2010. szeptember 1. ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNY. Összeállította: Kovács Mária igazgató

2010. szeptember 1. ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNY 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4.

Összeállít ott a: Ko vács Már ia igazgat ó

[ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ]

Zichy Miklós Általános Iskola

SZMSZ

Szervezeti és működési szabályzat I. Bevezetés, általános rendelkezések A közoktatásiról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 39.§ (1) bekezdésében és 40. § (2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján a Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény (2072 Zsámbék, Honvéd u. 4.) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A nevelőtestület a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadja el: A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata, jogszabályi alapja A szabályzat célja az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása. a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézmény működésének, belső rendjének kialakítása, a belső és külső kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályai alapjául szolgáló törvények és rendeletek Általános jogszabályok  az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény  a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény  az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)  a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.)MKM rendelet (a továbbiakban: R.)  a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.)  a tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet  a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.) kormányrendelet  a Kerettanterv kiadásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM-rendelet  a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről szóló 2/2005. (III.1.) OM-rendelet  a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló, módosított 3/2002. (II.15.) OM-rendelet

2


SZMSZ

 a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a képzésben részt vevők juttatásairól szóló 277/1997. (XII.22.) kormányrendelet  az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27. ) OM-rendelet  az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (XII.3.) NM-rendelet  a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X.12.) OM-renelet.  mindazokat a kérdéseket, amelyeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény továbbiakban: közoktatási törvény), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára figyelemmel – e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola dolgozóira, tanulóira és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya A Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény szervezeti és működési szabályzatának törzsdokumentumát, jogszabályban előírt kötelező mellékleteivel együtt a közalkalmazotti tanács előzetesen véleményezi. Az Intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás során – a jogszabályban meghatározottak szerint – a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértési/véleményezési jogot gyakorol. Az Intézmény szervezeti és működési szabályzata mellékleteivel együtt az intézmény fenntartójának, Zsámbék Város Önkormányzata jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Hatálybalépésével az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat hatályát veszti. A szervezeti és működési szabályzat, valamint a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok betartása az Intézmény minden tanulójára, alkalmazottjára és szerződéses jogviszonyban álló munkatársára kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat és az intézményi alapdokumentumok nyilvánossága Az Intézmény alapdokumentumait, köztük a szervezeti és működési mellékleteivel együtt az intézmény valamennyi alkalmazottja, szerződéses tanulója, valamint azok szülei megtekinthetik az intézmény könyvtárában, nyitvatartási ideje alatt, illetve az intézmény hivatalos honlapján, a zsambek.sulinet.hu címen.

szabályzatot munkatársa, a könyvtár www.zichy-

A minőségirányítási program éves értékelésének egy példányát az iskolai könyvtárban kell elhelyezni.

3


SZMSZ

A szervezeti és működési szabályzat egy példánya a nevelőtestületi szobában is elhelyezésre kerül. Az intézményigazgató minden évben a jövendő elsős tanulók szüleit szóban tájékoztatja az általános iskolában folyó nevelő-oktató munkáról, a működés rendjéről. Az Intézmény házirendje minden csoportszobában, osztályteremben megtalálható. Minden új tanulónak, szülőnek beíratáskor átadják. Információ az alapdokumentumokról az intézményigazgatótól, az intézményigazgató helyettesétől kérhető. Az intézmény egy nevelési évre, tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, és a szülők számára „Iskolai naptár” címmel egy rövidített eseménynaptárt ad közre. II. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése, az intézmény általános jellemzői 1. Az intézmény hatályos alapító okiratát Zsámbék Város Önkormányzata, mint fenntartó a 95/2009. (VI.09.) számú határozatával fogadta el. Az irányító szerv, a képviselő-testület a költségvetési szerv részére biztosítja, használatra átadja Zsámbék Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képező 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4. sz. alatt lévő 30/1 rsz.-ú, 5324 m2, belterületi felépítményes ingatlant annak felszereltségével együtt. 2. Alapító okirata szerint az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége 1-8. évfolyam rendszeres oktatása, és az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás. Feladata továbbá a német nemzetiségi nyelvoktatás, a különleges gondozás keretében nyújtott ellátás, integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, fejlesztő és felzárkóztató oktatása. 3. Az intézmény alaptevékenységén belüli kisegítő, kiegészítő tevékenységként – az Ámr. rendelkezései alapján – végzi a napközi otthoni és tanulószobai ellátást, pedagógiai szakszolgáltatást, iskolai intézményi étkeztetést, diáksportot, valamint az alaptevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő és kisegítő tevékenységeket. 4.

Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat.

5.

Az intézmény székhelye: 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4.

6.

Az intézmény telephelye: 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4.

Az intézmény szervezeti felépítése a következő: Az iskolát az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. Az iskolán belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. Az iskolán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó vezetők, illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak.

4


SZMSZ

7. Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv, az önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervként működik. Az irányító szerv által kijelölt azon önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely az önállóan működő költségvetési szerv Ámr. 17.§ (1.) bekezdése alapján meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait ellátja: Zsámbék Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4.) 8. A költségvetési szerv keretein belül – a feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója jellege (önállóan működő költségvetési szerv) miatt – jogi személyiségű gazdasági szervezeti egység nem működik. 9. Az önállóan működő valamint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti megállapodást, - amely a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzíti – Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozattal hagyja jóvá. A tervezés, gazdálkodás és beszámolás rendjét rögzítő, ún. együttműködési megállapodás az Alapító Okirat mellékletét képezi. 10. A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám, elszámolási számla: OTP 11742001-15390187-00000000 11. Az intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló alszámlaszáma: OTP Bank Rt. Budapest, 11742001-15390187-33280008. 12. A költségvetési szerv vezetője – az intézményi költségvetés kereteinek átlépése nélkül – a dologi kiadások előirányzatai között átcsoportosítást végezhet. 13. A költségvetési szerv vezetője az intézményi dologi kiadások tekintetében 50.000.-Ft értékhatárig előzetes, szóbeli kötelezettségvállalást is tehet. A költségvetési szerv vezetője köteles a szóban tett kötelezettségvállalásról folyamatos, analitikus nyilvántartást vezetni, és azt a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységével (Gazdálkodási Iroda) a negyedéves beszámoló készítés időtartama alatt – az Alapító Okirat alapjában meghatározott együttműködési megállapodás szerint – folyamatosan egyeztetni. 14. A költségvetési szerv dologi kiadásai tekintetében 50.000.-Ft értékhatár felett kizárólag írásbeli kötelezettségvállalás tehető. A kötelezettségvállalás formája: 50.000.-Ft – 150.000.-Ft

5


SZMSZ

értékhatár között (visszaigazolt) megrendelő illetve szerződés, 150.000.-Ft értékhatár felett kizárólag szerződés, amennyiben a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) másként nem rendelkezik. 15. A költségvetési szerv vezetője az intézményi dologi kiadások tekintetében – 50.000.-Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalás esetén, a Polgármesteri Hivatal jegyzője vagy az általa, írásban megbízott személy előzetes ellenjegyzése mellett – önálló kötelezettségvállaló, illetve utalványozó személy. 16. A költségvetési szerv működését érintő, az Önkormányzat mindenkori tárgyévi költségvetésében az intézmény részére elkülönített ún. felhalmozási jellegű kiadások (értéknövelő felújítás, beruházás) tekintetében a kötelezettségvállaló illetve utalványozó személy az Önkormányzat nevében a település polgármestere vagy az általa meghatározott személy. 17. Az intézményt az intézményvezető képviseli. 18. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4. OM: 032458 Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4. OM: 032458 OTP 11742001-15390187-33280008 Adószám 15565550-2-13 Körbélyegző Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4. OM: 032458 (középen a Magyar Köztársaság hivatalos címerével) Az intézményi bélyegzők használatára a következő dolgozók jogosultak: a) Intézményigazgató b) Intézményigazgató általános helyettese c) Ügyviteli dolgozó, iskolatitkár d) Élelmezésvezető e) Osztályfőnök (az osztályfőnök kizárólag osztályfőnöki adminisztráció során, az intézmény titkársági irodájában).

6


SZMSZ

19. Az intézményvezető munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezető határozza meg. a) A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább: - a KSZK honlapján 1 alkalommal kell közzétenni. - az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában 1alkalommal kell, b) Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat képviselő-testülete adja. (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének a véleményét.) Az intézmény vezetőjének kinevezését a Képviselő-testület a megbízást 5, legfeljebb 10 évre határozott időtartamra határozhatja meg. 20. Az intézményvezető helyettesei, felsős, alsós igazgatóhelyettesek, akik az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. 21. Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási törvényben, az intézmény pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. 22. A gazdasági alkalmazottak kivételével a nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az intézményvezető az alkalmazotti munkaköri leírásában határozza meg.

7


SZMSZ

Szakfeladatok: Megnevezés

Száma

2010. január 01.

1-8. évfolyam rendszeres oktatása, az általános 801214 műveltséget megalapozó alapfokú nevelésoktatás Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852011

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

852021

sajátos nevelésű igényű tanulók nappali 801225 rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók: testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852012

sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

852022

integráltan oktatható sajátos nevelési igényű 801214 tanulók ellátása, fejlesztő és felzárkóztató oktatás (dyslexia, dyscalculia, dysgráphia, érzékszervi fogyatékos) német nemzetiségi oktatás

801214

nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852013

nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

852023

napközi otthoni, tanulószobai ellátás

805113

általános iskolai napközi otthoni nevelés

855911

általános iskolai tanulószobai nevelés

855912

pedagógiai szakszolgáltatás logopédia, gyógytestnevelés

805212

8


SZMSZ

pedagógiai szakszolgáltatás logopédia, gyógytestnevelés

856011

diáksport egyesületek tevékenysége

924036

diáksport egyesületek tevékenysége

931204

iskolai intézményi közétkeztetés

552323

munkahelyi vendéglátás

552411

munkahelyi étkeztetés

562917

egyéb vendéglátás

562920

saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása

701015

nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

682002

építményüzemeltetés

811000

III. Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkacsoportok 1. Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2. Az intézmény élén intézményvezető áll, az intézményvezetés tagjai az intézményvezető és helyettesei. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, és ellenőrzését. 3. Az intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. 4. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vezeti. 5. Az intézmény nevelőtestületének tagjai: - pedagógusok. 6. A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint: - Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról, valamint havonta a nevelőtestület részére munkaértekezletet tart. - Szükség esetén rendkívüli értekezleteket hívhat össze az intézmény vezetője. 7. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. 8. A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. 9


SZMSZ

9. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. 10. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 11. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkacsoportok segítik. 12. Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek: - alsós munkaközösség, (tagjai: alsó tagozatban tanítók) - gyógypedagógiai munkaközösség, (tagjai: a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó pedagógusok, szakszolgálat pedagógusai) - felsős munkaközösség, (tagjai: felső tagozatban tanítók) szakmai munkacsoportok - humán-művészeti, - természettudományi, - idegen nyelvi, - sport- és szabadidő munkacsoport. 13. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető bízza meg 3 évre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. Minőségirányítási csoport Vezetője határozott idejű megbízását az intézmény igazgatójától kapja. Tagjait egy tanévre szólóan a kiemelt feladatok meghatározása alapján a minőségirányítási vezető javaslatának figyelembevételével az intézményigazgató bízza meg. Feladata:     

az intézményi minőségfejlesztés szakmai és szervezési munkájának irányítása, az intézményegységek minőségfejlesztő munkájának koordinálása, a minőségbiztosítási feladatok végzéséhez a kollégák motiválása, támogatásuk megnyerése, a minőségfejlesztési programban való aktív részvétel, beszámolók, éves értékelések, jelentések elkészítése. 10


SZMSZ

Szakmai munkacsoportok Humán munkacsoport     

szakkör műveltségi versenyek, vetélkedők iskolai ünnepélyek, megemlékezések felkészítés a tanulmányi versenyre továbbképzések

Idegen nyelvi munkacsoport      

felkészítés a tanulmányi versenyre idegen nyelven tartott karácsonyi műsor nyelvi tábor szervezése európai uniós projekteken való részvétel külföldi cserekapcsolatok szervezése, külföldi diákok fogadása továbbképzések

Természettudományi és matematikai munkacsoport    

tanulmányi versenyekre felkészítés a tárgyi (eszköz-) fejlesztés, módszertani segítség szakkörök továbbképzések

Testnevelési és szabadidő-sport munkacsoport    

gyógytestnevelés fakultatív sportágak a sportkör tevékenysége iskolai és iskolán kívüli versenyek, bajnokságok

Pszichológus, feladata különösen:      

a nevelő, oktató, gondozó munka segítése, tanácsadás, folyamatos konzultáció az iskolai munkáról, preventív feladatok, mentálhigiénés programok kidolgozása, szülőkkel való kapcsolattartás (ennek érdekében heti rendszerességgel fogadóórát tart), korrekciós feladatok, a tanuló fejlődésének nyomon követése, beiskolázás, átmenetek kritikus szakaszai előtti előzetes szűrés, orientálás, tanulási és magatartási zavarok korrekciójára irányuló fejlesztőprogramok meghonosítása, továbbtanulással kapcsolatos vizsgálatok.

11


SZMSZ

Logopédus, feladata különösen:    

szükséges logopédiai vizsgálatok végzése, logopédiai fejlesztő és korrekciós feladatok ellátása, a gyermekek tanulási nehézségeinek oki feltárásában való részvétel, beszédhibás gyermekek vizsgálata, a felvett gyermekeknél logopédiai terápiás munka.

Gyógytestnevelő, feladata különösen:    

szükséges szűrések elvégzése, betegségtípusok szerinti és testi képességeikben visszamaradott tanulók, tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése, azon tanulók részvétele a gyógytestnevelési foglalkozásokon, akiket szakorvos is javasolt, gyógytestnevelés célja a mozgásszervi (aszténiások, mellkasi, gerinc és láb) deformitásokkal és belgyógyászati panaszokkal küszködő, a testi képességekben visszamaradó, azaz a gyógytestnevelésre utalt tanulók panaszainak csökkentése, a panaszok megszüntetése a testnevelés (torna, úszás, játék stb. eszközeivel.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, feladata különösen:  

az intézményegységekben folyó gyermekvédelmi munka összefogása, segítése, általános prevenciós tevékenység, mentálhigiénés programok szorgalmazása, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek felmérése, nyilvántartása,  tanácsadás tanulónak, szülőnek, pedagógusnak,  szociális ellátások számbavétele és intézése az iskolában,  együttműködés pedagógusokkal, diákönkormányzattal, szülőkkel (ennek érdekében heti rendszerességgel fogadóórát tart),  az intézmény igazgató intézkedése szerint jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé. Tevékenységéről beszámol az igazgatónak. Oktatástechnikus, feladata különösen:     

az intézményi szintű programok, valamint rendezvények technikai feltételeinek biztosítása, javaslat összeállítása a műszaki, technikai eszközök fejlesztésére, szükség esetén a selejtezésre, hang- és videofelvétel készítése az intézmény szakmai munkájához, videofilm készítése az intézmény tevékenységéről, szabadidős rendezvényeiről, tanórák segítése.

Iskolatitkár, feladata különösen:      

központi iktatás és irattározás, postázás, az igazgatóhoz tartozó adminisztráció ellátása, tantestületi, alkalmazotti közösségi értekezletei jegyzőkönyveinek vezetése, közreműködik az igazgató személyzeti feladataiban, kezeli a közalkalmazotti alapnyilvántartást és a személyi anyagokat, közreműködik az SZMSZ, a kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, továbbá az iratkezelési, adatkezelési belső szabályzatok elkészítésében és gondozásában.

12


SZMSZ

Ügyintéző- gondnok, feladata különösen:  IMI program kezelése,  számlák előkészítése az önkormányzat felé,  ellátmány kezelése,  rendezvények technikai előkészületeinek koordinálása,  karbantartások, kisjavítások felmérése, irányítása,  tanórán kívüli elfoglaltságok terembeosztásának kezelése. Jogállásuk Felettük a teljes körű munkáltatói jogokat az intézményigazgató gyakorolja. Munkájukat az intézmény igazgatója irányítja. Feladataikat munkaköri leírás alapján végzik. IV.A működés rendje, nyitva tartás 1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7.00-20.00 óráig tart nyitva. (7.0023.00-ig biztonsági szolgálat működik az intézményben). A tanítási szünetek alatt a nyitva tartás szünetel. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő nyitva tartást is megállapíthat. 2. Az iskolában a tanítási órákat a pedagógiai program alapján 8.00 óra és 14.20 között kell megszervezni. A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt 10 perccel az iskolában kell lenniük. A tanórán kívüli foglalkozásokat 11.50 órától 17.00 óráig kell megszervezni. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.30 óráig tart. 17.00 óráig napközis ügyeletet biztosítunk. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat. A tanítási napokat s az egyes tanítási órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. A tanítási napokat az osztályfőnök, a tanítási órákat a szaktanár írja be. A tanulmányi kirándulásokat tanítási napnak kell tekinteni. A tanulók 7.00 órakor jöhetnek be az iskolába. A napközis tanulók 7.00 órától 7.45-ig az ebédlőben reggeliznek, a nem napközis tanulók a zsibongóban gyülekeznek és 7.30-ig ott tartózkodnak. 11.40-től 14.00 óráig tart az ebédeltetési idő. A tanítás megkezdése előtt 3 perccel jelzőcsengetés jelzi, hogy a nevelővel együtt a teremben megkezdődött a tanítási órákra való felkészülés. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke / távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes/, illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató vagy igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

13

Zichy Miklós Általános Iskola A tanítási órák időtartama:

SZMSZ

1. óra 8.00 – 8.45 2. óra 8.55 – 9.40 3. óra 9.55 – 10.40 4. óra 10.55 – 11.40 5. óra 11.50 – 12.35 6. óra 12.45 – 13.30 7. óra 13.35 – 14.20

A szünetek időtartama:

1. szünet

10 perc

2. szünet

15 perc

3. szünet

15 perc

4. szünet

10 perc

5. szünet

10 perc

6. szünet

5 perc

A szünetekben a tanulók tartózkodási helyét a házirend szabályozza. - Az első osztályokban – a szoktatás és az átmenet megkönnyítése érdekében – el lehet térni a 45 perces tanóráktól 1 hónapig, az összevont tanulócsoportokban 1 hónapon túl is. Nevelői ügyeletet tartunk: - reggel 7.00 – 7.30-ig a zsibongóban, - reggel 7.30 – 7.45-ig a folyosókon, - reggel a testnevelési öltözőknél, 7.45-től, - reggel 7.45-8.00-ig a tanteremben az első órát tartó nevelő, - ebédidő alatt az ebédlőben 11.40 – 14.00-ig, - tanítási szünetekben a folyosókon vagy az udvaron, - napközis ügyelet 16.30 – 17.00-ig tart. - Ügyeletre minden pedagógus beosztható. A beosztást a nevelők kérését figyelembe véve az igazgatóhelyettesek készítik el. Az ügyeletes nevelők feladata a házirend betartásának biztosítása. - A tanulói ügyeletet a 7-8. osztályosok és az összevont tanulócsoport 7-8. osztályos tanulói látják el. Május hónaptól a 6. osztályos tanulók is részt vesznek az ügyelet ellátásában. - Az ügyeletátadás és értékelés a felső tagozaton kéthetenként a második szünetben történik. Az értékelés megszervezéséért a diákönkormányzat vezetője felelős. - Az iskolai élet rendjét külön házirend szabályozza. - Azoknak a nevelőknek, akiknek első órájuk van, 7.45 órára kell megjelenniük az osztályokban. A később kezdő nevelőknek az óra ill. a foglalkozás kezdése előtt 15 perccel kell megérkezniük az iskolába. - A nevelők - ha erre lehetőségük van - aznapi távolmaradásukat 7.45-ig kötelesek jelenteni.

14


SZMSZ

- Helyettesítésre minden pedagógus kötelezhető a közalkalmazotti törvényben foglaltak szerint. Kijelölésnél a szakmai szempontokat és az arányos terhelését kell figyelembe venni. A helyettesítési rendet - a nevelők kérését figyelembe véve - az igazgatóhelyettesek készítik el, az órarendhez igazodva. - A napi helyettesítési beosztást a tanári szobában lévő hirdető táblára kell kifüggeszteni. Minden nevelő köteles naponta tájékozódni helyettesítési kötelezettségéről. - A naplót az első órát tartó nevelőnek kell bevinni az osztályba, az utolsó órát tartó nevelő pedig elhelyezi a tanári szobában lévő szekrényben. 3. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik, 8.00-14.00ig. 4. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézményvezető állapítja meg. 5. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. 6. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető és igazgatóhelyettesei közül legalább egy személy vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményben tartózkodik. 7. Az iskola épületét, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. 8. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége: - az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, - a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása, - a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása. 9. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a nyitva tartás kérdésében a Szülői Szervezetet véleményezési jog illeti meg. V. A tanév helyi rendje A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével.

15


SZMSZ

A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:  a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,  az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,  a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,  a vizsgák (osztályozó-, javító-, helyi) rendjét,  a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül,  a bemutató órák és foglalkozások rendjét,  szülői értekezletek és fogadóórák rendjét,  a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.. A tanítási napok rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási óra időtartama) 8.00 órától 14.20 óráig tart. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdődik, nulladik óra nem tartható. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt, indokolt esetben, az igazgató és a vezető helyettese tehet. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 10-15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Minden szünet ideje alatt – a tanulók egészsége érdekében – a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet (áprilistól októberig) a tanulók – egészségük érdekében – lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére! Ez alól csak a tízórai szünet a kivétel. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívül foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el.

16


SZMSZ

Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, amelynek szabályai a házirendben találhatók. VI. Az intézmény munkarendje A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az intézmény vezetője, a vezető helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az igazgató készíti el. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (a törvény szerint 40 óra) kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményigazgató-helyettes állapítja meg. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell 17


SZMSZ

helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézményvezető helyettesének.

A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményigazgató állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak távolmaradásukról értesíteniük kell közvetlen felettesüket vagy az igazgatóhelyettest. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. VII.A tanórán kívüli foglalkozások rendje Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezet, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézményvezetőnél. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 10-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak közülük. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. A napközis és a tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és 18


SZMSZ

tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni. A napközis foglalkozások rendje:  a tanítási órák után folyamatosan következik a napközis munka  közös ebédelés, levegőzés, pihenés  egységesen 14.30 órakor kezdődik a tanulási idő  15.30 órától 15.45 óráig uzsonnaidő  16.30-17.00 órától ügyelet  A tanulószobai foglalkozások rendje:  

önálló ebédelés a tanórák után 13.45 órától 15.45 óráig tanulási idő

Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az intézményvezető által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. Diáksportkör A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, kézilabda, tollaslabda, labdarúgás) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre.

19


SZMSZ

A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. A könyvtár szervezeti és működési szabályzata, a gyűjtőköri leírás az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. Felzárkóztató foglalkozások A foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A foglalkozást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára történnek. Az ötödik évfolyamtól a felzárkóztató foglalkozás differenciált foglalkoztatás keretében – egyes tanulók vagy kijelölt tanulócsoportok számára – a szaktanárok vezetésével történik. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési, területi és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és ők felelősek a lebonyolításukért is. A szervezést a munkaközösség-vezető irányítja. A versenyre való tanári felkészítés után a tanuló részvétele, az iskola képviselete a versenyen kötelező. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, amelyek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetők. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. 20


SZMSZ

A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport- és tudományos rendezvény, az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén az utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a részt vevő tanulók számát, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei, a diákönkormányzat, szakkörök egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. VIII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint az intézményvezető és helyettesei végzik, a szakmai munkaközösségek vezetői, a minőségbiztosítás éves munkatervében rögzített felelősök segítik. Az igazgató az általa szükségesnek ítélt esetben az ellenőrzési jogkörét a Ktv. 54.§ (3) bek. szerint átruházhatja. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszerei nevelési-oktatási folyamathoz szükséges dokumentumok ellenőrzése, ( tanmenetek, naplók, stb.) tanórák látogatása, tanórán kívüli tevékenységek ellenőrzése, ügyeleti munka ellenőrzése, 21


SZMSZ

SZMSZ-ben foglaltak betartásának ellenőrzése. 3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek. - A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. - Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. /Tantárgyi eredménymérések/. - (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége és az igazgatója határozza meg.) - A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. - A pedagógusok munkafegyelme. - A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása. - A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága. - A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja. - A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a "Belső ellenőrzési szabályzat" c. igazgatói utasítás határozza meg. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 4. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. IX. A belépés és benttartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet 1. Az intézményben a nyitva tartás ideje alatt, valamint egyéb időben az intézményvezető utasítása szerint biztonsági szolgálat működik. Az intézménybe belépni, az intézményben tartózkodni a biztonsági szolgálat tudomásával lehet, kivéve azokat a dolgozókat, akiknek a belépés és benntartózkodás egyéb időben is munkaköri kötelessége.

22


SZMSZ

2. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyeit intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. (pl.: helyiségbérlet esetén). - Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a biztonsági szolgálat ellenőrzi. - Az iskolába érkező külső személyeket a biztonsági szolgálat köteles nyilvántartani. (A belépő neve, a belépés célja, a belépés és a távozás ideje). - Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 3. Az intézményben 7.00 – 17.00-ig ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épület- vagy udvarrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 4. Az intézményben egyidejűleg 11 fő nevelő lát el ügyeleti teendőket az alábbi területeken: zsibongó, folyosók, (szintenként) ebédlő, udvarok, napközis terem 5. Az ügyeletet ellátó nevelők teendőiket meghatározott beosztás szerint végzik, az alábbi időbeosztásban: 7.00 – 7.30-ig (zsibongó) 7.30 – 7.45-ig (folyosókon) 7.45-8.00-ig (osztálytermekben) 11.40 – 14.00-ig (ebédlő) 8.00 – 13.30-ig (folyosókon, udvaron) 16.30 – 17.00-ig (napközis terem) 6. A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon az alábbiak szerint biztosítja: a tanulók felügyelete a folyosókon és az udvaron az óraközi szünetek alatt – beleértve ebbe az első órát megelőző és az utolsó órarendi órát megelőző szünetet is – az ügyeletes nevelők kötelessége. Alsó tagozaton a negyedik és ötödik óra közötti szünetben az ötödik órát tartó nevelő látja el a folyosói ügyeletet. ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán vagy elkésik, továbbá ha a tanóráról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket; ha a tanuló az órarendi órák befejezése előtt engedély nélkül távozik az intézményből, az osztályfőnök vagy az órát tartó nevelő megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. 7. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán, hiányzónak minősül, a foglalkozást tartó pedagógus bejegyzi a naplóba. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

23


SZMSZ

8. Az 5 percet elérő vagy meghaladó késések idejét össze kell adni. Amikor ez az idő eléri a negyvenöt percet, igazolt vagy igazolatlan órának minősül, az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel közösen megpróbálják felderíteni a késés okát, indokolt esetben kezdeményezik a kapcsolat felvételét a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a fenntartó Önkormányzattal. 9. Az iskolán kívül szervezett órarendi foglalkozások esetén a pedagógiai felügyeletet a foglalkozást tartó pedagógus látja el. 10. Az órarendi órák befejezése után az intézmény 17.00-ig biztosít pedagógiai felügyeletet a tanulóknak. A tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a tanuló felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli foglalkozáson vagy elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. 11. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét az intézményvezető által kijelölt pedagógusok biztosítják. 12. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a belépés és benttartózkodás rendje kérdésében a Szülői Szervezetet véleményezési jog illeti meg. X. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 1. A nevelőtestületet az igazgató vezeti, az igazgatóhelyettesek közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. A döntés-előkészítést, szervezést és ellenőrzést az intézményi minőségirányítási szervezet az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint segíti. 2. Az igazgatóhelyettesek közötti feladatmegosztás: - Az I-es sz. igazgatóhelyettes felelős az 1-4.évfolyam, összevont és a napközis csoportok irányításáért, - A II-es sz. igazgatóhelyettes felelős a 5-8.évfolyam irányításáért, A helyettesítés rendje: - Az igazgatót távolléte esetén a II. igazgatóhelyettes, ha a II. sz igazgatóhelyettes is távol van, az I. sz. igazgatóhelyettes helyettesíti. - A II. sz . igazgatóhelyettest távollétében az igazgató és az I.sz. igazgatóhelyettes helyettesíti - Az igazgató és az igazgatóhelyettesek távolléte esetén az igazgatót gazdasági ügyekben a gazdasági vezető helyettesíti. - 7 óra 30 perctől 16 óráig az iskola igazgatójának vagy helyettesei közül az egyiknek az iskolában kell tartózkodnia. - Az igazgató hetente vezetői megbeszélést tart. A kibővített vezetői megbeszéléseken – melyet havonta tartunk - részt vesznek a munkaközösség-vezetők, a közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai, a szakszervezet képviselője, a diákönkormányzat vezetője, a

24


SZMSZ

minőségbiztosítási csoport vezetője, és a gyermekvédelmi felelős. A megbeszélésről feljegyzés készülhet. A magasabb vezetők kinevezése 138/1992. (X.8.) korm. rendeletben módosultak a magasabb vezetői munkakörre vonatkozó előírások. A változtatások lényege az, hogy 2009-től a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartózó intézményekben nemcsak a vezető, de a helyettese is magasabb vezetőnek minősül, ezért ilyen megbízás ellátására pályázatot kell kiírni. A pályázatot az intézményvezető írja ki. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az igazgató az igazgatóhelyettesekkel megosztva irányítja és ellenőrzi. Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei: A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: - alsó tagozat, (igazgatóhelyettes) - felső tagozat, (igazgatóhelyettes) - a nevelést és az oktatást segítő egység. Az intézményigazgató Felel:             

az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért; az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért; az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért; a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért; a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért; az intézményi számviteli rendért; a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért; az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért; a pedagógiai, közművelődési, gondozó-nevelői munkáért; a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért; az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének működtetéséért; a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért; a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálata megszervezésének ellenőrzéséért;

25

Zichy Miklós Általános Iskola     

SZMSZ

a pedagógus, közművelődési és gondozói középtávú továbbképzési terv, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért; a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információszolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért; a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért; az intézmény által rendezett nemzeti, társadalmi ünnepek megszervezéséért, a jogszabály szerinti más vezetői feladatok ellátásáért.

Feladata:             





a szakalkalmazotti értekezlet, az alkalmazotti közösség értekezlete, a szakmai, tanácsadó, döntés-előkészítő fórumok üléseinek előkészítése, vezetése, a szakmai fórum vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése; szakmai együttműködés irányítása és szervezése a nevelési egységek között, valamint a nevelési egységek és a közművelődés között; a nevelő, oktató, közművelődési és gondozó-nevelői munka irányítása és ellenőrzése az intézményegység-vezetőkön keresztül, az intézményegységek tevékenységének koordinálása; az intézmény mentálhigiénés tevékenységének és környezetvédelmi munkájának irányítása; az intézmény gazdasági működésének irányítása, belső ellenőrzésének megszervezése, az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése; a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a pedagógiaiművelődési program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosítása; a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés, a diákönkormányzattal, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködés az intézményegység-vezetők bevonásával; gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, kizárólagos jogkörébe tartozik a 50.000 forint értékhatárt meghaladó összegben a megrendelésre, kivitelezésre, szállítási szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalás; ellátja a pályáztatói feladatokat az intézményvezetői beosztások tekintetében; eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségének a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben; kiadja az intézményen belüli különböző szabályzatokat; kialakítja és működteti az intézményen belül azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását; dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat; ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódóan a munkáltatói jogkör gyakorlójához utalt feladatokat: tájékoztatást ad a kötelezettség fennállásáról és esedékességéről, gondoskodik a vagyonnyilatkozat őrzéséről, szükség esetén ellenőrzési eljárást kezdeményez; gondoskodik a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról (részletes feladatait a munkavédelmi szabályzat és a tűzvédelmi szabályzat 26


 

SZMSZ

tartalmazza); teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat; ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.

A helyettesítés rendje

3. Az intézményvezetőt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint az intézményvezető helyettesei helyettesítik. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott látja el. Ha az intézményvezető a vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazottat nem tudta kijelölni, akkor a vezetők helyettesítését az alsó tagozaton az alsós munkaközösség vezető, felső tagozaton a munkaközösség vezető látják el. 4. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 5. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. 6. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, az illetékes igazgatóhelyettes gondoskodik az eseti helyettesítésről az alábbiak szerint: Szakos ellátottság valamint a helyettesítési rend szerint. (H1) 7. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni. XI.A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája 1. Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői szervezet választmánya, amelybe az osztályok szülői közösségei osztályonként 3 fő szülőt delegálnak. Az iskolai szülői szervezet választmányába delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolai szülői szervezet választmánya dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. 2. Az iskolai szülői szervezet választmányának értekezlete akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 3. Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 3 alkalommal össze kell hívnia. Értekezletetek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a szülői szervezet választmányának elnökét az iskolai szülői választmány döntését igénylő kérdésekben.

27


SZMSZ

4. Az iskola igazgatója és igazgatóhelyettesei a szülői választmány értekezletein részt vesznek. Észrevételeikkel, javaslataikkal, információkkal segítik a szülői választmány munkáját. Az iskola igazgatója minden tanévben tájékoztatást ad a tanév feladatairól. Igényli az iskola szintű rendezvények lebonyolításához a szülők segítségét. A szülői észrevételeket, javaslatokat az intézmény vezetése figyelembe veszi és hasznosítja azokat. 5. Az iskola igazgatója a szülői szervezet választmányának elnökét meghívja az iskolai rendezvényekre. 6. A szülői szervezet döntési és véleményezési jogkörét az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásáról 59.§-ában foglaltak szerint gyakorolja. 7. Az osztályfőnökök az osztály szülői közösségével tartanak kapcsolatot. Együttműködnek nevelési-oktatási kérdések megoldásában, osztályrendezvények, kirándulások lebonyolításában. Az iskolai Szülői Szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: - megválasztja saját tisztségviselőit, - kialakítja saját működési rendjét, - az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, - képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, - véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak. - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, - a tanítás nélküli munkanapok rendjéről, - a legmagasabb tankönyvárak meghatározásában. Javaslati joga van: - a nevelési és oktatási intézmény irányításával kapcsolatban, - vezető személyét illetően. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény – a Kt.-nek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.

28


SZMSZ

A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató nevelőket, új pedagógusokat is. A három szülői értekezlet közül az egyiken az osztály életkori sajátságainak megfelelő pedagógiai, pszichológiai témával foglalkozik az osztályfőnök. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető az osztályfőnök, a szülői szervezet képviselője, a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként 3, a munkatervben rögzített időpontú, közös szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Az intézmény havonta tájékoztatja a szülőt gyermeke magatartásáról, szorgalmáról. Félévkor a félévi bizonyítványt dokumentálja a tanuló előmenetelét, 1-4. évfolyamon szöveges értékeléssel, 5-8. évfolyamon az érdemjegyek bejegyzése számmal történik, kivétel a magatartás és szorgalom. Az intézmény továbbá tájékoztatja a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelést, érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal, kézjeggyel ellátni. A szóbeli feleletet aznap, az írásos számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján kell beírni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetből a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni.

29


SZMSZ

XII. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 1. A nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. 2. Az osztályozó értekezletet az igazgató vezeti, aki az osztályozó értekezletet követő nevelőtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekről a nevelőtestületnek. 3. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre egyébként a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 4. A nevelőtestület vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkörét az igazgató gyakorolja, aki a félévi és a tanév végi értekezleteken beszámol az e jogkörében hozott döntésekről. XIII. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. Intézményünk közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében, ennek érdekében együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. 1. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval. A kapcsolattartás az igazgató feladata. A kapcsolattartásban közreműködnek az igazgatóhelyettesek, továbbá az ügyek meghatározott körében a munkaközösség vezetők. 2. Az intézmény támogatására létrejött alapítványok esetén a kapcsolattartás formáját és módját ezen alapítványok alapító okirata határozza meg. 3. Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A kapcsolattartás az igazgató feladata, a kapcsolattartásban közreműködik az ifjúságvédelmi felelős. 4. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Zsámbék Város Önkormányzattal, mint fenntartóval, - nevelési értekezletekre meghívó, részvétel - városi ünnepeken való részvétel - iskolai rendezvényeken való részvétel - egyeztető megbeszélések (pl. költségvetés) - önkormányzati üléseken való részvétel - napi kapcsolat tartása telefonon

30


SZMSZ

- Tök Községi Önkormányzattal, - községi ünnepeken való részvétel - iskolai rendezvényeken való részvétel - napi kapcsolat tartása telefonon - Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Iroda Budapest, 1077 Dohány u. 54. - levélben és telefonon - Vujicsics Tihamér Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Zsámbéki Gungl József tagintézménye 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4. - közös rendezvények - személyes napi kapcsolattartás - Wettenbergschule Gesamtschule Wettenberg Schaal 60. - diákcsere - Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2072 Zsámbék, Zichy tér 3. - rendezvényeken való részvétel - Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola Zsámbék, Petőfi S. u 13. - pályaválasztási együttműködés - rendezvényeken való részvétel - Premontrei Napközi Otthon Zsámbék, Petőfi S. u 13. - az osztályfőnökök és gyermekvédelmi felelős szükség esetén megbeszélést tartanak a napköziotthon nevelőivel - tankönyvtámogatás egyeztetése - "Alapítvány a Zsámbéki Általános Iskoláért" 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4 - alapítványi értekezlet – az alapítványi pénz felhasználása, határozathozatal - Napköziotthonos Óvoda Zsámbék, Magyar u. 5. - a leendő első osztályosok felmérése, fogadása - az iskola bemutatkozása - közös rendezvények - logopédiai szakszolgáltatás

31


SZMSZ

- Napsugár Óvoda Tök, Kútvölgy 9. - a leendő első osztályosok felmérése, fogadása - az iskola bemutatkozása - közös rendezvények - logopédiai szakszolgáltatás - Bocskai István Általános Iskola, Páty - gyógytestnevelési szakszolgáltatás - Általános Iskola, Budajenő - gyógytestnevelési szakszolgáltatás 5. Az eredményes nevelő-oktató munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel: - Német Nemzetiségi Önkormányzat Zsámbék Kapcsolattartásért felelős: Kovács Mária igazgató - nemzetiségi délután és est kétévente az iskola rendezésében - rendezvényekre való meghívás és részvétel - az iskolát érintő kérdésekről való tájékoztatás az önkormányzati üléseken - Cigány Kisebbségi Önkormányzat Kapcsolattartásért felelős: Kovács Mária igazgató - roma származású tanulók támogatása, - rendezvényekre való meghívás és részvétel - Zsámbék és Tök Gyermekjóléti Szolgálata Kapcsolattartásért felelős: gyermekvédelmi felelős, - a gyermekvédelmi felelős szükség esetén tájékoztatja a gyermekvédelmi felelősét - a tankönyvtámogatás elosztásán való részvétel - Boldog Gertrúd Központ Kapcsolattartásért felelős: gyermekvédelmi felelős, - a gyermekvédelmi felelős hetente egyszer esetmegbeszélésen vesz részt - egyeztetés a veszélyeztetett tanulókat érintő kérdésekben - hetente egy alkalommal az iskolában munkatársai fogadónapot tartanak tanulóinknak - Művelődési Ház Zsámbék Kapcsolattartásért felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek, DÖK vezetője, szabadidőszervező - a DÖK vezetője szeptemberben tájékozódik a Művelődési Ház programjáról, esetleges kéréseit írásban nyújtja be, - közösen rendezzük a Gyermeknapi Majálist - a Művelődési Ház által rendezett Nyári Színház előadásaira kapott tiszteletjegyet jutalomként osztjuk szét iskolánk tanulói között 32


SZMSZ

- Zsámbék Sportegyesület Kapcsolattartásért felelős: ISK vezető - az iskola biztosítja az utánpótlást - téli alapozó edzésekre bérbe adjuk a tornatermet 6. A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához nevelőtestületi döntés szükséges, amely meghatározza kapcsolat formáját és módját. 7. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a külső kapcsolatok kérdésében a Szülői Szervezet véleményezési jog illeti meg. XIV. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a tanulók nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a tanulókat az egymás iránti tiszteletre nevelik.

1. Az iskola emblémája: Zichy Miklós arcképe 2. Az iskola zászlója, címere ( 1db világoskék színű, középen Zsámbék címerével; 1 db magyar zászló, közepén címer, Zichy Miklós Általános Iskola felirattal) elhelyezése a zsibongóban. 3. Iskolai ünnepségek: tanévnyitó ünnepség; ballagási ünnepség; tanévzáró ünnepség; 4. Iskolai megemlékezések: Aradi vértanúk emléknapja (október 6.); Október 23. nemzeti ünnep; Március 15. nemzeti ünnep; 5. Hagyományos rendezvények: Mikulás ünnepség; Karácsonyi ünnepség; Farsangi bál; Nemzetiségi napok; 33


SZMSZ

Kulturális napok; Zichy napok; Megemlékezés a Föld napjáról valamint a Madarak és fák napjáról; Házi sport- és tanulmányi versenyek; 6. Az iskolai ünnepségeken ünnepi öltözetben kell megjelenni. Az ünnepi öltözet fehér blúz vagy ing, sötét szoknya vagy nadrág. 7. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az iskola éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi műsor összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelősök megnevezésével a munkaterv határozza meg. 8. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendje és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdésében az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladtok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozzuk meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést jelentsen. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

XV. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 1. Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az igazgató az iskolaorvossal és a védőnővel egyezteti. Az együttműködés előkészítése és lebonyolítása az intézmény gyermekvédelmi felelősének közreműködésével történik. 2. Az iskolaorvos előzetes egyeztetés szerint meghatározott időpontban)

szűrő vizsgálatot tart

(tanévenként

- a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: - fogászat: évente

1 alkalommal,

- belgyógyászati vizsgálat: évente

1 alkalommal,

- szemészet: évente

1 alkalommal,

- fülészet: évente

1 alkalommal,

- a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,

34


SZMSZ

- a tanulóknak az iskolai védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát évente / a jelzések alapján/ több alkalommal. Az intézményigazgató és az iskolaorvos közötti megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:     

a tanulók évfolyamonkénti vizsgálata és ortopéd szűrése, a könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, színlátás és látásélesség vizsgálata, fogászati kezelés.

A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő a tanév elején elkészített, az intézményvezetőnek leadott ütemtervben jelzi. Az osztályfőnököket, akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek, az iskolatitkár tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. A szülőt minden esetben tájékoztatni kell. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten 2-3 testnevelésórán vesznek részt, a többi napon a testnevelő tanárok tömegsport keretében tartanak számukra testedzéseket. Az egészséges tanulókat testnevelésóráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel, szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembevételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat végeznek. A gyógytestnevelési ellátás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére. Az egészséges életmódra nevelés A gyermekek, tanulók egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, védőnő, külső szakember az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. 35


SZMSZ

Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje kérdésében a Szülői Szervezet véleményezési jog illeti meg. XVI. Intézményi védő, óvó előírások A nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, más alkalmazottainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, baleset esetén 1. Minden pedagógus kötelessége, hogy a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretet átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön. Kötelessége továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. 2. Az intézményegység vezetője, vezetőhelyettese, gondnoka a tanév eleji bejáráson ellenőrzi, hogy az épület, a tantermek, a bútorok, az eszközök biztonságos működtetésének feltételei adottak-e. 3. A bejárásról jegyzőkönyv, a felmerült hibák, veszélyforrások elhárítására pedig intézkedési terv készül. 4. A hibák, baleseti és veszélyforrások elhárítását a gondnok szervezi, teljesítését a vezetőhelyettes ellenőrzi.

Intézkedések a veszély fennállása esetén 6. Amennyiben megoldható, a pedagógus kötelessége a veszély elhárítása. Ha számára megoldhatatlan a veszély elhárítása, köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni az intézményvezető helyettesét. A vezetőhelyettes feladata a veszélyforrás kivizsgálása, és az elhárítás érdekében utasításadás a gondnoknak, karbantartónak, illetve külső szakember bevonása a veszély elhárításába. Intézkedések baleset esetén 7. A pedagógus haladéktalanul köteles jelenteni az intézményvezető helyettesének, ha tanítványa balesetet szenvedett. Az intézményvezető helyettese, mérlegelve a baleset súlyosságát, mentőt hív, illetve orvosi segítséget kér, és tájékoztatja a szülőt a balesetről.

36


SZMSZ

8. Az intézményvezető köteles kivizsgálni a tanulóbaleseteket, és a jogszabályban meghatározottak szerint azokat dokumentálnia kell, illetve eleget kell tennie a szükséges bejelentési kötelezettségnek. 9. A három napon túl gyógyuló balesetekről a balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet készít, az intézményegység vezetője pedig a jogszabály szempontjai alapján kivizsgálja az ügyet. 10. Gondatlanságból bekövetkezett baleset esetén az adott tanulócsoportot ismételt balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. 11. Amennyiben az intézményben vagy bármely, az intézmény által szervezett külső rendezvényen, kiránduláson, egyéb programon tanulói baleset történik, a jelen levő, intézkedésre jogosult intézményi alkalmazott szükség szerint értesíti a mentőket, a tűzoltókat, a rendőrséget, a szülőket. Az intézmény vezetőjét minden tanulói balesetről haladéktalanul értesíteni kell. 12. Tanulói baleset esetén az intézmény teljesíti az előírt bejelentési kötelezettségét. A tanulói baleseteket a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon tartja nyilván, és haladéktalanul kivizsgálja a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulói baleseteket. Feltárja a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ennek során lehetővé teszi a szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselője részvételét a baleset kivizsgálásában. 13. A súlyos balesetet (haláleset, érzékszerv elvesztése vagy jelentős károsodása, életveszélyes sérülés, súlyos csonkulás, bénulás, elmezavar) azonnal bejelenti a fenntartónak. A baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 14. A balesetvédelmi felelős köteles a tanév zárása, értékelése előtt írásban beszámolni az intézményvezetőnek a munkavédelmi-balesetvédelmi munkáról, a tanulóbalesetek alakulásáról. 15. A szaktantermekben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók. A szaktantermekben levő technikai eszközök, berendezések, anyagok használata csak az erre hivatott és kiképzett szaktanár jelenlétében és engedélyével történhet. 16. Tanulói kísérlet előtt, géphasználat, eszközhasználat alkalmával a szaktanár eseti balesetvédelmi oktatást tart. 18. A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai a tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak. 37


SZMSZ

19. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint iskolai rendezvény előtt az osztályfőnök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. 20. A pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 21. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. 22. A fokozattan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen munkaköri leírásuk vagy, a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

23. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 24. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűz- és balesetvédelmi előírások betartatásáért. 25. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az intézményi védő, óvó előírások kérdésében a Szülői Szervezetet véleményezési jog illeti meg. XVII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény 1. Rendkívüli eseménynek minősül a megszokott, mindennapos gyakorlattól eltérő 38


SZMSZ

körülmény felmerülése, amelynek során egyedi eseti döntés válik szükségessé. Ilyen esemény lehet például:    

baleset, bombával való fenyegetés, tűz, illetéktelen személy behatolása vagy bármely rendkívüli esemény.

A rendkívüli eseményt észlelő közalkalmazott feladata 2. A rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell az intézményvezetőjének, távollétében helyettesének. A vezetők feladatai 3. Az intézményben történt rendkívüli eseményről intézményvezetőt haladéktalanul tájékoztatni kötelesek.

az

igazgatóhelyettesek

az

Az igazgató intézkedik arról, hogy a fenntartó és más érintett hivatalos szerv értesítése mielőbb megtörténjen. Az épület elhagyása 4. Amennyiben a legkisebb gyanú vagy jel arra utal, hogy a gyermekek, tanulók testi épségét az épületben maradás veszélyezteti, az épületet a tanulókkal, a gyermekekkel el kell hagyni. Ebben a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó pedagógusok, a kiürítési terv alkalmazásával vesznek részt. Bombariadó 5. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén intézkedést az intézményben az intézményigazgató hoz. Akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. 6. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. 7. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről az intézkedést végző hatóság információja szerint az intézményigazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. 8. A bombariadó miatt kieső órák pótlásáról a téli, tavaszi és nyári szünidő terhére hoz 39


SZMSZ

intézkedést az intézmény vezetője. 9. A rendkívüli eseményről, bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. 10. Bombariadó esetén az érvényes bombariadó terve szerint kell eljárni, amely a szervezeti és működési szabályzat melléklete.

11.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:

- Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! - A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. - A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az intézményigazgató általános feladat- és hatásköre      

gondoskodik az intézmény feladatainak ellátásáról köteles intézkedni a felmerülő hiányosságok pótlásáról a tűzvédelmi helyzetről köteles tájékoztatást adni a fenntartójának a tűzvédelmi rendelkezések alapján a végzendő feladatokat folyamatosan ellenőrzi vagy ellenőrizteti ha a felelős a feladatát nem látja el, kezdeményezi a kártérítési eljárást hatásköre szerint köteles gondoskodni a tűzvédelmi feladatok, a mentő és megelőző tevékenységek ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításáról

12. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, 40


SZMSZ

- az épület kiürítéséről. 13. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. 14. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. 15. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 16. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. - A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére - bombariadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. - A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. - Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. - A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: porta, igazgatói iroda, gondnokság 17. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők kérdésében a Szülői Szervezetet egyetértési jog illeti meg. A tűzvédelmi felelős feladatai         

megszervezi, lebonyolítja a tűzvédelmi oktatást; folyamatosan ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok és utasítások betartását; elkészíti és jóváhagyatja az iskola tűzriadótervét, és ennek alapján megszervezi és lebonyolítja a tűzvédelmi riadót; kidolgozza és jóváhagyja a tűzvédelmi házirendet, gondoskodik tartalmának ismertetéséről; meghatározza és ismerteti az iskolai tűzjelzés módját; a tűzvédelmet érintő változásokról tájékoztatja az iskola tűzvédelmi vezetőjét; tűz esetén teljesíti riasztási és kárenyhítési kötelezettségeit; kapcsolatot tart tűzvédelmi kérdésekben az illetékes tűzvédelmi hatóságokkal; tevékenységéhez éves munkatervet készít, amelyben meghatározza az iskola dolgozói tűzvédelmi képzésének tervét, az időszakos ellenőrzésének tervezett időpontját; 41

Zichy Miklós Általános Iskola  



SZMSZ

a tűzvédelmi szabálytalanságot elkövetőkkel szemben az iskola igazgatójánál fegyelmi felelőségre vonást vagy büntetőeljárást kezdeményezhet; a tűzvédelmi megbízott köteles figyelemmel kísérni a tűzvédelmi szabályok, előírások megtartását, többek között: – a nyílt láng, a dohányzás tilalmára vonatkozó táblák kifüggesztését, a rendelkezések betartását; – a tűzoltó készülékek minőségi és ellenőrzési jegyének meglétét és érvényességét; – a helyiségek tűzvédelmi utasításának tartalmi szabályszerűségét és azok kifüggesztését; hiányosság esetén intézkedést kérni a közvetlen vezetőjétől vagy jelenteni az intézmény vezetőjének.

XVIII. A Szülői Szervezet véleményezési, egyetértési joga 1. Az iskolai Szülői Szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a

pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 2. A Szülői Szervezetet egyetértési jog illeti meg: a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyveknek a tankönyvrendelésbe történő felvételekor, a tanév rendjéről szóló rendeletben nem szereplő versenyekre való felkészítésnek az iskola éves munkatervébe való felvételekor. 3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a Szülői Szervezet véleményezési, egyetértési jog illeti meg.

XIX. Diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje 4. Az intézmény diákönkormányzatának legfőbb szerve a diákközgyűlés, amely osztályonként 2 fő diákképviselőből áll. A felső tagozatos diákképviselőket az osztályok a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. Az alsó tagozaton a negyedik évfolyamból megfigyelő diákképviselők vesznek részt a dákközgyűlésen. 5. A diákközgyűlés titkárt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. A DÖK-öt a titkára képviseli. 6. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a DÖK ülésein, koordinálja, segíti a munkáját.

42


SZMSZ

7. A DÖK ülésein és az évi rendes Diákközgyűlésen a diákokat az iskola igazgatója rendszeresen tájékoztatja a tanulókat érintő kérdésekről. 8. Intézményünkben működő DÖK munkáját a saját szervezeti és működés szabályzatuk szabályozza. 9. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 10. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. XX. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 1. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. 2. A délutáni sportfoglalkozások az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. - 1-4. évfolyamig minden évfolyamon heti 1 sportórát tartunk olyan napokon, amikor nincs testnevelés órájuk, - 5-8. évfolyamon ISK keretében heti 10 órában van lehetőségük sportolásra, - ezen kívül minden tanulónak heti két alkalommal nevelői felügyelet mellett biztosítjuk a testedzést, (tornaterem, sportpálya, udvar) - a tanórán kívüli testedzés lehetőségégről tanulóinkat tájékoztatjuk (A tanórán kívüli foglalkozások rendjében). 3. Az intézmény részéről az iskolai sportkör vezetésével a testnevelő tart kapcsolatot. 4. Az iskolai sportkör közgyűlése által a lehetőségek és adottságok figyelembevételével meghatározott sportágakban a foglalkozásokat felnőtt vezető irányításával kell megtartani. 5. Intézményünkben működő ISK munkáját saját szervezeti és működési szabályzatuk szabályozza. 6. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a mindennapi testedzés formái, továbbá az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

43


SZMSZ

XXI. Az iskolai könyvtár működési rendje 1. Az iskolai könyvtárat az intézmény tanulói és alkalmazottai használhatják. 2. Az iskolai könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős. A könyvtáros tanár feladatait munkaköri leírás tartalmazza. 3. A könyvtár nyitva tartása: Hétfő:

9.00 – 13.00

13.30 – 15.00

Kedd:

9.00 – 12.00

Szerda:

9.00 – 13.00

13.30 – 15.30

Csütörtök:

10.00 – 12.00

13.00 – 14.00

Péntek:

9.00 – 13.00

13.30 – 14.00

A könyvtár feladatai Az intézményi iskolai könyvtár tervszerűen, folyamatosan, az iskolai gyűjtőkörnek megfelelően fejleszti állományát, biztosítva ezzel a tanuláshoz, tanításhoz, olvasásfejlesztéshez szükséges alapvető információhordozókat. Az iskolai könyvtár az iskolában folyó oktató-nevelő munka szellemi bázisa, központi szerepet tölt be az olvasási, könyvtár-pedagógiai tevékenységben. Sajátos eszközeivel megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, segíti a tanulók önművelési, kívánatos olvasási szokásainak kialakítását. Segíti továbbá a pedagógusok pedagógiai, szakirodalmi információinak kielégítését. Tájékoztatást nyújt a munkaközösségek, tanulók részére a dokumentumokról, a könyvtári szolgáltatásokról. Igény szerint helyt ad a könyvtárra épülő csoportos vagy osztályfoglalkozások megtartásához, biztosítja az ehhez szükséges dokumentumokat. A könyv- és könyvtárhasználati készségek fejlesztését könyvtárhasználati órák tartásával biztosítja. A könyvtár szolgáltatásai, használati rendje Az iskolai könyvtár szolgáltatásainak igénybevevői, a könyvtár használói:   

az iskola tanulói, az iskolai pedagógusok, az intézmény alkalmazottai.

Elsődleges feladata a nevelő-oktató munka segítése, ezért mind a tanulóknak, mind a nevelőknek biztosított az állomány egyéni és csoportos helyben használat. Állományát – a helyben használható dokumentumok kivételével (kézikönyvtár) – kölcsönzi. 44


SZMSZ

A kölcsönzés, beiratkozás módja A beiratkozás módja: kölcsönzőtasak plusz olvasójegy Tanuló esetében a szülő jótállási nyilatkozatot tölt ki. A kölcsönző adatait ezen és az iskolai kölcsönzési füzetben is vezetni kell. A tanuló olvasójeggyel igazolja könyvtári tagságát. A pedagógusok és más alkalmazottak kölcsönzése is olvasójeggyel történik. Az adatok változását a kölcsönző köteles bejelenteni. Az iskolából távozó tanuló, alkalmazott jogviszonyának megszűnése előtt köteles előzőleg könyvtári tartozásait rendezni. A kölcsönzési idő A tanulók részére: A kölcsönzési idő 2 hét, amely meghosszabbítható. Egyszerre 2 könyv kölcsönözhető. A folyóiratok és az újságok alkalmanként 1 hétre kölcsönözhetők. Tankönyvek 1 tanévre kölcsönözhetők, ha szükséges évenként megújítható a kölcsönzési idő. A pedagógusok egész tanévre letéti állományt kölcsönözhetnek osztálytermükbe, szakórákra a gyakran használatos kézikönyvekből. A letéti állomány nem kölcsönözhető, tanév végén a letéttel el kell számolniuk. Az alkalmazottak az általuk kölcsönzött dokumentumokat szintén kötelesek a tanév végén a könyvtárban leadni. Könyvek kölcsönzése a nyári szünetre az iskolavezető engedélyével lehetséges. Az elveszített, megrongált dokumentumokat a kölcsönző megvásárolja vagy beszerzési áron megtéríti. Az év elején kitöltött jótállási nyilatkozat tanuló esetében a szülőt kötelezi a kár megtérítésére. A több éven keresztül használható tankönyvek és segédkönyvek kerülnek tartós tankönyvvé nyilvánítva a könyvtár részére. (atlaszok, feladatgyűjtemények, kötelező irodalmak stb.) XXII. Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok 1. Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő - a fenntartó által jóváhagyott - intézményi alapdokumentumok alapján folyik: pedagógiai program; intézményi minőségirányítási program; szervezeti és működési szabályzat; házirend. 2. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában és irattárában van elhelyezve. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor, illetve lényeges módosítás esetén a szülőnek, tanulónak át kell adni. 45


SZMSZ

3. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők a könyvtárban kérhetnek tájékoztatást munkanapokon, a tanulói ügyfélfogadás ideje alatt vagy előre egyeztetett időpontban. 4. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az igazgató adja ki. A belső szabályzatok tervezetét az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa véleményezi. 5. Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis. A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

6. Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. 7. A tanulót megfelelő díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. 8. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés

9. A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére megállapítható egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. 10. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megállapítható: tartósan magas színvonalú munkavégzésért vagy kiemelkedő munkateljesítmény eléréséért a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével, átmeneti többletfeladat ellátásáért, eredmény eléréséért az intézmény és az alkalmazott közötti előzetes megállapodás szerint, az intézményi minőségfejlesztési szervezet munkájában való részvételért a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002 (II. 15.) OM rendelet és az intézményi minőségirányítási program szerint. 11. A Kiemelt munkavégzésért Szerződésben rögzítettek.

járó

kereset-kiegészítés

46

feltételei

a

Kollektív


SZMSZ

XXIII. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai

Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja. A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál:    

a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti, az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti, a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál (például a közművelődési, közgyűjteményi intézmények, állat- és növénykert programjainak, műsorfüzeteinek terjesztése)

A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges. Minden konkrét megkeresés esetén az intézményigazgató személyesen tárgyal, és köt szerződést. Szerződéskötés előtt az önkormányzat illetékesének előzetes engedélyét be kell szerezni. Az intézmény területén belül reklám, tájékoztató elhelyezését – amennyiben az a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti – az intézményigazgató személyesen engedélyezi.

47


SZMSZ

XXIV. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje 1. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét az e szabályzat 4. sz. mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzat határozza meg. 2. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 3. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

XXV. Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás

4. Az iskola intézményegység a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVIII. törvény 6– 8/C §-ai, valamint a törvény végrehajtására kiadott 23/2004. (VII. 27.) OM-rendelet 22–23. §-a alapján végzi a tankönyvellátás megszervezését, és alakítja ki a tanulói tankönyvtámogatás, a tankönyvrendelés rendjét, figyelemmel a közoktatásról szóló 1993. évi törvény 118. §-ának (5) bekezdésében írt szabályokra, továbbá a pedagógusok azon jogosultságára, hogy a szakmai munkaközösség, munkacsoport véleményének kikérésével megválaszthatják az alkalmazott tankönyveket. A tankönyvrendelés elkészítésének szabályai 5. A pedagógus jogosult arra, hogy megválassza az átadásra kerülő ismereteket és tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit, de ezzel a jogával csak a pedagógiai program keretei között élhet. 6. A pedagógus jogosultsága kiterjed arra is, hogy megválassza az alkalmazott tankönyveket, de ezzel a jogosultságával egy közösség, a nevelőtestület tagjaként élhet, korlátozza a helyi tanterv, amely a tankönyvek kiválasztásának elveit rögzíti. 7. Mindezek alapján a szakmai munkaközösség, munkacsoport közös döntése határozza meg az alkalmazott tankönyveket, figyelembe véve más munkaközösség döntését is – mivel a teljes tankönyvcsomag vonatkozásában költségvetési korlátok is fennállnak. 8. Tanítási év közben a meglévő tankönyvekre vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. 9. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével az intézményigazgató határozza meg. 10. 

Az intézményigazgató döntése előtt felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő 48




SZMSZ

kölcsönzéssel; hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni.

11. A felmérés eredményéről tájékoztatja az iskola szülői szervezetét és az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjéről. Az iskola tanulóinak csoportjai   

a tanulók azon csoportja, akiknek a jogszabály alapján jár normatív kedvezmény a tanulók azon csoportja, akik a tankönyvcsomag teljes vételárát kifizetik indokolt esetben a tanulók azon csoportja, akiknek az iskola egyedi döntése alapján jár kedvezmény, csak könyvtári példányt tud biztosítani

Ütemezés 12. Minden év november 15-ig tájékoztatni kell a szülőket, hogy milyen feltételek mellett lehet igénybe venni a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározott kedvezményeket, továbbá felmérni, hogy hányan jogosultak a jogszabály szerinti kedvezményre. Felelős: intézményigazgató, tankönyvfelelős. Fel kell mérni továbbá, hogy hány tanuló igényelhet kedvezményt az iskola döntése alapján. Felelős: osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős. Minden év november 30-ig a felmérés alapján tájékoztatást kap:  a nevelőtestület,  az szülői szervezet,  a DÖK. Felelős: intézményigazgató, tankönyvfelelős. 13. Minden év december 15-ig a nevelőtestület meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt. Felelős: tankönyvfelelős. 14.

Minden év január 20-ig a munkaközösségek döntenek a választott tankönyvekről.

Felelős: munkaközösség-vezetők. 15.

Minden év január 30-ig az iskolaszék és a DÖK véleményezi a tankönyvjegyzéket. 49


SZMSZ

Felelős: intézményigazgató, DÖK-vezető. 16. Minden év február 15-ig az intézmény elkészíti a tankönyvrendelést, megbecsülve a várható tanulólétszámot. Felelős: tankönyvfelelős. 17.

Minden év május 20-ig az intézmény közzéteszi a tankönyvjegyzéket.

Felelős: tankönyvfelelős. 18. Minden év június 10-ig az intézmény közzéteszi a könyvtárból kölcsönözhető kötelező és ajánlott tankönyvek jegyzékét. Felelős: könyvtáros. 19. Az intézmény minden év június 15-ig kéri a normatív kedvezmények iránti igény dokumentumokkal való megerősítését. 20. A tartós használatra készült tankönyvet kölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosultak birtokába adni. 21. A könyvtárból kikölcsönzött tankönyvek esetén a kiskorú tanuló szülője köteles megtéríteni az iskolának a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt, nem kell megtéríteni azonban a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A szülő kérésére, egyéni elbírálás alapján a kártérítési kötelezettség mérsékelhető, illetve elengedhető. 22. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A szülő megvásárolhatja a tankönyvet, az adott tankönyvből folytatott tanulmányok végeztével, vagy a tanulói jogviszony megszűnésekor. A használt tankönyv ára a tankönyv könyvtárba való felvételekor érvényes tankönyvjegyzékes ár. Ezt az árat iskolai csekken kell befizetni a költségvetés számlájára. Ezzel párhuzamosan a tankönyv az iskolai könyvtár állományából kivezetésre kerül. 23. Az intézményi tankönyvellátás feladatait az intézményigazgató által megbízott tankönyvfelelős látja el. 24. A tankönyvfelelős tartja a kapcsolatot a tankönyvforgalmazóval. A tankönyvfelelős köteles folyamatosan tájékoztatni az intézményvezetőt. A tankönyvtámogatás felhasználásáról részletes elszámolást, összesítést köteles készíteni, amely az elszámolás alapját képezi. 25. A jogszabály szerint járó normatív támogatást intézményünk a tankönyv ellenértékének kifizetésével oldja meg. Az intézmény a tankönyvforgalmazónak utalja át a tankönyvtámogatás összegét. A könyvtár gyűjtőköri szabályzatát az 1. sz. melléklet tartalmazza. 50


SZMSZ

XXVI. Pedagógiai szakszolgálat ellátása 1. A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelés-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. 2. Intézményünk a következő szakszolgálatot látja el: - logopédiai ellátás, - pszichológiai ellátás, - továbbtanulási tájékoztatás, - gyógytestnevelés. 3. A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. Ezt a szolgáltatást iskolánkban és óvodákban látjuk el. 4. A pszichológiai szolgáltatás feladata a lelki és magatartási zavarokkal küzdő gyerekek, illetve tanulócsoportok terápiás kezelése. 5. A továbbtanulási tájékoztatás feladata, a tanuló adottságainak, tanulási képességének megfelelő iskolatípus ajánlása. 6. A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. XXVII. Egyéb rendelkezések A nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások Az intézmény területén tilos a dohányzás. Az intézmény bejáratánál, folyosóin, tantermeiben a tilalmat külön tábla is jelzi. A dohányzásra kijelölt helyet tájékoztató tábla jelzi. A kijelölt helyiségben a tűzvédelmi előírások betartására különös hangsúlyt kell fektetni. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei Jogszabályi meghatározás: Kt. 118. § (10) bekezdés Az intézmény kollektív szerződése rendezi. Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés adható annak a pedagógusnak: 



aki szaktanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, bemutató órákat, illetve pedagógiai vagy szaktárgyi kérdésekről szóló előadásokat tart, eredményes szakmai munkaközösséget vezet, aktívan részt vesz a munkaközösségi munkában, segíti a pályakezdő fiatalokat; aki szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában; 51

Zichy Miklós Általános Iskola  



 

SZMSZ

aki kiemelkedő eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén; aki osztályfőnöki nevelőmunkájában, közösségteremtő tevékenységében eredményes, kapcsolatot tart fenn a családokkal a tanulók nevelése érdekében, sikeres tevékenységet folytat a tanulók pályaválasztásának előkészítésében; aki részt vállal a tanulók évközi szabadidős, illetve sporttevékenységének szervezésében és lebonyolításában (például szakkört vezet, sokrétű tevékenységet valósít meg a napköziben, kirándulásokat vezet); aki részt vállal az intézmény szervezeti életét kialakító munkában (például az órarend, a helyettesítési rend, az ügyeleti rend elkészítésében); aki szerepet vállal a gyerekek szünidei táboroztatásában.

A keresetkiegészítésre való jogosultság során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben keresetkiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. Fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje Intézményünkben a fakultatív hit- és vallásoktatás szervezése az egyházak képviselőinek feladata. Az egyházak képviselője által az intézménybe eljuttatott beiratkozási hirdetmény az iskola bejáratánál kerül kifüggesztésre. Az egyházak képviselője az igazgatóhelyettes tájékoztatása alapján (órarend, teremrend figyelembevételével) használhatja a kijelölt tantermet/tantermeket. A délutáni tanulási idő tiszteletben tartása az egyházak képviselőire is vonatkozik. A tanév első szülői szervezeti ülésén, illetve szülői értekezletén a szülők tájékoztatást kapnak, illetve véleményt nyilváníthatnak a fakultatív hit- és vallásoktatás időpontjának, helyének biztosításáról. Az intézmény semmiféle nyilvántartást nem vezet a fakultatív hit- és vallásoktatásban részt vevő tanulókról. A napközis foglalkozáson részt vevő tanuló azonban köteles napközis nevelőjét tájékoztatni arról, hogy fakultatív hit- és vallásoktatáson vesz részt (a felügyelet miatt). XXVIII. Záró rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat módosítása Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak nevelőtestületi elfogadással és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek (szülői szervezet, diákönkormányzat) egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A nevelőtestület – legalább évenként – felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit.

52


SZMSZ

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a közalkalmazotti tanács véleményezi, a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás tényét a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve tanúsítja. A jogszabály szerint meghatározottak véleményt nyilvánítanak, illetve egyetértésüket adják.

53


SZMSZ

XXIX. Hatálybalépés A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése A szervezeti és működési szabályzatát a szakalkalmazotti értekezlet a 2010. április 27-én megtartott határozatképes értekezletén elfogadta. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályban meghatározott részeit véleményezte a szülői szervezet, a dokumentumokról való tájékoztatást, azok nyilvánosságát szabályozó, valamint a tankönyvkölcsönzést, kártérítést érintő fejezethez egyetértését adta. A diákönkormányzat a szervezeti és működési szabályzat XIX. számú fejezetével egyetértett. A szervezeti és működési szabályzat tervezetét a közalkalmazotti tanács véleményezte. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, amellyel egyidejűleg a ............................................................ elfogadott szervezeti és működési szabályzat hatályát veszti.

Zsámbék, 2010. április 27. Kovács Mária igazgató

54


SZMSZ

XXX. Nyilatkozatok A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Kelt: Zsámbék, 2010. április 27.

............................................. közalkalmazotti tanács elnöke

Ezt a szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete a 2010. április 27. napján tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt két választott jegyzőkönyvhitelesítő aláírásával tanúsítja.


............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

55


SZMSZ

A szülői szervezet képviseletében és annak felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadása során a jogszabályban meghatározott ügyekben egyetértési jogunkat gyakoroltuk.


............................................. szülői szervezet képviselője

Az intézmény diákönkormányzatának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadása során a jogszabályban meghatározott ügyekben egyetértési jogunkat gyakoroltuk.


............................................. diákönkormányzat vezetője

Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény fenntartója ........................................................................... számú határozattal jóváhagyta.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

.................................................... fenntartó aláírása

56


SZMSZ

Tartalomjegyzék I. Bevezetés, általános rendelkezések .............................................................................................2 II. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése, az intézmény általános jellemzői .........4 III. Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkacsoportok ....................................9 IV.A működés rendje, nyitva tartás .............................................................................................. 13 V. A tanév helyi rendje ................................................................................................................. 15 VI. Az intézmény munkarendje .................................................................................................... 17 VII.A tanórán kívüli foglalkozások rendje ................................................................................... 18 VIII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................... 21 IX. A belépés és benttartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet ................................................. 22 X. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje......................................... 24 XI.A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája ................................... 27 XII. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések ...................................................................... 30 XIII. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ............................................................... 30 XIV. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ..................................................................................................................................................... 33 XV. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .......................................................... 34 XVI. Intézményi védő, óvó előírások ............................................................................................ 36 XVII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők .............................................. 38 XVIII. A Szülői Szervezet véleményezési, egyetértési joga ........................................................... 42 XIX. Diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje ................................................................................................ 42 XX. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje .................................................................................................. 43 XXI. Az iskolai könyvtár működési rendje ................................................................................... 44 XXII. Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok ....................................................... 45 XXIII. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai ........................................................ 47 XXIV. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje ................................................................ 48 XXV. Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás .................................... 48 XXVI. Pedagógiai szakszolgálat ellátása...................................................................................... 51 XXVII. Egyéb rendelkezések ........................................................................................................ 51 XXVIII. Záró rendelkezések ........................................................................................................ 52 XXIX. Hatálybalépés ................................................................................................................... 54 XXX. Nyilatkozatok...................................................................................................................... 55

57

2010. szeptember 1. ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNY. Összeállította: Kovács Mária igazgató

Recommend Documents