MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai program 2013

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

Pedagógiai program 2013.

Tartalomjegyzék 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....................................................................... 3 1.1.

Pedagógiai alapelveink .......................................................................... 3

1.2.

Céljaink, feladataink .............................................................................. 4

1.3 A fentiek megvalósítása érdekében működtetjük az általános képzés mellett, a következő képzési formákat: ............................................................. 6 1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei: .............. 7 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink..................... 7 2.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok eljárásai ... 8 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................ 10 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .......................................................................................... 11 4.1 A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ............ 12 5. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma ..... 13 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 16 6.1 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ........... 17 6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .................. 18 6.3 Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ........................ 20 6.4 Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenysége: ... 21 7. A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje .......................................... 22 8. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, az iskola külső kapcsolatai ................................................................................................. 24 9. A tanulmányok alatti vizsgák ........................................................................ 26 10. A tanulók felvételének átvételének rendje ................................................. 28 11.

Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve ........... 30

12.

Helyi tanterv............................................................................................... 31

12.1 A tanított tantárgyak megnevezése és azok óraszámai a különböző képzések esetében............................................................................................ 32 12.2

Tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei ................ 38

12.3 A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai............................................................................. 39 1

12.4

Mindennapos testnevelés megvalósításának módja ............................ 45

12.5 A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja ........................................................... 46 12.8

Magasabb évfolyamra lépés feltételei ................................................. 56

12.9

Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ........... 57

12.10 A német nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a nemzetiség kultúrájának megismerése ............................................................................... 57 12.11

A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................... 58

13. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................... 59 13.1 13.2

A Pedagógiai Program érvényességi ideje: ......................................... 59 A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata .............................. 59

13.3

A Pedagógiai Program módosítása ...................................................... 59

13.4

A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala ................................. 60

MELLÉKLETEK ................................................................................................ 61 I. számú melléklet: Egészségnevelési program ............................................... 61 II. számú melléklet: Környezeti nevelési program ......................................... 67 III. számú melléklet: Fogyasztóvédelmi Program .......................................... 76 IV. számú melléklet: IPR program.................................................................. 79 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ........... 86

2

1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.

Pedagógiai alapelveink

A Munkácsy Mihály Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

1.

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol jól érzik magukat a gyerekek, a pedagógusok, és közös munkával elérhetjük nevelési-oktatási céljainkat.

2.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai

feladat,

különös

tekintettel

a

tanulók

kompetenciafejlesztésére:



A kommunikációs és információs képesség fejlesztése;



A kreativitás fejlesztése;



A problémamegoldó-képesség fejlesztése;



A konfliktusmegoldó–képesség fejlesztése;



Az együttműködési képesség fejlesztése;



A fenntartható környezethez való viszony fejlesztése;



A tanulók fizikai és mentális egészségének fejlesztése;

Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Olyan nemzedéket, akik az intézményünkben elsajátított tudást és készségeket képesek az életük során fejleszteni, annak érdekében, hogy hazánk, társadalmunk hasznos, boldog és kiegyensúlyozott tagjaivá válhassanak.

3.

Biztosítjuk diákjaink számára az esélyegyenlőséget és törekszünk arra, hogy hátrányos megkülönböztetés ne történjen intézményünkben.

4.

Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség.

3

Célunk az, hogy – személyes példamutatással - neveljük gyermekeinket toleranciára, a

5.

másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván

6.

venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: 

tiszteletben tartjuk a tanuló személyiségét;



a szülőkkel együttműködve folyamatosan alakítjuk azt;



a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe;



az oktatás során figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit;



diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük;



minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban;



az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk -tanuló és tanuló -tanuló és nevelő -szülő és nevelő -nevelő és nevelő között.

1.2.

Céljaink, feladataink

Célunk az, hogy a lexikális tudás mellett a készségek, képességek fejlesztését helyezzük előtérbe annak érdekében, hogy tanítványaink a mindennapi életben megtalálják helyüket. Képesek legyenek kibontakoztatni tehetségüket, felismerjék lehetőségeiket, és alkalmazkodni tudjanak a változó világ követelményeihez. Probléma érzékeny, csapatmunkában jól együttműködő, kihívásokra nyitott, pedagógiailag jól felkészült tanítók és tanárok várják az iskolánkat választókat.

4



Legyenek képesek a tanulóink az anyanyelvi kommunikáció keretében a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezésére és értelmezésére szóban és írásban egyaránt. Használják a nyelvünket helyesen és kreatívan a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.



Az idegen nyelvi kommunikáció során a tanulóink által elsajátított nyelvtudás legyen alkalmas arra, hogy közvetítsen idegen nyelven, és más kultúrákat ennek segítségével megértsen.



A

matematikai

alkalmazásának

kompetencia, képességével,

a

matematikai

készítsük

fel

gondolkodás a

fejlesztésével

tanulóinkat

a

és

mindennapok

problémáinak megoldására. 

A tanulók által elsajátított természettudományos kompetencia készséget és képességet jelentsen arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyenek a természetben.



Legyenek képesek az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén egyaránt.



Legyenek képesek tanulóink önálló, hatékony tanulásra, vagyis tudjanak kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is.



A szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Olyan állampolgári kompetenciák kialakítására van szükség, amely képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben.



A tanulók sokoldalú, nyitott, érdeklődő, kreatív, rugalmas személyiséggé fejlesztése.



A társadalmi elvárásoknak és a partneri igényeknek megfelelő iskolai tevékenység szervezése.



Az ismeretközvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása.



A tehetséges tanulók felismerése, fejlődésük elősegítése, támogatása.

5

1.3

A fentiek megvalósítása érdekében működtetjük az általános képzés mellett, a következő képzési formákat:

 Testnevelés, futball orientációval: Célja a fokozott fizikális és speciális képzés, amelynek eredménye a testileg fejlettebb, edzettebb, egészségesebb tanulók képzése, akik közvetlen utánpótlást biztosítanak a pápai sportegyesületeknek, kiemelten a labdarúgás utánpótlást.

 Német nemzetiségi nyelvoktatás: Iskolánk vállalja, hogy legalább nyolc német identitást valló szülői kérésre indítja a képzést. A német nemzetiségi osztályok működésével a kisebbségi nevelés és oktatás céljait megvalósítja. A nem német nemzetiségi identitású gyerekek a korai nyelvtanulással lehetőséget kapnak a német, mint idegen nyelv elsajátításán túl a "másság" megismerésére és elfogadására, olyan tapasztalatok megszerzésére, amelyek későbbi tanulási folyamataikra is pozitív hatást gyakorolnak.

 Emelt szintű matematikaoktatás: A matematikai műveltség, a problémamegoldó képesség, a kreatív gondolkodás, ismeretalkalmazás mind-mind a korszerű matematikatanítás meghatározó pontjai. A jelenben és a közeljövőben nagy szükség van matematikailag művelt emberekre, akiknek a helyüket egy igen összetett és gyorsan változó világban kell megtalálniuk. A hozzáférhető információ mennyisége exponenciálisan nő és mindenkinek képesnek kell lennie arra, hogy önmaga és a társadalom számára eredményesen

kezelje

és

értelmezze

az

őt

körülvevő

ismeret-

és

információtömeget. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak, hogy iskolánkban kitüntetett figyelemmel forduljunk a matematika felé. A tárgy tanítása nem öncélúan része a tantervnek. Tisztában vagyunk azzal, hogy a matematika egyre fontosabb szerepet játszik az emberek életében, nélkülözhetetlen a sikeres munkavégzéshez. Elsődleges célunk, hogy tanulóink a matematikát megszeretve sajátítsák el a tudnivalókat.

6

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei:

1.4



A tanuló minden területre kiterjedő megismerése;



Az egyénre szabott személyiségfejlesztés megvalósítása;



Differenciálás, személyre szabott tanulásszervezés;



Közösségfejlesztés, a társas együttélés alapvető szabályainak megismerése;



Kooperatív tanulási technikák alkalmazása: páros munka, csoportmunka, projekt módszer, témahetek;

Ezek az eszközök, munkaformák és együttműködésen alapuló tanulási stratégiák kiegészítik a frontális osztálymunkát, az egyéni tanulást annak érdekében, hogy minél hatékonyabb legyen.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink

2.

„ A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése. A belső lehetőségeket előcsalogató, és azokat társas kapcsolatban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségben lehetőségként adott.” (Bagdy – Telkes) Legfontosabb alapelvünk, hogy harmonikus személyiségeket fejlesztő iskola legyünk. tanulók,

A

adottságaikkal

összhangban,

minél

teljesebben

kibontakoztathassák

személyiségüket, úgy a délelőtti órákon, mint a tanórán kívüli tevékenységük során. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, érzelmi, ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához. A képzés tartalma a kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, és így megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását. Ezek ismeretében a következő célokat kívánjuk megvalósítani: 

pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekvés; a szeretet, jóság, becsületesség, őszinteség, önzetlenség, szorgalom, tolerancia, felelősségérzet, segítőkészség;



helyes önismeretre nevelés, az értelmi és érzelmi oldal egészséges arányának kifejlesztésére törekvés;



az együttműködési képesség fejlesztése;



a munka, az erőfeszítés és az általa létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése;

7



kezdeményezőkészség,

önállóság,

a

vállalkozói

kompetencia

kialakítása,

a

személyiség tisztelete, az emberi identitás megőrzése, a másság vállalása és elfogadtatása; 

az élet adta szituációk felhasználása, megbeszélése, megvitatása, kommunikációs és érveket okosan felsorakoztató képesség fejlesztése;



annak a képességnek az elsajátítása, hogy a technika robbanásszerű fejlődése mellett törekedjenek a fenntarthatóságra;



a digitális technika megismerésével találják meg azokat a lehetőségeket, melyekkel ezen eszközöket a társadalmi és egyéni fejlődéshez úgy lehet használni, hogy közben az erkölcsi és az emberi értékek nem csorbulnak;



nemzetiségek kultúrájának megismerése, tisztelete, befogadása;

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok eljárásai

2.1 

A szabadidő helyes, tartalmas eltöltésének segítése (versenyek, szakkörök, diákönkormányzati programok, DSK, tömegsport, könyvtár, iskolai tanulmányi versenyek, sport és kulturális rendezvények).



A napközi otthon segíti a szabadidő hasznos eltöltésére nevelni a tanulókat, ugyanakkor önálló ismeretszerzésre nevel, és gyakoroltatja a kulturált étkezés szabályait. Nagy szerepet kell vállalnia a környezettudatos magatartás, az egészséges életmód kialakításában, az egyénre szabott fejlesztés megvalósításában, a kooperatív technikák, a csoportmunka és a páros munka alkalmazásában.



Az iskolánkban a testnevelés tantárgy keretein belül folyó táncoktatás a tehetséggondozás eszköze, fejleszti a tanulók mozgáskultúráját, esztétikai érzékét. Hozzájárul a magyar hagyományok fenntartásához és a nemzetiségi hagyományok megismeréséhez.



Hangsúlyt fektetünk, céljaink megvalósítása érdekében, a családokkal kialakított együttműködésre. A tanulók személyiségfejlődésének alakulásában számítunk a szülők és a tanulók konstruktív együttműködésére. Jó lehetőséget biztosítanak a szoros kapcsolattartáshoz a szülői értekezletek, családlátogatások, fogadóórák, a nyílt tanítási napok, a témahetek, a projektek programjai, zárásai, az iskolai rendezvények és a „Szülők iskolája” programok.

8



A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen az ifjúságvédelmi felelősöknek és az osztályfőnököknek elsődleges feladata. Nagyon fontos e területen a prevenciós tevékenység. Szoros, együttműködő, eredményes kapcsolatra van szükség a jelzőrendszer többi szereplőjével, hogy a problémák időben felszínre

kerüljenek,

és

lehetőleg

mindenki

számára

megnyugtató

módon

megoldódjanak. 

Fontos alapelve a munkánknak az egyéni bánásmód elve, az egyénre szabott fejlesztés megvalósítása, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztése, a tehetségígéretű gyermekek felismerése, felkarolása.

Ennek érdekében az oktató-nevelő munka során az új tanulásszervezési eljárások alkalmazása szükséges: o A szövegértés-szövegalkotás, matematikai (teljes tanórai lefedettséggel), életpálya építési, szociális – életviteli és környezeti kulcskompetencia területeken (részbeni tanórai lefedettséggel), a kompetencia alapú oktatási program bevezetése megtörtént, és ezek beépülése az intézményben folyamatos. A felmenő rendszert mindenképpen biztosítani kell. A tanítók, tanárok feladata ennek kapcsán, hogy változatos munkaformákkal (frontális, egyéni, páros, csoportos, kooperatív tanulási technikák) és módszerekkel fejlesszék a gyerekek közötti társas kapcsolatokat, a társ- és önértékelést. o Intézményünkben

minden

tanévben

szervezünk

három

hetet

meghaladó

projekteket és témaheteket. A megvalósítása az alsó és a felső tagozaton egy-egy évfolyam feladata. Aktuális témáját az éves munkatervben határozzuk meg. o Szorgalmazzuk a tantárgyi oktatás keretében a fent említett oktatási formák elterjesztését. A témák megjelölése és időtartama a szaktanárok kompetenciája, melyeknek az éves tanmenetekben kell megjelenniük. o Az önálló intézményi innováció keretében célunk az általunk elkészített elektronikus taneszközök és feladatbank folyamatos fejlesztése, használatának elterjesztése és hozzáférhetővé tétele intézményünk honlapján. A személyre szabott fejlődés érdekében a kooperatív technikáknak, illetve a differenciálásnak nagyobb teret kell kapnia. A tanítási órákon és a tanórán kívüli tevékenységek során a páros munkát, a csoportmunkát és az önálló munkát részesítjük előnyben a frontális osztálymunkával szemben, illetve egyre fontosabb a tanulóink fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével.

9

3.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében: minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira, a közlekedési tolerancia fontosságára. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

10

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

4.

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot biztosítja, megteremti. A tanulók személyiségfejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, irányítása. o Az

iskolai

élet

egyes

területeihez

(tanórákhoz,

tanórán

kívüli

tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. o A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásáig.



Az önkormányzás képességének kialakítása.

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, az elvégzett munkát értékelni tudják.

11

4.1 A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek őket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet fenn is tartsák. b) A tanítási órák tervezésénél, szervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket, tevékenységi formákat, amelyek a tanulók állandó aktivitását biztosítják: csoportmunka, kooperatív tanulási formák, témahetek, projektek. c) A tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás. Az iskola pedagógusainak

igazodniuk

kell

a

tanulók

egyéni

fejlettségéhez,

képességeihez, s a szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat

12

A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma

5.

A nevelőtestület minden tagjának feladata: 

legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát;



a NAT, a kerettanterv, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése;



szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát;



a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni.

A pedagógusok feladatai: 

A pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok stb. / az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését, és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk.



Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási-nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek, és biztosítsák a meghatározott



feladatok

minőségi

megoldásának

lehetőségét.

Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése..

13

Tételesen:  a tantervek végrehajtása;  a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása;  a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt;  az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik;  a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll;  a

tanuló-

és

gyermekbalesetek

megelőzésével

kapcsolatos

tevékenységeket

megszervezi, a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz;  a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi;  a védő-óvó előírásokat betartja és betartatja rendkívüli esemény esetén, gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről;  kulturált viselkedés, öltözködés / ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása/; ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés.

Az osztályfőnökök feladatai:  az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki;  munkáját a pedagógiai program, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi;  munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti;  felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket;  együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel;  felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért;  látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait, észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel;

14

 vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét;  törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra;  a tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelő munkáját, együttműködik a szülőkkel;  a továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát;  családlátogatást a veszélyeztetett tanulóknál tanév elején ajánlott végeznie a gyermekvédelmi felelőssel együtt, utána csak akkor, ha az igazgató, a szaktanárok és ő maga

szükségesnek

tartja

a

tanulmányi

munka,

szülői-

gondviselői

munkaelmulasztása, valamint magatartási problémák miatt;  fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart;  havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit;  az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, és ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e;  elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat;  felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért, a haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri;  a

napló

"megjegyzés"

rovatában

gondoskodik

a

jutalmazások-

büntetések

bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről;  a tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti;  a szülői közösség vezetőjével és a felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét;

15

6.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Tanulási zavarral, nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos tevékenység okai: E nehézségek előidézője: környezeti, szociokulturális problémákból adódó hatások: 

elhanyagoltság



ismerethiány



tanulási probléma



beilleszkedési, kapcsolatteremtési képesség hiánya



nehezen nevelhetőség

A magatartási zavar több tényező együttes hatásának következménye. A segítő tevékenység legfontosabb része a felborult lelki egyensúly helyreállítása. Az eredményesség azon áll vagy bukik, hogy a szülők, nevelők, esetleg szakemberek mennyire tudnak együttműködni. A zavarok kezelési lehetőségei: a) Iskolai keretek között az érintett tanulók feszültségoldásának egyik módszere a bizalmas légkörben zajló segítő beszélgetések láncolata. Az osztályfőnöknek minden gyermekben meg kell találni a pozitív tulajdonságokat, és azt kell az osztály elé vetíteni. Ki kell használni azt az adott lehetőséget, amelyben a gyermek eredményt tud elérni. Fontos, hogy a magatartási nehézségekkel küzdőknek is legyen valamilyen megbízatása, érezhesse, hogy ő is fontos tagja az osztálynak, beletartozik a közösségbe. b) Az osztályfőnöki órák önismeret- illetve személyiségfejlesztő játékai lehetőséget adnak a problémás tanulóknak konfliktusmegoldó eszköztáruk bővítésére, pozitív viszonyulások kialakítására, valamint – a bizalom és nyíltságfejlesztő játékok segítségével – megváltozhat az osztálytársakhoz, tanárokhoz való viszonyuk. c) A tanuló magatartási és/vagy tanulási zavarait előidéző okok feltárásának céljából az osztályfőnök családlátogatáson vehet részt.

16

d) Ha a tanulási, magatartási problémák indokolják, az iskola javasolja a szülőknek a problémakezelésben kompetens társintézmények pszichológiai illetve pszichiátriai terápiás módszereit. Az SNI-s tanulókat a szakvéleményben foglaltak alapján egyéni fejlesztésben részesítjük.

6.1

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A legfontosabb feladatunk a tanulási kudarc megelőzése. Olyan módszertani gazdagsággal kell tanítani, amely változatosságával vonzza a tanuló érdeklődését. A tanítás során a diákok ne passzív befogadók, hanem aktív résztvevők legyenek! Így növelhető a tanulás hatékonysága. Tudatosítani kell a tanulókban meglevő értékeket, kialakítani, illetve növelni önbizalmukat. Ki kell bontakoztatni és fejleszteni a megismerési folyamatokhoz szükséges tanulói képességeket és személyiségjegyeket: alapvető kompetenciák, figyelem mélysége, tartóssága, rendszeresség, alaposság, akaraterő, kitartás, önállóság. 

Az iskolában tanító pedagógusok fő feladata, hogy a tanulók minél alaposabban sajátítsák el az olvasási, írási, számolási alapkészségeket. Ezt szolgálja a teljes tanórai lefedettséggel bevezetett kompetencia alapú oktatás a matematika és a magyar területén.



Az egyéni képességekhez igazodó, tevékenykedtető, kooperatív, csoportos, páros és egyéni tanórai tanulás megszervezése.



A helyes tanulási szokások elsajátíttatása a tanítási órákon.



A napközi és tanulószobai foglalkozás keretében történő egyéni foglalkozás, a felzárkóztató tevékenység, az önálló tanulásra nevelés.



Törekszünk arra, hogy a tanítási órán elsajátított ismereteket, készségeket, képességeket délután ugyanaz a nevelő szilárdíthassa meg.



A felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokon pedagógusaink személyre szabott segítséget nyújtanak.



Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata a tanulók előrehaladását, fejlődését szolgálja.



A végzőseink továbbtanulását, pályaválasztását a képességeiknek megfelelően irányítjuk, segítjük.

17

6.2

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Mindegyik gyermek tehetséges valamiben, csak ezt a területet meg kell keresni. Ezért a következő elvi állásfoglalást alakítottuk ki: 

A képesség- és tehetséggondozást már a tanulás korai szakaszában el kell kezdeni. Olyan tanulásszervezési eljárásokat kell alkalmazni, melyek segítségével lehetőleg minden gyerek tehetsége kibontakozhat valamely területen.



Minden tanulónak azonos esélyt kell biztosítani, hogy tehetsége kibontakozzék. Ennek érdekében igyekezni kell, hogy a családból, a szociális háttérből adódó különbségek az oktatás, nevelés során lehetőleg ne befolyásolják az egyéni képességek fejlesztését.



Mivel a képességek valamilyen tevékenységben nyilvánulnak meg, ezekhez lehetőséget kell teremtenünk. Jó lehetőséget adnak erre az újszerű tanulásszervezési eljárások, melyeknek be kell épülniük a mindennapok oktató-nevelő munkájába.



Az iskolának olyan értékeket kell közvetíteni, amelyek biztosítják, hogy a tehetség mindenki javát szolgálja.



Az

önmegismerés-önmegvalósítás

módszereivel

rá

kell

bírnunk

tanulóinkat, hogy felfedezzék saját képességeiket, s ezeket fejlesszék, ill. közösen fejlesszük.

18

A tehetség, képesség kibontakozását, segítő tevékenységünket a következő területeken végezzük:

Az iskola keretein belüli pedagógiai munka 1. Tanórán végzett tevékenységek: 

differenciált foglalkozás az eltérő szinten teljesítő tanulók részére (plusz feladatok, kutatómunka, nehezebb gyakorlatok);



csoportos felzárkóztató foglalkozások alsó tagozatban;



az osztályok csoportokra bontásával folytatott oktatás a törvényi előírás és a pedagógiai program szerint;



egyéni foglalkoztatás (kiselőadás, egy téma feldolgozása);



házi feladatok differenciált kijelölése (fontos, hogy a tanulók ezt a formát ne tekintsék valamiféle büntetésnek);



infokommunikációs eszközökkel folytatott tanítás – tanulás;



kooperatív tanítási módszerek alkalmazása;



a frontális és egyéni munka mellett a páros és csoportmunka szervezése a tanítási órákon;



interaktív tanulási technikák alkalmazása;



tantárgyon belüli, csoporton belüli, évfolyamonkénti projektek szervezése a tanulási folyamatban;

2.

Tanórán kívüli pedagógiai munka: 

nem kötelező tanórai foglalkozások keretében lehetőségek biztosítása a különböző érdeklődésű tanulók speciális képességeinek fejlesztésére, kiemelt figyelmet fordítva a HH-s és HHH-s tanulók megnyerésére e téren;



iskolai szakkörök biztosítják tanulóink számára a speciális képzés lehetőségét, a meglevő képességek erőteljesebb fejlesztését;



középiskolai előkészítő szervezése;

19



az intézményen belüli házi versenyek, vetélkedők szervezése, lehetőség megteremtése a tehetséges tanulók iskolai szintű bemutatkozására; kiállítások, kulturális bemutató, sportbemutató, tanulmányi versenyek;



iskolán kívüli versenyek szervezése, lebonyolítása a saját diákjaink és a környező iskolák diákjai részvételével;



felkészítés iskolán kívüli városi, megyei, területi, országos szaktárgyi versenyekre;



diákönkormányzat rendezvényei lehetőséget adnak a tanulók közösségi kompetenciáinak fejlesztésére

 iskolai könyvtár működése, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a képességek fejlesztése érdekében;

Iskolán kívüli oktatási-nevelési lehetőségek a tehetséggondozásban 

iskolán felkészítő

kívüli

szakkörök,

tanfolyamai,

foglalkozások:

városi

zeneiskola,

művészeti

középiskolák

közösségek,

sportköri

tevékenységek; 

iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, pályázatok;



táborok szervezése;



szabadidős foglalkozások: tárlat-, múzeum-, színház-, mozi látogatás, hangversenyen való részvétel, kirándulások, túrák;

 6.3

szereplés a város rendezvényein, intézményeiben;

Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 

Az integrált pedagógiai rendszer (IPR) tanórai módszertana tantestületünktől új szemléletmódot, hozzáállást és módszertani megújulást igényel.



Az egyéni képességek figyelembevétele, a tevékenykedtetés előtérbe helyezése, a kompetenciák fejlesztése az új típusú tanulásszervezési eljárások alkalmazásával az órai munka során.



A fejlesztő és felzárkóztató órák enyhítik a gyermekek szociokulturális hátrányait.

20



A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók napi felkészülésének, a kulturált étkezési szokások elsajátításának, a szabadidő tervezésének, hasznos eltöltésének legfőbb színtere a napközi otthon. Fontos a szülők megnyerése e szolgáltatás igénybevételéhez.



Iskolai könyvtárunk rendelkezik minden évfolyam tankönyveivel, a gyermekek igénybe vehetik a szükséges könyveket.



A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítésére az otthoni neveléssel kapcsolatos problémák megoldásához nevelőink készek javaslatot, segítséget adni.



A tanuló magatartásában, személyiségében bekövetkező negatív változás esetén az osztályfőnök

és

az

ifjúságvédelmi

felelősök

mielőbbi

családlátogatást

kezdeményeznek. 

A hatodik évfolyamon a szociális, életviteli és környezeti, hetedik évfolyamon bevezetett életpálya építési kompetencia lehetőséget teremt arra, hogy az osztályfőnökök nagyobb segítséget nyújthassanak a személyiségnek megfelelő pálya kiválasztásához.



Gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök működnek az iskolában (heti 10 óra). Feladatuk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása, az osztályfőnökök ifjúságvédelmi munkájának segítése.

6.4

Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenysége: Az iskolánkban folyó pedagógiai munka során az intézmény biztosítja a tanulók fejlődéséhez szükséges feltételeket, és azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz kellenek, hogy a tanulók szükség esetén leküzdhessék a születésükből, családi vagy anyagi helyzetükből, esetleg egyéb okból adódó hátrányaikat. Ennek érdekében minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök tevékenykednek, akiknek alapvető feladata az, hogy segítsék a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen kívül a feladataik közé tartoznak a következők:

21



Családlátogatások. A tanulókkal történő elbeszélgetések során fel kell mérniük, kik azok a tanulók, akik családjuk rossz anyagi helyzete, szociális, egészségügyi vagy egyéb okok miatt gondozásra szorulnak.



A szülőkkel történő kapcsolatfelvétel és elbeszélgetések után segítségnyújtás a nevelési problémák kezelésében, a rendszeres vagy átmeneti szociális segély kezdeményezése az önkormányzatnál, segítség adása kérvények kitöltésében.



Amennyiben iskolai keretek között nem megoldható problémával kerülnek szembe, úgy ezt jelezniük kell a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak.



Tájékoztatni kell a szülőket, hol kérhetnek segítséget problémáik orvoslásához.



Ha a tanuló a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felügyelete alá kerül, a tanuló iskolai munkájáról, előmeneteléről, iskolai magatartásáról rendszeresen tájékoztatják a Gyermekjóléti Szolgálatot.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton kívül együttműködik a Nevelési Tanácsadóval, a polgármesteri hivatallal, a rendőrség ifjúságvédelmi osztályával, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

7. A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje Az intézmény tanulói diákképviselettel diákönkormányzatot alakítanak. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok fegyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait. A diákönkormányzatot segítő pedagógus beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van iskolavezetés és a nevelőtestület felé.

22

A diákönkormányzat tisztségviselői: Gyermekvezetők: Az önkormányzat gyermekvezetője és osztályonként két-két képviselő. Felnőtt segítők, vezetők: Az önkormányzatot segítő tanár. A gyermekvezetők véleményét, javaslatát, észrevételeit a felnőtt vezető továbbítja a nevelőtestülethez. A diákönkormányzat működése: A Diáktanács havonta tart megbeszélést a soros feladatokról. Döntési joga van: 

a diákság közösségi életének tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében.

 Véleményezési joga van: 

a házirend kialakításában;



az SZMSZ diákokat érintő kérdéseiben;



a tanulók fegyelmi és jutalmazási szabályzatának kialakításában.



a tanév rendjének meghatározásában;



a szabadidős, tanórán kívüli programok szervezésében, lebonyolításában;



meghirdetett versenyek, pályázatok értékelésben;



a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, büntetésében;

 Javaslattevő joga van: 

minden, a diákok jogait és kötelességeit érintő kérdésben.

23

8.

A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, az iskola külső kapcsolatai

1) A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítő tanár és az osztályfőnökök tájékoztatják: 

az iskola igazgatója legalább évente egyszer diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,



a diákönkormányzatot segítő tanár havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,



az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órán.

2) A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. 3) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve a választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 4) A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: a) Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy iskolai szintű szülői értekezleten, b) Az osztályfőnök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5) A tanulók és a szülők naprakész információkhoz juthatnak az iskolai honlapról. A leendő első osztályosok szülei már a beiratkozáskor kézhez kapják a házirendünket nyomtatott formában. 6) A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

24

b) Szülői értekezlet Feladata: 

A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása.



A szülők tájékoztatása:  Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről;  Az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól;  A helyi tanterv követelményeiről;  Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról;  Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról;  A gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről;  Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról;



A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. d) Nyílt tanítási napok Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményeiről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. f) A szülők és az iskola pedagógusainak együttműködését segítik az évenként megrendezésre kerülő: szülők-nevelők bálja, színházi bemutató illetve tornaünnepély, szülők karácsonya. A fent felsorolt események időpontjait az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

25

9.

A tanulmányok alatti vizsgák

Az osztályozó-, javító és egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok: Alkalmassági vizsga: A testnevelés emelt óraszámú osztályba történő felvételhez szervezett alkalmassági vizsgára a jelentkezés önkéntes, a szabályait a felvétel, átvétel rendje szabályozza. Tanulmányok alatti vizsga: A helyi tanterv tantárgyi értékelési része szabályozza a 4. évfolyamon az emelt óraszámú képzésnél a matematika, illetve a német nemzetiségi képzésnél a 8. évfolyamon a német nyelvi vizsga rendjét. Osztályozóvizsga: Osztályozó vizsgát tehet akkor a tanuló:  ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól;  ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget;  ha az igazolt és az igazolatlan hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget ad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára;  egy tanítási évben egy adott tantárgy óráit figyelembe véve az éves óraszám 30%-nál többet mulasztott, és a tantestület lehetőséget ad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára;  ha felkészültségről független vizsgabizottság előtt ad számot.  ha magántanuló volt. Az osztályozó vizsga időpontját az igazgató jelöli ki. Az osztályozóvizsga előírásai: 

Az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni;



Tagjai: szaktanár, munkaközösség-vezető, igazgató vagy igazgatóhelyettes;



Az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni;



A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja;



Jellegétől függően írásbeli, szóbeli részből áll;



Az osztályzatot a bizottság állapítja meg

26

A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők, amennyiben a szülő más kéréssel az iskolavezetéshez nem fordul: 

2-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret.



5-6. évfolyam: magyar nyelvtan, magyar irodalom, történelem, matematika, természetismeret.



7-8. évfolyam: magyar nyelvtan, magyar irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz.

Javítóvizsga Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki 2-8. évfolyamon, a tanév végén legfeljebb két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A javítóvizsgák előírásai: 

A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. A bizottság tagjai: szaktanár, osztályfőnök, igazgató, vagy helyettese;



A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni;



A javítóvizsga időpontja: augusztus 25- 31-ig terjedhet;



Az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell;



A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá;



A javítóvizsga helye azaz iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították. Amennyiben más helységbe költözik, új iskolájában is tehet javítóvizsgát. A vizsga eredményét az iskolatávozási bizonyítványon jelzi a vizsgáztató iskola;



A javítóvizsga nem ismételhető;

Azt a tanulót, aki az osztályozó,- ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna.

27

10. A tanulók felvételének átvételének rendje

A tanuló felvétele, átvétele az iskolai osztályokba: Az első osztályos tanulók felvételéről az alsó tagozatos munkaközösség-vezetők javaslata alapján az igazgató dönt. Felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvételnél - az egyedi körülmények mérlegelése alapján - az igazgató dönt. A körzethatáron belül lakó tanulókat fel kell venni! Körzeten kívüli tanuló csak igazgatói engedéllyel írható be a férőhely figyelembe vételével. Más iskolából történő átiratkozás esetén a helyi tantervek különbözőségeiből adódó tantárgyi lemaradást pótolni kell, felkészítéséről a szülőnek kell gondoskodni. Integrált oktatás: Az alapító okirat tartalmazza az SNI-s tanulók integrált oktatását is. A Pedagógiai Szakszolgálat javaslata alapján az intézményvezető dönt határozat formájában az egyedi foglalkozásokról, felmentésekről, mentesítésekről. Magántanulók: Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat. A magántanulók felkészítéséről, továbbhaladásuk elősegítésének, formáiról a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az intézményvezető dönt. Külföldről érkező tanuló felvétele: Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról a Tankerületi Igazgató véleménye alapján az igazgató dönt. Iskolaotthonba, napközibe, tanulószobai foglalkozásokra történő felvétel: Az egész napos foglalkozást igénylő tanulóknak igény szerint iskolaotthonos, napközis és tanulószobai csoportokat szervezünk. A csoportok szervezését igényfelméréssel kezdjük. Minden év májusáig felmérjük az igényeket írásban. A felvételről és az esetleges elutasításról a tanév végén tájékoztatjuk a szülőket. Lehetőség szerint minden jelentkezőt fel kell venni.

28

Elutasítás esetén figyelembe kell venni: 

mindkét szülő dolgozik-e;



a gyermek felügyelete - ellátása biztosított-e;



a tanuló érdeke, iskolai felkészülése szükségessé teszi-e a felvételt;



nem sérti-e a csoport, a többi tanuló érdekeit, munkáját;



gyermekvédelmi esetek feltárása után a gyermekvédelmi felelős javaslatát.

Felvétel emelt szintű osztályokba: Az 5. évfolyamtól induló emelt szintű matematikai osztályba a felvétel rendje: 

március: felhívással fordulunk a szülőkhöz, ismertetve a felvételi követelményeket;



áprilisban: nyílt napot tartunk az érdeklődő tanulóknak és szülőknek;



május: elbeszélgetést tartunk az érdeklődő tanulóknak, szülőknek.

Felvételt az a tanuló nyer, aki képességei alapján jogosult erre. Iskolánk igény és lehetőség szerint emelt óraszámú testnevelés tantervű osztályokat indít 1. osztálytól a város tehetséges gyermekeinek. A felvétel rendje: 

január – február:

Felhívással fordulunk a város valamennyi óvodájához ismertetve az alkalmassági követelményeket; 

márciusban:

Nyílt napot tartunk az érdeklődő tanulóknak és szülőknek, és játékos verseny keretében felmérjük az alkalmasságukat; 

áprilisban:

Tájékoztatjuk a szülőket, tanulókat, akik képességeik alapján alkalmasak az emelt szintű tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésre. Felvételt az a tanuló nyer, aki képességei alapján jogosult erre, és választja az emelt szintű osztályt.

29

11. Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában az iskolavédőnői hálózat és a biológia szakos kollégák segítségével a biológia és az osztályfőnöki órákon illetve szakköri formában valósítjuk meg. A tematika 18 foglalkozásra tervezett. A cél, hogy a tanulók ismerjék meg: 

a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét, az újraélesztés fogalmát;



az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését;



az alapvető életműködések legfőbb zavarait;



az elsősegélynyújtás általános szabályait.

Sajátítsák el: 

az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást;



az alapvető életműködések zavarainak felismerését;;



a legfontosabb elsősegély nyújtási tudnivalókat;



a segélyhívás helyes módját.

Legyenek képesek: 

a légút-biztosítás szabályos elvégzésére, hangsúlyozottan beleértve a stabil oldalfekvés létesítését;



a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására;



a szájból-orrba be fúvásos lélegeztetés elvégzésére;



egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására;



ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására; balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére.

30

12.

Helyi tanterv

 A Helyi Tantervünk alapja az Emberi Erőforrások Minisztere által kiadott kerettanterve, melyet a helyi sajátosságoknak megfelelően egészítettük ki.  Időszerkezet: A tanítási órák tartama a hagyományos 45 perc.  Tanítási szerkezet: Intézményünk tanítói nagyfelmenő rendszerben tanítanak. A német nemzetiségi nyelvet, a 4. osztálytól a választható idegen nyelvet, valamint az emelt óraszámú testnevelés tantárgyakat szaktanárok tanítják. Az 5-8. osztályig terjedő tanításra a teljes körű szakos ellátottság jellemző. Igyekszünk megvalósítani, hogy az osztályfőnökök minél több tantárgyat tanítsanak osztályaikban.

 A megvalósítás helyszínei: Az alsó tagozatos osztályok 2 helyszínen (a Fiumei úti 2 épület és az anyaiskola) osztálytermekben tanulnak. Délután (lehetőleg ugyanabban a teremben, ahol délelőtt tanultak) napközis foglalkozásokat tartunk, szükség esetén a felső tagozatos tanulóknak tanulószobát létesítünk.

31

12.1 A tanított tantárgyak megnevezése és azok óraszámai a különböző képzések esetében

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam általános képzés Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

6,5

6,5 2

Idegen nyelvek Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

23,5

23,5

23

25

Környezetismeret

Informatika Összes óraszám

32

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam német nemzetiségi képzés Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4. évf. 6,5

Német nemzetiségi nyelv

5

5

5

5

Népismeret

1

1

1

1

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

1

1

1,5

2

Vizuális kultúra

1

1

1,5

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Összes óraszám

27

27

27

28,5

33

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyamemelt óraszámú matematikaképzés Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

6,5

6,5 2

Idegen nyelvek Matematika

5

5

5

5

Erkölcstan

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

24,5

24,5

24

26

Környezetismeret

Informatika Összes óraszám

34

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam általános képzés

Tantárgyak

5. évf. 4

6. évf. 4

7. évf. 3,5

8. évf. 4,5

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3,5

3,5

3,5

Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan Földrajz

2

1

1

2

Magyar nyelv és irodalom

Ének-zene

1

1

1

Hon- és népismeret

1 1

Vizuális kultúra

1

1,5

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

1

1

1

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Összes óraszám Második idegen nyelv (angol/német) fakultációban

27

26

29

29

3

3

35

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam német nemzetiségi képzés Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

5. évf. 4

6. évf. 4

7. évf. 3,5

8. évf. 4,5

Német nemzetiségi nyelv

5

5

5

5

Népismeret

1

1

1

1

Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

3,5

3,5

3,5

1

1

1

1

2

2

2

2

Természetismeret

2

2,

Fizika

2

1

Kémia Biológia-egészségtan

1

2

2

1

Földrajz 1

1 1

2 1

Ének-zene

1

Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

1,5

1

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Összes óraszám Második idegen nyelv (angol/német) fakultációban

30

29

32

32

3

3

36

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam matematika emelt szintű képzés Tantárgyak

5. évf. 4

6. évf. 4

7. évf. 3,5

8. évf. 4,5

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

5

5

5

5

Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan Földrajz

2

1

1

2

Magyar nyelv és irodalom

Ének-zene

1

1

1

Hon- és népismeret

1 1

Vizuális kultúra

1

1,5

1

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Összes óraszám Második idegen nyelv (angol/német) fakultációban

28

27,5

30,5

30,5

3

3

37

12.2

Tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei

A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;  a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható;  a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül;  a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására;

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket:  amelyek több éven keresztül használhatók;  amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai;  amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló);  amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal (pl. veszélyes, időigényes kísérletekről készült filmek, animációk) 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével. Minden tantárgy tankönyveit a szakmai munkaközösségek, illetve az azonos tárgyat oktató kollégák közösen választják ki. Meghatározóak a tanulói, a nevelői segédletek és a tantárgy jellegének megfelelő egyéb eszközök, de nem elhanyagolható a bekerülési összeg sem. A tanulói segédletek közé soroljuk a tantárgyankénti tankönyveket, munkafüzeteket, feladatlapokat, gyermekenciklopédiákat, gyermeklexikonokat, szépirodalmi és ismeretterjesztő könyveket, füzeteket, térképeket. A tankönyvrendelést az igazgató hagyja jóvá.

38

12.3

A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai

Az erkölcsi nevelés Kiemelt célunk a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség a türelem, a megértés, az elfogadás.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek megismerése, a hagyományok továbbörökítése. Az Európa Unión belül legyünk büszkék gyökereinkre, és törekedjünk arra, hogy a környező népek is megismerhessék kultúránk kiemelkedő értékeit! A kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének megismerése. Városi, falusi hagyományok, népszokások ismerete (farsang, karácsonyi ünnepkör, húsvéti ünnepkör). A német nemzetiségi népismeret kiemelten jelenik meg iskolánk mindennapi életében. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az értékorientációk, beállítódások elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést.

39

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe legyen befogadó, amely saját alkotó tevékenysége során alakul ki. Ezért a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy tanulóink egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A

család

kiemelkedő

jelentőségű

a

gyerekek,

fiatalok

erkölcsi

érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Kiemelt feladatunk a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Testi és lelki egészségre nevelés Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Pozitív szokások kialakulásának elősegítése. A beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása. A káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fontos célunk a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét.

40

Fenntarthatóság, környezettudatosság „Környezettudatos” magatartás és életvitel kialakítása annak érdekében, hogy tanulóink képesek legyenek a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A környezet, a természet és az ember alkotta értékek felismerése és megőrzése, az egyéni felelősség fontosságának hangsúlyozása. Gazdasági és pénzügyi nevelés

A társadalom számára nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. A tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal A tanulás tanítása A tanulás nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése, hanem a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást és segítséget adjon a tananyag elsajátításához. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények kialakításában. Annak tudatosítása, hogy a tanulás nem ér véget az iskolapad elhagyásával.

41

Pályaorientáció A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek tapasztalatok útján történő megismerése. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, a vágyak és a realitások összehangolása. Felkészülés a folyamatos ismeretszerzésre, az esetleges többszöri pályamódosításra. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Ezt a célt szolgálja intézményünkben az életpálya építési kulcskompetencia fejlesztése. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelési a képesség kialakítása. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Az európai egység erősödésének jelentősége, ellentmondásai, szerepe életünkben. Információszerzés nemzetközi együttműködésekről, az emberiség közös problémáiról. Az európai UNIÓ – benne Magyarország – megbecsülése. Hazánkban és szomszédságunkban élő más népek értékeinek megismerése, megbecsülése, partnerkapcsolatok közvetlen ápolása.

A helyi megvalósítás: Hagyományőrző tevékenységek  Fontos feladat az iskola névadójának, Munkácsy Mihály emlékének ápolása. Ezt szolgálja az iskolában megrendezendő kiállítások szervezése, a tanulóink számára szervezett látogatások a város múzeumaiban, kiállítóhelyein, a nyári kézműves táborok, valamint a tanulóink részvétele a képzőművészeti pályázatokon, az évenként megrendezett alkotónap, az évenkénti témahét és projekt, mely nagy hangsúlyt fektet a tanulók kreativitására, a művészeti nevelésre.  Iskolai szintű megemlékezéseket tartunk a nemzeti ünnepeinken, melyeken diákjaink öltözéke ünnepélyes és egységes nyakkendővel fejezi ki az intézményünkbe tartozást.  Ünnepváró rendezvényeket tartunk iskolai és osztályszinten (karácsony, húsvét).  A körzetünk óvodáiban és az első osztályokban Mikulás napján ünnepi műsort adunk.

42

 Az alsó tagozatos osztályokban közösen ünneplik a farsangot és anyák napi műsorral köszöntik az édesanyákat.  Kétévente színházi bemutatón, illetve sportbemutatón adnak számot diákjaink a tudásukról, ügyességükről.  Német nemzetiségi rendezvények állandó szereplői a nemzetiségi csoportok.  Ünnepélyesen nyitjuk és zárjuk a tanévet és búcsúztatjuk a végzős nyolcadik osztályosokat. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A DÖK-ön belül működik egy DÖK öko csoport, akik az intézmény környezettudatos nevelési területén tevékenykednek. Egy tanítás nélküli munkanap programjáról a DÖK határoz. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Munkájukat éves munkaterv alapján végzik.

Napközi otthon, tanulószoba A szülők igényei szerint a tanítási napokon délutánonként napközi otthon, s ha igény van rá, tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyerek számára igénylik. A családoknak szüksége van erre a biztonságot adó, a gyermekek fejlesztésében aktívan részt vevő nevelési területre. Célja minden esetben az iskola céljaival egyezik meg. A napközi feladata, hogy speciális lehetőségeivel segítse az iskola céljának elérését. Kiemelt feladatai: az önálló tanulásra nevelés, a helyes tanulási szokások, tanulási technikák kialakítása, a tanulásra fordítandó idő helyes tervezése, s a szabadidő tartalmas eltöltése, az egészséges életmód iránti igény, az egészséges életmód szokásainak kialakítása az étkezés, a személyes higiénia, az öltözködés és a testmozgás területein. Keretein belül nagy lehetőség van a tanulók együttműködési, kommunikációs készségeinek, egyéni képességeinek fejlesztésére, a hátrányos és halmozottan hátrányos

helyzetű

gyerekek

szociokulturális

különbségeinek

ismeretszerzés játékos és aktív módon történő megvalósítására.

43

csökkentésére,

az

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását a tanulók képességeinek feltérképezése, az egyénre szabott fejlesztés teszi lehetővé. A tanítási órák és a napközis tevékenységen kívül ennek fontos színtere a tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, a szaktárgyi és művészeti szakkörök, tömegsport-foglalkozások, színház, mozi és múzeumlátogatások, témahetek és projektek rendezvényei, kirándulások. A tanév elején a szervezésnél kiemelt figyelmet fordítunk az SNI-s, a BTM-s, a hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulókra. A szakvéleménnyel rendelkező tanulóink esetében fejlesztőpedagógusok által tartott kiscsoportos foglalkozásokat szervezünk .Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók előrehaladása érdekében szükség esetén az alsó tagozatban az osztálytanító, a felső tagozatban a szaktanárok felzárkóztató foglalkozásokat tartanak. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt, és a megvalósítás módját az éves iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás tartalmazza. DSK sportkör A DSK-nak illetve sportkörnek minden tanulónk tagja. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal, napközis sporttevékenységgel együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, a diákok egészséges életmódra nevelését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban szervezett iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők szervezését, illetve a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve a szaktanárok végzik.

44

Tanulmányi kirándulás, múzeumi, kiállítási és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, kirándulások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Fontosnak tartja az iskola nevelőtestülete, hogy a fent említett tanórán kívüli tevékenységeken minél több hátrányos helyzetű tanulónk vehessen részt, ezzel is segítve őket a felzárkóztatásban. Ehhez alapítványaink révén korlátozott kereteken belül anyagilag is segítséget nyújtunk. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az ingyen tankönyvre jogosult diákok számára a tankönyveiken kívül rendelkezésre állnak a tanuláshoz szükséges segédkönyvek, szótárak, kötelező olvasmányok. Hit- és vallásoktatás ─ erkölcstan Az iskolában a szülők beiratkozáskor döntenek arról, hogy gyermekük hit- és erkölcstant vagy erkölcstant akar tanulni. A hit- és erkölcstant a területileg illetékes, bejegyzett egyházak által megbízott személyek, az erkölcstant az iskola pedagógusa oktatja az iskola keretein belül. Az iskolai erkölcstan oktatása során a tanulók részvételét a tantárgy tanulása során érdemjeggyel nem osztályozzuk.

12.4 Mindennapos testnevelés megvalósításának módja A nem emelt óraszámú képzést folytató osztályokban délelőttönként heti három testnevelés órát szervezünk. Délután heti egy testnevelési óra keretében táncot tanulnak a tanulók, heti egy testnevelési órát tömegsport-foglalkozáson való részvétellel illetve egyesületi edzéssel

45

válthatnak ki. Az alsó tagozaton a tanítók, a felső tagozaton a testnevelők illetve a táncoktatók tartják a foglalkozásokat. Az emelt óraszámú osztályokban délelőttönként heti öt testnevelési órát szervezünk. Délután heti egy testnevelési óra keretében táncot tanulnak a tanulók, heti egy testnevelési órát tömegsport-foglalkozáson való részvétellel illetve egyesületi edzéssel válthatnak ki. Az alsó és felső tagozaton is testnevelők illetve táncoktatók tanítanak.

12.5

A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái 

írásbeli felelet



témazáró dolgozat



félévi és év végi felmérők



írásbeli vizsga német nemzetiségi nyelvből



diagnosztikus mérések



országos kompetenciamérés a 6. és 8. évfolyamon



országos mérés a 4. évfolyamon



írásbeli munka a témahét keretében feldolgozandó anyaggal kapcsolatban



írásbeli munka a projekt keretében feldolgozandó anyaggal kapcsolatban

Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje: Az írásbeli felelet tanórai számonkérés formájában történik. A témazáró dolgozat egy-egy témát lezáró, összefoglaló. A féléves felmérő a tanulók félévi ismereteit átfogó, az év végi felmérő az évben megtanult ismereteit átfogó számonkérés. A 4. év végén a matematika emelt óraszámú osztályba járó tanulók záró dolgozata írásban. A 8. év végén a német nemzetiségi osztályba járó tanulóink német nemzetiségi nyelvből házi záróvizsgát tesznek szóban és írásban. Az írásbeli feladatokat és a vizsgáztatást külső szakemberek végzik. A kompetencia fejlesztés érdekében az 5. évfolyamon minden tanév elején diagnosztikus mérést szervezünk olvasás, szövegértés és matematikai gondolkodás területeken, felhasználva a 4.

46

évfolyamos országos felmérésben szereplő feladatokat. A témahét és a három hetet meghaladó projektben érintett tanulók írásban (esetleg rajzokkal, ábrákkal illusztrálva) számolnak be a végzett munkájukról. Az iskolai beszámoltatások korlátai: A tanulók egy nap legfeljebb két témazáró dolgozatot írhatnak. ( A Házirend alapján.) A témazáró dolgozatok, a félévi és év végi felmérők csak összefoglaló, előkészítő óra után irathatók meg. A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe: Az írásbeli, szóbeli feleletek, témazáró-, félévi és év végi dolgozatok az ellenőrzés, értékelés területén a legfontosabb a visszajelzést adják tanulóink eredményeiről az iskola pedagógusai részére, és tájékoztatásul szolgálnak a tanulók és a szülők számára a gyerekek tudásáról, a jelentkező hiányosságokról. A matematika emelt óraszámú 4. osztályban végzett mérés, jelzést ad a tanulók matematika tudásának szintjéről és a logikus gondolkodási képességéről. A nyolcadik osztályos német nemzetiségi mérés visszajelzés a nyolc év munkájáról a nevelőnek. A tanulóknak és szülőknek tájékoztatás a diák, nyelvi tudásának szintjéről. A kompetenciamérések és a diagnosztikus mérések eredményei a nevelőket segítik a további oktató munka szervezésében. A projekt és a témahét írásbeli és szóbeli beszámolói kapcsán a pedagógus átfogó képet kap a diák tájékozottságáról az adott témakörben. A tanulók tudásának értékelésében betöltött súlya: Az írásbeli felelet a szóbeli felelettel egyenértékű. A témazáró dolgozat és a félévi, év végi felmérések eredményei hangsúlyosabbak a félévet illetve tanévet lezáró értékelésben. Az országos kompetenciamérések és a diagnosztizáló mérések nem osztályozhatók. Német nemzetiségi mérés értékelése egy osztályzatnak számít. A projekt és a témahét írásbeli beszámolóját az adott tantárgyból egy osztályzattal értékeljük. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai:

47

A szóbeli illetve írásbeli házi feladatok a tanulók által már megtanult ismereteket segítik elmélyíteni. A tanuló péntekről hétfőre való felkészülése tantárgyanként 20 percnél több időt ne vegyen igénybe. Az őszi, téli és tavaszi szünet idejére nem adunk a tanulóknak plusz, kötelezően elvégzendő feladatokat. A tanulók leterheltsége ne haladja meg a napi felkészülés mennyiségét. Az órarend összeállításánál figyelünk a tanulók viszonylagos egyenletes leterhelésére. A tanórai munka és az otthoni felkészülés hatékonyságát differenciált feladatok kijelölésével tehetjük eredményesebbé. A témahét és a projektpedagógia során lehetőség van az írásbeli és szóbeli otthoni feladatokat személyre szabni, a tanulók érdeklődését jobban figyelembe venni, így a folyamatos motivációt fenntartani.

A követelmények teljesítésének értékelése: Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli feleletei, írásbeli beszámoltatásai vagy gyakorlati munkája alapján értékelik. Meghatározóak kell, hogy legyenek az értékelés során a tanulók produktumai a témahetek és a projektek végén. A szöveges értékelés módja: Az 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, a 2. évfolyamon félévkor a tanulók szöveges értékelést kapnak teljesítményükről, magatartásukról és szorgalmukról. Az értékelés kifejezi, hogy kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. A tanév során negyedévenként (novemberben és áprilisban) írásos összegzés készül a szülők és tanulók számára, amely egyénre szabott és nagyobb segítséget ad a továbbhaladáshoz. A tájékoztatás tartalmazza: 

a tanuló érzelmi életének, társas kapcsolatainak jellemzőit



tanulást befolyásoló tényezők fejlettségi szintjét



tanulási technikák fejlettségét



tanulmányi munkájának jellemzőit



kommunikáció és olvasási képesség

48



írás, íráskészség



számolás és matematikai képesség



művészet és mozgásos tevékenység fejlettsége alapján.

A szöveges értékelés átváltásának módja: Kiválóan megfelelt: 5-ös Jól megfelelt: 4-es Megfelelt: 3-as Felzárkóztatásra szorul: 2-es osztályzatnak felel meg. Év közbeni értékelés, osztályozás: Az évközben a tanárok módszertani szabadságuk jegyében szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat, ezt a testület nem egységesíti, nem is korlátozza, de a 2. évfolyam második félévétől félévenként legalább 3 érdemjeggyel kell valamennyi tantárgyból valamennyi tanulónak rendelkeznie. Az osztályzásban, optimális kombinációban kell kifejezésre juttatni az adott teljesítmény objektív értékét és a tanulóknak a tantárgyban elért fejlődését. Az iskola hagyományai között bevált a kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleinek értékelő levélben megfogalmazott, elsősorban figyelmeztető célú tájékoztatása. Az 5.-8. osztályosok félévi értesítője és az év végi bizonyítványa az érdemjegyek alapján megállapított osztályzatokat tartalmazza, melyeket a tanítók és a szaktanárok javaslatára az osztályozó konferencia hagy jóvá. Az év végi bizonyítvány osztályzatait az egész tanévi teljesítmény alapján határozzuk meg. A magasabb évfolyamra lépés elbírálása szempontjából a mindenkor érvényben lévő tantervi követelmény a mérvadó. Az év végi értékelésben a tanév során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított szaktanári vélemény a döntő, amely tartalmazza a tanulónak a kooperatív csoportokban végzett munkáját, illetve a témahetek és három hetet meghaladó projektekben tanúsított aktivitását is.

A tanulásban akadályozott tanulók ellenőrzése, értékelése A tanulásban akadályozott tanuló ellenőrzésének és értékelésének a tolerancia, empátia, elfogadás talajáról kell indulnia. Az integrált tanulót saját követelményrendszere alapján kell értékelni és minősíteni. Fejlődését önmagához kell mérni, amikor csak lehet, szövegesen is értékelni. Akkor igazságos a pedagógus, ha a tanulók közötti különbségeket kifejezi, de ezt nem csak (az objektíven mérhető) teljesítményben, hanem az erőfeszítésben és a megtett útban is. Az ellenőrzés a folyamatos figyelésből, a tapintatosan korrigáló megjegyzésekből,

49

figyelmeztetésből, minden esetben konkrét segítségnyújtásból álljon. Igen hatásosak s a többi tanuló figyelmét nem vonják el a munkától a metakommunikatív jelzések és gesztusok (intés, figyelmeztetés, szemvillantás, fejcsóválás vagy helyeslés, támogató bólintás, mozgással kísért magyarázat). A javító szándékú verbális megjegyzések hangneme ne legyen korholó, kemény, rideg. A tanuló kapjon rövid, nagyon pontosan megfogalmazott, a javítás módjára konkrétan utaló instrukciót és bátorítást. Gyakran szükség lehet a munkatempó fokozására, ez esetben is a metakommunikációval érdemes kezdeni, s csak eredménytelenség esetén alkalmazzon a tanár szóbeli figyelmeztetést, kerülve a megszégyenítő minősítést. Minden tanulás a próbálkozások, kísérletezések sorozata, meg kell adni a tanulásban akadályozott tanulónak is a tévedés jogát és azt a lehetőséget, hogy bizonyos készségeket türelmesen elsajátítson. A tanulók tudásának felmérésére diagnosztizáló méréseket érdemes végezni. A tanuló megfigyelése sok információt ad a pedagógusnak, amit a felsőbb osztályokban írásbeli méréssel is ki lehet egészíteni. A mérő feladatlap kitöltéséhez meg kel adni minden olyan segítséget, ami a képet nem hamisítja meg, de lehetővé teszi az értékelést. A formatív értékelésnél nagyon fontos az azonnali visszajelzés, a javítás, hiányok pótlásának megkezdése.

12.6

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése

A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök folyamatosan értékeli a saját és az osztályban tanító nevelők véleménye alapján, figyelembe véve az osztályközösség értékelését és a tanuló önértékelését is. Az értékelés legyen reális, nyilvános, ösztönző és ne legyen büntető jellegű. Az érdemjegy megállapítása a tanulók teljesítményének, szorgalmának értékelésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A tanulók magatartását és szorgalmát havonta, a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg.

50

A nevelői értékelést a tagozatonként (alsó, felső) összehívott osztályozó értekezlet hagyja jóvá. Az értekezleten a tagozat teljes tanítói, tanári állománya részt vesz, és véleményt nyilváníthat. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. A félévi és az év végi osztályzatot értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:



Példás (5) az a tanuló, aki: 

A házirendet betartja;



Tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik;



Kötelességtudó, feladatait teljesíti;



Önként vállal feladatokat és azokat is teljesíti;



Tisztelettudó;



Társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;





Az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;



Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;



Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője, vagy megrovása.

Jó (4) az a tanuló, aki: 

A házirendet betartja;



Tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;



Feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;



Feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;



Az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;





Nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki: 

Az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;



A tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;



Feladatait nem minden esetben teljesíti;



Előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

51



A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;



Igazolatlanul mulasztott,osztályfőnöki intője van.

52



Rossz (2) az a tanuló, aki: 

A házirend előírásait sorozatosan megsérti;



Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;



Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;



Társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;



Viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;



Több alkalommal igazolatlanul mulaszt;



Több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei





Példás (5) az a tanuló, aki: 

Képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;



Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;



A tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;



Munkavégzése pontos, megbízható;



Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki: 

Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;



Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;



A tanórákon többnyire aktív;



Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;



Taneszközei tiszták, rendezettek.

53



Változó (3) az a tanuló, akinek: 

Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;



Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;



Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;



Érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja;



Önálló

munkájában

figyelmetlen,

a

tanórán

többnyire

csak

figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.



Hanyag (2) az a tanuló, aki: 

Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;



Az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;



Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;



Feladatait többnyire nem végzi el;



Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;



A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;



Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A magatartás és a szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy hiánya) szükséges.

12.7 A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek Az iskolai jutalmazás formái. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten 

példamutató magatartást tanúsít,



folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy



az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

54



iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy



bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.

a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret

-

napközis nevelői dicséret

-

osztályfőnöki dicséret

-

igazgatói dicséret

-

nevelőtestületi dicséret

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -

szaktárgyi teljesítményért,

-

példamutató magatartásért,

-

kiemelkedő szorgalomért,

-

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, amelyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. g) A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.

55

Az iskolai büntetés: Azt a tanulót, aki 

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy



a házirend előírásait megszegi, vagy



igazolatlanul mulaszt, vagy



bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái: 

szaktanári figyelmeztetés;



napközis nevelői figyelmeztetés;



osztályfőnöki figyelmeztetés;



osztályfőnöki intés;



osztályfőnöki megrovás;



igazgatói figyelmeztetés;



igazgatói intés;



igazgatói megrovás;



tantestületi figyelmeztetés;



tantestületi intés;



tantestületi megrovás

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

12.8 Magasabb évfolyamra lépés feltételei 1. A tanuló az 1. évfolyamokon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az (év) iskola évfolyamának megismétlése 1-8. osztályban, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülő kéri az adott év megismétlését.

2. A 2-8. évfolyamokon a tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha a helyi tantervben a továbbhaladás feltételeinél meghatározott követelményeket minden tantárgyból teljesítette.

56

3. A követelmények teljesítését a nevelők bírálják el a tanulók év közbeni munkája és érdemjegyei alapján. 4. Ha a tanuló a 2.-8. tanév végén legfeljebb két tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanév végén a tanuló három vagy annál több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

12.9 Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanítási órákat osztálykeretben tartjuk. Bizonyos esetekben csoportbontásban történő oktatás is lehetséges. Csoportbontást kell alkalmazni a következő tantárgyak tanítása során: Életvitel-technika, informatika, nemzetiségi német, emelt szintű matematika és választott idegen nyelv, ha az osztály tanulóinak száma eléri a Köznevelési Törvény által meghatározott átlaglétszámot. A maximális osztálylétszám elérése esetén, ha az iskola személyi és tárgyi feltételei adottak, lehetőség van magyar és matematika tantárgyból a csoportbontásra. Fejlesztő foglalkozáson legfeljebb egyszerre három tanuló részvétele lehetséges. Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozás maximum öt fő részvételével szervezhető. Szakkör és tömegsport foglalkozások 12 fő feletti létszámmal indítható.

12.10 A német nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a nemzetiség kultúrájának megismerése Iskolánkban a 2000/2001-es tanév óta működik német nemzetiségi tagozat. Fontosnak tartjuk, hogy a nem nemzetiségi tagozaton tanulók is a tanév során néhány alkalommal betekintést nyerjenek a tagozatot látogató tanulók életébe. A tanév során iskolai keretek között is biztosítjuk, hogy az iskola minden tanulója megtekinthesse a városlődi német kulturális bemutatóra és/vagy a városi nemzetiségi napra összeállított műsort. Az alsó tagozaton évi 1-2 alkalommal délutáni tevékenység keretében ismerkedhetnek a német nemzetiség múltjával és jelenével, a felső tagozaton évi 1 alkalommal az osztályfőnöki óra keretében kerül sor minderre.

57

Tematika 1-8. évfolyam, évfolyamonkénti bontásban. 1. évfolyam: Kézműves mesterségek a magyaroknál és a magyarországi németeknél: mézeskalácssütés/ babakészítés csuhéból 2. évfolyam: A naptári év szokásai: hagyományos tojásfestés/ karácsonyi szokások 3. évfolyam: A német nemzetiségi konyha jellemzői, fő alapanyagai, heti étrend – egy egyszerű étel elkészítése/ kóstolása 4. évfolyam: Német nemzetiségi települések a környékünkön – települések, neveik 5. évfolyam: Akikkel együtt élünk - Nemzetiségek Magyarországon – A német nemzetiség területi eloszlása, kétnyelvű feliratok, nevek, névmagyarosítás 6. évfolyam: Tanulási lehetőségek régen és ma –kitérve a német nemzetiség tanulási lehetőségeire 7. évfolyam: Kézműves mesterségek: a kékfestés – kékfestés Pápán 8. évfolyam: A német nemzetiség szervezetei, testületei, sajtóorgánumai; megjelenése a médiában

12.11 A tanulók fizikai állapotának mérése Mini Hungarófitt mérés (Mérei Ildikó) Célja: A szervezet fizikai általános izomerejének, erőálló képességének felmérése. Mérési próbák: 1. Aerob vagy alapálló képesség mérése (Cooper teszt); Izomerő mérése, Dinamikus ugróerő – helyből távolugrás páros lábbal; Dinamikus erő állóképesség; 2. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás. 3. A csípő hajlító és hasizom erő állóképességének mérése. Hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel. 4. Hátizom erő állóképességének mérése. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés. A felmérés egy alkalommal, tavasszal történik.

58

13. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

13.1 

A Pedagógiai Program érvényességi ideje:

Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.



A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától 1. és 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben kerül bevezetésre.



Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig – szól.

13.2 A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata 

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.



A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

13.3 A Pedagógiai Program módosítása 



A pedagógiai program módosítására: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

az iskola fenntartója tehet javaslatot.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, az igazgató hagyja jóvá.



A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

59

13.4 A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala 

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.



A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola igazgatójánál

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola honlapján

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola irattárában

60

MELLÉKLETEK I. számú melléklet: Egészségnevelési program

Bevezető A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről, mivel az ember a természet része. A harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása kívánatos. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jólétet, valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítésének szükségességét ma már nem vitathatjuk. Az elmúlt évek népegészségügyi adatai, a WHO nemzetközi, illetve hazánkat érintő vizsgálatai, felmérései, valamint a saját tapasztalataink alapján szükségessé vált annak átdolgozása, kiegészítése az új kompetencia alapú oktatási formákkal, tanulásszervezési eljárásokkal, módszerekkel. Az egészségnevelési program módosításának alapjául szolgált az egészségnevelés témakörének modulálása a természetismeret tantárgyba.

Iskolánk egészségnevelési céljai:

•

Legyenek tanulóink testileg edzettek, váljon igényükké a rendszeres mozgás. Legyenek képesek tartós terhelések elviselésére.

•

Ismerjék az egészséges életmód kritériumait, ismerjék meg és tartsák be higiénés szabályokat. Ismerjék meg a helyes és egészséges öltözködés, táplálkozás alapjait.

•

Környezetünk és önmaguk tisztaságára ügyeljenek, legyenek ápoltak.

•

Tudatosan készüljenek a családi életre, ismerjék a családi munkamegosztásban rájuk váró feladatokat.

•

Ismerjék a szenvedélybetegségek egészségkárosító hatásait, utasítsák el az alkohol, a drog használatát, a dohányzást.

•

Rendelkezzenek a feladatok megoldásához szükséges egészséges önbizalommal.

61

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 

A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük megőrzése és védelme érdekében;



Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód elsajátítását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat.



A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a táplálkozás;  az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás;  a családi és kortárskapcsolatok,  testmozgás, pihenés, szabadidős tevékenység;  az aktív életmód, a sport;  az öltözködés;  a rendszeres orvosi vizsgálatok;  a személyes higiénia, tisztálkodás;  a szexuális fejlődés.



A mindennapos mozgás és sportolás feltételeinek biztosítása, mozgás-, játék- és versenyalkalmak teremtése.



Az akarati tulajdonságok, önbizalom fejlesztése elérhető célok kitűzésével, teljesíthető feladatok adásával, a sikeres megoldások és az eredmények pozitív elismerésével.



Az egészséges életmód, táplálkozás, öltözködés, otthon kialakításához szükséges ismeretek nyújtása, és a tanultak gyakorlati alkalmazásának biztosítása.

62



A család és az utódnevelés jelentőségének tudatosítása, a családfunkcióinak megismertetése.



Az iskolai kulturált étkezés feltételeinek, a mellékhelyiségek higiéniájának megteremtése.



Káros szenvedélyekkel kapcsolatos tudnivalók megismertetése.

A feladatok megoldásának színterei: Tanórai tevékenységek:  Kémia: Az egészséges táplálkozás kémiai alapjai;  Fizika: Balesetvédelem;  Tánc-dráma: Mozgáskultúra fejlesztés;  Testnevelés: Balesetvédelem, egészséges testi fejlődés, mozgáskultúra, edzettség-állóképesség növelés, úszásoktatás;  Erkölcstan: Lelki harmónia, lelki egészség;  Technika: Egészséges táplálkozás alapjai, ruházkodás, higiénia;  Biológia, természetismeret, egészségtan: Szervezetünk működése, betegségek megelőzése, gyógynövények; egészséges táplálkozás alapjai; tisztálkodás, fogápolás, drogok kóros hatásai, elsősegélynyújtás, balesetvédelem; A kompetencia alapú oktatás bevezetése keretében a harmadik és a hatodik évfolyamon a moduláris oktatás keretében kiemelten foglalkozunk az egészségneveléssel.  Osztályfőnöki óra: Egészséges környezet, egészséges ember. A szabadidő helyes felhasználása. Serdülőkori testi, pszichés változások. A sport jelentősége. Tisztálkodás, öltözködés. A fejlődő szervezet ellenségei: dohányzás, alkohol, kábítószerek.

63

Tanórán kívüli tevékenységek:  Napközi: játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon, a mindennapi testedzés biztosítása;  Sportszakkörök; tömegsport foglalkozások;  Az osztályfőnökök, és a diákönkormányzat által szervezett kirándulások, kerékpártúrák;  Vetélkedők: Egészséges életmódról; „Ti és Mi játékos sportvetélkedő a szülők bevonásával; Osztályok közötti kézi-, és kosárlabda mérkőzések;  Kiállítások képzőművészeti gyerekalkotásokból a témához kapcsolódóan;  Előadások (védőnő, iskolaorvos, fogorvos, rendőrség, ÁNTSZ);  Táborok; Közegészségügyi feladatok: Feladat megnevezése A tanulók megjelenésének

Ebből adódó feladatok A szülők és tanulók értesítése. Kíséret biztosítása.

biztosítása a kötelező orvosi vizsgálatokon, szűréseken, oltásokon. Baleset-megelőzés, baleseti

A tanév első napján a tanulók balesetvédelmi oktatása. A

ellátás.

kiemelten veszélyt hordozó tantárgyak esetében a szaktanár aktuálisan figyelmeztet. A berendezési tárgyak balesetmentesítése. Baleset esetén a szükséges intézkedések végrehajtása.

Az egészségnevelési program végrehajtásához szükséges erőforrások: Tárgyi feltételek: Az iskola infrastrukturális átalakítását követően orvosi szobával rendelkezünk, amelyben megtalálhatók az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök. Elsősegélynyújtó felszereléssel több kijelölt helyen rendelkezünk, amelyek alkalmasak a gyors segítségnyújtásra. A fogászati ellátás a fenntartó által kijelölt fogorvosi rendelőben történik. Tornaterem, tornaszoba, sportpálya áll rendelkezésünkre.

64

Személyi feltételek: Tantestületünk 46 főből áll. Alapvető elsősegélynyújtási feladatokat valamennyien el tudnak látni. Az egészségnevelő munkát segítik: az ifjúságvédelmi felelősök, a diákönkormányzat, a szülők és külső szakemberek.

Intézményen kívüli segítők:

Szervezet neve

Milyen témában segíthet?

Pápai Gyermekjóléti Szolgálat

Gyermekvédelem

Pápai Nevelési Tanácsadó

Pszichológiai problémák, beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarok.

Pápai Rendőrkapitányság

Baleset- és bűnmegelőzés

Védőnői szolgálat

Felvilágosítás, megelőzés.

Iskolaorvos

Aktuális vizsgálatok, egészséges életmód

Az egészségügyi ellátások és a felügyelet rendje

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt iskolaorvosi és fogorvosi teendők ellátására. Az iskolaorvos, az iskolai védőnő és a fogorvos a munkáját a megállapodásnak megfelelően végzi, tevékenységét a 26 / 1977/ IX.3/ NM rendelet szabályozza. A tanulók egészségügyi ellátását az orvosok és a védőnő az iskolavezetéssel egyeztetett rend szerint végzik. Az iskola-egészségügyi szolgálat – az iskolai élet mindennapos tevékenységei között, kölcsönös egyeztetések szerint – vizsgálja: 

A tanulók testi fejlődését, fiziológiái állapotát, egészségi mutatóit.



Elvégzi az osztályok szűrővizsgálatait.



Értékeli a szomatikus fejlődést (testmagasság, testtömeg és vérnyomás mérése).



Érzékszervek vizsgálata (látásélesség, színlátás, hallás).



Mozgásszervek vizsgálata.



Gondoskodik a szükséges védőoltások beadásáról.



Javaslatot tesz az egészségileg problematikus gyermekek szakorvosi kivizsgálására.



Szakmailag segíti és támogatja a pedagógusokat az egészséges életmódra nevelésben.

65

Drogstratégia: Társadalmunkban, az iskola tanulói-szülői közegében egyre több veszélyeztető tényező rombolja a gyerekek testi-lelki egészségét. A statisztikák szerint Magyarországon egyre nő a szenvedélybetegek száma, ezen belül fokozatosan nő a drogfogyasztók aránya, s egyre fiatalabb korosztályok válnak emiatt is veszélyeztetetté. Így a drogprobléma már az általános iskolába is begyűrűzött. Célok:  A tantestület és a szülők együttműködésén alapuló egységes, elsősorban a megelőzést célzó, egészségfejlesztési szemléletmód kialakítása. 

A felkészült és tájékozott pedagógusok irányításával a tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása, a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása, az alternatív lehetőségek megismertetése.

A célok megvalósítását segítő kapcsolatrendszer:  a család;  a szülői munkaközösség;  iskolaorvos, védőnő;  helyi nevelési tanácsadás szakemberei;  egyházak;  rendészeti szervek; Célok megvalósítását szolgáló források:  humán erőforrás (képzett pedagógusok, az iskola társadalmi kapcsolatrendszere);  az iskola költségvetése;  pályázatok,  az iskola alapítványai;  egyéb lehetőségek (pl. adományok, céltámogatások).

A testi neveléssel kapcsolatos állapotfelmérés: A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon kétévenként. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére

66

II. számú melléklet: Környezeti nevelési program A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet értékeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: o megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; o kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; o felkelti az igényt, képessé tesz: 

a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;



összefüggő

rendszerben

történő

értelmezésére;

a

rendszerben

felismerhető kapcsolatok megértésére; 

a problémák megkeresésére, okainak megértésére;



kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal lehetséges megoldások megkeresésére;



az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben.

Helyzetelemzés, helyzetkép: Az iskola helye és épülete: Iskolánk a várost keletről övező tó lecsapolásával kialakított területen az 1900-as évek elején létrejött kertvárosi városrész közepén helyezkedik el. Központi épülete utakkal határolt, de kertes házak között lévén, a környéken sok a fa, és a házak előtt virágokkal, cserjékkel díszített virágágy. A felújított épület minden igényt kielégít. Az épület egy udvart zár körbe, ahol zöld területek, szigetek vannak. Az épület mögötti udvarrészben az alsó tagozatosok részére játszótér található. Az anyaiskolához közeli telephelyünkön sportolásra, játékra alkalmas terület van, amelyet az alsó tagozatosok a napközis időben, a felső tagozatosok testnevelés órán használhatnak. Iskolánkhoz közel helyezkedik el a jelentős természetvédelmi értéket is képviselő Várkert, melyen a város egyetlen patakja a Bakony-ér is keresztülfolyik. Gyakori helyszíne az alsós osztályaink környezetismereti sétáinak, melynek keretében megismerkednek az ott található növényekkel és vízparti életközösségekkel, eközben jó alkalom nyílik levelek, termések gyűjtésére, melyeket kézműves foglalkozásokon használnak fel.

67

Erőforrások számbavétele Személyi erőforrások: 

Az iskola belső résztvevői:

Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek, ezért nagyon fontos, hogy az intézmény minden dolgozója a diákokkal együtt részt vegyen, illetve feladatot vállaljon a pedagógiai program megvalósításában. A pedagógusok, adminisztratív és technikai dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és közösségi felelősségtudat kialakulását. 

Külső résztvevők:

A diákönkormányzatnak meghatározó szerepe van az iskolai életben A szülők, családok jól bekapcsolhatók munkánkba a diákok segítségével. A jól működő Szülői Választmány partner a programok megvalósításában. A segítőkész lakossággal és vállalkozók, civil szervezetek, hivatalos szervek anyagi támogatásával céljaink megvalósíthatók. Anyagi erőforrások: Lehetőségek: helyi önkormányzat (közoktatási normatíva), iskolai alapítvány, pályázatok, a személyi jövedelemadó 1 %-a, forrásteremtő lehetőségek kihasználása (hulladékgyűjtés, megtakarítási programok, szolgáltatások).

Hosszú távú pedagógiai célok: 

az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása,



az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése,



rendszerszemléletre nevelés,



fenntarthatóságra nevelés,



a környezetetika hatékony fejlesztése,



érzelmi és értelmi környezeti nevelés,



tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés,



tolerancia kialakítása,



a környezettudatos magatartás és életvitel segítése,



az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése,



az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése,



az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása,



helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések felismerése,

68



problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése,



globális összefüggések megértése,



létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása,



az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás,



a családi életre nevelés fejlesztése,



az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése.

Rövidtávú célok: 

A környezeti nevelés az oktatás valamennyi területén jelenjen meg.



Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket.



A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek épüljenek be a tantárgyi rendszerbe.



A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

Feladatok: 

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;



tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások

keretében,

az

új

tanulásszervezési

formák

alkalmazásával–

foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: o a környezet fogalmával, o a környezetszennyezés formáival és hatásaival, o a környezetvédelem lehetőségeivel, o lakóhelyünk természeti értékeivel, o lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

69



természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése;



helyi értékek és problémák feltérképezése;



helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, energiatakarékosság, helyi védettség stb.);



a lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai);



a hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken;

A környezeti nevelés színterei iskolánkban: Tanítási órákon: Alsó tagozatban a környezetismereti órák, technika órák nyújtják a legtöbb lehetőséget a környezet- és természetvédelmi nevelés számára, de a tanulmányi kirándulások, a napközis foglalkozások, természetismereti séták, termések, levelek gyűjtése, felhasználása kézműves foglalkozásokon, játszótér, udvar takarítása, szépítése szintén fejleszti tanulóink ilyen irányú igényeit, ismereteit. A felső tagozatban elsősorban a természettudományos tárgyak: természetismeret, kémia, fizika, biológia, földrajz és technika – szolgálják a környezeti nevelés céljait, de a művészeti és humán tárgyak – pl. esztétikai képzés, természeti témájú olvasmányok – anyaga is szolgálja a nevelésnek ezt a területét. Osztályfőnöki órákon környezet- és természetvédelmi témák feldolgozása. Projekt módszer alkalmazása során a három hetet meghaladó projekt keretében („Tegyünk többet környezetünkért!”) Földünk

egészségének,

szűkebb

és

tágabb

környezetünk

megóvása

érdekében

intézményünkben fontosnak tartjuk a környezettudatos nevelést. Ennek fontos színtere ez az új tanulásszervezési eljárással (PROJEKT MÓDSZER) szervezett három hét. Lényegesnek érezzük, hogy folyamatosan halljanak a diákok a szennyezés veszélyeiről, cselekvő módon, tevőlegesen alkalmazzák az itt megszerzett ismereteket. Lehetőségeikhez képest vigyék el otthonukba is ezt a tudást. Szeretnénk a szelektív hulladékgyűjtés igényét, a dohányzás ellenességet is eljuttatni a gyerekeken keresztül a családi ház falai közé.

70

A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: Iskolánk 2012-ben elnyerte az ÖKO iskola címet. Azóta intézményünkben a nevelőinkből alakult ÖKO csoport és a tanulókból alakult DÖK-ÖKO csoport működik. A természeti és környezetvédelmi témájú versenyeken való részvételünk: o Kaán Károly Országos Természet-és Környezetismereti Verseny; o Hermann Ottó Országos Biológiai Verseny; o Teleki Pál Országos Földrajz-földtani Verseny; o Jedlik Ányos Fizikaverseny; o Öveges József Fizikaverseny o Megyei Energiatakarékossági Verseny; o Környezet- és természetvédelmi témájú rajzversenyeken való szereplésünk. Pl. víz világnapi rajzpályázat, o Tanulmányi kirándulások, arborétumok, állatkertek, nemzeti parkok látogatása. o Kerékpártúrák és gyalogtúrák. o Szemét- és hulladékgyűjtési akcióink. o Kézműves és természetismereti táborok szolgálják ez irányú céljainkat. o Jeles napokon – Madarak Fák Napján, Víz Világnapján, Földünkért Világnap, Föld Napja – kapcsolódó programok, vetélkedők, akadályverseny szervezése. o Napközis szabadidős foglalkozások: séta a környéken, termések gyűjtése. A környezetvédelem jeles napjai. A természet- és környezetvédelem jeles napjairól a tanórákon illetve tanítási órán kívüli tevékenységek keretében emlékezünk meg, és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Március 22. Április 22. Május 10. Szeptember 22. Október 21.

Víz Világnapja Föld Napja Madarak és Fák Napja Autómentes Nap Földünkért Világnap

71

Taneszközök: Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a szakkönyvtárat, CD gyűjteményt. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. Az iskolai környezet: A példamutató iskolai környezet tényezői: - Termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása; - Növények a termekben és a folyosón; - Anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés; - Egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé; - A gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése; - Szelektív hulladékgyűjtés; - Pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása; - Iskolai médiumok zöld rovatai; Kommunikáció: Iskolán belül: Értekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolatelevízió híradásai; iskolaújság; diákparlament. Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, szülői faliújság, szülői értekezlet, iskolaszék, SZMK megbeszélések, helyi TV, helyi újság, önkormányzati nyílt ülések, elektronikus levelek, faxok, levelek. Továbbképzések: Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok Külső:

városi,

megyei,

országos

rendezvényeken

továbbképzéseken való részvétel.

72

való

részvétel.

Akkreditált

A törvényi háttér: Az alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: - 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. - 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. - 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény: (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival,

73

fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az álltok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelmemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és

többnyire

nem

megfelelő

színvonalúak.” A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. A 2000. évi hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet, egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: 

Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják.



A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben

74

tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban Koppenhágában WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21.nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió a lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedénekJohan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001

Kormányhatározat).

A

Program

illeszkedik

az

EU

népegészségügyi

prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak.

75

III. számú melléklet: Fogyasztóvédelmi Program Ajánlás az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására: 1) A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. 2) A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Fontos a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat. Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése: 

az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez,



a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz;



választáshoz a különböző termékek és szolgáltatások között;



a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez;



a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez;



az egészséges és elviselhető környezetben való élethez;



a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz.

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: A tanuló tudja érvényesíteni jogait, és hogy minél kevesebbszer kelljen panaszbejelentést tennie vagy bírósághoz fordulnia.

76

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: 

Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései;



Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztásiszámítások;



Fizika – mérés mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);



Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái;



Biológia, természetismeret – génmódosított élelmiszerek (GMO); amíg egy élelmiszer a boltba kerül; táplálkozás kiegészítők és divatjaik; egészséges táplálkozás;



Kémia – élelmiszerbiztonság élelmiszeradalékok (E-számok); vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk;



Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások;



Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története;



Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai;



tantárgyközi projektek;



Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények);



Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása);



Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel);

3) Módszertani elemek: A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák. Ehhez jó lehetőségeket teremtenek a tantárgyi és tantárgyközi témahetek és projektek, a kooperatív oktatási formák, a csoportfeladatok. -

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól;

-

Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása;

-

Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel;

-

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel;

77

-

Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése);

-

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika.

78

IV. számú melléklet: IPR program

Célrendszer megfogalmazása: 

A tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása.



Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása.



Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás kiküszöbölése, tehetséggondozás személyiségfejlesztő módszerek és a szakkörök segítségével.



Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés.



Társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása.



Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése.



Az iskola párbeszédet alakít ki a programban résztvevők szüleivel, partnereivel.



Kompetencia-alapú módszerek és értékelés alkalmazása.

A Fiumei úti telephelyünkön a HH-s és HHH-s tanulók viszonylag nagy száma miatt szükséges egy IPR munkacsoport létrehozása.

Az IPR munkacsoport felépítése: 

Vezető: az alsó tagozatos munkaközösség vezetője;



Tagok: o

a napközis munkaközösség vezetője;

o

fejlesztő pedagógus

o

ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező

79

Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok: A programba kerülő tanulók képességeinek, viselkedésének, szociális helyzetének komplex elemzése a kiindulópont: 

a tanító



a fejlesztő pedagógus



és az adott szakvélemények alapján.

Az első értékelő esetmegbeszélés után konkrét javaslatok kerülnek megfogalmazásra, melyek a napi munka során a tanulóval kapcsolatban irányadók a tanítók, tanárok számára. 

szükséges fejlesztő foglalkozások,



differenciált tanulásszervezés tanórákon,



tanulás-módszertani fejlesztés iránya,



sikerélményt nyújtó tanórán kívüli foglalkozások felkínálása,



tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek (délutáni nem kötelező tanórák, szakkörök)

Tantárgyi képességfejlesztő programok: 

Kompetencia-alapú oktatási programcsomagok bevezetése;



Differenciált óravezetés;



Kooperatív módszerek alkalmazása;



Információs és kommunikációs technológia alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon;



Egyéni fejlesztési terv készítése a rehabilitációs szakértői bizottság véleménye, illetve első osztályban a Difer-mérés alapján;



Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások;

Kommunikációs képességet fejlesztő programok: 

a magyar nyelv- és irodalom oktatást folyamatosan felváltja a szövegértésszövegalkotás modul, melynek keretében integrálódik a két terület;



drámapedagógiai módszerek alkalmazása;



témanapok, témahetek, projektek szervezése;



a tanulók szabad választása alapján az iskolában működő szakkörökben való részvétel (néptánc, képzőművészet, sport, énekkar, informatika, matematika)

80

Szociális kompetenciák fejlesztése: Színterei: 

a szociális- és életvitel kompetencia terület moduljainak beépítése a tanítási folyamatba;



osztályközösségek (séták, kirándulások, klubdélutánok, stb.);



napközi otthon (szabadidős foglalkozások stb.);



alsó tagozatosok programjai (színházlátogatás, vetélkedő, sportrendezvények stb.);



iskolai kirándulások;



projektnapok – „Munkácsy”- nap;



tömegsport-foglalkozások;



az iskola szakkörei, művészeti csoportjai;

A tanulók szereplési lehetőségei: 

tanulmányi-, művészeti- és sportversenyek;



az iskolai ünnepi megemlékezések (tanévnyitó, okt. 23-a, mikulás ünnepség, karácsonyi műsor, farsang, emlékezés a névadóra, márc. 15-e, anyák napja, DÖK nap, ballagás, tanévzáró);

Mentálhigiénés programok 

Szociális modul beépítése a tanórába és a tanórán kívüli foglalkozásokba;



Minden évben hagyományosan egészségnapot, sportdélutánt rendezünk;



A „mindennapos testnevelés” keretében biztosítjuk a diákok rendszeres testmozgását;



Az iskola védőnője rendszeres tisztasági vizsgálatot és egészségnevelési előadásokat tart (fogápolás, személyes higiénia).



Minden évben egy alkalommal fogászati vizsgálaton vesznek részt tanulóink.

81

Az iskolába való bekerülés előkészítése: Cél: Az óvodák és iskolánk közötti – az iskolába való bekerülés előkészítését célzó – szakmai együttműködés, az óvodákban elkezdődő folyamatos és tervszerű fejlesztő munka iskolánkban való folytatása. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése: A körzetünkben működő óvodákban a problémák jelentkezésekor, illetve a beiskolázások kapcsán diagnosztikus vizsgálatokra kerül sor. Az óvoda helyi pedagógiai programjában határozza meg az iskola előkészítéssel kapcsolatos fejlesztési feladatokat, méréseket, értékeléseket. Iskolánk az együttműködési megállapodás alapján különböző kommunikációs csatornák felhasználásával (óvodai szülői értekezlet, bemutató foglalkozások az iskolában, az óvónők tájékoztatása munkaértekezleten, stb.). A leendő első osztályos tanítók látogatása a nagycsoportosoknál, iskolai nyílt nap. A kapcsolattartás módja: Az iskola leendő 1. osztályos tanítója óvodai foglakozáson vesz részt. Konzultál az óvónőkkel a várhatóan az iskolánkba kerülő gyermekekről.

Az óvoda nagycsoportosai részt vesznek az iskola rendhagyó óráin, rendezvényein, bemutató foglalkozásain. A kapcsolatot a leendő 1. osztályos tanító és a fejlesztő pedagógusok tartják a nagycsoporttal foglalkozó óvónőkkel.

Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése Szülői házzal: 

Szülői értekezletek (az iskola szakmai pedagógiai programjának integrációs rendszerének ismertetése);



Személyes találkozások, fogadóórák havonta egy alkalommal;



Személyre szóló írásos tájékoztató;



Nyílt tanítási napok szervezése;



Családlátogatás

82

Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal: 

Rendszeres kapcsolattartás a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal.



Az iskola tájékoztatja az integrációs felkészítésben résztvevő tanulókról a Szolgálatot minden tanév elején.



A családgondozó felkeresi a családokat az iskola ifjúságvédelmi felelőssel, felmérik a család komplex segítésének területeit, a további találkozások rendszerét és céljait, a várható eredményeket tudatosítják.



A tanuló és a család segítésére, egyénre, családra szabott tervet dolgoznak ki az ifjúságvédelmi felelősök és a családgondozók. (Látogatások, konzultációk, előadások, tanácsadások stb.)

Szakmai és szakszolgálatokkal: A helyi Nevelési Tanácsadó és Logopédia szakemberei (pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, logopédusok) – az iskola tanítói, fejlesztő pedagógusai javaslata alapján az alábbi szolgáltatásokat biztosítja az integrációs felkészítésben résztvevő tanulóknak: 

pszichológiai ellátás



családterápia



logopédiai ellátás

Az iskola fejlesztő pedagógusai – a rendelkezésre álló mérések, személyi anyagok alapján ütemezik – a Nevelési Tanácsadó és Logopédia szakembereivel konzultálva – a szükséges foglalkozások mennyiségét, gyakoriságát. A várható eredményeket tanulónként a szakmai team (fejlesztő pedagógus, osztálytanító) fogalmazza meg. Együttműködés civil szervezetekkel: 

Az iskolai alapítványok szükség esetén támogatják tanulóinkat (hozzájárulás nevezési díjhoz, kirándulás, táborozás, színházlátogatás).



Részvétel a Jókai Mór Művelődési Központ programjain.



Részvétel a Városi Könyvtár programjain.



Részvétel az Országos Gyermekmentő Szolgálat rendezvényein

83

Várható eredmények Az ellenőrzés szempontjai: 

Készségek- és képességek fejlesztésére irányuló oktatás alakul ki.



Azt integráció tartósan képes a különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók együttnevelésére, felzárkóztatására.



A multikulturális tartalmak integrálódnak a tanórák anyagába.



Az integrációs pedagógiai rendszer kiépülése párbeszédet alakít ki minden szülővel.



Tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer épül ki.

Eredmények: Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az iskolánkban a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Javulnak a kompetenciamérések eredményei. Javul tanulóink esélyegyenlősége. Fejlesztjük tanulóink személyiségét. Növeljük a motivációt.

Szöveges árnyalt értékelés integrált pedagógiai rendszerben oktatott tanulók esetében Célcsoport: Az integrált oktatásba bevont tanulók köre. Értékelő: osztályfőnök, valamint az érdekelt tanárok. Értékelésen részt vesz: tanuló, osztályfőnök, érdekelt pedagógusok, szülők, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, esetenként a nevelési tanácsadó, illetve a gyámhatóság képviselője Időpont: 3 havonta a törvényi előírásoknak megfelelően. Javasolt időpontok: november, február, május Jegyzőkönyv készítése: A jegyzőkönyv az esetlegesen hiányzó szülő részére átadásra kerül, valamint a tanuló személyi anyagának kiegészítője lesz. Az értékelés célja: Az integrált oktatásban résztvevő tanulók fejlődési állapotáról történő rendszeres visszajelzés. A tanulási motiváció erősítése. Segítse a tanuló önmagáról alkotott képének alakulását. Tükrözze az önmagához mért haladást, és serkentő hatású legyen.

84

Járuljon hozzá az intézmény közös értékrendjének megszilárdulásához. A szülő is megfelelő mélységű információhoz jusson a gyermeke helyzetéről és segítse a közös gondolkodást s tanuló fejlődése érdekében. Az értékelés alapelvei: 

A szöveges, árnyalt értékelés fontos eleme, hogy folyamatos legyen. Ahárom havonta ismétlődő értékelés lehetőséget biztosít az időbeni beavatkozásra, a tanuló számára a szükséges segítség megadására.



Személyre szóló, hisz abban a helyzetben arról az egy tanulóról van szó, akit az arra legilletékesebb személyek (önmaga, tanára, szülője) értékelnek.



Az értékelés a tanuló számára fejlesztő, ösztönző jellegű azáltal, hogy a továbblépés irányainak, feladatainak kijelölése közösen történik.



Az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott követelményekre épül, és ahhoz mérten adjon képet a tanuló jelenlegi helyzetéről.

Az értékelés tartalma: 

Tanuláshoz való viszony



Tanulmányi előrehaladás

 Szociális képességek, társas kapcsolatok Az értékelés menete: 

Tanulói önértékelés



Szülői értékelés



Tanári értékelés



Fejlesztési irányok közös megjelölése



Jegyzőkönyv aláírása

85

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Pedagógiai Programot a nevelőtestület a 2013. március 26-án tartott nevelőtestületi értekezleten elfogadta és az igazgató jóváhagyta. A nevelőtestület aláírása a mellékelt jelenléti ív szerint.

Pápa, 2013. március 26.

………………………. Egyházi Viktorné igazgató

86