WEISS MANFRÉD. Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. Pedagógiai Programja Változat

WEISS MANFRÉD Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Pedagógiai Programja

2014.12.03. Változat

Tartalomjegyzék A WEISS MANFRÉD SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKISKOLA, ÉS KOLLÉGIUM KÜLDETÉSNYILATKOZATA ...................................................................................................................................... 4

Pedagógusaink feladata:............................................................................................................................................. 4

I. BEVEZETÉS .......................................................................................................................................................................5 I.1. Az iskolánkról… ...................................................................................................................................................... 5

I.2. A CSEPEL- TISZK: ................................................................................................................................................... 7

II. NEVELÉSI PROGRAMUNK ......................................................................................................................................... 9

II.1. Az intézményünkben folyó nevelő–oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.......................................................................................................................................................... 9

II.2. Személyiségfejlesztés területei:................................................................................................................... 15

II.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok....................................................................................... 22

II.4. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .............................................. 26

II.5. Egészségfejlesztési, egészségnevelési program.................................................................................... 36

II.7. Tanulmányok alatti vizsgák .......................................................................................................................... 46

III. Helyi tanterv ............................................................................................................................................................... 48

III. 1. Óratervek Szakközépiskolai és szakiskola óratervek: a 2013/14 tanévtől............................ 49

III.2. Tantárgyi tantervek-kifutó .......................................................................................................................... 56

III. 3. Új tantervek ....................................................................................................................................................... 57

III.4. A középszintű érettségi vizsga témakörei .................................................................................................. 58

III.4.1. A magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi vizsga témakörei ................................... 58

III.4.2. Matematika középszintű érettségi vizsga témakörei .................................................................... 64

III.4.3. Történelem középszintű érettségi vizsga témakörei .................................................................... 72

III.4.4. Szakmai informatikai alapismeretek középszintű érettségi vizsga témakörei .................. 77

III.4.5. Elektronikai alapismeretek középszintű érettségi vizsga témakörei .................................... 83

III.4.6. Gépészeti alapismeretek középszintű érettségi vizsga témakörei .......................................... 92

III.4.7. Fizika középszintű érettségi vizsga témakörei ............................................................................. 105

III.4.8. Német nyelv középszintű érettségi vizsga témakörei ............................................................... 123

III.4.9. Angol nyelv középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................. 124

III.4.10. Közgazdasági ismeretek – elméleti gazdaságtan középszintű érettségi vizsga követelményei .......................................................................................................................................................... 126

III.4.11. Informatika középszintű érettségi vizsga követelményei .................................................... 134

IV. Kollégium Pedagógiai Programja ............................................................................................................... 142

V. Az iskolai könyvtár alapfeladata ....................................................................................................................... 193

A WEISS MANFRÉD SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKISKOLA, ÉS KOLLÉGIUM KÜLDETÉSNYILATKOZATA Intézményünk olyan pedagógiai műhely, ahol gyermekeink nevelése körül szerveződik minden tevékenységünk. Fenntartónk a Magyar Állam által létrehozott Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ. Nevelésünket az érvényes törvények és a Pedagógiai programunk alapján végezzük. Intézményünk legfontosabb célkitűzése a nevelés. Ehhez határozott értékrendre van szükség. Pedagógusaink feladata: olyan embereket nevelni, akikre jellemző a tisztességes, becsületes, emberséges, gondolkodó, alkotó tevékenység - a munka felkészíteni a sikeres érettségire és a szakvizsgára felkészíteni a sikeres életpályára Ennek érdekében: elfogadjuk a gyereket olyannak, amilyen, saját értéke felől közelítjük meg, segítünk kialakítani a helyes énképét, a belső biztonságot, kiműveljük személyiségét, hogy átéljék emberi méltóságukat, szabadságuk következményeként a felelősséget, kialakítjuk a kötelességek és jogok egyensúlyát, nevelésünk folyamán a velük történő bánásmód egyediségét tartjuk fontosnak, a tehetséges és a lemaradó tanulóinkkal differenciáltan foglalkozunk, intézményünk nevelési-oktatási folyamatát áttekinthetővé és ellenőrizhetővé tesszük a szülők és minden érdekelt (érintett) számára, folyamatosan megújítjuk, fejlesztjük pedagógiai és szakmai tudásunkat, rendszeresen nevelési tanácsadást tartunk a viselkedési és tanulási nehézségekkel küzdő diákok, és a szülők részére folyamatos kapcsolatot alakítunk ki nevelőtársainkkal, a szülőkkel, az intézmény vezetése elkötelezett a közös feladataink végrehajtásában.

I. BEVEZETÉS Az intézmény helye és szerepe a fővárosi szakképzésében I.1. Az iskolánkról… Iskolánk története visszanyúlik Csepel történetéhez, amely összekapcsolódik Weiss Manfréd nevével. Ő teremtette meg az iparosodás feltételeit akkor, amikor ide telepítette vállalatát. Az elmaradott kisközségből így lett a főváros legnagyobb gépipari centruma. A második világháború után került sor a szakképzés megújítására, melynek célja a szétszórtan létező, de nem megfelelően szervezett szakképzésnek megteremteni a fejlesztéséhez szükséges kereteit. 1948/49-ben indult nálunk az iskolarendszerű szakképzés. Ekkor még Weiss Manfréd Iparosiskolaként működtünk, de 1950-től már a Munkaerő Tartalékok Hivatalának (MTH) 1 számú Rákosi Mátyás Iparostanuló Intézete lettünk. Iskolánkban ekkor a nagyüzemi igényeket kiszolgáló gépész szakmákat oktattunk: géplakatos, marós, köszörűs, esztergályos, kovács, öntő, hengerész, acélolvasztár. Évente 2000 – 2500 fő végzett nálunk. Az 1950-es években beindított iskola rendszerű szakképző iskolákban a tanműhelyek termelési központok is voltak. Egészen a rendszerváltásig gyárszerűen működtünk. Nálunk EAN 1000-es típusú esztergagép, és KF 250-es típusú fűrészgép gyártása volt az előírás (lásd a 1. számú kép) 1961-ben indult egy új középiskolai szakképzési forma a szakközépiskola, melynek kettős célja volt: az érettségi és valamilyen szakma együttes elsajátítása. A szakmai képzés szerkezete 1971-ig lényegileg változatlan volt. Ekkor érte el a demográfiai hatás a középiskolákat. Csökkenő gyermeklétszám hatására összevontak több iskolát. Mi először a MüM 33 iskolával egyesültünk. Ennek következtében a szakmai profilunkat döntően az elektromos (villanyszerelő) szakmai képzés határozta meg. 1975-ben a Bajáki Ferenc Szakközépiskolával egyesítettek minket, s elsők között lettünk vegyes profilú kettős képzési célú iskola. A rendszerváltáskor 1990-ben vettük fel a Csepel Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola nevet. Ebben az időszakban megszűntek a külső gyakorlóhelyeink: HITEKA, EVIG, Csepel Autógyár stb. Iskolai tanműhelyünk működtetését átalakítottuk, megszüntettük a gazdaságtalan gépgyártást, majd vállalkozni kezdtünk, hogy ezzel életszerűbbé tegyük a képzést.

Amíg 1990-ben a szakmunkástanuló létszámunk 778 fő volt, a szakközepes pedig ennek a kb. a fele, 424 fő. Ez az arány mára 50-50%. Tudatosan erősítettük kapcsolatainkat a vállalkozói szférával. Igyekszünk maximálisan megfelelni az igényeiknek. Nyitásunk eredményeként több kisebb - nagyobb céggel állunk kapcsolatban. Jelenleg az általunk képzett szakmákban nagyobb a munkaerő-piaci igény, mint az beiskolázott tanulóink száma. Évente szakközépiskolai tagozatunkon 100-140 fő tesz sikeresen érettségi vizsgát. Közülük kb. az 50% tanul valamilyen szakmát a szakképzési tagozatunkon. A kilencvenes évek közepétől a szakközépiskolai képzés fejlesztésére koncentráltunk. Bekapcsolódtunk követő iskolaként a világbanki projektbe, három szakmacsoportban: gépészet, elektronika, informatika területén. Ennek hatására a 2000-es évek elején közel háromszor annyian jártak a szakközepes, mint a szakmunkás osztályokba. Ehhez a fejlesztésünkhöz kapcsolódva bővítettük képzési kínálatunkat, a programozó, a programozó-könyvelő szakmákkal, melyek növelték az iskolánk iránti érdeklődést. A tanulói és szülői igények később igazolták a világbanki típusú szakközépiskolai modell létjogosultságát. 1993-ban a Sziget Közgazdasági Magán Szakközépiskola olvadt be hozzánk. Ez Csepelen az első magán szakközépiskolaként működött. Az összevonással váltunk jogosulttá a közgazdasági szakképzésre is több területen. 1995-ben megnyertünk egy PHARE-pályázatot. Ebben a pedagógiai modellkísérletben, a PHARE - CAS programban vállaltuk " egy szakmunkás osztály átalakítását " szakközepes szintű érettségiző osztállyá. Ennek során csoportok alakultak a nevelőtestületben, akik tantervkidolgozással foglalkoztak. 1998-ban három újabb jelentős programba kapcsolódtunk be: „Ifjúsági szakképzés korszerűsítése” Világbanki program „B”(középfokú szakmai orientáció) komponense „Ifjúsági szakképzés korszerűsítése” Világbanki program „A” Ez a program a pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedését segítette elő. Vállaltuk a CAD-CAM informatikus szakma kidolgozását és képzésének bevezetését. Mindkét program jó hatással volt pedagógiai szakmai színvonalunk emelésére. A különböző továbbképzések, tanulmányutak segítségével megismerhettük az európai szakképzés helyzetét és fejlődésének főbb irányait. Ezen kívül jelentős eszközfejlesztési támogatást is kaptunk. Iskolánk teljes képzési szerkezete átalakult a fejlesztéseink során, amely az alábbi ábrán jól látható. Intézményünkhöz 2003-ban hozzánk csatolták - korábban Sziget Középiskolai Kollégiumot. 2005 szeptemberétől fenntartónk a Podmaniczky Frigyes Szakközépiskolát integrálta intézményünkbe, így megnőtt a hozzánk jelentkezők által választható szakmacsoportok száma.

A 2012/2013-as tanévtől megváltoztattuk nevünket „Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium”-ra I.2. A CSEPEL- TISZK: A Fővárosi Önkormányzat döntése 1842/2007.(XI.29.) alapján a Csepel TISZK 2007. november 29-én alakult meg, melynek központja a Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, amely Csepelen a Tanműhely köz 7. szám alatt üzemel. Központunk célja, egy stabilan működő a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozók részére nyitott, befogadó, megtartó szakképző központ létrehozása, ahol a világosan látható működés mellett a munkaerő-piaci igényeket kielégítő színvonalas szakképzés folyik. Különböző tevékenységekkel segíti a képzésbe vonást és a lemorzsolódás csökkentését. A kommunikációnk során kiemelt figyelmet szentelünk a szakmai PR-ra. A képzéseink során – fenntartónk döntése értelmében – elfogadjuk a munkaerőpiaci szervezetek által adott információkat a szakmai beiskolázási arányokra vonatkozóan. Ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk a piaci szereplőkkel és a beiskolázandó leendő tanulóinkkal (felnőttképzésben résztvevő felnőttekkel). A fejlesztéseink során a lehető legkorszerűbb tanulást segítő eszközöket, módszereket alkalmazzuk. Építünk az uniós tagságunkból adódó lehetőségekre és biztosítjuk tanulóinknak (felnőttképzésben résztvevő felnőtteknek) az európai szakmai kitekintést, és felkészítjük őket a közös munkaerő-piacon való érvényesülésre. A CSEPEL-TISZK önálló szakközépiskolák együttműködésével jött létre. Külön önálló jogi személyisége nincs. Közös tevékenységét a következő (2008/2009-es) tanévben kezdi. A TISZK tagjai Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola A társulás elkötelezett a TISZK által kitűzött feladatok megvalósításában. Nagy tapasztalattal, megfelelő informatikai és humán erőforrás háttérrel rendelkezik a projekt munkákban. A társiskolák egyenként eddig kb 70%-os súllyal jelentek meg az iskolarendszerű képzés helyi piacán. A TISZK a 10. és/ vagy a 12. évfolyam lezárását követő szakképzési szakaszban hatféle szakmacsoportban biztosít OKJ szerinti szakképesítést. A képző központ koncentrálja a szellemi és tárgyi erőforrásokat, és ennek megfelelően a lehető legjobb feltételeket biztosítja a szakmai képzéshez. A 2010 júniusában indult a TÁMOP-2.2.3/B-09/1-es nyertes pályázatunk megvalósítása. A 124 millió forintos támogatás segítségével a következő célok megvalósítását tűztük ki: A Csepel TISZK társiskoláinak a szakmai és intézményi integrációjának elősegítése, az integrációt, koncentrációt érintő közös szervezetfejlesztés irányítási, képzésszervezési rendszer kialakítása;

Egységes szakmai módszertan kialakítása a képzési igényfeltárás, igényfelmérés kialakításának, fejlesztésének vonatkozásában, megteremtve a munkaerő-piaci regionális intézményrendszer szereplőivel az egységes kapcsolattartás kereteit; A gazdaság igényeihez igazodó, korszerű, moduláris képzésre való felkészítés; A hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódók szakképzésbe bevonása, munkavállalói kompetenciáik fejlesztése; Önálló tanulásra alkalmas, kompetencia alapú tananyagfejlesztés, és képzésszervezés módszertanának kidolgozása, elterjesztése; Képzési és továbbképzési programok kidolgozása, adaptálása, és a képzés megvalósítása az intézmény pedagógusai, képzői számára; Pályaválasztási- és pályaorientációs, karrier-tanácsadási feladatok ellátása; Közösségi funkciók ellátása, családpedagógiai, pszichológiai, ifjúságvédelmi, fejlesztőpedgógiai és szabadidős szolgáltatások nyújtása a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik számára; A program eredményeinek nyomon követési tevékenysége; A TISZK és intézményei közös marketingstratégiájának kialakítása; Tanácsadási tevékenység az új modul rendszerű képzés gyakorlati oktatásával összefüggésben; Az eredmények széles körű terjesztése; Módszertan és mérőeszközök kifejlesztése a tanulók, képzésben résztvevők készségének, képességének mérésére; Ezt a pályázatot eredményesen zártuk le 2011-ben. Jelenleg folyik a pályázatban vállalt öt éves fenntarthatóság időszak.

II. NEVELÉSI PROGRAMUNK II.1. Az intézményünkben folyó nevelő–oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. Nevelési feladataink… Az elmúlt évek során kitűzött pedagógiai céljaink közül sikerült megvalósítanunk, hogy ma már valódi „Nyitott, befogadó, megtartó iskola” vagyunk. Diáklétszámunk a jelenlegi demográfiai helyzet maitt csökkent. Pedagógiai gondolkodásunk középpontjában a gyerek áll, melynek alapja a gyerek iránti szeretet és bizalom. Hittel valljuk a gyermek teljes elfogadását azon a szinten, amelyen van: érzelmileg, szociálisan, tudását illetően. A hozzánk érkező minden gyermeknek éreznie kell, hogy számunkra fontos, nálunk biztonságban van. Meggyőződésünk, ha egy gyereknek megnyerjük a szívét, megnyerjük az eszét is. Nevelőtestületünk évek tudatos építőmunkájának köszönhetően stabil, a fenti pedagógiai elveket magáénak vallja. Nevelési céljainkat állandóan alakítja a valóságos társadalmi gyakorlat - folyton változó szükségleteivel - a nevelő-oktató intézményünkben mégis előre is kell terveznünk. Az eredményes pedagógia tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Iskolánk és pedagógusaink feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a tanuló fejlődését előrevivő, vagy hátráltató tényezőket. Ez a folyamat biztosítja, hogy az iskola lehetőségeihez mérten alkalmazkodni tudjon a szülők elvárásaihoz. Intézményünk biztosítja a nyitott fejlesztés lehetőségét, és működteti azokat a fórumokat, amelyek módot nyújtanak az iskola tevékenységének megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez, érdemi feldolgozásához, programjaink korrekciójához, a megfelelő módszerek adaptálásához. (Szülői értekezletek, fogadóórák, szülői munkaközösség, diákönkormányzat, PP megismertetése, elektronikus napló, elektronikus levelezés lehetősége az intézmény vezetőivel, stb.) Mindannyian családban élve tapasztaljuk, tapasztalhattuk a nevelés „hétköznapiságát, egyszerűségét”. Pedagógusokként naponta kerülünk szembe nehezebbnél nehezebb pedagógiai helyzetekkel, amelyek megoldásához hiányoznak a megfelelő megoldási képletek, módszerek. Nekünk is napi rendszerességgel kell újra és újra meghatároznunk nevelési elveinket, feladatainkat, s megtalálni a szükséges alkalmazandó módszereinket.

A pedagógia talán az egyetlen olyan tudomány, amely összetettsége és nehezen megfogható volta miatt legnehezebben tanulható és tanítható meg, ezért kell olyan célkitűzéseket megfogalmaznunk, amelyek maradandó emberi értékeket képviselnek. Ilyen tudatos és intenzív nevelői tevékenység annak elérése, hogy a humánum kiteljesedjen tanulóinkban. Olyan állampolgárokat szeretnénk nevelni, akik tisztában vannak a magyarság történelmi szerepével, bátran vállalják identitásukat, segítik a határon túli magyarokat az egyesült Európa szellemében. Célunk, hogy a tanulók felismerjék és megértsék az egy életre szóló tanulás szükségességét. Nyíltan, demokratikusan gondolkozzanak, saját belső hit- és eszmerendszerrel rendelkezzenek. Felelősséget érezzenek embertársaik iránt, s elismerjék a másikat, tolerálják a másságot. Ezeknek az elveknek átfogóan, tantárgyaktól függetlenül érvényesülni kell nevelőmunkánk során. Nevelési célkitűzéseink fő területei: Tudatos, önálló személyiség fejlesztése: reális énkép, megalapozott önbizalom, vállalkozókészség, pozitív értékrendszerre épülő világkép, világnézet kialakítása. Biztosítjuk, hogy vallási, világnézeti kérdések felvetésében gyermekeink megkapjanak minden tájékoztatást a fölmerülő igényeiknek megfelelően. Tudatosság, értelmi megalapozottság szerepe megnőtt a nevelési célok megvalósításában (pl.: logikus, összefüggésekben, folyamatokban történő gondolkodás, nyitottság, problémamegoldó, alkotó képesség, önálló tanulás, ismeretszerzés igénye, eligazodás a különböző információforrásokban, önálló vélemény kialakítása, konfliktuskezelés). Életvitel, magatartás, szociális képességek fejlesztése, kiépítése elősegíti az egészséges és kulturált életmódra nevelést. Nevelésünk során a gyermekeink személyiségformálásában sokféle külső és belső pszichikai hatás érvényesül. Az iskola és a kollégium az a társadalmi intézmény, ahol ezek a folyamatok erősen tükröződnek. Nevelő-oktató intézményünk feladata, hogy ne csak tükrözze, hanem előre mutatóan modellezze a társadalmi fejlődést. Képviseljük azokat az értékeket, amelyek közvetítik az emberi együttélés legmagasabb rendű értékeit, az erkölcsöt. Feladatunk, hogy fejlesszük és alakítsuk ki azokat a személyiségjegyeket, amelyek birtokában a tanulóink, kollégistáink megtalálják a társadalomban az önmaguk által választott helyét. A hozzánk járó, nálunk lakó diákok családi háttere nem mindig segíti ezt a folyamatot. A gyermek gyakran a család perifériájára szorul, és ott szenvedi el a legtöbb sérülést. Ezért tartjuk fontosnak a családdal való együttműködést. Nevelésünkhöz szilárd értékrend szükséges, amit nemcsak szavakkal, hanem cselekedeteinkkel is közvetítenünk kell tanulóink felé, mert a példák vonzanak, a szavak csak oktatnak. Az értékrend hiánya a személyiség torzulásához vezethet. Intézményünkről már akkor benyomást szerez az ember, ha látja, hogy milyen diákélet zajlik a folyosón, a társalgóban, a tanulószobában, a büfében, udvaron, ebédlőben. Ezért kell intézményünket otthonossá tenni, feldíszíteni szép, hangulatos képekkel, tablókkal és

virágokkal. E külsőségek hatással vannak diákjaink, de saját magunk kedélyére, mondhatjuk úgy is, észrevétlenül belopják szívünkbe a derűt. Nevelésünk feladatait az intézményi élet valamennyi megnyilvánulásában, az intézményünk szellemének minden késztetésében, mozzanatában, érvényesítenünk kell. Tanulószobai (szilenciumi) tevékenységre, Tanórai tevékenységre, Csoportfoglalkozásokra A kötelező foglalkozásokon kívüli iskolai, kollégiumi rendezvényekre (ünnepek, kirándulások, a családdal való együttműködés stb.) eseményekre egyaránt. Alapvető feladatunk a tanulási folyamat megszervezése, a tanulók sikeressé tétele, érettségi és szakmai vizsgára történő felkészítése, illetve a továbbtanulási szándék motiválása. Céljaink megvalósulásához fegyelmezett, kitartó munka kell, mind a diákok, mind a tanárok részéről. Az intézményi fegyelemnek az iskolai, kollégiumi életünk egészéből kell következnie. Feladatunk, hogy, mint tapasztalt felnőttek, személyes példánkkal segítsük gyermekeinket a fegyelem elsajátításának folyamatában. Milyenek legyünk mi pedagógusok? Legyünk mi a humanista értékek közvetítői. Nem direkt módon, s nem elsősorban szavakban, mert a tegnapról örökölt pedagógiával nem lehet a ma gyerekét a jövőre felkészíteni. Melyek ezek az értékek? Az elfogadás, tisztelet, megértés, együttműködési készség, megbecsülés, bizalom, hitelesség, önkritika, nyitottság, tolerancia, egymásra figyelés. A gyerek attól tanul a legtöbbet, annak engedelmeskedik szívesen, akit szeret. Hajlamosak vagyunk rá, sőt el is várjuk, hogy tiszteljenek, szeressenek diákjaink, de mi nem tudjuk őket minden esetben tisztelni, szeretni, különösen akkor nem, ha úgy véljük, kellő okunk is van rá. Gyermekeink akkor fordulnak hozzánk bizalommal, ha feltétel nélküli elfogadást éreznek, ha megértést tapasztalnak. Ez akkor lehetséges, ha bele tudjuk élni magunkat a gyerek érzelmi állapotába, helyzetébe, hangulatába. Az empátia lényegében ráhangolódást jelent a gyerek belső világára, érzéseire. Törekednünk kell empatikus képességeink állandó fejlesztésére azért, hogy jobban reagáljunk diákjaink érzelmeire, többször beszélgessünk velük, nemcsak a kötelező foglalkozásokon, hanem a szünetekben folyosói találkozások alkalmával, többször dicsérjük őket, magatartásunkban kevesebb legyen a rituálé, többet mosolyogjunk a diákjainkra.

Azokban a csoportokban, osztályokban, ahol ezt sikerül megvalósítanunk, megfigyelhető lesz, hogy vidámabbak a diákok, jobb a hangulat, nő a tanulmányi eredmény, kevesebb a hiányzás, az igazolatlan mulasztás, nem félnek a gyerekek, több a kérdésfeltevés, több a szemkontaktus a tanárral. Ha intézményünkben megvan a kölcsönös tisztelet, megbecsülés a tanárok és tanulók, a tanárok és tanárok között, akkor a fegyelem betartását mindig elfogadják a diákok. Ha munkánk során kicsi a nevelés becsülete, akkor bármit teszünk, diákjaink a fegyelmezés minden módját megkérdőjelezik. Erősítenünk kell a nevelés becsületét, azaz rendelkeznünk kell azokkal a képességekkel, amelyek nélkül nincs nevelés. Tudnunk kell, hogy nincs nevelés tisztelet nélkül és nincs tisztelet tekintély nélkül! Tekintélyünk lehet: külső: kapott vagy szerzett tekintély, ez maga a tanári állás, a csoportvezetői, az osztályfőnöki, igazgatói kinevezés belső: vagy személyi tekintély, amely egyéniségünkből sugárzik, szakmai pedagógiai tudásunkból fakad, s párosul egy pszichológiai érzékkel. Akkor van tekintélyünk diákjaink előtt, ha személyiségünk megfelel hivatásunk követelményeinek, ezért nem engedhetjük meg magunknak a szabadosságot beszédünkben, viselkedésünkben és még külső megjelenésünkben sem. A tanár-diák viszony értelmezhető vezető-vezetett kölcsönhatásaként. A pedagógusnak képessé kell tennie a tanulót a helytállásra. Közben állandó figyelemmel kell lennie arra a tényre, hogy a tanulónak nincs kellő felkészültsége, ezért itt a segítésnek, a szerető gondoskodásnak kell dominálnia. A jó tanár a magatartási szabályokat szigorúan megtartja, megköveteli a szorgalmas, eredményes munkát. Tekintélye személyiségéből, szakmai tudásából fakad. Így tanulóinak biztos támasza, védelmezője, eredményes tanítója lesz. Az ilyen tanárt tisztelik, szeretik tanítványai. A Mi intézményünk, egy „kifelé és befelé” egyformán nyitott, pedagógiailag hozzáértő, demokratikusan szervezett és vezetett közösségben létezik és fejlődik. Mindenkitől elvárjuk, hogy a maga területén önállóan tervezze és irányítsa a munkáját. Ha valaki ezt a feladatot csak úgy tudja ellátni, hogy folytonosan figyelmeztetni kell vállalt kötelezettségére, hivatásából adódó feladataira, akkor neki máshol érdemes keresni boldogulását. Legyen legfontosabb belső kontrollunk a saját lelkiismeretünk!

Pedagógiai munkánk megvalósításának záloga iskolánk nevelőtestülete. Pedagógiai személyiségünk egyik legfontosabb része szakmai kompetenciánk. Ennek fejlesztése az önképzés és a továbbképzések feladata. Ha megvizsgáljuk a kollégák végzettségét, akkor azt tapasztaljuk, iskolai területen a szakoktatók kivételével mindenki rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. A kilépő vagy nyugdíjba vonuló kollégák helyett már csak egyetemi végzettséggel rendelkezőket veszünk fel. Kollégáink kiválóan látják el feladatukat. A továbbképzéseknél az elmúlt években elsősorban azokat támogattuk, akik az egyetemi végzettség megszerzésére törekedtek, ill. azokat a kollégákat, akiknek át kellett képezni magukat, hogy az iskolai profileltolódásból adódó feladatokat el tudják látni. Így többen végeztek informatika tanári, ill. nyelvtanári szakot. Ha a nevelőtestület korosztályát nézzük, akkor látszik a tudatos fiatalítás, de minden korosztály képviseltetve van a tantestületen belül. A kollégák nagy része évek óta dolgozik nálunk, ezzel biztosítva van a pedagógiai munkánk folytonossága. Tapasztalt kollégáink kiválóan segítik fiataljainkat a beilleszkedésükbe. A nevelőtestületünk rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, képességekkel, amelyek céljaink eléréséhez szüksége-sek. Évek hosszú sora óta tu-datosan készülünk új, és újabb feladataink ellátására. A kilencvenes években lezajlott átalakulásokat követtük szervezett továbbképzéseink-kel. Kollégáink átképezték magukat a megfelelő korszerű és új ismeretek átadására. A különböző világbanki programmok során megfelelő nemzet-közi és hazai tapasztalatokat szereztünk. Alkalmassá váltunk az önálló, pedagógiai fejlesztő, és programmenedzselő munká-ra.

Személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink: Milyenek legyenek diákjaink? Inkább csak vágyainkat lehet megfogalmazni. Fontos kérdés, hogy milyen tulajdonságokat szeretnénk látni növendékeinkben. Elvárjuk azt, hogy a gyerekeink legyenek értelmesek, aktívak, érdeklődők, szorgalmasak (ha nem is olyan okosak, de akarjanak), őszinték, becsületesek, engedelmesek, megbízhatók, de legyenek olyanok, akik önmagukhoz képest mindig előre tudnak lépni. Szerintünk a gyermeket olyannak kell elfogadni, amilyen! Gyermekeinket ezért kell megtanítanunk, megismertetni, azaz megszerettetni velük a dolgok megismeréséhez szükséges eszközöket, meg kell tanítanunk dolgozni, hogy tudjanak hatni a környezetükre, meg kell tanítanunk együtt élni, hogy együttműködhessenek a többi emberrel minden emberi tevékenységben, és végül meg kell őket tanítanunk élni, s ez számukra a legfontosabb, amely az előző három tevékenységük eredménye lehet.

II.2. Személyiségfejlesztés területei: A kiemelt fejlesztési feladataink A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva és A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében, a törvény elveinek és szabályozásának megfelelően a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék: a haza felelős polgárává váljék; kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. A Nat fontos szerepet szán az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak, a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is. Ebből következően a nemzetiségekre vonatkozó tudástartalmak főbb tartalmi jellemzői (illeszkedve a regionális és lokális sajátosságokhoz) a tartalmi szabályozás különböző szintjein, illetve az iskoláztatás minden szakaszában arányosan meg kell, hogy jelenjenek. Kiemelten kezeli az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését, ugyanakkor fontosnak tartja azokat a tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. A dokumentum figyelmet fordít az egész világot érintő átfogó kérdésekre, hangsúlyozva a fenntarthatóság iránti közös felelősséget. Az együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat. A Nat szándéka, hogy a teljesítmény növelésére sarkalljon tanítványt és tanárt egyaránt, hogy az elsajátított tudás értékálló és a kor igényeinek megfelelő! legyen, ennélfogva egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között. Ahhoz, hogy egy ország polgárai szót értsenek egymással, szükséges, hogy létezzék olyan közös műveltséganyag, amelynek ismerete minden felnőtt állampolgárról feltételezhető. Ez az a közös nyelv, amelyen

a nemzedékek közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében folytatható. A Nat – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – rögzíti „az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot, meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására”. A Nat – az iskolák szakmai önállóságának teret engedve – lefekteti a köznevelés szemléleti, elvi és tartalmi alapjait, azaz meghatározza az alapműveltség kötelezően közvetítendő tartalmait minden magyarországi iskola számára. Fejlesztési területek – nevelési célok A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegít beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulóink ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Iskolai rendezvényinken, különös tekintettel nemzeti ünnepeinken (október 23.;

március 15.) illetve nemzeti tragédiáinkra történő megemlékezéseinken (pl. október 6.) a nemzeti összetartozás napja (június 4.) sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segítenünk a tanulóink kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segítenünk őket, hogy képessé váljanak érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlesztésére, valamint egymás kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy ez tudatosuljon bennük,és a saját-egyéni- fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetítő a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusaink ösztönözik a tanulóinkat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek

lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az intézményünk feladata, hogy a családokkal együttműködve felkészítse a tanulóinkat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusaink motiválják és segítsék a tanulóinkat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Tudatosan készítjük fel tanulóinkat az önkéntes közösségi szolgálatra. Feladatunk, hogy ne a kötelező időtartamú munkát lássák, hanem belülrőr fakadó legyen a mások, a közösség önkéntes segítése. Ezen a területen is fontos a személyes példamutatásunk. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Célunk, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulóink számára. Az intézményünk felkészíti őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekednünk kell arra, hogy a tanulóink megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Iskolánk feladata, hogy átfogó képet nyújtsunk tanulóinknak a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítanunk, amelyek révén a diákjaink kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Célunk, hogy a tanulóink ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen, és közvetett következményeit, kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében iskolánk biztosítja a pénzügyi rendszer

alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Célunk, hogy a tanulóink a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulóink megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Fontos feladatunk a korszerű digitális, naponta használatos infokummunikációs eszközök(mobil telefon, tablet) fejlődési tendenciáinak nyomkövetése, és a tanulóink által használt felületek(pld Facebook, twitter, instrgram stb) ismerete. Kötelességünk az ezekből eredő veszélyforrások megismertetése. Korszerű médiaismeret ma már nem létezhet a modern képzőművészet ismerete nélkül, ezért hoztuk létre a “Mansfeld Péter Galériánkat. A tanulás tanítása A tanulás tanítása iskolánk alapvető feladata. Minden pedagógus kollégánk feladata, teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítanunk, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítanunk, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek A tartalmi szabályozást a NAT úgy valósítja meg, hogy az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége a teljesítmény növelésére sarkalló, az életesélyek tanulással történő növelését szolgáló egységes, közös alapra épüljön. Ily módon lehetőséget nyújt az iskolafenntartó értékeinek, a szülők, a tanulók érdeklődésének, a pedagógusok szakmai törekvéseinek és az iskolát körülvevő környezet helyi sajátosságainak figyelembevételére. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így megnőtt az igény egyrészt egyes hagyományos tantárgyak összevonására és/vagy tantárgyközi megjelenítésére, másrészt új tantárgyak/tantárgy együttesek kialakítására. Fontos pedagógiai szempont, hogy a tantárgy-összevonásos és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. A NAT azáltal biztosítja e szemlélet érvényesülését, hogy nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert, hanem annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. A NAT a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást.

Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni: olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; az iskolai tanítás - tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködni (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. Az eredményes tanulás segítésének elvei: Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelőoktató munka feltételeit: a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon; folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel; a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén;

a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok); egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése. Képesség-kibontakoztató felkészítés A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztőpedagógiai munkával, és a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyeinek növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált keretek között is, ha a közösség- és a személyiségfejlesztés halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő magatartásformák és készségek kialakításával, az ezek alapjául szolgáló képességek kibontakoztatásával.

II.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok II.3.1 Alapelveink Az ember természeténél fogva közösségi lény. A kisebb közösségek létjogosultságát mindig az adja, hogy tagjai egymást bizonyos értékek megszerzésére, megvalósítására és megőrzésére segítik. Az iskolai közösségnek törekednie kell a személyes embertársi kapcsolatra, tanár és diák, tanár és tanár, tanár és szülő, diák és diák között. Ennek az iskola más szükséges elvárásaival szemben elsőbbsége van. E személyes kapcsolatokból kialakuló közösségnek döntő jelentősége van a nevelés sikerében. Az iskola csak akkor tud értelmesen és sikeresen tanítani és nevelni, ha él a tanárok és a diákok között a bizalom és az összetartozás. A közösség formálása, alakítása nem egyetlen tantárgy feladata, mert az oktató-nevelő folyamat egészét áthatja, kiterjed a szabadidős tevékenységekre, közös cselekvésekre és a diákok öntevékeny szerveződéseire is. Iskolánkban a közösség az egyéni tehetség kibontakozásának és fejlesztésének a színterévé kell legyen; olyan forrássá, amelyből az egyén erőt meríthet, továbbá segítsen a tanulók esetleges problémáinak, konfliktusainak megoldásában is. A pedagógusok számára talán a legnehezebb feladat a tudatos közösségfejlesztés, hiszen az iskolai teljesítmény, a jövő építése alapvetően individuális tevékenység: az iskolai tételes, következményekkel járó értékelés az egyéni teljesítményt méri, s ezt látszólag nem befolyásolja a tanuló közösségben elfoglalt helye. Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés sikerének alapja a pedagógustestület műveltsége, intelligenciája, fegyelmezett céltudatossága, meleg-megengedő igényessége, humorérzéke, következetessége. E tulajdonságok biztosítják hitelességét. Törekednünk kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. Iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység fő területei: Tanórák: szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: közösségi programok, iskolai vetélkedők, ünnepi rendezvények, szakkörök, kirándulások, múzeum- és színházlátogatások. Diák-önkormányzati munka II.3.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Első szint: osztályközösség kialakítása Az iskolába bekerülő új osztályok diákjai még nem alkotnak közösséget. Meghatározó szerepe van az osztályfőnököknek, akiknek a legkülönbözőbb helyekről összegyűlt gyerekekből osztályközösséget kell formálni. Szerencsés, ha már az első félév során sikerül kialakítani azokat az alapelveket, normákat és elvárásokat, amelyek alapján megkezdődhet a közösséggé formálódás. Az osztályközösségek kialakítására irányuló osztályfőnöki munka Az osztály az a közeg, ahol a tanulók a világról, a társadalomról, önmagukról, a világban, a társadalomban elfoglalt helyükről visszajelzéseket, élményeket kapnak, amelyek fontos formálói személyiségüknek. Az osztályfőnök munkájának ki kell terjednie:

az osztály megismerésére, struktúrájának feltérképezésére; az osztályközösség életének megszervezésére, az együttműködéshez szükséges közösen elfogadott szabályrendszer kialakítására az iskola struktúráján belül, az osztályon belüli differenciálódás helyes kezelésére; a távlatok, a saját célok megfogalmazására, az önkormányzó képesség kialakítására és fejlesztésére; hagyományok őrzésére, kialakítására és ápolására; a ”mi” tudat kialakítására és erősítésére. Pedagógusaink által a tanórákon megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével; segítségnyújtás a tanulók kezdeményezéseihez, a közvetlen tapasztalatszerzéshez; a közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével); a tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése; a kooperatív együttműködésből adódó feladatok, elvárások megfogalmazása; a másság elfogadására és elfogadtatására való törekvés; a különböző szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség; különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, projekt, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése; népünk kulturális örökségének, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek megismertetése; iskolánk névadója, Weiss Manfréd, szellemi örökségének a tisztelete és megismertetése; iskolánk volt tanulója, Mansfeld Péter, életútjának, személyes tanúságtételének megismertetése. Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: az iskolai vetélkedők, ünnepi rendezvények, szakkörök, kirándulások, múzeum- és színházlátogatások neveljék a tanulókat az önmaguk és társaik viselkedése iránti igényességre, egymás segítésére és ellenőrzésére; átgondolt pedagógiai tevékenységek biztosítsák, a közösség fejlődését, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését; a közös városnézések, a gyárlátogatások, a kirándulások mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenységek során: építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, szakemberekkel (a fejlesztő pedagógussal, gyermekvédelmi felelőssel, iskolai pszichológussal); fejlessze a csoportokban végzett közös tevékenység során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést, segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlődésére; ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, melyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek; ismertesse meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit; sajátíttassa el azokat az ismereteket, és gyakoroltassa azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek;

segítse a tanulók kezdeményezéseit, hozzájárulva a közvetlen tapasztalatszerzéshez, ösztönözze a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárását, ápolását, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységet; törekedjék arra, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv; úgy irányítsa a tanulókat, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában; a közösségfejlesztő munkája során olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölésére törekedjék a tanulókkal együtt, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak; a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységeket szervezzen; törekedjék olyan közösség kialakítására, fejlesztésére, amely büszke saját sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait, de nem vall kirekesztő nézeteket; nevelő-oktató munkája során segítse az olyan csoportok kialakulását, amelyek hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. Második szint: az osztályközösségek alkotják az iskola diákjainak közösségét. Ezen a szinten jut fontos szerep a DÖK-nek. Az intézményben két DÖK tevékenykedik. Közülük kell az iskolai szintű DÖK-öt megválasztani, akik aztán gyakorolják a törvényben előírt jogaikat (Nktv. 48. §) Diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: határozzon meg olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket, tudjanak felelősséget vállalni egyéni vagy közös tetteikért, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, amelyet az erőszakmentesség jellemez, a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben, hatékonyan működjön együtt, fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket, a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása, hatékony kommunikáció, kockázatfelmérés és vállalás alapján, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés, együttműködés jellemezze, sajátítsa el a kooperatív munkát, rendelkezzen empátiával, tudja kezelni a stresszt és a frusztrációt, legyen fogékony a változások iránt, rendelkezzen megfelelő tudással, támogassa a fenntartható fejlődést, a veszélyhelyzeteket előzze meg, kezelje egyéni és közösségi szinten, különböző nézőpontok figyelembe vétele által, a döntések kritikus és kreatív elemzésével vegyen részt a döntéshozatalban, küzdje le személyes előítéleteit, törekedjen kompromisszumra, ismerje állampolgári jogait, vállaljon aktív szerepet a környezettudatos szemlélet kialakításában, törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.

Harmadik szint: diákkörök létrehozása Az iskola tanulói az egyes tantárgyakban való jártasság elmélyítésére, illetve a tehetségek kibontakoztatására diákköröket, önképzőköröket hozhatnak létre, amelyhez szakmai segítséget kérhetnek tanáraiktól. Összefoglalva feladatainkat a közösségfejlesztés területén: minél több olyan tevékenységet, alkalmat teremtsünk, amely során a tanulók megismerhetik az őket körülvevő világot, társaikat és önmagukat; a tanulók minél hatékonyabban vonjuk be a közös tevékenységekbe, közösségi munkába, ezek folyamatos értékelésébe; alakítsunk ki egységes iskolai arculat-, érték- és szimbólumrendszert; értékeinket őrizzük és gyarapítsuk; teremtsünk jó közérzetet az iskolában a tanulók véleményének figyelembevételével; harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki a természeti és társadalmi környezettel; a különböző kultúrák, életmódok, vallások, szokások megismertetésével tegyük nyitottá, megértővé tanulóinkat a másság iránt; segítsük tanulóink közvetlen részvételét a nemzetközi kapcsolatok ápolásában; fejlesszük a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást! II.3.3. A közösségfejlesztés színterei, tevékenységformái osztályfőnöki órák, szakórák, szakmai gyakorlatok, sportkörök; tanulmányi kirándulások, gyárlátogatások sportversenyek; különböző közös programok (pl. színház, hangverseny, mozi-, múzeumlátogatás stb.); iskolai- és iskolán kívüli rendezvények, ünnepségek, megemlékezések; iskolai hagyományőrzés (pl. sportnapok, társadalmi ünnepek, gólyatábor, modellezés, stb.).

II.4. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei II.4.1. Iskolahasználók az iskolai közéletben A szülőkkel való együttműködés, a diákok családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a jó nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért meg kell teremtenünk azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás – nevelés - tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az iskola legfontosabb partnerei nevelési programjának megvalósításában a szülő és a tanuló. Sajátos a kapcsolata az iskolának mindkét féllel, mert konkrét nevelési céllal és küldetéssel rendelkező partner elvárásai lehetnek a másik féllel szemben, sőt esetenként a gyerek érdekében még konfliktusokat is vállalhat. A családdal együttműködve, egységes nevelési szemléletre törekedve lehet hatékony a nevelés, a személyiségfejlesztés folyamata. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az intézményi nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. A szülők egyrészről határozott elvárásokkal fordulnak az iskola (pedagógusok) felé, másrészről partnerkapcsolatot kell kialakítaniuk gyermekük pedagógusaival, hogy a nevelőmunkában igazi társakként dolgozhassanak. A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség. A pedagógusoknak a szülőkhöz való viszonyát annak a tudatnak kell áthatnia, hogy a szülő a gyermek legjobb ismerője, az érte egész életén át felelősséggel tartozó személy, és mint ilyen, joga van (sőt, kötelessége) gyermeke mellett kiállni, benne bízni, érte szót emelni. A szülőknek tudniuk kell, hogy az iskolaválasztással a szülő a pedagógust nevelőtársává fogadta. Ennek minden konzekvenciáját, felelősségét viselnie kell; pontosan tudnia kell, hogy ez mire kötelezi, és mit tesz lehetővé számára. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos. II.4.2. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái II.4.2.1. Az osztályfőnök és a szülők kapcsolattartása Az osztályfőnök kiterjedt kapcsolatrendszere közül legfontosabb a szülőkkel való hatékony kontaktus kialakítása. Mindkét fél érdeke, hogy találkozásaik rendszeresek és eredményesek legyenek, hogy a felmerülő problémákra közösen találják meg az elfogadható és hasznos megoldásokat. Ennek egyik alapfeltétele az osztályfőnök „szülő tudás”-a, s azokak a képességeknek és kompetenciának a megléte mindkét fél részéről, amik az együttműködés alapját képezik. Így elérhetjük, hogy szülő és osztályfőnök egyenrangú félként vehet részt a gyermek nevelésében, a kapcsolatok formálásában, a közösségi tevékenységekben. A szülőkkel való kapcsolattartás legfontosabb színtere a szülői értekezlet, amely összehívható aktualitások megbeszélése, információcsere, közösségi programok szervezése, továbbtanulási kérdések tisztázása, váratlan események kapcsán. A szülői értekezletek feladata továbbá a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéseiről, az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő

problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával. A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. A tanév során félévente 2 vagy 3 szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, az osztály vagy az iskola SZMK elnöke. A szülői értekezleten az osztályközösséget érintő kérdések tárgyalásakor jelen lehetnek az osztály tanulóinak a képviselői. Szükség esetén összevont osztályfőnöki, szülői, szaktanári, tanulói megbeszéléseket tartunk. Az osztály szintű szülői értekezletekhez kapcsolódóan az osztályfőnök feladata továbbá: a szóbeli tájékoztatás az éves munkatervben rögzített időpontokról, a folyamatos, rendszeres szóbeli tájékoztatás a tanuló iskolai munkájáról, eredményeiről, fejlődéséről, sikereiről, problémáiról, azonnali jelzés, hiányzás, komolyabb konfliktusok esetén, írásbeli tájékoztatás a tanulók ellenőrző könyvében, szükség esetén írásos postai értesítés, tájékoztatás az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és helyi köznevelés változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, tájékoztatás az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, tájékoztatás a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, szakmai előrehaladásáról, tájékoztatás az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskolaigazgatósága felé. Szükség esetén a kapcsolattartás megvalósulhat telefonos beszélgetés során, a világháló adta lehetőségek használatával, az osztályfőnök személyes fogadóóráján, hivatalos levél útján, családlátogatás alkalmával. A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi előmenetelről az értesítés, illetve a szükséges szülői nyilatkozatok megszerzése is az osztályfőnök feladata. A szülői értekezlet lehet osztály, évfolyam és iskolai szintű. Az iskolai és az évfolyamot érintő szülői értekezlet általános nevelési, pedagógiai kérdésekről ad tájékoztatást vagy nyit fórumot az iskola. A kilencedik osztályos szülők számára összevont szülői értekezleten mutatja be az igazgató az iskolát, ismerteti az iskola szándékát és elvárásait, illetve válaszol a szülők kérdéseire. A végzős évfolyamok szülői értekezletén a megbízott igazgatóhelyettes ismerteti az érettségire jelentkezés feltételeit, törvényi hátterét, a továbbtanulási feltételeket és lehetőségeket, válaszol a felmerülő kérdésekre. II.4.2.2. A pedagógusok és a szülők kapcsolattartása fogadóórákon A fogadóórák és tantestületi fogadóórák feladata a szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, külön órák, korrepetálási lehetőségek feltérképezése, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés kérdései, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Szülői fogadóórát valamennyi pedagógus hetente egy alkalommal tart, amelyre a szülő előzetesen telefonon jelentkezhet be a tanulók ellenőrző könyvébe beírt fogadóórák időpontjai alapján. Itt a szülő és pedagógus személyesen találkozva beszélheti meg egy-egy tanuló egyéni fejlődését igény esetén a tanulót is bevonva.

Tantestületi fogadóóra félévenként kétszer kerül megrendezésre. Az időpontjáról az ellenőrző könyvön keresztül az osztályfőnök tájékoztatja a szülőt, de az iskola ütemtervébe is bekerül az időpontja, amely az intézmény honlapjáról bárki számára elérhető. Ez alkalommal a szülő akár gyermeke összes tanárával találkozhat, átfogó képet kaphat a gyermek iskolai életéről, személyes vagy tanáraihoz fűződő kapcsolatairól is. Megoldási javaslatokat tehet és kérhet a felmerült gondok megoldására. II.4.2.3. Kapcsolattartás családlátogatás során A családlátogatás feladata a tanulók családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. E lehetőséggel főként akkor élhet az iskola, ha a tanulóval kapcsolatban súlyos problémák merültek fel. II.4.2.4. Nyílt tanítási nap Ennek feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskola oktató-nevelő és szakmai munkájának mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási és gyakorlati órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről, munkájáról. A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szülei nyílt napok keretében ismerkedhetnek meg az iskolával és annak pedagógiai programjával. II.4.2.5. Írásbeli tájékoztató Ez azt a célt szolgálja, hogy a szülőket tájékoztassuk a tanulók tanulmányaival, magatartásával, illetve a különféle iskolai, vagy osztályszintű programokról. (pl.: igazolatlan hiányzás, bukásértesítő, rendkívüli szülői értekezlet, osztálykirándulás, stb.) A kapcsolattartásnak ezt a formáját többnyire az ellenőrző könyvön keresztül valósítják meg az iskolai közélet szereplői. A szülői munkaközösség munkája Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működhet, amennyiben a szülők kezdeményezik ilyen érdekképviseleti szerv létrehozását. Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az iskolai szülői munkaközösség az egyes osztályok szülői munkaközösségéből áll. Az osztályok SZMK elnökei és tagjai választják az iskolai szülői szervezetének vezetőit: elnököt és a tisztségviselőket. A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei: Elkészíti saját szabályzatait (SZMSZ, Munkaterv, Költségvetés). Szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az iskola igazgatójának. Aktivizálja a szülőket a nevelő- és oktatómunka és a diákélet támogatása érdekében. Aktívan részt vesz az iskolai, rendezvényeken. Ötleteket nyújt az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz. Őszinte véleményt nyilvánít. Érdeklődő, segítő hozzáállást, együttműködő magatartást tanúsít. A nevelési problémák megbeszélésénél őszinte, a közös megoldásra való törekvést támogatja. Segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát. Részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben. Segíti az iskola, a képzésben részt vevő vállalatok, a társadalmi szervezetek, egyesületek között a kapcsolat kiépítését és működtetését.

Lehetőségeihez mérten részt vállal a tanulók jutalmazásában, segélyezésében, az iskolai eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában szponzori segítségnyújtást biztosít. Az iskola vezetősége és a szülői munkaközösség között a kapcsolatot az SZMK elnöke, illetve a szülői munkaközösség összekötő tanára látja el. Az igazgató és az iskolai SZMK képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az igazgató ezen üléseken tájékoztatást ad az iskola munkájáról. A szülő, mint és a pedagógiai folyamat „megrendelőjének”, segítőjének tevékenysége Fontos, hogy a szülő megfelelő mennyiségű és pontos információt szerezzen az intézmény munkájáról. Ennek érdekében az iskola nyílt napokat szervezhet. A nyílt napokon az igazgató tájékoztatást adhat az iskola pedagógiai programjáról, válaszol az érdeklődő szülők és diákok kérdéseire. A nyílt napokat, a szakmai profilt reprezentáló kiállítás, óralátogatási lehetőség, videofilmek vetítése egészíthetik ki. A megfelelő iskola és szakmaválasztást segíthetik az iskolát bemutató szórólapok, tájékoztatók. A szülő, mint a pedagógiai folyamat segítője is bekapcsolódhat az iskola életébe. Ennek lehetséges formái: részt vehet a szülői munkaközösség munkájában; bekapcsolódhat az osztály és az iskola diákrendezvényeinek szervezésébe; anyagi támogatásával az Alapítványon keresztül előmozdíthatja a tanulók jutalmazását, a versenyeredmények díjazását, a rendezvények megszervezését és általában az iskolai pedagógiai programjának eredményesebb megvalósítását; elsősorban osztályfőnöki órán - a pedagógussal egyeztetve - előadást tarthat a diákokat érdeklő témakörökben; tanulmányi kirándulásokon, táborozások alkalmával, diákrendezvényeken, iskolai ünnepségeken kíséret, ügyelet vállalásával, illetve szervezőmunkával lehet az iskola segítségére. Számít az iskola a szülők véleményére és javaslatára a tanév rendjének kialakításánál, a választható foglalkozások kialakításánál, az alapítvány működtetésével kapcsolatban, a tanulói támogatások, segélyek odaítélésénél és az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. Számít a szülők részvételére az iskolai oktatás-nevelésben, a közös programok megszervezésében és lebonyolításában. Segítséget, együttműködést nyújtunk minden szülők által felvetett kérdésben. Igény szerint szakmai előadásokat, szülőprogramokat szervezünk a serdülőkor sajátosságait, a tipikus nevelési helyzeteket bemutatva. Végül talán a legfontosabb: Vegyenek részt a szülők saját gyermekük életében, még akkor is, ha erre látszólag nincs idejük, még akkor is, ha a gyerek ezt látszólag nem akarja. Ennek az életkornak sajátos jellemzője a leválás és a kötődés egyaránt. Intézményi Tanács (IT) Iskolánkban is megalakult az intézményi tanács, amely sajátmunkaprogrammal, ügyrenddel rendelkezik. Jogosítványai a következők:

Az IT döntési jogai: a) mûködési rendjérõl és munkaprogramjának elfogadásáról, b) tisztségviselõinek megválasztásáról, továbbá c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelõtestület a döntési jogot az Intézményi Tanácsra átruházza. Véleménynyilvánítási joga: Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény mûködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Kötelezõ vélemény kikérés (a vélemény beszerzésének elmulasztása törvénysértés) Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerzõdés megkötése elõtt. Az iskolai munkaterv határozza meg az iskolai tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezetõ kikéri többek között az Intézményi Tanács véleményét is. A nevelési-oktatási intézményben folyó – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 4. § (4) bekezdésében szabályozott – fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az Intézményi Tanács véleményét. További jogai: Nevelõtestületi értekezletet kell összehívni az Intézményi Tanács, kezdeményezésére. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzatában (SZMSZ) kell meghatározni az Intézményi Tanács, valamint az iskola közötti kapcsolattartás formáját, rendjét. Levéltitok A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, az Intézményi Tanács, részére érkezett leveleket. Infrastruktúra biztosítása Az Intézményi Tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola mûködését.

Tanulói részvétel A diákképviselet fórumai A tanulók iskolai életének legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a pedagógusok iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a pedagógusokkal kialakított munkatársi kapcsolat. Az eredményes munkának, a tehetség kibontakozásának feltétele a jó iskolai közérzet, a színes, változatos diákélet. A tanulók jogait és kötelességeit a Nkt. 46. §-a tartalmazza. Ezek érvényesítése az iskola mindennapi életében az iskola fontos célkitűzése. A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus

társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommunikációs és együttműködési készségük. Az iskola számára pedig fontos eszköz ahhoz, hogy a diákoknak, mint iskolahasználóknak az igényeit és véleményét megismerje, saját munkájának elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegye, az iskolafejlesztő munkájában felhasználja. A diákjogokkal összefüggő személyiségi jogok a tanulókat természetesen és magától értetődően illetik meg, azokat a pedagógusnak és a diáktársaknak egyaránt tiszteletben kell tartania. A joggyakorlás legfontosabb szervezett fórumai a diákönkormányzat (DÖK), a diákközgyűlés és az iskolaszék, amennyiben annak létrehozására igény mutatkozik. Az iskola diákokat érintő kérdéseiben a tanulók tájékozódhatnak az osztályfőnököknél, illetve az igazgatónál közvetlenül, vagy a diákönkormányzat képviselőin keresztül közvetetten. Az illetékesek legkésőbb egy héten belül kötelesek választ adni. Számít az iskola a tanulók értékelésére és javaslataira az iskola oktató-nevelő munkájában, munkatervének és környezetének kialakításában. Erre évente szervezett lehetőséget biztosítunk. Számít az iskola a diákok részvételére az iskola és környezte rendjének fenntartásában. Ennek egyik módja az ügyeletesi feladat, melyet a felsőbb évesek látnak el. Osztálykeretben ugyanezt a feladatot látja el a hetes. Diákönkormányzat (DÖK) Iskolánk pedagógiai programja a személyességre építve a tanulói részvételt természetesnek tekinti, és rögzíti a DÖK és minden diákszervezet és kör szervezésének jogát és feltételeit. A nevelőtestületnek kötelessége kezdeményezni a DÖK létrejöttét, s amennyiben létrejön legitim DÖK, az iskola minden feltételt megteremt működéséhez. A DÖK maga határozza meg működési rendjét, kompetenciája határait. A határok meghúzása a törvény keretei között autonóm módon történhet, ezt meghaladó igény esetén a nevelőtestülettel kell egyeztetni a tanulói igényeket. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, munkájukat pedagógus segíti, rajta keresztül is fordulhatnak a diákok az iskola vezetőségéhez. Megbízatása 5 évre szólhat. Az osztályközösség a DÖK legkisebb egysége, amely küldöttet delegál a DÖK vezetőségébe. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Ő koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, aktív kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, valamint az iskola ifjúságvédelmi felelősével. A DÖK szerveződése, felépítése a tagintézményekben is ugyanúgy történik, mint a székhelyen. A tanulókat az iskola életéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a tagintézmények vezetői, a DÖK vezetője és az osztályfőnök tájékoztatja. Az iskola igazgatója tanévenként egyszer a diákközgyűlésen ad tájékoztatást, illetve hallgatja meg a tanulók észrevételeit, javaslatait, melyen a tagintézmények DÖK küldöttei is részt vesznek, ők képviselik a telephelyek diákságát. Az iskolai diákönkormányzat működésének célja, feladata A Nkt. 48. § alapján a tanulói érdekképviselet megvalósítása a DÖK tevékenysége révén. A fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítése a DÖK munkáján és a diákközélet – ODB működése, diáktanács megbeszélései, diákközgyűlés vagy diákparlament lebonyolítása stb. megvalósításán keresztül.

A DÖK működése során a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának biztosítása összhangban az SZMSZ-ben meghatározott elvek megismerésével és megvalósításával. Az iskola kulturális életében való részvétel - a rendezvények, műsorok, ünnepélyek szereplőinek közreműködése révén. A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kulturált viselkedési formák kialakítása a fentiekben említett tevékenységek gyakorlása során. Anyagi támogatás A DÖK anyagi támogatásáról a fenntartó gondoskodik. El kell érni, hogy ilyen módon is kifejezhesse a fenntartó és az iskola a diákjogok érvényesülésének fontosságát, a szervezett diákélet pozitív alakító hatását. A diákközgyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának legfontosabb fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni a székhelyen és előtte a tagintézményekben. A diákközgyűlést - az iskolai DÖK döntése alapján küldöttközgyűlésként kell megszervezni az jellege, mérete miatt. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes diákközgyűlésen a DÖK és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különösen a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a DÖK, illetve az iskola vezetéséhez. A pedagógusokra, a vezetőkre, az intézményre és a tanulókra vonatkozó véleménynyilvánítás szervezett formában a diákközgyűlés keretében lehetséges. Diákszervezetek, létrehozásának feltételei Az iskola diákjai - felnőtt segítő közreműködésével - érdeklődési körüknek megfelelően különböző diákköröket alakíthatnak, bekapcsolódhatnak külső diákszervezetek munkájába. Ha a diákkör működtetésével kapcsolatban költségek merülnek fel, azt költségtérítéses formában vagy az engedélyezett fakultatív órakeret terhére lehet indítani. A mindennapi testnevelés lehetőségének egyik fontos megvalósítási formája az iskolai sportkör, amely - alapfeladat lévén - iskolai költségvetésből működik. Külső diákszervezetek az iskolában Iskolánkban külső diákszervezet csak a fenntartó hozzájárulásával működhet. Diákpanaszok kezelése A tanuló panaszaival az osztályfőnökhöz vagy közvetlenül az iskolavezetéshez (kollégium vezető) fordulhat. A panasz jogosságát az igazgató megvizsgáltatja, és annak eredményéről az érintettek számára tájékoztatást ad. Pedagógus részvétel Az iskola nevelési és oktatási feladatait a Nevelőtestület végzi. Tevékenységük kiterjed a tervezésre, a megvalósításra és a teljes tanítási folyamat értékelésére. A pedagógusoknak rugalmasan alkalmazkodniuk kell az egymástól jelentősen eltérő életkori sajátosságokból származó feltételekhez. Rendelkezniük kell azokkal a képességekkel és azzal a tudással, amely a differenciált és folyamatos tehetségneveléshez és felzárkóztatáshoz szükséges. Nemcsak hozzáértés és komoly, folyamatos felkészülés, hanem szeretet és tisztelet is nélkülözhetetlen tanítványaink, azok szülei iránt.

A nevelésben tevékenykedő pedagógusok teremtik meg az iskola légkörét, amelynek az iskola tanítását és életét is át kell járnia. A tanárok joga és kötelessége alapfeladatuk pontos és hiánytalan ellátásán túl: a pedagógiai és szakmai program ismerete, elfogadása és megvalósítása; pontos és aktív részvétel a tanári összejöveteleken, értekezleteken és minden egyébiskolai rendezvényen; etikus életvitel; nyitottság a közélet helyi, országos eseményei, történései iránt, társadalmi szerepvállalás; tájékozottság a világ, Európa ügyeiben; iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken való példamutató megjelenés; lelkiismeretes részvétel a szakmai továbbképzéseken; hatékony együttműködés az iskola vezetőségével, a szülőkkel, valamint az illetékes állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel; az iskola különböző szintjeinek (pl. nevelési programjának) összehangolása; személyes adottságainak és szaktudásának rendszeres fejlesztése (folyamatos önképzés), amely hozzájárul a modern pedagógus személyiségének kibontakoztatásához; széthúzás helyett olyan harmonikus iskolai légkör megteremtésének elősegítése, amely az eredményes nevelői munka elengedhetetlen feltétele; közreműködés a derűs, egészséges, örömteli és őszinte légkör létrejöttében pedagógusok, gyerekek és szülők körében; kulturált beszédstílus és viselkedés, rend és fegyelem tevékenységük minden szintjén; őszinte és igaz véleménynyilvánítás, ugyanakkor tisztelet a diákok, kollégák és az iskolavezetés iránt, természetes és hivatali titoktartás a nevelőtestületi ügyekben. Erkölcsi elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, hazánkat és embertársaikat szerető emberekké váljanak, a pedagógusnak is azonosulnia kell a következő erkölcsi elvárásokkal. Nyitott kell, hogy legyen az egyetemes emberi értékekre, amelyekett beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a kultúra szépségeiben való elmélyedés, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a hivatás nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusoknak vállalniuk kell a diákok előtt teljes személyiségüket, a korlátaikkal együtt. A pedagógusokat a diákok szeretetéből fakadó humánum kell, hogy vezérelje! A diákok nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell! Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, ami értéktelen, ami csak az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami csak pótszert akar nyújtani az embernek értékek helyett! Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon! Fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen, biztosítva az iskola egységes szellemét! Ígéreteit megtartsa a diákoknak és a kollégáknak is!

Konfliktusait emberi módon kezelje! Tudjon megbocsátani. és bocsánatot kérni! Fogadja el az építő kritikát mind felettesei, mind kollégái, mind tanítványai részéről, de önmaga is gyakorolja azt szükség esetén! Személyes példájával is őrizze és tisztelje népünk, közösségünk értékeit, ünnepeit, hagyományait! Osztályfőnökök szerepe az iskolában A társadalomban zajló változások hatására tartalmában, tevékenységében bővült pedagógusszerep alakult ki. A tudós tanár szerepét felváltotta az alkotó, kísérletező, kutató pedagógus típus, de az információrobbanás időszakában szükség van a pedagógus értékközvetítő szerepére is. Az átformálódás folyamatában kiemelt szerepet tölt be az osztályfőnök, aki az iskolákban a személyességet jelenti; az osztályt, mint nevelési tényezőt, a szociális kompetenciákat alakító, formáló közösséget vezeti; segíti a tanulókat a jelen történéseinek megértésében, a helyes értékrendjük kialakításában. Az osztályfőnök modell szerepe Személyességet visz a tanulókkal kialakított kapcsolatokba, természetes viselkedésével az önbizalom, önbecsülés irányába tereli a rá bízott osztály tagjait; Hitelességet közvetít a szavak, a tettek és az érzelmek egységén keresztül a gondolati és a mindennapi tevékenységek területein; Toleranciát tanúsít, és arra nevel – mások véleménye, meggyőződése iránti türelmességet mutat az iskolai élet minden területén; Empátiával közelít a gondjára bízott tanulók problémáihoz – beleélést mutat a másik ember lelkiállapotába. Az osztályfőnök személyiségjegyei Magas szintű pedagógiai, pszichológiai műveltség Kiegyensúlyozott érzelmi élet Reális énkép és önismeret Magas fokú elkötelezettség és felelősségtudat Emberszeretet, gyermekszeretet Szociális érzékenység Fegyelem, önfegyelem Kritikai, önkritikai érzék Optimizmus, humor Kreativitás, találékonyság Helyzetfelismerés, alkalmazkodóképesség Az osztályfőnök nevelőmunkája A munka jellemzői Komplex, átfogó – a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenysége Differenciált – a személyiség és a közösség fejlesztése folyamán individualizált követelményeket támaszt Rugalmas - nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga; ellátása lényegesen több spontaneitást, rugalmasságot, reflektivitást igényel Az osztályfőnöki munka feladatkörei Közvetlen nevelőmunka – ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk; az aktuális események feldolgozása; különböző értékrendek megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában;

törődés a gyermekek aktuális problémáival; az osztály konfliktusainak megoldása; gyermekvédelmi munka Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok – a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése; igazolások esetleges igazolatlan órák regisztrálása félévkor és évvégén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírás Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása – kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelésben-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágosító munka; szabadidős tevékenységek, programok szervezése II.4.3. Az osztályfőnöki nevelés témakörei Énképünk – az élet értelméről, az emberek tulajdonságai; önmagunk ismerete, önnevelés, önmegvalósítás Egészségünk védelme – az emberi test felépítése és működése; az egészséges ember; az egészséges életmód; káros szenvedélyek; A családi élet harmóniája – a család; a szülők; gyerekek a családban; a nagyszülőkről és az öregekről; szerelem; szexualitás; a válás; a barátság; család és az iskola Helyünk a társadalomban – társadalom és állam; a polgár – a polgári társadalom; magánélet - közélet; társadalmi konfliktusok; viselkedéskultúránk; a rend Művelődés – műveltség - művelődés; anyanyelvi műveltség; olvasáskultúránk; az ízlés A szabadidő helyes eltöltése – játék, múzeum; színház; mozi, zene; tánc, sport, kirándulás Munkakultúra – a munka szerepe az ember életében; pályaválasztás; munkavállalás; munkanélküliség; élethosszig tartó tanulás Az ember és a természet kapcsolata - szennyezések; környezetvédelem; a fák és az erdők szerepe Hazánk és a nagyvilág – ország – haza - nemzet; a magyar diaszpóra; az ENSZ; Az Európai Unió

II.5. Egészségfejlesztési, egészségnevelési program II.5.1. Az intézményünk szerepe az egészségnevelésben Legfontosabb feladatunk a családdal való szoros együttműködés kialakítása munkánk során. Meg kell szerveznünk az egészség megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó ismeretek átadását, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatását. Magatartási alternatívákat kell ajánlanunk melyek alkalmasak az egészségvédő magatartásra, annak gyakorlására, példaértékű bemutatásra alkalmasak. Motiválni kell a gyerekeinket az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálás kialakítására, elfogadására, a helyes döntés kiválasztásában. Tudatosítanunk kell, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúlyi állapotot fejez ki. Célunk az, hogy a fiatalok egészséges, erős, és edzettek legyenek, az egészséges életmódot tudatosan akarják és ez a magatartásforma váljék személyiségük olyan jellemző vonásává, amely felnőtt korban is megmarad. Az egészségnevelés (és környezeti nevelés) célja Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek meg mindent saját egészségük érdekében. Az egészségvédelem kiemelt témakörei: önmagunk, az egészségi állapotunk ismerete; az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, az egészséges táplálkozás; a mindennapos testnevelés, testmozgás, az egészséges testtartás; a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőlegezése; a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség megőrzésben; a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése; a baleset megelőzés és elsősegélynyújtás; a személyi higiéné; a tanulás és tanulás technikái, a tanulási környezet alakítása, az idővel való gazdálkodás szerepe; az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése; az egészséges életmód, az egészség értéktudatosítása. Az egészségnevelés iskolai koordinálására egészségfejlesztő csoportot hoztunk létre és működtetünk – Koordinációs Iroda Tagjai: a megbízott igazgató-helyettes biológia szakos tanárok testnevelés szakos tanárok az iskolaorvos és védőnő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fejlesztő pedagógus iskola pszichológus Az egészségfejlesztő csoport éves programokban, munkatervekben gondoskodik e feladatok ellátásáról.

II.5.2 Egészségnevelésünk főbb szinterei Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek átadása, készségfejlesztés, szokásalakítás, szemléletformálás osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök, a védőnő által tartott foglalkozásokon, szaktantárgyak témakörein keresztül, egészségneveléssel kapcsolatos előadásokon, programok során valósul meg. Az alapszintű elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása a 10. évfolyam tanulói számára elméleti és gyakorlati foglalkozások során osztályfőnöki órák, és az iskola által engedélyezett órák keretében történik. Az elméleti, gyakorlati órák témái: - Az elsősegélynyújtás célja. - Alapvető szabályok, biztonságos elsősegélynyújtás, mentő hívás. - A beteg állapotának a felmérése, betegvizsgálat. - Ájulás, eszméletlen, de lélegző beteg ellátása, a sérülésekről általában, égési sérülés, vérzések, sebellátás, felső, alsó végtag sérülése, törések, agyrázkódás, koponyasérülés, gerincsérülés, mellkasi sérülések, hasi sérült ellátása,idegen test,légúti idegen test eltávolítása,epilepsziás beteg ellátása,lázgörcs,elektromos áram okozta balesetek, mérgezések ,hőmérséklet okozta megbetegedések újraélesztés. A tanórán kívüli lehetőségek Az egészséges életmód kialakításához szükséges ismeretek önálló elsajátítására való késztetés könyvtári kutatómunkával, kiselőadásokra való felkészüléssel. Ehhez háttéranyagot a könyvtár külön-gyűjtemény kialakításával segíti. Pályázatokon való részvétel Versenyek, vetélkedők (elsősegélynyújtó verseny, sport versenyek), egészségnapok, Gólya-napok, diáknapok szervezése, plakát-készíttetés Mentális gondozás: egyéni foglalkozás a mentális problémákkal küzdő tanulókkal (ifjúságvédelmi felelős, iskolaorvos, védőnő) Kortárs segítő tanulók egészségnevelő munkája (alkoholizmus ellen, drog - ill. AIDS prevencióképpen) A karitatív tevékenységek egészségnevelő példájának kiaknázása (véradó nap szervezése a felnőttek illetve a 18. évüket betöltött tanulók részvételével. Egészségügyi szolgálat feladatai az iskolában 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről biztosítja a nevelési/oktatási intézményekben a gyermekek ingyenes egészségügyi ellátásához való jogát. Az iskolában az egészségügyi ellátás a nevelési/oktatási intézmény orvosának és védőnőjének közös munkája, melyet az Iskola-egészségügyi szolgálat keretében végeznek. Az iskolában orvosi rendelés, tanácsadás hetente két napon, védőnői tanácsadás naponta van. A tanuló a tanévben, rendeletekben, módszertani-és szakmai irányelvekben meghatározott – egészségügyi vizsgálatokon, szűréseken vesz részt évente. Ezen szűrések keretében valósul meg: belgyógyászati vizsgálat pályaválasztási/alkalmassági vizsgálat pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése. a nemi fejlődés értékelése látásélesség vizsgálata színlátás vizsgálata hallás vizsgálata

golyvaszűrés – a pajzsmirigy tapintásos vizsgálata mozgásszervek vizsgálata vérnyomásmérés A vizsgálatok eredményéről, a további vizsgálatok szükségességéről a szülők írásos tájékoztatót, a 16 éves kori záró állapotvizsgálatról külön betétlapot kapnak. Az esetleges nem kötelező védőoltások lehetőségéről tájékoztatás történik. A vizsgálatok alkalmával indokolt esetekben háziorvoshoz, szakorvoshoz irányítás történik. A gondozott tanulók kontrollja, a szakorvoshoz utaltak eredményeinek dokumentálása, értékelése szükség szerint történik. Az egészségügyi, szociális szempontból veszélyeztetett tanulók fokozott gondozása egyéni megbeszélés során történik különös figyelemmel a rizikófaktorok és életmóddal kapcsolatos problémák feltárására, az orvosi tanácsok betartásának hangsúlyozásával. A leendő 9. évfolyamnál alkalmassági szűrővizsgálaton vesz részt minden az iskolába jelentkezett gyermek az adott évben. A 12. évfolyamos tanulóknak részére a pályaválasztási tanácsadás az egészségi állapot figyelembe vételével történik. Személyre szabott a tanácsadás a szűrések alkalmával a személyi higiénéről (fogápolás, tisztálkodás, intim higiéné, megfelelő öltözködés), a helyes táplálkozásról, az elhízásról és következményeiről, a káros szenvedélyek kialakulásának elkerüléséről, megszüntetéséről, a helyes testtartásról, a mozgás fontosságáról, a lelki egyensúly kialakításáról. Betegség illetve rosszullét során az iskolaorvos, védőnő intézkedik, elsősegélyt nyújt, mentőt hív szükség esetén. A tanév folyamán egészségnevelő, felvilágosító foglalkozásokat tart a védőnő osztályfőnöki órák keretében illetve az iskola által engedélyezett időpontokban. Az előadások témakörei: a helyes táplálkozás, bőrápolás, személyi higiénia, káros szenvedélyek, szexuális felvilágosítás keretén belül a szűrővizsgálatok fontossága, a fogamzásgátlás, terhesség-megszakítás, nemi betegségek. Igény szerint foglalkozásokat tart csecsemőápolási ismeretekről, a várandósságról, a szülésről. igény szerint csecsemőápolási versenyre, elsősegélynyújtó versenyre felkészíti, benevezi a tanulókat. Elsősegélynyújtó alapismeretek átadása az iskola 10. évfolyamos tanulói számára. A védőnő rendszeres fogadóórát biztosít. Az iskolaorvos és védőnő szükség esetén szorosan együttműködik az iskolapszichológussal az iskola ifjúságvédelmi felelősével, az osztályfőnökökkel, a Szociális Szolgálat munkatársával és minden civil és kapcsolódó szervezettel. Amennyiben az iskola Egészségnapot szervez, szakkört kíván indítani, vagy szervezett szűrésen vesz részt az iskola védőnője segíti a szervezést és lebonyolítást. Az iskolában dolgozó pszichológus főbb tevékenysége: a tanulók belső lelki egyensúlyának, megtartására irányuló módszerek ismertetése és alkalmazása, sok esetben a családi háttér miatt labilissá vált gyerekek érzelem és lelki világának gyógyítása, az egészséges életszemlélet kialakítása. A gyerekek önként vehetik igénybe a szakember segítségét, vagy adott esetben az osztályfőnök, az iskolaorvos, a védőnő javaslatával.

A gyermekek tanulási nehézségének feltárására szakszolgálatokat is igénybe kell vennünk. Az egészséges élet alapját jelentő testi, fizikai állóképesség megőrzésére és fejlesztésére a tanulóknak lehetőségük van a testnevelési tanórákon kívüli testedzésre is. Rendszeresen folynak az iskolában szakköri foglalkozások, melyeknek az a célja, hogy a gyermek pszichoszomatikus fejlettségéhez és érdeklődéséhez igazodva játékos mozgástevékenységgel testileg és lelkileg is kiegyensúlyozott munkabírású fiatalokat neveljen. Ezen sajátos eszközökkel hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan a életstílust tanuljanak meg, gyakoroljanak be, amely a későbbi életszakaszokban is nélkülözhetetlenné teszi számukra a rendszeres testedzést. El kell érni, hogy a tanulók sportolás közben éljék át a mozgás és a versengés örömét. Ezért a diákok rendszeresen járnak versenyekre, így az egészségmegőrző hatáson túl a gyerekek kikapcsolódást és szórakozást is találnak a sportolásban. Az nevelő-képző intézményi testnevelés célja ezen kívül a tanulók testalkati kóros elváltozásának megelőzése, a helyes testtartás és az izomzat fejlesztése, erősítése az érrendszer javítása. A sport és a testnevelés szerepe, hogy az emberi lény biológiai, pszichológiai, szociális egyensúlyát és harmóniáját kialakítsa, amelyhez az alábbi témakörök is segítséget nyújtanak: Az egészséges táplálkozás és a sport kapcsolata A káros szenvedélyek hatása a sport teljesítőképesség romlására A rendszeres mozgás élettani hatásai. Rendszeresen plakátpályázatokat hirdetünk meg az egészséges életmód népszerűsítése érdekében. Egészségnevelés a tanítási órákon: A biológia tanórákon megismerkedhetnek a tanulók a saját szervezetük felépítésével, a betegségekkel, és a káros hatások forrásaival. Részletes ismereteket szerezhetnek a diákok a helyes táplálkozás fontosságáról, amely a fizikai alapot adhatja meg egy egészséges szervezet számára. Különösen nagy szerepet kap a tananyagból megismerhető betegségek (AIDS, Hepatitis) elkerülésére irányuló szemlélet kialakítása, helyes életmódbeli változtatások alkalmazása. Fontos témakör a káros anyagok (dohányzás, alkohol, drog) hatásainak ismertetése. A pótcselekvések elkerülésére irányuló alternatívák ismertetése, a kockázati tényezők felismerése és elkerülése. II.6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A kiemelt figyelmet igénylő tanulókat a 2011. évi CXC. tv. az alábbiak szerint határozza meg az „Értelmező rendelkezések” során: II. 6.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, Részletesen az alábbiak szerint különíti el az egyes csoportokhoz tartozókat /2011. évi CXC. Tv. 4.§ 23, 2, 13/: Sajátos nevelési igényű tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Míg a kiemelten tehetséges tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Hátrányos helyzetű tanuló az, akinek a települési önkormányzat jegyzője határozatban megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló szülei iskolai végzettsége - önkéntes nyilatkozatuk alapján - a 8. általános osztályt nem haladja meg. A nemzeti köznevelésről szóló törvény legelején, a jogszabály céljait és alapelveit rögzítő fejezetben kiemelt feladatként jelenik meg „a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.” Ennek érdekében intézményünk elsődlegesen a jogszabályi lehetőségek teljes kihasználását, ill. a kötelezettségek teljesítését tartja fontosnak az alábbiak szerint: „A középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára … a differenciált fejlesztést biztosító egy– három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok meghatározott időkerete felett.” /27§ (5)/ „A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.” /27§ (7) / A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat.” /62. § (1) A pedagógus kötelességei és jogai /

Pedagógusaink munkája azonban nagyban támaszkodik a szülők felelősségvállalására, aktív gondoskodására még inkább az átlagtól eltérő, külön figyelmet igénylő gyermekek esetén, ahogy ezt a jogszabály is rögzíti: „A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését, tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére, a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a jegyző kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.” /72. § (1) (4) A szülő kötelességei és jogai/ II.6.2. Tehetség kibontakozását segítő tevékenységeink Kötelességünknek tekintjük a tehetséges tanulók felkarolását is. Tapasztalatok szerint a tehetséggondozásban a pedagógusok szerepe jelentős hatású. Az a gyerek, akit a pedagógusok “lebecsülnek”, rosszabbul, akit “túlbecsülnek”, jobban teljesít. A tehetséges tanítványainkkal rendszeresen foglalkoznunk kell. Tanulásukat elsősorban a pozitív megerősítés segíti elő. A sikerélmény kitartó tevékenységre ösztönöz, és teljesítményképes tudást eredményez. Fontos a folyamatos cselekedtetés és az önálló munkáltatás. Meglévő szolgáltatásaink a tehetséggondozásban Tankönyvön kívüli ismeretforrások beépítése a tanulásba. Önálló ismeretszerzési lehetőségek (könyvtárak, forrás-központok, nem hagyományos ismerethordozók). Speciális tehetséggondozó szakkörök, tantárgyi szakkörök, konzultációk, felvételi és nyelvvizsga előkészítő foglalkozások. Országos, illetve fővárosi szervezetek által meghirdetett pályázati lehetőségek kihasználása az ösztöndíj elnyeréséért. Országos versenyekre való felkészítés és részvétel. Iskolai szintű irodalmi pályázatok meghirdetése. Állandó szakköreink: színházbarát-kör, „Beszélni nehéz!” - kör, „érdekes jelenségek” szakkör, elektronika szakkör filmklub modellező szakkör, stb. Iskolai, kerületi műveltségi vetélkedők (vers- és prózamondó- verseny, Kazinczy szépkiejtési verseny, stb.) is a tehetséggondozást szolgálja.

Egyéb lehetőségek Kapcsolatfelvétel, szakmai tanácskérés az 1989-ben megalakult Tehetséggondozó Társasággal és a Fővárosi Pedagógiai Intézet keretében működő Tehetséggondozó Központtal. A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket, stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkájában nagymértékben a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére számítunk. A diákkörök szakmai irányítását a pedagógusok, esetleg külső meghívott szakemberek segítik. A tanórán- és az iskolán kívüli ún. szabadidős tevékenységeink is jól szolgálják a tehetséges tanulóink magas szintű fejlesztését és a felzárkóztatást is. A szabadidő szervezésénél figyelembe vesszük az alábbi feladatokat. A legfontosabbak ezek közül: a személyiségfejlődés elősegítése, a pihenés, regenerálódás biztosítása, a hangos szórakozás, játék biztosítása, a művelődés biztosítása, az egyéni érdeklődés kielégítése. A művelődési-tanulási és a szabadidő szervezési céljaink: a szabadidőt irányító pedagógusok jobb összmunkája, szakkörök, fakultatív tevékenységek körének bővítése, jobb együttműködés kialakítása a kerületi közművelődési intézményekkel, Továbbra is színvonalasan szervezzük a színházi, múzeumi programokat az osztályközösségek részére. Értékes filmalkotások közös megtekintése már hagyománnyá vált iskolánkban. A rendhagyó irodalomórák gyakoriságát is szeretnénk biztosítani, amelyek neves művészek közreműködésével jöhettek létre, és szereztek a tanulóknak, tanároknak életre szóló élményeket. Az aktív művelődési lehetőségek megszervezése (amatőr művészeti csoportok, művészeti szakkörök), rendszeres sportolási és testedzési lehetőségek biztosítása, fő irányokhoz tartoznak a különféle közös osztályprogramok (kirándulások, társas együttlétek, klubestek, stb.), a tanulók anyagi, erkölcsi ösztönzése (pl. a jó tanulók évente egy alkalommal tanulmányi kiránduláson vesznek részt. A költségeket az iskola finanszírozza. Irodalmi, történelmi pályázatoknál díjak kitűzése, stb.). II.6.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A gyermek és ifjúságvédelem (továbbiakban gyermekvédelem) azokkal a kiskorúakkal foglalkozik, akik környezetük ártó hatásai, vagy saját személyes fejlődésük rendellenességei miatt fejlődésükben veszélyeztetettek. A gyermekvédelem és a családpolitika a köznevelés rendszerébe is tartozik. Ezek létét és működését törvények és más jogszabályok határozzák meg. A gyermekvédelem így válik elméletben és gyakorlatban is komplex területté, amelynek összetevői között a leglényegesebbek: a jogi, a szociális, az egészségügyi, a közgazdasági, a pszichológiai részterületek. Mivel azonban a gyermekek és a családjuk életében mindezek egyedi módon érvényesülnek, a gyermekvédelmi problémáik összegződnek: ezért a gyermekvédelem szemléleti alapja a gyermeki személyiségfejlődés egészét segítő pedagógiai szemlélet. Minden tudomány és minden gyakorlati eljárás a pedagógiának van alárendelve a gyermekvédelmi esetekben. A gyerek érdekeit legjobban a pedagógiai érdek fejezi ki. A gyermekvédelem széleskörű tevékenység, amely szükség esetén magába foglalja azokat az intézkedéseket, tevékenységeket, amelyek a gyermek eltartását, egészségügyi ellátását,

gondozását, testi, szellemi, erkölcsi fejlődését hivatottak segíteni és biztosítani. Megold pedagógiai, egészségügyi, jogi (és speciális) problémákat – a tehetséggondozástól az iskoláztatás egész időszakára, majd a felnőtté válásig átfed egy jelentős életszakaszt. A gyermekvédelmet törvények szabályozzák - valószínűleg a jövőben is túlnyomórészt állami feladat marad, amelyben a társadalmi változásoknak megfelelően szerepet vállalnak az egyházak, alapítványok stb. is. A gyermekvédelem eszerint kisegítő tevékenység, melynek célja a család nevelőmunkájának kiegészítése, esetleg pótlása. Az iskolánkba járó gyermekek kb. 20-30 % jelentős szociális és műveltségi hátránnyal küzd, ezért felzárkóztatásukat, a tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységet szintén kiemelt feladatként kezeljük. A szociális hátrányokat helyi segélyekkel (tankönyvsegély, étkezési hozzájárulás, stb.), valamint a fővárosi, kerületi önkormányzat által felkínált segítséget is igénybe véve próbáljuk elviselhetőbbé tenni. Tanulóink magatartása a társadalomban, a családban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk olykor nehezen tud lépést tartani a feladatokkal, ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának feladata. Elsődleges és meghatározó tennivaló a megelőzés. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés is hozzájárulnak a problémák kiküszöböléséhez. A gyermekek életkörülményeiben és fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben fel kell tárnunk, intézkedésünknek az előidéző okok megváltoztatására kell irányulnia. Szükség esetén szakember segítségét is kell kérnünk. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekeink segítése: Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást szervezünk. Az osztályközösség segítségét is igénybe vesszük, ezzel is erősítjük bennük az összetartozás érzését. Szülők és a családok nevelési gondjainak megoldásának segítése: Szükség esetén családlátogatás. Pályaválasztás segítése. Tanulók szabadidejének szervezése. Gyermek- és ifjúságvédelem A koordinációs iroda keretében van lehetőség egy a nevelő oktató munkát segítő ifjúság- és gyermekvédelmi felelős alkalmazására. Munkáját a többi kollégával közösen végzi. Feladata: A szülőket szülői értekezleteken, fogadóórákon rendszeresen tájékoztatni a szociális juttatások lehetőségeiről, a különböző problémák esetén a megfelelő intézményekhez irányítani őket. Az osztályfőnökökkel együttműködve tanév elején felmérést készítenek az iskola hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeiről, javaslatokat dolgoznak ki szociális támogatásukra és pedagógiai gondozásukra. Gyermekjogok ismerete, érvényesítése, az esetleges jogsértések feltárása. Az osztályfőnökökkel együttműködve figyelemmel kísérik a beiskolázást, a tanulók rendszeres iskolába való járását, az iskolába járás alól felmentett tanulók életét, a felmentett gyerekek osztályozó vizsgára való felkészítését. Segítséget nyújtanak a kulturált, egészséges életvitel kialakítása. Felhívják a figyelmet a különböző egészségkárosító szerekkel történő élés egészségi és jogi kockázataira.

Kapcsolattartás: a családdal, az iskolaorvossal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a kollégiumi nevelőkkel, a drogambulanciával, A hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatásának segítése iskolánk minden pedagógusának feladata. Közös feladataink: A tanulók lemaradásakor az okok feltárása. Segíteni a lemaradókat az ismeretszerzés lépéseinek, a helyes tanulás, az egyszerű feladatmegoldások módjának gyakoroltatásával, kisebb-nagyobb sikerélmények biztosításával. A tanulási kudarccal küszködő gyermekeinket több alkalommal ösztönözzük, dicsérjük. Az iskola egyéni felzárkóztató foglalkozásokat szervez 3-4 tanuló részvételével. Az előírt tanítási program és követelményrendszert differenciáljuk. Intézményünk a NAT szellemiségének megfelelően segíti az esélyegyenlőség megvalósulását. A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával törekszünk erre. Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szükséges az olvasási-számolási problémák (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) gyors felismerése és preventív kezelése, ezért erre irányuló vizsgálatokat végzünk. Egyes tantárgyakból (pl. idegen nyelv) indokolt esetben felmentjük. A hátrányt nem jelentő képességterületen erősítjük a tanuló kiemelkedési lehetőségeit. Segítjük a tanulókat abban, hogy ismerjék meg önmagukat, hogy legyen reális énképük, ismerjék meg az önfejlesztés lehetőségeit. Szaktantermeink eszközeit folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük (pl. számítástechnika, biológia). Módszereinket és eszközeinket igyekszünk érdekesebbé, korszerűbbé tenni. Osztályfőnöki órákon, a tanulás segítése tantárgy keretén belül ismertessük meg tanulóinkkal a különböző, helyes tanulási módszereket. A tanuláshoz szükséges képességeket fejleszteni kell. II.6.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program. Ahogy telnek az évek az iskolában, úgy növekednek a követelmények, egyre többet kíván a gyerektől az iskola, a pedagógus. Az észrevétlen tanulást fölváltja a tudatos, munkához hasonló ismeretszerzés. A tanulás így mesterséggé válik, méghozzá a legelsővé, amihez a gyereknek értenie kell. Ugyanakkor a mai pedagógiai kultúránkban a tanítás során kevés szó esik a tanulás hatékony eljárásairól. Pedagógiai módszereink pedig nem olyan gazdagok, hogy magukban hordozzák a tananyag elsajátításának módjait. Így diákjaink magukra maradnak tanulási problémáikkal, az iskolában eltöltött időt kudarcok árnyékolják be. Nem jutnak elegendő sikerhez, nehézzé válik a gyerek élete. Pedig a személyiség harmonikus fejlődéséhez a tanulási siker fontosabb még a megszerzett tudásnál is. A tanuláshoz szükséges képességeket fejleszteni kell.

Melyek ezek? Koncentráló képesség, beszédkészség, gondolkodóképesség, tájékozódó képesség.

hatékony

olvasás,

emlékezőképesség,

Tanulni is meg kell tanítani a gyerekeket. Fentieken kívül a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokat úgy kell megszervezni, differenciálni – hogy a tanulási kudarcnak kitett, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását szolgálja. Továbbá az egyéni foglalkozásokra rendelkezésre álló órakeretet annyi egyéni órával kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek. Az időkeretet az egyes évfolyamok és tanítási hetek kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásainak átcsoportosításával kell megoldani. A program eredményességét a közösséget tanító tanárok havi 1 alkalommal megbeszélik, a nevelőtestületi értekezleten értékelik. Az egyéni bánásmód és az esélybeli különbségek kiegyenlítése Gyerekeinkkel a velük való kapcsolatunk egyediségét éreztessük meg. Személyiségük és jellemük csak akkor bontakozhat ki, ha nevelési módszereink a megbecsülésen és az együttérzésen alapulnak. Az iskolában látja a gyerek azokat a viselkedési mintákat, amelyeket részben elfogad, átalakít, esetleg elutasít, de mindenképpen döntési helyzetbe kerül. Feladatunk, hogy segítsük a diákot a számára megfelelő döntések meghozatalában. Az esélybeli különbségeket észre kell vennünk, továbbá igazodnunk kell ahhoz, hogy eltérő képességű, tapasztalatú, érdeklődésű, vallású, egészségű, érzékenységű, családi és társadalmi hátterű fiatalokat kell nevelnünk szabadságuk megélésére, mások elfogadására. Törekednünk kell az eltérő műveltségi szintek esetén a tehetség kibontakoztatására és a gyengébb, lemaradó tanulók felzárkóztatására. II.6.5. Szociális hátrányok enyhítését segítő munkánk - a hátrányos helyzetű tanulóinkkal való egyéni bánásmódunk A tehetséges tanulóink felkarolása mellett egyenrangú feladatunk a hátrányos helyzetűekkel való kiemelt törődés is. Egyre inkább kell számolnunk a csonka családból érkező, a munkanélküli felnőttekkel és hozzátartozókkal körülvett gyerekekkel is. Sokan vannak kudarcélményekkel bőven rendelkező fiataljaink, akiknek a család és az iskola normái feloldhatatlan kettősséget eredményeznek. A családi környezet hiányosságaiból eredő tanulói veszélyeztetettséget, kirívó eseteket (pl. deviáns, alkoholista, büntetett szülő, stb.) nem tapasztalunk közösségeinkben. Alkalmanként azonban szükséges igénybe venni a kerületünkben működő Családsegítő Központ segítségét, valamint a Budapesti Ifjúságvédő Központ tanácsait. Ez utóbbi intézménnyel igen jó a kapcsolatunk, hiszen egy régebben az iskolánkban dolgozó munkatárssal - aki jól ismeri körülményeinket, gondjainkat, a tanulók összetételét - nagyon jól tudunk együttműködni. Sajátos és humánus módszerei igen hatékony lelki segítségnyújtást eredményeznek. Az általános iskolából a középiskolába való bekerülés okozta nagyobb követelmények miatt elég sok diáknak lesz tanulási problémája. Új módszerek, gyakorlati fortélyok (pl.: ideális időbeosztás, a tanulás rövid-, közép- és hosszú távú megtervezése, használati utasítás a különböző szaktárgyak tanulásához, egyéni és csoportos tanulás lehetőségei, ésszerű időfelhasználás, pozitív motivációk ébresztése... stb.) elsajátíttatásával, a tanulás megtanításával, nagy türelemmel és személyes segítséggel csökkenthetők ezek a nehézségek.

Gyermekközpontú nevelésünk további javítása érdekében szükséges az egyes életkori ciklusok közötti átmenet problémáit figyelmesebben kezelni. A kortárs fiatalok társadalma más követelményeket támaszt egymással szemben, mint szüleik és tanáraik. Amivel egyik helyen sikert aratnak, az máshol kudarchoz vezet(het). Csendes, alkalmazkodó? Szülei éppen ezt dicsérik benne, holott osztálytársai emiatt gyávának tartják. A mindig jól teljesítő, minden feladatra készségesen jelentkező kamasz azt veszi észre, hogy osztálytársai “strébersége” miatt kiközösítik. Ezek az élmények kételyt ébreszthetnek a serdülőben, esetleg változtatni próbál a személyiségén. Ez azonban belső és külső konfliktushoz vezethet. A fiatal a környezet folytonos visszajelzéséből ismeri meg önmagát. Ez a vegyes jelzés, a róluk alkotott kép, a velük szemben támasztott többféle igény nem mindig áll összhangban egymással és identitászavart okozhat. A felsorolt problémák feltárása a legnehezebb feladatunk. Tanulási nehézségek adódhatnak: A részképesség hiányából, ezek feltárása már a 9. évfolyam megkezdése előtt megtörténik. A beiratkozásnál felmérőt iratunk. Ezzel kiszűrhető a diszgráfia. A tanulók számától függően az enyhe eseteknél felzárkóztatást szervezünk a korrepetálási órák terhére. Súlyosabb esetben szakértőhöz (logopédushoz) küldjük a gyereket, és ennek alapján döntünk a megfelelő segítségről. Szociális problémából adódó nehézségek feltárása a legnehezebb, mert sok esetben nincs kézzelfogható jele. Az osztályfőnököknek kell átnézni a tanulók anyagait (orvosi karton, jelentkezési lap, általános iskolás bizonyítvány stb.), el kell beszélgetni személyesen mindenkivel. Alkalmazni kell a modern pszichológia módszereit (családrajz, szociometria, megfigyelés stb.). A legkisebb eltérés észlelésekor szakemberrel kell megerősíteni diagnózisunkat. Segítő kezet kell nyújtanunk. Élnünk kell a rendelkezésünkre álló eszközökkel (korrepetálás, segély, egyéni problémakezelés). Munkánk során bármilyen hátrányos helyzetű diákkal állunk szemben, fontos, hogy a lehető legnagyobb szeretettel, türelemmel és diszkrécióval kezeljük a problémáikat II.7. Tanulmányok alatti vizsgák A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tantárgyban a tanév végén legalább „elégséges” (2) szinten teljesítette. A továbbhaladás feltételeit a helyi tanterv és a szakközépiskolák és szakiskolák számára kiadott kerettanterv tartalmazza. A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása a nevelőtestület jogkörébe tartozik, ezt a jogkört osztályozó értekezleteken átruházott hatáskörként az osztályban tanító tanárok értekezlete gyakorolja. Szakmai középfokú oktatás: A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben (központi programjában), ill. nevezett két dokumentum alapján készített szakmai programban meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el, és minden tantárgyból legalább az „elégséges” (2) év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

Továbbhaladás az iskolai évfolyamokon: Ha a tanuló a tanév végén bármennyi tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. (kivételt képez ez alól, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kettőszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető) A sikertelen osztályozó vizsga vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után valamennyi intézménytípusban. Osztályozó vizsga: A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie: Félévi osztályozó vizsgák Ha iskolánk tanulójának mulasztása az első félév végére meghaladja a 250 tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítatási órák 30%-át és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, (tantárgyanként minimum 2 érdemjegy) félévkor osztályozó vizsgát kell tennie a vizsgaszabályzatnak megfelelően. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki 30 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul, (feltéve, hogy az iskola a tanulót, illetve szülőjét legalább 2 alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire). Év végi osztályozó vizsgák Ha a tanuló mulasztása egy tanítási évben (igazolt és igazolatlan mulasztás együttesen) meghaladja a 250 órát vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, valamint az igazolatlan órák száma nem haladja meg az igazolt mulasztások számát, év végén osztályozó vizsgát köteles tenni. Év végi osztályozó vizsgát kell tennie iskolánkban annak a tanulónak, akit az iskola igazgatója felmentett a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, vagy akinek az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Osztályozó vizsga esetén a tanuló továbbhaladását iskolánk abban az esetben biztosítja, ha a tanuló az osztályozó vizsga tantárgyai mindegyikéből legalább elégséges osztályzatot szerzett, vagy megfelelően teljesített minősítést kapott. Ellenkező esetben a tanuló az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait intézményünkben. Javítóvizsgák Iskolánkban a tanuló javítóvizsgát akkor tehet, ha tanév végén az elégtelen osztályzatot kapott valamilyen tantárgyból az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt az osztályozó vizsgát nem fejezte be az osztályozó vizsgát az előírt időpontig nem tette le. A javítóvizsgákat minden év augusztus 15. és augusztus 31. közötti időszakban tartjuk iskolánkban.

A magasabb évfolyamra a tanuló abban az esetben léphet, ha a javítóvizsgán minden vizsgatantárgyból legalább elégséges osztályzatot, vagy megfelelően teljesített minősítést kapott.

III. Helyi tanterv A helyi tantervek, tanmenetek az “Intézményi Tantervtár”-ban tálhatóak, amely a mindenkori Pedagógiai Program melléklete. A helyi tanterv szakközépiskolai óraterve a 2012/13-ös tanévtől a Gépészet, Elektrotecnika, Informatika szakmacsoportok egységes ágazati kerettanterveire épül. A közgazdaság szakmacsoportos képzés óraterveinkben kifutó rendszerben található meg. A 2015/16-os tenévtől a fenntartó engedélye alapján Közszolgálat szakmacsoportos rendészeti ágazati képzés, valamint Elektrotechnikai technikus, Szerszámkészítő, Gyártósori gépbeállító, Finommechanikai műszerész szakképzés indulhat Intézményünkben. Felnőttképzési tevékenységeink aktuális engedélyeit és tantervi anyagainkat Intézményi Tantervtárunk “Felnőttképzési Tantervek” szakmai része tartalmazza.

III. 1. Óratervek Szakközépiskolai és szakiskola óratervek: a 2013/14 tanévtől

Tantárgyak

Új

Új

Kifutó

Új

Kifutó

Új

9. évf.

10. évf.

11. évf.

11. évf.

12. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2

2

2

3

3

3

1

1

1

Etika Idegen nyelv

3

3

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

3

3

Ének-zene

-

Művészetek

-

Rajz és vizuális kultúra

-

1

1

-

1

-

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

2,5

5

2,5

5

Fizika

2

2

2

1

2

-

Földrajz

2

1

-

-

-

-

Biológia

-

2

-

2

-

1

Kémia

2

1

-

-

Informatika

1

-

2

-

2

-

Szakmai orientáció, alapozó oktatás

6

7

8

8

8

11

Szabadon tervezhető: Testnevelés Heti kötelező óraszám:

0,5 31

32

Szakmai orientáció, alapozó oktatás

30

1

1

-

Történelem

1

1

-

Idegen nyelv

1 1

1

Társadalomismeret és etika Informatika

31

2

Matematika

Magyar nyelv és irodalom

0,5

1

1

-

1

-

1

-

1

-

-

-

1 1

1

Dráma, Tánc, Médiaismeret

1

1

1

Testnevelés

4

1

4

Mindennapi testnevelés 2012-től Összes tanulói óraszám:

4

36

36

1

4

2 35

31

2

1

Nem kötelező óraszám:

1

30

4

4

2 35

36

35

Óraterv: 2014/2015 tanév SZAKISKOLAI ÉVFOLYAMOK

2014.05.02M

Tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földrajz Természetismeret Biológia Kémia Informatika Tanulásmódszertan Szakmai elméleti tantárgyak Szakmai számítások Anyagismeret Elektrotechnikaelektronika Szakmai gyakorlatok Munkavédelem Szabad órakeret Szakmai orientáció, alapozó oktatás Testnevelés Összes óraszám:

Szakiskolai Szakiskolai szakképző szakképző Villanyszer. osztályok osztályok kifutó . előrehozott 1/9. 2/10. 3/11.v 2

2

2

2

2

2 2

2 2

2

1 5

1 5

1 2

1

1

3 1 1

5

2 12 1

1 11

35

25

3

6

8,5 1 2,5

35

A szakiskolai szakképzésben a fenntartó engedélye alapján Elektronikai műszerész, Villanyszerelő, Járműipari fémalkatrész-gyártó, Gépi forgácsoló szakképesítések tanulhatóak a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján. A szabadon tervezhető órakeret a szakmai elmélet (1) és a szakmai gyakorlat (2) tantárgyak között került felosztásra.

Tantárgyak és óraszámok szakiskolát végzettek esti érettségire felkészítése: A képzésre a korábban szakképesítést szerzett, vagy a szakközépiskolai, gimnáziumi tanulmányaikat félbehagyók jelentkezhetnek.

11. Esti tagozat

12. Esti tagozat

Magyar nyelv és irodalom

4

3

Idegen nyelv

4

3

Matematika

4

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

3

Természetismeret

1

Informatika

1

1

Testnevelés és sport

–

–

18

18

Tantárgyak

Osztályközösség-építő program Összesen (közműveltségi óraszámok)

A szabadon tervezhető órakeret (4) a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, valamint történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyak között került elosztásra.

Tantárgyak és óraszámok HÍD II. program:

10 hónapos HÍD 2. óraterv szakképzés nélküli közismereti, a szakképző évfolyamra való belépésre felkészítétő képzés: H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét) Közismeret

35

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

0

Összesen

31,5

Mindösszesen (teljes képzés ideje)

heti 35

20 hónapos HÍD 2. óraterv hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához: H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét)

öf. gyak. 3 hét

H/2/2. évfolyam heti óraszám (35 hét)

Közismeret

17,5

10

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

17,5

105

21,5

Összesen

35

105

31,5

Mindösszesen (teljes képzés ideje)

heti 35

-

heti 35

(A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen: 1521 óra nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabad sávval együtt)

Az oktatott részszakképesítések:

Elektronikai gyártósori műszerész

Közismereti tantárgyak óraszámai: Tantárgyak Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program) Informatika Összesen:

HÍD 2/1. évfolyam

HÍD 2/2. évfolyam

3 óra

2 óra

3 óra 3 óra

2 óra 2 óra

1,5 óra

1 óra

1,5 óra

1 óra

0,5 óra

1 óra

2 óra

- óra

1 óra

1 óra

1 óra 17,5 óra

0 óra 10 óra

A Elektronikai gyártósori műszerész részszakképesítés szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabad sáv nélkül

Szakmai követelménymodulok

Heti óraszám Tantárgyak

9. évfolyam elméleti gyakorlati

Műszaki informatika gyakorlat

10007-12 Informatikai és Műszaki ismeretek műszaki alapok Műszaki gyakorlatok

10. évfolyam ö.gy.

elméleti gyakorlati

2

1,5

4

3 4

3

10320-12 Elektronikai berendezések

Elektronika

4

3

Elektronika gyakorlat

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám

6

5,5

8

6

12 17,5

70

15 21

Jelmagyarázat: ö.gy./összefüggő szakmai gyakorlat

A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően készült. A részletes tantervi követelményeket Intézményi Tantervtárunk tartalmazza. A szabadon tervezhető órakeret a műszaki ismeretek és az elektronikai gyakorlat tantárgyak között került felosztásra.

III.2. Tantárgyi tantervek-kifutó Kötelező tantárgyak Iskolánk a szakközépiskolai kerettantervnek megfelelően az alábbi tantárgyakat tanítja kötelező óraszámban: Magyar nyelv- és irodalom * Történelem és társadalmi ismeretek * Társadalomismeret és etika Idegen nyelv * Matematika * Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz (Földünk és környezetünk) Biológia - egészségtan Kémia Informatika Szakmai orientáció, alapozó oktatás, (Szakmacsoportos alapozó oktatás) Szakmai gyakorlat A nem kötelező órakeret terhére tervezett tantárgyak: Médiaismeret Informatika Matematika Történelem és társadalmi ismerete Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Testnevelés és sport Társadalomismeret és etika Szakmai orientáció, alapozó oktatás Szakmai gyakorlat A *-gal jelölt tantárgyakból kötelező érettségi vizsgát tenni A felsorolt tantárgyak tanulása a nevelőtestület döntése alapján kötelező. Iskolánk a szabadon tervezhető órakeret terhére szükség szerint felzárkóztató, vagy emelt szintű érettségire felkészítő oktatást szervez, amely mindenki számára kötelező. Választható tantárgyak: Választhatóak elsősorban azok a tantárgyak, amelyek a szakmacsoportos képzésből adódóan a későbbiekben szakirányt határoznak meg. Ezekből szakmacsoportnak megfelelő szakirány szerint szintén érettségi vizsgát lehet tenni. A tantárgyak: Gépipari alapozó ismeretek (elmélet - gyakorlat) Elektronikai alapozó ismeretek (elmélet - gyakorlat) Informatika alapozó ismeretek (elmélet - gyakorlat) Közgazdasági alapozó ismeretek (elmélet - gyakorlat)

Közismereti tantervek A közismeretei tanterveinket az Intézményi Tantervtárunk tartalmazza. A szakmacsoportokban tanult tantervek a központi kerettantervek helyi adaptációi. Szakmai tantervek A szakmai tanterveinket az Intézményi Tantervtárunk tartalmazza. A szakmacsoportokban tanult szakmai alapozó ismeretek tantárgy kifutó jelleggel a szakirányú szakmai képzési programokba kérelem alapján beszámítható. A beszámítást kérő tanulók az egy éves specializáló szakképzési évfolyam előtt szakmai gyakorlatot kell, hogy teljesítsenek. A 2012/2013-es tanévtől a 9. évfolyamosok számára felmenő rendszerben, az egységes kerettantervek alapján készült szakmai alapozó ismeretek tananyaga kérelem nélkül, kötelezően beszámítantó a szakképzésbe. A szakirányban továbbtanulók az összefüggő gyakorlat követelményeit a 9., 10., 11., tanév végén teljesítik. A nyári gyakorlat maradéktalan teljesítése a továbbhaladás feltétele. A nem szakirányú továbbhaladók számára a szakképzés két évig tart, és az első szakképzési évfolyam végén ismételten összefüggő nyári gyakorlatotkell teljesíteni. A szakképzésbe jelentkezők akkor is kérhetik a beszámítást, ha más intézményből jelentkeznek, és a korábbi iskola az egységes óraterv szerinti tanterv alapján tanította a szakmai alapozó tárgyat. A tantárgyak beszámítását kérelem alapján az iskola igazgatója engedélyezi.

III. 3. Új tantervek A helyi tantervek, tanmenetek az “Intézményi Tantervtár”-ban tálhatóak, amely a mindenkori pedagógiai programunk melléklete.

III.4. A középszintű érettségi vizsga témakörei Megjegyzés: Az emeltszintű érettségi vizsga témaköreit központilag adják meg III.4.1. A magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.1.1. A MAGYAR IRODALOM KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek - legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok).

A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. Színház- és drámatörténet Színház és dráma különböző korszakokban. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei - népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. III.4.1.2. A MAGYAR NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal.

A jel, a jelrendszer A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. Nyelvi és vizuális kommunikáció Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció. A nyelvhasználat mint kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással.

bizonyítása

Kommunikációs funkciók és közlésmódok Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák). Személyközi kommunikáció A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi - nyilvános és magánéleti - élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. A tömegkommunikáció A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. Nyelvtörténeti korszakok A magyar nyelv történetének fő szakaszai: Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása - példák alapján. Nyelvművelés A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése. Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng). Az egynyelvű szótárak ismerete.

Kisebbségi nyelvhasználat A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége. A határon túli magyar nyelvűség A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). A nyelvi szintek Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú szövegek létrehozásában. Hangtan A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. Alaktan és szótan A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. Mondattan A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszerű mondat részei; felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk. A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg.

Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok. Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). Szókincs és frazeológia A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása. A szöveg A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés. A szöveg és a kommunikáció A szöveg szóban és írásban. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. A szöveg szerkezete és jelentése A szöveg felépítése, egységei - külső körülmények: szövegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. Szövegértelmezés A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés.) A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). A szöveg szóban és írásban A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. Az intertextualitás Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. A szövegtípusok Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői.

A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). Szöveg a médiában A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása. A retorika alapjai A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. Az élőbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Érvelés, megvitatás, vita Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. A szövegszerkesztés eljárásai A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. A szójelentés A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. A szóhasználati jelentés alapjai - az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete.

Állandósult nyelvi formák Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák).

(szólás,

Nyelvi-stilisztikai változatok A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése stb.). A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése. Stíluseszközök A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. Stílusréteg, stílusváltozat Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minősége. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Objektivitás és szubjektivitás, tömegkommunikációban.

tény

és

vélemény

stílusbeli

különbsége

a

A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások - példák alapján. III.4.2. Matematika középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.2.1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, LOGIKA, KOMBINATORIKA, GRÁFOK Halmazok Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. Halmazműveletek Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő műveleteket: egyesítés, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat.

Számosság, részhalmazok Véges halmazok elemeinek száma. Matematikai logika Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni. Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát. Értse és egyszerű feladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet. Ismerje az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a halmazműveletekkel. Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát. Használja helyesen a „minden”, „van olyan” kvantorokat. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni. Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” feltétel fogalmát. Kombinatorika Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat. Gráfok Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok segítségével. III.4.2.2. SZÁMELMÉLET, ALGEBRA Alapműveletek Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás). A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám). Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni feladatokban. Oszthatóság Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani. Számrendszerek Tudjon más számrendszerek létezéséről.

Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont. Helyiértékes írásmód. Racionális és irracionális számok Tudja definiálni a racionális számot és ismerje az irracionális szám fogalmát. Adott n (n

N) esetén tudja eldönteni, hogy √n irracion -e.

Valós számok Ismerje a valós számkör felépítését (N, Z, Q, Q*, R), valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát. Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen. Tudja az abszolútérték definícióját. Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal. Hatvány, gyök, logaritmus A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén. Ismerje és használja a hatványozás azonosságait. Definiálja és használja az n√a fogalmát. Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait. Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra. Betűkifejezések Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját. Nevezetes azonosságok Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: (a + b)2; (a - b) 2; (a + b) 3; (a - b) 3; a2 - b2; a3 - b3; Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása). Arányosság Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Tudjon arányossági feladatokat megoldani. Százalékszámítás Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát. Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése stb. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket megoldani. Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása. Az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában. Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát. Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet. Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Magasabb fokú egyenletek Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása. Négyzetgyökös egyenletek Tudjon √ax + b = cx + d típusú egyenleteket megoldani. Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Tudjon |ax + b| = c típusú egyenleteket algebrai és grafikus módon, valamint |ax + b| = cx + d típusú egyenleteket megoldani. Exponenciális és logaritmikus egyenletek Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Trigonometrikus egyenletek Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Ismerje az egyenlőtlenségek alaptulajdonságait (mérlegelv alkalmazása). Egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek és egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek megoldása. Középértékek, egyenlőtlenségek Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk. III.4.2.3. FÜGGVÉNYEK, AZ ANALÍZIS ELEMEI A függvény A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet) Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni. Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerű függvények esetén f(x) = c alapján az x-et meghatározni. Ismerje az egy-egyértelmű megfeleltetés fogalmát.

Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál. Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk). Egyváltozós valós függvények Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető) függvényeket: x → ax + b; x → x2; x → x3; x → ax2 + bx + c; x → √x; x →|x|; x → a/x; x → sin x; x → cos x; x → tg x; x → ax; x → log a x. A függvények grafikonja, függvénytranszformációk Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a grafikonról. Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk segítségével ábrázolni [  (x) + c; ](x + c); c · (x); (xc) A függvények jellemzése Egyszerű függvények jellemzése (grafikon alapján) értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás szempontjából. Sorozatok Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait. Számtani és mértani soroztok Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az an-re, illetve az Sn-re vonatkozó összefüggéseket kell használni. Végtelen mértani sor Kamatos kamat, járadékszámítás Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni. III.4.2.4. GEOMETRIA, KOORDINÁTAGEOMETRIA, TRIGONOMETRIA Elemi geometria Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát. Térelemek Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát. Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat. Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat. A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalmát.

Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban. Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk Síkban Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat. Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági transzformációkat. Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben. Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit. Térben Hasonlósági transzformációk Ismerje a transzformációk leírását, tulajdonságait, alkalmazza azokat. Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban. Szakasz adott arányú felosztása. Hasonló alakzatok felismerése, (pl. háromszögek hasonlósági alapesetei) alkalmazása, arány felírása. Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket. Egyéb transzformációk Merőleges vetítés Síkbeli és térbeli alakzatok Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint. Síkbeli alakzatok Háromszögek Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszög-egyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van). Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait. Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör). Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt.

Négyszögek Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat, alkalmazza ismereteit egyszerű feladatokban. Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege, alkalmazásuk egyszerű feladatokban. Sokszögek Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. Tudja a szabályos sokszögek definícióját. Kör A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, s hogy külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. A szög mérése fokban és radiánban. Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével. Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalész-tételt és megfordítását. Térbeli alakzatok Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Vektorok síkban és térben Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket:  vektor fogalma, abszolútértéke,  nullvektor, ellentett vektor,  vektorok összege, különbsége, vektor skalárszorosa,  vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok,  vektor felbontása összetevőkre. Skaláris szorzat definíciója; tulajdonságai. Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket:0  vektor koordinátái,  a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái,  vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái,  skalárszorzat kiszámítása koordinátákból. Vektorok alkalmazása feladatokban. Trigonometria Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés. Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból.

Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit. Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben. Koordinátageometria Tudja AB vektor koordinátáit, abszolútértékét. Pontok, vektorok Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak felírása, alkalmazása feladatokban. A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban. Egyenes Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét. Egyenesek metszéspontjának számítása. Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit. Elemi háromszög- és négyszög-geometriai feladatok megoldása koordinátageometriai eszközökkel. Kör Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása. Kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának meghatározása. Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása. Alkalmazza ismereteit feladatokban. Kerület, terület Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát. Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból: t= a · ma/2; t = ab sin γ/2. Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. Kerület- és területszámítási feladatok. Felszín, térfogat Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel. III.4.2.5. VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS, STATISZTIKA Leíró statisztika Tudjon adott adathalmazt szemléltetni.

Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni. Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát. Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni. Tudjon adott diagramról információt kiolvasni. Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat: osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat:  aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép),  medián (rendezett minta közepe),  módusz (leggyakoribb érték). Ismerje és használja a következő fogalmakat: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel. Tudjon adathalmazokat összehasónlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével. A valószínűség-számítás elemei Véges sok kimenetel esetén szimmetriamegfontolásokkal számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban. Esemény, eseménytér konkrét példák esetén. A klasszikus (Laplace)-modell ismerete. Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között. Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás. III.4.3. Történelem középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.3.1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. A demokrácia kialakulása Athénban Az athéni demokrácia intézményei, működése A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulás A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában Az antik hitvilág, művészet, tudomány A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többisten-hit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában.

A kereszténység kialakulása és elterjedése A kereszténység főbb tanításai A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás. III.4.3.2. A KÖZÉPKOR A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. A nyugati és keleti kereszténység Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizációformáló szerepe. A középkori városok Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. Egyházi és világi kultúra a középkorban Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romantika és a gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. 4.3.2.7. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században. III.4.3.3. A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA A magyar nép őstörténete és vándorlása A magyar nép vándorlása térkép alapján. A honfoglalástól az államalapításig A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján.

Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. III.4.3.4. SZELLEMI, TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VÁLTOZÁSOK AZ ÚJKORBAN A nagy földrajzi felfedezések és következményei A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás. Reformáció és katolikus megújulás A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján. III.4.3.5. MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN A mohácsi csata és az ország három részre szakadása A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia). A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása. Mária Terézia és II. József reformjai. Művelődés, egyházak, iskolák A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján. III.4.3.6. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS, A NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. A XIX. század eszméi A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás). Az ipari forradalom és következményei Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése).

Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra konkrét példák alapján. III.4.3.7. A POLGÁROSODÁS KEZDETEI ÉS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A reformkori művelődés, kultúra A korszak kulturális életének főbb jellemzői. A polgári forradalom A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények. A szabadságharc A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat. A kiegyezés előzményei és megszületése A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. A cigányság helye a magyar társadalomban. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége. III.4.3.8. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A KÉTPÓLUSÚ VILÁG FELBOMLÁSÁIG Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői.

A második világháború előzményei jelentős fordulatai A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holokauszt. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). A szocialista rendszerek bukása A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. III.4.3.9. MAGYARORSZÁG

TÖRTÉNETE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS

ÖSSZEOMLÁSIG

Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. Művelődési viszonyok és az életmód Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. Magyarország részvétele a világháborúban Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. A német megszállás és a holokauszt Magyarországon Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás). III.4.3.10. MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A határon túli magyarság sorsa A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban. A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi-korszakban. Életmód és mindennapok. Az 1956-os forradalom és szabadságharc Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok.

A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma és következményei függetlenség

(pl. államforma,

szabadságjogok,

III.4.3.11. A JELENKOR A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái A közép-európai régió sajátos problémái. Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb intézményei. A „harmadik világ” A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. A globális világ kihívásai és ellentmondásai A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám). III.4.3.12. A MAI MAGYAR TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓD Alapvető állampolgári ismeretek Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok, kötelességek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). A magyarországi romák A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. III.4.4. Szakmai informatikai alapismeretek középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.4.1.HARDVER ALAPISMERETEK A számítógépek felépítése Ismerje a Neumann-elvű számítógépek elvi felépítését és a tárolt program elvét. Ismerje, hogy más elven működő számítógépek is vannak. (Pl. analóg.) Funkcionális egységek Ismerje az alapvető hardverelemek feladatait és legfontosabb tulajdonságait.

[Ház, tápegység, alaplap (processzor, memória, buszrendszer, integrált szolgáltatások), háttértárak, optikai meghajtók, videovezérlő (videokártya), audiovezérlő (hangkártya), hálózati csatoló (NIC), modem, monitor, nyomtatók, digitalizáló eszközök] Ismerje és tudja felsorolni egy minimális számítógépes konfiguráció összeállításához szükséges eszközöket, szerszámokat, szabályokat. Ismerje a nagykapacitású tárolóeszközöket. Ismerje a nagykapacitású tárolóeszközök előnyös és hátrányos tulajdonságait. III.4.4.2. SZOFTVER ALAPISMERETEK A rendszer előkészítése Ismerje a partíciók jelentőségét, fajtáit és kialakításuk módját. Ismerje a formázás szerepét és fajtáit. Ismerje a tanult operációs rendszer fájlrendszerének legfontosabb jellemzőit. Programok telepítése Ismerje a szoftverfogalmát és fajtáit. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Ismerje az adatvédelmi törvények előírásait. Értse a szoftverek felhasználói jogosultság szerinti csoportosítását és jellemzését (freeware, shareware, kereskedelmi). Ismerje a korszerű telepítő programok jellemzőit. Értse egy szoftver telepítésének menetét (előkészítés, végrehajtás, utómunkálatok). Operációs rendszer használata Alkalmazza a használt operációs rendszerben az alapvető katalóguskezelési műveleteket. (Könyvtárszerkezet kialakítás, másolás, átnevezés, törlés, tulajdonságok módosítása.) Ismerje az adott operációs rendszer memóriakezelésének alapjait. (Működési feltételek.) Értse az adott operációs rendszer betöltési folyamatát. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Alkalmazza a munkafelület módosítási lehetőségeit (dátum, idő, hangerő, elhelyezés stb.). Alkalmazza az operációs rendszer területi beállításait (pénznem, számforma, dátumforma stb.). Alkalmazza a grafikus felület testreszabását (képernyővédő, felbontás, megjelenítési stílus stb.). Ismerje az elvégzendő műveleteket, amelyek a tanult operációs rendszer meghibásodásakor a hiba elhárításához szükségesek. Állományok kezelése Alkalmazza a katalógusok és az állományok jellemzőit (attribútumok). Alkalmazza az állománykezelő parancsokat. Alkalmazza az állományok különböző ismérvek szerinti keresésének lehetőségeit.

Segédprogramok használata Értse a tömörítés lényegét. Értse a veszteséges és a veszteség nélküli tömörítések sajátosságait. Ismerje a veszteséges és a veszteség nélküli tömörítések alkalmazási területeit. Értse az archiválás és adatvédelem szükségességét és megoldási módjait. Értse az archiválás és a frissítő archiválás közötti különbségeket. Elemezze a lemezkarbantartások szükségességét és megoldási módjait. Értse a lemezkarbantartás rendszerességét és szükségességét. Értse a vírusok leggyakoribb támadási módjait. Alkalmazza a vírusok elleni védekezések lehetőségeit. III.4.4.3. SZÖVEGSZERKESZTÉS Szövegszerkesztő használata Alkalmazzon egy szövegszerkesztőt. Alkalmazza a karakter, bekezdés és oldalformázásokat, valamint a tabulátor beállításokat. Alkalmazza a szövegbe különböző objektumok csatolását, vagy beillesztését. Alkalmazza az élőfejet, élőlábat, és a tartalomjegyzék generálást. Alkalmazza a helyesírás ellenőrzőt, automatikus elválasztást. Alkalmazza az oldal, szakasz és hasáb szövegelemek különböző tulajdonságainak beállítását. Alkalmazza a körlevél szolgáltatást törzsdokumentumok felhasználásával.

különböző

forrásból

származó

adatok

és

Grafikai kiegészítő ismeretek Értse a vektoros és a pixeles grafikák jellemzőit. Alkalmazza a grafikák szövegbe illesztését. Ismerjen alapvető kép-manipulációs eljárásokat. (Forgatás, nagyítás, kicsinyítés, kivágás, fényerő, kontraszt módosítás.) III.4.4.4. TÁBLÁZATKEZELÉS Táblázatkezelő program kezelése Ismerje a különböző adattípusokat; az cellahivatkozások különböző lehetőségeit.

adatbevitel,

javítás,

másolás,

mozgatás,

Alkalmazza egyszerű gyakorlati feladatok kapcsán a konstansokat, hivatkozásokat, függvényeket. Ismerje a célérték keresést. Ismerje a kimutatás készítést. Ismerje a szűrők használatát (autoszűrő, irányított szűrő). Alkalmazza az elkészült táblázatokon a formázási előírásokat. Alkalmazza az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázásokat (tájolás, margó).

Értse összetett diagramok készítését és nyomtatását. III.4.4.5. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Számábrázolás, számrendszerek Ismerje a bináris, decimális és hexadecimális számrendszereket. Ismerje az aritmetikai és logikai műveletek végrehajtását kettes számrendszerben. Ismerje a fix- és lebegőpontos ábrázolás sajátosságait. Kódolás Ismerje a kód, kódolás fogalmát. Ismerje a binárisan kódolt decimális számábrázolást. Ismerjen különböző kódolási módszereket. Ismerje a hibafelismerő és a hibajavító kódolást. III.4.4.6. HÁLÓZATI ISMERETEK Hálózati alapok Ismerje a lokális hálózatok építőelemeit, és legfontosabb tulajdonságaikat (szerver, munkaállomás, NIC, repeater, HUB, switch). Ismerje a leggyakrabban használt fizikai közegeket, tulajdonságaikat (koaxiális, UTP, optikai kábelek). (A rendelkezésre álló eszközök közül történő kiválasztással.) Ismerje a topológia, a protokoll, a hálózati struktúra és architektúra, a sávszélesség fogalmát. Ismerje a helyi hálózatok topológiájának legfontosabb megvalósítási módjait (csillag, gyűrű, sín). Ismerje a legfontosabb LAN hálózati szabványok konkrét megvalósításait. Ismerjen fel egy IP címzést. Ismerje a jelismétlő, a HUB és a kapcsoló eszközök funkcióját. Ismerje a modemes kapcsolat megvalósítását. Ismerje a tanult hálózati környezetben a kliens oldali operációs rendszer beállítását, konfigurálását. Ismerje a kliens oldali operációs rendszer komponenseinek a frissítését, a javító csomagok installálását. Ismerje az OSI és a TCP/IP modellek alap összefüggéseit (rétegek és feladatok - részletezés nélkül.) Bejelentkezési környezet Ismerje a hálózati felhasználók rendszerét. Ismerje a felhasználói profilokat. Ismerje saját hálózati környezetében a felhasználói adatbázis jellemzőit. Ismerje a felhasználói profil kialakításának fontosabb elemeit, eszközeit a saját környezetben. Ismerje a megfelelő felhasználói jelszó megválasztását.

Hálózati operációs rendszer használata Ismerje a biztonsági hierarchiát (azonosító, jelszó, jogosultságok). Ismerje a hálózati tárolás sajátosságait. (Hálózati meghajtók megosztott használata jogokkal.) Ismerje a jogok, a jogosultsági szintek, az öröklődés és az effektív jog fogalmakat. Ismerje a nyomtatási sor fogalmát és használatát. Ismerje a hálózatban használt adatállományok, mappák legfontosabb attribútumait. Kommunikáció a hálózaton Ismerje részletesen a hálózati levelezés lehetőségeit (több személynek küldés, fájlok csatolása, idézetek a válaszban, címjegyzék stb.). Ismerje a levelezés veszélyeit (vírusos, túlságosan nagy, kéretlen stb. levelek). Ismerje a weblap jellemzőit. III.4.4.7. PROGRAMOZÁSI ALAPISMERETEK A feladatmegoldás lépései, módszerei Ismerje a hagyományos programozás lépéseit. (Feladat meghatározása; Specifikációk, változók és típusok, a kiinduló és a végső állapot rögzítése; algoritmus készítése és rögzítése valamilyen módszerrel; kódolás; tesztelés, hibakeresés javítás; hatékonyság vizsgálat; dokumentálás.) Ismerje a fordítás és szerkesztés folyamatát. Ismerje a strukturált programozás alapelveit. Algoritmusok Ismerjen az algoritmus-leíró eszközöket (mondatszerű leírás, folyamatábra, struktogram). Értse programok tervezéséhez az algoritmus-leíró eszközök használatát. Ismerje a rekurzió fogalmát. A programkészítés környezete Ismerje a programkönyvtárak szerepét. Programnyelv ismerete Ismerje a programkód és programnyelv fogalmát. Ismerje a kódolás és a forrásprogram fogalmát. Ismerje a programnyelvek generációit, típusait. Alkalmazza az alapvető programszerkezeteket a tanult programozási nyelven (szekvencia, elágazás, ciklus). Ismerje az utasítás, az adatok, a függvények, az eljárások fogalmát, célját a tanult programnyelvi környezetben. Alkalmazza az elemi adattípusokat (egész számok típusa, valós számok, logikai adattípus, karaktertípus, mutató típus, felsorolás típus). Értse a változók élettartamának és érvényességi körének fogalmát. Ismerje a fontosabb alapfüggvényeket, a paraméter-átadás alapjait és a hívási szabályokat.

Értse az összetett adatszerkezetek használatát (szöveg és tömb). Ismerje a verem, a sor és a lista struktúrákat. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter- és szövegműveletek, tömbből elem kiválasztása az indexével.) Ismerje a strukturált feladatmegoldást. Programozási tételek Értse a legfontosabb programozási tételeket: (összegzés, eldöntés, szekvenciális keresések, kiválasztás, szélsőérték kiválasztás, megszámlálás, metszetképzés, belső rendezések, egyesítés, szétválogatás, kiválogatás, összefuttatás). Ismerje valamely algoritmus-leíró nyelven a kiválasztott algoritmus leírását. Értse a programok előfeltételének és utófeltételének fogalmát. Értse a szükséges megfogalmazását.

változók

kiválasztását

és

a

programban

történő

szabatosan

Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság Ismerje a tesztelés szerepét és alapelveit. Értse a hibás működés kiszűrésére alkalmas mintaadatokat. Értse a nyomkövetéssel történő programtesztelést. Értse a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Az objektumorientált programozás alapjai Ismerje a modern vizuális programozás alapjait, a vizuális objektumok fogalmát. III.4.4.8. ADATBÁZIS-KEZELÉS A relációs adatbázis-kezelés alapfogalmai Értse a relációs adatbázis fogalmát. Értse a rekord, a mező és a kulcs fogalmakat. Ismerje az adattábla és a kulcs kapcsolatát. Ismerje a kulcsmező kiválasztását. Ismerjen egy adatbázis modell leírást. Adatbázis-kezelő használata Ismerje az adatbázis-kezelő programok általános jellemzőit. Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos mezőtípusokat és jellemzőiket. Ismerje az adatbázis-kezelő által használt állományok típusait. Legyen képes új adattábla létrehozására meghatározása, tábla feltöltése, elmentése).

(mezők helyes kiválasztása, kulcsmező

Ismerje és értse a fizikai és logikai állományrendezés közötti különbséget, az adatbázisban való adatkeresés célját, és módszereit. Ismerje az adattábla szűrését és a lekérdező állomány létrehozását. Ismerje az adattáblák módosítási lehetőségeit az adott környezetben.

Adatbázis-használat Értse az adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordok megjelenítését. (Egy vagy több táblából egyszerre.) Értse egy lekérdezéshez a megfelelő mezők kiválasztását. Értse az adattáblák nyomtatását. Ismerje adott jelentésformák kialakítását és nyomtatását. SQL nyelv használata Ismerje az SQL nyelv elemeit. Értse az SQL programnyelv szükségességét, célját, működési elvét. Értse a lekérdező SQL-mondat felépítését, az adatdefiníció és az adatmanipuláció lényegét. Értse az adatrekord pozicionálást. Ismerje a záradékok, csoportképzők megfogalmazását. Ismerje az adatbeviteli űrlap tervezését, az űrlapon vezérlők elhelyezését. III.4.5. Elektronikai alapismeretek középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.5.1. VILLAMOS ALAPFOGALMAK Feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség Definiálja a feszültség, az áram, a töltés, az ellenállás és a vezetőképesség fogalmát és jellemzőit. Ismertesse a feszültség, az áram, a töltés, az ellenállás és a vezetőképesség mértékegységeit (V, A, As, Ω, S). Értelmezze az áram és a töltés közötti összefüggést. Végezzen átszámításokat a mértékegységekkel a prefixumok szerint ( μS, mS). Ellenállásokkal kapcsolatos számítások Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK) Értelmezze a fizikai és geometriai paraméterek alapján az ellenállás kiszámítására vonatkozó összefüggést. Végezzen ellenállás-számításokat az ellenállás megadott fizikai és geometriai paraméterei segítségével. Értelmezze az ellenállások hőfoktényezőjét, a negatív és a pozitív hőfokfüggést. Végezzen hőmérsékletfüggésre vonatkozó számításokat. Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek Ismertesse az ellenállások fajtáit és katalógusadatait. Mutassa be a legfontosabb ellenállások szabványos jelölésmódjait III.4.5.2. EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK ALAPTÖRVÉNYEI Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff) Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás-számítások Mutassa be az egyszerű áramkör felépítését, jellemzőit.

μV, mV, μA,

Definiálja az egyenáramú hálózatok Ohm törvényét. Definiálja az egyenáramú hálózatok csomópontokra és hurkokra vonatkozó Kirchhoff törvényeit. Alkalmazza a Kirchhoff törvényeket egyszerűbb hálózatok jellemzőinek számításánál. Határozza meg az ellenállások soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásainál az eredő ellenállás kiszámítására vonatkozó összefüggéseket. Végezzen eredő ellenállás számításokat soros, párhuzamos és vegyes kapcsolások esetén. Az alaptörvények igazolása Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd Definiálja a feszültségosztás törvényét. Definiálja az áramosztás törvényét. Végezzen számításokat egyszerű feszültség- és áramosztó áramkörökön. Határozza meg a Wheatstone-híd kiegyenlítésére szolgáló összefüggést. Méréshatár kiterjesztés: előtét- és söntszámítások Ismertesse az áram- és feszültségmérő méréshatár kiterjesztésére vonatkozó megoldásokat. Értelmezze az alapműszer jellemzőit. Határozza meg az előtét- és a söntellenállás kiszámítására szolgáló összefüggéseket. Számítson ki előtét- és söntellenállásokat. III.4.5.3. A VILLAMOS ÁRAM HATÁSAI Hőhatás Ismertesse a villamos- és a hőenergia közötti kapcsolatot. Magyarázza el az áram hőhatásának okait. Értelmezze a fajhő fogalmát. Soroljon fel hőhatáson alapuló jellemző gyakorlati alkalmazásokat (fűtés, melegítés, izzólámpák, biztosítók, hűtőbordák). Vegyi hatás Ismertesse a folyadékok vezetési mechanizmusát, az anyagok kiválasztásának folyamatát. Definiálja Faraday törvényét. Mutassa be az elektrolízis jellemző gyakorlati alkalmazási lehetőségeit (fémek kiválasztása, galvanizálás, galvanoplasztika, eloxálás). Élettani hatás Ismertesse az áram emberi ideg- és izomrendszerre vonatkozó hatásait. Sorolja fel az áramütés mértékét befolyásoló tényezőket és az áramütés elleni védekezés lehetőségeit. Mágneses hatás Értelmezze az állandó mágnes, ill. az árammal átjárt vezető mágneses tere közötti kapcsolatot. Sorolja fel a mágneses hatással kapcsolatos gyakorlati alkalmazásokat.

III.4.5.4. ENERGIAFORRÁSOK A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőség Értelmezze a villamos munka és a villamos teljesítmény fogalmát és mértékegységeit. Számítással határozza meg a villamos munkát és teljesítményt. Értelmezze a hatásfok fogalmát. Végezzen számításokat a berendezések hatásfokának figyelembevételével. Ismertesse az ellenállások szabványos terhelhetőségeit. Ideális és valódi generátorok A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása (Norton, Thevenin) Értelmezze a belső ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát. Különböztesse meg az ideális és a valóságos generátorokat. Rajzolja fel a feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képeit (Thevenin, Norton). Számítással határozza meg az egyszerűbb aktív kétpólusok helyettesítő elemeit. Határozza meg a sorosan, a párhuzamosan és a vegyesen kapcsolt generátorok jellemzőit. Végezzen számításokat generátorok soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásaira. A szuperpozíció tétele Definiálja a szuperpozíció tételét. Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata Ismertesse a generátorok lehetséges terhelési állapotait. Értelmezze a generátorok teljesítmény-viszonyait és hatásfokát. Magyarázza el az illesztést, s mutasson rá gyakorlati jelentőségére. III.4.5.5. VILLAMOS ERŐTÉR A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Coulomb törvénye Ismertesse a villamos tér fogalmát és értelmezze jellemzőit (töltés, erőtér, erő, térerősség, feszültség). Értelmezze a villamos töltések egymásra gyakorolt taszító és vonzó hatását. Definiálja Coulomb törvényét. Végezzen számításokat a Coulomb törvény segítségével. Ábrázolással szemléltesse a villamos erőteret. Értelmezze a homogén erőteret. Anyagok viselkedése villamos térben Mutassa be a villamos térerősség és az anyagok kapcsolatát. Ismertesse a dielektromos állandó fogalmát. Értelmezze a polarizációt, az átütést, az átütési szilárdságot, a dielektromos veszteséget és a piezovillamos jelenséget.

Kondenzátorok, kapacitások Ismertesse és értelmezze a kapacitás fogalmát, mértékegységeit és a hozzá kapcsolódó prefixumait. Értelmezze a síkkondenzátor kapacitását meghatározó paraméteres összefüggést. Ismertesse a kondenzátorok típusait, azok katalógusadatait és szabványos jelöléseit. Határozza meg a kondenzátorok soros, párhuzamos és vegyes kapcsolás eredő kapacitásaira vonatkozó összefüggéseket. Végezzen számításokat a kondenzátorok soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásaira. Töltés, kisütés, energia Ismertesse a kondenzátor feltöltési és kisütési folyamatát. Értelmezze az időállandó fogalmát. Értelmezze a kondenzátorok energiáját. Ismertesse a kondenzátorok veszteségeit. III.4.5.6. MÁGNESES ERŐTÉR A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése, erőhatások mágneses erőtérben Ismertesse a mágneses erőtér fogalmát és értelmezze jellemzőit (térerősség, indukció, fluxus, gerjesztés). Szemléltesse ábrázolással a mágneses teret. Értelmezze a mágneses erőtér erőhatásait. Határozza meg a mágneses tér és az áram kölcsönhatásánál fellépő erőhatás összefüggését. Anyagok viselkedése mágneses térben Mutassa be az anyagok viselkedését mágneses erőtérben (elemi mágnesek, domének). Mutassa be a mágnesezési görbéket, értelmezze a mágneses permeabilitást. Értelmezze a hiszterézist. Elektromágneses indukció Értelmezze az indukált feszültség nagyságát meghatározó indukciótörvényt. Értelmezze az indukált feszültség irányát meghatározó Lenz törvényt. Ismertesse a mozgási-, a nyugalmi-, az ön- és a kölcsönös indukciót. Ismertesse az önindukciós tényező (induktivitás) fogalmát és mértékegységét. Ismertesse az induktivitás be- és kikapcsolásánál fellépő jelenségeket. Ismertesse az induktivitás energiáját meghatározó tényezőket. III.4.5.7. SZINUSZOS MENNYISÉGEK - VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői Ismertesse és értelmezze a szinuszos váltakozó jel amplitúdóját, körfrekvenciáját, periódus idejét, pillanatnyi értékét és fázisszögét.

frekvenciáját,

Ismertesse a váltakozó mennyiségek ábrázolási módszereit (vonaldiagram, vektor-diagram). Értelmezze és számítsa ki a váltakozó jel középértékeit.

Egyszerű váltakozó áramkörök Értelmezze a tisztán ohmos, a tisztán induktív és a tisztán kapacitív fogyasztó jellemzőit. Ismertesse az induktív és a kapacitív reaktancia fogalmát. Összetett váltakozó áramkörök Valódi tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik Értelmezze a tekercsek és a kondenzátorok veszteségeit. Mutassa be a valóságos ohmos ellenállás és a valóságos reaktanciák jellemzőit. Értelmezze az impedancia és az admittancia fogalmát és kapcsolatait. Határozza meg vektorábrák segítségével a soros R-L, R-C és R-L-C, ill. a párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök jellemzőire vonatkozó összefüggéseket. Végezzen számításokat soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörökön. Rezgőkörök Értelmezze a rezgőkörök fogalmát. Rajzolja fel a rezgőkörök rezonanciagörbéit. Definiálja a határfrekvenciákat, a rezonancia-frekvenciát és a jósági tényezőt. Váltakozó áramú teljesítmények Értelmezze a látszólagos, a hatásos és a meddő teljesítmény fogalmát és mértékegységeit. Ismertesse a váltakozó áramú teljesítmények közötti kapcsolatot. Értelmezze a teljesítménytényező fogalmát. III.4.5.8. TÖBBFÁZISÚ HÁLÓZATOK A többfázisú rendszer fogalma A háromfázisú rendszer lényege, jellemzői, csillag- és háromszögkapcsolások, teljesítmények, terhelések Ismertesse a háromfázisú rendszer fogalmát, jellemzőit (fázistekercsek, fázisfeszültségek, vonali feszültségek, teljesítmény, láncolás, csillagpont, csillagkapcsolás, delta- kapcsolás, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés). A villamos energia szállítása és elosztása Ismertesse a villamos energia szállításának és elosztásának gyakorlatát III.4.5.9. VILLAMOS GÉPEK Transzformátorok Csoportosítsa a villamos gépeket. Ismertesse a transzformátor felépítését, működését és fajtáit. Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos transzformátorokat. Ismertesse a transzformátorok veszteségeit, szórását és hatásfokát. Értelmezze a transzformátor feszültség-, áram és impedancia-áttételeit. Rajzolja le a transzformátor rajzjelét. A villamos forgógépek felosztása és jellemzői Ismertesse a forgó mágneses mező fogalmát és jellemzőit.

Csoportosítsa a villamos forgógépeket és ismertesse jellemzőiket (kommutátor, armatúra, kapocsfeszültség, fordulatszám, nyomaték). Egy- és háromfázisú generátorok Ismertesse az egy- és háromfázisú váltakozó áramú generátorok felépítését, működését. Egyenáramú generátorok és motorok Ismertesse az egyenáramú generátorok felépítését, gerjesztési megoldásait és működését. Ismertesse az egyenáramú motorok felépítését, gerjesztési megoldásait és működését. Váltakozó áramú motorok Ismertesse a háromfázisú motorok felépítését és működését. III.4.5.10. PASSZÍV ELEKTRONIKAI ÁRAMKÖRÖK A kétpólusok felosztása és jellemzői Definiálja az aktív, a passzív, a lineáris és a nemlineáris kétpólusok fogalmát Értelmezze a passzív kétpólusok jellemzőit (impedancia, admittancia, fázisszög, helyettesítő kép). Ismertesse az aktív kétpólusok helyettesítésének lehetőségeit Norton, ill. Thevenin helyettesítő képpel. A négypólusok felosztása és jellemzői Definiálja az aktív, a passzív, a lineáris, a nemlineáris, a szimmetrikus és a földszimmetrikus négypólusok fogalmát. Értelmezze a passzív négypólusok jellemzőit impedancia, admittancia és hibrid paraméteres egyenleteik alapján. Értelmezze a passzív négypólus csillapítását és a szint fogalmát. Számítsa ki a passzív négypólus csillapítását. Szűrőáramkörök Értelmezze az aluláteresztő, a felüláteresztő és a sávszűrők határfrekvenciáit és sávszélességét. Ábrázolja a szűrők frekvenciaátvitelét a nevezetes frekvenciák bejelölésével III.4.5.11. FÉLVEZETŐ ÁRAMKÖRI ELEMEK Félvezető diódák Ismertesse a félvezetők fizika alapjait. Értelmezze a félvezető dióda felépítését és működését. Értelmezze a félvezető dióda jellemzőit. Rajzolja fel a félvezető dióda karakterisztikáját és jelképét. Mutassa be a félvezetők hőfokfüggését. Mutassa be félvezető dióda működését egyenirányító kapcsolásokban (egyutas és kétutas egyenirányítás).

Speciális diódák Ismertesse a Zener-, a varicap-, az alagút-, a Schottky-, a tűs- és a LED-dióda felépítését, jellemzőit és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. Rajzolja fel a speciális diódák karakterisztikáját és jelképi jelöléseit. Bipoláris tranzisztorok Értelmezze a bipoláris tranzisztor felépítését, működését, feszültség-, áramviszonyait és a tranzisztorhatást. Mutassa be a bipoláris tranzisztor jellemzőit és alapkapcsolásait. Ismertesse a bipoláris tranzisztor közös emitteres áramegyenleteit. Rajzolja fel a legfontosabb közös emitteres jelleggörbéket és a h-paraméteres helyettesítő képet. Rajzolja le a tranzisztor jelképeit. Unipoláris tranzisztorok Értelmezze az unipoláris tranzisztorok felépítését, működését, feszültség- és áramviszonyait. Mutassa be az unipoláris tranzisztorok jellemzőit és alapkapcsolásait. Rajzolja fel a legfontosabb source-u jelleggörbéket és az y-paraméteres helyettesítő képet. Rajzolja le a FET-ek és a MOSFET-ek jelképeit. Egyéb félvezetők Ismertesse a négyrétegű dióda, a tirisztor, a diac, a triac, az UJT és a lézerdióda felépítését, működését, és karakterisztikáját. Mutassa be az egyéb félvezetők gyakorlati alkalmazásait. Rajzolja fel jelképi jelöléseiket. III.4.5.12. TRANZISZTOROS ALAPÁRAMKÖRÖK Munkapontbeállítás Definiálja a lineáris és a nemlineáris működést, a sztatikus és a dinamikus üzemmódot. Értelmezze a munkapont, a munkaegyenes fogalmát és szerepét. Mutassa be a munkapont beállítására szolgáló kapcsolásokat bipoláris és unipoláris tranzisztoroknál. Ismertesse a munkapontbeállító kapcsolások egyes elemeinek szerepét. Méretezze a munkapontbeállító alkatrészeket. Erősítő áramkörök alapjellemzői Értelmezze a feszültségerősítést, az áramerősítést, a teljesítményerősítést, a bemeneti ellenállást és a kimeneti ellenállást. Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Rajzolja fel a bipoláris tranzisztoros alapkapcsolásokat, és magyarázza el működésüket. Határozza meg a h paraméteres helyettesítő kép alapján a közös emitteres alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzőire vonatkozó összefüggéseket. Számítsa ki az erősítő alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzőit.

Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Rajzolja fel a közös source-u unipoláris tranzisztoros alapkapcsolást és y-paraméteres helyettesítő képét. Magyarázza el az áramkör és helyettesítő képe alapján a kapcsolás működését. Számítsa ki az y paraméteres helyettesítő kép alapján a közös source-u alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzőit. Többfokozatú erősítők, csatolások Ismertesse a többfokozatú erősítők csatolási lehetőségeit, s azok alkalmazási korlátait. Definiálja az előerősítő, a főerősítő és a teljesítményerősítő fogalmát. Értelmezze a többfokozatú erősítők váltakozó áramú jellemzőit. Frekvenciafüggés, határfrekvenciák Mutassa be a közös emitteres erősítő frekvenciafüggésének okait. Definiálja az erősítők alsó és felső határfrekvenciáját, sávszélességét. Rajzolja fel a közös emitteres erősítő amplitúdó- és fáziskarakterisztikáját a nevezetes pontok feltüntetésével. Zajok és torzítások Értelmezze a zajok és a torzítások okait, fajtáit és jellemzőit. Ismertesse a zajok és a torzítások csökkentésének lehetőségeit. Visszacsatolások Ismertesse a visszacsatolás elvét és céljait. Értelmezze a visszacsatolás alapegyenletét, a visszacsatolási tényezőt és a hurokerősítést. Mutassa be tömbvázlatok alapján a negatív- és a pozitív-, a soros- és a párhuzamos-, ill. a feszültség- és az áram-visszacsatolást. Ismertesse az egyes visszacsatolás fajták váltakozó áramú jellemzőkre gyakorolt hatásait. Mutasson be egy jellemző visszacsatolást a közös emitteres erősítőben. III.4.5.13. ALAPÁRAMKÖRÖK ALKALMAZÁSAI Szélessávú erősítők Értelmezze a szélessávú erősítők működését és jellemzőit (erősítés, sávszélesség, sávjóság). Mutassa be a szélessávú erősítők gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. Hangolt (szelektív) erősítők Értelmezze a hangolt erősítők működését és jellemzőit (rezonancia frekvencia, jósági tényező, sávszélesség, feszültségerősítés). Mutassa be a hangolt erősítők gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. Nagyjelű erősítők Értelmezze a kivezérelhetőség, a hatásfok és a nagyjelű erősítés fogalmát. Ismertesse a nagyjelű erősítők fajtáit és munkapont-beállítási lehetőségeiket. Ismerje fel a korszerű teljesítményerősítő kapcsolásokat. Mutassa be a nagyjelű erősítők gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.

Oszcillátorok Ismertesse a szinuszos rezgések előállítására szolgáló módszereket. Értelmezze az oszcillátoroknál alkalmazott pozitív visszacsatolást. Ismertesse a berezgés fázis- és amplitúdó feltételeit. Csoportosítsa az oszcillátorokat. Ismertesse egy-egy tipikus kis- és nagyfrekvenciás oszcillátor működését. Stabilizátorok Értelmezze a feszültség- és áramstabilizátor kapcsolások felépítését, működését és jellemzőit. Mutassa be a soros és a párhuzamos stabilizálás elvét. Elemezze az átvezető tranzisztoros feszültségstabilizátor működését. Ismertesse a stabilizátorok gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. A műveleti erősítők alapjai, felépítése, alapkapcsolások Ismertesse a műveleti erősítők tömbvázlatos felépítését, jelképi jelöléseit, és jellemzőit. Ismertesse a differenciálerősítők, az áramgenerátorok, a fázisösszegzők és a szinteltolók felépítését és működését. Rajzolja fel a műveleti erősítős alapkapcsolásokat, (feszültségerősítés, bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás).

értelmezze

jellemzőiket

Ismertesse a műveleti erősítők munkapont-beállítási lehetőségeit. Mutassa be a műveleti erősítők ofszet feszültség, ofszet áram és frekvencia kompenzálásait. Határozza meg a műveleti erősítős alapkapcsolások méretezésére szolgáló összefüggéseket. Számítsa ki az invertáló és a nem invertáló műveleti erősítős alapkapcsolások váltakozó áramú jellemzőit. III.4.5.14. IMPULZUSTECHNIKAI ALAPÁRAMKÖRÖK Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzői Értelmezze az impulzus fogalmát és fajtáit. Értelmezze az impulzusok jellemzőit, az amplitúdót, a periódusidőt, az impulzus időt, a felfutási- és visszafutási időt, a felfutási- és visszafutási meredekséget, a felfutási- és visszafutási sebességet, a tetőesést, a túllövést és a kitöltési tényezőt. Rajzolja fel a legfontosabb impulzusfajtákat. Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök Mutassa be a passzív jelformáló áramköröket. Magyarázza el a differenciáló-, az integráló- és a vágóáramkör működését. Ismertesse a passzív jelformálók gyakorlati alkalmazási területeit. Impulzusok előállítási módjai: a félvezetőelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, fűrészjelek előállítása Értelmezze a félvezető elemek és a műveleti erősítő kapcsoló üzemmódját, a stabil- és a kvázistabil állapotot.

Magyarázza el a tranzisztoros vagy műveleti erősítővel felépített bistabil, monostabil és astabil multivibrátor működését és értelmezze jellemzőiket. Ismertesse a Schmitt-trigger és a fűrészjel előállító áramkörök működését és értelmezze jellemzőiket. III.4.5.15. DIGITÁLIS ALAPÁRAMKÖRÖK Logikai alapfogalmak Definiálja a digitális és az analóg jelek fogalmát és jellemzőit. Ismertesse a kettes és a tizenhatos számrendszer jellemzőit és az átszámítási algoritmusokat. Mutassa be az információ kódolásának elvét és a leggyakrabban alkalmazott numerikus és alfanumerikus kódokat. Mutassa be a logikai függvények leírási módjait: szövegesen, igazság táblázattal, logikai vázlattal, algebrai alakban. Értelmezze az egy-, a két- és a többváltozós logikai függvényeket. Ismertesse a logikai (Boole) algebra alaptörvényeit és alaptételeit, az algebrai és a grafikus (Veitch-Karnough táblás) egyszerűsítés szabályait. Értelmezze a logikai függvények mintermes és maxtermes szabályos alakjait. Mutassa be egyszerű feladaton keresztül a szabályos alakú logikai függvények grafikus egyszerűsítését. Logikai alapáramkörök Ismertesse a kombinációs és a szekvenciális hálózatok jellemzőit. Ismertesse az alapfüggvényeket megvalósító TTL és CMOS kapuáramkörök jellemzőit és kimeneti megoldásait. Rajzolja le a logikai kapuk rajzjeleit. Ismertesse a funkcionálisan teljes rendszereket, a NÉV, a NAND és a NOR rendszert. Realizáljon egyszerűsített logikai függvényeket NÉV, NAND és NOR rendszerben. Mutassa be a tároló áramkörök alaptípusait, az R-S, a J-K, a T és a D tárolót. Írja fel az egyes tárolótípusok vezérlési táblázatait. Mutassa be egy egyszerű feladaton keresztül a szinkron szekvenciális hálózatok megvalósításának módszerét. III.4.6. Gépészeti alapismeretek középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.6.1. A MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS ALAPJAI Ábrázoló geometriai alapismeretek Síkmértani alapfogalmak Mutassa be a szerkesztő rajzolás alapjait (rajzlapméretek, vonalfajták, vonalvastagságok, feliratmező, szabványírás jellemzői). Ismertesse és vázlattal mutassa be a méretmegadás négy alapelemét és azok jellemzőit. Ismertesse a méretszámok előtt használatos jeleket és rajzoljon példákat az alkalmazásukra.

Térmértani alapfogalmak Rajzvázlatok készítése során alkalmazza helyesen a térmértani alapfogalmakat: Sorolja fel a térelemek fajtáit. Ismertesse a térmértan alaptételeit  illeszkedés,  merőlegesség,  párhuzamosság,  kitérő helyzet,  metszés. Sorolja fel sík- és a térmértan közös alapfogalmait. Osztályozza a síklapú és görbelapú testeket, ábrázolja ezeket és nevezze meg felületelemeiket. Mutassa be a forgástesteket (egyenes körhenger, kúp, gömb, tórusz) és magyarázza el származtatásukat. Készítsen szerkesztett ábrákat. Vetületi ábrázolás Mutassa be a merőleges vetítést. Értelmezze az európai és az amerikai vetítést. Ismertesse az egy és két képsíkos ábrázolást, a három képsíkos képsíkrendszer felépítését. Ábrázoljon egyszerű csonkított hasábot három képsíkban és mutassa be a nézetrendet hat nézettel. Mutassa be a térelemeket (pont, egyenes, sík). Vázolja fel egy mértani test megadott axonometrikus ábrájáról a vetületeit. Készítsen szerkesztett ábrákat. Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás Mutassa be a perspektivikus ábrázolást, azon belül az egypontos és a kétpontos ábrázolás lényegét, alkalmazási területét. Mutasson be rajzvázlattal izometrikus, dimetrikus, frontális axonometriában ábrázolt egyszerű mértani testet (pl. hasáb). Mértani test vetületi ábráiról készítsen axonometrikus szabadkézi vázlatot (síklapú testek). Szerkessze meg adott vetületek alapján egyszerű csonkolt szögletes test axonometrikus képét. Készítsen szerkesztett ábrákat. Síkmetszés Határozza meg a beforgatás és a leforgatás szerepét a síkmetszéskor keletkező metszetidomok valódi nagyságának meghatározásában. Ismertesse vázlatokkal a síkmetszések alapeseteit hasábok és gúlák esetében. Sorolja fel, hogy milyen metszetidomok keletkezhetnek henger és kúp síkmetszése esetén. Mutassa be a síkkal metszett egyszerű mértani testek palástkiterítésének módszerét. Készítsen szerkesztett ábrákat. Áthatások Határozza meg az áthatás fogalmát. Sorolja fel, milyen kombinációban fordulnak elő síklapú és forgástestek közötti áthatások.

Ismertesse a síklapú és forgástestek áthatásszerkesztésének menetét. Vázolja fel közös tengelyvonalú és egymást merőlegesen metsző tengelyvonalú, hengerhenger, kúp-henger esetén keletkező jellegzetes áthatási vonalakat. Készítsen szerkesztett ábrákat. Metszeti ábrázolás Ismertesse a metszeti ábrázolás célját és elvét. Ismertesse a metszet és a szelvény fogalmát. Sorolja fel a metszetek fajtáit és mutassa be a metszősík nyomvonalának jelölését. Mutassa be a többsíkos metszeteken az egyes metszetek azonosításának módját. Rajzvázlaton mutasson be egy-egy példát teljes metszetre, a félnézet félmetszetre, lépcsős és befordított metszetre, valamint a részmetszetre (kitörés). Mutassa be a szelvények elhelyezésének lehetőségeit, rajzoljon példát metszősík nyomvonalára, középvonalra, tetszőleges helyre helyezett szelvényre. Sorolja fel, milyen esetekben nem szabad metszetben ábrázolni az elmetszett tárgyat (metszési tilalmak). Mutassa be a metszetfelület jelölésének általános módját. Rajzoljon példát néhány nemfémes anyag metszetben történő jelölésére (fa, műanyag, üveg, folyadék stb.). Készítsen szerkesztett ábrákat. Géprajzi alapismeretek alkalmazása Felvételi vázlatkészítés Ismertesse a géprajzfajták rendszerét. Ismertesse a vázlatkészítés szerepét, szabályait. Mutassa be egyszerű gépalkatrész axonometrikus rajza alapján a vázlatkészítés technikáját. Készítsen vázlatot makettről, alkatrészről, gépelemről. Egyszerűsített és különleges ábrázolások Mutassa be vázlatkészítés folyamán a következő ábrázolási módokat:  vetületi rendtől eltérő elhelyezés,  törés, nem teljes vetületek,  szimmetrikus tárgy, félvetület,  a helyi nézet,  kiemelt részletek,  ismétlődő alakzatok,  hajlítás előtti alak,  síkfelület jelölése. Készítsen szerkesztett ábrákat. Mérethálózat Ismertesse a méretmegadás általános előírásait. Mutassa be a méretek elhelyezésének legfontosabb ismérveit a rajzokon:

       

szögek és körosztások, szimmetrikus alkatrészek, sorozatos kis méretek, recézés, közös alapvonalra támaszkodó méretek, lekerekítés, éltompítás, szabványos részletek, kúposság, lejtés.

Mutassa be a mérethálózat kialakítását, felépítésének elveit, a bázisvonal, alapvonal fogalmát, alkalmazását. Egészítse ki adott feladatlapon, forgácsolt tengely vagy tárcsa jellegű alkatrész rajzát mérethálózattal. Ismertesse a géprajzokon leggyakrabban előforduló szöveges előírásokat. Készítsen szerkesztett ábrákat. Mérettűrések Ismertesse a tűrés fogalmát. Mutassa be szemléltető ábra segítségével a tényleges, a névleges-, az alsó- és a felső határméretek értelmezését. Értelmezze az alsó és a felső eltérés, valamint a tűrés fogalmát. Ismertesse az illesztés fogalmát, sorolja fel fajtáit, és mindegyikre mondjon egy-egy példát. Mutassa be, hogy a szabványos tűrésválasztékból hogyan adhatók meg csap és furat jellegű tűrések. Adjon meg rajzon tűréseket. Alak- és helyzettűrések Sorolja fel a leggyakoribb alak- és iránytűréseket. Kiadott alkatrészrajon értelmezze az adott alak- és helyzettűréseket. Értelmezze és adja meg a szóban forgó tűréseket. Felületminőség Határozza meg az átlagos felületi érdesség és az egyenetlenségmagasság fogalmát. Rajzolja fel a felületi érdesség megadására szolgáló rajzjeleket (kötetlen eljárással megmunkált, forgácsolással megmunkált, forgácsolás nélkül megmunkált felület). Mutassa be, milyen esetben lehetséges a rajzon kiemelt felületi érdességi jelet alkalmazni. Adjon meg felületi minőséget forgácsolt alkatrészek rajzain. Sorolja fel, milyen jellemzőbb hőkezelési és felületkikészítési előírások fordulnak elő munkadarabrajzokon. Jelképes ábrázolások Mutassa be a jelképes ábrázolási szabályokat:  csavarmenetek,  fogazott alkatrészek,  kapcsolódó fogazott elempárok,

        

ék és reteszkötések, csapszegkötés, bordás tengely és -furat, rugók, gördülőcsapágy, siklócsapágy, hegesztett, forrasztott, ragasztott és szegecskötések, csövek, csőszerelvények.

Értelmezze a csavarmenetek egyszerűsített méretmegadását (Tr40x14x-P7-LH stb.). Készítsen vázlatokat. Munkadarabrajz készítése Rajzolja meg egy gépalkatrész munkadarabrajzát axonometrikus ábra alapján, szabadkézi vázlat formájában. Adjon meg munkadarabrajzon mérettűréseket, felületi érdességet és egyéb előírt jellemzőt (anyagminőség, hőkezelés stb.). III.4.6.2. MECHANIKA Merev testek statikája Statikai alapfogalmak, síkbeli erőrendszerek Határozza meg az erőrendszer fogalmát. Mutassa be a vektorokkal végezhető alapműveleteket (erők felbontása, összegzése). Ismertesse az erőrendszer eredőjének fogalmát. Számítsa ki a forgatónyomatékot. Határozza meg az erőpár fogalmát, számítsa ki forgatónyomatékát. Ismertesse a statika alaptételeit:  erőháromszög tétele,  két erő egyensúlyának feltétele,  egyensúlyi erőrendszer hozzáadása,  eltávolítása,  hatás-ellenhatás törvénye. Határozza meg az erőrendszerek eredőjét szerkesztéssel és számítással: közös hatásvonalú, közös pontban metsződő erőrendszerek esetében. Ismertesse a súlypont és a súlyvonal fogalmát. Ismertesse tetszőleges síkidom statikai nyomatékának kiszámítási elvét. Számítsa ki egyszerű síkidom statikai nyomatékát. Mutassa be a síkidomok súlypont meghatározásának elvét. Számítsa ki egyszerű síkidom súlypontját. Ismertesse a stabilitás (állékonyság) fogalmát és gyakorlati jelentőségét. Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Sorolja fel a kényszerek fajtáit és jellemzőit.

Ismertesse, hogy a reakcióerő támadáspontja, nagysága és értelme (irányítása) milyen módon alakul:  támasz,  kötél,  statikai rúd,  csukló és  befogás esetén. Ismertesse három, közös síkban fekvő erő egyensúlyának feltételeit. Írja fel az egyensúly feltételét számítás esetén. Mutassa be szerkesztéssel három erő egyensúlyának meghatározási módszerét. Számítsa ki három megadott erő egyensúlyát. Kéttámaszú tartók és egyik végükön befogott tartók Osztályozza a tartókat kialakítás szempontjából. Definiálja a kéttámaszú tartót, rajzvázlaton mutassa be a szabványos jelöléseit. Mutassa be, milyen igénybevételek terhelhetik az egyes tartókat. Sorolja fel, milyen feladatokat kell megoldani a tartók vizsgálata során. Sorolja fel a reakcióerő számítás fő lépéseit koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú tartónál. Ismertesse rajzvázlat alapján, hogyan számítható ki a tartót adott keresztmetszetében terelő nyomaték. Definiálja a pólustávolság fogalmát, ismertesse szerepét a nyomaték meghatározásában. Ismertesse, hogy mi a nyíróerő ábra és mi a szerepe a maximális nyomaték helyének meghatározása szempontjából. Mutassa be lépésenként, hogyan kell megszerkeszteni a nyíróerő ábrát. Ismertesse, hogy mi határozza meg a veszélyes keresztmetszet helyét, és hogyan határozható ez meg a szerkesztésből leolvasott adatokkal. Definiálja az egyik végén befogott tartót. Végezze el szerkesztéssel és számítással koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú és befogott tartók statikai vizsgálatát Szilárdságtan Igénybevételek Ismertesse a szilárdságtan tárgyát, feladatát. Fogalmazza meg mit nevezünk igénybevételnek. Sorolja fel az egyszerű igénybevételeket. Mutassa be az igénybevételek meghatározásának módját tetszőleges keresztmetszetben. Határozza meg a normálfeszültség és a csúsztatófeszültség fogalmát. Az anyagjellemzők ismertetése érdekében elemezze a lágy, szívós és rideg acél szakítódiagramját, értelmezze a feszültségeket és az alakváltozást. Mutassa be a Hooke-törvényt.

Méretezés egyszerű igénybevételre Mutassa be a méretezést és az ellenőrzést, a terhelhetőség meghatározását húzó igénybevétel esetén. Számítsa ki megadott adatok alapján egy húzó igénybevétellel terhelt állandó keresztmetszetű rúd szilárdságilag szükséges keresztmetszetét. Számítsa ki ismert szilárdsági tulajdonságú és ismert keresztmetszetű rúdszerű alkatrész megengedhető terhelését húzó igénybevétel esetén. Definiálja a nyomó igénybevételt, és írja fel feszültség kiszámítására szolgáló összefüggést. Határozza meg a felületi nyomás és a palástnyomás fogalmát. Mutassa be, hogyan számítható ki a felületi nyomás és a palástnyomás. Számítsa ki megadott adatokkal gépszerkezeti elemen létrejövő felületi nyomást, illetve palástnyomást. Ismertesse a kazánképletet és mutassa be, hogy mire alkalmazható. Számítsa ki vékony falú, belső nyomással terhelt tartály falvastagságát ismert adatok esetén. Definiálja a tiszta hajlító igénybevételt. Mutassa be egyszerű tartókon a hajlító igénybevételkor elvégezhető méretezést, ellenőrzést és terhelhetőség meghatározást. Ismertesse a nyíró igénybevételt és a feszültség kiszámításának módját. Mutassa be az egyszeres és a kétszeres nyírást. Végezzen méretezést, ellenőrzést, terhelhetőségi számítást tiszta nyírású egyszerű alkatrészek esetén. Vázlattal ismertesse a tiszta csavaró igénybevételt. Írja fel a csavaró feszültség kiszámítására szolgáló összefüggést. Ismertesse a csavarónyomaték kiszámítását a az erő és erőkar, illetve az átvitt nyomaték esetében. Számítsa ki a csavaró nyomatékot ismert szögsebesség és teljesítmény esetén. Számítsa ki egyszerű, kör keresztmetszetű tengelynél alapadatok ismeretében a szükséges tengelyátmérőt. Méretezés összetett igénybevételre Definiálja az összetett igénybevételt. Ismertesse az összetett igénybevételek fajtáit. III.4.6.3. Gépelemek Kötőgépelemek, kötések Válassza meg és ábrázolja a különféle szegecskötési megoldásokat (egy oldalról kialakítható szegecskötések, két oldalról kialakítható átlapolt, hevederes, egysoros, többsoros szegecskötések). Mutassa be a szegecskötések geometriai és szilárdsági méretezési, illetve ellenőrzési eljárásait, méretezzen szegecskötést. Ismertesse a hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések kialakítását.

Ismertesse azokat a műszaki követelményeket, amelyek a zsugorkötés alkalmazását indokolják. Mutassa be a különböző technológiákkal kialakított zsugorkötéseket és a kötésben részt vevő elemek igénybevételeit. Ábrázolja és jellemezze a csavarmenet modelljét, a különféle szabványos orsó- és anyameneteket. Mutassa be a különféle csavarbiztosítási eljárásokat. Ismertesse az ékkötések jellemzőit, alkalmazásuk korlátait. Méretezzen ékkötést. Ismertesse a reteszkötés elemeit terhelő erők irányát és nagyságát. Méretezze szilárdsági szempontból, válassza ki és ellenőrizze a szabványos reteszkötések elemeit. Ismertesse a bordástengely kötések jellemzőit, alkalmazásukat. Végezze el a csapszeg- és szegkötések szilárdsági méretezését, ellenőrzését. Alkalmazza a vonatkozó szabványok előírásait. Rugók és lengéscsillapítók Ismertesse a rugók feladatát. Jellemezze és vázolja fel a jellegzetes rugótípusokat. Végezze el adott terhelés és a megengedett legnagyobb deformáció mértéke alapján a laprugó szilárdsági méretezését. Ismertesse a lengéscsillapítók feladatát, mutasson be egy típust. Csövek, csőszerelvények Számítsa ki a térfogatáram, illetve a tömegáram és az áramlási sebesség ismeretében a szükséges névleges átmérőjű cső átmérőjét, és a szabványból válassza ki a szabványos méretét. Számítsa ki adatok ismeretében, kazánképlettel, a cső szükséges falvastagságát. Vázlattal mutassa be a különböző anyagú és rendeltetésű csővezetékeknél alkalmazott csőkötési megoldásokat. Ismertesse a csőkiegyenlítő, alátámasztó és felfüggesztő szerkezetek kialakítását, a velük szemben támasztott követelményeket. Mutassa be a közeg áramlását szabályozó, szerelvények (csapok, szelepek, tolózárak) szerkezetét, működését. Tengelyek, csapágyazások Mutassa be szilárdsági számításokkal a tengely egyes keresztmetszeti méreteinek meghatározását. Határozza meg szilárdsági számításokkal a tengely egyes keresztmetszeteinek méretét. Rajzolja meg a szabványok előírásai szerint az optimális tengelyalakot. Ismertesse a siklócsapágyak jellegzetes szerkezeti kialakításait.

Ismertesse a fellépő palástnyomásnak a siklócsapágy helyes működésére gyakorolt hatását. Ismertesse a siklócsapágyak kenési rendszereit, a tömítési és porvédelmi megoldásokat. Mutassa be vázlatokkal, és ismertesse a különböző irányú terhelések felvételére alkalmas gördülőcsapágy szerkezeteket. Válassza ki a célnak megfelelő csapágyat katalógusból. Ismertesse a leggyakoribb csapágy beépítési és rögzítési megoldásokat. Mutassa be a gördülőcsapágyak kenési, tömítési és porvédelmi megoldásait. Tengelykapcsolók és fékek Ismertesse az alábbi tengelykapcsoló csoportokból egy-egy típusnak a működését: merev tengelykapcsolók (tárcsás, tokos, héjas), rugalmas tengelykapcsolók (bőr- és gumidugós, acéltűs, acélszalagos), kiegyenlítő tengelykapcsolók (kormos, Oldham, Hardy-tárcsás, kardáncsukló), súrlódó tengelykapcsolók (súrlódó tárcsás, lemezes, kúpos), önműködő tengelykapcsolók (biztonsági, indító, szabadonfutó). Számítsa ki a legfontosabb működési jellemzőket. Ismertesse az egyes tengelykapcsolók nyomatékátvivő szerkezeti elemeinek méretezési elvét. Méretezze az egyes tengelykapcsolók nyomatékátvivő szerkezeti elemeit. Ismertesse a fékek fő szerkezeti kialakításait (pofás fékek, szalagfékek, tárcsafék, kúpos fék, villamos fékek), megoldásait. Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a fékezésben közvetlenül résztvevő elemeket (fékdob, fékpofa, fékszalag, sík-, illetve kúpos tárcsa, fékkarok stb.). Méretezze, illetve ellenőrizze szilárdsági szempontból a fékezésben közvetlenül résztvevő szerkezeti elemeket. Nyomatékátszármaztató hajtások, súrlódó- és kényszerhajtások Ismertesse a különböző súrlódásos és kényszerkapcsolatú hajtások nyomaték-átszármaztató elemeinek anyagát, igénybevételét, méretezési elvét, az áttételt befolyásoló geometriai jellemzőit. Számítsa ki a legfontosabb működési jellemzőket. Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a dörzshajtások jellemző elrendezéseit, alkalmazási területeit. Számítsa ki dörzskerékhajtásnál a csúszásmentes nyomatékátvitelhez szükséges minimális összeszorító erő nagyságát. Mutassa be a laposszíj hajtás méretezési módszerét. Ismertesse az ékszíjhajtás szerkezeti kialakítását, és mutassa be működését. Vázlatokkal mutassa be az ékszíjak típusait és az ékszíjtárcsák kialakítását. Méretezzen táblázatok és diagramok felhasználásával ékszíjhajtást. Ismertesse a lánchajtások jellemzőit, alkalmazási területeit. Mutassa be a különféle lánc és lánckerék kialakításokat. Mutassa be a lánchajtások elrendezéseit, gépelemeit, a lánc kiválasztásának módját. Ismertesse a fogaskerekek kapcsolódásának feltételeit. Mutassa be vázlaton az evolvens fogazat fő jellemzőit.

Ismertesse hengeres egyenes- és ferdefogazatú, valamint kúpkerék hajtásnál az elemi fogazás jellemzőit. Mutassa be a fogaskerekek geometriai méreteinek számítását elemi fogazatnál, számítsa ki ezeket. Vázlaton mutassa be egy jellegzetes csigahajtás szerkezetét. Hajtóművek Ismertesse a hajtóművek funkcióit, csoportosításukat. Mutassa be egy jellegzetes hajtóműtípus működését. III.4.6.4. ANYAGISMERET Fémtani alapismeretek Alapfogalmak Sorolja fel a gépészetben gyakorta használatos anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságait. Ismertesse a nyersanyag, alapanyag, előgyártmány, segédanyag fogalmakat. Fémtani alapfogalmak Ismertesse a fémek kristályrendszereit. Mutassa be a színfémek kristályosodásának főbb jellemzőit:  kristályosodási sebesség- és képesség  polikrisztallin dermedés,  rácshibák, diszlokáció. Mutassa be a vas allotrop átalakulását lehűlési és hevítési görbéjével. Ismertesse az ötvözet fogalmát, az ötvözés módját, az ötvözetet alkotó fémek kapcsolatát. Mutassa be a kétalkotós ötvözettípusok lehűlési folyamatát. Határozza meg a kétalkotós egyensúlyi diagram fogalmát, lényegét. Ismertesse a lehűlési görbe felvételének módszerét. Mutassa be a kétalkotós egyensúlyi diagram szerkesztését lehűlési görbékből. Ismertesse a kétalkotós egyensúlyi diagramok olvasási szabályait. Mutassa be két fém egyensúlyi diagramjait, ha a képződő szövetelem:  szilárd oldat,  eutektikum,  szilárd oldat és eutektikum. Mutassa be egy kiválasztott egyensúlyi diagramon, kijelölt koncentrációban a lehűlés menetét, és nevezze meg a keletkezett szövetelemeket. Rajzolja le a lehűlési görbéket. Kiadott állapotábrán ismertesse a metastabilis vas-karbon rendszert, és a jellegzetes koncentrációkban vezesse végig a lehűlést, nevezze meg az egyes szövetelemeket. Mutassa be az acél gyors hűtésekor bekövetkező változásokat, ismertesse a C-görbét. Fémes szerkezeti anyagok Osztályozza a nyersvasakat és ismertesse jellemző összetételüket.

Csoportosítsa az acélokat összetétel és felhasználás szerint. Mutassa be az ötvözetlen acélokat a szövetszerkezet és a szilárdsági tulajdonságok összefüggése alapján. Osztályozza az ötvözött acélokat, mutassa be jelölésrendszerüket és főbb felhasználási területüket. Ismertesse az ötvözés célját és a jellemző acélötvözők hatásait. Ismertesse a nyersvas és az öntöttvas közötti különbséget. Mutassa be az öntészeti szürkevas, fehérvas szövetszerkezetét, tulajdonságait, alkalmazási területeit, jelölését. Ismertesse a különleges öntöttvasak szövetszerkezetét, tulajdonságait, alkalmazási területeit, jelölését. Jellemezze az alumínium tulajdonságait, a szennyező- és ötvözőanyagok hatását, az alumíniumötvözetek csoportosításának alapját, felhasználási területüket. Ismertesse a réz tulajdonságait, előállítását, ötvözeteit, felhasználási területeit. Hasonlítsa össze az ón és az ólom tulajdonságait, ötvözeteit, ismertesse jellemző felhasználási területeiket. Nemfémes szerkezeti anyagok Sorolja fel a műanyagok előnyös és hátrányos tulajdonságait. Sorolja fel a műanyagok fő csoportjait, és ismertesse legjellemzőbb tulajdonságaikat: temoplasztok, duroplasztok, elasztomerek. Jellemezzen, és mutasson be az alábbiak közül egy kijelölt nemfémes anyagfajtát, tulajdonságaik és felhasználási területük alapján: kerámiák, üveg, fa, papír, textilanyagok, bőr, kenőanyagok. III.4.6.5. MEGMUNKÁLÁSOK Forgács nélküli megmunkálások Jellemezze az öntési eljárásokat az alkalmazott minta, a forma jellege, a forma anyaga, valamint a formázás módja szerint. Ismertesse a homokformába történő öntés gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait. Ismertesse a héjformázást és a precíziós öntést. Mutassa be az öntészet területéről az állandó formába öntések elveit, berendezését alkalmazási területeit: gravitációs öntés, nyomásos öntés, a centrifugál öntés. Csoportosítsa a melegalakító eljárásokat. Ismertesse a szabadonalakító kovácsolás szerszámait, műveleteit. Mutassa be a süllyesztékes kovácsolást. Ismertesse a hengerlés berendezéseit, anyagait, technológiáját. Ismertesse a sajtolás berendezéseit, anyagait, technológiáját. Hőkezelések Csoportosítsa az ipari vasötvözetek hőkezelő eljárásait. Ismertesse az acél hőkezelési eljárások célját, a hőkezelő eljárások szakaszait.

Definiálja az edzhetőség és az átedzhetőség fogalmát. Ismertesse a hevítés, a hőntartás, valamint a hűtés jellemzőit, az alkalmazott berendezéseket, anyagokat. Jellemezze a gyakorlati hőkezelő eljárásokat (feszültségoldó izzítás, lágyítás, újrakristályosítás, normalizálás, diffúziós izzítás, edzés, nemesítés), az alkalmazásukkal elérhető anyagtulajdonság-változásokat, alkalmazási területüket. Ismertesse az ötvöző anyagok befolyását az anyag hőkezelhetőségi tulajdonságaira. Ismertesse a dekarbonizációs jelenség hatásait. Hegesztés Jellemezze a hegesztést, és definiálja a hegeszthetőség fogalmát. Csoportosítsa a hegesztő eljárásokat. Jellemezze a lánghegesztést, az égő gázok fajtáit, felhasználási területüket, a hegesztőégők felépítését, a hegesztőláng részeit és fajtáit. Ismertesse a lánghegesztés technológiáját. Ismertesse a hegesztés előkészítő műveleteit, az utólagos munkálatokat. Ismertesse a nyíltívű kézi villamos ívhegesztés technológiáját. Csoportosítsa és jellemezze a fedettívű hegesztési eljárásokat, felhasználási területüket. Ismertesse a hegesztés során fellépő hibákat. Forrasztás Definiálja a forrasztást. Osztályozza a forrasztási technológiákat a forrasztás hőmérséklete szerint. Ismertesse a lágy, valamint a keményforrasztás forraszanyagait és jellemző alkalmazási területeiket. Ismertesse a folyasztószer feladatát, jellemző tulajdonságait. Ismertesse a forrasztópákával végzett forrasztó eljárást. Ismertesse a lángforrasztást (lágy- és keményforrasztás). Műanyagok megmunkálása Ismertesse a duroplaszt termékek előállítására szolgáló eljárásokat, a készített termékeket és jellemző felhasználási területeiket: sajtolás, fröccsöntés. III.4.6.6. VILLAMOSSÁGTANI ISMERETEK Elektrotechnikai, elektronikai alapfogalmak Alapfogalmak Sorolja fel az egyenáramú áramkörök alaptörvényeit. Ismertesse a szinuszos váltakozó feszültség előállításának elvét, valamint az áram és feszültség jellemzőit. Ismertesse a háromfázisú feszültség előállításának elvét. Mutassa be a csillag és a háromszög kapcsolást.

Értelmezze az áramkörökben a teljesítmény, a munka és a hatásfok fogalmát, valamint a látszólagos-, a meddő- és a hatásos teljesítmény fogalmát. Számítsa ki a teljesítményt, a munkát és a hatásfokot, valamint a látszólagos-, a meddő- és a hatásos teljesítményt. Áramköri elemek Ismertesse a villamos áramköri elemek működési elvét, felépítését, fajtáit. Definiálja az elektronikai elemek fogalmát. Ismertesse egy kijelölt félvezető elvi működését (dióda, tranzisztor, tirisztor, diac, triac) és jellemző gyakorlati alkalmazási területét. Transzformátorok Felépítés, működés Indokolja a transzformátor alkalmazásának szükségességét és sorolja fel fő alkalmazási területeit. Az indukció jelenségét alkalmazva magyarázza el a transzformátor elvi felépítését és működését. Ismertesse transzformátor-törvényeket, értelmezze a feszültség áttételt, az áram áttételt, menetszám áttételt, végezzen ezekkel kapcsolatos alapszámításokat. Sorolja fel a jellegzetes transzformátortípusokat és ismertesse főbb alkalmazási területeiket. Transzformátortípusok Ismertesse az egy- és a háromfázisú transzformátorok szerkezeti felépítését és alkalmazási területeit. A különleges transzformátorok közül ismertesse a hegesztő transzformátor szerkezeti felépítését és sorolja fel jellemzőit. Egyenáramú- és váltakozó áramú villamos forgógépek Egyenáramú villamos forgógépek Ismertese az egyenáramú gépek működési elvét és szerkezeti felépítését, vázolja fel a mechanikai jelleggörbéiket. Sorolja fel és ismertesse kapcsolási rajzokkal az egyenáramú motorok és generátorok gerjesztésének kapcsolási módjait és jellemzőit. Ismertesse kapcsolási rajzok segítségével a motorok indítását. Magyarázza el a motor forgásirányának és fordulatszám-változtatásának megoldásait. Mutassa be a fékezési megoldásokat. Váltakozó áramú villamos forgógépek Ismertesse az aszinkronmotorok felépítését és működési elvét. Sorolja fel az aszinkronmotorok típusait a forgórész megoldása szerint. Értelmezze a szlip fogalmát. Végezzen alapszámításokat. Ismertesse az aszinkronmotorok üzemi viszonyait.

Rajzolja le a mechanikai jelleggörbéket. Értelmezze a billenő nyomatékot, a terhelő nyomatékot és az indítónyomatékot. Mutassa be kapcsolási rajzokkal az indítás módjait. Ismertesse fordulatszám-változtatás és a forgásirány-változtatás kapcsolásait. Mutassa be a fékezés kapcsolásait. Sorolja fel az aszinkronmotorok alkalmazási területeit. III.4.6.7. AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE Környezetvédelmi és egészségvédelmi alapfogalmak Indokolja a természetvédelem, a környezetvédelem lényegét és szükségszerűségét. Jelölje meg a természetvédelem céljait és feladatait. Értékelje a talaj védelmének fontosságát, különös tekintettel az üzemi eljárások és módszerek hatásaira. Definiálja az emisszió, transzmisszió és immisszió fogalmát. Sorolja fel a természetes vizek és az ivóvíz minőségét jellemző tényezőket és a vízszennyezés legfontosabb forrásait. Ismertesse a szennyvizek kezelésének és tisztításának lehetőségeit. Sorolja fel a levegőszennyezés legfontosabb forrásait. Nevezze meg az ipari és a kommunális hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módjait, mutasson rá a hulladékhasznosítás lehetőségeire. Ismertesse a zaj, a rezgés, az infrahang az ultrahang és a sugárzás hatásait. Munkakörnyezet, ergonómia Sorolja fel a megvilágítási elveket. Definiálja a klíma fogalmát. Sorolja fel a klíma közérzetre gyakorolt hatásának okait. Ismertesse a zaj fogalmát és a zaj hatásfok-befolyásoló hatását. Sorolja fel a terhelés-igénybevétel fajtáit. Helyezze el az ergonómiát a tudományok rendszerében. Csoportosítsa az emberi tényezőket és ismertesse szerepüket a kölcsönhatásokban. Definiálja az antropometria fogalmát és ismertesse az ergonómiában betöltött szerepét, jelentőségét. III.4.7. Fizika középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.7.1. MECHANIKA Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapot, -változás Tehetetlenség, tömeg

Inerciarendszer Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra. Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Newton II. törvénye Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán. Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Zárt rendszer Szabaderő, kényszererő Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket. Newton III. törvénye Erőlökés Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépő erők felismerésében, ábrázolásában. Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Erőpár Egyszerű gépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani. Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén. Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően. Vonatkoztatási rendszer Egyszerű példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát. Pálya, út, elmozdulás Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat. Helyvektor, elmozdulásvektor

Egyenes vonalú egyenletes mozgás Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának készítésében és elemzésében. Sebesség, átlagsebesség Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erő nagyságát befolyásoló tényezőket. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat. Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Gyorsulás Tudjon megoldani egyszerű feladatokat. Négyzetes úttörvény Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Szabadesés, nehézségi gyorsulás Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is. Összetett mozgások Függőleges, vízszintes hajítás Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást. Periodikus mozgások Jellemezze a periodikus mozgásokat. Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani. Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Ismerje a rezgőmozgás fogalmát.

Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fázis Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján. Rezgésidő, frekvencia Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgő rendszer energiája Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben. Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. Matematikai inga Lengésidő Tudjon periódusidőt mérni. Mechanikai hullámok Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. Visszaverődés, törés jelensége, törvényei Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató Polarizáció Interferencia Elhajlás Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Húrok Hangforrás, hanghullámok Hangerősség A hangtani alapfogalmakat mennyiségekkel. Hangmagasság Hangszín Ultrahang, infrahang

tudja

összekapcsolni

a

hullámmozgást

leíró

fizikai

Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén. Emelési munka Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon. Súrlódási munka Energia, energiaváltozás Mechanikai energia: Mozgási energia Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Rugalmassági energia Helyzeti energia Munkatétel Energiamegmaradás törvénye Konzervatív erők munkája Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Teljesítmény Hatásfok Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát. A speciális relativitáselmélet elemei Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés III.4.7.2. TERMIKUS KÖLCSÖNHATÁSOK Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia Anyagmennyiség, mól Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni.

Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban. Avogadro törvénye Hőtágulás Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Folyadékok hőtágulása Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-V diagramokat. Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás Az ideális gáz kinetikus modellje Hőmozgás Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió). Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Termikus, mechanikai kölcsönhatás Hőmennyiség, munkavégzés Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon. A termodinamika I. főtétele zárt rendszer Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális - izoterm, izochor, izobár, adiabatikus állapotváltozásokra. Belső energia Adiabatikus állapotváltozás Körfolyamatok Perpetuum mobile

Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás Gázok fajhői Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására. Halmazállapot-változások Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait. Olvadás, fagyás Értelmezze a fogalmakat. Olvadáshő, olvadáspont Párolgás, lecsapódás Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére. Párolgáshő Forrás, forráspont, forráshő Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezőket. Szublimáció Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). A levegő páratartalma Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket. Csapadékképződés Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön. A termodinamika II. főtétele Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján. Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok Hőerőgépek Hatásfok

Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival. Másodfajú perpetuum mobile III.4.7.3. ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES KÖLCSÖNHATÁS Elektromos mező Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján. Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye Az elektromos mező jellemzése Térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban. Feszültség Potenciál, ekvipotenciális felület Konzervatív mező Homogén mező Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól. Földpotenciál Töltések mozgása elektromos mezőben Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Töltések elhelyezkedése vezetőkön Térerősség a vezetők belsejében és felületén Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra. Csúcshatás Az elektromos mező árnyékolása Földelés

Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására. Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiája Ismerje a kondenzátor energiáját. Egyenáram Elektromos áramerősség Feszültségforrás, áramforrás Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani. Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültségmérő műszerek Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát. Ohm törvénye Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az eredő ellenállás Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre. Félvezetők Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. Félvezető eszközök Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip). Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben. Hő-, mágneses, vegyi hatás Ismerje az áram élettani hatásait, a baleset-megelőzési és érintésvédelmi szabályokat.

Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit. Galvánelemek, akkumulátor Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását. Az időben állandó mágneses mező Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között. Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát. Iránytű A mágneses mező jellemzése Indukcióvektor Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különböző mágneses mezőket. Indukcióvonalak, indukciófluxus Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag Mágneses permeabilitás Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.). Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális esetben. Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő Lorentz-erő Részecskegyorsító berendezés Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány következményét. Az időben változó mágneses mező Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció

Faraday-féle indukciós törvény Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre. Lenz törvénye Kölcsönös indukció Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján értelmezni. Önindukció Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál. Tekercs mágneses energiája Ismerje a tekercs mágneses energiáját. A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval. Generátor, motor, dinamó Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét. Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás Fáziskésés, fázissietés Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben. A váltakozó áram teljesítménye és munkája Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását. Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény Transzformátor Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban. Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését. Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak

Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni. Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait. Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne. Thomson-képlet Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok A fény, mint elektromágneses hullám Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Fénysebesség Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei - Snellius-Descartes törvény Prizma, planparalel lemez Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a jelenségeket. Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverődés, határszög (száloptika) Diszperzió Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán. Színképek Homogén és összetett színek Legyen ismerete a homogén és összetett színekről. Fényinterferencia, koherencia Fénypolarizáció, polárszűrő Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét. Fényelhajlás résen, rácson Lézerfény

A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Fókusztávolság, dioptria Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.) Leképezési törvény Nagyítás Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét. Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát. III.4.7..4. ATOMFIZIKA, MAGFIZIKA, NUKLEÁRIS KÖLCSÖNHATÁS Az anyag szerkezete Atom Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát.  Molekula  Ion  Elem Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát. Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét. Elektronburok Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján.

Rutherford-féle atommodell Atommag Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét. A kvantumfizika elemei Planck-formula Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planckformulát. Foton (energiakvantum) Fényelektromos jelenség Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit. Fotocella (fényelem) Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Vonalas színkép Emissziós színkép Abszorpciós színkép Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására. Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát. A fény mint részecske Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését. Tömeg-energia ekvivalencia Az elektron hullámtermészete de Broglie-hullámhossz Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet. Ismerje az elektron hullámtermészetét. Fő- és mellékkvantumszám Pauli-féle kizárási elv Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatok szükségesek. Elektronhéj

Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet. Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele  Proton  Neutron  Nukleon  Rendszám  Tömegszám Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket. Izotóp Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. Erős (nukleáris) kölcsönhatás Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. Magerő Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét. Tömeghiány Kötési energia Fajlagos kötési energia Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét. Radioaktív bomlás Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. α-, β-, γ-sugárzás Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszám-változását. Magreakció Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt. Aktivitás Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon megadott bomlási sort ismertetni. Mesterséges radioaktivitás Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására.

Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát. Lassítás Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit. Láncreakció Hasadási energia Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját. Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. Szabályozatlan láncreakció Atombomba Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét. Magfúzió Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást. A Nap energiája Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot. Hidrogénbomba Ismerje a H-bomba működési elvét. Sugárvédelem Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Sugárterhelés Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Háttérsugárzás Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Elnyelt sugárdózis Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Dózisegyenérték

Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét. III.4.7.5. GRAVITÁCIÓ, CSILLAGÁSZAT A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. A bolygómozgás Kepler-törvényei Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására. Súly és súlytalanság Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. Nehézségi erő Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. Potenciális energia homogén gravitációs mezőben Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket. Kozmikus sebességek Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket. Csillagászat Fényév Ismerje a fényév távolságegységet. Vizsgálati módszerek, eszközök Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről. Naprendszer Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit, mozgásukat. Nap Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait. Hold Üstökösök, meteoritok Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat. A csillagok Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét. A Tejútrendszer, galaxisok

Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről. Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára vonatkozóan. III.4.7..6. FIZIKA- ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI ISMERETEK A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curiecsalád, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz köthető eredményeik. Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belső égésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelő nevekkel összekapcsolni. Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus világkép szerepével a középkori gondolkodásban. Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában. Tudja példákkal alátámasztani a newtoni fizika hatását a kor

tudományos és filozófiai gondolkodásráa. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudományok fejlődésében. Tudja érzékeltetni néhány konkrét következmény felsorolásával az újabb és újabb energiatermelő, -átalakító technikák hatását az adott korgazdasági és társadalmi folyamataira (gőzgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek jelenlétének hatásával világunkban. Tudja alátámasztani a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását. III.4.8. Német nyelv középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.8.1. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek III.4.8.2. EMBER ÉS TÁRSADALOM A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfiszerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között III.4.8.3. KÖRNYEZETÜNK Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás III.4.8.4. AZ ISKOLA Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok III.4.8.5. A MUNKA VILÁGA Diákmunka, nyári munkavállalás

Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás III.4.8.6. ÉLETMÓD Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) III.4.8.7. SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események III.4.8.8. UTAZÁS, TURIZMUS A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai III.4.8.9. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben III.4.9. Angol nyelv középszintű érettségi vizsga témakörei III.4.9.1. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek III.4.9.2. EMBER ÉS TÁRSADALOM A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek

Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között III.4.9.3. KÖRNYEZETÜNK Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás III.4.9.4. AZ ISKOLA Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok III.4.9.5. A MUNKA VILÁGA Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás III.4.9.6. ÉLETMÓD Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) III.4.9.7. SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események III.4.9.8. UTAZÁS, TURIZMUS A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai III.4.9.9. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben III.4.10. Közgazdasági ismeretek – elméleti gazdaságtan középszintű érettségi vizsga követelményei III.4.10.1. MAKROÖKONÓMIAI ALAPISMERETEK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK A mikro- és makroökonómiai megközelítés A mikro- és makromegközelítés különbségének értelmezése A makrogazdaság szereplői és piacai felsorolása Termékek és jövedelmek áramlása A gazdasági szférák közötti jövedelemáramlás formáinak felsorolása A nemzetgazdasági teljesítmény mérése A kibocsátás nemzetközi mutatószámainak megnevezése, különbség a mutatók között III.4.10.2. A MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY A pénzpiac A mai magyar bankrendszer jellemzése Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon A makrogazdasági problémák rövid értelmezése: munkanélküliség, infláció III.4.10.3. AZ ÁLLAM GAZDASÁGPOLITIKÁJA A költségvetési és a monetáris politika A költségvetési és monetáris politika definiálása III.4.10.4. KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÉS NEMZETGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEK Külkereskedelemi előnyök és a külkereskedelem politika A külkereskedelem jelentőségének bemutatása és a külgazdasággal kapcsolatos fogalmak helyes használata A nemzetközi gazdasági szervezetek A legfontosabb nemzetközi szervezetek (IMF, IBRD, EU, WTO) felsorolása A legfontosabb EU ismeretek használata III.4.10.5. MIKROÖKONÓMIAI ALAPISMERETEK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK Alapkategóriák és összefüggések A közgazdaságtan alapkérdéseinek és elemzési módszereinek egyszerű bemutatása A modellalkotás szerepének bemutatása a vizsgálatokban

A piaci alapfogalmak A piac fogalmának, tényezőinek és szereplőinek felsorolása Kereslet jellemzése Keresleti függvény és elmozdulásának bemutatása Kínálat jellemzése Kínálati függvény és elmozdulásának bemutatása A Marshall-kereszt definiálása, a piaci egyensúlytalanság eseteinek összehasonlítása III.4.10.6. A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS A KERESLET A fogyasztói döntés tényezői A fogyasztói döntés belső tényezőinek bemutatása: szükséglet, preferencia - rendszer, hasznosság A fogyasztói döntés külső feltételeinek bemutatása: szűkösség, nominál- és reáljövedelem III.4.10.7. A VÁLLALAT TERMELŐI MAGATARTÁSA ÉS A KÍNÁLAT A vállalat A vállalat mikro- és makrokörnyezetének bemutatása A vállalkozási formák felsorolása és rövid jellemzése III.4.10.8. A TERMELÉSI TÉNYEZŐK PIACA Az erőforrások kereslete és kínálata A származékos kereslet fogalmának értelmezése III.4.10.9. AZ EXTERNÁLIÁK ÉS A KÖZJAVAK Az állami beavatkozás formái A külső gazdasági hatások szükségességének indoklása

szerepének

bemutatása,

az

állami

beavatkozások

III.4.10.10. MARKETING ÉS MARKETINGGONDOLKODÁS A marketing modern értelmezése A marketing modern értelmezése, logikai lépéseinek felsorolása A szükséglet, igény, érték fogalmak helyes marketingszemléletű értelmezése A marketingeszközök és a jellemző eszközváltozatok felsorolása A marketingmix A 4P marketingmix értelmezése A legfontosabb termékkategóriák jellemzése Az ármegállapítás módjai felsorolása, példákkal illusztrálása A legjellemzőbb marketingcsatornák felsorolása és jellemzése A kommunikáció legfontosabb eszközeinek, módszereinek összehasonlítása Piacorientált gondolkodás A piacorientált gondolkodásmód értelmezése, megkülönböztetése más felfogásoktól

Egyszerű esettanulmányban A marketingeszközök kiválasztásának értelmezése A marketingeszközök megválasztása úgy, hogy a kiválasztott eszköz erősítse a mix elemek együttes hatását Az eszközök megváltoztatása a piacról érkező információk alapján III.4.10.11. A VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KAPCSOLATAI Az államháztartás és alrendszerei Az államháztartás alrendszereinek felsorolása A vállalkozás és az alrendszerek kapcsolatának rövid bemutatása A legfontosabb költségvetési bevételek felsorolása A költségvetési kiadások főbb típusainak felsorolása A költségvetési egyenleg értelmezése A támogatások A támogatások szerepének bemutatása az állami feladatok megvalósításában A közvetlen és közvetett, az egyedi és normatív támogatás közötti különbség meghatározása Az adók A befizetések szerepének értelmezése az állami feladatok megvalósításában és a jövedelmek újraelosztásában Az adóalany, az adótárgy, az adóalap és az adómérték megfogalmazása - a társasági adó, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó vonatkozásában (lehet a törvényi helyek illusztrálásával) III.4.10.12. PÉNZÜGYI MŰVELETEK A pénz és a pénzforgalom A pénz funkcióinak, a vállalkozás jellemző pénzáramainak felsorolása Az MNB monopolizált jogainak és feladatainak felsorolása Néhány pénzintézet és jellemző pénzintézeti tevékenységek megnevezése A készpénz, a készpénz nélküli és a készpénzkímélő fizetések összehasonlítása a szereplők és a gazdaság számára előnyös és hátrányos jellemzőik alapján A készpénzforgalom Készpénz-átutalási megbízás, belföldi postautalvány, a pénztári bizonylatok kitöltése megadott adatok alapján, a bizonylatok tartalmából a gazdasági esemény felismerése és a készpénzkészlet-változás könyvelési tételének megszerkesztése A házipénztárral szembeni követelmények és a legfontosabb pénzkezelési szabályok rövid ismertetése A pénztár és a bankszámla kapcsolatának bemutatása A számlapénzforgalom A bankszámlaszerződés alanyainak megnevezése, jogaik és kötelezettségeik felsorolása A bankszámla felett rendelkezés módjának bemutatása

A különböző bankszámlák szerepe közötti különbségek meghatározása Az átutalás és a beszedési megbízás fizetési módok lépéseinek bemutatása, a banki megbízások információtartalmának felsorolása, az információtartalomból a gazdasági esemény meghatározása és az esemény könyvelési tételének megszerkesztése A bankkártya, a csekk és a váltó A bankkártya felhasználási lehetőségeinek ismertetése a modern gazdaságban, használata előnyeinek kiemelése A bankkártya tulajdonságainak felsorolása A csekk és a váltó szerepe és felhasználási lehetőségei közötti különbségek megfogalmazása A csekk és a váltó jellemzőinek bemutatása Érvényességi kellékeik felsorolása III.4.10.13. A VÁSÁROLT KÉSZLETEK A készletek fajtái A készlet jellemzése, megkülönböztetése a többi vagyonelemtől Készletfajták felsorolása és példával illusztrálása A minimális, a maximális és a folyó készlet szerepének értelmezése a készletek tervezésében A készletek analitikája A vásárolt készlet bevételezés és kiadás bizonylatainak és a szállítói információtartalmának bemutatása, a formai és tartalmi követelmények felsorolása

számla

A beszerzés és felhasználás gazdasági események bizonylatokra feljegyzése az események leírása alapján, a kitöltött bizonylatokból a gazdasági események felismerése A szállítói számla általános forgalmi adó tartalmának felismerése, a levonható forgalmi adó nagyságának kiszámítása a számla adataiból (bruttó, nettó összegből) Az analitikus készletnyilvántartás, a szállítói folyószámla-nyilvántartás, az általános forgalmi adó nyilvántartás információtartalmának és szerepének ismertetése A vásárolt készlet értékelése A készlet beszerzési ár leggyakoribb elemeinek felsorolása, alapadatokból a beszerzési ár kiszámítása A készlet beszerzési áron történő értékeléséből adódó problémák megfogalmazása a készletcsökkenés értékének meghatározásában - megoldási módok ismertetése és összehasonlítása a költségekre és a vállalkozás vagyonára gyakorolt hatás szerint A készletcsökkenések, valamint a záró készlet mérlegértékének kiszámítása a FIFO és a csúsztatott átlagár módszerrel A főkönyvi készletnyilvántartás Az anyagbeszerzés, a szállítónak visszaküldés és a szállítótól kapott engedmény, valamint az anyagfelhasználás, a szállítói tartozások kiegyenlítése elszámolási betétről, rövid lejáratú hitelből könyvelési tételek megszerkesztése analitikus feladás, alapbizonylat vagy megfogalmazott gazdasági esemény alapján idősorosan és számlasorosan Az Anyagok főkönyvi számlatartalmának, egyenlegének értelmezése

A készletfinanszírozás forrásai A készletek lehetséges finanszírozási forrásainak felsorolása A hitelezés alapelvei között a hitelcél jelentőségének kiemelése és összekapcsolása a lejárattal A hitelképesség vizsgálatára likviditási mutatók számolása megadott adatokból, és a kapott mutatók nagyságának értelmezése A váltó, mint kereskedelmi hitel bemutatása Az általános forgalmi adó működési mechanizmusa A levonható és a fizetendő általános forgalmi adó megkülönböztetése, a költségvetési kapcsolat bemutatása. Fizetendő és levonható forgalmi adó adatok ismeretében a költségvetéssel elszámolandó adó összegének meghatározása Az adómértékek definiálása Az adómentesség és az adókedvezmény összehasonlítása. A tárgyi és az alanyi általános forgalmi adó mentesség lényegének megfogalmazása III.4.10.14. AZ EMBERI ERŐFORRÁS Az emberi erőforrás, mint termelési tényező Az emberi erőforrás sajátosságainak ismertetése, megkülönböztetése a többi termelési tényezőtől Bérezési formák és alkalmazási lehetőségeik felsorolása Kereset és bér megkülönböztetése A bér részeinek felsorolása, példákkal bemutatása A munkavállaló és munkáltató bérterheinek megkülönböztetése, összehasonlítása A munkavállaló bérterheinek bemutatása: a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék és a munkavállalói járulék A munkáltató bérterheinek bemutatása: a társadalombiztosítási járulék, a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás A munkavállalótól levont átvállalt tartozások, előleglevonás, kártérítési levonás értelmezése Bérek számfejtése A munkaidő és a munkateljesítmény nyilvántartás, az egyéni kereset összesítés, a munkavállalói tartozás nyilvántartás információtartalmának és kapcsolatuknak bemutatása, az információtartalomból a gazdasági esemény megnevezése A bérszámfejtési bizonylatok összesített adatainak megjelenése a szintetikus könyvelésben, a bérfelosztás (bérek költségként), bérjárulékok, levonások főkönyvi könyvelési tételek megszerkesztése Bérek fizetése A bérfizetés bizonylatainak információ-tartalma, kapcsolat a bérszámfejtés bizonylataival, a bizonylatok információ-tartalmából a gazdasági esemény megnevezése A bérfizetés gazdasági esemény főkönyvi könyvelése pénztári kifizetéssel és bankszámláról fizetés esetén

A bérrel kapcsolatos tartozások - adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek - átutalásának könyvelése és bizonylatainak megnevezése A Jövedelem elszámolási számla tartalmának bemutatása Személyi jövedelemadó Az éves összevont jövedelem csoportjainak megnevezése, a csoportok tartalmának illusztrálása néhány példával, a jövedelemmeghatározás módjainak ismertetése a fő csoportokban Az éves összes jövedelem összegének ismeretében az éves adóteher kiszámítása A tárgyévben levont adóelőleg és az adó különbségének meghatározása A személyi jövedelemadó bevallási módjának és határidejének meghatározása III.4.10.15. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK A befektetés A befektetés értelmezése a tárgyi eszközökre, az immateriális javakra és a pénzeszközökre A befektetéssel szembeni elvárások megfogalmazása, a hozam és a kockázat összekapcsolása A beruházások A tárgyi eszközök állománynövekedési jogcímeinek felsorolása, a beruházás értelmezése A tárgyi eszközök fajtáinak felsorolása A bekerülési érték legjellemzőbb elemeinek felsorolása, a bekerülési érték meghatározása idegen kivitelezésű beruházás számlázott értékei alapján A tervezett maradványérték, a bruttó és nettó érték értelmezése A beruházás és a tárgyi eszközök analitikus feljegyzéseinek információtartalma, az analitikus nyilvántartással szembeni követelmények felsorolása Az idegen kivitelezésű beruházás számlázott értékei és az aktiválás gazdasági események főkönyvi könyvelési tételének megszerkesztése Az értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás A tárgyi eszközök és az immateriális javak fokozatos értékátadásának értelmezése, az értékcsökkenés és leírás kapcsolata Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés megkülönböztetése, a terven felüli leírás jellemző eseteinek felismerése Az értékcsökkenés számolás alapjának meghatározása Az idő- és teljesítményarányos leírás jellemző eseteinek megkülönböztetése Negyedévi és évi értékcsökkenés összegének és a nettó értéknek meghatározása időarányos lineáris és teljesítményarányos leírással A terv szerinti értékcsökkenés főkönyvi könyvelési tételének megszerkesztése A beruházások forrásai A beruházások finanszírozási lehetőségeinek felsorolása, a beruházási és forgóeszközhitelek megkülönböztetése A saját forrás, a fedezet és biztosítékok szerepének bemutatása a hitelezésben

A biztosítékok formáinak bemutatása és különbségük A kamat, a kamatláb értelmezése és jellemző kamatnagyság felismerése A betéti és hitelkamatok összehasonlítása, a betéti és értékpapír kamatok nagysága napi gazdasági információk alapján A hitelezési eljárás lépéseinek felsorolása a hitelkérelem benyújtásától a visszafizetésig A befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök fajtái, a lekötött bankbetét, az éven túl nyújtott kölcsön, a tartós részesedés, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közös tulajdonságainak bemutatása Az értékpapír tulajdonságok felsorolása A részvény és a kötvény összehasonlítása az értékpapírba foglalt jog, a hozam és az átruházási lehetőség szerint Egyszerű feladatban a befektetés jövő- és jelenértékének kiszámítása, a kapott értékek rövid, szöveges értelmezése A befektetett pénzügyi eszközök analitikus feljegyzésének információtartalma, az analitikus nyilvántartással szembeni követelmények ismertetése III.4.10.16. A TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGEI ÉS AZ ÉRTÉKESÍTÉS A tevékenység költségei Különbség és kapcsolat a költség és a ráfordítás között A költségnemek felsorolása és példával illusztrálás A közvetlen és közvetett költségek különbségének meghatározása és példával illusztrálás A költségnem szerinti költséggyűjtés bizonylatainak, a bizonylatok információ-tartalmának megnevezése, a gazdasági esemény megnevezése és a költséggyűjtés könyvelési tételének költségnemekre történő megszerkesztése A befejezett tevékenységek elszámolása Költségnemelszámolás esetében a raktárra vétel információtartalmából a gazdasági esemény megnevezése

bizonylatának

megnevezése,

A kalkuláció fogalmának és indokolt időpontjának meghatározása, az előállítási önköltség legfontosabb elemeinek felsorolása A saját termelésű készletek állományváltozásának kiszámítása, előjelének értelmezése és elhelyezése a vállalkozás teljesítményei között A késztermékek készletre vétele, könyvelési tételének megszerkesztése Az értékesítés gazdasági esemény és hatása A vevőkövetelések információtartalmának és a vevőszámla tartalmának bemutatása A követelés nyilvántartással szembeni követelmények megfogalmazása Az értékesítés árbevételének és a termék készletcsökkenésének főkönyvi feljegyzése összköltség eljárás esetén A fizetendő általános forgalmi adó könyvelése Az értékesítés eredményre gyakorolt hatásának meghatározása

III.4.10.17. AZ

ERŐFORRÁSOK ÉS BEFEJEZETT TEVÉKENYSÉGEK ADATAINAK STATISZTIKAI

FELDOLGOZÁSA

Egyszerű adatfeldolgozási módszerek Adatforrások megnevezése egyszerű példaesetekre Az adatgyűjtés módja, a sokaság és a megfigyelési egység, a közös és megkülönböztető ismérv és az ismérvváltozatok azonosítása egyszerű példaesetekben Statisztikai sorok felismerése, statisztikai sor és tábla, valamint grafikus ábra kellékek ellenőrzése és hiányzó elemek kiegészítése egyszerű példaesetekben A viszonyszámok Megoszlási viszonyszám számítása csoportosító sorból Dinamikus viszonyszám (lánc és bázis) kiszámítása közölt idősorból Egyenes és fordított intenzitási viszonyszám kiszámítása leíró sorból A feladatokban a vásárolt készletekre, a vállalkozásban dolgozók létszámára, a dolgozók jövedelmére, a befektetett eszközök ismert csoportjaira, az elkészült vagy értékesített termékekre, az értékesítéssel elért árbevételre vonatkozó statisztikai sorok adatainak felhasználása A középértékek Egyszerű és súlyozott számtani átlag kiszámítása - a súly szerepét betöltheti a relatív gyakoriság is Közölt (számítani nem kell) szórásmutató nagyságának értelmezése Mértani átlag számítása idősorból a változás átlagos ütemének meghatározása érdekében Egyszerű kronológikus átlag kiszámítása készletadatok idősorból Az érték - ár- és volumenindexek A termelési érték vagy eladási forgalom adatokból a termelési érték, a termelési volumen és az árak változását jellemző mutatók kiszámítása és az indexek közötti összefüggés bemutatása Az adatok közlése A számítások eredményének rövid szöveges értékelése Az eredmények statisztikai táblába rendezése Az eredmények grafikus ábrázolásának megtervezése III.4.10.18. ZÁRÁS - ÉVES BESZÁMOLÓ Az ellenőrzés és az egyeztetés szerepe a nyilvántartásban Az ellenőrzés szerepének értelmezése a pontos információ létrehozásában, a visszacsatolás jelentőségének leírása A nyilvántartások és a valóság egyeztetésének szükségessége, eltérés esetén a szükséges teendők megfogalmazása A leltározás teendőinek felsorolása. Az analitikus és szintetikus könyvelés egyeztetés fontosságának rövid bemutatása

Leltár és Mérleg A Mérleg és Leltár összehasonlítása közös és megkülönböztető tulajdonságaik szerint, az Éves Beszámoló szerepe, részeinek felsorolása. Az A típusú mérleg felépítése - főcsoportok és csoportok, a csoportok tartalmának rövid jellemzése A Mérleg és vállalkozói számlakeret kapcsolatának bemutatása Az eredménykimutatás Az Eredménykimutatás céljának bemutatása Az eredménykategóriák felsorolása, különbségek meghatározása Az eredménykategóriák fő összetevőinek jellemzése (összköltség eljárás A típus esetén) Az Eredménykimutatás és Mérleg kapcsolata Adózott eredmény megosztása osztalékra és mérleg szerinti eredményre - érdekkonfliktus értelmezése Az adózás előtti eredmény és a társasági adóalap módosítások összevont egyenlegének ismeretében az adó kiszámítása Zárás A zárlati munkák céljának bemutatása Az eredményszámlák, az eszköz és forrás számlák zárásának, a könyvelési tételek szerepének ismertetése III.4.11. Informatika középszintű érettségi vizsga követelményei III.4.11.1. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, tv, ...). Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Közhasznú információs források Legyen képes összetett keresésre az interneten, keresőszerverek segítségével. Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól.

Jogi ismeretek Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti). III.4.11.2. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK – HARDVER Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható. A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit. III.4.11.3. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK – SZOFTVER Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Állományok típusai, keresés a háttértárakon Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat.

Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, ... Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat. III.4.11.4. SZÖVEGSZERKESZTÉS A szövegszerkesztő használata A program indítása Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. A munkakörnyezet beállítása Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. A szövegszerkesztő menürendszere Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, ...) önállóan készíteni.

Tudjon

Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Karakterformázás Bekezdésformázás Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Oldalformázás Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, ...)

Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Körlevélkészítés Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni. III.4.11.5. TÁBLÁZATKEZELÉS A táblázatkezelő használata A program indítása Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. A munkakörnyezet beállítása Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. A táblázatkezelő menürendszere Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. Adatok a táblázatokban Adattípusok Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat.

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartományformázások Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Cellák és tartományok másolása Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Formázási lehetőségek Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. A mindennapi életben előforduló problémák Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján. III.4.11.6. ADATBÁZIS-KEZELÉS Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani.

Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mezőtípusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Adatbázisok létrehozása, karbantartása Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Összesítés Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. Képernyő és nyomtatási formátumok Űrlapok használata Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Jelentések használata Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni. III.4.11.7. INFORMÁCIÓS HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Kommunikáció az Interneten Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. WWW Ismerjen egy levelezési rendszert. Keresőrendszerek Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni.

Távoli adatbázisok használata Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli a segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Web-lap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete Ismerje a Web-lap jellemző elemeit. Web-lap készítése Web-szerkesztővel A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus Web-szerkesztővel. Formázási lehetőségek Tudjon egyszerű Web-lap szerkesztési feladatot elvégezni. III.4.11.8. PREZENTÁCIÓ ÉS GRAFIKA Prezentáció (bemutató) A program indítása Tudja az általa tanult bemutatókészítő programot indítani. A munkakörnyezet beállítása Ismerje a program kezelő felületét. A program menürendszere Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta ...) és formázása Tudjon bemutatót készíteni. Grafika A program indítása Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. A munkakörnyezet beállítása Ismerje a program kezelő felületét. A program menürendszere Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Képek beillesztése, formázása Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani.

Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni. III.4.11.9. KÖNYVTÁRHASZNÁLAT Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat. Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD). Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat Tájékoztató eszközök Katalógusok Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Adatbázisok Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) Tudjon információt keresni az interneten, ismert keresőprogramokat használni.

IV. Kollégium Pedagógiai Programja IV.1. BEVEZETŐ Kollégiumi pedagógiai programunk módosítása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény illetve az 59/2013 (VIII. 9) EMMI rendelet végrehajtási utasítás alapján készült.

Célunk a program felülvizsgálatával, illetve átdolgozásával az volt, hogy megfeleljen a törvényi, a fenntartói, a tanulói, és szülői elvárásoknak, és hogy a lehetőségeinkhez mérten a legnagyobb segítséget nyújtsuk kollégiumunk mindennapi nevelő- oktató munkájához. További célunk volt az intézményünkben folyó nevelő munka kompetencia alapúvá tétele, illetve egyenlő esélyek biztosítása a különböző felkészültséggel, más-más környezetből érkezők diákok számára. A KOLLÉGIUM TÁRSADALMI SZEREPE A kollégium alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók

számára,

akiknek

lakóhelyén

nincs

lehetőség

a

tanuláshoz,

a

szabad

iskolaválasztáshoz való jog érvényesítésére, a nemzetiségi oktatásra, illetve akiknek a családja nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges feltételeket, körülményeket.

Helyzetértékelés: Kollégiumunk az iskolánkkal közös irányítással működik 2003. július 01. óta és 2013. január 1.-je óta. Intézményünk fenntartója a Klebensberg Intézményfenntartó Központ. Tanulóink az ország minden tájáról, és határon túlról is érkeznek. A korosztály tekintetében a középiskolai képzésben részt vevő, 14-22 éves fiúk és lányok a kollégium lakói, akik több mint 40 középiskolában tanulnak. A tanulóink között sajátos nevelési igényű, illetve érvényes szakvéleménnyel rendelkező, tanulásban akadályozott, illetve részképesség zavarral küzdő diákok integráltan nevelkednek. A kollégisták nagyobb része 9-12. évfolyamos diák, kisebb része pedig az érettségi utáni szakképzésben vesz részt. Tanulóink nevelése, a harmonikus, toleráns együttlakás, és a tanulás nyugodt körülményeinek biztosítása megköveteli a következetes pedagógiai munkát, a differenciálásra kész és alkalmas nevelői közösség tagjainak együttműködését, a kollégiumi folyamatok tervszerű és tudatos kezelését.

Nevelői közösségünk tagjai felsőfokú végzettségűek, pedagógia vagy tanár szakkal, illetve szociálpedagógus végzettséggel rendelkeznek. Munkájukat rendszergazda és sportnevelő segíti. Kollégiumunkban ifjúságvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus, pszichológus folytat nélkülözhetetlen munkát. Nevelőtestületünkben a fluktuáció nem mutatható ki, a nevelői létszámváltozás a tanulói létszám függvényében minimálisan változik, nevelőtestületünk állandónak mondható. Tárgyi környezetünk szerény. Az épület évek óta felújításra szorul. A fűtésrendszer, az elektromos hálózat, a nyílászárók elavultsága nagyfokú anyagi terhet ró az intézmény működtetőjére. A folyamatos, gondos karbantartás teszi lehetővé a kollégiumi élet zökkenőmentességét. Tárgyi feltételeink szegényesek és elavultak. Közösségi tereink: tornaterem, edzőterem fiúknak és lányoknak külön, játékterem, informatikaterem, és a könyvtár. A diákok 2-3 ágyas szobákban laknak. A szinteken csoportonként nevelői- és tanulószoba, fürdő és konyha helyezkedik el. Az internet elérhetőség a tanulókban biztosított. Zárt informatikai hálózat működtetésével biztosított a nevelői

információáramlás,

az

infokommunikációs

eszközök

használata.

Szakköri

tevékenység helyszínei: könyvtár, kézműves szakköri műhely, és egy felszerelt konyha. Feladataink és kötelezettségeink: •

az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése,

•

a demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása,

•

a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat tanúsítása,

•

az alapvető erkölcsi normák betartása,

•

az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele,

•

a fogyatékkal élő diákok egyéni szükségleteinek figyelembevétele,

•

a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése,

•

építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződési képességére,

•

a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés,

•

kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság

nyújtása, széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása •

integrált nevelés megvalósítása,

orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő inkluzív

•

pedagógiai módszerek alkalmazása.

elégedettség (%)

Diákok elégedettségének változása 80 78 76 74 72 70 68 66 64 62 60

78,1

78,02

2010 október

2011 október

73,6

66,8

2008 október

2009 október

A nevelőtestületünk és az intézmény vezetése elkötelezett az eddig folytatott nevelőmunka továbbvitelében, és továbbfejlesztésében. A kollégiumi munkánk egyik visszacsatolása az évenkénti tanulói és pedagógusi elégedettségi vizsgálat elvégzése. Az elégedettségi vizsgálat eredményei alátámasztják az évek óta folyamatosan zajló aktív nevelői munkát. Az utóbbi három évben végzett nevelőtestületi elégedettségi felmérés mutatói is azt jelzik, hogy a nevelőtestület képes azonosulni a kitűzött pedagógiai célokkal, és képes az

együttműködő nevelői munkára. A megfelelő munkahelyi légkör mintaként szolgálhat a diákközösségnek, a jól és konstruktívan dolgozó nevelőtestület hitelesen közvetíti az értékeit.

A tanulók körében az évek óta 75% körüli elégedettségi mutató magasnak mondható.

IV.2. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS

A kollégium a bentlakásos intézmény, sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul a Nat I. 1.pontjában, a nevelési-oktatási rendszer egészére kitűzött célok megvalósulásához, a meghatározott feladatok megoldásához, az ott megfogalmazott értékek alapján. IV. 2.1. A kollégiumi nevelés alapelvei, célkitűzései Átfogó és minden esetben érvényes pedagógiai célkitűzésünk nem lehet más, mint, hogy egészséges, erkölcsös, művelt, toleráns és az esztétikumra is fogékony fiatalokat neveljünk, s az egyetemes, az európai és a magyar kulturális hagyományokat és értékeket a személyiségjegyeknek megfelelően erősítsünk és mélyítsük el a fiatalokban. Értékeket kell közvetítenünk, identitást erősítenünk egy olyan korban, amelyben fokozatosan teret nyer az értékrelativizmus, valamint identitásválság és a hagyomány kiüresedése nehezíti a személyiségfejlődést. Tanulásra biztatjuk a fiatalt, lássa azt, hogy mi hiszünk benne: őbenne, aki tanul, és a tananyagban, amit tanulni érdemes. Erre épül a sajátosan nyitott motivációs bázisunk. A pedagógiai elveink és céljaink együttese koherens rendszert képeznek, mely semmi esetre sem zárt rendszer. A nyitottság kifejezése esetünkben meghaladja egy attitűdöt jelölő fogalom kereteit s a pedagógiai programunkban elvi alapnak minősül. Minden tanulócsoport és minden diák más módon és különböző kondíciókkal törekszik az önmegvalósításra és a beilleszkedésre, eltérő hangsúlyokkal az értékrendben. Mindezekre tantestületünk nyitott, elfogadó és befogadó viszonyulást valósít meg. Arra törekszünk, hogy a pedagógiai cselekvésben és kapcsolatrendszerben működő hatáselemek a társadalmilag elfogadott értékek és célok irányában tájolják be a fiatalok érdeklődését, gondolkodását és világképét. Elvi nyitottságunkból következik, hogy a speciális nevelési igényű vagy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink felé rugalmasan kezeljük az elvárás-rendszert, s bizonyos esetekben még a közvetlen célok átmeneti revideálására is sor kerülhet. A műveltség területe, amely néhány évtizede még csaknem meghatározó volt a társadalmi értékrendben, manapság átalakulóban van. Egy tágabb és szűkebb, globális és lokális közös ismeretanyagra ma is szükség van. Napjainkban az alkalmazás-képes tudás szerepe

fölértékelődik. A kollégiumok különösen jó terepnek bizonyulhatnak a kompetencia-képzésre, a széleskörű jártasságok, problémafelismerő készségek és megoldó-képességek kialakítására. A diákok számára kijelölhető célokat az egyének és a csoportok szintjén kell átgondolnunk. A személyre szabott célkitűzések a fiatal személyiség jelen állapotára s a kapcsolatrendszerre alapozott, egyedi irányulású pedagógiai programoknak is felfoghatók. A közösség szintjén az a cél, hogy az együtt cselekvés motiváló erejét, az együttlét jóleső biztonságát s a társadalom megbecsülésének örömét a tanulók átérezzék, és szociális szükségletté formálják magukban a fiatalok. Egyidejűleg cél az is, hogy gyakorolják a toleranciát, megtapasztalják saját határaikat, ami reálisabb önismerethez, s lényegében az individuum valósabb kiteljesedéséhez is vezethet. Az együttes nevelés elve értelmében mindig számolunk az otthoni környezet és a kistérségi kortárs csoportok által kialakított szokásokkal és ismeretekkel. Ezeket felmérjük, elfogadjuk és beépítjük, mintegy éves „továbbképzésként”, a nevelőtevékenységünkbe. IV. 2.2. A kollégiumi nevelés feladatai Pedagógusaink feladata a kollégista diákjaink személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása. Ez a folyamat a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. Nevelői munkánk az egyént és a közösséget egyformán szolgálja. A tanulók életrendje a kollégiumban (éppen úgy, mint az otthonélő fiataloké), az iskola és az együtt élő közösség, a magánszféra és a közösségi terek erőterében zajlik napról napra. A kollégium a nevelőtevékenységet a házirend előírásai és a napirend időkereteinek figyelembe vételével szervezi. A házirend az együttélés elemi szabályait fekteti le: a tanulás, a pihenés, az elfoglaltság, a szabadidő, a kollégiumi tevékenység és a kimenőidő kereteit. Ezeket a szabályokat

és

kereteket

a

demokratikus

nevelés

alapelvének

megfelelően

a

diákönkormányzat is megvitatja és jóváhagyja. A nevelő ellenőrzi, elfogadja és megérti, dicséri, vagy szükség esetén szankcionálja az eltéréseket. A nyitottság elvéhez igazodva természetesen minden esetben felméri, tisztázza, megbeszéli a problémát, a mindenkori helyzetnek megfelelően személyes vagy csoportos beszélgetésen. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését.

Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében kiemelten fontosnak tartjuk az alábbiakat:

a)

a tanulás tanítása:

Kollégiumunk naponta délelőtt 9 és 12 óra között, illetve délután 15 és 18 óra között biztosítja a nyugodt tanulás lehetőségét, melyhez a nevelők folyamatosan felajánlják a szakmai segítséget: általános didaktikai jellegű támogatást vagy szaktanári segítséget. Korosztálytól és a hozzáállástól függő elvi kérdés az ellenőrzés szigora, s hogy megértő támogatásban, bíztatásban részesítsük, vagy korrepetálásra kötelezzük a rászoruló tanulókat. Középiskolás diákok esetében általában szerencsésebb az indirekt követelések alkalmazása. Elvárjuk a képesség-szorgalom- eredményesség hármas egységére való törekvést. A tanulásszervezés folyamatában a testületünk figyelembe veszi: •

a kollégiumi diák iskolatípusát

•

egyéni szokásait

•

eddig elért eredményeit.

A kollégiumi elfoglaltságok rendszere nem csupán a tanulás köré koncentrálódik. Biztosítani kell a szabadidőt és a közös tevékenységek (szakkörök, önképző-körök, játékok) lehetőségét, valamint a személyre szabottan megfelelő mértékű rendszeres kimenő-időt. A kollégiumi szabadidő eltöltésének legfontosabb elemei: a kollégiumi tevékenységrepertoár folyamatos bővítése, a hagyományteremtés és a hagyományápolás (közös munka, játék és ünnepek). A felkínált tevékenységrepertoár spontán és szervezett közösségi megmozdulásokra ad lehetőséget. Intézményünkben a tárgyi feltételek adottak: tornaterem és pályák, edzőterem, számítógép-terem, könyvtár, játékterem, a szakköri helyiségek, valamint a csoportokban a tanulószoba. A szervezési feltétel a terület és az időpont biztosítását és a megfelelő felügyeletet jelenti, még abban az esetben is, ha a diákok spontán tevékenységéről van szó. A szervezett tevékenység (pld. sportversenyek, színház vagy múzeumlátogatás) természetesen előzetes tervezést igényel, lehetőleg a tanulók bevonásával. b) énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a szociális környezetbe történő beilleszkedést. Figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását. A kollégiumon belüli kapcsolat és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelésünk elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai.

Intézményünk világnézetileg semleges, mindenki hitét, felfogását, világnézetét tiszteletben tartjuk. Az évek folyamán afrikai, amerikai, ázsiai származású bentlakó diákunk is volt, éppen úgy, mint ahogyan a roma származású kollégisták élnek nálunk. Sem nemzetiségi, sem etnikai, sem vallási jellegű konfliktus eddig nem alakult ki. Nem tűrhetünk el sem a viselkedésben, sem a köznapi kommunikációban olyasféle megnyilvánulást, ami az emberi különbséget bármilyen módon értékminőségnek tekintené. Úgy ítéljük meg, hogy fiataljaink ezt az alapvetést megértik és elfogadják, a közösségi tevékenységekben együttműködnek, közösségüket és egymásra utaltságukat átérzik. Kollégiumunkban mindenki betarthatja saját normáit, gyakorolhatja vallását, míg azzal nem zavarja meg mások nyugalmát, normarendszerét vagy érzékenységét. Sok éves tapasztalat: minden tanév elején a korosztályos ellentétekre kell különös gonddal odafigyelni, hogy ne alakulhassanak ki zavaró konfliktusok a csoportszerveződés folyamatában, az együttműködésben és az együttélésben. Elvi kérdésnek tekintjük, hogy az egyéni érdeklődések és ambíciók a kollégiumban lehetőleg a hagyomány keretei között bontakozzanak ki konstruktívan és szabadon.

c)

testi és lelki egészségre nevelés

A kollégiumi nevelési folyamat egyik rendkívüli fontos területe az egészséges életmódra való nevelés. A kollégium az egészségnevelés területén az elsődleges megelőzésben (primer prevenció) vesz részt. Ennek célja az egészségvesztés megakadályozása, az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmus kialakítása, a konstruktív életvitel szokásrendszerének, tudatos felépítése. Nevelés során a tanuló szerezzen alapvető ismereteket az emberi szervezet működéséről, a test és a lélek összefüggéséről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjáról, az egészségkárósító szokások és szenvedélyek (dohányzás, alkohol, kábítószer) kialakulásának megelőzéséről. Nevelési feladat, hogy fejlődjön a tanuló szabadidős kultúrája, a mozgáshoz való viszonya, a sportoláson keresztül fejlődjön alkalmazkodóképessége, akaratereje. A kollégista alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit, önálló életvezetési stratégiára törekedjen, készüljön tudatosan az örömteli családi életre. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdését elősegítő tevékenységek elveink. A tanulók fejlődését értelmi, érzelmi és testi értelemben is biztosítani kell. A tanulók testi-, fizikai- és pszichikai fejlődése változó ütemű, teherbírásuk sem egyforma. Figyelünk a

kimerülés, a lelki problémák jeleire, próbáljuk feltárni okait és lehetőségeinken belül segítünk. Jól szolgálja ezt az egyéni beszélgetések sora, az önismereti körök és a szülővel, az iskolával való rendszeres kapcsolattartás. A testi kondíció növelésére és kikapcsolódásra jó lehetőség a kondicionáló terem és a tornaterem, sportudvar használata. d)

tehetséggondozás

Az értelmi fejlődés segítését szolgálják a szakkörök adta lehetőségek. Fel kell ismernünk a tehetséget, iránymutatásainkkal segítjük a pályaválasztást a továbbtanulás lehetőségeit. A művészeti oktatásban részt vevő kollégistáknál a gyakorlási lehetőség biztosításával, illetve a szakképző intézménnyel történő együttműködéssel próbáljuk a tehetségek kibontakozását segíteni. A tanuló képességei és az iskola, a szülő és a kollégium elvárásai nem mindig vannak összhangban. e)

felzárkóztatás

A nevelőtanárok figyelemmel kísérik a tanulók eredményeit. Szükség szerint, például szorgalom hiány esetén, szigorításokat alkalmazhatnak, a tanulók szaktanári korrepetálásra irányításával. A szülőket a nevelők időben tájékoztatják a tanulóink fejlődéséről és a felmerült problémákról. Nevelőink rendszeresen felkeresik az iskolai szaktanárokat, gyakorlati oktatókat, információkat kérve kollégistáinkról. A felzárkóztatást három fő formáját alkalmazzuk: • alapok pótlása: főleg elsősök esetében jelentős, amikor pótolni kell az általános iskola adta tudás és az új iskolatípus induló tudásszintje közötti különbségeket • hagyományos felzárkóztatás: a tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány folyamatos pótlása. Főleg lemaradás esetén, ill. olyan tanulóknál jelentkezik, akik képességeik alapján nem tudják iskolai tanítás-tanulás alapján elsajátítani az ismereteket, több vagy részletesebb magyarázatot, gyakorlást igényelnek • alkalmi felzárkóztatás: azok esetében, akik csak a baj esetén jelennek meg, pl. dolgozat lesz vagy csak egy adott témakört nem ért.

f)

pályaválasztást segítő tevékenység

Tanulóink egy része, a szakiskolai tanulók, az érettségi utáni szakképzésben részt vevők már választottak szakmát, szakirányt. Az ő esetükben feladat, hogy a szakmájukkal kapcsolatos, megerősítést

megkapják

tőlünk.

Az

egyetemre,

főiskolára

jelentkezők

esetében

szakirodalommal, tanácsadással, korrepetálással segítünk, hogy minél nagyobb eséllyel tudjanak diákjaink jelentkezni a felsőoktatásba.

Célunk, hogy tanulóinknál növeljük a továbbtanulás esélyét, és segítjük a munkába állásukat. A kollégium a tanulók fejlesztésekor tág teret ad az önálló kezdeményezéseknek, segíti az önálló nevelőmunka, csoportarculat kialakulását. Célunk a felelősségérzet elmélyítése, a közép- és hosszú távú célmeghatározó gondolkodás ösztönzése. Olyan képességeket kell erősíteni a tanulókban, ami a későbbi munkavállaláshoz elengedhetetlen: pontosság, kitartás, együttműködés. g)

önálló életkezdés elősegítése, családi életre nevelés:

Az önálló életkezdés elősegítését biztosító tevékenységünk alapelvei, hogy a kollégisták a középiskolai tanulmányaik ideje alatt váljanak képesé a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre, rendelkezzenek a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával, legyenek alkalmasak a társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódásra, továbbtanulásra, munkavállalásra. Nevelőmunkánk legfontosabb cselekvési területe az egyéni foglalkozások vezetése ahol, a kollégistáinkkal való személyes beszélgetések folyamán derül ki, kinek milyen elképzelései vannak, kit milyen tanáccsal tudunk ellátni. A sütés-főzés, kézműves foglalkozás terén biztosítunk

szakköröket.

számítógépes

teremben

csoportfoglalkozások

Számítástechnikai bővíthetik.

folyamatosan

A

teret

ismereteiket kerettantervi

nyújtanak

a

kollégiumban

foglalkozások,

tanulóinknak,

hogy

működő illetve

a

gondjaikat

megbeszéljék.

h)

gazdasági nevelés

A családi életre való alkalmasság azt jelenti, hogy a fiatal felnőtt képes a számára megfelelő pár megtalálására, vele szoros kapcsolat kialakítására, családalapításra és a gyermekek harmonikus felnevelésére, mindezt úgy, hogy közben a társadalmi, gazdasági élet szabályait, normáit, értékeit is betartja. Kollégiumi foglalkozásainkkal, programjainkkal segítséget kell nyújtanunk az önálló életvitelre való felkészüléshez, a családi élet megtervezéséhez, a gyermekvállaláson, gyermeknevelésen túl a családi munkamegosztáshoz, gazdálkodáshoz, önellátáshoz. A szociális és társadalmi kompetenciafejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz tőzsdeismeretek átadása. A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé válik. A gazdaság alapvető összefüggéseit

értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság.

i)

egészségnevelés

Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embert arra, hogy egyre fokozódóbb kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ezáltal képessé váljanak annak javítására, alakítására. Az „ép testben ép lélek” eszméje kollégiumunk egészségnevelési programjának kiindulópontja. Az egészséget az ember teremti és éli meg mindennapi színterében, ott, ahol tanul, dolgozik és lakik. Az egészségnevelés keretein belül diákjaink felé azt kívánjuk közvetíteni, hogy az egészség azáltal keletkezik, hogy az ember törődik saját magával, másokkal, hogy képes döntéseket hozni és életkörülményeit kézben tartani. A testi és mentális képességek folyamatos és hosszú távú megőrzéséhez és fejlesztéséhez a kollégiumi élet sajátosságainak figyelembe vételével feltétlenül szükséges egy olyan szokásrendszer kialakítása, mely magában foglalja a közösségi életritmushoz igazodó napirendet, a megfelelő egészséges és kulturált étkezést, a tisztálkodást, öltözködés kulturáltságát, a testápolást, a belső igényből fakadó rendszeretetet, és a folyamatos testedzést. Kollégistáinkban az elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében tudatosítani kell azt, hogy az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem csupán a betegség, ill. testi nyomorúság hiánya. Alapvető érték a testi, szellemi és lelki működések egyensúlya. Ki kell használnunk azt a tényt, hogy a sportnak ebben az életkorban semmivel nem pótolható nevelő ereje van, hogy nemcsak a testet, hanem az egész személyiséget formálja. A tanulók megtanulják a siker és a kudarc elviselését, a tehervállalás örömét, az ítéletalkotás felelősségét, a konfliktusok kezelését. Pedagógiai tevékenységünk során ezért továbbra is igen jelentős súlyt fektetünk a kollégiumi sportra. A tanulók társadalomba való beilleszkedésének, a feladatok jó szintű végzésének, a munkabírásnak is elengedhetetlen „kelléke” a sport. A rendszeres testi neveléssel megelőzhetjük a szenvedélybetegségeket, (drogok, dohányzás) a szabadidő hasznos eltöltésének egyik legjobb formáját erősíthetjük. j) környezeti nevelés A környezetvédelmi tudatformálás célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Hosszútávon pedig a magatartás-, értékrend-, attitűd-, érzelmi viszonyulások formálását és a környezetről-társadalomról kialakítható tudás bővítését testesíti meg.

A környezeti nevelés filozófiája szerint az ember nem mindenható ura, hanem része a természetnek, ami nem előjogokkal, hanem a Föld iránti kötelességekkel jár együtt. Nevelőtestületünk minden tagja úgy érezi, hogy nekünk, felnőtteknek, kollégiumi nevelőtanároknak olyan szemlélet kialakítása kell törekednünk, amelynek elsajátításával minden diákunk belső attitűdjévé válik az egyetemes természetnek – mint létező értéknek – a tisztelete és megőrzése. A kollégiumi nevelés során kiváló lehetőségek kínálkoznak a környezeti neveléshez. A kollégium, mint „totális intézmény” a bentlakó fiatalok számára az élet teljességét biztosítja, így a kollégium házirendje, napirendje és programjai összeállításakor már tekintettel vagyunk a környezeti tudatosság ismert szempontjaira, törekvéseire és tükrözi a környezeti tudatosságunkat. Mivel az egyes kerettantervi foglalkozások tematikájában rendszerint lehetőség nyílik arra, hogy a diákok a környezeti kérdések

tudományos,

társadalmi

és

gazdasági

vonatkozásait

megismerjék,

ezért

kollégiumunk környezeti nevelési programjának a szakmai ismeretek átadása mellett, a gyakorlati tevékenységre is gondot fordítunk. Célunk és feladatunk ezzel az, hogy megmutassuk és gyakoroltassuk azokat a tevékenységi formákat, amelyekre diákjainknak, mint környezettudatos állampolgároknak szükségük lesz az életük során. A programok közül kiemelést érdemelnek a különböző szakkörök (pl. főzőcske szakkör/gasztronómia, kézműves foglalkozás - ahol kizárólag természetes anyagokkal dolgoznak, aerobic,). Emellett azok a szabadidős- és kulturális tevékenységek (természetjáró kirándulások; közművelődési intézmények, nemzeti parkok, múzeumok, vadasparkok látogatása) valamint a kollégium belső- és külső környezetének folyamatos gondozása, szépítése (szemétszedési akciók), ahol remek lehetőség nyílik a pl. a természettudományi és technológiai-, valamint a szociális- ill., a kulturális kompetenciák fejlesztésére is. Nagyon fontos, hogy a kollégium vezetése kezdetek óta támogatja, irányítja és személyes részvételével is segíti az ilyen programok megvalósítását. Törekedni kell arra, hogy a kollégiumban hozzáférhetők legyenek a környezetvédelemmel foglalkozó könyvek, folyóiratok és kiadványok, melyeket a kollégium könyvtára biztosít. A kollégiumi diákok számára meghirdetett vetélkedők, versenyek tematikáinak elkészítésekor szintén gondolunk a környezetvédelemre, a környezetvédelmi gondolkodás átadására. Közös céljaink: •

biztosítani kívánjuk minden diákunk számára a lehetőséget, hogy elsajátítsa a

környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert és elkötelezettséget •

szeretnénk elősegíteni annak felismerését, hogy a gazdasági, társadalmi és ökológiai

jelenségek kölcsönösen függnek egymástól (falun és városon egyaránt)

•

törekszünk arra, hogy diákjainkban kialakítsuk illetve megfelelő módon formáljuk a

környezettel kapcsolatos új magatartási és életviteli mintákat: rendszerezzék, mélyítsék el a már meglévő ismereteiket, alakítsanak ki kritikus gondolkodást, fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia alakítsanak ki környezeti érzékenységet (közvetlen kollégiumi környezet, otthoni, stb.) helyes szokásokat, viselkedési normákat •

programjainkkal arra törekszünk, hogy diákjaink képesek legyenek a környezeti válság

elmélyülésének megakadályozására, elősegítve a természet fennmaradását A környezeti nevelés lehetőségei: •

folyamatos értékelés: tisztasági verseny az szobák és szintek között egész tanévben,

dekorációs verseny a szobák között, •

szakkörök (kézműves foglalkozás, főzőcske-gasztronómia szakkőr: természetes

anyagokból tárgyak készítése: tojásfestés technikái, anyagfestés, batikolás, üvegfestés) •

tanulóknak adott feladatok (kiadunk a tanulóknak egy-egy környezetvédelmi

problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra) •

tanulmányi kirándulás (kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal egynapos természetjáró

utak

szervezése

tanösvényekre,

nemzeti

parkokba,

természetvédelmi

területekre,

vadasparkokba, botanikus kertekbe a környéken havonta egyszer), •

múzeumlátogatások, állatkert, füvészkert, botanikus kert látogatása csoportszinten

illetve kollégiumi szinten •

dráma-, vagy szituációs játékok alkalmazás a csoportfoglalkozások alkalmával

•

akciók, vetélkedők szervezése: (pl. a szakkörök munkáinak kiállítása, szemétszedési

akció szervezése)

k) média tudatosságra nevelés Nem feledkezhetünk meg arról az állandóan változó hatásrendszerről sem, amely diákjaink felé napi szinten a „divatos” vagy a „trendi” elvárásokat közvetíti. Ezek között említhetjük a közmédiában a pedagógiai eszmény szempontjából nem éppen hiteles valóságábrázolást és fantáziavilágot, az erőszak és a félelem, a felületes szemlélet és a sekélyes misztikum lényegében irracionális kultuszát.

Meggyőződésünk, hogy csak az életellenes tendenciákkal mehetünk szembe egyenesen és direkt módon. Minden más esetben jobb hatásfokú lehet, ha kellő szakmai felkészültséggel, empátiával és felelősséggel nyomon követjük és elkísérjük a fiatalt, az erős hatások közötti eligazodásban. Ez nem jelenti azt, hogy tudnunk kell minden divatos média-termékekről, hiszen ismerjük a ránk bízott fiatalt, érzékeljük, hogy hol tart a személyiségfejlődés nehéz és bonyolult folyamatában, látjuk viselkedésében az őt érő hatásokat. Hozzáadott nevelési értéknek azt tekintjük, ha a tanár-diák, tanuló-tanuló, egyén és csoport viszonyában lezajló történések és mozzanatok a konstruktív életvezetés irányába mutatnak, s a személyiségben a nevelő tevékenység és a tartalmas együttműködés hatására a szükségletek és az értékek közelítenek egymáshoz.

IV. 2.3. A célok elérése érdekében használt módszerek: - közvetlen környezet (szobák, közösen használt helyiségek, stb.) rendszeres takarítása, tisztántartása, - közvetlen környezet állagának folyamatos óvása (bútorok, berendezési tárgyak, eszközök) – kisebb hibák önálló javítása, - ill. ezek megtanulása, - lakókörnyezet szépítése, (meghirdetett dekorációs elvek) – közös helyiségek esztétikus díszítése - a háztartáshoz szükséges technikai berendezések ismerete, használata, azok megóvása, tisztántartása, (mikrohullámú berendezések, diák-főzőkonyhák használata, mosókonyha eszközei, stb.) - csoportfoglalkozások keretein belül (- egészségügyi, etikai szempontok közvetítése, dohányzás, drogok, szenvedélybetegségek veszélyeztető tényezőire figyelemfelhívás, szexuális kérdésekkel kapcsolatos nevelési feladatok) - szakköri tevékenység, (háztartásismeret, főző- és varrószakkör működése) - életmód, életvitel-kör, foglalkozások szervezése, (egészségnap szervezése) - „tömegversenyek” (atlétika, mezei futás), kollégiumi sportrendezvények (pl.: mikulás kupa: pingpong bajnokság) szervezésén keresztül - folyamatos csapatépítés, edzések szervezése, – részvétel a kollégiumok közötti bajnokságokon (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) - aerobic-kör működése, testépítés (konditerem) - havonta kollégiumi szintű kirándulások, túrák szervezése a környékbeli erdőkben, tanösvényekben Felhasznált eszközök:

- foglalkozások (évfolyamcsoport, ill. kiscsoportos szinten) – tanulói kiselőadások - szakkörök működtetése: - főzőcske szakkör/gasztronómia (egyszerű ételek készítése, bevásárlás-kalkulálás) - varrószakkör: egyszerű ruhadarabok készítése (lakószobák díszítésére, farsangi jelmezek elkészítése) - kollégiumi sportszertár eszközeinek kölcsönzése (labdák, kondicionáló eszközök, kerékpárok ingyenes használata) - audiovizuális eszközök használata az előadások, foglalkozások színesítésére, elmélyítésére. műsoros kazetták CD-k, DVD-k használata (drogok, dohányzás ártalmai, egészséges táplálkozás) - könyvtári állomány, internet használata IV. 3. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE IV. 3.1. Személyi feltételek, elvárások: Kollégiumunkban a nevelési feladatokat a 2011. évi CXC. törvény köznevelési törvényben meghatározott végzettséggel rendelkező pedagógusok látják el. Intézményünkben a nevelőtanárok munkáját az elvárások és elfogadás, a tekintély és empátia egyensúlya, illetve a kollégiumi nevelés eredményességének érdekében az egymással való szoros együttműködés jellemzi. Minden kollégánknak tisztában kell lennie azzal a ténnyel, hogy

elsősorban

személyiségével

és

személyes

példaadásával

nevel.

Jelenléte,

megnyilvánulásai, mindennapi tevékenysége és annak színvonala is nevelési tényezőként hat. IV. 3.2. Tárgyi környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban Kollégiumunkban a diákok két-három ágyas szobákban helyezkedhetnek el. Egy folyosói egység egyben az egy csoportba tartozók „otthona” is. Ez az elhelyezés a visszatérő kollégisták számára több éven át tartó kiegyensúlyozott, kiszámítható, biztonságos környezetet jelent, az új kollégisták számára kedvező feltételeket nyújt beilleszkedésükhöz. A szinteken tanulói helységek találhatók, melyek alkalmasak a tanuló idő eltöltésére, a csoportok tematikus foglalkozásainak megtartására, és csoportprogramoknak is helyszínéül szolgálhatnak. Kollégiumi elvárásunk, hogy a magánlakhatáshoz való jog érvényesülhessen a környezeti feltételek útján is. Közösségi tereink alkalmasak a szabadidő hasznos eltöltéséhez is. A könyvtár, a tornaterem, a sportcsarnok, a konditerem, az info labor, a szakköri helységek, a zenészek számára

rendelkezésre álló gyakorló helységek a diákok képességei fejlesztésének, tehetségük kibontakoztatásának, hátrányaik leküzdésének helyszínei. A kollégisták számára ágyneműt, a szobákban függönyt, berendezési tárgyakat biztosítunk. Rendelkezésükre áll mosógép és centrifuga is. A rendszeres étkezésük az intézmény területén működő ebédlőben zajlik. A kollégiumi szinteken főzőkonyha is áll a diákok rendelkezésére. A kollégiumunkban lakó kollégisták biztonságát a beléptető rendszer garantálja. IV.3.3. Kollégiumi élet megszervezése Kollégiumunkban a közösségi élet fejlesztését tudatosan, tervszerűen végezzük a fiatalkori sajátosságokat messzemenően figyelembe véve. A közösségépítésben kiemelkedően fontos feladatunk az új diákjaink, a határon túlról érkező erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági fiatalok, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók beilleszkedésének segítése. A közösségszerkezet, a diákcsoportban működő, meglévő értékválasztás szakszerű feltárása a kiindulópontja a fejlesztési munkának. A közösségépítés „művészi” munka, amely indirekt megközelítési módokat kíván, ezért olyan cselekvési mezőt, mozgásteret szükséges teremtenünk, melyben a fiatal felnőtt önmagát pozícionálhatja, a közösségben ismerheti fel személyiségének önálló fejlődési irányát. A játék módszerként kiválóan alkalmazható: általa feszültség-levezetés, élményfeldolgozás történik és katarzis élhető meg. A társakkal való játékban gyakorolható a kölcsönösség, az együttműködés, tanulható az önszabályozás. Ilyeténképpen az összehasonlíthatóság valósul meg; a közös tapasztalás, az együttesség öröme élhető meg egyenrangú kommunikációban, szimmetrikus kapcsolatban. A sport, a szakköri tevékenység, a klubokban való részvétel, a játék mint olyan, tág értelmezésben az „együttmozgás”, együttdolgozás, együttgondolkodás fizikai és érzelmi mezőjét teremti meg. A kerettantervi foglalkozások arra alkalmas témái tárgyalásakor a szituációs játékok módszerének alkalmazása eredményességüknél fogva indokolt. A folyamatban a diákok megélik a „szerepcsere” szituációt, ezzel fejleszthetjük empatikus képességüket. Ebben a tevékenységben tanulóink megtanulják, hogy a játékban szerzett tapasztalataik alkalmazhatók a „valós életben” is. Kollégiumunkban hagyományosan alkalmazott módszer a közös feladat: a közösen eltöltött idő tevékenyen, egyszersmind kellemes hangulatban telik el. A csoportok havonta, kéthavonta közös főzést vagy közös sétát szerveznek,

melyek

során

megtapasztalják

a

tervezés-szervezés

természetét,

a

feladatmegosztást, a közösségi élményt. A kollégiumi szintű rendezvények a nagyobb közösséghez tartozás élményét nyújtják. A legkiemelkedőbb alkalom ebből a szempontból a hagyományos karácsonyi ünnepi műsor, a gyertyafényes, fehér abrosz mellett elköltött közös

vacsora. A közösségi lét, a művelődési, és sportolási tevékenység szervezése során a következő elveket tartjuk kiemelten fontosnak: •

a közösség tagjainak, életkori sajátosságainak figyelembevétele,

•

a közösség fejlettségi szintjének figyelembevétele

•

az egyenlő esélyek elvének betartása,

•

a hátránykompenzáció humánus elvének betartása,

•

a demokratikus életvezetési stratégiák alkalmazásának elve,

•

az önszerveződéshez való jog tiszteletben tartása,

•

az öntevékenységhez való jog érvényesíthetőségének lehetősége

•

az egymás iránt való kölcsönös tisztelet és elfogadás tanúsításának elve

Szabadidő szervezése, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A kollégiumi nevelés célja a pedagógiai alapelvekben megfogalmazottakon túl a közösségi szabályok kialakítása, elfogadtatása, a közösségért tenni akaró és felelősségvállaló diákok nevelése. A kollégiumon belüli szabadidő szervezését meghatározza az a nevelőtestületi terv, hogy a kevés tanulói szabadidőt próbáljuk meg közösen, hasznosan eltölteni. Jelen időszakra kialakultak azok a diákszakkörök, amelyek állandósultak és bizonyították életképességüket, hasznukat. Ennek megfelelően szervezünk: •szakköröket (főzőcske-, tánc-, kézműves-, díszítőműves-szakkör, info klub, játék klub, kvíz klub, koli klub, színházbaráti kör) •sportfoglalkozásokat kollégiumi és fővárosi kollégiumok közötti szinten (kosárlabda, labdarúgás, floorball, atlétika, asztalitenisz, röplabda) •házi versenyeket (fotópályázat, kvíz vetélkedő, informatikai nap); • diákönkormányzati tevékenységeket; • nemzeti ünnepeinkről való megemlékezéseket, ünnepélyeket. A sport terén adódó tárgyi lehetőségeinket igyekezzük maximálisan felhasználni. Tornatermünk és kondicionáló termük kihasználtsága nagyon jó. Az intézményi tornacsarnok is a rendelkezésünkre áll. Rendszeresen szervezünk kollégiumi szintű sportdélutánokat, ill. rendszeresen

rendezünk

a

fővárosi

kollégiumok

közötti

sportversenyeket,

sportrendezvényeket. A kollégiumi alapkönyvtár használata rendszeressé vált, de ugyanúgy használjuk az iskola több ezer kötetes könyvtárát.

Az „Internet laborban” állandó teltház van, felszereltsége jó. Az internet elérési lehetőségeinket kiterjesztettük a szinteken található tanulókra is. Ezt tekintve sok kollégiumot megelőzünk ezen a téren. A filmklubban nemcsak filmek vetítésére van lehetőség, hanem az előadást követően nevelői közreműködéssel elemezhetők a filmek. A díszítőműves, a kézműves szakkörön a tanulók kibontakoztathatják kézügyességüket, kreativitásukat, tehetségüket. Kollégiumon kívüli szabadidő: Nevelőtestületünk célja, hogy a kollégisták rendszeresen éljenek a főváros művelődési intézményei által adott lehetőségekkel. A mozi-, színház- és koncertlátogatás szervezésének gyakorlatát megtartjuk. Múzeumba, kiállításokra többször is ellátogatunk. A rendszeres színházlátogatások célja, hogy megismerjék az irodalmi művek élő varázsát, kialakuljon bennük lassanként a társasági, kulturális igény. Múzeumlátogatásaink, a különféle klasszikus, ill. könnyűzenei koncertek szintén a kultúra iránti fogékonyság és az esztétikai igényesség fejlesztését célozzák.

Kollégiumi Diákönkormányzat A kollégium alapvető feladatai közé tartozik, hogy a fiatalok társadalmi beilleszkedését elősegítse. A diákok nem olvasnak közlönyt, törvényeket, ezért nekünk kell megtanítanunk és megmagyaráznunk nekik, hogy ismerjék kötelességüket, jogaikat. A kollégiumi nevelés nagyon fontos területe az öntevékenységen alapuló diákmozgalom is, mint nevelési eszköz hozzájárul a tanuló személyiségének fejlődéséhez. Az anyagi forrásokon túl a közösség iránti felelősség érzetének megélését is biztosítjuk. Életszerűen tanulják diákjaink a közéletiséget, így történik meg a diákönkormányzat megválasztása. A hagyományos szeptemberi kollégiumi alakuló közgyűlésen a diákok maguk választják meg társaik közül, kik alkalmasak az önkormányzati munkára. A választás lebonyolítását az előző tanévben aktív, visszaköltöző „DÖK- tagok” szervezik. Ennek eredményeként összeáll a Kollégiumi Diákönkormányzat, amely megválasztja az elnökséget (elnök, alelnök) és a diákönkormányzatot segítő nevelőt, aki nem főnöke, hanem segítője, támogatója, ösztönzője, sugalmazója a diákönkormányzatnak. A választmányt az elnökség képviseli a nevelőtestület előtt és más szinteken. A diákönkormányzat a kollégiumhoz hasonlóan tanévenként alakítja ki sajátos arculatát, stílusát, teremt új hagyományt. A kollégisták emberi és diákjogainak

képviseletén, érdekeik megszólaltatásán túl döntő szerepet játszik az éves program, a szabadidő eltöltésének szervezésében is. A diákönkormányzat segít az ismerkedős est, az ún. Mikulás napi pingpongbajnokság, a karácsonyi

ünnepség,

ill.

az

ünnepélyek,

megemlékezések

megszervezésében,

lebonyolításában. A diákönkormányzat saját programjai közé tartoznak: a fotópályázat, a gólyaavató bál, a farsangi mulatság, a kollégiumi Sziget-nap. A diákönkormányzat véleményez az egész kollégium diákságát érintő kérdésekben, pályázatok meghirdetésekor, valamint a diákok helyzetét elemző beszámolók elkészítésénél. A diákönkormányzatnak az alábbi meghatározott alapelveknek kell megfelelniük: •

az iskolák képviselete megoldott legyen,

•

a sajátos képzési formák képviselete biztosított legyen,

•

áttekinthető, működőképes legyen,

•

alulról szervezett és egymásra épülő legyen.

A legfelsőbb diákfórum a januári közgyűlés, amely évente egy alkalommal ülésezik, közte a választmány végzi az érdemi munkát. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Mivel a mai magyar társadalomban a gyorsan növekvő és egyre súlyosbodó szociális problémák igen érzékenyen érintik a gyerekkorosztály jelentős részét, ezek beszűrődnek és tetten érhetők az oktatási intézményekben. A sokféle probléma pl. a családok nehéz és/vagy ellehetetlenült helyzete (munkanélküliség, szegénység, krízisek, tartós betegség stb.) mindmind hatást gyakorolnak a gyermekre és a tünethordozójuk is maguk a tanulók lesznek. A következmények tanulási, magatartási problémákban, elhanyagolásban, deviáns viselkedésben nyilvánulnak meg. Mindezekkel a problémákkal a nevelők napi szinten találkoznak a tanév során. Az iskola – lévén a gyermekek hétköznapi életének színtere – különösen fontos szereppel bír a veszélyeztetettség felismerésében, a szükséges segítségnyújtás kezdeményezésében. Az ENSZ „Egyezmény a gyermek jogairól” című egyezményének 1991. október 7-i hazai megerősítése, majd az ennek alapján alkotott 1997/XXXI. törvény a gyermekek jogairól és a gyámügyi igazgatásról elfogadása az iskolákra, kollégiumokra – a személyes gondoskodás keretébe tartozó – gyermekvédelmi feladatokat rótt, melyeket intézményünkben az ifjúságvédelmi felelős és az ifjúságvédelmi koordinátor igyekszik maximálisan ellátni. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkájának célja:

Az esélyek kiegyenlítése, a hátrányok csökkentése, a rászoruló tanulók felzárkóztatása. Munkája során köteles jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében köteles a kollégium ifjúságvédelmi felelőse a jelzőrendszer összes tagjával együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. A kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelmi szakember feladata az is, hogy segítse a kollégiumban dolgozó nevelők gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos munkáját. A gondoskodásban kulcsszerepe van a csoportvezető tanárnak, hiszen a kollégiumi tevékenység a legszorosabb kapcsolatot kívánja meg a csoportvezető tanár és diákjai között. Az egyéni kapcsolatokon túl meg kell teremteni az olyan közösségi környezetet, amely a gyermek szükségleteit messzemenően figyelembe veszi (odafigyelés egymásra, megértés, törődés stb.). Alapvető kívánalom, hogy a pedagógusok minél több időt töltsenek neveltjeik között. A kollégiumban élő tanulók személyiségfejlesztésében gyakorlatilag a kollégium minden lakója, dolgozója szerepet játszik (tanárok, diákok, nem pedagógus felnőttek), hiszen a kollégista naponta valamilyen kapcsolatba kerül velük. Célunk: biztonságos, „gyermekbarát” környezet megteremtése és ehhez minden felnőtt dolgozó együttműködésére szükség van. Alapvető fontosságú a probléma korai felismerése (családi, szociális stb. háttérismeret), - veszélyeztető okok feltárása, - rászorulók „kiszűrése” (együttműködés iskolával), - veszélyeztetettség okainak megismerése, - tanulási problémák (gyenge képességű tanulók tanulási nehézségei), - családi problémák (elvált szülők, alkoholizmus, stb.), - szociális problémák (anyagi- és lakhatási körülmények), - kulturális viszonyok (család alacsony iskolázottsága), - egészségügyi problémák, - pszichés zavarok. A háttér megismerése a feltáró tevékenység, melyet a beiratkozáskor használt nyilatkozati űrlapunk segíti és adja meg az alapját.

A problémák feltárása után fontos a személyre szóló bánásmód kidolgozása, a megoldási lehetőségek keresése, valamint a feladat elvégezhetőségének mérlegelése (nevelőtanár meg tudja-e oldani a problémákat?). A már kialakult krízishelyzet esetén a segítő – elhárító beavatkozást meg kell kezdeni: kapcsolatfelvétel a gyermekjóléti szolgálattal, ill. egyéb segítő szervezetekkel. A kollégium lehetőségei a problémák okainak feltárásában, beavatkozásban, megelőzésben tágabbak, mint az iskolában, ezért a kollégiumi gyermekvédelem fontos célja a megelőzés, prevenció. •

Generálprevenció: a kollégiumi neveléssel átadott pozitív mintákkal, értékekkel,

ismeretekkel. Helyes életvitelre, erkölcsös gondolkodásra és viselkedésre szoktatjuk tanulóinkat, így a helytelen magatartások, rossz életvitel, káros szenvedélyek prevencióját is szolgálják. •

Speciálprevenció: személyre szóló gondoskodás, beavatkozás, segítő programokkal

javíthatjuk, ill. meggátolhatjuk helyzetük rosszabbodását. A gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik a deviancia-probléma (veszélyes viselkedésforma, következménye lehet: társadalomból való kiszakadás) kezelése. Veszélyek lehetnek: - drogfogyasztás, serkentők, izomnövesztők - szektákhoz való csatlakozás veszélye (szeretetet nélkülöző, lelki problémákkal küszködők, kiszolgáltatottság) A kollégiumban dolgozó pedagógusoknak kötelességük megismerni a deviancia külsődleges jegyeit (elfogadott kritériumok tanulmányozása) az esetlegesen érintettek viselkedési szokásait (agresszivitás, durvaság, támadó magatartás, magányosság, nyugtalanság, közönséggel való szembenállás, iskolai igazolatlan hiányzások, őszinteség hiánya, iskolai teljesítményromlás). A gyermek és ifjúságvédelmi felelős és koordinátor konkrét feladatai: •

a csoportokat felkeresve tájékoztatja a csoportvezetőket illetve a tanulókat arról, hogy

milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy a kollégiumon kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel •

a csoportvezetők, tanulók, szülők illetve a pedagógusok, jelzése alapján a velük

folytatott beszélgetés folyamán megismerni a tanulót valamint az őt veszélyeztetető környezetet, családi háttért

•

gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem

szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy a kollégium vezetője értesítse a gyermekjóléti szolgálatot •

a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken,

•

a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy a kollégium vezetője

eljárást indítson a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében •

különös figyelmet kell fordítani a hét végén rendszeresen a kollégiumban maradó

tanulók (fővárostól igen messze lakók, rossz családi környezet, határon túli növendékek) ellátására, támogatására, •

a kollégiumban a tanulók által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi

feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki-segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, •

gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési,

ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése a kollégium igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. A kollégiumi prevenciós tevékenység segít megakadályozni a fiatalkori válsághelyzetek kialakulását, a gyermek szociális körülményeinek további romlását, illetve szerepet vállal körülményei javításában. •

a gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkája során különösen nagy hangsúlyt fektet a

motivációfejlesztésre, tehetségvédelemre, segítséget nyújt a tanulók pályaorientációjában. Akkor tekinthető igazán eredményesnek és szakszerűnek a kollégiumi gyermekvédelem, ha tágabb mezőben tud gondolkodni és cselekedni. Ha nem csupán tűzoltó, baj esetén védekező munkáról van szó, hanem a súlyos problémák, bajok megelőzéséről. A kollégiumnak nem konkrét szociális munkát kell végeznie: pl. családsegítést, hanem elsősorban beengedni oda a szociális szakértelmet, szakembereket, és képesnek kell lenni a velük való együttműködésre. Kollégiumunk számára, tekintettel a tanulói összetételre, az intézmény társadalmi szerepvállalásának bővítése ezen a területen különös lehetőségeket nyújt.

IV. 3.4. A kollégium kapcsolatrendszere Az iskolákkal, a szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái: A tanulók kollégiumi életének legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a pedagógusok, nevelők iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a nevelőtanárokkal kialakított jó kapcsolat. Az eredményes munkának feltétele a jó közérzet, a színes, változatos diákélet. Minden gyerek életében a család az elsődleges szocializációs közeg. Hagyományosan a legkisebb közösségben, a családban elsajátított normák, minták, viselkedési módok, szerepek, kulturális szokások segítik a gyermeket az iskolai majd a társadalmi beilleszkedéshez. A Kollégium egyfajta „köztes állapotot” jelent, egyes funkciókat átvesz a családtól, függően attól, hogy ez a családi közeg mennyire tudja betölteni funkcióját. A kollégiumnak, a problémás tanulók esetében különösen, az iskolával együttműködve a társadalmi normarendszer közvetítésén túl, olyan alapvető dolgokat is meg kell tanítania, ami hagyományos esetben szülői feladat lenne. A nevelés, a társadalomba való integrálás feladata, sok diák esetében szinte teljes egészében az iskola-kollégium kettősére hárul, ezek a színterek lépnek elő az elsődleges szocializációs közeggé. Ezzel az iskola-kollégium szerepe is szükségszerűen módosul, az intézmények hagyományos társadalmi szerepének bővítése elkerülhetetlen, az eddiginél jóval összetettebb feladat hárul a nevelőkre. Előtérbe kerül a társadalomban és a világban való eligazodáshoz szükséges tudás megszerzése, az életút folytatásához szükséges különböző döntési lehetőségek megismerése, személyiségfejlesztés, a szakmai orientáció, felelősségteljes felnőtté válás elősegítése, tudatos életvezetési stratégiák kialakítása. A kollégiumi nevelőtanár folyamatosan figyelemmel kíséri a tanuló tanulmányi előmenetelét, igazolt és igazolatlan hiányzásait. Probléma esetén haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az osztályfőnökkel és a szaktanárral, szülővel, szükség esetén a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel. Családbarát kollégium: Olyan komplex megközelítésű, mentálhigiénés elvekre és módszerekre épülő közösség - és személyiségfejlesztő, együttműködést generáló program,- amely partnerként vonja be a szülőket, a diákokat és a pedagógusokat az oktatási és az iskolán kívüli eseményekbe, feladatokba. Mivel a gyermeknevelés a szülő és pedagógus közös feladata, ezért fontos: • az állandó párbeszéd, az iskolai pedagógus a kollégiumi nevelő és a szülő között,

• a pedagógusok felkészültek legyenek e kapcsolatra, • az intézmények biztosítsák a megfelelő körülményeket az együttműködéshez, • a hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel különleges bánásmódot kell kialakítani. Tanár-szülő kapcsolat akkor jó, ha: • kölcsönös a partnerség, • kölcsönös a segítségadás, • kölcsönös a megértés, • kölcsönös az elfogadás. Akkor jó a pedagógus - szülő kapcsolat, ha a pedagógus - gyerek kapcsolat is jó. Hagyományos szülő - pedagógus találkozások: • szülői értekezlet • fogadóóra • nyílt nap • családlátogatások • rendezvények

IV. 3.5. Kollégiumi hagyományok „A hagyomány nem más, mint az áthagyományozandó tudás, valamint az áthagyományozás valamennyi - szimbólumot és rítust teremtő - módszere.” A társadalmat érintő olykor kedvezőtlen folyamatok, a megrendült, meglazult közösségi gyökerek ellensúlyozásaként a múlt értékeinek megőrzése és élő továbbvitele lehet a cél, mert a hagyománnyal rendelkező közösségnek nem csak a teherbíró képessége nő, hanem biztonságérzete, a világba vetett bizalma folytán a megújulásra való képessége és kreativitása is. Nem a múlt feltámasztása a cél, hiszen a változatlanságra való törekvés hiábavaló, hanem a múltból áthozni a mába és megőrizve továbbvinni a jövőbe azt, ami mint évezredes tapasztalat segíthet a természethez és embertársakhoz való mélyebb, természetesebb, igazabb viszony kialakításában, a teljesebb élet megteremtésében. Mindezek alapján úgy összegezhető a hagyomány jelentősége, hogy a jövő kihívásaira ott könnyebb megtalálni a választ, ahol a társadalomnak van hagyománya. Ezért van szükség a hagyományőrző és hagyományteremtő eseményekre, amelyek célja egyrészt a régi hagyományok továbbvitele, egyben új tartalommal való megtöltése, s ezáltal életre keltése, másrészt új hagyományok kialakítása a közösség mára eltűnőben lévő funkcióinak pótlására.

Az emberi jövőbe a legrövidebb út a hagyománnyal vezet. A hagyomány olyan egy társadalom és az egyes ember életében, mint a folyónak a meder: keretet szab az élet folyamának, viszont így messzebbre is lehet jutni. Természetesen a kollégiumunk életében inkább a diákévekhez kapcsolódó hagyományok kapnak hangsúlyos szerepet. A volt kollégista diákok esetében sokszor elhangzik a „jó emlékezni rá” kezdetű mondat, és hagyományaink egyik nem titkolt célja is az, hogy a „legyen mire emlékezni”.

Hagyományaink: Gólyaavató, az elsősök avatása: tréfás, vidám feladatok, szórakoztató műsorok keretében lesznek a kollégiumunk polgárai az újonnan beköltözött diákok.

Mikulás ünnepség: egymásnak elkészített ajándékok, kisebb csomagok, meglepetések teszik színessé és emlékezetessé a mikulás napját. A Mikulás kupa rendezvénye tanár-diák közös sporttevékenység.

Karácsonyest: diákjaink verssel, dallal és zenei kísérettel, kisebb színdarabrészletekkel lépnek fel társaik előtt a karácsonyi ünnepségen, melyet egy közösen, fehér asztal mellett, gyertyafényben elfogyasztott vacsora tesz meghitté. Farsangi bál: „össznépi őrület”, ahol a fantáziának csak a jó ízlés szab határt. Népszerűségére jellemző, hogy diákjaink többsége beöltözik, azaz más bőrébe bújik. A legjobb jelmezeket tortával jutalmazza a zsűri, míg a többiek lekváros fánkkal vigasztalódnak. A program elmaradhatatlan műsorszáma a kollégiumi nevelők jelmezes jelenete. „Sziget Nap” Igazi helyi – kollégiumunkra jellemző - specialitás az a tavasszal megrendezésre kerülő rendezvény, melyet „Sziget Nap” elnevezéssel tartunk meg. Sportversenyek, könnyűzenei és komolyzenei koncertek, vetélkedők teszik színessé a szintek közötti bogrács-gulyás főzőversenyt. Ez egyben egy kissé nyílt nap is, hiszen a fellépők, résztvevők nemcsak a kollégista diákok, hanem a helyben lakó diák és iskolatársak is, valamint a partner iskolák itt nyerhetnek betekintést a kollégiumunk életébe. Diákközgyűlés

A január hónapban megrendezésre kerülő diákközgyűlés alkalmával a kollégium vezetője tájékoztatást nyújt a kollégiumi diákokat érintő kérdésekről, a kollégium munkájáról, tanulmányi munkáról, rendezvényekről. Átadja az arra érdemes diákoknak a kollégiumért, a jó hírünket szolgáló tanulmányi, sport, és egyéb kiemelkedő teljesítményekért nyújtandó elismerést. Ez a rendezvény az önkormányzatiság, a demokrácia megvalósításának terepe is: a kollégiumi diákok előre megfogalmazott, vagy azonnal feltett kérdéseikre kérnek, és kapnak választ, kéréseikkel közvetlenül fordulhatnak a kollégiumi nevelőtestülethez. Hagyományaink közé sorolhatjuk a nevezetes évfordulókhoz kapcsolódó ünnepségeket, megemlékezéseket, amelynek műsorát mindig egy adott szint diákjai adnak elő a csoportvezető nevelőtanár és ügyeletes nevelők közreműködésével. IV. 3.6. Kollégiumunk továbbfejlesztési terve A kollégium épületének felújítására, bármilyen fejlesztésre nincs mód, a pedagógiai munkánk igényességével tudjuk fenntartani, vonzóvá tenni a kollégiumot. A pedagógusoknak nyitottnak, rugalmasnak kell lenniük a tanulói problémák kezelésében. A kollégiumunk csodálatos környezetben terül el (focipálya, park), bár az idáig vezető út nem túlságosan vonzó a diákok számára. A közösségi élet, a programok, a társaság, valamint a pedagógusi gondoskodás által tudunk a diákoknak kiegyensúlyozott kollégiumi életet biztosítani. Tény, hogy beiratkozáskor mindig előfordul olyan szülő és tanuló, aki a tárgyi körülmények láttán távozik, de a diákok számára az elsődleges vonzerőt a társaság, és a programok jelentik. Az érettségi utáni szakképzésben résztvevő diákok számára vonzó az ingyenesség, a rugalmas, és egyben következetes pedagógusi hozzáállás is. A marketing fejlesztésével ezen a téren is előre léphetünk. Konkrét teendők a fejlődés érdekében: • felvenni a kapcsolatot a kollégiumba járó diákok középiskoláival, a beiratkozás időpontjában, június közepétől egy képviselő útján jelenjen meg a kollégium. • az iskolával közösen a pályaválasztási szülői értekezleteken történő személyes jelenléttel hangsúlyozzuk a kollégium szerepét. • kollégiumi

nyílt

nap

szervezése,

melyet

az

intézménnyel

közös

pályaorientációs tájékoztatás követ. • a kollégák ismeretségi hálózatát felhasználva vidéken is hirdetni a kollégium szolgáltatásait, előnyeit.

• a kollégiumi nagy rendezvények (karácsony, Sziget Nap) nyitottá tétele. Meghívni a partner középiskolák képviselőit. Meghívni a kollégium vonzáskörzetében lévő középiskolák képviselőit. • az ISKHALO-11 pályázat során alkalmazott mentorprogram továbbvitele, újabb diákmentorok képzése, akik a diákok szemszögéből mutatják be a kollégiumot • a kollégiumi élet bemutatása a diákok által. A DÖK-kel együttműködve pályázat kiírása, film készítésére a kollégiumi életről. • a kollégiumi programokra elhívni a kerületi televíziót, a kerületi újságot. Számoljanak be a „Sziget nap” programjáról, magáról a rendezvényről.

IV. 4. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE A kollégiumi tevékenység szerkezetének kialakításakor célunk a tanulás, a szabadidő és a pihenő

idő

harmonikus

egységének

kialakítása.

Foglalkozási

tervünk

rögzíti

a

tevékenységekhez szükséges az idősávokat, órakereteket, a tematikus foglalkozások, a közösségi foglalkozások, a tanulóidő, a szabadon választott foglalkozások szervezési rendjét, és a felmentési lehetőségek kezelésének rendjét. Idősávok: hétfő-péntek: •

9 óráig készülődés és indulás az iskolába.

•

délelőtt: 9:00-12:00:

•

délután:15:00-18:00: rendszeres iskolai felkészítést biztosító egyéni és

csoportos foglalkozás, korrepetálás •

este:

18:00-19:00: vacsora 19:00-20:30: szabadidő sáv: foglalkozások, egyéni elfoglaltság 21:00-22:00 esti készülődés

kedd

17:00-18:00: tematikus foglalkozások napja

szerda

a takarítás napja

csütörtök:

20:00-21:00: közösségi foglalkozás, csoportgyűlés napja

Órakeretek: Felkészítő foglalkozások, korrepetálások: 13 óra/hét Tematikus foglalkozás: 1 óra/hét Közösségi foglalkozás: 1óra/hét Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: 1 óra/hét Tematikus foglalkozások: 37 óra (33 óra)/év •

A helyi tanterv elkészítésének elvei:

1.-4. foglalkozás: balesetvédelem, tűzvédelem, házirend, rend és tisztaság szabályai, informatika labor rendje, a kollégiumi együttélés különös szabályai 5.-33. foglalkozás: előírt tematika szerint 34.-37. foglalkozás egyéni, illetve munkaközösségi megállapodás szerinti tematika szerint. •

A tematikus foglalkozások szervezése, vezetése csoportszinten zajlik. A nevelőtestület

a heterogén csoportok foglalkoztatásával kívánja elérni a kitűzött nevelési céljait. Ez a csoportszervezési módszer segíti a diákok hátránykompenzációját, a rejtett kompetenciáik felderítését, jól szolgálja az esélyegyenlőségük érvényesülését. •

a foglalkozásokon való részvétel kötelező.

Közösségi foglalkozások: 1óra/hét. A foglalkozásokon való részvétel kötelező. „Szilencium”: 13 óra/hét/tanuló: a részvétel kötelező a rendelkezésre álló idősávban A szilenciumon való részvétel alól felmentés kérhető. adható. Szabadon választott foglalkozások: 1óra/hét/tanuló •

kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozás:

diák önkormányzati munka, a kollégiumi diákélet szervezése, kollégiumi közgyűlés évente •

szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások:

kondicionáló foglalkozás sport: labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda, asztali tenisz, atlétika, kirándulás, sakk közösségi játékok: biliárd, asztali foci, játék klub: kvíz játék, közösségépítő játékok, informatikai klub tánc klub kézműves szakkör díszítő művészeti szakkör főzőcske szakkör színházbaráti kör Az érettségi utáni képzésben részvevő, nagykorú diákok felmentést kérhetnek. A felmentések kezelése: •

állandó felmentés: a nagykorú, érettségi utáni képzésben részt vevők számára adható

•

részleges felmentés: iskolai foglalkozás (tanóra, tanulószobai foglalkozás, korrepetálás), igazolt egyéni elfoglaltság (sportverseny, edzés, külön óra stb) esetén adható

•

eseti felmentés: kivételes alkalommal (egyedi rendkívüli esetek, családi gondok, hivatalos ügyek stb) adható.

IV. 5. A TEMATIKUS FOGLALKOZÁSOK KERETTANTERVE Bevezető A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai ismereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása, illetve fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek, kompetenciák fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Meg-

élhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése a cél. A tematikus foglalkozások keretprogram-terve nevelési területenként, az adott témakör legfontosabb tartalmi elemei alapján határozza meg a kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A foglalkozások számát, éves elosztását, tartalmi felépítését úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjon a tanulók életkorához, a választott iskolájuk típusához. A kollégiumi nevelés és oktatás a NAT kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz. TÉMAKÖRÖK 5.1. A tanulás tanítása 5.2.Az erkölcsi nevelés 5.3.Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 5.4.Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5.5.Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 5.6.A családi életre nevelés 5.7.Testi és lelki egészségre nevelés 5.8.Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 5.9.Fenntarthatóság, környezettudatosság

5.10.Pályaorientáció 5.11.Gazdasági és pénzügyi nevelés 5.12.Médiatudatosságra nevelés

9. évfolyam, 9./N évfolyam,

10. évfolyam

9./Kny. évfolyam,

11. évfolyam

12. évfolyam

13.–14. évfolyam

9./Ny. évfolyam A tanulás tanítása

3

3

3

3

3

Az erkölcsi nevelés 3

3

3

3

3

Nemzeti öntudat, 3 hazafias nevelés

3

3

3

3

Állampolgárságra, 2 demokráciára nevelés Az önismeret és a 2 társas kultúra fejlesztése

2

2

2

2

2

2

2

2

életre 3

3

3

3

3

Testi és lelki 3 egészségre nevelés

3

3

3

3

Felelősségvállalás 2 másokért, önkéntesség 2 Fenntarthatóság, környezettudatosság

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

A családi nevelés

Pályaorientáció

Gazdasági és 3 pénzügyi nevelés

3

3

3

3

1

1

1

1

1

29

29

29

29

29

Médiatudatosságra nevelés

IV. 5.1. A tanulás tanítása

A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat, csökkenjen a lemorzsolódás esélye. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. - A tanuló – pedagógus segítségével – legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. - Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. - Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. - Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.

Programterv

9.

10.

11.

12.

13–14.

3

3

3

3

3

Évfolyam Időkeret (óra)

Témák

Tartalmak, tevékenységek

- különböző tanulási technikák és - Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, módszerek alkalmazása

különös tekintettel a közösségben történő tanulásra.

- a megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, - a könyvtárhasználat rendje és módszerei

Ismertessük

az

alapvető

tanulási

stílusokat,

azok

sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat. - Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. - Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket. - Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra. - Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az

alkalmazott

megfelelőségével.

IV. 5.2. Az erkölcsi nevelés

tanulási

technika

kiválasztásával,

A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. - Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. - Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.

Programterv

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

3

3

3

3

3

Témák

Tartalmak, tevékenységek

-erkölcsi érzék kifejlődése és - Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt. szerepe,

felelősség-

kötelességtudat

mértéktartás,

- Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi

- a munka megbecsülése -

és

kapcsolatokban.

együttérzés, - Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül

segítőkészség

ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezek értékeljük. - Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. - Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.

IV. 5.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. - Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. - Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. - Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit. - Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.

Programterv

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

3

3

3

3

3

Témák

-

Tartalmak, tevékenységek

közösséghez

tartozás, - Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.

hazaszeretet -

- Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt

nemzeti,

értékei, hazánkban kulturális

népi

kultúránk a településhez, az országhoz, a nemzethez.

hagyományai, élő

a

nemzetiségek

szokásai,

emlékei,

nemzetünk

Európához

való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait. - Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös

jelene -

- Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz

kapcsolódása

értékeket. - Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát.

IV. 5.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári

részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek, stb.). - Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. - Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. - Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során.

Programterv

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

2

2

2

2

2

Témák

Tartalmak, tevékenységek

-

a

demokratikus - Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az

jogállam felépítése, a állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat. demokrácia

elvei

és

gyakorlati - Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári

megvalósulása

magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét.

- a felelős állampolgári - A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben magatartás jelentősége, kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb cselekvő

állampolgári közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát.

magatartás törvénytisztelet

és Tevékenyen

vegyen

részt

a

kollégiumi

diákönkormányzat

munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában.

IV. 5.5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. - Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. - Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. - Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni.

- Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.

Programterv

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

2

2

2

2

2

Témák

Tartalmak, tevékenységek

-

az

önismeret

és

társas - Ismertessük az önismeret, és a társas kapcsolati kultúra

kapcsolati kultúra, a tudás és meghatározó jellemzőit. tapasztalat jelentősége -

az

empátia

elfogadása,

és

- A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a mások megalapozott önismeret kialakítását. társas

kommunikáció

- Mutassuk be, a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait. -

Szerepjátékok

fejlesszük

a

segítségével

mások

alakítsuk

megértéséhez

és

ki,

illetve

tiszteletéhez

szükséges képességeket. - Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív

énkép

kialakítását

az

eddig

elsajátított

készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.

IV. 5.6. A családi életre nevelés

A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. - Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. - Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. Programterv Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

3

3

3

3

3

Témák

Tartalmak, tevékenységek

- a család szerepe, jelentősége - Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere az

egyén

életében, a családi otthon.

együttműködés

és

felelősségvállalás a családban -

szexuális

- Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős

kultúra, családtagokkal

való

kapcsolattartás,

együttműködés

és

családtervezés

támogatásuk fontosságát.

- konfliktusok a családban

- Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. - Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben. -

Ismertessük

a

helyes,

felelősségteljes

párkapcsolat

jelentőségét és kialakításának folyamatát. - Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi nő kapcsolatban.

IV. 5.7. Testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. - Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. - Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.

Programterv

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

3

3

3

3

3

Témák

Tartalmak, tevékenységek

- egészséges életmód és életvitel

- Ismertessük a rendszeres testmozgás és az

- a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében -

prevenció,

egészségfejlesztés

életvezetés,

egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit. - Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. - Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. - Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén. -

Diákköri

tevékenységek

révén

a

tanulók

tapasztalják meg az egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.

IV. 5.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. - Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. - Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt.

Programterv

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

2

2

2

2

2

Témák

Tartalmak, tevékenységek

- társadalmi felelősségvállalás és - Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát. szolidaritás -

önkéntes

másokért, együttérzés

- Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi feladatvállalás felelősségvállalás összetartás

fontosságát,

a

másokért

érzett

és szolidaritás jelentőségét. - Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni. - A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan

diákkört,

melyben

beteg,

idős

emberek

élethelyzetén javíthatunk. - Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása

érdekében

élethelyzeteken

keresztül

mutassuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. -

Ismertessük

a

tágabb

közösségért

(kollégium,

település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét.

IV. 5.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság

A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket.

- Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. - Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. - Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. - Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. - Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.

Programterv

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

2

2

2

2

2

Témák

Tartalmak, tevékenységek

- a természet és az emberi - Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezet egymásra hatása -

természeti

védelme,

környezetre káros anyagokat és tevékenységeket.

erőforrásaink - Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és gondolkodj

globálisan, cselekedj lokálisan'

természet egészséges együttélését. - A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat. - Mutassuk be az újra hasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát. - A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni környezetük megóvásában. - Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a közösségre gyakorolt hatása alapján.

IV. 5.10. Pályaorientáció

A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit.

- Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. - Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. - Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

Programterv

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

2

2

2

2

2

Témák

-

tevékenységek

Tartalmak, tevékenységek

és

szakmák - Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz

jellemzői, különféle életpályák szükséges

képességeket,

adottságokat,

ergonómiai

bemutatása

elvárásokat.

- a munka világa és jellemzői

- Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit. - Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok

léteznek és azok hogyan használhatók. -

Ismertessük

és

gyakoroltassuk

az

álláskeresés

(bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit. - Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség

megszerzése

mennyiben

segíti

a

pályamódosítást, és munkanélkülivé

IV.5.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. - Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. - Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit.

- Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. - Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel.

Programterv

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

3

3

3

3

3

Témák

Tartalmak, tevékenységek

- a gazdaság működésének alapjai

- A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben.

- a családi gazdálkodás -

munka,

fogyasztás

és

- Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás

gazdálkodás

miatt és ezek milyen következményekkel járnak.

- pénzkezelés technikái

-

- vállalkozás és kockázat

Ismertessük

és

a

lehetőségeknek

megfelelően

gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás, stb.). - Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. - Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit, és a működési módjukat. - Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei.

IV. 5.12. Médiatudatosságra nevelés

A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. - Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.

- Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. - Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. - Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. - Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.

Programterv

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13–14.

Időkeret (óra)

1

1

1

1

1

Témák

Tartalmak, tevékenységek

- a média társadalmi szerepe

- Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle

-

a

reklám

és

a

fogyasztás

összefüggése - a médiatartalmak és a valóság összefüggése - az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség - a számítógép, az internetfüggőség veszélyei

folyóiratokon, kiadványokon keresztül. -

Az

elektronikus

médiumok

(internetes

ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása. - Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. -

Jogszabályok,

etikai

előírások

ismertetése

a

hagyományos média és az internet használat esetében. - Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának

módjait az internetes keresők segítségével. -

Az

adatbiztonság

szabályainak,

megteremtési

lehetőségeinek ismertetése. - Az internet és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.

V. Az iskolai könyvtár alapfeladata Az iskolai könyvtár alapfeladata gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. A gyűjteményszervezés egyenrangú feladatai az állomány gyarapítása és tervszerű apasztása. A beszerzés forrásai elsősorban vétel és ajándék. A vétel történhet könyvkereskedőtől vagy antikváriumtól, ajándékkönyveket elsősorban régi diákjainktól kapunk. Az új dokumentumokat állományba vesszük, a dokumentumokat az állományba vétellel egy időben ellátjuk a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal, példányazonosítóval (vonalkód) és raktári jelzettel. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése az iskola gazdasági szakembereinek a dolga, a könyvtáros a leltári számok feltüntetésével záradékolja a számlát. A végleges dokumentumokat 8 napon belül állományba kell venni. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe tartoznak a tartós tankönyvek, segédkönyvek, szépirodalom, kötelező olvasmányok, gyűjteményes kötetek, szakkönyvek, kézi könyvek, video és hangkazetták, CD-k, CD-ROM-ok. A kézikönyvek többsége csak helyben olvasható, nem kölcsönözhető. Külön tanári kérésre egy-egy tanórára kiadhatók. A folyóiratok féleségét és füzetszámát is csökkentettük az elmúlt években, elsősorban pedagógiai és műszaki szaklapok, valamint közlönyök megrendelését folytatjuk. A feltárás modernizálása az elmúlt 3 évben megtörtént, mintegy 22 000 dokumentum került a HUNTÉKA rendszer adatbázisára, a tényleges állomány valamint a régi leltárkönyvekkel történő összevetéssel (retrospektív feldolgozás esetén), az új dokumentumok közvetlenül a digitalizált leltárba kerülnek, de természetesen a régi, papíralapú leltárkönyvek nem selejtezhetők. Az apasztás a könyvtári szabályok szerint történik, a tartalmilag elavult, ismeretszerzésre alkalmatlan vagy félrevezető dokumentum, a megrongálódott vagy elveszett dokumentumok kerülnek selejtezésre. A beiratkozás automatikusan történik az új évfolyamok belépésével. Ahogy a könyvtáros megkapja a beiratkozott tanulók névsorát, adatait és oktatási azonosítóját, beviszi azokat a HUNTÉKA rendszerbe. Egyezteti a változásokat, osztályváltást és évismétlés miatti rendkívüli mozgásokat. A késedelmes kölcsönzőket kigyűjti, akárcsak a végzős tanulók tartozásait. Az úgynevezett „leszerelési lap”-ot csak a könyvek visszavétele után írja alá a könyvtáros. A beiratkozás természetesen ingyenes, és büntetést sem számolunk fel a késedelmes olvasóknak. Az elvesztett könyveket igyekeznek pótolni a tanulók, vagy egy másik dokumentumot hoznak helyette, hasonló értékben. Végzős tanulóink sok, számukra felesleges tankönyvet hoznak ajándékba, ezeket azok segítségére használjuk fel, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvre, de önhibájukon kívül nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerültek, így méltányossági alapon megpróbáljuk támogatni őket. Ehhez kérvényt írnak az iskola igazgatójának címezve, amit megőrzünk. A könyvtár modern bútorzata és berendezése lehetővé teszi, hogy a belépő olvasó a terem közepéről átláthassa az egész állományt. Az asztalok és székek is középen helyezkednek el. Ennek megfelelően, a lehető legésszerűbben rendeztük el a dokumentumokat, figyelembe véve a szakkönyvek ETO szakrendszerét, a tartós tankönyvek, segédkönyvek és kézikönyvek könnyebb elérhetőségét, a gyakran használt szótárak, atlaszok stb. előtérbe helyezését. Mintegy 25 fő ültethető be egyszerre, de igyekszünk csoportbontással szervezni a könyvtárfoglalkozásokat. A könyvtárhasználat ismeretköre három tantárgyba épül be szervesen: az informatikába, a magyar nyelv és irodalomba és az osztályfőnöki órák témaköreibe. Jellemző óratípusok a könyvtárban: könyvtárismereti vagy könyvtárhasználati órák, szaktárgyi órák (pl. könyvtárban tartott informatika vagy biológia). A könyvtárhasználat tananyagának főbb

témakörei: könyvtárhasználat, dokumentumismeret, tájékoztatási eszközök, a szellemi munka technikája. Ezek az ismeretek jelennek meg az érettségi témakörökben is. A könyvtárhasználati nevelés tantervi jellegét meghatározó ismérvek: differenciálás, komplexitás, tervszerűség, szemléletesség, motiválás, aktivitás, tantárgyköziség. De mindehhez először is tudniuk kell a diákoknak, hogy az olvasható segédanyagokat hol találhatják meg. A tájékoztatás a dokumentumok elhelyezéséről és a könyvtár szolgáltatásairól már a tanév elején megtörténik, az első könyvtári órán, a 9. osztályokban összefoglaló jelleggel, a felsőbb évfolyamoknál pedig elsősorban a változásokról, új dokumentumokról, várható foglalkozásokról, szakkörről esik szó. (Lásd: Tanmenet) A könyvtár pedagógiai programja szerves részét képzi az iskola helyi pedagógiai programjának. Szolgáltatásai a kölcsönzés, helyben olvasás, tájékoztatás, irodalomajánlás, pedagógiai szakirodalmi és információs szolgáltatás, audio-vizuális eszközök hozzáférése, könyvtári és könyvtárhasználati órák, a tartós tankönyvek kezelése, nyilvántartása, kölcsönzése. Eszköztől függően további szolgáltatások a számítógép és internet hozzáférés, nyomtatás, fénymásolás és letöltés. Továbbiakban helyt ad különböző rendezvényeknek, szakköröknek, eseményeknek, pl. külföldi vendégeinkkel való megbeszélés, tárgyalás. Könyvkiállítás muzeális értékű könyvekből, egyéb tárgyak kiállítása, kapcsolatosan az iskola múltjával. Iskolánk könyvtára világos, barátságos, otthonos légkört biztosít. Ez sokat segít abban, hogy tanulóink feszélyezettség nélkül lépjenek be, és használják az itteni lehetőségeket. Az iskolai könyvtár elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az itt tanuló diákjaink fejlesszék írásolvasási készségüket, szókincsüket, fogalmi gondolkodásukat, információ-szerző képességüket, nyelvi kompetenciájukat, kikapcsolódási szokásaikat. A szaktanárokkal együttműködve hatékonyan gazdagíthatják a tananyagot. Az iskolai könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasási készségek fejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére az esélyegyenlőséget szem előtt tartva, valamint rendezvényeivel, programjaival a szabadidő hasznos eltöltését kínálja.

ZÁRADÉK „a pedagógiai programban a fenntartóra háruló többletkötelezettségről” A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) pontja alapján „ A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges." A pedagógiai programban szereplő költségvetési támogatást igénylő feladatok megszervezése, végrehajtása előtt legalább 30 nappal az intézmény köteles beszerezni a fenntartó engedélyét. A többletkötelezettség mértékéről a fenntartó a hatályos költségvetésének figyelembe vételével dönt.

Ezen záradék a hatályos pedagógiai program mellékletét képezi.

Budapest, 2014. december 03. Herczeg Mária intézményvezető olvasható neve és aláírása

Nyilatkozat

A Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Intézményi Tanácsa támogatja az intézmény pedagógiai programjának módosítását.

Budapest, 2014. 12. 03.

Handel Géza Tanács elnöke

Nyilatkozat

A Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Diákönkormányzatai elfogadjá és támogatják az intézmény pedagógiai programjának módosítását.

Budapest, 2014. 12. 03.

Nyilatkozat

A Szülői Munkaközösség elnökeként egyetértek és támogatom az intézmény ezen belül a kollégium pedagógiai programjának módosításait.

SZMK elnök