TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS .......................................................................................................3 2. MOTIVÁCIÓ ÉS CÉLKITŰZÉSEK ...................................................................3 3. AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSI MÓDSZEREK ...........................................5 3.1. Irodalomkutatás......................................................................................................................... 5
Füleki Péter
3.2. Bitumenjellemzők kutatási módszerei ................................................................................... 5 3.3. Aszfaltbeton keverék jellemzőinek kutatási módszerei ....................................................... 6 4. TÉZISEK ..............................................................................................................6
Aszfaltbeton keverékek fundamentális alakváltozási jellemzőinek kapcsolata a bitumenek teljesítményalapú paramétereivel
1. Téziscsoport. A bitumenek DSR-mérésekkel és empirikus alapon levezetett paramétereinek összefüggései.......................................................................................... 6 1.1. Tézis. A bitumenmodulusok összefüggései....................................................................... 6 1.2. Tézis. A bitumenek penetrációs indexének és reológiai jellemzőinek összefüggé-
Doktori tézisek
sei az LVE-tartományban ....................................................................................... 7 2. Tézis. A zéró nyírási viszkozitás meghatározása kúszási módban ........................................ 7 3. Tézis. Több feszültséglépcsős kúszás-visszaalakulási vizsgálat (MSCR) reológiai modelljének átlagos relatív hibája ............................................................................. 8 4. Tézis. Bitumenek reológiai paramétereinek kapcsolata az aszfaltbeton keverékek
Témavezető: Dr. Adorjányi Kálmán CSc Széchenyi István Egyetem MTK KTT
nyomképződési jellemzőivel...................................................................................... 9 5. Tézis. Bitumenek reológiai paramétereinek kapcsolata az aszfaltbeton keverékek TCCT vizsgálati jellemzőivel .................................................................................... 9 6. Tézis. Az aszfaltbeton keverékek WTT és TCCT vizsgálati jellemzőinek kapcsolata ..... 10 5. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK .........................................................11 IRODALOMJEGYZÉK .........................................................................................14
Széchenyi István Egyetem Infrastrukturális Rendszerek Modellezése és Fejlesztése
A szerző hivatkozott publikációinak listája ............................................................................. 14 Az egyéb hivatkozott irodalmak listája .................................................................................... 15
Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola Győr, 2013
2
1. FEJEZET. BEVEZETÉS
2. FEJEZET. MOTIVÁCIÓ ÉS CÉLKITŰZÉSEK ösztöndíj az Erfurti Egyetemen, és egy Leonardo-ösztöndíj Türingiában, Prof. E. Richter
1. BEVEZETÉS
laboratóriumában tovább erősített, ahol diplomamunkámat az aszfaltburkolatú pályaszerkeze-
Az aszfaltburkolatok nyomvályú formájában jelentkező maradó alakváltozása még mindig az
tek teljesítményének beépítési technológiai változtatásokkal történő javítása témában
egyik leggyakrabban előforduló hiba, amely növeli az üzemeltetés és fenntartás költségeit,
készítettem [Füleki, 2008; Füleki-T., 2009b]. Ekkor fogalmazódott meg bennem a kérdés,
javítása jelentős forrásokat igényel. Ezenkívül rontja a forgalombiztonságot, emeli az
hogyan lehetne kedvezőbb teljesítményű pályaszerkezetet építeni az alapanyagok jobb
úthasználók költségeit is. A nyomvályúk képződését főleg a nyári magas burkolathőmérséklet,
azonosításával, mélyrehatóbb teljesítményalapú vizsgálatával. A kutatás fő céljai a bitumenek
technológiai hibák, pályaszerkezet tervezési hibák, a földmű állapota, a nagynyomású
nagy nyári hőmérsékleten bekövetkező viselkedésének jobb megismerése, azok
gumiabroncsok megjelenése, a növekvő tengelyterhelések, illetve a nehézgépjármű-forgalom
teljesítményalapú jellemzői és az aszfaltkeverékek alakváltozási ellenállása közötti koherens
növekedése okozzák. A forgalom megoszlását tekintve az országos közúthálózaton a
kapcsolatok keresése volt a következők szerint.
pótkocsis és nyerges vontatók részaránya 2001 és 2011 között 2,2%-kal, 8,2%-ra emelkedett
1) A bitumenek konvencionális jellemzői és teljesítményalapú paraméterei közötti eddig még
[2012a, 2012b]. Az aszfalt alakváltozási ellenállása empirikus és fundamentális vizsgálati
feltáratlan összefüggések keresése.
módszerekkel értékelhető, de több példa szerint (SHRP, Superpave) már a kötőanyagok kiválasztásánál figyelembe veszik a bitumenek teljesítményalapú reológiai paramétereit is. Az aszfalt fundamentális alakváltozási tulajdonságainak és a bitumenek teljesítményalapú
2) A kiválasztott bitumenek reológiai jellemzőinek feltárása különböző vizsgálati módokban, a tapasztalatok rendszerezése, és a kapott paraméterek értékelése elméleti anyagmodell alapján.
tulajdonságainak megismerésében még viszonylag kevés tapasztalat áll rendelkezésre. Az
3) A kiválasztott AC 16 típusú aszfaltbeton keverék alakváltozási ellenállásának értékelése
értekezés a bitumenek reológiai alapú teljesítményi tulajdonságai és az aszfaltbeton keverékek
empirikus (WTT) és fundamentális (TCCT) vizsgálatokkal. A vizsgálati adatbázis
fundamentális alakváltozási ellenállási jellemzői közötti kapcsolatokat alapozza meg.
feldolgozása, az alakváltozási ellenállás empirikus és fundamentális jellemzőinek levezetése.
2. MOTIVÁCIÓ ÉS CÉLKITŰZÉSEK
4) A bitumenek reológiai alapú jellemzői és az aszfaltkeverékek empirikus, valamint fundamentális alakváltozási jellemzői közötti kapcsolatok feltárása.
Egyetemi tanulmányaim alatt rendszeresen közlekedtem a Győr és Dunaújváros közötti fő- és
5) Olyan teljesítményi bitumenjellemző azonosítása, amelynek alkalmazásával támogatható a
mellékutakon, és találkoztam a nehézgépjármű-forgalom által okozott folyamatosan kialakuló
keveréktervezés, és a beépítendő aszfaltkeverék teljesítménye kedvezőbb, illetve pontosabban
úthibákkal. Tapasztaltam, hogy a néhány évvel korábban felújított aszfaltburkolatok a
előrebecsülhető lehet.
forgalom hatására a nyári időszakban nagymértékű maradó alakváltozást szenvedtek el. Felmerült a kérdés, hogy ennek okai tervezési, építési, fenntartási hiányosságokra, a forgalmi terhelésre, helyszíni adottságokra, vagy az alapanyagokkal és az előírásokkal kapcsolatos feltáratlan ismeretekre vezethetők-e vissza. Ennek kapcsán választottam a későbbiekben szakirányomnak a közlekedésépítést, azon belül pedig az útépítést. A személyes motiváció tehát adott volt az aszfaltburkolatú pályaszerkezetek „jobbá tételére”, amelyet az Erasmus-
3
4
3. FEJEZET. AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSI MÓDSZEREK
3. FEJEZET. AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSI MÓDSZEREK 3.3. Aszfaltbeton keverék jellemzőinek kutatási módszerei
3. AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSI MÓDSZEREK Az aszfaltbeton keverékek alakváltozási ellenállását nyomképződési vizsgálatok (WTT) 3.1. Irodalomkutatás
(kiskerekes vizsgálóberendezéssel, +60°C-on, B módszer levegőn), és triaxiális ciklikus
A kutatási módszerek meghatározása előtt mind a bitumen-, mind az aszfaltvizsgálatok hazai
összenyomódási vizsgálatok (TCCT), (univerzális hidraulikus aszfaltvizsgáló berendezéssel,
és nemzetközi szakirodalmának témához kapcsolódó forrásait áttekintettem és értékeltem az
+60°C-on, 3 Hz frekvencián, 225 kPa állandó cellanyomással, 375 kPa amplitúdójú lüktető
azokban ismertetett eljárásokat, paramétereket.
szinuszos tengelyirányú deviátorfeszültséggel) alapján értékeltem. A nyomképződési vizsgála-
3.2. Bitumenjellemzők kutatási módszerei
tokból a PRDAIR fajlagos nyommélységet, és a WTSAIR nyomképződés sebességét határoztam
A bitumenek teljesítményalapú paramétereit különböző mérési módokban, dinamikus nyíróreométerrel végzett vizsgálatok (DSR) alapján határoztam meg. Egyes mérési adatsorok kiértékelése a Rheoplus (Anton Paar Germany GmbH) programmal történt. A mérési módok
meg. A kúszási paramétereket (kúszássebesség, folyáshányados) a TCCT vizsgálatokból nyert mérési adatokra a legkisebb négyzetek módszerével illesztett kúszásgörbékből vezettem le, a fázisszöget közvetlenül a mérési adatokból kaptam meg. A bitumenek teljesítményalapú reológiai paraméterei és az aszfaltbeton keverékek
és bitumenjellemzők a következők voltak: - LVE-határértékek mérése oszcillációs módban,
fundamentális alakváltozási ellenállási jellemzői közötti kapcsolatok keresése matematikai
- bitumenmodulus meghatározása a komplex nyírási modulus alapján,
statisztikai alapon, regresszióanalízissel történt. A kapcsolatok jóságát matematikai statisztikai
- oszcillációs módban mért reológiai jellemzők meghatározása,
szempontok szerint minősítettem.
- kúszásjellemzők meghatározása több feszültséglépcsős kúszás-visszaalakulási (MSCR) vizsgálattal, - η3MSCR(3,2) meghatározása az MSCR vizsgálatok során mért alakváltozásokból a Burgers-modell segítségével,
4. TÉZISEK 1. Téziscsoport. A bitumenek DSR-mérésekkel, és empirikus alapon levezetett paramétereinek összefüggései
- a feszültségérzékenység és a feszültségviszkozitási tényező meghatározása feszültség-
1.1. Tézis. A bitumenmodulusok összefüggései
söpréssel, - zéró nyírási viszkozitás meghatározása CEN/TS 15325 műszaki előírás szerint, - zéró nyírási viszkozitás meghatározása egyciklusos kúszás-visszaalakulási módban,
Megállapítottam, hogy a bitumenek empirikus és reológiai paraméterei alapján meghatározott merevségi modulusai között, a nehézgépjárművek sebességének közelítőleg megfelelő 10 Hz vizsgálati frekvencián és +20°C vizsgálati hőmérsékleten, útépítési bitumeneknél a regresszió
LVE-tartományban.
polinomiális és „nagyon jó” (R2=0,921), míg modifikált bitumeneknél lineáris a kapcsolat, és
A bitumenmodulusok becslése a félempirikus Van der Poel-nomogram alapján fejlesztett
erőssége „közepes” (R2=0,776).
SHELL-Bands program segítségével történt. A bitumenek empirikus és reológiai paraméterei segítségével meghatározott merevségi modulusai között a 0,1-30 Hz frekvenciatartományban modifikált bitumeneknél szintén lineáris, míg útépítési bitumeneknél másodfokú polinomiális regressziós kapcsolatot mutattam 5
6
4. FEJEZET. TÉZISEK
4. FEJEZET. TÉZISEK
ki a frekvencia függvényében. Megállapítottam, hogy a bitumenek empirikus alapú és DSR-
–
mérésekből levezetett modulusai közötti korreláció szorossága a frekvencia növekedésével degresszíven gyengül (R2=0,966-ről R2=0,777-ra).
modifikált bitumeneknél meghatározható, de az állandó folyásállapot 10 h-12 h utáni bekövetkezése időigényessé teszi a mérést.
Számításokkal és a mérési eredmények alapján igazoltam, hogy útépítési kemény bitumenek-
Jelentős számú bitumenminta vizsgálatával igazoltam, hogy a Van der Poel-nomogramból
nél és modifikált bitumeneknél nagypontosságú mérésekkel sem kaphatók megfelelő ered-
nyert modulusokhoz képest a DSR-mérésekkel modifikált bitumeneknél nagyobb, útépítési
mények, mivel a ZSV értékében a kúszásérzékenység kismértékű (egy tizedes jeggyel) válto-
bitumeneknél kisebb modulusértékeket kapunk.
zása is jelentős különbséget okoz.
1.2. Tézis. A bitumenek penetrációs indexének és reológiai jellemzőinek össze-
A zéró nyírási viszkozitás meghatározására a mérési tapasztalatok alapján új vizsgálati
függései az LVE-tartományban Megállapítottam, hogy +20°C vizsgálati hőmérséklet, 10 Hz frekvencia, illetve +60°C vizsgálati hőmérséklet, és 3 Hz frekvencia mellett a penetrációs index és a modifikált bitumenek egyes reológiai jellemzői (G*, G’, G”, η*, η’, η”, δ, G*/sinδ) között nincs korreláció (R2=0,095-
módszert dolgoztam ki, amelynél a mintát a dinamikus nyíróreométerrel az LVEtartományban kúszás-visszaalakulási módban vizsgáljuk. A vizsgálat 60 min kúszási fázisból és a tehermentesítést követő 15 min visszaalakulási fázisból áll. A zéró nyírási viszkozitás a kúszási és visszaalakulási fázis ideje alatt rögzített alakváltozási adatokból a Burgers-modell
0,284). Útépítési bitumeneknél a penetrációs index és egyes reológiai jellemzők (G*, G’, η*, η”,
szerinti η3 viszkozitásként kapható meg. Ennek a ZSVcr-rec jelölést adtam, megkülönböztetve az
G*/sinδ) között +20°C hőmérsékleten, 10 Hz frekvencián „jó” és „nagyon jó” minősítésű
eltérő mérési módokban meghatározott η3 értékektől. Megállapítottam, hogy az általam
lineáris regressziót állapítottam meg (R2=0,806-0,901). Az útépítési bitumenek penetrációs
kidolgozott, rövidebb időigényű egyciklusos kúszás-visszaalakulási módban kapott ZSVcr-rec és
indexe valamint tárolási modulusa és fázisszöge között +60°C hőmérsékleten és 3 Hz frekvencián „jó” minősítésű exponenciális (R2=0,801-0,807), a PI és a többi paraméter között (G*, G”, G*/sinδ, η*, η’, η”) pedig „közepes” minősítésű exponenciális regressziót igazoltam
a CEN/TS módszer szerint meghatározott ZSVcreep jellemzők között „nagyon jó” minősítésű, lineáris regresszió van (R2=0,924). 3. Tézis. Több feszültséglépcsős kúszás-visszaalakulási vizsgálat (MSCR)
2
(R =0,784-0,794). Megállapítottam, hogy a hőmérséklet növekedésével a csökkenő frekvencia ellenére a regressziós kapcsolat gyengül, és lineárisból exponenciálissá változik. 2. Tézis. A zéró nyírási viszkozitás meghatározása kúszási módban Megállapítottam, hogy DSR-méréssel kúszási módban, a hazai útépítési gyakorlatban alkal-
állapítottam, hogy a modell átlagos relatív hibája adott vizsgálati hőmérsékleten (+60°C) függ a bitumentípustól és a vizsgálati feszültség (0,1 kPa, 3,2 kPa és 6,4 kPa) értékétől:
–
útépítési bitumeneknél meghatározható, mivel az állandó folyásállapot rövid idő alatt
a feszültség növekedésével a modell átlagos relatív hibája minden vizsgált bitumennél csökkent;
útépítési kemény bitumeneknél hosszú idejű (12 h-24 h) mérésekkel sem határozható meg;
–
Az MSCR vizsgálat mérési adatait a Burgers-féle reológiai modell alapján elemezve meg-
–
mazott bitumenek zéró nyírási viszkozitása: –
reológiai modelljének átlagos relatív hibája
a modifikált és útépítési kemény bitumeneknél az átlagos relatív hiba nagyobb, mint az útépítési bitumeneknél.
A maradó alakváltozást jellemző D3 dugattyú állandójának (η3MSCR) átlagos relatív hibája
elérhető;
modifikált és útépítési kemény bitumenek körében nagyobb, mint az útépítési bitumeneknél.
7
8
4. FEJEZET. TÉZISEK
4. FEJEZET. TÉZISEK
4. Tézis. Bitumenek reológiai paramétereinek kapcsolata az aszfaltbeton keve-
Az aszfaltbeton keverékek fázisszöge, valamint a bitumenek η3MSCR(3,2) jellemzője között „közepes” minősítésű kapcsolatot mutattam ki (R2=0,727).
rékek nyomképződési jellemzőivel Megállapítottam, hogy az AC 16 típusú keverékek fajlagos nyommélysége (+60°C-on) „jó”
Megállapítottam, hogy a korreláció minősége az aszfaltbeton keverékek folyáshányadosa és
minősítésű korrelációban áll a bitumenek
f= 0,883 Hz frekvencián mért G*0,883 komplex modulusával (R2=0,845);
az η*0,883 komplex viszkozitásával (R2=0,843);
az η3MSCR(3,2) viszkozitásával (R2=0,875);
a γuna(3,2) átlagos maradó alakváltozásával (R2=0,842), és a Jnra(3,2) átlagos maradó
a γuna(3,2), a Jnra(3,2), az η3MSCR(3,2), valamint a γreca(0,1) bitumenjellemzők között „jó” minősítésű (R2=0,810-0,861);
kúszásérzékenységével (R2=0,842).
A vizsgálati feszültség növekedésével a γuna a folyáshányadossal gyengülő korrelációt mutatott. Megállapítottam, hogy a korreláció minősége az aszfaltbeton keverékek kúszássebessége és
A fajlagos nyommélység növekedésével a γuna(3,2) és a Jnra(3,2) értéke exponenciálisan növekszik, G*0,883, η*0,883 és η3MSCR(3,2) jellemzők értékei hatvány regresszió szerint csökkennek.
a Δreca(0,1-3,2) bitumenjellemző között „közepes” (R2=0,755).
a γuna(3,2), a Jnra(3,2) valamint az η3MSCR(3,2) bitumenjellemzők között„jó”, (R2=0,8080,867);
a bitumenek ZSVcreep nyírási viszkozitása között „gyenge”, (R2=0,583), illetve a ZSVcr-rec között „közepes” (R2=0,746);
Igazoltam, hogy a nyomképződés sebességének korrelációja
a γuna(3,2) és a Jnra(3,2) jellemzőkkel „gyenge” (R2=0,667);
az Δreca paraméterrel „közepes” (R2=0,710).
a bitumenek Δreca(0,1-3,2) jellemzője között „közepes” minőségű (R2=0,777).
A bitumenek reológiai és az aszfaltbeton keverékek alakváltozási ellenállási paraméterei közötti összefüggések feltárásával igazoltam, hogy az azonos összetételű kőanyaghalmazzal
Megállapítottam, hogy a nyomképződés sebessége alapján az aszfaltbeton keverékek nem
rendelkező aszfaltbeton keverékek teljesítménye a bitumenek η3MSCR(3,2), γuna(3,2) és Jnra(3,2)
különböztethetők meg kellőképpen a bitumenek reológiai jellemzőivel való egyértelmű
jellemzői alapján kedvezően előrebecsülhető. Ezáltal, a bitumenek tárgyalt reológiai
kapcsolat kimutatásához.
paramétereinek
5. Tézis. Bitumenek reológiai paramétereinek kapcsolata az aszfaltbeton keve-
követelményeit legjobban kielégítő bitumentípus választható ki.
rékek TCCT vizsgálati jellemzőivel
segítségével,
az
aszfaltbeton
keverékek
alakváltozási
ellenállási
6. Tézis. Az aszfaltbeton keverékek WTT és TCCT vizsgálati jellemzőinek kapcsolata
Megállapítottam, hogy a kúszásgörbe mindhárom fázisára kiterjedő (n) tengelyirányú fajlagos összenyomódást kifejező függvény illesztése a Francken-féle kúszásgörbe modelljének
„Jó” minősítésű, degresszíven növekvő logaritmikus regressziót igazoltam a fajlagos
módosításával érhető el:
nyommélység, illetve a kúszássebesség és a folyáshányados között (R2=0,801-0,832). ε(n) = a · nb + c · [exp (d · nu) – 1]
ahol a, b, c, d és u a keverékre jellemző anyagparaméterek.
9
(5.1)
„Jó” minősítésű, lineáris regressziót igazoltam a folyáshányados és a WTSAIR értéke között (R2=0,813).
10
4. FEJEZET. TÉZISEK
5. FEJEZET. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK
Az aszfaltbeton fázisszöge és a nyomképződési jellemzők között igazolható kapcsolat nem
bitumentípus választható ki. A TCCT és WTT vizsgálati paraméterek között feltárt összefüg-
volt kimutatható.
gések elősegíthetik a tájékozódást a teljesítményalapú alakváltozási tulajdonságok
A megállapított összefüggések elősegíthetik a tájékozódást a paraméterek értékének előrebecslésénél más vizsgálatok eredményei alapján. Ennek jelentősége a korábban is
előrebecslésénél. fc [(μm/m)/n]
PRDAIR [%]
fc [(μm/m)/n]
εin/nin [(μm/m)/n]
szabványos és nagymennyiségben rendelkezésre álló WTT vizsgálatok eredményeinek felhasználása szempontjából hasznos lehet. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a folyáshányados mindkét nyomképződési jellemzővel kedvező korrelációs összefüggést mutatott. Mindemellett a kúszássebesség és a
PRDAIR [%]
γuna (3,2) [%]
1,0E+03 1,0E+02
1,0E+02
1,0E+01
1,0E+01 1,0E+00
1,0E+00
1,0E-01
1,0E-01
1,0E-02
1,0E-02
nyomképződési jellemzők között csak gyengébb regressziót tudtam meghatározni. A feltárt összefüggések azt mutatják, hogy célszerű az útépítési bitumenek és a modifikált bitumenek értékelését külön csoportban végezni. 5. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A Ph.D. értekezésem témája időszerűségét a forgalomban résztvevő nehézgépjárművek részarányának növekedése, és az aszfaltburkolatú utakon még továbbra is mutatkozó maradó alakváltozások indokolják. A maradó alakváltozások megelőzéséhez és a minél jobb minőségű aszfaltburkolatok építéséhez fontos az alapanyagok körültekintő megválasztása, ehhez az aszfaltkeverék kötőanyagának jobb megismerésére, jellemzőinek teljesítményalapú
1. ábra. A kúszássebesség, a fajlagos nyommélység és a folyáshányados alakulása bitumenmintánként (T=+60°C)
2. ábra. A kúszássebesség, a fajlagos nyommélység és a bitumen maradó alakváltozásának alakulása bitumenmintánként (T=+60°C)
Megállapítottam, hogy a folyáshányados mindkét nyomképződési jellemzővel kedvező korrelációs összefüggést mutatott. Ennek jelentősége a korábban is szabványos és nagy mennyiségben rendelkezésre álló WTT vizsgálatok eredményeinek felhasználása szempontjából hasznos lehet.
értékelésére van szükség. A hazai útépítési gyakorlatban alkalmazott bitumenek teljesítmény-
Megállapítottam, hogy a modifikált és útépítési bitumenek különválasztása mind a
alapú reológiai paraméterei és az AC 16 típusú aszfaltbeton keverékek fundamentális
bitumenjellemzők, mind a velük készült aszfaltbeton keverékek tulajdonságainak további
alakváltozási jellemzői közötti kapcsolatokat kutattam, a következtetések erre az aszfalttípusra
kutatásánál célszerű lehet. A szakirodalom feldolgozásából látható – mint arra több szerző is
érvényesek (1-2. ábra).
rámutatott – hogy a kötőanyag hatása, viselkedése keverékfüggő. Az útépítési gyakorlatban az
A bitumenek reológiai és az aszfaltbeton keverékek alakváltozási ellenállási paraméterei közötti összefüggések feltárásával igazoltam, hogy az azonos összetételű kőanyaghalmazzal rendelkező aszfaltbeton keverékek teljesítménye a bitumenek η3MSCR(3,2), γuna(3,2) és Jnra(3,2) jellemzői alapján előrebecsülhető. Így a bitumenek reológiai paramétereinek segítségével az
aszfaltkeverék-típusok széles skálán változnak, a jelenlegi európai termékszabványokban szereplő aszfaltbeton (AC) keverékeken kívül a zúzalékvázas masztixaszfalt (SMA), a porózus aszfalt (PA), az érdesített homokaszfalt (HRA), aszfaltbeton nagyon vékony rétegekhez (BBTM), az öntött aszfalt (MA) még további kutatások tárgya lehet.
aszfaltbeton keverékek alakváltozási ellenállási követelményeit legjobban kielégítő
11
12
5. FEJEZET. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK
IRODALOMJEGYZÉK
Ezek a melegaszfalt típusok kőanyaghalmazuk változó összetétele, szemeloszlási görbéik
IRODALOMJEGYZÉK
sokfélesége, térfogat-összetételük és az alkalmazott kötőanyagtípus függvényében jelentős teljesítményi eltéréseket mutatnak fel. Az aszfaltkeverékek teljesítményi jellemzőit a
A szerző hivatkozott publikációinak listája
különböző bitumentípusok mellett, az eltérő forrásból származó kőtermékek tulajdonságai
Adorjányi, K., Füleki, P. (2011a): Performance evaluation of bitumens at high temperature
jelentősen befolyásolják, ezek hatásai és a kőtermékek teljesítményi paramétereinek
with multiple stress creep recovery test, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, Vol. 39.
figyelembevétele nem kevésbé fontos szempontja lehet a további kutatásoknak. A bitumenek
No. 2. (2011), pp. 195-199.
merevségi modulusának becslése félempirikus és fundamentális módszerekkel eltérő eredményeket adott, ezért az aszfaltkeverékek modulusait is célszerű közvetlen fundamentális vizsgálati módszerekkel meghatározni.
Adorjányi, K., Füleki, P. (2011b): Stiffness and creep properties of paving grade, hard and polymer modified bitumen, Konferenciakiadvány: Asphalt Pavement Conference AV’11, Budějovice, Csehország (2011), ISBN 978-80-903925-2-6, Paper No. 2.7.
Az értekezésben a bitumenek és az aszfaltbeton keverékek teljesítményalapú paramétereinek kapcsolatait laboratóriumi vizsgálatok alapján határoztam meg. További kutatásokkal, in situ végrehajtott extra nagykerekes berendezésekkel (pl. ALF) végzett keréknyomképződési vizsgálatokkal, illetve kísérleti útszakaszok megfigyelésével, nemcsak az anyagparaméterek közötti összefüggések támaszthatók alá, hanem a pályaszerkezet felépítésének hatásai is
Adorjányi, K., Füleki, P. (2012a): Investigation of coherence between empirical and rheological properties of bitumens with dynamic shear rheometer tests, Konferenciakiadvány: 5th Eurasphalt & Eurobitume Congress, EAPA, Isztambul, Törökország (2012), Paper No. 0439. Adorjányi, K., Füleki, P. (2012b): Investigation of relationships between rheological
vizsgálhatóak lennének. Az alakváltozási ellenállás csak az egyike az aszfaltkeverékek megkövetelt teljesítményi jellemzőinek, melyet a jelen értekezés tárgyalt. A további kutatások folyamán célszerű a többi teljesítményi jellemző (pl. fáradás, komplex modulus) együttes egymásra hatásának feltárása az élettartam folyamán a forgalmi igények, környezeti hatások, nem utolsó sorban a gazdasági
parameters of bitumen binders and rutting resistance of asphalt concrete, Konferenciakiadvány: 14th International Scientific Conference Q-2012, Construction, funding and administration of the roads and highways, University of Žilina, Zsolna, Szlovákia (2012), pp. 81-87. Adorjányi, K., Füleki, P. (2012c): Performance parameters and stress sensitivity of bitumen
eredményesség értékelése mellett.
binders at high temperature,Pollack Periodica, Vol. 7. No. 2. (2012), pp. 109-116. Adorjányi, K., Füleki, P. (2013): Correlation between the permanent deformation-related performance parameters of asphalt concrete mixes and binders, Central European Journal of Engineering, Vol. 3. No. 3. September, 2013 (2013), doi:10.2478/s13531-012-0073-6, (eISSN 2081-9927), pp. 534-540. Füleki, P. (2008): A kompaktaszfalt alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata a hazai útpályaszerkezetek építésénél, Közúti és Mélyépítési Szemle, 58. évf. 5-6. szám (2008), pp. 1622. 13
14
IRODALOMJEGYZÉK Füleki, P. (2011): Analysis of stiffness moduli and rheological properties of bitumens and bituminous mixtures, Konferenciakiadvány: Mobilita 2011, Pozsony, Szlovákia (2011), ISBN 978-80-227-3514-8, pp. 360-365. Füleki, P. (2013): Bitumenek zéró nyírási viszkozitásának meghatározása különböző reológiai módszerek alapján, Könyv: Műszaki és informatikai rendszerek és modellek V., Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Győr (2013), ISBN 978-963-7175-79-4, pp. 109116. Füleki-T.,
P.
(2009a):
Bitumenek
dinamikus
nyírásvizsgálatainak
tapasztalatai,
Konferenciakiadvány: ÉPKO 2009 XIII. Nemzetközi Építéstudományi Konferencia, Csíksomlyó, Románia (2009), ISSN 1843-2123, pp. 152-160. Füleki-T., P (2009b): Improving pavement performance by compact-asphalt technology, Pollack Periodica, Vol. 4. No. 3 (2009), pp. 111-120. Füleki-T., P., Gáspár, L., Karoliny, M., Pallós, I., (2010a): A kompaktaszfaltos építési technológia hazai alkalmazásának lehetőségei, Közlekedésépítési Szemle, 60. évf. 3. szám (2010), pp. 12-20. Füleki-T., P. (2010b): Bitumenek és aszfaltkeverékek merevségi modulusainak elemzése reológiai jellemzőinek figyelembevételével, Konferenciakiadvány: ÉPKO 2010 XIV. Nemzetközi Építéstudományi Konferencia, Csíksomlyó, Románia (2010), ISSN 1843-2123, pp. 93-100. Az egyéb hivatkozott irodalmak listája KSH (2012a): Jelentés a szállítási ágazat helyzetéről, 2011, Központi Statisztikai Hivatal honlapja (2012) KSH (2012b): Csökkenő belföldi áruszállítás – stagnáló utasforgalom. Szállítási teljesítmények, 2011, Gyorstájékoztató, Központi Statisztikai Hivatal honlapja (2012)
15
