TUDOMÁNYOS É S SZÉPIR O D Á L M! FOLYÓIRAT. SZKRKPSZT1 ÉS KIADJA MENTŐVICH FERENC. FÜZET. (Második évfolyam") MAROSVÁSÁRHELY, 1860

TUDOM ÁNYOS É S S Z É P IR O D Á L M ! F O L Y Ó IR A T .

SZKRKPSZT1 ÉS KIADJA

MENTŐVICH FERENC.

IV FÜZET. (Második évfolyam")

MAROSVÁSÁRHELY, 1860. A Z E V . R E F . TANODA B E T Ű IV E L .

MICSODA ÁLLAT A VEGYTAN ?

B á l i ka M i h á l y Zugószállás helységének egyik érdemes polgára;, páraszt gazdag mint minden lakosa a nevezett helységnek, hol csak a jegyző é s , pap viselnek káputrokot. Nemigen nevezetes helység a z , s az idegen utas, midőn álhajlat szekerével rajta nemigen csápja össze kézét bám ullában, hogy mennyire hala­ dott a rtiivellség (legalább á külső riiiveltség) Blagyarországbani Árride szalmáfedeléi alalt mégis több érlelmesség honol, mint némely más három faluban, mely emeletes köházaival rag ad ja, meg a látogató figyelmét. ; M\Jslani szerény állapotában is azonban vannak más hason társai felett előnyei. Házai nem állanak oly árva puszlán, mint sok alföldi helységéi, me­ lyekben úgy varinak elszórva az UdVarlalarí, vagy legalább kerítés nélküli h á ia k , mintha fergeteg hajtotta, vagy árviz mosta volna ödá. N e m ! Zügófalván

minden ház

udvarát

csinos

és

sokszor

ékesen

font nádkertelés vagy tömött ördögczérna

gyepü

fogja

mindeniknek,

bé.

Többnyire kertecskéje

is van

mely a háznépet egész éven át ki—x 15*

228 tartja

MICSODA ÁLLAT A VEGYTAN? zöldséggel

és

gyümölcsösei s még a vá­

rosi piaczra is juttat eladni. A kerített udvarról minden szemét a külön és egy alacsony kert­ kosárral kerilett gödörben álló trágyadombra van takarítva, s a szép rendben, többnyire eresz alatt álló gazdasági eszközök m ulatják,; hogy a zugószállágiak a kedvező évszakon át nem dugják össze hivalkodva kezeiket. A helység határán egy ültetett ákászerdo a legkellemesebb híís árnyékkal kínálja a szomszéd sikmezön veröfényben dolgozó eltikkadt m unkást, megtöri a szelek és viharok erejét s azonkívül tarlósb és egészségesb tüzeléket ád a helységnek mint a tapasztott nád és ganajos szalma. i . Többel is mondhatnék, de elég ez annak meg­ mutatására, hogy az értelmiségnek, s az ezzel ka­ ronfogva járó iparosságnak csakugyan látszanak nyomai Zugószálláson. Mi fejthette k i , s minő . környiiletek táplál-r hatták ezen éle lm e sség et a nevezett helységben, azt ezúttal:nyomozni sem időm, sem helyem , sem czélom. Hanem annyit mégis csak megemlíthetek: hog y ; az utóbbi időkben a helység ügyes, eszes je g y z ő jé n e k ,/é s derék, jó , papjának nem kis ré­ szük' volt , benne. E zen becsületes papnak ugyan, sem valami különös nagy esze,; sem felelte mély tudománya nincsen. D e a mi esze v an, azzal lelkiis­ meretes, buzgóságánál s : emberszereteténél; fogva több jó t tesz, mint- sok mások, kiknek egeket ha­ sogató

okossága^

csupán

önhaszonkeresésök szol­

MICSODA ÁLLAT A VEGYTAN ?

229

gálatára létezik. Tudománya becsét pedig abban le li, ha azt életgyakorlati czéljái elérésére irá­ nyozza. •- ' " • - s:.' Hogy a két derék vezető a hasznos könyvék és lapok olvasását teljes erejükből kívánják ter­ jeszteni s ezáltal az élelm ességet gyarapítani, önként érthető. Bizonyságot tehetek igyekezetük sirkeres eredményéről magam is , mint a ki egy­ kori néplapom, a „Vasárnapi ú js á g -1; előfizetői közé tiz évig számláltam nemcsak a helységet magát’, hanem némely külön gazdáit is. Bizonysá­ got tehet Vas Gereben is, kinek „ F a lu künyveu és „Falusi estvér 4 • nem egy példányban vándo­ roltak Zugószállására. Még a pesti nagy- hírlapok és a „Gazdasági lapoku sem maradnak olvasatlanul azon, — mondhatni — ■■••miveit helységben, hová jelen soraink is minden kétségen kivül elhatolandanak. ' • ■ - : • : Világos,J hogy ezen olvasmányok folytában nem egyszer lelakadnak a zugószállási jó emberek. Nem is csoda. Mai időben az ismeretek oly temérdek számra és halomra , szaporodtak^ hogy ugyancsak rengeteg olvasás és ludományu ember lehetne, nem­ hogy mindnyájokban," de csak nagy részükben is otthonos. Ha hát a zugószállási olvasók egyetinást nem értettek, egyen máson felakadnak, az, mint m ondám, nem csoda. D e , csoda á m , vagy legalább nem minden­ napi eset az, hogy helységükben szolgálatra mindig kész magyarázó, kél olyan eleven szótár találkozik,

230

MICSODA ÁLLAT A VEGYTAN ?

kik ilyes fenakadáskor minden embert, ha segédjükhöz folyamodik, tehetségük s tudományukhoz képest felvilágositni m indig készek és szívesek. Mindig tárva is mindeneknek, mind ajtaja, mind keble, polgártársai bizalmas közleményeid- s Kérdéseinek elfogadására,

miben csak sürgős hivatali foglalko­

zásaik gátolhatják őket, Méltán is, mert a hiva­ talos kötelesség minden embernél okvetlenül el-? sőséget igényel. D e másfelől az az értelmesség, melyről a zu-* gószállásiakat folebb dicsérém, át láttatta velők is azt, hogy csúnya dolog volna tölök tanácsadóik jóságával visszaélni. Ennélfogva m aguk igen sze-= rényen és gondosan megválogatják az időt, mely^ ben amazokat tanulságos beszélgetés és kétségeik elosztása, vagy ismereteik pótlása végett megkér resik,. D e minthogy ezen beszélgetések, ezen köl­ csönös közlekedések mindkét félnek mulatságot, örömet szereznek, nem sok n a p , és bizonyosan egy

hét

sem

múlik e l,

melyen

elé ne fo r d u l­

nának. Midőn hát más helységiek,-dolog szünetkor a korcsmába fordulnak b e , egy pohár pálinka fel­ hajtására, vagy egy itoze bor melletti pihenésre, á helyett a zugószállási emberek a jegyzővel vagy pappal váltanak egy pár szót, s bizonyosan jo b ­ ban, vagy legalább is. oly jó l esik nekik, mint ama­ zoknak a kábító (vagy mint ők vélik, erősitő) ital. Szerencsére nem volt Zugószállásán oly em-r é r té lé n és haszonleső nagy

birtokos, a. milyenről

MICSODA ÁLLAT A VEGYTAN ?

231

nem régiben 'hallottam mösélni. Ehhez tudniillik panaszra menvén a zsidó korcsmáros, hogy a hely­ ségbeli lanitó-mester az embereknek házánál a feljebb neveztem hasznos könyvekből és lapokból felolvasásokat tart, s ezáltal a korcsma hasznát és az ital kelését tetemesen csökkenti, a hatalmas bir­ tokos igen komolyan megfenyegető a mestert, hogy ha még egyszer ilyesmit merészel te n n i, legott — - elcsapalja. No hát a mi helységünkben, ez és sok más akadályok nem létezvén, világos, hogy olyas be­ szélgetések, minőket elébbi soraimban jellemzet­ tem, ott igen gyakran folynak. A sok közül egynek magam is tanúja valék, midőn Zugószálláson meg­ fordulván, régi barátomat a papot meglálogatám. . Balika M ih ály , kinek nevével nyitám meg ezen czikkernet, jőve a paphoz. A z idő aratás tájban és estve felé volt. A kölcsönös köszöngetések és hogylétel felöli nemcsalí szokásos, hanem igazán szives tudakozó­ dások után, kérdé á pap: — Nohát Mihály gazda, hogy üt ki az aratás ? -—-Közepesen biz a, tiszteletes uram; hiszemtetszik tudni a m agáéról, mert;, gondolom, az sem lesz sokkal jo b b a m iénknél? : — Ném ám , Mihály gazda; de nem is csoda. Mert hiszen a tavasz és a nyár eleje nyakig vitt a lucsokba, mire majd aztán.; mint látjuk, oly szá­ razság következek,- hogy harm atot, esőt márcsak emlékezetből ismerünk. Mi több a sütős meleg a ga­

232

MICSODA ÁLLAT A: VEGYTAN ?

bonaszemet épen . zsengéjében ', sőt lejedzésében kapa s össze is aszalá. Ennélfogva félhetünk, hogy kcreszleink írjég roszabbul eresztenek, m ini termel­ tek. Bölcsen m ondja,

U u, de hál a szegény gazda

mit tudjon tenni az ily mostoha időjárás ellen ? =Maga az időjárás ellen, Balika u ra m , épen semmit sem tehetünk; hanem én azt v é le m , hogy egy jóV elkészített, minden lekintelben tökéletesen megmivelt földben a vetés még a rósz időjárásnak is sakkal jobban ellenállhat , mint egy olyanban, a; melyet csak. am úgy téliül javítottak és dolgoztak m eg. Ennélfogva, azt tarlóm, legjobb lesz, ha föl­ deinket, gazdaságunkat tehetségünk szerint javít-; ju k m agunk, s más példáján okulunk; a jó tanácsot, akár élőszóval, akár írásokból jusson turbinásunkra, meghallgatjuk, követjük, s a többit isten jóvoltára bízzuk, „kinek tudta nélkül egy veréb sem esik J ö a házfedélrőli4 — Hiszen nem is mulasztjuk el azt mi , h u . ! M i, a Pestről jö v ő lapokat, mikor csak reá é rü n k , szorgalmasan olvasgatjuk vagy hallgatjuk olvasásai. De lássa I. u ,, sokat nem is értünk belőle.

Aztán —

itt kissé megvakará fejét Balika. M, — hogy az iga-^ zat megvaljam, azok az urak, kik olt a szobában, a meleg kályha melleit kényelmesen írogatnak, m ig mi ott künn a mezőn, hidegben, meleghen, esőben szélben tikkadozunk, mégis minket gyakran feddenek, korhol­ nak; vádolnak, hogy lusták, konokok vagyunk; hogy az apánktól látottaknál lováhb menni, az

idővel hu-.

MICSODA ÁLLAT A VEGYTAN ?

233

»

ladni nem akarunk. Pedig — megcserepzett tenye­ rét mutálván — im a bizonyságom, hogy én dolog kerülő nem vagyok, és — ekkor őszbe elegyedett haját és bajuszát illeté — ezek m egm utatják, hogy az idővel jócskán haladok. Utóbbi szavait oly hamis mosolygással kísér© Mihály g a zd a , melyből ki lehele venni, hogy ő bi­ z o n y jó i tudja, mit értenek „azok az urak 1'1 az idő­ vel való haladáson, hanem csak egy kicsinyt komázni akar. A pap pedig felele: — Soh’se aggódjék azon kelmed M. g . ; mert hiszen meg van ir v a , hogy az Isten kit szeret azt látogatja meg olykor, s az apa is azt, a gyermekét dorgálja legtöbbször, kit leginkább széret. íg y tesz­ nek azok az urak is. Aztán

ha

kelmednek,

s

átalában

mondhatom a helységünkbelieknek

dicsérettel

nem is szólanak

ama korholások; léteznek fájdalom , elegén, kikéi egy kissé mostohán kell felrázni kényelmes, de ká-> ros álmukból. . r . — Meglehet t. u., de van nekem m ég más ela» kadásom is, és tulajdonképen ezért alkalmatlankodárn én idejöttemmel t. uramnak. A lapokbeli értekezések gyakran utasitnak minket valami ve g y t a n h o z , í* melyben nagyon sokat látszanak bízni. V ere tném én már tudni, micsoda állat az a vegytan? A vagy talán valami igen-igen tudós gazdasági professop, mely elölt a többiek mindnyájan kalapot emelnek ?

•

Mondám már fe ljeb b, hogy Balika uram tréfás ember, hanem

a pap ez utóbbi tréfáját

nem

évié e l.

234

MICSODA ÁLLAT A VEGYTAN ?

vagy nem a k a r á felele:

elérteni, -

hanem

komolyan

igy

. — Nem állat biz a , sem nem em ber, M. gaz­ da ! hanem egy temérdek nagy tudom ány, mely az ipar minden ág ainak , a gazdaságnak úgy mint a kézi mesterségeknek és gyári üzleteknek képes adni elveket, szabályokat és jó tanácsokat. — No h á t, ha terhére nem lennék t. uramnak, kérem magyarázza meg nekem, miben áll az a hasz­ nos tudomány? — S hát nem tudja kelmed? — Nem ugyan é n , s csodálkozik rajta t. uram? - - H o g y ne csodálkoznám, hisz a kelmed uno­ kája, a kis Jancsi, többet tud a nagyapjánál! Hallja csak mit tanul ö az iskolában. (A pap ekkor elévön egy szélesen elterjedt is­ kolai könyvet és olvasá :) „ M i a v e g y t a n ? A vegytan a z , midőn vagy több testet összevegyitünk, vagy valami testet a ma­ ga részeire oszlatunk. , . ' M i c s o d a e s z k ö z ö k k e l v i l e l n e k v é gh e z a v e g y t a n i k é s z ü l e t e k ? A , vegytani készületekhez az eszközök igen egyszerűek, t. i. üvegek, görbe üvegek, csészék, csövek, tölcsérek, gőz, gyánta, tű , mérlegé

dugaszfa,

tégely,

miilámpa, irány­

— J a j, badar beszéd ez t, uram ! Engedelmet kérek , de már ha kipotlyauláin, azt is csak utána mondom, hogy ha unokám csak ezt tudja a vegytan­ ról, úgy még most sem cserélnék tudományt vele.

MICSODA ÁLLAT A VEGYTAN? — No hát

én

235

mondok m ég egyet kelmednek

Mihály gazda, ha azt is badar beszédnek nem nevezné? Isten mentsen ! t. u. — A vegytanár, vagy az, a ki a vegytant igen jó l tu d ja , csodadologokat mivel B. uram ! földből, köböl vasat, aranyból port csinál, a tiizböl vizet, a vizböl tüzet hoz k i ; a legfelségesebben illatozó szert egy kis fogással a legdögleletesebb, orrtekeröbb büdösséggé változtatja, A czukrot megfőzi s erős mé­ reg g é varázsolja át ; ellenben két csípős, marós m érget összetolt s a vegyiték a legártatlanabb, hasz­ nosabb, sőt nélkiilözhellen anyaggá válik. E g y üres üvegpalaczkot ád kelmed kezébe s midőn kelmed annak dugóját kihúzza, láng tódul elébe az üresnek látszó edényből. Továbbá egy kis levet kever, egy pár pléhdarabot belé m árt, drótot ragaszt hozzá s ezzel kősziklákat repeszt, a kőszenet világitó nappá Uizesiti, s híreket, izeneteket küldöz vele villámse­ bességgel száz m eg száz mérlföldekre. — E leget mondott t. u, és igen bámulom mit mindent képes véghez vinni az a tudomány s tudója; de hogy őszintén megvalljam, t. u. m ég sem monda m eg nekem, miben áll az? — Nem ugy-é Mihály gazda ? várakozzék csak egy kicsinyt, hogy tegyek egy kérdést. Ha egy nagy városi gyám ok vagy kereskedő, ki soha bú--, zát lábán nem látott, vagy ha látott is, nem tudná hogy azon terem a kenyér, ha egy ilyen mondom, kelmedhez jöne s azt kívánná, hogy mondja m e g i „m iben áll a gazdaság ? 11

236

MICSODA ÁLLAT A VEGYTAN?

Mihály gazda újra fejét vakarintá s egy kis idő várva m onda. — Szóval ugyan, kivált röviden, nemigen tud­ nám kibeszélni neki *, de ha elhordozhatnám földe­ imre, réleimre s megmutogatnám neki a szántást, vetést., aratást,: kaszálást, gyűjtést, meg a cséplést; aztán ha majd látná marháimat, lovaimat, juhaimal, sertéseimet

s

termesztett gabonám at,

re­

ményiem, hogy mindezekből valahogy csak megér­ tené. V a g y mit vél t. u. ? -— En azt vélem , kelmed sem kívánja m ár tőlem, hogy rövid szóval megbeszéljem, miben áll a vegytan. — Nem én u g y a n ; de ha t. u; is élhordozna engem abban a műhelyben , hol az említette csoda­ dolgokat készítik , mint én hordoznám ama városi embert, talán én is többet látnék s értenék. — Bajosan értene Mihály gazda annyit abból, m int ö a kelmed gazdaságából! — Hogyhogy t. u. ? ~? — Járt már kelmed szeszgyárban u g y - é ? — Jártam egyszer kétszer, alkalom szerint. — Értett—é

sokat abból a mesterséges szesz-

g ép ből? <— Igazán szólva igen keveset, pedig m agya- ' ráztak is valamit róla 5 azonkívül a pálinkafőzéshez is tudok egy keveset. — N o , lássa, Mihály gazda, ott abban a vegy­ tani műhelyben, vagy

a mint szokták nevezni: la­

boratóriumban száz m eg száz nagyobb és kisebb gé—

MICSODA ÁLLAT A VEGYTAN*?

237

peket, katlanokat, edényeket, csöveket, levehet lát­ na, melyekkel való helyes és gyors bánásnak meg­ tanulására maga a vegytanár is egész életét áldozta s mégis sok tanulni valója van hátra. A. kelméd feje szintúgy elbódulna belé s szintúgy iszonyodnék még m eg is kezdetni a magyarázatot: mert mig a másikai hallgatná, az egyiket már ei is feledte volna. . Balika uram harmadszor is megvakarintá fejét, s hosszacska gondolkodás után monda: — Miért utasitnak hát azok az író urak minket oly tudományhoz,

melyet

nemcsak tudni nem va­

gyunk képesek, de m ég mivoltáról fogalmat szerez­ ni is oly bajos ? ' A pap elmosolyodék és feleié: — Reményiem, hogy beszélgetésünket folytat­ va meggyőzhetem kelmedet arról, hogy azoknak az uraknak mégis igazok van., Mondja m eg nekem Mi­ hály gazda, mikor kelmednek ügyes bajos vagy pe­ res dolgai vannak, hová folyamodik tanácsért? -— A jegyző ú rh o z ,; és ha ez nem bir elégsé­ ges véleményt, vagy javaslatot. adni, az ügyvédhez. S az ügyvédben tulajdonkép nem az ember­ hez, hanem azon tudományhoz folyamodik kelmed, melyet benne gondol lakni, ugy-é? * —-Természetesen. — Arról a tudományról pedig, melyet törvénytüdománynak neveznek, alig lehet kelmednek sokkal terjelmesebb és mélyebb fogalma, mint a vegytan­ ról.

Ne szóljon semmit, látom a

szeméből, hogy

ez ellen volna egy pár ellenvetése. D e édes Mihály

238

MICSODA ÁLLAT Á VEGYTAN?

gazda, mii kelmed a peres dolgok rendéről tud, az m ég épen^ugy nem tudomány, mint a pálinkafőző zsidó tudománya n e m vegytan vagy k é m i a . — Veszem már észfe, hová megy ki t. uk és megadom magam. — Menjünk hát tovább. Az’ orvosi tudományról sincs kelmednek más fogalma, mint az, hogy látja mikép rendel orvosságot a betegnek a doktor, me­ lyet a patikában készitnek m eg, ha a háztól ki nem telik. Mellesleg m egjegyzem , hogy egy falusi gaz­ da jó l rendezett házánál legalább a helység határán termő orvosi füveknek szárítva, s egy pár legszük­ ségesebb patikai szernek mindig készen kellene ál­ lam , hogy hirtelen eléforduló szükségben rögtön hofczíá lehessen nyúlni. Sokszor hagy bajt lehetne ezzel megelőzni. — Bölcsen emlékeztet t. u., tüstént rendelést is

teszek erről otthon. Mert reményiem, hogy unokámat csak megtanítják az iskolában azon fii vek ismeretére? — Meg kellene biz azt M. gazda. Hanem hagy­ ju k e tárgyat máskorra. Most hál csak azt mondom^ hogy kelmed az orvosi tudomány ismerete nélkül is jó l tudja mikor kell a doktor segélyéhez folyamodni, nemde ? — Adja Isten, hogy minél kevesebb alkalmam legyen reá t. u. 1 — Magam is azt kívánom M. gazda ! É s már most még csak egy példát mondok. Kelméd mint jó keresztyén, hitének

ágazataival és vallása főparan-

csával igen is ismeretes. De azért azon tudományról*

MICSODA ÁLLAT A VEGYTAN? m e ly

az

előbbieknél

nem kisebb

, 239

terjedelmű, a hit­

tanról vagy is theologiáról, igen kevés fogalma van kelmednek, ha jó l vélekedem ? : .— .-Úgy van, azt t. uraimékra bízzuk. ; Azonban mégis jó l érzi kelmed lelki bíina“ tában és lesli fájdalmaiban azon pillanatot, midőn a vallás vigasztalásai a hit biztatásai, mint lelki gyógy­ szerek nélkül szűkölködik , és hozzám jö n , vagy ha testi erőtlensége azt nem engedi, magához hivat, hogy azokat kelmednek kiszolgáltassam, felháborodott kedélyét megnyugtassam. Nein jó l mondom ? De igen is helyesen mondja t. u., hálával vallom, hogy nem egyszer tapasztaltam ebbeli bol­ dogító munkálkodását. íU — No m á r, hogy példáim alkalmazására

száll­

jak , az okos gazda épen úgy folyamadik szükségé­ ben tanács, utasítás és biztatás végett a vegytanár­ hoz, mint kelmed a maga idejében a törvénytudó­ hoz, orvoshoz vagy lelkészhez. " ; — Értem már eddigélé, t, u., hanem engedői­ mé bői egy kis különbséget látok a dologban. Azt t. i. hógy azt ugyan jó l tudom, mikor kell folya­ modnom a t. u. nevezte tudós emberekhez: dehogy micsoda esetben és állapotban menyjek tanácsot kérdeni vegytanárhoz, azt kitalálni most sem bírnám. Nyilván azért, hogy én nem vagyok o k o s gazda. — Azt nem akartam mondani. E gyébiránt a . legokosabb ember sem okos mindenben egyformán^ s ha kelmed

e tárgyban, mely egész

Európában

* m ég meglehetősen ú j , nem szerezhetett tapasztala­

240 tokát,

MICSODA ÁLLAT A VEGYTAN ? annak kelmed nem oka. Igyekezem én ezen

tapasztalatok hiányát kelmednél alkalom szerint pcK tolni s felvilágositani aziránt, hogy minő esetekben adhat hasznos tanácsot a vegytanán D e lássa, mos­ tani beszélgetésünk m ár jó hosszúra terjedt, ha egy­ szerre igen sokfélét beszélnek össze kelmednek, csak megzavarodnék a feje, a hélyett hogy fogal­ mai tisztulnának. Azon kivül egy ritkán látott ven­ dégem , egy régi jó barátom is van nálam s az is igényli társaságom at, ennélfogva nem veszi rosZ neven, ha mai beszélgetésünket berekesztem. ; Ezzel Balika uram köszönettel búcsút vön* Ért pedig a mit feljegyezgettem , ezennel a h o £y tam elmondám. -

tud­

BRASSAI. *) Bírjuk a köztiszteletben álló szerző azon LecseS ígéretét, miszerint e tanulságos beszélgetést, mely egy meg­ szüntetett népies irodalmi vállalatban pár évvel ezelőtt Pesten megjelent volt ■ — „Füzeteinkben46 több számon keresztül folytatandja. ............ Szerk,

ÜTI VÁZLATOK. ■'.

■:v . ' ■"'

"

; '

V I.

--;. \

,r

Róma 1857. Februarius.

Eljött a; carnéválf áz oly híres római cárneval, égész förgetegével , ama fejér pornak (úgynevezett confeltH-nek) mit azon alkalommal egymásra szoktak szórni^ és egész rajával a bokrétáknak és apró ájándékoknak, melyeket kölcsönösen dobnak és adnak egymásnak; a gyermekjátékot, ü iö emberek} és le-j járv án, eltűnt a2 , a nélk ül, hogy éji csak egyeílen levelecskét is szántam volna számára vázlataimban. Leírása a legjobb; alkalmat szolgáltatta volna, szabadmezöt n y íln i,; valaki olyan tollának \ ki tüzönvizén írni akar. S ő t, meg vagyok győződve felőle: leírása, az arra képes kézből^ igen kellemes olvas­ m ánytnyújtott volna az olvasók legnagyobb részé­ nek. Hiszen ha reágondolok: most is tánczolva^ ugráncsolva állanak előttem nevetséges és néha el­ més alakjai és jelenetei. Mintha látnám miként szór­ já k a confetiit, épen oda hol a legcsinosabb g ú­ nyák vannak, épen óda, hol leginkább félnek attól, épen oda, hol leporozni kezdték magokat. Mintha lát­ nám egyegy kellemes arcz felé, hogyj repültek a vi­ rágok, kinek boldog

és boldogtalan,

ismerős is16

242

ÚTI VÁZLATOK.

merellen siet bemutatni figyelmét; és miként kap­ kodják a bokrétákat, melyek szép kezekből repülnek ki. E s minlha látnám most is azon ünnnpélyes szer­ tartási, melylyel a carneval egybe van kötve. Az aranyos senatorihintókat^ a katonaságot sok dobbal és csengő zenével, a sokaság közt, nagy actioval, v é g ig vágtató lovasokat , 1 és a végén, magokat azon csudálalpsan fjelczifrázolt szabad lovakat, melyeket vé­ g ig riaszt és kerget a zajosan kurjongó közönség, megnyilt sorai' közt. ^ Egybe- lehetne kölni jleirását komolyabb'imegjegyzésekkel, hogy azol^* mint kele­ tebb háttér, a 'cdrneval

eleven színű képeit; ;annál

inkább kiemeljék.; ' P1V m eg lehelne-emlékezninazon nevezetes íig azság ról,; hogy sok dolog-van*mit; ha egyes cáinál bolondság^ — ha százezerek : csinálnak és milliók' . . r. d i v a t '- ...í' H ai mindnyájan ugyan*-, azon ■ tévelygésben, hvagy.i ugyanazon eszme behatása alatt vannak az emberek 1 mindig ú t úyrljak tévely­ gőnek ki más^ -idegen állást foglal -eb magának le­ gyén -bár felfogása helyesebb -vagy helytelenebb a közönségesnél. S o k imás ily neiöíi;m egjegyzés ••után azt is oda lehelne te n n i, hogy csakugyan; igaz az^ mit egy előbbi levelémben írtam, hogy az olasz igen nagyon szereti’ a •zajt. —- Mindezeket' azonban én ■ mellőzörii -és^ megmaradok saját tárgyaimnál. — • :

í

N égyediklevelem éz Romából és Iné^is mindöszvie

nagyon kévését'irtain magáról Romáról. Nem onnan van

pedig ez,’ mintha az itt talállafó nagyszerű

ró-

Ú T I; VÁZLATOK; mok és részint olyan építészi maradványok m eg vég­ telen becsii gyűjtemények, melyekhez az újabb v i­ lág szakértői' egész tisztelettel járulnak, nem érdemlenék,,m eg a- figyelmei épen riem ; — d e , én nem vagyok sem építő, sem szobrász,; az én ítéle­ teim ezen tárgyakban csak olyanok lehelnek, minőket akárki, ki nézni és látni szokottba figyelm ét elfoglaló tárgyakról teszen. Szárazon leírni ezen régiségeket^ az illető vizsgálatok^ kutatások jelen, eredményeit:— im é ! a colloseum ilyen meg amolyan .hosszú és ma-, gas, ebből és amabból az anyagból van építve, e i és amaz , építette; erre : meg amarra használták és ez meg amaz változáson;ijött át, — mind nagyon érdekes lehet mint adattömeg; annakf k i ; vizsgálatait; azok alapján akarja vinniy;iigy látom azonban, he-i lyöken ezen úti vázlatokban teljességgel nem len-] nédek..;.Megkísért em ;af conbana m eglevő; maradvá-r nyokból egypár jellemvonalára, következtetni az al-r kólóknak; — mintegy olyan formán, valam irtta földr alakulást, kutató a sziklázatokból, rétegekből, őskori maradványokból ;következtet a vén föld ifjú korára. llo l kezdjük; feladatunkat ? := : ' ^ , Ha■;;köriil nézünk azon ;megjegyzést kell ten­ nünk , hogy a régi építményekből legépebben ’ a diadal-ívek, mulató házak, és temetkezési építmények maradtak meg. . ^ ; , : i • ;RülönöS; dolog! ~r Miért a dicsőség, a hatalom tényeinek oly tömör emlékeket, oly tartós építménye­ ket szentelni? Talán azt g o ndo lták: a kövek erő­ sebbek az emléknél,’ az eszméknél, és az utókor csak — ■16*

244

ÜTI VÁZLATOK;

a diadalívekről fogja ösraerní a Szentföld^A egyptóm, Dacia sat. m eghódítóit? * ' » Különös dolog'■!■ •; o l y t a r t ó s a m voltak építve a m ulatóhelyek, (különösen a circusok és fürdők), hogy azok minden ókori építmények közi leg­ épebbek. Azt jelelik-e ezen nagy gonddal készült

<

rengeteg épületek, hogy a néhány órát tarló, ke­ véssé nemes ^mulatságok mily nagy becsben voltak azon időben ? V agy azt, hogy az élvezet-ittas vég­ telen nagy várost folytonos mámorban tartani egye­ sek részérül részesültek öly : nagy* figyelemben, i; - ^Különös d o lo g ! ^ Oly szikíaerös- építménye­ ket temelkezőknek készilrti! Nem egy esetben a te­ m etkezési' emlék megmaradt , '1 és habár tudott, de ismeretlen^' porokat, fednek**: az érczkemény falak, melyek az időt felfartózhallan ' m unkájában meg­ akasztani látszanak. E zek midőn nem eszmének jelképzői , csak földi porokat fedezlek, úgy maradtak

i

fenn mint folytonos hirdetői vagy tán . . . . . hiúságnak.

j

a régi ><

kegyeletnek, '•

De ugyan hová leltek a rég i templomok; hot , vannak a régi középületek ? Romjaira is nehéz leg­ nagyobb részének utalni. Vagy nem voltak azok oly gonddal emelve, mini az említett építmények, vagy inkább ki voltak téve az ahhoz kölötí eszmék miatt, vandalkezek pusztításainak. ' - : - - - -í'iái A diadalívek Róma hanyatlásnak indult'korából valók.*) A nagy Róm ának nem volf szüksége kőem? ) A R óm át illető ad ato k majd •mindMMi|rra„y>i„J|offle and its en^ónyn^TBTI^eTéOMnMf{B
t

Ct i

215

vázlatok.

lékekre : maradandóbban, mini kőbe; lehelne;,, vannak feljegyezve tettei. Hiában akarlak a szilárd épületek— keLmagoknál megállandósilni a későbbiek* a dicsőség fényéi: ;durva anyagi eszközökkel, nehéz köhalmazokkal, nem lehet azt:lenni. A szellem e lszállt,: és mostú g y állanak;fenn a diadalívek,: mint; a régi élötest vázának : és a sülyedő kor kinövéseinek maradványai. Megkisérletlék a régi dicsőség álkönlösébe is öltöz­ ni, mint. erre -példát mutat a Constantinus diadalíve. Ez- ugyanis , vagy .Trajanusnak- egy diadalíve, m e ly e tm a g á é v á változtatóit Constantinus, vagy, csak nagyobb része, van: egy Trajanus,;iszámára.kér szült diadalívből készítve.-.Miként, azonban, a páva— toliakkal ékeskedő szajkónál,, úgy elül Ut is, a. bi­ torolta dicsőség. a valóditól. Nem ;szükség .hogy az embeiy szakértő; legyen arra, .hogy megtudja kü­ lönböztetni a;, régebbi részeket, alkolniludó kezek fa­ ragásaival,.a..felsőbb (későbbi) meredt és- kifejezés-. telen ékítményektől. A kik; jártasok a régiségek vizs­ gálatában azt mondják, hogy a csinos;;részek a Trajanus diadalívéből valók és csak az idómtalan ; da­ rabok jelölik, valójában Constantinus dicsőségét. E zt tudva egészen más benyomást teszen, reámnézve; legalább, mint, a , mit bizonyoson tenni ak a r: mint a féktelen hatalom feszengő visszaélését, mint az ősi dicsőség, iráníi kegyelet eltűnése. lanujelét tekintem e. diadalívet és megvetem az; eljárási, ....vH ároin^dM alíV i van Jelenleg jo b b karban: a Conslanlinusé— melyről éppen-megemlékeztem, — a Colosseum, mellett* E g y m á s ,

a

Titusé,

melyet

246

ÜTI VÁZLATOK',

á senatus és a nép emelt (mint a felirat mondja) Titus császár tiszteletére , ímegakarván örökitni Je­ ruzsálem elfoglallalásának emlékéi. E z a Via-Sacra*' nak tetején van;' Legszebbnek tarifák, és nagyon érdekes az azt ékítő és á Szent föld élfoglallalását illető faragványokért. A harmadik a Septimius Spverus diadalíve a Ftirum R om ánam éjszaknyugoli szegletéri. ■ ■ •• • Ugyanitt m egem lítem 'a diadal- és emlékoszlo­ pokat is. E z e k : ugyan m ini építészeti müvek á: vi­ lágért sem tartoznak a' diadalívek m ellé, de azok valamint ezek, egyes emberek és lények dicsőíté­ sére vannak em elve, és í g y ; ha nem is anyagi, de szellemi rokonságban állanak egymáshoz. • Legérdekésebb ezek közt a Trajanus oszlopa. Ez nemcsak a művészeknek ad érdekes tanulmányt, mini Apollodorus nagyszerű m ü v e , de méltó figyelmét érdemli ki a történészeknek is^ a kik ar csavarosat! fölfelé vonuló faragványmenetben számtalan történel­ mi adatra találnak. A faraványok a Dák háborut/tár-gyalják, és hogy mennyi mindent fejezhetnek ki csak onnan is lehet képzelni, hogy 2 5 0 0 emberi a|ák vart fajta. A Piazza Colorínán emelkedő oszlop után­ zása ennek nagyság;,

fiiak és (Jiszités5lekintetében.

Csak hogy Marcns Aurelius Antonius tiszteletére^ a Markomannok legyőzése emlékére van építve.1' Örökké rósz jelnek tetszik ijekem az, hamajmolást látok, Örökké kérdezhetném az illetőktől: nincsen-e esze, hogy azt akarja előadni, mit más gon­ dolt? — niricsen-e ereje, vágy bátorsága azt hasz-

ÍHI1VÁZLAT OKi

217

nálnii,; hogy; idegón lábokra akar á ll a n i? : ^ ‘É s ^’legroszabb jel az utánzás a művészeiben,'mélynek' nél-külözhetlen alkatrésze nemcsak az, hogy szabad röp-; tén járjon:az é s z, dé másoknak is lelket kölcsönöz­ vén az, hogy saját alakjait megelevenítse. — Rósz elővélémény.emet igazolja ezfen .esetben;á ! szakértők kevésre;becsülő itéltíte. 'i lf .:! r Van- m ég égy ily riemü; oszlop: -'‘a Fórum Rb-; manum elölt álló ■Phocas’ oszlopa: Nem; igen tudok róla érdékest' mondani: hacsak, nem ..említem a sok vitatkozást, aninek ez tárgya volt^:--- vagy azon gya-i nút hogyr: erre is égy sókkal, régebbi oszlop .volt bi t or ol va . \ : ■. • v * bx./ -vVan ezen kívül több, (szám szerint 11 ) Obélísk a város különböző részeiben, rtagyobbára pia— czokon felállítva. — Ú gy látszik, hogy,ezen inkább különös, mint szép oszlopok’ nagyon felkeltették volt a romaiak érdekét, és; azt kielégítni császáraik újra m eg újra hozattak a messze délkeletem ' diadalaik ta-' nujeléiil Obeliskeket. Némelyeken* ezek közül liierogliph-ek vannak^--másokon.nincsenek. A thiero-. gliph-ek ezen talányos képes beszéd, azokj nagyobb részén ," mint állítják, már m eg, van. fej Ive.-,— de ^ nem: mindeniken. w

:.

' •

■

'

;

, . : v :!:,,, ^ ,:

- • •> •.■ ;

1 • -- ,

< " ' ■■■'

•.' ; -Róma 1&57! Februarius.' ■ ;

,

..7

i ?.MNézziik már .most a mulató-házakat. Ezek;sok mindent -mondhatnának el a bennök m ulatókról.;

248

úti v á z l a t o k ;.

Mníafság! Mi az a mulatság ? Mindennap találkoz-^ hatni vele és m ég is ezen közönséges dolog nincs ugy m eghatározva, hogy minden külön egyéniség, saját észjárása szerint a meghatározásból ne hagyna'' e l, vagy ahhoz újat ne lenne. E g y kinlodói hegedű czikornyás hangjaiból, vagy a búsongó furulyaszóban, sőt 3 dunnagó csinw pólya- mellett is . mulatságot, lel havasi közemberünk. Mulattában kurjongatva rúgja a tánezot,, meg-megforgatja szive választoltját közbe-közbe, hoszakat hajtván a pálinkás üvegből. E z m ulatság; ki tagadr ná azt? D e , merőben más valami ez, mint azon élvezet, melyet érez yalaki midőn igazán művész’ színészt látva , együtt érzi át szerepe minden érzel­ m et; — együtt örvend a nevetővel' és könyekré fakasztja fájdalma. — É s .'mulatságból,' mindkét fen* nebbitöl merőben különböző, m ásnem ű,; de .fen­ séges mulatságból dolgozhatik a művész művein: fontolva gyűjti öszve az egyes eszméket, gonddal illeszti öszve az egybetaláló részeket és a bévég-. zett egész előállását, megelevenedését leirhatlan kéjérzéssel kiséri. r. ; >‘ -Látnivaló a mondottakból, hogy a hány felfogás, a hány helyzet, a hány a miveltségi fokozat; annyi neme és számtalan árnyalata van a mulatságoknak. É s könnyen m eg lehet érteni, hogy mindazon esz­ közök, melyek mulatság teremtésére vannak készít­ ve, valamint egyfelől, következtetést engednek a mu­ latság nem ére, m inőségére, — u g y , másfelől igen érdekes fadatokat szolgáltathatnak a jnulatozó jelleme

ÚTI VÁZLATOK,

249

vonalait , műveltségi állását, észjárása sajátságait il~ letőleg. I g e n , a mulalóházak, ha megszólalnának rendkívül. érdekes dolgokat tudnának elbeszélni, de romba dűlt és néma maradványaik is sok mindenről tanúskodnak , sok mindent adnak értésére annak, ki figyelmére méltatja azokat, : , De lássuk előbb magokat, a romokat, hogy az­ után beszélhessünk ily nemii következtetésekről. Nem lehet mással, mint a ColosseummaK kezdem ni; É s pedig semmiről sem nehezebb helyes'képze-» tét adni az olvasónak, m int:éppen, a Colosseumról.; Sokszor elvesz a leirt tárgyak nagyszerűsége és alakja a sok szám és sok szó k ö zt;, . .‘ 'Valaholíazon^; bán el kell kezdeni! —^ A Colosseum'egy; rengeteg n a g y , hatalmas kövekből és közbe téglából émeH eircus. Udvara alakja körkör (éllipsis).-, és onnan, a szabad ég alatt levő ülései, lépcsőzetesén emelkednek fe l toronymagasságra körös-körül. Udvarán tartaté ták, hasonlag szabad ég alatt, a játékokat. Nagyság gáról semmit sem mondok egyebet, mint hogy az újabb számítások szerint 8 7 ezer nézőt fogadhatott bé:>i ~ A nagyszerűségben van ezen romnak fő. disze, és hogy majdnem 2 0 0 0 év súlyát ■hordozza, abban áll fő érdeke.— Régebben ugyanazon helyen, melyen e-«' zen végellen nehéz épület áll, mocsár volt. A mo-. esárt betöltötték és Itr. ti, az első században emelke-* dett helyén ezen úgynevezett Amphitéatrum Flavium., Mint állítják sok ezer fogoly zsidó“'munkálkodott épité-. sénél, kik az elpusztított Jeruzsálemből kerüllek ide. — . Midőn

Titus

császár .'■megnyitotta 5 0 0 0

vadálln-.

Ct i

vázlatok.

tót öltek meg-; összesen a játékfövényen,

az ünnep

megülésé csaknem 1 0 0 -napra terjedvén. •— Azután 4 0 0 évig volt a gládiator—játékok színhelye.- A :ke­ resztyének üldözése alatt irlozlató kegyetlénségek tanúja. A V I. században még-iépen, a V III. bán még meglehetősen állott. A középidőben erősségé is volt a római nagyoknak, de már mint rom ;; későbbre pedig három roppant nagy palota épült falainak' egy részéből. Vr Sixtus éá X I; Clemens pápák gyárrá aknrták egy részét átalakítani. E gyik vállalat sem si­ került. Végre X IV ;Benedek . 17 50-ben azon ke­ resztyén martyrok tiszteletére Szentelte az épületet, kik benne: vesztek el. Jelenleg gond van arra hogy. többet: ne romoljon, tisztán van tartva, — ' sőt; igen sok dülédezo részé igaziltatólt ki. Udvarán köröskörül 1 4 szentkép van és közepén egy kereszt, mely min­ den csőkért 2 0 0 napi bünbocsánatot ad. : * rA Colosseum rendkívül érdekés rom, nem szól-: hatok azonban igen hosszason róla, különben;, ugyan­ azon mértékszerben beszélve á, többiről nagyon terjedelmésekké^ válnának leveleim. M enjüuk tehát má­ sokra által.--,; .

:

Ha csak egy pillanatot vethetnének;-olvasóim az Úgynevezett Caracalla fürdői romjaira többet látnának és értenének m eg belőle

mintha órákig: olvasnák

annak legpontosabb leírását,

Hai egy végetlen! nagy

épület egy valóságos Iabyrinthus felfogásár a papi­ ros betűire van valaki'utalva, kitartók figyelemmel is gyakran órákat kell tanulmányoznia, hogy helyes kép­ letet szerezzen magának

róla, É s hátha m ég a la-

ÚTI V i Z t A'TOK. byrintus romba van dőlve? ha csak romjainak van le­ írása, ~ ha azok, kik hetekig 5és hónapokig tanulmá­ nyozzák tó1 ' csak tapogatózva^ csak találgatva járhat­ nák el nutnkájokban? Bátran lehet állitni, hogy oly nemű kutatások sőt még eredményeik sem ilynemü vázlatokba valók. t A következőket vélem megemlilendőknek a C-aracalla fürdőit illetőleg. . — • Óriási rom ok! Mint állítják 7 1 0 láb hoszu és 4 7 0 láb széles volt az épület. És minő m ngas! Toronynyi failak állanak csonkán és szabálytalanul egymás-’ mellett, melyek hajdan a pompás termeket képezhették, Most csak elbeszélik ; hol volt régen az úszoda^ hol voltak a társalgó termék, a színi és más játékok he­ ly is é g e i,^ gőzfürdő. Reámulatnak egyes bemélye­ désre a hideg falak füvében és pompás oszlopokat emlegetnek, melyeket5azokban leltek volna;, és így, a többi szobor helyekéi is ily nemű müvekkel tölti Jíe a képzelet, Most mindazon pompából nincs egyéb mint imitl-ámott egy-egy kevés mosajk maradvány. Alatt hevernek ugyanazok nagyobb részint’ a por-' bán, a sutban, vagy apró kis növénykék fedik, mert fi természet az enyésző dölgok alapján újat teremt, de azon íiiosaikok, melyek jelenleg alant hevernek régebben nagyobhrészint a termek mennyezeteit díszítették. iV magasból nagyon alákerüllek ^ de ilyen a sors kereke. ; v ‘ Midőn az ember bámulása tetőpontjára hágóit volna a pazar fényűzésre gondolva, mely egy fürd ő- , h á z a t ékített, a városra mely képes volt elég ven­ dégel adni égy ekkora fürdő és mulató intézetnek,

352

ÜTI: VÁZLATOK,

a "-topparii falakra 'és .vizvezetőkrp figyelne, melyek biztos jelei nemcsak a fényűzésnek, a gazdagság-: nalf,1 de annak is : hogy Romában m eg volt állandó­ sulva , és nem egy' eltűnő jelenség volt, a hatalom, akkor figyelmeztetik reá, hogy ez a világért, sem ma­ gára van Romában, sőt több másoknak vannak meg rom jai, és pedig még nagyobbaknak.is, ; ; 4 0 0 0 0 keresztyén dolgozott kényszerít,ett mun-^ kát ; az akkori uraknak , a Dioclelianüs-ról nevezett fü r d ő , építésénél, É p íte tte k , is nagy házakat ! Két; annyi vendéget tudott ez egyszerre jellátni mint a; Caracalla magában is rengeteg intézete: egyszerre többet 3 0 0 0 n é l,:A fíw .m e g a, mellék-épületek ske^ vliléle majd egy ;angol-mériföld.. E g y terméből egy pompás, templom alakult Miöhel Angelo útmutatása szerint ’ egy másból hasonlólag islenháza , 1 de- keYésbé érdekes; emez utóbbinak megfelelő terem je le n le g .,.. 'raktár,. Legnagyobb ;része pedig az; épületnek majdnem felösmerhellen kőhalom, néhol' i§zéditöi magas és ijesztő széles boltozatok 1 egykori létezéséi sejtetvén* 1 . : ; Remélem nem ^sokallák meg qlvasóim a fiiiv dőkrőlit m egjegyzéseim et:7, megint fürdőkről akarok Írni ; azokról, melyek Titus fürdői nevet viselnek, r, ;> .R é g i dolog az,; hogy a haldokló oroszlányt meg-' yiígta az, idomtalán szamár. Ezen találó' képes be-< szednek szavakba foglalását nem hagyta a későbbi nemzedékekre az ókor, Volt már akkor elég anya­ guk ezen örökigasság feltalálására. , Titus fürdji a, Maecenas palotája felibe

:. emel-

kedtekt Valuha gotuldal épült, pompás lehüteU awiaa.

ÜTI VÁZLAT fi Ili

253

é ls ő , most semmi :egyéh• nincs ‘ belőle,! iiiirit a ké­ sőbbi romok alatt régebbi' mosaik-nak kevés ma­ radványa. i Oly; kevéssé voltak 'már számba véve az ezen ■helyen lévő legrégibb épületmaradvá-r nyok Nero idejében , h o g y ; a régibbe mosóikra új falat emellek. Nero pom pás palotát 1 einélt d Maecenas háza felibe — oly - pompást hogy a fényes és dús császári Róm ában ^,áranyházu m e l­ léknevei kapott. Titűs a császári palotát közfürdő­ re változtatta.-Lehet képzelni, minőnek; kellett lenni egy olyszerü mulató házból épült fürdőnek ; kivált ha m eggondoljak, hogy Titus m ég meg is nagyittatta ! Romjai ülán tervét biztosan meghatározni nem lehel, de mesés terjedelemről:^szóló gyánitásokkal és régebbi adatokkal állanak: jelenleg- a néző elibe; H ogy a'szamár rúgást is'elm dndjám : á -középidőben a porban]és sül bán heverő 1r é g i. ^nagyság em ezi ér­ dekes helye t o l v a j b a r l a n g volt 1w • ? - / ■ -Elgondoltam midőn megnéztem: érne romokat, hogy az életnek képét- adja, elő sorsük.. Porba d ü l a halalom és romjai felett új emelkedik a divatos hata­ lom ’ mihden cziczomáival ragyogó,* .és majd az is el­ tűnik^ más ^utódoknak ; adván helyet.?—^ Á z alattvaló háza helyét’ uralkodó foglalja e l, későbbre a/hely át­ alakul, hogy a nagy ^tömegnek szölgáljan mulatsá­ gára; !és ÍVlaecenas lakhelyén , rablók tanyáznak a r é g é n .— . r ... : • ív.-. . Különös dolog, hogy annyi pusztulás annyi rom­ lás közt folytonos becsülésben részesül a gondolkozó fejek részéről, és mindig bámulatra ragadnak, a mű­ vészet tökélyes

maradványai.

254

ÚTI VÁZLATOK,

p . Mily>;bizloá jele é t i annak, hogy, a gondolkozó fejek csak olyanok voltak régen, m int most. Ugyan­ azon módon,határozták m eg mi a szép, mi a nemes, és .bizonyosan■ — nem tekintve aprólékos dolgokra,— / azt iis i -mi a h e ly es, mi a jó . É s , a m űvész nemcsak tisztába lévén önm agával, ; d e . k ife je zn i, is tudván gondolatait, érzelmeit, m egértik beszédét/ ^

most is talál

utodókra, kik , ’

-<> .Ilyen valóságos megtestesült költői beszéd, mely á művészet; nyelvén szól , a Pantheon. . . . . D e imé! egy! más fürdőhöz értünk.;^ Mit?.; A :Pantheon fürdő, hisz a Pantheon egy ház. A z és pedig régóta e-r g y ik é .:a nlegpom pásabbaknak; — de: azon koralaku gyönyörű terem j majdnem hibátlan oszlopzatával, m ik é n té i hozzáértők ' szokták mondani^— és azon pompás kúppal, melynek csak Sz. Péter egyháza kúpja vetélytársay régebben jé n e k előlerme. !Ío‘. ;

előtérem volt: Agrippa fürdő­ i • i; d h-

f -

j 3 : ;h

Nem szólok már; külön több -fürdőről p e d ig még

vannak mások is. A z útivezérek a ‘fennebbieken kí­ vül ^beszélnek m ég a Gonstatilinüsi, Nero, és a Severus fürdőiről; Nem

végezhetem azonban be ezed

mulatóhelyekről.-szóló levelem et, hogy m eg ne em­ lítsem névszerint azokat, melyeket m ég az eddig fel­ hozott mulatóházakon

kívül ismernek. E z e k : a Bal—

bús színháza, Róm ában a l e g k i s e b b ; 1 16 00 nézőnek volt benne helye. Marcellus színháza, Pompejus színháza, Statilius Taurus Amphitheatruma. Az úgynevezett Amphitheatrum Castrénse (a k a t o n a s á g mula'tóhelye), ezeken kivül voltak a Romulus, ™

ÚTI ZÁZLATOK. Agönalís,;R--iFIora^ Salustiús és:N éró circusok. És^ hogy? égyeW seMiagyjak el azok közül,: m elyet az elöltem lévő könyvbe feljegyezve vannak^ id e -kell, mellékelnem m é g : Circus maximúst, mely nem kevesebb: mint kétszázezer nézőt’ fogadhatottibfe.;"":;ö '
kívánja helyheztetni, m ely nélkül áz

élet

neki semmi. Hai már csak’idomtálán nagyságátús te­ kintjük ezen régi ?. mulatóházákriak azon gyanú léphet m eg, hogy több -idöfecsérlö és télvezetsovár talált azon rengeteg épületekben gyönyört, mint ^hasznos polgára az országnak, mint dologigazitó ember.Megérösödünk gyanúnkban ,• ha megkérdezzük leírásain­ kat: mire használták emez intézeteket ? — É p ember ügyesen, nemesen mulat, míg a helyes kerék-vágás­ ból kibiczczent élvezet-iítas, és újra élvezel szom­ jas: ,elszóródást.; érzekcsiklandoztatóbfy baroniisbb és a rendes határokon túlvitt mulatságokban lel. A nél­ kül, hogy hosszasan kiterjeszkedjek a'róm ai mulat­ ságokra megemlítem azt,* mit mindenki tud, hogy azokban igen magas polczon állottak a gladialori já ­ tékok. És 'miként a Colosseumról beszélve megje­ gyeztem,

száz nap egymásután- ném röstelte a kö-

256

ÚTI VÁZLATOK;

zönségi ünnepelni egy gladiatori küzdtér megnyíltát^ és ötezer áltatnak nézte végig halálra kinoztalásátf tiiulatságból. “ ^ M ás;oldalát :tekintve á dolognak: mily ropp épületek^ és mint látszik , minő pazar fénynyel volrtak ékítve! iK i emelte azokat? — A n é p ? akkor na­ gyon hatalmasnak kellett á népnek lenni. D e olyan nemtelen: élvezetek iránt annyira fogékony népnek, ha eredetileg szabad is v o lt, szolgává kellett fajul­ nia. Akkor képtelen azokat fentarlam, s z a p o ritn i.... Egyesek emelték e mulatóházokat, a népnek ! ? - 1Egyesek ! Annyira

szerették egyesek a népet hogy

kedviért, 'mulattalásáérl, o ly ; óriási áldozatokat hoz­ tak ? Ha iigazán szerelték volna á népet nem csinál­ tak volna oly. nemtelen mulatságoknak akkora hajlé­ kokat^ valamint nem adnak ártalmas játékszert a gyer­ mek kezébe; A z sem lehet tehát hogy egyesek helyesen felfogott szereidből a nép. iránti r o k o n s z e n v b ö 1 csináltatták volna amaz épületeket; de sőt kárára, a helyesen gondolkozás, épcselekvés gátlására voltak azok, arra kelleti azoknak szolgálj n i.— É s úgy is van!-— .A ;ra jo n g ó . Rómát- féken, I folytonos mámorban tartani,- veszni indult népsze­ rűséget támogatni^

vagy ulálalos népkegy-hajhá-

szással népszeréségre r feltűnő >épületek. :

tenni szert emelkedtek eme

V VIII,

■V .r- :>Íí: !

!

, V--; "

, / \5

ftóma. 1857. Jlarczius.

Azon sorozat szerint, melyet egy régebbi leve­

;

tJTLVÁZLAfÖK,

2r>7

lemben jelöltem kii, jelenleg d temetkezési emlékek következnek. Van Rómában íletiány röhijaiböti is nagyszerű temetkező, és ezeken kívül minden egykori nagyobb út melleit, a város köriig számtalan apróbbnak és nagyobbnak láthatók maradványai. Á három legnagyszerűbb téineikézö Szem­ betűnő hasonlóságot mulat egymás közt. Mindhárom roppant nagy kövekből egész örökkévalóság szá­ mára látszik építve lenni. Mindhárom egy-egy ke­ rek és széles bástyát, vagy tornyot —^ vagy hogy is nevezzem — alkotott. Eme bárom temetkező: az Augustüs, a Hadrianus maUsoleumöii, és a Cecília Metella sírboltja. Ezek melleit legnagyszerűbbnek maradt fenn a Cajus Cestius temetkezöje; Ennek alakja a fennebb említett háromtól elütő, hatalmas pyrartlist képez* Pedig, ugy látszík , hogy az eiöbbemlitett alakban (kerek toronyképpen) épitni a Jelnetkezőket Szokás volt, mert a három említetten kivid m ég más oly nemű romokat is lehet találni, fflihd R óm ában, mind kör­ nyékén, melyek hasonló eredeti alakra engednek kö­ vetkeztetni. Különösök a hajdonkor bizonyos temetkező ké­ születei az úgynevezett Columbariumok. Apró egy kis négyszögü szobát képző építmények, melyekben belül, egymásfelett, .yizfeklülegm enő sorokban bémélyedések — -ha szabad ezen kitételt használnám — fészkek vannak. Éppen ezért, némi hasonlóságuk van a galambbúgokhoz, a miről ne vök is van véve. Ezen 17

258

ÚTIVÁZLATOK.

fészkekben hamvedények állottak és néhol,állanak még: most is. Ha v é g ig néz az ember valamely cokim-?! báriumon^elbámul, mily kis, helyre eltér az ember­ nek földi maradványa. Nagyobb része a hamvedé­ nyeknek alig. nehány kupás. Olt vége a halalomnak és nincs többé gyengeség; az, anyaghoz kötött, szép és rút tulajdonok mind, de mind el tűntek,! Itt. le­ het már némileg , az egyenlőséget feltalálni; de még itt.is csak némileg, \ ; , ■ •> H a,'végig gondolok a. temetkezökön, lehellen, hogyi még- egyet; meg ne említsek. Nem pompás em^ lék ez, és nem. is egy különös columbarium. Mind-! össze is setét -földalatti menetek ezek. De hisz ide nem is a halál, ide az élet érdeke vezet. Többen élnek.;azok közül, kik eme temelkezöt' népesiték. . . . tetteik emlékében, és élni fognak m indaddig, m íg a szellem hatalma le,-nem hanyatlik a földről. Ama setét tekervényes ^menetek a Scipio—Család' sírbolt— jához tartoztak. :: ; : , • * ; .: . .! •, Iíölönös egy, tarka pálya a z é le t .: Ha:; valaki a magasból végig nézhetné és átérthetné mindazt,!mi a földön, történik^; mennyi mindént kellene annak látni; Hány különféle érzés és ugyanannak megfelelő aka­ rat, hány> vágy és mennyi, remény állana- előlié; — mennyiszer látná; megsemmisülni a törökvést, hogy, az isteni legmagasabb .elrendezés

szerint,

rögtön

új reménynek adjon helyet^ hány kiilöji kis érzelemvi­ lágot.szemlélne , mennyi azzal kapcsolatban-levő, mű­ ködésnek lenne tanúja.; Látná, egymás, mellett, ellen,> vagy keresztében hatolni az .em bert; . látná: össze­

ŰTÍVÁZLATOK.

259

veszni, kibékülni okkal és ok nélkül,-— látná;, hogy ha egymást segitni is képesek, mennyi bajt mennyi fájdalmat ludnak egy másnak okozni okkal vagy ok nélkül, szándékosan vagy anélkül. Mennyi bajnak, mennyi fájdalomnak, hány nyomorúságnak és hányszoros kétségbeesésnek lenne tanúja, és mindezek mellett: mennyi millió élvezeten legeltethetné,sze­ m eit? míg a sok lótás-futás, kevesebb és több sikerű működés megszűnik, a nem tökélyes szellem elválikía még lökélytelenebb hullától, az életet halál vált­ ja fel. É s mi marad fenn a halott után? A szeretet égő sebei, a kegyelet életfogytig tartó emléke, de mindenek felett a viszonyos felsöségnek a t ö k é l y ­ n e k emléke és müvei. Midőn évszázadok ég ezredek telnek el nem az a kérdés: ki volt az uralko­ dó , ki a szolga, nem, ki volt a gazdag, ki volt a szegény; nem ki volt a hatalmas, ki a g y e n g e ,— a kérdés az: a t ö k é l y n e k , mely nemében és an­ nak minő fokára hatott a halandó. É s annak emléke tovább fog érni, mint az érez, a k ő : addig marad fenn és oda eljut a hova a hang és a szójegyek el­ ju tn a k , m íg hallgatója lesz az ösm ondának, mig fennmaradnak az irás jegyei. Bár mily szilárd az emlékkő, szilárdabb a kőnél azon emlék, mely az ész­ ben és szívben lakik. Mi az, tehát, minek mindig megmarad emléke? A z, mit nagynak mit jelesnek vélnek. Tehát nézd meg az emléket és olvasd le róla az alapitó tulajdonait; valamint: megnézheted a hitet azért, hogy lássad saját magok képzeteiből mit imádnak a hivök, mint 17*

260

ÚTIVÁZLATOK

az istenség- képzelet; hogy lássad: mit tartanak kez­ detről és végről sat. Könnyen meg lehet tehát ér­ teni, mennyire jellemzőknek kel nemzeti sőt magá­ nos emlékeknek is lenni, nem is tekintve a szerelet és kegyelet zálogaiként azokat, és nem is úg y véve fel mint művészi remekeket, sem úgy mint melyek­ n e k , átalán, közvetlen egybefüggése van a vallás tanaival. Nem terjeszkedhelem itt ki bőven ezen nagy tárgyra , legyen azonban szabad még egypár meg­ jegyzést tennem a temetkezökröl. : Ha valaki önmagának épít pompás sírboltot, hiúság jelének vélem. Ha mások épitriek valaki el­ hunytnak: a kegyelet, az élő tisztelet adatának né­ zem. Az emlékekkel átalán a czél nemcsak egy, egy szép becsesmti alkotása, hanem, éspedig föképen,--— azon eszme iránti rokonszenv bemutatása, melynek képviselőéül tekinthető az elhunyt. Ha sok és nagy•szerű síremléki, emlékszobrai vannak valamely nem­ zetnek: annak kell, átalán, adatául tekintenem, hogy tiszteletben tartja elhunyt nagy embereit. Oly kornak figyelemmel, szeretettel és becsüléssel kell ragasz­ kodni múltjához. E zért tisztelettel: emelek kalapot oly nemzet előtt, melynél az általános közvélemény kifolyásából sok emlékoszlop emelkedik. . Szabadjon itt megjegyeznem, hogy az újabbnemü politikai eljárásokat, sőt magokat a tudományos elméleteket is , a múltnak a meglevőnek ; lenézése,^ számba nem vevése jellemzi. Lehetséges . volna-e e n é lk ü l, hogy egy pár iK*p alatt mindazt öszveron-

ÚTIVÁZLAT01L

261

tani akarják, mi századokon át fejlődött ? Lehetséges volná-e különben: hogy az új theoria csak akkor képzeli magát egész merőben és észszerűen alkal­ mazva^, ha előbb mindent felforgatván, azt a sem­ mit egészen kipótolni mindennek terínék egyszerre? A gyakorlat amaz eljárása iránt —- nyíltan meg­ vallom — legnagyobb ellenszenvem van; és az el­ mélet minden olynemü tételeit megvetem. • A római temetkezők merőben más nemű követ­ keztetésékel is hagynak még tenni. -— Mint nagysze­ rű építmények: hatalom jelei. Mint légalább rész­ ben, rendkívüli építő ügyességgel 1 öszveállitolt müvek, tanúbizonyságai az építő kor képzettségének.

,

:

:

,•

....

Róma 1857. Marczius.'

Ha útleírást, vagy csak úti-naplót képeznének is leveleim, sokat m ég nagyon sokat kellene Róm á­ ról szótanom. De miután azok csak egyes vázlatok melyekre az alkalmat egyes úti benyomások adják, könnyen félbeszakaszthatnám tudósításaimat Róm á­ ról. Ugyhiszem azonban, kerekdedebb képet fog­ nak. öszvesen alkotni leveleim, ha m ég egypár meg­ jegyzést csatiok ide nehány oly figyelemre méltó tárgyról, melyeket kevesebbszer érintettem. Ha az

ember Rómában van, — nem szólok a

régiség-búvárokról, — -nem annyira a régiségek, mint a gyűjtemények foglalják el. Hiszen csak magok a

263

i 5t i v á z l a t o k .

híres vaticani gyűjtemények oly terjedelmesek, hogy az ember, bennök sétálv a, 2— 3 óra alatt alig tudja a roppant folyósoknak, gyönyörű termeknek és más szobáknak egymáshozi állását felfogni. É s eme ren­ geteg gyűjtemény nagyobbára érdekes, és részben páratlan müvekkel van tele. E g y nagy gyűjteménye van a síremlékeknek és más feliratoknak, melyek érdekesek a régiségbuvárnak. Van egy nagy könyv­ tár is itt. A ztán, végetlen sora az antique szobrok­ nak és néhány modern mű. Van -aegyptomi és Etrusc-museum •, végre , van egy nem nagy de pompás képtár és mellette Raflael híres Stanzái a mely termeknek fresco-képeit részint maga' festette a na g y m e ste r, részint tanítványai. Egész sorozolát tudnám itt adni, különösen oly régi szobroknak, melyek világhírűek és olyanoknak, melyek engem elragadtak. Hol van párja Laocoon csoportozatának ? Csonkán is szebb Meleager egy­ szerű állásában, mint annyi minden czikornyás mü­ vei a művészi erőlködésnek, melyekkel annyiszor találkozhatni korunkban. — És a m agát dörzsölő küz­ dő (gladiator); — és a belvederi A pollo; és a vaticani V enus! ! sat, sat. mind szépek, mind nagyon szépek. Nem akarom azonban olvasóimat, folytonos a h ! oh! gyönyörű! felséges! sat. felkiáltásokkal un­ tatni. Az olynemu müveknek egyszerüleg nevét és kinézését elmondani és azt, mit mindenki beszól rólok : az favágás. Mint szellemi müvet, mint mű­ vészeti bevégzett egészet tekinteni, bírálni, nagyon szép, arra azonban nemcsak sok idő és sok hely kell

ÚTI VÁZLATOK.

263'

de* m űvésziÍ! képzéltség is £p'eti ezen' tekintélyén mert ^bár m ily ‘éles tekintete is lenne valakinek, ki­ fejlett müérzék nélkül-könnyén1'vízre1‘melífetito''Ne­ kem mint már f mondtam is ^ ^ h i n c s é r i szobrászati festészeti, építészeti képzettségéin; éppén'ezért a világért-sem' is fognék ilynemii'bírálatokba. ! A mi 'engem 1az egészben leginkább érdékel az, hogy
vagyok győződve felőle, hogy ha egyes ró-'

264

ÚTI VÁZLATOK,

szeit venné valaki pl: valamely tánczoló Faun-nak azt torzalaknak kellene neveznie. D e ha minden részüket tekinti a magok összefüggő egészében, egy kerekded egész áll előtte, melyet a figyelmes néző első pillanatra á té r t.' Nem is mulatok hosszasabban ezen tárgynál, csak fm ég arra figyelmeztetem olvasóimat, hogy. egy oly idő, mely olyszerü műveket hagy maga után, mint a ré g i hellenek virágzó kora: a?,-••a / meggondolás férfias korszaka, ; : A Vaticanon kivül régiség és különösen anti— que szoborgyüjtemény van a Capitoliumban -és ke­ vésbé vagy inkább érdekes egy nehány villában (nyári lakban) Róm a mellett, mint az Abbani, Ludovisi, Borghese-villákban, . - : Majd nincs Rondában palota, — pedig Róm ában igen sok palota van — melyhen több vagy keve­ sebb régiséget vagy újabb festészeti és szobrászati müveket ne lehetne találni, Különösen képtár van sok} és ezek kö?iil némelyik olyan, hogy országos képtárnak is m egjárna. Igen jelesek ezek közt : a B orghese, Corsini, Doria-Pamfili, Sciana képcsar­ nokok, ^ A z ezekben látható képek, természetesen, mind nem antique-ok, nagyohhára a középkorból valók, A z antique képekből nem maradtak m eg egyebek mint némi fresco-töredékek, melyek bizonyságot tesznek nemosak arról, hogy ama kor, mely mesterilég hordozta a vésőt az eosettel is tudott bánni, — a mi nagyon term észetes, — de arról is . hogy neik is igen elevenek voltak.

szí­

ÚTI VÁZLATOK.

265

Rómáróli tudósításaimat b e v é g e z v e m egjegyzem m é g azt, hogy je l e n le g Róma a v ilá g é rt sem bír v a ­ lami rendkívüli, ré g i kinézéssel. A jele n le g i Róma csaknem e g é sz e n a középkorban épült. Több mű va n benne a lángeszü Michel A ngelolól. L egn ag y o b b m üve a— mint. épitö e g y e n lő — n a g y n e v ű m esternek, S z t. P é te r felsé g es egyházának kúpja. E m e z egyhá­ zat azonban nem ' v é g e z té k be te r v e szerint, a kü­ lönböző e g ym ás után következő építészek változtat­ v á n tervén, J e le n le g , éppen e z en válloztalgatások é rt, azon lé n y e g e s hibával bír e z e n n a g y s z e rű mii, h o g y külön r é s z e i nincsenek kellő öszhangzásban. Ha v é g ig néz az em ber azon m ű -re m e k e k e n , m elyeket az olasz közép-idő m agáéinak számiihat, m e g kell a d n i a , h o g y azok bizonyos n e m é r e a felem e lk ed e ttsé g n e k , szellemi tökélynek e n g e d n e k kö­ v etkeztetni, m ely Olaszországban vaja, mint ezt már, ha nem csalódom , m e g is jeg y e z te m . Oly nem ű ku­ tatásokat, vizsgálatokat .te n n i az olasz m űvészet fe­ lett nem lenne é rd e k tele n , de itt nem len n e helyén,

.i B, KEMÉNY GÁBOR,

TANULSÁGOS L E V E L E K , , ,• í "i: :: U R AM BÁ TY ÁM HO Z:

‘

; V I. U ram bátyám riak azon közelebbről vett iz e n e t e : hogy le v e le im e t'é l deleltél o l v a s s a , h a szintén m inden nézetem és állításom alá nem írja is, leveleim folytatására ösztönöz. ■ ?: ^ j Ism erve uram bályám kényes és V álasztékós?ízl é s é t az olvasm ányokban ,• azon nyilatkozatát, h o g y leveleim et éldelettel olvassa.; a leg k e d v e z ő b b bírá­ latnak tekintem. ^ : r :: Nyilatkozatának másik részén :-h o g y n e m min­ de n állításom írja alá t e l je s s é g g e l - m e g nem b o trá n kozom. H ogy m inden állításomba b e le e g y e z z é k , csak a term ész e ttu d o m á n y o k alapján sz erz e tt m e g g y ő z ő ­ d é s se l tehetné-, s h o g y a n kívánhatnám e g y pár le­ véltől, e g y - k é t terinészeltani ig a z s á g ism e rte té sé ­ t ő l — habár a leg v onzóbban volnának is előadva — h o g y új m e g g y ő z ő d é s t, új v ilá g n é ze te t a d jo n ! A m eggyőződés csak sokoldalú combinatio, hosszas ön­ gondolkozásnak lehet eredm énye. Leveleim m el az ön­ gondolkodás m eg in d ítá sára gyakorolhatok legfölebb is befolyást.

TANULSÁGOS LEVELEK, URAMBÁTYÁMJIOZ.

267

A solyom m agas röptében pihenni rá száll a h ó h e g y e k te te jé re , ott karmaival megindít e g y darab­ ka havat, mely á t g ö r d ü l té b e n e g y re növekedő h ó gomolylyá, v é g r e a h e g y alatti szűk v ö lg y e t elte­ m ető lavinává változik. U ram bátyám hoz intézett leveleim a solyom sze­ r e p é t akarják j á t s z a n i : a gondolkodás égbeem elkedö h őhegyein m egadják az első impulsust; iiram bályám tól fü g g , hogy azt e g y r e növekedő hógomolylyá^ a r é g i m eg g y ő z ő d é st eltemető lavinává nőni engedje; uram bátyám tól f ü g g , hogy a r é g i term ész e tn é z e t a v a ta g és rozzant épületei helyeit, kényelem és ízlés dolgában előnyösebb lakokat -é p ítse n föl. A term észettudom ányokban g y ö k e re z ő m e g g y ő ­ ződéssel nem fogja urambátyám igaztalannak találni azon utóbbi levelem ben kifejtett állításomat: mikép az é g i testek nap, hold és csillagok legkisebb titkos, term észet fölötti befolyást sem g y akarolnak földünk­ re,. minek ig az sá g át lérm ész e ttu d o m á n ji tekintélyek­ kel is támogathattam volna. Utóbbi levelem megírása után akadt kezem be e g y kitűnő n ém et term észettu­ dósnak S c l i l é i d e n - n e k ily tá rg y ú é rte k e z e le , me­ lyei ha korábban olvasék, egy pár érd e k e se b b adat­ tal gazdagíthattam volna levelem, de a dolog érde­ m é t illető leg — hogy az égitestek csak a v o n z e rő ,’ világosság és m e le g által lehetnek befolyással föl­ dünkre — bizonyára nem Írhattam volna egyebet. A term észettudom ányok állal erősödött értelem ennél m ég többre m eg y állításaiban, a midőn határo­ zottan elvilalni m eri a t e r m é s z e I f ö l ö l t i d ő l -

258

i

TANULSÁGOS LEVELEK,

g o k , t e s l n é l k ü l i erők és s z e l l e m e k lé­ tó zését. A term észet n a g y b a n ú g y , mint kicsinyben v é g ­ telen, Az állócsillagok billió inérlföldeket meghaladó távolsága e g y lépés az űr v é g e tlen sé g é b e n ^ s ki tu dná m egm érni ama különbséget, mely e g y csepp viz s annak e re d e ti legkisebb láthatatlan paránya (atom ) közt l é t e z i k ? E z e n két irányú v é g te le n s é g ­ ben a ‘távcsövek és mikroskopok által sególyzett é rte le m e g y e tle n adatot sem tudott felfedezni,* melyből anyagnélküli erők , t e s t e d e n szellemek léte z é s é re leh e ln e következtetni, e g y e tle n z u g o ly kára sem t a l á l t , melyről el lehetne m ondani: itt v a n a lelkek o r s z á g a , itt kezdődik az idealistáktól álm odott szellem világ. Az elfogulatlan, vallásos és e g y é b előítéletek állal m e g .n e m v e s z te g e te tt érlelem m indenunnem azon tanulsággal té r vissza, hogy a term észetben az erő az anyaghoz, a szellem a test­ hez van szorosan kapcsolva, S ő t - - n e h o g y e m e­ ré s z n e k tetsző állításon uram bályám m e g ü tk ö z z é k — • m i n d a z , m i t mi e r ő é s s z e l l e m k ü l ö n neveivel szoktunk megjelölni sajátk é p e n nem e g y é b , mint az a n y a g n a k bizonyostulajdonsága. L e s z - é tü re lm e uram bátyám nak ez állitás ok­ adatolását m eghallgatni ? Ön előtt ism e re te s az élen y , b e sz é lg e lé s e in k folyamában tö b b sz ö r emlékeztünk róla, tudjuk hogy ez a fluor kivételével,, minden más elemmel — sőt ö sz szetett testekkel is — szokot {egyesülni. minél fogva

tTRA MBÁTYl M1I0Z.

269

— közbe ve lő le g le g y e n mondva ,— az éleny a leg nagyobb jó llé v ő n k k é , de a le g n a g y o b b elle­ nünkké is válik egyszersm ind. JóKevönk midőn a g r á ­ nitot, bazaltot, szóval az őssziklázatokat elporlasztv á n , a növényeknek tápszert k é s z ít; ; midőn k e m enczéinkben a mindennapi s z ü k sé g le te in k re m e g ^kivántaló tüzet szárm aztatja, stb. stb. de ellenségünk i s , érczeszközeink folytonos ta k a rítá sa , ha tisztán akarjuk azokat t a r t a n i , nem e g y é b mint küzdés az éleny ostromával, ez okozván azok r o z s d á s o d á s á t; a rothadásnak alsóbb s felsőbb fokai az éleny állal okoztatnak stb. stb. A v e g y ta n tanítása szerint, m in d e z en v e g y ű lési je le n s é g e k e g y az élenyben r e jr ö erő n e k vagy rokonságnak k ö v e tkezm ényei; ezen e rő okozza h o g y az é le n y összeköti m agát a testek nagyobb ré ­ szével. Nem közelebb járn.ánk-e az ig azsághoz, nem term ész e le se b b v o l n a - e , ezen m ag y a ráz a t helyeit e g y s z e rű n ezt m o n d a n i: az é 1 e n y n e k. a z a t u l a j d o n s á g a. v a n, h o g y e g y e s ü l á z e I e m e k~ k e l sőt á l t a l á b a n a t e s t e k n a g y o b b r é ­ szével, mely t u 1 a j d o n oly fontos, hogy az teszi öt azzá a m i, nélküle akárm i e g y é b lehetne csak éleny, nem. : Külföldi tanuló koromban e g y filologus barátom , ki akkor a keleti nyelveket tanulmányozta ilyetén kér­ d é s t intézett hozzám : nem tu d n ám -e őt a term észet­ tudományokból felvilágosítani az iránt, h o g y miért ne v e zik az indus nyelv bizonyos dialectusán a. ként r é z e v ő n e k ? — É n ki az érd e k e s k ís é r le te t: mi­

270

TANULSÁGOS LEVÉLEK,

kép é g el a finom lem ezekké alakítóit réz kéngőzök­ ben csak akkor láttam volt, elmondtam neki e kísérletet, m e g je g y e z v é n , m ikép ezen e ln ev ezés világos tanú­ s á g a a nnak, h o g y az indusok ré g ó ta ism erik ezen j e l e n s é g e t , melyet az újabb v e g y ta n saját fölfedezé­ s é n e k t a r t ; de ta n ú sá g a annak is, hogy ők ezen j e ­ l e n s é g kim agyarázására nem okoskodtak o ly a le n k é p e n , mint a mai v e g y t a n : h o g y a k é n b e n bizonyos e rő r e j l i k , s a já ts á g o s rokonság van a r é z iránt, melynél fogva az, ezzel egyesül, hanem e g y s z e rű e n éln e v e z te a k é n t ré z e v ö n e k , mint a m elynek a z a t u l a j d o n s á g a v a n , hogy a réz z e l e g y e s ü l , azt te ts z e le g m egeszi, fölemészti. A nehézkedö e r ő , mely alapja a bolygók közép­ pont körüli fo rg á sá n ak , alapja azon je le n s é g n e k : hogy e g y a le v e g ő b e n szabadon b o c s á to tt t á r g y a földre esik — a m int azt N e w to n kútfejére visszavitle — ere d e tileg nem e g y é b az a n y a g a z o n e r e d e t i t u l a j d o n s á g á n á l , hogy az a n y a g r é s z e k — min­ den minőségi tekintet nélkül — vonzódnak az a n y a g ré sz ek h e z , és p e d ig a tö m e g g e l e g y e n e s , a tá v o ls á g m ásod hatványával fordított viszonyban. Mindezekből azt akarom kihozni tisztelt u r a m b á t y á m ! miszerint, mindaz mit, mi ve g y ta n i és fizikai erők neve alá foglalunk, e re d e tileg nem e g y é b bi­ zonyos a n y a g i t u l a j d o n n á l , m ely az anyag lén y e g é h e z s z o ro sa n hozzátartozik. S h o gyan áll a dolog a szellemi jele n ség e k k e l ? A nélkül h o g y a lélek miléiének a te rm é s z e ttu ­ dományok alapjáni fe jte g e té s é b e bocsátkoznám , sza­

URAMBÁTYÁMHOZ.

271

badjon azon konstatirozott tényre : figyelm eztetnem uram bátyám at: mikép a szellemi j e l e n s é g e k első nyo­ mait olt ve ssz ü k é s z r e az állatok sorában, hol az id e g re n d s z e r jele n té k e n y e b b en kezd kifejlődni, s határozottabban az ag y velővel biró állatoknál látjuk azokat föllépni. Mentői jobban, ki van fejlődve va­ lamely állatfaj a g y v e le je , annál ^nagyobb m értékben ké p e s a z , szellemi működésre. M inden kétségen felül áll, mikép a leg n a g y o b b szellemi m unkás­ s á g ra képes e m b e rn e k , aránylag le g n a g y o b b az a g y ­ v e le je , mely tényből .azon bizonyosságot m en th e tjü k , h o g y v a la m in t'a látásnak a szem , a hallásnak a fül stb. épen u g y a gondolkodásnak az agyvelő az org'anuma. A term észettörvényeiben rejlő követ­ k e z e te ss é g e n erősödött, minden vallásos s e g y é b elő— Ítéletektől m ent é rte le m nem képes felfogni: mikép lehelne agyvelő nélkül gondolkozni, mikép lehelné­ n e k testetlen, tehát agyvelő nélkül gondolkozó szel­ le m lé n y e k ? ! r L., ; Ily soknem ü s mondhatni felsőbb r a n g ú tulajdo­ nokkal , 'sajátságokkal, lévén az a n y a g felruházva nem csodálkozhatunk-é azon gondolkozásm ódon, m ely azt alávalónak, m eg v e ten d ö n e k tartotta, sőt tarlja napjainkban is ? ! Nem a leg v a stag a b b tévely­ g é s n e k b é ly e g e z h e ljíik -é azon tant, m ely szerint a te s te t -— mint a go n o sz és szevedélyek tanyáját — sanyaroknak a lá v e tn i, elhanyagolni, isten dicsősé­ gére, c s ele k szü n k ,’ mely szerint a test e lc s ig á z á s á val-nem esbiil a lélek stb. E tan korunkig fenntar­ totta magát, .napjainkban is, v a n n a k anyaggyülölők,

272

tanulságos levelek,

kik hogy annál szellem dúsabbaknak tekintessenek á t anyag iránti m e g v e té s t prédikálják, kik azonban ezen m eg v e tésü k b e n eszélyeáebben j á r n a k e l! bizonyára nem irigylik a középkori fiagellansok sanyarú nap­ ja it, kik testök s a n y arg a tá sa által gondolván lelkűket megtisztíthatni, fölm arczongolt testtel, vé rz ő se b eiket közszem lére kitéve já r la k vidékről v id é k re , s végre' lelkök ü d v ö s s é g e - és az isten dicsőítésére m agukat k e re s z tre is fesziltették •, kiknek sz e rz e té b e n időről— időre ; m ég a le g e g é s z s é g e s e b b e n is e r e t váglak, h o g y a testi kívánságok és szenvedélyek , m integy leszorillassanak. K o ru n k anyaggytilöli csak szóval kelnek ki az a n y a g ellen, lángot okádó periódusok­ kal harczolnak e l l e n e : tettleg azonban e g y e b e t ta­ núsítanak. É s itt e g y történetke j u t e s ze m b e, melyet el kell hogy beszéljek u ra m b á ty á m n a k ; e g y ik e azok­ n a k , melyek e g y - e g y adomának szoktak életet adni. Külföldön létem ben nehányunknak k e d vünk k e re kedett e g y ve n d é g lő b e m enni vacsorára, hová Berlin jele seb b irodalmi n e v e z e te s s é g e i szoktak járni^ nem m essze e g y tudósoktól k ö r n y e z e ti asztalnál foglaltunk he­ ly e t, figyelm ezvén az élénk b e s z é l g e t é s r e , melyet e g y ü tt folytattak. — Ki azon jó karb a n lévő ludós — kérdem e g y n é m e t ifjú i s m e r ő s ü n k é i — ki m ár a n e g y e d ig pohár sört é s második portio bifsléket parancsolta m agának ? — Nem ism eri ön ? az e g y idealista bölcsé ki roppant e lle n s é g e a m a té riá n a k ; a napokban jele n t m e g e g y m u n k á j a , m elyben kikapnak önök anyagót bálványzó term é s z e ttu d o m á n y -k e d v e lő k . :

ü r á m b á t y Am h o z .

273

—r Látszik hogy jinyagfaló— • m ondám kitűnő étvágyára czélzó m e g je g y z é s s e l N e . v e g y e tréfára űraiiibátyára! ha azt mondom, h o g y e kis történél után valahányszor ismeretlen tudóssal jövök é rin tkezésbe, kiről óhajtanám tudni, h o g y a z -id e á lis tá k ,, Vágy materiálisták közé tarto­ z i k - e ? ! kedvencz eledeleiről igyekszek magamnak tudomást szerezni: s tizszerböj legalább kilenezszer feleletet kapok k é rd é s e m re . A m ag y a r ideálisták például na g y baráljai á töltött káposztának, herken­ tyűnek, á királyfalvi é s czelnai bornak. , A legsZellemdusöbb idealista sem ronthatja le ez en té n y e k e t: h o g y . az ép külső a lélekben is Visszatükrözi m a g á t; a testileg félszeg, szellem ében is fé ls z e g s é g e t tüntet fel; csak ép testb e n lakhatik ép léle k ; a nevelésben a testi b ü n te té s , a túl­ zottan használt Vessző nemcsak a testen hagy kék foltokat, de a lelken is meglátszanak nyomai, m e­ lyek alapelveivé váltak az újabb tievelésnek, mi­ dőn ez a test é s íéltík párhuzamos k ifejtését tűzi k i . megközelítendő czélul, s a fenyítésben a testet sértőd lelket durvító vessző helyett o k sz erűbb bün­ tetésekről gondoskodik. E zen elviíázhaiiari, az idealistáktól is k é tségbe n e m Vonható axiómákhoz m ég a következő é szre­ vételek já r u ln á k : h o g y a tápszerek bővebb v a g y szükebb v o l ta , azok m inősége is befolyással van szellem ünkre. A k e v é s táperövel biró eledelek n e m ­ csak a te s tre vannak eisatnyitó befolyással, de a szellemet is eltörpítik, nemcsak a te s te t, de a lel—

18

2 74

TANULSÁGOS LEVELEK

k é t is kivetkeztetik e re jéb ő l. H o g y a tiszai m agyar é s angol p a ra s z t é szjárása h e ly e s e b b , és logikája e r ő s e b b , nem csak a fa jk ü lö n b sé g , de azon körül­ m é n y is okozza, h o g y bővebb é s táplálóbb elede­ le k k e l él. A so vány krumpli é s m á lé -e le d e l nem szárm oztathat akkora szellemi ere d m én y t, mint a sok­ kal táplálóbb zsíros é s husnem ü tápszerek. Azon é szre v é te l se m e g é s z e n a laptalan, m iszerint azon n é p e k , melyek táplálékukat nagyobb részint a növény­ o rszágból v eszik általán véve szelidebbek , g y ö n g é d e b b jellem üek azoknál, melyek nagy o b b á ra hússal táplálkoznak. E tek in te tb e n az újabb é le tta n tapasz­ talatai annyira halm ozódtak, míkép minden életfog­ lalkozásnak saját étlapot tud e lk é sz íte n i: a költé­ sz e tte l foglalkozónak más eledelre van sz ü k sé g e , mint a mezei m unkásnak, stb. S záz m e g s;záz adat tanúsítja tisztelt u r a m b á ty á m , hogy a szellem nem csak ö ss z e k ö te lié s b e n van a te s te i alkotó a n y a g g a l , de ettől a le g n a g y o b b m é rté k b e n f ü g g ő valami — m íg az ellenkező né­ zetet:, hogy a lélek természetfölötti e r ő , s csak id eig le n e se n v e s z lakást a t e s t b e n , r é g i időkből ránkm aradt tradition s lég b ő l kiragadt bizonyítékokon kivül — ; e g y e tle n e g y a term észetből m erített adattal se m lehet tám ogatni. D e igen — fogja uram bátyám m ondani — én tudok e g y állapotot, melyből tisztán k itű n ik , hogy a lélek a testtől fü g g e tle n , term észetfölölti felsőbb valami — s ez a d e l e j e s á l o m , m elyben a lélek m integy m eg sz a b ad u lv a & test é s a n y a g kötélé­

ÜM M BÁTYÁM 1ÍÖ&

£75

keitől, tisztán kimutatja felsőbb szárm azását, midőn előtte felnyílván az idő és t é r korlálai; mull és j ö ­ v ő b e lát-, m egm ondja hogy tőle messzeföldön mi történik a j e l e n b e n , megszólal id e g e n , addig nem érte tt n y elven, elolvassa a : bep e csé te lt levelet stb* A dolgokat a term é sz e tlö rv é n y e k világánál nézni szerető é rte le m , k é p te len sé g e k n e k bélyegzi a d e ­ lejes álommal kapcsolatbahozolt em e lényeket, s csak annyit hajlandó m eg e n g e d n i, h o g y az, e g y idegkoros állapot, m elyben a gondolkodás s z e r v e t az agy velő m egbom lott kere k ű orához hasonlóan — lejárja m agát. Ha m eg e n g e d jü k ., h o g y a delejes álomban le v ő addigelő hem ismert nyelven képes m egszó­ lalni, soha sem hallott dolgokról érte k ez n i stb. ak­ k o r huzzuk ki ft lélektanból annak legsarkalalosb igazságait, minő p é ld á u l; hogy a léleknek csak a r ról lehel tiszta tu dom ása, mi az é rz é k e k kapuin abba bejuthatott, h o g y mi szellem ileg azok vagyunk^ mikké a külső Viszonyok, a körülm ények állal e l j idézett benyom ások képezlek* A kkor minek tanulni,, minek gyakorolni é rz é k e in k e t? a léleknek, ennek a mindentudás te n g e ré b ő l kiszakadt kis bullámnak csak akarnia kell s előtte lehullanak az idő é s tér k o r látai. ‘ r Különös hogy a lelken erőt Veti balilélet m eny­ n yire m egzavarja a legjozanabb főket i s ! Ha u r a m bátyám e g y utazó naplójában afféléket olvasna, mi­ szerint ilt v a g y olt a föld ezen m e g ezen ré sz é b e n oly helyekre jölt az uias, hol a folyók nem a he­ gyekről folynak a l á , de a h e g y e k e n fölfelé foly18*

276

TANULSÁGOS LEVELEK

falják' irá n y u k a t: boszankodva földhöz csapná a köny­ v e l igy kiált ván f e l : ' e z hazugság1, ez ellenkezik a term ész e t tö rv é n y e iv e l, s midőn hallja v a g y olvassa a d e le je s álomnak tulajdonított csodákat, nem j u t eszé­ b e felkiáltani : ezek nem'- lehelnék igazak, ezek el­ lenkeznek a lélektan, a logika leg sa rk ala to sb alap­ tö rv é n y e iv e l? ! „■ A z elfogulatlan v izsg á lat előtt a delejes álom min­ d e n csodái, csalásnak, a hiszékenyeket rászedő ámí­ tásnak tűnnek fel. A párisi orvosi academ ia éveken k e re s z tü l nem kím élte a fáradtságot a delejes álom­ ban mutatkozó je le n s é g e k e t szoros bírálat alá vetni, s az eredm ény az lön, hogy azok n a g y o b b rész é csa­ lá s n a k bizonyultak b e , s egyetlen adatot s e m -je g y e z ­ h e te tt fel, mely a szellem ferirtészetfölfí 11ís é g é t b iz o nyithafná;- í 8 3 7 - b e n három ezer frankból állő jutalmat ■■tűzött kt annak, ki d e szk á n keresztül e g y bisztosai állal fogalmozotl levelei elfogna olvasni— 'ajutalm at senki se m nyerte el. A h íressé vált párisi delejes j ó s A le x is rö l, ki az e m b e re k fejét elbolondilolta^; pén­ zes tározóikat m eg k ö n n y íte tte —- k é ső b b kisült, h o g y minden v e n d é g lő b e n ügynököket tartott, kik az érkező id e g e n v isz o n y a i-, körülm ényeiről öt nyom­ ban értesítették. D e le je s álmu jóslataival n a g y hírré v e rg ő d ö tt í 8 4 9 - e n Berlinben e g y Braun Litiza nev ű polgárleány; ki a „cso d a !á n y a m ellé k n e v e t n y e rte volt •, ez e lm ésen sz e rk e s z te tt jóslataival ezere k et csalt m agához, s hivatottnak állilá m agái a rra , hogy e g y mindkét s z e m é re vak u ralkadónak visszadja lá tle h e ts é g é t: e z e n h írn e v e s jó s n ő n é g y é v v e l k é -

ÜRAMBÁT.YÁMIIŐZ

277

sobbre 1 8 5 3 - b a n az esküdt szék által aljas csalás bűnében elmarasztaljatván, b ö rtönre if éltelelt stb. - Minálunk, hol a m agasabb z s e b v á g á s nem ei m é g nincsenek, g y a k o rla tb a n , hol a ^m e g é h e ze tt szegénylegény.-.el kap a nyájból e g y b ü r g é i , . vagy. megállítja az u tast s rövid p r o c e s s u s s a h m egosztja pénzes ; tárczáját — minálunk m ondom nem tudok adatot arra, hogy a delejes álorn pénzszarolásra kizsákmányolfalolt volna, s m eg vag y o k győződve, h o g y e g y ily kísérlet a m agyar jó za n o k o ssá g szírt fokain hajótörést szen vedne. A k ö z ö n s é g e s életben kevés hajiamat tapasztalunk a de le jes álom csodái iránt — de annál nagyobbat az irodalom hasábjain : Költőink közül többen, ha valamit v arász színben akar-v nak feltü n te tn i; a delejes álomlátással hozzák kapcso-, la tb a -— s mindenek felett L i s z n y a i barátunknak mit sem é r az é rz é s , gondolat, v á g y , ha nincs a dele­ je s s é g ig felfokozva, nála minden m agasabb JéSekáilapol delejes. Idézhetnék érte k ez e tek e t,- m elyekben m é g most is az állati de ije ssé g rő l van szó. ■ A delejes álom term észet fölötti csodajelensé­ g e i legközelebbről „ K o r n i s ílo n a a czimíi regé n y b e n találtak m enedéket,. Szerző ezen re g é n y b e n , sajátsá­ g o s tanokat állít fel „ a test kisu g á ro z ásá ró lu ..- „ a társlelkek össze v á g y o d á sáró l,u Azon babonás semmi valódi alapra nem fektethető hiedelm ét Jészi r e g é ­ nye alapjául: „ h o g y a szerető lelkek e g y mást ke­ resik a földön m egédesilendők az élet te rh e s napjait s együtt szállandók e g y szebb hazába11. Két szerető, delejes álomkórban szenvedő e g y é n , álmában felta­

278

TANULSÁGOS LEVELEK,

lálja egym ást, s a nélkül, hogy valaha találkoztak volna ism erősök lesz n e k , midőn a véletlen a re ­ g é n y folyamában őket ö s s z e h o z z a , eleinte ájultan ö s s z e r o g y n a k , majd e g y más k e b e lé re borulva, mint ré g i ism erősök iidvüzlik egym ást. Nyíltan ta­ nítja a léleknek a phsyohologia által m e g ta g a d o tt, a te r m é s z e t törvény eivel h o m lo k -e g y e n e s t ellenkező term észelfö lö ttiség ét, h o g y a lélek k é p e s megválni a t e s t kötelékeitől s k é p e s lerontani az idő és té r korlátait. E r e g é n y olvasása alatt e g y m agasra emelt épületben képzeltem m ag a m at, m ely külsejében mű­ v észi gonddal van felépítve, melyből nem hiányoz-* nak a jóllalált a ra b e s k e k , freskofestések stb . — d e m e ly b e n nem tan á c s o s hosszason mulatni, m ert in­ g a t a g alapja k ö v e tk e z té b e n minden p e rc z b e n össze­ omlással fe n y e g e t, íté lje m eg uram bátyám hogy a ki öt egész köteten ke re sz tü l ijy tanoknak akar ér-* v é n y t szerezni, nem a babona és előítélet terjesz­ tői közé áll—e saját j ó szántából ? ! A gyakorlott toll, folyékony előadás, m elyek a r e g é n y n e k elvitathatlan érdem ei, előttem sem m it sem v o nnak le an­ nak hiányaiból: ezukorpornak tekintem azokat, mely alatt a m é r e g annál k ö n n y e b b e n belopja m a g á t a ta­ pasztalatlan szivekbe. Nem akarok tü z e te s bírálatot írni e re g é n y rő l, m e r ta k k o r kár?ioztalólag kellene e m lékeznem az Ám or tereinébeni k ije n c z k e d é s e k leplezetlen leírásáról - re á kellene mutatnom e g y p á r b a k lö v é s re , minő van e g y a IV kötetben a 1 5 7 lapon, hol szóról szóra ezt o lv assuk: „ A hűld azon g y ö n g e , v é k o n y fényt

URAMBÁYYAMIIOZ.

279

önlé a láthatárra, mely az első n e g y e d b e n ism eretes, midőn a méla é g ite s t nagy r é s z e e 1 s ö t é t ü l a f ö l d á r n y á t ó l ( ? ) melyet, ré z s u t fényével vilá­ git ( ! ! ) — é n csak a r e g é n y alapgondolatja ellen akararok szót em elni, mint a mely a term ész e ttu d o ­ mányokból m erített m eg g y ő z ő d é sem szerint babo­ nás előítéletet foglal m a g á b a ^ • ; Ú gy van tisztelt uram bátyám ! a mai term észettudomány a természetfölölti dolgokról való hitet — bármely alakba le g y e n az öllözletve — b.alilélelek sorába utasilja. H ogy ilyes valamit elhigyünk, a v é g re lehel; légből m critelt elm életeket kitalálni, de hitelességét tám ogató adatot e g y e tle n egyet; sem találhatni a te r­ m észetben. A kereső érlelem csupán változatlan köv e tk e z elességii t ö r v é n y e k e t , : különböző és sajátságos tu­ lajdonokkal felruházol anyagot lát a term észetben. Minden j e l e n s é g , m ég a szellemi élet is — e z e k ­ nek következm énye. Azt m e g e n g e d e m , miszerint; b a jo s m eg érten i b e lá tn i, h o g y az oly meröbejn különbözőnek tetsző szellemi élet, mikép veheti e re d e té t a durva a n y a g b ó l De kérdem nem épen ily b a jo s - e kimagyarázni ennél m ég csekélyebb je le n s é g e k e t i s ? Mindenki látja például hogy a durva földben m e g te re m a rózsa^ az ibolya g y ö n g é d finomságú illatos szirmaival — ■ a m i k é n t e t m é g a legvilágosabban láló érlelem előli is Illők fályola borítja. É p e n igy^ csalhallamil látjuk h o g y a magos.

280

TANULSÁGOS LEVELEK,

sz ervezelii a n y a g b a n ; az a g y v e 1 ő b e n m eg terem a szellem i élet v irá g a , m eg terem a g o n d o la t épen oly g y ö n g é d , épen oly finom szirm aival----- csak a m i- ként van szem ünk előtt e lre jtv e , csak e r r e nincs m e g írv a m ég a felelet. M eglehet h o g y uram bátyám , ki r é g i előítéletből talán m e g v e tő le g néz a te s tre , kicsinylöleg tekint az anyagra, e z e n szárm ozlatást a sz ellem re nézve m eg a láz ó n a k , sőt aljasitónak tekinti, Felteszem azon jó z a n ítéletet uram bályám ról, mi** kép azon n e m e s l e v é l n e k , melyet, valaki őseiről örökölt semmivel se m fog n a g y o b b előnyt, adrii annál, m elynek e g y másvalaki sa já t érdeníei után j u t o t t birtokába, —^ M iért veszítene a szellemi élei a m a g a f e n s é g é b ő l , m éltóságából ha azt az anyag kifolyásának —r- ugygzólva — é rd e m é n e k tekintjük, s m iért leqne csak ú g y je le n tő s é g e , ha azt e g y feW sőbb helyről képzeljük a durva a n yagba lehelve ? ! S itt félbe szíikasztorn le v e le n r — ug y h isz e m e lé g vizet adtam uram bátyám g o n d olkozása malomrk e re k e ire . Ha Valamit ez impulsus köv e tk e z té b e n leörölt volna, közölje tisztelő öcsével, MEiM’OVICII 1\

M AROSVÁSÁRHELYI K A Z W C Z Y -E M L É N Y B O K O R ,

! "Folyó év ja n u a r 1 9 - ik e e gyike vala e v á ro s, sőt az; e g é s z vidék legem lékezetre méltóbb nap~ jpinak. A . k e g y e le t szent é rz é se összegyűjtött b e n ­ nünket, minden r a n g és nem különbség nélkül e nap esté jén a hazai n y e lv és irodalom le g n a g y o b b após™ tola századik sz ü le tési évének m egünneplésére.; A . toll' g y e n g e kezeinkben a csinosan re n d e z e tt estély ál­ tal előidézett hatás és lelkesedés leírására. A nem-' z eti irodalom iránti élénk rész v é tn e k tiz év lefo­ lyása alatt a mai napon volt első alkalma e g y e te m e ­ se n nyilatkozni, M agánosan táplált érzelm eit idebozata mindenki e g y n a g y sze rű folyammá egyesíteni, A Ganges szent folyamának m éltóságos habjait kép*, zeltük lelkünk előtt elhömpölyögni, E folyamban, minden kebelnek volt e g y kis r é s z e , minden szívnek e g y kis hulláma. Az estély szavalali és zenem űi darabok előadásából állott, F ölje g y e z zü k azon b u z g ó honfiaink neveit, kik lelkesedett k é s z s é g g e l síelitek a szent czélra közreműködni, Lelkes szónoklattal m e g ­ nyitván ez ünnepélyt B e t h l e n F a r k a s gvóf

282

KAZINCZY-EMLÉNYBOIÍOR

ki egyszersm ind ez e slély lélesülésének főlényezüje volt — felolvasás- és szavalásban M o l n á r J á n o s és S z a b ó S a m u ref, fanárok, K o v á c s Á r o n ref. lelkész és S z a r v a d i L a j o s, a zenem űi darabok elő­ a dásában P e 1 1* i J á n o s n ő asszony, G e i g e r zon­ g o ra m ű v é s z és a ref, iskolai é n e k k a r , V o c e 1k a E d e műérlö v e z é n y le te alatt — szere p e llek . A szavalmányok rész in t e re d e ti, részint je le s e b b köl­ tőinkből kiszemelt darabok voltak. Ú g y hisszük ked­ v e s szolgálatot t e e n d ü n k , ha az e re d e ti csupán ez ünnepély e m e lé s é re készitelt dolgozatokat e g y e m l é n y b o k r é t á v á e g y e s iiv e közöljük, s ezáltal e nap emlékét a késő kor elölt is m ara d an d ó v á tenni igyekszünk. Bethlen Farkas

gróf

megnyitó

beszéde*

E g y n a g y fo n to ssá g ú emléknap m eg ü lé sére gy ű ltü n k egybe tiszteli honfitársaim! a derék K a z i n c z y F e r e n c z századik születési é v e m eg­ ü n n e p lé sé re , ki nem k a r d d a l , nem á gyú é s puska-* d ö re jje l k ü z d ö tt; s ig y nem e g y király fölött ülünk százados ü n n e p e l, ki a hon s e g é ly é v e l lön n a g y g y á , hanem az úttörő b a jn o k , a költő felett, ki a hazát e m e lte , ki s z e re te tt n y e lv ü n k e t ezelőtt c saknem e g y századdal kezdette a kifejlődés ma­ g asabb polczára e m e ln i, s alapját ú g y m egvetni, m iszerint az a m iv e lts é g azon fokára juthatott, me­ lyen jele n le g áll. S ezzel s z eb b é rdem koszorúi lűzoU halánték

KAZINCZY-EMLÉNYBOKOR

283

kira , mint az' a Iióditó, ki sok e z e re k n e k élén a n y e rs fegy v e rre l hont szerez ; s z e b b e t mint azon fejedelem, ki hóditmányaiban jó tö rv é n y e k et alkot, m ert m indezeket ok nélkül hódították és ok nélkül s z e rk e s z te tté k , ha azon nem zet, m elyért ezt tel­ ték, nyelvét elhanyagolta, v a g y m é g el is felej­ tette , s ezzel nem zetiségéi levetkeztelfe. Kazinczy csak is nyelvünk m ivelésével fog­ lalkozva, ennek nem esítéséi tüzle ki e g y e d ü l é let­ feladatává , látnoki szemekkel b e l á t v á n : mikép az anyanyelv elhanyagolásával csökken a n e m z e t i ­ s é g s csökkenvén ez, v é g e a szerétéit, hanának. V annak, kik ezen kérdésre : mi a nyelv, mi a n e m z e tisé g , haza ? igy felelnek: a jóllét, a jóllét,- s azt állítják, hogy ez a dolog sarka. A zonban — hitem szerint — nincs e gészen i g a z u k : m ert nem a j ó l ­ lét egyedül alapítja m eg ezen fogalmakat, s lesz e n e g y hazát k e d v e ssé . Hiszen Island jé g h e g y e i közt, term ék e tle n h ó ­ sivatagokon a legzordonabb é g a ly alatt is létez-* nek em berek, kik ragaszkodnak azon földhöz, m e­ lyen s z ü le tte k , és ösoik sirdomjai közt járkálva, meghalni is csak olt szere ln e k , kik tiszteletre méltó e g y ü g y ü s é g ü k b e n igy s z ó ln a k : A z e g é sz vi­ lág legyen a világpolgáré, s mivel szülötte föl­ dén v ágyait ki nem e lé g íth e tte , a kény le len sé g szülte nag y hazában osztozzék India kincseiből, nem irigyeljük — mi ragaszkodunk kisded hazánkhoz, h ó hegyeinkhez, term éketlen b érczeinkhez, s a z o k - ' búi igyekezünk a leh e tő ség ig kifejteni é lh e lö s é -

284

I(AZL\CZY-EMLÉNYBOKOR

g ü n k e t : csak n y e lv ü n k e t hagyják m e g é s r nem ze­ tiségünket ne b o ly g a s s á k : a hó és jé g v i r á g o k közt is m eg te re m szám unkra az, mi szivünk elölt min­ de n e k fölött ked v e s. — Ha igy szól a m ogorva, h id e g v é r ű izlandi, árinál erő se b b e n vallja ezt a me­ le g e b b véralkatu m ag y a rfa j, ki elszánt odaadással ragaszkodik h a z á já h o z , !de csak e g y oly hazához, mely m agyar haza, m elyben s z e re te tt nyelvén,; édes h a n g já n szólhat •— s n em zetisége ö n é rz e té b e n a t ö rv é n y e s s é g korlátai közt szabadon működhetvén,: azt mint gondólatja é s tetteinek irányadóját v e z ér­ csillaga gya n á n t háboritlanul k ö v e th e íi.; : Ilyen hazáért él s hal a m a g y á r . ellenben ha m ás s z erk e z etű a z , unalmassá válik előtte^ m ert a nyelv, nem az ö n y e lv e , s bármily virágzó álak­ ban ;m utatkoznék is a z : sö té t színben tűnik föl elölte,, s e lé g ü le lle n s é g é t őszinteségénél fogva el nem tit­ kolhatja-, annyira szokásává vált az üdvet. va g y v é s z t , melyben ré s z e s ü l, csak e g y e d ü l m agának és nem másnak tulajdoniihatni. E z e n jele m ü n k é t s o k a n , — mint separasticus külöRQzködést n e v e ts é g e s n e k ta lá ljá k ; pe d ig ha jól fe n e k é re néz n én e k a d o lo g n a k , átláthatnák, hogy nyolczszáz é v e annak, mióla ezen m a g y a r modorú önboldom O tásunke a hosszas szokás állal te rm é s z e tünkké vált, E s m i é r t ? azért, h o g y csak ezen n e m z e tisé g ü n k h ez á b rándos r a g a s z k o d á s , m elynek főtényezőjé nyelvünk volt, forrasztot annyira Összeg hogy minden : id e g e n beavatkozások e lle n ére , sike­ r ü l t ' elődeinknek annyi viharos századok lefolyása

KAZINCZY-EMLÉNYBOIÍOR

285

után is, m agokat sz ére ncsésen fentartani. Azí kérd­ j ü k : m i ' lett volna a keletről ide b e telep ed ett ma­ g y a r nép m agvából, itt a túlnyomó, ellenséges i n dulatui, elkülönözolt érdekű, más nyelven szóló n é p fajok közt, ha ezen nyelvéhez nem zetiségéhez hűn ragaszkodó fa j, a z ’ azokkali érintkezés következ­ téb e n bennök felolvadt volna ? ! S e m m i;e g y é b sa­ laknál, mely az elham vadás után alá szokott üle­ pedni. S ha eliént feloszlott .volna a m agyar nem ­ z e t , mi-lett. v o l n a : sorsa szom sz é d ain k n a k , midőn a múlt viharos id ő kben épen ezen r a jo n g ó m agyar nem zetnek jutott volt részébe a kelet felöl intézett vé­ szes becsapásokat f e lta r tó z ta tn i? ! feleljenek erre ők. S annak bebizonyítására, hog;y e z en különczködés nem csak á b rá n d , hanem abban némi k e g y e lét és e ré n y is rejlik, elegendő tanúja a z , hogy valahányszor azon tágítani akartunk s ró sz ;sz e lle münktöl tév ú tra v e z etv e , az amalgamizálást m e g ­ kísértettük : eldödeink sírja felett intőleg állott a boszoálló n e m esis ■,i s , s fenyitö karjától visszari­ adva — áldás é rte jó s z e lle m ü n k n e k ! -— vissza is tértünk őseinkhez. M egérthetjük valahára azt, h o g y valamint azok, kik szüléiket ifjú korukhan elveszítik, azoknak s z e r e t e t é t ö l , gyámolitásától m e g lévén fosztva árván m aradnak, a szülői szent szere le tet nem szülőik ro k o n ai- v a g y barátaiban, h anem egym ásban a testvérek közt találhatják fel, mely s z e r e te t ha azelőtt tágabb is volt, most a s z e r e n c s é tle n s é g b e n m e g ­ erősödött; m ert term ész e te s ösztönnél fogva i g e n is jól érzik , m iszerint csak a közös s z e r e te t f o g ja

28Ö

KAZINCZY -EMLÉNYBOlíOR

ő k e t fenntartani : é p e n ilyen h ely ezetb en van árva nem zetünk is E u r ó p a k ö z e p é n ; ha mi kölcsönös szeretettel) te s tv é ri bizalommal e g y e té rté s s e l nem tartjuk fért m agunkat) a m agyarok istene sem fog fentarthalni. H osszason nem voltam e lh a tá r o z v a : ha Vájjon e z e n százados ü n n e p e t g y á s z - v a g y öröm ünnep­ n e k te k in tse m -e ? ! v é g r e m e g g y ő z ő d te m , hogy at ig en is öröm ünnepünk. Ö röm ünnepünk a z é r t, mert holtnak te ts z e tt n e m netíink tíz évi hosszas álmából fölébredt é s éle tj e l é t adta y fölébredt ú g y , mint tá n soha sem volt) m e rt fölébredt mint e g y nem zet, melyet se m val­ lás, sem k a s z to k , s e m politikai, sem m agánérdek n e m szakíthatnak s z é jje l; fölébredt ü g y mintha eg y volna*, mindenki előtt csak a haza é rd e k e az első* m in d e n egyéb h á tté rb e s z o r u l — I g e n is öröm ün­ n e p ü n k -e z ,- m e rt;'m e g m u ta ttu k , h o g y él a m agyar n e m z e t, él p e d ig e g y s é g b e n . -M ely hatalom az, a M indenhatón kivül, mely e g y ily n e m z e te te t m eg­ s e m m is íth e tn e ? ! Ú g y v a n , nincs hatalom a földön) m ely e g y é le tb en levő e g y e té rtő n e m zetet eltudna tiporni — m indenek felelt e g y oly n e m z e te t, mely m ullját tisztelni tudja s tisztelettel s követni vágyó el­ határozással emlékezik ősei nagy te tte ire , mely hajdan vészekkel k ü z d v e , az óriási f e r g e te g n e k néha m ár m e g is hajolva — n a g y és dicső volt. — I g e n is egy. ily n e m z e t, m ely a mai napon is fén y e s tanú­ sá g o t tesz é le lbenlétéröl — eltiporni nem lehet. Büszke v a g y o k , h o g y nekem jutott azon sze­

K A ZÍN CZV-EMLÉN YB OKOR

287

re n c s e , h o g y a s z é k e ly s é g ezen föváro ssáb a n m e g ­ tartani szándékozott nemzeti ü n n e p e t én nyissam m e g , azon nem es szék ely nem zet k e b e lé b e n , melyet u g y tekinthetünk mint a nemzet é d e s anyját. Volt i d ő — - é p e n a Kazinczy id eje , és az aze­ lőtti k o r— midőn e lé g gyáva volt a nem zetnek e g y r é s z e e lfeledkezni, h o g y ö m a g y a r ; e k k o r E rdély m ag ya rság á n a k , s kivált a nem es székely nem zetnek köszönte a nem zet, h o g y sz e re te ti n y e lv e fontnaradt. — D e h o g y e z e n boldogító öntudat továbbra is boldogítson, szere ssü k véghetlenül — m int az anya sz ere li első c sec se m ő g y e r m e k é t — anyanyelvűn­ k e t, s valamint az ártatlan hajadon első szerelme föllobbanása alkalmával, minden üdvél sz e re im é tár­ g y á b a n látja k ö z p o n to s ítv a : u g y mi is találjuk fel m inden üdvünket a haza s z e r e te lé b e n —- s e sz ere te t le g y e n oly sz én i, oly lartós, m iszerint ha oly sze­ rencsétlenek lennénk, h o g y m eg é rn ö k az időt, midőn ez érzést m eghűlni éreznök, k érjük a M indenhatót akkor, hogy inkább v e g y e el életünket, m inthogy ez é r z é s t kihűlni e n g e d je . E m l é k be s z e d

tanár,

Molnár

Jánostól

Nem zetünk történeti csarnokában fén y sugarak­ tól körülárasztotlan tű n t f e l , születésének századik évnapján a múlt esem énydús év 1 0 - i k havának 2 7 k é n , halhatlan férfiatok egyikének dicső képe. S nem zetünk fen á llá sa , virágzása e s z k ö z e ir ő l— az e m b e risé g e g y e te m e s ezéljai s z e r i n t — kiválókig

288

KAZlNCZY^EílLÉNYBOKÖR,

gondoskodó, m a g y a r akadémia mint első s a nem ­ z e t közérzlllelének legbiztosabb képviselője, e kép alá szent k e g y e le tte l emelt oltárt, mélyért a hálás elismerés é s hazafiság vmagasztos áldozatát a na g y férfiú szellem e elölt bem ulalá, r a g y o g ó m egtisztel­ teté sse l igazolván azori boldogító m eg g y ő z ő d é st, h o g y a tiszta h o n - é s riem zetszeretet szilárd oszlo­ pain nyugvó é rd e m e k , kitűnő lettek szerzőit, az el n e m korcsait; ivadék elölt, feledés fátyola soha nem f e d e z e n d i.: I g e n lisztéit gyülekezel! oltárt emelt m agyar akadémiánk az említettem n a p o n , m ely , ihletett a r czaítokról olvasom, K a z i n c z y F e r e n c z születé® gének 1 0 0 —Lk évn a p ja vála, azon kitűnő férfiúnak, ki a kelet tájairól elköltözötl'S -itt az európai n é p c sa ­ ládok között öríálló,i erő s, hatalmas o rs z á g o t alkotott m ag y a r n e m z e tü n k fenállásának, r é g e n kivívott t e ­ kintélyes he ly z e te m egő rz ésé n e k legfőbb tényezőjét^ é d e s anyanyelvűnket és irodalmunkat fejlődésében bámulatosan e lő s e g ítv é n , m ivelödésünknek oly h a ­ talmas len d ü le te t adott, hogy m ár ma a rtiiveítség szem pontjából ö sszem érés folytán is, kev é ssé pirul­ hatunk v ilá g ré s z ü n k mivell nemzetei elölt, . D e az ü n n e p é ly e s m egtiszteltetés nem nyilvá­ nult csak akadém iánk keblében, Viszhangra talált e z o rsz á g s z e rte m indkét te s tv é rh a z á b a n , nemzeti ü n ­ neppé avattatva fel, mindenhol m eg ta rta to tt, hol csak a viszonyok é s körülm ények hatalma e n g e d é . ; E rilka j e l e n s é g e t a nem zeti k e g y e le t te rm é ­ sz ete s e re d m é n y é n e k tartom én s ha a mivell h a j -

KAZtNCZY-EMLÉNYBOfíOR.

289

donkor bámulásra ragadó népei oltárokat emeltek közhasznú, rendkívüli egyéneik halhatlanilására s mint félisteneknek tiszteletére áldoztak; ugy ma­ g y a r nemzetünk is méltán emelte fel k e g y e le te szent oltárát nag y férfiának dicső szellem e előtt, ez állal is fényesen tanúsítván hogy — — „ h á la é g n e k , van m é g lelke Á rpád nem zetének *4 Gondolhaló-e t. gy. hogy nem zetünk ünnepe, Kazinczy emlékének hálás m egújítása, e székely fő­ v á ro s és v idéke fiai é s leányaiban m élyen viszhangzó húrokat n e 'é r i n te t t v o ln a ; g o n d o l h a t ó - e , hogy min­ ket ily m agasztos jele ntőségű nap k é sze n nem talált? H iszen a tö rté n e t tanúsítása sz erin t a vitéz székely nemzet m aro sszé k i, szinte legjelentéke­ nyebb r é s z e , é d e s anyanyelvét mindig hiven ápolta, azt fejlődése, virágzása palládiumának tekintve g o n ­ dosan tanulta s k e v éssé tévedek, ha állítom, hogy átalán legtisztábban is beszélte s beszéli, - mire e székely főváros egyedüli közvetlen tényező volt. E székely főváros mondám, m elynek k e b lé b e n h o sz sz u idők óta több a nemzeti nyelv és irodalomra j ó ­ tékonyan befolyó intézetek lé te z te k ; mellőzve a töb­ bieket, csak azon e g y e t és nagy fontosságút em e­ lem ki, mely „ k i r á l y i t á b l a 14- m a is lelkesilöleg h a n g z ó - n é v alatt virágzott. E z Öszpontositá itt b é r­ ez és hazánk, akkor alkotmányos országunk jele s, az igazgatás é s; igazságszolgáltatásban avatott férfiaít; ez a fiatalságot, országunk virágát, kik amazoktól, m int vezéreiktől, tanítóiktól elm életileg é s gyakor­ latilag utasittalva, részint az o r s z á g hivatali állomá19

290

KAZINCZY-EMLÉNZBOKÖn.

sairiak méltó tulajdonosaivá, r é s z in t a rieirizel fej­ lődésének és haza: érdekeinek ép eszközlőivé k é p e z teUek. M agas h o r d e rö v e l bírt ez a z .é rte lm is é g fej­ tésére^ any a n y elv ű n k fokozatos fejlő d ésé re , mit csak az tagadhatna t. g y . ki m erész volna állítani a min­ den n a g y ,-s z é p és igaz iránt lángoló ifjúság társal­ g á si szellem ének hiányát, és a n e m z e tis é g ü g y e iránt való ré s z v é tle n sé g e t. < » Alaposan m egczáfolja azt a tiszteletre méltó múlt, : az említett intézet itt, ;!székelésének e re d m é ­ n y e volt főként a „uiagyarnyelvm ivefő társa sá g n a k 1’ léíesülése e s z ék e ly fővárosban, m ely a múlt század utó tize d é b e n jő v é n létre,'A ranka Gy. buzgalm a, e r é Iye s kitartása által 1 6 évig. állott, fen, s csak akkor szűnt m eg t e v é k e n y s é g e , midőn Széphalom lelt a m ag y a r irodalom központja. É s .n a g y . Kazitfczynk korszakot alkotott föllépése, E r d é ly nem zeti irodal­ mára részint közvetlen, részint D ö b re n te i áltál esz-* közlőit jótékony, befolyása is e s z é k e l y ' fővárost választá m űködési! té rn e k , I S I 7 - b e n újból kísér­ let • tétetvén a - n y.e 1 v m í v e l ő t á r s a s á g f e l ­ állítására , . s annak alaprajzát D ö b r e n te í mint kiiv táblai jo g g y a k o r ló elkészítvén, a k ö vetkezett év J u ^ niusa ,21-rén n e m e s M arosszék gyűlésie'rm ében szép' jö v ő v e l k e c s e g te tő rem é n y ek ;közt tá rg y altatott,: de* s ű k e r é t,:a .körülm ények níostohásága m eg hiúsitá.?. ' : F e le s le g e s azonban f. :gy. v á ro s u n k é s ^ .vidékér irodalomtörténeti je le n tő s é g é re több - adatot felhoz­ nom ; elism erte ezt n a g y Kazinczyak is midőn 1 8 1 6 ban bérezés^ hazánkban tett utazása alkalmával e s z é -

ICAZÍNCZY-EMLÉNYBOJÍOÍL

291

kely fővárosban párnapig mnlaloll s búvárkodott a T eleki-könyvlárban, teljes méltánylattal volt szly. fő­ városunk buz g ó nem zelies törekvései iránt. Készen,hazafias részvétünk, irodalmunk iránti lel­ kesedésünk közepette talált tehát minket nemzeti n a g y ünnepünk s m agas örömmel betöltő bizonysága annak ünnepélyes egylitllétünk, mely leg n a g y o b b m egtisz­ teltetésben részesifi igénytelen szem élyem et, midőn nemzetünk halhallan férfi a érdem ei előterjesztésével megbízott. A tá r g y n a g y s z e rű s é g e nekem csak rövid körVonalozást e n g e d megi Kazínczyt nem zetünk őrszellem e m ár s z ü le té s e -' kor irodalmunk apostolává, fölszentelt bajnokává v á lasztá. Állításomat élete elsőbb é v e in e k története igazolja: korán kitűntek m agas l e l k it e h e ts é g e i,— ötödik évében k ezdeti, noha m é g csak n a g y atyját k ö v e tv e , leveleket mondoíni fiz érsem lyéni helység j e g y z ő je lolla alá; kedves foglalkozása volt a könyvek Vizsgálgalása s- bámulta a festm ényeket, e g y s z e rs ­ mind rajzolgatla is, ugyan csak öt é v e s korában irta szülőihez első levelét. De hosszas volna előad­ nom gyerm ek és fiatalkori m unkásságának m egragadó jeleneteit^ csak azt emelem ki^ .h o g y mind a miveit hajdonkor, mind az új mívelt nem zetek remekírói tanulmányozásához gyorsan m e g s z e re z te a kulcsokat, és szorgalmas bányászként aknázta ki a századok kincseit, ezekkel nem zetét gazdagítandó* Látnoki lelke j ó k o r átértette a n a g y S zéch e­ nyitől utána kifejezett tapasztalati i g a z s á g o t , hogy „ a nemzetek valódi e reje v a d s á g o n , fanalismuson 19 *

292

KA2ÍNGZ Y-EMLÉNY BOKOR.

v á g y tökéletes kím iveltségen alapul, közép ebben veszély nélkül nem leheld — Látta h o g y mi m ár ősi v a d s á g u n k n a g y ré sz é i, mely ozm án dühének valaha halárt v ont, leteltük; e lh a g y o tt bennünket a hitbeli viszálkodás, a hasonlás ö r d ö g e hála az é g ­ n e k , de midőn ősi bálványunk m egsem m isült szinte két n e m z e tisé g között igen g y e n g é k vagyunk, s mind addig azok is m aradunk, m ig azon fokra nem e m elkedünk, m elyről minden vad ság o t és rajongó erőszakol m e g g y ő z h e tü n k . Szóval tisztán állóit Ka­ zinczy szem ei elölt, h o g y nem korlátlan b á torság s felhevült k épzelet v a g y testi e rő , hanem csak pol­ g á r i e ré n y s felvilágosodott em beri elme leszik a nem zetek tarlós s a r k a l a t já l !! Jól tudta v é g r e , h o g y nem zetünk felvilágosodásának eg y e d ü li eszköze az é d e s anyanyelv s irodalom kifejlődése, követve te ­ h á t geniusa intő szózatát a m a g y a r irodalom kikép­ z é s é r e sz en te lte életét s áldozta fel h o sszú pályája minden öröm eit. Önfeláldozó m unkássága által e g y ik e lelt ujabb irodalmunk ala p ító in a k , joltevőinek. M ert nem le ­ het félednünk, irodalmunknak dús felvirágzását ki­ válóan három j e l e s férfia in k : R é v a i, K a z i n c z y F. K i s f a l u d y Ii. lelkes bajnokainknak köszönhetjük, mindenik é p e n o t t é s ú g y s e g í t v é n , mint iro­ dalmunk b e n s ő s z ü k s é g e , annak lép c ső z ete s fejlődése igényelte. ’ ' . ' R évaié az é rd e m n y e l v t a n i alakjaink m eghatározása s m egallapilásában; az Ö szabályait fogadá el m a g y a r akadémiánk, é s öt követék g o n -

KAZINCZY-EMLÉNYB OKOK

293

dós Íróink kivétel nélkül. Kazinczy e g y f e l s ő b b , e g y i r o d a l m i n y e l v e t lé te s íte tt, oly művészi prózával ajándékozván m eg ne m z e té i, mely ’rnaiglan mintául szolgálhat* É s Kisfaludy K, tudományra, m űvészetre e gyaránt használható m ű v é s z i á l l á s ­ p o n t r a emelé. D e ne távozzunk, t. g y . ünnepé­ lyünk tárgyának érdem étől, a hála szent, érzelm é­ vel ismerjük el dicső szelleme előtt.-azon önfel­ áldozó m unkásságot , melyet, nem,; csak üdvteljes' tervének elve kivívásában, hanem , annak m egvaló­ sításában is kitünlelett. Kazinczy halhatlan é r d e m e , ~ t Kölcseink szavait idézem, — hogy „ízlést erőhöz csatolva kezdett , á nyelvvel’ küzdeni .oly; .korban, midőn az e g y n a g y é s ere d m én y te lje s mozdulatra volt. h a jla n d ó , s ízetlenség. é s g y ö n g e s é g által örökre hibás irányt v e tt volna. 0 a m aga G e s n e ré től a pannonhalmi ú tig minden írásait csínnal, hév -1 ve i s ifjúi élettel öntötte b e , ; s ezáltal az irósereg figyelmét magáhozL ragadván, irodalmunk új időszaka alapítója lön. Fellázított maga ellen sok irót, s ez­ zel; oly kilobbanást o k o z o tt, mely írókra s nem­ z e tr e villanyszikra gyanánt szolgált ^ munkált s az irodalom parányi k örét kiszélesitette.u Nyelvapostoli tiszte szerint a n a g y és üdvös czélnak kivitelére tanítványokat, barátokat szóval a n e m z e tis é g é n lángoló munkás; e g y é n e k e t, honfiakat képezett, és vont b e c se s k ö réb e ; szem élyes látoga­ tás, levelezés által éb re sz te tt, buzdított', részvéte ál­ tal sok mulólag kipattanni látszó szikrának m a ra d a n dóságot, kölcsönözött, s ez által pótolá ki sok kezdő­

29 4

IÍAZICZY-EMLÉNYBOKOR.

n e k azt, mit b o ld o g a b b fekvésű népeknél az olvasd k ö z ö n ség első tapsai visznek v é g h e z. H á n y nem n é m ull el akkor, mint a fogságba zárt fiilemile, v é g k é - , pe n ; s hány nem fogott volna m é g e lném ulni, ha ö a siriglan-buzgó nem nyújtott volna vigasztaló szól. Kitűnő rész v é tte l volt b é re z é s hazánk iránt, m elyet v e r s e ib e n , költem ényeiben, s leveleiben nem e g y helyen n e v e z hazájának, s méltán is meri kis E rd é ly ü n k tartá fen s ápolá jele n té k e n y Időn k e re s z ­ tül édes a n y a n y e lv ű n k e t, hol az nem zeti fejedelm eink alatt igazgatási s törvényhozási nyelv volt s azután is b á r m egszorítva az maradott, n em zetünk felsőbb m int alsóbb osztályaiban pedig soha nem szűnt m e g az ajkakon é d e s e n hangzani. S ü r ü n társalkodott b é re z é s hazánk nagyaival, tudom ányos férfiaival s a szívélyes b a r á t s á g néhányszor látogatásra híva föl, hol egyik, hol másik erdélyi ro k o n sz e n v ü hazafiá­ hoz-, önként értetődik t, g y ü lekezel! h o g y mindezen ré s z v é t nyilvánulásának förugója a n e m zetiség é s anyanyelv m a g a s ü g y e vala, mint ezt e r d é l y i l e ­ v e l e i s e g y e s k ö l t e m é n y e i világosan ta­ núsítják. R ö v i d e n : Kazinczy é r d e m e a felsőbb, az irodalmi nyelv létesítése, pró zá ja m inden fogyatkozásai melleit örök­ r e szép lesz; v e r s e in művészi kéz fo g ism erszeni, s kivált epigram m ái á költés koszorújában hervadatlan virágok m aradnak; a nem zetet azonban főként az ál­ tal teve hálaadósává, hogy „ S z e lle m vala ö , mely a te s p e d ő e g é s z e t oly sokáig csak n e m e g y e d ü l elevenité s lépcső, melyen

KAZINCZY-EMLÉNYBOKOR.

' 295

e gykorúi m agásbra em elk ed h e sse n ek , és a' s z e re n ­ c s é s m aradék te tő r e ju th a s s o n ^ . . „ A sors talán nem fog b e n n ü n k e t elsülyeszteni s igy: eljön az idő, s szinte e l is jö tt, midőn az ő s együl télők dolgozásai ragyogó m üvek máltai fognak elhomályosiltatni, csak :a lélek, m elyet az egé sz n e k k ö lcsönzött, nem szűnik m eg folyvást rag y o g n i és munkálni, mig a nem zetség utolsó szikrája el nem h a m v a d !“ : E z oldalról kell öt foként méltatnunk,^ ki n y e l- . vünk, irodalmunk apostolává szentelő m agát, m elyet mint. őseink e g y e tle n hagyom ányát a századok p u s z -' titó vészei közül k e v é s hű kezek ragadhatának ki. E m egm entett kincsnek birtokában mondhatjuk ma ism é t: ^ T -r / J . ' i;--: „Jobb korunk j ö tt ; újra, visszaszállnak:

.

Édes kínja közt a gyógyulásnak A |k ih a lt vágy s .elpártolt rem é n y , . .; Újra égünk őseink hónáért; "

.

És érezzük minden érverését Szent nővéré leldobog szivünk, ;': ■ És szenvedjük minden szenvedését. . ■ • • • Szégyenétől lán g ra.gerjedünk^ • ' <■;. Kazinczy, ismétlem, nyelvünk apostolává, b a j­ nokává szentelé m agát s. váljon bajnoki .küzdelmei n y e rte k -e méltó jutalm at? é le téb e n kétségtelenül n e m , hanem ha keble m agasztos öntudatában, mely tiszta szemei elöl, fátyollal fedve be a m indennapiság kimélytelen tetteit, bánlaímait csak a belső elégiiltség

296

'

KAZINCZY-EMLÉNYBOIÍOR.

b o ld o g sá g a i láttatja, s e fájó foltja az ilyen a p o th e o sisnak bőven e lé g t, g y , örömünk tuláradozását kor­ látozni, midőn m é ly e n érezzük az inlést, hogy minő olcsón, k ö n n y e n vásároljuk m e g azl, e g y nekünk v i g órái előidéző ünnepélylyel, midőn az elődök nem fogták fel, v a g y kellőleg nem méltányolták a geniust; d e ez sorsa a g e n iu s n a k , mig a m u la n d ó sá g határi közi vándorol, hordania kell a súlyos keresztet, m ig ö s s íe ro sk a d , m ig a kem ény, néma g ö r ö n g y felelte diadalt ü l , és ha a gondolkozóvá lelt, elpirult iva­ dékok e g y e sü llek , h o g y em lékére tisztelet oszlopot em eljenek, ha tehetik is, csak poraira állilliaíják fel. T ávozzunk a z o nban e sötét, m ag a s örömünket m eg z a v a rn i akaró képtől. Mi hálás ivadékai akarunk m aradni eleinknek, kik közötti ulazása s látogatása nag y K azinczynknak v a ló s á g o s diadalmenet v o lt, mint az ő erdélyi u taz á sáró l T o ld y m egirla. Mi öszinle lélek­ kel csatlakozunk a nem zet hálája azon te ttle g e s n y ilvánulásához, m ely sz erin t önfeláldozó ho ssza s és sok nékülözésekkel öszvekapcsoll, n e m z e tü n k re oly j ó l té v ő életének színhelye S z é p h a l o m v isszaszer­ z é s e , szóval dicső em lékének bárm i módon eszközö­ lendő m egörökítése foganatba vételeit. N a g y szelle­ m e iránti tiszteletünket azonban legm éltóbban ú g y bizonyítjuk b é , h o g y F orrón sz e re tjü k é s fogjuk sz ere ln i n e m z e tis é g ü n ­ k e t, és annak l e g e r ő s e b b oszlopát é d e s a nyanyelvűnket, iro d a lm u n k a t; s z e n t lesz az elöltünk, mint minden n é p n e k nyelve elölte szent, mii jo g ta la n kezekkel illetni, tőle elvenni, annyi m int életét g y ö k e ré n

KAZINCZY-EMLÉNYBOKORm egiám adni. Mi nyelvünkben óhajtunk élni s mint e székely főváros s Marosszék lakói, kik b é rc e s ha­ zánk m ag y a rság á n a k leg e rő seb b v é d b á sly á já t alkot­ ju k , éber gonddal védendjük nem zeli mivelődésiink azon lobogóját, mely az e g y e té rté s állal e rő s kezeink közé bízatott, \ é s ahoz a s z e r e n c s e minden vál­ tozásai között elszántan ragaszkodva v a g y dicsőén h ag y ju k át iv adékinkra, v a g y v é delm ében tisztele­ tet érdem lőleg kívánunk elhullani. U g y tekint jük mindig e szly. fővárost, mint or­ szágunk eg y ik szövétnekhordozóját é s sziinlelen ő rk ö d ü n k , h e g y lángja kiollhatatlanul tündököljön, jótékony világot hintve nemzeti e lh a la d á s u n k r a . U g y tekintjük mint. összefűző lánczszem ei a csak név­ ben k ü lö n b ö z ő d d é valóban e g y szék ely és m agyar nemzet k ö z ö lt, s m egszeghellenül fogadjuk, hogy m ig szőke M arósunk hullámai a nag y Tiszába ö m lenek, m agyarhoni testvéreinkkel j ó és balsorsban egy a rá n t osztozunk. Óhajtjuk ne oszoljon m e g a m ag y a r erő többé s o h a ; szilárd „ e g y e t é r t é s tartsa össze fiait, hogy leküzdje haladása gáljaitu V irágozzék a két te s tv é r hon, mint öröm re készüli k e r l , m elyben idegen á mi nyom orult; hol az em ber m éltósága s z en t, § mely­ ben erény és ész a legszebb dísz. S ti v árosunk és vidékünk é rd e m e s leányai le­ g y e te k se g é d e i a szebb j ö v ő n e k ; v e z e s s é te k mint valaha S párla anyái fiailokal az érd e m és e ré n y m e z e jé r e ; fejtselek ki bennök m ár g y e n g e k o ru k h an h o n s z e r e lm e t , minden] sz ép re s ne m e sre

298

Ií AZIN CZY-EMLÉN YBOKOR

vágyat. E k k o r , oh ekkor b e te lje s e d ik je le s költőnk Székelyföldön termett, g o ndolatja: ■ ;

„Tán e népnek majdan a sasokkal A magasba szárnyal gondolatja, , S a viharnak szabadság éneke Ilideg keblét egykoron meghalja. S meglátjuk m ég szögzett szárnyainak Napsugárhoz m erész repülését S meghalljuk tán hosszú ébredése Villámokkal teljes m ennydörgését.'1

Kazinczy

szelleméhez,

?

■

,

■

M e n Lo v i c li F —töl.

: A bérezés E rd ély e szerény zugából , / ... Hol a Marosnak csendes árja foly, . üli Széplialomnak dicsöült halottja!: Lelkünk sirhalmodhoz zarándokol.

,

* ‘:

,

' , ‘

A szeretetn ek .lán gjától h evü lve . : Megállunk itten, szent porod felett, H ogy a m agasztos hazafi örömnek , Édes szavával beszéljünk v e le d .

• ‘s> ,;

Nem háborít ni jöttünk síri álmod, — M ely lélekvidám itó képeket - • A hon javáról sző most is m agának— Mi vigasztalni jöttünk tégedet. Eljöttünk szent örömmel elb eszélni: H ogy élöfává nőtt a csem ete, M elynek te egyk or hü kertésze voltál , M elyet kezed új földbe ültete. A z irodalom gazdag élő fája Nemcsak magasan áll fejünk felett , Hanem sokat veszített nemzetünknek E gyetlen kin cse és* rem énye lett.

: r -!

r

^ .

KAZINCZY-EMLÉNYBOKOR. Nehéz idők borultak e hazára, ■ -Mióta tested földben szendereg * Rettentő v ész húzódott rajt’ keresztül: Mindent halomba döntő fergeteg.

:

Eldödeinknek ininderi szerzem énye, : M ely gazdaggá té v é e nem zetet, A szörnyű harczban, gyászos pusztulásban E g y rövid év alatt mind elveszett. Csak e g y maradt m e g ... a te oltován yod ,' M elyet verítékeddel öntözél: A z irodalm at, büszke pálmafánkat Nem dönthelé ki a dühöngő szé l! Magasaa hordja lombdús koronáját , Mélyen bocsátja földbe g y ö k e r é t, Nem félv e a vihart, nem a magasban Borongó felhő villám fegyverét. A lom ba-rlngaló daloknak árja Hangzik szót gazdag lombjai a ló l; Term ékeny á g a , a gyümölcs s virágok Édes terhétől a földig hajol. A dúlt kebelnek biztos m en ed ék et, ■ Árnyékos sátrat képez, m ely a la tt, A zord jelen n ek délsugára e lle n , Védelm et lel a fáradt gondolat. Itt elfeledjük szenvedéseink et, Kifáradott lelkünk elszenderül, S a keserű valót elfátyolozni, Szép álomképek lengenek körül. És boldogoknak érezzük magunkat Ez illatos lomboknak árnyíban, Mint Hindostán mesés földén a h indu, líl boldog: ha e g y pálmafája van.

■

;

300

. KAZINCZY -EMLÉNYBOKOR Jól sejtő szellem ed korán belátta : Hogy jön idő , midőn szükség leend E gy h e ly r e , hol kisírjuk k ö n y e in k e t. És elfeledjük a sötét jelent. -

,;

Oh! hogyha álmorl fátyolán keresztül Elküldhetnéd lezárt tekinteted, És láthatnád, m ily nagyra nőtt az eszm e Mely lelked szentélyében eredett, És láthatnád a testvér két hazában A k egyeletnek annyi szép j e lé t : Hogy tövisek k el volt pályád borítva: .. U g y -e u g y -e , h ogy elfelejtenéd ? ! . . . . . . . Igen . . . im oljövénk ! . . . szent k egyelettel Sírodhoz gyűjtött a köz n em zetiig y : H ogy koszorúját az elism erésnek Sok é v után hantodra letegyük. S em lékszobrot kezdjünk épitni ra jta , A m ely fennálljon századokon ál: Megkezdjük rajta a hazafi hála És szeretetnek emlékoszlopát. Úgy van . . .m i' megkezdjük csupán e szobrot, S zerén y m érvben, miként tölünk telik ; Az unokák fogják majd befejezni Kik azt m agasra, égig e m e lik ,!!

* E zen e re d e ti do lg o za to k , valamint, a szavalm á n y o k - z e n e s é nekkari előadások is kitűnő lel­ k e sed é sse l lőnek fogadva. Simonfi Kálmán, jeles z en esz e rz ő n k eleve értesülvén a m egtartandó ün­ nepélyről m e g k ü ld te a ren d e z ő g ró fh o z Thali Kálmán „ Á r p á d a p á n k u csinos k öltem ényére irott d a lsz e rz e m é n y é U e e n d ö előadás v é g e tt , mely szűnni

KAZINCZY-EMLÉNYBOKOR;

301*

tiém ákaró tapsok közt több ízben ísm éleltetelL Az estélyt e g y kedélyes vacsora fejezte b e 'a z „A ranyk e re s z tw v e n d é g lő b e n , hol lelkes felköszöntések/közt poharak lőnek ü r ítv e : gróf Széchenyi; Istv á n , b áró E ötvös J ó z s e f , g r ó f D essew fíi E m i l . e g ri .érsek Bartakovics B é la , kanonok D a n i e li k ', g r ó f Mikó I m r e , g ró f Teleki D o m o k o s, g r ó f J B ethlen Farkas, tanár Dósa E le k slb. jeles honfiainkért. E z estély tiszta jövedelm e — a kiadások le­ v onása után — 2 7 6 frt. 4 0 krt. te U lijpénzbén, mihez a következő önkéntes adakozások járu ln a k : T a n á r M e n t o v i c h F e r e n c z i vén, adott: Dósa Elek 4 fr. Dósa Lajos 4 fr. Zeyk Sándor 4 fr. 50 kr. báró Kemény Gyiirpy 5 fr. g ró f Lázár József 2 fr. Magyari Ferencz 2 fr. gróf Toldalagi Viktor 2 fr. 50 kr. gr. Bethlen Farkas 10 fr. b. Apor Károly 4 fr. 50 kr. b. Bálintit 10 fr. idősb gr. Teleki Domokos 4 fr. 50 kr. gróf Bethlen Gyula 5 fr. báró, Huszár Ádám 5 fr. Donáth Farkas 3 fr. Apor Gyula 5 fr. Turoczy István 3 fr. Bolhos Kálmán 10 fr. Horváth Mihály 4 fr. Kovács, l’étcr 5 fr. dr. Antal László 2 fr. Kormos János 5 fr. Gillyén Árpád 2 f r gróf Bethlen Zsigmond 10 fr. b. Huszár Miklós 5 fr. Szitvásy Sándor 2 fr. Fekete Sándor 3 fr. Sándor János 5 fr. Összesen 129 fr. líjpénzben. J e n e i A l b e r t gy ógy szerész-iv én: Jenei Albert 1 fr. B. A. 10 kr. Cseke József 20 kr. Soos József 50 kr. Farkas Albert 1 fr. Szentpáli József. 50, kr. Zeyk László 50 kr. Bárdosi János 1 fr. özvegy Görög Jözsefné 1 fr." Erdélyi László 1 fr. Balog József 1 fr. Andrási Ferencz 20 kr. Gál Dénes 20 kr. Ory Albert 1 fr. Izekucz Bogdán 1: fr. Algya Dániel 2 fr. 50 kr. K. L. 50 kr. Vincze 40 kr. Fodor Elek 50 kr. Nagy t. Ferencz 50 kr. Sárkány Fábián 50 kr. Soltész Pál 50 kr: Lázár Ádám 50 kr. Thuri József 1 fr. Csernát József 20 kr. Koronka Márton 50 krt. Összesen 17 frt. 80 kr. W i 11 ic h J ó z s e f könyvárus ív é n : Moldován György 2 fr. Egerliázi 1 fr. 30 kr. Apor Gyula 1 fr. Szöllősi Samu 1 fr. 50 kr. Ajtai Lajos 1 fr. 5 kr. Lázár Ádám 1 fr, 50 kr. Richtzeit 2 fr. Dohai György 1 IV. Erese Mihály 55 krt. Öszszesen 11 forint 60 kr.

302

KAZÍNCZY-EMLÉNYBOKöft.

Ezek nyomán az adakozásokból begyült 1 5 8 f a 4 0 kr. új p., m ely az estély ‘2 76 fr. 6 0 krra menő tiszta jö v ed elm év el 4 3 5 forintot tett. E zen Összeg áu adatott k. törvényázéki elnök Apor K ároly bárónak, ki azt a K a zin cíy-alap itván y bizottmányánál több v i déki e czélra begyü lt adományokkal — kézbesítette. Ez em lékezetes estélyíyel összefü ggőleg értesítem nünk kell o lv a só in k a t, m iszerint L á z á r Mó r g ró f gondoskodott, h ogy városunk s a vidéket lakó székely-* Bég részéről a k egyeletnek tartósább em léke em eltes­ sék. A nem es g ró f önkéntes adakozásokat gyűjtött oly czélból, h ogy tíz éven keresztül „K azinczyalapitvány46 czim e alatt évenkint e g y forintos szépirodalmi pályadíj tűzessék k i, —; mint olvasóink hírlapok ut­ já n 'é r te s ítv e vahnak — már a jelen év re is ki vart tű zve a pályaföladat. . , .. E pályadíj k ezelésére fel lehetett volna kérni Aka­ démiánkat v a g y az erdélyi Muzeumat, a nem es gróf azon­ ban az e körüli intézkedést a helybeli ref. főtanoda és cath: algymnasium tanári karának adta át. — Mi ez e l­ járást nem tartjuk erőm egoszlásn ak ; egyálalában nem vagyunk barátai azon eszm ének, hogy minden irodalmi mozgalom eg y e tlen h elyre:. Pestre v a g y Kolozsvárra központosittassék, őszintén óhajtjuk: bár minden jelen ­ tékenyebb v á rosu n k ’ szellem i munkásságnak válhatnék központjává ! Mentői több helyen gyujtunk világot, an­ nál jobban szétoszlik a sötétség. A nem es gróf e gon ­ dolatja, alapja lehet e g y városunkból kiindulandó, s á székely népre jóték on y hatást gyakorlandó szellem i m oz­ galomnak. Elhintett magnak tekintjük azt, m ely az iro­ dalom e g y terep ély es élöfájává nőheti ki magát, m ely á Telekikönyvtár inelleti épen a maga helyén fogna állaní. '!

MENTOVICH F,

K IS E B B K Ö Z L E M É N Y E K .

S Z É C H E lH Y I-g y & sz m in e p é ly . ( M a r o s v á s a r l i e l y t t ) Május hó 12-íke volt az örökre'emlékezetes nap, mely minket összegyűjtött a leg­ nagyobb magyar gróf SZÉCHENYI ISTVÁN halála meg­ ünneplésére. Városunk ily szívben lígy, mint külsőleg átalános gyászt nem látott. Mintegy tizezeren gyűltünk össze köriyeinket egyesíteni a nagy halott fölött. Az ünnepély rendjét nyomatott s az előtti napod.több száz példányban kiosztott programm adta tudtuk melynek értelme, szerint 8 óra tájt összegyűltünk az ,,A ranykereszt“ vendéglő elébe s a Sétányon V innen fél 9 -k o r kettőnként hossztí menetet képezve — elől a nők, azután férfiak — a rom. catholikusok egyházába Seregeltünk, hol a gyászravatal, melyen kalpag és Teleky Mihály történeti émlékii kardja feküdt, nagyszámú égő gyertya és csillárok fényétől volt körül ragyogva, fölötte két nagy gyászlobogó, egyik Ma?;varlion, másik Erdély ezimerével, ezek mellett ftégy ki­ sebb ily felirattal. „ E nagy temetkezés fölött, a két.hon gyászban áll“ volt látható. A ravatalt az egész isteni tisz­ telet alatt magyar d íszruhában kivontkarddal 22 városi! és vidéki ifjú vette körül. A halotti -szertartást Hoppé esi perest végezte egész személyzetével, melyben nehány vi- [ iléki lelkész is részt vett. 11 óratájban a reformátusok várbeli egyházába voíiult a díszes menet, az egyház előtti dombon a ref. if-I juság volt gyászlobogóval felállítva. Benn az egyházban| :i szószék fofé egy fekete zászló hajlott, rajta e fölírat : | „Meghalt a test“ s ezzel szembe háromszinü Iobogóní folytatása vala olvasható de él és élni fog a szellemi f

\

Az orgona alatti gyásztakarón e jáinbus-sort olvastuk: „Emléke él inig egy magyar Ieend“ Molnár János tanár tartott egy valódi sziv és lélekhez szóló könyörgést, Péterfi József esperes népszerű beszédben liiven tolínácsolánagy halottunk érdemeit, közben a ref. iskolai ének­ kar, jeles vezetőjük alatt, meghatóan énekelt. Innen előbbi renddel a görögegyesültek egyházába mentünk, melynek kapujában Krisán. szászrégeni esperes lelkes beszéddel üdvözlé a menetet. . Az isteni tiszlet t végeztével 2 óratájban a piaczon a városház előtti térre jöttünk vissza. Megjegyzendő mikép e diszinenet a három hit— felekezet egyházaiba 200 égő fáklya közt folytatta útját. A városház előtti térre érkezve a fáklyamaradványok ha­ lomra lőnek hányva, melyeknek égbecinelkedö szurok­ füstje gyász-obelisket képezett. Meglepő volt a mint ez oszlopot hatalmas körben körülvéve Bereczki Sándor hazánkfia érczhangjával a „szózat“ -b a kezdett, első vers­ szakát, lövegeinket leemelve, elénekeltük. Ezekután csend­ ben hazaoszlott mindenki, hogy családi körben fejezze be a gyászünnepet. — A rendezésben több buzgó ha­ zánk fia vett részt, a nélkül, hogy ez által a z ünnepély egységé szenvedett volna. Kitűnő érdeme van a cath. egy­ ház föhliszitésében s a fáklyásinenet rendezésében Lázár Mór grófnak. A r e f .e g y h á z földiszitése és dévizei megválasz­ tásának érdeme Toldalagi Mihály grófot illeti, kik e ha­ zai ügy körül elismerésreinéltó buzgalmat fejtettek ki. A sörös-egyesültek egyháza földiszitését Fiilöp József és Szabó Demeter helybeli kereskedőknek köszönhetjük. (Iyárád > § zered áb aii) is megtartotta a nyá rád-melléki székelység május 28-án a közfájdalom ez ün­ nepét. Daczára annak, hogy áz ünnepnapját megelőzött egész éjen át szakadatlanul hullott a zápor, daczára a folytono­ son borús és esővel fenyegető időnek, több ezeren gyűl­ tek össze, e történeti emlékű kis helységben. Eleinte a szabadban akarták ez ünnepélyt megtartani, de a nem kedvező idő a szűk egyházba szoritá a nagyszámú nép­ nek egy kis tö re d é k é t, kik 200 székely ifjú által képzett sorfal közt vonultak az egyházba, hol egyszerű szívből jött és szívhez szóló imát mondott el Balog Sámu­ el helyi ref. lelkész, meglepőleg jeles emlékbeszédet artolt Szász Károly kebelei lelkész. A nők és férfiakból álló s jelesen m ű k ö d ö tt. énekkart Bereczki Sándor hazánkfia vezényletté. Az ünnepély a „hymnus“ sál lön befejezve.