2014. szeptember 01. PEDAGÓGIAI PROGRAM ] ZSÁMBÉKI ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA. Összeállította: Kovács Mária igazgató I

2014. szeptember 01.

I. NEVELÉSI PROGRAM

ZSÁMBÉKI ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4.

Összeállította: Kovács Mária igazgató

[ PEDAGÓGIAI PROGRAM ] 1


2


Tartalom Az iskola nevelési programja ......................................................................................................................... 4 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...................................... 4 1. Nevelési program ...................................................................................................................................... 6 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai, kulcskompetenciák......................................................................................................................... 6 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................. 20 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.................................................................. 22 1.4

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................ 26

1.5

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok ............................................................... 28

1.6

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .................................. 29

1.7

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ................................................... 35

1.8

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ......................................................... 36

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ...................................................................................... 39 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .................................................................... 42 2. Az intézmény helyi tanterve .................................................................................................................... 43 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................................ 43 2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .................................. 50 2.3

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ..................... 51

2.4

Mindennapos testnevelés .................................................................................................................. 56

2.5

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .................................... 56

2.6 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................................. 56 2.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái........................... 57 2.8 Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ..................................................................................................................................................................... 58 2.9

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ......................................................... 59

2.10

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ............................. 59

2.11 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ..................................................................... 61 2.12 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ................................... 71

3


AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik, amelyet a 2011. évi CXC. törvény alapján és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, valamint a 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet és annak módosítása a 7/2014. (I.17.) Korm. rendelet alapján módosítottunk. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra - az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: - évente meg vannak határozva az aktuális célok és - az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: 1.

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

2.

2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról

3.

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

4.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

5.

110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (a továbbiakban: Nat) és ennek módosítása a 7/2014. (I.17.) Korm. rendelet

6.

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

4


A pedagógiai program magában foglalja: - a nevelési programot,

ás módját

 egészségnevelési programot  a mindennapos testnevelés megvalósításának módját  a teljes körű egészségfejlesztést  a tanulók fizikai állapotának mérését  a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos információk átadásának módját  a KRESZ oktatásának koncepcióját  környezeti nevelési programot - a helyi tantervet. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: - alsó tagozat 1-4. évfolyam, - felső tagozat 5-8. évfolyam.

5


1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJA, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI, KULCSKOMPETENCIÁK A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei:  



  









 

követelményelvű (vagyis a tanulási teljesítményt előtérbe helyező) intézmény a lassan haladó és hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása (vagyis intellektuális teljesítőképességük, pszichikumuk, másrészt szociológiai környezetük által meghatározott teljesítményszintjük optimumának elérése) tanulóink társas kapcsolatait az együttműködés, a segítőkészség, egymás problémáinak meghallgatása, megértése, elképzeléseinek tiszteletben tartása, a becsület fogalmának ismerete, a tévedések beismerése jellemezze a szorgalom, a kitartó munka és a tudás megbecsülésére neveljük a szülőföld, az ország, a nemzet, nemzetiség, a haza múltjának, jelenének megismerése, érezzék felelősségüket jövőnk alakításában, és érzelmileg is kötődjenek hozzá hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki a nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatás egészében evidenciának kell lennie a felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése tisztelettudó viselkedésű és magatartású, életkoruknak megfelelő felelősségvállalásra képes gyerekek nevelése helyes természet-, és környezetvédelmi szemlélet kialakítására való törekvés 6


az egészséges életmód alapvető ismeretének (életvitel, étkezés, testedzés, stb.) elsajátítása, láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására.  legyenek büszkék arra, hogy ők iskolánk diákjai közé tartoznak (tartoztak)  a szülők ismerjék meg pedagógiai programunkat, nevelési-oktatási céljainkat és sajátos eszközeikkel segítsék annak megvalósítását 

Célja: a mai kor kívánalmainak megfelelő nyelvtudással bíró számítástechnikai ismeretekkel jól hasznosítható tudással rendelkező az iskolában (s azon kívül) szerzett új információkat alkalmazni és rendszerezni képes állampolgári jogainak, kötelezettségeinek gyakorlására kész egyéni és csoportérdekeinek érvényesítésére felkészült, egyúttal más egyének, csoportok érdekeit véleményét tiszteletben tartó, toleránsan kezelő harmonikus személyiség kialakítása  tanulóink felkészítése tanulmányaik további folytatására, a differenciált középfokú beiskolázásra, megadván hozzá a szükséges ismereteket és a megfelelő erkölcsi alapokat is  az oktatás módszereinek korszerűsítése  stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítása      

Feladataink:            

az 1-8. osztályos általános iskolai tanulók rendszeres oktatása a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók szegregált és integrált nevelése és oktatása az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás a német nemzetiségi nyelvoktatás a számítástechnikai ismeretek oktatása tehetséggondozás, felzárkóztatás megfelelni a kompetencia alapú oktatás elvárásainak minden napos testnevelés biztosítása erkölcstan/hit- és erkölcstan oktatása teljes körű egészségfejlesztés a tanulók fizikai állapotának mérése a KRESZ és a fogyasztóvédelem alapjainak megismertetése

7


A választható tantárgyak, pedagógusválasztás szabályai:

foglalkozások,

továbbá

ezek

esetében

a

 választható tantárgyak: német nemzetiségi nyelv, német nyelv, angol nyelv, erkölcstan, hités erkölcstan  választható foglalkozások: az év elején meghirdetett szakkörök  a választás egész tanévre szól  az osztályokban tanító pedagógusok a tantárgyfelosztás alapján oktatnak, a szülők beiratkozáskor választhatnak pedagógust  a szakköröket minden tanév elején hirdetjük meg a szakkört vezető pedagógus megnevezésével, a tanulók szabadon választhatnak a lehetőségek között.

A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei:  a hatályban lévő törvények és rendeletek alapján járunk el  a felmért igények és a meglévő lehetőségeink alapján szervezzük meg

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerése:    

alsó tagozaton a környezetismereti órákon felső tagozaton osztályfőnöki órákon évente a Zichy napok keretében két évente a Német Nemzetiségi hét keretében

Kisebbségi nevelést, oktatást meghatározó jogszabályok: Magyarország Alaptörvénye A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény (Kisebbségi törvény) Módosítva 2005-ben  2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiségi iskolai oktatásának irányelve kiadásáról.   

Nemzetiségi célok, elvek feladatok: A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás egyik célja a kisebbségi népcsoportokhoz tartozó gyermekek, tanulók jogegyenlőségének érvényesítése a közoktatási rendszerben. A német nyelv tanulása, annak használata a magyarországi németek továbblépésének fontos feltétele. A nyelv a kultúra egy része. Az iskola feladata, hogy ehhez az alapokat biztosítsa. A nyelv-pedagógiai munka ma már sajnos nem számíthat a családok nyelvi támogatására, nem tudják biztosítani a tanulók számára a nyelvi környezetet. Ezért az iskolának olyan ismereteket kell nyújtania, mely lehetővé teszi a nyelv elsajátítását, használatát. Iskolánk sajátos arculatának legfőbb eleme a német nemzetiségi nevelés és oktatás. A gyerekek már első osztálytól emelt óraszámban tanulják a német nyelvet. Iskolai német nyelvoktatásunk 8


legfőbb feladata, hogy ébren tartsa a nemzetiségi tudatot. A német nemzetiségi tudat erősítésével és az irodalmi német nyelvoktatásával. Megteremtettük a nemzetiségi oktatás feltételeit, és tanulónk nemzetiségi tanulmányi versenyeinek és a partnerkapcsolatnak köszönhetően felértékelődött a német nyelv oktatása iskolánkban és településünkön. A tantestület feladata ezt erősíteni. A nemzetiségi nyelv tanítása által törekszünk irodalmi és népismereti anyag elsajátítására, az anyanyelvi olvasás megszerettetésére, reális nemzetkép és kisebbségkép kialakítására. A kisebbségi népismeret elsajátításához önálló tantárgy áll a tanulóink rendelkezésére (honismeret). A városban működő hagyományőrző sváb-tánccsoportban táncolhatnak. Minden második évben megrendezésre kerül tavasszal a Német Nemzetiségi Est, ahol iskolánk tanulói lépnek fel különböző műsorszámokkal, mesékkel, versekkel, színdarabokkal, számot adva nyelvtudásukról. A Nemzetiségi Est előtt tanulóink egy hagyományőrző délutánon vehetnek részt, ahol megismerkedhetnek különböző sváb szokásokkal (főzés, sütés), sváb ruhák viselésével is. Iskolánk a wettenbergi (Gesamtschule Gleiberger Land) iskolával alakított ki testvérkapcsolatot, ami szakmai tapasztalatcsere, évenkénti cserediák találkozókkal valósul meg. (Egyik évben mi fogadjuk a német diákokat, másik évben a mi tanulóink utaznak Németországba.)

Általános célok, elvek feladatok: Alsó tagozaton szilárd alapismeretek kialakítása, különös tekintettel:       

a megfelelő szövegértéssel és hangsúlyozással történő folyékony, hangos olvasás megvalósítására az irodalmi művek, mesék olvasásának igényére a szépen formált írás és helyesírás alapvető ismeretére a biztos számolási készségre a mozgásra, a testedzésre igényt tartó életmódra az éneklést, zenét, rajzolást (és más kreatív művészeti tevékenységet) kedvelő, kommunikatív gyermek nevelésére a környezetvédelem jelentőségének felismerése

Felső tagozaton: a gyermekek megtanítása a tanulásra (az egyes szaktárgyak speciális tanulási módszereinek és eljárásainak alkalmazására)  felkészítés a továbbtanulásra (képességeiknek, érdeklődési körüknek megfelelő középfokú iskolában való helytállásra) 

9


A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje (SNI-s gyerekek, tehetséges tanulók): a nyolc osztály elvégzése a nevelők segítségével a szegregált, összevont osztályokban az enyhe értelmi fogyatékos tanulók képességeinek maximális kibontakoztatása  a minimális kompetenciák elsajátítása a felnőtt közösségbe történő beilleszkedéshez  tanórai differenciálás, tehetséggondozó szakkör, helyi versenyek, versenyeztetés  

Eszközei, eljárásai, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:







  

 

    

Tovább erősítjük az (írás, olvasás, számolás) alapkészségeit, az olvasás megszerettetését és kialakítjuk az önművelés igényét, fejlesztjük a kommunikatív készségüket, ezért a számonkérésben az írásbeliség mellett nagyobb hangsúlyt kell kapjon a szóbeliség. Törekszünk a helyesírási biztonság kialakítására, a mondattani elemzési jártasság elsajátítására, a verbális kommunikáció (a mondanivaló szabatos megfogalmazására, meggyőző előadása, az érvelés, a vélemények kulturált ütköztetése, kompromisszum készség) életkornak megfelelő alakítására. A matematikatanításban el kell érnünk, hogy a tanulóknak biztos szám-és művelet fogalma legyen. A gondolkodási képesség fejlesztése során a problémamegoldó és a műveleti képesség kap hangsúlyt, figyelemmel a matematika tanulás szokásrendjének tudatos fejlesztésére (mint pl. a becslés, önellenőrzés stb.) megtanítva egyúttal a matematikának a gyakorlati életben, illetve a természet- és társadalomtudományokban való alkalmazhatóságát, alkalmazását. Biztosítjuk a természeti és társadalmi ismeretek jó megalapozását. Az 5. osztálytól kezdve tanrendbe illesztjük a számítógépes ismeretek oktatását (megtanítjuk a számítógép kezelését és a szövegszerkesztés egyszerűbb eljárásait), Az első osztálytól német nemzetiségi nyelvet, a harmadik osztálytól angol és/vagy német nyelvet tanítunk. A wettenbergi iskolával meglévő kapcsolatunk jó lehetőséget biztosít, hogy a gyerekek megismerkedjenek más ország életével, szokásával, fejlődjön beszédkészségük. Az idegen nyelv hatékonyabb elsajátítása érdekében létszámtól függően és az anyagi lehetőségek figyelembe vételével csoportbontást alkalmazunk. Az iskolai sportkör működtetésével a különböző sportágakban (kézilabda, kosárlabda, tollaslabda, atlétika) lehetőséget teremtünk a rendszeres testedzésre és a versenysport megalapozására. A művészeti nevelést színvonalasan működő énekkarunk segíti. A tehetségek felkarolására - mely a felső tagozatban folyó munka egyik kiemelt feladata szakköröket, tanulmányi versenyeket szervezünk. Megszervezzük a gyerekek nyári táborozását. Az önművelés feltételeit egyebek mellett a könyvtár fejlesztésével biztosítjuk. Az oktatás korszerűsítésénél különös tekintettel figyelünk a csoportmunka, valamint a differenciált oktatás módszereinek alkalmazására. A számítógépes ismeretek tanításánál 10


az arculatnak megfelelően és a tantervvel összhangban - igyekszünk kielégíteni az igényeket (a géppark felújításának folyamatossága pályázatokkal, szakkörök működtetése).  A tanítási-tanulási folyamat tervezésénél a nevelők továbbra is figyelembe veszik a tanulási képességek, illetve a továbbhaladás ütemének különbözőségét. Az osztályközösségek között is vannak lényeges különbségek, de osztályon belül is természetes a differenciált munka szervezése. Ez feltételezi, hogy reális és naprakész ismeretekkel rendelkezzen a tanár a tanulók tudásszintjéről. Ezek birtokában alakíthatók ki a csoportok, szabhatók meg a fejlesztés irányai. Ezért szükség van a rendszeres felmérésekre, a diagnózis felállítására.  A nevelő-oktató munka színvonalát, hatékonyságát alapvetően a tanulási teljesítmények határozzák meg. Ennek felismeréseként a tantestület többsége folyamatosan végez diagnosztizáló céllal felméréseket. Ugyancsak ebből a felismerésből kiindulva, az iskolavezetés is fontosnak tartja a külső és belső mérések végzését.

Kulcskompetenciák:



Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Ez Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.



Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

11


Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. 

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az 12


egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.



A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.



A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a

13


témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. 

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, 14


adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. 

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST- eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem 15


összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. 

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.

16


Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. A nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja. Az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen.



A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

17


Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. 

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. A művészi–alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása

18


A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában:

1.

2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása. Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.

19


1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az iskolánk a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment át. A pedagógusi tevékenység ismeretátadói funkciója mindinkább differenciálódott. Az átadandó ismeret megsokszorozódott. Az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek; a társadalmi problémák a családi körben is megjelentek és az ebből adódó hiányosságokat gyakorta pótolni, korrigálni kell az iskolában. Az iskola a lakosság széles rétegeinek az egészséget megőrző magatartásra kedvező irányú befolyással bírhat. Ezen belül az iskola legfontosabb feladatterülete az elsődleges megelőzés. Ebben az iskola védőnő személyében képzett szakemberrel rendelkezünk. A személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztésébe, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak, mint közösségének elsődleges szerepe van. A közösség a jellemformálásban, a veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók védelmében az osztályfőnök és a fent említett szakemberben fontos szerepet kap. Ezen kívül az adott szakterületek speciális intézményeivel (Nevelési Tanácsadó, Tanulásképességet Vizsgáló Bizottság, iskolapszichológus, Gyermekjóléti Szolgálat) állandó kapcsolatot tartva a személyiségfejlesztést szem előtt tartva lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a tanulók érdekében, konkrétan: A nem német nemzetiségi osztályba járó tanulók számára térítés nélkül biztosítjuk, hogy 3. osztálytól kezdődően német vagy angol nyelvet tanuljanak.  Térítés nélkül biztosítjuk, hogy a német nemzetiségi nyelvet tanulók első osztálytól magas óraszámban tanulják a nyelvet.  Főállású logopédusunk teljes óraszámban a beszédhibás tanulók fejlesztését végzi.  Térítés nélkül biztosítjuk a tanulók számára: A délutáni szakkörökön való részvételt: o matematika 3-4. o. o matematika 5-7. o. o magyar 3-4. o. o német 3-8. o. o angol 3-8. o. o környezetvédelem 5-8.o. o közlekedési ismeretek 5-8.o. A felvételi előkészítő tanfolyamon való részvételt: o magyar 8. o. o matematika 8. o. o angol 8. o. o német 8. o. Az énekkarban, énekkari szereplésben való részvételt: o énekkar 1-8. o. o számítógépes teremben oktatóprogramok használatának gyakorlását 5-8. o. 

20


Az iskolai könyvtárban: o a könyvtári kutatómunkát (helyben olvasás) o a könyv kölcsönzését A délutáni iskolai sportkör foglalkozásain való részvételt: o játékos foglalkozás 1-4. o. o kézilabda 5-8. o. o kosárlabda 5-8. o. o tollaslabda 5-8. o. A tanulási gondokkal küzdő diákjaink számára felzárkóztatást biztosítunk: o hosszan tartó hiányzás után o iskolaváltás esetén o osztályváltás esetén A városi sportkör asztalitenisz szakosztályának foglalkozásain való részvételt: o asztalitenisz 1-8. o.  Biztosítjuk, hogy tanulóink a testnevelés órák keretében úszásoktatáson vegyenek részt. o úszásoktatás 4. vagy 5. évf. történik (uszodahasználat, úszásoktatás, szállítás)  Az anyagi feltételek teljesülése esetén a Kincsem-Nemzeti Lovas program keretei között biztosítjuk tanulóink számára a programban való részvételt. o nemzeti lovaskultura oktatása 3. évfolyamtól felmentő rendszerben, önkéntes alapon  Az arra rászorulóknak gyógytestnevelési órákat biztosítunk.  Biztosítjuk, hogy érdeklődésüknek megfelelően részt vehessenek a Diákönkormányzat által szervezett munkákban. o papírgyűjtés o elemgyűjtés o szelektív hulladékgyűjtés  Biztosítjuk - igény szerint - az érdeklődő tanulók számára, hogy térítés ellenében részt vegyenek levelező tanulmányi versenyen.  A német nyelv gyakorlása céljából a wettenbergi iskolával minden évben cserelátogatást szervezünk.  A zene iránt érdeklődő tanulók beiratkozhatnak - a zeneiskola szabályai szerint - az iskolánk épületében működő zeneiskolába.  Diákcentrikus tanári gondolkodás és magatartás.  Felelősségteljes nyilvános szereplés a közjó érdekében.  A diákot saját személyiségéhez (képességeihez) és diáktársai teljesítményéhez egyaránt viszonyító tanári minősítés, az értékelés igazságossága, hatékonyabb munkára motiválása fejlődjön ki.  A tanár-diák együttes tevékenységének folyamatát meghatározó kívánatos elvek:  közös gondolkodás (megbeszélés),  egyéni munkálkodás irányainak kialakítása, megvitatása (tanulás, ismeretszerzés együttes gondolkodással),  kölcsönös, közös megbeszélés, a tapasztalatok értékelése, hasznosítása.

21


1.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola  minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.  egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal.  kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.  olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók „jól-létét” és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.  törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. 22


Ezek közé tartoznak az alábbiak:  önmagunk ismerete  egészségi állapotunk ismerete  a mozgás fontossága Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között:  intézményvezető vagy megbízottja;  egészségnevelő pedagógus;  iskolaorvos, védőnő;  diákönkormányzatot segítő pedagógus;  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;  napközis és tanulószobai csoportok vezetői. Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel  a táplálkozás,  az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,  a családi és kortárskapcsolatok,  a környezet védelme,  az aktív életmód, a sport,  a személyes higiénia,  a szexuális fejlődés,  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,  az értékek ismerete,  a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat,  a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete,  a tanulás és a tanulás technikái  az idővel való gazdálkodás szerepe,  a rizikóvállalás és határai, 

23


 a tanulási környezet alakítása területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  sportrendezvényeink: Zichy sportnap, területi, megyei, országos sportversenyek;  nyári táborok;  a mindennapi testedzés, testnevelés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai, tömegsport foglalkozások, úszásoktatás;  a biológia, egészségtan, technika és életvitel, természetismeret, ember és társadalom tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;  az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő a harmadik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;  gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadók, családsegítők segítsége,  iskolapszichológus:  lelki eredetű problémák feldolgozása (pszichológiai tanácsadás)  bevonása a továbbképzések lebonyolításába  az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele:  évente egy-egy alkalommal osztályfőnöki óra megtartása: egészséges táplálkozás, egészséges életmód; kamaszkori problémák, szexuális felvilágosítás témakörökben;  a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez  kétévente drog-prevenciós délelőtt tartása (5-6.; 7-8. o. csoportokban, szülőknek is) Az iskola működése környezeti nevelési szempontból  Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet jut a tanulók életkora, már meglevő ismeretei mellett annak is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába.  Az iskolában jelenleg a tantestület minden tagja foglalkozik az egészségneveléssel, közvetlen, illetve közvetett módon; körülbelül tantestületünk egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak be egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak fokozatosan, lépésenként haladhatunk előre. A 24


további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatalabb kollégák együttműködésére. Az egészségnevelés színterei az iskolánkban Hagyományos tanórai szervezésben  Alsó tagozaton a környezetismereti órákon, a technika-életvitel órákon, testnevelés órákon, a magyar nyelv és irodalomórákon. Az óra jellege határozza meg, hogy az egészségnevelés milyen szinten és mélységben kerül előtérbe az ismeretelsajátítás folyamatában.  A felső tagozaton a tantárgyak tananyagához kapcsolódóan, és az osztályfőnöki órák keretén belül valósul meg az egészségnevelés, a felvilágosítás, a „drog-prevenció”. Tanórán kívül  Az iskolai étkeztetésben érvényesül az egészséges táplálkozás. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológiaés testnevelésóra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg az óra részeként. Ezt a feladatot az iskolai védőnő látja el, aki védőnői szakdiplomával és egészségfejlesztő, mentálhigiénikus szakdiplomával is rendelkezik. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja  fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást,  megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,  felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái  

Szervezetten, a biológia–egészségtan tanterv részeként, 8. évfolyamon „Összhangban a környezettel: az egészség megőrzése” című fejezet kiegészítéseként. A szaktanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat. Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel.

Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, a versenyekre való utazás lebonyolításában és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával segítik a közösségi munkát.

25


1.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott egyénenként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük az általános iskolai éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie:

       



jóakarat, bizalom, őszinteség, a különbözőség tisztelete, azonosulási képesség, rugalmasság, türelem és mértékletesség a teljesítmény értékelésében, a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése a képességek legkedvezőbb érvényesülése szerint, a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság, Az ismeretek konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése, az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati ápolása (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása a társadalmi önmegvalósulás folyamatában önbizalmat, sikerélményeket adó voltuk miatt, a mindennapi élet kulturális étekrendjének következetes (szokássá emelendő) gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése.

A közösségi nevelés területei:  a család,  az iskola,  az iskolán kívüli közösségek.

26


Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei:  tanítási órák,  tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl. napközi, kirándulások, sportfoglalkozások)  diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (mint: diák-önkormányzati munka),  szabadidős tevékenység. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának. Javaslatok a közösségfejlesztés egyes területeinek rövid megfogalmazására:    



A hon- és népismeret tantárgy tanításánál feladatunk elősegíteni a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és a társadalmi környezettel. A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Kapcsolódjanak be a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület munkájába, törekedjenek környezetük értékeinek megőrzésére, gyarapítására. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Közösségfejlesztést szolgál:  iskolánk hagyományainak ápolása és az új hagyományok megteremtése.  az osztályközösségek, tagozatok tanulmányi kirándulásai, múzeum-, színház-, mozi látogatásai  táborok szervezése, lebonyolítása.

27


1.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI FELADATOK A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – a munkaközösség-vezetőkkel konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői szervezetével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. 28


      

Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Órát látogat az osztályban.

1.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Iskolánk feladatának tekinti a lassan haladó, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését és felzárkóztatását, valamint a tehetséges diákok kibontakoztatását. Ennek megvalósítása érdekében: a tanórákon egyénileg, illetve csoportosan fejlesztjük a rászorulókat, korrepetálást biztosítunk, felzárkóztató szakköröket tartunk, fejlesztő foglalkozást biztosítunk, nyílt napok megtartásával elősegítjük a személyes tapasztalatcserét a szülők számára, fogadóórákon és szülői értekezleteken konzultációs lehetőséget biztosítunk a tanulási problémákról,  a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján az iskola a gyermek fejlettségének, állapotának megfelelő gondozást szervez,  kapcsolatban vagyunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, az igényeknek megfelelően kérjük a pszichológus segítségét,  pályaválasztási tanácsadással segítjük tanulóinkat.      

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Céljaink között hangsúlyozottan szerepel a tehetséges tanulók felkarolása, képességeik kibontakoztatása.

29


Céljai:  minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása,  tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítése,  a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása,  külön feladatok,  szorgalmi házi feladatok,  könyvtári feladatok adásával segítik a képességek fejlesztését a tanítási órákon. Feladatai:  egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, versenyre-előkészítő foglalkozások,  szakköri foglalkozások,  hátrányos helyzetű diákok számára szervezett felzárkóztató foglalkozások,  tanulmányi versenyeken (házi, megyei, országos) történő részvétel segíti elő ezt a tevékenységünket. A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas oktatásnak. Iskolánkban ennek évtizedekre visszanyúló hagyománya van. Kollégáink és diákjaink akkor is végzik e tevékenységet, amikor nincs mód arra, hogy a tevékenységre fordított munkát az intézmény anyagilag is honorálja. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás;  korrepetálási órák biztosításával;  felzárkóztató órák – napközi otthonos foglalkozás keretében;  szoros kapcsolat a helyi óvodával, a Nevelési Tanácsadóval és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal;  ingergazdag környezet kialakítása;  a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése;  a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése;  ok-okozati összefüggések feltárása;  negatív környezeti hatások kiszűrése;  a részképesség-kiesések lehetőség szerinti korrigálása;  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  családlátogatások;  a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése;  a továbbtanulás irányítása, segítése. 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési a magatartási nehézségek megjelenése biztos jelei annak, hogy tanítványunk valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ezek az események nyomják rá bélyegüket mindennapi viselkedésére. A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok nem 30


tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek és tanáraiknak, hanem családi és szociális körülményeik, ebből gyakorta következő szülői elhanyagolásuk vezet azokhoz a személyiségükben bekövetkező változásokhoz, amelyek a jelenségeket előidézik. Ezért a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanítványokhoz sohasem haraggal, hanem inkább kiemelt figyelemmel fordulunk. Biztosítanunk kell számunkra a kapaszkodót, hogy családi, szociális problémákban, esetleg már a személyiség nem megfelelő fejlettségében, a családi és létbizonytalanságban rejlő gondok megoldási útján megindulhassanak. Ehhez az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére, előítélet-mentes pedagógusi hozzáállására szükség van, mindenekelőtt azonban az osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség felismerése, az osztályban tanító pedagógusok diszkrét informálása. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő iskolapszichológus és iskolai védőnő szakmai segítségét, valamint – szükség esetén – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár szakmai támogatását. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:           

felzárkóztató foglalkozás, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai, napközi otthon, nevelők és szülők személyes kapcsolatai, családlátogatások, szülők és családok nevelési gondjainak segítése /drog, alkohol.../, tanulószoba, egyéni foglalkozás, könyvtárhasználat, továbbtanulás irányítása, segítése.

1.6.4 A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. Szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekeknek és szüleiknek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése. A gyermekvédelem célja a rászorult, veszélyhelyzetben lévő gyermekek megsegítése, védelme. 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Hátrányos helyzetű gyermek Alapvető szükséglet - kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat elsősorban szociális, anyagi, kulturális téren. Kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelmi, fogyasztási szint. Rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje, munkanélküliség. 31


Amennyiben a hátrányok halmozódnak és a család nem tud kiemelkedni helyzetéből, a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűvé válik, ami gyakran veszélyeztetettséghez vezet. A veszélyeztetett gyermek Testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők: a családra, szűkebb társadalmi környezetre jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, brutalitás, drog, bűncselekmény). Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, alkoholizálás, kábítószer-élvezet, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás. Nehezen nevelhető gyermek Értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de valamilyen enyhébb fokú biológiai károsodás vagy pszichés sérülések miatt tanulási, magatartási zavarokat mutat. Szociálisan inadaptált gyermek Értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de a felnőttekhez való viszonyában vagy a kortársakhoz való viszonyában zavar van. Olyan viselkedési rendellenesség, amely a társas viszonyok zavarára épül. A veszélyeztetettség fogalma Veszélyeztetettnek tekintjük azt a gyermeket, akinek testi, pszichés fejlődését az öröklött vagy szerzett organikus károsodások, környezeti ártalmak, illetve rossz interszociális kapcsolatok akadályozzák. A veszélyeztetettség legfőbb kategóriái és tünetei Környezeti ok  a család szerkezetének megváltozása,  nevelési hiányosságok,  brutalitás,  kényeztetés,  erkölcstelen családi környezet,  italozás a családban,  egyéb. A gyermek személyiségéből eredő veszélyeztető okok  értelmi, érzelmi elmaradottság,  szociális visszamaradottság,  gátlásosság,  fokozott agresszivitás,  kóros hazudozás,  túlzott mozgékonyság.

32


Anyagi okok miatt veszélyeztetett  alacsony jövedelem,  rokkant nyugdíjasok,  a családban sok a gyermek,  munkanélküli szülők. Egészségügyi okok miatt veszélyeztetett Halmozottan veszélyeztetett gyermekek Iskolai gyermekvédelem A gyermekvédelem egyik első legfontosabb "jelző intézménye" az iskola. A gyermekek életük jelentős részét az iskolában töltik. Testi tünetekben, hangulatokban, viselkedésükben történő változás, fejlődésük minden hibája, zavara megjelenik az iskolában, először, mint tünet, amit a jó szemű pedagógusnak észre kell vennie és keresni a tünet mögött meghúzódó okokat. Ha ez nem történik meg időben, a tünetek súlyosbodnak és megjelennek, mint:  teljesítményzavar,  viselkedészavar,  kapcsolatzavar. A prevenció első színtere az iskola. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a/ A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak a célja a gyermekés ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megoldása. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b/ Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermekvédelmi- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen feladatai közé tartozik különösen:  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelykehez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c/ Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák

33


feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:    

fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

d/ A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:       

nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, német nemzetiségi önkormányzattal.

e/ Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:            

a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),  a szülőkkel való együttműködés,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:   

felzárkóztató foglalkozás, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai, 34

I. NEVELÉSI PROGRAM        

napközi otthon, nevelők és szülők személyes kapcsolatai, családlátogatások, szülők és családok nevelési gondjainak segítése /drog, alkohol.../, tanulószoba, egyéni foglalkozás, könyvtárhasználat, továbbtanulás irányítása, segítése.

Az osztályfőnök /szaktanár/ feladata:     



Vegye figyelembe a tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlettségét, fejlődése ütemét, szociokulturális helyzetét. Törekedjen a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatására. Tájékoztassa a szülőket a gyermeket érintő kérdésekről. Szükséges esetekben tegyen családlátogatást. Működjön közre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, ha lehetséges, megszüntetésében. A gyermekvédelmi felelőssel működjön együtt, kérje annak segítségét az intézkedések megtételéhez.

1.7 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint.

35


1.8 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik. A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák Szülői értekezlet Az iskola éves munkatervében beütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök az osztály neveltségi szintjének alakulásáról. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására.  Tanévenként (legalább) 3 szülői értekezletet tartunk (tanévkezdet, félév, évvége).

36


Fogadóóra Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról.  Tanévenként - a szülői értekezleten kívül - legalább 3 alkalommal fogadóórát tartunk.  Előzetes bejelentkezés alapján vagy sürgős esetben pedagógusaink az iskolában felkereshetők. Nyílt nap Nyílt napokat az iskola tanulóinak, valamint az iskolába készülő óvodásoknak a szülei számára szervez az intézmény igazgatósága és tantestülete. Célja bepillantást adni az iskola életébe, információt adni az intézmény által indított osztályokról, a nyelvoktatásról. Szülői Szervezet A szülői szervezet célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői szervezet annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői szervezet maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. Egyetértési jogot gyakorol a pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, az adatkezelési szabályzat, valamint a házirend elfogadásakor.  Iskolánkban Szülői Szervezet működik.  Ösztönözzük a szülőket, hogy rendezvényeinken gyermekeikkel együtt vegyenek részt.  A szülők nagy többségét érintő nevelési, egészségügyi vagy egyéb aktuális kérdésekről előadásokat szervezünk. (pl. drog).  Az iskoláért végzett közös munkába bevonjuk a szülőket. (pl. takarítás, helyreállítás, dekorálás, díszítés stb.)  Évente több alkalommal rendezünk közös családi sport, kulturális vagy jótékonysági rendezvényeket. A szülők írásos tájékoztatása A szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről, valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről a tájékoztató füzeten keresztül. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. A Köznevelési törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő- és oktató munkához szükség lesz.

37


1.8.3 Kapcsolattartás az iskola partnereivel A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti és működési szabályzat jogkörébe tartozik, így az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szervezettel, a családsegítő szolgálattal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás további szabályozására nincsen lehetőség. Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az írott és nyomtatott sajtóval, a tankerületi igazgatósággal. A sajtóval történő kapcsolattartás az igazgatóhelyettesek feladatkörébe és felelősségi körébe tartozik. Iskolán kívüli együttműködés - Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés - az iskola egész életén belül - a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

- Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból fontosak a településen lévő gyárak, természetvédelmi területek. Ezeket a látogatásokat a tanórán készítjük elő.

- Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik a környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon továbbképzéseiken. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.

- Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

38


1.9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA 1.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozóvizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozóvizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.2 Az értékelés rendje A tanulók írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya: Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A tantárgyat tanító nevelő saját hatáskörben dönti el, hogy a tanítás-tanulási folyamatban mikor, milyen módon alkalmazza a mérés, értékelés megfelelő formáit. Elsőrendűen fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése az optimálishoz közelítsen. Ennek érdekében nem elegendő az iskolai tanítási órákon való aktív vagy passzív részvétel. Szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink számára rendszeresen önálló otthoni felkészülésre alkalmas írásbeli és szóbeli feladatokat határozzunk meg. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia 39


biológia, földrajz ellenőrzésénél a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban. Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. - A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően tartalmazza, hogy a tanuló a tantervi követelményeket :    

kiválóan teljesítette jól teljesítette megfelelően teljesítette vagy felzárkóztatásra szorul

A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév/év során szerzett érdemjegyek és a tanuló félév/év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 40


A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Minimum szintű feladatsor esetén Teljesítmény 0-49 %: 50-64 %: 65-79 %: 80-89 %: 90-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Optimum szintű feladatsor esetén Teljesítmény 0-33 %: 34-49 %: 50-74 %: 80-89 %: 90-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

41


1.10 AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettesek véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel , eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák.

42


2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 2.1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE A fel nem sorolt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik, ezért ezeket nem tüntetjük föl táblázatunkban. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül a nem emelt óraszámú képzésekben az alábbiakat választjuk: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Biológia–egészségtan Fizika Kémia Ének-zene

A választott kerettanterv megnevezése „A” változat „A” változat „B” változat „B” változat „A” változat

43


A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7+1

7+1

6+1

6+1

Idegen nyelvek

0

0

0+2

2+1

Matematika

4+1

4+1

4

4+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport/tánc

5

5

5

5

Szabadon tervezett órakeret

0

0

0

0

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

44


Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4

3+1

4

Idegen nyelvek

3+1

3+1

3+1

3+1

Matematika

3+1

3 +1

3+1

3+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1+1

1

1

Ének-zene

1

Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

0+1

1

1

1


1

1

1

0+1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezett órakeret

0

0

0

0


28

28

31

31

45


Óraterv a nemzetiségi nyelvoktató iskolák számára 1-4.évfolyam Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1.évf.

2.évf.

3.évf.

4.évf.

Német nyelv és irodalom

4

5

5

6


7

7

7

7

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Német népismeret

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

1,5

1

1

2

Vizuális kultúra

1,5

1

1

1


1

1

1

1


5

5

5

5

Összesen

27

27

27

29

46


Óraterv a nemzetiségi nyelvoktató iskolák számára 5-8. évfolyam Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5.évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

Német nyelv és irodalom

5

5

5

5


4

4

4

4

Matematika

4

4

4

4


2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Német népismeret

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Földrajz

1,5

1,5

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1


1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Összesen

29

29

33

33

47


Óraterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 1–4. évfolyam Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1.évf.

2.évf.

3.évf.

4.évf.

7+1

7+1

6+1

7+1

Matematika

4+1

4+1

3+1

4+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2

Ének-zene

2

1

2

2

Vizuális kultúra

1

2

2

2

Informatika

-

-

1

1


1

1

1

1


5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

0

0

0

0


25

25

25

27


48


Óraterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 5-8. évfolyam Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam


4+1

4+1

4+1

4+1

Idegen nyelv

-

-

2

2

Matematika

4+1

4+1

4+1

4+1

Erkölcstan

1

1

1

1


2

2

2

2

Hon- és népismeret

1

-

-

-

Természetismeret

2

2

4

4

Földrajz

-

1

1

2

Ének-zene

2

2

1

1

Vizuális kultúra

2

2

1

1

Informatika

1

1

1

1


1

1

2

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

0

0

0

0


28

28

31

31

49


2.2 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag felhasználásához, melyet a művelődési és köznevelési miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége, szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév második szülői értekezletén tájékoztatja az iskola. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók;  a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be;  a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni. Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök javaslata alapján – ingyenesen használhatják. Az információs bázis a minőségelvű rendszer fontos eleme, amely segít a biztonságos tankönyvkiválasztásban. Választásunkban döntő, hogy jól használható, minőségileg kifogástalan, tehát megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyerekek kezébe. A tankönyvválasztás olyan piaci jellegű szabályozó, amely elősegíti, a jövőben még inkább megvalósítja a minőségelv érvényesülését. Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai:  a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás  a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében  a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei  a tankönyv, mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben  a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása  a szülők bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásába A választott tankönyvek használatára felkészült pedagógusok is sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek is hatékonyabban használják tankönyveiket.

50


Taneszközök használata Minimális elvárásnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Tudjon minden nevelő egyszerű audiovizuális ismerethordozókat, diaképet, magnetofon hanganyagot, írásvetítő-transzparenseket, videofelvételeket készíteni, tudják az említett eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű felhasználással párosul.

2.3 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 2.3.1 Az 1–2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.  fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  a környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való értékelése;  a környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.);  a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során;  stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása, kialakítása. 2.3.2 A 3–4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas 51


tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek segítségével fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. A tanuló jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. A pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti legfontosabb kiindulási pontnak. A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során. Motiváció, tanulásszervezés, teljesítmények növekedésének előmozdítása. 2.3.3 Az 5–6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folyamata. Különösen nagy hangsúly van a matematikai és az anyanyelvi kompetenciaterületek fejlesztésén. Esélyteremtéssel, felzárkóztatással, tehetséggondozással igyekszünk segíteni a tanulók képességeinek kibontakoztatását. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül. 52


A kompetencia alapú oktatás napjainkban olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról való gondolkodást. A hangsúly a tartalomról a tanulás kompetencia alapú koncepciójára helyeződött át. A cél eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő, a magasabb szintű és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és képzési rendszerekre van szükség. Ennek fő összetevője az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása, amely a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlen. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek. A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely döntő a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke), az aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) és a foglalkoztathatóság (emberi tőke) szempontjából.

Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése, melyek a következők: o o o o o o o o o

anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetenciák természettudományos és technikai kompetenciák digitális kompetencia szociális és állampolgári kompetenciák kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség a hatékony, önálló tanulás

A kritikus készségek, így az alapkészségek elsajátítása az iskolai nevelő-oktató munka fő feladata, melynek keretében: o mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; o az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok); o az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

53


o a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; o a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; o a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; o az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén; o a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; o fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása. 2.3.4 A 7–8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást:  

természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció; a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára; természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése;

54


              

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

55


2.4 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. A 2010/2011-es tanévben kísérleti jelleggel elindítottuk a heti 5 órás testnevelést, kiemelten a kézilabda sportág előkészítésére. Ezt felmenő rendszerben folytatjuk. Az 5 testnevelés órát intézményünkben jelenleg 4 testnevelés órával és 1óra táncoktatással (a testnevelés tantárgyba integrálva) valósítjuk meg. Negyedik évfolyamon úszásoktatásban részesülnek tanulóink. Tanórán kívüli tevékenység keretében, évfolyamonként heti 2 sportórát biztosítunk.

2.5 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást tartalmazzon. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy iskolánkban a hit-és erkölcstan, az erkölcstan, a német nemzetiségi nyelv, angol/német nyelv. A választható tantárgyak meghirdetésekor közölni kell azt is, hogy a tárgyat várhatóan melyik pedagógus vagy egyházközösség vezetője fogja tanítani. A választható foglalkozások közé tartoznak a délutáni sportfoglalkozások, valamint a szakkörök is.

2.6 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg:  Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével.  A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: – ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, – tankönyvvásárlási támogatás biztosítása, – tanulmányi kirándulások anyagi támogatása, – kedvezményes ebéd biztosítása, – javaslat tétel rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására. 56


     

Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. A tanulók jogainak fokozott védelme. Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához. Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel. A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése.

A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

2.7 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI Az iskola dolgozatok formái az alábbiak:  röpdolgozat az adott óra vagy maximálisan az utolsó három óra tananyagából,  érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét,  a röpdolgozat előzetes bejelentése nem kötelező,  a röpdolgozatra a tanuló az SZMSZ-nek megfelelően egy osztályzatot kap  számonkérő dolgozat háromnál több óra anyagából,  érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét,  a számonkérő dolgozat előzetes bejelentése legalább két nappal korábban kell, hogy megtörténjék,  a számonkérő dolgozatra a tanuló az SZMSZ-nek megfelelően egyetlen osztályzatot kap,  témazáró dolgozat egy vagy több átfogó témakör anyagából  jellemzően az osztály egészét érinti,  a témazáró dolgozat előzetes bejelentése a dolgozat íratását megelőzően legalább egy héttel korábban kell, hogy megtörténjék,  a témazáró dolgozatra a tanuló az SZMSZ-nek megfelelően egy osztályzatot kap. Az iskola dolgozatok további szabályait házirendünk tartalmazza. „Diákjainknak joga van, hogy a témazáró dolgozatok időpontjáról és témájáról egy héttel hamarabb tájékoztatást kapjanak. A megírt dolgozatokat két tanítási héten belül ki kell javítani. Amennyiben a kijavított dolgozatok átadására a fenti határidőn belül (a pedagógusnak felróható okból) nem kerül sor, a tanulók egyenként dönthetnek abban a kérdésben, hogy kérik-e a dolgozatuk érvénytelesítését.” A tanulónak joga van a megírt, és két héten belül kijavított dolgozatát megtekinteni, továbbá az iskola pedagógusai lehetőséget adnak, hogy az adott érdemjegyről tájékoztatást kérjen a tanuló. 57


2.8 AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanítási órákon jellemzően rendszeres otthoni szóbeli feladatot határozunk meg, amelyet a tanítási órát tartó pedagógusaink egyértelműen közölnek. A szóbeli felkészülés céljából meghatározott feladatokat a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli számonkérési formában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizzük. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük:  egy-egy tantárgyból jellemzően annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot jelölünk ki, amennyi – átlagos diákjaink képességét és munkabírását, koncentráló képességét figyelembe véve – nem haladja meg a 30 perces munkaidő-igényt,  a tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot,  minden pedagógus köteles figyelembe venni, hogy a tanulónak egy-egy tanítási napra több tantárgyból is készülnie kell. Elsőrendűen fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése az optimálishoz közelítsen. Ennek érdekében nem elegendő az iskolai tanítási órákon való aktív vagy passzív részvétel. Szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink számára rendszeresen önálló otthoni felkészülésre alkalmas írásbeli és szóbeli feladatokat határozzunk meg. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása,  az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot,  a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni,  a kötelező olvasmányokról és memoriterekről, valamint azok számonkérésének idejéről a tanulót tanév elején (legkésőbb szeptember 15-ig) kell tájékoztatni. 

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  A napi felkészülés otthoni (napközis, tanulószoba) ideje nem lehet több 1–1,5 óránál. 58


2.9 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát és a technika-életvitel tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a csoport vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.10 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:  az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel,  a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évenkénti gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amely Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt Hungarofit (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak:       

Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal. Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. Kar-, törzs- és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi és karizmok erő-állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás folyamatosan, kifáradásig. A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig.

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a 59


tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók a mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre hozzáférhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le. A mérés alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák. Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. 4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak megfelelően – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen. 6. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai diák-sportkörrel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 7. A tanulmányi kirándulások egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 8. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába. 9. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. 60


10. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.

2.11 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI 2.11.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket:  érzelmek alkotó kezelése,  a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét,  az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát  stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében,  önismeret, önbecsülés megerősítése,  célok megfogalmazása és kivitelezése,  konfliktuskezelés,  problémamegoldás, döntéshozás,  kortárscsoport nyomásának kezelése,  segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése,  elutasítási készségek fejlesztése. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Szomatikus nevelés o o o o

higiénés nevelés (személyi nevelés, környezethigiénére nevelés) profilaxisra (betegség megelőzésére) nevelés kondicionálás (testedzés, sport) baleset megelőzésre nevelés

Pszichohigiénés nevelés o o o o o

önismeretre, önfejlesztésre nevelés fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés környezeti hatások feldolgozására nevelés emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés abúzusok, devianciák (káros szokás, szenvedély) megelőzésére nevelés 61


o érzelmi nevelés Szociálhigiénés nevelés o o o o o o o o

kedvező társas miliő működtetése kommunikációs nevelés családi életre nevelés az iskola, mint munkahely pszichoklímájának alakítása szerepfeszültségek felismerése, feloldása a stressz- és feszültségoldás metódusai társadalmi izolációk megelőzése, közéletiségre nevelés egészségpropaganda

Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és betartatása.

Célok A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása

Kritériumok

Feladatok

A kondicionális és koordinációs alapképességek (erő, gyorsaság, állóképesség), a az életkornak megfelelő szinten legyenek koordinációs képességek (egyensúly, (Eurofit-mérés). térérzékelés, reakciógyorsaság,

- A három kondicionális alapképesség

ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése. - A sportjáték komplex szerepének kihasználása. - Mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 5 testnevelés óra + min. 2 alkalommal játékos

Az aktív, mozgásos testmozgás egyéb foglalkozásokon). tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át. - komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és megvalósítása.

62


Célok

Az egészséges „fair–play” uralta versenyszellem kialakítása

Kritériumok

Feladatok

- A céllal szorosan összefüggő felnőtt életben nélkülözhetetlen pozitív

A tanulók: -

tulajdonságok (küzdeni tudás, alázatosság, hazaszeretet, kitartás, büszkeség, önismeret, önuralom)

-

fejlesztése. - A közösségbeli „én-szerep”

vegyenek részt aktívan a különböző iskolai, kerületi sport-, illetve tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon; alakítsanak ki közös érdeklődésen alapuló, tartalmas baráti kapcsolatokat.

felismerése. Az egészséghez és az - Megtanítani, bizonyítani, hogy egészséges alapvető értékünk az egészség. környezethez való igény kialakítása - Kialakítani, hogy az egészség egy

A tanulók: -

-

soktényezős fogalom. - Az egészség megvédésére,

-

megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása. - Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az élethossziglani öntevékeny

63

-

ismerjék az egészséges táplálkozás aktuális alapelveit; legyenek igényesek a személyes higiéniát illetően; ismerjék és alkalmazzák az egészség megóvásának lehetőségeit és alternatíváit; legyen tudatos stratégiájuk egészségük megőrzésére.


Célok

Kritériumok

Feladatok testedzés, az önálló sportolás és a motoros önkifejezés fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének.

- Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos prevenció. - Az egészségmegóvó alternatívák terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. - A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló magatartás fontos része. - A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés, mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása. - Az egészséges életmód-tréningek beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok). - A „természet-iskola” tevékenységek megszervezése és megtartása (tanulmányi kirándulások, erdei

64


Célok

Kritériumok

Feladatok iskolák, séták).

Önismeret, önuralom, - Értékorientáció, személyes a társadalmi normák példamutatás, azaz a tanári szerinti viselkedés és pozitív gondolkodás magatartás legyen modell értékű. kialakítása - Tolerancia és empátia fejlesztése. - A kapcsolatok, problémák

A tanulók: -

-

konfliktusmentes megoldására való igény kialakítása, fejlesztése.

-

- A stressz- és feszültségoldás alapvető fontossága az interperszonális

iskolai életükben nyilvánuljon meg a felnőttek és társak tisztelete; ismerjék fel a jó és rossz tulajdonságokat; legyenek fogékonyak a tanárok által nyújtott modellekre; tudjanak könnyen és vidáman alkalmazkodni a változó élethelyzetekhez.

kapcsolatok kezelésében. A biztonságos életvezetés elsajátítása

- A fejlett technikai eszközök szakszerű és biztonságos használatának bemutatása, megtanítása. - Rávilágítás a lehetséges veszélyforrásokra. - Annak tudatosítása, hogy az egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása. - A KRESZ, munkavédelem, elsősegélynyújtás elsajátíttatása, 65

A tanulók: -

ismerjék a KRESZ, az elsősegélynyújtás és munkavédelem reájuk vonatkozó szabályait és alapelveit.


Célok

Kritériumok

Feladatok ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése.

66


Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:  egészséges táplálkozás,  rendszeres testmozgás,  higiénés magatartás,  tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. 2.11.2 Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben, attól el nem különítve értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja is a folyamatosságot a környezeti nevelés során. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a pedagógusok véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakorlatnak, mivel fontosnak tartjuk, hogy elérhető, teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé. A környezeti nevelés piramisa

értékrend ökológiai morál

magatartásmód, életvitel

attitűdök, érzelmi vonatkozások

ismeret, tapasztalat, vélemény, nézet

Első és második évfolyam:       

fejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát játékos átmenettel felkészíteni a tanulási tevékenységre elemi ismereteket közvetíteni a tanuló számára kielégíteni a gyermek kíváncsiságát érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel kialakítani a gyermekek igényét a szabadban történő játékokra, a pihenésre az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása

67


Harmadik és negyedik évfolyam:      

fejleszteni a tanuló környezete iránti megértési vágyát tudatosítani a környezetből megismerhető értékeket mintákat adni a természet megismeréséhez kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét az esztétikai nevelés részeként kialakítani a közvetlen környezet rendezettségének igényét kialakítani egy természet- és embertisztelő szokásrendszert

Ötödik és hatodik évfolyam:      

képi megismerési formákkal továbbfejleszteni a természettel kialakult kötődést stabilizálni a kialakult helyes viselkedési szokásokat lehetőséget biztosítani gyakorlati tapasztalatok szerzésére a végzett tevékenységek során megalapozni a környezettudatos érdeklődés kulcskompetenciáit tovább erősíteni a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel kapcsolatosan

Hetedik és nyolcadik évfolyam:      

elvont megismerési formákat is felhasználva továbbfejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával előkészíteni a társadalomba való beilleszkedést fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal a természet-közeliség igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása.

További elemek:  alkalmazott munkaformák, tevékenységek  alkalmazott módszerek Tanórán: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így a tanítás élményszerűvé válik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. 68


Tanórán kívüli programok: A gyerekek olyan szakkörökön, versenyeken vesznek részt, ahol a környezet- és természetvédelem, fontos. Itt olyan tudásra tehetnek szert, amely felelősségvállalással, önálló munkával, egymással dolgozni tudással jár együtt. Az iskolában rendszeres hagyománnyá vált az évenkénti kétszeri, őszi-tavaszi papírgyűjtési akció. Minden tanévben folyamatosan gyűjtjük a műanyag flakonokat, a használt elemeket. Tanulóink sok környezetvédelemmel kapcsolatos feladatban aktívan dolgoznak. A település több pontján szelektív hulladékgyűjtés valósult meg. Évente megrendezésre kerül - iskolánk névadójával kapcsolatban - a Zichy Miklós helytörténeti vetélkedő. Madarak és fák napja, Föld napja Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés - Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. A koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el. - Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. A tervezett éves programban sokoldalúan, tevékenyen , önálló kutatások kezdeményezésével vesznek részt. - Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során, tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. - Iskolapszichológus: Az iskolapszichológus felméréseivel és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. - Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a 69


környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programok anyagi fedezetét - a lehetőségeiket figyelembe véve - a családok maguk biztosítják. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs- és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük azt az állapotot, hogy az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék és gyümölcskínálat meglegyen. Anyagi erőforrások Saját erőforrások - Saját bevételei: A DÖK és a munkaközösségek egyeztetése alapján a különböző bevételekből szükség szerint fordítunk különböző nagyságú összegeket a környezeti nevelés céljaira. Külső erőforrások - Pályázat: A pályázat megjelenésének figyelése a szabadidő-szervező és az igazgatóhelyettesek feladata. Az igazgató és a szabadidő-szervező tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Sikeres pályázat esetén, ha szükséges, a fenntartó biztosítja az önrészt.

70


2.12 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI 2.12.1 A magatartás értékelésének elvei Példás (5) az a tanuló, aki: o a házirendet betartja, o társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, kulturáltan beszél, o kötelességtudó, feladatait teljesíti, o önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, o a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik, o az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, o óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, o nincs írásbeli figyelmeztetése, o a közösség fejlődésére jó hatással van. Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja, tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon jól viselkedik, feladatait teljesíti, a rábízott feladatokat teljesíti, az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, o nincs írásbeli intője. o o o o o

Változó (3) az a tanuló, aki: o o o o o o o o

az iskolai házirend előírásait többször megszegi, a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, feladatait nem minden esetben teljesíti, előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, igazolatlanul mulasztott, írásbeli intője van, társait hátráltatja a tanulási idő alatt.

71


Rossz (2) az a tanuló, aki: o o o o o o o

a házirend előírásait sorozatosan megsérti, feladatait nem, vagy csak ritkán teljesíti, magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlanul, durván viselkedik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, több alkalommal igazolatlanul mulaszt, osztályfőnöki megrovása vagy igazgatói fokozatú büntetése van.

2.12.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei Példás (5) az a tanuló, aki: o o o o o o

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait minden tantárgyból elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, munkavégzése pontos, megbízható, a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken részt vesz, taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, a tanórákon többnyire aktív, többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, o taneszközei tiszták, rendezettek. o o o o

Változó (3) az a tanuló, akinek: o tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, o tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, o felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, o önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire figyelmeztetésre dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki. o nem a képességeinek megfelelően tanul, o tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, 72


o feladatait nem végzi el, o felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, o a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, o félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges. 2.12.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o o o o o

tanítói, szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők, illetve o nevelőtestületi dicséretet kaphatnak. o o o o

Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és tárgyjutalmat kapnak, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és iskolai plakettet kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. o Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. o Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. o A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget, csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

73


A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki: o o o o

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, elmarasztalásban kell részesíteni.

Az iskolai elmarasztalások formái: o o o o o o o o o o o

tanítói, szaktanári figyelmeztetés napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás.

Az iskolai elmarasztalások kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. Az elmarasztalást írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

74


Jóváhagyó nyilatkozat A Zsámbéki Zichy Miklós Általános Iskola igazgatója nyilatkozom, hogy az iskola tantestülete által 2014. március 24-én módosított pedagógiai programot jóváhagyom. Zsámbék, 2014. március 24. Kovács Mária igazgató

75


ELFOGADÓ NYILATKOZATOK

1.) Jelen Pedagógiai Programot a Diákönkormányzat 2014. március 26-i ülésén megtárgyalta, az abban foglaltakkal egyetért.

Zsámbék, 2014. március 26. Diákönkormányzati képviselője

2.) Jelen Pedagógiai Programot a Szülői Szervezet Választmánya 2014. március 25-i ülésén megtárgyalta, az abban foglaltakkal egyetért.

Zsámbék, 2014. március 25.

Szülői Szervezet képviselője

3.) Jelen Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2014. március 24-i nevelőtestületi értekezleten egyhangúan elfogadta. Zsámbék, 2014. március 24. Kovács Mária igazgató 76


4.) Jelen Pedagógiai Programot az Intézményi Tanács véleményezte, az abban foglaltakkal egyetért.

Zsámbék, 2014. március 25.

Intézményi Tanács elnöke

77

2014. szeptember 01. PEDAGÓGIAI PROGRAM ] ZSÁMBÉKI ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA. Összeállította: Kovács Mária igazgató I

Recommend Documents