Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Balatonfűzfő OM: 037218
Házirend "Az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladásra." (Öveges József)
Hatályos 2014. szeptember 01-től Elfogadta az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium (8184 Balatonfűzfő, Gagarin u. 27.) nevelőtestülete 2014. július 02-án.
Jóváhagyom: Mézes József intézményvezető
ISKOLAI HÁZIREND I. Bevezető 1.1. Ez a Házirend a Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012 EMMI rendelet előírásaira alapján készült.
II. A házirend célja, feladata 2.1. A házirend rögzíti a tanulmányi kötelezettség teljesítésén kívül a tanulói jogokat és kötelességeket, ezek gyakorlásának és végrehajtásának módjait, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2.2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
III. Az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium házirendjének elfogadása, jóváhagyása, elérhetősége 3.1. A házirendet a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető aláírásával hagyja jóvá. 3.2. A házirend elérhető az intézményben kifüggesztve, a könyvtárban, és az iskola honlapján (www.oveges-szi.hu).
IV. A házirend hatálya 4.1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 4.2. A házirend előírásai vonatkoznak az intézmény pedagógiai programja alapján szervezett kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra, az iskolai tanítási időben, illetve tanítási időn kívül, valamint az iskola által szervezett, iskolán kívüli rendezvényekre, amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 4.3 A kollégiumban tartózkodó tanulókra az iskola és a kollégium házirendje is érvényes. A kollégium házirendje az 1. számú mellékletben található.
V. A házirend nyilvánossága 5.1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 5.2. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól az osztályfőnöknek minden tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat osztályfőnöki órán, a szülőket szülői értekezleten. 5.3. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola intézményvezetőjétől, intézményvezető-helyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelőktől. 5.4.Az iskola pedagógiai programját és különböző szabályzatait a tanulók és a szülők a könyvtárban tekinthetik meg. A dokumentumok az iskola honlapján is olvashatók.
VI. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 6.1. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket, megismerje az iskola kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában. 6.2. Tűzriadó, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat (az osztályfőnökök vagy szaktanár által ismertetett útvonalon hagyja el az épületet).
6.3. A tanárok szünetekben az ügyeleti beosztás szerint ügyeletet látnak el. 6.4. Ha a tanulóval vagy társával bármilyen jellegű baleset történik, ezt jelenteni kell a legközelebb elérhető pedagógusnak. Tanítási időben történt baleset esetén a balesetről értesített pedagógus tájékoztatja az iskola munka és balesetvédelmi felelősét, aki a baleseti jegyzőkönyv elkészítéséért is felel, és az iskola intézményvezetőjét. Az iskolavezetés intézkedő tagja szükség szerint értesíti a mentőket, tűzoltókat, rendőrséget és a fenntartót. 6.5. A tanév kezdetekor az osztályfőnök tájékoztatást ad a balesetek megelőzésének módjáról, a gyakorlati oktató ismerteti a munkavédelmi előírásokat, az eszközök, felszerelések, gépek, berendezések rendeltetés szerinti használatát. A balesetvédelmi és munkavédelmi oktatás tényét dokumentálni kell. 6.6. A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy – az iskola ifjúságvédelmi felelőse – elérhetősége az erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán és az iskola honlapján tekinthető meg. 6.7. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos a balatonfűzfői háziorvosi rendelőben fogadja a tanulókat. A rendelési idő az iskolai hirdetőtáblán olvasható. Az iskolai orvosi szobában a hirdetőtáblán feltüntetett időben védőnő tart ügyeletet. Az iskolaorvos elvégzi, vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését. 6.8. A tanulók számára a dohányzás, az alkohol és kábítószerek fogyasztása, árusítása, az iskola területére való bejuttatása tilos. Alkohol és kábítószer hatása alatt a tanulók az iskola területén nem tartózkodhatnak. 6.9. Az iskola területén dohányozni szigorúan tilos. 6.10. Tilos az iskolába behozni minden olyan eszközt, amely nem a tanórai munkához szükséges, és balesetveszélyes (pl. szúró-, ütő-, vagy vágóeszköz, lő-, vagy riasztófegyver vagy annak látszó tárgy, petárda, egyéb erőszakos cselekményre alkalmas eszköz). A tilalmat megszegő tanuló ellen fegyelmi eljárás indul.
VII. A tanulók közösségei 7.1. Osztályközösség: élén az osztályfőnök áll, aki az érettségi, vagy szakmai vizsgák befejezéséig szóló megbízatását az intézményvezetőtől kapja. 7.2. Iskolai diákönkormányzat: a tanulók érdekképviseletét látja el. A diákönkormányzatot segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének egyetértésével az intézményvezető bízza meg. 7.3. Évente diákközgyűlést kell tartani, melyen részt vesz az intézmény vezetője. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. Az osztályok képviseltetik magukat. A diákközgyűlésen a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlésen résztvevő felteheti kérdését.
VIII. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 8.1. Az iskola egészének életéről, a tervekről, feladatokról, eredményekről tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyen, diákközgyűlésen, az aktualitásokról szóbeli és írásbeli hirdetésekben és az iskola honlapján folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat. 8.2. A tanulók, bármilyen személyüket vagy az iskolai életet érintő ügyben információt kérhetnek és – az emberi méltóság tiszteletben tartásával – véleményt nyilváníthatnak a szaktanár, osztályfőnök, intézményvezető-helyettesek, intézményvezető, diákönkormányzat, diákközgyűlés megkeresésével. Kérdéseikre a tanulók legkésőbb 30 napon belül választ kapnak. 2
8.3. A tanulók a róluk nyilvántartott adatokkal kapcsolatban a napló és a törzslap tekintetében az osztályfőnökhöz, valamennyi adat tekintetében pedig az iskolatitkárhoz fordulhatnak. Kérésük teljesítésére a titkárságon egyeztetett időpontban, de legkésőbb 2 napon belül kerül sor. Betekinthetnek valamennyi róluk nyilvántartott adatba, illetve – megfelelő dokumentumokkal alátámasztva – kérelmezhetik annak módosítását. 8.4. A diákközgyűlésen az intézményvezető válaszol a tanulók által feltett kérdésekre. 8.5. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 8.6. A tanulók nagyobb közösségét érintő ügyekben az intézményvezető kikéri a diákönkormányzat véleményét is. Ebben a tekintetben a tanulók nagyobb közösségének számít a mindenkori tanulólétszám legalább 1/3-a. 8.7. Az intézményvezető a szülői munkaközösség választmányi ülésén, évfolyamonként szervezett szülői értekezleteken, az osztályfőnökök a szülői értekezleteken tájékoztatják a szülőket az iskola egészét vagy az egyes csoportokat érintő feladatokról, a tanulók haladásáról. 8.8. A végzős osztályok részére külön tájékoztatást tartunk. Témája az érettségi-felvételi rendszerének az ismertetése, a választhatóság megvitatása, a jelentkezés rendjének közlése. Az értekezletet az iskola intézményvezetője vagy helyettese tartja, részt vesznek rajta a végzős osztályok osztályfőnökei. 8.9. Tanévenként kétszer szülői értekezletet, háromszor délutáni fogadóórát tartunk minden osztály számára az iskolai munkatervben elfogadott időpontban. A szülői értekezletet az osztályfőnök tartja a szülők aktív bevonásával. 8.10. A szülői értekezletre témát javasolhatnak a szülők, diákok és tanárok is. A szülői értekezleten részt vehetnek diákok is, akiknek részvétele a szülők vagy az osztályfőnök kérésére egyes témáknál korlátozható. Az osztály éves munkatervébe csak olyan pont vehető be, amelynek anyagi kihatását a szülők kétharmada vállalta. 8.11. A délutáni fogadóórán a szülők minden olyan tanárt felkereshetnek, aki a tanulóval délelőtti vagy délutáni foglalkozásokon kapcsolatban van. 8.12. Ha a tanár-diák-szülő kapcsolatban konfliktus lép fel, a tanár illetve az intézményvezető gondoskodik arról, hogy mindhárom érintett fél együtt üljön le, és keressék a megoldást a konfliktus feloldására. 8.13. Az iskola feladata lehetőséget teremteni a szülők számára, hogy jogaikat gyakorolhassák, illetve segíteni őket kötelességük teljesítésében. E feladatok megvalósítását teszi lehetővé a szülők bevonása az iskolai közéletbe. A szülők elsősorban a Szülői Munkaközösségen keresztül nyilváníthatnak véleményt az iskolában folyó oktatási és nevelési munkáról írásban is. A szülők írásbeli feljegyzéseire, megkereséseire a jogszabályokban rögzített határidőn belül érdemi választ kell adni. 8.14. Intézményünk 2013. szeptember 1-től elektronikus naplót használ. A hozzáférés a szülők és tanulók által bejelentkezési névvel és jelszóval védetten történik. Amennyiben a szülő email címe megadásával hozzá járul, úgy elektronikus levélben is üzenetet kap gyermeke előrehaladásáról és hiányzásáról. Az elektronikus naplóban az iskola által tárolható adatokon kívül adattárolás nem történik. A digitális napló kezelője – szerződés alapján – a MOZAIK Kiadó Kft. (10701180-2-06) mozaNapló rendszere. Az adatok továbbadására ezen kívül semmilyen céllal nem kerül sor. 8.15. Ellenőrző könyvét a tanítási idő alatt a tanuló köteles magánál tartani, az érdemjegyeket beírni, a szülővel aláíratni. Az ellenőrző hiánya fegyelmi vétség.
IX. Az iskola működési rendje 9.1 A tanítási nap rendje 9.1.1. A tanulók 06:00 órától érkezhetnek az iskolába. 9.1.2. A 07:10-es jelző csengetés előtt és a tanóra alatt érkező tanulók, csak az aulában, a zsibongóban, a könyvtárban (ha nem foglalt), vagy a büfé előtt tartózkodhatnak. 9.1.3. Óraközi szünetekben, a tanteremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. 3
9.1.4. Az emeleti folyosókon, a számítástechnika tantermek előterében és a villamos tanműhely folyosóján, a tanítás zavartalansága érdekében, óra alatt tanuló nem várakozhat. 9.1.5. Becsengetés után az iskolában üzemelő büfé 10 percre bezár. 9.1.6. A tanítás befejezése, illetve 14:00 óra után – a délutáni foglalkozások résztvevőinek kivételével – a tanulók csak a főépület földszintjén tartózkodhatnak. A délutáni foglalkozásokat 18:00 óráig be kell fejezni. A tanulóknak az iskola épületét – ebédlő kivételével – 18:30-ig el kell hagyniuk. 9.1.7. Az iskolai rendezvényekre rendezvényenként külön előírások vonatkoznak. 9.1.8. Csengetési rend szünet 1. 2. 3. 4.
óra óra óra óra
07:15 08:10 09:05 10:05
-
08:00 08:55 09:50 10:50
5. óra 6. óra 7. óra 8. óra 9. óra
10 perc 10 perc 15 perc 10 perc
11:00 11:55 12:45 13:45 14:35
-
11:45 12:40 13:30 14:30 15:20
szünet 10 perc 5 perc 15 perc 5 perc
A tanulók kötelesek órakezdés előtt 5 perccel megérkezni az iskolába. 9.1.9. A főétkezésre biztosított hosszabb szünet 13.30-tól 13.45-ig tart. 9.1.10 Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyeket intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik az iskola intézményvezetőjétől vagy megbízottjától erre engedélyt kaptak. 9.2. A tanítási órák rendje 9.2.1. Becsengetéskor a tanulók a folyosón a termek felőli oldalon várakozzanak a tanárra. 9.2.2. A tanítási órán a tanuló magatartásával nem zavarhatja az óra rendjét, a tanár és a többiek munkáját. A tanórán – a tanár engedélye nélkül – tilos az órai munkával összefüggő feladatok végrehajtásán kívül más tevékenységet folytatni. 9.2.3. Mobiltelefon a tanórán, iskolai foglalkozásokon kizárólag kikapcsolt állapotban tartható azok az órán semmilyen célból tanári engedély nélkül nem vehetők elő. Amennyiben a tanuló a tanítási órán is használja a telefonját, akkor azt köteles átadni a nevelőnek. A telefont a tanuló a tanítási óra végén visszakapja. Azonos elbírálás alá esnek az okos telefonok és egyéb hasonló funkciót megvalósító informatikai eszközök is. 9.2.4. A tanítási órákon bármely kép- és hangrögzítést, csak a foglalkozást vezető pedagógus, illetve az érintett személyek engedélyezhetnek. Ezen szabály megsértése egyben személyiségi jogokat is sért, fegyelmi büntetést von maga után. 9.2.5. Étkezni /enni, inni/ a tanórák alatt tilos! A rágógumizás is tilos! 9.2.6. A tanulók testnevelési órákon, sportfoglalkozásokon a testnevelő tanár által meghatározott sportöltözetet és tornacipőt viseljenek. Ezeken a foglalkozásokon a balesetveszély miatt nem viselhető semmiféle ékszer. A testnevelési órán a felszerelés hiánya fegyelmező intézkedést vonhat maga után. 9.2.7. A szaktantermeknek és a gyakorlati foglalkozásoknak külön működési rendjük van, amelyek a termekben ki vannak függesztve. Ezeket a tanárok az év első óráján ismertetik a tanulókkal. 9.3. Az eltávozás rendje 9.3.1. A tanulók az iskola területét tanítási idő alatt csak az osztályfőnök vagy annak akadályoztatása esetén az osztályban tanító tanár, az intézményvezető-helyettesek, vagy az intézményvezető engedélyével hagyhatják el, ezért a kilépés engedélyezését ez idő alatt az ellenőrzőbe be kell íratni. Óralátogatás alóli felmentés, lyukasóra esetén sem lehet az épületet elhagyni. 9.3.2. Az iskola kapuja 08:10-től 11:45-ig zárva van. 9.4. Tanórán kívüli foglalkozások 9.4.1. Nem tanórai foglalkozások Az adott tanévben beinduló szakkörökről, művészeti csoportokról szóló információkat a tanulók a hirdetőtáblán tekinthetik meg és tanáraiktól kaphatnak felvilágosítást. Szakkörök, korrepetálások, felzárkóztatások délelőtti és délutáni órákban tarthatók. Nem tanórai foglalkozások rendjére ugyanaz vonatkozik, mint a tanítási órák rendjére. 4
9.4.2. Iskolai sportkör Minden tanuló tagja az iskolai sportkörnek. A sportköri lehetőségekről év elején a testnevelő tanárok tájékoztatják az osztályokat. Az információk hirdetőtáblán és a tornaterem ajtaján is megtalálhatók. 9.4.3. Tanulmányi, szakmai versenyek Az időpontokról és a feltételekről a szaktanárok tájékoztatják a tanulókat. 9.4.4. Diáknapi rendezvények Az időpontokat, helyszíneket a tanulók a diákönkormányzat képviselőitől tudják meg, illetve plakátok, hirdetőtáblák is tájékoztatják őket a programokról. 9.4.5. Kulturális rendezvények Az időpontokról és helyszínekről a tanulókat osztályfőnökük tájékoztatja. 9.4.6. Rendezvényeken előírt öltözet Az iskola által szervezett ünnepélyeken az alkalomhoz illő öltözet viselete kötelező. Az iskolánkban elvárt öltözet lányok esetén a fehér blúz, az iskola emblémájával hímzett sál és fekete szoknya vagy nadrág, fiúk esetén öltöny, világos ing és az iskola emblémájával hímzett nyakkendő. Az iskolai szintű ünnepélyeket a tanév helyi rendje szabályozza. 9.5. Térítési és tandíjak díjak 9.5.1. A térítési és tandíjak meghatározása, illetve az az alóli mentességek a fenntartó rendelete alapján történnek. A következő tanévre vonatkozó díjakat április végéig hozzuk nyilvánosságra. A fizetendő összegről határozatot kap a tanuló, illetve szülője, mely tartalmazza a lehetséges kedvezményekről szóló információkat is. A befizetés az intézmény pénztárában lehetséges. 9.5.2. Amennyiben a tanulók a különböző jogcímeken általuk befizetett díjakból visszatérítésre jogosultak, a gazdasági irodától kapott indoklást is tartalmazó írásbeli értesítő alapján a pénztárban vehetik fel a visszajáró összeget. 9.5.3. Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak és milyen kedvezményekre. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához családi pótlék folyósításáról szóló igazolást, szakorvosi igazolást, szakértői szakvéleményt, rendszeres gyermekvédelmi támogatásról szóló határozatot kell bemutatni, ha az még nem áll az intézmény rendelkezésére. 9.6. Ösztöndíj 9.6.1. Intézményünkben szociális ösztöndíj rendszer nem működik. Esetenként pályázat alapján kerül sor ösztöndíj nyújtására az ott meghatározott feltételekkel. 9.6.2. Egyes hiány szakképesítések esetén a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével ösztöndíj jár annak a tanulónak, aki az ösztöndíjas képzésre beiratkozott és a feltételeket teljesíti. Az ösztöndíj kifizetéséhez meg kell adni a tanuló, vagy gondviselője számlaszámát az intézmény gazdasági osztályán. Az ösztöndíjjal támogatott képzés esetén, abban az esetben, ha a tanuló tanulmányi ok miatt ösztöndíjban nem részesülhet, részére felzárkóztató foglalkozást biztosítunk.
X. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 10.1. Az iskola vagyonának védelme, a tanterem leltári tárgyainak megőrzése, a rongálók elleni fellépés minden tanuló kötelessége. Az elkövetett rongálási vétségekért minden diák egyénileg és anyagilag felelős. 10.2. Az iskolai rend fenntartását hetesek és ügyeletesek segítik. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki a csoportbontások figyelembe vételével. A hetesek megbízása egy tanítási hétre szól. A feladatot az osztály/csoport tagjai egyenletes elosztásban látják el. 10.3. A hetesek kötelessége az osztálylétszám ellenőrzése, jelentése, a tiszta tábla biztosítása. Szaktantermek esetében a tábla tisztaságáról a hetes az óra után gondoskodik. Ha csengetés után öt perccel nincs tanár az osztályban, a hetes jelzi azt a tanári szobában, illetve a titkárságon. A tanóra befejezése után gondoskodik a szellőztetésről. Az utolsó órák után, ha a csoport elhagyja 5
a termet, a hetesek feladata az ablakok becsukása és a világítás kikapcsolása. A hetesek kötelességmulasztását az osztályfőnök szóbeli figyelmeztetéssel, ismétlődés esetén magasabb fegyelmi fokozattal bünteti. 10.4. Az ügyeletes tanulók külön beosztás alapján, a bejáratnál teljesítenek szolgálatot 8.10 és 11.45 között. Feladatuk a portai szolgálat segítése, a vendégek megfelelő kísérése, az intézményben való eligazodásuk támogatása.
XI. A tanulók mulasztásának igazolása 11.1. Késések Ha a diák a tanár után érkezik a tanórára, késik. Késését igazolnia kell. Az igazolatlan késések ideje összeadódik. Amennyiben ez eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés igazolatlan órának minősül. 11.2. Mulasztások 11.2.1. A tanuló hiányzása esetén a gondviselő értesítse az osztályfőnököt a hiányzás első napján – szükség esetén az iskola titkárságán keresztül (88-586060/15) – a távolmaradás okáról. 11.2.2. A hiányzást az ellenőrzőben kell igazolni. Az igazolást legkésőbb, a mulasztást követő első osztályfőnöki órán be kell mutatni az osztályfőnöknek. Ellenkező esetben az iskola értesíti a szülőt, hogy megadott határidőig juttassa el az iskolába az igazolást, egyébként igazolatlan a mulasztás. 11.2.3. A szülő (gondviselő) előzetes írásbeli kérésére a következők engedélyezhetnek igazolt távollétet: az intézményvezető (az osztályfőnök véleményének kikérésével) egyéni elbírálás szerint az osztályfőnök évi 3 elméleti napot 11.2.4. Az osztályfőnök egyéni elbírálás alapján a következő napokat igazolhatja: Az előrehozott érettségi és nyelvvizsga napja és az azt megelőző két nap tantárgyanként és nyelvenként. Ezen rendelkezés az írásbeli és a szóbeli fordulóra külön-külön vonatkozik. Felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napra csak a végzős és azt eggyel megelőző évfolyamok tanulói mehetnek el, évente maximum két alkalommal. Autóvezető hatósági illetve forgalmi vizsga napja. A legalább megyei szintű vagy legalább 3 órát igénybe vevő verseny esetén a versenyzőnek egy nap hiányzást az iskola igazol, ha a tanuló indulását a szaktanár támogatja. Az igazolt nap általában a verseny napja. A megyei verseny döntőjére való felkészülésre két, az országosra 3 nap adható. 11.2.5. A szülő betegség esetén háromszor egy napot igazolhat. 11.2.6. Ha a tanuló hatósági intézkedés miatt mulaszt, azt előre be kell jelenteni az osztályfőnöknek. A mulasztást a hatóság előtti megjelenést igazoló dokumentummal kell az osztályfőnök felé igazolni. 11.3. Az igazolatlan mulasztások következményei Tanköteles, illetve nem tanköteleses tanuló esetén 1 - 3 óra osztályfőnöki figyelmeztetés o tanköteles korú tanulónál a szülő levélben történő értesítése 4 - 8 óra osztályfőnöki intő 9 - 13 óra intézményvezetői figyelmeztetés tíz órán felüli hiányzás esetén o tanköteles korú tanulónál a lakóhely szerinti jegyző levélben történő értesítése o nem tanköteles, kiskorú tanulónál a szülő levélben történő értesítése 14 - 19 óra intézményvezetői intő 20 - 30 óra fegyelmi eljárás megindítása 30 óra feletti mulasztás esetén a nem tanköteles korú tanuló jogviszonya megszűnik 6
Ha az igazolatlan mulasztás ismétlődik (akárcsak egy órával is), akkor a következő fokozat léphet életbe. 11.4. Ha a tanuló a szaktárgyi órák 30%-áról mulaszt, a szaktanár értesíti az osztályfőnököt, a szülőt és az iskolavezetést. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztásainak száma eléri a 250 tanítási órát, és a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 11.5. A tanuló a nevelőtestület döntése alapján az adott tárgyból osztályozó vizsgát tehet. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét megtagadhatja, ha a tanuló igazolatlan hiányzásainak száma meghaladja az igazolt hiányzások számát. Ha a tanuló a tanév végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
XII. A tanulók jutalmazása 12.1. A tanulókat, tanulóközösségeket a magatartás, a szorgalom, a tanulmányi, gyakorlati munka, a sport, a kulturális és a közösségi tevékenység terén elért jó eredményeikért dicséretben részesülhet. 12.2. A teljesítmények értékelésének formái: Szaktárgyi dicséretet az a tanuló kaphat, aki valamelyik tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Osztályfőnöki dicséretben részesíthető az a tanuló, aki iskolai szintű eredményével vagy kiemelkedő közösségi munkájával az osztály elé példaként állítható. Intézményvezetői dicséretben részesül a tanuló, ha városi vagy megyei szintű teljesítményével vagy kiemelkedő közösségi munkájával az iskola tanulói elé példaként állítható. Nevelőtestületi dicséretben részesül az a tanuló, aki országos tanulmányi és/vagy sportversenyen kiemelkedő teljesítményt nyújtott, illetve tanulmányi eredménye és közösségi munkája kiemelkedő. Öveges-plakettet kap, és nevelőtestületi dicséretben részesül tanulmányai befejeztével az a tanuló, aki a tantestület véleménye szerint 4 illetve 5 éven át nyújtott tanulmányi eredményéért, szorgalmáért, közösségi tevékenységéért példaképként állítható a diákok elé.
XIII. Fegyelmező intézkedések 13.1. Az a tanuló, aki a házirenddel kapcsolatos kötelezettségeit szándékosan megszegi, fegyelmező intézkedésben részesül. 13.2. A fegyelmező intézkedés olyan nevelési eszköz, amelynek alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. 13.3. Fegyelmező intézkedések: szóbeli figyelmeztetés; írásbeli: o osztályfőnöki figyelmeztetés, o osztályfőnöki intő, o intézményvezetői figyelmeztetés, o intézményvezetői intő. 13.4 Fegyelmi határozatok: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából. Az tanév folytatásától való eltiltás, áthelyezés más iskolába, iskolából való kizárás határozat felfüggesztve is adható.
7
13.5. Amennyiben a tanuló súlyos vétséget követett el, és ezért fegyelmi eljárás lefolytatása indokolt, a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítőben az iskola felhívja a gondviselő vagy a nagykorú tanuló figyelmét, hogy a fegyelmi eljárást megelőzően egyeztető eljárást kezdeményezhet, az értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül. Az egyeztető eljárást akkor kell lefolytatni – az iskolai fegyelmi bizottság két tagjának a jelenlétében –, ha ahhoz a sértett gondviselője, vagy a nagykorú sértett is hozzájárul. Amennyiben az egyeztető eljárás a bejelentéstől számított 15 napon belül nem vezet eredményre, akkor a fegyelmi eljárást folytatni kell. Amennyiben az egyeztető eljárás során a sértett és a kötelességszegő írásban megállapodtak a sérelem orvoslásában, akkor erre az időre, de legfeljebb három hónapra a fegyelmi lejárást fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett gondviselője vagy a nagykorú sértett nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, akkor a fegyelmi eljárás megszűnik.
XIV. Tanulói jogok 14.1. Kollégiumi ellátás igénybevétele 14.1.1. A tanuló kezdő évfolyamon beiratkozásakor kérheti a felvételét a kollégiumba. Kérését az iskola vezetése egy napon belül elbírálja. 14.1.2. A kezdő évfolyamok kivételével a következő évi felvételi kérelmet május 31-ig kell beadni. A kérést az iskola vezetése elbírálja, és elutasító válasz esetén június 30-ig értesíti a szülőt, tanulót. 14.1.3. Tanév közben a felvételi kérelmet az iskola vezetése egy héten belül elbírálja. 14.2. Tankönyvek igénylésének rendje 14.2.1. A szülőnek a támogatás igényléséről, az osztályfőnöktől kapott nyomtatványon november 15-ig kell nyilatkoznia. 14.2.2. Az igénylést az iskola gazdasági részlegének kell leadni, ahol egyidejűleg be kell mutatni a jogosultságot igazoló dokumentumokat. 14.2.3.A szükséges könyvekről, eszközökről és felszerelésekről, valamint az iskolától való kölcsönzés lehetőségéről a szülők a tanév vége előtt írásbeli tájékoztatót és megrendelőt kapnak. 14.3. Kedvezményes étkezés 14.3.1. A gondviselőnek az iskola által kiadott nyomtatványon kell nyilatkoznia az igénylésről. A nyomtatvány tartalmazza az igényjogosultság törvény által előírt feltételeit is. 14.4. Felmentések 14.4.1. Tantárgyi felmentési kérelmek esetén a tanuló illetve kiskorú tanuló esetén a gondviselő írásban nyújt be kérelmet az iskola intézményvezetőjéhez a szakértői véleménye alapján. Az iskola vezetője 30 napon belül bírálja el kérelmét. 14.4.2. A tanuló – kiskorú tanuló esetén gondviselője – kérheti, hogy tanulmányait magántanulóként folytathassa azaz, hogy a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól tartós felmentést kapjon. Indokolt esetben kérheti bizonyos tantárgyak, vagy tantárgy részek értékelése alól a felmentését, mentesítését. 14.4.3. A magántanulói jogviszonyra vonatkozó kérelmet minden esetben az iskola intézményvezetőjéhez, írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az indokot, ha szükséges mellékelni kell a szakértői javaslatot, illetve igazolásokat. A kérelmet az intézményvezető két héten belül elbírálja. Amennyiben az intézményvezető a kérelmet nem találja megalapozottnak, úgy az Oktatási Főosztályhoz fordul. 14.4.4. Testnevelési órák alóli felmentést egy alkalomra szólóan – félévente legfeljebb kétszer – a szülő, vagy a kollégiumi nevelő az ellenőrző könyv útján kérhet a tanuló számára; több alkalomra szóló felmentés csak orvosi igazolást mellékelve kérhető. A felmentési kérelmet a tanuló a testnevelési óra előtt adja át a testnevelő tanárnak. Az ilyen felmentésben részesülő tanuló köteles a testnevelési órán jelen lenni. 14.4.5. A testnevelés tantárgy értékelése alóli felmentést a tanuló az iskolaorvostól kaphat, szakorvosi vélemény alapján. Tanulmányi kötelezettségének gyógytestnevelés órán tehet eleget. 14.5. Vizsgakérelmek 14.5.1. A tanév közbeni vizsgák rendjét a 2. számú melléklet szabályozza. 14.5.2. Ha a tanuló nem osztályozható, akkor osztályozó vizsga iránti írásbeli kérelmet kell eljuttatnia az osztályfőnökhöz, az osztályozó értekezletet megelőzően. A kérelmet a nevelőtestület elbírálja és az iskola vezetése a tanulót erről értesíti.
8
14.5.3. Más képzésből átvett tanuló esetén – a különbségek figyelembe vételével – a felvételről szóló határozatban különbözeti vizsga írható elő. A különbözeti vizsgát a megkezdett félév végéig kell letenni. 14.6. Tantárgyválasztás 14.6.1. Az iskola intézményvezetője minden tanévben március 31-ig elkészíti, és az osztályfőnökökön keresztül közzéteszi a választható tantárgyak listáját. A tanulók (ill. a gondviselők) április 15-ig az iskola által elkészített nyomtatványon adják le jelentkezési szándékukat az osztályfőnöknek. 14.6.2. A tantárgyválasztást a tanuló (ill. gondviselő) következő tanév szeptember 15.-éig az intézményvezető engedélyével módosíthatja. Kérelmét írásban az intézményvezetőhöz kell eljuttatni. 14.7. Tájékozódás az egyéni értékelésről 14.7.1. A tanulmányi munka értékelésének szempontjait a tanulók és szülők a könyvtárban és az osztályfőnöknél elhelyezett dokumentációból ismerhetik meg. Ezeket a szempontokat a szaktanárok év elején ismertetik a tanulókkal. 14.7.2. Az írásbeli feleletek osztályozási, pontozási szempontjait és a kijavított dolgozatokat a diákok megismerik és véleményezhetik. 14.7.3. Egy nap a tanulók legfeljebb két témazáró dolgozatot írhatnak, melyek időpontját, a dolgozatot legalább 1 héttel megelőzően közölni kell. 14.7.4. Előre bejelentett témazáró dolgozatról történő hiányzás esetén a tanár előzetes egyeztetés nélkül, a tantárgy bármely óráján megírathatja a pótló dolgozatot. 14.7.5. A tantárgyi dolgozatokat legkésőbb a dolgozatírás napjától számított 10. (irodalom dolgozatok esetében 20.) tanítási napot követő első órán kapják vissza a tanulók. Ha ez elmarad, a később kapott osztályzatot a tanuló nem köteles elfogadni. Ha a dolgozat kiadása alapos indok miatt késik, a fentiek érvényüket veszítik. 14.7.6. A tanév utolsó tanítási napjáig a tanulóval nem ismertetett érdemjegy nem vehető figyelembe az értékelésnél. 14.8. Tanítás nélküli munkanapok 14.8.1. A miniszteri rendelet által a diákönkormányzat hatáskörébe utalt tanítás nélküli munkanap(ok) felhasználásáról a nevelőtestület a tanítási év első napjáig tesz javaslatot, a diákönkormányzat szept. 15-ig hoz határozatot. A tanítás nélküli munkanapokat is tartalmazó a tanév helyi rendjéről szóló dokumentum a tanév során, az iskolai hirdetőtáblán és az iskola honlapján tekinthető meg. 14.9. Alkotói jog A tanulmányok során az azzal összefüggésben a tanuló által az iskolában előállított termékek vagyoni joga az intézményt illeti. E termékek értékesítése esetén a tanuló térítésre nem tarthat igényt. Az iskolai rendezvényeken készült fotók, videók melyek a rendezvény céljának megörökítésére, népszerűsítésre készülnek, az iskola honlapján és facebook oldalán megjelenítésre kerülhetnek. 14.10. Diákönkormányzat költségvetése 14.10.1. Az iskola által a diákönkormányzat költségvetésére évente folyósítható összegről – a diákönkormányzat képviselőinek és a diákönkormányzat munkáját segítő tanár véleményének kikérésével – az intézményvezető hoz határozatot az iskola éves költségvetésének elfogadása után. 14.11. Iskolai sportkör költségvetése Az iskolai sportkör költségvetési támogatásának felhasználását az iskolai sportkör működési szabályzata tartalmazza. 14.12. Ösztöndíjak 14.12.1. Az ösztöndíj jogszabályban garantált összege a tanuló számára az esedékes hónap végéig kerül kifizetésére. A jogosulatlanul felvett ösztöndíjat vissza kell fizetni. 14.13. Jogorvoslati jog 14.13.1. A tanuló és a szülő joga, hogy a szaktanárhoz, osztályfőnökhöz, intézményvezetőhöz vagy a diákönkormányzathoz fordulhasson panaszával, illetve érdekképviseletért. A panaszra legkésőbb 30 napon belül választ kell kapnia. 14.13.2. Amennyiben a panasza nem nyer érdemi elintézést, akkor jogorvoslatért az iskola fenntartójához fordulhat. 14.14. Sajátos helyzetű tanuló jogai 14.14.1 Az iskolai felvételi eljárás során „sajátos helyzetű tanuló”-nak tekintjük azokat a tanulókat, akiknek lakóhelye vagy tartózkodási helye a településünk körzetében van (Balatonfűzfő, Balatonalmádi, Balatonkenese-Balatonakarattya, Litér, Királyszentistván, Papkeszi). Így az iskolai felvételnél
9
azonos felvételi pontszám esetén, a törvényben előírtak szerint a halmozottan hátrányos helyzetű, utánuk a településen lakó, illetve a településen tartózkodási hellyel rendelkező tanulók, őket követően pedig a település körzetébe eső, felsorolt településen lakók vagy tartózkodási hellyel rendelkezők élveznek előnyt.
XV. Tanulói kötelességek 15.1. A tanulók kötelessége, hogy rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeiknek megfelelően eleget tegyenek tanulmányi kötelezettségeiknek, iskolai felszerelésüket magukkal hozzák. Kötelessége úgy viselkedni, hogy magatartásával ne korlátozza a többiek tanuláshoz való jogát. 15.2. A tanulók kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken jelen legyenek, a dolgozatokat megírják, a tantárgyak követelményeinek megfeleljenek. 15.3. A tanulók az iskola területén úgy viselkedjenek, hogy önmaguk és mások testi épségét ne veszélyeztessék. 15.4. A tanulók kötelessége az iskola berendezéseinek, tárgyainak megóvása, rendben és tisztán tartása. 15.5. A tanulók az iskola berendezési tárgyait csak rendeltetésük szerint használhatják. Amennyiben a berendezési tárgyak állapotában sérülést észlelnek, kötelesek azt azonnal jelenteni a pedagógusnak. A felelősség megállapítása után a szándékosan okozott kárt meg kell téríteni. 15.6. Tilos az ablakban, a radiátoron és a földön ülni. 15.7. Tilos a tanulóknak az intézmény területén, valamint az iskola által szervezett külső rendezvényeken, kirándulásokon szeszesitalt és kábítószert maguknál tartani és fogyasztani, illetve dohányozni. 15.8. Az iskola területén elhagyott tárgyakat a megtaláló köteles a portán vagy a titkárságon leadni, ahol azt a jogos tulajdonosa átveheti. 15.9. Az iskola területére behozott, de az oktatáshoz nem szükséges eszközökért az iskola felelősséget nem vállal. 15.10. A tanulók kötelesek kerülni a durva, ízléstelen, trágár beszédet, valamint az intim megnyilvánulásokat. A fiúk és lányok közötti párkapcsolat az emberi intim szféra területébe tartozik. Megnyilvánulásai ne az iskolatanulói és tanárai szeme láttára történjenek. Vegyék figyelembe az etikai kódexben megfogalmazottakat! 15.11. Az a tanuló, akinek az iskolai jogviszonya megszűnt köteles haladéktalanul végrehajtani az intézményből való „leszámolás” eljárását, amelyet az iskola titkárságán kell megkezdenie. 15.12. Az évfolyam követelményeként előírt nyári összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése minden tanulónak kötelessége.
XVI. A magatartás értékelése 16.1. Iskolánkban az előzetes értékelés az osztályfőnöki órán történik a tanulók véleményének meghallgatásával. Az osztályfőnök által megállapított jegyeket a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és dönt a tanuló minősítéséről. 16.2. A tanuló magatartása Példás, ha iskolai viselkedése minden szempontból példamutató, a házirend rendelkezéseit a többiek számára példamutatóan betartja, fegyelme és viselkedése kifogástalan, az osztályközösségben pozitív, építő szerepet tölt be. Jó, ha iskolai viselkedése alapvetően megfelelő, a házirend rendelkezései és a viselkedési normák ellen szándékosan nem vét, szabálykövető, az osztályközösségben pozitív, építő szerepet tölt be. Változó, ha a házirend rendelkezéseit nem szegte meg súlyosan, de magaviselete sokszor kifogásolható, többször zavarja az órai munkát. Tanáraihoz, társaihoz való viszonyulásával, kommunikációjának módjával időnként vét az alapvető viselkedési normák ellen. Megnyilvánulásai néha negatívak, vagy ha viselkedése ugyan megfelelő, de gyakran késve érkezik az
10
iskolába vagy az órákra, az igazolások bemutatására többször is figyelmeztetni kell, vagy igazolatlan óráinak száma 5 óránál több. Rossz, ha intézményvezetői intést, vagy fegyelmi büntetést kapott a házirend súlyos megszegése, illetve igazolatlan órái miatt, vagy ha az ellenőrzőben több tanári bejegyzés bizonyítja, hogy viselkedésével komoly gondok vannak. Az órai munkát rendszeresen zavarja, társaihoz való viszonya, kommunikációjának módja az együttélés elemi szabályait is sokszor sérti, megnyilvánulásaival az osztályközösséget negatív irányban befolyásolja.
XVII. A szorgalom értékelése 17.1. A tanuló szorgalma Példás, ha a teljesítménye, tanulmányi eredményei kiemelkedően jók, vagy ha a tanulmányi eredményei ugyan nem kiemelkedően jók, de példamutatóan sok erőfeszítést tesz azért, hogy a tőle telhető legjobb eredményt érje el az órai munkában, és a külön feladatok vállalásában nagy aktivitást mutat. Jó, ha a teljesítménye, eredményei egyenletesen, megbízhatóan jó színvonalúak, az órákon becsületesen dolgozik, a házi feladatokat elkészíti. Vagy ha erőfeszítései ellenére sem sikerült minden tantárgyból jó eredményt elérnie, de érdemjegyei összhangban állnak képességeivel. Vagy ha összességében csak közepes a teljesítménye, de bizonyos tárgyakból kiemelkedő eredményeket ért el (pl. tanulmányi verseny). Változó, ha a teljesítménye nem egyenletes színvonalú, eredményei lényegesen alatta maradnak képességeinek, nem kellően motivált, a tanulmányi viszonya és a tanórai munkája hullámzó. Vagy ha erőfeszítései ellenére sem sikerült minden tantárgyból elérnie az elégséges szintet, de a többi tárgyból megbízhatóan jól teljesít. Hanyag, ha a teljesítménye, eredményei képességeihez mérten is gyengék, egy vagy több tárgyból elégtelen az osztályzata, a tanulmányi teljesítménye rossz, erőfeszítéseket sem tesz, hogy teljesítse a minimális követelményeket. Vagy ha nincs elégtelen osztályzata, de több tantárgyból csak az elégséges szintet érte el, pedig képességei alapján többre lenne képes, teljesen motiválatlan, az órai munkában nem vesz részt, felszerelése gyakran hiányos, házi feladatát rendszeresen nem készíti el.
XVIII. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 18.1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola intézményvezetője készíti el. 18.2. A házirend tervezetét megvitatja a diákönkormányzat, megvitatják a nevelők, véleményüket eljuttatják az intézményvezetőhöz. 18.3. A házirend tervezetéről az iskola intézményvezetője kéri a szülői munkaközösség véleményét. 18.4. Az iskola intézményvezetője a fenti vélemények alapján elkészíti a házirend végleges tervezetét. 18.5. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten. Az intézmény fenntartója elfogadás után ellenőrzi a házirendet és gyakorolja egyetértési jogát.
XVI. Záró rendelkezések Ezt a házirend a nevelőtestület elfogadta, az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba.
11
Mellékletek 1. melléklet
KOLLÉGIUMI HÁZIREND I. Bevezető 1.1. Ez a Házirend a Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012 EMMI rendelet elő-írásaira alapján készült. A házirend betartása kötelező a kollégium tanulói, dolgozói valamint az intézményben tartózkodó vendégek számára. Hatálya kiterjed a kollégium teljes területére, a kollégium és az iskola közötti útvonalra, valamint minden olyan esetre, amikor a tanuló a kollégium felügyelete alatt áll (kirándulások, külső rendezvények).
II. Kollégiumi tanulói munkarend 2.1. A nap rendje: 06:00 – 06:30 általános ébresztő (tisztálkodás, takarítás, szobarend, a szobák szellőztetése); 06:30 – 08:05 reggeli; 11:45 – 14:30 ebéd; 15.30 szabadidős tevékenység; 14:00 – 15:00 nagytakarítás (heti egy alkalommal); 15:00 – 15:45 felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy csoportos foglalkozás 16:00 – 16:45 irányított foglakozás, (tankör); 17:00 – 17:45 csoportos foglakozás, (tankör); 17:45 – 18:15 vacsora; 18:15 – 19:00 csoportos foglalkozás (tankör); 19:15 – 20:30 szabadidős tevékenység, sport, diákkörök, póttankör a csoportvezető tanár előírása alapján, vagy kimenő; 20:30 – 21:30 felkészülés a takarodóra (takarítás, szemetes ürítése, tisztálkodás); 21:30 takarodó; 20:30 – 05:30 a kollégium zárva van; 22:00 – 06:00 három ügyeletes felnőtt tartózkodik a két kollégiumi épületben; 14:00 – 21:45 a portán kifüggesztett ügyeleti rend szerint diákok látnak el porta ügyeletet. 2.2. A kimenő a 9. évfolyam számára 20:00 óráig, a 10, 11, 12, 13. évfolyam számára 20:30 óráig, technikusok számára 21:00 óráig engedélyezett. A technikus tanulók 23:00 óráig nevelőtanári engedéllyel igénybe vehetik a számítástechnikai termet. A fenti munkarendtől való eltérés nevelőtanári vagy kollégiumi intézményegység-vezetői engedéllyel lehetséges.
III. A tankörök és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendje 3.1. Tankör 3.1.1. A kötelező tankör időpontja 16:00 – 16:45 és 17:00 – 17:45 valamint 18:15 – 19:00. A tankör az iskola tantermeiben vagy a kollégiumban tanári felügyelet mellett zajlik. A tanköri csoportok felosztása az évfolyam és a képzési forma (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) figyelembevétele alapján történik. 3.1.2. A tanköri foglalkozások lehetnek: általános matematika korrepetálás 12
magyar korrepetálás fizika korrepetálás fejlesztő foglalkozás szükség esetén bármilyen más tantárgyi korrepetálás 3.1.3. A „Szabadtankörös” tanulók a kollégiumi szobájukban tanulhatnak. Szabadtankör adható 4-es tanulmányi átlagtól, szülői kérésre az intézményvezető engedélyével és a technikusoknak. 3.1.4. Tantárgyi korrepetálás lehetséges: tankörön; tankörön kívül, előre egyeztetett időpontban: o tanulói kérésre, o szaktanári kérésre, o szülői kérésre. 3.2. Szabadidős foglalkozások 3.2.1. Minden tanulónak legalább 2 foglalkozást kell választania, egyet az adott kollégiumi lehetőségek közül, amelynek látogatása kötelező, a másikat a 3.2.2. pontban felsoroltak közül. 3.2.2. A választási lehetőségek: kollégiumi foglalkozások iskolai sportkörök és foglalkozások, külső egyesületi tagság. 3.2.3. A kollégiumi foglalkozások ideje a faliújságon található. 3.3. Szórakozás, művelődés 3.3.1. A kötelező foglalkozások előtt és után a kollégium helyiségeit és a klubot használhatják a tanulók kikapcsolódásra (televízió, dvd, stb) 21:00 óráig, tanári engedéllyel tovább is. 3.3.2. Könyvtárhasználat az iskolában áll a tanulók rendelkezésére, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt. A kollégiumban a 22-es tanári szoba, mint olvasó terem is működik. 3.3.3. A rendezvényekkel kapcsolatos információk a kollégiumi hirdetőtáblán vannak kifüggesztve, azokról a nevelőtanárok is adnak tájékoztatást. 3.4. Sportolás 3.4.1. A sportolási lehetőségekkel, versenyekkel kapcsolatos információk a kollégiumi hirdetőtáblán találhatók, azokról a nevelőtanárok is adnak tájékoztatást. A sportfoglalkozások jó idő esetén a sportpályán, rossz idő esetén a tornateremben zajlanak nevelőtanári felügyelettel: asztalitenisz, biliárd, csocsó, íjászat, konditerem használat, labdarúgás, lövészet, röplabda, sakk, súlyemelés. 3.5. Szakkörök A szakkörökkel kapcsolatos információk a kollégiumi hirdetőtáblán vannak kifüggesztve, azokról a nevelőtanárok is adnak tájékoztatást. A kollégium a következő szakköri tevékenységeket, foglalkozásokat biztosítja az érdeklődő diákok számára: filmklub, kreatív szakkör, rajz, dekoráció, számítástechnika, tánc (társas- és néptánc).
13
IV. Az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendje 4.1. A kollégium helyiségeit rendeltetésszerűen szabad használni. A tanuló felelős az átvett felszerelési tárgyakért és a közös használatú helyiségek eszközeinek állapotáért. A kollégium bizonyos helyiségeinek (számítástechnikai terem, konyha, konditerem stb.) használati rendje az adott helyiségben kifüggesztve található. 4.2. A tanuló által felfedezett vagy okozott kárt köteles jelenteni a nevelőtanárnak. A tanulók a kollégium berendezési tárgyain semmiféle szerelést nem végezhetnek. A szándékosan okozott kárt a tanuló köteles megtéríteni. A kollégium eszközeit és berendezési tárgyait a kollégiumból csak nevelőtanári engedéllyel szabad kivinni.
V. Tanulói jogok 5.1. A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkájában segítséget kérjen és kapjon a nevelőtanártól, egészségügyi problémája esetén azonnali segítséget kapjon a nevelőtanártól, illetve orvosi ellátásban részesüljön, a létesítményekben kifüggesztett rend szerint igénybe vegye a kollégium és iskola létesítményeit (olvasó szoba, számítástechnikai terem, sport- és szabadidős létesítmények), illetve az ott rendelkezésre álló eszközöket, részt vegyen a diákkörök munkájában, választó és választható legyen diákképviseletbe, szobájában és a kollégium társalgójában fogadja hozzátartozóit, a kollégium társalgójában fogadja barátait, egymás szobájában akkor tartózkodhatnak, ha az ott lakók is jelen 5.2. Diákkörök alakításának joga 5.1. A tanulók, a kollégiumi intézményegység-vezetőjénél történő bejelentés terhe és az intézményvezető egyetértése mellett, szabadon alakíthatnak diákköröket. A bejelentésnek tartalmaznia kell a diákkör megnevezését, célját, a vezető nevét és osztályát. Tartalmaznia kell továbbá azon eszközök, berendezések jegyzékét, amelyeket a diákkör használ, illetve a diákkör működéséhez szükséges, a tagok által igényelt, kollégiumi eszközök felsorolását. A diákkör működéséről és az eszközök, berendezések alkalmazhatóságáról a kollégiumi intézményegység-vezetője dönt.
VI. Tanulói kötelességek 6.1. Minden diák a napirendben meghatározott időben tankörön köteles részt venni, ez alól felmentést csak az intézményvezető adhat. A felmentett diákok a tankör ideje alatt a szobájukban önállóan tanulnak. 6.2. A megállapodástól eltérő időpontban visszaérkező tanuló köteles az ügyeletes nevelőtanárnál jelentkezni. 6.3. Az esti létszámellenőrzéskor, 21:30 órától – a tanári engedéllyel más elfoglaltságon lévők kivételével – a tanulóknak a szobájukban kell tartózkodniuk. 6.4. A tanulóknak a reggeli indulás előtt és hazautazáskor ellenőrizni kell az ablakok bezárását, a vízcsap elzárását, az elektromos berendezések kikapcsolását és rendbe kell tenniük szobájukat. A szobákat kulccsal be kell zárni, a kulcsot portán le kell adni. 6.5. A tanulók kötelesek lakószobájukat naponta kitakarítani és a közös helyiségek rendjét és tisztaságát megőrizni. 6.6. A kollégiumon kívül szervezett elfoglaltságokon a kollégista csak nevelőtanára és a kollégiumi intézményegység-vezető engedélyével vehet részt. 6.7. A tanuló a kollégiumi szintű ünnepélyeken az alkalomhoz illő öltözetben köteles megjelenni. 14
6.8. A tanuló jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel! 6.9. A tanulónak betegségét haladéktalanul jelentenie kell a kollégiumi ügyeletes tanárnak, majd az orvosi rendelésen kell megjelennie. 6.10. A kollégium területén elhagyott tárgyakat a megtaláló köteles a portán leadni, ahol azt a jogos tulajdonosa átveheti.
VII. Kollégiumi ellátás igénybevétele, megszűnése 7.1. A tanuló kezdő évfolyamon beiratkozásakor kérheti a felvételét a kollégiumba. Kérését az iskola vezetése egy napon belül elbírálja. A kezdő évfolyamok kivételével a következő évi felvételi kérelmet május 31-ig kell beadni. A kérést az iskola vezetése elbírálja, és elutasító válasz esetén június 30-ig értesíti a szülőt, tanulót. Tanév közben a felvételi kérelmet az iskola vezetése egy héten belül elbírálja. 7.2. A kollégiumi ellátás megszűnik: a tanév végén, a tanulói jogviszony megszűntével, kollégiumi tagságot megszüntető fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével, a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) írásbeli lemondó nyilatkozatával, a tanulónak másik kollégiumba való átvételével.
VIII. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások 8.1 A kollégistáknak a hét utolsó tanítási napján 15:00 óráig kell elhagyniuk a kollégiumot, a visszaérkezés a tanítás megkezdését megelőző nap 17:00 órától lehetséges. Amennyiben a tanuló (kiskorú tanuló esetén gondviselője) családi ok vagy betegség miatt 21:00 óráig vagy az előre jelzett időpontig nem tud visszaérkezni a kollégiumba, azt telefonon jeleznie kell. 8.2. A tanulók kollégiumból való távolmaradása a szülő előzetes kérésére és az osztályfőnök engedélyével történhet. 8.3. A kollégiumi szálláshelyeket a kollégium a tanulók távolléte esetén hasznosíthatja. Ilyen esetben a tanulók személyes tárgyaikat nem hagyhatják hozzáférhető helyen.
IX. A kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartás és az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás 9.1. A kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumban és a kollégiumon kívül is elvárt, hogy a tanulók erkölcsös, tisztességes és tisztelettudó, segítőkész magatartást tanúsítsanak. Legyenek felelősségteljesek, becsületesek. Legyenek mindenkor kötelességtudó és mértéktartó diákok.
X. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 10.1. A tanulókat, tanulóközösségeket a magatartás, a szorgalom, a tanulmányi, gyakorlati munka, a sport, a kulturális és a közösségi tevékenység terén elért példaértékű, jó eredményeikért jutalom illeti meg. 10.2. A teljesítmények értékelésének formái: nevelőtanári dicséret, kollégiumi intézményegység-vezetői dicséret, nevelőtestületi dicséret.
15
XI. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 11.1. Az a tanuló, aki a kollégiumi házirenddel kapcsolatos kötelezettségeit szándékosan megszegi, fegyelmező intézkedésben részesül. A fegyelmező intézkedés olyan nevelési eszköz, amelynek alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. 11.2. Fegyelmező intézkedések: szóbeli figyelmeztetés, írásbeli: o nevelőtanári figyelmeztetés, o nevelőtanári intő, o kollégiumi intézményegység-vezetői figyelmeztetés, o kollégiumi intézményegység-vezetői intő; fegyelmi határozatok: o megrovás, o szigorú megrovás, o meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, o áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, o a kollégium tagsági viszony megszüntetése. Az utolsó határozat felfüggesztve is adható.
XII. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái 12.1. A tanulók a kollégiumi beiratkozáskor, illetve minden, a házirend jelentős részét érintő, módosításkor megkapják annak egy példányát. Az érvényes házirend a kollégiumban kifüggesztésre kerül. A tanulók bármilyen személyüket vagy a kollégiumi életet érintő ügyben információt kérhetnek és – az emberi méltóság tiszteletben tartásával – véleményt nyilváníthatnak. 12.2. Ennek fórumai: nevelőtanár, kollégiumi intézményegység-vezető, az iskola intézményvezetője, diákközgyűlés. 12.3. A tanulók rendszeres tájékoztatását a kollégium hirdetőtáblája is szolgálja, amelyre minden olyan nevelőtestületi döntést ki kell tenni, mely érinti a tanulókat. 12.4. Kérdéseikre a tanulók legkésőbb 30 napon belül választ kapnak. A kollégiumi diákközgyűlésen félévente egy-egy alkalommal az iskola intézményvezetője és a kollégiumi intézményegység-vezetője válaszol a tanulók által feltett kérdésekre. A közgyűlés értékeli a kollégiumi házirend betartásával kapcsolatos tapasztalatokat. 12.5. A tanuló véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a kollégium működésével és a kollégium tanulóival kapcsolatos valamennyi kérdésben. A kollégiumi tanulók nagyobb közösségét érintő ügyekben a kollégiumi intézményegység-vezetője kikéri a kollégiumi tanulók véleményét is. Ebben a tekintetben a kollégiumi tanulók nagyobb közösségének számít a mindenkori kollégiumi tanulólétszám legalább 1/3-a.
XIII. Jogorvoslati jog 13.1. A tanuló és a szülő joga, hogy az iskola intézményvezetőjéhez, a kollégiumi intézményegység-vezetőjéhez, a kollégiumi nevelőtanárokhoz, és az iskolai diákönkormányzathoz fordulhasson panaszával, illetve érdekképviseletért, vagy kérje az őt ért sérelem orvoslását. A panaszra legkésőbb 30 napon belül választ kell kapnia. Amennyiben a panasza nem nyer érdemi elintézést, akkor jogorvoslatért az iskola és a kollégium fenntartójához fordulhat.
16
XIV. A térítési díj, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 14.1 A kollégiumi tanuló számára a férőhelyet csak akkor tudjuk biztosítani, amennyiben igénybe veszi a napi háromszori étkezést is, az iskola konyháján. Ettől indokolt esetben, orvosi javaslatra, (pl. lisztérzékenység, stb.) el lehet térni. A felmentésekről a kollégiumi intézményegységvezetője dönt. 14.2. Az étkezési térítési díjakat a fenntartó határozza meg. A kollégiumi tanulók számára az étkezési jegyek ellenértékének befizetési határideje minden hónap 1. napja. Az étkezési díjakat minden hónap 15. napjától kell befizetni. Az igénybe nem vett étkezéseket előzetes bejelentés alapján hidegélelemre vissza lehet váltani. 14.3. Az egyéb térítési díjakat, melyeket az intézményvezető állapít meg, a tanulóknak az adott szolgáltatás igénybevételekor be kell fizetniük az iskola pénztárába. 14.4. Amennyiben a tanulók a különböző jogcímeken általuk befizetett díjakból visszatérítésre jogosultak, a gazdasági irodától kapott, indoklást is tartalmazó, írásbeli értesítő alapján a pénztárban vehetik fel a visszajáró összeget. 14.5. Az étkezési térítési díjakat a gazdasági részleg az aktuális félévet megelőzően közzé teszi, amely a kollégiumban kihirdetésre kerül. Étkezési díj visszatérítésére nincs lehetőség. 14.6. A szándékos rongálások jegyzőkönyvben megállapított díját a tanulók számla ellenében az iskola pénztárába fizetik be. 14.7. A kollégium hasznosításával kapcsolatban minden kérdésben az intézményvezető a fenntartóval egyeztet.
XV. Védő – óvó intézkedések 15.1. A tanulók a kollégiumban úgy viselkedjenek, hogy önmaguk és mások testi épségét ne veszélyeztessék! 15.2. Autók, motorkerékpárok, kerékpárok, számítógépek, laptopok, telefonok illetve egyéb elektronikai eszközök tárolásáról és megőrzéséről a kollégium nem gondoskodik, azokért felelősséget nem vállal. Autót, motorkerékpárt a tanuló csak hazautazáskor illetve visszautazáskor használhatja a szülő írásos kérelme alapján. 15.3. Tilos a kollégiumba behozni mások testi épségének veszélyeztetésére alkalmas eszközöket, pl. szúró és vágó eszközöket, lő- vagy riasztófegyvert. 15.4. A kollégiumba a tanuló saját felelősségére hozza be tárgyait, felszerelését. 15.5. Tilos a tanulóknak a kollégium területén, valamint a kollégium által szervezett külső rendezvényeken, kirándulásokon szeszesitalt és egyéb tudatmódosító szert maguknál tartani és fogyasztani. 15.6. A kollégium területén és a rendezvényeken szigorúan tilos a dohányzás. 15.7. Tilos a kollégiumban szerencsejátékot játszani. 15.8. Tilos a kollégiumban állatot tartani. 15.9. Tilos az ellenkező nemű tanulóknak egymás szobájában vagy egymás emeleti lakrészén tartózkodni. 15.10. A tanulók a kollégiumot és Balatonfűzfő területét csak tanári engedéllyel hagyhatják el. 15.11. Tilos a tanulóknak a kollégium helyiségeiben tűzveszélyes tevékenységet folytatni (gyertyagyújtás, elektromos melegítők, sütő- főzőberendezések üzemeltetése – utóbbi alól kivétel a konyha).
17
2. melléklet A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó előírások és eljárási szabályok az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban (a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet alapján) I. A tanulmányok alatti vizsgák és a szervezésükre vonatkozó alapszabályok 1.1. A tanulmányok alatti vizsgát az iskolánkban, illetve független vizsgabizottság előtt lehet tenni. 1.2. Különbözeti vizsgát a tanuló az iskolánkban teheti le. 1.3. Az iskola intézményvezetője a vizsgázót, kiskorú vizsgázó esetén a szülőt a vizsga kezdete előtt legalább három héttel írásban tájékoztatja a vizsga időpontjáról, helyszínéről, anyagáról, valamint a szükséges segédeszközökről, amelyeket a vizsgázónak magával kell hoznia, illetve amit az intézmény biztosít. 1.4. A vizsgaidőpontot a szokásos módon (hirdetmény kifüggesztése, honlapon való megjelentetés stb.) is közzé tesszük. 1.5. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
II. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és időpontjuk augusztus15 és 31 között, kijelölt időpontban. az első félév zárása előtt: január 1-2. hete; tavaszi érettségi időszak előtt: április 2-3. hete; tanév vége előtt: június 1-2. hete; őszi érettségi időszak előtt: augusztus utolsó hete; magántanulók esetén a félévi osztályzat, illetve az év végi jegy megszerzésekor. A beszámoltató vizsga a szakképző évfolyamokon osztályozó vizsgának számít. 2.3. Különbözeti vizsga: az osztályozóvizsga, vagy a külön előírt időpontban. egyéni elbírálás alapján intézményvezetői döntéssel tehető le, ab2.4. Pótló vizsga: ban az esetben, amennyiben a tanuló fel nem róható okból maradt távol az előző vizsgák valamelyikéről és erről két héten belül igazolással szolgál. 2.1. Javítóvizsga: 2.2. Osztályozóvizsga:
2.5. A vizsgák pontos időpontjait az iskola éves munkaterve tartalmazza, ettől eltérő időpontot az iskolában történő vizsga esetén intézményvezető engedélyezhet. A független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője állapítja meg a vizsga időpontját és körülményeit.
III. A vizsgára való jelentkezés szabályai 3.1. Az iskolánkkal tanulói jogviszonyban álló tanulók tanulmányok alatti vizsgára az intézmény intézményvezetőjéhez a meghatározott időpont előtt 30 nappal, írásban benyújtott kérelemben jelentkezhetnek. 3.2. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus,
18
akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. 3.3. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, illetve ha az igazolt és igazolatlan hiányzása miatt a nevelő testület lehetővé tette az osztályozó vizsgát, akkor az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola intézményvezetője a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, mely megszervezi a vizsgát. 3.4. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet hasonlóképp továbbítja.
IV. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgabizottsága az iskolában 4.1. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A bizottság egy elnökből és legalább két bizottsági tagból áll. A vizsgabizottságba lehetőség szerint legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. 4.2. Az iskolában szervezett vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az intézményvezető bízza meg. 4.3. Az intézményvezető feladatai 4.3.1. Az intézményvezető felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítás feltételeinek megteremtéséért, az időpontok nyilvánosságra hozásáért, értesítések kiküldéséért. 4.3.2. Az előkészítés és lebonyolítás feladatai: a jelentkezések összegyűjtése, döntés a jelentkezésekről és mentesítésekről, valamint a döntéseket határozatba foglalása a vizsgarend kialakítása az előírt megbízatások írásbeli kiadása, szükség esetén helyettesek biztosítása a vizsgafeladatok, illetve vizsgatételek elkészíttetése a vizsgakövetelmények alapján a vizsga helyszínének és időpontjának kijelölése, a vizsga körülményeinek, feltételeinek biztosítása a vizsga zavartalan lebonyolításának biztosítása és ellenőrzése. 4.4. A vizsgabizottság elnökének feladatai 4.4.1. A bizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében: meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. 4.4.2. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába bevonhatja a vizsgabizottság tagjait. 4.4.3. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. 4.4.4. A vizsga menetéről jegyzőkönyvet kell készíteni.
V. Az írásbeli vizsgák eljárási szabályai 5.1. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. 5.2. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék.
19
5.3. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket, illetve kiosztja a feladatlapokat. 5.4. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. 5.5. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt „feladatlap”) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. 5.6. Az íróeszközökről (toll, vonalzó, körző, stb.) a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. 5.7. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. 5.8. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. 5.9. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az intézményvezető engedélye alapján: az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 5.10. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola intézményvezetőjének, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola intézményvezetője a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola intézményvezetője és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. 5.11. Az iskola intézményvezetője az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. 5.12. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket piros színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola intézményvezetőjét.
20
5.13. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola intézményvezetőjéből és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgázó teljesítményét. 5.14. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.
VI. A szóbeli vizsgák eljárási szabályai 6.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. 6.2. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 6.3. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. 6.4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. 6.5. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. 6.6. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. 6.7. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. 6.8. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. 6.9. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 6.10. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja, illetve a másik vizsgahelyszínen jelentkezik. 6.11. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. 6.12. A szóbeli vizsgán az egyes tantárgyakból részeredményt, vagy végleges eredményt nem közlünk. 6.13. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az intézményvezető engedélye alapján: harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, a szóbeli vizsgát írásban teheti le, 21
Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 6.14. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. 6.15. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az intézményvezető az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.
VII. A gyakorlati vizsga szabályai 7.1. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola intézményvezetője hagyja jóvá. 7.2. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. 7.3. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. 7.4. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. 7.5. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. 7.6. A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. 7.7. Ha a vizsgázó befejezte a gyakorlati vizsgát, eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
VIII. A vizsga megszakítása, távolmaradás a vizsgáról 8.1. A vizsgán a felróható, vagy fel nem róható okból történő vizsga megszakítása, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az intézményvezető alábbi szabályok szerint jár el. 8.2. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné az intézményvezető - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. 8.3. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az intézményvezető által meghatározott időben.
22
8.4. A vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
IX. A vizsgák értékelése 9.1. A tanuló vizsgán nyújtott teljesítményének végső értékelése a két felelet átlagának százalékos megállapításával, egy érdemjegyre történő átváltásával történik. 9.2. Ha a tanuló csak szóbeli vagy csak írásbeli vizsgát tesz egy vizsgatárgyból, értékelése csak a szóbeli vagy csak az írásbeli felelet százalékos eredménye alapján történik. 9.3. A százalékos értékelés érdemjegyre történő átváltásának szabályairól a vizsgázót az eredmény kihirdetésekor tájékoztatni kell. A munkaközösségek által megállapított tantárgy specifikus értékelési szabályokat a vizsgán az elnök ismerteti a tanulókkal. 9.4. A tanuló vizsgán elért eredményét az osztályfőnök rávezeti a tanuló törzslapjára, beírja a bizonyítványába. 9.5. Ha a tanuló az osztályozóvizsgán elégtelen osztályzatot kap, a legközelebbi javítóvizsga időszakban a tanulónak javítóvizsgát kell tenni. 9.6. A javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott tanuló tanulmányait az adott évfolyam megismétlésével folytathatja. A javítóvizsga nem ismételhető meg.
X. A tanulmányok alatti vizsga iratai és kezelésük 10.1. A tanulmányok alatti vizsgák iratainak kezelésére is alkalmazni kell a 1995. évi LXVI. törvény és a 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásaiban foglaltakat. 10.2. A tanulmányok alatti vizsga jegyzőkönyvének tartalmaznia kell: az elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. 10.3. Abban az esetben, ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. 10.4. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. 10.5. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni.
XI. Jogorvoslati lehetőségek 11.1. A tanulmányok alatti vizsgákkal összefüggésben hozott döntésekkel szemben is biztosítani kell a tanuló, illetve a kiskorú tanuló esetében a szülő részére a jogorvoslathoz való alkotmányos jogának érvényesítése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 37 -38.§ alapján.
23
