„A szakképzés és felnıttképzés szolgálatában”
"Transzparencia - átjárhatósági tendenciák az EU szakképzési térben"
Modláné Görgényi Ildikó fıigazgató 2011.08.24 Kecskemét
Transzparencia alapelvei • • • •
Általános irányelvek Szabályozottság Sztenderdek Indikátorok
Az átláthatóság megteremtésének elıfeltételei A kérdések a következık: Ki, milyen fajta hozzáféréssel rendelkezik, milyen költségen, milyen fajta adatokhoz? A meghatározott mutatók adatai nyilvánosan elérhetık? A nyers vagy az összesített adatok elérhetıek?
EU kohéziós politikája mint általános irányelv
• a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erısítése, • a Közösség egészének harmonikus fejlıdése, • a kevésbé elınyös helyzető régiók felzárkóztatása.
Szakpolitikai prioritások mint általános irányelv
• a munkaerı jobb foglalkoztathatósága, • a képzési kínálat és kereslet egymásnak való jobb megfeleltetése, • a szakképzéshez való jobb hozzáférés, különösen a munkaerıpiac rászoruló csoportjai számára..
Mérhetı ismérvek. • A szakképzés területén dolgozó oktatókba és tanárokba eszközölt befektetés. • Részvételi arányok a képzési programokban (nemek és rászoruló csoportok szerint). • A sikeres elvégzés/lemorzsolódás arányai. • Bizonyítvány szerzési arányok. • Elhelyezkedési arányok: hová jutottak a képzésben résztvevık egy évvel a képzés befejezése után • A megszerzett készségek alkalmazása a munkahelyen. • Háttérmutatók (munkanélküliségi ráta, rászoruló csoportok prevalenciája).
A különbözı mutatórendszerek célja • • • • • • •
Innovációs mutatók Strukturális mutatók Kulcsadatok · Versenyképesség mutatók· Foglalkoztatási mutatók Minıség mutatók· Európai Foglalkoztatási,Szakképzési Obszervatórium • OECD, ILO
Helsinki kommüniké 2006. a nagyobb fokú európai együttmőködésrıl a szakképzésben Fıbb elvek: • A szakképzés az Élethosszig tartó tanulás uralkodó részét képezze • A munka világának szempontjából releváns alapképességek elsajátítása • Hozzájárulás a versenyképeséghez és a szociális kohézióhoz • Az európai és nemzeti stratégiák a szakképzés fejlesztése szempontjából • Folyamat, amely javítja a szakképzés teljesítményét, minıségét és vonzóbbá teszi azt
Koppenhága – Maastricht – Helsinki A PRIORITÁSOK ÁTDOLGOZÁSA • A szakképzés vonzó mivoltának és minıségének javítására irányuló stratégiai cél • .A szakképzés közös eszközeinek kifejlesztése és bevezetése • Európai Szakképzési Kreditátviteli Rendszer (ECVET); • az EUROPASS, mint az átláthatóság egyetlen európai keretrendszerének eszköze út • Európai Képzési Keretrendszerhez • A szakoktatás és szakképzés európai minıségbiztosítási referenciakerete (EQAVET
A BORDEAUX-I NYILATKOZAT AJÁNLOTT PRIORITÁSI TERÜLETEI 2009-2010-RE • A szakképzés és a munkaerı-piac közötti kapcsolatok javítása • A szakképzés minıségének és vonzerejének növelése • Az európai intézményes együttmőködés elısegítése • Együttmőködési eszközök bevezetése (Európai Képesítési Keretrendszer, Országos (Nemzeti) Képesítési Keretrendszer, Szakképzési Kreditátviteli Rendszer, Európai Minıségbiztosítási Keretrendszer)
2010. évi oktatási és képzési célkitőzések 2010. évi referenciaértékek 2010. évi átlagértékek (az Európai Unióban, referenciaév: 2009) A foglalkoztatási ráta átlagosan közel 70% legyen az Európai Unióban64,6% A nık foglalkoztatottságának mértéke haladja meg átlagosan a 60%-ot az Európai Unióban58,6% Az 55 és 64 év közötti nık és férfiak foglalkoztatási rátája átlagosan 50% legyen az Európai Unióban46,0% Az iskolarendszerbıl korán kikerülık száma átlagosan 10% alá csökkenjen az Európai Unióban14,4% A fiatalok legalább 85%-a végezze el a középiskolát (2010-ben ez 76,6% volt)78,6% A felnıtt munkavállalók (25–64 év közöttiek) átlagosan legalább 12,5%-a kötelezze el magát az egész életen át tartó tanulás mellett9,3% A matematikából, természettudományokból és mőszaki ismeretekbıl diplomát szerzık számát legalább 15%-kal növelni kell 2010-re az Európai Unióban (miközben az oktatásban tapasztalható nemek közötti egyenlıtlenségeket csökkenteni kell)+33,8% (*)
2010. évi oktatási és képzési célkitőzések • A tanulók legfeljebb 10%-a kerüljön ki idejekorán az iskolarendszerbıl. • Legalább 20%-kal csökkenjen az olvasási nehézségekkel küzdı tanulók száma. • A 22 éves fiatalok legalább 85%-a fejezze be a középiskolai tanulmányait. • A matematikából és természettudományokból diplomázók számát legalább 15%-kal növelni kell, miközben csökkenteni kell az oktatásban tapasztalható nemek közötti egyenlıtlenségeket. • A 25–64 év feletti korosztály legalább 12,5%-a legyen elkötelezett az egész életen át tartó tanulás iránt.
A koppenhágai folyamat részeként kialakított európai eszközök és elvek • európai képesítési keretrendszer (EQF) (az Európai Unió Tanácsa, 2008a); • európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) (az Európai Unió Tanácsa, 2009a); • a szakoktatás és szakképzés európai minıségbiztosítási referenciakerete • (EQAVET) (az Európai Unió Tanácsa, 2009b) • Europass (az Európai Unió Tanácsa, 2004a).
A koppenhágai folyamat részeként kialakított európai elvek, iránymutatások • pályaorientáció és tanácsadás (az Európai Unió Tanácsa, 2004b és 2008b); • formális és nem formális tanulás azonosítása és érvényesítése (az Európai Unió Tanácsa, 2004c
„Oktatás és képzés 2020” munkaprogram keretében (Európai Bizottság, 2009a) négy pillérre épül, amelyek a stratégiai hosszú távú célkitőzéseket és a rövid távú prioritásokat ötvözik
• egész életen át tartó tanulás és mobilitás; • minıség és hatékonyság az oktatásban és képzésben; • méltányosság és társadalmi kohézió; valamint • kreativitás és innováció.
Az egész életen át tartó tanulás • egy új tanulási kultúra kialakítása, • a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, • felöleli az iskoláskor elıtti neveléstıl a munkavállalás szempontjából aktív életkor utánig az egyén teljes életciklusát, • mindenki számára hozzáférést kíván biztosítani a tanuláshoz, • a tanulás iskolán kívüli formáit is felöleli.
A tanulási eredmények elve • A tanulási eredmények megállapítások arra vonatkozóan, hogy az egyedi tanuló mit tud, ért és képes elvégezni egy tanulási folyamat befejezését követıen. Néhány országban, például Németországban és Hollandiában a kompetencia kifejezés használatos a tanulási eredmények helyett
A nemzeti képesítési keretrendszerek (NQF) céljai • • • • • • • • •
a nemzeti képesítési rendszerek könnyebben érthetıvé és áttekinthetıbbé tétele nemzeti és nemzetközi szinten; a képesítési rendszerek egységességének elısegítése az oktatás és képzés különbözı szegmenseinek összekapcsolásával. az átjárhatóság növelése a meglévı oktatási és képzési rendszer horizontális és vertikális kapcsolatainak tisztázása és szorosabbá tétele révén. az egész életen át tartó tanulás támogatása a tanulási útvonalak megismertetésével, valamint a hozzáférés, részvétel és elırehaladás megkönnyítése révén. a tanulási eredmények szélesebb körének egyszerőbb elismertetése (beleértve a nem-formális és informális úton tanultakat). az oktatás és képzés, valamint a munkaerı-piac közötti kapcsolat szorosabbá tétele és párbeszédük ösztönzése. a nemzeti képesítési rendszerek megnyitása az intézményes oktatáson és képzésen kívül (például az egyes szektorokban) szerzett képesítések elıtt. az együttmőködés és a párbeszéd fórumának létrehozása az érintettek szélesebb körének bevonásával. referenciapont nyújtása a minıségbiztosítás terén.
Az Europass használata, 2005. februártól 2010. szeptemberig
• Összes látogató az indulás óta 29 007 969 • Az indulás óta letöltött dokumentumok száma 25 129 815
Transzparenciát biztosító jegyek Magyarországon • Törvénycsomag, végrehajtási szabályozó csomag • Országos képzési jegyzék • Szakmai-és vizsgakövetelmény • Központi program • Szakmai vizsga • EUROPASS
FEOR-ral, ISCED-del, ISCO-val összehangolt
Általános irányelvek Magyarországon o o o o o
a humánerıforrás-fejlesztés, a reformálás, a mobilitás, a munkaerı-foglalkoztatás és az európai uniós elvárások kielégítése
Szakképzés, felnıttképzés célja o
A megfelelı minıségő és mennyiségi képzett szakember,
o
a gazdaság elégedettsége a képzett szakemberrel szemben,
o
az egyén elégedettsége, hogy megtalálja a munkaerıpiacon a számítását, és
o
a társadalom elégedettsége a megfelelı foglalkoztatás-politika iránt.
Megfelelés o
az átláthatóság,
o
a közérdek képviselete,
o
a tárgyszerőség és
o
az egységesség
o
az alkalmazkodás a gyakorlati tapasztalat-eredményeihez,
o
a harmonizáció,
o
az európai és nemzetközi szabványokhoz, a szakmai szintnek való megfelelés
Sztenderdizálás alapelvei o o o o o o o o o o o o o
Megfelelés Igazodás Átláthatóság valamennyi szakképzésben résztvevı számára Rugalmasság Gazdaságosság Kapcsolatteremtés Egzisztenciateremtés Összehasonlíthatóság Lehetıséget ad az objektív elemzésre. Biztosítja az összehasonlíthatóságot országok között A szakképzés valamennyi résztvevıje részére átláthatóvá teszi a rendszert. A standard keretek a szakmai specialitásokat, azonosságokat és eltéréseket erıteljesebben kimutatják. Lehetıvé teszik a minıségfejlesztéshez szükséges modellek és rendszerek kiépítését.
Köszönöm megtisztelı figyelmüket Modláné Görgényi Ildikó
[email protected] www.nszi.hu
