TARTALOM
Fókusz Aktuális Európai Unió Nemzetközi Jubileum Kutatás Hírek
1. 4. 4. 6. 6. 7. 9.
FÓKUSZ A MEGÚJULÓ FEJLESZTÉSPOLITIKA RENDSZERE
Dr. Molnár Ágnes a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési és koordinációs államtitkára tartott elıadást az MKIK 2011. március 10-i elnökségi ülésén. Az államtitkár asszony bevezetıjében méltatta az MKIK stratégiai partnerségének jelentıségét, majd ismertette, hogy az Új Széchenyi Terv 93 pályázattal - 1100 milliárd forinttal - indult útjának, amely nem csak forrás kihelyezésrıl szól, hanem a fejlesztéspolitikai gondolkodásmód és a rendszer megújításáról. Az „örökség” a források oldaláról tragikus képet mutat: az EU-s forrásokat nézve 2007 és 2013 között kb. 8 000 milliárdos forrásmennyiség áll rendelkezésre, amelybıl 4500 milliárdnyi összeg volt az, ami támogatási szerzıdéssel már lekötött volt. Kb. 1300-1500 milliárdnyi forrás kiírt pályázatok formájában futott, tehát gyakorlatilag mindössze 2 000 milliárd forint az az összeg, amely szabad keretként rendelkezésre állt. Nehezíti a helyzetet, hogy ez a 2 000 milliárd forint meghatározott mozgástérrel, a különbözı operatív programoknak megfelelıen áll rendelkezésre, átcsoportosításra nincs lehe-
tıség. A rendelkezésre álló forrásokat minél elıbb a vállalkozói világ felé kell terelni. A forráshiányos mikro-, kisés középvállalkozások erıt kaphatnak ilyen lehetıségek megnyitásával, amitıl gazdasági növekedés is remélhetı. Szintén az „örökség” része volt a széttagolt intézményrendszer, amely a fejlesztéspolitikához nem kapcsolódott rendszerszinten. Ezért kezdıdtek meg a fejlesztéspolitika rendszerszintő felépítésére irányuló munkálatok. A csúcsminisztériumok felállításánál a stratégiaalkotás a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szorosan együttmőködve valósul meg a végrehajtás felügyelete, a rendszer felépítése és koordinációja, amelyet a Fejlesztéspolitikai Államtitkárság felügyel. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a végrehajtás központi szereplıje. A végrehajtás legvégsı elemei a közremőködı szervezetek, amelynek szereplıi a négy nagy ágazati szervezet, valamint az ún. területi lábak, a Regionális Fejlesztési Ügynökségek. A széttagolt -1-
közremőködı szervezeti világ, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alá került. A fejlesztési források önmagukban nemcsak az uniós forrásokat jelentik, hanem a költségvetési forrásokat is. Ezek között pedig, nagyon nagy jelentısége van a munkahelyteremtı forrásnak, ami a beruházás-ösztönzési célelıirányzat része. Ez a célelıirányzat a NFM Fejlesztéspolitikai Államtitkárságához került, éppen azért, hogy egymást segítsék az uniós forráskihelyezésekkel. Ezen kívül a is a gazdaságfejlesztési célelıirányzat minisztériumhoz került (forrása a Széchenyikártya konstrukció kamattámogatásának, illetve a garancia biztosításának). A fejlesztéspolitika nélkülözhetetlen része még a turizmus célelıirányzat, a területfejlesztési célelıirányzat és a fejlesztési intézményrendszer forrásai. Ha a fejlesztési források széttagoltak maradnak, akkor soha nem fogják tudni biztosítani a kitőzött fejlesztési célok a stratégia jövıbeni megvalósítását, ezért megkezdıdtek a források összerendezésére, az intézményrendszer átalakítására irányuló munkálatok. A kormány világosan akarja látni, hogy egészségügyre, oktatásra a mai napon mennyi fejlesztés megy ki egy évben, ezt a jelenlegi tudása alapján nem tudja megmondani. Az elızı kormány sem tudta megmondani. Ezért a fejlesztési források összerendezésében jelentıs elırelépést kell tenni! Ezzel összefüggésben már a 2012-es költségvetésben egy alapvetıen új szemlélető fejlesztés fejezet létrehozása is felmerült (jelenleg ezek a fejlesztések sok esetben nem is fejlesztési sorként realizálódnak a különbözı szaktárcáknál, hanem mőködési forrásokból valósulnak meg). Molnár Ágnes államtitkár asszony hangsúlyozta: amikor arról van szó, hogy stratégiaalkotás kell, és a stratégia alapján lehet a forrásokat kihelyezni, akkor ezen egy tervezési világot, ill. annak felépítését kell érteni, amely területi és ágazati tervezésbıl, azok értékelésébıl áll. Ennek felépítése megindult. A megújuló fejlesztéspolitika keretében, mindenekelıtt magában a gondolkodásban kell szemléletváltozást bevezetni, mert a források kihelyezésénél soha nem volt stratégiai szemlélető gondolkodás. Nem volt a stratégiának megalapozott
tervezése, értékelése, nem voltak vizsgálatok arra, hogy a fejlesztési beruházásokkal például milyen multiplikátor hatás és milyen növekedés érhetı el, egyáltalán fenntartható beruházások lesznek-e.
A stratégián kívül fontos, hogy a források kihelyezése milyen támogatási folyamattal valósul meg. Ez nagyon kusza és szabályozatlan volt az elmúlt idıkben, 24 jogszabály határozta meg azt, hogy hogyan lehet a forrásokat kihelyezni. Ezt megszüntették és az uniós források kihelyezését egyetlenegy kormányrendeletben szabályozták. Ez a 4/2011-es Kormányrendelet, amely egyben az elsı szemléletváltozást jelenti. A kormányrendelet elıírásai a március 1-jétıl beadásra kerülı pályázatoknál már érvényesülnek. Bevezették a jogbiztonság intézményrendszerét. Eddig a támogatásokhoz csak egy nagyon szők szakaszban lehetett panaszt beadni, nem lehetett méltányossági beadványt készíteni, ezt a támogatási folyamat nem ismerte. Most az egész támogatási folyamat ideje alatt kifogást lehet tenni. Fontos a jogorvoslat különbözı szintjeinek kiépítése is. Ebben a kormányrendeletben lehetıség van már panasztételre a szabálytalansági eljárások esetében is. Ez azért fontos, mert szabálytalansági eljárásból legalább háromezer fut, ennek semmilyen jogorvoslati formája nem volt eddig. A jogorvoslaton kívül, a bírálati idı sem lehet olyan hosszú, mint eddig, ezért az eljárásrendekben egyszerősítéseket vezettek be. Próbálják az ún. automatikus eljárásrendet -2-
és az eljárásrendi népszerősíteni változtatásokat az ún. könnyített eljárásrend irányába terelni. A kétfordulós eljárást megszüntették, egyfordulós eljárások vannak. Változást vezettek be a hiánypótlás intézményrendszerével is. Most egy alkalommal lehet hiányt pótolni, igaz ez mind a két félre nagyobb felelısséget ró. A projektjelentési kötelezettséget a jövıben csak egy alkalommal, a végén kell leadni és nem olyan kiterjedt mértékben, mint ahogy ezt eddig tették. Az eljárásrendek változtatásán kívül nagyon fontosak a kifizetések terén tervezett intézkedések. Az eddigi jogszabályokban a számla benyújtásától számítva a kifizetés 60 napos volt, amely 45 napra csökken. Több technikai módosítás is történt. Nagyon sok bosszúságot okozott a pályázóknak az adatlapok bonyolultsága, hosszúsága, az adatmezık száma. Korábban 40-50 oldalas adatlapok voltak, amit 15-20 oldalra csökkentettek le. Az adatmezık száma a 750-t is elérte, ezeket most maximalizálták 150-ben. A nyilatkozatok tétele, a mellékletek számának beadása mind-mind leegyszerősödött és lecsökkent. A cél, hogy a támogatási folyamat egyszerőbbé, gyorsabbá, átláthatóbbá váljon, azaz a források kihelyezése könnyebb legyen. A fentiek megvalósításához a fejlesztéspolitika rendszerében egy intézményrendszerre is szükség van, ez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben változások következtek be, az irányító hatóság vezetıi új személyek lettek, új szemlélet van. A közremőködı szervezeteknél is elindultak a folyamatok. Látni kell, hogy a fejlesztéspolitika rendszerében háromezer ember dolgozik, azaz egy mamutrendszerrıl van szó, amely elég sok pénzt emészt fel. Egyértelmő, hogy át kell nézni a közremőködı szervezeteket és magát a NFÜ-t is. A közremőködı szervezeteknél már megtörtént az egységesítés. Az ún. ESZA-ba beolvadt az oktatással foglalkozó igazgatóság, illetve az egészségügyi fejlesztésekkel foglalkozó STRAPI és ennek eredményeként egy nagy humán közremőködı szervezet lett. Második lépés a Környezet- és Energia Operatív Program forrásait kihelyezı közremőködı szervezetek átszervezése. Az egyszerőbb
mőködés érdekében az Energiaközpont és a KFVMF Igazgatóságot nyárig szeretnék egységesíteni. Szeretnék áttekinteni a hálózati rendszert is, tele van duplikációval. Nemcsak a VÁTI vidéki szervezetei és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek között, hanem sorolhatók még az Innovációs Alap területi lábai és a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó szervezetek. Felméréseik alapján tíznél nagyobb szám a jelenleg mőködı hálózatok száma, ezeket ésszerősíteni fogják. Fontos, hogy egészen a legalacsonyabb közigazgatási szintig eljussanak a vállalkozót vagy az önkormányzati vezetıt érdeklı információk. A párhuzamosságok megszüntetésével egy olyan területi, tanácsadói hálózat épül majd fel, amely nem tartalmazza és nem takarja a párhuzamosságokat. Ennek beindítása még a tavasz folyamán várható. Az uniós forrásokat nézve az auditorok mindennapos vendéggé váltak Magyarországon, ellenırzik az eddigi uniós források kihelyezését. Az ı ellenırzéseik sajnálatos módon egyre több hibát és ennek következtében visszafizetést, illetve a források további kihelyezésének felfüggesztését rejtik magukban. A fejlesztéspolitika rendszerének megújítása bizonyítást nyert, a rendszerhibákat a Megújuló Fejlesztéspolitika Rendszerével kell kezelni, akár uniós, akár költségvetési forrás. Január 31-e óta az Innovációs Alappal is a Fejlesztéspolitikai Államtitkárság foglalkozik. Ezek olyan ezer sebbıl vérzı források, amelyeket közösen kell újra gondolni, részben stratégiai, részben a forráskihelyezés szintjén. Államtitkár asszony ehhez a munkához mindenkitıl nagyon nagy segítséget vár. Ebben a kérdésben Parragh elnök úrral többször is egyeztetett. Végezetül kiemelte: az együttmőködés akkor lehet sikeres, ha ezt a munkát napi szinten még szorosabbra főzzük. Az Új Széchenyi Tervet bemutató – a kamarák és a VOSZ támogatásával megvalósuló - körúton, ahol legalább ötezer vállalkozó vett részt, megerısítést nyert, hogy a kamarák részérıl egyértelmő készség van arra, hogy a munkához szeretnének támogatást, segítséget nyújtani. Erre a támogatásra, segítségnyújtásra nyitott és igényt tart. -3-
AKTUÁLIS SZAKMAI KONFERENCIA A KÖZBESZERZÉSRİL „Átvágható-e a közbeszerzések gordiuszi csomója?” címmel 2011. március 23-án a Közbeszerzések Tanácsa és az MKIK szervezésében szakmai konferencia megtartására került sor. Az MKIK székházában közel kétszáz szakember részvételével megtartott rendezvényt dr. Gajdos Róbert a Közbeszerzések Tanácsa elnöke nyitotta meg, majd Miklóssy Ferenc az MKIK általános alelnöke ismertette a közbeszerzéssel kapcsolatos fıbb problémákat és egy új közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos vállalkozói elvárásokat. A Széchenyi terv aktuális fejlesztéspolitikai kérdéseirıl Petykó Zoltán az NFÜ elnöke, a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekrıl dr. Homolya Róbert az NFÜ elnökhelyettese, a Közbeszerzések Tanácsa alelnöke tartott elıadást. Dr. Vereczkey Zoltán MKIK alelnök elıadásának témája a kis -és középvállalkozások helyzetének és kitörési lehetıségeinek bemutatása volt. Dr. Kurucsai Margit a Közbeszerzési Döntıbizottság elnöke a közbeszerzési eljárásban tapasztalható, az ajánlatkérık és ajánlattevık által elkövetett leggyakoribb típushibákat ismertette. A szünet elıtti utolsó téma az új közbeszerzési törvény koncepciója volt, melyrıl dr. Jánosi Andrea az NFM helyettes államtitkára tájékoztatta a résztvevıket.
A rendezvény második részében a meghívott elıadók részvételével a szakemberek részére két workshop állt rendelkezésre, a Kbt. alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati kérdések, valamint a Széchenyi terv és a kkv-k helyzetével kapcsolatos aktuális problémák megvitatására.
EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN
Deutsch Tamás európai parlamenti képviselı a Regionális-fejlesztési Kollégium 2011. március 11-i ülésének vendége volt. Az Európai Unió regionális politikájáról szóló elıadásában ismertette az EU 2007-2013 közötti regionális politikáját, majd bemutatta és értékelte az Ötödik Kohéziós Jelentést. Elmondta, hogy az EU éves 121-125 mrd euro költségvetésének 38%-át fordítja kohéziós politikára, továbbá a 2007-2013-as idıszakra jutó uniós regionális politikai költségvetés összesen 308 mrd euros kerete három finanszírozó alapból (ERDF, ESF, Kohéziós Alap) három célra fordítódik: konvergencia, regionális versenyképesség és foglalkoztatás, illetve európai területi együttmőködés. Ebbıl a legnagyobb részesedést a konvergencia kapja a költségvetés 81,54%-ával, melynek célja a növekedés és foglalkoztatás támogatása a legfejletlenebb régiókban (ahol az egy lakosra jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van, illetve az ún. phasing-out régiók). Az erre már nem jogosult, továbbá a phasing-in régiók a regionális versenyképesség/foglalkoztatás keretében kapnak forrásokat (a teljes keret 15,95%-át), végül pedig a harmadik cél (2,52%-kal) a határon átnyúló, transznacionális, interregionális együttmőködéseket támogatja. A stratégiai programalkotás több szintbıl tevıdik össze, melynek elsı lépcsıje a Bizottság által a tagállami konzultációk után -4-
összeállított, EU-s prioritásokat kijelölı közösségi stratégiai iránymutatások, ezt követi a tagállamok által ezekkel összhangban elkészített nemzeti stratégiai referenciakeretek (Nemzeti Fejlesztési Terv), még lejjebb haladva pedig a végrehajtás módjait tartalmazó operatív programokat találhatjuk. A végrehajtásban az un. irányító, igazoló, valamint az ellenırzési hatóságok vesznek részt. A Bizottság 3 évente összegzi az Unió gazdasági-, ill. társadalmi kohéziója terén tett elırehaladását – ennek értelmében az Ötödik Kohéziós Jelentést 2010. november 10-én hozta nyilvánosságra a Bizottság, mely tartalmazza a 2013 utáni kohéziós politikára vonatkozó bizottsági javaslatokat. Az ezzel kapcsolatos társadalmi vitát lezáró Kohéziós Fórum 2011. január 31. - február 1. között zajlott Brüsszelben. Alapvetıen elmondható, hogy az Ötödik Kohéziós Jelentés fı elvi céljai megegyeznek Magyarország érdekeivel, hiszen hazánk a kohéziós politika mérsékelt reformjával (nem annak radikális változtatásával) ért egyet és elınyös számunkra az erıs, integrált szemlélető kohéziós politika. A jelentés fıbb pontjai – mely javaslatok többsége még nem kidolgozott és további kérdéseket vet fel, hangsúlyozta a képviselı úr – a kormány értékelésével a következık: - stratégiai programalkotás megerısítése: EU2020 Stratégia céljait beruházási prioritásokra lefordító Közös Stratégiai Keret, az eredményeket bemutató és jobban hangsúlyozó éves jelentések, valamint a Fejlesztési és Beruházási Társulási Szerzıdés (utóbbinak a Bizottság és tagállamok egyenrangú tárgyalásán/egyetértésén kell alapulnia) - tematikus koncentráció keretében a források EU2020 Stratégiájához kötött prioritásokra történı fordítása (ami az összehangolt fellépést elısegíti, ám a tagállami hatáskör csökken, a szubszidiaritás veszélybe kerül és a tagállamok eltérı kiindulási pontjai és fejlesztési igényei nehézségeket jelentenek) pénzügyi és strukturális feltételek (makrogazdasági kritériumok, intézményi reformok, stb.) teljesüléséhez kötni a fizetést,
valamint ösztönzık bevezetése (a pénzügyi fegyelem általánosságban valóban jó a versenyképesség szempontjából, ám kérdésként merül fel, hogy a kohéziós politikán kívül máshol is bevezetésre kerül-e, igazságose és létezik-e egyáltalán tagállami eredményességet mérı objektív indikátor) - értékelés, eredmények javítása - eddigi makroregionális stratégiák értékelése (a „három nem” elvét – azaz nincs külön jogszabályi keret, sem külön pénzforrás, sem külön intézményrendszer – támogatja hazánk) - adminisztratív terhek csökkentése - n+2 szabály megerısítése (itt inkább épp a szabály lazítása lenne célszerőbb, mert így túl gyors elköltésre ösztönöz) - pénzügyi ellenırzés jelenlegi háromszintő rendszere helyett kétszintő rendszer bevezetése (ezt nem támogatja a magyar kormány, mert túlcentralizálja a végrehajtási struktúrát, inkább a tagállamokra kellene bízni a kérdést) - pénzügyi irányítás: EU-s kifizetés eredményindikátorokhoz kötése és részleges zárás bevezetése, mely értelmében a nemzeti hatóságok felé csak akkor történik fizetés, ha már a végkedvezményezettek számára átutalták a támogatást (évenkénti zárás ellenben nem illik a többéves tervezési periódusokhoz, ill. nagy adminisztratív terhet jelent a tagállamoknak) - EU összes régiója jogosult a támogatásra (ez elfogadhatatlan, mert a fejletlen térségekre kell koncentrálni) - Európai Szociális Alapnál újrafókuszálás és láthatóbb eredmények (a jelenlegiek hasznossága nem mindig egyértelmő). - átmeneti támogatási rendszer egyszerősítése, két kivezetı rendszer helyett egy köztes kategória (a jogosultsági alap megállapítása és a nagy belsı egyenlıtlenségekkel rendelkezı fıvárosi régiók kezelése kérdésként merül fel a magyar kormány részérıl). Az elıadást követıen az elıadó és a résztvevık a kohéziós politika aktuális kérdéseirıl konzultáltak, majd a jövıre nézve kölcsönösen megerısítették folyamatos együttmőködési szándékukat.
-5-
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEMORANDUM AZ OROSZ - MAGYAR ÜZLETI TANÁCS ÉS AZ MKIK MAGYAR – OROSZ TAGOZATA KÖZÖTT 2011. március 17-18. között került megrendezésre a VI. Magyar – Orosz Gazdasági Együttmőködési Kormányközi Bizottság ülése, melyen a magyar delegáció tagjaként Dr. Parragh László képviselte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát és az MKIK Magyar – Orosz Tagozatát. Parragh úr a kiutazáson Dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter úr meghívására vett részt.
2011. március 4-én S. I. Katyrin vette át az Orosz Föderáció Kereskedelmi és Iparkamara elnöki posztját. Katyrin elnök úr a Magyar Orosz Gazdasági Együttmőködési Kormányközi Bizottság ülése alkalmából meghívta Dr. Parragh László elnök urat egy személyes találkozóra, melyre 2011. március 17-én került sor az Orosz Föderáció Kereskedelmi és Iparkamarájában. A Magyar Orosz Gazdasági Együttmőködési Kormányközi Bizottság VI. ülésen részt vett és felszólalt V. I. Nekrasov az Orosz – Magyar Üzleti Tanácsa elnöke. Nekrasov úr, aki egyben a „Lukoil” Zrt. alelnöke, meghívta Dr. Parragh László elnök urat a Lukoil moszkvai székházába egy személyes megbeszélésre. A tárgyalás után a felek aláírták az Együttmőködési Memorandumot az Orosz Magyar Üzleti Tanács és az MKIK Magyar – Orosz Tagozata között, melynek elsıdleges célja a két ország közötti együttmőködés fejlesztése a magyar és az orosz vállalkozások érdekében. A sikeres közös munka fontos feltétele a gazdasági kapcsolatok erısítése a
magyar és az orosz üzleti körök között, mely érdekében szükséges konkrét lépéseket tenni. Elsı lépés lehet egy üzleti fórum megszervezése Budapesten, melyre 2011. május végén kerül sor.
JUBILEUM 5 ÉVES A KÁRPÁTIA MAGYAR– ROMÁN KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA A Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara 2011. március 23-án tartotta elnökségi ülését valamint rendes közgyőlését. Az ülések ez alkalommal kiemelkedı fontosságúak voltak, ugyanis a vegyeskamara idén ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját. A rendezvényen magyar oldalról részt vett Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Dunai Péter, az MKIK fıtitkára valamint Tényiné Stark Mária, az MKIK nemzetközi igazgatója.Az elnökségi ülésen és a közgyőlésen az elnökség, illetve a tagság elfogadta a Kárpátia MRKIK 2010. évi tevékenységérıl és gazdálkodásáról szóló beszámolóját, a 2010-es mérleget valamint a kamara 2011-es programtervezetét és költségvetését. Az üléseket követıen nyilvános ünnepségre került sor a kamara 5 éves fennállásának évfordulója alkalmából. Az eseményt Valentin Nica, a vegyeskamara elnöke nyitotta meg, ezt követıen Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Szilágyi tartottak Mátyás kolozsvári fıkonzul köszöntıt. A rendezvény díszvendége dr. Billo Kármen, a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-Medencei Térség Gazdaságfejlesztési osztályvezetıje volt, aki a „Térségi szintő gazdaságfejlesztési programok a Kárpátmedencében” témakörben tartott elıadást. Az ünnepélyes köszöntıket követıen Kerekes Sándor, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezetıje ismertette a kamara ötéves tevékenységét, eddigi eredményeit. Elıadásában kiemelte, hogy Magyarország és Románia között nem kiegyensúlyozott a kereskedelem: míg Romániában tízezer magyar cég befektetése -6-
mintegy 600 millió euróra rúg, addig a romániai vállalatok magyarországi beruházása mindössze 1,6 millió eurót tesz ki. Hozzátette, hogy a Kárpátia Magyar - Román Kereskedelmi és Iparkamara szerepet vállal abban, hogy a romániai vállalkozások számára megkönnyítse a magyarországi beruházásokat. Kerekes úr elıadásában arra is rámutatott, hogy 2010-ben a versenyképességét legjobban növelı állam Szingapúr volt, megelızve Hongkongot és az Egyesült Amerikai Államokat, ugyanakkor ezen a ranglistán Magyarország a 42., míg Románia az 54. helyet foglalta el.
tervezett idıpontja is, a válság elıtt kitőzött 2015-ös idıpont a szakember szerint nem tartható. A rendezvényen több mint 70 vállalkozó és érdeklıdı vett részt. KUTATÁS
FRISS DIPLOMÁSOK BÉREZÉSE Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat bértarifa felmérése alapján elmondható, hogy 2009-ben, a nemzetgazdaság egészét tekintve, felsıfokú végzettséggel bruttó 273 ezer forint, a versenyszférában pedig 351 ezer forint volt az átlagos alapbér. Ehhez képest milyen bérezésre számíthatnak a friss pályakezdık? Egy friss diplomás pályakezdı átlagosan bruttó 213 ezer forint kezdıbérre számíthat. Ez az összeg két év munkatapasztalat megszerzése után hozzávetılegesen 22 százalékkal, bruttó 273 ezer forintra emelkedik.
Mihaela LuŃaş, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságés Gazdálkodástudományi Karának egyetemi tanára „A román gazdaság kilátásai európai kontextusban” címmel Románia versenyképességérıl tartott elıadást. Elıadásából többek közt kiderült, hogy Románia az Európai Unió egy fıre esı nemzeti össztermék-átlagától lényegesen elmarad, a korábban kitőzött inflációs célt pedig az áfa emelés miatt nem lehet tartani. Az infláció mértékét az élelmiszer-, az üzemanyag- és a dohányárak emelkedése is növeli. Az egyetemi tanár kifejtette, hogy a megszorító intézkedéseket követıen Romániában gyorsabb a munka termelékenységének üteme, mint a bérek növekedése, amely stabilizálja a gazdaságot, ugyanakkor társadalmi kiadásokkal jár. LuŃaş szerint Romániának az utóbbi években visszaesett az exportja és importja is, ami által csökkent a romániai gazdaság úgynevezett nyitottsági faktora. Módosult ugyanakkor az euró bevezetésének
A kezdı alapbér sok tényezıtıl függhet: a és földrajzi vállalat jellemzıitıl elhelyezkedésétıl, a pozíciótól, a friss diplomás szaktudásától, nyelvismeretétıl, kompetenciáitól és persze szerencséjétıl. Az alábbiakban elsısorban a vállalati jellemzık szerinti különbségeket mutatjuk be. A vállalat földrajzi elhelyezkedése jelentısen befolyásolja az alapbér nagyságát. Elmondható, hogy a Közép-Magyarországon vállalatok kínálják a tevékenykedı legmagasabb alapbért, a dél-dunántúli és a délalföldi vállalatok pedig a legalacsonyabbat. Ez utóbbiaknál átlagosan bruttó 60 ezer forinttal alacsonyabb kezdıbérre számíthatnak a pályakezdık. A vállalati méret szerint elemezve a béralakulást megállapítható, hogy a 100 fınél több foglalkoztatottal rendelkezı vállalatoknál már érezhetı a bér jelentıs növekedése. A 20 és 50 fıt foglalkoztató kisvállalkozásokhoz képest a 100 fınél nagyobb vállalatok esetében átlagosan bruttó 15 ezer, a 250 fınél nagyobbaknál pedig átlagosan bruttó 25 ezer -7-
forinttal magasabb kezdıbért ajánlanak a friss diplomások számára. A vállalat tulajdonosi háttere is befolyásolja a kezdıbér mértékét. A többségében külföldi tulajdonban lévı vállalatok átlagosan bruttó 27 ezer forinttal magasabb kezdıbért kínálnak, mint a döntıen hazai tulajdonban lévı társaik. A betöltött pozíció jellege is meghatározza a bérszintet: mőszaki végzettséget igénylı munkakörrel bruttó 38 ezer, gazdasági végzettséggel bruttó 10 ezer forinttal magasabb alapbérre lehet számítani, mint a speciális szakképesítést nem igénylı általános asszisztensi munkakörökben.
a 3 éves képzéssel. Míg a vállalatok 19 százaléka keres egy vagy több pozícióra hagyományos diplomást, addig a következı egy évben csak 12 százalék szándékozik felvenni BA képzésben részt vett diplomást. A magyarországi vállalatok 66 százaléka ugyan nem tenne különbséget a friss diplomások munkafeltételeinek meghatározásakor aszerint, hogy 3 éves vagy 5 éves képzésben vett-e részt a pályakezdı, de 19 százalék alacsonyabb béreket kínálna, 16 százalék pedig kisebb szakértelmet igénylı, kisebb felelıséggel járó munkakörben látná szívesen a BA diplomásokat. Különbségtétel a 3 és 5 éves képzésben diplomát szerzettek között
Létszám
Friss diplomások kezdı alapbérét meghatározó tényezık
Más bért fizetne, mást juttatásban részesítené Más munkakört határozna meg a BA diplomásoknak
REF.KAT: 20-50 Fİ KÖZÖTT 250 fı felett
25000
100-249 fı között
19 16
15000
14
50-99 fı között
Nem venné fel ugyanolyan pozícióba
REF.KAT: FELDOLGOZÓIPAR
Gazdasági ág
Egyéb gazdasági szolgáltatás
Különbséget tenne a próbaidı hosszában
Logisztika, távközlés Turizmus
-48000
Kereskedlem
3
11000
Építıipar
-21000
Energiaipar, bányászat
Pozíció Tul.
Mezıgazdaság REF.KAT: ÁLTALÁNOS ASSZISZTENS
REF.KAT: MAGYAR TUL.
66
-20000
Nem tenne különbséget
mőszaki
38000
nem mőszaki
0
10000
Külföldi tulajdon
20
40
60
80
100
%
27000
forrás: GVI (n = 1432)
REF.KAT: KÖZÉP-MO.
Régió
Dél-Dun. -62000 Nyugat-Dun.
-58000
Közép-Dun.
-38000
Dél-Alf. -61000 Észak-Alf.
-52000
Észak- Mo. -80000
-25000
-50000
-20000
10000
Toborzási nehézségek
40000
Forint forrás: GVI (n = 5907)
BA diplomások 2009 nyarán jelent meg az elsı BA diplomával rendelkezı évfolyam a munkaerıpiacon. A három éves felsıoktatási képzésben végzettek munkaerı-piaci jelenléte egyszerre növelte és differenciálta a friss diplomások kínálatát a versenyszférában. 2010-ben a megkérdezett vállalati vezetık 70 százaléka hallott már arról, hogy a friss diplomások munkaerı-piacán már három éves képzésben részesült BA diplomásokkal is találkozhatnak. Egyelıre úgy tőnik, hogy a hagyományos, 5 éves képzés keretében szerzett diplomával az elhelyezkedési esélyek jelentısen jobbak, mint
Az elmúlt három évben a vállalatok 18 százaléka számolt be arról, hogy nehézségeket tapasztal egy-egy pályakezdı pozíció betöltése esetében. A gazdasági válság elmélyülésének idıszakában nem csökkent a toborzási nehézségekkel szembesülı vállalatok aránya. A toborzási nehézségek tehát nem feltétlenül a kereslet és kínálat változási dinamikájának tudhatóak be: a kínált és igényelt bérek közötti inkonzisztencia, a nem megfelelı idegen nyelv vagy szaktudás, a szakmai gyakorlat és tapasztalatok hiánya is okozhat nehézséget a vállalatoknak. Leggyakrabban a magas bérigény (37%), a szakmai gyakorlat hiánya (36%) és az elégtelen szakmai tudás (35%) nehezíti meg egy pályakezdı pozíció betöltését.
-8-
A friss diplomások felvételekor leggyakrabban felmerülı problémák
37 Magas bérigény 36
2011. március 8-án a BKIK elnökségi ülésén Dr. Parragh László elnök és Bihall Tamás alelnök adtak tájékoztatást a kamarai szakképzési feladatrendszer tartalmi elemeirıl, valamint a feladatok végrehajtásának eddigi tapasztalatairól.
Szakmai gyakorlat hiánya 35 Elégtelen szakmai tudás 29 Kevés jelentkezı 27 Nem megfelelı szintő nyelvtudás 0
20
40
60
80
100
% forrás: GVI (n = 1309)
Az elemzés teljes terjedelemben elérhetı a www.gvi.hu oldalról.
HÍREK 2011. március 1-én Bihall Tamás alelnök és Dunai Péter fıtitkár a regionális fejlesztési bizottságok elnökei részére tartottak konzultációt, amelyen megvitatták az RFKB-k jövıjére vonatkozóan kialakított kamarai javaslatokat. 2011. március 1-én Bihall Tamás alelnök és Dunai Péter fıtitkár az MKIK felnıttképzési munkabizottságainak vezetıi részére tartottak konzultációt, amelyen Dr. Köpeczi-Bócz Tamás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára tartott tájékoztatót az általa irányított szakterület felnıttképzést érintı feladatairól. 2011. március 3-4-én Dr. Schmidt Tamás elnök vezetésével az MKIK Ellenırzı Bizottsága tartott kihelyezett ülést, amelyen megvitatták a 2010. évi költségvetés teljesítésérıl szóló beszámolót, valamint tájékoztatást hallgattak meg a kamarai törvénymódosítás helyzetérıl. 2011. március 8-án Dr. Nagy Róza államtitkár vezetésével az NGM-ben egyeztetést tartottak a kamarai törvény módosításáról az érdekképviseletek részvételével. Az egyeztetésen az MKIK képviseletében Dunai Péter fıtitkár vett részt.
2011. március 9-én Dr. Parragh László elnök vezetésével a Magyar-Orosz Tagozat Elnöksége tartott ülést, amelyen megvitatták a 2011. évi feladat-tervet, valamint a MagyarOrosz Gazdasági Vegyesbizottság Moszkvában 2011. március 17-18. között tartandó ülésére való felkészülés feladatait. 2011. március 10-én Dr. Parragh László elnök vezetésével az MKIK Elnöksége tartotta soros ülését Budapesten a BKIK székházában, amelynek elsı napirendi pontja keretében Dr. Molnár Ágnes a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára tartott tájékoztatót, majd konzultációt a megújuló fejlesztéspolitikáról. Ezt követıen az Elnökség tájékoztatást kapott az elmúlt idıszak fontosabb kamarai eseményeirıl, valamint a kamarai törvénymódosítás helyzetérıl. A Kereskedelmi Kollégium elıterjesztésében megvitatták az utalványok rendszerérıl készített elıterjesztést, majd jóváhagyták az MKIK XXVI. Küldöttgyőlésének tárgysorozatát, valamint az MKIK és a Felelıs Családi Vállalkozásokért Egyesület közötti együttmőködési megállapodást. 2011. március 10-én Miklóssy Ferenc általános alelnök vezetésével a Közbeszerzési Munkabizottság tartott ülést, amelyen Bakonyi Róbert a Közbeszerzések Tanácsa fıtitkára jelenlétében megvitatták a Széll Kálmán Tervhez kapcsolódó új közbeszerzési törvény kamarai koncepciójának tervezetét. 2011. március 22-én Bihall Tamás alelnök és Dunai Péter fıtitkár országos titkári és szakképzési vezetıi értekezletet tartott, amelyen áttekintették a központi tananyagfejlesztés, valamint a szakiskolákkal és a gyakorlati képzıhelyekkel kialakuló kapcsolatrendszer aktuális helyzetét és feladatait.
-9-
2011. március 25-én Dr. Parragh László elnök vezetésével az MKIK Ügyvezetısége tartott ülést, amelyen áttekintették a kamarai törvénymódosítás kapcsán kialakult helyzetet, majd Dr. Parragh László elnök és Dunai Péter fıtitkár konzultációt folytattak az NGM-ben Dr. Nagy Róza közigazgatási államtitkárral és Szatmáry Kristóf államtitkárral a kamarai törvénymódosítás legfrissebb tervezetérıl. 2011. március 29-én az Országházban került sor a XIX. Magyar Innovációs Nagydíj átadási ünnepségre, amelyen köszöntıt mondott Dr. Kövér László az Országgyőlés elnöke, majd a különbözı díjak átadását követıen Dr. Schmidt Pál köztársasági elnök átadta a Magyar Innovációs Nagydíjat. Az MKIK Innovációs Díját Dr. Parragh László elnök adta át Ábrahám László ügyvezetınek ( National Instruments Hungary Kft.).
2011. március 30-án Dr. Parragh László elnök Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozásfejlesztési rendezvényén tartott elıadást „ A kamarák szerepe a vállalkozások fejlıdésében” címmel. 2011. március 30-án Dr. Gyırvári Márk elnök vezetésével a Magyar-Horvát Kereskedelmi és Iparkamara Irányító Bizottsága tartott ülést a vegyeskamara Szentlırincen mőködésének aktuális feladatai egyeztetése céljából.
2011. március 29-én Horváth Vilmos elnök vezetésével a Turisztikai Kollégium tartott ülést, amelyen tájékoztatót hallgattak meg a hazai szállodák új minısítési rendszerérıl, valamint megvitatták a turizmusfejlesztési és stratégiával kapcsolatban beérkezett véleményeket. Dunai Péter fıtitkár a kamarai törvény várható módosításairól adott tájékoztatást. Az ülésen megválasztották a Kollégium alelnökének Szatmáryné Jähl Angélát.
- 10 -
