Ajánlott életkor/ pedagógiai szakasz Modul TÉMA/altémák
5-6. évfolyam
Ajánlott időkeret:
3X45 perc
VISSZHANG Variációk (A körülöttem lévő világ) Oda-vissza (Kapcsolataim) Amit kaptam (ÉN)
A feldolgozás hangsúlya:
vizuális, verbális, zenei
Fejlesztési célok
Nonverbális kifejezés gyakorlása és értelmezése. Saját gondolatok, vélemény pontos, érthető és szabatos megfogalmazása. Az érzékszervi modalitás lehetőségének tudatosítása. Másokra való odafigyelés az összehangolt mozgás érdekében. Aktív részvétel a közös feladatmegoldásban. Saját jellemző tulajdonságok felismerése, azonosítása. Másokkal való együttműködés a sikeres feladatmegoldás érdekében. Jelzésértékű, célzottan kommunikatív szándékú vizuális megjelenítés gyakorlása.
Kapcsolódási lehetőségek Kompetenciák, képességek, készségek
önismeret fejlesztése érzelmek tudatosítása reális önértékelés bátorítása/fejlesztése egészséges önbizalom kialakítása/bátorítása önkifejezés fejlesztése/erősítése kitartó (fogalmi, auditív, vizuális) figyelem erősítése tudatos (fogalmi, auditív, vizuális) figyelem erősítése kreativitás fejlesztése: rugalmasság, eredetiség, ötletgazdagság erősítése asszociatív gondolkodás fejlesztése kommunikációs készségek fejlesztése beszédfejlesztés másokra való odafigyelés erősítése együttműködés készségének fejlesztése
Probléma Kérdés I. Variációk Hányféleképpen tudom bemutatni amit tapasztalok?
II. Oda-Vissza Mi befolyásolja választásainkat?
Feldolgozás Tevékenység – Feladat Ráhangoló feladat: Visszhangjáték Ismert dal és vers utolsó ütemeinek, szavainak ismétlése két csoportban egymásnak felelgetve. Ritmus kérdezz-felelek Tetszőleges ritmus tapsolása majd visszatapsolása és variáció letapsolása két csoportban, sorban.
Megoldás/Produktum Időterv Elvárt eredmény 10 perc Társakkal végzett gyors, kellő koncentrációval végzett feladatmegoldás. Hallott ritmus pontos visszaadása és variációinak bemutatása.
Feladat: Mit látsz benne? A csoport tagjai ötféle mértani formát kapnak (befoglaló formák), amelynek megfelelően figuratív rajz elkészítése, úgy, hogy a befoglaló forma valóban karaktert adjon a rajznak. (1. melléklet) A feladatmegoldáshoz kapcsolódó beszélgetés: A beszélgetés célja annak megállapítása, hogy ugyanazt a formát különböző ötleteket sugallhatnak.
10 perc
A befoglaló formát követő gazdag vonalas rajz készítése. Érdekes képzettársítás megjelenítése. Adott technika megfelelő, pontos használata.
Feladat: Gazdag csendélet (csoportmunka) Egy téma (egyszerű tárgyakból elkészített beállítás) megjelenítése különböző – képi és szöveges – eszközökkel. Minden csoport két különböző kifejezési formát választ. - mintázással - tépéssel, ragasztással - olajpasztellel - grafikus ábrázolással - leírással - vers - esetleg zenei hang és/vagy ritmus Beszélgetés: A beszélgetés célja, hogy a kiállított, bemutatott feladatmegoldások kifejezési megoldásaiban megtalálják az egymásnak megfeleltethető elemeket. Kérdések: Kinek melyik megjelenést könnyebb értelmezni, a képit vagy a szövegest? Miért?
25 perc
Fontos hogy a közös munkában képesek legyenek egymásra, illetve az adott feladatra (pl. adott kifejezési nyelvre) figyelni. Cél, hogy felfedezzék, hogyan lehet az adott látványt különböző kifejezési eszközökkel megjeleníteni és hogy ezt a beszélgetés során értelmezni is tudják.
Ráhangoló feladat: Kiválasztás (csoportalakító játék) A teremben egyenletesen mozgó gyerekek közül a „családfő” adott jel (pl. érintés) segítségével személyes
15 perc
A tanulók aktívan vesznek részt a játékban, vagy egyre inkább bevonódnak, megértik a játék lényegét, képesek a
preferenciák alapján csoportot gyűjt maga köré. Személyleírás (csoportmunka) Közös, véletlenszerűen alkotott személyleírás létrehozása csoportonként. Feladat: Igen, de… Párbeszéd rögtönzése megadott témában.
III. Amit kaptam Hogyan hat rám a családi hagyomány?
hatékony metakommunikációra. Fontos a megfigyelőképesség és kreativitás, és a szabad képzettársítás érvényesítése. 8 perc
A tanulók aktívan, erős figyelemtartással vesznek részt a feladatban, a szabályokat betartják, nagyfokú koncentrációval figyelnek egymásra, hogy kreatív interakció jöhessen létre. Fontos az érvelés hitelessége.
Feladat: Rajzos titok (csoportmunka) Közös figura rajzolása, a társak rajzának folytatásával úgy, hogy a már elkészült részek nem láthatók a rajzoló számára. Beszélgetés: Az elkészült „lények” elnevezése a vizuális jellemzők figyelembevételével. Érvelés a kitalált fantázianevek mellett.
12 perc
A tanulók aktívan vesznek részt a feladatban, egyre nagyobb bevonódással képesek játszani Fontos az adott kiindulás figyelembevételével kreatív, szabad, de részleteiben gazdag vizuális megjelenítés. A tanulók bekapcsolódnak a beszélgetésbe, gondolataikat képesek megfogalmazni, társaikat meghallgatják, élnek az ellenvélemény megfogalmazásának lehetőségével, logikusan érvelnek, készek a kompromisszumra, elfogadják a kritikát, képesek önkritikát is gyakorolni (a fejlődés szándékával).
Feladat: Teáskanna Ismeretlen fogalmak kitalálása annak ötletes körülírásával.
10 perc
A tanulók aktívan, erős figyelemtartással vesznek részt a feladatban, a szabályokat betartják, nagyfokú koncentrációval figyelnek egymásra. Az adott fogalmak körülírása megfelelően részlet gazdag és találó.
Ráhangoló feladat: Vonalas játék Saját családra vonatkozó kijelentések igazságtartalmának keresése a feladat.
10 perc
A tanulók aktívan, erős figyelemtartással vesznek részt a feladatban, a szabályokat betartják.
Feladat: Tőlük kaptam – „Tulajdonságfa” készítése Tulajdonságok ábrázolása összetett formában – a családfa mintájára „tulajdonságfa” készítése. (A feladatmegoldást előzze meg egy családdal kapcsolatos fogalomháló készítése, ami a „tulajdonságfa”
25 perc
Igényes kidolgozású, jól átgondolt tulajdonságfa készítése, amely figyelembe veszi a saját külső és belső tulajdonságokat. Fontos, hogy érvényesüljön a tudatos
vázlata.) Beszélgetés: Az elkészült tulajdonságfák megtekintése és a munkát irányító főbb gondolat ismertetése. A beszélgetés célja az, hogy a megjelenítés tudatosságát és átgondoltságát bemutassa. Eszközrendszer
Értékelés
tervezés szempontja, és a létrehozott vizuális megjelenés koherens legyen. 10 perc
A tanulók bekapcsolódnak a beszélgetésbe, gondolataikat képesek megfogalmazni, társaikat meghallgatják.
csendélet beállításához tárgyak: üveg, alma, citrom, könyv, vonalzó, színes papír, olló, rajzlap, grafitceruza, ragasztó, olajpasztell (porpasztell), gyurma; rajzos játék: írólap, tulajdonságfa készítése: rajzlap vagy csomagolópapír, filctollak, színes ceruza, színes újság Sikeres a tevékenység akkor: - ha a tanulók jelentős része aktívan részt vesz a feladatok teljesítésében, vagy egyre többen bevonódnak a tevékenységekbe - ha a tanulók betartják a különböző feladatmegoldások legfontosabb szabályait - ha a feladatmegoldás során képesek több dologra is odafigyelni (pl.: saját ritmus, társak) - ha a páros és csoportos munkaformákban tudják segíteni egymást - ha képesek másokkal kapcsolatos fontos észrevételek megfogalmazására, konstruktív hozzászólásokkal, javaslataik megfogalmazásával segítik egymást - ha képesek élményeik, gondolataik szabatos megfogalmazására - ha képesek bizonyos fokú tudatos tervezésre, bevonódásra, és a tervezett világ rendszerét szóban is meg tudják fogalmazni - ha képesek logikus következtetéseket tenni - ha képesek absztrakt formák megszemélyesítésére (Mit látsz bele?) - ha a tanulók mások számára is elfogadható módon ismerik saját tulajdonságaikat - ha a tanulók a zenei, vizuális feladatokban bátran felhasználják ötleteiket, elképzeléseiket A feladatmegoldások közben folyamatosan erősítsük meg, hogy mire érdemes odafigyelni. (Pl.: Figyelj arra, hogy folyamatos legyen a párbeszéd!) A tapasztalatok megbeszélése fontos eleme a fejlesztő visszacsatolásnak, ezért kérdésekkel irányítsuk. A foglalkozást vezető tanár(ok) fokozottan ügyeljen(ek) a személyes élmények megfogalmazásakor jelentkező reakciók mederben tartására, érzékeny kezelésére (pl.: család- és tulajdonságfa).
Források
D. Kósa Vilma - Dr. Előd Dóra - Juhász Magdolna - Kovács Andrásné - Szücsné Pintér Rozália: Add tovább! Candy Kiadó, Veszprém Gabnai Katalin: Drámajátékok. Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest, 1993
Modul megvalósítása
A „Visszhang játék” esetében célszerű ismert népdalt, és könnyen ritmizálható verset választani (pl. Weöres Sándor-versek). A „Gazdag csendélet” esetében egyszerű tárgyakból termésekből érdemes beállítást készíteni, akár csoportonként is. A beállítást is készítsék el a tanulók! Az „Igen, de…” feladat esetében meghatározott témával segíthetjük az interakciót. (Megadott téma pl.: kölcsönkérés, reggelizés, közös játék) Az érvelés menete például: - Szeretném megnézni a Hobbitot, kölcsön tudod adni, a DVD-t?
- Igen, de nagyon vigyázz rá, mert a testvéremé. - Nagyon szeretem azt a filmet. - Igen, de vannak félelmetes részek is benne. - Az jó, ha lehet min izgulni! - Igen, de egyedül nem merném megnézni! A „Tulajdonságfa” készítése előtt mindenki készítsen fogalomhálót a családi kapcsolatairól és jellemzőiről, ami a „tulajdonságfa” vázlata lehet. Mindenki gyűjtsön minél több fogalmakat, amelyek az ősökről és a tőlük örökölt tulajdonságaikról eszébe jut. A fogalmakat próbálják úgy rendezni és vizuális jelzésekkel kiegészíteni, ami a kapcsolatokat összefüggéseket is ábrázolja. Az ajánlott méret lehet akár íves csomagoló papír méret is. A kreatív ötletet támogatja a montázs technika alkalmazása (képek, képrészletek elhelyezése). Feladatok leírása: Kiválasztás A játék célja, hogy személyes szimpátia alapján kis létszámú csoportokat alakítunk. A társaság létszámától függően négy-öt vezetőt jelölünk ki. A vezetők elindulnak, s a teremben zenére mozgó, sétáló, táncoló játszók közül szemkontaktus vagy érintés alapján kiválasztják párjukat. A már egymásra találó csoportok kézen fogva mennek tovább, keresnek tovább. Kiválasztják a csoport többi tagját, míg csak el nem fogynak a még választhatók. Fontos, hogy az egyre gyarapodó csoportok, szó nélkül, csak a megbeszélt jel segítségével (pl. érintés, vagy szemkontaktus) egységes döntést hozzanak a további kiválasztottak tekintetében. A játék „érettebb” változatában a vezető csak a kapcsolatteremtés kezdeményezésének jogát kapja meg, a kiválasztásét nem. Tehát nem kötelező elfogadni a kezdeményezett kapcsolatot, az csak a kezdeményezés „nyelvén” adott visszajelzéssel válik érvényessé. Személyleírás Legalább hat fő játssza, az előzőleg alkotott csoportokban. Mindenki maga elé vesz egy papírt, és felír rá egy fiú- vagy lánynevet, de senkinek sem mutatja meg. Aztán behajtja a papírt, hogy az írás ne látszódjon, és továbbadja a társának (ha körben ülnek, még egyszerűbb). A játékvezető megkéri a tanulókat, hogy írják le a papírra, hogy az általuk gondolt személynek milyen a haja. Újra behajtják a papírokat és továbbadják. Most a szem leírása következik, majd a ruháé stb. Amikor kész a személyleírás, mindenki felbontja azt épp nála lévő papírt, és olvassák fel egymás után. A játékvezető ötletességétől függ, hogy milyen kérdéseket diktál, hogy a játék minél mulatságosabb legyen. Igen, de… Két tanuló beszélget. Az egyik kérdez, a másik válasza mindig így kezdődik: Igen, de…/Jó, de… A fontos, hogy dinamikus, pörgős legyen a „beszélgetés”. Az „Igen, de…” lelkesen, habozás nélkül kövesse a kérdést, feltevést. Mindkét félnek nagyon kell figyelni, hogy a szabályoknak megfelelően szőhessük a beszélgetést. Rajzos titok - négyfős csapat játssza A/5 méretű lapra a csoport minden tagja rajzol egy fejet és egy nyakat, majd behajtja a papírt úgy, hogy a nyakból látszódjon egy kicsi, aztán továbbadja a csoportjába. Minden tanuló mindenki lapjára rajzol valamilyen testrészt. Fontos, hogy mindig úgy hajtsák be és adják tovább, hogy az előző rajzból vonalak látszódjanak, hogy lehessen folytatni a rajzot.
Teáskanna A tanulók körbeülnek, a kör közepén, a földön két párna. Ketten kimennek, és megállapodnak egymás között egy olyan szóban, amelynek két értelme van, például kosár. Bemennek, leülnek a párnákra, és beszélgetni kezdenek, mindegyik a maga kosaráról beszél, de nem ejthetik ki azt, hogy kosár, hanem helyette azt mondják, teáskanna. Ha valaki rájön, hogy miről van szó, feltesz egy kérdést a párnán ülőknek, amiből ők meg tudják állapítani, hogy valóban kitalálta-e az illető. Ha igen, leül közéjük, és beszélgetnek tovább. Aki kitalálta valamelyik tárgyat, amelyről beszélgetnek, arról a tárgyról beszél ő is. Az a cél, hogy minél többen rájöjjenek, hogy miről beszélgetnek, és csatlakozzanak a párnákon ülő tanulókhoz, de mindig csak az általuk kitalált tárgyról beszélhetnek! Vonalas játék Húzzunk egy hosszú vonalat a teremben, amelyhez minden tanuló odafér. A tanulók a vonal két oldalán állnak. A tanár a család, a családi viszonyok jellemzésére használható mondatokat mond, amelyekről a tanulóknak aszerint kell döntést hoznia, hogy vonatkozik-e rá. Akire vonatkozik az adott állítás, az a vonalra áll. Például: Álljon a vonalra az, aki ismeri legalább egy dédszülőjét! Álljon a vonalra az, akinek több mint két testvére van! Álljon a vonalra az, aki inkább az anyukájára hasonlít! Álljon a vonalra az, aki együtt lakik a nagyszüleivel! Tőlük kaptam! – Tulajdonságfa készítése Szabadon választott technikával, legalább A/4 méretben folyamatot és összefüggéseket ábrázoló rajz készítése és az ősöktől örökölt tulajdonságok feltüntetésével. A tulajdonságok megjelenítése részletezze a külső és belső tulajdonságokat is (pl.: makacsság, nyugodtság, magasság, termet, hajszín stb.). A feladat elvégzése során fontos a megjelenítés formája is, nem csak az adatok beírása. Válasszanak általuk kedvelt formát, alakzatot. A munka megkezdése előtt érdemes néhány hasznos ötletet adni, illetve szemléltetni.
Képmelléklet:
Grätzer József (1994): Sicc. Héttorony Kiadó, Budapest
Grätzer József (1994): Sicc. Héttorony Kiadó, Budapest
