TANREND TANÉV I. FÉLÉV Esti tagozat SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA ALAP-, RÉSZISMERETI ÉS 1052 BUDAPEST, PIARISTA KÖZ 1

SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA

TANREND 2009–2010. TANÉV I. FÉLÉV Esti tagozat ALAP-, RÉSZISMERETI ÉS POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS

1052 BUDAPEST, PIARISTA KÖZ 1. 1

A római Szent Anzelm pápai egyetemhez affiliált teológiai főiskola

A katekéta - lelkipásztori munkatárs alapképzés kidolgozása és bevezetése Főiskolánkon a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0019/1.0 „A katekéta – lelkipásztori munkatárs képzés alapképzési rendszerének kidolgozása és bevezetése három főiskolán” projekt keretén belül

az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg.

2

TARTALOMJEGYZÉK

Információk .................................................... 4 Tanszékek és intézetek ................................... 7 Díjszabás ........................................................ 9 A félév időbeosztása .................................... 10 Tanrend ......................................................... 12 Tanegység-tematika ..................................... 16 Órarend ......................................................... 55

SAPIENTIA NAP Mit ér a katolikus társadalmi tanítás válság idején? 2009. november 14. szombat, 9.00–17.00 óra Helyszín: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola

3

SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA 1052 Budapest, Piarista köz 1. Központi telefonszám: (+36–1) 486–4400 Levélcím: 1364 Budapest, Pf. 235. E–mail: [email protected] Honlap: www.sapientia.hu OM azonosító: FI 47939

Rektor: Dr. Orosz András Lóránt OFM E–mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4411, fax: (+36–1) 486–4412 Iroda: II. emelet 203. Fogadóóra: péntek 1000–1200

Rektori titkárnő: József Margit

E–mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4411, fax: (+36–1) 486–4412 Iroda: II. emelet 204.

Rektorhelyettes: Dr. Deák Hedvig OP E-mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4415, fax: (+36–1) 486–4409 Iroda: II. emelet 206. Fogadóóra: csütörtök 1000–1100

Főtitkár: Dr. Borókay Réka

E–mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4430, fax: (+36–1) 486–4416 Iroda: III. emelet 312. Fogadóóra: szerda 1000–1200

Gazdasági igazgató: Bóta László

E–mail: [email protected] Tel: (+36–1) 486–4420, fax: (+36–1) 486–4483 Iroda: II. emelet 208. Fogadóóra: kedd 1000–1200

Tanulmányi Osztály: Osztályvezető: Kovács Kata Tel.: (+36-1) 486-4414 Nappali tagozat: Hartung Györgyné Kozma Melinda

E-mail: [email protected]

Tel.: (+36–1) 486–4418 Tel.: (+36–1) 486–4484

Esti tagozat: Somfai Boglárka Tálosi András

Tel.: (+36–1) 486–4413 Tel.: (+36–1) 486–4482

Iroda: II. emelet 205. Fax: (+36–1) 486–4416 E–mail: [email protected], [email protected] 4

A Tanulmányi Osztály fogadóideje: Nappali tagozat: kedd és csütörtök: 900–1200, szerda: 1300–1500 Esti tagozat: kedd: 9 00–1200 és 1400–1900, szerda: 1400–1700, tanítási szombat: 800–1700

Gazdasági Osztály: Nagy Antónia, Hermányi Mária Tel: (+36–1) 486–4417, fax: (+36–1) 486–4483 E-mail: [email protected] Iroda: II. emelet 207. Fogadóidő: kedd és csütörtök: 900–1200, szerda: 1300–1500

Könyvtár Mb. vezető: Zsohovszky Márta Tel.: (+36–1) 486–4421 E–mail: [email protected] Keresés a könyvtár katalógusában: http://www.sapientia.hu – Könyvtár menüpont A könyvtár nyitva tartása: hétfő 1000–1900 kedd 1000–1700 szerda 1000–1700 csütörtök 1000–1700 péntek 1000–1400 szombat 1000–1500 kéthetente, az alábbi napokon: szept. 12., 19., 26., okt. 10., 17., nov. 7., 21., 28., dec. 12.

Számítógépterem Informatikus: Kiss Benedek, Kovács Mihály Tel.: (+36–1) 486–4438 E–mail: [email protected] A gépterem nyitva tartása: hétfő – péntek: 900–1600 tanítási szombat: 900–1600 Külföldi hallgatókkal és fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor: Hartung Györgyné E-mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4418, fax: (+36–1) 486–4484 Iroda: II. emelet 207.

Erasmus koordinátor: Dr. Tóth Beáta ügyintéző:

Kovács Kata

Tel.: (+36–1) 486–4414, E–mail: [email protected]

Pedagógiai, kateketikai és pasztorális gyakorlatok szervezésével foglalkozó koordinátor: Ködmön Ágota, Iroda: Pedagógia tanszék, III. emelet 311.

E–mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4429 5

Karrier Iroda Pályakövetés és öregdiák-kapcsolatok, munkavállalással kapcsolatos információk Rőder Tamásné, Judit irodavezető E-mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4430 Iroda: III. emelet 312. Fogadóidő: csütörtök: 1300–1600 Pályakövetés és öregdiák-kapcsolatokért felelős tanár: Dr. Révay Edit docens E-mail: [email protected] Iroda: III. emelet 309-es tanszéki szoba

Életvezetési tanácsadás (diáktanácsadó) Időpont-egyeztetés: Somogyiné dr. Petik Krisztina [email protected] Kézdy Anikó [email protected]

Gyermekvédelmi jogi és pszichológiai tanácsadás Időpont-egyeztetés: Fehérné dr. Mészáros Ágnes Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna

[email protected] [email protected]

Lelkivezetés – az oktatókkal megbeszélés alapján. „Iránytű” hivatástisztázó kurzus Koordinátor: Versegi Beáta-Mária nővér E-mail: [email protected] A 2009/2010. I. félévének időpontjai: szeptember 29., október 6., 20., november 3., 17. és december 1. – Jelentkezni a fenti E-mail címen lehet.

Hallgatói Önkormányzat Elnök: Gergely Gabriella Tel.: (+36–1) 486–4439, fogadóóra megbeszélés szerint. E–mail: [email protected] Iroda: IV. emelet 417. A főiskola épületében tilos a dohányzás. Dohányzásra kijelölt hely: kint, a főbejárat mellett.

6

TANSZÉKEK DOGMATIKA TANSZÉK III. emelet 301/B. : 486-4424 III. emelet 309 : 486-4427

Lukács László Ancsin István Nemeshegyi Péter Tóth Beáta

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

PSZICHOLÓGIA TANSZÉK III. emelet 308. : 486-4426 Barlay Mónika Buza Patrik Büki Péter Csókay László Egri László Fehérné Mészáros Ágnes Gulyás József

Tanszékvezető: Horváth-Szabó Katalin Kály-Kullay Károly Semsey András Kézdy Anikó Somogyiné Petik Krisztina Kővári Magdolna Szabóné Kármán Judit Laczkó Zsuzsanna Török István Izsák Martos Tamás Tringer László Riez Andrea Urbán Szabolcs Robu Magda Zsombók Terézia

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

EGYHÁZJOG TANSZÉK III. emelet 309. : 486-4427

Tanszékvezető: Orosz Lóránt Csíziné Schlosser Annamária Gulyásné Kovács Erzsébet

Gerencsér Balázs Ujházi Lóránd

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

FUNDAMENTÁLIS TEO. TANSZÉK III. emelet 309. : 486-4427

Tanszékvezető: Várnai Sándor Jakab Bagyinszki Ágoston

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

SZOCIOLÓGIA TANSZÉK III. emelet 309. : 486-4427

Jelinekné Vári Zsuzsanna

Révay Edit

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

PEDAGÓGIA TANSZÉK III. emelet 311.; : 486-4429 Tanszékvezető: Kotschy Andrásné Farkas István Kató Csaba Svajcsikné Pál Bernadette Fekete László András Lőw Márta Szentváry-Lukács Erika Fogassy Judit Pálvölgyi Ferenc Szlanka Erzsébet ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

EGYHÁZTÖRTÉNELEM TANSZÉK V. emelet 516. : 486-4464 Tanszékvezető: Perendy László Baán István Szabó Csaba Deák Hedvig Tömördi Sándor Viktor Sághy Marianne Varga Kapisztrán ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

FILOZÓFIA TANSZÉK IV. emelet 418. : 486-4440

Tanszékvezető: Bakos Gergely Harai Levente Whitehouse Domonkos Patsch Ferenc

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

7

GYAKORLATI TEOLÓGIA TANSZÉK V. emelet 525B. : 486-4460 Tanszékvezető: Pákozdi István Áment Lukács Kálmán Peregrin Baán Zsolt Izsák Kecskésné Papp Ágnes Csáki Tibor Nobilis Márió Esiobu Anayo Tomka Ferenc Agustus Versegi Beáta-Mária Fehérváry Jákó ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

MORÁLTEOLÓGIA TANSZÉK V. emelet 516. : 486-4464

Tanszékvezető: Papp Miklós Aczél Petra Beran Ferenc Antal Z. László Kék Emerencia Bakonyi Gábor Nagykáldi Csaba Baritz Sarolta Laura Somfai Béla

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

BIBLIATUDOMÁNY TANSZÉK V. emelet 515. : 486-4441

Tanszékvezető: Xeravits Géza Balogh Katalin Sulyok Elemér Csernai Balázs Szatmári Györgyi Jelenits István Vörös Károly Karaffa János

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

NYELVI LEKTORÁTUS IV. emelet 414.

Angyal Mónika Berhidai Lajos Piusz Bernáth Mária

Lukács Gillike Tobisch Ferencné

INTÉZETEK CSALÁDPEDAGÓGIAI INTÉZET IV. emelet 419.; : 486-4442 http://csaladpedagogia.sapientia.hu [email protected]

Mb. intézetvezető: Hortobágyiné Nagy Ágnes Déri Éva Kovács Éva Lotzné Káli Anikó

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET III. emelet 311.; : 486-4429 SZERZETESTEOLÓGIAI INTÉZET V. emelet 514. : 486-4461

Intézetvezető: Kotschy Andrásné Intézetvezető: Tőzsér Endre Baternay Ágota Takács Zita 8

Díjszabás a 2009/2010-es tanévre Díjak beiratkozáskor (csak az I. évfolyamon) nappali, esti és levelező tagozaton Beiratkozási díj (a tanulmányok elején, egyszeri alkalom)

10 000 Ft*

Költségtérítés* nappali, esti és levelező tagozaton I. évfolyam II. évfolyam III. évfolyam IV. évfolyam V. évfolyam

BA képzés, MA képzés, teológia szak, GYIT BA képzés, MA képzés, teológia szak, GYIT BA képzés, MA képzés, teológia szak teológia szak teológia szak

85 000 Ft/félév 80 000 Ft/félév 70 000 Ft/félév 60 000 Ft/félév 50 000 Ft/félév

Késedelmi és mulasztási díjak Különeljárási díj: minden olyan költség, amely a hallgató kötelezettségeinek késedelmes teljesítéséből vagy mulasztásából keletkezik, például: Beiratkozás határidőn túl Leckekönyv leadása határidőn túl A szakdolgozat beadása határidőn túl Tanegység-újrafelvétel tanegységenként Beléptető kártya pótlása (első alkalommal külön díjat nem kell érte fizetni, elvesztése esetén pótdíj fizetendő – záróvizsgára csak a kártya leadása után bocsátható a hallgató) Diploma másodlat kiadása Leckekönyv másodlat kiadása Neptun-kód/jelszó vagy géptermi kód/jelszó megkérdezése (elfelejtése esetén)

3 000 Ft

5 000 Ft 7 000 Ft 2 200 Ft

Vizsgadíjak, vizsgahalasztási díjak Vizsgaszervezési díj** Sikeres vizsga ismétlése Sikertelen vizsga ismétlése második alkalommal további alkalommal Záróvizsga* Záróvizsga ismétlése * Csak a költségtérítéses hallgatókra vonatkozik. ** Annak kell fizetnie, aki a vizsgára bejelentkezett, de nem jelent meg. 9

3 000 Ft 2 000 Ft 2 000 Ft 3 000 Ft 6 000 Ft* 6 000 Ft

TANULMÁNYI OSZTÁLY ESTI TAGOZAT Tanulmányi ügyek intézése: Somfai Boglárka, Tálosi András Tel.: (+36–1) 486-4413, 486–4482; fax: (+36–1) 486–4416; E-mail: [email protected] , [email protected]

Fogadóóra: kedd: 900–1200 és 1400–1700 szerda: 1400–1700 tanítási szombatok: 800–1700

A 2009–2010. tanév I. félévének időbeosztása Tanévnyitó szentmise: 2009. szeptember 7. (hétfő) 17.00 óra Szorgalmi időszak: szeptember 12. (szombat) – december 19. (szombat) Őszi szünet: október 23–30. Sapientia kirándulás: október 22–25. – Erdélybe Sapientia Nap: november 14. (szombat) Vizsgaidőszak: 2009. december 21. (hétfő) – 2010. január 23. (szombat) Javítóvizsga-időszak: 2010. január 25. (hétfő) – 2010. január 30. (szombat)

A 2009–2010. tanév II. félévének időbeosztása Megszentelt élet ünnepe: február 2. (kedd) Szorgalmi időszak: február 6. (szombat) – május 15. (szombat) Húsvéti szünet: március 29. (nagyhét, hétfő) – április 5. (húsvéthétfő) Vizsgaidőszak: május 17. (hétfő) – június 26. (szombat) Javítóvizsga-időszak: június 28. (hétfő) – július 3. (szombat)

10

Határidők a 2009–2010. tanév I. félévében Regisztráció, leckekönyv felvétele és leadása a Tanulmányi Osztályon Kurzusfelvétel a NEPTUN rendszerben: Leckekönyv és regisztrációs lap, kedvezményes tanulmányi rend kérelem

leadása a TO-n

Költségtérítés befizetése*

2009. szeptember 12 – 2009. október 3. 2009. szeptember 12. 800-tól 2009. október 3. 1700-ig 2009. október 3-ig

Szakdolgozati címbejelentő lap leadása a TO-n** Szakdolgozat és szakdolgozati konzultációs lap leadása, záróvizsgára jelentkezés***

2009. október 20-ig

Leckekönyv felvétele a TO-n a vizsgaidőszakra

2009. december 12-től

Leckekönyv leadása a TO-n a vizsgaidőszak végén

2010. január 31-ig

* Kérjük, hogy a befizetéseket lehetőleg banki átutalással végezzék. (Bankszámlaszámunk: 10201006-50062850-00000000) Akinek az átutalás gondot okoz, a gazdasági osztályon fizethet, fogadóidőben. ** Júniusban záróvizsgázóknak *** Decemberben záróvizsgázóknak. Beadandó: kettő bekötött és egy CD-n tárolt elektronikus példány. Az elektronikus példány leadása nélkül nem fogadjuk el a záróvizsgára jelentkezést.

11

TANREND ALAPKÉPZÉS (BA)

OKTATÓ

HETI ÓRASZÁM

TÁRGY

MÉNY

KÓD

Katekéta – lelkipásztori munkatárs szak KREDIT KÖVETEL-

I. évfolyam

Egyháztörténelem I. Dr. Baán István 3 k 10 Filozófiai antropológia Dr. Bakos Gergely 3 k 10 Filozófiatörténet I. Whitehouse Domonkos 3 k 10 Fundamentális teológia: BAFU2/E Dr. Várnai Jakab 3 k 8 A Krisztus-esemény BALI1/E Liturgika I. Dr. Pákozdi István 2 k 8 BALE1/E Liturgikus ének I. Kecskésné Papp Ágnes 0 a 8 BAPRP/E Propedeutika proszeminárium Dr. Szatmári Györgyi 0 a 10 BAST1/E Spirituális teológia I. Versegi Beáta-Mária 3 k 8 BAPSSZ/E Személyiség és személyiségfejlődés* Dr. Török István Izsák 2 k 8 Személyiségfejlesztő és Somogyiné dr. Petik BAPSSZGY/E 1 gy 8 kommunikációs gyakorlat* Krisztina BAUB1/E Újszövetségi bevezetés I. Dr. Jelenits István 5 k 12 Összesen 25 100 A személyiségfejlesztő gyakorlaton (tréningen) az elejétől a végéig kötelező részt venni. BAET1/E BAFI1/E BAFT1/E

Svajcsikné Pál Bernadette

0

a

2

Dr. Szatmári Györgyi Dr. Lukács László Dr. Deák Hedvig Dr. Várnai Jakab

3 4 3 3

gy k k gy

8 10 10 8

Dr. Várnai Jakab

3

k

8

Fogassy Judit Svajcsikné Pál Bernadette Kézdy Anikó

2 0 1

k a gy

8

Dr. Tomka Ferenc

2

k

8

OKTATÓ

Bevezetés a kateketikai gyakorlatba I. BABSZ/E Biblikum szeminárium* BADO3/E Dogmatika III.: Krisztológia BAET3/E Egyháztörténelem III. BAFUSZ/E Fundamentális szeminárium* Fundamentális teológia: BAFU2/E A Krisztus-esemény BAKA1/E Kateketika I. BAHGY1/E Kateketikai gyakorlat I. BAKRI/E Krízis és tanácsadás Lelkipásztori teológia I.: BALPT1/E Alapvető pasztorális BABHGY1/E

12

ÓRASZÁM

HETI

TÁRGY

KÖVETELMÉNY

KÓD

Katekéta – lelkipásztori munkatárs szak KREDIT

II. évfolyam

4alk

8

Liturgika I. Dr. Pákozdi István 2 k 8 1hét BANYGY/E Nyári gyakorlat** Dr. Révay Edit 0 a BAST1/E Spirituális teológia I. Versegi Beáta-Mária 3 k 8 BAUB1/E Újszövetségi bevezetés I. Dr. Jelenits István 5 k 12 Összesen 31 98 *Aki a 2008/09-es tanévben írt szemeszterdolgozatot, annak a fundamentális vagy a biblikum szemináriumot nem kell felvennie. ** 2009 nyarán elvégzett gyakorlat, erre a félévre kell felvenni és igazoltatni. BALI1/E

TÁRGY

OKTATÓ

FÉLÉVES ÓRASZÁM

BADO3/E BAEJ1/E BAET3/E

Dogmatika III.: Krisztológia Egyházjog I.: Alkotmányjog Egyháztörténelem III.

Dr. Lukács László Dr. Orosz Lóránt Dr. Deák Hedvig

4 3 3

k k k

BALGY/E

Kórházi lelkigondozás gyakorlat*

Dr. Egri László

0

a

10 8 10 1hé t 10 8 1 hét 6

SZAKIRÁNY

KÓD

KÖVETELMÉNY

Katekéta – lelkipásztori munkatárs szak KREDIT

III. évfolyam

BAMO1/E Morálteológia I.: Alapvetés Dr. Papp Miklós 4 k BAMOSZ/E Morálteológia szeminárium Kék Emerencia 3 gy Nyári kateketikai/pasztorális BAKPGY/E Dr. Pákozdi István 2 gy gyakorlat* BAKSZ1/E Szakdolgozatra felkészítő szem. I. (konzulens) 0 a Szociológia (általános- és BASO/E Dr. Révay Edit 3 k 8 vallásszociológia) BAPSVM/E Vallás és emberi magatartás Dr. Török István Izsák 2 k 8 A hallgatók pedagógiai nézeteinek BAPDPN/E Dr. Kotschy Andrásné K 1 gy 6 feltárása és elemzése BAPDEP/E Emberkép, gyermekkép és pedagógia Pálvölgyi Ferenc K 2 gy 8 Kateketika gyakorlat (plébánián) Svajcsikné Pál BABKGY1/E K 2 gy 6 bevezetése I. Bernadette BAKAD1/E Kateketikai szakmódszertan I. Szlanka Erzsébet K 2 k 8 BAKADSZ1/E Kateketikai szakmódszertan szem. I. Szlanka Erzsébet K 1 gy 8 BAKV/E Közösségvezetés Kézdy Anikó L 2 gy 8 BALPT3/E Lelkipásztori teológia III.: Közösség Dr. Tomka Ferenc L 2 k 8 BAPLGYB/E Plébániai gyakorlat bevezetése Dr. Pákozdi István L 0 a 6 K 104 Összesen (katekéta szakirány) 32 L 90 Összesen (lelkipásztori munkatárs szakirány) 28 K+L 36 126 Összesen (mindkét szakirány) * Lelkigondozás gyakorlat vagy kateketikai/pasztorális gyakorlat: a kettő közül azt kell felvenni erre a félévre, amelyiket a hallgató a nyár folyamán teljesített. Azoknak a hallgatóknak, akik mindkét szakirányt el szeretnék végezni, mindkét fajta gyakorlatot teljesíteniük kell.

13

RÉSZISMERETEK MEGSZERZÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉPZÉS

OKTATÓ Dr. Ancsin István Dr. Orosz Lóránt Dr. Deák Hedvig Dr. Bakos Gergely Dr. Papp Miklós Dr. Papp Miklós Dr. Xeravits Géza Dr. Jelenits István

Dogmatika I-II. Egyházjog I.: Alkotmányjog Egyháztörténelem I-II. Filozófiai antropológia Morális részismeretis szeminárium Morálteológia I.: Alapvetés Ószövetségi bevezetés I. Újszövetségi bevezetés I. Összesen

2 3 2 3 1 4 5 5 25

HETI ÓRASZÁM

RIDO1-2/E BAEJ1/E RIET1-2/E BAFI1/E RIMOSZ/E BAMO1/E BAOB1/E BAUB1/E

TÁRGY

KÖVETELMÉNY

KÓD

KREDIT

(Teológiai felkészítő modul)

k k k k

16 8 16 10 8 10 12 12 92

k k k

IDEGEN NYELV Az esti tagozatos hallgatóknak lehetőségük van bejárni a nappali tagozaton meghirdetett nyelvórákra. Az órák időpontja és tematikája a nappali tagozat tanrendi füzetében található. A nyelvórát a Neptun rendszerben és a leckekönyvben fel kell venni az alábbiak szerint: BAAN1A2N BAAN1B1N BAAN1NYVN BANKH1N BANH1N BAO1N BAFR1N

Angol nyelv A2 szint Angol nyelv B1 szint Angol nyelv nyelvvizsga elők. Német nyelv (középhaladó) Német nyelv (haladó) Olasz nyelv I. Francia nyelv I.

14

Tobisch Ferencné Tobisch Ferencné Tobisch Ferencné Dr. Lukács Gillike Dr. Lukács Gillike Bernáth Mária Balogh Katalin

3 3 3 3 3 3 3

gy gy gy gy gy gy gy

4 4 4 4 4 4 4

POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

HETI

ÓRASZÁM

OKTATÓ

MÉNY

TÁRGY

KREDIT

KÓD

„GYIT” KÖVETEL

I. évfolyam

Család-, gyermekvédelmi, Gulyásné dr. Kovács Erzsébet 4 k 20 szociális és tb. jog GYCSPSZ Családpszichológia* Somogyiné dr. Petik Krisztina 5 k 12 GYCSSZ Deviancia és gyermekvédelem Dr. Révay Edit 4 k 20 GYRO1 Romológia I. Szabóné Kármán Judit 2 k 10 GYSZFT Személyiségfejlesztő tréning** Martos Tamás 2 gy 16 GYSZF Személyiségfejlődés Urbán Szabolcs 4 k 14 GYSZCM Szociálismunka Riez Andrea 4 k 8 Összesen 25 100 * A II. félév végi Család- és gyermekvédelem szigorlat részét képező tanegység. ** A személyiségfejlesztő tréningen és a tanulmányok során minden gyakorlaton az elejétől a végéig kötelező részt venni. A gyakorlati tanegységeket csak a következő tanévben lehet pótolni (teljesítésük továbbhaladási feltétel). GYGYJ

HETI

ÓRASZÁM

OKTATÓ

MÉNY

TÁRGY

KÖVETEL-

KÓD

„GYIT” KREDIT

II. évfolyam

A szociális munka módszerei Riez Andrea 6 k 14 Az egyház szociális tanítása és GYESZT Kék Emerencia 2 k 6 gyakorlata GYFPSZP Felnőtt pszichopatológia Dr. Zsombók Terézia 3 k 10 Gyermek- és ifjúsági GYGYPSZP Dr. Semsey András 3 k 10 pszichopatológia Gyermekvédelmi intézmények GYGYIG Gulyás József 5 k 10 működése, gazdálkodása GYILGY2 Intézménylátogatási gyakorlat II.* Gulyás József 4 10 GYKT Képességfejlesztő tréning* Riez Andrea 2 gy 20 GYNSZE Nevelőszülői ellátás Gulyás József 4 k 8 GYNSZGY Nevelőszülői ellátás gyakorlat* Gulyás József 4 gy 8 GYSZK1 Szakdolgozati szeminárium I. Dr. Horváth-Szabó Katalin 0 gy 2 GYSZPOL Szociálpolitika Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna 4 k 10 Összesen 37 108 * A tréningen és a gyakorlatokon az elejétől a végéig kötelező részt venni. A gyakorlati tanegységeket csak a következő tanévben lehet pótolni (teljesítésük továbbhaladási feltétel). A gyakorlatok időpontját (hétköznapok) lásd az órarendben GYSZMM

15

TANEGYSÉG-TEMATIKA (a tanegységek neve szerint ABC rendben felsorolva)

A hallgatók pedagógiai nézeteinek feltárása és elemzése Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A tanegység célja: A pedagógiai nézetek, kialakulásukra ható tényezők szerepének felismerése és tudatosítása által segíteni a hallgatókat a hittanári pálya választásával kapcsolatos döntésükben, megalapozni a pedagógiai gondolkodásuk fejlesztését/fejlődését, nevelői attitűdjeik alakulását. Fejlesztendő kompetenciák  A nézetek feltárására alkalmas módszerek megismerése és alkalmazásának képessége.  Az önismeret, önfejlesztés képessége.  A konstruktív tanulás szemléletének kialakítása. Tematika: A pedagógiai nézetek feltárása és tudatosítása különböző módszerekkel (fogalomtérkép, metaforaelemzés, kvalitatív szövegelemzés, egyéni élettörténetek, narratívák) A nevelésről vallott nézetek kialakulására ható tényezők feltárása, hatásrendszerük elemzése, értelmezése. Követelmények: Egyéni portfólió készítése a hallgató saját pedagógiai nézeteinek alakulásáról. Hallgatótárs vagy más személy nézeteinek feltárására választott területen választott módszerrel. Ajánlott irodalom Dudás Margit (2006): Pedagógusjelöltek belépő nézeteinek feltárása. PTE, Pécs Oktatás-módszertani Kiskönyvtár sorozat Gondolat, Budapest Kutatás-módszertani Kiskönytár sorozat Műszaki Kiadó, Budapest

A szociális munka módszerei Előadó: Riez Andrea A tematikát, a követelményeket, a kötelező és ajánlott irodalmat az előadó a félév elején ismerteti.

16

Az egyház szociális tanítása és gyakorlata Előadó: Kék Emerencia A tanegység célja: Megismertetni a hallgatókkal a katolikus egyház társadalmi tanításának forrásait és alapfogalmait, összefoglaló áttekintést adni a politikai és a gazdasági etika katolikus irányelveiről. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri az egyház társadalmi tanításának forrásait és alapfogalmait, valamint azokat a legfontosabb társadalmi kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban az egyház hivatalosan állást foglalt.  Képes felismerni a különböző társadalmi kérdések, valamint a velük kapcsolatos katolikus tanítás összefüggéseit, a társadalmi szociális viszonyok katolikus értékelésének jogosultságát és fontosságát az egyház tanításában és a társadalmak politikai és gazdasági életében.  Elkötelezett abban, hogy az egyház szociális tanítását ismerve és azt magáévá téve állást foglaljon a jelenleg égető társadalmi kérdésekben az egyházi tanítás útmutatása szerint. Tematika: 1. Az egyház szociális tanításának forrásai (Ószövetség, Újszövetség, egyháztörténelem) és etikai alapelvei (személyközpontúság közjó, szolidaritás, szubszidiaritás) 2. Társadalometika (liberalizmus, szocializmus, emberi jogok ethosza) és politikai erkölcs (politika és állam, család-társadalom-állam, politikai igazságosság, demokrácia, emberjogok, béke) 3. Gazdaságetika: munka, tulajdon és elosztás Követelmény: A félév végén: szóbeli vizsga. Kötelező irodalom: BERAN FERENC – LENHARDT VILMOS, Az Egyház társadalmi tanítása, SzIT, Budapest 2003; ANZENBACHER, ARNO, Bevezetés a filozófiába, Cartaphilus, Budapest 2001; TUBA IVÁN, Szociáletika - jegyzet Ajánlott irodalom: ARISZTOTELÉSZ, Politika, Gondolat, Budapest 1984; ANDORKA RUDOLF, Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest 1997; MUZSLAY ISTVÁN, Gazdaság és erkölcs, Márton Áron Kiadó, Budapest 1995; MUZSLAY ISTVÁN, Az Egyház szociális tanítása, In: Studia Theologica Budapestinensia 17; RAWLS, JOHN, Az igazságosság elmélete, Osiris, Budapest 1997

17

Bevezetés a kateketikai gyakorlatba I. Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja: A katekézis szervezett formáinak és a katekéta feladatainak megismerése, ami segítheti a hallgató pályaválasztásának tudatosabb megalapozását. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a szervezett formában történő katekézis helyszíneit és az Egyház katekétával kapcsolatos elvárásait.  Képes a szervezett katekézis különböző formáinak megkülönböztetésére, lehetőségeinek felmérésére, azok összehasonlítására.  Elkötelezett abban, hogy elképzeléseit az Egyház tanításával összhangba hozza. Tematika: A katekézis A katekézis megnyilvánulási formái A katekézis helyszínei: A plébánia Az önkormányzati iskola A katolikus iskola Mit érdemes megfigyelni az óralátogatásokon? Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat. Kötelező és ajánlott irodalom: A Katekézis Általános Direktóruma (KÁD) SZIT, Bp., 1997. A Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) SZIT, Bp., 2000. A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (Komp.) SZIT, Bp., 2006. A Magyar Katolikus Hitoktatás Tantervei (Kerettanterv) Vác 1996.

Biblikum szeminárium „Mi a csoda?” Előadó: Dr. Szatmári Györgyi A tanegység célja: Betekintést nyújtani a témával kapcsolatos szakirodalomba. A csoda fogalmának különböző értelmezéseit figyelembe véve feltárni a csoda bibliai fogalmát, megvizsgálni a csodaelbeszélések sajátosságait, és részletesen elemezni János evangéliumának néhány csodaelbeszélését. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a témához kapcsolódó szakirodalmat, és a csoda fogalmának több értelmezését. 18

 Képes egy evangéliumi csodaelbeszélés elemző, forrásokra támaszkodó bemutatására.  Elkötelezett hitében és nyitott a csodákra, vagyis keresi a hétköznapok történéseiben Isten szeretetének és gondoskodásának jeleit. Tematika: 1-2. A csoda fogalmának történeti alakulása. 2. A csoda bibliai fogalma. 3-4. Csodaelbeszélések általános jellemzői. 5. A bibliai csodaelbeszélések típusai. 6-7. A jánosi és szinoptikus csodaelbeszélések összevetése. 8-9. Kána és Betánia: két csak János evangéliumában szereplő csodaelbeszélés (Jn 2 és Jn 11). 10. Az Élet Ura (Jn 4,43-54). 11. Egészségessé válni (Jn 5,1-18). 12-13. Az Élet kenyere (Jn 6). 14. Megnyílt szemek (Jn 9). Követelmény: Félév közben szemináriumi dolgozat és az egyes alkalmakon tevékeny részvétel, a félév végén gyakorlati jegy. Kötelező irodalom: Farkasfalvy Dénes: Testté vált szó, I-III., Prugg Verlag, Eisenstadt, 1986. Schwank, Benedict: János, Agapé, Szeged 2001. Tarjányi Béla: Csodák, Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest, 1985. Ajánlott irodalom: A témához kapcsolódó bővebb irodalomjegyzéket kapnak a hallgatók az első szemináriumi órán.

Család-, gyermekvédelmi, szociális és tb. jog Előadó: Gulyásné dr. Kovács Erzsébet Tematika: A tantárgy oktatásának célja a tanácsadói munkához szükséges alapszintű jogi ismeretek nyújtása. Jogforrások: Jogalkotás, a jogforrások hierarchiája, a jogalkotó szervek, a jogszabályok érvényessége, hatálya; jogágak. Alkotmány: Általános rendelkezések. A hatalmi ágak szétválasztása, az állami szervek rendszere. (- Országgyűlés szerepe, feladatai, - A köztársasági elnök, - Az Alkotmánybíróság, Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, - A Kormány, - A helyi önkormányzatok, - A bírói szervezet, - Az ügyészség, Alapvető jogok és kötelességek) Polgári jogi alapfogalmak: Jogképesség, Cselekvőképesség, cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség. Államigazgatási ismeretek: Hatáskör illetékesség, Első- és másodfokú eljárás, jogorvoslat, A határozatok végrehajtása, A gyámügyi igazgatás rendszere, Gyámügyi hatáskörök. Büntetőjogi alapismeretek: A bűncselekmény fogalma, Szándékosság, gondatlanság, Büntethetőségi akadályok, Kiskorúak sérelmére elkövethető bűncselekmények, A fiatalkorúakra vonatkozó büntető jogszabályok. A jegyszerzés feltétele: szóbeli vizsga Kötelező irodalom: A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949.évi XX. törvény) 19

Családpszichológia Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tanegység célja: A tantárgy célja, hogy a család rendszer-jellegének és működési törvényszerűségeinek megismertetésén keresztül nyitottá tegye a hallgatókat a mélyebb önismeretre, és képessé tegye őket a családgondozói feladatok hatékonyabb ellátására. A fejlesztendő kompetenciák  A hallgató megismeri a család egészséges és kóros működésének hátterét, okait, egyéni és társadalmi következményeit és korrekciós lehetőségeit.  Képes arra, hogy saját életében felismerje és korrigálja a családi hatások esetleges káros következményeit. Érzékennyé válik az általa gondozott családok problémáinak mélyebb szintű felismerésére, és képes arra, hogy szükség esetén a megfelelő szaksegítséghez juttassa őket.  Elkötelezett abban, hogy minden segítséget megadjon a családok harmonikus működésének előmozdításához. Tematika A házasság és a család fogalma, funkciói. A család fejlődését meghatározó tényezők: egyedi fejlődés, a házassági kapcsolat születése és fejlődése. A házasság pszichológiai alapjai: szerelem, elköteleződés, intimitás. A család életciklusa (Haley), az egyes szakaszok sajátos feladatai. A család működése és működészavarai. A család működésének jellegét meghatározó tényezők Olson modellje alapján: kohézió, alkalmazkodás, kommunikáció. Gyermek a családban: a gyermek egészséges személyiségfejlődését segítő és veszélyeztető tényezők. Követelmény Félév végi kollokvium Kötelező irodalom: Horváth-Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa, Semmelweis Egyetem, Mentálhigiéné Intézet, Budapest, 2007. Somogyiné P. Krisztina: Családpszichológia. Szöveggyűjtemény (A Sapientia könyvtárában megvásárolható)

Deviancia és gyermekvédelem Előadó: Dr. Révay Edit A tanegység célja: A normakövetés és a deviancia, gyermekvédelem szociológiai értelmezésével, viselkedésminták társadalmi meghatározottságával kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása, társadalomelméleti keretek közt empirikus adatok értelmezése, elemzése.

20

A fejlesztendő kompetenciák  Ismereteket szerez az (életvezetésük, fejlődésük szempontjából) veszélyeztetett csoportokból, családokból származó gyerekek társadalmi hátteréről, azok szociológiai értelmezésének lehetőségeiről  Képes értelmezni a szakirodalomban megjelenő statisztikai és empirikus kutatási adatokat  Elkötelezetté válik a rá bízott gyermekek, családok helyzetének társadalmi összefüggésben való szemléletére. Tematika: - A deviáns viselkedés szociológiája – konformitás és deviancia - A deviancia szociális és patologikus jellege, fogalma, vizsgálatának irányai. A deviáció funkcionalitása és diszfunkcionalitása. - A deviancia biológiai, pszichológiai és szociológiai elméletei - Anómia elméletek, társadalmi dezorganizációs elméletek - Differenciális asszociáció elmélete, kulturális konfliktusok elmélete - Stigmatizációs elmélet, szubkultúra, társadalmi kontroll elméletek - Veszélyformák, szegénység, bűnözés hatása a gyermekekre, sokproblémás családok. - Család – erőszak – iskola a fiatalkorú bűnelkövetők életében - Gyermekvédelem. Nevelőszülők és örökbefogadók a gyermekvédelem rendszerében. A családból kiemelt gyerekek kapcsolatai vérszerinti családjukkal, családtagjaikkal - Gyermekvédelem és nevelés - A nevelőotthoni nevelés dilemmái - Bentlakásos intézmények az európai kultúra és gyermekvédelem fejlődésének tükrében Követelmény Félévközi ellenőrzés (ha van): zárthelyi dolgozat, folyamatos önálló munka Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező irodalom : - Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája Loisir Könyvkiadó Bp.-Piliscsaba 2007. - Schadt Mária szerk: Családszociológia Comenius Bt. Pécs, 2002 - Szilvási Léna szerk: Gyermek – család – társadalom Bp, 1996 K.N. - Herczog Mária: A gyeremekvédelem dilemmái Pont Kiadó, Bp. 1997

Dogmatika I-II. Előadó: Dr. Ancsin István A tanegység célja: Megismertetni a hallgatókkal a dogmatika istentani, szentháromságtani és krisztológiai traktátusainak fő témaköreit. 21

A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri az egyes hitigazságokat és azok kialakulásának folyamatát.  Képes felismerni az egyes hitigazságok összefüggéseit és belehelyezni azokat a katolikus teológia egészének kontextusába.  Elkötelezett abban, hogy a tanegység tartalmának fő elemeit integrálja keresztény egzisztenciájának meglévő kereteibe és egyben tágítsa annak horizontját. 1.

Tematika: Az Istentan, a Szentháromságtan és a Krisztológia hittételei a bibliai alapokból kiindulva, a dogmatörténeti fejlődésen keresztül kerülnek bemutatásra. Az egyes kiemelt kérdéseket a szisztematikus reflexió segítségével is feldolgozzuk. Követelmény Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga Kötelező irodalom: Schneider, Theodor: A dogmatika kézikönyve I-II. Budapest, 1997. – Istentan, Szentháromságtan és Krisztológia c. részek. Ajánlott irodalom:  Rahner, K. –Vorgrimler, H.: Teológiai kisszótár. Budapest, 1980.  Beinert, W.: A katolikus dogmatika lexikona. Budapest, 2004.  Mehrle, T.: Egy az Isten. In: Alszeghy, Z. – Nagy, F. – Szabó, F. – Weissmahr, B. (szerk.): Teológiai vázlatok III. Tanulmányok a filozófia és a teológia köréből a II. vatikáni zsinat után, Budapest, 1983, 311-374.  Nemeshegyi, P.: A Szentháromság. In: Alszeghy, Z. – Nagy, F. – Szabó, F. – Weissmahr, B. (szerk.): Teológiai vázlatok III. Tanulmányok a filozófia és a teológia köréből a II. vatikáni zsinat után, Budapest, 1983, 375-438.  Kereszty, R.: Krisztus. In: Alszeghy, Z. – Nagy, F. – Szabó, F. – Weissmahr, B. (szerk.): Teológiai vázlatok III. Tanulmányok a filozófia és a teológia köréből a II. vatikáni zsinat után, Budapest, 1983, 441-594.

Dogmatika III.: Krisztológia Előadó: Dr. Lukács László A tanegység célja: a hallgatók ismerjék meg jobban Jézust, a Krisztust, aki valóságos Isten és valóságos ember egy személyben; és az ő üdvözítő művét. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri az egyháznak Krisztusba vetett hitét, annak történeti alakulását és mai megközelítési kísérleteit.  Képes az üdvösségtörténetet és a teológiát a krisztocentrikus szemlélet szintézisében látni.  Elkötelezett abban, hogy a Feltámadott Krisztus ma is hatékony jelenlétének tudatában éljen, és erre nevelje tanítványait is. 22

Tematika: 1. Bevezetés: a krisztológia helyzete ma. – 2. A Messiás eljövetele az Ószövetségben. – 3. Az Újszövetség krisztológiája I. – 4. Az Újszövetség krisztológiája II. – 5. A krisztológia kezdetei a 2-3. században. – 6. Az arianizmus és a Nikaiai zsinat. – 7. Az antiochiai és az alexandriai iskola. – 8. A khalkédóni dogma kikristályosodása. – 9. További tisztázások a 6-8. században. – 10. A középkor és Szent Anzelm satisfactiós elmélete. – 11. A mai krisztológia útkeresése. – 12. Krisztus: az értünk és velünk való Isten. – 13. Szótériológia és krisztológia: a kiengesztelés műve. – 14. Krisztus élete Istenben és köztünk. Követelmény: A félév során két zárthelyi az előadások anyagából és a három tanítóhivatali dokumentumból. A félév végén: kollokvium. Kötelező irodalom: Pápai Biblikus Bizottság: A Szentírás és a krisztológia, SZIT, Budapest, 1998. – Nemzetközi Teológiai Bizottság: A megváltás teológiájával kapcsolatos néhány kérdés, Budapest, 1977. – A Hittani Kongregáció nyilatkozata: Dominus Jesus, SZIT, Budapest, 2000. Schneider, Theodor: A dogmatika kézikönyve, Vigilia, Budapest, 1996. I. 251-270. 297-471. – Beinert, Wolfgang: A katolikus dogmatika lexikona, Vigilia, Budapest, 2004. Ajánlott irodalom: Kasper, Walter: Jézus a Krisztus, Vigilia, Budapest, 1996.– Kereszty Rókus: Jézus Krisztus, SZIT, Budapest, 1997. – Sesboüé, Bernhard: Krisztus pedagógiája, Vigilia, Budapest, 1997. – Menke, Karl-Heinz: Jézus Krisztus egyszerisége. Kairosz, Budapest, 2001. – Gál Ferenc: Jézus Krisztus a Megváltó. SZIT, Budapest, 1972. – Schönborn, Christoph: Krisztus ikonja, Budapest, 2000.

Egyházjog I.: Alkotmányjog Előadó: Dr. Orosz Lóránt A tanegység célja: A krisztushívők alapvető jogainak és kötelességeinek, valamint az egyház hierarchikus felépítésének rendszerezett elsajátítása a II. Vatikáni zsinat egyháztanának alapján, az Egyházi Törvénykönyv szerint. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a kánonjog és a teológia viszonyát, az alapvető jogintézményeket, valamint a krisztushívők alapvető kötelességeit és jogait. Ismeri az egyház hierarchikus struktúrájának lényegi elemeit.  Képes a kánonjogot beilleszteni a többi tudomány közé. Az általános normák ismeretében képes a kánonjog többi területének megismerésére. Képes megfelelő

23

módon kifejteni a krisztushívők kötelességeinek és a jogainak a rendszerét, valamint eligazodni az egyház hierarchikus struktúrájában.  Az egyházjog egyházban betöltött helyét ismerve elkötelezetten tudja azt alkalmazni. Tudja teljesíteni kötelességeit és élni jogaival, valamint innovatív módon tartalommal tudja megtölteni azt az egyházi hivatalt vagy feladatkört, amelyre kiválasztást vagy meghívást nyer. 

Tematika: 1. A kánonjog teológiája, 2. A kánonjog története, 3. Természetes és jogi személyek, jogcselekmények, 4. Az egyházi törvény, a jogszokás, ált. határozatok, 5. Az egyedi közigazgatási intézkedések: egyedi határozat, parancs, leirat, kiváltság és a felmentés, 6. A krisztushívők kötelességei és jogai, 7. A klerikusok, 8. Az egyház legfőbb hatósága: a római pápa, a püspökök testülete és a püspöki szinódus, valamint a bíborosok, 9. A római kúria és a pápai követek, 10. A részegyházak és csoportjaik, valamint a püspökök, 11. A részleges zsinatok és a püspöki konferenciák, 12. Tanácsadó testületek az egyházmegyében, 13. Az egyházmegyei hivatal, 14. A plébánia. Követelmény Félév végén: szóbeli vizsga Kötelező irodalom: ERDŐ PÉTER, Egyházjog, Szent István Társulat, Budapest 1991; Az Egyházi Törvénykönyv [szerkesztette, fordította és a magyarázatot írta Erdő Péter], Szent István Társulat, Budapest 20014, 204-746. kánonok. Ajánlott irodalom: SZUROMI, SZABOLCS ANZELM O. PRAEM, Egyházi Intézménytörténet (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae, I/4), Szent István Társulat, Budapest, 2003; SZABÓ, PÉTER, A pápai hivatal betöltésére vonatkozó szabályrend fejlődése és mai állása – I. A pápaválasztás történeti rendjének fejlődése, in: Kánonjog, 5 (2003), 37-50.o;

Egyháztörténelem I. A kezdetektől az 5. századig Előadó: Dr. Baán István A tárgy célja: Átfogó képet ad az egyetemes egyház történetéről a kezdetektől az 5. század végéig A fejlesztendő kompetenciák 1. Megismeri a korai egyháztörténet főbb témáit 2. Történeti látásmódra képes 3. Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az élethelyzetében

egyház

küldetésébe

saját

Tematika: Az egyháztörténelem fogalma, módszere. A kereszténység terjedése. Az egyház fejlődése az 1-2. században. A Római Birodalomhoz való viszony az 1-3. században. A II. sz. belső problémái, az első eretnekségek 7. Az egyház felszabadulása, 24

Constantinus „megtérése”. 8. Az ariánus vita a Nikaiai zsinat után. Az egyház, az állam és a társadalom Julianustól Theodosiusig. A krisztológiai viták, a zsinatok. Követelmény Félév végén vizsga a következő anyagokból: Egyháztörténelem I. jegyzet, valamint BROWN, PETER, Szent Ágoston élete, Osiris, Budapest 2003. Ajánlott irodalom BROWN, PETER, Az európai kereszténység kialakulása 200-1000, Atlantisz, Budapest 1999; BROWN, PETER, Szentkultusz. Kialakulása és szerepe a latin kereszténységben, Atlantisz, Budapest 1993; CHADWICK, HENRY, A korai egyház, Osiris, Budapest 1999; Euszébiosz egyháztörténete. (Ókeresztény Írók II; ford. Baán István, Szent István Társulat, Budapest 1983); LAFONT, GHISLAIN, A katolikus egyház teológiatörténete, Atlantisz, Budapest, 1998 (17-157.o.) MEYENDORFF, JOHN, Birodalmi egység és keresztény szakadások, Bizantinológiai Int. Alapítvány, Budapest 2001. (15-273.o.). VANYÓ LÁSZLÓ, Az ókeresztény művészet szimbólumai, Jel Kiadó, Budapest 19972. VANYÓ LÁSZLÓ, Katekézis, költészet és ikonográfia a 4. században, Jel Kiadó, Budapest 1995.

Egyháztörténelem III. Előadó: Dr. Deák Hedvig Tanegységi előfeltételek: ET 1, 2 A tárgy célja: Átfogó képet ad az egyetemes egyház történetéről a 13. századtól a trentói zsinat lezárásáig A fejlesztendő kompetenciák 1. Megismeri a katolikus egyház 13-16. századi történetének főbb témáit 2. Történeti látásmódra képes 3. Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház küldetésébe saját élethelyzetében 4.

A tárgy tematikája: A 12-13. századi vallási megújulás és a koldulórendek. Az egyházi tudomány és teológia a középkorban. VIII. Bonifác és a pápák avignoni fogsága. A nagy nyugati egyházszakadás (skizma). A konciliarizmus, a konstanzi zsinat. A reneszánsz pápaság. A protestáns reformáció okai. A reformáció. A katolikus reform. A trentói zsinat. Az Egyház története Magyarországon 1526-ig. A reformáció Magyarországon. Követelmény Írásbeli vizsga félév végén a következő anyagokból: Egyháztörténelem III. Jegyzet, valamint Szántó Konrád: A katolikus egyház története 1-II. Ecclesia, Bp. 1983-4. I. kötet: 393-411, 521-548. II. kötet: 94-105. oldalak. Ajánlott irodalom Huizinga, Johan: A középkor alkonya, Helikon, Budapest 1982. Ford. Szerb Antal. Huizinga, Johan: Erasmus, Európa Könyvkiadó, Budapest 1995. Lafont, Ghislain: A 25

katolikus egyház teológiatörténete, Atlantisz, Budapest 1998. 219-306 McGrath, Alister E.: Kálvin, Osiris, Budapest 1996. Obolensky, Dimitri: A Bizánci Nemzetközösség, Bizantinológiai Int. Alapítvány, Budapest 1999. 345-497. Pásztor Lajos. A magyarság vallásos élete a Jagellók korában, Metem, Budapest 2000.

Egyháztörténelem I-II. Előadó: Dr. Deák Hedvig A tanegység célja: A tanegység célja, hogy rövidített formában átfogó képet adjon az Egyház történetének főbb kérdéseiről és témáiról a kezdetektől a 12. század végéig. A fejlesztendő kompetenciák 1. Átfogó képet nyer a Katolikus Egyház történetének első 12 évszázadáról 2. Történeti látásmódra képes 3. Elkötelezett abban, hogy saját lelki-szellemi otthonának vallja a Katolikus Egyházat Tematika Az egyháztörténelem fogalma, módszere. A kereszténység terjedése. Az egyház fejlődése az 1-2. században. A Római Birodalomhoz való viszony az 1-3. században. A 2. sz. belső problémái, az első eretnekségek. Az egyház felszabadulása, Constantinus „megtérése”. Az ariánus vita a Nikaiai zsinat után. A krisztológiai viták, a zsinatok. Szent Benedek és a Regula. A khalkédóni zsinat recepciója (451-553), és a monotheléta vita. A népvándorlás, a germán népek megtérése. A középkori egyház kialakulása 700-900. A karoling egyház. A pápaság a 9-10. században. A középkori társadalom. A szláv népek megtérése. Az egyház Bizáncban; Konstantinápoly és Róma viszonya. A cluny reform. A gregoriánus reform és az invesztitúraharc. A szerzetesség a virágzó középkorban. A magyar egyház megalapítása és élete a 11. században. Követelmény Félév végi ellenőrzés: vizsga az Egyháztörténelem I-II c. jegyzetekből. Ajánlott irodalom: Euszébiosz egyháztörténete. (Ókeresztény Írók II; ford. Baán István, Szent István Társulat, Budapest 1983); Southern, Richard.W., A nyugati társadalom és egyház a középkorban, Gondolat, Budapest 1987; Szántó Konrád, A Katolikus Egyház története I-II, Ecclesia, Budapest, 1983-1984; Gárdonyi Máté, Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe, Bp. Jel, 2006; Fröhlich, Roland, Egyháztörténet évszámokban, Bp., Jel, 2007; Franzen, August, Kis Egyháztörténet, Szeged, Agapé, 1998.

26

Emberkép, gyermekkép és pedagógia Előadó: Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja: a pedagógia tudományát megalapozó nevelésfilozófiai kérdésfeltevések, antropológiai nézőpontok, gyermekkép-értelmezések bemutatása, a különböző pedagógiai nézetek, nevelési modellek értelmezése, elemzése és értékelése. A pedagógiai tanulmányokat előkészítő kurzus bevezeti a hallgatót a neveléstudományi kutatások elméletébe és gyakorlatába is. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri az ember- és gyermekértelmezés filozófiai, antropológiai, pedagógiai és laikus nézeteit, valamint ezek tipikus társadalmi-kulturális környezetét.  Képes elemezni a történeti és kortárs pedagógiai felfogásokat és kritikusan reflektálni saját ember- és gyermekképére, nevelési nézeteire.  Elkötelezett a pedagógia tudományának megismerésére és fejlesztésére, valamint megszerzett tudásának a keresztény pedagógiában való alkalmazására. Tematika: A pedagógia hétköznapi és tudományos értelmezései. Nevelésfilozófiai kérdések, problémák, nézetek. A nevelés természettudományi, szellemtudományi, társadalomtudományi és teológiai értelmezése. A pedagógiai koncepciók elméleti modellezése. Normatív pedagógiai rendszerek. Értékrelatív nevelési koncepciók. A nevelés etikai dimenziói. Kortárs nézetek a nevelésről. A gyermekképek történeti változásai. Mai pedagógiai gyermekképek. Követelmény: Szemináriumi kutatási feladat a különféle kortárs jelenségek (szövegek, filmek, internetes oldalak, TV műsorok stb.) ember- és gyermekképének, valamint neveléstudományi cikkek, tanulmányok sajátos nevelésfilozófiai nézeteinek összehasonlító elemzése. A hallgató saját munkáját írásos kutatási beszámoló és kiselőadás formájában publikálja, ennek alapján kap a félév végén gyakorlati jegyet. Kötelező irodalom: Bábosik István (szerk.): A modern nevelés elmélete. Telosz Kiadó, Budapest, 1997. Czike Bernadett (szerk.): Bevezetés a pedagógiába. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1996. Trosits András (szerk.): Gyakorlati keresztény pedagógia 1. VÉHF, Veszprém, 2002. Ajánlott irodalom: Chardin, Pierre Teilhard de: Az emberi jelenség. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. Mihály Ottó: Bevezetés a nevelésfilozófiába. OKKER, Budapest, 1998. Pukánszky Béla: A gyermekkor története. MK Pedagógus Könyvek, Budapest, 2001. Vanier, Jean: Emberré lenni. Vigilia, Budapest, 2002.

27

Felnőtt pszichopatológia Előadó: Dr. Zsombók Terézia A tanegység célja: A human foglalkozások különböző területein tevékenykedő szakemberek képesek legyenek a mentális és lelki terheltségeknek azon szintjeinek a felismerésére, amelyek kezelése meghaladja segítő kompetenciájukat. A fejlesztendő kompetenciák: Ismerje meg a tudományterület magas szintű műveléséhez szükséges ismereteket. Képes legyen ezek integrált feldolgozására, kritikai szemléletére, önálló kutatására, szakmai továbbfejlesztésére. Elkötelezett legyen a szenvedő, mentális zavarokkal küszködő egyének megsegítése iránt. Tematika: 1. Pszichiátria és pszichológia meghatározás, feladataik, helyük a gyógyításban, neurológia és pszichiátria kapcsolata. A diagnózis alkotás szabályai a pszichiátriában, a Betegségek Nemzetközi Osztályozásáról (BNO, DSM). A pszichiátriai betegségek neurobiológiája, genetikája, öröklődése. 2. Pszichiátriai interjúkészítés és a kapott adatok értékelése (a diagnózisalkotás menete). A pszichiátriai beteg családjának, hozzátartozóinak gondozása. Jogi szempontok a pszichiátriában.3.A pszichiátriai zavarok (betegségek) I. csoport: Organikus kórképek. Alkohol, pszichoaktív szerek okozta zavarok. Disszociatív zavarok. 4. A pszichiátriai zavarok (betegségek) II. csoport: schizophrenia, paranoid(téveszmés) zavar, szorongásos zavarok, hangulatzavarok, pszichoszomatikus és szomatoform zavarok. 5. A pszichiátriai betegségek III. csoport: Személyiségzavarok. Táplálkozási zavarok. Szexuális és a nemi identitás zavarai. Alkalmazkodási zavarok, impulzuskontroll zavarai. Kezelések a pszichiátriában (gyógyszeres, elektroshock, - pszicho- és szocioterápiák). Követelmény Az oktató az órán fogja közzétenni. Kötelező és ajánlott irodalom: Tringer László: A pszichiátria tankönyve, Budapest, 2004.; Füredi J.,Németh A.,Tariska P.: A pszichiátria magyar kézikönyve, Budapest, 2008.,Császár, Gy.: Pszichoszomatikus orvoslás, Budapest, 1989. , Döme, L.: Személyiségzavarok, Budapest, 1996.

Filozófiai antropológia Bevezetés a bölcseleti embertanba Előadó: Dr. Bakos Gergely A tanegység célja: bevezetés a bölcseletei embertanba A fejlesztendő kompetenciák: * A tanulók műveltségének, készségeinek s képességeinek fejlesztése a szaktudományi tudás felhasználásával. 28

* Folyamatosan képezi önmagát figyelve a változó világra. * Figyelemmel kíséri a tudomány fejlődését és a társadalom változását. * Képes önálló, kritikai és kreatív gondolkodásra. * Képes véleményének és az igazságnak kifejezésére, az árnyalt és szabatos fogalmazásra. * Keresi mások megértésének módját, tudatosan segíti a közös gondolkodást. * Rendelkezik alapvető filozófiai műveltséggel. * Képes filozófia tudásának önálló továbbfejlesztésére és az önreflexióra. A tárgy tematikája: bevezetés a legújabb kori bölcseleti embertan belátásaiba, elsősorban Max Scheler és Wolfhart Pannenberg munkásságának segítségével. Követelmény: Félévi végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: HANS JOACHIM STÖRIG, A filozófia világtörténete, Helikon Kiadó, 2006, 109-112, 149-153; 456-459, 473-487, 498-506; valamint részletek a következő művekből: MAX SCHELER, Az ember helye a kozmoszban, (5-113 in: uő. Az ember helye a kozmoszban, Osiris – Gond, Bp., 1995) és WOLFHART PANNENBERG, Mi az ember?, Egyházfórum, Budapest – Luzern, 199. Ajánlott irodalom: WALTER BRUGGER (szerk.), Filozófiai lexikon, Szent István Társulat, Bp., 2005 (az „antropológiaˮ szócikk); GHISLAIN LAFONT, A katolikus egyház teológiatörténete, Atlantisz, Bp., 1998; OLIVIER CLÉMANT, Kérdések az emberről, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Bp., 2004; ARNOLD GEHLEN, Az ember – természete és helye a világban, Gondolat, Bp., 1976; SÁRKÁNY PÉTER, Filozófiai lélekgondozás. Fenomenológia – exisztenciaanalitikus logoterápia – filozófiai praxis, Jel Kiadó, Bp., 2008.

Filozófiatörténet I. Előadó: Whitehouse Domonkos A tanegység célja: Az ókori és középkori gondolkodók és filozófiai iskolák tanulmányozása a saját társadalmi és kulturális környezetükben, valamint a különböző modern és posztmodern filozófiai perspektívák felől. Fejlesztendő kompetenciák: • Az ókori és középkori filozófiai alapfogalmak és vezérgondolatok ismerete. • Az ókori és középkori filozófiai alapfogalmak és vezérgondolatok elhelyezése saját társadalmi és kulturális környezetükben. • Készség az ókori pogány, valamint az ókori és középkori keresztény gondolkodókkal való „párbeszédre”. Tematika: 1. A filozófia és filozófiatörténet fogalma és természete / Stabilitás és változás, kíváncsiság és félelem az ókori görög gondolkodásban; 2. A milétoszi bölcsek és a püthagóreusok: az alapelem kutatása; 3. A statikus és dinamikus 29

létfelfogás: Parmenidész és Hérakleitosz ellentétes ontológiája; 4. Az athéni agora alakulása: Xenophón és Szókratész etikája; 5. Platón ismeretelmélete és ontológiája; 6. Platón kozmológiája és politikája; 7. Platón lélektana a Phaidón című dialógusában és más írásaiban; 8. Zárthelyi írásbeli vizsga: (i.) Platón filozófiája/ (ii.) Platón Phaidón-ban levő lélektana; 9. Arisztotelész ismeretelmélete és ontológiája; 10. Arisztotelész lélek- és istentana; 11./12. Ágoston platonikus bölcselete; 13./14. Aquinói Szent Tamás arisztotelészi bölcselete. Követelmény: Félévi ellenőrzés: zárthelyi Platón filozófiájából és a Phaidón-ból. Félév végi ellenőrzés: szóbeli vagy írásbeli vizsga a többi témából és Arisztotelész A lélekről című művéből. Kötelező irodalom: Arisztotelész, A lélekről. Lélekfilozófiai írások. Ford. Steiger Kornél (Európa könyvkiadó, Budapest, 1988). Platón, Phaidón. Összes művei. Első kötet (Európa könyvkiadó, Budapest, 1984), 1019-1119. Turay Alfréd, Filozófiai vázlatok (Jatepress, Szeged, 1994). Módosított és bővített verzióm megkapható a könyvtárban. Ajánlott irodalom: de Crescenzo Luciano, A görög filozófia rendhagyó története (Tericum kiadó, Budapest, 1995); Kecskés Pál, A bölcselet története (Szent István Társulat, Budapest, 1992); Nyíri Tamás, A filozófiai gondolkodás fejlődése (Szent István Társulat, Budapest, 1991); Szabó Árpád, „Platón: Phaidón – bevezetés,” Existentia, vol. IIIIV. 1993-94 (1-4), 379-416; Szlezák, Thomas A., Hogyan olvassunk Platónt? Ford. Lautnér Péter (Atlantisz, Budapest, 2000); Turgonyi Zoltán, A filozófia alapjai (Egyházfórum, Budapest, 1993)

Fundamentális szeminárium Előadó: Dr. Várnai Jakab A tanegység célja: Megismertetni a hallgatókkal néhány fontos kérdést, amelyre a hasonló témájú előadáson nem tudunk kitérni, de amelyek segítik a fundamentális krisztológia összefüggéseinek jobb megértését. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri az evangéliumi hagyomány kialakulásával kapcsolatos történeti és irodalomkritikai kérdéseket.  Képes néhány fontosabb kutató munkásságát a vonatkozó témában.  Saját hitének Krisztusra vonatkozó kérdéseit tanulmányozva elmélyíti elkötelezettségét Krisztus mai követésére.

30

Tematika: 1. Bevezető fogalmak - 2. Ószövetségi témák - 3. Az „evangélium” mint műfaj - 4. Isten uralmának hirdetése Jézus példabeszédeiben - 5. Az ősegyház liturgiája mint a krisztológia forrása - 6. Heinz Schürmann munkássága - 7. A „kenotikus” krisztológia - 8. Jézus Nevének teológiája az Újszövetségben - 9. A KEK fundamentális krisztológiai szempontjai - 10. Szent Pál krisztológiája – 11. A szentek krisztológiája – 12. Krisztus jelenléte. Követelmény: A félév végéig szemináriumi dolgozat készítése. Ajánlott irodalom: TARJÁNYI BÉLA: Példabeszédek. P.P. Rk. Hittud. Ak. Lev. tag. jegyzete, 1985. RAYMOND E. BROWN: An Introduction to New Testament Christology. Paulist, New York, 1994. HEINZ SCHÜRMANN: Jesu ureigener Tod. Herder, Freiburg, 1975. WALTER KASPER: Jézus a Krisztus. Vigilia, Budapest, 1996.,

Fundamentális teológia: A Krisztus esemény Előadó: Dr. Várnai Jakab A tanegység célja: Megismertetni a hallgatókkal a Krisztusról szóló hagyomány bibliai tanúságát a maga létrejöttében, elmélyítve a források értelmezésének kérdéseit, és felkészíteni őket a dogmatikai krisztológia befogadására. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a történelmi Jézus életét a róla szóló tanúságok helyes értelmezésével, valamint az apostoli Krisztus-hit kialakulásának folyamatát.  Képes az egyház krisztológiai hitével összhangban álló Jézus-kutatás bemutatására.  Saját hitének Krisztusra vonatkozó kérdéseit tanulmányozva elmélyíti elkötelezettségét Krisztus mai követésére. Tematika: 1. Teológia, dogmatikai és fundamentális krisztológia viszonya. – 2. Az Ószövetség üdvösségi tapasztalatai és reményei. – 3. Történetiségének Biblián kívüli forrásai. Működésének külso jellemzői. – 4. Az evangéliumi hagyomány három korszaka. – 5. Jézus igehirdetése az „Isten Országáról”. – 6. Az implicit krisztológia. – 7. A fenségcímek Jézusnál: explicit krisztológia. – 8. Jézus csodái. – 9. Jézus kereszthalála. – 10. A feltámadás. – 11. Krisztus megértésének folyamata. – 12. Hit és történelem a Jézus-kutatásban. – 13. A szinoptikusok krisztológiái. – 14. A bölcsességi gondolkodás hatása. A János-evangélium krisztológiája. Követelmény: A félév közben zárthelyi dolgozat, a félév végén: szóbeli vizsga. 31

Kötelező irodalom: VÁRNAI JAKAB: Fundamentális krisztológia. Kiegészítő jegyzet. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2009. HANS KESSLER: Krisztológia, in Th. Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve, I. kötet, Vigilia, Budapest, 254-343. BERNARD SESBOUÉ: Krisztus pedagógiája. Az alapvető krisztológia elemei. Vigilia, Budapest, 1998. WALTER KASPER: Jézus a Krisztus. Vigilia, Budapest, 1996., 13-182. PÁPAI BIBLIKUS BIZOTTSÁG: A Szentírás és a krisztológia. Szent István Társulat, Budapest, 1998. 34-50. Ajánlott irodalom: KARL RAHNER: A hit alapjai. Bevezetés a kereszténység fogalmába. Agapé, Szeged, 1998, 189-231. JOHN P. MEIER: Jézus, in RAYMUND E. BROWN – JOSEPH A. FITZMYER – ROLAND E. MURPHY (szerk.): Jeromos Bibliakommentár III. Biblikus tanulmányok, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2003, 453-471.

Gyermek- és ifjúsági pszichopatológia Előadó: Dr. Semsey András A tanegység célja: a pszichológiai tanegységekre építve a hallgatók megismertetése a gyermek- és ifjúságpszichiátria legfontosabb kérdéseivel (diagnosztika, terápia, ellátórendszer) a hatékony szakmaközi együttműködés érdekében. A fejlesztendő kompetenciák:  Legyen képes elkülöníteni az egészséges és a kóros pszichés működéseket  Ismerje fel a pszichés fejlődés zavarait, elakadását, a gyakoribb kóros tüneteket  Le tudja írni – köznyelven – a gyermekeknél észlelt kóros lelki tüneteket  Ismerje a hazai gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátást nyújtó intézményrendszert  Ismerje a főbb pszichodiagnosztikai eszközöket  Ismerje a gyakrabban alkalmazott kezelésmódokat, azok főbb mellékhatásait  Együtt tudjon működni a gyógyítás érdekében az egészségügyi szakellátó intézmények dolgozóival és a szülőkkel Tematika: 1. A fejlődési zavarok osztályozása és következményei. 2. Az értelmi elmaradás, a részképességzavarok. 3. Táplálkozási és ürítési zavarok, alvászavarok. 4. Szorongásos kórképek, hangulatzavarok, endogén pszichózisok gyermekkorban. 5. Az ellátórendszer, a főbb diagnosztikai és terápiás módszerek. Követelmények: Félévközi ellenőrzés: rövid (2-3 oldalas) házi dolgozatban ismertetni egy (3-18 év közötti) pszichés problémákkal küzdő gyermek esetét. Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga. Kötelező irodalom: Vetró Ágnes: Gyermek- és ifjúságpszichiátria – mentálhigiéné. Juhász Gyula TFK, Szeged, 1998.

32

Ajánlott irodalom: Murányi-Kovács Endréné – Kabainé Huszka Antónia: A gyermekkori és a serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. (3. kiad.) Semsey András: Hogyan segítsünk nekik? (A részképesség-zavarban szenvedők) Kapocs, 2002. június, 40-45. o. Vetró Á. – Parry-Jones W.: Gyermek- és ifjúságpszichiátria. Tankönyv orvostanhallatók számára. SZOTE 1996.

Gyermekvédelmi intézmények működése, gazdálkodása Előadó: Gulyás József A tantárgy oktatásának célja: A hallgatók ismerjék meg a gyermekek védelmének a rendszerét és a gyermekvédelmi szakellátás intézményeinek a működését. Tematika:  A gyermek és ifjúságvédelem fogalma.  A gyermek és ifjúságvédelem története.  A gyermek és ifjúságvédelem helyzete.  A gyermekek védelmének rendszere.  Személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátások: alap és szakellátás.  A gyermekvédelmi intézmények működése, a gyermekvédelmi szakellátás köre: a, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás b, otthont nyújtó ellátás: gyerekotthon, nevelőszülő. c, utógondozói ellátás  Gyermekotthon, lakásotthon.  Családgondozás, utógondozás, kapcsolattartás.  A gyermekotthoni csoport gazdálkodása.  A költségvetés igazodása az önálló gyermekotthoni csoportok szakmai pedagógiai programjához.  A csoportgazdálkodás pedagógiai célja és napi gyakorlata. A beszámolás formája: szóbeli vizsga. Szakirodalom:  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  15/1998.(IV. 30.)NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.  Domszky András: Gyermek- és ifjúságvédelem. (Jegyzet) Bp.1999. Államigazgatási Főiskola(2-04-00-99-017) (45-50.o.)  Domszky András: A gyermekotthonok működésének szabályairól és követelményeiről. Módszertani levél. Bp.1999. Országos Család. és Gyermekvédelmi Intézet.  Dr. Filó Erika – Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Gyermekvédelem, gyámügy. Bp.1998.HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó.  Csáky László: Gondolatok egy Gyermekotthon átváltozásai okán. Család, gyermek, ifjúság. 9.évf. 2001/3 33

Intézménylátogatási gyakorlat II. Előadó: Gulyás József Az intézmény látogatás célja: A látogatás célja, hogy a hallgatók közelebbről megismerjenek egy gyermekközpontban működő különböző típusú lakásotthoni rendszert. Lássák egy lakásotthon tárgyi és személyi feltételeit az ott folyó a napi életgyakorlathoz kapcsolódó pedagógiai munkát. Megfigyelési szempont: A gyermekközpont milyen ellátási formájú lakásotthonokat tartalmaz? Milyen alapvető feladatokat lát el a különböző ellátási formájú lakásotthonokban a lakásotthon személyzete? Megfelel-e a lakásotthon a különböző ellátási formák adta követelmények biztosítására? Kik és hogyan segítik a gyerekek kapcsolattartását a családjaikkal? Miből és hogyan gazdálkodnak (a gyerekek és a felnőttek) a csoportokban? A gyakorlati jegyszerzés feltétele: A hallgatók készítsenek a megadott szempontok szerint szakmai elemzést. Készítsenek el egy lakásotthon havi gazdálkodási tervét négyheti étlap melléklettel.

Kateketika gyakorlat (plébánián) bevezetése I. Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette Tanegységi előfeltételek: Kateketika gyakorlat I-II. A tanegység célja: A gyakorlat előkészítése, és kisérése, a gyakorló tanítás során felmerülő problémák megbeszélése. A fejlesztendő kompetenciák  A gyakorlattal összhangban – ami ehetővé teszi a plébániai katekézis különböző területeinek és sajátosságainak megismerését – tanmenet és óravázlat elkészítése az adott évfolyamnak, a kerettantervnek megfelelően.  Több foglalkozás önálló vezetése révén tervezési és irányítási kompetenciái fejlődnek, míg a foglalkozások elemző-értékelő megbeszélései a reflektív gondolkodás kialakulására adnak lehetőséget.  Tudatosíthatja és korrigálhatja a hallgató nevelői szemléletét és nézeteit a hit továbbadásáról és a hittanári hivatásról. Tematika: 1. Felkészülés: Megfigyelési szempontok az óralátogatásokhoz. Tanmenet és óravázlat készítés. Felkészülési szempontok a hittanórák megtartásához. 2. Tanítási gyakorlat kísérése: Az óralátogatásokkal párhuzamosan a különböző óratípusok felépítése. 34

A tanítással kapcsolatos kérdések és az esetlegesen felmerülő problémák megbeszélése. 3. A foglalkozások elemző-értékelő megbeszélései. Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat a vizsgaidőszakban. Félév végi ellenőrzés: a gyakorlat jegyzőkönyveinek és óravázlatainak beadása. Kötelező és ajánlott irodalom: A Katekézis Általános Direktóruma (KÁD) SZIT, Bp., 1997. A Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) SZIT, Bp., 2000. A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (Komp.) SZIT, Bp., 2006. A Magyar Katolikus Hitoktatás Tantervei (Kerettanterv) Vác 1996. Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Kateketika I. Előadó: Fogassy Judit A tanegység célja: Bevezetést adni a „kateketika” fogalom értelméről, sajátos küldetéséről, tartalmáról, céljairól és kapcsolatárók egy adott kultúrával. Továbbá megnézni, hogy a kateketika hogyan kapcsolódik más egyházi szolgálathoz. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri az Egyház küldetésének sok rétegű szolgálatát, amelyet „kateketika” magában foglal.  Képes világosabban érteni mit is takar a „hitre nevelés” feladata.  Elkötelezett az Egyház missziója iránt, és vállalja azt saját életében akár kinevezett katekétaként, akár mint egyéni hívő. Tematika: 1. Kateketika általános bevezető. 2. A katekézis az Egyház szolgálatában és annak fő dokumentumai. 3. A katekézis célja és feladatai. 4. Három sarkalatos „kép” megalapozása a katekézisben. 5. Jézus Krisztus személyének, tanításának, csodáinak bemutatása. 6. Az Egyház bemutatása a katekézisben. 7. A katekézis története. 8. A katekumenátus intézménye – a katekumenális jellegű katekézis. 9. Mit jelent „hinni”? Isteni pedagógia és kapcsolata a hitre neveléssel. 10. A megtérés és a hitre nevelés kapcsolata. 11. A plébániai közösség, a katekézis gravitációs központja. A hitre nevelés további helyszínei és azok sajátosságai. 12. A biblia szerepe a katekézisben. 13. Összefoglaló. Követelmény: Két házi feladat, 3-5 oldal adott témából. Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: A klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998. 35

A Magyar katolikus püspöki kar országos hitoktatási bizottsága: A Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000. Fogassy Judit SDSH: A katekumenátus kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2005. OICA – Felnőttek beavatása a keresztény életbe, Sapientia Főiskola, Budapest, 2007. Ajánlott irodalom: A Katolikus Egyház Katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002. Andre Fontana, A Katekumenátus útja felnőtteknek, Don Bosco Kiadó, Budapest, 2003. Catechesi Tradendae, Szent István Társulat, Budapest, 1980. Perry G. Downs: A lelki fejlődés: ACSI, Budapest, 1998 Pécsi Hittudomány Főiskola: Kateketikai Szöveggyűjtemény, Pécs, 2005.

Kateketikai gyakorlat I. Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette Tanegységi előfeltételek: nincs A tanegység célja: A gyakorlat során ismereteket szerez a hallgató a katekézis különböző helyszíneiről és lehetőségeiről. Ez segítheti pályaválasztásában, későbbi helyének és feladatának megtalálásában. A fejlesztendő kompetenciák  Lehetővé teszi a különböző területek (plébánia, iskola, karitász, stb.) sajátosságainak megismerését.  Képes a megismert területek lehetőségeinek felmérésére, elemzésére.  Elkötelezett abban, hogy az Egyház szolgáló szeretetét személyes példájával alátámasztva közvetítse. Tematika: 1. Közös hospitálás: A Főiskola által megadott gyakorlati helyen 1 óra megtekintése és megbeszélése az órát tartó katekétával. A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése az előadásokon elhangzottak alapján. 2. Szabadon választott: Plébániai és iskolai foglalkozásokon (ez nem csak hittanóra lehet) való részvétel 3 alkalommal. A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése: minden alkalomról kb. 1-1 oldalnyi. 3. A közös és a szabadon választható foglalkozások összehasonlító elemzése. Követelmény A vizsgaidőszak megkezdése előtt a jegyzőkönyvek, elemzések leadása. (A beadvány legalább 4 oldalnyi legyen.) 36

Kötelező és ajánlott irodalom: A Katekézis Általános Direktóruma (KÁD) SZIT, Bp., 1997. A Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) SZIT, Bp., 2000. A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (Komp.) SZIT, Bp., 2006. A Magyar Katolikus Hitoktatás Tantervei (Kerettanterv) Vác 1996.

Kateketikai szakmódszertan I. Előadó: Szlanka Erzsébet Tanegység célja: A hallgatók megismertetése a katekézis módszertani elemeivel, a katekézisben alkalmazható technikákkal. A tervezés szempontjainak elsajátítása a katekézis különböző szintjeinek megfelelően. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a katekézis különböző helyszínein alkalmazható módszereket  Képes a katekézist annak szintjei és helye szerint megtervezni és értékelni  Elkötelezett abban, hogy neveljen, ne csak oktasson Tematika: A katekézis módszertanának alapjai és a katekézisben használt néhány módszer és technika bemutatása. Tervezés elsajátítása a katekézis különböző szintjeinek figyelembevételével. A katekézis 3 különféle helyszínekre való alkalmazása. Felkészülés a foglalkozásokra a katekézisben. Oktatás kiteljesítése a nevelésben. Követelmény: Az elméleti órákon való személyes jelenlét és aktív bekapcsolódás. Félév végén írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: Katekézis Általános Direktóriuma Bp., SzIT,1998. Magyar Kateketikai Direktórium Bp., SzIT,2000 Ajánlott irodalom: Fogassy Judit SDSH, Katekéták kézikönyve Bp, SzIT,2002. Tarjányi Zoltán, Kateketika II. Bp., SzIT, 1999. Tarjányi Zoltán, Pedagógia I A keresztény nevelés és oktatás története Bp.,SzIT,1998. Tarjányi Zoltán, Pedagógia III. A keresztény nevelés keretei és tartalma Bp.,SzIT,1999.

37

Kateketikai szakmódszertan szeminárium I. Előadó: Szlanka Erzsébet Tanegység célja: Az előadáson megismert módszertani elemek és technikák gyakorlati feldolgozása. A katekézis tervezésének gyakorlása. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a katekézis különböző helyszínein alkalmazható módszereket  Képes a katekézist annak szintje és helyszíne szerint megtervezni és értékelni  Képes meglátni saját erősségeit és gyengeségeit a katekézisben és formálódni Tematika: Az 5 pont szemléltető módszer alapelemeinek kidolgozása különböző korosztályoknak, különböző kateketikai szinteken. Mikro tanítások közösen és egyénien elkészített vázlatok alapján. Éves terv készítése. Követelmény: Az szemináriumon való személyes jelenlét és aktív bekapcsolódás. Félév végén éves terv készítése önállóan és beadása. Kötelező irodalom: Katekézis Általános Direktóriuma Bp.,SzIT,1998. Magyar Kateketikai Direktórium Bp.,SzIT,2000 Ajánlott irodalom: Fogassy Judit SDSH, Katekéták kézikönyve Bp,SzIT,2002. Tarjányi Zoltán, Kateketika II. Bp., SzIT, 1999. Tarjányi Zoltán, Pedagógia I A keresztény nevelés és oktatás története Bp.,SzIT,1998. Tarjányi Zoltán, Pedagógia III. A keresztény nevelés keretei és tartalma Bp.,SzIT,1999.

Képességfejlesztő tréning Előadó: Riez Andrea A tematikát a tréningvezető a félév elején ismerteti. Ajánlott irodalom: Charles S. Carver – Michael F. Scheier: Személyiségpszichológia Osiris K. Bp., 1998. Gergely Jenő : Személyiségismeret JGyF K., Szeged, 1999. Az első találkozás jelenségvilága a segítő kapcsolatban, Szerk.: Kállai János – Gál Béla, Osiris K., Bp., 2000. Vera F. Birkenbihl: Kommunikációs gyakorlatok, Trivium K., Bp., 1998.

38

Kórházi lelkigondozás gyakorlat Előadó: Dr. Egri László 2009 nyarán elvégzett gyakorlat. A követelményeket a módszertani munkafüzet tartalmazza.

Közösségvezetés Előadó: Kézdy Anikó A tanegység célja: A tantárgy célja megismertetni a hallgatót a hatékony vezetés és a vezetés szempontjából lényeges csoportfolyamatok pszichológiai jellegzetességeivel, valamint a közösség alakításának, mozgósításának lehetőségeivel. A kurzus során csoportdinamikai gyakorlatok segítik az elméleti ismeretek elmélyítését. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a vezetés és a csoportfolyamatok alapvető pszichológiai jellegzetességeit  Képes a vezetés különböző eszközeinek az adott csoport esetében hatékony alkalmazására  Elkötelezett a rábízott közösségek működésének és fejlődésének segítésében Tematika: Az egyén helye a csoportban: szerep, szociometriai pozíció. A csoporthoz tartozás motívumai. A csoporthoz tartozás életkori sajátosságai. Vezetői szerepek, tulajdonságok. Vezetés és kommunikáció a csoportban. A vezető által ellenőrizhető csoportfolyamatok: részvétel, befolyásolás, csoportlégkör, csoporttagság érzése, normák. Feladatvégző tevékenység, a feladatok megosztása. Döntés. A közösség mozgósítása. A közösség erőforrásainak elemzése. Követelmény: félév végi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat a kötelező irodalom és az órán elhangzottak anyagából. Kötelező irodalom Klein S.(2007): Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kiadó, Budapest. Az alábbi fejezetek: 3. fejezet: A vezetői hatalom (91-129.); 4. fejezet: A vezetői munka gyakorlata (131-198.); 5. fejezet: A vezetők mentálhigiénéje (199-215.); 8. fejezet: A munkacsoport (263-292.); 15. fejezet: Kommunikáció a szervezetben (413-444.) Vanier, J.: A közösség. (több kiadás) A vezetés adománya c. fejezet Ajánlott irodalom Griffin, E. (2003): Együtt-lét. Mitől jó egy csoport? Harmat, Bp.

39

Krízis és tanácsadás Előadó: Kézdy Anikó A tanegység célja: megismertetni a hallgatót a tanácsadási helyzetek pszichológiai dinamikájával, a krízishelyzetek jellegzetességeivel, a beavatkozás és segítségnyújtás lehetőségeivel. Az órák keretében lehetőség nyílik az alapvető tanácsadási készségek bemutatására, gyakorlására is. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a krízisállapotok pszichológiai jellegzetességeit, valamint a tanácsadási helyzetek dinamikáját.  Képes egy segítő (vagy tanácsadói) helyzetben megfelelő tanácsadói attitűddel jelen lenni, kompetenciahatárait felismerni, a tanácsadói beavatkozás adekvát módszereit kiválasztani és alkalmazni.  Elkötelezett abban, hogy a segítségkérő érdekeit a legjobban szolgáló módon működjön egy tanácsadási vagy segítő kapcsolatban. Tematika: Stressz, megküzdés, vallásos megküzdés. Prevenció. Krízis. Krízisintervenció. Öngyilkossági krízis. Serdülőkori fejlődési krízisek. Gyász, halál. A tanácsadás elméleti modelljei. A tanácsadó-kliens kapcsolat. A tanácsadói attitűd. Tanácsadói készségek. A tanácsadás mint kommunikációs folyamat. A tanácsadó személyisége. A helfer szindróma. Kiégés (burn-out szindróma). Követelmény: zárthelyi dolgozat Kötelező irodalom: Hajduska M.: Krízislélektan. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2008. 9-33, 45-85, és 117190. o. Ajánlott irodalom: Benkő A., Szentmártoni M.: Testvéreink szolgálatában. Új Ember, Bp., 2002. Hézser G.: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Kálvin Kiadó, Bp., 1995. Hézser G.: Miért? Tanulmányok a rendszerszemléletű lelkigondozói gyakorlatról. Kálvin Kiadó, Bp. 1996. Bakó T.: Utak és ösvények. Életünk váltófázisai és válságai. Psycho Art, Bp., 2004.

40

Lelkipásztori teológia I.: Alapvető pasztorális Előadó: Dr. Tomka Ferenc A tanegység célja: A lelkipásztori teológia alapelveinek, megváltozott korunk lelkipásztori követelményeinek, valamint a lelkipásztorkodásban résztvevő személyeknek és csoportoknak megismerése. A fejlesztendő kompetenciák  Megismerje a lelkipásztorkodás jelentőségét és küldetését  Szembenézzen korunk kihívásaival – és az azokra lehetséges válaszokkal  Felelőssé váljék a lelkipásztori küldetésre. Tematika: Egyház és lelkipásztorkodás – a mai világban. A lelkipásztori teológia meghatározása, története és feladata. Paradigmaváltás és az új evangelizáció. Egyházkép, közösség, lelkipásztorkodás (A communio egyháztan). A papság, a világiak a szerzetesek, diakónusok és a megújulási mozgalmak szerepe az evangelizációban. – Hogyan jön létre a közösség? Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező: Tomka F.: Lelkipásztori teológia és új evangelizáció. Bp. SZIT. 2006; Tomka F. Halálra szántak, mégis élünk. Bp. SZIT. 2005. Ajánlott: J. Ratzinger: A föld sója (SZIT) 1997; VI Pál pápa: Evangelii Nuntiandi; II János Pál: Christifideles Laici; II. János Pál: Átlépni a remény küszöbét, Kaposvár 1994; Dobos L: Világiak a lelkipásztorkodásban (Lámpás); Balás B.: Az első plébániám MÁK, 2001;

Lelkipásztori teológia III.: Közösség Előadó: Dr. Tomka Ferenc Tanegységi előfeltételek: Alapvető pasztorális A tárgy célja: Megismerkedni a közösség fejlődésének, létrehozásának és működésének alapvető szabályaival A fejlesztendő kompetenciák  Betekintést nyerni a közösségek alakulásának törvényszerűségeibe  Képessé válni közösségek elindítására  Elköteleződés a közösség létrehozásában

41

A tárgy tematikája: Az intézményesülés (és a karizma) problémája és a lelkipásztorkodás története. Az egyházi szerepek, formák, tanítások intézményesülése; az egység és az engedelmesség az egyházban. A közösség létrehozása a lelkipásztori gyakorlatban. A csoportos beszélgetés szabályai és alkalmazása Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező: Tomka F: Intézmény és karizma az egyházban. MÁK, 1997; A közösség létrehozásáról: in: Újat és régit (Szennay András tiszteletére) Pannonhalma 2001. 589-610; A csoportos beszélgetésről in: Studia Religiosa (András Imre emlékkönyv) Szeged, 1998. 125-139 stb. Ajánlott: K. Rahner: Egyházreform. Egyházfórum 1994; Cordes J.: A lelket ki ne oltsátok (OLI) .é. n.; J.Vaniér: A közösség, Vigília 1995; Greshake N.: Milyennek akarta Jézus a közösséget? Egyházfórum. 1990; Em Griffin: Együtt-lét (Mitől jó egy csoport?) Budapest, Harmat, 2003.

Liturgika I. Előadó: Dr. Pákozdi István A fejlesztendő kompetenciák: a) ismerje meg a hallgató a liturgia szépségét, b) képes legyen a maga szintjén részt venni a liturgikus eseményekben, c) váljék elkötelezett művelőjévé a liturgiának. A tanegység célja: betekintést nyújtani az Egyház liturgikus életébe, az eucharisztikus ünneplés (szentmise) és a szentségek, illetve más rituális cselekmények történetébe, formáiba, előírásaiba. Tárgyalásra kerülő témák: A liturgia fogalma, meghatározása, felosztása, eredete. A liturgia szabályozása, a rubrikák. A különféle rítusok. Az ősi liturgikus könyvek. Az egyházi év ünnepei, felosztása, a szent idők stb. Követelmény: otthoni önálló munka: a megjelölt szövegek elolvasása, esetleg szemeszterdolgozat írása választás szerint. Az ellenőrzés formája: szemeszter végén szóbeli, vagy írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: Pákozdi István: Római Katolikus Liturgika, (jegyzet) Sapientia 2009. Ajánlott irodalom: Várnagy Antal: Liturgika, tankönyv (Lámpás Kiadó, Abaliget 1993), Verbényi I., Arató M., Liturgikus Lexikon, (Ecclesia Budapest 1988), Adoremus, havonta megjelenő misefüzetek (Új Ember, Budapest). Radó Polikárp: Az egyházi év (Szent István Társulat, Budapest, 1957), Parsch Pius: Az üdvösség éve III-III, (Budapest 1937), Mihályi Gilbert: Az Egyház liturgikus élete, (TKK Róma, 1980), Josef A. Jungmann: A szentmise, (Prugg Verlag Eisenstadt, 1977), Miklósházy Attila: Benedicamus Domino, (Prugg Verlag Eisenstadt 1984), Ivancsó István: Görög katolikus szertartástan, (Nyíregyháza 1997). 42

Liturgikus ének I. Előadó: Kecskésné Papp Ágnes A tanegység célja: – betekintés az énekelt liturgiába (szentmise és zsolozsma) történeti és gyakorlati szempontból. – tájékozódás a használatos énekeskönyvekben és énekműfajokban; részvétel és tapasztalatszerzés a liturgikus énekes szolgálatban. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri az egyház állásfoglalását a szent zenéről; az énekelt liturgia műfajait, a templomi éneklés válfajait és a jelenleg használatos énekeskönyveket.  Képes a liturgikus időnek és alkalomnak megfelelő énekek kiválasztására, használhatóságuk, értékük vagy fogyatékosságuk megítélésére.  Elkötelezett abban, hogy - ha arra alkalom adódik, akár aktívan részt véve benne - a szent zene és ének méltó művelését (tanítását) egyházias, liturgikus, imádságos szellemben szorgalmazza. Tematika: Elmélet: 1. A szent zene és a liturgia jellege. 2. X. Pius Motu propriója és a Liturgikus konstitúció (a II. Vatikáni zsinat rendelkezése a liturgiáról). 3. A római liturgia. 4. A gregoriánum és az egyházzene története dióhéjban. Gyakorlat: 1. A szentmise állandó énekei (miseordinárium). 2. Olvasmányközi énekek (A szentmise változó énekei I.) 3. Énekrend az ádventi és a karácsonyi időre. Követelmény: Részvétel a tanórákon és az előírt gyakorlaton (énekpróba és szentmise). Mulasztás esetén írásbeli feladat beadása. Félév végén: aláírás. Kötelező és ajánlott irodalom: Éneklő Egyház. Római Katolikus Népénektár liturgikus énekekkel és imádságokkal. Szent István Társulat. A mise állandó szövegei és énekei latinul és magyarul. Szent Ágoston Liturgikus Megújulási Mozgalom, 1999. Documenta Musicae Sacrae. A Szent Zene dokumentumai X. Pius pápa Motu propriójától napjainkig. MALEZI, 2005. (Bibliotheca Liturgica 2.) Ratzinger, Card. J.: A liturgia szelleme. [III/2. fejezet!] Szent István Társulat, 2002. Rajeczky B.: Mi a gregorián? Zeneműkiadó, 1981. Dobszay L.: A gregorián ének kézikönyve. Editio Musica, 1993. Török J.: Adoremus. Agapé–Ecclesia, 2000.

43

Morálteológia I.: Alapvetés Előadó: Dr. Papp Miklós A tanegység célja: Az erkölcsteológia alapvetésének célja a morális alapfogalmak, a tudományos metódus és szisztémák történelmi és mai értelmezése. Ezek segítségével cél az erkölcsös életvezetés és a tanácsadás megtanulása az evangélium, a teológiai és a humántudományok fényében. A fejlesztendő kompetenciák:  Megismeri az erkölcsi alapfogalmakat és szisztémákat, a teológiai és humántudományok eredményeit.  Képes lesz az élet, mint erkölcsi feladat, igaz vezetésére: nagy döntések meghozatalára, az azokban való stratégiai kitartásra, az erkölcsi feltámadásra.  Erkölcsileg képzett személyiségként belátja a Krisztushoz tartozás fontosságát, elkötelezett tagja lesz az Egyháznak, nagy segítség lehet másoknak az életvezetésükben. Tematika: Az erkölcsteológia tudományos fogalmai, metodikája, felosztása után az erkölcsteológia interdiszciplináris jellegét tárgyaljuk. Az Ószövetség és az Újszövetség éthoszát összevetjük a természetes erkölcsi törvény teóriájával. Megvizsgáljuk a transzcendentális és kategoriális szabadságot, mint az erkölcs lehetőségi feltételét, majd az alapdöntés–egyes döntés stratégiai meghozatalát és az abban való kitartás gyakorlati lépéseit. A lelkiismeret méltóságának, nevelésének és a döntést segítő erkölcsi szisztémáknak a megismerése nélkülözhetetlen a döntésekhez. Végül a bűn lejtőjét, osztályozását, és az erkölcsi feltámadást tárgyaljuk. Követelmény: Félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom: A Katolikus Egyház Katekizmusa, Bp. 1994. 1699.-2051.; WEBER, H., Általános erkölcsteológia, Bp. 2001.; PAPP, M., Az életvezetés erkölcsteológiája, Jegyzet. Ajánlott irodalom: TARJÁNYI, Z., Az erkölcsteológia története és alapfogalmai, Bp. 2005.; DEMMER, K., Fundamentale Theologie des Ethischen, Freiburg 1999.; BÖCKLE, F., A morálteológia alapfogalmai, Bp. 2004.; II. JÁNOS PÁL pápa: Veritatis splendor, Bp. 1994.; PESCHKE, K.-H., Christliche Ethik, Trier 1997.; NYÍRI T., Alapvető etika, Bp. 1984.

Morálteológia szeminárium Előadó: Kék Emerencia A tanegység célja: Megismertetni a hallgatókkal az egyház bioetikai vonatkozású hivatalos megnyilatkozásait: az Evangelium vitae enciklikát és a Donum vitae instrukciót. 44

Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a prenatális emberi életet védő hivatalos egyházi nyilatkozatokat.  Képes önállóan értelmezni és összefoglalni az egyháznak az emberi élet tiszteletéről, az abortuszról és az emberi szaporodásba való beavatkozásokról szóló tanítását.  Elkötelezett abban, hogy hivő katolikusként ismerve egyház bioetikai tanítását, hitelesen képviselje azt különböző élethelyzetekben. 

Tematika: 1. Bevezetés a két dokumentum értelmezéséhez 2. Az Evangelium vitae: élet és abortusz 3. A Donum vitae: a prenatális élet értéke és méltósága 4. A két megnyilatkozás kapcsolata és összefüggései; Összegzés Követelmény: A félév végén írásbeli szemináriumi dolgozat. Kötelező irodalom: DONUM VITAE, A Hittani Kongregáció instrukciója a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról, Ford.: Dr. Gresz Miklós, Róma 1987 EVANGELIUM VITAE, II. János Pál pápa enciklikája az emberi élet sérthetetlenségéről, Ford.: Dr. Diós István, SZIT, Budapest 1995

Nevelőszülői ellátás Előadó: Gulyás József A tantárgy oktatásának célja: Az otthont nyújtó ellátás másik formájának (a nevelőszülői ellátás) megismertetése a hallgatókkal, A családcentrikus szemlélet erősítése, a pedagógus szociális érzékenységének fejlesztése. Tematika:  A család fogalma és funkciói.  A családi szerepekről általában.  A nevelőszülői ellátás helye a gyermekvédelem rendszerében.  A nevelőszülői ellátás mint a családot pótló ellátás.  A nevelőszülői hálózatot működtető feladatai.  A nevelőszülő feladatai.  A nevelőszülői jogviszony.  A nevelőszülői elhelyezés típusai.  A nevelőszülő feladatai. A beszámolás formája: szóbeli vizsga.

45

Szakirodalom:  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  15/1998.(IV. 30.)NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.  150/1997.(IX.10.) Korm. Rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről.  Králné Szabó Piroska: Gondolatok a nevelőszülők és a vérszerinti szülők kapcsolatáról. Család, gyermek, ifjúság. 7. évf. 1999. 3. sz.

Nevelőszülői ellátás gyakorlat Gyakorlatvezető: Gulyás József Az intézmény látogatás célja: Az otthont nyújtó ellátás másik formájának a nevelőszülői ellátásnak a gyakorlatban történő megismerése. Megfigyelési szempont: Hogyan és milyen formában működik a nevelőszülői ellátás? Kikből tevődik össze az ellátottak és az ellátok köre? Mik a tárgyi és személyi feltételek a nevelőszülői ellátásban? Mi az időbeosztása és hogyan látja el a feladatát egy nevelőszülő? A gyakorlati jegyszerzés feltétele: A hallgatók a látogatás során tapasztalataikról készítsenek feljegyzést amiben a saját véleményeiket is fejtsék ki.

Nyári gyakorlat Előadó: Dr. Révay Edit 2009 nyarán elvégzett gyakorlat. A követelményeket a módszertani munkafüzet tartalmazza.

Nyári kateketikai/pasztorális gyakorlat Előadó: Dr. Pákozdi István 2009 nyarán elvégzett gyakorlat. A követelményeket a módszertani munkafüzet tartalmazza.

Plébániai gyakorlat bevezetése Előadó: Dr. Pákozdi István A tanegység célja: A plébániai munkába való bevezetés azok számára, akik a félévközi gyakorlatuk során majd különféle plébániákra mennek ki. Ezek mellett elmélyítendő témák: a plébánia szerkezete, típusai, a plébániai élet. 46

A fejlesztendő kompetenciák: a) a kurzuson résztvevő megismeri a plébániát, mint a lelkipásztorkodás alapegységét; b) képes lesz arra, hogy bekapcsolódjon a plébániai életbe; c) elkötelezetté kell válnia a plébániai lelkipásztorkodásban való hivatásszerű részvételben! A tárgy tematikája: a) a hallgatók eddigi tapasztalatainak felmérése, b) a plébániai életbe való bevezetés, b) a plébániák típusai, c) a plébániai élet. Követelmény: egy plébániai gyakorlat elkészítése, és arról leírás készítése. Kötelező és ajánlott irodalom: Klérus Kongregáció: A pap mint a plébániai közösség pásztora és vezetője (Instrukció, Római Dokumentumok XXIII, Bp. SzIT 2003). Rendelkezés néhány olyan kérdésben, mely világi hívőknek a lelkipásztori szolgálatában való együttműködéséből fakad (Szentszéki dikasztériumok, Római dokumentumok VI, Bp. SzIT 1998).

Propedeutika proszeminárium Előadó: Dr. Szatmári Györgyi A tanegység célja: Fejleszteni a hallgatók szóbeli és írásbeli kifejezőkészségét, valamint bemutatni a katolikus egyház alapvető tanítását. Rövid tanulmányokkal, cikkekkel találkoztatva gyakoroltatni a lényeg kiemelését, egy téma szóbeli és írásbeli összefoglalását. Megismertetni a Katolikus Egyház Katekizmusát. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a szóbeli és írásbeli megnyilatkozás alapvető formáit és technikáit, ismeri a katolikus hitet.  Képes szabadon választott, ill. adott témával kapcsolatban véleményt formálni, s azt érthetően, érvekkel alátámasztva kifejteni. Képes az egyház hagyományának fényében életére és hitére reflektálni.  Elkötelezett önmaga művelésében és képességeinek fejlesztésében, hogy eljövendő hivatására igényesen készülve tálentumait az egyház életében és küldetésében hatékonyan kamatoztassa. Tematika: 1. Bemutatkozunk. 2. Legkedvesebb íróm, költőm, kedvenc regényem, versem. 3. Tájak és emberek: egy élmény megosztása! 4. Miről van szó? – Szövegértés, lényeg kiemelése. Jegyzetelés, vázlat. 5. Utánajárunk: forráskeresés egy témához és a téma 47

megvitatása. 6-7. Vallomás – hitvallás. 8-9. Mit jelent nekem/nekünk? – Találkozások a Szentírással. 10-11. Liturgia és szentségek. 12. Egyházi év. 13-14. Élet és ima. Követelmény: Félév közben írásbeli feladatok és az egyes alkalmakon tevékeny részvétel. Félév végén: aláírás. Kötelező irodalom: A Katolikus Egyház Katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002. Ajánlott irodalom: Az Olasz Püspökkari Konferencia: Az igazság megszabadít benneteket. Felnőttek katekizmusa, Don Bosco, Budapest [2000]. Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz, Budapest, 1996. Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás felsőfokon, Krónika Nova, Budapest, 2002. Tőzsér Endre: Dolgozatírás, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2006.

Romológia I. Előadó: Szabóné Kármán Judit A tanegység célja: A család-és gyermekvédelmi képzésben résztvevő hallgatók romológiai ismereteinek bővítése, a szakemberek felkészítése a legnagyobb létszámú hazai kisebbséggel való sikeres együttműködésre. Fejlesztendő kompetenciák:  A cigányság szociális, mentális helyzetének megismerése, e status mögötti okok tudatosulása alkalmassá teszi a leendő szakembereket arra, hogy nagyobb empátiás készséggel, segítő attitűddel forduljanak ezen etnikum felé  A cigányság hagyományainak, szokásainak megismerése magyarázatot ad a hallgatók leggyakoribb kérdéseire: „miért viselkednek így?”, „miért és hogy tudnak így élni?”, „miért nem tudnak kiemelkedni?”. E kérdések megválaszolása pedig nagymértékben hozzájárul a félelmek, előítéletek csökkenéséhez, az aktív, eredményes és kölcsönös kommunikáció kialakulásához.  A roma/cigány családok felépítésének, működésének, sajátosságainak megismerése lehetővé teszi a szakemberek számára a hatékonyabb, célzottabb együttműködést.  A cigány gyermekek családon belüli – gyakran a többségi társadalomtól eltérő szocializációjának, szociálpszichológiai fejlődésének feltárása elengedhetetlen a cigányság integrálódásának segítésében.

48

Tematika: 1. A cigányság eredete, rövid története, megjelenésük Európában és hazánkban. 2. A magyarországi roma/cigány népesség (lélekszám, összetétel; csoportok, rétegek, földrajzi elhelyezkedés, főbb jellemzők) 3.- 4. A hazai cigányság jelenlegi oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi helyzete (okok és következmények). 5. A roma/cigány családok összetétele, működése, főbb vonásai a szegényrétegtől a polgári, értelmiségi rétegig. 6. A cigányság szokásai, hagyományai – gyermekvárás, születés, keresztelő, halál, gyász, temetkezés, pomána. 7. Etnikus kultúra és szegénykultúra a 21. század elején a cigányság körében. 8. A roma/cigány gyermekek családon belüli szocializációja, a többségi társadalom elvárásai, az eltérő szocializáció következményei. 9.-10. Családgondozás, gyermekvédelem a roma/cigány családokban. 11. Asszimiláció, szegregáció, integráció. 12. Az előítélet és rasszizmus kialakulásának okai, megelőzése, „kezelése”. 13.-14. A hazai cigányság integrálódásának útja; többség és kisebbség feladatai, oktatási, jogi, gazdasági, egyházi válaszok. Követelmény: Önálló dolgozat leadása és kollokvium. Kötelező és ajánlott irodalom: Szabóné Kármán Judit: A roma/cigány népesség helyzete In: Kopp Mária szerk. Magyar lelkiállapot 2008. Semmelweis Kiadó Budapest, 2008. Dúl Géza: Krisztus „Cigányország útjain” Vigília 2002/9.sz. Farkas Endre szerk.: Gyerekcigány. INTER-ES Kiadó Budapest, 1994. Forray R. Katalin szerk.: Romológia-Ciganológia Dialog Campus Pécs, 2000. Stewart S. Michael: Daltestvérek T-Twins Kiadó Budapest, 1993. Szabóné Kármán Judit: Családgondozás-krízisprevenció(Cigány családok gondozása) Medicina Kiadó Budapest, 2004.

Spirituális teológia I. Előadó: Versegi Beáta-Mária A tanegység célja: Az ember életétnek meghatározó eleme a változás, fejlődés. A lelki élet teológiája hagyományosan az emberre úgy tekint, mint zarándokra. E tantárgy célja, hogy megvilágosítsa e zarándok lét tipikus elemeit. Fejlesztő kompetenciák:  A lelki élet teológiája alapfogalmainak tisztázás.  Képessé válik reflektálni személyes keresztény életére.  Törekszik a lelki élet újonnan megismert útjait bejárni. Tematika: Megismerkedünk a Spirituális teológia fogalmával, a tudomány történeti fejlődésével valamint elhelyezzük a Spirituális teológia tárgyát a Teológia tudományának rendszerében. Az alapfogalmak tisztázás után kerül sor a lelki élet szakaszainak felvázolására, valamint ezek beható megismerésére. Követelmény: tanegység végi írásbeli vizsga. 49

Kötelező irodalom: Órai jegyzet; II.János Pál, Novo Millennio Ineunte kezdetű apostoli levele, 2001.január 6. Szentmártoni Mihály: Istenkeresésünk útjai. A vallásos megtapasztalás lélektana. Agapé, 2000. Ajánlott irodalom: FARKASFALVY Dénes: A lelki élet teológiája, Teológiai zsebkönyvek 11, Távlatok- Agapé, Szeged,1995.; H. BOULAD SJ: Használd a szabadságodat!, Szegletkő Kiadó, Budapest, 1994.; Willi LAMBERT SJ: A valóság szeretete, Corvinus Kiadó 1999.P. Jacques PHILIPPE: A belső szabadság, Nyolc Boldogság Katolikus Közösség, Homokkomárom 2004.;

Szakdolgozatra felkészítő szeminárium I. Követelmények: konzultáció a készülő szakdolgozat témavezetőjével, félév végén aláírás. A szakdolgozat formai követelményeit a Hallgatói Tanulmányi és Vizsgarend tartalmazza. Bővebb segédanyag Tőzsér Endre: Dolgozatírás című jegyzete, amely megtalálható a főiskola honlapján és könyvtárában.

Személyiség és személyiségfejlődés Előadó: Dr. Török István Izsák A tanegység célja: Megismertetni a hallgatókkal a személyiség fejlődési szakaszait valamint a fejlődést befolyásoló belső illetve külső tényezőket. Fejlesztendő kompetenciák: ismerjék meg a személyiség fejlődésére vonatkozó legfontosabb elméleteket képesek legyenek felismerni a különböző életszakaszok legfőbb jellemzőit legyen elkötelezett abban, hogy önmagát jobban megismerje a fejlődéslélektan tükrében Tematika: 1. A fejlődés paraméterei. 2. Különböző fejlődéslélektani elméletek: Piaget, Freud, Erikson. 3. Csecsemőkor és kisgyermekkor fejlődési mechanizmusai. 4. Iskoláskor, serdülőkor és felnőttkor fejlődési mechanizmusai. Követelmény: a félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom: Bernáth, L.- Solymosi, K., Fejlődéslélektan. Olvasókönyv, Budapest, 1997, 27-135. Ajánlott irodalom: Cole, M. – Cole, S.R., Fejlődéslélektan, Budapest, 1998. – Erikson, E.H, Childhood and Society, London, 1995. – Erikson, E.H., Identity and Life Cycle, London, 1980. 50

Személyiségfejlesztő és kommunikációs gyakorlat Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina Tematika: Feszültségoldás, ismerkedés önmagunkkal és másokkal, kommunikációs és empátiás képességek szerepének tudatosítása, szerepjátékokban való gyakorlása. Közös problémamegoldás csoportban történő gyakorlása. Konfliktus és konfliktuskezelés Ajánlott irodalom: Gyökössy E.: Magunkról magunknak. Kálvin K. Bp. 1992.; Forgács J.: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat, Bp. 1996.; Horváth-Szabó K., Vigassyné Dezsényi K.: Az agresszió kezelése. SZCsM-Rejtjel K. Bp. 2001.

Személyiségfejlődés Előadó: Urbán Szabolcs A tanegység célja: a személyiséglélektan alapfogalmainak, fő problémáinak és irányzatainak megismertetése. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a személyiséglélektan alapvető problémáit és irányzatait.  Képes emberi jelenségeket adekvát módon személyiséglélektani szempontból értelmezni.  Elkötelezett abban, hogy pszichológiai problémákhoz tárgyilagosan közelítsen . 2.

Tematika: A kurzus bevezetést nyújt a személyiséglélektan alapvető problémáiba, irányzataiba, módszereibe és történetébe. Bemutat néhány meghatározó személyiségfejlődési modellt és az elméleti áttekintés mellett kitér a személyiséglélektani megközelítések gyakori alkalmazási területeire. Követelmény: Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: Carver, C. S. – Scheier, M. F. (1998) Személyiségpszichológia. Osiris, Budapest

Szociálismunka Előadó: Riez Andrea A tematikát az oktató az első órán teszi közzé.

51

Szociálpolitika Előadó: Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna A tanegység célja: A szociális gondoskodás fejlődéstörténete kiemelkedő elemeinek és alapfogalmainak, illetve eszköztárának megismertetése, valamint a hallgatók felkészítése a mai magyar szociális ellátórendszerben való eligazodásra. Fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a szociálpolitika fogalom- és eszközrendszerét  Képes a szociálpolitika eszközeinek bemutatására és alkalmazására  Elkötelezett abban, hogy a szociálpolitika alanyait mind magasabb szintű ellátáshoz juttassa Tematika: 1) A szociálpolitika fogalmi- és eszközrendszere 2) A szociálpolitika fejlődéstörténete 3) A jelenlegi szociális ellátórendszer biztosította ellátási fajták 4) A fogyatékosság társadalmi kezelésének szabályozása, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása 5) Az Európai Szociális Karta 6)

Követelmény Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga Kötelező irodalom: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Könczei György: Az Európai Szociális Charta jövője az Európai Unió összefüggésében, avagy: Csipkerózsika már nem alszik Esszé Old Bethpage, 2004. december Ajánlott irodalom: 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról Szalai Júlia: Jóléti fogda (Esély 2004/6 és 2005. évi 1. száma) Robert Castel: A szociális kérdés alakváltozásai. A bérmunka krónikája Kávé Kiadó Bp. 1998.

Szociológia (általános- és vallásszociológia) Előadó: Révay Edit A tanegység célja: Korunk (magyar) társadalmát és az egyházat közelről érintő kérdéseket vizsgálunk empirikus adatokra támaszkodva, ugyanakkor társadalom52

elméleti keretek közé helyezzük, hogy a törvényszerűségeket és sajátosságokat is felfedezni és értelmezni tudják a hallgatók. Elméleti bevezetést ad a kurzus az egyház belső megújulásának intézményi formáiról, valamint az új vallási mozgalmak létrejöttének társadalmi hátteréről. Emellett a korunkban erőteljesen jelen lévő kérdések kapcsán az egyház véleményformálásának, kompetenciájának közös elemzése és értelmezése saját élmény, napi sajtó, közvélemény, egyházi dokumentumok tükrében. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a szociológia társadalomtudományok közti helyét, szerepét, főbb kérdéseit, területeit, az egyház mint társadalmi intézmény működési sajátosságait  Képes a társadalmi csoportokról, jelenségekről, az egyház és a társadalom kérdéseiben is tárgyilagosan gondolkodni  Elkötelezett abban, hogy keresi a társadalom kérdéseire, problémáira a válaszokat és megoldásokat, hogy ismereteit összhangba hozza és ,másokkal is megossza Tematika: 1.) A szociológia tárgya, helye a tudományok közt, interdiszciplináris kapcsolatok. 2.) A szociológia mint tudomány történeti fejlődésének főbb állomásai, a szociológiai iskolák rövid története. 3.) A magyar társadalom a rendszerváltás évtizedeiben. Életmód és társadalmi csoportok. 4.) Társas kapcsolatok (család, párkapcsolat, szingli élet…). 5.) Marginalizáció: munkanélküliség, hajléktalanság… 6.) Az élet kezdete és befejezése egy elöregedő társadalomban 7.) Az egyház szervezetszociológiája: intézmény létrejötte, elemei. 8.) Intézmény legitimációja és a társadalmi kontroll. 9.) Intézményesülés problémái az egyházban: intézmény és karizma. 10.) Az egyház társadalmi szerepe. Kereszténység és társadalom. 11.) Korunk kérdései és az egyház (eutanázia, abortusz, szexuális szabad(os)ság …). 12.) Új vallási mozgalmak létrejötte és társadalmi szerepe. 13.) Szektataggá válás: motivációk, elköteleződés, a tömeges áttérés. 14.) Az egyház belső megújulási mozgalmai, alkalmazkodás a szekularizált társadalomhoz. Követelmény Félévközi ellenőrzés: a témák alapvetően önálló feldolgozása, mert a kevés óraszám konzultációra ad csak lehetőséget Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező irodalom: - Molnár, Attila Károly: Új vallási jelenségek. In: Szekták, új vallási jelenségek szerk: Lugosi, Ágnes, Pannonica Kiadó, Bp. 1998, 16-27pp - Tomka Miklós: Társadalmi determináltság és strukturális bűn. Egyház és világ. 1992.4. 13-16.o. - Tomka Miklós: Quo vadis, magyar katolicizmus. Távlatok (Róma) 1992.5. 19-32.o. 53

- Tomka Miklós: Keresztények és demokrácia. Róma. Katolikus Szemle 1992. 39-54.o. - Tomka Miklós: Keresztények és a szabadság. Róma, Katolikus Szemle 1992. 125142.o. - Mayer, Jean-Francois: És ha elkötelezem magam egy szektánál? In: Szekták, új vallási jelenségek szerk: Lugosi Ágnes, Pannonica Kiadó, Bp. 1998, 70-78pp

Újszövetségi bevezetés I. Előadó: Jelenits István A tematikát, a követelményeket, a kötelező és ajánlott irodalmat, valamint a szemeszterdolgozati témákat az előadó a félév elején ismerteti.

Vallás és emberi magatartás Előadó: Török István Izsák A tanegység célja: Megismertetni a hallgatókkal a vallás és a pszichológia kapcsolatát valamint választ keresni arra, hogy a személyiség milyen módon integrálhatja vallásosságát. Fejlesztendő kompetenciák: - ismerje meg a legfontosabb pszichológiai elméleteket, melyek foglalkoznak az emberi személy vallásosságával - képes legyen felismerni a normál és patológikus vallásosság különböző formáit - elkötelezett legyen abban, hogy önmagában a vallásosság érett formáit fejlessze Tematika: 1. A vallás meghatározása. A vallás lélektani fejlődésének alapvető szempontjai. 2. A személyiség vallásos fejlődése. A vallásos fejlődés endogén szakasz-elmélete. 3. A vallásos fejlődés exogén szocializációs elmélete. 4. Az interaktív-konstruktív vallásfejlődési elméletek: Fowler és Oser szerint. Követelmény: A félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom: Jegyzet. – Benkő Antal, Bevezetés a valláslélektanba, Róma, 1979. Ajánlott irodalom: Székely I., Pszichoterápia és vallás – újraközeledés, Budapest, 2006 - Sovernigo, G., Religione e Persona, Bologna, 1993 – Pergament, K.I., The Psychology of Religion and Coping, New York, 1997. – Francis, L.J. – Astley, J., Psychological Perspectives on Prayer, 2001 – Sovernigo, G., Rito e persona. Simbolismo e celebrazione liturgica: aspetti psicologici, Padova, 1998. 54

55

Személyiségfejlesztő és kommunikációs gyakorlat

rektori tájékoztató

Személyiségfejl. gyak.

Személyiségfejl. gyak.

AM

AM

D

D

AM

B

Versegi B.M. AM

Spirituális teo.

Török I.

Személyiség és szem.fejl.

szentmise

Szatmári Gy. B

Propedeutika

Várnai J.

Fundamentális teológia

Szatmári Gy. B

AM Auditorium Maximum, a földszinten B "B" terem, az I. emeleten balra D Díszterem, a II. emeleten, az aulából nyílik

Török I.

Személyiség és szem.fejl.

K. Papp Á.

Liturgikus ének

szentmise

Jelenits I.

Bevezetés az Újszövetségbe

B Versegi B.M. AM

Spirituális teo.

B Jelenits I.

Propedeutika

Bevezetés az Újszövetségbe

Beiratkozás

Tantermek jelölései:

15.4517.00

14.1515.30

szünet

13.15

11.4513.00

10.1511.30

8.4510.00

szeptember 26.

szeptember 19.

szeptember 12.

I. évfolyam

D

D

B

B

AM

AM

Jelenits I.

AM

Bevezetés az Újszövetségbe

Bakos G.

Filozófiai antropológia

szentmise

Jelenits I.

Bevezetés az Újszövetségbe

Szatmári Gy. D

Propedeutika

Versegi B.M. AM

Spirituális teo.

október 10.

AM

AM

Filozófiatörténet

szentmise

Török I.

AM

Személyiség és szem.fejl.

WD

WD

AM

Filozófiatörténet

Bakos G.

Filozófiai antropológia

Versegi B.M. AM

Spirituális teo.

október 17.

D

AM

Jelenits I.

AM

Bevezetés az Újszövetségbe

Várnai J.

D

AM

Fundamentális teológia

szentmise

Jelenits I.

Bevezetés az Újszövetségbe

Baán I.

Egyház-történelem

Baán I.

Egyház-történelem

november 7.

AM

AM

AM

Filozófiatörténet

K. Papp Á.

AM

Liturgikus ének

WD

AM

szentmise

Várnai J.

Fundamentális teológia

Baán I.

Egyház-történelem

Pákozdi I.

Liturgika

november 28.

Sapientia nap: Mit ér a katolikus társadalmi tanítás válság idején? (konferencia) A Sapientia napra mindenkit szeretettel várunk!

Baán I.

Egyház-történelem

Baán I.

Egyház-történelem

szentmise

Bakos G.

Filozófiai antropológia

WD

AM

Filozófiatörténet

Pákozdi I.

Liturgika

október 3.

ESTI TAGOZAT Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzés (BA)

november 14.

SAPIENTIA NAP

AM

AM

B

Filozófiatörténet

Szatmári Gy. B

Propedeutika

WD

B

szentmise

K. Papp Á.

Liturgikus ének

Pákozdi I.

Liturgika

Pákozdi I.

Liturgika

december 12.

AM

Szatmári Gy.

B

AM

Propedeutika

Bakos G.

Filozófiai antropológia

énekpróba+ szentmise

Bakos G.

Filozófiai antropológia

Török I.

B

AM

Személyiség és szem.fejl.

Várnai J.

Fundamentális teológia

december 19.

2009/10 I. félév

56

D

D

D

AM

Kézdy A.

B

Krízis és tanácsadás

szentmise

Jelenits I.

Bevezetés az Újszövetségbe

Versegi B.M. AM

Spirituális teo.

AM

D

AM

D

D

Versegi B.M. AM

Spirituális teo.

Várnai J.

Fundamentális teo. szem.

szentmise

Lukács L..

Dogmatika

Várnai J.

Fundamentális teológia

Deák H.

Egyház-történelem

Bevezetés az Újszövetségbe

Jelenits I.

szeptember 26.

szeptember 19.

AM Auditorium Maximum, a földszinten B "B" terem, az I. emeleten balra D Díszterem, a II. emeleten, az aulából nyílik

Tantermek jelölései:

Svajcsik B.

Bev. a kateketikai 15.45gyakorlatba 17.00

Szatmári Gy. D

Biblikus szem.

14.1515.30

szünet

rektori tájékoztató

Szatmári Gy. D

Biblikus szem.

Várnai J.

Fundamentális teo. szem.

Lukács L..

Dogmatika

13.15

11.4513.00

10.1511.30

8.4510.00

szeptember 12.

II. évfolyam

AM

B

B

B

AM

szentmise

Jelenits I.

Bevezetés az Újszövetségbe

Tomka F.

Lelkipásztori teológia

Versegi B.M. AM

Spirituális teo.

október 10.

D

D

Jelenits I.

AM

Bevezetés az Újszövetségbe

Deák H.

D

Tomka F.

B

Lelkipásztori teológia

szentmise

Lukács L..

Dogmatika

Versegi B.M. AM

Spirituális teo.

október 17.

AM

Jelenits I.

AM

Bevezetés az Újszövetségbe

Várnai J.

B

B

AM

Fundamentális teológia

szentmise

Jelenits I.

Bevezetés az Újszövetségbe

Fogassy J.

Kateketika

Fogassy J.

Kateketika

november 7.

D

AM

AM

Szatmári Gy. AM

Biblikus szem.

Szatmári Gy. AM

Biblikus szem.

szentmise

Kézdy A.

Krízis és tanácsadás

Várnai J.

Fundamentális teo. szem.

Lukács L..

Dogmatika

november 21.

Sapientia nap: Mit ér a katolikus társadalmi tanítás válság idején? (konferencia) A Sapientia napra mindenkit szeretettel várunk!

Deák H.

Egyház-történelem Egyház-történelem

szentmise

Kézdy A.

Krízis és tanácsadás

Kézdy A.

Krízis és tanácsadás

Pákozdi I.

Liturgika

október 3.

ESTI TAGOZAT Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzés (BA)

november 14.

SAPIENTIA NAP

AM

D

AM

Várnai J.

AM

AM

D

D

Lelkipásztori teológia

szentmise

Lukács L..

Dogmatika

Pákozdi I.

Liturgika

Pákozdi I.

Liturgika

december 12.

313 Tomka F.

Fundamentális teo. szem.

szentmise

Várnai J.

Fundamentális teológia

Fogassy J.

Kateketika

Pákozdi I.

Liturgika

november 28.

D

Fogassy J.

Kateketika

Deák H.

D

D

Egyház-történelem

szentmise

Deák H.

Egyház-történelem

Tomka F.

D

AM

Lelkipásztori teológia

Várnai J.

Fundamentális teológia

december 19.

2009/10 I. félév

57

Papp M.

Morális

Lukács L..

Orosz L.

Egyházjog

Török I.

313 Orosz L.

AM B D 211 313

Egyházjog

313 Török I.

Auditorium Maximum, a földszinten "B" terem, az I. emeleten balra Díszterem, a II. emeleten, az aulából nyílik Tanterem a II. emeleten Tanterem a III. emeleten

313 Kézdy A.

Emberkép…

Lelkipásztori teológia

D Orosz L.

Egyházjog

211 Tomka F.

Szociológia

Deák H.

211 Révay E.

D

Egyháztörténelem

211

212 Pálvölgyi F.

Emberkép…

313 Kotschy B.

211

211

Hallg. ped. néz

szentmise

211

Katek. szakdid. ea.

D Szlanka E.

212 Szlanka E.

szentmise

211

Katek. szakdid. ea.

Papp M.

Morális

Révay E.

Katek. szakdid. szem.

B Szlanka E.

B Svajcsik B.

B Kézdy A.

313 Pálvölgyi F.

Emberkép…

313 Kék E.

Közösségvezetés

B Kézdy A.

Katek. gyak. bev.

B Svajcsik B.

Morális szem.

D

Morális

Deák H.

D

313

Egyháztörténelem

szentmise

Deák H.

D

313

Egyháztörténelem

211 Papp M.

211

szentmise

313

Hallg. ped. néz 211 Kotschy B.

Dogmatika 313 Lukács L..

Közösségvezetés

szentmise

B Pákozdi I.

Plébániai gyak. bev.

313 Kék E.

Morális szem.

Lelkipásztori teológia

december 19.

211 Tomka F.

Katek. szakdid. szem.

december 12.

2009/10 I. félév

313 Szlanka E.

Plébániai gyak. bev. B Pákozdi I.

Katek. gyak. bev.

szentmise

B Szlanka E.

Szociológia

szentmise

Révay E.

Szociológia

Szlanka E.

Katek. szakdid. szem.

Lelkipásztori teológia

december 5.

B Tomka F.

Katek. szakdid. ea.

november 28.

D Szlanka E.

Katek. szakdid. ea.

Lukács L..

Dogmatika

november 21.

Sapientia nap: Mit ér a katolikus társadalmi tanítás válság idején? (konferencia) A Sapientia napra mindenkit szeretettel várunk!

313 Svajcsik B.

Katek. gyak. bev.

Deák H.

Egyháztörténelem

Morális szem.

211 Kék E.

szentmise

211 Révay E.

Dogmatika 211 Lukács L..

Szociológia

211 Kék E.

Morális szem.

Katek. szakdid. ea.

november 7.

313 Szlanka E.

Morális

Lelkipásztori teológia 211 Papp M.

október 17.

október 10.

211 Tomka F.

szentmise

D Pálvölgyi F.

313

Közösségvezetés

313 Orosz L.

Egyházjog

szentmise

Emberkép…

D Kotschy B.

Hallg. ped. néz

október 3.

313 Pálvölgyi F.

Dogmatika

313 Lukács L..

Vallás és emberi mag.

szentmise

313 Török I.

Vallás és emberi mag.

rektori tájékoztató

Pákozdi I.

Tantermek jelölései:

15.4517.00

14.1515.30

szünet

13.15

Deák H.

Vallás és emberi mag.

313 Török I.

Vallás és emberi mag.

Papp M.

Morális

313

Egyháztörténelem

Közösségvezetés

D Kézdy A.

313

Dogmatika

Plébániai gyak. 11.45bev. 13.00

10.1511.30

8.4510.00

szeptember 26.

szeptember 19.

Lelkipásztori munkatárs szakirány órái

L

szeptember 12.

Katekéta szakirány órái

K

III. évfolyam

ESTI TAGOZAT Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzés (BA)

november 14.

SAPIENTIA NAP

58

Orosz L.

Egyházjog

Xeravits G.

AM B D 313 307

AM

313 Orosz L.

Egyházjog

307 Xeravits G.

Egyházjog

szentmise

Deák H.

Auditorium Maximum, a földszinten "B" terem, az I. emeleten balra Díszterem, a II. emeleten, az aulából nyílik Tanterem a III. emeleten Tanterem a III. emeleten

313 Papp M.

307 Jelenits I.

AM

Bevezetés az Újszövetségbe

Orosz L.

Egyházjog

szentmise

Papp M.

B

Jelenits I.

AM

Bevezetés az Újszövetségbe

313 Xeravits G.

Bevezetés az Ószövetségbe

szentmise

AM

Bevezetés az Újszövetségbe

307 Jelenits I.

Morális szem.

AM

november 7.

D

D

Papp M.

Morális

Ancsin I.

B

D

Dogmatika

szentmise

Ancsin I.

Dogmatika

Ancsin I.

Dogmatika

AM

Ancsin I.

Dogmatika

Ancsin I.

Dogmatika

szentmise

Ancsin I.

Dogmatika

Ancsin I.

Dogmatika

Ancsin I.

307

AM

307 Papp M.

Morális

307 Bakos G.

313

AM

Filozófiai antropológia

szentmise

307 Bakos G.

Filozófiai antropológia

307 Deák H.

Egyház-történelem

307

Egyház-történelem

december 19.

307 Deák H.

Dogmatika

Morális szem. Papp M.

december 12.

2009/10 I. félév november 21.

Sapientia nap: Mit ér a katolikus társadalmi tanítás válság idején? (konferencia) A Sapientia napra mindenkit szeretettel várunk!

307 Xeravits G.

Bevezetés az Ószövetségbe

AM

Filozófiai antropológia

313

Filozófiai antropológia

307 Bakos G.

AM

szentmise

Jelenits I.

307 Bakos G.

Bevezetés az Ószövetségbe 307 Xeravits G.

Morális szem.

D

szentmise

307 Bakos G.

Morális

október 17.

307 Papp M.

Bevezetés az Újszövetségbe

307 Deák H.

Filozófiai antropológia

307 Deák H.

Egyház-történelem

307 Orosz L.

Bevezetés az Ószövetségbe

szentmise

307 Deák H.

Egyház-történelem Egyház-történelem Egyház-történelem

313 Deák H.

Bevezetés az Újszövetségbe

307 Jelenits I.

Bevezetés az Ószövetségbe

rektori tájékoztató

Xeravits G.

Bevezetés az Ószövetségbe

313 Papp M.

Tantermek jelölései:

15.4517.00

14.1515.30

szünet

13.15

11.4513.00

Papp M.

Morális

október 10.

Egyház-történelem Egyház-történelem

október 3.

307 Deák H.

Morális

Papp M.

10.1511.30

AM

Morális szem.

Bevezetés az Újszövetségbe

Beiratkozás

8.4510.00

313 Jelenits I.

szeptember 26.

szeptember 19.

szeptember 12.

Teológiai felkészítő modul

ESTI TAGOZAT Részismereti képzés

november 14.

SAPIENTIA NAP

59

Martos T.

Személyiségfejlesztő tréning

rektori tájékoztató

Martos T.

Személyiségfejlesztő tréning

Urbán Sz.

Személyiségfejlődés

Urbán Sz.

Személyiségfejlődés

szentmise

S.P.K.

Családpszichológia

S.P.K.

Családpszichológia

S.P.K.

Családpszichológia

S.P.K.

Családpszichológia

szentmise

Révay E.

Deviancia és gyerm.védelem

Riez A.

Szociális munka

Riez A.

Szociális munka

Családpszichológia

S.P.K.

október 3.

szeptember 19.

Martos T.

Személyiségfejlesztő tréning

szentmise

Martos T.

Személyiségfejlesztő tréning

Révay E.

Deviancia és gyerm.védelem

Révay E.

Deviancia és gyerm.védelem

október 10.

A Sapientia napra mindenkit szeretettel várunk!

szentmise

Révay E.

Deviancia és gyerm.védelem

Gulyásné E.

Jogi, igazgatási és büntetőjogi alapismeretek

november 7.

Gulyásné E.

Révay E.

Deviancia és Jogi, igazgatási gyerm.védelem és büntetőjogi Révay E. alapismeretek Deviancia és gyerm.védelem

szentmise

Gulyásné E.

Jogi alapism.

Urbán Sz.

Személyiségfejlődés

Urbán Sz.

Személyiségfejlődés

október 17.

Az órák helyszíne: IV. emelet 414-es terem

Sapientia nap: Mit ér a katolikus társadalmi tanítás válság idején? (konferencia)

15.4517.00

14.1515.30

szünet

13.15

11.4513.00

10.1511.30

8.4510.00

szeptember 12.

I. évfolyam

Gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó szak

november 14.

SAPIENTIA NAP Sz. K. J

Romológia

Sz. K. J

Romológia

szentmise

Sz. K. J

Romológia

Riez A.

Szociális munka

Révay E.

Deviancia és gyerm.védelem

Révay E.

Deviancia és gyerm.védelem

szentmise

Gulyásné E.

Jogi, igazgatási és büntetőjogi alapismeretek

Urbán Sz.

Személyiségfejlődés

Szociális munka Riez A.

november 28.

november 21.

Révay E.

Deviancia és gyerm.védelem

Révay E.

Deviancia és gyerm.védelem

szentmise

Gulyásné E.

Jogi, igazgatási és büntetőjogi alapismeretek

december 5.

Sz. K. J

Romológia

Sz. K. J

Romológia

szentmise

Urbán Sz.

Személyiségfejlődés

Urbán Sz.

Személyiségfejlődés

S.P.K.

Családpszichológia

december 12.

2009/10 I. félév

60

Semsey A.

Gyerm. pszichopatológia

rektori tájékoztató

Kék E.

Az egyház szociális tanítása

Zsombók T.

Felnőtt pszichopatológia

Jelinek Zs.

Semsey A.

Riez A.

Képességfejleszt ő tréning

szentmise

Riez A.

Képességfejleszt ő tréning

Jelinek Zs.

Szociálpolitika

október 3.

Gulyás J.

Nevelőszülői ellátás

szentmise

Gulyás J.

Gyerm. véd. intézmények működése

október 10.

Riez A.

Képességfejleszt ő tréning

szentmise

Riez A.

Képességfejleszt ő tréning

Zsombók T.

Felnőtt pszichopatológia

A Sapientia napra mindenkit szeretettel várunk!

Gulyás J.

Nevelőszülői ellátás

szentmise

Gulyás J.

Gyermekvédelmi intézmények működése

Jelinek Zs.

Szociálpolitika

Felnőtt pszichopatológia Zsombók T.

november 7.

október 17.

Sapientia nap: Mit ér a katolikus társadalmi tanítás válság idején? (konferencia)

H-SZ. K

Gyerm. pszichopatológia

Semsey A.

Gyerm. pszichopatológia

szentmise

Zsombók T.

Felnőtt pszichopatológia

Zsombók T.

Felnőtt pszichopatológia

Jelinek Zs.

Szociálpolitika

Szociálpolitika

15.45- Szakdolg. szem. 17.00

14.1515.30

szünet

13.15

11.4513.00

10.1511.30

8.4510.00

szeptember 19.

szeptember 12.

Az órák helyszíne: 525A tanterem

2009.11.12 csütörtök

Nevelőszülői ellátás gyakorlat (Kecskemét)

II. évfolyam

november 14.

SAPIENTIA NAP

Gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó szak

Riez A.

A szociális munka módszerei

Riez A.

A szociális munka módszerei

szentmise

Riez A.

A szociális munka módszerei

Kék E.

Az egyház szociális tanítása

Jelinek Zs.

Szociálpolitika

november 21.

2009.11.26 csütörtök

Intézménylátogatási gyakorlat (Fót)

december 5.

Riez A.

Semsey A.

Gyerm. pszichopatológia

szentmise

Riez A.

Képességfejleszt Semsey A. ő tréning Gyerm. pszichopatológia

szentmise

Riez A.

Képességfejleszt ő tréning

Kék E.

Az egyház A szociális munka szociális tanítása módszerei

Riez A.

A szociális munka módszerei

november 28.

2009/10 I. félév

61