékelésnél beszámítjuk. A magatartási és szorgalmi hiányosságokat a szaktárgyi értékelésnél, osztályozásnál nem számítjuk be. A nem szakrendszerű képzés értékelésének külön formája nincs, érdemjegyet a teljesítményekre nem kapnak a gyerekek, százalékos teljesítmény-mérésre egyes részterületek esetén sor kerülhet, pl szövegértés ellenőrző feladatsora. Ezek az érdemjegyek a félévi, év végi osztályzatok kialakításánál az adott tantárgynál számításba kerülnek. Az értékelés egyéni módszereit a pedagógusok a tanári szabadság alapján alkalmazzák. Az év végi értékelés során a bizonyítvány feljegyzés rovatában jelöljük, hogy a tanuló nem szakrendszerű képzésben vett részt. 5.2.1.7. A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás értékelésének szempontjai az alsó tagozatban (a bevezető és a kezdő szakaszban) Példás Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi. A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat. Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, együttműködő. Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes. Jó A tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra. Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, de nem kezdeményező.


58/98. oldal

A házirendet igyekszik betartani. A felnőttekkel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias, általában figyelmezett, segítőkész, megbízható. Változó Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása. Viselkedésével szemben kifogás merül fel. Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen. Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész. Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete, fegyelme ingadozó. Szaktanári, vagy osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetésben részesült. Rossz Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit, nem látja be, szándékosan árt a közösségnek. A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja. A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik. A házirendet nem tartja be, még ismételt figyelmeztetésre sem. Több osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztető bejegyzése van. Elmarasztaló írásbeli igazgatói bejegyzése van. A szorgalom értékelésének szempontjai az alsó tagozatban (a bevezető és kezdő szakaszban) Példás Annak a tanulónak a szorgalma, aki tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik. Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre. Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő. Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülire is kiterjed. Jó A tanuló szorgalma, ha figyel órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák válogatják egymást. Önállóan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag A tanuló szorgalma, ha figyelmetlenül dolgozik megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el. Képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladás a érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan. Gyakran mulasztja el kötelezettségeit, munkafegyelme rossz.


59/98. oldal

Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi. A magatartás értékelésének szempontjai a felső tagozatban (az alapozó és fejlesztő szakaszban) Példás Pontosan és lelkiismeretesen teljesíti iskolai kötelezettségeit. A házirendet betartja. A tanórán aktív. Fegyelmezetten viselkedik, tiszteletben tartja a társadalmi együttélés szabályait (hangnem, köszönés, udvariasság stb.) Önként vállalt feladatait maradéktalanul teljesíti (ügyelet, hetes, tanulmányi versenyek, sport, kulturális seregszemle, iskolán kívüli rendezvények). A kötelező- és a szabadon választott foglalkozásokon tevékenyen részt vesz. A közösségi munkákon kezdeményező. Jó Iskolai kötelességeit időnként felületesen teljesíti. A házirendet betartja. A felnőttekkel tisztelettudó. A tanórákon fegyelmezett. Az iskolai és az iskolán kívüli rendezvényeken részt vesz. Iskolai magatartásával kapcsolatban kifogás nem merül fel. Társaival együttműködő, toleráns. Vállalt kötelezettségeinek eleget tesz (ügyelet, hetes, forgalomirányítás stb.). Nincs írásbeli figyelmeztetése. Változó Iskolai kötelességeinek teljesítésében megbízhatatlan. Időnként megszegi a házirend szabályait. Zavarja társait a tanórai munkában. A felnőttekkel és társaival szemben időnként tiszteletlen (durva hangnem, trágár beszéd, agresszivitás stb.). A közösségi munkából csak felszólításra vállal feladatokat. Nem megbízható a cselekedeteiben, beszédében. Szaktanári és osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetésben illetve intésben részesül. Rossz Iskolai kötelességeit külső ráhatásra (felszólításra) sem teljesíti. A házirendet rendszeresen megszegi. A felnőttekkel szemben tiszteletlenül viselkedik (nem megfelelő hangnem, pedagógus utasításait rendszeresen megszegi, ellenszegül, csal stb.), Cselekedeteivel társai testi épségét veszélyezteti, durva magatartást tanúsít. Az iskolai kötelező rendezvényekről igazolatlanul távol marad. Rendszeresen késik vagy mulaszt a foglalkozásokról. A tanórai munkát zavarja. A közösségi munkában nem vesz részt. Fegyelmi tárgyalási eljárásban elmarasztalják. Több osztályfőnöki és szaktanári bejegyzése van. Írásbeli igazgatói bejegyzése van. A szorgalom értékelésének szempontjai a felső tagozaton (alapozó és fejlesztő szakaszban) Példás


60/98. oldal

Tanulmányi munkáját képességeinek megfelelően, példamutató módon végzi. A tanórákon és a szabadon választott foglalkozásokon aktív. Pontos és precíz a feladatok végrehajtásában (házi feladat). Eredményei elérésére komoly erőfeszítést tesz. Fejlődése egyenletes. Felszerelése hiánytalan (sport felszerelés, rajzeszközök stb.). Jó A tantervi követelmények elsajátítására folyamatosan törekszik. Egyenletes teljesítményt nyújt. Iskolai és házi feladatait megbízhatóan teljesíti. A tananyag feldolgozásában együttműködő. Felszerelése hiánytalan. Változó Szorgalma hullámzó. Képességei alatt teljesít. Tanulmányi munkája nem megfelelő. Nem készül rendszeresen a tanórákra. Munkavégzése pontatlan. Fejlődése nem egyenletes. Felszerelése hiányos. Házi feladatait rendszeresen nem készíti el. Hanyag A tantervi követelményeket nem teljesíti. A tanórákra gyakran nem készül. A tananyag elsajátításában passzív. Felszerelése, házi feladata rendszeresen hiányzik. 5.2.1.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A minisztérium által javasolt a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján történik a tanulók fizikai felkészültségének mérése. A tesztek végrehajtásának módszere, a teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága a tanulók motiváltságán múlik. − Bárki is elvégeztetheti (pl. nem testnevelő tanár is) − Teszteket évente 2 alkalommal kell végeztetni − Megfelelő pihenőidővel és az edzéselméleti szempontok alapján − Tudatosítani kell, hogy mi-miért és hogyan mérünk − Minden tanulónak azonos körülményt kell biztosítani − Sportöltözékben és próba végrehajtása nélkül kell végeztetni. − Az ajánlott sorrend az edzéselmélet alapján a hajlékonyságtól - Kardiorespiratorikus tesztig terjedjen! (12 perc futás) 5.2.1.9. Az első-második évfolyamon a szöveges minősítés formái és tartalma Az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében a tanulók minősítése szöveges formában történik. A MOZAIK Kiadó tájékoztató füzeteinek és naplóinak mondatbankját használjuk. A félévi és év végi magatartás, szorgalom és tantárgyi értékelés során a megfelelő értékelő szöveg aláhúzásával. A tanulók minősítő szövege kerül a bizonyítvány pótlapjára és a törzslapra. A tanulók évközi minősítése havonként a tájékoztató füzetben, tantárgyakra lebontva szerepel.


61/98. oldal

5.2.1.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Programunk szerint a számítástechnika és a német tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportbontás elveit az adott osztály összetételéhez igazítjuk. Elvek lehetnek a következők: − helyi és bejáró tanulók − képességek szerinti bontás − abc szerinti bontás − nemek szerinti bontás Évente a tanulócsoportok létszámához, teljesítményéhez igazodva további csoportbontásokat kezdeményezünk, elsősorban magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból. 5.2.1.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje A tanulók félévi vagy év végi osztályzatát azok szóbeli, írásbeli és gyakorlati teljesítményei alapján kell megállapítani. Mindegyik típusú kontroll esetén előtérbe kell helyezni a szilárd alapismeretek meglétének ellenőrzésén, értékelésén túl azok felhasználói alkalmazásának - a képességek és készségek fejlődésének - vizsgálatát. A szóbeli és az írásbeli számonkérés legyen azonos súlyú az értékelés során Az egyes tantárgyak egy-egy témaköréből osztályszinten egy írásbeli témazáró dolgozat iratható. A témazáró dolgozatot a hiányzó tanulónak hiányzása után 10 napon belül pótolnia kell. Egy-egy tanítási napon csak két tárgyból iratható témazáró dolgozat. A témazáró dolgozatok íratási szándékát a szaktanár jelezze és jelölje az osztályfőnöknél lévő nyilvántartáson, a koordináció az ő dolga. A témazáró dolgozatokat a szaktanár lehetőleg a következő órára, de legkésőbb két héten belül javítsa ki, érdemjegyüket a naplóba azonosítható módon ( eltérő színnel ) írja be. A témazárókon kívül a szaktanár az egyes tanulók felkészültségét alkalmanként kombinált (írásbeli - szóbeli) módon is ellenőrzi. Az írásbeli teljesítmények azonos értékűek a szóbeliekkel és a gyakorlatiakkal, ám a témazáró dolgozatok a félévi és a tanév végi osztályzáskor - kétes illetve köztes esetekben hangsúlyosabb szerepet kapnak, mint egy-egy szóbeli (gyakorlati) felelet. 5.2.1.12. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók otthoni felkészülése szerves és nélkülözhetetlen része a tanítási - tanulási folyamatnak. Célja: elsősorban a gyakorlás, készségfejlesztés, a tanórán elsajátítottak elmélyítése, bővítése kutatómunkával, a tehetséggondozás keretében vállalt többletmunka. Intézményünk által megfogalmazott alapelvek az otthoni felkészülésre: − megalapozásának a tanórákon meg kell történnie, − a szerényebb képességű tanulóktól se igényeljen megoldhatatlan vagy az − egészséget veszélyeztető feladatot, erőfeszítéseket, − lehetőleg a tanév egészére és az egyes tanítási napokra nézve egyenletes − elosztású terhelést igényeljen, − önállóságra, problémamegoldásra, kreativitásra neveljen, − a hétvégeken, a tanítási szünetekben ne legyen akadályozója az intenzívebb − családi együttlétnek, − az írásbeli házi feladatokról a tanulók mindig kapjanak visszajelzést.


62/98. oldal

Ezek szellemében: − az egyes tantárgyakból kitűzhető szóbeli feladatok (tanulás) mértéke egyik óráról a másikra az átlagos képességű tanuló számára a háromnegyed órát ne haladja meg, ha írásbeli feladat ugyanabból a tárgyból nincs, − az egyes tantárgyakból kitűzhető írásbeli feladatok teljesítésére az átlagos képességű tanulóknak legyen elég fél óra, alsó tagozatosnak 20 perc, ha ugyanabból a tárgyból nincs szóbeli feladat, − ha az adott tárgyakból egyszerre van egyik óráról a másikra szóbeli és írásbeli feladat, annak elvégzéséhez legfeljebb háromnegyed órára, alsó tagozatosnak 30 percre legyen szüksége átlagos képességű tanulónál, − írásbeli szöveges feladat nem adható ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, osztályfőnöki, technika tantárgyakból; csak gyakorlati és szóbeli; ugyanakkor félévente egy (két?) alkalommal írásban rögzíthető , vagy gyűjtő, forráselemző stb. feladat adható. − Rendszeres írásbeli házi feladat csak magyar, matematika, idegen nyelv tantárgyakból adható − A szorgalmi feladatok csak önkéntes vállalás alapján adhatók, de a tanuló teljesítményébe beszámíthatók ugyanúgy, mint a tehetséggondozás keretében vállalt tantervi követelményeket meghaladó teljesítmények.


63/98. oldal

5.2.1.13. Kompetenciaalapú oktatás- fenntartási kötelezettségünk, projektoktatás

módszerek, szervezési módok

évfolyam

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés három hetet meghaladó projekt megtervezés témahét megtervezése moduláris oktatási programok megtervezése önálló intézményi innováció Jó gyakorlat

1

2

3

4

5

6

7 x

8 x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x x

Fenntarthatóság biztosítása Célok, indikátormutat ók teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsoma g egy választott kulcskompeten cia területi programcsoma g tantárgytömbös ített oktatás a szakrendszerű oktatásban(510-15 %) műveltségterül et tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak,

Implementá ció éve 2009/20 10 +

Fenntarthatóság 2010/ 2011 +

2011/ 2012 +

2012/ 2013 +

2013 /2014 +

2014/ 2015 +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

25

25

25

25

25

25

+

5

Zichy Antónia Általános Iskola Pedagógiai Programja taneszközök használata(25 %) új módszerek intézményi alkalmazása,elt erjesztése,

önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele Moduláris oktatás

64/98. oldal

Új tanulásszerv ezési eljárások:Pr ojektmódsze r, differenciálá s, kooperatív technikák Távoli tájak élővilága

Belső továbbké pzés





x

x

x

x

x

Komplex természetis meret 6.o.

x

x

x

x

x

+

+

+

+

+

+

Zichy Antónia Általános Iskola Pedagógiai Programja TERÜLETEK

2009/10.

2010/1 1.

65/98. oldal

2011/1 2.

2012/1 3.

2013/1 4.

2014/15 .

Szé-sza

4.o.

1.

2.

3.

4.

1.

Matematikalogika Idegen nyelv Tantárgytömbösít és

2.o.

3.

4.

5-6

5-6

5. 1. 5-6

6. 2. 5-6

7. 3. 5-6

5.

5.

5.

5.

5.

8.

5.

6.

7.

8.

X

X

X

X

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

25% x

25% x

25% x

25% x

25% x

x

x

x

x

x

Moduláris oktatás

Műv. terület integr. (HP) Projekt

Témahét IKT Jó gyakorlat Innováció

5.o. 5.o.term ism. 7.o.magyar 6.o.term.ism 8.o.magyar 5.o.oszt.f.Egés zséges életmód Magyar nyelv és irodalom 7.o. Farsang 1-4.o. Természetvéd elem 5-8.o. (HP) Egészséghét 8.o. 25% Komplex term. ism.6.o. Távoli tájak élővilága 7.o.

A fenntarthatóság biztosításának további elemei: -

Kooperatív tanulásszervezés- koop.módszerek, egyéni –páros csoportmunka szervezése Differenciált rétegmunka- egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén Digitális eszközök, módszerek tanórai és tanórán kívüli használata A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében A különböző szövegértési szintnek megfelelő feladattípusok alkalmazása


66/98. oldal

5.2.2. Csényei Tagiskola HELYI TANTERVE Ha a tagintézményekben valamely, a pedagógiai program helyi sajátosságaira vonatkozó rész nem került szabályozásra, akkor az intézményegység – Zichy Antónia Általános Iskola – szabályai vonatkoznak rá. 5.2.2.1. Tantárgyak és óraszámok rendszere A választott kerettanterv tantárgyait, kötelező minimális óraszámait, valamint a szabadon tervezhető órakeret terhére tervezett órákat az alábbi táblázatok tartalmazzák. Érvényes a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 7 Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 4 Matematika 1 Erkölcstan 1 Környezetismeret 2 Ének-zene 2 Vizuális kultúra 1 Életvitel és gyakorlat 5 Testnevelés és sport 2 2 Szabadon tervezhető órakeret 25 25 Rendelkezésre álló órakeret Szabadon tervezhető órakeret felhasználása 1 Magyar nyelv és irodalom 1 Matematika Idegen nyelv (német) Környezetismeret

3. évf.

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5

3 25

3 27 1

1 1

1 1

tanulószoba 10 óra - napi 2 óra különböző szakkörök, (tömegsport, kézműves, énekkar, drámajáték) felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni fejlesztő foglalkozások

5.2.2.2. A választott kerettanterv megnevezése Alsó tagozat 1-4. osztály Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan

kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv

Zichy Antónia Általános Iskola Pedagógiai Programja Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv

67/98. oldal

„A”változat

A kerettantervi változatok választásának indoklása: Ének-zene „A” változat Az általános iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, mely a zenélésben, éneklésben való aktív részvételt szorgalmazza, népzenén és részben műzenén keresztül. E kerettanterv anyagán keresztül a diákok jól megismerik népzenénket, más népek zenéit; illetve a különböző zenei stílusok, műfajok igényes darabjait. Segít kialakítani a tanulókban a közös – iskolán belüli és kívüli – éneklés, zenélés általi igényt. E kerettanterv a pozitív zenei élmények megszerzésére törekszik, nem pedig közvetlen ismeretszerzésre. A fejlesztési célok komplexen jelennek meg, és mindig az előző órai ismeretanyagra épülnek. Így minden órán sor kerülhet ÉNEKLÉSRE, ZENEI GENERATÍV KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSÉRE, valamint ZENEHALLGATÁSRA. Fontos cél, hogy a gyermekekkel alsó tagozatban megismertessük a zenélés és éneklés örömét, valamint, hogy megértsék és élvezzék azt. Ezeknek a céloknak az elérését megfelelően segíti elő ezen kerettanterv. Jól megvalósítható közben a zenei nevelés 3 legfőbb célja: − értelmi − érzelmi − jellemnevelés (a személyiség sokoldalú fejlesztése). Mindemellett alapos és jól előkészített zenepedagógusi munkát tesz lehetővé e tanterv, hiszen erre építve az órai anyagokat igényes munka valósítható meg a mindennapokban. 5.2.2.3. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tanítási- tanulási folyamat szervezésének alapja a helyi tanterv. A tankönyvek, a tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásánál azt tartjuk szem előtt, hogy a tantervben megfogalmazott fejlesztési követelményeket, minimális elvárásokat ezek felhasználásával teljesíteni tudjuk. A tankönyvek kiválasztásának szempontjai: − a tankönyvek feladatai legyenek egyértelműek, adjanak lehetőséget differenciálásra alkalmas a követelményekben megfogalmazott készségek és képességek fejlesztésére, − legyen színes, legyenek benne képek, ábrák, amelyek felkeltik a tanulók érdeklődését és segítik a tananyag elsajátítását, − tartalmazzon a tananyaghoz kapcsolódó érdekességeket, olvasmányokat, − lehetőség szerint teljes felmenő rendszerű legyen, − az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett legyen motiváló hatású, fejlessze kreativitásukat, − az ismeretátadása érthető, a megfogalmazás nyelvezete, a tananyag mennyisége és tartalma megfelel a tanutók életkorának

Zichy Antónia Általános Iskola Pedagógiai Programja − − − − −

68/98. oldal

a tankönyv használatához tanári segédkönyvek is tartozzanak, legyen használható- akár több tanéven keresztül is – a tankönyv, legyen tartós, az ára, a tartalma és a kivitelezése is feleljen meg egymásnak, legyen a szülők számára megfizethető a teljes tankönyvcsomag, a tankönyvek ne legyenek zsúfoltak, jól olvashatóak, jól áttekinthetők legyenek.

A kiválasztás módja: − A pedagógusok javaslata alapján a szülői szervezet véleményének kikérésével a nevelőtestület dönt a taneszközök kiválasztásáról az alapelvek függvényében. − A kiválasztás előtt a tanulók véleményének kikérésére is lehetőséget kell biztosítani. A szemléltető eszközök, egyéb taneszközök kiválasztásáról az éves költségvetés elfogadása után a nevelőtestület dönt az egyes pedagógusok javaslata alapján, valamint dönt a beszerzés sorrendjéről, idejéről is. 5.2.2.4. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyak esetében diákjainknak nem tudunk lehetőséget adni, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A nem kötelező időkeretet tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, szakkörökre, énekkari foglalkozásra, fordítjuk. A tanulók érdeklődése és igénye szerint tehetséggondozó és felzárkóztató foglakozásokat indítunk. Kiemelten foglalkozunk a hátrányos helyzetű tanulókkal. 5.2.2.5. Az iskolai beszámoltatás formái Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje − tanév eleji, tanév végi tudásszint mérés − írásbeli feleletek − témazárók, dolgozatok A témazárók osztályzatai egy-egy témakör lezárásaként a tanulók félévi és év végi értékelésében a legfontosabb szerepet játsszák. Az írásbeli feleletek egyenértékűek a szóbeli feleletekkel. A témazárók, dolgozatok írásáról előre tájékoztatni kell a tanulókat. Egy tanítási napon két témazárónál többet nem iratunk. Az egyes tantárgyak egy-egy témaköréből osztályszinten egy írásbeli témazáró dolgozat iratható. A témazáró dolgozatot a hiányzó tanulónak hiányzása után 10 napon belül pótolnia kell. A témazáró dolgozatokat a szaktanár lehetőleg a következő órára, de legkésőbb két héten belül javítsa ki, érdemjegyüket a naplóba azonosítható módon (eltérő színnel) írja be. A félévi, illetve év végi osztályzatok megállapítása érdemjegyek alapján történik. A tantárgy óraszámaitól függően minimum három, vagy négy érdemjegyet kell szereznie a tanulónak. Az értékelés célja Iskolánkban a tanulók ellenőrzésének és értékelésének célja, a személyiség fejlesztése olyan önértékelési képességek kialakítása, melyek segítik a diákot az önálló

Zichy Antónia Általános Iskola Pedagógiai Programja ismeretszerzésben, kifejezőképességét.

fejlesztik

gondolkodásának

69/98. oldal

szóbeli-

írásos-

cselekvéses

A tanulók értékelésének általunk elfogadott alapelvei − − − − − − − − − −

Személyre szóló legyen, fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, támaszkodjon a gyerek önértékelésére, segítse a gyermek önmagáról alkotott képének alakulását, vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, rendszeres és folyamatos legyen, legyen tárgyszerű, az iskolai követelményekre épüljön, nyitott legyen, figyeljen a tudás- és teljesítményszinttel nem kifejezhető személyiség vonások fejlődésére is, − nyújtson információt a magatartásról és a szorgalomról is, − fejezze ki a kiválóan, a jól, a megfelelően történő teljesítést, illetve azt, hogy a tanuló felzárkóztatásra szorul. 5.2.2.6. A szöveges értékelés módja az 1-2. évfolyamon Értékelés a mindennapokban − naponkénti – konkrét tevékenységre, cselekvésre, viselkedésre irányuló – szóbeli szöveges értékelés, önértékelés − folyamatosan javított, a legfontosabb pozitív megjegyzésekkel ellátott tanulói munkák Szöveges értékelés − félévi és év végi írásbeli értékelés adott szempontsor alapján − szóbeli szöveges értékelés a szülőkkel való személyes kapcsolattartás során /fogadóórák, szülői értekezletek/ Az értékelés során a fokozatosság betartása a szóbeli értékeléstől az érdemjegyekkel történő értékelésig. /pontozás, százalékolás, érdemjegyek/ A felzárkóztatásra szoruló tanulók értékelésének módja − irányadóak a helyi tanterv minimum követelményei − kellő segítség és a kompenzációs eszközök igénybevétele mellett elvárható a helyi tanterv minimum követelményeinek teljesítménye Az értékelési rendszer a 2. évfolyam végétől Értékelésünk lehet − előzetes /diagnosztizáló/ amelynek célja, felmérni a tanulók azon ismereteit, amire építeni lehet − közbülső /formatív/, amelynek során a nevelő visszajelzést kap a tanuló témakörön belüli tájékozottságáról − összegző /szummatív/, amikor a tanuló tudásszintjének megállapítására kerül sor tanítási egységenként


70/98. oldal

Az értékelés formái Verbális értékelés − kimagasló teljesítmények, esetleg káros megnyilvánulások közösség előtti értékelése folyamatosan, − tanítói értékelés, amely személyre szóló, jellege segítő, tanácsadó és korrigáló − pedagógusok beszélgetései gyerekekkel, szülőkkel − Írásbeli értékelés − szöveges értékelés az 1. évfolyamon és a 2. évfolyamon félévkor a fentiek szerint − a tanulók írásbeli munkájához fűzött megjegyzések A félévi és év végi értékelések dokumentálása Az 1. évfolyamon és a 2.évfolyamon félévkor a tájékoztató füzetben illetve a bizonyítványban részletes írásbeli értékelést adunk a tanulók teljesítményéről. Év végén a 2. a 3. és a 4. évfolyamon, félévkor a 3. és 4. évfolyamon a bizonyítványban illetve a tájékoztató füzetben osztályzattal értékeljük a tanulók teljesítményét. Tanulóink magatartását, szorgalmát az alábbi alapelvek szerint értékeljük − a magatartásjegy az életkori sajátosságok alapján tükrözze a közösséghez, az iskolához és a tanulótársakhoz való viszonyt, kifejezi a fegyelmezettséget és a rendszeretetet − a szorgalomjegy fejezze ki a tanuló képességeihez mért teljesítményét és a munkához való viszonyát 5.2.2.7. A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: − szaktanári dicséret − napközis nevelői dicséret − osztályfőnöki dicséret − igazgatói dicséret − nevelőtestületi dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók dicséretben részesíthetők a tanév végén az alábbiakért: − szaktárgyi teljesítményéért − példamutató magatartásáért − kiemelkedő szorgalomért − példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért −


71/98. oldal

A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Az egyes tanévek végén, valamint a négy éven át kitűnő, jeles eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és / vagy könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói munkaközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa és közössége javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató, nevelőtestület) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, azt a szülők és az iskolaközösség tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. Magatartás Példás (5) az a tanuló, aki fegyelmezettségével, kulturált viselkedésével, beszédstílusával példát mutat. A házirendben megfogalmazottak szerint viselkedik. Aktívan vesz részt az osztály, az iskola életében. Képességeinek és érdeklődési körének megfelelően hozzájárul az iskola hírnevének növeléséhez. Jó (4) a tanuló, ha tanórai és tanórán kívüli viselkedése ellen jelentős kifogás nem merül fel, a házirendet megtartja. Nevelőihez, a felnőttekhez és társaihoz való viszonya jó. A rábízott feladatokat elvégzi, részt vesz a közösségi munkában. Változó (3) az a tanuló, aki a házirend előírásait megszegi, tanórai és tanórán kívüli viselkedése többször fegyelmezetlen, a közösség és az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, nem vesz részt rendszeresen az iskolai munkában, igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki a házirendet sorozatosan megszegi, feladatait tartósan nem teljesíti, fegyelmezetlen, udvariatlan, durva. Viselkedése romboló hatású, több alkalommal hiányzik igazolatlanul, osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése van. Szorgalom Példás (5) az a tanuló, aki tantárgyi előmenetelétől függetlenül /bukást kivéve/ képességeinek legjavát adja. Tanulótársai előtt példát mutat kötelességtudatban, rendszeresen készül minden órára. Részt vesz tanórán kívüli foglalkozásokon, szaktárgyi versenyeken. Felszerelése hiánytalan, rendes, tiszta. Jó (4) az a tanuló, aki képességeihez mérten viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, többletfeladatot önként nem vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha teljesítménye elmarad a képességeitől, tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem minden esetben végzi el. Hanyag (2) az a tanuló, aki képességeihez mérten keveset, vagy semmit sem tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Felszerelése gyakran hiányos, a tanuláshoz nyújtott nevelői segítséget nem fogadja el. A magatartás és szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek eléréséhez a felsorolt szempontok több mint felének megléte szükséges.


72/98. oldal

5.2.2.8. Az otthoni /napközis és tanulószobai/ felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Általános elvek − A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. − A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról. − Az otthoni felkészülést segítő írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásánál kiemelten kell kezelni a differenciáltan kijelölt feladat-meghatározás fontosságát. Indokolt egy „átlagos” képességű és felkészültségű tanuló napi, heti terhelését figyelembe venni. − Nem adható olyan házi feladat, melynek előkészítése a tanítási órán nem történt meg. − Nem adható házi feladatként a tanítási órán fel nem dolgozott anyagrész otthoni, önálló feldolgozásra. − A házi feladat ellenőrzése történjen meg. Szorgalmi feladat bármely tantárgyból adható. Értékelése csak pozitív jellegű lehet. − Házi feladatot nem osztályozhatunk. Az otthoni felkészülés korlátai Hosszabb, könyv nélkül megtanulandó verset, memoritert nem adunk fel egyik tanóráról a másikra, legalább egy hetet biztosítunk a tanulóknak. A feladott kötelező szóbeli és írásbeli házi feladatok együttes mennyisége annyi legyen, hogy az 1-3. évfolyamon a következő tanítási napra az egyes tantárgyakból szóban és írásban elvégzendő feladatok együttes mennyisége ne haladja meg tantárgyanként a 15-20 percet, 4. évfolyamon a 25-30 percet. Hétvégén és szünetek idejére sem adható több házi feladat, mint a hét többi napján. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Intézményünkben a tanítás összevont osztályokban folyik, kivéve az idegen nyelv oktatást. Ennek tanítása esetében a 3. és 4. osztály órái is osztottan folynak. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. 5.2.2.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A minisztérium által javasolt a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján történik a tanulók fizikai felkészültségének mérése. A tesztek végrehajtásának módszere, a teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága a tanulók motiváltságán múlik. − Teszteket évente 2 alkalommal a testnevelő tanár végezteti el. − Megfelelő pihenőidővel és az edzéselméleti szempontok alapján − Tudatosítani kell, hogy mi-miért és hogyan mérünk − Minden tanulónak azonos körülményt kell biztosítani − Sportöltözékben és próba végrehajtása nélkül kell végeztetni.


73/98. oldal

5.2.3. A Pecöli Tagiskola HELYI TANTERVE „Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban.” „Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát.” „Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében az egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.” 5.2.3.1. Tantárgyak és óraszámok rendszere A választott kerettanterv tantárgyait, kötelező minimális óraszámait, valamint a szabadon tervezhető órakeret terhére tervezett órákat az alábbi táblázatok tartalmazzák. Tantárgyak és óraszámok rendszere a 2013/14. tanévre 1. 2. 3. Tantárgy / évfolyam 7 7 6 Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (német) 4 4 4 Matematika 1 1 Erkölcstan v. hit-és erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 2 2 Ének-zene A variáns 2 2 Vizuális kultúra 1 1 Életvitel és gyakorlat 5 5 Testnevelés és sport 23 23 11 Összesen: 2 2 3 Felhasználható: 1 1 1 Magyar nyelv és irodalom 1 1 0,5 Matematika 0,5 Környezetismeret 1 Idegen nyelvek (német) 25 25 14 Összesen: 10 Tanulószoba Egyéb foglalkozás ( szakkör, tömegsport, Igények alapján a fennmaradó egyéni fejlesztés…) óraszámból A kínálat külön táblázatba foglalva 52 52 Összesen:

4.

Zichy Antónia Általános Iskola Pedagógiai Programja Tantárgyak és óraszámok rendszere összevont tanulócsoportok indítása esetén 1. 2. 3. Tantárgy / évfolyam 7 7 6 Magyar nyelv és irodalom

74/98. oldal

4. 6 2 4

Idegen nyelvek (német) 4 4 4 Matematika 1 1 Erkölcstan v. hit-és erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 2 2 Ének-zene A variáns 2 2 Vizuális kultúra 1 1 Életvitel és gyakorlat 5 5 Testnevelés és sport 23 12 22 13 Összesen: 2 2 3 3 Felhasználható: 1 1 1 1 Magyar nyelv és irodalom 1 1 0,5 0,5 Matematika 0,5 0,5 Környezetismeret 1 1 Idegen nyelvek (német) 25 14 25 16 Összesen: 10 Tanulószoba Egyéb foglalkozás (szakkör, tömegsport, egyéni Igények alapján a fennmaradó óraszámból fejlesztés…) A kínálat külön táblázatba foglalva 52 52 52 55 Összesen:

Tantárgyak és óraszámok rendszere önálló tanulócsoportok indítása esetén (amennyiben a létszámadatok lehetővé teszik) Tantárgy / évfolyam 1. 2. 3. 4. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 Idegen nyelvek (német) 2 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan v. hit-és erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene A variáns 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Összesen: 23 23 22 24 Felhasználható: 2 2 3 3 Magyar nyelv és irodalom 1 1 1 1 Matematika 1 1 0,5 0,5

Zichy Antónia Általános Iskola Pedagógiai Programja Környezetismeret Idegen nyelvek (német) Összesen: Tanulószoba Egyéb foglalkozás ( szakkör, tömegsport, egyéni fejlesztés…) Összesen:

75/98. oldal

25

25

0,5 1 25

0,5 1 27

10 Igények alapján a fennmaradó óraszámból A kínálat külön táblázatba foglalva 52 52 52 55

Tanulószoba minden óratervnél

10 óra - napi 2 óra

A 2013-2014. tanévben első osztályban kezdődik az új kerettanterv bevezetése. A várható tanulólétszám indokolja a 2. és a 3. évfolyam összevonását. Összevont osztályokban a matematika, a magyar és a környezetismeret tanítását bontva tervezzük. Felzárkóztatás, tehetséggondozás, szakkörök kínálata: Egyéni felzárkóztatás: 1-4.évfolyam Kézműves szakkör: 1-4.évfolyam Süni-természetbarát szakkör: 1-4 .évfolyam Kis irodalmár szakkör: 1-4.évfolyam Játékos sport: 1-4.évfolyam 5.2.3.2. A választott kerettanterv megnevezése Alsó tagozat 1-4. osztály Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv

„A”változat

A kerettantervi változat választásának indoklása: Ének-zene „A” változat Az általános iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, mely a zenélésben, éneklésben való aktív részvételt szorgalmazza, népzenén és részben műzenén keresztül. E kerettanterv anyagán keresztül a diákok jól megismerik népzenénket, más népek zenéit; illetve a különböző zenei stílusok, műfajok igényes darabjait. Segít kialakítani a tanulókban a közös – iskolán belüli és kívüli – éneklés, zenélés általi igényt. E kerettanterv a pozitív zenei élmények megszerzésére törekszik, nem pedig közvetlen ismeretszerzésre. A fejlesztési célok komplexen jelennek meg, és mindig az előző órai ismeretanyagra épülnek. Mindemellett alapos és jól előkészített zenepedagógusi munkát tesz lehetővé e


76/98. oldal

tanterv, hiszen erre építve az órai anyagokat igényes munka valósítható meg a mindennapokban. 5.2.3.3. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tanítási- tanulási folyamat szervezésének alapja a helyi tanterv. A tankönyvek, a tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásánál azt tartjuk szem előtt, hogy a tantervben megfogalmazott fejlesztési követelményeket, minimális elvárásokat ezek felhasználásával teljesíteni tudjuk. A tankönyvek kiválasztásának szempontjai − emelje ki a lényeget, legyen strukturálva, − legyenek benne differenciálásra alkalmas feladatok, − legyen színes, legyenek benne képek, ábrák, amelyek felkeltik a tanulók érdeklődését és segítik a tananyag elsajátítását, − tartalmazzon a tananyaghoz kapcsolódó érdekességeket, olvasmányokat, − teljes felmenő rendszerű legyen, − a tankönyvhöz kapcsolódjon munkafüzet, feladatgyűjtemény, feladatlap, − a tankönyv használatához tanári segédkönyvek is tartozzanak, − legyen használható- akár több tanéven keresztül is – a tankönyv, legyen tartós, − az ára, a tartalma és a kivitelezése is feleljen meg egymásnak, − legyen a szülők számára megfizethető a teljes tankönyvcsomag! 5.2.3.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A helyi tanterveink tartalmazzák azokat a minimális követelményeket, melyeket a továbbhaladáshoz az adott évfolyamokon teljesíteni kell a tanulóinknak. Amennyiben a minimális követelményeket nem teljesíti a tanuló: A továbbhaladás szempontjából az év végi teljesítmény vehető számításba. Magasabb évfolyamra akkor léphet a tanuló, ha az évfolyamra előírt követelményeket sikeresen teljesíti. Az Oktatási törvény értelmében 2-4. évfolyamba automatikusan lép a tanuló, első-harmadik évfolyamon pedig csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt, vagy igazolatlan távolmaradás miatt nem tudta teljesíteni. A szülő kérésére első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését! Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, akkor javítóvizsgát tehet. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha − felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, − engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, − a törvény által meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, − magántanulói jogviszony áll fenn! Mulasztás miatt osztályozhatatlanná vált tanuló, vagy magántanulói jogviszony esetén minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tenni! A tanuló magatartás és szorgalom minősítést nem kap. A tanév során folyamatosan figyelemmel kísérik osztályfőnökök tanítványaik tanulmányi előmenetelét, szükség esetén külön segítséget (felzárkóztató, korrepetáló foglalkozást)


77/98. oldal

biztosítunk. Igazgatói engedéllyel magántanuló lehet az a diákunk akinek körülményei azt indokolják (betegség, szociális körülmények, külföldi tartózkodás stb.) a magántanulót az oktatási törvény előírásai alapján felkészítheti a szülő is az osztályozó vizsgára. 5.2.3.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Írásbeli beszámolók formái: Forma írásbeli számonkérés dolgozat témazáró

Tantárgy Osztályfőnöki, testnevelés kivételével Magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv Osztályfőnöki, testnevelés kivételével

Gyakorisága évente legfeljebb 4 legfeljebb 4 legfeljebb 6

Írásbeli beszámoltatás korlátai: Alsó tagozatban legfeljebb egy dolgozat, vagy témazáró íratható egy tanítási napon. Értékelésben betöltött szerepe: Teljes értékű érdemjegynek számít a dolgozat, a témazáró és az írásbeli felelet is. A témazáró és a dolgozat megkülönböztetésre kerül a többi érdemjegytől a naplóba történő bejegyzéskor (általában megkülönböztető szín), félévi és év végi értékeléskor nagyobb súllyal számítható be az értékelésbe. A beszámoltatás legyen folyamatos, következetes és változatos! Jellemezze a pedagógusi segítőkészség, a humanizmus, igazodjon a tanulók életkori sajátosságához! Az ellenőrzés változatos formákkal történjen, a szóbeli, írásbeli és gyakorlati feladatok megfelelő aránya érvényesüljön valamennyi tantárgynál! A tanulók teljesítmény-értékelésének alapelvei: − legyen összhangban a követelményrendszerrel, − igazodjon célkitűzéseinkhez, − legyen személyre szóló, − objektív, sokoldalú, folyamatos és előremutató! Az értékelés a tantervi követelményeken túl vegye figyelembe a tanuló egyéni előrehaladását, fejlődését! Az értékelés módjai: Szóbeli feleletek Írásbeli munkák Önálló beszámolók Óraközi munka Versenyeken való részvétel Gyűjtőmunka A tanév eleji tudásszint felmérőket nem osztályozzuk, csak értékeljük. Az országos ill. más szervek által végzett felméréseket sem számítjuk be a tanulók érdemjegyeibe. A


78/98. oldal

versenyeken elért kiemelkedő szaktárgyi teljesítményeket a szaktárgyi értékelésnél beszámítjuk. A magatartási és szorgalmi hiányosságokat a szaktárgyi értékelésnél, osztályozásnál nem számítjuk be. A nem szakrendszerű képzés értékelésének külön formája nincs, érdemjegyet a teljesítményekre nem kapnak a gyerekek, százalékos teljesítmény-mérésre egyes részterületek esetén sor kerülhet, pl szövegértés ellenőrző feladatsora. Ezek az érdemjegyek a félévi, év végi osztályzatok kialakításánál az adott tantárgynál számításba kerülnek. Az értékelés egyéni módszereit a pedagógusok a tanári szabadság alapján alkalmazzák. Az év végi értékelés során a bizonyítvány feljegyzés rovatában jelöljük, hogy a tanuló nem szakrendszerű képzésben vett részt. Az értékelésének módjai: − önértékelés, − csoportértékelés, − egymás értékelése a csoporton vagy osztályon belül. − Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésnek követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma, értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje − tanév eleji, tanév végi tudásszint mérés − írásbeli feleletek − témazárók, dolgozatok A témazárók osztályzatai egy-egy témakör lezárásaként a tanulók félévi és év végi értékelésében a legfontosabb szerepet játsszák. Az írásbeli feleletek egyenértékűek a szóbeli feleletekkel. A témazárók, dolgozatok írásáról előre tájékoztatni kell a tanulókat. A félévi, illetve év végi osztályzatok megállapítása érdemjegyek alapján történik. A tantárgy óraszámaitól függően minimum három, vagy négy érdemjegyet kell szereznie a tanulónak. Az értékelés célja Iskolánkban a tanulók ellenőrzésének és értékelésének célja, a személyiség fejlesztése olyan önértékelési képességek kialakítása, melyek segítik a diákot az önálló ismeretszerzésben, fejlesztik gondolkodásának szóbeliírásoscselekvéses kifejezőképességét. A tanulók értékelésének általunk elfogadott alapelvei − − − − − − − −

Személyre szóló legyen, fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, támaszkodjon a gyerek önértékelésére, segítse a gyermek önmagáról alkotott képének alakulását, vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, rendszeres és folyamatos legyen, legyen tárgyszerű, az iskolai követelményekre épüljön,


79/98. oldal

− nyitott legyen, − figyeljen a tudás- és teljesítményszinttel nem kifejezhető személyiség vonások fejlődésére is, − nyújtson információt a magatartásról és a szorgalomról is, − fejezze ki a kiválóan, a jól, a megfelelően történő teljesítést, illetve azt, hogy a tanuló felzárkóztatásra szorul! Az 1. évfolyamon és a 2. évfolyamon félévkor a tanulókat szövegesen értékeljük, a 2. évfolyam végén, a 3. évfolyamon és a 4. évfolyamon a hagyományos (érdemjegyekkel történő) osztályozásos módszert használjuk. A szöveges értékelés módja az 1-2. évfolyamon Értékelés a mindennapokban naponkénti – konkrét tevékenységre, cselekvésre, viselkedésre irányuló – szóbeli szöveges értékelés, önértékelés folyamatosan javított, a legfontosabb pozitív megjegyzésekkel ellátott tanulói munkák Szöveges értékelés: negyedévi, félévi, háromnegyed évi és év végi írásbeli értékelés adott szempontsor alapján szóbeli szöveges értékelés a szülőkkel való személyes kapcsolattartás során /fogadóórák, szülői értekezletek/ Az értékelés során a fokozatosság betartása a szóbeli értékeléstől az érdemjegyekkel történő értékelésig. /pontozás, százalékolás, érdemjegyek/ A felzárkóztatásra szoruló tanulók értékelésének módja irányadóak a helyi tanterv minimum követelményei kellő segítség és a kompenzációs eszközök igénybevétele mellett elvárható a helyi tanterv minimum követelményeinek teljesítménye Az értékelési rendszer a 2. évfolyam végétől Értékelésünk lehet − előzetes /diagnosztizáló/ amelynek célja, felmérni a tanulók azon ismereteit, amire építeni lehet − közbülső /formatív/, amelynek során a nevelő visszajelzést kap a tanuló témakörön belüli tájékozottságáról − összegző /szummatív/, amikor a tanuló tudásszintjének megállapítására kerül sor tanítási egységenként Az értékelés formái Verbális értékelés − kimagasló teljesítmények, esetleg káros megnyilvánulások közösség előtti értékelése folyamatosan, − tanítói értékelés, amely személyre szóló, jellege segítő, tanácsadó és korrigáló − pedagógusok beszélgetései gyerekekkel, szülőkkel Írásbeli értékelés


80/98. oldal

− szöveges értékelés az 1. évfolyamon és a 2. évfolyamon félévkor a fentiek szerint − a tanulók írásbeli munkájához fűzött megjegyzések A szöveges értékelések dokumentálása Az 1.évfolyamon és a 2.évfolyam első félévében a tájékoztató füzetben illetve a bizonyítványban részletes írásbeli értékelést adunk a tanulók teljesítményéről. Év végén a 2., a 3. és a 4. évfolyamon, félévkor a 3. és 4.évfolyamon a bizonyítványban illetve a tájékoztató füzetben osztályzattal értékeljük a tanulók teljesítményét. Tanulóink magatartását, szorgalmát az alábbi alapelvek szerint értékeljük − a magatartásjegy az életkori sajátosságok alapján tükrözze a közösséghez, az iskolához és a tanulótársakhoz való viszonyt, kifejezi a fegyelmezettséget és a rendszeretetet − a szorgalomjegy fejezze ki a tanuló képességeihez mért teljesítményét és a munkához való viszonyát 5.2.3.6. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Programunk szerint alsó tagozatban a magyar, matematika, környezetismeret tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk. Célunk, hogy a meghatározó tantárgyak ismereteit ne összevont tanulócsoportokban tanítsuk, ezzel növeljük a tananyag elsajátításának minőségét, a tanulók tudását, valamint iskolánkat vonzóbbá tegyük a tanulókért vívott küzdelemben. Ne kerüljenek tanulóink hátrányos helyzetbe a hagyományos osztályban tanuló más iskolák tanulóival szemben. A csoportbontásokat részben a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok számára engedélyezett időkeret differenciája terhére és az egyéb tervezhető további időkeret terhére kívánjuk megvalósítani, ügyelve arra, hogy az osztályok számára engedélyezhető (pl. 1-2. összevont osztály 52 óra) időkeretet ne lépjük túl. 5.2.3.7. A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai Magatartás Példás Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi. A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat. Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, együttműködő. Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes. Jó A tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra. Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, de nem kezdeményező. A házirendet igyekszik betartani. A felnőttekkel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias, általában figyelmezett, segítőkész, megbízható. Változó Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására


81/98. oldal

nincs befolyása. Viselkedésével szemben kifogás merül fel. Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen. Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész. Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete, fegyelme ingadozó. Szaktanári, vagy osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetésben részesült. Rossz Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit, nem látja be, szándékosan árt a közösségnek. A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja. A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik. A házirendet nem tartja be, még ismételt figyelmeztetésre sem. Több osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztető bejegyzése van. Elmarasztaló írásbeli igazgatói bejegyzése van. Szorgalom Példás Annak a tanulónak a szorgalma, aki tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik. Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre. Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő. Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülire is kiterjed. Jó A tanuló szorgalma, ha figyel órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást. Önállóan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. A tanuló szorgalma, ha figyelmetlenül dolgozik megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el. Képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladás a érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan. Gyakran mulasztja el kötelezettségeit, munkafegyelme rossz. Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.


82/98. oldal

5.2.4. Sótonyi Tagiskola HELYI TANTERVE 5.2.4.1. Tantárgyak és óraszámok rendszere Alsó tagozat Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (német) Matematika Erkölcstan v. hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene A variáns Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összesen: Felhasználható: Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Idegen nyelvek (német) Összesen:

1. 7

2. 7

3. 6

4 1 1

4 1 1

4 1 1

4. 6 2 4 1 1

2 2 1 5

2 2 1 5

23 2 1,5 0,5

13 2 1,5 0,5

22 3 1,5 1 0,5

25

15

25

1. 8,5

2. 8,5

3. 7,5

4,5 1 1

4,5 1 1

5 1 1,5

14 3 1 0,5 0,5 1 17

Összesített táblázat alsó tagozat Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (német) Matematika Erkölcstan v. hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene A variáns Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összesen: tanulószoba különböző szakkörök, felzárkóztatás, tehetsggondozás (tömegsport, kézműves, sztechnika, énekkar, drámajáték) egyéni fejlesztő foglalkozások Összesen:

4. 7 3 4,5 1 1,5

2 2 1 5 25

2 2 1 5 15 25 10 óra - napi 2 óra

17

a fennmaradó óraszámban az igényekhez igazítva 52

52-56


83/98. oldal

Felső tagozat Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom A Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Erkölcstan v. hit-és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan A. v. B variáns Fizika A v. B variáns Kémia A v. B variáns Földrajz Ének-zene A v. B variáns Vizuális kultúra Dráma és tánc vagy Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen: Felhasználható: Magyar nyelv és irodalom A Matematika Informatika Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Kémia A v. B variáns Földrajz Biológia-egészségtan A. v. B variáns Fizika A v. B variáns Hon- és népismeret Mozgókép és médiaismeret Összesen: tanulószoba Angol választható idegen nyelv tömegsport különböző szakkörök, felzárkóztatás, tehetsggondozás (tömegsport, kézműves, sztechnika, énekkar, drámajáték) Összesen:

5. 4 3 4 2 1 2

1 1 1 1 5 1 26 2 0.5 0,5 1

6. 4 3 3 2 1 2

7. 3 3 3 2 1

8. 4 3 3 2 1

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1 1 5 1 25 3 1 1

1 1 5 1 28 3 1 1

1 5 1 28 3 1

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 28

1

28 31 10 óra - napi 2 óra 2 1 1

1 31 2 1

a fennmaradó óraszámban 51

51

56

56


84/98. oldal

Összesített táblázat felső tagozat Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom A Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan v. hit-és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan A variáns Fizika B variáns Kémia B variáns Földrajz Ének-zene A variáns Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Mozgókép és médiaismeret Összesen: Angol választható idegen nyelv tanulószoba tanulószoba

5. 4,5 3 4,5

6. 5 3 4

7. 4 3 4

8. 4 3 4

2 1 2

2,5 1 2

2 1

2 1

2 2 1,5 1,5 1 1

1,5 1,5 2 2 1 1

1 1 5 1

1

1 1 1 1 1 5 1

1 1 0,5 1 1 5 1

5 1 1 28 28 31 31 2 2 2,5 2,5 2,5 2,5 Összesen 10 óra - napi 2 óra

különböző szakkörök, felzárkóztatás, tehetsggondozás (tömegsport, kézműves, sztechnika, énekkar, drámajáték, stb.) Összesen:

a fennmaradó óraszámban az igényekhez igazítva 51

51

56

56

A választott kerettantervek megnevezése Alsó tagozat 1-4. osztály Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv

A változat


85/98. oldal

Felső tagozat 5-8. osztály Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Mozgókép és médiaismeret

kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv kerettanterv

A változat

A változat B változat B változat A változat A változat

A kerettantervi változatok választásának indoklása: Ének-zene A változat Ének –zene tantárgyból a kerettanterv A változatának alkalmazását látom célszerűnek. Az Apáczai Kiadó tankönyvei megfelelőek a választott kerettanterv fejlesztési céljainak megvalósításához. Elsődleges cél, hogy a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók olyan széles körű élményeket szerezzenek, amelyek segítik őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban. Magyar nyelv és irodalom A változat Magyar nyelv és irodalom tantárgyból a kerettanterv A változatát választottam, ehhez megfelelő taneszközöket is találtam. A tanulók képességeinek figyelembe vételével döntöttem az A változat mellett. Iskolánkban a tanulók többsége átlagos képességű, és vannak, akik tanulási nehézségekkel küzdenek. A cél a készségek szintre hozása, majd folyamatos fejlesztése. Biológia-egészségtan A változat Az új kerettanterv az 5-6. osztályban elsajátított természetismeret tantárgy ismereteire épül és továbbfejleszti azt. Ez a változat hasonlít az előző években használt tantervhez. Hasonló a tananyagok elosztása és feldolgozásának üteme. Az előírt óraszámokhoz is igazodik. A hetedik osztályban az ökológia témakör is szerepel, ami a továbbtanulóknak is fontos, hiszen a gimnáziumokban kisebb hangsúlyt fektetnek erre a témakörre, a nem továbbtanulóknál pedig az alapvető környezeti nevelés fejlesztése a cél. A nyolcadik osztályban szintén megjelenik az egészségnevelés is az egyes szervrendszerekhez kapcsolódóan. Tartalmazza mindazokat az anyagrészeket, amik a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlenek. Fizika B változat − Jó referencia, hogy a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésével készült − Precíz, pontos a követelmények meghatározása


86/98. oldal

− Jól épít az 5-6. évfolyam során megszerzett természettudományos ismeretekre − Logikus gondolati ív felépítését követi, amely a későbbi évfolyamok munkáját is alapozza − Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat − Egyenlő mértékben kap hangsúlyt az ismeretanyag (elvek, tények, törvények, elméletek, alkalmazások); a tudományos megismerés folyamata (a módszernek, ahogyan feltárjuk a természet titkait, pl. tudatos megfigyelés,tanári és tanulói kísérlet, elemzés stb.); Kémia B változat Ez a tanterv közelebb áll a korábban tanított tantervhez, mint az A változat. Logikusabbnak, rendszerezettebbnek tűnik. Az általános tantervű általános iskolák számára készült kémia-kerettanterv tananyaga kompatibilis bármely, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló, 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet alapján akkreditált gimnáziumi kerettanterv 9–12. évfolyamra előírt kémia tananyagával. 5.2.4.2. Az óraterv indoklása A sótonyi tagiskola kerettantervi óráinak tervezésekor figyelembe vettük a kerettanterv által meghatározott feladatokat, a szülők elvárásait, tanulóink igényeit és nevelőink tapasztalatát, felkészültségét. Arra törekedtünk, hogy óratervünk tükrözze alapelveinket, céljainkat. A szabadon tervezhető órakeretből kiemelt feladatainkat, a tantervek tananyagát figyelembe véve a magyar nyelv és irodalom, és a matematika tantárgyak óraszámai emelkedtek az 1-4. osztályokban, segítve ezzel az alapkészségek szilárd elsajátítását, a többi tantárgy tanulásának, tanításának megalapozását. 5-8. osztályokban szintén főleg a magyar nyelv és irodalom, és a matematika tantárgyak óraszámait bővítettük, itt a kompetenciamérések, valamint a középiskolai felkészítést tartjuk kiemelt feladatnak. Új tartalmakat nem vezetünk be, inkább a kerettantervi óraszámokat növeljük a tananyag még alaposabb begyakoroltatása, elmélyítése céljából. A dráma és tánc, valamint a Hon- és népismeret közül az utóbbit tartottuk meg, kerettantervi anyagot figyelembe véve 5-6, osztályban összesen 1,5 óra éves időtartamban. Mivel a felhasználható időkeretből a két évben 1,5 órát kapott a magyar nyelv és irodalom, az órák egy részében a dráma és tánc tananyaga is beépítésre kerül. A felhasználható órakeret terhére mozgókép és médiaismeret tantárgyat hoztunk létre, mely a kerettantervi tartalomból 10 óra magyar nyelv és irodalom, 23 óra vizuális kultúra, valamint 3 óra történelem anyagot blokkosít egy tantárgyba. Az informatika tantárgy a kor kihívásait figyelembe véve 1 órát kapott 5. osztályban. Kiemelt feladatként jelöltük meg az idegen nyelvek oktatását, különös tekintettel a német nyelvterület közelségére, illetve a német és angol érdekeltségű munkahelyekre. A német nyelv bevezetésekor tapasztalható nehézségek miatt egy órával megnöveltük a kerettanteri ajánlott óraszámot. Lehetőséget biztosítunk 7-8. osztályos tanulóinknak a második idegen nyelv megismerésére is heti 2-2 órában a szabadon választható órakeret terhére. Általános vélemény volt a 7-8. osztályban belépő, a két évfolyamon 1,5 órás tárgyak követelményei, és az időkeret feszültsége, így a biológia, fizika, kémia, földrajz mindegyikének az óraszámát fél órával megnöveltük. A fennmaradó órakeretet felzárkóztatásra, tanulóink érdeklődését és adottságainkat szem előtt tartva tehetséggondozására, szakkörökre, testedzésre, versenyekre való felkészülésre használjuk fel.


87/98. oldal

5.2.4.3. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az intézmény pedagógiai programjához és helyi tanterveihez illeszkedjenek, NAT kompatibilitás biztosított legyen. Biztosítsa a teljes felmenő rendszerben (1-8.osztályig) az egymásra épültséget a tananyagok tartalmát tekintve. Kiegészítő anyagok: tanári kézikönyvek, szöveggyűjtemények, feladatgyűjtemények tartalmi és minőségi szempontból segítsék a differenciált, kiegészítő tananyag feldolgozást, gyakorlást, differenciált foglalkozásokat. Az ajánlatok ismeretében a helyi tantervhez legjobban illeszkedő tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztása legyen a célunk. (Szakmai referenciák, a gyakorlati kipróbálás tapasztalataink megismerésével.) Gazdasági szempontok figyelembevétele. (ár, tartósság, kivitel, használhatóság, célszerűség) A tankönyvek, tanulmányi segédletek legyenek esztétikusak, jól szerkesztettek, a lényeget kiemelők, motiváló hatásúak (képek, ábrák, színek alkalmazásával), differenciált foglalkozásokon alkalmazhatók legyenek, a témák zárásánál, összefoglalásnál emeljék ki a lényeget, utaljanak az összefüggésekre, rendszerezzék az ismereteket. A kiválasztás módja: A munkaközösségek javaslata alapján a szülői szervezet véleményének kikérésével a nevelőtestület dönt a taneszközök kiválasztásáról az alapelvek függvényében. A kiválasztás előtt a tanulók véleményének kikérésére is lehetőséget kell biztosítani. A szemléltető eszközök, egyéb taneszközök kiválasztásáról az éves költségvetés elfogadása után a nevelőtestület dönt a munkaközösségek és az egyes pedagógusok javaslata alapján, valamint döntünk a beszerzés sorrendjéről, idejéről is. Az iskolai könyvtárnak beszerzési tervet készítünk a tanulók és a pedagógusok javaslatai alapján (könyvek, szoftverek, videó- és audiovizuális műsoros kazetták.) 5.2.4.4. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyak esetében diákjainknak nem tudunk lehetőséget adni, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A nem kötelező időkeretet angol, mint második idegen nyelv oktatására, tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, szakkörökre, énekkari foglalkozásra, fordítjuk. A tanulók érdeklődése és igénye szerint tehetséggondozó és felzárkóztató foglakozásokat indítunk. Kiemelten foglalkozunk a hátrányos helyzetű tanulókkal. Felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök kínálata. Foglalkozás Énekkar Tömegsport Tömegsport Tehetséggondozás-felzárkóztatás Magyar nyelv és irodalom felzárkóztató Matematika felzárkóztató

Osztály 5.-8. 1.-4. 5.-8. 1.-4. 5.-8. 5.-6.

heti óraszám 1 2 2 2 1 1

Zichy Antónia Általános Iskola Pedagógiai Programja Matematika felzárkóztató Német nyelv tehetséggondozó Informatika-számítástechnika tehetséggondozó Informatika-számítástechnika tehetséggondozó Kézműves szakkör Kézműves szakkör Kommunikációs szakkör Elsősegélynyújtó szakkör Közlekedési ismeretek Összesen:

88/98. oldal

7.-8. 7.-8. 5.-6.

2 1 1

7.-8

1

1.-4. 5.-8. 5.-8. 5.-8. 5.-8.

1 1 2 1 1 20

A tehetséggondozó foglalkozásokat a tanulók igénye, jelentkezése alapján indítjuk, minimum 10 fővel, a felzárkóztató foglalkozásokon az egyéni és kiscsoportos differenciált segítségnyújtás a célunk. Az SNI-s tanulók fejlesztő foglalkozása külön óraterv alapján történik. A fejlesztő foglalkozásra szoruló tanulókkal fejlesztő pedagógus foglalkozik szintén kiscsoportos formában. 5.2.4.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés, értékelés célja A nevelő-oktató munka szerves része az ellenőrzés, értékelés. Ennek célja: − Óvodánál: csoporton belüli továbbhaladás, iskolába lépés feltételeinek ellenőrzése − Teljesítmény felmérése, hiányosságok feltárása − A tapasztalatok után minősítés, értékelés − Visszajelzés a tanulóknak, a szülőknek a gyermek tudásáról, hiányok pótlásának szükségességéről, lehetőségeiről. A tanulók munkájának értékelése Pedagógiai munkánk szoros része az ellenőrzés és értékelés. Ellenőrzéseink súlypontja és irányulása, értékelési alapelveink − a továbbhaladáshoz legfontosabb fogalmak, összefüggések, ismerete, értelmezése. − az ismeretek alkalmazásában elért jártasság − az oktatás eredményeként kialakult képességek − a továbbhaladás feltételei

törvények

Értékelési alapelveink: − összhangban legyen a követelményrendszerrel, igazodjon célkitűzéseinkhez. − legyen személyre szóló − objektív − sokoldalú − folyamatos


89/98. oldal

− előremutató − változatos formákkal történjen (szóbeliség, írásbeliség megfelelő aránya) − feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének Figyeljünk arra, hogy ne csak a szorosabb értelemben vett szaktudást és előrehaladást, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékeljük! A tantárgyankénti követelmények a helyi tantervekben jelennek meg. A követelmények jelentik a tanulás értékelésében a viszonyítási alapot. Tanulóinkat a szóbeli értékelés mellett érdemjegyekkel értékeljük. Az érdemjegy szerzés módjai: − Szóbeli felelet (tények, fogalmak, szabályok, törvények, kísérletek, stb.) Fontosnak tartjuk a tanulók beszédkészségének fejlesztésében. − Írásbeli munka − Önálló beszámoló egy adott témáról (Beszédkészség fejlesztése, vizsga- rutin kialakítása, kifejező és előadói készség fejlesztése) − óraközi munka − versenyeken való részvétel − gyakorlati munka (kísérletek, mérések, gyűjtőmunka) Mindez az egyes szaktárgyaknál másféle módszerekkel is kiegészülhet Érdemjegyeink: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) A Köznevelési Törvény értelmében nevelőtestületünk döntése alapján az első évolyamon - félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló "felzárkóztatásra szorul" minősítést kap, akkor a szülő bevonásával kell értékelni a tanuló teljesítményét, és javaslatot kell tenni az intézkedésre. A tanulók szöveges értékelését az OM által kiadott számítógépes programmal végezzük. A szöveges értékelés célja: − A szülő pontos, az érdemjegynél sokkal részletesebb tájékoztatása, hozzájárul a személyiség építéséhez, alakítja a reális önismeretet, a gyermek aktív részese fejlődésének, irányít, távlatot mutat, meghatározza a fejlesztendő területeket, megerősíti a pozitívumokat, csökkenti a teljesítmény miatti szorongást. − Szöveges értékelés formája és tartalma: − Szöveges értékelést első évfolyamon félévkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor az Oktatási Minisztérium által rendelkezésre bocsátott programmal, annak mondatbankjával és kiegészítésével végezzük el. Az értékelés minden tantárgyra, valamint a magatartás és szorgalom értékelésére is kiterjed. Az értékelési időszakok között a tanító szükség esetén az egyes nagyobb témák lezárásakor tájékoztatja a tanulókat és szüleiket a tanuló előmeneteléről. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóknak szaktárgyi dicséret adható. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti kettőnél kevesebb óraszámú tantárgyakból félévenként minimum három, a heti kettő, vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább egy érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Tanév végén az egész évi teljesítményt értékeljük, de a fejlődési tendenciát is figyelembe vesszük. A kompetencia alapú oktatási programok értékelése


90/98. oldal

Szövegértés-szövegalkotás, matematika, idegen nyelv, tantárgytömbösítés, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, a három hetet meghaladó projekt, a kötelező modul értékelése az adott évfolyamokra érvényes törvényi előírásoknak megfelelően történik. A témahét, mivel inkább tanórán kívüli tevékenységet tartalmaz, igy iskolai szinten értékeljük versenyeredmények hirdetése, oklevelek, részvételi százalékok formájában. 5.2.4.6. A tanuló jutalmazása, magatartásának és szorgalmának értékelése A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése havonta, valamint félévkor és év végén történik. Magatartás: példás(5), jó(4), változó(3), rossz(2) Szorgalom: példás(5), jó(4), változó(3), hanyag(2) A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjait az osztályfőnöki munkaközösség állította össze. Az egyes tanulók év végi jegyeit a nevelőtestület az osztályozó értekezleten tekinti át, és a szaktanár, valamint az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a magasabb évfolyamba lépésről. Abban az esetben, ha a tanuló év végi osztályzata lényegesen eltér az év közben szerzett érdemjegyeitől, a tantestület felkéri a szaktanárt, hogy adjon tájékoztatást ennek okairól. A szülőket az ellenőrző könyvön és a bizonyítványon kívül szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon és egyéni beszélgetéseken tájékoztatjuk a tanuló iskolai tevékenységéről, előmeneteléről. A tanulmányi, magatartási, szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, a diákönkormányzati munkában példásan tevékenykedő, a sportban élen járó, a versenyeken jól szereplő tanulóinkat jutalomban részesítjük. A jutalmazás formái: − osztályfőnöki dicséret (szóbeli, írásbeli) − szaktanári dicséret (szóbeli, írásbeli) − igazgatói dicséret (írásbeli) − nevelőtestületi dicséret (írásbeli) A fegyelmi vétségeket osztályszinten az osztályfőnök, iskolai szinten - esetenként a DÖK bevonásával - a tantestület bírálja el. A büntetés formái: − osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) − osztályfőnöki intő (írásbeli) − igazgatói intő (írásbeli) − nevelőtestületi intő (írásbeli) A jutalmazásokat, büntetéseket a magatartás és szorgalom osztályozásánál figyelembe vesszük. A diákönkormányzat és a nevelőtestület éljen a közösség egyes szintjein a dicséret vagy elmarasztalás nyilvános kihirdetésével, annak nevelő hatásával, közösségformáló erejével! A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai: Magatartás Példás annak a tanulónak a magatartása, aki iskolai és iskolán kívüli viselkedésével példát mutat társainak. Fegyelmezettségével, rendszeretetével, segítőkészségével kitűnik. A házirend előírásait betartja, kezdeményező ötleteivel, javaslataival segíti az önkormányzati munkát. Pozitív hatást gyakorol társaira. Jó magatartású, aki a közösségi munkában irányítás mellett szívesen dolgozik.


91/98. oldal

A házirend követelményei szerint él. Nevelői figyelmeztetés után törekszik változtatni viselkedésén. Fegyelmezett, rendszerető, segíti társait. Változó érdemjegyet érdemel az a tanuló, aki iskolai és iskolán kívüli magatartásával gyakran megszegi az alapvető viselkedési normákat. Rendszeresen vét a házirend szabályai ellen. Kötelességeinek teljesítésére gyakran kell figyelmeztetni. Hátráltatja, zavarja a közösségi munkát. Egy alkalommal igazolatlanul mulaszt. Ugyancsak változó magatartást von maga után az osztályfőnöki intő. Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki iskolai vagy iskolán kívüli helytelen viselkedésével szándékosan megszegi az alapvető magatartási normákat. Súlyos kifogások merülnek fel társaihoz vagy nevelőihez való viszonyában. Kétszer vagy ennél több alkalommal igazolatlanul mulaszt. Szégyent hoz a közösségre, rossz hatással van társaira. A durvaság, a goromba, megengedhetetlen viselkedés és hangvétel szintén rossz osztályzatot von maga után. Ez jár igazgatói intő esetén is. Nevelőtestület határozata: Az osztályfőnöki intőt kapott tanuló félévi érdemjegye nem lehet példás. Igazgatói intőt kapott tanuló félévi érdemjegye változónál jobb nem lehet. Igazgatói intő súlyos vétség esetén jár: ennek minősül pl. az érdemjegy hamisítás az ellenőrzőben. A nevelőtestület konkrét, indokolt esetekben ettől eltérhet! Szorgalom A példás szorgalmú tanuló következetesen és alaposan felkészül a tanórákra. /szóban és írásban / Teljes aktivitással segíti az órai munkát. Tanulmányi előmenetelétől függetlenül / a bukást kivéve / képességeinek legmagasabb fokát adja. Iskolai vetélkedőkön, versenyeken érdeklődésének, képességeinek megfelelően részt vesz. A kötelezőn felül többletet nyújt, pl. gyűjtőmunka. Jó a szorgalma annak a tanulónak, akinek felkészülése rendszeres, de nem eléggé alapos. Az iskolai tananyag keretein belül megbízhatóan dolgozik. Megfelelő ösztönző hatásokra hiányosságai pótlására törekszik, leckéit elkészíti, felszerelését magával hozza. Változó szorgalmú, aki rendszertelenül készül az órákra. Házi feladatait gyakran nem készíti el. Tanári felszerelése sokszor hiányos. A tanórákon passzív. Munkáját csak nevelői és szülői ösztönzésre végzi el. Hanyag annak a tanulónak a szorgalma, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen. Önállótlan. Érdektelenség és teljes közöny jellemzi. Házi feladatait nem készíti el. Mulasztásait ösztönzésre sem pótolja. Felszerelései sorozatosan hiányoznak. Nevelőtestület határozata: Bukott tanuló szorgalma minden esetben hanyag érdemjegyű. A nevelőtestület konkrét, indokolt esetekben ettől eltérhet! A magasabb évfolyamra lépés feltételei A továbbhaladás szempontjából az év végi teljesítmény vehető számításba. Magasabb évfolyamra akkor léphet a tanuló, ha az évfolyamra előírt követelményeket sikeresen teljesíti. Az első évfolyamon a tanuló csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt, vagy igazolatlan távolmaradás miatt nem tudta teljesíteni. A szülő kérésére első évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha


92/98. oldal

− felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, − engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, − a törvény által meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, − magántanulói jogviszony áll fenn. Mulasztás miatt osztályozhatatlanná vált tanuló, vagy magántanulói jogviszony esetén minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tenni. A tanuló magatartás és szorgalom minősítést nem kap. 5.2.4.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A minisztérium által javasolt a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján történik a tanulók fizikai felkészültségének mérése. A tesztek végrehajtásának módszere, a teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága a tanulók motiváltságán múlik. − Teszteket évente 2 alkalommal a testnevelő tanár végezteti el. − Megfelelő pihenőidővel és az edzéselméleti szempontok alapján − Tudatosítani kell, hogy mi-miért és hogyan mérünk − Minden tanulónak azonos körülményt kell biztosítani − Sportöltözékben és próba végrehajtása nélkül kell végeztetni. 5.2.4.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Programunk szerint alsó tagozatban a magyar, matematika, környezetismeret és hittan tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk. Célunk, hogy a meghatározó tantárgyak (magyar, matematika, környezetismeret) ismereteit ne összevont tanulócsoportokban tanítsuk, ezzel növeljük a tananyag elsajátításának minőségét, a tanulók tudását, valamint iskolánkat „eladhatóbbá” tegyük a tanulókért vívott küzdelemben. Ne kerüljenek tanulóink hátrányos helyzetbe a hagyományos osztályban tanuló más iskolák tanulóival szemben. Beiskolázási körzetünkből többfele is mozdulhatnak a szülők, legnagyobb beiskolázási veszélyt a 10 km-re levő Sárvár általános iskolái jelentik, főleg a zene iránt érdeklődők, valamint a versenyszerű sportolást választó tanulók körében. A tanulók nagy százalékban választják – szinte mindenki – a hittanórákat, így az elmúlt évek hagyományait (heti két hittan óra minden osztályban), a tanár kérését, valamint az órák magas színvonalát (minden évben megnyeri valamelyik osztályunk a hittanversenyt) vettük figyelembe a csoportbontásnál. A csoportbontásokat részben a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok számára engedélyezett időkeret differenciája terhére és az egyéb tervezhető további időkeret terhére kívánjuk megvalósítani, ügyelve arra, hogy az osztályok számára engedélyezhető (pl. 1-2. összevont osztály 52 óra) időkeretet ne lépjük túl. 5.2.4.9. Az iskolai beszámoltatások formái, korlátai, szerepe, súlya A tanulók félévi vagy év végi osztályzatát azok szóbeli, írásbeli és gyakorlati teljesítményei alapján kell megállapítani. Mindegyik típusú kontroll esetén előtérbe kell helyezni a szilárd alapismeretek meglétének ellenőrzésén, értékelésén túl azok felhasználói alkalmazásának - a képességek és készségek fejlődésének - vizsgálatát. A szóbeli és az írásbeli számonkérés legyen azonos súlyú az értékelés során Az egyes tantárgyak egy-egy témaköréből osztályszinten egy írásbeli témazáró dolgozat iratható. A témazáró dolgozatot a hiányzó tanulónak hiányzása után 10 napon belül pótolnia kell.


93/98. oldal

A témazáró dolgozatokat a szaktanár lehetőleg a következő órára, de legkésőbb két héten belül javítsa ki, érdemjegyüket a naplóba azonosítható módon ( eltérő színnel ) írja be.

Irásbeli beszámolók formái: Forma irásbeli számonkérés Dolgozat Témazáró

Tantárgy Osztályfőnöki, testnevelés kivételével Magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv Osztályfőnöki, testnevelés kivételével

Gyakorisága évente legfeljebb 4 legfeljebb 4 legfeljebb 6

Írásbeli beszámoltatás korlátai: Alsó tagozatban legfeljebb egy dolgozat, vagy témazáró, felsőben legfeljebb két dolgozat, vagy témazáró íratható egy tanítási napon. A korlátok érvényesítése érdekében a szaktanárnak egyeztetnie kell az osztály tanulóival, majd egybeesés esetében a szaktanárok - szükség esetén az osztályfőnök bevonásával - egyeztetnek. Értékelésben betöltött szerepe: Teljes értékű érdemjegynek számít a dolgozat, a témazáró és az írásbeli felelet is. A témazáró és a dolgozat megkülönböztetésre kerül a többi érdemjegytől a naplóba történő bejegyzéskor (általában megkülönböztető szín), félévi és év végi értékeléskor nagyobb súllyal számítható be az értékelésbe. 5.2.4.10. Otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Minden tantárgyból adható írásbeli és szóbeli házi feladat. Az otthoni felkészüléskor a nem készségtárgyakból adható szóbeli és írásbeli feladatok elvégzésére fordítandó idő összege átlagos képességű tanulónál nem haladhatja meg tantárgyanként a 25 percet, készségtárgyaknál ez az idő legfeljebb 10 perc. Magyar irodalomból és idegen nyelvből évente legfeljebb négy alkalommal hosszabb terjedelmű írásbeli munka is előírható. A jobb képességű tanulók esetében a feladatok száma és nehézségi foka növelhető, de a felkészülésre fordított időkeret nem hosszabbítható meg. Szorgalmi feladatot a tanuló önkéntes vállalás alapján kérhet. Ennek elmulasztása semmiféle értékelési hátrányt nem okozhat. Hét végére, a szorgalmi idő tanítási szünetére adható írásbeli és szóbeli feladatok mennyisége az egyébként adható mértékének felel meg. 5.2.4.11. A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységrendszer A kompetencia alapú oktatás implementációja 2009/10. tanév Tevékenységek

Évfolyam

Kompetenciaterület Sikerkritérium


94/98. oldal

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

2.

szövegértés; szövegalkotás

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

5.

matematikai logika 100 % megvalósulás

egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

5.

idegen nyelv német

30% megvalósulás

tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %)

7-8.

informatikatechnika, német nyelv, matematika

5-10-15% megvalósulás

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %) új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése,

1-2.

Művészetek

megvalósulás

minden bevont tanulócsoportban

digitális kompetencia

legalább 25%ban használat

Kooperatív tanulás, tanórai differenciálás heterogén csoportban, tevékenységközpontú pedagógiák, tanulás tanulása 2.

kompetenciaterület tanításának támogatása új módszerekkel

Az órák legalább 30 %-ában használják

szövegértés; szövegalkotás

100 % megvalósulás

a projekt szervezése, lebonyolítása, értékelése

1 sikeres projekt megvalósítása

önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele

1-2.

100 % megvalósulás

A kompetencia alapú oktatás fenntarthatóságának ütemezése: Célok, indikátormutatók Implementáció éve

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag szövegértés, szövegalkotás teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

Fenntarthatóság

2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2.o. 2.o. 2.o. 2.o. 2.o. 2.o.

5.o.

5.o.

5.o.

5.o.

5.o.

5.o.


95/98. oldal

matematika teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag matematika (HP) egy választott kulcskompetencia területi programcsomag 30% bevezetése - német nyelv tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %) informatika-technika, német nyelv, matematika 7-8. osztály műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása MŰVÉSZETEK Témahét – EGÉSZSÉGHÉT

6.o.

6.o.

6.o.

6.o.

6.o.

5.o.

5.o.

5.o.

5.o.

5.o.

5.o.

5

15

20

20

20

20

1-2.

1-2.

1-2.

1-2.

1-2.

1-2.

1-8.

1-8.

1-8.

1-8.

1-8.

1-8.

1-8.

1-8.

1-8.

1-8.

1-8.

Témahét – KARÁCSONY (HP) Három hetet meghaladó projekt- ADVENT

1-2.

1-2.

1-2.

1-2.

1-2.

1-2.

Moduláris oktatás – JÁTÉK modul

1-2.

1-2.

1-2.

1-2.

1-2.

1-2.

7.

8.

5.

6.

7.

25

25

25

25

25

30%

30%

30%

30%

30%

Moduláris oktatás – Egészséges életmód (HP) digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %) új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése, belső továbbképzés önálló intézményi innováció megvalósítása

25

1

1

1

1

1

1

jó gyakorlatok átvétele/alkalmazása

1

1

1

1

1

1

A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan.(Tanévre készített intézkedési tervek) Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi célrendszere. eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása.

Az

IKT


96/98. oldal

A NAT kompetenciaterületek fejlesztését az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása tovább erősíti, illeszkedik az oktatási programok implementációját támogató IKT taneszközök bevezetéséhez.

6. Érvényességi rendelkezések A pedagógiai program érvényességi ideje: az elfogadástól számított öt év. Hatálybalépés: 2013. szeptember 1. Módosítás: A program a bevezetését követő egy év elteltével módosítható. A program módosításának módja, lehetséges indokai: tantestületi megfontolások, a költségvetésben bekövetkező olyan változás, mely a program teljesülését nem teszi lehetővé, a részprogramokban bekövetkező módosulások, melyből automatikusan következik e közös pedagógiai-művelődési program módosításának szükségessége is, valamint a fenntartó utasítása. A módosításra a szakalkalmazotti kör jogosult. A módosítások a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A módosított program legkorábban az elfogadás időpontját követő szeptember 1-jén lép hatályba. A program felülvizsgálatának mechanizmusa: A pedagógiai program felülvizsgálatát minden év májusában el kell végezni az intézményegységi programok felülvizsgálata után. Nyilvánosság: A pedagógiai programunk nyilvános, az iránta érdeklődőknek biztosított a betekintés lehetősége. A program megtekinthető: − A Zichy Antónia Általános Iskola titkárságán − A könyvtárban − Interneten az intézmény honlapján − Valamennyi tagintézményben.

7. Véleményezési, egyetértési, jóváhagyási záradék: A Zichy Antónia Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM tervezetét Zichy Antónia Általános Iskola szülői közössége a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 73. § (1) bekezdése alapján 2013. március 25-én véleményezte. Ikervár, 2013. március 25. ……………...……………. szülői közösség elnöke

A Zichy Antónia Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM tervezetét a Csényei Tagiskola szülői közössége a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 73. § (1) bekezdése alapján 2013. március 25-én véleményezte. Csénye, 2013. március 25.


97/98. oldal

……………...……………. szülői közösség elnöke

A Zichy Antónia Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM tervezetét a Pecöli Tagiskola szülői közössége a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 73. § (1) bekezdése alapján 2013. március 25-én véleményezte. Pecöl, 2013. március 25. ……………...……………. szülői közösség elnöke

A Zichy Antónia Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM tervezetét a Sótonyi Tagiskola szülői közössége a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 73. § (1) bekezdése alapján 2013. március 25-én véleményezte. Sótony, 2013. március 25. ……………...……………. szülői közösség elnöke

A Zichy Antónia Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM tervezetét a Zichy Antónia Általános Iskola diákönkormányzata a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120. § (4) bekezdése alapján véleményezte. Iklervár, 2013. március 25. ……………………………. diákönkormányzat elnöke A Zichy Antónia Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM tervezetét a Sótonyi Tagiskola diákönkormányzata a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120. § (4) bekezdése alapján véleményezte. Iklervár, 2013. március 25. ……………………………. diákönkormányzat elnöke

A Zichy Antónia Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a nevelőtestület a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 26. § (1) bekezdése alapján 2013. március 26án elfogadta.


98/98. oldal

Ikervár, 2013. március 26. …………………………… nevelőtestület képviseletében

A Zichy Antónia Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 26. § (1) bekezdése alapján 2013. március 26-án jóváhagyom. Ikervár, 2013. március 26. ………………………… igazgató

Az Nkt. 26. § (1) bekezdése alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Sárvári Tankerülete, mint a Zichy Antónia Általános Iskola fenntartója/működtetője, a Pedagógiai Program (pl. úszásoktatásra, erdei iskolára, stb.) vonatkozó rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra/működtetőre többletkötelezettség hárul, egyetértését adja.

Sárvár, 2013. ………………. ………………………….. Sárvári Tankerületi igazgató

Zichy Antónia Általános Iskola és tagintézményei PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents