Hatályos:2006.05.29-
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemz inek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelmér l szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következ ket rendelem el: 1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdés szerinti kivételekkel - a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületre (épületrészre), illetve annak tervezésére terjed ki, amelyben a jogszabályban vagy a technológiai utasításban el írt légállapot biztosítására, energiát használnak. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya 2 a) az 50 m -nél kevesebb hasznos alapterület , illetve évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre, b) a felvonulási épületre, a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre, c) hitéleti célra használt épületre, d) a m emlék, illetve a helyi védelem alatt álló építményre, védetté nyilvánított m emléki területen (m emléki környezetben, m emléki jelent ség területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képez vagy védett természeti területen létesített építményre, e) a nem lakás céljára használt mez gazdasági épületre, f) az ipari épületre, ha a technológiából származó bels h nyereség a rendeltetésszer használat id tartama alatt 3 nagyobb mint 20 W/m , vagy a f tési idényben több mint 20 szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki, g) a sátorszerkezetre, h) a sajátos építményfajtákra, illetve annak tervezésére. 2. § E rendelet alkalmazásában 1. meglév épület: az e rendelet hatálybalépése el tt használatba vételi engedéllyel rendelkez épület; 2. összesített energetikai jellemz : az épület energiafelhasználásának hatékonyságát jellemz számszer mutató, amelynek kiszámítása során figyelembe veszik az épület telepítését, a homlokzatok benapozottságát, a szomszédos épületek hatását, valamint más klimatikus tényez ket; az épület h szigetel képességét, épületszerkezeti és más m szaki tulajdonságait; az épületgépészeti berendezések és rendszerek jellemz it, a felhasznált energia fajtáját, az el írt beltéri légállapot követelményeib l származó energiaigényt, továbbá a sajátenergia-el állítást; 3. h vel kapcsolt villamosenergia-termelés: az els dleges tüzel anyagok egyidej átalakítása mechanikus vagy villamos és h energiává, az energiahatékonyság bizonyos min ségi feltételeinek teljesítése mellett (a továbbiakban: KHV); 4. jelent s mérték felújítás: ahol a felújítás összköltsége meghaladja az épület külön jogszabály szerinti értékének 25%-át. 3. § (1) Épületet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemz i megfeleljenek az 1. mellékletben foglaltaknak. (2) Az épület energetikai jellemz jét a tervez döntése szerint a) a 2. mellékletben meghatározott, részletes vagy egyszer sített módszer egyikével, a 3. melléklet szerinti adatok figyelembevételével, vagy b) az a) pontban meghatározott módszerrel egyenérték , nemzetközi gyakorlatban elfogadott számítógépes szimulációs módszerrel kell meghatározni. (3) Az épületek energetikai megfelel ségét igazoló számítást az épület egészére kell elvégezni. (4) Az épület energetikai megfelel sége egyes zónákra vagy egyes helyiségekre elvégzett számítások eredményeinek összegezésével is igazolható. 4. § (1) Az összesített energetikai jellemz követelményértékét az épület 1. melléklet szerinti rendeltetését l függ en kell megállapítani. Az épületek összesített energetikai jellemz jének számértéke nem haladhatja meg az épület felület-térfogat aránya és rendeltetésszer használati módja függvényében az 1. melléklet III. pontjában megadott értéket. (2) Ha az épületben többféle funkciójú rendeltetési egység található és ezekre eltér az el írt követelményérték, akkor a tervezés során azokat a méretezési alapadatokat és az összesített energetikai jellemz re vonatkozó követelményt kell figyelembe venni, amely a) az épület legnagyobb térfogatú rendeltetési egységének funkciójából következik (jellemz funkció), vagy
b) térfogatarányosan a különböz rendeltetési egységek funkciójából következik. (3) Ha az épületben többféle funkciójú rendeltetési egység található és ezek között van olyan, amelyre nincs az összesített energetikai jellemz re követelmény, akkor a) az épület egészére a fajlagos h veszteség-tényez re és ezzel együtt az egyes határolószerkezetekre vonatkozó követelményeket kell kielégíteni az 1. melléklet szerint, és b) az épületnek arra a részére kell értelmezni a méretezési alapadatokat és alkalmazni az összesített energetikai jellemz re vonatkozó követelményt, a felület-térfogat arány megállapítása mellett, amelyre a funkció szerinti követelmény adott. 2 5. § Az 1000 m feletti hasznos alapterület új építmények beruházási program el készítése, illetve a tervezés során m szaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból vizsgálni kell a) a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszerek, b) a KHV, c) a táv- vagy tömbf tés és -h tés, vagy d) a h szivattyúk alkalmazásának lehet ségét a 4. mellékletben foglaltak szerint. 2 6. § (1) Az 1000 m feletti hasznos alapterület meglév épület korszer sítése, illetve rendeltetésének módosítása során biztosítani kell az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést, ha az m szaki és gazdasági szempontból megvalósítható. A m szaki, illetve gazdasági megvalósíthatóságot a 4. mellékletben foglaltak szerint kell vizsgálni. 2 (2) Ha az 1000 m feletti hasznos alapterület meglév épület átalakítása, b vítése és felújítása a) a küls határoló szerkezetei felületének 25%-át, illetve b) a f t -, melegvíz-el állító-, légkondicionáló, szell ztet vagy világítási rendszereit jelent s mértékben érinti, biztosítani kell az átalakítással, b vítéssel és felújítással érintett rész vonatkozásában az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést. 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követ 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2006. szeptember 1-je után induló építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni. (2) Ez a rendelet az épületek energiateljesítményér l szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2-6. cikkeinek és mellékletének való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez Követelményértékek I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek h átbocsátási tényez ire vonatkozó követelmények 1. táblázat: A h átbocsátási tényez
1)
Épülethatároló szerkezet Küls fal Lapostet Padlásfödém F tött tet teret határoló szerkezetek Alsó zárófödém árkád felett Alsó zárófödém f tetlen pince felett Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel)
követelményértékei A h átbocsátási tényez követelményértéke 2 U[W/m K] 0,45 0,25 0,30 0,25 0,25 0,50 1,60 2,00
2 Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m 2) Homlokzati üvegfal Tet felülvilágító Tet sík ablak Homlokzati üvegezetlen kapu Homlokzati vagy f tött és f tetlen terek közötti ajtó F tött és f tetlen terek közötti fal Szomszédos f tött épületek közötti fal Talajjal érintkez fal 0 és 1 m között Talajon fekv padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású h szigeteléssel helyettesíthet )
2,50 1,50 2,50 1,70 3,00 1,80 0,50 1,50 0,45 0,50
1)
A követelményérték határolószerkezetek esetében „rétegtervi h átbocsátási tényez ”, amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos h átbocsátási tényez je értend : ha tehát a szerkezet vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzít elemekkel megszakított h szigetelés, pontszer h hidak stb.), akkor ezek hatását is tartalmazza. A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó h átbocsátási tényez t kell figyelembe venni. A csekély számszer eltérésre tekintettel, a talajjal érintkez szerkezetek esetében a küls oldali h átadási tényez hatása elhanyagolható. 2) Az üvegezésre és a távtartókra együttesen értelmezett átlag.
II. A fajlagos h veszteség-tényez re vonatkozó követelményértékek A fajlagos h veszteség-tényez megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvényében a következ összefüggéssel számítandó: A/V < 0,3 0,3 < A/V < 1,3 A/V > 1,3
q
= 0,2 m q = 0,38 (A/V) + 0,086 m q = 0,58 m
3 [W/m K] 3 [W/m K] 3 [W/m K]
(II.1.)
ahol A = a f tött épülettérfogatot határoló szerkezetek összfelülete V = f tött épülettérfogat (f tött légtérfogat) A f tött épülettérfogatot határoló összfelületbe beszámítandó a küls leveg vel, a talajjal, a szomszédos f tetlen terekkel és a f tött épületekkel érintkez valamennyi határolás. A fajlagos h veszteség-tényez megengedett legnagyobb értékét a felület/térfogat arány függvényében az 1. ábra szemlélteti.
1. ábra: A fajlagos h veszteség-tényez követelményértéke Ha a sugárzási nyereségek hatását nem vesszük figyelembe (ez az egyszer sített eljárásban megengedett a biztonság javára történ elhanyagolás), akkor a fajlagos h veszteség-tényez követelményértékeib l az épülethatároló szerkezetek átlagos h átbocsátási tényez jének fels határértéke is származtatható a következ összefüggés szerint: U
m
= 0,086 (V/A)+ 0,38
2 [W/m K]
U értéke a 2. ábráról is leolvasható. m
(II.2.)
2. ábra: Az átlagos h átbocsátási tényez követelményértékei Az átlagos h átbocsátási tényez értelemszer en tartalmazza a fajlagos h veszteség-tényez nél meghatározott jellemz ket (rétegtervi h átbocsátási tényez , h hidak okozta h veszteség). A sugárzási nyereség nagyságától függ en magasabb átlagos h átbocsátási tényez is megengedhet lehet - ezt a sugárzási nyereség számításával kell igazolni.
III. Az összesített energetikai jellemz re vonatkozó követelmények 1. Az összesített energetikai jellemz számértéke az épület rendeltetését l, valamint a felület/térfogat aránytól függ, értéke az alábbiakban közölt összefüggésekkel számítható, illetve az ábrákból leolvasható. Az épületek összesített energetikai jellemz jének számértéke nem haladhatja meg az épület felület-térfogat aránya és rendeltetésszer használati módja függvényében a számítási összefüggéssel és diagram formájában is megadott értéket. 2. Lakó- és szállásjelleg épületek Lakó- és szállásjelleg épületek összesített energetikai jellemz jének megengedett legnagyobb értéke a következ összefüggéssel számítandó: A/V < 0,3 0,3 < A/V < 1,3 A/V > 1,3
E = 110 P E =120 (A/V) + 74 P E = 230 P
2 [kWh/m a] 2 [kWh/m a] 2 [kWh/m a]
A fenti összefüggéssel megadott értékek az 1. ábrából is leolvashatók.
(III.2.)
1. ábra: Lakó- és szállásjelleg épületek összesített energetikai jellemz jének követelményértéke (nem tartalmaz világítási energia igényt) 3. Irodaépületek Az irodaépületek (egyszer bb középületek) összesített energetikai jellemz jének megengedett legnagyobb értéke a következ összefüggéssel számítandó: A/V < 0,3 0,3 < A/V < 1,3 A/V > 1,3
E = 132 P E = 128 (A/V) + 93,6 P E = 260 P
2 [kWh/m a] 2 [kWh/m a] 2 [kWh/m a]
A fenti összefüggéssel megadott értékek az 1. ábrából is leolvashatók.
(III.3.)
1. ábra: Irodaépületek összesített energetikai jellemz jének követelményértéke (a világítási energiaigényt is beleértve) 4. Oktatási épületek Az oktatási épületek összesített energetikai jellemz jének megengedett legnagyobb értéke a következ összefüggéssel számítandó: A/V < 0,3 0,3 < A/V < 1,3 A/V > 1,3
E = 90 P E = 164 (A/V) + 40,8 P E = 254 P
2 [kWh/m a] 2 [kWh/m a] 2 [kWh/m a]
A fenti összefüggéssel megadott értékek az 1. ábrából is leolvashatók.
(III.4.)
1. ábra: Oktatási épületek összesített energetikai jellemz jének követelményértéke (világítási energiaigényt is beleértve) 5. Egyéb funkciójú épületek A III. 2., 3., 4. pontban meghatározott funkciótól eltér rendeltetés épületekre az összesített energetikai jellemz követelményértékét a következ k szerint meghatározott épület és épületgépészeti rendszer alapján lehet meghatározni: - a fajlagos h veszteség-tényez értéke a vizsgált épület felület/térfogat viszonya függvényében az 1. mellékletben megadott követelményérték; - az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg; - a fogyasztói igényeket és az ebb l származó adatokat: légcsereszám, bels h terhelés, világítás, a használati melegvíz-ellátás nettó energiaigénye az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó jogszabályok, szabványok és a szakma szabályai szerint kell meghatározni. Az ezen igények kielégítését fedez bruttó energiaigényt az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer adataival kell számítani: - a f tési rendszer h termel jének helye (f tött téren belül vagy kívül) a tényleges állapottal megegyez en adottságként veend figyelembe, - a feltételezett energiahordozó földgáz, - a feltételezett h termel alacsony h mérséklet kazán, - a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 2K arányossági sávval, - a f tési rendszerben tároló nincs, - a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyez (az elosztó vezeték f tött téren belül vagy kívül való vezetése), - a vezetékek h veszteségének számításakor a 70/55 °C h foklépcs höz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni, - a szivattyú fordulatszám szabályozású, - a melegvíz-ellátás h termel je földgáztüzelés alacsony h mérséklet kazán, - a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyez , 2 - 500 m hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van,
- a tároló helye adottság (f tött téren belül vagy kívül), - a tároló indirekt f tés , - a gépi szell zéssel befújt leveg h mérséklete a helyiség-h mérséklettel egyez , a léghevít t az alacsony h mérséklet , földgáz tüzelés kazánról táplálják, - a légcsatorna h szigetelése 20 mm vastag A gépi h tés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni.
IV. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata 1. Az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi h tés energiaigényét épületszerkezeti, árnyékolási és természetes szell ztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni. Miután ebb l a szempontból egy épület különböz tájolású helyiségei között lényeges különbségek adódhatnak, a tervez dönthet úgy, hogy a túlmelegedés kockázatát helyiségenként vagy zónánként ítéli meg. 2. Ha a rendeltetésszer használatból következ bels h terhelésnek a használati id re vonatkozó átlagértéke nem 2 haladja meg a q < 10 W/m értéket, a túlmelegedés kockázata elfogadható, amennyiben a bels és küls b h mérséklet napi átlagértékeinek különbségére teljesül az alábbi feltétel: t < 3 K nehéz épületszerkezetek esetében bnyár t < 2 K könny épületszerkezetek esetében bnyár A besorolás alapja a fajlagos h tároló tömeg (2. melléklet III. 2. pontja)
2. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez Számítási módszer I. Számítási módszer leírása 1. Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározása. 2. Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonal menti h veszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekv padló, pincefal) kerületét és a részletes eljárás választása esetén a csatlakozási élhosszakat is. 3. A felület/térfogatarány számítása. 4. A fajlagos h veszteség-tényez határértékének meghatározása a felület/térfogatarány függvényében. 5. A fajlagos h veszteség-tényez tervezett értékének megállapítása. Ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie. 6. A nyári túlmelegedés kockázatának ellen rzése. 7. A nettó f tési h energia igény számítása. 8. A f tési rendszer veszteségeinek meghatározása. 9. A f tési rendszer villamos segédenergia igényének meghatározása. 10. A f tési rendszer primer energia igényének meghatározása.
11. A melegvíz-ellátás nettó h energia igényének számítása. 12. A melegvíz-ellátás veszteségeinek meghatározása. 13. A melegvíz-ellátás villamos segédenergia igényének meghatározása. 14. A melegvíz-ellátás primerenergia-igényének meghatározása. 15. A légtechnikai rendszer h mérlegének számítása. 16. A légtechnikai rendszer veszteségeinek számítása. 17. A légtechnikai rendszer villamosenergia-igényének meghatározása. 18. A légtechnikai rendszer primerenergia-igényének meghatározása. 19. A h tés primerenergia-igényének számítása. 20. A világítás éves energia igényének meghatározása. 21. Az épület saját rendszereib l származó nyereségáramok meghatározása. 22. Az összesített energetikai jellemz számítása.
II. Megjegyzések és értelmezés az egyes határoló szerkezetekre vonatkozó számításokhoz 1. A határoló és nyílászáró szerkezetek tervezése/kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy kedvez tlen felület/térfogat arányú vagy tagoltabb épület esetében a határoló szerkezetek h veszteségéhez még jelent s h hídveszteség is hozzáadódik. Ehhez tájékoztató adatként használható az átlagos h átbocsátási tényez re vonatkozó diagram és összefüggés. (3. melléklet) A rétegtervi h átbocsátási tényez (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére (pl. az MSZ EN ISO 6946 2 szerint) számított vagy a termék egészére, a min sítési iratban megadott [W/(m ·K) mértékegység ] jellemz , amely tartalmazza a szerkezeten belüli pontszer h hidak hatását is. A határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni. Ha az épület egyes határoló felületei vagy szerkezetei nem a küls környezettel, hanem attól eltér t x h mérséklet f tetlen vagy f tött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület), akkor ezen felületek U h átbocsátási tényez it a következ
arányban kell módosítani, ahol t és t a f tési idényre vonatkozó átlagértékek. x e a) A részletes módszer alkalmazása esetén, a szomszédos terek h mérséklete az MSZ EN 832 szabvány alapján határozható meg. b) Egyszer sített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5, padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehet figyelembe. 2. Az épületnek azokra a határoló szerkezeteire, amelyek h veszteségét nem egydimenziós h áramok feltételezésével kell számítani (pl. talajjal érintkez határolás, lábazat) a veszteségáramokat a) részletes módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO 13370 szabvány szerint,
b) egyszer sített számítási módszer esetén a 3. mellékletben közölt vonal menti h átbocsátási tényez k alkalmazásával kell meghatározni. 3. A h hídveszteségeket a) részletes módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO 10211 szabvány szerint, b) egyszer sített módszer alkalmazása esetén a következ összefüggés szerint U = U (1 + ) R kell figyelembe venni. A korrekciós tényez tartalmazza.
(II.3.b)
értékeit a szerkezet típusa és a határolás tagoltsága függvényében az 1. táblázat 1. táblázat: A h hidak hatását kifejez korrekciós tényez A h hidak hatását kifejez korrekciós tényez
Épülethatároló szerkezetek Küls falak
küls oldali, vagy szerkezeten belüli megszakítatlan h szigeteléssel
gyengén h hidas
1)
0,15
Padlásfödémek
1) közepesen h hidas 1) er sen h hidas 1) gyengén h hidas 1) közepesen h hidas 1) er sen h hidas 2) gyengén h hidas 2) közepesen h hidas 2) er sen h hidas 3) gyengén h hidas 3) közepesen h hidas 3) er sen h hidas 4)
0,10
Árkádfödémek
4)
0,10
Pincefödémek
szerkezeten belüli 4) h szigeteléssel alsó oldali h szigeteléssel 4)
0,20
egyéb küls falak
Lapostet k
Beépített tet teret határoló szerkezetek
F tött és f tetlen terek közötti falak, f tött pincetereket határoló, küls oldalon h szigetelt falak 1)
0,20 0,30 0,25 0,30 0,40 0,10 0,15 0,20 0,10 0,15 0,20
0,10 0,05
Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászáró-kerületek, a csatlakozó födémek és bels falak, erkélyek, lodzsák, függ folyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján (a küls falak felületéhez viszonyítva). 2) Besorolás az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítmény-szegélyek hosszának fajlagos
mennyisége alapján a (tet felületéhez viszonyítva, a tet födém kerülete a küls falaknál figyelembe véve). 3) Besorolás a tet élek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-kerületek hosszának, valamint a térd- és oromfalak és a tet csatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a födém kerülete a küls falaknál figyelembe véve). 4) A födém kerülete a küls falaknál figyelembe véve. A besoroláshoz szükséges tájékoztató adatokat a 2. táblázat tartalmazza 2. Táblázat: Tájékoztató adatok a korrekciós tényez kiválasztásához
Épülethatároló szerkezetek Küls falak Lapostet k Beépített tet tereket határoló szerkezetek
2 A h hidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m ) Épülethatároló szerkezet besorolása gyengén h hidas közepesen h hidas er sen h hidas <0,8 0,8-1,0 > l,0 <0,2 0,2-0,3 > 0,3 <0,4 0,4-0,5 >0,5
III. Az épületet határolásának egészére vonatkozó számítások 1. a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a transzparens szerkezetek benapozásának ellen rzését homlokzatonként a november 15.-március 15. közötti id szakra, illetve november és június hónapokra kell elvégezni. b) Egyszer sített számítási módszer alkalmazása esetén a benapozás ellen rzése elhagyható. 2. a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén az épület fajlagos h tároló tömegének számítását az MSZ EN ISO 13790 szerint lehet elvégezni. Az épület h tároló tömege az épület bels leveg jével közvetlen kapcsolatban lév határoló szerkezetek h tároló tömegének összege: M=
d A j i ij ij j
(III.2.a)
Az összegzést minden szerkezet minden rétegére el kell végezni a legnagyobb figyelembe vehet vastagságig, mely a bels felülett l mérve 10 cm, vagy a bels felület és az els h szigetel réteg, vagy a bels felület és az épületszerkezet középvonalának távolsága, attól függ en, hogy melyik a legkisebb érték. b) Egyszer sített számítási módszer alkalmazása esetén a h tároló tömeg szerinti besorolás a födémek és a küls falak rétegterve alapján megítélhet . Az épület nettó f tött alapterületre vetített fajlagos h tároló tömege alapján az épület: 2 - nehéz, ha m > 400 kg/m ; 2 - könny , ha m < 400 kg/m . 3. a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a direkt sugárzási nyereséget a következ összefüggéssel lehet meghatározni a f tési idényre:
A f tési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam értékek a 3. mellékletben el írt tervezési adatok. A hasznosítási tényez értéke
- nehéz szerkezet épületekre: 0,75, - könny szerkezet épületekre: 0,50. b) Egyszer sített számítási módszer alkalmazása esetén a f tési idényre vonatkozó direkt nyereség elhanyagolható vagy az északi tájolásra vonatkozó sugárzási energiahozammal számítható. 4. a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a direkt sugárzási nyereséget a következ összefüggéssel lehet meghatározni az egyensúlyi h mérséklet-különbség számításához:
A napsugárzás intenzitásának értékei a 3. mellékletben C I.2. november hónapra el írt tervezési adatok. b) Egyszer sített számítási módszer alkalmazása esetén az egyensúlyi h mérséklet-különbség számítása elhagyható. 5. a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén célszer a nyári sugárzási h terhelést meghatározni ehhez a lépéshez kapcsolódóan, az esetleges társított (napvéd ) szerkezet hatását is figyelembe véve.
A napsugárzás intenzitásának értékei a 3. mellékletben a nyári idényre el írt tervezési adatok. b) Egyszer sített számítási módszer alkalmazása esetén a nyári sugárzási h terhelés zavartalan benapozás feltételezésével az adott tájolásra vonatkozó intenzitás adattal számítható. 6. a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén az indirekt sugárzási nyereségeket (Q
sid
)
- lakóépület esetében az MSZ EN 832 vagy - egyéb funkciójú épület esetében az MSZ EN ISO 13790 szabvány szerint lehet meghatározni, ha az épületnek van csatlakozó üvegháza, energiagy jt fala. b) Egyszer sített számítási módszer alkalmazása esetén az indirekt sugárzási nyereség számítása elhagyható. 7. A fajlagos h veszteség-tényez a transzmissziós h áramok és a f tési idény átlagos feltételei mellett kialakuló (passzív) sugárzási h nyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi bels -küls h mérsékletkülönbségre és egységnyi f tött térfogatra vetítve. a) A részletes számítási módszer szerint számolva:
Az összefüggés jobb oldalán a második szorzatösszegben a lábazatok, talajjal érintkez padlók, pincefalak vonal menti veszteségei mellett a csatlakozási élek is szerepelnek. b) Az egyszer sített módszerrel:
Az összefüggés jobb oldalán a második szorzatösszegben a lábazatok, talajjal érintkez padlók, pincefalak vonal menti veszteségei szerepelnek, a h hidak hatását a korrigált h átbocsátási tényez fejezi ki.
IV. A f tés éves nettó h energia igénye 1. Egyszer sített számítási módszer alkalmazása esetén a f tés éves nettó h energia igénye
A légcsereszám, a bels h terhelés fajlagos értéke és a szakaszosan (éjszakára, hétvégére) leszabályozott f tési üzem hatását kifejez a csökkent tényez a 3. mellékletben megadott, az épület rendeltetését l függ adat. 2. Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a következ h mérséklet-különbséget:
összefüggéssel kell számítani az egyensúlyi
3. Az egyensúlyi h mérséklet-különbség függvényében a 3. melléklet C I. pontja szerint meg kell határozni a f tési idény hosszát és a f tési h fokhidat. 4. Részletes számítási módszer alkalmazása esetén az éves nettó f tési energiaigényt a következ összefüggéssel lehet számítani:
5. A nettó f tési energiaigényt fedezheti - a f tési rendszer, - a légtechnikai rendszerbe beépített h visszanyer , - a légtechnikai rendszerbe beépített léghevít különböz teljesítmény és üzemid kombinációkban. Ha a f tési energiaigényt kizárólag a f tési rendszer fedezi, akkor a f tési rendszerrel fedezend nettó energiaigényt a (IV.1.) összefüggéssel kell kiszámítani. Ha a nettó f tési energiaigény fedezéséhez a f tési rendszeren kívül a légtechnikai rendszerbe beépített folyamatos m ködés h visszanyer is hozzájárul (pl. lakóépület), akkor a f tési rendszerrel fedezend nettó energiaigény a következ k szerint módosul:
Egyszer sített módszer alkalmazása esetén az összefüggésben H = 72 és Z = 4,4 helyettesítési értékkel lehet F számolni. Ha a nettó f tési energiaigény fedezéséhez a f tési rendszeren kívül a légtechnikai rendszerbe beépített szakaszos m ködés h visszanyer is hozzájárul (pl. középület), akkor a f tési rendszerrel fedezend nettó energiaigény a következ k szerint módosul:
Egyszer sített módszer alkalmazása esetén az összefüggésben H = 72 és Z = 4,4 helyettesítési értékkel lehet f számolni. Ha a légtechnikai rendszerben a leveg felmelegítésére léghevít t (is) beépítenek, akkor a f tési rendszerrel fedezend nettó energiaigény a következ k szerint módosul:
Egyszer sített módszer alkalmazása esetén az összefüggésben H = 72 és Z = 4,4 helyettesítési érték f alkalmazandó. A nettó f tési energiaigénynek a légtechnikai rendszerrel fedezett része a VIII. 3. pont szerint számítandó. 6. A f tési rendszerrel biztosított nettó f tési energiaigény fajlagos értékét a következ kiszámítani:
összefüggéssel kell
V. A nyári túlmelegedés kockázatának ellen rzése 1. A bels és a küls h mérséklet napi átlagos különbségét a következ összefüggéssel lehet kiszámítani:
A légcsereszámot a 3. mellékletben a nyári feltételekre megadott értékekkel kell figyelembe venni.
VI. A f tés primer energia igénye 1. a) A f tés fajlagos primer energia igényét a következ összefüggéssel kell kiszámítani:
A f tés fajlagos primerenergia-igénye nem tartalmazza a légtechnikai rendszer esetleges h igényét, utóbbi számítása a IV.5.3. összefüggéssel történhet. A f tés villamos segédenergia igényének meghatározásához a szabályozás, az elosztás, a tárolás és a h termel (primer energiában kifejezett) villamos segédenergia igényét kell összegezni. Részletes számítási eljárás alkalmazása esetén min sítési iratokon alapuló teljesítménytényez (hatásfok) adatok alkalmazhatók, a veszteségek és a segédenergia igény (elosztó vezetékek h vesztesége, szivattyúk villamos energiafogyasztása) a szakma szabályai szerint számítandók. b) Egyszer sített módszer alkalmazása esetén tételes számítás helyett a VI.2-VI.6. pontokban közölt tájékoztató adatok használhatók. 2. Központi f tések h termel inek teljesítménytényez i és segédenergia igényének meghatározása. A teljesítménytényez meghatározásához azt az alapterületet kell figyelembe venni, amelynek f tésére az adott berendezés szolgál. (Erre különösen olyan társasházaknál kell figyelni, ahol lakásonként vannak h termel k beépítve.) A táblázatban megadott értékek = 1 lefedési arány mellett készültek. k Távf tés Távf tés esetén a teljesítménytényez : 1,01, a villamos segédenergia igény: 0.
A folyékony és gáznem tüzel anyagokkal üzemel h termel k teljesítménytényez i és villamos segédenergia igénye 1. táblázat: A f tött téren kívül elhelyezett kazánok teljesítménytényez i C és segédenergia igénye q k k,v
Alapterület 2 A [m ] N 100 150 200 300 500 750 1000 1500 2500 5000 10000
Teljesítménytényez k C [-] k Állandó h mérséklet Alacsony h mérséklet kazán kazán 1,38 1,14 1,33 1,13 1,30 1,12 1,27 1,12 1,23 1,11 1,21 1,10 1,20 1,10 1,18 1,09 1,16 1,09 1,14 1,08 1,13 1,08
Kondenzációs kazán
Segédenergia q 2 [kWh/m a] 0,79 0,66 0,58 0,48 0,38 0,31 0,27 0,23 0,18 0,13 0,09
1,05 1,05 1,04 1,04 1,03 1,03 1,02 1,02 1,02 1,01 1,01
k,v
2. táblázat: A f tött téren belül elhelyezett kazánok teljesítménytényez i C és segédenergia igénye q k k,v
Alapterület 2 A [m ] N 100 150 200 300 500
Teljesítménytényez k C [-] k Állandó h mérséklet Alacsony h mérséklet kazán kazán 1,30 1,24 1,21 1,08 1,18 1,15
Kondenzációs kazán
Segédenergia q 2 [kWh/m a] 0,79 0,66 0,58 0,48 0,38
1,01
3. táblázat: Elektromos üzem h szivattyúk C teljesítménytényez je k H forrás / F t közeg Víz/Víz Talajh /Víz Leveg /Víz Távozó leveg /Víz
F t víz h mérséklete 55/45 35/28 55/45 35/28 55/45 35/28 55/45 35/28
Teljesítménytényez C [-] k 0,23 0,19 0,27 0,23 0,37 0,30 0,30 0,24
k,v
4. táblázat: Szilárd- és biomasszatüzelés C [-] teljesítménytényez je k Szilárdtüzelés kazán 1,85
Fatüzelés kazán 1,75
5. táblázat: Szilárd- és biomasszatüzelés q Alapterület 2 A [m ] N 100 150 200 300 500
k,v
Pellettüzelés kazán 1,49 segédenergia igénye
Szilárdtüzelés kazán (szabályozó nélkül)
Fatüzelés kazán (szabályozóval)
Pellettüzelés kazán (Ventilátorral/ elektromos gyújtással)
0 0 0 0 0
0,19 0,13 0,10 0,07 0,04
1,96 1,84 1,78 1,71 1,65
3. A h elosztás veszteségei 1. táblázat: A h elosztás fajlagos veszteségei q
az alapterület és a rendszer méretezési h foklépcs függvényében. f,v Vízszintes elosztóvezetékek a f tött téren kívül.
Alapterület 2 A [m ] N 100 150 200 300 500 750 1000 1500 2500 5000 10000
2 [kWh/m a] f,v Vízszintes elosztóvezetékek a f tött téren kívül 70/55 °C 55/45 °C 10,3 7,8 7,7 5,8 6,3 4,8 5,0 3,7 3,9 2,9 3,4 2,5 3,1 2,3 2,9 2,1 2,7 1,9 2,5 1,8 2,4 1,8 A h elosztás veszteségei q
90/70 °C 13,8 10,3 8,5 6,8 5,4 4,6 4,3 3,9 3,7 3,4 3,3
35/28 °C 4,0 2,9 2,3 1,8 1,3 1,1 1,0 0,9 0,8 0,8 0,7
2. táblázat: A h elosztás fajlagos vesztesége q
az alapterület és a rendszer méretezési h foklépcs függvényében. f,v Vízszintes elosztóvezetékek a f tött téren belül.
Alapterület 2 A [m ] N 100 150 200
2 [kWh/m a] f,v Vízszintes elosztóvezetékek a f tött téren belül 70/55 °C 55/45 °C 2,9 2,1 2,5 1,8 2,3 1,6 A h elosztás veszteségei q
90/70 °C 4,1 3,6 3,3
35/28 °C 0,7 0,6 0,6
300 500 750 1000 1500 2500 5000 10000
3,0 2,8 2,7 2,6 2,5 2,5 2,5 2,4
2,1 2,0 1,9 1,8 1,8 1,8 1,7 1,7
1,5 1,4 1,3 1,3 1,3 1,2 1,2 1,2 .
0,5 0,5 0,5 0,5 0,4 0,4 0,4 0,4
A h elosztás segédenergia igénye Az elektromos segédenergia igényt az épület alapterülete, a rendszer méretezési h foklépcs i és további befolyásoló tényez k függvényében tartalmazza a táblázat. A vezetékrendszer alatt az elosztó vezetékek (vízszintes vezetékek), strangok (függ leges vezetékek) és beköt vezetékek értend k. 3. táblázat: Fajlagos villamos segédenergia igény E
Alapterület 2 A [m ] N 100 150 200 300 500 750 1000 1500 2500 5000 10000
FSz
2 [kWh/m a] 20, 15, 10 és 7 K h foklépcs esetén
Fordulatszám szabályozású szivattyú Állandó fordulatú szivattyú BeágyaBeágyazott zott Szabad f t felületek Szabad f t felületek f t f t felületek felületek 20 K 15 K 10 K 7K 20 K 15 K 10 K 7K 90/70 °C 70/55 °C 55/45 °C 90/70 °C 70/55 °C 55/45 °C 1,69 1,85 1,98 3,52 2,02 2,22 2,38 4,22 1,12 1,24 1,35 2,40 1,42 1,56 1,71 3,03 0,86 0,95 1,06 1,88 1,11 1,24 1,38 2,44 0,61 0,68 0,78 1,39 0,81 0,91 1,04 1,85 0,42 0,48 0,57 1,01 0,57 0,65 0,78 1,38 0,33 0,38 0,47 0,83 0,45 0,52 0,64 1,14 0,28 0,33 0,42 0,74 0,39 0,46 0,58 1,02 0,23 0,28 0,37 0,65 0,33 0,39 0,51 0,90 0,20 0,24 0,33 0,58 0,28 0,34 0,46 0,81 0,17 0,22 0,30 0,53 0,24 0,30 0,42 0,74 0,16 0,20 0,28 0,50 0,22 0,28 0,40 0,70
Eltér méretezési h foklépcs esetén a közelebb es szomszédos táblázati értékkel kell számolni. 4. A teljesítmény és a h igény illesztésének pontatlansága miatti veszteségek 1. táblázat: A teljesítmény és a h igény illesztésének pontatlansága miatti veszteségek q Rendszer Vízf tés Kétcsöves radiátoros és beágyazott f tések
Szabályozás Szabályozás nélkül Épület vagy rendeltetési egység egy központi szabályozóval (pl. szobatermosztáttal) Termosztatikus szelepek és más arányos szabályozók 2 K arányossági sávval
q
f,h
2 [kWh/m a] 15,0 9,6
3,3
f,h
Megjegyzések
1 K arányossági sávval Elektronikus szabályozó
1,1 0,7
Elektronikus szabályozó optimalizálási funkcióval Egycsöves f tések Épület vagy rendeltetési egység 1 központi szabályozóval (pl. szobatermosztáttal) Id járásfügg központi szabályozás helyiségenkénti szabályozás nélkül Termosztatikus szelepekkel
0,4 9,6
5,5
Id - és h mérséklet szabályozás PI - vagy hasonló tulajdonsággal Pl. ablaknyitás, jelenlét érzékelés funkciókkal kib vítve Pl. lakásonkénti vízszintes egycsöves rendszer Pl. panelépületek átfolyós vagy átköt szakaszos rendszere
3,3
2 Az elektromos segédenergia igény 0 kWh/m a értékkel számolható, ha a h átadásnál nincs szükség ventilátorra. 5. A h tárolás veszteségei és segédenergia igénye 1. táblázat: H tárolás fajlagos energiaigénye q Fajlagos energiaigény q Alapterület 2 A [m ] N
Elhelyezés a f tött térben 55/45 °C 0,3 0,2 0,2
100 150 200 300 500 750 1000 1500 2500 5000 10000
35/28 °C 0,1
0,1
0,0 0,0
f,t
f,t
és segédenergia igénye E
FT
2 [kWh/m a]
Elhelyezés a f tött téren kívül 55/45 °C 2,6 1,9 1,5 1,1 0,7 0,5 0,4 0,3 0,2 0,2 0,2
35/28 °C 1,4 1,0 0,8 0,6 0,4 0,3 0,2 0,2 0,1 0,1 0,1
Segédenergia igény 2 [kWh/m a] 0,63 0,43 0,34 0,24 0,16 0,12 0,10 0,08 0,07 0,06 0,05
Szilárdtüzelés vagy biomassza tüzelés rendszer tárolóinál a táblázatban szerepl fajlagos energiaigény értékeket 2,6 szorzótényez vel meg kell szorozni. A segédenergia igény értékei változtatás nélkül felhasználhatóak. 6. Egyedi f tések 1. táblázat: Egyéb berendezések C teljesítménytényez je k H forrás / F t közeg Elektromos h sugárzó Elektromos h tárolós kályha Gázkonvektor
Teljesítménytényez C [-] k 1,0 1,0 1,40
Cserépkályha Kandalló Egyedi f tés kályhával
1,60 1,80 1,90
Elektromos üzem h tárolós kályháknál a ventilátor energiája a h átadás fajlagos energiájába bele van számítva. 2. táblázat: A h leadás veszteségei, q Rendszer
f,h
(a teljesítmény és a h igény illesztésének pontatlansága miatti veszteség) Szabályozás
q
f,h
Megjegyzések
2 kWh/m a Egyedi f tések Gázkonvektor Egyedi kályha Kandalló Elektromos f tések • H sugárzó • H tárolós kályha
Szabályozó termosztáttal Szabályozás nélkül Szabályozás nélkül Szabályozás nélkül
5,5 15,0 10,0
Szabályozás nélkül Szabályozó termosztáttal Szabályozó termosztáttal
5,5 0,7 4,4
VII. A melegvíz-ellátás primerenergia-igénye 1. a) A melegvíz-ellátás primerenergia-igényét a következ összefüggéssel kell számítani:
Részletes eljárás alkalmazása esetén min sítési iratokban megadott teljesítménytényez (hatásfok) adatok alkalmazhatók, a veszteségek és a segédenergia-igény (elosztó vezetékek h vesztesége, szivattyúk villamosenergiafogyasztása stb.) a szakma szabályai szerint számítandók. b) Egyszer sített módszer alkalmazása esetén tételes számítás helyett a 9.2-9.4. pontokban közölt tájékoztató adatok használhatók. 2. A melegvíz-termelés teljesítménytényez i és fajlagos segédenergia igénye 1. táblázat: Kazánüzem HMV készítés CK teljesítménytényez je és E fajlagos segédenergia igénye K
Alapterület 2 A [m ] N
100 150 200 300
Teljesítménytényez Segédenergia KondenzáÁllandó Alacsony Kondenzáh m. ciós Más h m. kazán ciós kazán Kombikazá kombikazán kazán Kombikazá kazánok n (olaj és gáz) ÁF/KT* n ÁF/KT* CK [-] 2 E [kWh/m a] K 1,82 1,21 1,17 1,27/1,41 1,23/1,36 0,20 0,30 1,71 1,19 1,15 1,22/1,32 1,19/1,28 0,19 0,24 1,64 1,18 1,14 1,20/1,27 1,16/1,24 0,18 0,21 1,56 1,17 1,13 1,17/1,22 1,14/1,19 0,17 0,17
500 750 1000 1500 2500 5000 10000
1,46 1,40 1,36 1,31 1,26 1,21 1,17
1,15 1,14 1,14 1,13 1,12 1,11 1,10
1,12 1,11 1,10 1,10 1,09 1,08 1,08
1,15/1,18
1,11/1,15
0,17
0,13 0,11 0,10 0,084 0,069 0,054 0,044
*ÁF: f t kazán integrált HMV készítéssel, h cserél átfolyós üzemmódban V<2 1 *KT: f t kazán integrált HMV készítéssel, h cserél kis tárolóval 2
1,0 1,0 0,26
H szivattyú
Távozó leveg /Friss leveg h visszanyer
HMV készítésre
Távozó leveg /Friss leveg h visszanyer
r r
=0,6
0,29
=0,8
0,31
Pince leveg
0,33
3. táblázat: Egyéb HMV készít rendszerek CK teljesítménytényez je és EK villamos segédenergia igénye Rendszer
Teljesítménytényez C [-] K
Távf tés Gázüzem bojler Átfolyós gáz-vízmelegít Szilárdtüzelés fürd henger
1,14 1,22 1,30 2,00
Segédenergia 2 E [kWh/m a] K 0,40 0 0 0
3. A melegvíz-tárolás fajlagos vesztesége 1. táblázat: A melegvíz-tárolás Q
Alapterület 2 A [m ] N
100 150 200
HMV,t
fajlagos vesztesége
A tárolás h vesztesége a nettó melegvíz-készítési h igény százalékában A tároló a f tött légtéren belül Csúcson kívüli Nappali árammal Indirekt f tés tároló Gázüzem bojler árammal m köd elektromos m köd elektromos bojler bojler % % % % 24 20 13 78 17 16 10 66 14 14 8 58
300 500
10 7
Alapterület 2 A [m ] N
100 150 200 300 500 750 1000 1500 2500 5000 10000
12 8
7 6
51 43
A tárolás h vesztesége a nettó melegvíz-készítési h igény százalékában A tároló a f tött légtéren kívül Csúcson kívüli Nappali árammal Indirekt f tés tároló Gázüzem bojler árammal m köd elektromos m köd elektromos bojler bojler % % % % 28 24 16 97 21 20 12 80 16 16 10 69 12 14 8 61 9 10 6 53 6 8 5 49 5 8 4 46 4 7 4 40 4 6 3 32 3 5 2 26 2 4 2 22
4. A melegvíz-elosztás veszteségei 1. táblázat: A melegvíz-elosztó és cirkulációs vezeték fajlagos energiaigénye Q
Alapterület 2 AN [m ] 100 150 200 300 500 750 > 1000
HMV,v
Az elosztás h vesztesége a nettó melegvíz-készítési h igény százalékában Cirkulációval Cirkuláció nélkül Elosztás a f tött téren Elosztás a f tött téren Elosztás a f tött téren Elosztás a f tött téren kívül belül kívül belül % % % % 28 24 22 19 19 17 17 15 13 10 14 13 13 12 13 12
5. A cirkulációs vezeték fajlagos segédenergia igénye 1. táblázat: A cirkulációs vezeték E fajlagos segédenergia igénye c 2 A [m ] N 100 150
Fajlagos segédenergia igény 2 [kWh/m a] 1,14 0,82
200 300 500 750 1000 1500 2500 5000
0,66 0,49 0,34 0,27 0,22 0,18 0,14 0,11
VIII. A szell zési rendszerek primer energia igénye 1. a) A légcserét és a leveg melegítését szolgáló szell zési rendszerek fajlagos primer energia igénye a következ összefüggéssel számítható:
Az összefüggés els tagja a rendszer h igényét, második tagja a villamosenergia-igényt fejezi ki. Primerenergia-tartalom tekintetében - a f tési rendszer energiahordozójának primer energiatartalma mérvadó, ha a légtechnikai és a f tési rendszer energiaellátása azonos forrásról történik, - a légtechnikai rendszerben használt energiahordozó a mértékadó egyéb esetben. A h termel k teljesítménytényez jét és a primer energia átalakítási tényez ket a f tésnél megadott módon kell felvenni. Egy épületben több egymástól független légtechnikai rendszer lehet. Minden légtechnikai rendszer fajlagos primerenergia-igénye külön számítandó, és azokat a végén kell összegezni és az alapterülettel elosztani. b) Egyszer sített módszer alkalmazása esetén tételes számítás helyett a VIII. fejezet 2-5. pontjaiban közölt tájékoztató adatok és összefüggések használhatók. 2. A légtechnikai rendszerekbe épített ventilátorok villamosenergia-igényét az alábbi összefüggéssel lehet meghatározni:
A ventilátor összhatásfoka magában foglalja a ventilátor, a hajtás és a motor veszteségeit. Értéke pontosabb adat hiányában az alábbi táblázat szerint vehet fel: 1. táblázat: Ventilátorok összhatásfoka
Nagy ventilátorok Közepes ventilátorok Kis ventilátorok
vent
Ventilátor térfogatárama 3 V [m /h] LT 10.000 < V LT 1.000 < V < 10.000 LT V < 1.000 LT
Ventilátor összhatásfoka [-] vent
Ha az épületben több ventilátor/légtechnikai rendszer üzemel, azok fogyasztását összegezni kell.
0,70 0,55 0,40
3. A légtechnikai rendszer nettó éves h energia igénye
4. A légtechnikai rendszer bruttó éves energia igénye A bruttó éves h igény számításához a szabályozás (a teljesítmény és az igény illesztésének) pontatlanságát, valamint a f tetlen terekben haladó légcsatornák h veszteségét kell figyelembe venni. A teljesítmény és az igény illesztésének pontatlansága miatti veszteség A teljesítmény és az igény illesztésének pontatlansága miatti veszteség fajlagos értékét a 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: A teljesítmény és az igény illesztésének pontatlansága miatti veszteség a nettó h igény százalékában f LT,sz Rendszer
H mérséklet szabályozás módja
20 °C feletti befúvási h mérséklet esetén
Helyiségenkénti szabályozás
Központi el szabályozással, helyiségenkénti szabályozás nélkül Központi és helyiségenkénti szabályozás nélkül 20 °C alatti befúvási h mérséklet esetén
f LT,sz % 5
Megjegyzés Érvényes az egyes helyi (helyiségenkénti) és a központi kialakításokra, függetlenül a leveg melegítés módjától.
10
30 0
Pl. h visszanyer s rendszer utóf t nélkül
Leveg elosztás h vesztesége Q
LT,v Ha a szállított leveg h mérséklete a környezeti h mérsékletnél 15 K-nél magasabb, akkor a befúvó hálózat h vesztesége az alábbi összefüggésekkel számítható: - kör keresztmetszet légcsatorna h vesztesége hosszegységre vonatkoztatva
- négyszög keresztmetszet légcsatorna h vesztesége felületre vonatkoztatva
2. táblázat: Kör keresztmetszet légcsatornák egységnyi hosszra vonatkoztatott h átbocsátási tényez je U [W/mK] a cs átmér , sebesség és h szigetelés függvényében Cs átmér d [mm] 100 150
Szigetelés nélkül 2 1,39 1,95
4 1,83 2,57
6 2,08 2,93
20 mm h szigetelés Áramlási sebesség w [m/s] lev 2 4 6 0,53 0,57 0,59 0,73 0,80 0,83
kör
50 mm h szigetelés 2 0,32 0,43
4 0,33 0,45
6 0,34 0,46
200 300 500 800 1000 1250 1600
2,48 3,49 5,49 8,30 10,1 12,2 15,2
3,28 4,63 7,27 11,0 13,4 16,2 20,1
3,74 5,29 8,30 12,5 15,3 18,5 23,0
0,94 1,33 2,13 3,29 4,05 4,99 6,29
1,03 1,47 2,34 3,63 4,48 5,52 6,97
1,06 1,52 2,43 3,78 4,66 5,76 7,28
0,53 0,75 1,17 1,79 2,20 2,71 3,42
0,56 0,79 1,23 1,88 2,32 2,86 3,61
0,57 0,80 1,25 1,92 2,37 2,92 3,69
3. táblázat: Négyszög keresztmetszet légcsatornák bels felületre vonatkoztatott h átbocsátási tényez je U 2 [W/m K] a sebesség és h szigetelés függvényében Áramlási sebesség w [m/s] lev 1 2 3 4 5 6
0
10
20
2,60 3,69 4,40 4,90 5,29 5,60
1,60 1,95 2,12 2,23 2,30 2,36
1,16 1,33 1,41 1,45 1,48 1,51
Szigetelés vastagsága [mm] 30 40 50 0,91 1,01 1,05 1,08 1,10 1,11
0,75 0,82 0,84 0,86 0,87 0,88
0,64 0,68 0,70 0,72 0,72 0,73
nsz
60
80
100
0,55 0,69 0,60 0,61 0,62 0,62
0,44 0,46 0,47 0,48 0,48 0,48
0,36 0,38 0,39 0,39 0,39 0,39
A légcsatorna f veszteségtényez je f tetlen téren kívül haladó légcsatorna esetén f = 1, f tött térben haladó v v vezetékeknél f = 0,15 értékkel számítható. v 5. A légtechnikai rendszer villamos segédenergia fogyasztása Az E villamos segédenergia igény számításához az átadás, elosztás és h termelés igényeit kell összegezni. LT,s Egy légtechnikai rendszer esetében jellemz en csak a h termel és h visszanyer m ködtetéséhez szükséges segédenergia, esetleg a helyiségenkénti szabályozás, vagy a befúvószerkezethez tartozó ventilátor segédenergia igényét kell fedezni. A segédenergia igény alapvet en a rendszer kialakításnak és alkalmazott berendezésnek a függvénye, ezért azt a rendszer ismeretében kell meghatározni. A segédenergia igény E mértékegysége kWh/a. LT.s Ha az épületben több rendszer van, akkor ezek fajlagos segédenergia igényét összegezni kell. E tételben vehet figyelembe az esetleges villamos árammal történ fagyvédelmi f tés is. A berendezések segédenergia igénye a következ összefüggéssel számítható:
IX. A gépi h tés fajlagos éves primer energiafogyasztása A gépi h tés fajlagos éves primer energiafogyasztása a bruttó energiafogyasztásból kell kiszámítani:
A beépítend teljesítményre és az üzemid re nem adható általánosan használható összefüggés, mert a követelmények az épület egészére vonatkoznak, a h tési h terhelés számítása viszont csak helyiségenként vagy zónánként végezhet . A mesterséges h tés átlagos teljesítményét és évi üzemóráinak számát vagy a beépített teljesítményt és a csúcskihasználási óraszámot a tervez adja meg. A nettó h tési energiaigény el zetes becslésére a következ közelítés alkalmazható:
ahol n azoknak a napoknak a száma, amelyre teljesül a h
feltétel. A h t gép villamos vagy h energia fogyasztását teljesítménytényez ik (COP) alapján, a szállítás és szabályozás veszteségeit a VIII. fejezet szerint lehet meghatározni.
X. A beépített világítás fajlagos éves primer energiafogyasztása A beépített világítás fajlagos éves primer energiafogyasztása: E
=E e vil vil,n vil
2 [kWh/m a]
(X.1.)
A beépített világítás fajlagos energia igényére vonatkozó tervezési adatokat a 3. melléklet tartalmazza.
XI. Az épület energetikai rendszereib l származó nyereségáramok Az épület saját energetikai rendszereib l származó, az épületben fel nem használt és más fogyasztóknak átadott (fotovillamos vagy mechanikus áramfejlesztésb l származó elektromos, vagy aktív szoláris rendszerb l származó h -) energia az épületben felhasznált primer energia összegéb l levonható.
XII. Az összesített energetikai jellemz számítása Az összesített energetikai jellemz az épületgépészeti és világítási rendszerek primer energiafogyasztása összegének egységnyi f tött alapterületre vetített értéke.
3. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez Jelölések, a számítás során használt fogalmak és tervezési adatok A) Jelölések és mértékegységek Jelölés A A
N
AÜ
A mennyiség megnevezése felület, a belméretek alapján számolva nettó f tött szintterület az üvegezés felülete, az üvegezés mérete alapján számolva
Mértékegység 2 m 2 m 2 m
C k EC
a h termel teljesítménytényez je
E
a f tés fajlagos primerenergia-igénye
E E E E E E E E E E E
F fagy FSz FT HMV h K LT P VENT LT,s vil
E
vil,n H I b I nyár M Q F Q h Q LT,n Q LT,v Q sd Q sid Q TOT U
U
m
a cirkulációs szivattyú fajlagos energiaigénye
a fagyvédelmi f tés villamosenergia-igénye
kWh/a
a keringtetés fajlagos energiaigénye
2 kWh/m a 2 kWh/m a
a tárolás segédenergia igénye a melegvíz-ellátás fajlagos primerenergia-igénye
2 kWh/m a
a gépi h tés fajlagos éves primerenergia-igénye
2 kWh/m a 2 kWh/m a
a melegvíz-termelés segédenergia igénye a légtechnikai rendszer fajlagos primerenergia-igénye
2 kWh/m a
az összesített energetikai jellemz a légtechnikai rendszerbe épített ventilátorok villamosenergia-igénye
2 kWh/m a kWh/a
a légtechnikai rendszer villamossegédenergia-igénye
kWh/a
a beépített világítás fajlagos éves primerenergia-igénye
2 kWh/m a 2 kWh/m a
a beépített világítás fajlagos éves nettó villamosenergia-igénye az éves f tési h fokhíd ezredrésze a napsugárzás intenzitása egyensúlyi h mérséklet számításához a napsugárzás intenzitása a nyári túlmelegedés kockázatának számításához
a gépi h tés éves nettó energiaigénye
kWh/a
a légtechnikai rendszer nettó h igénye
kWh/a
a leveg elosztás h vesztesége
kWh/a
a direkt sugárzási h nyereség vagy h terhelés
W
az indirekt sugárzási h nyereség
W
a hagyományos f tési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam
2 W/m 2 W/m K
h átbocsátási tényez . Üvegezett szerkezetek esetében tartalmazhatja a társított szerkezetek (red ny stb.) hatását is, ekkor a társított szerkezet „nyitott” és „csukott” helyzetére vonatkozó h átbocsátási tényez k számtani átlaga vehet figyelembe az átlagos h átbocsátási tényez
U
körkeresztmetszet légcsatorna hosszegységre vonatkozó h átbocsátási tényez je
nsz
2 W/m 2 W/m kg kWh/a
h hidak hatását kifejez szorzóval korrigált („ered ”) h átbocsátási tényez
U
hK/a
h tároló tömeg éves nettó f tési energiaigény
UR kör
2 kWh/m a 2 kWh/m a
négyszög keresztmetszet légcsatorna h átbocsátási tényez je
2 W/m K 2 W/m K W/mK 2 W/m K
V V
a f tött térfogat, belméretek szerint számolva LT
Z a,LT Z LT Z F a és b d e e f e HMV e h e LT e e
v vil
f LT,sz f v g g nyár l l v m n n n n n
LT inf h nyár
q q q q q q q
b f f,h f,t f,v HMV
a légtechnikai rendszer egész évi m ködési idejének ezredrésze
3 m 3 m /h h/1000a
a légtechnikai rendszer m ködési idejének ezredrésze a f tési idényben
h/1000a
a f tési idény hosszának ezredrésze
h/1000a
a négyszög keresztmetszet légcsatorna bels élméretei rétegvastagság primer energia átalakítási tényez a f tésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényez je
m m
a leveg térfogatárama
a melegvíz-készítésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényez je a gépi h tésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényez je a légtechnikai rendszer h forrása által használt energiahordozó primer energia átalakítási tényez je a villamos energia primer energia átalakítási tényez je a világításra használt energiahordozó primer energia átalakítási tényez je a teljesítmény és a h igény illesztésének pontatlanságából származó veszteség a légcsatorna veszteségtényez je az üvegezés összesített sugárzásátbocsátó képessége az üvegezés és a „zárt” társított szerkezet együttesének összesített sugárzásátbocsátó képessége csatlakozási élek hossza vagy kerület a légcsatorna hossza fajlagos h tároló tömeg
m m
légcsereszám (átlagos) légcsereszám a légtechnikai rendszer üzemidejében
2 kg/m l/h l/h
légcsereszám a légtecnikai rendszer üzemszünete alatt
l/h
h tési napok száma
l/a
légcsereszám nyáron
l/h
fajlagos h veszteségtényez
3 W/m K 2 W/m
a bels h terhelés fajlagos értéke a f tés fajlagos nettó h energia igénye a teljesítmény és a h igény illesztésének pontatlansága miatti fajlagos veszteségek a h tárolás fajlagos vesztesége az elosztóvezeték fajlagos vesztesége a melegvíz-készítés nettó energiaigénye
2 kWh/m a 2 kWh/m a 2 kWh/m a 2 kWh/m a 2 kWh/m a
q q q q
HMV,v HMV,t k,v m
t t bef t e t e t i t i,átl t l,köz t x w lev p LT t b t bnyár
k r vent
a melegvíz-elosztás fajlagos vesztesége
2 kWh/m a
a melegvíz-tárolás fajlagos vesztesége
2 kWh/m a
segédenergia-igény
2 kWh/m a 3 W/m K
fajlagos h veszteség-tényez megengedett legnagyobb értéke h mérséklet a befújt leveg átlagos h mérséklete a f tési idényben
°C °C
a küls h mérséklet
°C
a küls h mérséklet napi átlagértéke
°C
a bels h mérséklet
°C
a légcsatorna körüli átlagos környezeti h mérséklet
°C
a légcsatornában áramló leveg közepes h mérséklete
°C
a szomszédos tér h mérséklete
°C
a leveg áramlási sebessége légcsatornában
m/s
a rendszer áramlási ellenállása
Pa
egyensúlyi h mérséklet-különbség
K
a bels és küls h mérséklet napi középértékeinek különbsége nyári feltételek között
K
a h termel által lefedett energiaarány (többféle forrásból táplált rendszer esetén) hasznosítási tényez a szell z rendszerbe épített h visszanyer hatásfoka a ventilátor összhatásfoka s r ség
3 kg/m
a szakaszos üzemvitel hatását kifejez korrekciós tényez a szabályozás hatását kifejez korrekciós tényez a h hidak hatását kifejez korrekciós tényez vonalmenti h átbocsátási tényez az élek vagy a kerület hosszegységére vonatkozóan
W/m·K
B) Állandó értékek 0,35 72
4,4
4
szell zési h veszteség számításánál: a leveg s r ségének, fajh jének és a mértékegység átváltásához szükséges tényez knek a szorzata h fogyasztás számításánál: az órafokban kifejezett konvencionális (12 °C határh mérséklethez, azaz 8 K egyensúlyi h mérséklet-különbséghez tartozó) h fokhíd értékének ezredrésze (a W/kW átszámítás miatt) h fogyasztás számításánál: a konvencionális (12 °C határh mérséklethez, azaz 8 K egyensúlyi h mérséklet-különbséghez tartozó) f tési idény órában mért hosszának ezredrésze (a W/kW átszámítás miatt) küls h mérséklet átlaga a f tési idényben
C) Tervezési adatok I. Éghajlati adatok 1. Az éves f tési h szükséglet számítása során a h fokhidat és a f tési idény hosszát az egyensúlyi h mérsékletkülönbség függvényében az alábbi értékekkel kell figyelembe venni: 1. táblázat: H fokhíd és f tési idény hossza 20 °C bels h mérséklet esetén az egyensúlyi h mérséklet-különbség függvényében Egyensúlyi h mérsékletkülönbség [K] 8,0 9,0 10,0 11,0 12,0 13,0 14,0 15,0 16,0 17,0 18,0 19,0
H fokhíd [hK]
Idény hossza [h]
72000 70325 68400 66124 63405 60010 55938 51191 45766 39666 32889 25436
4400 4215 4022 3804 3562 3295 3003 2687 2346 1980 1590 1175
1. ábra: H fokhíd és f tési idény hossza 20 °C bels h mérséklet esetén az egyensúlyi h mérséklet-különbség függvényében
2. táblázat: H fokhíd és f tési idény hossza 24 °C bels h mérséklet esetén az egyensúlyi h mérséklet-különbség függvényében Egyensúlyi h mérsékletkülönbség [K] 8,0 9,0 10,0 11,0 12,0 13,0 14,0 15,0 16,0 17,0 18,0 19,0
H fokhíd [hK]
Idény hossza [h]
103000 100700 97663 94734 91591 88235 84665 80882 76886 72676 68253 63616
5500 5330 5114 4853 4593 4332 4070 3808 3545 3282 3019 2755
2. ábra: H fokhíd és f tési idény hossza 24 °C bels h mérséklet esetén az egyensúlyi h mérséklet-különbség függvényében A táblabeli értékek közötti lineáris interpoláció megengedett. Az adatok az 1. és 2. ábrákról is leolvashatók. 2. A napsugárzásra vonatkozó tervezési adatok A számítás célja
Tájolás
Sugárzási energiahozam a f tési idényre fajlagos h veszteségtényez számításához 2 Q [kWh/m a] TOT 2 Átlagintenzitás egyensúlyi h mérséklet-különbség számításához I [W/m ] b 2 Átlagintenzitás nyári túlmelegedés kockázatának számításához I [W/m ] nyár Az ÉK-ÉNY szektorban az északi tájolás adatai mérvadók
É 100
D 400
K-NY 200
27
96
50
85
150
150
3. A küls h mérséklet gyakorisági adatai a nyári félévre A küls
napi középh mérsékletek eloszlása a nyári félévben: n
középh mérséklete az adott értéknél magasabb. t e,közepes °C n h
azon napoknak a száma, amelyek napi
h
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
110
95
80
66
52
38
25
15
8
5
3
1
II. Légcsereszám tervezési adatok a nyári túlmelegedés kockázatának megítéléséhez 1. táblázat: Légcsereszám tervezési adatok a nyári túlmelegedés kockázatának megítéléséhez természetes szell ztetés esetén A légcsereszám tervezési értékei nyáron, Nyitható nyílások természetes szell ztetéssel egy homlokzaton több homlokzaton Éjszakai nem lehetséges 3 6 szell ztetés lehetséges 5 9 Megjegyzés: Éjszakai szell ztetés esetében a nagyobb érték az alacsonyabb h mérséklet küls leveg kedvez el h t hatását fejezi ki. III. Vonalmenti h átbocsátási tényez számításához
tájékoztató adatok talajjal érintkez
szerkezetek h veszteségének
1. táblázat: A talajon fekv padlók vonalmenti h átbocsátási tényez i a kerület hosszegységére vonatkoztatva
A padlószint és a talajszint közötti magasságkülönbség z (m)
A padlószerkezet h vezetési ellenállása a kerület mentén legalább 1,5 m 1) szélesség sávban d R = ----- (m2K/W)
... -6,00... -4,00... -2,50... -1,80... -1,20... -0,70... -0,40... -0,20... 0,25... 0,45... 1,05...
-6,00 -4,05 -2,55 -1,85 -1,25 -0,75 -0,45 -0,25 +0,20 0,40 1,00 1,50
Szigeteletlen 0 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00 1,20 1,40 1,75 2,10 2,35 2,55
0,20-0,35 0 0,20 0,40 0,55 0,70 0,90 1,05 1,20 1,45 1,70 1,90 2,05
0,40-0,55 0 0,15 0,35 0,55 0,70 0,85 1,00 1,10 1,35 1,55 1,70 1,85
0,60-0,75 0 0,15 0,35 0,50 0,65 0,80 0,95 1,05 1,25 1,45 1,55 1,70
0,80-1,00 0 0,15 0,35 0,50 0,60 0,75 0,90 1,00 1,15 1,30 1,45 1,55
1,05-1,50 0 0,15 0,35 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90 1,05 1,20 1,30 1,40
1,55-2,00 0 0,15 0,30 0,45 0,55 0,65 0,75 0,80 0,95 1,05 1,15 1,25
1)
2,05-3,00 0 0,15 0,30 0,40 0,45 0,55 0,65 0,70 0,85 0,95 1,00 1,10
A szigetelt sáv függ leges is lehet: a szigetelés a pincefalon vagy a lábazaton is elhelyezhet (a magasságkülönbség el jelének megfelel en). A vízszintes és függ leges helyzet szigetelt sávok összegezett kiterített szélességének minimális szélessége 1,5 m. 2. táblázat: A pincefalak vonalmenti h átbocsátási tényez i a kerület hosszegységére vonatkoztatva
A talajjal érintkez falszakasz magassága [m] ... -6,00... -5,00... -4,05... -3,00... -2,00... -1,50... -1,00... -0,70... -0,40... -0,40...
-6,00 -5,05 -4,05 -3,05 -2,05 -1,55 - 1,05 -0,75 -0,45 -0,25
0,30... 0,39 1,20 1,10 0,95 0,85 0,70 0,55 0,45 0,35 0,30 0,15 0,10
0,40... 0,49 1,40 1,30 1,15 1,00 0,85 0,70 0,60 0,45 0,35 0,20 0,10
A falszerkezet h átbocsátási tényez je 0,50... 0,65... 0,80... 1,00... 1,20... 0,64 0,79 0,99 1,19 1,49 1,65 1,85 2,05 2,25 2,45 1,50 1,70 1,90 2,05 2,25 1,35 1,50 1,65 1,90 2,05 1,15 1,30 1,45 1,65 1,85 1,00 1,15 1,30 1,45 1,65 0,85 1,00 1,15 1,30 1,45 0,70 0,85 1,00 1,10 1,25 0,55 0,65 0,75 0,90 1,00 0,40 0,50 0,60 0,65 0,80 0,30 0,35 0,40 0,50 0,55 0,15 0,20 0,25 0,30 0,35
1,50... 1,79 2,65 2,45 2,25 2,00 1,80 1,65 1,40 1,15 0,90 0,65 0,45
1,80... 2,20 2,80 2,65 2,45 2,20 2,00 1,80 1,55 1,30 1,05 0,74 0,45
IV. Épületekre vonatkozó tervezési adatok 1. táblázat: Tervezési adatok Az épület rendeltetése
Légcsereszám f tési idényben n [l/h] 1)
2)
Használati meleg víz nettó h energiaigény e
Világítás energia igénye
Világítási energiaigén y korrekciós szorzó
Szakaszos üzem korrekciós szorzó
Bels h nyereség átlagos értéke
3) q
HMV 2 [kWh/m a] 30
q
vil
2 [kWh/m a] 9) (8) 22
4)
5)
q
b
2 [W/m ] 5
6) 0,5 0,9 Lakóépületek 7) 2 0,3 0,8 9 0,7 0,8 7 Irodaépületek Oktatási 2,5 0,3 0,9 7 12 0,6 0,8 9 8) épületek 1) Légcsereszám a használati id ben 2 ) Légcsereszám használati id n kívül 3 ) Átlagos légcsereszám a használati id figyelembevételével (ha nincs gépi szell ztetés) Megjegyzés: az átlagos légcsereszámmal számítandó az éves nettó f tési h igény, a használati id re vonatkozó légcsereszámmal számítandók azok az adatok, amelyek a szell zési rendszer üzemidejét l függenek. 4) A világítási energiaigény csökkenthet , ha a rendszer jelenlét- vagy mozgásérzékel kkel és a természetes világításhoz illeszked szabályozással van ellátva 5) A szakaszos éjszakai - hétvégi leszabályozott teljesítmény f tési üzem hatását kifejez korrekciós tényez 6) Folyamatos használat 7) Napi és heti szakaszosságú használat 8) Napi és heti szakaszosságú használat két hónap nyári szünet feltételezésével 9) Lakóépületek esetében nem kell az összevont jellemz ben szerepeltetni
Megjegyzések a rendeltetés értelmezéséhez: Lakóépületek. Ezek az adatok használhatók egyéb szállásjelleg épületek esetében is (pl. szanatórium, id sotthon, diákszálló). Irodaépületek. Az adatok középületek, irodaépületek, kisebb bels h terhelés szolgáltató létesítmények esetében használhatók. Kivételt képezhetnek a h érzeti el írások alapján „A” kategóriába sorolt épületek, amelyek egyébként is jellemz en az összetett energetikai rendszer kategóriába tartoznak. Oktatási épületek. Gyermekintézmények, alap- és középfokú iskolák esetére vonatkozó adatok. Tanm helyekkel, laboratóriumokkal, sportlétesítményekkel ellátott oktatási épületek esetében az épület különböz rendeltetés részekre is bontható. V. Energiahordozókra vonatkozó adatok A primerenergia-átalakítási tényez ket az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: Primerenergia-átalakítási tényez k Energia elektromos áram csúcson kívüli elektromos áram földgáz tüzel olaj szén f t m vi távf tés távf tés kapcsolt energiatermelés t zifa, biomassza megújuló
e 2,50 1,80 1,00 1,00 0,95 1,20 1,12 0,60 0,00
4. melléklet a 7/2006. (IV. 24.) TNM rendelethez Az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterület épületek alternatív energiaellátásának megvalósíthatósági elemzésér l I. Általános rendelkezések 1. A megvalósíthatósági elemzés célja az alternatív energiaellátás alkalmazásának el mozdítása mindazon esetekben, amikor annak m szaki, környezeti és gazdaságossági feltételei adottak. 2. A jelen melléklet értelmezése szerint az alternatív energiaellátás körébe a következ megoldások tartoznak: - megújuló energiaforrásokat használó decentralizált rendszerek; - kapcsolt h - és villamosenergia-termelés; - tömb- és távf tés/h tés; - h szivattyú. II. A m szaki-környezeti feltételek vizsgálatának köre 1. A napsugárzás energiájának hasznosítását illet en a következ feltételeket kell megvizsgálni: - az épületnek van-e energiagy jt elemek elhelyezésére alkalmas, elegend terület , tájolású és d lésszög határoló felülete; - e határoló felületek szerkezete, felületképzése energiagy jt elemek rögzítésére avagy azokkal való szerkezeti és funkcionális integrálására alkalmas-e; - e határoló felületek benapozását a környez terepalakulatok, növényzet, épületek (beleértve a tervezett beépítést is) akadályozzák-e.
Amennyiben az el z szempontok alapján az energiagy jt elemek elhelyezése és benapozottsága lehetséges, illetve biztosított, akkor a következ kérdéseket kell megvizsgálni: - ha a szoláris rendszer használati melegvíz-ellátásra vagy f tésre szolgál, annak kiegészít h ellátása milyen energiahordozóval biztosítható, és a lefedési arányok (2. melléklet) alapján számított fajlagos primerenergia-igény mekkora; - ha a szoláris rendszer h tési célra szolgál, akkor annak villamos segédenergia igénye mekkora; - ha a szoláris rendszer elektromosenergia-ellátásra szolgál, akkor a termelt energia teljes egészében az épületben szigetüzemben hasznosítható-e; - ha a szoláris rendszer elektromosenergia-ellátásra szolgál, és nem szigetüzemben m ködik, akkor a hálózatra való csatlakozás feltételei adottak-e. 2. A biomassza alapú alternatív energiaellátást illet en a következ feltételeket kell megvizsgálni: - a tüzel anyag szállítási távolsága mekkora; - a szükséges teljesítmény h termel berendezés beszerezhet -e, üzemeltetése milyen mértékben automatizált, illetve milyen személyi kiszolgálást igényel; - az épületben vagy a telekhatáron belül a szükséges tüzel anyag-tároló terület biztosítható-e. A heti rendszeresség vagy annál gyakoribb személyi kiszolgálási igény az ilyen rendszer alkalmazásának kizárását megalapozó indokként elfogadható. Amennyiben az el z szempontok alapján a biomassza alapú alternatív energiaellátás lehetséges, akkor számítandó a rendszer fajlagos primerenergia-igénye. 3. A kapcsolt h - és villamosenergia-termelést illet en a következ feltételeket kell megvizsgálni: - a kapcsolt h - és villamosenergia-termeléshez milyen energiahordozó áll rendelkezésre; - a termelt h energia mekkora hányada hasznosítható az épületben, illetve szükség van-e kiegészít h termel berendezésre, - a termelt villamos energia mekkora hányada hasznosítható az épületben, illetve a hálózatra való csatlakozás feltételei adottak-e; - a szükséges berendezések az épületben elhelyezhet k-e. Amennyiben az el z szempontok alapján a kapcsolt h - és villamosenergia-termelés lehetséges, akkor számítandó a rendszer fajlagos primerenergia-igénye. 4. A tömb- és távf tést/h tést illet en a következ feltételeket kell megvizsgálni: - milyen távolságban van a telekhatár közelében hálózat, annak és a forrásoldalnak a kapacitása a vizsgált épület ellátására elegend -e; - a h hordozó paraméterei a tervezett f tési (h tési) rendszer szempontjából megfelel ek-e. Amennyiben a távh ellátás lehetséges, akkor számítandó a rendszer fajlagos primerenergia-igénye. 5. A h szivattyús energiaellátást illet en a következ ket kell megvizsgálni: - milyen forrásoldal jöhet számításba f tési üzemmódra, elérhet -e a méretezést megalapozó hiteles geológiai adat (adatok hiánya esetén biztonságos - kedvez tlen helyzetet feltételez - becslés alkalmazható); - szükség van-e kiegészít h termel berendezésre, és amennyiben igen, akkor milyenek a lefedési arányok; - a kiegészít h ellátás milyen energiahordozóval biztosítható, és a lefedési arányok (2. melléklet) alapján számított fajlagos primerenergia-igény mekkora. 6. Valamennyi el bb felsorolt esetben az alternatív energiaellátást m szaki-környezeti szempontból célszer nek kell min síteni, ha a vizsgált alternatív energiaellátási megoldás(ok) alkalmazása esetén az épület fajlagos primerenergia-igénye kisebb, mint az ugyanazon geometriájú és azonos határoló- és nyílászáró szerkezetekkel, valamint a 7. pont alatti épületgépészeti rendszerekkel kialakított épület fajlagos primerenergia-igénye. Az alternatív energiaellátás m szaki-környezeti szempontból célszer tlennek min síthet , ha az el z feltétel nem áll fenn, avagy az engedélyezési tervben szerepl megoldás esetén a fajlagos primerenergia-igény kisebb, mint alternatív energiaellátás esetén. 7. A viszonyítási alapot a következ k szerint meghatározott épület és épületgépészeti rendszer együttese képezi: A fajlagos h veszteségtényez értéke a vizsgált épület felület/térfogat viszonya függvényében az 1. mellékletben megadott követelményérték: - az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg, - a légcsereszám az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a szakma szabályai szerint számított szükséges érték,
- a bels h terhelés az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó szabványok, jogszabályok és a szakma szabályai szerint számított érték, - a világítási energiaigény az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a szakma szabályai szerint számított szükséges érték, - a használati melegvíz-ellátás nettó energiaigénye az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége stb.) alapján a szakma szabályai szerint számított szükséges érték, és ezen igények kielégítésére az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer szolgál: - a f tési rendszer h termel jének helye (f tött téren belül vagy kívül) a tényleges állapottal megegyez en adottságként veend , - a feltételezett energiahordozó földgáz, - a feltételezett h termel alacsony h mérséklet kazán, - a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 2K arányossági sávval, - a f tési rendszerben tároló nincs, - a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyez (az elosztó vezeték f tött téren belül vagy kívül való vezetése), - a vezetékek h veszteségének számításakor a 70/55 °C h foklépcs höz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni, - a szivattyú fordulatszám-szabályozású, - a melegvíz-ellátás h termel je földgáztüzelés alacsony h mérséklet kazán, - a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyez , 2 - 500 m hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van, - a tároló helye adottság (f tött téren belül vagy kívül), - a tároló indirekt f tés , - a gépi szell zéssel befújt leveg h mérséklete a helyiségh mérséklettel egyez , a léghevít t az alacsony h mérséklet , földgáztüzelés kazánról táplálják, - a légcsatorna h szigetelése 20 mm vastag, - a gépi h tés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni. III. Gazdaságossági vizsgálat 1. Amennyiben a II.6. szerinti elemzés alapján az alternatív energiaellátás m szaki-környezeti szempontból célszer nek min sül, akkor annak gazdaságossági célszer ségét a megtérülési id alapján kell megítélni. 2. Megállapítandó az alternatív energiaellátás beruházási költsége. A költségbecslés során a vizsgált alternatív energiaellátási módozat valamennyi járulékos költségét (energiatároló, tüzel tároló, hálózat, konverter, szabályozó, helyigény, épületszerkezet, mélyépítés, m tárgyak stb.), továbbá nem 100% lefedési arány esetén a kiegészít rendszer költségeit is figyelembe kell venni. 3. Megállapítandó a tervezett létesítmény funkciójának megfelel hagyományos épületgépészeti rendszerek vagy a tervezett épületgépészeti rendszerek beruházási költsége. 4. Számítandó a 2. és a 3. pontok szerinti beruházási költségek különbsége. 5. Számítandó az alternatív energiaellátás és a 3. pont szerinti épületgépészeti rendszer üzemeltetési költségeinek különbsége. 6. Az alternatív energiaellátás gazdaságossági szempontból célszer nek min sítend , ha a III.4. és III.5. pontok eredményeivel számított megtérülési id tíz éven belül van. 7. A gazdaságossági szempontok mellett ajánlott az ellátás biztonságának szempontjait is mérlegelni. IV. Mintalap a megvalósíthatósági elemzés eredményeinek dokumentálásához Az épület azonosító adatai A tervez azonosító adatai 1 2 3 4
Szoláris rendszerek m szaki-környezeti feltételei 2 Határoló felületek (m , tájolás, d lés) A határoló felületek energiagy jt elemek elhelyezésére alkalmasak Benapozás akadálytalan Ha 2. és 3. I, akkor
I I
N N
5 6 7 8 9 10 11 12 13
1 2 3 4 5 6 7
HMV és/vagy f tési energiaigény lefedési aránya Ha 5, kisebb, mint 100%, a kiegészít ellátás energiahordozója Primerenergia-igény szoláris h tés villamos segédenergia igénye Fotovoltaikus rendszer szigetüzemben Fotovoltaikus rendszer hálózatra köthet
I I
N N
I
N
I I
N N
I
N
I I
N N
I
N
I I
N N
I
N
I
N
Villamosenergia-igény lefedési aránya Villamos fogyasztók primerenergia-igénye Szoláris rendszer m szaki-környezeti szempontból alkalmazható
A biomassza alapú alternatív energiaellátás m szaki-környezeti feltételei A tüzel anyag szállítási távolsága H termel beszerezhet Tüzel tárolás helyigénye biztosítható Ha 2. és 3. I, akkor Kiszolgálási igény gyakorisága Primerenergia-igény Biomassza alapú alternatív energiaellátás m szaki-környezeti szempontból alkalmazható
1 2 3 4 5 6 7 8
A kapcsolt h - és villamosenergia-termelés m szaki-környezeti feltételei Rendelkezésre álló energiahordozó Lefedési arány Ha 2, kisebb, mint 100%, a kiegészít ellátás energiahordozója Villamosenergia épületen belül hasznosítható hányada Hálózatra való csatlakozás feltételei adottak Berendezések az épületen belül elhelyezhet k Primerenergia-igény Kapcsolt energiatermelés m szaki-környezeti szempontból alkalmazható
1 2 3 4 5
A tömb- és távf tés/h tés m szaki-környezeti feltételei Hálózat távolsága a telekhatártól A forrásoldal és a hálózat kapacitása elegend A h hordozó paraméterei megfelel ek Primerenergia-igény Tömb- és távf tés/h tés m szaki-környezeti szempontból alkalmazható
1 2 3 4 5 6
A h szivattyús energiaellátás m szaki-környezeti feltételei Lehetséges forrásoldal f tési üzemmódra Geológiai adatok (hivatkozott dokumentáció azonosítója) Lefedési arány Ha 2, kisebb, mint 100%, a kiegészít ellátás energiahordozója Primerenergia-igény H szivattyús energiaellátás m szaki-környezeti szempontból alkalmazható
1 2
1 2 3 4 5 6
Primerenergia-igények összehasonlítása (amennyiben van m szaki-környezeti szempontból alkalmazható alternatív energiaellátási változat) Primerenergia-igény alternatív energiaellátás esetén Primerenergia-igény a II.7. pontjának megfelel vagy a tervezett épületgépészeti rendszerrel Gazdaságossági vizsgálat (amennyiben az alternatív energiaellátás primerenergia-igénye a kisebb) Az alternatív energiaellátás beruházási költségei a f bb tételek megadásával összesen A II.7. pontjának megfelel vagy a tervezett épületgépészeti rendszer beruházási költségei 1. és 2. különbsége Az alternatív energiaellátás és a 2. szerinti rendszer üzemeltetési költségeinek különbsége Megtérülési id Alternatív energiaellátás gazdaságossági szempontból célszer
I
N
