„Ott az igazság, ahol több a szeretet, mivel ott található Isten és az Ő országa.” (Bingeni Szent Hildegard)
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Esti tagozat Hittanár-etikatanár MA
ETIKA ÓRAVÁZLAT Az óra témája: Igazság, igazmondás A Pedagógiai tervezés c. tantárgyhoz Gyakorlatvezető: Dr. Kotschy Andrásné
Készítette: Dohány Lászlóné 2010 november
Az elmúlt 12 évben ugyanabban a katolikus iskolában tanítok folyamatosan. Tisztában vagyok vele, hogy a társadalomban élő gyerekek közül csak egy réteggel találkozom, de még itt is érezhető az a változás, ami a gyerekeknél amúgy is előforduló kis füllentések, sumákolások megnövekedésében és a tanáraik iránti bizalom csökkenésében észre vehető. Pedagógusi hivatásomban a kitűzött céljaim rangsorában dobogós helyen áll az egyenes lelkűségre való nevelés. Ezért választottam órám témájául az igazmondást. ÓRAVÁZLAT Az óra témája: Igazság, igazmondás Előkészítő tevékenységek: 1. Az órára felkészülve először végiggondolom, hogy mire alapozhatok. Milyen fogalmakat ismernek a tanítványaim, mit értenek alatta? Van-e különleges helyzetű gyerek, akire a választott témánál megkülönböztetett módon figyelnem kell? (pl. a jelenlegi osztályomban egy kisfiú, akinek meghalt az édesanyja) 2. Mivel fogom felkelteni az érdeklődést a téma iránt? (Anyaggyűjtés és rendszerezés a saját fejemben) Hogyan bírom rá őket, hogy kérdezzenek, vitázzanak? 3. Mi a célom? Hová szeretnék eljutni? (minimumkövetelmény) Táblakép, fogalmak, füzetbe bekerülő elmetérkép, vagy óravázlat 4. Milyen módszert alkalmazok a téma feldolgozására? Tevékenységek, eszközök 5. Hogyan zárom az órát, mi a házi feladat, esetleg nyitva maradt kérdés, ami átvezethet egy következő témára… Az óra menete: 12-13 éves korcsoport Előzménye (ráhangolódás): Már az előző óra végén megtudták a gyerekek, hogy mi lesz a mai témánk. A házi feladat az volt, hogy egyéni munkában spontán ötletroham-szerűen írják le azt, ami elsőre eszükbe jut az igazság, igazmondás témával kapcsolatban. Ez lehet kérdés, egy esemény, ami velük történt, vagy tapasztalat, esetleg idézet. Szabadon választott módon, aki akarja, felolvashatja, elmondhatja a házi feladatát. Itt az óra vehet egy másféle irányt is, mint amire készültem. Most frontális rész jön, én olvasom fel az angol népmesét: címe: Nem igaz! (Robert Fisher könyvéből) Színesíthető kivetített képekkel. (projektor) Egyszer egy sötét erdőben hevert egy cipő. Senki nem tudta, hogy került oda, minthogy soha nem láttak embert az erdő közelében. A vadak, akik az erdőben éltek, valójában még soha nem láttak emberi lényt. De ott feküdt az erdőben az a cipő, és senki nem tudta, hogy került oda. Elsőnek a medve látta meg. Óvatosan bandukolt feléje, és tanulmányozni kezdte. Megszaglászta, megfordította a mancsával. Mi lehet? Nem volt semmi ötlete, így odahívta a többi állatot, nézzék meg. Senki nem látott még cipőt. – Tudom, mi ez – mondta az oroszlán. – Egy darab fakéreg, amely lehullott a fáról. – Nem, nem az – mondta a leopárd. – Egy furcsa gyümölcsnek a héja. – Én azt hiszem, egy diónak a héja. – szólt a majom. – Akkora lyuk van benne, mint egy madár, biztos madárfészek – szólt a farkas. – Nézzétek, gyökere van – mondta a vadkecske a cipőfűzőt huzigálva. – valami növényféle. Mindegyik állat azt hitte, neki van igaza, és vitatkozni kezdtek. Amint belemelegedtek a vitába, egyre dühösebbek lettek egymásra. Egy magas fáról egy bölcs bagoly letekintett az állatokra és felsóhajtott. – Ha ti, huhu abbahagyjátok a veszekedést, megmondom nektek, mi ez a furcsa tárgy Az egy emberi cipő, huhu. – mondta a bagoly.
2
– Mi? Miféle dolog az ember? És i a cipő? – Az ember kétlábú állat. – mondta a bagoly. – Olyan, mint egy madár, de nincsenek tollai, és nem tud repülni. Tud járni mint mi, tud enni, mint mi, és tud beszélni, mint mi. Nagyon hasonlít hozzánk, kivéve egy dolgot. – Sokkal okosabb, mint bármelyikünk. – Ez nem lehet igaz. – dörmögte a medve. – Hogy lehetne egy kétlábú állat okosabb, mint egy négylábú? – Amit mondok, igaz.- szólt a bagoly. – Az ember csinál olyan dolgokat, mint ez is itt, amit a lábára húz. Úgy hívja, hogy cipő. – Nem igaz. – bődült el az oroszlán. – Melyik épeszű állat viselné ezt a lábán? – Nem igaz, nem igaz –sipítozták a madarak. – Hogy létezhetne kétlábú állat tollak nélkül? – Nem igaz, nem igaz! – kiáltozták mind az állatok. – Mi sohase láttunk efféle dolgot, sohase hallottunk ilyesmiről, nem lehet igaz! Olyan dühösek voltak szegény öreg bagolyra, hogy kiüldözték az erdőből. – Huhu – kiáltotta bagoly. – Igaz! – És persze igaza volt.
A mese után még frontális módon, néhány kérdéssel meggyőződöm róla, hogy mindenki megértette-e a történet lényegét. 1. Hogy kerülhetett az erdőbe a cipő? 2. Mit tett a medve, amikor megtalálta? 3. Miért veszekedtek az állatok? 4. Miért voltak dühösek a bagolyra? Majd 4 fős csoportok alakulnak (véletlenszerűen, színes papírok kihúzásával) A csoportok megvitatják az alábbi kérdéseket: (Erre kell legalább 30 perc) 1. Mit jelent az, ha valamiről azt mondjuk: igaz? 2. Mit jelent az, ha valamiről azt mondjuk: nem igaz? 3. A becsületes ember igazat mond, miért? 4. Helytelen hazudni, miért? 5. Miért hazudnak mégis az emberek? 6. Van-e olyan eset, amikor jobb hazudni, mint megmondani az igazat? 7. Van olyan, hogy „kegyes hazugság”. Mi az? 8. Az egyik hazugság rosszabb, mint a másik, vagy minden hazugság egyforma? 9. Hazugság-e az elhallgatás? 10. Gyengeség-e a hazugság? A csoportok egy-egy képviselője elmondja a csoport kialakult véleményét, válaszát, vagy vitáját az adott kérdésekről. Kapcsolódó fogalmak: őszinteség, tisztesség, törvény, rágalom, bátorság, döntés, becsület, betyárbecsület Az első két kérdésnél tisztázzuk a különbséget a matematikai igazságfogalom (pl. egy bizonyítható tétel, számítási eredmény) és az etikai, erkölcsi igazságfogalom között. Fontos, hogy a relativizmus, illetve az egyén szubjektív igazsága és örök erkölcsi értékek ne keveredjenek össze a gyerekek fejében. A további kérdéseknél előkerül a becsület kérdése, majd a hazugság. Fontos vitatéma, hogy mi is a hazugság? Pletyka, kibeszélés, rágalom, kis füllentés, szépítés és durva megmásítása az igazságnak… Majd egyre beljebb vezetnek a kérdések az egyéni lelkiismeret szentélyébe. Itt moderáló szerepem van, ha a beszélgetés helytelen irányt venne.
3
Táblakép: a fontos fogalmak elmetérképszerűen, nyilakkal kapcsolódva felkerülnek a táblára, és be a gyerekek füzetébe. Ha vita alakul ki, akkor érveket gyűjtünk pro- és kontra a tábla jobbés baloldalán. Kitekintés, folytatás lesz idősebb korcsoportban: a 6 csoport egy-egy morális dilemmahelyzetet húz ki cédulákon, és azzal kapcsolatban nyilvánítanak véleményt. 1. Félévkor bukásra állsz. Elmondod-e egy olyan felnőttnek, akit tisztelsz? 2. 2. Láttad drogozni az egyik osztálytársadat. Az ofő kérdezi tőled, hogy vajon miért viselkedik mostanában olyan furcsán az a társad? Az ofő segíteni akar… 3. Egy közkedvelt társadról kiderül, hogy lopott. Nyomozás indul az iskolában… 4. Az osztályban rongálás történt. Meg kell téríteni a kárt, de senki nem vállalja… 5. Az osztály egy része puskázott. Te is. Néhányan lebuktak, egyest kapnak… 6. A büfében, ahol már néhányszor becsaptak, most többet adnak vissza… Cél: (minimumkövetelmény: a kisgyerekkori hazudozás abbahagyása, nemcsak a büntetéstől való félelem miatt, prekonvencionális szakaszból továbblépés) Hosszabb távú célok: Az igazmondás értékének belsőbbé válása, lelki erősség, lelkiismeret fejlesztése, az empatikus érzés fejlesztése, az aranyszabály felismerése Legvégső cél azt megérteni, hogy az egyeneslelkűség nekem jó, az én kapcsolataim lesznek tőle értékesebbek. Érdekesség: „Egyszer egy krétai azt mondta: minden krétai hazudik.” Most akkor mi a helyzet? Igazat mondott? Hazudott? (Ez egy híres matematika-logikai probléma, mert megoldhatatlan, mindkét válasz ellentmondásra vezet az arisztotelészi logika szerint, harmadik kizárásának elve.) Házi feladat: 10 mondatos fogalmazás: „Amikor hazudtak nekem…” címmel Ezzel az a célom, hogy azok a gyerekek is belemélyedjenek a témába, akik az órán esetleg passzívan viselkedtek, nem nyilvánítottak véleményt. Szorgalmi házi feladat: Közmondások és híres emberek bölcs mondásainak gyűjtése a témához. Mondj igazat, betörik a fejed! A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Gandhi: Ahogy egy csepp méreg tönkretesz egy kancsó tejet, úgy teszi tönkre az embert a legkisebb hazugság. Lammenais (francia filozófus): A hazugság az agresszió finomabb formája. Csehov: A tetű a növényeket falja fel, a rozsda a fémet, a hazugság pedig a lelket. Következő órai egy lehetséges folytatás: A történet ismételt felolvasása után beszélgetni lehet az emberi szűklátókörűségről, az újdonságok, felfedezések kérdésköréről, ami átvezethet a nyitottság, jó értelemben vett kíváncsiság irányába…A keresztény, erkölcsi elit felelőssége, és más messzebbre mutató témák felé idősebb korcsoportban. Befejező megjegyzés: Az angol népmesés órát kipróbáltam 12 évesekkel, meglepett, hogy sokan úgy vélték, lehet örömet szerezni hazugsággal, pontosabban azzal, hogy elhallgatok valamit, csak hogy ne bántsam meg a másikat…(pl. rossz jegy) Nekem az a személyes véleményem, hogy az ún. „kegyes hazugság” gyávaság.
4
Akkor kicsöngettek, és a következő órán elmeséltem nekik a saját életemből egy fontos időszakot, amikor nagybeteg édesanyámat ápoltam halála előtt, az orvos csak velem közölte, hogy mi a helyzet… Arra gondoltam: nekem hogy esne, ha hazugsággal vigasztalnának? És itt elérkeztünk az aranyszabályhoz: tedd azt, amit szeretnéd, hogy neked is tegyenek…
Irodalomjegyzék: Az etikatanítás gyakorlata, tantárgy-pedagógiai műhelytanulmányok (Alkotó szerkesztő: Homor Tivadar) Dr BERAN FERENC: Etika, Gondolat Kiadó, Bp. 2007 BODA LÁSZLÓ: A keresztény erkölcs alapkérdései, Bp. 1993 DIÓS ISTVÁN (szerk.) A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Kézikönyvek 2, Szent István Társulat, Bp. 2000 Dignitatis Humanae zsinati dokumentum Gaudium et Spes zsinati dokumentum Gravissimum educationis momentum Nyilatkozat a keresztény nevelésről (II. Vatikáni Zsinat) CARLO FIORE: A fiatalok etikája, Don Bosco Kiadó, Bp. DÖRÖMBÖCZI JÁNOS: Erkölcsi alapismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó DR BALOGHNÉ MAKÓ TERÉZ: Embertan, erkölcstan munkatankönyv, 7. és 8. évfolyam, Mozaik kiadó ROBERT FISHER: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 2000 ROBERT FISHER: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni erkölcsről, erényről, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 2000 ROBERT FISHER: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 2000 ROBERT FISHER: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni?, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 2000 PINO PELLEGRINO: Nevelni de jó, Don Bosco Kiadó, Bp. PINO PELLEGRINO: Nevelés minden vonalon, Don Bosco Kiadó, Bp. JEAN PIAGET: A gyermek kétféle erkölcse EDIGIO SANTANCHÉ: Gyermekeink ismeretlen világa, Új Város, Bp. 2002
5
