UNIQA és Egyesült Közszolgálati. Nyugdíjpénztár. Alapszabálya

Az UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár Alapszabálya

Budapest, 2006. május 18.


TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet......................................................................................................................................3 Általános rendelkezések ............................................................................................................3 II. fejezet.....................................................................................................................................4 A Pénztár szolgáltatásai és kifizetései, a szolgáltatások igénybevételének, valamint a kifizetések teljesítésének feltételei, a várakozási idő .................................................................4 III. fejezet..................................................................................................................................11 A tagsági kör, a taggá válás feltételei, a tagsági jogviszony és megszűnése ..........................11 A tagsági jogviszony.............................................................................................................12 A munkáltatói tag..................................................................................................................14 A tagsági viszony megszűnése ............................................................................................15 A tagsági viszony Öpt. szabályain alapuló megszűnésére vonatkozó külön rendelkezések16 A tagsági viszony Mpt. szabályain alapuló megszűnésére vonatkozó külön rendelkezések .............................................................................................................................................17 IV. fejezet .................................................................................................................................18 A tag jogai és kötelezettségei...................................................................................................18 A tagi kölcsön .......................................................................................................................20 V. fejezet ..................................................................................................................................22 Tagdíj, és a tagdíj megfizetésére vonatkozó szabályok...........................................................22 Az Öpt. szabályai alapján létesített tagsági viszonyra vonatkozó szabályok .......................22 Az Mpt. alapján létesített tagsági viszonyra vonatkozó szabályok.......................................24 VI. fejezet .................................................................................................................................25 A Pénztár támogatója...............................................................................................................25 Az Öpt. alapján létesített tagsági viszony esetén alkalmazandó speciális szabályok..........25 VII. fejezet ................................................................................................................................26 A Pénztár gazdálkodása ..........................................................................................................26 VIII. fejezet ...............................................................................................................................28 A Pénztár szervezete ...............................................................................................................28 A küldöttválasztó közgyűlés .................................................................................................28 A küldöttközgyűlés ...............................................................................................................31 Az Igazgatótanács................................................................................................................34 Az Ellenőrző Bizottság .........................................................................................................37 Az Igazgatótanácsra és az Ellenőrző Bizottságra vonatkozó közös szabályok ...................38 A Pénztár ügyvezetője .........................................................................................................39 A Szakértői Bizottság ...........................................................................................................41 A Tagozat(ok).......................................................................................................................42 A pénztár munkaszervezete.................................................................................................43 IX. fejezet .................................................................................................................................43 A pénztári ügyfélszolgálatra vonatkozó szabályok...................................................................43 X. fejezet ..................................................................................................................................44 Az üzletit tikok és a pénztártitok ...............................................................................................44 XI. fejezet .................................................................................................................................45 A Pénztár megszűnése ............................................................................................................45 XII. fejezet ................................................................................................................................46 Vegyes és záró rendelkezések ................................................................................................46

A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

2


Az alapító tagok az alulírott napon és helyen elhatározták, hogy önkéntes kölcsönös biztosító és magánnyugdíjpénztárat alapítanak megtakarításaik közösségi összegyűjtése és befektetése, valamint a társadalombiztosítás nyugdíjszolgáltatásának kiegészítése és magánnyugdíj szolgáltatás nyújtása érdekében. Jelen alapszabályban határozták meg azokat az alapvető rendelkezéseket, amelyek az önkéntes kölcsönös biztosító és magánnyugdíjpénztár megalakulására, szervezetére, működésére és gazdálkodására, a tagok, az örökösök, a kedvezményezettek, valamint a munkáltatói tagok és a támogatók jogaira és kötelezettségeire irányadóak.

I. fejezet Általános rendelkezések

1. A Pénztár elnevezése: UNIQA és Heller Farkas Első Magyar Közszolgálati Önkéntes Kölcsönös és Magánnyugdíjpénztár Rövidített elnevezés: UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár

2. A Pénztár székhelye: 1143 Budapest, Semsey Andor u. 25.

3. A Pénztár pecsétje: A pénztár pecsétje ovális alakú, felirata: UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár, 1143 Budapest, Semsey Andor u. 25.

4. A magánnyugdíjpénztári feladatok ellátásáról és a nyugdíjpénztár alapszabályának megfelelő módosításáról a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 7.§. (2) bek. kapott felhatalmazás alapján az UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár [továbbiakban: Pénztár] általános jogelődje a Heller Farkas Nyugdíjpénztár küldöttközgyűlése 1997. szeptember 25-i ülésén minősített többséggel határozott.

5. A Pénztár jogállása: A Pénztár jogi személy. A Pénztár határozatlan időre alakul.


3


A Pénztár, az AXA Colonia Önkéntes Nyugdíjpénztár, az AXA Colonia Magánnyugdíjpénztár, az Első Magyar Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár, a Közigazgatási és Közszolgálati Dolgozók Országos Heller Farkas Önkéntes Kölcsönös és Magánnyugdíjpénztára és a Tigáz Önkéntes Nyugdíjpénztár általános jogutódja.

6. A Pénztár típusa: önkéntes kiegészítő és magánnyugdíjpénztár

7. A Pénztár szerveződési elve: nyílt pénztár

8. A Pénztár működési területe: A Pénztár a tevékenységet elsősorban a Magyar Köztársaság területén fejti ki, de a hatályos jogszabályok betartásával jogosult külföldön befektetéseket eszközölni, továbbá nemzetközi kapcsolatokat létesíteni és fenntartani.

9. A Pénztár hivatalos nyelve: a magyar nyelv.

10. A Pénztár gazdálkodását a vonatkozó jogszabályokban és a jelen alapszabályban meghatározott módon végzi.

11. Az alapszabályban nem érintett kérdésekben első sorban az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (továbbiakban: Öpt.) és a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Mpt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. fejezet A Pénztár szolgáltatásai és kifizetései, a szolgáltatások igénybevételének, valamint a kifizetések teljesítésének feltételei, a várakozási idő 12. A Pénztár gondoskodik a befizetések gyűjtéséről, a Pénztár vagyonának a tagok (továbbiakban: tagok) érdekében történő befektetésekről, a tagok egyéni számláján lévő összeg nyilvántartásáról és megállapításáról.


4


13. A Pénztár gondoskodik a tagok egyéni számláján nyilvántartott nyugdíj célú megtakarítások egy összegben vagy járadékként való kifizetéséről.

14. A várakozási idő, az Öpt. alapján létesített tagsági viszonynak a belépéstől számított azon időszaka, amelynek elteltével az egyéni számlaköveteléshez, illetve a szolgáltatáshoz a pénztártag hozzájuthat. Az Öpt. alapján létesített tagsági viszony esetén a Pénztárban a várakozási idő 10 év.

15. Az Öpt. alapján létesített tagsági viszony esetében, a tag az egyéni számláján nyilvántartott összeghez a várakozási idő letelte, a nyugdíjszolgáltatáshoz az Öpt. 2. § 5) bekezdésének a) pontjában meghatározott nyugdíjkorhatár elérése után juthat hozzá. Az Öpt. 2. § 5) bekezdésének a) pontja alapján nyugdíjkorhatár az az életkor, melynek betöltését a társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételéül előírják. A nyugdíjkorhatár betöltésének minősül, ha a pénztártag szolgálati nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. A nyugdíjkorhatár betöltése után a pénztártag a várakozási idő időtartamától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra.

16. Az Öpt. alapján létesített tagsági viszony esetében a nyugdíjszolgáltatásra jogosult tag az alábbi szolgáltatások közül választhat: a) az egyéni számlájának felvétele egy összegben; b) az egyéni számlája egy részének egyösszegű felvétele, a fennmaradó rész kifizetése a c)-j) pontokban leírtak alapján; c) határozott időre szóló, fix összegű járadék, a szolgáltatási idő alatt a szolgáltatás típusa nem módosítható; d) határozott időre szóló, fix összegű járadék, a szolgáltatási idő alatt a szolgáltatás típusa — eljárási díj megfizetése ellenében — módosítható; e) határozott időre szóló, évente indexált összegű járadék, a szolgáltatási idő alatt a szolgáltatás típusa nem módosítható; f) határozott időre szóló, évente indexált összegű járadék, a szolgáltatási idő alatt a szolgáltatás típusa — eljárási díj megfizetése ellenében — módosítható; A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

5


g) a tag haláláig tartó, fix összegű járadék, a szolgáltatási idő alatt a szolgáltatás típusa nem módosítható; h) a tag haláláig tartó, évente indexált összegű járadék, a szolgáltatási idő alatt a szolgáltatás típusa nem módosítható; i) a tag haláláig tartó, évente indexált összegű járadék, a tag által választott garantált időtartamra, a szolgáltatási idő alatt a szolgáltatás típusa nem módosítható; j) két életre szóló évente indexált összegű járadék, a szolgáltatási idő alatt a szolgáltatás típusa nem módosítható. A járadékfizetés gyakorisága lehet havi, negyedéves, éves. A Pénztár által nyújtott szolgáltatások igénybevételének részletes szabályait az Igazgatótanács által elfogadott szolgáltatási szabályzat tartalmazza. A járadékként igényelhető legkisebb összeg mértéke a mindenkori minimálbér 15 %-a.

17. A Pénztár: a) egyösszegű nyugdíjszolgáltatása csak akkor adómentes, ha a szolgáltatást igénybe vevő magánszemély legalább hároméves tagsági viszonnyal rendelkezik, b) járadékszolgáltatása – ha a szolgáltatást igénybe vevő tag legalább hároméves tagsági viszonnyal nem rendelkezik – csak akkor adómentes, ha a járadékfizetés időtartama legalább három év, és a járadék folyósításának első három évében a járadék éves szinten az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökkenő összegű, c) szolgáltatása az a) és b) pont rendelkezésétől eltérően adómentes, ha a magánszemély – külön törvény szerint történő – rokkanttá nyilvánítása következtében válik a szolgáltatásra jogosulttá.

18. A magánnyugdíjpénztári szolgáltatások körében a Pénztár a nyugdíjszolgáltatást járadékszolgáltatásként nyújtja, vagy egyösszegű kifizetésként teljesíti. a) A járadékszolgáltatás — e körben — a tag választása szerint lehet: 1. életjáradék, amelyet a tag számára élete végéig havonta előre folyósít.


6


2. az elején határozott időtartamos életjáradék, amelyet a Pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpontjától számított, a szolgáltatási szabályzatban előre meghatározott időtartam lejártáig a pénztártagnak, illetve kedvezményezettjének (örökösének), a meghatározott időtartam lejárata után a pénztártag élete végéig folyósít, 3. a végén határozott időtartamos életjáradék, amelyet a Pénztár a tag részére élethosszig folyósít, majd annak halála után kedvezményezettje részére a Pénztár szolgáltatási szabályzatában előre meghatározott időtartam lejártáig folyósít. 4. kettő, vagy több életre szóló életjáradék: a tag és kedvezményezettje(i) részére járó nyugdíjszolgáltatás, amelyet a Pénztár addig folyósít, ameddig legalább egyikük életben van.

b) A Pénztár egyösszegű kifizetést teljesít: 1. a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére, 2. annak a pénztártagnak a kérésére, akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot. Ha a pénztártag nem az egyösszegű kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell megállapítani.

19. A tag halála esetén az egyéni számla, a hagyatékának nem része. A tag – szolgáltatás igénybevételét megelőző – halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet a teljes bizonyító erejű magánokiratra irányadó alaki követelményeknek megfelelően kitöltött belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban. A kedvezményezett-jelölés, – a Pénztár tudomásul vételével – a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A Pénztár a kedvezményezett-jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag nevén (leánykori nevén), anyja nevén, születési helyén, idején, lakcímén kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, (leánykori nevét), anyja nevét, születési helyét, idejét, lakcímét, jogosultsága(ik) arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját.

20. Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

7


jogosulttá. A tag a 19. kedvezményezettet jelölhet.

pontban

meghatározott

formában

bármikor

új

21. A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha: 1. a tag a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl, 2. a kedvezményezett a tag halála előtt meghal, 3. a tag a kedvezményezett - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet. Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részéből a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek.

22. Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az alapszabály 21. pontjában foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét, örökrésze arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az öröklés alá eső összeg a Pénztárra száll és azt a Pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni.

23. A tag halála esetén, az egyéni számláján lévő összeg tekintetében a kedvezményezett(ek), illetve örökös írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt: 1. egy összegben felveszi, 2. az önkéntes pénztári ág esetében saját nevén a Pénztárban hagyja a tagdíj fizetés folytatásával, vagy anélkül; 3. más azonos típusú nyugdíjpénztárba utaltatja át, 4. az elhunyt pénztártag Mpt. alapján fennállt tagsági viszonya esetén, a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, 5. a magánnyugdíjpénztári ág esetében, a Pénztárnál vezetett saját magánnyugdíjpénztári egyéni számlájára átvezetteti.

24. Amennyiben a kedvezményezett, vagy az örökös a tagsági viszony folytatásával kívánja a Pénztárban hagyni a reá jutott összeget, belépési nyilatkozat kitöltésével és a Pénztárhoz való benyújtásával jogosult tagságot kezdeményezni. A Pénztár a A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

8


kedvezményezett, illetve az örökös felvételi kérelmét — amennyiben az a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel — nem utasíthatja el.

25. Amennyiben a Pénztár írásbeli felhívására a kedvezményezett/örökös a felhívás igazolt kézhezvételétől számított 30 napon belül nem teszi meg az alapszabály 23. pontja szerinti nyilatkozatot akkor a Pénztárnak úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett/örökös, vagy kedvezményezettek/örökösök a követelés egyösszegű felvétele mellett döntött(ek) volna, és a követelés összegét – az esetlegesen felmerülő költségek és követelések összegével csökkentve – a kedvezményezett/örökös javára, annak lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál a negyedévet követő 50. napig bírói letétbe kell helyeznie.

26. Amennyiben a Pénztár írásbeli felhívására: a) a kedvezményezett/örökös által benyújtott iratokból, a törvényes örökös adatai, vagy az öröklés aránya nem állapítható meg kétséget kizáróan, vagy b) az arra jogosult nem mutatja be a jogosultságát igazoló jogerős hatósági, közjegyzői, bírósági határozatot, vagy c) a feltételezett jogosultak között jogvita van az egyéni számlán levő összeg sorsát illetően; akkor a Pénztár jogosult arra, hogy a követelés összegét –- az esetlegesen felmerülő költségek és követelések összegével csökkentve – a Pénztár székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál 30 napon belül bírói letétbe helyezze.

27. Ha a tag a szolgáltatás megnyílása után hal meg, a kedvezményezett, illetve az örökös a szolgáltatási szabályzatban rögzített módon megállapított mértékű elszámolásra jogosult.

28. Az elhunytak magánpénztári egyéni számláját a szolgáltatási szabályzatban leírt speciális rendelkezések szerint kell lezárni, amennyiben az egyéni számla azért nullás egyenlegű, mert a tagsági viszony alatt sem bevallási, sem tagdíjfizetési kötelezettség nem állt fenn.

29. Az Öpt. szabályai által belépett tag a nyugdíjkorhatár elérésekor az alábbi lehetőségek közül választhat: a) egy összegben vagy járadék formájában veszi nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy,


9

igénybe

a


b) az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy c) a tagdíjat továbbfizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, d) az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja, és a tagdíjat tovább nem fizeti. Amennyiben a Pénztár a nyugdíjkorhatár betöltésekor nem rendelkezik a tag által adott érvényes nyilatkozattal, akkor azt a Pénztár úgy tekinti, hogy a tag nyugdíjszolgáltatást (még) nem igényel és a tagdíjat tovább fizeti.

30. A tag egyéni számlájára vonatkozó követelése nem évül el.

31. A tag egyéni számláján elhelyezett összegekre – a tagi lekötés kivételével – sem a Pénztár hitelezői, illetve a tag hitelezői, sem kívülálló harmadik személy hitelezői nem tarthatnak igényt.

32. A szolgáltatás igénybevételéhez az alábbi okiratok bemutatása szükséges: a) a tag személyazonosságát igazoló okirat, b) magánnyugdíj igénylésekor a társadalombiztosítási nyugdíjat megállapító határozat, vagy annak közjegyző által hitelesített másolata, melyből egyértelműen kiderül az, hogy a tag társadalombiztosítási nyugdíja, a magánnyugdíjpénztári tagságára tekintettel került megállapításra, c) önkéntes pénztári nyugdíjszolgáltatás esetében az Öpt. 2.§ (5) bekezdés a) pontjában [lásd.: alapszabály 15. pontja] megjelölt társadalombiztosítási ellátás – vagy arra való jogosultság – megállapításáról hozott határozat .

33. A kedvezményezetti és/vagy az örökösi jog gyakorlásához az alábbi okiratok bemutatása szükséges: a) halotti anyakönyvi kivonat, b) hatósági eljárás esetén a nyomozást megszüntető, vagy megtagadó jogerős határozat, vagy ilyen tartalmú ügyészségi határozat, c) örökös esetén: öröklési bizonyítvány, hagyaték átadó jogerős közjegyzői végzés vagy bírói ítélet, d) kiskorú örökös/kedvezményezett esetén az illetékes gyámhatóság jogerős hozzájáruló határozata, e) a kedvezményezett/örökös személyazonosságát igazoló okirat.


10


34. A szolgáltatás teljesítése a tag írásbeli rendelkezése szerint történhet: a) átutalással a tag által megjelölt belföldi, vagy külföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára, vagy b) a tag által megjelölt címre postai átutalással. A tag eltérő írásbeli rendelkezése hiányában a Pénztár a szolgáltatást postai átutalással teljesíti a tag lakcímére. Amennyiben a tag a szolgáltatást nem arra a címre, vagy nem arra a bankszámlaszámra kéri, amelyet a pénztári nyilvántartás – a belépési nyilatkozat, vagy a változás bejelentő lap alapján – számon tart, akkor az eltérő címre, vagy bankszámlaszámra vonatkozó tagi rendelkezés csak közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban tehető meg. A tag személyes megjelenése esetén, a személyi adataiban, valamint a belépési nyilatkozaton megjelölt adataiban történt változást, – a pénzmosás megakadályozásáról szóló jogszabályban leírtakra is figyelemmel – a személyazonosságát igazoló – és lakcímet is tartalmazó – okirat bemutatásával igazolhatja.

35. A szolgáltatás — a vonatkozó jogszabályok és ezen alapszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén — a tag nyilatkozatától függően válik esedékessé.

III. fejezet A tagsági kör, a taggá válás feltételei, a tagsági jogviszony és megszűnése 36. a) A Pénztár önkéntes pénztári ágának tagja lehet az a személy, aki: 1. a 16. életévét betöltötte; 2. az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el; és 3. az első hónapra esedékes egységes tagdíj egyéni számlájára beérkezett. b) A Pénztár magánpénztári ágának az Mpt. és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

11


1997. évi LXXX. törvény [továbbiakban: Tbj.] rendelkezései szerint az a természetes személy [továbbiakban: pályakezdő] válik kötelezően tagjává, aki Magyarországon első ízben létesít nyugdíjbiztosítási jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét.

c) a Pénztár magánpénztári ágának tagjává válhat önkéntes döntése alapján az a pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki, 1. Magyarországon nyugdíjbiztosítási jogviszonyban áll és nem töltötte be 30. életévét, vagy 2. első ízben létesít Magyarországon nyugdíjbiztosítási jogviszonyt, vagy 3. a Tbj.-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan, ha Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll.

A tagsági jogviszony 37. a) Az Öpt. alapján létesített tagsági viszony a belépési nyilatkozat Pénztár általi elfogadásával és az első hónapra esedékes egységes tagdíj Pénztárhoz történő beérkezésével kezdődik. b) Az

Mpt. 1. 2.

alapján

létesített

tagsági

viszony

létrejöttének

napja

kötelező pénztártagság esetén a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszony keletkezésének napja, önkéntes belépéssel keletkező pénztártagsági jogviszony esetén a belépési nyilatkozat Pénztár általi elfogadásának (záradékolás) napját követő hónap első napja.

c) A kötelező pénztártagság a belépési nyilatkozat Pénztár által történő elfogadásával, az alapszabály 37. pont b/1. alpontjában meghatározott időpontra visszaható hatállyal jön létre. d) A Pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve jelen alapszabály előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a Pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak kell tekinteni.


12


e) A tagságra kötelezett pályakezdő a biztosítási jogviszony létrejöttének, illetve a megállapodás megkötésének napját követő 15 napon belül írásban nyilatkozik az alapszabály 36/b) pontja esetén foglalkoztatójának, illetve az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek arról, hogy a kötelező pénztártagság létesítésének feltételei fennállnak-e. Ennek során - ilyen tartalmú nyilatkozat esetén - a korábban fennálló biztosítási jogviszonyt igazolni kell. Az alapszabály 36/c) pontja alapján pénztártagságot létesítő személynek nyilatkoznia kell arról, hogy a pénztártagság létesítésének jogszabályi feltételei fennállnak. f) Ha a Pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, az elutasító döntéstől számított 3 munkanapon belül az elutasítás tényéről egyidejűleg értesítést küld a munkáltatónak, a biztosítottnak és a pénztárak központi nyilvántartásának. A belépési nyilatkozat elfogadásának elutasítása esetén – amennyiben a pályakezdő biztosított még nem pénztártag – a pályakezdő az első biztosítási jogviszony keletkezési napjától kezdődő hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik.

38. A belépési nyilatkozatnak tartalmaznia kell: a) a tag azonosító adatait, b) a tag nyilatkozatát az alapszabály megismeréséről és rendelkezéseinek tudomásul vételéről, valamint a tagdíjfizetésről, c) azokat az adatokat, amelyek az Mpt. és az Öpt. alapján szükségesek az önkéntes-, vagy magánpénztári tagsági viszony létesítéséhez, fenntartásához, valamint a nyugdíjpénztári adminisztráció működtetéséhez, d) amennyiben a tag kedvezményezetteket jelöl, a tag kedvezményezettjeinek azonosító adatait.

39. a) Más önkéntes pénztárból történő átlépéshez a tag belépési nyilatkozatán kívül szükséges az átadó pénztár által cégszerűen kiállított igazolás, amely tartalmazza az áthozott egyéni számla összegét jogcímenkénti bontásban, a tag várakozási idejét és nyilatkozatot arról, hogy a tag vett-e igénybe tagi kölcsönt; b) Más magánpénztárból történő átlépés esetén történő eljárás szabályai: 1.

Az egyik pénztárból a másikba átlépni kívánó pénztártagnak átlépési nyilatkozatot kell benyújtania az érintett pénztárakhoz (a továbbiakban: Átadó, illetve Átvevő pénztár). A pénztártag írásbeli felhatalmazása alapján az átlépési nyilatkozatot az Átvevő pénztár is benyújthatja az Átadó pénztárhoz. Az átlépési nyilatkozat nyomtatványt a tag kérésére a Pénztár saját költségére haladéktalanul a tag rendelkezésére bocsátja.


13


2.

3.

4.

A nyilatkozat alapján, a pénztárak megvizsgálják az átlépés feltételeinek meglétét. A vizsgálat eredményéről az érintett pénztárak értesítést küldenek egymásnak oly módon, hogy az alapszabály 54/a) alpontjában leírt határidő tartható legyen. A pénztártag átlépése nem engedélyezhető, ha a tagsági viszony megszűnésének napját megelőző negyedéves zárás alapján a pénztártagnál ki nem egyenlített tagdíjhátralék mutatható ki. Az átlépéshez az Átadó pénztárban szükséges féléves tagsági jogviszonynak a tagsági viszony megszűnésének az alapszabály 54/a) alpontjában leírt szabályok szerinti időpontjában kell fennállnia. Az Átvevő pénztár az átlépés feltételeinek meglétéről a tagot, a tagdíjfizetési kötelezettségnek az átlépés napja utáni teljesítéshez szükséges adatokról a tagot és annak valamennyi munkáltatóját, illetve a javára befizetőket a tagdíjfizetés folytonosságát biztosító időpontban tájékoztatja.

40. A Pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását — a belépési nyilatkozat dátummal ellátott záradékolásával — az arra felhatalmazott személy aláírásával tanúsítja. Az Mpt. alapján létesített tagsági viszony esetén a tagsági viszony létrejöttét eredményezi az is, ha a Pénztár a belépési nyilatkozatot annak benyújtását követő 15 napon belül nem utasítja el. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az átlépő tagokra.

41. A tagsági feltételeknek megfelelő természetes személy felvételi kérelme, – amennyiben az általa benyújtott dokumentumok mind tartalmilag, mind formailag megfelelnek a jogszabályi előírásoknak – nem utasítható el.

42. Az Öpt. alapján létesített tagsági viszony esetében a Pénztár köteles a tagsági feltételeknek megfelelő személy belépési nyilatkozatát, annak Pénztár általi kézhezvételétől számított 30 napon belül az azt követő hónap 1-jével záradékolni és a belépési nyilatkozat záradékolt másodpéldányát tagsági okiratként az alapszabállyal együtt a tagnak kiadmányozni. Az Mpt. alapján taggá váló természetes személy belépési nyilatkozatát az alapszabály 37/d) pontja alapján a Pénztár hallgatása esetén is elfogadottnak kell tekinteni.

A munkáltatói tag

43. A Pénztár munkáltatói tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki munkavállalójának önkéntes vállaláson alapuló tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

14


átvállalja. A munkáltatói hozzájárulásról a munkáltató és a Pénztár külön szerződést köt. A szerződés érvényesülését a munkáltató és a Pénztár is ellenőrzi.

44. A munkáltatói hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos mértékű, vagy azonos összegű, vagy a munkavállaló keresetének azonos százaléka, vagy e kettő kombinációja lehet. A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. A munkáltatói tag a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan alkalmazottját sem zárhatja ki, aki legalább 6 hónapja alkalmazásában áll. 45. A munkáltatói tag képviselője a Pénztár küldöttközgyűlésén tanácskozási joggal vesz részt, de szavazásra nem jogosult. Ha a munkáltatói hozzájárulás eléri, vagy meghaladja a Pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltatók képviselője jogosult az Ellenőrző Bizottságban szavazati joggal részt venni. A munkáltatók képviselőjének megválasztására irányuló szabályzatot a munkáltatók képviselői készítik el, melyet az Ellenőrző Bizottság hagy jóvá. A Pénztár csak az önkéntes pénztári ágazatban rendelkezhet munkáltatói taggal.

A tagsági viszony megszűnése

46. A pénztártagsági jogviszony megszűnik: a) a tag elhalálozásával; az elhalálozás napjával, b) más nyugdíjpénztárba történő átlépéssel, c) az Öpt. 47.§ (3) bekezdésében foglalt feltételek alapján önsegélyező- vagy egészségpénztárba történő átlépéssel, d) a Pénztár jogutód nélküli megszűnésével, e) az Öpt. rendelkezésein alapuló tagsági viszony esetén, a belépéstől számított 10 év elteltével, amennyiben a Pénztár a tagot, a tagdíjat nem fizetők között tartja nyilván [lásd.: az alapszabály 83. pontja], f) az Mpt. rendelkezésein alapuló tagsági viszony esetén – a tag döntése szerint a TB rendszerbe történő visszalépéssel – rokkantsági nyugdíjra jogosulttá válással, g) az Öpt. rendelkezésein alapuló tagsági jogviszony esetén, a 10 éves várakozási idő elteltét követően a tag kilépésével, h) a tag által választott nyugdíjszolgáltatás, Pénztár általi maradéktalan teljesítésével, i) az Mpt. 123. § (6) bekezdése szerinti TB rendszerbe történő visszalépéssel, a nyugellátás megállapításának napját megelőző nappal, A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

15


j) az Mpt. 3. § alapján a Pénztárba belépett személy — amennyiben a Tbj.-ben foglaltak alapján harmadik állam állampolgárának vagy hontalannak minősül — döntése szerint, a nyugdíj-biztosítási jogviszonya megszűnésének napjával. A tagsági jogviszony b) pont szerinti megszüntetése esetén, az Mpt. rendelkezésein alapuló tagsági viszony az átlépés napját megelőző nappal szűnik meg. Amennyiben a pénztártag a tagsági jogviszony j) pont szerinti megszüntetését választja és az egyéni számlán felhalmozott összeget - bármely országban működő - időskori megélhetést szolgáló megtakarítási formába kívánja utalni, arról a pénztár részére a nyugdíj-biztosítási jogviszony megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozatban meg kell jelölni a pénztártag által választott megtakarítási formát, valamint az ezt működtető intézmény címét és bankszámlaszámát.

A tagsági viszony Öpt. szabályain alapuló megszűnésére vonatkozó külön rendelkezések

47. A tagsági viszony a várakozási idő letelte után kilépéssel megszüntethető.

48. Nyugdíjszolgáltatás igénybe vétele esetén a tagsági jogviszony akkor szűnik meg, amikor a Pénztár a taggal szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

49. A Pénztár köteles az Öpt. 2. §. (5) bekezdés c) pontja alapján a kilépő taggal szembeni követelésének megállapítása érdekében az elszámolási szabályzat alapján elszámolást készíteni.

50. Ha a tag a várakozási idő letelte után, de a nyugdíjkorhatár betöltése előtt lép ki, úgy a Pénztár köteles a tag részére az elszámolási szabályzatban meghatározott módon megállapított, egyéni számláján nyilvántartott összeget – a mindenkor hatályos adó jogszabályok figyelembe vételével – az indokolt kilépési költségek levonása után egy összegben kifizetni.

51. Ha a tag olyan időpontban lép ki, amikor a Pénztártól járadékot kap, kilépéskor az elszámolási szabályzatban rögzített módon megállapított összeget kell részére kifizetni. A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

16


52. A tag másik pénztárba történő átlépési szándékát köteles előzetesen bejelenteni, s ez esetben az egyéni számlájának egyenlegét az átlépés napjával, mint fordulónapra vonatkozóan az elszámolási szabályzat szerint meg kell állapítani, és át kell utalni a tag által megjelölt másik pénztárhoz. Egyben igazolni kell az eltöltött várakozási időt is. Más pénztárba történő átlépés esetén a Pénztár az átlépési nyilatkozat kézhez vételének negyedévét követő 50 napon belül köteles a tag számlaegyenlegén levő összeget az átvevő pénztárnak átutalni. Amennyiben a tag az Öpt. 47.§ (3) bekezdésben meghatározott jogával élve, egészség- vagy önsegélyező pénztárba kíván átlépni, akkor az átlépési kérelméhez csatolnia a kell a munkaképességének 50%-os elvesztését megállapító jogerős társadalombiztosítási határozatot is. Ennek hiányában a Pénztár az átlépést megtagadja.

53. A Pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a tag a rá jutó vagyonrészt választása szerint: a) átlépés esetén a másik pénztárba átviheti, ez esetben a pénzösszeget a tag e másik pénztárban meglévő egyéni számláján kell jóváírni, vagy b) egy összegben veheti fel. A felhalmozási időszakban lévő pénztártag esetében ez a kifizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak és jövedelemnek tekintendő.

A tagsági viszony Mpt. szabályain alapuló megszűnésére vonatkozó külön rendelkezések 54. a) Amennyiben az átlépés feltételei fennállnak, a tag tagsági viszonya az Átadó pénztárban annak a negyedévnek az utolsó napjával szűnik meg; amelyben a tag, illetve a tag írásbeli felhatalmazása alapján az Átvevő pénztár az átlépési nyilatkozatot az Átadó pénztárhoz benyújtotta. b) Az átlépő tag tagsági viszonya az Átvevő pénztárban, az Átadó pénztári tagsági jogviszony megszűnését követő napon (a továbbiakban: átlépés napja) kezdődik. Az átlépés napjával kezdődő időszakra vonatkozó bevallási és tagdíjfizetési kötelezettséget az Átvevő pénztár részére kell teljesíteni. c) Az Átadó pénztár legkésőbb a tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő 50. napig, mágneses adathordozón eljuttatja az Átvevő pénztár részére az átlépő pénztártag: – azonosító adatait, A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

17


– munkáltatói adatait, – tagsági viszonya megszűnésének napját megelőző időszakra, a tagsági viszonyával kapcsolatos adatait,

– tagsági viszonya megszűnésének napját megelőző időszakra, a tagdíjbevallására és befizetésére vonatkozó adatait havi bontásban, – tagsági viszonya megszűnésének napját megelőző időszakra, a javára jóváírt hozamok adatait negyedévenkénti bontásban. d) Az Átadó pénztár az átlépő tag és az Átvevő pénztár részére írásban megadja: ─ a tag egyéni számlájának a zárás időpontjában fennálló értékét, ─ a tagnak az Átadó pénztári tagsága idején javára befizetett tagdíjak összegét, ─ a tag egyéni számlájára jóváírt tagdíjak, hozamok és értékelési különbözetek összegét, ─ a tagnak az Átadó, illetve korábbi pénztáraiban szerzett, tagdíjfizetéssel lefedett időszak tartamára vonatkozó adatot.

55. A Pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt átlépés útján más pénztárba átviszi.

56. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a Pénztár szolgáltatási szabályzatában meghatározott és a tag által megtéríteni köteles költségeket működési bevételként kell elszámolni.

IV. fejezet A tag jogai és kötelezettségei 57. A tagok a Pénztár működésében történő részvételre vonatkozóan — a törvényben foglalt kivételekkel — azonos jogokat élveznek, az általuk fizetett tagdíj összegétől függetlenül. Minden természetes személy tag — a küldöttválasztó közgyűléseken — egy szavazattal rendelkezik, választhat és megválasztható a Pénztár bármely tisztségére, az arra vonatkozó szabályok szerint.

58. A tag részt vehet a küldöttek megválasztásában, illetve a küldöttválasztás jogát másra átruházhatja. Minden tag jogosult a küldötteken keresztül a Pénztár küldöttközgyűlésen magát képviseltetni, felvilágosítást kérni, észrevételt, indítványt A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

18


tenni, szavazni. A tag számára a Pénztárba történő belépésekor ingyenesen el kell juttatni az alapszabályt, valamint a hatályos befektetési politika tartalmi kivonatát. Amennyiben a legutolsó nyilvánosságra hozatalt követően az eszközcsoportonkénti megengedett minimális és maximális százalékos megoszlás, valamint a referencia index tekintetében a befektetési politika megváltozik, a Pénztár köteles a módosított befektetési politikájának a változással érintett részét az általa működtetett internetes honlapon — a változást követő 30 napon belül — közzétenni. Az alapszabályba és a pénztári szabályzatokba a tag ingyenesen betekinthet. Amennyiben a pénztári szabályzatokról a tag fénymásolatot igényel, a Pénztár azt — külön szabályzatban — meghatározott térítés ellenében bocsátja a tag rendelkezésére.

59. A tag jogosult a Pénztár egészének működésére és követelésének mértékére vonatkozó rendszeres tájékoztatásra, valamint számlakivonat igénylésére, továbbá megtekintheti egyéni számláját. A megszerzett információt nem használhatja fel a Pénztár érdekeit, vagy jogait sértő módon.

60. Az Igazgatótanács évente egyszer írásban, térítésmentesen köteles tájékoztatni a Pénztár tagjait – egyéni számlaértesítő küldésével – a Pénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről, egyéni számlájuk, esetleges díjhátralékuk alakulásáról. A tag az egyéni számlája alakulásáról, ezen felül is kérhet – térítés ellenében – tájékoztatást a pénztári ügyfélszolgálattól, amelyet az köteles 30 napon belül írásban megadni.

61. A tag jogosult a pénztári szolgáltatások igénybevételére, valamint a Pénztár ezzel összefüggő tevékenységének megismerésére, illetve az Mpt.-ben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén jogosult a Pénztárak Garancia Alapja által folyósítandó szolgáltatásra, ha a Pénztár nem vagy csak részben képes szolgáltatási kötelezettségének eleget tenni.

62. A tag jogosult kifogásolni a Pénztárral szemben fennálló követelésére vonatkozó Pénztári dokumentumokban foglaltakat és kérni ezek megváltoztatását.

63. A tag gyakorolhatja a szabad pénztárválasztás jogát.

64. A tag köteles az Mpt.-ben foglalt szabályok szerint: a) tagsági viszonyát – társadalombiztosítási jogviszonyának fennállása alatt – folyamatosan fenntartani, A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

19


b) adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni, c) a tagsági jogviszonyának fennállása alatt folyamatosan a Pénztárba a vállalt, illetve a törvényben kötelezően előírt tagdíjat megfizetni, d) a jogalap nélkül felvett szolgáltatás összegét, ezek kamatait határidőben, maradéktalanul a Pénztárnak visszafizetni, e) az alapszabály és a Pénztár egyéb szabályzatainak előírásait betartani, f) foglalkoztatójának a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15. napon belül bejelenteni a pénztártagság tényét, annak a magánnyugdíjpénztárnak a megnevezését, címét és bankszámlájának a számát, ahol a tagsági jogviszonya a bejelentésekor fennáll. A pénztártagság tényét a belépési nyilatkozat, vagy tagsági okirat bemutatásával kell igazolni.

65. Az a tag, aki időlegesen nem rendelkezik a tagdíj alapjául meghatározott jövedelemmel, vagy a törvény szerint megállapodást köthet társadalombiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási ellátásra, jogosult a Pénztárral megállapodást kötni tagdíjfizetésre, amennyiben a tagdíj fizetését vállalja, vagy azt – támogatási megállapodás alapján – helyette más átvállalja. Ilyen esetben a támogatás kedvezményezettje a tag.

66. Az Mpt. alapján létesített tagsági viszony esetén azt a tagot, aki a tagdíj alapjául szolgáló jövedelemmel nem rendelkezik és tagdíj fizetésére megállapodást nem kötött, vagy részére támogatási megállapodást nem kötöttek (a továbbiakban: számlatulajdonos) a tagok jogai illetik és kötelezettségei terhelik azzal, hogy a számlatulajdonos nem választhat és nem választható a Pénztár szerveibe. Ez a szabály irányadó a számlatulajdonos örökösére, illetve arra a rokkantsági nyugellátásban részesülő tagra is, aki a tagsági jogviszonyát fenn kívánja tartani.

A tagi kölcsön 67. Az Öpt. alapján tagsági viszonnyal rendelkezők részére tagi kölcsön, az Igazgatótanács határozata alapján, a Pénztárnál eltöltött legalább 36 hónapos — folyamatos tagdíj fizetéssel lefedett — tagsági jogviszony elteltét követően nyújtható. Az Igazgatótanács a tagi kölcsön kérelmek elbírálásának hatáskörét átruházhatja. A folyamatos tagdíj fizetésnek a tagi kölcsön igénylésének és folyósításának időpontjában is fenn kell állnia.

68. A tagi kölcsönök együttes állománya nem haladhatja meg a Pénztár fedezeti tartaléka mindenkori állományának 5%-át, valamint a tag egyéni számláján a kölcsönfelvétel időpontjában nyilvántartott összeg 30%-át és lejárati ideje legfeljebb 12 hónap lehet. A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

20


69. Nem nyújtható tagi kölcsön, ha a) a tag a korábban felvett tagi kölcsönét – a tagi kölcsön szerződésben meghatározott határidőben – nem fizette vissza, b) a tagnak tagi kölcsön tartozása van, c) a tagot a Pénztár a tagdíjat nem fizetők közé sorolta [lásd: 83. pont], d) a tag kilépési, vagy átlépési szándékát a pénztárnak bejelentette, e) a tagnak tagi lekötése van.

70. A tagi kölcsön nyújtásának jogszabályban meg nem határozott, részletes feltételeit – kamat, eljárásrend, folyósítási jutalék, külön eljárási díj – az Igazgatótanács határozza meg, azonban ebből eredő hatáskörét átruházhatja.

71. Amennyiben a tag a kölcsönt és annak ügyleti kamatát határidőben nem fizeti vissza abban az esetben a határidő lejártát követően a Pénztár, írásban felszólítja a tagot a kölcsön, valamint kamatainak 8 napon belül történő visszafizetésére és egyéni számlájával szemben külön eljárási díjat érvényesít. Amennyiben a tag a felszólításnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, a Pénztár jogosult a tagi kölcsön összegét, kamatait, valamint a kölcsön folyósításával és visszafizetésével összefüggésben felmerült, a tagi kölcsön szerződésben meghatározott költségeket a tag egyéni számlájával szemben elszámolni. A tagi kölcsön nyújtására egyebekben az Öpt. annak végrehajtási rendeletei és a Ptk. szabályai az irányadók.

A tagi lekötés 72. Az önkéntes pénztári ág tagja – a várakozási idő letelte, illetve a nyugdíjkorhatár elérése után – egyéni számlakövetelésének legfeljebb 50%-át a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó hitelintézettel kötött szerződésben fedezetként felajánlhatja, amennyiben rendelkezik arról, hogy a Pénztár az egyéni nyugdíjszámlájára tagi lekötést vezessen fel. A tagi lekötés a Pénztár által kiadott, a tagi lekötésnek a tag egyéni nyugdíjszámlájára vezetéséről szóló nyilatkozattal jön létre.

73. Amennyiben a tagi lekötéssel rendelkező pénztártag az egyéni számláján nyilvántartott megtakarításaiból felvételt kíván teljesíteni, erre csak a tagi lekötéssel érintett összeg kétszeresét meghaladó összeg erejéig van mód. A tagi lekötés során lekötött rész szolgáltatás alapjául nem számítható be. A pénztártag számlájára tagi lekötés nem vezethető rá, amennyiben a pénztártag tagi kölcsönt igényelt, vagy fennálló tagi kölcsön tartozása van. A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

21


74. A tagi lekötés törlését a Pénztárnál a tag, a tag halála esetén a kedvezményezett, valamint a hitelszerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén a tagi lekötés jogosultja kezdeményezheti a tagi lekötéssel biztosított követelés megszűntének egyidejű igazolása mellett.

75. A tagi lekötés szabályai egyebekben a jogon és követelésen alapított zálogjog szabályaival azonosak. Ha a hitelintézet a tagi lekötésből származóan igényt érvényesít, azt úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összegből felvételt teljesített volna.

V. fejezet Tagdíj, és a tagdíj megfizetésére vonatkozó szabályok

Az Öpt. szabályai alapján létesített tagsági viszonyra vonatkozó szabályok

76. Az egységes tagdíj mértéke 2003. január 1-től, havi 1.500,-Ft.

77. A tag önkéntes elhatározása alapján fizethet rendszeresen, vagy esetenként az egységes tagdíjon felüli összegű tagdíjat is.

78. Az egységes tagdíj, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig fizetendő meg.

79. A tagdíjfizetés teljesíthető: • • • •

készpénzben a Pénztár házi pénztárába, lakossági folyószámláról átutalással, munkáltató által történő munkabérből való levonással és átutalással, átutalási postautalványon.

80. A tagdíj megoszlik a fedezeti, a működési és a likviditási alap között. A tag számára – az alábbi jogcímen – érkezett befizetéseket [egységes tagdíj, tagdíj, munkáltatói hozzájárulás] az Alapszabály mellékletében meghatározott arányok szerint kell megosztani. A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

22


81. A tagdíj a nyugdíjkorhatár eléréséig fizetendő, kivéve, ha a tag tagsági viszonya korábban megszűnik.

82. Amennyiben a tagdíj a Pénztár számlájára nem érkezik meg, úgy ennek hátrányos következményeit a tag viseli kivéve, ha bizonyítja, hogy a tagdíj megfizetését az alapszabálynak megfelelően időben teljesítette.

83. Amennyiben a tag az egységes tagdíjat annak esedékességekor [lásd: 78. pont] nem fizeti meg a Pénztár jogosult az egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadát, – az Öpt. 47/A.§ (2) bekezdése alapján – a tag egyéni számláján levő összeg befektetéséből származó hozamával szemben, de legfeljebb a hozam összegéig elszámolni. A tagdíjat nem fizető pénztártagok egyéni számlájáról évente egy alkalommal az éves zárás keretében kerül levonásra az egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányada azon hónapokra vonatkozóan, amely hónapokra a tag egyéni számlájára semmiféle jogcímen nem érkezett befizetés. A Pénztár a levonást azon pénztártagok esetében nem érvényesíti akik az adott pénzügyi évben legalább az egységes tagdíj éves összegét megfizették. A Pénztár azon pénztártagokat akikkel szemben ilyen jogcímen levonást érvényesített a tagdíjat nem fizetők közé sorolja. Amennyiben a tag utólag pótolja elmulasztott befizetéseit, a hozamból levont összeg nem kerül visszapótlásra a tag egyéni számlájára. Amennyiben a tag adott időszaki befizetése meghaladja a pénztártag által vállalt tagdíj összegét és az egységes tagdíjon felüli részről, úgy a pénztár ez összeggel – maximum az adott pénzügyi év végéig terjedő időszakra – előre teljesítettnek tekinti a tag tagdíjfizetési kötelezettségét. Abban az esetben, ha az adott időszaki befizetésből az előzőek jóváírása után még maradvány összeg keletkezik, azt a Pénztár a tag egyéb befizetéseként kezeli.

84. A tagdíjfizetés elmulasztása a tagsági viszonyt nem szünteti meg, azonban a tag az esetleges pénztári tisztségéből [igazgatótanácsi tagság, ellenőrző bizottsági tagság, küldötti megbízatás, szakértői bizottsági tagság] eredő jogait nem gyakorolhatja; nem választhat és nem választható a pénztári tisztségekre és a Pénztár szerveibe.

85. A tagdíjat nem fizetők közé sorolt tag, az egyéni számláján levő összeghez legkorábban – a társadalombiztosítási igazolással igazolt nyugdíjkorhatár betöltésének esetét kivéve – a Pénztárba történt belépésétől számított 10 év elteltével juthat hozzá. A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

23


86. A Pénztár jogosult arra, hogy a tagdíjat nem fizetők közé besorolni kívánt tagot az ezzel kapcsolatos következmények megjelölésével előzetesen, írásban értesítse.

87. A tagdíjat nem fizetők közé sorolt tagok tagsági jogviszonyát a Pénztár a belépéstől számított 10 év leteltével megszüntetheti. Ezen tagok számára a Pénztár a tagsági viszonyuk ily módon történő megszűnését követően – a mindenkori adójogszabályok figyelembe vételével – egy összegben fizeti ki az egyéni számlájuk egyenlegét a Pénztár szolgáltatási szabályzatában leírtak figyelembe vételével. Az belépési nyilatkozat kitöltését követő első hónapban esedékes tagdíj befizetésének elmulasztása esetén a Pénztár a tagot írásban felszólítja a tagdíj – 8 napon belül történő – befizetésére. Amennyiben a felszólítás kézhez vételét követő 30 napon belül a tagdíj a Pénztárhoz nem érkezik meg, a Pénztár jogosult a tag adatait a Pénztári nyilvántartásból törölni.

Az Mpt. alapján létesített tagsági viszonyra vonatkozó szabályok 88. A tagdíj az az összeg, amelyet a Pénztár tagja a Pénztár számára rendszeresen köteles megfizetni, ideértve a tagdíjnak azt a részét is, amellyel a törvény által kötelezően megállapított mértéket a tag, vagy javára más személy, vagy szervezet kiegészíti.

89. A tagdíj alapja a törvényben meghatározott nyugdíjjárulék-alapot képező adóköteles jövedelem. 90. A magánnyugdíjpénztári tagdíj mértékére és megfizetésére az Mpt. és más kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

91. A munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalással munkavállalói tagdíját vagy a tag saját tagdíját a tagdíjalap mértékének 10 százalékáig kiegészítheti. A kötelezettségvállaló nyilatkozatot a Pénztár – amennyiben az a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel – tudomásul veszi.

92. A tagdíj megfizetéséről, illetve a tagdíjfizetési kötelezettség alapján a Pénztárhoz befolyt tagdíj összegéről a Pénztár a tagdíjbevallást és befizetést teljesítő foglalkoztató, egyéni vállalkozó részére negyedévente a negyedévet követő 45. napig a bevallások és befizetések részletezésével igazolást (értesítőt) állít ki, illetve küld meg.


24


VI. fejezet A Pénztár támogatója 93. A Pénztár támogatója az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (továbbiakban: adomány), ellenszolgáltatás kikötése nélkül a Pénztár javára.

94. A támogató jogosult meghatározni a támogatási szerződésben, hogy az adományt a Pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel, de a támogatás csak a tagság egészének, vagy az alapszabályban meghatározott tagsági körnek nyújtható.

95. Az adományt a Pénztár köteles a támogató által megjelölt alapba/tartalékba, rendelkezés hiányában a likviditási alapba/tartalékba helyezni. Amennyiben a támogató az adományt a fedezeti alap/tartalék javára rendeli, úgy azt az érintett tagok között, egyenlő arányban kell felosztani. A támogatás elfogadásáról az Igazgatótanács intézkedik, a támogató rendelkezésének megfelelően. A támogatások megváltoztatása esetén az új szerződés megkötése az Igazgatótanács jogköre. Az Igazgatótanácsnak jogában áll a támogatás visszautasítása is.

Az Öpt. alapján létesített tagsági viszony esetén alkalmazandó speciális szabályok 96. A támogató a tagság egészének, vagy az alábbi meghatározott tagsági kör valamelyikének rendelhet adományt: a) az adományozás időpontjában állandó lakóhelyük alapján ugyanazon közigazgatási egységhez tartozó tagok, b) a közszolgálati jogviszonyban álló tagok összessége, c) törzsgárda tagság alapján, d) a nyugdíjkorhatárt a támogató által meghatározott időn belül elérő tagok, e) a Pénztárnál nyugdíjszolgáltatást igénybe vevő tagok, f) az ugyanazon korcsoporthoz tartozó tagok, g) a támogató által meghatározott időpontban, vagy valamely időpont előtt-, után, taggá vált személyek összessége, h) valamely munkáltatói taggal munkaviszonyban [közszolgálati jogviszonyban] vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló tagok összessége vagy ezen tagok közül azok, akik a támogató által meghatározott alábbi ismérvek valamelyikének megfelelnek: A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

25


i) j) k) l)

• akik ugyanazon korcsoporthoz tartoznak, • akik ugyanazon – támogató által igazolt – munkahelyi beosztással rendelkeznek, • akiknek a munkáltatói tagtól származó, a támogató által igazolt jövedelme nem haladja meg a támogató által meghatározott összeget, • akik a támogató által meghatározott és igazolt idő óta állnak a munkáltatói tag alkalmazásában, • akik a támogató által meghatározott érdekképviseleti szerv, társadalmi szervezet, egyesület tagjai, • akik vezető tisztségviselőnek minősülnek, • akik a támogató által meghatározott iskolai végzettséggel rendelkeznek, • akik a támogató által meghatározott szakképesítéssel rendelkeznek, • akik a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározottak szerint rokkantsági nyugdíjban, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek, • meghatározott jövedelemsávba eső tagok összessége, • meghatározott időintervallumban belépett tagok összessége. valamelyik munkáltatói taggal, a támogató által meghatározott megbízási jogviszonyban álló tagok, valamely beléptetési akció ideje alatt belépett tagok összessége, a támogató által meghatározott érdekképviseleti szervvel, társadalmi szervezettel, egyesülettel tagsági jogviszonyban álló tagok, egy adott küldöttválasztó egységhez tartozó tagok.

A támogató a támogatni kívánt tagsági kör meghatározására jogosult a fent meghatározott ismérveket kombináltan is meghatározni.

VII. fejezet A Pénztár gazdálkodása

97. A Pénztári vagyont az Öpt., az Mpt. és a vonatkozó jogszabályok szerint – pénztári áganként elkülönítetten – kell kezelni.

98. A Pénztár gazdálkodása keretében: • •

végzi az alapszabály szerinti szolgáltatási tevékenységet, gondoskodik a pénztárvagyon befektetéséről és kezeléséről, A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

26


•

a törvényben meghatározott korlátok megtartásával kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytathat.

A pénztári vagyon kizárólag a tagok érdekében fektethető be. A Pénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja.

99. A Pénztár gazdálkodásának alapnyilvántartása az egyéni számla.

100. Az egyéni számlaértesítőt a mindenkor hatályos jogszabályokban előírt adattartalommal kell kiállítani.

101. Az egyéni számla állásáról a tagot évente egyszer a tárgyévet követő év június 30-ig, egyebekben pedig, a tag kérésére és költségén tájékoztatni kell.

102. A tagnak a Pénztárral szembeni követelésének megállapítása érdekében a Pénztár köteles elszámolást készíteni az alábbi esetekben: • • • • • •

a tag kilépésekor, a tag más pénztárba történő átlépésekor, a tag elhalálozásakor, a tagsági jogviszonynak a díj nem fizetés miatti megszűnésekor, a nyugdíjszolgáltatás igénybevételekor, egyéb, jogszabályban meghatározott esetekben.

103. Az elszámolást a tagsági jogviszonyban beállott, előzőekben meghatározott valamely változás napjára, mint fordulónapra vonatkozóan kell elkészíteni.

104. Az elszámolás részletes szabályait az önkéntes pénztári és magánpénztári szolgáltatási és elszámolási szabályzat tartalmazza.

105. A Pénztár a gazdálkodása eredményét a küldöttközgyűlés határozata alapján kizárólag a szolgáltatások értékének szinten tartása, illetve növelésére, az ügykezelés színvonalának emelésére, a működési költségek fedezésére és a likviditás biztosítására használhatja fel.


27


106. A Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből származó bevételét a működési alapba kell helyezni.

107. A Pénztár a gazdálkodás eredményét sem osztalék, sem részesedés formájában nem oszthatja fel.

108. A Pénztár befektetési tanácsadással tanácsadót bízhat meg, gazdálkodási és befektetési üzletmenetét kihelyezheti az Öpt.-ben és az Mpt.-ben leírt feltételeknek megfelelő szervezethez.

109. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, és annak végrehajtásáról szóló kormányrendeletben megállapított kötelezettségek Pénztárra háruló feladatainak teljesítésére a Pénztár szabályzatot készít. A szabályzatban foglaltak végrehajtása és betartása az Igazgatótanács feladata.

VIII. fejezet A Pénztár szervezete 110. • • • • • •

A Pénztár szervei: a küldöttválasztó közgyűlés, a küldöttközgyűlés, az Igazgatótanács, az Ellenőrző Bizottság, a Szakértői Bizottság, a tagozat(ok).

A küldöttválasztó közgyűlés 111. A küldöttválasztó közgyűlés feladata a küldöttek megválasztása. A Pénztár Igazgatótanácsa köteles 5 évenként általános, minden körzetre kiterjedő küldött választó közgyűléseket kiírni.

112. A választási körzeteket, küldöttválasztó közgyűlések számát, megtartásának időpontját és helyét az Igazgatótanács – a tagok számarányára, a munkáltatói A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

28


tagok területi megoszlására, illetve a családtagoknál a lakóhelyük területi elhelyezkedésére tekintettel – oly módon határozza meg, hogy azon valamennyi jogosultnak lehetősége legyen a részvételre. Egy választási körzethez több munkáltató, illetve település is tartozhat. Minden pénztártag kizárólag egy választási körzetben szavazhat.

113. A küldöttek személyére bármely tag javaslatot tehet. Az adott küldöttválasztó közgyűlésen megválasztásra kerülő küldöttek számát az Igazgatótanács határozza meg.

114. A küldöttek megválasztása a küldöttválasztó közgyűlésen résztvevő tagok többségi döntésével történik. Minden tag a küldöttválasztáson mind az Öpt. mind az Mpt. alapján létesített tagsági viszony alapján egy-egy szavazattal rendelkezik. E rendelkezés vonatkozásában a Pénztáron belül kettő egyéni – az Öpt., illetve az Mpt. rendelkezései alapján vezetett – számlával rendelkező ugyanazon természetes személy tag eltérő típusú jogviszonyait külön tagsági jogviszonyként kell számításba venni. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell elrendelni.

115. A küldöttválasztó közgyűlés határozatképes, ha azon az érintett tagok több, mint ötven százaléka személyesen, vagy meghatalmazottja útján képviselteti magát. Egy meghatalmazott legfeljebb 30 tagot képviselhet. Ha a küldöttválasztó közgyűlés határozatképtelen, a megismételt küldöttválasztó közgyűlés az eredetileg meghirdetett küldöttválasztó közgyűléssel azonos napon is megtartható, amennyiben ezt a lehetőséget az összehívásról szóló hirdetmény és meghívó tartalmazta. A változatlan napirenddel ismételten összehívott küldöttválasztó közgyűlés a résztvevők számára tekintet nélkül határozatképes. A küldöttválasztó közgyűlésen történő részvételre és szavazásra szóló meghatalmazás kizárólag a Pénztár tagja számára adható, kizárólag abban a pénztári ágazatban, amelyben a meghatalmazottként eljáró személy tagsági jogviszonnyal rendelkezik.

116. A megválasztásra kerülő küldöttek létszáma legfeljebb 100 fő lehet. A küldöttválasztó közgyűlésen minden pénztártag egy szavazattal rendelkezik.

117. A küldöttválasztó közgyűlésen jelenléti ívet kell készíteni, amely tartalmazza a küldöttválasztó közgyűlésen megjelent tagok nevét, lakcímét. A jelenléti ívhez mellékelni kell a meghatalmazásokat. A küldöttválasztó közgyűlés időpontját és helyét tartalmazó közleményt – legalább 15 nappal korábban – a Magyar Tőkepiac című országos napilapban kell megjelentetni. A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

29


118. • • • • • •

119.

A küldöttválasztó közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a Pénztár nevét, székhelyét, a küldöttválasztó közgyűlés helyét és időpontját, a küldöttválasztó közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének és szavazatszámlálóinak nevét, a jelenlévők létszámát, a küldöttválasztó közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeit, az elhangzott indítványokat, a felszólalások lényegét, a hozott határozatokat, a jelenlevő szavazók számát, a jelöltekre leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint annak megjelölését, hogy a szavazástól hányan tartózkodtak.

A küldötti megbízatás megszűnik az alábbi esetekben: a) amennyiben a küldött más önkéntes-, vagy magánnyugdíjpénztárral munkaviszonyt megbízási viszonyt, vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, b) amennyiben küldöttet más önkéntes-, vagy magánnyugdíjpénztárnál szakértői bizottsági, igazgatótanácsi, ellenőrző bizottsági taggá választják, c) amennyiben a küldött – a szabályszerű meghívás ellenére – legalább 4 egymást követő határozatképes küldöttközgyűlésről távol marad, vagy legalább egy éven keresztül a küldöttközgyűléseken nem jelenik meg, d) amennyiben a küldöttet bármely bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélik, e) a pénztártagsági viszony megszűnésével, f) a küldött megválasztását követő 5 év elteltével, de legkésőbb az új küldötteket érvényesen megválasztó általános küldött választás napján. A küldött köteles haladéktalanul bejelenteni, amennyiben a d) pont szerinti kizárási ok vele szemben felmerül. A küldötti megbízatás – fentiekben felsorolt okok miatti – megszűnését az Igazgatótanács köteles a megszűnést követő első küldöttközgyűlésen bejelenteni. A küldött a c) pont szerinti távolmaradását – az Igazgatótanácsnál – előzetesen, írásban kimentheti. A küldött megbízásának lejárata előtt visszahívható. A küldött visszahívását az általa képviselt tagok húsz százaléka az Igazgatótanácsnál kezdeményezheti. A küldött visszahívására, a megválasztására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


30


A küldöttközgyűlés 120. A Pénztár legfőbb szerve a küldöttválasztó közgyűléseken választott küldöttekből álló küldöttközgyűlés. A küldöttek a küldöttközgyűlésen személyesen kötelesek megjelenni, a küldött képviseleti joga nem delegálható. A küldött jogosult a küldöttközgyűlésen való megjelenésével kapcsolatosan felmerült utazási költségeinek a megtéríttetésére.

121. A küldöttközgyűlés határozatai a jogszabályok keretei között kötelező érvényűek a tagokra, az Igazgatótanácsra, az Ellenőrző Bizottságra, a szakértői bizottságra, valamint a tagozatokra. A küldöttközgyűlési határozatok ellen a pénztártagok, a küldöttek, valamint a Felügyelet a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthatnak be a Pénztár székhelye szerint illetékes megyei bíróságon.

122. A küldöttközgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni. Szükség esetén a küldöttközgyűlés bármikor összehívható. A küldöttközgyűlést az Igazgatótanács hívja össze.

123. A küldöttközgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Ellenőrző Bizottság, vagy a tagoknak, illetve a küldötteknek legalább 10 százaléka – az ok és a cél megjelölésével – azt írásban indítványozza.

124. A küldöttközgyűlés összehívását a küldöttközgyűlés tervezett napját legalább 15 nappal megelőzően – a Magyar Tőkepiac című országos napilapban – kell közzétenni a tárgyalandó napirendek és dokumentumok egyidejű megjelölésével. A küldöttközgyűlés a meghívóban (hirdetményben) nem szereplő napirendi pontokat – a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések esetén – csak akkor tárgyalhatja meg, ha az ülésen valamennyi küldött jelen van és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.

125. A küldöttközgyűlésre meg kell hívni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét és a munkáltatói tag képviselőjét is, akik a küldöttközgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt.

126. A küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok legalább fele képviseltetve van. A határozatképességet, önkéntes- és magánpénztári áganként A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

31


— értelemszerűen — külön-külön kell vizsgálni. Ha a küldöttközgyűlés határozatképtelen, a megismételt küldöttközgyűlés az eredetileg meghirdetett küldöttközgyűléssel azonos napon is megtartható, amennyiben ezt a lehetőséget az összehívásról szóló hirdetmény és meghívó tartalmazta. A változatlan napirenddel ismételten összehívott küldöttközgyűlés a résztvevők számára tekintet nélkül határozatképes.

127. A küldöttközgyűlésen minden küldött annyi szavazattal rendelkezik ahány pénztártag az adott választási körzetben állandó lakóhellyel rendelkezik, azzal, hogy kizárólag az Öpt. alapján létesített tagsági viszonnyal kapcsolatos döntéseknél az Öpt., a kizárólag az Mpt. alapján létesített tagsági viszonnyal kapcsolatos döntéseknél az Mpt. alapján létesített tagsági viszonyok alapján kell a szavazatokat figyelembe venni. Amennyiben mindkét pénztári ágazatra vonatkozó ügyben kell döntést hozni abban az esetben is – önkéntes- és magánpénztári ágazatonként – külön-külön kell az egyes küldötteket megillető szavazatszámokat megállapítani.

128. A küldöttközgyűlést az Igazgatótanács elnöke, illetve akadályoztatása esetén az Igazgatótanács alelnöke nyitja meg, és ő tesz javaslatot a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a hitelesítő tagok személyére.

129.

A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály elfogadása és módosítása, b) az Igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, c) az Ellenőrző Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, d) a könyvvizsgáló társaság és a könyvvizsgáló természetes személy megválasztása és felmentése, e) az Igazgatótanács éves beszámolójának – ezen belül a mérleg és az aktuáriusi értékelés elfogadása, – döntés az eredmény felhasználásáról, illetve az egyes alapokban/tartalékokban mutatkozó hiány rendezéséhez szükséges intézkedésekről, f) a Pénztár pénzügyi terveinek elfogadása, g) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt kötött szerződések jóváhagyása, h) döntés a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a Pénztár nevében eljáró személyek, az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítéséről, továbbá intézkedés a Pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a Pénztár képviseletéről, A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

32


i) döntés érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról, j) döntés a Pénztár megszűnéséről, szétválásáról, vagy más pénztárral történő egyesülésről, k) döntés a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozó egyes hatáskörök gyakorlásának az Igazgatótanácsra történő átruházásáról, l) az Öpt.-n alapuló tagsági viszonyok vonatkozásában a tagdíj mértékének megállapítása és módosítása, m) az Mpt.-n alapuló tagság esetében döntés a tagdíjak behajtásának módjáról, n) mindaz, amelyet a jogszabály a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, o) tagozat létrehozása, p) döntés választható portfoliós rendszer bevezetéséről, megszüntetéséről, módosításáról, az erről szóló szabályzat elfogadásáról.

130. Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai maximum 5 éves időtartamra titkos szavazással kerülnek megválasztásra. Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai újraválaszthatók. Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság elnökét a küldöttközgyűlés választja az igazgatótanácsi, illetve az ellenőrző bizottsági tagok közül titkos szavazás útján. A küldöttközgyűlésnek legalább 5 évente – az igazgatótanácsi és az ellenőrző bizottsági tagokra is kiterjedő – általános tisztújítást kell tartania. A két tisztújító küldöttközgyűlés között megválasztott igazgatótanácsi és ellenőrző bizottsági tagok mandátuma a soron következő tisztújító küldöttközgyűlésig tarthat.

131. A küldöttközgyűlés a határozatait a jelenlévő küldöttek egyszerű szavazattöbbségével hozza. A szavazás nyilvánosan történik. Szavazategyenlőség esetén a küldöttközgyűlést levezető elnök szavazata dönt.

132.

A jelenlevők kétharmados szavazattöbbsége szükséges: a) az alapszabály elfogadásához és módosításához, b) az Igazgatótanács éves beszámolójának elfogadásához, a megállapításához, az eredmény felhasználásáról szóló döntéshez, egyes alapokban mutatkozó hiány rendezéséről szóló döntéshez, c) érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, vagy abból való kérdésében történő döntéshez, d) a Pénztár megszűnéséről, szétválásáról, vagy más pénztárral egyesüléséről rendelkező döntéshez, e) tagozat létrehozásához. A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

33

mérleg vagy az kiválás történő


133. A küldöttközgyűlésen jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: • • • • • •

a Pénztár nevét, székhelyét, a küldöttközgyűlés helyét és idejét, a küldöttközgyűlés elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőinek és szavazatszámlálóinak nevét, a jelenlévők létszámát, illetve az egyes küldöttek által képviselt tagok számát, a küldöttközgyűlésen lezajlott eseményeket, az elhangzott indítványokat, a felszólalások lényegét, a hozott határozatokat, a határozati javaslatokra leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint tartózkodók számát.

134. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a küldöttközgyűlés elnöke írja alá, illetve erre megválasztott két jelenlévő tag hitelesíti. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság beszámolójának egy példányát. Az Igazgatótanács elnöke a küldöttközgyűlés jegyzőkönyvének egy hiteles példányát, a jelenléti ívet és a küldöttközgyűlés összehívásáról szóló hirdetményt a küldöttközgyűlés befejezését követő 30 napon belül köteles a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének megküldeni. Alapszabály-módosítás és tisztségviselő választás esetén a felsorolt okiratokat — 30 napon belül — a nyilvántartást végző bíróság számára is meg kell küldeni. A küldöttközgyűlés határozatait a Pénztár székhelyén 30 napra ki kell függeszteni, illetve az elfogadott mérleget és beszámolót legalább egy országos lapban meg kell jelentetni. Amennyiben a Pénztár internetes honlappal rendelkezik az éves beszámolót – a jogszabály által előírt időpontban – a honlapon is közzé kell tenni.

Az Igazgatótanács 135. Az Igazgatótanács a Pénztár ügyvezető szerve, amely irányítói, ellenőrzési és képviseleti feladatokat lát el. Az Igazgatótanács létszáma 7 fő.

136. Az Igazgatótanács tagjainak személyéről a küldöttközgyűlés dönt a törvényben foglalt szabályok megtartásával. Az Igazgatótanács tagja a 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű személy lehet. Az Igazgatótanács tagjait a küldöttközgyűlés 5 éves időtartamra választja.

137. Az Igazgatótanács köteles legalább háromhavonta ülést tartani. Az Igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Az A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

34


Igazgatótanács határozatait általában a jelenlévő igazgatótanácsi tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az Igazgatótanács elnökének szavazata dönt.

138.

Az Igazgatótanács a feladatkörében eljárva: a) meghatározza a Pénztár üzletpolitikáját, b) összehívja az éves rendes küldöttközgyűlést, c) gondoskodik a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozó döntések előkészítéséről, illetve a hozott határozatok végrehajtásáról, d) rendkívüli küldöttközgyűlést hívhat össze, e) megtárgyalja és a küldöttközgyűlés elé terjeszti a Pénztár pénzügyi tervét, amelyben javaslatot tesz a Pénztár, valamint a pénztári munkaszervezet működtetéséhez szükséges költségvetésre, f) megválasztja és visszahívja a Szakértői Bizottság tagjait és megállapítja költségtérítésük mértékét, g) kinevezi és felmenti az ügyvezetőt, (helyettes ügyvezetőt), főkönyvelőt, befektetésekért felelős vezetőt, belső ellenőrt – és amennyiben a Pénztárral munkaviszonyban állnak – a biztosításmatematikust és a jogtanácsost, h) tagjain keresztül képviseli a Pénztárat harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt, i) megköti a Pénztár nevében és képviseletében a munkáltatói tagokkal a tagok tagdíjfizetési kötelezettségét átvállaló szerződéseket, j) elkészíti és a küldöttközgyűlés elé terjeszti a Pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervét, a Pénztár mérlegét és éves beszámolóját. A küldöttközgyűlés által elfogadott pénzügyi terv és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések keretei között átcsoportosításokat hajthat végre, dönt a saját tevékenységi és biztonsági tartalékok képzéséről, illetve felhasználásáról, k) gondoskodik a Pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről, l) elfogadja a Pénztár számviteli politikáját, m) dönt a befektetett Pénztári eszközök letétkezelésének önálló letétkezelő szervezetre bízásáról, n) dönt a befektetési vagyonkezelő kiválasztásáról, a vagyonértékelés módjáról, a vagyonkezelési, a vagyonértékelési és szolgáltatási szabályzat elfogadásáról, dönt a Pénztárhoz benyújtott tagi kölcsönkérelmek ügyében, o) dönt a Pénztár adminisztrációs és nyilvántartási tevékenysége végzésének módjáról, biztosítja az adat- és személyiségvédelemre vonatkozó szabályok betartását, p) dönt a Pénztár hitelfelvételéről, q) dönt a Pénztárhoz benyújtott tagfelvételi kérelmekkel kapcsolatos vitás ügyekben, r) elfogadja ügyrendjét, és a pénzmosás megelőzésére alkotott szabályzatot, s) ellátja a jogszabályok által határkörébe utalt egyéb feladatokat, két küldöttközgyűlés között irányítja és működteti a Pénztárat A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

35


t) dönt tagozat igazgatói megbízatásnak a – jelen alapszabály 159. pontjában leírt okokból történő – megszüntetéséről, u) javaslatot tesz a küldöttközgyűlésnek tagozat létrehozására, illetve megszüntetésére, jóváhagyja a tagozat igazgató személyét. Az Igazgatótanács minősített többséggel kétharmadának egyetértésével – határoz: • • •

–

az

igazgatótanácsi

tagok

a küldöttközgyűlés elé terjesztendő éves beszámoló elfogadásáról; az ügyvezető, (helyettes ügyvezető) és a magánpénztári vagyonrész esetében a vagyonkezelő és a letétkezelő – pályázat útján történő – kiválasztásáról, (melyről beszámol a küldöttközgyűlésnek); hatáskörei gyakorlásának átruházásáról.

139. Az Igazgatótanács rendes üléseit az Igazgatótanács elnöke hívja össze az írásos napirendi javaslat megküldésével. Rendkívüli ülést telefonon, telefaxon is össze lehet hívni. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a tagok legalább 10 százaléka az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi.

140. Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell különösen a jelenlévők nevét, az elhangzott felszólalások lényegét, a szavazás(ok) eredményét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók, illetve más dokumentumok egy-egy példányát.

141. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. Az Igazgatótanács ülésein az Igazgatótanács elnöke elnököl, az Igazgatótanács tagját meghatalmazott nem képviselheti. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Igazgatótanács tagjai közül – egyszerű többséggel – alelnököt választhat, melynek feladatkörét az Igazgatótanács ügyrendje határozza meg azzal, hogy az alelnök feladatköre nem érintheti a vonatkozó jogszabályokban az Igazgatótanács elnökére ruházott kizárólagos feladatköröket. Az alelnök visszahívására – értelemszerűen – a magválasztására irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. Az ügyvezető az Igazgatótanács üléseinek állandó meghívottja.

142.

A Pénztárat a) az Igazgatótanács elnöke és a Pénztár egy képviseleti joggal felruházott alkalmazottja, b) az Igazgatótanács elnöke egy másik igazgatótanácsi taggal, A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

36


c) az Igazgatótanács két tagja, d) az Igazgatótanács elnöke az ügyvezetővel, e) a Pénztár két képviseleti joggal felruházott alkalmazottja, f) az ügyvezető (helyettes ügyvezető) és a Pénztár egy képviseleti joggal felruházott tisztségviselője együttesen képviseli. A Pénztár Igazgatótanácsának tagjai a küldöttközgyűlés általi megválasztásukkal egyidejűleg rendelkeznek az Mpt. 42. §-ában meghatározott képviseleti joggal. A Pénztár ügyvezetője (helyettes ügyvezetője) az Igazgatótanács által történt megválasztásával egyidejűleg rendelkezik képviseleti joggal az Mpt. 42. § (1) bekezdés d) pontja alapján. A Pénztár főkönyvelőjét, befektetésekért felelős vezetőjét, jogtanácsosát, aktuáriusát, valamint alkalmazottját az Igazgatótanács ruházhatja fel képviseleti joggal. Ezen személyek képviseleti jogosultsága az erről rendelkező igazgatótanácsi határozat megszületésével egyidejűleg keletkezik. Az aláírási joggal rendelkező személyek részére a Pénztár aláírási címpéldányt készíttet. A képviselet úgy történik, hogy a Pénztár előírt, előnyomott, vagy nyomtatott nevéhez a képviseletre jogosult személy nevét hozzáírja, hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően.

Az Ellenőrző Bizottság 143. Az Ellenőrző Bizottság a Pénztár általános ellenőrző szerve. Az Ellenőrző Bizottság létszáma 7 fő.

144. Az Ellenőrző Bizottságban a tagoknak kell többségben lenniük. Ha a munkáltatói hozzájárulás eléri, vagy meghaladja a Pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltatók képviselője jogosult az Ellenőrző Bizottságban szavazati joggal részt venni. Az Ellenőrző Bizottságnak nem lehet tagja az Igazgatótanács tagja, a Pénztár alkalmazottja és e személyek közeli hozzátartozója. Az Ellenőrző Bizottság elnöke a megválasztott ellenőrző bizottsági tagok közül kerül megválasztásra. Az Ellenőrző Bizottság tagjait a küldöttközgyűlés választja, 5 évi időtartamra. Az Ellenőrző Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van.

145. Az Ellenőrző Bizottság feladata, hogy rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a Pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a Pénztár fizetőképességének és kötelezettségvállalásainak összhangját. Az Ellenőrző Bizottság nyílt pályázat alapján tesz javaslatot a küldöttközgyűlésnek a könyvvizsgáló személyére. Az Ellenőrző Bizottság, javaslatot tesz az Igazgatótanácsnak a belső ellenőr kinevezésére és felmentésére. Az Ellenőrző Bizottság elfogadja a Pénztár belső A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

37


ellenőrzési szabályzatát. Megállapításait évente a küldöttközgyűlés elé terjeszti. Az Ellenőrző Bizottság kérheti az Igazgatótanács és a küldöttközgyűlés soron kívüli összehívását, ha ezt az ellenőrzés során tapasztaltak szükségessé teszik.

146. Az Ellenőrző Bizottság köteles megvizsgálni a határkörébe tartozó, a küldöttközgyűlés elé terjesztendő jelentéseket és az Igazgatótanács éves beszámolóját. Az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az Ellenőrző Bizottság jelentése nélkül a küldöttközgyűlés érvényesen nem határozhat. Az Ellenőrző Bizottság jelentését az éves beszámolóról és a pénzügyi tervről a közgyűlés előtt, azokkal együtt, azokkal együtt megtekinthetővé kell tenni a tagság számára.

Az Igazgatótanácsra és az Ellenőrző Bizottságra vonatkozó közös szabályok 147. a) Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság megbízatása, megválasztásától számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően az új küldöttközgyűlés alakuló ülésén új Igazgatótanácsot és Ellenőrző Bizottságot nem választ. b) Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság elnökének csak olyan személy választható meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. c) Nem választható meg igazgatótanácsi és az ellenőrző bizottsági tagnak az a személy, ─ aki 10 százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben, biztosítóban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét az illetékes felügyelet visszavonta, ─ aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban, pénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét állami felügyelete visszavonta, ─ aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet, más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét megállapította. E tekintetben súlyos szankciónak minősül, ha a Felügyelet, más hatóság jogerős A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

38


határozatban a kiszabható legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, ─ aki vezető tisztségviselője volt olyan, a Gt. hatálya alá tartozó vállalkozásnak vagy szövetkezetnek, amelyben 5 éven belül csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni, ─ akinek egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége veszélyeztetné a pénztár biztonságos működését. d) Amennyiben a PSZÁF határozatában rendkívüli igazgatótanácsi vagy ellenőrző bizottsági ülés összehívását rendeli el, vagy a Pénztár érdekében sürgősen kell egy adott ügyben dönteni, azonban az igazgatótanácsi és ellenőrző bizottsági tagok távolléte, vagy egyéb akadályoztatása miatt a személyes megjelenésre nincs lehetőség, akkor az Igazgatótanács és Ellenőrző Bizottság – ülés megtartása nélkül – távbeszélőn, telefaxon, telexen, elektronikus levélben (e-mail) [továbbiakban: írásbeli szavazás] is hozhat érvényes határozatot. Az írásbeli szavazással hozott határozat érvényességének feltétele az, hogy az igazgatótanácsi és ellenőrző bizottsági tagok több mint fele, szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és legfeljebb 8 napon belül megküldje a Pénztár székhelyére.

A Pénztár ügyvezetője 148. A Pénztár ügyvezetője (helyettes ügyvezetője) a Pénztárral munkaviszonyban álló személy.

149. Az ügyvezető (helyettes ügyvezető) nem lehet a Pénztár Igazgatótanácsának és Ellenőrző Bizottságának tagja, illetve más választott tisztségviselője.

150. Ügyvezetőként (helyettes ügyvezetőként) alkalmazható az, aki büntetlen előéletű, felsőfokú pénzügyi, közgazdasági vagy jogi végzettséggel, legalább 3 éves, a Pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az alapszabály 147/c) pontjában előírt feltételteleket az ügyvezetőre (helyettes ügyvezetőre) is alkalmazni kell. Az ügyvezető (helyettes ügyvezető) felett a munkáltatói jogokat – a kinevezés és felmentés esetét kivéve – az Igazgatótanács elnöke gyakorolja.

151. Az ügyvezető felelős a küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, a Pénztár eredményes működéséért, folyamatos ügyviteléért, gyakorolja a Pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat azok kivételével,


39


amelyeket a törvény, illetőleg az alapszabály a küldöttközgyűlés vagy az Igazgatótanács kizárólagos hatáskörébe utal.

152.

A Pénztár munkaszervezetének munkáját az ügyvezető irányítja.

Az ügyvezető a feladatkörében eljárva: a) felelős a küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, b) felelős a Pénztár eredményes és jogszerű működéséért, c) felelős a Pénztár folyamatos ügyviteléért és a jogszabályoknak megfelelő személyes adatkezelésért, d) felelős a Pénztár fizetőképességének és kötelezettségeinek összhangjáért, e) gondoskodik a küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács üléseinek előkészítéséről, f) részt vesz a küldöttközgyűlésen és az Igazgatótanács ülésein, g) beszámol az Igazgatótanácsnak a tevékenységéről, h) a pénzügyi tervben meghatározott keretek között irányítja a Pénztár gazdálkodását, i) a belső ellenőr, az ügyvezető, (helyettes ügyvezető) kivételével az alapszabály 138./g) pontjában felsorolt munkavállalók esetében – a kinevezés és felmentés eseteinek kivételével – gyakorolja a Pénztár alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat, és ügyvezetői utasításban szabályozza a munkaszervezet működését, j) folyamatos nyilvántartást vezet a küldöttközgyűlés által hozott határozatokról (Határozatok Könyve), k) előkészíti az Igazgatótanács ülésére a Pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervét, mérlegét és éves beszámolóját, l) kiadmányozza a Pénztár iratait, – az adott szakterület vezetőjével együttesen – aláírja a Pénztár beszámolóit, a pénzforgalmi, befektetési és likviditási jelentést, m) az alapszabály 142. pontjában leírtak figyelembe vételével képviseli a Pénztárt, n) biztosítja a tagok tájékoztatását, irat-betekintési jogának érvényesülését, o) intézkedik a Pénztárhoz benyújtott tagfelvételi kérelmek ügyében, p) ellátja a jogszabályokban és az Igazgatótanács által ráruházott egyéb feladatokat.

153. Az Igazgatótanács egyes hatásköreinek gyakorlását az ügyvezetőre (helyettes ügyvezetőre) ruházhatja. Az ügyvezető (helyettes ügyvezető) hatásköre az átruházott hatáskör terjedelméhez igazodik. Az ügyvezető (helyettes ügyvezető) e tevékenysége során az Igazgatótanács utasításai szerint jár el, köteles betartani a A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

40


jogszabályokat, az alapszabály rendelkezéseit és a Pénztár küldöttközgyűlésének határozatait.

154. Az Igazgatótanács jogsértő határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezető (helyettes ügyvezető) az Ellenőrző Bizottsághoz, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez fordulhat.

A Szakértői Bizottság 155. A Szakértői Bizottság feladata a Pénztár vezetésének, döntés előkészítésének és szakmai munkájának segítése. A Szakértői Bizottság az Igazgatótanács elnöke vagy az ügyvezető (helyettes ügyvezető) kérésére véleményezi az átadott pénztári dokumentumokat és dokumentum-tervezeteket, és egyéb módon segíti a pénztár vezető testületeinek munkáját. A Szakértői Bizottság az Igazgatótanács jóváhagyásával elfogadott ügyrend szerint működik; megállapításait, javaslatait írásban terjeszti elő az Igazgatótanács elnökéhez.

156. A Szakértői Bizottság szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik; üléseit a Szakértői Bizottság elnöke hívja össze. A Szakértői Bizottság ülését, az Igazgatótanácsnak az Igazgatótanács elnökének, az ügyvezetőnek, a helyettes ügyvezetőnek, vagy a Szakértői Bizottsági tagok 1/3-ának kérésére össze kell hívni. A Szakértői Bizottság ülésein az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai, az ügyvezető (helyettes ügyvezető) a főkönyvelő, a befektetésekért felelős vezető, a biztosításmatematikus, a jogtanácsos, a belső ellenőr, valamint az Igazgatótanács, vagy a Szakértői Bizottság elnöke által meghívott személyek jogosultak részt venni.

157. A Szakértői Bizottság létszámát az Igazgatótanács határozza meg, tagjait az Igazgatótanács választja meg és hívja vissza egyszerű többséggel, nyílt szavazással.

158. A Szakértői Bizottság funkcionális munkacsoportokban munkacsoportok munkáját a bizottság elnöke koordinálja.

159.

működhet,

A szakértői bizottsági tagság megszűnik: a) a tag halálával, b) a tag 12 hónapnál hosszabb ideig történő akadályoztatása esetén, c) a tag lemondásával, A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

41

a


d) a tag visszahívásával, e) abban az esetben, ha tagot bármely bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélik, f) amennyiben a tag más önkéntes-, vagy magánnyugdíjpénztárral munkaviszonyt, megbízási viszonyt, vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, g) amennyiben a tagot más önkéntes-, vagy magánnyugdíjpénztárnál küldötté, szakértői bizottsági, igazgatótanácsi, ellenőrző bizottsági taggá választják, h) a pénztártagsági viszony megszűnésével. A jelen pont d) alpontjának kivételével a felsorolt indokok bekövetkezte automatikusan megszünteti a szakértői bizottsági tagságot. A jelen pont b) alpontjában leírt akadályoztatást a Szakértői Bizottság elnöke jogosult megállapítani, abban az esetben, ha a szakértői bizottsági tag – a szakértői bizottsági ülésre történt meghívása ellenére – annak ülésén nem jelenik meg.

160. A Szakértői Bizottság tagjai és elnöke díjazásban részesülhetnek és – az Igazgatótanács által megállapított összeghatárig – költségtérítésre jogosultak. A díjazás mértékét a küldöttközgyűlés állapítja meg. Az a tag, aki három hónapot meghaladó időtartamban nem vesz részt a Szakértői Bizottság munkájában, sem díjazásra sem költségtérítésre nem jogosult.

161. A Szakértői Bizottság tagjai kötelesek a Pénztárral kapcsolatosan tudomásukra jutott mindenfajta információt, tényt, adatot üzleti titokként kezelni. A Szakértői Bizottság tagjai – az Igazgatótanács hozzájárulása nélkül – a Pénztárral összefüggésben semmilyen nyilatkozatot és véleményt a sajtóban nem jelentethetnek meg és nem közölhetnek; a Pénztárat harmadik személyekkel szemben nem képviselhetik. Jelen pont tekintetében sajtónak minősül a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 20. § a) pontjában leírt meghatározás.

162. A Szakértői Bizottság tagjai a jelen alapszabályban előírtak megszegésével – a Pénztárnak – okozott kárért az önkéntes és magánpénztári szakmában járatos személyektől elvárható fokozott felelősséggel tartoznak helytállni.

A Tagozat(ok) 163. A tagozat(ok) a Pénztár jogi személyiséggel nem rendelkező olyan szervezeti egységei, amelyek egyes foglalkozási ágak szerint tömörítik a Pénztár tagjait. A tagozat(ok) célja, hogy elősegítsék a taglétszám növelését, valamint elősegítsék a küldöttekkel, munkáltatókkal való pénztári kapcsolatrendszer kiépítését és erősítését. A tagozat(ok) létrehozását a legalább ezer fővel rendelkező nagyobb A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

42


munkáltatók, foglalkozási ágazatok és területi egységek képviselői kezdeményezhetik írásban az Igazgatótanácsnál. A tagozat(ok) létrehozásáról az Igazgatótanács előterjesztése alapján a küldöttközgyűlés dönt a jelenlevők kétharmados szavazattöbbségével, és ugyanilyen módon dönt a tagozat(ok) megszűnéséről. A tagozat(ok) küldöttközgyűlési határozat nélkül is megszűnnek, amennyiben tagjaik száma 1000 fő alá csökken.

164. Az Igazgatótanács a tagozat(ok) tagjai közül képviselő(ke)t választhat, aki(k) jogosult(ak) a tagozat-igazgatói cím használatára. A tagozat-igazgatók — a tagozat létszámával és az általuk végzett koordinatív munkával arányos mértékű — díjazásban részesülhetnek, melynek mértékét az Igazgatótanács határozza meg. Tagozatonként kizárólag egy tagozat igazgató választható. A tagozat(ok) és a tagozat-igazgató(k) a Pénztárat harmadik személyek felé nem képviselheti(k). Tagozat igazgató(k) kizárólag pénztártag(ok) lehet(nek). A tagozat igazgatói megbízatás megszűnésének szabályai megegyeznek a szakértői bizottsági tagság megszűnésének eseteivel, azzal a különbséggel, hogy a tagozat igazgatói megbízatás abban az esetben is megszűnik, ha maga a tagozat megszűnik.

165. A tagozat(ok) kizárólag konzultatív, koordinatív jogkörrel rendelkező szerv(ek). A tagozat(ok) jogkörüket a tagozat igazgatón keresztül gyakorolhatják. A tagozat(ok) hatáskörébe semmilyen olyan hatáskör nem ruházható át, amely a Pénztárnak a tagozat(ok)on kívüli szervei hatáskörébe tartozik. A tagozat igazgató(k) köteles(ek) a személyes adatok védelméről szóló jogszabályokat, a pénztártitkot és a Pénztár üzleti titkait megtartani.

A pénztár munkaszervezete 166. A Pénztár munkaszervezetének felépítését, feladatait az alapszabály 152./i) pontja alapján az ügyvezető állapítja meg.

IX. fejezet A pénztári ügyfélszolgálatra vonatkozó szabályok 167. A Pénztár a szolgáltatásai, eljárása, valamint mulasztása miatt felmerülő panaszok elintézésére a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény értelmében ügyfélszolgálatot működtet. Az ügyfélszolgálat a Pénztár székhelyén működik. A pénztári ügyfélszolgálatot a tagok reklamációikkal mind személyesen,


43


mind írásban megkereshetik. Az ügyfélszolgálat Igazgatótanács határozatban állapítja meg.

működési

rendjét

az

168. A tag a panaszát személyes megjelenése esetén is köteles írásba foglalva az ügyfélszolgálat munkatársának benyújtani, aki annak átvételét köteles igazolni. A panaszt kérelemre – az ügyfélszolgálati dolgozónak – írásba kell foglalnia. A Pénztár az ügyfélszolgálathoz beérkezett panaszokat köteles haladéktalanul kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről a tagot írásban értesíteni, legkésőbb a panasz kézhezvételétől számított 15 napon belül. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat során tett megállapításokat, a megállapítások indokolását, a Pénztár által tett intézkedéseket, illetve annak elmaradása esetén ennek indokát. Abban az esetben, ha a tag ugyanazon ügyben ugyanazon, indokkal tesz – alaptalanul – ismételt panaszt, a Pénztár nem köteles a panasz újbóli kivizsgálására, illetve a tag erről történő írásbeli értesítésére.

X. fejezet Az üzleti titok és a pénztártitok 169. Üzleti titok minden olyan, a Pénztár tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénztárnak méltányolható érdeke fűződik, és amelyet a Pénztár üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a Pénztár a szükséges intézkedéseket megtette.

170. Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról és a munkáltatói tagról a Pénztár vagy a pénztári szolgáltató rendelkezésére álló, a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag, a pénztártag kedvezményezettjének, örökösének, közeli hozzátartozójának személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, illetve amely a munkáltatói tag, illetve a támogató adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira vonatkozik.

171. A Pénztár üzleti és pénztártitkot kizárólag a pénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet.


44


172. A Pénztár Igazgatótanácsának, Ellenőrző Bizottságának tagja, a küldött, valamint a szakértői bizottsági tag, a Pénztár alkalmazottja, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott személyeket, szervezeteket, illetőleg ezek alkalmazottait is, köteles a Pénztár működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot és pénztártitkot – időbeli korlátozás nélkül, ezen minősége megszűnését követően is – megtartani.

173. Az alapszabály 172. pontjában meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő információhoz jutott.

174.

A pénztártitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha:

a) a pénztártag vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható adatkört pontosan megjelölve közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatalmazást ad, b) törvény a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad.

175. Aki üzleti titok vagy pénztártitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénztárnak vagy a pénztártagoknak hátrányt okozzon.

XI. fejezet A Pénztár megszűnése 176. A Pénztár – a felszámolás esetét kivéve – csak végelszámolást követően, a PSZÁF előzetes tájékoztatásával szűnhet meg. A Pénztár megszűntetéséről, más pénztárral történő egyesülésérő, több pénztárrá történő szétválásáról a küldöttközgyűlés minősített többséggel határozhat. A Pénztár megszűntetéséről, más pénztárral történő egyesüléséről, több pénztárrá történő szétválásáról az Öpt., az Mpt. és ezek végrehajtási rendeletei, valamint a PSZÁF állásfoglalásai az irányadók.


45


XII. fejezet Vegyes és záró rendelkezések 177. A tag és az a személy, aki a Pénztár szolgáltatására (kifizetésére) bármilyen jogcímen jogosult, köteles a szolgáltatás (kifizetés) biztonságos teljesítéséhez szükséges adatait a Pénztárnak írásban bejelenteni, illetve a szükséges nyilatkozatokat és iratokat benyújtani. Ennek elmulasztásából származó hátrányokért és károkért a Pénztár nem felelős.

178. A Pénztár által a tagnak, jogosultnak, vagy egyéb érdekeltnek a Pénztár által ismert utolsó címére ajánlott levélben elküldött jognyilatkozat az elküldést követő 15. napon megérkezettnek tekintendő, ha ellenkező visszajelzés nem érkezett.

179. A Pénztárhoz a jognyilatkozatokat – ha jogszabály, vagy a jelen alapszabály szigorúbb alakiságot nem ír elő – írásban kell eljuttatni. A jognyilatkozat akkor hatályos, ha a Pénztárhoz megérkezett.

180. A Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységét az Igazgatótanács irányítja, és arról a küldöttközgyűlésnek az éves beszámoló keretében külön beszámol.

181. A Pénztár az éves beszámolót a Pénztár székhelyén e célra rendszeresített hirdetőtáblán 60 napra kifüggeszti. Az Igazgatótanács határozatait – e hirdetőtáblán – 30 napra kell kifüggeszteni. 182. A Pénztár és a tag közötti jogvitában a pertárgyértéktől függően kizárólag a Fővárosi Bíróság, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

183. Abban az esetben, amennyiben bármely – az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak működésével kapcsolatos, illetve azt befolyásoló – jogszabály úgy módosul, hogy az a Pénztárra, illetve a tagokra vonatkozó kötelezést tartalmaz diszpozitivitás nélkül; úgy ezeket a módosulásokat akkor is kötelesek a tagok és a Pénztár is alkalmazni, valamint betartani, ha azok még az alapszabályon és más szabályzaton nem kerültek átvezetésre és elfogadásra.


46


184. Amennyiben a tag, az Öpt. alapján létrejött tagsági jogviszonyát a 10 éves várakozási idő leteltét követően, de még a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően szünteti meg [lásd: az alapszabály 46./g) alpontja], akkor az ilyen jogcímen történő kifizetés, az Öpt. 45/A. § (3) bekezdés b) pontja alapján nem minősül pénztári szolgáltatásnak és jövedelemnek tekintendő.

185. A Pénztár az alábbi tevékenységet részben, vagy egészben kihelyezi, illetve kiszervezi: a) b) c) d) e) f)

tagszervezési tevékenység, nyilvántartási és adminisztrációs tevékenység, vagyonkezelési tevékenység, egyéni számlakivonatok és adóigazolások nyomtatása és postázása, aktuáriusi tevékenység ellátása, pénztári reklám- és marketing tevékenység.

Jelen módosított alapszabályt az UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár, a 2006. május 18-án megtartott küldöttközgyűlésén fogadta el. B u d a p e s t, 2006. május 18.

__________________________ Dr. Szűcs István

_________________________ Bárdossy Nikoletta

a küldöttközgyűlés levezető elnöke

jegyzőkönyvvezető

__________________________ Visy Katalin

__________________________ Ursprunger Edit

hitelesítő tag

hitelesítő tag Az okiratot készítette és ellenjegyezte az UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár jogtanácsosaként:

__________________________ Dr. Szűcs István jogtanácsos jogtanácsosi névjegyzéki sorszáma: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 378. jogtanácsosi igazolvány száma: № 12780 A 2006. május 18 -i küldöttközgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

47


Melléklet: Az önkéntes pénztári befizetések alapok/tartalékok közötti megosztásáról

Az éves szinten befizetett tagdíj

Fedezeti tartalék

Működési tartalék

Likviditási tartalék

0–2.000,-Ft/év 2.001–200.000,-Ft/év 200.001–333.000,-Ft/év 333.001,-Ft/év felett

1% 96,5% 98% 100%

99,0% 3,4% 2,0% 0,0%

0,0% 0,1% 0,0% 0,0%

1.

Amennyiben a tag részére bármilyen jogcímen beérkezett pénzösszeg nagysága éves szinten 0-2.000,-Ft: 1% fedezeti tartalék; 99% működési tartalék; 0% likviditási tartalék.

2.

Amennyiben a tag részére bármilyen jogcímen beérkezett pénzösszeg nagysága éves szinten 2.001-200.000,-Ft közötti összeg akkor: ─ az évi 0-2.000,-Ft összeg-rész tekintetében 1% fedezeti tartalék; 99% működési tartalék; 0% likviditási tartalék, és ─ az évi 2.000,-Ft feletti összeg-rész tekintetében 96,5% fedezeti tartalék; 3,4% működési tartalék; 0,1% likviditási tartalék.

3.

Amennyiben a tag részére bármilyen jogcímen beérkezett pénzösszeg nagysága éves szinten 200.001-333.000,-Ft közötti összeg akkor: ─ az évi 0-2.000,-Ft összeg tekintetében 1% fedezeti tartalék; 99% működési tartalék; 0% likviditási tartalék, és ─ az évi 2.000-200.000,-Ft közötti összeg-rész tekintetében 96,5% fedezeti tartalék; 3,4% működési tartalék; 0,1% likviditási tartalék és ─ az évi 200.000,-Ft feletti összeg-rész tekintetében 98% fedezeti tartalék; 2% működési tartalék; 0% likviditási tartalék.


48


4.

Amennyiben a tag részére bármilyen jogcímen beérkezett pénzösszeg nagysága éves szinten több, mint 333.000,-Ft akkor: ─ az évi 0-2.000,-Ft összeg tekintetében 1% fedezeti tartalék; 99% működési tartalék; 0% likviditási tartalék, és ─ az évi 2.000,-200.000,-Ft közötti összeg-rész tekintetében 96,5% fedezeti tartalék; 3,4% működési tartalék; 0,1% likviditási tartalék és ─ az évi 200.000,-333.000,-Ft közötti összeg-rész tekintetében 98% fedezeti tartalék; 2% működési tartalék; 0% likviditási tartalék, és ─ az évi 333.000,-Ft feletti összeg-rész tekintetében 100% fedezeti tartalék; 0% működési tartalék; 0% likviditási tartalék.

A magánpénztári tagdíj befizetések alapok/tartalékok közötti megosztásáról

Fedezeti tartalék

Működési tartalék

Likviditási tartalék

1. hónap

90%

9,5%

0,5%

2. hónaptól

94,5%

5%

0,5%

Az első hónapra megállapított eltérő tagdíj felosztási arány magánnyugdíjpénztárból a Pénztárba átlépő tagokra nem vonatkozik.


49

a

más

file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20magánnyugdíjpénztár%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm

MAGÁNNYUGDÍJPÉZTÁRI SZOLGÁLTATÁSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZABÁLYZAT

2004. szeptember 21.

TARTALOMJEGYZÉK

I.

Bevezetés 3 II.

Nyugdíjszolgáltatás nyújtásának feltétele 3

III. A nyugdíjkorhatár elérésekor a pénztártag által választható lehetõségek 4 IV.

A nyugdíjszolgáltatás megkezdésével kapcsolatos határidõk 4

file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20magánnyug...ár%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (1 / 12)2007.02.09. 15:35:56


V.

A pénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatások 5 A szolgáltatások fedezetének számítása 6

VI.

VII. Az egyes szolgáltatások módozattervei 6 VIII. IX.

A szolgáltatásokhoz kapcsolódó biztonsági tartalékok képzése 7 A kifizetések esedékessége

7

Tagsági jogviszony megszûnésekor alkalmazandó elszámolások 7

X. XI.

A pénztár által elszámolható költségek 10

XII. A pénztártagok tájékoztatását szolgáló számítások 10 XIII. A Nyugdíjbiztosítási Alapba történõ utalás esetén a tagdíj-kiegészítés kezelésének szabályai 11 XIV. Záró rendelkezések 12

I.

Bevezetés

I.1. Az UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár az Mpt. elõírásai alapján jelen szabályzatban rendelkezik szolgáltatástípusonként a pénztár által nyújtott járadékok és egyösszegû kifizetések megállapításának és folyósításának szabályairól, valamint az erre vonatkozó számításokról, továbbá a szolgáltatási tartalékképzési szabályokról. I.2. A szabályzatban hivatkozott jogszabályok és rövidítéseik: Ø Tbj.: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény; Ø Tny.: a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény; Ø Mpt.: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény; Ø Hszt.: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény; Ø Hjt.: a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény; Ø Bit.: a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény. I.3. A szabályzatban mindenütt, ahol a Tbj.-re, ill. a Tny.-re történik hivatkozás és a file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20magánnyug...ár%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (2 / 12)2007.02.09. 15:35:56


hivatásos állományra vonatkozóan a Hszt. ill. a Hjt. ettõl eltérõen rendelkezik, úgy a Hszt. ill. a Hjt. elõírásai az irányadóak. II.

Nyugdíjszolgáltatás nyújtásának feltétele

II.1. A pénztár a pénztártag részére a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, illetõleg a pénztártag elhalálozása esetén hozzátartozója részére, a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összeg, mint fedezet alapján megállapított nyugdíjszolgáltatást nyújt. II.2. A nyugdíjkorhatár az az életkor, melyet a Tny. az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeként meghatároz. A nyugdíjkorhatár betöltésével esik egy tekintet alá az az idõpont, amelytõl a pénztártag társadalombiztosítási nyugellátásban, így öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjat, elõnyugdíjat, bányásznyugdíjat, egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, ideértve a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által nyújtott öregségi nyugdíjat is, valamint a szolgálati nyugdíjat), a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által nyújtott rendszeres rokkantsági segélyt is), továbbá növelt összegû öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesül. II.3. Nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, illetõleg a pénztártag elhalálozása esetén hozzátartozója részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint fedezet alapján megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított nyugdíjjáradék, a hozzátartozó, illetve kedvezményezett (a továbbiakban: kedvezményezett) járadéka, és az Mpt.-ben szabályozott egy összegben történõ pénzbeli kifizetés. III. A nyugdíjkorhatár elérésekor a pénztártag által választható lehetõségek III.1. A járadékszolgáltatásra jogosult a társadalombiztosítási nyugdíj iránti igényével egyidejûleg, vagy azt követõen kérheti a nyugdíjszolgáltatás folyósítását. III.2. A társadalombiztosítási nyugdíjban részesülõ pénztártag amennyiben, a pénztártól szolgáltatást nem igényel tagdíj fizetésére nem kötelezett. IV.

A nyugdíjszolgáltatás megkezdésével kapcsolatos határidõk

IV.1. A tag a pénztár szolgáltatása igénybevételének várható, a jogszabályok elõírásaival összhangban álló idõpontja elõtt legfeljebb 90 nappal írásos tájékoztatást kérhet a választható szolgáltatások részére várható összegérõl. Amennyiben a kérés nem a Tny. szerinti öregségi nyugdíjkorhatár elérésére alapul, úgy a hivatkozott jogcím elérését file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20magánnyug...ár%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (3 / 12)2007.02.09. 15:35:56


megfelelõ dokumentum mellékelésével bizonyítani kell a pénztár részére. IV.2. A pénztár a jogos igény beérkeztét követõ 30 napon belül köteles a megfelelõ tájékoztatást megadni. IV.3. A felhalmozási idõszakban lévõ pénztártag kérése nélkül is a pénztár legkésõbb az öregségi nyugdíjkorhatára betöltését megelõzõ 30 nappal köteles a tagot tájékoztatni a pénztárban választható szolgáltatásoknak a tag részére várható összegérõl. V.

A pénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatások

V.1. A pénztár a pénztártag részére a nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által választott típusú járadékszolgáltatásként nyújtja, vagy egyösszegû kifizetésként teljesíti.

V.2. A járadékszolgáltatás a tag választása szerint lehet: a)

életjáradék, amelyet a pénztára tag számára élete végéig havonta elõre folyósít;

b) elején határozott idõtartamos életjáradék, amelyet a pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének idõpontjától számított, a pénztártag által a szolgáltatás igénylésekor elõre meghatározott idõtartam lejártáig a tag részére, illetve a pénztártagnak a határozott idõtartam alatt bekövetkezõ halála esetén a tag kedvezményezettje (örököse) részére folyósít ezen idõtartam végéig. Ha a tag túléli a határozott idõtartamot, akkor a járadékot a pénztártag haláláig kell folyósítani. Az, hogy a szolgáltatásra igénylésekor a pénztártag milyen idõtartamot választhat a szolgáltatás módozattervében kerül meghatározásra. c) végén határozott idõtartamos életjáradék, amelyet a pénztár a pénztártag részére élethosszig folyósít, majd annak halála után a pénztártag által a szolgáltatás igénylésekor elõre meghatározott idõtartam lejártáig folyósít. Az, hogy a szolgáltatásra igénylésekor a pénztártag milyen idõtartamot választhat a szolgáltatás módozattervében kerül meghatározásra. d) kettõ életre szóló életjáradék, amely a pénztártag és kedvezményezettje részére járó olyan nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van. V.3. A pénztár egyösszegû kifizetést teljesít: a) a pénztártag felhalmozási idõszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére, b) annak a pénztártagnak a kérésére, aki a nyugdíjkorhatár eléréséig a különbözõ pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági viszonya nem haladja meg a 180 hónapot. Az elszámolás egy, vagy két lépcsõben történik. file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20magánnyug...ár%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (4 / 12)2007.02.09. 15:35:56


Elsõ lépcsõben a pénztár kifizeti a tag egyéni számláján a bejelentés idõpontjáig felhalmozott tõkekövetelést. A második lépcsõben a tag számlája az elsõ lépcsõben történt kifizetést követõ tényleges változásait /tagdíjbevételek, hozamjóváírások, egyéb változások/, valamint az elsõ kifizetés negyedéve zárónapjáig felhalmozott hozamot és az elsõ kifizetés negyedévének zárónapja és a kifizetés napja közti hozamot (elszámoló hozam). A pénztár a második lépcsõben történõ kifizetést az elsõ kifizetés negyedéve zárónapját követõ 50 napon belül teljesíti. Az elszámoló hozam meghatározása a hozamfelosztási és hozamelszámolási szabályzat szerint történik. c) Amennyiben a pénztártag egy lépcsõben történõ elszámolást igényel akkor a kifizetés határnapja a tartalmilag és formailag helyesen kitöltött és a Pénztár számára eljuttatott igénybejelentés negyedévének zárónapját követõ 50. nap. d) Ha a pénztártag nem az egyösszegû kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell megállapítani.

V.4. Az V.3. bekezdés b) pontjában a 180 hónap számításánál - nem teljes naptári hónap esetén - 30 naptári napot kell egy hónapnak tekinteni. V.5. Az V.3. bekezdés a) pontja szerinti egyösszegû kifizetés nem szolgáltatás. VI.

A szolgáltatások fedezetének számítása

VI.1. A szolgáltatások fedezetének alapja az egyéni számla egyenlege, melyen a tag pénztárral szembeni követelései és kötelezettségei különbségét értjük. VII. Az egyes szolgáltatások módozattervei VII.1. A tevékenységét kezdõ pénztár szolgáltatási szabályzata nem tartalmazhat saját folyósítású járadékot. A késõbbiekben a pénztár járadékait maga kívánja folyósítani. Ehhez huszonötezer fõ alatti taglétszám esetén 3 évvel, egyéb esetben 1 évvel a szolgáltatás megkezdése elõtt be kell szereznie a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyét. VII.2. A pénztár járadékszolgáltatási kötelezettségét a induló pénztári státuszából eredõen kezdetben biztosító társaságtól vásárolt szolgáltatások révén kívánja teljesíteni. Olyan biztosítót köteles szolgáltató partnerül választani, mely a Bit. hatálya alá tartozó társaság, az ügyfél védelmi alapban tagsággal rendelkezik. A járadék vásárlásának forrása a pénztár erre vonatkozó szolgáltatási tartaléka. VII.3. A járadékszolgáltatást teljesítõ biztosítóintézetet a pénztár, illetve szolgáltatást igénybe vevõ tag egyaránt kiválaszthatja. A biztosítóintézettel a járadék szolgáltatására file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20magánnyug...ár%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (5 / 12)2007.02.09. 15:35:56


vonatkozó szerzõdést a pénztár köti meg, illetve eljár az érintett pénztártag(ok) nevében. VII.4. A biztosítóintézettõl vásárolt járadékkal teljesített járadékszolgáltatásra (járadékmegállapítás, egyösszegû kifizetés, öröklés) a Bit. rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a járadékszolgáltatásra jogosultat legalább élethosszig tartó járadékban kell részesíteni. A biztosítóintézettõl vásárolt életjáradékot a tag nem szüntetheti meg. VII.5. A pénztár és a biztosító között létrejött szerzõdésben rendelkezni kell a biztosító adatszolgáltatásáról, ami a pénztár tagjairól történõ nyilvántartás elkészítéséhez szükséges. VII.6. A biztosítótól vásárolt járadékra vonatkozóan a pénztárban semmilyen tartalékot nem lehet képezni. VIII.

A szolgáltatásokhoz kapcsolódó biztonsági tartalékok képzése

VIII.1. Mivel a pénztár szolgáltatásait kezdetben kizárólag biztosítási intézettõl történõ vásárlás útján kívánja teljesíteni, így semmilyen, a szolgáltatásokra vonatkozó tartalékot nem képez. IX.

A kifizetések esedékessége

IX.1. A pénztár elsõ szolgáltatás fizetési kötelezettsége tag a szolgáltatás fizetésére vonatkozó, tartalmilag és formailag helyes igénye pénztárhoz történõ beérkeztét követõ 15. munkanapot követõ hó elsõ munkanapján lép életbe. IX.2. Amennyiben az igénybejelentés valamilyen értelemben nem megfelelõ, úgy a pénztár 30 napon belül a tag költségén írásban felszólítja a tagot a hiba kiküszöbölésére. IX.3. Amennyiben a szolgáltatás megkezdése esedékességének idõpontjára a szolgáltatás nem állapítható meg, akkor a pénztár a tag részére elõzetes járadék folyósítását kezdi meg. IX.4. Az elõzetes járadék számításának módját a biztosító által kidolgozandó módozattervnek kell tartalmaznia. IX.5. A megállapított és az elõzetes járadékból adódó különbözetet az elõzetes járadék folyósításának kezdetétõl számított 3 hónapon belül rendezni kell. A rendezés módját szintén a módozatterv tartalmazza. X.

Tagsági jogviszony megszûnésekor alkalmazandó elszámolások

A tagsági viszony

X.1. a)

más nyugdíjpénztárba történõ átlépéssel

b)

elhalálozással



c) a Tny. szerint megállapított rokkantnyugellátásra jogosulttá válásával, a tag döntése szerint, illetõleg d)

az Mpt. 123. §-ának (2) bekezdése szerinti visszalépéssel

e)

az Mpt. 123. §-a (6) bekezdése szerinti visszalépéssel szûnik meg.

X.2. Más pénztárba történõ átlépés A pénztártag más pénztárba történõ átlépésére, a tag erre irányuló X.2.1. bejelentése alapján, az esetleges tagdíjhátralék kiegyenlítését követõen kerülhet sor. A tag tagsági viszonya pénztárban a negyedév utolsó napjával szûnik meg, ha a pénztárhoz a nyilatkozatot a tag – illetve a tag írásbeli felhatalmazása alapján az átvevõ pénztár – benyújtotta. A pénztár mindig a tagsági viszony megszûnése napjára vonatkozóan számol el, és az azt követõ 50 napon belül utal. A pénztár a hozamfelosztási és hozamelszámolási szabályzat alapján meghatározza az elszámoló hozamot. A tag pénztárral szembeni követelése tagi számlája elszámoló hozammal növelt összege. A tag pénztárral szembeni követelését - csökkentve a tag pénztárral X.2.2. szembeni tartozásával és az átlépés költségeivel - át kell utalni a másik pénztárnak. A megállapított összeget az átvevõ pénztár felszólítására utalja át. Az átvevõ pénztár befogadó nyilatkozattal igazolja a tag hozzá történõ átlépésének szándékát. Az átlépéshez szükséges összes adatot a tag rendelkezésére kell bocsátani. Egyéni számláját le kell zárni, és a számla egyenlegét ki kell számolni. A tag esetleges kötelezettségeit egy összegben az egyéni számláján nyilvántartott összeg terhére rendezni kell a pénztár, illetve a pénztár egyéb alapjai felé.

X.3.

Elhalálozás A tag halála esetére kedvezményezettet jelölhet. Kedvezményezett X.3.1. hiányában a tag természetes személy törvényes örökösét kell kedvezményezettnek tekinteni. Kedvezményezett, illetve örökös hiányában az egyéni számlán lévõ összeg a pénztár fedezeti alapjára/tartalékára száll. A tagnak a felhalmozási idõszakban bekövetkezõ halála esetén a X.3.2. kedvezményezett választhat, hogy az egyéni számlán lévõ összeg ráesõ részét X.3.2.1.

Egy összegben felveszi;

Az elszámolás egy, vagy két lépcsõben történik. Az elszámolás menete megegyezik az V.3. pontban leírtakkal. X.3.2.2.

A Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén



átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, A hozzátartozói nyugellátás összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával történõ megállapításáról a nyugdíjbiztosítási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A pénztár az értesítés kézhezvételétõl számított 60 napon belül gondoskodik a tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összeg átutalásáról. X.3.2.3.

A pénztárnál vezetett saját egyéni számlájára átvezetteti

X.3.2.4.

Más pénztárba viszi át.

Más pénztárba történõ átvitel esetén a Pénztár az átlépés szabályai szerint jár el. X.3.3. A tagnak a szolgáltatási idõszakban bekövetkezõ halála esetén, amennyiben a tag nyugdíjszolgáltatásként elején vagy végén határozott idõtartamos életjáradékot választott, úgy a pénztár a szolgáltatás igénylésekor meghatározott idõtartam lejártáig folyósítja a járadékot a tag kedvezményezettje (örököse) részére. X.4.

A tag rokkant nyugellátásra jogosulttá válása: X.4.1. A tag a Tny. szerint megállapított rokkantnyugellátásra jogosulttá válásával dönthet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés mellett. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépési szándékáról a pénztártag a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjigény benyújtásával egyidejûleg írásban nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és a pénztár részére. A visszalépés legkésõbb a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott elsõ fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idõ lejártáig kezdeményezhetõ. Ebben az esetben a pénztár az értesítés – a Tny.12.§-a (6) bekezdésén alapuló megállapításról – kézhezvételétõl számított 60 napon belül gondoskodik a tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összeg átutalásáról a Nyugdíjbiztosítási Alapba. Amennyiben a rokkanttá vált pénztártag nem él a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépés lehetõségével az általa igénybe vehetõ szolgáltatás megállapításakor az általános – a többi pénztártagra vonatkozó – szabályokat kell alkalmazni.

X.5.

az Mpt. 123. §-ának (2) bekezdése szerinti jogcímû visszalépés. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt visszalépést, a X.5.1. pénztártag a visszalépési kérelem benyújtásával 2002.12.31-ig kezdeményezhette. A pénztár a hozamfelosztási és hozamelszámolási szabályzat alapján meghatározza az elszámoló hozamot. A tag pénztárral szembeni követelése tagi számlája elszámoló hozammal növelt, a tag pénztárral szembeni



kötelezettségeivel csökkentett összege. Az elszámolás átutalásról a magánnyugdíjpénztár a visszalépési kérelem kézhezvételének negyedévét követõ 50 napon belül gondoskodik a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. X.6.

az Mpt. 123. §-a (6) bekezdése szerinti jogcímû visszalépés: Azok a 120 hónapot meg nem haladó – különbözõ pénztárakban X.6.1. eltöltött és összeszámított – tagsági viszonnyal rendelkezõ pénztártagok, akik nyugdíjszolgáltatásra szereznek jogosultságot és a pénztár tájékoztatása szerint részükre megállapítható magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatás várható összege nem éri el a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjmegállapítási szabályai szerinti nyugellátásának 25 százalékát, kezdeményezhetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést 2012. december 31-ig. Elõzetes bejelentés esetén a Tbj. 23. § (1) bekezdés f) pontjában X.6.2. meghatározott esetben – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépési szándékáról a pénztártag a társadalombiztosítási nyugdíjigény benyújtásával egyidejûleg írásban nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és a pénztár részére. A visszalépés legkésõbb a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott elsõ fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idõ lejártáig kezdeményezhetõ. A pénztár a visszalépés kezdeményezését megelõzõen kérésére haladéktalanul, írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számlakövetelés alapján számított nyugdíjjáradék várható összegérõl. A pénztár a nyugdíjmegállapítási szerv értesítésének – a Tny.12.§-a (6) bekezdésén alapuló megállapításáról – kézhezvételétõl számított 60 napon belül gondoskodik a tagdíjkiegészítéssel csökkentett összeg átutalásáról Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Utólagos bejelentés esetén azok a személyek, akiknek a törvény X.6.3. hatályba lépését megelõzõen nyugellátást állapítottak meg, 2004.12.18-ig kérhetik visszalépésüket a társadalombiztosítási rendszerbe. A visszalépés feltétele, hogy a kérelmezõ részére megállapított magánnyugdíjpénztári járadék összege, vagy ennek hiányában az egyösszegû magánnyugdíjpénztári szolgáltatás megállapításának idõpontjában a pénztár tájékoztatása szerint kalkulálható járadékösszege nem éri el a kérelmezõ Tny.12.§ (7) bekezdés alkalmazásával megállapított társadalombiztosítási nyugellátásának 25 százalékát. A módosítási kérelmet a pénztárhoz kell benyújtani. A pénztár a kérelem kézhezvételét követõ 60 napon belül a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerû követelésnek megfelelõ összeget – a tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összeget – átutalja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Utólagos bejelentés esetén azok a személyek, akiknek a törvény X.6.4. hatályba lépését megelõzõen nyugellátást állapítottak meg, és részükre a pénztár magánnyugdíjpénztári szolgáltatást teljesített, 2004.12.18-ig abban az esetben kérhetik visszalépésüket a társadalombiztosítási rendszerbe, ha az igénybevett az



adóelõleggel növelt szolgáltatás összegét a kérelem benyújtását követõ 30 napon belül visszafizetik a pénztár számlájára. A visszalépés feltétele, hogy a kérelmezõ részére megállapított magánnyugdíjpénztári járadék összege, vagy ennek hiányában az egyösszegû magánnyugdíjpénztári szolgáltatás megállapításának idõpontjában a pénztár tájékoztatása szerint kalkulálható járadékösszege nem éri el a kérelmezõ Tny.12.§ (7) bekezdés alkalmazásával megállapított társadalombiztosítási nyugellátásának 25 százalékát. A módosítási kérelmet a pénztárhoz kell benyújtani. A pénztár a kérelem kézhezvételét követõ 60 napon belül a pénztártag által visszafizetett összeget – a tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összeget – átutalja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

XI.

A pénztár által elszámolható költségek

XI.1. A Tbj. szabályait kell alkalmazni – az Mpt.-ben foglalt eltérésekkel – a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésére, az ezzel összefüggõ végrehajtási eljárásra, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, tagdíjbevallási kötelezettségre, valamint e kötelezettség elmulasztására vagy nem szabályszerû teljesítésére, továbbá a jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésére, az ezzel összefüggõ felelõsségi szabályokra, a késedelmi pótlékra, a mulasztási bírságra, az eljárási költségek megtérítésére, a követelés érvényesítésére, a mérséklésre és elengedésre, a jogorvoslati lehetõségekre. XI.2. A végrehajtási eljárás során a pénztári tagdíjkövetelés egy tekintet alá esik a társadalombiztosítási járuléktartozással. XI.3. A fentieken túlmenõen pénztár a következõ esetekben alkalmaz a taggal szemben költségelszámolást (alapelv: a jól megfoghatóan az egyes tag ill. kedvezményezettje érdekében felmerülõ tényleges költségeket vele szemben kell érvényesíteni): XI.3.1. A tag más pénztárba történõ átlépésekor az átlépéssel kapcsolatos tényleges költségeket számítja fel a pénztár, mely költségek nem haladhatják meg a tag követelése egy ezrelékét. XI.4. A pénztár egyéb ügykezelési, eljárási díjai: XI.4.1. A pénztártag jogosult a pénztár mûködésére és gazdálkodására, valamint saját követelésének mértékére vonatkozó rendszeres tájékoztatásra. A pénztártagok részére díjmentesen évi 1 alkalommal szolgáltat adatot a pénztár, elõzetes kérés nélkül. A további tájékoztatás eljárási díj ellenében történik. XI.4.2. A pénztártag jogosult a pénztár irataiba és könyveibe betekinteni a zárt tanácskozásokról készült jegyzõkönyvek kivételével. A betekintés a pénztár ügyfélfogadási ideje alatt személyesen történhet, díjmentesen. XI.5. Haláleseti elszámolás esetén a pénztár nem számol fel eljárási díjat. file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20magánnyu...r%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (10 / 12)2007.02.09. 15:35:56


XI.6. A szolgáltatás megállapításakor a pénztár nem számol fel eljárási díjat. XII. A pénztártagok tájékoztatását szolgáló számítások XII.1. A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegérõl számlaértesítõt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésõbb a tárgyévet követõ év június 30-áig. Amennyiben a tag magán-nyugdíjpénztári tagsága 15 évnél régebben keletkezett, és a tag 15 éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, úgy a pénztártagnak küldött számlaértesítõnek tartalmaznia kell a törvény szerinti nyugdíjkorhatár elérésekor elõre láthatólag igénybe vehetõ járadék nagyságát is. XII.2. Amennyiben a pénztár egyéni számlára vonatkozó hozamrátát közöl a számlaértesítõben, akkor köteles feltüntetni a számítás módját is, amelynek alapján a tag a számlakivonaton szereplõ adatokból azt ellenõrizni tudja. XII.3. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eredmény származtatásánál használt összes tényezõ magyarázatát és nagyságát. XIII.

A Nyugdíjbiztosítási Alapba történõ utalás esetén a tagdíj-kiegészítés kezelésének szabályai

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, a tag rokkanttá válása jogán XIII.1. történõ visszalépés, továbbá a tag felhalmozási szakaszban történõ elhalálozása esetén a kedvezményezett rendelkezéseként a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása okán a Nyugdíjbiztosítási Alapba történõ átutalás esetén a biztosított pénztártag egyéni számláján jóváírt tagdíj-kiegészítés összegét a pénztártag, illetve a kedvezményezett kérelme alapján, a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv fizeti vissza, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalja át. A visszafizetésre (visszautalásra, átutalásra) irányuló kérelmet 2007.12.31-ig a pénztárhoz lehet benyújtani. A tagdíj-kiegészítés összegét hozam nélkül kell megállapítani. XIII.2. Az 1. pont szerinti tagdíj-kiegészítés visszafizetésére (visszautalására, átutalására) a magánnyugdíjpénztár adatszolgáltatása alapján, az adatszolgáltatás átvételét követõ 60 napon belül kerül sor. Az adatszolgáltatást (visszautalás, átutalás kérést) a pénztártag kérelmének kézhezvételét követõ 60 napon belül kell megküldeni a volt pénztártag lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. Az adatszolgáltatásban közölni kell a pénztártag nevét, lakcímét, TAJ-számát, az átutalt tagdíjkiegészítés összegét, idõpontját, a tag által megjelölt önkéntes nyugdíjpénztár elnevezését és bankszámlaszámát. XIII.3.

Amennyiben fenti elszámolások esetén pénztár még nem utalt a

file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20magánnyu...r%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (11 / 12)2007.02.09. 15:35:56


Nyugdíjbiztosítási Alap részére, úgy a tagdíj-kiegészítés a tag/kedvezményezettje rendelkezése szerinti utalását a pénztár a Nyugdíjbiztosítási Alap közbeiktatása nélkül közvetlenül teljesíti.

XIV. Záró rendelkezések XIV.1. Jelen szabályzatot az UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsa hagyta jóvá. Jelen szabályzat elfogadásához és módosításához, a jelen lévõ igazgatótanácsi tagok több mint felének egyetértése szükséges. XIV.2. A jelen szabályzat alapján történõ kifizetéseket terhelõ levonások jogcímét és mértékét jelen szabályzat melléklete tartalmazza. XIV.3. Jelen módosított szabályzat 2004. szeptember 21-én lép hatályba.

Budapest, 2004. szeptember 21.

____________________ Michalkó Péter igazgatótanácsi elnök

szakmai szempontból ellenjegyzem:

jogi-formai szempontból ellenjegyzem:

_____________________ Csordás Ferenc

_____________________ dr. Szûcs István

aktuárius

jogtanácsos

file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20magánnyu...r%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (12 / 12)2007.02.09. 15:35:56

file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20önkéntes%20nyugdíjpénztár%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm

Önkéntes NyugdíjpénztárI Szolgáltatási és Elszámolási Szabályzat

2004. június 23.

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés

3

2. Nyugdíjszolgáltatás nyújtásának feltétele 3. A nyugdíjkorhatár elérése

3

4

4. A nyugdíjszolgáltatás megkezdésével kapcsolatos határidõk 5. A pénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatások

4

5

6. A nyugdíjszolgáltatások összegének meghatározása 6 file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20önkéntes%...ár%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (1 / 12)2007.02.09. 15:37:10


7. A szolgáltatásokhoz kapcsolódó biztonsági tartalékok képzése

7

8. Tagsági jogviszony megszûnésekor alkalmazandó elszámolások 8 9. A várakozási idõ eltelte jogcímen történõ kifizetések 10 10.

A pénztár által elszámolható költségek 11

A magánnyugdíjpénztárból átutalt tagdíj-kiegészítésre vonatkozó különös 11. szabályok 12 12.

Záró rendelkezések

12

I.

Bevezetés

I.1. Az UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár az Öpt. elõírásai alapján jelen szabályzatban rendelkezik szolgáltatástípusonként az önkéntes pénztár által nyújtott járadékok és egyösszegû kifizetések megállapításának és folyósításának szabályairól, valamint a tagi végelszámolásokkor alkalmazandó szabályokról. I.2. A szabályzatban hivatkozott jogszabályok és rövidítéseik: Ø Tny.: a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény; Ø Tbj: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény Ø Öpt.: az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény; Ø Öbr: az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII.26.) Korm. rendelet; Ø Hszt.: A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény. Ø Hjt.: a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény; Ø Szja.: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; I.3. A szabályzatban mindenütt, ahol. a Tny.-re ill. a Tbj.-re történik hivatkozás és a fegyveres szervek hivatásos állományára vonatkozóan a Hszt. ill. a Hjt. ettõl eltérõen rendelkezik, úgy a Hszt. ill. a Hjt. elõírásai az irányadóak. II.

Nyugdíjszolgáltatás nyújtásának feltétele

file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20önkéntes%...ár%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (2 / 12)2007.02.09. 15:37:10


II.1.A pénztár a pénztártag részére a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjkiegészítõ szolgáltatást nyújt. II.2.Nyugdíjkorhatár alatt értendõ az az életkor, melynek betöltését a Tny. az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételéül elõír. A nyugdíjkorhatár betöltésének minõsül, ha a pénztártag szolgálati nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, elõnyugdíjban, nyugdíj elõtti munkanélküli segélyben, bányász nyugdíjban, egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy növelt összegû öregségi munkaképtelenségi járadékban részesül.

III. A nyugdíjkorhatár elérése III.1.A nyugdíjkorhatárt elérõ, valamint a pénztári szolgáltatásra jogosult pénztártag írásban nyilatkozik arról, hogy a) egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy b) az egyéni számláján lévõ összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó összeget pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy c) a tagdíjat fizeti és nyugdíjszolgáltatást nem vesz igénybe. III.2.Amennyiben a tag az a) vagy b) pont szerinti választással él, tagsági viszonya akkor szûnik meg, amikor a pénztár a taggal szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. III.3.Fenti nyilatkozat megtételére a pénztár formanyomtatványt rendszeresített. A nyilatkozat megtehetõ ezen formanyomtatványon, valamint ezzel megegyezõ tartalmú okiraton. III.4.A pénztártagnak az Alapszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságát nyugdíjmegállapító határozattal, illetõleg a nyugdíjkorhatár elérését személyazonosság igazolására alkalmas okmánnyal kell igazolni. III.5.Amennyiben a nyugdíjkorhatár elérésekor a pénztártag fenti nyilatkozatot nem teszi meg, úgy a pénztár úgy tekinti, hogy a nyugdíjszolgáltatást (még) nem vesz igénybe, és a tagdíjat tovább fizeti. III.6.A nyugdíjkorhatárt elért, tagdíjfizetést szüneteltetõ pénztártagok eseti befizetéseket korlátozás nélkül tehetnek a pénztárba. Ezen befizetések alapok közötti megosztására a pénztári tagdíj felosztás általános szabályai érvényesek. III.7.Amennyiben a tag a III.1. a) vagy b) pont szerinti választással él, úgy a választás megváltoztatása nélkül sem tagdíjbefizetést, sem eseti befizetést nem tehet a file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20önkéntes%...ár%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (3 / 12)2007.02.09. 15:37:10


pénztárba. Nem minõsül eseti befizetésnek a pénztárral szembeni tartozás (pl. tagi kölcsönbõl eredõ tartozás) visszafizetése. III.8.A III.1. a) vagy b) pont szerinti választással élt tag javára a pénztárba érkezõ tagdíjat vagy eseti befizetést a feladónak vissza kell utalni. Ettõl a rendelkezéstõl az ügyvezetõ igazgató engedélyével lehet eltérni. IV.

A nyugdíjszolgáltatás megkezdésével kapcsolatos határidõk

IV.1.A tag a pénztár szolgáltatása igénybevételének várható, a jogszabályok elõírásaival összhangban álló idõpontja elõtt legfeljebb 90 nappal írásos tájékoztatást kérhet a választható szolgáltatások részére várható összegérõl. Amennyiben a kérés nem a Tny. szerinti öregségi nyugdíjkorhatár elérésére alapul, úgy a hivatkozott jogcím elérését megfelelõ dokumentum mellékelésével bizonyítani kell a pénztár számára. IV.2.A pénztár a jogos igény beérkeztét követõ 30 napon belül köteles a megfelelõ tájékoztatást megadni. IV.3.Amennyiben a szolgáltatásra vonatkozó igénybejelentés valamilyen értelemben nem megfelelõ, úgy a pénztár 30 napon belül felszólítja a tagot a hiba kiküszöbölésére. IV.4.A pénztár a tag szolgáltatás fizetésére vonatkozó igénybejelentése esetén, a bejelentés legkorábbi dátumának, a formailag és tartalmilag teljes dokumentum megléte esetén, az utolsó befizetés hónapját követõ hó 1. napját tekinti. IV.5.A pénztár ügymenetéhez igazodva minden szolgáltatási módhoz meghatározza a kifizetés napját/napjait. a) Egyösszegû szolgáltatás esetén a kifizetés végsõ határnapja az igénybejelentés negyedévének zárónapját követõ 50. nap. b) Járadékszolgáltatás esetén a pénztár az elsõ járadéktagot az igénybejelentést követõ 30 napon belül utalja. c) Vegyes szolgáltatás esetén az egyösszegû kifizetésre ill. a járadékszolgáltatásra vonatkozó határidõk érvényesek. V.

A pénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatások

V.1. A pénztár a pénztártag részére a nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által választása szerint járadékszolgáltatásként nyújtja, egyösszegû kifizetésként, vagy a kettõ kombinációjaként vegyes szolgáltatásként teljesíti. V.2. A járadékszolgáltatás választható idõtartama legalább 3, de legfeljebb 40 év file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20önkéntes%...ár%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (4 / 12)2007.02.09. 15:37:10


lehet. V.3. A tag csak olyan járadékszolgáltatást választhat, amely esetén a rendelkezésre álló fedezet alapján meghatározható járadék nem kevesebb, mint a pénztár mindenkor érvényes alapszabályában elfogadott minimális összeg. V.4. Járadékszolgáltatásnál a tag választásából egyértelmûen ki kell tûnni, hogy a járadék az SZJA törvényben meghatározott, a szolgáltatás elsõ 3 évében évi nem több, mint 15 %-kal csökkenõ összegû szolgáltatás, vagy évente revalorizálódó banktechnikai járadék.

VI.

A nyugdíjszolgáltatások összegének meghatározása

VI.1.A szolgáltatásra jogosult pénztártag pénztárral szembeni követelését csökkenteni kell a pénztárral szembeni kötelezettségével.

VI.2.Egyösszegû szolgáltatás VI.2.1.Az elszámolás egy, vagy két lépésben történik. VI.2.2.Elsõ lépésben a pénztár kifizeti a tag egyéni számláján a bejelentés idõpontjáig felhalmozott összeg 90 %-át. VI.2.3.A második lépésben a fennmaradó 10 %-ot, a tag számlájának az elsõ lépcsõben történt kifizetést követõ tényleges változásait /tagdíjbevételek, hozamjóváírások, egyéb változások/, valamint a szabályos és hiánytalan szolgáltatási igény bejelentés negyedévének zárónapja és a kifizetés napja közti hozamot (elszámoló hozam). VI.2.4.A pénztár a második lépésben történõ kifizetést az elsõ kifizetés negyedéve zárónapját követõ 50 napon belül teljesíti. Az elszámoló hozam meghatározása a hozamfelosztási és hozamelszámolási szabályzat szerint történik. VI.2.5.Amennyiben a pénztártag egy lépésben történõ elszámolást igényel akkor a kifizetés határnapja a tartalmilag és formailag helyesen kitöltött és a Pénztár számára eljuttatott igénybejelentés negyedévének zárónapját követõ 50. nap. VI.2.6.Amennyiben a SZJA törvény szerint a szolgáltatás adóköteles jövedelem, úgy a tag pénztárral szembeni követelése és kötelezettsége különbségét kifizetés elõtt csökkenteni kell a jogszabály szerint számolt személyi jövedelemadóval.



VI.2.7.A pénztár a pénztártaggal történõ elszámolás kapcsán felmerülõ adó, illetve adójellegû kötelezettségeket és annak a pénztár általi teljesítésével felmerülõ költségeit az Alapszabály rendelkezése szerint a tag pénztárral szembeni követelése terhére számolja el.

VI.3.Járadékszolgáltatás VI.3.1.A járadékszolgáltatás fedezeti összegének meghatározása megegyezik az egyösszegû szolgáltatásnál leírtakkal. A szolgáltatási számla megnyitásánál a pénztár a az elszámoló hozamot nem írja jóvá, ezen hozam rendezése a szolgáltatási számla megnyitása negyedéve zárónapjára vonatkozóan, a tagság egészére történõ hozamfelosztások keretében történik. VI.3.2.Az induló járadéktag egyenlõ a fedezeti összeg elosztva a kifizetések tag által választott száma száz forintra kerekítve. VI.3.3. Ha az adómentes kifizetés feltételeként az SZJA törvény legalább 3 éves, a szolgáltatás elsõ 3 évében évi nem több, mint 15 %-kal csökkenõ összegû járadékot ír elõ, akkor az éves folyósítású, 3 éves szolgáltatás esetén az induló járadék fedezeti összeg 0,3887-szerese. Az induló járadék megállapítása az aktuárius feladata. A folyósítandó járadékokat a pénztár aktuáriusa száz forintra kerekíti. VI.4.Vegyes szolgáltatás VI.4.1.Vegyes szolgáltatásnál a tag nyilatkozik az egyösszegû szolgáltatás mértékérõl. Az egyösszegû kifizetéssel csökkentett fedezeti összegbõl számolandó VI. 3.2. szerint az induló járadéktag.

VI.5.Járadék újraértékelés VI.5.1.A pénztár aktuáriusa a járadékokat évente újraértékeli. VI.5.2.Az új járadékok megállapítása minden járadékos esetében az augusztus hónapban esedékes járadékra történik. VI.5.3.A járadék újraértékelés számítási módja megegyezik az új járadék megállapításánál leírtakkal. VI.6.Utolsó járadéktag kifizetése VI.6.1.Az utolsó járadéktag kifizetése a taggal szemben történõ végelszámolás. VI.6.2.Az utolsó járadéktag kalkulálását az adminisztrációs program végzi el, az aktuárius ellenõrzi és az önkéntes szolgáltatási csoport vezetõje vagy az file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20önkéntes%...ár%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (6 / 12)2007.02.09. 15:37:10


ügyfélszolgálat vezetõje hagyja jóvá. VII. A szolgáltatásokhoz kapcsolódó biztonsági tartalékok képzése VII.1.A pénztár által nyújtott szolgáltatások (az alapszabály szerinti életjáradék típusú szolgáltatások választásáig) az alkalmazott megoldások mellett nem indokolják a szolgáltatásokhoz kapcsolódó biztonsági tartalék képzését. VII.2.Legkésõbb az elsõ életjáradék típusú szolgáltatások választása évében jelen szabályzatot ki kell egészíteni a Pénztár kockázatviseléséhez szükséges elemekkel.

VIII.Tagsági jogviszony megszûnésekor alkalmazandó elszámolások VIII.1.A tagsági viszony megszûnik: a) Nyugdíjszolgáltatás esetén, ha a pénztár a taggal szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. Az alkalmazandó elszámolásokról jelen szabályzat korábbiakban részletesen rendelkezik. b) Más nyugdíjpénztárba történõ átlépéssel; A pénztártag más pénztárba történõ átlépésére - ideértve az Öpt. 47. § (3) bekezdése alapján egészség- vagy önsegélyezõ pénztárba történõ átlépést is -, a tag erre irányuló bejelentése és a befogadó pénztár nyilatkozata alapján kerülhet sor. A tag átlépési kérelmének bejelentéséhez a pénztár formanyomtatványt rendszeresített. A nyilatkozat megtehetõ ezen a formanyomtatványon, valamint az ezzel megegyezõ tartalmú okiraton. A pénztár kizárólag a pénztártag eredeti aláírásával hitelesített nyilatkozatot, vagy az eredeti példánynak a befogadó pénztár által hitelesített másolatát fogadja el. Az átvevõ pénztár befogadó nyilatkozattal tanúsítja, hogy a tag belépési nyilatkozatát elfogadta. A bejelentés legkorábbi dátumának a tartalmilag és formailag teljes dokumentumok pénztárhoz történõ megérkezését tekintjük. Átlépés esetén a kifizetés végsõ határnapja az igénybejelentés negyedévének file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20önkéntes%...ár%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (7 / 12)2007.02.09. 15:37:10


zárónapját követõ 50 nap. Az átlépéshez szükséges összes adatot a tag rendelkezésére kell bocsátani. Egyéni számláját le kell zárni, és a számla egyenlegét ki kell számolni. A tag esetleges kötelezettségeit egy összegben az egyéni számláján nyilvántartott összeg terhére rendezni kell a pénztár, illetve a pénztár egyéb alapjai felé A pénztár a hozamfelosztási és hozamelszámolási szabályzat alapján meghatározza az elszámoló hozamot. A tag pénztárral szembeni követelése tagi számlája elszámoló hozammal növelt összege. A tag pénztárral szembeni követelését - csökkentve a tag pénztárral szembeni tartozásával és az átlépés költségeivel - át kell utalni a másik pénztárnak.

c) Kilépéssel; A tagsági jogviszony kilépéssel a várakozási idõ letelte után szüntethetõ meg. A pénztártag kilépésére a tag erre irányuló nyilatkozata alapján kerülhet sor. Kilépés esetén a kifizetés végsõ határnapja az igénybejelentés negyedévének zárónapját követõ 50 nap. A tag esetleges kötelezettségeit egy összegben az egyéni számláján nyilvántartott összeg terhére rendezni kell a pénztár, illetve a pénztár egyéb tartalékai felé. A pénztár a hozamfelosztási és hozamelszámolási szabályzat alapján meghatározza az elszámoló hozamot. A tag pénztárral szembeni követelése tagi számlája elszámoló hozammal növelt összege. A tag pénztárral szembeni követelését - csökkentve a tag pénztárral szembeni tartozásával és a kilépés költségeivel – ki kell fizetni a pénztártagnak. d) Elhalálozással; Elhalálozás esetén a számla kedvezményezettje /örököse az Alapszabály szerint 3 elszámolási mód közül választhat: • • •

egyösszegben felveszi; pénztárban hagyja, és a saját számlájára kéri az összeg átvezetését; más nyugdíjpénztárba viszi át.

A bejelentés legkorábbi dátumának az Alapszabályban meghatározott, tartalmilag és formailag teljes dokumentumok pénztárhoz történõ megérkezését tekintjük.



A kifizetés végsõ határnapja mindhárom esetben az alapszabály szerinti hiánytalan igénybejelentés negyedévének zárónapját követõ 50. nap. A tag esetleges kötelezettségeit egy összegben az egyéni számláján nyilvántartott összeg terhére rendezni kell a pénztár, illetve a pénztár egyéb tartalékai felé. A pénztár a hozamfelosztási és hozamelszámolási szabályzat alapján meghatározza az elszámoló hozamot. A tag pénztárral szembeni követelése tagi számlája elszámoló hozammal növelt összege. • Egyösszegû kifizetés esetén az elszámolás módja megegyezik a VI.2. pontban leírtakkal. • Amennyiben a pénztárban hagyja és a saját számlájára kéri átvezetni az összeget az elszámolás módja megegyezik a VI.2. pontban leírtakkal. A kedvezményezett számlájára átvezetett tõke és hozam teljes egészében a számla fedezetére kerül. • Más nyugdíjpénztárba történõ átlépés esetén az elszámolás módja megegyezik a VIII. 1.b) pontban leírtakkal. e) Díj-nemfizetés miatt – 10 év várakozási idõ elteltével - az alapszabály rendelkezése szerint. Az alkalmazandó elszámolás megegyezik a kilépésnél leírtakkal. IX.

A várakozási idõ eltelte jogcímen történõ kifizetések

IX.1.A pénztártag a várakozási idõ letelte után, de még a felhalmozási idõszakban az egyéni nyugdíjszámlán lévõ összeghez való hozzáférés tekintetében választhat, hogy a)

a pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad,

Ebben az esetben nincs elszámolási teendõje a Pénztárnak. a pénztártagságát folytatja, és - legfeljebb háromévente egy alkalommal - az b) egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egészét a nyugdíjkorhatár elérése elõtt felveszi, Ebben az esetben a Pénztár az igénybejelentés negyedéve zárónapjára vonatkozóan számol el, és kifizetés végsõ határnapja az ezt követõ 50. nap. c) a pénztártagságát folytatja, és - legfeljebb háromévente egy alkalommal - az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egy részét a nyugdíjkorhatár elérése elõtt felveszi, Ebben az esetben a Pénztár a kifizetést az igénybejelentést követõ 50 napon belül teljesíti.



d)

a pénztárból kilép,

Az alkalmazandó eljárásról jelen szabályzat a VIII.1.c) pontban részletesen rendelkezik. tagdíj fizetése nélkül az egyéni nyugdíjszámláján lévõ összeget a pénztárban e) hagyja. Ebben az esetben nincs elszámolási teendõje a Pénztárnak. IX.2.A várakozási idõ leteltét követõen a tag részére nyugdíjszolgáltatásnak nem minõsülõ kifizetés az SZJA törvény szerint adóköteles jövedelem.

X.

A pénztár által elszámolható költségek

X.1. Alapelv: a tagság egésze érdekei védelmében a jól megfoghatóan az egyes tag érdekében felmerülõ tényleges költségeket vele szemben kell érvényesíteni. X.2. A pénztártag más pénztárba történõ átlépésekor vagy a pénztárból történõ kilépésekor, illetve a tagsági viszony díj-nemfizetés miatti megszûnésekor a tag követelésébõl legfeljebb kéthavi egységes tagdíjnak megfelelõ költség vonható le. Ha az átlépéssel, kilépéssel kapcsolatos tényleges, indokolt, kalkulációval alátámasztott költségek ennél magasabbak, a ténylegesen kimutatott költség is levonható a tag követelésébõl, a levonás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 4000 forintot. X.3. A várakozási idõ lejárta jogcímén történõ kifizetések esetén, amennyiben pénztártagságát folytatja, és – legfeljebb háromévente egy alkalommal – ha az egyéni számláján nyilvántartott összeg egészét felveszi, akkor a a) felszámítandó költség 4.000.- Ft; az egyéni számláján nyilvántartott összegnek egy részét veszi fel, akkor b) amennyiben a felvett összeg nem teljes egészében adómentes, úgy a felszámítandó költség 2.000.- Ft; c) az egyéni számláján nyilvántartott összegnek egy részét veszi fel, akkor amennyiben a felvett összeg teljes egészében adómentes (de nem az egyéni számláján nyilvántartott összeg egészét veszi fel), úgy a felszámítandó költség 0.- Ft; X.4. A pénztár egyéb ügykezelési, eljárási díjai file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20önkéntes...r%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (10 / 12)2007.02.09. 15:37:10


X.4.1.Adatszolgáltatás a pénztártag részére: a pénztártag jogosult a pénztár mûködésére és gazdálkodására, valamint saját követelésének mértékére vonatkozó rendszeres tájékoztatásra. A pénztártagok részére díjmentesen évi 1 alkalommal szolgáltat adatot a pénztár, elõzetes kérés nélkül. A további tájékoztatás – az éves pénzügyi tervben meghatározott összegû – eljárási díj ellenében történik. X.4.2.Betekintés a pénztár irataiba: a pénztártag jogosult a pénztár irataiba és könyveibe betekinteni a zárt tanácskozásokról készült jegyzõkönyvek kivételével. A betekintés a pénztár ügyfélfogadási ideje alatt személyesen – az éves pénzügyi tervben meghatározott összegû – eljárási díj ellenében történik. X.4.3.Amennyiben a pénztártag már egyfajta szolgáltatás típus alapján szolgáltatásban részesül, akkor másik szolgáltatás típusra történõ váltás – az éves pénzügyi tervben meghatározott összegû – eljárási díj ellenében történik. XI.

A magánnyugdíjpénztárból átutalt tagdíj-kiegészítésre vonatkozó különös szabályok

XI.1.Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdése, valamint az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 313. §-a alapján a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépõ tag a tagdíj-kiegészítés összegét önkéntes nyugdíjpénztárba utaltathatja. XI.2.Az önkéntes nyugdíjpénztár az így átutalt összeget teljes egészében a tag egyéni számlájára helyezi. XI.3.Ezen összeget a pénztár külön jogcímen tartja nyilván. XII. Záró rendelkezések XII.1.Jelen szabályzatot az UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsa hagyja jóvá. Jelen szabályzat elfogadásához és módosításához, a jelen lévõ igazgatótanácsi tagok több mint felének egyetértése szükséges. XII.2.A jelen szabályzat alapján történõ kifizetéseket terhelõ levonások jogcímét és mértékét jelen szabályzat melléklete tartalmazza. XII.3.Jelen módosított szabályzat 2004. június 23-án lép hatályba.

Budapest, 2004. június 23.

file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20önkéntes...r%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (11 / 12)2007.02.09. 15:37:10


____________________ Michalkó Péter igazgatótanácsi elnök

szakmai szempontból ellenjegyzem:

jogi-formai szempontból ellenjegyzem:

_____________________ Csordás Ferenc

_____________________ dr. Szûcs István

aktuárius

jogtanácsos

file:///C|/d_meghajto/balázsnak%20pdf/Uniqa%20önkéntes...r%20szolgáltatási%20és%20elszámolási%20szabályzata.htm (12 / 12)2007.02.09. 15:37:10

UNIQA és Egyesült Közszolgálati. Nyugdíjpénztár. Alapszabálya

Recommend Documents