SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA ESTI TAGOZAT HITTANÁR-NEVELŐ TANÁR- CSALÁD- ÉS GYERMEKVÉDŐ TANÁR MESTERKÉPZÉS

SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA ESTI TAGOZAT HITTANÁR-NEVELŐ TANÁR- CSALÁD- ÉS GYERMEKVÉDŐ TANÁR MESTERKÉPZÉS

Középiskolások közösségi szolgálatának bemutatása a zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola Gimnázium és Kollégiumban

Záródolgozat

Készítette: Domján Zsuzsanna Témavezető: Dr. Nagy Krisztina Budapest 2014

Tartalom BEVEZETÉS ...................................................................................................................3 1. AZ ÖNKÉNTESSÉG ÉS A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT HÁTTERE JOGSZABÁLYOKBAN ÉS AZ EGYHÁZI DOKUMENTUMOKBAN ..........5 1.1. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ................................................5 1.2. A közösségi szolgálattal kapcsolatos 20/2012.(VIII: 31.) EMMI rendelkezések ....5 1.3. A Nemzeti Alaptanterv .............................................................................................8 1.4. Hitoktatás, hitoktató lehetséges feladatai a diákok szociális érzékenyítése érdekében .................................................................................................................9 2. A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT ÉS AZ ÖNKÉNTES MUNKA ....................... 11 2.1. A közösségi szolgálat és az önkéntes munka összehasonlítása .............................. 11 2.2. Az iskolai közösségi szolgálat céljai ......................................................................12 2.3. Az iskolai közösségi szolgálat bevezetése .............................................................17 2.4. Az iskolai közösségi szolgálat irányítása ...............................................................18 2.5. A tevékenység megszervezése az iskolában ..........................................................19 2.6. A közösségi szolgálat dokumentálásának lépései ..................................................20 3. A MINDSZENTY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM TERÜLETÉN VÉGZETT KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT ......23 3.1. A Mindszenty József Általános Iskola Gimnázium és Kollégium bemutatása ......23 3.2. Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja ...............................................................................................................25 3.3. A közösségi szolgálat programjának lebonyolítása................................................28 3.4. A közösségi szolgálatot megelőző önkéntes tevékenységek a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban.....................................................32 3.5. A közösségi szolgálat helyszínei a Mindszentys Gimnazisták számára ................37 4. A MINDSZENTY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUMBA JÁRÓ DIÁKOK KÖRÉBEN VÉGEZETT KUTATÁSAIM ISMERTETÉSE. ..................................................................................................42 4.1. Kutatási terv ...........................................................................................................42 4.1.1. Probléma felvetése ................................................................................................ 42 4.1.2. Korábbi vonatkozó kutatások ................................................................................ 42 4.1.3. A kutatás célja ....................................................................................................... 45 4.1.4. Kutatás hipotézis ................................................................................................... 45 4.1.5. Módszer ................................................................................................................. 45 4.1.6. Minta ..................................................................................................................... 46 4.2. A kutatás körülményei............................................................................................46 4.3. Eredményei ............................................................................................................47 4.3.1. Az első mintavétel ................................................................................................. 47 4.3.2. Második mintavétel ............................................................................................... 55 4.3.3. Kutatások eredményeinek összehasznosítása ....................................................... 57 5. BEFEJEZÉS .........................................................................................................58 6. MELLÉKLETEK ................................................................................................60 IRODALOMJEGYZÉK ...............................................................................................82 REZÜMÉ ........................................................................................................................84

2

Bevezetés A 2011. évi CXC köznevelési törvény tartalmazza, hogy az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat teljesítése a 2016. január 1-je után érettségizők számára. Az iskolaegyüttes, ahol dolgozom, gimnáziumi tagozattal is rendelkezik, így minket is érint a fentiekben leírt rendelkezés. Iskolám igazgatója engem bízott meg a középiskolások közösségi szolgálatának koordinálásával. A sok lehetőséget, feladatot, mindemellett felelősséget rejtő tevékenységnek szívesen láttam neki. Jó lehetőséget láttam és látok benne, mind a mai napig is, arra vonatkozóan, hogy diákjaink érzelmi intelligenciáját, szociális érzékenységét, különböző kompetenciáit lehet mindezen tevékenységek által is formálni, mint pl. kommunikációs készség, konfliktuskezelés, szervező készség, felelősségvállalás. Jót tenni jó! Légy figyelmesebb!már nem csupán jól hangzó szlogenek lehetnek, hanem zsigeri szinten ismert, megélt tapasztalatok. Gyakorlati, saját élményeken alapuló tevékenykedtetésről van ugyanis szó. Amikor is a középiskolások a lehetséges fogadó szervezetek közül választanak maguk számára közösségi szolgálati helyet/helyeket, ahol ők aktívan részt vesznek segítő jellegű, önkéntes munkájukkal az adott hely kínálta tevékenységekben. Diákjaink kapcsolati tőkéje bővülhet, adott tevékenységi területekről saját megélt tapasztalatuk lesz fiataljainknak. Mindezek birtokában feltételezhetően könnyebben boldogulnak majd a munka világában, illetve remélhetőleg tudatosabban tudnak majd választani diákjaink az érettségi vizsga után, hogy milyen irányba is szakosodjanak, milyen foglalkozást is válasszanak majd maguknak. Dolgozatomban azt járom körül, hogy mindezen kötelezettség milyen hatással van a diákokra, hogy élik meg ezen rájuk ruházott feladatot. Vizsgálom továbbá, hogy a 2011. évi CXC köznevelési törvényben előírtakat hogyan tudjuk mi a zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium falai között megvalósítani. Melyek a program sajátos elemei, örömei, útközben felmerülő kérdései. Dolgozatom négy nagy részből épül fel. Az első két részben a 2011. évi CXC köznevelési törvény előírásait, a közösségi szolgálattal kapcsolatos 20/2012.(VIII: 31.)

3

EMMI rendelkezéseket és egyes egyházi dokumentumokban megnyilvánuló elméleti hátterét ismertetném a közösségi szolgálattal kapcsolatban. Dolgozatom harmadik nagy egységében a zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (iskolám) közösségi szolgálat elméleti megalapozottságáról írok. Helyenként saját fényképeimmel is illusztrálom munkámat, melyekhez a diákok és szüleik is hozzájárultak. A negyedik részben pedig az iskolámban megvalósuló közösségi szolgálati tevékenységeket megelőző jó gyakorlatokat ismertetem. Illetve az érintett diákok körében végzett kutatásaimat mutatom be, a közösségi szolgálat kapcsán megélt élményeikről, tapasztalataikról.

4

1. Az önkéntesség és a közösségi szolgálat háttere jogszabályokban és az egyházi dokumentumokban 1.1. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A 2012/13-as tanév szervezési feladatai között számolnunk kellett azzal a ténnyel is, hogy az új köznevelési és közoktatási törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, tartalmazza a 6.§(4-es bekezdésben) a következőket: „Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. 97.§(2) bekezdés: 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.”1 A törvény azt is kimondja, hogy ezen kötelezettség elvégzése alól a sajátos nevelési igényű tanulók felmentést kapnak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (későbbiekben EMMI) által támasztott elvárások jól érthetőek, azonban sokrétű szervezést kívánnak. A tevékenységek megszervezéséhez különböző rendelkezéseket bocsájtott az EMMI a középiskolák számára.

1.2. A közösségi szolgálattal kapcsolatos 20/2012.(VIII: 31.) EMMI rendelkezések Ebben a fejezetben a rendelkezés főbb szabályait is értelmezem, és hogy iskolámban mindez hogyan valósul meg. A rendelet értelmében a középiskoláknak meg kell szervezniük a tanulóik közösségi szolgálatának teljesítését, adminisztrálását és az ezt kísérő összes feladat ellátását. Minden középiskolában az igazgató kijelöli az iskolai koordinátort, aki felelős a fogadóintézményekkel való kapcsolat kialakításáért és azok fenntartásáért. A tanulók bevonásáért a folyamat egészébe, az adminisztratív munkákért, a tapasztalatok pedagógiai feldolgozásáért.2 A közösségi szolgálati tevékenységet - az iratkezelési szabályok megtartása melletta diákok iskolai előmenetelét rögzítő dokumentumokban nyilván kell tartani és

Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXC. törvény 6§(4) Nemzeti Jogszabálytár http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139880.244832 2014.04.09. 2 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 45. A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések 133§ (1) Nemzeti Jogszabálytár http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154155.238971 2014.04.09. 1

5

folyamatosan kell vezetni. Ezt az adminisztrációt a tanulók osztályfőnöke vagy más személy is elvégezheti. Nálunk a Mindszenty Iskolában a kapcsolattartást, felkészítést, a tanulók bevonását a folyamat egészébe az iskolai koordinátor végzi, az adminisztrációs kötelezettségeket pedig az osztályfőnökök. Naplóba, bizonyítványba, törzslapra ők rögzítik a teljesített órák számát. Amit fontos szem előtt tartani a diákoknak, hogy az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele, hogy az ötven óra közösségi szolgálatot igazolni tudják. A teljesített órák száma havonta bekerül az osztálynaplóba, félévenként a bizonyítványba és a törzslapra. Ez segíti a folyamatos ellenőrzést, hogy melyik diák mennyi órát teljesített és mennyire van még szüksége.3 A minisztériumi rendelet javaslatára a 9-11. évfolyamon kellene megvalósítani a közösségi szolgálat teljesítését. Mindenképpen jó elgondolást látok abban, hogy az utolsó középiskolában töltendő évre már ne maradjon a diákoknak ilyen jellegű feladatuk. Hiszen akkor az érettségi és a felvételi ad elég egyéb kötelezettséget a tanulóknak. A három éves intervallum másik nagy előnyének azt látom, hogy a diákok egyre érettebben, tudatosabban választhatják meg a feladatvégzés helyszíneit, esetlegesen a jövőbeli pályaorientációs elképzeléseikhez is tudják már kötni. Az egyenletes időbeli eloszlási arány nem feltétlenül kívánható meg, mert élethelyzetileg adódhatnak eltérések az egyes diákok életében. Például adott tanévben nyelvvizsga, jogosítvány megszerzése, aktív sportolóként fontos versenyre hosszabb felkészülési idő, esetlegesen hosszabb betegség, külföldi tanulmányút. Ezen esetekben a minisztériumi rendelkezés lehetőséget ad a gyermek szüleinek, hogy az iskola felé írásban jelezzék, hogy mikor tud a tanuló az előírt törvényi kötelezettségének eleget tenni.4 A közösségi szolgálattal eltöltött ötven órás időkeret terhére legfeljebb ötórás felkészítő, illetve ötórás kiértékelő foglalkozásokat tarthat a programért felelős mentor és a programot koordináló pedagógus.5 A felkészítés és kiértékeléssel töltött idő mértéke attól függőnek látom, hogy milyen területet választ az adott diák. A tapasztalataim és az

Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m. 133§ (9) 4 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m. 133§ (4) 5 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m. 133§ (5) 3

6

egyes területeken végzett tevékenységek azt mutatják, hogy vannak több előkészítést igénylő területek, mint pl. kórházi munka, ill. vannak kevesebb felkészítést igénylők, mint pl. parktakarítás. Ezen felkészítési és kiértékelési időkerettel a tevékenység egésze alatt kell gazdálkodni. A közösségi szolgálatban az időbeli formai előírás még az, hogy egy órán hatvan perc közösségi szolgálati időt értünk. A helyszínre utazás illetve a helyszínről való hazautazás nem számítható be a teljesítésbe.6 A szolgálatot végző személy életkorának megfelelően végezheti a közösségi szolgálat tevékenységeit, minimum egy maximum három órát jelenthet alkalmanként. 7 A közösségi szolgálat során a tanuló köteles naplót8 vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. Fontos ezt a kis füzetet elvinni a tevékenység helyszínére, és ott igazoltatni az elvégzett feladatot. A naplót havonta le kell adni azon személynek, aki az iskolai adminisztrációt végzi, hogy ő ezen írásos dokumentum alapján beírja az osztálynaplóba a teljesített órák számát. Az osztálynapló segítségével pedig félévenként a bizonyítványba, illetve még a törzslapra is felvezeti azt. Közösségi szolgálatot

sokféle területen lehet végezni. Egészségügyben:

kórházakban, betegek emberek között. Szociális és jótékonysági területen: idős, rászoruló emberek között. Oktatásban, kulturális és közösségi területen: óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, közös sport és szabadidős tevékenység területein egyaránt. Környezet- és természetvédelmi tevékenységekben, a katasztrófavédelem keretein belül. Ki-ki a maga érdeklődésének, felkészültségének, beállítottságának ismeretében választhat.9 Minden középiskola, így a miénk is rögzítette az iskola pedagógiai programjában, hogy mely évfolyamon vagy évfolyamokon szervezi meg a közösségi szolgálatot, és mely Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m.133§ (6) 7 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m. 133§ (7) 8 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m. 133§ (8) 9 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m. 133§ (2) 6

köznevelési intézmények névhasználatáról szóló köznevelési intézmények névhasználatáról szóló köznevelési intézmények névhasználatáról szóló köznevelési intézmények névhasználatáról szóló

7

tevékenységi körökben. A Mindszenty iskola már ezen törvény adta kötelezettsége előtt jó gyakorlatokat alakított ki a segítő tevékenységek elsajátítására. Csak egy adminisztratív dolgot, az intézmények közötti megállapodási szerződést kellett beiktatnia az egyes fogadó intézmények és az iskola addigi jó gyakorlatának rendszerébe. Hiszen évek óta segítenek diákjaink a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, a Katolikus Karitásznak, a Baptista Szeretetszolgálatnak a karácsonyi akcióikban. Illetve több éve vagyunk kapcsolatban az iskolánkban működő Miasszonyunk Időskorúak Otthonával. Rendszeresen látogatjuk az ott élő idős lakókat. Diákjaik rendszeresen segítenek iskolai rendezvényeken, programokon. Sokféle és szerteágazó a tevékenységi területek köre. Van ahol egyszerűbb, de fizikailag megerőltetőbb feladat vár a fiatalokra, mint pl. egy park rendbetétele, kitakarítása. Valahol a szellemi képességeiket tudják jobban hasznosítani a fiatalok, mint pl. amikor iskolatársaikat segítik a tanulás terén. A felsoroltakból is látjuk, hogy vannak olyan területek illetve fogadó intézmények, ahol szükséges a tanulók mellé egy mentor biztosítása.10 Ő végzi el a megfelelő helyi felkészítést, koordinálást, biztonságos tájékozódást az adott területen. Így biztosítja a programban való otthonosság kialakítását.

1.3. A Nemzeti Alaptanterv11 A NAT ösztönzi a tanulók személyiségének fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást, amely célul tűzte ki a fogyatékossággal élők, hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban, méghozzá úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak az igényeit, körülményeit, sajátságos szükségleteit. A NAT elgondolása jól illeszkedik iskolám keresztény szellemiségű nevelési és oktatási alapirányzatával, így még könnyebb és gördülékenyebb az iskolánk nevelési programját összeegyeztetni a Nemzeti Alaptanterv kívánalmaival. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt, amelyek megléte és alkalmazása fontos a tudatos és felelős állampolgári léthez, a társadalomban való felelősségteljes felnőtt magatartás meglétéhez.

10 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m. 133§ (3) 11 Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról http://www.kormany.hu/download/c/c3/90000/MK_12_066_NAT.pdf 2014.04.09.

8

Fontos még, hogy a pályaorientációt is segíti/segítheti a közösségi szolgálatban való részvétel. A NAT rendelkezései összhangban vannak az Európai Parlament és Tanács által 2006.

december

18-án

kiadott

ajánlásával,

amely

felsorolja,

hogy

milyen

kulcskompetenciákra van szükség az egész életen át tartó tanuláshoz. (2006/962/EK). Az itt meghatározott nyolc kulcskompetencia közöl a 6. személyközi és állampolgári kompetencia.12 Ennek megerősítéséül szolgál ma Magyarországon a közösségi szolgálat bevezetése.

1.4. Hitoktatás, hitoktató lehetséges feladatai a diákok szociális érzékenyítése érdekében Hitoktatóként a tanórákon kívüli foglalkozásokon talán még több lehetőségem adódik, hogy a gyerekekkel a személyes kapcsolatomat erősíteni tudjam. Mindig is lehetőséget láttam az interperszonális kapcsolat erősítésére az iskolai rendezvényeken, lelkigyakorlatokon. Tudatosan kerestem az alkalmakat egy-egy személyes hangvételű beszélgetésre, közös munkavégzésre. Az együttes tevékenységek kialakítását sok esetben én magam alakítottam. Lelkigyakorlatokat szerveztem kollégáimmal, vagy különféle önkéntességre teret adó alkalmakat teremtettem. Több érdemi lehetőséget is látva benne. Egyrészt, hogy megtapasztalják, hogy segíteni jó, és nem csak annak, aki a segítséget kapja, hanem a segítő számára is. Másrészt, hogy az így teremtett alkalmak során jobban megismerjék a diákok egymást. Az eddig vélt vagy esetlegesen rejtve maradt értékeiket, képességeit egyaránt. Mindezek mellett, hogy számomra is egy átfogóbb kép alakulhasson ki tanítványaimról. Fontosnak tartom még, hogy a középiskolában megszerzett lexikális tudásuk mellett érzelmi intelligenciát fejlesztő alkalmakat is kínáljunk diákjaink számára. Az iskolapadban töltött órákon kívül más jellegű élményeik is legyenek tanulóinknak gimnáziumi éveikről. A 2008-as Katolikus Kerettantervben foglaltak szerint:

12 Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learning/c11090_hu.htm 2014.04.12.

9

„A katolikus iskola olyan intézmény, amely a személyiség javáért tevékenykedik, s ezért az emberi személyek iskolája.„

13

Fő célja:„Az önmagával és a világgal

egyensúlyban élő ember ”14 Ezt a célt szeretném én is szem előtt tartani, amikor a diákokkal való közös munkára tekintek. Fontosnak tartom, hogy az egész személyiséget tudjam formálni, megszólítani. Diákjaimra mint személyre tekinteni, egységben látni őket. Segíteni, formálni, alakítani mindenkiben azt, ami jó, és kihozni belőlük a legjobbat. Az előzetes tevékenységeink sorába jól illeszkedik a közösségi szolgálat. Itt is sok lehetőség van a közös élmény-és tapasztalatszerzésére. A személyközi kapcsolatok erősítésére, személyiségük kibontakoztatására. A Katolikus Kerettanterv „sokszínű pedagógiai módszereket és szervezési munkaformákat ajánl az élményszerű és változatos tanulói és tanári tevékenység megvalósításához.”15 Illetve megkívánja, hogy:„Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.”16 Ezen személyiség fejlesztést kívánom én is segíteni az iskolai munkám során. Örömömre szolgál, hogy a közösségi szolgálat, mint tanórán kívüli lehetőség is segítheti mindezt.

13 Katolikus Kerettanterv, Budapest 2008 5. o. www.kpszti.hu/kompetencia I. A katolikus kerettanterv koncepciója (teljes) 2014.04.09. 14 Katolikus Kerettanterv, i.m.5. o. 15 Katolikus Kerettanterv, i.m.7. o. 16 Katolikus Kerettanterv, i.m. 9. o.

10

2. A közösségi szolgálat és az önkéntes munka 2.1. A közösségi szolgálat és az önkéntes munka összehasonlítása A köznevelési törvény szándékosan nem az önkéntes munka kifejezést használja, hanem a közösségi szolgálatot. Fontos tisztában lenni minden érintettnek azzal - diákoknak, szülőknek, mentoroknak, szociális szakembereknek, koordináló pedagógusnak -, hogy a közösségi szolgálat és az önkéntesség nem azonos fogalmak, mivel a kezdeti motivációjuk eltérő. A következőkben ismertetem mindkét fogalmat, illetve a megnevezés eltérésének okát. Az önkéntes tevékenység „Az

önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni

választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva. Sajátos értékeket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától.”17 A személy szabad akaratából valósul meg, nincsen semmilyen külső kényszerhez kötve és végzéséért sem várható el semmilyen anyagi előny vagy ellenszolgáltatás. Az Európai Unióban elterjedt a fentiekben ismertetett hivatalos definíció szerint, három fontos pillére van az önkéntességnek:  nem lehet kötelezni;  nem járhat érte anyagi juttatás;  mások javát kell szolgálnia. A nem lehet kötelezni c. pont súlyosan ellentmondana az önkéntes munka fogalmának, amennyiben a középiskolások életébe bevezetett program a továbbiakban is ezen címszó alatt szerepelne. Ezért kapta a közösségi szolgálat elnevezést a program. A közösségi szolgálat A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”.18 17 Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III.20.) Korm. határozat http://www.kormany.hu/download/4/98/d0000/%C3%96nk%C3%A9ntes%20strat%C3%A9gia.pdf 2014.04.12. 18 Nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény i.m. 4.§(15)

11

Pedagógiai célzatú kötelezettség, amelynek végzése során a diákok számára az elvégezendő tevékenység kiválasztásában valósulhat meg a szabad döntés. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele, ezért nem érdek nélküli. A közösségi szolgálat azért lett kötelező, mert ennek pedagógiai célja van, mint pl. a szociális érzékenység erősítése. Kiindulópontnak és bevezető lépésnek tekinthető a valódi önkéntes tevékenység végzésének irányába. A közösségi szolgálatnak és az önkéntes munkának azonban vannak közös elemei. Például mind a két tevékenység általában közhasznú célt szolgál, általa mind a tevékenységet végző személy, mind a környezete többé és értékesebbé válik. Végzésével mindenki olyan értékek birtokába juthat, amelyek megerősítik a közösségi elköteleződés és felelősségvállalás tudatát, illetve mindezek mellett a későbbi élethelyzetekben vagy munkakeresésben fontos előnyöket biztosíthatnak.

2.2. Az iskolai közösségi szolgálat céljai A Nemzeti Köznevelési Törvény 2011. december 23-án elfogadott rendelkezésével bevezette az iskolai közösségi szolgálatot, mindezt a tanulók pedagógiai fejlesztésére szánta. A közösségi szolgálat során létrejövő tevékenységi lehetőségek, megvalósulási helyek és formák szolgálhatják a közösség érdekeit és az egyén személyiségének fejlődését. A programban résztvevő fiatalok különböző kompetenciái erősödhetnek, úgy, mint az önbizalom, az érzelmi intelligencia, az empátia, a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a felelősségvállalás, a felelős döntéshozatal, a szociális érzékenység, a kommunikációs készség, az együttműködés, a konfliktuskezelés, és a problémamegoldás. Segítheti a pályaválasztásukat. „Az embernevelés elve nemcsak a pedagógiai célra vonatkozik, hanem a pedagógiai tevékenység egész szerkezetére. A nevelés az oktatás viszonyát változtatja meg. A közvetlenül az értelemre ható, tanító jellegű kiművelést háttérbe szorítja az inkább érzelmekre ható, jellemformáló nevelés javára. Aki elsősorban tanítani akar, annak számára a pedagógiának két fő fejezete van: az >>amit<< és az >>ahogyan<<: anyag és módszer. Aki elsősorban nevelni akar, annak számára az >>amit<< és >>ahogyan<< a célt és a légkört jelenti.” 19

MÉREI FERENC: Demokrácia az iskolában – Neveléselmélet és viselkedéskutatás IV. 3. 5- 80, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1985, 52.oldal. 19

12

Az iskola - egyre gyarapodó tananyagával -, az érettségi kihívásával egyre inkább az ismeretek átadására és számonkérésére koncentrál, a gyerekek is leginkább ezen keresztül értékelik magukat, sőt középiskolában mintha már a jellemformálást is befejezettnek tekintenénk, így a nevelés sajnálatos módon háttérbe szorul. Ugyanakkor fájdalmas tapasztalat, hogy a tizenéveseknek nevelésre, személyiségformálásra van szükségük, a családi hiányok pótlása miatt talán még inkább, mint korábban. A közösségi szolgálat ezt a hiányt pótolhatja egészen kreatív módon, hiszen Mérei Ferenc szavaival élve kijelenthetjük, hogy ez a tevékenység számos célt tűzhet ki és valósíthat meg az iskolai életen túl sajátos légkörben, éppen ez adja az érzelmi többletet és a hatékony nevelést. A programban résztvevő diákok bepillantást nyerhetnek egy-egy munkaterület hétköznapjaiba. Mindezek által megerősödhetnek addigi elképzeléseikben az adott terület kapcsán, vagy az esetleges idealisztikus elgondolásaik realizálódhatnak. A megtapasztalt bizonyosság segítheti a fiatalok pályaorientációját, jövőképét. Mederbe terelheti továbbtanulási terveit, és mindezeken túl pedagógiai tapasztalat, hogy az affektív készségeket legjobban élmények, tapasztalások és azonosulás útján lehet fejleszteni. Azonban ezen tevékenységek során még nincs teljes felelőssége a diákoknak, így ha sikerült a megfelelő, a diákok számára kedves tevékenységet választani, akkor azt akár játéknak és munkának is tekinthetik egyszerre. Ennek jótékony hatását pedig egy érdekes kísérlet igazolta, amely szerint. „A kamaszok, ha egy munka jellegű tevékenységet egyben játék jellegűnek is tekintenek, az növelheti a kamasz önbecsülését, pozitív érzéseit, a kiválóság élményét és az örömöt, ezáltal megteremti a szükséges áthidalást a >>muszáj<< és a >>szeretném<< jellegű tevékenységek között. Ebben az értelemben az ilyen kiegyenlített válaszokat kiváltó tevékenységek végzése a legfontosabb tréning a személyes elkötelezettség és a társadalmi szükségletek közelítésének az elősegítésére, amit a szakmai fejlődés elméleteinek többsége szorgalmaz.” 20

A közösségi szolgálat tanórán kívüli tevékenységekkel, informális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét, felismertet különböző élethelyzeti nehézségeket, és példát ad azok megoldására, enyhítésére. Ezáltal finomodik a szociális érzékenységük. CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY – BARBARA SCHNEIDER: Életre hangolva, Nyitott KönyvműhelyBudapest, 2011., 115-116. oldal. 20

13

Kozma Tamás21 szociális tanulással kapcsolatos kutatásaiból tudjuk, hogy a közösségek tagjait a kultúra köti össze egymással és környezetükkel. Hogy lehetséges az, hogy a közösség túléli azokat, akik alkotják? Erre ad feleletet az a szocializációs elmélet, amely azt írja, hogy a nemzedékek tagjai egymásnak adják tovább kultúrájuk elemeit. A nemzedékek közti tevékenységcsere során az új generációk az előttük járók helyére lépnek. Azok a kötelékek, amelyek a közösség tagjait egymáshoz és a környezetükhöz kötik, tovább élnek a tapasztalatokban, tevékenységekben. Az egyik diáklány beszámolójában mindezen elmélet szépen visszhangzik: náluk a családban hagyománya van az időskorúak ápolásának, az édesanyja most éppen a nagynénjét ápolja. Ezért is szívesen választotta a közösségi szolgálatnak azon területét, amikor időskorúakkal lehet találkozni, rajtuk segíteni. Freud22 szerint az embernek vannak érzelmi alapszükségletei. Ide tartozik a szeretet különféle formájú átélésének szükséglete-szeretetet adni és kapni-, a valakihez tartozás, gyengédség. E szükségletek kielégítésében nem vagyunk önellátóak. Szükségünk van társakra hozzá. „A szeretet az egyetlen módja annak, hogy egy másik ember személyiségének legbensőbb magját megértsük….A szeretet teszi képessé arra, hogy meglássa a szeretett személy alapvető vonásait és tulajdonságait, sőt mi több, meglássa azokat a benne rejlő lehetőségeket is, amelyek még nem valósultak meg, de amelyeknek mégis meg kell valósulniuk. Azonkívül szeretete révén a szerető személy képessé teszi a szeretett embert, hogy megvalósítsa ezeket a lehetőségeket. Azzal, hogy tudatára ébreszti, mi lehet belőle és mivé kellene válnia, valóra váltja ezeket a lehetőségeket.”23

Diákjaink életéből gyakran hiányzik a pozitív családi élet tapasztalata. Nehéz ezeket az érzelmi hiányokat pótolni, helyettesíteni, de egészen biztos, hogy a gyerekekkel töltött idő, a velük való szeretetteljes foglalkozás később megtermi gyümölcseit. A közösségi szolgálatra való felkészítésben, a konkrét munkában és a kiértékelésben is óriás szerepe van a biztatásnak, az elfogadásnak, a dicséretnek, hiszen a szeretetünk bontakoztathatja ki diákjainkban azokat a képességeket, amelyekről még ők sem tudtak, de nagy örömmel fedezik fel a másokért végzett munkában, ahogyan Viktor E. Frankl

21 KOZMA TAMÁS: Bevezetés a nevelésszociológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest,1999, 63.oldal. 22 RUTH BANG: A segítő kapcsolat, Tankönyvkiadó, Budapest, 1980, 25. oldal. 23 VIKTOR E. FRANKL:…mégis mondj Igent az Életre, Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest 1998, 130. oldal.

14

írja. Mindezeket tudva fontos azt látnunk, hogy diákjaink sem képesek önmagukban fejlődni, hanem csak és kizárólag másokkal való kapcsolatokban képesek rá. A közösségi szolgálat sok terület interperszonális kapcsolódásának sorozata. Idősek otthona, kórház, gyerekekkel való tanulás, felzárkóztatás, sportolási tevékenység. Mind-mind arról szól, hogy kommunikálni „kell”. A tevékenységek végzése kapcsán találkozhatnak önmagukkal, határaikkal, rejtett , akár saját maguk számára is ismeretlen képességeikkel. A pedagógiai munkánk során gyakran találkozunk a humanisztikus pszichológia legfontosabb céljával, hogy hozzásegítsük diákjainkat ahhoz, hogy önmagukkal kapcsolatban felismerjék: minden ember képes a növekedésre és a fejlődésre, korlátai és nehézségei dacára is. „ Rogers a teljességgel működő személy kifejezést az önmagát megvalósító ember leírására használta. Az ilyen személyek nyitottak saját érzéseik megtapasztalására, nem félnek tőlük, bármilyenek is legyenek. Bíznak érzéseikben, és nem kérdőjelezik meg azokat. A teljességgel működő személy nyitott a világ megtapasztalására, vagyis értelemmel, kihívással és személyes izgalommal teli életet él, sőt, ha úgy hozza a sors, még a fájdalmaktól sem riad vissza.” 24

Örökletesen vannak pozitív lelki képességeink, de ezeket csak úgy tudjuk szinten tartani illetve fejleszteni, ha ingereknek tesszük ki magunkat. Engedjük, hogy szeressenek, odafordulunk a másik ember felé, megbecsüljük, érdeklődünk iránta. Ez a tanulás első fokon passzív átélés révén történik, majd később gondolatokat szül, amelyet majd tettek kísérnek. A pozitív pszichológiai irányzat szemlélete az, hogy megkeresse, hogy mi emberek mitől maradunk egészségesek.25 Vizsgálataik azt igazolják, hogy az ember genium altruizmussal,

vagyis

alapvető

szeretetszükséglettel,

kötődési

szükséglettel,

ragaszkodással született lény. Amennyiben nem kap elég simogatást, érintést, nem tud együtt örülni, nevetni, sírni valakivel, akkor az immunrendszere nagyon rosszul kezd működni és előbb-utóbb összeomlik. Pl. ha egymásra nézünk, akkor az érzelmi agyunkat rögtön elkezdjük idegsejt szinten molekuláris biológiai úton izgatni, és pozitív hatásokat tudunk közvetíteni. Az érintésnek is ugyanilyen óriási jelentősége van. A limbikus idegrendszer receptorai várják, hogy kapjanak érintésingert és azonnal berezegnek, ettől

24 25

CH. S. CARVER – M. F. SCHEIER: Személyiségpszichológia, Osiris Kiadó- Budapest 2001, 378. oldal. BAGDY EMŐKE et al.: Belénk égetett múlt, Kulcslyuk Kiadó, Budapest, 2011, 55-56.oldal.

15

az ember máris jól érzi magát. Endorfin termelődik, örömhormon árad szét a szervezetben, míg az erőteljes stressz hatásoktól megbetegszünk. 26 Ezen pszichológiai elméletek is alátámasztják, hogy közösségben lenni jó, segítő, támogató tevékenység, amely mindannyiunk lelki egészségéhez is hozzájárul. A pedagógiai célokon túl fontos, hogy a végzett tevékenység legyen hasznos minden érintett számára. A programban részt vevő diák érezhesse és tapasztalhassa, hogy olyan feladatot lát el, amellyel emel a helyi közösség, a fogadó intézményben lakók, dolgozók, vagy csupán az odalátogatók életminőségén. Mindemellett fontos lenne, hogy a diák számára is érzékelhető segítséget jelentsen a fogadó intézmények munkavállalói számára. Értéke lehet még a programnak, hogy a tanulóknak lehetőséget teremthet a sikeres tevékenységekre, önismeretre, egyéni céljaik megtalálására. Alakulhatnak új személyes kapcsolataik, rálátásuk bővülhet szervezési, konfliktuskezelési, probléma megoldási területeken egyaránt. A tanulók a közösségi szolgálat végzése közben megismerhetnek különböző szervezeteket, szervezeti hálózatokat. Bepillantást nyerhetnek városi, megyei, de akár országos szinten is különböző tevékenységek működésébe illetve működtetésébe. A közösségi szolgálatot végző tanulók által végzett hétköznapi feladatok olyan kiegészítő tevékenységként lehetnek jelen, amelyek szolgálják a fogadóintézmény tevékenységi körének bővülését, a fogadó intézményben lévők életminőségének javulását. Az együttműködés és a kölcsönösség fontos alapértékek, amelyeknek a program egésze alatt meg kell jelenniük. A fogadó intézménynek fontos feladata, hogy az általa felkínált közösségi szolgálat az intézményük arculatába illeszkedjen és integrálni tudják a programjukhoz.27 A közösen másokért végzett tevékenység új minőségű, eddig még nem tapasztalt találkozási lehetőséget teremt tanár és diákjai között. Ez egy újfajta pedagógiai kultúra megerősödését jelentheti, illetve a korábbi próbálkozások felfedezését segítheti, például Don Bosco módszereit tanulmányozva. Az ő élete, példája azt mutatja, hogy az egyik fontos gyökér a tanítvány feltétel nélküli elfogadása. A másik fontos tényező, hogy Bosco Szent János szinte belesodorta tanítványait a jóba. A példa és a személyes részvétel BAGDY EMŐKE et al.: Belénk égetett múlt, i.m. 57-58-59.oldal. SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2012, 19. oldal www.kozossegi.ofi.hu 2014.04.12. 26 27

16

erejével hatott tanítványaira és nem csupán az értelmet akarta megcélozni, hanem az érzelmeiket is. 28 Meglátásaim szerint a közösségi szolgálatban való részvétel egy saját élményeken alapuló tanulási, tapasztalatgyűjtési tevékenység, amelyből sok élményt, kapcsolati tőkét gyűjthetnek tanítványaink. Ami nagyon fontos, hogy segítenünk kell őket, be kell vezetni a fiatalokat a segítő tevékenységek világába,fel kell őket készíteni. A felkészítés és a folyamatos követés alkalmával az ismétlődő találkozások, beszélgetések során tudjuk kialakítani segítő, pártfogói attitűdünket. A folyamatos jelenlét segíti és mélyíti a bizalomra épülő kapcsolat kialakítását, ahol a diákok egyre bátrabban merik majd elmondani kéréseiket, gondjaikat, mint erre sok más jó példa van is a gyakorlatban. Egyszerű dolgoktól kezdve, mint pl., hogy hova szeretnének még menni közösségi szolgálatra, azt bezárólag, hogy mi az, ami nehéz nekik a feladatvégzések kapcsán.

2.3. Az iskolai közösségi szolgálat bevezetése A program tényleges sikerességét segíteni tudja, ha először - a tantestület az érintett tanulók bevonásával - közös ötletek gyűjtésével indul a program bevezetése. A programot segítő ötleteket összegyűjtjük és az esetlegesen már meglévő jó gyakorlatokat felelevenítjük. Fontos, hogy a tanulók reális, a helyi viszonyokhoz és igényekhez mérten tudják megtervezni a tevékenységi körök lehetőségét, szolgálati helyeket, hogy ténylegesen érdemi feladatot kapjanak, melyek a helyi közösségnek is hasznára válhatnak. A különböző elemeket érdemes a közösségi szolgálat bevezetése előtt feltérképezni, mind az oktatási intézmény, mind a fogadó intézet részéről, amelyek az alábbiak. 29 Az oktatási intézmény részéről. A tanulók motiváltsága, a pedagógusi kör motiváltsága. A korábbi gyakorlatok, szemlélet megléte vagy hiánya. Az iskola pedagógiai programjával való összhang és a kívánt tevékenységek listája. A tanulók és pedagógusok felkészítésének lehetőségei. Az együttműködő partnerszervezetek lehetséges köre. 30

BARSI BALÁZS OFM: Bosco Szent János (Az életszentség mesterei 1), EFO Kiadó és Nyomda, Budapest, 1995. 29 SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m. 19.oldal. 30 SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m. 20.oldal. 28

17

A fogadó intézmények részéről. A motiváció megléte vagy hiánya, kialakításának lehetőségei. A korábbi gyakorlat megléte vagy hiánya. A kísérő mentorok személyi háttere. A biztosítandó feladatok köre, a hozzájuk tartozó célok és azok meghatározása. A felkészítés lehetséges módjai, ideje, időtartama. A tárgyi feltételek biztosítása. A biztonsági előírások elvégzése, a tanulók ez ügyben való tájékoztatása. A program megszervezése, levezénylése, kiértékelése. Az együttműködésről szóló dokumentumokat eleinte célszerű tanévenként megkötni mind a két szerződő fél részéről. Lényeges és gyümölcsözőbb, ha olyan megállapodás születik, amely mindkét fél számára tevékeny, jó hangvételű közös munkát eredményez. Az iskola arculatához, pedagógiai programjához kell hogy illeszkedjék azon tevékenységi területek köre, ahova az iskola diákjait közösségi szolgálat elvégzésére küldi. A fogadó intézményeknek pedig fontos, hogy motivált, az általuk kínált területen ténylegesen tevékenykedni vágyó fiatalokkal találkozzanak. A szervezeteknél pedig fontos feladat még, hogy olyan mentorokat válasszanak a diákok segítésére, akik alkalmasak a velük való foglalkozásra. Ezen szerencsés találkozások kialakítása után, akár hosszabb távú megállapodások is köthetők a szerződő felek között. 31

2.4. Az iskolai közösségi szolgálat irányítása Az intézményvezető feladatai. A

közösségi

szolgálat

megszervezéséért

a

középiskola

mindenkori

intézményvezetője a felelős. Továbbá gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók előmenetelét rögzítő iskolai dokumentumokba a közösségi szolgálattal töltött időt az EMMI rendeletben előírtak szerint és természetesen az adatvédelmi szabályok betartása mellett rögzítsék. A középiskola intézményvezetője jelöli ki az iskolai koordinátort. Az iskolai koordinátor feladata. Az iskolai koordinátor felelős a tanulók felkészítéséért, a pedagógiai feldolgozásért, mentorálásáért, a folyamat egészébe való bevonásukért. Felelős a fogadóhelyekkel való kapcsolatépítésért, és folyamatos kapcsolattartásért. Az együttműködés és a kölcsönösség elvének érvényesítéséért. Feladata még, hogy segítse az adminisztrálást, dokumentálást. SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m. 20.oldal. 31

18

Lényeges, hogy a tevékenységért felelős pedagógus motivált legyen. Jól tudjon együttműködni a tanulókkal, nyitott személyiség legyen, legyenek tapasztalatai az élménypedagógiával kapcsolatban, s a tanulók által elfogadott személy legyen. A program sikeressége ezen a kiválasztáson is múlik. A segítő pedagógusok száma akár több fő is lehet. A diákok létszámától, a szervezési feladatoktól és a segítő tanárok leterheltségétől egyaránt függhet a felkért pedagógusok száma. Az ezzel kapcsolatos pedagógiai munkát segíthetik akár a pedagógiai asszisztensek is. Amely pedagógusnak ezen tevékenység a munkaköri feladatainak része, ő(k) a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére látják el a közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatokat. A nevelési-oktatási intézmény lehetőségeihez mérten kedvezményeket (pl. órakedvezmény) és/vagy bérpótlékot állapíthat meg a koordináló pedagógus részére. 32

2.5. A tevékenység megszervezése az iskolában Első lépés: Az intézményvezető kijelöli a program megvalósulásáért felelős pedagógust, amennyiben az intézmény tanulóinak létszáma indokolja, akkor pedagógusokat. A kijelölt pedagógus koordinálja a programot, melyhez fel kell térképezni a helyi lehetőségeket, helyszíneket, tevékenységeket, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára az 50 óra szolgálat teljesítését. A tanulók tájékoztatása A diákok számára megfelelő információt kell arról közölni, hogy egy-egy helyszínen várhatóan hány tanuló tud tevékenykedni, illetve lehetőséget kell biztosítani, hogy önként választhassák ki a tanulók azt a helyet és tevékenységet, amely számukra a legvonzóbb, hogy valóban hasznosan töltsék a közösségi szolgálatra szánt időkeretüket. Szülők tájékoztatása A tanév első szülői értekezletén kell napirendre tűzni az érintett diákok szüleinek a tájékoztatását a közösségi szolgálatról, az őket érintő fontos tudnivalókról hogy a szülők kellő információ birtokában legyenek a várható tevékenységről. Mindemellett lényeges az is, hogy a program indításakor illetve a teljes folyamat alatt fontos a szülők támogató, 32

SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m. 21.

oldal.

19

segítő jelenléte. Partnerként lehetnek jelen a jól tájékoztatott és a programmal azonosulni tudó szülők, akár ötletekkel, akár szponzorálási, akár lelki kísérés terén. Mind a tanulóknak és a pedagógusnak egyaránt nagy segítői lehetnek az egész folyamat alatt. Természetesen az is szükséges, hogy a gyermek által kiválasztott tevékenységi területeket a szülők támogassák, a jelentkezési lapon kézjegyűkkel ellenjegyezzék. 33 A közösségi szolgálat további szervezési lépéseit aprólékosan lebontva a következő fejezetben mutatom be.

2.6. A közösségi szolgálat dokumentálásának lépései A szülői tájékoztatás után a következő lépések várják a programban érintetteket Első lépés: Minden tanulónak jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, helyét, idejét, az eltöltendő időkeret tervét és a szülők beleegyező nyilatkozatát. Mindezen kritériumok szükségesek ahhoz, hogy a tanuló jelentkezését az iskola igazgatója elfogadja. A jelentkezési lapok segítségével megtörténik egy igényfelmérés is, amely abban segít, hogy a tanulókat az általuk kiválasztott tevékenységi területre tudjuk irányítani. A közösségi szolgálatra való jelentkezési lap mintája az 1. számú mellékletben megtekinthető.34 Második lépés: A középiskolán kívüli külső szervezetek, a közreműködő mentorok együttműködési megállapodást kötnek az iskolával. Ezen megállapodásnak tartalmaznia kell a megállapodó felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a tevékenységek időtartamát, a mentor, a kapcsolattartó személyek nevét és feladatkörét, illetve a tevékenység megkezdésének és lezárásának idejét. Egy együttműködési megállapodási minta a 2. számú mellékletben.35 Harmadik lépés: A közösségi szolgálat elvégzéséről minden diák köteles naplót vezetni. A napló mintáját a 3. számú mellékletben ismertetem.36 Ebben a kis füzetben szerepel a közösségi

33 SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m. 22.oldal. 34 Jelentkezési lap minta az 1. számú mellékletben. 35 Együttműködési megállapodási minta a 2. számú mellékletben. 36 A közösségi szolgálati napló mintája a 3. számú mellékletben.

20

szolgálat helye, ideje, a teljesített órák száma, a tevékenység megnevezése, a fogadó szervezet képviselőjének aláírása, a koordináló pedagógus aláírása, illetve egy „megjegyzések” rovat, amelybe a tanuló saját tapasztalatait rögzíti. Negyedik lépés: A tanulók az általuk elvégzett tevékenységekről hangfelvételt, fényképes, filmes beszámolót is készíthetnek a feldolgozás elősegítése érdekében, de ez nem kötelező. Ötödik lépés: Az elvégzett tevékenységeket havi szinten kell az iskolai naplóban az adott tanuló adatlapjára bejegyezni. A tanév végén minden tanuló bizonyítványának megjegyzés rovatába és törzslapjára is bekerül az adott évben elvégzett közösségi szolgálattal eltöltött idő. Hatodik lépés: Az iskola és a fogadó szervezet oklevelet is kiállíthat, amelyet akár ünnepélyes keretek között a programot lezáró esemény kapcsán nyújthat át a diákok részére. A lezáró és kiértékelő tevékenység nagyon fontos része a programnak, hiszen itt hangozhatnak el olyan visszajelzések, amelyekből fény derülhet arra, hogy az egyes diákokra, segítőkre, és a programban részt vevő személyek számára miként hatottak az egyes tevékenységek.37 Kiegészítések a közösségi szolgálat elvégzésével kapcsolatban: A törvény elvárása szerint amennyiben a tanuló bizonyítványában nem szerepel az ötven órás közösségi szolgálat igazolása, abban az esetben a tanuló nem kezdheti meg az érettségi vizsgát, amíg ennek a kötelezettségének eleget nem tesz.38 A közösségi szolgálat során abban az esetben, ha egy diák középiskolai tanulmányai alatt iskolát vált, akkor az iskolai közösségi szolgálat teljesítéséről az iskola igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulóé lesz, a másik pedig az iskolában marad. Az igazolás arról szól, hogy az iskolaváltásig a tanuló hány órát teljesített. Ezen dokumentumot addig kell a diáknak megőriznie, amíg nappali iskolarendszerű oktatásban

37 SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m.2526.oldal. 38 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m.133§ (1)

21

részesül, illetve érettségi vizsgát tesz. A szolgálattal telt órák száma rögzítésre kerül a tanuló bizonyítványában.39 Saját közösségi szolgálati tapasztalatként 2011-ben iskolánk keretein belül megvalósult a TÁRS önkéntes program, amelynek értékelése és záró programjának keretei között mi adtunk át okleveleket a programban részt vett diákok számára. Képes dokumentáció ezen eseményről a 4. számú mellékletben látható. 40

39 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m.133§ (9c) 40 TÁRS önkéntes program képes dokumentációja 4. számú melléklet

22

A Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium

3.

területén végzett közösségi szolgálat 3.1. A Mindszenty József Általános Iskola Gimnázium és Kollégium bemutatása A Mindszenty Iskola a Notre Dame nővérek 1948-ban államosított leánynevelő intézetének, ill. tanítóképzőjének utódja. A Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend által fenntartott intézmény Mindszenty József nevét viseli, akinek kezdeményezésére 1928-ban telepedett le Zalaegerszegen a Notre Dame női szerzetesrend. 1950-ben őket is feloszlatták, de a rendszerváltást követő években újrakezdte a rend szerzetesi működését. A nővérek idős koruk ellenére is vállalták, hogy újra betölthessék szolgálatuk eredeti célját, az ifjúság keresztény nevelését, oktatását. Kezdetben csak az épület egyharmad részét kapták vissza, majd 1993-ban megnyithatta kapuit a felmenő rendszerű, koedukált, katolikus szellemiségű általános iskola. Az újraszentelés és az első tanévkezdés 1993. augusztus 28-án volt. 1999-ben gimnáziummal bővült az intézmény, majd 2001 szeptemberében, a vidéki tanulók befogadására elindult a kollégium működése is az intézmény keretein belül.41 A növekvő létszámú, ápolásra szoruló rendi nővérek ellátása mellett világi hölgyek számára is otthont ad a Miasszonyunk Időskorúak Otthona, amely az intézmény falai között működik. Az Iskolában erős a szociális érzékenység kialakítása, tudatos az érzelmi intelligencia kiművelése, erre sok jó gyakorlat van a tanév során. Az adventi időszakban szeretetvásárt tartunk, ahol a diákok felajánlják hozott „kincseiket”, (mesekönyveket, játékokat, általuk készített ajándékokat), és mindezeket egy vásár keretein belül értékesítik diáktársaik, tanáraik, és iskolánk dolgozói számára. A befolyt bevételt egy közös iskolai jótékonysági alapba tesszük és a rászoruló diákok számára kiosztjuk. A legutóbbi alkalommal volt tanári stand is, ahol mi tanárok vittünk az általunk készített lekvárokból, kompótokból egy stelázsira valót és bocsátottuk áruba. Ezzel is szerettünk volna hozzájárulni a közös gyűjtőakcióhoz, és „rejtett” módon példát is akartunk adni diákjaink számára. Mindszenty iskola rövid története az alapítástól az újrakezdésig http://mindszenty.net/iskolanktoertenete.html 2014.04.27. 41

23

Az adventi időszakban a szülői munkaközösség szintén tart egy vásárt, ahol iskolánk diáksága elkészítheti adventi koszorúját családja számára. Kicsik és nagyok, diákok, szülők, tanárok együtt alkotunk, készülődünk az advent első vasárnapját megelőző napokban. Gimnazistáink nagy segítségére vannak az alsós általános iskolás korosztálynak a koszorúkötés során. Közösségépítő, szociális érzékenységet, érzelmi intelligenciát fejlesztő foglalkozás mindez. Jót tenni jó, segíteni jó, mindez csupán kognitív módon azonban nem épül be a személyiségünkbe, szükséges a saját élmény, személyes tapasztalat, érintettség. A közös munka oldott, baráti légkörben folyik, de mindezek hátterében átgondolt és megalapozott pedagógiai tudatosság van. A katolikus kerettantervben is ajánlott sokszínű pedagógiai módszerek alkalmazása, élményszerű, változatos tevékenységek sorával szeretném segíteni tanítványaim érzelmi fejlődését. Szeretném, ha a Krisztusi tanítást magukon hordoznák. Figyelmes, tapintatos, de cselekvő szeretettel lennének jelen a mindennapjaikban az iskolában és az intézményfalain kívül egyaránt. Gyakori, hogy egy-egy osztályban van olyan tanuló, aki fogyatékossággal él: volt látás-, hallássérült tanulónk, több kerekes székkel közlekedő diák járt intézményünkbe. Elballagott már az a kollégista lányunk, aki lábak nélkül született, ma országosan ismert paraolimpikon. Külföldi

cserekapcsolataink

vannak,

ahol

tanulóink

világot

láthatnak,

megismerhetnek más nemzeteket, az adott országok kultúráját. Fontos, hogy megállják helyüket, tanuljanak beilleszkedni, alkalmazkodni a fogadó család életéhez, a külföldi élet adta kihívások mellett. Kapcsolatban áll az iskola egy keresztény amerikai szervezettel, akik egy-egy tanévre visznek el diákokat Kelet-Európából az Amerikai Egyesült Államokba azzal a céllal, hogy segítsék, képezzék őket, és a kint töltött idő után saját országukba visszatérve tapasztalataikkal építsék, szolgálják hazájukban az egyház és a fiatalok ügyét. Évek óta egy-egy diákunknak sikerült elnyernie ezt a pályázatot, és jó élményekkel feltöltődve tértek mindannyian vissza Magyarországra. Közös

zarándoklatok,

ifjúsági

programok,

tanulmányi

kirándulások,

lelkigyakorlatok, erdei iskolában töltött napok színesítik a diákjaink életét. A délutánokat

24

szakkörök, ifjúsági-és sportprogramok, illetve a diákönkormányzatok egyéb programjai gazdagítják. Közös tevékenységeink a tudatos nevelés részét képezik. Az

iskolában

rendszeresen

bevonjuk

tanulóinkat

személyiségfejlesztő

foglalkozásokba, egyéni tanácsadásba, ahol egyéniségük fejlődését, nehézségeik feloldását, és szociális érzékenyítését is célul tűzzük ki. A közösségi szolgálat évek óta választható lehetősége diákjainknak önmaguk és környezetük megismerésére, formálására, segítésére. Mindezen munkánkkal a diákok életét, jövőbeli boldogulását, értékes emberré válását szeretnénk elősegíteni. Iskolánk szellemisége és pedagógiai programja erősíti személyes elkötelezettségünket, és így törekvéseinkben könnyen tudunk csatlakozni az érvényben lévő NAT kívánalmaihoz, amely célul tűzte ki a szociális érzékenyítést, segítő magatartás kialakítását, hiszen ezek a képességek a NAT-ban foglaltak szerint is elengedhetetlenek a tudatos és felelős állampolgári léthez.

3.2. Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja A közösségi szolgálat teljesítésének kötelezettsége A 2016. január 1-je után érettségiző diákjaink számára fent áll a közösségi szolgálat teljesítésének kötelezettsége, amely alól a sajátos nevelésű tanulók intézményünkben is felmentést kapnak. Az iskolám pedagógiai programjában előírtak lehetővé teszik, hogy diákjaink egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, katasztrófavédelmi területen, valamint közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel és idős emberek bevonásával egyaránt végezhető. Intézményünk a közösségi szolgálatot a 9–11. évfolyamos tanulók számára lehetőség szerint arányosan, három tanévre elosztva szervezi meg. A közösségi szolgálat alkalmanként 1-3 órás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálatot koordináló pedagógus diákjaink számára – esetleg a mentorral közösen – a szolgálatot megelőzően legfeljebb öt órás felkészítő, a program zárásakor pedig szintén öt órás záró foglalkozást tarthat, melyek az 50 órába beszámíthatók. A pedagógiai programban előírtak a közösségi szolgálat dokumentálását illetően.

25

A közösségi szolgálatot iskolám is a törvényi előírások betartása mellett, az alábbi módon dokumentálja. A tanuló által kitöltött jelentkezési lapon, az osztálynaplóban, a törzslapon, a tanuló bizonyítványában. Az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködési megállapodást kötnek egymással. Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium évfolyamokra lebontott tevékenységi területei: 9. évfolyamon az intézmény éves programjain való segítő jelenlét. Az iskola, a tagiskolák, a botfai Mindszenty Ifjúsági Ház épületének és udvarának rendben tartása. Általános iskolás diákok korrepetálása, felzárkóztatása. Segítségnyújtás a Miasszonyunk Időskorúak Otthonában. 10.-11. évfolyamon célunk a pályaorientáció. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink bepillantást nyerjenek különböző tevékenységekbe, amely a pályaválasztásukat segítheti. Pl.: segítségnyújtás a Zala Megyei Kórházban. Részvétel a Katasztrófavédelmi Igazgatóság által szervezett akciókon. Közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel. Közösségi munka a levéltárban, múzeumokban.42 A közösségi szolgálat területei Az EMMI rendelet által már említett közösségi szolgálati területekről most egy részletesebb képet szeretnék bemutatni. Nézzük sorjában a különböző területeket. Egészségügy Közösségi szolgálat végezhető kórházakban vagy egészségügyi intézményekben, fizikai vagy lelki segítségnyújtás keretében, a gyógykezelésben vagy az ápolásban lévő betegek számára. A tanulók szakfeladatot nem láthatnak el és anyagi juttatást sem kaphatnak. Amit azonban végezhetnek: betegek kísérése, velük való várakozás pl. betegszállítás esetén, betegekkel való séta, betegek étkezésében való segítés, felolvasás, betegek kérésének tolmácsolása az ápoló személyzet számára, kórtermek látogatása, gyermekprogramokban való részvétel. Mindemellett minden egyéb szaktudást nem igénylő,

és

az

önkéntesség

kompetenciájába

tartozó

feladat

ellátásába

bekapcsolódhatnak, tevékenységük nem szorítkozik csupán a betegágy melletti munkára, 42 Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja, Közösségi szolgálat a gimnáziumi tanulók számára, Zalaegerszeg, 2013, 57-58.oldal. http://mindszenty.net 2014.04.24.

26

hanem a betegek eligazításában, kórházi adminisztratív tevékenységek segítésében, tolmácsolásban, szakirodalom fordításában, illetve a kórház terültének gondozásában egyaránt dolgozhatnak. Lehetőség közösségi munkára A Zala Megyei Kórház tíz osztályon tudja fogadni iskolám 16. életévét betöltött diákjait, akik –miután a szükséges adatlapokat kitöltik -, részt vesznek a felkészítő foglalkozásokon. Minden osztályon felkészült mentorok várják iskolánk tanulóit. Kölcsönös jó hangvételű, közös munkakapcsolat elébe nézünk. Idősek Otthona A közösségi szolgálatuk teljesítésére más szociális területekre is mehetnek fiataljaink, mint például idős emberek segítése, akár intézményi, akár magánszemélyi keretek között. A rászorulókat a fiataljaink különböző területeken tudják támogatni: az idősekkel tudnak sétálni, beszélgetni, számukra bevásárolni vagy otthonaikban takarítani. Közösségi munka tapasztalata Iskolánk a Miasszonyunk Időskorúak Otthonával van évek óta nagyon jó kapcsolatban. Rendszeres látogatónak számítottunk a törvényi előírások előtti időkben is. Az otthon közelsége is segíti a szoros kapcsolattartást, hiszen egy fedél alatt található a két intézmény. A 2011-ben kiírt TÁRS önkéntes programot ezen otthon lakói körében valósítottuk meg. Így utólag látom, hogy még több hozadékkal járt a közös munka, mint azt valaha is gondoltam volna. Különösen a jó kapcsolati tőke kialakulására gondolok, amely most is segítségünkre van, amikor a közösségi szolgálatra az önkéntesség megélésén túl a törvényi rendelkezés is kötelez bennünket. Ez a kapcsolódási szál könnyebbé teszi, hogy újra és újra lehetőséget kapjanak diákjaink az Otthon életébe való bekapcsolódásra. Oktatás Középiskolánknak egy másik szárnyában helyezkedik el az általános iskolás tagozat, ahol ettől a tanévtől jó gyakorlat indult el, amely keretén belül a gimnazistáink korrepetálják az alsóbb évfolyamon tanuló diáktársaikat. Úgy látjuk, hogy a közösségi szolgálat oktatási területén ez egy hatékony és eredményes forma. Ehhez a területhez sorolható még, amikor a diákjaink az iskolánk által szerződésben lévő Szent Család Óvoda és az Egyesített Bölcsődék keretein belül végeznek közösségi

27

szolgálatot, ahol részt vesznek a mindennapi tevékenységekben, játékos délutáni elfoglaltságokban, játszanak a gyerekekkel, segítik az óvónők munkáját. Kulturális tevékenységek Mindehhez nagyon hasonlít, de kicsit mégiscsak eltérő az a terület, amely kulturális tevékenységi keretek között ad lehetőséget a közösségi szolgálat elvégzésére. Hiszen bölcsődések, óvodás korú gyermekek, idősek számára kulturális program megszervezése is lehet közösségi szolgálat, könyvtárakban, közgyűjteményekben, múzeumokban való segítségnyújtás keretében. A sport és szabadidő területe A kulturális, szociális területek mellett sport- és szabadidős tevékenység is végezhető közösségi munkaként óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekek, illetve idős emberek körében. Közösségi szolgálat környezetvédelmi területen A környezet- és természetvédelmi tevékenység elvégzésére nagyon jó lehetőséget kínál az iskolánk területén lévő hatalmas kert és park, illetve az iskolánkat fenntartó rend üzemeltet még városunkban egy ifjúsági házat is, ahol gyakran akad park-és területrendezési feladat. Ültettünk már több ízben fákat, kialakítottunk egy fűszernövény kertet, festettünk kerítést, rendeztük a park területét, a lehullott falevelektől tisztítottuk meg az adott területet, máskor pedig utat ástunk a keletkezett hóakadályok miatt. Közösségi szolgálat a katasztrófavédelemben Diákjaink egyéb speciális ismeretekre is szert tehetnek, ha közösségi szolgálatot vállalnak a katasztrófavédelemi szerveknél. Részt vesznek tanulóink katasztrófavédelmi versenyeken. Itt például rendkívüli helyzetekben a tanulók kompetenciahatárain belül végezhetők bizonyos tevékenységek, például az árvízhelyzetben homokzsákok szállítása, töltése, ingóságok óvása, evakuált emberek tájékoztatása.

3.3. A közösségi szolgálat programjának lebonyolítása43 Középiskolai kereteken belül A már ismert területeken tudnak fiataljaink a közösségi szolgálatban részt venni. Lehetőség van egyes területeken arra, hogy a diákok egyénileg vagy csoportosan tegyenek eleget a szolgálati követelmények teljesítésének. SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m.2527.oldal. 43

28

A középiskoláknak törekednie kell, hogy változatos tevékenységi köröket tudjanak biztosítani a diákjaik számára. A zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium ennek értelmében szerződésben áll a Zala Megyei Kórházzal, a

Zala

Megyei

Katasztrófavédelemi

Igazgatósággal,

a

Magyar

Máltai

Szeretetszolgálattal, a Katolikus Karitásszal, a Bogáncs Zalaegerszegi Állatvédő Egyesülettel, a Miasszonyunk Időskorúak Otthonával, az Egyesített Bölcsődék Zala megyei szervezetével, a Zalai Falvakért Egyesülettel, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházzal. A lista folyamatosan bővül, hiszen tanulóink egyre több helyen teljesítenek közösségi szolgálatot. Többek között azért is, mert a diákok létszáma is évről-évre nő, így a fogadó szervezeteké is. Célunk, hogy azon szervezetekkel, ahol diákjaink aktívan közreműködnek, egy jó hangvételű, kölcsönösségen alapuló, aktív és ténylegesen építő jellegű kapcsolat alakuljon ki, és ott ez a megállapodás a későbbiekben is megmaradjon. A közösségi szolgálat alapvetően a tanulók fejlődését szolgálja, de nem szabad megfeledkezni a fogadóhelyek működésére kifejtett jótékony hatásairól sem. Szerencsés, ha az egyes tevékenységeket a diákok párban végzik, ez segítheti az átélt élmények közös feldolgozását, nehezebb helyzetek kezelését és egyfajta biztonságérzetet ad egymás számára. Már ez a páros helyzet önmagában is egyfajta segítő szerep gyakorlása, ahol figyelni kell a jelen lévő társra (is), esetlegesen őt segíteni, megerősíteni, támogatni, vagy „csupán” vele örülni. A felsőbb évfolyamosok, - amennyiben ők végeztek közösségi szolgálatotmentorálhatják alsóbb éves iskolatársaikat. Megoszthatják velük közös élményeiket, nehézségeiket, megoldásaikat, tapasztalataikat. Természetesen mindemellett fontos a pedagógiai kísérés. Az igazán jó gyakorlat az lenne, ha a programot segítő tanár az első alkalmat tekintve jelen lenne, és a későbbiekben időről-időre megkérdezné a tanulót tapasztalatairól, nehézségeiről, élményeiről. Feladata figyelemmel kísérni minden egyes tanuló tevékenységi területeit, céljait, számon kell tartania, hogy melyik tanuló milyen tevékenységet végez. A tanulók szemléletének formálása, a segítő attitűd kialakítása az egyik fő cél és ezt a legjobban a személyes kapcsolattartáson keresztül lehet megvalósítani. A felelősségteljes felnőtt magatartás kialakítása a program rejtett hozadéka lehet. A tanulókban fontos tudatosítani már a program elejétől azt, ha pl. megbeszélünk egy

29

találkozást, egy szolgálati helyet és időpontot, akkor nekik kötelességük azt betartani vagy bármilyen akadályoztatás miatt annak lemondását a megbeszéltek szerint intézni. A tevékenységet pedig a legjobb tudása szerint köteles ellátni. A program kísérése során azt is fontos tudatosítani, hogy a tanulók nem egyszerűen csak adnak valamit, hanem ők is sok tapasztalattal gazdagodnak a tevékenységek elvégzése során. Fontos, hogy a programokat úgy kell kialakítani, hogy a kölcsönösségre és az együttműködésre kell építeni. A szolgálat szervezése a fogadó szervezeteknél Ki lehet fogadó szervezet? Fogadó szervezet lehet minden olyan intézmény, aki a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény előírásait betartva, teljesíti regisztrációs kötelezettségét. Ez a regisztráció nem kötelező, de egyfajta biztosítékként szolgál mindkét fél számára, illetve a szülők számára is, hogy a gyermek megfelelő helyen végzi a közösségi szolgálati idejét. Magánszemélyeknél végzett tevékenység esetén pedig a küldő nevelési-oktatási intézmény lesz egyben a fogadó intézmény is.44 Előkészítési feladatok a fogadó szervezetnél A diákok fogadása előtt fontos feladat, hogy történjék egy felmérés, amelyben tisztázódik, a diákok milyen előzetes ismeretekkel rendelkeznek magáról a közösségi szolgálatról. Az intézmény dolgozóinak megkérdezése, hogy szerintük az adott területen milyen tevékenységek bízhatók a tanulókra. Általános és speciális ismeretek összegyűjtése, amelyekről feltétlenül szükséges a tanulókat a tevékenység elvégzése előtt tájékoztatni. Milyen terülteken, milyen hosszan és mikor tudnának a diákok a leginkább tevékenyen jelen lenni az adott intézményben. Melyek azok a kérdések, esetlegesen felmerülő problémaforrások, amelyektől tartanak a fogadó szervezet alkalmazottai. A fogadó szervezetnek és a középiskolának a tevékenység megkezdése előtt meg kell egyeznie a következőkben. A közösségi szolgálatban részt vevő diákok maximális létszáma. Adminisztráció, a teljesítésigazolás módja, amely mindkét fél számára elfogadható illetve eleget tesz a

SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m.2529. oldal. 44

30

törvényi előírásoknak. A felek között köttetett szerződésben közölni kell az intézményi koordinátor nevét, illetve az iskolai kapcsolattartó adatait, elérhetőségeit is. Tevékenység megkezdése előtt fontos tisztázni az esetlegesen szükséges eszközök (pl. kézműves eszközök, védőkesztyű stb.), költségek biztosításának rendszerét. Fontos hangsúlyozni a diákok számára a személyes felelősséget, hogy ők felelnek az általuk végzett tevékenységekért, illetve, hogy milyen arányban és ki vállalja a felelősséget a szolgálat során esetlegesen bekövetkezett baleset, károkozás kapcsán. Nagyobb intézmény esetén érdemes, hogy a közösségi szolgálatot végző fiatal megkülönböztető jelzést viseljen, mint pl. Zalaegerszegen a Megyei Kórházban egyen pólót viselnek diákjaink. Ez alapján mind az intézmény dolgozói, mind a hozzátartozók és a látogatók is egyaránt tudják, hogy milyen minőségben vannak ott a diákok.45 Szakmai koordinátor46 A szakmai koordinátorokat a fogadó szervezet jelöli ki. Általában ezen mentoroknak nincs pedagógusi végzettségük, ezért fontos lenne, hogy a kijelölt személyt az iskola és a diákok ismerjék és elfogadják, hogy egy kölcsönös, érdemi munkakapcsolat alakuljon ki a diákok és a mentor között. Ezen feladat ellátására olyan szakembert érdemes kijelölni, aki pedagógiai szempontból is alkalmas a tanulókkal való közös tevékenységre. Aki képes megszervezni, irányítani, koordinálni, összehangolni és segíteni a tanulók közösségi szolgálati tevékenységét. Aki részt vesz a felkészítésben és a feldolgozásban, megfelelő technikai és szükség esetén mentális tanácsokat ad a feladat elvégzése előtt, illetve a kijelölt tevékenységi folyamatot figyelemmel tudja kísérni. Magánszemély, mint fogadó szervezet Nagyon sok jó lehetőség nyílik arra, hogy diákjaink azon közösségekben, ahonnét érkeznek,

közösségi

szolgálatot

teljesítsenek.

Például

az

adott

település

idősgondozásában. Erre lehetőséget ad az EMMI rendelete. Ebben az esetben a magánszemély teljesítését igazoló aláírást az iskolai koordinátor aláírása helyettesíti. A tevékenység megkezdése előtt a pedagógusnak fel kell mérnie, hogy az idős ember(ek), fogyatékossággal élők alkalmas(ak)-e arra, hogy a tanulókat fogadni tudják. Azért is fontos ez, hogy a tanulók ne legyenek kitéve semmilyen testi-lelki veszélynek, illetve az

45 SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m.2529.oldal. 46 SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m.2528.oldal.

31

idős ember számára is ad egy biztosítékot, hogy valóban segítő szándékkal, jóhiszemű fiatalokkal hozzuk őket kapcsolatba. A tényleges feladatvégzés során nem kell ténylegesen jelen lennie a pedagógusnak, de az fontos, hogy elérhető legyen bármilyen felmerülő segítségnyújtás miatt. A közösségi szolgálati tevékenység bármilyen formában - pl. helyi újság, televízió, intézmény honlapja - nyilvánosságot kap, szemléletformáló erőként lehet jelen a külső környezet számára.47 A program zárása Lényeges és kötelező eleme a programnak a zárás, a kiértékelés, amikor a tanulóknak lehetőségük van a visszacsatolásra. Adott részterületenként látom ezt célszerűnek, amikor az azonos szolgálatban lévő fiatalok találkoznak a mentorral és a programot koordináló pedagógussal, és átbeszélgetik a tanulók élményeit, pozitív és esetlegesen negatív tapasztalatait. Kiértékelik a történteket, a tapasztaltakat. Mindenkinek lehetőséget kell biztosítani a megszólalásra, és olyan hangulatot is kell természetesen teremteni, hogy mindenkinek legyen kedve és bátorsága megosztani élményeit. Amennyiben valaki nem tud jelen lenni, az ő számára egyéni konzultációt kell biztosítani. A program zárása annyiban tér el a kiértékeléstől, hogy a záráson már mindenki a feldolgozott élményeit osztja meg a többiekkel, így az osztozás felemelő és megerősítő tud lenni. Ezen az alkalmon kaphatják meg a tanulók a feladat elvégzését tanúsító igazolásukat. A dokumentum lehet akár díszes kis oklevél is, amely igazolja a tevékenység tényleges teljesítését. A jól szervezett programok élményként maradnak meg a fogadó intézmény résztvevőiben, a programot kísérő mentor és pedagógus emlékei között, és természetesen a diákság körében is. Remélhetőleg jó alapként szolgálnak a tanulók későbbi tényleges önkéntes tevékenységeikhez.48

3.4. A közösségi szolgálatot megelőző önkéntes tevékenységek a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban Iskolámban az önkéntességre nevelés különböző formái már léteztek a kötelező közösségi szolgálat bevezetése előtt is. Mindig is fontos és kiemelt feladatként gondoltam

47 SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m.2530.oldal. 48 SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m.2531.oldal.

32

arra, hogy a diákjaim olyan tevékenységekbe is belelássanak, amelyek a tanórák rendszerétől eltérnek. Kerestem azon szervezeteket és formákat, ahol a diákokkal - akár közösen is - tudunk egy-egy jó ügy mellé állni, egy konkrét programot segíteni. A személyes példaadást is nagyon fontosnak tartom a felnövekvő generáció nevelése közben. Mindemellett, ha jelen vagyok, jobban tudom őket segíteni, esetlegesen kontrollálni. Fontosnak tartom, hogy növendékeim olyan képességeket és készségeket bontakoztassanak

ki,

fejlesszenek

és

mélyítsenek

el

önmagukban,

melyek

szemléletváltozást hoznak a szűkebb és tágabb környezetükben, életterükben, a mindennapi tevékenységeikhez való hozzáállásukban, a rászorulókhoz, és a közjóhoz fűződő viszonyuk tekintetében. Tudatos, felelősségteljes, az értékeket meglátó és azokat képviselni tudó fiatalként kezdjék meg a felnőttként életüket. Tapasztalataim azt igazolják, hogy az érzelmi intelligencia fejlesztése, kimunkálása legalább olyan fontos tényező a tudatos, felelősségteljes felnőtt élethez, mint az IQ gazdagítása. EQ-t azonban nem lehet direkt módszerekkel elsajátíttatni, sokkal inkább saját élményű tanuláson keresztül. Csakis saját élményeket adó tevékenységek sorozatával. Mindezek elérése érdekében igyekeztem számos lehetőséget biztosítani tanítványaim számára az elmúlt tanévek során. A következőkben ezen szervezeteket vagy önkéntes tevékenységeinket szeretném bemutatni. Illetve azt, hogy az iskolánkban működő jó gyakorlatok nagy részét a 2012/13as tanévtől hogyan tudtuk sikeresen a középiskolások közösségi szolgálati tevékenységével összekapcsolni. Jó érzés azt tapasztalni, hogy egy régi együttműködés a Máltai Szeretszolgálattal azt a kivételes helyzetet teremtette, hogy a fent említett szervezet városi szinten a mi iskolánkat választotta a közösségi szolgálat kapcsán szerződő félnek. Nagyon régóta segítünk iskolai szinten a szervezet adventi gyűjtőakciójában. Az elmúlt két tanévben igyekeztem odafigyelni arra, hogy a közösségi szolgálatot végző fiatalok tudjanak elsősorban segíteni és csak a megmaradt helyeket tölthesse be más jelentkező. Azonban nagyon jó látni azt, hogy nem csak azok a diákok jelentkeznek segíteni, akik számára ez előírás, hanem vannak már önkénteseink is. Ami a közösségi szolgálat egyik célja is, hogy a szolgálatot végzők a feladat teljesítése után visszatérjenek ezen tevékenységekhez, de már önszántukból.

33

 A „cipősdoboz akció” Több évre visszamenőleg kollégistáimmal mi is részt veszünk a baptista szeretetszolgálat „cipősdoboz akciójában”, amely az önzetlenségről, az adakozásról, a felajánlásról szól. Az indító gondolat angolszász eredetű. Egy nagymama, látva a világégés utáni állapotokat,

és

megsajnálva

a

borzalmakról

mit

sem

tehető

gyermekeket,

összecsomagolta ajándékát egy cipősdobozba, és elküldte egy szegény gyermeknek. Nem sejthette, hogy egyszerű, de nemes tettét százak, ezrek, milliók követik, és önzetlensége mozgalommá fejlődik. A kezdeményezés egy évtizede érte el hazánkat, akkor még Nyugat-Európából érkezett csomagokat kaptak karácsonyra – a Baptista Szeretetszolgálat közreműködésével – az arra rászoruló gyerekek, majd 2004-ben a Szeretetszolgálat elindította hazánk első önálló akcióját. Az elkészített csomagokat azok a gyerekek kapják, akik kórházakban töltik a karácsonyt, vagy egyéb okok miatt rászorulók. Például árvák, sérült, csonka családban nevelkedők, nagycsaládosok. 49 Ebbe az akcióba kapcsolódtam be én is kollégista diáklányaimmal. Az alábbiakban látható fotó a dobozok elkészítése után készült, emléket állítva a közös tevékenységnek. A „cipősdoboz akcióban” való részvétel még nem volt a közösségi szolgálati tevékenység része, de jó alapként szolgált az affektív készségek fejlesztéséhez, amelyeket élményekkel és tapasztalatokkal lehet a leghatékonyabban kialakítani. Az önzetlenséggel, önkéntességgel találkoztak a program kapcsán diákjaim, megismerkedtek „a jót tenni jó” gondolatával, érzésével. Az egyéb fontos nevelési célok mellett felelősségteljes, szociálisan érzékeny, másokra is figyelni tudó fiatal felnőttként szeretnénk elindítani őket a középiskolából, ennek tapasztalati mélyítését szolgálta ez a kezdeményezés.

49

Mi a cipősdoboz akció? http://ciposdoboz.hu/mi-a-ciposdoboz-akcio 2014.04.16.

34

1. ábra: A cipősdoboz ajándékot készítők csoportképe

 Rongybaba varrása az UNICEF javára A 2009/10-es tanévben iskolánkat is megkereste az UNICEF helyi szervezete azzal a kéréssel, hogy csatlakozzunk a már jól ismert és működő „Rongybaba” programhoz, aminek mi szívesen eleget is tettünk. Mitől különlegesek az UNICEF babái? Attól, hogy ezek a rongybabák olyan kisgyermekeket szimbolizálnak, akiknek szükségük van a segítségünkre. Napjainkban Európa-szerte több tízezren készítenek ilyen rongybabákat iskolákban, családokban, klubokban és nyugdíjas otthonokban. Az elkészült babákat az UNICEF összegyűjti, és “örökbefogadásra” kínálja. A babákért egy szimbolikus összeget, 3-5000 Ft-ot ajánl fel a megvásárlója a segélyszervezet javára. Az

UNICEF

Magyar

Bizottsága

1975-ben

csatlakozott

a

nemzetközi

gyermekvédelmi szervezet rongybabaprogramjához. Magyarországon a babák árából befolyt pénzt a bizottság a magyar kistelepülési óvodákat támogató programjára fordította. Az általunk készített babák nagy részét zalaegerszegi közméltóságok vásárolták meg saját maguk, családjuk, gyermekük részére. 50 A rongybaba varrása egyszeri alkalom volt iskolánk eddigi történetében. Remélem, hogy a programban részt vett diákok emlékezetükben őrzik a közös tevékenységet, szívesen idézik vissza az ajándékozás örömét. A későbbi értékelésen tudatosítottuk, hogy mindannyian, akik a programban részt vettünk, tettünk valamit a környezetükben lévő 50

Unicef program2014.04.16.

Rongybaba-program

http://onkormanyzat.mti.hu/hir/2123/unicef_rongybaba-

35

rászoruló gyerekekért. Célom volt, hogy rejtett módon ismételten gyakoroljuk az önzetlen munkavégzést, a másokat segítő magatartást. 2. ábra: UNICEF számára készített rongybabák „csoportképe”51

 Önkéntesség külföldön Az elmúlt tanévekben egy-egy diákom pályázott franciaországi önkéntes munkára, amelyre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat honlapján találtuk a felhívást. Az ezzel kapcsolatos teljes felhívás anyaga az 5. számú mellékletben megtalálható.52 A pályázatra 18-26 év közötti fiatalok jelentkezhetnek, akik rendelkeznek középfokú végzettséggel, szociális érzékenységgel, felelősségtudattal, a szociális munka iránti érzékkel és érdeklődéssel, segítőkészséggel, Magyarország kultúrájának, történelmének, társadalmi berendezkedésének ismeretével, nyitottsággal más kultúrák befogadására. Fogyatékossággal élők között, vagy idősek otthonában tölthetnek a fiatalok egy évet külföldön, miközben önkéntes munkát végeznek az adott területen. A program lehetőséget kínál a fiatal önkéntesek számára, hogy jobban megismerjék önmagukat, szociális területen szakmai és munkatapasztalatot nyerjenek, elmélyüljenek más népek kultúrájában, táguljon világszemléletük, és megismertessék saját kultúrájukat, szellemi értékeiket. A programban más nemzetiségű fiatal önkéntesek is részt vesznek, így több kultúra közeledésére, találkozására és kapcsolatteremtésre nyílik lehetőség.

51

Saját készítésű felvételem.

52

Az önkéntesség külföldön teljes pályázati felhívás anyaga az 5. számú mellékletben megtalálható.

36

A programban való részvételhez nem szükséges szakmai előismeret, viszont a nyelvtudás előnyt jelent. Az önkéntesek intenzív szakmai és nyelvi felkészítésen vesznek részt, és segítséget kapnak a beilleszkedéshez, és az év során felmerülő problémáik megoldásához is. A kiutazók részére a szervezők szállást, ellátást és zsebpénzt biztosítanak, fizetik egyszeri ki- és hazautazásuk költségét, valamint egy, az EU összes tagállamában elfogadott biztosítást. A külföldi tartózkodás időtartama összesen 14 hónap. Tanítványom, Eszter, és egy évvel később Lilla is megfelelt a pályázati feltételeknek, egy évet tölthettek mindketten - a szervezet keretein belülFranciaországban önkéntes munkával. Jó visszajelzéseket hallottam tőlük, és sikerrel vették az előttük álló feladatokat. Elmondásaik alapján az utazás, a világlátás, a nyelvtanulás mellett a segítő szándék, az önkéntes tevékenységben lelt öröm is ösztönözte jelentkezésüket a franciaországi önkéntes tevékenységre. Mindketten középiskolás éveik alatt részt vettek önkéntes segítségnyújtó programokban, mint pl. a „cipősdoboz akció”, a Máltai Szeretetszolgálat gyűjtőakciója, az idősek otthonában való tevékeny jelenlét. Eszter a kórházi karitászos munkában is részt vett gimnáziumi évei alatt. Jó reménnyel töltenek el ezek a szép példák, és remélem, hogy egyre több diák ízleli meg az önzetlen, másokon segítő tevékenység örömét.53

3.5. A közösségi szolgálat helyszínei a Mindszentys Gimnazisták számára A Miasszonyunk Időskorúak Otthona A Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiummal közös fedél alatt található a Miasszonyunk Időskorúak Otthona. Az otthon intézményvezetőjének megkeresése után egy élő, jó kapcsolat alakult ki iskolánk diákjai és az otthon lakói között, amely már évek óta közös programok szervezésére teremtett lehetőséget. Számtalan közös tevékenységet szerveztünk: beszélgetéseket, felolvasó délutánokat, voltunk együtt színházban, készítettünk süteményt és kézművesedtünk is közösen. Részt vettünk több ízben az otthon lakóinak különböző rendezvényein, például karácsonyi ünnepségen, farsangi mulatságon. Készítettünk fényképfalat az otthon programjain készült fényképekből, illetve az idősek portréiból. Az egyik délutáni Magyar Máltai Szeretetszolgálat: Pályázat http://www.maltai.hu/?action=new&newid=543 2014.04.16. 53

egy

év

külföldi

szolgálatra

37

felolvasás anyagát rögzítettük, amiből egy hangos könyv készült. Hosszúra nyúló délutáni beszélgetések, illetve a környező parkban való séták gazdagították a közösen töltött időt. Immáron öt éve látogatjuk az idős hölgyeket. Az egyik lakót különösen is megkedvelték diákjaink. Az idős hölgy 2012. február 1-jén ünnepelte 95. születésnapját, ezen alkalomból a diákokkal kis köszöntőt szerveztünk számára.54 Az időskorúak otthonában végzett tevékenységekkel egy nagyon fontos szocializációs tanulási folyamatot szeretnénk erősíteni: nemzedékeink egymásnak adják tovább kultúrájuk elemeit. Ezáltal a felnövekvő új generáció az előttük lévő helyére lép, mindazon szociális, emocionális és lexikális tudás birtokában, amely segítségével tovább tudják éltetni az addigi közösségi létet. Az érzékenyítés, a generációk egymással való megismertetése, találkoztatása is fontos célja volt ezen tevékenységnek. Az idősek programjaihoz az elmúlt két évben a közösségi szolgálatot teljesítő diákjaink könnyedén tudtak csatlakozni, a korábban kialakított kapcsolódási lehetőségek miatt. A Máltai Szeretetszolgálattal való együttműködés 3.ábra: A Magyar Máltai Szeretetszolgálat címere55

Az „Adni öröm” akció az INTERSPAR, SPAR, és Kaiser's áruházakban zajlott. A Máltai

Szeretetszolgálat

önkéntesei

tartós

élelmiszereket

gyűjtenek

a

legszegényebbeknek karácsonyra. December hónap második felében lehet az

54 55

A 6. számú mellékletben található az ezen alkalomból készült képekből egynéhány. Magyar Máltai Szeretetszolgálat címere: http://tinyurl.hu/yYiy/2014.04.27.

38

áruházakban felajánlást tenni. Az adományok között elsősorban az alapvető és tartós élelmiszerekre – pl.: liszt, száraztészta, cukor, olaj, konzervek stb.. - számítanak. 56 A szervezet keretein belül dolgozó idős, főleg hölgy önkéntesek mellett már évek óta diákjaink is segítenek. Tanulóink az üzletekbe érkező vásárlókat biztatják az adakozásra, illetve a kijáratnál fogadják, szortírozzák a felajánlott élelmiszereket. A 2013/14-es tanévben Máltai Szeretetszolgálat zalaegerszegi csoportja a Mindszenty J. Ált. Iskola, Gimnázium és Kollégiumot választotta a városunkból jelentkező középiskolák közül, akivel közösségi szolgálati megállapodást kívánt kötni. Azt gondolom, hogy ez az évek óta jól működő együttműködésnek a hozadéka. Az „Adni öröm!” jelmondatát igazolja egy érdekes kutatás. A Harvard Egyetem pszichológusai végeztek egy kísérletet, amely azt vizsgálta, hogy az altruista viselkedési minta az emberi szervezetre milyen hatást fejt ki. A kísérletben egy egyetemi hallgatókból álló csoportnak két filmet vetítettek le. Az egyik film Attila hun vezért mutatta be. Az agresszióban bővelkedő film után az immunrendszer kedvezőtlen reakcióját fedezték fel. A légúti fertőzések elhárításáért felelős , -a nyálból jól kimutatható -„A” immunfehérje antitestek száma lecsökkent. A másik film Kalkuttai Teréz anyát mutatta be haldoklók és betegek ápolása közben. Ezt követően- egy órányi időtartamra– az „A” immunfehérje felszaporodását lehetett kimutatni, még azon egyetemisták körében is, akik Teréz anyát álszentnek tartották és elutasították. Igazolódik tehát, hogy a szeretet pozitív válasza mély és öntudatlan.57 A Katolikus Karitász zalaegerszegi csoportjával való közös munkánk Mindszenty József bíboros, prímás Zalaegerszegen bevezetett szép hagyományát gyűjtés Szent Antal kosarába - elevenítettük fel a 2012/13-as tanévben iskolánk Szent Gellért zarándoklata kapcsán. Miről is szólt a gyűjtés? Diákjaink és a kollégák egyaránt az oltár elé kihelyezett kosarakba tartós élelmiszert ajánlottak fel a rászorulóknak, amit a későbbiekben a Katolikus Karitász zalaegerszegi csoportja osztott szét a rászorulók között. Várakozáson felüli mennyiségű adomány gyűlt össze az általános iskola, illetve a gimnázium közös gyűjtése kapcsán. Az adományok szétosztásához, csomagolásához kért segítséget a ferences szervezet, és így kerültem diákjaimmal együtt kapcsolatba a Karitász

56 57

Adni öröm! http://www.maltai.hu/?action=subpage&subpageid=1114 2014.04.16. BAGDY EMŐKE:Pszicho fitness (kacagás-kocogás-lazítás), Animula, Budapest, 1997, 50-51.oldal.

39

csoporttal. Az egyszerinek mutatkozó segítségnyújtás -2012 szeptembere óta- hetente ismétlődő segítségnyújtássá nőtte ki magát. Közösségi szolgálatot teljesítő diákjaink körében propagáltam a lehetőséget, néhányan élnek is vele, így minden hét keddjén a Karitász csoport adományosztó napján diákjaink segítőként vannak jelen a közös tevékenységben. 4. ábra: Életképek a Katolikus Karitász zalaegerszegi Ferences Plébánián működő önkéntes csoportjánál végzett tevékenységről58

 Az önkéntes tanulópárok, a korrepetálás Kollégiumi nevelőtanári éveim alatt jó gyakorlat volt, hogy tanítványaimat tanulópárokba szerveztem. Így tudtak egymásnak segíteni, illetve kisebb körök alakultak ki, ahol idegen nyelvet, reál tantárgyakat tanultak együtt a diákok. Nagyon szerencsésnek látom, hogy az adott osztályokból, évfolyamokból vannak egy kollégiumi közösségben a fiatalok. Sokan ugyanazt tanulják, ugyanattól a kollégától, ugyanazon a követelmények mellett. Sok esetben a szülők már nem tudnak otthon segíteni gyermekeiknek, vagy csak

58

Saját készítésű felvételeim.

40

csekély mértékben. A külön tanár megfizetése családjaink nagy részének komoly anyagi teher vagy egyáltalán nem megoldható. A középiskolások közösségi szolgálatának területei között szerepel az oktatás, méghozzá az alábbiak szerint: „korrepetálás alsóbb évfolyamokon, gyermekotthonokban, sajátos nevelési igényű (gyermeket nevelő) intézményekben”59 Ezért a már kollégiumi tapasztalattal rendelkező tanulók körében közzétettem egy felhívást arról, hogy az általános iskola felső tagozatában szükség lenne korrepetálásra. A felhívásra két kollégista középiskolás lány már októbertől jelentkezett, akik azóta is hűségesen járnak az általános iskola felső tagozatába idegen nyelvet és matematikát korrepetálni. Illetve folyamatosan csatlakoznak még diákok a korrepetáló közösségi szolgálatot végzők köréhez. A két ősszel jelentkezett diáklány azon kollégisták közül került ki, akiknek volt része a kortársaikkal való közös tanulásban. Sok mindenki számára gyümölcsöző ez a tevékenység. Miért is? A gimnazistáink közösségi szolgálatot végeznek, így ők teljesítik az érettségihez szükséges plusz feladatukat. Ismétlik a tananyagot, megtapasztalják munkájuk gyümölcsét, nehézségeit. Kitartásra, rendszerességre neveli őket. Felelősségtudatuk erősödik, hiszen ők a „kis tanárok”, ott kell lenniük a megbeszélt helyen, időben, és ha valami miatt nem tudnak menni, akkor azt felelősségteljesen kell rendezniük, ahogy később a munka világában. Az általános iskolásoknak ez segítség a tanulási nehézségeik leküzdésében, továbbá iskolán belül van és ingyenes. Megtapasztalják iskolatársaik személyes segítségnyújtó jelenlétét, ezáltal már ők maguk is tanulnak arról, hogy adni, segíteni jó és lehet. A rászoruló diákok szüleinek is nagy könnyebbség, hogy térítésmentesen, tanítási időben, és helyben van a korrepetálás, felzárkóztatás.

SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m. 33. oldal. 59

41

4. A Mindszenty József Általános Iskola Gimnázium és Kollégiumba járó diákok körében végezett kutatásaim ismertetése.60 4.1. Kutatási terv 4.1.1. Probléma felvetése Az 1. fejezetben bemutatott jogszabályi háttér és egyházi dokumentumok is egyaránt fontosnak tartják, hogy a gyerekek közösségi munkát végezzenek. Ez a fejezet azt szeretné bemutatni, hogy hogyan valósul meg a közösségi szolgálat a Mindszenty Iskolában. A diákok körében végzett kutatás során azt is fontos megvizsgálni, hogy a pedagógiai és kateketikai célkitűzések hogyan valósultak meg, hogyan érik el céljukat? Mit gondolnak a diákok a közösségi tevékenységről? 4.1.2. Korábbi vonatkozó kutatások Dolgozatomhoz két korábbi országos kutatás eredményeit használtam fel kiindulópontul. Az egyik a Központi Statisztikai Hivatal által készített „Önkéntes munka Magyarországon” című, mely a Munkaerő felmérés 2011. III. negyedévi kiegészítő felvételeként jelent meg61, a másik pedig a Magyar Ifjúság 2012-es felmérése62. A KSH kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja, hogy a felnőtt magyar lakosság mekkora része nyújt segítséget szabad akaratából, ellenszolgáltatás nélkül. A társadalom tagjainak adott cél érdekében, ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenysége fontos jelzés az adott társadalom fejlettségének állapotáról. A KSH kutatása kapcsolódik az Európai Unió kezdeményezéséhez, mely a 2011-es évet az önkéntesség témájának szentelte. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és a Johns Hopkins Egyetem Módszertani Kézikönyve alapján a 2011. év III. negyedévében a munkaerő felméréshez kapcsolódóan „Önkéntes munka” címmel kiegészítő felvételt hajtottak végre. A minta szereplőit a munkaerő felmérés válaszadói alkották: 68 ezer 15-74 év közötti személy, akiket több lépcsős rétegzett mintavételezéssel választottak ki, ahol a rétegképző ismérvek a települések nagysága szerinti kategóriák voltak. A kutatás során azokat a személyeket tekintették önkéntesnek, akik 60

FALUS IVÁN et al.: Bevezetés a pedagógiai kutatások módszereibe, Műszaki Könyvkiadó, Budapest,

2000. 61 Önkéntes munka Magyarországon, A Munkaerő-felmérés, 2011, III. negyedévi kiegészítő felvétele, Központi Statisztikai Hivatal, 2012. 62 NAGY ÁDÁM: Szabadidős tervek és tevékenységek, in. Székely Levente (szerk.) Magyar Ifjúság 2012 Tanulmánykötet, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest,2013, 211. oldal.

42

 közvetlenül vagy valamilyen szervezeten keresztül,  önszántukból, ingyen, ellenszolgáltatás, fizetség nélkül,  háztartásukon kívül élő személyek javára vagy a társadalom hasznára végeztek valamilyen tevékenységet a kérdezést megelőző 12 hónap során. A külföldi és a korábbi hazai tapasztalatokhoz hasonlóan ez a 2011-es kutatás is azt mutatta, hogy az önkéntesség szorosan összefügg az emberek társadalmi helyzetével, demográfiai jellemzőivel és a társadalmi kapcsolataikkal. A felnőtt lakosság 28,4%-a végzett valamiféle önkéntes munkát. Többségük (93%) közvetlenül segített, 4%-uk valamilyen szervezeten keresztül, további 3%-uk mindkét formában. A nők nagyobb számban végeznek önkéntes tevékenységet, mint a férfiak. A 40 év alatti korcsoportok kisebb aktivitást mutatnak, mint a 40 év felettiek. Ennek oka a biztos egzisztencia megteremtése és a gyerekvállalás lehet, amely hátráltatja az önkéntesség vállalását. Az önkéntességi ráta (az önkéntes munkát végzők aránya a teljes népességhez képest) a 6064 év közötti korosztály tagjai között a legmagasabb (40%). Ők a friss nyugdíjasok, akik nem akarnak egyszerre kivonulni a munka világából, hanem önkéntes tevékenységük révén korábbi tapasztalataikat hasznosítani kívánják. A 15-19 éves korosztálynak ezzel szemben 19%-a végez önkéntes tevékenységet. 5. ábra63

Önkéntes munka Magyarországon (A Munkaerő-felmérés, 2011. III. negyedévi kiegészítő felvétele) 2012. december, 5. oldal http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/onkentesmunka.pdf 2014. 04. 26. 63

43

Magyar Ifjúság 2012-es felmérése széles szakmai együttműködés keretében zajlott, az ifjúságkutatás negyedik hullámaként. A kutatás definíciója szerint a fiatalok a 15-29 éves, Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező férfiak és nők. A kutatás 8000 fős mintával dolgozott, ennek köszönhetően nagy pontossággal közelíthetjük a fiatalok tényleges szokásait.

A mintavétel több lépcsőben történt, rétegzett valószínűségi

mintavétel alkalmazásával. Első lépcsőben a településeket sorolták rétegekbe a földrajzi elhelyezkedésük és a településeken élő fiatalok száma alapján. A települések közül rétegenkénti véletlen mintával választottak 379 települést, ahonnan véletlen valószínűségi mintavétellel jelölték ki a kutatásban részt vevő férfiakat és nőket. A kutatás során alkalmazott kérdőív 10 tematikus blokkból állt. A dolgozatom szempontjából a szabadidővel kapcsolatos témakör releváns. Szabadidő fogalma alatt a következőt érti a tanulmány: „szabadidőnek alapvetően a szubjektív szabadidő értelmezhető, amikor az egyén tudatában úgy konstruálódik az adott esemény, hogy az független bármiféle külső kényszertől és ura saját helyzetének”64 A kutatás során azokra a kérdésekre kerestek választ, hogy a fiatalok mekkora szabadidő mennyiséggel gazdálkodnak, illetve milyen a fiatalok szabadidő szerkezete. A Magyar Ifjúság 2012. adatai szerint a fiatalok 9%-ának hétköznap nincs szabadideje, a többieknek átlagosan 3,5 óra, hétvégenként 8 óra. A tizenévesek, a férfiak és a kedvezőtlenebb anyagi körülmények között élők több szabadidővel rendelkeznek. A szabadidő eltöltésének tere elsősorban az otthon és a barátok lakása, a legfontosabb szabadidős tevékenység a számítógéphez és az internethez kötődik. A tévénézés, a zenehallgatás, az olvasás szerepe csökkent, ugyanakkor a semmittevés, mint szabadidős tevékenység, növekedést mutat. Összességében kevésbé jellemző a magas kultúra és az önépítésre alapot adó tevékenység. A kutatásnak a dolgozatom szempontjából legérdekesebb része a szabadidő eltöltésének szervezettségéhez kapcsolódik. A rendszerváltás előtti időszakot jellemző ifjúsági mozgalmak – úttörőmozgalom, KISZ – helyére az egyházak és a civil szervezetek egyelőre nem képesek hasonlókat felállítani. A fiatalok körében igen alacsony azoknak az aránya, akik szervezett módon vesznek részt valamely civil szervezet életében: részvételük többnyire csak egy-egy program erejéig szól, nem jelent tartós elköteleződést. A kutatás során felmerült a kérdés, hogy vajon nincs igénye az ifjúságnak arra, hogy szervezett keretek között vegyen részt a civil életben, 64

NAGY ÁDÁM: Szabadidős tervek és tevékenységek, i.m.. 212. oldal.

44

esetleg egyenesen el is utasítja azt, vagy pusztán arról van szó, hogy hiányoznak azok a szervezeti keretek, melyekhez csatlakozni lehetne, holott az igény meglenne rá. A kérdés megválaszolása további kutatás tárgya, mindazonáltal Nagy Ádám véleménye szerint „a magukat szolgáltatást igénybevevőként meghatározó fiatalok, egyre kevésbé „vevők”, a „legyél tagom, tartozz hozzám; cserébe adok neked identitást és programot” rejtett pszichés tömegmozgalmi szerződésére, sokkal inkább egyes programokon, eseményeken kerülnek kapcsolatba szabadidős, civil szervezetekkel.65 Amennyiben ez a vélemény helytálló, úgy a közösségi szolgálat intézményének igen nagy szerepe lesz, hiszen ezen keresztül lehet biztosítani, hogy a fiatalok több egyházi vagy civil szervezettel kapcsolatba kerüljenek, bármiféle elköteleződés vagy akár annak kényszere nélkül. A KSH kutatásából láthatjuk, hogy a 15-19 éves korosztály önkéntes aktivitása jóval alacsonyabb, mint a 60 év feletti lakosságé. Társadalmi szempontból és az egyén személyes fejlődése szempontjából egyaránt fontos lenne, hogy az önkéntes munka aránya minden korcsoportban növekedjen. Ezt a növekedést hivatott szolgálni a közösségi szolgálat bevezetése, hiszen a törvényalkotó egyik célja, hogy a közösségi szolgálatot végzők a későbbiekben önkéntesként térjenek vissza az adott területre. 4.1.3. A kutatás célja Hogyan vélekednek a diákok a közösségi szolgálat céljáról? Miben látják a közösségi szolgálat célját/értelmét? 4.1.4. Kutatás hipotézis Hipotézisem szerint a közösségi szolgálat elősegíti a fiatalok társas kapcsolatainak kialakulását, azok elmélyülését, élénkülését. Feltételezéseimet a korábbi vonatkozó kutatások tapasztalataira támaszkodva fogalmaztam meg, bár eddig országos felmérés nem készült a közösségi szolgálatról. Az önkéntes munkára vonatkozó tanulmányokat vehettem alapul, valamint saját felméréseimet. 4.1.5. Módszer Két lépcsős vizsgálatot alkalmaztam. Érdekeltek azon diákok meglátásai, akik még nem vettek részt közösségi szolgálati tevékenységben és csekély ismerettel rendelkezhetnek az előírásokkal kapcsolatosan is illetve azok tanulóink véleményét is vizsgáltam, akiknek már voltak tapasztalataik a közösségi szolgálat kapcsán.

65

NAGY ÁDÁM: Szabadidős tervek és tevékenységek i.m. 224. oldal.

45

Az első csoport számára nyitott kérdésekből álló kérdőívet állítottam össze. A második csoportnak egy esszét kellett írnia megadott szempontok alapján. Azért ezeket a módszereket alkalmaztam, mert kis elemszámú csoportként kérdeztem meg őket, és lehetőséget szerettem volna biztosítani a diákok számára, hogy gondolataikat szabadon fogalmazzák meg, és egyéni sajátosságaik, gondolkodásuk, érzéseik, benyomásaik megmutatkozhassanak a kérdésekre adott válaszaikban. 4.1.6. Minta Az első mintát a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 2012/13-as tanévének akkori 9. évfolyamos diákjai alkották. Ebből 34 lány, 10 fiú. 14-15 évesek. Mintavétel időpontja: 2012. szeptember. Második minta a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 2013/2014-es tanévének 9. évfolyamos tanulói közül 12 fő 14-15 éves fiatal. 5 fiú és 7 lány. Mintavétel időpontja: 2013. december.

4.2. A kutatás körülményei Az első esetben (kérdőív) iskolánk egyik nagyobb előadó termében hívtak össze a gyerekeket. Egyszerre töltötték ki a kérdőívet, 30 perc állt a rendelkezésükre. Jelen voltam végig, koordináltam a folyamatot és az esetlegesen felmerülő kérdésekre is tudtam reflektálni.66 A második esetben kiírtunk egy adventi pályázatot, „Jót tenni jó” címmel, ahol korcsoportonként más és más tevékenység bemutatására kértük fiataljainkat. Gimnazistáiktól a közösségi szolgálat tapasztalatairól kértem beszámolókat. Egy megadott kérdéssor segítségével kellett írniuk kis reflexiókat.67 Ezzel is szerettük volna segíteni a gyerekek készületét a közelgő ünnepre, illetve kicsit megállítani őket és tudatosítani bennük, hogy mit is jelent számukra a közösségi szolgálat, mit profitálhattak belőle az eltelt idő alatt. Mivel ez egy lehetőség volt az érintett tanulóknak és nem kötelező feladat, így mindösszesen 12 fő jelentkezett rá, vélhetően a nyitottabb, motiváltabb gyerekek. Ez torzíthatja az eredményeket, de segíthet is abban, hogy amely értékeket észrevettek a kamaszok és ezen írásaikban megjelenítenek, azokat kiemelve

66 Kérdőív a közösségi szolgálatról a 9. évfolyamosok számára 2012/13-as tanév 7. számú mellékletben. 67 Az adventi dolgozatok megírásának kérdéssora illetve a beadott dolgozatok a 8. mellékletben olvashatóak.

46

lehet segíteni, motiválni társaikat. A fejlődéspszichológia tudománya igazolta, hogy „a kamasz számára a kortársak lesznek a legfontosabbak, legnagyobb jutalom számára a kortárscsoport elismerése.”68 A kortárs csoport befolyásoló ereje és hatása a legerősebb tényező ezen életkorban. Diákok a közösségi szolgálattal kapcsolatos pozitív meglátásaival is segíthetik, ösztönözhetik egymást.

4.3. Eredményei 4.3.1. Az első mintavétel Az első mintavételnél megkérdeztem 44 diákot, ebből 34 lány, 10 fiú volt.  A közösségi szolgálat célja 6.ábra

A közösségi szolgálat célja N=44 14 12 10 8 6 4 2 0

A megkérdezett diákok negyede úgy vélik, hogy közösségi szolgálat célja a segítés. Közel negyede véli úgy, hogy ezáltal betekintést nyer a munka világába. Többen kiemelték, hogy a tapasztalatszerzést tekintik célként, illetve a megkérdezettek hatoda nem válaszolt.

68

JÁVORSZKY EDIT: Fejlődéspszichológia, Edutech Kiadó, Sopron, 1998, 94.oldal.

47

Az eredmények hátterében azon gondolat vonulhat, hogy a közösségi szolgálatot a gyerekek úgy értelmezik, hogy a mások javát szolgáló segítő jellegű tevékenységeket fognak végezni. Amivel vélhetően ténylegesen valakinek, vagy valamilyen szervezetnek az előmenetelét tudják támogatni. Érdekes gondolat, hogy a gyerekek visszajelzéseiben nagy arányban merül fel, hogy betekintést nyernek, nyerhetnek a munka világába. Az fogalmazódott meg bennem, hogy a mai kor gyermekei számára a munka világába való bekerülés nem egy automatikus tevékenység, amibe belenő, belenövünk, hanem egy késleltetett tevékenység. Miért is van ez így? Nagyon sok család élete városiasodott, beszűkült az élettér, ténylegesen kevesebb a ház/háztartások körüli fizikai tevékenység. A még vidéken felnövekvő fiatalok körében pedig sokszor a szülők részéről a „kímélet jelentkezik”, a tanulj csak „fiam” hozzáállás. Feltételezhető, hogy ma már az a ritkább tizenéves, aki járatos a gyakorlatias tevékenységekben. Illetve, azért is kell „bevezetődni” a munka világába, mert a XXI. század munkatevékenységei munkahelyeken zajlanak. Nem csupán a nagyon speciális tevékenységek, hanem azok is, amelyek egy századdal korábban családi körben zajlottak, mint pl. az idős hozzátartozók ápolása, szociális gondoskodás, állatok gondozása.  A résztvevők motiváltsága 7.ábra

Résztvevők motiváltsága N=44 30 25 20 15 10 5 0 igen

nem

nem tudja eldönteni

nincs válasz

48

A válaszadók több, mint a fele motivált, és csupán az ötöde nem. Ugyanennyien vannak a bizonytalanok is, akik nem tudják eldönteni, hogy valami jó dolog fog következni vagy sem. Nagyon szerencsés arány egy olyan évfolyammal elindulni, ahol a diákok nagy részében van nyitottság, vállalkozó kedv, bátorság, hogy jó lélekkel álljanak neki a közösségi szolgálati tevékenységnek. Viszont nagy a felelősségünk is, hogy milyen területeket és tevékenységeket biztosítunk diákjainknak. Hogyan tudunk melléjük állni. Illetve egy egyénre szabott, személyes motivációkat feltáró beszélgetésre lenne szükségminden diák estében-azért, hogy tanítványaink olyan területen próbálja ki magukat, ahol kedvet, motivációt éreznek, amely közel áll a személyiségükhöz. A kevésbé motiváltakat lelkesítené, ha egy szeretett területen találnánk számukra elfoglaltságot. Lehetséges, hogy lennének jó kapcsolatépítési területei a résztvevő fiataloknak, ami a későbbiekben segítené őket a munka világában. Könnyebben elhelyezkednének, jobban ismernék határaikat,

kommunikációs

képességük

fejlődne,

problémakezelésük,

szociális

érzékenységük jó irányba változhatna.  Tanulók előzetes részvételének aránya a közösségi tevékenységben 8.ábra

Volt-e közösségi szolgálati tapasztalata? N=44 25 20 15 10 5 0 igen

nem

49

A tanulók fele vett részt közösségi szolgálati tevékenységben. Nekik van már egy képük arról, hogy miként is zajlik az önkéntes tevékenység. Inkább van ötletük arról, hogy milyen területeken szeretnének tevékenykedni, vagy arról van egy határozott elképzelésük, hogy mi az, amit biztosan nem szeretnének végezni. A közösségi szolgálatot már végzett fiataljaink egy része, mint kortárs segítő próbálta ki magát. Voltak, akik a volt általános iskolájukban szereztek tapasztalatokat. Ottani iskolai rendezvényeken, programokon tevékenykedtek. Vannak diákok, akik számára a lakóhelyük közösségi összejövetelei adtak alkalmat arra, hogy kipróbálják magukat. Vannak diákok, akik sporttevékenységükkel, tánctudásukkal szolgálták a közösséget.  Előzetes tervek 9.ábra

Gondolkodott-e azon, hogy milyen tevékenységben vegyen részt? N=44 30 25 20 15 10 5 0 igen

nem

nincs válasz

A megkérdezettek több, mint fele igen, a negyed nem, a hiányzó rész nem válaszolt. Akik igennel válaszoltak, ők vélhetően különböző médiákból, az internetről tájékozódhattak a lehetséges területekről. Az is lehet, hogy régebbi közösségi szolgálati tapasztalattal rendelkeznek. Akik nem, ők valószínűleg nem rendelkeznek kellő információval arról, hogy milyen lehetőségek is kínálkoznak számukra.

50

Vannak, akik arról nyilatkoztak, hogy melyek azok a területek amelyeket inkább kizárnának, lehetséges tapasztalataik, információjuk miatt.  A közösségi szolgálat értelme a diákok szemszögéből 10. ábra

Van-e értelme a közösségi szolgálatnak? N=44 35 30 25 20 15 10 5 0 igen

nem

nincs válasz

A megkérdezett diákok háromnegyede igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy vane értelme a közösségi szolgálatnak. Olyan gondolatokkal értelmezték igenlő válaszaikat, hogy aki olyan területen tudja kipróbálni magát, ahol szeretne a későbbiekben elhelyezkedi, annak ezen tevékenyég előnyökkel járhat. Meggyőződhet akár előzetes elgondolásai helyességéről. Akár arra is rádöbbenhetnek, hogy téves elképzeléseik voltak. Vélhetően a diákok fejében az egyes munkaterületekről, ahol a közösségi szolgálatban kipróbálták magukat, reálisabb kép alakulhat ki. Igenlő válaszaikat indokolták még azzal, hogy tapasztalatokat gyűjthetnek a munka világáról. Megtapasztalhatják az önálló munkavégzést, a segítséggyújtás pozitív hatásait. Volt olyan diák, aki a szabadidő hasznosabb eltöltése miatt érvelt igenlő válasszal. A szabadidő eltöltésével kapcsolatban érdemes egy gondolat erejéig megállni a 2012-es ifjúságkutatásnál, amely szerint az életmód megváltozásának egyik fő iránya az élményszerzés jelentőségének növekedése, amely átformálja a társadalmat.

51

„Míg

a

hagyományos

európai

civilizációban

>>Szeresd

felebarátodat!<<, >>Áldozd föl magad! <<, >> Korlátozd vágyaidat! <<, >>Dolgozz!<< normái

voltak

meghatározók,

addig

a

fogyasztói

civilizáció

a

>>Szeresd

önmagad!<<, >>Valósítsd meg önmagad!<<, >>Éld ki szabadon a vágyaid!<<, >>Élvezd az életet!<< célkitűzéseitől hangos.”69 Dolgozatom előző fejezeteiből már ismert, hogy a közösségi szolgálatra diákjainkat a törvényi előírások kötelezik. Amennyiben érettségi bizonyítványukat szeretnének kézbe venni, akkor teljesíteniük kell az 50 órányi feladatot. Mindezen tevékenységeket szabadidejükben kell, hogy végezzék. Ezt irányított szabadidő eltöltésnek tekinthetjük, amelyben a szemléletformálásnak egy rejtett lehetősége. Ennek remélhetőleg jótékony hatásai lesznek a diákságra. Mindez azzal a reménnyel párosul, hogy a közösségi szolgálat kapcsán megélt tevékenységek kedvesek lesznek/lehetnek a diákoknak, és az 50 óra után maguktól is keresik majd az alkalmakat a feladatvégzésre. Akkor már azonban, úgy térhetnek vissza egy-egy területre, mint önkéntes segítők. Így változhat a diákság szemlélete, tényleges szabadidő eltöltése, amely akár visszahozhat néhány gondolatot a fent idézett hagyományos európai civilizációs elvekből, megváltoztatva a mai kor gyakorlatát. Ilyen módon jelentős változás állhatna be az ifjúság szabadidő eltöltésének gyakorlatában. Szabadidejükben a fiatalok „értelmes” tevékenységeket folytathatnának, de már önként. Kikapcsolódnának és dolgozhatnának is egyszerre. Olyan lenne, mintha egyszerre töltekeznének, de mégiscsak felelősségteljes, kontrolált tevékenységet végeznének. Ide kapcsolnám Csíkszentmihályi M. és B. Schneider gondolatát: „…amikor

a

diákok

tevékenységüket

egyszerre

tekintik

munkának

és

játéknak…boldognak és energikusnak érzik magukat, és olyan érzésük van, hogy amit tesznek, az fontos. Az oktatás egyik célja az kellene legyen, hogy növelje az ilyen állapotok előfordulását, mert ezek jelentik a legjobb egyensúlyt a tanulás és az élvezet között. Az átlagos kamasz életének jelenleg mindössze 10 %-át teszik ki az ilyen pillanatok.”70

A szerzőpáros serdülők pályaalakulására irányuló vizsgálata több ezer amerikai fiatal longitudinális, követéses módszereken alapuló vizsgálatát jelentette, arra kereste a választ, hogy a kamaszok későbbi pályaválasztásában milyen tényezők játsszák a legfontosabb szerepet. Különböző rasszokhoz, anyagi és szociális státuszhoz tartozó NAGY ÁDÁM: Szabadidős tervek és tevékenységek, i.m.. 211. oldal. CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY – BARBARA SCHNEIDER: Életre hangolva, i.m.316. oldal.

69 70

52

tizenéves fiúkat és lányokat kérdeztek, figyeltek szokásos tevékenységeik, és az azokhoz kapcsolódó érzéseik vonatkozásában, és a követéses kérdőívekben megnézték, mindezeknek milyen következményei lehetnek. Az egyik legmarkánsabb megfigyelésük az lett, hogy nemtől, rassztól, szociális helyzettől függetlenül azok a diákok találták meg legkönnyebben a hivatásukat, szerették később a munkájukat, akik tizenévesen olyan tevékenységeket végeztek rendszeresen, amelyek egyszerre munka és játék jellegűek, tehát erőfeszítést, kitartást igényelnek, de élményt, pozitív visszajelzést adnak. A közösségi szolgálat ennek az élménynek és összetett tevékenység típusnak a gyakorlását segítheti, hiszen egyszerre éli meg a diák, hogy egy munkát muszáj elvégeznie, erőfeszítéseket kell tennie, de később az érzelmi megerősítések miatt már ő is szívesen folytatja.  A közösségi szolgálatot folytatása az 50 óra teljesítése után 11.ábra

Szeretné-e folytatni a közösségi szolgálatot? N=44 30 25 20 15 10 5 0 igen

nem

lehet, nem tudja

nem írt választ

A résztvevők több mint fele nem zárkózik el a folytatástól és harmaduk pedig eleve gondolkodik a folytatás lehetőségén. Ez bízató, jó kiindulás a programot létrehívók és a tevékenységben részt vevők számára. Azonban itt is ki kell emelnem a fiatalokat segítő személyek (tanárok, mentorok, szülők, fogadó intézmények) felelősségét. A diákság kezdeti pozitív attitűdjét mindannyiunknak őrizni kell, és a lehető legnagyobb mértékben elősegíteni a kibontakozásukat.

53

Vizsgálatomon kívül vannak olyan szóbeli visszajelzések az érintett tanulók osztályfőnökeitől, hogy egyes diákok, akik már teljesítettek az 50 órát szeretnék folytatni a munkát. Törvényi előírás nincs a folytatás lehetőségéről. Mi iskolai szinten abban állapodtunk meg, hogy a kötelező órákon túl is végezhetik a diákok a közösségi szolgálati tevékenységet. Természetesen nem vehetik el a lehetőséget azon társaik elől, akik szeretnének egyes tevékenységekre jelentkezni és még nincs meg a kötelezően elegendő órakeretük. Amennyiben azonban nincs más jelentkező, akkor ők is élhetnek a feladatvégzés lehetőségével.  Aktivitás a közösségi szolgálatban 12.ábra

Jelenleg végez-e közösségi szolgálatot? N=44 35 30 25 20 15 10 5 0 igen

nem

nincs válasz

A diákok válaszaiból kiderül, hogy több, mint a fele tanuló nem végzett még közösségi szolgálatot. Számukra körültekintőbb, alaposabb bevezető beszélgetéseket kell majd tartani arról, hogy mire is számíthatnak. A bennük felmerülő kérdéseknek, kételyeik megfogalmazásának teret kell majd adni, hogy minden diák elegendő információval kezdhesse el a feladatvégzést. Akik végeztek, ők vélhetően kortárs-segítésben vettek részt, vagy a lakóközösségükben, a volt iskolájukban végeztek szolgálatot.

54

 Személyiségfejlődés és közösségi szolgálat 13.ábra

A közösségi szolgálat segíti-e a személyiségfejlődést? N=44 30 25 20 15 10 5 0 igen

nem

lehet

nem tudja

A diákok jóval több, mint a fele azt írta, hogy szerinte segíteni fogja a személyiség fejlődését a közösségi szolgálat. Amilyen területeken a diákok változást várnak, azok a következők: a lelki fejlődésben, a közösséghez való viszonyulásukban, alkalmazkodó képességükben, felelősségérzetükben. Úgy vélik, hogy türelmesebbek lesznek, nő az önbizalmuk, tágul a világképük, jobb emberekké válhatnak. Változhat a természet értékeihez való hozzáállásuk is, ha ezen területen próbálják ki magukat. Az országos program pedagógiai céljai között hasonló elképzelések szerepelnek, úgy mint, érzelmi intelligencia, önbizalom, felelősségvállalás, felelős döntéshozatal, kommunikációs

készség,

együttműködés,

empátia,

kritikus

gondolkodás,

problémamegoldás, szociális érzékenység.71 Második felmérésen a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 2013/2014-es tanévének 9. évfolyamos tanulói közül 12 fő vett részt.

71 BODÓ MÁRTON: A közösségi szolgálat a köznevelés tükrében című előadás, Tájékoztató nap az iskolai közösségi szolgálatról, Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Zala Megyei Pedagógiai Intézet közös szervezésében, Zalaegerszeg, 2013. március 6.

55

Feladatuk az volt, hogy adott szempontok szerint készítsenek egy esszét „Jót tenni, jó” címmel. A beadott munkákból kiderül, hogy a résztvevők a programmal kapcsolatos minden információval tisztában vannak. Az iskola, illetve a programvezetők tehát megfelelően tájékoztatták az érdekelteket. A többség árnyalt, szélsőségektől mentes véleményt fogalmaz meg, ami azt jelenti, hogy gondolkoztak rajta. A válaszadók körében nincsen egyértelmű, éles elutasítás, senki nem írta azt, hogy a programot időpocsékolásnak, a feladatot szervezetlennek, magát benne feleslegesnek ítélte volna meg, de nem fogalmazódott meg túlzott rajongás sem a tevékenységgel kapcsolatban. Legtöbben a pozitív oldalát domborítják ki („mással jót tehetünk”, „új barátokat szerezhetünk”, „tapasztalatot gyűjtünk” stb.), ugyanakkor megfogalmazódott az is, hogy a közösségi szolgálat a fogadó szervezetnek is hasznos, hiszen „ingyen csináljuk meg azt a munkát, amit például másnak kellene és pénzért”. Összességében munkaként értékelik tehát, ami részükről plusz befektetést igényel, de a jelenben érzékelhető pozitív hozadéka is van. A pozitívumok között jellemzően megjelenik

a

pályaorientáció

illetve

a

felnőtt

életre

felkészülés

kérdése

(„megismerhetünk egy foglalkozást”, „legyen tapasztalatunk a munkavégzéssel kapcsolatban, és felkészüljünk a felnőtt életre”). Többen megfogalmazták, hogy a közösségi szolgálat hozzásegíti őket (és társaikat) ahhoz, hogy „megszeressék a jótevést”, és ezt felnőttkorukban is tevékenyen folytassák. Lényegében ez volna a közösségi szolgálat egyik célja. A részvevők érdekesnek tartották, hogy különböző helyszíneken teljesítve a közösségi szolgálatot, különböző elvárásoknak kellett megfelelniük. Ezek a különböző elvárások akár az öltözködésben is megnyilvánultak: más az állatvédő alapítvány telephelyén és megint más a színházban. A végzett munka intenzitása, megerőltető volta is különböző lehet aszerint, hogy milyen fogadó szervezetnél tölti el a diák a szolgálatot, a fent említett helyszínek jó példák erre is. A diákok a dolgozatokban is említik, hogy iskolánkban sok lehetősé van a közösségi szolgálat helyének megválasztására: „rengeteg hely közül választhatunk”. Van, aki parkot takarít, van, aki rendezvényeken segít, idősek otthonában felolvas vagy óvodában tevékenykedik. A dolgozatokban olvasható, hogy az iskolában a már meglevő önkéntes tevékenységekhez

tudtak

kapcsolódni

a

diákok,

például

a

Magyar

Máltai

Szeretetszolgálat „Adni öröm” akciójához. Az egyik diák így fogalmazott: „nem

56

gondoltam, hogy egyedül mennyi mindent tehetek a rászorulókért, de megváltozott a véleményem”. Ez mutatja, hogy a tapasztalati élmény képes szemléleti változást is hozni. Fontos lenne, hogy minél több hasonló élményben legyen részük a diákoknak, hogy ez egy tartós, személyiségbeli változást idézzen elő. A diákok különböző érettségi szintje is megmutatkozik írásaikban: van, aki pusztán azt fogalmazza meg, hogy jól érezte magát, de van aki eljut odáig, hogy ezt be is építi mindennapjaiba. Sőt, volt, aki arról számolt be, hogy azért kezdte el a közösségi szolgálatot, mert a korábbi résztvevők pozitív élményekről számoltak be (a kortárs csoport hatása nagyon fontos ebben a korban).72 4.3.3. Kutatások eredményeinek összehasznosítása Az iskolában végzett kutatásomból látszik, hogy melyek azok a területei a közösségi szolgálatnak, amelyek nálunk jó működnek, és melyek azok, amelyek nem. A diákok, a szülő tájékoztatása, a fogadó intézményekkel sokfélesége, a velük való kapcsolattartás jól működik. Az írásokban nem esik szó a közösségi szolgálat tapasztalatainak feldolgozásáról. Ez azért lehet, mert nincs olyan fórum, ahol ezek az élmények feldolgozásra kerülhetnének, vagy esetleg azért, mert van ugyan ilyen fórum, de ez nem elég mély élmény a diákok számára ahhoz, hogy ezt megemlítsék a dolgozatukban. A kilencedik osztályosokkal végzett felmérésemből látszik, hogy a gyerekeknek a közösségi szolgálat megkezdése előtt van olyan elvárásuk a tevékenységgel

kapcsolatban,

hogy

ezáltal

egy-egy

szakmáról,

szakterületről

valóságosabb, életközelibb képet kapjanak. A szolgálatot már teljesítők megkérdezése (esszék) bizonyította, hogy ez az elvárásuk legtöbb esetben meg is valósult: számos diák beszámolt arról, hogy jobban megismert egy foglalkozást, hogy mi tartozik egy adott szakember feladatkörébe, rálátást kapott a mindennapjaikba. Többeknek segítségére volt a közösségi szolgálat abban is, hogy bizonyos foglalkozásokhoz kötődő sztereotípiáktól függetlenedni tudjon.

72

A 8. számú melléklet.

57

5. Befejezés A közösségi szolgálat megjelenése pozitív változásokat idézhet elő, közösségi és egyéni szinten is, a személyiségfejlődés, a fogadó intézmények szempontjából, illetve a későbbi munkavállalás terén is. A közösségi szolgálat keretében diákjaink kapcsolatba kerülnek egyes intézményekkel,

intézetekkel,

ahol

betekintést

nyernek

különféle

szakmák

mindennapjaiba, különböző munkaterületekre. Felfedezhetnek olyan munkaterületeket, amelyekre eddig nem volt rálátásuk, megszerethetnek bizonyos tevékenységeket, amelyeket szívesen végeznének később is. Ennek segítségével tudatosabban választhatnak pályát, egy áhított és esetleg idealizált munkaterületet reálisabban láthatnak, ezáltal elkerülhető a belesodródás olyasvalamibe, amiről csak egy idealisztikus elképzelésük lehetett. Személyes kapcsolataik tárháza bővülhet, amely a későbbi munkahely keresés során segítségükre lehet. Család és gyermekvédő tanárként is jó lehetőség, hogy közelebb kerüljek a gyerekekhez a közös programok kapcsán. A megélt programok, a tevékenységre szánt idő egy személyesebb kapcsolatot alakít ki köztem és a diákok között, mintha csupán csak iskolai keretek között találkoznánk. Sokszor ilyenkor derül fény egy-egy diákok személyes küzdelmére. Például betegség a családban, gyász, elhagyatottság. A közösségi szolgálat szituációi hozzák felszínre mindezeket. Nagyon jó azt tapasztalni, hogy a diákok látják, láthatják az egyes tevékenységek kapcsán, hogy milyen intézményi hálózat segítheti őket, és, hogy a gondjaikkal nincsenek egyedül. Talán ennek felismerése támogathatja őket abban, hogy bátran, bátrabban forduljanak segítségért. A közösségi szolgálat eredményessége, sikere meglátásaim szerint nagymértékben attól is fog függni, hogy milyen mértékben tudjuk segíteni a tevékenység szereplőit (diákokat, szülőket, fogadó intézményeket, az iskolai tanári közösséget). Nagyon fontosnak látom, hogy egy érzelmi azonosulást sikerüljön kialakítani a programban részt vevők körével. Ez az azonosulás segíthetné a tevékenységet. „Értelme van annak, amit teszek, számítanak rám, ez az én feladatom” érzése kellene, hogy kísérje a szolgálatban részt vevő összes szereplőt. Azért, hogy a legnagyobb mértékben elkerüljük azt, hogy az érintettek csupán egy plusz feladatként tekintsenek rá, amit még meg kell tenni az érettségi bizonyítványért.

58

A programot véleményem szerint segíthetné, ha az érintett évfolyamok diákjainak órarendjében szerepelne legalább kéthetente egy közösségi szolgálati óra. A kutatásaim eredményeiből is látszik, hogy az értékelés, a tapasztalatok feldolgozása terén vannak hiányok. Az erre szánt időben az időközben felmerült kérdésekről, tapasztalatokról lehetne beszélgetni, közösen gondolkodni, ezzel tudatosítani bizonyos cselekvési formákat. Hosszú távon ez segíthetné a diákok munkahelyi struktúrában való eligazodását. Egy-egy történést kielemezni, értékelni, esetlegesen továbbgondolni nagyon hasznos volna. Sok jó pedagógia szituációt lehetne ezen alkalmak kapcsán előidézni, amivel szintén lehetne segíteni diákjaink személyiségének fejlődését. Pl. a tolerancia, empátia, gyász, konfliktuskezelés terén, vagy amit egy-egy aktuális esemény előidéz. Ezekre mind-mind jó lenne reflektálni. A tapasztalatszerzés, az adott tevékenység értékei miatt, illetve, hogy semelyik diákban se maradjon esetlegesen feldolgozatlan rossz érzés. Pozitív eseményekkel biztathatnák, segíthetnék egymást. A pszichológiai tanulmányokból tudjuk,-a dolgozatomban is írtam erről-legnagyobb befolyással a kamasz korosztály számára a kortárscsoport bír. Ezért is lenne nagyon fontos, hogy ezen alkalmak kapcsán-jó és tudatos pedagógiai munka kíséretében-a diákok megerősítő, egymást támogató attitűdjei kapjanak teret. Ezen alkalmak ilyen formában is segíthetnék a közösségi szolgálat pozitív megerősítését diákban, tanárban egyaránt.

59

6.

Mellékletek 1. melléklet: Jelentkezési lap minta

60

2. melléklet: Együttműködési megállapodási minta. Együttműködési megállapodás (tervezet, nem kötelező érvényű minta) Iktatási szám: …………../2012. E G Y Ü T T M Ű KÖ D É S I

M E G Á L L A PO D Á S A Z I S KO LA I KÖ Z Ö S S É G I S Z O LG Á LAT

KÖ Z Ö S LE B O N YO LÍ T Á S Á R Ó L

amelyet

iskola:

egyrészről székhely: képviselő: OM-azonosító: a továbbiakban: Iskola másrészről

név: székhely: képviselő: a továbbiakban: Szervezet a továbbiakban együtt: Felek

kötöttek a mai napon, az alábbi feltételekkel: 1.

A megállapodás előzményei, körülményei, célja:

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben foglaltaknak megfelelően az iskolai közösségi szolgálat megszervezésében a Felek az e megállapodásban rögzítettek alapján együttműködnek. A Felek kölcsönösen törekednek arra, hogy az érintett tanulók teljesíteni tudják az 50 órás kötelezettségüket. 2.

Az Iskola kötelezettségei, vállalásai*:

* hol, mikor, milyen időközönként, hány tanulót irányít a Szervezethez, mikor és milyen formában szervezi meg a tanulók felkészítését, majd a program zárását stb. 3.

A Szervezet kötelezettségei, vállalásai*:

* hol, mikor, milyen időközönként, hány tanuló tevékenységét szervezi meg és biztosítja a feltételeket, mentort, eszközt stb.

Továbbá: (1) A fogadó szervezet köteles biztosítani:

61

a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos tevékenységhez szükséges feltételeket, b) ha szükséges, pihenőidőt, c) a közösségi szolgálattal összefüggő tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését, d) a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanuló, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú tanuló esetén a közösségi szolgálati tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét. (2) Ha a jelen megállapodás másként nem rendelkezik, a fogadó Szervezet gondoskodik a közösségi szolgálati tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállításról, szállásról és étkezésről. (3) Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, a tanuló köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. A tanuló nem felel az általa okozott kárért, amennyiben figyelemfelhívási kötelezettségének eleget tett. (4) A tanuló által a közösségi szolgálat során végzett tevékenységgel összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt a tanulónak felróható magatartás okozta, − a jelen szerződésben eltérő rendelkezés hiányában − a fogadó szervezet a tanulótól követelheti kárának megtérítését. (5) Amennyiben a tanuló bizonyítja, hogy: a) a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára, b) a tulajdonában vagy használatában álló, a közösségi szolgálattal összefüggésben végzett tevékenység ellátásához szükséges dologban a közösségi szolgálati tevékenység végzésének helyén keletkező kára a Szervezettől kapott utasítással összefüggésben következett be, a fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a tanuló elháríthatatlan magatartása okozta. A fogadó Szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a tanulónak felróható magatartásából származott. 4. Az Iskola részéről a program felelőse és kapcsolattartója ……………………………………………………………………………………… …… név, elérhetőségei: ……………………………………………………………… telefonszám, e-mail

62

5. A Szervezet részéről a program felelőse és kapcsolattartója ……………………………………………………………………………………… …… név, elérhetőségei: ……………………………………………………………… telefonszám, e-mail 5.1 A mentor neve, feladatköre és elérhetőségei ………………………………………………………… név, feladatkör:……………………….. elérhetőségei: ……………………………………………………………… telefonszám, e-mail 6.

A

programmal

kapcsolatban

felmerülő

költségek

és

annak

kötelezettségvállalója* * amennyiben szükséges 7. A program ütemezése 7.1. A programismertető/felhívás* elkészítése Határidő: Felelős: * a Szervezettel egyeztetett tevékenységi lehetőségekre épülve 7.2. A programismertető/felhívás közzététele* Határidő: Felelős: Módja: * a tanulók/szülők tájékoztatása a Szervezetnél végezhető tevékenységi lehetőségekről 7.3. A tanulók részére a „Jelentkezési lap” benyújtására szolgáló határidő 7.4. A programról szóló döntés meghozatala* Határidő: Felelős: * a tanulók/jelentkezései alapján a Szervezethez delegáltak a végezhető tevékenység szerinti bontásban 7.5. A tanulók/szülők értesítése a döntésről Határidő: Felelős: Módja:

63

7.6. A tanulók felkészítése* Határidő: Felelős: * a tanulók felkészítése az iskolai koordinátorral vagy a Szervezettel közösen végezhető (célszerű tevékenységi körönként külön-külön szervezni) 7.7. A tanulók megfelelő helyszínre irányítása Határidő: Felelős: 7.8. A program folyamatos kisérése, nyomon követése Határidő: Felelős: 7.9. A program lezárása a tanulókkal Határidő: Felelős: * a program zárása a tanulókkal, az iskolai koordinátorral vagy a Szervezettel közösen végezhető (célszerű tevékenységi körönként külön-külön szervezni) 7.10. A program lezárása a Felek között (beszámoló, elszámolás, ellenőrzés) Határidő: Felelős: 8. A program megvalósulása során felmerülő módosítási kérelmek bírálatának menete 8.1. A Felek a jelen megállapodásban megfogalmazottak módosítására irányuló jelzését követően − indokolt esetben – a módosítás tervezetét elkészítik. A szerződésmódosítást aláírásukkal hagyják jóvá. 9. A Felek elállási, felmondási joga 9.1. A Felek a jelen megállapodástól való elállásra vagy a megállapodás azonnali hatályú felmondására jogosultak, ha: —

a jelen megállapodásban a megvalósításra meghatározott kezdő időponttól számított három héten belül a tevékenység nem kezdődik meg, vagy a Felek a nekik felróható okból nem kezdeményezik, és a késedelem okáról ezen idő alatt írásban sem mentik ki, vagy

—

olyan körülmény merült fel vagy jut a Felek tudomására, amely alapján a program teljesülése kétségessé válik, vagy más irányt vet, vagy

64

—

a jelen megállapodásban meghatározott feladat megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a jelen megállapodásban foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved, vagy

—

a Felek valamelyike a neki felróható okból megszegi a jelen megállapodásból, illetve az azzal kapcsolatos jogszabályokból eredő kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget kötelezettségének, és ennek következtében a jelen megállapodásban meghatározott feladat szabályszerű megvalósítását nem lehet nyomon követni. 9.2. A Felek rögzítik továbbá, hogy a jelen megállapodással összefüggő adatok nem

minősülnek üzleti titoknak, nem tarthatóak vissza üzleti titokra hivatkozással, amennyiben azok megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát közérdekből elrendelik. 9.3. A Felek a jelen megállapodásból eredő esetleges jogvitákat elsősorban tárgyalásos úton kötelesek rendezni. 9.4. A jelen megállapodásban nem vagy nem kellő részletességgel szabályozott kérdések tekintetében a magyar jog szabályai – elsősorban a Polgári törvénykönyv – az irányadók. A felek a jelen, … oldalból álló megállapodást elolvasták, megértették, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt,jóváhagyólag írták alá. A jelen megállapodás 2 darab eredeti, egymással teljes egészében megegyező példányban készült, amelyből 1 darab az Iskolánál, 1 darab a Szervezetnél marad. Dátum …………………………, 2012. …………….. hónap ……………nap az Iskola részéről

a Szervezet részéről

Mellékletek:

65

3. melléklet A közösségi szolgálati napló mintája.

66

4. melléklet TÁRS önkéntes program képes dokumentációja

67

5. melléklet Az

önkéntesség

külföldön

teljes

pályázati

felhívás

anyaga.

"Hidat építünk Európában egyéves önkéntes szociális szolgálattal" - címmel pályázatot hirdet a Máltai Szeretetszolgálat Németországban és Franciaországban végezhető feladatokra 18-29 éves fiatalok

számára.

Németországba és Franciaországba hívunk magyar fiatalokat fogyatékkal élők, idősek otthonaiban teljesítendő egy éves önkéntes szociális szolgálatra. A program lehetőséget kínál a fiatal önkéntesek számára, hogy jobban megismerjék önmagukat, szociális területen szakmai és munkatapasztalatot nyerjenek, más népet, kultúrát megismerjenek, táguljon világszemléletük és megismertessék saját kultúrájukat, szellemi értékeiket. A programban más nemzetiségű fiatal önkéntesek is részt vesznek, így több kultúra közeledésére, találkozására

és

kapcsolatteremtésre

nyílik

lehetőség.

A programban való részvételhez nem szükséges szakmai előismeret, a nyelvtudás előnyt jelent. Az önkéntesek intenzív szakmai és nyelvi felkészítésen vesznek részt, segítséget kapnak a beilleszkedés, valamint az év során felmerülő problémáik megoldásában is. A kiutazók részére a szervezők szállást, ellátást és zsebpénzt biztosítanak, fizetik egyszeri hazautazásuk költségét, valamint egy, az EU összes tagállamában elfogadott biztosítást. A külföldi tartózkodás időtartama összesen 13 hónap. Az MMSz Egyesület EVS Küldő Szervezet, így lehetőség nyílik Európai Önkéntes Szolgálattal más országokba való küldésre is. Pályázati feltételek 

18-29 év közötti életkor;



Középfokú végzettség;



Szociális érzékenység;



Felelősségtudat;



Szociális munka iránti érzék és érdeklődés, segítőkészség;



Magyarország kultúrájának, történelmének, társadalmi berendezkedésének ismerete;



Nyitottság más kultúrák befogadására;

A pályázathoz az alábbiakat szükséges csatolni: 

Önéletrajz A/4 oldal terjedelemben, melyben a pályázó részletesen ismerteti szociális területen szerzett gyakorlatát, önkéntes, közösségi tevékenységét.



A pályázó pontos címét, telefonszámát, e-mail elérhetőségét az önéletrajzon fel kell tüntetni.



Motivációs levél A/4 oldal terjedelemben, melyben a pályázó ismerteti, mi ösztönzi a programban való részvételre.

68



Ajánlólevél a helyi MMSZ vezetőtől, vagy helyi plébánostól, egyházközségtől, iskolaigazgatótól vagy egyetemi oktatótól.



Mindezt magyar és német/ francia nyelven is kérjük elküldeni.



2 db igazolványkép.

A pályázatokat a következő címre kérjük küldeni: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 58-60. Tel: 06-1-391-4733 A pályázat beérkezésének határideje: 2012. február 01.

69

6. melléklet Születésnapi köszöntő fényképei.

70

7. melléklet Kérdőív a közösségi szolgálatról 9. évf. 2012/13-as tanév 1. Szerinted mi ennek a közösségi tevékenységnek a célja? __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ 2. Érzel-e minderre motiváltságot magadban, indokold válaszod! __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ 3. Vettél-e már részt valamilyen közösségi tevékenységi szolgálaton, ha igen hol és milyenen? __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ 4. Gondolkodtál-e már azon, hogy milyen tevékenységeket végeznél közösségi szolgálat keretein belül? __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ 5. Látod-e értelmét mindezen tevékenységeknek, ha igen miben? __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ 6. Mit gondolsz az 50 óra teljesítése után is fogod-e keresni a lehetőségeket ezen tevékenységekre? __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ 7. Jelenleg végzel-e valamilyenfajta segítő tevékenységet környezetedben (lakóhely, iskola, sportklub stb.), ha igen mit és milyen gyakorisággal? __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ 8. Szerinted mindezen tevékenységek segíthetik-e a személyiséged fejlődését és, ha igen milyen területeken? Amennyiben szerinted nem, akkor miért nem? __________________________________________________________________

71

8. melléklet Az adventi dolgozatok megírásának kérdéssora illetve a beadott dolgozatok a 8. mellékletben olvashatóak. Szempontok a(z) adventi fogalmazás megírásához:  Mi a közösségi szolgálat?  Szerinted fontos-e a közösségi szolgálat? Miért?  Kinek és milyen előnyökkel járhat?  Ha már elkezdted: a, Miért éppen azon a helyszínen? b, Mit csináltál ott? c, Hogyan érezted magad? d, Mit adott neked, miben erősített meg téged?  Ha még nem kezdted el, miért nem? Adventi dolgozatok Lány 1. Közösségi szolgálat - Mert jónak lenni jó 9. osztályos lány tanuló vagyok. Mivel az érettségi feltétele a közösségi szolgálat, én is kapcsolatba kerültem ezzel. Az önkéntes munkának megvannak a maga negatívumai, és előnyei. Szerintem nagyon szép dolog, és jó érzés másokon úgy segíteni, hogy az ember cserébe nem vár semmit. Ha becsületesen, és szívesen elvégzi a rábízott munkát. Továbbá ez a tevékenység jó arra is, hogy új emberekkel ismerkedjünk meg, esetleg új barátokat szerezzünk, és ha olyan munka van, jó közösségépítő szerepe is lehet. Valamint új élethelyzetekbe, szituációkba kerülhetünk, így felkészülve a nagybetűs élet egyes terepeire. Viszont, így, hogy törvénybe van iktatva, hogy ennyi és ennyi a kötelezően teljesítendő önkénteskedés, már nem annyira vonzó ez a dolog. Főként, hogy nagyon kevés időnk van a meglehetősen magas óraszámok, és az ötnapos testnevelés miatt. És ugye miután ezeket megcsináltuk, még haza kell menni tanulni, ami jobb esetben hat óra körül már nem igazán megy úgy, ahogyan kellene. Tehát szerintem a szoros időbeosztásunk miatt nem kedvező ez a dolog annyira, de persze így is megmaradnak a pozitívumai.

72

Remélem mindenki jó szívvel fog belevágni az önkéntes szolgálataiba, és csak azt tartja majd szem előtt, hogy jónak lenni jó. Fiú 1. Az önkéntesség Amikor jelentkeztem, hogy részt vegyek a Máltai Szeretetszolgálat adomány szétosztásán nem gondoltam, hogy egyedül mennyi mindent tehetek a rászorulókért, de megváltozott a véleményem. Délután 4 órakor kezdődött az akció a zalaegerszegi Tesco áruház bejárata előtt, ahol a rendkívül kedves mentorok vártak minket, akik bevezettek bennünket önkéntesség fortélyaiba. Rengeteg érdekes emberrel találkoztam, akik szívesen elmesélték az élettörténetüket is. Hogy mennyi könyvet lehetne belőlük írni! Természetesen nagyon örültek az adományoknak is. A meleg tea felmelegítette őket, míg az étel jól lakatta őket. Több órán át figyelhettem, ahogy a korábban fáradt, elnyúzott és szomorú emberek boldogan beszélgetnek egymással és velünk. A társaim is kitettek magukért a munkában. Aztán 6 óra körül lassan távozni kezdtek az emberek és mi nekünk is már csak a pakolás volt hátra. A mentorok is megdicsértek minket az egész délutános segítségért. Így sok élménnyel és tanulsággal térhettünk haza, mint például, hogy nem is olyan rossz dolog segíteni a szabadidőben Fiú 2. Közösségi szolgálat, mert jónak lenni jó A közösségi szolgálatot tavaly vezették be azoknak, akik ekkor kezdték a középiskolát. 50 óra szolgálatot kell elvégeznie annak, aki érettségit szeretne tenni. Régen is volt ilyesmi, akkoriban gyümölcsöt kellett szedni. A közmunkát három év alatt ajánlott teljesíteni. Én még sajnos nem végeztem ilyen munkát. Jövő héten fogom elkezdeni. Az Intersparban fogunk páran adományokat gyűjteni. Már nagyon izgulok, hogy milyen lesz. Az alapgondolat az jó csak az a probléma, hogy nagyon kevés szabadidőnk van a mindennapos testnevelés miatt. Azért jó, mert a mai világban az emberek közömbössé váltak társaikkal szemben, és ezt a hozzáállást megváltoztatni, a fiatalok körében érdemes kezdeni, mivel a jövő az övéké. Igaz Magyarországon az európai átlag felett van az

73

önkéntes munkát végzők aránya. A közösségi szolgálat pozitívuma az, hogy ha a fiatalok megszeretik a jó tevést, felnőtt korukban is szívesen fognak elmenni, segíteni bajban lévő embertársaikon. Az 50 órát különböző módokon lehet teljesíteni. Ilyen például az idősekkel való beszélgetés, olvasás és ezzel csökkenteni lehet a generációk közti különbséget, mivel így kölcsönösen megismerik egymás korosztályának szépségét, gondjait. Lehet teljesíteni a szegényeknek való ételkiosztással is, így lehetőség nyílik arra, hogy megismerjék annak okát, hogy egyesek hogy jutottak oda. Mások hibájából megtanulhatják, hogy mit ne tegyenek, és így elkerüljék, hogy ők is az ingyen konyhára jussanak. Lehet az iskolaudvar takarításával is órákat szerezni, és ily módon az emberek már fiatalon megtanulják, hogy ne szemeteljenek, mert később azt valakinek fel kell szednie. Az is jó a közösségi szolgálatban, hogy olyan helyre is lehet menni, ahova a diák szeret menni, ilyen például a színházba, illetve kosárlabdameccsen jegyszedés. Kutyamenhely is szóba jöhet, igaz nem nekem, mert félek a kutyáktól. Ha valaki nem Zalaegerszegen lakik, meg lehet beszélni Domján Zsuzsa nénivel,(ő intézi iskolánkban a közösségi szolgálatot) hogy helyben végezhessen valamilyen munkát, ami lehet időseknél favágás

vagy

a

rendezvényeken

(pl.:

falunap)

való

segédkezés.

Összességében a közmunkát jó dolognak tartom, igaz még legalább húsz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy kiderüljön tényleg az-e. A munkákon szert tehetünk új ismeretségekre, barátokra is, ami később jól jöhet. A szegények nem maradnak segítség nélkül és ez erőt adhat nekik a talpra álláshoz. Lány 2. Közösségi szolgálat, mert jónak lenni jó Körülbelül második tanítási napon hallottam először erről a szolgálatról, amit kötelességünk teljesíteni ahhoz hogy megszerezzük az érettségi bizonyítványt. Több órát is arra szántunk, hogy megértsük ezt a feladatot, és hogy ezzel a szolgálattal több ember arcára is mosolyt lehet csalni. Eddig még csak pár órát sikerült teljesítenem. Az óvodában voltunk és a piciknek segítettünk díszeket készíteni, nagyon aranyosak voltak. Következő feladatom december 16-án lesz. Helyszínek a Spar üzletek lesznek, szórólapokat fogunk osztogatni azért, hogy tartós élelmiszerrel támogassák az emberek a rászorulókat, így karácsony előtt. Jövő évtől a kórházban szeretném folytatni

74

ezt a közösségi szolgálatot,mivel nagyon érdekel az egészségügy, és örültem annak, hogy ilyen lehetőség is van. Bár sok tanulás és óraszám mellett nehezebben tudjuk beosztani az időnket,és tudatosan meg kell fontolni hogy mire mennyi időt fordítunk. Remélem hasznosan telnek el ezek az óraszámok és több tapasztalatot tudunk szerezni. Kíváncsian várom az új feladatokat. Lány 3. Közösségi szolgálat, mert segíteni jó "A érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni." Hát igen. Mivel mi, 9. évfolyamosok is a fent megadott dátum után érettségizünk, ezért részt kell vennünk 50 óra közösségi szolgálaton. Ezt az időmennyiséget mindenki eldöntheti, hogy hol szeretné teljesíteni. Rengeteg hely közül választhatunk. Van aki parkot takarít, rendezvényeken segít, és van olyan is, aki időseknek felolvas vagy egy óvodában tevékenykedik. Én eddig a Hevesi Sándor Színházban és a Bogáncs Állatmenhelyen dolgoztam. Talán a két legszélsőségesebb helyet sikerült kiválasztanom. Míg a menhelyre otthoni melegítőben érkeztem, addig a színházba szépen fésült hajjal, elegáns ruhában illett megjelenni. Az állatotthonban macskákat almoztam, enni adtam nekik, takarítottam és kutyát sétáltattam. Ez nem okozott gondot, hiszen szeretem az állatokat, ezért is örültem, amikor sikerült szerződést kötni velük. A színházban nézőteret készítettem elő, jegyet szedtem, a vendégeket a helyükre kísértem és a munka végén még az előadást is megnézhettem. Ez is nagyon tetszett, mert szeretek színházba járni és egy kicsit az előkészületekbe is belekukkanthattam. Ekkor láttam, hogy mekkora különbség van munka és munka között. Míg a színházban hamar, könnyedén végeztem a rám bízott feladattal, addig a menhelyen keményem meg kellett dolgoznom a 2 óra igazolásért. Szerintem mindenképp hasznos ez a szolgálat, hiszen betekintést nyerhetünk különböző területekbe, új kapcsolatokat alakíthatunk ki és többek leszünk általa akármilyen munkára is vállalkozunk.

75

Lány 4. Közösségi szolgálat, mert jónak lenni jó Közösségi szolgálat kötelező minden középiskolás számára, aki érettségizni szeretne, mivel 2016-tól ez előfeltétele lesz az érettségi vizsgának. Összesen ötven órát kell ezzel a szolgálattal tölteni. A közösségi szolgálat helyszínét a diák választja ki, fontos tényező, hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül kell végezze. Minden diák olyan szociális területet választ e munka elvégzésére, mely saját személyiségéhez, készségeihez közel áll. Közösségi szolgálatot végzése, sok szempontból hasznos lehet egy diák számára is. Megismerhetünk egy foglalkozást, minden nehézségével és szépségével együtt, tartozhatunk egy közösséghez, segíthet akár céljaink elérésében is. Egy kórház gyermekosztályán pl. felemelő érzés lehet, amint egy beteg gyermek arcára mosolyt csalunk egy mesével, vicces énekkel. Ugyanígy az idősek jobb kedvre derítése is örömet okozhat számunkra, ha időt szakítunk egy kellemes kis beszélgetésre. De csak egy szebb és tisztább park látványa is pozitív érzést kelthet bennünk. Ha valaki ilyen területen tervezi továbbtanulását, elég jól beleláthat az emberek munkájába, a betegek, idősek érzéseibe, mindennapi élethelyzetükbe. E munkák során fejlődik a diák empátiája, együttműködő készsége, kreativitása, és nem utolsó sorban felelősségvállalása. Ezek közül számos tulajdonság, a későbbi munkavállalás során nagyon fontos szerepet tölt be. A vélemények azonban megoszlanak e közösségi szolgálat szükségességéről, mivel jót tenni az emberek önszántukból szoktak, nem valamilyen végső cél elérése érdekében. Emiatt ennek a tevékenységnek az eredménye, a cselekedet végző emberek alaptermészetétől függ. A jó bennünk van, és ha segíteni szeretnénk, törvényi előírás nélkül is megtesszük. Fiú 3. A közösségi szolgálat jó, mert jónak lenni jó Zalaegerszegi diák vagyok, a Mindszenty József Gimnázium kilencedik évfolyamos tanulója. Az ötven órát négy év alatt kell teljesítenünk, ami jó, mert sok időnk van rá. Az iskolánk sok szerződést kötött intézményekkel, szervezetekkel, így nagy a

76

választék a helyek megjelölésére, például: kórház, színház, múzeum, állatmenhelyek és magában az iskolában is segíthetünk a rendezvényeken pakolni vagy körbevezetni embereket. Ezeken kívül lehet menni a Spar-ba a szeretetszolgálathoz és a ZTE meccsekre is karszalagot ragasztani és belépőket osztani. Már nem is hangzik vészesen. Az iskola sok ilyen alkalmat biztosít nekünk, amikor ledolgozhatjuk az órákat és cserébe bepecsételik és aláírják a szolgálati naplónkat, amelyben vezetjük, hogy mikor, mennyit és hol dolgoztunk. Ilyen alkalmak lehetnek a nyelvi estek, a nyíltnapok vagy egyszerűen a hólapátolás, az udvarrendezés. Ez a közösségszolgálati munka segít abban, hogy érettebbek, megértőbbek legyünk, legyen tapasztalatunk a munkavégzéssel kapcsolatban és felkészüljünk az felnőtt életre. Én személy szerint eddig csak az iskolában segédkeztem és szerintem egy darabig így is lesz, mert nem engedi nagyon az időm. Részt vettem az idei nyelvi estben való pakolásban, a nyílt napon körbevezetésben és festettem falat is, bár az nem sikerült valami fényesen, mert „lefestettem” magamat is, eddig öt óra gyűlt össze, ami bele is van írva a naplóba. Az iskolában az illetékes tanárok nagyon segítőkészek és kedvesek, így bármilyen kérdéssel fordulhatunk hozzájuk. A kórházban csak tizenhat éven felüli diákok mehetnek segíteni, sok osztály közül választhatnak: belgyógyászat, kardiológia, fül-orr gégészet stb. Ők kapnak köpenyt és névcédulát, amelyen írják, hogy kisegítő diák, nehogy összetévesszék, vagy ne tudják, mit csinál. Zárásként annyit mondanék, hogy összességében nem rossz dolog ez, csak nincsen kidolgozva rendesen. Sajnos a magas óraszám és a kötelező tömegsport mellett nem sok időnk jut erre, szabadidőnk meg annál kevesebb. Összehozza az embereket a közös munka, új és egy életre szóló emlékként gondolhatunk vissza, hogy milyen jó dolgokat vittünk végbe, míg gimnazisták voltunk. Fiú 4. Első önkéntes munkám Ebben az írásban azt fogom elmesélni, hogy milyen volt az első önkéntes munkám. Az első önkéntes munkámat Pusztaedericsen végeztem egy az ottani polgármester által rendezett hittan táborban. Én oda önkéntes segítőként mentem, és ott elsősorban az volt a feladatom, hogy segítsek a csoportvezetőknek és az egyéb más munkákat végző

77

embereknek. Nekem őszintén nagyon tetszett ez a segítői poszt, mert még a kicsikhez csoportvezető helyettesnek is kineveztek. A kis gyerekekkel jól elvoltunk, persze őrájuk jóval több figyelmet kellett szentelni, nem úgy, mint az idősebb gyerekekből álló csoportra, ami eléggé meglepő, mert általában a nagyobbak sokkal rendetlenebbek szoktak lenni. A táborban rengeteget segítettem az ebédlő tálalásában és a szentmisék előkészítésében. Megtörtént, még azaz eset is, amikor kirándultunk a szőlőhegyeknél, hogy az egyik kisgyerek eltűnt és engem küldtek utána, hogy keressem meg. Szerencsére fél óra múlva megtaláltam, ami hozzáteszem nem volt annyira egyszerű. Minden nap végén jól elfáradtam és ennek a fáradtságnak a legyőzésében, mindig segített az Istenhez való imádkozás. És ez nagyon tudott segíteni lelkiekben. Minden nap a kicsiknek gitároztam, de ez még nem volt semmi, ők annyira szerették az éneklést, hogy minden éneket többször is eljátszottunk. Nem csoda, hogy megkaptuk a „legjobb énekesek” díjat. Meg minden reggel, reggeli előtt segítettem az idős néniknek nutellás és egyszerű szalámis

szendvicsek

elkészítésében.

Összefoglalva nagyon tetszett ez az önkéntes munka, de egy tippet azért hozzá tennék. Hogyha valaki valamit csinál, akkor azt szívből tegye! Lány 5. Közösségi szolgálat, mert jónak lenni jó! Ebben az évben a kormány bevezette a középiskolások számára az ötven óra közmunkát, melynek ledolgozásával szerezhetik meg a diákok az érettségit. Különböző közösségi szolgálatot végezhetnek, például a saját iskolájukon belüli, kulturális vagy sportolási eseményen segédkezhetnek. Én kilencedikes vagyok és nagyon jó ötletnek találom, hogy bevezették ezt a dolgot, mert önzetlenül tudunk segíteni más embereken. Például az óvodában játszani a gyerekekkel, az öregek otthonában felolvasni az időseknek vagy rászoruló családoknak segíteni vagy az iskolán belüli, kulturális vagy sporteseményeken segédkezni. Már én is részt vettem a közmunkában. Segédkeztem az iskolában a leendő kilencedikesek számára tartott pályaválasztási nyíltnapon . Még azért is jó dolog, mert előre fel tudunk vele készülni a munkára, amit majd felnőtt korunkban kell végeznünk

78

Ha lesz rá lehetőség, én szeretném minél hamarabb teljesíteni a kötelező ötven órát. Lány 6. Közösségi szolgálat „Mert jónak lenni jó.” Minden középiskolás diák köteles arra, hogy az érettségi vizsga letételéhez 50 óra közösségi szolgálatot végezzen. Sokunk ezt kissé nehéznek tartja a heti 36 tanítási óra mellett, és talán kicsit teljesíthetetlennek is. Az iskolában tartottak nekünk egy előadást a közösségi szolgálat fontosságáról. Megismerhettük akkor a különböző területeket, ahol az 50 órát majd ledolgozhatjuk. A Szentcsalád Óvodából és a kórházból jöttek közösségi szolgálatért felelős hölgyek, akik az ott végezendő munkákról meséltek nekünk. Persze az iskolán belüli lehetséges tevékenységekről is hallhattunk. A 10. osztályosok meséltek a személyes tapasztalataikról és a különböző helyeken szerzett élményeikről. Ám még ezután sem volt lelkesítő számunkra a közmunkának még a gondolata sem. Ennek ellenére az osztály elég gyorsan elkezdte a teljesítést. Voltak, akik nyelvi esten szerepeltek, színházban ellenőrizték a jegyeket vagy egyszerűen csak Tibi bácsinak segítették kifesteni a rajzterem oszlopait. Aki egyik munkán sem vett részt, még az is gondolkodott már azon, hogy hogyan fogja teljesíteni az évi minimum 15 órát. Az én fejemben is megfordult már jó néhány ötlet, de mikor lehetőség nyílt volna rá, akkor valahogy mindig más dolgom, vagy kifogásom akadt. Akárhogy szeretném húzni, halogatni, mégis teljesítenem kell ezt a rám váró feladatot. Amikor a színházba letetett menni, már szívesen felírtam volna a nevem, de kicsengettek és a papírt a mi padsorunkba már nem adták. A többiek sokat mesélnek nekünk, (akik még nem voltunk közösségi szolgálaton) az élményeikről, amik általában pozitívak voltak. Remélem majd mikor végre én is elkezdem a szolgálatot, nekem is jó emlékeim, pozitív tapasztalataim lesznek majd utána.

79

Lány 7. Közösségi szolgálat, mert jónak lenni jó Tanulmányaimat a nyolcadik osztály elvégzése után a Mindszenty József Gimnáziumban folytattam. Itt tájékoztattak a közszolgálati munkáról, ami arról szól, hogy 50 óra közhasznú munkát kell elvégeznünk ahhoz, hogy megkaphassuk az érettségi bizonyítványt. De azért a sikeres vizsgákhoz nem csak ez szükséges. Fontosnak és jó ötletnek találom ezt a törvényt. Megválaszthatjuk, azt a helyet vagy helyeket, ahol ezt az óraszámot el szeretnénk tölteni. Lehet ez egy Idősek otthona, Kórház, Állatmenhely, Óvoda, Bölcsőde, Iskola, vagy a vidékieknek a faluban való segítség. Nagyon sok előnye van ennek a programnak. Új barátokat szerezhetünk, mással jót tehetünk, megkönnyebbíthetjük egy-egy ember életét, beszélgethetünk olyan idős emberekkel is, akikhez nem gyakran járnak vendégek, nekik nagyon jól tud esni, hogy 1 órára vagy akár kettőre meglátogatjuk őket, és segítünk a házkörüli munkákban, valamint beszélgetünk velük. De ezt nem csak akkor és azért kell megtennünk, amikor számunkra fontos és szükségünk van az órákra, hogy összegyűljön az-az 50. Saját tapasztalataim is vannak, bár még nem olyan sok. Először a pályaválasztási nyíltnap szervezésében vettem részt az iskolában. Jó volt látni azokat a gyerekeket, akik ebbe az intézménybe szeretnének jönni. A fiatalok nem voltak annyira lelkesek, de szüleik annál inkább, sokat kérdeztek tőlünk, amire mi illedelmesen válaszoltunk. A másik közszolgálati munkámat is a Mindszentyben csináltam. Adventi koszorút segítettem kötni, valamint díszíteni az alsó tagozatosoknak. Nagyon sok szép alkotás készült, és a gyerekek is kedvesek és aranyosak voltak. Én azon a véleményen vagyok, hogy a közszolgálati munka hasznos, de vannak sajnos olyan embere is, akik ezt butaságnak, tartják. Nekik csak annyit mondanék, hogy ezt nem másoknak tesszük, és ha nem tartják jó ötletnek, akkor is olyan hozzáállással tegyék, hogy az a jó Istennek is tetsszen. Nem kötelezőként kell felfogni és máris jobb lesz. Olyan helyet válasszunk, ahol mi is örömünket lelhetjük és mással még jót is teszünk, mert jónak leni jó.

80

Fiú 5. A közösségi szolgálat, mint ötlet először 2011-ben fogalmazódott meg az akkori kormány fejében, hogy 2016-tól legyen az értettség egyik követelménye az ötven óra közösségi munkával töltött szolgálat. Ez egy nagyon jó segítséget nyújt az olyan diákoknak, mint jómagam is, akiknek nincsenek terveik a továbbtanulással kapcsolatban. Ebben a programban megismerkedethetnek olyan szakmákkal, beosztásokkal, amikkel eddig csak leírva vagy esetleg videókban, filmekben találkozathattak, így nyernek egy kis belelátást a különböző szakmák rejtelmeibe, és így tágul a látókörük, tapasztalatot gyűjtenek a leendő foglalkozásukhoz. Az egész szolgálat ötlete először az angolok fejéből pattant ki néhány évvel azelőtt. Nagyon sokfajta munka létezik, amiből a diákok kiválaszthatják a nekik legmegfelelőbb szolgálatot. Elsősorban a közösségi szervezeteket, szeretetszolgálatokat keresik legjobban, ahol szegényeken, hajléktalanokon segíthetnek a növendékek. De ezeken kívül még számos lehetőség létezik különböző közhasznú szervezeteknél. Sokfajta lehetőség van akár iskolán belül is ahol a gyengébb gyerekeket korrepetálhatják az olyan gyerekek, akiknek jobb a teljesítményük az adott tárgyban. A közösségi szolgálat a köznevelési törvény része. Mint akár a nemzeti alap tanterv. A gyerekeknek első hallásra ez csak terhet jelent, hiszen szabadidejükből veszi el az időt. De ezért, akár lakóhelyükhöz közel, önkormányzatoknál és plébániáknál is elhelyezkedhetnek, hogy ne kelljen nekik annyit utazniuk. Ez azért is jobb, hiszen itt akár ismerős emberek is foglalkoztatják őket, és nem a nagy idegenbe indulnak el tizenéves fejjel. Egyszerre három óra szolgálatteljesítést írhatnak jóvá az erre gyártott kis naplófüzetbe. A diákok ezért nem kaphatnak, pénzt, mivel önkéntességről beszélünk. Ha jelentkezünk, egy munkára, ezzel nagy segítséget nyújthatunk a fogadó szervezetnek is akár, mert ingyen csináljuk meg azt a munkát, amit például másnak kellene és pénzért. A szolgálatra iskolán keresztül vagy ifjúsági irodán keresztül lehet jelentkezni. Majd így megkezdeni a munkát. A szolgálat keretében még akár később munkalehetőséget is lehet látni Mivel az érettséginek ez az egyik alapvető feltétele, hogy ötven órát teljesítsünk ezért nekem erről az a véleményem, hogy szükség van rá,hogy egy kezdő alapot biztosítsunk a diákoknak a való élethez. És legalább kicsit belelátnak azokba, dolgokba, hogy milyen ha valakinek főnöke van, és kötelezettsége.

81

Irodalomjegyzék

Adni öröm! http://www.maltai.hu/?action=subpage&subpageid=1114, 2014.04.16. BAGDY EMŐKE et al.: Belénk égetett múlt, Kulcslyuk, Budapest, 2011. BAGDY EMŐKE: Pszicho fitness. Kacagás-kocogás-lazítás, Animula, Budapest, 1997. BARSI BALÁZS OFM: Bosco Szent János. Az életszentség mesterei 1, EFO, Budapest, 1995. BODÓ MÁRTON: A közösségi szolgálat a köznevelés tükrében c. előadása Zalaegerszeg, 2013. március 6. CH. S. CARVER – M. F. SCHEIER: Személyiségpszichológia, Osiris, Budapest 2001. CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY – BARBARA SCHNEIDER: Életre hangolva, Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2011. Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learning/c11 090_hu.htm, 2014.04.12. FALUS IVÁN et al.: Bevezetés a pedagógiai kutatások módszereibe, Műszaki, Budapest, 2000. JÁVORSZKY EDIT: Fejlődéspszichológia, Edutech, Sopron, 1998. Katolikus Kerettanterv, Budapest 2008. www.kpszti.hu 2014.04.09. Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról http://www.kormany.hu/download/c/c3/90000/MK_12_066_NAT.pdf 2014.04.09. KOZMA TAMÁS: Bevezetés a nevelésszociológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest,1999. Magyar Máltai Szeretetszolgálat címere: http://tinyurl.hu/yYiy/ Magyar Máltai Szeretetszolgálat: Pályázat egy év külföldi http://www.maltai.hu/?action=new&newid=543 2014.04.16.

szolgálatra

MÉREI FERENC: Demokrácia az iskolában. Neveléselmélet és viselkedéskutatás IV. 3., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1985. Mi a cipősdoboz akció? http://ciposdoboz.hu/mi-a-ciposdoboz-akcio 2014.04.16. Mindszenty iskola rövid története az alapítástól az újrakezdésig http://mindszenty.net/iskolank-toertenete.html, 2014.04.27. Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja, Zalaegerszeg, 2013. http://mindszenty.net NAGY ÁDÁM: Szabadidős tervek és tevékenységek, in Székely Levente (szerk.): Magyar Ifjúság 2012 Tanulmánykötet, Magyar Közlöny, Budapest, 2013.

82

Nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény, Nemzeti http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139880.244832 2014.04.09.

Jogszabálytár

Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III.20.) Korm. határozat http://www.kormany.hu/download/4/98/d0000/%C3%96nk%C3%A9ntes%20strat%C3 %A9gia.pdf 2014.04.12. Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Nemzeti Jogszabálytár http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154155.238971 2014.04.09. Önkéntes munka Magyarországon, A Munkaerő-felmérés, 2011, III. negyedévi kiegészítő felvétele, Központi Statisztikai Hivatal, 2012. RUTH BANG: A segítő kapcsolat, Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2012. Unicef Rongybaba-program, http://onkormanyzat.mti.hu/hir/2123/unicef_rongybaba-program 2014.04.16. VIKTOR E. FRANKL:…mégis mondj Igent az Életre, Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest,1998.

83

Rezümé Dolgozatomban a középiskolások számára a 2012/13-as tanévtől bevezetett közösségi szolgálat törvényi hátterét ismertetem. Szólok arról, milyen nagy lehetőséget rejt a közösségi szolgálat gyakorlata a keresztény értékeket közvetítő nevelésben. Kitérek arra, hogy mindezeket hogyan valósítottuk meg a zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban. Bemutatom, hogy milyen jó gyakorlatok előzték meg iskolámban a közösségi szolgálat bevezetését. Kisebb kutatásokat végeztem az érintett korosztály körében arról, hogy a diákok milyen lehetőséget látnak ebben a törvényi kötelezettségükben. Vizsgálataim során arra jutottam, hogy mint hittanár és családvédő tanár egyaránt fontos feladat számomra az önkéntes munkával kapcsolatok kompetenciák fejlesztése. Ezzel elérhetném, hogy közösségi szolgálatra kötelezett növendékeim megérjenek az önkéntes munka kihívására. Kulcsfogalmak: közösségi szolgálat, önkéntesség, civil szervezet.

84