NEVELÉSI PROGRAM
Kertvárosi Általános Iskola 2013. 1
Tartalom 1.
ALAPÍTÓ OKIRAT ........................................................................................................................................................ 4
2.
HELYZETELEMZÉS ...................................................................................................................................................... 6 2.1.
A tanulók ................................................................................................................................................................. 6
2.2.
A szülők .................................................................................................................................................................. 6
2.3.
Pedagógusok ........................................................................................................................................................... 6
2.4.
Nevelő-oktató munka .............................................................................................................................................. 7
2.5.
Tárgyi feltételek, infrastruktúra ............................................................................................................................... 8
3.
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI ................................................................ 8
4.
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI ÉS FELADATA, ALAPÉRTÉKEK ................. 10
5.
AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK ......................... 12
6.
7.
8.
5.1.
Módszertani elemek: ............................................................................................................................................. 13
5.2.
A tanulásszervezés módszerei: .............................................................................................................................. 13
5.3.
A tanulásszervezés alapelvei: ................................................................................................................................ 13
5.4.
Szervezeti eljárások a tanulásszervezésben: .......................................................................................................... 15
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................................... 16 6.1.
Alapelveink ........................................................................................................................................................... 16
6.2.
Sikerkritériumok ................................................................................................................................................... 22
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM, ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ISKOLAI TERV............................................. 22 7.1.
Az iskola egészségfejlesztési programja ............................................................................................................... 22
7.2.
Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos program ............................................................ 27
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK
EGYÜTTMŰKÖDÉSE, A TANULÓK DÖNTÉSI RÉSZVÉTELI JOGAI .......................................................................... 28 8.1.
Közösségfejlesztés ................................................................................................................................................ 28
8.2.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatokban való részvétele, a Diákönkormányzat működése, feladatai 29
8.3.
A közösségfejlesztés színterei ............................................................................................................................... 29
8.4.
A tanulói személyiség fejlődését befolyásoló tényezők: ....................................................................................... 30
8.5.
A szülő, pedagógus és tanuló együttműködésének formái: ................................................................................... 30
8.6.
Az együttműködés továbbfejlesztési lehetőségei: ................................................................................................. 30
8.7.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................................................................................... 31
8.8.
A közösségi nevelés gyakorlati megvalósításának színterei intézményünkben .................................................... 31
8.9.
Klubnapközi - a gyerekek iskolai sikerességét és beilleszkedését segítő program ............................................... 31
8.10.
Tanulóközösségek szervezetei .............................................................................................................................. 32
8.11.
Intézménykép alakítása: ........................................................................................................................................ 33
8.12.
Ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények: ..................................................................................................... 33
8.13.
Fogadóórák, szülői értekezletek: ........................................................................................................................... 33
8.14.
Táborok ................................................................................................................................................................. 34
8.15.
Testvériskolai kapcsolat ........................................................................................................................................ 34
9.
8.16.
Egyházak és iskolánk kapcsolata .......................................................................................................................... 34
8.17.
Sikerkritériumok ................................................................................................................................................... 34
A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FALADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ
OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ......................................................................................................................................... 34 9.1.
A pedagógusok helyi, intézményi feladatai ........................................................................................................... 34
9.2.
Az osztályfőnöki munka tartalma .......................................................................................................................... 37
10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KACSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ......... 40 10.1.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .............................................. 40
10.2.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .............................................................................. 43
10.3.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ..................................................................................... 47
10.4.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .................................................................... 50
10.5.
Rendelkezésre álló személyi és tárgyi erőforrások: .............................................................................................. 65
10.6.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................................................ 66
11. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI .............................................. 69 12. A KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA PARTNERI HÁLÓZATA ....................................................................... 74 13. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ........................................................................................... 76 14. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ............................................................................................. 77 15. HELYI INNOVÁCIÓK, SAJÁTOSSÁGOK ................................................................................................................ 78 15.1.
Képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés intézményi megvalósítása ................................ 78
15.2.
Óvoda-iskola átmenetet segítő program ................................................................................................................ 81
15.3.
Pályaválasztást segítő program ............................................................................................................................. 82
15.4.
Környezeti nevelési program................................................................................................................................. 84
15.5.
A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok ..................................................................................................... 89
15.6.
Közlekedésre nevelési program............................................................................................................................. 93
15.7.
Ökoiskolai tevékenységek ..................................................................................................................................... 93
15.8.
Emelt szintű angol nyelvoktatás ............................................................................................................................ 96
15.9.
Drámapedagógia az oktató-nevelő munkában ....................................................................................................... 97
15.10. A néptánc tanításának szerepe ............................................................................................................................... 97 15.11. A színjátszás szerepe oktató-nevelő munkánkban................................................................................................. 98 15.12. KisTudós Klub ...................................................................................................................................................... 98 15.13. Informatika oktatás, mint pedagógiai innováció ................................................................................................... 99 15.14. Referencia iskola szerep ........................................................................................................................................ 99 15.15. Helyi intézményi innovációk megvalósítása: ...................................................................................................... 100 1. sz. melléklet A Kertvárosi Általános Iskola esélyegyenlőségi programja ...................................................................... 101
1. ALAPÍTÓ OKIRAT Kertvárosi Általános Iskola intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Kertvárosi Általános Iskola 1.1.Idegen nyelvű megnevezése: 1.2.Rövid neve(i): 2. Feladatellátási helye(i) 2.1.Székhelye: 6400 Kiskunhalas, Nyírfa utca 23. 2.1.1. telephelye(i): -
3. 4. 5. 6.
2.2.Tagintézmény(ek) megnevezése, címe(i) 2.2.1. ügyvitel címe: 2.2.2. telephely(ei): Alapító és fenntartó neve és székhelye: Típusa: - általános iskola OM azonosító: 027807 Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 6.1.Köznevelési alapfeladatok: általános iskolai nappali rendszerű nevelés-oktatás alsó tagozaton felső tagozaton roma/cigány nemzetiséghez tartozók nappali rendszerű általános iskolai nevelése-oktatása, irányelv szerinti forma: magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás alsó tagozaton felső tagozaton többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű integrált általános iskolai nevelése-oktatása alsó tagozaton egyéb pszichés fejlődési zavar (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar) mozgássérült testi fogyatékos többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű integrált általános iskolai nevelése-oktatása felső tagozaton egyéb pszichés fejlődési zavar (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar) mozgássérült testi fogyatékos 6.2.nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 415 tanuló
4
6.3.Iskolatípusonként az évfolyamok számát 8 évfolyamos általános iskola 6.4.Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 6.5.Különleges pedagógiai célok megvalósítása: integrációs felkészítés 6.6.Speciális jellemzők emelt szintű angol nyelvű oktatás 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint pontos cím: 6400 Kiskunhalas Nyírfa utca 23. helyrajzi szám: 2884/1 hrsz. hasznos alapterület: 3380 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Kiskunhalas Város Önkormányzata (6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1) 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
5
2. HELYZETELEMZÉS
2.1. A tanulók 1990-ben 380 tanulóval, 16 tanulócsoporttal és 7 napközis csoporttal kezdte el működését a Kertvárosi Általános Iskola. Az elmúlt több mint másfél évtized alatt a tanulólétszám ehhez hasonlóan alakult. Az iskola beiskolázási körzetéhez tartozó tanulói összetétel az elmúlt években nagyon megváltozott. Kezdetben javarészt a kertvárosban élő szülők gyermekei kerültek az iskolába, később azonban megélhetési gondok miatt egyre többen költöztek a szintén a körzetünkhöz tartozó Felső- és Alsóöregszőlőkbe. Ez a változás azt eredményezte, hogy az elmúlt tanévekben a hátrányos helyzetű tanulók számaránya átlagosan 50 %, a halmazottan hátrányos helyzetű tanulók számaránya 30 % körüli. Az említett tanulói összetétel gyökeresen megváltoztatta az iskolában folyó pedagógiai munkát. Alapvető feladatunk évek óta kettős: a tehetséges tanulók fejlesztése, a tanulmányiés sportversenyekre való felkészítés mellett megjelenik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, integrációs- és képesség kibontakoztató fejlesztése. 2.2. A szülők A szülőket iskolánk igen fontos partnernek tekinti. A szülők és a pedagógusok célja ugyanis közös: az alapvető emberi értékek közvetítése révén fejleszteni a gyermekek személyiségét. Ennek megfelelően az iskolavezetés, a pedagógusok és a szülői közösség rendszeresen tájékoztatja egymást a gyermekek előmeneteléről, a felmerülő nevelési problémákról. A jelenleg az iskola környékén élő családok helyzete sokat romlott az elmúlt 10 évben. Ennek ellenére a szülők az elmúlt 20 év során szinte erejükön felül, nagyon sokat segítettek az intézménynek. Anyagilag támogatták az informatikai eszközök beszerzését, a fedett kerékpártároló felépítését, az oszlopcsarnokok beépítését. A már hagyományos iskolai bálon való részvételükkel, felajánlásaikkal, „A kertváros jövőjéért alapítvány„ támogatásával lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyerekek minél nagyobb számban vehessenek részt tanulmányi- és sportversenyeken, iskolai kirándulásokon, színház - és operalátogatáson, egyéb kulturális rendezvényeken, kül- és belföldi táborozásokon. Szülői munkaközösségünk aktív, jól működő szervezet, jó partner, napi kapcsolatban áll az iskolavezetéssel, az iskolai élet minden területén segítséget nyújtanak. 2.3. Pedagógusok A jelenlegi pedagógus és pedagógiai munkát közvetlenül segítő státuszok megoszlását az alábbi táblázat jelöli: Beosztás: pedagógus státusz ebből könyvtáros ifjúságvédelmi felelős pedagógiai asszisztens rendszergazda iskolatitkár Összesen:
Szakképzettség: tanító, tanár tanító tanító tanító
Létszám: 34 fő 0,5 fő 0,5 fő 1 fő 1 fő 1 fő 37,5 fő
6
Szakos ellátottságunk 100%-os. A helyi tantervben szereplő összes tantárgyat ill. tantárgyi modult a feladat ellátására alkalmas képesítéssel rendelkező pedagógus tanítja. Iskolánk működtetését Kiskunhalas Város Önkormányzata végzi és biztosítja a szükséges technikai dolgozói létszámot. 2.4. Nevelő-oktató munka Fő tevékenységként az iskola alapító okirata az általános iskolai feladatok ellátását határozza meg. Az intézmény pedagógiai programjának és helyi tantervének kereteit ennek megfelelően a hatályos nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet, azaz a Nemzeti alaptanterv határozza meg. Nevelő-oktató munkánk alsó- és felső tagozati tagolódással folyik. A szakmai munkát leginkább a tantárgyak köré szerveződő és egyéb iskolai munkát segítő munkaközösségek koordinálják, szervezeti- és működési szabályzatnak megfelelően. Intézményünk sajátossága az anyanyelv és a matematika emelt óraszámú oktatása, valamint a néptánc tanítása alsó tagozaton. A 2011/2012-es tanév szeptemberétől, szülői igényfelmérés alapján az angol nyelv tanítását már 1. évfolyamtól megkezdtük, felmenő rendszerben vezetjük be. Nevelési elképzeléseink végrehajtását a házirend biztosítja. Az 1997. óta folyó kötelező szakmai továbbképzési rendszer egyre nagyobb lehetőségeket biztosít a pedagógusok számára a szakmai továbbfejlődésre. Különösen a Szegedi Tudományegyetemmel együtt folyó kutatási program, majd pedig a HEFOP és a TÁMOP kínált nagyon sok új pedagógiai módszert, lehetőséget az oktató-nevelő munka korszerűsítésére. Sajátos nevelési igényű tanulóink fejlesztésében fejlesztő pedagógusok vesznek részt. Iskolánkra jellemző a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magas aránya. Ezek a gyerekek javarészt a tanyavilágban élnek. Számukra az otthoni környezet nem biztosít megfelelő anyagi és szociális hátteret az iskolába járáshoz, tanuláshoz. Közülük kerülnek ki a magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók. Integrált együttnevelésük a többi gyermekkel nagy nehézségek elé állítja a pedagógusokat. Gyakran tapasztalható sikertelenség, kudarc-élmény. Több évfolyamon folynak próbálkozások a képességcsoportok kialakítására, további új módszerek alkalmazására. A napközis időben, a napközis csoportokban és a felső tagozatnak szervezett klubnapköziben a házi feladat elkészítése mellett változatos, szabadidős programokat is kínálunk. A programok a felső tagozatos tanulók igényeit is kielégítik, színesek, változatosak. A művészeti nevelés nagyon fontos az iskolában, az Alapművészeti Iskola helyben tartja képzőművészeti és néptánc foglalkozásait. Évről-évre felmérjük a tanulók hitoktatás iránti igényét, ezután az iskolában szervezzük meg a református és a katolikus hittant. A hit által közvetített fontos értékeket hasznosítjuk tanulóink erkölcsi nevelésében. Iskolánk rendelkezik az Ökoiskola címmel, valamint az Apáczai Kiadó bázisiskolája. A Berlin melletti Bergfelde általános iskolájával és napközi otthonával szerződés köti szorosabbá a külkapcsolatot. Az iskola hagyományos rendezvényei, a karácsonyi ünnepség, nemzeti ünnepek, a farsang, a tanulmányi versenyek, a sportversenyek erősítik a tanulók és a szülők kötődését az intézményhez. A tanulmányi kirándulások, színházlátogatások, táborozások is az oktató - nevelő munkát szolgálják.
7
2.5. Tárgyi feltételek, infrastruktúra Iskolánkat 1990. szeptember 1-jén adták át a kertváros lakói számára tizenkét normál méretű tanteremmel, s az azt kiszolgáló helyiségekkel. Az elmúlt 23 év alatt rendezett udvart, sportudvart, gyakorlókertet, külső füves labdarúgó pályát építettünk önkormányzati, szülői, pályázati támogatással. Az elmúlt több mint másfél évtizedben városi, iskolai fásítási programok szervezésével sikerült a környék természeti környezetének rendezése. Az épületben a tantermek és szaktantermek (tornacsarnok, technikaterem, nyelvi labor, médiaterm, informatika terem, tankonyha) biztosítják a hatékony nevelő, oktató munkát. Az oszlopcsarnokok beépítése, a tornacsarnok kiszolgáló helyiségeinek átalakítása további termek kialakítását tették lehetővé, főként fejlesztő, kiscsoportos foglalkozások lebonyolítására. Tanulóinkat az iskolaorvos korszerű orvosi rendelőben vizsgálja. Az utóbbi években egyre többször jelentkeznek az épület szerkezeti és felújítási problémái, melyeket az önkormányzat - lehetőségeihez mérten - segít megoldani. Az elmúlt években több pályázaton (különösen a HEFOP, a TÁMOP és az integrációs pályázatokon) elnyert támogatásból nagyarányú fejlesztéseket hajtottunk végre. Tantermeink nagy részét interaktív táblákkal szereltük fel, pedagógusaink és tanulóink munkáját laptopok, sugárzó internet hálózat, multimédiás zsúrkocsik segítik. Tantermeink jelentős részét új bútorral láttuk el, korszerű információs táblákat szereltettünk a falakra. Udvarunkon szabadtéri játszókomplexumot alakítottunk ki, körülötte udvari sporteszközöket helyezünk el. 2010. nyarán iskolánk épülete akadálymentessé vált, pályázati forrásból kicseréltük az ajtókat, korszerűsítettük a lépcsőt, lift épült. Épületünk alkalmassá vált a fogyatékkal élők fogadására, ellátására. 3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: -
a gyermek mindenekfelett álló érdekvédelme, vallási, világnézeti semlegesség, felelősség a tanulók testi, értelmi, érzelmi erkölcsi fejlődéséért a szegregációmentes oktatás, nevelés, esélyegyenlőség, egyenrangúság, demokratizmus, egyenletes terhelés, a gyermekek ismereteire, tapasztalataira, élményeire tapasztalatszerzés és szemléletesség, következetesség, motiváció és aktivizálás, tevékenységközpontúság, elmélet és gyakorlat egysége, hasznosítható tudás, humanizmus, szolidaritás, tolerancia, pozitívumokra támaszkodás, hagyományok ápolása, közösségszervezés, partnerközpontúság, egységes követelményrendszer,
való
támaszkodás,
8
-
szülői ház és az iskola együttműködése.
Pedagógiai alapelvünk továbbá, hogy: -
-
-
iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat, kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra, a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van, a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében, az iskola valamennyi alkalmazottja és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát, minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek szeretete hatja át, iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása, a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére, minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét, az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; a másság elfogadásához, minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli- és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat, a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük, hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez, iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek (ezen belül az angol nyelv emelt szintű) oktatásával, az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal, az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét,
9
-
a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret), megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét, reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását, a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét, alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét, a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését, a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járuljon hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez.
4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI ÉS FELADATA, ALAPÉRTÉKEK A NAT a köznevelés célját alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Intézményünk fő feladata ebből adódóan a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célunk továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljük tanulóinkat az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járuljunk hozzá ahhoz, hogy az iskolánkból kikerülő gyermek: - a haza felelős polgárává váljék, - kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága, - reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert, - megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában, - törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására, - legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően, - váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre, - ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat, - tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. Nevelő tevékenységünk fő fejlesztési területei a következők: -
az erkölcsi nevelés 10
-
nemzeti öntudat, hazafias nevelés állampolgárságra, demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a családi életre nevelés, a testi és lelki egészségre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, pályaorientáció, gazdasági és pénzügyi nevelés, médiatudatosságra nevelés, a tanulás tanítása.
Oktató-nevelő munkánk során a következő alapkompetenciákat, kulcskompetenciákat fejlesztjük: - anyanyelvi kommunikáció, - idegen nyelvi kommunikáció, - matematikai kompetencia, - természettudományos és technikai kompetencia, - digitális kompetencia, - szociális és állampolgári kompetencia, - kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség, - a hatékony, önálló tanulás. Tevékenységünk középpontjában olyan gyermek képe áll, aki megfelel az alábbi értékeknek: - érzelmileg feltöltött, humánus, erkölcsös, fegyelmezett, udvarias, - nyílt, érdeklődő, logikus gondolkodású, - kreatív, gyakorlatias, - ismeri és alkalmazza a közösségi együttélés szabályait, magatartásformáit, - szellemileg és testileg egészséges, - a munkában, tanulásban elégedett, kötelességtudó, - becsüli a tudást, aktívan részt vesz a tanulásban, tudását gyarapítja, - családhoz, társaihoz, intézményéhez, környezetéhez kötődő, - tiszteli és óvja történelmünket, kultúránkat, környezetünket, - harmonikus, lehetőleg problémamentes, önmagát ismerő, - alkalmazkodni tudó, a „másságot” toleráló, - az élet értelmét aktívan kereső személyiség. Az iskola céljai, melyek számszerűsíthetőek:
évfolyamismétlések számának csökkenése, intézményi rendszerből kimaradók számának csökkenése, tanulmányi átlag növekedése, mérési eredmények javulása, továbbtanulási mutatók javulása, magas számú részvétel a közösségi rendezvényeken, tanórán kívüli programok fejlesztő jellegű működése, az értékelés eredményeinek beépülése a fejlesztésbe,
11
a szülőkkel való kapcsolat erősítése, a szülők részvétele a háromhavonkénti tanulói értékelésen, közös rendezvényeken magas szülői részvételi arány, működő kapcsolatok a többi, a programban megnevezett partnerrel, a tanulói közösségekben csökkenjen az előítéletes magatartási megnyilvánulás, az eredményes oktatás-neveléshez szükséges módszertani repertoár jelenléte.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha végzős diákjaink 80%-a eleget tesz az alábbiaknak: -
-
-
Minden tantárgyból megfelel a helyi tantervünkben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint 50%-a – és a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű , az integrációban részt vevő gyerekek a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek). Rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. Ismeri azokat a tanulási módozatokat, amelyek segítik az élethosszig tartó tanulást. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
5. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK A módszernek : igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, igazodnia kell a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, igazodnia kell a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához, igazodnia kell a feltétel rendszerhez. Minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása. Ismerjük meg és alkalmazzuk a tanulói és tanári eszközrendszert, az info-kommunikációs technológia által kínált lehetőségeket. A módszerek kiválasztásában mérlegelni kell, hogy saját tanítási folyamatunkban miképp tudunk harmóniát teremteni e kérdésben, és hogyan tudunk olyan új kompetenciák fejlesztéséhez hozzájárulni, mint: - a rugalmasság és alkalmazkodóképesség,
12
- az önálló és társas tanulásra való képesség, - a problémamegoldó képesség, kreativitás, - a bizonytalanság kezelésének képessége, - az együttműködési és közvetlen kommunikációs képességek, - az írott kommunikáció alkalmazásának képessége, - az info-kommunikációs technológia alkalmazásának képessége. 5.1. Módszertani elemek: óvoda-iskola átmenetet támogató módszerek. hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás habilitációs és rehabilitációs tevékenység. az inkluzív nevelés. attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak, multikulturális tartalmak, tanórai differenciálás (heterogén csoport), kooperatív tanulás, a drámapedagógia eszközei, tevékenységközpontú pedagógiák eszközei, projektmunka (egyéni és csoportos), prezentációs technikák, tanulói értékelési formák gazdagítása, módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.
-
5.2. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: -
tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés, munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat, individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.
Motiváló módszerek: - páros munka, - csoportmunka - játék, - szerepjáték (drámapedagógia), - vita, - kutató-felfedező módszer, - kooperatív módszerek, - projekt módszer. 5.3. A tanulásszervezés alapelvei: -
differenciálás: egyéni különbségek figyelembevétele, tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése,
13
-
-
szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia: divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás , kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret, motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.
- követelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. A bizonytalanság kezelésének képessége.
- elbeszélés, megbeszélés előadás - tények és jelenségek bemutatása - műalkotások bemutatása, - a nevelő személyes példamutatása
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Problémamegoldó képesség, kreativitás. 4. Tanulói együttműködésre alkalmas módszerek. Együttműködési és közvetlen kommunikációs képességek. 5. Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata.
- magyarázat, beszélgetés, - a tanulók önálló elemző munkája - kooperatív tanulás
Közvetett módszerek - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita - kísérlet - projekt
- kooperatív technikák - drámapedagógia
- differenciált fejlesztés - projekt team - kooperatív feladatmegoldás - követelés, megbízás - (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés - játékos módszerek, gyakorlás
- tanári demonstrációk - differenciálás a feladatadásban, - csoportmunka - pármunka-tanulópár - egyénre szabott munka - részben egyénre szabott munka - önálló munka
- tanulói házi feladat - projekt támogatása - laptop program
14
5.4. Szervezeti eljárások a tanulásszervezésben: Szervezeti keretek Osztálybontás (idegen nyelv, technika)
Egyéni fejlesztés, a halmozottan hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása érdekében Nívócsoport
Team-oktatás
Tanórák típusa frontális differenciált tanulástanítás szervezés kooperatív technikák alkalmazása heterogén csoportban IKT-val támogatott tanórák
tantárgytömbösítés /epocha/ (szakrendszerű oktatásban)
szervezési módok csoport (angolnémet ill. lányfiú)
szervezeti formák évfolyam szintű csoportok kialakítása
egyéni, az egyéni egyéni ill. fejlesztési tervek kiscsoportos alapján (az SNI és fejlesztés a HHH tanulók esetében) az alapozó szakasz elején diagnosztikus mérés alapján (szükség esetén) frontális limit
évfolyam szintű csoportok kialakítása
aránya 2015ig
50% alatt
30%
25-30%
30%
25-30%
30%
15%
témahét 1 témahét/tanév
projekt – pedagógia, drámapedagógia, kooperatív technikák felfedeztető, problémaközpontú tanulás, differenciált pedagógia, fejlesztő pedagógiai módszerek
differenciált pedagógia, drámapedagógia, kooperatív technikák
dupla óra 5-8. felfedeztető, évfolyam problémaközpontú tanulás, (matematika, projekt és drámapedagógia magyar)
aránya 2012-ig
15%
módszerek
módszerek differenciált pedagógia, drámapedagógia projekt - pedagógia, kooperatív technikák ,felfedeztető, problémaközpontú tanulás kooperatív technikák, drámapedagógia
projekt –pedagógia, kooperatív technikák, 30% felfedeztető, problémaközpontú tanulás projekt - pedagógia, drámapedagógia, 15% kooperatív technikák, felfedeztető, problémaközpontú tanulás projekt - pedagógia, 1 drámapedagógia, témahét/tanév kooperatív technikák, felfedeztető,
15
3 hetet projekt
meghaladó 1 projekt/tanév
1 projekt/tanév
1 mod. okt. /tanév
1 mod. okt./tanév
moduláris oktatás
problémaközpontú tanulás projekt - pedagógia, drámapedagógia, kooperatív technikák, felfedeztető, problémaközpontú tanulás projekt - pedagógia, drámapedagógia, kooperatív technikák, felfedeztető, problémaközpontú tanulás
A fenti óratípusok, szervezeti formák egymást lefedhetik.
6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
A Köznevelési Törvény szerint a pedagógus egyik alapvető feladata a gyermek nevelésével, tanításával összefüggésben a személyiség fejlődéséről való gondoskodás, melynek során képességeit és tehetségét figyelembe vesszük. Az egységes alapvető követelményekre épülő differenciálással célunk, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, és egyéb tevékenységeik során minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. E feladatunk megvalósításában együttműködünk a szülőkkel. Az együttműködés módját szabályozzuk, tanév elején céljainkat és munkaterveinket összehangoljuk. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét felépíthetjük: a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből. 6.1. Alapelveink Intézményünk a személyiség és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel. Megszervezzük tanulóink számára a képességük, adottságuk felzárkóztatásukhoz szükséges tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, foglalkozási formákat. Támogatjuk a diákönkormányzat működését. Személyiség– és közösségfejlesztő tevékenységében kiemelt szerepet szánunk az osztályfőnöki, a klub-napközis és a napközis nevelői munkának. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatát komplexnek, egymással összefüggőnek, koherensnek ítéljük meg. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széles körűen fejlessze. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: - az értelem kiművelése (kognitív kompetencia), - segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia), - egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia), 16
-
a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia).
alapelvek
célok
feladatok
eljárások
eszközök
Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése.
Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!
Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.
Közösségfejlesztő órákon, tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében.
Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti
A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!
Támogassuk a diákokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembeli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeket tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuálisesztétikai és az önmegvalósítás. Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében!
Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot!
Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.
17
környezetéhez, a munkájához való viszonya. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.
Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (1216 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)!
A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).
Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel!
A kompetenciaalapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges
Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes, sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos
Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmaimódszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanáritanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel. Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése,
Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását.
A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.
A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.
A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak.
Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, probléma-
A kompetenciaterületekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő
18
szempont a nevelés - oktatás személyiségfejleszt ő hatásának érvényesítése.
megoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertan beépítésével a tanrendbe. Megalapozzuk a A tanulók Olyan iskolai Az iskolai társas szociális (társas) ismerjék meg és életrend szituációk az kompetencia, a sajátítsák el a kialakítása, iskolai / osztály pozitív szociális szociális működtetése, közösség szokások, viselkedés amelyben a mindennapi kialakulását. alapvető tanulók életében Tudatosan szabályait, biztonságban „terepgyakorlatfejlesztjük alakítsuk ki érzik magukat, ként” szolgálnak tanítványaink társas bennük az egyéni mivel a a tanulóknak az hatékonyságát szociális magatartási egyének és (szociális értékrendet, a szabályok csoportok penetrancia). döntési átláthatóak, kölcsönös A pedagógusok - a szabadság és kiszámíthatóak, megértésének, segítő életmódra felelősség mindenkitől együttérzésének, nevelés - sikere összhangját. egyértelműen és segítőkészségéérdekében Formáljuk következetesen nek élményszerű rendszeresen tanítványainkat elvártak. megtapasztalásápozitív mintákat belső kontrollos, Tudják higgadtan hoz; a pozitív és nyújtanak a segítő asszertív kezelni a negatív érzelmi együttműködés személyiségekké. konfliktusos viszonyulások változatos Legyenek szituációkat is. kezeléséhez formáival. tisztában a (szimpátia – mindenkori antipátia szociális kapcsolatok). státusukkal. A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan
tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!
Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi
a játék-szeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.
A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját,
programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.
Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Az önellátó és Beszélgetés, vita, identitásvédő véleménycsere, képesség, élethelyzetek, tevékenységfor- szituációk máinak eljátszása, azok gyakoroltatása az elemzése, életkori kiselőadások,
19
fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motivumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések).
(egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)! Az iskola szakmai Az értelmi és profiljának érzelmi megfelelő speciális intelligencia - szakmai fejlesztése kompetenciák mellett a pozitív fejlesztését, az tartalmú jellem alkotó képesség és akarati kibontakoztatását tulajdonságok vállaljuk. személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség. Frusztrációs A nevelő nevelési személyiségének
szokásrendszerét. A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit: - egészség, - önmegvalósítás –alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája.
sajátosságoknak megfelelően. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése.
prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, riportok készítése - elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, tematikus gyűjtő munka, fényképés videofelvételek, riportok stb.
Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és a tehetség felmérésével segítsük megtalálni a tanuló erősségeit. Indirekt módon segítsük saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!
Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket.
A testi - lelki jó komfort-érzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.
A verbális és nonverbális
A kortársi interakciókat
A nevelőtestület elsajátítja a
20
szituációkban adekvát konfliktusmegoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztes-győztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztes-vesztes).
A pedagógus tekintélyét a szakmai - emberi autoritásra alapozzuk.
Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése
kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése. Korlátozottan A szociális tekintélyelvű és befolyásolás magas szintű fokozatait a demokratizmusra helyzetnek épülő nevelési megfelelően stílusra alkalmazni: törekszünk, a behódolás (alapja pedagógusok a hatalom), bánásmódja, azonosulás kontrollmódsze- (alapja a rei a nevelés vonzerő) és folyamán, interiorizáció alkalmazkodja(alapja a nak a gyerek hitelesség). életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz! fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!
A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociálintegratív!
indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében!
neveléssel összefüggő mérési– értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb.
Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk.
A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell. Formáljunk Az ember és Sokféle sokoldalú társas társadalomisme- ismerethordozó, kapcsolatokra ret, médiaanyag, képes, összehangoltan a demonstrációs környezettudatos, közösségfejlesztő eszköz, infoegészséges témákkal, kommunikációs életmódot valamint az technika áll
21
közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten a közösségfejlesztő órák témaköreinek körültekintő megválasztásával.
egészségnevelési rendelkezésünkre modul Ezeket az egyéni tartalmával. és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk.
6.2. Sikerkritériumok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai folyamatokat sikeresnek tekintjük, ha: Tanulóink legalább 80 %-a részt vesz az iskola által felkínált, személyiségfejlesztést szolgáló tevékenységekben. A tanulók legalább 80 %-a jól tájékozott a Diákönkormányzat kínálta lehetőségekről (jogok, kötelességek stb.), és legalább 10 %-a tevékenyen részt vesz a DÖK munkájában. A felső tagozatos tanulók legalább 50 %-a részt vesz közösségfejlesztő órák keretében szervezett személyiségfejlesztő programban. Tanulóink legalább 80 %-ában kialakul az önmagáért és társaiért érzett felelősség. Tanulóink legalább 90 %-a tud ünnepélyeken, rendezvényeken a helyzethez illően viselkedni. A tanulók 80%-ának reális az önértékelése.
7. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM, ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ISKOLAI TERV 7.1. Az iskola egészségfejlesztési programja Célkitűzések „Az egészség érték”! Olyan intézményt kívánunk működtetni, ahol az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségtámogató, egészségbarát. Az iskolai egészségnevelési program tartalmazza az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat. Az egészségnevelési program a tantestület bevonásával és az ÖKO-munkacsoport közreműködésével készült el. Az előkészítő munkában részt vettek az osztályfőnökök, az és a diákönkormányzat vezetője. Az egészségnevelés célja - testi-lelki, szociális harmóniát megteremtő életvitel kialakítása,
22
-
-
a preventív tevékenységek népszerűsítése, az egészséges állapot örömteli megélése, a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelés. hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ezáltal képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére, az egészség pozitív fogalommá váljon, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza.
Az egészségnevelési program célcsoportjai: Nevelőtestület: az elsődleges célcsoport, mint egység. Ezzel teremtődik meg a lehetőség arra, hogy az egész iskolát átható szemléletmód alakuljon ki, a nevelőtestület valamennyi tagja érintettnek, érdekeltnek és felelősnek érezze magát önmaga és a tanulók egészségének megőrzésében, az egészségfejlesztésben. Tanulók: mint célcsoport a tantárgyi feladatok megoldásán keresztül válnak a program aktív résztvevőivé. Az egészségnevelés fontos színtere a napközi. Szülők: a tanárok és a gyermekeik közvetítésével válnak az iskolai egészségnevelési program részesévé, egyrészt szülői értekezleten a program alapelveit ismerhetik meg, másrészt az alapelvek megvalósításához felhasznált tanórai eszközökről tájékozódhatnak a tanároktól és a gyermekeiktől. Minthogy a nevelési tartalmak szervesen összefüggenek, az egészségnevelés sem szakítható ki a nevelési rendszer egészéből. Az egészségnevelés legfontosabb feladata a felvilágosító munka: A megelőzés (a prevenció), egészségünk megóvása, védelme. Nevelő munkánk alapja a pozitív példamutatás. A fiataloknak a társadalom, a szülők, a pedagógusok, az orvosok, védőnők viselkedési mintát mutatnak. Az egészségnevelés, a felvilágosító munka az erre hivatott szakemberek összmunkájának eredménye. Minden olyan feladatot, intézkedést magába foglal, amelynek célja az egészség fenntartása, javítása, betegségek megelőzése, kezelése. Az egészségnevelés fő jellemzője az, hogy egészséges közállapotot tartson fenn. Az egészséges életvezetés feladatai: Az életmód elemeinek tudatos alkalmazását, periodikus ismétlődését vagy változásait az élet folyamán életvitelnek vagy életvezetésnek nevezzük. Az egészséges életmód alapjait az iskolai osztályfőnöki, biológia órákon, délutáni napközis foglalkozásokon és iskolai egészségnevelési rendezvényeken rakjuk le. Az egészségfejlesztésen belül az alábbi témákról beszélgethetünk a gyerekekkel: -
testünk felépítése, tisztántartása, ápolása, a megfelelő öltözködés, környezetünk tisztasága, helyes táplálkozás, egészséges napirend kialakítása, rendszeres mozgás, sportolás, kirándulások szervezése,
23
-
egészséget károsító hatások, indokolatlan gyógyszerszedés, dohányzás, alkohol, kábítószer, az AIDS betegség veszélyei, egészséges környezet kialakítása – a tantermek világítása, fűtése, szellőztetése, a nyugodt, megfelelő idejű éjszakai alvás fontossága a tanulás eredményessége és az egészség megőrzése szempontjából, érzelmek, társas kapcsolatok: barátság, szerelem, serdülőkori változások, testi-lelki egészség, balesetek megelőzése, veszélyhelyzetek felismerése, elkerülés, pályaválasztás, kereskedelmi programokon való részvétel, fogászati szűrés.
Az egészségnevelési program kulcselemei: -
az egészségnevelésre elkötelezett tantestület, a korszerű pedagógiai munka, az egészségvédő motívumok fejlesztése, az egészségvédő képességek kialakításának segítése, a szülők bevonása, aktív részvétel a programban.
A program feladata: Az egészségnevelés fogalmába a testi és lelki, társadalmi és környezeti tényezők és közösségi kapcsolatok tartoznak. A./ A tanulók számára: 1. testi jellemzők: testkultúra, egészséges táplálkozás, mentálhigiéné, testmozgás, 2. lelki jellemzők: önismeret, konfliktuskezelés 3. környezeti tényezők: személyes biztonság megőrzése, az ember felelőssége a természet iránt, tisztelet és szeretet a természet, az ember iránt, az életminőség javítása. B./ A pedagógus számára: A pedagógus egészsége szempontjából hangsúlyt kell fektetni a továbbképzésre, esetmegbeszélő csoport – konfliktuskezelés. Testi egészség – sportolási lehetőség. C./ A családok számára: Bevonni a szülőket a megfelelő programokba, kitekinteni a lakóhely problémáira. Egészségnevelési programjaink részletezve: Egészségnevelés A program elnevezése 1. Mentálhigiéné
Témája
Célcsoport
Egészségre káros szokások megelőzése, kábítószer fogyasztás megelőzése
5-8.o.
Megfelelő iskolai légkör
1-8.o.
Szervező Oszt.fők, biológia szakosok, védőnő, rendőrség Iskolavezetés
24
kialakítása (Eü. Szolgálat ea., tanórai keretben) 2.
3.
4.
5.
6.
Testi fejlődés Higiénés magatartásra nevelés
Always program
6-8.o.
Oszt.fők, biológia szakosok, védőnő Oszt.fk, védőnők
Serdülőkor tanóra
5-8.o.
Iskolatej- akció, gyümölcsprogram Egészséges táplálkozásra nevelés,
1-8.o.
Egészséges életmód napja, ételbemutatók
1-8.o.
Növekedés, változás, Osztályfőnöki, biológia szexualitás, családi tanórák, szakkörök életre készítés tematikájának megfelelően
1-8.o.
Oszt.fők, biológia szakosok, védőnő
Közlekedési ismeretek gyalogos- és kerékpáros közlekedés
1-8.o.
Iskolarádió, iskolarendőr, szaktanárok
Természet közelben (állatok világnapja, víz-föld világnapja), takarítási akciók, iskolavirágosítás, „madárbarát kert”, gyűjtési akciók: szárazelem, papír, PET-palack, alumínium, civil szervezetek által kezdeményezett őszitavaszi túra
1-8.o.
DÖK, Ökomunkacsop.
Elsősegélynyújtás, mentálhigiéné, gyermekvédelem,
Pedagógusok
Egészséges táplálkozás
Személyes biztonság megőrzése Biztonságosabb iskola
1-8.o.
Önkormányzat, oszt.fők Környezetism., termism., biológia, technika óra, ökomunkacsoport
Környezeti akciók szervezése
1-8.o. 1-8.o.
1-8.o.
Pedagógus továbbképzés szervezése Iskolavezetés
25
drogkoordinátor, gyógytestnevelő, stb. Munkaegészségügyi ellátás
7.
Egészségi állapot ellenőrzése, egészségpénztár
Pedagógusok
Iskolavezetés, fenntartó szervezet
Együttműködés: eü. szolgálattal, rendőrséggel, gyermekjóléti szolgálattal, fogászattal -
egészségnevelési prevenciós programok, testnevelési csoportbeosztás (gyógytestnevelés), iskolafogászati prevenciós programok, egészségre káros szokások kialakulásának megelőzése, családi életre való felkészítés közös feladatai.
Fejlesztési követelmények: -
-
-
-
-
A tanulók már meglévő ismereteire támaszkodunk. Az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket bővítjük, egyre differenciáltabbá tesszük azt, és folyamatosan értelmezzük az egészségfejlesztés fogalmát. Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztjük. Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az "egészséges" - "kevésbé egészséges" tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet. Értsék meg, hogy az egészség – a kiegyensúlyozott életvitel – eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához. A programban foglaltak tudatosítsák a tanulókban, hogy az egészséges életmód igen sokféle lehet: mindig az aktuális élethelyzettől, kulturális, etnikai, társadalmi csoport hovatartozásától függően mérlegelhető és értékelhető egy adott életmód, szokásrendszer minősége. Fejlődjön a tanulókban saját jólétük érzése, s ennek alapján növekedjen a képességeiken alapuló magabiztosságuk s a jövővel szembeni pozitív beállítódottságuk. Folyamatosan tanulják meg értékelni más kultúráknak az egészségről és jólétről kialakított nézeteit. Fokozatosan fejlődjön mozgásigényük, s ezzel együtt állóképességük. Helyes erkölcsi szemlélet alakuljon ki (pl. a társadalmi, családi és nemi élettel). Fejlődjön szociális és karitatív érzésük.
Módszertani elemek: -
serdülőkori önismereti csoportfoglalkozások, problémamegoldó gyakorlatok értékeléssel, szituációs játékok, részvétel a helyi egészségvédelmi programokon
26
-
sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, újrahasznosítható anyagok gyűjtése), a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése.
faültetés,
Az ismeretek feldolgozása során a konstruktivista szemléletű oktatás minél szélesebb körű alkalmazását tartjuk szerencsésnek, hiszen ezek révén alakulhat ki a saját élmény, fejlődhetnek az életvezetés, a testi-lelki jóllét szempontjából valóban fontos készségek és jártasságok (kommunikációs készségek, kooperációs technikák, projektmunka, csoportmunka stb.). 7.2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos program a, Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket, tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit, sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat, ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével, sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
b, Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén, a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit, a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
c, Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: -
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével,
-
tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe,
-
támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.
d, Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tevékenységformák szolgálják: -
elsajátítását
elsősorban
a
következő
a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek,
27
TANTÁRGY Biológia
kémia
fizika testnevelés -
-
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés
az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
e, Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó),
-
minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával,
-
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
8. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, A TANULÓK DÖNTÉSI RÉSZVÉTELI JOGAI 8.1. Közösségfejlesztés Elsődleges feladata a gyermek és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, fejlesztése. Az iskola helyi tanterve tartalmazza az egyes tantárgyakon belül és azokon kívül a közösségfejlesztés lehetőségeit:
28
- harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel, - megismerkedni más kultúrák, népek szokásaival, kultúrájával, a másság elfogadása, - nemzetközi kapcsolatteremtésre való törekvés, - a helyi környezet kulturális, multikulturális, természeti értékeinek megismertetése tanulóinkkal, ezen értékek megőrzésére nevelés, - a diákönkormányzat aktív tevékenysége lehetőséget biztosít a gyermekek számára hogy megismerkedjenek a demokratikus együttélés formáival, tudjanak véleményt alkotni, érvelni, ki tudják fejezni önálló véleményüket a parlamentáris szabályok betartásával. 8.2. A tanulóknak az intézményi döntési Diákönkormányzat működése, feladatai
folyamatokban
való
részvétele,
a
Az iskolai diákönkormányzat szervezése és működtetése az iskolai oktató-nevelő munkához kapcsolódó tevékenységi rendszer hatékonyságának, sikerének fontos eleme. A Diákönkormányzat a szólásjog, a kulturált vita, a véleménynyilvánítás egyik legfontosabb színtere a diákok számára. A Diákönkormányzatot segítő pedagógus vezetésével tanulják meg felelősen megszervezni önmaguk iskolai életét, felelősen nyilatkozni önmaguk és társaik nevében, felelősséget vállalni cselekedeteikért és szavaikért. Elvárásunk, hogy tudjanak vezetőt választani megfelelő szinten. A Diákönkormányzat összejövetelein és az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatjuk a diákjainkat az őket illető jogokról, illetve azok érvényesítésének lehetőségeiről, valamint az aktuális programlehetőségekről. Tanuló ifjúságunk a napi munkakapcsolaton kívül a Diákönkormányzaton keresztül képviselteti érdekeit. A DÖK akkor működik eredményesen, ha valóban a tanulók érdekképviseletét látja el. A DÖK saját vezetőit külső befolyás nélkül maga választja meg, választásukat tiszteletben kell tartani. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzat hagyományos rendezvénye a diáknap. 8.3. A közösségfejlesztés színterei -
a kommunikációs kultúra fejlesztése minden iskolai foglalkozás középpontja, elsősorban az osztályfőnöki munka, de egyéb tevékenység során kell kifejleszteni, a gyermekekben a fogyatékos emberek iránti elfogadó, segítő magatartás kialakítása, a közösség fejlesztő hatása révén a tanulókban a hátrányos helyzetben lévő társaikkal kapcsolatos segítőkészség erősítése, együttes élmények, hagyományok kialakítása, őrzése, érdekek érvényesítésének lehetősége a közösségben,
29
-
közös munkák, felelősi rendszer tanórán és tanórán kívül.
8.4. A tanulói személyiség fejlődését befolyásoló tényezők: -
a család, mint meghatározó tényező, minta az iskolai közösségek: osztály, csoportok hatása az iskola alapértékei, arculata a pedagógusok személyes és kollektív ráhatása iskolán kívüli közösségek hatása látens (rejtett) hatások
8.5. A szülő, pedagógus és tanuló együttműködésének formái: Mindhárom csoport érdeke a gyermeki személyiség kialakítása, fejlődésének elősegítése. E cél elérése csak együttesen lehetséges, az azonos vagy hasonló értékek közvetítésével, az iskolai követelmények tanulói és szülői elfogadásával. A tanulókkal: tanítási órák, egyéb iskolai foglalkozások, az iskola egészét érintő programok, rendezvények, nem kötelező jellegű kirándulások, színházlátogatások, táborozások, túrák. A Diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat ülésén és az iskolai faliújságon, iskolarádión keresztül tartja a kapcsolatot a tanulókkal. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve a választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a Diákönkormányzat ülésein, a Diákönkormányzat segítő pedagógus pedig szükség esetén közvetíti az iskola igazgatóságának, a nevelőknek, a nevelőtestületnek vagy az iskolaszéknek. A szülőkkel: fogadó óra, szülői értekezletek, közös iskolai rendezvényeken való részvétel, sportdélutánok, életmód napok. Rendszeres, kölcsönös tájékoztatás, információ a tanulók iskolai, otthoni munkájáról. A HHH tanulókkal való kapcsolattartás a negyedéves értékelő megbeszéléseken túl is nagyon fontos, fejlesztendő terület. A pedagógusokkal: tanítási órák, tanításon kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, kirándulások, kiállítások, színház- vagy operalátogatás, táborozás, fogadó órák, szülői értekezletek, egyéb iskolai rendezvények. 8.6. Az együttműködés továbbfejlesztési lehetőségei: Diák - pedagógus: Differenciált, egyénre szabott órai munka, csoportmunka, kooperatív módszerek. Változatos tevékenységi formák, tanórán kívüli programok. Pedagógus - szülő: A szülőket tanfolyam jellegű tréningekkel, előadásokkal segítjük a nevelés speciális területein, a szülői, nevelőtestületi igények alapján. A nagyon problémás családok esetén a gyermekvédelem segítségét kérjük.
30
Gyermek - szülő: A családi kapcsolatrendszert az iskola a pontos és hiteles tájékoztatással, a szülői ház felé való nyitottságával segítheti. Sokat jelent az olyan iskolai programokon való részvétel, amelybe a szülőket és a gyermekeket is bevonjuk. 8.7. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Ebben az életszakaszban együtt nevelkednek tanítványaink. Itt van a legnagyobb szükség arra, hogy megismerjék a közösség demokratikus működésének értékét, és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázzuk az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyát. A közösségfejlesztés feladata alsó és felső tagozatban az életkori sajátosságoknak megfelelően alakul. 8.7.1. Alsó tagozat feladatai a közösségfejlesztésben A szocializáció folyamatainak elősegítése alsó tagozatban: - a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozásával, - helyes magatartásformák megismertetésével, gyakoroltatásával, - kortárs kapcsolatok megerősítésével, - elemi állampolgári és a mindennapi életvitelhez szükséges praktikus ismeretek nyújtásával. 8.7.2. Felső tagozat feladatai a közösségfejlesztésben - érzelem, értelem és cselekvés összefüggéseinek tudatosítása, - az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetése, - nemzedékek közötti és kortárs kapcsolatok megerősítése, - állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezése, - mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtása. 8.8. A közösségi nevelés gyakorlati megvalósításának színterei intézményünkben A valahova tartozás érzését, a közösségi érdekek és eszmék megbecsülését a hagyományok közvetítik. Ez a közösségteremtő és megőrző erő, amely biztosítja az állandóságot és folyamatosságot iskolai életünk mindennapjaiban. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolánkhoz való tartozás érzését. Szeretnénk, ha eddigi hagyományrendszerünk és jövőbeli elképzeléseink nagymértékben hozzájárulnának iskolánk egyéni arculatának formálásához. 8.9. Klubnapközi - a gyerekek iskolai sikerességét és beilleszkedését segítő program A Klubnapközi program elsősorban a gyerekek iskolai sikerességét, tanulmányi eredményességét segíti elő. Emellett olyan támogató programot nyújt délutánonként az oktatás /korrepetálás, tehetséggondozás/ mellett, amelyek szociális okból kimaradtak a gyermekek életéből, viszont az eredményes tanuláshoz, majd a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlenek.
31
A Klubnapközi program elsősorban azoknak a hátrányos helyzetű gyermekeknek nyújt szolgáltatást, akiknek a szüleik aluliskolázottak, a tanulásban nem tudnak segíteni gyermekeiknek, korrepetáló tanárra nincs pénzük. A család kevés jövedelme miatt a gyerekek nem tudnak felzárkózni azon középosztálybeli családok gyermekei mellé, akiknek természetes, hogy pl. zenét tanulhatnak, olvashatnak, számítógép elé ülhetnek, vagy fejlesztő társasjátékkal játszhatnak. Ennek érdekében két szálon folyik a fejlesztés: tanulássegítés, és tartalmas szabadidős programok. Fő céljaink között az önálló ismeretszerzés képességének igénye és kialakítása szerepel. A klubnapközi rugalmas, minden gyerek számára elérhető, az egyéni bánásmódra is alkalmas. Lehetőséget nyújt a hátrányok kompenzálására. A tanulók csoportjaival pedagógusok és pedagógus asszisztens foglalkozik. A csoportmunkával jól fejleszthető a munkamegosztás, az építő egymásrautaltság, eszközhasználás készségei, az együttműködési készség, tolerancia, egymás elfogadása. A klubnapközibe járó tanulók számára a különböző szakkörök is elérhetőek: idegen nyelv, sport, cigány hagyományőrző szakkör, informatika, könyvtári, kézműves foglalkozások, stb. Személyes kapcsolatok épülnek ki a különböző osztályba járó diákok, valamint a diákok és a foglalkozásokat vezető nevelők (pedagógusok, pedagógiai asszisztensek) között. Fejleszti a tanulók személyes kompetenciáit, az önbizalmukat; pozitívan alakul önismeretük. Hasznosan, tartalmasan töltik a szabadidőt, eközben új társas kapcsolatokat alakítanak ki. Folyamatosan fejlődik szociális kompetenciájuk: az empátia, a másikra való odafigyelés, a segítségkérés és segítség-nyújtás képessége. A csoportmunkák során fejleszthető az együttműködés, a konfliktuskezelés, a mások és a másság elfogadása. Közösségi kapcsolatok fejlesztése során megtanulják az alkalmazkodást másokhoz, ösztönzést kapnak, toleranciájuk nő, fejlődik beszédkultúrájuk. Fontosnak tartjuk a helyes szokások, időbeosztás, saját tanulási stratégia kialakítását. A különböző játékok fejlesztik a kezdeményező képességet, a kreativitást, az erkölcsi értékeket. A klubnapközi elsődleges célja a hátránykompenzáció. A klubnapköziben nyugodt, közvetlen, szeretetteljes légkörben tölthetik a délutánjaikat, miközben tanulási hátrányaik csökkennek, szociális kompetenciáik fejlődnek. A klubnapközibe járó tanulók között pozitív emberi és közösségi kapcsolatok alakulnak ki, amelyek növelik a valahova tartozás érzését. A diákok számára biztosított a szabadidős tevékenységek közötti választási lehetőség. A könyvtár, az informatika terem rendelkezésre áll. Ez a forma alkalmas a differenciált fejlesztésre, az egyénre szabott tanulásszervezés kialakítására. Az aktuális tananyag elsajátítása mellett lehetőség van az egyéni problémák és hiányok kezelésére. A hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége javul. A szabadidős foglalkozások alatti élmények pozitívan hatnak személyiségük fejlődésére. 8.10. Tanulóközösségek szervezetei a ) Diákönkormányzat: Élén a diákönkormányzat pedagógus vezetője és a diákönkormányzat elnöke áll. Tagja valamennyi iskolai tanuló. Irányító szervezete a diáktanács, mely a tanulócsoportok képviselőjéből tevődik össze. Tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, melyet minden iskolaévben összehívnak. Szervezeti felépítése és működése saját SZMSZ-ében található. b ) DSE A közös mozgás, sportolás, versenyzés a mi iskolánkban is a személyiségformálás mellett, nagy közösségalkotó erő, mely erősíti a tanulók kötődését is.
32
Iskolai rendezvényeink, hagyományaink: a személyiségformálás fontos eszközei. Nyilvánosság előtt zajlanak, ezért iskolánk jó hírnevének letéteményesei. Ezek a tevékenységek nevelő-oktató munkánk szerves részei. 8.11. Intézménykép alakítása: Halas TV nyilvánosságának tervszerű használata Halasi Tükör c. városi újságban iskolánk hírei Térségi, megyei lapok, szakfolyóiratok 8.12. Ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények: -
tanévnyitó ünnepség szüreti felvonulás nyugdíjas pedagógusok találkozója autómentes nap erdei iskola október 6. iskolai ünnepség október 23. iskolai ünnepség családi sportdélutánok télapó ünnepség adventi játszóház karácsonyi vásár karácsonyi iskolai ünnepség alsó, felső tagozatos farsang nyílt napok Természettudományos Diákkonferencia témahetek, projektek március 15. iskolai ünnepség májusfa-állítás, Föld Napja programok, Nemzeti Összetartozás Napja országos kompetenciamérés tanévzáró ünnepség ballagás szülők-nevelők bálja (szülők, pedagógusok, kívülállók számára); ÖKO-nap iskolai Ki Mit Tud szelektív hulladékgyűjtés, papírgyűjtés tanulmányi versenyek, helyi szintűek, helyben megrendezésre kerülő, felmenő rendszerűek, sportversenyek, helyi szintűek, helyben megrendezésre kerülő, felmenő rendszerűek,
8.13. Fogadóórák, szülői értekezletek: Formája Osztály szülői értekezlet Fogadóórák
Szervezés módja Tanév elején, végén és félévkor az éves munkatervben szabályozottak szerint Havonta, az éves munkatervben szabályozottak szerint
33
8.14. Táborok - nyári üdülőtáborok, - erdei iskola, - külföldi táborok, kirándulások nyelvgyakorlás céljából A táborok önkéntesek, pénzügyi feltételeit a szülők biztosítják, illetve pályázati lehetőségek kihasználásával kívánjuk biztosítani. 8.15. Testvériskolai kapcsolat Iskolánknak élő kapcsolata van Berlin- Bergfelde Általános Iskolával. 8.16. Egyházak és iskolánk kapcsolata Iskolánk: - biztosítja a hitoktatás helyét, idejét, - a hitoktatókat egyenértékű partnernek tekinti, - támogatja az egyház rendezvényeit, - jó kapcsolatot ápol az egyházak vezetőivel. 8.17. Sikerkritériumok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok elvégzését sikeresnek tekintjük, ha: - tanulóink legalább 80 %-a jól ismeri a Házirendet és azt érvényre is juttatja, - tanulóink legalább 90 %-a részt vesz rendszeresen a közösségfejlesztést szolgáló programokban, - tanulóink legalább 20 %-a részt vesz programok szervezésében, lebonyolításában, - a tanulók legalább 80 %-a ismeri a DÖK működését, - a tanulói közösségekben csökken az előítéletes magatartási megnyilvánulás, - az iskolai rendezvényeken a HHH tanulók nagy arányú részvétele, - a tanórán kívüli programok megfelelő szintű működése.
9. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FALADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 9.1. A pedagógusok helyi, intézményi feladatai 9.1.1. A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.
34
-
Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
9.1.2 A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 9.1.3 A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.
35
-
Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.
9.1.4. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. 9.1.5. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 9.1.6. -
Munkafegyelem, a munkához való viszony A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
9.1.7. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. 9.1.8. -
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról kiadványokban.
9.1.9. -
Az iskolai munka feltételeinek javítása Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
-
folyóiratokban,
36
9.1.10. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 9.1.11. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének, rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein. 9.1.12. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel az említett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. 9.1.13. Vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. 9.1.14. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
9.2. Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnöki óra a nevelés olyan területeivel, az ehhez kapcsolódó olyan tartalmakkal foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos életmód, boldogság, szeretet, önnevelés. Megismertet a viselkedés lelki, közösségi és társadalmi alapjaival. Segítséget nyújt a tanulók személyiség- és jellemfejlődéséhez, valamint a helyes társadalmi magatartásformák kialakításához. Különös hangsúlyt fektet a tanulók kialakult és kialakuló társas kapcsolatai működésének elősegítésére, az iskolai élethez, munkához, illetve általánosságban a felnőtté válás útján
37
szükséges készségek és képességek fejlődésére. Az alábbi feladatok kapnak kiemelt szerepet: - Az önismeret és az emberismeret kialakítása. - A kapcsolatteremtés és –építés segítése; az együttes tevékenységben való részvétel képességeinek kibontakoztatása; A tanulók társas kapcsolatainak gazdagítása, a társak (nemek) iránti helyes megítélésre, érdeklődésre nevelés. - A gyermekközösségek sokirányú tevékenységének fejlesztése, a szociális érzékenység fejlesztése. - Az eredményes tanulás feltételei és annak megteremtésére való nevelés, a tanulás motívumainak fejlesztése, saját, egyéni hatékony tanulási módszerek kialakítása, az önképzés és önfejlesztés igényének kialakítása és lehetőségeinek bemutatása. - Az értékválasztás és értékközvetítés szerepének hangsúlyozása. - Hiteles és hatékony kommunikáció (verbális és nem verbális) kialakítása. - A személyiség és jellem fejlesztése, az egyéni érdeklődés, képességek, hajlamok fejlesztésére irányuló ösztönzés, útmutatás. - A helyes problémamegoldás és konfliktuskezelés felé orientálás. - Előkészítés a helyes családi életre, az ezzel összefüggő helyes pénzgazdálkodásra, háztartási ismeretekre. - Pályaorientáció, felkészülés a továbbtanulásra, helyes és reális iskolaválasztás. - Az egészséges életmód, egészségvédelem technikáinak elsajátítása. A testi higiénia, a helyes öltözködés követelményei, a káros szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése. A kulturált szabadidő eltöltésének követelményei, helyes gazdálkodás az idővel. Az osztályfőnök feladatai - Megfelelő magaviseletű, az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki a közösség megfelelő irányításával. - Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. - Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. - Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. - Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. - Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. - Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. - Rendszeres kapcsolatot tart, együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. - Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. - Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen tájékoztatja a szülőket. - A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. - Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
38
-
-
-
-
-
Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi a tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).
Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 39
10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 10.1.
TANULÓKKAL
KACSOLATOS
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
A Kt. 30. § (8) alapján a rendellenességet a nevelési tanácsadó kérésére a szakértői rehabilitációs bizottság állapítja meg. A Kt. 30. § (7.) és 35. § (3.) pontja rendelkezik a rehabilitációs célú foglalkozásnak az iskolai nevelés és oktatás keretében való megvalósításáról. Az eredménycél, hogy az iskolai teljes környezetben, a tanulói közösségekben csökken az előítéletes magatartási megnyilvánulás. Beilleszkedéssel kapcsolatosan az iskolába való belépéskor, tagozatváltás idején, illetve iskolaváltáskor adódhatnak problémák. A csoportos beilleszkedés kevesebb gondot okoz. Néhány hónap elteltével befejeződik a beszoktatás. E probléma kezelésében sokat segít a tanítói gyakorlat és az óvodával szorosabbra fűződő együttműködés. A beszoktatás, a tagozatváltás és az iskolaváltás a gyermek számára az alkalmazkodási képesség próbája. A pedagógiai tevékenység mindig az átlagos tanulóra irányul. Minden ember külön személyiség, ezért éreznie kell, hogy konkrétan rá, saját egyéniségére szabottan foglalkoznak vele. E két tényező határozza meg a pedagógus munkáját, aki megpróbálja az általánost és a konkrét egyedit összeegyeztetni. Ehhez nagyfokú empátiára van szüksége a nevelőnek. A pedagógus által végzett oktató-nevelő tevékenységet csak komplexen, a család, a társadalom és más tényezők hatásainak együttesében értelmezhetjük. Ha ismerjük a zavar okát, könnyebb orvosolni. Szociális hátrányokkal küzdő, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek kezelésére fokozott figyelmet kell fordítani. Minden gyermek másként és mástól fogad el segítséget. A rosszul felfogott segítségnyújtás inkább árt, mint használ. Ezért kell a törődést egyénre szabottan végeznünk. 10.1.1. A beilleszkedési zavarok leggyakoribb formái: - a tanulói együttműködés teljes hiánya, - agresszivitás, - ellenséges viselkedés társakkal, felnőttel szemben, - durva hangnem, - érzelmi és indulati kiegyensúlyozatlanság, - gyenge kudarctűrő képesség. Cél Olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben hatékonyan, fegyelmezetten, kiegyensúlyozottan tanulhatnak tanulóink.
Feladat – pedagógiai tevékenység Az iskolai rend, fegyelem jelentőségének megértetése, olyan házirend készítése, amelyet a tanulók többsége elfogad és amely a szülők egyetértésével találkozik. Közösségfejlesztő órán az osztályfőnökök bemutatják és megbeszélik a tanulókkal, miért fontosak a házirendben megfogalmazottak. Megbeszélik a vállalásuk ellenőrzésének, önellenőrzésének, értékelésének módját.
Eljárások, felelősök - igazgató - DÖK vezető -osztályfőnökök
40
Következetes, egységes pedagógusi munka (osztályfőnökök folyamatos tájékoztatása). Kulturált együttélés
Osztályfőnöki órákon (iskolai és iskolán kívüli helyszíneken jó és rossz példák)- drámajáték. Önnevelés. Hatékony diákügyelet megszervezése. Mintaadás (felnőttek).
-osztályfőnökök - ügyeletes nevelők - az iskola felnőtt dolgozói - ügyeletes tanulók - hetesek A magatartási A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel -osztályfőnökök nehézségekkel küzdő küzdő tanulók segítése, viselkedésük okainak - ifjúságvédelmi gyerekek sikeres feltárása, azok kezelése személyre szabott felelős beilleszkedése a feladatokkal. - valamennyi közösségbe. Év elején a szociometriai felmérés alapján a tanulók nevelő kiszűrése, peremhelyzetük okainak feltárása. Beilleszkedés segítése: - pozitív tulajdonságai alapján feladatok adása - tekintélyes tanulók segítségével - képességeik fejlesztése tanórán kívüli feladatokkal - kölcsönös bizalom kialakítása - kirekesztett tanulók beilleszkedésének segítése Személyiségfejlesztés Differenciált tanulásszervezés. Kooperatív technikák alkalmazása. Projekt-módszer elterjesztése. Tevékenységközpontú pedagógiák. Individuális tanulás előtérbe helyezése. Az alapozó időszak elnyújtása. Fejlesztő értékelés bevezetése. A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal. Hatékony tanuló-megismerés alkalmazása.
-osztályfőnökök - ifjúságvédelmi felelős - valamennyi nevelő
Szociális készségek fejlesztése
- osztályfőnök, napközis nevelők, klubnapközis nevelők - tantestület
Szociális kapcsolatok kiterjesztése a gyerekközösségben. A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok. Az önálló tanulási képességet kialakító programok. A tanulók önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozások. Tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek. Mentálhigiénés programok. Előítéletek kezelését szolgáló programok. Integrációt segítő programok /SNI/ Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés. Kooperatív tanulásszervezés.
41
Projektmódszer. Drámapedagógia. Együttműködés A szülőkkel való konzultáció szülői értekezleteken, erősítése a szülőkkel, fogadóórákon, esetleg családlátogatás alkalmával: társszervezetekkel - a szülői segítségnyújtás várható mértékének feltérképezése - az osztályfőnök vagy a szaktanár ismertesse a szülőkkel a tanuló helyét, szerepét a közösségben, személyiségének alakulását - tájékozódás a tanuló otthoni tanulási szokásairól, lehetőségeiről, a családon belüli viszonyokról, következtetés levonása - esetenként a családlátogatás tapasztalatainak beillesztése a nevelési munkába - a családlátogatás és fogadóóra alkalmával megnyerni a szülőket és az együttműködésre közösen találjanak megoldást - a szülői értekezleten aktuális nevelési kérdésekkel foglalkozzon az osztályfőnök - folyamatos kapcsolattartás az elért eredményekről - családsegítő szolgálat és a gyámügyi hatóságok segítsége Az osztályfőnök szerepe a beilleszkedési nehézségekkel és magatartási problémákkal küzdő tanulók gondjainak megoldásában kiemelten fontos, az osztályfőnöki órán való beszélgetés együtt és külön-külön a problémás tanulókkal: - ezeknek a tanulóknak a bevonása a közös programok, klub-napközi, mozi, színház ill. sportprogramok szervezésébe - megerősíteni, bátorítani a gyermeket abban, amiben eredményes, - ha a beilleszkedési nehézség az egyes tantárgyakból való lemaradásból ered, akkor kis létszámú tanulócsoportok szervezésével is nyújthatunk segítséget. Az osztályfőnök az önismereti osztályfőnöki órák szervezésével a személyiségben rejlő lehetőségeket és gátakat feltárja, valamint a személyiséget stabilizálja: - reális a tanuló énképe, milyen előítéletei vannak, milyen az alkalmazkodóképessége, milyen hatást (s mivel) kelt másokban, képes-e változtatni, s megoldási variációkat találni, felismeri-e a konfliktushelyzetet, s milyen szinten tudja kezelni azokat, videofilmek megtekintése, szituációs helyzetek megbeszélése, elemzése, drámajáték.
-osztályfőnökök - ifjúságvédelmi felelős - valamennyi nevelő
42
10.1.2. Sikerkritériumok: A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységeket sikeresnek tekintjük, ha - Folyamatos a kapcsolattartás az osztályfőnökök, szaktanárok és az iskolavezetés között. - Folyamatos kapcsolattartás révén a beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő tanulók 90 %-a kiszűrésre és szükség esetén szakértőhöz kerül. - Az igény szerint kialakított kiscsoportos foglalkozásokon résztvevő tanulók 80 %-ban teljesítik a követelményeket. - Az egyéni fejlesztési terv szerint haladó diákok 80 %-a teljesíti az előírt követelményeket. 10.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulónak joga, a pedagógusnak kötelessége a képességeknek megfelelő nevelés, oktatás biztosítása. A foglalkozások órakeretét a Kt. 52. § (7), (11) valamint a fenntartó határozatai biztosítják. Fontosnak ítéljük a tanórai, tanórán kívüli, egyéni, csoportos fejlesztéseket, civil támogatások bevonását.
10.2.1. Alapelvek A közoktatási törvény a gyerekek jogai közé sorolja tehetségük felismerését, fejlesztését. Ezért a gyerek képességének, érdeklődésének, adottságának megfelelő képzést kell biztosítani. A család és társadalom értéket ad, a tanár kaput nyit, a társak a katalizátorok. Ezeknek a tényezőknek az állandó jelenlétére szükség van, mert ezek tartják életben az önbizalmat és motivációt. A tehetséggondozás számunkra azt jelenti, hogy keressük a tanulókban azokat az adottságokat, amelyek könnyen fejleszthetők, s amelyeknek a kiművelése a legtöbb sikerélményhez vezet. Ezért az általános képzésben a sokoldalúságon van a hangsúly, hiszen minél sokszínűbb a képzés, annál többféle tehetség kerül a felszínre. A különböző tehetségek különböző életkorban ismerhetők fel, ezért a különböző képességű gyerekeket viszonylag hosszú ideig érdemes együtt nevelni. A tehetséggondozás pedagógiai programunk kiemelt célja, mely tartalmában és szervezeti felépítésében megjelenik a helyi tantervben is. Ebből következően fontosnak tartjuk: 1. a tehetségek felismerését, 2. a felismert tehetségek fejlesztését, gondozását tanórán, tanórán és iskolán kívüli szervezeti keretekben. Alkalmazási terület: - az iskola valamennyi tanulója (tehetségek felismerése) - a kiválasztott tanulók (tehetségek fejlesztése) Iskolánkban a tehetséggondozás két tevékenységi területen van jelen: 10.2.2. Tanórai lehetőségek a tehetség gondozásában
43
-
Személyre szabott tanulásirányítás, differenciált tanulásszervezés (homogén csoportban erősödik a munkafegyelem, a tanulói önállóság, a rendszeres ellenőrzés, a visszacsatolás). - Nívócsoportos oktatás (matematika és magyar nyelv- és irodalom tantárgyból). Differenciált oktatás valósul meg a tanórákon. Kiválasztást végzik: matematika és magyar szakos tanárok, osztályfőnökök. - Idegen nyelv oktatása a kötelező óraszámnál nagyobb óraszámban a helyi tanterv szerint, képesség szerinti bontásban, emelt szintű angol nyelvtanítás - Informatika tantárgyat emelt óraszámban tanulhatnak diákjaink. A csoportok közötti átjárás a tantárgyi követelmények, tananyagtartalmak betartásával biztosítható a nívócsoportban és a nyelvi csoportban egyaránt. A csoportokon belül is működik a differenciálás. 10.2.3. Tanórán kívüli szervezett formák -
Szakkörök a tanulók érdeklődésének megfelelően: informatika, történelem, helytörténet, néptánc, sport, énekkar. - Szolfézs, kézműves, néptánc oktatás, melyet az Alapfokú Művészeti Iskola működtet, ezeknek helyszínt biztosítunk. - Sport: játékos sport, atlétika, kézilabda, labdarúgás, aerobik. - Tanulmányi versenyek: a kiválasztás szempontja az iskola jó hírnevének megőrzése, a tanulók sikerélményhez juttatása életkori sajátosságaik figyelembe vételével, a versenyek konkretizálása az éves munkatervben. Felkészítés: a verseny jellege szerint folyamatosan és időszakosan. - Kulturális bemutatók. - Diákönkormányzati feladatok ellátása. - Kézműves foglalkozások/játszóház. - Rajz-képzőművész szakkör. A készségtárgyak esetében fokozott szaktárgyi odafigyelésre van szükség, hiszen a szűkre szabott órakereteket csak a tanórán kívüli tevékenységekkel lehet kiegészíteni.
10.2.4. Eljárások, módszerek -
megfigyelés házi versenyek (mesemondó, prózamondó, versmondó) speciális képességeket mérő tesztek a tehetségek felismerését szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata (ünnepélyeken való szereplés, diákönkormányzatban végzett munka) egyéni fejlesztés differenciált tanóravezetés szakkörök szervezése differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák
Az 1-8. évfolyamon alkalmazott módszerek: - tanórai differenciálás valamennyi tantárgy esetében
44
-
a tanulók képességfejlesztését segítő egyéni feladatlapok alkalmazása tankönyveken kívül más könyvek, lexikonok használatának biztosítása tehetséggondozás csoportközi differenciálás keretében versenyekre, vetélkedőkre történő felkészítés egyéni differenciált foglalkozások keretében az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata emelt szintű angol nyelvoktatás 1. évfolyamtól az emelt szinten tanulóknak, emelt óraszámú, orientációs oktatás 5. évfolyamtól idegen nyelv, informatika tantárgyakból csoportbontás, ill. csoportközi differenciálás idegen nyelvből, informatikából, magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból tanórán belüli differenciálás, képességek szerint sport-játék foglalkozások választhatósága a továbbtanulás segítése középiskolai felkészítő foglalkozásokkal
10.2.5. Sikerkritériumok: -
-
Növekedjen a HHH tanulók aránya az érettségit adó középfokú oktatási intézményekben, de legalább képességeiknek megfelelő eredményt érjenek el minden tantárgyból. Minél több tanuló kapcsolódjon be a továbbtanulást segítő programokba. Minél több tanuló kapcsolódjon be a tantárgyi felzárkóztatást segítő tanórán kívüli foglalkozásokba. Az évfolyamismétlők számának csökkenése. A kompetencia mérések eredményeinek javulása. A tanulók hiányzási mutatóinak javítása.
10.2.6. Iskolánk regisztrált tehetségpont Tehetségpontunkat 2012 márciusában regisztrálták. Megalapítói: a Kertvárosi Általános Iskola, a Kertváros Jövőjéért Alapítvány, a Kiskunhalasi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Kertvárosi Általános Iskola Szülői Közössége és a Kertvárosi Általános Iskola Diákönkormányzata. Tevékenységi köre: tehetségazonosítás, tehetségfejlesztés, gyorsítás, gazdagítás, tehetségtanácsadás. Tehetségpontként kiemelt fejlesztési területeink: Néptánc: Órarendbe épített néptánc órák. Tehetséggondozó foglalkozások heti rendszerességgel, táncpedagógus vezetésével. Néptáncosaink rendszeres résztvevői a városi kulturális programoknak, rendezvényeknek éppúgy, mint az iskolai és egyéb az intézményünk által szervezett kulturális eseményeknek. A táncosaink számára a fellépések biztosítják a fejlődési lehetőséget. Természettudományos ismeretek: KisTudós Klubot működtetünk 2011 óta a 4. évfolyamtól felmenő rendszerben. A projekt olyan természettudományos műhelyt takar, amelynek célja a tudományos szemléletmód fejlesztése. Megkezdtük a csatlakozást a GLOBE programhoz. Öko szakkörön vehetnek részt diákjaink az alsó és a felső tagozaton is. Tehetségkutató Természettudományi Diákkonferenciát szervezünk a környékben tudományos kutatást végző diákoknak, lehetőséget adva arra, hogy beszámoljanak projektjeikről, eredményeikről.
45
Angol nyelv: Emelt szinten tanítjuk az angol nyelvet, saját kidolgozott és a fenntartó által elfogadott program alapján. Lehetőséget biztosítunk a második idegen nyelv tanulására. Drámapedagógia: Személyiségfejlesztést végzünk a tanítási órákon, szakkörökön a drámapedagógia eszközeivel. Újszerű tanulási módokkal ismertetjük meg a tanulókat. 10.2.7. Tanulmányi versenyeken való részvételünk Anyanyelvi versenyek: -
iskolai helyesírási verseny, mesemondó verseny, iskolai szavalóverseny, szépkiejtési verseny, szépírási verseny, Weöres Sándor Városi Szavalóverseny, helytörténeti verseny, Szilády Áron Emlékverseny, Arany János Nyelvi Verseny, Bendegúz NyelvÉsz, Jonatán szövegértési verseny, Dr. Szabó Miklós szövegértési verseny
Matematika versenyek: Levelezős versenyek: - Szivárvány újság tanulmányi versenye - Komplex tanulmányi verseny - Teki -Totó, - Zrínyi Ilona Országos Matematika verseny, - Nemzetközi Kenguru Matematika Verseny, - Ma-Teko-Ló matematikaverseny, - Medve matematika verseny Ökoversenyek, természettudományi versenyek: Alsó tagozat: -Szivárvány újság környezetversenye -Gyurgyalag természetismeret verseny -Komplex Tehetséggondozó Verseny (Apáczai) Felső tagozat: -Apáczai Természettudományi Verseny -Természettudományi Diákkonferencia -Gyurgyalag természetismeret verseny -Komplex Tehetséggondozó Verseny (Apáczai) Idegen nyelvi versenyek: 46
-
II. Rákóczi internetes nyelvi verseny Országos angol, német nyelvi verseny
-
Szüreti futóverseny, Terematlétika, Atlétika diákolimpia, Tájékozódási futás, Játékos sportverseny.
Sportversenyek:
10.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulók magatartása a társadalomban, családban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk nehezen tud lépést tartani a feladatokkal. Ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen a GYIV felelősnek és az osztályfőnöknek a feladata. Elsődleges és meghatározó tennivaló a prevenció (megelőzés). A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben fel kell tárni és azonnal jelezni kell az illetékeseknek (osztályfőnöknek, gyermekvédelmi felelősnek, igazgatóhelyettesnek, igazgatónak és az önkormányzat gyámügyi előadójának). Ezt követően meg kell tenni a szükséges intézkedést, amelynek az előidéző okok megváltoztatására kell irányulnia. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül kiemelt feladatai közé tartozik: - a tanulók és a szülők, pedagógusok tájékoztatása azokról a lehetőségekről (személyekről, intézményekről), ahová problémáik megoldása érdekében fordulhatnak hiányzások, igazolatlan hiányzások ellenőrzése, ezt követő intézkedések, - a hátrányos helyzetű tanulók (különös tekintettel a veszélyeztetett tanulókra) tanulmányi eredményének, hiányzásának, magatartásának, beilleszkedésének folyamatos nyomon követése), - hátrányos helyzetű tanulók családi állapotában beállt változások folyamatos figyelemmel kísérése, - családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, - a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, - szükség szerint részt vesz a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein, - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, Feladatait munkaköri leírás rögzíti. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. Ezen belül: - fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait,
47
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, szükség esetén jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek illetve a jegyzőnek, - a gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén az igazgató értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. -
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében együttműködik a: - nevelési tanácsadóval - gyermekjóléti szolgálattal - családsegítő szolgálattal - polgármesteri hivatallal - gyermekorvossal, védőnővel - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel A gyermekés ifjúságvédelmi felelős feladata: - az osztályokat felkeresni és a tanulókat tájékoztatni arról, hogy milyen problémával fordulhatnak hozzá, illetve az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi intézményt kereshetnek fel - a tanári, tanulói vagy szülői jelzés alapján a családokat felkeresni és a problémáról tájékozódni - egészségnevelési program, ennek részeként kábítószerellenes program kidolgozásának, végrehajtásának segítése, szükség esetén intézkedés kezdeményezése Együttműködik: - osztályfőnökökkel, osztályfőnöki munkaközösséggel, nevelési tanácsadóval, rendőrséggel, ügyészséggel, karitatív szervezetekkel, az önkormányzat gyermekvédelmi hatóságával, - a GYIV-felelős az
iskolánk
Az osztályfőnök A pedagógusok Az iskola feladata: alapvető feladata: vezetője: elsősorban a tájékozódás, ezt követően értesíti észrevételeiről a GYIV felelőst, és további intézkedést kezdeményez. Együttműködik: az osztályában tanító pedagógusokkal, szülőkkel, GYIV felelőssel
az egyéni képességek és fejlettségek szerinti felzárkóztatás; egészségvédelmi és balesetvédelmi ismeretek elsajátíttatása; a veszélyeztető körülmények feltárása, megszüntetésére javaslatot tenni; a gyermek jogainak megóvása; a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása; a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetésére intézkedéseket kezdeményez
gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről; a tanulói és gyermekbalesetek megelőzését segítő balesetvédelmi oktatások megtartásáról a rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezését egyezteti az egészségügyi dolgozókkal;
48
osztályfőnökkel együttműködve kezdeményezheti a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítását, tankönyv és tanszerellátás támogatást Sikerkritériumok: A gyermek- és ifjúságvédelemmel tevékenységeket sikeresnek tekintjük, ha: -
összefüggő
pedagógiai
A GYIV munkáját megismertetjük a szülőkkel, tanulókkal. Az osztályfőnökökkel, GYIV- felelőssel együttműködve a gyermek ifjúságvédelmi ellátást igénylők 90 %-os kiszűrése megtörténik, Az esetek legalább 80 %-ában lehetőség szerinti megvalósul a segítségadás.
és
49
10.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Fontosnak tartjuk, hogy eredményessé tegyük az intézményben a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében, a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. 10.4.1. Alapelvünk: Minden gyermeknek van olyan részképessége, ami fejlett, ezen keresztül érdemes a felzárkóztatást megkezdeni, önbecsülést emelni, és sikerélményhez juttatni. Intézményünk minden tanulójának biztosítjuk az esélyegyenlőséget. A fejlesztő munka céljai: Megelőző intézkedésekkel, kompenzáló neveléssel, fejlesztő oktatással, az oktatás szervezeti - metodikai változtatásával a tanulási kudarcnak kitett tanulók önmagukhoz viszonyított optimális fejlesztése, az általános iskola sikeres elvégzése. A gyermek sikerélményhez juttatása, személyiségének és képességeinek pozitív irányba történő változtatása. Feladatok: - a tanulási kudarc okának feltérképezése: o szűrés – megfigyeléssel, méréssel (DIFER) o a hátrányok felmérése - fejlesztési célok meghatározása - fejlesztő programok készítése - fejlesztés, felzárkóztatás: o a tanulók önbecsülésének fejlesztése, hogy higgyenek saját képességeikben és abban, hogy sikereket tudnak elérni o egyénre szabott, vagy kiscsoportos fejlesztés, eltérő haladási ütem o fejlesztő értékelés hangsúlya o a tanulói fejlődés nyomon követési rendszerének kidolgozása, alkalmazása - továbbtanulás irányítása, segítése - indokolt esetben a tanuló szakértői bizottsághoz küldése. Tevékenységek, módszerek: -
szűrés, vizsgálat folyamatkövetés, megerősítés differenciálás tevékenykedtetés mérés – értékelés – visszacsatolás célmeghatározás – fejlesztés – kontrollálás dokumentálás
10.4.2. Fejlesztés, felzárkóztatás színterei Tanórai lehetőségek: - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése o órai differenciálás o a tanulói szükséglettel adekvát tanulási folyamat o esetleges felmentés átmeneti időre
50
-
nívócsoportos oktatás kiscsoportos oktatás egyéni fejlesztés – csoportból kiemelve tanuló zökkenőmentes visszaillesztése a csoportba
Tanórán kívüli lehetőségek: -
napközi otthon korrepetálások könyvtári munka fejlesztés kis csoportban tanórán kívül
Iskolán kívüli lehetőségek: -
közművelődési intézmények programkínálata a kistérség nevelési tanácsadóján, és szakszolgálatán keresztül pszichológiai szolgáltatások logopédiai szolgáltatások
Külső segítők: - nevelési tanácsadó - fenntartó (a tankötelezettség teljesítéséhez) - gyermekjóléti szolgálat 10.4.3. A tanulási kudarc lehetséges okai és megszüntetésük módja Okok
Célkitűzés
A megszüntetés módjai, eljárásai, eszközei
1. magatartási zavarok
problémakezelés, korrekció
-
2. tanulási zavarok, részképesség problémák:
problémakezelés, intervenció, korrekció, a tanulási esélyegyenlőség biztosítása, a tanulási kudarc elkerülése
-
-
ok-feltárás szükség esetén külső vizsgálat szociális –és életviteli kompetenciák fejlesztése következetesség egyértelmű, az életkornak megfelelő szabályok alkotása, betartatása iskolapszichológusi ellátás nevelési tanácsadó - szakvélemény Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság – szakvélemény fejlesztő/gyógypedagógus - általános fejlesztés szaktanári differenciálás, korrepetálás szaktanár + fejlesztő gyógypedagógus: szakvélemény(ek) alapján készített egyéni fejlesztési terv szerinti tevékenység együttműködés a fejlesztőmunkában: o szaktanár + osztályfőnök o fejlesztő/gyógy pedagógus + osztályfőnök állandó folyamatos konzultáció a fejlesztésben érintett pedagógusok között
51
3. tanulási motiváció gyengesége, hiánya
-
tanulási iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása -
esetelemző megbeszélések a pozitívumokat kiemelő fejlesztő értékelés tevékenységközpontú, interaktív módszerek alkalmazása adaptív nevelés – oktatás az életkornak, a tanuló érdeklődésének, fejlettségének megfelelő tartalmak sikerélmény biztosítás rendszeres önértékelés, értékelés, megerősítés
A tanulási problémák megelőzése szempontjából fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége, problémás esetben a Nevelési Tanácsadó segíti a döntést. A problémák korai feltárása érdekében alsós pedagógusaink minden tanév elején elvégzik a DIFER felmérést elsős tanulóinkkal. A feltárt, hiányosan működő területek fejlesztése és a fejlődés nyomon követése folyamatos. A problémák legkisebb jelzésszerű megjelenésére is odafigyelve az első osztályban a prevenció elve érvényesül. Így nagyon sok esetben megelőzhető a későbbi tanulási zavar. A gyermekek közti különbségek, különbözőségek óriásiak lehetnek. A különleges bánásmódot igénylő gyerekek egyéni bánásmódot igényelnek az iskolában. Ilyenek a tanulási nehézséggel küzdő tanulók, jellemzőjük: fejletlen kognitív képességek, pl. a képzelet, a koncentrálóképesség alacsony, emocionális problémák, szociális hátrányok, hosszú távú tanulási nehézségek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), beszédhibák. Magatartászavarok miatti problémás tanulók: - visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű tanulók (félénk, csendes, visszahúzódó, csavargó, stb.) - ellenséges (agresszív) és inkonzekvens tanulók (engedetlen, kötekedő, támadó) A felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdődjön. A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, a fokozott személyesség a munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés! Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok. 10.4.4. Felzárkóztatást elősegítő programjaink: -
-
tanórán belül differenciált foglalkozást, fokozott segítségnyújtást biztosítunk a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára, tanulóinkat önmagukhoz képest értékeljük, felhívjuk a tanulási problémák okára a figyelmet, szükség esetén további vizsgálatokra küldjük tanulóinkat (Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság), a diagnózisnak megfelelő terápiás foglalkozásban részesítjük tanulóinkat – gyógypedagógus által végzett rehabilitáció (SNI-s tanulók), fejlesztő foglalkozások (BTM-es tanulók), korrepetálás, a fejlesztés hatékonyságának folyamatos nyomon követése a kontrollvizsgálatok alkalmával, 52
-
-
a tanulási zavarral küzdő tanulókat segítjük az önálló tanulás szokásainak, és a tanulási készségek kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), s a tanulási technikák megismerésében, alkalmazásában, tanulási technikák elsajátíttatása szakórákon és egyéni foglalkozásokon (tanulás tanítása, önálló hatékony tanulás kompetenciája), rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés, egyéni tanulási motiváció erősítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással, közösség nevelő hatása, a kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon, szakkörökön is lehetőséget adunk a tanulók személyiségfejlődését elősegítő tevékenységekre (sport, szakkörök).
Az alsó tagozatból a felső tagozatba való átmenet a nem szakrendszerű oktatás bevezetésével zökkenőmentessé válhat, ez segíti a tanulási esélyegyenlőség biztosítását a kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztésével, és az egyéni felzárkóztatás biztosításával. Így a tanulási kudarcok a felső tagozatba lépéskor csökkenthetők. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, de sajnos nem mindig könnyű meggyőzni őket a vizsgálatok szükségességéről, és a folyamatos otthoni gyakorlás fontosságáról. A tanulási problémával küzdő tanulók nevelésének, oktatásának egyik legfontosabb tényezője az egyéni sajátosságok figyelembevétele: - lassabb haladási tempó, egyéni haladási ütem, - hosszabb felkészülési idő, - egyéni bánásmód, - differenciált feladatnyújtás, eszközhasználat, - számonkérés (a sajátosságtól függően szóbeli vagy írásbeli számonkérés előnyben részesítése), értékelés, - speciális tanulási segédletek, eszközök, - speciális eljárás, módszer (tárgyi cselekvéses megismerés: manipuláció, képi szint a verbális mellett), - szociális képességek fejlesztése: tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. 10.4.5. A sajátos nevelési igényű/ tanulási kudarcnak kitett tanulókat segítő program Fontos szerepet kap a sajátos nevelési igényű/tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása/fejlesztése. Pedagógusaink együttműködnek a Nevelési Tanácsadóval, Családsegítő Szolgálattal, Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal és az intézmény gyógypedagógusaival. A statisztikák, a vizsgálatok sajnálatosan emelkedő tendenciát mutatnak a tanulási zavarral, kudarccal, és egyéb problémával küszködő diákok számát illetően. Ezért úgy gondoljuk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók ellátása esetében elengedhetetlen, hogy ezek a gyerekek valóban az állapotuknak, helyzetüknek megfelelő foglalkozást, oktatást kapják. Az általános iskola szerepe nő a módosítás szerint, így kiemelt feladatunk, hogy megszervezzük a megfelelő foglalkozásokat a sajátos nevelési igényű gyerekeknek, amennyiben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a sajátos nevelési igényű gyermek:
53
-
a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható, intézményünket a szakértői bizottság alkalmasnak találja, kijelöli, mert rendelkezik azokkal a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek megléte feltétel, hogy biztosítsa a tanuló részére az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátást.
Az ilyen tanulók esetében is a Helyi Tantervben meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul vennünk, de a tanuló sajátos igényeihez igazodva, az érvényes jogszabályok alapján, a szakértői véleményt figyelembe véve: -
-
a feladatok időkerete, a követelmények teljesítése akár egy tanítási évnél hosszabb időben is megvalósulhat, a tanuló részére az osztályozó vizsgán, a javítóvizsgán biztosítjuk a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számológép) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval felváltható, a tankötelezettséget az iskola igazgatója további két évvel meghosszabbíthatja egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól az igazgató kötelezően mentesítést biztosít a tanulónak.
A napi pedagógiai munka során biztosítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók számára: - inkluzív /befogadó/ osztályok szervezését, az osztálytársak megfelelő viszonyulásának megteremtését, - differenciált tanulásirányítást, ezt biztosítva többsávos óratervezést, - differenciált házi feladatok adását minden pedagógus részéről, - gyakori pozitív jellegű, előremutató értékelést, megerősítést, - differenciált értékelést, - a tananyag életszerű tartalommal való megtöltését, cselekvéses tanulási helyzetek biztosítását, - gyakorlatorientált ismeretek, életviteli technikák megismertetését. A pedagógusokra vonatkozó külön feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatban: -
a nevelés-oktatás folyamatában alkalmazza az irányelvekben megfogalmazottakat, folyamatos egyeztetést végez a gyermek fejlődését illetően a gyógypedagógussal, fejlesztést végzőkkel, osztályfőnökkel, szaktanárokkal, szükség esetén egyéni szaktárgyi fejlesztést dolgoz ki és ezeket dokumentálja.
10.4.6. A helyi tantervbe beépülő elemek Iskolánk SNI tanulói ép értelműek, de enyhébb vagy súlyosabb formában megjelenő tanulási zavarokkal küzdenek. Az iskolai tanulás során megjelenő komplex tanulási zavarok: - diszlexia - diszgráfia
54
-
diszkalkulia
A részképességzavarok jellemző megjelenési formái: - kognitív funkciók zavarai (percepciós zavarok, figyelemzavar, emlékezeti problémák, gondolkodás zavarai) - motorikum zavarai (izomtónus zavarai, nagymozgások zavarai, finommotorika zavarai, a cselekvés tervezésének, irányításának zavarai, - hiperaktivitás - a viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok, - hiperkinetikus zavarok, - magatartási zavarok, - kevert magatartási és emocionális zavarok, - jellegzetesen a gyermekkorban kezdődő emocionális zavarok, - a szocializáció jellegzetesen gyermek- és serdülőkori zavarai, - tic-zavarok, - egyéb, rendszerint gyermek- és serdülőkorban kezdődő viselkedési és emocionális zavarok Természetesen e problémák kevert változatai illetve az iskolai készségek kevert zavarai is megjelennek. Elmondhatjuk, hogy a felmerülő problémák, tünetek gyermekenként más és más formában jelentkeznek, a sajátos nevelési igény variabilitása igen nagy. A programunk első fejezetében vázolt általános elvek így csak iránymutatást adnak pedagógusainknak. Az adott tanulóra vonatkozó – képességeihez, problémáihoz igazodó– egyéni bánásmódot személyre szabottan kell kialakítani és beépíteni a napi pedagógiai munkába. Ezt a munkát segítik gyógypedagógusaink, a rendelkezésre álló szakvélemények, illetve az összes SNI tanulóra vonatkozó általunk kiemelt célok, feladatok. 10.4.7. Kiemelt céljaink, feladataink -
pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése, a tanulási zavarok/nehézség kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése, tankötelezettségük teljesítését több szakember segítségével végezzék, a sajátos nevelési igényű tanuló túlterheltségének elkerülése a fejlesztési folyamatban, kudarctűrő képesség növelése, önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása, a tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása.
10.4.8. Pedagógiai irányelveink -
a tanulási folyamatban a kisebb lépésekben való haladás elve, hosszabb gyakorlási, bevésési idő biztosítása, állandó, visszatérő gyakorlás, analóg gyakorlási sorok rendszeres használata, kompenzatorikus technikák alkalmazása (több csatornás tanulás-tanításszervezés), az állandó motiváció elve: a konkrétumokhoz kötődő, manipuláltató, sokat szemléltető, lassabban elvonatkoztató tanítási metódus, mozgásos manipuláltatás, nagy-finommotorikára egyaránt kiterjesztve.
55
Mivel SNI tanulóink ép értelműek, így nem alkalmazunk eltérő/speciális tantervet. Ennél fogva tankönyveik is megegyeznek a többi nem sajátos nevelési igényű tanulóéval. Természetesen intézményünkben minden pedagógus számára hozzáférhetőek olyan kiadványok, melyek segítik a tanórába beépülő egyéni differenciálást. A SNI tanulóinkat a helyi tanterv szerint oktatjuk oly módon, hogy kiegészítjük azt az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó legfontosabb fejlesztési feladatokkal. A tanulási és részképesség zavarokkal küzdő gyermekek esetében néhány kognitív készség, képesség fejlesztését fontosabbnak tekintjük, mint a tananyag maradéktalan, előre eltervezett ütemben való feldolgozását.
10.4.9. A tanítási órákon megvalósuló fejlesztési feladatok/lehetőségek tantárgyakra lebontva Magyar nyelv és irodalom: Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök 1-4. évfolyamon - Kommunikáció: Kommunikációs képesség. A köznyelvi ejtés tisztasága. A szituációnak megfelelő hangerőváltás képessége. Szókincsfejlesztés, aktivizálás. Beszédkészség. A beszédmegértési képesség, és a szövegösszefüggés megértésének képessége. Az információk felidézésének képessége. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazásának képessége. Szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség. Képesség értelmes mondatokkal való közlésre. Képesség rövid írásmű (üzenet, levél) megírására. Hibajavítási képesség tanári segítséggel. Szocializációs, együttműködési készség. - Nyelvi ismeretek: A tanult nyelvtani fogalmak, ismeretek felidézésének képessége konkrét példákon, helyzetekben. A gondolkodási képességek (elemzés, összehasonlítás, lényegkiemelés, absztrakció) fejlesztése. A helyesírási készség. Szabályok alkalmazásának képessége. - Olvasás, szövegértés: Az olvasási folyamat háttérképességei (vizuális és akusztikus figyelem, emlékezet, téri tájékozódás képessége, lateralitás, auditív és vizuális megkülönböztetés, vizuo-motoros koordináció). A hangos és néma olvasás technikai jellegű készségei. Szövegértő, elemző képesség. Az önálló ismeretszerzési, tanulási képesség. Gyermeklexikonok használatában jártasság. Gondolkodási képességek. Nyelvi kifejezőképesség. Verbális emlékezet. - Írás, íráshasználat: Az írás jelrendszerének elsajátításához szükséges képességek –síkban, térben való tájékozódás, a finom-motorika, az összerendezett írásmozgás. A vizuális figyelem, differenciálás képessége. Az íráskészség fejlesztése, eszközszintű használatának képessége. Önellenőrzés, hibajavítás képességének kialakítása. Írásbeli szövegalkotás képessége. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök 5-8. évfolyamon - Kommunikáció: Kommunikációs készségek. Az iskolai, hétköznapi – egyéni és közösségi – kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás képessége. Beszédtechnikai készség, szövegszerkesztési képesség. A társas kapcsolatok fenntartására irányuló képesség. - Nyelvtani ismeretek: A szófajok, a mondatrészek körében elsajátított tantárgyi készségek. Önellenőrzés és helyesírási készség. A tudatos nyelvhasználat képessége. Az írásbeli kifejezésformák alkalmazásának képessége. - Olvasás, ismerkedés az irodalommal: A differenciáló, összehasonlító, a lényegkiemelő képesség. Szövegelemzési és alkotási ismeretek alkalmazásának képessége olvasói vagy átélt élmény feldolgozásában. A tantárgyi terminológia
56
-
-
használatának képessége. Az életkorhoz, befogadóképességhez alkalmazkodó szövegolvasás képessége. Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban: A különböző műfajú irodalmi szövegek megértésére és elemzésére irányuló képesség. Az olvasói kedv fenntartása, igény kialakítása a hosszabb terjedelmű szövegek önálló olvasására. Olvasástechnikai készség. Figyelem, összehasonlítási, lényegkiemelő képesség. Véleménynyilvánítási készség és képesség. Beleélő és kritikai érzék. A koncentrálóképesség. Verbális emlékezet. Az empátiakészség. Azonosulási képesség az olvasott művek szereplőivel. Magatartásformák értékelésének, elemzésének képessége. Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás: Tanulási motiváció. A szövegértés és –alkotás folyamatának algoritmusa. Szövegszerkesztési képességek. Törekvés a szöveg belső logikájának és struktúrájának feltárására. Az önkifejezés, az érzelmek kifejezésének képessége. A kreativitás, az önállóság. Esztétikai ítélőképesség, fogékonyság.
Matematika: Fejlesztendő készségek, képességek, fejlesztési feladatok 1-8. évfolyamon - Számlálás, számolási képesség fejlesztése. - Számemlékezet fejlesztése, a mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. - Testen, térben, síkban, időben való tájékozódás kialakítása. - Számfogalom elmélyítése, megerősítése. - Számkör bővítése mindig az egyéni fejlődés függvényében. - A matematikai relációs szókincs fejlesztése. - Számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal, majd a számok szimbolikus szintjén. - Szövegértés, lényegkiemelés, adatok csoportosítása, elvonatkoztatása nyitott mondatokban. - Az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megtartása, sokoldalú gyakorlás. - Gondolkodási műveletek (fogalmi-logikai-szeriális) és funkcionális képességek (érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, konstruktivitás, képzelet) cselekvésbe ágyazott fejlesztése. - Szenzoros-motoros integráció fejlesztése. - Motiváció felkeltése, önfegyelemre, kitartásra nevelés, feladattartás, feladat megoldási sebesség fejlesztése. Környezetismeret, természetismeret: Fejlesztendő készségek, képességek, fejlesztési feladatok 1-4. évfolyamon - Téri tájékozódás, időbeli tájékozódás képessége. - Percepciós készség, felismerő, ráismerő készség, elemzés készsége, a vizsgálódás képessége, megfigyelő képesség, sorba rendezés, elemi szintű általánosítás képessége, gondolkodási képesség. - Szóbeli kifejezőképesség, kommunikációs változások észrevételének képessége. - Megismerési módszerek (tapasztalat, megfigyelés, csoportosítás) alkalmazásának képessége. - Összehasonlítás, csoportosítás képessége. - A szűkebb, majd tágabb környezetben való biztonságos eligazodás képessége. - Életszerű helyzetek megtapasztalása. - Pozitív attitűd.
57
Történelem, ember és társadalomismeret: Fejlesztendő készségek, képességek, fejlesztési feladatok 5-8. évfolyamon - Auditív és vizuális észlelés, verbális-, vizuális emlékezet, képzelet, reproduktív képzelet. - Megfigyelő-, időbeli- és térbeli tájékozódási-, kommunikációs képességek. - A megkülönböztetés, az azonosítás, az összehasonlítás műveleteinek aktivizálása a perceptív - cselekvéses gondolkodás fejlesztése érdekében. - Az elvonatkoztatás, az általánosítás műveleteinek aktivizálása, a fogalomalkotó, analógiás gondolkodás fejlesztése. - A közvetett ismeretszerzés fejlesztése korszerű ismerethordozók segítségével. - Korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvényében. - Érzelmek aktivizálása, az átélés képessége. Elfogadó és elutasító attitűd. Biológia, fizika, kémia, földrajz: Fejlesztendő készségek, képességek, fejlesztési feladatok 5-8. évfolyamon - A térben való tájékozódás fejlesztése (téri irányok, téri viszonyok, térbeli szókincs). - Időben való tájékozódás fejlesztése (időszakok megkülönböztető észlelése, események időbeli sorrendisége). - Percepció fejlesztése (látási, hallási, mozgási, tapintási). - A figyelem fejlesztése (irányított, célzott, megértő figyelem, vizuális megfigyelőképesség, egyre önállóbb megfigyelő képesség). - Emlékezet (vizuális, verbális) fejlesztése. - A gondolkodás rugalmasságának, kritikusságának fejlesztése, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. - Összehasonlítási, csoportosítási, rendszerezési, elemzési, cselekvési, kommunikatív, kognitív képességek fejlesztése. - Motiváció, aktivitás, önálló tanulási tevékenység fejlesztése. Ének-zene: Fejlesztendő készségek, képességek, fejlesztési feladatok 1-8. évfolyamon - Ritmusérzék, szeriális készség, hallási figyelem fejlesztése. - Emlékezet (zenei, szövegemlékezet) fejlesztése. - A kommunikációs és metakommunikációs készség fejlesztése. - Kapcsolatteremtő képességek kibontakoztatása. - Személyiségfejlesztés improvizációs játékokkal. Vizuális kultúra, technika: Fejlesztendő készségek, képességek, fejlesztési feladatok 1-8. évfolyamon - Az önkifejezés lehetőségének megteremtése, feszültségoldás. - Nagy- és finommozgások fejlesztése, eszközhasználat finomítása. - Vizuo-motoros koordináció fejlesztése. - A vizuális észlelés, megfigyelőképesség fejlesztése. - Problémamegoldó képesség fejlesztése. - Alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. - Az önérvényesítés, a közösségben való megjelenés lehetőségének biztosítása. Testnevelés:
58
Fejlesztendő készségek, képességek, fejlesztési feladatok 1-8. évfolyamon - Nagymozgások fejlesztése (elemi mozgásformákból kiindulva). - Finommotorika fejlesztése. - Egyensúlyozó képesség fejlesztése. - Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése. - Tér- és helyzetérzékelés fejlesztése. - Testséma biztonságának kialakítása és fejlesztése (testrészek ismerete, személyi zónák alakítása, testrészek funkcióinak ismerete). - Látás, hallás, mozgás koordinált működésének fejlesztése. - A biztonságos járás fejlesztése. - Tartási deformitások korrigálása. - Vesztibuláris ingerléssel a szenzoros integrációs zavarok enyhítése, javítása (pörgő, forgó játékok, táncok stb.). - Mozgástanulási képesség fejlesztése. - Helyes magatartási szokások, szabálytudat kialakítása. - Személyiség formálása csoport ill. csapatjátékon keresztül. - Kontrollfolyamatok, önszabályozás. - Kudarctűrő képesség növelése. Idegen nyelv: Fejlesztendő készségek, képességek, fejlesztési feladatok, célok - A nyelvtanuláshoz való pozitív beállítódás, motiváció növelése. - Kreativitás növelése. - Interkulturális nyitottság, interkulturális tudatosság kialakítása (a célnyelvi kultúra minél szélesebb körű megismertetése). - Önismeret, önbecsülés, együttműködési képesség fejlesztése. - Prezentációs készség fejlesztése. - A beszéd fejlesztése. - Szövegértés, szövegemlékezet fejlesztése a fokozatosság elvét betartva (szómondat-szöveg). - Figyelem és emlékezet (verbális, vizuális) fejlesztése. - Mozgás és percepció fejlesztése. - Speciális módszerek használata, auditív segédeszközökkel. - Egyszerű élethelyzetek játékos modellezése. Informatika: Fejlesztendő készségek, képességek, fejlesztési feladatok 5-8. évfolyamon - A számítógép működési elvének megismerése, a folyamatok megértése. - A számítógép felhasználhatósága a mindennapokban (az internet által nyújtott tanulási és kommunikációs lehetőségek megismertetése). - A tanulási problémához igazodó fejlesztő programok használata. 10.4.10.
Követelmények és értékelés
A helyi tantervben a SNI diákok egyéni sajátosságainak megfelelően vesszük figyelembe az egyes tantárgyak témaköreire, tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlásokat. A tanulmányi követelmények megegyeznek a nem SNI tanulók követelményeivel. Ehhez azonban a tananyagban mennyiségi, minőségi szelektálásra, a tanítási, tanulási folyamat módszerében, eszközeiben, időkeretében differenciált, rugalmas kezelésre van szükség.
59
Az értékelésre-minősítésre vonatkozóan a szakértői vélemények eligazítást adnak az egyes tanulók szükségleteire megfogalmazva, melyeket alkalmazunk a tanítási-tanulási folyamatban. Például, hogy: - döntően szóban/írásban adhasson számot tudásáról, hogy az elakadásnál megsegíthető legyen, hogy tudása reálisan számon kérhető legyen. Differenciáltan a segítségadásban: - Új tananyag feldolgozásánál, a tanulási nehézséggel küzdő gyermek több segítséget igényel pl.: a feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladatok kis lépésekre bontása, példa bemutatása, mintaadás (algoritmus) stb. - Rajzos vázlatok, gondolattérkép készítése. - Kész vázlatok biztosítása a lényegkiemelés megkönnyítése érdekében. - Feleletnél vázlat használatának engedélyezése. Differenciáltan a feladatok szintjén. -
-
-
Több időt, illetve arányosan kevesebb feladatot, vagy különböző nehézségi fokozatú, a feldolgozás módjában eltérő, a tanuló képességeihez alakított feladatokat kapnak. A feladatok technikai kivitelezése során pl. gyenge íráskészség esetén csak egyeztetni, színezni, összekötni kell a tanulónak. Exteriorizációs szint: a SNI tanulók egy részénél fontos, hogy inkább felismerés, megnevezés legyen a feladat, mint alkalmazás, reprodukció tehát rétegfeladatokat biztosítunk. Utasítások (egyszerre egy, az is egyszerűsítve). Lehetővé tesszük a segédeszközök használatát pl. számológép, számítógép az írásos munkákhoz, korong, pálcika, színes rúd készlet, táblázatok, szorzótábla, helyesírási szabályzat, értelmező szótár, stb.
Differenciáltan a szociális keretek szintjén: Önálló, páros, kiscsoportos tanulási formák megvalósulását biztosítjuk. Kooperatív technikák rendszeres alkalmazása. Tapasztalataink szerint a tanulási nehézséggel küzdő gyermeknél hasznos, ha társsal vagy társakkal dolgozhatnak (egyéni képességekhez igazodó feladatok, lehetőség a közösségben való hatékony megjelenésre, önérvényesítés lehetősége, ösztönzés, segítség, oldja az elszigeteltséget, kontroll stb.). Differenciáltan a tanulási stílus szerint: Vannak vizuális, illetve auditív vagy motoros területre támaszkodó, illetve kombinált típusú tanulók, ennek feltérképezése után (szakvélemény, gyógypedagógus véleménye) törekszünk arra, hogy elsősorban arra a csatornára támaszkodjunk az oktatás és számonkérés során, amelyen keresztül számára könnyebbé válik az információk feldolgozása, visszaadása. Megerősítő hatású még az egyszerre több csatorna alkalmazása. Differenciáltan a célok szintjén:
60
-
Minden sajátos nevelési igényű tanulónál törekszünk egy minimális, de működőképes és szilárd tudást kiépíteni, amire a következő szint ráépíthető. Bizonyos részképességzavarok esetén (diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia) a követelmények teljesítésének idejét egyénre szabottan módosítjuk.
Differenciáltan az értékelésben: A hagyományos osztályozás mellett szöveges vagy szóbeli értékelést kap a tanuló, mely az önmagához mért fejlődés ütemét tartalmazza. - A matematikai gondolkodásban megnyilvánuló számolási nehézségeket figyelembe vesszük minden olyan tantárgyban, ahol számolásos tananyagrészek vannak (pl: fizika, kémia esetében). - Biztosítjuk a helyesírás tantárgyrész, külalak értékelése alóli felmentést. - Tantárgyi felmentést kezdeményezünk és biztosítunk azokban az esetekben, amikor a tanuló az előírt minimum követelmények teljesítésére nem képes a rendelkezésre álló időkeretek között, majd megteremtjük a felzárkózás lehetőségét. Legfőbb feladatunk a törvény által meghatározott és szakértői véleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása. -
A felzárkóztatást segítő tevékenységünk akkor számít eredményesnek: - ha a gyermek megkapja tőlünk a megfelelő segítséget, - ha az érzelmi élete gazdagodik és elfogadja saját magát, - ha zökkenőmentes a beilleszkedése, - ha a mérések azt igazolják, hogy önmagához viszonyítva fejlődik, - ha az érintett tanulóknak az okok kellő idejű felismerése és a megfelelő pedagógiai eszközökkel való segítés során a tanulási kudarcok mérséklődnek vagy optimális esetekben meg is szűnnek - ha az alapozó évek során (1-4. évfolyam) be tudjuk építeni a helyi tantervbe, - meghatározott követelmények (legalább minimumkövetelmények) elsajátítását elérjük, - ha az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátíttatásával a tanulók integrálódni tudnak a felső tagozatos követelményekhez, és ezáltal hozzásegítjük őket a középfokú oktatásba való továbbjutáshoz is 10.4.11. A gyógypedagógiai/fejlesztő pedagógiai tevékenység gyakorlati mozzanatai az intézményben Gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus szakembereink szoros együttműködéssel segítik a tanítók/tanárok munkáját, s a gyermek fejlődését. A differenciál-diagnosztika eszközeivel csoportos és egyéni szűrővizsgálatokat végeznek. Kiszűrik a tanulási problémákkal, részképesség-zavarral küzdő tanulókat. Munkájukba bevonnak más pedagógiai szakszolgálatot is (Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság). A szakvélemények és a diagnosztikus jellegű felmérések eredményei alapján fejlesztési tervet készítenek egyénre szabottan, konkrét programmal egy-egy időszakra vonatkozóan. A fejlesztési program tartalmazza a célokat, az alkalmazott eljárásokat, módszereket. A program alkalmazása során hatásvizsgálatokat készítenek. A tanulók foglalkoztatását egyéni vagy csoportos formában végzik. Fejlesztő tevékenységünk alapvetően két irányvonal mentén rendeződik:
61
-
az első és egyben legkézenfekvőbb a gyerekek részképességeinek fejlesztése azzal a céllal, hogy az iskolai tanulási zavarokat minimálisra redukálják, a második a gyerekek szociális képességeinek, együttműködő képességüknek, egymás reakcióira való odafigyelésüknek, egymás támogatásának, helyes és reális önértékelésüknek, munkabírásuknak, feladatértésüknek, feladattudatuknak erősítése.
Fejlesztő szakembereink a tanulók haladását, fejlődését egyéni fejlődési lapon dokumentálják. Törekednek arra, hogy a kollégákkal való együttműködés kapcsán preventív tevékenységet is végezzenek, illetve a pedagógusokkal is megismertessenek minél több hatékony preventív eljárást. Részt vesznek a szakmai munkaközösségek megbeszélésein, tantestületi értekezleteken, hogy tapasztalataik közreadásával, javaslataikkal elősegítsék a lemaradó tanulók felzárkóztatását. Diagnosztikai tevékenység: Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényűnek minősül-e, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. - A fejlesztő munka kiindulópontja minden esetben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői javaslata, diagnózisa. - A gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus a fejlesztéssel párhuzamosan törekszik az egyre részletesebb diagnosztikus elemzésre mind a képességstruktúra, mind a gyermek és környezete szempontjából - A gyermek vizsgálatát olyan feladatlapokkal, tesztekkel végzi, amelyek alkalmazkodnak a gyermek értelmi állapotához és reálisan tükrözik képességeit. - Minden tanév elején felmérik az óvodából jövő gyerekeket tanulási képességet vizsgáló tesztsorral az esetleges problémák időben történő kiszűrése érdekében. Az OH által az elő osztályosok számára előirt kötelező mérést elvégzik a rendelkezésre álló DIFER tesztcsomaggal. A gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus hospitálásokat szervez a vizsgálatok kiegészítése, a tanulói teljesítményelemzés és a tanulási nehézséggel gyakran együtt járó viselkedéses, magatartási, beilleszkedési problémák feltárása érdekében. A tanév végén minden gyerekről diagnosztikai módszerek segítségével pedagógiai jellemzés készül, melynek eredményéről a szülő, az iskolavezetés és - kötelező kontrollvizsgálat esetén - a szakértői bizottság is hivatalos tájékoztatót kap. -
Tervezés, szervezés, dokumentációs feladatok: -
-
-
-
A szakértői bizottság javaslata és saját diagnosztikai jellegű mérései alapján a gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus fejlesztési tervet készít egyénre szabottan, konkrét programmal egy-egy időszakra vonatkozóan. A fejlesztési program a jelen állapot meghatározása mellett tartalmazza a fejlesztési feladatokat, célokat, alkalmazott eljárásokat. A segítés módjának megtervezésében együttműködik a tanítókkal. A fejlesztő foglalkozásokon a tanulók főbb problémaprofiljának megfelelően a fejlesztő szakember speciális módszereket alkalmazva törekszik a diagnosztizált tanulási problémák/részképességzavarok lehetséges mértékű korrekciójára. Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentáljuk.
62
-
-
A munkarendet – a kötelező tanórákon túl – a tanulók órarendje és a nevelőkkel, szülőkkel történő egyeztetés alapján szervezi meg, fenntartva a szükséges változtatás lehetőségét. A foglalkozások időtartama az egyéni bánásmódot igénylő tanulók teherbírásától függően rugalmasan alakul. A fejlődés ütemét figyelembe véve a tanév során változhat a csoportok formája (egyéni, kiscsoportos), a csoportok összetétele, illetve óraszáma. Félévkor tájékoztató jellegű, év végén diagnosztikus pedagógiai jellemzés készül a tanulókról. Vizsgálatok, kontrollvizsgálatok kezdeményezése a megfelelő pedagógiai szakszolgálatnál, azok dokumentációs anyagának kezelése.
Pedagógusokkal való együttműködés: -
-
-
-
-
-
Kapcsolattartás az óvodával az ottani fejlesztő pedagógussal, tájékozódás az iskolaérettségi vizsgálatokról, szülői értekezlet tartása iskolaérettség témakörben. Szoros együttműködés az iskola pedagógusaival a tanulási nehézségek diagnosztizálása és a fejlesztés irányvonalának megállapítása, a fejlesztőprogram kidolgozása és a segítés közös tervezése tekintetében. A pedagógusokkal történő közös stratégiát kialakító megbeszélés során megállapodnak abban, hogy a gyermek fejlesztésében melyiküknek milyen részt szükséges vállalnia. Folyamatos konzultációval biztosítja a tanulókkal kapcsolatos információk és tapasztalatok cseréjét. Együttműködésük során segíti a pedagógust az iskolai szintéren való szükséges módosítások, a tanórai munka során megvalósítható fejlesztés, a differenciált tanórai foglalkoztatás megtervezésében. Rész vesz az iskolai munkaközösségek tanácskozásain, tantestületi értekezleteken, hogy tapasztalatainak közreadásával, javaslataival elősegítse a lemaradó tanulók felzárkóztatását. Törekszik arra, hogy az együttműködés eredményeként gyarapítsa kollégái pszichológiai-gyógypedagógiai ismereteit, megismertesse őket a prevenció módszerével. Az együttműködés alapja egymás munkájának és kompetenciájának elfogadása. Kezdeményezi és segíti a pedagógus és a gyermek kapcsolatának optimális alakulását.
Szülőkkel való kapcsolattartás: -
-
A gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus rendszeres időközönként egyéni konzultációs lehetőséget biztosít és kezdeményez a szülők számára, ezzel biztosítva a folyamatos kapcsolattartás lehetőségét (tájékoztatás, segítségnyújtás, információ stb.). A szülőkkel való együttműködés során törekszik arra, hogy tájékozottak legyenek a foglalkozások céljáról, menetéről, tapasztalt, illetve várható eredményeiről. További célja, hogy ismertesse a szülőkkel azokat a módszereket, eszközöket, melyekkel hatékonyan segíthetik gyermekeik fejlődését, otthoni tanulását. Aktív segítségadás továbbtanulási kérdésekkel kapcsolatban, a megfelelő középiskolák feltérképezése. Félévi és év végi tájékoztatást kap a szülő a tanuló fejlődési üteméről.
63
10.4.12.
Fejlesztő munkát segítő módszerek, programok, terápiák:
Diszlexia prevenciós módszer Fejlesztési programja: - nagymozgás és finommozgás fejlesztése - orientációs készség fejlesztése - vizuális percepció fejlesztése - auditív percepció fejlesztése - vizuális és auditív ingerek összekapcsolása - emlékezet és figyelemfejlesztő gyakorlatok - beszédkészség fejlesztése - betűtanítás akusztikus, motoros, vizuális és taktilis megerősítéssel - grafomotoros készség fejlesztése Diszlexia redukciós módszer Fejlesztési programja: - készségfejlesztés - olvasás a) betűtanítás-differenciálás b) szótagok olvasása c) szavak olvasása d) mondatok olvasása e) szöveg olvasása-szövegértés A habilitációs/rehabilitációs órákon Meixner Ildikó diszlexia prevenciós/reedukációs módszerét alkalmazzuk. Diszkalkulia- prevenciós terápia Fejlesztési programja: - komplex készségfejlesztés - számemlékezet - tájékozódás saját testen, térben, síkban - tájékozódás az időben - grafomotorium - számfogalmak (ritmusos számlálás, megszámlálás, halmazalkotás, halmazok összehasonlítása, mennyiségi relációk alkotása, mennyiségek egyeztetése, biztonságos globális mennyiség-felismerés, mennyiségállandóság, mennyiségszámnév-számjegy egyeztetése) - matematikai relációs szókincs - matematikai műveletek értelmezése cselekvésben - szövegértés Diszkalkulia terápia Fejlesztési programja: - komplex készségfejlesztés - saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódás segítése
64
-
-
-
számmal, darabszámmal kapcsolatos fogalmak kialakítása a 10-es, 20-as számkörben (számlálás, globális darabszám felismerése, relációk alkotása, számnév-számjegy-darabszám egyeztetése, számjegyek írása, mennyiségállandóság, helyiérték-fogalom) számmal, darabszámmal kapcsolatos fogalmak kialakítása az osztályfoknak megfelelő számkörben az alapműveletek és inverzeik fogalmi kialakítása, gyakorlásuk a már kialakított, „birtokolt” számfogalmakkal, fejben való műveletvégzéssel, a 10-es, 20-as és osztályfoknak megfelelő számkörben (szükség esetén megfelelő számolási technika kiépítése, begyakorlása, majd absztrahálása.) szöveges feladatok megoldása nevelési feladatok, melyeknek célja a harmonikus személyiség kialakítása, a motiválás, a szorongás oldása, önfegyelemre, kitartásra nevelés.
Sindelar –tréningprogram Iskolások számára kidolgozott eljárás, amely alkalmazható az általános iskola időtartamában és szervesen kapcsolható az iskolai tanuláshoz. A tréningprogram célja a teljesítmény- és magatartászavart okozó gyengén fejlett megismerési képességek befolyásolása. A fejlődéslélektani és kognitív pszichológiai elméletekre épülő módszer olyan kognitív terápia, amely funkcionális gyakorlási helyzetek sorozatából áll. A fejlesztés területei: - vizuális és auditív alak-háttér tagolás - vizuális és auditív differenciálás - vizuális és auditív emlékezet - intermodalitás - szerialitás - téri orientáció A módszer használata azokban az esetekben indokolt, ahol az iskolában jelentkező problémákat e részképességek gyengesége okozza. Kulcsárné-féle mozgásterápia (Delacato módszere alapján) Főbb fejlesztési területek: - térérzékelés fejlesztése - egyensúlyérzék fejlesztése - elemi mozgások fejlesztése - érzékszervi működés fejlesztése - dominanciák alapozása - finommozgások fejlesztése - testséma fejlesztése 10.5.
Rendelkezésre álló személyi és tárgyi erőforrások: -
két fő teljes állású gyógypedagógus, két fejlesztő szoba, nagy- és finommozgást fejlesztő eszközök, fejlesztő kiadványok, munkafüzetek, feladatlapok, eszközök, számítógépek és számítógépes fejlesztő programok.
65
10.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Tevékenységi formák rendszere, valamint az eljárás a hátránnyal küzdők feltérképezésére és a helyzet kezelése az ifjúságvédelmi feladatok leírásában részletesen szabályozott. Fontosnak tartjuk: - kedvezmény a művészeti képzésbe történő bekapcsolódáshoz, - napközis foglalkozás biztosítása a rászorulók részére, - Útravaló programba történő bekapcsolódás lehetősége. A veszélyeztető körülmények megelőzése és feltárása a pedagógus feladata ami az osztályfőnök munkaköri leírásában szerepel. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén eljárás indítási kötelezettségünk van rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyében. Ez nálunk az ifjúságvédelmi felelős feladata. A szociális helyzet alapján adható kedvezmények, ingyenes ellátások köréről történő döntést az igazgató hozza. A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség tünetei: Fontos, hogy észrevegyük a tanulók vészjelzéseit, a „hívó” szavakat. A gyermekvédelem alanyai, a veszélyeztetett és hátrányos, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. 10.6.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek A szociális hátrány hatása széles körben és változatos formában jelenik meg iskolánkban. Az okok jelentős része a családban keresendő. Családon belüli hatásokról akkor beszélhetünk, ha a szülők elváltak, válófélben vannak, élettársi kapcsolatban élnek, a gyermek nem a szülőknél nevelkedik, házasságon kívüli kapcsolatból származik. A család szerkezetében bekövetkező változás a gyermekben érzelmi feszültséget, bizonytalanságot vált ki. Káros hatással lehet a gyermekre a környezetében élő családtagok sérült személyisége, deviáns viselkedése, erkölcsi értékek mellőzése vagy tagadása. Veszélyeztető szerepe lehet annak a szülőnek is, aki különböző szenvedélyek rabja, vagy erkölcsileg züllött. Gátolják a gyermek fejlődését az egymással és gyermekeikkel szemben közömbös, túlzottan elfoglalt szülők is. Családon kívüli negatív hatások is lehetnek negatív befolyásoló tényezők. Ha az elfogadható családi környezet ellenére a gyermek csavargó, bűnelkövető gyermekekkel, felnőttekkel kerül kapcsolatba. Nagy problémát jelent napjainkban a munkanélküliség, mely anyagi, megélhetési szempontból rendkívüli nehézségekhez vezet. Meg kell említenünk az ún. átmeneti hátrányosság fogalmát is, mely rendkívüli élethelyzeteket jelent: ilyen a szülő kórházba kerülése, váratlan haláleset, lakás elvesztése, a külföldről áttelepültek lakáshoz jutási gondjai. Célunk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel segítsünk a szociálisan rászoruló gyerekek helyzetén. Biztosítsuk a nehéz anyagi körülmények között élő családok számára az anyagi és természetbeni juttatások hozzáférhetőségét. Az iskolai alapítványok segítségét is igénybe vesszük annak érdekében, hogy a jó képességű, de hátrányos helyzetben lévő tanulók képességeit kibontakoztassuk, megakadályozva ezzel lemaradásukat. Tevékenységünk során mindenkor szem előtt tartjuk a tapintatos eljárást.
66
Feladataink: Anyagi veszélyeztetettség esetén ismertetjük a családdal a segélylehetőségeket, felhívjuk figyelmüket az igényelhető támogatásokra, segítséget nyújtunk az igénylő lapok kitöltésében. - Segélyjavaslatokat, pedagógiai véleményt adunk a Népjóléti Osztály számára. - Vállaljuk a karitatív szervezetek által felajánlott támogatások elosztását. - Az iskolai alapítványok segítségével lehetőséget biztosítunk arra, hogy hátrányos helyzetű tanulóink is részt vehessenek a tanulmányi kirándulásokon és nyári táborozásokon. - Támogatjuk a tehetséges tanulóink versenyeztetését. - Folyamatosan figyeljük azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek megkönnyíthetik szociálisan hátrányos tanulóink életét. - Segítünk abban, hogy szabadidejüket hasznosan tölthessék el. - Szoros kapcsolatot tartunk fenn és együtt dolgozunk a DÖK-el és az iskolai alapítványokkal az esélyegyenlőség megteremtésében. - Hátránykompenzációs tevékenységeink során fontos feladatnak tartjuk, hogy szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinkat: - tankönyvtámogatásban részesítsük, - részükre a könyvtári állományból tartós tankönyveket biztosítsunk, - kötelező jelleggel részükre napközis ellátást biztosítsunk, -kötelező jelleggel részt vegyenek a felzárkóztató foglalkozásokon (ha indokolt), - kisebbségi tanulóink részére lehetőség szerint élünk az ösztöndíjrendszer pályázati lehetőségeivel. -
10.6.2. A jelzőrendszer együttműködői: 7. az egészségügyi szolgálatok szakemberei (háziorvos, gyermekorvos, védőnő), 8. családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, 9. oktatási intézmények (óvoda, iskola, nevelési tanácsadó), 10. rendőrség, 11. bíróság, ügyészség, 12. társadalmi szervezetek, 10.6.3. A hátrányok megszüntetését célzó intézkedések Célkitűzés Prevenció: anyagi okok miatt senki ne maradjon ki az iskola rendezvényeiből
A pedagógusok tevékenységei
A megoldás módjai, színterei kiegészítő családi pótlék, étkezési támogatás, tankönyvtámogatás, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, alapítványi hozzájárulás.
Napközi szervezése, iskolaotthon,
A tanulók rendszeres egészségügyi ellátása és felügyelete
Diák-szociális szolgáltatások biztosítása
67
menza-lehetőség biztosítása, tanulószoba szervezése 1. Figyelmeztesse a A helyes szülőt, ha a tanuló életritmus jogainak megóvása kialakítása vagy fejlődésének (családi nevelés elősegítése hiányát pótolja) érdekében a gyermek intézkedést tart beilleszkedését szükségesnek. szolgálja a 2. Tájékoztassa a közösségbe szülőket a szociális (másság juttatások elfogadása, lehetőségeiről. egymás segítése, 3. Hatékony helyes étkezési nevelési lehetőségek szokások, stb.), szervezése tanórán önálló tanulásra kívül. való törekvés, 4. Pályaorientáció a sport, szabadtéri felső tagozatban játékok, 5. Tanulói közművelődési pályázatok, lehetőségek versenyek nyújtása. szervezése Szülői kérésre biztosítjuk a tanuló ebédeltetését tanítási napokon, 12: 30 - 14: 00 óráig felkészülés a következő napra, egyéni és kiscsoportos korrepetálás, a tanulás tanítás. A tantárgyi lemaradás pótlását, a másnapi felkészülés biztosítását a szülő kérésére illetve a nevelők javaslatára működtetjük. Érezzék jól magukat a
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény rendszeres kapcsolatot tart fenn az Egészségügyi Szolgálattal. Az együttműködés biztosítja: a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését és szűrését az alábbi területeken: fogászat, szemészet, belgyógyászati vizsgálat, fizikai állapot mérése, a továbbtanulás, pályaválasztás, táborozás előtti általános orvosi vizsgálat, a védőnő által végzett higiéniai- tisztasági vizsgálat. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Az intézmény biztosítja a személyi és környezethigiéniára vonatkozó egészségügyi előírások érvényesülését.
Reggeli ügyelet, tanulói kíséretek biztosítása, tankönyvtámogatás a mindenkori törvényben előírtak szerint, nevelőtestületi határozat alapján tartós tankönyvek biztosítása, nevelőtestületi határozat alapján kirándulási költségek támogatása a fenntartó támogatásával, illetve az iskolai alapítvánnyal egyeztetve, klubnapközi biztosítása, szaktanárral és szülővel való egyeztetés alapján pályázatok figyelése, illetve tanulói részvétel támogatása olyan pályázatokon, amelyek a tanulói tevékenységek támogatására (ösztöndíj, táboroztatás, stb.) irányulnak, drog- és bűnmegelőzési programok szervezése, kapcsolat felvétel és folyamatos kapcsolattartás az iskolarendőrrel, előadások szervezése, egészséges nap szervezése. A szociális juttatások szabályai: ingyenes tankönyv biztosítása ingyenes étkezés biztosítása kedvezmény a
68
gyerekek a napköziben !
művészeti képzésbe történő bekapcsolódáshoz napközis foglalkozás biztosítása a rászorulók részére Útravaló programba történő bekapcsolódás
10.6.4. Sikerkritériumok A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységeket sikeresnek tekintjük, ha - a szociális hátrányok 100%-os felismerése legalább 60%-ban, lehetőség szerint segítségadás, - a diák-szociális igények 100 %-os kielégítése, - napközi és tanulószoba igény szerinti biztosítása, - folyamatos kapcsolattartás biztosítása a szociális ellátást biztosító felek között
11. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Partnerekkel való együttműködés Fontosnak tartjuk: a szülőkkel való kapcsolat erősítését, közös rendezvényeken a magas szülői részvételi arányt. Iskolánk a szülők közösségével együttműködve nevel. A szülőknek segítséget nyújtunk gyermekük neveléséhez, igénybe vesszük a szülők információit a tanuló fejlődését befolyásoló tényezőkről. Megteremtjük és működtetjük a szülői fórumokat, s az ott elhangzó vélemények, javaslatok érdemi feldolgozását. Szülőkkel: Szülői értekezletek szeptember, február és május hónapban, fogadóórák havonta, közös rendezvények, szükség esetén családlátogatások, nyílt napok, háromhavi kompetencia alapú értékelés a HHH-s tanulók érdekében. Az SZMK szervezeti és működési szabályzata az iskolában megtalálható, munkatervüket az iskoláéval előzetesen egyeztetik. Abban fogalmazzák meg a szülők és az iskola minden tanévre a közös feladatokat.
69
A tanulókkal való kapcsolattartás kulcsszereplője az osztályfőnök. A diákönkormányzat és az iskolavezetés között a DÖK vezető tanára a kapocs. A DÖK az osztálytitkárokból épül fel és saját SZMSZ-e szerint működik Az intézmény jellegéből adódóan alapvető funkciója iskolánknak a napi kapcsolattartás szülő, tanuló, pedagógus között. Pedagógiai munkánk értékelői a gyermekeken kívül a szülők. Elvárásaikat, javaslataikat az igény- és elégedettségmérés eredményei alapján, a szülői munkaközösség közvetítésével építjük be a mindennapi munkánkba. Az SZMK a diákönkormányzathoz hasonlóan részt vesz az intézményi élet kollektív irányításában. A pedagógusok értékelésének szempontjai között szerepel a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolat minősége. Folyamatosan erősítjük a már hagyományosnak mondható kapcsolattartási formák hatékonyságát: szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, nyílt nap, pályaválasztási tájékoztató, szülő-pedagógus bál, ünnepségek. Kiemelten kezeljük a szülői értekezleteket, amelyeken a szülők pedagógiai és pszichológiai ismereteit szeretnénk bővíteni, és ezáltal a tudatosabb nevelő tevékenységet elősegíteni. A gyermekek nevelésének két fő színtere a család és az iskola, ezért alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus kapcsolat kialakítását. Együttműködésünk alapjait iskolánk alapdokumentumai rögzítik. Az iskolahasználók közösségeinek szervezetei: - osztályok szülői munkaközössége (osztályonként két fő igény szerint, osztályszülői értekezleten választják) - szülői munkaközösség vezetősége (működésüket saját SZMSZ-ük rögzíti) - intézményi tanács, - iskolaszék. A szülők tájékoztatásának formái: Szóbeli: - iskolai és osztályszülői értekezletek - hirdetőtáblák - fogadóórák - nyílt napok - szülők részvétele a háromhavonkénti tanulói értékelésen (IPR keretében) Írásbeli: - üzenő, tájékoztató füzet - ellenőrző könyv - iskolai hirdetőtábla - tájékoztató szórólapok - iskolai kiadványok - média: Halasi Tükör, Halas TV, Petőfi Népe Segítségnyújtás formái az iskolaválasztásban: -
Iskolánk bemutatkozása a leendő szülőknek nyílt nap keretében. Közös foglalkozás – leendő elsős tanítók foglalkozást tartanak a nagycsoportos óvodásoknak. A leendő alsós tanítók bemutatkozása, nevelési elveik, elvárásaik ismertetése. Iskolai kiadványunk bemutatása. Együttes szülői értekezlet az óvodákkal. 70
-
Kötetlen ismerkedési lehetőség a leendő elsőosztályosok számára, hogy az iskolai karácsonyi műsorra, farsangi mulatságra meghívjuk őket.
A szülő bekapcsolódása az iskolai életbe a) Szolgáltatásaink igénylésének lehetőségei: - idegen nyelv választás, - logopédus, iskolaorvos, gyermekvédelmi felelős, - napközi otthoni és klub-napközis ellátás, - étkezési hozzájárulás csökkentése, - nem kötelező tanórai foglalkozások. b) Szívesen vesszük, örömmel fogadjuk a szülők segítségét: - a Kertváros Jövőjéért Alapítvány támogatásában, - az iskola esztétikusabbá tételében, - külső környezet szépítésében. c) Segítségnyújtás formái: pénzadomány, tárgyi támogatás, szellemi és társadalmi munka. Tanulói részvétel az iskolai szervezetben: A tanulók érdekeik képviseletére és szabadidős programok szervezésére diákönkormányzatot hoztak létre. A diákönkormányzat munkáját saját szervezeti és működési szabályzata alapján végzi. Érdekeiket az összekötő tanár képviseli a nevelőtestületben. Tájékozódó és tájékoztató fórumok szervezése, a diákközgyűlés összehívása. Az együttműködés formái: Szülő-iskola Szülői értekezletek: Április: leendő 1. osztályosoknak – együttműködve az óvodával. Szeptember első hete: a tanévindítás első osztályban, Október: pályaválasztási szül. ért., Szeptember, február, május: tanévi munka időszakos értékelése Fogadóórák rendje a mindenkori éves
Tanuló – pedagógus Tanulóosztályfőnök: tanügyi problémák, hétköznapi élet problémái, társak, viselkedés, magatartás stb.
Pedagóguspedagógus
Szülő – pedagógus Szülői értekezletek, egyéb problémákkal bármikor felkereshető pedagógus
Tanuló –szaktanár: Fogadóórák. mindennapos kapcsolat vagy
a
Iskolaotthonban tanítók, napközis pedagógus osztályfőnök: napi esetmegbeszélése k, hospitálás
Egy osztályban tanító pedagógusok: esetmegbeszélések,
71
munkatervben
A HHH-s tanulók részére 3 havi értékelés Családlátogatást javasolhat a GYIVfelelős Nyílt nap Pályaválasztási tájékoztató
Ünnepségek, megemlékezések
szükség szerint konzultáció (segítségadás a tanulásban, felzárkóztatás, tehetséggondozás) Fejlődési eredményei
problémamegoldó fórumok műhelymegbeszélések
Vállalások a probléma megoldásban
Tanuló – iskolavezetés: szükség szerint felkereshető az iskolavezetés olyan problémával, amely osztályszinten nem megoldható vagy magasabb szintű segítség kell a probléma megoldásához osztályfőnökök, DÖK pedagógus közreműködésével
Kirándulások, nyári táborok
Esetmegbeszélések, műhelymegbeszélések
Rendezvények Munkaközösségi közös szervezése, foglalkozások: kötött lebonyolítása. téma-belső képzés szülői kezdeményezések figyelembe vétele
Értékelő megbeszélések negyedévente, nevelési értekezletek
Rendezvények – szüreti és farsangi bál A szülők egyetértésével az iskola egyéb tevékenységeket is szervez: pl. színházlátogatás, úszásoktatás, túra, táborok, ünnepségek stb A felmerülő költségeket a résztvevőknek kell fizetniük, hiszen a részvétel önkéntes. Együttműködés az egyházakkal Minden tanulónak lelkiismereti szabadsága és joga, hogy felekezetének megfelelő hitoktatásban részesüljön. Az iskola helyet biztosít a hittan órák megtartásához. Az együttműködés továbbfejlesztési lehetőségei: -
-
A szülőkkel kérdőíves véleménygyűjtés révén tartjuk folyamatosan a kapcsolatot és a szülői értekezleteken illetve az SZMK értekezleteken értékeljük, elemezzük azokat. A környezeti neveléshez kapcsolódó akciók körének bővítésével (papírgyűjtés) a szülő- tanár-diák kapcsolat bővítése. ÖKO-napok szervezése.
72
-
-
A kiskunhalasi egyesületekkel, Alapművészeti Iskolával és a kisebbségi önkormányzattal kiépített kapcsolatrendszer hatékonyabbá tétele, tekintettel a közösen megszervezhető és lebonyolítható eseményekre. Szülői értekezletek, fogadóórák hatékonyabbá tétele. SZMK kapcsolattartásának gyakoribbá tétele az iskolavezetéssel. Szülők tájékoztatásának hatékonyabbá tétele.
Sikerkritériumok: A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködését sikeresnek tekintjük, ha: A tanulók 95 %-a, a szülők 70 %-a részt vesz a rendezvényeken, 10 %-uk a szervezésben, lebonyolításban. A szülői igények legalább 80 %-ának teljesítése. SZMK hatékonyabban működik: ha évente legalább két alkalommal találkozik az iskolavezetéssel. Osztályfőnök váltásakor a pedagógus családlátogatáson vesz részt a tanulók családjának legalább 80 %-ánál. Az iskola működésének szülői megítélése legalább 75 %-ban pozitív irányú legyen, és ez a megítélési érték ne romoljon. Szülők: - Részvétel a háromhavonkénti tanulói értékelésen, szülői értekezleten. - Fogadóórákra, illetve bizonyos esetekben írásos formában, más alkalmakkor a szülő behívása. - Közös rendezvényeken magas szülői részvételi arány. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: - Folyamatos együttműködés az aktuális problémák megoldására. Középfokú oktatási intézmények: - A tanulók részvétele pályaválasztási tájékoztatókon, a középiskolák által szervezett nyílt napokon. - A pályaválasztási tájékoztató keretében a 8. osztályos szülők részére szülői értekezlet. - Szükség esetén (pl. magatartási probléma) a tanulók vizsgálata. Együttműködési megállapodások Óvodákkal: - Az óvodák nyitottá teszik a tanítók számára szakmai programjaikat. A szülői értekezleten lehetőséget biztosítanak az iskola bemutatására. Nyílt napokat szerveznek az óvodások megismerése céljából. - Az általános iskola a nagycsoportosoknak lehetőséget biztosít, hogy megismerjék az iskolát, az ott folyó munkát (iskolalátogatások, ovis torna). A nyílt napok keretében megismerteti a szülőket az iskolai szokásrendszerrel, tanítási módszerekkel, eszközökkel és a tanító nénikkel. - A beiratkozott gyerekeknek játszóházat szervez. A szülőket iskolai szülői értekezlet alkalmával részletesen tájékoztatja az iskolai munkáról, az elvárásokról. Középiskolákkal:
73
-
-
A középiskolák a pályaválasztási szülői értekezleteken tájékoztatást nyújtanak az általános iskolákban a szülők részére a felvételi eljárásról, a középiskoláról. A nyílt napokon lehetővé teszik a középiskolák megismerését. Tájékoztató kiadványokkal segítik az informálódást. Lehetővé teszik a tanulók továbbtanulásának nyomon követését, a tanév végi tanulmányi eredményeket eljuttatják az általános iskolába. Az általános iskola tájékoztatja a szülőket a felvételi eljárásról, a továbbtanulás lehetőségeiről. Segíti a Jelentkezési lapok és az Adatlap kitöltését. Megszervezi a végzős osztályok részére a pályaválasztási szülői értekezletet, ahol a középiskola bemutatkozhat. Lehetővé teszi, hogy a végzős diákok részt vegyenek a középiskolában szervezett nyílt napokon.
12. A KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA PARTNERI HÁLÓZATA A cél az, hogy az intézmény ismerje meg partnereinek igényeit, azokat szakmai küldetéssé érlelje, folyamatosan tájékozódjon annak teljesüléséről, és a partneri visszajelzések alapján végezze el a szükséges korrekciókat. A partneri lista elkészülése után eddig azonosított partnereink a következők: Belső: az iskolahasználók köre, akik az iskola szolgáltatásait igénybe veszik, illetve közvetlen kapcsolatban állnak az iskolával. - Az intézmény tanulói, általános iskolások, magántanulók. - Szülők. - Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő szakemberek, pedagógiai asszisztensek. - Az intézmény más dolgozói: ügyviteli dolgozók, konyhai dolgozók, műszaki állomány. - Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Külső: az iskolával kapcsolatban lévő, külső iskolahasználók köre PARTNERINTÉZMÉNY Oktatási Hivatal Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet EDUCATIO KHT HUNNIAREG MNÁMK ÖNKONET KFT SZTE Neveléstudományi Intézet Oktatáselméleti Csoport Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Bajai Kép. és Rehab. Biz. Családok Átmeneti Otthona Cigány Kisebbségi Önkormányzat Német Kisebbségi Önkormányzat
főigazgató főigazgató
KAPCSOLATTARTÓ (KÁI) igazgató igazgató
igazgató igazgató igazgató Kft vezetője tanszékvezető
igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató
igazgató
ifjúságvédelmi felelős
bizottság vezetője igazgató elnök
igazgatóhelyettes ifjúságvédelmi felelős igazgató
elnök
német szakos tanár
KAPCSOLATTARTÓ
74
Kiskunhalasi Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Algyői Általános Iskola Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. Kiskunhalasi Rendőrkapitányság Kiskunhalas Város Tűzoltósága Halas TV Halasi Tükör Közművelődési Kht. Martonosi Pál Városi Könyvtár Thorma János Múzeum Csipkeház Haus „Sonnenschein” Bergfelde Napsugár Óvodák és Bölcsőde Átlós úti tagóvoda Magyar utcai tagóvoda Szilády Áron utcai tagóvoda Százszorszép Óvodák Felsővárosi tagóvoda Bóbita Óvoda, Bölcsőde Bajza utcai tagóvoda Egyházi Óvoda Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Felsővárosi Általános Iskola Központi Református Általános Iskola Bernáth Lajos Kollégium Kiskunhalasi Vári Szabó István Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiuma II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium Bibó István Gimnázium
igazgató
igazgató
igazgató
igazgatóhelyettes
igazgató
sajtóreferens
ÖKO-program felelőse ÖKO-program felelőse igazgató
parancsnok
igazgató
főszerkesztő főszerkesztő igazgató igazgató
igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgató igazgató
igazgató igazgató igazgató óvodavezető
igazgató igazgató külkapcsolatokért felelős tanár igazgatóhelyettes
óvodavezető
igazgatóhelyettes
óvodavezető
igazgatóhelyettes
óvodavezető igazgató
igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes
igazgató
igazgatóhelyettes
igazgató igazgató
igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes
igazgató igazgató
igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes
igazgató
igazgatóhelyettes
igazgató
igazgatóhelyettes
Kft. vezetője
75
Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma DÖK Kiskunhalasi Kertvárosi DSE Kertváros Jövőjéért Alapítvány Iskolaszék Intézményi tanács Iskolafogászat Iskolaorvosi hálózat DI-FLAMM KFT Apáczai Kiadó Szalay Könyvterjesztő Katedra Nyelviskola Tricomp Kft. Irodagép-Halas Kft Csala Jenő személyszállító vállalkozó Vercz Tours (Vercz József személyszállító vállalkozó) Jankai István személyszállító vállalkozó Krausz és Társa kft. MÁV START
igazgató
igazgatóhelyettes
DÖK vezető DSE elnök kuratórium elnöke
igazgató igazgató igazgató
SZMK egy szülője
igazgató
igazgató iskolaorvos élelmezésvezető területi képviselő könyvterjesztő
iskolatitkár iskolatitkár igazgató tankönyvfelelős iskolatitkár
Kft. vezetője Kft. vezetője
igazgatóhelyettes gondnok gondnok pedagógusok pedagógusok pedagógusok
utazás-szervező MÁV munkatárs
Katona József Színház, Kecskemét Budapesti Operettszínház Máltai Szeretetszolgálat
igazgatóhelyettes pedagógusok szabadidős programokért felelős pedagógus szabadidős programokért felelős pedagógus pedagógusok
13. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI a. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. b. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, 76
-
-
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
c.
Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
d.
Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.
e.
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.
f. -
A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.
g.
14. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI a.
Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
b.
Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.
-
c. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, a gyermek lakcímkártyáját, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást, a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával, szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
-
d. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
77
e.
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
f.
Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökkének véleményét.
g.
Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.
h.
Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.
15. HELYI INNOVÁCIÓK, SAJÁTOSSÁGOK 15.1. Képesség-kibontakoztató megvalósítása
foglalkoztatás,
integrációs
felkészítés
intézményi
A programban intézményünk a tanulóink szociális és a képességbeli különbségekből eredő hátrányait kezeli az együttnevelés-oktatás megvalósításával. IPR programunk a legmodernebb pedagógiai gyakorlatok meghonosításával a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelését, oktatását a többi tanulóval egy osztályban kívánja megoldani. Időpont Szeptember
Feladat HHH-ok nyilatkoztatása (tényleges+beemelt). Határozatok rendszeres gyerekvédelmi kedvezményről. Önkormányzat normatíva táblázata. HHH tanulók nyilvántartásának vezetése, a dokumentáltság jogosultságának ellenőrzése. Fejlesztésre kijelölt tanulók névsora osztályonként lebontva. Osztályfőnökök felmérése (hátránypontok feltérképezése) (Felmérőlap a halmozottan hátrányos tanulók hátrányainak feltárásához) Munkacsoportok megszervezése, feladatok kijelölése. Pályázati költségvetés felhasználásának megtervezése. Eszközbeszerzés tervezésére munkacsoport létrehozása, beszerzések koordinálása. Ifjúságvédelmi felelős felmérése a HHH tanulókról (Felderítőlap) Eredmények egyeztetése az osztályfőnökökkel. Fejlesztési terv elkészítése minden tanulóra (A HHH gyermekek hátrányainak enyhítését megsegítő
Felelős IPR menedzsment
osztályfőnökök
IPR menedzsment ifjúságvédelmi felelős osztályfőnökök
78
fejlesztési feladatok tervezése adott gyermekre.) (A HHH gyermekek hátrányainak enyhítését segítő fejlesztési feladatok tervezése osztályonként.) Az első félév tanórai fejlesztéseinek ütemezése (osztály, pedagógus, tanítási óra), annak eljuttatása az osztályfőnökökhöz. Heti 6 foglalkozás tanulónként. (TÁMOP-os osztályokban 9-10 óra) Egyéni fejlesztési napló megnyitása. (Integrációs felkészítés programját megvalósító egyéni fejlesztési napló) Feladatbankok, játékgyűjtemények eljuttatása minden pedagógus kolléga részére. (Játékok és fejlesztő gyakorlatok gyűjteménye az iskolai integrációs és képesség-kibontakoztató foglalkozásokhoz /1 4., illetve 5 – 8. évf./ és Feladatbank a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására /1- 4., illetve 5 – 8. évfolyam /) Az osztályokban tanító tanárok munkájának összehangolása, fejlesztési feladatok elosztása, koordinálása. Középiskolára felkészítő foglalkozások megszervezése. Október
November
December
Január
Egyéni fejlődési napló kitöltése (Tanuló adatai, hátrányai, tanórán kívüli foglalkozásai, fejlesztési feladatok) (Egyéni fejlődési napló a tanuló integrált fejlesztéséről) Értékelő megbeszélés időpontjának egyeztetése szülővel, diákkal, fejlesztést végző pedagógusokkal, ifjúságvédelmi felelőssel, iskolavezetéssel. (Szülői meghívólevél) Pályaválasztási szülői értekezletek megszervezése és lebonyolítása. Regionális pályaválasztási tanácsadó irodával foglalkozások szervezése. A szeptember 1-től november 30-ig terjedő időszak fejlődésének értékelése. Értékelő megbeszélés vezetése, jegyzőkönyv kitöltése. (I. Jegyzőkönyv) Egyéni fejlődési napló Egyéni fejlődési lap A pontjának kitöltése (I. Jegyzőkönyv alapján) (Egyéni fejlődési napló a tanuló integrált fejlesztéséről) Továbbtanulási lehetőségek koordinálása szülők és a tanulók között, választás segítése. Egységes írásbeli felvételi adatlapok kitöltése és eljuttatása a középiskolákba. A második félév tanórai fejlesztéseinek ütemezése (osztály, pedagógus, tanítási óra), annak eljuttatása az osztályfőnökökhöz. (Heti 6 foglalkozás tanulónként. (TÁMOP-os osztályokban 9-10 óra)) A Kertvárosi Általános Iskola megismertetése a tanköteles korosztály szüleinek körében. (plakát, tájékoztató anyagok)
IPR menedzsment osztályfőnökök
IPR menedzsment
osztályfőnökök pályaválasztási munkacsoport IPR koordinátorok osztályfőnökök
pályaválasztási munkacsoport osztályfőnökök
IPR koordinátorok pályaválasztási munkacsoport
IPR menedzsment óvoda-iskola átmenet
79
Február
Március
Április
Május
Továbbtanulási jelentkezési lapok és adatlapok mintáinak eljuttatása a szülőkhöz, segítségnyújtás a kitöltésben, lapok összegyűjtése. Adatlapok és Jelentkezési lapok elektronikus kitöltése, adatok ellenőrzése. Értékelő megbeszélés időpontjának egyeztetése szülővel, diákkal, fejlesztést végző pedagógusokkal, ifjúságvédelmi felelőssel, iskolavezetéssel. (Szülői meghívólevél) Továbbtanulási Adatlapok és Jelentkezési lapok ismételt szülői egyeztetése és aláíratása. Továbbtanulási adatok összegzése, eljuttatása a középiskolákba és a KIFIR-hez. Részvétel a Napsugár Óvodák beiratkozás előtti szülői értekezletein és nyílt napjain. A Kertvárosi Általános Iskola megismertetése a tanköteles korosztály szüleinek körében. (plakát, tájékoztató anyagok) Iskolai nyílt napok szervezése. A december 1-től február 28-ig terjedő időszak fejlődésének értékelése. Értékelő megbeszélés vezetése, jegyzőkönyv kitöltése. (II. Jegyzőkönyv) Egyéni fejlődési napló Egyéni fejlődési lap B pontjának kitöltése (II. Jegyzőkönyv alapján) (Egyéni fejlődési napló a tanuló integrált fejlesztéséről.) Részvétel a Napsugár Óvodák beiratkozás előtti szülői értekezletein és nyílt napjain. Bemutató órák szervezése az érdeklődő szülőknek. Előző tanév kompetenciaméréseinek eredményei alapján HHH tanulók eredményeinek dokumentálása. Beiratkozás megszervezése, lebonyolítása. Heterogén osztályok kialakítása. Beiratkozáson nem megjelent, körzetünkhöz tartozó tanulók nyilvántartása, felkeresése. Értékelő megbeszélés időpontjának egyeztetése szülővel, diákkal, fejlesztést végző pedagógusokkal, ifjúságvédelmi felelőssel, iskolavezetéssel. (Szülői meghívólevél) A pályázat elszámolása, dokumentumok rendezése. Játszóház szervezése a leendő első osztályosok részére. Tájékoztató szülői értekezlet szervezése a beiratkozott tanulók szüleinek. Országos kompetenciamérés megszervezése, lebonyolítása.
Június
A március 1-től május 31-ig terjedő időszak fejlődésének értékelése. Értékelő megbeszélés vezetése, jegyzőkönyv kitöltése.
munkacsoport pályaválasztási munkacsoport
osztályfőnökök pályaválasztási munkacsoport óvoda-iskola átmenet munkacsoport osztályfőnökök
IPR koordinátorok Óvoda-iskola átmenet munkacsoport IPR menedzsment Óvoda-iskola átmenet munkacsoport ifjúságvédelmi felelős osztályfőnökök
IPR menedzsment Óvoda-iskola átmenet munkacsoport IPR menedzsment osztályfőnökök
80
(III. Jegyzőkönyv) Egyéni fejlődési napló Egyéni fejlődési lap C pontjának kitöltése (III. Jegyzőkönyv alapján) (Egyéni fejlődési napló a tanuló integrált fejlesztéséről) Osztályfőnökök felmérése (hátránypontok feltérképezése); tanév eleji felmérés megismétlése a változások, eredmények feltérképezése. (Felmérőlap a halmozottan hátrányos tanulók hátrányainak feltárásához) A tanulók teljes fejlődési dokumentációjának átadása az IPR koordinátorok részére (utolsó tanítási nap!). Egyéni fejlődési napló, Egyéni fejlődési lap D pontjának kitöltése: Év végi összegző megállapítás, eredmények rögzítése diagramokon. (Felmérőlap a halmozottan hátrányos tanulók hátrányainak feltárásához alapján.) (Egyéni fejlődési napló a tanuló integrált fejlesztéséről)
IPR koordinátorok osztályfőnökök
osztályfőnökök IPR koordinátorok
iskolavezetés gazdaságvezető IPR koordinátorok: 1-1 fő az alsó és a felső tagozatból Óvoda-iskola átmenetet koordináló munkacsoport tagjai: alsós igh. iskolatitkár alsó tagozatos tanítók Pályaválasztást koordináló munkacsoport tagjai: felsős igh. osztályfőnöki munkaközösség vezetője iskolatitkár 8. osztályos osztályfőnökök felső tagozatos tanárok IPR menedzsment tagjai:
15.2. Óvoda-iskola átmenetet segítő program Alapelvek: -
a gyermekek önbizalmát növelő szorongásmentes légkör biztosítása, a gyermekek egyéni fejlettségének, haladási tempójának figyelembe vételével történő tevékenységek szervezése, az átlagtól eltérő képességű gyermekek célirányos fejlesztése (egyéni fejlesztés, tehetséggondozás), a másság tiszteletbe tartása.
Célok: - az óvodából az iskolába való átmenet segítése, - az első osztályos tanulók iskolai beilleszkedésének megkönnyítése, - az iskolai tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése, - együttműködés erősítése az iskola és az óvoda pedagógusai között, - tanulást motiváló környezet létrehozása, - szocializációs különbségek csökkentése, - közösségépítés, - a gyermek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása - személyes kapcsolat kialakítása a szülői házzal,
81
-
óvoda és iskola nevelési stratégiájának, módszertanának egymáshoz való közelítése, módszerek, tapasztalatok cseréje, partneri együttműködés erősítése a szülőkkel, az iskola által alkalmazott képesség-és készségfejlesztő módszerek bemutatásával az intézmény vonzóvá tétele.
Az óvoda-iskola átmenet program megvalósítása részben tanórán kívüli foglalkozások keretében zajlik. Az iskolai tanuláshoz szükséges kompetenciák megalapozása az alábbi területeken történik: 1. Mozgásfejlesztés: nagymozgások, keresztmozgások, finommotorika, téri tájékozódás, testséma. 2. Kommunikáció- és anyanyelvi fejlesztés: szókincs, ritmus, szájmotorika, légzéstechnika. 3. Percepció fejlesztése: vizuális, akusztikus, taktilis, kinesztéziás. 4. Szociális kompetenciák: önismeret, énkép, együttműködés, önkiszolgálás. Az átmenetet segítő programok: Programok: játéktár szülői értekezletek difer mérés játszóház nyílt napok iskolai ünnepségek
Időpont: folyamatos február, május, szeptember május, szeptember május március, április szeptember, december, február, május
Felelős: tanítók ig. helyettes, tanítók ig. helyettes, tanítók ig. helyettes, tanítók ig. helyettes, tanítók ig. helyettes, tanítók
Várható eredmények: - Az iskolai kudarcok elkerülése, csökkenése az első osztályba. - A gyermek iskolai alkalmassá tételének jobb megalapozása a különböző képességek fejlesztésével. - Tanulmányi előmenetel nehézségeinek és a magatartási zavaroknak a csökkenése. - Szorongó gyermeknél a szorongás oldása. - Konfliktus kezelés képességének fejlődése. - Felszabadultabban, kellő bizalommal és biztonságérzettel kezdik az iskolát. - Az óvoda-iskola kapcsolata szorosabbá válik a rendezvények, közös programok által bővülnek az együttműködés formái. - Közösségi kapcsolatok, összetartozás erősebbé válása. - Szülői ház és iskola kapcsolatának erősödése. 15.3. Pályaválasztást segítő program Életre szóló döntés a 8. osztályosok életében a megfelelő középiskola kiválasztása. Ehhez minden segítséget meg kell adnunk tanulóinknak. Feladatok:
82
A 8. osztályosok pályaválasztási elképzeléseinek feltérképezése. A tanuló, a szülő és az iskola elképzeléseinek koordinálása. Cél: 1. Az átmenet problémáinak csökkentése érdekében alaposabb előkészítő munka. 2. Tudatosabb együttműködés a középiskolákkal. 3. Az utókövetés feltételeinek kialakítása. Feladatok a minőségi beiskolázás érdekében: a, előkészítés: 5. osztálytól a tanulók tudatos felkészítése a sikeres pályaválasztásra, motiválás, érdeklődés felkeltése. Felelős: osztályfőnök b, közvetlen felkészítés a beiskolázás előtt: - a helyi középiskolák pályaválasztási felelőseivel egyeztetés – látogatási terv készítése a jövőre vonatkozóan, együttműködési terv elkészítése - a középiskolák nyílt tanítási napjain való részvétel biztosítása / a tanulónak, osztályfőnöknek egyaránt / - pályaválasztási kiállítás megtekintése középiskolákban/ a 8. évfolyam tanulói + osztályfőnökök / - eszmecsere a középiskolák pályaválasztási felelős tanáraival + szórólapok, a középiskolák bemutatója alapján – motiváltság megerősítése Határidő: a 8. évfolyamon szeptember – december hónapokban. Felelős: osztályfőnök, igazgató, pályaválasztási felelős c, döntés / közös felelősség: gyermek, szülő, osztályfőnök /: d, az osztályfőnök feladata elektronikusan elkészíteni a továbbtanuláshoz szükséges felvételi, jelentkezési lapokat az OH által kiadott iskolajegyzék alapján. Határidő: január Felelős: osztályfőnök, igazgató e, a középiskolák hivatalos visszajelzésének adminisztrálása. Határidő: május f, utókövetés / együttműködés a megállapodás alapján / - a tanulók középiskolai értékelése Cél: Sikeres iskola- illetve pályaválasztás segítése. A tanuló az adottságainak legmegfelelőbb iskolába kerüljön. Minél több tanuló érettségit adó középiskolában tanuljon. Helyzetkép: - A hátrányos helyzetű, nehezen tanuló gyerekek jelentős része lemorzsolódik a középiskola 9. ill. 10. osztályában. - Kevés hivatalos információt kapunk a továbbhaladásról. A program szerepe: a komplex személyiségfejlesztés során már korai gyermekkortól – latens módon – elkezdődik a felkészítés a sikeres továbbtanulásra. A program feladata: - 5., 6. osztályban elkezdődik a reális, tudatos énkép kialakításának folyamata / alkalmazott drámapedagógiai módszerek, sokirányú személyiségfejlesztés, projekt módszer, kooperatív technikák, stb./ - érdeklődés felkeltése, motiválás /osztályfőnök ill. szaktanár/ - akarati tulajdonságok fejlesztése /dicséret, sikerélmény, pozitív pedagógia /
83
- folyamatos, szorgalmas tanulási szokások kialakítása /permanens tanulás kialakítása / - helyes tanulás – módszertan megismertetése A személyiségfejlesztés mellett fontos, hogy kellő ismeretekkel rendelkezzenek a különböző pályák, szakmák, iskolák választékáról: - már 6. osztálytól kell tudatosan ezekről beszélgetni: közösségfejlesztő órák, kirándulások során, - a számítógépek, az Internet segítségével a legújabb lehetőségekről kaphatnak tájékoztatást. - prospektusok, kiadványok segíthetnek a szülők tájékoztatásában. A megfelelő iskolaválasztás érdekében igen szoros kapcsolat kell a szülők, gyerekek, pedagógusok között Ezek alkalmai: - pályaválasztási szülői értekezletek - középiskolák tájékoztatói - osztályfőnöki órák - családlátogatások - egyéni beszélgetések Várható eredmények: Az iskolaválasztás ill. pályaválasztás egy 5. osztályban kezdődő és a munkába állásig tartó folyamattá válik. - a tankötelezettség 18 év, így a lassabban haladóknak is lehetősége nyílik az ált. isk. befejezésére, - az elkallódó, kimaradó gyerekek több segítséget kapnak, így ők is sikeressé válhatnak, - dokumentált, tudatos, ellenőrizhető pályaválasztást segítő gyakorlat épül ki. 15.4. Környezeti nevelési program Környezeti nevelés célja, feladatai A legfontosabb cél a saját, közvetlen környezet értékeinek feltérképezése, megismerése. Alakuljon ki a tanulókban a környezet iránti büszkeség, felelősség és tisztelet. Olyan állampolgárrá váljanak, akik ismerve tetteik következményét úgy élnek, hogy környezetükben ne okozzanak sebeket. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását kell segítenünk, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel, a természetet, az élő és élettelen környezetet tisztelő erkölcsi alapelvek megalapozása, kialakítása a cél. A fenntarthatóság pedagógiája olyan élethosszig tartó tanulás, amely tájékozott, tevékeny állampolgárokat nevel. Ezért elengedhetetlen a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódjának kialakítása és az önálló ismeretszerzés készségének fejlesztése. Az emberiség jövőjének biztosítása, vagyis a fenntarthatóság érdekében fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy megértsék a természet komplexitását, lássák, hogy a társadalom, az egyén, illetve a közösségek tevékenységeinek ezzel összhangban kell lenniük. Különös figyelmet kell fordítani a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Alakuljon ki a környezet állapota iránti érzékenységük, legyenek képesek felismerni a környezet minőségi
84
változásait, tudják elemi szinten érzékelni azokat. Ismerjék a földet sújtó globális környezeti problémákat. Vizsgálni kell a problémák ökológiai, társadalmi, gazdasági, kulturális vonatkozásait. Az önismeret, személyiségformálás, közösségfejlesztés, társas együttműködés, a konfliktuskezelés, a megoldási és döntési technika készség szintre emelése szükséges ahhoz, hogy a jövőben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági, politikai konfliktusokat kezelni, felelősségteljes döntéseket tudjanak hozni a mindennapi életükben. Alapelv: a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Rendszerszemléletre nevelés folyamatában a tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket: -
össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat és azok összefüggéseit, valamint önmaguk keressék az arra adható válaszokat, ok-okozati összefüggéseket, alkalmazzák ezeketa fenntartható fejlődés tükrében, meglássák a helyi és globális szintek kapcsolatait, összefüggéseit.
Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Ehhez fontos, hogy komoly elméleti alapokat szerezzenek. Nem elegendő a problémák, sőt a problémák összefüggéseinek felfedezése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók, képesek legyenek az alternatívák közül a megfelelő válasz kiválasztására. Így válhatnak tudatos „környezetvédővé”. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása és fejlesztése: -
alternatív, problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, szintetizálás és analizálás, problémaérzékenység, kreativitás, tapasztalás, önálló ismeretszerzés, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, vitakészség, kritikus véleményalkotá, kommunikáció, média használat, konfliktuskezelés és megoldás, döntéskészség, állampolgári részvétel és cselekvés, értékelés és mérlegelés készsége.
A környezeti nevelés rendszere Cél Feladat A környezeti nevelés A tanmenetekben az oktatás és nevelés jelöljük meg a valamennyi területén feladatokat és az jelenjen meg. alkalmazni kívánt módszereket.
Sikerkritérium Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg - átdolgozott tanmenetek
Felelős Pedagógusok
85
Erősíteni a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy egységben lássák az ismereteket.
Rajzpályázat, fotópályázat konkrét környezeti problémáról.
A pedagógusok, felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.
Szelektív hulladékgyűjtés. Településen tavaszi lomtalanítás. Használt elem gyűjtése.
A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat Ismerjék és ápolják a hagyományokat
Túrák és kirándulások.
Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői Fejlesszük a gondolkodás módját, önálló ismeretek szerzésének képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást. Jelenjenek meg az ismeretek a szűkebb környezetünkben is, adott életkornak megfelelően.
Takarékoskodás a
- változatosabb tanítási módszer Széttagolt ismeretek összekapcsolása.
Pedagógusok
DÖK A felnőttek rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, amelyek a környezettudatosság kialakítását szolgálják. Helyes vásárlási szokások kialakítása Ha ismeri környezetét, jobban kötődik hozzá.
Felnőtt dolgozók , diákok
Osztályfőnökök, ÖKO-munkacsop.
Iskolanap – ismeretek szerzése, gyűjtése Évfolyamonként (adott szinten) Faültetés, téli madáretetés, kisállat kiállítás, májusfaállítás, tavaszi udvartakarítás „Zöld sarok” kialakítása, iskolai könyvtárban szakkönyvek, folyóiratok biztosítása
DÖK, osztályfőnökök
Iskolai faliújság, osztályfaliújság. Más népek kultúrái, tanulmányi kirándulások, vízmű, Homokhátsági Hulladékkezelő Hetesek feladata a
Diákok, osztályfőnökök, kirándulást szervező tanár
DÖK, 1-8.osztály öko-munkaközösség osztályfőnökök Könyvtáros, osztályfőnökök
A tiszta, egészséges
Ügyeletes nevelő
86
vízzel, villannyal, energiahordozóval.
megfelelő szellőztetés, villanykapcsolás
környezet iránti igény kialakul
(hetesek)
A környezeti nevelés lehetőségei és színterei A környezeti nevelés közös követelmény, értékei, szempontjai minden tantárgyban meg kell hogy jelenjenek. Napközis foglalkozások: Életviteli kultúra, szokások kialakítása; környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok szervezése, játékok, cselekvések. Osztályfőnöki órák: Egészségnevelési + környezeti nevelési tananyagok beépítése. Tehetséggondozás: Versenyekre, vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés. Különleges képességek fejlesztése, mely hagyományos órán nem kerül előtérbe. Modulokba beépítve: Tánc és dráma, hon- és népismeret foglalkozásokon tágabb és szűkebb környezetünk hagyományai, építészeti, történelmi örökségei, az egészség megóvása, életmód, sport témák feldolgozása. . Szakkörök: Környezetbarát, környezetvédő szakkör, tehetségfejlesztő szakkör, a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének színtere. De más tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörök munkájába is beépítjük a környezeti nevelést. Nyári táborok, erdei iskola: Minden évben részt vesznek tanulóink részükre szervezett táborozásokon. Lehetőleg olyan tábort szervezzünk, ahol konkrét gyakorlati problémát oldanak meg, pl. élőhely-térképezés, mérések, monitoring, stb. A tábor igény esetén szervezhető, nem kötődik évfolyamhoz, korcsoporthoz. Tanulói feladatok: Kapjanak környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. Formája lehet szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás. Tanulmányi kirándulás: Szervezhetünk egy- vagy többnapos tanulmányutat konkrét téma, terület, táj megismerésére. Ellátogathatunk tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadas parkokba, arborétumokba, múzeumokba, erdei iskolába. Projektek: A tanév elején a tantestület által kijelölt időpontban, a megbeszélt témakörben, a lehető legtöbb tanuló részvételével szervezzük meg. Alkalmazkodhatunk a kiemelt városi eseményekhez, aktuális környezeti programokhoz, világnapi rendezvényekhez. Vetélkedők, versenyek, tanulói pályázatok:
87
Vannak saját szervezésű és vannak városi, megyei, országos kiírású versenyek, melyeknek már hagyománya van iskolánkban. Autómentes nap, Egészségnap, Állatok világnapja, Föld napja, Apáczai Természettudományos Verseny, Algyői öko-karácsony, Fogyasztóvédelmi nap, sportrendezvények. Folyamatosan figyeljük és kapcsolódunk a megjelenő pályázatokhoz. Kiállítások: Kapcsolódva a jeles napokhoz vagy iskolai eseményekhez úgy szervezzük, hogy ne csak tanulóink, hanem szüleik, a nagyközönség, a környező iskolák, óvodák részére is látogatható legyen, pályaműveikkel ők is gazdagítsák. Élősarok: A tantermekben lévő növények (esetleg állatok) ápolása során alakítsuk ki a gyerekekben a felelősségtudatot, neveljük rendszerességre őket. Szelektív hulladékgyűjtés: Olyan formában lesz jelen életünkben, hogy a városi hulladékszigetekhez kapcsolódunk, szorgalmazzuk ezek igénybevételét. A tantermekben szelektíven gyűjtjük a hulladékot. Helyi akciók: Egy környezeti probléma vagy jeles nap kapcsán szervezzünk olyan akciót vagy kapcsolódjunk más szervezéshez, melyben felhívják a lakóhely közösségének figyelmét egy helyi vagy globális problémára. Feladat: minél több jeles napi akció szervezése. Környezetvédelem szempontjából jeles napok megemlékezései: Szeptember: Világtakarítási nap (iskolánk környékének gondozása) Október: Állatok Világnapja November: Fogyasztóvédelmi Világnap Március: Víz Világnapja Április: Föld Napja Május: Környezetvédelmi Világnap Városi és megyei versenyekre, kiállításokra felkészülünk és részt veszünk rajtuk: Zöld-híd, Szüreti felvonulás, Algyői öko-karácsony. Gyűjtő akció: Iskolánk hagyományainak megfelelően folyamatosan gyűjtjük a PET-palackot, elemet, papírt és évente kétszer iskolánk környékének bevonásával papírhulladék gyűjtést szervezünk. Kézműves foglalkozások: Megismertetjük tanulóinkat régi népi hagyományokkal, foglalkozásokat szervezünk, elvisszük őket külső rendezvényekre. A módszerkiválasztás szempontjai - Életkornak megfelelő legyen. - Minél több tanulót érintsen. - Pozitív szemléletet adjon. - Lehetőleg a „szabad ég alatt” valósuljon meg. - Tevékenységközpontúság jellemezze.
88
-
Személyes megtapasztaláson alapuljon. Nyújtson sok élményt. Játékossága érvényesüljön. Együttműködésre épüljön A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. A fejlődés folyamatos követése alapvető nevelői kötelességünk. Tanulóink neveltségi szintje, beállítódásuk értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítésében jelenjen meg.
Alkalmazható módszerek Megfigyelés Projektoktatás Modellezés Drámapedagógia Rajz Gyűjtőmunka – kiselőadás Egészséges ételek készítése Sportos elemek Kapcsolatépítés Internet Természetjárás 15.5.
Kísérlet Mérés – számítás Játékterápia Kézművesség Könyvtári búvárkodás Növények, állatok gondozása Gyógynövénygyűjtés Vita Interaktív pedagógia Múzeumpedagógia
A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: - az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog - a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga, - a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga, - a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga, - a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog, - az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog - a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga, - a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az Európai Unió 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. Helyi tantervünk biztosítja, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteiket, felkészüljenek azok
89
gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, melyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. Ezeknek a törvényeknek és rendeleteknek a figyelembevételével határoztuk meg intézményünkben a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatokat. A fogyasztóvédelmi oktatás célja A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő és közreműködő fiatalok képzése. Társadalmi és cselekvési kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási-, a gazdálkodási- és a munkaképesség szoros összefüggéseinek fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programunkban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend kialakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: - a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése,
90
-
az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme, fontos továbbá a fogyasztás során: a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.
Megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozzuk a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat. Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mint pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei és egészsége ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései. Matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások. Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák). Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások. Magyar: reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái.
91
Biológia: az élelmiszer gyártási útvonala, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás. Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk. Informatika: elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem reklám története, stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai. Projektek: A pénz, a tudatos vásárló. Tanórán kívüli sporttevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények). Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták). Lehetőség szerint együttműködések más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel. Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazásával, projektprogramok indításával megfelelő keretet teremthetünk a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül: - Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásai. - Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika. - Egyéni és csoportos döntéshozatal. - Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában. - Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel. - Szimulációs játék, esettanulmány.
92
-
Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érvelési technikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés). Közlekedésre nevelési program
15.6.
A közlekedésre nevelési programhoz kapcsolódó oktatás célja: -
a közlekedési balesetek megelőzése és visszaszorítása, a kulturált közlekedési magatartásformák kialakítása és alkalmazása, személyiségfejlesztés, általános tudásszint növelése.
A közlekedésre nevelési program módszertani elemei: -
oktató- és ismeretterjesztő filmek, iskolai könyvtár használata, SWOT analízis, ötletbörze, interaktív játékok, adott témával kapcsolatos kiállítások megtekintése.
A közlekedésre nevelési program szinterei iskolánkban: Tanórai tevékenységek a közlekedésre nevelésre A közlekedéssel kapcsolatos ismeretek nem külön tantárgyként szerepelnek, hanem beépülnek a közösségfejlesztő órák foglalkozásaiba. Tanórán kívüli tevékenységek a közlekedésre nevelésre - iskolai sportkör, szakkörök, sportversenyek - iskolai könyvtár - osztálykirándulások, természetjárás, túrázás - szabadidős programok - közlekedési vetélkedők - a helyi rendőrség által szervezett programok
15.7.
Ökoiskolai tevékenységek
Iskolánk kiemelt nevelési területe 2007. óta a környezeti nevelés. Elkezdődtek a környezeti neveléshez kapcsolódó programjaink. Pl. jeles napok: Föld napja, víz világnapja, állatok világnapja megünneplése, vagy a környezetvédelmi versenyek, vetélkedők, projektek a témában. Folytathatnánk a sort a környezetvédelmi tevékenységekkel, megfigyelésekkel, a hulladékgyűjtéssel, az ide kapcsolódó pályázatokkal, stb. A Kertvárosi Általános Iskola 2007-ben első alkalommal, majd 2010-ben másodszorra elnyerte a megtisztelő ÖKO-iskola címet. ÖKO-iskolánk abban különbözik egy átlagos iskolától, hogy működésének egyik központi területe a fenntarthatóság pedagógiája. Az ÖKO-iskolaság intézményi szintű elkötelezettséget jelent a környezettudatosságot, fenntarthatóságot szolgáló iskolafejlesztő munka mellett.
93
A mi ÖKO-iskolánkban nem csak a tanításban érvényesülnek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei, hanem az iskolai élet minden területén: az iskola működtetése terén éppúgy, mint a gyerekek étkeztetése és a programok szervezése során. Az ÖKO-iskola cím a Kertvárosi Általános Iskola környezettudatos munkájának legmagasabb szintű állami elismerése, mely szerint iskolafejlesztési, pedagógiai munkája kiemelkedően magas színvonalon képviseli a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiája értékeit. Az ÖKO-iskola cím elnyerése a mi iskolánk számára a következő előnyökkel jár: - A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar ÖKO-iskola kritériumrendszer az iskola megkülönböztető minőségjelzője, mely vonzóvá teszi az iskolát a szülők számára, és pozitív külső visszajelzést jelent az iskola munkájáról a fenntartó számára. - Az állami kezdeményezésre létrejövő hálózat iskolái nagyobb eséllyel vesznek részt a környezeti nevelési, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon. - A cím elnyerője az ÖKO-iskolák Hálózatának tagja lesz, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését. A cím elnyerése érdekében az iskolánknak munkatervet kellett összeállítania. A munkaterv összeállításában segítségül szolgált az ÖKO-iskolák kritériumrendszere, mely hét területen közel kilencven, az iskolai élet teljességét felölelő kritériumot tartalmaz. A hét terület a következő: alapdokumentumok (PP, MIP, iskolai és ÖKO-iskolai munkaterv) szervezeti feltételek pedagógiai munka az iskola működtetése együttműködések helyi közösség, közvetlen környezet az iskola arculata és specialitásai Vállalások
A) Energia-járőr rendszeresen feljegyzésekkel.
Kapcsolódó dokumentumok
Felelős
szolgálat, ÖKO-munkacsoport ÖKOvezetett munkaterve munkacsoport
Határidő
2010.09.30
B) Erdei iskoláztatás.
Éves munkatervek
igazgató
2012.08.31
C) Az ÖKO-iskolai munkacsoportba a tantestületnek lehetőleg minden munkaközössége delegál tagot.
PP
igazgató
2010.08.31
A három éven belül vállalt kritériumokhoz iskolánknak az ÖKO-iskola munkatervében határidőt, felelős személyt és dokumentációt kellett megjelölnie. Az ÖKO-iskola munkaterv teljesülésének ellenőrzése ezek segítségével történik, így biztosítható, hogy az ÖKO-iskola cím valóban a fenntarthatóság pedagógiája, a környezeti nevelés terén
94
élenjáró iskolák államilag garantált minőségi fokmérője legyen, melyért érdemes minden iskolának erőfeszítéseket tennie, hogy kivívhassa mind a pedagógiai szakma, mind a fenntartó elismerését, támogatását. A Magyarországi ÖKO-iskola Hálózat összefogja, információkkal, továbbképzésekkel, rendezvényekkel segíti azokat az iskolákat, melyek a fenntarthatóság pedagógiai értékeit helyezik működésük középpontjába. A hálózat minden magyar közoktatási intézmény számára nyitott. Az iskola hitvallása A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért iskolánkban a nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során a gyerekeket képessé tesszük arra, hogy felismerjék a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítjuk a gyerekekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetéért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából biztosítjuk minden érdeklődő számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A hálózat céljai Az ÖKO-iskola Hálózat célja, hogy az iskolák működésében a lehető leginkább érvényesüljenek a következők: a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei éppúgy érvényesüljenek a tanításban, az iskola működtetésében, mint a gyerekek étkeztetése vagy a táborok szervezése során. Az iskola környezettudatos működése kapjon szerepet a környezeti nevelés tevékenységben is, vagyis a diákok tanulmányozzák, ötleteikkel, munkájukkal pedig segítsék az iskola környezettudatos működését. Az iskolai munkához több szálon kapcsolódjék a helyi közösség. A helyi környezeti értékek és gondok is képezzék részét az iskola pedagógiai munkájának, a helyi pedagógiai programba beágyazottan. Az iskola helyi tantervében és pedagógia programjában jusson meghatározó szerep a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság kérdéskörének. Az iskola dolgozója legyen tudatában a fenntarthatóság kérdéskörének fontosságával, és ezt a szempontot mindennapi munkája során érvényesítse is. Eddigi eredményeink: A Kertvárosi Általános Iskola ÖKO-iskolai küldetésként a környezettudatos gondolkodásmód, magatartás kialakítását, elmélyítését vállalta. Oktatásunk, nevelésünk szellemiségében megmutatkoznak a környezeti nevelési és a fenntarthatósági pedagógia elemei. Rendszeresen vállalt feladataink programjaink: - Papírgyűjtés évente kétszer. - Állatkiállítás megszervezése. - Gyalog és kerékpár túrák szervezése.
95
-
Környezetvédelemmel foglalkozó szakkörök működtetése Madarak téli etetése. Iskolai sziklakertek gondozása. ÖKO délutánok szervezése az aktualitásnak megfelelően. Projektek szervezése. Jeles napokról való megemlékezés az iskolarádióban, faliújságon. Folyamatos szelektív hulladékgyűjtés, PET-palack gyűjtés. Szülők, külső segítők, civil szervezetek bevonása programjaink lebonyolításába. Kiskunhalas és környékének növény és állatvilágának megismerése.
A pedagógiai program tervezetének megfelelően évente részletesen kidolgozzuk a környezeti nevelési munkatervet, ami az alábbi tervezési technika szerint tartalmazza az adott tanévre szóló célok, feladatok, programok, projektek cselekvési tervét, a felelősök meghatározásával. Folytatjuk a PET-palackok gyűjtését, de kereteinket már kinőttük. Annyira sikeresnek bizonyult a program (már nem csak a gyerekek, a szülők, hanem a környéken élők is szelektíven gyűjtve a palackokat elhozták leadni az iskolába), hogy szükségünk volt egy tárolóra, ahol a tűzvédelmi szempontoknak megfelelően tudjuk a PET-palackokat tárolni. Programsorozatunk gyerekekre gyakorolt hatását, sikerességét be- és kimeneti méréssel térképeztük fel. A civil szervezetekkel, intézményekkel ápolt jó kapcsolataink révén előzetes megkeresésünkre a szakemberek tiszteletdíj kifizetése nélkül vállalták a programjainkban való részvételt. Céljainkkal teljes mértékben egyetértenek, szakmai támogatásukról biztosítottak bennünket. A programok lebonyolítása során változatos pedagógiai módszereket alkalmaztunk. Kooperatív technikákat alkalmazva sikerült a gyerekek korábban nem ismert kreatív képességeit előhívni. Fontosnak tartjuk a tanulók, a szülők és a környékben élők aktív bevonását. Kiállításainkra, bemutatóinkra, előadásainkra, rendezvényeinkre meghívtuk őket is. Ezzel a pedagógiai módszerrel, gondolkodásmóddal ugyanis sikeresen alakítható az emberek gondolkodása, mentalitása, a gyerekek szokásai, a családok fogyasztási kultúrája. 15.8. 15.8 Emelt szintű angol nyelvoktatás Iskolánkban az idegen nyelvek oktatása az iskola megalakulása, 1990. óta folyik. Jellemzően az angol és a német nyelvet tanítjuk, de szakköri szinten felső tagozaton második idegen nyelvet is választhatnak tanulóink, igény esetén francia nyelvet is tanulhatnak második idegen nyelvként. Az idegen nyelveket mindig csoportbontásban tanítottuk, a haladó csoportok számára a tehetséggondozásra rendelkezésre álló keretből az alapóraszámon felül általában adtunk plusz órákat. A 4. osztálytól kötelezően bevezetendő idegen nyelv tanulást már régóta az alacsonyabb évfolyamokra is kiterjesztettük, mert a rendelkezésre álló időkeret terhére 2. osztálytól kezdődően elkezdtük, megalapoztuk a nyelvtanítást. A 2010/2011-es tanévben a szülői igényfelmérés következtében nevelőtestületünk elhatározta, hogy a 2011/2012-es tanévtől kezdve egy idegen nyelvi csoport számára felmenő rendszerben 1. osztálytól kezdve az angol nyelvet emelt szinten tanítjuk. Az emelt szintű angol oktatás részletes programja Pedagógia Programunk helyi tanterv
96
részében található. 15.9. Drámapedagógia az oktató-nevelő munkában Drámajátéknak nevezünk minden olyan játékos emberi megnyilvánulást, melyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetők fel. A dramatikus folyamat kifejezési formája: a megjelenítés, az utánzás; megjelenési módjai: a felidézett vagy éppen megnyilvánuló társas kölcsönhatás, az interakció; eszköze: az emberi és a zenei hang, az adott nyelv, a test, a tér és az idő; tartószerkezete: a szervezett emberi cselekvés. A dráma sajátos eszközeivel segíti, gazdagítja minden nevelő munkáját. A drámajátékok az emberépítést célozzák, feladatuk a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése. A dramatikus alkotójáték szocializáló tevékenység. A drámajátékok cselekvést, aktív részvételt követelnek minden játékostól. A jól alkalmazott dramatikus nevelés elősegíti a közösségben, a közösségért tevékenykedő ember aktivitásának serkentését, az ön-és emberismeret gazdagodását, alkotóképességének, rugalmas gondolkodásának fejlődését, összpontosított munkára való szoktatását, testi, térbeli biztonságának javulását, beszédének tisztaságát, szép és kifejező voltát. A drámajáték gazdagítja az oktatómunkát, a szabadidő eltöltését, színesebbé teszi a foglalkozásokat, viselkedési bátorságot, biztonságot nyújt a társadalmi élet sok területén (pályaválasztás, ügyintézés stb.). A résztvevők szemében értékké válik a jó megfigyelés, a szabálytartás, a helyzetfelismerési és döntési készség, a kifejező mozgás és tiszta beszéd.
15.10. A néptánc tanításának szerepe A gyerekeknek a kisiskolás korban rendkívül nagy a mozgásigényük. Amikor bekerülnek az iskolába, testükön akkor megy végbe az első alakváltozás: a végtagjaik meghosszabbodnak, megerősödnek izmaik, mozgásszerveik, gazdagodnak a mozgásformáik. A nagy mozgásigény kielégítésére szolgál a táncos mozgásfejlesztés, tudatos nevelés. A néptáncórákon játszott játékok fejlesztik a gyerekek szabály- és feladattudatát, gondolkodását és emlékezetét. Segítenek a gyerekek játékigényét kielégíteni. A tanult mondókák által fejlődik a beszédkészség. A párbeszédes játékok a kommunikációs készség fejlődését segítik elő. A mozgásos játékok során a mozgáskoordináció, szabálytisztelet, önfegyelem mellett a csoportos viselkedési formák is jól fejleszthetők. A játékok, mondókák, énekek szövegei bővül a szókincs, a fogalomtár, fejlődik a szövegértés. A játékokban szereplő szerepek az identitástudat kialakulását segítik elő. A néptáncórák és ezeken beül a népi játékok, valamint a táncok hatékony segítséget nyújtanak a térbeli tájékozódás fejlődéséhez, a számismeret fejlődéséhez, amely a későbbiekben segítséget nyújt a matematika főbb elemeinek megértéséhez. Az énekekben megjelenő állatok, környezeti színterek a későbbiek folyamán hasznos segítséget nyújthatnak a környezetismeret órákhoz. A gyerekek sok új és hasznos információhoz juthatnak a mondókák, játékok, énekek szövegeiből.
97
A néptáncórák fejlesztik a gyerekek fizikai állóképességét, ritmusérzékét, hallását, zenéhez való alkalmazkodását, tér-, forma- és stílusérzékét, mozgásmemóriáját, megismertetik a hagyományos népi játékokat, két dialektus (nyugati, tiszai) tánctípusait, táncrendjeit, a mozgásanyag variációs lehetőségeit, a táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet. Fontos, hogy a gyerekek megismerjék az őseik kultúráját, a gyökereiket, a nemzeti és egyetemes kultúra értékeit. A néptánc tanítása segít ápolni a nemzeti hagyományokat, a nemzeti értékek megőrzésére és a különböző kultúrák iránti nyitottságra nevelni. Összességében elmondható, hogy a néptáncórák fő feladata a közös élmény, a jó hangulat, a magyar néptánc iránti szeretet felkeltése. A kitűzött cél a táncos mozgás megalapozása, az alaplépések elsajátítása, a tehetségek felismerése és fejlesztése, a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítése a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát jellegzetességeit, stílusát.
15.11. A színjátszás szerepe oktató-nevelő munkánkban A színjátszás a szórakozva tanulás lehetőségét biztosítja a gyerekeknek. Elsősorban valóban szórakozás, hiszen a kisgyerekek imádják a szerepjátékokat. Szervesen kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom tanításához, az olvasóvá nevelés egyik színtere. Irodalmi alkotásokkal ismerkedhetnek a tanulók, mégpedig a tanóraitól eltérő módon, de kiegészítve azt. A szövegértés fejlesztését szolgálja, hiszen a gyerekek belépnek a történetbe, az események szereplőivé válnak, átélik a szereplők helyzetét, ki nem mondott gondolatait, így fantáziájuk is remekül fejlődik. A szövegek megtanulása hosszú távon a memória fejlődését is eredményezi. Elengedhetetlen a tiszta artikuláció, a jól érthető, és a szituációnak megfelelő beszéd. Napjaink oktató-nevelő munkájának kiemelkedő része a kooperatív technikák alkalmazása. Egy-egy jelenet megtanulása, előadása a szereplők maximális egymásra figyelését, egymás segítését követeli. Ezáltal közösségformáló ereje is nagy, hiszen ha bárki hibázik, a társai kisegítik, reagálnak az új szituációra. Egy közös cél érdekében, egymásért is dolgoznak. Megtanulják, hogy a legkisebb szerep is éppoly fontos az egészben, mint bármely másik. A gyermek-színjátszás személyiségfejlesztő szerepe is fontos. Azzal, hogy a gyerekek egy kész szerepet kapnak, hogy valaki más „álarca mögé rejtőzhetnek”, gátlásaik is oldódnak. Megfigyelhető, hogy az addig visszahúzódó gyerek bátrabban szólal meg, közlékenyebb lesz. Egy-egy sikeres produkció, a jól végzett munka öröme olyan élményt nyújt számukra, ami a kitartó munkára nevelést szolgálja. 15.12. KisTudós Klub Természettudományi műhelyünket 2011 óta a 4. évfolyamtól felmenő rendszerben működtetjük. A projekt célja a természettudományos műveltség megalapozása, a tudományos szemléletmód fejlesztése. A program fő küldetése hogy közvetlen tapasztalás segítségével a természeti jelenségekről tanultak élővé váljanak, a tanulók kíváncsiság megmaradjon, ösztönözze őket tudásuk elmélyítésére. A foglalkozásokon a tanulók – főként a biológia, a fizika és a kémia, kisebb mértékben pedig a természetföldrajz vizsgálati körébe tartozó – természeti jelenségeket vizsgálnak. A természetismeret, illetve az említett szaktárgyak keretében szerzett ismeretekhez kötődő vizsgálódások a hétköznapokból is ismert fogalmakat tágítanak és árnyalnak a
98
természettudományok szemszögéből, lehetőséget adva a szaktárgyi órákon tanultak elmélyítésére, illetve az új ismeretek iránti érdeklődés felkeltésére is. A gyakorlatok időigénye miatt a foglalkozásokat lehetőség szerint két tanítási órás egységekben szervezzük. Az önálló kísérletezést, vizsgálódást (de a megbeszélést, értékelést is) segíti, ha a gyakorlatokon 14-16 fős csoportokban vesznek részt a tanulók. A 4. évfolyam programját a természettudományi munkaközösség saját innovációként dolgozta ki. Az 5. évfolyamtól a program gerincét a Kerettantervben újdonságként megjelenő „Természettudományi gyakorlatok” programterve biztosítja, amelyet a helyi viszonyokra adaptáltunk. A program kiegészítése a 4. évfolyamon kezdő KisTudósoknak a tanév elején megrendezésre kerülő Erdei iskolai program. 15.13. Informatika oktatás, mint pedagógiai innováció Az informatika tanításának eredményeképpen tanulóink képessé válnak az informatikai eszközök és források önálló, célirányos használatára, az önálló ismeretszerzésre. A tanulók elé komplex feladatokat tűzünk, hogy megteremtsük a tantárgyak közötti átmeneteket. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a számítógép készségszintű használatát. Céljaink eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatosan sikerélményben részesüljenek. Az informatika szakkör, a számítástechnikai újdonságokra nyitott tanulók fejlesztésének színtere. Gondolni kell azokra a tanulókra is, akiknek otthon nincs lehetőségük szmítógép használatára. Hasznos például, hogy az iskolai könyvtárban több számítógép áll a gyerekek rendelkezésére, ezért kiemelt feladat a könyvtár és az informatika tantárgy szorosabb együttműködése. Az informatika, a számítógép ma már szinte minden tantárgy fontos eszköze, támogatója lehet. Már alsó tagozaton szükséges az információs és kommunikációs technológiák kompetenciájának fejlesztése, hogy a szükséges alapokkal rendelkezzenek a tanulók. Elsőtől a negyedik osztályig megismerkednek az informatikai eszközök használatával oktatóprogramok és egyéb készségfejlesztő programok segítségével. Ezek kezelését elsajátítva segítjük a magyar nyelv és irodalom, matematika, ének-zene, környezetismeret, idegen nyelv és a vizuális kultúra tantárgyak tanítását. A tanuló megismeri a számítógép működését, a számítógép használatára vonatkozó szabályokat, az alapvető informatikai eszközök használatát, az interaktív kapcsolattartást, a készségfejlesztő számítógépes szoftverek alkalmazását. A tanuló megtanulja, hogyan kell készíteni egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumokat, rövid dokumentumokat tanári segítséggel, az animációk megtekintését, a médialejátszó alkalmazását, egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítését és használatát. Képessé válik a személyekhez vagy más tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó adatok kiválasztására, rögzítésére, közhasznú információforrások használatára. Megismeri a tanuló az egyszerű helyzetekkel kapcsolatos kérdések megfogalmazását; információ kifejezését beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel; néhány infokommunikációs eszköz lehetőségeit és kockázatait; a személyi információk és a személyes adatok fogalmát; a netikett alapjait; a gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatásokat. Információkeresést, információközlési rendszereket, tájékozódást a tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó, oktatási témájú oldalakon tanári segítséggel, illetve az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében való eligazodást; a könyvtárak alapszolgáltatásait; az elterjedt dokumentumtípusokat a források azonosító adatainak megállapítására.
15.14. Referencia iskola szerep
99
Intézményünk példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlatát mindig a változó igényeknek megfelelően alakítja, és ezt a szervezeti innovációt szolgáltatásaiban megjelenteti és továbbadja. Célunk, hogy az iskola szakmai szolgáltatást nyújtson közoktatási intézmények számára. Hálózati tanulás, hospitáció révén tapasztalatait, innovatív erejét megossza másokkal, segítségére legyen a mintákat, megoldásokat kereső társintézményeknek. Ennek keretében pedagógiai kultúránkat, jó pedagógiai gyakorlatainkat kínáljuk adaptálásra, meghonosításra más intézmények részére. A TÁMOP 3.1.7 pályázat keretében felkészültünk a referencia-intézményi szerepkörre, referencia értékű jó gyakorlataink továbbadására, elterjesztésére, megismertetésére és ezzel más közoktatási intézmények szakmai fejlesztő tevékenységének támogatására. A folyamat megvalósításához referenciaintézményi csoportot működtetünk, amely megszervezi, felügyeli és irányítja a referencia-intézményi működést, szervezi az ezzel kapcsolatos dokumentációs feladatokat. Rövidtávú céljaink: referencia-intézménnyé válás, azaz a közoktatás fejlesztésének minősített szolgáltatói bázisai legyünk, s ezzel szakmai elismertségünket, piacképességünket növeljük, innovációs képességünket fenntartsuk, biztosítsuk a hosszabb távú szolgáltatói forrásteremtést. Hosszú távú céljaink: referencia-intézményi szerepkör fenntartása, rendszeresen, folyamatosan és differenciált kínálattal szolgáltatva a tanulási folyamathoz a mintákat. Belső céljaink: a hozott hátrányok lehetőség szerinti csökkentése, megszüntetése, a szociális, érzelmi és értelmi fejlődés támogatása a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai nevelési keretek közötti együttnevelési gyakorlatának megerősítése, saját rendszerünk folyamatos felülvizsgálata. Külső céljaink: a bevált „jógyakorlatok” megismertetése, az együttműködés lehetőségeinek felkutatása, pedagógiai szemléletmódunk közvetítése minden partnerünk felé. 15.15. Helyi intézményi innovációk megvalósítása: • 3 hetet meghaladó projekt: Helyünk Európában (megvalósítása: teljes intézményt átfogóan, október-november hónapban az idegen nyelvi – multikulturális munkaközösség irányításával) • Témahét: Földünk, környezetünk (megvalósítása: 3. és 7. évfolyam, április hónapban az ÖKOmunkaközösség szervezésével) • Moduláris oktatás - Tudásfa (megvalósítása: 2. évfolyamon, február-március hónapokban a 2. évfolyamon tanítók szervezésében) • Jó gyakorlatok a kosar.educatio.hu oldalra feltöltve (megvalósítása: igényeknek megfelelően, a kidolgozó pedagógusok vezetésével)
100
1. sz. melléklet
A Kertvárosi Általános Iskola esélyegyenlőségi programja Bevezetés A Kertvárosi Általános Iskola 1990-ben került átadásra. Az angol és a német nyelvet, a matematikát és anyanyelvet valamint az informatikát magasabb óraszámban tanítjuk. Esélyegyenlőségi programunk az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.évi CXXV. törvény, valamint Kiskunhalas Város Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja alapján készült. 1. Helyzetelemzés 1.1. Az iskola tanulói összlétszáma: 316 fő Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma: 99 fő A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya: 28 % Az intézmény befogadó oktatásszervezést folytat, az osztályba soroláskor törekszünk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányos elosztására. A HHH tanulók aránya mindenütt megfelel a törvényi előírásoknak. A HHH tanulók tanulmányi átlaga alacsonyabb mint az össziskolai tanulmányi átlag. A tanulmányi eredmények közötti különbségek elsősorban az otthoni környezet ingerszegénysége miatt alakulnak ki. Jelentős befolyással bír, hogy az óvodai ellátásban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egy része csak rövid ideig vesz részt. A tanulók ebben az esetben már az iskolába lépés előtt lemaradnak iskolatársaikkal szemben, ezért nehezen illeszkednek be az iskola közösségeibe a különböző egyéni foglalkozások ellenére. A tanulás iránti motiváció erősítése érdekében kihasználjuk a városi tanulmányi ösztöndíj és az Útravaló ösztöndíjprogram kínálta lehetőségeket. Az évismétlők aránya évente 2-3% körül ingadozik, ezen belül a HHH évismétlőké 35%. A 250 órát meghaladó hiányzás nem jellemző intézményünkben a következetes ifjúságvédelmi tevékenység következtében. Az iskola továbbtanulási mutatói szerint a tanulók közel 50 %-a érettségit adó középiskolában tanul tovább. A HHH tanulók többsége szakiskolában folytatja középiskolai tanulmányait, de minden évben vannak érettségit adó középiskolában továbbtanulók is. A kompetenciaméréseken többségében az országos átlag közelében teljesítenek tanulóink, a HHH tanulók átlageredménye gyengébb, de nem kirívóan alacsony. Ezen eredmények javítása a jövőben nagyon fontos. Iskolánk sokrétű, színes programot kínál tanítványai számára a tanítási órákon túl a délutáni időszakban is. Ezek a foglalkozások minden tanuló számára elérhetőek. Tanítási órán kívüli foglalkozások: - énekkar, - számítástechnika szakör, 101
- matematika tehetséggondozó szakkör, - képzőművész szakkör, - környezetvédő szakkör, - középiskolai felkészítő szakkör, - angol szakkör, - iskolai könyvtár, - hittan foglalkozások, - gyógytestnevelés foglalkozások, - atlétika sportkör, - kézilabda sportkörök, - kosárlabda sportkör, - játékos sportverseny. Ezen túlmenően iskolánk hagyományai között számos kulturális, szabadidős rendezvény, projekt nap szerepel, amelyeket minden évben megszervezünk. A szabadidős foglalkozásokon, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is szívesen vesznek részt általában. Igaz, hogy a részvételi arányuk azokon a foglalkozásokon magasabb, amelyek gyakorlati tevékenységekre irányulnak és kevésbé elméleti jellegűek. A tanórán kívüli foglalkozásokon résztvevők aránya az iskolában 25-30% körül alakul. A HHH tanulók aránya a tanórán kívüli foglalkozásokon 10%-ra tehető. Az iskolánk mind személyi, mind tárgyi feltételben megfelel a mai kor követelményeinek. Minden területen rendelkezésre állnak azok az eszközök és felszerelések, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásához, neveléséhez szükségesek. 2 nevelő végezte ill. végzi el a közeljövőben a 120 órás továbbképzést a nem szakrendszerű oktatás bevezetésével kapcsolatban. 11 nevelő ismerkedett meg a kooperatív tanulásszervezés alapjaival 30 órás továbbképzés keretében. 8 pedagógus a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével kapcsolatosan 120 órás továbbképzés keretében sajátította el a korszerű, inklúzív pedagógia megvalósítását elősegítő módszereket. Az intézmény pedagógiai programjában az oktatási, nevelési gyakorlat kiterjed a differenciált oktatás megvalósítására és az integrált oktatásra. A kulcskompetenciák fejlesztését kiemelt feladatunknak tekintjük. A kompetencia-alapú oktatás bevezetése és kiterjesztése 3. éve folyik iskolánkban. Az iskolában az SNI tanulók száma: 33 fő. Az SNI tanulók intézményi aránya 9 %. Az iskola osztályaiban az SNI tanulók nem arányosan találhatók, mert legtöbb esetben a szakértői vélemények az osztályba sorolást követően készülnek. Azonban valamennyi osztályban adottak az integrált oktatás feltételei, ezért törekszünk arra, hogy továbbhaladásuk adottságaikhoz képest a legmegfelelőbb legyen. A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztéséhez szükséges szakemberek mindkét telephelyünkön rendelkezésre állnak, két gyógypedagógus és egy fejlesztőpedagógus személyében. A tanulók fejlesztéséhez segítséget igénylünk és kapunk a Nevelési Tanácsadótól és a Logopédiai Szakszolgálattól.
102
Az iskolában végzett SNI tanulók ededig minden esetben többségi tantervű középfokú intézménybe nyertek felvételt. Az iskola szakmai és társadalmi kapcsolatrendszere nyitott. Együttműködésre törekszünk az iskolába járó tanulók szülein és a társoktatási intézményeken kívül az alábbi társadalmi szervezetekkel: - fenntartó önkormányzat, - Családsegítő Szolgálat, - Cigány Kisebbségi Önkormányzat, - védőnői hálózat, - Művelődési Központ, - könyvtár, - óvodák, - sportegyesületek, - helyi televízió, - helyi rádió, - rendőrség, - tűzoltóság, - polgárvédelem, - Máltai Szeretetszolgálat, - Vöröskereszt. A kialakított kapcsolatokat az iskola minden partnerrel a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel ápolja a tanulók érdekében. 2. A program célja Az iskola esélyegyenlőségi programjának célja, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat. A program közvetlen célcsoportja: a sajátos nevelési igényű gyermekek és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és pedagógusaik, valamint a „befogadó” tanulók és az iskola pedagógusai. A program közvetett célcsoportja: az iskola valamennyi tanulója és pedagógusa, az iskolával együttműködő szakmai szolgáltatók, a programban érintett civil szervezetek képviselői, a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában érintett nem pedagógus szakemberek, és természetesen a szülők. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférést mindenki számára egyenlő mértékben biztosítjuk.
A pedagógiai szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola az alábbi tevékenységek során figyelembe veszi és alkalmazza: -
a beiratkozásnál, felvételinél, tanításban, ismeretközvetítésben, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában,
103
-
tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.
3. Kötelezettségek és felelősség Az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető az iskolai esélyegyenlőségi program, ismerik és követik a benne foglaltakat. Az intézmény nevelői a pedagógiai programban megfogalmazott korszerű módszerek elsajátítását a szükséges továbbképzések elvégzésével szerzik meg. Az egyenlő bánásmód elvét sértő eseteket megszüntetjük. Felelős: igazgató Határidő: folyamatos Az iskola esélyegyenlőségi programjának megvalósítása az intézmény minden nevelőjének feladata. A tervezett tevékenységek koordinálása, a program végrehajtása, az iskola mindennapi feladata. Az esélyegyenlőség megsértésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálását az iskola Minőségirányítási Programjában meghatározottak szerint kell elvégezni! Felelős: minden nevelő, ifjúságvédelmi felelős Határidő: folyamatos A nevelőtestület minden tagjának kötelessége betartani az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítani a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkör kialakítását. A nevelői továbbképzések alkalmával minden nevelő számára biztosítjuk az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteket bővítő pedagógus képzéseken való részvételt. A tantestület minden tagjának ismernie kell az iskola esélyegyenlőségi programjában foglaltakat és aktívan közre kell működnie annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén a tantestület minden tagjának kötelessége jelezni azt az iskola ifjúságvédelmi felelősének. Felelős: minden nevelő, ifjúságvédelmi felelős, Határidő: folyamatos Az iskolával minden szerződéses jogviszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél ismerje meg az intézményi esélyegyenlőségi programot és magára nézve tekintse azt kötelezőnek. Felelős: szerződéses partnerek Határidő: folyamatos 4. Cselekvési terv 4.1.
A törvényi előírásoknak megfelelően integrációs oktatást szervezünk. A multikulturális elemeket fokozatosan beépítjük helyi tantervünkbe. Tanulóinkban tudatosítjuk, hogy az iskolában megszerzett értékek mennyire fontosak. Nagy hangsúlyt helyezünk az egész életen át tartó tanulás fontosságára és ehhez igyekszünk megnyerni a szülőket is. Jó lehetőséget biztosít ehhez az Útravaló programmal elnyerhető pályázatipénz, mint ösztönző eszköz.
104
Az iskola kezdő évfolyamán a bemeneti mérések és szükség esetén a DIFER elvégzésével már a tanév elején kiszűrjük azokat a gyermekeket, akik a mindennapi tanulás terén lemaradnak társaiktól. A lemaradást egyéni felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokon, differenciált pedagógiai módszerek alkalmazásával igyekszünk csökkenteni. A felsőbb évfolyamokon is figyelmet fordítunk a lemaradó tanulók tanulmányi előmenetelére. A jelentős hátrányokat differenciált oktatással és a csoportmunka alkalmazásával csökkentjük, az egy osztályban tanító nevelők rendszeres értékelő megbeszélésein a feltárt hiányosságok alapján jelöljük ki a fejlesztés lehetséges irányait és erről értesítjük a szülőket is. Minden esetben arra törekszünk, hogy a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek minden tanítványunk a lehető legjobban feleljen meg. Ez lehetőséget teremt tanulóink számára a folyamatos haladásra, az évvesztés elkerülésére. Különös figyelmet fordítunk azon tanulókra, akiknek a viselkedésében magatartászavarokat fedezünk fel. A probléma megoldása érdekében együttműködünk a Családsegítő Szolgálattal, a pedagógiai szakszolgálatokkal és szükség esetén a Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkatársaival.
4.2
Rövid távú célok: A HHH tanulók tanulmányi előmenetelét befolyásoló tényezők vizsgálata és felismerése, a tanulmányi sikerességet segítő IPR programok alkalmazása. A HHH tanulók integrált oktatásának megszervezése. A párhuzamos osztályokban meglévő eltérő arányok csökkentése. Az alapkészségek fejlesztését segítő kompetencia-alapú oktatás kiterjesztése. Tanórán kívüli foglalkozások szervezése a tanulói lemaradások csökkentése és a tehetségek gondozása érdekében. Az SNI tanulók szakellátásának biztosítása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársainak bevonásával. A bemeneti mérések alkalmazásán alapuló egyéni fejlesztés kidolgozása és iskolai alkalmazása. Kapcsolatfelvétel az érintett tanulók szüleivel, családlátogatások, fogadóórák tartása. Középtávú célok: A HHH tanulók tanulmányi eredményének javítása. A HHH tanulók lemorzsolódásának csökkentése, a 8. évfolyamot elvégzők arányának növelése. A HHH tanulók arányának növelése az érettségit adó középfokú intézményekbe. Az országos mérési eredmények javulása a HHH tanulók esetében. A HHH tanulók számának és arányának növekedése a tanórán kívüli foglalkozásokon. Pályázati lehetőségek igénybe vétele a HHH tanulók képzésének segítése érdekében. Mentori hálózat kialakítása és működtetése a HHH tanulók tanulmányi munkájának javítása érdekében. Hatékony kapcsolat kialakítása az óvodával az óvoda-iskola átmeneti nehézségek leküzdése érdekében.
105
A pedagógusok célzott továbbképzésének szervezése, (fejlesztő pedagógia, nem szakrendszerű oktatás, képességfejlesztő oktatás) a HHH tanulók hatékonyabb oktatásának érdekében. Folyamatos szülői kapcsolattartás, fórumok, témaorientált megbeszélések szervezése. 4.3 Akcióterv ütemezése Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
Cél, konkrét szöveges megfogalmaz ása
Intézkedés leírása
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításá -nak határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)
Gyenge szülőiskola kapcsolat
Együttműködő szülői közösség
Családlátogatás, felvilágítás, együttműkö dés
Osztályfőnökök, igazgató
Folyamatos
Szülői értekezletek látogatottsága
A fogadóórák látogatottságának növekedése
Együttműködő szülői közösségek kialakítása
A HHH tanulók nem készítenek házi feladatot
Mindenki készítsen házi feladatot
Megfelelő szintű feladatok adása, az elkészítés segítése
Az iskola szaktanárai
Folyamatos, rendszeres
Rendszeres írásbeli munka otthon is
Önálló tanulás otthon, iskolán kívül.
Önálló ismeretszerzés képességének kialakulása.
A HHH tanulók nem készülnek fel a másnapi tanórára.
Felkészülés a másnapi tanítási órákra
Megfelelő tananyag elsajátítása
Az iskola szaktanárai, tanítói
Rendszeres, folyamatos
Az otthoni ismeretszerzés, gyakorlás
Javuló tanulmányi eredmények
Az OKÉV felmérések eredményeinek javulása
Alacsony a HHH tanulók tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétele
Nagyobb létszámban vegyenek részt a tanórán kívüli foglalkozások on
Az ismeretszerzés iránti igény kialakítása
Az osztályfőnökök, szaktanárok, tanítók, ifjúságvédelmi felelős.
A tanév folyamán folyamatos.
Több HHH tanuló a tanórán kívüli foglalkozásokon .
A HHH tanulók tanulási vágyának felkeltése.
A HHH tanulók motiváltak az ismeretszerzésre
Alacsony számban vesznek részt a HHH tanulók az iskolai versenyeken
Több HHH tanuló vegyen részt az iskolai versenyeken
A HHH tanulókban a versenyszellem kialakítása
Szaktanárok, tanítók
A versenyekhez kapcsolódóan értelemszerűen
Több HHH tanuló részvétele a tanulmányi versenyeken.
A HHH tanulók versenyeredményeinek javulása.
Az iskola tanulmányi versenyeredményeinek javulása.
A HHH tanulók országos kompetencia.mérésen elért eredménye gyengébb társaiknál
A HHH tanulók kompetencia mérési eredményeinek javítása
Új pedagógiai módszerek bevezetése
Szaktanárok, tanítók, munkaközösségvezetők, igazgató
Folyamatos
Eredményesebb oktató-nevelő munka
Kompetencia alapú oktatás elterjesztése az iskolában.
Az országos kompetenciamérésen elért eredmények tartós javulása.
A HHH tanulók közül kevesen jelentkeznek érettségit adó
Több HHH tanuló jelentkezzen érettségit adó
A tudás, mint érték megismertetése és
Osztályfőnökök, szaktanárok, ifjúságvédelmi felelős
A továbbtanulásra jelentkezésig folyamatos,
Több HHH tanuló továbbtanulása
A HHH tanulók nagyobb számú továbbtanulása
A HHH tanulók nagyobb számban tanulnak tovább
106
középiskolába
középiskolába
elismertetése
Nagyobb hangsúlyt kell fordítani arra, hogy a korábbinál jelentősebb számban vegyenek részt a pedagógusok az integrációval kapcsolatos továbbképzéseken
Több pedagógusnak legyen az integrációval kapcsolatos módszertani végzettsége
Az intézményben dolgozó pedagógusok továbbképzésének biztosítása az érintett tárgykörben
tervszerű Igazgató
Folyamatos
érettségit adó középiskolában A nevelőtestületből legalább két pedagógus végezzen el az integrációval kapcsolatos továbbképzést
A nevelőtestületből legalább négy pedagógus végezzen el az integrációval kapcsolatos továbbképzést
A nevelőtestületből legalább hat pedagógus végezzen el az integrációval kapcsolatos továbbképzést
5. Megvalósítás Iskolánk- biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Kiemelt figyelemmel kísérjük az iskolánkba járó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tartunk, együttműködünk a szociális és gyermekjóléti intézményekkel, szervezetekkel, részt veszünk a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. Az érzékelt problémák alapján javaslatokat, ajánlásokat teszünk a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítására. Iskolánk belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső monitoring rendszerben rögzítjük a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő főbb változásokat, kiemelten vizsgáljuk a program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulókra. Az iskola lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről. Az intézmény évente megvizsgálja, hogy a pedagógiai munkájára, működésére vonatkozó dokumentumban (kiemelten a pedagógiai programba, szervezeti és működési szabályzatba és az intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó célkitűzések és kötelezettségek. Értékeli és beépíti az esélyegyenlőségi program ellenőrzése, éves monitoringja során szerzett információkat, tapasztalatokat az intézmény alapdokumentumaiba és a következő oktatási időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programba. Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, továbbképzését, különös tekintettel a hatékony együttnevelésre, a szociális és családi problémák kezelésére, valamint a közoktatási esélyegyenlőség megteremtésére. 6. Monitoring és nyilvánosság Az iskola az éves szakmai beszámolók alkalmával áttekinti az esélyegyenlőségi programban meghatározottak teljesítését.
107
A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő főbb változásokat, melynek keretében kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulókra, dokumentálja a jelen programmal kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket, melyek a tanulók, a tanulók képviselői, a szülők/gondviselők, illetve képviselőik, valamint a fenntartó és a társintézmények részéről kerülnek megfogalmazásra. Az esélyegyenlőségi program megvalósítása terén elért eredményeket megjelentetjük az iskola honlapján a tanév végén . Az éves értékelést megküldjük a fenntartó önkormányzatnak. A tanévben szervezett nagyobb iskolai programokra, rendezvényekre (szülői találkozók, családokkal közösen szervezett programok, szakmai tanácskozások) a helyi médiát (tv, rádió, újság) meghívjuk. Az iskola pedagógiai munkájáról honlapunkon keresztül tájékoztatjuk közvetlen és közvetett partnereinket.
7. Konzultáció és visszacsatolás A program kidolgozásába bevonjuk a programban résztvevőket. A közvetlen és közvetett partnerek véleményének és javaslatainak ismeretében módosítjuk a cselekvési programot. A megvalósítás alkalmával felmerülő problémákat az együttműködő szervezetekkel (szülők, szakmai szervezetek, fenntartó) konzultálva oldjuk meg, annak érdekében, hogy a jövőben ezek elkerülhetőek legyenek. A szülőkkel szoros kapcsolatot alakítunk ki. A szülői értekezletek alkalmával tájékoztatjuk őket a program megvalósításának folyamatáról, a felmerülő problémákról. A problémák megoldásába a szülőket is bevonjuk. Az éves monitoring jelentések kapcsán az iskolahasználók, partnerintézmények észrevételeit, javaslatait a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programba beépítjük. 8. Szankcionálás A programban meghatározott célok elérése, az elvárt eredmények biztosítása elsősorban a programban megjelölt felelősök faladata. Amennyiben az eredmények nem érik el a célként kitűzötteket, akkor megvizsgáljuk a folyamatot, mely részterületen történt olyan változás, ami jelentősen befolyásolta az eredményességet. Ha az eredmények elmaradása személyhez köthető, akkor a pedagógusok teljesítményének értékelésekor ezt figyelembe vesszük. Abban az esetben, ha az elért eredmények megfelelnek az elvárt célnak, akkor az iskola minőségi értékelésében a részt vevő nevelők teljesítményét megfelelően értékelni, ösztönözni fogjuk. Az intézményi közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot, vagy állapotot megszüntetni.
108
