SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA TANREND TANÉV I. FÉLÉV Esti tagozat 1052 BUDAPEST, PIARISTA KÖZ 1

SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA

TANREND 2008–2009. TANÉV I. FÉLÉV Esti tagozat

1052 BUDAPEST, PIARISTA KÖZ 1.

1

A római Szent Anzelm pápai egyetemhez affiliált teológiai főiskola

A katekéta - lelkipásztori munkatárs alapképzés kidolgozása és bevezetése Főiskolánkon a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0019/1.0 „A katekéta – lelkipásztori munkatárs képzés alapképzési rendszerének kidolgozása és bevezetése három főiskolán” projekt keretén belül

az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg.

2

TARTALOMJEGYZÉK

Információk ........................................................4 A Sapientia nap programja .............................7 Tanszékek .......................................................8 Díjszabás .......................................................10 A félév időbeosztása .....................................11 Tanrend .........................................................12 Tanegységtematika .......................................17 Órarend .........................................................87

A szombati tanítási napok órarendje (a 2008/2009-es tanévben új időbeosztás): 1. óra: 8.45–10.00 2. óra:10.15–11.30 3. óra:11.45–13.00 szentmise, utána ebédszünet 4. óra:14.15–15.30 5. óra:15.45–17.00

3

SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA 1052 Budapest, Piarista köz 1. Központi telefonszám: (+36–1) 486–4400 Levélcím: 1364 Budapest, Pf. 235. E–mail: [email protected] Honlap: www.sapientia.hu OM azonosító: FI 47939

Rektor: Dr. Orosz András Lóránt OFM E–mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4411, fax: (+36–1) 486–4412 Iroda: II. emelet 203. Fogadóóra: kedd 1000–1200

Rektori titkárnő: József Margit

E–mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4411, fax: (+36–1) 486–4412 Iroda: II. emelet 204.

Rektorhelyettes: Dr. Deák Hedvig OP E-mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4415, fax: (+36–1) 486–4409 Iroda: II. emelet 206. Fogadóóra: kedd 1000–1200

Főtitkár: Izsák Margit

E–mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4414, fax: (+36–1) 486–4416 Iroda: II. emelet 205. Fogadóóra: kedd 1000–1200

Gazdasági igazgató: Bóta László

E–mail: [email protected] Tel: (+36–1) 486–4420, fax: (+36–1) 486–4483 Iroda: II. emelet 208. Fogadóóra: kedd 1000–1200

Tanulmányi Osztály Tanulmányi osztály vezető-helyettes: Somfai Boglárka Tel.: (+36–1) 486–4413, E–mail: [email protected] Hartung Györgyné Tel.: (+36–1) 486–4418 Kovács Kata Tel.: (+36–1) 486–4482 Kozma Melinda Tel.: (+36–1) 486–4484 Iroda: II. emelet 205. Fax: (+36–1) 486–4416 Fogadóidő: Nappali tagozat: hétfő, kedd: 900–1200, csütörtök: 1300–1500 Esti tagozat: kedd: 1400–1700, csütörtök: 1400–1900, tanítási szombat: 800–1800 4

Gazdasági Osztály: Nagy Antónia, Hermányi Mária Tel: (+36–1) 486–4417, fax: (+36–1) 486–4483 E-mail: [email protected] Iroda: II. emelet 207. Fogadóidő: hétfő, kedd: 900–1200, csütörtök: 1300–1500

Könyvtár Mb. vezető: Zsohovszky Márta Tel.: (+36–1) 486–4421 E–mail: [email protected] Keresés a könyvtár katalógusában: http://www.sapientia.hu A könyvtár nyitva tartása: hétfő: 1000–1900 szorgalmi időszakban; 1000–1700 vizsgaidőszakban kedd 1000–1700 szerda 1000–1700 csütörtök 1000–1700 péntek 1000–1400 szombat 1000–1500 kéthetente, az alábbi napokon: szept. 6.;szept. 20., okt. 4., okt. 18., nov. 8., nov. 15., nov. 29., dec. 6.

Számítógépterem Informatikus: Kiss Benedek, Kovács Mihály Tel.: (+36–1) 486–4438 E–mail: [email protected] A gépterem nyitva tartása: hétfő – péntek: 900–1600 tanítási szombat: 900–1700 Külföldi hallgatókkal és fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor: Hartung Györgyné E-mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4418, fax: (+36–1) 486–4484 Iroda: II. emelet 207.

Erasmus koordinátor: Dr. Tóth Beáta ügyintéző:

Kovács Kata

Tel.: (+36–1) 486–4482, E–mail: [email protected]

Pedagógiai, kateketikai és pasztorális gyakorlatok szervezésével foglalkozó koordinátor: Ködmön Ágota E–mail: [email protected] Iroda: Pedagógia tanszék, III. emelet 311. Tel.: (+36–1) 486–4429

5

Öregdiák-kapcsolatokkal foglalkozó koordinátor: Dr. Révay Edit ügyintéző: Ködmön Ágota

E–mail: [email protected]

Életvezetési tanácsadás (diáktanácsadó) Időpont-egyeztetés: Somogyiné dr. Petik Krisztina Robu Magda

[email protected] [email protected]

Gyermekvédelmi jogi és pszichológiai tanácsadás Időpont-egyeztetés: Fehérné dr. Mészáros Ágnes, Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna [email protected]

Lelkivezetés Az oktatókkal megbeszélés alapján.

„Iránytű” hivatástisztázó kurzus Koordinátor: Versegi Beáta-Mária nővér [email protected]

Hallgatói Önkormányzat Elnök: Gyetván Jenő Tel.: (+36–1) 486–4439, fogadóóra megbeszélés szerint. E–mail: [email protected] Iroda: IV. emelet 417. Hallgatói levelezőlista Halászháló (esti tagozat):

[email protected]

A főiskola épületében tilos a dohányzás. Dohányzásra kijelölt hely: kint, a főbejárat mellett.

6

SAPIENTIA NAP Ideje: 2008. november 22. szombat, 9.00–17.00 óra Helyszín: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola

FELKÉSZÍTÉS A HÁZASSÁGRA ÉS A CSALÁDI ÉLETRE A konferencia szervezői: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Ökumenikus Életvédő Alapítvány

PROGRAM 9.00– 9.15: A konferenciát megnyitja Bíró László családreferens püspök 9.15–10.00: Takács Gábor: Az ember és a család a Gaudium et spes konstitúció alapján 10.00–10.45: Puskás Attila: A házasság a keresztény antropológia nézőpontjából 10.45–11.00: Szünet 11.00–11.45: Roger Burggrave (Leuven): The Flesh Becomes Word. The Constitutive Meaning of the Sexual Body for Marriage and Family (A Test Igévé válik. A test konstitutív jelentősége a házasságban és a családban – magyar tolmácsolással) 11.45-12.15: Kérdések az előadókhoz 12.15-13.15: Ebédszünet 13.15-14.00: Kopp Mária és Skrabski Árpád: A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban 14.00-14.45: Dávid Bea: Barátság ÉS házasság; a kortárs kapcsolatok szerepe és jelentősége házasság előtt és után 14.45-15.00: Kérdések az előadókhoz 15.00-15.15: Szünet 15.15-17.00: Gyakorlati kezdeményezések a családi életre nevelésben 1. A Sapientia Főiskola Családpedagógiai Intézetének családi életre nevelés programja 2. „Társ-suli”: Képzés szerelemről, együttjárásról és barátságról 3. Timóteus Társaság: Fiatalok az Élet küszöbén (FÉK) kapcsolat- és jellemépítő, AIDSés drogprevenciós program bemutató 4. Somhegyi Annamária: A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés Kérdések az előadókhoz 17.00: A konferencia befejezése

7

TANSZÉKEK DOGMATIKA TANSZÉK III. emelet 301/B. : 486-4424 V. emelet 526C

Tanszékvezető: Lukács László Tóth Beáta

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

PSZICHOLÓGIA TANSZÉK III. emelet 308. Tanszékvezető: Horváth-Szabó Katalin : 486-4426 Barlay Mónika Kézdy Anikó Büki Péter Robu Magda Csókay László Semsey András Egri László Somogyiné Petik Krisztina Fehérné Mészáros Ágnes Szilágyi Gyöngyi Gulyás József Tringer László Kály-Kullay Károly Urbán Szabolcs ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

EGYHÁZJOG TANSZÉK III. emelet 309. : 486-4427

Tanszékvezető: Orosz Lóránt Gerencsér Balázs Schanda Balázs Gulyásné Kovács Erzsébet Ujházi Lóránd

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

FUNDAMENTÁLIS TEO. TANSZÉK III. emelet 309. : 486-4427

Bagyinszki Ágoston

Tőzsér Endre

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

SZOCIOLÓGIA TANSZÉK III. emelet 309. : 486-4427

Jelinekné Vári Zsuzsanna Riez Andrea Révay Edit

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

PEDAGÓGIA TANSZÉK III. emelet 311.; : 486-4429

Tanszékvezető: Kotschy Andrásné Fekete László András Semsey Gábor Fogassy Judit Svajcsikné Pál Bernadette Lőw Márta Szentváry-Lukács Erika Pálvölgyi Ferenc Szlanka Erzsébet

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

EGYHÁZTÖRTÉNELEM TANSZÉK III. emelet 312. : 486-4430

Tanszékvezető: Perendy László Baán István Szabó Csaba Deák Hedvig Varga Kapisztrán

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

FILOZÓFIA TANSZÉK IV. emelet 418. : 486-4440

Tanszékvezető: Bakos Gergely Beran Ferenc Rochlitz Kyra Patsch Ferenc

8

FILOZÓFIA TANSZÉK IV. emelet 418. : 486-4440

Tanszékvezető: Bakos Gergely Beran Ferenc Rochlitz Kyra Patsch Ferenc

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

BIBLIATUDOMÁNY TANSZÉK V. emelet 526B

Mb. tanszékvezető: Xeravits Géza Balogh Katalin Szatmári Györgyi Jelenits István Thorday Attila Karaffa János Vörös Károly Sulyok Elemér

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

GYAKORLATI TEOLÓGIA TANSZÉK V. emelet 525B

Tanszékvezető: Pákozdi István Áment Lukács Kecskésné Papp Ágnes Bartók Tibor Nobilis Márió Czap Zsolt Szentistványi Rita Csáki Tibor Tomka Ferenc Fehérváry Jákó Versegi Beáta-Mária Kálmán Peregrin

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

NYELVI LEKTORÁTUS IV. emelet 414.

Lukács Józsefné

Lukács Gillike

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

MORÁLTEOLÓGIA TANSZÉK V. emelet 526A III. emelet 311.

Tanszékvezető: Tuba Iván Somfai Béla

CSALÁDPEDAGÓGIAI INTÉZET IV. emelet 419.; : 486-4442 www.sapientia.hu/csalad

Mb. intézetvezető: Hortobágyiné Nagy Ágnes Szervező titkár: Déri Éva

NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET III. emelet 311.; : 486-4429

Intézetvezető: Kotschy Andrásné

SZERZETESTEOLÓGIAI INTÉZET III. emelet 309. : 486-4427

Intézetvezető: Deák Hedvig

9

Díjszabás a 2008/2009-es tanévre Díjak beiratkozáskor (csak az I. évfolyamon) nappali és esti tagozaton, valamint posztgraduális képzésben A beléptető kártya használatának díja Beiratkozási díj (a beléptetőkártya díjával együtt)*

1 000 Ft 10 000 Ft*

Költségtérítés* nappali és esti tagozaton, valamint posztgraduális képzésben I. évfolyam II. évfolyam III. évfolyam IV. évfolyam V. évfolyam

BA képzés, MA képzés, teológia szak, GYIT BA képzés, MA képzés, teológia szak, GYIT BA képzés, MA képzés, teológia szak teológia szak teológia szak

80 000 Ft/félév 75 000 Ft/félév 67 000 Ft/félév 57 000 Ft/félév 49 000 Ft/félév

Késedelmi és mulasztási díjak Különeljárási díj: minden olyan költség, amely a hallgató kötelezettségeinek késedelmes teljesítéséből vagy mulasztásából keletkezik, például: Beiratkozás határidőn túl Leckekönyv leadása határidőn túl A szakdolgozat beadása határidőn túl Tanegység-újrafelvétel tanegységenként Beléptetőkártya pótlása elvesztés esetén Diploma másodlat kiadása Leckekönyv másodlat kiadása Neptun-kód/jelszó vagy géptermi kód/jelszó megkérdezése (elfelejtése esetén)

3 000 Ft

5 000 Ft 7 000 Ft 1 000 Ft

Vizsgadíjak, vizsgahalasztási díjak Vizsgaszervezési díj** Sikeres vizsga ismétlése Sikertelen vizsga ismétlése második alkalommal további alkalommal Záróvizsga* Záróvizsga ismétlése * Csak a költségtérítéses hallgatókra vonatkozik. ** Annak kell fizetnie, aki a vizsgára bejelentkezett, de nem jelent meg. 10

3 000 Ft 2 000 Ft 2 000 Ft 3 000 Ft 6 000 Ft* 6 000 Ft

TANULMÁNYI OSZTÁLY Tanulmányi ügyek intézése: Kovács Kata, Somfai Boglárka Tel.: (+36-1) 486-4482, 486-4413; Fax: (+36-1) 486-4416; E-mail: [email protected] Fogadóidő: kedd: 1400–1700 csütörtök: 1400–1900 tanítási szombat: 800–1800

A 2008–2009. tanév I. félévének időbeosztása Szorgalmi időszak: 2008. szeptember 6 – 2008. december 13. Zarándoklat: október 12. (vasárnap), Mátraverebély-Szentkút Sapientia nap: 2008. november 22. (szombat) Vizsgaidőszak: 2008. december 15. (hétfő) – 2009. január 24. (szombat) Javítóvizsga-időszak: 2009. január 26. (hétfő) – 2009. január 31. (szombat) A II. félév első tanítási napja: 2009. február 7. (évfolyamonként eltérő lehet) Regisztráció a Tanulmányi Osztályon (fogadóidőben), kurzusfelvétel a NEPTUN-ban és a leckekönyvben Költségtérítés befizetése* Leckekönyv és regisztrációs lap, leadása a kedvezményes tanulmányi rend kérelem TO-n Szemeszterdolgozat bejelentő lap** leadása a Szakdolgozati címbejelentő*** TO-n Szemeszterdolgozat leadása a szaktanárnak Szakdolgozat és szakdolgozati konzultációs lap leadása, záróvizsgára jelentkezés****

2008. szeptember 6. (800) -tól 2008. szeptember 27. (2400) -ig a regisztrációs időszak végéig, legkésőbb szeptember 30-ig 2008. szeptember 27-ig 2008. október 11-ig 2008. november 29-ig 2008. október 21-ig

Leckekönyv felvétele a TO-n a vizsgaiőszakra

2008. november 29-től

Leckekönyv leadása a TO-n a vizsgaidőszak végén

2009. január 31-ig

* Kérjük, hogy a befizetéseket lehetőleg banki átutalással végezzék. Akinek ez gondot okoz, a gazdasági osztályon fizethet, fogadóidőben. ** A szaktanár elfogadó aláírásával. *** Júniusban záróvizsgázóknak **** Csak a félévkor záróvizsgázóknak. Beadandó: kettő bekötött példány és egy CD.

11

TANREND ALAPKÉPZÉS (BA)

BAÁB1/E BABE1/E BAET1/E BAFI1/E BAFT1/E BAFU3/E BALT1/E BALE1/E BAOI1/E BAOB1/E BAPR1/E BAPS1/E BAPSSZGY/E

TÁRGY

OKTATÓ

Általános bevezetés I. Bevezetés az egyház életébe I.: Plébánialátogatások Egyháztörténelem I. Filozófiai antropológia Filozófiatörténet I. Fundamentális teológia: A vallásról Lelkiségtörténet I. Liturgikus ének I. Ókeresztény irodalomtörténet I. Ószövetségi bevezetés I. Propedeutika I. Személyiség és személyiségfejlődés Személyiségfejlesztő és kommunikációs gyakorlat

Orosz Lóránt

0

Révay Edit

2 gy 6

Deák Hedvig Bakos Gergely Patsch Ferenc Bagyinszki Ágoston Versegi Beáta-Mária Kecskésné Papp Ágnes Baán István Szatmári Györgyi Tőzsér Endre Urbán Szabolcs

3 3 3 3 3 0 3 6 2 2

Somogyiné Petik Krisztina

1 gy 6

Összesen

II. évfolyam BABE3/E BAÁB2/E BADO1/E BAET1/E BAFU3/E BAKA1/E BAHGY1/E BAKRI/E BALPT1/E

MÉNY FÉLÉVES ÓRASZÁM

KÓD

Katekéta – lelkipásztori munkatárs szak KREDIT KÖVETEL-

I. évfolyam

a

4

k 10 k 8 k 8 k 8 k 8 a 8 k 8 k 12 k 6 k 8

31

100

Katekéta – lelkipásztori munkatárs szak Bevezetés az egyház életébe III.: Czap Zsolt Rétegpasztoráció Bevezetés a kateketikai gyak.-ba Svajcsikné Pál Bernadette Dogmatika I.: A Hármas-egy Isten Tóth Beáta Egyháztörténelem I. Deák Hedvig Fundamentális teológia: A vallásról Bagyinszki Ágoston Kateketika I. Fogassy Judit Kateketikai gyakorlat I. Svajcsikné Pál Bernadette Krízis és tanácsadás Kézdy Anikó Lelkipásztori teológia I.: Tomka Ferenc Alapvető pasztorális Lelkiségtörténet I. Versegi Beáta-Mária Nyári gyakorlat Révay Edit Ószövetségi bevezetés I. Szatmári Györgyi Szabadon választható: Szemeszterdolgozat I.

BALT1/E BANYGY/E BAOB1/E SZD…/E Összesen VKASZ/E Kateketika szeminárium* Fogassy Judit * szabadon választható, a kötelező mintatantervnek nem része. 12

1 gy

8

0 a 2 4 k 10 3 k 10 3 k 8 2 k 8 0 a 4alk 1 gy 8 2

k

8

3 0 6 2 27 1

k 8 a 1hét k 12 gy konz 82 gy 4

BAKPGY/E BALGY/E BADO1/E BAEJ1/E BAET3/E BAEP/E BAMO1/E BAKSZ1/E BASO1/E BAVM/E BAEK/E BAKV/E BALPT3/E BAPLGYB1/E

Nyári kateketikai/pasztorális gyakorlat (Kórházi) lelkigondozás gyakorlat Dogmatika I.: A Hármas-egy Isten Egyházjog I. Egyháztörténelem III. Emberkép, gyermekkép és pedagógia Morális I. Szakdolgozatra felkészítő szem. I.* Szociológia I. Vallás és emberi magatartás Egyházi kommunikáció Közösségvezetés Lelkipásztori teológia III.: Közösség Plébániai gyakorlat bevezetése I. A hallgatók pedagógiai nézeteinek feltárása és elemzése

BAPN/E

FÉLÉVES ÓRASZÁM

TÁRGY

KREDIT

KÓD

KÖVETELMÉNY

Katekéta – lelkipásztori munkatárs szak SZAKIRÁNY

III. évfolyam

Révay Edit Robu Magda Szentistványi Rita Kézdy Anikó Tomka Ferenc Pákozdi István

L L L L

2 0 4 3 3 1 4 0 3 2 2 2 2 2

Kotschy Andrásné

K

1 gy

6

K

2 gy

8

K

gy

K K K L K+L

8 2 k 1 gy 8 96 26 110 30 132 34

OKTATÓ Pákozdi István Egri László Tóth Beáta Orosz Lóránt Deák Hedvig Pálvölgyi Ferenc Tuba Iván

Svajcsikné Pál Bernadette Svajcsikné Pál BAKGYP/E Kateketikai gyakorlat (plébánián) Bernadette BAKAD1/E Kateketikai szakmódszertan I. Lőw Márta BAKADSZ1/E Kateketikai szakmódszertan szem. I. Lőw Márta Összesen (katekéta szakirány) Összesen (lelkipásztori munkatárs szakirány) Összesen (mindkét szakirány) BABKGY1/E Kateketika gyakorlat bevezetése I.

gy 1 hét a 1hét k 10 8 k k 10 gy 8 8 k 6 a 8 k 8 k gy 12 gy 8 8 k gy 8

* Konzultáció a szakdolgozat témavezetőjével. A tárgy elvégzését a témavezető igazolja a leckekönyvben.

IDEGEN NYELV Az esti tagozatos hallgatóknak lehetőségük van bejárni a nappali tagozaton meghirdetett angol és német nyelvórákra. Az órák tematikája a nappali tagozat tanrendi füzetében található. A nyelvórát a Neptun rendszerben és a leckekönyvben fel kell venni az alábbiak szerint: BAAN1A2N BAAN1B1N BAAN1B2N BANKH1N BANH1N

Lukács Józsefné Lukács Józsefné Lukács Józsefné Dr. Lukács Gillike Dr. Lukács Gillike

Angol nyelv A2 szint Angol nyelv B1 szint Angol nyelv B2 szint Német nyelv (középhaladó) Német nyelv (haladó)

13

1 1 1 1 1

gy gy gy gy gy

4 4 4 4 4

MESTERKÉPZÉS (MA) Hittanár-nevelő tanár szak (H) Család- és gyermekvédő tanár szak (CS) különböző képzési formákban

FÉLÉVES ÓRASZÁM

1

k

4

Büki Péter

2

ea

4

Révay Edit

2

ea

4

Gerencsér Balázs Horváth-Szabó Katalin Tóth Beáta Patsch Ferenc Fekete László András Xeravits Géza Xeravits Géza Somogyiné Petik Krisztina Horváth-Szabó Katalin Jelinekné Vári Zsuzsanna Robu Magda Kotschy Andrásné

2 ea 8 2 ea 4 4 k 10 3 gy 8 2 k 8 3 gy 8 2 k 8 2 k 8 2 ea,gy 4 1 ea 4 2 k 8 2 k 8 32 98

H 1+1 és H+CS 2+1 féléves képzés TÁRGY

OKTATÓ

A pedagógia időszerű kérdései A vallási párbeszéd pedagógiája Dogmatörténet Egyházjog: Állami egyházjog Egyházjog: Szentségi jog Egyháztörténelem tanításmódszertan Hermeneutika I. Morálteológia szeminárium 14

Kotschy Andrásné Lukács László Deák Hedvig Schanda Balázs Orosz Lóránt Vörös Károly Patsch Ferenc Beran Ferenc

2 3 3 3 3 2 3 3

MÉNY FÉLÉVES ÓRASZÁM

I. évfolyam

MAPDIK/E MAVP/E MADOT/E MAEJ1/E MAEJ2/E MAETM/E MAHR1/E MASZMO/E

Pálvölgyi Ferenc

OKTATÓ

MAPDG/E A pedagógiai gondolkodás fejlődése A védelemre szoruló gyermek CSVGY/E sajátosságai Család- és gyermekvédelem CSSZO/E szociológiája CSCSJ/E Család- és gyermekvédelmi jog CSCSPS/E Családpszichológia MADO5/E Dogmatika V.: Kegyelemtan MAHR1/E Hermeneutika I. MAPDNE/E Nevelés, személyiségfejlesztés MAOT/E Ószövetség teológiája MAOE1/E Ószövetségi egzegézis I. MAPSN/E Pedagógiai pszichológia CSSCS/E Segítségre szoruló családok CSSZP/E Szociálpolitika MAPSTP/E Tanulás és fejlődés MAPDTT/E Tanulás és tanítás Összesen

KÓD

KÖVETELMÉNY

TÁRGY

KREDIT KÖVETEL-

KÓD

H+CS 4+1 féléves képzés KREDIT

I. évfolyam

gy gy k k k gy k gy

8 12 8 8 8 8 8 8

MAOT/E Ószövetség teológiája Xeravits Géza MAFIÖ/E Ökofilozófia szeminárium Bakos Gergely MASZKAD/E Szakmódszertani (mesterképzési) szem. Svajcsikné Pál Bernadette Összesen

3 k 8 3 gy 8 2 gy 8 30 92

Család- és gyermekvédő tanár szakosoknak a fentieken kívül:

Családi életre nevelés (konferencia)

H+CS 3+1 féléves képzés TÁRGY

OKTATÓ

MASZM/E A hitoktatás szakmódszertana MAPDG/E A pedagógiai gondolkodás fejlődése MAPDVP/E A vallási párbeszéd pedagógiája A védelemre szoruló gyermek CSVGY/E sajátosságai Család- és gyermekvédelem CSSZO/E szociológiája CSCSJ/E Család- és gyermekvédelmi jog CSKONF/E Családi életre nevelés (konferencia) CSCSPS/E Családpszichológia MAPDNE/E Nevelés, személyiségfejlesztés MAPSN/E Pedagógiai pszichológia CSSCS/E Segítségre szoruló családok MAPSSZZ/E Személyiségfejlődési zavarok CSSZP/E Szociálpolitika MAPSTP/E Tanulás és fejlődés MAPDTT/E Tanulás és tanítás Összesen

Szlanka Erzsébet Pálvölgyi Ferenc Lukács László

3 1 3

k 8 k 4 gy 12

Büki Péter

2

ea

4

Révay Edit

2

ea

4

Gerencsér Balázs Kézdy Anikó Horváth-Szabó Katalin Fekete László András Somogyiné Petik Krisztina Horváth-Szabó Katalin Horváth-Szabó Katalin Jelinekné Vári Zsuzsanna Robu Magda Kotschy Andrásné

2 ea 8 2 k 2 ea 4 2 k 8 2 k 8 2 ea,gy 4 1 gy 8 1 ea 4 2 k 8 2 k 8 29 92

OKTATÓ

KÖVETELMÉNY

FÉLÉVES ÓRASZÁM

(MA 3) H gyakorlati félév KREDIT

II. évfolyam KÓD

k 10

FÉLÉVES ÓRASZÁM

KÓD

2

KÖVETELMÉNY

I. évfolyam

Kézdy Anikó

KREDIT

CSKONF/E

Portfolió Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat Reflektív pedagógia Szakmai identitás tréning Teológiai szupervízió

5 20 2 1 2

m.a. m.a. m.a. m.a. m.a.

14 6 8

TÁRGY

MAP/E Kotschy Andrásné MAHTGY/E Kotschy Andrásné MARP/E Kotschy Andrásné MAPSSZI/E Horváth-Szabó Katalin MATSZ/E Lukács László m.a.: minősített aláírás

15

OKTATÓ

A családi életre nevelés elmélete és gyakorlata CSVGY/E A védelemre szoruló gyermek sajátosságai Család- és gyermekvédelem csoportos CSCSGY/E szakmai gyakorlat CSSZO/E Család- és gyermekvédelem szociológiája CSCSJ/E Család- és gyermekvédelmi jog CSKONF/E Családi életre nevelés (konferencia) CSCSPS/E Családpszichológia CSDRF/E Drogok és drogfüggőség CSGYVI/E Gyermekvédelem az iskolában Gyermekvédelem az otthont adó CSGYV/E intézményekben CSHSZ/E Hivatásszemélyiségfejlesztés CSSKT/E Segítő kapcsolat és tanácsadás CSSCS/E Segítségre szoruló családok CSSGYV/E Speciális gyermekvédelmi módszerek CSSZK/E Szociális képességfejlesztés CSSZP/E Szociálpolitika Összesen CSCSÉN/E

Hortobágyiné Nagy Ágnes Büki Péter Fehérné Mészáros Ágnes Révay Edit Gerencsér Balázs Kézdy Anikó Horváth-Szabó Katalin Kály-Kullai Károly Csókay László

2 gy 8 2

k

4

3 gy 2 k 4 2 k 8 2 k 2 k 4 2 gy 8 3 k 12

Büki Péter

2 gy 8

Horváth-Szabó Katalin Kézdy Anikó Horváth-Szabó Katalin Büki Péter Barlay Mónika Jelinekné Vári Zsuzsanna

1 1 2 2 1 1 30

gy gy gy gy gy k

8 4 4 4 8 4 88

(MA 4) H és (MA4) H+CS szakosoknak együtt

KÓD

TÁRGY

OKTATÓ

MASZM/E MAPDVP/E MAPDE/E MAPSCS/E CSKONF/E MADOT/E MAEJ1/E MAEJ2/E MAETM/E MAPSEV/E MASZMO/E MAPDK/E MAPSSZZ/E Összesen

A hitoktatás szakmódszertana A vallási párbeszéd pedagógiája Az esélyteremtés pedagógiája Család és fejlődés Családi életre nevelés (konferencia) Dogmatörténet Egyházjog: Állami egyházjog Egyházjog: Szentségi jog Egyháztörténelem tanításmódszertan Erkölcsi és vallási fejlődés Morálteológia szeminárium Pedagógiai kutatások Személyiségfejlődési zavarok

Szlanka Erzsébet Lukács László Fekete László András Somogyiné Petik Krisztina Kézdy Anikó Deák Hedvig Schanda Balázs Orosz Lóránt Vörös Károly Robu Magda Beran Ferenc Kotschy Andrásné Horváth-Szabó Katalin

16

KREDIT

II. évfolyam

KREDIT

TÁRGY

3 3 1 2 2 3 3 3 2 2 3 2 1 30

KÖVETELMÉNY FÉLÉVES ÓRASZÁM

KÓD

(MA 3) H+CS család-tanári félév KÖVETELMÉNY FÉLÉVES ÓRASZÁM

II. évfolyam

k gy gy gy k k k k gy gy gy gy gy

8 12 8 8 10 8 8 8 8 8 8 8 8 110

TANEGYSÉGTEMATIKA (a tanegységek neve szerint ABC rendben felsorolva)

A családi életre nevelés elmélete és gyakorlata Előadó: Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes A tanegység célja: A tárgy célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a kiegyensúlyozott, harmonikus, boldog házasságra és a családi hivatásra való felkészítés családpedagógiai módszereit. Képesek legyenek az egészséges életvitelt segítő értékrend és család-barát szemléletmód hiteles átadására. Fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a családi életre nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit  Képes a családi életre nevelés iskolai és a speciális foglalkozás keretében való megvalósítására  Elkötelezett abban, hogy a gyermekek és a fiatalok minél jobban felkészüljenek a kiegyensúlyozott, harmonikus és boldog családi életre. Tematika: Az egészséges életmódra és családi életre nevelés (CSÉN) szükségessége, lehetőségei és feltételei az iskolában. A helyes önismeret és önértékelés, személyiségtípusok. Kommunikáció és konfliktuskezelés. A szeretettípusok, az igazi, elfogadó szeretet, a szeretet-nyelvek. Az ember kétneműsége – különbségek férfi és nő között. A nemi identitás. A serdülőkor szépségei és gondjai. „Felvilágosítás – kicsit másként”. Barátság, szerelem, együttjárás. Felelős szexualitás; AIDS-megelőzés. A termékenység-tudat és az egészség-tudat kialakítása. A megtermékenyítés biológiájával való ismerkedés, a fogamzás - mint csoda. Életadó szerelem – felelős szülőség; Teljes körű tájékoztatás a családtervezési módszerekről, a természetes családtervezés; Életvédelem, magzatvédelem – abortusz-megelőzés; Tanmenetek és óravázlatok bemutatása (3-12. osztály); Módszertani ötletbörze; Ajánlott irodalom Családi életre nevelés az oktatásban. Család-órákat segítő kézikönyv, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézete, Budapest, 2005. Horváth-Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa. Semmelweis és Dialógus Kiadó 2007. (válogatott fejezetei) Campbell, Ross: Nehéz évek. Harmat, Budapest, 1992, 2001. Chapman, Gary: Egymásra hangolva. Az öt szeretet-nyelv a házasságban. Harmat, Bp., 2002. 17

Bovet, Theodor dr.: Felette nagy titok. Könyv a házasságról. Bécs, 1983.; Sapientia Családpedagógiai Füzetek 2., Vigilia Kiadó, Budapest, 2002. Calvo, Gabriel: Kéz a kézben. Kérdések és válaszok boldog házasságra készülő fiataloknak. MÉCS Családközösségek, Budapest, 2002. Fiore, Carlo: A fiatalok etikája. Don Bosco Kiadó, Budapest, 2002. Timóteus Társaság: FÉK tanári kézikönyv. Timóteus Társaság Alapítvány Fiatalok az Élet Küszöbén (FÉK) szolgálata, Budapest, 2000., 2004. McDowell J. és Day D.: Miért várj? Timóteus Társaság Alapítvány, Fiatalok az Élet Küszöbén (FÉK) szolgálata, 1995. Rötzer, J: Természetes fogamzásszabályozás. Herder, Budapest, 1992.

A hallgatók pedagógiai nézeteinek feltárása és elemzése Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A tanegység célja: A pedagógiai nézetek, kialakulásukra ható tényezők szerepének felismerése és tudatosítása által segíteni a hallgatókat a hittanári pálya választásával kapcsolatos döntésükben, megalapozni a pedagógiai gondolkodásuk fejlesztését/fejlődését, nevelői attitűdjeik alakulását. Fejlesztendő kompetenciák  A nézetek feltárására alkalmas módszerek megismerése és alkalmazásának képessége.  Az önismeret, önfejlesztés képessége.  A konstruktív tanulás szemléletének kialakítása. Tematika: A pedagógiai nézetek feltárása és tudatosítása különböző módszerekkel (fogalomtérkép, metaforaelemzés, kvalitatív szövegelemzés, egyéni élettörténetek, narratívák) A nevelésről vallott nézetek kialakulására ható tényezők feltárása, hatásrendszerük elemzése, értelmezése. Követelmények: Egyéni portfólió készítése a hallgató saját pedagógiai nézeteinek alakulásáról. Hallgatótárs vagy más személy nézeteinek feltárására választott területen választott módszerrel. Ajánlott irodalom Dudás Margit (2006): Pedagógusjelöltek belépő nézeteinek feltárása. PTE, Pécs Oktatás-módszertani Kiskönyvtár sorozat Gondolat, Budapest Kutatás-módszertani Kiskönytár sorozat Műszaki Kiadó, Budapest

18

A hitoktatás szakmódszertana Előadó: Szlanka Erzsébet A tanegység célja: A mesterfok specializálódásaként a hallgató az ifjúsági pasztoráció sajátos voltába kap elméleti és elvi betekintést. Az ifjúság neveléséhez szükséges képességek és tudás fejlesztése, helyes vízió és felfogás kialakítása a társadalomról , a hivatásról a mai kihívásokkal szemben. A fejlesztendő kompetenciák:  Megismeri az ifjúsági katekézis különböző helyeinek (iskola, plébánia, kollégium) sajátosságát.  Képes lesz felismerni és alkalmazni különböző kateketikai módszereket, amelyeket a fent említett helyszínek igényelnek.  Elkötelezett az ifjúság keresztény identitásának formálására, mégpedig oly módon, hogy az ifjúságot is az elkötelezett életre tudja vezetni. Tematika: 1. Az ifjúsági pasztoráció jellemzői – modelljei – lehetőségei 2. Az ifjúság jellemzői (szellemi, lelki és erkölcsi síkon) 3. Döntések típusai, szükséges lépései és annak nehézségei 4. Az értékek szerepe az ifjúság életében – hogyan lehet kidolgozni élet-tervet 5. Az ifjúság, a társadalom és a felelősség viszonya 6. Nehéz helyzetek elfogadása, missziós lelkület kialakítása és a remény szerepe – a bajba jutott ifjú pasztorációja 7. Az ifjú és a plébániai közösség 8. Az ifjú és a szentségi élet 9. Az ifjúság erkölcsi kihívásai, morális életre nevelés 10. Az ifjú és az elkötelezett élet – házasságra, szerzetesi/papi hivatásra való felkészülés 11. Sérült modellek megvizsgálása (csonka család, együttélés, „gender” kérdések…), mivel áll szemben a mai ifjú, és hogyan igazodjon el. 12. Nyitott fórum Követelmény: Az elméleti órákon személyes jelenlét és aktív bekapcsolódás. Egyéni kutatás a hallgató által kiválasztott témában, és az aktuális helyzet alapismeretére építeni kutatásának eredményét. Házi dolgozat (10–12 oldal) Félév végi vizsga nincs. Kötelező irodalom: Keszeli Sándor: Ifjúsági katekézis Az ifjúsági világtalálkozók dokumentumai Magyar Kateketikai Direktórium – az ifjúsággal foglalkozó katekéta jellemzői

19

A pedagógia időszerű kérdései Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A tanegység célja: A neveléstudomány és a pedagógiai gyakorlat legújabb eredményeinek és problémáinak tanulmányozása által a hallgatói nézetek korszerűsítése, problémaérzékenységük, problémamegoldó képességük fejlesztése A fejlesztendő kompetenciák A folyamatos önművelés kompetenciájának kialakítása és fejlesztése.  Ismerje a hitoktatásra ható egyházi folyamatokat, a neveléstudomány legújabb eredményeit, a gyakorlati pedagógia aktuális problémáit.  Legyen képes egy-egy kérdéskör önálló feltárására, a szakmai információ-források megtalálására, elemző értékelésére, rövid tanulmányban való összefoglalására  Ismerje fel az önképzés szükségességét mindennapi hitoktatói munkája színvonalasabbá tételében, hivatásának elmélyítésében Tematika: A szeminárium tematikája a hallgatók problémáinak, érdeklődésének megfelelően, közös megbeszélés alapján alakul ki. Követelmény Egy választott pedagógiai probléma önálló feldolgozása és bemutatása a többi hallgató aktív bevonásával. Kötelező és ajánlott irodalom: A választott témáknak megfelelő legfrissebb szakirodalom. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. Közös és eltérő vonások a különböző keresztény pedagógiákban 2. Keresztény pedagógus az önkormányzati iskolában

A pedagógiai gondolkodás fejlődése Előadó: Dr. Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja: a pedagógiával összefüggő tények, jelenségek és folyamatok történeti jellegű vizsgálata annak érdekében, hogy a tanár szakos hallgató a nevelés múltbeli koncepcióit megismerve kellően differenciált nézőpontokat alakíthasson ki saját pedagógiai hitvallásának formálásához.

20

A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a nevelés történetének korszakait, eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és fontos iskolakoncepcióit.  Képes a megismert fejlődési folyamatok, összefüggések kritikai elemzésére és ennek alapján reflektálni tud a jelenkor oktatással-neveléssel kapcsolatos eseményeire is.  Elkötelezett a keresztény szellemiségű nevelésben és a korszerű pedagógiai módszerek használatában. Tematika: A neveléstörténet célja, módszerei. A nevelés ősi formái. Az ókori kelet nevelése. Az antik görög-római nevelés. Középkori egyházi és világi nevelés. Reneszánsz humanista pedagógia. A reformáció és a katolikus megújulás nevelése. A felvilágosodás korának pedagógiája. Európai népnevelési törekvések. A tudományos pedagógia kialakulása. A pozitivizmus hatása a pedagógiára. A gyermektanulmányi mozgalom. A reformpedagógia kialakulása és fejlődése. Magyar iskolaügy és pedagógia a 20. században. Modern katolikus nevelési koncepciók. Követelmény: Rendszeres és konstruktív részvétel, zárthelyi dolgozatok írása, félév végén kollokvium. Köztelező irodalom: Mészáros – Németh – Pukánszky: Neveléstörténet. Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris, Budapest, 2003. Mészáros – Németh – Pukánszky: Neveléstörténet szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest, 2003. Ajánlott irodalom: Mészáros István: A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon. Szent István Társulat, Budapest, 1995. Németh – Pukánszky: A pedagógia problématörténete. Gondolat, Budapest, 2004. Németh – Skiera: Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: 1. Egy választott korszak vagy időszak összefoglaló neveléstörténeti áttekintése 2. Egy kiemelkedő pedagógus életének és pedagógiájának szemléletes bemutatása 3. Egy pedagógiai koncepció sajátos elemeinek és hatástörténetének feldolgozása 4. Egy pedagógiai probléma történeti szemléletű elemzése és feldolgozása.

21

A vallási párbeszéd pedagógiája Előadó: Dr. Lukács László A tanegység célja: A tárgy célja a hallgatók felkészítése arra, hogy szűkebb értelemben tárgyuk tanításában, tágabb értelemben a hit átadásának minden színterén tudatosan alkalmazzák a kommunikatív módszereket. A tanegység elvégzése képessé teszi a hallgatókat arra, hogy toleránsan és a nyitottság szellemében tudjanak dialógust folytatni különböző életállapotú, műveltségi szintű és világnézetű emberekkel az élet alapvető kérdéseiről. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a dialógus történetét, jelenkori értelmezéseit, teológiai hátterét és jelentőségét az interperszonális kommunikációban.  Képes a hiteles és őszinte párbeszédre az egyházon belül, a többi keresztény egyházakkal, a másvallásúakkal és a nemhívőkkel.  Elkötelezett abban, hogy szűkebb és tágabb környezete – felnőttek és diákok egyaránt – folyamatos dialógusban éljen a kiengesztelődés, az egymás kölcsönös megértésére törekvés szellemében. Követelmény: Az egyes órákon kiosztott szövegek áttanulmányozása, értékelése szóban és írásban. A félév végi jegy ennek a munkának és az órán tanúsított aktivitásnak alapján kerül megállapításra. Tematika: 1. A valláspedagógia: főbb definíciói, alapelvei. – 2. A valláspedagógia elmélete és gyakorlata. – 3. A valláspedagógia pluralista világunkban. – 4. Humanista etika és keresztény erkölcs viszonya, tanítása az iskolában. – 5. A Biblia felhasználása a valláspedagógiában. – 6. A hitre nevelés és a hitigazságok ismertetése az interaktív hitoktatásban. – 7. A kontextualitás a teológiai párbeszédben és a hitoktatásban. – 8. A témacentrikus interakció módszere I. – 9. A témacentrikus interakció módszere II. – 10. A dialógus mint pedagógiai módszer a hitoktatásban. – 11. Kommunikáció és teológia. – 12. Kommunikatív teológiák. – 13. A hitoktatótól elvárt kompetenciák I. – 14. A hitoktatótól elvárt kompetenciák II. Kötelező irodalom: Az órákon kerül kijelölésre.

A védelemre szoruló gyermek sajátosságai Előadó: Büki Péter A tanegység célja: A védelemre szoruló gyermek szükségleteinek felismerése. A lehetséges, a gyermeket érő – elsősorban szociális jellegű – problémák kezelése. 22

A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri az alapozó tárgyak alapfogalmait, valamint a speciális szükségletű, továbbá a kórosan működő és zavart életvitelű családok, illetve az itt felnövő gyermekek problémáit, a segítés pszichológiai, szociális és pedagógiai aspektusait.  Képes a különböző problémák felismerésére és kezelésére, megelőzésére.  Elkötelezett a védelemre szoruló gyermekek problémáinak megoldásában.

Tematika: 1. A társadalmi ártalmaktól védendő gyermek (fizikai környezet, közintézmények) 2. A társadalmi ártalmaktól védendő gyermek (média) 3. A szociokulturális hatások 4. A gyermek családjának helyzete 5. Családi problémák (erőszak, függőség, válás) 6. Családi problémák (haláleset, fogyatékos/beteg testvér, családi tabuk) 7. A rosszul kommunikáló család 8. A fogyatékos gyermek 9. A beteg gyermek 10. Halálosan beteg gyermek 11. A „neveletlen” gyermek 12. Társak nélküli gyermek 13. Kommunikációjában akadályozott gyermek 14. Nem a családjában élő gyermek, nem a saját otthonában élő család gyermeke Követelmény Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező és ajánlott irodalom: Vogrinc, Joze A tévénéző. PONT Kiadó, 2001. Dolto, Francoise A gyermek és a város. PONT Kiadó, 2002. Newman, Fran Gyermekek krízishelyzetben. PONT Kiadó, 2002. Albert Fruzsina – Dávid Beáta Embert barátjáról. A barátság szociológiája. Századvég, Budapest, 2007. Messing Vera – Molnár Emília „… több odafigyelés kellett volna”. A roma gyerekek iskolai sikerességének korlátairól. Esély 2008/4. FORDULÓPONT periodika

Az esélyteremtés pedagógiája Előadó: Fekete László András A tanegység célja: A hallgatók készségének növelése a sokszínű pedagógiai feladatok ellátására. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri az esélyteremtés problémáját.  Képes az esélyteremtés szükségességét belátni.  Elkötelezett a tanulók felé az esélyteremtésre.

23

Tematika: 1. Egyediség és egyetemesség fogalma 2. Többség és kisebbség fogalma 3. Kiemelkedő képességű tanulók a közösségben 4. Hátrányos helyzetű tanulók a közösségben 5. Felekezeti különbözőségek az iskolában 6. Nemzeti különbözőségek az iskolában 7. Kultúrális, hagyománybéli különbözőségek az iskolában 8. Jó vagy rossz, hogy nem vagyunk egyformák? Követelmény: gyakorlati jegy Ajánlott irodalom: Rácz József: Az esélyteremtés új útjai, Harmattan kiadó, 2008. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: a fenti tematikában megjelöltek bármelyike

Bevezetés a kateketikai gyakorlatba Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja: A kateketika alapfogalmainak és a katekéta feladatainak megismerése, ami segítheti a hallgató pályaválasztásának tudatosabb megalapozását. Fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a katekézis fő feladatait, annak helyszíneit, szintjeit, és az Egyház katekétával kapcsolatos elvárásait.  Képes a katekézis szintjeinek megkülönböztetésére, lehetőségeinek felmérésére.  Elkötelezett abban, hogy elképzeléseit az Egyház tanításával összhangba hozza. Tematika: A katekézis – A katekézis megnyilvánulási formái – A katekézis helyszínei: a plébánia; az önkormányzati iskola; a katolikus iskola – Mit érdemes megfigyelni az óralátogatásokon? – A katekézis szintjei – A katekézis fő feladatai – A hittanóra felépítése – Alkalmazott módszerek – A katekézis eszközei – Motiválás és fegyelmezés – Eredményesség – Konzultációs lehetőség(ek) Kötelező és ajánlott irodalom: A Katekézis Általános Direktóruma (KÁD) SZIT, Bp., 1997. A Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) SZIT, Bp., 2000. A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (Komp.) SZIT, Bp., 2006. A Magyar Katolikus Hitoktatás Tantervei (Kerettanterv) Vác 1996.

24

Bevezetés az egyház életébe I.: Plébánialátogatások Előadó: Dr. Révay Edit A tanegység célja: A félév során a hallgatók rövid elméleti bevezetést kapnak a II. Vatikáni zsinatnak a plébániai közösségek életére, a hívek aktív részvételére, szerepére vonatkozó tanításából. Az elméleti bevezetésre építve, megadott szempontok alapján elemzik és értékelik saját tapasztalataikat. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a II. Vatikánum dokumentumait a világiak egyházban és világban betöltendő szerepéről.  Képes tárgyilagosan gondolkodni, saját véleményt formálni az egyház helyzetéről, a feladatokról, valamint képes kezdeményezni, és másokat bevonni a feladatokba.  Elkötelezett abban, hogy ismereteit beépítse saját hitéletébe, plébániai életébe és abban, hogy a közösségépítésben részt vegyen. Tematika: A II. Vatikáni zsinat tanítása az egyházközségek életéről, a hívek lehetséges feladatiról, szerepéről. - Lumen Gentium LG. Esetmegbeszélések I. - Apostolicam Actuositatem. Esetmegbeszélések II. - Gaudium et Spes Esetmegbeszélések III. Követelmény Félév végi ellenőrzés: házi dolgozat Kötelező és ajánlott irodalom: - Lumen Gentium, Apostolicam Actuositatem, Gaudium et Spes. In: A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szt. István Társulat, Budapest 1995. - Tomka, Ferenc. Intézmény és karizma az egyházban. Budapest: Országos Lelkipásztori Intézet, 1991 Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz Az egyház életével kapcsolatos bármely téma, mely a hallgatót mélyebben érdekli és a félév anyagához kapcsolható.

Bevezetés az egyház életébe III.: Rétegpasztoráció Előadó: Dr. Czap Zsolt A tematikát, a követelményeket, a kötelező és ajánlott irodalmat az előadó a félév elején ismerteti.

25

Család és fejlődés Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tárgy célja: A tantárgy célja a család szerepének, hatásainak megismertetése a család keretében történő élethossziglan tartó egyedi fejlődésben. A fejlesztendő kompetenciák  A hallgató megismeri a családi szocializáció mechanizmusait, ezek működésének fejlődést segítő és gátló aspektusait, és az egyes életkorok fejlődési feladatait.  Képes arra, hogy saját életében felismerje és korrigálja a családi hatások esetleges káros következményeit. Érzékennyé válik leendő neveltjei családi problémáinak felismerésére, szüleik partnerként való elfogadására, és képes arra, hogy szükség esetén a megfelelő szaksegítséghez juttassa őket.  Elkötelezett abban, hogy minden segítséget megadjon a családok harmonikus működésének előmozdításához. A tárgy tematikája: A fejlődés általános kérdései. Az egyén fejlődése a családban. A család fogalma, funkciója. A családi szocializáció működése. Erkölcsi és vallási szocializáció. Egyedi fejlődés a család életciklusaiban. A család működése és működészavarai. A házasság és a család működésének jellegét meghatározó tényezők Olson modellje alapján: kohézió, alkalmazkodás, kommunikáció. Követelmény Esetleírás elkészítése: interjú egy középkorú vagy idős emberrel. A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom: Horváth-Szabó – Kézdy – S. Petik: Család és fejlődés. Jegyzet. Sapientia honlapról letölthető vagy Sapientia Könyvtár Család és fejlődés szöveggyűjtemény (szerk. Somogyiné P.K.) Sapientia Könyvtár

Család- és gyermekvédelem csoportos szakmai gyakorlat Előadó: Dr. Fehérné dr. Mészáros Ágnes Családi életre nevelés tanórákon hospitálás és min. 15 óra tanítás. Gyermekvédelmi foglalkozásokon hospitálás, dokumentációkészítés, családlátogatás, egyéni esetkezelés.

26

Család- és gyermekvédelem szociológiája Előadó: Dr. Révay Edit A tárgy célja A BA képzésben „Általános szociológia” tárgy keretében tanultakra alapozva, korunk társadalmában a családokat közelről érintő kérdéseket vizsgálunk empirikus adatokra támaszkodva, ugyanakkor társadalomelméleti keretek közé helyezzük, hogy a törvényszerűségeket és sajátosságokat is felfedezni és értelmezni tudják a hallgatók. Fejlesztendő kompetenciák  Ismereteket szerez az (életvezetésük, fejlődésük szempontjából) veszélyeztetett csoportokból, családokból származó gyerekek társadalmi hátteréről  Képes lesz értelmezni a szakirodalomban megjelenő statisztikai és empirikus kutatási adatokat  Elkötelezetté válik a rábízott gyerekek helyzetének társadalmi össszefüggésben való szemléletére. Tematika: — A családszociológia tárgya, célja, módszerei. A család meghatározása, a gyermekkori szocializáció jelentősége a házastársi és szülői szerepekre való felkészítésben — A család belső működése: családfunkciók, családon belüli kapcsolatok dinamikája, családi életciklusok, konfliktusok a családban (Én)történet és identitás család – és csoportszociológiai nézőpontból. Válságban van-e a jelenlegi családmodell? — Felkészülés a családi életre a házasság előtti párkapcsolat során, párválasztás házasságkötés Nagyszülő a családban. Egyetértés a nevelésben. Mire nevelünk? Sérült gyermek elfogadása és nevelése. — Családi gazdálkodás, családi döntések. Családerősítő és gyengítő folyamatok a mai társadalomban. Családi életmegoldások nehéz társadalmi helyzetben. A sokszorosan bajbajutott családok kezelése. — Szülők és gyermekeik, a család mint intim közösség. Változások a szülők gyerekfelfogásában, a gyerekek életkörülményeiben és szocializációjában. A telekommunikációs manipuláció hatása a gyermekek személyiségére — A házasságok jelentősége és szerepe a házastársak életében. A házasságok stabilitása - instabilitása. A válás. Családpályák és életutak. — A gyermekvédelem fogalmi meghatározása, eurokultúra és gyermekvédelem. A gyermekvédelem alapfogalmai és intézményei. Szemléleti és szakmai ellentmondások napjaink magyar gyakorlatában. — A reszocializációs gondozást igénylő népesség, az egyéniesített reszocializáció metodikája, az intenzív reszocializációs gondozás intézményei 27

A gyermekek védelme, gyermeki jogok a nevelőotthonokban? Család – erőszak - iskola a fiatalkorú bűnelkövetők életében — Gyakrabban előforduló veszélyformák, a szegénység hatása a gyermekekre, a bűnözés hatása a gyermekekre A gyermekek elleni erőszak. A nem véletlen sérülések. — Gyermekvédelem és nevelés A javítóintézeti nevelés, mint támogató intézmény dezintegrációs hatásai. Követelmény Évközi ellenőrzés: zárthelyi és referátum Félév végén: kollokvium Kötelező és ajánlott irodalom - Cseh-Szombathy, László: Családszociológiai problémák és módszerek Gondolat Kiadó Budapest, 1979. - Boreczky, Ágnes: A szimbólikus család Gondolat Kiadó, Budapest 2004. - Globalizáció és család, Comenius BT, Pécs, 2002. - Szilvágyi Léna: Gyermek-család-társadalom. Szociális munka gyermekes családokkal. Bp. 1996. - Herczog, Mária: A gyermekvédelem dilemmái Pont Kiadó, Bp. 1997. - szerk: Papházi Tibor: Javítóintézet, család, gyermekvédelem. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2004. - Veczkó József: Gyermek- és ifjúságvédelem. APC Stúdió, Gyula, 2002. - Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1996.

Család- és gyermekvédelmi jog Előadó: Dr. Gerencsér Balázs A tanegység célja: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a család- és gyermekvédelem állami intézményeit, tisztázza az alapvető fogalmakat, eligazodást nyújtson különféle jogi szabályozásokban. A fejlesztendő kompetenciák • Ismeri az állami család és gyermekvédelem intézményrendszerét. • Képes magabiztosan eligazodni az intézmények és fogalmak között. • Elkötelezett abban, hogy munkája során az itt megszerzett ismereteivel készen álljon segíteni a gyermekeken és családokon. Tematika: 1. alkotmányjogi, közigazgatási alapok a szociális és gyámügyi igazgatáshoz 2. gazdasági és szociális alapjogok alkotmányos fejlődése 3. gazdasági és szociális emberi jogok nemzetközi fejlődése 28

4. a szociális igazgatás állami szervezetrendszere 5. a szociális igazgatási jog intézményrendszere (ellátások, szolgáltatások) 6. Család és jog kapcsolódási pontjai 7. a polgári jogi és családjogi szabályozás 8. a családok támogatásának rendszere 9. nevelési ellátás, gyermekgondozási támogatások, anyasági támogatás 10. az örökbefogadás 11. gyermekvédelem és jog kapcsolódási pontjai, a gyermek jogai 12. ellátások a gyámügyi igazgatásban 13. gyermekvédelmi gondoskodás intézményei 14. gyámügyi intézmények és feladataik Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat Félév végi ellenőrzés: nappali tagozaton szóbeli vizsga esti tagozaton írásbeli vizsga Kötelező irodalom és jogszabályok: A családjog kézikönyve. Szerk. Kőrös András. Bp. HvgOrac. 2007. Lantai Csilla: Gyermek- és ifjúságvédelem, gyámügyi igazgatás Bp., 2000. Magyar Közigazgatási Intézet KATONÁNÉ PEHR Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás. Bp. HvgOrac 1999. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság alkotmányáról 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (A fenti jogszabályokból csak az előadásokon megadott fejezetek részei a tananyagnak.) Ajánlott irodalom CSIKY Ottó: Magyar családjog. 2., átdolg. kiad. Bp. HvgOrac 2003. Pécsváradi János: Gyámügyi igazgatás (Szerk.: Lőrincz Lajos) Bp. 2002., Államigazgatási Főiskola A gyámügyi igazgatás (Szerk.: Császár László) Bp. 2003. Pénzügyi Tájékoztató Iroda Kft. SOMFAI Balázs: Családjog. Bp. - Pécs, Dialóg Campus K. 2003. /Dialóg Campus szakkönyvek.//Jogi szakvizsga segédkönyvek./ Dr. Csepeli Ágota - Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? (Fővárosi KözigazgatásiFüzetek) http://www.bfkh.hu/doku/ket/ket-5.pdf Dr. Csepeli Ágota – Nédasiné Nemes Erzsébet: Gyermekvédelmi kalauz a rendőrség munkatársai számára (Fővárosi Közigazgatási Füzetek) http://www.bfkh.hu/doku/ket/ket-2.pdf 29

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. A gazdasági és szociális jogok aktuális kérdései 2. A családok támogatásának a rendszere és aktuális kérdései 3. A gyermekvédelemnek a rendszere és aktuális kérdései 4. A szociális igazgatás állami szervezetrendszere / intézményrendszere

Családi életre nevelés (konferencia) Előadó: Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes Követelmény:  Részvétel a Felkészítés házasságra és a családi életre konferencián (Sapientia nap) 2008. november 22-én  Házi dolgozat készítése, konzultáció Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes tanárnővel (Sapientia Családpedagógiai Intézet, IV. em. 419., [email protected])

Családpszichológia Előadó: Dr. Horváth-Szabó Katalin A tantárgy célja: a család kialakulásának, fejlődésének, sajátos feladatainak, problémáinak és erőforrásainak bemutatása. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismereteket szerez a család egészséges működéséről és az egyes családtagokban lévő erőforrások természetéről.  Képessé válik szakmai szempontok alapján felismerni a család működésében az esetleges zavarok mellett jelenlevő erőforrásokat és környezeti segítő tényezőket.  Elkötelezetté válik a család fontosságának, értékességének képviseletére és lehetőségei szerinti erősítésére. Követelmény: kollokvium Tematika: A család pszichológiai és mentálhigiénés funkcióinak, a család életciklusainak és a szülőség sajátosságainak, fejlődésének áttekintése valamint a család működésében szerepet játszó legfontosabb tényezők elemzése és összefoglalása. Irodalom: Bovet, T. (2002) felette nagy titok. Vigilia K. Bp. Horváth-Szabó K (2007) A házasság és a család belső világa. SE-Dialóg K. Bp. (kijelölt fejezetek) Székely I. (1995) Én-Te-Mi. A házasság erőforrásai és buktatói. Megújulás családterápiás Intézet. Pécs. Napier, A. (2000) Törékeny kapcsolat. Animula, Bp 30

Dogmatika I.: A Hármas-egy Isten Előadó: Dr. Tóth Beáta A tanegység célja: A hallgatókat bevezeti a Szentírás tanúságából kiindulva az Istenről való szentháromságos teológiai reflexió történetébe, és megismertet a teológia mai megközelítésmódjaival. A fejlesztendő kompetenciák:  Megismeri az Istenről való teológiai beszéd történetét és főbb kérdéseit.  Képes a Szentháromságról való ismeretek átadására minden korosztályban.  Elkötelezett arra, hogy a Szentháromságba vetett hittel éljen, és másoknak hitéről tanúságot tegyen. Tematika: Isten, a dogmatika ihlető forrása – Az Istenről szóló beszéd – Isten tanúsága a történelemben - Isten a bibliai reflexió tükrében (Isten az Ószövetségben, és az Újszövetségben) – Az ősegyház hite – A Szentháromságtan dogmatörténeti fejlődése – A Biblia Istene a filozófiai gondolkodás tükrében – A Háromságos Egy-Isten titkának jellegzetességei – Az élő Isten a mai teológiában: megközelítésmódok és feladatok. Követelmény: Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga Kötelező irodalom: Lukács László: Dogmatika I. A kinyilatkoztatás Istene, A Hármas-Egy Isten 1.-2. rész (jegyzet) Kasper, Walter: Jézus Krisztus Istene, Budapest, 2003. 129-329. Beinert, Wolfgang: A katolikus dogmatika lexikona, Budapest, 2004. A témához tartozó szócikkek. Ajánlott irodalom: Schneider, Theodor: A dogmatika kézikönyve I., Budapest, 1996. 55-127., 499-599. Gál Ferenc: Istenről beszélünk, Budapest, 1969. Gál Ferenc: A Szentlélek kiáradása, Budapest, 1986. Mehrle Tamás: Egy az Isten, Budapest, 1983. Nemeshegyi Péter: A Szentháromság, Budapest, SZIT, 1983. Ratzinger, Josef: A keresztény hit, Budapest, 1983. Rahner, Karl: Isten: rejtelem, Budapest, 1994. Rahner, Karl: A hit alapjai, Budapest, 1983. Vanyó László: Lélek az Isten. Budapest ,1994. Weissmahr Béla: Isten léte és mivolta, Budapest, 1983. Ajánlott témák szemináriumi dolgozathoz: Isten misztériuma Hans Urs von Balthasar teológiájában Isten misztériuma Karl Rahner teológiájában 31

A biblia Istenének és a filozófiai gondolkodás Istenének viszonya II. János Pál pápa Fides et ratio című enciklikája alapján A Szentháromság a zsinati dokumentumokban, főleg a Lumen gentiumban Isten atyasága a mai teológia fényében Az istengyermekség teológiája és lelkisége A Szentlélek a mai teológia tükrében A Szentháromságtan lelkiségi vonatkozásai A Szentháromság a képzőművészetben Isten egy huszadik századi magyar költő tapasztalatában (pl. Babits Mihály, József Attila, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes)

Dogmatika V.: Kegyelemtan Előadó: Dr. Tóth Beáta A tanegység célja: A kegyelemtan szentírási alapjainak megismertetése, történeti áttekintés és rendszerező reflexió. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a kegyelemtan története során felmerülő fő kérdéseket és megközelítésmódokat  Képes a megszerzett ismereteket másoknak átadni.  Elkötelezett arra, hogy maga is az isteni kegyelemmel együttműködő életet éljen, s a rábízottakat is segítse ebben. Tematika: A kegyelemtan helye a dogmatikában – A Szentírás tanúsága Isten kegyelméről az Óés Újszövetségben – A kegyelemtan történeti áttekintése – Természet és természetfeletti viszonya – Isten egyetemes üdvözítő akarata – Az előrerendelés és az elvetés – Kegyelem és szabadság – Az eredeti és az áteredő bűn kérdése – A kegyelem tapasztalata Követelmény Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga Kötelező irodalom: Lukács László: Dogmatika V. A Szentlélek kegyelme 2, Kegyelemtan (jegyzet), Budapest, 2007. Puskás Attila: A kegyelem teológiája, SzIT, Budapest, 2007. Ajánlott irodalom: H. U. von Balthasar: A dicsőség felfénylése. Teológiai esztétika I. Az alak szemlélése. Budapest, 2004. Fila Béla: Krisztus kegyelme (jegyzet), Budapest, 1992. B. J. Hilberath: Kegyelemtan in A dogmatika kézikönyve II (szerk. Th. Schneider), Budapest, 1997, 3-48. Karl Rahner: Az ige hallgatója, Gondolat, Budapest, 1991. Nemeshegyi Péter: Jó az Isten. Élet Krisztusban, in TKK IV, Róma, 1983, 172-252. Paul Tillich: Rendszeres teológia, Budapest, 1996. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz A témákat a félév elején az előadó ismerteti. 32

Dogmatörténet Előadó: Dr. Deák Hedvig A tanegység célja: A dogmatikai, patrisztikai, egyháztörténeti tanulmányok befejeztével magasabb szinten tekinti át a keresztény hit hitvallásokba, dogmákba, definíciókba öntésének folyamatát, részben kronológiai, részben tematikai szempontból. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a regula fidei, a hitvallások és a dogmák kialakulásának történetét, a fontosabb zsinatok lefolyását, a dogmafejlődés tanát.  Képes eligazodni az „igazságok hierarchiájában”, különbséget tenni a „hitletétemény” és annak „kifejezési módja” között.  Elkötelezett arra, hogy az Egyház tanításához hűségesen tudjon számot adni hitéről. Tematika: A dogmafejlődés lehetősége, szükségessége és határai. Az ókori zsinatok szerepe a hittartalom definiálásában. Az istentan és a krisztológia tanfejlődése az egyetemes zsinatokon és a középkori teológiában. Az eredeti bűn, a megigazulás és a kegyelem teológiájának fejlődése. Az eszkatológia kialakulása és fejlődése. A szentségek teológiája. Az ekkléziológia fejlődése. A mariológia. A kinyilatkoztatás és forrásai. Követelmény: Félév közben az órákon megjelölt szövegek elolvasása. Félév végén: kollokvium. Kötelező irodalom: Alszeghy Zoltán – Maurizio Flick: A katolikus dogma fejlődése. Róma, 1976. – Ladaria, Luis: Mi egy dogma? (kézirat) – Fila Béla: A katolikus dogmatika megújulása, Vigilia, 1997. április. – Hainthaler, Theresia: A görög gondolatiság a korai kereszténységben, Vigilia, 2004. április. Hubert Jedin: A zsinatok története, Ecclesia, Bp, 1998.

Drogok és drogfüggőség Előadó: Kály-Kullai Károly A tanegység célja: A tárgy célja, hogy a drogproblémák terén az alapfogalmakkal, a drogpolitika elemeivel a függőségekre adott intézményi-segítői válaszokkal megismerkedjenek a hallgatók. További cél, hogy a drogproblémák pasztorális megközelítését elméleti és gyakorlati szinten egyaránt elsajátítsák.

33

A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri az addiktológia és a drogpolitika alapfogalmait, a drogprobléma pasztorális megközelítésének lényegi elemeit.  Képes a drogproblémák terén a tájékozódásra, szükség esetén a tájékoztatásra.  Elkötelezett abban, hogy mindezeket beépítse gyakorlati, egyházi szolgálatába, tevékenységébe. Tematika: ld. a tárgy célját. Kötelező és ajánlott irodalom: Bayer István: Drogok és emberek: Múlt, jelen, jövő. – Bp.: Sprinter Kiadói Csoport, 2005. - 512 p. – ISBN 963 9468 41 x kötött: 6999,-Ft Demetrovics Zsolt (szerk.): Az addiktológia alapjai I. – Bp.: Eötvös Kiadó, 2007. – 447 p. – ISBN 978 963 463 911 4 kötött Gerald G. May: Függőség és kegyelem. – Bp.: Harmat Kiadó, 2006. – 238. p. – ISBN 963 9564 36 2 fűzött: 2200,-Ft Kály-Kullai Károly: Utak - útkeresők - szenvedély - betegség. – Bp.: Új Ember Kiadó, 2007. - 353 p. – ISBN 978-963-9674-51-6 fűzött Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására (www.szmm.gov.hu)

Egyházi kommunikáció Előadó: Szentistványi Rita A tanegység célja: a nyilvános (elsősorban szóbeli) megnyilatkozásokhoz szükséges gyakorlati retorikai jártasság megszerzése, illetve az egyház külső és belső kommunikációjában felmerülő helyzetek lehetséges retorikai stratégiáinak áttekintése. Tematika: Az elméleti alapozás tematikája: Az egyházi kommunikáció színterei; a retorikai helyzetek értelmezése; a rétor és a hallgatóság viszonya; a meggyőzés eszközei, azonosulás; verbális és nem-verbális kommunikáció; a szóbeli megnyilatkozások műfajai, a nem szóbeli műfajok (kép, írott szöveg) retorikai üzenete. A szemináriumi munkában jelentős szerep jut a helyzetgyakorlatoknak. Kötelező irodalom: Egyházi megnyilatkozások a médiáról Kiss Ulrich SJ: A kommunikáció teológiája in: A 21. századi kommunikáció új útjai 195-221. o. szerk: Nyíri Kristóf (MTA Filozófiai Kutatóintézete) Németh Erzsébet: Közszereplés (Osiris) Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz Egy szimbólum „örökbefogadása”

34

Egyházjog I. Előadó: Dr. Orosz Lóránt A tanegység célja: A krisztushívők alapvető jogainak és kötelességeinek, valamint az egyház hierarchikus felépítésének rendszerezett elsajátítása a II. Vatikáni zsinat egyháztanának alapján, az Egyházi Törvénykönyv szerint. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a kánonjog és a teológia viszonyát, az alapvető jogintézményeket, valamint a krisztushívők alapvető kötelességeit és jogait. Ismeri az egyház hierarchikus struktúrájának lényegi elemeit.  Képes a kánonjogot beilleszteni a többi tudomány közé. Az általános normák ismeretében képes a kánonjog többi területének megismerésére. Képes megfelelő módon kifejteni a krisztushívők kötelességeinek és a jogainak a rendszerét, valamint eligazodni az egyház hierarchikus struktúrájában.  Az egyházjog egyházban betöltött helyét ismerve elkötelezetten tudja azt alkalmazni. Tudja teljesíteni kötelességeit és élni jogaival, valamint innovatív módon tartalommal tudja megtölteni azt az egyházi hivatalt vagy feladatkört, amelyre kiválasztást vagy meghívást nyer. Tematika: 1. A kánonjog teológiája, 2. A kánonjog története, 3. Természetes és jogi személyek, jogcselekmények, 4. Az egyházi törvény, a jogszokás, ált. határozatok, 5. Az egyedi közigazgatási intézkedések: egyedi határozat, parancs, leirat, kiváltság és a felmentés, 6. A krisztushívők kötelességei és jogai, 7. A klerikusok, 8. Az egyház legfőbb hatósága: a római pápa, a püspökök testülete és a püspöki szinódus, valamint a bíborosok, 9. A római kúria és a pápai követek, 10. A részegyházak és csoportjaik, valamint a püspökök, 11. A részleges zsinatok és a püspöki konferenciák, 12. Tanácsadó testületek az egyházmegyében, 13. Az egyházmegyei hivatal, 14. A plébánia. Követelmény Félév végén: szóbeli vizsga Kötelező irodalom: ERDŐ PÉTER, Egyházjog, Szent István Társulat, Budapest 1991; Az Egyházi Törvénykönyv [szerkesztette, fordította és a magyarázatot írta Erdő Péter], Szent István Társulat, Budapest 20014, 204-746. kánonok. Ajánlott irodalom: SZUROMI, SZABOLCS ANZELM O. PRAEM, Egyházi Intézménytörténet (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae, I/4), Szent István Társulat, Budapest, 2003; SZABÓ, PÉTER, A pápai hivatal betöltésére vonatkozó szabályrend fejlődése és mai állása – I. A pápaválasztás történeti rendjének fejlődése, in: Kánonjog, 5 (2003), 37-50.o;

35

Egyházjog: Állami egyházjog Előadó: Dr. Schanda Balázs Tanegységi előfeltételek: nincs A tanegység célja: A tanegység célja, hogy a hallgatók megismerjék a vallásszabadság jogával kapcsolatos alapvető kérdéseket, és áttekintést nyerjenek az állam és az egyház viszonyát rendező alapvető elvekről, valamint ezek alapján, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó jogintézményekről. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a vallásszabadságra, állam és egyház viszonyára vonatkozó alapvető jogi elveket és intézményeket.  Képes a vallásszabadsággal, állam és egyház viszonyával kapcsolatban felmerülő kérdesekben a véleményalkotásra.  Elkötelezett az emberi jogok, különösen a vallásszabadság joga iránt. Tematika: 1. Az állami egyházjog fogalma, és forrásai; 2. A lelkiismereti szabadság és a hátrányos megkülönböztetés tilalma; 3. A vallásszabadság, mint szubjektív alapjog, a szülői jogok és a család világnézeti integritása; 4. Az állam világnézeti semlegessége, állam és az egyház elválasztott működésének elve; 5. A vallásszabadság objektív oldala; 6. Az egyház, mint sajátos jogalany, az egyházi jogi személyiség keletkezése és megszűnése; 7. A vallásgyakorlás szabadsága sajátos intézményekben. Lelkipásztori ellátás egészségügyi és szociális intézményekben. A tábori lelkészi szolgálat és a börtönlelkészi szolgálat; 8. A vallásoktatás; 9. Az egyház részvétele a közoktatásban; 10. Hittudományi felsőoktatás, egyházi intézmények a nem-hitéleti felsőoktatásban; 11. Egyház és munkajog; 12. További szabályozási kérdések (tömegtájékoztatás, temetkezésügy, a lelkészi titoktartás védelme, a vasárnap és egyházi ünnepek védelme); 13. Finanszírozási kérdések (a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése, a hitélet finanszírozása, az egyházak által átvállalt közfeladatok finanszírozása; 14. A vallásszabadság büntetőjogi és szabálysértési jogi védelme. Követelmény Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga Kötelező és ajánlott irodalom: Tankönyv: SCHANDA Balázs: Magyar állami egyházjog, Budapest, Szent István Társulat, második, átdolgozott kiadás, 2003. Irodalom: ÁDÁM Antal: Az állami egyházjog fogalma, jellemzői és problémái Magyarországon = Magyar Közigazgatás L (2000/9) 539-551; ÁDÁM Antal, Az állami egyházjogról = Jura 1-2/2000, 18-34; BOLERATZKY Lóránd, A magyar evangélikus egyházjog alapjai és forrásai I. rész, Budapest 1991, II. rész, Budapest 1998; BOLERATZKY Lóránd, Az állami egyházjog alapjai = Valóság XLIII (2000) 1, 49-58; 36

PACZOLAY Péter: A lelkiismereti és vallásszabadság = Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (Szerk.): Emberi jogok, Osiris Kiadó, Budapest 2003, 529-575. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. Állam és egyház viszonyának történeti alakulása 2. Elvek és gyakorlat állam és egyház viszonyában 3. Az egyház szerepe a humán közszolgáltatásokban 4. A vallásszabadság az alapjogok versenyében

Egyházjog: Szentségi jog Az egyház tanítói és megszentelői feladata Előadó: Dr. Orosz Lóránt A tárgy célja: A szentségekről eddig tanult dogmatikai, pasztorális stb. ismeretek egységes jogi keretbe illesztése, a szentségjog elsajátítása. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a szentségjogot, valamint annak és a szentségek teológiájának viszonyát.  Képes a szentségjogot a kánonjog szabályainak és pasztorális szempontjainak együttes szem előtt tartásával alkalmazni.  Az szentségjogot tudja alkalmazni és a hitoktatásban elkötelezetten oktatni, valamint alkalmazni abban az egyházi hivatalban vagy feladatkörben, amelyre kiválasztást vagy meghívást nyer. Tematika: 1. A tanítóhivatal, 2. Az isteni ige szolgálata, 3. Az egyház missziós tevékenysége, 4. A katolikus nevelés, 5. A tömegtájékoztatási eszközök, különösen a könyvek, 6. A hitvallás és a hűségeskü, 7. Általános bevezetés a szentségi joghoz, 8. A keresztség, 9. A bérmálás, 10. Az eucharisztia, 11. A bűnbánat szentsége, 12. A betegek kenete, 13. Az egyházi rend, 14. Kázusok. Követelmény: Évközi ellenőrzés: két zárthelyi dolgozat Félév végén: szóbeli vizsga Kötelező irodalom: ERDŐ PÉTER: Egyházjog, Szent István Kézikönyvek 7., Szent István Társulat, Budapest, 2003, 3., átdolg., bőv. kiadás; Az egyházi törvénykönyv. A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, Szent István Társulat, Budapest, 2001, 4., jav. és bőv. kiadás. Ajánlott irodalom: Világi Lelkipásztori Kisegítők Kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2003, 2. kiadás; Egyházi megnyilatkozások a médiáról: Inter mirifica – Communio et progressio – Aetatis novae, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Tömegkommunikációs Irodája 37

és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, Budapest, 1997; A búcsúk kézikönyve. Szabályok és búcsúengedélyek, Szent István Társulat, Budapest, 2000; KUMINETZ GÉZA: Az egyház megszentelő feladata IV. A megszentelés egyéb eszközei, Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae − Institutiones 6/1., Szent István Társulat, Budapest, 2005. Szemeszterdolgozati témák: 1. A katolikus iskola 2. Az egyház és a tömegtájékoztatási eszközök 3. A könyvek jóváhagyása 4. A szentségekhez való jog, ill. a szentségkiszolgáltatás elhalasztása 5. A keresztszülő

Egyháztörténelem I. A kezdetektől az 5. századig Előadó: Dr. Deák Hedvig A tárgy célja: Átfogó képet ad az egyetemes egyház történetéről a kezdetektől az 5. század végéig A fejlesztendő kompetenciák 2. Megismeri a korai egyháztörténet főbb témáit 3. Történeti látásmódra képes 4. Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház küldetésébe saját élethelyzetében Tematika: Az egyháztörténelem fogalma, módszere. A kereszténység terjedése. Az egyház fejlődése az 1-2. században. A Római Birodalomhoz való viszony az 1-3. században. A II. sz. belső problémái, az első eretnekségek 7. Az egyház felszabadulása, Constantinus „megtérése”. 8. Az ariánus vita a Nikaiai zsinat után. Az egyház, az állam és a társadalom Julianustól Theodosiusig. A krisztológiai viták, a zsinatok. Követelmény Félév végén vizsga a következő anyagokból: Egyháztörténelem I. jegyzet, valamint BROWN, PETER, Szent Ágoston élete, Osiris, Budapest 2003. Ajánlott irodalom BROWN, PETER, Az európai kereszténység kialakulása 200-1000, Atlantisz, Budapest 1999; BROWN, PETER, Szentkultusz. Kialakulása és szerepe a latin kereszténységben, Atlantisz, Budapest 1993; CHADWICK, HENRY, A korai egyház, Osiris, Budapest 1999; Euszébiosz egyháztörténete. (Ókeresztény Írók II; ford. Baán István, Szent István Társulat, Budapest 1983); LAFONT, GHISLAIN, A katolikus egyház teológiatörténete, Atlantisz, Budapest, 1998 (17-157.o.) MEYENDORFF, JOHN, Birodalmi egység és 38

keresztény szakadások, Bizantinológiai Int. Alapítvány, Budapest 2001. (15-273.o.). VANYÓ LÁSZLÓ, Az ókeresztény művészet szimbólumai, Jel Kiadó, Budapest 19972. VANYÓ LÁSZLÓ, Katekézis, költészet és ikonográfia a 4. században, Jel Kiadó, Budapest 1995. Szemeszterdolgozati témák 1. A szerzetesség kezdetei a nyugati egyházban 2. A szerzetesség kezdetei a keleti egyházban 3. A pápai primátus korai története 4. A konstantini fordulat hatásai az ókori egyházban

Egyháztörténelem III. Előadó: Dr. Deák Hedvig Tanegységi előfeltételek: BAET1, BAET2 A tárgy célja: átfogó képet ad az egyetemes egyház történetéről a 13. századtól a trentói zsinat lezárásáig A fejlesztendő kompetenciák  Megismeri a katolikus egyház 13-16. századi történetének főbb témáit  Történeti látásmódra képes  Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház küldetésébe élethelyzetében

saját

A tárgy tematikája: A 12-13. századi vallási megújulás és a koldulórendek. Az egyházi tudomány és teológia a középkorban. VIII. Bonifác és a pápák avignoni fogsága. A nagy nyugati egyházszakadás (skizma). A konciliarizmus, a konstanzi zsinat. A reneszánsz pápaság. A protestáns reformáció okai. A reformáció. A katolikus reform. A trentói zsinat. Az Egyház története Magyarországon 1526-ig. A reformáció Magyarországon. Követelmény Írásbeli vizsga félév végén a következő anyagokból: Egyháztörténelem III. Jegyzet, valamint Szántó Konrád: A katolikus egyház története 1-II. Ecclesia, Bp. 1983-4. I. kötet: 393-411, 521-548. II. kötet: 94-105. oldalak. Ajánlott irodalom Huizinga, Johan: A középkor alkonya, Helikon, Budapest 1982. Ford. Szerb Antal. Huizinga, Johan: Erasmus, Európa Könyvkiadó, Budapest 1995. Lafont, Ghislain: A katolikus egyház teológiatörténete, Atlantisz, Budapest 1998. 219-306 McGrath, Alister E.: Kálvin, Osiris, Budapest 1996. Obolensky, Dimitri: A Bizánci Nemzetközösség, Bizantinológiai Int. Alapítvány, Budapest 1999. 345-497. Pásztor Lajos. A magyarság vallásos élete a Jagellók korában, Metem, Budapest 2000.

39

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. Magyar szentek tisztelete 2. A világiak vallási életének különféle aspektusai a középkori Magyarországon 3. A zarándoklatok, híres magyarországi zarándokok 4. Szerzetesrendek a középkori Magyarországon

Egyháztörténelem tanításmódszertan Az egyháztörténet tanításának módszertani kérdései Előadó: Vörös Károly A tanegység célja: A tantárgy célja az, hogy a hallgatók az egyház történetét a középiskolai tanításban módszertanilag és elméletileg egyaránt képesek legyenek a többi tantárggyal összefüggésben tanítani. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri, hogy a kereszténység története miként kapcsolódik az európai kultúrához, a világtörténelemhez. Ismeri a történelemtanítás módszertanának legfontosabb elemeit.  Képes arra, hogy az egyház történetét az európai kultúrával és a világtörténelemmel összhangban mutassa be.  Elkötelezett abban, hogy az egyház történetét, értékeit a korszerű módon, az európai kultúra alapértékeinek figyelembe vételével tanítsa, és a világtörténelemmel kapcsolatban érvényesítse a keresztény etika nézőpontját. Tematika: Az egyháztörténet fogalma. A szekularizált társadalom és a kereszténység története. A média és az egyház. Az iskola/egyházi iskola és a keresztény értékek közvetítése. Keresztény vonatkozású témák a középiskolai tananyagban. A NAT és az érettségi követelmények keresztény vonatkozásai. A „kompetencia-központú” történelemtanítás. Az egyháztörténet középiskolai tanítása legfontosabb témáinak elméleti és gyakorlati megközelítése. Követelmény Félévközi ellenőrzés: házi feladat; félév végi ellenőrzés: vizsga Kötelező irodalom: A NAT Ember és társadalom c. fejezete Breisach, Ernst: Historiográfia (7., 13., 19., 28. fejezet) Lafont, Ghislain: Milyennek képzeljük a katolikus egyházat? (5-119) Riccardi, Andrea: Keresztények a vértanúság századában (9-133, 267-316) A katolikus iskola. A katolikus nevelés kongregációja, 1977 F. Dárdai Ágnes, Kaposi József, Merre tovább történelemérettségi? Új pedagógiai Szemle, 2006 (10), 21-35 40

Emberkép, gyermekkép és pedagógia Előadó: Dr. Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja: a pedagógia tudományát megalapozó nevelésfilozófiai kérdésfeltevések, antropológiai nézőpontok, gyermekkép-értelmezések bemutatása, a különböző pedagógiai nézetek, nevelési modellek értelmezése, elemzése és értékelése. A pedagógiai tanulmányokat előkészítő kurzus bevezeti a hallgatót a neveléstudományi kutatások elméletébe és gyakorlatába is. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri az ember- és gyermekértelmezés filozófiai, antropológiai, pedagógiai és laikus nézeteit, valamint ezek tipikus társadalmi-kulturális környezetét.  Képes elemezni a történeti és kortárs pedagógiai felfogásokat és kritikusan reflektálni saját ember- és gyermekképére, nevelési nézeteire.  Elkötelezett a pedagógia tudományának megismerésére és fejlesztésére, valamint megszerzett tudásának a keresztény pedagógiában való alkalmazására. Tematika: A pedagógia hétköznapi és tudományos értelmezései. Nevelésfilozófiai kérdések, problémák, nézetek. A nevelés természettudományi, szellemtudományi, társadalomtudományi és teológiai értelmezése. A pedagógiai koncepciók elméleti modellezése. Normatív pedagógiai rendszerek. Értékrelatív nevelési koncepciók. A nevelés etikai dimenziói. Kortárs nézetek a nevelésről. A gyermekképek történeti változásai. Mai pedagógiai gyermekképek. Követelmény: Szemináriumi kutatási feladat a különféle kortárs jelenségek (szövegek, filmek, internetes oldalak, TV műsorok stb.) ember- és gyermekképének, valamint neveléstudományi cikkek, tanulmányok sajátos nevelésfilozófiai nézeteinek összehasonlító elemzése. A hallgató saját munkáját írásos kutatási beszámoló és kiselőadás formájában publikálja, ennek alapján kap a félév végén gyakorlati jegyet. Köztelező irodalom: Schaffhauser, Franz: A nevelés alanyi feltételei. Telosz Kiadó, Budapest, 2000. Pukánszky Béla: A gyermekkor története. MK Pedagógus Könyvek, Budapest, 2001. Ajánlott irodalom: Oelkers, Jürgen: Nevelésetika. Vince Kiadó, Budapest, 1998. Mihály Ottó: Bevezetés a nevelésfilozófiába. OKKER, Budapest, 1998. Golnhofer – Nahalka (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: 5. Egy választott nevelésfilozófiai irányzat összefoglaló elemzése 6. Egy választott pedagógiai koncepció emberképének bemutatása 7. Egy híres nevelő antropológiai nézeteinek és gyermekképének bemutatása 8. Egy választott orgánum vagy médium mögött álló nevelésfilozófia elemzése. 41

Erkölcsi és vallási fejlődés Előadó: Robu Magda Tematika: 1. Bevezetés. 2. Erkölcsi fejlődés: Piaget, Kohlberg. 3. Vallási fejlődés: elméleti megfontolások endogén szakasz-elméletek, pszichoanalitikus elmélet, exogén szocializációs elméletek. 4. A vallásos ítélet fejlődésének fokai (Oser) 5. A hit szakaszai (Fowler) 6. Szimbólumértelmezés 1. 7. Szimbólumértelmezés 2.: Az égő csipkebokor 8. Az istenkép fejlődése 9. Az istenkép fejlődése: gyerekrajzok. Óvodások vizsgálata. 10. Kisiskolások vizsgálata. 11. Vallásos attitűd skálák: Patino; Kritika utáni vallásosság-skála. 12. Prepubertás korúak vizsgálata 13. Serdülők vizsgálata. 14. A fiatal felnőttkor, a felnőttkor, az időskor vallásossága: vizsgálatok. Kötelező irodalom: Benkő A.: A személyiség erkölcsi és vallási fejlődése. In: Horváth-Szabó K. (szerk.): Lélekvilág. PPKE BTK Piliscsaba, 1998, 11-74. o. (Megtalálható a Személyiségfejlődés fénymásolt jegyzetben is.) Schweitzer, F.: Vallás és életút. MRE Kálvin Kiadó, Budapest 1999. Ajánlott irodalom: A hitről. Faludi Ferenc Akadémia és Katolikus Pszichológusok Baráti Köre, Tanulmányi Napok, Dobogókő 1999. Cole, M. és Cole, S.: Fejlődéslélektan, Osiris, Budapest 1998. Vergote, A.: Valláslélektan, Párbeszéd Alapítvány, SE TF, Híd Alapítvány, Budapest 2001.

Filozófiai antropológia Előadó: Dr. Bakos Gergely A tanegység célja: bevezetés a bölcseletei embertanba. A fejlesztendő kompetenciák:  A tanulók műveltségének, készségeinek s képességeinek fejlesztése a szaktudományi tudás felhasználásával.  Folyamatosan képezi önmagát figyelve a változó világra.  Figyelemmel kíséri a tudomány fejlődését és a társadalom változását.  Képes önálló, kritikai és kreatív gondolkodásra. 42



Képes véleményének és az igazságnak kifejezésére, az árnyalt és szabatos fogalmazásra.  Keresi mások megértésének módját, tudatosan segíti a közös gondolkodást.  Rendelkezik alapvető filozófiai műveltséggel.  Képes filozófia tudásának önálló továbbfejlesztésére és az önreflexióra. Tematika: bevezetés a legújabb kori bölcseleti embertan belátásaiba, elsősorban Max Scheler és Wolfhart Pannenberg munkásságának segítségével. Követelmény: Félévközi ellenőrzés: kérdések a kötelező olvasmányokról az órai diszkusszióhoz. Félévi végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: Wolfhart Pannenberg, Mi az ember?, Egyházfórum, Budapest – Luzern, 1991; Max Scheler, Az ember helye a kozmoszban, (5-113. in: uő. Az ember helye a kozmoszban, Osiris – Gond, Bp., 1995; Hans Joachim Störig, A filozófia világtörténete, Helikon Kiadó, 2006, 498-506.

Filozófiatörténet I. Előadó: Dr. Patsch Ferenc A tanegység célja: A tárgy célja, hogy a hallgatók az ókori és a középkori bölcseleti hagyomány kiemelkedő képviselőinek gondolatain keresztül bevezetést kapjanak a jelenkori teológiai gondolkodás alapfogalmaiba. Az előadások elsősorban ahhoz szolgálnak iránymutatóul, hogy e fogalmak beilleszthetőek legyenek a mai szellemi horizontba. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri az ókori és középkori gondolkodás fontosabb képviselőit és iskoláit.  Képes kritikusan tájékozódni a főbb gondolati rendszerek között.  Elkötelezett abban, hogy nyitottan fordul a gondolkodási hagyomány felé. Tematika: Mindenek előtt meghatározásra vár maga a „filozófia” fogalma. Ezután nagyívű és vázlatosan történeti áttekintés keretében vizsgáljuk meg a Nyugati gondolkodás főbb áramlatait és iskoláit, különös tekintettel a máig is nagy hatást gyakorló platóni és arisztotelészi modellek különbségeire, valamint ezek lecsapódására a középkori ágostoniánus és tomista hagyományban. Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat. Félév végi ellenőrzés: írásbeli vagy szóbeli vizsga. 43

Kötelező irodalom: Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, JatePress, Szeged, 1994. – Turay Alfréd – Nyíri Tamás – Bolberitz Pál: A filozófia, Budapest, Szent István Társulat, 1992. Ajánlott irodalom: Kecskés Pál: A bölcselet története, Szent István Társulat, Budapest, 1981. – Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Szent István Társulat, Budapest, 1991. – Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába, Herder, Budapest, 1993. – Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, JatePress, Szeged, 1994. – Lendvai L. Ferenc – Nyíri Kristóf: A filozófia rövid története: a Védáktól Wittgensteinig, Kossuth, Budapest, 19954.

Fundamentális teológia: A vallásról Előadó: Bagyinszki Ágoston A tanegység célja: A tárgy célja bevezetni a hallgatót az emberiség múlt és jelen vallási életének módszeres tanulmányozásába, a keresztény teológiai dialógus során szükséges szellemi tájékozódás alapelveibe. Ezzel párhuzamos feladat a kereszténység mint vallás önreflexiója iránti érzék kimunkálása. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri az emberiség vallási életének alapvető jelenségeit és helyzetképét.  Képes a keresztény hit hiteles bemutatására a pluralitás kontextusában.  Elkötelezett abban, hogy eltérő hitűekkel érett módon dialógusra lépjen. Tematika: A vallási helyzetkép és a teológiai alapfogalmak bemutatása, a vallástudományi szempontok integrálása az első téma-csoport. Ezután következik a hinduizmus, a buddhizmus, a júdaizmus és az iszlám tárgyalása, a keresztény hit sajátos elemeinek beazonosítása. A harmadik témacsoport a modernitás sajátos vallási jelenségeit veszi górcső alá. Követelmény: Félévközi ellenőrzés: könyvrecenzió írása (Gnilka). Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: Várnai Jakab – Bagyinszki Ágoston: A kereszténység mint vallás (Sapientia jegyzet, 2008). A II. vatikáni zsinat NOSTRA AETATE kezdetű nyilatkozata. A Hittani Kongregáció DOMINUS IESUS kezdetű nyilatkozata (2000). A Kultúra Pápai Tanácsának és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának reflexiója a „New Age”-ről: Jézus Krisztus, az élő víz hordozója (SzIT: Bp, 2003). Joachim Gnilka: Biblia és Korán – ami összeköti és ami elválasztja őket (SzIT: Bp, 2007).

44

Ajánlott irodalom: Gerhard J. Bellinger: Nagy valláskalauz (Akadémiai K: Bp, 1993). Mircea Eliade bármely magyarul olvasható könyve. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: Joachim Gnilka Biblia és Korán című könyvéből néhány választott téma szemeszterdolgozat terjedelmű feldolgozása.

Gyermekvédelem az iskolában Előadó: Csókay László A tanegység célja: A tanegység célja, hogy megismertesse a hallgatókat az iskolai szituációban felmerülő gyermekvédelmi problémákkal és ezek lehetséges kezelési módjaival, az iskolai gyermekvédelmi felelős feladataival és esettanulmányokon keresztül a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésével. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a gyermekvédelem és az iskolai gyermekvédelem alapelveit, alapfogalmait, a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését, partnerintézményeit, az iskola sajátos gyermekvédelmi feladatait.  Képes a problémákkal küzdő gyerekek és családtagjaik meghallgatására és megértésére, szükség szerint érdekeik képviseletére, akár a tantestületen belül is. Képes a partnerintézményekkel való konstruktív együttműködésre.  Elkötelezett a nehéz helyzetben levő, problémákkal küzdő gyerekek és családok megsegítése iránt. Tematika: A hallgatók a félév során megismerkednek az iskolai gyermekvédelemhez kapcsolódó alapfogalmakkal, az iskolai gyermekvédelmi felelős feladataival, tevékenységével, különös tekintettel a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésére, a partnerszervezetekkel való kapcsolattartásra. Esettanulmányok elemzésével vizsgáljuk a pedagógusok és a gyermekvédelmi felelős cselekvési lehetőségeit gyermekbántalmazási esetekben és más kritikus iskolai szituációkban. Követelmény Félévközi ellenőrzés (ha van):esettanulmány készítése Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező és ajánlott irodalom: Csilléry E. és mtsai. (2008): Gyermekek egymás elleni agressziója az iskolában Család, Gyermek, Ifjúság XVII. évf. 3. 19-34. Dakóné Maros K.-Simonyi I. (Szerk.) (2007.): Gyermek- és ifjúságvédelem a nevelésioktatási intézményekben Módszertani segédlet Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest 45

Darvas Á.-Tausz K. (2004.): Gyermekszegénység és társadalmi kirekesztődés. Kapocs III. évf. 1. 2-10. Dr. Dán Gellértné és mtsai.(2006.): A gyermekjóléti szolgálatok prevenciós tevékenysége egy intézmény gyakorlatának tükrében Kapocs V. évf. 6. 54-60. Herpainé Márkus Á.-Szikra D. (2003.): Gyerekekre és családokra irányuló segítő munka Kapocs II. évf. 5. 10-15. Ligeti Gy.-Fellegi B. (2004.): Amikor a gyermek „problémás”. Kapocs III. évf. 3. 28-34. Maros K.-Tóth O. (2002): Az iskolai gyermekvédelem helyzete. Kapocs I. évf. 3. 4-13. Makai É.(2000.): Szétszakadt és meg nem font hálók. OKKER, Budapest Dr. Patkó K. és mtsai. (2005): Cél: a bűnmegelőzés, eszköz : a konfliktuskezelés Bűnmegelőzés az iskolás korosztályban önismereti, konfliktuskezelés tréningekkel. Család, Gyermek, Ifjúság XIV. évf. 5. 40-51. Dr.Rácz J. (2005.): Iskolai drogprevenciós programok eredményessége. Kapocs, IV. évf. 3. 54-61. Szöllősi G.(2003.): A családon belüli bántalmazás és a szociális szakma viszonyáról Család, Gyermek, Ifjúság XII. évf. 1. 5-24.

Gyermekvédelem az otthont adó intézményekben Előadó: Büki Péter A tanegység célja: A tanegység célja a gyermekvédelem rendszerében azoknak a gyermekek és fiatal felnőttek helyzetének megismerése, akik nem a saját családjukban élnek; a rendszerszemlélet megerősítése. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri gyermekvédelmi szakellátás szervezeti felépítését és intézményrendszerét, az egyes intézményekben folyó munkát  Képes az elméleti ismereteket az intézménylátogatások során szerzett gyakorlati tapasztalatok elemzésével kiegészíteni  Elkötelezett abban, hogy képessé válik a gyermekvédelmi intézményekkel való együttműködésre Tematika: 1. Az otthont adó gyermekvédelmi ellátás kialakulása, főbb szerepe az egyes korokban 2. az otthon fogalma, elvárások az otthonnal kapcsolatban 3. Az otthont adó ellátás formái, típusai – helyük és szerepük a jóléti rendszeren belül 4. Helyettes szülői gondozásban a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 5. A gyermekek átmeneti otthonában a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 6. A családok átmeneti otthonában a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 7. A gyámhatóság szerepe az „otthonadásban” 8. Otthont adunk, vagy az otthont vesszük el? – gyermekvédelmi szakellátás lehetőségei 9. Gyermekvédelmi tevékenység a befogadó otthonban 10. A „végleges” gondozási helyen történő gyermekvédelmi tevékenység 11. A speciális 46

szükségletű gyermekek az otthont adó intézményekben 12. Különleges gondozás igénylő gyermekek az otthont adó intézményekben 13. Felnőttek az otthont adó intézményekben, és a kikerülők – az utógondozói ellátás és az utógondozás lehetősége 14. Az otthont adó intézmények alternatívái Követelmény Félévközi ellenőrzés: – Félév végi ellenőrzés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Papp Krisztina – Tüski Anna (szerk.): Átmeneti gondozás – célszerű vagy ideális elképzelés?! Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2005. Domszky András: Gyermekvédelmi szakellátás. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2004. Fejlesztő Pedagógia 17. évfolyam, 2006/1. száma Ajánlott irodalom: A Kapocs, az Esély, a Fordulópont és a Család, Gyermek, Ifjúság periodikák vonatkozó tanulmányai Böszörményi Zsuzsa Mélyen őrzött titkok (film) Jónás Tamás Cigányidők (regény) Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. Az otthont adó gyermekvédelmi intézmény hatása Jónás Tamás írói munkásságára 2. Az otthont adó gyermekvédelmi intézmény hatása Bódis Kriszta Artista című regénye alapján 3. Janusz Korczak munkássága 4. Sztehlo Gábor munkássága

Hermeneutika I. Filozófiai értelmezéselmélet Előadó: Dr. Patsch Ferenc A tanegység célja: A tárgy célja ráirányítani a figyelmet arra a tényre, hogy emberi megismerésünk véges és feltételekhez kötött. Az „arany középút” az álláspont nélküli relativizmus Szküllája és a hajlíthatatlan fanatizmus Kharübdisze között vezet. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a filozófiai hermeneutika kulcskifejezéseit.  Képes kritikusan mérlegelni a főbb értelmezési modelleket.  Elkötelezett a katolikus hittel összeegyeztethető hermeneutikák mellett.

47

Tematika: A „filozófiai hermeneutika” előzetes meghatározása után a tárgy alapfogalmainak és főbb irányzatainak tisztázására kerül sor, majd rövid történelmi összefoglaló keretében áttekintjük a hermeneutika „filozófiai öntudatra jutásának” folyamatát, különös tekintettel M. Heidegger és H.-G. Gadamer munkásságára, valamint azok (transzcendentális) kritikájára. Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat Félév végi ellenőrzés: írásbeli vagy szóbeli vizsga Kötelező irodalom: Jean Grondin: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába, Osiris, Budapest, 2002. – Az órákon kiosztott szövegek. Ajánlott irodalom: Csikós Ella – Lakatos László: Filozófiai hermeneutika (szöveggyűjtemény), Filozófiaoktatók Továbbképző és Információs Központja, Budapest, 1990. – Fehér M. István, Hermeneutikai Tanulmányok I. L’Harmattan, Budapest, 2001. – Susszer Zoltán László (szerk.): Útkereső értelmezések, L’Harmattan, Budapest, 2004.

Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A gyakorlat ideje:Időtartama szeptember 1-től december 15-20-ig. A tanegység előfeltétele: Az elméleti tanulmányok sikeres lezárása. A tanegység célja: A hallgató legyen képes a folyamatos, önálló tanítás feladatainak elvégzésére közvetett szakmai segítséggel (mentori támogatás, teológiai szupervízió, reflektív pedgógiai-pszichológiai szeminárium) Fejlesztendő kompetenciák A gyakorlati munka segíti a hittanári kompetenciák teljeskörű fejlődését, különösen a tanulási folyamat tervezésére, szervezésére, irányítására és értékelésére vonatkozó ismeretek, képességek és attitűdök gazdagítását és megszilárdítását. A hallgató tapasztalatokat szerez a szakmai együttműködés és kommunikáció terén. A gyakorlat tartalma: A gyakorlat első 1-2 hete a tanulócsoport megismerésével, a félévi munka közös megbeszélésével és megtervezésével, illetve 1-2 óra hospitálással kezdődik. Ezután következik a tanítás, heti 2-4 órában egy vagy két osztályban vagy hittanos csoportban. Egyszakosság esetén a 4 óra kötelező, ettől egyéni elbírálás alapján lehet eltérni. Fontos követelmény, hogy a gyakorlat lehetőleg teljes időtartamában, de legalább felében 5-12. évfolyamokon történjék. Azok végezhetik alacsonyabb osztály(ok)ban a 48

gyakorlat maximum felét, akik hitoktatói állásban dolgoznak óvodás vagy kisiskolás gyermekekkel. A tanításon túli teendőket a mentor tanárral közösen, a kompetencia-fejlesztés egyéni igényeinek megfelelően kell kialakítani. A tevékenységeknek, feladatoknak a hittanári munka/hivatás teljességét kell felölelniük, s lehetőleg a hallgató minél alaposabb aktív bekapcsolódását biztosítani az intézmény életébe, munkájába. Követelmény: Az egyéni gyakorlat során a tanulás legfőbb módja az önelemző, önértékelő munka, melyet a hallgató a portfólióban (munkanaplóban) rögzít és tesz mások számára is nyomon követhetővé. A tanításra vonatkozó tapasztalatok a tervezés, megvalósítás és utólagos elemzés-értékelés folyamatára egyaránt kiterjednek. A portfólióban a terveket és a foglalkozások utáni elemző-értékelő gondolatokat kell összegyűjteni, hogy a gyakorlat végén a hallgató ( a mentor és az oktató) végig tudja követni fejlődési folyamatát, meg tudja állapítani a különböző követelmények/kompetenciák terén elért eredményeket vagy hiányosságokat. A portfóliót a gyakorlat végén a Tanulmányi Osztályon kell leadni, mivel a záróvizsga fontos dokumentuma. A gyakorlat értékelése a mentori vélemények és az egyéni fejlődés bemutatásának szakmai színvonala alapján történik. Az önelemzést segítő segédanyagok: Minden hallgató rendelkezik a részletesen kidolgozott képesítési követelményrendszerrel. Közös munkában készül a tervezés, tanítási/tanulási folyamat, ellenőrzés/értékelés, tanórai interakciók és kommunkáció elemzési szempontjainak összegyűjtése. Ajánlott szakirodalom: Falus Iván-Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Gondolat Kiadói Kör, Budapest Falus Iván (2006): A tanár tevékenysége és a pedagógusképzés új útjai. Gondolat, Budapest Kimmel Magdolna (2006): A tanári reflexió korlátai. Pedagógusképzés, 3-4. sz. 3550.l.

Hivatásszemélyiségfejlesztés Előadó: Dr. Horváth-Szabó Katalin A tanegység célja a hallgatók felkészítése a gyermekvédelem elméleti ismereteinek és gyakorlati módszereinek integrálására, a szakmai etikai szabályok szerinti tevékenységre, valamint a hallgatók elfogadó, megítélésmentes attitüdjének formálása a segítségre szoruló gyermekek és családjaik irányában. A fejlesztendő kompetenciák:  Képessé tesz az elméleti és gyakorlati ismeretek integrálására, egyéni és kooperációban történő gyakorlására.

49

 Képessé válik a kompetencia határainak felismerésére, a tanári és a gyermekvédő szerephez tartozó attitüdök és viselkedésmódok tudatosítására, a gyermekvédelem etikai normáinak reflektált alkalmazására.  Elkötelezettéválik abban, hogy a védelemre szoruló gyerekekt empátiával, előítéletmentesen, azok problémáira érzékenyen segítse. Tematika: A személyes viszonyulások feltárása, az önismeret fejlesztése, az önreflexió erősítése. Valós esetekre épülő szerepjátékokban, csoportos esetmegbeszélés keretében az etikai normák szerinti viselkedés gyakorlása, a gyerekek problémái iránti érzékernység fokozása. Követelmény: félév végén csoportos vizsga esetkezelő szerepjáték keretében. Irodalom: Winn, M. (1990)Gyermekek gyermekkor nélkül. Gondolat, Bp. FICE Kiadványok: Gyermekvédelem-nevelőközösségek és a Mi.

Kateketika gyakorlat bevezetése I. Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja: a gyakorlat előkészítése és kísérése, a gyakorló tanítás során felmerülő problémák megbeszélése. Fejlesztendő kompetenciák:  A gyakorlattal összhangban – ami lehetővé teszi a plébániai katekézis különböző területeinek és sajátosságainak megismerését – tanmenet és óravázlat elkészítése az adott évfolyamnak, a kerettantervnek megfelelően.  Több foglalkozás önálló vezetése révén tervezési és irányítási kompetenciái fejlődnek, míg a foglalkozások elemző-értékelő megbeszélései a reflektív gondolkodás kialakulására adnak lehetőséget.  Tudatosíthatja és korrigálhatja a hallgató nevelői szemléletét és nézeteit a hit továbbadásáról és a hittanári hivatásról. Tematika: 1. Felkészülés: Megfigyelési szempontok az óralátogatásokhoz. Tanmenet és óravázlat készítés. Felkészülési szempontok a hittanórák megtartásához. 2. Tanítási gyakorlat kísérése: Az óralátogatásokkal párhuzamosan a különböző óratípusok felépítése. A tanítással kapcsolatos kérdések és az esetlegesen felmerülő problémák megbeszélése. 3. A foglalkozások elemző-értékelő megbeszélései. 50

Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat. Félév végi ellenőrzés: a gyakorlat jegyzőkönyveinek és óravázlatainak beadása. Kötelező és ajánlott irodalom: A Katekézis Általános Direktóruma (KÁD) SZIT, Bp., 1997. A Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) SZIT, Bp., 2000. A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (Komp.) SZIT, Bp., 2006. A Magyar Katolikus Hitoktatás Tantervei (Kerettanterv) Vác 1996.

Kateketika I. Előadó: Fogassy Judit A tanegység célja: Bevezetést adni a „kateketika” fogalom értelméről, sajátos küldetéséről, tartalmáról, céljairól és kapcsolatárók egy adott kultúrával. Továbbá megnézni, hogy a kateketika hogyan kapcsolódik más egyházi szolgálathoz. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri az Egyház küldetésének sok rétegű szolgálatát, amelyet „kateketika” magában foglal.  Képes világosabban érteni mit is takar a „hitre nevelés” feladata.  Elkötelezett az Egyház missziója iránt, és vállalja azt saját életében akár kinevezett katekétaként, akár mint egyéni hívő. Tematika: 1. Kateketika általános bevezető. 2. A katekézis az Egyház szolgálatában és annak fő dokumentumai. 3. A katekézis célja és feladatai. 4. Három sarkalatos „kép” megalapozása a katekézisben. 5. Jézus Krisztus személyének, tanításának, csodáinak bemutatása. 6. Az Egyház bemutatása a katekézisben. 7. A katekézis története. 8. A katekumenátus intézménye – a katekumenális jellegű katekézis. 9. Mit jelent „hinni”? Isteni pedagógia és kapcsolata a hitre neveléssel. 10. A megtérés és a hitre nevelés kapcsolata. 11. A plébániai közösség, a katekézis gravitációs központja. A hitre nevelés további helyszínei és azok sajátosságai. 12. A biblia szerepe a katekézisben. 13. Összefoglaló. Követelmény: Két házi feladat, 3-5 oldal adott témából. Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: A klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998. A Magyar katolikus püspöki kar országos hitoktatási bizottsága: A Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000. 51

Fogassy Judit SDSH: A katekumenátus kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2005. OICA – Felnőttek beavatása a keresztény életbe, Sapientia Főiskola, Budapest, 2007. Ajánlott irodalom: A Katolikus Egyház Katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002. Andre Fontana, A Katekumenátus útja felnőtteknek, Don Bosco Kiadó, Budapest, 2003. Catechesi Tradendae, Szent István Társulat, Budapest, 1980. Perry G. Downs: A lelki fejlődés: ACSI, Budapest, 1998 Pécsi Hittudomány Főiskola: Kateketikai Szöveggyűjtemény, Pécs, 2005.

Kateketika szeminárium I. szabadon választható szeminárium Előadó: Fogassy Judit A tanegység célja: Gyakorlatra fordítani a Kateketika elméletét. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a katekézis aktuális szituációját, kihívásait és annak korszerű megoldásait.  Képes a kateketika elveit gyakorlatba vezetni.  Elkötelezett az elvszerű gondolkodásra az „ötletezés” veszélyeivel szemben. Tematika: 1. Feldolgozni a „hitoktatás – katekézis” fogalmak következményét. 2. A fő dokumentumok – gyakorlati használati utasítások. 3. Megvizsgálni a katekézis feladatainak „arculatát”. 4. A három „kép” vizsgálata a hallgató saját életében. 5. Jézus Krisztussal kapcsolatos téves tanítások, elképzelések. 6. Hamis elvárások az Egyház iránt, amelyek a hitre nevelést befolyásolhatják. 7. A katekézis lényeges változásai Magyarországon. 8. A katekumenátus intézményeinek gyakorlati kérdései. 9. A hit alapkérdései és nehézségei. 10. A megtérés és a hitre nevelés kapcsolata. 11. A plébániai katekézis sajátossága – előnyei / hátrányai. 12. A Szentírás gyakorlati módszerei. 13. Gyakorlati kérdések tisztázása. Követelmény: A hallgató kiválaszthat egy témát, amelyben önálló „kutatást” végez, és annak eredményét 10 perces előadásban bemutatja a csoportnak. Kötelező és ajánlott irodalom: ld. Kateketika I.

Kateketikai gyakorlat (plébánián) Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette A követelményeket a módszertani munkafüzet tartalmazza.

52

Kateketikai gyakorlat I. Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette A követelményeket a módszertani munkafüzet tartalmazza.

Kateketikai szakmódszertan I. Előadó: Lőw Márta Előfeltétele: Kateketika I., II. A tanegység célja: A hallgatók megismertetése a katekézis módszertani elemeivel, a katekézisben alkalmazható technikákkal. A tervezés szempontjainak elsajátítása a katekézis különböző szintjeinek és helyszíneinek megfelelően. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a katekézis különböző helyszínein alkalmazható módszereket.  Képes a katekézist annak szintje és helye szerint megtervezni és értékelni.  Elkötelezett abban, hogy neveljen, és ne pusztán oktasson. Tematika: A katekézis módszertanának alapjai; a katekézisben használt néhány módszer és technika bemutatása. Tervezés a katekézisben; óravázlat, tanterv és a tanmenet elkészítésének szempontjai. A katekézis 3 szintje. A katekézis módszertana a plébánián, a katolikus és az önkormányzati iskolában. Fölkészülés a foglalkozásokra a katekézisben. Csoport kialakítása és együttműködés. Követelmény: a félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: A Klérus Kongregációja, A Katekézis Általános Direktóriuma (KÁD), Bp., SzIT, 1998. MKPK OHB, Magyar Kateketikai Direktórium (MKD), Bp., SzIT, 2000. Ajánlott irodalom: Fogassy Judit SDSH, Katekéták kézikönyve, Budapest, SzIT, 2002. Tarjányi Zoltán, Kateketika II., Bp., SzIT, 1999. Tarjányi Zoltán, Pedagógia I., A keresztény nevelés és oktatás története, Bp., SzIT, 1998. Tarjányi Zoltán, Pedagógia III., A keresztény nevelés keretei és tartalma, Bp., SzIT, 1999.

Kateketikai szakmódszertan szeminárium I. Előadó: Lőw Márta Előfeltétele: Kateketika I., II. A tanegység célja: Az előadáson megismert módszertani elemek és technikák önálló feldolgozása. A katekézis megtervezésének gyakorlása. 53

A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a katekézis különböző helyszínein alkalmazható módszereket.  Képes a katekézist annak szintje és helye szerint megtervezni és értékelni.  Elkötelezett abban, hogy neveljen, és ne pusztán oktasson. Tematika: Az „5 pont szemléltető módszer” alapelemeinek feldolgozása különböző korosztályoknak, különböző kateketikai szinteken. Mikrotanítások közösen elkészített és egyéni vázlatok alapján. (Módszer + technika.) Éves terv készítése (csoportmunka). Óravázlat készítése, bemutatása, kiértékelése. A felkészülés lényeges elemei (csoportmunka). Követelmény: Az órákon való aktív részvétel. Egy éves kateketikai terv elkészítése, leadása. Kötelező és ajánlott irodalom: Megegyezik a Kateketikai szakdidaktika / szakmódszertan I. előadásnál felsoroltakkal.

Közösségvezetés Előadó: Kézdy Anikó A tanegység célja: A tantárgy célja megismertetni a hallgatót a hatékony vezetés és a vezetés szempontjából lényeges csoportfolyamatok pszichológiai jellegzetességeivel, valamint a közösség alakításának, mozgósításának lehetőségeivel. A kurzus során csoportdinamikai gyakorlatok segítik az elméleti ismeretek elmélyítését. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a vezetés és a csoportfolyamatok alapvető pszichológiai jellegzetességeit  Képes a vezetés különböző eszközeinek az adott csoport esetében hatékony alkalmazására  Elkötelezett a rábízott közösségek működésének és fejlődésének segítésében Tematika: Az egyén helye a csoportban: szerep, szociometriai pozíció. A csoporthoz tartozás motívumai. A csoporthoz tartozás életkori sajátosságai. Vezetői szerepek, tulajdonságok. Vezetés és kommunikáció a csoportban. A vezető által ellenőrizhető csoportfolyamatok: részvétel, befolyásolás, csoportlégkör, csoporttagság érzése, normák. Feladatvégző tevékenység, a feladatok megosztása. Döntés. A közösség mozgósítása. A közösség erőforrásainak elemzése. Követelmény: félév végi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat a kötelező irodalom és az órán elhangzottak anyagából. Kötelező irodalom Klein S.(2007): Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kiadó, Budapest. Az alábbi fejezetek: 3. fejezet: A vezetői hatalom (91-129.); 4. fejezet: A vezetői munka 54

gyakorlata (131-198.); 5. fejezet: A vezetők mentálhigiénéje (199-215.); 8. fejezet: A munkacsoport (263-292.); 15. fejezet: Kommunikáció a szervezetben (413-444.) Vanier, J.: A közösség. (több kiadás) A vezetés adománya c. fejezet Ajánlott irodalom Griffin, E. (2003): Együtt-lét. Mitől jó egy csoport? Harmat, Bp.

Krízis és tanácsadás Előadó: Kézdy Anikó A tanegység célja: A tantárgy célja megismertetni a hallgatót a tanácsadási helyzetek pszichológiai dinamikájával, a krízishelyzetek jellegzetességeivel, a beavatkozás és segítségnyújtás lehetőségeivel. Az órák keretében lehetőség nyílik az alapvető tanácsadási készségek bemutatására, gyakorlására is. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a krízisállapotok pszichológiai jellegzetességeit, valamint a tanácsadási helyzetek dinamikáját.  Képes egy segítő (vagy tanácsadói) helyzetben megfelelő tanácsadói attitűddel jelen lenni, kompetenciahatárait felismerni, a tanácsadói beavatkozás adekvát módszereit kiválasztani és alkalmazni.  Elkötelezett abban, hogy a segítségkérő érdekeit a legjobban szolgáló módon működjön egy tanácsadási vagy segítő kapcsolatban. Tematika: Stressz, megküzdés, vallásos megküzdés. Prevenció. Krízis. Krízisintervenció. Öngyilkossági krízis. Serdülőkori fejlődési krízisek. Gyász, halál. A tanácsadás elméleti modelljei. A tanácsadó-kliens kapcsolat. A tanácsadói attitűd. Tanácsadói készségek. A tanácsadás mint kommunikációs folyamat. A tanácsadó személyisége. A helfer szindróma. Kiégés (burn-out szindróma). Követelmény: Zárthelyi dolgozat Kötelező irodalom: Benkő A., Szentmártoni M.: Testvéreink szolgálatában. Új ember, Bp, 2002. Fonyó I. - Pajor A. (szerk.): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. 7. fejezet: A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 1998. Szöveggyűjtemény. 147-166. o. Hézser G.: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Kálvin Kiadó, Bp. 1995. (A kommunikáció, A krízis és Az életet fenyegető krízis: a suicidum c. fejezetek.) Kézdy A.: Krízisek és vallásosság. In: Tőzsér E. (szerk.): Hit és élet a felnőttkor küszöbén. Új Ember, Bp, 2006, 61-84. 55

Ajánlott irodalom: Bakó T.: Utak és ösvények. Életünk váltófázisai és válságai. Psycho Art, Bp, 2004. Bakó T.: Verem mélyén. Könyv a krízisről. Cserépfalvi, Bp, 1996. (van új kiadás is) Hézser G.: Miért? Tanulmányok a rendszerszemléletű lelkigondozói gyakorlatról. Kálvin Kiadó, Bp. A burn-out szindróma c. fejezet Szentmártoni Mihály: Lelkipásztori pszichológia. Szent István Társulat, Bp. 2001. Vikár Gy.: Az ifjúkor válságai. Animula, Bp, 1999.

Lelkipásztori teológia I.: Alapvető pasztorális Előadó: Dr. Tomka Ferenc Tanegységi előfeltételek: Alapvető egyháztani ismeretek A tanegység célja: A lelkipásztori teológia alapelveinek, megváltozott korunk lelkipásztori követelményeinek, valamint a lelkipásztorkodásban résztvevő személyeknek és csoportoknak megismerése. A fejlesztendő kompetenciák  Megismerje a lelkipásztorkodás jelentőségét és küldetését  Szembenézzen korunk kihívásaival – és az azokra lehetséges válaszokkal  Felelőssé váljék a lelkipásztori küldetésre. Tematika: Egyház és lelkipásztorkodás – a mai világban. A lelkipásztori teológia meghatározása, története és feladata. Paradigmaváltás és az új evangelizáció. Egyházkép, közösség, lelkipásztorkodás (A communio egyháztan). A papság, a világiak a szerzetesek, diakónusok és a megújulási mozgalmak szerepe az evangelizációban. – Hogyan jön létre a közösség? Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező: Tomka F.: Lelkipásztori teológia és új evangelizáció. Bp. SZIT. 2006; Tomka F. Halálra szántak, mégis élünk. Bp. SZIT. 2005. Ajánlott: J. Ratzinger: A föld sója (SZIT) 1997; VI Pál pápa: Evangelii Nuntiandi; II János Pál: Christifideles Laici; II. János Pál: Átlépni a remény küszöbét, Kaposvár 1994; Dobos L: Világiak a lelkipásztorkodásban (Lámpás); Balás B.: Az első plébániám MÁK, 2001; Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. XVI. Benedek pápa: Deus Caritas Est c. enciklikájának összefoglalása. 2. A communió egyháztan összefoglalása a Christifideles Laici c. pápai dokumentumban. 3. XVI. Benedek pápa véleménye korunk egyházának helyzetéről: „A föld sója” c. kötet ismertetése és főbb tanításai. 56

Lelkipásztori teológia III.: Közösség Közösség és lelkipásztorkodás Előadó: Dr. Tomka Ferenc Tanegységi előfeltételek: Alapvető pasztorális A tárgy célja: Megismerkedni a közösség fejlődésének, létrehozásának és működésének alapvető szabályaival A fejlesztendő kompetenciák  Betekintést nyerni a közösségek alakulásának törvényszerűségeibe  Képessé válni közösségek elindítására  Elköteleződés a közösség létrehozásában A tárgy tematikája: Az intézményesülés (és a karizma) problémája és a lelkipásztorkodás története. Az egyházi szerepek, formák, tanítások intézményesülése; az egység és az engedelmesség az egyházban. A közösség létrehozása a lelkipásztori gyakorlatban. A csoportos beszélgetés szabályai és alkalmazása Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező: Tomka F: Intézmény és karizma az egyházban. MÁK, 1997; A közösség létrehozásáról: in: Újat és régit (Szennay András tiszteletére) Pannonhalma 2001. 589610; A csoportos beszélgetésről in: Studia Religiosa (András Imre emlékkönyv) Szeged, 1998. 125-139 stb. Ajánlott: K. Rahner: Egyházreform. Egyházfórum 1994; Cordes J.: A lelket ki ne oltsátok (OLI) .é. n.; J.Vaniér: A közösség, Vigília 1995; Greshake N.: Milyennek akarta Jézus a közösséget? Egyházfórum. 1990; Em Griffin: Együtt-lét (Mitől jó egy csoport?) Budapest, Harmat, 2003. Témák a szemeszterdolgozathoz Összefoglalást írni Rahner, Cordes, Greshake vagy J.Vaniér jelzett könyvéről.

Lelkiségtörténet I. Előadó: Versegi Beáta-Mária A tanegység célja: A Lelkiségtörténet I. tantárgy célja, hogy biblikus alapokon megismerkedjünk azzal, milyen belső hozzáállás jellemzi az Isten kereső embert, aki választ kíván adni a bibliai felhívásra: „szentek legyetek, mert én az Úr szent vagyok” (vö Lev 11,44) A fejlesztendő kompetenciák  Átfogó képet kap a Lelkiségtörténet irányzatairól a biblikus alapoktól kezdve a XIV. századig. 57

 Képessé válik a keresztény lelkiség alapelemeinek integrálására.  Elkötelezetten törekszik az elsajátított értékeket személyes és közösségi életében kamatoztatni. Tematika: 1. Bevezetés: A Kapcsolat 2. Jézus a Fiú, elsőszülött a sok testér között (vö. Róm 8,29) 3. Az ősegyház lelkiségéből, A vértanúság lelkisége, 4. A szüzesség lelkisége 5. Szent Ágoston 6. Szent Benedek 7. Assisi Szent Ferenc 8. Sziénai Szent Katalin Követelmény: szóbeli vizsga A vizsga megkezdésének feltétele: 3-5 oldalas házi dolgozat bemutatása. A következő három téma valamelyikéből: 1. „Mindenkinek szükséglete szerint” Szent Ágoston regulája alapján 2. „Bölcs mértékletesség” Szent Benedek regulája alapján 3. „A szegény és alázatos Krisztus nyomában” Assisi Szent Ferenc regulája alapján Kötelező Irodalom: Garadnay Balázs, Együttműködés a szeretettel, jegyzet Órai jegyzet Szent Ágoston regulája Szent Benedek regulája Assisi Szent Ferenc megerősített regulája

Liturgikus ének I. Előadó: Kecskésné Papp Ágnes A tanegység célja: – betekintés az énekelt liturgiába (szentmise és zsolozsma) történeti és gyakorlati szempontból. – tájékozódás a használatos énekeskönyvekben és énekműfajokban; részvétel és tapasztalatszerzés a liturgikus énekes szolgálatban. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri az egyház állásfoglalását a szent zenéről; az énekelt liturgia műfajait, a templomi éneklés válfajait és a jelenleg használatos énekeskönyveket.  Képes a liturgikus időnek és alkalomnak megfelelő énekek kiválasztására, használhatóságuk, értékük vagy fogyatékosságuk megítélésére.  Elkötelezett abban, hogy - ha arra alkalom adódik, akár aktívan részt véve benne - a szent zene és ének méltó művelését (tanítását) egyházias, liturgikus, imádságos szellemben szorgalmazza. 58

Tematika: Elmélet:

1. A szent zene és a liturgia jellege. 2. X. Pius Motu propriója és a Liturgikus konstitúció (a II. Vatikáni zsinat rendelkezése a liturgiáról). 3. A római liturgia. 4. A gregoriánum és az egyházzene története dióhéjban. Gyakorlat: 1. A szentmise állandó énekei (miseordinárium). 2. Olvasmányközi énekek (A szentmise változó énekei I.) 3. Énekrend az ádventi és a karácsonyi időre. Követelmény: Részvétel a tanórákon és az előírt gyakorlaton (énekpróba és szentmise). Mulasztás esetén írásbeli feladat beadása. Félév végén: aláírás. Kötelező és ajánlott irodalom: Éneklő Egyház. Római Katolikus Népénektár liturgikus énekekkel és imádságokkal. Szent István Társulat. A mise állandó szövegei és énekei latinul és magyarul. Szent Ágoston Liturgikus Megújulási Mozgalom, 1999. Documenta Musicae Sacrae. A Szent Zene dokumentumai X. Pius pápa Motu propriójától napjainkig. MALEZI, 2005. (Bibliotheca Liturgica 2.) Ratzinger, Card. J.: A liturgia szelleme. [III/2. fejezet!] Szent István Társulat, 2002. Rajeczky B.: Mi a gregorián? Zeneműkiadó, 1981. Dobszay L.: A gregorián ének kézikönyve. Editio Musica, 1993. Török J.: Adoremus. Agapé–Ecclesia, 2000. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: Egyéni megbeszélés szerint.

Morális I. Általános erkölcsteológia Előadó: Dr. Tuba Iván Tanegységi előfeltételek: Két év filozófiai, biblikus és egyháztörténelmi tanulmányok A tanegység célja: Az etika fő témáit (törvény, lelkiismeret, erkölcsi cselekedet, erények) a kinyilatkoztatástól megvilágított ésszel meg kell vizsgálni az egyház közösségében, csak ennek biztos ismeretében lehet keresztény embernek akár az etikaoktatás, akár a hittanárság feladatára vállalkozni. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a köznyelv és közvélemény bonyolultságában a hagyomány előadását,  Képes megvilágítani elvi alapon a társadalomban vitatott kérdéseket,  Elkötelezett abban, hogy a világosságot teremtsen a zavaros erkölcsi vitákban. 59

A tantárgy tematikája: A teológia az ember erkölcsi cselekedeteit és viselkedését vizsgáló filozófiai tudományhoz, az etikához hasonlóan, de az Isten kinyilatkoztatását őrző Egyház hitével reflektál az ember mindenkori erkölcsi föladataira. A hitigazságokból következtetéseket von le az ember viselkedésére, az emberi tapasztalat eredményeit szembesíti a keresztény hit szemléletével, tartalmaival és kijelentéseivel. Követelmény: Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező irodalom: Weber, Helmut: Általános erkölcsteológia. Budapest, 2001. II. János Pál Veritatis splendor enciklikája. Róma, 1993. Ajánlott irodalom: Beran Ferenc: A keresztény erkölcs alapjai. Budapest, 1999. Boda László: A keresztény nagykorúság erkölcsteológiája. Budapest, 1986. Böckle, Franz: A morálteológia alapfogalmai. Bécs, 1975. Häring, Bernhard: Krisztus törvénye I. Pannonhalma-Róma, 1977. Király Ernő: A keresztény élethivatás. Budapest, 1982. Kocsis Imre: A hegyi beszéd. Budapest, 1998. Pieper, Josef: A négy sarkalatos erényről. Budapest, 1996. Rad, Gerhard von: Az Ószövetség teológiája I-II. Budapest, 2000. Rotter, Hans: Krisztusi cselekvés alapja és sajátos jellege. Eisenstadt, 1980. Varga Andor: Az erkölcsi élet alapjai. Róma, 1975.

Morálteológia szeminárium Az erények jelentősége az erkölcsteológiában Előadó: Dr. Beran Ferenc A tanegység előfeltétele: Az alapvető filozófiai és erkölcsteológiai fogalmak és összefüggések ismerete. A tanegység célja: Az erények erkölcsteológiai jelentőségének jobb megismertetése és alkalmazási lehetőségeiknek bemutatása. Fejlesztendő kompetenciák: - Az erények kialakulásának és egymással való kapcsolatunknak a megismerése. - Az erények ismeretében képessé válni az emberi magatartás és cselekedetek értékelésére. - A keresztény erények ismerete által jobban elköteleződni a keresztény életben és vállalni a társadalmi küldetést. 60

Tematika: Az erények kialakulása, csoportosítása. Az isteni erények jelentősége a vallásos ember életében. Isteni erények: hit, remény, szeretet. Sajátosan keresztény erények: vallásosság és alázatosság erénye, Sarkalatos erények: okosság, igazságosság, lelki erősség, mértékletesség. Követelmény: félévi vizsga Kötelező irodalom: Tarjányi Zoltán, Az erkölcsi erények, Szent István Társulat, 2004. Beran Ferenc, A keresztény erkölcs alapjai, Szent István Társulat, 1999. Boda László, A keresztény erkölcs alapkérdései, Budapest, 1993. Ajánlott irodalom: Josef Pieper, A négy sarkalatos erény, Vigilia, Budapest, 1996. Servais Pinckaers, A keresztény erkölcsteológia forrásai, Kairosz, 2001. Erich Fromm, A szeretet művészete, Helikon, Budapest, 1984. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. A hit értelmezése korunkban Joseph Ratzinger „A keresztény hit” című munkája alapján 2. A szeretet mint a keresztény erkölcs legfontosabb erénye Ligouri Szent Alfonznak „A Jézus Krisztus iránt való szeretet gyakorlása” című műve szerint 3. Az okosság és a sarkalatos erények kapcsolata Arisztotelész „Nikomakhoszi etika” című művében 4. Az ökológiai krízis és a keresztény remény korunkban, az egyházi megnyilatkozások szerint

Nevelés, személyiségfejlesztés Előadó: Fekete László András A tanegység célja: Korunk nevelési gyakorlata elméleti hátterének megismerése. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a jelenlegi neveléselméleti antropológiai problémákat.  Képes a saját nevelési gyakorlatát megformálni a neveléselmélet tételei tükrében megtervezni.  Elkötelezett abban, hogy jövendő, személyre szabott keresztény nevelési feladatait hűséggel vállalja. Tematika: 1. Nevelés és öröklés.(Nevelhetőség.) – 2. Nevelés és társadalom. – 3. A nevelő személyisége, a nevelői szerep.(A tekintély kérdése.) – 4. Nevelés és perszonalizáció. (A személyiségfejlesztés kulcskérdései.) – 5. Embereszmény és nevelés. (Értékközvetítés.) – 6. Szabadság és beavatkozás. – 7. Közösségiség és individualizmus a nevelésben. – 8. Etikai kérdések a nevelésben. (Etikai kódex). 61

Követelmény félév végén: szóbeli vizsga (kollokvium). Kötelező irodalom: Zrinszky László: Neveléselmélet, Budapest, Műszaki könyvkiadó 2002, a tematikában megjelölt fejezetek. Ajánlott irodalom: Bevezetés a pedagógiába - szöveggyüjtemény, szerkesztette: Czike Bernadett, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 1996. Ajánlott témák a szemeszterdolgozatokhoz: A tematikában megjelölt címek mindegyike, vagy azoknak részterületei.

Nyári gyakorlat Előadó: Dr. Révay Edit 2008 nyarán elvégzett gyakorlat. A követelményeket a módszertani munkafüzet tartalmazza.

Nyári kateketikai / pasztorális gyakorlat Előadó: Dr. Pákozdi István 2008 nyarán elvégzett gyakorlat. A követelményeket a módszertani munkafüzet tartalmazza.

Ókeresztény irodalomtörténet I. Előadó: Dr. Baán István A tárgy célja: A hallgató megismerkedik az 1-3. századi egyházi írók életével és munkásságával. Alapismereteket szerez az irodalmi forrásokról és a bennük tárgyalt teológiai problémákról. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri az egyház tanítását hitelesen kifejtő legnagyobb teológusokat  Képes meglátni az antik szerzők aktualitását  Elkötelezetten képviseli az általuk kifejtett alaptételeket A tárgy tematikája: 1. Apostoli atyák 2. Apokrifek 3. Apologéták 4. Ireneusz 62

5. 6. 7. 8. 9.

Tertullianus Alexandriai Kelemen Órigenész Cyprianus Áriusz és Alexandriai Atanáz

Követelmény Olvasónapló: Antiokhiai Szent Ignác 7 levele Órigenész: A Betű öl, a szellem éltet (16 homilia a Teremtés könyvéhez). Kairosz, Bp. 1999. Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga Kötelező irodalom: Vanyó László: Az ókeresztény egyház irodalma. I. Bp. Jel Kiadó, 2004. Ajánlott irodalom: Ókeresztény írók, Ókeresztény örökségünk és Catena sorozatok forrásmunkái Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. Jézus halála és feltámadása az apokrifekben 2. Az Egyház az apostoli atyák műveiben 3. A karizmatikusok szerepe az első három évszázadban 4. Allegória és tipológia Órigenész homiliáiban 5. A bűnbánati fegyelem teológiai alapjai az ókeresztény korban 6. A Miatyánk magyarázata az első három évszázadban

Ószövetség teológiája Óizraeli vallástörténet és ószövetségi bibliai teológia Előadó: Dr. Xeravits Géza A tanegység célja: Az ószövetségi gondolkodás néhány átfogó kérdésének (monoteizmus, kultusz); továbbá az ószövetségi teológia főbb irányainak megismertetése és elhelyezése a kortárs ókori keleti gondolkodás hátterére. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató megismeri az ószövetségi gondolkodás belegyökerezettségét az ókori Kelet tágabb szellemi környezetébe; képessé válik felismerni az Ószövetség propriumát; képes egyszerre látni egészként az Ószövetségi gondolkodást, ugyanakkor rálátni annak rendkívül tagolt alkotóelemeire. Tematika: Bevezetés a vallástörténetbe JHVH és egyéb istenek Az óizraeli kultusz 1: ünnepek Az óizraeli kultusz 2: papság Az óizraeli kultusz 3: templom 63

Az óizraeli kultusz 4: zsoltárok Zárthelyi dolgozat Bevezetés a bibliai teológiába A Pentateuchus teológiái A próféták teológiái a fogság előtt és után Izrael bölcsességi gondolkodása Zárthelyi dolgozat Case-study 1: teremtés Case-study 2: az emberi életút a zsoltárokban Követelmény: félév során két zárthelyi dolgozat (az első anyaga: Kirk, I.1-III.3. fejezetek; a második anyaga: von Rad), a félév végén kollokvium (órai anyag + Karasszon és Xeravits). Kötelező irodalom: Karasszon István: Az óizraeli vallás, Budapest 1994. G.S. Kirk: A mítosz, Budapest: Holnap 19932. G. von Rad: Az Ószövetség teológiája 1-2, Budapest: Osiris 2000-2001. Xeravits G.: Tanulmányok az ókori Izrael kultuszáról (Simeon könyvek 2), Pápa: PRTA 2004. Ajánlott irodalom: az órákon kerül kiadásra

Ószövetségi egzegézis I. Az Őstörténet Előadó: Dr. Xeravits Géza A tanegység célja: Az Ószövetség teremtésteológiája főbb irányainak megismertetése és elhelyezése a kortárs ókori keleti gondolkodás hátterére. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató megismeri az ószövetségi írásmagyarázat alapvető módszereit, képessé válik a szöveg önálló feldolgozására, értelmezésére. Tematika: 1-2. 3-4. 5-6.

Teremtéselképzelések az ókori Keleten és Izraelben Gen 1–2. Gen 3–4.

Követelmény: órai jelenlét; félév végén kollokvium (anyaga: Rózsa). Kötelező irodalom: Rózsa H.: A Genesis könyve 1, Budapest. Ajánlott irodalom: az órákon kerül kiadásra

64

Ószövetségi bevezetés I. Előadó: Szatmári Györgyi A tanegység célja: A tárgy célja az Ószövetség földrajzának, történelmének és kulturális környezetének, valamint a héber kánon kialakulásának és fő fordításainak vázlatos bemutatása. A zsidó kánon beosztását követve a Tóra és a korábbi próféták könyveinek forrásai, megszületésük, irodalmi jellemzőik és fő témáik megismertetése. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri az egyes könyvek történelmi hátterét, forrásait és a kialakulásukra vonatkozó, ma uralkodó véleményeket.  Képes ismeretei alapján a zsidó hagyomány és a keresztény hit egyes ószövetségi könyvekhez kötődő tartalmának világos kifejtésére.  Elkötelezett abban, hogy törekszik az Ószövetség üzenetének egyre mélyebb megismerésére és megértésére. Tematika: Palesztina földrajza. A kánon és az Ószövetség fordításai. A Pentateuchosz-kritika: a Wellhausen-féle dokumentumelmélet és alakulása. Az őstörténet, a pátriárka-ciklusok és a József-novella irodalmi jellemzői és teológiája. Mózes kora a történettudományokban és a Bibliában. Izrael történetének vázlata a honfoglalástól a babiloni fogságig. A deuteronomista történetírás és az egyes könyvek jellemzői. Követelmény Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező irodalom: Soggin, J.A., Bevezetés az Ószövetségbe, Kálvin, Bp. 1999. Rózsa H., Az Ószövetség keletkezése, I., Szent István Társulat, Bp. 19862. A II. Vatikáni zsinat Dei Verbum kezdetű dogmatikai konstitúciója az isteni kinyilatkoztatásról (in A II. Vatikáni zsinat tanítása, Szent István Társulat, Bp. 1992, 145-156.). Ajánlott irodalom: Thorday, A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, I. III., SZJT, Bp. 2002. 2003. Turay A., Várakozás a Messiásra (http://www.kpszti.hu/start/index.htm). Pecsuk O. (szerk.), Bibliaismereti kézikönyv, Kálvin, Bp. 2004. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. Teremtésmítoszok és a bibliai teremtés-elbeszélések. 2. A Merneptah-sztélé győzelmi éneke. 3. Papság az Ószövetségben. 4. Szerződések és szövetségi elbeszélések az Ószövetségben.

65

Ökofilozófia szeminárium Előadó: Dr. Bakos Gergely Előföltétele: filozófiai és filozófiatörténeti alapismeretek (legalább egy-egy félév metafizika és ismeretelmélet valamint két félév bölcselettörténet) A tanegység célja: bevezetés a környezeti filozófia időszerű témakörébe. Fejlesztendő kompetenciák:  A tanulók műveltségének, készségeinek s képességeinek fejlesztése a szaktudományi tudás felhasználásával.  Folyamatosan képezi önmagát figyelve a változó világra.  Figyelemmel kíséri a tudomány fejlődését és a társadalom változását.  Képes önálló, kritikai és kreatív gondolkodásra.  Képes véleményének és az igazságnak kifejezésére, az árnyalt és szabatos fogalmazásra.  Keresi mások megértésének módját, tudatosan segíti a közös gondolkodást.  Képes filozófia tudásának önálló továbbfejlesztésére és az önreflexióra. Tematika: I. blokk (4 óra): Martin Heidegger munkásságát vizsgáljuk párhuzamba állítva a buddhizmussal valamint az ökológiai gondolkodással, mindezt szembesítve egy lehetséges keresztény nézőponttal. II. blokk (4óra): közös órai filmnézés és csoportos megvitatás. Követelmény: Házi dolgozat 4 oldal terjedelemben. Lehetséges témák: 1. „Mi a helyes válasz, ha a Föld jövője a tét?” – Norman Myers és Julian Simon könyvének (Typotex, Bp., 2004) kritikus recenziója; 2. „Ökológia, gazdaság, etika” – Zsolnai László tankönyvének (Helikon, Bp., 2001) recenziója hittanári szemmel; 3. „Hajtsátok uralmatok alá a Földet?” – Az „uralom” értelmezése a Ter 1,28-ban az ökológiai probléma fényében (irodalom: Herbert Haag, Bibliai lexikon, (Szent István Társulat, Bp., 1989); Zsolnai László, „Ökológia, gazdaság, etika” (lásd az előző pontnál) 15-16, 23-26; az Embertárs III. évfolyam 3. szám (2005./3) cikkei: 209-219, 233-238.) 4. Vallások és a természet iránti felelősségünk – A kereszténység és egy másik nagy hagyomány (pl. dzsainizmus, hinduizmus, iszlám, judaizmus, konfucianizmus, taoizmus) összehasonlítása; Kötelező irodalom: Martin Heidegger, Mi a metafizika? és A filozófia vége és a gondolkodás feladata, 13-33 és 255-277. in: uő. „…költőien lakozik az ember…”. Válogatott írások, T-Twins Kiadó / Pompeji, Bp., Szeged 1994 ; uő., A metafizika meghaladása, 167-173 in: Tillmann J.A. (szerk.), A későújkor józansága, II., Bp., 2004. 66

Ajánlott irodalom: Széky Pál, Ökológia. Kislexikon, Natura, 1983; Tillmann J.A. (szerk.), A későújkor józansága. Olvasókönyv a tudományos-technikai világfelszámolás tudatosítása köréből, I-II., Göncöl Kiadó, Bp., 1994 és 2004. (Lásd még az egyes pontoknál.)

Pedagógiai kutatások Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A tárgy célja A tárgy célja, hogy előkészítse és bevezesse a pedagógiai kutatás alapvető módszereinek alkalmazását a fiatal pedagógusok kutató attitűdjeinek eredményes kialakítása és fejlesztése érdekében. A pedagógiai kutatásban szerzett tapasztalatok fejlesztik a hallgató szakmai önállóságát, problémamegoldó-képességét, lényeglátását, folyamatosan felkeltik és kielégítik szakmai kíváncsiságát, lehetővé teszik a problémák önálló és hatékony megoldását, fokozzák szakmai igényességét és megnyitják számára a nevelői sikerek útját. A fejlesztendő kompetenciák:  Fogékony a pedagógiai problémák felismerésére és elkötelezett azok szakszerű megoldására.  Képes a szakmai információforrások felkutatására, értelmezésére és felhasználására.  Szaktárgya és a neveléstudomány kutatási módszereinek ismeretében képes a gyakorlati munkáját érintő kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására pedagógiai tevékenysége során. A tárgy tematikája A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései (alapvető sajátosságok, jellemzők, folyamatok, stratégiák, módszerek, kutatásetikai problémák). A szakirodalom feltárása és feldolgozása (a szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai, technikái, korszerű információkereső rendszerek). Kutatási stratégiák (a pedagógiai kísérlet, analitikus kutatások). A kutatás módszerei és eszközei (megfigyelés, kikérdezés, tesztek, dokumentum- és tartalomelemzés). A pedagógiai vizsgálatok matematikai statisztikai módszerei. A kutatási eredmények értelmezése és közlése (interpretáció, értékelés, kutatási beszámoló, publikáció). Gyakorlati kutatómunka. Követelmény Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat, önálló kutatás bemutatása. Félév végén: gyakorlati jegy Ajánlott irodalom Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest, 1996., vagy későbbi kiadások. Cserfalvi Ilona: Pedagógiai jelenségek vizsgálata. Tóth Kiadó, Debrecen, é.n. 67

Falus – Ollé: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadó, Budapest, 2000. Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. MK Pedagógus Könyvek, Budapest, 2001. Orosz Sándor: Mérések a pedagógiában. Veszprémi Egyetem, 1995. Szabolcs Éva: Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. MK Pedagógus Könyvek, Budapest, 2001.

Pedagógiai pszichológia Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tanegység célja: A tantárgy célja, hogy átfogó képet adjon a szocializáció folyamatáról, különböző színtereiről és szintjeiről, valamint a nevelés különféle módszereiről és ezek várható hatásairól. Ezen elméleti tudás birtokában a hallgatók képessé válnak arra, hogy majdani oktató-nevelő munkájukat tudatosan, célirányosan és hatékony módszerek igénybevételével tervezzék. A fejlesztendő kompetenciák  A szocializáció folyamatának, színtereinek ismeretében a hallgató képes a család és a nevelési intézmények kulturális és szociológiai hatásának, nevelési nézeteinek és gyakorlatának feltárására, e hatásrendszer értelmezésére és értékelésére.  Elfogadja az egyéni bánásmód szükségességét a nevelésben, és képes ennek alkalmazására.  Birtokában van azoknak a módszereknek, amelyek a hatékony iskolai szocializáció feltételei, és elkötelezett ezek megvalósításában. Tematika: A szocializáció elméleti kérdései: színterei, szereplői, tanulási formái. A jutalmazás és büntetés pszichológiai szempontjai. Nevelési stílusok a szocializációban. Kommunikáció a nevelésben. Vezetési stílusok az oktató-nevelő munkában. A tanulók megismerésének módszerei. A szociometria módszere. Követelmény: félév végi kollokvium. Kötelező irodalom: Somogyiné Petik Krisztina: Neveléslélektan 2008. Szöveggyűjtemény (A Sapientia könyvtárában megvásárolható) Ajánlott irodalom: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 2004. Ranschburg J.: Szeretet, erkölcs, autonómia, Gondolat, Bp. 1984. N. Kollár Katalin, Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, Bp. 2004.

68

Plébániai gyakorlat bevezetése I. Előadó: Dr. Pákozdi István A tárgy célja: A plébániai munkába való bevezetés azok számára, akik a két hetes gyakorlatuk során majd különféle plébániákra mennek ki. Ezek mellett elmélyítendő témák: a plébánia szerkezete, tipusai, adminisztrációja. A fejlesztendő kompetenciák: a) a kurzuson résztvevő megismeri a plébániát, mint a lelkipásztorkodás alapegységét; b) képes lesz arra, hogy bekapocsolódjon a plébániai életbe; c) elkötelezetté kell válnia a plébániai lelkipásztorkodásban való hivatásszerű részvételben! A tárgy tematikája: a) a hallgatók eddigi tapasztalatainak felmérése, b) a plébániai életbe való beveztés, b) a plébániák típusai, c) a plébániai adminisztráció. Követelmény: gyakorlati jegy Kötelező és ajánlott irodalom: Klérus Kongregáció: A pap mint a plébániai közösség pásztora és vezetője (Instrukció, Római Dokumentumok XXIII, Bp. SzIT 2003). Rendelkezés néhány olyan kérdésben, mely világi hívőknek a lelkipásztori szolgálatában való együttműködéséből fakad (Szentszéki dikasztériumok, Római dokumentumok VI, Bp. SzIT 1998). E tárgyból nincsen szemeszterdolgozat.

Portfolió Előadó: Dr. Kotschy Andrásné Lásd a Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat leírásában.

Propedeutika I. Előadó: Tőzsér Endre A tárgy célja A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a teológia tanulásához, műveléséhez és a kutatáshoz szükséges segédeszközöket és személyi képességeket, valamint alapvető bevezetést kapjanak a teológiába mint a hívő egyházi lét egyik megnyilvánulási formájába. 69

A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a teológia tanulásának módszertani és alanyi szempontjait.  Képes az írásbeli dolgozatok írására vonatkozó szabályok alkalmazására.  Elkötelezett abban, hogy alázattal és kritikusan azonosuljon az egyház kétezer éves teológiaművelésével. A tárgy tematikája: 1–2. A tanulás, a tudományos munka módszertana; a teológia segédeszközei (könyvtárak, szakkönyvek stb.). 3–4. Írásbeli dolgozatok készítésének módszertana. 5–6. A teológiahallgató lelkisége (a hívő egzisztencia). 7–8. A teológiai tudományágak; a teológiai ismeretelmélet alapfogalmai. Követelmény Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: Tőzsér Endre: Dolgozatírás, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2006. Az élet hívő értelmezése (kéziratos jegyzet). Ajánlott irodalom: WERNER METZING – MARTIN SCHUSTER: Tanuljunk meg tanulni! A tanulási stratégiák hatékony alkalmazásának módszerei, Medicina, Budapest, 2003. GERHARD LUDWIG MÜLLER: Kinyilatkoztatásteológiai ismeretelmélet, in Uő: Katolikus dogmatika. A teológia tanulmányozásához és alkalmazásához, Kairosz, Budapest, 2007, 1–98. – HERBERT VORGRIMLER: Új teológiai szótár, Göncöl Kiadó, Budapest, 2006. KRÁNITZ MIHÁLY – SZOPKÓ MÁRK: Teológiai kulcsfogalmak szótára, Szent István Társulat, Budapest, 2003. – JÜRGEN MOLTMANN: Teológia ma, Lux, Budapest, 1999.

Reflektív pedagógia Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A tanegység célja: A Reflektív pedagógia tárgy a reflektív gondolkodással kapcsolatos elméleti ismeretek és a pedagógiai tevékenység megfigyelési és elemzési módszereinek elsajátításával és gyakorlatban való alkalmazásával képessé teszi a hallgatót a gyakorlótanítás során szerzett tapasztalatainak és saját teljesítményének szakszerű elemzésére és értékelésére, segít a kritikus és pozitív pontok meghatározásában, a fejlődés/fejlesztés irányainak kijelölésében. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismerjen néhány módszert a tanítási óra pedagógiai és pszichológiai elemzésére  Legyen képes saját munkája szakszerű elemzésére, ismerje fel a hittanóra egyes jelenségei közti összefüggéseket, kölcsönhatásokat. Legyen képes kollégái fejlődését észrevételeivel segíteni.  Ismerje fel az egyéni tanítási gyakorlat és a reflektív elemzés jelentőségét szakmai fejlődésének folyamatában. A tárgy tematikája A gyakorlat során szerzett egyéni pedagógiai tapasztalatok elemzése. 70

Követelmény Felvétel készítése egy saját hittanóráról elemzés céljából. A reflektív gondolkodás, tevékenységelemzés tapasztalatainak szakszerű felhasználása az önálló szakmai fejlődésről készített portfolióban. Félév végén: gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadói Kör, Budapest Falus Iván – Kimmel Magdolna (2003): A portfolió. Gondolat, Budapest. Ajánlott irodalom Falus Iván: Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében. In: Falus Iván – Báthory Zoltán (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris, Budapest, 2001 Szivák Judit: A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Műszaki Kiadó, Budapest

Segítő kapcsolat és tanácsadás Előadó: Kézdy Anikó A tanegység célja A tantárgy áttekintést ad a segítő kapcsolatban megvalósuló sajátos tanácsadás jellegéről, folyamatáról, és a tanácsadó szükséges képességeiről. Fejlesztendő kompetenciák  A segítő kapcsolat és tanácsadás elméleti, gyakorlati ismereteinek megszerzése  Képesség segítő kapcsolat kialakítására és a kompetenciájába tartozó esetekben tanácsadás végzésére (fejlesztésben, elakadásban)  Elköteleződés a segítés és tanácsadás szakmai követelmények szerinti végzésére Tematika A segítő kapcsolat sajátossága és dinamikája és a tanácsadói (konzultáns) attitűd. A tanácsadás (konzultáció) helye a család- és gyermekvédelemben. A tanácsadás főbb feladatai, lehetőségei (facilitálás, direktivitás, motiváció). Az egyéni és a csoportos tanácsadás; ezek alkalmazásának előnyei, korlátai, lehetőségei. A pár- és családi tanácsadás főbb jellegzetességei, módszerei. Követelmény: Zárthelyi dolgozat; esettanulmány leadása Kötelező irodalom Benkő A. és Szentmártoni M. (2002): Testvéreink szolgálatában. Új Ember, Bp., 2552; 109-112. o.

71

Fonyó I. - Pajor A. (szerk.) (1998): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. - A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka és a Házassági és családi konzultáció c. fejezetek Ajánlott irodalom Bánlaky É. (szerk.): Pszichológusok és teológusok az emberről. Tanumánykötet. Faludi Ferenc Akadémia és Katolikus Pszichológusok Baráti Köre, Bp, 1996 Gerevich J. (szerk): Közösségi mentálhigiéné. Animula, Bp, 1997 Hézser G. A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Kálvin Kiadó, Bp. 1995. Kézdy A. és Somogyiné Petik K. (2006): A segítő helyzethez kapcsolódó saját élmények feltárása és feldolgozása. Embertárs, IV/3, 196-204.

Segítségre szoruló családok Előadó: Dr. Horváth-Szabó Katalin Előfeltétel: Családpszichológia A tantárgy célja a sajátos problémájú és szerkezetű családok működésében megmutatkozó sajátosságok és kockázatot hordozó elemek, valamint az ezekben a családokban élő gyerekek nehézségeinek és a fejlődésükben rejlő sérülési lehetőségeknek a bemutatása. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a speciális helyzetű és struktúrájú családok működésében rejlő kockázati tényezőket és a potenciálisan kialakuló magatartászavarok jellegzetességeit.  Képessé válik a családi működészavarok felismerésére és a kockázati tényezők azonosítására.  Elkötelezetté válik a gyermekek védelmét középpontba helyezve a családok segítésére, és a problémákkal kűzdő családok empátiás elfogadására. Követelmény: évközi esettanulmány egy kiválasztott speciális szükségletű család működéséről. Tematika: 1) Az ép családok működésében megjelenő zavarok Olson dimenziói alapján. 2) Összemosódó határú, kaotikusan működő, rigid, egyensúlyukat vesztett családok jellegzetességei. 3) Veszélyeztető „mérgező családok”. 4) Bántalmazó szülők, bántalmazott gyerekek. 5) Egyszülős családi formációk és sajátos problémák. 6) Özvegy szülők családja. Belső és külső erőforrások és problémák. 7) „Leányanyák” és szinglik egyszülős családjai. 8) Válási folyamat. Elvált szülők. Válási életutak 72

9) 10) 11) 12) 13) 14)

A válás rövid és hosszú távú következményei a gyermekek számára. Apahiány és következményei. Újraházasodott családok sajátosságai és nehézségei. Mostohaszülők – mostoha gyerekek. Örökbefogadók és nevelőszülők. Fogyatékkal élő gyerekek családjai.

Irodalom: Horváth-Szabó K. (2007) A házasság és a család belső világa. SE-Dialógus K., Bp. (kijelölt fejezetek) Figdor, H. (1996) A reménység peremén. Elvált szülők gyermekei. Fekete Sas K. Bp. Bognár G., Telkes J. (1994) A válás lélektana. Haas és Singer, Bp. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz Elvált szülők gyermekei mesélik „Amit az apámtól tanultam…” Az apa szerepe a gyermekek életében

Speciális gyermekvédelmi módszerek Előadó: Büki Péter A tanegység célja: Olyan módszertani ismeretek, jó gyakorlatok megismerése, amelyek segítségével a hallgató képessé válik felismerni a problémát, valamint képessé válik adekvát segítséget nyújtani a gyermeknek. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri az alapozó tárgyak alapfogalmait, valamint a speciális szükségletű, továbbá a kórosan működő és zavart életvitelű családok, illetve az itt felnövő gyermekek problémáit, a segítés pszichológiai, szociális és pedagógiai aspektusait.  Képes a különböző problémák felismerésére és kezelésére, megelőzésére.  Elkötelezett a védelemre szoruló gyermekek problémáinak megoldásában. Tematika: 1. A gyermekvédelem különböző tudományágak felőli meghatározása 2. A gyermekvédelmi tevékenység színterei 3. A gyermek megismerése 4. Az együttműködés mint módszer 5. A megelőzés lehetséges színterei és módszerei 6. Gyermekvédelmi tevékenység a családokkal 7. Gyermekvédelmi tevékenység hátrányos helyzetű gyerekekkel 8. Gyermekvédelmi tevékenység fogyatékos gyermekekkel 9. Gyermekvédelmi tevékenység beteg gyerekekkel 10. Gyermekvédelmi tevékenység az otthont nyújtó intézményekben 11. A speciális szükségletű gyermekek 12. A különleges ellátást igénylő gyermekek 13. Az utógondozói ellátás módszertani kérdései 14. Az utógondozás módszertani kérdései 73

Követelmény Félév végi ellenőrzés: gyakorlati jegy Kötelező és ajánlott irodalom: Fejlesztő Pedagógia 2003/4-5. száma Fejlesztő Pedagógia 2006/1. száma

Szabadon választható: Szemeszterdolgozat I. Követelmények: – konzultáció a választott szaktanárral; – a szemeszterdolgozat elkészítése. Értékelés: gyakorlati jegy A szemeszterdolgozat formai követelményeit a Hallgatói Tanulmányi és Vizsgarend tartalmazza. Bővebb segédanyag Tőzsér Endre: Dolgozatírás című jegyzete, amely megtalálható a főiskola honlapján és könyvtárában.

Szakdolgozatra felkészítő szeminárium I. Követelmények: Konzultáció a készülő szakdolgozat témavezetőjével, félév végén aláírás. A szemeszterdolgozat formai követelményeit a Hallgatói Tanulmányi és Vizsgarend tartalmazza. Bővebb segédanyag Tőzsér Endre: Dolgozatírás című jegyzete, amely megtalálható a főiskola honlapján és könyvtárában.

Szakmai identitás tréning Előadó: Dr. Horváth-Szabó Katalin Előfeltétel: elméleti tanegységek lezárása A tantárgy célja az elméleti és gyakorlati, valamint a tanítási gyakorlat során szerzett tapasztalatok integrálása. A korábbi iskolai tapsztalatok tanári perspektívából való szemlélete, a tapasztalatok tudatosításának erősítése és a tanár-gyerek viszony etikai szempontok szerinti áttekintése. Kompetenciák: Képessé válik a tanítási tevékenység elkezdéséhez szükséges önismeretre és saját tevékenységével kapcsolatos kritikai reflexiókra. Elkötelezetté válik a sajátjától eltérő értékek szerinti élet megértésére, nyitottá válik mások véleményének, érzéseinek megismerésére és tiszteletben tartására. Elkötelezetté válik az emberi kapcsolatok etikai előírások szerinti alakítására. 74

Tematika: A tanegység a gyakorlati képzéshez kapcsolódik, tartalma az iskolai gyakorlat során szerzett tapasztalatok kritikai reflexióval történő megvitatása és etikai szempontok szerinti elemzése. Ehhez kapcsolódik a korábbi iskolai tapasztalatok felidézése, a diák és a tanár perspektívája közötti különbség tudatosítása. Követelmény: aktív részvétel, saját tapasztalatok megosztása. Irodalom: Pedagógus-írók írásai: Németh László, Szabó Magda, és tanárok vallomásainak tartalmazó kötetek elolvasása.

Szakmódszertani (mesterképzési) szem. Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja: A katekézis céljának, folyamatának, módszereinek, a hitoktatás címzettjei megszólításának és a katekéta feladatainak elmélyítése. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a katekézis folyamatát, annak helyszíneit, szintjeit, a különböző helyzetekben alkalmazható módszereket, és az Egyháznak az Evangélium továbbadásával és a katekétával kapcsolatos elvárásait.  Képes a katekézis folyamatának és módszereinek ismeretében a katekézis címzettjeihez eljuttatni az Evangélium tanítását.  Elkötelezett abban, hogy az Evangéliumot örömhírként adja tovább és ezt az Egyház tanításával összhangban, tegye. Tematika: Oktatás – nevelés – katekézis Különböző lehetőségek – közléstől a közösségig Elmélet és gyakorlat Amit kerülni kell A jó megközelítés feltételei – kommunikáció A katekéta – lelki életre nevelés A katekézis – az oktatás célja – kettős hűség Az örömhír átadása a katekézis különböző szintjein A Biblia szerepe a katekézisben A katekézis eszközei Módszerek, ötletek és szemléltetés Motiválás és fegyelmezés A lélek birodalma Hatékonyság – eredménytelenség Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozatok. 75

Kötelező és ajánlott irodalom: A Katekézis Általános Direktóruma (KÁD) SZIT, Bp., 1997. A Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) SZIT, Bp., 2000. A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (Komp.) SZIT, Bp., 2006. Didaktika NT, Bp. Tanítás – tanulás – értékelés. A Ludvig Boltzmann Iskolafejlesztési és Nemzetköziösszehasonlító Iskolakutatási Intézet sorozata. Hogyan alakul ki a tudás a gyerekben? NT, Bp. Hittant de hogyan? Don Bosco Kiadó, Budapest

Személyiség és személyiségfejlődés Előadó: Urbán Szabolcs A tanegység célja: A kurzus célja a személyiséglélektan alapfogalmainak, fő problémáinak és irányzatainak megismertetése. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a személyiséglélektan alapvető problémáit és irányzatait.  Képes emberi jelenségeket adekvát módon személyiséglélektani szempontból értelmezni.  Elkötelezett abban, hogy pszichológiai problémákhoz tárgyilagosan közelítsen . Tematika: A kurzus bevezetést nyújt a személyiséglélektan alapvető problémáiba, irányzataiba, módszereibe és történetébe. Bemutat néhány meghatározó személyiségfejlődési modellt és az elméleti áttekintés mellett kitér a személyiséglélektani megközelítések gyakori alkalmazási területeire. Követelmény: Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: Carver, C. S. – Scheier, M. F. (1998) Személyiségpszichológia. Osiris, Budapest

Személyiségfejlesztő és kommunikációs gyakorlat Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina Tematika: Feszültségoldás, ismerkedés önmagunkkal és másokkal, kommunikációs és empátiás képességek szerepének tudatosítása, szerepjátékokban való gyakorlása. Közös problémamegoldás csoportban történő gyakorlása. Konfliktus és konfliktuskezelés

76

Ajánlott irodalom: Gyökössy E.: Magunkról magunknak. Kálvin K. Bp. 1992.; Forgács J.: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat, Bp. 1996.; Horváth-Szabó K., Vigassyné Dezsényi K.: Az agresszió kezelése. SZCsM-Rejtjel K. Bp. 2001.

Személyiségfejlődési zavarok Előadó: Dr. Horváth-Szabó Katalin A tárgy célja A tantárgy célja azoknak a bio-pszicho-szociális tényezőknek a számbavétele és a hallgatóknak bemutatása, amelyek a személyiségfejlődés elakadását okozzák, illetve amelyek a korrekcióban és a testi-lelki jóllét elősegítésében felhasználhatók. A fejlesztendő kompetenciák:  A személyiségfejlődést akadályozó tényezők ismeretében képes az egyes tanulók fejlődési zavarainak felismerésére és a zavarok okainak feltárására.  Kevésbé súlyos esetekben képes a korrekció folyamatának megtervezésére és megvalósítására.  Ismeri saját lehetőségeit, s azok korlátait a tanulók problémáinak megoldásában, s szükség esetén bizalommal fordul a különböző szakmai segítő szervezetekhez, kollégákhoz segítségért. Tematika: 1. A mentalhiginé tartalma. Egészség, betegség, prevenció. 2. A pszichés zavarok szemléleti és kezelési modelljei. Akadályok és erőforrások 3. A személyiségfejlődést akadályozó biológiai, pszichológiai és szociális tényezők 4. Figyelemzavar, diszlexia 5. Szorongás és szorongásalapú tünetek, zavarok 6. Pszichoszomatikus tünetek, betegségek 7. Szocializációs zavarok, devianciák (lopás, csavargás) 8. Drogfüggés és megelőzés 9. Veszélyeztetettség 10. Stressz és megküzdési stratégiák 11. Krízisek és krízisintervenció 12. Öngyilkossági krízis. 13. Burn out. 14. A hittanár lehetőségei a megelőzésben és a segítésben. Segítő intézmények. Kötelező irodalom: Nemes Lívia: Pszichogén tünetképződés gyermekkorban, Tankönyvkiadó Bp. (több kiadás); Forward, S.: Mérgező szülők, Háttér, Bp. 2000.;Ifjú-kor II. Okker, 2003.

77

Ajánlott irodalom Murányi-Kovács E-né, K. Huszka A.: A gyermekkori és a serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1988. Salló K., Tóth J.: Problémás a gyerek? A részképesség-zavarok kialakulása, felfedezése és kezelése. Littera Nova, Bp. 1995. Buda B.: Az öngyilkosság. Animula, Budapest. 1997. Ranschburg J.: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. Vikár Gy.: Az ifjúkor válságai. Animula, Budapest. 1999.

Szociális képességfejlesztés Előadó: Barlay Mónika Előfeltétel: Segítő kapcsolat és tanácsadás A tantárgy célja a nehéz helyzetű, fejlődésükben akadályozott gyermekekkel és szüleikkel való kapcsolat kialakításához és fenntartásához szükséges társas képességek gyakorlása, valamint a gyermekvédelem alap és szakellátásban dolgozó szakemberekkel való együttműködési képesség erősítése, valamint konfliktust és agressziót kezelő képességek fejlesztése. A fejlesztendő kompetenciák:  Képessé válik a gyermekvédelmi ismeretek és módszerek integrálására, valamint a módszerek alkalmazásához szükséges kommunikatív viselkedés kivitelezésére.  Elkötelezetté válik arra, hogy a segítő szakmai követelmények, és a védelemre szoruló gyerek szükségletei iránti érzékenységgel nyújtson segítséget. Tematika: Szerepjátékok, szimulált esetmegbeszélések, egyéni tapasztalatok feltárásán keresztül a fejleszteni kívánt képességek gyakorlása. Követelmény: félév végén a hallgatók csoportos esetbemutató keretében adnak számot készségeik fejlődéséről. Irodalom: Birkebihl, V. (1998) Kommunikációs gyakorlatok, Trivinum K. Bp. Horváth-Szabó K, Vigassyné Dezsényi K. (2001) Az agresszió kezelése. SzCsM Bp.

78

Szociálpolitika Előadó: Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna A tanegység célja: A szociális gondoskodás fejlődéstörténete kiemelkedő elemeinek és alapfogalmainak, illetve eszköztárának megismertetése, valamint a hallgatók felkészítése a mai magyar szociális ellátórendszerben való eligazodásra. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a szociálpolitika fogalom- és eszközrendszerét  Képes a szociálpolitika eszközeinek bemutatására és alkalmazására  Elkötelezett abban, hogy a szociálpolitika alanyait mind magasabb szintű ellátáshoz juttassa Tematika: 1. A szociálpolitika fogalmi- és eszközrendszere 2. A szociálpolitika fejlődéstörténete 3. A jelenlegi szociális ellátórendszer biztosította ellátási fajták 4. A fogyatékosság társadalmi kezelésének szabályozása, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása 5. Az Európai Szociális Karta 6. A nonprofit szervezetek szerepe és működése a szociális ágazatban Követelmény Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga Kötelező irodalom: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Könczei György: Az Európai Szociális Charta jövője az Európai Unió összefüggésében, avagy: Csipkerózsika már nem alszik Esszé Old Bethpage, 2004. december Ajánlott irodalom: Szalai Júlia: Jóléti fogda (Esély 2004/6 és 2005. évi 1. száma) Robert Castel: A szociális kérdés alakváltozásai. A bérmunka krónikája Kávé Kiadó Bp. 1998. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. A magyar szociálpolitika-történet egy-egy fontosabb állomásának elemzése 2. A szociálpolitika és a társadalompolitika fogalmi rendszerének összehasonlítása 3. A pénzbeli ellátások fejődésének összehasonlítása - tegnap és ma 4. A mai magyar szociális rendszer személyes gondoskodást nyújtó ellátásainak jellemzése egy-egy konkrét ellátási forma bemutatásával 79

Szociológia I. Általános szociológia Előadó: Dr. Révay Edit A tanegység célja: Korunk (magyar) társadalmát közelről érintő kérdéseket vizsgálunk empirikus adatokra támaszkodva, ugyanakkor társadalomelméleti keretek közé helyezzük, hogy a törvényszerűségeket és sajátosságokat is felfedezni és értelmezni tudják a hallgatók. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a szociológia társadalomtudományok közti helyét, szerepét, főbb kérdéseit, területeit  Képes a társadalmi csoportokról, jelenségekről tárgyilagosan gondolkodni  Elkötelezett abban, hogy keresi a társadalom kérdéseire, problémáira a válaszokat és megoldásokat Tematika: A szociológia tárgya, helye a tudományok közt, interdiszciplináris kapcsolatok. A szociológia mint tudomány történeti fejlődésének főbb állomásai, a szociológiai iskolák rövid története. A magyar társadalom a rendszerváltás évtizedeiben. Életmód és társadalmi csoportok. Értékszociológia. Társas kapcsolatok (család, párkapcsolat, szingli élet…). Marginalizáció: munkanélküliség, hajléktalanság… Idegenkérdés kezelése és társadalmi csoportok. Reklám és média hatalom a befolyásolás művészete. Az élet kezdete és befejezése egy elöregedő társadalomban Követelmény Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező és ajánlott irodalom: - Szalai Júlia: A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán. www.3sz.hu/pm/tanulmanyok/szalaijuli.doc - Boreczky Ágnes: Családtörténeti mozaik. A mobilitás és a migráció elbeszélései. In: Századvég új folyam 23. szám - Kolosi T.–Peschar, J.–Róbert P. 1986. A reprodukció redukciója? Magyar–holland összehasonlító vizsgálat a társadalmi származásnak és az iskolai végzettségnek a foglalkozási pozícióra gyakorolt hatásáról. In: Szociológia, 3–4. sz. 307–323. - Gereben Ferenc: Vallás én nemzeti identitás – történelmi visszapillantás http://www.rel.u-szeged.hu/tomka/pdf/gereben.pdf Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz Bármely téma, mely a hallgatót mélyebben érdekli és a félév anyagához kapcsolható.

80

Tanulás és fejlődés Előadó: Robu Magda A tanegység célja A tantárgy célja a hallgatók oktató és nevelő munkájának pszichológiai megalapozása a tanulás, tanítás területén, illetve az életkori sajátságok és fejlettségi szinthez igazodó pedagógiai módszerek kiválasztásában. Fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a tanulás pszichológiai elméleteinek pedagógiai adaptációját és a pszichológiai fejlődés alapvető törvényszerűségeit.  Képes a fejlődés törvényszerűségeinek figyelembe vételével a tanulói személyiség és az önálló, egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlődését elősegíteni, az egyén tanulási stílusát feltárni, és ehhez igazodó tanulási–tanítási módszereket alkalmazni.  Elkötelezett abban, hogy a tanítás célját szem előtt tartva az egyénhez, korosztályhoz leginkább igazodó tanítási módszereket válassza és alkalmazza. Tematika: A tanulás pszichológiai értelmezése. Alapvető tanulási formák. Kognitív fejlődés (Piaget). Az erkölcsi fejlődés. Vallási fejlődés. Érzelmi fejlődés. A személyiség egészét érintő és élethossziglan tartó tanulás és fejlődés összefüggései. Követelmény Gyerekvizsgálat, a vizsgálat eredményei alapján írt dolgozat beadása a vizsgaidőszak kezdetéig. Írásbeli vizsga a félév végén Kötelező irodalom Cole, M, Cole, S.: Fejlődéslélektan, Osiris, 1997. (válogatott fejezetei) Benkő A.: A személyiség erkölcsi és vallási fejlődése. In: Horváth Szabó K.: Lélekvilág. PPKE BTK, Piliscsaba, 1998. N. Kollár K., Szabó É. (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Bp. 2004. Horváth-Szabó K., Kézdy A., S. Petik K.: Család és fejlődés. Sapientia, Bp, 2007. Ajánlott irodalom Atkinson és mts.: Pszichológia, Osiris, Budapest, több kiadás (válogatott fejezetei) Goleman, D.: Érzelmi intelligencia. Háttér, 1997. Horváth-Szabó, K, Vigassyné: Az agresszió kezelése, SZCSM, Bp. 2001. Ranschburg, J.: Szeretet, erkölcs, autonómia, Gondolat, Bp, 1984. Schweitzer, F.: Vallás és életút. MRE Kálvin Kiadó, Bp. 1999.

81

Tanulás és tanítás Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A tárgy célja A tárgy célja a tanítás-tanulás folyamatában felmerülő nehézségek és problémák megoldását segítő stratégiák, módszerek és technikák megismerése és adaptív alkalmazása annak érdekében, hogy a pedagógus tanítványainak tanulási képességeit eredményesen fejleszthesse. A tanulási módszerek megismerésén, tanulmányozásán és alkalmazásán keresztül fejlődik a tanárjelölt metodikai repertoárja, problémaérzékenysége és a gyermeki nézőpontot megértő pedagógiai szemléletmódja. A fejlesztendő kompetenciák: A tanulás általános törvényszerűségeinek és az egyénre jellemző sajátosságainak ismeretében képes a tanulási problémák feltárására, a tanulási képességek fejlesztését biztosító pedagógiai módszerek alkalmazására. Az életkor figyelembe vételével képes differenciált megoldásokat keresni az élethossziglan tartó tanulás képességének fejlesztésére. A tárgy tematikája Tanulásdiagnosztika és tanulási önismeret (lehetőségek és korlátok). Tanulási teljesítménypróbák (figyelem, verbális és kognitív képességek). Tanulási nehézségek (tantárgyspecifikus problémaelemzés). A tanuláshoz való viszony (tanulás és motiváció, siker és kudarc). A tanulás ritmusa (életritmus, életstílus). Tanulási szokások (szokásrend, szokásformálás). Tanulási tanácsok (kísérletek, tapasztalatok, feltételek, önreflexió). Tanulási módszerek, eljárások, technikák (a hatékony és időtakarékos tanulás módszereinek áttekintése: ráhangolódás és relaxáció, szövegfeldolgozási módszerek, verbális szereplés, írásbeli munka, memorizálás, önellenőrzés). A tanuláshoz szükséges részképességek fejlesztése (figyelem, beszéd, értő és kifejező olvasás, emlékezet, gondolkodás). Követelmény Évközi ellenőrzés: aktív részvétel a szeminárium munkájában, az egyéni tanulási tapasztalatokról szóló beszámoló és/vagy szemináriumi dolgozat készítése. Félév végén: gyakorlati jegy Ajánlott irodalom Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan. Metódus-Tan, Bp., 2004. Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan. Tanári kézikönyv. Metódus-Tan, Bp., 2004. Fischer, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? MK Calibra Könyvek, Budapest, 1999.; Fischer, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekünket tanulni? MK Pedagógus Könyvek, Budapest, 2000.; Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.

82

Teológiai szupervízió Előadó: Dr. Lukács László A tárgyat fölvett hallgatók havonta minimum egy alkalommal az alább megadott címre E-mailen küldjék be legalább egy – teológiai szempontból érdekesebb – helyzet leírását: 1. a diákok egy-egy frappáns (vagy akár vicces: „diákszáj”) válaszát egy adott témában, 2. a diákok olyan kérdését, amire a katekéta nem tudott pontos vagy a diákoknak is megnyugtató feleletet adni 3. olyan témát a félév anyagából, amelynek feldolgozásában segítséget igényelne. Az első alkalommal ezen felül még egy írásos beszámolót várunk az alábbi kérdésre: hogyan tudom/szoktam az imádság légkörét megteremteni hittanórákon? Milyen formáit gyakoroljuk az imádságnak? Az első leírás beküldési határideje: szeptember 20. A legelső órán, szeptember 6-án választott munkamódszerünket beszéljük meg. A következő három alkalommal a beküldött írások alapján folytatunk megbeszélést. A levelezőlista használható internetes fórumként is, ötletek, kérdések megbeszélésére, esetleg anyagok cseréjére, de használható egyéni tanácskérésre is. Ebben az esetben a levélíró saját nevére kap választ. Az E-mail cím, amelyre a leírásokat várjuk: [email protected]

Vallás és emberi magatartás Előadó: Robu Magda Előfeltétel: Személyiség és személyiségfejlődés A tantárgy célja: A hallgatók bevezetése a vallásosság pszichológiai aspektusból való vizsgálatába és segítséget adni a vallásosság pszichés funkciókra, kapcsolati viselkedésre tett hatásainak megértéséhez. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a vallásosság pszichológiai összetevői és azok hatásait.  Képes adott személyben a vallásság hatásainak felismerésére, erősítésére, és erőforrásként való használatának segítésére.  Elkötelezetten, de a szakmai és etikai előírásoknak megfelelően törekszik a vallásosság pozitív hatásainak felhasználására a személyiségfejlesztésben és a mások segítésében krízisek és nehéz helyzetek idején. Tematika: 1) Vallásosság és spiritualitás 2) A vallásosság és spiritualitás helye a személyiségstrukturában (Burke, McAdams, Wong modell). 83

3) A vallásosság hatásait közvetítő tényezők 4) Istenkép és istenkapcsolat. Az istenkép formálódásának pszichológiai aspektusai. 5) Korai kötődés és vallásosság. A család szerepe a vallásosság alakulásában. 6) Vallásossági formák. Érett vallásosság. 7) Vallásosság és moralitás. 8) Bűn-bűntudat, bűnbánat pszichológiai aspektusai 9) Hit-remény-szeretet a pszichológia nyelvezetében. 10) Vallás és megküzdés. 11) Megbocsátás, mint morális aktus és megküzdési mód. 12) Szenvedés, halál, haldoklás, gyász. 13) Vallásosság erőforrásai az idősek életében. 14) A vallásosság és az egészség, jóllét és gyógyulás összefüggései és a legfontosabb közvetítő tényezők. Követelmény: évközi házi dolgozat írása megadott szempontok szerint. Irodalom: Horváth-Szabó K. (2007) Vallás és emberi magatartás. PPKE Kiadó, Piliscsaba. Szentmártoni M. (2000) Istenkeresésünk útjai. Agapé, Szeged. Robu M., Martos T. (2007) Istenkép és vallásosság. In: Horváth-Szabó K. (szerk.) Vallásosság és személyiség. PPKE K. Piliscsaba, 110-133. Szemeszterdolgozati témák: Kiválasztott személyek vallásos életútjának bemutatása és összehasonlítása Nehéz élethelyzetben lévők vallásos megküzdésének felmérése és hatásainak elemzése Morális döntések sajátosságainak felmérése vallásos és nem vallásos személyek körében

84

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtára Könyvtári tájékoztató Állományunk nagy része a főiskolán oktatott tudományterületek, valamint az ezekhez kapcsolódó tudományok (szisztematikus teológia, dogmatika, biblikum, erkölcsteológia, egyháztörténelem, gyakorlati teológia, filozófia, történelem, pszichológia, pedagógia, etika, egyházi szépirodalom, néprajz) szakirodalmából áll. A gyarapítás során törekszünk az Ember-, erkölcs- és vallásismeret, valamint a Gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó szakirányú képzések irodalmának beszerzésére is. Dokumentumaink gyakrabban használt része az olvasóteremben szabadpolcon található, míg a többi a könyvtáros segítségével érhető el. Az olvasóteremben hozzáférhetők általános és szaklexikonok, kézikönyvek és folyóiratok is. Szolgáltatásaink: – helyben olvasás; – számítógépes katalógushasználat; – tájékoztatás; – fénymásolás; – könyvtárközi kölcsönzés;

– CD-ROM használat; – Internet-használat; – Internetes adatbázisok elérése: (ATLASerials, EBSCO, EISZ, NAVA).

Katalógusunk a következő címen kereshető: http://www.sapientia.hu (Könyvtár – Katalógus menüpont)

Nyitva tartás: (szorgalmi időszakban)

hétfő: 1000-1900 kedd: 1000-1700 szerda: 1000-1700 csütörtök: 1000-1700 péntek: 1000-1400 szombatonként kéthetente*: 1000-1500 h

„Szitával mer vizet, aki könyv nélkül akar tanulni.” (Sz. J.)

Vizsgaidőszakban és nyáron a könyvtár hétfőnként is 17 óráig tart nyitva! * A szombati nyitva tartás pontos időpontjait lásd az eseménynaptárban! 85

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézet (SACSI) Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület (SZÉK)

„Boldogabb családokért családi életre nevelés iskolai program ”

„Kezdetben a fiatalok néha kicsit komolytalanok, esetleg zavaruk leplezése miatt zajosak. De ahogy a rendszeres órák alatt összeszokunk, egymásra hangolódunk, már látják, hogy velünk olyan intim dolgokról is jól el lehet beszélgetni, mint a szex, a szüzesség, a termékenység. Bizalmukba avatnak bennünket, megnyílnak. Érzik, hogy róluk van szó, és ők választják a témákat is. Majd ezeket együtt átbeszélgetve találjuk meg a válaszokat a „miértekre” és a „hogyanokra”. Talán meglepő, de ezekben a beszélgetésekben azt érzékeljük, hogy a gyerekek még ebben a felfordult világunkban is szeretnének szigorúbb, határozottabb elvek szerint élni. Csak nem tudják, hogyan tegyék. Hiszünk abban, hogy ezek a fiatalok az átgondolt kérdések és információk birtokában önálló, felelősen cselekvő, érett személyiséggé válhatnak. A mi feladatunk, hogy ebben segítsük őket.” (Idézet Fejes Mária riportjából.)

Tevékenységeink: - Gyakorlatorientált, komplex személyiséggondozást szem előtt tartó családi életre felkészítő foglalkozások: „család-órák” 9-24 éves korú fiatalok részére, havi rendszerességgel -

40 órás „Egészséges életmódra és családi életre nevelés” tanfolyam pedagógusok és védőnők számára

-

tanácsadás, szupervízió, továbbképzési lehetőség

-

Családkönyvtári kölcsönzés hétfőnként 15:00–17:00 Elérhetőségünk: IV. emelet, 419-es szoba telefonszám: 1-486-44-42 e-mail: [email protected] honlap: www.sapientia.hu/csalad Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes (30-995-99-60) mb. intézetvezető Déri Éva (30-498-35-46) szervező titkár

86

87

szentmise

szentmise

D Versegi B.

Lelkiségtörténet

október 11.

szentmise

AM Révay E.

szentmise

314 Deák H.

szentmise

szentmise

szentmise

B

Ókeresztény irodalomtört.

AM Baán I.

Egyháztörténelem

AM Szatmári Gy. AM Deák H.

Bevezetés az Ószövetségbe

AM

Bevezetés az Ószövetségbe

AM Szatmári Gy.

Filozófiai antropológia

AM Szatmári Gy. AM Bakos G.

Egyháztörténelem

314 Baán I.

Bev. az egyház életébe

AM Urbán Sz.

Bevezetés az Ószövetségbe

AM

Bevezetés az Ószövetségbe

november 15.

AM Szatmári Gy.

Lelkiségtörténet

november 8.

AM Versegi B.

Propedeutika

október 18.

AM Tőzsér E.

Személyiség és Ókeresztény szem.fejl. irodalomtört.

314 Baán I.

Személyiség és Ókeresztény szem.fejl. irodalomtört.

AM Urbán Sz.

Liturgikus ének

D K. Papp Á.

Személyiségfejl. gyak.

Orosz L.

Általános bevezetés

D Patsch F.

Filozófiatörténet

Beiratkozás

szeptember 20.

D Tőzsér E.

AM B D 314 211 212

AM Versegi B.

Auditorium Maximum, a földszinten "B" terem, az I. emeleten balra Díszterem, a II. emeleten, az aulából nyílik Tanterem a III. emeleten Tanterem a II. emeleten Tanterem a II. emeleten

Tantermek jelölései:

17.00

AM Deák H. AM Patsch F.

B Bakos G.

Sapientia nap: Felkészítés a családi életre (konferencia) A Sapientia napra mindenkit szeretettel várunk!

314 K. Papp Á.

B

SzemélyiségLelkiségFilozófiai EgyházEgyházSzemélyiség Ókeresztény 14.15fejlesztő történet antropológia történelem történelem és szem.fejl. irodalomtört. 15.30 és 314 Deák H. AM Bakos G. AM Deák H. AM Urbán Sz. B Baán I. B kommuni- Versegi B. kációs LelkiségLiturgikus EgyházFilozófiaFilozófiai Propedeutika 15.45gyakorlat történet ének történelem történet antropológia

szünet

13.15

11.4513.00

10.1511.30

8.4510.00

szeptember 13.

szeptember 6.

I. évfolyam

ESTI TAGOZAT Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzés (BA)

november 22.

SAPIENTIA NAP

Liturgikus ének

D

AM Bagyinszki Á.

Urbán Sz.

211 Bagyinszki Á.

AM Orosz L.

Általános bevezetés B

B

Bev. az egyház életébe AM Révay E.

Személyiség Fundamentális és szem.fejl. teológia

Bagyinszki Á.

Fundamentális Fundamentális teológia teológia

szentmise

Bagyinszki AM Bakos G. D K. Papp Á. D Á. szentmise szentmise énekpróba+

Filozófiai antropológia

AM Tőzsér E.

Propedeutika

AM Szatmári Gy. AM

Filozófiatörténet B Patsch F.

Fundamentális teológia

Révay E.

Bev. az egyház életébe

Patsch F.

Bevezetés az Ószövetségbe

Filozófiatörténet

Bevezetés az Ószövetségbe Szatmári Gy.AM

december 13.

december 6.

november 29.

2008/09 I. félév

88

211

Kézdy A.

AM B D 211 212

Bev. az egyház életébe

Fogassy J.

Kateketika / Katek. szem.

Fogassy J.

B

B

211 Versegi B.

Auditorium Maximum, a földszinten "B" terem, az I. emeleten balra Díszterem, a II. emeleten, az aulából nyílik Tanterem a II. emeleten Tanterem a II. emeleten

AM

Deák H. AM

AM Kézdy A.

AM

AM

szentmise

AM Tóth B.

Czap Zs.

Á.

212 Bagyinszki

AM

AM Czap Zs.

211

Bev. az egyház életébe

211

Bev. az egyház életébe

szentmise

AM Czap Zs.

Fundamentális teológia

Á.

AM Bagyinszki

Bev. az egyház életébe

Bagyinszki Á.

AM

Dogmatika

D Tomka F.

Lelkipásztori teológia

AM Tóth B.

Dogmatika

Bevezetés az Ószövetségbe

december 13.

D Szatmári Gy. AM

Fundamentális Fundamentális teológia teológia

szentmise

Bagyinszki Á.

Kateketika szem.

AM Fogassy J.

Fundamentális teológia

Tóth B.

Dogmatika

AM Fogassy J.

Kateketika

Bevezetés az Ószövetségbe Szatmári Gy.

december 6.

2008/09 I. félév november 29.

Sapientia nap: Felkészítés a családi életre (konferencia) A Sapientia napra mindenkit szeretettel várunk!

Deák H.

Krízis és tanácsadás

AM Tóth B.

Dogmatika

szentmise

AM

Dogmatika

B Szatmári Gy. AM

Bevezetés az Ószövetségbe

AM Tóth B.

Krízis és tanácsadás

szentmise

Deák H.

Egyháztörténelem

AM Kézdy A.

Egyháztörténelem

Deák H.

Egyháztörténelem

szentmise

AM

Bevezetés az Ószövetségbe

AM Szatmári Gy.

Egyháztörténelem

szentmise

Deák H.

Lelkipásztori teológia

AM Tomka F.

Bevezetés az Ószövetségbe

211 Szatmári Gy.

Egyháztörténelem

B Fogassy J.

Kateketika / Katek. szem.

Bevezetés az Ószövetségbe

november 15.

AM Szatmári Gy. AM

Lelkiségtörténet

Lelkipásztori teológia 211 Versegi B.

november 8.

október 18.

211 Tomka F.

Kateketika

október 11.

B Fogassy J.

Lelkiség-történet

AM Kézdy A.

Krízis és tanácsadás

szentmise

AM Czap Zs.

211

Krízis és tanácsadás

Versegi B.

Lelkiségtörténet

szentmise

Versegi B.

Lelkiségtörténet

Tomka F.

Lelkipásztori teológia

Svajcsik B.

Kateketika

Bev. a katek. gyak.-ba

Tantermek jelölései:

15.4517.00

14.1515.30

szünet

13.15

11.4513.00

10.1511.30

8.4510.00

szeptember 20.

szeptember 13.

II. évfolyam

ESTI TAGOZAT Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzés (BA)

november 22.

SAPIENTIA NAP

89

Svajcsik B.

AM B D 211 314

Egyházjog

AM Lőw M. D

Katek. szakdid. ea.

szeptember 27.

Emberkép…

október 4.

Egyháztörténelem

október 11.

Plébániai gyak. bev.

október 18.

Plébániai gyak. bev.

november 8.

Hallg. ped. néz

november 15.

313 Pákozdi I. 313 Lőw M. 212 Pálvölgyi F. 212 Deák H. 212 Pákozdi I. 211 Kotschy B. 211 D D B B Katek. szakdid. Katek. szakdid. EgyházLelkiPlébániai gyak. EgyházSzociológia szem. ea. történelem pásztori teológia bev. történelem

313 Kézdy A. B 212

Sapientia nap: Felkészítés a családi életre (konferencia) A Sapientia napra mindenkit szeretettel várunk!

212 Lőw M. D

Közösségvezetés

313 Kézdy A. 212 B Közösségvezetés

Katek. szakdid. szem.

212 Robu M.

Hallg. ped. néz

212 Lőw M. D

Katek. szakdid. Vallás és emberi szem. mag.

313 Pálvölgyi F. 212 Kotschy B. D

Auditorium Maximum, a földszinten "B" terem, az I. emeleten balra Díszterem, a II. emeleten, az aulából nyílik Tanterem a II. emeleten Tanterem a III. emeleten

B Kézdy A. B

Emberkép…

313 Svajcsik B.

Közösségvezetés

B Tuba I.

Morális

Katek. gyak. bev.

313 Lőw M. 212 Lőw M. 212 Robu M. 313 Kézdy A. 212 D szentmise D szentmise B szentmise szentmise

szentmise

B Tuba I.

Sz.R.

Sz.R.

Egyházi kommunikáció

Egyházi kommunikáció

szentmise

Tomka f.

AM

211 Sz.R.

211

211 Tóth B. AM Egyházi kommunikáció

Dogmatika

szentmise

211 Tóth B.

313 Tomka F. 211 313 Lőw M. 212 Lőw M. 212 Deák H. 212 Pákozdi I. 211 Deák H. D D B Katek. szakdid. Katek. szakdid. Vallás és emberi KözösségLelkiMorális Dogmatika szem. ea. mag. vezetés pásztori teológia

B Révay E.

B Révay E.

Katek. szakdid. ea.

AM Orosz L.

Katek. gyak. bev.

Révay E.

Szociológia

szentmise

AM Orosz L.

szentmise

Révay E.

Egyházjog

AM Pálvölgyi F. D

Emberkép…

AM Tomka F.

Szociológia

Tuba I.

Morális

Pákozdi I.

Szociológia

Lelkipásztori teológia

Plébániai gyak. bev.

Tantermek jelölései:

15.4517.00

14.1515.30

szünet

13.15

11.4513.00

10.1511.30

8.4510.00

szeptember 20.

szeptember 13.

Lelkipásztori munkatárs szakirány órái

L

szeptember 6.

Katekéta szakirány órái

K

III. évfolyam

ESTI TAGOZAT Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzés (BA)

november 22.

SAPIENTIA NAP

december 6.

Robu M.

B Kotschy B.

AM

313 Pálvölgyi F. D

Emberkép… 212

212

Vallás és emberi mag.

szentmise

313 Robu M.

Hallg. ped. néz

B Deák H.

212

Dogmatika AM Tóth B.

Egyháztörténelem

szentmise

212

Egyháztörténelem

Tomka F.

Lelkipásztori teológia

december 13.

314 Deák H.

314

Dogmatika B Tóth B.

Vallás és emberi mag.

Orosz L.

Egyházjog

szentmise

Orosz L.

Morális

B Svajcsik B. D

AM Tuba I.

Egyházjog

Tóth B.

Dogmatika

Svajcsik B. D

Katek. gyak. bev. Katek. gyak. bev.

november 29.

2008/09 I. félév

90

Fekete A.

Nevelés, szem.fejl.

Beiratkozás

szentmise

Kotschy B.

Tanulás és tanítás

Robu M.

Tanulás és fejlődés

S.P.K.

B Xeravits G.

AM Auditorium Maximum, a földszinten B "B" terem, az I. emeleten balra D Díszterem, a II. emeleten, az aulából nyílik 313, 314 Tantermek a III. emeleten 525A Tanterem az V. emeleten

313 H-SZ. K.

314 Robu M.

314

szentmise

525A Xeravits G.

314

H-SZ. K.

313 Xeravits G.

314

Büki P.

525A Patsch F.

B

314

H-SZ. K.

314

Családpszichológia

B H-SZ. K.

Hermeneutika

211

Segítségre sz. családok

szentmise

314 Fekete A.

Hermeneutika 525A Patsch F.

Védelemre sz. gyermek

Xeravits G.

Ószövetségi exegézis

szentmise

525A Büki P.

szentmise

Xeravits G.

211

Nevelés, szem.fejl.

212 Fekete A.

Védelemre sz. gyermek

211

Nevelés, szem.fejl.

212 Tóth B.

Dogmatika: kegyelemtan 525A Tóth B.

Ószövetségi exegézis

Kotschy B.

Tanulás és tanítás

525A Robu M.

Dogmatika: kegyelemtan

Tanulás és fejlődés

Dogmatika: kegyelemtan Tóth B.

december 13.

december 6.

2008/09 I. félév november 29.

Sapientia nap: Felkészítés a családi életre (konferencia) A Sapientia napra mindenkit szeretettel várunk!

314 Patsch F.

314

Ószövetségi exegézis

525A Xeravits G.

Családpszichológia

314 Kotschy B.

Hermeneutika

314 Patsch F.

Tanulás és fejlődés

314 Kotschy B.

Segítségre sz. családok

313 S.P.K.

Az Ószövetség teológiája

B Xeravits G.

szentmise

314 Tóth B.

Az Hermeneutika Tanulás és tanítás Ószövetség teológiája

szentmise

Ószövetség teológiája

314

Családvéd. jog

525A Gerencsér B. Az

Dogmatika: kegyelemtan

314 Tóth B.

Családszociológia

314 Révay E.

Tanulás és tanítás

szentmise

314 S.P.K.

Pedagógiai pszichológia

szentmise

313 Gerencsér B.

Az Ószövetség teológiája

szentmise

B Xeravits G.

Pedagógiai pszichológia

314 Révay E.

Dogmatika: kegyelemtan

314

Családvéd. jog

november 15.

525A Gerencsér B.

Pedagógiai pszichológia

november 8.

314 S.P.K.

Családszociológia

314 Jelinek Zs.

Pedagógiai gondolkodás

314 Pálvölgyi F.

Családvéd. jog

313 Gerencsér B.

Ószövetségi exegézis

B Fekete A.

Családvéd. jog

október 11.

Szociál-politika Szociál-politika

október 4.

314 Jelinek Zs.

Tanulás és fejlődés

szeptember 27.

313 Robu M.

Nevelés, szem.fejl.

B Pálvölgyi F.

Pedagógiai gondolkodás

Pedagógiai pszichológia

Tantermek jelölései:

15.4517.00

14.1515.30

szünet

13.15

11.4513.00

10.1511.30

8.4510.00

szeptember 13.

szeptember 6.

I. évfolyam H+CS 4+1 féléves képzés

ESTI TAGOZAT Hittanár-nevelő tanár és Család- és gyermekvédő tanár mesterképzés (MA)

november 22.

SAPIENTIA NAP

91

314

Lukács L.

314

313 Xeravits G.

Egyháztört. módszertan

AM Auditorium Maximum, a földszinten B "B" terem, az I. emeleten balra D Díszterem, a II. emeleten, az aulából nyílik 313, 314 Tantermek a III. emeleten

313 Vörös K.

Az Ószövetség teológiája 314 Vörös K. 314 Bakos G.

212 Deák H.

313

Dogmatörténet

314

Az Ószövetség teológiája

Sapientia nap: Felkészítés a családi életre (konferencia) A Sapientia napra mindenkit szeretettel várunk!

B Patsch F.

314

szentmise

212 Xeravits G.

Ökofilozófia szem.

313

Az Ószövetség teológiája

314 Xeravits G.

Ökofilozófia szem.

szentmise

Lukács L.

314 Bakos G.

Egyháztört. módszertan

314 Vörös K.

Hermeneutika

B Patsch F.

314

Egyháztört. módszertan

szentmise

A vallási párbeszéd…

313

A pedagógia idősz. kérd.

Lukács L.

A vallási párbeszéd…

november 15.

314 Kotschy B.

Morálteológia szem.

november 8.

314 Beran F.

Egyházjog: szentségi jog

B Orosz L.

Hermeneutika

szentmise

314

Egyházjog: szentségi jog

Lukács L.

A vallási párbeszéd…

október 18.

B Orosz L.

Morálteológia szem.

B Beran F.

A pedagógia idősz. kérd.

szentmise

313 Kotschy B.

Az Ószövetség teológiája

szentmise

313 Xeravits G.

Beiratkozás

Kotschy B.

A pedagógia idősz. kérd.

313

Svajcsik B.

szentmise

B

Egyházjog: szentségi jog

Orosz L.

Egyházjog: szentségi jog

október 11.

B Orosz L.

Svajcsik B.

314 Bakos G.

Ökofilozófia szem.

Szakmódszertani szem.

314 Beran F.

Morálteológia szem.

szeptember 27.

Szakmódszertani szem.

Schanda B.

Állami egyházjog

Schanda B.

A vallási párbeszéd…

Állami egyházjog

Tantermek jelölései:

15.4517.00

14.1515.30

szünet

13.15

11.4513.00

10.1511.30

8.4510.00

szeptember 13.

szeptember 6.

I. évfolyam H 1+1 és H+CS 2+1 féléves képzés

211

Lukács L.

313

A vallási párbeszéd…

december 13.

Schanda B.

313 Patsch F.

313

313

313

B Vörös K.

313

Egyháztört. módszertan

B Deák H.

Hermeneutika

313 Patsch F.

Állami egyházjog

Schanda B.

Dogmatörténet

szentmise

B Deák H.

Dogmatörténet

211 Beran F.

Hermeneutika

szentmise

313 Deák H.

Állami egyházjog

szentmise

Bakos G.

Dogmatörténet

313 Svajcsik B.

Ökofilozófia szem.

Svajcsik B.

Szakmódszer- Szakmódszer- Morálteológia tani szem. tani szem. szem.

313 Kotschy B.

A pedagógia idősz. kérd.

A vallási párbeszéd… Lukács L.

december 6.

2008/09 I. félév november 29.

ESTI TAGOZAT Hittanár-nevelő tanár (és Család- és gyermekvédő tanár) mesterképzés (MA)

november 22.

SAPIENTIA NAP

92

Fekete A.

Nevelés, szem.fejl.

Beiratkozás

szentmise

Kotschy B.

Tanulás és tanítás

Robu M.

Tanulás és fejlődés

S.P.K.

B H-SZ. K.

AM Auditorium Maximum, a földszinten B "B" terem, az I. emeleten balra D Díszterem, a II. emeleten, az aulából nyílik 313, 314 Tantermek a III. emeleten

314 H-SZ. K.

314

Családszociológia

Hitoktatás módszertan B

314

H-SZ. K.

313

Családpszichológia

H-SZ. K.

314

szentmise

212

Hitoktatás módszertan

314 Szlanka E.

Személyiség-fejl. zavarok

szentmise

Lukács L.

A vallási párbeszéd…

jog Gerencsér B.

211

211

314

314

314

H-SZ. K.

H-SZ. K.

Segítségre sz. családok

szentmise

314 Fekete A.

Nevelés, szem.fejl.

Fekete A.

Büki P.

szentmise

Büki P.

Védelemre sz. gyermek

313

Nevelés, szem.fejl.

Lukács L.

Családpszichológia

212

212

A vallási párbeszéd…

december 13.

Védelemre sz. gyermek

szentmise

Szlanka E.

Hitoktatás módszertan

313 Robu M.

Tanulás és fejlődés

A vallási párbeszéd… Lukács L.

december 6.

2008/09 I. félév november 29.

Sapientia nap: Felkészítés a családi életre (konferencia) A Sapientia napra mindenkit szeretettel várunk!

314 Szlanka E.

Tanulás és fejlődés

314 Robu M.

Segítségre sz. családok

314

Tanulás és tanítás

314 Kotschy B.

Pedagógiai pszichológia

314 S.P.K.

Személyiségfejl. zavarok

Pedagógiai pszichológia

314 Révay E.

Családvéd. jog

november 15.

525 Gerencsér 314 A B.Családvéd.

Pedagógiai pszichológia

november 8.

314 S.P.K.

Családszociológia

Gerencsér 314 S.P.K. 314 Révay E. 314 B. szentmise szentmise szentmise

Családvéd. jog

Szociálpolitika

október 11.

314 Jelinek Zs.

Pedagógiai gondolkodás

314 Pálvölgyi F.

Családvéd. jog

313 Gerencsér B.

Személyiségfejl. zavarok

szentmise

B H-SZ. K.

B

B Fekete A.

Szociálpolitika

október 4.

314 Jelinek Zs.

Tanulás és fejlődés

szeptember 27.

313 Robu M.

Nevelés, szem.fejl.

B Pálvölgyi F.

Pedagógiai gondolkodás

Pedagógiai pszichológia

Tantermek jelölései:

15.4517.00

14.1515.30

szünet

13.15

11.4513.00

10.1511.30

8.4510.00

szeptember 13.

szeptember 6.

Részben egyéni tanrend szerint

I. évfolyam H+CS 3+1 féléves képzés

ESTI TAGOZAT Hittanár-nevelő tanár és Család- és gyermekvédő tanár mesterképzés (MA)

november 22.

SAPIENTIA NAP

93

307

H-SZ. K.

307

Szakmai identitás tréning

szentmise

307

szentmise

307

313

szentmise

313

307

A Sapientia napra mindenkit szeretettel várunk!

Sapientia nap: Felkészítés a családi életre (konferencia)

15.4517.00

14.1515.30

szünet

13.15

313

Reflektív pedagógia

307

Reflektív pedagógia

313

Reflektív pedagógia

307

Teológiai szupervízió

november 8.

307 Lukács L.

Reflektív pedagógia

307 Lukács L.

Reflektív pedagógia

Lukács L.

Teológiai szupervízió

Teológiai szupervízió

Szakmai 11.4513.00 identitás tréning

10.1511.30

8.4510.00

szeptember 27.

szeptember 6.

307

szentmise

313 307

Reflektív pedagógia

313 307

Reflektív pedagógia

Lukács L.

Teológiai szupervízió

december 6.

2008/09 I. félév

II. évfolyam (MA 3) tanítási gyakorlati félév

ESTI TAGOZAT Hittanár-nevelő tanár szak

november 22.

SAPIENTIA NAP

94

314

307

Segítségre

Kézdy A.

Segítő kapcs. tanácsadás

314 H-SZ. K.

307 Csókay L. 307

313 Barlay M.

307

Szociális képességfejl.

szentmise

december 6.

314 Hortobágyi Á.

Büki P.

307

307

szentmise

314 Büki P.

314 Barlay M.

314

Szociális képességfejl.

314

H-SZ. K.

314

Családpszichológia

314 H-SZ. K.

Gyermekvéd. Segítségre sz. intézmények családok

szentmise

314 Büki P.

Védelemre sz. gyermek

Büki P.

Speciális gyerm.véd.

kvt Büki P.

Gyermekvéd. intézmények Védelemre sz. Gyermekvéd. gyermek intézmények 314 Büki P.

szentmise

Büki P.

Speciális gyerm.véd.

kvt

Családi életre nevelés

K-K. K.

Drogok és drogfüggőség

314 Hortobágyi Á.

Csókay L.

december 13.

2008/09 I. félév Gyermekvéd. Családi életre iskolában nevelés

november 29.

Sapientia nap: Felkészítés a családi életre (konferencia) A Sapientia napra mindenkit szeretettel várunk!

H-SZ. K.

Drogok és drogfüggőség

szentmise

307

Családvéd. jog

212 Csókay L.

Gyermekvéd. iskolában

307 Büki P.

Drogok és drogfüggőség

szentmise

307 K-K. K.

AM Auditorium Maximum, a földszinten B "B" terem, az I. emeleten balra D Díszterem, a II. emeleten, az aulából nyílik 313, 314 Tantermek a III. emeleten

Tantermek jelölései:

H-SZ. K.

Gyermekvéd. iskolában

szentmise

314 Hortobágyi Á.

Családi életre nevelés

Hivatás307 K-K. K. 313 Barlay M. 307 személyiség- Csókay L. 307 K-K. K. fejlesztés Gyermekvéd. CsaládSzociális Drogok és drogfüggőség iskolában pszichológia képességfejl.

szentmise

307 Révay E.

Családszociológia

Hivatásszemélyiség- Révay E. 314 Hortobágyi 307 Csókay L. 212 Gerencsér B. 314 Á. fejlesztés CsaládCsaládi életre Gyermekvéd. Gyermekvéd. szociológia nevelés intézmények iskolában

314 H-SZ. K.

szentmise

Gerencsér B.

Családvéd. jog

Gerencsér B.

Családvéd. jog

314

Családvéd. jog

november 15.

212 Gerencsér B.

Gyermekvéd. iskolában

november 8.

307 Csókay L.

Segítő kapcs. tanácsadás

október 18.

314 Kézdy A.

Szociálpolitika

Szociálpolitika

314 Jelinek Zs.

október 11.

október 4.

313 Jelinek Zs.

15.45sz. családok 17.00

14.1515.30

szünet

13.15

11.4513.00

10.1511.30

Barlay M.

8.4510.00 képességfejl.

Szociális

szeptember 27.

II. évfolyam, Család- és gyermekvédő tanár szak féléve

ESTI TAGOZAT Hittanár-nevelő tanár és Család- és gyermekvédő tanár mesterképzés (MA)

november 22.

SAPIENTIA NAP

95

Kotschy B.

314 H-SZ. K.

Egyháztört. módszertan

AM Auditorium Maximum, a földszinten B "B" terem, az I. emeleten balra D Díszterem, a II. emeleten, az aulából nyílik 313, 314 Tantermek a III. emeleten

314 Vörös K.

Személyiségfejl. zavarok

314

B Vörös K. 314 S. P. K.

Család és fejlődés

212

314 Deák H.

Dogmatörténet

314 Kotschy B.

313

212

Pedagógiai kutatások

szentmise

314 Szlanka E.

Személyiség-fejl. zavarok

szentmise

Lukács L.

212

Hitoktatás módszertan

314 Szlanka E.

A vallási párbeszéd…

314 H-SZ. K.

Egyháztört. módszertan

B Vörös K.

Egyháztört. módszertan

szentmise

B Orosz L.

Egyházjog: szentségi jog

313

Hitoktatás módszertan

Lukács L.

A vallási párbeszéd…

november 15.

Sapientia nap: Felkészítés a családi életre (konferencia) A Sapientia napra mindenkit szeretettel várunk!

B Szlanka E.

Hitoktatás módszertan

211 S. P. K.

Család és fejlődés

szentmise

211 Beran F.

Személyiségfejl. zavarok

314 H-SZ. K.

Személyiségfejl. zavarok

314 H-SZ. K.

Pedagógiai kutatások

Fekete A.

Esélyteremtés

szentmise

314 Robu M.

szentmise

314 Fekete A.

szentmise

Fekete A.

Morálteológia szem.

314 Beran F.

Morálteológia szem.

314

Pedagógiai kutatások

november 8.

314 Kotschy B.

Egyházjog: szentségi jog

Lukács L.

A vallási párbeszéd…

október 18.

B Orosz L.

Egyházjog: szentségi jog

211 Orosz L.

Erkölcsi és vallási fejl.

314 Robu M.

Esélyteremtés

314 Beran F.

Esélyteremtés

Schanda B.

Erkölcsi és vallási fejl.

B

Egyházjog: szentségi jog

október 11.

211 Orosz L.

Család és fejlődés

szeptember 27.

314 S. P. K.

Morálteológia szem.

314 Lukács L.

Állami egyházjog

Schanda B.

A vallási párbeszéd…

Állami egyházjog

Tantermek jelölései:

15.4517.00

14.1515.30

szünet

13.15

11.4513.00

10.1511.30

8.4510.00

szeptember 13.

szeptember 6.

II. évfolyam (MA 4) H és H+CS szakosoknak együtt

Schanda B.

Dogmatörténet

szentmise

B Deák H.

Dogmatörténet

313

313

313

313

313

Egyháztört. módszertan 211 Vörös K.

Család és fejlődés 313 S. P. K.

Lukács L.

Morálteológia szem. B Beran F.

B

A vallási párbeszéd…

december 13.

211 Deák H.

Pedagógiai kutatások

szentmise

313 Kotschy B.

Állami egyházjog

Schanda B.

Dogmatörténet 212 Deák H.

Állami egyházjog

szentmise

Robu M.

Erkölcsi és vallási fejl. 212 Robu M.

Erkölcsi és vallási fejl.

Szlanka E.

Hitoktatás módszertan

313 Fekete A.

Esély-teremtés

A vallási párbeszéd… Lukács L.

december 6.

2008/09 I. félév november 29.

ESTI TAGOZAT Hittanár-nevelő tanár (és Család- és gyermekvédő tanár) mesterképzés (MA)

november 22.

SAPIENTIA NAP

96