ÖVEGES JÓZSEF KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Perkó László igazgató
1
TARTALOMJEGYZÉK 1.
AZ INTÉZMÉNY JOGI STÁTUSZA, ALAPADATOK
4
2.
AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE, HAGYOMÁNYOK
5
3.
AZ ISKOLA HELYE A FŐVÁROS KÖZOKTATÁSI RENDSZERÉBEN
6
4.
AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE
6
5.
KÉPZÉSI IRÁNYAINK
7
6.
AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE
9
7.
NEVELÉSI PROGRAM
10
8.
A NEVELÉSI CÉLOKAT MEGVALÓSÍTANI SEGÍTŐ KONKRÉT MUNKAFORMÁINK
16
9.
A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELTÉTELEI, ELJÁRÁSI RENDJE
17
10.
GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM
21
11.
TEHETSÉGGONDOZÁS, FELZÁRKÓZTATÁS
22
12.
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG
23
13.
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
23
14.
ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
25
15.
HELYI TANTERV
26
16.
A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKELÉSI, ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI RENDSZERE
28
17.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE
32
18.
AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
32
19.
A SZAKMAI OKTATÁS PROGRAMJA
33
20.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK
36
ZÁRADÉK
37
21.
2
1. SZÁMÚ MELLÉKLET
SZAKMAJEGYZÉK
2. SZÁMÚ MELLÉKLET
ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
3. SZÁMÚ MELLÉKLET
HÍD 2. PROGRAM
4. SZÁMÚ MELLÉKLET
ÓRATERVEK
5. SZÁMÚ MELLÉKLET
TÁMOP 2.2.3- ÉS KMOP 4.1.1. PROJEKT
3
1.
AZ INTÉZMÉNY JOGI STÁTUSZA, ALAPADATOK
1.1.
Az intézmény neve:
Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola
1.2.
Székhelye:
1117 Budapest, Fehérvári út 10.
1.3.
Telephelye:
1118 Budapest, Beregszász út 10.
1.4
Típusa:
szakközépiskola, szakiskola, pedagógiai szakszolgálat
1.5.
Alapítója:
Budapest Főváros Önkormányzata
1.6.
Fenntartója:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest, V. Szalay u. 10-14.
1.7.
Irányító szerve:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest, V. Szalay u. 10-14.
1.8
Az intézmény működési területe: térségi feladat ellátású
1.9.
Az intézmény jogállása:
önálló jogi személy
1.10. Az intézmény tevékenységei: Alaptevékenységei Szakágazati besorolása 853200 Szakmai középfokú oktatás Alap szakfeladata 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853231-1 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon További szakfeladatai 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9/Ny-12. évfolyam) 853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9Ny-12.. évfolyam) 853124-1 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853131-1 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853134-1 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) Híd 2. program 4
853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853232-1 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 853234-1 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918-1 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 910121-1 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása A Dél-Budai Szakképzési Központ súlyponti iskolája. 2.
AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE, HAGYOMÁNYOK Az intézménynek – jogelődjeit is tekintve – több, mint 150 éves iparoktatási múltja van. Jogelődjének tekinti a Ganz Ábrahám által 1844-ben alapított budai Ganz Vasöntödét, amelyben a gyártás mellett „ipariskola” is működött. A vasöntöde kiegészítéseként később „villamossági” osztály is létesült. Olyan nevek fémjelzik munkáját, mint Zipernowszky Károly, Mechwart András és Kandó Kálmán. A másik jogelőd a Süss Nándor által 1884-ben létrehozott Állami Mechanikai Műhely, amelyben Eötvös Loránd is dolgozott. A felnőtt dolgozók mellé már az alapítás évében vettek fel tanulókat. Ennek az intézménynek az alapítási évét jelölték meg a hivatalos dokumentumok az iskola története kezdeteként. A két jogelőd intézmény 1981-ben egyesült és költözött jelenlegi épületébe. 1991-ben vette fel Öveges József professzor nevét. Az intézmény hosszú története során sokféle szakmát oktatott, de hagyományai végig a gépészet-finommechanika valamint a villamosság területéhez kapcsolták. Ezt a tradíciót ma is őrzi, bár az elmúlt időszakban tevékenysége fokozatosan változott. Átalakult a hagyományos szakmunkásképzés, az intézmény tudatosan vállalta a szakiskolai oktatást, mint a hátrányok leküzdésének fontos területét. Szakmakínálatukban általános iskolai végzettséggel illetve a középiskola után, valamint érettségizettek által tanulható szakmák egyaránt találhatók. Az érettségit adó oktatási formák 1990-ben jelentek meg. A szakközépiskolai oktatás hozta 1996-ban új szakmai irányként az elektronikát, 1997-től pedig a környezetvédelmi oktatást. Így ma három szakmacsoportban folyik oktatás: gépészet, elektrotechnika-elektronika, környezetvédelem-vízgazdálkodás. 1997-től technikusképzést is folytat. A szakmai vizsga letétele után az érettségizni kívánó fiatalok szakközépiskolai formában tanulnak tovább, nappali rendszerű oktatás mellett esti felnőttoktatás is zajlik. Sokéves hagyománya van a felnőttek szakmai képzése területén is. Az iskola 2003-tól akkreditált felnőttképzési intézmény. Iskolánk 1994 óta végzi – az országban egyedülálló módon - a diszlexiás tanulók középiskolai oktatását, szakmai képzését. 5
Az iskolában szakszolgálati tevékenység is zajlik. Tanórán és tanórán kívüli keretben egyaránt folyó logopédiai, mentálhigiénés foglalkozások, gyógytestnevelés és más tevékenységfajták szolgálják a fejlesztő-munkát, a hátrányok leküzdését. Ezeket a szolgáltatásokat alapvetően a diszlexiás diákok élvezhetik, de igénybe veszik azokat az iskola más tanulói is. Az iskolánk pedagógiai – szakmai szolgáltatási feladatokat is ellát. A Dél-Budai Szakképzési Központ súlyponti iskolájaként részt vesz a szakképzés megújításában.
3.
AZ ISKOLA HELYE A FŐVÁROS KÖZOKTATÁSI RENDSZERÉBEN Az Öveges József Szakközépiskola középiskoláinak egyike.
és
Szakiskola
a
főváros
legnagyobb
Sokirányú képzési tevékenységet folytató, a képzési területek között átjárhatóságot biztosító, a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű (különös tekintettel a beszédfogyatékos, diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás) tanulók oktatását kiemelt feladatának tekintő, a céljaikban még bizonytalan tanulók jövőképének kialakítását szolgáló iskola, mely tanulói számára biztosítja az érettségire, a középfokú szakmai vizsgára való felkészülés lehetőségét, a felsőoktatásba való bekapcsolódás előkészítését, valamint segíti őket a hátrányok leküzdésében, szolgálja az életen át tartó tanulást. A különböző iskolatípusok és képzési szintek egymásmellettiségével, az általános és szakképzés egymásra épülésével szolgálja az oktatáspolitikai törekvések és az egyéni igények, sajátosságok összeegyeztetését. 4.
AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE
4.1.
Intézményünk tudatosan dolgozik annak érdekében, hogy tevékenységét megismertesse az érdeklődőkkel. Általános iskolákkal, társadalmi szervezetekkel tartunk folyamatos kapcsolatot. Évente nyílt napokat rendezünk a nyolcadikos tanulók számára. Jelentős szervezőmunka folyik az iskola falain belül is, hogy a végzősök megismerjék az iskolánk által nyújtott továbbtanulási lehetőségeket.
4.2.
A tanulók zöme a dél-budai kerületekből jár iskolánkba, de részt veszünk a főváros egészének, sőt az agglomeráció igényeinek kielégítésében is. Sajátos nevelési igényű tanulóink az ország más részeiről is érkeznek, de vannak tanulóink a környező országok magyarlakta területeiről is. Az iskola vidéki tanulóinak elhelyezése nagyrészt a Deák Ferenc Kollégiumban történik.
4.3.
Iskolánk nevelő munkájában hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a sajátos oktatásinevelési igényű, diszlexiás tanulókra, a tanulási nehézségekkel küzdő valamint a szociálisan illetve egyéb szempontból hátrányos helyzetű tanulók problémáira. Ennek is köszönhető, hogy tanulóink jelentős része ebből a körből kerül ki. A nevelőtestület kellő felkészültséggel és tapasztalattal rendelkezik az ezzel járó feladatok, napi problémák kezeléséhez. 6
4.4.
Intézményünk jelentős tanulói létszámot fogad be. Komprehenzív jelleggel különböző indíttatású, szociológiai környezetből jövő, változó neveltségi szinten álló fiatalok érkeznek hozzánk. Nagy részük 5-6 évet tölt az iskolában, alapbizonyítványa mellé második, sőt harmadik végzettséget is szerez. Az iskola jellegéből következően 14 évestől 22-23 éves korig több évjárat van jelen. Az iskolarendszerű oktatásban résztvevő tanulók mellett a felnőttképzési tanfolyamok ennél idősebb évjáratokat is bekapcsolnak az iskola munkájába.
4.5.
Az általános iskolából a tanulók nagy része közepes tanulmányi eredménnyel érkezik, akik középiskolás éveik alatt tartják ezt a színvonalat. Egy részük azonban gyenge előképzettséggel és motiváltsággal bír, akiknek nehéz a középiskolai követelmények teljesítése. Nagy erőfeszítéseket igényel körükben a lemorzsolódás megelőzése. A diákok között mindig vannak egy-egy területen kiemelkedően jó készségekkel rendelkezők. Tehetségükkel és szorgalmukkal pozitív magot képeznek. A tanulók többsége szívesen vesz részt az iskola közösségi munkájában, szabadidős programjain.
5.
KÉPZÉSI IRÁNYAINK Iskolánk 2 fő képzési területen tevékenykedik, amelyek tagozatokba szerveződve működnek.
5.1.
A szakképző évfolyamokon a választott szakmában szakmai képzést kapnak, melyet szakmai vizsgával zárnak (CLXXXVII. tv. 23. § 2.). A 3 éves szakképzés – ami jelenleg előrehozott szakképzésként működik - a 2013/14es tanévtől indul. Az iskola lehetőséget biztosít másodszakmás képzésre is. A szakmai képzésbe – a választott szakmától függően – különböző előképzettséggel lehet belépni az érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék szerint.
5.2.
Szakközépiskolai oktatás gépészet, elektrotechnika-elektronika, környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportokban. A szakközépiskolai képzésben az érettségire való felkészítés mellett a 9-10. évfolyamon a közismereti tantárgyak mellett szakmai alapozó, a 11-12. évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatás folyik. A képzés érettségi vizsgával záródik. A 2013/14-es tanévben induló szakközépiskolai képzés kötelező szakmai érettségi vizsgával záródik. A tanulók technikusképzésben folytathatják tanulmányaikat. A szakközépiskolában és a szakiskolában választható szakmák jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
7
5.2.1. Iskolánk a sajátos oktatási-nevelési feltételeket igénylő, diszlexiás tanulók középiskolai oktatását, érettségire való felkészítését, szakmai képzését szakközépiskolai és szakiskolai osztályokban végzi. A szakközépiskolai oktatásban a diszlexiás tanulók számára a 9/Ny-12. évfolyamon működtetünk önálló osztályokat. Diszlexiás tanulókat – egyéni döntés alapján – a többi osztályba is fogadunk. Diszlexiás tanulók részére nyelvi előkészítő osztályt indítunk. A 9. évfolyamon idegen nyelvet (német vagy angol), informatikát tanulnak magas óraszámban. Az 5. tanév végén tesznek érettségi vizsgát. 5.2.2. Technikusképzésben részesülhetnek az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők a tizenharmadik és tizennegyedik évfolyamon. 5.3.
A felnőttoktatás területén biztosítjuk az érettségire való felkészítést szakközépiskolai formában valamint szakképzési lehetőséget biztosítunk. Az iskola akkreditált felnőttképzési intézmény, továbbképzési és vizsgaközpontot működtet, amely az oktatás-képzés mellett módszertani, tájékoztató tevékenységet végez. Kiemelten kezeli a fogyatékkal élők valamint a szociálisan rászorulók képzését. A felnőttoktatás területén iskolarendszerben nappali és esti-, tanfolyami képzésben esti- és távoktatási formákat alkalmazunk. Beszámítjuk az előtanulmányokat, melynek során szükség esetén különbözeti vizsgát írunk elő. Nappali tagozaton lehetővé tesszük az érettségire való felkészülést négy évnél rövidebb idő alatt is.
5.4.
Intézményünk minden tagozaton, képzési formában tantervi keretben biztosítja az informatikai és az idegennyelv oktatást.
5.5.
Részt veszünk a tanár- és gyógypedagógus-jelöltek felkészítésében.
5.6.
Iskolánk a pedagógiai - szakmai szolgáltatás keretében a gyakorló pedagógusok továbbképzése céljából akkreditált 40 órás tanfolyamot működtet „Diszlexia és más részképesség-zavar a középiskolában” címmel. Szakmai támogatást nyújt azoknak, akik szakirányú képzésük során szemináriumivagy szakdolgozatot készítenek a diszlexiával kapcsolatos témakörben. Szakmai segítséget nyújt: SNI és BTM-s tanulók fejlesztése (gyógypedagógus, logopédus, pszichológus és fejlesztőpedagógus alkalmazásával), a gyógytestnevelés, a nevelési tanácsadás, nyílt bemutató órákat szervez, a diszlexia témakörében szakkönyvtárat működtet, közreadja a hon-és népismeret, kézművesség tantárgy oktatása során szerzett szakmai tapasztalatait.
8
6.
AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE
6.1.
A szülő- tanuló- pedagógus együttműködésének formái Feladataink megoldásának alapja a diák-szülő-pedagógus együttműködés.
6.1.1. Az iskolában diákönkormányzat működik, melynek tagjait az osztályok delegálják. A diákönkormányzat látja el a tanulók érdekeinek képviseletét, szervezi a diák öntevékenységet. A diákönkormányzat tevékenységét a diákönkormányzatot segítő tanár támogatja. Az iskolai diákönkormányzat kapcsolatot tart fenn a XI. kerületi és a fővárosi diákönkormányzat szervezetével. Évente megrendezi a diákparlamentet. Az iskolában szülői szervezet tevékenykedik. A diákság, a szülők, a nevelőtestület és a fenntartó együttműködésének formája az iskolaszék. 6.1.2. A tanulókat az iskola életéről, a Házirendről, a tanévi munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei, a diákönkormányzatot segítő tanár és az osztályfőnökök, a szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az osztályfőnökök tájékoztatják. Minden tanulmányi félév elején összehívásra kerül tagozatonként a diákgyűlés. A tanulót és a tanuló szüleit az egyéni haladásról, fejlődésről a szaktanárok, osztályfőnökök tájékoztatják. Az osztályfőnökök írásban értesítik a szülőt illetve a tanulót a gyenge tanulmányi munkájáról a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány előtt. A kapott érdemjegyek bejegyzése az ellenőrzőbe a tanuló feladata. Az igazgató tájékoztatja a kilencedik osztályosok szüleit a tanév elején a pedagógiai programról, az iskola életének jellemzőiről, szabályairól, minden tanév második félévének elején a végzős tanulók szüleit a továbbtanulással kapcsolatos lehetőségekről. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg illetve a diákönkormányzat képviselői útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 6.1.3. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi formák szolgálnak: - szülői értekezlet (félévenként rendszeresen), szükség esetén rendkívüli értekezlet, - fogadó óra (tanévenként kétszer), - írásbeli tájékoztató, - személyes megbeszélés előre egyeztetett időpontban minden további szükséges esetben. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével, a szülői szervezettel illetve az iskolaszékkel. 6.1.4. Törekszünk kapcsolataink megőrzésére volt diákjainkkal. 9
6.2.
Az iskola külső kapcsolatai Az iskolai közösségben egyesületi csoportok is szerveződnek, így a MPT Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya, a Diszlexiás Gyermekekért Egyesület ifjúsági tagozata. A Papp László olimpiai bajnok, iskolánk volt tanulója kezdeményezésére létrejött Öveges Öregdiák Alapítvány az iskolától független ugyan, de célja annak támogatása. Az alapítvány székhelye az iskola épülete. Az intézmény és az alapítvány együttműködését megállapodás rögzíti. Kiterjedt kapcsolataink vannak iskolán kívüli szervezetekkel is. Rendszeres a kapcsolatunk a fővárosi és országos szakmai szervezetekkel (pl. Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Oktatási Hivatal). A hivatalos kapcsolatokon túl is sok segítséget kapunk a Fővárosi Önkormányzat Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztálya valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkatársaitól. A szakképzés területén kiemelt partnereink: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a SZTÁV, a Budapesti Ipari és Kereskedelmi Kamara, az ELMÜ. Kiterjedt együttműködést folytatunk a gazdasági szféra más szereplőivel is. Kollégáink aktívan tevékenykednek a Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztályában, a Diszlexiás Gyermekekért Egyesületben, a POZITÍV Országos Szakmai Egyesületben. Napi együttműködésünk alakult ki a Beszédvizsgáló Országos Szakértői- és Rehabilitációs Bizottsággal, a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottságokkal, nevelési tanácsadókkal a diszlexiás képzés területén. Kapcsolatban állunk a sajátos nevelési igényű, diszlexiás diákok ügyét felvállaló, valamint a szakmacsoportjainkban dolgozó iskolákkal, az Öveges József nevét viselő intézményekkel, a Deák Ferenc Kollégiummal. A szakképzés új együttműködési kerete a Dél-Budai TISZK.
6.3.
Nemzetközi kapcsolataink Törekszünk nemzetközi kapcsolatok kialakítására angol, német, francia nyelvterületen egyaránt.
7.
NEVELÉSI PROGRAM
7.1.
A nevelés és az oktatás általános céljai A Nemzeti alaptanterv 2007-es módosítása felsorolja azokat az ún. kulcskompetenciákat, amelyekre az egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Ezek a következők: anyanyelvi kompetencia; idegen nyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; 10
természettudományos kompetencia; digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.
Mindegyik kompetenciaterület egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez elengedhetetlenül szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Az alapkészségek megléte (a nyelv, az írás, az olvasás, a számolás valamint az információs és kommunikációs technológiák terén) elengedhetetlen alapja a tanulásnak, míg a tanulás elsajátítása támogatást nyújt minden tanulási tevékenység számára. Számos olyan attitűd van, amely a referenciakeret egészében alkalmazásra kerül: a kritikai gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezés, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a minőségértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek konstruktív kezelése szerepet játszanak mind a kilenc kulcskompetencia esetében. A kulcskompetenciák fejlesztésével az iskola eleget tesz az uniós elvárásoknak, és hozzásegíti tanulóit ahhoz, hogy az unió egyenrangú polgárai legyenek. Iskolánkban kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni kompetenciák különbözőségeire. Ezekre építve az oktatási-nevelési folyamatot úgy szervezzük, hogy megfeleljen a tanulók eltérő szükségleteinek, biztosítsuk az esélyegyenlőséget és hozzáférést azon tanulói csoportoknak, amelyeknek a személyes, szociális, kulturális, fejlődési körülményekre visszavezethető hátrányuk miatt különösen szükségük van a támogatásra, a speciális jogok érvényesülésére. A kiemelt fejlesztési feladatok Kiemelt fejlesztési feladataink a kulcskompetenciákra épülnek, összekötik az egyes műveltségi területek fejlesztési feladatait. A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen. Minden esetben - kiemelten a főbb kompetenciaterületek esetében – speciális feladatunk a fejlesztő foglalkozások, illetve a tanórai differenciálás során a diszlexiás tanulók sajátosságaihoz való alkalmazkodás, és optimális fejlődésük érdekében való egyéni vagy kiscsoportos, tantárgyspecifikus segítő tevékenység, mely az esetleges minősítés alóli felmentések és kedvezmények jogszerű alkalmazását, illetve a tantárgyi felzárkóztatás biztosítását is magában foglalja. 7.1.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. 7.1.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén 11
szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. 7.1.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 7.1.4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 7.1.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 7.1.6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 7.1.7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé 12
teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 7.1.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 7.1.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A korunkban zajló gazdasági és társadalmi változásokat, az Európai Unióhoz való csatlakozás oktatási-képzési követelményeit figyelembe véve olyan ismeretek, készségek, képességek kialakítására, neveltségi szint elérésére törekszünk, melyek jó alapot biztosítanak a munkaerő-piacon való elhelyezkedéshez, az ismeretek szükség szerinti megújításához, a felnőtt életbe való beilleszkedéshez. 7.2.
Személyiségfejlesztés Tanulóink általában 14 évesen, az általános iskola befejezése után kerülnek iskolánkba és 3-6 évet töltenek közvetlen kapcsolatban tanáraikkal, oktatóikkal. Ez az időszak életük fontos szakaszát jelenti. Ezért arra törekszünk, hogy fejlesszük tanulóink értelmi, önálló ismeretszerzési, valamint cselekvési képességeit. Ezt részben a tanórákon érhetjük el, ahol a tananyagot oly módon közvetítjük, hogy ez a tanulók kreativitását, önbizalmát, érdeklődési körét, versenyszellemét erősítse. Erre jó lehetőséget ad a pedagógus, a nevelőtestület szakmai önállósága. Úgy élünk ezekkel a lehetőségekkel, hogy tanulóink személyiségfejlődését is szolgálják. Teret biztosítunk erre a tanórákon kívüli tevékenység széles körével is. Fontos értéknek tartjuk a közösségi életformát. Arra törekszünk, hogy a hivatalos szervezeti kereteken belül is kialakuljanak őszinte baráti társulások, a csapatmunka szokásai. Az osztályközösséget fontosnak tartjuk, azonban nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy egy osztályhoz különböző egyének tartoznak, valamint ügyelünk arra, hogy a tanórákon kívüli eseményeken ne csak a tanulmányi munkában sikeres diákok kapjanak megnyilvánulási lehetőséget. Tudatosítani kívánjuk tanítványainkban, hogy az egészség érték, melyet óvni és ápolni kell. Segítjük tanulóinkat a helyes táplálkozási- és testápolási szokások kialakításában. Tájékoztatjuk őket a dohányzás, az alkohol, a drog és az AIDS veszélyeiről. A lelki egészség megőrzésének, folyamatos karbantartásának tennivalóit mentálhigiénés foglalkozások segítik. Az osztályfőnöki órákon beszélünk a serdülőkori problémákról, segítjük a párválasztáshoz, házassághoz, szülői feladatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzését. Felhívjuk a figyelmet a természet és az ember kultúrkörnyezetét veszélyeztető hatásokra. 13
Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségi jogait az adatvédelmi és adatbiztonsági törvénynek megfelelően. 7.3.
Pályaorientáció Számolunk avval, hogy az iskolába lépő tanulók különböző ismeretekkel, készségekkel, képességekkel érkeznek, és sokuknak nincs még kialakult elképzelése felnőtt hivatásáról, a jövőről. Ezért a továbbhaladás esélyegyenlősége érdekében az első középiskolai évfolyamon fel kell zárkóztatni a többiekhez a jelentős hiányokkal érkező tanulókat. A továbbiakban átfogó képet törekszünk nyújtani a munka világáról. Fokozatosan látjuk el információkkal tanulóinkat, amelyek segítségével valós képet alkothatnak arról a világról, amelyben az iskola befejezése után meg kell találniuk és állniuk a maguk helyét. Ezeket a feladatokat tanórai keretben (pályaorientációs-, osztályfőnöki órák) és tanórán kívüli foglalkozásokkal segítjük. Kiemelten foglalkozunk a továbbtanulás kérdésével, a felsőoktatás valamint a középfokú szakképzés nyújtotta lehetőségekkel. Tudatosítani igyekszünk a továbbtanulás feltételeit, a középiskolában szerzett alapok fontosságát. Meg kívánjuk értetni tanulóinkkal, hogy a jó osztályzatnak csak akkor van értéke, ha az valós ismereteket tükröz. Támogatjuk a tanulók pályaválasztását azzal is, hogy segítünk felismerni, tudatosítani az egyéni adottságaikat, képességeiket. Ismertetjük a fő foglalkozási ágak tartalmát, követelményeit és a hozzájuk vezető utat. Kiemelten foglalkozunk iskolánk képzési irányaival. Tisztázzuk a tanulókkal, hogy egy társadalomnak nem csak felsőfokú végzettségű emberekre van szüksége, fontos társadalmi szerepe van a középfokú szakmai végzettséggel rendelkező dolgozóknak is. Különböző tevékenységi feltételeket igyekszünk biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket.
7.4.
Hon- és népismeret; kapcsolódás a nagyvilághoz A tanulók nemzettudatának, nemzeti önismeretének fejlesztése kiemelt nevelési feladatunk, összekapcsoljuk a más népek szokásai, életmódja, kultúrája, vallása, mássága iránt érdeklődés, tolerancia kialakításával. Valljuk, ismerniük kell a magyarság szerepét az európai kultúra fejlődésében, a magyar nemzeti kultúra nagy múltú értékeit; a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, sportolók tevékenységét. Jól kell ismerniük hazánk földrajzát, történelmét, irodalmát, és törekedniük kell a nemzeti hagyományok ápolására és őrzésére. Igyekszünk megértetni nemzeti jelképeinket - címerünk, zászlónk, a Szent Korona, a Himnusz és a Szózat mai üzenetét. Feladatunk ráébreszteni a tanulókat az emberiség közös problémáira, és arra neveljük őket, hogy a maguk módján részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Mindezt részben a tanórákon, részben az iskolán kívüli tevékenységek segítségével kívánjuk elérni.
7.5.
A kommunikációs kultúra fejlesztése Tudatosítani igyekszünk a tanulókban, hogy a jól megfogalmazott szöveg, valamint a metakommunikáció eszközeinek felkészült alkalmazása segíthetik véleményük és önmaguk elfogadtatását, érvényesülését, megkönnyítik partnereiknek a pontos 14
megértést, és ezáltal segítik, hogy a két fél együttműködése jobb, gördülékenyebb legyen. A tanulók kommunikációs kultúráját sokféle módon fejleszthetjük. A tanórai szereplések során ösztönözhetjük őket, korrigálhatjuk hibáikat, valamint ezzel egyidőben fejleszthetjük önuralmukat és mások iránti toleranciájukat. Felhasználjuk erre a különböző versenyeket, vetélkedőket, műsoros rendezvényeket, a diákönkormányzat fórumait és az évenkénti diákparlamentet is, melyek magatartási normákat is közvetítenek. A tanulókat segítjük az információk közötti választásban és azok optimális felhasználásában. A kommunikációs készségek fejlesztése során az anyanyelv mellett tudatosítjuk az idegen nyelvek szerepét valamint a különböző információhordozók pl. a könyvek, a multimédia, a számítástechnika ismeretének és alkalmazásának fontosságát. A logopédiai foglalkozások elsősorban a diszlexiás tanulók nyelvi kommunikációjának fejlesztését segítik, szükség esetén a beszéd alaki és tartalmi korrekciójával kiegészülve. 7.6.
A tanulási képességek fejlesztése Felismertetjük a tanulókkal, hogy a tanuláshoz nem csak idő és türelem szükséges, hanem alkalmas módszerek is. Fokozottan késztetve őket önállóságra, el kívánjuk érni, hogy saját élményeik, tapasztalataik alapján ismerjék fel saját pszichikus feltételeiket, képességeiket. Tudatosítani igyekszünk, hogy az egyénre szabott tanulási módszerek kiépítése; az emlékezet erősítése; a gondolkodási kultúra művelése segíthetik az ismeretelsajátítási folyamatot. A pedagógus feladatának tartjuk, hogy igyekezzen megismerni a tanulókat ebből a szempontból is, és ezekre alapozza a tudás fejlesztését. Külön figyelmet szentelünk a diszlexiás tanulók sajátos tanulási nehézségeinek áthidalására, e nehézségek leküzdésére irányuló egyéni- és csoportos stratégiák kialakítására. E feladatok megoldását különböző munkaformák szolgálják (pl. tréningek, osztályfőnöki órák, konzultációs klub, fejlesztő foglalkozások stb.).
7.7.
A beilleszkedés segítése A tanulók különböző intézményekből, a fővárosból, vidékről sőt külföldről is jönnek intézményünkbe középiskolai tanulmányokat folytatni. Más-más céllal, indíttatással érkeznek, és különböző évjáratokhoz tartoznak. Ezért jelentős figyelmet kell szentelnünk az osztály- és iskolaközösségbe való beilleszkedés segítésére, a magatartási problémák megelőzésére, kezelésére. Tudatosítani igyekszünk a középiskolai követelményeket, a tanulói jogviszonnyal járó kötelességeket. Tájékoztatást adunk az állampolgárok magatartását meghatározó jogszabályokról. A közösségihez tartozást erősítik az iskolai hagyományok ápolása, az osztály- és iskolai rendezvények sora, a tanulói öntevékenység sokszínű lehetőségei. A beilleszkedés segítése áthatja nevelő-oktató munkánk egészét, de különösen fontos szerepe van az osztályfőnököknek, a diákönkormányzatnak, a szülő-diák-pedagógus együttműködésének. A diszlexiás tanulók számára mentálhigiénés foglalkozásokat biztosítunk, ami szükséges esetben az iskola más tanulója számára is rendelkezésre áll. Indokolt esetben az illetékes Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat valamint a Nevelési Tanácsadó segítségét is igénybe vesszük. 15
8.
A NEVELÉSI CÉLOKAT MEGVALÓSÍTANI SEGÍTŐ KONKRÉT MUNKAFORMÁINK
8.1.
A magyar népi hagyományok megismertetése, a néptánc, a népviselet, a népköltészet, a népzene, a népi gasztronómia, a népszokások, a népi kézművesség témaköreibe való betekintés biztosítása az osztályfőnöki, a testnevelési és művészetek órák keretében.
8.2.
A szakmai alapozó, szakmacsoportos alapozó és a szakképzés keretében tanulmányi kirándulások, látogatások a helyi tantervek alapján. Az iskola az osztályközösségek kialakítása, erősítése, az ország és más népek életének megismerése, az egészséges életmódra nevelés, a környezetünk megóvása céljából, az idegennyelv tanulás segítése érdekében további tanulmányutakat, tanfolyamokat, kirándulásokat, erdei iskolát stb. szervezhet, melyeken a részvétel önkéntes. Szakemberekkel való találkozók különböző témakörökben. Iskolai hagyományok, emlékek gyűjtése, megőrzése. Az iskola bekapcsolódik a fővárosi és az országos szakmai mozgalmakba, részt vesz különféle pályázatokban. „Mestermunka” mozgalom indítása, melynek célja, hogy az iskola tanulói érdeklődési körüknek, választott szakmájuknak megfelelő egyéni feladatot vállaljanak, és ennek tárgyi megnyilvánulásait az iskolának adományozzák, melyeket az iskola megőriz. A tehetséggondozás és felzárkóztatás céljából intenzív tanulmányi időszakok kialakítása, közbeiktatása. Konzultációs klub működtetése. Különféle szakkörök szervezése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. (A szakkörök indításánál figyelembe véve a felmerülő igényeket és az iskola lehetőségeit.) Tantárgyi hetek sorozat, Öveges délutánok sorozat. Pályázatok hirdetése a tanulók számára különböző témakörökben. Mentálhigiénés, nevelési- és karrier-tanácsadás, tréningek. Az intézmény segítséget nyújt az egyéni életút kijelölésében és irányt mutat a megvalósításában. Tájékoztató anyagok, kiállítások az megismertetése érdekében. Minden tanév végén évkönyv kiadása. Honlap működtetése.
8.3.
iskola
tevékenységének,
kínálatának
Az iskolai tevékenységet összefogó forma az Öveges Kupa Verseny. Minden tanévben meghirdetjük, a tanulmányi-, a közösségi-, a kulturális- és a sporttevékenység területén. A tanév végén kerül értékelésre. A díjkiosztás a ballagási ünnepségen történik. A legjobb eredményt elérő tanulók és osztályok neveit az iskola megörökíti, hasonlóan azokét is, akik az élet valamilyen területén olyan teljesítményt nyújtottak, eredményt értek el, amelyre a közösség mindenkor büszke lehet.
16
8.4.
Az iskola segíti az iskolarádió és az iskolaújság működését, a diáksportkör tevékenységét. Az iskolai sportkör munkája minden tanulóra kiterjed. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportversenyekre. Kezdeményezi a diákok körében a színház-, mozi-, kiállítás- és hangversenylátogatások szervezését, melyek önköltségesek, de az iskola igyekszik pályázati és más forrásokból támogatni azt. Teret biztosít a diákok öntevékeny szerveződéseinek, tevékenyen támogatja a diákönkormányzat működését. Biztosítja a tanulók számára az iskola helyiségeinek, eszközeinek használatát, szabadidős tevékenység céljára is (külön rend szerint). A tanulók művelődésének segítése érdekében könyvtárat tart fenn, és biztosítja az Internet használatát (külön rend szerint).
8.5.
Az iskolában évenként megrendezésre kerülő hagyományos programok, rendezvények - Gólyatábor az érdeklődő leendő kilencedik éveseknek minden év nyarán - Tanévnyitó ünnepség – a kilencedikesek részvételével - Papp László Emléktorna - Öveges nap (napok) a névadó születésének évfordulójához kapcsolódva - Nyílt napok az általános iskolások és szüleik számára - Karácsonyi ajándékkosár a téli szünet előtti utolsó tanítási napon az iskola diákjainak - Farsang farka - Szalagavató a végzősök számára bállal egybekötve - Tavaszi sportnap – az intézményi sportversenyek lebonyolítására - Ballagás – május elején a végzősök búcsúztatására - DÖK-nap - Egészségvédő és prevenciós nap - Irodalmi kávéház - Kulturális szaktárgyi versenyek, TDK, Ki mit tud? Az iskolaközösség minden évben megemlékezik a következő nemzeti ünnepekről, emléknapokról: - október 6. - október 23. - február 24. - március 15. - április 16. - június 4. A fenti rendezvénysor további eseményekkel egészülhet ki a központi előírások, az aktualitások és az érdeklődés függvényében. Erről a nevelőtestület dönt.
9.
A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELTÉTELEI, ELJÁRÁSI RENDJE
9.1
A képzés személyi, tárgyi feltételei A képzési struktúra alakítása, az új feladatokra való áttérés folyamatosan zajlik, a személyi, tárgyi feltételek többségében adottak. 17
9.1.1. A nevelőtestület összetétele alkalmas a sokirányú képzési tevékenységre, rugalmas átcsoportosításokat is lehetővé tesz. Tagjai felsőfokú végzettségűek, a képesítési követelményeknek megfelelnek. A tantestület jelentős része elvégezte a diszlexiás tanulók oktatását segítő tanfolyamot, és szerzett középfokú számítógép-kezelői képesítést, mely biztosítja, hogy a számítástechnika, az Internet használata a mindennapi oktató munka részévé váljon. Az oktató-nevelő munkát a 3.számú Gazdálkodást Ellátó Osztály gazdasági-ügyviteli és technikai dolgozói segítik. Az általános és szakmai képzési területeken tevékenykedő közismereti, szakmai elméleti és gyakorlati képzési szakemberek mellett számítástechnikai rendszergazda, oktatástechnikus, népi kézműves-szakoktató, könyvtáros, logopédusok, fejlesztőpedagógusok, iskolapszichológus (vagy pedagógiai szakpszichológus) valamint gyógytestnevelő, ifjúságvédelmi felelős, szociálpedagógusok is tevékenykednek az intézményben. 9.1.2. A pedagógus továbbképzés kiemelt irányai: - a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges kompetenciák, - az iskola szakmai munkájához szükséges diplomák, - idegennyelv-tanulás, nyelvvizsgák, - pedagógus szakvizsga, - PHD fokozat megszerzése. 9.1.3. Az oktató-nevelő munkát 29 tanterem, 14 szaktanterem, 12 oktatást szolgáló kisebb helyiség, 16 szertár, 44 gyakorlati képzési helyszín, 23000 kötetes könyvtár, 2 tornaterem, 2 tornaszoba, 1 kondicionálóterem, 2 sportudvar, fejlett számítástechnikai géppark segíti. Konyha, ebédlő, büfé szolgálja az iskola tanulóit, dolgozóit. Berendezett orvosi szobánk van, melyben heti 2 alkalommal iskolaorvos rendel. A tantermek átlagosan bútorozottak. Néhány tanterem magas technikai színvonalon felszerelt. Az oktatáshoz megfelelő multimédiás eszközök állnak rendelkezésre. Fejlődő a szaktantermi hálózatunk. Sikeres pályázatokkal törekszünk folyamatosan javítani az oktatás feltételeit. 9.2
Tanulói jogviszony, átjárhatóság
9.2.1. Belépés Az általános iskolát követően a szakközépiskolai és a szakiskolai osztályokba általános iskolai tanulmányi eredmény alapján történik a felvétel. A 9. évfolyamra jelentkező tanulót az iskola abba a képzési formába és szakmacsoportba veszi fel, amibe elsőként jelentkezett, ha az adott oktatási-képzési forma indul illetve a létszámkeretek ezt megengedik. Felnőttoktatási célú osztályokat szervezünk nappali és esti formában. Az érettségire történő felkészítés négy tanéves, de az előtanulmányokat figyelembe véve rövidebb idő alatt is elvégezhető. Tanulói jogviszony létesítésének feltétele a felnőttoktatás- nappali tagozatán 9. évfolyamon - 8. évfolyam elvégzése után,
18
10. évfolyamon- szakközépiskola vagy gimnázium 9. osztályának elvégzése, szakiskola 9. osztályának elvégzése (szükséges különbözeti vizsgák letételével), 11. évfolyamon- szakközépiskola vagy gimnázium 10. osztályának elvégzése, szakiskola 10. osztályának elvégzése (szükséges különbözeti vizsgák letételével), Tanulói jogviszony létesítésének feltétele a felnőttoktatás - esti tagozatán 9. évfolyamon- 8. évfolyam elvégzése, betöltött 18. életév után, 10. évfolyamon- szakközépiskola vagy gimnázium 9. osztályának elvégzése, vagy szakiskola 9. osztályának elvégzése, (szükséges különbözeti vizsgák letételével) A technikusképzésre való beiskolázás feltétele az érettségi bizonyítvány. A képzési idő kettő illetve egy év. Szakképzésnél a tanulóknak az iskola által szervezett szakmaalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. Diszlexiás tanulók felvételi elbeszélgetésen vesznek részt, a bekerülés feltétele még a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői véleménye vagy az illetékes szakértői bizottság véleménye. 9.2.2. Átjárhatóság Az iskola hagyományai közé tartozik a képzési formák közötti átjárhatóság biztosítása. Ezt tovább erősítette, hogy a 9. és 10. osztályban a közismereti tárgyak közel azonos tartalmúak, így a tagozatok közötti átlépést a tanulmányi eredmény, a szakmai tárgyak és a férőhely határozzák meg. Az illetékes igazgatóhelyettes jogköre a különbözeti vizsgatárgyak kijelölése a bizonyítvány alapján. Más iskolából való jelentkezés esetén is beszámítjuk az előtanulmányokat. 9.2.3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A magasabb osztályba kerülés feltétele az adott évfolyamon szerzett eredményes bizonyítvány. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki - magántanuló volt, vagy - más tagozatról, más oktatási tartalmú iskolából átvétellel került az iskolába. A nevelőtestület illetve annak képviseletében az osztályban tanító pedagógusok közössége osztályozóvizsgára engedheti azt a tanulót, akinek az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kettőszázötven órát az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában, a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát. 19
A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 órát, és az iskola eleget tett a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20.§ (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő 20%-át, a tanuló tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja, kivéve ha igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján az egy osztályban tanító tanárok közössége úgy ítéli meg (gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára), hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, amelynek elnökét az igazgató jelöli ki. 9.3.
A tanulók osztályba és tanulócsoportokba sorolásának szempontjai
9.3.1. Az óratervek alapján történő csoportbontás során törekszünk a képzettségi szintkülönbségek figyelembevételére. 9.3.2. Az idegennyelvi csoportok kialakításánál figyelembe vesszük az előtanulmányokat, a tanuló választását. 9.3.3. A 11. illetve a 12. évfolyamon a kétszintű érettségire történő felkészítő csoportokat elsősorban osztályon belül szervezzük, de kevés tanuló jelentkezése esetén évfolyamon belül alakítunk ki csoportokat. 9.3.4. A sajátos nevelési igényű, diszlexiás tanulókat oktató osztályok létszámát a 2011. évi CXC. törvény 4. számú melléklete alapján, valamint a társadalmi igényt, az iskola oktatási-képzési kapacitását és a finanszírozási feltételeket figyelembevéve alakítjuk ki. Ezekben az osztályokban fokozatosan élünk a csoportbontás illetve a habilitácós, rehabilitációs órakerettel. 9.4.
A jutalmazás és elmarasztalás
9.4.1. A jutalmazás elvei és formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, vagy, és - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy, és - az osztály, illetve az iskola érdekében kiemelkedő közösségi munkát végez, vagy, és - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi-, sport-, kulturális-, egyéb versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, ott eredményesen szerepel, illetve - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret. 20
A példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedően eredményes munkát végző tanulók, közösségek a tanév során két (karácsony és ballagás) alkalommal, - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - közösségi munkáért dicséretben és jutalomban részesíthetők. Elismerésben részesítjük a tanulmányi munkában legtöbbet javító diákokat és osztályközösségeket. A dicséreteket írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. A legjobbak nevét megörökítjük az Öveges Emlékfalon. 9.4.2. Az elmarasztalás elvei, formái Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy, és - igazolatlanul mulaszt, vagy, és - a Házirend egyéb előírásait megszegi, elmarasztalásban részesítjük. Az iskolai elmarasztalási formák: - szaktanári figyelmeztető (szóbeli és írásbeli), - szaktanári intő (szóbeli és írásbeli), - osztályfőnöki figyelmeztető (szóbeli és írásbeli), - osztályfőnöki intő (írásbeli), - igazgatói figyelmeztető (írásbeli), - igazgatói intő (írásbeli), - fegyelmi eljárás megindítása. Az iskolai fegyelmi bizottság tagjai: az ifjúságvédelmi megbízott, az ifjúságvédelmi felelős, az igazgató vagy helyettese, osztályfőnök, ODB tag, IDB tag, az osztályban tanító tanárok képviselői. A fegyelmi eljárás megelőzése érdekében minden esetben alkalmazzuk a diák-szülőpedagógus részvételével zajló egyeztető megbeszélések rendszerét. Az iskolai elmarasztalások kiszabásánál általában a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet térni. Az eltérést az igazgató illetve illetékes helyettese, az osztályfőnök és az ODB képviselő közösen dönti el. Az elmarasztalást írásba kell foglalni, és kiskorú tanuló esetén a szülő tudomására hozni. 10.
GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Az iskola tanulóinak jelentős része szociális okok, sajátos tanulási nehézségek és egyéb szempontok alapján hátrányos helyzetű. Ezért az iskola oktató-nevelő munkájában a gyermek és ifjúságvédelem feladata fokozottan jelentkezik, és jelentős tanulói létszámra terjed ki. Az ifjúságvédelem az iskola minden pedagógusának feladata. Az evvel kapcsolatos tennivalókat az ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógusok, az ifjúságvédelmi felelős valamint a szociálpedagógusok együttműködésben látják el. 21
Az iskolai ifjúságvédelmi felelős munkája során együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálatok munkatársaival. Feladataik a következők: A kilencedikes osztályfőnökök segítségével kiszűrik a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű fiatalokat. Javaslatokat tesznek az iskolavezetésnek, ha szükséges az illetékes helyi illetve területi önkormányzatok felé. Az önkormányzatok számára kiállítják a szükséges igazolásokat az étkezési, ingyenes tankönyvellátások, tankönyvvásárlási támogatások, rendszeres vagy rendkívüli szociális segélyek, és egyéb juttatások ügyében. Segítik az osztályfőnököket a szülőkkel, gondviselőkkel, és ha szükséges, az illetékes önkormányzattal történő kapcsolatfelvételben – és tartásban. Szervezik a veszélyeztetett, rászoruló tanulók folyamatos figyelemmel kisérését az iskolában fennálló tanulói jogviszony teljes időtartama alatt. Az iskolavezetés munkáját segítve részt vesznek a különféle egészségmegőrző és bűnmegelőzési előadások, programok előkészítésében, lebonyolításában. Együttműködnek az iskolaorvossal, a védőnővel, az iskolában dolgozó mentálhigiénés szakemberrel. Felhívják a tanulók és a szülők figyelmét a nevelési és pszichológiai tanácsadó intézmények szolgáltatásaira, illetve a lelkisegélyt nyújtó más szervezetekre. 11.
TEHETSÉGGONDOZÁS, FELZÁRKÓZTATÁS Iskolánk sajátosságaiból adódóan e két tevékenység egymáshoz kapcsolódva jelentkezik, egyformán fontos feladat. A tehetséget széles értelemben fogjuk fel, a felzárkóztatás pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a tehetség megnyilvánuljon és kibontakozzon. Mindennek érdekében lehetőségeinken belül törekszünk: - a tanulókat felkészültségük alapján a tantárgyi csoportbontás során különböző tanulmányi csoportokba sorolni, - a tanulmányi időbe intenzív szakaszokat iktatni, - osztály és iskolai versenyeken választjuk ki azokat a tanulókat, akikkel szakköri formákban, korrepetálások során egyénileg is foglalkozunk, - a diszlexiás tanulók esetében az egyéni foglalkozások keretének lehetőségét használjuk fel, - a felzárkóztatást szolgáló munkaformák a 9. osztályra koncentrálódnak, ahol a tanév elején szintfelmérést végzünk, - a gyenge tanulmányi eredményt mutató osztályoknál a legszükségesebb esetekben további tanórákat iktatunk be az órarendbe a nem kötelező órakeret terhére, - „konzultációs klubot” (tanulószobát) működtetünk a nehezebben tanulók számára, - az iskolában tehetséggondozással foglalkozó megbízottak dolgoznak, akik szervezik az egyéni, és kiscsoportos foglalkozásokat, a tanulmányi, szakmai versenyekre való felkészítést.
22
Iskolánk tanulói a következő versenyekre neveznek be rendszeresen: Országos Középiskola Tanulmányi Verseny (OKTV) (szakközépiskolai tanulók) Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSzTV) (szakközépiskola 12-13. évfolyamos tanulói) Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SzKTV) (12. szakképző évfolyam tanulói) Szakmai Tanulmányi Komplex Verseny (SzTKV) (szakközépiskola 11. évfolyamos tanulói) Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Versenyek (szakiskolai tanulók számára) Országos és fővárosi szintű kulturális és sportversenyek Országos tantárgyi feladatmegoldó versenyek 12.
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Együttműködünk a lakóhely szerint illetékes önkormányzatokkal és gyermekjóléti szolgálatokkal. Javaslatot teszünk étkezési támogatás megítélésére, valamint az érintett tanulók szociális segélyezésére az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős együttműködésével. Az iskola épületében biztosítjuk az étkezés lehetőségét. A sajátos nevelési igényű, diszlexiás tanulók az érvényben lévő jogszabályok alapján kedvezményben részesülnek. A központi támogatás differenciált elosztásával segítjük a tankönyvvásárlást, az érvényben lévő jogszabályok alapján szervezzük az ingyenes tankönyvellátást. Folyamatosan gyarapítjuk a tartós tankönyvek állományát, amelyek közül indokolt estben (az osztályfőnök javaslatára) használatra kölcsönzünk. Az egyéni ismeretszerzés bázisa az iskola könyvtára. Jelentős számítógéppark biztosítja az informatikai készségek gyakorlását, az Internet használatát. Az Öveges Öregdiák Alapítvánnyal együttműködve a lehetőségeken belül támogatjuk a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók részvételét a közösségi szabadidős munkaformákban, a tanulmányi kirándulásokon, kulturális eseményeken, szakmai tanulmányutakon.
13.
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
13.1. Az iskola, mint a másodlagos szocializáció intézménye olyan keretet adhat, mely között mód nyílik egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására, illetve gyakorlására.
23
13.2. Egészségnevelési tevékenységünk fő céljai: - képessé tenni tanulóinkat arra, hogy egyre növekvő mértékben tudjanak saját testi-lelki egészségük felett őrködni, és ehhez rendelkezzenek is a szükséges információkkal; - olyan kompetenciákat, képességeket fejlesszünk, mely során tanulóink fokozatosan elfogadják a közvetített értékeket, és azonosulnak is azokkal: környezetünk higiéniája, mentálhigiéne – test, lélek harmóniája, aktív életmód, sport, korszerű, helyes egészségmegőrző táplálkozás, káros és függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkohol, drog, számítógépezés, stb.) megelőzése, tolerancia egymással, környezetünkkel és fogyatékkal élő embertársainkkal szemben, betegségek, megelőzhetőségük, szűrővizsgálatok, természetgyógyászat, fogamzásgátlás, szexuális kultúra, családtervezés; 13.3. A hatékony iskolai egészségnevelést csak a tanulóink cselekvő, tevékeny részvételével, illetve ezen alapuló oktatási technikák széleskörű alkalmazásával érhetjük el, mint: - a kommunikációs készségek fejlesztése, - a kooperációs technikák, - a csoport munka, - a projekt módszer. 13.4. Az egészségnevelés komplex feladat, minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli munkáját igényli. 13.5. Az iskolai egészségnevelési tevékenység megvalósításának formái: -Játékos mozgástevékenységgel fejleszteni a tanulók mozgáskultúráját, koordinációs képességeiket, fizikai állóképességüket testnevelés órán, tömegsport foglalkozásokon illetve sportköri foglalkozásokon. -Tanórán kívül sportrendezvények, gyalogtúrák, kerékpártúrák szervezése, az egyéni testedzés lehetőségeinek biztosítása. -Sportnap meghirdetése. -Beépítve a biológia tantárgy helyi tantervébe, illetve az osztályfőnöki nevelőoktató munkához kapcsolva feldolgozni a programhoz kapcsolódó ismeretanyagot. -Az iskolai szolgálat segítségének igénybevétele: mentálhigiéne, drogprevenció, gyógytestnevelés. -Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségével a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése. 24
14.
ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
14.1. A környezeti nevelés feladata a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. Tudatosítani kell a tanulókban az élethosszig tartó tanulás fontosságát. Ehhez a szükséges kompetenciákat ki kell alakítani illetve megerősíteni: a tudományos adatgyűjtés és elemzés, információ szerzés, kommunikációs képességek. Így lehetővé válhat a környezeti válság elmélyülésének megakadályozása, a fenntarthatóság megvalósulása. 14.2. Iskolánk a főváros XI. kerületében található a Farkasrét és Sasad határán. Környezeti adottságai sok fővárosi iskoláénál kedvezőbbek, az iskola közvetlen közelében nincs nagy forgalmú közút, sem egyéb szennyező forrás. Az iskolaudvar és az iskola környéke rendezett, sok fával és bokorral. Emiatt különösen az őszi-téli időszakban a madarak nagyon kedvelik. Ezért a madárvédelem kiemelten fontos feladat. A környéken több értékes természeti adottságú vagy természetvédelmi oltalom alatt álló terület van, pl: Tétényi-fennsík, Széchenyi- hegy, Sas- hegy, Rupp-hegy, Keserűrét. Óriási környezeti terhelést jelent viszont a környékre az M1 és M7 autópályák közös kivezető szakasza. Ez különösen a Keserű forrásokra jelent veszélyt, ezért az itt végzett környezetvédelmi vizsgálódások lényegesek. A környezeti nevelés személyi feltételei igen fontosak, ezért a folyamatos önképzés elengedhetetlenül szükséges. Az iskolában környezetvédelmi szakmai alapozó oktatás is folyik, az itt felhalmozódott ismeret és tapasztalás fontos bázisa lehet ennek a tevékenységnek. 14.3. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. De részt vesznek ebben a tevékenységben az iskola nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozói is. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei lehetnek a környezeti nevelési programnak, pl.: papír takarékosság, üres nyomtatópatron gyűjtés, stb. 14.4. A környezeti nevelés főbb színterei: -A kerettantervben meghatározott tantárgyakba beépített környezeti nevelés; a természettudományos, a humán és a szakmai tárgyak, de fontos eleme az osztályfőnöki munka is. -Lényeges a példamutató iskolai környezet, a tantermek, folyosók, a tanműhely kialakítása, megőrzése: élő sarok létrehozása (az iskola tanulóinak közreműködésével). -Az anyag és energiatakarékosság, a szelektív hulladékgyűjtés. -Az iskolai médiumok „zöld” rovatai, nagyszerű lehetőség az iskola számítástechnikai eszközrendszere, az iskola honlapja. -A tanórán kívüli, szabadon választható elemek közül fontosak az iskolai táborok, az előadások, kiállítások, környezet és természetvédelmi akciók, versenyek, konferenciák.
25
-Az Öveges-nap környezetvédelmi programjai, a tematikus hét szervezése szintén hatékony eleme a nevelésnek. A Fővárosi Állat és Növénykert látogatása mindegyik képzési formában jól hasznosítható a környezeti nevelésben. A múzeumok közül elsősorban a Természettudományi- és a Mezőgazdasági Múzeum javasolt. -A környezeti nevelési program sok szállal kapcsolódik az egészségnevelési programhoz. Célkitűzései, eszközrendszere több helyen megegyeznek vele. Az egészséges életmód, a kerékpáros és gyalogos közlekedés, a természetjárás-természetismeret ösztönzése, stb. Az iskolai büfé „zöld reformja” egyszerre szolgálja az egészségnevelést és a környezetvédelmet, de nehezen valósítható meg a gazdasági érdekek miatt. -A sportnapi akadályverseny egyszerű környezettani feladatokkal mindkét nevelési terület céljait megvalósítja. 15.
HELYI TANTERV
15.1. Iskolánk a szakmai képzésben a szakközépiskolában és a szakiskolában a központilag kiadott kerettantervek alapján készített helyi tanterveket alkalmazza. A helyi tanterveinkben megjelennek a sajátos nevelési igényű, diszlexiás tanulók speciális felkészítését segítő sajátos módszerek. Az új helyi tanterveket a Nemzeti Alaptanterv szellemének és előírásainak megfelelően készítjük el. A szakközépiskolai oktatásban iskolánk a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül fizikából és biológiából biztosítja az emeltszintű érettségire való felkészítést, illetve fizikából, biológiából, földrajzból, informatikából valamint gépészeti, elektronikai és környezetvédelem-vízgazdálkodási alapismeretekből biztosítja a középszintű érettségire való felkészítést. Igyekszünk megteremteni annak a lehetőségét, hogy minden olyan tárgyból, amelyik az iskolánk helyi tantervében szerepel, biztosítsuk a középszintű érettségire való felkészülést. 15.2.1. A magyar nyelvet és az irodalmat külön tárgyakként kezeljük. 15.2.2. A szakközépiskola és a szakiskola szakmai előkészítő tantárgya esetében is összevont osztályzat kerül a bizonyítványba. Elégséges osztályzatot akkor kaphat a tanuló, ha minden modult legalább elégséges osztályzatra teljesített. 15.2.3. Iskolánkban fő idegen nyelvként az angol és a német nyelv oktatása folyik. 15.3. Nyelvi előkészítő évfolyam A nyelvi előkészítő évfolyam a diszlexiás szakközépiskolai tanulók számára indul. Ebben az osztályban az idegennyelv-oktatás általános célja, hogy a középiskolát elvégző fiatalok használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást. Ez a tanév lehetőséget ad különböző előismerettel érkezők tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére, így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással bír. Javítja esélyeiket a hazai és nemzetközi munkaerő piacon.
26
Közvetlen célja, hogy a 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelvből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel indulhatnak a közoktatási törvényben szereplő feltételek mellett az idegennyelvi érettségi vizsgán. Figyelembe véve ezen tanulók tanulási nehézségeit, ami az idegen nyelv tanulását illeti, kitűzött célunk a középszintű érettségire való felkészítés, valamint a használható nyelvtudás kialakítása. Célunk, hogy a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek a tanult idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban használni. A tanulókban alakuljon ki kedvező attitűd és motiváció a tanult nyelv és kultúra iránt. Az előkészítő évfolyamon angol vagy német nyelvet oktatunk. Szakköri órákkal illetve az érettségire felkészítő órakerettel tesszük lehetővé az emeltszintű érettségire való felkészülést. Ezektől a tanulóktól, azonban a sajátos nehézségeik miatt középszintű érettségit várunk el idegen nyelvből. 15.4. Az óratervek kialakításánál figyelembe vesszük a törvényi előírásokat illetve a törvény adta lehetőségeket. 15.5.1. Iskolánk a szabad sáv óráival a következő tantárgyak tanulását biztosítja: Szakközépiskolai osztályok 9. évfolyam
1 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét
informatika történelem matematika művészetek
10. évfolyam
2 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét
informatika történelem matematika
11. évfolyam
1 óra/hét 1 óra/hét 2 óra/hét
történelem matematika érettségire felkészítő
12. évfolyam
1 óra/hét 1 óra/hét 2 óra/hét
történelem matematika érettségire felkészítő
Szakközépiskolai nyelvi előkészítő osztályok 9. évfolyam
1 óra/hét 1 óra/hét 2 óra/hét
történelem matematika idegen nyelv
10. évfolyam
1 óra/hét 1 óra/hét 2 óra/hét
történelem matematika idegen nyelv
11. évfolyam
1 óra/hét 1 óra/hét 2 óra/hét
történelem matematika érettségire felkészítő
27
12. évfolyam
1 óra/hét 1 óra/hét 2 óra/hét
történelem matematika érettségire felkészítő
Szakiskolai osztályok 9. évfolyam 11. évfolyam
1 óra/hét 1 óra/hét 0,5 óra/hét
művészetek társadalomismeret matematika
15.5.2. SNI-s tanulók részére a habilitációs és rehabilitációs órakeretben csoportos és egyéni foglalkozásokat szervezünk. A foglalkozások tantárgyi megsegítést és fejlesztést szolgálnak. A fejlesztő foglalkozások elsősorban a 9-10. évfolyam tanulói körében szerveződnek, a következő rend szerint: Az SNI-s tanulók körében a segítő pedagógusok a tanév elején felméréseket végeznek, ez alapján egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokat tartanak. A tantárgyi felmentések esetében a szaktanárok egyéni fejlesztési programot dolgoznak ki. Ezekkel a tanulókkal a tanulócsoporton belül differenciáltan foglalkoznak. 15.6. Az iskolai óraterveket a 4. számú melléklet tartalmazza. 15.7. A középszintű érettségi vizsga témaköreit a 2. számú melléklet tartalmazza. 16.
A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKELÉSI, ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI RENDSZERE
16.1. Értékelés: Az iskolában folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában és a tantervekben megfogalmazott céloknak. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a helyes pedagógiai tevékenységet, feltárja a hibákat, hiányosságokat, így ösztönözze a pedagógusokat azok kijavítására. Az értékelés a következő területekre terjed ki: - az intézmény, az egyes pedagógus nevelő-oktató munkájának értékelése, - a tanulói közösségek tevékenységének értékelése, - a tanulók személyiségfejlődése. Ennek érdekében az iskola részt vesz a központi illetve fővárosi szintű monitoringvizsgálatokban. 16.2. Az iskola, a pedagógusok munkájának ellenőrzése, mérése Az iskolában folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban valamint alapdokumentumaiban (a Pedagógiai Programban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. 28
Az iskola belső ellenőrzési rendjét a Pedagógiai Programban foglaltakon túl az SZMSZ, a belső ellenőrzési szabályzat illetve az évente összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. Kiterjed a pedagógusok nevelő-oktató munkájára, a tanulók iskolai munkájára. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzését végezheti pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösségvezetők, az igazgató által felkért pedagógusok illetve külső szakértők, tanulók esetében: az iskola pedagógusai és külső szakértők. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek alapján. Az iskolában folyó szakmai munka alapegységei a munkaközösségek. Részt vesznek a tantárgyfelosztás kialakításában, szükséges esetekben a helyi tantervek és a tanmenetek kialakításában. Segítik az iskola vezetését a döntések előkészítésével, a nevelőtestület új tagjait a beilleszkedésben, részt vesznek a munka szakmai ellenőrzésében. Maguk választják vezetőiket és alakítják éves programjaikat. A munkaközösségek, együttműködve az iskolavezetéssel – a területi illetékesség szerint –, tanórákat látogatnak, illetve az éves belső ellenőrzési tervének megfelelően tanévenként egy-két tantárgy vonatkozásában átfogó vizsgálatot végeznek. Együttműködnek s szakértőkkel a fenntartó által folytatott ellenőrzések során. 16.3
A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése
16.3.1. A követelmények a Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, az érettségi vizsga szabályzata valamint a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei előírásainak megfelelően az egyes tantárgyak kerettanterveiben jelennek meg. A meghatározott minimális szint tudásanyagának az ismerete szükséges az elégséges érdemjegyhez. A munkaközösségek szintfelmérő feladatlapok alkalmazásával törekednek egységes követelmények támasztására. A rendszeres személyre szóló és igazságos értékelést fontos feladatunknak tarjuk. Törekszünk rá, hogy erre havonta minden diák esetében sor kerüljön. A tanulóknak félévente minimálisan 3 osztályzatának kell lennie tantárgyanként, ha az adott tantárgyból a heti óraszám nem haladja meg a hármat. Azokból a tantárgyakból, amelyeknél a heti óraszám több, mint három, félévente legalább a tantárgy heti óraszámával megegyező számú osztályzatot kell, hogy kapjanak a tanulók. 16.3.2. A tanév elején az iskolánkba érkező új tanulókkal tudásszintjük megállapítása céljából a munkaközösségek által összeállított felmérő feladatsort oldatunk meg, melyek eredményét közöljük, de nem osztályozzuk. A szintfelmérés képezi alapját a tanév eleji felzárkóztató munkának. Évközben témazáró feladatok segítségével győződünk meg az ismeretek elsajátításának mértékéről. Javítóvizsgán erre a célra kidolgozott feladatsorok alkalmazásával törekszünk az objektivitásra. A kötelező közismereti tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) kisvizsgát szervezünk, melyen a tanulók több évfolyam lehetséges érettségi tételeiből adnak számot tudásukról. A vizsga lebonyolítását a munkaközösségek saját hatáskörben szabályozzák. 29
A végzős tanulók tudásának felmérését és a záróvizsgára való felkészülését szolgálja az évenként megrendezésre kerülő kisérettségi a szakközépiskolások számára, valamint a komplex felmérő a szakmai képzésben résztvevők számára. A vizsgán elért érdemjegy az év végi osztályzat átlagszámításánál súlyozottan számít, két érdemjegyet ér. A nagydolgozatok időpontját a tanulókkal egyetértésben jelöljük ki, figyelembe véve a diákönkormányzattal kötött megállapodást (egyazon napon csak egy témazáró íratható). A szakmai képzésben részt vevő végzős tanulók tudásának felmérésére, valamint záróvizsgára való felkészítésére tanévenként felmérő vizsgát tartunk, az adott szakmára előírt Szakmai vizsga és követelményrendszer figyelembe vételével. A felmérő vizsgán elért érdemjegy (elmélet, gyakorlat) az év végi osztályzat átlagszámításánál súlyozottan számít, két érdemjegyet ér. Az írásbeli számonkéréseket a tanár két héten belül kijavítja. Az érdemjegyeket közli a tanulóval, lehetőséget ad a kijavított írásbeli dolgozatok megtekintésére. Az érdemjegyeket a tanuló írja be az ellenőrző könyvbe, havonta aláíratja a szülővel. Ezek tényét az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi. A félévi és az év végi osztályzatot a tanár az egész évi érdemjegyek alapján határozza meg. Az átlagszámításnál súlyozottan szerepelnek a nagydolgozatok (két feleletjegyet érnek), a kisérettségi és a komplex felmérő (két feleletjegyet ér) érdemjegyei. A tanuló javára a szaktanár figyelembe veheti az órai aktivitást, továbbá a fejlődési tendenciát. A szaktanár szóbeli felelettel illetve más időpontban megíratott dolgozattal biztosíthatja a javítás lehetőségét. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 54. § (5) és (6) bekezdésben rögzítettek szerint az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. 16.3.3. A szóbeli feleletek osztályzásánál az 5 fokú skálát alkalmazva a következők figyelembevételével törekszünk egységesíteni az értékelést: 5-ös, ha a tanuló önállóan tudja előadni az ismeretanyagot, érti az összefüggéseket, és logikusan építi fel a feleletét, 4-es, ha összefüggő, jól felépített a felelete, de kisebb hiányosságok előfordulnak benne, 3-as, ha a felelete akadozó, a tények többségét fel tudja sorolni, és a tanár segítő kérdései kapcsán az összefüggéseket felismeri, 2-es, ha a tanuló ismeretanyaga hiányos, csak a lényegesebb összefüggések felidézésére képes sok tanári segítséggel, 1-es, ha az ismeretek 50 %-át segítő kérdésekkel sem tudja felidézni.
30
A feladatlapok értékelése esetében a teljesítmények értékelésénél a következők betartására törekszünk: 86 - 100 %-ig
5 (jeles)
71 - 85 %-ig
4 (jó)
51 - 70 %-ig
3 (közepes)
31 - 50 %-ig
2 (elégséges)
0 - 30 %-ig
1 (elégtelen)
A Magatartás és a Szorgalom minősítésének rendszere A Magatartás 5 (példás), ha a tanuló a Házirend előírásait betartja, a közösségben önként vállalt kötelezettségeit becsülettel teljesíti. Elégtelen rendű tanuló nem kaphat példás osztályzatot. Igazolatlan mulasztás maximum 1-2 óra, illetve késéseinek száma maximum 5. 4 (jó), ha a Házirend előírásait betartja, és legfeljebb csak osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetője van Igazolatlan mulasztás maximum 3-7 óra, illetve késéseinek száma maximum 10. 3 (változó), ha kötelességteljesítése ingadozó, fegyelmi büntetése csak osztályfőnöki intés, igazolatlan mulasztása maximum 8-10 óra, illetve késéseinek száma maximum 15. 2 (rossz), ha a Házirend követelményeit gyakran megszegi, hátráltatja az órai munkát, tanulmányi eredménye elégtelen. A Szorgalom elbírálása az osztályfőnök és az osztályközösség hatáskörébe tartozik, de bukott tanuló szorgalma csak 2 (hanyag) lehet. 16.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Év elején a szaktanárok ismertetik a tanulókkal az év során előforduló házi feladat fajtákat, követelményeket: -egyéni vagy/és team munka, -szóbeli vagy/és írásbeli, -elkészítésének ideje következő óra, előre programozott hosszabb időintervallum, -elkészítésének helye házi feladat füzetbe, órai munka után a füzetbe, munkafüzetbe, tankönyvbe pl. aláhúzás, feladatlapra, egyéb adathordozóra, -témája új ismeret begyakorlása, rögzítése, feladatmegoldás, órai munka befejezése, kijegyzetelése, gyakorlati órán mért adatok kiértékelése, 31
ismeretlen szöveg szótárazása, esszé elkészítése, -elkészítéséhez használható eszközök elsősorban tankönyvek, szöveggyűjtemények, feladatgyűjtemények, atlaszok, szótárak, szépirodalmi alkotások, Internet Egyéb esetekben a feltételekről a szaktanárnak kell gondoskodnia. A feladatmennyiség meghatározásánál a tanárok figyelembe veszik a tanulók terhelhetőségét a tanulók érdekeinek előtérbe helyezésével. 17.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE
17.1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, a tanév elején illetve a tanév végén. Az adatokat a XI. kerületi Önkormányzathoz továbbítjuk, ahol az ősszel beküldött tesztek eredményeit a tavaszi felmérés megkezdéséig, a tavaszi felmérés eredményeit pedig szeptemberig kiértékelve visszaküldik az iskolába. 17.2. A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján kerül összeállításra. A teszteknek az alábbi kritériumoknak kell megfelelniük: - a felmérések végzése semmilyen egészségkárosító hatást nem válthat ki, - feleljenek meg a tudományos kritériumoknak, - nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek, - elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérje: kardio-respiratorikus állóképességet, erőt, az izomerő állóképességét, testösszetételt, - legyenek egyszerűen végrehajthatók, minimális eszközt igényeljenek. 17.3. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. A tesztek eredményeit minden tanulónak személyre szólóan megadják. Amennyiben van lehetőség, számítógépen illetve Interneten hozzáférhetővé tesszük az összesített eredményeket. 18.
AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az illetékes miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított és amelyekkel teljesíthetők a kétszintű érettségi vizsga követelményei is, amelyek megfelelnek a NAT-nak.
32
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - a taneszközök feleljenek meg az iskola helyi tantervének, - a taneszközök alkalmazásánál törekedni kell az állandóságra (új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét javító esetekben vezetjük be), - a taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak, - a szülők átlagos anyagi helyzetének megfelelő ár. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára, amelyeket a rászoruló tanulók használhatnak. Az iskola folyamatosan fejleszti a multimédiás, számítástechnikai eszközök körét, kiemelten a sajátos nevelési igényű, diszlexiás oktatás hatékonysága érdekében. Az iskola helyi tantervének megfelelően fejleszti a Népismeret, népi kézművesség, művészetek az Életvitel tantárgyak és a gyógytestnevelés eszközrendszerét. 19.
A SZAKMAI OKTATÁS PROGRAMJA 2008-ban megalakult a Dél-Budai TISZK, amelynek súlyponti iskolája az Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola. Az intézmény saját tanulói mellett a szakképzési évfolyamán részben felkészíti a szakképzési évfolyam követelményeire az együttműködési megállapodásukban rögzítettek szerint a közös tantárgyakban, modulokban a Budai Középiskola, a Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola, a Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola, a Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és a Mechatronikai Szakközépiskola végzett tanulóit.
19.1 Sajátos alapelvek, célkitűzések Korszerű szakképző intézményként iskolánk széles alapműveltséget nyújt, s egyenrangúan kezeli a közismereti, szakmai előkészítő oktatást és a speciális szakmai képzést. Széleskörű elektronikai-, elektrotechnikai-, gépészeti és környezetvédelmi szakirányú előkészítéssel országos szakmai képesítések elérését teszi lehetővé különböző szakmunkás és technikusi szakterületeken. Pályaorientációval, karrier-tanácsadással, előzetes szintfelméréssel segítjük tanulóinkat tanórai illetve tanórán kívüli formában. A felnőttek középiskolái szakközépiskolai ágazatában szakmai előkészítő tárgy felvételét kínáljuk a szakképzés további fokozataira történő előrelépés elősegítésére.
33
19.2. Az iskola szakképzési céljai és funkciói: a szakmunkásképzés, a technikusképzés, felkészítés a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra, sajátos nevelési igényű, diszlexiás tanulók szakmai képzése, felnőttek szakmai képzése. A beiskolázást az iskola jogi és szakmai jogosítványai illetve a piacgazdaság változó igényei befolyásolják. Ennek érdekében: Az iskola minden tanulója számára biztosítja a szakképzésben való részvételt, a választás lehetőségét a szakmák és szakok között valamint a továbblépést a képzési szintek szempontjából. A piaci igényeknek megfelelő szakmai és gyakorlati ismereteket közvetítünk a tanulóknak, követjük a technikai fejlődést, amelyben segítséget nyújt a Szakmai Tanácsadó Testület. Folyamatosan fejlesztjük a képzést szolgáló eszközparkot, a pedagógusok felkészültségét. Kiemelt figyelmet fordítunk az informatika, az alkalmazott számítástechnika oktatására. Fokozzuk az általunk oktatott szakmák, képesítések elektronikai megalapozását. Élő kapcsolatot tartunk az iparral, hogy tanulóink megismerjék és elsajátítsák a mennyiségi és minőségi követelményeket. Sajátos eszközökkel, módszerekkel segítjük tanulóinkat a budapesti és az országos szakmai-tanulmányi versenyeken való eredményes részvétel érdekében. A szakmai tantervekben az iskola képzési irányainak megfelelő speciális ismeretanyagot is közvetítünk. Egy-egy szakma oktatásának képzési bázisává kívánunk válni. Az iskolarendszerű oktatás mellett bővítjük az iskolarendszeren kívüli szakképzést. Szakmai tapasztalatainkat és eszközparkunkat felhasználjuk a felnőttek képzésében, átképzésében, az iskolarendszerből korán kikerült fiataloknak az oktatásba való újbóli bekapcsolására, javítva ezzel elhelyezkedési esélyeiket. A tanulók felzárkóztatásánál külön figyelmet fordítunk a műszaki tárgyakra. Törekszünk a speciális tanulási hátrányok csökkentésére. 19.3. A gyakorlati képzés feltételei A gyakorlati képzés feltételei az iskolában minden tanuló számára adottak. Az első szakképzési évfolyamon a gyakorlati oktatás iskolában folyik, a további szakképzési évfolyamokon, a szintvizsga letétele után a tanulók tanulószerződéssel külső gyakorlati helyen végzik a szakmai gyakorlatot. Az iskola és a külső gyakorlati képzés szervezője egyezteti az iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzés programját.
34
19.4
Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében Szakközépiskolai tanuló a szükséges szakmai tárgyból tett különbözeti vizsgával helyezhető át szakiskolai osztályba. A szakképzési évfolyamokon a tanuló felmenthető azon tantárgyak illetve modulok tanulása alól, amelyet a megfelelő óraszámban és tananyag-tartalommal szakközépiskolában illetve szakiskolában tanult. Másodszakmás tanuló felmenthető azon modulok tanulása alól, amely modulokat a korábbi szakképzési évfolyamokon tanult.
19.5. A szakközépiskolai osztályokban a szakmacsoportos alapozó tantárgy keretében a következő modulok kerülnek oktatásra: Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 9. évfolyam Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 óra/hét Műszaki ismeretek 1,5 óra/hét Műszaki gyakorlatok 3 óra/hét Szabad sáv-műszaki ismeretek 1 óra/hét 10. évfolyam Műszaki ismeretek Műszaki rajz Elektrotechnika Műszaki informatika gyakorlat Elektrotechnika gyakorlat Szabad sáv-elektrotechnika
1 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét 2 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét
11. évfolyam Elektrotechnika Elektronika Elektronika gyakorlat Szabad sáv-alkalmazott számítástechnika
2 óra/hét 2 óra/hét 3 óra/hét 1 óra/hét
12. évfolyam Elektronika Irányítástechnika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika gyakorlat Szabad sáv-alkalmazott számítástechnika
4 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét 1 óra/hét
Gépész szakmacsoport 9. évfolyam Munkahelyi egészség és biztonság Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Szabad sáv-gépészeti alapozó feladatok 10. évfolyam Gépészeti alapozó feladatok
0,5 óra/hét 2,5 óra/hét 2 óra/hét 1 óra/hét 3 óra/hét
35
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Szabad sáv-gépészeti alapozó feladatok
3 óra/hét 1 óra/hét
11. évfolyam Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Szabad sáv-alkalmazott számítástechnika
4 óra/hét 3 óra/hét 1 óra/hét
12. évfolyam Gépészeti alapozó feladatok Munkavédelem Műszaki mérés Műszaki mérés gyakorlat Elsősegélynyújtás gyakorlat Szabad sáv-alkalmazott számítástechnika
4 óra/hét 1 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási szakmacsoport 9. évfolyam Műszaki ábrázolás 0,5 óra/hét Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 óra/hét Laboratóriumi alapgyakorlatok 4 óra/hét Szabad sáv- műszaki ábrázolás 0,5 óra/hét Szabad sáv- laboratóriumi alapgyakorlatok 0,5 óra/hét
20.
10. évfolyam Környezetvédelmi alapismeretek Környezetvédelmi gyakorlat Szabad sáv- környezetvédelmi alapism.
3 óra/hét 3 óra/hét 1 óra/hét
11. évfolyam Vízgazdálkodási alapismeretek Vízgazdálkodási alapgyakorlat Környezettechnikai alapok Szabad sáv- környezetvédelmi alapism.
3 óra/hét 3 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét
12. évfolyam Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Környezetvédelmi gyakorlat Analitika gyakorlat Szabad sáv- környezettechnikai alapok
2 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét 1 óra/hét
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK
20.1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. 36
20.2. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján tantárgyanként a helyi tantervekben találhatóak. 20.3. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben multimédiás eszközök segítik. 21.
ZÁRADÉK
21.1.1. A pedagógiai program módosítására, felülvizsgálatára javaslatot tehet: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközösségei, - az iskolaszék, - a szülői munkaközösség, - az iskola fenntartója. 21.1.2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 21.1.3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 21.1.4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. 21.2.
A pedagógiai programot a hozzá kapcsolódó mellékletekkel együtt az Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola nevelőtestülete a 2013. március 25-i ülésén elfogadta.
21.3. Elfogadását támogatta a Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat, az iskolai Egészségügyi Szolgálat és az Iskolaszék. 21.4.
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola nevelői szobájában, - az iskola igazgatójánál, - az igazgatóhelyetteseknél.
21.5.1. A nevelőtestület új tagjai a belépést követő két héten belül megismerkednek az intézmény pedagógiai programjával. 21.5.2. A 9. osztályos tanulók szüleit a szeptemberben tartandó szülői értekezleten tájékoztatjuk a pedagógiai program tartalmáról, illetve az intézmény pedagógiai programja a könyvtár nyitva tartása alatt bármikor megtekinthető. 21.6. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai program visszavonásig érvényes. 37
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
Az Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola Diákönkormányzata az iskola Pedagógiai programjának módosításával egyetért.
Szabó Erika Boglárka diákönkormányzat vezetője
Darvasné Décsi Andrea diákönkormányzatot segítő pedagógus
Az Iskolaszék a Pedagógiai program módosításával egyetért, azt elfogadásra javasolja.
Lakner Mátyás Iskolaszék titkára
A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását az intézmény nevelőtestülete a 2013. március 25-én tartott értekezletén elfogadta.
Perkó László intézmény vezető
38
