XI. Pszicholingvisztikai. Nyári Egyetem. 11th Summer School of. Psycholinguistics

XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem 11th Summer School of Psycholinguistics Balatonalmádi

2009. május 24.- 2009. május 27.

PROGRAMFÜZET ÉS ABSZTRAKTOK PROGRAM AND ABSTRACTS Veszprém 2009

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. Támogatóink – Sponsored by

Hotel Monopoly, Balatonalmádi Papp Ferenc Alapítvány Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése

Készült a Pannon Egyetem nyomdájában 100 példányban Szerkesztő: Navracsics Judit Felelős kiadó: Navracsics Judit Veszprém, 2009.

2

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15.

2009. május 24. (vasárnap) 12.00-14.00

Érkezés, regisztráció

May 24, 2009 (Sunday) Arrival, registration

VOCABULARY STUDIES

SZÓKINCS VIZSGÁLATOK Elnök/ Chair: Navracsics Judit 14.00

MEGNYITÓ/ OPENING (Navracsics Judit) DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ/ DEAN’S ADDRESS

14.10-14.30

Lengyel Zsolt

Nincs válasz

14.35-14.55

Doró Katalin

Investigating English compound words in the responses to a word association task

15.00-15.20

Laczkó Mária

About the mental lexicon of teenagers both in mother tongue and foreign language

15.25-15.45

N. Hock Ildikó

Dimensionality issues in lexical assessment

15.50-16.15

KÁVÉ/ COFFEE BREAK

Elnök/ Chair: Zrinka Jelaska 16.15-16.55

Zrinka Jelaska –

Word classes in children’s definitions

Jasna Novak Milić 17.00-17.20

Hortobágyi Ildikó

„The Sky is the Limit!” – Acquiring the Lexis of Medialects

17.25-17.45

Vargha Fruzsina

L1 and L2 lexical processes: activation of homograph cognates

18.30-22.00

FOGADÁS A SZÁLLODÁBAN/ RECEPTION IN THE HOTEL

3


2009. május 25. (hétfő)

May 25, 2009 (Monday)

NYELV, AGY ÉS MENTÁLIS REPREZENTÁCIÓ LANGUAGE, BRAIN AND MENTAL REPRESENTATION Elnök/ Chair: Gósy Mária 9.00-9.40

Sáry Gyula

Neurophysiological aspects of language

9.45-10.25

Tompa Tamás

The neurocognitive aspects of language – an overview 10.30-10.50


10.50-11.10

Reszegi Katalin

A tulajdonnevek mentális reprezentációja

11.15-11.55

Fehér Krisztina

Anyanyelvtipikus hangsorminták és a mentális lexikon

12.00-12.20

Papp István

Fiúk és lányok közti tanulási stratégiák különbözőségének lehetséges neurológiai okai 12.30-14.00

EBÉD/ LUNCH BREAK

KÉTNYELVŰSÉG

BILINGUALISM

Chair: Tódor Erika Mária 14.00-14.20

Karmacsi Zoltán

Ekvivalencia párok etnikailag vegyes házasságokban nevelkedő gyermekek spontán beszédében

14.25-14.45

Márku Anita

Kárpátaljai magyarok kódváltási stratégiái

14.50-15.10

Bátyi Szilvia

Kárpátaljai magyar–ukrán kétnyelvű általános iskolások mentális lexikonának bemutatása egy felmérés tükrében

15.15-15.35

Jozef Pallay

Zur lexikalischen Kompetenz des Deutschen zweisprachiger slowakischer Schüler im Bildungssystem der Republik Österreich

4

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. 15.40-16.00


Elnök/ Chair: Kremmer Ildikó 16.00-16.20

Tódor Erika Mária

Jelentésélmény és kétnyelvű lét

16.25-16.45

Bálizs Jutka

A magyar ajkú tanulók szerb nyelvű kommunikációs képességeinek vizsgálata a kommunikatív-tapasztalati módszer tükrében

16.50-17.10

Danijela Stanojević Phonological awareness and awareness of words among mono- and bilingual children in the process of acquiring second and third language

17.15-17.35

Bán Annamária

Mesterséges kétnyelvűség – Beszámoló egy édesanya és egy közösség tapasztalatairól

17.40-18.00

Navracsics Judit

Code-switching or language mixing? A solution or fusion?

18.05-18.25

Gergely Zsuzsanna

Cognitive aspects of bilingual humour

18.30

VACSORA/ DINNER

5


2009. május 26. (kedd)

May 26, 2009 (Tuesday) SPEECH STUDIES

BESZÉDKUTATÁSOK Elnök/ Chair: Markó Alexandra 9.00-9.40

Gósy Mária

Lexémavariációk a spontán beszédben

9.45-10.05

Beke András –

Magánhangzók semleges realizációjának akusztikai

Gráczi Tekla Etelka vizsgálata a spontán beszédben 10.10-10.30

Arnalda Dobrić

Perception of vowels in foreign languages

10.35-11.00


Elnök/ Chair: Boda István Károly 11.00-11.20 11.25-11.45

Bóna Judit –

A rövid–hosszú magánhangzópárok kialakulása

Imre Angéla

a magyar gyermekek beszédprodukciójában

Macher Mónika

A szókincs és a beszédpercepciós mechanizmus összefüggései tanulásban akadályozott gyermekeknél

11.50-12.10

Bata Sarolta

A hallott szöveg feldolgozása az életkor és a szövegtípus függvényében 12.15-14.00 EBÉD/

LUNCH BREAK

Elnök/ Chair: Heltai Pál 14.00-14.20

Markó Alexandra –

Nonverbális szocializáció, avagy a hümmögés

Gráczi Tekla Etelka – használata különböző életkorban Imre Angéla 14.25-14.45

Gyarmathy Dorottya Megakadásjelenségek: a beszélő és a hallgató stratégiái

14.50-15.10

Horváth Viktória

Funkció és kivitelezés a hezitációs jelenségekben

15.15-15.35

Laszkaráty Laura

French vocabulary used in MSN program

15.40-16.00 KÁVÉ/ COFFEE BREAK 6

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. Elnök/ Chair: Hortobágyi Ildikó 16.00-16.40

Boócz-Barna Katalin Első idegen nyelvi transzfer vizsgálata a német mint második idegen nyelvet tanulók szókincs-elsajátításában

16.45-17.05

Sz. Gottlieb Éva

Íráshibák vizsgálata német nyelvvizsgadolgozatokban

17.10-17.30

Dorota Szczęśniak

Teaching German after English: some methodological implications

17.40-18.00

Jerzy Zabawa

Towards effective ESP writing model at the college level

18.05-18.25

Heltai Pál

A fordítás monitor modellje 18.30

GOULASH/ GULYÁSPARTY

7


2009. május 27. (szerda)

May 27, 2009 (Wednesday)

Elnök/ Chair: Gergely Zsuzsanna 9.00-9.40

Boda István Károly –

Archetipikus minták költői szövegekben

Porkoláb Judit 9.45-10.05

Lajos Katalin

Második nyelv, idegen nyelv vagy államnyelv?

10.10-10.30

Kozmács István –

Nyelvi mítoszok megléte szlovákiai és

Vanconé Kremmer Ildikó

magyarországi magyar szakos egyetemisták körében

10.35-10.45


Elnök/ Chair: Lengyel Zsolt 10.45-11.05

Szécsényi István

A kapcsolattartás és az udvariasság nyelvi eszközei az EU német nyelvű leveleiben

11.10-11.30

Boda István Károly –

Információs műveltség: egy multidiszciplináris

Koltay Tibor

tudáselmélet vázlata

11.35-11.55

Bertalan Gellért

A szövegértés fejlesztése új szemléletmód alapján

12.00-12.20

Kis Ádám – Kis Balázs

Pszichoterminológia

12.25

ZÁRÁS/ CLOSING EBÉD/ LUNCH

12.30-14.00

8


List of Participants - Résztvevők Name, email Bata Sarolta

institution Eötvös Loránd Tudományegyetem

postal address 1024 Budapest Keleti Károly u. 40.

Hófehérke Óvoda

Szép utca 7. 24400 Senta Yugoslavia 4400 Nyíregyháza Ív út 76.

Pannon Egyetem

8200 Veszprém, Egyetem u. 22. földszint 4.

Beke András [email protected]

Eötvös Loránd Tudományegyetem

1088 Budapest Múzeum krt. 4/a

Bertalan Gellért [email protected]

Pannon Egyetem

9081 Győrújbarát Arany János u. 139.

Semmelweis Egyetem Nyelvi Kommunikációs Központ Debreceni Egyetem

1094 Budapest Ferenc tér 15.

[email protected] Bálizs Jutka [email protected] Bán Annamária [email protected] Bátyi Szilvia [email protected]

Bíró András [email protected] Boda István Károly [email protected] Bóna Judit [email protected] Boócz-Barna Katalin [email protected] Dobrić, Arnalda [email protected] Doró Katalin [email protected] Erdély Lenke [email protected]

Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem University of Zagreb Szegedi Tudományegyetem Vajdasági Pedagógiai Intézet

9

4010 Debrecen Egyetem tér 1. 1088 Budapest Múzeum krt. 4/a 1105 Budapest Bebek u. 8. Lučićeva 3 10000 Zagreb Horvátország 6725 Szeged Tisza L. krt. 103. 21000 Novi Sad Bulevar Mihajla Pupina 6. Szerbia

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. Fábián Márta [email protected] Fehér Krisztina [email protected] Gergely Zsuzsa [email protected] Gósy Mária [email protected] Gráczi Tekla Etelka [email protected] Gyarmathy Dorottya [email protected] Heltai Pál [email protected] Hortobágyi Ildikó [email protected] Horváth Viktória [email protected] Hutterer, Claus Michael [email protected] Imre Angéla [email protected] Jaszenovics Melinda [email protected] Jelaska, Zrinka [email protected] Karmacsi Zoltán [email protected] Kis Ádám [email protected] Koltay Tibor [email protected] Kozmács István Kremmer Ildikó [email protected]

II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem MTA Nyelvtudományi Intézet MTA Nyelvtudományi Intézet MTA Nyelvtudományi Intézet Pannon Egyetem Pannon Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Pannon Egyetem University of Zagreb II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete SZAK Kiadó Kft. Szent István Egyetem

90202 Beregszász Korjatovics u. 6A/13. Ukrajna 4032 Debrecen Görgey út 18. II/23. 7624 Pécs Ifjúság u. 6. 1068 Budapest Benczúr u. 33. 1068 Budapest Benczúr u. 33. 1068 Budapest Benczúr u. 33. 2100 Gödöllő Egyetem tér 5. 8200 Veszprém Egyetem u. 3. 1088 Budapest Múzeum krt. 4/a. 1119 Budapest Fehérvári út 65/I. em. 4. 1088 Budapest Múzeum krt. 4/a 8200 Veszprém Egyetem u. 10. Lučićeva 3 10000 Zagreb Horvátország 90223 Kaszony Kossuth u. 97. Ukrajna 2060 Bicske Diófa u. 3. 5100 Jászberény Rákóczi u. 53.

Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem

Laczkó Mária [email protected]

10

Kasárenska 5. 94301 Stúrovo Slovakia

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. Lajos Katalin [email protected]

Sapientia EMTE Csíkszereda

Laszkaráty Laura [email protected]

Pannon Egyetem

Lengyel Zsolt [email protected] Macher Mónika [email protected] Markó Alexandra [email protected] Márku Anita [email protected]

Pannon Egyetem

Navracsics Judit [email protected] Némethné Hock Ildikó [email protected] Pallay, Jozef [email protected] Papp István [email protected] Porkoláb Judit [email protected] Reszegi Katalin [email protected] Sáry Gyula [email protected] Simon Orsolya [email protected] Stanojevic, Danijela [email protected] Szczęśniak, Dorota [email protected]

Szécsényi István

Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete Pannon Egyetem Pannon Egyetem University of Ljubljana Semmelweis Egyetem Nyelvi Kommunikációs Központ Debreceni Egyetem Debreceni Egyetem Szegedi Tudományegyetem Élettani Intézet Pannon Egyetem Vajdasági Pedagógiai Intézet Pedagogical University of Cracow Pannon Egyetem

[email protected]

11

Str. Mihail Sadoveanu 3 530131Miercurea Ciuc Románia 8200 Veszprém Egyetem u. 10. 8200 Veszprém Egyetem u. 10. 2066 Szár Rákóczi u 33. 1088 Budapest Múzeum krt. 4/a 90255 Mezővári Vadász út 1. Ukrajna 8200 Veszprém Egyetem u. 10. 8200 Veszprém Egyetem u. 10. 1000 Ljubljana Askerceva 2. Slovenia 1094 Budapest Ferenc tér 15. 4010 Debrecen Egyetem tér 1. 4027 Debrecen Szekfű út 3. IV/20. 6720 Szeged Dóm tér 10. 8200 Veszprém Egyetem u. 10. 21000 Novi Sad Bulevar Mihajla Pupina 6. Serbia Ul. Podchorążych 2 30-084 Kraków Poland 8253 Révfülöp Petőfi út 55.

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. Szitnyainé Gottlieb Éva [email protected]

Budapesti Gazdasági Főiskola

1065 Budapest Nagymező u. 21.

Tompa Tamás [email protected] Tódor Erika Mária [email protected]

Szegedi Tudományegyetem Élettani Intézet Sapientia EMTE Csíkszereda

6720 Szeged Dóm tér 10. Csíkszereda Zsögöi Nagy Imre, 195. Románia 1088 Budapest Múzeum krt. 4/a Ul. Podchorążych 2 30-084 Kraków Poland

Vargha Fruzsina [email protected] Zabawa, Jerzy [email protected]

Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagogical University of Cracow

12


Absztraktok – Abstracts

Lengyel Zsolt (PE, Zágrábi Egyetem) Nincs válasz A 10-14 évesek körében végzett szóasszociációs vizsgálatok egyik aspektusa az, hogy mi okozza a „nincs válasz” kategóriát. E kategória – igaz eltérő arányokban – mind a kb. 200 hívószónál megjelenik. Vizsgálatunk szerint ez nem személytől függ (ekkor ugyanis közel állandó szám lenne elvárható). Ugyancsak nem teszthatásról van szó, mert ekkor meghatározott értékek közötti pulzálás lenne megfigyelhető. A jelenség magyarázatára rendszernyelvészeti és kognitív pszicholingvisztikai elveket kellett bevonnunk.

Doró, Katalin (SZTE) Investigating English compound words in the responses to a word association task This paper investigates the relationship of compound and non-compound words in the responses to a group of selected stimulus words. The paper starts with a review of theoretical approaches to the issue of the lexical representation of compound words in the mental lexicon; then it discusses L2 English vocabulary data from Hungarian speakers. Multivariate analyses were conducted on the data from over 300 Hungarian university students of English, who had been tested on two lexical tests, a written version of the Lex 30 word association task (Meara and Fitzpatrick, 2000) and the Vocabulary Levels Test (Schmitt et al., 2001). This study documents differing patterns of responses to various stimuli. It investigates whether the level of receptive vocabulary proficiency of respondents measured by the Vocabulary Levels Test allowed for the retrieval of various lexical items.

13


Laczkó, Mária About the mental lexicon of teenagers both in mother tongue and foreign language Although the different examination methods of defining mental lexicon, and ’uncleared’ definition of ’word’, the size of mental lexicon is an important issue in the analysis regarding the begining and later periods of mother tongue acquisition process. The number of lexemes and appropriate use of lexical units has also crucial importance in the second language acquisition. The secondary school is the period of the most Hungarian students when and where they can learn or intensively study the foreign language. It is also the period of their mental and cognitive development and supported influence of the school on their extended vocabulary in terms of acquistion of new lexemes in a great extent. There is no experimentally supported knowledge concerning the size of mental lexicon in the mother tongue and in the second/third foreign language acquired this time. In this paper we analyse 15 and 18 year old children’s mental lexicon in Hungarian, English and German languages. For the analysis the ’method of free word association’ was used, the number of children was totally 400. Our aim is i) to try to define the size of their mental lexicon in both of mother tongue and foreign languages; ii) try to give some information about the aquired word categories in different languages; iii) complete our knowledge concerned of mental lexicon structure; iv) to show the interference (postive /negative transfer) among the languages.

Némethné Hock, Ildikó (PE) Dimensionality issues in lexical assessment The current paper investigates accuracy and consistency of measurement with reference to lexical assessment. It compares the results gained from two sets of tasks compiled to measure

14

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. the specific constructs of ‘Vocabulary use’ and that of ‘Awareness of grammar and Language use’, respectively. Consistency and accuracy of measurement were long considered to be issues of reliability, which was seen as distinct from validity. More recently, however, reliability has been regarded as one type of validity evidence (Messick, 1989, 1995). Statistical methods of examining various aspects of validity have been classical item analysis, Item Response Theory (IRT), factor analysis, multitrait-multimethod (MTMM) comparisons (Campbell  Fiske, 1959) including investigations of inter-correlations, rank-order correlations and rater reliability. The present paper shows how classical item analysis, factor analysis and multi-trait multi-method comparisons of intercorrelations can be applied for the data gained from measurement to make tentative conclusions about the dimensionality of the established constructs. The results suggest that there is a considerable amount of shared variance between the two sets of tasks, which indicates that the two constructs did not really emerge as separate. The attempts at testing vocabulary use in context have failed to fully separate the construct of vocabulary from the trait of grammatical knowledge. The results of MTMM comparisons have been reinforced by factor analysis done with the help of SPSS. This finding is fairly consistent with other research findings. Read (2000) cites two MTMM studies (hardly any more have been carried out to date) that have investigated whether it is possible to distinguish empirically between knowledge of vocabulary and of grammar (Corrigan  Upshur, 1982; Arnaud, 1989, as cited in Read, 2000). They, too, failed to show that vocabulary or grammar existed as separate constructs. Similarly, the corpus linguist, Sinclair (1991) challenges the traditional view of the distinctiveness of these two traits.

15


Zrinka Jelaska – Jasna Novak Milić (University of Zagreb) Word Classes in Children's Definitions The organization of the mental lexicon may be investigated, among other ways, through the use of word definitions. Most research on word definition development analyzes children's definitions of nouns, followed by verb definitions. Other types of words were given far less or hardly any attention. Data on adjective definitions did not show as clear a picture as noun definitions. The problem was inconsistent development in the definition form (not in the semantic content): there was a tendency to use noun and verb forms together with adjectival forms (synonym-type definitions). The data analyzed in this paper was part of a larger scale study involving participants (age 3-20) interviewed on the meanings of various words (some grammatical words were included, i.e. pronouns and prepositions). The mental lexicons of child participants are discussed based on their definitions, content and form.

The main goal was to get an insight into the

relationship between word classes, e.g. parts of speech. A tendency to prefer more typical lexical words than less typical (nouns <- adjectives <- prepositions), or lexical members than grammatical from homophonic pairs was observed. It happened both in the word defined, as well as the form of the definition (which is in line with previous research).

Hortobágyi, Ildikó (PE) ”The Sky is the Limit!” - Acquiring the Lexis of Medialects In our globalized world where communication via electronic networks has become a reality, people have access to more information than ever before, a process which has entailed “a power-shift from the traditionally information-rich elite to the no longer so information-poor masses”. Owing to the latest technological developments, interactivity is also guaranteed, as

16

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. by their nature, the current media allow various opportunities for public participation in the form of blogging, talk shows, political debate programmes or digital means of instantaneous commentaries. The present era of globalization may be rightly considered a new epoch in linguistic history. As nowadays human communication is highly mediatized, medialects – as mediabound varieties of language – are the main source for acquiring contemporary vocabulary both in the mother-tongue and in foreign languages. If individual voices wish to be heard, they have to develop a proper media awareness and media literacy. First of all people need to update their communication skills and train to form and express a persuasive arguments. In this light my paper intends to present, on the one hand, the nature of the new lexis of medialects, on the other hand, a set of techniques which facilitate its acquisition and retrieval from the mental lexicon.

Vargha, Fruzsina (ELTE) L1 and L2 lexical processes: activation of homograph cognates According to the experimental results of visual lexical decision tasks dealing with the recognition of homograph cognates under different conditions, bilingual lexical access seems to be language non-selective. The recognition of cognates is facilitated when L1 and L2 words require the same response ("Press the same button when you see a Dutch and/or English word"), but the recognition of cognates is inhibited when only L2 words are accepted, and L1 words have to be rejected as nonwords ("Press a button when the string is an English word and another if it is not"). In a language-specific lexical decision task requiring the identification of homograph cognates as existing L2 words; the presence of L1 words inhibites the activation of these cognates. The question arises whether the recognition of cognates is still inhibited when they have to be recognized as existing L1 words (while L2 words have to be rejected). The aim of the present study is to investigate the recognition of cognates under different experimental conditions. In the experiment one group of participants had to recognize cognates (such as bank) as L2 (English) words while the other group had to

17

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. recognize the same cognates as L1 (Hungarian) words in a language-specific lexical decision task. Existing words belonging only to the non-target language had to be rejected. The reaction time and error rate differences between the two groups are discussed.

Sáry, Gyula (SZTE) Neurophysiological aspects of language Animals lack the homolog of human language, thus animal research can not provide information about this unique human feature. Still, the last few decades resulted in a large amount of data concerning language processing. First, the correlation between cerebral lesions and language impairments allowed researchers to develop the Wernicke-Geschwind model, which involved only a few cortical areas. The introduction of other techniques: measuring local changes in cerebral blood flow and the different imaging methods resulted in an expansion of the classical model and made clear that much more brain areas are involved in language processing than originally believed. For example, lesions in the temporal cortex result in naming deficits, and the specificity of these deficits depends on the location of the lesion and the proximity to the pole of the temporal cortex. Also, a small, hidden part on the lateral surface of the brain, the insula, seems to be critical for articulated speech. A part of the frontal cortex is needed for the initiation and maintenance of (continuous) speech, and the right hemisphere is needed for stress, timing and intonation of the spoken words. In our paper, we intend to review current knowledge about the neurophysiological background of language processing and how recent findings resulted in the discovery of other brain areas beyond the classic language areas.

18


Tompa, Tamás (SZTE) The neurocognitive aspects of language – an overview Human language is implemented in the human brain. The very nature of this implementation is not clear yet. Lesion, imaging and electrophysiological studies provide cues to our understanding and a basis for hypotheses over the intricate connection of linguistic ability and neural processing. In our paper, we review recent evidence and hypotheses from the neurobiological literature including our own experimental work. Our focus will be on semantics but we try to give a broader overview on how useful neurobiology can be in the study of language. We will try to place the most recent findings in the framework of current theories on the neural basis of language.

Reszegi Katalin (DE) A tulajdonnevek mentális reprezentációja A tulajdonnevek logikailag nem szükségszerű elemei az emberi nyelveknek, ennek ellenére nincs tudomásunk olyan nyelvről, amely ne tartalmazna neveket. A tulajdonnév-használat a kognitív etológia eredményeit felhasználva magyarázható. A fajtársak és nem-fajtársak elkülönítése és (verbális) megjelölése az ember alapvető viselkedési jegyeként értelmezhető, s a passzív objektumokhoz kapcsolódó térbeliség, a hely szintén az emberi gondolkodás alapvető kategóriája. A tulajdonnév két alapvető csoportja, a személynevek, illetőleg a helynevek osztálya tehát nyilvánvalóan nyelvi vonatkozású antropológiai univerzálé. E nyelvi elemek mentális leképződéséről meglehetősen keveset tudunk. Erre vonatkozóan három területről kaphatunk segítséget: a gyermeknyelv, a különböző nyelvi zavarok, illetőleg a beszéd során jelentkező hibázások („nyelvem hegyén van” jelenség) vizsgálatával. Előadásomban a témával kapcsolatos pszicholingvisztikai és neuropszichológiai vizsgálati eredményekre

támaszkodva

kísérlem

meg

tulajdonnevek a mentális lexikonban.

19

felvázolni,

miként

reprezentálódnak

a


Fehér Krisztina (DE) Anyanyelvtipikus hangsorminták és a mentális lexikon Előadásomban a gyermeknyelv hangtani jelenségeiből kiindulva arra kívánok rámutatni, hogy a mentális lexikon — a klasszikus elképzelésekkel szemben — elsősorban nem modulárisan és analitikus morfoszintaktikai-jelentéstani jegyek révén, hanem inkább hálóelvűen és holista fonotaktikai-szemantikai motívumok mentén szerveződik. Az a paradoxon, ami az igen korán kialakuló, fonematikusnak vélt nyelvfüggő beszédpercepció és a kisgyermekek hangszegmentálási nehézségei között fennáll, csakis egyféleképpen oldható fel: tudatosítva az auditív észlelés Gestalt-jellegét elsődleges és ösztönös hangtani egységeknek nem a nyelvsajátos (szegmentális) fonémákat, hanem az adott nyelvre nézve fonotaktikailag tipikus (holisztikusabb) hangkombinációkat kell tartanunk. Ha az anyanyelv ontogenezisének kísérleti vizsgálatait e hangsorminták mentális reprezentációinak kiépülése felől tanulmányozzuk, az is kitűnik, hogy a nyelvsajátos hangkapcsolatok nem pusztán a fonológiának alapvető egységei, hanem a nyelvi rendszer egészének is. A nyelvelsajátítás folyamatának jellemzői arra engednek következtetni, hogy a lexikon egy olyan struktúra, amely az anyanyelvtipikus fonotaktikai láncokra ráépülve (azok szerves folytatásaként) formálódik, illetőleg ezek mentén működik. A kvázi-szavaknak tekinthető kezdeti hangsorminták ugyanis azáltal, hogy a mindenkori szituációhoz és kontextushoz

igazodva

szemantikai,

majd

pedig

(analitikusabb)

morfoszintaktikai

tartalommal töltődnek fel, egy olyan dinamikus hálólexikonná rendeződnek, amely alakulása során vesz ugyan fel több-kevesebb analitikus tulajdonságot, de továbbra is megőrzi szerveződésének

eredeti

(alapvetően

meghatározottságát.

20

fonotaktikai-szemantikai)

holisztikus


Papp István (SE) Fiúk és lányok közti tanulási stratégiák különbözőségének lehetséges neurológiai okai Néhány évvel ezelőtt tartott előadásom címe Férfi agy – női agy volt, melyben a neuroanatómiai különbségek kerültek előtérbe, azaz, hogy a két egymástól eltérő agyberendezkedés milyen gondolkodási és viselkedési különbségeket produkál. Emlékszünk még arra is, hogy mely területeken vannak a férfiak előnyben ill. többnyire hátrányban, valamint a végső konklúzióra is, hogy a két agytípus komplementáris disztribúcióban áll egymással, azaz egymást kiegészítve alkotnak tökéletes egységet. A jelen tanulmány a fiú- és lánygyermekek agyfejlődését vizsgálja az embrionális kortól kezdve a serdülőkor végéig. Mivel a végeredményt már többé-kevésbé ismerjük, azaz, hogy a két nem között felnőtt korban nincs intelligencia szintbeli különbség. Azt kellene megvizsgálni, milyen út vezet el idáig, milyen különböző tanulási stratégiákat alkalmaz a két nem agyának, erre szakosodott neuronhálózata. Az evolúciós, hormonális, genetikai, fiziológiai és szociális okok miatti különbségek eltérő viselkedésformákat hoznak létre, melynek szemmel látható jelei már nyolc hetes kor után megjelennek. A fiúk inkább a tárgyakat, a lányok pedig az arcokat szemlélik nagyobb figyelemmel, és ez az agy elsődleges kognitív funkciójának, azaz a szociális kontaktusnak a megteremtésében a lányoknak kedvez. Később gyorsabban tanulnak meg írni és olvasni, továbbá a beszédkészségük is fejlettebb, mint a fiúké. Ezeken kívül még számos hasonló szempont miatt felmerül a kérdés, hogy nem kellene-e a fiúkat és a lányokat a szaktárgyak tanítása során külön választani tanulási stratégiáik különbözősége miatt. Ez talán igazi esélyegyenlőséget biztosítana, és a fiúkat sok frusztrációtól kímélné meg.

21


Karmacsi Zoltán (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete) Ekvivalencia párok etnikaliag vegyes házasságokban nevelkedő gyermekek spontán beszédében A Kárpátalján végzett részkutatás jelenleg 12 családot ölel fel, ahol 3-6 éves gyermekek beszédét vizsgáltuk meg. A vizsgálatban a színnevek ekvivalenciájának vizsgálatára tervezetten kitértünk, de véleményem szerint a spontán beszédben számtalanszor előfordulnak ekvivalencia párok. Előadásomban ezek előfordulását szeretném bemutatni, rendszerezni. Előfeltevéseim szerint lesznek olyan ekvivalencia párok, amelyek közvetlenül egymás közelségében (egy mondaton belül, vagy akár szomszédságban is előfordulnak), illetve olyanok, amelyek egymástól távolabbi szövegkörnyezetben fordulnak elő (több mondat múlva, akár nagyobb időközi kihagyással más témakör esetében).

Márku Anita (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete) Kárpátaljai magyarok kódváltási stratégiái (a szavak és a mondatok szintjén) A kárpátaljai magyar hanganyagtár lejegyzett 135 interjúja, és egy, a kárpátaljai magyar főiskolások és egyetemisták körében végzett kérdőíves felmérés eredményei alapján arra szeretnék rávilágítani előadásomban, hogy milyen kódváltási stratégiákat alkalmaznak a kárpátaljai magyardomináns kétnyelvű fiatalok beszélgetéseik során. Az előadás során kitérünk arra, miben különböznek egymástól az egyszavas kódváltások és a lexikai kölcsönzések.

Továbbá a többszavas és egész mondatos kódváltások társas nyelvészeti

elemzésével a kárpátaljai magyarok kétnyelvűségének újabb, eddig kevésbé vizsgált területéről tudhatunk meg többet.

22


Bátyi Szilvia (PE) Kárpátaljai magyar-ukrán kétnyelvű általános iskolások mentális lexikonának bemutatása egy felmérés tükrében A kisebbségi lét természetes következménye a két- és többnyelvűség. Az Ukrajnában élő kárpátaljai

közösség

kétnyelvűségének

vonatkozásában

számos

eredmény

áll

rendelkezésünkre, elsősorban a régióban működő társasnyelvészek révén (lásd Csernicskó István, Beregszászi Anikó). Viszont kevés figyelem jutott mindeddig a régió magyar lakossága bilingvizmusának pszichológiai, illetve pszicholingvisztikai vonatkozásainak. Jelen előadás a kárpátaljai magyar iskolások (ezen belül a 12-13 éves tanulók) mentális lexikonának több szempontú vizsgálata eredményeit mutatja be.

A kárpátaljai magyar

tanulók a mindennapi életben a magyaron kívül érintkeznek egy másik nyelvvel is, a többségi nyelvvel (az ukránnal). Ezen sajátos helyzetükből fakadóan a kétnyelvűség más és más szintjén helyezkednek el. Számos kutatás bizonyítja, hogy a kétnyelvű mentális lexikon különbözik az egynyelvűtől. Ezen kívül figyelembe kell vennünk azt is a mentális lexikon vizsgálata során, hogy az állandóan változik, nem rögzült, összetételét több tényező befolyásolja (Navracsics, 2007). A vizsgálódásokat a kárpátaljai magyar-ukrán kétnyelvű általános iskolások több szempontból reprezentatív mintáján (iskolatípus, lakóhely jellege, nemzetiségi összetétel, az iskola tannyelve) végeztük. A kutatás a folyamatos szóasszociációs próba módszerén alapult, melyet egyaránt alkalmaztunk első és második nyelven is. A teszteket megelőzte egy szociológiai, szociolingvisztikai felmérés is, annak érdekében, hogy feltérképezzük mindazon faktorokat, amelyek befolyásolhatják az egyes nyelvek (magyar, ukrán) ismeretét. A kutatás révén képet kaphatunk arról, milyen a helyi magyar általános iskolások mentális lexikona, vajon nyelvek szerint egységesen vagy elkülönülten tárolják-e a benne lévő adatokat. Továbbá kimutatható-e nyelvi dominancia; mennyiben befolyásoló tényező a tannyelvűség; vannak-e a kárpátaljai magyar általános iskolások különböző csoportjainak mentális lexikona között különbségek, és ezek mire vezethetők vissza.

23


Jozef Pallay (Universität Ljubljana) Zur lexikalischen Kompetenz des Deutschen zweisprachiger slowakischer Schüler im Bildungssystem der Republik Österreich. Seit zwanzig Jahren nach der gesellschaftlich-politischen Wende in den Ländern Ost- und Mitteleuropas öffnete die Republik Österreich praktisch einseitig ihr Bildungssystem dem Nachwuchs aus ihren unmittelbaren Nachbarländern. Der eingangs komplizierte Prozess ihres Bilingualwerdens entsteht als Resultat des Verschmelzens der natürlichen und edukativen (schulischen) Zweisprachigkeit. Vorliegender Beitrag ist der erste empirische Versuch, die lexikalische Kompetenz der Schüler aus einigen „edukativen slowakischen Diasporen“ der Haupt- und Mittelschulen Österreichs auf Grund der deutschen Version des PPVTVocabulary Tests zu untersuchen. Ferner weist er auf einige psychologische, soziologische und sprachdidaktische Faktoren des Bilingualwerdens slowakischer Schüler hin.

Tódor Erika Mária (Sapientia EMTE) Jelentésélmény és kétnyelvű lét Jelen bemutató a romániai magyar kétnyelvűség három főbb típusának bemutatását célozza, nevezetesen az anyanyelvi dominancia (alárendelt kétnyelvűség), a kiegyensúlyozott (koordinált) kétnyelvűség, valamint a román nyelvű dominanciával (szubsztraktív kétnyelvűség) jellemezhető kétnyelvűséget, a kétnyelvű lét szövegalkotásában nyomon követhető szintagmatikus és pragmatikus szintjein. A kutatás azon wittgensteini gondolatból indul ki, mely szerint a szó jelentése maga a szó használata, így a jelentésmezőket a beszédszituációban aktivált jegyek határozzák meg. A kutatás arra kíván választ keresni, hogy hogyan írható le a magyar–román kétnyelvű írásos kifejezésmód a gimnáziumi oktatás utolsó szakaszában levő tanulók esetén. Milyen közös és sajátos nyelvi jellemzői vannak a már említett három típusú kétnyelvű lét írásos produktumainak? Milyen hatást gyakorol az anyanyelvi és második nyelvi előfeszítés a szövegalkotás minőségi részelemeire?

24

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. Anyanyelven illetve második nyelven megírt szövegekre alapuló elemzés, tömbben valamint vegyes nyelvi környezetben élő tanulók kétnyelvű létét tükrözi, egy 2009 tavaszán elkészített adatfelvétel alapján. A bemutatásra kerülő eredmények az említett kontextusban aktivált mentális lexikon nagyságát, tartalmi, minőségi elemzését, valamint a két nyelv egymásra gyakorolt hatását kívánják összegezni.

Bálizs Jutka (Vajdasági Pedagógiai Intézet) A magyar ajkú tanulók szerb nyelvű kommunikációs képességeinek vizsgálata a kommunikatív-tapasztalati módszer tükrében A kutatást, amely eredményeiről beszámolunk, magyar többségű környezetben folytattuk, magyar ajkú második osztályos tanulókkal, akik második éve a Vajdasági Pedagógiai Intézet által javasolt tanítási programmal és a kommunikatív-tapasztalati módszer segítségével tanulják a szerb nyelvet mint nem anyanyelvet. A kutatásban arra kerestük a választ, hogy megváltoztatott kontextusban a tanulók megértik-e a szerb nyelvű üzenetet, és közölnek-e üzenetet szerb nyelven, amikor a beszédhelyzet ezt megkívánja, és a

kapcsolatteremtés érdekében képesek-e kreatívan

alkalmazni szerb nyelvi ismereteiket, amelyeket a kommunikatív-tapasztalati módszer alkalmazásával megszereztek a szerb mint nem anyanyelv óráin. A tanulók szerb nyelvi képességeit kérdőívvel vizsgáltuk, amelynek tartalma a következő: A második osztályos Pisti/Éva megismerkedik a vele egykorú újvidéki Igorral/Milicával, aki a testvérével és szüleivel vendégségbe jött Zentára, a nagymamához. Igor/Milica nem ért és nem beszél magyarul, de Pisti/Éva az iskolában a szerb órákon rendszeresen részt vesz a szituációs-, és versenyjátékokban, beszélget, énekel, mesél szerb nyelven és így fejleszti szerb nyelvi kommunikációs képességeit. A szereplők interakciói új kontextusban jelenítik meg a szerb órákon feldolgozott témaköröket, amelyekre vonatkozóan a tanulóknak a változatos tevékenységi formák és verbális interakciók segítségével lehetőségük volt megszerezni, alkalmazni, megerősíteni és kibővíteni szerb nyelvi tapasztalataikat. A kutatás egyszersmind a javasolt tanítási program egyfajta értékelése.

25


Danijela Stanojevic (The Pedagogical Institute of Vojvodina) Phonological awareness and awareness of words among mono- and bilingual children in the process of acquiring second and third language The study explores the effects of the relationship between the exposure to two or three languages in kindergarten activities and metalinguistic abilities and the differences between mono and bilingual children during the process of acquiring a second and third language. Monolingual Serbian-speaking children were compared to Serbian–Hungarian bilinguals. All of the 45 children, 6 and 7 years old, were exposed to a second or third language within the program for development of communicative skills in English Teddies and Bunnies for seven months and were tested before and after the activities in English.

Their metalinguistic

awareness was tested by tapping test and pair of words test. The bilingual children had completed all the tests more successfully then the monolinguals, both before and after the exposure to the English language, except for the post pair of words test. A significantly larger number of monolingual children who successfully completed the pair of words test might be related to the influence of the second language that is to the activities in English. Nineteen percent of the bilingual children were more successful in the post tests, which also might be related to the influence of the third language.

Bán Annamária Mesterséges kétnyelvűség Ma Magyarországon, ha kétnyelvűségről esik szó, elsősorban a természetes kétnyelvűségre gondolunk: a külhonban élő magyar kisebbségre, a hazánkban élő más nemzetiségűekre, az olyan családokra, ahol a szülők anyanyelve eltérő, vagy bevándorlókra, akik a környezet segítségével

válnak

kétnyelvűvé.

Van-e

létjogosultsága

hazánkban

a

mesterséges

kétnyelvűségnek, azaz amikor a szülő nem anyanyelvét, hanem egy tanult idegen nyelvet

26

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. szeretne átadni gyermekének? Felmerül-e egyáltalán a magyar szülőkben igény arra, hogy egy második nyelvvel korán megismertessék gyermeküket? Hogyan történik ez a nyelvátadás? Ezekről a kérdésekről, és a mesterséges (vagy inkább választott) kétnyelvűség kapcsán elsősorban saját, négy éves lányommal elért eredményeimről, az idáig vezető útról szól ez az előadás, továbbá tágabb értelemben egy olyan, az országban szétszórt közösség tapasztalatairól, amelyet egy internetes weboldal igyekszik összefogni, és segíteni tagjait abban, hogy minél sikeresebbek lehessenek a kétnyelvű nevelésben.

Navracsics, Judit (PE) Code-switching or language mixing? A solution or fusion? Code-switching is a phenomenon in which two codes (languages) are used alternatedly. The alternational type of code-switches is when a return after the switch into the previous language is not predictable. In the insertional type, a content word is inserted into a surrounding passage in the other language. In both cases, prosodic cues (extra emphasis, preceding silent or filled pause, the use of fillers or discourse markers, hesitation or any other types of disfluencies) may serve to underline the juxtaposition of languages. Language mixing, on the other hand, is “frequent code-switching”, in which the recognition of the matrix language is hard. In this paper, code-switches occurring in spontaneous speeches of English–Hungarian bilinguals will be categorized and analyzed. An attempt will be made to characterize the types of code-switches and to distinguish them from language mixing, based on empirical linguistic data gained from ten subjects.

Gergely, Zsuzsanna (PTE) Cognitive aspects of bilingual humour The paper investigates the comprehension of using two languages creatively, i.e. bilingual puns, for which code-switching provides a strong linguistic frame. Switching – intentional or

27

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. inadvertent – complicates meaning, thus imposing increased cognitive demands on comprehension. Examples of bilingual punning will be analysed along with the dimensions of humour competence and the cognitive strategies required in comprehending language play.

Gósy Mária (MTA Nyelvtudományi Intézet) Lexémavariációk a spontán beszédben A spontán beszéd bonyololult tervezési mechanizmus eredménye. A gondolatok nyelvi megformálása csaknem egyidejű a meghangosításukkal, s ennek sokféle következménye van az aktuális kiejtésre vonatkozóan is. Az artikuláció kevésbé kontrollált, jelentős a kontextushatás, és mindez több akusztikai fonetikai paraméterben is tetten érhető. Korábbi vizsgálatok a beszédhangok időtartamának és egyes formánsainak variabilitását vizsgálták a magyarban, illetve egy-egy kutatás az olvasás és a spontán narratívák közötti különbségek bemutatására irányult. A spontán beszédben ejtett azonos lexémák akusztikai fonetikai sajátosságainak elemzésével azonban még nem foglalkoztak. A jelen kutatás célja a relatíve gyakori lexémák beszélőn belüli és beszélők közötti variációinak bemutatása, amelyek – hipotézisünk szerint – egyfajta lexikális akusztikai fonetikai mezőt alkotnak. A kísérlethez a BEA spontánbeszéd-adatbázis 20 adatközlőjének anyagát használtuk föl (mintegy 6 órányi rögzített beszédet). A leggyakrabban előforduló szavak közül választottunk ki kettőt, amelyek teljes időtartamát, a magánhangzók első két formánsát, a mássalhangzók akusztikai szerkezetét, a hangátmeneteket és az egyes beszédhangok időtartamát elemeztük (összesen mintegy 240 szó esetében, közel 10 000 adat alapján) a Praat program alkalmazásával. Az egyes akusztikai fonetikai mezőket hasonlítottuk össze ugyanazon beszélő ejtésében és a különböző adatközőket egymással összevetve. Megállapításainkat statisztikai vizsgálatokkal támasztottuk alá. Az eredmények objektív tényekkel igazolják a standard ejtés specifikus eltéréseit, s közvetve felhasználhatók a mesterséges beszédfelismerés gyakorlatában is.

28


Beke András – Gráczi Tekla Etelka (ELTE, MTA Nyelvtudományi Intézet) A magánhangzók semleges realizációjának akusztikai vizsgálata a spontán beszédben A spontán beszédben jellemzőbb a lazább artikuláció, ezért a magánhangzók artikulációs konfigurációja gyakran neutralizálódhat. A magánhangzók semlegessé válását számos további tényező is befolyásolja, például a különböző koartikulációs hatások, a magánhangzó helye a szóban (hangsúlyos vagy hangsúlytalan szótag). A magánhangzó alap- és svárealizációi jól elkülöníthetők akusztikai szerkezetük alapján. A semleges magánhangzók általában a második formánsértékükben és az időtartamukban különülnek el az alapreailzációjuktól. A jelen kutatás azt vizsgálja, hogy a) a magánhangzók milyen mértékben redukálódnak szókezdő pozícióban a spontán beszédben; b) milyen mértékben lehet elkülöníteni egymástól az adott fonéma alaprealizációit és semleges megvalósulásait; c) jellemző-e a semleges magánhangzóra, hogy mely magánhangzót „reprezentálja”; d) az F1–F2 dimenzióban hogyan helyezkednek el az alap- és a svárealizációk egymáshoz képest; illetve e) hogy az akusztikai paraméterek közül melynek van a legnagyobb csoportosító ereje. A kérdések megválaszolására a BEA 20 beszélőjének spontán beszédét címkéztük fel. Kimértük a magánhangzók első két formánsának értékét és az időtartamukat. Az adatokon leíró statisztikai számításokat, valamint varianciaanalízist végeztünk. Az alap- és svárealizáció elhelyezkedését az F1–F2 térben euklideszi távolsággal állapítottuk meg. A csoportosító erő mérésére ROC-görbét és a görbe alatti területének nagyságát (AUC) alkalmaztuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a nagy számban realizálódott semleges magánhangzó jól elkülöníthető az alaprealizációktól. A svá akusztikai paraméterei függenek attól, hogy melyik magánhangzó helyén realizálódott. Az akusztikai paraméterek közül a magánhangzó időtartamának és F2-értékének van a legnagyobb csoportosító ereje.

29


Arnalda Dobrić (University of Zagreb) Perception of vowels in foreign languages The paper discusses perception of sounds in foreign languages. Subjects were asked to listen to the words of a foreign language they do not speak and to decide what they heard, for example whether vowel /y/ would be perceived more as /i/ or /u/. The sounds in question are the sounds that do not exist in the mother tongue of the subjects but also the sounds that differ from the similar sounds in students' mother tongue just in one characteristic, for example openess or frontness. Consequently, some specifics of the system of errors for different foreign languages will be observed. In this research the materials used are recordings from IPA but also recordings of foreign learners of Croatian.

Bóna Judit – Imre Angéla (ELTE) A rövid–hosszú magánhangzópárok kialakulása a magyar gyermekek beszédprodukciójában Az anyanyelv-elsajátítás során a magyar gyermekek beszédhangképzése az 5-6. életévben stabilizálódik. Ennek az alapja az, hogy ekkorra a gyermekek beszédhang-differenciálási képessége stabilan működik, egyedül a rövid–hosszú fonológiai oppozícióban álló beszédhangok fizikai időtartamának megbízható elkülönülése tehető későbbre, 6–7 éves korra. Mivel az anyanyelv-elsajátítás során a gyermekek sokkal előbb képesek észlelni a különböző beszédhangokat, mint ejteni őket, feltételezzük, hogy a beszédprodukcióban a beszédhang-időtartamok stabilizálódása és megkülönböztetése csak ezen életkor után történik meg. A magyarra vonatkozóan még nem végeztek kutatást a kérdés megválaszolására. Jelen vizsgálatunkban 5–8 éves gyermekek magánhangzóinak időtartamát vizsgáljuk a spontán beszédben. Hipotéziseink szerint (i) a magánhangzó-időtartamok képzése összefügg a beszédhangdifferenciálási képességgel; (ii) a magyar gyermekek beszédprodukciójában 7 éves korra

30

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. tehető a fonológiai oppozícióban álló magánhangzók időtartamainak pontos artikulációja; (iii) az írott anyanyelv elsajátítása valószínűleg összefügg a hangidőtartamok helyes megkülönböztetésével

mind

a

beszédpercepcióban,

mind

a

beszédprodukcióban.

Eredményeink egyrészt lehetővé teszik a tipikus fejlődésű gyermekek artikulációs sajátosságainak objektív megítélését; másrészt felhasználhatók az atipikus beszédfejlődésű gyermekek hangképzési eltéréseinek vizsgálatában.

Macher Mónika (ELTE) A szókincs és a beszédpercepciós mechanizmus összefüggései tanulásban akadályozott gyermekeknél Optimális esetben a beiskolázára kerülő gyermekek beszéde tartalmi és formai szempontból is hibátlan, ez előkészíti az írott nyelv elsajátíthatóságát. A személyiségfejlődés külső és belső feltételeinek állandó kölcsönhatása azonban az optimálistól eltérő állapotokat eredményezhet, ilyen a tanulási akadályozottság. Nincs felmérés arra vonatkozóan, hogy miként működnek a tanulási akadályozott gyermekek lexikális hozzáférési, beszédészlelési és -megértési folyamatai, esetükben azonban a mechanizmus zavartalan kialakulását, működését számos tényező akadályozhatja. A jelen kutatás elsődleges célja, hogy feltárja az első osztályos, tanulásban akadályozott gyermekek aktív szókincsének, beszédpercepciós, és –megértési teljesítményének szintjét, illetve hogy jellegzetes hibáikról képet adjon (20 gyermek LAPP és 50 gyermek GMP-vizsgálata alapján). Hipotézisünk az, hogy a mentális érintettség következtében ezeknek a gyermekeknek a beszédprodukciós és –feldolgozó folyamatai az életkori sztenderdtől elmaradottak. Az eredmények szerint a vizsgált gyermekeknél elmaradott lexikális hozzáférési folyamatot, beszédészlelési és beszédmegértési működéseket tapasztaltunk; elmaradásuk biológiai életkorukhoz képest átlagosan közel három év. Tapasztalataink szerint a tanulási akadályozottság némiképp befolyásolható állapot, amely a beszédprodukció és -percepció kezeletlen zavara esetén azonban teljes iskolai kudarcot jelenthet. A fejlesztés során a jelentős egyéni különbségeket, valamint az egyes folyamatok különféle működéseit feltétlenül figyelembe kell venni. 31


Bata Sarolta (ELTE) A hallott szöveg feldolgozása az életkor és a szövegtípus függvényében A hallott szöveg megértésére, feldolgozására minden életkorban, az élet minden területén szükségünk van. A feldolgozás rendkívül összetett folyamat, szükség van hozzá ép hallásra, megfelelően működő percepciós készségekre, jó memóriára. Számos tanulmány született az általános iskolás, gimnazista gyermekek szövegértéséről, melyek felhívják a figyelmet arra, hogy a hallott szöveg megértésének fejlesztése rendkívül fontos feladata (lenne) az oktatásnak. Az idősek hallás utáni szövegértését célzó vizsgálatok pedig azt mutatták, hogy az életkorral csökken a szövegértés képessége is. Ennek hátterében a hallás romlása és az agyi működések nehezedése áll. Vizsgálatunkban arra keressük a választ, hogy a különböző életkorú (felnőtt) beszélők milyen stratégiákat alkalmaznak különböző típusú hallott szöveg visszamondása során. Kutatásunkban a BEA (Magyar spontánbeszéd-adatbázis) felvételeit használtuk fel. Az adatközlők egy (főként leíró jellegű) ismeretterjesztő szöveget, valamint egy (főként cselekményes jellegű) történelmi anekdotát hallgattak meg, majd ezek tartalmát kellett összefoglalniuk. Az adatközlők három életkori csoportot alkotnak: fiatalok, középkorúak és idősek vettek részt a vizsgálatban. Hipotézisünk szerint a három korcsoport között különbségek lesznek a) a felidézett szövegek hosszában b) a felidézett tartalmi egységek számában c) a visszamondási pontosságában (a hallottak sorrendjének megtartása, pontosan egyező kifejezések vagy szinonimák használata), d) a temporális jellegzetességekben, valamint e) a beszéd folyamatosságában (megakadások gyakorisága). Elvárásaink szerint minden korcsoport könnyebben adja vissza a cselekményes jellegű szöveg tartalmát, és a leíró szöveg elmondása különösen az idősebb adatközlőknek okoz nehézséget. A vizsgálat eredményei hozzájárulnak a beszédfeldolgozás és a beszédtervezés pontosabb megismeréséhez, valamint a különböző megértési, tervezési stratégiák feltérképezéséhez.

32


Markó Alexandra – Gráczi Tekla Etelka – Imre Angéla (ELTE, MTA Nyelvtudományi Intézet, ELTE) Nonverbális szocializáció, avagy a hümmögés használata különböző életkorokban A diskurzusjelölők olyan nyelvi-pragmatikai elemek, amelyek átmeneti pontokat jelölnek a diskurzusban, a diskurzus szegmentálásáról és működtetéséről szolgáltatnak információkat, a diskurzusstruktúrát jelzik, stb. A diskurzusjelölők csoportjának tagjai eredetüket tekintve igen heterogének – léteznek nonverbálisak is, ilyen a hümmögés. A jelen vizsgálat arra irányul, hogy a hümmögés produkciója és percepciója tekintetében az életkor előrehaladtával tapasztalható-e fejlődés, és ha igen, ez milyen jegyek/jellemzők változásában ragadható meg. A kutatásban három korosztály szerepelt: 5-6 éves óvodás gyerekek, 12-13 éves iskolások, valamint 18–30 év közötti fiatal felnőttek (átlagéletkoruk 23 év), mindannyian magyar anyanyelvűek. Korcsoportonként 20 fő vett részt a produkciós, 20 a percepciós kísérletben, egyenlő nemi arányban. A hümmögés produkcióját a kísérleti személyek életkorának megfelelően kialakított szituációkban vizsgáltuk (a felnőtteknek és az iskolásoknak a megadott jelentéssel kellett hümmögniük, az óvodásoknál szerepjátékot alkalmaztunk). Az irányított spontán beszédet hangfelvételen rögzítettük, majd akusztikai elemzést végeztünk a felvett hümmögéseken. A hümmögés percepciójának vizsgálata mindhárom korosztályban a felnőttektől rögzített, tipikusnak tekinthető hümmögések lejátszásával történt, ahol (természetesen szintén az életkorhoz igazított feladatban) azt kértük az adatközlőtől, hogy tulajdonítson jelentést a hallottaknak. A felnőttek és az iskolások kétszer hallgatták meg a hanganyagot, először maguk határozták meg a jelentést, majd egy ellenőrző fordulóban megadott jelentések közül választhattak. Az előzetes eredmények alapján az óvodásoknál nagy egyéni különbségek tapasztalhatók: néhányan nem tudják teljesíteni a feladatot, többektől pedig csak az igenlő és a nemleges hümmögés elicitálható kísérleti helyzetben. A 12-13 éves iskolások esetében nemek közötti és

33

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. egyénenkénti eltérések is találhatók, azonban több (5-6-féle) hümmögést tudtak produkálni. A feldolgozott adatok korosztályonkénti eltéréseit statisztikai próbákkal igazoljuk.

Gyarmathy Dorottya (ELTE) Megakadásjelenségek: a beszélő és a hallgató stratégiái A spontán beszéd folyamatosságát megszakító megakadásjelenségek korrekciója esetleges, a beszélő ugyanis nem minden esetben veszi észre hibázásait, illetőleg, ha észre is veszi, nem mindig tartja szükségesnek azok javítását. Az elhangzó közlések feldolgozhatóságát a megakadások azonban az esetek többségében nem befolyásolják negatívan. Ez a tény egyrészt azzal magyarázható, hogy a spontán beszéd folyamán mind a beszélő, mind pedig a hallgató részéről működnek bizonyos korrekciós folyamatok, másrészt pedig a hallgatónak sokszor ezek a jelenségek szolgáltatnak elegendő időt az elhangzottak feldolgozásához, a beszélő pedig ezen jelenségek révén nyer elegendő időt a beszéd közben gondolatainak nyelvi formába öntéséhez. A javítás gyakran mindkét fél részéről öntudatlanul zajlik. Felmerül a kérdés, hogy az egyén percepciós mechanizmusa mely megakadásjelenségeket észleli nagyobb eséllyel, illetve hogy az egyéni beszédprodukciós stratégiák összhangban vannak-e az észlelés során alkalmazott probléma-megoldási stratégiákkal. A jelen kutatás női és férfi adatközlők segítségével vizsgálja, hogy a) mely megakadástípusok bizonyulnak a legzavaróbbnak a hallgató percepciós mechanizmusa számára, és b) melyek azok a jelenségek, amelyeket a naiv beszélő „hibaként” azonosít. Kiinduló hipotézisünk az, hogy a hallgatók a beszéd folyamatosságát megszakító hosszabb néma és kitöltött szüneteket, illetőleg a beszéd értelmi feldolgozását megzavaró megakadásokat fogják észlelni. Valószínűsítjük továbbá, hogy a megakadásjelenségek felismerése függ a megakadások típusától, gyakoriságától, a javítás tényétől, és attól, hogy a közlésben hol és milyen funkcióban fordulnak elő. Választ keresünk arra is, hogy a produkció során alkalmazott egyéni probléma-megoldási stratégiák mennyire állnak összhangban a beszédpercepció során alkalmazott stratégiákkal. Előadásunkban a felvetett kérdésekre és hipotézisekre a kísérleti adatok alapján megfogalmazott válaszokat ismertetjük.

34


Horváth Viktória (ELTE) Hezitációs jelenségek a spontán beszédben – funkció és megvalósulás A spontán beszéd tervezése és kivitelezése egy időben megy végbe; a beszélőnek az aktuális kivitelezés során már a következő gondolat nyelvi formáját kell kialakítania. A két folyamat egyidejűségéből adódnak a megakadásjelenségek, amelyek leggyakrabban különféle hezitációs jelenségként realizálódnak. A hezitálás – más néven kitöltött szünet – az egyik legrégebben tanulmányozott jelenség a megakadások közül; funkciója sokféle lehet a beszédben. Jelezheti a közölni kívánt gondolat formálódását – amely időt vesz igénybe, a grammatikai tervezés nehézségét, a lexikális előhívás pillanatnyi problémáját vagy az önkorrekciós folyamat működését. A jelen kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a magyar beszédben a kitöltött szünetek milyen fonetikai formákban realizálódnak, illetve hogy a beszédben megjelenő különböző funkciók tükröződnek-e a hezitációs jelenségek akusztikai fonetikai paramétereiben – kimutatható-e valamiféle funkciófüggő realizáció az egyes tervezési szintekhez köthetően. A vizsgálathoz 20 beszélő (10 nő és 10 férfi) spontán narratíváit használtuk a BEA spontánbeszéd-adatbázisból. Elemeztük a mintegy háromórányi anyagból gyűjtött 666 darab hezitálás, illetve a környezetükben megjelenő néma szünetek temporális

jellegzetességeit.

A

Praat

programmal

meghatároztuk

a

semleges

magánhangzóként realizálódó hezitálások első és második formánsának értékét; az adatokat statisztikai vizsgálatnak is alávetettük az SPSS programmal. A vizsgálat eltéréseket igazolt a hezitációs jelenségek funkciója, illetve aktuális megvalósulása között, továbbá a nők és a férfiak kitöltött szüneteinek jellegzetességeiben is. Az eredmények a beszédtervezési és önmonitorozási folyamatok pontosabb feltérképezéséhez járulnak hozzá.

35


Laszkaráty, Laura (University of Pannonia) A short presentation of French vocabulary used in MSN program The traditionally overprotected French language shows its very different face in the electronic communication. Many examples are witnesses of the French’s problem with the strict grammatical system and the new tendency born with the different channels of the information society. The more and more popular ‘chat’ software connects people from all over the world. It is interesting to see how the other languages are present in the discussions. One of this beautiful language’s characteristics is the huge gap between the oral and the written language. The so called ‘MSN language’ is a sort of middle course as it is written in the electronic meaning and it reflects the spoken language in the grammatical structures, vocabulary and register. The electronic environment and the inward ambiance in the MSN software allow to the people to unleash their fantasy, to invent and try language games. A few examples for the phonetic based games that the users play with the words: 

bo = beau, nora = n’aura, resto = restaurant



ke = que, kon = qu’on, kelle = qu’elle



kdo = cadeau, dab = comme d’habitude, tps = temps

Boócz-Barna Katalin (ELTE) Első idegen nyelvi transzfer vizsgálata a német mint második idegen nyelvet tanulók szókincs-elsajátításában A jelen vizsgálat a német mint második idegennyelv-elsajátításra vonatkozó kutatásom része. A szókincs-elsajátítás középpontba állítását az L2-transzfer tanórai kezelésére, tudatosítására kiterjedő korábbi vizsgálataim felismerései motiválták (Boócz-Barna 2007), melyet németet második és angolt első idegen nyelvként tanuló csoportokban folytattam. A jelen vizsgálat célja:

36

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. 

a szókincs területén fellépő pozitív és negatív L2-transzferjelenségek lejegyzése és csoportosítása A1-es szinten álló tanulók tanórai diskurzusaiban;



a transzferjelenségek – első sorban a pozitív transzfer - kezelésének leírása;



hogyan reagál a diskurzus többi résztvevője a transzferre;



a beszédrészletek elemzése segítségével az L2-transzfer lehetőségeinek feltárása;



idegennyelv-didaktikai ajánlások megfogalmazása: a már meglévő idegen nyelvi lexikai kompetencia felhasználásának lehetőségei az L3-nyelvi szókincs-elsajátítás folyamatában.

Módszer: óramegfigyelés, az órák videóra rögzítése, ill. jegyzőkönyvezés; transzfert tartalmazó beszédrészletek transzkripciója; és elemzése a Henrici-féle „idegennyelvelsajátítási diskurzus-analízis” alapján. Előadásomban a vizsgálat felismeréseit néhány jellemző példán szeretném bemutatni.

Sz. Gottlieb Éva (BGF) Íráshibák vizsgálata német nyelvvizsgadolgozatokban Az íráshibákat az önkorrekciós hibákra leszűkítve vizsgálom egy kutatás keretében, amelynek során magyar anyanyelvűek német nyelvű nyelvvizsga dolgozataiban az önkorrekciós hibákat a nem észlelt és nem korrigált hibákkal vetettem össze, vizsgálva a hibák típusait, a hibaokokat és az önkorrekció jelenségét. A kutatás egy nyelvvizsgarendszer B2 és C1 szintű írásbeli

vizsgájának

német

nyelvű

vizsgafeladataiban

észlelt

önkorrekciós

hibák

pszicholingvisztikai szempontú elemzésére irányul. Megvizsgálva a felső- és középfokú dolgozatokban a magasabb szintű, és a középszintű nyelvtudásra jellemző önkorrekciós hibákat, megállapítható, hogy a hibák és önkorrekciók eltérő struktúrákba rendeződnek. A hangzó és írott korpuszokban produkált hibák részben eltérő, és részben azonos jellege alapján kétféle felfogás alakult ki a pszicholingvisztikai szakirodalomban: a fonológiai közvetítés hipotézise, amely az írásban előforduló hibákat az orális nyelvi hibákból vezeti le, valamint az ortográfiai autonómia hipotézis, amely szerint az ortografikus és fonológiai lexéma reprezentációk egymástól függetlenül jönnek létre. A jelen vizsgálatban arra keresem

37

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. a választ, előfordulnak-e a spontán beszéd megakadás jelenségeivel azonos önkorrekciós hibák az idegen nyelvű korpuszban, s mely hibatípusok támasztják alá az ortográfiai autonómia hipotézisét. Releváns-e ebben a vonatkozásban az idegen nyelv tudásának szintje, azaz a közép- és a magasabb szintű nyelvtudásra jellemző önkorrekció során kimutatható-e különbség az ortografikus és fonológiai lexémák reprezentációjának összefüggésében.

Dorota Szczęśniak (Pedagogical University of Cracow, Poland) Teaching German after English: Some Methodological Implications Analyzing the nature of English as the most frequently taught Second Language worldwide may provide some interesting insights into the methodology of teaching other foreign languages in the future. The paper focuses on the specificity of teaching German as a Foreign Language (DaF) if it follows earlier ESL instruction. It is argued that effective teaching of other foreign languages should utilize learners’ linguistic awareness of ESL rather than the experience of their First Language Acquisition (FLA). Referring to English pronunciation, structures and lexis may strongly facilitate German Language Teaching if the instruction is geared especially at strengthening positive transfer and eliminating negative transfer by means of pointing to similarities and differences between both Germanic languages. The learners of German may also benefit from their cognitive strategies developed during earlier process of learning English as a Second Language.

Jerzy Zabawa (Pedagogical University of Cracow, Poland) Towards Effective ESP Writing Model at the College Level Developing academic writing skills is of crucial importance in the context of English for Specific Purposes (ESP) courses offered to undergraduate students. It seems essential to reevaluate the principles of current ESP syllabi which either neglect writing instruction or fail to reflect students’ real communicative needs in writing. The paper presents some assumptions of ESP writing methodology aimed at undergraduate students of engineering science. The 38

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. proposed model addresses the urgent necessity to support technical college students in developing more transferable ESP writing skills by means of raising their genre awareness, i.e. helping them to recognize and adapt to the norms and standards of text types characteristic for their discipline of studies. The model also assumes the findings of the communicative approach and reflects recent EFL writing models. Teaching ESP writing is treated as a process based on model text analysis, controlled individual and group writing as well as computer-aided lexical analysis by referring to, for instance, Student Engineering English Corpus (SEEC).

Heltai Pál (PE) A fordítás monitor modellje A fordítástudományban egyre inkább teret nyer a fordítás és tolmácsolás pszicholingvisztikai oldalról történő megközelítése. A fordítás ún. monitor modellje szorosan kapcsolódik a mentális lexikon kérdéseihez. A modell szerint a fordítás folyamatában a szó szerinti fordítás alapvető szerepet játszik: a fordító először mindig a szó szerinti fordítással próbálkozik, és ha megfelelőnek találja, akkor nem is keres tovább (Mossop 2003, Tirkkonen-Condit 2005, Englund 2007). A folyamat következő szakasza a fordítás ellenőrzése (az idegennyelvoktatásból jól ismert „monitor” révén). Ha a monitor problémát jelez, akkor a fordító javít, vagy tovább gondolkodik a probléma megoldásán. Előfordul viszont, hogy a monitor nem javít, amikor javítania kellene – ennek eredménye lehet az interferencia. Feltehetőleg irodalmi fordítás során a monitor többször jelez, mint szakszövegfordítás során. Szakszövegeknél: gyakran teljes mondatok vagy szakaszok szó szerinti fordítása is elfogadható (Heltai 2008). A modell tökéletesen illeszkedik a relevancia elvéhez, hiszen lényegében arról van szó, hogy a relevancia elve a produkció oldaláról is működik: a kommunikátor nem akar több erőfeszítést tenni annál, mint amennyi megítélése szerint biztosítja a megfelelő kontextuális hatást. A fordításra vonatkozóan Levy ugyanezt állapította meg (a fordítás minimax elve, Levy 1967/1989). Ezen elv szerint a fordító minimális erőfeszítéssel maximális hatást kíván elérni.

39

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. A szó szerinti fordítás nem teljesen azonos kezdő és tapasztalt fordítók esetében (Englund 2007). Tapasztalt fordítóknál például feltehetően automatikus, szó szerinti megfelelésként jelentkeznek a szokásos szókapcsolatok, míg kezdő fordítók ténylegesen külön fordítják a szókapcsolatot alkotó szavakat. A jelen előadás a szókapcsolatok szó szerinti fordításának kérdéseit vizsgálja kezdő és tapasztalt fordítók blattolásában.

Boda István Károly – Porkoláb Judit (DE) Archetipikus minták költői szövegekben A megismeréstudomány és határterületei az emberi tudás különböző típusait és a tudás szerveződésének több szintjét különböztetik meg; például beszélhetünk analóg vagy érzéki alapú, deklaratív, procedurális és intenzionális tudásról, megjegyezve, hogy ezek a kategóriák különböző szempontok szerint tovább finomíthatóak. A deklaratív tudás esetében ilyen szempont lehet a szövegekben kifejezett tudás nyelvi szervezettségi szintje, amelynek különbségei látványosan tükröződnek az emberi elme (a popperi „harmadik világ”) különböző produktumaiban — például a különböző tárgymutatókban, katalógusokban, bibliográfiákban, referátumokban, szótárakban, tezauruszokban, tudományos cikkekben, monográfiákban, enciklopédiákban,

lexikonokban,

könyvtári

gyűjteményekben

és

számítógépes

adatbázisokban. Költői szövegek — vagy jungi terminológiával élve látomásos művészi alkotások — esetében az archetipikus minták megjelenése a megértéshez aktivizált tudás egészen magas absztrakciós szintű szervezettségét tételezi fel. Ez felveti azt a kérdést, hogy az alacsony szervezettségű, a szavak jelentésében tükröződő tudás hogyan alakul át a költő szövegekben magas szinten szervezett tudássá. Előadásunkban először az archetípus fogalmát járjuk körül, majd bemutatjuk az archetípusok egy lehetséges csoportosítását, amely a különböző személyiségtípusok attribútumait mitológiai alakok, mint szimbólumok köré szervezi. Az archetipikus tudást egy olyan hipertext struktúra segítségével reprezentáljuk, amely a különböző attribútumokhoz mitológiai (és egyéb) szövegeket, ill. szövegrészleteket rendel hozzá. A költői szövegekben

40

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. megjelenő tudástartalmakat pedig — a szavak jelentésének szintjén — egy konkordancia szótár segítségével reprezentáljuk, amelyben a költői szövegekben előforduló szavak közvetlen szövegkörnyezetükben jelennek meg. Miután a kétfajta tudástartalom explicit módon rendelkezésre áll, konstruktívan, mintegy „kísérletileg” vizsgálhatjuk a következő kérdéseket: (1) a költői szövegekben hogyan választhatóak ki azok a kulcsszavak, amelyek archetipikus jelentéstartalmakat (is) hordoznak; (2) az így meghatározott kulcsszavak jelentése által kifejezett, és a konkordancia szótár segítségével reprezentált tudás a szövegek értelmezésének folyamatában hogyan alakul át magasabb szintű, archetipikus mintákban megjelenő tudástartalommá; és végül (3) a szövegekben kifejezett tudástartalom szempontjából meghatározó kulcsszavak esetében a kulcsszavak jelentése milyen mértékben tartalmaz archetipikus tartalmakat, mennyire van a jelentés „az archetípusba lehorgonyozva” — másképpen fogalmazva a kulcsszó-archetípus kapcsolat a szavak jelentésébe ágyazott, attól lényegileg elválaszthatatlan, vagy pusztán az értelmező által kiválasztott paradigma-e.

Lajos Katalin (Sapientia EMTE) Második nyelv, idegen nyelv vagy államnyelv? Romániában hosszú évtizedek óta erőteljes igény jelentkezik a magyar kisebbség részéről, hogy a román nyelvet az idegen nyelvek tanulásában alkalmazott sajátos módszerek és tankönyvek alapján, vagyis idegen nyelvként tanítsák a közoktatásban. A romániai nyelvoktatás alapvető ideológiai kiindulópontja, hogy a Romániában tanult nyelvek között a román mint államnyelv sajátos státust élvez, a nemzeti kisebbségi oktatásban is e nyelv nem minősül idegen nyelvnek, ennek tantervi, tankönyvi, így szakmódszertani és vizsgamódszertani következményei egyaránt vannak. Dolgozatomban a fordításelemzés módszereivel kívánom azt igazolni, hogy I-III. éves, többnyire a romániai tömbmagyarság területéről származó román-angol szakos diákok román és angol nyelvű szóbeli és írásbeli

41

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. megnyilatkozásaiban olyan nyelvi jelenségek (hibák, nehézségek) figyelhetők meg, melyek e két nyelv hasonló nyelvpszichológiai státusát támasztják alá: mindkét nyelv idegen nyelv. Ezek a nyelvhasználati jelenségek megfigyelhetők a szókincs, a grammatikai struktúrák, a mondatszerkesztés szintjén egyaránt, és megerősítik azt az álláspontot (melyet romániai szakemberek nagy száma hosszú évek óta hangoztat), hogy egy nyelv nyelvpolitikai státusának egybemosása annak nyelvpszichológiai helyzetével a nyelvtanulás ellen ható erőt jelenthet. Vizsgálatomban magyar, román és angol nyelvű szövegek párhuzamos fordításainak hibaelemzését végzem el, és ellenőrzésként hasonló korú, nem román–angol szakos (de az angolt idegen nyelvként továbbra is tanuló) hallgatókkal is elvégzem a kutatást.

Kozmács István – Vanconé Kremmer Ildikó (Nyitrai Egyetem, Nyitrai Egyetem) Nyelvi mítoszok megléte szlovákiai és magyarországi magyar szakos egyetemisták körében Előadásunkban kérdőíves adatok segítségével mutatjuk be a nyelvi mítoszok meglétét, továbbélését, az egyes mítoszok elterjedtségét magyar szakos egyetemi hallgatók körében. Kiinduló pontunk az, hogy a nyelvi mítosz a nyelvvel kapcsolatos közkeletű téves vélekedés. Felmérésünk célja az volt, hogy az egyetemi nyelvészeti képzés hatására változott-e a nyelvi mítoszok megítélése az egyetemisták körében, s hogy van-e különbség az egy- és kétnyelvű hallgatók vélekedései között. Négy kérdéskört vizsgálunk részletesen: 1. A beszélőknek az anyanyelvükhöz fűződő viszonyáról szóló nyelvi állításokat; 2. Nyelvérintkezési mítoszokat; 3. Kétnyelvűségi mítoszokat; 4. A magyar nyelvben bekövetkező változásokkal kapcsolatos mítoszokat. Az empirikus adatokat egy 3O kérdést tartalmazó kérdőív válaszai szolgáltatták.

42


Szécsényi István (PE) A kapcsolattartás és az udvariasság nyelvi eszközei az EU német nyelvű leveleiben Az írott nyelvi kommunikáció fontos szerepet játszik az EU-s intézmények működésében és kapcsolattartásában. A megszólítás, a tiszteletadás, a kapcsolatteremtés során használt nyelvi kifejezésformák döntően befolyásolják az udvariasság mértékét. A hivatalos levelezés jellege, hatékonysága szintén függ a kapcsolattartás és az udvariasság nyelvi eszközeitől, melyeknek vizsgálatára az EU sokrétű, számos témát érintő levelezési anyaga igen alkalmas. Kutatásom arra irányul, hogy bemutassam és elemezzem a hivatalos stílus kapcsolatra utaló, udvariassági és egyéb nyelvi jegyeit. Ezen kívül foglalkozom a hivatalos levelezés általános formai és tartalmi jellegzetességeivel is. Előadásomban áttekintést kívánok adni az EU német nyelvű levelezésének főbb jellemzőiről egy (kisebb) korpusz alapján. A korpusz egy kiválasztott hónap hivatalos leveleiből áll, melyek ingyenesen hozzáférhetők és letölthetők az Európai Parlament honlapjáról. A levelek tartalma változatos, többek között magukban foglalnak meghívást, kérést, köszönetnyilvánítást. A szövegek elemzését a fenti szempontok szerint végeztem el. A hivatalos levelezés nyelvi és udvariassági formuláit (pl. megszólítás, levélzárás) előírások, kötöttségek és szokások határozzák meg. Ezért vizsgáltam, hogy az adott levelek elemei megfelelnek-e a normáknak, szabályoknak, illetve milyen eltéréseket mutatnak a szokásokhoz képest. A normák vonatkozásában a levelezésre jelenleg érvényes német szabványt vettem figyelembe és azzal hasonlítottam össze adataimat. A kapott eredmények igazolják azt a hipotézist, hogy a német nyelvű levelek felépítése, formulái általában igazodnak az előírásokhoz, ugyanakkor egyes elemek esetében (pl. dátumozás, címzés) nagyobb fokú változatosság jellemző.

43


Boda István Károly – Koltay Tibor (DE, SZIE) Információs műveltség: egy multidiszciplináris tudáselmélet vázlata Az információs műveltség az információs társadalom funkcionális írástudása. Globalizálódó világunknak ugyanis olyan állampolgárokra van szüksége, akik amellett, hogy rendelkeznek az olvasás- és írástudás hagyományos és modern médiumokon értelmezett készségeivel, ezt aktívan és tudatosan alkalmazzák is: 

folyamatosan informálódnak (sokat olvasnak és kommunikálnak, interneteznek, televíziót néznek, rádiót hallgatnak, egyszóval „nyitott szemmel/füllel” járnak),



állandóan képezik és művelik magukat, és



tisztán és kritikusan látnak és gondolkodnak, azaz jól értesült emberek módjára kérdeznek, elfogulatlanul értékelnek, és készek arra is, hogy megkérdőjelezzék a „szaktekintélyek”, de még saját maguk állításait is.

Ez a megállapítás tekinthető az információs műveltség funkcionális meghatározásának, és egyszersmind egy határozott, ambiciózus társadalmi-pedagógiai programnak is. Ezáltal az információs műveltség fogalma a különböző (hagyományos, számítógépes vagy digitális stb.) írástudás koncepcióknál jóval általánosabb műveltségfogalmat jelent, és magába foglalja 

adott szövegek kiválasztásának, elolvasásának, megértésének, értelmezésének és kritikai értékelésének,



a felmerülő problémák megoldásának, és



a személyes és kollektív tudás fejlesztésének, azaz az egyéni és társadalmi szintű tanulásnak az alapvető készségeit. Ha a szöveg fogalmát tágan értelmezzük (ami természetszerűleg magával vonja az olvasás általános értelmezését is), a fentiekben körvonalazott készségek és a mögöttük rejlő tudástartalmak módszeres kifejtésével lényegében egy multidiszciplináris tudáselmélet alapjait vázoljuk fel. Az így értelmezett információs műveltség ugyanis egy rugalmas és folyamatosan gazdagodó tudáskeretet jelent, amelyben — egyebek közt — a nyelvészet, pedagógia, könyvtár-

44

11th Summer School of Psycholinguistics XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem May 24-27, 2009 Balatonalmádi Hotel Monopoly Neptun u. 15. és

információtudomány,

információ-

és

tudásmenedzsment,

valamint

a

megismeréstudomány egyre több eredménye és megállapítása megtalálja a helyét.

Bertalan Gellért (PE) A szövegértés fejlesztése új szemléletmód alapján Új olvasásértést fejlesztő szemléletmódok bemutatását tervezem, amelyeket én és a kollégám saját iskolánkban alkalmazunk. Egy 3. osztályos kísérleti csoport olvasáselsajátítását, előremenetelét, illetve az eredményeket ismertetem az új fejlesztő szemléletmódok tükrében. A fókuszban az olvasási folyamatok tudatos tervezése áll. Láttatni fogom a különböző szövegtípusokra irányuló feladatokat, a teljesítményt, valamint a kísérleti osztály és a kontroll osztályok összehasonlító elemzését. Az elemzéseket diagramokkal és táblázatokkal fogom szemléltetni. Az előadásomban kitérek a vizsgált szövegfajtákra is (szépirodalmi, ismeretközlő, dokumentum, publicisztikai), illetve hogy ezek feldolgozása a tanórák keretein belül miért is fontosak a mai világban. Az olvasási folyamatok közül elsősorban a szószintű műveletek vannak vizsgálatom középpontjában. Ezek egyaránt jelen vannak percepciós és produkciós szinten és a legfontosabb szófajok vonatkozásában is. Az olvasás komplex folyamatának egyes részterületei (részképességek) is bekerülnek a vizsgálat hatókörébe. A kutatás abból az aktualitásból indul ki, hogy az olvasásértés régóta probléma a magyar gyermekek körében, s számos fórumon foglalkoznak a témával. A nemzetközi olvasási felmérések is azt bizonyítják, hogy szükséges az olvasási képesség hatékonyabb fejlesztése. Például a PISA-felmérések megléte is azt jelzi, hogy az olvasás-szövegértés területe nemzetközileg is kiemelt jelentőségű.

45


Kis Ádám – Kis Balázs (SZAK Kiadó) Pszichoterminológia Fordítás során a fordító számára gyakori döntési helyzet, hogy egy adott szót melyik megfelelőjével fordítsa le. Különösen fontos ez a szakszövegek esetében, ahol a jelentés választása a terminológia használatának szükségessége miatt nem szabad. A terminusok fordításához általában rendelkezésre áll megfelelő szótár, azonban annak használatához a fordítónak fel kell ismernie a terminológiai kényszert. Ez többnyire meg is történik, a fordítók felismerik az úgynevezett terminológiai helyzetet. Ezt gyakran elősegíti az, hogy a fordító tudja, milyen szakterülethez tartozik a szöveg, azonban a terminológia megjelenésének ténye nem feltétlenül függ ettől. Feltételezhető, hogy a mentális lexikonban az egyes lexémák konkordanciaszerűen vannak meg: a környezet vagy minősíti, besorolja az egyes jelentéseket, vagy éppenséggel ismeretlennek mutatja a konkrét helyzetet, mikor is az idegenszerűség árulkodik a terminológia jelenlétéről (és késztet a szótár kézbevételére). Miután a fordító felismerte a terminológiai helyzetet, és – eredménytelenül - megkutatta a szótárat, gyakran kényszerül új terminus létrehozására. Ennek során vagy metonimikus vagy metaforikus eljárást alkalmaz. Ezek megoszlása részint összefüggést mutat a tárgynyelvvel, részint hat az újonnan alkotott terminus megfoganására. A metonimikus terminusalkotás során a terminusfordítás problémáját a nyelvek eltérő szemantikai hálója jelenti: a nyelvek jellemző szómezői különbözhetnek, így ha a terminusok fordítása esetleg nem jelent problémát, a terminológiába való beépülésük eltérő lehet. A metaforikus terminusalkotás esetén hatalmas akadályokat találunk: a metaforák olyan mértékben determináltak a forrásnyelv kultúrájától, ami helyenként fordíthatatlanná teszi őket. Ilyenkor a megoldás vagy analogikus metafora alkotása (ha sikerül), vagy nem metaforikus terminusalkotás, vagy az eredeti terminus átvétele, ami szintén a metafora halálát jelenti.

46

XI. Pszicholingvisztikai. Nyári Egyetem. 11th Summer School of. Psycholinguistics

Recommend Documents