HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013
1
TARTALOM 1.INTÉZMÉNYI ADATOK ................................................................................................................................. 6 1.1 ALAPADATOK ................................................................................................................................................ 6 1.2 KÖZNEVELÉSI ÉS EGYÉB ALAPFELADATA ...................................................................................................... 6 1.3 A FELADATELLÁTÁST SZOLGÁLÓ VAGYON ÉS A FELETTE VALÓ RENDELKEZÉS ÉS HASZNÁLAT JOGA........... 6 2.
JOGSZABÁLYOK....................................................................................................................................... 7
3.
LEGITIMÁCIÓ ........................................................................................................................................... 8
4.
AZ ISKOLA- PROGRAMUNK RÖVID BEMUTATÁSA ...................................................................... 9 4.1 KÉPZÉSI RENDSZERÜNK, KÍNÁLATUNK .......................................................................................................... 9 4.2 EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ..............................................................................................................................11 4.3 ÖNKÖLTSÉGES FOGLALKOZÁSOK .................................................................................................................12 4.4 HAGYOMÁNYOK ...........................................................................................................................................13
NEVELÉSI PROGRAM…………………………………………………………………....15 ALAPELVEK, CÉLOK, ÉRTÉKEK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK ..........................16
5.
5.1 ALAPELVEINK...............................................................................................................................................16 5.2 CÉLJAINK......................................................................................................................................................16 5.3 ÉRTÉKEINK ...................................................................................................................................................17 5.4 FELADATAINK ..............................................................................................................................................18 5.5 ESZKÖZEINK, ELJÁRÁSOK .............................................................................................................................19 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK..................21
6.
6.1 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS CÉLJA ...............................................................................................................21 6.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A NEVELÉS KÜLÖNBÖZŐ TERÜLETEIN ..............22 A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ..........................28
7.
7.1 ÁLLAPOTLEÍRÁS ...........................................................................................................................................29 7.2 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ...............................................................................................................30 7.3 PROGRAMOK.................................................................................................................................................34 7.4 NYOMON KÖVETÉS .......................................................................................................................................35 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................36
8.
8.1 AZ ISKOLA SZEREPLŐI ..................................................................................................................................36 8.2 A TANULÓI KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KIEMELT PEDAGÓGIAI FELADATOK ....................38 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI ..................................................................40
9.
9.1 A PEDAGÓGUS FELADATA .............................................................................................................................40 9.2 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ...................................................42 10.
KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ....................................................................................................................................44
10.1 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓ .....................................................................................................44 10.2 TEHETSÉGGONDOZÁS A TANÓRÁKON .........................................................................................................46
2
10.3 TEHETSÉGGONDOZÁS A TANÓRÁN KÍVÜL ...................................................................................................46 10.4 A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓK MEGSEGÍTÉSE .............48 10.5 MÉRÉSEK, VIZSGÁLATOK............................................................................................................................49 10.6 DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS ..............................................................................................................................50 10.7 A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓK ELLÁTÁSA, ÉRTÉKELÉSE .......................................................................................................................................................51
10.8 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSA-NEVELÉSE ...............................................52 10.9 HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ..............................................60 11.
A TANULÓK JOGAI AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN ........................................63
11.1 DIÁKÖNKORMÁNYZAT................................................................................................................................63 12.
A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ............................................................................................66
12.1 AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI ....................................................................................................................67 12.2 A SZÜLŐI ÉRTEKEZLETEK ÉS FOGADÓ ÓRÁK RENDJE ..................................................................................67 13.
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI, KÖVETELMÉNYEK ...........................69
13.1 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁKKAL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYI ELJÁRÁSREND ..................................69 13.2 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK KÜLÖNÖS ( ELJÁRÁSI ) SZABÁLYAI .....................................................70 13.3 AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TANTÁRGYAINAK ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI ...................................72 14.
A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK HELYI SZABÁLYAI ............................177
14.1 A FELVÉTEL SZABÁLYAI ELSŐ OSZTÁLYBA ...............................................................................................177 14.2 AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI...........................................................................................................................178 15.
AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ....................................................................................................179
HELYI TANTERV………………………………………………………………………...181 16.
A KERETTANTERV ...........................................................................................................................182
17.
EGYMÁS MELLETT ÉLŐ KERETTANTERVEK .........................................................................183
18.
ÓRATERV ............................................................................................................................................184
18.1 ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ – 1–4. ÉVFOLYAM .............................................................................184 18.2 ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ – 1–4. ÉVFOLYAM .............................................................................185 18.3 ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ – 1–4. ÉVFOLYAM DRÁMA – A SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERETBŐL ..................................................................................................................................................186 18.4. ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ -5-8.ÉVFOLYAM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMMATEMATIKA CSOPORTOK…………………………………………………………………………………………………………187
18.5 ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ – 5–8. ÉVFOLYAM EMELT ÓRASZÁMÚ NYELVI CSOPORTOK ANGOL CSOPORT, NÉMET CSOPORT ...................................................................................................................188 18.6 TANTÁRGYAK HELYI TANTERVE ...............................................................................................................190 19.
A TANKÖNYVEK, TANÍTÁSI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .........................................................................................................1390
19.1 A KIVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI................................................................................................................1390 20.
A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ............................................................................................................1392
20.1 AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSA ...................................................................................................................1392
3
20.2 EGÉSZ NAPOS ISKOLA .............................................................................................................................1392 20.3 TERMÉSZETTUDOMÁNYOS NEVELÉS .......................................................................................................1393 20.4 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ..............................................................................................................1393 20.5 A MINDENNAPOS MŰVÉSZETI NEVELÉS ...................................................................................................1394 20.6 AZ IDEGENNYELV-OKTATÁS ...................................................................................................................1395 21.
A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSA .............................1396
21.1 NEVELÉSI CÉL .........................................................................................................................................1396 21.2 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS/TESTEDZÉS MEGVALÓSULÁSA .................................................................1396 21.3 A MINDENNAPOS TESTMOZGÁS ...............................................................................................................1396 22.
VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ................................................................................1398
22.1 ALSÓ TAGOZAT.......................................................................................................................................1398 23.
A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI ...........................................................................................1400
23.1 A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................................1400 23.2 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ..........1401 23.3 A BESZÁMOLTATÁSOK RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE ......................................................................................................................................1403 23.4 A SZÁMONKÉRÉS FAJTÁINAK SZEREPE AZ ÉRTÉKELÉSBEN ......................................................................1404 23.5 A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE, A MINŐSÍTÉS KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ....................1405 23.6 A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS ÉS MINŐSÍTÉS RENDSZERE ÉS IDŐPONTJAI........................................................1407 23.7 A TANULÓK OSZTÁLYZATTAL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉSE ............................................................................1408 23.8 AZ SNI TANULÓK BESZÁMOLTATÁSÁNAK, SZÁMONKÉRÉSÉNEK FORMÁI, RENDJE, KÖVETELMÉNYEI.....1409 23.9 AZ OTTHONI, AZ ALSÓS ÉS FELSŐS NAPKÖZIS FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ..............................................1410
24.
A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK ........1411
24.1 A JUTALMAZÁS ALAPELVEI ÉS FORMÁI ...................................................................................................1411 24.2 A TANULÓ MEGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK ......................................................................................................................................1414 24.3 A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ................................................1414 24.4 A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ..................................................1416 25.
CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI .........1417
25.1 A CSOPORTBONTÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI .........................................................................1417 25.2 AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ..............................................................................1418 25.3 TANULÓSZOBA, NAPKÖZI........................................................................................................................1419 26.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ....................................................................1424
26.1 ALSÓ TAGOZAT.......................................................................................................................................1424 26.2 FELSŐ TAGOZAT .....................................................................................................................................1425 26.3 A MÉRÉS MENETE ...................................................................................................................................1425 26.4 VIZSGÁLATI MÓDSZER ............................................................................................................................1425
4
26.5 MOTORIKUS PRÓBÁK AZ ÁLTALÁNOS TESTI ERŐ, ERŐ-ÁLLÓKÉPESSÉG MÉRÉSÉHEZ ...............................1426 27.
EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK ...............................................1427
27.1 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ALAPELVEI .........................................................................................................1427 27.2 KÖRNYEZETI NEVELÉS ............................................................................................................................1427
28.
A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ...............................1429
28.1 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ALAPELVEK .............................1429 28.2 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ........................1429 29.
SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK .......................................................................................1431
29.1 PROJEKTEK .............................................................................................................................................1431 29.2 A TANULÁSSZERVEZÉS ALAPELVEI .........................................................................................................1432 29.3 A TANULÁSSZERVEZÉS MÓDSZEREI ........................................................................................................1432 29.4 KOOPERATÍV TECHNIKÁK .......................................................................................................................1432
5
1.INTÉZMÉNYI ADATOK 1.1 Alapadatok Hivatalos neve: Újpesti Homoktövis Általános Iskola Székhelye: 1048 Budapest, Homoktövis utca 100. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Típusa: általános iskola OM azonosító: 034878
1.2 Köznevelési és egyéb alapfeladata általános iskolai nevelés-oktatás
nappali rendszerű iskolai oktatás
alsó tagozat, felső tagozat
sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők)
Iskola maximális létszáma: 700 fő Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel
1.3 A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga Helyrajzi száma: 76539/61 Hasznos alapterülete: nettó 4145 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Működtető székhelye: 1041 Budapest, István út 14. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
6
2. JOGSZABÁLYOK 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló (Nkt.) 229/2012.kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 16/ 2013. EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2011. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 110/2012. Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Nat rendelet) 51/2012. EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (kerettantervi rendelet) 20/2012. EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
7
3. LEGITIMÁCIÓ
8
"Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet. A pedagógusi hit, mely inkább a természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddigieknél többre) taníthatók. A nagy nevelők általában az elsőt tartják fontosnak." (Németh László: A pedagógus hite)
4. AZ ISKOLA – PROGRAMUNK RÖVID BEMUTATÁSA Az iskola 1989 óta működik. Az akkoriban épült lakótelep iskolájaként fokozatosan formálta arculatát. Alapvető jellemzője kezdettől a nyitottság, törekvés a családias légkör megteremtésére. Káposztásmegyernek az iskola körzetébe tartozó része az elmúlt időszakban jelentős változáson ment át. A bővítés eredményeképpen a lakótelep mellé felépült a Homoktövis Lakókert és a környező utcák kisebb társasházai. Sok kisgyermekes család költözött a környékre, így az elmúlt években nőtt a körzetünkbe tartozó iskoláskorúak száma, és sokan érdeklődnek pedagógiai programunk iránt a nem körzetünkbe tartozók közül is. A körzetes igények teljesítése után fennmaradó üres férőhelyekre tudjuk fogadni a nem körzetes tanulókat.
4.1 Képzési rendszerünk, kínálatunk Szándékunk
az
iskola
megalakulása
óta
a
személyiség
életkori
sajátosságokat
figyelembevevő minden oldalú harmonikus fejlesztése. A mindennapi művészeti nevelés és a művészettel nevelés pedagógiai programunk alapja. Arra törekszünk, hogy ez hangsúlyosan legyen jelen az iskolai élet minden területén.
9
Ennek jegyében kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a pedagógusok és a gyerekek közösen megteremtett
esztétikus
környezetben
éljék
iskolai
életüket,
az
iskolai
szintű
és
osztályprogramokban jelen legyenek a művészeti programok, (rendhagyó órák, kiállítások, színházi előadások, művészeti versenyek, művészeti projektek stb.) Kimenő rendszerben folyik az emelt szintű ének-zene és rajz- vizuális kultúra oktatás évfolyamainkon a 2017-ig minden évfolyamon. A 2011. évi CXC törvény a köznevelésről (továbbiakban: Knt.) új lehetőségeket teremt. A 2013/14-es tanévtől alsó tagozatban ének-zenei, rajzos, és drámás emelt óraszámú osztályt indítunk. Ebben az életkorban a művészeti nevelés minden területen jótékony hatással van a teljesítményre, hozzájárul a nevelési célok eléréséhez, segíti a gyermek kiegyensúlyozott fejlődését. A készségtárgyak jelenléte a kötelező órák között változatossá, élményszerűvé teszi a tanulást, oldja a feszes napirendet, pihentet, miközben az adott művészeti területen jelentős ismereteket nyújt, készségeket bont ki. Felső tagozatban az életkori sajátosságok, a továbbtanulásra való felkészítés, a szerteágazóbb érdeklődés, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás határozza meg az egyes tevékenységek színtereit. A művészeti nevelés hangsúlya a délutáni szabadon választott tanórai és egyéb foglalkozásokra tevődik át. Így lehetővé válik, hogy a gyerekek érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet folytassanak. A tehetséggondozás és a fejlesztés a motivált, érdeklődő gyerekekkel lehet igazán sikeres. Ebben az életkorban azonban ugyanolyan fontosnak gondoljuk a művészeti nevelést, mint az alsó tagozatban. Számítunk a gyerekek fokozatosan növekvő terhelhetőségére, ezért kiemelten javasoljuk a 16 óráig tartó művészeti szabadon választható tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvételt: énekkar, rajzszakkör, drámafoglalkozás a terepe a mindennapos művészeti nevelésnek, melyeknek nagy hagyományai és jelentős eredményei vannak nálunk. A tehetséggondozás másik formája felső tagozatban az emelt óraszámú nyelvi képzés. Azoknak a tanulóknak biztosítjuk kötelező órában, akik a negyedik év második félévében a legjobb eredményeket érik el, amelyről anyanyelvi és matematikai készségmérésen győződünk meg.
10
Az anyanyelvi és matematikai kompetencia fejlesztésére a nyelvet alap óraszámban tanulók számára a kötelező órák terhére matematika és magyar nyelv és irodalom órákat biztosítunk magasabb óraszámban. Fontosnak tartjuk, hogy az egyéni haladási, érési ütem figyelembe vételével tegyük lehetővé az alapkészségek megerősítését. Az emelt óraszámok lehetőséget adnak a gyakorlásra, az ismeretek elmélyítésére, többlet tananyagtartalom beillesztésére. A 7. és 8. évfolyamon kiemelt figyelmet fordítunk a továbbtanulás előkészítésére. Az emelt óraszámú nyelvi és nem nyelvi csoportok átjárhatók az adott évfolyam befejeztével.
4.2 Egyéb foglalkozások Az új köznevelési törvény rendelkezései szerint az iskola a tanórákon túl 16 óráig biztosít un. egyéb foglalkozásokat. Az egyéb foglalkozások közé tartozik: a napközi, tanulószoba, a szakkörök, mindazok az egyéni vagy csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozások, amelyek a tanulók fejlődését szolgálják. Az egyéb foglalkozások alól felmentést a szülő írásbeli kérésére az iskola igazgatója adhat. Ügyeletet 6.30-7.30 valamint 16.00 -17.00 óra között biztosítunk szülői igény esetén.
4.2.1 A napközi és a tanulószoba Az alsó tagozaton a délutáni szabadidős foglalkozások legfőbb színtere a napközi, amely jelentős szerepet tölt be a személyiség fejlesztésben, a tanulási szokások kialakításában és gyakoroltatásában. Fontos helye a közösségi élet, a személyes kapcsolatok, a helyes énkép és önértékelés kialakításának, fejlesztésének. A foglalkozások keretében különböző manuális, sport- és kulturális tevékenységeket szerveznek a pedagógusok. Nagy hangsúlyt fektetnek a szabad levegőn való tartózkodásra, és arra, hogy minél több kulturális élmény, sportrendezvény részesévé váljanak tanulóink. Ennek keretében a könyvtári foglalkozások, vetélkedők, csoportközi foglalkozások, sportversenyek mellett meghívott előadókkal, színházlátogatásokkal színesítik mindennapjaikat. A napközi különböző tevékenységei szervesen kapcsolódnak az iskola oktatási- nevelési programjához.
11
Felső tagozaton tanulószoba teszi lehetővé az elmélyült, önálló tanulást. A tanulószobai foglalkozást vezető tanárok egyéni segítség adásával, a feladatukat rövidebb idő alatt elvégzőknek gyakorlási lehetőség felkínálásával, plusz feladatokkal teszik hasznossá a tanulóidőt. A szakkörök az éves munkaterv szerint indulnak minden évben az igények és a tantárgyfelosztás függvényében. A tömegsport foglalkozások, az ISK kínálata biztosítják a tanulóknak a lehetőséget a sportolásra.
4.3 Önköltséges foglalkozások Az iskola hosszú évek alatt építette ki partneri kapcsolatait azokkal a sportegyesületekkel, művészeti stúdiókkal, amelyek a délutáni elfoglaltságok körét gazdagítják. Együttműködésünk eredményeképpen jelen vannak sportnapjainkon, hagyományos rendezvényeinken, tanulóink versenyeredményei öregbítik hírnevünket. Néhány példa az évek óta megjelenő kínálatból:
Az ADONIKA Mozgásművészeti Stúdió régi együttműködő partnerünk, amely lehetőséget nyújt a tánctanulásra. A képzés célja:
a koordinációs képesség, a ritmusérzék fejlesztése,
a plasztikus mozgás elsajátítása,
a tánc a mozgás örömének megismertetése.
A képzés gyakorlatanyaga Berczik Sára testképző módszerén alapul, néptánc elemekkel, majd a későbbiekben a klasszikus balett alapjaival kiegészítve. Tanév végén, vizsgaelőadáson mutatják be a gyerekek az év közben elsajátított ismereteket.
Az Újpest Sport Club (Városi Sportiskola) és az iskola együttműködése keretében több korcsoportban folyik labdarúgó edzés.
A Torony Sportegylet karate és a Megyer SC judo edzései szinte kezdetektől jelen vannak az iskolában.
12
Ezekhez járulnak még az újabban teret nyert sportolási
lehetőségek,
amelyek
széles
kínálattal
várják
a
gyerekeket.(Pl.:
akrobatikus rock, Hip-hop)
Az Erkel Gyula Zeneiskola kijáró tanárai biztosítják a délutáni időszakban ahangszer- és szolfézsoktatást.
Igény esetén együttműködés keretében van lehetőség arra, hogy délutáni sávban a jelentkező alsósokat tanuszodai edzésre szállítsa úszóedző, a Jégcsarnok munkatársai pedig hoki-korcsolya edzésre.
4.4 Hagyományok Kialakult hagyományaink, a közösségformálást, a társas kapcsolatokat, az iskolához való kötődést erősítik, gazdagítják. Iskolai hagyománnyá vált az őszi múzeumlátogatás és a tavaszi osztálykirándulás, a karácsonyi és év végi koncert, a rajzkiállítás, a napközisek karácsonyfa állítása, a farsang és az anyák napja megünneplése, a napközisek által szervezett karácsonyi és húsvéti vásár. Az évente két alkalommal - a karácsonyi és húsvéti ünnepek előtt - megrendezésre kerülő Család-barát-suli- napon szülők, gyerekek közösen vesznek részt sport- és kézműves programjainkon, illetve lehetőséget biztosítunk jövendőbeli tanítványainknak és szüleiknek iskolánk megismerésére. Az első félévben a felső tagozaton, a második félévben az alsó tagozaton a szülők nyílt napon vehetnek részt, ahol a tanítási órákat látogathatják meg, megismerkedhetnek pedagógusaink oktatásban alkalmazott módszereivel és megfigyelhetik gyermekeik tanórai munkáját. Az iskolai élet kiemelkedő eseménye a tanítás utolsó hetében rendezendő Homoktövis Napok, melynek keretében színes kulturális és sportprogramokkal, szakköri bemutatókkal, s az utolsó napon a 8. osztályosok ballagásával zárjuk a tanévet. A tanévnyitó ünnepély kedves hagyománya az első osztályosok ünnepélyes fogadása. Nem feledkezünk meg a tőlünk elbúcsúzó diákokról sem. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó, távozó diákok neve bekerül az iskolai Aranykönyvbe. Az iskolai alapítvány minden évben pénzjutalomban részesíti az alsó- és felső tagozaton a legjobb eredményt elért tanulókat.
13
A nyári időszakban nagyszámú tábor szervezésével biztosítjuk a szünidei pihenést, szórakozást. Az alapítványi támogatások segítségével a táborozási lehetőségek bővültek. Évente 6-8 tábort szerveznek pedagógusaink az ország különböző pontjain. 1992
óta
a
téli
időszakban
igény
esetén
sítáborba
is
eljuthatnak
tanulóink.
1996-tól, önköltségen minden negyedik évfolyamos diák erdei iskolában vehet részt, ahol az alsó tagozaton szerzett elméleti ismereteiket a természetes környezetben gyarapíthatják. Az erdei iskola csak azokban az osztályokban valósul meg, amelyekben ezt a szülők megszavazzák.
14
NEVELÉSI PROGRAM
15
5. ALAPELVEK, CÉLOK, ÉRTÉKEK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK 5.1 Alapelveink Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola, nappali tagozatos oktatást végez, melynek során elsajátíttatja a tanulókkal az általános műveltséget megalapozó készségeket, képességeket. Az iskola nevelő-oktató munkája során a gyermek személyiségének átfogó fejlesztése révén érheti el, hogy a társadalom által általánosan elfogadott emberi értékek beépülésével váljon szűkebb és tágabb közösségéért tenni képes, az egyéni életben boldogulni tudó emberré. A korszerű, életkornak megfelelő mennyiségű és mélységű tantárgyi ismeretanyag elsajátítása során, a készségek, képességek, ismeretek, jártasságok fejlesztésével fenntartható és megerősíthető a gyermekkorban meglévő a nyitottság, kíváncsiság a minket körülvevő világ iránt. A tanulók eltérő képességeinek, érdeklődésének figyelembevétele teszi lehetővé az egyéni fejlődést. A különleges bánásmódot igénylő tanulókra irányuló kiemelt figyelem, a támogató attitűd segíti problémáik, hátrányaik leküzdését. A tevékenykedtető, korszerű pedagógiai módszereket használó, kompetenciafejlesztést segítő oktatás során a tudást a tanulók a tanár segítségével a felismerés útján szerzik meg. A művészeti nevelés és a művészettel nevelés az általános iskolás életkorban a személyiség komplex fejlesztésének hatékony, kiemelten fontos eszköze. Iskolánk működésének kezdete óta játszik meghatározó szerepet nevelési programunkban. Napjainkban elengedhetetlen a használható nyelvtudás megléte, amelynek megalapozása, az egyéni képességek, a teherbírás felmérésével, azok figyelembevételével történik.
5.2 Céljaink a) A tanulók nevelése, amely elősegíti harmonikus lelki, testi, értelmi és érzelmi fejlődésüket. b) Készségeik, jártasságaik életkoruknak és képességüknek megfelelő fejlesztése. 16
c) Oktató munkánk eredményeképpen minél teljesebben legyenek képesek elsajátítani a NAT-ban, a kerettantervekben, a helyi tantervben megjelenő tudástartalmat, hogy felelős állampolgárrá érve legyenek képesek közösségi és egyéni céljaik elérésére. d) A NAT-ban rögzített fejlesztési területeken a nevelési célok minél teljesebb elérése, a kulcskompetenciák fejlesztése. e) Helyi tantervünk tükrözze a NAT-ban meghatározott közös értékeket. f) Tárgyilagos ismeretnyújtással, a problémák többoldalú megközelítésével önálló gondolkodásra képes, véleményalkotásra és annak kifejezésére képessé tenni tanítványainkat. g) A tehetséggondozás és a felzárkóztatás változatos tevékenységek biztosításával történjen a tanórákon az egyéni fejlesztéskor és a köznevelési törvény által új fogalomként bevezetett egyéb foglalkozásokon. h) Az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése. i) Az írásbeli, szóbeli kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése. j) A művészetek iránti fogékonyság kialakítása iskolán belüli és kívüli tevékenységekkel, programokkal. k) A műveltség iránti igény kialakítása. l) A tudás megszerzésére törekvés igényének kialakítása. m) A közösséghez tartozás érzésének kialakítása, a nyitottság, az elfogadó és befogadó, kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló „homoktövises” szellemiség ápolása. n) Egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés. o) A fenntarthatóság, a környezeti problémák iránt érzékeny, felelősen gondolkodó és cselekvő emberré nevelés. p) Felkészítés a nyolcadik évfolyamot követő továbbtanulásra, pályaorientáció.
5.3 Értékeink Nevelési-oktatási munkánkat a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékeire alapozzuk. Az iskola értékrendjében emberközpontú, humanista. Tanulóinknak elsősorban az ember tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, mások elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés. 17
Értékként preferáljuk a kreativitást, aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket. Törekvésünk, hogy tanulóink a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. Pedagógiai munkánk során következetesen törekszünk arra, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban:
nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális értékrendünk,
az emberiség közös értékei,
a demokrácia értékei,
alkalmazható tudás és műveltség,
problémamegoldó gondolkodás (kreativitás),
testi-lelki egészség,
a család, mint a gyermek fejlődését leginkább meghatározó közeg,
az ember és az őt körülvevő természet, valamint épített környezet tisztelete (humánum, esztétikum).
5.4 Feladataink a) Az ismeretek, információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése, tiszteletben tartva tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését.
b) Annak biztosítása, hogy a tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt.
c) A nemzeti műveltség átadása. d) Az egyetemes kultúra közvetítése. e) Az
erkölcsi
érzék
és
a
szellemi-érzelmi
fogékonyság
elmélyítése.
A tanuláshoz, a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök fejlesztése. Az alábbi kulcskompetenciák fejlesztése:
18
anyanyelvi kommunikáció,
idegen nyelvi kommunikáció,
matematikai kompetencia,
természettudományos és technikai kompetencia,
digitális kompetencia,
szociális és állampolgári kompetencia,
kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia,
esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség,
a hatékony, önálló tanulás.
f) Az egyéni és a csoportos teljesítmény ösztönzése. g) A közjóra való törekvés megalapozása. h) A nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. i) A tanulók felügyelete, testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről való gondoskodás. j) Egyéni bánásmódra való törekvés. k) A tanuló elfogadása. l) Az életkornak megfelelő követelmények támasztása. m) A feladatok elvégzésének ellenőrzése. n) A tanuló fejlődésének - sokoldalú, a követelményekhez igazodó - értékelése. o) A különleges bánásmódot igénylő tanulók speciális igényeinek figyelembe vétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésüknek elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. p) A szülők rendszeres tájékoztatása. q) Diákjaink és a határainkon kívül élő magyar fiatalok közti kapcsolat kialakítása: határon túli kirándulások szervezése a központi költségvetés támogatásának igénybevételével.
5.5 Eszközeink, eljárások a) Korszerű módszerek alkalmazása a nevelés-oktatás minden területén. b) Tevékenykedtetésen alapuló oktatás. c) Az osztályok kis közösségeinek és az iskola nagy közösségének egymásra épülő egysége megteremtésével biztosítható a közösségért tenni akaró és tudó, együttműködni képes egyén nevelése. d) Az egyéni képességek szerint differenciáló foglalkozás, feladatadás, haladási ütem, értékelés biztosítása a kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében.
19
e) A tehetséggondozás a tanórákon, az egyéni fejlesztésben, az egyéb foglalkozásokon, a tanulmányi versenyeken, a differenciált követelmények kialakításában. f) A foglalkozások a tanórai foglalkozásoktól eltérő megszervezése: múzeumi nap, projektoktatás, rendhagyó tanórák, művészeti előadásokhoz, könyvtári órákhoz kapcsolódó foglalkozások. g) Tehetséggondozás, felzárkóztatás. h) A hagyományok ápolása. i) A nemzeti ünnepek méltó megünneplése, megemlékezés az emléknapokon.
20
6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 6.1 A személyiségfejlesztés célja Nevelő és
a
és
helyi
oktató
munkánk
tantervben
leírt
alapvető egységes,
feladata a NAT-ban, a alapvető
kerettantervben
tartalmak átadása, elsajátíttatása,
valamint hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területekben rejlő nevelési lehetőségek komplexitása jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. Számos olyan fejlesztési terület említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. Az intézmény arra törekszik, hogy az iskolai élet minden területén kihasználja azokat a lehetőségeket, melyek hatékonyan segítik a személyiség fejlesztését. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi,
önálló ismeretszerzési, kommunikációs,
egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. Fontos ehhez az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása,amely a gyermeki, a serdülőkori személyiség méltóságának,önállóságának tiszteletben tartásával párosul. A család szerepét nem képes átvállalni az oktatási rendszer, de hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és minőségének növelésével esetleg befolyásolni tudja, amennyiben arra szükség van. Ezért fontos az osztályfőnök egyénisége, szakmai felkészültsége, hisz a szülő, ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben az osztályfőnöktől kapja az elsődleges információkat az iskoláról
21
Mindennapi pedagógiai tevékenységünkben a következő személyiségjegyek fejlesztését állítjuk előtérbe:
reális önismeret és önértékelés, önfegyelem,
önbizalom, kezdeményezőkészség,
munkafegyelem, munkaszeretet,
a tudás tisztelete, az új iránti nyitottság,
kompromisszum- és segítőkészség,
nyitottság és tolerancia,
az értékek tisztelete, megbecsülése,
a kultúra, a hagyomány, a művészetek tisztelete.
Ezek célja, hogy fejlessze
a tanulók önismeretét,
együttműködési készségüket,
eddze akaratukat,
kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása.
Járuljon hozzá
életmódjuk,
motívumaik,
szokásaik,
az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához.
6.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a nevelés különböző területein 6.2.1 Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok Az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A megismerés képességének fejlesztése. Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása. Az önismeret, a céltudatosság kialakítása. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 22
A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. A tanulás tanítása. A tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is.
6.2.2 A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése,
igazságérzetük
kibontakoztatása,
közösségi
beilleszkedésük
elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése.
A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
A szociális kompetenciák kialakulásának,
figyelembe vételével, a
gyarapításának
segítése,
pozitív
kötelességtudat,
szokások a
munka
megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.
6.2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés területén elvégzendő feladatok A helyes állampolgári magatartás, a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak megismertetése, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság alakítása. Az ezekhez szükséges kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztése. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás kialakítása.
Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása
A közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
23
6.2.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése területén elvégzendő feladatok
A tanulók váljanak képessé érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlesztésére, valamint a kölcsönös elfogadásra.
Énképükben is gazdagodjanak.
Tudatosuljon bennük, hogy a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.
6.2.5 A tanulók nemzeti öntudata és hazafias nevelése területén elvégzendő feladatok A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra, jeles magyar személyiségek megismertetése, emlékeinek tisztelete,
A hazaszeretet, a
ápolása,
megbecsülése.
közösséghez tartozás érzésének
felébresztése. Annak
felismertetése, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége.
Az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeinek, nehézségeinek megismertetése.
Évente megemlékezünk a Nemzeti Összetartozás Napjáról. A magyarországi és külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításának elősegítése érdekében, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság életének megismertetése érdekében programokat szervezünk.
6.2.6 A családi életre nevelés területén elvégzendő feladatok A gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakítása.
A harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Felkészítés a családi életre, a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésére, a szexuális kultúra közvetítése.
24
6.2.7 A tanulók testi és lelki egészség nevelése területén elvégzendő feladatok A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.
Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának
tudatosítása, az
egészséges életmód iránti igény kialakítása, gyakoroltatása.
A stressz-kezelés módszereinek megismertetése és alkalmazása lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére.
A családdal együttműködve az önállóságra, a betegség-megelőzésre való felkészítés, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében. Igény kialakítása az önellátására és környezetük rendben tartására.
A veszélyes körülmények és anyagok felismertetése, a váratlan helyzetek kezelésének kialakítása, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése.
6.2.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén elvégzendő feladatok
A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása.
Együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás kialakítása.
6.2.9 Fenntarthatóság, környezettudatosság területén elvégzendő feladatok Az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában ismerjék és becsüljék meg.
Az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes használata. Környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása.
A változásokat, válságokat előidéző gazdasági és társadalmi folyamatok felismertetése.
Bekapcsolódás közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.
25
6.2.10 Pályaorientáció területén elvégzendő feladatok Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A munka világának bemutatása. Tevékenységek
biztosítása,
amelyekben
kipróbálhatják
képességeiket,
elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A megvalósításhoz szükséges erőfeszítések felismertetése. A segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása, fejlesztése és azok kezelése.
6.2.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés területén elvégzendő feladatok A gazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdaságipénzügyi intézmények és folyamatok, munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világának és a fogyasztásnak a bemutatása.
Váljanak képessé döntéseik közvetlen és közvetett következményeinek és kockázatának mérlegelésére.
Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát.
Ismerjék meg az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az alapvető pénzügyi szabályokat, a banki tranzakciókkal kapcsolatos eljárásokat és a fogyasztóvédelmi jogokat.
6.2.12 Médiatudatosságra nevelés területén elvégzendő feladatok Az új és a hagyományos médiumokkal szembeni kritikai beállítódás kialakítása, hogy felelős résztvevőivé váljanak ennek a kultúrának.
A médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésének tudatos kialakítása.
A média működésének és hatásmechanizmusának felismertetése.
26
A virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezési mód megkülönböztetése.
6.2.13 A tanulás tanítása
Annak megtanítása /készségszintre emelése/ o hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere, o hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások, o hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok, o melyek az egyénre szabott tanulási módszerek, o miként működhetnek együtt a tanulók csoportban, o hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek.
Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével.
A tanulás tanításának elengedhetetlen része a XXI. századi IKT technológiák megismertetése és tudatos használata a tanulásban.
6.2.14 A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei
alapvető szabályok megtanulása, alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, kulturált étkezés, udvariasság, segítőkészség,
27
csoportszokások, hagyományok,
tanulmányi munka,
szakkörök, kórus,
értékelési rend, jutalmazása, elmarasztalás,
egyéni- és csoportos beszélgetések, didaktikus játékok,
kézműves tevékenységek,
népi játékok, népszokások,
túrák, táborok, kirándulások, erdei iskola,
iskolán kívüli programok (mozi, színház, kiállítás, bábszínház, játszóház stb.),
művészeti tevékenységek (képzőművészeti, zenei, irodalmi),
sportvetélkedők, sportfoglalkozások,
felelősi rendszer,
versenyek, pályázatok,
ünnepségek, megemlékezések,
osztályünnepségek.
7. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK
ÁLLAPOTLEÍRÁS
ÉLETMINŐSÉG (EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA)
PROGRAMOK
EREDMÉNYEK, HATÁSOK
NYOMONKÖVETÉS A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. 28
7.1 Állapotleírás Iskolánk elhelyezkedéséből adódóan – lakótelepi környezet, illetve kertvárosi övezet- másmás szociokulturális háttérrel rendelkező gyerekek alkotják a tanulóközösséget. A problémák egy részét képezi az, hogy a magas elvárásokkal rendelkező családoknál a gyerekek túlterheltsége szembetűnő - rengeteg külön foglalkozásra járnak -, aminek következménye a kevés szabadidő, fáradtság, túlzott megfelelni akarásból adódó pszichés tünetek. Másfelől azoknak a gyerekeknek kell megfelelő egyéni törődést, értelmes szabadidős tevékenységet biztosítanunk, akik alacsonyabb neveltségi szinttel rendelkeznek. Az iskolai szűrővizsgálatok azt igazolják, hogy általános problémának tekinthető a rendszertelen és helytelen táplálkozás következményeként kialakult elhízás illetve a különböző táplálkozási zavarok kialakulása. A 2012/2013. tanévben az iskolai védőnői statisztika szerint: Obes/ elhízott tanulók száma: 44 fő Gyógytestnevelésen résztvevők száma: 45 fő Az egészségfejlesztés egyik alapfeladatának tekintjük felhívni a tanulók és a szülők figyelmét az egészséges táplálkozás fontosságára. Annak ellenére, hogy iskolánkban nagyon sokféle sportolási lehetőség áll diákjaink rendelkezésére, magas a különböző tartási rendellenességekkel küzdő, így a gyógytestnevelésre beutalt tanulók száma. Ez számos más ok mellett visszavezethető a mozgásszegény, ülő életmódra. Az inaktivitás a modern kor részévé vált, és a civilizációs ártalmak miatt sokkal jobban ki vagyunk téve a különböző megbetegedéseknek. Az iskolai egészségfejlesztés másik fontos alapfeladata tehát, hogy a negatív tendenciák ellenére tanulóink megszeressék a mozgást, az értékrendjükbe sikerüljön beépíteni a mindennapos testedzés igényét.
29
Mivel iskolánk profilja a művészeti nevelés, ezért az egészségfejlesztés szempontjából fontos személyiségfejlesztő hatás az iskolai élet mindennapjait áthatva segíti ennek az alapfeladatnak a megvalósítását. Iskolánk Öko- iskola, így a környezeti nevelés szintén beépül az iskola mindennapjaiba.
7.2 Egészségfejlesztési stratégia A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával:
7.2.1 Egészséges táplálkozás
Nyitott iskola - hagyományos öko büfé programja, amely célja az egészséges ételek népszerűsítése,az iskola honlapján ismeretterjesztő cikkek, linkek megjelentetése,
szorgalmazzuk, hogy a megfelelő étkezési szokásokat segítse elő az iskolai büfé kínálata,
részvétel az iskolagyümölcs programban.
7.2.2 Mindennapos testnevelés/testedzés Minden gyermeknek biztosítjuk (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is). A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés foglalkozások biztosításával védjük tanulóink egészségét, megpróbáljuk megelőzni a súlyosabb állapotok kialakulását. A gyógytestnevelést a Pedagógiai Szakszolgálat szakembere végzi, a könnyített testnevelés a testnevelés órákon differenciálással valósul meg.
7.2.3 A mindennapos testmozgás megvalósulása Lsd.:
a táblázatot A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja című
fejezetben.
30
7.2.4 A gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése Személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.)
kórus karácsonyi és év végi koncertje,
részvétel a kerületi népdaléneklési versenyeken,
farsangra minden osztály, ballagásra a nyolcadikosok táncprodukciókkal készülnek,
rajzkiállítás,
drámaszakkör,
néptánc.
7.2.5 Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában
Az egészség fogalma
A krónikus beteg egészsége
Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk
A környezet egészsége
Az egészséget befolyásoló tényezők
Szájhigiénia
A jó egészségi állapot megőrzése
A betegség fogalma
Megelőzhető betegségek
A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata
Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása
Lelki eredetű táplálkozási zavarok
A beteg ember táplálásának sajátosságai
A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata
Az egészséghez szükséges testmozgás
A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában
A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában
Gerincvédelem, gerinckímélet
Balesetek, baleset-megelőzés
A lelki egészség
31
Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében
A két agyfélteke harmonikus fejlődése
Az érett, autonóm személyiség jellemzői
A társas kapcsolatok
A nő szerepei
A férfi szerepei
A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs
A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek
A gyermekáldás
A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére
A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában
A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés)
Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai
A média egészséget meghatározó szerepe
Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja
Fogyasztóvédelem
Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás
Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése
Iskola-egészségügy igénybevétele
Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele
Otthoni betegápolás Ezeket a tartalmakat, témaköröket beépítettük a helyi tantervünkbe, így a különböző
szaktárgyi órákon az életkori sajátosságoknak megfelelően, változatos módszerekkel feldolgozva jutnak információkhoz tanulóink. A tantárgyak témakörei átfogják az egészséges élet szempontjából legkritikusabbnak tekinthető területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószerfogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és a nemi fejlődést. Ezeket nem egymástól elszigetelten, hanem kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalják.
A megszerzett tudás alapja a tanulók egészséges
életvezetésére és az egészséges környezet kialakítására való igényének.
32
Fontos, hogy az ismeretek elsajátítása, gyakorlása már az első osztályban elkezdődjön, és szerves folytatása legyen az óvodában kialakult szokásrendszernek. Ebben nagy szerepe van a napközinek, ahol lehetőség van az étkezési kultúra, a helyes higiénés szokások kialakítására és gyakoroltatására, a tanulókat körülvevő környezet (tantermek, ebédlő, mellékhelyiségek) tisztántartására. Ezek kulturált kialakítása és ápolása, nemcsak a technikai dolgozók feladata. Állandó mintaadással, figyelemfelhívással, az önkiszolgálási készségek fejlesztésével elérhetővé válik az eziránti igény kialakítása. A napközi ideje alatt tanáraik vezetésével lehetőségük van a tanulóknak az udvar gondozására, ápolására, télen madáretetők kihelyezésére, ezáltal is elősegítve a környezetük iránti igényesség kialakítását.
7.2.6 Külső partnerek Együttműködésünk
célja
a
pedagógiai,
az
egészségügyi,
szakemberekkel, hogy az iskola egészséges környezet legyen.
Iskola-egészségügyi Szolgálat
rendszeres szűrések,
prevenció,
elsősegély,
osztályfőnöki órákba bekapcsolódás.
Rendőrkapitányság
biztonságos közlekedés elősegítése év elején,
„ Iskola rendőre” program,
rendezvények biztosítása,
bekapcsolódás az osztályfőnöki órákba, o drogprevenció, o balesetmegelőzés, o bántalmazások elkerülése, o Kreszismeretek témakörökben.
33
a
gyermekvédelmi
Közlekedésbiztonsági Park Az 5. évfolyam részvétele a programon évente hagyományos lehetőség, amellyel lehetőség szerint továbbra is élni szeretnénk.
Pedagógiai Szakszolgálat
logopédus,
fejlesztő pedagógus,
iskolapszichológus,
gyógy-testnevelő kíséri figyelemmel a tanulási és a részképesség-zavarokkal küzdő tanulók fejlődését.
7.3 Programok Az egészségfejlesztési program céljainak, feladatainak megvalósításában fontos és kihangsúlyozott szerepet szánunk a testmozgás, a szabadidő hasznos eltöltése iránti igény kialakításának, amelyre sokféle lehetőséget biztosítunk iskolánkban:
34
osztálykirándulások,
természetjáró szakkör,
erdei iskola (önköltséges),
sí tábor,
nyári táborok,
úszásoktatás,
önköltséges korcsolyaoktatás,
sportkörök- kosárlabda, futball, tollaslabda,
tömegsport foglalkozások,
iskolánkban működő sportegyesületek edzései, judo, karate, különböző táncok,
részvétel a kerületi szabadidős sportrendezvényeken (futó- és kerékpáros fesztivál),
kerületi és budapesti diákolimpián való indulás,
Kihívás napi sportrendezvények,
DÖK –nap keretein belül évfolyambajnokságok szervezése,
Segítjük az egyesületek tehetségválogató munkáját.
Egyéb programok
Papírgyűjtés,
Nyitott iskola,
Föld Napja,
Szülők Fóruma: szakemberek (táplálkozási szakértő, drogprevenciós szakember, pszichológus) bevonásával.
Indikátorok A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők):
a tanulási eredményesség javítása,
az iskolai lemorzsolódás csökkenése,
a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése,
a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése,
bűnmegelőzés,
a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal,
az önismeret és önbizalom javulása,
az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása,
érett, autonóm személyiség kialakulása,
a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése.
7.4 Nyomon követés Pedagógiai
programunk
soron
következő
egészségfejlesztési terv végrehajtásának eredményeit.
35
felülvizsgálatakor
értékeljük
az
8. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 8.1 Az iskola szereplői
tanulók
pedagógusok
szülők
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. Mindez az iskola szereplőinek – a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek – hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el. Annak érdekében, hogy a tanulók
megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit,
érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak,
gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez. Az intézmény feladata:
elősegíteni és koordinálni az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét,
meghatározni az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célokat,
meghatározni az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli programjait.
36
Annak érdekében, hogy a pedagógusok
képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat,
rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel. Az intézmény feladata:
kialakítani
a
kapcsolattartás
kommunikációs
csatornáit,
és
azok
hatékony
működtetésének feltételeiről gondoskodni,
megteremteni a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével,
megteremteni a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit,
megteremteni a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit (szülői fórumok),
kialakítani a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat, az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezelni a továbbképzési és beiskolázási terveket. Annak érdekében, hogy szülők (gondviselők)
mindenkor
bizalommal
fordulhassanak
véleményeikkel,
javaslataikkal
vagy
problémáikkal a pedagógusokhoz,
kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához,
együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermekük nevelésében. Az intézmény feladata:
a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával,
igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával,
a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét,
37
a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba.
8.2 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt pedagógiai feladatok
A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Ennek keretében: létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az
életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.
Az önkormányzás képességének kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,
hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
38
Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Az iskolai közösségek kialakítását nevelőmunkánk keretének tekintjük, mely elősegíti a tanulók együttélését, lehetőséget biztosít alapvető erkölcsi normák kialakítására, közvetlenül felkészíti őket a társadalmi beilleszkedésre.
39
9. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján.
9.1 A pedagógus feladata
alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése,
tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására,
tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi,
a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat,
gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson
kívül
egyéni
tehetséggondozó
foglalkozás,
illetve
tanulmányi
versenyekre való felkészítés formájában is megtehet,
a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, a követelményekhez igazodóan értékeli a tanulók munkáját,
rendszeresen ellenőrzi és értékeli szóban és írásban a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen,
gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen,
fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét,
biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek,
40
feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése,
a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására,
a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait,
szükség szerint együttműködik gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel,
megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor,
foglalkozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket,
egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére,
együttműködésre,
környezettudatosságra,
egészséges
életmódra,
hazaszeretetre neveli a tanulókat,
a szülőt (törvényes képviselőt) tájékoztatja a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,
felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, szükség esetén más szakemberek bevonásával megtesz mindent a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében,
irányítja tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését,
pontosan és aktívan vesz részt a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,
részt vesz a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását,
a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt pedagógiai és adminisztratív feladatait teljesíti,
a kötelező minősítéseket határidőre szerzi meg,
a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja.
41
9.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
Felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása.
A tanulókkal közösen tervezi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelései rendszerébe.
Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó oktató nevelő munkát. Együttműködik
az
osztályában
tanító
kollégákkal,
a
fejlesztő
pedagógussal,
pszichológussal, az iskola védőnőjével és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel.
Folyamatosan tájékozódik az osztály magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi munkájáról. Havonta az osztállyal együtt értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát.
Kapcsolatot tart tanítványi szüleivel. Tájékoztatja a szülőket a tanulók tanulmányi előmeneteléről, a nevelés eredményeiről. Az adott tanév rendjében meghatározott időpontban szülői értekezletet, fogadó órát tart.
Együttműködik osztálya szülőközösségével.
Figyelemmel kíséri tanítványai családi és személyes problémáit, szükség esetén intézkedést kezdeményez.
Az iskolai programokon, hagyományos rendezvényeken való részvételre ösztönzi az osztályközösséget.
Törekszik az osztályközösségen belüli hagyományok kialakítására.
Szervezi és levezeti az osztályprogramokat.
Igyekszik kialakítani a tanulókban az osztályterem rendezettsége, esztétikus díszítése iránti igényt.
Határidőre elvégzi az osztályfőnöki feladatkörrel járó adminisztrációs, dokumentációs tevékenységet.
Felkészíti a tanulókat a pályaválasztásra.
9.2.1 Közvetlen nevelőmunka Az osztályfőnöki órákon kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Arra törekszünk, hogy az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma jellemezze. Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe.
42
Törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg különböző témákban.
9.2.2 Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői
Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak.
Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására.
Megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal.
Hozzájárul a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartáskultúra, erkölcsismeret, vallásismeret).
Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segíti elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését.
Segíti a tanulót kapcsolat- és viszonyrendszereinek felismerésében, értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására neveli.
Fejleszti a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.
43
10. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 10.1 Kiemelt figyelmet igénylő tanuló Különleges bánásmódot igénylő tanulók:
kiemelten tehetséges tanuló,
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló,
sajátos nevelési igényű tanuló,
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység. A Knt. szerint kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: „az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.” A tehetségfejlesztés a felismerésnél kezdődik. A tehetséggondozás folyamatában nagyon fontos meglátni a különlegest, a speciális adottságot a tehetséges gyermekben, bármilyen társadalmi rétegben, bármilyen területen nyilvánul is az meg. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség. Olyan lehetőségeket, alkalmakat szükséges biztosítani a gyermeknek, ahol kibontakozhat annak a tehetsége. Olyan eszközöket, módszereket, ötleteket kell kidolgozni, amelyekkel valóban fejleszthető, tovább éltethető a tehetség. Iskolánk célja a tehetséges tanulók korai felismerése, hogy minél hamarabb elkezdhessük fejlesztésüket. Ezért több éves hagyományunkhoz híven elsődleges feladatunknak tartjuk, hogy az óvodába minden évben ellátogassunk, és az óvodások is látogatást tegyenek iskolánkban a szüleikkel együtt. 44
Tudjuk, hogy a tehetséggondozás csak a család támogatásával lehetséges, tehát célunk a családokkal való együttműködés. Kikérjük az óvónők véleményét is a beiskolázás előtti időkben. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a művészeteken keresztül ismerjék meg az emberiség történeti és kulturális értékeit. Legyenek érdeklődők, nyitottak, befogadók a művészetek, kultúra iránt. A rajz- és az énekoktatás az alsó tagozaton emelt óraszámú. A művészi képességek kibontakoztatását, az érzelmi gazdagság kialakítását, ápolását a művészeti nevelésben látjuk elsőrendűen megvalósíthatónak. Mindezeket a tanórákon, a tanórán kívül és a szakkörökön segítjük elő. A tanulmányi munkában a tehetségesek számára elengedhetetlenül fontos, hogy megkapják a megfelelő terhelést, hogy ne váljanak alulteljesítőkké később. Iskolánk kiemelkedően magas ambícióval foglalkozik a művészeti nevelésben rejlő személyiségfejlesztéssel, tehetséggondozással. Tanulóink érdeklődését folyamatosan figyelemmel kísérjük, előre mozdítjuk. Arra ösztönözzük őket, hogy képességeiket kibontakoztassák, ehhez minden segítséget megadunk a tanórákon és azokon kívül is. Arra törekszünk, hogy a művészeti nevelés eredményeként diákjaink minél nagyobb számban részt vegyenek a művészeti tanulmányi versenyeken. Rajzból kerületi, fővárosi versenyekre, meghívásos versenyekre, illetve különféle pályázatokra nevezünk folyamatos sikerrel Év végi kiállításunkon az adott év legjobb alkotásai szerepelnek. Iskolai rajzpályázatunk díjnyertes alkotása óriásplakátként kinyomtatva egy évig látható az iskola aulájában A zenei nevelés terén először az osztályok közös éneklése során bontakozik ki a tehetség. Mindez a kórusmunkában még intenzívebbé válik, ahol különféle stílusokkal, éneklési módokkal ismerkednek meg a tanulók. A tehetséges, de mindenki előtt énekelni, szerepelni nem vágyó tanulók számára a hangszertanulás a javasolt út. Iskolánk ének-zene tagozatos tanulói számára a furulyaoktatás a tantervbe építve valósul meg, a többi hangszer tanulásának lehetősége pedig az iskolánkba kihelyezett az Erkel Gyula Zeneiskola hangszeroktató tanáraival folyik. A szép hangú gyerekeket szólóéneklésre buzdítjuk. A szorgalmas, a gyakorló munka során kiemelkedő, tehetséges tanulóinkat felkészítjük a kerületi, fővárosi versenyeken való sikeres szereplésre. Nyolcadik osztály végén a pályaválasztásnál pedig arra ösztönözzük őket, hogy a folytassák
zenei
tanulmányaikat
gimnáziumokban, szakközépiskolákban. 45
tehetségüknek
megfelelően
ének-zene
tagozatos
Iskolánkban minden éves szép hagyomány már a karácsonyi és a tanévet záró hangversenyek megtartása.
10.2 Tehetséggondozás a tanórákon A 2013/14-es tanévtől kezdve ötödik évfolyamtól
emelt óraszámú német és angol nyelvi
csoportunk ad lehetőséget a jól terhelhető tanulóknak a nyelvi készségfejlesztésre. A
tanórákon
a
differenciált
feladatadás
a
tehetséggondozás
eszköze.
A szóbeli és írásbeli feladatmegoldások előadása egyéni munkák kidolgozásának lehetőségével valósul meg a különböző szaktárgyi órákon. (Pl.: interaktív feladatok, PPT–k és játékos feladatok készítése, tárlatvezetés, idegenvezetés, különféle bemutatók készítése stb.) A kooperatív tanulási technikák alkalmazása lehetővé teszi, hogy a csoportmunkák során csoportvezetői, irányító szerepkört vállalva önálló feladatok elkészítésével már ők tanítsák, fejlesszék osztálytársaikat a tanári irányítás mellett.
10.3 Tehetséggondozás a tanórán kívül Írásbeli tehetséggondozó versenyekre egyre többen jelentkeznek diákjaink közül. A fővárosi és országos meseíró és más irodalmi pályázatokon való részvételünk eredményes szép helyezéseket hoz minden évben. Az országos tehetséggondozó versenyekre 15 éve folyamatosan, minden évben nevezünk, ahol kiváló eredménnyel szerepelnek tanítványaink. Az Első Jonatán Könyvmolyképző; Bendegúz Akadémia az olvasást-szövegértést, az irodalmi, anyanyelvi ismereteket fejlesztik egyéni szinten. A kerületi egyéni szaktárgyi versenyeken minden évben indítjuk tehetséges tanulóinkat. Az együttműködést az országos szintű Bolyai anyanyelvi, illetve Bolyai matematikai, Zenei műveltségi csapatversenyek segítik. Tanáraink egyéni foglalkozásokon is segítik a versenyzőket. Tanulóink szívesen vesznek részt az Újpesti Kulturális Központ hagyományosan, minden évben megrendezett vetélkedősorozatain magyarból, énekből és rajzból is, de az itt szervezett, nem kifejezetten szaktárgyi jellegű vetélkedőkön is eredményesen indulnak. Történelemből tehetséggondozó tanulmányi versenyen veszünk részt csapatban, a különböző múzeumi vetélkedőknek állandó résztvevői diákjaink.
46
Német nyelvből a Német Kisebbségi Önkormányzat is indít versenyeket, programokat. Ezeknek állandó résztvevői vagyunk. A kerületi versenyeken rendszeresen az 1-6. helyezett között végeznek a tehetséges tanulóink. Kiemelt szerepet kap iskolánkban a sport is. Célunk, hogy egészséges, a sportot nemcsak szóban szerető, szorgalmas, kitartó fiatalokat neveljünk, akik gondolkodásában a sportszerűség is kiemelt jelentőségűvé válik. Az egyesületek számára egyéni szűrést biztosítunk, tehetséges gyerekeket
ajánlunk
a
figyelmükbe,
részt
veszünk
a
diákolimpiákon,
a
kerület
sportrendezvényein, egyéb közösségi megmozdulásokon. A különféle szaktárgyi, sport és egyéb versenyek első hat helyezettjeinek okleveleit minden tanévben feltesszük az iskolai honlapra, kifüggesztjük az aulában lévő „Akikre büszkék vagyunk…” faliújságra, és bemondjuk a nevüket, eredményeiket. Az év végén fényképes tabló készül a kerületi, fővárosi és országos versenyek első három helyezettjeiből. Fontosnak tartjuk, hogy kialakuljon a társak iránti minél nagyobb megbecsülés és tisztelet.
47
10.4 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók megsegítése 10.4.1 Alkalmazott módszereink Intézményünkben fejlesztőpedagógus foglalkozik a részképesség zavarokkal, tanulási nehézségekkel (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) küszködő tanulókkal.
Cél: Ezen tanulók felzárkóztatása, problémáik csökkentése, megszüntetése, illetve szinten tartása. A diagnózis felállításában – esetektől függően – több szakember (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, mozgásterapeuta, szemész, fül-orr-gégész) bevonására kerül sor. Az eredménytől függően kezdi meg munkáját a fejlesztőpedagógus, illetve amennyiben a probléma az iskolában nem kezelhető, javasoljuk a megfelelő intézmény (Szakértői Bizottság, Szakszolgálat) további vizsgálatát. A fejlesztőmunka egyik alapelve az osztálytanítók munkájának segítése, a gyerekek képességeihez, szükségleteihez, fejlődési üteméhez való alkalmazkodással. A fejlesztés során hatékonyabbá válik a tanítási folyamat, több lehetőség nyílik a gyerekek igényeihez igazodó feladattípusok, eszközök alkalmazására, több tevékenykedtetésre, beszélgetésre jut idő. A személyhez igazodó programok kevésbé megterhelők, a tanórákkal párhuzamosan történnek, így meghagyva a tanulók pihenésre, sportolásra, játékra szánt szabadidejét. A fejlesztés egyéni, vagy kiscsoportos formában történik. Minden tanulónak egyéni fejlesztési tervet készítünk, a továbbhaladást a gyermek tempójához igazítjuk. A tanulók teljesítményében mutatkozó hiányosságok, a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia, illetve egyéb részképesség zavarok súlyossága dönti el, hogy egyéni, vagy kiscsoportos foglalkoztatásra van-e szükség. A csoportos fejlesztésben hasonló tünetekkel, illetve általában azonos korosztályú gyerekek vesznek részt.
48
Két, illetve három évig tartó intenzív, célirányos fejlesztés után – a törvény adta lehetőségeinkkel élve – kontrollvizsgálatra küldjük tanulóinkat a Szakszolgálatba. Az itt készült szakvélemény és javaslat alapján szüntetjük meg, vagy folytatjuk tovább a fejlesztést. Intézményünkbe heti két alkalommal jár ki logopédus, aki beszédhibás tanulóinkat fejleszti. Mivel a társóvodában is dolgozik, a hozzánk került gyerekeket jól ismeri, így előzetes tapasztalatai alapján tudja folytatni az óvodában megkezdett terápiát. Szintén a Szakszolgálat dolgozója a pszichológus. Kapcsolatunk élő és folyamatos. A kollégák gyakran kikérik véleményét. Szakmai tanácsokkal, szükség esetén terápiával segíti munkánkat, melyet a szülők bevonásával a Szakszolgálatban végez. Amennyiben azt látjuk, hogy tanulóinknak egyéb területen is problémáik vannak (mozgáskoordinációs zavar, látás-hallás probléma) a szülőknek segítséget adunk, hogy a megfelelő szakemberhez eljuthassanak gyermekeik. Az esetek többségében komplex, több irányból ható beavatkozásra van szükség. Ha a többirányú fejlesztés hatására sem látunk javulást, úgy a Szakszolgálat javaslatára a Szakértői Bizottsághoz küldjük vizsgálatra, amely eldönti a további teendőket, szükség esetén speciális intézménybe küldi a tanulót.
10.5 Mérések, vizsgálatok Tanév eleji vizsgálat az első osztályban Év elején – előzetes szülői beleegyezés esetén – minden első osztályban egyéni, illetve csoportos beszéd- és részképesség vizsgálatot végzünk. A vizsgálat - melyet a fejlesztő pedagógus végez - az alábbi területekre terjed ki:
49
szem – kézkoordináció,
alak – háttér differenciálás,
formafelismerés,
szerialitás,
térbeli helyzet,
ritmus – soralkotás,
vizuális emlékezet,
auditív emlékezet.
A logopédus vizsgálata a következő területeket öleli fel:
hangok,
spontán beszéd,
önálló vers, vagy dal,
nehéz szavak,
GOH,
mondatismétlés,
EDFELDT,
tájékozódás testen,
tájékozódás térben,
laterális dominancia,
emberrajz,
ábramásolás.
10.6 Diagnosztikus mérés Célja Feltárni az iskolába lépő tanulók fejlődésbeli különbségeinek okát, területeit, és ezeknek megfelelően kialakítani a fejlesztés tervét.
Eszköze Országos diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (DIFER)
Területei
50
szociabilitás,
írásmozgás – koordináció,
beszédhang-hallás,
elemi számolási készség,
relációs szókincs,
tapasztalati összefüggés, megértés,
következtetés.
Az érintett tanulókkal a vizsgálatot első évfolyamon novemberben végezzük, illetve májusban kontrolláljuk. Az egyéni vizsgálatot az osztálytanító végzi a fejlesztő pedagógus segítségével. A mérésről feljegyzés készül. A felszínre kerülő hiányosságok pótlását, fejlesztését az egyéni fejlesztési tervbe beépítjük.
Eredmények Tapasztalataink szerint a korai fejlesztés jó eredményeket mutat. A gyerekek bíznak magukban, képességeiket megfelelően tudják kihasználni. A diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás tanulók a reedukáció hatására felzárkóznak kortársaikhoz, és csak néhány esetben kell a fejlesztést felső tagozatra kitolni. Vannak azonban olyan tanulók, akik csaknem egész iskolai életük során igénylik a külön foglalkozást. Ennek oka a lassabb érés, a tanulás iránti elkötelezettség hiánya, vagy súlyosabb részképesség-zavar.
Részvétel a fejlesztő foglalkozásokon Iskolánk minden rászoruló tanulója részt vesz a fejlesztő foglalkozásokon. Az iskolaérettségi vizsgálatot végző Szakszolgálat szakvéleménye alapján. Az első osztályban tanév elején végzett vizsgálat eredményeként feltárt hiányosságok észlelése alapján. Az osztálytanítók és szaktanárok megfigyelései, jelzései alapján. Szülői kérés alapján, amennyiben ez indokolt.
10.7 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók ellátása, értékelése A szakszolgálati vizsgálat után készült szakvéleményt minden esetben megkapja intézményünk. Az osztályfőnök a szaktanárokkal és fejlesztő pedagógussal megbeszélik az abban foglaltakat. Ezen tanulókra vonatkozó jogszabályok a következő lehetőségeket biztosítják a részükre
51
egyéni fejlesztési tervre épülő foglalkoztatás fejlesztő pedagógus segítségével,
egyéni bánásmód,
esetenkénti differenciálás a tanórákon,
egyéni adottságok figyelembe vétele a feladat kijelölésénél, a megoldásra adott idő meghatározásánál, számonkéréskor,
egyéni pedagógiai segítség adása,
a probléma súlyosságától függően a pedagógus differenciált házi feladatot adhat, kevesebbet, illetve mást, mint a többi tanulónak.
Értékelés Számonkérésük, értékelésük egyéni adottságaikhoz igazodhat. A Szakszolgálat és a szaktanárok javaslatára az igazgató mentesítheti egyes tantárgyak, illetve tantárgyrészek értékelése, minősítése alól a tanulót. Ebben az esetben is részt kell vennie a tanórákon. Számonkérésnél, értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló önmagához mért fejlődését, illetve a problémák mélységétől, típusától függően osztályozzuk, szükség esetén szövegesen értékeljük. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a Sajátos nevelési igényű tanulókra azzal különbséggel, hogy őket a Szakértői Bizottság vizsgálja. A bizottság véleménye alapján az igazgató mentesítheti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írhatja elő.
10.8 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása-nevelése Iskolánk fogadja a körzetébe tartozó, integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulókat. Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy az SNI gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért fejlődésükhöz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható
tudást
és
a
kialakítandó
képességeket,
szem
előtt
tartva
egészséges
személyiségfejlődésük megalapozását, illetve oktatásukhoz, nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan mértékűvé váljon, amivel iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre.
52
Céljaink
A sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása.
A másság elfogadása és elfogadtatása, az egymás iránti empátia, tolerancia kialakítása, fejlesztése.
A gyermekek sikerélményhez juttatása, személyiségük és képességeik pozitív irányba történő változtatása.
A tanulók önbecsülésének, egészséges énképük és önbizalmuk fejlesztése, hogy higgyenek saját képességeikben és abban, hogy sikereket tudnak elérni.
Feladataink
általános, korszerű alapműveltség nyújtása,
a fogyatékosságból adódó, speciálisan jelentkező hátrányok leküzdése,
differenciált oktatás,
gyermekek terhelhetőségének figyelembe vétele,
változatos – egyéni sajátosságokhoz igazítható – tanulásszervezési eljárások alkalmazása,
egyéni haladási ütem biztosítása,
együttműködés az EGYMI utazó gyógypedagógusával, aki segít a fejlesztésben a Szakértői Bizottság által meghatározott időkeretben,
a pedagógusok, a szülői és a gyerekközösség felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására,
együttműködés a szülőkkel, szükség esetén tanácsadás, segítségnyújtás a családi neveléshez,
az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésen, továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele.
10.8.1 Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) Az a tanuló, akinek a mozgása veleszületett, vagy szerzett károsodás és/vagy funkciózavar miatt
53
maradandóan
akadályozott,
melynek
következtében
megváltozik
a
mozgásos
tapasztalatszerzés és a szocializáció. A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében a kommunikáció és a kognitív funkciók (figyelem, érzékelés-észlelés, emlékezet, gondolkodás) területén kialakult zavarai jelentik, különös tekintettel a manipulációra. Ezek mindegyike befolyásolhatja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, vagyis az iskolai teljesítmények alakulását. A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni, vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történik annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban, és hogy megteremtsük az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre.
Célok és feladatok A mozgáskorlátozott tanulók nevelésének, oktatásának kiemelt célja az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányaik során felkészültté váljanak az ismeretszerzésre és tanulásra, az önálló döntéshozatalra, képessé váljanak az önrendelkező életvitelre. A fejlődés igényének kialakítása önmagával szemben, igény a sikeres továbbtanuláshoz, munkába álláshoz. A megfelelő életminőség megalapozása érdekében a megszerzett tudás és képességek birtokában a testi, lelki, pszichikai jól-lét és annak kialakítása.
10.8.2 A pszichés fejlődési zavar Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult
képességzavarok
halmozott
előfordulása
miatt
egyéni
sajátosságaik
figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz:
54
diszlexia,
diszgráfia,
diszkalkulia,
a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok,
hiperaktivitás és figyelemzavar.
A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a Szakértői Bizottság véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval való megbeszélést követően történik, és fejlesztésüket utazó gyógypedagógus látja el.
Célok és feladatok
a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása,
a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,
a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,
a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása,
a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.
10.8.3 Diszlexia, diszgráfia Intelligenciaszinttől független olvasási, írási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késés, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok állhat. Ezeknek a tanulóknak differenciálatlan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete. Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás és írás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén nehéz az írás megtanulása, a helyesírás. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett.
Fejlesztési feladat látás, hallás, mozgás koordinálása, a testséma biztonságának kialakítása, térben, síkban, időben való tájékozódás kialakítása, fejlesztése, a vizuomotoros koordináció fejlesztése, olvasás,
írás
módszerrel,
55
tanítása
lassított
tempóban,
hangoztató-elemző,
szótagoló
idegen nyelv oktatása során a problémák figyelembevétele.
10.8.4 Diszkalkulia A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége.
Fejlesztési célok és feladatok A tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen.
Képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, matematikai műveletek használatára.
A számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése. A figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése.
A matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása. A fogalmak kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés.
Ok-okozati összefüggések megláttatása, logikus gondolkodásra nevelés.
10.8.5 Hiperaktivitás és figyelemzavar A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. Figyelmük szóródó, terelhető, hosszabb ideig nem képesek összpontosítani. Komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni. Motoros nyugtalanság, megkezdett tevékenység befejezetlensége, ingersorozatok hibás kivitelezése jellemzi őket. Viselkedésüket esetenként düh, haragreakció, agresszivitás jellemzi. Főként nyelvi és számolási feladatokkal kapcsolatban tantárgyi alulteljesítés tapasztalható náluk.
56
Fejlesztési célok és feladatok
team-munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés,
a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése,
fokozott egyéni bánásmód,
önkontroll fejlesztése,
motiválás, sikerélmény biztosítása,
együttműködés a családdal.
10.8.6 Látássérült Az a tanuló, akinél a látássérülés a szem, a látóideg, vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. Ezen belül: a) vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik, b) aliglátók azok a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek: fényt érzékelők, ujjolvasók, nagytárgylátók, c) gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény. A vak, valamint a látásukat praktikusan kismértékben használó aliglátó tanulókat elsősorban a tapintó-halló életmód jellemzi. A látásukat praktikusan jól használó alig látó tanulókat és a gyengén látó tanulókat a látóhalló (tapintó) életmód jellemzi.
Célok és feladatok
A látássérült tanuló vegyen részt olyan fejlesztésekben, amelyekre állapotából fakadóan szüksége van.
A vak és alig látó tanulók nevelésében a Nat-ban leírt fejlesztési területek, nevelési célok az irányadóak.
A célok elérését a tanulók szemészeti és pszichés állapota egyénileg befolyásolja.
A tanulók aktív részvételére építő tanítás során alakuljon ki bennük motiváltság és beállítódás az ismeretszerzésre.
57
Fontos a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.
A tanulóknak szüksége van azokra az ismeretekre, képességekre, attitűdökre, melyek birtokában alkalmazkodni tudnak a társadalmi környezet változásaihoz.
10.8.7 A hallássérült A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya, vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltérhet a nyelvi kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd, stb.) fejlettsége. Ennek következtében a megismerő tevékenység és a teljes személyiség fejlődése is megváltozhat. A tanuló nyelvi kommunikációja intenzív fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem korrelál életkorával, hallásállapotával. A hallásveszteség mértékétől, jellegétől, a környezeti hatásoktól és a szociokulturális háttértől függően módosulhat a megismerő tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje.
Célok és feladatok
A tehetségre utaló személyiségjegyek feltárása és gondozása.
A beszédértés és mondanivaló kifejezésének fejlesztése.
A szövegértő olvasás folyamatos fejlesztése.
A mozgás és ritmus intenzív fejlesztése.
Az információszerzésben és kommunikációban meglévő akadályozottság miatt a vizuális információszerzés, feldolgozás és átadás előtérbe helyezése.
10.8.8 Az enyhén értelmi fogyatékos Ezek a tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben 58
megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései.
Célok és feladatok
A fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul.
10.8.9 Beszédfogyatékos Az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. Együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival, azok maradványtüneteivel, valamint tanköteles korban az olvasás, írás, helyesírás, számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. A beszédfogyatékos tanulónál az egészen enyhe alaki eltérésekhez társuló, észlelési és feldolgozási problémáktól az érthetetlen beszédig sokféle változatban előfordulhatnak.
Célok és feladatok
Törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.
A gyermek motiválása a tananyag és a tanuló közötti emocionális viszony kialakítása.
Intenzív logopédiai terápia alkalmazása.
Mozgás, ritmus, cselekedtetés előtérbe helyezése a tananyag elsajátítása során.
A beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés fejlesztése.
10.8.10 Autizmus spektrum zavarral küzdő Jellemzője az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Legjellemzőbb a 59
kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Minden értelmi szinten előfordul, ami azt jelenti, hogy jelen lehet átlagos, vagy átlag feletti intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. A fejlődési zavar átlagos, vagy átlag feletti intelligencia esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik.
Ezek lehetnek:
értelmi fogyatékosság (mint a leggyakoribb társuló fejlődési zavar),
beszéd-, érzékszervi, mozgás- vagy egyéb fogyatékosság,
viselkedésproblémák (főleg, ha azok súlyosak, pl. agresszió, önbántalmazás).
Célok és feladatok
A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése.
A szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése.
Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítés.
A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt kiemelt feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, problémamegoldási módszerek tanítása.
A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információ szűrése.
10.9 Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet – kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az átlagoshoz képest negatív eltérést mutat (alacsony jövedelem, szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje). Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. Iskolánkban az elmúlt öt évben nem tanult halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, de felkészültek vagyunk a feladatra. 60
Folyamatos feladatunknak valljuk a hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzését. Ha az előforduló veszélyeztetettség fennállását nem tudjuk pedagógiai módszerekkel megoldani, akkor jelezzük az arra illetékes szakembernek, intézménynek. Munkánkat pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus is segíti.
10.9.1 Feladatok, tevékenységformák, módszerek, szolgáltatások A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol lehet elérni. Minden tanévkezdéskor az osztályfőnökök felmérik a veszélyeztetett, illetve a hátrányos helyzetű tanulók számát és jelzik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Az osztályfőnökök a magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulókat szükség esetén a megfelelő szakértőhöz, illetve a Szakszolgálathoz irányítják. Iskolánkban a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények nevét, címét, telefonszámát. Az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatást nyújtanak a tanulóknak a szervezett szabadidős programokról (szakkörök, kirándulások, sportfoglalkozások, táborozások).
10.9.2 Gyermekvédelmi feladataink
a veszélyeztetett tanulók életkörülményeinek, előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra,
tanácsadás a tanulóknak, szülőknek,
hiányzások követése és megfelelő intézkedések megtétele,
magántanulók nyilvántartása, kapcsolattartás,
kapcsolattartás, Gyermekjóléti
együttműködés Szolgálattal,
a
a
Rendőrséggel,
Családsegítő
a
Gyámhivatallal,
Szolgálattal,
a
a
Pedagógiai
Szakszolgálattal, védőnői szolgálattal, iskolaorvossal,
a tanulási idő alatt és a szabadidőben is pedagógiai segítség biztosítása a hátrányos helyzetű gyermekek számára úgy, hogy személy szerint nekik szól ez a segítség (pedagógusoktól és gyógypedagógusoktól),
61
esetmegbeszélések,
hátrányos helyzetű tanulók napközibe illetve tanulószobára irányítása,
jó és állandó kapcsolat kialakítása a családokkal,
pszichológushoz vagy más szakemberhez irányítás,
szabadidős programok szervezése délutánonként – tanuláson kívüli sikerélmény biztosítása is (rajz, sport),
korrepetálások, felzárkóztató órák, habilitációs és rehabilitációs foglalkozások.
Az iskolai alapítvány egyik célja a rászoruló tanulók anyagi megsegítése. A gyermekvédelmi felelős, valamint az osztályfőnökök feladata felmérni, hogy kinek van szüksége e támogatásra. Ezt a forrást főleg az erdei iskolák díjának befizetésekor vagy táboroztatásra használjuk fel.
62
11. A TANULÓK JOGAI AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN 11.1 Diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg legfeljebb ötéves időtartamra. Az
intézményi
diákönkormányzat
megalakulására,
működésére,
jogállására
a
diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A Diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A DÖK önálló, éves munkaprogram szerint dolgozik. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt
saját működéséről,
a
diákönkormányzat
működéséhez
biztosított
anyagi
eszközök
felhasználásáról,
hatáskörei gyakorlásáról,
egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és
működtetéséről. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
63
A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
a pedagógiai program elfogadásakor, módosításakor,
a házirend elfogadása előtt,
az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben,
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
a tanulók helyzetét
elemző,
értékelő
beszámolók elkészítéséhez,
elfogadásához,
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.
Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező,
a
diákönkormányzat
képviselőjét
a
tárgyalásra
meg
kell
hívni.
A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit,
ha
ezzel
nem
akadályozza
az
iskola
működését.
A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
11.1.1 DÖK képviselők A diákközösségek (osztályok) képviselőket delegálnak a DÖK-be. A delegálás módjáról a közösségek döntenek. A DÖK képviselőit közvetlenül választja az osztály összes tanulója. A DÖK tagjai az osztályképviselők. Megbízásuk az adott tanévre szól.
11.1.2 A Diákönkormányzat feladatai A DÖK és az irányító pedagógusok feladata, hogy az oktató- nevelőmunkát segítő tevékenységet tegyék még hatékonyabbá a következő területeken:
helyi hagyományok kialakítása és ápolása (Mikulás-ünnep, karácsonyfa öltöztetése, farsang, hulladékgyűjtés, sportnap),
64
a tanulók öntevékenységének, önállóságának, felelősségérzetének fejlesztése (faliújság, tisztasági verseny, osztályok közötti versenyek megszervezése),
65
a diákügyelet megszervezése és működtetése,
segítség a szabadidő hasznos eltöltésében,
játékos, pihentető, egészséges életmódra nevelő programok szervezése,
a közéletiség megtanulásának színtere,
az állampolgári jogok elsajátításának "gyakorló terepe".
12. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI A nevelés és oktatás feladatát a tanulók szülei, törvényes képviselői megosztják az iskolával, az ott dolgozó pedagógusokkal. Ennek a közös tevékenységnek az alapja a bizalom, amelynek szakmai hitelünkkel igyekszünk megfelelni. Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük. Tiszteletben tartjuk a tanuló, a szülő, a pedagógus világnézeti, vallási meggyőződését, lehetővé tesszük, hogy a gyermekek egyházi jogi személy által szervezett hit és erkölcstan oktatásban vehessenek részt. Fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést. A tanév során számos alkalom adódik a találkozásra, a problémák megbeszélésére. Az iskola nyitva áll a szülők előtt, szívesen vesszük, sőt várjuk segítségüket, észrevételeiket, javaslataikat. A szülőkkel való kapcsolattartás jelentős fóruma a Szülői Közösség, mely a tanulói érdekképviseletre, az iskola és a családok közötti információcserére, egyes esetekben a tanulókkal kapcsolatos döntésekre létrehozott szervezet. Tagja minden egyes osztály választott megbízottja. Évente legalább a két alkalommal tart értekezletet, melyet az intézményvezető is kezdeményezhet. Az
osztályok
szintjén
szerveződnek
a
Szülői
Munkaközösségek
A szülők az iskola életének nemcsak szemlélői, hanem aktív résztvevői lehetnek.
Feladataik:
66
az iskola és a családi nevelés összehangolása,
vélemények és javaslatok közvetítése az iskola felé,
az intézményt segítő kezdeményezések, munkák szervezése,
mozgósítás az iskolai rendezvényekre.
(SZMK).
12.1 Az együttműködés formái Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról írásban és szóban. Tájékoztató füzet, e-napló, ellenőrző könyvek rendszeres ellenőrzése, írásbeli jelzés a tanuló gyenge tanulmányi előmeneteléről. A tanuló egyéni vagy családi problémája, veszélyeztetése esetén az iskolába kijáró kerületi gyermekvédelmi felelős tájékoztatása, esetenként családlátogatás, szükség esetén egyéb intézkedés kezdeményezése.
Előre tervezett és rendkívüli szülői értekezletek
Fogadó órák
Alkalmankénti egyéni beszélgetés
Pályaválasztási tanácsadás
Nyílt napok, nyílt órák szervezése
Szülők meghívása az iskola és a DÖK rendezvényeire
Család-osztály hétvégék, kirándulások
Család-barát nap
Osztályon belüli levelezési csoportok
Szülői fórumok, előadások
Iskolanyitogató
12.2 A szülői értekezletek és fogadó órák rendje Szülői értekezletek időpontjai:
szeptember első és második hete (hétfőtől-csütörtökig) az évfolyamok sorrendjében,
az első osztályosok részére az első tanítási napon,
a félévi értesítő kiosztása utáni héten,
május első és második hetében.
A szülői értekezleten: A szülők tájékoztatást kapnak a tanév rendjéről, az aktuális feladatokról. Az osztályfőnök beszámolót tart az osztály tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, szorgalmáról, a nevelést segítő és gátló tényezőkről. Rendkívüli szülői értekezlet hívható össze, ha a szülők vagy a pedagógus kéri.
67
A fogadó órák rendje (A fogadó órák ideje az adott tanév éves rendjében szerepel.)
Az 1. évfolyamon a negyed-és háromnegyedéves értékelést követően előre egyeztetett időpontban egyéni beszélgetést szervezünk a tanulók szüleivel.
2 – 8.(3 – 4). évfolyam: félévenként egyszer az adott tanév rendjében meghatározott időpontban.
Rendkívüli fogadó óra tartható a szülő vagy a pedagógus kérésére a kialakult különleges helyzet azonnali megoldására.
68
13. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI, KÖVETELMÉNYEK A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következő
javítóvizsga,
osztályozó vizsga,
különbözeti vizsga,
pótló vizsga.
13.1 A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend
A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.
A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz.
A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap.
Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.
A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők
A vizsgakötelezettség a pedagógiai programban megjelölt valamennyi tantárgyra vonatkozik. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján az igazgató adhat engedélyt.
Vizsgaforma, vizsgarészek o szóbeli vizsga o írásbeli vizsga
69
13.2 A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai
Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc.
Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.
A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár, aki a tanulót előzőleg tanította.
Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el.
A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie.
A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt.
A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama.
A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.
Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére.
A vizsga a vizsgázó számára díjtalan.
A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.
A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.
A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel.
A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni.
A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni.
70
Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni.
A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni.
Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.
A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, amennyiben:
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,
egy tanítási évben a törvényben szabályozottnál többet mulasztott,
magántanuló volt,
tanulói jogviszonya szünetelt, és az újbóli osztályba soroláshoz szükséges.
Az osztályozó vizsga tantárgyai a különböző évfolyamokon a következők: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret, informatika 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia és egészségtan, földrajz, fizika, kémia, informatika Osztályozó vizsga a tanév során bármikor szervezhető.
71
13.3 Az osztályozó vizsga tantárgyainak évfolyamonkénti követelményei 13.3.1 Alsó tagozat követelményei Magyar nyelv és irodalom
1. évfolyam 1. félév Beszédkészség,
A tanuló képes legyen egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására, kérdésekre való válaszadásra;
Olvasás, irodalom
Ismerje a tanult nyomtatott kis- és nagybetűket
Legyen képes a tanult betűkből álló rövid szavakat hangosan, kevés hibával elolvasni, és olvasási hibáit tanítói segítséggel javítani.
Tudja némán elolvasni a már tanult betűkből álló szavakat, és megértésüket rajzzal, válasz aláhúzásával igazolni.
Írás
Tudjon tájékozódni a vonalrendszerben tanítói segítséggel.
Legyen képes a már tanult kisbetűket és a belőlük alkotott rövid szavakat olvashatóan (betűi és azok kapcsolása legyen felismerhető) lemásolni írott és nyomtatott alakról egyaránt, kevés hibával.
2. félév Beszédkészség
Értse meg az egyszerű szóbeli közléseket.
Ismerje a mindennapi kommunikáció alapformáit, és alkalmazza őket a következő helyzetekben: bemutatkozás, köszönés, megszólítás, kérdezés.
72
Tudjon 2-3 összefüggő mondatot alkotni szóban képek, élmény, olvasmány alapján.
Olvasás, irodalom
Ismerje a nyomtatott kis és a tanult nyomtatott nagybetűket.
Legyen képes előzetesen gyakorolt rövid, egyszerű szöveget hangosan, kevés hibával felolvasni. Tanítói segítséggel tudja javítani olvasási hibáit.
Tudjon némán ismert szavakat tartalmazó, rövid szöveget olvasni, és megértését különböző módon /rajzzal, írásban, szóban, írásban, válasz aláhúzásával/ kifejezni. Tanítói segítséggel a szövegekhez kapcsolódó, ismert típusú feladatot megoldani.
Tanuljon meg 1-2 verset vagy mondókát kívülről, után-mondással.
Írás-helyesírás
Tudjon tájékozódni a vonalrendszerben.
Az írott kis- és a tanult nagybetűk ismeretében legyen képes olvashatóan (betűi és azok kapcsolása legyen felismerhető), rövid szavakat és mondatot kevés hibával lemásolni. / írott és nyomtatott betűs alakról is./
Legyen képes a tanító által kijelölt szóanyag hallás utáni helyes lejegyzésére.
Javítsa hibáit tanítói segítséggel.
Ismerje a füzetvezetés szabályait, és törekedjen alkalmazásukra.
2. évfolyam 1. félév Beszédkészség
A tanuló legyen képes érthetően beszélni, ismerje és alkalmazza helyesen a szóbeli kommunikáció
alapformáit,
a
köszönést,
bemutatkozást,
megszólítást,
kérést,
köszönetnyilvánítást.
Legyen képes egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértésére és végrehajtására.
Legyen képes kérdésekre értelmesen, egész mondatokban válaszolni.
Tudja szókincsét aktivizálni a szövegalkotó feladatokban szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek fogalmi megfeleltetésével.
73
Olvasás, irodalom
Ismerje a nyomtatott és írott kis-és nagybetűket.
Legyen képes előzetesen gyakorolt rövid, egyszerű szöveget hangosan, kevés hibával, a pontosságra és a folyamatosságra törekedve felolvasni.
Tanítói segítséggel illetve önállóan tudja javítani olvasástechnikai hibáit.
Legyen képes tanítói segítséggel kiemelni az olvasottak lényegét.
Tudjon az életkori sajátosságainak megfelelő egyszerű, rövid szöveget némán olvasni, és ezek megértését rajzzal, összekötéssel, válasz aláhúzásával, kérdésekre adott rövid válaszokkal bizonyítani.
Írás-helyesírás
Legyen képes szavakat, szókapcsolatokat, mondatokat kevés írástechnikai hibával vagy azok nélkül másolni.
Tudjon a tanító által kijelölt szóanyagból szavakat, szókapcsolatokat, rövid mondatokat tollbamondás után lejegyezni.
A gyakorolt szókészleten alkalmazza helyesen a szókezdő nagybetűt (keresztnevek)
Ismerje az időtartam és a j hang kétféle jelölését.
Legyen képes helyesen elválasztani az egyszerű szavakat alapvető, begyakorolt esetekben.
Legyen képes szövegminta alapján önállóan vagy tanítói segítséggel hibáit felismerni és javítani.
Legyen képes a füzetét viszonylag rendezetten vezetni.
Nyelvtani ismeretek: Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat: szó, hang, betű, magánhangzó, mássalhangzó, ábécé hangjai, betűrend. 2. félév Beszédkészség
A tanuló legyen képes érthetően beszélni, ismerje és alkalmazza helyesen a szóbeli kommunikáció
alapformáit,
a
köszönést,
bemutatkozást,
megszólítást,
köszönetnyilvánítást. 74
Legyen képes egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértésére és végrehajtására.
kérést,
Legyen képes kérdésekre értelmesen, egész mondatokban válaszolni.
Tudja szókincsét aktivizálni a szövegalkotó feladatokban szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek fogalmi megfeleltetésével.
Rendelkezzen az életkori sajátosságainak megfelelő szókinccsel.
Tudjon 4-5 összefüggő mondatot alkotni szóban képek, élmény, olvasmány alapján.
Olvasás, irodalom
Ismerje a nyomtatott és írott kis-és nagybetűket.
Legyen képes előzetesen gyakorolt rövid, egyszerű szöveget hangosan, kevés hibával, a pontosságra és a folyamatosságra törekedve felolvasni.
Tanítói segítséggel illetve önállóan tudja javítani olvasástechnikai hibáit.
Legyen képes tanítói segítséggel kiemelni az olvasottak lényegét.
Tudjon az életkori sajátosságainak megfelelő egyszerű, rövid szöveget némán olvasni, és ezek megértését rajzzal, összekötéssel, válasz aláhúzásával, kérdésekre adott rövid válaszokkal bizonyítani.
Legyen képes az általa némán olvasott szöveg megértését tanítói segítséggel következtetéssel, lényegkiemeléssel és tartalommondással (4-5 mondat) is bizonyítani.
Tanuljon meg 5-6 verset és/vagy mondókát kívülről, után-mondással.
Írás-helyesírás
Legyen képes szavakat, szókapcsolatokat, mondatokat olvashatóan másolni.
Tudjon a tanító által kijelölt szóanyagból szavakat, szókapcsolatokat, mondatokat tollbamondás után lejegyezni.
Legyen képes saját nevének helyes írására.
Legyen tisztában a hagyományos írásmóddal írt szavak helyesírásával a tanult szókészleten.
Tudja helyesen írni a mondatkezdő nagybetűt és a mondat végi írásjelet.
Ismerje az időtartam és a j hang kétféle jelölését, és törekedjen ezek helyes alkalmazására.
75
Legyen képes helyesen jelölni a j hangot 30-40 begyakorolt szóban.
Legyen képes helyesen elválasztani az egyszerű szavakat.
Legyen képes szövegminta alapján önállóan hibáinak többségét felismerni és javítani.
Legyen képes a füzetét rendezetten vezetni.
Nyelvtani ismeretek:
Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat: szó, hang, betű, magánhangzó, mássalhangzó, ábécé hangjai, betűrend.
Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat: rokon értelmű szavak, ellenétes jelentésű szavak, szótő, toldalék
Ismerje fel, használja és írja helyesen a toldalékos szavakat.
Tudjon toldalékos szavakat alkotni a tanult toldalékokkal.
Ismerje fel a beszélő szándékát kijelentő és kérdő mondatokban.
Legyen képes megnevezni a kijelentő és kérdő mondatokat.
Ismerje fel a szótagolás szabályszerűségeit.
Ismerje fel a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, gyakorolja ezek helyes jelölését a szóelemzés segítségével.
3. évfolyam 1. félév Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait.
Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat.
Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez.
Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe.
A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse.
Olvasás, az írott szöveg megértése
Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget.
Ismerje fel és javítsa az olvasástechnikai hibáit.
Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján.
Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.
Értelmezze és értékelje az életkori szintjének megfelelő szöveg információit és gondolatait.
76
Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése
Nevezze meg olvasmányai szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait.
Azonosítsa a történet idejét és helyszínét, a cselekményelemek sorrendjét.
Konkrét esetekben ismerje fel a mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket.
Az íráshasználat
Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek.
Fogalmazási alapismeretek, szövegalkotási gyakorlatok
Használjon a fogalmazás témájának megfelelő szavakat és kifejezéseket.
A tanító útmutatásai alapján javítsa ki fogalmazási és helyesírási hibáit.
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok
Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat toldalékos formájukban is, és nevezze meg azokat szövegben is.
Ismerje fel, nevezze meg és megfelelően jelölje a mondatfajtákat.
Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása
A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat.
Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.
2. félév Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait.
Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat.
Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez.
Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe.
77
A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse.
Olvasás, az írott szöveg megértése
Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget.
Ismerje fel és javítsa az olvasástechnikai hibáit.
Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján.
Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.
Értelmezze és értékelje az életkori szintjének megfelelő szöveg információit és gondolatait.
Ismerje fel azokat a különböző típusú, műfajú szövegeket, amelyekről tanult.
Ismerjen és tanítói segítséggel alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát.
Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése
Nevezze meg olvasmányai szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait, magyarázza cselekedeteiket.
Azonosítsa a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét.
Konkrét esetekben ismerje fel a mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket.
Az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja el.
Az íráshasználat
Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek.
Írástempója lendületes, füzetvezetése rendezett.
Fogalmazási alapismeretek, szövegalkotási gyakorlatok
Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos elbeszélő fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.
Használjon a fogalmazás témájának megfelelő szavakat és kifejezéseket.
A tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelezze, figyeljen a nyelvi eszközök használatára.
78
A tanító útmutatásai alapján javítsa ki fogalmazási és helyesírási hibáit.
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok
A tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek.
Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat toldalékos formájukban is, és nevezze meg azokat szövegben is.
Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, használja a szabályokat.
Ismerje fel, nevezze meg és megfelelően jelölje a mondatfajtákat.
A szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket.
Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása
A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat.
Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.
A tanulási képesség
Legyen képes önálló tanulásra, ismerjen néhány tanulási módot, stratégiát a különböző tanulási feladatok teljesítése érdekben.
Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket.
Szöveghűen idézze fel a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: népdalszövegek, néhány kortárs magyar lírikus művei, részletek Kölcsey Ferenc: Hymnus; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Vörösmarty Mihály: Szózat című művéből, illetve szépprózai művekből.
Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett.
Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.
Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése
Képes legyen állást foglalni, érvelni, meggyőzni másokat alapvető erkölcsi, esztétikai kérdésekben.
Meggyőződéssel képviselje a legalapvetőbb emberi értékeket, értse meg mások érvelését, fogadja el az övétől eltérő véleményeket.
79
Képes legyen beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során.
Dramatikus és drámajátékok segítségével képes legyen átélni mindennapi konfliktusokat saját és más álláspontból is, azokat életkori szintjén kezelni.
Történetek olvasásakor, megbeszélésekor különítse el a múltbeli és jelenbeli élethelyzeteket, történéseket.
Ismerje történelmünk és kultúránk néhány kiemelkedő alakját, hozzájuk tudjon rendelni néhány fontos jellemzőt.
4. évfolyam 2. félév A tanuló legyen képes: Beszédértés, beszédművelés
érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangzástörvényeinek megfelelő beszédre a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondás közben;
részt venni a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában: a témáról személyes vélemény kifejtésére. a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban, figyelni a beszédpartnerre;
rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak használatára;
az olvasmányok reprodukálására szóban, tömörítéssel, nézőpontváltással;
Szóbeli és írásbeli szövegek alkotása
közös előkészítés után 6-8 összefüggő mondat terjedelmű írásbeli fogalmazás készítésére a megadott témáról:
elbeszélés 3 részre tagolására;leírás (elbeszélés kiegészítése leírással);
levél, üdvözlőlap;
közlő szövegek szerkesztésére szóban és írásban (hirdetés, értesítés, meghívó);
a szövegműfajnak és a témának megfelelő szókincs használatára;
Olvasás, szövegértés fejlesztése, irodalmi, társadalmi és természeti ismeretek
előzetes felkészülés után: felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget;
80
az összetett mondat tagolására szünettartással;
a népköltészeti szövegek műfajainak felismerésére, a mesetípusok megnevezésére;
a népmesék szerkezetének, nyelvi jellemzőinek és a mesemotívumoknak a felismerésére;
legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének, témájának megjegyzésére;
egyszerű szerkezetű ifjúsági regény önálló olvasására
feladatok utasításainak önálló értelmezésére, végrehajtására;
egyszerűbb szövegelemző műveletek önálló alkalmazására (a színhely, az események idejének meghatározására; erkölcsi tanulság felismerésére, vázlat készítésére megadott szempontok szerint)
művészi eszközök: szóismétlés, fokozás, ellentét, hasonlat; verstani ismétlődések: rím, ritmus, refrén fölismerésére.
a szereplők jellemének bemutatására dramatikus játékban
önálló véleményalkotásra
felolvasáskor a párbeszédek és közbeékelődések elkülönítésére
Nyelvhasználat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesírás)
az ábécérend ismeretére;
készség szinten megkövetelhető tevékenységekre: a hangok időtartamának jelölése a begyakorolt esetekben; a j hang betűjelének helyes megválasztása 30-40 szótőben, jelölése a toldalékokban; a mondat és a tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése; a múlt idő jelének helyes használata; az igekötő és az ige leírása, ha az igekötő közvetlenül a hozzá tartozó ige előtt vagy után áll; a melléknév, a számnév fokozott alakjának helyes írásmódja;a keltezés egyszerű alakjának írása; szavak elválasztása (kivéve az összetett szókat és a tulajdonnevek nehezebb eseteit);
jártasság szinten megkövetelhető tevékenységekre: szavak csoportosítása a tanult szófajok szerint; egyalakú szótövek fölismerése; a tanult szófajok toldalékos alakjainak írása; a hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével; a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük helyes megválasztása;
írásbeli feladatok elvégzésére a kívánt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával;
önellenőrzésre, hibajavításra tanítói utasításra;
helyesírási szótár használatára.
A tanulási képesség fejlesztése; könyv- és könyvtárhasználat
különböző információhordozók ismeretére;
eligazodásra a gyermekeknek készült segédkönyvek (lexikon, szótárok, enciklopédia) szerkezetében; azok használatában;
81
a könyvek tartalomjegyzékének használatára;
Memoriterek
1 népdal, 1 népmese elmondása;
Petőfi Sándor: Nemzeti dal; Kölcsey Ferenc: Himnusz (2 versszak);
3 vers szabadon választható az alábbi költők művei közül, pl.: Áprily Lajos, Arany János, József Attila, Nagy László, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Utassy József, Weöres Sándor;
5-10 soros prózai szöveg elmondása.
Matematika
1. évfolyam Első félév
Képes tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítására, válogatására, rendezésére, csoportosítására, halmazok képzésére közös tulajdonságok alapján.
Képes állítások igazságtartalmát eldönteni.
Több, kevesebb, ugyanannyi szavak értő ismerete, használata.
Tud tájékozódni a számegyenesen a tanult számkörben.
Képes felismerni és lejegyezni a tanult számokat.
Képes csökkenő és növekvő sor felállítására 0-5-ig.
Ismeri és képes alkalmazni a tanult matematikai jeleket (<,>,=).
Tud összeadni és kivonni az 5-ös számkörben.
Második félév
1.
Számelmélet, algebra
Biztonsággal felismeri és lejegyzi a számokat 0-20-ig.
Tud tájékozódni a számegyenesen a tanult számkörben és meg tudja nevezni a számok egyes és tízes szomszédjait.
82
Képes a páros, páratlan megkülönböztetésére.
Képről helyesen alkot számfeladatot.
Képes összeadni és kivonni a 20-as számkörben.
Képes egyszerű szöveges feladatot értelmezni, megjeleníteni rajzzal, leírni művelettel.
Függvények
2.
3.
Adott egyszerű szabály szerint képes számsorozat folytatására.
Geometria Ismerje fel az egyenes és görbe vonalat.
Képes test és síkidom megkülönböztetésére.
2. évfolyam Első félév Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok
tudja helyesen használni a több, kevesebb, ugyannyi fogalmakat,
helyesen használja a +, –, =, <, > matematikai jeleket,
tudjon halmazokat összehasonlítani az elemek száma szerint, halmazt alkotni,
Számelmélet, algebra
tudja megkülönböztetni a páros és a páratlan számokat,
tudjon tájékozódni a tízes számrendszerben 100-as számkörön belül,
helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint,
tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni,
ismerje a számok egyes, tízes szomszédjait,
tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást,
legyen képes szöveges feladatot megjeleníteni rajz segítségével, leírni művelettel,
Függvények, az analízis elemei
83
tudja folytatni az elkezdett sorozatot,
tudja állítások igazságát eldönteni,
Második félév Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok
tudja helyesen használni a több, kevesebb, ugyannyi fogalmát,
helyesen használja a +, –, •, :, =, <, >, ( ) matematikai jeleket,
tudjon halmazokat összehasonlítani az elemek száma szerint, halmazt alkotni,
Számelmélet, algebra
tudja megkülönböztetni a páros és a páratlan számokat,
tudjon tájékozódni a tízes számrendszerben 100-as számkörön belül,
helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint,
tudjon római számokat írni, olvasni (I, V, X) alkalmazásával,
tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni,
ismerje a számok egyes, tízes szomszédjait,
tudjon összeadni, kivonni fejben százas számkörben,
ismerje a szorzótáblát 100-as számkörben,
ismerje és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét,
tudjon számpárok közötti kapcsolatot felismerni,
legyen képes egyszerű szöveges feladatot értelmezésére, megjelenítésére rajz segítségével, leírására művelettel,
Függvények, az analízis elemei
ismerje fel növekvő és csökkenő számsorozatok szabályát, tudja a sorozatot folytatni;
tudjon megfogalmazni igaz, hamis állításokat, állítások igazságát eldönteni,
tudjon egyszerű nyitott mondatokat kiegészíteni igazzá, hamissá, nyitott mondatok igazsághalmazát megkeresni,
Geometria, mérések
84
ismerje az egyenes és a görbe vonalat,
értse meg a test és a síkidom közötti különbséget,
tudjon testeket építeni szabadon és megadott feltételek szerint,
tudjon tájékozódni, ismeri az irányokat,
egyszerű gyakorlati példák esetén legyen képes a hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az
idő mérésére,
ismerje a szabvány mértékegységeket: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év,
tudjon átváltásokat végezni szomszédos mértékegységek között,
ismerje fel a mennyiségek közötti összefüggéseket,
mérés során tudja használni a mérőeszközöket,
Statisztika, valószínűség
legyen képes a változásokat észrevenni, szóban kifejezni,
tudjon adatokról megállapításokat megfogalmazni
3. évfolyam Első félév
Tudjon tájékozódni a tízes számrendszerben 1000-es számkörön belül.
Helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint.
Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni.
Ismerje a számok egyes, tízes, százas szomszédait, tízesekre, százasokra kerekített értékét.
Tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást.
Legyen jártas a tanult írásbeli műveletek végzésében 1000-es számkörben.
Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén.
Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával.
Állapítsa meg egyszerű sorozatok szabályát, tudja folytatni az elkezdett sorozatot.
Tudjon megfogalmazni igaz, hamis állításokat, állítások igazságát eldönteni.
Tudjon egyszerű nyitott mondatokat kiegészíteni igazzá, hamissá, nyitott mondatok igazsághalmazát megkeresni.
85
Második félév Számelmélet, algebra
Tudjon 1000-es számkörben számokat írni, olvasni.
Ismerje és értelmezze a helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmát 1000-es számkörben.
Tudjon római számokat írni, olvasni 1000-es számkörben (I, V, X, L, C, D, M).
Helyesen értelmezze a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérséklet, adósság) segítségével.
Legyen képes 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezésére, lejegyzésére szöveggel, előállítására hajtogatással. nyírással, rajzzal, színezéssel.
Tudjon természetes számokat nagyság szerint összehasonlítani 1000-es számkörben.
Tudja alkalmazni a becslést és a kerekítést.
Legyen képes pontosan számolni fejben százas számkörben.
Biztosan ismerje a szorzótáblát 100-as számkörben.
Ismerje az összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmát.
Ismerje és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét.
Tudjon írásban háromjegyű számokat összeadni, kivonni, szorozni egyjegyű számmal.
Legyen képes a műveletek ellenőrzésére.
Tudjon szöveges feladatokat megoldani a megoldási algoritmus alkalmazásával (a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata).
Ismerje a többszörös, osztó, maradék fogalmát.
Függvények, az analízis elemei
Legyen képes növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerésére, a szabály követésére.
Geometria, mérések
Ismerje és használja a szabvány mértékegységeket: km, cl, hl, g, t, másodperc.
Egyszerű gyakorlati példák esetén legyen képes a hosszúság, távolság és idő mérésére.
Egyszerű módszerekkel ismerje fel és hozzon létre háromszöget, négyzetet, téglalapot, egyéb sokszöget.
86
Értse meg a test és a síkidom közötti különbséget.
Ismerje fel a kockát, téglatestet.
4. évfolyam Első félév Számfogalom
tudjon számokat írni, olvasni 10 000-es számkörben,
tudja helyesen alkalmazni helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmakat 10 000-es számkörben,
tudjon természetes számokat nagyság szerint összehasonlítani 10 000-es számkörben,
tudja bejelölni számok helyét különböző beosztású számegyenesen
Számolási készség tudjon számokat írni, olvasni 10 000-es számkörben,
tudjon fejben számolni kerek számokkal 10 000-es számkörben,
legyen képes felismerni a növekvő és csökkenő számsorozatokat, tudja azokat folytatni,
legyen képes a tanult írásbeli műveletek végzésére 10 000-es számkörben
Összefüggések felismerése
tudjon megfogalmazni szabályt egyszerű formában, a hiányzó elemeket pótolni,
tudjon adott tulajdonságú elemeket halmazba rendezni,
legyen képes felismerni, megnevezni a halmazba tartozó elemek közös tulajdonságait,
legyen képes annak eldöntésére, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba
tudjon összefüggéseket keresni az egyszerű sorozatok elemei között,
legyen képes szöveges feladat megoldására a megoldási algoritmus (a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata) alkalmazásával
87
Második félév Számfogalom tudjon számokat írni, olvasni 10 000-es számkörben,
tudja helyesen alkalmazni helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmakat 10 000-es számkörben,
tudjon természetes számokat nagyság szerint összehasonlítani 10 000-es számkörben,
tudja bejelölni számok helyét különböző beosztású számegyenesen
Számolási készség
tudjon fejben számolni kerek számokkal 10 000-es számkörben,
legyen képes felismerni a növekvő és csökkenő számsorozatokat, tudja azokat folytatni,,
legyen képes a tanult írásbeli műveletek végzésére 10 000-es számkörben
legyen képes biztosan ismerni a szorzótáblát 100-as számkörben,
ismerje az összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmát,
ismerje és használja helyesen a többszörös, osztó, maradék fogalmát,
alkalmazza a műveletek tulajdonságait, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségét,
tudja helyesen alkalmazni a műveletvégzés sorrendjét,
tudja ellenőrizni a műveletek helyességét,
legyen képes négyjegyű számok összeadására, kivonására, szorzásra kétjegyű, osztásra egyjegyű számmal írásban,
tudja alkalmazni az ésszerű becslést és a kerekítést a matematika különböző területein,
Összefüggések felismerése
tudjon adott tulajdonságú elemeket halmazba rendezni,
legyen képes felismerni, megnevezni a halmazba tartozó elemek közös tulajdonságait,
legyen képes annak eldöntésére, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba,
tudjon összefüggéseket keresni az egyszerű sorozatok elemei között,
tudjon megfogalmazni szabályt egyszerű formában, a hiányzó elemeket pótolni,
legyen képes szöveges feladat megoldására a megoldási algoritmus (a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata) alkalmazásával
88
tudjon római számokat írni, olvasni 1000-es számkörben (I, V, X, L, C, D, M);
legyen képes helyesen értelmezni a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérséklet, adósság) segítségével,
legyen képes 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezésére, lejegyzésére, előállítására, hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel,
Geometria
legyen képes egyenesek kölcsönös helyzetének felismerésére (metsző és párhuzamos egyenesek),
ismerje a szabvány mértékegységeket: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc,
tudjon átváltásokat végezni szomszédos mértékegységek között,
legyen képes egyszerű gyakorlati példákban a hosszúság, távolság és idő mérésére,
tudjon létrehozni háromszöget, négyzetet, téglalapot, egyéb sokszöget egyszerű módszerekkel, felismerni, megnevezni jellemzőiket,
ismerje a kör fogalmát,
legyen képes a test és a síkidom közötti különbséget felismerni,
legyen képes felismerni és létrehozni kockát és téglatestet, megnevezni jellemzőiket,
felismerni a gömböt,
tudjon hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel előállítani tükrös alakzatokat,
tudja kiszámítani a négyzet és a téglalap kerületét,
legyen képes a négyzet, téglalap területének mérésére különféle egységekkel, területlefedéssel,
legyen képes tapasztalati adatok lejegyzésére, táblázatba rendezésére, a táblázat adatainak értelmezésére,
legyen képes adatgyűjtésre, adatok lejegyzésére, diagram leolvasására,
tudja értelmezni a valószínűségi játékok, kísérletek során a biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos fogalmakat,
89
tanári segítséggel használja az életkorának megfelelő oktatási célú programokat,
tudjon együttműködni az interaktív tábla használatánál.
Környezetismeret
1. évfolyam Első félév
Tudja elmondani a lakcímét, szüleinek a nevét.
Ismerje iskolájának nevét, helyiségeit.
Ismerje az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokásokat.
Ismerje a hét napjait, az évszakok nevét.
Tudja megkülönböztetni az élőt és élettelent.
Ismerje az egészséges életmód alapvető elemeit. (kézmosás, fogmosás, étkezési szabályok…)
Második félév
Ismerje az iskola nevét, helységeit, és azokat rendeltetésszerűen használja.
Tudjon tájékozódni az iskolában és közvetlen környezetében.
Tudja elmondani a lakcímét, szüleinek a nevét.
Ismerje a napszakokat, a hét napjait, a hónapok, évszakok neveit és azok sorrendjét. Ismerje az évszakok főbb jellemzőit.
Tudja megkülönböztetni az élőt és élettelent.
Ismerje az időjárás főbb elemeit, be tudjon számolni a napi időjárásról.
Tájékozódjon jól a saját testén, tudja megnevezni a főbb testrészeit.
Legyen képes a használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítására megadott szempontok szerint.
Ismerje az egészséges életmód alapvető elemeit. (kézmosás, fogmosás, étkezési szabályok…)
2. évfolyam Első félév
90
A tanuló
Tisztelje az élővilág sokféleségét, ismerje fel a természetvédelem fontosságát;
Tudjon tájékozódni az iskola környékén.
Ismerje az időjárás elemeit, az ezzel kapcsolatos piktogramokat tudja értelmezni
Legyen képes a megfigyelések, kísérletek, tapasztalatok
megfogalmazására tanítói
segítséggel.
Törekedjen az ok-okozati összefüggések keresésére, és a tapasztalatok magyarázatára. Második félév
Ismerje fel az évszakos és napszakos változásokat és kapcsolja ezeket az életmódbeli szokásaihoz, tudja megnevezni az évszakokat, hónapokat, napszakokat és napokat.
Értse meg a réteges öltözködés lényegét, tudjon az évszakokhoz kötődő étrendeket megválasztani.
Legyen képes az emberi test nemre és korra jellemző arányait leírni, a fő testrészeket megnevezni.
Ismerje és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit.(táplálkozás, mozgás)
Legyen képes a mesterséges és természetes életközösség összehasonlítására.
Legyen képes a közvetlen környezetében előforduló anyagok csoportosítására megadott szempontok szerint.
Ismerje fel a kapcsolatot az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között.
Tudja megkülönböztetni a mesterséges és természetes anyagokat.
Ismerje fel a halmazállapotokat.
Tudjon egyszerű kísérleteket végezni a természetben, legyen képes egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezésére.
3. évfolyam Második félév A tanuló ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére; az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben; képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére; képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására; 91
képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül; értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében; képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint; képes egy természetes életközösséget bemutatni; képes
az
informatikai
és
kommunikációs
eszközök
irányított
használatára
az
információkeresésben és a problémák megoldásában. a környezet és természetvédelem fontos szerepének felismerésére;
4. évfolyam Első félév A tanuló
ismeri az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére;
az életkorának megfelelően, a helyzethez illően viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben;
képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére;
egyszerű kísérleti tanulmányozására;
felismeri a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében;
képes az élőlények, az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására;
képes egy természetes életközösséget bemutatni;
képes Magyarország elhelyezésére a földrajzi térben, ismeri néhány fő kulturális és természeti értékét;
Második félév A tanuló
ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére;
92
az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben;
képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére;
képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására;
képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül;
értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében;
képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint;
képes egy természetes életközösséget bemutatni;
képes egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezésére, ismeri az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartást;
képes Magyarország elhelyezésére a földrajzi térben, ismeri néhány fő kulturális és természeti értékét;
képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában
Angol nyelv 4. évfolyam
A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott, rövid és egyszerű tanári utasításokat.
Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdéseket és kijelentéseket.
Felismeri rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat, és képes ezekből a lehetséges tartalomra következtetni.
Nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat).
Rövid és egyszerű, az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, manuális tevékenységek,
93
mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték, szerepjáték, bábjáték, árnyjáték, társasjáték).
Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdések és kijelentések megértése (pl. közvetlenül a tanuló személyére, családjára, szűkebb környezetére, mindennapi szükségleteire, tevékenységeire vonatkozó kérdések, illetve válaszok).
Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése, a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, a szöveg lényegének kiszűrése a megértést segítő mozgásos, játékos feladatok segítségével.
Tanári ösztönzésre a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás a szövegértés során.
Nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával, hanglejtéssel, intonációval, képek, tárgyak segítségével) támogatott mondanivaló kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, azaz egy-egy szóval, rövid mondattal.
Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás egyszavas válaszokkal, cselekvéssel.
Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó konkrét, egyszerű kérdések feltevése.
Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal.
Dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel.
Nonverbális elemekkel támogatott, közösen mondott szövegekbe, mesemondásba való bekapcsolódás ismert szavak, kifejezések, nyelvi fordulatok ismétlése.
Gyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös vagy önálló előadása (pl. zenei kísérettel vagy bábjáték formájában) társak, másik tanulócsoport, osztály, szülők vagy tanárok részére.
Tanult cselekvéssor (pl. egyszerű tornagyakorlat, öltözködés) elmondása képek segítségével vagy mozgással kísérve.
Nonverbális elemekkel támogatott, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal, megfelelő gyakorlás, felkészülés után.
94
Saját vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy egyszerű nyelvi eszközöket, fordulatokat tartalmazó, rövid bemutatása (pl. mesekönyv készítése, kiállítása és szóbeli bemutatása)
Szavak, kifejezések elolvasása és kapcsolódó tevékenységek elvégzése (pl. tantermi tárgyak felcímkézése, szavak és képek párosítása, dominó játék, szókártyákból mondatvariációk összeállítása).
Egyszerű szövegek elolvasása és annak alapján megfelelő cselekvések, cselekvéssorok eljátszása, elvégzése (pl. papírtávcső vagy gyümölcssaláta készítése).
Egyszerű szövegek értő olvasása (pl. mesék, történetek, képregények, párbeszédek).
Tanárral közös meseolvasás, bekapcsolódás a történet elolvasásába az ismert szavak használatával.
Egyszerű írásbeli üzenetek elolvasása és megértése (pl. dicsérő kártyák, jókívánságok, osztálytermi utasítások).
Játékos írásbeli feladatok megoldása a szavak szintjén (pl. keresztrejtvény, szókereső, akasztófa, tárgyak, képek részeinek felcímkézés, szógyűjtés).
Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szószerkezetek, rövid mondatok szintjén (pl. képregény rajzolása, s ezekhez szövegbuborékok írása; tárgyak, képek részeinek felcímkézése).
Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szöveg szintjén (pl. kiskönyv összeállítása, képeslap, meghívó írása).
Német nyelv 4. évfolyam
Célok és feladatok A negyedik évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. 95
A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Követelmények: a tanuló képes
napszaknak megfelelően köszönni, elbúcsúzni,
saját magáról és családjáról néhány mondatban mesélni,
szobájának, lakásuknak bemutatására,
néhány mondatban bemutatni kedvenc állatát,
tetszését, nemtetszését kifejezni,
igenlő vagy nemleges válaszokat adni,
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást megérteni, arra cselekvéssel válaszolni,
egy szóval, vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszolni az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre,
ismert dolgokat megnevezni,
néhány mondókát, verset, dalt reprodukálni,
felismeri a tanult szavak írott alakját,
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megérteni,
ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalálni,
helyesen lemásolni ismert szavakat.
13.3.2 Felső tagozat követelményei Angol nyelv
5. évfolyam
A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés növekvő biztonsággal
történő követése (pl. osztálytermi
rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat).
Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek).
A tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése.
96
Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével
Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan.
Egyszerű kérdések feltevése ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű nyelvi eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre.
Rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal.
Rövid, egyszerű szövegek közös előadása; az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtése, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban..
A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel.
Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra.
Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kapcsolódva.
Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal.
Kommunikálás begyakorolt beszédfordulatokkal (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése).
Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat kérése.
Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás).
Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel.
Aktív részvétel dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban.
97
Egy-két mondatos üzenet, illetve bejegyzés írása internetes közösségi oldalon, blogban vagy fórumban.
6. évfolyam
Beszélgetés kezdeményezése, véleménykifejtés egy adott témában.
Egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírás adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről;
Nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az ismert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén.
Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta tudatos használata
Szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása kötőszavakkal (de/és/azután/pl.).
Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel.
Ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban. Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztrációs képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása). Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása. Informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű információ szerzése. Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás).
Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novellák).
Megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegek alkotása;
Írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre;
Olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok elvégzése;
részvétel írásbeli nyelvi játékokban;
A meglévő szókincs, tudás képes kreatív alkalmazása az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásához.
98
Rövid szövegek hallás utáni leírása.
Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése).
Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, napló, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail).
Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok kitöltése.
Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők).
Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megváltoztatása, átírása.
7. évfolyam
Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése.
Az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése.
Ismert témakörökhöz kapcsolódó szövegekben a tanult szavak, szó- és beszédfordulatok felismerése, és ezekből következtetés a szövegek témájára, tartalmára.
Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó párbeszédben. beszélgetésben.
A lényeg és néhány konkrét információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva.
Néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása.
Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan.
Ismert
témakörökben
elhangzó
rövid,
egyszerű
szövegekben
a
beszélők
gondolatmenetének követése a tanult nyelvi eszközökre támaszkodva, a beszédhelyzet figyelembe vételével.
Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek.
99
Kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a hozzá intézett kérdésekre, meg nem értés esetén ismétlés, magyarázat kérése.
Az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő használata útján.
Egyre több kompenzációs stratégia tudatos alkalmazása a megértetés, illetve a beszédpartner megértése érdekében.
Törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.
Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása.
Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, illetve ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközökkel.
8. évfolyam
Egyre bővülő szókinccsel való reagálás az észlelt (hallott/látott) jelenségekre.
Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések feltevése, kérések, felszólítások megfogalmazása, illetve az azokra történő válaszadás.
Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben; akár ok-okozati kapcsolatok kifejtése során.
A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során, spontán kommunikálás strukturált, előre látható szituációkban (pl. pár- vagy csoportmunka során társakkal).
Beszélgetés során meg nem értés esetén ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés alkalmazása, illetve szükség esetén a saját mondanivaló átfogalmazása, egyszerűsítése, pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében.
Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. a kommunikáció fenntartása, követése, lezárása).
Minta alapján összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát).
A mondanivaló jelentésének pontosítása, tisztázása a testbeszéd tudatos alkalmazásával.
Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján.
Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése).
Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás utáni elismétlése, a célnyelvi normához közelítő kiejtés gyakorlása.
100
Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról).
Képleírások, élménybeszámolók mind szóbeli, mind írásbeli maegfogalmazása.
Lényeges
információk
megtalálása
egyszerű
szövegekben
(pl.
hirdetésben,
prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben).
Egyszerű üzenetek, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések megértése.
Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése.
Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása, ismertetése.
Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd).
Egyszerű szövegek írása kommunikációs céllal (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés).
A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (rajz, ábra, diasor, stb.).
Gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek követése saját írásmű létrehozása során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula).
Német nyelv
5. évfolyam
A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés növekvő biztonsággal
történő követése (pl. osztálytermi
rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat).
Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek).
A tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése.
Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével
101
Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan.
egyszerű kérdések feltevése ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű nyelvi eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre;
rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal;
rövid beszélgetés folytatása a társakkal a tanult témákról;
rövid, egyszerű szövegek közös előadása; az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtése, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban.
A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel.
Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra.
Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kapcsolódva.
Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal.
Kommunikálás begyakorolt beszédfordulatokkal (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése).
Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat kérése.
Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás).
Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel.
Aktív részvétel dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban; nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az ismert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén.
102
6. évfolyam
egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírás adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről;
néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata;
a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása kötőszavakkal;
munkájának bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel;
ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban. Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztrácképek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása). Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása. Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű információ szerzése. Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás).
Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novellák).
Megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegek alkotása;
írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre;
a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok elvégzése;
részvétel írásbeli nyelvi játékokban;
a meglévő szókincs, tudás képes kreatív alkalmazása az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásához.
Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése).
Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail).
Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok kitöltése.
Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők).
103
Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megváltoztatása, átírása.
Egy-két mondatos üzenet, illetve bejegyzés írása internetes közösségi oldalon, blogban vagy fórumban.
7. évfolyam
Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése;
az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése;
a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó- és beszédfordulatok felismerése, és ezekből következtetés a szövegek témájára, tartalmára;
az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése;
a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva;
néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása.
Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan;
a szöveg lényegének, néhány konkrét információnak a kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével.
Ismert
témakörökben
elhangzó
rövid,
egyszerű
szövegekben
a
beszélők
gondolatmenetének követése a tanult nyelvi eszközökre támaszkodva, a beszédhelyzetet figyelembe vételével.
Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek.
kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédek folytatása;
az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő használata útján;
egyre több kompenzációs stratégia tudatos alkalmazása a megértetés, illetve a beszédpartner megértése érdekében;
104
törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.
Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása.
Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, illetve ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközökkel.
8. évfolyam
Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések feltevése, kérések, felszólítások megfogalmazása, illetve az azokra történő válaszadás.
Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben.
A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során, spontán kommunikálás strukturált, előre látható szituációkban (pl. pár- vagy csoportmunka során társakkal).
Beszélgetés során meg nem értés esetén ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés alkalmazása, illetve szükség esetén a saját mondanivaló átfogalmazása, egyszerűsítése, pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében.
Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. a kommunikáció fenntartása, követése, lezárása).
Minta alapján összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát).
A mondanivaló jelentésének pontosítása, tisztázása a testbeszéd tudatos alkalmazásával.
Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján.
Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése).
Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás utáni elismétlése, a célnyelvi normához közelítő kiejtés gyakorlása.
Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról).
Lényeges
információk
megtalálása
egyszerű
szövegekben
(pl.
hirdetésben,
prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). 105
Egyszerű üzenetek, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések megértése.
Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése.
Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása.
Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd).
Egyszerű szövegek írása kommunikációs céllal (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés).
Gondolatok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután).
Gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek követése saját írásmű létrehozása során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula).
Biológia
7. évfolyam Első félév A környezeti tényezők (fény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj) hatása a növényzet kialakulására. A víz szerepe a földi élet szempontjából (testalkotó, élettér, oldószer). A forró éghajlati öv jellegzetes biomjainak jellemzése (területi elhelyezkedés, kialakulásuk okai, főbb növény- és állattani jellemzői). Fajok közötti jellegzetes kölcsönhatások (együttélés, versengés, élősködés, táplálkozási kapcsolat) a trópusi éghajlati öv életközösségeiben. Az elsivatagosodásnak az okai és következményei. A mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői. A mérsékelt éghajlati övezet biomjainak (keménylombú erdők, lombhullató erdőségek, füves puszták jellemzői) jellemzése (földrajzi helye, legjellemzőbb előfordulása, környezeti feltételei, térbeli szerkezete, jellegzetes növény- és állatfajok). A mérsékelt öv biomjainak jellegzetes növényei és állatai. Fajok közötti kölcsönhatások néhány jellegzetes hazai társulásban (erdő, rét, víz-vízpart). A környezetszennyezés jellemző esetei és következményei (levegő, víz, talajszennyezés).
106
A hideg éghajlati övezet biomjainak jellemzése az extrém környezeti feltételekhez való alkalmazkodás szempontjából. A világtenger, mint élőhely: környezeti feltételei, tagolódása. A világtengerek jellegzetes élőlényei, mint a vízi környezeti feltételekhez való alkalmazkodás példái. Az életközösségek belső kapcsolatai, a fajok közötti kölcsönhatások konkrét típusai. Anyag- és energiaáramlás a tengeri életközösségekben. Az élőhelyek pusztulásának okai. Második félév: A tudományos rendszerezés alapelvei a leszármazás elve, és néhány jellegzetes bizonyítéka. Rendszertani kategóriák (ország, törzs, osztály, faj) megnevezése, a közöttük lévő kapcsolat ábrázolása. Baktériumok, egyszerű eukarióták, gombák, növények és állatok általános jellemzői. A növények és állatok országa jellegzetes törzseinek általános jellemzői A biológiai szerveződés egyeden belüli szintjei, a szintek közötti kapcsolatok. Testszerveződés a növény- és állatvilágban. Növényi és állati sejt részeinek felépítő anyagainak összehasonlítása. A felépítés és a működés összefüggései a növényi és az állati sejt példáján. Néhány jellegzetes növényi és állati szövettípus jellegzetességeinek ismerete. A zöld levél szöveti szerkezetének ismerete. A növények táplálkozásának és légzésének kapcsolata; jelentősége a földi élet szempontjából. A szaporodás, mint a faj fennmaradását biztosító életjelenség. Fő típusai.
8. évfolyam Első félév A bőr felépítése és funkciói. A bőr kamaszkori változásainak okai, következményei. Az emberi csontváz fő részei, a legfontosabb csontok felismerése. A csontok kapcsolódása. Az ízület szerkezete. Az élőlényeket felépítő szervetlen és szerves anyagok (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok) szerepe. A tápcsatorna részei és szerepük a tápanyagok emésztésében és felszívódásában.
107
A keringési rendszerek jellemzőinek ismerete. A vér és alkotóinak szerepe az anyagszállításban és a véralvadásban. A légzési szervrendszer részei és működésük. Hangképzés és hangadás. A kiválasztásban résztvevő szervek felépítése és működése. Második félév A hallás és egyensúlyozás, a látás, a tapintás, az ízlelés és a szaglás érzékszervei. Az idegrendszer felépítése; a központi és a környéki idegrendszer főbb részei, az egyes részek Az idegsejt felépítése és működése. A feltétlen és a feltételes reflex. A férfi és a nő szaporodási szervrendszerének felépítése és működése. Elsődleges és másodlagos nemi jellegek. A nemi hormonok és a pubertás. Az ivarsejtek termelődése, felépítése és biológiai funkciója. A menstruációs ciklus. A méhen kívüli élet főbb szakaszainak időtartama, az egyed testi és szellemi fejlődésének jellemzői. A serdülőkor érzelmi, szociális és pszichológiai jellemzői.
Fizika
7-8. évfolyam A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal stb. alátámasztott prezentációt. Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak. Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Legalább egy tudományos elmélet esetén kövesse végig, hogy a társadalmi és történelmi háttér hogyan befolyásolta annak kialakulását és fejlődését. Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére. Legyen képes a mások által kifejtett véleményeket megérteni, értékelni, azokkal szemben kulturáltan vitatkozni. A kísérletek elemzése során alakuljon ki kritikus szemléletmódja, egészséges szkepticizmusa. Tudja, hogy ismeretei és használati készségei meglévő szintjén további tanulással túl tud lépni.
108
Ítélje meg, hogy különböző esetekben milyen módon alkalmazható a tudomány és a technika, értékelje azok előnyeit és hátrányait az egyén, a közösség és a környezet szempontjából. Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére. Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket. Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat. Képes legyen a sebességfogalmat különböző kontextusokban is alkalmazni. Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani. Értse meg, hogy egy adott testet érő gravitációs vonzást a Föld (vagy más égitest) gravitációs mezője okozza A tanuló tudja, hogy az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználat egy rövidített kifejezési forma, amelynek megvan a szakmailag pontosabb változata is. Magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiséghez való kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát. Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával. A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget. A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa, és azokat a vita során felhasználja. Képes legyen a sebesség, gyorsulás, tömeg, sűrűség, az erő, a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben. Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást. Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel. 109
Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben. Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb, és szilárd anyagokban a legnagyobb.
8. évfolyam A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal stb. alátámasztott prezentációt. Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak. Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Legalább egy tudományos elmélet esetén kövesse végig, hogy a társadalmi és történelmi háttér hogyan befolyásolta annak kialakulását és fejlődését. Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére. Legyen képes a mások által kifejtett véleményeket megérteni, értékelni, azokkal szemben kulturáltan vitatkozni. A
kísérletek
elemzése
során
alakuljon
ki
kritikus
szemléletmódja,
egészséges
szkepticizmusa. Tudja, hogy ismeretei és használati készségei meglévő szintjén további tanulással túl tud lépni. Ítélje meg, hogy különböző esetekben milyen módon alkalmazható a tudomány és a technika, értékelje azok előnyeit és hátrányait az egyén, a közösség és a környezet szempontjából. Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére. Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket.
110
Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával. Ismerje az elektromossággal kapcsolatos biztonsági szabályokat, az elektromos áramkör részeit, képes legyen egyszerű egyenáramú áramkörök összeállítására, és azokban az áramerősség mérésére. Tudja, hogy az áramforrások mezőjének kvantitatív jellemzője a feszültség. Tudja, hogy az elektromos fogyasztón energiaváltozás és átalakulás jön létre. A tanuló képes legyen az erőművek alapvető szerkezét bemutatni. Tudja, hogy az elektromos mező bármilyen módon történő előállítása terheli a környezetet. Ismerje fel a fény szerepének elsőrendű fontosságát az emberi tudás gyarapításában, ismerje a fényjelenségeken alapuló kutatóeszközöket, a fény alapvető tulajdonságait.
Földrajz
7. évfolyam Első félév Környezetünk anyagainak vizsgálata I-II. Magmás, üledékes és átalakult kőzetek (vas- és rézérc, bauxit, agyag, márvány) jellemzése. Kőzet és ásvány fogalma. A talaj szerkezete és típusai, keletkezési folyamata. A folyamatosan változó bolygó és környezet I-III. A földövek és méreteik, a kőzetöv és a kőzetlemezek felépítése. Geológiai (belső) erők és a kőzetlemezek mozgásának és következményeinek összekapcsolásával (hegyláncok felgyűrődése, gyűrődés; mélytengeri árkok és óceáni hátságok keletkezése; vulkánosság és földrengés; emelkedés és süllyedés, vetődés, rögösödés; magmás, átalakult kőzetek keletkezése). A földrajzi (külső) erők munkája (aprózódás és mállás; lepusztulás és felhalmozódás, feltöltődés; üledékképződés, üledékes kőzetek keletkezése). A kontinensek területét gyarapító és fogyasztó folyamatok megkülönböztetése. (külső) erők felismerése. Tájékozódás a földtörténeti időben 111
Tájékozódás a földtörténeti korokban.(legfontosabb események, ásványkincsek) Éghajlati alapismeretek Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító tényezők ismerete, éghajlati diagram olvasása.
Tudja
jellemezni
az
egyenlítői,
szavanna
,trópusi
sivatagi,mediterrán,tajga
éghajlatokat. A forró övezeti földrajzi-környezeti kapcsolatok feltárása Esőerdővidék (a felszálló légáramlás következménye, jellemzői, erdőirtás és termőföld-erózió); szavannavidék (az évszakos esőzés következményei, legelőváltó gazdálkodás, az elsivatagosodás folyamata); sivatag (a leszálló légáramlás uralma, jellemzői, napenergia-készlet). A természetföldrajzi adottságok függőleges változásának és a hegység éghajlat- és vízválasztó szerepének felismerése; A gazdaság értelmezése A gazdasági ágazatok feladatának, szerepének ismerete egy ország életében; a szolgáltatás és a mindennapi élet kapcsolatának meglátása (lakóhelyen és a világhálón igénybe vehető szolgáltatások); az országok és a gazdasági fejlettség alapadatainak értelmezése. Pénzügyi alapismeretek I-II. Egy termék árát befolyásoló tényezők (ráfordítások, kereslet, kínálat) valamint a pénz szerepe, típusai, fizetési módok ismerete. Nemzetközi együttműködések A nemzetközi együttműködések szükségességének felismerése különböző típusú szervezetek példáin (EU, ENSZ, WHO, UNESCO, WWF, regionális és civil szervezetek). Második félév Afrika természetföldrajza Afrika határainak, partvonalának, felszínének, éghajlatainak ,vízrajzának ismerete. A tagolt és tagolatlan tengerpart felismerése. A földtani szerkezet és az övezetesség valamint az ásványkincs- és energiahordozó-készletek ismerete. Afrika társadalomföldrajza I-III. A kontinens lakosságának valamint a trópusi mezőgazdaság változatos formáinak (talajváltó, ültetvényes, oázis- és legeltető gazdálkodás), ismerete. Amerika természetföldrajza I-II.
112
Amerika határainak, partvonalának, felszínének, éghajlatainak, vízrajzának ismerete Észak-, délés közép-amerikai tájtípusainak összehasonlítása. Amerika társadalomföldrajza I-II. A mezőgazdaság övezetes elhelyezkedésének jellemzése. A technológiai övezet jellemzése. Amerika ország földrajza I-III. Amerikai Egyesült Államok; Brazília gazdaságának jellemzése. Topográfia: Afrikai- és Kanadai-ősföld, Atlasz, Andok, Appalache, Sziklás-hegység, Dél- és Kelet-afrikai- magasföld, Brazil-felföld, Mexikói-fennsík, Amazonas- és Kongó-medence, Szahara, Szudán; Mississippi- és Paraná-alföld, Préri, Floridai- és Kaliforniai-félsziget; Száhel. Amerika részei. Vörös-tenger, Guineai- és Mexikói-öböl, Amazonas, Kongó, Mississippi, Nílus, Orinoco, Paraná; asszuáni Nagy-gát; Nagy-tavak, Panama-csatorna. Egyiptom, Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Mexikó, Venezuela; Alexandria, Atlanta, Brazíliaváros, Chicago, Houston, Kairó, Los Angeles, New Orleans, New York, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Szilícium-völgy, Washington.
Ázsia természetföldrajza I-III. Ázsia határai, partvonala, tájai, vízrajza, éghajlatainak ismerete. Monszun éghajlat jellemzése. Ázsia társadalomföldrajza I-II. Népek és kultúrák jellemzőinek, népességkoncentrációk kialakulási okainak ismerete. Ázsia regionális földrajza I-IV. India, Kína, Japán gazdaságának jellemzése. Topográfia: Eurázsia, Ázsia részei, Közel- és Távol-Kelet; Arab-félsziget, Fülöp- és Japánszigetek, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Dekkán- és Közép-szibériai-fennsík, Délkínai-hegyvidék, Himalája, Pamír, Csomolungma, Fuji, Góbi, Hindusztáni-, Kínai- és Nyugatszibériai-alföld, Mezopotámia, Tajvan, Takla-Makán, Tibet, Tien-san, Urál; Fekete-, Japán- és Kaszpi-tenger, Perzsa-öböl, Aral- és Bajkál-tó, Boszporusz, Brahmaputra, Indus, Jangce, Gangesz, Mekong, Ob, Sárga, Urál-folyó, Tigris. Dél-Korea, India, Japán, Kína, Kuvait, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Hongkong, Kalkutta, Kanton, Mumbai, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi.
113
Ausztrália, a kontinensnyi ország Ausztrália-Óceánia határai, partvonala, tájai, vízrajza, gazdaságának jellemzése. A sarkvidékek földrajza Az Északi- és a Déli-sarkvidék összehasonlítása.. A világtenger földrajza Az óceánok és tengerek földrajzi jellemzőinek, a tengeráramlások szerepének, a világtenger, mint erőforrás (ásványkincsek, árapály-energia, halászat) és mint veszélyforrás (szökőár) megismerése. Topográfia: Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugatausztráliai-ősföld, Új-Guinea, Grönland, Hawaii; Murray. Ausztrália, Új-Zéland; Melbourne, Perth, Sydney. Északi-sarkvidék, Déli-sarkvidék (Antarktisz).
8. évfolyam Első félév Európa általános természetföldrajzi képe I-II Európa határai, partvonala, tájai, vízrajza, éghajlatainak ismerete Európa társadalomföldrajzi képe és folyamatai I-II. Európa lakosságának és az Európai Uniónak az ismerete. Topográfia: Európa részei; Észak-atlanti-áramlás. Az Európai Unió tagállamai és fővárosuk; Strasbourg, Vatikán. A tenger, a tagolt partvidék szerepe az észak- és dél-európai népek életében A tengerparti fekvés elszigetelő és a világ más részeivel összekötő szerepének, az életmódra gyakorolt hatásának ismerete. Észak-Európa földrajza: A skandináv államok gazdaságának jellemzése. Mediterrán-Európa földrajza I-II. Dél-Európa országainak gazdasági jellemzése. A karsztjelenségek csoportosítása, felismerése.
114
Topográfia: Adriai-, Balti- és Északi-tenger; Appenninek, Appennini-, Balkán-, Pireneusi (Ibériai)-, Skandináv-félsziget, Izland, Kréta, Szicília. Balti-ősföld, Balkán-, Dinári- és Skandináv-hegység, Pireneusok, Dalmácia, Etna, Finn-tóvidék, Vezúv; Pó. Norvégia; Bergen, Helsinki, Oslo, Várna, Velence, olasz ipari háromszög Nyugat-Európa meghatározó országai I-II. Egyesült Királyság és Franciaország gazdaságának ismerete. Topográfia:Brit-szigetek, Francia-középhegység, Londoni- és Párizsi-medence, Mont Blanc, Pennine; La Manche, Rhône, Szajna, Temze. Anglia; Birmingham, Glasgow, Lyon, Manchester, Marseille; Közép-angliai-iparvidék.
Kelet-Európa, kapocs Ázsia és Európa között Oroszország gazdasági ágazatainak jellemzése. Közép-Európa I-III. Németország, Lengyelország és Csehország gazdaságának jellemzése. Topográfia: Alpok, Kaukázus, Lengyel- és Német-középhegység, Szudéták, Cseh-medence, Kelet-európai-síkság, Német–Lengyel-alföld, Kaszpi-mélyföld; Ruhr-vidék, Szilézia; Boden-tó, Dnyeper, Don, Duna–Majna–Rajna vízi út, Visztula, Volga. Oroszország, Svájc; Brno, Frankfurt, Gdańsk, Hamburg, Katowice, Köln, Krakkó, Moszkva, München, Plzeň, Stuttgart, Szentpétervár, Volgográd. A Kárpát-medencevidék A Kárpát-medence természeti adottságainak és gazdasági életének jellemzése. Topográfia: Kárpát-medencevidék, Kárpátok; Erdélyi-hegyvidék, Erdélyi-medence; Király-hágó, Vereckei-hágó. Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld, Őrvidék, Partium.
Második félév A Kárpát-medence magashegységi keretének országai I-III. Ausztria, Szlovénia Szlovákia Románia Ukrajna gazdaságának jellemzése. A déli hegyvidékek országai földrajzi jellemzése.
115
Topográfia: Bécsi-medence, Duna-delta, Grazi-medence, Isztria, Magas-Tátra, Hargita; Maros, Olt, Vág. Horvátország, Szerbia, Ukrajna; Vajdaság; Arad, Belgrád, Brassó, Fiume, Graz, Kassa, Kijev, Kolozsvár, Marosvásárhely, Munkács, Nagyvárad, Salzburg, Újvidék, Ungvár, Temesvár, Zágráb. A magyarországi nagytájak I-III. Az alföldi, a dombvidéki és a középhegységi nagytájak természet- és társadalom-földrajzi jellemzése. A magyar nemzeti kultúra: A magyarországi néprajzi csoportok és földrajzi alapú hagyományaik értelmezése. A magyar földrajzi felfedezők, utazók és tudósok kiemelkedő teljesítményeinek bemutatása. Topográfia: Aggteleki-karszt, Badacsony, Balaton-felvidék, Baradla, Bükk-fennsík, Budai-, Kőszegi-, Soproni-, Tokaj-Eperjesi- (Zempléni-), Villányi-hegység, Cserehát, Cserhát, Gerecse, Pilis, Vértes, Baranyai-, Somogyi- és Tolnai-dombság, Bodrogköz, Dráva menti és Pesti-síkság, Győri-, Marcal- és Tapolcai-medence, Hajdúság, Hegyalja, Jászság, Őrség; Szigetköz, Mohácsiés Szentendrei-sziget, Tihanyi-félsziget; Hévízi-tó, Ipoly, Kis-Balaton, Sajó, Sió, Tisza-tó, Zagyva, Zala. A magyarországi világörökség helyszínek és nemzeti parkok Népesség és településhálózat I-III. A
településfajták,
a
településhálózat
bemutatása.
A
népességfogyás
értelmezése;
a
népességszám-csökkenés és a társadalom öregedése okainak, következményeinek feltárása; népességszerkezet értelmezése. A régiók és Budapest földrajzi jellemzése. Magyarország gazdasági szerkezete I-VI. Magyarország gazdasági szerkezetének elemzése. A magyar gazdaság főbb működési területei. Az infrastruktúra és külgazdasági kapcsolatok jellemzése. Az idegenforgalom szerepe a gazdaságban. A magyar mezőgazdaság helye a globális gazdaságban, európai integrációban. A húzóágazatok felsorolása jellemzése. Topográfia:
Magyarország
megyei
jogú
városai.
Balatonfüred,
Gyöngyös,
Gyula,
Hajdúszoboszló, Hatvan, Hévíz, Kalocsa, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Mohács, Paks, Röszke, Siófok, Százhalombatta, Szentendre, Szentgotthárd, Tihany, Tiszaújváros, Visegrád, Visonta, Záhony.
116
Informatika
6. évfolyam (heti 1 óra- évi 36 óra első félév 16 óra, második félév 20 óra)
Az informatikai eszközök használata:
Önállóan tudja ki- bekapcsolni a számítógépet. Készség szinten használja a billentyűzetet és egeret. o Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése
Az operációs rendszerek alapszolgáltatásai, eszközkezelés. (Windows xp, vagy magasabb verziójú operációs rendszer alapfelépítése, használata. Start menü, ablakok, háttér, tálca szerepe és beállításai, kezelése, méretezése.)
Mappaműveletek: mappaszerkezet létrehozása, másolás, mozgatás, törlés, átnevezés. (Windows intéző használata.)
Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás, keresés. (Windows intéző használata.)
o Állományok típusai. o Számítástechnikai mértékegységek. o A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata. o Víruskereső programok használata. Egy tetszőleges víruskezelő megismerése, használata.
Alkalmazói ismeretek
o Rajzos-szöveges
dokumentumok,
átalakítása,
formázása,
mentése.
Szövegszerkesztőbe kép beszúrása, pl paintben készült rajz beszúrása.
Bekezdésformázás.(Mocrosoft
Word
2003,
vagy
magasabb
verziójú
szövegszerkesztő haszálatával. Bekezdés fogalma, igazítás, behúzás, térközök, felsorolás, sorszámozás.)
Szöveg kijelölése, másolása, mozgatása, törlése.
Helyesírás ellenőrzése.
2. félév o Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből Prezentáció készítő program megismerése: felépítés, részei, működésük. (Pl:
Microsoft
Power
Point
2003-as
vagy
magasabb
verziójú
használatával.)
117
Szöveg, kép, hang, animáció elhelyezése a dokumentumban.
A prezentáció testreszabása, háttér, áttűnés, animáció beállítása.
program
o Az adatok rögzítését, értelmezését Fejlesztőrendszerek alaputasításainak ismerete, alkalmazása.
Egyszerűbb feladatok megoldási algoritmusainak megvalósítása Logo vagy más fejlesztőrendszer segítségével.
Oktatóprogramok
használata. A különböző típusú
beállítások
módosító
szerepének felismerése
Infokommunikáció
o Az internet fogalma, böngésző program és használata. (Pl Mozzila Firefox, Google Chrom, Internet Explorer és egyik böngésző alapfokú használata.) o Kulcsszavas és tematikus keresés. Önállóan egy tetszőleges keresőprogrammal pl Google . Kulcsszavak megadása, többszavas keresés. Tematikus keresés a google segítségével pl képek keresése. o Kereső operátorok ismerete. (Helyettesítő operátorok *,?, …) o Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. Tudjon megnyitni tetszőleges honlapot és azon képes legyen tájékozódni, információt szerezni. o Oktatási célú adatbázisok használata. Pl sulinet oldalainak használata.
Információs társadalom
o Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben o Online tudástárak használata o ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; o ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; o ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket; o ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; o szerezzen
gyakorlatot
feltüntetésében.
118
az
információforrások
saját
dokumentumokban
való
7. évfolyam I . Félév Az informatikai eszközök használata o tudjon tájékozódás a különböző informatikai környezetekben o tudja az informatikai eszközök működési elveit A számítógép fő egységei. Neumann elvű gépek fő részei. Bemeneti és kimeneti perifériák,
adathordozó
eszközök
működési
elvei.
Az
eszközök
helyes
használatának elsajátítása. Digitalizálás. Képek szkennelése. Digitális fotózás. o Az operációs rendszer grafikus felületének magabiztos használata. o A hálózati operációs rendszerek funkciói, főbb szolgáltatásai. o Ismerje a vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatokat. o ismerje az iskolai hálózat vázlatos felépítése. o tudja használni a különböző informatikai eszközöket Alkalmazói ismeretek o tudjon szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítani, formázni (Word) o tudja a Kisebb méretű dokumentum minta vagy leírás alapján történő szerkesztését. o tudjon rajzos dokumentumokat létrehozni átalakítani, formázni (Paint, Word) o tudjon objektumok beszúrni és formázni a szövegbe o tudjon összetett dokumentum készíteni, o tudjon egyszerű szöveget, rajzot és táblázatot is tartalmazó dokumentumok elkészíteni. o tudjon szöveges dokumentumba fájlt beszúrni (paint-es rajzot) o tudjon táblázatot beszúrni és rajzolni word szövegszerkesztővel o tudjon táblázatot formázni o szöveg mentése különböző formátumokban o Térképhasználati ismeretek felhasználása o tudjon adott témában keresni az interneten II . Félév Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel o A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek megismerése Az algoritmusleírás eszközeinek és módszereinek megismerése. o Egyszerű algoritmusok készítése.
119
o Problémák megoldása önállóan, illetve irányított csoportmunkában o A robotika alapjainak megismerése, egyszerű vezérlési problémák megoldása Infokommunikáció o Összetett keresések űrlapok segítségével Tematikus és kulcsszavas keresőgépek használata az információ elérésére, több keresési szempont egyidejű érvényesítése, űrlapok kitöltése. o Hatékony, céltudatos információszerzés A keresés folyamata. Keresőkérdés alkotása o Információforrások irányított kiválasztása, hitelességének vizsgálata, szelektálása A kommunikációs modell megismerése Az elektronikus levelezés alapjai.A mobilkommunikáció eszközei. Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközök útján. o Az internet kommunikációs szolgáltatásai. o A kommunikációs célnak megfelelő választás a médiumok között Könyvtári informatika o Könyvtártípusok, funkcionális terek, iskolai könyvtárban tudjon tájékozódni o Könyvtári szolgáltatások o Információkeresés Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus könyvtári katalógusban o Dokumentumtípusok,
kézikönyvek
Nyomtatott
és
elektronikus
kézikönyvek,
közhasznú információforrások és ismeretterjesztő művek típusainak ismerete
8. évfolyam I . Félév Az informatikai eszközök használata o Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak használata Az operációs rendszer grafikus felületének magabiztos használata. A hálózati operációs rendszerek funkciói, főbb szolgáltatásai. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatok. o Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. o Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása Az adott feladat elemzése. A probléma megoldásához szükséges informatikai eszköz kiválasztása. A probléma megoldásához szükséges funkciók elsajátítása.Nyomtatás
120
fájlba, pdf állományok készítése. Környezettudatos viselkedés nyomtatáskor.Be-, illetve kitömörítés. Alkalmazói ismeretek o Információk publikálásának különböző módjai az interneten Weblap készítése. Bloghasználat megismerése tudjon Digitális képeket átalakítani, formázni o Táblázatkezelés Exelben Táblázatkezelő program használata. A munkakörnyezet beállítása. A táblázatkezelő menürendszerének megismerése o Táblázatos dokumentumok. Az adatkezelés alapjai Adatok táblázatos formába rendezése, feldolgozása. Adattípusok megismerése. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás elsajátítása. Cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése. A konstans, relatív és abszolút hivatkozás fogalmának megismerése. o Az információ és adat ábrázolása, értelmezése, grafikus eszközök, módszerek Adatok megjelenítése, kiemelése, aktuális információ keresése. Az adatok gyűjtése, csoportosítása, értelmezése. Diagramok készítése. Diagramtípus kiválasztása, szerkesztése, módosítása. II . Félév Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel o Adott feladat megoldásához algoritmusok tervezése, végrehajtása o A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata o Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése o Robotvezérlési, grafikai feladatok megoldása fejlesztőrendszerrel o Véletlen jelenségek modelljeinek megismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése o Infokommunikáció o Nyomtatásra és webes publikálásra szánt dokumentumok készítése
121
o A
hagyományos
médiumok
modern
megjelenési
formáinak
megismerése,
alkalmazásuk a megismerési folyamatban
Az információs társadalom o Az adatokkal, különösen a személyes adatokkal való visszaélések, veszélyek és következmények megismerése, azok kivédése, a védekezés módszereinek és szempontjainak megismerése o Az információ hitelessége és ellenőrzési lehetőségeinek megismerése o Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései o Az információforrások etikus felhasználásának megismerése o Az információ és az informatika emberi kapcsolatokra gyakorolt hatásának megismerése o Az e-szolgáltatások használatának célirányos megismerése
Kémia
7. évfolyam 1. félév A kémia tárgya, kémiai kísérletek
Tudja, hogy hol helyezkedik el a kémia a tudományok rendszerében.
Tudja, hogy mivel foglalkozik a kémia.
Ismerjen kísérleti eszközöket, értse a tanulókísérletezés szabályait.
Ismerje fel a vegyszerek veszélyességét jelző piktogramokat.
Legyen tisztában a halmazállapot változások fajtáival, azok jellemzőivel.
Kulcsfogalmak: Balesetvédelmi szabály, veszélyességi jelölés, laboratóriumi eszköz, kísérlet. Részecskék, halmazok, változások, keverékek
Ismerje a daltoni atomelméletet.
Tudja az elemek, vegyületek, molekulák vegyjelekkel és összegképlettel való jelölésének szabályait.
122
Legyen képes megkülönböztetni a fizikai és kémiai változásokat, ismerje azok jellemzőit.
A kémiai változásokat le tudja írni szóegyenletekkel.
Ismerje az anyagmegmaradás törvényét és ennek alapján tudjon rendezni vegyjelekkel leírt reakcióegyenleteket.
Tudjon különbséget tenni a keverékek és a vegyületek között. Értse és tudja alkalmazni a komponens fogalmát.
Ismerje és ismerje fel a keverékek típusait.
Legyen tisztában az elegyek és az oldatok tulajdonságaival, ismerje és tudja alkalmazni az összetétel megadási módjait.
Tudja, milyen módszerekkel lehet szétválasztani a keverékeket összetevőikre.
Kulcsfogalmak: Daltoni atommodell, kémiailag tiszta anyag, elem, vegyület, molekula, vegyjel, képlet, halmazállapot, fázis, fizikai és kémiai változás, hőtermelő és hőelnyelő változás, anyagmegmaradás, keverék, komponens, elegy, oldat, tömegszázalék, térfogatszázalék. 2.félév A részecskék szerkezete és tulajdonságai, vegyülettípusok
Ismerje és értse a periódusos rendszer összefüggéseit.
Ismerje az anyagmennyiség fogalmát és az Avogadro-állandót.
Tudjon képletet szerkeszteni, az anyagmennyiségre vonatkozó számítási feladatokat megoldani.
Képes legyen kiszámítani vegyületek moláris tömegét az elemek moláris tömegéből.
Képes
legyen
megoldani
a
kiindulási
anyagok
és
a
reakciótermékek
anyagmennyiségeire és tömegeire vonatkozó egyszerű számítási feladatokat.
Ismerje az ionos, kovalens és fémes kötés jellemzőit, valamint értse a köztük levő különbséget.
Képes legyen besorolni az ismert anyagokat a legfontosabb vegyülettípusokba.
Képes
legyen
egyszerű
molekulák
szerkezetének
felírására
az
atomok
vegyértékelektron szerkezetének ismeretében az oktettelv felhasználásával. Kulcsfogalmak:
Atommag,
törzs-
és
vegyértékelektron,
periódusos
anyagmennyiség, ion, ionos, kovalens és fémes kötés, só. 123
rendszer,
A kémiai reakciók típusai
Képes legyen megkülönböztetni a kémiai reakciók főbb típusait.
Tudjon rendezni egyszerű reakcióegyenleteket.
Képes legyen összekapcsolni a reakciókról tanultakat hétköznapi fogalmakkal: gyors égés, lassú égés, robbanás, tűzoltás, korrózió, megfordítható folyamat, sav, lúg.
Tudja általánosítani az ismert folyamatokat (pl. égés mint oxidáció, savak és bázisok közömbösítési reakciói).
Az egyesülés, bomlás, égés, oxidáció, redukció fogalmait ismerje, képes legyen ezekkel kapcsolatos egyenleteket rendezni.
Ismerje a savak és a lúgok fogalmát, a sav-bázis reakciók lényegét, képes legyen ezekkel kapcsolatos egyenletek rendezésére.
Kulcsfogalmak: Egyesülés, bomlás, gyors és lassú égés, oxidáció, redukció, pH, sav, lúg, közömbösítés.
8. évfolyam 1. félév Élelmiszerek és az egészséges életmód
Képes legyen a szerves és a szervetlen anyagok megkülönböztetésére.
Ismert anyagokat be tudjon sorolni a szerves vegyületek csoportjaiba.
Képes legyen információkeresésre az élelmiszerek legfontosabb összetevőiről.
Legyen tisztában az egészséges táplálkozás kémiai alapjaival, az egészséges táplálkozás minőségi és mennyiségi kritériumaival.
Készségszinten tudjon számításokat végezni a tápanyagok összetételére és energiaértékére vonatkozóan.
Legyen tisztában a legfontosabb élelmiszerek, mint szerves vegyületeket tartalmazó anyagok legfőbb összetevőivel.
Tudjon a szenvedélybetegségek pusztító hatásáról, azok kémiai vonatkozásairól.
Kulcsfogalmak: Szerves vegyület, alkohol, szerves sav, zsír, olaj, szénhidrát, fehérje, dohányzás, alkoholizmus, drog. Kémia a természetben
124
Ismerje a légkör százalékos összetételét.
Ismerje a légköri gázok (H2; N2, O2, CO2, H2O, Ar) tulajdonságait, szerepüket a
légzésben, fotoszintézisben és az üvegházhatásban.
Ismerje a légszennyezés okait és annak kémiai vonatkozásait.
Ismerje a víz különféle megjelenési formáit a természetben (édesvíz, tengervíz, ivóvíz, esővíz, ásványvíz, gyógyvíz, szennyvíz, desztillált víz, ioncserélt víz, jég, hó), ismerje azok összetételét, előfordulásukat és felhasználhatóságukat.
Legyen tisztában a természetes vizek, mint élő rendszerek összefüggéssel.
Legyen tisztában a vízszennyezés kémiai vonatkozásaival.
Tudja, hogy mit jelent és miért fontos a környezettudatos magatartás.
Ismerjen olyan módszereket, amelyekkel az egyén csökkentheti a szennyezéshez való hozzájárulását.
Ismerje az ásvány, a kőzet és az érc fogalmát, a magyarországi hegységképző kőzetek főbb ásványait (mészkő, dolomit, szilikátásványok).
Ismerje a barlang- és cseppkőképződés jelenségének kémiai vonatkozásait.
Ismerje a következő anyagok tulajdonságait és hétköznapi jelentőségüket: homok, kvarc, agyag , kőszén, grafit, gyémánt.
Kulcsfogalmak: H2, légköri gáz, természetes és mesterséges víz, ásvány, érc, levegőszennyezés, vízszennyezés. 2. félév Kémia az iparban
Tudja, hogy milyen szerepe van a vegyésznek és a vegyészmérnöknek az iparban.
Ismerje a vas és ötvözeteinek legfőbb tulajdonságait.
Legyen tisztában röviden a vas- és acélgyártás folyamatával és a vashulladék szerepével.
Ismerje az alumínium legfőbb tulajdonságait, az alumínium újrahasznosításának fontosságát.
Legyen tisztában röviden az alumíniumgyártás folyamatával.
Ismerje az homok és az üveg legfőbb tulajdonságait, az üveg újrahasznosításának fontosságát.
Ismerje a papírgyártás néhány lépését, a papír újrahasznosításának szerepét.
Legyen tisztában a műanyag és a műanyagipar fogalmával, a műanyagipar hazai szerepével.
125
Ismerje az energiák felosztását (fosszilis, megújuló, nukleáris), előnyeiket és
hátrányaikat, csoportosításukat a felhasználásuk szerint.
Képes
legyen
az
energiatermelés
kémiai
vonatkozásai
esetében
a
környezetvédelmi, energiatakarékossági és a fenntarthatósági szempontokat összekapcsolni a helyes viselkedésformákkal.
Ismerje a legfontosabb szénhidrogéneket (metán,etán,propán,bután) és a kőolaj finomítása során keletkező legjelentősebb párlatokat
( benzin,petróleum,
gázolaj), és azok felhasználását.
Ismerje a kőszenek fajtáit, széntartalmukat, fűtőértéküket.
Legyen tisztában a kőszenek égéstermékeivel, az égéstermékek környezeti terhelése csökkentésének lehetőségeivel (porleválasztás, további oxidáció, szabályozott égés).
Ismerje a biomassza főbb típusait, összetételüket, égéstermékeiket.
Ismerje a mész tulajdonságait, a mészalapú építkezés körfolyamatát (mészégetés, mészoltás, karbonátosodás).
Ismerje a mésszel kapcsolatos balesetvédelmi előírásokat.
Ismerje a kalcium-szulfát fajtáit (kristályos gipsz,. égetett gipsz) és azok tulajdonságait.
Legyen tisztában a cementalapú kötőanyagok fajtáival és azok felhasználásával.
Kulcsfogalmak: Vas- és acélötvözet, alumínium, üveg, papír, energia, fosszilis energia, földgáz, kőolaj, szén, biomassza, mész, körfolyamat, kristályvíz. Kémia a háztartásban
Ismerje a háztartásban előforduló savak, lúgok és sók tulajdonságait valamint biztonságos használatuk módjait.
Ismerje a háztartási sósav tulajdonságait, felhasználását.
Ismerje az erős lúgok zsíroldó, lefolyótisztító hatását. Tudja, hogy a tisztítószerek erős illetve gyenge lúgokat tartalmaznak.
Ismerje a konyhasó tulajdonságait, felhasználását, élettani hatását.
Ismerje a szódabikarbóna tulajdonságait, felhasználását, élettani hatását, a sütőpor összetételét.
Sajátítsa el a háztatásban előforduló fertőtlenítő- és mosószerek tulajdonságait, valamint biztonságos használatuk módjait.
126
Ismerje
a
csomagolóanyagokkal
kapcsolatos
legfontosabb
tudnivalókat,
a
hulladékkezelés szempontjából is.
Ismerje a legfontosabb fertőtlenítő- és fehérítőszerek (hidrogén-peroxid, hipó, klórmész) tulajdonságait, legyen tisztában azok veszélyességével.
Ismerje a klórgáz tulajdonságait.
Legyen tudatában a vízkőoldó és a klórtartalmú fehérítők, illetve fertőtlenítőszerek együttes használatának tilalmával.
Ismerje mosószerek és szappanok hatásának kémiai alapjait, mosóhatásuknak a vízkeménységtől függő hatását.
Legyen tisztában a vízlágyítás lehetőségeivel.
Ismerje a csomagolóanyagok fajtáit (üveg, papír, alufólia, aludoboz, műanyag).
Ismerje a félnemes fémek és nemesfémek közül a réz (vörösréz) és ötvözetei (sárgaréz, bronz), az ezüst és az arany tulajdonságait.
Ismerje a réz-szulfátnak, mint növényvédő szernek a tulajdonságait és a permetezéssel kapcsolatos fontos ismereteket.
Ismerje a legjelentősebb szerves növényvédő szereket.
Legyen tisztában az energia tárolásának kémiai (oxidáció-redukció) reakcióival. Szárazelemek, akkumulátorok. Mérgező fémsók, vegyületek begyűjtése.
Kulcsfogalmak: Vízkőoldó, zsíroldó, fertőtlenítő- és fehérítőszer, mosószer, vízkeménység, csomagolóanyag, műanyag, szelektív gyűjtés, nemesfém, permetezőszer, műtrágya, várakozási idő, adagolás, szárazelem, akkumulátor.
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv 5-8. évfolyam 5. évfolyam 1. félév A tanuló ismerje:
a kommunikáció tényezőit (a hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe); a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formáit, szerepüket a kommunikációban kapcsolatukat a nyelvi kifejezőeszközökkel; mindennapi beszédhelyzeteinket:
kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés (Az elemi udvariassági formák ismerete és használata); 127
a kommunikáció teljes folyamatát egy-egy példa elemzésével (A következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezésével ) a beszédhangok, a hangképzési folyamatát, a magán- és a mássalhangzótörvényeket; A magyar hangrendszer jellemezőit a hangok, a szóelemek és a szavak szintjén. (A beszédhangok hasonlóságainak és különbségei, a képzési módok)
A tanuló tudja:
a magyar hangok rendszerezését, főbb képzési jellemzőit: – magánhangzók, mássalhangzók; –
magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú;
–
mássalhangzók: zöngés, zöngétlen.
Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűségeit: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés. a szótag és az elválasztás szabályait.
2. félév A tanuló tudja:
a szavak szerkezetét: o szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag;
Hangalak és jelentés kapcsolatát a szavakban (A szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggések); A nyelv zeneisége, a hangutánzó és hangulatfestő szavak.
A tanuló ismerje:
az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének, használati körét.; Egynyelvű szótárak használatát.
A tanuló készségszinten alkalmazza:
különféle szövegek néma és hangos olvasását: Tájékozódást, információkeresést
Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzőit (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A szóbeli feleletet és az írásos beszámolót. A tanuló tudja:
a memoritereket:
Néhány közmondás, szólás (verses találós kérdés).
128
A mondatfonetikai eszközöket (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásukat és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben;
cselekményismertetést, beszámolót, tömörítést, szöveg kiegészítését szóban; az alapvető helyesírási szabályokat (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés)
(főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan); Törekedjen: o a megismert helyesírási esetek tudatos alkalmazására az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; o a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.
6. évfolyam 1. félév
Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása.
Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben.
A kommunikáció céljai (tájékoztatás, felhívás, érzelemkifejezés), megvalósulásuk a kommunikáció során.
Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása.
Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal, drámapedagógiai gyakorlatokkal.
Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. .
Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása.
A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése.
A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével. Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása.
129
Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás).
Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban.
Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek
Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez.
A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez Az alapvető helyesírási szabályok megismerése a szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan.
A tulajdonnév helyesírási alapjainak megismerése.
A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.
2. félév
A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag.
Az ige és főnév szemantikája.
Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének, használati körének megfigyelése.
A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése.
Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban.
Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása.
130
A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete.
A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban.
A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek és egyéb toldalékainak megismerése, szóalkotási gyakorlatok.
7. évfolyam 1. félév A tanuló rendelkezzen a 6. o.-ban tanult nyelvtani ismeretekkel: o ismerje fel az alábbi szófajokat: főnév, melléknév,számnév, névmások,igefajták,névelők. o ismerje a névszó fogalmát. Ismerje a mondatrészek jelölését, aláhúzásmódját, jelölését az ágrajzban. Tudja elmondani és felismerni a fő – és mellékmondatrészeket, azok kérdéseit. Ismerje fel az alanyt, annak fajtáit, kérdéseit,jelölési módjait,szófaji kifejezőeszközeit.. Ismerje fel az állítmányt, annak fajtáit,klérdéseit, jelölési módjait, szófaji kifejezőeszközeit. Ismerje fel a tárgyat, annak fajtáit,kérdéseit, jelölési módjait, szóbeli kifejezőeszközeit. Tudja felismerni az alanyi, az állítmányi és a tárgyas szószerkezeteket.
2. félév Ismerje fel a határozókat,azoknak fajtáit, kérdéseit,jelölési módjait, szójai kifejezőeszközeit. Leggyakoribb fajtáik: hely, idő, társ,eszköz, mód, cél, eszköz. Ismerje fel a jelzőket, azok fajtáit,kérdéseit, jelölési módjait, szófaji kifejezőeszközeit. Leggyakoribb fajtáik:minőség, mennyiség, birtokos. Ismerje fel a jelzős és határozós szószerkezeteket. Helyesírási követelmények Írása legyen olvasható, rendezett. Diktálás után írt szövegben legyen képes a hibáit kijavítani. Az alapvetően és gyakran használt tulajdonneveket /saját adataival/ tudja leírni hibátlanul. Tudja készségszinten alkalmazni a tanult helyesírási szabályokat.
131
8. évfolyam 1. félév Az 5.-7- évfolyamon tanult, hangtani, alaktani, szófaji, mondattani ismeretek, a kommunikációs folyamatok összetevőinek azonosítása, értelmezése, a metakommunikációs eszközök fajtái, dekódolása a különböző köznapi kommunikációs helyzetekben, érvelés, vélemény, a különféle beszédműfajok kommunikációs technikái, különböző szövegek kifejező olvasása, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása, különböző nézőpontú elbeszélés, jellemzés készítése, ismertetés készítése, a tömegkommunikáció fogalma, legjellemzőbb területei, a mellérendelő és az alárendelő összetett mondat típusai, az elemzés menete, önálló elemzése, a többszörösen összetett mondat fogalma, a tagmondatok összefüggései, az utalószó és a kötőszó szerepe, az összetett mondatok központozásának, mondat végi írásjeleinek szabályai.
2. félév Az első féléves követelményeken túl: az idézés szabályai,
anyanyelvünk eredete, a finnugor nyelvrokonság bizonyítékainak legjellemzőbb példái,
a nyelvemlék fogalma, a régi magyar nyelv emlékei közül a tanultak,
a nyelvújítás fogalma, legfontosabb mozzanatai,
idegen szó, jövevényszó, szókészlet, szókincs fogalma,
a szóalkotás módjai,
az alárendelő szóösszetétel fogalma fajtái, helyesírásának szabályai,
a mellérendelő szóösszetétel fogalma, fajtái, helyesírásának szabályai,
a szóképzés,
a képzett szavak helyesírásának tanult szabályai,
szókincsünk rétegei.
132
Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam I. félév A tanuló -
Ismer műveket a magyar népmesék, műmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi
köréből; -
tudatosítja a mese különféle műfaji változatainak, illetve egy-egy mű variánsainak
létezését, a népmese és a műmese fogalmát; -
tudatosítja a valóság és mese (fikció) különbségét; egy-egy feldolgozás verses és prózai
formáját; -
tudja alkalmazni a műfajjal kapcsolatos legfontosabb fogalmakat;
-
képes cselekményismertetésre, hős-bemutatásra;
-
Megtanul és előad művet/műrészletet: - Két-három népdalt - 1 mesés prózai szöveget (pl.fabula) a klasszikus és a mai magyar irodalomból;
-
ismerje az epikai műnem jellegét (tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő);
-
elemzi és minősíti ezeket a viszonyokat, szempontokat a János vitéz részletes
feldolgozása során; -
jellemzi a mű szereplőit;
-
megismeri a kapcsolódó elméleti fogalmakat (pl. verses epika; elbeszélő költemény);
-
ismeri a poétikai eszközöket – a szóképek, alakzatok felismerése, megnevezése;
-
ismerje fel a versritmust;
-
legyen képes önálló szövegalkotási feladatok megoldására (különféle közlésformák;
nézőpontváltás stb.); -
képes a saját véleményének megfogalmazására;
-
képes memoriter versrészletek előadására: - A János vitéz 20-25 versszaka tetszőlegesen a tanár kijelölése alapján
(szövegrészletek a műből).
2. félév A tanuló -
tudatosítja, ismeri a gyakori témákat, motívumokat az irodalomban;
-
ismeri, hogy a tematika nem műnemhez, műfajhoz kötődik;
133
-
érzékeli a szövegek műfaji különbségét (mese – dokumentum; lírai mű – elbeszélés);
-
megfigyeli, felismeri a jellegzetes magyar tájak, városok megjelenítésének formáit;
-
megismeri egy-egy jelentős alkotónak a szülőföldjéhez, a magyar tájhoz való
viszonyulását (ez is fejleszti, alakítja a kötődés igényét; -
azonosítani tudja a művekben megjelenített témát, motívumot, gondolatot, érzelmet,
hangulatot; -
Tudja Petőfi Sándor: Az alföld című vers elemzését;
-
képes Petőfi Sándor: Az alföld című versének memoriter előadására.
A tanuló -
ismerje az epikai műnemek jellegét (tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő);
-
felismeri, megfogalmazza a mesék, a mítoszok és a mondák közti különbségeket,
-
felfedez archetipikus helyzeteket bibliai, mitológiai történetekkel;
-
ismeri és megfogalmazza a valóságos és mesés (fikció) történetek különbségét egy-egy
mítosz, monda alapján: Pl: Daidalosz és Ikarosz; Noé bárkája; Teremtéstörténetek stb. A tanuló -
ismer, megemlít valamely kulturális, irodalmi, népi hagyományt lakóhelye
tájegység/település/kerület) vagy iskolája vonatkozásában (pl. irodalmi emlékhelyet, emléktáblát, szobrot) A tanuló -
az irodalmi művek segítségével képes beszélni az emberi kapcsolatok sokféleségéről,
-
a téma irodalmi megjelenésének változatosságáról korszaktól, műfajtól és formától
függetlenül; -
felismer emberi alaphelyzeteket és irodalmi témákat, formákat;
-
Képes elemezni az ajánlott olvasmányokat (pl. tér- és időviszonyok, cselekmény,
szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet szempontjából); -
választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy
egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása); -
Ismeri és alkalmazza a jegyzetelést, a vázlatkészítést;
-
képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek
tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként. -
képes Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására;
-
képes Arany János Családi kör című művének memoriter előadására.
134
A tanuló -
ismeri a házi olvasmányok elemzési szempontjait, lehetőségeit;
-
felkészül a mű sok szempontú megközelítésére (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés,
vázlatkészítés stb.); képes szövegalkotási feladatok megoldására (szóban/írásban), pl. jellemzés, levél,
-
elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás; képes szövegrészlet(ek) megtanulására Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című
-
művéből: - 1 bekezdésnyi ( összesen kb.5-10 sor) prózai szövegrészlet(ek).
6. évfolyam I. félév A tanuló ismerje a ballada műfaji jellemzőit, sajátos szerkesztés- és előadásmódját;
tudja, hogy a népköltészeti alkotások többféle változatban létezhetnek;
elő tud adni egy népballadát (memoriter);
értelmezi Arany János A walesi bárdok című balladáját (memoriter);
a már korábbról ismert művek olvasásával felidézi a műfaji sajátosságokat;
felidéz népköltészeti műfajokat;
megismer, rendszerez mondatípusokat;
kreatív írásokat készít (pl. helyi monda, keletkezéstörténet);
képes Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatására (részletek, memoriter is)
felismeri az elbeszélő költemény műfaját;
elemzi a tér- és időviszonyokat; ismeri a cselekményt; jellemzi a szereplőket és minősíti kapcsolataikat a Toldi részletes feldolgozása során;
alkalmazza a kapcsolódó elméleti fogalmakat (pl. verses epika; elbeszélő költemény);
felismeri a poétikai eszközöket (szóképek, alakzatok), a versritmust;
képes önálló szövegalkotási feladatok megoldására (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.);
135
képes saját véleményének megfogalmazására;
tud memoritereket előadni (szövegrészletek a műből)
II. félév A tanuló
megkülönbözteti az epikai és lírai műnemet
felismeri a lírai műnemnek a líra alanyára vonatkoztatottságát
felismer jellemző témákat, motívumokat (pl. természet, évszakok, napszakok);
felismeri a művészi stíluseszközöket
megfigyeli, hogy a próbatételek, kalandok miként formálják a személyiséget, jellemet;
képes a tér- és időviszonyok, cselekmény, szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet stb. elemzésére
választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása);
képes Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művének elemző bemutatására
képes vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről alkalmazza a házi olvasmányok korábban megismert megközelítési lehetőségeit;
képes az Egri csillagok c. mű sok szempontú értelmezésére
képes szövegalkotási feladatok megoldására (szóban/ írásban), pl. leírás, jellemzés, elbeszélés nézőpontváltással, levél, kreatív írás;
7. évfolyam I.félév A tanuló rendelkezzen a 6. o.-ban tanult irodalmi ismeretekkel! Legyen képes a szövegek értő olvasására, feldolgozására:szövegértés, továbbá az olvasott művek tartalmáról beszámolni. Tudja felsorolni az irodalmi műnemeket – líra, epika, dráma – és az azokhoz kapcsolódó tanult műfajokat./ dal, episztola,mese, regény, elbeszélés, novelle,ballada. Ismerje a tanult szerzők életének,munkásságának legfontosabb adatait a tk.szövege alapján. Ismerje fel a líra alapformáit: lírai szerkezet, műfaji sajátosságok, versformák. Tudja megfogalmazni a következő fogalmak legfontosabb jellemzőit:dal, epigramma, óda, himnusz,elégia,ballada, episztola, novella, elbeszélés, regény. 136
Ismerje a romantika korstílus legfontosabb jellemzőit, olvasmányokat a reformkor irodalmából, írói életpályák,irodalmi társaságok kapcsolatait. Ismerje az irodalom, a festészet, a zene közös stíluselemeit, a következő fogalmakat: :romantika, népiesség, életérzés, nyelvkérdés. Tudja a kijelölt memoritereket: Kölcsey:Himnusz,Vörösmarty:Szózat, Csokonai:A Reményhez,Petőfi:Szeptember végén, Nemzeti dal, A XIX.század költői, Arany:A walesi bárdok A tanult lírai művek verselemzése alapján legyen képes egy lírai alkotás elemzésére, használja a poétikai , stilisztikai alapfogalmakat, nyelvi alakzatokat. 2. félév Legyen tisztában a kisepika műfaji sajátosságaival, ismerje változatait: az anekdota változatai, felépítése, a novella főbb jellemzői. Ismerje a kapcsolódó fogalmakat: epika,anekdota, novella, értekező próza. Ismerje és tudja elmondani, Mikszáth tanult novelláinak cselekményét, szereplőit, szerkezeti felépítését, jellemzőit. Ismerje és tudja elmondani Mikszáth: Szent Péter esernyője című művének epikai jellemzőit. Ismerje a kijelölt kötelező olvasmány, Jókai egy művének nagyepikai jellemzőit, ismerje fel benne a romantikus stíluselemeket. Legyen tájékozott egy drámai mű feldolgozás kapcsán a dráma műnemének főbb jellemzőiről, legyen képes lehetőleg egy előadás megtekintése után az olvasott mű és a látott darab összehasonlítására.
8. évfolyam 1. félév Kisepikai alkotások
az elbeszélés, a novella, ballada, anekdota, komikus eposz műfaji jellemzői a tanult művek alapján
epikus közlésformák, valamint a verses és a prózaforma műfajmegkötő vagy műfajfüggetlen szerepe, idő- és térviszonyok, különböző szerkezeti megoldások, előreutalások, késleltetések az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzet 5-7. évfolyamon tanult irodalomelméleti, irodalomtörténeti ismeretek
137
irodalmi élmény megosztása
Egy Móricz- regény, vagy más XX. századi magyar regény elemző ismerete: az idő- és térviszonyok a narráció sajátosságai,
az elbeszélés időrendje, előreutalások, késleltetések,
az elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet,
a szereplők jellemzése
az irodalom nagy témáinak, pl. szülő és gyerek, gyerekek és felnőttek, iskola és nevelés; beavatás, próbatételek, szerelem, azonosítása, szereplők jellemzése, tetteik minősítése;
alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezése és véleményezése.
Olvasmány ajánlása: saját olvasmány ajánlása az ajánlás műfaji szabályai szerint Alapvető lírai műfajok sajátosságai különböző korok alkotóinak művei alapján: néhány lírai mű beszédhelyzetének értelmezése, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusa a tanult művek alapján
a művek tematikájának,, meghatározó motívumainak azonosítása,
műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatok felismerése megadott szövegben,
a zenei és ritmikai eszközök típusainak elemzése, funkciójuk, hangulati hatásuk felismerése
képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása tanult művekben
a kompozíció meghatározó elemei: pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása
a művekből feltáruló érzelmi tartalmak elemzése, Az alábbi szerzők tanult műveinek sok szempontú elemzése, értelmezése: Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Babits Mihály, Tóth Árpád,
szimbólum fogalma A Nyugat folyóirat története, célja, jelentősége – nemzedékei memoriter: a Nyugat első nemzedéke tanult alkotóinak egy-egy műve A reklám és a popzene új szóbeli költészetének jellemzői
138
A klasszikus modernség, impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus az irányzatok jellegzetességeinek főbb vonásainak felismerése tanult műveken.
2. félév Az első félévi követelményeken kívül: -
Az ifjúsági és/vagy szórakoztató irodalom tanult műfajainak jellemzői. Egy választott alkotás elemző ismerete: az idő- és térviszonyok a narráció sajátosságai,az elbeszélés és a történet időrendje, előreutalások, késleltetések, az elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet.
A drámai műnem főbb jellemzői, a tanult alkotás elemzése: drámai szerkezet, drámai jellem és nyelv néhány jellemzője,
-
a tragikum/komikum mint műfajformáló minőség, megjelenése a tanult drámai műalkotásban, a drámai hősök jellemzése,konfliktusaik, kapcsolataik elemzése, drámai szituációk és instrukciók értelmezésese
Lírai alkotások elemzése: József Attila, Radnóti Miklós tanult művei, a Nyugat második és harmadik nemzedékének alkotóitól néhány mű ismerete pl.: Szabó Lőrinc, Weöres Sándor versei, -
Memoriter: József Attila három verse, Radnóti Miklós: Nem tudhatom c. verse
A média kifejezőeszközei, társadalmi szerepe, a médiaszövegek értelmezése A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének meghatározása A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik (tudósítás, riport, publicisztika, kritika). Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller; szerzői, ábrázolási konvenció; tudósítás, riport, kritika, publicisztika fogalma Szimbolikus kód, technikai kód, mágikus gondolkodás, értelmezési keret, egyirányú kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia, reprezentáció fogalma
139
Matematika
5. évfolyam - alap óraszám I. félév 1.Számelmélet algebra Halmazok ás kombinatorika:
Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján.
A részhalmaz fogalma.
Két véges halmaz közös része.
Két véges halmaz egyesítése. Változatos tartalmú szövegek értelmezése.
Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nem nagyobb, nem kisebb, nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden; van olyan, legalább, legfeljebb).
A tanultakhoz kapcsolódó igaz és hamis állítások.
Természetes számok:
Természetes számok milliós számkörben.
Alaki érték, helyi érték.
Számlálás, számolás. Hallott számok leírása, látott számok kiolvasása.
Számok ábrázolása számegyenesen.
Összeadás, kivonás szóban, (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen.
Egész számok, pozitív törtek helye a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások
Természetes számmal szorzás, osztás a törtek körében (0 szerepe a szorzásban, osztásban).
Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel.
Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai.
Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend.
Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése.
Egyszerű feladatok esetén a műveleti sorrend helyes alkalmazási módjának felismerése, alkalmazása Az ellenőrzési és becslési.
Szorzásra, osztásra vezető, az egységhez viszonyított egyszerű arányos következtetések.
140
Szöveges feladatok megoldása.
Egyszerű
matematikai
problémát
tartalmazó
rövidebb
és
hosszabb
szövegek
feldolgozása. 2. Geometria Ponthalmazok A tér elemei: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány.
Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás.
Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) szemléletes fogalma.
A távolság fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése.
Két pont, pont és egyenes távolsága.
Két egyenes távolsága.
Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok.
Kör, gömb fogalma.
Sugár, átmérő.
3. Mérés, statisztika Gyakorlati mérések,
Szabványmértékegységek és átváltásuk: o hosszúság, o terület, o térfogat, o űrtartalom, o idő, o tömeg. Matematikatörténeti érdekességek: a hatvanas számrendszer kapcsolata idő mérésével.
Mértékegység-átváltások
Az arányosság felismerése mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján.
Mennyiségi következtetés, becslési.
Valószínűségi játékok és kísérletek dobókockák, pénzérmék segítségével.
Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése.
Egyszerű diagramok, értelmezése, táblázatok olvasása, készítése.
141
Átlagszámítás néhány adat esetén (számtani közép).
4. Szögek A szög fogalma, mérése.
Szögfajták.
A szög jelölése, betűzése.
Matematikatörténet: görög betűk használata a szögek jelölésére, a hatvanas számrendszer kapcsolata a szög mérésével.
Háromszög, négyszög sokszög belső és külső szögeinek összege
Az összefüggések megfigyeltetése méréssel.
Szögmérő használata
Törekvés a pontos munkavégzésre
5. Törtszámok Hallott számok leírása, látott számok kiolvasása.
Számok ábrázolása számegyenesen.
Közönséges tört fogalma.
Törtek összehasonlítása 1 egésszel.
Vegyes számok
Pozitív törtek helye a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások.
Összeadás, kivonás a pozitív törtek körében
Törtek egyszerűsítése, bővítése.
Közös nevező
Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai
Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend.
Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése.
Szorzásra, osztásra vezető, az egységhez viszonyított egyszerű arányos következtetések.
A
mindennapi
életben
felmerülő,
következtetéssel.
142
Szöveges feladatok megoldása.
egyszerű
arányossági
feladatok
megoldása
Egyszerű
matematikai
problémát
tartalmazó
rövidebb
és
hosszabb
szövegek
feldolgozása. II. félév 6. A téglalapok A téglalap tulajdonságai.
Téglalap, négyzet kerülete, területe.
Sokszögek kerülete.
Téglalap, négyzet rajzolása
Derékszögű háromszög területe.
Terület meghatározás átdarabolással.
7. Téglatestek Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója. Téglatest (kocka) felszínének és térfogatának kiszámítása. 8. Tizedes törtek Tizedes tört fogalma. A tizedes törtek értelmezése.
Tizedes törtek jelentése, kiolvasása, leírása.
Kerekítés, becslés.
Egyszerűsítés, bővítés, összehasonlítás.
Összeadás, kivonás a pozitív törtek körében.
Természetes számmal szorzás, osztás a törtek körében (0 szerepe a szorzásban, osztásban
Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel.
A törtszámok tizedes tört alakja.
Véges törtek, végtelen szakaszos tizedes törtek.
Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend.
Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése.
Szorzásra, osztásra vezető, az egységhez viszonyított egyszerű arányos következtetések.
143
Szöveges feladatok megoldása.
Egyszerű matematikai problémát tartalmazó rövidebb és hosszabb szövegek feldolgozása
9. Az egész számok Negatív szám értelmezése: o adósság, o fagypont alatti hőmérséklet, o földrajzi adatok (magasságok, mélységek
Összeadás, kivonás szóban, (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen.
Ellentett, abszolút érték.
Egész számok helye a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások
Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend.
Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése.
Szöveges feladatok megoldása.
Egyszerű matematikai problémát tartalmazó rövidebb és hosszabb szövegek feldolgozása
10.Helymeghatározás Helymeghatározás gyakorlati szituációkban, konkrét esetekben.
A Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer.
Matematikatörténet: Descartes
Egyszerű grafikonok értelmezése
Sorozat megadása a képzés szabályával, illetve néhány elemével.
Példák konkrét sorozatokra.
Sorozatok folytatása adott szabály szerint
144
5. évfolyam – emelt óraszám Az emelt órák száma témánként a témakörökön belül I. félév 1.Számelmélet algebra 23óra óra +3 óra Halmazok ás kombinatorika:
Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján.
A részhalmaz fogalma.
Két véges halmaz közös része.
Két véges halmaz egyesítése. Változatos tartalmú szövegek értelmezése.
Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nem nagyobb, nem kisebb, nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden; van olyan, legalább, legfeljebb).
A tanultakhoz kapcsolódó igaz és hamis állítások.
Természetes számok:
Természetes számok milliós számkörben.
Alaki érték, helyi érték.
Számlálás, számolás. Hallott számok leírása, látott számok kiolvasása.
Számok ábrázolása számegyenesen.
Összeadás, kivonás szóban, (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen.
Egész számok, pozitív törtek helye a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások
Természetes számmal szorzás, osztás a törtek körében (0 szerepe a szorzásban, osztásban).
Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel.
Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai.
Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend.
Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése.
Egyszerű feladatok esetén a műveleti sorrend helyes alkalmazási módjának felismerése, alkalmazása Az ellenőrzési és becslési .
Szorzásra, osztásra vezető, az egységhez viszonyított egyszerű arányos következtetések.
145
Szöveges feladatok megoldása.
Egyszerű
matematikai
problémát
tartalmazó
rövidebb
és
hosszabb
szövegek
feldolgozása. 1.Témazáró +2 óra a 10%-ból +1 óra 2. Geometria Ponthalmazok 9 óra
A tér elemei: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány.
Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás.
Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) szemléletes fogalma.
A távolság fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése.
Két pont, pont és egyenes távolsága.
Két egyenes távolsága.
Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok.
Kör, gömb fogalma.
Sugár, átmérő.
3. Mérés, statisztika 6 óra +2 óra
Gyakorlati mérések,
Szabványmértékegységek és átváltásuk: o hosszúság, o terület, o térfogat, o űrtartalom, o idő, o tömeg. Matematikatörténeti érdekességek: a hatvanas számrendszer kapcsolata idő mérésével.
Mértékegység-átváltások
Az arányosság felismerése mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján.
Mennyiségi következtetés, becslési.
Valószínűségi játékok és kísérletek dobókockák, pénzérmék segítségével.
146
Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése.
Egyszerű diagramok, értelmezése, táblázatok olvasása, készítése.
Átlagszámítás néhány adat esetén (számtani közép).
4. Szögek 6 óra +2 óra
A szög fogalma, mérése.
Szögfajták.
A szög jelölése, betűzése.
Matematikatörténet: görög betűk használata a szögek jelölésére, a hatvanas számrendszer kapcsolata a szög mérésével.
Háromszög, négyszög sokszög belső és külső szögeinek összege
Az összefüggések megfigyeltetése méréssel.
Szögmérő használata
Törekvés a pontos munkavégzésre
2. Témazáró +3 óra a 10%-ból +1 óra 5. Törtszámok 22 óra +5 óra
Hallott számok leírása, látott számok kiolvasása.
Számok ábrázolása számegyenesen.
Közönséges tört fogalma.
Törtek összehasonlítása 1 egésszel.
Vegyes számok
Pozitív törtek helye a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások.
Összeadás, kivonás a pozitív törtek körében
Törtek egyszerűsítése, bővítése.
Közös nevező
Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai
Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend.
Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése.
Szorzásra, osztásra vezető, az egységhez viszonyított egyszerű arányos következtetések.
A
mindennapi
következtetéssel. 147
életben
felmerülő,
egyszerű
arányossági
feladatok
megoldása
Szöveges feladatok megoldása.
Egyszerű matematikai problémát tartalmazó rövidebb és hosszabb szövegek feldolgozása
Összesen: 75 óra Témazárókkal együtt. De félévi vizsgára itt lenne a félévi követelmény határa. II. félév 6. A téglalapok 9 óra +2 óra
A téglalap tulajdonságai.
Téglalap, négyzet kerülete, területe.
Sokszögek kerülete.
Téglalap, négyzet rajzolása
Derékszögű háromszög területe.
Terület meghatározás átdarabolással.
.3. Témazáró +2 óra a 10%-ból +1 óra 7. Téglatestek 14 óra +1 óra Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója. Téglatest (kocka) felszínének és térfogatának kiszámítása. 8. Tizedes törtek 18 óra +4 óra Tizedes tört fogalma.
A tizedes törtek értelmezése.
Tizedes törtek jelentése, kiolvasása, leírása.
Kerekítés, becslés.
Egyszerűsítés, bővítés, összehasonlítás.
Összeadás, kivonás a pozitív törtek körében.
Természetes számmal szorzás, osztás a törtek körében (0 szerepe a szorzásban, osztásban
Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel.
A törtszámok tizedes tört alakja.
Véges törtek, végtelen szakaszos tizedes törtek.
148
Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend.
Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése.
Szorzásra, osztásra vezető, az egységhez viszonyított egyszerű arányos következtetések.
Szöveges feladatok megoldása.
Egyszerű matematikai problémát tartalmazó rövidebb és hosszabb szövegek feldolgozása
4.Témazáró +2 óra a 10%-ból +1 óra 9. Az egész számok 15 óra +6 óra
Negatív szám értelmezése: o adósság, o fagypont alatti hőmérséklet, o földrajzi adatok (magasságok, mélységek
Összeadás, kivonás szóban, (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen.
Ellentett, abszolút érték.
Egész számok helye a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások
Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend.
Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése.
Szöveges feladatok megoldása.
Egyszerű matematikai problémát tartalmazó rövidebb és hosszabb szövegek feldolgozása
10.Helymeghatározás9 óra +2 óra Helymeghatározás gyakorlati szituációkban, konkrét esetekben.
A Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer.
Matematikatörténet: Descartes
Egyszerű grafikonok értelmezése
Sorozat megadása a képzés szabályával, illetve néhány elemével.
Példák konkrét sorozatokra.
Sorozatok folytatása adott szabály szerint
149
1 óra év végi ismétlés a 10%-ból +2 óra Összesen:134 óra kötelezően tervezhető +10 óra szabadon tervezhető= 144 óra +36 óra =180 óra
6. évfolyam Első félév Gondolkodási és megismerési módszerek
Tudjon elemeket halmazba rendezni adott tulajdonság alapján, halmazok közös részét (metszetét), egyesítését (unióját) megkeresni, ábrázolni.
Tudjon elemeket kiválasztani adott szempont szerint,
sorba rendezni különféle módszerekkel.
Ismerje fel állítások igaz-hamis voltát, tudjon igaz és hamis állításokat megfogalmazni.
Törekedjen a matematikai kifejezések helyes használatára (több, kevesebb, ugyanannyi), néhány elem összes sorrendjének felsorolására.
Számtan, algebra
Tudjon milliós számkörben számokat leírni, kiolvasni, összehasonlítani.
Tudja kiolvasni, leírni a közönséges-és tizedes törteket, összehasonlítani, számegyenesen ábrázolni.
Ismerje az abszolút érték, reciprok fogalmát, jelét, értékét.
Ismerje a szabványmértékegységeket (hosszúság, tömeg, terület, űrtartalom, idő). Tudjon átváltani egyszerű esetekben.
Tudjon két-három műveletet tartalmazó feladatsort kiszámítani, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok alkalmazásával.
Használja a becslést, ellenőrzést a kapott eredmények helyességének megítélésére.
Ismerje a következő fogalmakat: osztó, többszörös, prímszám, összetett szám!
Tudja felírni a számok osztóit, többszöröseit, kiválasztani a közös osztókat, közös többszörösöket. ; a legnagyobb közös osztót, legkisebb közös többszöröst meghatározni.
Ismerje, alkalmazza az oszthatósági szabályokat! (2, 3, 5, 9, 10, 100)
Használja az algebrai kifejezéseket a terület, kerület számítása során.
150
Összefüggések, függvények, sorozatok
Tudjon tájékozódni a koordinátarendszerben: pontot ábrázolni, adott pont koordinátáit leolvasni.
Tudjon elemezni egyszerűbb grafikonokat! Tudjon egyszerű sorozatokat folytatatni adott szabály szerint!
Ismerje fel a sorozat szabályát, fogalmazza meg!
Geometria
Ismerje fel a tanult síkbeli alakzatokat, tulajdonságait a feladatok megoldásában!
Tudja a négyzet, téglalap kerületét és területét kiszámítani!.
Valószínűség, statisztika
Tudjon számtani közepet számítani!.
Második félév Gondolkodási és megismerési módszerek
Törekedjen kombinatorikus gondolkodásra, lényegkiemelésre, szabálykövető magatartásra!
Tudjon tárgyakat tulajdonságai alapján összehasonlítani, megkülönböztetni!
Matematikai szövegeken keresztül gyakorolja az értő, elemző olvasást!
Számtan, algebra
Tudjon racionális számokat leírni, kiolvasni, összehasonlítani, ábrázolni számegyenesen!
Ismerje fel a mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatokat!
Oldja
meg
a
feladatokat
következtetéssel,
az
egyenes
arányosságról
tanultak
alkalmazásával!
Tudjon szöveges feladatokat megoldani következtetéssel, (szimbólumok segítségével, összefüggések felírásával a feladatok adatai között).
Folyamatosan végezzen becslést, ellenőrzést a kapott eredmények helyességének megítélésére!
Ismerje a százalék fogalmát! Tudjon egyszerű százalékszámítási feladatokat arányos következtetéssel megoldani! Tudjon százalék értéket kiszámítani!
151
Ismerje meg a térfogat fogalmát, mértékegységeit!
Tudjon egyszerűbb elsőfokú egyismeretlenes egyenleteket, egyenlőtlenségeket megoldani szabadon választott módszerrel!
Összefüggések, függvények, sorozatok
Tudjon tapasztalatok alapján függvényeket, sorozatokat alkotni!
Igazodjon el a mindennapi élet egyszerű grafikonjaiban!
Tudjon egyszerűbb grafikonokat elemezni!
Tudjon szabályokat felismerni, követni!
Geometria
Ismerje a következő fogalmakat: pont, egyenes, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, tér!
Tudjon a geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő ábrákat pontosan szerkeszteni!
Ismerje a körző, vonalzó célszerű használatát!
Legyen jártas az alapszerkesztésekben: pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek.
Tudja megszerkeszteni az alakzatok tengelyese tükörképét, ismerje fel az alakzatok tengelyes szimmetriáját!
Használja a tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságait és alkalmazza a feladatok megoldásában!
Tudja kiszámítani a téglalap és a deltoid kerületét és területét!
Tudja kiszámítani a téglatest felszínét és térfogatát!
Tudja meghatározni a tanult testek térfogatát, a mindennapjainkban található testek térfogatát, űrmértékét!
Valószínűség, statisztika
Tudjon egyszerű diagramokat készíteni, értelmezni, táblázatokat leolvasni!
Tudjon valószínűségi játékok, kísérletek során adatokat tervszerűen gyűjteni, rendezni, ábrázolni.
152
7. évfolyam Első félév Témakör: Természetes számok, racionális számok
ismerje a racionális szám fogalmát
Tudjon alapvető műveletek végezni a racionális számokkal (összeadás, kivonás, szorzás, osztás)
ismerje a műveletek sorrendjét, tudja alkalmazni a zárójelet
ismerje a hatvány fogalmát, tulajdonságait
tudja hogyan kell számok hatványit kiszámolni
tudjon műveleteket megoldani azonos alapú és azonos kitevőjű hatványokkal
ismerje a normál alak fogalmát
tudjon felírni számokat normál alakban
tudjon összeadni, kivonni, szorozni, osztani, hatványozni normál alakú számokkal
Témakör: Algebrai kifejezések
ismerje az algebrai kifejezés fogalmát
ismerje az egytagú, többtagú, egynemű és különnemű algebrai kifejezés fogalmát
tudja szétválogatni az egytagú, többtagú, egynemű és különnemű algebrai kifejezéseket
tudjon egytagú, többtagú algebrai kifejezések szorozni, osztani egytagú algebrai kifejezéssel
tudjon egynemű algebrai kifejezéseket összeadni, kivonni, szorozni és osztani
tudjon különnemű algebrai kifejezéseket szorozni és osztani
tudjon az algebrai kifejezés változójába megadott értéket behelyettesíteni
tudja a helyettesítési értéket kiszámolni
tudjon többtagú algebrai kifejezést szorzat alakban felírni (kiemelés)
tudjon többtagú algebrai kifejezést összeg alakban felírni (zárójelfelbontás)
Témakör: Egyenletek, egyenlőtlenségek Ismerje az egyenlet, egyenlőtlenség fogalmát
Ismerje az azonosság és az ellentmondás fogalmát
Tudja meghatározni az alaphalmazt és az igazsághalmazt
Egyenlőtlenségek megoldását tudja ábrázolni számegyenesen
Ismerje a mérlegelv fogalmát
153
Tudja alkalmazni a mérlegelvet az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása során
tudja ellenőrizni az egyenlet megoldását behelyettesítéssel
tudjon megoldani egyszerű egyenleteket, zárójeles egyenleteket, tört együtthatós egyenleteket a mérlegelv alapján
Témakör: Síkgeometria
Ismerje a középpontos szimmetria fogalmát
Ismerje a középpontosan szimmetrikus alakzatok fogalmát, tulajdonságait
ismerjen fel középpontosan szimmetrikus alakzatokat, tudja hol az alakzat szimmetria középpontja
tudjon felsorolni, rajzolni középpontosan szimmetrikus alakzatokat
tudjon alakzatot középpontosan tükrözni szerkesztéssel
ismerje a középpontos tükrözés tulajdonságait
ismerje a következő kifejezéseket: szögpárok, fordított állású szög, váltószög, csúcsszög, egyállású szög, társszög, mellékszög,
szögpárok segítségével tudjon felismerni egyenlő nagyságú szögeket egy sokszögben
szögpárok segítségével tudjon megoldani egyszerűbb geometriai számításokat
tudja a háromszög belső és külső szögeinek összegét
ismerje a háromszög belső és külső szögei közötti kapcsolatot
ismerje a középvonal fogalmát
tudja a háromszögek, speciális négyszögek oldalai és a középvonal kapcsolatát
tudja megszerkeszteni háromszögek, speciális négyszögek középvonala
II. félév Témakör: Halmazok
Ismerje a következő fogalmakat: halmazok, részhalmazok, komplementer halmaz
ismerje a természetes számok, az egész számok és a racionális számok halmaza közötti összefüggést
tudjon halmazábrát készíteni
ismerje a metszet, unió, különbség fogalmát
halmazábra segítségével tudja leolvasni a metszet, az unio és a különbség halmaz elemeit
tudja meghatározni, hogy hány eleme van a halmaznak
154
Témakör: Sorozatok, lineáris függvények
ismerje a sorozat fogalmát
tudjon önállóan sorozatot alkotni
ismerje a számtani sorozat fogalmát
tudja folytatni a számtani sorozatot (ismerje fel a szabályát)
tudja meghatározni a sorozat első, utolsó elemét és differenciáját
tudjon an-dik tagot kiszámítani a sorozat elemeinek és/vagy differenciájának segítségével
ismerje a számtani közép fogalmát
tudjon számtani közepet számolni
ismerjen különböző grafikob fajtákat
tudjon grafikonokat leolvasni, értelmezni
tudjon grafikont készíteni táblázat segítségével
ismerje az alaphalmaz és a képhalmaz fogalmát
ismerje a hozzárendelések fajtái
ismerje a függvény fogalmát, megadásának módjait
tudja ábrázolni derékszögű koordináta-rendszerben, táblázat segítségével
ismerje a lineáris függvény fogalmát, képét
tudja meghatározni a függvény értelmezési tartományát és értékkészletét, meredekségét
tudjon lineáris függvényeket „vakon”, ábrázolni derékszögű-koordináta rendszerben
tudjon egyszerű egyenletek grafikusan megoldani, és az egyenlet megoldását leolvasni
Témakör: Síkgeometria
ismerje a háromszögek tulajdonságait
tudja a háromszögeket csoportosítása, ismerje a szögeivel kapcsolatos összefüggések,
tudja kiszámítani a háromszögek területét
tudja a háromszögek egybevágóságának alapeseteit
ismerje az oldalfelező merőleges fogalmát, tulajdonságait
ismerje az belső szögfelező fogalmát, tulajdonságait
tudja megszerkeszteni a háromszög oldalfelező merőlegesét, belső szögfelezőit
tudja megszerkeszteni a háromszög köré írható körét, beírható körét
tudja
a
magasságvonal,
súlyvonal
fogalmát,
magasságpontját, súlyvonalát és súlypontját 155
tudjon szögeket szerkeszteni
tulajdonságait,
magasságvonalát,
tudja megszerkeszteni a háromszöget különböző adatok segítségével
ismerje a sokszögek belső szögei összegének kiszámítási módját
tudja, hogyan kell bármilyen négyszög területét kiszámítani.
Speciális
négyszögek
területét
tudja
kiszámítani
(négyzet,
téglalap,
trapéz,
paralelogramma, rombusz, deltoid)
ismerje a π értékét
tudja a kör kerületét és területét kiszámítani
ismerje a kerületnél és területnél használatos mértékegységeket és azok váltószámait
Témakör: Statisztika, valószínűség
Átlag, medián, módusz, gyakoriság, relatív gyakoriság fogalmának ismerete
tudjon átlagot számolni
tudja meghatározni a relatív gyakoriságot
ismerje fel a biztos eseményt
tudja becsülni és meghatározni a valószínűséget, egyszerűbb feladatoknál Témakör: Térgeometria
ismerjen testeket, tudja meghatározni kiterjedésüket
ismerje a henger és a hasáb fogalmát
ismerje a henger és a hasáb felszíne milyen síkidomokból áll
tudjon testhálót készíteni
ismerje a palást, alkotó és alaplap fogalmát
tudja, hogyan kell a henger és a hasáb felszínét kiszámítani
tudja, hogyan kell a henger és a hasáb térfogatát kiszámítani
ismerje a felszín és a térfogat mértékegységét, és azok váltószámait
II. félév Témakör: Halmazok
Ismerje a következő fogalmakat: halmazok, részhalmazok, komplementer halmaz
ismerje a természetes számok, az egész számok és a racionális számok halmaza közötti összefüggést tudjon halmazábrát készíteni
ismerje a metszet, unió, különbség fogalmát
halmazábra segítségével tudja leolvasni a metszet, az unio és a különbség halmaz elemeit
156
tudja meghatározni, hogy hány eleme van a halmaznak
Témakör: Sorozatok, lineáris függvények
ismerje a sorozat fogalmát
tudjon önállóan sorozatot alkotni
ismerje a számtani sorozat fogalmát
tudja folytatni a számtani sorozatot (ismerje fel a szabályát)
tudja meghatározni a sorozat első, utolsó elemét és differenciáját
tudjon an-dik tagot kiszámítani a sorozat elemeinek és/vagy differenciájának segítségével
ismerje a számtani közép fogalmát
tudjon számtani közepet számolni
ismerjen különböző grafikob fajtákat
tudjon grafikonokat leolvasni, értelmezni
tudjon grafikont készíteni táblázat segítségével
ismerje az alaphalmaz és a képhalmaz fogalmát
ismerje a hozzárendelések fajtái
ismerje a függvény fogalmát, megadásának módjait
tudja ábrázolni derékszögű koordináta-rendszerben, táblázat segítségével
ismerje a lineáris függvény fogalmát, képét
tudja meghatározni a függvény értelmezési tartományát és értékkészletét, meredekségét
tudjon lineáris függvényeket „vakon”, ábrázolni derékszögű-koordináta rendszerben
tudjon egyszerű egyenletek grafikusan megoldani, és az egyenlet megoldását leolvasni
Témakör: Síkgeometria
ismerje a háromszögek tulajdonságait
tudja a háromszögeket csoportosítása, ismerje a szögeivel kapcsolatos összefüggések,
tudja kiszámítani a háromszögek területét
tudja a háromszögek egybevágóságának alapeseteit
ismerje az oldalfelező merőleges fogalmát, tulajdonságait
ismerje az belső szögfelező fogalmát, tulajdonságait
tudja megszerkeszteni a háromszög oldalfelező merőlegesét, belső szögfelezőit
tudja megszerkeszteni a háromszög köré írható körét, beírható körét
tudja
a
magasságvonal,
súlyvonal
fogalmát,
magasságpontját, súlyvonalát és súlypontját 157
tulajdonságait,
magasságvonalát,
tudjon szögeket szerkeszteni
tudja megszerkeszteni a háromszöget különböző adatok segítségével
ismerje a sokszögek belső szögei összegének kiszámítási módját
tudja, hogyan kell bármilyen négyszög területét kiszámítani.
Speciális
négyszögek
területét
tudja
kiszámítani
(négyzet,
téglalap,
trapéz,
paralelogramma, rombusz, deltoid)
ismerje a π értékét
tudja a kör kerületét és területét kiszámítani
ismerje a kerületnél és területnél használatos mértékegységeket és azok váltószámait
Témakör: Statisztika, valószínűség
Átlag, medián, módusz , gyakoriság, relatív gyakoriság fogalmának ismerete
tudjon átlagot számolni
tudja meghatározni a relatív gyakoriságot
ismerje fel a biztos eseményt
tudja becsülni és meghatározni a valószínűséget, egyszerűbb feladatoknál Témakör: Térgeometria ismerjen testeket, tudja meghatározni kiterjedésüket
ismerje a henger és a hasáb fogalmát
ismerje a henger és a hasáb felszíne milyen síkidomokból áll
tudjon testhálót készíteni
ismerje a palást, alkotó és alaplap fogalmát
tudja, hogyan kell a henger és a hasáb felszínét kiszámítani
tudja, hogyan kell a henger és a hasáb térfogatát kiszámítani
ismerje a felszín és a térfogat mértékegységét, és azok váltószámait
158
8. évfolyam Első félév Tudja eldönteni egyszerű állítások igaz vagy hamis voltát, tudjon állításokat tagadni. Tudja a matematikai szövegeket értelmezni egyszerűbb esetekben. Tudjon kombinatorikai feladatokat megoldani az összes eset szisztematikus összeszámlálásával. Legyen biztos számolási ismerete a racionális számkörben. Ismerje a műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályokat, alkalmazza ezeket helyesen. A tanult mértékegységeket helyesen használja, tudja átváltani. Tudjon egyenes-, és fordított arányossággal kapcsolatos feladatok megoldani. Ismerje a százalékszámítás alapfogalmait, a tanult összefüggéseket tudja alkalmazni feladatmegoldások során. Tudja a legnagyobb közös osztó kiválasztani az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszöröst a többszörösök közül. Ismerje a prímszám, összetett szám fogalmát, a prímtényezős felbontást. Tudja kiszámolni egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értékét. Tudjon algebrai kifejezéseket összevonni, többtagú kifejezést szorozni egytagúval. Ismerje a négyzetre emelést, négyzetgyökvonást, hatványozást pozitív egész kitevők esetén. Tudjon megoldani elsőfokú egyenleteket és egyenlőtlenségeket, a matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatokat következtetéssel, egyenlettel. Ismerje a betűkifejezéseket, az azokkal végzett műveleteket és alkalmazza
matematikai,
természettudományos
és
hétköznapi
feladatok megoldásában. Használja ésszerűen a számológépet a számolás megkönnyítésére.
159
Tudja
Pitagorasz-tételt
kimondani
és
alkalmazni
számítási
feladatokban. Tudja a háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének kiszámítását feladatokban. A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében tudja kiszámolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét.
Második félév (a félévi követelményeken kívül) Tudjon geometriai ismeretei segítségével jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni. Ismerje a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai) Tudja
megszerkeszteni
alakzatok
tengelyes
és
középpontos
tükörképét, és eltolással kapott képét. Tudjon sorozatok folytatni adott szabály szerint. Tudjon
grafikonokat
elemezni
a
tanult
szempontok
szerint,
grafikonokat készíteni, grafikonokról adatokat leolvasni. Konkrét feladatok kapcsán értse az esély, a valószínűség fogalmát, ismerje fel a biztos és a lehetetlen eseményt. Használja célszerűen zsebszámológépét különböző számításokban. Ismerje néhány kiemelkedő magyar matematikus nevét.
160
Természetismeret
5. évfolyam Első félév Az anyag néhány tulajdonsága Élettelen és élő, a természetes és a műanyagok felismerése, megkülönböztetése, csoportosítása. Anyag, anyagfajták, test, részecskeszerkezet, halmazállapot Az anyagok, testek, folyamatok néhány mérhető tulajdonsága. Az a) anyag és a test, b) a tulajdonság, c) a mennyiség „fogalmi hármas” kapcsolatának és különbözőségének felismerése. Mértékegységek. A tömeg és a sűrűség, mint mennyiség. Különböző tehetetlenségű testek felismerése. Különböző sűrűségű anyagok megkülönböztetése. A különböző sűrűségű testek elhelyezkedése a vízben. A levegőnek,mint az egyik legfontosabb élettérnek a összetevői és azok szerepe a természetben. A levegő hőtágulása és annak következményei. A víz három ismert halmazállapotának és a csapadékoknak az összekapcsolása és megkülönböztetése. A víz legfontosabb tulajdonságai és jelentősége. A víz, mint oldószer. A talaj kialakulása, szerkezete, talajfajták felismerése, szennyeződése és védelme. A talaj tápanyagtartalma és a növénytermesztés közötti kapcsolat. Élet a kertben Az őszi kert Évszakok – éghajlati elemek – életfeltételek – növényfejlődés oksági összefüggései. A növényi test felépítése, működése. A szervek feladata és a növényi élet kapcsán, a rész-egész viszonyának felismerése. Növényi szervek összehasonlítása. Módosult növényi szervek azonosításával a felépítés – működés oksági kapcsolatainak ismerete. A virágok összehasonlítása, hasonlóságok és különbségek. Gyakori dísznövény, a petúnia Ismert zöldségfélék: paprika, káposztafélék, a gyümölcsfák: őszibarackfa, diófa és a szőlő környezeti igénye, testfelépítése, élettartama, felhasználása. A gyümölcs- és zöldségfélék kártevői: káposztalepke, monília, peronoszpóra, lisztharmat. A kártevők elleni védekezés természetes és vegyszeres formái. 161
A vegyszerhasználat következményei. Zöldség és gyümölcsfélék az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk higiénés szabályai. A hasznos madaraink védelmének és telepítésének alapismeretei és az évszakokhoz kötődő tennivalói. A dísznövények szerepe közvetlen környezetünkben (lakás, osztályterem, udvar). A növények gondozásának elemi ismeretei. Jellegzetes kerti madarak. A kert mint életközösség, a fogalom pontos meghatározása. Állatok a házban és a ház körül Az állatok élőhelye – életmódja – testfelépítése valamint a szervek felépítése és működése közti összefüggés felismerése. Háziállatok: a kutya, a házi sertés, a szarvasmarha, és a házityúk testfelépítése, életmódja, hasznosítása. Az állatok életfeltételeihez illeszkedő felelős állattartás. Az állati eredetű anyagok szerepe az emberi táplálkozásban. A házban és a ház körül élő állatok: a házi veréb, a füstifecske és a házi légy külleme, testfelépítése, életmódja, kapcsolata az emberrel. A gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése közti különbség ismerete. Az állatok szerepe a betegségek elterjesztésében. A megelőzés fontossága és lehetőségei. Második félév
Tájékozódás a valóságban és a térképen A valós tér átalakítása, térképszerű ábrázolása. Iránymeghatározás a valós térben és a térképen. A térábrázolás különböző formái – útvonalrajz, térképvázlat – értelmezésük. A térképi ábrázolás jellemzői: égtájak, szín- és jelkulcs. Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén, a jelrendszer alapján. A méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggés ismerete. Földrajzi helymeghatározás különböző tartalmú térképeken. Felszínformák: alföld, dombság, hegység, völgy, medence. Méretarány. Iránytű. Fő-és mellékvilágtájak. Térképfajták: domborzati, közigazgatási, turista-, település- és kontúrtérkép. Szintvonal. Hazánk tájai, szomszédos országaink. Földrészek. Óceánok. Földrészek, óceánok felismerése a különböző méretarányú és ábrázolásmódú térképeken.
162
Európa helyzete, határai, Magyarország helye Európában. Helymeghatározás, földrajzi fokhálózat, szélességi és hosszúsági körök. Nevezetes szélességi körök. Topográfiai fogalmak Alföld,
Kisalföld,
Északi-középhegység,
Dunántúli-középhegység,
hegyvidék,
Dunántúli-domb-
és
Nyugati-peremvidék.
Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Baktérítő, Ráktérítő, Déli-sark, déli-sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, északi-sarkkör, kezdő hosszúsági kör, Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Földközi –tenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Antarktika, Közép-Európa Állandóság és változás környezetünkben, kölcsönhatások A hőmérséklet- és a mozgás változásával járó kölcsönhatások. Mágneses alapjelenségek. Mágneses kölcsönhatás. A mágneses mező. Elektromos kölcsönhatások, elektromos mező. A villám keletkezésének elemi értelmezése. Gravitációs kölcsönhatás, gravitációs mező és néhány hatása a világmindenségre. A testek mozgásváltozásának okai. A mozgások csoportosítása. A hely és helyzet megkülönböztetése. A mozgást változtató hatások felismerése. Az erőhatás és az erő elemi fogalma. Különféle erőhatások felismerése. Az erő mérése. Energia fogalmának meghatározása. Az energiafajták és az energiaváltozások csoportosítása. Példák ismerete a megújuló és a nem megújuló „energiaforrásokra “ és azok felhasználására. Energiaváltozás: a munka és a hő elemi szintű jellemzése. Hőjelenségekkel járó kölcsönhatások következményei és energiaváltozásaik (halmazállapot-változás, égés, hőtágulás, hőterjedés).
Halmazállapot-változások; olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás
fogalmának meghatározása, s ezek hőmérséklettel való összefüggésének ismerete. A lassú és a gyors égés megkülönböztetése.
163
A tűzveszélyes anyagokkal való bánásmód és a tűz esetén szükséges teendők. A fény tulajdonságainak és kölcsönhatásainak ismerete. A fény, a látás és a tájékozódás kapcsolata. A színek. A Föld és a világegyetem Az égitestek hasonlóságainak és különbségeinek azonosítása. Tájékozódás a csillagos égbolton. A változások okának ismerete. A Föld helye a Naprendszerben és a Világegyetemben. Égitest, csillag, bolygó, hold, Sarkcsillag, csillagképek fogalmának ismerete. A Naprendszer felépítése. A Nap jelentősége. A Föld, a Nap és a Hold helyzete és a Hold fényváltozásai közötti összefüggés. A Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete, kölcsönhatásai.
A Hold fényváltozásai és a
holdfogyatkozás. A Föld mozgásai és a napi, évi időszámítás összefüggése. A Föld gömb alakja, a napsugarak hajlásszöge és az éghajlati övezetek közötti összefüggés ismerete. Éghajlati övezetek megnevezése elhelyezkedésük alapján. Jellemzőik összehasonlítása. Időjárás, éghajlat és elemeik: napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél. Légköri alapfolyamatok: felmelegedés, lehűlés, szél keletkezése, felhő- és csapadékképződés, csapadékfajták, víz körforgása és halmazállapot-változásainak ismerete. Veszélyes időjárási jelenségek: villámlás, szélvihar, hóvihar, hőség. Éghajlatmódosító tényezők: földrajzi szélesség, óceánoktól való távolság és a domborzat. Az éghajlamódosító tényezők felismerése példákban. Éghajlati diagramok, éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, értelmezése. Magyarország éghajlata: száraz és nedves kontinentális éghajlat. Topográfiai fogalmak Világegyetem, Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz, Szaturnusz, Uránusz, Hold.
164
Élet a kertben A tavaszi kert Az évszakok – éghajlati elemek – életfeltételek – növényfejlődés oksági összefüggéseinek ismerése. Az életfolyamatok változásai. Az ismert zöldségfélék: a vöröshagyma és a burgonya környezettel szembeni igénye, testfelépítése, élettartama, népélelmezésben betöltött szerepe. A tulipán és a szobanövények szerepe környezetünkben. A virágok összehasonlítása során a hasonlóságok, különbségek felismerése. Szervek felépítése – egyedfejlődés – élettartam összefüggése. A kert gerinctelen állatainak, a földigiliszta és az éti csiga külleme, testfelépítése, életmódja közötti összefüggés tudása, az életközösségben betöltött szerepük ismerete. A kert kártevői: burgonyabogár, meztelen csigák. A kifejlett állatok és fejlődési alakjuk küllemének és életmódjának ismerete. A kártevők elleni védekezés természetes és vegyszeres formái. A vegyszerhasználat következményei. A kert, mint életközösség.
6. évfolyam Első félév Felszín alatti vizek: talajvíz, hévíz, ásványvíz, gyógyvíz jellemzői, jelentősége az ember életében, gazdasági életében. A belvizek kialakulásának okai és következményei, az ellene való védekezés formái. Felszíni vizek: hazánk legjelentősebb állóvizei, folyóvizei. Vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, folyók felszínformálása. Árvizek kialakulásának oka, az ellene való védekezés formái. Állóvizek keletkezése, pusztulása. A Balaton (keletkezése, jellemzése).A Balaton-felvidéki vagy a Fertő-Hanság Nemzeti Park értékei Topográfia: Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, Duna, Tisza, Körös, Dráva, Rába, Szigetköz, Szentendreisziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget. A vízi élőhely jellemző élettelen környezeti tényezői. Vizek egysejtűi: zöld szemes ostoros, papucsállatka, baktériumok testfelépítése, életmódja. Vízi-vízparti növénytársulások vízszintes tagozódása: lebegő, gyökerező hínár, nádas mocsárrétek, ártéri erdők jellegzetes növényeinek testfelépítése, életmódja jelentősége. A vízi-vízparti életközösség jellemző gerinctelen és gerinces állatai: tavi kagyló, orvosi pióca, kecskerák, szúnyogok, szitakötők, (tiszavirág) ponty, leső harcsa, kecskebéka, vízisikló, tőkés réce, barna réti héja, fehér gólya
165
külleme, teste, élete, jelentősége az életközösségben, az ember életében, védettségük. Tápláléklánc készítése az életközösségből. Hazai alföldjeink keletkezése. A Kisalföld és az Alföld tájai, természeti adottságai. A füves puszták jellegzetes növényeinek jellemzése. Sáskák, szöcskék, gyíkok, fácán, mezei pocok, mezei nyúl, egerészölyv szervezete, életmódja. A Kiskunsági vagy a Hortobágyi Nemzeti Park természeti értékei. Búza, kukorica, napraforgó; jellegzetes szerveik, termesztésük, felhasználásuk. Topográfia: Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezőföld, Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Győr. Hazai hegységeink keletkezése, felszínük jellemzése. Az andezit, bazalt, mészkő, homok, lösz, barnakőszén, feketekőszén jellegzetes tulajdonságai, felhasználásuk. Az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység természeti adottságai, tájai. Bükki Nemzeti Park természeti értékei .A hegységeink gazdasági értékei. A dunántúli domb- és hegyvidék, Nyugat-magyarországi peremvidék természeti adottságai, tájai és természeti erőforrásai. Lucerna, repce testfelépítése, termesztése, felhasználása. A növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeripar kapcsolata. Topográfia:
Dunántúli
domb-
és
hegyvidék,
Dunántúli-középhegység,
Északi-
középhegység, Nyugat-magyarországi peremvidék, Bakony, Vértes, Dunazug-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Kékes, Alpokalja, Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnai-hegyhát, Mecsek, Miskolc, Veszprém, Pécs. Második félév Hazai erdőségek földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdőtípusainak jellemzői. Az erdő fogalma, szintjei, a környezeti tényezők függőleges irányú változásai. Kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, erdei fenyő, gyepürózsa, erdei pajzsika, nagy seprűmoha környezeti igényei, faji jellemzői, testfelépítése, hasznosítása, az életközösségben betöltött szerepe. Az erdőszéli csiperke és a gyilkos galóca faji sajátosságai. A (bazidiumos) gombák testfelépítése, táplálkozása, szaporodása.. Szarvasbogár, gyapjaslepke, erdei vöröshangya, koronás keresztespók, közönséges kullancs, széncinege, nagy tarkaharkály, gímszarvas, vaddisznó, erdei fülesbagoly, róka külleme, teste, 166
élete, szerepe az erdő életében. A kullancsok által terjesztett betegségek, az ellenük való védekezés. A kullancseltávolítás fontossága, módszerei. Táplálkozási láncok, táplálékhálózat. Gazdasági ágazatok: mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás ismerete. A gazdaság természeti feltételei. Településtípusok: tanya, falu, városjellemző képe, társadalmi, gazdasági szerepe. Házi egér vándorpatkány, csótány, feketerigó, galamb, elszaporodásuk feltételei és következményeik. A
háztartás
anyag-
és
energiagazdálkodása.
Víz-
és
energiafelhasználás.
Környezetszennyezés és csökkentésének formái. Az anyag- és energiatakarékosság lehetőségei. Szelektív hulladékgyűjtés. Hazánk fővárosa, Budapest: földrajzi helyzete, gazdasági, kulturális jelentősége. Testkép, testalkat, testtájak ismerete. Az emberi test méretének, arányainak változásai az egyedfejlődés során. A mozgás szervrendszere. A vázrendszer és az izomzat fő jellemzői. A mozgás-szervrendszer felépítése és működése közötti kapcsolat. A kamaszkori elváltozások okai, következményei, megelőzésük lehetőségei. A táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a keringés legfontosabb szervei. Kapcsolatok az anyagcsere életjenségei, szervrendszerei között. Az egészséges táplálkozás alapelvei. A táplálék mennyisége és minősége. Az étkezések száma, aránya. A férfi és a női nemi szervek felépítése és működése. Serdülőkori változások. A két nem testi és lelki tulajdonságainak különbségei. A nemi szervek egészsége, személyi higiéniája. Az egyedfejlődés szakaszai. Méhen belüli és méhen kívüli fejlődés. A serdülő személyiségének jellemző vonásai. Az önismeret és az önfejlesztés eszközei. Viselkedési normák, szabályok jelentősége az ember életében A családi és a társas kapcsolatok jelentősége. Az érzékszervek szerepe. A látó és hallószerv károsító hatásai. Elsősegélynyújtás elemi ismeretei. A leggyakoribb fertőző betegségek tünetei és megelőzésük módjai. Lázcsillapítás és diéta. Orvosi ellátással kapcsolatos ismeretek. Káros szenvedélyek. Az alkohol, a dohányzás, kábítószerek hatásai az ember szervezetére, személyiségére.
167
Történelem
5. évfolyam 1. félév 1. téma: Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája. Érti a következő fogalmakat: őskor, ókor, régészet, szerszámkészítés, öntözéses földművelés, Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia, Ószövetség. Tudja, hogy ki voltÁdám, Éva, Noé, Mózes. Meg tudja mutatni a térképen az ókori Keleti államokat, Egyiptomot, a Nílust. Tudja, hogy mi történt Kr. e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése). 2. téma: Az ókori görög-római világ. Érti a következőfogalmakat: mítosz, városállam, olimpia, népgyűlés, Akropolisz, légió, rabszolga, provincia, népvándorlás, Újszövetség. Tudja, hogy ki volt Zeusz, Periklész, Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus, Jézus, Mária és József. Meg tudja mutatni a térképen Balkán-félszigetet, az Olümposzt, Athént, Spártát, a Perzsa Birodalmat, Marathónt, az itáliai-félszigetet, Rómát, Karthágót, Szicíliát, a Római Birodalmat, Pannóniát, Aquincumot, Júdeát, Betlehemet. Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V. század közepe (Athén fénykora), Kr. e. 44 (Julius Caesar meggyilkolása), Kr. u. 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása). 2. félév 3. téma: A középkori Európa világa. Érti a következő fogalmakat: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, járvány, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás. Tudja, hogy ki volt Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg. Meg tudja mutatni a térképen a Bizánci Császárságot,a Frank Birodalmat, Mekkát, az Arab Birodalmat, a Német-Római Császárságot.
168
Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban:622 (Mohamed „futása”), 800 (Nagy Károly császár), a XV. század (könyvnyomtatás). 4. téma: A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora. Érti a következő fogalmakat: hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, honfoglalás, kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun. Tudja, hogy ki volt Attila, Álmos, Árpád, Géza fejedelem, Szent István, Gellért püspök, Szent László, IV. Béla. Meg tudja mutatni a térképen az Urált, Etelközt, a Vereckei-hágót, a Kárpát-medencét, Erdélyt, Esztergomot, Székesfehérvárt, Budát, Muhit. Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban: a IX. század (Etelköz), 895–900 (a honfoglalás), 997–(1000)–1038 (Szent István uralkodása), 1077-ben (Szent László trónra lépése), 1241–1242 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása).
6. évfolyam 1. félév 1. téma: A Magyar Királyság virágkora. Érti a következő fogalmakat: aranyforint, nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye, kormányzó, végvár. Tudja, hogy ki volt I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Szulejmán. Meg tudja mutatni a térképen Nándorfehérvárt, Visegrádot, Mohácsot. Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban:1308 (I. Károly), 1456 (Nándorfehérvár), 1458-1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása), 1526 (a mohácsi vereség). 2. téma: A világ és Európa a kora újkorban. Érti a következő fogalmakat: újkor, felfedező, gyarmat, manufaktúra, reformáció, protestáns, jezsuita, katolikus megújulás, felvilágosodás, alkotmány. Tudja, hogy ki volt Kolumbusz, Luther, Kálvin, Cromwell, XIV. Lajos, Rousseau, Washington. Meg tudja mutatni a térképen Amerikát, Versailles-t, Londont, Szentpétervárt. Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban:1492 (Kolumbusz),1517 (Luther fellépése), 1776 (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat).
169
2. félév 3. téma: Magyarország a kora újkorban. Érti a következő fogalmakat: végvár, hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, kuruc, labanc, hajdú, úrbér, jobbágyrendelet, zsellér, betelepítés, türelmi rendelet. Tudja, hogy ki volt Dobó István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, II. József. Meg tudja mutatni a térképen Pozsonyt, Bécset,az Erdélyi Fejedelemséget, Egert, Gyulafehérvárt, Debrecent. Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban:1541 (Buda török kézen), 1552 (a „nagy várháborúk
éve”),
1686
(Buda
visszavívása),
1703–1711
(a
Rákóczi-szabadságharc),
1740–1780 (Mária Terézia).
4. téma: A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon. Érti a következő fogalmakat: népfelség elve, jakobinus, polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás, nemzetiségi törvény. Tudja, hogy ki volt XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgei Artúr, Bem József. Meg tudja mutatni a térképen Párizst, Waterloot, Debrecent, Isaszeget, Budát, Világost, Aradot. Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban:1789 (a francia forradalom kezdete), 1815 (a waterlooi csata), 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–1836 (reformországgyűlés), 1848. március 15. (forradalom Pest-Budán), 1849. április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), 1849. október 6. (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése).
170
7. évfolyam 1. félév 1. téma: A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei. Érti a következő fogalmakat: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociáldemokrácia, tömegkultúra. Tudja, hogy ki volt I. Vilmos császár, Bismarck, Lincoln, Edison, Marx. Meg tudja mutatni a térképen Olaszországot, Németországot, az Egyesült Államokat. Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban:1859 (csata Solferinónál), 1861-1865 (polgárháború az Egyesült Államokban), 1871 (a Német Császárság létrejötte.) 2. téma: Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora. Érti a következő fogalmakat: passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium, agrárország, emigráció, amnesztia. Tudja, hogy ki volt Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Kandó Kálmán, Bánki Donát. Meg tudja mutatni a térképen az Osztrák-Magyar Monarchiát, Budapestet. Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban:1867 (a kiegyezés), 1896 (a millenniumi ünnepségek). 3. téma: A nagyhatalmak versengése és az I. világháború. Érti a következő fogalmakat: villámháború, állásháború/állóháború, bolsevik, szovjet, hátország, kétfrontos háború. Tudja, hogy ki volt II. Vilmos, Lenin, Wilson, II. Miklós. Meg tudja mutatni a térképen Szerbiát, Szarajevót, Pétervárt, Oroszországot. Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban:1914. július 28. (a világháború kirobbanása), 1914-1918 (az első világháború), 1917 (az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel). 2. félév 4. téma: Európa és a világ a két világháború között. Érti a következő fogalmakat: békediktátum, kommunizmus, GULAG, személyi kultusz, fasizmus, nemzetiszocializmus, kisantant, proletárdiktatúra, tőzsde, részvény, gazdasági válság. Tudja, hogy ki volt Clemenceau, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler. Meg tudja mutatni a térképen Szovjetuniót, New York-ot.
171
Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban1918. november 11. (az első világháború vége), 1922 (a Szovjetunió megalakulása), 1929-1933 (a nagy gazdasági világválság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése). 5. téma: Magyarország a két világháború között. Érti a következő fogalmakat: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörösterror, fehérterror, kormányzó, numerus clausus, konszolidáció, revízió, népiskolai törvény, zsidótörvény. Tudja, hogy ki volt Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál. Meg tudja mutatni a térképen Csehszlovákiát, Jugoszláviát, Romániát. Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban:1918. október 30–31. (az őszirózsás forradalom),
1918.
november
16.
(a
népköztársaság kikiáltása),
1919.
március
21.
(a
Tanácsköztársaság kikiáltása), 1920. június 4. (Trianon), 1938 (az első bécsi döntés). 6. téma: A II. világháború. Érti a következő fogalmakat: tengelyhatalmak, furcsa háború, hadigazdaság, totális háború, zsidóüldözés, holokauszt, gettó, deportálás, partizán. Tudja, hogy ki volt Churchill, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc. Meg tudja mutatni a térképen Lengyelországot, Sztálingrádot, a Don-kanyart, Normandiát, Auschwitzot, Berlint, Jaltát, Hirosimát. Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban:1939. szeptember 1.(a második világháború kirobbanása), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1941. június 27.(Magyarország hadba lépése), 1941. december 7.(Pearl Harbor, az Egyesült Államok hadba lépése), 1943. január (a doni katasztrófa), 1943. február eleje (a sztálingrádi csata vége), 1944. március 19.(Magyarország német megszállása), 1944. június 6. (a normandiai partraszállás,), 1944. október 1516. (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi hatalomátvétele), 1945. április (a háború vége Magyarországon), 1945. május 9. (Európában befejeződik a háború), 1945. szeptember 2. (Japán kapitulációja).
172
8. évfolyam 1. félév 1. téma: Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése. Érti a következő fogalmakat
hidegháború, vasfüggöny, jóléti állam, piacgazdaság,
szuperhatalom. Tudja, hogy ki volt Truman, Marshall, Hruscsov. Meg tudja mutatni a térképen Szovjetuniót, NSZK-t, NDK-t, Kínát, Észak- és Dél-Koreát, Észak- és Dél-Vietnamot, Kubát, Közel-Keletet. Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban:1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a párizsi békék), 1949 (a NATO, az NDK és az NSZK megalakulása), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói Szerződés), 1961 (Jurij Gagarin űrrepülése, a berlini fal felhúzása). 2. téma: Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig. Érti a következő fogalmakat: népbíróságok, államosítás, internálás, pártállam, ÁVH, kitelepítések, tervgazdaság, kollektivizálás, szövetkezet, tömegpropaganda, Tudja, hogy ki volt Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Mindszenty József, Nagy Imre, Kádár János. Meg tudja mutatni a térképen Debrecent, Recsket, Hortobágyot. Tudja,
hogy
mi
történt
a
következő
időpontokban:1945.
november
(választások
Magyarországon), 1946(a második köztársaság és az új forint), 1947 (a kékcédulás választások, a párizsi béke), 1956. október 23.(forradalom kitörése), 1956. november 4. (a forradalom leverésének kezdete).
3. téma: A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása. Érti a következő fogalmakat tervgazdaság, piacgazdaság, beat-korszak, olajárrobbanás, atomkatasztrófa, mamutcégek, nemzetközi pénzvilág, csúcstechnológia. Tudja, hogy ki volt Brezsnyev, Kennedy, Reagan, Gorbacsov, II. János Pál. Meg tudja mutatni a térképen Ukrajnát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Csehországot, Szlovákiát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Németországot, Prágát, Csernobilt.
173
Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban: 1962 (a kubai rakétaválság), 1968 (a „prágai tavasz”, nyugati diáklázadások), 1989 (a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió felbomlása), 1991-1999 (a délszláv háború), 1991-2004 (Jugoszlávia felbomlása), 1993 (Csehszlovákia szétválása, Csehország és Szlovákia létrejötte), 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása). 4. téma: A Kádár-korszak jellemzői. Érti a következő fogalmakat: munkásőrség, konszolidáció, népfelkelés, puha diktatúra, amnesztia, háztáji, pártállam, szamizdat, demokratikus ellenzék. Tudja, hogy ki volt Kádár János. Meg tudja mutatni a térképen Salgótarjánt, Százhalombattát, Bős-Nagymarost, Monort, Lakitelket. Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban:1958 (Nagy Imre és vádlott társai kivégzése), 1968 (az új gazdasági mechanizmus), 1985 (monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1989 (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a harmadik köztársaság kikiáltása).
2. félév 5. téma: Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése. Érti a következő fogalmakat: multikulturalizmus, terrorizmus, migráció, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció. Tudja, hogy mely országok az EU tagállamai. Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 2002 (az euró bevezetése), 2001. szeptember 11. (terrortámadások az Egyesült Államokban), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is).
6. téma: Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon. Érti a következő fogalmakat: privatizáció, rendszerváltás/rendszerváltozás, pluralizmus, demokratikus intézményrendszer, jogállam. Tudja, hogy ki volt Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc. Meg tudja mutatni a térképen Erdélyt, Kárpátalját, Felvidéket, Délvidéket, Várvidéket (Burgenland). 174
Tudja, hogy mi történt a következő időpontokban:1990 (szabad, többpárti választások Magyarországon), 1991 (a szovjet csapatok távozása hazánkból), 1999 (csatlakozás a NATO-hoz), 2004 (Magyarország EU-tag lett). 7. téma: Társadalmi szabályok. Érti a következő fogalmakat: szokás, hagyomány, illem, erkölcs, alapvető emberi jog, gyermeki jog, hivatal, egyenlőség, társadalmi különbség, társadalmi egyenlőtlenség. 8. téma: Állampolgári ismeretek. Érti a következő fogalmakat: állam, politikai rendszer, államforma, királyság, köztársaság, hatalom, intézmény, szervezet, kormányzás, demokrácia, diktatúra, államszervezet, hatalommegosztás. 9. téma: Pénzügyi és gazdasági kultúra. Érti a következő fogalmakat: munka, gazdaság, piac, pénz, termelés, fogyasztás. Piacgazdaság, háztartás, vállalat, belföld, külföld, pénzintézet, pénzügyi közvetítő, bankjegy, pénzhelyettesítő, költségvetés, bevétel, kiadás, egyenleg, megtakarítás, betét, kötvény, befektetési jegy, hitelfelvétel, kamat, árfolyam, infláció. Egyéni felelősség, kezdeményezőképesség és az alkotó munka szerepének tudatos felismertetése. 10. téma: Háztartás és családi gazdálkodás. Érti a következő fogalmakat: család, szükséglet, munka, tulajdon, jövedelem. Háztartás, költségvetés, bevétel, kiadás, társadalmi juttatás, tulajdonból származó jövedelem, örökség, nyeremény, vagyon, létszükségleti kiadás, nem létszükségleti kiadás, beruházás, egyenleg, megtakarítás, befektetés, hitel, kamat, bank, bankszámla, bankkártya, banki művelet, lakossági folyószámla. 11. téma: Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság. Érti a következő fogalmakat: média, tömegkommunikáció, médiahasználat, funkció, médiaszöveg, nyilvánosság 12. téma: A médiamodellek és intézmények. Érti a következő fogalmakat: közszolgálati média, kereskedelmi média, közösségi média. 13. téma: A média társadalmi szerepe, használata. Reklám és hír a hagyományos és az új médiában. Érti a következő fogalmakat: hír, kommentár, hírérték, hírverseny, pártatlanság, hírportál, közösségi oldal.
175
Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Javító vizsga az igazgató által meghatározott időpontban augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban tehető. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból késik távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
176
14. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK HELYI SZABÁLYAI 14.1 A felvétel szabályai első osztályba Felvételi
kötelezettségünk
a
körzetünkbe
tartozó
tanulókra
terjed
ki.
Az általános iskola felvételit nem tarthat. Körzetünkbe azok tartoznak, akiknek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye iskolánk körzetében található.
Az ének-zenei és rajz emelt óraszámú osztályokban tanulóknak – a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátításához- vállalniuk kell a szabadon választott tanítási órákon való részvételt alsó tagozatban. Ezen osztályok esetében a beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. A körzetes igények kielégítése után fennmaradó helyekre jelentkezők esetében az alábbi sorrendben tudjuk felvenni a hozzánk jelentkezőket: a) halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (közöttük előnyben vannak a kerületiek, budapestiek, b) sajátos nevelési igényű tanulók, c) különleges helyzetű tanulókat:
akiknek szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő,
testvére iskolánk tanulója,
munkáltatói igazolás alapján a szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy
az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. Előzetes jelentkezés: Leendő elsős esetében a szülő a beiratkozás évében írásban
jelezheti, hogy iskolánkba szeretne felvételt nyerni. A jelentkezést az intézményvezető elbírálja, és a döntést írásban közli a jogorvoslati lehetőség megjelölésével. Ha a fenti sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudjuk teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dől el a felvétel.
177
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek azt különleges helyzete indokolja.
A további felvételi lehetőségekről szóló tájékoztatót az iskola honlapján tesszük közzé. A felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szaktanárok, osztályfőnökök véleményének
kikérésével
–
az
igazgató
dönt
pedagógiai
szempontok
alapján.
A szülői igényeket a lehetőségek szerint vesszük figyelembe. Kérésüket a beiratkozáskor rögzítjük.
14.2 Az átvétel szabályai A hozzánk átjelentkező tanulók felvételekor az alábbi szempontokat mérlegeljük: A tanuló magatartása, szorgalma, tanulmányi eredményei. Az átjelentkezni kívánó tanuló szüleivel és a tanulóval folytatott személyes beszélgetés alapján, szükség esetén diagnosztikus méréssel győződünk meg arról, hogy milyen egyéni segítségre, felzárkóztatásra van szükség és lehetőség. Az átvételről az igazgató pedagógiai szempontok alapján dönt. A hozzánk átiratkozott tanulók számára szükség esetén a szaktanárokkal egyeztetve időt biztosítunk az iskolaváltásból eredő esetleges hiányok pótlására. A taneszközök beszerzésére rendelkezésre álló időről a szülővel egyeztet az osztályfőnök.
178
15. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Első évfolyamtól nyolcadikig minden évben beépül pedagógiai programunkba az elsősegély nyújtási alapismeretek oktatása. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának célja:
a felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulása,
a testi-lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés,
az egészséges életvezetésre való felkészítés,
kiemelt cél felkészíteni a tanulókat a mindennapi élethelyzetekben adódó szakszerű cselekvésre, ahol elsősegély nyújtása szükséges,
sürgősségi szemlélet kialakítása,
baleset valamint hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátása.
Fontos, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő formában és mélységben találkozzanak az ismeretekkel, ezért az évfolyamokon megjelenő tematikus egységek kialakításánál az ismeretek egyszerűbb, játékosabb tartalmi-formai megjelenésétől az összetettebb- komolyabb felé halad a feldolgozás útja. A tevékenykedtetés, a szemléltetés, a hétköznapi helyzetek gyűjtése, feldolgozása segítheti az elmélyítést.
179
Évfolyam
Tematikus egység
1.
Beszélgetések a tanórán a Szóljunk a tanító házirendről. néninek! Mit tegyünk, ha bajt érzékelünk?
2.
Egészségedre!
Beszélgetések a tanórán arról, hogyan tudunk vigyázni magunkra.
3.
Balesetek, betegápolás
Szituációs játékok
4.
Mondj nemet! Beszélgetés, Válaszd az szituációs játék egészséget!
5.
Halló, mentők?
6.
Az elsősegélykészlet
7.
Vészhelyzetek, rendkívüli események
Külső előadók meghívása
8.
Elsősegélynyújtás
Tananyagra épülve
180
Tevékenység
Beszélgetés, szituációs játékok Meghívott szakember
A megvalósulás Eredmény helye A gyermekben tudatosul, hogy rendkívüli Életvitel és esemény, baleset gyakorlat esetén felnőtt segítségét kell kérnie. Tudatosul, hogy milyen mindennapi Környezetismeret helyzetekben kell jobban vigyáznunk magunkra. Tudják érzékelni hétköznapi helyzeteken keresztül a környezetismeret felelősés felelőtlen magatartás közti különbséget. Tudjon nemet mondani az osztályfőnöki, egészséget magyar nyelv károsító, felelőtlen magatartásra. Tudjon természetismeret, megfelelően magyar nyelv mentőt hívni. osztályfőnöki, Alapvető biológia elsősegélynyújtás Koruknak megfelelően, vészhelyzet esetén nyugodtan, katasztrófavédelm logikusan i vetélkedő cselekedjenek, szakszerűen segítséget kérjenek. A sebellátás osztályfőnöki, alapjainak biológia ismerete.
Óraszám
4
4
4
4
4 4
4
4
HELYI TANTERV
181
16. A KERETTANTERV Helyi tantervünk az 51/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára valamint Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára című kerettantervek alapján készült.
182
17. EGYMÁS MELLETT ÉLŐ KERETTANTERVEK
Évfolyam
1.
2013/2014.
Nkt
2014/2015.
Nkt
Nkt
2015/2016.
Nkt
Nkt
Nkt
2016/2017.
Nkt
Nkt
Nkt
183
2. Ktv. tesi
3.
4.
5.
Ktv.
Ktv.
Nkt
Ktv.
Nkt
Nkt
Nkt
Nkt
Nkt
Nkt
Nkt
Nkt
Ktv. tesi
Ktv. tesi
Nkt
6. Ktv. tesi
7.
8.
Ktv.
Ktv.
Ktv. tesi
Ktv.
Ktv. tesi
Nkt
18. ÓRATERV 18.1 Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Ének-zene emelt óraszám
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
1.
2.
3.
4.
évfolyam
évfolyam
évfolyam
évfolyam
7+1
7
6+1
6
Idegen nyelvek
2+1
Matematika
4
4
4
4
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2+1*
2+2
2+1*
2+1**
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Szabadon tervezhető órakeret
2
2
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
24
26
*Szabadon választható óra: +1 furulya óra ** Énekkar +1 óra
184
18.2 Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Rajz – emelt óraszám
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
1.
2.
3.
4.
évfolyam
évfolyam
évfolyam
évfolyam
7+1
7
6+1
6
Idegen nyelvek
2+1
Matematika
4
4
4
4
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2+1*
2+2
2+2
2+2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Szabadon tervezhető órakeret
2
2
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
*Szabadon választható óra. +1 óra
185
18.3 Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Dráma – a szabadon felhasználható órakeretből
1.
2.
3.
4.
évfolyam
évfolyam
évfolyam
évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
7+1
7
6+1
6
Dráma és tánc
+1
+2
+2
+2
Tantárgyak
Idegen nyelvek
2+1
Matematika
4
4
4
4
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Szabadon tervezhető órakeret
2
2
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
186
18.4 Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam magyar nyelv és irodalom - matematika csoportok
Tantárgyak
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
4+1
4+1
4+1
3+1,5
Idegen nyelvek
3
3
3
3
Matematika
4+1
3+2
3+1,5
3+1,5
Erkölcstan
1
1
1
1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
Természetismeret
2
2
Fizika
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Biológia-egészségtan
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
1
1
1
1
1
1
1
1
1+1
Ének-zene
1
Hon- és népismeret
1
Vizuális kultúra
1
Informatika Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
3
3
2,5
2,5
Rendelkezésre álló órakeret
29
28
31,5
30
187
18.5 Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Emelt óraszámú nyelvi csoportok angol csoport, német csoport
Tantárgyak
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
3+0,5
Idegen nyelvek
3+2
3+2
3+2
3+2
Matematika
4
3+1
3+0,5
3+0,5
Erkölcstan
1
1
1
1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
Természetismeret
2
2
Fizika
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Biológia-egészségtan
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
1
1
1
1
1
1
1
1
1+1
Ének-zene
1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret
1
Vizuális kultúra
1
Informatika Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
3
3
2,5
3
Rendelkezésre álló órakeret
29
28
31,5
30
188
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
Tantárgy megnevezése
Változat
Magyar nyelv és irodalom
A változat
Matematika
A változat
Fizika
A változat
Kémia
B változat
Biológia-egészségtan
A változat
Ének-zene felső tagozat
A változat
Ének-zene alsó tagozat
A változat
18.6 Tantárgyak helyi tanterve
A tantárgyak helyi tanterve terjedelmi okok miatt a 190- 1389. oldalig a Pedagógiai Program CD változatában található.
189
19. A TANKÖNYVEK, TANÍTÁSI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Kizárólag a tankönyvlistán szereplő tankönyvek választhatók. A 2013/14. tanévtől a tankönyvellátás felmenő rendszerben ingyenessé válik. A tartós tankönyveket a könyvtár bevételezi, több évig használhatóak. A taneszközök listájának összeállításának elsődleges szempontja, hogy feleslegesen ne terhelje beszerzésük a családokat.
19.1 A kiválasztás szempontjai
Feleljenek meg a kerettantervi követelményeknek, az iskola helyi tantervének.
A taneszközök minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására.
Világos, logikus felépítésükkel és igényes, a korosztály számára érthető nyelvezetükkel segítsék a tananyag elsajátítását.
A tanulnivalót az eredményes elsajátításhoz szükséges részletességgel tárgyalják.
Változatos, többféle munkaformát (egyéni, páros, csoportos) alkalmazó feladataik tegyék lehetővé a képességfejlesztést és a differenciált oktatást.
A tantárgyi integráció megvalósításával fektessenek hangsúlyt több kompetenciaterület fejlesztésére is.
A tantárgyi kereteken belül a korosztály tapasztalatait, jellegzetes problémáit a középpontba helyezve, a tanulókat önálló véleményalkotásra ösztönözve adjanak teret az önismeret és az érzelmi intelligencia fejlesztésének, az erkölcsi nevelésnek. Kezeljék kiemelten a vizuális elemeket. Képeik, ábráik segítsék a nyelvi információk megértését, gazdagítsák azok tartalmát.
A taneszközök legyenek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai, amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő feladatlapok).
1390
A taneszközöket egészítse ki olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, valamint olyan digitális hozzáférés, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.
1391
20. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 20.1 Az erkölcstan oktatása Az Nkt. rendelkezései szerint az 1-8. évfolyamon az erkölcstan oktatása kötelező tanórai keretben történik. A tanulók (kiskorú tanuló esetén a szülők) írásban nyilatkoznak arról, hogy az iskolai oktatás keretein belül az erkölcstan vagy a hittan oktatást választják-e. Az első évfolyam esetén a beiratkozáskor, de legkésőbb a tanév utolsó szülői értekezletén megtörténik a jelentkezés. 1-4. osztályban a NAT Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat, valamint Művészetek műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai az irányadók, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítik. Az 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra
Ember és társadalom műveltségterület
Erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek. Az iskolai keretek között folyó hitoktatás szervezése, tartalmának meghatározása és felügyeletének ellátása az adott egyház, és a nevében eljáró jogi személy hatásköre és feladata. Az iskola és az egyház együttműködik a hit- és erkölcstan órák megszervezésében.
20.2 Egész napos iskola Iskolánk egyetlen osztálya sem működik egész napos iskolai program szerint. Egyéb foglalkozások keretében napközi, tanulószoba, szakkörök szervezésével biztosítjuk 16 óráig tanulóink felkészülését és azt, hogy érdeklődésüknek, igényeiknek megfelelően tölthessék el hasznosan szabad idejüket. Ügyeletet 17 óráig biztosítunk. Ebben az idősávban biztosítunk időt a korrepetálásra, tehetséggondozásra, versenyekre való felkészülésre is. Tanulóink részt vehetnek a szabadon választott egyéb foglalkozásokon kívül:
1392
az iskolánkban működő sportegyesületek önköltséges foglalkozásain,
a kerületi Erkel Gyula Zeneiskola szolfézs és hangszeres óráin,
az ISK sportfoglalkozásain.
20.3 Természettudományos nevelés Az egyén, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a nevelés-oktatás kiemelt feladata. A NAT –ban célként jelenik meg, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a tanulók gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy azok előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során. Ezt szolgálja a tanórákon a mindennapi élettel kapcsolatos feladatok adása, a tapasztalati úton történő tanulási helyzetek kínálása, a tanulói kísérletek, a kooperatív csoportmunka. A tehetséges tanulókat versenyekre készítjük fel. Az
egyéb
foglalkozások
között
lehetőség
szerint
tevékenykedtetésen
alapuló
természettudományos szakkört szervezünk. Az iskolai, tagozatos, évfolyam szintű vagy osztályprojektek egész folyamatok átlátására teremthetnek lehetőséget. Öko-szemléletű programjainkkal, szemléletformáló magatartásminta nyújtásával, a tanulók minél szélesebb körű bevonásával a környezettudatos mindennapok megteremtéséért folyó munkával segítjük a cél elérését. A nyári táborok, erdei iskola programjában törekszünk a természettudományos nevelés elemeinek tudatos megjelenítésére.
20.4 A mindennapos testnevelés Nevelési cél: Az egészséges életmódra nevelés.
Annak segítése, hogy gyermekkorban kialakuljon a
rendszeres testmozgás iránti igény, amely lehetővé teszi a testi-lelki egészség megőrzését. A mindennapos testnevelést a köznevelési törvény értelmében, első ízben a 2012./13. tanévben szerveztük meg felmenő rendszerben az első és az ötödik évfolyamon. A Knt. rendelkezései szerint a mindennapos testnevelés keretében heti öt testnevelés órát kell a tanulók számára biztosítani. Ebből a 2012/13. tanévtől kezdve felmenő rendszerben heti három órát tanítási óraként, heti két órát iskolai sportkörben való sportolással szervezünk meg. A két kötelező sportköri foglalkozás alól az kaphat felmentést, aki igazolja, hogy versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt egyesületi tagsággal rendelkezik, vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportol. 1393
A felmentést a szülő kérheti írásban, melyhez csatolni szükséges az egyesületi igazolást. A kérvények, igazolások beadásának határideje: szeptember 30. Ezt követően a tanév végéig nincs lehetőség a módosításra. Az iskola azokat a tanulókat, akik nem kérték felmentésüket, beosztja a sportköri órákra, jelenlétükről nyilvántartást vezet. A hiányzást a házi rendben leírtak szerint kell igazolni. A mindennapos testnevelés megszervezése osztálykeretben történik. A többi évfolyamon a mindennapos testmozgás megszervezése változatlan marad, ameddig felmenő rendszerben valamennyi évfolyamon nem kell megszervezni a mindennapos testnevelést.
Értékelés: A tömegsport foglalkozásokon nyújtott teljesítményt nem értékeljük osztályzattal. Kifutó
rendszerben
a
2015/16-os
tanévig
folytatjuk
a
mindennapos
testmozgás
megszervezését az érintett évfolyamokon.
20.5 A mindennapos művészeti nevelés Iskolánk hagyományai, értékrendünk, pedagógiai meggyőződésünk alakítja a mindennapos művészeti nevelést. Alsó tagozatban a kötelező órák keretében, emelt óraszámú oktatást folytatunk énekes és rajzos osztályainkban, a drámás osztályban a szabadon tervezhető órakeretünkből biztosítjuk a drámaórákat a mindennapos művészeti nevelés megvalósítása érdekében. Az énekes emelt óraszámú oktatás kötelező óráinak része alsó tagozatban az énekkar és első évfolyamon a furulyaóra. Célunk a művészet iránti érzékenyítés, az életkornak megfelelő játékos formák jelenléte, az a napi terhelés arányos elosztása, az adott művészeti ágak iránti érdeklődés felkeltése, a tevékenykedtetés, a művészi tevékenység által okozott öröm megélése, a tehetséggondozás. Felső tagozatban a művészeti órák: énekkar, rajz- vizuális kultúra, szabadon választott órák, vagy egyéb foglalkozások: pl. drámafoglalkozás, amelyekre a tanulók jelentkeznek. Ha a tanulót –kérelmére – felvettük a szabadon választott tanítási órákra, a tanév végéig köteles azon részt venni. Ezek értékelés, minősítés, mulasztás továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetétében úgy kell tekinteni, mint a kötelező órát.
1394
Az évi két hagyományos koncert, az év végi rajzkiállítás, a drámások bemutatói az iskola életének kiemelkedő eseményei.
20.6 Az idegennyelv-oktatás A 4. évfolyamtól kezdve tanítunk angol vagy német nyelvet a kötelező órák keretében, de német nyelvből már harmadik évfolyamon is választható egyéb foglalkozás a játékos német szakkör. A harmadik évben a tankönyvrendelést megelőzően kell nyelvet választaniuk a tanulóknak. A választás a férőhelyek erejéig lehetséges. Ha valamelyik csoportban túljelentkezés van, sorsolással kell a férőhelyek elosztásáról gondoskodni. Az idegen nyelv oktatása a negyedik évfolyamon kezdődik. Ötödik évfolyamtól kezdve azok számára, akiknek az alapkészségeik már biztosan kialakultak emelt óraszámú nyelvi képzést biztosítunk. A csoportba sorolás a második félévben történik diagnosztikus mérés segítségével. A készségmérés a következő területekre terjed ki: a) helyesírás: igekötős igék, időtartam, kiejtéstől eltérő írásmód, köznév-tulajdonnév megkülönböztetése, j-ly-s szavak, b) nyelvtan: tanult szófajok felismerése, c) nyelvhelyesség, d) szövegértés, e) logikai feladatok, f) beszédkészség: képleírás szóban, g) történet időrendje, összefüggő mondatok alkotása a képről – szóban. A csoportok átjárhatók az adott tanév befejeztével. A nyelvtanulás 4.-5. évfolyamon játékos. Mindvégig kommunikatív nyelvoktatás teszi lehetővé, hogy használható nyelvtudás alapjait teremtsük meg. Törekszünk arra, hogy nemzetközi projektekben való részvétellel keltsük fel az érdeklődést más kultúrák iránt, teremtsünk minél több alkalmat arra, hogy a gyerekek idegen nyelven kommunikálhassanak, külföldi barátokat szerezhessenek.
1395
21. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSA 21.1 Nevelési cél Az egészséges életmódra nevelés. Annak segítése, hogy gyermekkorban kialakuljon a rendszeres testmozgás iránti igény, amely lehetővé teszi a testi-lelki egészség megőrzését. A mindennapos testnevelés megvalósításának módját lsd. a NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai c. fejezetben.
21.2 Mindennapos testnevelés/testedzés megvalósulása
2013/2014. tanév
2014/2015. tanév
2015/2016. tanév
1. évfolyam
X
X
X
2. évfolyam
X
X
X
3. évfoyam
O
X
X
4. évfolyam
O
O
X
5. évfolyam
X
X
X
6. évfolyam
X
X
X
7. évfolyam
O
X
X
8. évfolyam
O
O
X
mindennapos testmozgás szerinti évfolyamok: O mindennapos testnevelés szerinti évfolyamok: X
21.3 A mindennapos testmozgás Azokon az évfolyamokon, amelyeken nem a mindennapos testnevelés keretei között szervezzük meg a napi rendszeres sportolást, az alábbiak szerint alakul a mindennapos testmozgás:
1396
Célja a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen a modern kor és az azzal együttjáró technológiák olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, fizikai képességek hanyatlásához vezethet. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető.
Feladat: Minden tanuló naponta részt vesz testmozgásprogramban.
Lehetőségek:
Hagyományos testnevelés órák
Napi játékos, egészségfejlesztő testmozgás
Diáksportköri foglalkozás
Napközis sportfoglalkozás
Egyesületi edzések
Szabadidő sportok
Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon szerepeljen:
a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése,
a gimnasztikában a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag,
1397
érvényesüljön a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása,
a testmozgás nyújtson örömöt, sikerélményt az eltérő adottságú tanulóknak is,
érvényesüljenek a sport személyiségfejlesztő hatásai.
22. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja tanítani.
22.1 Alsó tagozat Furulya: szabadon választható tanórai foglalkozás – az ének-zenei osztályok 1. és 2. évfolyamosai számára. A furulyázás alapjainak elmélyítésére, gyakorlásra.
22.1.1 Felső tagozat Rajz- vizuális kultúra - szabadon választható tanórai foglalkozás - lehetőség a mindennapos művészeti nevelés alsó tagozatban elkezdett munkájának folytatására- középpontban a sokszínű tevékenység – a műhelymunka, alkalom sokféle technika kipróbálására, igazi alkotómunka, lehetőség az önkifejezésre.
Énekkar: szabadon választható tanórai foglalkozás - az alsó tagozatban megismert kórusmunka szerves folytatása az ének-zeneisek számára.
Drámafoglalkozás: szakkör, a színjátszás iránt érdeklődők számára a drámásoknak kiemelten ajánlott, de nyitott alkotóműhely.
22.1.2 Alsó és felső tagozat Tömegsport: a foglalkozásokon való részvétellel teljesíthető maximum két óra a mindennapos testnevelés foglalkozásaiból.
További szakkörök: Az éves munkaterv szerint kínáljuk 14-16 óra között tanulóinknak a különböző érdeklődési körök szerint.
1398
A
pedagógusválasztás
szabálya: a pedagógusok végzettségüknek, szaktárgyuknak,
munkakörüknek, munkabeosztásuknak megfelelően láthatják el a fenti feladatokat. Amennyiben a tantárgyfelosztás lehetővé teszi, az egyéb foglalkozásokat tartó pedagógusok közül van a tanulóknak lehetősége a választásra, a szakkörre való végleges jelentkezéskor.
1399
23. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI 23.1 A tanulók értékelése 23.1.1 Az iskola magasabb évfolyamára való lépés feltételei A követelményekben megfogalmazott és a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése – valamennyi tantárgyból.
Az
ismeretek
alkalmazásában
elért
gyakorlottság
ellenőrizhetően
elérje
a
továbbhaladáshoz szükséges szintet.
A kialakult képességek alkalmasak legyenek a magasabb évfolyamon való haladásra. A tanuló hiányzásai ne érjék el a törvényben meghatározott szintet. A NAT, illetve a kerettantervek minimum követelményeinek teljesítése (a továbbhaladás feltétele).
Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva osztályozó vizsga letételére kötelezett, ott bizonyíthatja a követelményeknek való megfelelését.
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.
Az első évfolyamon az első félévében és tanév végén szöveges értékelés és minősítés. A 2. évfolyam 1. félévében szöveges értékeléssel és minősítéssel értékeljük a tanulók munkáját.
Az
első
évfolyamon
negyedévenként
írásban,
illetve
személyes
beszélgetések során kapnak tájékoztatást a szülők gyermekeik munkájáról.
Ezeken az évfolyamokon azoknál a tanulóknál, ahol a tanuló valamely tantárgyból „felzárkóztatásra szorul” ott a szülő és a Pedagógiai Szakszolgálat bevonásával keressük az elmaradás okait, a fejlesztés lehetőségeit.
1400
A 2. évfolyamosokat negyedévkor szöveges értékeléssel, félévkor szöveges értékeléssel és minősítéssel, tanév végén osztályzatokkal értékeljük. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.
23.2 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A beszámoltatás, számonkérés célja a pedagógus tájékozódjon arról, hogyan sikerült a tanulóknak elsajátítaniuk a tananyagot. Ennek tükrében kell kiegészítenie, korrigálnia további oktató munkáját.
a tanuló és a szülő kapjon visszajelzést arról, hogy a tananyag elsajátításában milyen szinten tart.
ösztönözze arra a tanulót, hogy folyamatosan készüljön az órára, mert az ismeretek elsajátítása csak így válhat alapossá és tartóssá.
önértékelésre szoktatja a gyerekeket. Feladata az előírt tananyag minél tökéletesebb elsajátítása, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásba való átültetése. Követelményei A tanulónak az oktatás egész folyamata alatt tudnia kell, milyen ismereteket fog elsajátítani, ill. az elsajátításban milyen szintig kell eljutnia.
A tanuló tanulási folyamatát hassa át a tanulók folyamatos önellenőrzése, önértékelése. Ehhez a tanári számonkéréssel is nyújthatunk segítséget.
Csak a tantervi anyagot kérjük számon, és olyan mélységben, ahogyan az adott tanulótól az adott szinten elvárható. A pedagógus pozitív beállítottsága feltétlenül szükséges: a tanulónak éreznie kell, hogy a tudására vagyunk kíváncsiak, nem pedig a hiányosságaira.
A számonkéréssel büntetni nem lehet. Folyamatosnak, rendszeresnek kell lennie. Legyen a lehetőségekhez képest, személyre szabott. A szorongó, zárkózott, beszédhibás gyerekek problémáira egyéni elbírálás során tekintettel van a pedagógus. 1401
Legyen lehetőleg változatos, többféle módszert alkalmazó. Módját, módszereit a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve kell megválasztani. Az életkor előre haladtával egyre jobban törekszünk arra, hogy minél magasabb szintű gondolkodási folyamatok elvégzésére ösztönözzük a tanulókat a számonkérés során (pl. általánosítás, ok-okozati összefüggések megfigyeltetése stb.).
Mindezeket figyelembe véve a pedagógus szabadságában áll, hogy tanári lelkiismeretére támaszkodva maga döntse el, miként, hogyan alkalmazza a számonkérést az oktatónevelő munkájában.
A számonkérés alapvető formái Szóbeli számonkérés Függetlenül a tantárgytól, minden órán alkalmazhatók:
kérdezés, feleltetés, kis előadás, memoriterek számonkérése. Írásbeli számonkérés
dolgozat
írásbeli felelet
Ezen kívül a különböző tantárgyak, a számonkérés számtalan formáját kínálják, amiből a pedagógus tetszőlegesen válogathat.
a) Rendje
lehet folyamatos, ill. esetenkénti, lehet egy-egy ismeretet, egy-egy témát számonkérő, a csoportmunkában a tevékenység értéklelése, minden tanuló vegyen részt szóbeli számonkérésben tantárgyanként évente legalább 2 alkalommal. A szorongó, dadogó, beszédhibás gyerekeknél a pedagógus szakmai belátása alapján maga dönti el, hogy esetükben él-e ezzel a lehetőséggel vagy kétszemélyes helyzetben alkalmazza azt.
1402
b) Követelményei
alapvető, hogy a pedagógus kérdéskultúrája megfelelő legyen, arra kell ösztönözni a tanulót, hogy a számonkérésre adott válasza logikus, nyelvileg igényes, minél alaposabb, s önállóbb legyen,
a pedagógus a felmerülő hibákat, hiányosságokat azonnal egészítse, javítsa ki, a számonkérés folyamatába lehetőleg be kell vonni az osztály többi tagját is, a lehetőségekhez képest vegyük figyelembe a tanulók egyéni adottságait.
23.3 A
beszámoltatások
rendje,
korlátai,
a
tanulók
tudásának
értékelésében betöltött szerepe a) Rendje A tanuló rendszeres tájékoztatást kell, hogy kapjon tanulmányi
előmeneteléről,
magatartásának és szorgalmának értékeléséről az alábbiak szerint:
szóbeli felelet esetén azonnal,
dolgozat esetén két héten belül,
írásbeli felelet esetén egy héten belül,
félévi és év végi osztályzatainak lezárása előtt legalább egy héttel,
magatartásának és szorgalmának minősítéséről havonta. Alsó tagozaton
az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében negyedévente szöveges minősítés formájában,
a 2. évfolyam második félévétől a 4. évfolyam végéig havonta osztályzattal. Felső tagozaton
havonta
Az írásbeli méréseket összeállíthatja a pedagógus önmaga is, de alkalmazhat kész feladatlapokat, teszteket is.
Egy-egy témát dolgozattal zárunk le. Részt veszünk a kerületi mérésekben. 1403
b) Korlátai Vegye figyelembe a tanulók egyéni adottságait, a részképesség-zavarral küzdők esetében a szakértői véleményt, illetve az igazgató egyéni elbírálás szerinti határozatát.
Egy tanítási napon a tanuló legfeljebb két dolgozatot írhat. Dolgozatnak minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely betölti a teljes órát, illetve legalább három óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi.
A pedagógus a dolgozatírás időpontját és témakörét egy héttel előre köteles bejelenteni a tanulók számára.
Írásbeli feleletnek minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely nem tölti ki a teljes órát (maximum 25 perces) és az adott témakörön belül kisebb anyagrészt érint.
23.4 A számonkérés fajtáinak szerepe az értékelésben Az értékelési eljárások három alapvető típusát különböztetjük meg.
23.4.1 Diagnosztikus értékelés Célja a helyzetfeltárás, eredményei alapján a pedagógus megtervezi a további fejlesztést, a hiányosságok pótlását, és/vagy differenciált fejlesztő csoportba sorol. Érdemjeggyel nem értékeljük. A %-os kiértékelés kerül be a tájékoztató füzetbe/ e-naplóba a szülők tájékoztatásának céljából
Lehetőségei:
Év eleji tudásszintmérések, amelyeket érdemjeggyel nem értékelünk. A %-os kiértékelés kerül be a tájékoztató füzetbe a szülők tájékoztatásának céljából.
Témakörök előtt előzetes tudás felmérésére szolgáló mérések, amelyeket érdemjeggyel nem értékelünk. A %-os kiértékelés kerül be a tájékoztató füzetbe a szülők tájékoztatásának céljából.
Első osztályban a DIFER mérés, amelyről a szülő kérésre szóbeli tájékoztatást kaphat az osztálytanítótól.
Kerületi mérések, amelynek eredményeit az aktuális rend szerint hozzák nyilvánosságra.
Országos kompetenciamérések (központilag értékelik, az értékelés eredményét internetes felületen teszik elérhetővé).
1404
23.4.2 Formatív értékelés Célja a tanuló aktuális tudásának visszacsatolása, az arról való tájékoztatás, ösztönzés. Érdemjeggyel, szóban, motiváló pontok, csillagok segítségével értékeljük.
Formái:
írásbeli feleletek,
szóbeli feleletek,
csoportmunkák értékelése,
órai beszélgetések értékelése (kérdések-feleletek),
kiselőadások értékelése,
házi dolgozatok eredményei,
IKT munkák: tanulói prezentációk, képgyűjtemények. felhívó plakátok, hírek, képek készítése, gyűjteménybe rendezése, képes, mozgófilmes, multimédiás produktum,
tanórákon készített produktumok: rajz, vizuális munka, térbeli modell, plakát értékelése.
23.4.3 Szummatív értékelés Célja egy hosszabb folyamatot lezáró minősítés. Érdemjeggyel értékeljük.
Formái:
dolgozatok
félévi, év végi osztályzat
vizsga
23.5 A tanulók teljesítményének értékelése, a minősítés követelményei és formái Az írásbeli és szóbeli teljesítmény egyenlő súllyal szerepel a tanuló minősítésében. A szóbeli és írásbeli számonkérés fajtái változatos gazdagságban állnak a pedagógus rendelkezésére. Megválasztásuk, az értékelés függ a tanulóközösség összetételétől, a tananyagtól. Mivel mindkettőt a pedagógus látja át egészében, a döntés is az ő kezében van.
1405
Az érdemjegynek a tanuló tudása mellett tükröznie kell a félév / tanév során végzett munka rendszerességét, minőségét, a tanuló tananyagban való előrehaladását és a tanár által a tanév elején megfogalmazott és közölt követelmények teljesítésének mértékét. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület az osztályozó értekezleten felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.
Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5)
jó (4),
közepes (3),
elégséges (2),
elégtelen (1).
Szöveges minősítések: Félévkor és év végén:
erkölcstanból,
tánc-és drámából,
életvitel-és gyakorlati ismeretekből,
hon-és népismeretből adunk.
A minősítés szövege:
Kiválóan teljesített
Jól teljesített
Megfelelően teljesített
A mindennapos testnevelés 5 órájából háromban érdemjegyet ad a szaktanár, az iskolai sportkör keretében teljesített két órában pedig folyamatos szóbeli (formatív) értékelést nyújt a gyermekeknek, fejlődésük érdekében. Alsó tagozaton 1. évfolyamon félévkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor a tanuló tudását az alábbiak szerint szövegesen minősítjük:
Kiválóan teljesített
Jól teljesített
1406
Megfelelően teljesített
Felzárkóztatásra szorul
A negyed – és háromnegyed éves értékeléskor a készségtárgyak közül csak az emelt szinten tanult tantárgyakat értékeljük.
23.6 A szöveges értékelés és minősítés rendszere és időpontjai Idő
1. évfolyam
1. negyedév
Félév
3. negyedév
Év vége
2. évfolyam
Tájékoztató+
3. évfolyam
4. évfolyam
Osztályzat
Osztályzat
Osztályzat
Osztályzat
Tájékoztató
szóbeli értékelés Szöveges értékelés +
Szöveges értékelés +
minősítés
minősítés
Tájékoztató+ szóbeli értékelés Szöveges
értékelés
minősítés
+
Osztályzat
A tanév közbeni szóbeli és írásbeli munkákhoz az alsó tagozaton motiváló célzatú jeleket (csillag, mosolygós, piros pont stb.) használunk. Ha a tanuló minősítése az 1. évfolyamon, illetve a 2. évfolyam első félév végén „felzárkóztatásra szorul”, az iskolának a szülő bevonásával kell értékelni a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását, akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.
1407
23.7 A tanulók osztályzattal történő értékelése 23.7.1 Az értékelés lehetséges változatai és kritériumai Tantárgyi: Kitűnő (5) minősítést kap az a tanuló, ha az adott tantárgyból a tanév során szinte minden szerzett érdemjegye jeles, tanulmányi versenyeken vesz részt, sikeresen szerepel. Készségei, jártasságai, képességei az adott évfolyam követelményeinek maradéktalanul megfelelnek. Képes összefüggések felismerésére, megfogalmazására. Alkotó módon képes a tananyagot feldolgozni, elsajátítani.
Jeles (5) minősítést kap az a tanuló, aki a tantárgyi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri a tanagyagot, képes azt alkalmazni. Pontosan, szabályosan, saját szavaival fogalmaz, szabadon, önállóan beszél. Képességei, készségei, jártasságai megfelelnek az adott évfolyam követelményeinek. Jó (4) minősítést kap az a tanuló, aki a tantárgyi követelményeket kevés bizonytalansággal megbízhatóan teljesíti, azoknak csak kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget. A definíciókat, fogalmakat, szabályokat megtanulja, de nem minden esetben tudja alkalmazni azokat. Képességei, készségei, jártasságai esetleg az adott évfolyamon elvárhatónál valamivel bizonytalanabbak lehetnek. Közepes (3) minősítést kap az a tanuló, aki a tantárgyi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, nevelői kiegészítésre, segítségre szorul. Ismeretei felszínesek, rövid mondatokban fogalmaz. Készségei, képességei, jártasságai fejlesztésre szorulnak. Elégséges (2) minősítést kap az a tanuló, aki a tantárgyi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak
eleget,
de
rendelkezik
a
továbbtanuláshoz
szükséges
minimális
ismeretekkel,
képességekkel, jártasságokkal. Ezekben felzárkóztatásra szorul. Egyszavas válaszokat ad, fogalmakat nem ért. A gyakorlatban képtelen az önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1) kap az a tanuló, aki a tantárgyi követelményeknek egyáltalán nem tesz eleget. 1408
A tanulók, és szüleik számára egyértelműen kell jelölni az írásbeli munkákon azt, hogy az elért teljesítmény hogyan viszonyul a maximális teljesítményhez. Ezt vagy a százalékos eredmény feltüntetésével, vagy a következő képlet alkalmazásával (esetleg a két jelölés együttesével) tesszük meg: elért pontszám / maximális pontszám
Az osztályzatot egyidejűleg beírjuk a tájékoztató füzetbe és az e-naplóba. A tájékoztatóban jelöljük a felelet témáját, a dolgozat tárgykörét. A beírt osztályzatot csak a szaktanár javíthatja (egy vonallal történő áthúzással, *jelöléssel, lap szélén szignálással). A szaktanárok az osztályozó értekezlet előtt zárják le az egyes tantárgyak jegyeit.
23.8 Az SNI tanulók beszámoltatásának, számonkérésének formái, rendje, követelményei Minden SNI tanuló egyedi problémáját figyelembe véve, az adott igényekhez igazodva
a
szakértői véleményben foglaltak szerint
biztosítjuk a hosszabb felkészülési időt,
segédeszközök használatának lehetőségét (számítógép),
kevesebb, egyszerűbb, differenciált feladatok adásával segítjük,
szükség esetén a beszámoltatás szóbeli formájára adunk lehetőséget,
Írásbeli beszámoltatás esetén figyelembe vesszük a problémából adódó hibákat.
Az SNI és részképesség-zavaros tanulók teljesítményének értékelése egyéni mérlegelést és döntést igényel. Az igazgató szükség esetén a tanuló fejlődése érdekében felmentheti a tanulót az osztályozással való értékelés és minősítés alól, a Szakértői Bizottság és a Szakszolgálat, a fejlesztő pedagógus, az utazó gyógypedagógus, a tanító és a szaktanár véleményének figyelembevételével. Az osztályzattal nem minősített tanuló az adott tantárgyból minden esetben szöveges értékelést kap félévkor és év végén. A továbbtanulás érdekében az igazgató a fentiek alapján megszüntetheti az osztályozás alóli felmentést.
1409
23.9 Az otthoni, az alsós és felsős napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Cél
erősíteni az órán megtanultakat,
az adott témában a gyerekek készségeit fejleszteni.
Elvek
A házi feladat kijelölésénél vegyük figyelembe a tanulók órarendi terhelését.
A tanulók képességeit figyelembe véve differenciáltan adunk házi feladatot.
Az órán elsajátított tanulási technikák fejlesztésével segítséget adunk az önálló felkészüléshez.
Vegyük igénybe az iskolai könyvtár szolgáltatásait. A könyvtárban rendelkezésre álló könyveket, lexikonokat, szótárakat használjuk fel a felkészüléshez.
A pedagógus mérlegelje, hogy a tanuló rendelkezésére állnak-e a házi feladat elvégzéséhez szükséges eszközök.
Korlátok Tanítási szünetre az egyik óráról a másikra adandó mennyiség adható.
1410
24. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK 24.1 A jutalmazás alapelvei és formái
A tanuló a tanév során az iskolai tanulmányi versenyeken való eredményes szerepléséért vagy közösségi feladatainak magas színvonalú elvégzéséért szaktanári, osztályfőnöki dicséretben részesülhet. A dicséret bejegyzésre kerül az e-naplóba, tájékoztató füzetbe és az ellenőrző könyvbe.
A tanulmányi, művészeti vagy sportversenyeken kiemelkedő eredményt (kerületi1-6. helyezés, fővárosi 1-12.helyezés, országos versenyeken 1-20.helyezés) elért tanulók igazgatói dicséretben részesülhetnek.
Igazgatói dicséret jár: az iskolai karácsonyi és év végi koncerten való szereplésért. A tantestület szavazata alapján az iskolai rajzkiállításon évfolyamonként a 3 legszínvonalasabb munkát készítő tanulónak, valamint az iskolai ünnepélyeken nyújtott színvonalas szereplésért.
Felső tagozaton három, az ellenőrzőben (illetve az e-naplóban), alsó tagozaton a tájékoztató füzetben (e-naplóba) bejegyzett szaktanári dicséret után osztályfőnöki dicséret jár.
Három, a felső tagozaton az ellenőrzőben (illetve az e-naplóban), alsó tagozaton a tájékoztató füzetben (e-naplóba) bejegyzett .osztályfőnöki dicséret után igazgatói dicséret jár.
Jutalmazásban részesül az a gyerek, aki a tőle elvárhatónál jobb teljesítményt nyújt.
A tanuló, ha valamely tantárgyból a félév vagy a tanév során kiemelkedő eredményt ért el, szaktanárától tantárgyi dicséretben részesül. E dicséret félévkor a tanuló tájékoztató füzetében, illetve az ellenőrző könyvében az osztályzat melletti „d”(dicséretes) jellel, tanév végén a bizonyítványban szövegesen:„kitűnő” értékeléssel kerül rögzítésre.
Ha a tanuló több tárgyból ér el kiemelkedő tanulmányi eredményt, vagy magatartásával, szorgalmával kitűnik osztálytársai közül, a tanév végén tantestületi dicséretben részesülhet. E dicséret a bizonyítványban kerül rögzítésre.
1411
A kerületi versenyeken elért 1-3. helyezésért, a fővárosi, országos versenyen való eredményes szerepléséért a tanuló fényképe minden tanév végén felkerül a „LEGEK” dicsőségtablóra.
Az „Év tanulója” díjat minden tanév végén az az 1. illetve 8. osztályos tanuló kaphatja a nevelőtestület javaslata alapján, aki az adott tagozaton kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el, magatartása és szorgalma példamutató, versenyeken eredményesen szerepelt, közösségi munkában aktívan vett részt.
Az iskola aranykönyvébe kerülhetnek azok a 8. osztályos tanulók a nevelőtestület javaslata alapján, akik tanulmányi eredményükkel, példamutató magatartásukkal, szorgalmukkal, közösségi munkájukkal, versenyeredményeikkel erre méltóvá váltak.
Országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményen kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanuló kerületi, budapesti, országos elismerésére, kitüntetésére az iskola igazgatója tesz javaslatot.
A tanulókat jutalomra és kitüntetésre előterjeszthetik
az osztályközösség,
diákönkormányzat,
az osztályfőnök,
a nevelőtestület,
az igazgatóhelyettesek és az igazgató.
Az elismerés formái
szaktanári dicséret,
osztályfőnöki dicséret,
igazgatói elismerés (osztály- és iskolaközösség előtt),
igazgatói dicséret (írásban),
nevelőtestületi dicséret,
esetenként lehetőség van más módon történő jutalmazásra is pl. könyv, emléklap, oklevél, stb.
Elismerés színterei
osztályfőnöki órák és szaktárgyi órák,
iskolavezetés, igazgató előtt,
1412
iskolarádióban,
iskola honlapján,
iskolai rendezvényeken.
Az elmarasztalás alapelvei Azt a tanulót, aki
a tanulói Házirend előírásait megszegi,
igazolatlanul mulaszt,
iskolán kívüli rendezvényen fegyelemsértést követ el,
vét a társadalmi tulajdon ellen,
vállalt feladatait hanyagul végzi
büntetésben lehet részesíteni.
A fegyelmi intézkedések alkalmazásánál mérlegelni kell a kötelezettségszegés körülményeit, súlyosságát, szándékosságát, ismételt előfordulását és a tanuló életkorát.
A fegyelmi intézkedés kizárólag pedagógiai célokat szolgálhat, lehetőséget adva a problémamegoldásra, az erkölcsi felelősségérzet fejlesztésére, a békéltetési és jóvátételi lehetőségek alkalmazására.
Az iskolai büntetések kiszabásánál érvényesülnie kell a fokozatosság elvének.
Az elmarasztalás formái, fokozatai
szaktanári, ügyeletes tanári figyelmeztetés,
osztályfőnöki figyelmeztetés,
osztályfőnöki intő,
igazgatói figyelmeztetés,
igazgatói intő,
tantestületi figyelmeztetés,
tantestületi intő,
fegyelmi eljárást követően:
1413
megrovás,
szigorú megrovás,
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése,
megvonása,
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy
iskolába,
eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
kizárás az iskolából.
A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, és a cselekvés súlyától függően kell fegyelmi intézkedésben részesíteni.
24.2 A
tanuló
megatartásának,
szorgalmának
értékeléséhez,
minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és szülőjét rendszeresen értesíti. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5)
jó (4)) változó (3)
rossz (2)
A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5)
jó (4) változó (3)
hanyag (2)
A szempontok megfogalmazását rugalmasan lehet kezelni. Azokból mindig az osztály, vagy az adott tanuló szempontjából legfontosabbakat kell és lehet kiválasztani.
24.3 A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei Példás magatartású az a tanuló, aki
az iskola céljainak érdekében kiemelkedően tevékenykedik, erősíti annak jó hírét,
igényes önmagával és társaival szemben,
ötleteivel, kezdeményezéseivel segíti közössége fejlődését,
tanáraival, felnőttekkel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias, jóindulatú, segítőkész,
magatartásával példát mutat,
1414
a házirend előírásait, a közösségi élet, a társas viselkedés alapszabályait betartja, másokat is erre ösztönöz.
Jó magatartású az a tanuló, aki
figyelembe veszi a közösség érdekeit, részt vesz annak életében,
a rábízott feladatot pontosan teljesíti,
a házirend szabályait betartja,
a tanítási órákon, a tanórákon kívüli foglalkozásokon és szünetekben általában fegyelmezetten viselkedik, tisztelettudó, udvarias, jóindulatú.
Változó magatartású az a tanuló, aki
az iskola házirendjének szabályait nem mindig tartja be,
fegyelmezetlen magatartásával gyakran zavarja az óra menetét, társai munkáját,
időnként durva, udvariatlan,
a közösségi munkában nem mindig vesz részt (ingadozó, közömbös, vonakodó),
kifogásolható magatartása miatt intésben részesül.
Rossz magatartású az a tanuló, aki
fegyelmezetlen magatartásával a közösséget demoralizálja, társainak több ízben rossz példát mutat (durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó), hibáit nem látja be, rombolja az iskola jó hírét,
a közösségi élet iránt közömbös, a közösségi munkát inkább hátráltatja, mint segíti,
tanárainak és társainak nem adja meg az őket megillető tiszteletet,
többször igazolatlanul mulaszt,
kifogásolható magatartása miatt többszöri intésben részesül.
1415
24.4 A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Példás szorgalmú az a tanuló, aki
a tantervi követelményeket képességinek megfelelően – példamutatóan kitartó munkával igyekszik elsajátítani,
munkájában pontos, megbízható, igényes,
a tanórán aktívan vesz részt az ismeretszerzésben, figyel, készül,
többletfeladatokat vállal,
pontos, esztétikai szempontból is tetszetős, hiánytalan munkát igyekszik végezni.
Jó szorgalmú az a tanuló, aki
képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de nagyobb erőfeszítésre nem törekszik,
tanításhoz szükséges felszerelést magával hozza, rendben tartja, házi feladatait elkészíti alapvető hiányosságai nincsenek,
többletmunkát csak erőteljes ösztönzésre vállal.
Változó szorgalmú az a tanuló, aki
a munkavégzésében ingadozó: hanyag és jó munkák váltogatják egymást, ami azt mutatja, hogy gyakran képességein alul dolgozik, esetenként nem készül az órákra,
szétszórt, önállótlan,
csak figyelmeztetésre kezd munkához, a kapott feladatokat felületesen végzi el,
taneszközeit, felszerelését gyakran otthon felejti,
házi feladatait gyakran nem készíti el.
Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki
a munkavégzésben megbízhatatlan, tanítási órákon nem figyel, nem vesz részt a munkában,
képességei alatt teljesít,
munkái gondatlanok, hanyagságról árulkodnak,
felszerelését rendszeresen otthon felejti,
egy vagy több tárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
1416
25. CSOPORTBONTÁSOK
ÉS
EGYÉB
FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI 25.1 A csoportbontások kialakításának szempontjai A csoportbontás kialakításakor az intézmény infrastrukturális feltételeit, valamint finanszírozási szempontokat is figyelembe kell vennünk, törekedve a különböző képességű, valamint
a
hátrányos
helyzetű
tanulók
arányos
elosztására.
A csoportokat több szempont alapján alakítjuk ki a helyzettől függően:
egyszerű szétválasztás: informatika,
differenciált csoportbontás: idegen nyelv,
cserebontás, a bontott tantárgy szempontjai szerint: technika,
váltóbontás (az osztály egyik részének van csak órája): informatika.
Iskolánkban két idegen nyelv tanulására van lehetőség: angol és német nyelveket oktatunk 4. osztálytól. A két nyelv tanulásának arányait úgy tartjuk meg, hogy a törvényeknek megfelelően a férőhely erejéig szabadon választható a két nyelv, azon túl sorsolással döntjük el a csoportok elosztását a két nyelv között 3. osztály 2. félévében Az idegen nyelv tanulása felső tagozaton 5. osztálytól az eredményesebb oktatás érdekében csoportbontásban folyik, alap és emelt óraszámban. A csoportok közötti átjárhatóság lehetséges a szaktanárok javaslata alapján. A német és angol emelt óraszámú csoportba maximum 15-15 tanuló kerülhet.Minden negyedik osztályos tanulónak esélye van rá, hogy bekerüljön. A csoportba sorolást a negyedikes osztályfőnökök és az idegen nyelvet tanító tanárok készítik el a következők alapján:
anyanyelvi, matematikai, idegen nyelvi készségeket mérő feladatlap eredménye,
a tanuló 3. év végi és 4. félévi osztályzatai nyelvtan, irodalom és matematika tantárgyakból,
1417
szóbeli beszélgetés (erre csak akkor kerül sor, ha az előző kettő alapján egyenlő sorrendiség alakul ki).
Az
eredményekről
a
tanulók
és
a
szülők
írásbeli
tájékoztatást
kapnak.
Az emelt óraszámú csoportba kerülő tanulók szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy igénylik-e az emelt óraszámú oktatást, illetve arról, hogy a tanuló iskolánk diákja marad-e a következő évben.
25.2 Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az egyéb foglalkozások (tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozások) keretén belül is biztosítjuk tanulóink számára a komplex művészeti nevelés megvalósulását, a tehetséggondozást, felzárkóztatást és különböző szabadidős tevékenységeket. Az egyéb foglalkozások közé sorolandó a napközi és a tanulószoba, a szakkörök, tehetséggondozó foglakozások, korrepetálás. Egyéb foglalkozások szervezésének elvei:
kapcsolódik az iskola oktatási, nevelési folyamatához,
lehetőséget ad új ismeretek megszerzésére,
rendszerezi, szelektálja, elmélyíti a már meglévő ismereteket,
segíti a tanulási képességek szerinti fejlesztést,
szolgálja a kiemelkedő képességű tanulók speciális értékeinek továbbfejlesztését,
hasznos, kulturált, a tanulók igényeinek, egyéni érdeklődésének megfelelő programokat kínál, összehangolva az iskola és a családok törekvéseit,
biztosítja tanulóink mozgás- és játékigényének kielégítését,
lehetővé teszi az aktív művelődést,
fejleszti a társas-közösségi kapcsolatokat,
új élményekkel gazdagít,
figyelembe veszi a tanulók szociális körülményeit, a gazdasági lehetőségeket.
Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások segítik:
1418
25.3 Tanulószoba, napközi 25.3.1 Célja:
A tanulási szokások, technikák, módszerek gyakoroltatásával önálló tanulásra nevelés, alapvető szokások, készségek, képességek fejlesztése.
A tanórákra való felkészülés segítése.
A csoportok közösséggé alakítása.
A helyes napirend kialakítása, rendszeres életmódra nevelés.
Kötött és kötetlen tevékenységek szervezésével a szabadidő kulturált felhasználására nevelés.
A napközis hagyományok (ünnepségek, rendezvények, köszöntők) ápolása annak érdekében, hogy tanulóink otthonosan érezzék magukat az iskolában.
A mindennapos testmozgás biztosítása.
25.3.2 A napközi, tanulószoba szervezési elvei A szülők igénye alapján biztosítjuk a napközibe és a tanulószobára való felvételt. Felvételre az előző tanév májusában írásban kell jelentkezni. Napközis, tanulószobai ellátást kell biztosítani a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak, ha igénylik azt. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt a tanév elején illetőleg év közben igényelje. Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik. Az osztályfőnök szorgalmazhatja a tanulószoba évközi igénybevételét a gyengébb tanulmányi eredményű tanulók esetében, a hosszabb hiányzást követően, valamint akkor, ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a megengedett létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók
1419
akiket egyik szülője egyedül nevel,
akik nehéz szociális körülmények között élnek,
akiknek mindkét szülője dolgozik,
akik állami gondozottak.
25.3.3 Napköziotthon Szervezése az 1-4. évfolyamon történik. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16:30-ig tartanak. Szülői igény esetén a napközis tanulók részére 16:30 - 17.30-ig az iskola felügyeletet biztosít. Tanítási szünetekben, munkanapokon - a szülő külön kérésére - összevont tanulócsoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akik nem tudják megoldani gyermekük otthoni felügyeletét. A felügyeletet ezekben az iskola 7.00-16.00 óráig, rendkívüli esetben 17 óráig biztosítja. Az ügyeletet több köznevelési intézmény közösen is megszervezheti.
25.3.4 Tanulószoba A tanulószoba szervezése az 5-8. évfolyamon történik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon az utolsó tanítási óra végét követően 16 óráig az erre kijelölt tanteremben. Szülői igény esetén a tanulók számára 16.00 és 17.00 óra között az iskola felügyeletet biztosít. Az igények felmérésére szeptember első hetében kerül sor. A napközis és tanulószobai foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő tájékoztatóvagy ellenőrzőfüzetbe beírt kérelme alapján történhet.
25.3.5 Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök lehetnek szaktárgyiak, művésziek, sport-jellegűek, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról és létszámáról, a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével, az iskola nevelőtestülete dönt. Az iskola igazgatója április 15-ig tájékoztat az induló szakkörökről a Szülői Közösség és a Dökkel egyeztetve. A tanuló szülői beleegyezéssel május 20-áig jelezheti írásban, hogy melyik szakkört választotta. Amennyiben a tanuló felvételt nyert, a tanítási év végéig köteles a foglalkozásokon részt venni.
1420
25.3.6 Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat az iskolai, iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
25.3.7 Korrepetálás, fejlesztő foglalkozások A korrepetálás célja az alapképességek fejlesztése és a tantárgyi követelményekhez való felzárkóztatás.
25.3.8 Hagyományos tanórán kívüli foglalkozásaink Az iskolán, tanórán kívüli foglalkozások anyagi terhet rónak a szülőkre, ezért csak abban az esetben szervezhetők meg, ha a szülők a költségeket vállalják, és erről írásban nyilatkoznak. A rossz anyagi körülmények között élő családok gyermekeit az iskola alapítványa lehetőségeihez mérten támogathatja.
25.3.9 Tanulmányi kirándulás Tanév végén az utolsó tanítási héten minden osztály önköltséges tanulmányi kiránduláson vesz részt.
Célja:
tanulók életszerű ismereteket szerezzenek hazánk egyes tájairól,
felkeltsük és kialakítsuk érdeklődésüket a környezet természeti és kulturális értékei iránt,
példát kapjanak a szabadidő hasznos eltöltéséről,
élményszerű ismeretszerzésben vegyenek részt,
átéljék a felfedezés örömét,
értsék, hogy a világról szerezhető információk nagyon sokféle úton érhetők el,
legyen állandó kapcsolatuk a művészetekkel,
1421
25.3.10 Múzeumlátogatás Minden tanév októberében az osztályok önköltséges múzeumlátogatást szerveznek. Célja:
múzeumlátogató, művészetek iránt fogékony, befogadóvá nevelés,
az iskolában tanultak hasznosítása,
a múzeumi tapasztalatok alkalmazása a tanítási órákon,
25.3.11 Színházlátogatás - önköltséges Célja:
színházlátogató, művészetek iránt fogékony, befogadóvá nevelés
25.3.12 Erdei ünnepek Az 1-3. évfolyamos tanulóknak a szülők hozzájárulásával, egy-négy alkalommal szervezünk kirándulást az Erdei Művelődés Házába, Visegrádra. Célja:
természettel kapcsolatos ismeretek elmélyítése, bővítése,
ismerkedés népi hagyományokkal,
az ünnepkörhöz kapcsolódó kézműveskedés.
25.3.13 Hagyományok Háza A 3.-4. évfolyam tanulói évente egy-két alkalommal a Hagyományok Háza jeles napokhoz kapcsolódó ismeretterjesztő foglalkozásán vesznek részt a szülők beleegyezésével. Célja:
ismerkedés a népszokásokkal, hagyományokkal,
dal-, és tánctanulás,
kézműves foglalkozás természetes anyagok felhasználásával.
1422
25.3.14 Erdei iskola Iskolánk negyedik évfolyamos tanulói önköltséges erdei iskolában vehetnek részt. Célja:
a környezet komplex megismerése,
az osztályközösség szocializációjának megerősítése,
a környezettudatos nevelés alsó tagozatban kialakított attitűdjének megerősítése,
az elsajátított ismeretek fejlesztése,
a természetismeret tantárgy előkészítése, az érdeklődés kialakítása.
1423
26. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Célunk az iskolai testnevelés és sport egészségfejlesztő, testi-lelki egészségmegőrző hatásának növelése. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek, hiteles, objektív mérése, tervszerű, tudatos, harmonikus fejlesztése. A rendszeres testedzés preventív, rekreációs értékeinek népszerűsítése, a tanulók egészség és test-kulturális ismereteinek bővítése. A tanulók fizikai állapotának mérésének alapját a Hungarofit vizsgálati módszer szolgáltatja.
26.1 Alsó tagozat 1. osztály:
6 perces futás,
helyből távolugrás,
hasonfekvésből törzsemelés. 2. osztály
6 perces futás,
helyből távolugrás,
hasonfekvésből törzsemelés. 3. osztály
12 perces futás,
helyből távolugrás,
hasonfekvésből törzsemelés,
hanyattfekvésből felülés. 4. osztály
1424
12 perces futás,
helyből távolugrás,
hasonfekvésből törzsemelés,
hanyattfekvésből felülés.
26.2 Felső tagozat Aerob állóképesség mérése:
Cooper-teszt
Általános testi erő, erő-állóképesség mérése:
helyből távolugrás,
hasonfekvésből törzsemelés,
hanyattfekvésből felülés,
fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás,
tömött labdadobás hátra két kézzel, fej fölött.
26.3 A mérés menete Minden tanévben két alkalommal (őszi ill. tavaszi időszak) kerül sor a Cooper-teszt mérésére (alsó tagozaton egy alkalommal, tavasszal), míg az általános testi erő, erő-állóképesség méréseit évi egy alkalommal (téli időszak) végzik el alsó tagozaton- osztálytanítók, felső tagozaton-testnevelők. A gyakorlatok pontos végrehajtását és rögzítését a testnevelők által összeállított feladatsor ill. táblázat segíti. Ily módon lehetőségünk nyílik első osztálytól nyolcadik osztályig végigkövetni minden tanuló fizikai állapotának változásait. A felmérés adatait nem minősítjük pontszámmal, a tanulók eredményeit önmagukhoz, valamint az előző évi eredményükhöz mérjük.
26.4 Vizsgálati módszer Általános tudnivalók
A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tudnia kell a vizsgálat célját, gyakorlati hasznát és az elvégzendő feladatokat.
A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni.
Valamennyi próbát sportöltözetben célszerű elvégezni.
A motorikus próbákat jól szellőző, nagy teremben, ill. szabadtéren célszerű végrehajtani.
Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg.
1425
A Cooper-teszt megkezdése előtt még egyszer hívjuk fel a próbázók figyelmét: o a tőle telhető legnagyobb – közel azonos – intenzitással fusson/haladjon előre úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki olyan nagymértékű oxigénadóssága, hogy meg kelljen állnia, ha ez mégis bekövetkezne, akkor rövid ideig sétáljon, vagy gyalogoljon tovább előre mindaddig, amíg az oxigénadóssága elmúlik, majd folytassa a futást.
Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül csak a helyből távolugrás, ill. tömött labdadobás próbánál kell - legalább három - kísérleti lehetőséget biztosítani.
A fizikai fittség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a vizsgált személy elméletben megismerje és gyakorlatban begyakorolja azokat az alapvető ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az önálló, tudatos fittség méréséhez és az edzéstervezéshez.
26.5 Motorikus próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez A motorikus próbák leírását, a Magyar Gerincgyógyászati Társaság gerincvédelmi szakmai szempontból véleményezte. A szakvélemény alapján a végrehajtási utasításokban vastag betűs kiemeléssel megjelentek azok a különleges előírások, melyek betartása esetén a próbázók gerince a próbák során nem károsodik. Gyermekek esetében ez éppen olyan fontos, mint sportolók esetében: hiszen mind az egyoldalú iskolai terhelés és ülő életmód, mind pedig a sportolók fokozott (és sajnos sokszor szintén egyoldalú, a teljesítményre összpontosító) fizikai terhelése amúgy is károsító tényezőként jelenik meg a gerinc számára. A gerincgyógyász orvosok és gyógytornászok kérése a testnevelőkhöz és edzőkhöz, hogy különös gonddal ügyeljenek a próbázók gerincének védelmére.
1426
27. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK 27.1 Az egészségnevelés alapelvei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést, tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Lényeges szempontok:
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,
az értékek ismerete,
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,
a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata,
a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,
személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete,
idővel való gazdálkodás szerepe,
rizikóvállalás és határai,
szenvedélybetegségek elkerülése,
nyugodt tanulási környezet kialakítása,
természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége,
problémák erőszakmentes megoldása.
27.2 Környezeti nevelés A környezeti nevelés célja elősegíteni azt a felismerést, hogy a gazdasági, társadalmi és ökológiai jelenségek egymással kölcsönös függésben vannak, nem alá-fölérendeltségi, hanem mellérendeltségi viszonynak kellene lennie közöttük. A környezeti nevelés hivatott biztosítani a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert és elkötelezettséget. Legfőbb célja, hogy kialakítson az emberekben és a társadalom egészében egy új környezettel kapcsolatos viselkedésmintát. A 60 nemzet által megfogalmazott definíció így hangzik: „A 1427
környezeti nevelés olyan folyamat, melynek célja, hogy a világ népessége környezettudatosan gondolkodjék, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos problémára. Rendelkezzen az ehhez szükséges tudással, beállítódással, képességekkel, motivációval, valamint mind egyéni, mind közösségi téren eltökélten törekedjék a jelenlegi problémák megoldására és az újabbak megelőzésére. Alapelvek:
ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése,
rendszerszemléletre nevelés,
holisztikus és globális szemléletmód kialakítása,
fenntarthatóságra nevelés,
a környezetetika hatékony fejlesztése,
érzelmi és értelmi környezeti nevelés,
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés,
tolerancia és segítő életmód,
környezettudatos magatartás és életvitel segítése,
életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése,
az egészség és a környezet összefüggései,
helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések,
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség,
létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normái.
1428
28. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 28.1 A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos alapelvek
A tanulók bárminemű, különösen nemük, koruk, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk miatti hátrányos megkülönböztetésétől való tartózkodás.
A hátrányos megkülönböztetés minden eszközzel való megelőzése és megakadályozása, kivéve az oktatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés eseteit.
A felvételi eljárás, tanév alatti értékelés során az adott tantárgy elsajátításához szükséges készségek, képességek, jártasságok, tárgyi tudás minősítése az egyedüli szempont.
Befogadó, diszkrimináció-mentes légkör biztosítása a tanulók számára.
A tanulók emberi értékeinek, méltóságának, egyediségének tiszteletben tartása az oktatás során.
Céljaink Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a
diszkriminációmentesség,
szegregációmentesség,
integráció biztosítása,
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása,
minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása.
28.2 A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos intézkedések
Iskolánk különös figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű csoportokba tartozó tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti
1429
ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében.
Az iskola vállalja, hogy a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi előmenetelét segítő társintézményekkel a kapcsolatot felveszi, illetve fenntartja, ezekről a lehetőségekről a rászoruló tanulókat és szüleiket tájékoztatja.
Iskolánk az oktatás-nevelés során tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazottak emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást.
1430
29. SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek a következő formákban jelennek meg
óvoda-iskola átmenetet segítő 2 hónapos előkészítő időszak az 1. osztály elején,
pedagógiai diagnosztizálás.(DIFER, kompetenciamérés),
habilitációs és rehabilitációs tevékenység,
tanórai differenciálás (homogén csoport),
kooperatív tanulás (heterogén csoport),
a drámapedagógia eszközei,
projektmunka (egyéni és csoportos),
prezentációs technikák,
tanulói értékelési formák gazdagítása.
29.1 Projektek A projektoktatás megvalósulásának színterei:
projektek osztályon belül több tantárgyat összekapcsolva,
évfolyamszinten, lehetőség szerint minél több tantárgy bevonásával,
tagozatszinten 1-1 adott téma kidolgozása során,
Iskolaszinten a tagozatok együttműködésével. Ezek megvalósítása témahét keretén belül történik.
Alkalmanként egy-egy ünnepséget témanapként, osztálykeretben dolgozunk fel, amelyben az adott osztályban tanító tanárok az adott napon minden tantárgyat az adott ünnephez kapcsolódó tartalommal töltenek meg. A Föld Napja projekt tagozat szintű. Nemzeti összetartozás- Határtalanul! 2013-ban a HATÁRTALANUL! programban elnyert pályázat értékelő szakaszában témanapot szervezünk, amelyen egész napos projekt keretében ismereteket szereznek a felsős tanulók a határon túli magyarság életéről, kultúrájáról. A tanulmányi kirándulás résztvevői megosztják élményeiket, tapasztalataikat az iskola közösségével. 1431
E-twinning projekt – nyelvi projektek. Iskolai szintű projekt az egészségnap.
29.2 A tanulásszervezés alapelvei
differenciálás,
egyéni különbségek figyelembevétele,
tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése,
problémamegoldó
képesség,
kreativitás,
kommunikációs
készségek
(metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret fejlesztése,
motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia.
29.3 A tanulásszervezés módszerei
Alapmódszerek: o
tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés
o
munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat
o
individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok
Motiváló módszerek: o
páros munka
o
csoportmunka
o
játék
o
szerepjáték (drámapedagógia)
o
vita
o
kutató-felfedező módszer
o
kooperatív módszerek
o
projekt módszer
29.4 Kooperatív technikák Az általunk használt tanítási módszerek között megjelenik a kooperatív tanulás technikája is, amely elsősorban a gyermekek egymással való együttműködését hivatott szolgálni. A technika lehetővé teszi, hogy tudástól, képességtől függetlenül minél több diákot vonjunk be a közös feladatmegoldásba. 1432
A pedagógusok gyakorló óráikon, esetenként az új ismeretet feldolgozó órákon, illetve közösségépítésre, kapcsolatok erősítésére, fejlesztésére az osztályfőnöki órákon vagy a napköziben is alkalmazhatják ennek technikáit. A differenciált csoportszervezést iskolánkban az eltérő képességgel és tudásszinttel rendelkező gyerekek lehetőség szerinti legmegfelelőbb fejlesztésére alkalmazzák a pedagógusok a tanítási óráikon, ezzel elősegítve a készségfejlesztést. (homogén csoportokban) Törekszünk az IKT eszközök, és az internethasználattal összefüggő módszerek alkalmazására. A remélhető fejlesztések hatására egyre többen használják ki a digitális tábla adta lehetőségeket tanítási óráik bizonyos hányadában, a digitális kompetenciák fejlesztése érdekében. A
digitális
pedagógiai
módszerek
elterjesztésével
kapcsolatos
tevékenységek,
célkitűzések:
tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése,
IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése,
a konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése.
Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:
csoportmunka
párosmunka-tanulópár
egyénre szabott munka
részben egyénre szabott munka
önálló munka
A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái:
mennyiségi differenciálás
minőségi differenciálás
tanulási követelmények differenciálása
Alkalmazására szánt feladattípusok:
1433
problémamegoldó csoportfeladatok
alkotó feladatok
felfedező, kutató feladatok
érvelésre-vitára alkalmas feladatok
ellenőrzés, értékelés
Digitális tartalmak:
az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal,
saját digitális oktatási anyagok,
multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok),
multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök,
e-Tanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok.
A művészeti nevelés kiemelt területe pedagógiai programunknak, ezért a nem művészeti tantárgyak oktatása során is minél többször alkalmazzuk a vizuális kultúra, ének-zene és a drámapedagógia adta lehetőségeket. Nemcsak a drámaórákon élünk a drámapedagógia eszközeivel, hanem az adott tantárgyhoz illeszkedően más órákon is (pl. érzékszervi finomítást elősegítő játékok ritmusjátékok, térhasználatot, tájékozódást fejlesztő játékok, fantáziajátékok, szerepjáték, stb). Pedagógiai munkánkban törekszünk a korszerű szemléletmód kialakítására, új tanítási módszerek elsajátítására. Elengedhetetlennek tartjuk a folyamatos megújulást annak érdekében, hogy érvényes válaszokat adhassunk a nevelés-oktatás időszerű kérdéseire.
1434
