Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai
Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1. • • •
• • •
A huszonegyedik század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket képviselő kultúrák, civilizációk és identitásformák találkozásának, A térszerkezet alakulása szempontjából pedig az integrációs és dezintegrációs tendenciáknak, a territorizációs és deterritorizációs folyamatoknak a korszaka. Átalakult és eltűnt az állami szereplők kizárólagosságán és mindenhatóságán alapuló westfáliai típusú nemzetközi rendszer. Megszűnt a XVIII-XIX. században használt homogén nemzetállamot feltételező Nation State fogalom érvényessége. Általános társadalompolitikai szervező erővé vált a szubszidiaritás elve. Egyetemes tendenciát jelez az unitárius, centralizált államok és területi berendezkedések devoluciós, decentralizációs, és regionalizációs folyamatok révén történő átalakítása és a különböző szintű és típusú területi, személyi, igazgatási és nemzeti autonómiákat megjelenítő önkormányzatok, önkormányzati rendszerek kiépülése.
Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 2. . E térszerveződési folyamatokban nagy szerepet
játszanak a különböző típusú és kompetenciájú régiók . A nemzeti identitásokat megjelenítő történelmi régiók mellett találkozhatunk a történelem nélküli régiók, a közigazgatási régiók, a területfejlesztési régiók, valamint az Európai Unióban elterjedt NUTSII. típusú legfelső középszinttel is . Előadásunkban a területi kiterjedését tekintve Magyarország nagyságú, homogén nemzetállamnak tekinthető Portugália régióépítési folyamatait és nemzetközi tapasztalatainak magyarországi alkalmazhatóságát tekintjük át.
Az új térszerkezeti séma
Térszerkezet,közigazgatás és regionalizmus Portugáliában • • • • • • • • • • • • •
Magyarországnyi méretű ország – területe 92 082 km2 . Kontinentális határai 1297 óta nem változtak . Homogén nemzetállam,központosított,tekintélyuralmi irányítás,regionális identitás hiánya – Magyarországon is . 1832-1835 - közigazgatási reformok . 1926-1974 – katonai hatalomátvétel,Salazar- rendszer, Estado Novo . 1969 – öt régió-gazdaságfejlesztési céllal (Északi,Közép,Lisszabon,Déli (Alentejo), Algarve) . 1974 április 25. – A „szegfűk forradalma” . 1976 április 2. – Új alkotmány-adminisztratív és autonóm régiók .1985 június 12 -1986 január 1.-belépés az európai integrációba megfelelés:statisztikai/fejlesztési és önkormányzati régiók .1991 augusztus – Az adminisztratív régiók kerettörvénye (56.sz. törvény) .1998 november - Eredménytelen népszavazása a nyolc régiós beosztásról + (19. sz. törvény az adminisztratív régiókról) . Portugália- decentralizált unitárius szerkezetű állam . Két autonóm (Acores és Madeira) és öt adminisztratív kontinentális régió = 7 NUTS2 szint +18 körzet (Mo:7 NUTS2+19 megye)
José Saramago: Lisszabon ostromának históriája
18 kerület és 2 autonóm körzet (1976)
Portugália NUTS II. régiói
Portugália és Mo NUTS II. régiói GDP per cápita- EU 27 átlagának %-ban -2012 • • • • • • • • • • • •
Régiók GDP Régiók Északi 65,0 Közép Mo Közép 67,0 Közép Dtúl Lisszabon 112,0 Nyugat Dtúl Alentejo 74,0 Dél Dtúl Algarve 83,0 Észak Mo Azori-szigetek 75,0 Észak Alföld Madeira 104,0 Dél Alföld PORTUGÁLIA 80,0 MAGYARORSZÁG Induló helyzet:48,0 Induló helyzet:52,0 26év = 32% (1,23%) 8 év = 13% (1,62%) +2008-válsága
GDP 107 56 65 44* 40* 41* 42* 65
*Négy magyar régió a legszegényebb húsz NUTSII. szint között
José Saramago: Alentejo.Egy évszázad regénye
Portugália- kohéziós ország az EU-ban • A Maastrichti Egyezmény és a Kohéziós Alap • . ”Kohéziós országok” , elmaradott térségek, strukturális támogatások • . A keleti bővítés és a regionális felzárkózás kérdése • . 2001 április- Memorandum a „statisztikai konvergencia hatásról” • . 1997 július – Az Agenda 2000 • . 1999 március 24-25 – A Berlini Csúcsértekezlet • . A 2000-2006-os finanszírozás • . Pasing out és az Előcsatlakozási Alapok •
Támogatott NUTSII. Térségek -2004-2006 Pirossal az jelölve az 1. számú célcsoportba tartozó NUTS2 régiók
2007-2013 közötti támogatási rendszer
A portugál konvergencia régiók
A magyar konvergencia régiók
Támogatott régiók 2014-220
Kohéziós Alap 2014-220
GDP per capita in PPS Index (EU28 = 100) Data from 1st of June 2013. For most recent GDP data, (VS-28-49,S-49-70,VZ-70-91,Z-91-119,SZ-119-272)
Konklúzió • • • • •
•
A felzárkózási és modernizációs törekvések történelmi korszakon átívelő feladatot jelentenek Az adekvát decentralizációs struktúrák kialakításának különböző szervezeti megoldásai és formái léteznek. Ezek tartománya a politikai-területi autonómiától a közigazgatási, tervezési és adminisztratív kompetenciák növeléséig, kialakításáig terjedhet Az egyes országokban alkalmazott megoldásoknak összhangban kell lenniük az adott állam hagyományaival és nemzeti sajátosságaival A térszerkezet változása és alakulása során az integrációs és dezintegrációs ,a territorizációs és deterritorizációs tendenciák együttesen vannak jelen, egymást áthatják és egymással párhuzamosan érvényesülnek Integrációs szervezetbe történő belépés nem csupán az adott ország/térség modernizációjához, hanem a területhez és a nemzeti identitáshoz kötött politikai önkormányzatiság kialakításához, a demokratikus rendszer konszolidációjához és szerkezeti átalakulásához is hozzájárulhat
