Sárszentmihályi Zichy Jenő Általános Iskola
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Sárszentmihály 2013.
Pedagógiai Program
2013.
Tartalom 1. Az iskola nevelési programja ............................................................................................................... 4 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..................... 4 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................... 11 1.3. Az iskola teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatai ............................................... 12 1.3.1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: ........................................ 13 1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv ............................... 15 1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ..... 16 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai.......................................................... 21 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......................... 24 1.6.1. Sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programja ...................................................................................................................................... 24 1.6.2. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ......................... 27 1.6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ..................................... 28 1.6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ......................................................... 28 1.6.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ......................................... 29 1.6.6. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ................................................................................ 31 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ........................................... 32 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................................. 33 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata........................................................................... 34 1.10. A felvétel és az átvétel „Nkt. keretei közötti” helyi szabályai .................................................. 36 1.10.1. A felvételi eljárás különös szabályai ................................................................................. 38 2. Az intézmény helyi tanterve .............................................................................................................. 39 2.1. A választott kerettanterv megnevezése ..................................................................................... 40 2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám................................................................................... 42 2.2.1. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam ....................................... 42 2.2.2.Felső tagozat, 5-8. évfolyam................................................................................................. 55 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....................... 89 2.3.1. A tankönyvválasztás általános elvei .................................................................................... 89 2.3.2. Alsó tagozat ......................................................................................................................... 89 2.3.3. Felső tagozat........................................................................................................................ 90 2.3.4. SNI........................................................................................................................................ 90 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ............. 90 2.5. Mindennapos testnevelés .......................................................................................................... 91 2.6. A kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások ................ 92 2.6.1. A nem kötelező tanórai foglalkozások és szabadon választható tanórai foglalkozások szabályai ........................................................................................................................................ 93 2.7. Projektoktatás ............................................................................................................................ 94 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................................... 96 2.9. Az iskolai beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje ......................................... 97 2
Pedagógiai Program
2013.
2.9.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai .................................. 99 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása....................... 100 2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei....................................... 101 2.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................................ 103 2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ........................................................ 105 2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ...................... 106 2.15. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek .................................................... 108 2.16. A tanuló magasabb évfolyamra történő lépésének feltételei ................................................ 108 ZÁRÓRENDELKEZÉSEK ................................................................................................................. 109
3
Pedagógiai Program
2013.
1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai1 Az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Sárszentmihályi Zichy Jenő Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájában az alábbi pedagógiai alapelveket kívánják megvalósítani: Az iskolában olyan légkör megteremtése, ahol a tanulók „jóllét” érzése
1.
megvalósul. Ennek érdekében:
a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
a gyerekeket bevonjuk az iskolai élet szervezésébe,
a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
tanulóink elé világos, elvárható követelményeket támasztunk,
az iskolai élet minden területén szeretetteljes emberi kapcsolatra törekszünk,
kulturált, esztétikus környezetet biztosítunk. A tanulóknak korszerű, szilárd ismeretek nyújtása, képességek, készségek
2.
fejlesztése, a teljes személyiség formálása. Ennek érdekében: A tervszerű nevelő és oktató munkával a tanulók alapkészségeit fejlesztjük és a mindennapi életben hasznosítható továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk.
diákjainkkal elsajátíttatjuk az egyéni tanulás módszereit,
tanulóinkat a munka, a tudás, a szorgalom becsületére neveljük,
törekszünk az emberek közötti érintkezés a kommunikáció elfogadott
normáinak és helyes formáinak biztosítására,
megismertetjük tanulóinkat történelmünk jeles eseményeivel, a nemzeti kultúra
értékeivel, hagyományaival.
3.
Az iskola – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolat révén – folyamatosan részt
4
Pedagógiai Program
2013.
kíván venni a lakóhely életében. Ennek érdekében:
rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
igyekszünk
lehetőséget
teremteni
arra,
hogy
az
iskola
életéből,
tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismerhessenek a szülők, a község érdeklődő polgárai,
részt veszünk a község társadalmi és kulturális rendezvényein. A közös családi- és iskolai nevelés eredményeképpen az alábbi tulajdonságok
4.
kialakítása:
igazságosság,
humanizmus,
fegyelmezettség,
kötelességtudás,
kreativitás,
problémaérzékenység és megoldóképesség,
eligazodó képesség a szűkebb és tágabb környezetben,
a tudás becsülete,
öntevékenység,
udvarias viselkedés,
kulturált beszéd,
hazaszeretet,
toleráns – elismeri és tiszteli a másságot,
edzett testileg, szellemileg,
egészséges életmódot követő,
szeret sportolni, mozogni,
tiszta, ápolt, gondozott megjelenése és környezete.
5
Pedagógiai Program
2013.
II. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek – nevelési célok a Nemzeti alaptantervben – 2012 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK
KULCSKOMPETENCIÁK
Az erkölcsi nevelés
Anyanyelvi kommunikáció
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
Idegen nyelvi kommunikáció
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Matematikai kompetencia
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
Természettudományos
és
technikai
kompetencia A családi életre nevelés
Digitális kompetencia
A testi és lelki egészségre nevelés
Szociális és állampolgári kompetencia
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Kezdeményezőképesség
és
vállalkozói
kompetencia Fenntarthatóság, környezettudatosság
Esztétikai-művészeti
tudatosság
és
kifejezőképesség Pályaorientáció
A hatékony, önálló tanulás
Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása A Sárszentmihályi Zichy Jenő Általános Iskola nevelőtestülete pedagógiai programjának nevelési
koncepcióját
a
Nemzeti
alaptantervbe
foglalt
fejlesztési
területek
és
kulcskompetenciák alapján fogalmazza meg, hajtja végre. Az iskolában folyó legfontosabb tevékenység a gyermek személyiségének, képességeinek sokoldalú kibontakoztatása. Nevelési tevékenységünk elsősorban nem normák és szabályok közvetítése, hanem személyes példamutatás, és jól irányított egyéni és kollektív cselekvések szervezése. Igyekszünk kialakítani tanulóink magatartását meghatározó morálisan magas rendű szokásrendszert, amely a döntésekben segíti őket, amely mindig iránymutató a gyermekkorban és a felnőttkorban egyaránt. Pedagógiai tevékenységünkben a teljesítmény és személyiségközpontú szemlélet megfelelő egyensúlyát alakítjuk ki. A pedagógus és a tanuló közös munkájában érvényesül a tudatosság, mely feltételezi a pedagógus részéről 6
Pedagógiai Program
2013.
nevelőmunkájának folyamatos elemzését, értékelését, s a hatékony, jobb eredményekkel biztató módszerek keresését, alkalmazását. A tanuló részéről ez a nevelési célok, követelmények megértését, elfogadását jelenti. A gyermeki személyiség fejlesztését, fejlődését pozitív tartalmú tevékenység szervezésével és irányításával kívánjuk megvalósítani. Olyan egyéni és közösségi feladatokat fogalmazunk meg, amelyekben a tanulók személyisége, erkölcsi tulajdonságaik, készségeik és szokásaik fejlődhetnek. Figyelembe vesszük a követelmények és feladatok meghatározásakor a gyermeki személyiség egyéni sajátosságait. Figyeljük és megkeressük minden tanulóban az értékes tulajdonságokat,s ezekre alapozva fejlesztjük a gyermek egyéni képességeit, társas kapcsolatait. II.1. Oktatási céljaink Az oktatási célok megfogalmazását a helyi tanterv tantárgyi célkitűzései és fejlesztési követelményei részletesen tartalmazzák. Magas színvonalú oktatással, szilárd alapismeretek nyújtásával, az ismeretek és azok alkalmazásának következetes számonkérésével kívánjuk eljuttatni tanulóinkat a 8. tanév végéig arra a szintre, hogy képességeiknek, adottságaiknak megfelelő iskolatípusban folytathassák tanulmányaikat. Az alapozást kiegészíti a képességek különböző szintjét figyelembe vevő tehetséggondozás, felzárkóztatás. Célunk, hogy minden évfolyamon fejlesszük azoknak a készségeknek és képességeknek a körét, amelyek az ismeretszerzésben a folyamatos előrehaladást biztosítják. Nyugodt ütemű olvasás, írástanítással alapozzuk, majd fejlesztjük a tanulók biztos olvasástechnikáját, szövegértő és elemző, lényegkiemelő képességét. Ezért nemcsak a magyar nyelv és irodalom órákon törődünk az olvasástechnika fejlesztésével, hanem felhasználjuk a szaktárgyakon belüli lehetőségeket is. Legáltalánosabb célunk a tanulás módszereinek technikáinak elsajátíttatása, az egyénre szabott tanulási eljárások kiépítése, az értő olvasás, az emlékezet és a figyelem fejlesztése. Az iskolai kudarcok nem mindig a tudás hiányából, hanem a kifejezőkészség fejletlenségéből is adódnak. Ezért fontosnak tartjuk a kommunikációs készség tudatos fejlesztését. Tudásnak nemcsak a verbálisan megnyilvánuló ismereteket tekintjük, hanem az írásbeli és gyakorlati feladatokban megmutatkozó alkalmazókészséget. A megvalósulás feltétele:érzékelés, észlelés, a kitartó figyelem, a pontos megfigyelés, fegyelmezett gondolkodás.
7
Pedagógiai Program
2013.
II.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Személyiségfejlesztési tevékenységünk célja: az értelem kiművelése, az érzelmi élet gazdagítása, helyes magatartásformák elsajátíttatása, gyakoroltatása és öntevékenységgé alakítása, egészséges életmódra nevelés. Az egészséges, kulturált életvitel megalapozása. A gondolkodás és a képességek fejlesztése, kommunikációfejlesztés.
Az értelem kiművelése
Célok: az érdeklődés felkeltése a tanulásra, az ismeret megszerzésére, sikerélmény biztosítása, a felfedezési vágy, a játékszeretet, az alkotásvágy fejlesztése, a sikervágy és a kudarckerülés kialakítása.
A kötelességtudat, az akaraterő fejlesztése.
A továbbtanulási szándék, mint tanulási motívum erősítése. Az olvasás szeretetének kialakítása, a teljesítmény, a teljesítőképesség fokozásának belső igényének kialakítása. Tevékenységek, eljárások Mivel a gyerekek többségének viszonya a tanuláshoz, a kötelességek teljesítéséhez egyre romlik, ezért az iskola kiemelt feladata a tanulási motiváció erősítése. Elsősorban azok szorulnak segítségre, akiknél ehhez a szülői támogatás hiányzik.
Tanulás módszertani ismeretek nyújtása: lényeges gondolatok kiemelése vázlat
készítése
Képességfejlesztő, játékos gyakorlatok a tanítási órákon.
Emlékezetfejlesztés céljából memoriterek, szabályok elvárását fogalmazzuk
meg.
Következetes,
rendszeres
segítségnyújtás,
korrepetálás,
tanulószoba,
könyvtárhasználat. II.3. Az érzelmi élet gazdagítása, helyes magatartásformák elsajátíttatása A kulturált magatartás sokféle összetevője közül elsősorban a másik ember méltóságának tiszteletére, toleranciára, kulturált nyelvi magatartásra, természeti és tárgyi környezetünk értékeinek megóvására kell nagyobb intenzitással nevelnünk. Erősítenünk kell az osztálytársi jó kapcsolatok elmélyítését. Megváltozott értékrendű világunkban, amikor sem a társadalmi környezet, de gyakran a családi környezet sem közvetíti az örök emberi értékeket fontos nevelő szerepe van az iskolának. A becsületesség, emberi kapcsolatok, segítőkészség, 8
Pedagógiai Program
2013.
felelősségérzet, együttérzés, a munka,a tudás tisztelete, az önzetlenség, a hazaszeretet példáinak megismerését, gyakoroltatását vállalni kell még akkor is, ha az egyéni érdekek gyakran mást diktálnak. Ellensúlyoznunk kell azokat a túlkapásokat, amelyeket a tv, a videofilmek, videojátékok közvetítenek igénytelen, időközönként durva, agresszív megoldásaikkal. A cél elérését szolgáló tevékenységek, eljárások, eszközök: -
irodalmi, -
történelmi személyiségek, tudósok életének, munkásságának megismertetése,
pozitív példaként való felmutatása. -
személyes példamutatás a nevelőközösség részéről.
-
azonnali egységes reagálás, következetesség, következetes gyakoroltatás.
-
szituációs játékok, bábozás.
-
születésnapi, névnapi köszöntések.
-
ajándékok készítése.
-
tanulópárok kialakítása.
-
hagyományaink ápolása
-
családi életre nevelés a család jelentőségének és feladatainak megismertetése.
II.4. Egészséges életre nevelés (testi nevelés) A pozitív énkép megalapozása, pozitív tulajdonságok erősítése, önbecsülés, önbizalom, magabiztosság vonásainak tudatosítása. Az önismeret fejlesztése, mások véleményének meghallgatása, építő bírálat, tisztelet, felelősségérzet alakítása. Kapcsolatrendszerek kiépítése. II.5. Környezetvédelmi nevelés Célok, feladatok: Környezeti nevelésünk során megismertetjük tanulóinkat azokkal a jelenlegi folyamatokkal, melyek következményeként bolygónkon válságjelenségek mutatkoznak.
A tanulók
kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén
9
Pedagógiai Program
2013.
A cél elérését szolgáló tevékenységek:
részvétel az igényes iskolai környezet kialakításában
saját környezet (iskola, osztály, pad) megóvása, tisztántartása
az udvar az iskola környékének gondozása, ápolása
illegális hulladéklerakó helyek feltérképezése, jelzése
szennyvíztisztító telep meglátogatása (4-5. osztály).
rendszeres madáretetés
madáretetők elhelyezése (1-2. osztály)
a világítóudvar növényeinek gondozása (3. osztály).
kisállatok gondozása
osztálykirándulások
Víz világnapja, Madarak és Fák napjának rendezvénye
II.6. Hazaszeretetre, hazafiságra nevelés
Feladatok: Biztos, állandó nemzeti értékek közvetítése a nemzeti, nyelvi és kulturális identitást tartalommal megtölteni és erősíteni kell a globalizáció körülményei között. Nemzeti értékeink megbecsülése, feltételezi nemzeti hagyományaink, történelmeink, kulturális értékeink megismerését. Az értékek, hagyományok ápolásának fontos színterei az iskolai megemlékezések, ünnepélyek, melyek a közösség összetartozását is erősítik. A cél elérését szolgáló tevékenységek, eljárások:
Nemzetünk kiváló személyiségeinek életútja, munkásságuk bemutatása,
megbeszélése.
Helytörténeti ismeretek gazdagítása, történelmi emlékhelyek felkeresése.
Honismereti verseny, erdei iskolák, múzeumlátogatás.
Médiaismeret.
Könyvtárhasználat.
Színházlátogatás.
10
Pedagógiai Program
2013.
1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az intézményes nevelés hatásrendszere döntő szerepet játszik a személyiség fejlődésében. A gyermek az intézményben szervezett és intézményes formában találkozik a társadalmi elvárásokkal. Minősítik, értékelik és viszonyítják megnyilvánulásait az intézmény által közvetített és képviselt társadalmi értékekhez. Fontosnak tartjuk a személyiség fejlesztésben hogy:
már az iskolába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket.
a pedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés
jellemezze.
pedagógusaink felé alapvető követelmény az érzelmi támaszt nyújtó, meleg
nevelői attitűd.
olyan intézményi élet szervezése a feladatunk, mely közös élményekre épülő,
közös tevékenységek gyakorlására kínál lehetőséget.
segítjük az erkölcsi tulajdonságok kialakítását, pld. együttérzés, segítőkészség,
önzetlenség, figyelmesség.
fejlesztjük a gyermekek akarati tulajdonságait, pld. önállóság, önfegyelem,
kitartás, feladattudat, szabálytudat.
az iskolai követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságuknak
fejlettségüknek, fejlődésüknek megfelelően az iskolai és az iskolán kívüli tanulásukkal,
egyéb
tevékenységeikkel
minél
teljesebben
bontakoztassák
ki
személyiségüket.
az önismeret fejlesztése szükséges - amely segíti a pályaválasztást.
ismerjék népünk kulturális örökségét
váljanak érzékennyé környezetünk állapota iránt.
tanulják meg az új audiovizuális hatások szelekcióját!
a megismerési vágy fejlesztése, tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása,
felfedezési vágy fejlesztése
a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal,
a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is.
11
Pedagógiai Program
2013.
1.3. Az iskola teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatai Magyarország népegészségügyi helyzetének legfontosabb problémái közismertek: -
a férfiak és a nők születéskor várható életkora jelentősen elmarad az Európai
Unió átlagától, mert -
az egészségben leélhető életévek száma évtizeddel rövidebb, mint az Európai
Unióban, és mert -
a 18 éven felüli férfiak 40%-a, nők 30%-a dohányzik és ezért
-
Magyarország vezető helyet foglal el a tüdődaganatos halálozás rangsorában és
-
rendkívül rossz a szív-érrendszeri halálozás helyzete is. Ehhez hozzájárul az is,
hogy -
a felnőtt lakosság 30%-a elhízott, túlsúlyos
-
és kevesebb, mint 20%-a sportol rendszeresen.
-
Az utóbbi években megnőtt a szexuális úton terjedő fertőző betegségek (pl.
HIV/AIDS) terjedési sebessége. Mindezen tünetek kialakulása már óvodás korban megkezdődik, de 6 -18 éves korban gyorsulnak fel, ezért az általános és középiskolákban védekezni kell ellenük. Ennek eszközei a korosztály képességeinek és sajátosságainak megfelelő szinten végzett fejlesztés, nevelés, melynek legfontosabb céljai a következők: -
az egészséges életmód választását megkönnyítő környezet kialakítása;
-
informálás az egészséges életmódról;
-
a passzív és aktív dohányzás elleni fellépés bátorságának kialakítása;
-
az energiabevitel és felhasználás egyensúlyának kialakítása;
-
a közétkeztetéssel egyeztetve a helyes táplálkozás megismertetése, bevezetése;
-
a mozgás örömének megismertetése és ezen keresztül a rendszeres mozgás
szokássá tétele; -
a felelősségteljes szexuális viselkedés elsajátítása;
-
a mértékletesség, mint egyik legfontosabb egészségvédelmi alapelv
megismertetése, gyakorlása.
12
Pedagógiai Program A célok csak rendszeres, kitartó munkával és személyes példamutatással érhetők el.
2013.
Hatásuknak a mindennapokban, az egyes tanórákon is érvényesülniük kell, hiszen csak a kellően tartós behatástól várható a kívánt hatás elérése. Fenti célok elérésében a megyei és a járási Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek szívesen és felkészülten nyújtanak szakmai segítséget. Kipróbált, konkrét programokkal tudjuk támogatni a pedagógusok nagy felelősséggel járó, szó szerint jövőnk alapját jelentő munkáját.
1.3.1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanuló korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód tevékenységi formáit; a tanulóknak az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészségmegőrzésnek szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol –és kábítószer fogyasztás, dohányzás a családi és kortárs kapcsolatok a környezet védelme az aktív életmód, a sport a személyes higiénia a szexuális fejlődés területén.
1. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 2. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása, testnevelésórák, az iskolai sportkör foglalkozásai, a tömegsport, úszásoktatás szervezése a környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, kémia, testnevelés tantárgyak, valamint 5-8. évfolyamon, az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek , 13
Pedagógiai Program
2013.
az egészségnevelést szolgáló egyéb foglalkozások: tömegsport, foci szakkör, néptánc szakkör, gyalog vagy kerékpártúrák szervezése, osztálykirándulások, a szabadban töltött óraközi szünetek az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybevétele: - évente egy alkalommal az 5-8. évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez iskolapszichológus bevonása a lelki eredetű problémák feldolgozásban évenkénti egészségnap rendezése
A testnevelés szorosan kapcsolódik az iskola egészségnevelés programjához. A testnevelésórák illetve a délutáni sportfoglalkozások ütemezésével biztosítjuk, hogy tanítványaink számára az egészséges fejlődéshez szükséges sportolási lehetőséget biztosítsuk.
A délutáni sportfoglalkozások a következő lehetőségeket tartalmazzák: - tömegsport - úszásoktatás - asztalitenisz (mindennap a napközis foglalkozások ideje alatt) - futball (heti 1 alkalommal) - néptánc (heti két alkalommal)
Az éves munkaterv készítésénél a tanórai foglalkozások és a délutáni lehetőségek egyeztetésével biztosítjuk tanulóink számára a mindennapos testnevelés lehetőségét. A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról: „A testi és lelki egészségre nevelés, az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés
14
Pedagógiai Program
2013.
módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.”
1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv Az iskola egyik feladata, hogy felkészítse a tanulókat az önállóságra, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésére, a váratlan helyzetek kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: -
ismerjék fel az elsősegélynyújtás fontosságát és kiemelkedő szerepét.
-
ismerkedjenek meg az elsősegélynyújtás fogalmával és szimbólumaival.
-
sajátítsák el az elsősegély-nyújtás alap lépéseit.
-
ismerjék fel a veszélyhelyzeteket és az előforduló sérüléseket.
-
ismerjék meg a balesetek típusát és elméleti hátterét.
-
felmerülő probléma esetén tudják mikor, és hogyan kell mentőt hívni.
-
legyenek tisztában, hogy az elsősegélynyújtás és a segélyhívás állampolgári, lelkiismereti kötelesség
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -
első osztálytól kezdve ismerkedjenek meg az elsősegélynyújtás
fogalmával. -
tanórák illetve tanórákon kívül gyakoroltatni a gyerekekkel az
elsősegély-nyújtás lépéseit, mentőszolgálat elérhetőségét. -
az osztályfőnöki órák keretein belül foglalkozni az elsősegélynyújtás
témakörével. 15
Pedagógiai Program -
2013.
kapcsolatokat kiépíteni és megtartani az Országos Mentőszolgálattal, a
Magyar Vöröskereszttel -
az alábbi területeken a készségeket fejleszteni:
1.
probléma felismerése
2.
gyors és szakszerű cselekvés
3.
embertársaink
iránti
érzékenység,
bajba
jutottakkal
szembeni
együttérzés.
Tantárgyak, amelyekhez szorosan kapcsolódik az elsősegély-nyújtási alapismeretek: Kémia: hő okozta sérülés, vegyszer okozta sérülés, mechanikai sérülés Testnevelés: törés, horzsolás, eszméletvesztés, sporteszközök által okozta sérülések Biológia: allergiás problémák, vérkeringés okozta problémák (stroke, szívinfarktus), vérzés Fizika: hő okozta sérülés, elektromos áram okozta sérülések
1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az ifjúsági közösségfejlesztés fogalma Az ifjúsági közösségfejlesztés olyan társadalomfejlesztési gyakorlat, mely a legkülönbözőbb társadalmi és egyéb problémákra, lehetőségekre az emberek, az ifjúság szűkebb-tágabb csoportjainak közös fellépését támogatja. A közösségfejlesztésnek a legalapvetőbb elve és célja az aktív részvétel, a diákság bevonása a problémák megoldásának folyamatába. Így akár iskolai, akár helyi szinten olyan együttműködés kezdődhet el, mely egyúttal jobban összekovácsolhatja az embereket, és melynek során szívesebben vesznek részt az őket érintőproblémák megoldásában vagy akár a problémák kialakulásának megelőzésében. Ilyen módon minden közösségfejlesztő tevékenység egyúttal hozzájárul a társadalom fejlődéséhez is, hiszen az emberi jogok, a társadalmi bevonás, az egyenlőség és a sokszínűség elfogadását érvényesíti. A közösségfejlesztés magja: a közösség
16
Pedagógiai Program
2013.
Csoport-tudat: Egy közösség állhat egy csoportból, de lehet több csoport egysége, mivel egy csoportba véletlenszerűen kerülünk be (mint pl. egy iskolai osztályba), míg egy közösség tagjának lenni már tudatos választás eredménye. Mi-tudat: A közösség további fontos ismérve a mi-tudat, vagyis a közösségi érzés tudatának kialakulása. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak a közösen szerzett élmények a társas tevékenység során és ezáltal a közösség összetartó ereje is erősödik. Hiánypótló funkció: A közösségeknek van egyfajta hiánypótló funkciója is, mivel azzal, hogy egy közösség tagjává válunk, olyan tulajdonságokkal leszünk felruházva, melyek a társadalom fejlesztését, a társadalmi hiányok visszaszorítását szolgálják, valamint a résztvevők és környezetük életét is pozitívan befolyásolja. Ilyen lehet például a minden közösségben szükségszerűen előforduló konfliktus, mely egy jól működő közösségben is meglévő jelenség. Ennek legnagyobb haszna abban rejlik, hogy a konfliktusok által fejlődnek az önismereti és szociális képességek.
Egy jól működő iskolai közösség ismérvei: az együttműködés, kooperáció képessége, hiszen egy közösség akkor
-
működhet igazán jól, ha a tagjai összefognak, együtt tudnak működni és dolgozni fontos továbbá a nyílt, tiszta kommunikáció annak érdekében, hogy a feladatok
-
és a problémák kellőképpen átláthatóak legyenek, és a felmerülő kérdéseket meg tudják beszélni az egymásért való felelősségvállalás és egymás segítése.
-
A közösségfejlesztés fő területei iskolánkban
tanórák
-
szaktárgyi órák,
-
osztályfőnöki órák,
egyéb foglalkozások, egész napos iskola keretében -
séta, kirándulás
-
szakkörök
-
versenyek
(sportversenyek,
szaktantárgyi
vetélkedők,
kulturális
versenyek)
Zichy-napi rendezvény
Nádasdy-napon való részvétel 17
Pedagógiai Program
városi, megyei, országos szintű tanulmányi versenyek
Gárdonyi Géza Művelődési Ház által indított versenyek
területi sportversenyek
diákönkormányzati munka,
szabadidős tevékenységek.
2013.
Minden terület más és más közösségfejlesztési teendőket igényel, sajátos foglalkoztatási formát követel. Vagyis mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: -
a tanuló közösségi magatartásának kialakításához,
-
a tanuló véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,
fejlesztéséhez, -
a közösségi szokások, normák, szabályok elfogadásához (az úgynevezett etikai
értékrend elsajátításához), -
a másság, az emberek közötti különbözőség elfogadásához,
-
az együtt érző (empatikus) magatartás kialakulásához,
-
a harmonikus embertársi kapcsolatok (pl. barátság, osztálytárs, padtárs,
csapattárs) fejlődéséhez, fejlesztéséhez. Fenti azonosságokból az a következtetés vonható le, hogy hatékonyabb a közösségfejlesztés az iskolai környezetben, ha az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erősítve, a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy meghatározzuk azokat a legfontosabb közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen: -
megjelenésével,
-
viselkedésével,
-
beszédstílusával,
-
társas kapcsolatával, az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a
diákok előtt. 18
Pedagógiai Program Ezért iskolánkban a
közösségfejlesztéssel
kapcsolatos
feladatokat
2013. szükséges a
nevelőtestülettel, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve meghatározni és egyes pontjait kötelező feladatként előírni az iskolai alkalmazotti közösség számára is. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: -
Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a
közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, -
Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti
kultúránk nagy múltú értékeit, -
Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi
tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, -
Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások;
a másság iránt, becsülje meg ezeket, -
Váljon érzékennyé környezete állapota iránt,
-
Kapcsolódjon
be
közvetlen
környezetének
értékeinek
megőrzésébe,
gyarapításába, -
Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk
megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá, -
Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti
konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, -
Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven
használni, -
Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, szabatosan
kommunikálni, -
Az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes
döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait, -
Kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások
kialakulásának megelőzéséhez, -
Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, 19
Pedagógiai Program 2013. Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, -
Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.
A közösségfejlesztési feladatok elsajátításának segítése A tananyag elsajátítása: -
segítse a tanulók kezdeményezéseit,
-
járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez,
-
a közvetlen tapasztalatszerzés révén segítse elő a harmonikus kapcsolat
kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, -
biztosítson
elegendő
lehetőséget
a
közösségi
cselekvések
kialakításának/fejlesztésének segítésére, -
alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a
hazaszeretetet, -
ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására,
ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, -
tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak
megismerésére és elemi szintű értékelésére, -
során alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a
környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakítását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, -
alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen
alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, -
irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –
kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, -
fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás,
valamint annak kritikai módon való használatának képességét, -
adjon ismereteket a betegség, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség
megőrzésére, -
személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak,
magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek, ifjak egészségi állapotát javítják, 20
Pedagógiai Program 2013. fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, -
irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a
családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre, -
során kapjon átfogó képet a munka világáról,
-
során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az
egymásért való felelősség érzését.
1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai -
A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése,
oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. -
nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének
fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, -
a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon,
szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, -
segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges
tanulókat, -
előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés
magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, -
egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és
megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, -
a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai
teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, -
a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen
meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások
betartásával
és
betartatásával,
a
veszélyhelyzetek
feltárásával
és
elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, 21
Pedagógiai Program 2013. a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, -
az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel
közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, -
a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint
érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, -
részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan
képezze magát, -
tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését
folyamatosan irányítsa, -
a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és
adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, -
pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a
fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, -
határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,
-
megőrizze a hivatali titkot,
-
hivatásához méltó magatartást tanúsítson,
-
a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más
intézményekkel. Iskolánkban a pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a tanítási órák dokumentálása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, 22
Pedagógiai Program 2013. osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, községi, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai
dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartatása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, törzslapok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. 23
Pedagógiai Program 2013. Tanulóit és a szülőket rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít,
közreműködik
a
tanórán
kívüli,
egyéb
tevékenységek
szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló 1.6.1. Sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programja Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló (SNI) az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Alapelvek, célok, kiemelt feladatok az SNI tanulók ellátásában Iskolánk szakmai alapdokumentumában (alapító okiratában) meghatározott feladata a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása. Helyi programunk kidolgozása során alapelvként szolgál, hogy a fogyatékos gyermek, fiatal is ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban éljen, mint ép társa. Ezért felnőtté válásukhoz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó
képességeket,
szem
előtt
tartva
egészséges
személyiségfejlődésük 24
Pedagógiai Program 2013. megalapozását, fejlesztését, illetve oktatásukhoz-nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket. Az integrált oktatás a speciális egyéni szükségletekhez igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, a NAT-ban lefektetett általános célok illetve a fogyatékos tanulók nevelésének-oktatásának, irányelveinek figyelembe vételével folyik. Alapelvek A speciális nevelés alapeszménye, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi. A befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülés-specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását o a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatását, o a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátást, o a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a speciális tanterv alapján, speciális tankönyvekkel és segédletekkel, speciális technikai eszközökkel, speciális terápiák biztosításával. A tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe veszi az egyes tanuló sajátos nevelési igényét, sérülés-specifikus szükségletét és ennek érvényét szerzi az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával. Célok A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása.
Összhang megteremtése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló - problémája figyelembe
vétele mellett - ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint a többi diák. Feladatok Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. Az együttműködés formáinak kialakítása, rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe. 25
Pedagógiai Program 2013. A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése a szakértői vélemény alapján a gyógypedagógus irányításával. A fejlesztés tervezése tanórai és habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében, speciális pedagógiai segítségnyújtással. A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával. A
diagnosztizáló,
formatív,
szummatív
mérések,
értékelések
lehetőségének,
gyakoriságának tervezése team-munkában. A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint a szülő bevonásával. Tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez a gyógypedagógussal együttműködve. Az
integrált
tanuló
nevelésével
kapcsolatos
szakmai
tapasztalatcseréken,
felkészítéseken, továbbképzéseken való részvétel, a szakmai anyagok igénybevétele. SNI tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása
Az SNI tanulók különleges gondozást igényelnek. Olyan tanítási-tanulási folyamatot
kell számukra biztosítani, ami problémájuk megoldásához segítséget nyújt. (pl.: eszközök, időkeret, stb.) úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni,
egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. A megfelelő képzettségű szakember a törvényben előírt időkeretben foglalkozik ezekkel a tanulókkal.
A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő,
nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a
közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: o
speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek,
o
speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai
eszközök. 26
Pedagógiai Program
2013.
Integrált nevelés, oktatás Iskolánk oktató-nevelő munkájának fontos feladata az esélyteremtés, a másság elfogadtatása, az egymás iránti empátia, tolerancia kialakítása, a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI tanulásra jellemző módosításokat,
együttműködnek
a
különböző
szakemberekkel,
javaslataikat,
iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba.
1.6.2. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló (BTM) az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A BTM tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek a következők:
minden egyes tanuló magatartásának, viselkedésének figyelemmel kísérése,
a tanuló a beilleszkedési zavarának, tanulási nehézségének, magatartási
rendellenességének észlelésekor helyzetfelismerés és helyzetértékelés,
a sajátos nevelési igény, beilleszkedési zavar, tanulási nehézség, magatartási
rendellenesség, a magatartási zavar okainak feltárása, esetleg a szakértői bizottság és a nevelési tanácsadó segítségének kérése,
a sajátos nevelési igény, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértő véleménye alapján egyéni fejlesztési terv kidolgozása, egyéni fejlesztő foglalkozások megszervezése és lebonyolítása a szakértői bizottság vagy a nevelési tanácsadó segítségével,
kapcsolatteremtés
és
folyamatos
kapcsolattartás
a
szüleikkel,
illetve
gondviselőkkel együttműködés a gyerekkel foglalkozó szakemberekkel
27
Pedagógiai Program folyamatos
konzultáció
az
osztályban
2013. pedagógusokkal,
tanító
gyógypedagógusokkal, fejlesztő pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel, team-munka alkalmazása;
a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása, differenciált eljárások
alkalmazása,
törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a
tanórán kívüli tevékenységek során. 1.6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Iskolánk kiemelt figyelmet fordít a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására is. Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló félévkor vagy tanév végén valamely tantárgyból megbukik, vagy félévi, illetve tanév végi osztályzata az előző félévi, illetve tanév végi osztályzatához képest jelentősen – legalább két jeggyel – romlik. A segítségnyújtás elsődleges feladatai:
feltárni a tanulási kudarc feltételezett okát (pl. munkafegyelemmel,
szorgalommal, egyéni képességekkel kapcsolatos probléma, sajátos nevelési igényből eredő hátrány, stb.);
elérni kívánt fejlesztési célt (pl. tanulási módszerek fejlesztése, hiányzó
ismeretek pótlása, képességek, készségek fejlesztése stb.)
alkalmazni
a
tervezett
segítő
tevékenységeket
(pl.
differenciált
osztálymunkában történő egyéni foglalkoztatás, tanórán kívüli felzárkóztatás, szülővel való kapcsolattartás, stb.) A felzárkóztatás sikerét osztályozó értekezleteken minden érintett tanulónál egyénileg, illetve a félévi és tanév végi nevelőtestületi értekezleteken szaktanáronként összesítve is értékeljük. 1.6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Hátrányos helyzetű, az a gyermek, tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét
ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott 28
Pedagógiai Program
2013. tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Intézményünk ifjúságvédelmi felelőse az osztályfőnökökkel együttműködve végzi a tanulók fejlődését veszélyeztető szociális hátrányok felderítését, a szülőket tájékoztatja a szociális hátrányok enyhítésére szolgáló lehetőségekről, szükség esetén az igazgató intézkedését kezdeményezi. Pedagógusaink nevelő és oktató tevékenységük során figyelembe veszik a gyermek, tanuló szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítik a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. Az intézmény egy-három tanuló részére szervezett foglalkozásokra biztosított időkeretben a tehetséggondozás mellett ellátja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását is. Jogos tanulói és szülői igény, hogy a gyermekek az iskolában tölthessék el a délutánt vagy annak egy részét, ezt egész napos iskola keretében biztosítjuk. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség nyílik arra, hogy diákjaink az iskola helyiségeit és eszközeit tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használhassák. Konkrétan ezek a következők lehetnek: számítógéptermek, tantermek, tornatermek, sportpályák, 1.6.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az iskolában a kötelező és választható órák mellett egyéb foglalkozások is zajlanak. E foglalkozások célja olyan, a tantervhez kapcsolódó ismeretnyújtás és gyakorlat, amely nem oldható meg a tanórák keretében. Az ide tartozó formák: angol nyelvi szakkör, számítástechnika szakkör, matematika szakkör, környezetvédelmi szakkör, sportkör, úszás, mindennapos testedzés,báb- és színjátszó szakkör, énekkar, néptánc, kézműves szakkör, és egyéni foglalkozások, felzárkóztatások. Iskolánk gondosan ápolja hagyományait, melyre jó alkalmat kínálnak a tanév menetében meglévő hagyományos rendezvények, versenyek, vetélkedők, előadások (Zichy-nap, Egészségvédelmi nap, Sportnap stb.). A rendezvényekre való felkészülés jól kiegészíti és színesíti a tantervet.
29
Pedagógiai Program
2013.
Részt kívánunk venni az alábbi tanulmányi és sportversenyeken:
Bendegúz levelezős tanulmányi verseny Angol tanulmányi verseny Megyei és országos verseny, melyeken báb- és színjátszó szakkörünk évek óta arany minősítésben részesül Városi, megyei, országos szintű tanulmányi versenyek Gárdonyi Géza Művelődési Ház által indított versenyek (vers- és mesemondóverseny) Területi, megyei sportversenyek
Fontos szerepet kap diákjaink óraközi szüneteiben, délutáni, egyéb tevékenységében az iskolai
könyvtár,
ahol
megtanulják
az
önálló
könyvtárhasználatot.
A
könyvtár
nélkülözhetetlen tartozéka az értelmiségi létformának. Iskolánk igyekszik minél többféle egyéb foglalkozásra vonatkozó szülői igényt kielégíteni, mégpedig lehetőség szerint a szülők kiegészítő anyagi áldozatvállalása nélkül. A hitoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a történelmi egyházakkal. Megfelelő számú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő
lemaradás
csökkentéséhez,
a
tanuló
egyéni
képességeinek,
tehetségének
kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyeinek növeléséhez. A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált keretek között is, ha a közösség- és a személyiségfejlesztés halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő magatartásformák és készségek kialakításával, az ezek alapjául szolgáló képességek kibontakoztatásával
30
Pedagógiai Program
2013. 1.6.6. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása
Iskolánk minden pedagógusa közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.A tanulókat
és szüleiket a tanév kezdetekor az
osztályfőnökök az ellenőrző útján tájékoztatják a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen
problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel,
a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés
alapján esetjelző lapon tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot.
gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem
szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot,
a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, éves
tanácskozáson;
a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola
igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében,
az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a
gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát,
az iskola nevelési programjának gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos
feladatai keretében segíti az egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozását, figyelemmel kíséri annak végrehajtását; szükség esetén intézkedést kezdeményez az iskola igazgatójánál, tájékoztatást nyújt a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. 31
Pedagógiai Program
2013.
1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, az iskolavezetés munkájának segítésére az iskolában diáktanács működik. Az iskolai diáktanács munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott osztályképviselőkből álló vezetőség irányítja. A diáktanács tevékenységét az igazgató által megbízott tanár segíti. Havonta rendszeresen ülésezik, évente egy alkalommal nagygyűlést rendez.
Diákönkormányzati tevékenység, diákújság szerkesztése, iskolai rendezvények szervezése. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat (DÖK) működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét és képviseletét az igazgató által megbízott nevelő segíti. -
Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és
működési szabályzata szerint alakítja. -
A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog
gyakorlása előtt a diákönkormányzatot képviselő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. -
A diákönkormányzat évenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt.
A DÖK és az iskolavezetés kapcsolattartásának rendje -
A
diákönkormányzatot
az
iskola
igazgatóságával,
a
nevelőtestülettel
való
kapcsolattartásban, tárgyalásokon a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. -
A diákönkormányzat közvetlenül is fordulhat az igazgatóhelyetteshez vagy az
igazgatóhoz. -
Az iskolai DÖK képviselője részére biztosítani kell az iskola igazgatójához való
bejutás lehetőségét minden olyan esetben, ha a találkozást legalább egy munkanappal korábban kérte. -
Az intézmény igazgatója legalább tizenöt munkanappal korábban köteles megküldeni
írásban az iskola DÖK vezetőjének (a diáknak, vagy a DÖK munkáját segítő tanárnak) azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatosan az iskolai diákönkormányzatot 32
Pedagógiai Program 2013. egyetértési jog illeti meg, illetőleg amikor a véleményét kötelezően ki kell kérni. Az átadást követő hét munkanap eltelte után a megküldött tervezetet az érdekelt felek közösen megvitatják és egyeztetik álláspontjukat.
1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 4. A szülőket az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén, az iskolai szintű szülői értekezleten, illetve az iskola folyamatosan frissülő honlapján keresztül. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata, a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
az országos és a helyi köznevelés alakulásáról, változásairól,
a helyi tanterv követelményeiről,
az iskola, a pedagógusok értékelő munkájáról,
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, az iskolai magatartásáról,
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, 33
Pedagógiai Program az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
2013.
a szülő kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása
az iskolavezetés felé. Fogadóóra Feladata, a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő- és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata, a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. Iskolai rendezvények Feladata, a szülők és pedagógusok jó kapcsolatának ápolása, közös feladatvállalás a gyermekek érdekében. Iskolai honlap Feladata a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, aktuális feladatairól, lehetőségeiről, az aktuális eseményeiről, különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák, és a nyílt tanítási nap időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével.
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít 34
Pedagógiai Program aki tanulmányait magántanulóként folytatja;
2013.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény
igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A magasabb évfolyamra lépés jogán, a tanév végi osztályzatok megszerzésének ritkább, de fontos eszköze az osztályozó vizsga. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, amennyiben:
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a
tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és emiatt a tanuló
teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozó vizsgát tegyen (a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét, akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát),
egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja a hiányzás, és emiatt a
tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, magántanuló volt. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. Az értékelés rendje A tanulmányok alatti vizsgáról a tanuló írásbeli értékelést kap, amelyben egy egytől ötig tartó skálán, érdemjeggyel értékelik teljesítményét. A vizsgatárgyak részei és követelményei Az osztályozó vizsga tantárgyai a különböző évfolyamokon a következők: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, angol 35
Pedagógiai Program
2013.
5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret, informatika 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia és egészségtan, földrajz, fizika, kémia, informatika Követelményeit az igazgató által kijelölt tanár határozza meg a nemzeti alap-és a helyi tanterv alapján.
1.10. A felvétel és az átvétel „Nkt. keretei közötti” helyi szabályai Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban, a felvételről, átvételről a tanulói jogviszony létesítésével hozza meg a döntését. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással − az alapfokú művészeti iskolába történő felvétel és átvétel kivételével –, valamint az előző iskola igazgatóját. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézésre, határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárásra a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, vagy a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt,
ha
a
gyermeket
az
iskolába
nem
íratták
be.
Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tankötelest vett fel, illetve vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. A tanuló átvételére -a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a 22. § (4) bekezdésben felsorolt iratokat kell bemutatni. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt,továbbá az iskolába lépéshez szükséges 36
Pedagógiai Program
2013.
fejlettség elérését tanúsító igazolást. Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Ha a tanköteles iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján, az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelelő életkor betöltése következtében megszűnt. Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettségének teljesítését biztosító nevelés-oktatásban történő részvételéről. Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg. A kötelező felvételt biztosító iskola a felvételi körzetébe nem tartozó tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Megszűnik a tanulói jogviszonya – a tanköteles kivételével – annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat. (5) Ha megszűnik a tanulói jogviszony, akkor a tanulót törölni kell az iskola nyilvántartásából. (6) Megszűnik a vendégtanulói jogviszony, ha azt a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesített iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője kérelmére, vagy saját hatáskörben indokolással megszünteti. A vendégtanulói jogviszonyt létesítő intézmény igazgatója, vezetője a döntése előtt, kikéri a tanulóval jogviszonyban álló iskola igazgatójának véleményét. A vendégtanulói jogviszonyt létesítő intézmény igazgatója, vezetője a jogerőre emelkedett döntésről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt és a tanulóval tanulói jogviszonyban álló iskola igazgatóját.
37
Pedagógiai Program
2013. 1.10.1. A felvételi eljárás különös szabályai
Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat ellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat ellátási helye található. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő vagy b) testvére az adott intézmény tanulója vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található vagy d) az iskola a lakóhelyétől, tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.
38
Pedagógiai Program
2013.
2. Az intézmény helyi tanterve A pedagógiai programban található új helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az 1. és 5. évfolyamon lép érvénybe, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A 2.3.4. és 6.7.8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma a Zichy Jenő Általános Iskolában 2013. szeptember 1-jétől kifutó rendszerben
Tantárgy/ Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ember és társismeret, etika Ének-zene Rajz Testnevelés Technika és életvitel Osztályfőnöki Kötelező óraszám a törvény alapján Idegen nyelv Testnevelés Technika
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9
9
9
8
4,5
4,5
4
4
2 3 3,5 0,5
2 3 3 0,5
2 3 3+0,5 1
2 3 3 1
2
2,5 1 1,5 1,5 1,5
1,5 1,5 1,5 1,5
4
4
4
3 4
1
1
1
2
1 1 1 3
1 1 3
1 1 3
1 1 3
1 2 2,5
1 2 2,5
1 1 2
1 1+1 2
1
1
1
0,5
1
1
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
22,5
22,5
25
25
20
20
20
22,5
0,5 23 39
Pedagógiai Program
2013.
2.1. A választott kerettanterv megnevezése 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 1. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez
3
MHKT_1.PDF 2. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez MHKT_2.PDF A választható kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése
Változat
Magyar nyelv és
A változat
irodalom Matematika
A változat
Fizika
B változat
Kémia
A változat
Biológia-egészségtan
A.változat
Ének-zene felső tagozat
A változat
Ének-zene alsó tagozat
A változat
A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
1.évf. 7
2.évf. 7
3.évf. 6
4 1 1 2 2 1 5
4 1 1 2 2 1 5
4 1 1 2 2 1 5
4.évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 40
Pedagógiai Program
2013.
Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
2 25
2 25
3 25
3 27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4 1
6.évf. 4 3 3 1
7.évf. 3 3 3 1
8.évf. 4 3 3 1
2
2
2
2
2
2
1
2 1 2 1 1
1 2 1 2 1
1 1 1 5 1 3 28
1 1 1 5 1 3 31
1 1
1 1 1 1 5 1 2 28
5 1 3 31
Sajátos nevelési igényű tanuló (SNI) Az alapdokumentum szerint iskolánk integráló intézmény, vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű oktatását-nevelését. A szakértői bizottság által integráltan oktatható sajátos nevelési igényű - tanulásban akadályozott, enyhén értelmi fogyatékos – tanulók nevelését-oktatását az 51/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülő kerettantervek 11. melléklete 11.1. – Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) alapján végzi.
41
Pedagógiai Program
2013.
2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.
2.2.1. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam
Óraterv a helyi tantervhez– 1–4. évfolyam Tantárgyak 1.évf. 2.évf. 3.évf. 7+2 7+1 6+1 Magyar nyelv és irodalom 0 +1 +1 Idegen nyelvek 4 4 4+1 Matematika 1 1 1 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 2 2 2 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 1 1 1 Életvitel és gyakorlat 5 5 5 Testnevelés és sport 0 0 0 Informatika 0 0 0 Dráma és tánc 25 25 25 Rendelkezésre álló órakeret
4.évf. 6+1 2+1 4 1 1 2 2 1 5 1 0 27
2.2.1.1.A szabad időkeret és a szabadon tervezhető órakeret tantárgyanként: Magyar nyelv és irodalomtantárgy alsó tagozaton az 1-4. évfolyamon: 1.évfolyam:
heti 7+2=9 óra
évi 252+72=324 óra
2.évfolyam:
heti 7+1=8 óra
évi 252+36=288 óra
3.évfolyam:
heti 6+1=7 óra
évi 216+36=252 óra
4.évfolyam:
heti 6+1=7 óra
évi 216+36=252 óra
A fejlesztési feladatok és óraszámok felosztása
munkaközösségünk döntése alapján
megegyezik az Apáczai Kiadó helyi tantervi javaslatával, mely a kiadó honlapján található.
42
Pedagógiai Program
2013. 1-2. évfolyam
A 10% szabad órakeret felhasználása: 1.
évfolyam:
A 25 óra szabad órakeret felhasználása: 10 óra olvasási képesség kialakításának gyakorlása 10 óra írott kisbetűk gyakorlása 5 2.
óra szövegértés. évfolyam:
10 óra szövegértés 10 óra nyelvtani ismeretek gyakorlása 5 óra könyvtári foglalkozás. Magyar nyelv és irodalom szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: Az 1. évfolyamon 72 órával, a 2. 3. 4. évfolyamon 36 órával több fordítható a tananyag elsajátítására, a gyakorlásra, illetve további tananyagrészek feldolgozására.
1.
évfolyamon a kötelező óraszámot heti 2 órával emeljük meg.
Így éves szinten 36 órával több fordítható magyar irodalom (olvasás) tananyagának elsajátítására. Heti 1 óra gyakorlóóra lesz. 36 órával növekszik az írásórák száma is. Heti 1 óra gyakorlóóra lesz. 2.
évfolyamon a kötelező óraszámot heti 1 órával emeljük meg.
Az éves 36 órából 18 órát az első félévben az olvasásórák számának heti 1-gyel való emelésére fordítjuk. Az órák gyakorlóórák lesznek. A második félévben 18 órát magyar nyelv óraszámainak növelésére használjuk fel. Ezeken az órákon a helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása tematikai egység gyakorlását kell végezni. 3–4. évfolyam 10 % szabad órakeret felhasználása: (21óra) 3. évfolyam: Az olvasás tematikai egységét növeljük 10 órával A helyesírási alkalmazást 7 órával Könyvtári óra 4 óra.
43
Pedagógiai Program 4. évfolyam:
2013.
olvasás +5óra fogalmazás+ 4 óra helyesírás +10 óra könyvtári +2 óra Szabadon tervezhető órakeret felhasználása: 3.évfolyamon a kötelező óraszámot heti 1-gyel növeltük. Első félévben szövegértésre, második félévben fogalmazási ismeretek gyakorlására fordítjuk. 4.évfolyamon a kötelező óraszámot heti 1-gyel növeltük meg. Első félévben szövegértésre, második félévben a tanító által választott kötelező olvasmány feldolgozására fordítjuk. A továbbhaladáshoz szükséges követelmény 3. évfolyam végén a munkaközösségünk döntése alapján megegyezik az Apáczai Kiadó által kidolgozott helyi tantervi javaslatában található elvárt eredményekkel. A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba,
közös
élményekről,
tevékenységekről
való
beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő A fejlesztés várt
magatartással segítse.
eredményei a
Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget.
harmadik
Felolvasása értelmező, az írásjelek szerint tagolt, hanglejtése és tempója
évfolyam végén az élő beszédhez közelítő legyen. Életkorának megfelelő témájú és szövegnehézségű olvasmányt értsen meg néma olvasás útján. Nevezze meg az olvasmány szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát. Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint
vegye
igénybe
az
iskola
könyvtárát.
A
könyvekben, 44
Pedagógiai Program gyermekújságokban a
tartalomjegyzék
segítségével
2013. igazodjon el.
Használja az ismert kézikönyveket. A memoritereket szöveghűen, jól érthetően mondja el. Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos elbeszélő fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. A tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelezze. Tanítója útmutatásai alapján javítsa ki fogalmazási és helyesírási hibáit. Nevezze meg és jelölje megfelelően a tanult mondatfajtákat. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. A szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön.
Matematika A tantárgy óraszáma és a 10 % szabad órakeretének felhasználása évfolyamonként:
1. o. Tematika/ Fejlesztési cél Halmazok, logika Számelmélet Algebra
Szabad órakeret 10%
2. o.
Szabad óra keret 10%
3. o.
Szabad órakeret 10%
73
7
4. o.
Szabad órakeret 10%
3
2 8
7 1
74
70
23
23
23
2 4
16
16
16
1 6
Geometria Függvények, analízis
(gyakorlás ra szánt idő) + heti 1óra
2
45
Pedagógiai Program Statisztika, Valószínűség 5 Számonkérés Ismétlés Összesen
2013.
8
5
5
5
8
8
8
3
8
4
8
16
13 1
13
4
8
4
8
4
12 9
15
13 0
14
12 8
évi összes
144
144
36 180
144
Gyakorlásra szánt heti 1 óra a 3. évfolyamon: Az évi 36 órából hetente 1 órát a heti aktuális tananyag gyakorlására szánjuk. A 3. évfolyam végén a fejlesztés várt eredménye (követelmény a továbbhaladáshoz) azonos az Apáczai Kiadó helyi tantervi javaslatával.
Hit- és erkölcstan: 1. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél 1. az én világom 2. Társaim- ők és én 3. Közvetlen közösségeim-a család és a gyerekek
Kerettantervi óraszám az 1. évfolyamon 11 12 18
9 +2 32 óra
2. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél 1. Közvetlen közösségeim-a család és a gyerekek 2. Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség 3. A környező világ
3. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél 1. Milyen vagyok és milyennek látnak mások? 2. Én és a társaim – Társakkal és egyedül
Javasolt óraszám az 1. évfolyamon 11 +1 12 +1
+ 4 óra szabad órakeret
Kerettantervi óraszám a -2. évfolyamon 18
Javasolt óraszám a 2. évfolyamon 9 +1
12
12 +1
12 33 óra
12 +1 + 3 óra szabad órakeret
Kerettantervi óraszám a 3. évfolyamon 10
Javasolt óraszám az 3. évfolyamon 10 +1
12
12 +1 46
Pedagógiai Program 3. Én és a közvetlen közösségem – Az osztály és az iskola
4. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél 1. Én és tágabb közösségeim – kulturális – nemzeti közösség 2. Én és környezetem az épített és tárgyi világ 3. Én és a mindenség születés és elmúlás
2013. 11
11 +1
33 óra
+ 3 óra szabad órakeret
Kerettantervi óraszám a 4. évfolyamon 18
Javasolt óraszám az 1. évfolyamon 18 +1
6
6 +1
8
8 +2
32 óra
+ 4 óra szabad órakeret
Környezetismeret: heti óraszám
éves óraszám
1. évfolyam
1 óra
32+4 óra
2. évfolyam
1 óra
32+4 óra
3. évfolyam
1 óra
32+4 óra
4. évfolyam
1 óra
32+4óra
1. évfolyam Az iskola
8 óra
Az iskolás gyerek
6 óra
Mi van a teremben?
5 óra
Hóban, szélben, napsütésben
6 óra
Élőlények közösségei
7 óra
Összefoglalás, ismétlés
4 óra
Éves óraszám
36 óra
2. évfolyam 47
Pedagógiai Program
2013.
Tájékozódás az iskolában és környékén
8 óra
Anyagok körülöttünk
8 óra
Mi kerül az asztalra?
8 óra
Élőlények közösségei
8 óra
Összefoglalás, ismétlés
4 óra
Éves óraszám
36 óra
3. évfolyam A mezőn
6 óra
Megtart, ha megtartod
6 óra
Egészség és betegség
7 óra
Az a szép, akinek a szeme kék?
4 óra
Merre megy a hajó?
5 óra
Tájékozódás a tágabb térben (lakóhely)
4 óra
Összefoglalás, ismétlés
4 óra
Éves óraszám
36 óra
A fejlesztés várt eredménye a 3. évfolyam végén, elvárt követelményeink: Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére. Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben. Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására. A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példákkal. A hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében. Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak bemutatása. Az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint. Egy természetes életközösség bemutatása. Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az
ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete. A lakóhely elhelyezkedése Magyarország
térképén,
néhány
jelentős
kulturális
és
természeti
értékének
és
hagyományának ismerete. Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben, és a problémák megoldásában.
48
Pedagógiai Program
2013.
4. évfolyam A kertben
6 óra
Mennyi időnk van?
5 óra
Miért érdemes takarékoskodni?
5 óra
Vágtat, mint a paripa
4 óra
Önismeret és viselkedés
5 óra
Tájékozódás a tágabb térben (Magyarország)
7 óra
Összefoglalás, ismétlés
4 óra
Éves óraszám
36 óra
Ének-zene „A” változat 1. osztály Tematikai egység/ fejlesztési cél Zenei reprodukció-éneklés Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás összes óraszám
Órakeret 40 óra 39 +1 8 óra 6 +2 8 óra 7 +1 8 óra 7 +1 8 óra 6 +2 72 óra
2. osztály Tematikai egység/ fejlesztési cél Zenei reprodukció-éneklés Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás összes óraszám
Órakeret 40 óra 9 +1 8 óra 7 +1 8 óra 6 +2 8 óra 6 +2 8 óra 7 +1 72 óra
49
Pedagógiai Program
2013. 3. osztály
Tematikai egység/ fejlesztési cél Zenei reprodukció-éneklés Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás
Órakeret 40 óra 39 +1 8 óra 7 +1
összes óraszám
72 óra
8 óra 6 +2 5 óra 3 +2 11 óra 10 +1
4. osztály Tematikai egység/ fejlesztési cél Zenei reprodukció-éneklés Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás
Órakeret 40 óra 39 +1 8 óra 6 +2
összes óraszám
72 óra
8 óra 7 +1 6 óra 4 +2 10 óra 9 +1
Rajz és vizuális kultúra Készült a Nat 2012: 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet Művészetek műveltségterület, valamint az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára megnevezésű kerettanterv 1.2.7. előírásai alapján.
Az Apáczai Kiadó helyi tantervi javaslatát elfogadva a szabad időkeretet a következőképp használjuk fel: nem határozunk meg további tananyagot, a 10%-ot az egyes tematikai egységek között osztjuk fel. A tantárgy kötelező heti óraszáma 2. Éves óraszám: 72 óra.
50
Pedagógiai Program
2013. Első évfolyam
Kifejezés, képzőművészet, valós és képzelt látványok:
Órakeret 16 óra+2óra
Személyes élmény, médiaélmény
Órakeret 2 óra+1 óra
Környezetünk valós terei és mesés helyek
Órakeret 12 óra+2óra
Valós és kitalált tárgyak
Órakeret 12 óra+2 óra Második évfolyam
Átélt élmények és események
Órakeret 16 óra+2 óra
Környezetünk valós terei és mesés helyek
Órakeret 12 óra+3 óra
Tárgy- és környezetkultúra
Órakeret 12 óra+2 óra Harmadik évfolyam
Kifejezés, képzőművészet
9 óra (8+1)
Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek Kifejezés, képzőművészet
10 óra (9+1)
Hétköznapi és képzelt figurák Vizuális kommunikáció
10 óra (9+1)
Vizuális hatáskeltés Tárgy- és környezetkultúra
13 óra (11+2)
Mikro- és makrotér Tárgy- és környezetkultúra
14 óra (12+2)
Tárgyak és használatuk Negyedik évfolyam Kifejezés, képzőművészet
10 óra (9+1)
Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek Kifejezés, képzőművészet
10 óra (8+2)
Hétköznapi és képzelt figurák Vizuális kommunikáció
9 óra (8+1)
Vizuális hatáskeltés Tárgy- és környezetkultúra
13 óra (12+1)
Mikro- és makrotér Tárgy- és környezetkultúra
13 óra (11+2)
Tárgyak és használatuk 51
Pedagógiai Program
2013.
A Nat I.2.1. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok alapján: a mindennapos művészeti nevelés. Az alsó tagozatos nevelés-oktatás egyik kiemelt feladata a mindennapos művészeti nevelés, amely az iskola délutáni foglalkozási keretének felhasználásával is megvalósulhat, így teremtve alkalmat a tanulók különféle egyéni, kisközösségi művészeti tevékenységeinek fejlesztésére.
Technika életvitel és gyakorlat Az Apáczai Kiadó helyi tantervi javaslatát elfogadva a szabad időkeretet a következőképp használjuk fel: Nem határozunk meg további tananyagot. A 10%-ot az egyes tematikai egységek között osztjuk fel. A tantárgy kötelező óraszáma: heti: 1, évi óraszáma: 36.
Első évfolyam Család, otthon, háztartás
7 + 1 óra
Tárgyi kultúra, technológiák, termelés
16 óra
Közlekedési ismeretek:
4 + 1 óra
Közösségi munka, közösségi szerepek:
5 + 2 óra
Évi összes.
32 + 4 óra
Második évfolyam Család, otthon, háztartás
7 + 1 óra
Tárgyi kultúra, technológiák, termelés
16 óra
Közlekedési ismeretek:
4 + 1 óra
Közösségi munka, közösségi szerepek:
5 + 2 óra
Évi összes:
32 + 4 óra Harmadik évfolyam
Család, otthon, háztartás
6 + 2 óra
Tárgyi kultúra, technológiák, termelés
16 óra
Közlekedési ismeretek:
4 + 2 óra
Pályaorientáció, közösségi szerepek:
6 óra
Évi összes:
32 + 4 óra 52
Pedagógiai Program
2013. Negyedik évfolyam
Család, otthon, háztartás
6 óra
Tárgyi kultúra, technológiák, termelés
16 óra
Közlekedési ismeretek:
4 + 2 óra
Pályaorientáció, közösségi szerepek:
6 + 2óra
Évi:
32 + 4 óra
Testnevelés és sport Testnevelés úszással 51/2012 EMMI rend. 1. sz. melléklete alapján Tematikai egységek Előkészítő és preventív mozgásformák Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Manipulatív természetes mozgásforma Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Évi összes óraszám
Sárszentmihályi Zichy Jenő Ált. Isk. helyi tanterve kerettantervi óra + 10% szabad időkeret 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 10
10
10
10
38
38
27
27
27
28
35
35
15
15
15
15
20
25
20+5
20+5
15
20
15+3
15+3
15
10
14
10
0
9
9
9
22+18
7+18
17+10
21+10
162+18 180
162+18 180
162+18 180
162+18 180
53
Pedagógiai Program
2013.
Kerettanterv előírása úszásra 1-2. évfolyamra: „Az úszásoktatás helyi döntésen alapuló választás. Amennyiben a helyi tantervben nem szerepel, a többi tematikus terület óraszámait – különös tekintettel az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekre – az úszás óraszámával meg kell növelni.”
3.- 4. évfolyamra: Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban órakerete 36 óra. „Az úszásoktatás óraszáma helyi feltételektől függ, de 18 óra biztosítása előírt (a két évfolyamon együttesen). Amennyiben az iskola úszásoktatásra a helyi tantervben csak 18 órát tervez, vagy nem használja fel a teljes (36 órás) időkeretet, a fennmaradó órákat a többi tematikai egység időkeretének bővítésére kell fordítania.”
Informatika: A 4. évfolyamon található heti 1 óra informatika tantárgy a kerettantervben található 4. évfolyam anyagának felel meg. A 10%-nyi időkeretet (évi 3,6) órát gyakorlásra kívánjuk fordítani. Követelmény: a fejlesztés várt eredménye.
Angol: Az alsó tagozat angol nyelvi helyi tanterve a felső tagozat angol tantárgyánál található.
54
Pedagógiai Program
2013. 2.2.2.Felső tagozat, 5-8. évfolyam
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4 1
6. évf. 4+0,5 3+0,5 3+0,5 1
7. évf. 3+1 3 3+0,5 1
8. évf. 4 3+1 3+0,5 1
2
2
2
2
2+0,5
2+0,5 1+0,5 2 1+1 2 1
1 1 1+0,5 0+1 1 5 1
1
2 1+0,5 2 1+1 1
1+1 1 1 5 1
1 1 1 5 1
1 1
28
28
31
31
5 1
2.2.2.1.A szabad időkeret és a szabadon tervezhető órakeret tantárgyanként: Magyar nyelv és irodalom (az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához) A tananyag-tagolás megfelel az eddig megszokottnak, az évfolyam pároknak szóló tantervi anyagot a megszokott határoknál választjuk külön, Így például irodalomból a mondák, balladák fejezettel kezdődik a hatodikos anyag, ahogyan eddig is történt. Hetedikben ugyancsak hagyományos módon az elsősorban 19. századi művek alkotják az anyagot (Jókai, Mikszáth), nyolcadikban pedig a Nyugat és a huszadik század. 55
Pedagógiai Program 2013. Természetesen a kronológia nem képezi a tananyag fő vonulatát, tematikus-motivikus áttekintések követik egymást, ahogyan eddig is. Változások: Irodalomból alig van változás, ötödikben például kikerült a Biblia, mítoszok, eredet téma, hangsúlyosabb lett viszont a Szülőföldem, régióm illetve a Család, nemzedékek fejezet. Az összes többi (János vitéz, mesék, A Pál utcai fiúk) változatlan maradt. Nyelvtanból a vitakultúra lett hangsúlyosabb. A későbbi évfolyamokon még egy lényeges változás van: a tanterv véglegesen az új alany – állítmány felfogás mellett tör lándzsát (az alany nem az állítmány szintjén elemzendő, hanem annak éppúgy alárendeltje, mint a többi bővítmény). A tanulók értékelése tekintetében helyi tantervünk külön rendelkezéseket nem hoz, hanem a 2011.CXC Köznevelési törvény 56. § (1)- (8) bekezdéseiben leírtakat alkalmazását rögzíti az iskola helyi gyakorlataként. A kétéves egységek évekre osztása tekintetében helyi tantervünk az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2§ (3) bekezdésnek megfelelően jár el: „a kerettanterveket tanév szerinti tagolásban építi be a helyi tantervébe… az adott kétéves kerettantervi szakasz fejlesztési feladatainak arányos elvégzését… a tartalmi követelmények arányos elsajátítását valósíthatja meg.”. „A fejlesztés várt eredményei” címmel a kétéves ciklusok végén szerepeltetett kerettantervi szövegmodulok kettéosztását a rendelet nem írja elő. Ez a szövegmodul a kerettantervben nem minimumszint, vagy nem a továbbhaladás feltételének meghatározása, hanem ugyanezen fenti rendelet 4.§. (2) bf bekezdése szerint „az adott tantárgyban elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek” összefoglalása. Kettéosztása nem feltétlenül szükséges. A kerettantervben szabadon hagyott 10%-nyi időkerettel (heti 2 órás tárgynál évi 7 órával) megnöveltük a kerettantervi táblázatokban látható óraszámokat (65-ről 72-re), és hozzárendeltük – gyakorlás, összefoglalás, szövegértés-szövegalkotás tartalommal a szabadon beiktatható többlet tananyagot (az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 2. § alapján). Minimum követelmény: 5. évfolyam magyar nyelv: Beszédkészség, szóbeli és írott szöveg megértése, nyelvi és nem nyelvi jelek felismerése, szavak szerkezete, helyesírási alapelvek ismerete, helyesírási készség az életkornak megfelelő szinten;
56
Pedagógiai Program
2013.
5. évfolyam magyar irodalom: Szövegalkotás, szövegértés, irodalomelméleti fogalmak ismerete (műnemek, költői képek), öt memoriter szöveghű ismerete; 7. évfolyam magyar nyelvtan: Helyesírási készség az életkornak megfelelő szinten, alany, állítmány, tárgy felismerése, határozók és jelzők elkülönítése 7. évfolyam magyar irodalom: 5 memoriter szöveghű ismerete, irodalomelméleti alapfogalmak (műnem, műfaj, költői képek), szövegértés, szövegalkotás az életkornak megfelelő szinten.
Angol:
Évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Heti óraszám
1
1
1
3
3
3,5
3
4
Éves óraszám
36
36
36
108
108
126
108
144
Tananyag
Smart1
Smart1-2
Smart2
Smart 3
KER szint
KER szintben nem megadható
KER szintben nem megadható
A1-
KER szintben nem megadható
Project Project Project Project 1 2 3 4 A1.1
A1.2
A2.1
A2.2
57
Pedagógiai Program
2013. 1. évfolyam
Javasolt tananyag: Smart 1 Éves óraszám: 36/év, 1 óra/hét Témakörök Témakör
óraszám
1. Üdvözlés, köszönés
8
2. Iskola
8
3. Család és barátok
8
4. Kedvenceim
8
Szabadon felhasználható:
4
Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően Összesen:
36
2. évfolyam Tananyag: Smart 1-2 Éves óraszám: 36/év, 1 óra/hét Témakörök Témakör óraszám 1. Játékok 7 2. Testünk 7 3. Étkezés 6 4. Otthon 6 5. Barátok 6 4 Szabadon felhasználható: Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően Összesen:
36
58
Pedagógiai Program
2013.
A továbbhaladás feltételei a 2. osztály végén: a tanuló legyen képes az év végi kimenetet mérésekor a szókincs, beszédkészség, beszédértést és íráskészséget mérő feladatokat legalább 30 %-ban, a nyelvhelyességet 20 %-ban teljesíteni.
3. évfolyam
Tananyag: Smart 2 Éves óraszám: 36/év, 1 óra/hét
Témakör
óraszám
1. Szabadidő
6
2. Család
6
3. Állatok
5
4. Városunk
5
5. Étkezés
5
6. Öltözködés
5
Szabadon felhasználható:
4
Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően Összesen:
36
A továbbhaladás feltételei a 3. osztály végén: a tanuló legyen képes az év végi kimenet mérésekor a szókincs, beszédkészség, beszédértést és íráskészséget mérő feladatokat legalább 30 %-ban, a nyelvhelyességet 20 %-ban teljesíteni.
59
Pedagógiai Program
2013. 4. évfolyam
Tananyag: Smart 3 Éves óraszám: 108/év, 3 óra/hét Témakör
óraszám
1. Iskola
14
2. Állatok
13
3. Sport
14
4. Testünk
14
5. Ételek
14
6. Lakás, öltözködés, időjárás
14
7. Szabadidő
14
Szabadon felhasználható:
11
Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően Összesen:
108
A továbbhaladás feltételei a 4. osztály végén: a tanuló legyen képes az év végi kimenetet mérésekor a szókincs, beszédkészség, beszédértést és íráskészséget mérő feladatokat legalább 30 %-ban, a nyelvhelyességet 20 %-ban teljesíteni.
Általános iskola 5-8. évfolyam Angol nyelv A kiválasztott tankönyvsorozat: : Project 3rd edition 1-4 (Tom Hutchinson)
60
Pedagógiai Program
2013.
5. évfolyam Évi óraszám: 108 Tankönyv: Project Third Edition 1 Szabadon felhasználható: 11 óra
Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a
tanulók egyéni igényeinek megfelelően
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr.
Beszédkészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér.
Olvasott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. 61
Pedagógiai Program
2013.
Íráskészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír;
egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.
6. évfolyam Évi óraszám: 126 Tankönyv: Project Third Edition 2 Szabadon felhasználható: 13 óra Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér; tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. 62
Pedagógiai Program
2013.
Olvasott szöveg értése
A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír;
egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz;
egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz.
7. évfolyam Évi óraszám: 108 Tankönyv: Project Third Edition 3 Szabadon felhasználható: 11 óra
Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a
tanulók egyéni igényeinek megfelelően
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló megérti azutasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. 63
Pedagógiai Program Beszédkészség
2013.
A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel, eseményeket mesél el; megértési probléma esetén segítséget kér; részt vesz egyszerű párbeszédben, beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti; egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;
egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;
egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;
ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.
64
Pedagógiai Program
2013.
8. évfolyam Évi óraszám: 144 Tananyag: Project Third Edition 4 Szabadon felhasználható: 14 óra
Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a
tanulók egyéni igényeinek megfelelően.
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkeztetni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű
struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;
egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,
kérdéseket feltesz,
eseményeket elmesél; 65
Pedagógiai Program megértési probléma esetén segítséget kér;
egyszerű párbeszédben részt vesz;
fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeménye
2013.
Olvasott szöveg értése A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;
ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével
megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben
fontos információt megtalál;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg
lényegét megérti;
egyszerű történetet megérteni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével
megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;
jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas
szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;
egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;
egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz;
ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír;
kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír.
66
Pedagógiai Program
2013.
Matematika: A kötelező heti óraszámot a 6. 7. és 8. évfolyamon 0,5 órával növeljük. A táblázatban a 10% szabad órakeretet elosztottuk a tematikai egységek között.
Témakörök
5. évfolyam heti 4 óra
Gondolkodási módsz.
3+foly.
6. évfolyam 3,5óra
7. évfolyam 3,5óra
8. évfolyam 3,5óra
3+
10+
12+
foly.
foly.
foly.
Számtan, algebra
78
77
45
35
Geometria
38
21
37
35
12
18
Függvények, sorozatok
9
9
Statisztika, valószín.
6
6
8
8
Ismétlés, ellenőrzés
10
10
14
18
Összesen
144
126
126
126
A tovább haladáshoz szükséges fejlesztés elvárt eredményei az 5. és 7.évfolyam végén a Műszaki Kiadó által javasolttal megegyezik.
Hit- és erkölcstan: Helyi tanterv az Hit- és erkölcstan tantárgyhoz, az 5–8. évfolyam számára. Készült a Nat 2012: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet Ember és társadalom műveltségterület, valamint az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet – Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyamára, 2.2.06 és az 5. melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 5-12. évfolyama számára, 5.2.07 megnevezésű kerettantervek előírásai alapján. A rendelkezésre álló 10 % szabad időkeret felhasználása a kerettantervben felkínált témakörök alaposabb, mélyebb feldolgozását teszi lehetővé.
67
Pedagógiai Program
2013.
5. évfolyamra jutó órakeret elosztása Tanévi óraszám: 36 óra (36 tanítási hétre számolva), heti óraszám: 1 óra Témakörök 1. Test és lélek 2. Kapcsolat, barátság, szeretet 3. Kortársi csoportok Összesen
Órakeret a kerettanterv szerint 11+1 11+2 10+1 32 óra+4 óra
5. évfolyamra jutó órakeret
36 óra
6. évfolyamra jutó órakeret elosztása Tanévi óraszám: 36 óra (36 tanítási hétre számolva), heti óraszám: 1 óra Témakörök 1. Társadalmi együttélés 2. A technikai fejlődés határai 3. A mindenséget kutató ember Összesen
Órakeret a kerettanterv szerint 11+1 óra 10+1 óra 10+3 óra 31 óra+5 óra
6. évfolyamra jutó órakeret
36 óra
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló tisztában van az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga is felelős ezért. Tudatában van annak, hogy az emberek sokfélék, és elfogadja a testi és lelki vonásokban megnyilvánuló sokszínűséget, valamint az etnikai és kulturális különbségeket. Gondolkodik saját személyiségjegyein, törekszik vélekedéseinek és tetteinek utólagos értékelésére. 7. évfolyamra jutó órakeret elosztása Tanévi óraszám: 36 óra (36 tanítási hétre számolva), heti óraszám: 1 óra Témakörök 1. Ki vagyok én, mi vezérli a tetteim? 2. Párkapcsolat és szerelem 3. Egyén és közösség Összesen
Órakeret a kerettanterv szerint 11+1 11+1 11+1 33 óra+3 óra
7. évfolyamra jutó órakeret
36 óra
68
Pedagógiai Program
2013.
8. évfolyamra jutó órakeret elosztása Tanévi óraszám: 36 óra (36 tanítási hétre számolva), heti óraszám: 1 óra Témakörök 1. Helyem a világban 2. Mi dolgunk a világban? 3. Hit, világkép, világnézet Összesen
Órakeret a kerettanterv szerint 11+1 11+1 11+1 33 óra+3 óra
8. évfolyamra jutó órakeret
36 óra
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: A tanuló megérti, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit veleszületett képességei alkalmassá tesznek a tanulásra, mások megértésre és önmaga vizsgálatára. Érti, hogy az emberek viselkedését, döntéseit tudásuk, gondolataik, érzelmeik, vágyaik, nézeteik és értékrendjük egyaránt befolyásolják. Képes reflektálni saját maga és mások gondolataira, motívumaira és tetteire. Életkorának megfelelő szinten ismeri önmagát, hosszabb távú elképzeléseinek kialakításakor képes reálisan felmérni a lehetőségeit és saját értékrendje szerinti autonóm döntéseket hozni.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: 5-8. évfolyam Az Apáczai Kiadó az új Nemzeti Köznevelési törvény, a Nemzeti Alaptanterv és a történelem kerettanterv alapján kialakította a tanárokat és a tanulókat segítő programját. Ennek része az Apáczai Kerettanterv, amely a kétéves kerettantervi ciklusokat éves bontásban tárgyalja. Az így elkészített kerettanterv egyben eligazítást ad arról, hogyan fog felépülni az 5-6-7-8. évfolyamos Apáczai történelem tankönyvek tartalma. A 2012-ben született kerettanterv 90%-ban kötött, tehát ettől a helyi programok csak korlátozott mértékben térhetnek el. Ezért az Apáczai Kiadó a történelem tantárgyon belül rendelkezésre álló 10%-os mozgásteret kihasználva azokra a neuralgikus pontokra világít rá, amelyek a szakma döntő többségének jogos kritikáját kiváltották. Az Apáczai kerettanterv tartalmában, követelményrendszerében, fogalommagyarázatában nem tér el a központi kerettantervtől.
69
Pedagógiai Program
2013.
5. évfolyam Tematikai egység
Az emberiség őskora
Órakeret 7 óra
Tematikai egység
Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája
Órakeret 8 óra
Tematikai egység
Az ókori görög világ
Órakeret 16 óra
Tematikai egység
Az ókori római világ
Órakeret 16 óra
Tematikai egység
A középkori Európa világa
Órakeret 11 óra
Tematikai egység
A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora
Órakeret 14 óra
6. évfolyam Tematikai egység
A Magyar Királyság virágkora
Órakeret 16 óra
Tematikai egység
A világ és Európa a kora újkorban
Órakeret 18 óra
Tematikai egység
Magyarország a kora újkorban
Órakeret 20 óra
Tematikai egység
A forradalmak és a polgárosodás kora Európában
Órakeret 6 óra
Tematikai egység
A forradalom és a polgárosodás kora Magyarországon
Órakeret 12 óra
7. évfolyam Tematikai egység
A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei
Órakeret 10 óra
Tematikai egység
Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon
Órakeret 14 óra
Tematikai egység
A nagyhatalmak versengése és az első világháború
Órakeret 11 óra
Tematikai egység
Európa és a világ a két háború között
Órakeret 12 óra
Tematikai egység
Magyarország a két világháború között
Órakeret 13 óra
Tematikai egység
A második világháború
Órakeret 12 óra
70
Pedagógiai Program
2013.
8. évfolyam Tematikai egység
Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése
Órakeret 8 óra
Tematikai egység
Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig
Órakeret 8 óra
Tematikai egység
A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása
Órakeret 7 óra
Tematikai egység
A Kádár-korszak jellemzői
Órakeret 8 óra
Tematikai egység
Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése
Órakeret 7 óra
Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Tematikai egység
Társadalmi szabályok
Órakeret 3 óra
Tematikai egység
Állampolgári alapismeretek
Órakeret 5 óra
Tematikai egység
Pénzügyi és gazdasági kultúra
Órakeret 5 óra
Tematikai egység
Háztartás és családi gazdálkodás
Órakeret 5 óra
Tematikai egység
Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság
Órakeret 2 óra
Tematikai egység
A médiamodellek és intézmények.
Órakeret 2 óra
Tematikai egység
A média társadalmi szerepe, használata – Reklám és hír a hagyományos és az új médiában
Órakeret 2 óra
Továbbhaladáshoz szükséges követelmények: 5. évfolyam végén: - Ismerje az adott témakörök fogalmait - Tudja az ókori eseményekhez tartozó évszámokat - Ismerje az ókori események és a vándorló magyarok fontos személyeit. - Az Árpád-ház története, kiemelten I. István és a tatárjárás. 7. évfolyam végén: - Ismerje az újkori események évszámait fontos személyeit - Ismerje az események menetét, összefüggéseit, 71
Pedagógiai Program
2013. kiemelten az 1848/49-es forradalom és szabadságharc valamint az l. világháború tekintetében. - Ismerje az adott témakörökhöz tartozó fogalmakat, és híres személyeket.
Természetismeret: 5-6. évfolyam Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító
életmódra
csábító
megoldások
ráirányítják
a
figyelmet
a
természettudományos műveltség fontosságára, amelynek alapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata. Kerettantervi megfelelés Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.07. Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára, Természetismeret 5-6 alapján készült a helyi tanterv. A tantárgy órakerete: 36 oktatási hétre számolva Évfolyam
Évi órakeret
Kerettantervi órakeret 90%
5. évfolyam
Heti órakeret + szabadon tervezhető órakeret 2
72
65
6. évfolyam
2+0,5
90
67
Helyi tervezésű órakeret 10%
7 23
A tantárggyal kapcsolatos pedagógiai szervezési megjegyzések: Az iskola 6. évfolyamon a természetismeret tantárgy óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére heti 0,5 órával megnövelte A helyi tantervben a kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad órakeret az alábbiakra fordítjuk: a tananyag gyakorlására, ismétlésére, a tananyag elmélyítésére, kiegészítő anyag feldolgozására, összefoglalásra, ellenőrzésre.
72
Pedagógiai Program
2013.
5. évfolyam Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Tematikai egység I. témakör: Élet a kertben II. témakör: Anyagok és változások a környezetünkben III. témakör: Tájékozódás a térképen és a természetben IV. témakör: Az éghajlat és az időjárás V. témakör: A felszín alatti és a felszíni vizek VI. témakör: Állatok a házban és a ház körül VII. Az ember szervezete és egészsége Összesen:
Órakeret a kerettanterv szerint 11 óra 9 óra
Helyi tanterv + óra
Összesen
+1 óra
11 óra 10 óra
7 óra
+2óra
9 óra
6 óra
+2óra
8 óra
7 óra
+ 2 óra
9 óra
11 óra
0
11 óra
14 óra 65 óra
0 + 7 óra a szabadon felhasználható keretből
14 óra 72 óra
Minimum követelmény 5. osztály Alapfogalmak megfelelő használata, megfelelő tájékozódás a térképen, jelek, jelzések alapismerete, háztáji és háziállatok jellemzése, tulajdonságai 6. évfolyam Éves óraszám: 90 óra Óraszám: 2+0,5 óra Tematikai egység I. témakör: Az erdő életközössége II. témakör: Kölcsönhatások és energiavizsgálata III. témakör: A Föld és a Világegyetem IV. témakör: Alföldjeink és hegyvidékeink kialakulása V. témakör: Hazai tájakon VI. témakör: A füves területek életközössége VII. témakör: Vizek, vízpartok életközössége
Órakeret a kerettanterv szerint 90% 12 óra 9 óra
Helyi tanterv + óra 10% + 3 óra 0
Összesen
9 óra 8 óra
+2 óra + 3 óra
11 óra 11 óra
10 óra 8 óra
+5 óra +5 óra
15 óra 13 óra
11 óra
+5 óra
16 óra
15 óra 9
73
Pedagógiai Program Összesen:
67 óra
+ 23 óra a szabadon felhasználható keretből
2013. 90 óra
Fizika: A tanórák felhasználása a helyi tanterv különböző óraszámú változatára: Évfolyam
A tantárgy heti óraszáma
A tantárgy évi óraszáma (a felhasznált10 %-kal)
7.
2
72 (= 65 +7)
8. B1
1,5
54 (= 49 +5)
A 10% felhasználása: az év eleji emlékeztetőt, a tanév végi összefoglalást, ismétlést és az elmaradó tanórák pótlását szolgálja.
7. évfolyam
B változat:
Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások
11
Mozgások
17
Nyomás
13
Energia, energiaváltozás
9
Hőjelenségek
10
Az évi 10 %
7
Év végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása
5
Az óraszámok összege
72
74
Pedagógiai Program
2013.
A fejlesztés várt eredményei a 7. évfolyam végén: A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére. Legyen képes egyszerű
megfigyelési,
mérési
folyamatok
megtervezésére,
tudományos
ismeretek
megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani. Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával.
8. évfolyam
B1
Nyomás
7
Elektromosságtan
21
Optika, csillagászat
15
Az évi 10 %
5
A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása
6
Az óraszámok összege
54
8. évfolyam heti 1 óraszámát 0,5 órával növeltük meg a szabadon felhasználható időkeretből. Így az éves óraszám 54 óra.
Kémia: 7. évfolyamon
heti 1+0,5 óra
8. évfolyamon
heti
2 óra
évi 54 óra évi 72 óra
7. évfolyamon a kerettantervi óraszám feletti, 2heti 1 órát gyakorlásra kívánjuk felhasználni. A kémia, részecskék világa Levegőt, vizet Feloldom, kioldom Kutakodás az energiával 7. évfolyam Összesen Segít a kémia Évezredes kutatás az atom nyomában Egyedül nem megy A nem fémes elemek Változatok négy elemre Aranykor,vaskor … 8. évfolyam Összesen
7+1 +4 9 +5 9+1 +5 8+1 +4 33+3=36 +18=54 óra 10+2 7 12+1 12+3 14+1 9+1 64+8=72 óra 75
Pedagógiai Program
2013.
A 7. évfolyam végén a továbbhaladáshoz szükséges követelmény: Ismerje a tartalomban említett alapfogalmakat tudja csoportosítani az anyagokat tudja jellemezni a fizikai és kémiai változásokat tudjon megoldani egyszerű számítási feladatokat tudja értelmezni a különböző háztartási vegyszerek használati utasításait.
Biológia-egészségtan: 7-8. évfolyam Kerettantervi megfelelés Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.08.1 Biológia 7-8.„A” változat alapján készült el a helyi tanterv. A tantárgy órakerete: 36 oktatási hétre számítva
Évfolyam
7. 8
Heti órakeret + Szabadon tervezhető órakeret 2 1+1
Évi órakeret
Kerettanter vi órakeret 90%
Helyi tervezésű órakeret 10%
72 72
65 32
7 40
A tantárggyal kapcsolatos pedagógiai szervezési megjegyzések: Az iskola a 8. évfolyamon a biológia tantárgy óraszámát szabadon tervezhető órakeret terhére 1 órával megnövelte. A helyi tantervi a kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad órakeretet az alábbiakra fordítjuk:
elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére,
a tananyag mélyítésére,
érdeklődő osztályok esetén új anyag feldolgozására,
összefoglalásra, ellenőrzésre.
76
Pedagógiai Program
2013. 7. évfolyamra jutó órakeret elosztása
Tanévi óraszám: 72 óra (36 tanítási hétre számolva), heti óraszám: 2 óra
Tematikai egység
I. Az élőlények változatossága Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben A forró éghajlati övezet jellegzetes életközösségei II. Az élőlények változatossága A mérsékelt éghajlati övezet életközösségei III. Az élőlények változatossága A tundra, a sarkvidékek, a tengerek IV. Rendszer az élővilág sokféleségében V. Részekből egész A növények és az állatok testfelépítése és életműködései VI. A fogamzástól az elmúlásig Összesen:
Órakeret a kerettanterv szerint 10 óra
Helyi tanterv+ óra
Összesen
+ 1 óra
11 óra
12 óra
+ 1 óra
13 óra
10 óra
+ 1 óra
11 óra
12 óra
+ 2 óra
14 óra
11 óra
+ 1 óra
12 óra
10 óra
+ 1óra
11 óra
65 óra
+ 7 óra a szabadon felhasználható keretből
72 óra
Továbbhaladási követelmény a 7. évfolyam végén: Legyenek képesek a tanulók a biológiai jelenségeket, folyamatokat önállóan megfigyelni. Önállóan használják az ismeretterjesztő könyveket. A tananyag elsajátítása során szerzett jártasságaikat, képességeiket, készségeiket tudják alkalmazni a mindennapi élet feladatainak megoldásában. Ismerjék a természetvédelem legfontosabb alapelveit. Ismerjék az egyes kontinensek tájainak jellegzetes növényeit, állatait.
77
Pedagógiai Program
2013.
8. évfolyamra jutó órakeret elosztása Tanévi óraszám: 72 óra, heti óraszám: 1 +1szabadon tervezhető órakeret Tematikai egység
Órakeret a kerettanterv szerint 10 óra
Helyi tanterv + óra + 14óra
24 óra
II. A szervezet anyag- és energiaforgalma
13 óra
+ 15 óra
25óra
III. A belső környezet állandósága
9 óra
+15 óra
24 óra
32 óra
+40 óra a szabadon felhasználható keretből
72
I. Szépség, erő, egészség Sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek. A kültakaró és a mozgás
Összesen:
Összesen
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: A tanuló érti az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggését az adott térséget jellemző környezeti tényezőkkel. Ismeri a globális környezetkárosítás veszélyeit, érti, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. Ismeri és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tud belőlük táplálékláncot összeállítani. Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. Be tudja mutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit, ismeri az életközösségek változatosságának és változásának okait. Tud különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között, tisztában van a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. Ismeri az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. Morfológiai jellegzetességek alapján ismert élőlények el tud helyezni a fejlődéstörténeti rendszerben (maximum osztály szintig). Látja a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. Érti a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot.
78
Pedagógiai Program 2013. Ismeri az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. Tisztában van saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival, a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-pszichológiai problémáival. Ismeri a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. Érti a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában.
Földrajz: 7. évfolyam Évfolyam
Tantárgy
Heti
Évi
órakeret+szabadon
órakeret
tervezhető Földrajz
7.
1+1 óra
72 óra
I. A Föld felszínének változása
7+7
II. Afrika, Ausztrália, A Világtenger
13+13
III. A sarkvidékek, Amerika
8+8
IV. Ázsia
8+8
A plusz órákat gyakorlásra, részösszefoglalásra,a tananyag elmélyítésére fordítjuk. Követelmény a 7. évfolyam végén: Ismerje a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségek. Ismerje a tanult kontinensek tájait, az országok sajátosságait. Tudjon tájékozódni a térképeken. 8. évfolyam Évfolyam
Tantárgy
Heti órakeret
Évi órakeret
8.
Földrajz
2 óra
72 óra
I. Európa
6+1
II. Észak- és Mediterrán-Európa
8+1
III.Nyugat-Európa
5+1
IV. Kelet- és Közép-Európa
12+1
V. Szomszédjaink
7+1
VI. A Kárpát-medencevidék
9+1
VII. Magyarország természeti és társadalmi viszonyai
18+1 79
Pedagógiai Program
2013.
A rendelkezésre álló 10% szabad órakeretet gyakorlásra, részösszefoglalásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
Ének-zene: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára ének zene „A” változatát használjuk az alsó tagozatra építve 5-8. évfolyamon heti egy órában. A rendelkezésre álló 10 % időkeretet (4 óra) gyakorlásra, zenehallgatásra, befogadói kompetenciák fejlesztésére fordítjuk. A változat Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez. Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést szorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát. Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére. A tantárgy fejlesztési céljai a következők: Zenei reprodukció Éneklés Generatív és kreatív készségek fejlesztése Felismerő kottaolvasás Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenehallgatás Tárgyi feltételek –
Szaktanterem pianínóval vagy zongorával
–
Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz
–
Megfelelő terem a kórusmunkához
–
Ötvonalas tábla
–
Mágneses tábla 80
Pedagógiai Program – Ritmushangszerek
2013.
–
Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók
–
Számítógép internetkapcsolattal
–
Hangtár, hozzáférhető hanganyag
Hon- és népismeret: A hon- és népismeret tartalmazza népünk kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt. Heti 1 óra, évi 36 óra. 5. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Tematikai egység/ Fejlesztési cél Tematikai egység/ Fejlesztési cél Tematikai egység/ Fejlesztési cél Tematikai egység/ Fejlesztési cél Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Az én világom I. A 19-20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód
Órakeret 2 óra
Az én világom II. A 19-20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód
Órakeret 2 óra
Találkozás a múlttal I. A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek
Órakeret 5 óra +1 óra
Találkozás a múlttal II. A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, életvitel)
Órakeret 6 óra + 1 óra
Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje. Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak
Órakeret 12 óra
Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzői a Kárpát-medencében és Moldvában. A hazánkban élő nemzetiségek és etnikai kisebbség
Órakeret 5 óra + 2 óra
81
Pedagógiai Program
2013.
Vizuális kultúra: Rajz 5. évfolyam Évfolyam
Tantárgy
5.
Rajz
Heti órakeret+szabadon tervezhető 1+0,5 óra
I . Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet Stílus és mozgás II. Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások Jelértelmezés, jelalkotás Kép és szöveg III. Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy és hagyomány
Évi órakeret 54 óra
6+3 10+2 3+3 3+3 3+3 6+2 5+2
Rajz 6. évfolyam Évfolyam
Tantárgy
6.
Rajz
Heti órakeret+szabadon tervezhető 1+1 óra
I. Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet Stílus és mozgás II. Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások Jelértelmezés, jelalkotás Kép és szöveg III. Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy és hagyomány
Évi órakeret 72 óra
6+6 10+10 3+3 3+3 5+5 6+6 3+3
Rajz 7. évfolyam Évfolyam
Tantárgy
7.
Rajz
Heti órakeret+szabadon tervezhető 1 óra
I. Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése A művészi közlés, mű és jelentése II. Vizuális kommunikáció
Évi órakeret 36 óra
5 óra 8 óra 2 óra 82
Pedagógiai Program Magyarázó képek/rajzok2 Mozgóképi közlés Montázs Vizuális kommunikációs formák III. Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban IV. Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Az épített környezet története
2013. 3 óra 1 óra 3 óra 1 óra
2 óra
2 óra 4 óra 5 óra
Rajz 8. évfolyam Évfolyam
Tantárgy
Heti órakeret
8.
Rajz
1 óra
I. Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése A művészi közlés, mű és jelentése II. Vizuális kommunikáció Magyarázó képek/rajzok Mozgóképi közlés Montázs Vizuális kommunikációs formák III. Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban IV. Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Az épített környezet története
Évi órakeret 36 óra
5 óra 8 óra 2 óra 3 óra 1 óra 3 óra 1 óra
2 óra
2 óra 4 óra 5 óra
83
Pedagógiai Program
2013.
Informatika: 5. osztály Óraszám: 36 óra/év Témakör
Óraszám
1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 4. Infokommunikáció 5. Könyvtári informatika Összesen
4+1 11+1 8 6+2 3 32+4
6. évfolyam Óraszám: 36 óra/év 1 óra/hét Témakör sorszáma
Témakör
Óraszám
1.
Az informatikai eszközök használata
2+2 óra
2.
Alkalmazói ismeretek
11+1 óra
3.
Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
10 óra
4.
Infokommunikáció
4 óra
5.
Az információs társadalom
4 óra
6.
Könyvtári informatika
1+1 óra
7. és 8. évfolyam Óraszám:
7. évfolyam 36 óra, 8. évfolyam 36 óra
1 óra/hét Témakör sorszáma
Témakör
Óraszám 7. évfolyam
Óraszám 8. évfolyam
1.
Az informatikai eszközök használata
2+4 óra
2+2 óra
2.
Alkalmazói ismeretek
12 óra
16+2 óra
3.
Problémamegoldás informatikai eszközökkel
6 óra
6 óra 84
Pedagógiai Program és módszerekkel
2013.
4.
Infokommunikáció
4 óra
4 óra
5.
Az információs társadalom
4 óra
2 óra
6.
Könyvtári informatika
4 óra
2 óra
7. év végi követelmények: A számítógép fő egységei, ezek működési elve. Bemeneti és kimeneti perifériák, ezek tulajdonságai. Az operációs rendszer grafikus felületének biztos használata. Dokumentum szerkesztése, objektumok behelyezése a szövegbe, mentés, újra megnyitás, módosítás. Műveletek képekkel. Keresőprogramok használata. Az elektronikus levelezés alapjai, küldés, fogadás, saját e-mail cím létrehozása.
Technika, életvitel és gyakorlat: 5-6-7. évfolyam A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.16. változatához Technika, életvitel és gyakorlat 5–7. évfolyam számára A tantárgy órakerete: 36 hétre számolva Évfolyam
Heti órakeret
Évi órakeret
Kerettanter vi órakeret
5. 6. 7.
1 1 1
36 36 36
32 32 32
Helyi tervezésű órakeret 4 4 4
A kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad órakeret kitöltésére a javasolt órakeretet az alábbiakra fordíthatjuk:
elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére,
a tananyag mélyítésére,
nagyon tehetséges, érdeklődő osztályok esetén új anyag feldolgozására,
kísérletezésre, tanulmányi kirándulásra,
összefoglalásra, ellenőrzésre
85
Pedagógiai Program 5. évfolyam: Tematikai egység rövid címe 1. Ételkészítés 2. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben 3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés 4. Közlekedés Évfolyam összesen: 6. évfolyam: Tematikai egység rövid címe 1. Ételkészítés 2. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben 3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés 4. Közlekedés Évfolyam összesen:
7. évfolyam: Tematikai egység rövid címe
1. A háztartás és közszolgáltatások 2. Közlekedés 3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés 4. Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés, munkakörnyezetek megismerése Évfolyam összesen:
2013.
Kerettantervi óraszám 7 8
Helyi többletóraszám (±) +1 +2
Témakör időkerete 8 10
14
0
14
3 32
+1 4
4 36
Kerettantervi óraszám 7 8
Helyi többletóraszám (±) +1 +2
Témakör időkerete 8 10
14
0
14
3 32
+1 4
4 36
Kerettantervi óraszám
Témakör időkerete
10
Helyi többletóraszám (±) +1
6 8
+1 +2
7 10
8
0
8
32
4
36
11
86
Pedagógiai Program
2013.
Testnevelés és sport: 51/2012 EMMI rend. 2. sz. melléklete alapján Tematikai egységek Természetes és nem természetes mozgásformák Úszás és úszó jellegű feladatok Sportjátékok Atlétikai jellegű feladatok Torna jellegű feladatok Alternatív környezetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdőfeladatok Motorikus próbák összes évi óraszám
kerettantervi óra + 10% szabad időkeret 5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 21
21
20
20
9
9
0
0
40
40
36+5
36+5
20+5
20+5
27+5
27+5
31
31
29
28
28+3
28+3
27
27
13
13
23
23
0+10
0+10
0+8
0+8
180
180
180
180
Osztályfőnöki: Az osztályfőnöki órák helyi tantervéhez a felső tagozaton (az Apáczai Kiadó javaslata alapján) heti 1 óra. A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A Nat-ban megjelenő nevelési célok tematizálják a felsőbb évfolyamokon (5–8. évfolyam) az osztályfőnöki órák témaköreit, ezáltal érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: A fejlesztési területek, nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma.
87
Pedagógiai Program
2013.
A fejlesztési területek, nevelési célok:
Az erkölcsi nevelés
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése
A családi életre nevelés
A testi és lelki egészségre nevelés
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Fenntarthatóság, környezettudatosság
Pályaorientáció
Gazdasági és pénzügyi nevelés
Médiatudatosságra nevelés
A tanulás tanítása
5. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés
12 óra
Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban?
7 óra
Kommunikáció – médiatudatosság
4 óra
Tanuljuk a tanulást
5 óra
Egészséges életmód, környezettudatosság
3 óra
Mi a pályánk?
3 óra
Gazdasági életre nevelés
2 óra
10 % (3 óra) szabad időkeret felhasználása: a kommunikáció, egészséges életmód és a gazdasági életre nevelés óraszámának bővítéséhez használjuk fel.
6. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés
9 óra
Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban?
4 óra
Kommunikáció – médiatudatosság
8 óra
Tanuljuk a tanulást
6 óra
Egészséges életmód, környezettudatosság
3 óra
Mi a pályánk
3 óra
Gazdasági életre nevelés
3 óra 88
Pedagógiai Program
2013.
7. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés
9 óra
Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban?
8 óra
Kommunikáció – médiatudatosság
5 óra
Tanuljuk a tanulást- Egészséges életmód, környezettudatosság - Mi a pályánk?
8 óra
Gazdasági életre nevelés
5 óra
8. évfolyam Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés
6 óra
Kommunikáció – médiatudatosság
3 óra
Mi a pályánk?
17 óra
Egészséges életmód, környezettudatosság
4 óra
Gazdasági életre nevelés
5 óra
2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.3.1. A tankönyvválasztás általános elvei A tankönyvválasztás általános elvei tekintetében helyi tantervünk külön rendelkezéseket nem hoz, hanem a 2011.CXC Köznevelési törvény 63. § (1) c/ bekezdéseiben leírtak helyi alkalmazásáról rendelkezik: „a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével a pedagógus választja az alkalmazott tankönyveket”. Figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. 2.3.2. Alsó tagozat Az alsó tagozatos munkaközösség egységes döntése szerint az alsó tagozaton továbbra is az Apáczai Kiadó tankönyveit kívánjuk használni minden évfolyamon a kötelező tantárgyakhoz. Ez a döntés nem vonatkozik az angol tantárgyra, ahol a tankönyvet az angoltanár választja meg. 89
Pedagógiai Program
2013. 2.3.3. Felső tagozat
A felső tagozatos munkaközösség a tankönyvválasztás vonatkozásában a szakos tanárra illetve a tantárgyat oktató szakos tanárra bízza a megfelelő tankönyv kiválasztását. 2.3.4. SNI A sajátos nevelési igényű tanulóknak a kiválasztás sérülésspecifikus. Értelmi fogyatékos: F 70, enyhén értelmi fogyatékosoknak kidolgozott tankönyv.
2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása:
A belépő első osztályosok 6-7 hetes beszoktatási idejében szokások kialakítása,
beilleszkedés, az alapvető emberi viselkedési szabályok ismertetése és gyakorlása folyik.
Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai
tanulás tevékenységeibe.
Kitűzött cél a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi
értékek tudatosítása, a humánus magatartás megerősítése. Szokásokat és a gyermek jellemét formálva a személyiség érésének elősegítése, a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés törekvése áll.
Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait A 3. -4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása:
Célunk és feladatunk olyan iskolai életrend kialakítása, melyben a tanuló
folyamatosan
megtapasztalhatja
egyének
és
csoportok
kölcsönös
megértésének,
együttlétének, segítőkészségének előnyeit, hiányának káros következményeit.
Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia
eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők
figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.
90
Pedagógiai Program
2013.
Az 5. -6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása:
Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati oktatásával kívánunk
hozzájárulni.
Kulcskompetenciák
(anyanyelv,
idegen
nyelv,
informatika,
matematika)
megalapozása, fejlesztése.
Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
A készségek és képességek fejlesztése, az alapkészségek fejlesztése továbbra is fő
hangsúlyt kap.
A 7. - 8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása:
Az iskolánk felkészíti tanulóit a továbbtanulásra, hiszen ez is része a sikeres
életpályára való felkészítésnek.
Önismeret, jó kapcsolatteremtő készség, empátia, tolerancia és akaratuk fejlesztésével,
értelmes célok kitűzésével kerüljék el a tanulók a társadalmi élet buktatóit.
Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.
A
tanulók
kompetenciájának
fejlesztésével
növeljük
tanulóink
esélyeit
a
továbbtanulásra, a sikeres pályaválasztásra. Bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktívtanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
2.5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Köznevelési Törvény 27. §ban meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: A mindennapi testmozgáshoz rendelkezésre álló erőforrásaink: - 9 x18 m-es tornaterem (öltözőkkel) - szabvány méretű kézilabdapálya kapukkal - szabadtéri kosárlabdapálya - szabvány füves labdarúgópálya, az iskola tanulói által szabadon hozzáférhető - EU szabvány játszótér az iskolaudvar mellett 91
Pedagógiai Program
2013.
- iskolai játszótér hintákkal, mászójátékokkal - iskolánk zöldövezetben, park mellett épült, ez lehetőséget ad minden évszakban a tiszta levegőn való sétákra, játékokra, tanórákon kívül is.
Iskolánk a mindennapos testnevelést alsó és felső tagozaton heti 5 tanórai foglalkozás, vagy heti 3 óra a tömegsport, és a napközis sportfoglalkozások támogatásával biztosítja. Versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel kiválthat heti 1 vagy 2 foglalkozást. A felső tagozaton: Heti 1 órás tömegsport foglalkozás működik. 6. osztályban a heti 2,5 testnevelésórát 3-ra kiegészítettük. Ezen kívül heti 2 óra mindennapos testnevelésórát tartunk. Így legfeljebb heti két órát a tanuló tud kiváltani
vagy iskolai sportkörben való sportolással,
tömegsport foglalkozással
vagy versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal
rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel. A tanuló és a szülő az erre vonatkozó kérvényt az igazgatóhoz írásban adja be elbírálásra május 31-ig. Fontos törekvésünk, hogy valamennyi gyermek esetén megvalósuljon a heti öt óra testedzés. Az iskola a kötelező tanórákon kívül úszásoktatást szervez.
2.6. A kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások 1. Korrepetálás (magyar nyelv, matematika) 1-8. 2. Angol tehetséggondozás 1-8. 3. Tömegsport (alsó-, felső tagozat) 4. Futball (alsó tagozat 5. Néptánc (alsó-, felső tagozat) 6. Énekkar
évfolyamonként heti 1 óra évfolyamonként heti 1 óra heti 1-1 óra heti 1 óra heti 1-1 óra heti 1 óra 92
Pedagógiai Program 7. Képzőművészeti szakkör (felső tagozat) 8. Színjátszó szakkör 9. Filmklub 10. Természetvédelmi szakkör (6-8.) 11. Ügyes kezek (alsó tagozat) 12. Barkács szakkör (felső tagozat) 13. Közlekedési szakkör (felső tagozat) 14. Matematika tehetséggondozó szakkör (alsó t.) 15. Informatika szakkör 2-4. 16. Magyar, matematika előkészítő
2013. heti 1 óra heti 1 óra heti 0,5 heti 1 óra heti 1óra heti 1 óra heti 0,5 óra heti 1 óra heti 1 óra heti 1 óra
Szabadon választható tanórai foglalkozások 1. Természettudományi gyakorlatok 5.o.
heti 1 óra
2.6.1. A nem kötelező tanórai foglalkozások és szabadon választható tanórai foglalkozások szabályai Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról az egyéb foglalkozásokról melyekből a tanulók választhatnak.A tanuló május 20-áig jelentheti be a választásával kapcsolatos döntést.A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását.Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. A tanulónak vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. Iskolánkban működő egyéb foglalkozások:
tanulószoba 5-8. évfolyam tanulóinak
napközi 1-4. évfolyam tanulóinak
tömegsport felső tagozatosoknak
tömegsport alsó tagozatosoknak
énekkar
angol szakkör (évfolyamonként az 1. 5. 6. 7. 8. osztályban) 93
Pedagógiai Program matematika tehetséggondozó szakkör
néptánc szakkör
futball szakkör
informatika szakkör
ügyes kezek szakkör
környezetvédelmi szakkör
természettudományi gyakorlat
egyéni képességek differenciált fejlesztése
báb és színjátszó szakkör
2013.
Egyéb foglalkozásaink célját, szervezeti formáit, rendjét és időkeretét iskolánk Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
2.7. Projektoktatás A Sárszentmihályi Zichy Jenő Általános Iskola évente 2-4 alkalommal a projektmódszer alkalmazásával projekthetet szervez. A projektmódszer alkalmazásának célja:
a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást tenni.
egy-egy témának, problémának a lehető legtöbb összefüggésének és kapcsolódási
pontjának felfedeztetéses tanulás, az ismeretszerzés, és a képességfejlesztés az ismerethalmozás helyett. A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. A projekthetek témáját az alábbi területekről választjuk:
egészségvédelem
természetvédelem – lehetőség szerint erdei iskolai program keretében.
környezetvédelem
művészet
kultúra – különös tekintettel népi kultúrkincsünkre hon- és népismeret
A projekthetek fázisai:
Tervezés, témaválasztás
Kivitelezés 94
Pedagógiai Program Felülvizsgálat
2013.
A projekt közzététele. - Az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása (a
termék bemutatása, beszámolók, viták, bemutatók, kiállítások, előadás stb.) A projekthét eredménye a produktum, amely lehet: tárgyi alkotás - kiállítás előadás, színdarab, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, írásmű, művészeti alkotás, bemutató, tabló, diagram, elméleti megoldás, rendezvény, ünnepély, vetélkedő
Témanapok a Sárszentmihályi Zichy Jenő Általános Iskolában Intézményünk egy tanév időtartama alatt 5 alkalommal témanapot szervez – egy tanítási nap teljes időtartamában - az alábbi témakörökhöz kapcsolódóan:
Nemzeti ünnepeink (október 23., március 15., a nemzeti összetartozás napja –
Határtalanul!)
egyéb ünnepeink – karácsony, húsvét, gyermeknap
egészségvédelem
környezetvédelem
iskolai hagyományok ápolása – Zichy-nap
sport
kultúra
Benedek Elek népmese nap
A témanapok során alkalmazott munkaformák:
csoportos, egyéni munka
előadás
drámapedagógiai módszerek
előadás létrehozása
kiállítás
sportfoglalkozások
múzeum- és színházlátogatás
kirándulás
vetélkedők - A témanapok részeként esetenként a környező általános iskolák tanulóinak részvételével szervezünk vetélkedőt. 95
Pedagógiai Program
2013.
A témanapok célja: non formális, illetve informális tanulási formák alkalmazása, amely lehetővé teszi azon kompetenciák elsajátítását, amelyekre a tanórai kereteken belül nem vagy csak kis mértékben kerül sor. Iskolánkban a Témanapok számozott tanítási napnak számítanak, ha a téma meghatározására fordított idő legalább 3 órát tart.
2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A társadalmi tendenciák szerint tanulóink egyre több negatív hatásnak vannak kitéve, ezért iskolánk kiemelt feladatának tekinti a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését. Egyre több a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavaros tanulók száma is. Mindez szükségessé teszi a fokozott odafigyelést helyzetükre, tanulmányi előmenetelükre. Célok Tanulási esélyegyenlőség biztosítása. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók hátránykompenzálása. Informálódási esélyegyenlőség. Céljaink érvényesítése a fenntartóval, családokkal, szakmai- és civil szervezetekkel együttműködve történik.
Helyi feladataink:
Beiratkozás során a tanulók hátrányos helyzetét figyelembe vesszük.
A tanulási esélyegyenlőség segítésének egyik alapfeltétele a tanulók
személyiségének megismerése,
és
annak
megfelelő pedagógiai
módszerek
alkalmazása.
A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése.
Szorgalmazzuk a tanulószobai vagy napközis ellátás igénybevételét.
Segítünk a szülőnek –tájékoztatással vagy formanyomtatvány kitöltésével- a
gyermeket megillető ellátás biztosítása érdekében.
Rendszeres kapcsolatot tartunk a helyi védőnővel.
Községünkben a családgondozó, a gyermekorvos, a helyi rendőr, a védőnő, az
önkormányzat képviselője és iskolánk gyermekvédelmi felelőse által létrehozott 96
Pedagógiai Program 2013. csoport rendszeresen értekezletet tart, ahol a felmerülő problémákra keresnek megoldást.
Tanulók képességeinek, készségeinek feltárása és a tehetség kibontakoztatása.
Szorgalmazzuk a hátrányos helyzetű tanulók részvételét korrepetálásokon,
szakkörökön.
Differenciált
és
az
egyéni
fejlődést
biztosító
módszertani
eljárások
alkalmazása.
Egységes, differenciált és egyénre szabott követelmények, ellenőrzési-
értékelési eljárások alkalmazása.
Évente egyszer iskolánk tanulóinak olyan kirándulást szervezünk, melynek
költségei őket, szüleiket nem terheli.
A hátrányok kompenzálásával, a tehetség kibontakoztatásával esélyt nyújtunk a
képességek szerinti továbbtanulásra
2.9. Az iskolai beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A pedagógus a tanuló tanórai teljesítményét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesíti, év végén bizonyítvány útján értesíti. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag(2). 97
Pedagógiai Program
2013.
Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. o
Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten
áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. o
Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér
a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, ésindokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. o
Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az
igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. o
A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői
bizottság véleménye alapján az igazgató
mentesíti az érdemjegyekkel és
osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. o
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi
követelményeket sikeresen teljesítette. o
Az
iskola
igazgatója
a
szülő
kérésére
legfeljebb
egy alkalommal
engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. o
A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több
évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.
98
Pedagógiai Program
2013.
2.9.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai
Írásbeli feladatok: - Rövid feleletadás kérdésekre („röpdolgozat”). - Feladatlap. - Tantárgyteszt. - Esszé jellegű (Fejtsd ki…, Mit tudsz….) számonkérés. - Témakörök végén: ellenőrző feladatlap. - Javító dolgozat: az írásbeli beszámoló esetenként javítható a hiányosságok pótlásának igazolására. Erre a tanulónak kell jelentkeznie. A témazáró dolgozatok átfogó képet adnak a tanulók tudásáról, ezért a félévi és év végi jegyek megállapításánál e jegyek átlaga a kiindulópont. Ezeket a jegyeket piros színnel kell a naplóba írni. Az egyes tantárgyak sajátos jellegéből adódóan a helyi tanterv tartalmazza a beszámoltatások fentiektől eltérő formáit. Előnyben kell részesíteni a verbális számonkérést. Szóbeli értékelés: Alkalmanként: az órára megtanult anyagrész illetve ismétlő kérdésekkel egyéni szóbeli formában. A tanulók tanulmányi munkájának értékelésének és minősítésének követelményei A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli feladatainak (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik: 0 - 39 % elégtelen (1) 40 - 50 % elégséges (2) 51 - 75 % közepes (3) 76 - 90 % jó (4) 91 - 00 % jeles (5) A fentiektől a szaktanár – megfelelő indokoltság és indoklás után, az igazgató engedélyével – eltérhet. A tanulók étékelésénél figyelembe vesszük a szabadidőben végzett egyéni kutatómunka eredményét, a tanulók egyéni fejlődési ütemét, teljesítményében a javuló tendenciát, sajátos képességeit, versenyeken, pályázatokon elért eredményeket.
99
Pedagógiai Program
2013.
A tanulók – kivéve az 1. évfolyamon félévkor és év végén továbbá 2. évfolyamon félévkor – teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeljük, félévkor és évvégén osztályzattal minősítjük. A tantárgyak követelményeire a helyi tantervben meghatározott követelmények az irányadók. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, ( 20/2012 EMMI rendelet 77.§-a alapján)tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele: a helyi tanterv továbbhaladási követelményének,a fejlesztés várt eredményeinek teljesítése minden évfolyamon, minden tanév végén. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.
2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A házi feladatok célja: Az
alapfogalmak,
alapismeretek,
összefüggések
gyakoroltatása.
A
legfontosabb ismeretek megszilárdulása, alapvető tudáselemek készség szinten álljanak a tanulók rendelkezésére. A tanult ismereteket a tanulók önálló feladatmegoldásban tudják alkalmazni, egyrészt olyan feladat formájában, amelynél az órán megoldottra ráismernek, másrészt új szituációkban is meg tudják a problémát oldani. A logikus gondolkodás kialakulása és annak fejlesztése. 100
Pedagógiai Program
2013.
A házi feladat lehet: szóbeli,
írásbeli munka vagy
egyszerre mindkettő
Házi feladatok lehetnek: feladatgyűjteményből, tankönyvből adott feladatok,
tankönyvi kérdésekre adandó válaszok,
vázlatkészítés,
leíró vagy elemző munkák,
házi dolgozat,
gyűjtő- vagy kutatómunka,
számítógépes feladat,
memoriter,
a tanult anyag szóbeli visszaidézése.
Az otthoni tanulási idő – szóbeli és írásbeli feladatok elvégzésének együttes ideje – maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni ideje nem lehet több 2 óránál.
2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A 2013/14-es tanévtől, felmenő rendszerben, a kötelezően bevezetésre kerülő etika tantárggyal párhuzamosan, a jogszabályban leírtaknak megfelelően lehetőséget biztosítunk a már eddig is hitoktatást folytató felekezeteknek hitoktatásuk megszervezésére. Az érintett tanulók szülei, az iskola igazgatójának tesznek nyilatkozatot arról, hogy gyermekük a felkínált lehetőséggel kíván-e élni, és melyik felekezet hitoktatását kívánják igénybe venni, amennyiben gyermeke nem etikaoktatásban vesz részt. Iskolánk, az órarendbe beépített etika óra idején biztosítja a hittant választó tanulók részére a hitoktatásban való részvétel lehetőségét. A hitoktatás megszervezése, a személyi feltételek biztosítása a felekezeti lelkipásztorok felelőssége. A csoportbontás szervezésének elve: a hatékony oktatás céljából nagy osztálylétszám esetén két csoport szervezhető. (pl. idegen nyelv)
101
Pedagógiai Program
2013.
A választható egyéb foglalkozások szabályai a fenti 2.6 pontban találhatóak. Szervezési formáit, célját, rendjét iskolánk Szervezeti és működési szabályzata részletezi. Helyi kiegészítéseink: Napközi otthon, a szülők kérésétől függően az 1-4. évfolyamon működik. A csoportok kialakítása az életkor és a napközibe jelentkezők számától függ. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. Tanítás nélküli munkanapokon csak akkor működik, ha legalább 10 gyermek számára kérik a szülők. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik. Tanulószoba Tanulószoba szervezése az 5-8. évfolyamon történik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 13 órától, az erre a célra - igazgató által - kijelölt tanteremben. Szakkörök A magasabb szintű képzés igényével, a tanulók érdeklődésétől függően, a szaktanárok, osztályfőnökök javaslata alapján indít az iskola szakkört. Énekkar: Az énekkar órarendben rögzített időpontban, heti egyszer 45 perces időbeosztással működik, 2-8. évfolyamon. A tanulók önként jelentkeznek, túljelentkezés esetén kiválasztásukról, az énekkart vezető tanár dönt. Az egyéb foglalkozások vezetőjét az igazgató bízza meg. Vetélkedők, versenyek A továbbjutott tanulókat az igazgató mentesíti a verseny idejére a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az iskolaközösség megismerje.
102
Pedagógiai Program
2013.
2.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota aggasztó, fokozatosan romlik nem csak az iskolánkban, hanem országos viszonylatban is. A bajok között vezető szerepet játszanak a krónikus betegségek, a gerincbetegségek, és az általános fizikai gyengeségben szenvedő gyerekek. Ezen problémák kialakulásáért a mozgásszegény életmód, a szabadban eltöltött idő, játék helyett a korunk technikai-informatikai lehetőségek adta időtöltés előtérbe helyezése is okolható. Ezt figyelembe véve sok olyan gyakorlatot végeztetünk a tanulókkal, amely megoldást jelenthet az egészséges életmód kialakulásához. A gyerekek az állóképességüket a koruk előrehaladtával fokozatosan vesztik el, amit folyamatos testedzéssel lehet csak megőrizni. Teljesen reális képet nem kapunk a mozgásteljesítményről, de a további munka megtervezéséhez támpontot adhatnak az eredmények. Helyzetelemzés: Iskolánkban háromszintű felmérő lap készült: 2-3 osztály részére 4 motorikus próba 4-5 osztály részére 5 motorikus próba 6-8 osztály részére 6 motorikus próba Minden próbát pontozni kell, a pontok összege adja meg a végső pontszámot. A rész pontoknál elég sok volt 0 pont. A motorikus próbák közül a leggyengébb eredmények a kitartó futásban és a hasizom gyakorlatnál tapasztalható. A központi felmérésben meghatároztak egy erős közép szintet minden korosztály részére, amit „minimum szükséges fizikai állapotnak” neveztek el. Ezt a szintet kellene minden gyereknek elérni, hogy a fizikai állapotuk megfelelő legyen. A tanulók fizikai teljesítményét évente két alkalommal, ősszel és tavasszal mérjük. Reméljük, hogy a tavaszi eredmények javulást fognak mutatni, mert hiszen az egész éves munkának előbb-utóbb mutatkoznia kell. Az általános fizikai teherbíró képességet a következőképpen minősítjük egy pontrendszer segítségével:
103
Pedagógiai Program 1. Igen gyenge
2013. 0 – 30 pont
2. Gyenge
31 – 60 pont
3. Közepes
61 – 80 pont
4. Jó
81 – 100 pont
5. Kiváló
101 – 120 pont
Fő feladatunknak tekintjük, hogy a felmérési eredmények jobbak legyenek. Ezeket a felmérési gyakorlatokat
az
egész
osztály
együtt
végezheti,
hasonlóan
a
képességfejlesztő
gyakorlatokhoz. Minél többet gyakoroltatjuk a feladatokat a gyerekekkel annál hatékonyabb eredményeket, tudunk felmutatni.Az iskola tanulóinak számtalan lehetőséget biztosítunk a sportolásra, az egészségének megőrzésére és fejlesztésére.
Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése Igen gyenge 0 – 30
Gyenge fizikai állapota miatt a mindennapi tevékenységének elvégzése komoly
fizikai megterhelést jelent számára. Rendszeresen fáradt, kimerült. Figyelme csak rövid ideig köthető le. Gyenge 30 – 60
Gyakran fáradt, kitartást igénylő munkára nem képes. Állóképességi szintje
nagyon alacsony. Közepes 61 – 80,5
Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy addigi egészségi szintjét
megőrizze. Heti 2-3 óra testedzéssel ezt a szintet meg is tudja őrizni. Jó 81 – 100,5
Ezen a szinten lévő tanulók általában valamilyen sportág edzéseit rendszeresen
látogatják, természetesen amatőr szinten. Kiváló 101 – 120,5 Speciálisan is jól terhelhető tanuló. Állóképessége, teherbíró képessége lehetővé teszi számára, hogy kimagasló eredményeket érhessen el.
104
Pedagógiai Program
2013.
Felmérési feladatok: 1.
Cooper futás
2.
Medicinlabda dobás
3.
Hanyattfekvésből felülés
4.
Helyből távolugrás
5.
Kislabda hajítás
6.
Karhajlítás
2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Környezeti nevelési program 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrend megalapozása; - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges készségeket és képességeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegítheti; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel;
a környezet fogalmával,
a földi rendszer egységével,
a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
a környezetvédelem lehetőségeivel,
lakóhelyünk természeti értékeivel,
lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának feladata 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
105
Pedagógiai Program 2013. a biológia, földrajz, természetismeret, fizika, kémia, technika-életvitel tantárgyak, valamint az 5-8. évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek,
a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások:
- tanulmányi séták, - osztálykirándulások, - papírgyűjtés, - az iskola kertének gondozása, - környezetvédelmi vetélkedők, - kerékpártúrák, - gyermeknapi akadályversenyek, - nyári táborozás, - rajzversenyek,
2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Szükség van arra, hogy időről időre megvizsgáljuk, növendékeink valóban képesek-e azokat a feladatokat megoldani, amelyek megoldására képesnek tartjuk őket. Alapvető ellenőrzési mód
a
folyamatos
információgyűjtés,
ez
lehet
szóbeli,
írásbeli
és
gyakorlati
feladatmegoldás. A tanulók számára is ismertnek kell lennie a követelményeknek. Az ellenőrzés –értékelés eljárásaiban lehetővé kell tennünk, hogy egyre önállóbban részt vehessenek benne maguk, a diákok is.Az értékelés feladata, célja,hogy az eredményeket, erősségeket feltárja, mivel ezek a legfontosabb sikertényezők. A hiányosságok, gyengeségek ismerete pedig fejlesztésre ösztönöz. A minősítéseknél nem hagyhatjuk figyelmen kívül az életkori sajátosságokat. A magatartás értékelésének elvei
Példás minősítést kap az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését
munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi. Szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne. A Házirendet megtartja, társait is erre 106
Pedagógiai Program ösztönzi. Nevelőivel,
társaival,
szüleivel
szemben
tisztelettudó,
2013. udvarias.
Fegyelmezett, megbízható, pontos,segítőkész.
Jó minősítést kap az a tanuló, aki részt vesz a közösségi életben, a rábízott
feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás. AHázirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja. Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben esetenként tisztelettudó, udvarias, fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.
Változó minősítést kap az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva
vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni. A Házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt vagy állandó figyelmeztetéssel tartja be. Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó. Társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít. Fegyelme ingadozó, munkája pontatlan.
Rossz minősítést kap az a tanuló, aki munkájával a közösség fejlődését
hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be. Közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek. A Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem. Nevelőivel,
társaival,
szüleivel
szemben
tiszteletlen,
udvariatlan,
nyegle.
Fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik. A szorgalomjegyek megállapításának elvei
Példás az a tanuló, aki a tanulmányi munkában igényli tudása bővítését,
céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait. Önálló a munkában, önellenőrzése rendszeres. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandóan lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik. Érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál.
Jó az a tanuló, aki figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az
órákra alaposa készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. Ösztönző hatásokra ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget kapnia. Általában felkészült, de érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.
Változó az a tanuló, akinek munkája ingadozó, időszakonként dolgozik,
máskor figyelmetlen, pontatlan. Önállótlan, csak utasításra kezd munkába, nem ellenőrzi önmagát. Munkája változékony jellegű. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. 107
Pedagógiai Program 2013. Hanyag az a tanuló, aki figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. Nem hajlandó munkavégzésre. Nem törődik kötelességeivel. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. A tanulók magatartási és szorgalmi minősítését félévkor az osztályfőnök az osztályban és a napköziben tanító pedagógusok és a tanulószobai nevelő véleményének meghallgatásával állapítja meg. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tanulók jutalmazásának, elmarasztalásának elveit, formáit a házirend tartalmazza. Jutalmazás csak hosszabb munkáért, hosszantartó helyes magatartásért, kitartó tanulmányi erőfeszítésért, kimagasló kulturális és sporteredményért adható. Formái: osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret anyagi: könyvjutalom.
2.15. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez az igazgató egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. Az igazgató mentesítheti a tanulót a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti az általános iskolában délután megszervezett egyéb foglalkozás alól. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Iskolánkban tanítási napnak számít, ha legalább három tanítási órát osztálykirándulásra, egészségvédelmi napra, sportnapra, kulturális rendezvényre (Zichy-nap, karácsonyi ünnepség) fordítunk.
2.16. A tanuló magasabb évfolyamra történő lépésének feltételei A magasabb évfolyamba történő lépés feltételei az adott évfolyam tantárgyainál kerültek bejegyzésre. 108
Pedagógiai Program
2013.
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. március 27-én elfogadta. A pedagógiai programot a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményezte. Pedagógiai programunk új helyi tanterv része a 2013-2014-es tanévben az 1. és 5. évfolyamra érvényes az új NAT követelménye és a Kerettanterv szerint. A többi évfolyam a régi kerettanterv szerint, kifutó évfolyamként működik.
Sárszentmihály, 2013. szeptember 4.
Kovácsné Simon Krisztina igazgató
Nagy Gabriella SZMK képviselője
Boda Eszter Diákönkormányzat képviselője
109
