XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem 15th Summer School of Psycholinguistics

XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem 15th Summer School of Psycholinguistics Balatonalmádi

2013. május 26.- 2013. május 30.

PROGRAMFÜZET ÉS ABSZTRAKTOK PROGRAM AND ABSTRACTS Veszprém 2013.

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Támogatóink – Sponsored by

Hotel Nereus, Balatonalmádi Papp Ferenc Alapítvány TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0017

Készült a A/5 formaban 3,25 ív terjedelemben a Pannon Egyetem nyomdájában PE 40/2013 Szerkesztő: Navracsics Judit, Magasházi Virág Felelős kiadó: Navracsics Judit Veszprém, 2013.

2

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3.

2013. május 26. (vasárnap) 12.00-14.00

May 26, 2013 (Sunday)

Érkezés, regisztráció

Arrival, registration

Elnök/ Chair: Gósy Mária 14.00-14.40 14.40-15.00

David Singleton Miroslaw Pawlak

15.00-15.20

Enikő Biró

15.20-15.40

T. Nagy LászlóBoda István Károly

15.40-15.50

VITA/DISCUSSION

Alternative perspectives on ultimate L” attainment Investigating grammar learning strategies: Methodological issues Working on beliefs: migrant workers’ language learning beliefs and attitudes A közösségi hálózatok mint a hatékony nyelvtanulás eszközei. Nyelvtanulás és nyelvtanulási stratégiák a web 2.0 közegében

15.50-16.10 SZÜNET/COFFEE BREAK Elnök/ Chair: David Singleton 16.10-16.50

Valéria Csépe

Links between the spoken and written language

16.50-17.10

Gyula Sáry

17.10-17.30 17.30-17.50 17.50-18.10 18.10-18.30

Judit Navracsics Szilvia BátyiCsilla Varga Anna Bajtai Agnieszka Uberman

...SCRIPTA MANENT. Cerebral Processing of the Written Word: a Review Testing linguistic awareness at different stages of FLA Attitudes towards Hungarian

18.30-18.40

VITA/ DISCUSSION

Between two fires: Hungarians in the diasporas Learning strategies at college and university level

19.00- FOGADÁS/WELCOME RECEPTION

3


2013. május 27. (hétfő)

May 27, 2013 (Monday)

Elnök/ Chair: Csépe Valéria 9.00-9.40 9.40-10.00

10.20-10.40

Mária Gósy Dorottya GyarmathyTilda Neuberger Mária GósyDorottya Gyarmathy Alexandra Markó

10.40-10.50

VITA/ DISCUSSION

10.00-10.20

Speech planning strategies in spontaneous speech The Hungarian filler word ‘izé’ in children’s and adults’ spontaneous speech Slip of the brain or slip of the tongue? The form and function of interrogatives – A corpus-based study of Hungarian questions

10.50-11.10 Elnök/Chair: Hortobágyi Ildikó 11.10-11.30 Kristina CergolIvana Carevic 11.30-11.50

Bóna Judit

11.50-12.10

Auszmann Anita

12.10-12.20

VITA/ DISCUSSION

SZÜNET/COFFEE BREAK

Perception of English Prosody in Croatian Speakers of English Kisiskolások spontán beszédének temporális sajátosságai különböző beszédtípusokban A magánhangzók akusztikai szerkezete kisiskolások spontán beszédében

12.20- EBÉD/LUNCH Elnök/ Chair: Lengyel Zsolt 14.00-14.20

Reszegi Katalin

14.20-14.40 14.40-15.00

15.20-15.40

Koós Ildikó Garami Linda Ragó Anett Honbolygó Ferenc – Csépe Valéria Viktória HorváthAndrás Beke Bába Barbara

15.40-15.50

VITA/ DISCUSSION

15.00-15.20

Többnevűség a mentális lexikonban (különböző nyelvű helynévpárok) A szövegszerűség vizsgálata hároméves gyermekek nyelvében A hangsúlymintázat feldolgozása a korai beszédfejlődés során

The nature of nasalized vowels in children and adults Nyelvi kategorizáció többnyelvű közegben

15.50-16.10


4

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Elnök/ Chair: Bátyi Szilvia 16.10-16.30 16.30-16.50 16.50-17.10 17.10-17.30 17.30-17.50 17.50-18.10

Viola Váradi Mária Bakti Judit Bóna Pál Heltai Mónika Kusztor Mária Bakti Reszegi Katalin Boda István Károly Porkoláb Judit

Phonemic segmentation of Hungarian spontaneous speech The effect of source language disfluencies on the target language output of simultaneous interpreters Code switching in bilingualism and translation Disfluencies in simultaneously interpreted texts Kétnyelvűség és konnekcionizmus A hipertexttől a tématérképekig. A megértést és az értelmezést támogató modern technológiák

18.10-18.20 VITA/ DISCUSSION 18.30- VACSORA/DINNER

5


2013. május 28. (kedd)

May 28, 2013 (Tuesday)

Elnök/ Chair: Heltai Pál 9.00-9.20

10.00-10.20

Anna Mystkowska Jakub Bielak Miroslaw Pawlak Tünde Polonyi Márk Gnandt Kálmán Abari Anikó Nagy Judit Sántha Honbolygó Ferenc Kóbor Andrea Csépe Valéria Németh Szilvia

10.20-10.40

Markó Alexandra

10.40-10.50

VITA/ DISCUSSION

9.20-9.40

9.40-10.00

Oral language tests and test anxiety

Lexical and grammatical learning during foreign language learning at elderly and young participants

Hangsúlyészlelési deficit idegen nyelvet tanulók körében: hangsúlysüketség magyar anyanyelvűeknél Hogyan álcázzuk magunkat orosznak? – Az imitált és az eredeti orosz akcentus egybevetése Temporális viszonyok a spontán beszédben

10.50-11.10


Elnök/ Chair: Markó Alexandra 11.10-11.30 11.30-11.50

Imre Angéla Hertendi Márta Németh Mátyás

11.50-12.10

Mária Laczkó

12.10-12.20

VITA/ DISCUSSION

A beszédtervezés stratégiái különböző életkorban A beszédprodukció variabilitása beszélőn belül és beszélők között Forms and functions of hesitation phenomena in spontaneous speech in mother tongue versus in foreign language

12.30-14.00

EBÉD/LUNCH

14.00- KIRÁNDULÁS/TRIP

6


2013. május 29. (szerda)

May 29, 2013 (Wednesday)

Elnök/ Chair: Navracsics Judit 9.00-9.40 9.40-10.00 10.00-10.20 10.20-10.40

10.40-10.50

Kees de Bot

Dynamic Systems Theory: Do we really need another theory of Second Language Development? Justyna Lesniewska - Cross-linguistic influence and bilingual children’s weaker Ewa Witalisz language Katalin Doró Psycholinguistic aspects of plagiarism and patchwriting Judit Fazekas-Paragh- Poetry as Hypertext building a Conceptual Hyerarchy: István Károly Boda Understanding and Interpretation of Apocrypha by János Pilinszky VITA/ DISCUSSION 10.50-11.10


Elnök/ Chair: Doró Katalin 11.10-11.30

Éva Berkes

11.30-11.50

11.50-12.10

Andrea Deme Tekla Etelka Gráczi Julianna Jankovics Papp István

12.10-12.20

VITA/ DISCUSSION

The Impact of Content-based Instruction on EFL Writing: a Pilot Study Obstruent voicing in singing

Írás-Hangszer, Beszéd-Ének

12.20-14.00

EBÉD/LUNCH

Elnök/Chair: Berkes Éva 14.00-14.20 14.20-14.40 14.00-15.00

Lechner Ilona

Metaforán alapuló idiómák az idegennyelv-elsajátítási folyamatban (kognitív nyelvészeti megközelítés) Vígh-Szabó Melinda A szómező-alkalmazás módszere mint szótanulási eljárás hasznosítása a nyelvoktatásban Lars Bülow Kiezdeutsch (hood German) – Turbodialekt, Jugendsprache Klaus Kerschensteiner oder Multiethnolekt? An examination from second language acquisition perspective

15.00-15.20

Ildikó Hortobágyi

15.20-15.40

Irina Golubeva

TIME and time again! Cultural industries and the mental lexicon The impact of globalization on business English education

15.40-15.50 VITA/ DISCUSSION 15.50-16.10


7

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Elnök/Chair: Irina Golubeva 16.10-16.30

Krepsz Valéria

16.30-16.50 16.50-17.10

Rádi Éva Tokaji Éva

17.10-17.30 17.30-17.50

Kovács Éva Kukorelli Katalin

17.50-18.10 18.10-18.30

Vakula Tímea Végh Ágnes

18.30-18.40

VITA/DISCUSSION

Indirekt beszédaktusok értelmezése óvodás- és kisiskoláskorban Bázis szint a gazdasági szaknyelvben Az internet alkalmazásának egyes kérdései a gazdasági szaknyelv oktatásában Szaknyelvi kommunikáció az egészségügyben A kommunikációtudomány szaknyelve oktatásának egyes kérdései A hallás utáni szövegértés fejlesztése mesetréninggel A nyelvtanár mint lelki segítő

19.00- GULYÁSPARTI/GOULASH PARTY

8


2013. május 30. (csütörtök)

May 30, 2013 (Thursday)

Elnök/Chair: Márku Anita 9.00-9.20 9.20-9.40 9.40-10.00

Lengyel Zsolt Kiss Gábor Szabó ÁgnesTóth Andrea

10.00-10.20

Weidl Zsófia

10.20-10.30

VITA/ DISCUSSION

Színnevek a mentális lexikonban Magyar szóasszociációs teszt válaszainak típusai Fiú? Lány? A beszédtempó és a beszédszünet szerepe óvodás gyermekek nemének beszéd-alapú meghatározásában Nyújtások nők és férfiak spontán beszédében

10.30-10.50 Elnök/Chair: Kiss Gábor 10.50-11.10 Tatár Zoltán 11.10-11-30

Gráczi Tekla Etelka

11.30-11.50

Márku Anita

11.50-12.10 12.10-12.30

Forintos Éva Parapatics Andrea

12.30-12.40

VITA/DISCUSSION


A beszéddallam és a zöngeminőség fiatal és idősebb férfiak spontán beszédében Glottal timing in obstruents and their voicing identification Kontaktushatás a kárpátaljai fiatalok internetes nyelvhasználatában Intralingvális nyelvi jelenségek kontaktushelyzetben Szlengesedés: kompetenciahiba vagy nyelvi változás?

12.40- KONFERENCIA ZÁRÁSA, EBÉD/CLOSING, LUNCH

9


List of Participants – Résztvevők Name, email András István

Institution Dunaújvárosi Főiskola

Auszmann Anita [email protected] Bába Barbara [email protected] Bajtai Anna [email protected]

Eötvös Loránd Tudományegyetem Debreceni Egyetem

Bakti Mária [email protected] Bátyi Szilvia [email protected] Beke András [email protected] Berkes Éva [email protected]

Szegedi Tudományegyetem Pannon Egyetem

Bielak, Jakub [email protected] Biró Enikő [email protected]

Boda István Károly [email protected] Bóna Judit [email protected] Bülow, Lars [email protected] Cergol, Kristina [email protected] Csépe Valéria [email protected] De Bot, Kees [email protected] Deme Andrea [email protected]

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Eötvös Loránd Tudományegyetem University of Applied Sciences Burgenland

Konin State School of Higher Professional Education Babes-Bolyai Tudományegyetem, Sepsiszentgyörgyi Kihelyezett Tagozat Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Universität Passau

University of Zagreb

MTA Pszichológiai Intézet University of Groningen

Eötvös Loránd Tudományegyetem

10

Postal address

2401 Dunaújváros, Táncsics Mihály u. 1/a 8000 Székesfehérvár Palotai út 65. 4032 Debrecen Egyetem tér 1. 23000 Zrenjanin Moravska 2/a Serbia 6725 Szeged Hattyas utca 10. 8200 Veszprém Vár u. 39. 1088 Budapest Múzeum krt. 4/a Fachhochschulstudiengänge Burgenland Ges.m.b.H. Steinamangerstrasse 21, 7423 Pinkafeld, Austria Ul. Przyjaźni 1 62-510 Konin, Poland 520046 Sfantu Gheroghe, Str. Bolyai nr.12, Bl. 4/E/2, Jud. Covasna, Romania 4010 Debrecen Egyetem tér 1. 1088 Budapest Múzeum krt. 4/a Innstrasse 25 94032 Passau Germany Savska C. 77 10000 Zagreb Croatia 1132 Budapest Victor Hugo u. 18-22. PObox 716 9700AS Groningen Holland 1022 Budapest Határőr út 21/b

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Doró Katalin [email protected] Fazekas-Paragh Judit [email protected] Forintos Éva [email protected] Garami Linda [email protected]

Golubeva Irina [email protected] Gósy Mária [email protected] Gnandt Márk [email protected] Gráczi Tekla Etelka [email protected] Gyarmathy Dorottya [email protected] Heltai Pál [email protected] Hertendi Márta Honbolygó Ferenc [email protected] Hortobágyi Ildikó [email protected] Horváth Viktória [email protected] Imre Angéla [email protected] Kerschensteiner, Klaus [email protected]

Szegedi Tudományegyetem DEENK Kenézy Élettudományi Könyvtár Pannon Egyetem MTA Természettudományi Kutatóközpont, Eötvös Loránd Tudományegyetem Pannon Egyetem MTA Nyelvtudományi Intézet Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet MTA Nyelvtudományi Intézet MTA Nyelvtudományi Intézet Kodolányi János Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Pannon Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Universität Passau

6725 Szeged Tisza L. krt. 103. 4010 Debrecen, Egyetem Tér 1. Pf. 45 8200 Veszprém Egyetem u. 10. 1147 Budapest Miskoli u. 127.

8200 Veszprém Egyetem u. 3. 1068 Budapest Benczúr u. 33. 4010 Debrecen Egyetem tér 1. 1068 Budapest Benczúr u. 33. 1068 Budapest Benczúr u. 33. 8000 Székesfehérvár Fürdő u. 1. 1014 Budapest Országház utca 12. II/11 1068 Budapest Szondi u. 83-85. 8200 Veszprém Egyetem u. 3. 1088 Budapest Múzeum krt. 4/a. 1088 Budapest Múzeum krt. 4/a Innstrasse 25 94032 Passau Germany 1116 Budapest Kondorosi út 17.

Kiss Gábor

TINTA Könyvkiadó

Kiss Natália

Dunaújvárosi Főiskola

2401 Dunaújváros, Táncsics Mihály u. 1/a

Kissné Temesi Viola

TINTA Könyvkiadó

Koós Ildikó [email protected]

Nyugat-Magyarországi Egyetem

1116 Budapest Kondorosi út 17. Szombathely Szt. László király u. 29.

Kovács Éva

Semmelweis Egyetem

1094 Budapest

11

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. [email protected] Krepsz Valéria Kukorelli Katalin [email protected] Kusztor Mónika [email protected] Laczkó Mária [email protected] Lechner Ilona [email protected] Lengyel Zsolt [email protected] Lesniewska, Justyna Magasházi Virág [email protected] Markó Alexandra [email protected] Márku Anita [email protected]

Mystkowska, Anna Nagy Anikó [email protected] Navracsics Judit [email protected] Németh Mátyás [email protected] Németh Szilvia [email protected] Neuberger Tilda [email protected] Papp István [email protected] Parapatics Andrea [email protected] Pawlak, Miroslaw Polonyi Tünde Éva [email protected] Porkoláb Judit [email protected] Rádi Éva [email protected]

Eötvös Loránd Tudományegyetem Dunaújvárosi Főiskola Saarbrückeni Egyetem Kaposvári Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Pannon Egyetem Jagellonian University Pannon Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete Adam Mickiewicz University, Poznan DEOEC, DE-NK Pannon Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem MTA Nyelvtudományi Intézet Semmelweis Egyetem Pannon Egyetem Adam Mickiewicz University, Poznan Debreceni Egyetem Debreceni Egyetem Budapesti Gazdasági Főiskola 12

Ferenc tér 15 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. 2400 Dunaújváros Táncsics u. 1/a 9665 Vámoscsalád Vasút u. 9. Kaposvár Guba S. u. 40. Ukrajna, 90255 Mezővári Zádor Út 156. 8200 Veszprém Vár u. 39. Gołębia 24 Kraków, Poland 8184 Balatonfűzfő Gagarin u. 22 1088 Budapest Múzeum krt. 4/a 90255 Mezővári Vadász út 1. Ukrajna ul. H. Wieniawskiego 1 61-712 Poznań, Poland 4028 Debrecen Kassai út 26. 8200 Veszprém Vár u. 39. 1223 Budapest Nagytétényi út 162-164. 1225 Budapest Zsák utca 7. 1068 Budapest Benczúr u. 33. 1094 Budapest Ferenc tér 15. 8200 Veszprém Vár u. 39. ul. H. Wieniawskiego 1 61-712 Poznań, Poland 4032 Debrecen Egyetem tér 1. 4010 Debrecen Egyetem tér 1. 1172 Budapest XI. utca

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Reszegi Katalin [email protected] Sántha Judit [email protected]

Debreceni Egyetem

Sáry Gyula [email protected]

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szegedi Tudományegyetem

Singleton, David Szabó Ágnes [email protected] Tatár Zoltán [email protected] Tokaji Ildikó

Pannon Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Dunaújvárosi Főiskola

Tóth Andrea [email protected] Tóth Szilvia

Eötvös Loránd Tudományegyetem Pannon Egyetem

T. Nagy László

Debreceni Egyetem

Varga Csilla [email protected] Ubermann, Agnieszka [email protected] Vakula Tímea [email protected] Váradi Viola [email protected] Végh Ágnes Vékony Valéria [email protected] Vígh-Szabó Melinda [email protected] Weidl Zsófia [email protected]

Pannon Egyetem University of Rzeszów Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Pannon Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem

13

4027 Debrecen Szekfű út 3. IV/20. 1111 Budapest Műegyetem rkp. 3-9. 6720 Szeged Dóm tér 10. 8200 Veszprém Vár u. 39. 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. 2534 Tát Szilvafa utca 14. 2400 Dunaújváros Gandhi u. 48. 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. 8200 Veszprém Vár u. 39. 4032 Debrecen Jerikó u 2. fsz/2 8200 Veszprém Vár u. 39. Al. Rejtana 16B 35-959 Rzeszów 6400 Kiskunhalas Széchenyi u. 12. 9224 Rajka Ady Endre u. 16. 1094 Budapest Ferenc tér 15 Sulzbacher Str. 111. 65835 Liederbach Germany 8200 Veszprém Vár u. 39. 2100 Gödöllő Aulich utca 10/A


Absztraktok – Abstracts David Singleton Alternative perspectives on ultimate L2 attainment This paper addresses age-related attainment effects in second language acquisition, posing questions concerning the proposition that such effects are to be explained in terms of a maturationally constraints with a predictable and abrupt offset point, and exploring the possibility that they are better seen in terms of the impact of a wider range of factors (cf. Muñoz & Singleton 2011; Singleton & Muñoz 2011; Singleton & Leśniewska 2012). It will be argued that once one moves beyond the narrowness of the currently prevailing research perspective which regards age of second language onset as the crucial (if not the only) operative variable, one discovers an array of relevant factors relating to non-maturational dimensions of individuals’ lives - which appear to have ultimate attainment consequences.

Miroslaw Pawlak Investigating grammar learning strategies: Methodological issues Although there is a lot of research on general language learning strategies, when it comes to their classification, variables affecting their use and the value of their training (e.g. Cohen and Macaro 2007; Cohen 2011; Oxford 2011), there are some areas that have been neglected by researchers. One such area is the actions and thoughts undertaken by learners when they are learning and gaining greater control over foreign language grammar (cf. Anderson 2005; Oxford and Lee 2007) since only a handful of relevant studies have been conducted thus far and they have primarily focused upon the identification and description of grammar learning strategies (GLS). This indicates that there is an urgent need for more research in this crucial area, which brings with it the question concerning the methodological choices that should be made when conducting such research. The present paper is intended to address this important issue by highlighting the decisions that can be made when investigating the use of GLS, and it makes a case for combining for this purpose what can be referred to as the macro-perspective, involving the use of Likert-scale questionnaires providing information about general GLS use, and what could be labeled the micro-perspective, entailing the employment of tools tapping the application of GLS during the performance of particular tasks. The paper also discusses issues in the design of such research instruments and the analysis of the data, and exemplifies how they can be applied in the study of different aspects of GLS use.

Enikő Biró Working on beliefs: migrant workers’ language learning beliefs and attitudes Language proficiency is one of the most important determinants of immigrant integration. However, migrant workers might not look for high language proficiency due to their short period of stay in the host country. The nature of their work needs language proficiency which gives tangible help on the job market. The social and individual factors together lead us to understand their language learning strategies which are influenced by internal and psychological factors as attitude, motivation or language learning beliefs. These are shaped and reshaped by the contexts in which the learners find themselves. The present paper deals with the content analysis of 28 interviews carried out in Transylvania between 2011 December and 2012 March. The interviewees were all migrant workers formerly working in the EU and the USA. They are all bilinguals (Hungarian mother tongue and

14

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Romanian as their second language). The study investigates the language learning attitudes and beliefs of these migrant workers, the relationship between these beliefs and attitudes and their language learning strategies. These personal "myths" may explain more about individual differences in learning than such psychometric measures as intelligence or aptitude.

T. Nagy László — Boda István Károly A közösségi hálózatok mint a hatékony nyelvtanulás eszközei. Nyelvtanulás és nyelvtanulási stratégiák a web 2.0 közegében A közösségi hálózatok valamilyen formájával szinte minden internet felhasználó találkozik. Ahogy az információs és kommunikációs technológia (IKT) fokozatos fejlődésével és popularizálódásával a számítógép, a számítógépes multimédia, az e-learning, majd az internet fokozatosan egyre nagyobb teret nyert az oktatásban, úgy vált az internetet kommunikációs, interaktív és tartalomszolgáltató eszközként használó nyelvtanulás fokozatosan egyre elterjedtebbé. Ezt erősítette fel a web 2.0 megjelenése, amelynek révén robbanásszerűen megnőtt a népszerűsége a közösségi ismeretségi oldalaknak (közösségi hálózatoknak), a blogoknak, fórumoknak és a médiamegosztó weblapoknak. Ennek ellenére — tekintve a technológia újszerűségét és folyamatos fejlődését — a közösségi tartalmak nyújtotta előnyök és hátrányok megítélése még távolról sem tekinthető kiforrottnak és egyértelműnek. Ezért alapvető feladat a web interaktív online közegében rendelkezésre álló, a nyelvtanulásban hasznosítható lehetőségek számbavétele. Ezek rendszerezésre számos lehetőségünk van; felhasználhatjuk például az Edgar Dale által kidolgozott (majd mások által továbbfejlesztett), a tanulás során piramisszerűen egymásra épülő tapasztalatok rendszerét, a Rebecca L. Oxford által kidolgozott idegennyelv-tanulási stratégiákat, vagy a nyelvtanítási módszerek különböző szempontú osztályozásait. A web 2.0, és ezen belül különösen a web 2.0 egyik legalapvetőbb sajátossága a különböző tudástartalmak közösségi feldolgozása, amely egy adott téma esetében lehetővé teszi a téma szinte minden lényeges szempontjának felszínre hozását és megvitatását — a legkülönbözőbb formákban, médiumokon és regiszterekben. Mindez a különböző témák egyfajta evolúcióját valósítja meg és egyszersmind tükrözi a kommunikációban aktívan részt vevő felhasználók nyelvi-kognitív kompetenciáinak fejlődését, amit legtalálóbban a közösségi nyelvtanulás metaforájával írhatunk le. Előadásunkban részint szeretnénk keretbe foglalni, hogy a közösségi hálózatok által nyújtott verbális és multimédiás lehetőségek milyen formában jelennek meg és használhatók fel a nyelvtanulásban, másrészt egy kiválasztott témához kapcsolódó közösségi — vagy a közösségnek szánt — tartalmak feltárásával, továbbá szerteágazó kapcsolatrendszerük végigkövetésével és ábrázolásával szeretnénk bemutatni, hogyan fejlődnek az internet virtuális kognitív világában egy kiválasztott témával kapcsolatos tudástartalmak fokozatosan komplex tudáshálózattá.

Valéria Csépe Links between the spoken and written language The development of spoken first and second language (L1 and L2) may have a significant role, in addition to the crucial cognitive factors, in reading acquisition as well as in the development of reading skills. According to many recent research data, not only the general type of the writing system (alphabetic vs symbolic) may play a particular role in reading development, but differences in the surface structure, morphological richness and orthographic depth may also have a substantial impact.

15

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. The presentation groups the prerequisites of reading development around the cognitive factors whose characteristics were studied by using brain activity measures and published during the past few years. Based on our own and other laboratories’ data our arguments are in favor of pre-wired mechanisms in the service of typical reading acquisition with consequences as functional changes of the neural network called ’neural recycling’ (Dehaene, 2009). The newest research data will be presented and discussed under six main topics. (1) Alterations of the speech-script link, changes of the phoneme representation, the role of individual prototypes, reading-related levels of the phonological awareness. (2) Brain activity correlates of the phoneme-grapheme correspondence, development of the speech sound-letter (SSL) integration and its impact on reading development. (3) The reading-RAN (rapid automatized naming) relationship. (4) The effect of changing speech-script relationship on the neural processing of written words and on the predictive processing of spoken words and their role in the development of the Visual Word Form Area (VWFA). (5) The effect of L1 and L2 on reading fluency in different orthographies. (6) Links between the spelling and reading development, correlates of the emerging neural mechanisms of phonological processing, SSL correspondance and integration, the spellingorthographic depth relationship.

Gyula Sáry …SCRIPTA MANENT Cerebral Processing of the Written Word: a Review Reading scripts is unique for humans. Words of the written language access the brain via the visual system. Words usually do not move and letters have fine characteristic features, thus, one could predict that the processing of characters and words as visual signals will activate the ventral visual pathway. Since reading is very young in comparison to other ways of communication it is unlikely that specialised brain areas or pathways would have developed for the processing of the written language. Still, it seems that a small area on the occipito-temporal region of the human brain is selectively activated during reading. The lecture will give a review of the brain imaging results of the past 20 years concerning the processing of the written word. Early visual word form processing and mapping orthography to phonology will be discussed.

Judit Navracsics – Gyula Sáry Testing linguistic awareness at different stages of FLA The paper aims to demonstrate how phonological awareness is important in second language acquisition even in cases when L1 and L2 represent distinctive orthographies with easily recognizable, language specific letters. In our study, learners of Hungarian at different stages of their proficiency were tested using a language decision, a lexical decision and a phonological rhyming test in a bilingual language mode. The participants were asked to make decisions (i) what language the words belonged to, (ii) whether the words rhymed phonologically or not. The results show that though orthography seems to be an aid in word recognition, it may also hinder correct recognition in the lack of phonological awareness.

16

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Szilvia Bátyi – Csilla Varga Attitudes towards Hungarian Several studies indicated a strong relation between attitudes to foreign language and foreign language achievement. Both negative and positive attitudes have a strong impact on the success of language learning. It has been supposed that affective factors (e.g. attitude, motivation) have at least as much and often even more contribution to language learning success than cognitive skills. As a part of a linguistic awareness study we examined the language attitude of students of Hungarian with different linguistic backgrounds. The subjects of the study are citizens of other countries living temporarily in Hungary: Erasmus students, who have no Hungarian history in the family and learn Hungarian as a foreign language while staying in Hungary, and students of Balassi Institute with some Hungarian background in the family and who are learning Hungarian as a heritage language. An online questionnaire was designed to reveal the subjects’ attitudes and thoughts towards the language. As foreign language learning and linguistic awareness are both affected by previously learnt languages, the linguistic repertoire of the subjects was also considered.

Anna Bajtai Between two fires: Hungarians in the diasporas Hungarians in Vojvodina (Serbia) are supposed to comply with expectations both of the state policy and the traditional values of older generations. There are overlapping and contradictory issues of these expectations. State policy – ideological – expectations are to be adaptable, and successful citizens are the ones that are able to enjoy the guaranteed minority rights and equal possibilities in every domain of life to the members of the national majority of Serbia. They speak the state language (L2) with high proficiency; they have the knowledge, respect and acceptance of the history, literature, culture and traditions of the majority. The expectation of the older generation is to maintain the minority traditions (i.e. to speak L1 with high proficiency, to have the knowledge, respect and acceptance of the history, literature, culture and traditions of their own national (minority) group, to ‘remain’ Hungarians, to pass over the same tradition to the next generations), plus to be adaptable and successful citizens. So what is the problem? The key to the achievement of all these expectations is in education, but as there are no bilingual schools in Serbia, parents have to choose the language of instruction for their children. The language of instruction hereafter defines the later language proficiency and so does the curriculum design (i.e. national history, literature, cultural and tradition elements).

Agnieszka Uberman Learning strategies at college and university level The presentation aims at addressing the most frequently applied strategies for language learning adopted by students of the Institute of English Studies at the University of Rzeszów as well as Teacher Training Colleges in the region. For the purpose of data collection R. Oxford’s Strategy Inventory for Language Learning (SILL) is adopted. The analysis is an attempt at identifying common existing patterns or preferred ways of language processing among learners at upper-intermediate level of language mastery.

17

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Mária Gósy Speech planning strategies in spontaneous speech To produce an utterance, a speaker must plan, assemble, and articulate a string of words. This complex mechanism results in not only the appropriate spoken equivalents of one’s thoughts but also unintended verbal phenomena, generally identified as disfluencies. Disfluencies tend to occur early in utterances, they are most common in complex constituents, when the task is difficult, and when the speaker has not finished the selection from his/her thoughts. There are various reasons to believe that speakers not only monitor their own overt speech, but also their own inner speech in order to detect and repair errors before they are produced. We assume that self-monitoring of inner and overt speech is basically the same mechanism, employing the same criteria for detecting speech errors. Questions can be formulated according to these criteria, for example “Is this a word?”, “Is this morphologically and syntactically correct?”, “Is this socially appropriate?”. “Is this really what I wanted to say?” Both the occurrences of disfluencies and their repairs show (i) large individual differences and (ii) a number of diverse factors influencing them. The questions addressed in this talk are the following: (i) what are the functions of disfluencies in spontaneous utterances, (ii) what is the relation between disharmony in speech planning and the occurrence of disfluencies, (iii) what kind of repair strategies do the speakers use in order to overcome their difficulties, (iv) what do editing phases contain in spontaneous speech?

Dorottya Gyarmathy – Tilda Neuberger The Hungarian filler word ’izé’ in children's and adults' spontaneous speech Fillers occurring in spontaneous speech are known as specific words or structures that have no propositional meaning. Speakers frequently use them as a strategy to get over their difficulties during speech production. Since fillers do not interrupt the flow of speech, they are hardly noticeable by the listeners. Fillers universally come from function words, e.g. English well, German also, Hungarian tehát, így. Izé is a common filler word in Hungarian spontaneous speech. In the case of difficulties in lexical access this sound sequence can substitute any word of various word classes due to the fact that it can be inflected. Fillers are not repairable among disfluency phenomena; however, izé can be repaired in certain cases. It can be used in two functions: (i) simple filler and (ii) substitutive word. The aim of the present research is to analyze the filler word izé in a large corpus of Hungarian spontaneous speech. The corpus (80 hours) consists of narratives of 70 children of three age groups (6-year-olds, lower and upper primary school pupils) and 94 adults (aged between 20 and 76 years) from the BEA Hungarian Spontaneous Speech Database. Acoustic analysis was carried out by means of Praat 5.3.19 while the statistical analysis was carried out using SPSS 13.0 software. The following research questions were addressed: (i) Can the functions of izé be distinguished based on their acoustic-phonetic characteristics? (ii) Are there any differences in the usage of this filler between children and adult speakers? Our hypotheses are the following: (i) filler and substitutive izé will show different acoustic parameters, and (ii) the strategy of izé is supposed to develop during language acquisition. The results confirmed the function-dependent realizations of izé in spontaneous speech both in children and in adults. This research contributes to the closer exploration of the use of filler words depending on age.

18

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Mária Gósy – Dorottya Gyarmathy Slip of the brain or slip of the tongue? Disharmony in speech planning may arise at any level of the mechanism and may occur as various types of disfluency phenomena on the surface. The relatively great number of disfluent episodes are characteristic of spontaneous speech independently of the speakers’ age, gender or the communication situation. The causes of disfluency phenomena affecting articulation and leading to errors are not very well understood. Such disfluencies are called slips of the tongue or, using the accepted scientific term, segmental speech errors. We analyzed segmental speech errors both in spontaneous speech samples from 100 speakers and in a corpus that contains perceived disfluencies. Phonetic and phonological properties, context effects and the factor of perception were considered in the analysis. Results show that (i) subtypes can be identified among these speech errors, (ii) articulation configurations seem to be decisive in the occurrence of errors, (iii) the phonetic distance between the erroneous and the target sound segments seems to be responsible for the error and (iv) the expanded context effect also influences the appearance of such errors. Multiple effects of the factors analyzed will be discussed. The authors make an attempt to answer the question whether these errors originate at the higher levels of speech planning (”slip of the brain”) or during articulation (“slip of the tongue”).

Alexandra Markó The form and function of interrogatives – A corpus-based study of Hungarian questions Questions are ubiquitous in everyday social interaction, therefore they have been investigated at every level of linguistic analysis for decades (Freed 1994). In the Hungarian literature, there is an abundance of theoretical analyses of interrogatives in terms of semantics, syntax, pragmatics or prosody. Nevertheless, research on questions as occuring in spontaneous speech is somewhat underrepresented. In a previous study, I recorded a conversation involving four 21-year-old native speakers of Standard Hungarian (2 female and 2 male subjects). The length of the recording was nearly two hours, in which 199 questions were analysed in terms of the phonetic characteristics of intonation (Markó 2007). It was found that the intonation structure of spontaneous questions is much more diverse than that of read or rehearsed utterances as described in the literature. The conversation provided samples of numerous alternative realizations of phonological forms which had not been documented in earlier studies, and several questions arose with respect to the identification of the function of questions. In the present research, I analysed informal conversations from BEA corpus (Gósy in press) focusing on functional and logical semantic types as well as their prosodic realizations. According to the hypotheses, (1) the assignment of conversational questions into logical semantic types depends on the function of the utterances involved (whether or not they require an answer), and (2) the prosodic realization of interrogative sentences depends on their function as well. Specifically, the occurence of irregular or unexpected contours is more frequent among „non-real” interrogatives (which do not call for an answer) than among „real” ones.

Kristina Cergol – Ivana Carević Perception of English Prosody in Croatian Speakers of English This paper deals with the perception of English prosody in Croatian students of early education with a minor in English (EEME) and Croatian students of early education who do not focus on English in

19

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. their studies (EE) but only attend the English for Academic purposes course. The aim of the research was to establish whether the students had a developed sensitivity to distinguishing some prosodic features of the Standard British English variety. The participants carried out an experiment in which they were presented with strings of speech reflecting certain aspects of English prosody. The auditory stimulus comprised a number of utterance pairs. Each pair consisted of a native-like and a non native-like utterance in the English language. The participants were asked to select the one they perceived as produced by a native speaker. The results of the study will show to what extent the described groups of English language users are able to distinguish native-like patterns in the English prosody.

Bóna Judit Kisiskolások spontán beszédének temporális sajátosságai különböző beszédtípusokban A mindennapi életben megjelenő különböző beszédtípusok eltérő beszédtervezési stratégiákat igényelnek, amelyek elsősorban a beszéd temporális sajátosságaiban és a megakadásokban jelennek meg. A felnőttek beszédprodukcióit összevetették már narratívák, tartalomösszegzések, társalgások, felolvasás stb. során, és igazolták, hogy mind az artikulációs és a beszédtempó, mind a szünettartás, illetve a megakadások gyakoriságában szignifikáns különbségek mutathatók ki az egyes beszédtípusok között. Ugyanakkor ugyanazon gyermekek különböző típusú beszédprodukcióinak összehasonlításáról nincsenek ismereteink. A jelen kutatásunk célja az, hogy megvizsgáljuk, milyen különbségek vannak kisiskolás gyermekek különböző típusú spontán beszédprodukcióiban. A vizsgálatot első osztályos (7 évesek) és harmadik osztályos (9-10 évesek) gyermekekkel végeztük el. Az adatközlőktől háromféle spontán beszédet rögzítettünk: 1. interjút; 2. történetmesélést képsor alapján; 3. hallott szöveg visszamondását. Elemeztük a beszédprodukciók artikulációs és beszédtempóját, a szünetek gyakoriságát, időtartamát, arányát; illetve a kitöltött szünetek (hezitálások) fonetikai sajátosságait. Az eredményeink azt mutatják, hogy a felnőttektől eltérő módon változnak a temporális sajátosságok a gyermekek beszédében (sok gyermek számára nehezebb önmagáról mesélni, mint egy hallott szöveg tartalmát visszamondani); továbbá életkor szerint is különbséget találunk a kétféle évfolyamba járó tanulók beszédprodukciói között. Az eredményeink újabb adalékokat szolgáltatnak a magyar gyermekek beszédfejlődésének vizsgálatához.

Auszmann Anita A magánhangzók akusztikai szerkezete kisiskolások spontán beszédében A gyermekek első éveik során fokozatosan sajátítják el az anyanyelvüket. Folyamatosan bővül szókincsük, egyre bonyolultabb közlések megalkotására képesek. A felnőttnyelvi minta követése során megtanulják helyesen alkalmazni az egyes nyelvi elemeket. Beszédükben először mennyiségi fejlődés, majd 6 éves kor után finom minőségi változások figyelhetők meg. A jelen kutatás célja választ kapni arra, hogy melyik életkorra válik hasonlóvá a gyermekek magánhangzó-ejtése a felnőttekéhez. A nemzetközi szakirodalom 10 éves kor körülre teszi azt az időszakot, amikor a gyermekek kiejtése nagymértékben azonos lesz a felnőttekével. Hipotéziseink szerint a magyar nyelv esetében ez már hamarabb megfigyelhető. Kutatásunkhoz 7 és 9 éves gyermekekkel készítettünk spontán beszéd felvételeket. Minden életkorban 10 gyermek, 5 fiú és 5 lány beszélt a családjáról, az óvodáról/iskoláról és hogy mit szeret csinálni szabadidejében. A felvételeken elemeztük a magánhangzók időtartamát és formánsszerkezetét. A kapott adatokat összevetettük óvodások és felnőttek magánhangzó-

20

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. szerkezetével. A felvételek annotálására és az adatok kinyerésére a Praat 5.3.39, statisztikai elemzésre az SPSS 17.0 szoftvereket használtuk. Az eredmények tükrében elmondható, hogy a gyermekek ejtésében nagyok az egyéni különbségek. A gyermekek lassabb beszédtempója miatt a magánhangzók kezdetben még hosszabb időtartamban realizálódnak, mint a felnőttek ejtésében, de 9 éves korra a frekvenciaszerkezet tekintetében csökken a gyermek és felnőtt beszélők közötti variabilitás. Kutatásunk eredményei hozzájárulnak annak megismeréséhez, hogy az adott életkorban tipikus fejlődés esetén milyen akusztikai-fonetikai jellemzői vannak a beszédnek, így segítve a gyermekek célzott fejlesztését.

Reszegi Katalin Többnevűség a mentális lexikonban (különböző nyelvű helynévpárok) Kétnyelvű környezetben elég általános, hogy a különböző helyeknek, objektumoknak mindkét nyelven van neve (pl. Kolozsvár – Cluj-Napoca, Nagyvárad – Oradea, Kassa – Košice, Duna – szlk. Dunaj – ném. Donau, Ipoly – szlk. Ipeľ). Ezek a névmegfelelések létrejöhetnek egymástól függetlenül vagy névfordítással, névváltoztatással. Előadásomban azt szeretném áttekinteni, hogy miként reprezentálódhatnak ezek a nevek, névpárok a mindkét formát ismerő egyének elméjében, mentális lexikonában. Majd igyekszem kitérni arra is, hogy mindennek milyen következményei vannak a nevek fordíthatósága szempontjából.

Koós Ildikó A szövegszerűség vizsgálata hároméves gyermekek nyelvében Szöveg vagy mondategységek halmaza? Előadásom középpontjában az anyanyelv-elsajátítás folyamatán belül a szövegkohézió megjelenésének kérdése áll. Azt elemzem, hogyan nyilvánul meg hároméves korú gyermekek nyelvhasználatában a szövegösszefüggés. 37, a magyar nyelvet anyanyelvként elsajátító 3; 0,0 – 3; 6, 0 korú gyermek elbeszélő jellegű és összefüggőnek mondható megnyilatkozásait vizsgáltam. Elemeztem a lexikális kohézió és a grammatikai kohézió megvalósulási formáit. Az elemzés a gyermekek megnyilatkozásait a felnőtt nyelv szövegkohéziós elemeivel is összehasonlítja. A legjellemzőbbnek bizonyult kohéziós elemek között találjuk 1. az ismétlések különböző változatait, különösen a témamegjelölés és a témaváltás pontjain; 2. a személyes- és mutató névmások használatát; 3. az elliptálás nyelvi formáit; 4. az igei személyragok (anyanyelv-elsajátítási szintnek megfelelő mértékű) használatát; 5. kötőszók használatát. Az előadásban elemzett gyermekszövegek továbbá azt is mutatják, hogy mind a lexikális, mind a grammatikai kohéziós elemek ebben az életkorban még gyakran jelennek meg aluldifferenciáltan, vagy éppen túlszabályozottan a felnőtt nyelvi szövegkohéziós formákhoz képest. A megfigyelések alapján bizonyítom, hogy a hároméves gyermekek anyanyelvi megnyilatkozásai már nem csupán egymás mellé állított közlések sorozatai, hanem tartalmi/ logikai kapcsolatot mutató és grammatikailag is összefűzött szövegnek nevezhető beszédprodukciók.

Garami Linda – Ragó Anett – Honbolygó Ferenc – Csépe Valéria A hangsúlymintázat feldolgozása a korai beszédfejlődés során A csecsemők nyelvelsajátítása során az egyik legfontosabb feladat a szavak szegmentálása a kevéssé tagolt beszédfolyamból. A prozódiának, a szó szintű hangsúlymintázatnak vezető szerepe van a szegmentálás folyamatában már egészen korai életkortól kezdve azzal együtt, hogy az eltérő

21

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. akusztikus jellemzőket használó kötött illetve nem kötött hangsúlyozású nyelveknél eltérő stratégiák alakulnak ki. A szakirodalomban nem egyértelmű a hangsúlymintázat feldolgozásának kezdeti időpontja, egyes kutatások szerint már az első félévben kialakul a hangsúly mintázatának reprezentációja, más eredmények szerint ez 10 hónapos korra tehető. Kutatásunkban a kötött hangsúlyú magyar nyelvben vizsgáltuk a hangsúly feldolgozásának korai folyamatait. Elektrofiziológiai (passzív kakukk-tojás paradigma, eseményhez kötött agyi potenciálok (EKP) mérése, 33 csecsemő, 400 inger, deviáns: p=25%) és viselkedéses vizsgálatot (go/no-go fejfordítás preferencia paradigma, 20 inger, célinger: p=50%) végeztünk ugyanazzal az ingeranyaggal: két szótagú álszó szabályos és szabálytalan hangsúlymintázattal (hangsúly az első illetve a második szótagon). Két életkori csoportot vizsgáltunk (6 és 10 hónaposak) két feltétel során, melyek a szabályos hangsúlyozású álszó pozíciójában tértek el egymástól (deviáns/standard; célinger/nem). Eredményeink azt mutatták, hogy az eseményhez kötött agyi potenciálok eltértek a két korcsoport között: a 10 hónaposok egy késői eltérési választ mutattak a hangsúlysértésre, míg a 6 hónaposok csupán az ingerek közötti akusztikai eltéréseket detektálták. Ugyanakkor mindkét csoport eltérő EKPokat mutatott a felnőttekhez képest, akiknél dupla Eltérési Negativitás komponens volt elvezethető a szabálytalan hangsúlymintázatra. A kontroll viselkedéses vizsgálatok előzetes eredményei alapján a 10 hónaposak jobbak a szabálytalan hangsúlymintázat, mint célinger detektálásában, amely alátámasztja korábbi következtésünket, miszerint a csecsemők csak az első életév második felétől kezdik kialakítani a hangsúlyra vonatkozó kezdeti reprezentációjukat. A 6 hónaposokkal szemben a 10 hónaposok már feltehetően érzékenyek az anyanyelv hangsúlymintázatára, melyet a beszéd szavakra történő szegmentálásban is aktívan felhasználnak.

Viktória Horváth – András Beke The nature of nasalized vowels in children and adults Vowel nasalization in a nasal context is a specific area of the co-articulation processes. There is some amount of opening of the velopharyngeal port during articulation of a vowel preceded or followed by a nasal consonant. This coarticulation usually results in the nasalization of the vowel to some extent, which might show diverse degrees depending on both the vowel quality and the context. The aim of this work was to analyze the acoustic structure of the vowels in a nasal context using spontaneous utterances of children (9-year-olds) and adults (altogether 20 speakers). Our hypothesis is that the nasal consonant influences the acoustic structure of the vowel to a greater extent in children’s articulation as opposed to the adults’ due to the different sizes of children’s speech organs and their developing motor skills. Analysis was carried out using the BEA database in the case of adults while narratives were recorded with 9-year-old children at their school. Various measures were applied to characterize the nasalized vowels (first two formants, the differences between the amplitude of the first formant (A1) and the extra nasal pole above the first formant (P1) as well as the differences between the amplitude of the first formant (A1) and the extra nasal pole below the first formant (P0). Praat and MATLAB softwares were used in the measurements. The salient features of nasalization and the sources of acoustic variability in nasalized vowels could be described by the acoustic data obtained in the present analysis. In addition, we suggest that the measured acoustic parameters can successfully be used for the automatic detection of vowel nasalization.

22

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Bába Barbara Nyelvi kategorizáció többnyelvű közegben A nyelvi kategorizáció diszkontinuitást visz a környezet egymásba átfolyó kontinuitásába, tehát tagolja az amúgy tagolatlan világot, lehetővé téve ezáltal a világ dolgainak megnevezését. Ilyen módon a nyelvi kategorizáció egy sajátos, áttételes világot teremt, emiatt a nyelvbeli világ struktúrája és az objektív valóság között nem lehet szó közvetlen, áttétel nélküli megfelelésről. A nyelvi közösség a nyelvi kategorizáció által nyelvileg minősíti az őt körülvevő világ dolgait, vagyis azonossági és különbözőségi viszonyt létesít azok között. A nyelvi minősítés ily módon rámutat arra, hogy mit tartunk nyelvileg azonosnak és különbözőnek; ezek az azonossági, illetve különbözőségi viszonyok azonban nyelvek (és akár nyelvjárások) közötti eltérést mutatnak. Az efféle különbségeket a pszicholingvisztika szemszögéből ugyancsak érdemes közelebbről szemügyre vennünk: a két- vagy többnyelvű közegben élők nyelvelsajátításában megfigyelt és leírt jellegzetességek ugyanis abban lehetnek a segítségünkre, hogy a kognitív realizmust vagy a kognitív univerzalizmust fogadjuk-e el a nyelv és a megismerési folyamatok kapcsolatát illetően.

Viola Váradi Phonemic segmentation of Hungarian spontaneous speech The process of segmentation has an important role both in speech production and speech perception. The accuracy of manual segmentation of English speech samples across inter-labellers and intra-labellers was examined in various studies. The aim of the present study was to investigate the labeling consistency considering segmentation of Hungarian spontaneous speech. We analyzed the differences among the transcribers regarding the identification of the speech sounds on the one hand, and the markings of the segment boundaries, on the other hand. For our study, a speech sample of the duration of 41 seconds from a young female speaker selected from the BEA Hungarian spontaneous speech database was used. This spontaneous speech sample was labeled manually two times by seven phoneticians and phonetically trained PhD-students (six females and a male) using the Praat software. The second turn of annotation procedure was made two weeks later. Results showed that (i) the agreement in the identification of speech sounds was higher in intralabellers than in inter-labellers and (ii) the ratio of agreement was influenced by the articulation gestures of the speech sounds. The differences in boundary markings were higher in inter-labellers than in intra-labellers and were influenced by co-articulation of neighbouring speech sounds. We may draw the following conclusions: (i) speakers/listeners show different strategies in their segmentations and speech sound identificaitons and (ii) transcribers seem to use various rules when segmenting spontaneous speech.

Mária Bakti – Judit Bóna The effect of source language disfluencies on the target language output of simultaneous interpreters During Simultaneous Interpreting (SI) speech perception in the source language (SL), translation, speech production in the target language (TL) and self-monitoring happens simultaneously. SI is a complex process with several variables, some of which are connected to the SL text and might cause translation problems (Gile 1995).

23

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. The present study investigates the effect SL disfluencies have on the target language output of simultaneous interpreters, building on the results of Pöchhacker (1995) and Van Besien and Meuleman (2004). We examined and compared the TL output of two trainees and two professional interpreters working from English into Hungarian. The English SL text contained a five-minute section with disfluencies. In order to triangulate the results, we also used retrospective interviews to get a better understanding of translation problems occurring when translating SL texts with disfluencies. We aimed to answer the following research questions: 1. How do SL disfluencies influence the TL output of simultaneous interpreters? 2. What difficulties, if any, did the interpreters experienced while interpreting the SL text with disfluencies? We worked with the following hypotheses: 1. SL disfluencies will make the work of interpreters easier. 2. There would be differences in the temporal characteristics of the TL sections based on SL texts with and without disfluencies. Our results will help the better understanding of the speech perception component of SI.

Pál Heltai Code switching in bilingualism and translation Code switching in bilingual communication is often deliberately employed to convey socio-pragmatic meanings that cannot be expressed using the resources of a single language. It may also be a spontaneous process depending on such factors as time pressure, the formality of the speech situation and the level of activation of various items in the bilingual’s two mental lexica. In informal situations and under time pressure bilinguals may be supposed to engage in more code switching than in more formal circumstances with more time available for “best linguistic behaviour”. Intentional code switching as practised by bilinguals is paralleled in translation by the standard translation procedure called transference, i.e. borrowing the source language (SL) word. This is used when there is no equivalent in the target language (TL), or where the use of the SL word may achieve a special contextual effect. The difference is that with translators the use of this procedure is more conscious: they can explicitly state the motivations underlying such choices. As a spontaneous process, code switching is supposed to be absent from translation. Yet a type of spontaneous code switching may also occur in translation. This paper will report on a study comparing translation in two experimental conditions: sight translation (informal situation, under time pressure) and written translation (formal situation, no time pressure). It is hypothesized that in sight translation more transference of SL words will occur than in written translation, notably, international words that exist in the TL as loanwords will be used more often than their indigenous TL synonyms.

Mónika Kusztor – Mária Bakti Disfluencies in simultaneously interpreted texts Speech disfluencies are generally defined as phenomena that interrupt the flow of speech and do not add propositional content to an utterance (Gósy 2007:93). Research on disfluencies provides a valuable insight into the workings of the mechanisms involved in speech production in general (Shattuck-Hufnagel 1979), and it can shed some light on language processing mechanisms during simultaneous interpreting (SI), where source language speech perception, translation, target

24

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. language speech production and self-monitoring happen simultaneously. Research into disfluencies in SI include work on repair mechanisms during SI (Petite 2005), types of disfluencies in target language texts (Pöchhacker 1995, Tissi 2000, Tóth 2007) and errors and repairs in source language texts and their effects on the process of SI (Van Besien and Meuleman 2004). This product-oriented study analyzes the disfluencies occurring in the English and German target language texts of the ICBS corpus of authentic texts recorded at a conference in Vienna. We aim to find answers to the following research questions: 1. What are the most frequently occurring disfluencies in the English and German target language texts? 2. What can be said about the typical size of the language unit? 3. What role do interference phenomena play in disfluencies? 4. Is there a difference between the disfluency pattern of the English and the German target language texts?

Reszegi Katalin Kétnyelvűség és konnekcionizmus A kétnyelvű beszélők nyelvei nem függetlenek egymástól. Vitatott azonban a két nyelv egymáshoz való funkcionális és strukturális viszonyának jellege. Ebből a szempontból fontos tényezőként említik az elsajátítási életkort, illetve az elsajátítás módját. A kutatók megfigyeléseik alapján hangsúlyozzák a kétnyelvűek nyelveinek különféle külső és belső tényezők által befolyásolt változatos, dinamikus kapcsolatát, ugyanakkor nincs egyetértés a kétnyelvű tárolás és a feldolgozás folyamatáról. Közös azonban a megközelítésekben, hogy jobbára hierarchikus tárolást és feldolgozást tételeznek fel. Közös továbbá az is, hogy a pszicholingvisztikai megközelítések igyekeznek a kétnyelvűség változékony és heterogén voltát megragadni, ám azáltal, hogy modularista kiindulású modellekkel próbálják visszaadni ezeket a mechanizmusokat, nehézségekbe, ellentmondásokba ütköznek. Előadásomban azt igyekszem bemutatni, hogy a közösségi tapasztalatokat is szem előtt tartó konnekcionista közelítésmóddal (amely a nyelv és az elme modellálására a filogenezis és az ontogenezis szempontjából is a legadekvátabb modellnek tűnik) a vázolt nehézségek, ellentmondások jobbára feloldhatónak látszanak.

Boda István Károly — Porkoláb Judit A hipertexttől a tématérképekig. A megértést és az értelmezést támogató modern technológiák. A kognitív tudománynak és határterületeinek az egyik alapproblémája a verbálisan kódolt, természetes nyelven közölt információk feldolgozásának a kérdésköre. Ez magában foglalja az információk megértésének és értelmezésének, tárolásának, rendszerezésének, rögzítésének, visszakeresésének és az adott problémaszituációhoz való alkalmazásának problémáit. A modern informatika nemcsak a kutatásokat rendkívüli módon inspiráló AZ EMBER INFORMÁCIÓFELDOLGOZÓ (SZÁMÍTÓ)GÉP metaforával, hanem a rendelkezésre álló (és folyamatosan, óriási erőforrásráfordításokkal fejlesztett) modern információfeldolgozó IKT technológiák kidolgozásával is nagyban hozzájárul a kérdéskör kutatásához — egyrészt azért, mert az egyre hatékonyabb ember-IKT interfészek kidolgozása közvetetten az emberi kognitív folyamatokat is jellemzi, másrészt pedig azért, mert az informatika huszadik századi robbanásszerű fejlődése — az emberi kultúra (ha úgy tetszik, a kulturális evolúció) szerves részeként — közvetlenül is tükrözi az emberi kogníciót, mint annak (vagy bizonyos összetevőinek) egyfajta technológiai, „exoszomatikus” kiterjesztését.

25

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Előadásunkban a modern információs és kommunikációs technológia néhány alapvető, (formális, „leíró”) nyelvi vonatkozású eszközének a kapcsolatát vizsgáljuk a megértés és az értelmezés kognitív folyamataival kétnyelvű — magyar és angol — környezetben. Ebben a megközelítésben a hipertext tekinthető a magas szinten szervezett nyelvi és szövegszintű tudástartalmak (a mentális lexikon, a szöveg- és diskurzusvilág stb.) egy lehetséges reprezentációjának, az XML alapú technológiák a természetes nyelvek szintaxisának egy lehetséges absztrakcióját adják, míg a tématérképek a hagyományosan verbálisan kifejezett tudástartalmak egyes szemantikai vonatkozásait általánosítják. A modern IKT jellegéből következően mindhárom technológia alapvetően független a konkrét tartalmakat leíró természetes nyelvektől — ezt akár úgy is kifejezhetjük, hogy ami az emberi kogníció világában jelenleg csak hipotézis (vö. „gondolat nyelve”, Jerry Fodor), az internet virtuális világában — legalábbis, ami az informatikai/technológiai hátteret jelenti — ténylegesen megvalósultnak tekinthető. Emellett óriási erőfeszítések folynak a „többnyelvűség” tartalmi vonatkozásainak a kezelésére. Előadásunkban olyan példákat mutatunk be, amelyekben a kiválasztott technológiák természetes módon kapcsolnak össze különböző nyelveken (magyarul és angolul) leírt tudástartalmakat.

Anna Mystkowska –Jakub Bielak – Miroslaw Pawlak Oral language tests and test anxiety Test anxiety was supposed to be one of the components of foreign language anxiety by the creators of one of the most frequently used instruments designed to tap this phenomenon (FLCAS; Horwitz et al. 1986). It is surprising, therefore, that only 2 items out of over 30 making up FLCAS make reference to test anxiety. Some researchers offered arguments for viewing test anxiety as distinct from language anxiety (Aida 1994; McIntyre and Gardner 1989), with the possibility that test anxiety is general and not specific to the language classroom. The uncertainty remains because, among other reasons, there are very few studies (e.g. Shohamy 1982) investigating the construct of test anxiety with reference to specific language tests. The present paper aims to address this neglected area by investigating both trait and state anxiety displayed by test takers with respect to a range of oral language tests intended to measure the implicit dimension of test takers’ knowledge of English. The tests include a limited production response test which is also an oral narrative test, and a timed elicited imitation response test. The instruments used include a questionnaire, a rating scale, a thinkaloud procedure and interviews with selected participants. The results seem to be important from the point of view of both classroom testing and testing for research purposes because heightened test anxiety may exert both positive and negative influence on test performance, a point which is rarely acknowledged and taken into account by either teachers or language acquisition investigators.

Tünde Polonyi – Márk Gnandt – Kálmán Abari – Anikó Nagy – Judit Sántha Lexical and grammatical learning during foreign language learning at elderly and young participants Our aim was to find out which aspects of a language can be successfully mastered by the elderly, compared to younger subjects, at the beginning of the language learning process. We used digitized cartoon drawings of animals performing different picturable actions in dyadic pairs. The animals and actions could be combined freely to create a large number of different scenes corresponding to independent clauses of the type “The dog hugs the lion”. In the present experiment, young and elderly adult participants learned novel names for these animals and their actions, as well as two morphosyntactic rules (object marking vs. grammatical gender marking) embedded in the new language. Unsupervised learning was accomplished by viewing scenes with

26

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. accompanying sentences like “Garomi poh+a tunuke+r”. Thus, both lexicon and grammar were learned simultaneously. Vocabulary learning was examined by a picture-word-matching task; grammatical learning was examined by a sentence-picture-matching task, respectively a grammaticality judgement task and a short interview. Although young participants were more successful in each task, results indicate that effective wordlearning mechanisms remain available even at elder age. The performance of those elders, who learned the simplified version of the language, was similar to the results of young adults in the recognition task. Learning of grammar proved to be more difficult than lexical learning for all groups Our results showed that grammatical learning may start when vocabulary reaches a critical size. There are implicit learning mechanisms at work when we learn a foreign language, but these are used during word-learning. In acquiring grammar incidental learning is not efficient, not even at young adults, providing examples and concrete explanations are more useful, at least at the beginning of the language learning process.

Honbolygó Ferenc – Kóbor Andrea – Csépe Valéria Hangsúlyészlelési deficit idegen nyelvet tanulók körében: hangsúlysüketség magyar anyanyelvűeknél Az idegennyelv-tanulás kapcsán felmerülő egyik alapvető kérdés, hogy milyen hatása van az anyanyelvnek a későbbi nyelvelsajátításra. Viszonylag sok adat áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy az anyanyelvre jellemző szegmentális jellemzők elsajátítása azzal jár, hogy a nem anyanyelvre jellemző beszédhangok észlelése torzul. Egyre több eredmény van ugyanakkor azzal kapcsolatban is, hogy az idegen nyelvre jellemző prozódiai jellemzők és specifikusan a hangsúly észlelése is torzul. Dupoux és munkatársai (2001) azt találták, hogy a francia beszélők csökkent érzékenységet mutatnak az idegen nyelvű hangsúlymintázatok feldolgozása kapcsán. Ezt a jelenséget a szerzők hangsúlysüketségnek nevezték el. Jelen tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a magyar beszélőkre milyen mértékben jellemző a hangsúlysüketség jelensége, és ez mennyiben változik meg az idegen nyelvvel kapcsolatban szerzett tapasztalat függvényében. A kísérlet során három csoportot (naív, németül középfokon és németül felsőfokon beszélő csoport) hasonlítottunk össze. A résztvevők feladata az volt, hogy egy emlékezeti feladatban fonetikailag illetve hangsúlymintázatban eltérő német álszavak sorrendjét jegyezzék meg és reprodukálják (szekvencia tanulási feladat). Az eredmények azt mutatták, hogy minden magyar beszélő esetében a hangsúlymintázatban eltérő álszavak esetében gyengébb volt az emlékezeti teljesítmény, mint a fonetikailag eltérő álszavak esetében, azaz kimutatható volt a hangsúlysüketség jelensége. Az idegen nyelv ismeretének szintje modulálta az eredményeket, és a nyelvet magasabb szinten beszélők jobb teljesítményt mutattak a hangsúly feladatban, de a különbség nem tűnt el teljes mértékben. Eredményeink azt mutatják, hogy a magyarra jellemző kötött hangsúlymintázat jelentős korlátot jelent az idegen nyelvű hangsúly elsajátítása során, és ez még az idegen nyelvvel kapcsolatos jelentős tapasztalat esetén is kimutatható.

Németh Szilvia Hogyan álcázzuk magunkat orosznak? - Az imitált és az eredeti orosz akcentus egybevetése Egy akcentusos beszélő anyanyelvének meghatározása kulcsszerepet játszhat a kriminaliszikai profilalkotás során. Előfordulhat azonban az is, hogy a beszélő csupán külföldinek kíván tűnni, így a valódi és az imitált akcentus közti különbség feltárása gyakorlati haszonnal bír. Korábbi vizsgálatok azt mutatják, hogy a magyar hallgatók eredményesebben azonosítják a szláv (elsősorban az orosz)

27

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. anyanyelvűek akcentusát, mint másokat, vélhetően a sok összevetős és elterjedt sztereotípiák miatt. Ezek fő elemei (a palatalizáció mellett) az [a] és [ɒ] hang tévesztése, az [ɵ] és [y] hang hiánya, valamint a „jellegzetes szláv hangsúly”. Kutatásom kérdései, hogy 1. A fenti sztereotípiák mennyire jellemzik az orosz akcentust imitálókat? 2. Különbözik-e az oroszul tudók imitációja a nem tudókétól? 3. A sztereotípiák jellemzőek-e az eredeti orosz akcentusra, és ha igen, milyen mértékben? Hipotéziseim, hogy 1. A sztereotípiák ugyan érvényesülnek mind az oroszul nem tudó és tudó imitálók, mind az orosz anyanyelvűek esetében, utóbbi két csoportnál azonban kevésbé hangsúlyos szerepet játszanak. 2. Még az azonos hangélményt kiváltó jelenségek is akusztikai különbségekkel bírnak, ez alapján elkülöníthetőek az imitálók és az orosz anyanyelvűek. 3. A „jellegzetes szláv hangsúlyt” elsősorban a magánhangzók redukciója okozza. Kutatásomban hat magyar (három oroszul tudó és három nem tudó) és hat orosz anyanyelvű beszélőtől rögzített, két-két perces, felolvasott, tartalmilag azonos szöveget vizsgálok. Összehasonlítom az imitált és az eredeti akcentusos felvételek magánhangzóinak minőségét (F1 és F2 alapján) és időtartamviszonyait. Az eredményeket statisztikailag is elemzem. Az eredmények árnyalják az orosz akcentusról kialakult képet, valamint újabb adalékokkal szolgálnak az akcentusvizsgálatok kriminalisztikai célú felhasználásához.

Markó Alexandra Temporális viszonyok a spontán beszédben A beszéd temporális szerkezete mind szegmentális, mind szupraszegmentális szempontból régóta tárgya a fonetikának és a pszicholingvisztikának. Ismerünk kutatásokat a beszéd időzítésének időbeli változását illetően (összegezve l. Kassai 1993), az életkor hatását az artikulációs, illetve a beszédtempóra szintén sokan elemezték (Gocsál 2000, Menyhárt 2000, Bóna 2010 stb.). A tempó mérését befolyásoló tényezők irodalma kimerítő (Bóna 2009), míg a tematikus egységek belső időszerkezete viszonylag új kutatási terület (Gósy et al. 2011). Az olvasott és a spontán beszéd temporális sajátosságait is egyre több vizsgálatban vetik össze (pl. Váradi 2010). A szakirodalom (pl. Gósy 2005) felsorolja a spontán beszéd több típusát, ezek közül azonban jellemzően az interjúhelyzetben rögzített kvázimonologikus beszédtípust elemzik a kutatók. Egy korábbi kutatásunkban négy beszélővel rögzítettünk különböző kvázimonologikus szövegeket, illetve mindegyikük részvételével egy közel kétórás társalgást. Az eredmények azt mutatták, hogy a beszédszakaszok időtartama a társalgásban mintegy 10%-kal rövidebb, mint a monológokban, és ugyanennyivel gyorsabb az artikulációs tempó. 40%-kal gyakrabban fordul elő szünet mondategységhatáron, azaz tervezettebb a szünethasználat a társalgásban (Markó 2005). Az eredmények természetesen nem általánosíthatók, hiszen kisszámú adatközlővel készült a kutatás, és ebből adódóan nem vizsgálhattunk olyan, a temporális szerkezetet nyilvánvalóan befolyásoló tényezőket, mint a beszélők életkora, egymáshoz való viszonya, a téma, a beszédhelyzet stb. A jelen kutatásban a BEA adatbázis (Gósy et al. 2012) interjúit és társalgásait vetjük össze 30 adatközlő (15 nő, 15 férfi, egyenlő életkori megoszlásban) felvételein. A kutatás kérdései: 1. Mérhető-e szignifikáns különbség a kvázimonologikus és a dialogikus helyzet beszédprodukcióinak temporális szerkezetében? 2. Befolyással van-e erre az életkor, a nem, a beszédpartnerek viszonya, a téma? A kutatás eredményei alapján képet kaphatunk arról, hogy a spontán beszédnek a szituáció által meghatározott változatai egységesebb temporális szerkezettel jellemezhetők-e, vagy pedig jelentősebb mértékű az egyének közötti variabilitás, vagyis a szituációs eltérések hatása nem meghatározó.

28

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Imre Angéla – Hertendi Márta A beszédtervezés stratégiái különböző életkorban A spontán beszéd produkciója az a folyamat, amely a megszólalás szándékától a kiejtésig tart. A valódi spontán beszéd során az aktuális közlést nem előzi meg a beszédtervezés, hanem a két folyamat szinte egyidejűleg, egymással párhuzamosan megy végbe. Mivel nincs lehetőségünk előzetesen alaposan felkészülni a megszólalásra, nincs sok időnk a mentális lexikonunk aktiválásához, nagyobb az esélye annak, hogy a tervezés és a kivitelezés között diszharmonikus jelenségek lépnek fel. A beszédprodukció sikeressége számos tényezőtől függ: többek között meghatározó a beszédtéma, az egyén aktuális állapota, de ismert tény, hogy a spontán beszédünk az életkor előre haladtával is különböző változásokon megy keresztül. A beszédtervezés folyamatát közvetlenül tanulmányozni nem lehetséges. Jelen vizsgálatunkban arra kerestük a választ, mennyiben és milyen tényezőkben térnek el életkoronként a beszédtervezés stratégiái. A kísérletünkben 3 életkori csoportban (kisiskolás gyerekek, fiatal felnőttek és idősek) tíz-tíz kísérleti személytől szómeghatározásokat kértünk, a válaszokat digitálisan rögzítettük és a hanganyagot fonetikai (temporális viszonyok, szupraszegmentumok használata), grammatikai (morfológiai, szintaktikai és lexikológiai), továbbá pszicholingvisztikai szempontok (elsősorban megakadásjelenségek) szerint elemeztük. A vizsgálat újabb adalékokkal szolgál az anyanyelv-elsajátítás folyamatának vizsgálatához is.

Németh Mátyás A beszédprodukció variabilitása beszélőn belül és beszélők között A kriminalisztikai fonetikában is használt, a beszélőt hangja alapján azonosító eljárás segítségével a beszélők egyéni különbségei tetten érhetők, személyük felfedhető. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ugyanazon beszélő beszédén belül is nagy a variabilitás mind a szegmentális, mind a szupraszegmentális szinten. A beszédprodukció változásait az életkor előrehaladtával, különböző életszakaszokban már igazolták. Arról azonban kevesebb ismeretünk van, hogy rövidebb időtávon (napokon, heteken) belül milyen változások mutathatók ki a beszédben. A jelen kutatásunk kérdései a következők: 1. Befolyásolják-e az egy személytől származó, különböző időben keletkezett, de ugyanazon tartalmú produkciók az azonosítás sikerességét? 2. Mennyiben változik a beszélők beszédprodukciója rövid idő elteltével (néhány héten) belül? Hipotézisem szerint beszédünk – noha kisebb mértékben, de – rövid időtávon belül is folyamatosan változik. A kísérletben fiatal felnőttek azonos tartalmú beszédprodukcióját elemeztem néhány hetes eltérésekkel. A beszédminták akusztikai-fonetikai paramétereit (beszédtempó, artikulációs tempó, alapfrekvencia átlaga, alapfrekvencia minimuma és maximuma, alapfrekvencia ingadozása, szünetek, tagoltság) statisztikai vizsgálatnak vetettem alá. A kapott eredményekből következtetések vonhatók le a beszélők produkciójának egyéni variabilitására nézve, továbbá a hangazonosítás egyénenkénti változatosságából következő pontosságára vonatkozóan.

Mária Laczkó Forms and functions of hesitation phenomena in spontaneous speech in mother tongue versus in foreign language Our continuous speech is not fluent, because it is interrupted by different phenomena like filled and silent pauses, or various types of slip of the tongue. These phenomena can occur in parts of spontaneous speech called planning and articulation processes as well, however in different measure, forms and functions. Among them the most frequent category is a filled pause.

29

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. The filled pause as a non silent period of the speech is defined as a vocal phenomenon of the different types of vowels, consonants or their connections. It can reflect the cognitive strategy of planning process of a speaker and can occur in different articulated forms which can depend on the given language. As there is no experimentally supported knowledge regarding the frequency, distribution, articulation forms and function of filled pauses occurring in teenagers’ spontaneous speech, in mother tongue versus foreign language our present research is focused on the following points i) to analyse the mentioned categories in Hungarian as in mother tongue and in English as in their acquired first foreign language; ii) to compare the data obtained to each other and to show both the interrelations and differences of examined factors in languages; iii) to emphasize the results and consequences both in pedagogical and linguistic aspects. The speech of teenagers were recorded in digital forms, for the analysis of hesitation phenomena the Praat system and statistic program (SPSS, 10.00 version) was used.

De Bot, Kees (University of Groningen) Dynamic Systems Theory: Do we really need another theory of Second Language Development? In this presentation different theories on Second Language Development (SLD) will be compared. This includes theories like Universal Grammar, Skill Acquisition Theory, Input Processing Theory, Processability Theory, Sociocultural Theory and Connectionist theories. It will be concluded that different aspects of SLD call for different theories and that none of the existing theories are ‘midlevel’ theories that are based on more general aspects of development and change. Dynamic System Theory as applied to SLD is proposed as a suitable candidate.

Justyna Lesniewska – Ewa Witalisz Cross-linguistic influence and bilingual children’s weaker language Various kinds of asymmetry in bilingual development have been investigated, with the distinction often made between the “dominant” and the “weaker” language (see Bernardini and Schlyter 2004, Bonnesen 2009, De Houwer 2007, Francis 2011, Meisel 2007, Schlyter 1993). One interesting question is to what extent the acquisition of the two languages resembles monolingual acquisition patterns of the languages involved. Some findings point to the independent development of two language systems (Bonnesen 2009, Meisel 2007), indicating that the weaker language, despite developing in a delayed manner, actually follows the same developmental pattern as when it is acquired as the only language. However, other results (e.g. Schlyter 1993, 1994) suggest that the weaker language differs fundamentally from monolingual L1 (or balanced bilingual L1) and resembles an L2, or provide evidence for both language separation and cross-linguistic influences (Döpke 1999, 2000). This paper presents an analysis of the weaker language output of two unbalanced Polish-English bilingual children. Both naturalistic and elicited data were analyzed in order to establish the extent of cross-linguistic influence in the area of lexis, phraseology, and sentence structure. While there was no observable influence of the weaker language on the stronger one, deviant weaker language utterances were noted which are clearly attributable to cross-linguistic influence. We argue that these findings have some important implications for the understanding of the cognitive processes characteristic of unbalanced bilingualism.

30

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Katalin Doró Psycholinguistic aspects of plagiarism and patchwriting Plagiarism can be defined as the deliberate copying of someone else’s texts or ideas without acknowledging the source, while patchwriting is the copying of a text or idea with some reordering or linguistic changes. The later phenomenon is regarded by some as a non-deliberate form of plagiarism, while others treat it as a natural and acceptable phase in the process of learning how to construct academic texts, especially in an L2. Traditionally, plagiarism has been viewed from moral, ethical, legal, cultural and L2 writing instructional points of view, but less if know about what draws inexperienced writers and students to copy rather than to construct something truly original. This presentation, through examples drawn from interviews with students of English and instructors and reviewers, discusses some of the psycholinguitic aspects of source usage and text construction. The questions drawn include the following: Why do students refer to plagiarism and patchwriting? How do they view their text construction and the final product? How do instructors and reviewers of academic papers make a difference between a good paper and a bad paper? How do they view a text and its author if copying is identified or suspected?

Judit Fazekas-Paragh —István Károly Boda Poetry as Hypertext building a Conceptual Hyerarchy: Understanding and Interpretation of Apocrypha by János Pilinszky Poetry is, with no doubt, one of the most complex ways of communication comprising several different media or “communication functions” (including, among all, referential, metalingual and poetic functions described by Roman Jakobson). Therefore a poem can emphasize and highlight such aspects of human cognition that in everyday communication might as well remain hidden. Perhaps the most important of those aspects is background knowledge and the complex associative structure which links the selected poem to any kind of knowledge thatĶ is, or might be, required to understand and interpret it. Representing this structure using modern infocommunication technology such as hypertext or topic maps can be a great challenge as well as an excellent way of exploring and formally describing some basic aspects of the understanding process. János Pilinszky is one of the best and well-known representatives of the twentieth century’s modern Hungarian poetry. Considering the main themes and connotations of his poems, Pilinszky is, above all, a religious poet who described himself as a poet and Roman Catholic. Apocrypha is one of his most important poems summarising the poet’s view about life and death, man and God, past and present, and, above all, the physical and the subjective world of the “lyric subject” hovering silently and fearfully between time and apocalypse — as Ted Hughes says, the “diamond centre” of the poem is “the post-apocalyptic silence”. In addition to the rich biblical and other connotations of the poem without which the reader scarcely understand its message and cannot feel its deep aesthetic impact, we have chosen Apocrypha because we found quite a few translations of it (among which Ted Hughes’s was the one which has given us the same feelings and impressions that the original poem itself). Concentrating on some keywords or phrases of the poem — considering them as associative links to selected texts representing the background knowledge —, we would like to build and visualise a complex hypertext structure around the poem and its translations.

31

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Éva Berkes The Impact of Content-based Instruction on EFL Writing: a Pilot Study Recent studies have suggested that Content-based Instruction (CBI) can have a positive impact on learners’ language skills in SLA contexts, although writing development in the L2 is also claimed to be correlated with language proficiency (Myles 2002). This paper explores how CBI bears upon L2 writing development in an EFL context. This qualitative pilot study analyses the written performance of two GermanL1 learners of EnglishL2 at intermediate and high proficiency levels based on a preand post-treatment short essay, where the treatment was an 8-hour CBI (writing not included). The analysis was triangulated using three different methods for evaluation: a holistic rubric, a detailed assessment involving a scale for vocabulary, grammar and organization, and an objective method with empirical measures. Two experienced EFL instructors worked with the first two methods, whereas the empirical measures were drawn from Coh-metrix (computational linguistic tool) variables combined with essay correctness score based on Bailey (1998). Not only had the CBI module a positive impact on learners’ writing, but improvement was evidenced precisely in those measures that make writing more “native-like” (Crossley and McNamara 2009). As the purpose of the pilot study was to generate hypotheses to be tested later quantitatively, broader implications regarding the viability to operationalize these findings are also considered.

Andrea Deme – Etelka Tekla Gráczi – Julianna Jankovics Obstruent voicing in singing Studies in the field of singing (bel canto) cover mainly the articulatory, acoustical and perceptual aspects of vowel production. Singing (compared to speech) requires a specific set of articulatory maneuvers in order to provide a homogenous and powerful voice and timbre (Sundberg 1970, Sundberg & Pabst 1992, Hurme & Sonninen 1995). These articulatory differences obviously result in acoustic changes as well (e.g. Sundberg 1970, for Hungarian: Deme 2011a), which necessarily limit the possibility of proper vowel perception (especially at high pitch; Hollien et al. 2000 for English, Deme 2011a, 2011b for Hungarian). Although the studies on vowel production often argue that the processing of the operatic librettos is supported largely by the consonantal context, only a few (and partly inconsistent) results can be found concerning these issues (e.g. Smith & Scott 1980, McCrea & Morris 2005, 2007, Deme in prep.). However, differences of lung volume, subglottal air pressure, transglottal air flow (Rothenberg et al. 1987, Sundberg et al. 1993), and the articulatory settings described in singing cast serious doubts concerning the possibilities of accurate consonant production (along with explicitly prescribed consonant reduction in bel canto technique). Voiced obstruents often undergo devoicing in speech due to the conflict of raising supraglottal air pressure and the loss of transglottal pressure drop needed for vocal fold vibration (e.g. Stevens 1998). Our question was how this articulatory conflict is influenced by the specific articulatory maneuvers (and the voluntary consonant reduction) in singing at various pitch heights. The question was studied in 5 singers producing nonsense carrier sequences (CVCVC) that contained voiced and unvoiced stops and fricatives at 3 fundamental frequencies and in speech.

Papp István Írás – Hangszer, Beszéd – Ének Jelen előadás az előző évben tartott előadás folytatása, tovább tárgyalja a féltekei dominanciákra épülő kezességet és ezzel kapcsolatban az írás és a hangszerhasználat látszólagos ellentmondásait; az

32

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. írással kapcsolatban a nyelvek szerint eltérő írásformákat, valamint a hangjegyírással és elnevezésekkel kapcsolatos anomáliákat. Olyan kérdésekre próbál választ adni, mint például, hogy miért írunk balról jobbra, mások meg jobbról balra, esetleg felülről lefelé. Az európai nyelvek miért tértek át a rovásírás eredeti irányáról az ellenkező irányba? A hangjegyek írásával kapcsolatban is vannak érdekes ellentmondások; a németek (és mi) miért nevezzük a B hangot H-nak? Mi az oka annak, hogy az ABC első hét betűje – melyek a törzshangokat jelölik – közé beékelődik egy nyolcadik betű a H (CDEFGA(H)BC) és ezáltal degradálja az eredetileg törzshangként szereplő B-t? Ez az eltérő használat számos gondot okozhat azoknak a fordítóknak, akik angolról fordítanak magyarra, vagy éppen fordítva, a H moll angolul B minor, a BACH (fuga) angolul tulajdonképpen BflatACB kellene hogy legyen, és az angol B major magyarul H dúr. A kezességhez kapcsolódóan az előadás a verbalitás és az ének kialakulásában szerepet játszó anatómiai, fiziológiai és pszichológiai tényezőkkel is foglalkozik. Miért „balkezes” a hegedű és a többi húros hangszer és honnan tudjuk, milyen hangszer szól, vagy melyik ismerősünk beszél? Végül az ambidextiritás előnyeiről és perspektíváiról is szó esik.

Lechner Ilona Metaforán alapuló idiómák az idegennyelv-elsajátítási folyamatban (kognitív nyelvészeti megközelítés) A kognitív tudományok az elmúlt néhány évtizedben dinamikus fejlődésnek indultak. Nem kerülte el ez a tendencia az 1970-es években önálló diszciplínává vált kognitív nyelvészetet sem, mely összefonódva más tudományterületekkel, többek között interkulturális nyelvészet, szociolingvisztika, pszicholingvisztika, pragmatika, nyelvpedagógia, mesterséges intelligencia stb., korunk egyik legkutatottabb nyelvészeti szakterületévé nőtte ki magát. A kognitív nyelvészet elsősorban a nyelv, a kultúra és a gondolkodás összefüggéseivel foglalkozik. Álláspontja szerint az emberi gondolkodásban és megértésben, valamint a társadalmi, kulturális és pszichológiai valóságunk megalkotásában is központi szerepet játszik a metafora, mely a kognitív metaforaelmélet szerint értékes kognitív eszköz, tehát nem csupán szavak és nyelvi kifejezések tulajdonsága, hanem a fogalmi rendszer és a gondolkodás jellemzője, melyben az egyik fogalmat a másik terminusai révén értjük meg (vö. Kövecses 2010: 17). Az elmélet foglalkozik az idiomatikus jelentés létrejöttével, vagyis az idiómák konceptualizációs folyamatával is. Álláspontjuk szerint a legtöbb idióma esetében a metaforikus vagy metonimikus folyamatok és a köznapi, konvencionális tudás játsszák a központi szerepet a feldolgozás során. A szakirodalomban Danesi (1993) bevezette a metaforikus kompetencia fogalmát is, amit más, az idegennyelv-elsajátítás szempontjából fontos kompetenciával állított párhuzamba. Főiskolai hallgatók körében végzett kutatásommal a témáról megjelent szakirodalomban körvonalazódó nézetet kívánom alátámasztani, mely szerint, ha tudatosítjuk a nyelvtanulóban az idióma kognitív, esetünkben metaforikus alapját, gyorsíthatjuk annak beépülési folyamatát a hosszú távú memóriába.

Vígh-Szabó Melinda A szómező-alkalmazás módszere mint szótanulási eljárás hasznosítása a nyelvoktatásban A szótanulás és -tanítás újabb eljárásai között tartják számon a szómezőelmélet különböző alkalmazási lehetőségeit. A módszer segítségével – amely érinti a lexikai szemantika, a kontrasztív nyelvészet és a mentális lexikon területeit – hatékonyan fejleszthető a tanulók idegen nyelvi

33

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. kompetenciája és kifejezőkészsége. Az előadás két pilléren nyugszik: egyrészt egy gimnáziumi német nyelvi órán elvégzett mikrokutatást mutat be, másrészt az előadó számol be saját tapasztalatairól, amelyeket az egyetemi keretek között zajló észt mint idegen nyelv oktatása során szerzett.

Lars Bülow – Klaus Kerschensteiner Kiezdeutsch (hood German)– Turbodialekt, Jugendsprache oder Multiethnolekt? An examination from second language acquisition perspective Heike Wiese’s Kiezdeutsch. Ein neuer Dialekt entsteht (2012) has caused an emotional discussion about the status of a new German variety. Wiese’s argumentation with regard to this variety was controversially discussed in the media as well as in linguistic contexts. Wiese states that Kiezdeutsch is a turbodialect that reflects typical historical developments in the German language. Another position established by Helmut Glück (2012) claims that Kiezdeutsch ís a multiethnolect or youth language. From Glück’s point of view Kiezdeutsch cannot be considered as a dialect, because it lacks historical depth and regional origin, components a dialect usually consists of. Although Wiese mentions the influence of Turkish and Arab, it seems that this influence is not taken into account in her line of argument regarding Kiezdeutsch as a new turbodialect. Our paper wants to show that it is useful to analyse Kiezdeutsch from a second language acquisition perspective. Kiezdeutsch shows typical features of Arabian and Turkish DaF/GFL learners, e.g. free word order (Danach ich muss zu mein Vater), lesser or wrong use of articles and prepositions (Ich werde 2. Mai fünfzehn), use of collocations (Musstu mal Pärschen-Date mit Sascha machen) and influence of first language vocabulary (türk. lan dt. ‘Mann’; arab. ‘wallah’ dt. ‘echt, bei Allah’).

Ildikó Hortobágyi TIME and time again! Cultural industries and the mental lexicon In order to be successful in exploiting multilingualism and promote intercultural communication, it is important to examine the role of cultural industries in shaping people’s world view. As we know, people from different cultural and linguistic backgrounds conceptualize and dissect the world along different lines, therefore a sound knowledge and analysis of the linguistic inputs might contribute to a better understanding of how the mental lexicon works. Departing from the fact that digitalization and the internet have facilitated people’s access to content in all types of texts, my research examines the way in which cultural industries in general and journals in particular have evolved over time. A linguistic analysis of texts in the TIME magazine over several decades aims to verify the hypothesis whether the lexis of the TIME magazine follows the major global trends and the changing paradigms of communication. The comparative and contrastive approaches tackle similarities and differences in word frequency and collocations, as these might elucidate some possible processes that operate when retrieving words from the mental lexicon, which is of utmost importance not only in the process of acquiring or learning a foreign language, but also in the professional training of interpreters.

Irina Golubeva The impact of globalization on business English education The study aims at revealing the new trends in teaching business English, which arise from growing globalization.

34

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. The process of globalization in fact has been taking place for hundreds of years, but for the past few decades it has significantly accelerated, and keeps speeding up. The world has become extremely interconnected as a result of expansively increasing international trade, business contacts, greater economic interdependence, relatively free movement of goods and services, close cultural exchange, and intense on-line communication. English language plays a special role in the process of globalization. On one hand it serves as instrument of changes, on the other hand the English language itself suffers changes. The author will discuss the impact of globalization on English language (including the phenomenon of International English/ hybrid English/ Englishes), and the changing trends in business English education. The twenty first century brings new perspectives in Business English teaching: there is an urgent need to rethink the goals, contents and methods of teaching. How neutral should business communication be? How simple should the grammar be? Does internationalization of business etiquette bring new demands to cultural aspect of business language teaching? Are the topics such as greeting, taboos, etc. losing their importance?

Krepsz Valéria Indirekt beszédaktusok értelmezése óvodás- és kisiskoláskorban A nemzetközi és hazai szakirodalomban egyaránt számos kutatás készült, amely a pragmatikai kompetencia alaposabb megismerését tűzte ki célul, mégis azt mondhatjuk, hogy máig igen keveset tudunk erről a területről. Feltételezések szerint azonban a természetes nyelvek megfelelő használata nem merül ki a releváns nyelvi jelek megválasztásában, hasonlóan fontos azon képesség megléte, amely segítségével a beszédhelyzetnek és a beszédpartnerek elvárásainak, továbbá a beszélő szándékainak megfelelő megnyilatkozásokat vagyunk képesek létrehozni. Noha egyéb kognitív képességeinkhez hasonlóan a pragmatikai kompetencia is folyamatos fejlődést mutat, Crystal szerint (2003) az eddigi eredmények alapján nem lehet a fejlődést tekintve egyértelmű szinteket elkülöníteni. Az bizonyos, hogy a különböző társalgási stratégiák elsajátítása már igen fiatal korban elkezdődik. A jelen kutatás arra a kérdésre keresi választ, hogy 1. a nem szó szerint értelmezhető, például ironikus, gúnyos, humoros, illetve implicit megnyilatkozások interpretációja a különböző életkorú gyermekek esetében hogyan történik, 2. mely életkortól képes a gyermek megfelelően kikövetkeztetni partnere beszédszándékát kizárólag a közlés affektív tényezői alapján, illetve 3. egészséges percepció esetén mikortól várható el a felnőttekéhez hasonló feldolgozási mód. Mesterséges, mindennapi miniszituációk létrehozásával vizsgáljuk az affektív közlések feldolgozásának sikerességét óvodás és kisiskolás gyermekeknél, illetve hasonlítjuk össze felnőtt korú kontrollcsoport teljesítményével. Hipotéziseink szerint a gyerekek óvodáskorban kizárólag a nyelvi tényezők, elsősorban prozódia alapján még nem képesek megfelelően értelmezni az implicit megnyilatkozásokat. Feltételezzük, hogy az életkor előrehaladtával fokozatos fejlődést mutatnak, a felnőttekéhez hasonló feldolgozási képesség kizárólag az általános iskolás kor végén, kb. 13-14 éves korra alakul ki. Eredményeink hozzájárulnak az anyanyelv-elsajátítás e kevésbé vizsgált területének pontosabb megismeréséhez.

35

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Rádi Éva Bázis szint a gazdasági szaknyelvben Az előadás gazdasági szakszavak jelentésismeretére és előfordulási gyakoriságára vonatkozó empirikus kutatás eredményeit mutatja be. A vizsgálat hipotézise szerint nemcsak a köznyelv, hanem a szaknyelv is rendelkezik bázis szinttel. Ezen a szinten találhatók azok a szavak, melyek a legáltalánosabban fedik le egy kategória elemeit, előfordulási gyakoriságuk a legnagyobb, általában nem metaforikus vagy metonimikus szerkezetűek és azonosításuk, valamint előhívásuk a legkönnyebb. Laikusok – nem gazdasági szakemberek – körében folytatott kérdőíves felmérés és a gazdasági szaksajtóban végzett mérések alapján a prototipikusság kérdéskörén túl további összefüggések is megfogalmazhatók. Így információkat kapunk a laikus férfiak és nők jelentésismeretre és gyakoriságra adott válaszaik korrelációjáról is. Az előadás kitér a metaforán, metonímián alapuló szakszavak jelentésvizsgálatára is. E szavak a köznyelv részei is, a gazdasági szaknyelvben azonban átvitt értelemben, szaknyelvi jelentéstartalommal vannak jelen. Például források. A Budapesti Gazdasági Főiskola és az ELTE hallgatói körében a 2012-es tanév tavaszi szemeszterében folytatott szóasszociációs vizsgálatok az említett csoportba besorolható szakszavakra adott válaszszavakat vizsgálta. Az elemzés két szempontot tart szem előtt: egyrészt milyen arányban érkeznek szaknyelvi, illetve köznyelvi válaszok a hívó szavakra, másrészt a köznyelvi válaszszavak a szakszó hívó szónak mint metaforának a forrástartományába taroznak-e. A kutatás ezen része a vizsgált szavak szaksajtóban mért gyakoriságával és a hallgatók jelentésismeretre adott válaszainak összefüggéseivel is foglalkozik.

Tokaji Ildikó Az internet alkalmazásának egyes kérdései a gazdasági szaknyelv oktatásában A mai gazdasági igényeknek megfelelően a nyelvoktatásban, a szaknyelvek között fontos szerepe van a „gazdasági” szaknyelvnek. Az oktatás segítségére számtalan kiadvány, könyv jelent meg. Ennek ellenére hasznos és érdekes, ugyanakkor a fiatal, 20 év körüli, számítógépen nevelkedett generációk számára jól, sőt azt is lehet mondani, hogy alkalmazható az interneten elérhető számos szaknyelvi anyag. Előadásomban ennek gyakorlati tapasztalatait ismertetem.

Kovács Éva Szaknyelvi kommunikáció az egészségügyben Az előadás a következő problémakört feszegeti: mennyire beszélhetünk általános vagy szaknyelvi kommunikációról az egészségünkkel kapcsolatos szituációk során orvosnál, kórházban, terápiás eljárások alatt. Vizsgálódásomban összehasonlítom az Orvosi Kommunikáció c. tantárgy által oktatott elvárásokat a valóságban, „élesben” használt szókinccsel, a megfigyelést alkalmazva. Az eredményekről összegzést készítek, kiemelve a hasonlóságot, egybeesést vagy eltéréseket. Keresem a választ, hogy kétirányú-e a kommunikáció, azaz két, esetleg több ember közötti beszélgetésről vane szó, avagy egyirányú, amikor „valamit kommunikál” egyik ember, esetünkben a szakember/orvos egy másiknak, a betegnek. Milyen (legyen) a szóhasználat a kommunikáció során? – orvosokkal és orvostanhallgatókkal folytatott interjúból készített vélemények elemzése. Kik között zajlik a kommunikáció? Szakember – páciens, szakember - szakember között, amikor is az előbbi esetben a kommunikáció inkább informatív, instrukciókra épül, amíg az utóbbi viszonylatban az információcsere mellett a tudás- és tapasztalatcsere játszik nagyobb szerepet.

36

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Tabu és eufémia a negatív orvosi prognózisok esetében a témakörhöz egy PhD disszertáció kutatási eredményeit mutatom be. Néhány szót ejtek a Profex egészségügyi szaknyelvvizsgára való felkészítésről a szóbeli szituációs gyakorlatokat illetően, melynek során azt vizsgálom, hogy a mesterséges szituációk a nyelvvizsgázók szerint mennyire tükrözik a valóságot.

Kukorelli Katalin A kommunikációtudomány szaknyelve oktatásának egyes kérdései Előadásomban a kommunikáció szaknyelve oktatásának egyes nehézségeiről szólok. A kommunikációtudomány interdiszciplináris jellege miatt problémaként jelentkezik az, hogy minden terület, legyen az szociálpszichológia, kibernetika, szemiotika, retorika stb., a kommunikációhoz másmás oldalról közelít, s így részben eltérő fogalmakat használ. A szakmai kommunikáció azonban csak akkor jön/jöhet létre, ha az ismeretek bővülését/változását a terminológia megfelelő módosulása/változása követi. Ez a folyamat időigényes, így a régi és az új terminusok együttlétezése gyakori. Sem a szaknyelv sikeres oktatása, sem pedig annak elsajátítása nem lehetséges megfelelő nyelvtudás és szakmai előismeretek nélkül. A szaknyelvek oktatásakor az esetek zömében a nyelvtanári szakképesítéssel rendelkező tanár a nyelv tekintetében legalább alapfokú nyelvtudással rendelkező hallgatót tanítja, aki az oktatott szaknyelv területének leendő szakembere. Nagyon fontos az is, hogy a tanár olyan oktatási módszert válasszon, amely lehetővé teszi, hogy a hallgató autonóm módon szervezze saját tudásának kiépítését. Mindezt figyelembe kell venni a szaknyelvi tananyagok fejlesztésénél is. A felvetett problémák lehetséges megoldási lehetőségeit egy általam kidolgozott, 12 leckét felvonultató tananyag segítségével kívánom illusztrálni.

Vakula Tímea A hallás utáni szövegértés fejlesztése mesetréninggel Nagy József kutatásai szerint az iskolába kerülő gyermekek között jelentős különbségek vannak a tanuláshoz szükséges készségek tekintetében. Az akár 7-10 évnyi eltérés mellett a nem eléggé fejlett anyanyelvi percepciós bázis és a hallás utáni szövegértés fejlettségének elmaradása is jelentős hátrányokat okozhat már az oktatás alsóbb szintjein is, így a beszédmegértés fejlesztése ebben az életkorban többszörösen fontos feladat. Ehhez adhat segítséget Nagy József új módszere, a népmesékkel történő fejlesztés, amely a DIFER sorozat részeként jelent meg 2009-ben. A jelen kutatásom célja az volt, hogy a mesetréning hallás utáni szövegértés fejlődésére gyakorolt hatását elemezzem. Ezzel kapcsolatban több hipotézist fogalmaztam meg. Első hipotézisem szerint a rendszeres otthoni mesélés pozitív hatása kimutatható lesz a gyermekek hallás utáni szövegértési eredményeiben. Másrészt feltételeztem, hogy a vizsgálatok során a gyermekek kisebb csoportja fog az életkorának megfelelő hallás utáni szövegértési teljesítményt produkálni. Feltételeztem továbbá, hogy az 50 foglalkozáson részt vett gyermekek szignifikánsan jobb eredményt fognak elérni a szövegértési tesztben, mint a kontrollcsoport tagjai, és hogy a javulás minden esetben jelentős, legalább 10%-nyi lesz. A tréning során 51 nagycsoportos óvodást vizsgáltam két alkalommal. A két felvétel között eltelt időszakban az egyik csoportba járó gyermekek 10 hetes intenzív fejlesztést kaptak. A népmesékkel történő fejlesztés a fentebb említett kísérleti módszeren, a Nagy József által kidolgozott fejlődéssegítő rendszer használatán alapult.

37

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. A kutatás eredményei igazolják, hogy a jól kiválasztott mese és az arra épülő, gondosan felépített feldolgozás fejlesztő hatású már az óvodás évek alatt is. Olyan eszközről van ugyanis szó, amely a gyermeki élményaktivitásra alapozva fejleszti nemcsak a gyermek szövegértését, de gondolkodását is.

Végh Ágnes A nyelvtanár mint lelki segítő A tanító-oktató munka nem merül ki pusztán az ismeretek átadásában, hanem azon túlmenően egyfajta gondoskodó, nevelő tevékenység is. „A tanári szerep a tanárok által jellegzetesen megvalósított viselkedések, attitűdök összességének is nevezhető.” (Torgyik J. (2007): A tanári szerep dimenziói. In: Bábosik I., Torgyik J. szerk. Pedagógusmesterség az Európai Unióban. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 87. old.) Az interakcionalista felfogás kiemeli, hogy a tanári szerep a szereppartnerekkel kapcsolatban realizálódik. (Torgyik, 2007) A diákok elvárásai és az ehhez kapcsolódó tanári szerepek a tudás közvetítésén túl a segítő, tanácsadó, gondoskodó szerep is. (Fengler, J. (1999): Burnout und berufliche Deformation. In: Handbuch der heilpädagogischen Psychologie. Stuttgart, Kohlhammer.) A tanár "érzelmi érintettsége", az ezzel a többletfeladattal való megküzdés képessége fontos tényezője a tanári, pedagógusi munkának. (Szabó, É. (2006): Szeretettel és szigorral. Budapest, Akadémiai Kiadó.) Abban az esetben pedig, amikor idegenből hazánkba érkezett emberek tanítása a feladat, akkor ez a szerep még nagyobb hangsúlyt kap. Az idegen anyanyelvűek számára sokszor a nyelvtanár az első – és sokáig az egyetlen – kapocs a körülöttük lévő világgal. Így természetes, hogy hozzá fordulnak, ha gondjuk akad. Legyen az praktikus, hétköznapi probléma vagy lelki gond. Egy nyelvóra abban is különbözik más óráktól, hogy az idegen nyelv gyakorlása, a kommunikáció tág teret nyújt a saját gondolatok, érzések kifejezésére. Hiszen már az első órán megtanulja az ember a kérdést: „Hogy van?” Ha nem akarunk felszínesek lenni, ha tényleg kíváncsiak vagyunk, akkor meghallgatjuk az őszinte választ is. Akár egy olyan egyszerű feladat, mint a „Beszéljen a családjáról” esetenként felkavaró lehet a nyelvtanuló számára, melynek feldolgozása a tanárra hárul. Hiszen nem lehet és nem is szükséges minden rossz hangulatú diákhoz pszichológust hívni. A legtöbb esetben az is elég, ha a nyelvtanár őszinte érdeklődéssel meghallgatja a diákot és az együttérzéséről biztosítja, esetleg – kompetenciahatárain belül – praktikus segítséget nyújt. A megfelelő önismerettel rendelkező tanár, aki ismeri a kompetenciahatárait, tudja, szükség esetén kitől kaphat - mind a diák, mind a maga számára - segítséget, megfelelő lelki támaszt tud nyújtani diákjainak, amely segítségből ő maga még töltekezni is tud. Abban az esetben viszont, ha a segítő folyamatosan falakba ütközik, ő maga nem tud segíteni és nem talál segítséget; ha nem tud rendszeresen töltekezni, akkor a gyakori frusztráció és tehetetlenség hatására a kiégés fenyegetheti. (Végh Á. (2009): Az iskolai munka körülményeinek hatása a pedagógusok közérzetére. SZTE BTK szakdolgozat) Fontosnak tartom, hogy a tanárok ismeretátadó szerepkörén túl a gondoskodó szerep is egy kis figyelmet kapjon. Úgy gondolom, jó, ha a tanárok tudatosan foglalkoznak ezzel az elvárt szereppel, ha fel tudnak készülni rá, mert így nemcsak a diákoknak lehetnek hasznos lelki támaszai, de saját maguk lelki egészségét is megóvhatják.

38

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Lengyel Zsolt Színnevek a mentális lexikonban A fehér, fekete, sötét, kék, piros, zöld, sárga melléknevek mentális lexikonbeli viselkedését vizsgáltuk szóasszociációs technika alkalmazásával. A résztvevők: egyfelől 18-26 éves egyetemisták, másfelől 10-14 éves iskolások voltak. Az előadás az említett melléknevek viselkedésének közös és életkortól függő viselkedéseit kívánja bemutatni.

Kiss Gábor Magyar szóasszociációs teszt válaszainak típusai Az asszociációk kísérleti tanulmányozása során száz évvel ezelőtt J. KENT és A. ROSANOFF a következő 9 fogalmi asszociációs típust találták a leggyakoribbnak az angol nyelv esetében: 1. tárgy – tulajdonság 11,5%; 2. közös alárendeltség 10,9%; 3. ellentét 10,6%; 4. faj-nem viszony 9,2%; 5. hasonlóság 8,9%; 6. objektum – cselekvés 6,4%; 7. közös előfordulás 6,0%; 8. rész – egész kapcsolat 3,2%; 9. ok – okozat 2,9%. Vizsgálatunkban feltérképeztük a magyar nyelv asszociációs típusait. Kiindulásul LENGYEL ZSOLT Magyar asszociációs normák enciklopédiájának adatsorai szolgáltak. A következő 3 új típussal kiegészítettük a fenti 9 típust: 1. szinonima; 2. hangzásbeli hasonlóság; 3. szórészlet vagy hangok ismétlése. Összességében (198 hívószó x 21 válasz) 4.158 asszociációs választ kódoltunk a típusba sorolás során. A szópéldányok száma 154.896, a szótípusok száma 1.798 volt. Magyar fogalmi asszociációs típusok csökkenő gyakorisági sorrendben vizsgálatunk alapján: ellentét 15,4%; közös előfordulás 14,3%; objektum – cselekvés 12,2%; faj – nem viszony 11,0%; közös alárendeltség 8,0%; tárgy – tulajdonság 7,7%; ok – okozat 6,0%; rész – egész kapcsolat 5,8%; szinonima 5,0%; szórészlet, hangok ismétlése 0,8%; hangzásbeli hasonlóság 0,4%; hasonlóság 0,2%. Vizsgálatunkat követően összevethetővé vált az angol és a magyar asszociációs típusok gyakorisága. Az egyes típusokba tartozó gyakori asszociációs szópároknak nagy a nyelvi relevanciájuk, így a nyelvelsajátításban, az anyanyelvi és idegen nyelvek tanulásában a szerepük kiemelt.

Szabó Ágnes – Tóth Andrea Fiú? Lány? A beszédtempó és a beszédszünet szerepe óvodás gyermekek nemének beszéd-alapú meghatározásában Az alkalmazott fonetika egy sokat kutatott területe a beszélői profilalkotás, melynek során a beszéd azon akusztikai jellemzőit keresik, amelyek képesek jellemezni a beszélő egy adott tulajdonságát, például életkorát, nemét, pszichikai és érzelmi állapotát vagy testalkatát (l. pl. Lass–Davis 1976; Gósy 2001). A beszélő nemének meghatározásában vizsgálták például az alaphangmagasság, a magánhangzó-formánsok, a beszédtempó és a beszédszünet szerepét (l. pl. Perry et al. 2001; Gocsál 2001). A nemek beszéd-alapú elkülönítése a gyermeknyelvben is adekvát kérdés. A pubertáskor előtt a gyermekek hangképző szerveinek nagyságában anatómiailag nincs különbség a nemek szerint, ugyanakkor a nemek beszéd-alapú elkülönítése már óvodáskorban is lehetséges (Perry et al. 2001). A szakirodalom nem egységes annak megítélésében, hogy mely akusztikai jellemzők teszik ezt lehetővé. Vizsgálták többek közt az alaphangmagasság, a magánhangzó-formánsok, illetve szupraszegmentális jellemzők szerepét is (Perry et al. 2001; Amir et al. 2012). A magyar nyelvben kisszámú kutatás foglalkozott eddig az óvodás gyermekek beszédének a nemek különbségeire irányuló akusztikaifonetikai vizsgálatával (l. pl. Horváth 2009; Neuberger 2011; Deme 2012). A jelen kutatásban a

39

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. beszéd két szupraszegmentális jellemzőjének (beszédtempó, beszédszünet) szerepét vizsgáljuk a nemek elkülönítésében. Összesen 40 óvodás gyermek (életkoruk 3–6 év) beszédprodukcióját elemezzük, képleírás segítségével. Hipotézisünk szerint 1. a nemek között a beszédtempó és a beszédszünetek vonatkozásában eltérések mutatkoznak; 2. a beszédtempó az életkor előrehaladtával nő, és a változás a lányok esetében nagyobb fokú. A kutatás eredményei az óvodáskori beszéd temporális jellemzőinek megismeréséhez járulnak hozzá.

Weidl Zsófia Nyújtások nők és férfiak spontán beszédében A hangzónyújtásokat hagyományosan a megakadásjelenségek között tartja számon a magyar szakirodalom, mely jellemzően a viszonyszókon jelenik meg, és időt biztosít a beszélő számára a beszédtervezésre. Ugyanakkor az is ismeretes, hogy a nyújtás nagyon gyakran jelentkezik szakaszvégen, és az alapszófajú szavakat is érintheti, ezért feltehetőleg az egyszerű időnyerésen túl további, diskurzusszervező, illetve pragmatikai funkciókkal is bírhat. A jelenség fizikai paramétereinek meghatározására irányuló kísérletek során megállapítást nyert, hogy a nyújtás észlelését nem kizárólagosan a hangidőtartam befolyásolja. A magyar nyelvre a lehetséges funkciók teljes köre nem ismeretes, szinte kizárólag a bizonytalansági megakadásként történő azonosítással találkozunk. A korábbi, a témával foglalkozó kisszámú magyar nyelvű kutatás még nem vizsgálta a nyújtásokat a nemek viszonylatában, valamint szinte kizárólag a magánhangzó-nyújtásokra korlátozódtak. A jelen kutatásban 8 nő és 8 férfi végezte el a percepciós tesztet, amelyben 5 nő és 5 férfi spontán beszédében kellett jelölniük a nyújtásokat. A tesztelők fele által nyújtásnak ítélt hangokat vizsgálom részletesebben. Az előzetes hipotézis szerint a vizsgált jelenség a nők beszédében gyakrabban jelentkezik, valamint a női tesztelők gyakrabban észlelik, ugyanis a két nemre részben eltérő produkciós és percepciós stratégiák jellemzőek. A vizsgálat eredményei mind a magánhangzó-nyújtás és mássalhangzó-nyújtás jelenségének alaposabb körvonalazásában, mind a nők és férfiak beszédstratégiájának újabb szempontú (és kontrasztív) megismerésében hasznosak lehetnek.

Tatár Zoltán A beszéddallam és a zöngeminőség fiatal és idősebb férfiak spontán beszédében A spontán beszédben a beszéddallam egyrészt mutathat a beszélőre jellemző egyedi jellegzetességeket, másrészt bizonyos társadalmi csoportok is használhatnak sajátos intonációt. Egyes megfigyelések szerint a nők gyakrabban használják a szökőzáras dallamvégeket, mint a férfiak. Kutatások ennek az ellenkezőjét bizonyították, vagyis nincs szignifikáns különbség a nemek között ebben a kérdésben. Ehhez hasonlóan a zöngeminőség is jellemezhet egy bizonyos személyt vagy társadalmi csoportot is. Időskorra például a zöngeképzés erőtlenebb és zörejesebb lesz. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a fiatal és az idősebb felnőttek (de még 65 évnél fiatalabbak) között milyen különbségek mutathatók ki a beszéddallam és a zöngeminőség vizsgálata során. A BEA adatbázisból vett tíz 20-29 éves és tíz 50-65 éves férfi spontán narratíváján végzem a vizsgálatokat. Az életkor behatárolási percepciós tesztek tanulságai alapján ennek a két életkori csoportnak a beszélői jó hatásfokkal elkülöníthetők egymástól. Ebben nagy szerepe van a szupraszegmentális jegyek különbségeinek ösztönös vagy tudatos érzékelésének is. Ezeket a különbségeket feltételezésem szerint a fonetikai mérések is alátámasztják. Mind a beszéddallamot, mind a zöngeminőséget beszédszakaszonként és lexémánként vizsgálom. Hipotéziseim a következők: 1. a huszonévesek beszédére kevésbé jellemző a glottalizáció, 2. a fiatal beszélők intonációs

40

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. tartománya nagyobb, illetve 3. a fiatal férfiakra jellemzőbb a hirtelen alaphangmagasság változás: a szökő és az eső dallammenet. A vizsgált szupraszegmentális jellemzők előfordulási arányai jellemzőek az adott életkori csoportokra. Ezek a statisztikailag igazolt eredmények segíthetik az életkori csoportok objektívebb elkülönítését.

Tekla Etelka Gráczi: Glottal timing in obstruents and their voicing identification Articulation of voiced obstruents needs transglottal pressure drop to trigger and sustain vocal fold vibration; however, the obstacle in the oral cavity causes supraglottal and intraglottal pressure increase. This conflict of the articulatory manouvers may result in the cease of phonation during the articulation gestures of the consonant. Active and passive gestures can delay devoicing or maintain vocal fold vibration during consonant production. The anatomical difference, and the difference in the usage of the active compensatory gestures result in high variability of obstruent realizations. The variability of these realizations raises the question of their perception how the voiced cognates are distincted. Several studies have dealt with this aspect of voicing in various languages, and showed that both the realizations and thus the perceptual cues are language-dependent to some extent. For Hungarian, only sporadic results can be found about voicing identification of obstruents. In the present study three aspects were analyzed: Prevoicing and VOT of plosives, and voiced part ratio in fricatives. The plosive stimuli consisted of (i) the change of the duration of prevoicing combined with short lag (0 ms), (ii) and with long lag (60 ms) VOT, and (iii) the change of VOT with fully prevoiced closure phase. The phonetic position of the consonants was also analyzed. The four stimuli groups (three plosive groups, one fricative group) were attested in two groups of listeners (18 to 28 year old students). The stimuli were manually modified sound sequences produced by a 28 year old man. The perception test was administered through headphones in a silent room. The manipulation and the perception tests were carried out with Praat. The preliminary results show the effect of the phonetic position on the analyzed consonants.

Márku Anita Kontaktushatás a kárpátaljai fiatalok internetes nyelvhasználatában Az internetes nyelvhasználat tudományos vizsgálata új irány a nyelvészeten belül. Aktuális, sok kutatási problémát felvető és kialakulóban lévő területe az alkalmazott nyelvészetnek, pszicho- és szociolingvisztikának és a kommunikációtudománynak egyaránt. Általános (egynyelvű közösségekről szóló) szakirodalma van már Magyarországon is, de kétnyelvűségi jelenségek, különös tekintettel szláv–magyar kontaktusok vizsgálatával – tudtommal – eddig még nem foglalkoztak behatóan, a kutatások most kezdődnek (Pozsonyban egy-két szakdolgozat született a témában). Kárpátaljai magyarok internetes nyelvhasználatát tekintve 2010-ben kezdődött saját kezdeményezésként a kétnyelvűségi jelenségek figyelése az általam is aktívan használt internetes közösségi oldalakon: facebook.com, iwiw.hu; és csevegő programokon: skype, gmail-chat;. Az említett oldalak figyelése rendszeres, a megnyilatkozásokat akkor gyűjtöm ki, ha biztosan kárpátaljai kétnyelvű beszélőtől származik, tehát ismerem a beszélő nyelvi hátterét (pl. személyes ismerősöm). A kárpátaljai magyarok kétnyelvűségét, a jellemző kontaktusjelenségeket eddig főként beszélt nyelvi és írott szövegeken vizsgálták, ez a kutatás viszont írott beszélt nyelvi korpuszon vizsgálja. Az előadásban kitérnék röviden olyan fogalmak tisztázásra:  mi az írott beszélt nyelv: az írott és beszélt nyelv sajátos ötvözete, köztes állapota, vagy teljesen önálló kommunikációs műfaj, jól megragadható sajátosságokkal;

41

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3.   

mik a szabályszerűségei az interneten megjelenő spontán egy- és többnyelvű szövegeknek; A kutatás kérdései: vajon a kárpátaljai fiatalok internetes kommunikációja során is megfigyelhetők-e a szókölcsönzés, kódváltás és fordítás interferenciajelenségei;  ha igen, mi a funkciója. Az előadásban főleg a lexikai kölcsönzésekre térek ki.

Forintos Éva Intralingvális nyelvi jelenségek kontaktushelyzetben Az egyéni nyelvhasználók napi kommunikációjuk során egymáshoz alkalmazkodnak, idiolektusuk kerül egymással kontaktusba. Interakcióik során maguk is hozzájárulnak egy ún. közös készlethez, azaz bővítik azt, amelyből a későbbiek során maguk is kiválasztanak elemeket, amivel aztán hatással vannak a nyelv evolúciós pályagörbéjének alakulására. A beszélők akár egy nyelvből vagy dialektusból, vagy akár többől vehetik azokat az elemeket, amelyekkel a közös készlethez hozzájárulnak (Mufwene 2001). Fentieket figyelembe véve, olyan kontaktusnyelvészeti kutatást végeztem, amely azt vizsgálja, hogy a kisebbségi közösségben élő magyarok által használt magyar nyelv hogyan működik távol tradicionális környezetétől, Közép-Európától, ahol az angol a domináns nyelv. A dolgozat középpontjában ezen kisebbségek írott nyelvváltozatainak a vizsgálata áll, különös tekintettel azokra a lexikai kontaktusjelenségekre, amelyekben a standard magyar nyelvváltozat és az adott magyar nyelvváltozat eltér egymástól. Más szóval az ún. intralingvális lexikai elemeket vizsgáltam, amelyek a kisebbségi magyar nyelv részét képezik, viszont a standard magyar nyelvváltozatban nem találhatók meg, és nem az angol nyelv kontaktushatásaként jöttek létre. A vizsgálat korpuszát a választott magyar közösségek által megjelentetett folyóiratok képezik. Noha a korpuszt képező nyelvváltozatok hozzávetőleg száz éve léteznek, ami meglehetősen rövid idő ahhoz, hogy lényegi intralingvális nyelvi jelenségek jöjjenek létre, ennek ellenére feltételezhető, hogy a korpuszban vannak példák erre a jelenségtípusra. Az intralingvális lexikai jelenségeket saját osztályozás szerint csoportosítottam: (a) anyanyelvi kreáció; (b) jelentéskiterjesztés; (c) kollokáció; (d) kontamináció.

Parapatics Andrea Szlengesedés: kompetenciahiba vagy nyelvi változás? Az előadás a mai magyar nyelvhasználat egyre látványosabban megnyilvánuló, sajátos nyelvi és társadalmi kérdésével foglalkozik: az egyre több beszédhelyzetben válogatás nélkül megjelenő szlenghasználat megítéltetésével. Szociolingvisztikai témájú doktori kutatásom és középiskolai tanári tapasztalataim is arra engednek következtetni, hogy – az idősebbek értelmezésében – szituációt tévesztett szóhasználatot nem tulajdoníthatjuk minden esetben egyértelműen „a mai fiatalok” nyegle magatartásának, nyelvi, kommunikációs és metanyelvi kompetenciájuk hiányosságainak. A kutatásban megkérdezett tanulók válaszainak mélyreható elemzése, saját tanítványaim (nyelvi) viselkedésének állandó személyes megfigyelése, s az őket körülvevő és formáló társadalmi folyamatok megismerése alapján azt mondhatjuk: az úgynevezett „hibák”sokasága helyett sokkal inkább nyelvhasználati változásnak lehetünk szem- és fültanúi. A változásokat pedig közismerten előszeretettel értékeljük negatívan, puszta problémaként. A kutatás eredményeinek megismerése előtt bizonyíték gyanánt egyelőre gondoljunk csupán a társadalmi és a nyelvi normák lazulására, amely az élet bármely területén érzékeltetheti hatását (a családban, az iskolában, a médiában stb.), a

42

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. felnőtt → gyermek irányú szocializáció megfordulására (l. digitális bevándorló ← digitális bennszülött), a hagyományok háttérbe szorulására, a familiáris és további szociális hálók gyengülésére. S a felsoroltak egyik legékesebb szemléltetője a társadalom jelenségeire és változásaira mindig is különös gyorsasággal reagáló szleng.

43

15th Summer School of Psycholinguistics XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 26-30, 2013 Balatonalmádi Hotel Nereus Lóczy tér 3. Jegyzetek

44


45


46


47


48


49


50


51


52


53

XV. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem 15th Summer School of Psycholinguistics

Recommend Documents