THE NEXT DECADE GEORGE FRIEDMAN
KÖNYVISMERTETŐ
2015. ÁPRILIS
A KÖNYV ADATAI
Oldalszám:
272 oldal
Kiadás ideje:
Újranyomott (2012. január 10.)
Kiadó:
Anchor
ISBN-10:
0307476391
ISBN-13:
978 - 8129119803
GEORGE FRIEDMAN
Az elmúlt évek két nagy visszhangot kiváltó geostratégiai előrejelzéssel foglalkozó könyve a magyar származású amerikai politológus, GEORGE FRIEDMAN következő évtizedről és következő évszázadról szóló könyve volt. A globális hírszerzéssel és hírelemzéssel foglalkozó magánvállalkozás, a texasi Stratfor alapítójaként Friedman évtizedes tapasztalatot szerzett a geostratégiai folyamatok értékelésében, könyvei pedig a szerző tapasztalata mellett néhány rendhagyó gondolattal is felhívták magukra a szakmai közönség figyelmét.
PAGEO
STRATEGIC VISION
Előrejelzés az előttünk álló évtizedre (GEORGE FRIEDMAN- STRATFOR)
• A hidegháborút követő években az Egyesült Államok akaratlanul globális birodalommá vált. A következő évtized legfontosabb kihívása számára, hogy megtanulja menedzselni a birodalmat úgy, hogy az ne veszélyeztesse a köztársaságot. • A birodalom menedzselésének eszköze a régiókban való gondolkodás és a régiókon belüli hatalmi egyensúlyok kialakítása és fenntartása. • Az eurázsiai régióban a német-orosz közeledés megakadályozása érdekében az Egyesült Államok számára létfontosságú lesz Lengyelország, és felértékelődik Magyarország, Szlovákia és Románia is. • A közel-keleti régió nyugati határán Törökország a jövőben az Egyesült Államok számára még fontosabbá válik(1)
4
PAGEO
STRATEGIC VISION
Bevezetés George Friedman keresi a választ, hogy a következő évtizedben a köztársaság képes lesz-e túlélni a birodalom nyomását, összeegyeztethető-e a birodalom menedzselése a köztársasággal? A szerző elkötelezetten a köztársaság pártján áll, amelynek túlélése zálogát az elnök intézményében látja. E hivatal megértéséhez három elnök példáját hívja segítségül: Lincolnét, Franklin Rooseveltét, Reaganét. Ezek a vezetők a szerző szerint a machiavelliánus elnökség megtestesülései voltak, amely jó esetben jól ötvözi a kettősséget a tisztességgel. A szerző azonban arra is rámutat, hogy ez a kombináció nem feltétlenül vezet mindig jóra, a hatalom jóra fordításához nagyság kell. A szerző szerint ahhoz, hogy az Egyesült Államok a következő száz évben ne veszítse el saját köztársasági lelkületét, meg kell értenie a hatalom természetét és gyakorlásának művészetét. Ezzel a céllal próbál a könyv a közeli jövőbe tekinteni.
Amerika egyensúlyának helyreállítása Egy mai elemzést ugyanabból az okból kell az Egyesült Államokkal kezdeni, amiért 1910ben Nagy-Britanniával kezdenénk. A következő 100 évről szóló könyvében a szerző az Egyesült Államok erejéről ír, ebben kell foglalkoznia a gyengeségeivel is. Ezek legtöbbje strukturális egyensúlytalanságban gyökerezik, amit kezelni kell. Az Egyesült Államok egyeduralmának első évtizede viszonylagos nyugalomban telt, 2001 szeptember 11-e után azonban a biztonság illúziója szertefoszlott. Az új helyzetben az Egyesült Államok globális stratégia helyett egy szűk, a terrorizmus felszámolását célzó politikai-katonai stratégia mentén cselekedett, emiatt túlterjeszkedett az ország erőkivetítési képességén. A közvetlen erődemonstráció helyett a római vagy a brit birodalmak hatalmi egyensúlyok kialakítására, a szereplők egymással szembeni kijátszására, és a csatlós országok gazdasági és diplomáciai érdekekkel való összekötésére törekedtek, a katonai erő közvetlen alkalmazása csak a legvégső eszköz volt. A két világháború és a hidegháború korában az Egyesült Államok is követte ezt a mintát, a hidegháború végével azonban elsodródott tőle, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után pedig egy új, de elérhetetlen célt kezdett követni a terrorizmus felszámolásával. A terrorfenyegetés fő forrása az Al-
5
PAGEO
STRATEGIC VISION
Kaida volt, amelynek célja az iszlám kalifátus újraalkotása. Az Al-Kaida Egyesült Államok elleni támadásának célja az volt, hogy az arab országok népeinek bizonyítsa, hogy az Egyesült Államok ereje nem kikezdhetetlen, tehát az általa támogatott kormányaik sem megdönthetetlenek. Az amerikai válaszcsapás célja az erődemonstráció és az Al-Kaida megtörése volt, nem a megszállás. A hatalmi egyensúlyokon alapuló politikához való visszatéréshez az első lépéseket a Mediterráneumtól a Hindukusig terjedő térségben kell megtenni. A másik fontos színtér Eurázsia egésze, ahol a legfontosabb amerikai érdek az európai technológia fejlettség és az orosz természeti erőforrások elkülönültségének fenntartása, amiben az Egyesült Államok legfontosabb partnere Lengyelország lesz. Szintén figyelmet érdemel Kína, amelynek növekedése a kínai gazdaság éretté válásával azonban lassulni fog, miközben Japán növekedése újraindul. A következő évtized sok változása ezt az időszakot kiszámíthatatlanná teszi, az Egyesült Államok bezárkózása azonban az amerikai gazdaság mérete miatt nem reális. Az amerikai elnököknek ezért a jövőben képesnek kell lennie arra a kettősségre, ami az amerikai értékek és erkölcs és a világhatalmi szerep realitásainak összeegyeztetéséhez szükséges. Az Egyesült Államok ebben egy olyan tényezőre támaszkodhat, amit a szerző „mély erőnek” nevez, és a gazdasági, katonai és politikai hatalom egymást támogató egyensúlyán alapul. Ez az egyensúly egy még mélyebb alapra, a kultúra és erkölcs alapjára épül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok könnyen megbékél erejével. A nyitott piacokból származó növekedési potenciálnak, a hatalmas politikai befolyásnak, a katonai erőből származó biztonságnak az amerikaiak örülnek ugyan, de nem szívesen vállalják a nyitott piac árát, a befolyás miatti elutasítást és a katonai erőhöz kötődő hosszú távú stratégiai kényszereket. Az Egyesült Államok prosperitása saját erőforrásaira és erényeire épül, de mérete, gazdagsága, és hatalma miatt muszáj megtanulnia megfontoltan használni romboló befolyását, tudomásul kell vennie, hogy birodalommá vált és meg kell tanulnia ennek megfelelő, kifinomult külpolitikát folytatni.
6
PAGEO
STRATEGIC VISION
Az akaratlan birodalom Az Egyesült Államok gazdasága kölcsönös függésben van a világ többi gazdaságával, méretéből fakadó központi szerepe miatt azonban az amerikai gazdaság a meghatározó. Az Egyesült Államok ugyanakkor még nem fogadta el birodalmi szerepét, nem vállalta azt tudatosan. Az Egyesült Államok egyeduralkodóvá válásával az amerikai elnökök rákényszerülnek arra, hogy megszervezzék az új globális birodalom rendjét. Ehhez egyszerre kell szembe nézniük a világ realitásaival, és megőrizni erkölcsi irányérzéküket akkor is, amikor azzal éppen kompromisszumot kell kötniük. Az előttünk álló évtized nem az erkölcsi keresztes hadjáratok évtizede lesz, hanem annak a folyamatnak a korszaka, amelyben a világ földhözragadt valósága formálisabban is beépül az amerikai intézményekbe. Az amerikaiak birodalmakkal szembeni mély ellenérzése miatt azonban ehhez az amerikai elnököknek az illúziókeltés mesterévé is kell válniuk. Amerika alapvető érdeke az Egyesült Államok fizikai biztonsága és egy viszonylag akadálytalan nemzetközi gazdasági rendszer. Az Egyesült Államoknak a globális hegemónia tekintetében nincs kihívója, de a világ ettől még veszélyes. Ennek megfelelően az elnöknek a világot régiókban kell látnia, amelyeken belül koalíciós partnereivel megteremti a hatalmi egyensúlyokat és megalkotja az intervenciós vészforgatókönyveket. Egyetlen országot sem tarthat örök ellenségnek vagy feltétel nélküli örök szövetségesnek és egyetlen régiót sem tarthat fontosabbnak a másiknál. Ez egyrészt Európa leértékelődését is jelenti, másrészt maga után vonja, hogy az Egyesült Államok megszabaduljon a hidegháborús szövetségi rendszer kötelékeitől, beleértve a NATO-t, az IMF-et és az ENSZT is, mert ezek a rendszerek túlságosan merevek a mai sokrétű világhoz. Megtartva ezek értékeit, az Egyesült Államoknak egy új, regionális intézményrendszert kell felállítani, amely az érdekeit jobban szolgálja. Az amerikai elnököknek továbbá törekedniük kell arra, hogy a világgal megkedveltessék az Egyesült Államokat, számolva azzal, hogy ez nem mindig sikerül. Abban viszont nem vallhatnak kudarcot, hogy vezessék az Egyesült Államokat egy veszélyes világban.
7
PAGEO
STRATEGIC VISION
Köztársaság, birodalom, és a machiavelliánus elnök A következő évtized legnagyobb kihívása a birodalom menedzselésében ugyanaz lesz, mint Rómáé volt: megőrizni a köztársaságot a birodalommá válás után. A más nemzetekkel való birodalmi viszony, a katonai beavatkozás idegen az Egyesült Államok alapító értékeitől, a birodalom menedzseléséhez szükséges erő és apparátus ezért alááshatja a köztársaságot. Szerencsére az alapító atyák úgy alakították ki az elnökség intézményét, hogy az alkalmas a két ellentmondó cél együttes támogatására. Az elnökség intézményében egyesült egy intézmény és egy személy, ezzel megjelenik a vezéri, vezetői képesség, a leadership az amerikai rendszerben. Az amerikai elnök az alkotmányból kifolyólag belföldön gyenge, a Kongresszus, az államok, a Legfelső Bíróság és más intézmények nélkül keveset tehet, külföldön viszont gyakorlatilag csak a hatalmának gyakorlására való képessége és hajlandósága korlátozza abban, hogy bármit megtegyen. Ez a kettősség lehetőséget teremt az elnöknek a köztársaság megőrzésére és a birodalom menedzselésére egyaránt. Az amerikai külpolitikában két ellentétes irányzat figyelhető meg. Az idealista irányzat szerint az Egyesült Államoknak külföldön is ragaszkodnia kell saját értékeihez, nem tehet olyat, ami ezeknek ellentmond. A realista szemlélet szerint bármit megtehet, mert a világ veszélyes. Valójában az idealizmus és a realizmus ugyanannak az éremnek, a hatalomnak a két oldala, ezért nem választható el. Ha a hatalom a külpolitikában öncéllá válik, az deformálja Amerikát, az idealizmus viszont hatalom nélkül csak szavakat jelent. Ezért kell az elnöknek tisztában lenni a hatalom természetével, ezért kell a külpolitikában machiavelliánus elnökké válnia. A morál örökre a külpolitika része marad, de a külpolitikát mindig az aktuális időkhöz kell alakítani.
A pénzügyi válság és az újraéledő állam A következő évtized keretét két globális esemény alkotja: Bush elnök válasza szeptember 11-re és a 2008-as pénzügyi pánik. A válságok helyes kezelésére a szerző Roosevelt és Reagan példáját említi. Mindkét elnök válságidőszakban vette át a hivatalt, és mindketten felismerték, hogy a gazdasági válság valódi veszélye a politikai következményekben rejlik.
8
PAGEO
STRATEGIC VISION
Ők megértették, hogy elnökként az ő szerepük nem a probléma megoldása, hanem a közvélemény bizalmának, hitének helyreállítása abban, hogy van tervük a probléma megoldására és biztosak is abban, hogy a terv működik. A bizalom helyreállításában mindketten elmozdították a piac és az állam közti határokat. Roosevelt idejében a közbizalom a pénzügyi elitben Reagan idejében a politikai elitben ingott meg, ezért Roosevelt a piac, Reagan az állam hatalmát csökkentette. A 2008-as válság jelentősége szintén elsősorban nem gazdasági, hanem politikai: a válság ezúttal az állam hatalmát növelte a piac rovására(2).
A hatalmi egyensúly meglelése Az Egyesült Államok stratégiai érdeke a Közel-Keleten a hatalmi egyensúly megtartása annak érdekében, hogy megakadályozza az arab olaj egy kézbe kerülését. Az Al-Kaida célja az amerikai célpontok elleni támadással ennek a stratégiának a felborítása volt annak érdekében, hogy az Egyesült Államok és az iszlám országok vezetői közé éket verjen. Az Al-Kaida azonban túlértékelte a támadásnak az iszlám országok potenciális felkelőire tett hatását, és alulértékelte az amerikaiakra gyakorolt pszichés hatást. Busht az amerikaiak sérülékenység érzete gyors és határozott válaszra kényszerítette. Azzal azonban, hogy az Egyesült Államok nem tudta konszolidálni Irakot, miközben nem engedheti, hogy Irán a térségben ellensúly nélkül maradjon, egy Irán elleni támadás vagy egy iráni felkelés szítása lehetséges megoldássá vált. Ezek ellen játssza ki Irán a nukleáris kártyát azért, hogy kiszámíthatatlannak és veszélyesnek mutassa magát. Irak összeomlása tehát bonyolult helyzetben hagyat az Egyesült Államokat, amelyet az itt lekötött ereje máshol gyengévé tesz, ami meghatározza az amerikai mozgásteret a következő évtizedben.
A terror csapda Bush a szeptember 11-i támadásra adott választ a Terrorizmus Elleni Globális Háborúnak hívta, hogy elkerülje az iszlám elleni háborúra utaló kifejezéseket. A terrorizmus elleni általános harcra összpontosító stratégia azonban csapdát jelentett, mert nem létezik olyan biztonsági rendszer, amely elég aprólékos ahhoz, hogy minden fenyegetést kiszűrjön, de elég hatékony ahhoz, hogy például működőképes maradjon a légiközlekedés. A terrorizmus teljes megsemmisítése iránti megrögzött vágy ezért stratégiailag áshatja alá az Egyesült Államok biztonságát.
9
PAGEO
STRATEGIC VISION
A következő évtizedben a fejünk felett lebeg a tömegpusztító fegyverek kérdése is, amit külön kell kezelni. A teljes infrastruktúra megbénításához sok tömegpusztító fegyver kellene, de egyetlen támadás is olyan mértékben destabilizálná a közmorált, hogy azzal hosszú időre megbénítaná az országot. Tömegpusztító fegyvert azonban a gyakorlatban nehéz előállítani, a mai napig csak egyetlen ország volt képes a semmiből nukleáris fegyvert előállítani, az Egyesült Államok. A technológia bonyolultsága miatt Irán még nem tudott nukleáris fegyvert előállítani, és Észak-Korea sem volt igazán sikeres.
A politika újradefiniálása: Izrael esete Az Egyesült Államok legbonyolultabb és legkevésbé megértett külkapcsolata az Izraeli kapcsolat, amely az amerikai-iszlám kapcsolatokra is hatással van. A hidegháború korában Izraelt és az Egyesült Államokat stratégiai érdekeik összekötötték, Izrael ugyanakkor ma már stratégiai szempontból biztonságban van, az Egyesült Államoknak tehát a jövőben nagyobb távolságot kell tartani Izraeltől, és közelednie kell a térség arab országai felé. Ezzel tudja a térségben a hatalmi egyensúlyt is helyreállítani, miközben ezzel ma már Izrael biztonságát sem veszélyezteti.
Stratégiai fordulat: Az Egyesült Államok, Irán és a Közel-Kelet Az Egyesült Államoknak három stratégiai érdeke van a régióban: a hatalmi egyensúly fenntartása, az olajexport folyamatosságának biztosítása, és az Egyesült Államokat fenyegető iszlamista csoportok legyőzése. A térségben három hatalmi egyensúly létezik, az arab-izraeli, az indo-pakisztáni és az irak-iráni, jelenleg mindhárom felborult. Az ara-izraeli egyensúlyról az előzőekben volt szó, az indo-pakisztáni viszonyban India ellensúlyozására Pakisztán erősítése az amerikai érdek. Az irak-iráni egyensúly az amerikai invázióig érintetlen volt, azóta az Iránnal szembeni ellensúly szerepét az Egyesült Államok kénytelen játszani. Az Egyesült Államok kivonulásával az arab országok önmagukban nem tudnák ellensúlyozni Iránt, a jelenlegi helyzet azonban Iránnak sem kedvez, az amerikai-iráni közeledés tehát mindkét félnek stratégiai érdeke. Hosszú távon az iráni dominancia nem lenne kívánatos a térségben, Törökország azonban a következő tíz évben képessé válik Irán ellensúlyozására.
10
PAGEO
STRATEGIC VISION
Oroszország visszatérése Oroszország ugyan hosszú távon gyenge, ami főképp méretéhez viszonyítva alacsony népességéből és kedvezőtlen földrajzi szerkezetéből fakad, a német energiafüggőség és az Egyesült Államok lekötöttsége a Közel-Keleten a következő években azonban lehetőséget ad Oroszországnak egy német-orosz közeledésre, amelyben mindkét ország nyerhet. Érdekei érvényesítéséhez Oroszországnak el kell távolítani az Egyesült Államokat Európától. Részben ezért, részben azért, hogy további időt nyerjen, minden meg fog tenni azért, hogy az Egyesült Államokat Irakban tartsa. Az Egyesült Államok érdeke az Oroszországként és egy európai félszigetként értelmezett Eurázsiában szintén annak megakadályozása, hogy egyetlen ország vagy koalíció váljon dominánssá. Oroszország és Európa egyesülése ráadásul az Egyesült Államok számára megengedhetetlen fenyegetést jelentene, a következő amerikai elnököknek ezért azonnal, még a Közel-Keleti konfliktus lezárása előtt lépniük kell a Balti-tenger és a Fekete-tenger közötti országokkal való viszony szorosabbra fűzésére. A német-orosz közeledés fontossága miatt ezek közül az országok közül is kiemelkedik Lengyelország fontossága, ezért rendkívül fontos az Egyesült Államok számára egy élénk, Kelet-Európa számára is mintaértékű lengyel gazdaság felépítése. Hasonló okokból, az orosz haditengerészet mozgásának korlátozására, fontos az Egyesült Államok számára a Baltikum és a skandináv országok, különösen Dánia és Norvégia is. Az orosz határvonal további része a Kárpátok vonulata, amely mögött Szlovákia, Magyarország és Románia helyezkedik el. Nagyon fontos ezért az Egyesült Államok számára, hogy baráti viszonyt ápoljon ezekkel az országokkal és segítse őket katonai erejük fejlesztésében. A Kárpátok nyújtotta védelem miatt azonban ezeknek az országoknak a helyzete kevésbé kritikus, mint Lengyelországé, ezért az Egyesült Államoknak itt elegendő erősíteni ezen országok gazdaságát és haderejét, előnyössé tenni számukra, hogy Amerika barát politikát folytassanak, és várni. Nem szabad semmit tennie, ami provokálja az oroszokat saját befolyási övezetükben, szabotálja az orosz gazdasági kapcsolatokat Európa többi részével, vagy azt a félelmet kelti Európa többi részében, hogy az Egyesült Államok háborúba keveri őket. A kaukázusi térségben az Egyesült Államoknak a jövőben Törökországgal kell erősítenie szövetségét.
11
PAGEO
STRATEGIC VISION
Az orosz-európai, különösen az orosz-német együttműködés lehetősége az Egyesült Államok számára a következő évtized legfontosabb fenyegetése, egy hosszú távú fenyegetés, amit csírájában kell elfojtani. Ezért nagyon fontos Lengyelország az Egyesült Államok számára. Oroszország egyébként hosszú távon nem tudja fenntartani nemzetközi súlyát, mert nyersanyagexportja bevételekhez juttatja, de nem fejleszti a gazdaságát, népessége erőteljes csökkenésben van, kedvezőtlen földrajzi adottságai pedig nem változnak.
Európa visszatérése a történelemhez Európa dilemmáját a következő évtizedre két probléma határozza meg: az Oroszországgal való viszony, illetve Németország szerepe. Az Európai Unió egy részleges unió politikai, monetáris, és katonai, illetve külpolitikai értelemben egyaránt. A 2008-as pénzügyi válság ezért is érintette nagyon különböző módon az EU tagországait. Németországot annak erős gazdasága elviselte a megrázkódtatást, a válság azonban máshol, különösen KeletEurópában súlyosabb következményekkel járt. Ezeknek az országoknak a bankrendszere döntő részben külföldi tulajdonban van, emellett önálló valutájuk van, amely nem csak gyengébb, mint az euro, de a kamatszintek is magasabbak itt. Emiatt ezek az országok idegen valutában adósodtak el, amelyet idegen tulajdonú bankok nyújtottak az adósoknak. Az a nemzet, amelyik nem ellenőrzi saját pénzügyi rendszerét, sokat veszít szuverenitásából, ezért amíg az erősebb tagországok megőrizték szuverenitásukat, ezek az országok veszítettek abból. Ezt az egyensúlytalanságot a következő évtizedben kezelni kell. Ebben a helyzetben legtöbben arra számítottak, hogy a kelet-európai bankok külföldi tulajdonosa megmentik ezeket a bankokat, amiben a legerősebb bankrendszerű Németországé lett volna a vezető szerep, de Németország ezt nem vállalta, helyette az IMF bevonását sürgette. Ez egyrészt mutatja, mennyire nem alkot Európa egységet, másrészt mutatja mennyire meghatározóak a német döntések az Európai Unión belül. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy ahogy a válság elérte Európát, az adóbevételek csökkentek, a szociális szolgáltatásokra felvett hitelek növekedtek. Ebben a helyzetben a valuták leértékelése az egyik lehetséges eszköz, amely a kormányok kezében van, de Görögországnak például már nem is volt saját valutája. A jövő kérdése ezek után az, hogy az Európai Unió képes lesz-e ellenállni ezeknek a centrifugális erőknek. A válasz döntően Németország kezében van.
12
PAGEO
STRATEGIC VISION
Az Egyesült Államoknak ebben a helyzetben az egyensúly megtartása az érdeke Európán belül, amiben az első lépés a Nagy-Britanniával való viszonyának erősítése, miközben el kell kerülnie a látszatát a Németországgal való szembehelyezkedésnek, és erősítenie kell önálló kétoldalú kapcsolatait több európai országgal, hogy ezzel elfedjék a valójában fontos Lengyelországgal és az Intermarium többi országával (Szlovákia, Magyarország és Románia) való szoros, Oroszország féken tartásához szükséges, kapcsolatépítést. A lengyelek hajlandósága és képessége az amerikai célok támogatására három tényezőn múlik: az amerikai gazdasági és technikai támogatáson egy saját lengyel haderő felépítésére, katonai technológia transzfer egy saját ipar felépítésére, és elegendő amerikai haderő állomásoztatása Lengyelországban ahhoz, hogy a lengyeleket meggyőzze az amerikai elkötelezettségről. Míg Lengyelország a legfontosabb, ezt a kapcsolatot ki kell terjeszteni a többi Intermarium országra is, elsősorban Magyarországra és Romániára. A balti országok helyzete más, mivel ezek egy háborúban megvédhetetlenek, bár amíg a háború elkerülhető, fontos akadályt képezhetnek az orosz tengerészet útjában. Az amerikai manőverezés lényege tehát először elkerülni a háborút, másodszor pedig korlátozni az Oroszország és Németország közötti kapcsolatot.
Arccal a Nyugat-Csendes-óceáni térség felé A nyugat-csendes-óceáni térségben a következő tíz évben az Egyesült Államoknak nem kell beavatkoznia, de nincs garancia arra, hogy ez később nem változik. A térség egyensúlyát a következő tíz évben Kína, Japán és az Egyesült Államok viszonya határozza meg. Kína és Japán gazdasági szempontból riválisok, az Egyesült Államok azonban mindkét országgal együttműködik, mivel a szovjet fenyegetés miatt egyenként mindkét országgal egymásra voltak utalva a hidegháború korában, később pedig gazdasági érdekeik kötötték őket össze. A következő tíz évben Kína mai látványos növekedése lassul, mert a gazdag, de az ország méretéhez képest rendkívül kicsi part menti zónák és a milliárdnyi rendkívül szegény lakosság között a feszültség növekszik. Japánban ugyanakkor a növekedés újraindulása várható. Kína relatív gyengülésével, Japán és Kína ellensúlyaként, felértékelődik ugyanakkor az amerikaiak számára Dél-Korea, amelyhez szerencsére jó kapcsolatok fűzik és érdekeik közösek ezek fenntartásában.
13
PAGEO
STRATEGIC VISION
További fontos partnerek a térségben Ausztrália, és a nagy forgalmú Malacca-szorost ellenőrző Szingapúr is, amely azonban gazdagsága és kis méretéből fakadó gyengesége miatt Malajzia és Indonézia között, különösen az Egyesült Államok nélkül, rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van. India a következő évtizedben a szerző szerint nem válik jelentős szereplővé a térségben, ehhez azonban fontos Pakisztán megerősítése annak érdekében, hogy India védelmi képességeit ne tengerészete fejlesztésével növelje. E miatt az érdekellentét miatt a következő évtizedben az indiai-amerikai viszony romlani fog annak ellenére is, hogy az amerikaiak elhagyják Afganisztánt és annak ellenére is, hogy az amerikai-indiai kereskedelmi kapcsolatok fennmaradnak.
Egy biztonságos félteke A közhiedelemmel ellentétben Latin-Amerika, Mexikó és Kuba kivételével, marginális fontosságú az Egyesült Államok számára. Kuba önmagában nem jelent komoly fenyegetést és jelenleg nincs olyan globális szereplő, amely Kubát támogatva azt komoly fenyegetéssé tehetné, de amennyiben ilyen szereplő megjelenik, az ország közelsége miatt komoly veszélyt jelent, ezért az Egyesült Államoknak ezt mindenképpen meg kell előznie. A következő évtizedben ezért a térségben a legfontosabb amerikai feladat a Kubával való viszony rendezése. Latin-Amerika legnagyobb gazdasága és legnagyobb területű és népességű országa Brazília, amely északra és nyugatra terjeszkedni földrajzi akadályok miatt nem tud, kézenfekvő azonban számára, hogy a nyugat-afrikai partvidéken fektessen be és erősítse befolyását a dél-atlanti-óceáni térségben. Az Egyesült Államoknak ezért Latin-Amerika déli térségében a hatalmi egyensúly megtartása érdekében meg kell erősítenie Argentínát, mégpedig anélkül, hogy ezt túl látványosan és gyorsan tegye, amivel Brazíliában aggodalmat keltene. Bár ezt a folyamatot a következő évtizedben befejezni nem kell, mert ma még Brazília nincs azon a fejlettségi szinten, Argentína megerősítését a következő évtizedben el kell kezdeni. Mexikó helyzete szintén különleges a térségben. A gazdasági kapcsolatok Mexikóval annyira kiterjedtek és fontosak az Egyesült Államok számára, hogy hatékonyan nem tudja megállítani sem a drogcsempészést, sem az illegális bevándorlást, mivel egy ehhez szükséges szigorú és alapos ellenőrzés a legális kereskedelem jelenlegi volumene mellett gyakorlatilag nem kivitelezhető. Mexikóval kapcsolatban ezért az Egyesült Államok elnökének demonstrálnia
14
PAGEO
STRATEGIC VISION
kell, hogy eltökélt az illegális bevándorlás és a drogcsempészés megszüntetésében, miközben gondoskodnia kell arról, hogy az illegális bevándorlás megállításában intézkedései sikertelenek legyenek, és el kell fogadnia, hogy a drogcsempészést sem tudja megállítani. Meg kell tenni ugyanakkor mindent annak érdekében, hogy az észak-mexikói erőszak és korrupció ne terjedhessen át az Egyesült Államok déli határvidékére. Végül Kanada az ország kis népessége, földrajzi helyzete, és a két ország nagyon szoros gazdasági kapcsolatai miatt nem jelent fenyegetést az Egyesült Államokra sem ma, sem a belátható jövőben. A két ország viszonyában tehát a következő évtizedben nem várható változás.
Afrika: egy hely, amit hagyni kell A minden régióban a nemzetállamok közötti hatalmi egyensúly fenntartásán alapuló amerikai stratégia két dolgot feltételez: nemzetállamok vannak a régióban, és ezek közül néhánynak van akkora hatalma, hogy érvényesülni tudjon. E tényezők nélkül nincs kezelendő hatalmi struktúra a térségben és az Egyesült Államoknak sincs fontos érdeke itt. Az egyetlen ok, amiért mégis érdemes jelen lennie, az saját image-ének építése humanitárius akciókon keresztül. A védelemre fordított összegekhez viszonyítva minimális összegű, 10-20 milliárd dollárnyi Afrikának nyújtott segéllyel az Egyesült Államok sokat javíthat megítélésén, ezek a segélyek azonban nem fogják megoldani Afrika problémáit, legfeljebb átmeneti könnyebbséget jelentenek egy-egy területen.
A technológiai és demográfiai egyensúlytalanság A gazdasági expanzió és kontrakció mozgatórugói a gazdasági ciklusoknál mélyebb szinten a demográfia és a technológiai innováció. Demográfiai szempontból a következő évtized láthatóvá teszi a jövő öregedéssel és népességcsökkenéssel járó első problémáit, miközben az innováció terén sem várható a 2020-as évek előtt átütő siker.
15
PAGEO
STRATEGIC VISION
A demográfiai változások mellett a másik fontos jövőbeni probléma a növekvő energiafogyasztás kezelése. Globális szinten sem az energiafogyasztás csökkentésében, sem átütő innovációban nem reménykedhetünk, ezért a következő tíz évben az amerikai elnököknek a közlekedésben továbbra is meghatározó olaj mellett, a szén és a földgáz közül kell választania. El kell ugyanakkor kezdeni a hosszú távú megoldás érdekében is a kutatásokat, elkerülve a kísértést ezek halogatására csak azért, mert a növekvő energiafogyasztás problémái rövid távon még kezelhetők.
A birodalom, a köztársaság és az évtized A következő évtizedben az Egyesült Államoknak menedzselnie kell a káoszt az iszlám világban, a visszatérő Oroszországot, egy komor és megosztott Európát és egy hatalmas, de alapvető bajokkal terhelt Kínát. Ezen kívül kiutat kell találnia a jelenlegi gazdasági válságból is nem csak a maga, hanem az egész világ számára is. Az akaratlan birodalom menedzseléséhez az Egyesült Államoknak a hatalom megfelelő gyakorlására, ehhez az erkölcsi célok és a valóság szabta keretek összeegyeztetésének képességére van szüksége. Négy dologra van szükség ahhoz, hogy a köztársaság eközben megmaradjon. Először egy olyan nemzetre, amely szentimentalizmus nélkül megérti, hogy milyen helyzetben van. Másodszor olyan vezetőkre, akik felkészültek arra, hogy ezt a valóságot megbékítsék az amerikai értékekkel. Harmadszor olyan elnökökre, akik megértik a hatalmat és az elveket, és tudják melyiknek hol a helye. Végül a legfontosabb, hogy az amerikai közvélemény felismerje mi a tét és milyen kevés idő maradt egy olyan kultúra és intézményrendszer felépítésére, amely egy birodalmi szerepbe vetett köztársaság menedzseléséhez szükséges. Az utolsó feltétel teljesülése nélkül minden más is lehetetlen. A helyzet messze nem reménytelen, az amerikaiaknak azonban hatalmas erőfeszítést kell tenniük azért, hogy az ország felnőtté váljon.
16
PAGEO
STRATEGIC VISION
VÉGJEGYZET
1.
A szerző erre nem tér ki, de ebből következően Magyarországnak érdeke a török uniós csatlakozás
támogatása, hiszen így egyrészt az EU középpontját vonhatja közelebb magához, másrészt egy észak-déli amerikai érdekövezetnek is a középpontjába kerül.
2.
Friedman érvelése itt annyira veszélyesen leegyszerűsítő, hogy egy megjegyzés mindenképpen
idekívánkozik. A gyakorlatban lehet, hogy rutinmegoldásként a hatalmi egyensúly tologatása emelkedett ki, ez azonban valójában nem jelentett megoldást, mert a módszer ismételt alkalmazása közben a mozgástér folyamatosan szűkül. A második világháború előtt az Egyesült Államok GNP arányos adóssága csak a függetlenségi háború, a polgárháború, az első világháború és az 1930-as évek nagy válsága alkalmával haladta meg a 20%-ot, mindig fokozatosan csökkenve 0%-ig vagy közel 0%-ig. A második világháborúban ez a szint elérte a 120%-ot, majd 30% közelébe csökkent. Onnan azonban újra emelkedett kisebb ingadozással egészen napjainkig (Parkin és Bade 1992, 362). Mindez békeidőben minőségileg más helyzet, mint háborúban, mert a stabilitás megteremtéséhez nem a háborút kell abbahagyni (aminek legtöbben örülnek, ezért önmagában politikailag stabilizáló hatású), hanem járandóságokat megszüntetni (aminek legtöbben nem örülnek, ezért inkább destabilizál). A leegyszerűsítés valószínűleg Friedman biztonságpolitikai fókuszából és beálllítottságából fakad.
17
