2010. szeptember 1. ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNY. Összeállította: Kovács Mária igazgató

2010. szeptember 1. ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNY 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4.

Összeállította: Kovács Mária igazgató

[ PEDAGÓGIAI PROGRAM ] 1

2

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék......................................................................................................................... 3 BEVEZETŐ .................................................................................................................................. 5 I. Nevelési program.................................................................................................................... 6 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI, KULCSKOMPETENCIÁK .................................................... 6 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK................................................ 15 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................. 16 4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .......................................................................................................................... 16 5. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ................................ 17 6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................. 17 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ..... 21 8. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE .................................................................................... 21 9. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ................................................................................ 22 10. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................... 22 11. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA .............................................................. 23 12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ................................................................. 30 13. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK, TANULÓI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ....................................................................................................... 42 14. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ................................................................................................... 43 15. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA .................................................................................................................... 45 16. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE .................................................................... 45 17. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT .......................................................................................... 51

I. NEVELÉSI PROGRAM

4


BEVEZETŐ Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: - évente meg vannak határozva az aktuális célok és - az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A jelenleg érvényben lévő, 2001.09.01-jén hatályba lépett pedagógiai program felülvizsgálatát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi módosítása rendelte el. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: 1. az 1993. évi LXXXIX. törvény a közoktatásról, 2. a 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, 3. a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet, 4. a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet, illetve annak 202/2007. (VII.31.) módosítása, 5. az intézmény alapító okirata. A pedagógiai program magában foglalja: - a nevelési programot, • egészségnevelési programot, • környezeti nevelési programot, - a helyi tantervet. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: - az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, - a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, - az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, - a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz.

5


I. NEVELÉSI PROGRAM 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI, KULCSKOMPETENCIÁK A nevelő-oktató munka alapelvei: ¾ ¾

¾

¾ ¾

¾ ¾ ¾ ¾ ¾

követelményelvű (vagyis a tanulási teljesítményt előtérbe helyező) intézmény a lassan haladó és hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása (vagyis intellektuális teljesítőképességük, pszichikumuk, másrészt szociológiai környezetük által meghatározott teljesítményszintjük optimumának elérése) tanulóink társas kapcsolatait az együttműködés, a segítőkészség, egymás problémáinak meghallgatása, megértése, elképzeléseinek tiszteletben tartása jellemezze a tudás és a munka megbecsülésére neveljünk a szülőföld, az ország, a nemzet, nemzetiség, a haza múltjának, jelenének megismerése, érezzék felelősségüket jövőnk alakításában, és érzelmileg is kötődjenek hozzá tisztelettudó viselkedésű és magatartású, életkoruknak megfelelő felelősségvállalásra képes gyerekek nevelése helyes természet-, és környezetvédelmi szemlélet kialakítására való törekvés az egészséges életmód alapvető ismeretének (életvitel, étkezés, testedzés, stb.) elsajátítása legyenek büszkék arra, hogy ők iskolánk diákjai közé tartoznak (tartoztak) a szülők ismerjék meg pedagógiai programunkat, nevelési-oktatási céljainkat és sajátos eszközeikkel segítsék annak megvalósítását

Célja: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

¾

¾

a mai kor kívánalmainak megfelelő nyelvtudással bíró számítástechnikai ismeretekkel jól hasznosítható tudással rendelkező az iskolában (s azon kívül) szerzett új információkat alkalmazni és rendszerezni képes állampolgári jogainak, kötelezettségeinek gyakorlására kész egyéni és csoportérdekeinek érvényesítésére felkészült, egyúttal más egyének, csoportok érdekeit véleményét tiszteletben tartó, toleránsan kezelő harmonikus személyiség kialakítása tanulóink felkészítése tanulmányaik további folyatatására, a differenciált középfokú beiskolázásra, megadván hozzá a szükséges ismereteket és a megfelelő erkölcsi alapokat is az oktatás módszereinek korszerűsítése

6


Feladataink: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

az 1-8. osztályos általános iskolai tanulók rendszeres oktatása a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók szegregált és integrált nevelése és oktatása az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás a német nemzetiségi nyelvoktatás a számítástechnikai ismeretek oktatása tehetséggondozás, felzárkóztatás megfelelni a kompetencia alapú oktatás elvárásainak

Alsó tagozaton szilárd alapismeretek kialakítása, különös tekintettel: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

a megfelelő szövegértéssel és hangsúlyozással történő folyékony, hangos olvasás megvalósítására az irodalmi művek, mesék olvasásának igényére a szépen formált írás és helyesírás alapvető ismeretére a biztos számolási kézségre a mozgásra, a testedzésre igényt tartó életmódra az éneklést, zenét, rajzolást (és más kreatív művészeti tevékenységet) kedvelő, kommunikatív gyermek nevelésére

Felső tagozaton: a gyermekek megtanítása a tanulásra (az egyes szaktárgyak speciális tanulási módszereinek és eljárásainak alkalmazására) ¾ felkészítés a továbbtanulásra (képességeiknek, érdeklődési körüknek megfelelő középfokú iskolában való helytállásra) ¾

Összevont tanuló csoportok: ¾ ¾

a nyolc osztály elvégzése a nevelők segítségével a minimális kompetenciák elsajátítása a felnőtt közösségbe történő beilleszkedéshez

Eszközei, eljárásai: Tovább erősítjük az (írás, olvasás, számolás) alapkészségeit, az olvasás megszerettetését és kialakítjuk az önművelés igényét, fejlesztjük a kommunikatív készségüket, ezért a számonkérésben az írásbeliség mellett nagyobb hangsúlyt kell kapjon a szóbeliség. ¾ Törekszünk a helyesírási biztonság kialakítására, a mondattani elemzési jártasság elsajátítására, a verbális kommunikáció (a mondanivaló szabatos megfogalmazására, meggyőző előadása, az érvelés, a vélemények kulturált ütköztetése, kompromisszum készség) életkornak megfelelő alakítására. ¾

7

I. NEVELÉSI PROGRAM ¾

¾ ¾ ¾

¾ ¾

¾ ¾ ¾ ¾ ¾

¾

¾

A matematikatanításban el kell érnünk, hogy a tanulóknak biztos szám-és művelet fogalma legyen. A gondolkodási képesség fejlesztése során a problémamegoldó és a műveleti képesség kap hangsúlyt, figyelemmel a matematika tanulás szokásrendjének tudatos fejlesztésére (mint pl. a becslés, önellenőrzés stb.) megtanítva egyúttal a matematikának a gyakorlati életben, illetve a természet- és társadalomtudományokban való alkalmazhatóságát, alkalmazását. Biztosítjuk a természeti és társadalmi ismeretek jó megalapozását. Az 4. osztálytól kezdve tanrendbe illesztjük a számítógépes ismeretek oktatását (megtanítjuk a számítógép kezelését és a szövegszerkesztés egyszerűbb eljárásait), Az első osztálytól német nemzetiségi nyelvet, a harmadik osztálytól angol és/vagy német nyelvet tanítunk. A wettenbergi iskolával meglévő kapcsolatunk jó lehetőséget biztosít, hogy a gyerekek megismerkedjenek más ország életével, szokásával, fejlődjön beszédkészségük. Az idegen nyelv hatékonyabb elsajátítása érdekében létszámtól függően és az anyagi lehetőségek figyelembe vételével csoportbontást alkalmazunk. Az iskolai sportkör működtetésével a különböző sportágakban (sakk, kézilabda, kosárlabda, tollaslabda, atlétika) lehetőséget teremtünk a rendszeres testedzésre és a versenysport megalapozására. A művészeti nevelést színvonalasan működő rajzszakkörünk, kerámiaszakkörünk és énekkarunk segíti. A tehetségek felkarolására - mely a felső tagozatban folyó munka egyik kiemelt feladata - szakköröket, tanulmányi versenyeket szervezünk. Megszervezzük a gyerekek nyári táborozását, iskolarádiót működtetünk, alkalomszerűen megjelentetjük az iskolaújságot. Az önművelés feltételeit egyebek mellett a könyvtár fejlesztésével biztosítjuk. Az oktatás korszerűsítésénél különös tekintettel figyelünk a csoportmunka, valamint a differenciált oktatás módszereinek alkalmazására. A számítógépes ismeretek tanításánál - az arculatnak megfelelően és a tantervvel összhangban - igyekszünk kielégíteni az igényeket (a géppark felújításának folyamatossága pályázatokkal, szakkörök működtetésére). A tanítási-tanulási folyamat tervezésénél a nevelők továbbra is figyelembe veszik a tanulási képességek, illetve a továbbhaladás ütemének különbözőségét. Az osztályközösségek között is vannak lényeges különbségek, de osztályon belül is természetes a differenciált munka szervezése. Ez feltételezi, hogy reális és naprakész ismeretekkel rendelkezzen a tanár a tanulók tudásszintjéről. Ezek birtokában alakíthatók ki a csoportok, szabhatók meg a fejlesztés irányai. Ezért szükség van a rendszeres felmérésekre, a diagnózis felállítására. A nevelő-oktató munka színvonalát, hatékonyságát alapvetően a tanulási teljesítmények határozzák meg. Ennek felismeréseként a tantestület többsége folyamatosan végez diagnosztizáló céllal felméréseket. Ugyancsak a felismerésből kiindulva az iskolavezetés is fontosnak tartja a külső és belső mérések végzését. A rendszeresen végzett belső és külső mérések adatai képet adnak a tanulók körében ismereteik megértési fokáról, elsajátítási mértékéről, a hiányokról, eredményekről, ennek alapján tesszük meg a további szükséges lépéseket.

8


Kulcskompetenciák: ¾

Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Ez Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

¾

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

¾

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is

9


igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. ¾

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

¾

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

10


Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. ¾

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

11


Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. ¾

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

¾

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

12


Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EUhoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

13


A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.

¾

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

14


2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ¾ ¾ ¾ ¾

¾

¾

¾

A nem német nemzetiségi osztályba járó tanulók számára térítés nélkül biztosítjuk, hogy 3. osztálytól kezdődően német vagy angol nyelvet tanuljanak. Térítés nélkül biztosítjuk, hogy a német nemzetiségi nyelvet tanulók első osztálytól magas óraszámban tanulják a nyelvet. Főállású logopédusunk teljes óraszámban a beszédhibás tanulók fejlesztését végzi. Térítés nélkül biztosítjuk a tanulók számára: A délutáni szakkörökön való részvételt: o matematika 4. o. o matematika 5-7. o. o magyar 4. o. o német 4-8. o. o angol 4-8. o. o kerámia 3-8. o. o környezetvédelem 5-8. o. o közlekedési ismeretek 5-8. o. A felvételi előkészítő tanfolyamon való részvételt: o magyar 8. o. o matematika 8. o. o angol 8. o. o német 8. o. Az énekkarban, énekkari szereplésben való részvételt: o énekkar 4-8. o. o számítógépes teremben oktatóprogramok használatának gyakorlását (4-8. o.) Az iskolai könyvtárban: o a könyvtári kutatómunkát (helyben olvasás) o a könyv kölcsönzését A délutáni iskolai sportkör foglalkozásain való részvételt: o játékos foglalkozás 1-4. o. o kézilabda 5-8. o. o kosárlabda 5-8. o. o tollaslabda 5-8. o. o sakk 2-8. o. A községi sportkör asztalitenisz szakosztályának foglalkozásain való részvételt: o asztalitenisz 1-8. o. Biztosítjuk, hogy tanulóink a testnevelés órák keretében úszásoktatáson vegyenek részt. Az arra rászorulóknak gyógytestnevelési órákat biztosítunk. Erre összesen heti 11 órát (félállás) tudunk felhasználni saját gyógytestnevelőnkkel. o úszás 4. o. Biztosítjuk, hogy érdeklődésüknek megfelelően részt vehessenek a Diákönkormányzat által irányított o újságszerkesztés o rádiószerkesztés munkálataiban. Biztosítjuk - igény szerint - az érdeklődő tanulók számára, hogy térítés ellenében részt vegyenek levelező tanulmányi versenyen.

15


Levelezés a Comenius programban résztvevő országok diákjaival (Írország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország) ¾ A német nyelv gyakorlása céljából a wettenbergi iskolával minden évben cserelátogatást szervezünk. ¾ A zene iránt érdeklődő tanulók beiratkozhatnak - a zeneiskola szabályai szerint - az iskolánk épületében működő Gungl József Zeneiskolába. ¾

3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ¾ ¾ ¾ ¾

¾

A hon- és népismeret tantárgy tanításánál feladatunk elősegíteni a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és a társadalmi környezettel. A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Kapcsolódjanak be a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület munkájába, törekedjenek környezetük értékeinek megőrzésére, gyarapítására. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Közösségfejlesztést szolgál: ¾ iskolánk hagyományainak ápolása és az új hagyományok megteremtése. ¾ az osztályközösségek, tagozatok tanulmányi kirándulásai, múzeum-, színház-, mozilátogatásai ¾ táborok szervezése, lebonyolítása.

4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Iskolánk feladatának tekinti a lassan haladó, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését és felzárkóztatását. Ennek megvalósítása érdekében: ¾ a tanórákon egyénileg, illetve csoportosan fejlesztjük a rászorulókat ¾ korrepetálást biztosítunk ¾ felzárkóztató szakköröket tartunk ¾ nyílt napok megtartásával elősegítjük a személyes tapasztalatcserét a szülők számára ¾ fogadóórákon és szülői értekezleteken konzultációs lehetőséget biztosítunk a tanulási problémákról ¾ A nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján az iskola a gyermek fejlettségének, állapotának megfelelő gondozást szervez. ¾ Kapcsolatban vagyunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, az igényeknek megfelelően kérjük a pszichológus segítségét. ¾ Pályaválasztási tanácsadás.

16


5. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Céljaink között hangsúlyozottan szerepel a tehetséges tanulók felkarolása, képességeik kibontakoztatása. Ennek megvalósítása érdekében a tanórák egy részében a tanárok ¾ külön feladatok ¾ szorgalmi házi feladatok ¾ könyvtári feladatok adásával segítik a képességek fejlesztését a tanítási órákon. A tanórákon kívül ¾ szakkörök ¾ egyéni foglalkozások ¾ tanulmányi versenyeken (házi, kistérségi, megyei, országos) való részvétel segíti elő ezt a tevékenységünket.

6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. Szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekeknek és szüleiknek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése. A gyermekvédelem célja a rászorult, veszélyhelyzetben lévő gyermekek megsegítése, védelme.

A gyermekvédelem alanyai 1. Hátrányos helyzetű gyermek Alapvető szükségelt - kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat elsősorban szociális, anyagi, kulturális téren. Kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelmi, fogyasztási szint. Rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szinte, munkanélküliség. Amennyiben a hátrányok halmozódnak és a család nem tud kiemelkedni helyzetéből, a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűvé válik, ami gyakran veszélyeztetettséghez vezet. 2. A veszélyeztetett gyermek Testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők: a családra, szűkebb társadalmi környezetre jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, brutalitás, drog, bűncselekmény). Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, alkoholizálás, kábítószer-élvezet, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás. 3. Nehezen nevelhető gyermek Értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de valamilyen enyhébb fokú biológiai károsodás, vagy pszichés sérülések miatt tanulási, magatartási zavarokat mutat.

17


4. Szociálisan inadaptált gyermek Értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de a felnőttekhez való viszonyában, vagy a kortársakhoz való viszonyában zavar van. Olyan viselkedési rendellenesség, amely a társas viszonyok zavarára épül.

A veszélyeztetettség fogalma Veszélyeztetettnek tekintjük azt a gyermeket, akinek testi, pszichés fejlődését az öröklött vagy szerzett organikus károsodások, környezeti ártalmak, illetve rossz interszociális kapcsolatok akadályozzák.

A veszélyeztetettség legfőbb kategóriái és tünetei 1. Környezeti ok ¾ a család szerkezetének megváltozása, ¾ nevelési hiányosságok, ¾ brutalitás, ¾ kényeztetés, ¾ erkölcstelen családi környezet, ¾ italozás a családban, ¾ egyéb. 2. A gyermek személyiségéből eredő veszélyeztető okok ¾ értelmi, érzelmi elmaradottság, ¾ szociális visszamaradottság, ¾ gátlásosság, ¾ fokozott agresszivitás, ¾ kóros hazudozás, ¾ túlmozgékonyság. 3. Anyagi okok miatt veszélyeztetett ¾ alacsony jövedelem, ¾ rokkant nyugdíjasok, ¾ a családban sok a gyermek, ¾ munkanélküli szülők. 4. Egészségügyi okok miatt veszélyeztetett 5. Halmozottan veszélyeztetett gyermekek

18


Iskolai gyermekvédelem A gyermekvédelem egyik első legfontosabb "jelző intézménye" az iskola. A gyermekek életük jelentős részét az iskolában töltik. Testi tünetekben, hangulatokban, viselkedésükben történő változás, fejlődésük minden hibája, zavara megjelenik az iskolában, először, mint tünet, amit a jószemű pedagógusnak észre kell vennie és keresni a tünet mögött meghúzódó okokat. Ha ez nem történik meg időben, a tünetek súlyosbodnak és megjelennek, mint: ¾ teljesítményzavar, ¾ viselkedészavar, ¾ kapcsolatzavar. A prevenció első színtere az iskola.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a/ A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak a célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megoldása. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b/ Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermekvédelmi- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen feladatai közé tartozik különösen: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelykehez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte setén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

c/ Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: ¾ ¾ ¾ ¾

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

d/ A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal,

19


továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, ¾ kisebbségi önkormányzatokkal. ¾

e/ Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), ¾ a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), ¾ a szülőkkel való együttműködés, ¾ tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

felzárkóztató foglalkozás, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai, napközi otthon, nevelők és szülők személyes kapcsolatai, családlátogatások, szülők és családok nevelési gondjainak segítése /drog, alkohol.../, tanulószoba, egyéni foglalkozás, könyvtárhasználat, továbbtanulás irányítása, segítése.

Az osztályfőnök /szaktanár/ feladata: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Vegye figyelembe a tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlettségét, fejlődése ütemét, szociokulturális helyzetét. Törekedjen a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatására. Tájékoztassa a szülőket a gyermeket érintő kérdésekről. Szükséges esetekben tegyen családlátogatást. Működjön közre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, ha lehetséges, megszüntetésében.

20


A gyermekvédelmi felelőssel működjön együtt, kérje annak segítségét az intézkedések megtételéhez.

7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ¾

¾

¾ ¾ ¾ ¾

¾

¾

¾

¾

Iskolánkban (és az óvodában) logopédus szakemberek vizsgálják az iskolába kerülő tanulókat, majd e szűrővizsgálatok után biztosítjuk a rászoruló tanulók kezelését, beszédhibájuk rendezését. Minden évben felmérjük az iskoláskorúak körében az iskolaérettséget, majd - az óvodával együttműködve - javasoljuk az iskolába kerülést, vagy az iskolakezdés elhalasztását. Az első évben tanulási problémákkal küzdő, lemaradó tanulók iskolalátogatási bizonyítványt kaphatnak. Ugyanakkor a kismértékben lemaradóknak folyamatos korrepetálással biztosítjuk, hogy az évfolyam követelményeinek meg tudjanak felelni. Iskolán kívüli partnereinkkel igyekszünk e tanulók érdekében is minél szélesebb körű együttműködésre (szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálat, premontrei napközi) Különösen fontos az olvasási készség, szövegértés állandó figyelése, az olvasási nehézségekkel küzdők szakemberhez irányítása, hiszen ez a tanulás alapja az alsó, de különösen a felső tagozatban. Az alsó és felső tagozatos pedagógusok folyamatos kapcsolattartására törekszünk az alsó és felső tagozatból való átmenet problémáinak (oktatás és nevelés egyaránt) csökkentésére. A tanulási problémákkal, kudarccal küzdő tanulók szüleivel folyamatos kapcsolattartásra törekszünk, szükség esetén külön tanulás-módszertani segítséget nyújtunk. Igyekszünk a szülői felelősséget, az együttműködés szükségességét tudatosítani ennek a feladatnak a megoldásában. Ha szakértői vélemény is alátámasztja, lehetőséget adunk az egyes tantárgyakból való felmentésre, osztályváltoztatásra vagy magántanulóként is folytathatja a tanuló tanulmányait. Szükség esetén biztosítjuk a rehabilitációs célú foglalkozást a rászoruló tanulóknak. (összevont)

8. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE ¾ ¾ ¾ ¾

¾

Az alsó tagozatos tanulók számára biztosítjuk a napközi-otthonos ellátást, ennek igénybevételére ösztönözzük a hátrányos helyzetű tanulókat. Biztosítjuk a felzárkóztató és tehetséggondozó programjainkban való részvételt. Drog- és bűnmegelőzési programokat szervezünk megfelelő szakemberek segítségével. Külön figyelmet fordítunk a szociálisan hátrányos tanulók pályairányítására, igyekszünk a szülőkkel való együttműködés nehézségei esetén kiemelt segítséget nyújtani. Szülői értekezleteken, fogadóórákon vagy családlátogatásokon tájékoztatjuk a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről, (tankönyvtámogatás, ebédtérítés 50%, 100%, gyermeknevelési támogatás stb.).

21

I. NEVELÉSI PROGRAM ¾ ¾

¾ ¾ ¾

Kapcsolatot tartunk a Családsegítő Szakszolgálattal, igénybe vesszük szakembereik segítségét, tájékoztatást nyújtunk a szociálisan hátrányos tanulókról. Hátrányos helyzetű tanulóinknak igyekszünk segítséget nyújtani a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Tanulmányi kirándulások, táborozások alkalmával e tanulók részvételét anyagi segítséggel is támogatjuk. (tábori hozzájárulás. stb.) Folyamatos kapcsolattartásra törekszünk a Premontrei Napközivel a hátrányos helyzetű tanulók érdekében. Biztosítjuk tanulóinknak a reggeli ügyeletet 7 órától. (közlekedés és egyéb nehézségek). A felső tagozaton tanulószobai ellátást biztosítunk.

9. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Tanévenként (legalább) 3 szülői értekezletet tartunk (tanévkezdet, félév, évvége). Tanévenként - a szülői értekezleten kívül - legalább 4 alkalommal fogadóórát tartunk. Előzetes bejelentkezés alapján vagy sürgős esetben pedagógusaink az iskolában felkereshetők. Évente egy alkalommal nyílt napot (1 vagy 2 nap) tartunk. Iskolánkban Szülői Szervezet működik. Ösztönözzük a szülőket, hogy rendezvényeinken gyermekeikkel együtt vegyenek részt. A szülők nagy többségét érintő nevelési, egészségi vagy egyéb aktuális kérdésekről előadásokat szervezünk. (pl. drog). Az iskoláért végzett közös munkába bevonjuk a szülőket. (pl. takarítás, helyreállítás, dekorálás, díszítés stb.) Évente több alkalommal rendezünk közös családi sport, kulturális vagy jótékonysági rendezvényeket.

10. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: ¾ a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; ¾ tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; ¾ a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel ¾ a táplálkozás, ¾ az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, ¾ a családi és kortárskapcsolatok, ¾ a környezet védelme, ¾ az aktív életmód, a sport, ¾ a személyes higiénia,

22


¾ a szexuális fejlődés, ¾ önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, ¾ az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, ¾ az értékek ismerete, ¾ a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, ¾ a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, ¾ a tanulás és a tanulás technikái ¾ az idővel való gazdálkodás szerepe, ¾ a rizikóvállalás és határai, ¾ a tanulási környezet alakítása területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3.Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: ¾ sportrendezvényeink: Zichy Sportnap, Majális, kistérségi, megyei sportversenyek; ¾ nyári táborok; ¾ a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás (lehetőségeink szerint); ¾ a biológia, egészségtan, technika és életvitel, természetismeret, ember és társadalom tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; ¾ az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az első-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; ¾ gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadók, családsegítők segítsége, ¾ kapcsolódás az Önkormányzat szabadidős programjaihoz: ¾ Majális ¾ faültetés, stb. ¾ iskolapszichológus: ¾ lelki eredetű problémák feldolgozása (pszichológiai tanácsadás) ¾ bevonása a továbbképzések lebonyolításába ¾ az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: ¾ évente egy-egy alkalommal osztályfőnöki óra megtartása: egészséges táplálkozás, egészséges életmód; kamaszkori problémák, szexuális felvilágosítás témakörökben; ¾ a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez ¾ kétévente drog-prevenciós délelőtt tartása (5-6.; 7-8. o. csoportokban, szülőknek is)

11. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai 1.1 Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere

23


A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák a törvényi kereteket, illetve települési és iskolai dokumentumokat, amelyek a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni. 1.2 Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola helye és épülete: Iskolánk 1983-ban épült panel technikával, Zsámbék és Tök község határán. Mindkét település gyermekeinek önkormányzati iskolája. Felújításra kerültek a vizesblokkok, a tornaterem és a kerítés is. Szükséges a sportpályák, az udvar korszerűsítése. Az iskola épülete teljes fűtéskorszerűsítésre és a nyílászárók cseréjére szorul. Az elmúlt évek során új szárnnyal bővült intézményünk, itt két szaktanterem és egy tágas könyvtár kapott helyet. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak be egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak fokozatosan, lépésenként haladhatunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatalabb kollégák együttműködésére. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: Tanórán, laboratóriumban: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így a tanítás élményszerűvé válik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket laboratóriumban megtartott tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Tanórán kívüli programok: A gyerekek olyan szakkörökön, versenyeken vesznek részt, ahol a környezet- és természetvédelem fontos. Itt olyan tudásra tehetnek szert, amely felelősségvállalással, önálló munkával, egymással dolgozni tudással jár együtt. Az iskolában rendszeres hagyománnyá vált az évenkénti kétszeri, őszi-tavaszi papírgyűjtési akció. Minden tanévben folyamatosan gyűjtjük a műanyag flakonokat, a használt elemeket. Tanulóink sok környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokban aktívan dolgoznak. A település több pontján szelektív hulladékgyűjtés valósult meg. Évente megrendezésre kerül - iskolánk névadójával kapcsolatban - a Zichy Miklós helytörténeti vetélkedő. Madarak és fák napja. Erőforrások

24


A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az iskolának a következő tanévben - az alábbiakat figyelembe véve - ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés - Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. A koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el. - Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. A tervezett éves programban sokoldalúan, tevékenyen , önálló kutatások kezdeményezésével vesznek részt - Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. - Iskolapszichológus: Az iskolapszichológus felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. - Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programok anyagi fedezetét - a lehetőségeik figyelembe véve - a családok maguk biztosítják. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs- és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsék a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Iskolán kívüli együttműködés - Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés - az iskola egész életén belül - a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. - Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása.

25


Iskolánk számára ilyen szempontból fontosak a településen lévő gyárak, környékünkön lévő múzeumok, állatkertek, természetvédelmi területek. Ezeket a látogatásokat a tanórán készítjük elő. - Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik a környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon továbbképzéseiken. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. - Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük azt az állapotot, hogy az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék és gyümölcskínálat meglegyen. Anyagi erőforrások Saját erőforrások - Saját bevételei: A DÖK és a munkaközösségek egyeztetése alapján a különböző bevételekből szükség szerint fordítunk különböző nagyságú összegeket a környezeti nevelés céljaira. Külső erőforrások - Pályázat: A pályázat megjelenésének figyelése a szabadidőszervező és az igazgatóhelyettes feladata. Az igazgató és a szabadidőszervező tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Sikeres pályázat esetén, ha szükséges, az önkormányzat biztosítja az önrészt.

2. Alapelvek, jövőkép, célok 2. 1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk. ¾ fenntartható fejlődés, ¾ a kölcsönös függőség, ok - okozati összefüggések, ¾ helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, ¾ alapvető emberi szükségletek, ¾ emberi jogok, ¾ demokrácia, ¾ elővigyázatosság, ¾ biológiai és társadalmi sokféleség, ¾ az ökológiai lábnyom. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: ¾ környezettudatos magatartást és életvitelt, ¾ a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, ¾ a környezet (természetes, mesterséges) értékei iránt felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,

26


¾ ¾ ¾ ¾

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, a rendszerszemléletet, tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. ¾ A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: ¾ alternatív, problémamegoldó gondolkodás, ¾ ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, ¾ szintetizálás és analizálás, ¾ problémaérzékenység, integrált megközelítés, ¾ kreativitás, ¾ együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, ¾ vitakészség, kritikus véleményalkotás, ¾ kommunikáció, média használat, ¾ konfliktuskezelés és megoldás, ¾ állampolgári részvétel és cselekvés, ¾ értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskoláknak biztosítania, amelyben az alapképzésen túl nagyobb hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és -megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Kiemelt feladat a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése. Törekedni kell erre a humán tantárgyaknál is. Tanórán, laboratóriumban, szakkörökön nyári táborokban megismertetjük tanulóinkkal a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. 2. 2. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: ¾ a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, ¾ tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek megismerése, ¾ új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése,

27


¾ az egészségnevelési program elkészítése. Hagyományok ápolása: ¾ a község természeti és épített nevezetességei, ¾ a község hírességeinek élete-kutatás, ¾ iskolanap szervezése, ¾ madarak és fák napja, ¾ a Föld napja, ¾ tanulmányi kirándulások, ¾ nyári táborok szervezése, ¾ drog-prevenciós program folytatása, ¾ osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában, ¾ szakkörök. Szaktárgyi célok: ¾ a tanórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre /ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei / ¾ a hétköznapi környezeti problémák megjelenése a tanórákon / a környezetszennyezés hatása a természeti- és az épített környezetre, az emberre /, ¾ interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása /csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok /, ¾ felkészítés a versenyekre. 2.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások: A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: ¾ tanulmányi kirándulások, nyári táborok, akadályversenyek, ¾ kézműves foglalkozások, karácsonyi- és húsvéti alkotódélutánok, ¾ rajz szakkör, ¾ akciók: pályázatok, iskolaújság, kiállítások rendezése, nemzetközi programokban való részvétel, ¾ környezetvédelmi szakkörök alsó- és felső tagozatos tanulók számára, ¾ katasztrófavédelmi szakkör felső tagozatosok számára, ¾ közlekedési szakkör felsőtag, ¾ iskolazöldítés: (osztálytermek, iskolaudvar), ¾ DÖK nap, ¾ jeles napok: a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítások, akadályversenyek ¾ iskolai napok: kulturális délután, kulturális est, ¾ diákcsere kétévente, a wettenbergi partner kapcsolat keretén belül. 2.4. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amely segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani.

28


Néhány, munkánk során alkalmazott módszer. ¾ kooperatív / együttműködő / tanulási technikák, ¾ játékok, ¾ modellezés, ¾ riportmódszer, ¾ projektmódszer, ¾ terepgyakorlati módszerek, ¾ művészi kifejezés. 2.5. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, lépést kell tartani a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak-és CD- könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az Anyagi erőforrások című fejezet tartalmazza. 2.6. Iskolai környezet Lásd a helyzetelemzésnél! 2. 7. Kommunikáció A környezeti nevelésben - jellegénél, összetettségénél fogva - nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomat kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek az értékes információkat megkülönböztetni az értéktelentől. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt; ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Az iskolán belüli kommunikáció formái: kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel, házi dolgozat készítése, poszterek készítése és bemutatása, faliújságon közölt információk készítése, iskolaújság, iskolarádió, szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái: környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, környezetvédelemről szóló rádió és televíziós hírek feldolgozása, értékelése, környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása, a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel,

29


a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. 2.8. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési mérés értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett - a többi tantárgyhoz képest - markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Az iskolapszichológus segítségével környezeti attitűdvizsgálatot végzünk. Az osztályfőnökök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt a további munkájuk tervezésében. Az iskolai munkaterv részéként - minden tanév elején - írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési programját. A nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv részeként megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. 2.9. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen, Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve - a hétéves továbbképzési idő - alatt - minden évben más tanító/ tanár vesz részt a környezeti nevelési programokon.

12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ALSÓ TAGOZAT 1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videolejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

képek, betűkártyák, szótagkártyák hívóképek írott és nyomtatott ABC (falikép) kis és nagybetűs nyomtatott ABC (falikép) írott kis és nagy ABC bábok (10 db) Fali tablók: ¾ hangtani ismeretek ¾ szavak alakja, jelentése ¾ a szó ¾ a mondat ¾ gyermeklexikon (10 db)

30


szólások, közmondások könyve nemzeti jelképek (falitabló) ¾ Fali táblák: ¾ igék ¾ az igenév ¾ a teljes hasonulás ¾ mondat ¾ az állítmány fajtái ¾ a jelzők rendszere ¾ ok- és célhatározó ¾ történelmi arcképsorozat. ¾ Helyesírási szabályzat és szótár (10 db) ¾ ¾

3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

űrmértékek (cl, dl, l) demonstrációs óra táblai vonalzók táblai körző számkártyák (1-1000-ig) 100 cm-es papír mérőszalag logikai készlet tükör helyiérték-táblázat kéttányéros mérleg és súlysorozat hőmérő színes rudak

4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

¾ ¾ ¾ ¾

az idő (oktatótábla). iskolai iránytű. Magyarország domborzati térképe. Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel. szobai hőmérő. borszeszégő. domborított földgömb. Videokazetták: ¾ Életközösségek I. ¾ Életközösségek II. ¾ Életközösségek III. ¾ Életközösségek IV. ¾ Vadon nőtt gyógynövényeink ¾ Dunántúli középhegység ¾ Dunántúli dombvidék ¾ Alpokalján homokasztal tanulói kísérleti dobozok (8 db) ásványok a magyar nemzet jelképei (falitabló)

31

I. NEVELÉSI PROGRAM ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Élő természet (diapozitívek) Testünk (videofilm) A közlekedés szabályai (videofilm) nagyító szűrőpapír

5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: ¾ ¾

ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy cd-n: ¾ Magyar népzenei anyag ¾ Gyermekdalok ¾ Himnusz ¾ Szózat ¾ Magyar és rokon népek dalai ¾ cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyeskar ¾ iskolai ünnepek újabb dalai ¾ európai népdalok ¾ egyházi énekek ¾ jeles napok, ünnepkörök dalai ¾ kórusművek, műzenei szemelvények

6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

reprodukciók, művészeti alkotások tempera rajzlap vízfesték zsírkréta színes lapok színes ceruzák tus olló ragasztó gyurma filctoll

7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

olló, kés, vonalzó (40 db) mintázó eszközök (20 db) építőkocka (fa, műanyag) szövőkeret (30 db) csiszolópapír gyöngy rézdrót műanyag flakonok gyurma varrókészlet filcanyag

32


8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

síp gumilabda (20 db) babzsák (20 db) ugrókötél (20 db) kislabda (20 db) tornapad (3 db) tornazsámolyok (6 db) medicinlabda (10 db) karika (20 db) jelzőszalagok (10 db) ugrószekrény (1 db) dobbantó (1 db) tornaszőnyeg (4 db) bordásfal (10 db) mászókötél (5 db) mérőszalag (1 db)

33


FELSŐ TAGOZAT

Anyanyelv és irodalom: 1.1.1.12. 1.1.1.15. 1.1.2.20. 1.1.2.23. 1.1.2.24. 1.1.2.26. 1.1.2.32. 1.1.2.33. 1.1.2.34. 1.2.3.1. 1.2.3.3. 1.2.3.4. 1.3.3.4. 1.3.3.5. 1.2.4.3. 1.2.4.5.

A helyesírási képesség fejlesztésére, gyakorlására, ellenőrzésére alkalmas eszköz, taneszköz készlet. A népköltészeti, és szépirodalmi, az ismeretterjesztő és publicisztikai műfajok szemléltetésére, ismeretszerzésre és ismeretbővítésre alkalmas eszköz. A tanuláshoz kapcsolódó köznapi, szaknyelvi és irodalmi szókincset tartalmazó, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre alkalmas eszköz. A helyesírási ismeretek tudatosítására és gyakorlására alkalmas tanulói munkaeszköz. A helyesírási képesség mérésére, ellenőrzésére és értékelésére alkalmas tanulói munkaeszköz. Változatos tematikájú és ritmikájú verseket tartalmazó, az olvasási és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztésére alkalmas eszköz. A verstani ismeretek elsajátítására, gyakorlására alkalmas eszköz. Irodalmi témák vándormotívumait, kulcsmotívumait szemléltető eszköz. Az elsajátított irodalmi ismeretek felmérésére és ellenőrzésére alkalmas eszköz. A szövegalkotási képesség fejlesztését szolgáló különböző műfajú szövegek mintáit bemutató eszköz. A tömegkommunikáció műfajait szemléltető eszköz. A fogalmazási képesség fejlesztésére alkalmas, szövegalkotást és szövegelemzést előkészítő, kreatív gyakorlatokat tartalmazó eszköz. A poétikai ismeretek / műnemek, műfajok/ rendszerének szemléltetésére alkalmas eszköz. Az írói, költői eszközrendszer szemléltetésére, megfigyelésére alkalmas eszköz. A magyar nyelv történetének fejlődését, nyelvváltozatait és nyelvrokonait szemléltető, ismeretbővítésre alkalmas eszköz. A szövegtani ismeretek elsajátításának felmérésére, ellenőrzésére szolgáló eszköz.

Élő idegen nyelvek: 2.0.3.2. 2.0.3.4. 2.0.3.6. 2.0.3.7. 2.0.3.9. 2.0.3.10. 2.0.3.11. 2.0.3.13. 2.0.3.14.

Egyszerű, életszerű beszédhelyzetek megértését fejlesztő /és mérő/ eszközkészlet. Egyszerű, életszerű beszédhelyzetekbe a beszédszándékoknak megfelelő bekapcsolódás, szerepjáték készségét fejlesztő /és mérő/ eszköz. Képek, képsorok, illusztrációk, ábrák alapján történő leírás, bemutatás, egyszerű történet elmesélése képességét fejlesztő / és mérő/ eszköz. Ismert szavakat, kifejezéseket és egyszerű mondatokat tartalmazó szövegek megértését fejlesztő / és mérő / eszköz. A szó és egyszerű mondat szintű autentikus szövegek értését fejlesztő / és mérő/ eszköz. A nyelvtani elemek kombinációját és a nyelvtani rendszer áttekintését szolgáló munkaeszköz. Egyszerű, tényszerű információk, továbbá a beszédszándékoknak megfelelő közlések írásbeli megfogalmazásának készségét fejlesztő / és mérő / eszköz. A négy nyelvi alapkészséget, a szókincset és a nyelvi ismereteket komplex fejlesztő / és mérő/ munkaeszköz. Egyszerű párbeszédek, leíró és elbeszélő szövegek hallás utáni értésének készségét fejlesztő / és mérő/ eszközkészlet.

34


2.0.3.17. 2.0.3.18. 2.0.3.21. 2.0.3.22. 2.0.3.23. 2.0.4.26. 2.0.4.29. 2.0.4.32. 2.0.4.33.

Az életkornak és a tanult témaköröknek megfelelő életszerű beszédhelyzetekbe az elvárt beszédszándékoknak megfelelő bekapcsolódás, szerepjáték készségét fejlesztő eszköz. Képek, képsorok, illusztrációk, ábrák alapján történő leírás, bemutatás, egyszerű történet elmesélése képességét fejlesztő / és mérő/ eszköz. Összefüggő szövegek alkotását segítő eszköz. A szókincs fejlesztését szolgáló munkaeszköz. A nyelvtani szerkezetek bemutatását, nyelvtani rendszer áttekintését szolgáló demonstrációs eszköz. A rádióból, televízióból vagy egyéb autentikus idegen nyelvi forrásból származó egyszerűbb párbeszédek, leíró, elbeszélő és tájékoztató szövegek hallás utáni értésének készségét fejlesztő / és mérő/ eszközkészlet. A megadott témakörökhöz kapcsolódó álló és mozgó képsorok alapján a leírás, bemutatás, jellemzés, történet elmesélése mások véleményének összefoglalása, saját vélemény elmondása, képességét fejlesztő eszköz. Szerkesztett és autentikus szövegek magyarra fordításának készségét fejlesztő eszköz. A beszédszándékoknak / összefoglaló informálás, érvelés, tanácsolás/ megfelelő közlések /önéletrajz, hivatalos levél/ írásbeli megfogalmazásának készségét fejlesztő eszköz.

Matematika: 3.02.16.

Testek építésére, testhálók készítésére alkalmas, különböző sokszögeket tartalmazó munkaeszköz és eszközkészlet. 3.0.2.21. A szövegértést és szövegelemzést, a nyelv logikai elemeinek helyes használatát segítő, változatos, szöveges és nem szöveges, gyakorlati és matematikai problémákat tartalmazó eszköz. 3.0.2.25. Arányossági következtetések gyakorlására alkalmas eszköz. 3.0.2.26. Az egyenes- és fordított arányosság fogalmának kialakítását és változatos alkalmazását bemutató, képesség fejlesztésre alkalmas eszköz. 3.0.2.28. Egyenletek megadását szemléltető eszköz. 3. 0.3.57. Prímszámokat, négyzetszámokat szemléltető demonstrációs táblázatok. 3.0.3.69. A kör kerületének és területének számítását szemléltető eszköz. 3.0.3.73. Pitagorasz tétele bizonyítását szemléltető eszköz. 3.0.3.74. A hatványozás és a gyökvonás fogalmát és azonosságait szemléltető, ismeretszerzésre alkalmas eszköz.

Ember és társadalom: 4.1.1.1. 4.1.1.4. 4.1.1.6. 4.1.2.8. 4.1.2.11.

A társadalmat alkotó közösségek életét bemutató és működésük szemléltetésére alkalmas eszköz. Nemzeti történelmünk meghatározó alakjait bemutató, ismeretszerzésre alkalmas eszköz. A nemzeti történelem sorsfordulóinak történelmi térben való szemléltetésére, képességfejlesztésre és gyakorlásra alkalmas eszköz. Egy-egy magyarországi régió, város, település természeti gazdasági, kulturális jellemzőinek és közigazgatási funkcióit bemutató, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz. Az emberek hajdani és mai életmódját a termelés, a fogyasztás és elosztás rendjének időben különböző sajátosságait szemléltető eszköz.

35


4.2.3.2. 4.2.3.3. 4.2.3.4. 4.2.3.5. 4.2.3.7. 4.2.3.9. 4.2.4.11. 4.2.4.13. 4.2.4.14. 4.3.4.5. 4.4.3.3. 4.4.3.5. 4.4.4.15. 4.4.4.23.

A mai magyar társadalom különböző szempontú tagoltságának szemléltetésére alkalmas eszköz. A társadalmi beilleszkedési zavarok bemutatására alkalmas eszköz. A hatályos magyar alkotmányban foglaltak megismerésére és feldolgozására alkalmas eszköz. A mai magyar államszervezet működésének szemléltetésére alkalmas eszköz. A fegyveres testületek /rendőrség, honvédség stb./ tevékenységének szemléltetésére alkalmas eszköz. A Magyar Köztársaság külpolitikájának és külkapcsolatainak és a külföldön tartózkodás szabályainak szemléltetésére alkalmas eszköz. Az alapvető emberi jogok megismertetésére és gyakorlati megvalósulásuk szemléltetésére alkalmas eszköz. Az ENSZ és szervezeti munkájának, szervezeti felépítésének megismerésére és szemléltetésére alkalmas eszköz. Az emberiség globális problémáinak szemléltetésére alkalmas eszköz. Az emberi élet nagy kérdéseinek /hit és vallás, boldogság, élet és halál stb./ megértését, feldolgozását elősegítő, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz. Az ősi társadalmak kialakulása, működése, kutatása, valamint mindennapi életük szemléltetésre alkalmas eszköz. A bibliai történeteket tartalmazó ismeretszerzésre és ismeretbővítésre alkalmas eszköz. A polgári átalakulás korának szemléltetésére alkalmas eszköz. A jelenkor tanulmányozására, főbb kérdéseinek feldolgozására alkalmas eszköz.

Kémia 5.3.3.8. 5.3.3.22. 5.3.3.24. 5.3.3.29. 5.3.3.31. 5.3.3.34. 5.3.3.40. 5.3.3.49. 5.3.4.61.

Magyar vegyészek életét és jelentőségét bemutató eszköz, ill. eszközsorozat. A kémiai változások típusait és jellemzőit szemléltető demonstrációs eszköz. A kémiai jelrendszer /vegyjel, képlet, egyenlet/ használatát gyakoroltató interaktív eszköz. Az oldatok kémhatása, a kémhatást okozó ionok aránya, valamint a pH összefüggését bemutató eszköz. A nemfémes elemek és vegyületeik a hőállítását, felhasználását bemutató eszköz. A fémes elemek és vegyületeik előállítását, felhasználását bemutató eszköz. A szervetlen háztartási vegyszerek bemutató eszköz. Néhány szervetlen kémiai nagyipari gyártási folyamatot bemutató eszköz. A kémiai kötések típusait szemléltető demonstrációs eszköz.

Ember és természet, fizika: 5.1.1.1. 5.1.1.3. 5.1.2.5. 5.1.2.6. 5.2.3.1.

Az oldódás, olvadás, égés jelenségének vizsgálatára alkalmas demonstrációs laboratóriumi eszköz, ill., eszközkészlet. (1 db ) Az oldódás, olvadás, égés jelenségének bemutatására és vizsgálatára alkalmas laboratóriumi vegyszerek, ill., vegyszerkészlet. ( 1db ) Az anyag részecsketermészetének szemléltetésére alkalmas eszközkészlet (1db) Az anyag részecsketermészetével magyarázható jelenségeket /halmazállapotváltozás, oldódás, hőtágulás, hőterjedés / szemléltető eszközkészlet (1db). A mozgásjelenségek bemutatására, a mozgást jellemző mennyiségek mérése, a mennyiségek közötti összefüggések felismertetésére, a mozgásállapot leírására, a mozgásállapotok és változásaik dinamikai leírására, a leíráshoz szükséges

36


5.2.3.3. 5.2.3.6.

5.2.3.8. 5.2.3.9. 5.2.3.11.

5.2.3.12.

5.2.3.13. 5.2.3.14. 5.2.4.15. 5.2.4.16. 5.2.4.17. 5.2.4.18. 5.2.4.19. 5.2.4.20. 5.2.4.21. 5.2.4.22.

5.2.4.23. 5.2.4.24.

mennyiségek mérésére, a mechanikai kölcsönhatások megfigyelésére, kísérleti vizsgálatára, mérések kivitelezésére alkalmas demonstrációs eszközkészlet.(1db) Az SI mértékrendszert ( alapmennyiségek, mértékszámok és mértékegységek, prefixumok jelentése) és az SI-n kívüli engedélyezett használatú mértékegységeket bemutató eszköz. (1db) A termikus kölcsönhatásokat bemutató, a kölcsönhatást jellemző mennyiségek mérésére, összefüggések felismertetésére, a termikus kölcsönhatások következményeinek és gyakorlati alkalmazásainak szemléltetésére szolgáló eszköz. (1db) Az energia átalakulások gyakorlati felhasználásának (erőművek) szemléltetésére alkalmas eszköz. (1db) Az elektromos kölcsönhatások szemléltetésére és önálló megfigyelésére alkalmas elektrosztatikai tanulókísérleti eszköz (1db) Különböző egyenáramú és váltakozó áramú áramkörök kísérleti vizsgálatára, az áramerősség, a feszültség, az ellenállás mérésére, az elektromos áram hatásainak szemléltetésére és kísérleti vizsgálatára az anyag három halmazállapotában, az elektromágneses kölcsönhatások bemutatására, és kísérleti vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszköz ( 15db ). Elektromosságtani megfigyelésekhez, mérésekhez, kísérletekhez szükséges (folyamatosan változtatható) egyen- és váltakozó feszültséget biztosító, (a balesetvédelem előírásainak megfelelő ) demonstrációs és tanulókísérleti eszköz (15db). Az elektromos áram hatásain alapuló mindennapi eszközeink bemutatására, működésük magyarázatára alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet. (1db) Felfedezők, fizikusok arcképeit bemutató eszköz. (1db). Merev testek forgómozgásának kísérleti vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszköz (15db). Merev testek egyensúlyának vizsgálatára, az egyszerű gépek működésének szemléltetésére, működésük magyarázatára, gyakorlati felhasználásuk bemutatására alkalmas eszköz (15 db). A mechanikai rezgések megfigyelésére, kísérleti vizsgálatára, jellemzésükre bevezetett mennyiségek mérésére alkalmas eszköz és információhordozó-együttes (1db). A mechanikai hullámok önálló megfigyelésére, a hullámok terjedési és találkozási jelenségeinek kísérleti vizsgálatára alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet (1db). A hang, a hallás, a hangszerek empirikus vizsgálatára és működésüknek megértésére alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet (1db). A fény terjedésének megfigyelésére és szemléltetésére-, a terjedés törvényeinek kísérleti felismerésére alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet (1db). Az elektromágneses hullámok /teljes spektrumának/ terjedésének, tulajdonságainak bemutatására és vizsgálatára alkalmas információhordozó (1db). A nyugvó folyadékok és gázok alapvető tulajdonságainak megfigyelésére és bemutatására, az állapotuk jellemzésére bevezetett mennyiségek mérésére, a közöttük lévő összefüggések kísérleti vizsgálatára és szemléltetésére alkalmas eszköz (1db). A gáztörvények empirikusan felismert törvényeinek anyagszerkezeti magyarázatához szükséges demonstrációs eszköz és eszközkészlet (1db). A Brown mozgás közvetlen, vagy közvetett megfigyelésére, bemutatására alkalmas információhordozó (1db).

37


5.2.4.25. 5.2.5.31. 5.2.5.34. 5.2.5.35. 5.2.5.39.

5.2.5.40.

Az anyag szerkezetének modellezését alátámasztó, kísérleti tapasztalatok bemutatására alkalmas tanulókísérleti eszköz (1db). A lendület- és perdületmegmaradás törvényének kísérleti vizsgálatára, az erőtörvények empirikus felismerésére és kimérésére, a súrlódás és a közegellenállás vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszköz (1db). A rezgések összetevésének kísérleti vizsgálatát, rezgések csatolásának jelenségeit bemutató tanulókísérleti eszköz (1db). A mechanikai rezonancia megfigyelésére és gyakorlati felhasználására alkalmas tanulókísérleti eszköz és információhordozó (1db). A fizikai fénytan / elhajlás, interferencia, diszperzió, színképelemzés, polarizáció, kettős-törés/ jelenségeinek megfigyelésére, kísérleti vizsgálatára alkalmas optikai és elektromosságtani / lézer-fényforrást, mikrohullámú berendezés stb./ demonstrációs eszközkészlet ( 1db). Az elemi részek kimutatására, tulajdonságainak vizsgálatára, az anyagszerkezet modelljeinek kialakításához szükséges kísérleti bizonyítékok bemutatására, az anyag kettős természetének igazolására szolgáló különféle információhordozó (1db).

Ember és Természet: 5.3.3.41.

A levegő és a víz szennyezésének következményeit bemutató /szimuláló, modellező/ eszköz 5.3.3.43 A természetes vizek minőségének vizsgálatára alkalmas eszköz- és anyagkészlet. 5.3.3.44. Környezetvédelmi alapmérések elvégzésére alkalmas demonstrációs és tanulókísérleti eszközkészlet. 5.3.3.45. Az ivóvíz, illetve a szennyvíz tisztításának folyamatát bemutató eszköz. 5.4.3.5 Természetvédelmi problémák megfigyelésére és tanulmányozására alkalmas eszköz. 5.4.3.6. Környezetvédelmi problémák megfigyelésére és tanulmányozására alkalmas munkaeszköz. 5.4.3.10. A Kárpát-medence domborzatának, vízrajzának, éghajlatának, talajainak és biomjainak szemléltetésére alkalmas terepasztal, gyakorlati eszköz, mérőeszköz, laboratóriumi eszköz. 5.4.3.16. Az emberi szervrendszerek felépítésének tanulmányozására alkalmas eszköz. Az emberi csontváz megfigyelésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz 5.4.3.19. Az egyes emberi szervek /agy, szem, bőr, hallás és helyzetértékelés szerve/ megfigyelésére és tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz. 5.4.3.21. Az emberi életműködések összekapcsolódását és szabályozását bemutató interaktív eszköz. 5.4.3.31. Az elsősegélynyújtás képességének elsajátítására alkalmas eszközegyüttes.

Földünk és Környezetünk: 6.0.3.2. 6.0.3.3. 6.0.3.7. 6.0.3.14. 6.0.3.25.

A Naprendszer mozgásának szemléltetésére alkalmas demonstrációs eszköz. A Föld alakjának bemutatására és az időszámítási gyakorlatok elvégzésére alkalmas munkaeszköz. A belső erők működésének szemléltetésére alkalmas eszköz. A szárazföld vizeinek típusait, kapcsolatait, felhasználásuk módjait és a vízszennyezés legfőbb okait és következményeit vizsgáló, bemutató tanulói munkaeszköz. Észak-, Nyugat-, Dél-, Kelet, és Közép-Európa komplex bemutatására alkalmas eszköz.

38


Művészetek: 7.1.1.1.

Nemzetiségeink és etnikai kisebbségeink gyermek- és népdalai, hangszeres népzenéje bemutatására alkalmas eszköz. 7.1.1.2. Szomszéd népek népdalai, hangszeres népzenéjének bemutatására alkalmas eszköz. 7.1.1.3. Népszokások, jeles napok dalainak bemutatására alkalmas eszköz. 7.1.1.5. A magyar népzene bemutatására, népballadás, történeti- és virágénekeinek bemutatására alkalmas eszköz. 7.1.1.6. Az európai népek egyházi és világi dallamainak bemutatására alkalmas eszköz. 7.1.1.7. Más földrészek népzenéjének és hangszereinek bemutatására alkalmas eszköz. 7.1.4.17. Népi hangszerek, népi együttesek, táncházak bemutatására alkalmas eszköz. 7.1.4.18. A barokk és a klasszikus zenekar hangszereinek szemléltetésére alkalmas eszköz. 7.1.4.19. A reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus kiemelkedő mestereinek bemutatására alkalmas eszköz. 7.1.4.20. A romantikus zenekar hangszereinek bemutatására alkalmas eszköz. 7.2.1.4. Tánctípusok szerinti és területi előfordulásuk szerinti hangzó anyagot tartalmazó, elsajátításra és gyakorlásra alkalmas eszköz. 7.2.1.5. Tánctípusok motívum- és táncfolyamatait bemutató eszköz. 7.2.1.10. Drámajáték-gyakorlatokat megalapozó eszköz. 7.2.1.12. A jeles napi szokások szemléltetésére alkalmas eszköz. 7.2.2.17. Nemzetiségeink eredeti táncanyagait, feldolgozásukat szemléltető és eszköz. 7.2.2.18. Gyermek és felnőtt koreográfiákat és formációkat bemutató eszköz. 7.2.2.27. A táncok történeti hátterét, környezetét, hangszerkíséretét, viseletét /történeti társastánc a XVI-XIX. században/ szemléltető eszköz. A történeti társastáncok és a XX. századi társastáncok zenekíséretére alkalmas eszköz.

Művészetek, rajz: 7.2.1.6. 7.3.1.1. 7.3.1.2. 7.3.1.4. 7.3.2.1. 7.3.2.7. 7.3.3.1. 7.3.3.3. 7.3.3.4. 7.3.3.6.

A magyar népviseleteket szemléltető eszköz. A vizuális nyelv alapelemeinek, egyszerű kompozíciós eljárásainak /síkon és térben/ megértetésére, a megalapozó ismeretek szemléltetésére alkalmas eszköz. A vizuális művészetek legfontosabb ágainak, műfajainak felismerési képességét fejlesztő, a gyermekek élmény és érzelemvilágához közelálló művészeti alkotások bemutatására alkalmas eszköz. Forma, funkció, anyag és méret összefüggéseinek megértetésére, megfigyelésre alkalmas demonstrációs eszköz. Alapvető ábrázolásmódok, kifejezőeszköz, kompozíciós eljárások alkalmazását szemléltető demonstrációs eszköz. A térbeli modellezés képességét fejlesztő kézműves technikák ismertetésére alkalmas munkaeszközkészlet. Színtani ismeretek rendszerezését, a fény színmódosító szerepének jelentőségét is bemutató eszköz. Különböző alkotások bemutatására, a művészettörténet nagy korszakaiban való tájékozottságra, valamint a műalkotások és kor kapcsolatának értelmezésére alkalmas eszköz. Technikák jártasság színtű elsajátítására, egyénileg választott technika készségszintű alkalmazását szemléltető eszköz, illetve munkaeszköz-készlet. Téri helyzeteket, összetett formák felépítésének, szerkezetének rajzi-plasztikai értelmezését segítő eszköz.

39


7.3.3.8.

Művészettörténeti stíluskorszakok és formajegyeik megismertetésére alkalmas, eszköz.

Informatika - számítástechnika: 8.1.2.1. 8.1.2.2. 8.1.2.4. 8.1.2.5. 8.1.2.7. 8.1.2.9. 8.1.2.11. 8.1.2.12. 8.1.2.18. 8.1.2.19. 8.1.2.20. 8.1.3.22. 8.1.3.23. 8.1.3.24. 8.1.3.27. 8.1.3.28. 8.1.3.29. 8.1.3.30. 8.1.3.31. 8.1.3.32. 8.1.3.33. 8.1.3.35. 8.1.3.36. 8.1.3.37. 8.1.3.40. 8.1.3.43. 8.1.4.45. 8.1.4.47.

A számítógép üzemeltetési rendjének szemléltetésére alkalmas eszköz (1db). A számítógép-tanterem egészség- és balesetvédelmi előírásait bemutató, ismeretszerzésre alkalmas információhordozó (1db). Rásegítő vázlatokat, jó grafikájú, valóságközeli figurákat tartalmazó elektronikus rajzoló program (1db). Interaktív kapcsolattartásra alkalmas készségfejlesztő elektronikus program (1db). Az információ különféle megjelenési formáit szemléltető eszköz (1db). Különböző témakörökhöz tartozó piktogramokat szemléltető és felhasználó, jó grafikájú, játékos elektronikus program (1db). Különböző algoritmusokat és azok felépítését szemléltető információhordozó (1db). Különféle algoritmusok szemléltetésére, a kreativitás, kombinációs és szervezőkészség fejlesztésre alkalmas vizuális eszköz (1db). A problémák adekvát módon való megfogalmazására és számológéppel történő megoldására alkalmas eszköz (1db). Különféle algoritmusok készítésének gyakorlására, feladat alapján "üres" folyamatábrák szöveges kitöltésre alkalmas munkaeszköz (15db). Az 5-6. osztályos tananyag megértetésére alkalmas modulrendszerű eszköz (1db). A számítógép főbb egységeit szemléltető információhordozó (1db). Az informatikai alapfogalmak /adat, jel stb./ szemléltetésére alkalmas eszköz (1db). A bit fogalmának bemutatását, fizikai fogalmakkal való megfeleltetését tartalmazó, szemléltetésre alkalmas eszköz (1db). Számítástechnikával foglalkozó magyar és magyar származású tudósok munkásságának bemutatásra alkalmas eszköz (1db). Az iskolában használatos operációs rendszer alapfunkcióit bemutató eszközkészlet (1db). A tananyaghoz kapcsolódó, az oktatott operációs rendszer főbb utasításainak elsajátíttatására alkalmas eszköz (1db). Segédprogramok jogtiszta szoftvereit tartalmazó eszköz ( 1db). A vírus viselkedését szemléltető eszköz (1db). Nyelvi, matematikai és fizikai szemléltető, modellező eszköz (1db). A menü- és egérhasználatot szemléltető és gyakoroltató eszköz (1db). A számítógép szakszerű üzembe helyezési algoritmusát megjelenítő eszköz (1db). Egyszerű ismétlődéseket és elágazásokat tartalmazó algoritmusok értelmezését és kódolását segítő információhordozó (1db). Feladatok algoritmizálását elősegítő segédeszköz (1db). Egy szövegszerkesztő, illetve ábraszerkesztő alapfunkcióit szemléltető eszköz (1db). Az /iskolai/ könyvtári nyilvántartás rendszerének szemléltetésére alkalmas eszköz (1db). Ismert, korszerű perifériákat /hardver eszköz/ bemutató, szemléltetésre alkalmas eszköz (1db). Az ember-gép kapcsolat szöveges és képi segédeszközeit szemléltető eszköz (1db).

40


8.1.4.48. 8.1.4.49. 8.1.4.50. 8.1.4.51. 8.1.4.52. 8.1.4.53. 8.1.4.54. 8.1.4.63. 8.1.4.64. 8.1.4.66. 8.1.4.71.

A hír, információ, adat és kódolás fogalmi összefüggéseinek ábrázolására alkalmas eszköz (1db). Az iskolában használatos operációs rendszerek főbb funkcióit bemutató oktatócsomag (1db). Tömörítést, kicsomagolást végző és biztonsági másolatot készítő segédletek /jogtiszta szoftverek/ (1db). Számítógépes hálózati topológiákat /Internetes hálózatokat is/ szemléltető eszköz (1db). A hálózati jogosultságokat ismertető eszköz (1db). A szakszerű hálózati munka és levelezés szabályait szemléltető információhordozó (1db). A tananyaghoz kapcsolódó programozási nyelv főbb utasításait szemléltető eszköz (1db). Iskolai újság összeállítására alkalmas egyszerűbb kiadványszerkesztő eszköz (1db). Egy korszerű táblázatkezelő lényeges funkcióinak bemutatását, szemléltetését elősegítő eszköz (1db). A függvény, grafikon, diagram, hisztogram fogalmát és összefüggéseit bemutató információhordozó (1db). A választott tankönyvhöz kapcsolódó, valamint a tananyaghoz tartozó oktatóprogramok anyagait tartalmazó munkaeszköz (1db).

Könyvtárhasználat: 8.1.5.75. 8.1.5.76. 8.2.2.11. 8.2.3.16. 8.2.3.17. 8.2.4.23.

Közhasznú magyar információs adatbázisok felépítését, hozzáférhetőségét /Internet/ szemléltető információhordozó. A választott tankönyv használatát elősegítő eszköz. A különböző könyvtártípusok megismerésére alkalmas eszköz. A dokumentumismeret elmélyítését szolgáló tanulói munkaeszköz. A katalógusfajtákat és azok használatát ismertető eszköz. A katalógushasználat korszerű formáinak megismerésére alkalmas eszköz.

Életvitel és gyakorlati ismeretek: 9.1.2.18.

A közvetlen környezet jellemzőit, építésének főbb fázisait, a környezetvédelem lehetőségeit, a közlekedési eszköz alapvető működését, történetét bemutató, az elemzését segítő eszköz. 9.1.2.19. A kerékpáros közlekedés technikájának, szabályrendszerének gyakoroltatására alkalmas eszköz. 9.1.2.23. A választott tankönyv megértetését segítő munkaeszköz. 9.1.3.34. A szakszerű munkavégzés elsajátítására alkalmas munkaeszköz. 9.1.3.40. Egyszerű szerelési gyakorlatok biztonságos elvégzésének begyakorlására alkalmas manipulációs munkaeszközkészlet. 9.1.3.42. Irányítási rendszerek modellezéséhez szükséges logikai áramkörök, szimulációs eszköz. 9.1.3.55. A környezetbarát technika jelentőségének felismerésére, környezetbarát szemlélet kialakítására, alkalmas ismeretbővítő eszköz. 9.2.4.104. Különféle szerződésformák és fajták /biztosítások, kárfelmérések, hitelkonstrukciók, értékpapírok/ megismeréséhez szükséges eszköz. 9.3.3.6. Pályaválasztási alapfogalmakat, azok értelmezését bemutató információhordozó. 9.3.3.7. Pályaképeket, foglalkozás-leírásokat, valamint pályaalkalmassági vizsgálatokat ismertető, bemutató információhordozó.

41


9.3.3.8. 9.3.4.14.

Pályaválasztási ismeretforrásokat, álláslehetőségeket szemléltető információhordozó. Az önéletrajzírás elemeit és a különböző önéletrajztípusokat bemutató információhordozó.

Testnevelés és sport: 10.0.1.3. 10.0.1.5 10.0.1.6. 10.0.1.11. 10.0.1.12. 10.0.2.13 10.0.2.14. 10.0.2.17.

10.0.3.18. 10.0.3.21. 10.0.4.22. 10.0.4.24. 10.0.4.25.

Rendgyakorlatok, sportünnepélyek, bemutatók végzésének segítésére és megfigyelésére alkalmas információhordozó. A helyes futómozgás kialakításához szükséges szer, eszköz. A szökdelő és ugróügyesség kialakítását segítő szer, eszköz és különböző leérkezőhely. Szabadban végzett, az évszakoknak, az időjárásnak megfelelő foglalkozásokhoz ügyességet, edzettséget, fizikai képzettséget, egyensúlyértéket fejlesztő, változatos, idényjellegű szer és eszköz. A vízbiztonság és az úszómozgások elsajátítását segítő szer, eszköz, játék. Rajtok oktatását segítő szer, eszköz. Felfelé irányuló elugrásokhoz szükséges szer, valamint magasugráshoz szükséges speciális sporteszköz és leérkezőhely. Különböző deformitásos és egyéb betegségekből származó elváltozások könnyített és gyógytestneveléssel történő javítására, korrigálására alkalmas, a testnevelés tantárgyban is használt, valamint egyéb speciális szer, eszköz, vízben végezhető úszó, és légzéstechnikák elsajátításához szükséges játék, szer, eszköz. Térdelőrajt végrehajtásához használható speciális eszköz. Önvédelmi és küzdősportok végzéséhez szükséges speciális küzdő és védőfelszerelés, valamint a sportágra jellemző felszerelés, öltözékek és eszköz. Futóiskola, gátfutótechnika és váltófutás tanulásához szükséges szer, eszköz. Túrázáshoz, tájfutáshoz, vízsportokhoz, téli sportokhoz szükséges sporteszköz, felszerelés. A ritmikus sportgimnasztika mozgásanyagának oktatását elősegítő speciális kéziszer, információhordozó.

13. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK, TANULÓI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI " Csak az tud választani, aki ismeri a választékot." A mai sokkönyvű világban gondot okoz a pedagógusnak a megfelelő program kiválasztása. Információ szerezhető: ¾ tankönyvbemutatókon, ¾ az iskolába érkező bemutatkozó példányokból, ¾ továbbképzéseken, ¾ általánosan elterjedt szokás, hogy megkérdezik egymást a kollégák, és tapasztalatok alapján ajánlják a programokat. A választáskor mindig az átlagos képességű gyereket tartsuk szem előtt, mindig ők vannak többségben. Ezért a tömegtanításban jól működő, az átlagos képességű gyerekre szabott, egyszerű programra van szükségünk, melynek jól követhető, kidolgozott tanmenete van. A tankönyvválasztásnak általános didaktikai, szakmódszertani, lélektani és külalaki szempontjai lehetnek.

42


Általános didaktikai szempont Az a program jó, mely egyforma súlyt fektet a feladat megértésére, megtanítására és a fokozatos automatizálásra.

Szakmódszertani szempont Fontos, hogy ¾ megvalósuljon a programban a rész - egész egyensúlya, ¾ egyformán fejlessze az auditív és a vizuális területeket, ¾ a beszélt nyelvre építsen, ¾ szövegei legyenek érdekesek, igényesek.

Lélektani szempont Soha ne hagyja a program a gyerekeket bizonytalanságban, mindig világos, követhető legyen. ¾ Egyszerű lépéseket adjon. Ne engedje a tanulókat találgatni. ¾ Legyen játékos és mozgasson meg minél több érzékterületet. ¾ Fejlessze egyformán a logikus gondolkodást és az érzelmeket. ¾

A külső megjelenés szempontjai ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Az illusztrációk funkcionálisak legyenek. A tipográfia fokozatos legyen. A papír jó minőségű legyen. Az oldalak legyenek szellősek és áttekinthetők. Az árát tekintve legyen olcsó. Legyenek hozzá olcsó és könnyen kezelhető segédeszközök.

Minden tankönyvre érvényes követelmény: a nyelvhelyesség és a helyesírás szempontjából kifogástalannak kell lennie.

14. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 28. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

43


5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban. Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. 6. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. 7. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. - A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: ¾ KIVÁLÓAN TELJESÍTETT ¾ JÓL TELJESÍTETT ¾ MEGFELELŐEN TELJESÍTETT ¾ FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév/év során szerzett érdemjegyek és a tanuló félév/év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 1. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 2. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 3. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

44


Minimum szintű feladatsor esetén Teljesítmény 0-49 %: 50-64 %: 65-79 %: 80-89 %: 90-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Optimum szintű feladatsor esetén Teljesítmény 0-33 %: 34-49 %: 50-74 %: 80-89 %: 90-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

15. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: ¾

¾ ¾

¾

¾

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot, az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot, a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni, a kötelező olvasmányokról és memoriterekről, valamint azok számonkérésének idejéről a tanulót tanév elején (legkésőbb szeptember 15-ig) kell tájékoztatni.

16. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)

45


2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a tájékoztató füzeten keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. PONTSZÁM évfolyam 1 1.00 1.10 1.23 1.34 2 1.03 1.13 1.26 1.37 3 1.06 1.16 1.29 1.40 4 1.09 1.19 1.30 1.43 5 1.12 1.22 1.34 1.46 6 1.15 1.25 1.37 1.49 7 1.18 1.28 1.40 1.52 8 1.21 1.31 1.44 1.55 9 1.24 1.34 1.47 1.58 10 1.27 1.37 1.50 1.61 11 1.30 1.40 1.53 1.64 12 1.33 1.43 1.56 1.67 13 1.36 1.45 1.59 1.70 14 1.39 1.48 1.62 1.73 15 1.42 1.52 1.65 1.76 16 1.45 1.56 1.68 1.79 17 1.48 1.58 1.72 1.82 18 1.51 1.62 1.76 1.85 19 1.54 1.66 1.80 1.89 20 1.57 1.70 1.84 1.94 21 1.61 1.74 1.87 1.98

46

5.

6.

7.

8.

1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.97 2.01 2.05 2.09

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36


Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1. 2. évfolyam 0.97 1.08 1.00 1.11 1.03 1.14 1.06 1.17 1.09 1.20 1.12 1.23 1.15 1.26 1.19 1.29 1.22 1.32 1.25 1.35 1.29 1.38 1.32 1.41 1.35 1.44 1.39 1.48 1.41 1.50 1.44 1.53 1.47 1.57 1.50 1.60 1.54 1.64 1.57 1.68 1.61 1.72

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

1.24 1.27 1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88

1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

47


Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. PONTSZÁM évfolyam 1 20 22 24 26 2 24 26 28 30 3 28 30 32 34 4 32 34 36 38 5 36 38 40 42 6 40 42 44 46 7 44 46 48 50 8 48 50 52 54 9 52 54 56 58 10 56 58 60 62 11 60 62 64 66 12 64 66 68 70 13 68 70 72 74 14 72 74 76 78

5.

6.

7.

8.

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 2. évfolyam 16 19 20 23 24 27 28 31 32 35 36 39 40 43 44 47 48 51 52 55 56 59 60 63 64 67 68 71

3.

4.

5.

6.

7.

8.

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FOLYAMATOSAN

FELÜLÉS

TÉRDÉRINTÉSSEL

(A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

48



5.

6.

7.

8.

36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 100

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106


1. 2. évfolyam 20 23 25 28 30 33 35 38 40 43 45 48 50 53 55 58 60 63 65 68 70 73 75 78 80 83 85 88

3.

4.

5.

6.

7.

8.

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94

32 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN FOLYAMATOSAN

KARHAJLÍTÁS-

ÉS

NYÚJTÁS

(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

49



5.

6.

7.

8.

13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 34 35 36

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42


1. 2. évfolyam 1 1 1 2 2 2 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63

50

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló


17. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Intézményünkben 2008. szeptember 1-je óta működik a pedagógiai szakszolgálat logopédia és gyógytestnevelés szakterületen. Feladatunk a zsámbéki és töki tanulók, valamint az óvodás korúak logopédiai és gyógytestnevelési ellátásán kívül a Pilis-Buda-Zsámbék Kistérség azon településeinek ellátása, melyek csatlakoznak ehhez a szolgáltatáshoz. Logopédiai szűrővizsgálatokat szervez és végez, foglalkozik a beszédhibák, a nyelvikommunikációs zavarok javításával és a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia gyógyításával, szervezi, irányítja az óvodába kihelyezett logopédus munkáját. A gyógytestnevelés célja a mozgásszervi deformitásokkal és belgyógyászati panaszokkal küszködő, a testi képességekben visszamaradó, azaz a gyógytestnevelésre utalt tanulók panaszainak csökkentése, a panaszok megszüntetése a testnevelés eszközeivel annak érdekében, hogy alkotó s örömteli felnőtt életet éljenek, és a munkaerőpiacon versenyképesek legyenek. A logopédiai és gyógytestnevelési foglalkozások szorosan illeszkednek a tanulók tanórai rendjéhez, illetve az óvodai foglalkozások üteméhez.

51

2010. szeptember 1. ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNY. Összeállította: Kovács Mária igazgató

Recommend Documents