SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA TANREND TANÉV II. FÉLÉV Esti tagozat 1052 BUDAPEST, PIARISTA KÖZ 1

SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA

TANREND 2008–2009. TANÉV II. FÉLÉV Esti tagozat

1052 BUDAPEST, PIARISTA KÖZ 1.

1

A római Szent Anzelm pápai egyetemhez affiliált teológiai főiskola

A katekéta - lelkipásztori munkatárs alapképzés kidolgozása és bevezetése Főiskolánkon a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0019/1.0 „A katekéta – lelkipásztori munkatárs képzés alapképzési rendszerének kidolgozása és bevezetése három főiskolán” projekt keretén belül

az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg.

2

TARTALOMJEGYZÉK

Információk ....................................................4 Tanszékek és intézetek ...................................7 Díjszabás .........................................................9 A félév időbeosztása .....................................10 Tanrend .........................................................11 Tanegységtematika .......................................16 Órarend .........................................................76 Szenátusi határozat a plágiumról ..................82

A szombati tanítási napok órarendje 1. óra: 8.45–10.00 2. óra:10.15–11.30 3. óra:11.45–13.00 szentmise, utána ebédszünet 4. óra:14.15–15.30 5. óra:15.45–17.00

3

SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA 1052 Budapest, Piarista köz 1. Központi telefonszám: (+36–1) 486–4400 Levélcím: 1364 Budapest, Pf. 235. E–mail: [email protected] Honlap: www.sapientia.hu OM azonosító: FI 47939

Rektor: Dr. Orosz András Lóránt OFM E–mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4411, fax: (+36–1) 486–4412 Iroda: II. emelet 203. Fogadóóra: péntek 1000–1200

Rektori titkárnő: József Margit

E–mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4411, fax: (+36–1) 486–4412 Iroda: II. emelet 204.

Rektorhelyettes: Dr. Deák Hedvig OP E-mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4415, fax: (+36–1) 486–4409 Iroda: II. emelet 206. Fogadóóra: kedd 1000–1200

Főtitkár: Izsák Margit

E–mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4414, fax: (+36–1) 486–4416 Iroda: II. emelet 205. Fogadóóra: kedd 1000–1200

Gazdasági igazgató: Bóta László

E–mail: [email protected] Tel: (+36–1) 486–4420, fax: (+36–1) 486–4483 Iroda: II. emelet 208. Fogadóóra: kedd 1000–1200

Tanulmányi Osztály Hartung Györgyné Kovács Kata Kozma Melinda Somfai Boglárka

Tel.: (+36–1) 486–4418 Tel.: (+36–1) 486–4482 Tel.: (+36–1) 486–4484 Tel.: (+36–1) 486–4413

Iroda: II. emelet 205. Fax: (+36–1) 486–4416 E–mail: [email protected], [email protected] Fogadóidő: Nappali tagozat: hétfő, kedd: 900–1200, csütörtök: 1300–1500 Esti tagozat: kedd: 1400–1700, csütörtök: 1400–1900, tanítási szombat: 800–1800 4

Gazdasági Osztály: Nagy Antónia, Hermányi Mária Tel: (+36–1) 486–4417, fax: (+36–1) 486–4483 E-mail: [email protected] Iroda: II. emelet 207. Fogadóidő: hétfő, kedd: 900–1200, csütörtök: 1300–1500

Könyvtár Mb. vezető: Zsohovszky Márta Tel.: (+36–1) 486–4421 E–mail: [email protected] Keresés a könyvtár katalógusában: http://www.sapientia.hu A könyvtár nyitva tartása: hétfő: 900–1900 szorgalmi időszakban; 1000–1700 vizsgaidőszakban kedd 1000–1700 szerda 1000–1700 csütörtök 1000–1700 péntek 1000–1400 szombat 1000–1500 kéthetente, az alábbi napokon: febr. 7., febr. 14., febr. 21., márc. 7., márc. 21., ápr. 4., ápr. 18. máj. 9., máj. 16.

Számítógépterem Informatikus: Kiss Benedek, Kovács Mihály Tel.: (+36–1) 486–4438 E–mail: [email protected] A gépterem nyitva tartása: hétfő – péntek: 900–1600 tanítási szombat: 900–1700 Külföldi hallgatókkal és fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor: Hartung Györgyné E-mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4418, fax: (+36–1) 486–4484 Iroda: II. emelet 207.

Erasmus koordinátor: Dr. Tóth Beáta ügyintéző: Kovács Kata Tel.: (+36–1) 486–4482, E–mail: [email protected]

Pedagógiai, kateketikai és pasztorális gyakorlatok szervezésével foglalkozó koordinátor: Ködmön Ágota, Iroda: Pedagógia tanszék, III. emelet 311.

E–mail: [email protected] Tel.: (+36–1) 486–4429 5

Öregdiák-kapcsolatokkal foglalkozó koordinátor: Dr. Révay Edit ügyintéző: Ködmön Ágota E–mail: [email protected] Életvezetési tanácsadás (diáktanácsadó) Időpont-egyeztetés: Somogyiné dr. Petik Krisztina Robu Magda Kézdy Anikó

[email protected] [email protected] [email protected]

Gyermekvédelmi jogi és életvezetési tanácsadás Időpont-egyeztetés: Fehérné dr. Mészáros Ágnes Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna

[email protected]; [email protected]

Lelkivezetés Az oktatókkal megbeszélés alapján.

„Iránytű” hivatástisztázó kurzus Koordinátor: Versegi Beáta-Mária nővér [email protected]

Hallgatói Önkormányzat Elnök: Sárkány Klára Tel.: (+36–1) 486–4439, fogadóóra: mindennap 1230–1330 a HÖK irodában E–mail: [email protected] Iroda: IV. emelet 417. Hallgatói levelezőlista Halászháló (esti tagozat):

[email protected]

A főiskola épületében tilos a dohányzás. Dohányzásra kijelölt hely: kint, a főbejárat mellett. 6

TANSZÉKEK DOGMATIKA TANSZÉK III. emelet 301/B. : 486-4424 Tanszékvezető: Lukács László V. emelet 526C. :486-4441 Nemeshegyi Péter, Tóth Beáta ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

PSZICHOLÓGIA TANSZÉK III. emelet 308. Tanszékvezető: Horváth-Szabó Katalin : 486-4426 Büki Péter Kézdy Anikó Csókay László Riez Andrea Egri László Robu Magda Fehérné Mészáros Ágnes Semsey András Gulyás József Somogyiné Petik Krisztina Kály-Kullay Károly Tringer László ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

EGYHÁZJOG TANSZÉK III. emelet 309. : 486-4427

Tanszékvezető: Orosz Lóránt Gerencsér Balázs Gulyásné Kovács Erzsébet

Ujházi Lóránd

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

FUNDAMENTÁLIS TEO. TANSZÉK III. emelet 309. : 486-4427

Bagyinszki Ágoston

Tőzsér Endre

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

SZOCIOLÓGIA TANSZÉK III. emelet 309. : 486-4427

Jelinekné Vári Zsuzsanna

Révay Edit

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

PEDAGÓGIA TANSZÉK III. emelet 311.; : 486-4429 Tanszékvezető: Kotschy Andrásné Fekete László András Semsey Gábor Fogassy Judit Svajcsikné Pál Bernadette Kató Csaba Szentváry-Lukács Erika Pálvölgyi Ferenc Szlanka Erzsébet ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

EGYHÁZTÖRTÉNELEM TANSZÉK III. emelet 312. : 486-4430 Tanszékvezető: Perendy László Baán István Szabó Csaba Deák Hedvig Varga Kapisztrán ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

FILOZÓFIA TANSZÉK IV. emelet 418. : 486-4440

Tanszékvezető: Bakos Gergely Beran Ferenc Whitehouse Domonkos Patsch Ferenc

7

GYAKORLATI TEOLÓGIA TANSZÉK V. emelet 525B. : 486-4460 Tanszékvezető: Pákozdi István Áment Lukács Kecskésné Papp Ágnes Bartók Tibor Nobilis Márió Czap Zsolt Tomka Ferenc Csáki Tibor Versegi Beáta-Mária MORÁLTEOLÓGIA TANSZÉK V. emelet 526A. : 486-4461 III. emelet 311. : 486-4429 BIBLIATUDOMÁNY TANSZÉK V. emelet 526B. :486-4464

Tanszékvezető: Somfai Béla

Tanszékvezető: Xeravits Géza Balogh Katalin Thorday Attila Csernai Balázs Vörös Károly Jelenits István

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

NYELVI LEKTORÁTUS IV. emelet 414.

Tobisch Ferencné

Lukács Gillike

INTÉZETEK CSALÁDPEDAGÓGIAI INTÉZET IV. emelet 419.; : 486-4442 www.sapientia.hu/csalad

Mb. intézetvezető: Hortobágyiné Nagy Ágnes Szervező titkár: Déri Éva

NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET III. emelet 311.; : 486-4429

Intézetvezető: Kotschy Andrásné

SZERZETESTEOLÓGIAI INTÉZET III. emelet 309. : 486-4427

Intézetvezető: Deák Hedvig

8

Díjszabás a 2008/2009-es tanévre Díjak beiratkozáskor (csak az I. évfolyamon) nappali és esti tagozaton, valamint posztgraduális képzésben A beléptető kártya használatának díja Beiratkozási díj (a beléptetőkártya díjával együtt)*

1 000 Ft 10 000 Ft*

Költségtérítés* nappali és esti tagozaton, valamint posztgraduális képzésben I. évfolyam II. évfolyam III. évfolyam IV. évfolyam V. évfolyam

BA képzés, MA képzés, teológia szak, GYIT BA képzés, MA képzés, teológia szak, GYIT BA képzés, MA képzés, teológia szak teológia szak teológia szak

80 000 Ft/félév 75 000 Ft/félév 67 000 Ft/félév 57 000 Ft/félév 49 000 Ft/félév

Késedelmi és mulasztási díjak Különeljárási díj: minden olyan költség, amely a hallgató kötelezettségeinek késedelmes teljesítéséből vagy mulasztásából keletkezik, például: Beiratkozás határidőn túl Leckekönyv leadása határidőn túl A szakdolgozat beadása határidőn túl Tanegység-újrafelvétel tanegységenként Beléptetőkártya pótlása elvesztés esetén Diploma másodlat kiadása Leckekönyv másodlat kiadása Neptun-kód/jelszó vagy géptermi kód/jelszó megkérdezése (elfelejtése esetén)

3 000 Ft

5 000 Ft 7 000 Ft 1 000 Ft

Vizsgadíjak, vizsgahalasztási díjak Vizsgaszervezési díj** Sikeres vizsga ismétlése Sikertelen vizsga ismétlése második alkalommal további alkalommal Záróvizsga* Záróvizsga ismétlése * Csak a költségtérítéses hallgatókra vonatkozik. ** Annak kell fizetnie, aki a vizsgára bejelentkezett, de nem jelent meg. 9

3 000 Ft 2 000 Ft 2 000 Ft 3 000 Ft 6 000 Ft* 6 000 Ft

TANULMÁNYI OSZTÁLY Tanulmányi ügyek intézése: Kovács Kata, Somfai Boglárka Tel.: (+36-1) 486-4482, 486-4413; Fax: (+36-1) 486-4416; E-mail: [email protected]

Fogadóidő: kedd: 1400–1700 csütörtök: 1400–1900 tanítási szombat: 800–1800

A 2008–2009. tanév II. félévének időbeosztása Szorgalmi időszak: február 7. (szombat) – május 16. (szombat) Sapientia nap: 2009. április 25. (szombat) Témája: Megszenteltség az egyházi mozgalmakban és a megszentelt élet új formáiban Vizsgaidőszak: 2009. május 18. (hétfő) – június 27. (szombat) Javítóvizsga-időszak: 2009. június 29 – július 3. Záróvizsgák: 2009. június 29-én kezdődő héten Te Deum: 2009. július 4. szombat 10 óra

Határidők a 2008–2009. tanév II. félévében Regisztráció a Tanulmányi Osztályon (fogadóidőben), 2009. február 7–28. 00 kurzusfelvétel a NEPTUN-ban és a leckekönyvben 2009. február 2. 13 -tól 2009. február 28. 1800-ig Leckekönyv és regisztrációs lap, tanegység-elismertetési kérelem leadása a kedvezményes tanulmányi rend kérelem, TO-n szemeszterdolgozat bejelentő lap** 2009. február 28-ig szakdolgozati címbejelentő lap*** Költségtérítés befizetése* vagy költségtérítés mérséklésére kérelem leadása Szakdolgozat és szakdolgozati konzultációs lap leadása, záróvizsgára jelentkezés**** Szemeszterdolgozat leadása a szaktanárnak Leckekönyv felvétele a TO-n a vizsgaidőszakra Leckekönyv leadása a TO-n a vizsgaidőszak végén

2009. április 21-ig 2009. április 30-ig 2009. május 9-től 2009. június 29-ig

Kérjük, hogy a befizetéseket lehetőleg banki átutalással végezzék. Akinek ez gondot okoz, a gazdasági osztályon fizethet, fogadóidőben. ** A szaktanár elfogadó aláírásával. *** 2009 decemberében záróvizsgázókra vonatkozik **** Beadandó: kettő bekötött példány és egy CD. *

10

TANREND ALAPKÉPZÉS (BA)

BABE2/E BACS/E BAET2/E BAFI2/E BAFT2/E BAFU4/E BALT2/E BALE2/E BAOI2/E BAOB2/E BAPR2/E Összesen

TÁRGY

KREDIT

KÓD

Katekéta – lelkipásztori munkatárs szak OKTATÓ

Bev. az egyház életébe II.: Szerzetek, lelkiségi mozgalmak Család és fejlődés Egyháztörténelem II. Filozófiai etika Filozófiatörténet II. Fundamentális teológia: Az egyház Lelkiségtörténet II. Liturgikus ének II. Ókeresztény irodalomtörténet II. Ószövetségi bevezetés II. Propedeutika II.

KÖVETELMÉNY FÉLÉVES ÓRASZÁM

I. évfolyam

Révay Edit

2 gy 6

Horváth-Szabó Katalin Deák Hedvig Beran Ferenc Patsch Ferenc Bagyinszki Ágoston Versegi Beáta-Mária Kecskésné Papp Ágnes Baán István Xeravits Géza Tőzsér Endre

1 3 3 3 3 3 0 3 6 2 29

k 8 k 10 k 8 k 8 k 8 k 8 a 8 k 8 k 12 k 6 90

A 2009 nyarán elvégzendő nyári gyakorlat részleteiről a Bevezetés az egyház életébe II. tárgy keretében Révay Edit tanárnő tájékoztatja a hallgatókat, a követelményeket a gyakorlati munkafüzet is tartalmazza. Az elvégzett nyári gyakorlat tanegységét 2009 szeptemberében kell felvenni.

Bev. az egyház életébe IV.: Ifjúsági pasztoráció BABHGY2/E Bev. a kateketikai gyakorlatba II. BABISZ/E Bibliaismeret szigorlat Dogmatika II.: BADO2/E A kezdetektől a beteljesülésig BAET2/E Egyháztörténelem II. BAFU4/E Fundamentális teológia: Az egyház BAKA2/E Kateketika II. BAHGY2/E Kateketikai gyakorlat II. BALG/E Kórházi lelkigondozás Lelkipásztori teológia II.: BALPT2/E Szentségi pasztorális BABE4/E

11

ÓRASZÁM

OKTATÓ

MÉNY

TÁRGY

KÖVETEL-

KÓD

Katekéta – lelkipásztori munkatárs szak KREDIT

II. évfolyam

Czap Zsolt

1 gy

8

Svajcsikné Pál Bernadette Xeravits Géza

0 4

a k

2

Tóth Beáta

4

k

10

Deák Hedvig Bagyinszki Ágoston Fogassy Judit Svajcsikné Pál Bernadette Egri László

3 k 10 3 k 8 2 k 8 1 gy 4alk 2 gy 8

Tomka Ferenc

2

k

8

BALT2/E Lelkiségtörténet II. Versegi Beáta-Mária BAOB2/E Ószövetségi bevezetés II. Xeravits Géza SZD…/E Szabadon választható: Szemeszterdolgozat II. Összesen VKASZ2/E Kateketika szeminárium* Fogassy Judit * szabadon választható, a kötelező mintatantervnek nem része.

3 6 2 33 1

k k gy gy

8 12 82 4

A 2009 nyarán elvégzendő nyári pasztorális / kateketikai / lelkigondozás gyakorlat részleteiről a Bevezetés az egyház életébe IV. tárgy keretében Czap Zsolt atya, illetve a Kórházi lelkigondozás tárgy keretében Egri László tanár úr tájékoztatja a hallgatókat; a követelményeket a gyakorlati munkafüzet tartalmazza. Az elvégzett nyári gyakorlat tanegységét 2009 szeptemberében kell felvenni.

K A nevelői hivatás természete Pálvölgyi Ferenc Dogmatika II.: BADO2/E Tóth Beáta A kezdetektől a beteljesülésig BAEJ2/E Ujházi Lóránd Egyházjog: Házasságjog BAET4/E Deák Hedvig Egyháztörténelem IV. L BAGYB/E Gyógyító beszélgetés Tringer László BAHESZ/E Tóth Beáta, Beran Ferenc Hit- és erkölcstan szigorlat BABKGY2/E Kateketika gyakorlat bevezetése II. Svajcsikné Pál Bernadette K BAKGYP/E Kateketikai gyakorlat (plébánián) Svajcsikné Pál Bernadette K K BAKAD2/E Kateketikai szakmódszertan II. Fogassy Judit K BAKADSZ2/E Kateketikai szakmódszertan szem. II. Fogassy Judit Lelkipásztori teológia IV.: BALPT4/E Tomka Ferenc L Kategoriális pasztoráció BAMO2/E Beran Ferenc Morális II. K BANT/E Kotschy Andrásné Nevelés és társadalom L BAPLGY/E Pákozdi István Plébániai gyakorlat L BAPLGYB2/E Plébániai gyakorlat bevezetése II. Pákozdi István SZBA/E Szakdolgozat BAKSZ2/E Szakdolgozatra felkészítő szem. II.* BASO2/E Révay Edit Szociológia II. K Összesen (katekéta szakirány) L Összesen (lelkipásztori munkatárs szakirány) K+L Összesen (mindkét szakirány) BANH/E

1 gy

6

4 k 3 k 3 k 2 k 4 k 2 gy

10 8 10 8 8

1 gy 2 hét 2 k 8 1 gy 8 2 4 1 0 3 5 0 3 34 33 41

k 8 k 8 k 6 a 2 hét gy 8 a k

* Konzultáció a szakdolgozat témavezetőjével. A tárgy elvégzését a témavezető igazolja a leckekönyvben. 12

FÉLÉVES ÓRASZÁM

OKTATÓ

KÖVETELMÉNY

TÁRGY

KREDIT

KÓD

Katekéta – lelkipásztori munkatárs szak SZAKIRÁNY

III. évfolyam

6 8 86 74 110

IDEGEN NYELV Az esti tagozatos hallgatóknak lehetőségük van bejárni a nappali tagozaton meghirdetett angol és német nyelvórákra. Az órák tematikája a nappali tagozat tanrendi füzetében található. A nyelvórát a Neptun rendszerben és a leckekönyvben fel kell venni az alábbiak szerint: BAAN2A2N BAAN2B1N BANYV1N BANH2N BANKH2N

Tobisch Ferencné Tobisch Ferencné Tobisch Ferencné Lukács Gilllike Lukács Gilllike

Angol nyelv A2 szint Angol nyelv B1 szint Angol nyelvvizsga előkészítő Német nyelv (haladó) Német nyelv (középhaladó)

1 1 1 1 1

gy gy gy gy gy

4 4 4 4 4

MESTERKÉPZÉS (MA) Hittanár-nevelő tanár szak (H) Család- és gyermekvédő tanár szak (CS)

FÉLÉVES ÓRASZÁM

TÁRGY

KÖVETELMÉNY

KÓD

H+CS 4+1 és 3+1 féléves képzés KREDIT

I. évfolyam

2 2 2

gy gy gy

8 8 4

Somogyiné Petik Krisztina 2

gy

8

Kotschy Andrásné

1

gy

4

Deák Hedvig

4

k

7

Deák Hedvig Patsch Ferevc Xeravits Géza Pálvölgyi Ferenc Somogyiné Petik Krisztina

2 3 2 1 2

gy gy k gy gy

7 8 8 4 8

Somogyiné Petik Krisztina 2

sz

Beran Ferenc Beran Ferenc Csernai Balázs

k k gy gy

OKTATÓ

MASZMSZ1/E A hitoktatás szakmódszertana I. MASZMSZ2/E A hitoktatás szakmódszertana II. MAPDNGY/E A nevelés gyakorlati feladatai szem. A szociálpszichológia elmélete és MAPSSP/E alkalmazása MAPDTI/E A tanulási folyamat irányítása szem. Dogmatika VI. MADO6/E Ekkléziológia, mariológia MADOT/E Dogmatörténet MAHR2/E Hermeneutika II. MAOE2/E Ószövetségi egzegézis II. MAPDPR/E Pedagógiai problématörténet szem. MAPSPP/E Pedagógiai pszichológia szem. Pedagógia-pszichológia MAPSZIG/E komplex szigorlat MASZE1/E Szociáletika I. MASZE2/E Szociáletika II. MAUT/E Újszövetség teológiája SZD…/E Szemeszterdolgozat Összesen 13

Szlanka Erzsébet Kató Csaba Fekete András

1 1 3 2 32

6 6 8 94

I. évfolyam H+CS 2+1 féléves képzés és II. évfolyam MA 4 féléves képzés:

TÁRGY

OKTATÓ

A családi életre nevelés elmélete és gyakorlata A védelemre szoruló gyermek CSVGY/E sajátosságai Család- és gyermekvédelem csoportos CSCSGY/E szakmai gyakorlat CSSZO/E Család- és gyermekvédelem szociológiája CSCSJ/E Család- és gyermekvédelmi jog CSCSPS/E Családpszichológia CSDRF/E Drogok és drogfüggőség CSGYVI/E Gyermekvédelem az iskolában Gyermekvédelem az otthont adó CSGYV/E intézményekben CSHSZ/E Hivatásszemélyiségfejlesztés CSSKT/E Segítő kapcsolat és tanácsadás CSSCS/E Segítségre szoruló családok CSSGYV/E Speciális gyermekvédelmi módszerek CSSZK/E Szociális képességfejlesztés CSSZP/E Szociálpolitika Összesen CSCSÉN/E

MÉNY FÉLÉVES ÓRASZÁM

KÓD

KREDIT KÖVETEL-

Család- és gyermekvédő szak féléve

Hortobágyiné Nagy Ágnes

2 gy 8

Büki Péter

2

Fehérné Mészáros Ágnes

3 gy

Révay Edit Gerencsér Balázs Somogyiné Petik Krisztina Kály-Kullai Károly Csókay László

2 k 4 2 k 8 2 k 4 2 gy 8 3 k 12

Büki Péter

2 gy 8

Kézdy Anikó, Robu Magda Kézdy Anikó, Robu Magda Somogyiné Petik Krisztina Büki Péter Kézdy Anikó, Robu Magda Jelinekné Vári Zsuzsanna

1 1 2 2 1 1 30

k

4

gy gy gy gy gy k

8 4 4 4 8 4 88

Tanári mesterképzések (MA) tanítási gyakorlat féléve

OKTATÓ

MAHHTGY/E Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat

MAP/E Portfolió MARPH/E Reflektív pedagógia (hittanár) MAPSSZI/E Szakmai identitás tréning MATSZ/E Teológiai szupervízió Összesen m.a.: minősített aláírás

Kotschy Andrásné Kotschy Andrásné Fekete András Kézdy Anikó Lukács László

FÉLÉVES ÓRASZÁM

TÁRGY

KÖVETELMÉNY

KÓD

KREDIT

Hittanár-nevelő tanár szak (egyszakos)

20 5 2 1 2 30

m.a. m.a. m.a. m.a. m.a.

14 6 8

A gyakorlatok részleteiről és a portfolióról részletes tájékoztatás található a tanegység-tematikák között. 14

OKTATÓ

MACSTGY/E Család- és gyermekvédő tanári gyakorlat Riez Andrea MAHTGY/E Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat

MAP/E Portfolió MARPCS/E Reflektív pedagógia (családvédő tanár) MARPH/E Reflektív pedagógia (hittanár) MAPSSZI/E Szakmai identitás tréning

MATSZ/E

Teológiai szupervízió Szakdolgozat*

Kotschy Andrásné Kotschy Andrásné Riez Andrea Kézdy Anikó Somogyiné Petik Krisztina Lukács László

Összesen m.a.: minősített aláírás * Csak az MA(4) képzésen résztvevőknek

FÉLÉVES ÓRASZÁM

TÁRGY

KÖVETELMÉNY

KÓD

KREDIT

Hittanár-nevelő tanár – család- és gyermekvédő tanár szak (kétszakos)

9 10 5 1 2

m.a. m.a. m.a. m.a. m.a.

6 14

1 m.a. 2 m.a. 5 30

6 8

OKTATÓ

MACSCSTGY/E Család- és gyermekvédő tanári gyakorlat

MAP/E Portfolió MARPCS/E Reflektív pedagógia (családvédő tanár) MAPSSZI/E Szakmai identitás tréning Összesen m.a.: minősített aláírás

Riez Andrea 23 m.a. Kotschy Andrásné 5 m.a. Riez Andrea 1 m.a. Kézdy Anikó 1 m.a. 30

A gyakorlatok szervezésével Ködmön Ágota foglalkozik. Elérhető a Pedagógia tanszéken, III. emelet 311., tel.: (+36–1) 486–4429, E–mail: [email protected]. A gyakorlatok részleteiről és a portfolióról részletes tájékoztatás található a tanegység-tematikák között.

15

FÉLÉVES ÓRASZÁM

TÁRGY

KÖVETELMÉNY

KÓD

KREDIT

Család- és gyermekvédő tanár szak (egyszakos)

6 6

TANEGYSÉGTEMATIKA (a tanegységek neve szerint ABC rendben felsorolva) A családi életre nevelés elmélete és gyakorlata Előadó: Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes A tanegység célja: A tárgy célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a kiegyensúlyozott, harmonikus, boldog házasságra és a családi hivatásra való felkészítés családpedagógiai módszereit. Képesek legyenek az egészséges életvitelt segítő értékrend és család-barát szemléletmód hiteles átadására. Fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a családi életre nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit  Képes a családi életre nevelés iskolai és a speciális foglalkozás keretében való megvalósítására  Elkötelezett abban, hogy a gyermekek és a fiatalok minél jobban felkészüljenek a kiegyensúlyozott, harmonikus és boldog családi életre. Tematika: Az egészséges életmódra és családi életre nevelés (CSÉN) szükségessége, lehetőségei és feltételei az iskolában. A helyes önismeret és önértékelés, személyiségtípusok. Kommunikáció és konfliktuskezelés. A szeretettípusok, az igazi, elfogadó szeretet, a szeretet-nyelvek. Az ember kétneműsége – különbségek férfi és nő között. A nemi identitás. A serdülőkor szépségei és gondjai. „Felvilágosítás – kicsit másként”. Barátság, szerelem, együttjárás. Felelős szexualitás; AIDS-megelőzés. A termékenység-tudat és az egészség-tudat kialakítása. A megtermékenyítés biológiájával való ismerkedés, a fogamzás - mint csoda. Életadó szerelem – felelős szülőség; Teljes körű tájékoztatás a családtervezési módszerekről, a természetes családtervezés; Életvédelem, magzatvédelem – abortusz-megelőzés; Tanmenetek és óravázlatok bemutatása (3-12. osztály); Módszertani ötletbörze; Ajánlott irodalom Családi életre nevelés az oktatásban. Család-órákat segítő kézikönyv, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézete, Budapest, 2005. Horváth-Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa. Semmelweis és Dialógus Kiadó 2007. (válogatott fejezetei) Campbell, Ross: Nehéz évek. Harmat, Budapest, 1992, 2001. Chapman, Gary: Egymásra hangolva. Az öt szeretet-nyelv a házasságban. Harmat, Bp., 2002.

16

Bovet, Theodor dr.: Felette nagy titok. Könyv a házasságról. Bécs, 1983.; Sapientia Családpedagógiai Füzetek 2., Vigilia Kiadó, Budapest, 2002. Calvo, Gabriel: Kéz a kézben. Kérdések és válaszok boldog házasságra készülő fiataloknak. MÉCS Családközösségek, Budapest, 2002. Fiore, Carlo: A fiatalok etikája. Don Bosco Kiadó, Budapest, 2002. Timóteus Társaság: FÉK tanári kézikönyv. Timóteus Társaság Alapítvány Fiatalok az Élet Küszöbén (FÉK) szolgálata, Budapest, 2000., 2004. McDowell J. és Day D.: Miért várj? Timóteus Társaság Alapítvány, Fiatalok az Élet Küszöbén (FÉK) szolgálata, 1995. Rötzer, J: Természetes fogamzásszabályozás. Herder, Budapest, 1992. A hitoktatás szakmódszertana I. Felső tagozat Előadó: Szlanka Erzsébet Tanegység előfeltételek: BA, alapfokú kateketika, szakmódszertan és pedagógia A tanegység célja: Hogy megismerje a felső tagozatos diák szellemi és lelki fejlődésének fokait, lehetőségeit, illetve nehézségeit. A fejlesztendő kompetenciák:  Megismeri a különböző iskola típusait, alternatív iskolák nevelési céljait és módszereit, és a hittankönyveket, amelyek forgalomban vannak.  Képes lesz a hallgató a növendék fejlődését tovább alátámasztani abban a rendszerben, amelyben a diák jár.  Miközben az iskola típus sajátosságát közelebbről ismeri, elkötelezett a katekézis sajátos feladataihoz. Tematika: 1. A felső tagozatos diák szellemi, lelki képességei és adottságai 2. Az iskolák típusai és azok nevelési elvei 3. A serdülők katekézise 4. A felső tagozatos diák viszonyulása a tekintélyekhez (szülő, igazgató, plébános…) 5. A diák és az erkölcsös döntések (korunk kihívásai, és az erkölcsi érvelés lépései), 6. A diák és a plébánia közösség – előnyei, hátrányai 7. A diák és a hit két aspektusa 8. A diák és a szentségek 9. A diák és a szolgálat 10. A diák és a szentírás 11. A diák és a történelem 12. A diák és a nehéz helyzetek (az elválás, a halál, a munkanélküli, a drogalkoholfüggő családtagok…) 13. A diák személyiség formálása 17

Követelmény: Két dolgozat, amely terep- és eszköz ismeretet igényel. (Szakdolgozati formátum, 3-4 oldal) A hallgató minden iskola típus nevelési elveiről és módszereiről ír egy rövid összefoglalót, különös figyelemmel a katekézis feladatára. A felsorolt elmélet tematikának egyes témáját (3-4) megvizsgálja a hallgató a hittankönyvekben (3-4), és javaslatot tesz, hogy melyik hittankönyv kerülhet alkalmazásra a különböző iskola típusokban. Kötelező irodalom: Magyar kateketikai direktórium (MKD), (összeáll., szerk. az Országos Hitoktatási Bizottság Munkacsoportja), Szent István Társ., Bp. 2005. Klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma (KÁD), Szent István Társ., Bp. 1998. Fogassy Judit: Katekéták kézikönyve, Családi katekézis Ajánlott irodalom: Gary Chapmann: Kamaszokra hangolva Ross Champbell: Dühöngő ifjak Thorday Attila: A serdülők és fiatalkorúak katekézise, módszertani alapvetések Keszeli Sándor: Alapvető kateketika A hitoktatás szakmódszertana II. Ifjúsági katekézis Előadó: Kató Csaba Tanegységi előfeltételek: BA, alap kateketika, alap szakmódszertan A tanegység célja: Bevezetést ad az ifjúsági katekézis elméletébe és gyakorlatába. Segít kialakítani az ifjúsághoz való helyes hozzáállást. A fejlesztendő kompetenciák  Megismeri az ifjúsági katekézis különböző formáit és helyszíneit.  Képes lesz megválasztani és alkalmazni a fenti formákhoz illő kateketikai módszereket.  Elkötelezett az ifjúság keresztény identitásának formálására. Tematika: 1. Az ifjúság és az ifjúsági katekézis jellemzői 2. Az élet értelmének felismertetése 3. Az értékrend kialakításának segítése 4. Út a szabad döntésig 5. Elköteleződés és felelősség 6. Szolgálatra nevelés 7. Közösség és plébánia közösség 18

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Az emberi alapok megerősítésének eszközei Fiatalok a fiatalokért Az ifjú és a Szentírás Az ifjú ima- és liturgikusélete Az ifjú szentségi élete Tanúvá lenni Fórum

Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga Kötelező és ajánlott irodalom: Keszeli Sándor: Serdülők és fiatalok katekézise, Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged, 2007. - Keszeli Sándor: Technikák, tevékenységek, eszközök a katekézisfoglalkozásokon, Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged, 2007. - Magyar Kateketikai Direktórium (ifjúságra vonatkozó pontjai), SZIT, Budapest 2000. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. A szabad döntés kialakításának szükséges lépései és nehézségei 2. Felelősségre nevelés a kamaszkorban 3. A szolgálatra nevelés modelljei 4. A közösség szerepe az ifjú életében 5. Test, lélek, szellem egysége a nevelésben 6. Imaélet kialakításának segítése az ifjúkorban A nevelés gyakorlati feladatai szeminárium Előadó: Fekete László András OFM A tárgy célja a nevelés feladatainak, területeinek, problémáinak, szituációinak gyakorlatközpontú megközelítése annak érdekében, hogy a tanár szakos hallgatók a nevelés valóságáról minél differenciáltabb képet kapjanak, és minél gazdagabb tapasztalatokat szerezzenek az iskolai nevelés gyakorlatában. Fejlesztendő kompetenciák: A tanulói személyiség fejlesztéséhez, a tanulócsoportok, közösségek kialakításához, az egyház hívő-istentiszteleti-karitatív közösségében való aktív részvételhez szükséges kompetenciák ismereti és attitüdbeli megalapozása A tárgy tematikája A tanegység a hallgatók aktív és kooperatív munkájára épül. Központi metodikai elemek a pedagógiai szakirodalom tanulmányozása, valós pedagógiai problémák és konfliktushelyzetek elemzése, esettanulmányok megbeszélése, iskolalátogatás, gyakorló pedagógusokkal történő beszélgetés. Az alábbi tevékenységeken keresztül 19

fejlesztjük a legfontosabb pedagógiai kompetenciákat: a tanulók személyiségének megismerése, az interperszonális kapcsolatok fejlesztése, a támogató partnerszerep gyakorlása, a növendékek tevékenységének adekvát irányítása, interaktív közösségi foglalkozások vezetése, a pszichológiai és a szociológiai törvényszerűségek tudatos alkalmazása, a nevelői magatartás és a nevelői stílusok tanulmányozása, a támogatóútmutató nevelési módszerek alkalmazása, az ellenkező hatást kiváltó nevelési módszerek alkalmazása, az alternatív nevelési eljárások tanulmányozása. Követelmény Évközi ellenőrzés: az önállóan végzett megfigyelések dokumentálása, kiselőadások tartása és szemináriumi dolgozat írása. Félév végén: gyakorlati jegy. Ajánlott irodalom Németh András: Nevelés, gyermek, iskola. Eötvös Kiadó, Budapest, 1997. Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei. Eötvös Kiadó, Bp., 1997. Bíró Endre: Jog a pedagógiában. Jogismeret Alapítvány, Budapest, 1998. Bábosik István: Alkalmazott neveléselmélet. OKKER, Budapest, 2003. Dombi – Oláh – Varga: A neveléselmélet alapkérdései. APC-Stúdió, Gyula, 2004. Lappints Árpád: Érték és nevelés. Comenius Bt., Pécs, 2002. Falus Iván (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001. Csapó Benő (szerk.): Neveléselmélet szöveggyűjtemény. JATE, Szeged, 1994. A nevelői hivatás természete Előadó: Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja, hogy a hallgatók korábbi iskolai tapasztalataira támaszkodva és irodalmi források feldolgozása útján segítséget kapjanak saját pedagógus-szakmai szocializációjukhoz. További cél, hogy a hallgatók differenciált képet alkothassanak a pedagógiai hivatás összetettségéről, változásairól, valamint a változásokat befolyásoló történelmi, társadalmi és pedagógiai hatásokról. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a pedagógus-hivatás sajátos szerepkörét, feladatait és a pedagógussal szemben támasztott kötelességeket és elvárásokat.  Képes a pedagógusi hivatás és szerepkör történelmi/társadalmi változásait nyomon követve a mai kor elvárásait értelmezni és értékelni.  Elkötelezett a hittanár hivatásának gyakorlására és ezen keresztül Krisztus Egyházának szolgálatára. Tematika: A szeminárium munkája a hallgatók egyéni kíváncsiságának, érdeklődésének és problémaérzékenységének megfelelően alakul. Főbb tematikus területek: Mit kaptam tanáraimtól? (Élmények, történetek iskolai tapasztalatok 20

pedagógusokról.) Tanárok a szépirodalomban és a filmvásznon. Tanári szerepek változásai a pedagógiai szakirodalom alapján. Mit várnak a különböző életkorú gyermekek és szüleik a pedagógustól. A pedagógusra vonatkozó állami törvények és jogszabályok. Pedagógusetika. Mit vár el a hittanártól az Egyház? (Egyházi dokumentumok elemzése.) A hitoktatás szerepe és feladatai napjainkban. A hittanár és a pedagógus társadalom. Követelmény: Rendszeres és aktív részvétel a foglalkozásokon. Választható feladatok: 1. Egy pedagógusi szerepkört bemutató szépirodalmi mű vagy filmalkotás elemzése. 2. Empirikus kutatás iskolai környezetben a tanári szerepekkel és a pedagógiai munkával kapcsolatosan. 3. Empirikus kutatás különböző életkorú hittanos gyerekek, szüleik és hitoktatóik körében a hitoktatás mai helyzetéről, feladatairól. A hallgató saját munkáját írásos beszámoló és kiselőadás formájában publikálja, ennek alapján a félév végén kap gyakorlati jegyet. Kötelező irodalom: Hoffmann Rózsa: Szakmai etikai kódex pedagógusoknak. Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. Bíró Endre: Jog a pedagógiában. Jogismeret Alapítvány, Budapest, 1998. Ajánlott irodalom: Mészáros István: Oskolák és iskolák. Epizódok tizenhat régi iskolánk történetéből. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Zrinszky László: Pedagógusszerepek és változásaik. ELTE, Budapest, 1994. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: 1. Egy szépirodalmi műben bemutatott pedagógusszerep elemzése 2. Egy filmalkotásban szereplő pedagógiai szituáció feldolgozása 3. Egy iskolában folyó nevelői tevékenység bemutatása 4. Egy tanáregyéniség pedagógiai életművének értékelése A szociálpszichológia elmélete és alkalmazása Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tanegység célja: A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szociálpszichológia tudománya által feltárt legfontosabb törvényszerűségekkel, és felhívja a figyelmet e törvényszerűségek tanítási-nevelési helyzetekben való megnyilvánulásaira és pedagógiai alkalmazásukra. A fejlesztendő kompetenciák:  A hallgató megismeri az emberek társas helyzetekben való viselkedésének törvényszerűségeit. 21

 Képes e törvényszerűségek azonosítására a saját életében és a pedagógiai helyzetekben.  Törekszik arra, hogy ismereteinek birtokában egyre jobban megértse a társas környezetében zajló folyamatokat, és tudását felhasználja a pedagógiai munkájában. Tematika: A személyészlelés legfontosabb törvényszerűségei; ezek megjelenése a pedagógus munkájában. Az attribúció. Az attitűdök. A társadalmi szerepek sajátosságai, a tanári szerep. A csoportok működése. A csoportvezető stílusának hatása a csoport működésére. Csoportközi viszonyok. Az emberi kapcsolatok. A kommunikáció. Konfliktusok és kezelésük. Követelmény: félév végi kollokvium. Kötelező irodalom: Somogyiné Petik Krisztina: Szociálpszichológia jegyzet, 2009. (Sapientia könyvtár) Ajánlott irodalom: Hewstone: Szociálpszichológia, KJK-Kerszöv, Budapest, 2003. Smith, E.R. – Mackie, D.M.: Szociálpszichológia, Osiris, Budapest, 2004. Forgács J.: A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz, Budapest. A tanulási folyamat irányítása szem. Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A tárgy célja A Tanulási folyamat irányítása című gyakorlati szeminárium a tanulásra és tanításra vonatkozó elméleti ismeretek mélyebb elsajátítását és gyakorlati alkalmazását segíti. A feladatok választhatóságának és a folyamatos önértékelésnek biztosításával a tanári kompetenciák differenciált fejlesztése válik lehetővé. A stúdium fontos eleme az elméleti ismeretek és a valós iskolai gyakorlat során tapasztaltak közti eltérések tudatosítása, okainak feltárása, a két nézőpont ellentéteinek feloldása. Fejlesztendő kompetenciák:  A tanulók hatékony tanulási folyamatát és önálló tanulási képességeinek kialakítását biztosító tervező, szervező, irányító és értékelő tanári tevékenységhez szükséges képességek fejlesztése.  A katekézis tervezésénél és megvalósításánál a helyi körülmények figyelembe vétele, a plébánia lelkipásztori tevékenységéhez való igazodás és együttműködés képessége.  A teológiai ismeretek feldolgozásában rejlő személyiségfejlesztési lehetőségek feltárásának és felhasználásának képessége. A tárgy tematikája A pedagógiai folyamat tervezése, szervezése és irányítása, elemzése és értékelése. 22

Követelmény A félév során 2-3 csoportos és egyéni gyakorlati feladat megoldása, választott oktatási téma feldolgozásának megtervezése és bemutatása. Félév végén: gyakorlati jegy Ajánlott irodalom Falus Iván szerk. (2003): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Bárdossy Ildikó és mtsai (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. PTE, PécsBudapest Golnhofer Erzsébet - Nahalka István szerk. (2001): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Hegedűs Gábor és mtsai (2002): Projektpedagógia. KFTFK, Kecskemét Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt., Pécs A védelemre szoruló gyermek sajátosságai Előadó: Büki Péter A tanegység célja: A védelemre szoruló gyermek szükségleteinek felismerése. A lehetséges, a gyermeket érő – elsősorban szociális jellegű – problémák kezelése. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri az alapozó tárgyak alapfogalmait, valamint a speciális szükségletű, továbbá a kórosan működő és zavart életvitelű családok, illetve az itt felnövő gyermekek problémáit, a segítés pszichológiai, szociális és pedagógiai aspektusait.  Képes a különböző problémák felismerésére és kezelésére, megelőzésére.  Elkötelezett a védelemre szoruló gyermekek problémáinak megoldásában. Tematika: 1. A társadalmi ártalmaktól védendő gyermek (fizikai környezet, közintézmények) 2. A társadalmi ártalmaktól védendő gyermek (média) 3. A szociokulturális hatások 4. A gyermek családjának helyzete 5. Családi problémák (erőszak, függőség, válás) 6. Családi problémák (haláleset, fogyatékos/beteg testvér, családi tabuk) 7. A rosszul kommunikáló család 8. A fogyatékos gyermek 9. A beteg gyermek 10. Halálosan beteg gyermek 11. A „neveletlen” gyermek 12. Társak nélküli gyermek 13. Kommunikációjában akadályozott gyermek 14. Nem a családjában élő gyermek, nem a saját otthonában élő család gyermeke Követelmény Félév végi ellenőrzés: kollokvium

23

Kötelező és ajánlott irodalom: Vogrinc, Joze A tévénéző. PONT Kiadó, 2001. Dolto, Francoise A gyermek és a város. PONT Kiadó, 2002. Newman, Fran Gyermekek krízishelyzetben. PONT Kiadó, 2002. Albert Fruzsina – Dávid Beáta Embert barátjáról. A barátság szociológiája. Századvég, Budapest, 2007. Messing Vera – Molnár Emília „… több odafigyelés kellett volna”. A roma gyerekek iskolai sikerességének korlátairól. Esély 2008/4. FORDULÓPONT periodika Bevezetés az egyház életébe II.: Szerzetek, lelkiségi mozgalmak Előadó: Dr. Révay Edit A tanegység célja: A félév során rövid elméleti bevezetést kapnak a hallgatók az egyház belső megújulásának intézményi formáiról, mint a lelkiségi mozgalmak és szerzetesség típusairól, jellemzőiről, fejlődéstörténetükről, és magyarországi (újra)indulásuk sajátosságairól. A félév során a hallgatók találkoznak egy általuk választott lelkiségi mozgalom tagjaival, lelkiségüket, életmódjukat, egyházba és társadalomba ágyazottságukat – megadott szempontok szerint – megvizsgálják, és ott szerzett tapasztalataikat dolgozatban elemzik. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a lelkiségi mozgalmak és szerzetesrendek kialakulásának történeti, társadalmi hátterét  Képes eligazodni a lelkiségi mozgalmak és szerzetesrendek sokféleségében és főbb sajátosságaiban  Elkötelezett abban, hogy minél inkább elmélyedjen a különböző lelkiségek célkitűzéseiben és megfelelő és korszerű tudást szerezzen és azt gyarapítsa. Tematika: A szerzetesrendek mint vallási alapon létrejövő társadalmi szerveződési formák A szerzetesség mint magatartás és életpálya A szerzetesség társadalmi funkciói, ellentársadalom-ellenegyház A szerzetesség története, életciklusok, társadalmi változások A szerzetesség társadalmi szerepe, feladatvállalás A szerzetesrendek feloszlatása I. A szerzetesrendek feloszlatása II. Az újraindulás és a jövő kérdései Kötelező és ajánlott irodalom: Perfectae Caritatis zsinati dokumentum In: Cserháti, József-Fábián, Árpád (szerk): A II. Vatikáni Zsinat tanítása, Szent István Társulat, Budapest 1992.

24

Mónika naplója. Egy szerzetesközösség élete az üldöztetés éveiben, Vigilia, Budapest, 1990, p. 20. Révay Edit: Újrainduló szerzetesrendek egy megújuló társadalomban, Status Kiadó, 2003. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. Egy szerzetesrendek újraindulásának története 2. A II. Vatikánum hatása a rendi élet megújulására 3. Egy szerzetesrend történeti fejlődése 4. Van-e értelme ma a szerzetességnek? Bevezetés az egyház életébe IV.: Ifjúsági pasztoráció Előadó: Czap Zsolt A tematikát, a követelményeket, a kötelező és ajánlott irodalmat az előadó a félév elején ismerteti. Család és fejlődés Előadó: Dr. Horváth-Szabó Katalin A tárgy célja: A tantárgy célja a család szerepének, hatásainak megismertetése a család keretében történő élethossziglan tartó egyedi fejlődésben. A fejlesztendő kompetenciák  A hallgató megismeri a családi szocializáció mechanizmusait, ezek működésének fejlődést segítő és gátló aspektusait és az egyes életkorok fejlődési feladatait.  Képes arra, hogy saját életében felismerje és korrigálja a családi hatások esetleges káros következményeit. Érzékennyé válik leendő neveltjei családi problémáinak felismerésére, szüleik partnerként való elfogadására, és képes arra, hogy szükség esetén a megfelelő szaksegítséghez juttassa őket.  Elkötelezett abban, hogy minden segítséget megadjon a családok harmonikus működésének előmozdításához. A tárgy tematikája: 1. A fejlődés általános kérdései. 2. Az élethossziglani fejlődés menete. 3. A család fogalma, funkciói. 4. A család rendszer-jellege. 5. A család működésének jellegét meghatározó tényezők Olson modellje alapján. 6. A családi szerepek. 25

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

A családi szocializáció működése. Egyedi fejlődés a család életciklusaiban. Fejlődés gyermekkorban. A mese és a játék szerepe a fejlődésben. Fejlődés serdülőkorban. A felnőttkori fejlődés. Az időskor jellemzői. Erkölcsi és vallási szocializáció.

Követelmény Esetleírás elkészítése: interjú egy középkorú vagy idős emberrel. A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom: Horváth-Szabó – Kézdy – S. Petik: Család és fejlődés. Jegyzet. Sapientia honlapról letölthető vagy Sapientia Könyvtár Ajánlott irodalom Család és fejlődés szöveggyűjtemény (szerk. Somogyiné P.K.) Sapientia Könyvtár – Bíró S., Komlósi P. (szerk.): Családterápiás olvasókönyv. Mérei F. Mentalh. Egy. Bp. – Bánlaky É. (szerk.): A családról. Faludi Akadémia, Bp.2001. – Horváth-Szabó K. (szerk.): Családpszichológia I. PPKE BTK. Piliscsaba, 2001. – Fincham, F., Bradbury, T. (eds.) The psychology of marriage. The Guilford Press, London, 1990. – Horváth-Szabó K (2003): Korunk dilemmája: szerződésre vagy szövetségre épülő házasság. Embertárs, 1, 4. sz. 39-46. – Székely I.: Én-Te-Mi. A házasság erőforrásai és buktatói. Korda K. Kecskemét. 1995. – Gyökössy E.: Nem jó az embernek egyedül. Kálvin K. Bp. 2002. – Kopp M., Skrabski Á.: Magatartás és család. Magyar Bioetikai Szemle, 2001/4. – Horváth Szabó Katalin: Intimitás és elköteleződés. In: Bánlaky, Karczub (szerk.): A családról. KPBK, Faludi Akadémia, Bp. 2001. – Hendrix, H.: Pár-bajok. Park Kiadó, Bp. 2004. – Napier, A.Y.: A törékeny kapcsolat. Animula, Bp. – Berne, E.: Sorskönyv. Háttér. Bp. – Satir, V.: A család együttélésének művészete. – Bettelheim, B.: Az elég jó szülő. Gondolat, Bp. 1994. – Campbell, R.: Dühöngő ifjak. Harmat, Bp. 2000. – Goleman, D.: Érzelmi intelligencia. Háttér, Bp. 1997. – Pálhegyi F.: Keresztyén házasság. Kálvin K. Bp. 1995. – Grün, A.: Az emberélet útjának felén. Bencés K., Pannonhalma, 1995. – Bagdy E.: Családi szocializáció és személyiségzavarok. NTK, Bp. – Winnicott, D. W.: Az egyén fejlődése és a család. Animula, Bp. Család- és gyermekvédelem csoportos szakmai gyakorlat Előadó: Fehérné dr. Mészáros Ágnes Családi életre nevelés tanórákon hospitálás és min. 15 óra tanítás. Gyermekvédelmi foglalkozásokon hospitálás, dokumentációkészítés, családlátogatás, egyéni esetkezelés. 26

Család- és gyermekvédelem szociológiája Előadó: Dr. Révay Edit A tárgy célja A BA képzésben „Általános szociológia” tárgy keretében tanultakra alapozva, korunk társadalmában a családokat közelről érintő kérdéseket vizsgálunk empirikus adatokra támaszkodva, ugyanakkor társadalomelméleti keretek közé helyezzük, hogy a törvényszerűségeket és sajátosságokat is felfedezni és értelmezni tudják a hallgatók. Fejlesztendő kompetenciák  Ismereteket szerez az (életvezetésük, fejlődésük szempontjából) veszélyeztetett csoportokból, családokból származó gyerekek társadalmi hátteréről  Képes lesz értelmezni a szakirodalomban megjelenő statisztikai és empirikus kutatási adatokat  Elkötelezetté válik a rábízott gyerekek helyzetének társadalmi össszefüggésben való szemléletére. Tematika: — A családszociológia tárgya, célja, módszerei. A család meghatározása, a gyermekkori szocializáció jelentősége a házastársi és szülői szerepekre való felkészítésben — A család belső működése: családfunkciók, családon belüli kapcsolatok dinamikája, családi életciklusok, konfliktusok a családban (Én)történet és identitás család – és csoportszociológiai nézőpontból. Válságban vane a jelenlegi családmodell? — Felkészülés a családi életre a házasság előtti párkapcsolat során, párválasztás házasságkötés Nagyszülő a családban. Egyetértés a nevelésben. Mire nevelünk? Sérült gyermek elfogadása és nevelése. — Családi gazdálkodás, családi döntések. Családerősítő és gyengítő folyamatok a mai társadalomban. Családi életmegoldások nehéz társadalmi helyzetben. A sokszorosan bajbajutott családok kezelése. — Szülők és gyermekeik, a család mint intim közösség. Változások a szülők gyerekfelfogásában, a gyerekek életkörülményeiben és szocializációjában. A telekommunikációs manipuláció hatása a gyermekek személyiségére — A házasságok jelentősége és szerepe a házastársak életében. A házasságok stabilitása - instabilitása. A válás. Családpályák és életutak. — A gyermekvédelem fogalmi meghatározása, eurokultúra és gyermekvédelem. A gyermekvédelem alapfogalmai és intézményei. Szemléleti és szakmai ellentmondások napjaink magyar gyakorlatában. — A reszocializációs gondozást igénylő népesség, az egyéniesített reszocializáció metodikája, az intenzív reszocializációs gondozás intézményei 27

A gyermekek védelme, gyermeki jogok a nevelőotthonokban? Család – erőszak iskola a fiatalkorú bűnelkövetők életében — Gyakrabban előforduló veszélyformák, a szegénység hatása a gyermekekre, a bűnözés hatása a gyermekekre A gyermekek elleni erőszak. A nem véletlen sérülések. — Gyermekvédelem és nevelés A javítóintézeti nevelés, mint támogató intézmény dezintegrációs hatásai. Követelmény Évközi ellenőrzés: zárthelyi és referátum. Félév végén: kollokvium Kötelező és ajánlott irodalom - Cseh-Szombathy, László: Családszociológiai problémák és módszerek Gondolat Kiadó Budapest, 1979. - Boreczky, Ágnes: A szimbólikus család Gondolat Kiadó, Budapest 2004. - Globalizáció és család, Comenius BT, Pécs, 2002. - Szilvágyi Léna: Gyermek-család-társadalom. Szociális munka gyermekes családokkal. Bp. 1996. - Herczog, Mária: A gyermekvédelem dilemmái Pont Kiadó, Bp. 1997. - szerk: Papházi Tibor: Javítóintézet, család, gyermekvédelem. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2004. - Veczkó József: Gyermek- és ifjúságvédelem. APC Stúdió, Gyula, 2002. - Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1996. Család- és gyermekvédelmi jog Előadó: Dr. Gerencsér Balázs A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a család- és gyermekvédelem állami intézményeit, tisztázza az alapvető fogalmakat, eligazodást nyújtson különféle jogi szabályozásokban. A fejlesztendő kompetenciák • Ismeri az állami család és gyermekvédelem intézményrendszerét. • Képes magabiztosan eligazodni az intézmények és fogalmak között. • Elkötelezett abban, hogy munkája során az itt megszerzett ismereteivel készen álljon segíteni a gyermekeken és családokon. Tematika: 1. alkotmányjogi, közigazgatási alapok a szociális és gyámügyi igazgatáshoz 2. gazdasági és szociális alapjogok alkotmányos fejlődése 3. gazdasági és szociális emberi jogok nemzetközi fejlődése 4. a szociális igazgatás állami szervezetrendszere 5. a szociális igazgatási jog intézményrendszere (ellátások, szolgáltatások) 6. Család és jog kapcsolódási pontjai 28

7. a polgári jogi és családjogi szabályozás 8. a családok támogatásának rendszere 9. nevelési ellátás, gyermekgondozási támogatások, anyasági támogatás 10. az örökbefogadás 11. gyermekvédelem és jog kapcsolódási pontjai, a gyermek jogai 12. ellátások a gyámügyi igazgatásban 13. gyermekvédelmi gondoskodás intézményei 14. gyámügyi intézmények és feladataik Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga Kötelező irodalom és jogszabályok: A családjog kézikönyve. Szerk. Kőrös András. Bp. HvgOrac. 2007. Lantai Csilla: Gyermek- és ifjúságvédelem, gyámügyi igazgatás Bp., 2000. Magyar Közigazgatási Intézet KATONÁNÉ PEHR Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás. Bp. HvgOrac 1999. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság alkotmányáról 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (A fenti jogszabályokból csak az előadásokon megadott fejezetek részei a tananyagnak.) Ajánlott irodalom CSIKY Ottó: Magyar családjog. 2., átdolg. kiad. Bp. HvgOrac 2003. Pécsváradi János: Gyámügyi igazgatás (Szerk.: Lőrincz Lajos) Bp. 2002., Államigazgatási Főiskola A gyámügyi igazgatás (Szerk.: Császár László) Bp. 2003. Pénzügyi Tájékoztató Iroda Kft. SOMFAI Balázs: Családjog. Bp. - Pécs, Dialóg Campus K. 2003. /Dialóg Campus szakkönyvek.//Jogi szakvizsga segédkönyvek./ Dr. Csepeli Ágota - Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? (Fővárosi KözigazgatásiFüzetek) http://www.bfkh.hu/doku/ket/ket-5.pdf Dr. Csepeli Ágota – Nédasiné Nemes Erzsébet: Gyermekvédelmi kalauz a rendőrség munkatársai számára (Fővárosi Közigazgatási Füzetek) http://www.bfkh.hu/doku/ket/ket-2.pdf

29

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. A gazdasági és szociális jogok aktuális kérdései 2. A családok támogatásának a rendszere és aktuális kérdései 3. A gyermekvédelemnek a rendszere és aktuális kérdései 4. A szociális igazgatás állami szervezetrendszere / intézményrendszere Család- és gyermekvédő tanári gyakorlat Előadó: Riez Andrea A terepgyakorlat célja:  Az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazásának megfigyelése, önálló alkalmazása és értékelése.  A család- és gyermekvédő tanár szakmai tevékenységéhez szükséges képességek fejlesztése.  Felkészítés a gyakorlati tevékenység tapasztalatainak feldolgozására, értelmezésére és a problémák tudatosítására. A hallgató feladatai: A mentortanárral egyeztetett időterv szerint látogatja az intézményt. A mentortanár irányításával részt vesz az iskolában folyó család- és gyermekvédő tevékenységekben. A mentor tanár felügyelete mellett önállóan foglalkozik a mentor tanár által kiválasztott gyermekkel és vagy /családja tagjaival. Kapcsolatot kezdeményez, problémafeltáró interjút készít velük. Ez utóbbi értékelése és a gyermek viselkedésének megfigyelése alapján lehetőségeihez képest azonosítja a kliensek problémáit és beavatkozási tervet készít. Megfigyeléseiről és tapasztalatairól, a gyakorlat során végzett tevékenységéről, a felmerülő nehézségeiről részletes naplót készít, amelyet a gyakorlat végén a mentor tanár aláírásával hitelesít. A hallgató kötelezettségei: Alkalmazkodik a gyakorló intézmény munkarendjéhez és előírásaihoz. A mentortanárral egyeztetett időben és helyen megjelenik, akadályoztatását előre jelzi és a hiányzásokat a mentortanárral való megállapodás szerint pótolja. Betartja a szakmai etikai szabályokat, a kliensekről tudomására jutott információkat titkosan kezeli, a kliensekkel előítélet-mentesen, elfogadó és segítő attitűddel foglalkozik. A gyakorlat befejezése után megfigyeléseire, tapasztalataira, önálló tevékenységére építve, elméleti ismereteit felhasználva 8-10 oldalas dolgozatot készít, amelyben számot ad az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásában való jártasságáról és a saját munkára való reflektálás készségéről. A dolgozatot a Reflektív pedagógia (család) oktatójának értékelésre átadja.

30

Családpszichológia Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina Tanegységi előfeltételek: Személyiség és személyiségfejlődés A tantárgy célja, hogy a család rendszer-jellegének és működési törvényszerűségeinek megismertetésén keresztül nyitottá tegye a hallgatókat a mélyebb önismeretre, és képessé tegye őket leendő diákjaik problémáinak jobb megértésére. A fejlesztendő kompetenciák:  A hallgató megismeri a család egészséges és kóros működésének hátterét, okait, egyéni és társadalmi következményeit, és a korrekció lehetőségeit.  Képes arra, hogy saját életében felismerje és korrigálja a családi hatások esetleges káros következményeit. Érzékennyé válik leendő neveltjei családi problémáinak felismerésére, szüleik partnerként való elfogadására, és képes arra, hogy szükség esetén a megfelelő szaksegítséghez juttassa őket.  Elkötelezett abban, hogy minden segítséget megadjon a családok harmonikus működésének előmozdításához. Tematika: A család funkciói és rendszer-jellege. Szerepek a családban. A párkapcsolat fejlődési szakaszai, a házastársi elköteleződés pszichológiai funkciója. A családi életciklusok. Az elég jó anya jellemzői, a korai anya-gyermek kapcsolat jelentősége. A kóros családdinamikai tényezők hatása a fejlődésre. A családi kommunikáció nehézségeinek okai, a hatékony kommunikáció. A családi konfliktusok okai, a hatékony konfliktuskezelés. Az indulatkezelés módszerei, érzelmi nevelés. A helytelen nevelési stílus és bántalmazás következményei a gyermek fejlődésében. Követelmény: félév végi kollokvium. Kötelező irodalom: Somogyiné P. Krisztina: Családpszichológia jegyzet, 2008 (Sapientia könyvtár) Ajánlott irodalom: Horváth-Szabó K.: A házasság és a család belső világa, Semmelweis Egyetem, Mentálhigiéné Intézet, Budapest, 2007. Horváth-Szabó Katalin, Kézdy Anikó, S. Petik Krisztina: Család és fejlődés, Jegyzet, Sapientia, 2007. - Hendrix, H.: Pár-bajok. Park Kiadó, Bp. 2004. - Napier, A.Y.: A törékeny kapcsolat. Animula, Bp. - Berne, E.: Sorskönyv. Háttér. Bp. - Satir, V.: A család együttélésének művészete. - Bettelheim, B.: Az elég jó szülő. Gondolat, Bp. 1994. Campbell, R.: Dühöngő ifjak. Harmat, Bp. 2000. - Hegyiné: Családpszichológia. Corvinus, 2003. - Goleman, D.: Érzelmi intelligencia. Háttér, Bp. 1997. - Pálhegyi F.: Keresztyén házasság. Kálvin K. Bp. 1995. - Horváth Szabó K. (szerk.): Család31

pszichológia. PPKE, Piliscsaba, 2001. - Grün, A.: Az emberélet útjának felén. Bencés K., Pannonhalma, 1995. - Bagdy E.: Családi szocializáció és személyiségzavarok. NTK, Bp. - Winnicott, D. W.: Az egyén fejlődése és a család. Animula, Bp. - Bíró S., Komlósi P.(szerk.): Családterápiás olvasókönyv. Animula, Bp. Dogmatika II.: A kezdetektől a beteljesülésig Előadó: Dr. Tóth Beáta A tárgy célja: A teremtéstan és az eszkatológia főbb kérdéseinek történeti és kortárs teológiai áttekintése, a hallgató felkészítése az ebben a témakörben való önálló tájékozódásra, kutatásra. A fejlesztendő kompetenciák:  Betekintést nyer a dogmatika e területeinek alapkérdéseibe  Önálló tájékozódásra és ítéletalkotásra képes  Elkötelezett abban, hogy a megismert hagyományt kreatívan közvetítse Tematika: A teremtéstan és a mai tudományos világkép – A bibliai teremtéstan jellemzői – A teremtéstan a teológiatörténetben - Az ember teremtése, természete, méltósága – Angyalok és démonok – Apokaliptika és parúzia-várás a Bibliában – Az eszkatológia a teológiatörténetben – A végső idők és az evolutív világkép – Az egyén beteljesedése – A feltámadáshit a kezdetektől napjainkig – Pokol, purgatorium, mennyország Követelmény: Félév végi zárthelyi vizsga Kötelező irodalom: Lukács László: Dogmatika II. A kezdetektől a beteljesülésig. (jegyzet) Puskás Attila: A teremtés teológiája, SZIT, 2006. Eszkatológia in Theodor Schneider: A dogmatika kézikönyve II. Vigilia, 2002, 397-494. Wolfgang Beinert: A dogmatika lexikona A megfelelő szócikkek. Karl Rahner, Herbert Vorgrimler: Teológiai kisszótár, Budapest, 1980. (szócikkek: apokaliptika, apokatasztaszisz, eszkatológia, feltámadás, halál, halhatatlanság, Isten színelátása, ítélet, jövő, közbülső állapot, menny, örökkévalóság, pokol, remény, tisztítótűz, üdvösség, vég, végső dolgok) Ajánlott irodalom: Alszeghy Zoltán: A kezdetek teológiája, SZIT, 1984; Alszeghy Zoltán: Az ember jövője, SZIT, 1981; Az ember és az örök élet. Communio 1993/1.; Karl Barth: Ember és embertárs, Európa, 1990; Bolyki János, Teremtésvédelem. Ökológiai krízisünk teológiai megközelítése, Budapest, 1999; Boros László, Megváltott lét, Vigilia, 1993; 32

Boros László: A halál misztériuma, Vigilia, 1998; Rudolf Bultmann: Történelem és eszkatológia, Atlantisz, 1994; Maurizio Flick: Az eredeti bűn és a fejlődéselmélet, in: Vigilia 1967. 217.; Gál Ferenc, Az örök élet reménye, SZIT, 1975; Gál Ferenc, A teremtett és megváltott ember; Hit a teremtésben. Communio 1994/1. szám.; Gisbert Greshake: Az élet vége?, Új Ember, 2001; Jacob Kremer: A halottak jövője, SZIT, 1991; Hans Küng: Van örök élet?, Európa, 2001; Jürgen Moltmann: Minden végben kezdet rejtezik, Kis reménytan, Bencés k., Pannonhalma, 2005; Nemesszeghy Ervin, Az anyagi világ, SZIT, 1983; Wolfhart Pannenberg: Mi az ember,? Egyházfórum, 1991; Teilhard de Chardin, Út az Ómega fel,é SZIT, 1980. Dogmatika VI. Ekkléziológia, mariológia Dogmatörténet Előadó: Dr. Deák Hedvig A tanegység célja: megismertetni a hallgatókkal az Egyház misztériumát mint Isten jelenlétének jelét a történelemben és mint az üdvösség egyetemes szentségét; bevezetést adni a dogmafejlődés kérdésébe. Fejlesztendő kompetenciák:  Az Egyház misztériumának tükrében szintézist alkot a szisztematikus teológia főbb traktátusairól és legfontosabb tételeiről.  Képes felismerni a különböző hitigazságok összefüggését és azok életre váltását az Egyház tanításában, istentiszteletében és szolgálatában.  A Krisztus Egyháza iránt elkötelezetten vállal részt az Egyház életében és küldetésében. Tematika: A II. Vatikáni Zsinat egyháztana és a korábbi ekkléziológiai modellek. Az Egyház az Újszövetségben. Az Egyház alaptulajdonságai (egy, szent, katolikus, apostoli), és az ezzel kapcsolatos aktuális kérdések. Az Egyház alapformái. Isten népének tévedhetetlensége. A sensus fidei és a tanfejlődés. Követelmény a félév végén: szóbeli vizsga. Kötelező irodalom: a kötelező irodalom jegyzékét az első órán kapják kézhez a hallgatók. Dogmatörténet Előadó: Dr. Deák Hedvig Lásd: Dogmatika VI. Ekkléziológia, mariológia

33

Drogok és drogfüggőség Előadó: Kály-Kullai Károly A tanegység célja: A tárgy célja, hogy a drogproblémák terén az alapfogalmakkal, a drogpolitika elemeivel a függőségekre adott intézményi-segítői válaszokkal megismerkedjenek a hallgatók. További cél, hogy a drogproblémák pasztorális megközelítését elméleti és gyakorlati szinten egyaránt elsajátítsák. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri az addiktológia és a drogpolitika alapfogalmait, a drogprobléma pasztorális megközelítésének lényegi elemeit.  Képes a drogproblémák terén a tájékozódásra, szükség esetén a tájékoztatásra.  Elkötelezett abban, hogy mindezeket beépítse gyakorlati, egyházi szolgálatába, tevékenységébe. Tematika: ld. a tárgy célját. Kötelező és ajánlott irodalom: Bayer István: Drogok és emberek: Múlt, jelen, jövő. – Bp.: Sprinter Kiadói Csoport, 2005. - 512 p. – ISBN 963 9468 41 x kötött: 6999,-Ft Demetrovics Zsolt (szerk.): Az addiktológia alapjai I. – Bp.: Eötvös Kiadó, 2007. – 447 p. – ISBN 978 963 463 911 4 kötött Gerald G. May: Függőség és kegyelem. – Bp.: Harmat Kiadó, 2006. – 238. p. – ISBN 963 9564 36 2 fűzött: 2200,-Ft Kály-Kullai Károly: Utak - útkeresők - szenvedély - betegség. – Bp.: Új Ember Kiadó, 2007. - 353 p. – ISBN 978-963-9674-51-6 fűzött Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására (www.szmm.gov.hu) Egyházjog: Házasságjog De Matrimonio Előadó: Dr. Ujházi Lóránd A tanegység célja: A házasság bemutatása az Egyház gondolkodásában és jogrendjében. Bemutatni azokat a körülményeket, személyi tulajdonságokat, amik szükségesek az érvényes házasság megkötéséhez. Felvázolni a házasság semmissé nyilvánításáért folyó perek eljárásjogi normáit. Olyan jogintézmények felsorakoztatása, mint a házasság érvényesítése, a privilegium paulinum vagy a kötelék adott körülmények esetén való felbontása. Az Egyház családról alkotott felfogásának vázolása. Tematika: A házasság intézménye a Katolikus Egyház jogrendjében; Lelkipásztori gondoskodás és a házasság megkötését megelőző teendők; Az érvénytelenítő akadályok általában; Az egyes érvénytelenítő akadályok; A házassági beleegyezés; A házasság megkötésének formája; Házasság megkötésének helye és ideje, anya34

könyvezése; Vegyes házasságok; Titkos házasságkötés; A házasság jogkövetkezményei; A házastársak különválása; A házasság érvényesítése; A házasság semmiségének kimondása; A család helye és szerepe a Katolikus Egyház jogrendjében. Követelmény: félév végi szóbeli vizsga Ajánlott irodalom: ERDŐ, P., Egyházjog, Budapest, 2005. KUMINETZ, G., Katolikus Házasságjog, Budapest, 2002. FRANCESCHI, H., LLOBELL, J., ORTIZ, M., (a cura di) La nullità del matrimonio: temi processuali e sostantivi in occasione della –Dignitas Connubi -, Roma 2005. EBOTT, R., Das neue kirchliche Eherecht, Frankfurt M., 1983. CARRERAS, J., (a cura di) La giurisdizione della Chiesa sul matrimonio e sulla famiglia, Milano, 1998. MARZOA, Á., MIRAS, J., RODRÍGUEZ-OCAÑA, R., (ed.) Exegetical Commentary on the Code of Canon Law, Vol. III/2, Montreal, 2004. Longhitano, A., Matrimonio, canonico fra tradizione e rinnovamento, Bologna, 1991. KNECHT, A., Handbuch des Katholischen Eherecht, Freiburg, 1928. Pontificio Consiglio per la Famiglia, (a cura di) Famiglia e procreazione umana, Roma, 2007. Egyháztörténelem II. Előadó: Dr. Deák Hedvig Tanegységi előfeltétel: Egyháztörténelem I. A tárgy célja: Átfogó képet nyújt a koraközépkori egyház történetének alapvonásairól, és megismertet a fontosabb forrásokkal A fejlesztendő kompetenciák  Átfogó képet az egyház 5-12. századi történetéről  Történeti látásmódra képes  Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház élethelyzetében

küldetésébe

saját

A tárgy tematikája: 1. Szent Benedek és a Regula 2. A khalkédóni zsinat recepciója (451-553) 3. A monotheléta vita és a III. Konstantinápolyi Zsinat 4. Az egyház élete az ókor végén (4-7. század) 5. A középkori nyugati kereszténység kezdetei 6. A középkor tulajdonságai 7. A középkori egyház 700-900. A karoling egyház 8. A pápaság a 910. században 9. A középkori társadalom 10. A szláv népek megtérése 11. Az egyház Bizáncban; Konstantinápoly és Róma viszonya 12. A cluny reform 13. A gregoriánus reform és az invesztitúraharc 14. A szerzetesség a virágzó középkorban 15. A magyar egyház megalapítása és élete a 11. században 35

Követelmény Félév közbeni ellenőrzés: zárthelyi dolgozat SOUTHERN, RICHARD.W., A nyugati társadalom és egyház a középkorban, (Gondolat, Budapest 1987) c. művéből. Félév végi ellenőrzés: vizsga Kötelező irodalom: Középkor I. jegyzet; SOUTHERN, RICHARD.W., A nyugati társadalom és egyház a középkorban, Gondolat, Budapest 1987. Ajánlott irodalom: CANNING, JOSEPH, A középkori politikai gondolkodás története, Bp., 2002; DUBY, GEORGES, A katedrálisok kora. Művészet és társadalom 980-1420, Bp. 1984. (11-260.o.) Az első és második keresztes háború korának forrásai, Ford. VESZPRÉMY LÁSZLÓ, Bp. 1999; GUREVICS, ARON J., A középkori népi kultúra, Bp. 1987. (17-295); LE GOFF, JACQUES, Az értelmiség a középkorban, Gondolat, Budapest 1980. ill. Osiris, 2000; MADAS EDIT-MONOK ISTVÁN, A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1730-ig, Bp. é.n. 7-83. MARKUS, ROBERT A., Nagy Szent Gergely és kora, Bp. 2004; RICHÉ, PIERRE, II. Szilveszter, az ezredik év pápája, Bp. 2000; SZÉKELY GYÖRGY, VII. Gergely, Bp. 1984; Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. A középkori szerzetesrendek Magyarországon 2. Eucharisztikus viták a középkorban 3. Árpád-házi szentek tisztelete Magyarországon és Európában 4. Liturgikus élet, vallásosság a középkori Magyarországon 5. VII. Gergely pápa és reformja 6. Politikai eszmék a korai középkorban Egyháztörténelem IV. Előadó: Dr. Deák Hedvig Tanegységi előfeltételek: Egyháztörténelem I–III. A tárgy célja: átfogó képet ad az egyetemes és a magyar egyház történetéről a trentói zsinattól napjainkig A fejlesztendő kompetenciák  Átfogó képet kap a katolikus egyház 16-20. századi történetéről  Történeti látásmódra képes  Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház küldetésébe élethelyzetében

saját

A tárgy tematikája: Az egyház világmissziós tevékenysége. A hivatalosan keresztény társadalom. A francia forradalom és következményei A hivatalosan nem keresztény társadalom. Az I. Vatikáni Zsinat. Az egyház a 20. században. A II. Vatikáni Zsinat 14. Az egyház a zsinat után. A magyar egyház története a katolikus reformtól napjainkig.

36

Követelmény Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga a jegyzet, illetve SZILAS LÁSZLÓ, Kis magyar egyháztörténet, Róma 1982. 60-130 című mű anyagából. Ajánlott irodalom: BLET, PIERRE, XII. Piusz és a második világháború : a Vatikán archívumai alapján, Bp., 2002; KOŁAKOWSKI, LESZEK, Isten nem adósunk semmivel. Néhány megjegyzés Pascal hitéről és a janzenizmusról, Bp. 2000; LAFONT, GHISLAIN, A katolikus egyház teológiatörténete, Bp. 1998 (313-435.o.) TUSOR PÉTER, A barokk pápaság, Bp. 2004; RICCARDI, ANDREA, Keresztények a vértanúság századában, Bp. 2002; VÁMOS PÉTER, Magyar jezsuita misszió Kínában, Bp. 2003; WILTGEN, RALPH M., A Rajna a Tiberisbe ömlött. A II. Vatikáni Zsinat története, Bp. é.n. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz Pázmány Péter teológiai és reform-munkássága 20. századi magyar egyházi személyiségek élete, tevékenysége Az I. Vatikáni Zsinat recepciója Magyarországon A II. Vatikáni Zsinat recepciója Magyarországon A katolikus reform szerzetesrendjeinek működése Magyarországon A jozefinista egyházpolitika Magyarországon Viták XII. Piusz pápa szerepéről a II. világháborúban Filozófiai etika Előadó: Dr. Beran Ferenc A tantárgy célja: a perszonalista értéketika szemléletmódjának elsajátítása és ennek ismeretében erkölcsi problémák elemzése és megoldása. A perszonális értéketika érvelésmód összehasonlítása más etikai szemléletmódokkal. A fejlesztendő kompetenciák:  Etikai rendszerek ismerete  Az értékszemlélet kialakítása az etika különböző területein  Az értékek, alapvető emberi jogok és a törvények kapcsolatának Tematika: 1. Az etika fogalma. Fontosabb etikai irányzatok. 2. A személy mint az általunk elfogadott perszonalista etika vonatkoztatási pontja. 3. A személy fogalma, értéke, és értékekre irányultságának transzcendentális feltétele. 4. Az értékekre irányuló személy: értelem, akarat, ösztön, érzelem 5. Az értékek fajtái: az élet értéke 6. Szellemi-lelki értékek 7. Közösségi értékek 8. Az anyagi világ értéke 37

9. A törvény jelentősége 10. Értékek, törvények és alapvető emberi jogok kapcsolata 11. A lelkiismeret: benső értékrend. 12. A cselekedetek értékelése: a jó cselekedet fogalma 13. A rossz cselekedet fogalma. A kazuisztika értékelése 14. Erények: értékes tulajdonságok. Kötelező irodalom Beran Ferenc: Etika, Az értékek tisztelete, 2007. Kecskés Pál: Az erkölcsi élet alapjai, 2003. Nyíri Tamás: Alapvető etika, 1988. Ajánlott irodalom Brandenstein Béla: Etika, 1938. – Turay Alfréd: Az ember és az erkölcs, Alapvető etika Aquinói Szent Tamás nyomán, 2000. – Varga Andor: Az erkölcsi élet alapjai, 1978. – Bolberitz Pál: A keresztény bölcselet alapjai, 2002. 398-432. – Tarjányi Zoltán: Az erkölcsi erények, 2004. – Beran Ferenc: a keresztény erkölcs alapjai, 1999. – Turgonyi Zoltán: Etika, 2003. – Emberismeret és etika, 2002. – Hársing László: Irányzatok az etika történetében, 2001. – Pieper, Josef: A négy sarkalatos erény, 1996. – Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika, 2001. – Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, 1993. 296-357 – Pannenberg, Wolfhart: Mi az ember? 1991. Ajánlott témák a szemeszterdolgozathoz A megtérés folyamatának elemzése egy szent életében Az alapvető emberi jogok jelentősége az etikában A lelkiismeret nevelésének fontossága A szolidaritás fogalmának értelmezése Émile Durkheim tanításában Az esélyegyenlőség keresztény értelmezése A világ ökológiai helyzete és etikai értékelése Filozófiatörténet II. Előadó: Dr. Patsch Ferenc A tanegység célja: A tárgy célja, hogy a hallgatók az újkori és a legújabb kori bölcseleti hagyomány nagy vonalakban történő áttekintésén keresztül bevezetést kapjanak a jelenkori teológiai gondolkodás alapfogalmaiba. Vázlatos formában megismerkedünk a kortárs gondolkodás közvetlen történelmi előzményeivel, lehetséges mai szövetségeseivel és vitapartnereivel.

38

A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri az újkori és a jelenkori gondolkodás fontosabb képviselőit és iskoláit.  Képes kritikus megkülönböztető-képességgel eltájékozódni a főbb gondolati rendszerek között.  Elkötelezett abban, hogy párbeszédkész nyitottsággal viszonyul a kortárs elméletekhez és képviselőikhez. Tematika: Az előadások vezérfonala az újkori racionalizmus és az empírizmus vitájától indul, a felvilágosodás, a német idealizmus és a marxizmus eszméinek áttekintésén át halad, végül eljut a jelenkori irányzatokig, ismertetve és kritikailag értékelve elsősorban az egzisztencialista, a nyelvanalitikus és a hermeneutikai-fenomenológiai beállítódottságú gondolkodókat. Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat. Félév végi ellenőrzés: írásbeli vagy szóbeli vizsga. Kötelező irodalom: Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, JatePress, Szeged, 1994. – Turay Alfréd – Nyíri Tamás – Bolberitz Pál: A filozófia, Budapest, Szent István Társulat, 1992. Ajánlott irodalom: Kecskés Pál: A bölcselet története, Szent István Társulat, Budapest, 1981. – Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Szent István Társulat, Budapest, 1991. – Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába, Herder, Budapest, 1993. – Lendvai L. Ferenc – Nyíri Kristóf: A filozófia rövid története: a Védáktól Wittgensteinig, Kossuth, Budapest, 19954. Fundamentális teológia: Az egyház Előadó: Bagyinszki Ágoston A tanegység célja: A tárgy célja bevezetni a hallgatót az egyháztani gondolkodás teológiai alapszerkezetébe, interdiszciplináris összefüggéseibe (pl. történelemtudomány, szociológia), és a keresztény felekezeti pluralitás által felvetett legfontosabb témákba. A fundamentális teológia szemléletmódjának megfelelően, cél az egyház misztériumával, és az arról folyó teológiai diskurzus kortárs kulcskérdéseivel kapcsolatos ismeretek – dogmatikai tárgyalás felé továbbvezető – megalapozása. A hallgató fejlesztendő kompetenciái:  Ismeri az egyház misztériumának, megújult önfelfogásának hitélményét.  Képes az egyházra vonatkozó tanítás árnyalt és korszerű bemutatására.  Elkötelezett abban, hogy az egyházat belülről képviselve lépjen dialógusra. 39

Tematika: 1. Az egyház alapítása és természete több összefüggésben: a kortárs bibliakutatás fényében, teológiatörténeti kérdések hermeneutikájában. 2. Az egyház misztériuma több összefüggésben: egyháztani modellek a teológiatörténetben, a II. vatikáni zsinat szerepe, az ökumenizmus kihívásai. Az egy, szent, katolikus és apostoli, mint az igaz egyház ismertetőjegyei. 3. Az egyház életének néhány kérdése: intézmény és karizma termékeny feszültsége, az egyházi életállapotok teológiája, az egyháztan paradoxonai. Követelmény: Félévközi feladat: Quaestio disputata: Egy zsinat utáni kontroverz egyháztani téma megragadása a középkori artikulus műfajának modellezésével. A fundamentális egyháztan magyar nyelvű válogatott bibliográfiája elérhető. Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: Várnai Jakab – Bagyinszki Ágoston: Alapvető egyháztan (Sapientia jegyzet, 2008). A II. vatikáni zsinat Lumen gentium kezdetű dogmatikai konstitúciója az egyházról, valamint az ökumenizmusról és a keleti egyházakkal való kapcsolatról szóló két dokumentum (in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest, 2000). Továbbá feldolgozandó II. János Pál pápa Ut Unum Sint enciklikája az ökumenikus törekvésről, valamint Tomka Ferenc: Intézmény és karizma az egyházban c. műve (OLI, 1991). Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: 1. Két világvallás közösség-szerkezetének összehasonlítása: Az egyház és az ummah 2. Az egyház fogalma a katolikus-ortodox párbeszéd fényében 3. Az egyház fogalma a katolikus-protestáns párbeszéd fényében 4. Az Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Katolikus Egyház 5. A II. vatikáni zsinat és az egyház megújult önfelfogása Gyermekvédelem az iskolában Előadó: Csókay László A tanegység célja: A tanegység célja, hogy megismertesse a hallgatókat az iskolai szituációban felmerülő gyermekvédelmi problémákkal és ezek lehetséges kezelési módjaival, az iskolai gyermekvédelmi felelős feladataival és esettanulmányokon keresztül a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésével. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a gyermekvédelem és az iskolai gyermekvédelem alapelveit, alapfogalmait, a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését, partnerintézményeit, az iskola sajátos gyermekvédelmi feladatait.

40

 Képes a problémákkal küzdő gyerekek és családtagjaik meghallgatására és megértésére, szükség szerint érdekeik képviseletére, akár a tantestületen belül is. Képes a partnerintézményekkel való konstruktív együttműködésre.  Elkötelezett a nehéz helyzetben levő, problémákkal küzdő gyerekek és családok megsegítése iránt. Tematika: A hallgatók a félév során megismerkednek az iskolai gyermekvédelemhez kapcsolódó alapfogalmakkal, az iskolai gyermekvédelmi felelős feladataival, tevékenységével, különös tekintettel a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésére, a partnerszervezetekkel való kapcsolattartásra. Esettanulmányok elemzésével vizsgáljuk a pedagógusok és a gyermekvédelmi felelős cselekvési lehetőségeit gyermekbántalmazási esetekben és más kritikus iskolai szituációkban. Követelmény Félévközi ellenőrzés: esettanulmány készítése Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező és ajánlott irodalom: Csilléry E. és mtsai. (2008): Gyermekek egymás elleni agressziója az iskolában Család, Gyermek, Ifjúság XVII. évf. 3. 19-34. Dakóné Maros K.-Simonyi I. (Szerk.) (2007.): Gyermek- és ifjúságvédelem a nevelési-oktatási intézményekben Módszertani segédlet Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest Darvas Á.-Tausz K. (2004.): Gyermekszegénység és társadalmi kirekesztődés. Kapocs III. évf. 1. 2-10. Dr. Dán Gellértné és mtsai.(2006.): A gyermekjóléti szolgálatok prevenciós tevékenysége egy intézmény gyakorlatának tükrében Kapocs V. évf. 6. 54-60. Herpainé Márkus Á.-Szikra D. (2003.): Gyerekekre és családokra irányuló segítő munka Kapocs II. évf. 5. 10-15. Ligeti Gy.-Fellegi B. (2004.): Amikor a gyermek „problémás”. Kapocs III. évf. 3. 28-34. Maros K.-Tóth O. (2002): Az iskolai gyermekvédelem helyzete. Kapocs I. évf. 3. 4-13. Makai É.(2000.): Szétszakadt és meg nem font hálók. OKKER, Budapest Dr. Patkó K. és mtsai. (2005): Cél: a bűnmegelőzés, eszköz : a konfliktuskezelés Bűnmegelőzés az iskolás korosztályban önismereti, konfliktuskezelés tréningekkel. Család, Gyermek, Ifjúság XIV. évf. 5. 40-51. Dr.Rácz J. (2005.): Iskolai drogprevenciós programok eredményessége. Kapocs, IV. évf. 3. 54-61. Szöllősi G.(2003.): A családon belüli bántalmazás és a szociális szakma viszonyáról Család, Gyermek, Ifjúság XII. évf. 1. 5-24.

41

Gyermekvédelem az otthont adó intézményekben Előadó: Büki Péter A tanegység célja: A tanegység célja a gyermekvédelem rendszerében azoknak a gyermekek és fiatal felnőttek helyzetének megismerése, akik nem a saját családjukban élnek; a rendszerszemlélet megerősítése. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri gyermekvédelmi szakellátás szervezeti felépítését és intézményrendszerét, az egyes intézményekben folyó munkát  Képes az elméleti ismereteket az intézménylátogatások során szerzett gyakorlati tapasztalatok elemzésével kiegészíteni  Elkötelezett abban, hogy képessé válik a gyermekvédelmi intézményekkel való együttműködésre Tematika: 1. Az otthont adó gyermekvédelmi ellátás kialakulása, főbb szerepe az egyes korokban 2. az otthon fogalma, elvárások az otthonnal kapcsolatban 3. Az otthont adó ellátás formái, típusai – helyük és szerepük a jóléti rendszeren belül 4. Helyettes szülői gondozásban a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 5. A gyermekek átmeneti otthonában a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 6. A családok átmeneti otthonában a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 7. A gyámhatóság szerepe az „otthonadásban” 8. Otthont adunk, vagy az otthont vesszük el? – gyermekvédelmi szakellátás lehetőségei 9. Gyermekvédelmi tevékenység a befogadó otthonban 10. A „végleges” gondozási helyen történő gyermekvédelmi tevékenység 11. A speciális szükségletű gyermekek az otthont adó intézményekben 12. Különleges gondozás igénylő gyermekek az otthont adó intézményekben 13. Felnőttek az otthont adó intézményekben, és a kikerülők – az utógondozói ellátás és az utógondozás lehetősége 14. Az otthont adó intézmények alternatívái Félév végi ellenőrzés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Papp Krisztina – Tüski Anna (szerk.): Átmeneti gondozás – célszerű vagy ideális elképzelés?! Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2005. Domszky András: Gyermekvédelmi szakellátás. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2004. Fejlesztő Pedagógia 17. évfolyam, 2006/1. száma Ajánlott irodalom: A Kapocs, az Esély, a Fordulópont és a Család, Gyermek, Ifjúság periodikák vonatkozó tanulmányai Böszörményi Zsuzsa Mélyen őrzött titkok (film) Jónás Tamás Cigányidők (regény) 42

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. Az otthont adó gyermekvédelmi intézmény hatása Jónás Tamás írói munkásságára 2. Az otthont adó gyermekvédelmi intézmény hatása Bódis Kriszta Artista című regénye alapján 3. Janusz Korczak munkássága 4. Sztehlo Gábor munkássága Gyógyító beszélgetés Előadó: Dr. Tringer László A tanegység célja: A humán foglalkozások különböző területein tevékenykedő szakemberek képesek legyenek segítő kapcsolatot létesíteni, és annak keretében hatékony támogatást nyújtani a rászorulóknak. A környezetükben lévő, veszélyeztetett személyeknek segítséget tudjanak adni mentális egészségük megőrzése érdekében. A fejlesztendő kompetenciák  Képes legyen magas szintű empátiás jellegű kommunikációra.  Ismerje fel a segítség-kérés rejtett jelzéseit és legyen képes azokra támogatóan reagálni  Rendelkezzék kellő önismerettel annak érdekében, hogy objektíven tudjon mérlegelni.  Elkötelezett legyen a szenvedő, problémákkal küszködő egyének megsegítése iránt. A tárgy tematikája 1) A segítő kapcsolat és a személyközpontú kommunikáció. 2) A gyógyító beszélgetés elméleti megalapozása. 3) Az empátia. 4) A visszatükrözés (verbalizáció). 5) A feltétel nélküli elfogadás. 6) A segítő személy magatartásának egyéb jellemzői. 7) A támogatásra szoruló személy (kliens) kommunikációja. Az önfeltárás. 8) Az „én” struktúrája. Az önkép. 9) Az önazonosság (identitás) és gyakoribb zavarai. 10) A segítő kapcsolat mint folyamat. 11) A segítő kapcsolat antropológiai megalapozása. Az emberkép. 12) A segítő kapcsolat a gyakorlatban, az egyes humán foglalkozások szemszögéből. 13) A vallásos meggyőződés és a segítő kapcsolat. 14) Összefoglalás. Konzultáció. Követelmény: félév végi kollokvium Kötelező irodalom Tringer L: A gyógyító beszélgetés. Budapest, Medicina, 2005. Tringer L. Rogers és a modern lélekgyógyászat. Vigilia, 50, 461-467. (1985).

43

Ajánlott irodalom Buda, B. Az empátia - a beleélés lélektana. Budapest, Gondolat (1978). Rogers, Carl R. Valakivé válni. A személyiség születése. (Ford: Simonfalvy László). Edge 2000 Kft. Budapest, 2003. Ajánlott szemeszterdolgozati téma: Az empátiás beszélgetés alkalmazása humán szakterületeken.

Hermeneutika II. Előadó: Dr. Patsch Ferenc SJ A tanegység célja: A tárgy célja, hogy a hallgatók szeme rányíljon, milyen sokféle előfeltevés befolyásolja a Szentírásról alkotott elképzeléseinket. Ha ezeket tudatosítjuk, elveszítik ugyan a magátólértetődőség naiv látszatát, ezen keresztül azonban egyúttal a szent szövegek megértésének újabb távlatai nyílnak meg. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a bibliai hermeneutika kulcskifejezéseit.  Képes kritikusan értékelni a szentírásértelmezés újszerű modelljeit.  Elkötelezett abban, hogy olvassa és az Egyház szíve szerint értelmezi a Bibliát. Tematika: A „bibliai hermeneutika” fogalmának tisztázása után áttekintjük azt a széles palettát, amelyet a jelenkori (irodalmi és egzegetikai) értelmezés-elméletek nyújtanak segédeszközül a Szentírás helyes magyarázatához. Egyebek között kitérünk a Biblia retorikai, evanglikál, kánonkritikai, dekonstrukciós, felszabadítás teológiai, mélylélektani és vallásközi olvasatára, valamint – alkalmanként – azok kritikájára is. Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat Félév végi ellenőrzés: írásbeli vagy szóbeli vizsga Kötelező irodalom: Fabiny Tibor: Szóra bírni az Írást. Irodalomkritikai irányok lehetőségei a Biblia értelmezésében, Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 1994. – Ulrich Luz (szerk.): A viszály könyve? Egy Biblia – sokféle értelmezés, Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 1996. – Az órákon kiosztott szövegek. Ajánlott irodalom: Bacsó Béla (szerk.): Szöveg és interpretáció, Cserépfalvi, Budapest, 1998. – Fabiny Tibor – Lukács Tamás (szerk.): Irodalomelmélet és bibliai hermeneutika, Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 1998. – Athenaeum, Olasz filozófiai hermeneutika, I. kötet 1992. 2. füzet. – Fehér M. István: József Attila esztétikai írásai és Gadamer Hermeneutikája, Kalligram, Budapest 2004. 44

Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A gyakorlat ideje:időtartama: 2009. február 2-től május 15-ig. A tanegység előfeltétele: Az elméleti tanulmányok sikeres lezárása. A tanegység célja: A hallgató legyen képes a folyamatos, önálló tanítás feladatainak elvégzésére közvetett szakmai segítséggel (mentori támogatás, teológiai szupervízió, reflektív pedagógiai-pszichológiai szeminárium) Fejlesztendő kompetenciák A gyakorlati munka segíti a hittanári kompetenciák teljeskörű fejlődését, különösen a tanulási folyamat tervezésére, szervezésére, irányítására és értékelésére vonatkozó ismeretek, képességek és attitűdök gazdagítását és megszilárdítását. A hallgató tapasztalatokat szerez a szakmai együttműködés és kommunikáció terén. A gyakorlat tartalma: A gyakorlat első 1-2 hete a tanulócsoport megismerésével, a félévi munka közös megbeszélésével és megtervezésével, illetve 1-2 óra hospitálással kezdődik. Ezután következik a tanítás, heti 2-4 órában egy vagy két osztályban vagy hittanos csoportban. Egyszakosság esetén a 4 óra kötelező, ettől egyéni elbírálás alapján lehet eltérni. Fontos követelmény, hogy a gyakorlat lehetőleg teljes időtartamában, de legalább felében 5-12. évfolyamokon történjék. Azok végezhetik alacsonyabb osztály(ok)ban a gyakorlat maximum felét, akik hitoktatói állásban dolgoznak óvodás vagy kisiskolás gyermekekkel. A tanításon túli teendőket a mentor tanárral közösen, a kompetencia-fejlesztés egyéni igényeinek megfelelően kell kialakítani. A tevékenységeknek, feladatoknak a hittanári munka/hivatás teljességét kell felölelniük, s lehetőleg a hallgató minél alaposabb aktív bekapcsolódását biztosítani az intézmény életébe, munkájába. Követelmény: Az egyéni gyakorlat során a tanulás legfőbb módja az önelemző, önértékelő munka, melyet a hallgató a portfólióban (munkanaplóban) rögzít és tesz mások számára is nyomon követhetővé. A tanításra vonatkozó tapasztalatok a tervezés, megvalósítás és utólagos elemzés-értékelés folyamatára egyaránt kiterjednek. A portfólióban a terveket és a foglalkozások utáni elemző-értékelő gondolatokat kell összegyűjteni, hogy a gyakorlat végén a hallgató (a mentor és az oktató) végig tudja követni fejlődési folyamatát, meg tudja állapítani a különböző követelmények/kompetenciák terén elért eredményeket vagy hiányosságokat. A portfóliót a gyakorlat végén a Tanulmányi Osztályon kell leadni, mivel a záróvizsga fontos dokumentuma. A gyakorlat értékelése a mentori vélemények és az egyéni fejlődés bemutatásának szakmai színvonala alapján történik.

45

Az önelemzést segítő segédanyagok: Minden hallgató rendelkezik a részletesen kidolgozott képesítési követelményrendszerrel. Közös munkában készül a tervezés, tanítási/tanulási folyamat, ellenőrzés / értékelés, tanórai interakciók és kommunkáció elemzési szempontjainak összegyűjtése. Ajánlott szakirodalom: Falus Iván-Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Gondolat Kiadói Kör, Bp. Falus Iván (2006): A tanár tevékenysége és a pedagógusképzés új útjai. Gondolat, Budapest Kimmel Magdolna (2006): A tanári reflexió korlátai. Pedagógusképzés, 3-4. sz. 3550.l. Hivatásszemélyiségfejlesztés Előadó: Kézdy Anikó, Robu Magda A tanegység célja a hallgatók felkészítése a gyermekvédelem elméleti ismereteinek és gyakorlati módszereinek integrálására, a szakmai etikai szabályok szerinti tevékenységre, valamint a hallgatók elfogadó, megítélésmentes attitüdjének formálása a segítségre szoruló gyermekek és családjaik irányában. A fejlesztendő kompetenciák:  Képessé tesz az elméleti és gyakorlati ismeretek integrálására, egyéni és kooperációban történő gyakorlására.  Képessé válik a kompetencia határainak felismerésére, a tanári és a gyermekvédő szerephez tartozó attitüdök és viselkedésmódok tudatosítására, a gyermekvédelem etikai normáinak reflektált alkalmazására.  Elkötelezettéválik abban, hogy a védelemre szoruló gyerekekt empátiával, előítéletmentesen, azok problémáira érzékenyen segítse. Tematika: A személyes viszonyulások feltárása, az önismeret fejlesztése, az önreflexió erősítése. Valós esetekre épülő szerepjátékokban, csoportos esetmegbeszélés keretében az etikai normák szerinti viselkedés gyakorlása, a gyerekek problémái iránti érzékernység fokozása. Követelmény: félév végén csoportos vizsga esetkezelő szerepjáték keretében. Irodalom: Winn, M. (1990)Gyermekek gyermekkor nélkül. Gondolat, Bp. FICE Kiadványok: Gyermekvédelem-nevelőközösségek és a Mi.

46

Kateketika gyakorlat bevezetése II. Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette Tanegységi előfeltételek: Kateketika gyakorlat I-II. A tanegység célja: a gyakorlat előkészítése, és kísérése, a gyakorló tanítás során felmerülő problémák megbeszélése. A fejlesztendő kompetenciák  A gyakorlattal összhangban – ami ehetővé teszi a plébániai katekézis különböző területeinek és sajátosságainak megismerését – tanmenet és óravázlat elkészítése az adott évfolyamnak, a kerettantervnek megfelelően.  Több foglalkozás önálló vezetése révén tervezési és irányítási kompetenciái fejlődnek, míg a foglalkozások elemző-értékelő megbeszélései a reflektív gondolkodás kialakulására adnak lehetőséget.  Tudatosíthatja és korrigálhatja a hallgató nevelői szemléletét és nézeteit a hit továbbadásáról és a hittanári hivatásról. Tematika: 1. Felkészülés: Megfigyelési szempontok az óralátogatásokhoz. Tanmenet és óravázlat készítés. Felkészülési szempontok a hittanórák megtartásához. 2. Tanítási gyakorlat kísérése: Az óralátogatásokkal párhuzamosan a különböző óratípusok felépítése. A tanítással kapcsolatos kérdések és az esetlegesen felmerülő problémák megbeszélése. 3. A foglalkozások elemző-értékelő megbeszélései. Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat. Félév végi ellenőrzés: a gyakorlat jegyzőkönyveinek és óravázlatainak beadása. Kötelező és ajánlott irodalom: A Katekézis Általános Direktóruma (KÁD) SZIT, Bp., 1997. Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) SZIT, Bp., 2000. A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (Komp.) SZIT, Bp., 2006. A Magyar Katolikus Hitoktatás Tantervei (Kerettanterv) Vác 1996. Kateketika II. Előadó: Fogassy Judit SDSH Tanegységi előfeltételek: Kateketika I. A tanegység célja: Alapozást adni a katekézis sajátos feladatainak sajátságairól, azok szükséges kateketikai tartalmáról, és hogyan lehet azokat adaptálni különböző korcsoportokhoz, illetve a kateketikai szolgálat különböző helyszínek sajátosságára. 47

A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a katekézis feladatainak szükséges tartalmát, és hogy hogyan kell a katekézis végső célja alá rendelni a különböző tényezőket.  Képes integrálni a katekézis sajátos elveit a keresztény életre nevelés során.  Elkötelezett az Egyház küldetésének szolgálatában. Tematika: 1. Az Ószövetség tanítása a katekézisben 2. Az egyház történelmének katekézise / a szentek bemutatásának alapszempontjai a katekézisben 3. Az imádságra nevelés / a kegyelem katekézise 4. A liturgikus életre nevelés / szentségi életre nevelés / a megbocsátás és a kiengesztelődés katekézise 5. Az erkölcsi nevelés katekézise I. – a lelkiismeret formálása 6. Az erkölcsi nevelés katekézise II. – értékek, erények 7. A közösségi életre nevelés 8. A misszióra nevelés 9. A katekéta személye /a katekéták, felkészülés a kateketikai szolgálatra 10. A kateketikai tervezés 11. Lelkinapok tervezése / a táborvezetés 12. Együttműködés a szülőkkel / szülők találkozója Követelmény: egy 4-6 oldal terjedelmű házi feladat. Záró vizsga: szóbeli. Kötelező irodalom: A klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1998. A Magyar katolikus püspöki kar országos hitoktatási bizottsága: A Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000. Fogassy Judit SDSH: A katekumenátus kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2005. OICA – Felnőttek beavatása a keresztény életbe, Sapientia Főiskola, Budapest, 2007. Ajánlott irodalom: A Katolikus Egyház Katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, 2002. Fogassy Judit SDSH: Családi katekézis, Szent István Társulat, Budapest, 2001

Kateketika II. szeminárium (szabadon választható tanegység) a Kateketika nevelési feladatai elméletének gyakorlatra fordítása Előadó: Fogassy Judit SDSH A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a katekézis aktuális szituációját, kihívásait és annak korszerű megoldásait.  Képes a kateketika keresztény életre nevelésének elveit gyakorlatba vezetni.  Elkötelezett az elvszerű gondolkodásra, amely a hitélet teljesebb megélésébe vezet. Tematika: Az óra elején az elméleti órák gyakorlati kérdésekeit tisztázzuk. A tematika követi az elméleti órák tematikáját. Majd egyéni munkákat mutatok be.

48

Követelmény: Tervezési munka. Egy kiválasztott témát kell feldolgozni (felmérés, kiértékelés, lehetőségek kikutatása, javaslatok, indoklás…) és bemutatni kis előadás formában. A téma vázlatát az előadás előtt be kell adni. A vázlat részletesen érintse az előadás lényeges pontjait. Ezt a feladatot „teamben” kell feldolgozni, és bemutatni. Két ember alkot egy „team-et”. Választható témák: 1. A városmisszió nevelési hatása és elmélyítésének lehetőségei. 2. Az ifjúság nevelése a keresztény erkölcsös életre („Pure of Heart”, „Pure Fashion” mozgalmak alapján is lehet…) Más szóval, hogyan lehetne nevelni az elkötelezett tiszta életre? 3. A Szentírás évével kapcsolatban milyen kateketikai feladatok vannak, illetve lehetőségek, és hogyan lehetne azokat megvalósítani? 4. Milyen jellegű „hittankönyvre” van szükség? Mutass be egy tervezett leckének megjelenését, tartalmát és feldolgozási lehetőségeit. 5. Tervezz egy hetes tábori programot „családi katekézis” címen. 6. Hogyan alakítanál ki egy plébániai katekézist? Hol kezdenél, milyen korosztállyal? 7. Dolgozz ki négy ima alkalmat, amelyek nem órához kötődnek. Első kettő legyen ifjúságnak, akik már a beavatás szentségeiben részesültek. A másik kettő 5-6 osztályosoknak, akik nem nagyon akarnak jelen lenni, de „muszáj”. 8. Szabadon lehet választani, de jóváhagyást kell kérni. Kötelező irodalom: A Katekézis Általános Direktóruma (KÁD) SZIT, Bp., 1997. Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) SZIT, Bp., 2000. Ajánlott irodalom Fogassy Judit SDSH: Családi katekézis, Szent István Társulat, Budapest, 2001 A Városmisszióval kapcsolatos kiadványok Kateketikai gyakorlat (plébánián) Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette Tanegységi előfeltételek: Kateketika gyakorlat I-II. A tanegység célja: A gyakorlat során ismereteket szerez a hallgató a plébániai katekézis, mint a katekézis legfőbb formájáról, annak folyamatáról, fajtáiról és körülményeiről. Lehetősége nyílik különböző életkorú gyerekekkel, fiatalokkal és felnőttekkel való kapcsolatteremtésre önálló foglalkozás keretében is. Ez segítheti pályaválasztásában, későbbi helyének és feladatának megtalálásában.

49

A fejlesztendő kompetenciák  Lehetővé teszi a plébániai katekézis különböző területeinek (gyermek-, ifjúsági- és felnőtthittan, szentségi felkészítés, stb.) sajátosságainak megismerését.  Gyakorlati tapasztalatokra tesz szert az egyes plébániai csoportok és azok tagjainak megismerésének képességében. Több foglalkozás önálló vezetése révén tervezési és irányítási kompetenciái fejlődnek, míg a foglalkozások elemző-értékelő megbeszélései a reflektív gondolkodás kialakulására adnak lehetőséget.  A gyakorlat tudatosíthatja és korrigálhatja a hallgató nevelői szemléletét és nézeteit a hit továbbadásáról és a hittanári hivatásról. Tematika: 1. Hospitálás: A Főiskola által megadott listáról választott gyakorlati helyen 15 óra megtekintése és megbeszélése az órát tartó katekétával. A tapasztalatokról, benyomásokról jegyzőkönyv készítése az előadásokon megadott szempontrendszer szerint. 2. Tanítási gyakorlat: Ugyanott 5 óra megtartása az óralátogatásokkal párhuzamosan. Ezekhez előzetes egyeztetés alapján óravázlat készítése szükséges, amelyet az óra megtartása előtt (lehetőleg legalább egy nappal) a szaktanárral el kell fogadtatni. Követelmény A vizsgaidőszak megkezdése előtt a jegyzőkönyvek és óravázlatok leadása. (A beadvány minden óráról legalább 1 teljes oldalnyi legyen.) Kötelező és ajánlott irodalom: A Katekézis Általános Direktóruma (KÁD) SZIT, Bp., 1997. Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) SZIT, Bp., 2000. A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (Komp.) SZIT, Bp., 2006. A Magyar Katolikus Hitoktatás Tantervei (Kerettanterv) Vác 1996.

Kateketikai gyakorlat II. Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette A tematikát és a követelményeket az előadó a félév elején ismerteti. Kateketikai szakmódszertan II. előadás és szeminárium Előadó: Fogassy Judit SDSH A tematikát, a követelményeket, a kötelező és ajánlott irodalmat, valamint a szemeszterdolgozati témákat az előadó a félév elején ismerteti.

50

Kórházi lelkigondozás Előadó: Dr. Egri László Tanegységi előfeltételek: Személyiségfejlődési zavarok; Erkölcsi és vallási fejlődés A tárgy célja: A szeminárium célja annak gyakorlása, elemzése, milyen módon segíthetünk krízisben lévő embereket spirituális erőtérben, személyiségük, élethelyzetük tiszteletben tartásával, megértésével. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a non-direktív, empatikus segítőattitűd elemeit, a betegség, veszteség, haldoklás, gyász kísérésének lélektani alapjait.  Képes mások meghallgatására, megértésére, kísérésére, közös együttgondolkodásra.  Elkötelezett a másik embert szabadon hagyó, mégis Isten felé vezető tanácsadásban. Tematika: 1. A segítőkapcsolat teológiai alapjai. 2. A segítőkapcsolat pszichológiai alapjai 3. A segítőbeszélgetés technikája 4. Haldoklás, gyász lélektana. Félév végi ellenőrzés: dolgozat beadása Kötelező és ajánlott irodalom: Gyökössy Endre: Magunkról – magunknak. X. kiadás, Szent Gellért Kiadó és Nyomda, Bp. 2002. Hézser Gábor: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Református Egyház Kálvin János Kiadója, Bp. 2002. Szentmártoni Mihály: Lelkipásztori pszichológia Szent István Társulat. Bp. 1999. Baumgartner, Isidor: Pasztorálpszichológia, Semmelweis Egyetem, Bp. 2003. H. Faber – E. van der Schoot: A lelkigondozói beszélgetés lélektana, Semmelweis Egyetem, Bp. 2002 Lukas, E.: Spirituális lélektan. Az értelmes élet forrásai, Új Ember Kiadó, Bp. 2002. Sárkány Péter (szerk): Az értelemkérdés sodrában. Viktor Frankl születésének centenáriumán, Jel kiadó, Bp. 2005. Jálics Ferenc: Testvéreink hite, Korda Kiadó, Bp. 1995. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: 1. Viktor Frankl munkássága, értelem keresés krízis-helyzetekben 2. Lelkigondozói kapcsolat elemzése – találkozások leírása és feldolgozása önreflexió valamint a szakirodalom tükrében 3. A haldoklók, gyászolók segítése 4. Lelkigondozói attitűd alkalmazásának lehetőségei a plébániai munkában

51

Kórházi lelkigondozás gyakorlat Előadó: Dr. Egri László A gyakorlat elvégzését a gyakorlati munkafüzetben kell igazoltatni, amelyet minden hallgató kézhez kap a Kórházi lelkigondozás órán. Lelkipásztori teológia II.: Szentségi pasztorális Szentségi lelkipásztorkodás Előadó: Dr. Tomka Ferenc Tanegységi előfeltételek: A lelkipásztori teológia és az új evangelizáció A tárgy célja: Megismerkedni a szentségi lelkipásztorkodással kapcsolatos általános teológiai és gyakorlati kérdésekkel, valamint az egyes szentségekkel kapcsolatos lelkipásztori feladatokkal. A fejlesztendő kompetenciák  Megismerkedés a szentségi lelkipásztorkodás elméleti és gyakorlati kérdéseivel  Képessé válik a szentségek lelkipásztori szolgálatára  Felelősség a szentségekért, mint a hitnek és az egyháznak szent jeleiért A tárgy tematikája: 1-2. A szentségi lelkipásztorkodás teológiai alapelvei, és lelkipásztori félreértések 3-4. A katekumenátus és katekumenális lelkipásztorkodás elemei. 5-6. A keresőkkel és a katekumenekkel való beszélgetések néhány kérdése. A hit legfőbb kérdéseinek bemutatása a hittel ismerkedők számára. 7. A szentségi lelkipásztorkodás néhány gyakorlati kérdése. Hogyan tekintsünk a szentséget kérőkre? A felkészítések időtartama; a beszélgetések szabályai 8. A keresztséggel kapcsolatos lelkipásztori kérdések. A keresztségi beszélgetés, és a szülők katekumenális képzése 9. A bérmálás lelkipásztori gondozása 10. Az Eukarisztia és a lelkipásztorkodás. A mise közösségivé tételének lehetőségei. 11. A bűnbocsánat szentsége a lelkipásztori gyakorlatban. A jó-elhatározásra nevelés jelentősége és az elhatározás szabályai. 12. A lelkivezetés. Mikor alkalmas, egy szülő, egy hitoktató a lelkivezetésre? Teológiai pillérei. Első tennivalói. A beszélgetés alapszabályai - és a másik meghallgatásának „módja”. 13. A betegek kenete és a betegellátás. A szentkenet közösségi kiszolgáltatása. A halállal való szembenézés fázisai. 14. A papi hivatások gondozása. A hivatás és korunk. A ministrálás, mint a hivatásgondozás kiemelt területe.

52

Kötelező irodalom: Tomka Ferenc: Szentségi lelkipásztorkodás. SZIT, 2006; Tomka F. Találkozás a kereszténységgel. SZIT, 2006. Ajánlott irodalom: Daniel Bourgeois: Az egyház pasztorációja. Agapé, 1999. Joseph Ratzinger: A liturgia szelleme. SZIT, 2002. Fogassy Judit: A katekumenátus kézikönyve. SZIT, 2005. Ugyanő: A szentmise katekézise. SZIT, 2004. Témák a szemeszterdolgozathoz 1-2. Daniel Bourgeois: Az egyház pasztorációja c. kötetéből az I. rész 1. vagy 2. fejezet lényegének összefoglalása (90-109 vagy 110- 136 oldalon). 3. II. János Pál: Ecclesia de Eucaristia c. enciklikájának összefoglalása, a lényegi mondanivalók kiemelése. Lelkipásztori teológia IV.: Kategoriális pasztoráció A lelkipásztorkodás fő területei Előadó: Dr. Tomka Ferenc Tanegységi előfeltételek: A lelkipásztori teológia és az új evangelizáció A tanegység célja: Megismerkedni a lelkipásztorkodás legfőbb területeivel és az ezekhez kapcsolódó lelkipásztori feladatokkal. A fejlesztendő kompetenciák  Megismerkedés plébániai lelkipásztorkodás fő kérdéseivel  Képessé válik a plébániai lelkipásztorkodás elkezdésére  A hívek- és a társadalom rétegei iránti lelkipásztori felelősségtudat kialakítása A tárgy tematikája: 1-2. A plébánia - az egyház elképzelése szerint. A lelkipásztori tervezés. 3. Városiasodás, falu és evangelizáció 4. A felnőttek evangelizációja. Mit tehet egy hitoktató? 5-6. A család helyzete korunkban. A keresztény család ténye és társadalmi szerepe. A család lelkipásztori gondozása. Az elváltak és élettársi kapcsolatban élők evangelizációja. 7-8. A házasságra való felkészítés kérdései és gyakorlata. 9-10. A karitász. Szegények, hátrányos helyzetűek, deviancia és az egyház. 11. Az öregek evangelizációja 12. A cigányság és a lelkipásztorkodás. 13. Dialógus a másként gondolkozókkal. 14. Az anyag áttekintése

53

Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: Tomka F: Lelkipásztori teológia (és új evangelizáció). Bp. SZIT, 2006. Tomka F: Szentségi lelkipásztorkodás. Bp. SZIT, 2006. Th. Bovet: Felette nagy titok. Bp. Vigília, 2005. Ajánlott irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Bp. Osiris, 2006. Családi életre nevelés az oktatásban (Szerk.: Hortobágyiné Nagy Ágnes). Bp. Sapientia, 2005; G. Chapman: Családi összhangzattan. Bp. Harmat; Balás Béla: Az első plébániám. Bp. OLI, 2000; Ajánlott témák a szemeszterdolgozathoz 1-2. Th. Bovet: Felette nagy titok c. vagy G. Chapman: Egymásra hangolva c. könyvének összefoglalása Lelkiségtörténet II. Előadó: Versegi Beáta-Mária A tantárgy célja, hogy biblikus alapokon megismerkedjünk azzal, milyen belső hozzáállás jellemzi az Isten-kereső embert, aki választ kíván adni a bibliai felhívásra: „szentek legyetek, mert én az Úr szent vagyok” (vö. Lev 11,44) A fejlesztendő kompetenciák  Átfogó képet kap a lelkiségtörténet nagy fejezeteiről a XIV. századtól napjainkig.  Képessé válik a különböző lelkiségi irányzatok sajátságainak felismerésére és értékelésére.  Elkötelezetten törekszik valamely lelkiségi elemet beépíteni személyes és közösségi életébe. A tárgy tematikája 1. Aquinói Szent Tamás 2. Sziénai Szent Katalin 3. Loyolai Szent Ignác 4. Avilai Szent Teréz 5. Keresztes Szent János 6. Nevelő, karitatív és pasztorális rendek a Tridenti zsinat után 7. Grignon Szent Lajos 8. Lisieuxi Szent Teréz 9. A jegyesség lelkülete Szentháromságról nev. Erzsébetnél 10. Katolikus megújulás Magyarországon a XX. sz. elején 11. Magyar szentek a XX. században (Boldog Salkaházi Sára, Marcell atya) 12. A szerzetesség lelkisége a II. Vatikáni zsinat után 13. A házasság lelkisége 14. Új közösségek és mozgalmak 54

Követelmény: szóbeli vizsga. A szóbeli vizsga megkezdésének feltétele a 3-5 oldalas házidolgozat leadása a megadott témák valamelyikéből: „A Megfeszített Krisztus híd Ég és Föld között” Sziénai Szt. Katalin alapján „Szűz Mária igaz tisztelete út Jézus Krisztushoz” Szt. Grignon Lajos A Tökéletes Mária-tisztelet című műve alapján (Szt. Grignon Lajos, A Tökéletes Máriatisztelet) A missziós lelkület Lisieuxi Teréz Önéletrajzának B kézirata alapján (Lisieuxi Szent Teréz Önéletrajza, Ecclesia 2005., 217-237old.) Liturgikus ének II. Előadó: Kecskésné Papp Ágnes Tanegységi előfeltételek: Liturgikus ének I. A tárgy célja:  betekintés az énekelt liturgiába (szentmise és zsolozsma) történeti és gyakorlati szempontból.  tájékozódás a használatos énekeskönyvekben és énekműfajokban; részvétel és tapasztalatszerzés a liturgikus énekes szolgálatban. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri az egyház állásfoglalását a szent zenéről; az énekelt liturgia műfajait, a templomi éneklés válfajait és a jelenleg használatos énekeskönyveket.  Képes a liturgikus időnek és alkalomnak megfelelő énekek kiválasztására, használhatóságuk, értékük vagy fogyatékosságuk megítélésére.  Elkötelezett abban, hogy - ha arra alkalom adódik, akár aktívan részt véve benne - a szent zene és ének méltó művelését (tanítását) egyházias, liturgikus, imádságos szellemben szorgalmazza. A tárgy tematikája: Elmélet: 1. Az énekelt zsolozsma; 2. A zsoltárok és kantikumok; 3. A recitáció; 4. Az egyházi év: változó énektételek az Éneklő Egyházban; 5. Népénekek mai énekeskönyveinkben (Hozsanna és Éneklő Egyház). Gyakorlat: 1. Zsoltárrecitálás; 2. A szentmise változó énekei II.: Introitus és kommunió; 3. Tájékozódás a népénekek tematikájában; 4. Nagyböjt, Nagyhét, húsvéti idő – énekrendek. Követelmény: Részvétel a tanórákon és az előírt gyakorlaton (énekpróba és szentmise). Mulasztás esetén írásbeli feladat beadása. Félév végén: aláírás.

55

Kötelező és ajánlott irodalom: Éneklő Egyház. Római Katolikus Népénektár liturgikus énekekkel és imádságokkal. Szent István Társulat. Rajeczky B.: Mi a gregorián? Zeneműkiadó, 1981. Dobszay L.: A gregorián ének kézikönyve. Editio Musica, 1993. Török J.: Adoremus. Agapé–Ecclesia, 2000. Nagyhét. CD-ROM. MTA–LFZE Egyházzenei Intézet, 2004. (Nagyhét. Segédkönyv és szöveggyűjtemény… Esztergom, 1992.) A zsolozsma, vagyis az imaórák liturgiája (Liturgia Horarum). In: Várnagy Antal: Liturgika. Abaliget: Lámpás, 1993. 190. old. Dobszay László: A zsolozsma. Katolikus liturgika III. LFZF–MET, 1995. (Egyházzenei Füzetek I/3.) Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: egyéni megbeszélés szerint. Morális II. Katolikus vallási erkölcs Előadó: Dr. Beran Ferenc Tanegységi előfeltételek: Általános erkölcsteológia A tárgy célja: A katekéta – lelkipásztori munkatárs alapképzésben a speciális erkölcsteológiából legszükségesebbnek látszik a vallásosság erkölcsi kérdéseinek tárgyalása. A teremtett és megváltott embernek imádnia kell Istent. Istenhez való viszonyunkat Szent Pál szerint a hit, a remény és a szeretet alapmagatartása jellemzi. Az evangéliumban hirdetett ún. eszkatologikus erények a történelmi helyzetben való helytállásunkat segítik. A fejlesztendő kompetenciák A hallgató megismeri az istentisztelet kinyilatkoztatáson alapuló hátterét. Képessé lesz megállapítani a vallásosság torz formáit és begyakorolni a korszerű áhítatot. Indítást nyer az életszentség megvalósítására az Egyházban. A tárgy tematikája: 1. Isten imádása – 2. Az ateizmus – 3. A bűn a humántudományokban és a Bibliában – 4. A bűn problémája a teológiatörténetben – 5. Megtérés és megbocsátás – 6. Felelősség teremtő szabadságban és hűségben – 7. A keresztény hit erkölcse – 8. Hitre nevelés és hithirdetés – 9. Hit és ökumenizmus – 10. A remény és ünneplése – 11 Isten és ember szeretetének parancsa – 12. Mások üdvösségének szolgálata – 13. Bűnök a szeretet ellen – 14. Eszkatologikus erények. Követelmény félév végén: kollokvium 56

Kötelező irodalom: Boda László: Erkölcsteológia II-III. Budapest: SZIT, 1996-98 Tarjányi Zoltán: Az Istennel való kapcsolatunk erényei. Budapest: SZIT, 2006 Weber, Helmut: Általános erkölcsteológia. Budapest: SZIT, 2001. 284-332 Ajánlott irodalom: Gál Péter: A New Age keresztény szemmel. Lámpás, 1997 Häring, Bernhard: Krisztus törvénye II. Pannonhalma-Róma, 1997 Király Ernő: A keresztény élethivatás. Budapest: SZIT, 1982 Moltmann, Jürgen: A reménység fényei. Budapest: Református Zsinati Iroda, 1989 Németh Gábor: A halálos bűn mint morálteológiai probléma. Budapest: Jel, 2006 Rahner, Karl: Hit, remény, szeretet. Budapest-Luzern: Egyházfórum, 1991 Ratzinger, Joseph: Beszélgetés a hitről. Budapest: Vigília, 1990 Ratzinger, Joseph: Krisztusra tekintve. Budapest: Vigília, 1993 A bűn. Erkölcsteológiai tanulmányok 5. Budapest: Jel, 2006 A szeretetről. Budapest: Vigília, 1987 Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: 1. Józanság és ujjongás a Bibliában és a mai vallási életben. – 2. A Tanítóhivatal szerepe és hatása a közerkölcsre. – 3. A munka és a mai ember. –- 4. Erőszak makroés mikroszinten. – 5. Háború/béke. Nevelés és társadalom Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A tárgy célja: alapvető nevelésszociológiai ismeretek elsajátítása és alkalmazása a pedagógia jelenségeinek szociológiai és szociálpszichológiai szempontú elemezésében és értékelésében. A fejlesztendő kompetenciák  A hallgató ismeri az intézményes nevelés kapcsolatrendszerét, kölcsönhatását a társadalom más nagy alrendszereivel (gazdaság, kultúra, társadalom)  Képes a kortárs kulturális-társadalmi jelenségek kritikus elemzésére a nevelésoktatás szempontjainak figyelembe vételével.  Képes az iskolát és saját szerepét, tevékenységét a társadalmi folyamatokkal és kulturális sajátosságokkal összefüggésben értelmezni.  Képes az egyén nevelését befolyásoló társadalmi és kulturális tényezők hatásmechanizmusainak elemzésére és értékelésére. Tematika: 1.A társadalmi folyamatok és a nevelés közti kölcsönhatások feltárása 2. Politika-oktatáspolitika-nevelés 3. Társadalmi struktúra és nevelés 4. Gazdaság és nevelés , oktatásfinanszírozás 57

5. Társadalmi szubkultúrák 6. Értékek a társadalomban és a nevelésben 7. Az esélyegyenlőség értelmezése, megteremtésének lehetőségei 8. A keresztény értékek helye és szerepe a mai magyar társadalomban 9. Az iskola társadalma, az iskola mint szervezet 10. A pedagógus társadalom, a tantestület közössége 11. A tanulói társadalom szervezeti felépítése, működése 12.A csoport/közösség alakulásának társadalmi és értékrendi meghatározottsága Követelmény választható: Egy választott téma szakirodalma alapján előadás tartása vagy kollokvium Kötelező és ajánlott irodalom: Andorka Rudolf : Bevezetés a szociológiába című jegyzetei (1986-2003 között megjelentek) Andorka Rudolf: A magyar társadalom szerkezetének fejlődése és az oktatás. Új Ped.Szle 1993. 12.57-63. Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába N.Tankönyvkiadó Bp. 1989. Társadalom és nevelés. Szöveggyűjtemény (Szerk.Kozma Tamás) Tankönyvkiadó Bp. 1990. Nagy Mária tanulmányai a pedagógusok munkájáról, életkörülményeiről szakmaiságáról. Vallásszociológiai vizsgálatok. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. Keresztény értékek megjelenése az egyházi iskolák tanterveiben 2. A keresztény iskolák tanulóinak társadalmi háttere 3. Nevelés a keresztény családokban 4. Keresztény tanítás az esélyegyenlőség kérdéseiről Ókeresztény irodalomtörténet II. Előadó: Dr. Baán István Tanegységi előfeltételek: Ókeresztény irodalomtörténet I. A tárgy célja: A patrisztika aranykorának és hanyatló korszakának bemutatása. A hallgatók képet nyernek arról, hogy a görög és latin nyelvű patrisztikai irodalom egymástól egyre inkább eltérő jellegzetességeket mutat ebben a korszakban. A fejlesztendő kompetenciák:  A tantárgy második félévének keretében a hallgatók megismerik a késői korszak görög és a latin szerzőinek életét, korát, műveit és munkásságát.  A hallgatók megtanulnak eligazodni – a fejlődés fő irányainak figyelembevételével – az ókeresztény irodalomtörténet legjellegzetesebb képviselőinek irodalmi és tanbeli nézetei között. 58

 A hallgatók megtanulják értékelni az egyházatyák tanítását, és motiválttá válhatnak a szisztematikus teológiai rendszerek elsajátítására. Tematika: Az antiokhiai iskola; Aranyszájú Szent János; a IV. század palesztinai és szíriai szerzői; Szír Szent Efrém; a nyugatiak küzdelme az ariánizmus ellen; a donatista szakadás; Alexandriai Szent Cirill; az egyiptomi szerzetesség megalapítói; Szent Ambrus; Ambrosiaster; Szent Jeromos; Szent Ágoston; Szent Ágoston ellenfelei és követői; eretnekségek Hispániában; latinul író keresztény költők; galliai írók; itáliai atyák; a középkor tanítómesterei; a patrisztikus kor alkonya Keleten. Követelmény: Félévközi ellenőrzés: beszámoló az egyéni kötelező olvasmányról Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező irodalom: Külön megbeszélés alapján mintegy 50 oldalnyi szöveg az Ókeresztény írók és az Ókeresztény Örökségünk című sorozatok megfelelő köteteiből. A hallgatók az órán beszámolnak az olvasottakról. Ajánlott irodalom: VANYÓ LÁSZLÓ: Az ókeresztény egyház és irodalma, Bp., 1980, illetve újabb kiadásai J. PAVIĆ – T. S. TENŠEK: Patrológia, Szeged, 1997. VANYÓ L.: Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe, Bp., 1998. Az Ókeresztény írók és az Ókeresztény Örökségünk című sorozatok. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: 1. Az alexandriai exegetikai iskola jellegzetességeinek bemutatása egy kiválasztott szerző művei alapján 2. Az antiokhiai exegetikai iskola jellegzetességeinek bemutatása egy kiválasztott szerző művei alapján 3. Az egyházi történetírás kezdetei 4. Keleti hatás a latin nyelvű homilia-irodalomban 5. Szent Benedek regulájának előzményei 6. Az apológia mint irodalmi műfaj a patrisztika aranykorában 7. Szent Jeromos fordítói tevékenységének jellegzetes vonásai Ószövetségi bevezetés II. Előadó: Dr. Xeravits Géza Tanegységi előfeltétel: Ószövetségi bevezetés I. A tanegység célja: Bemutatni az Ószövetség „Későbbi próféták” és „Többi írások” korpuszaiba tartozó könyvek keletkezés- és irodalomtörténeti problematikáját, valamint alapvető teológiai témáikat.

59

A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a szentírástudomány kritikai megközelítésének fontosabb eredményeit, el tudja helyezni az ószövetségi könyveket az ókori Izrael eszmetörténetében.  Képes különbséget tenni a leírt szöveg korhoz kötött és örökérvényű aspektusai között, valamint irodalmi vizsgálat tárgyaként is kezelni a szent szövegeket.  Elkötelezett a Szentírás mélyebb megértése irányában, és szintetizálási igénye van a spirituális és kritikai bibliaolvasás szempontjai között. Tematika:  Izajás 1–39. fejezetei  Jeremiás és a Kr.e. 7–6. század fordulója  A babiloni fogság prófétái  Zsoltárok könyve  A bölcsességi irodalom  A Krónikás történeti mű és az apokaliptika kezdetei Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: Rózsa H., Az Ószövetség keletkezése 2 (Budapest: Szent István Társulat, mult.ed.). Ajánlott: J.-A. Soggin, Bevezetés az Ószövetségbe (Budapest: Kálvin kiadó 1998); Miller – Hayes: Az ókori Izrael és Júda története (Piliscsaba: PPKE BTK 2003). Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. Izajás próféta első 12 fejezetének szerkezete 2. A fogság értelmezése Ezekielnél és Deutero-Izajásnál 3. A zsoltárok könyve a katolikus egyház liturgiájában 4. Dániel könyvének újszövetségi felhasználása Ószövetségi egzegézis II. Ószövetségi exegézis: messiási jövendölések Előadó: Dr. Xeravits Géza Tanegységi előfeltételek: Ószövetségi bevezetés 1–2. A tanegység célja: Bemutatni az Ószövetség azon szövegeit, amelyeket a későbbi teológia „messiási” jövendölésekként értelmezett. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a messiási kérdés teológiatörténeti jelentőségét, kialakulását és fejlődését az Ószövetségben. 60

 Képes használni az exegézis alapvető módszertani eszközeit, megfelelően tud különbséget tenni egy szöveg különböző kialakulástörténeti fázisai között. Képes az egyes perikópákat elsőrenden ószövetségi kontextusukban látni.  Elkötelezett az Ószövetségnek, mint önálló iratcsoportnak megértésében, ugyanakkor nyitott arra, hogy a perikópákat az újszövetségi hatástörténetük fényében is vizsgálja. Tematika:  A „messiási kérdés”  Proto-Izajás jövendölései  A JHVH szolgájáról szóló szövegek  További prófétai jövendölések az üdvösségközvetítőről Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: Rózsa H., Üdvösségközvetítők az Ószövetségben (Budapest: Szent István Társulat 2005). Ajánlott: az órákon kerül kiadásra. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. A „krisztosz” titulus használata az Újszövetségben 2. Az ideális király alakja az Ószövetségben 3. „Messiási” zsoltárok 4. Az Emberfia alakja a Szentírásban Pedagógiai problématörténet szeminárium Előadó: Pálvölgyi Ferenc Tanegységi előfeltételek: MAPDG/E „A pedagógiai gondolkodás fejlődése” (gyenge előfeltétel) A tanegység célja: a nevelés történeti aspektusaiban való gyakorlati elmélyedés, az önálló ismeretszerzési technikák elsajátítása, a problémaközpontú gondolkodás és a kutatói attitűdök fejlesztése. A fejlesztendő kompetenciák:  Ismeri a neveléstörténeti kutatás módszereit és a főbb kutatási trendeket.  Képes a kutatási módszerek önálló használatára és a neveléssel-oktatással kapcsolatos kutatási eredmények elemzésére és értékelésére.  Elkötelezett szakmai kompetenciáinak folyamatos bővítésére, a pedagógiai örökség mindmáig fontos értékeinek felismerésére, adaptálására és továbbfejlesztésére.

61

Tematika: A tanegység keretében végzett gyakorlati munka előkészíti a hallgatót a szakmailag megalapozott önálló ismeretszerzésre és kutatásra, amely különösen fontos mind a leendő pedagógus, mind a tudományterület dinamikus fejlődése szempontjából. A konkrét tematika a hallgatók egyéni kíváncsiságának, érdeklődésének és problémaérzékenységének megfelelően alakul. A színes, változatos és inspiráló témaválasztás, majd a kutatás és a feldolgozás a tanegység központi eleme. Követelmény: Egy neveléstörténeti téma kiválasztása, ennek önálló kutatása, az eredmények értékelése és bemutatása. A hallgató saját munkáját írásos kutatási beszámoló és kiselőadás formájában publikálja, ennek alapján a félév végén gyakorlati jegyet kap. Kötelező irodalom: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest, 1996. p. 9-67., 317-339. Szabolcs Éva: Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Kutatásmódszertani Kiskönyvtár. MK Pedagógus Könyvek, Budapest, 2001. Ajánlott irodalom: Németh – Pukánszky: A pedagógia problématörténete. Gondolat, Budapest, 2004. A „Neveléstörténet” c. folyóiratban megjelent cikkek, tanulmányok. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: Egy választott korszak vagy időszak összefoglaló neveléstörténeti áttekintése Egy kiemelkedő pedagógus életének és pedagógiájának szemléletes bemutatása Egy pedagógiai koncepció sajátos elemeinek és hatástörténetének feldolgozása Egy pedagógiai probléma történeti szemléletű elemzése és feldolgozása Pedagógiai pszichológia szeminárium Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tanegység célja: A tantárgy célja, hogy a neveléslélektan és a szociálpszichológia tudományának elméleti megállapításai helyzetgyakorlatok (szituációs játékok) segítségével a praktikum szintjén is tanulmányozhatóvá váljanak. A gyakorlat során a hallgatók felmérhetik saját nevelői elképzeléseik hatékonyságát és korlátait, ezáltal képessé és motiválttá válnak arra, hogy elméleti tudásukat folyamatosan bővítsék, és kialakítsanak egy saját személyiségükhöz igazodó, hiteles és hatékony nevelési attitűdöt. A fejlesztendő kompetenciák  A hallgató megismeri a tanulói személyiség és a közösség fejlesztésére vonatkozó pszichológiai ismereteket.  Képes e pszichológiai ismeretek pedagógiai adaptációjára. 62

 Törekszik arra, hogy saját személyiségének és képességeinek ismeretében és azok elfogadásával tudatosan alakítsa nevelői attitűdjét. Tematika: személypercepció sajátosságaiból eredő észlelési torzítások. A tanár-diák kapcsolat sajátosságai. A hittanári szerep. A csoportok működésének jellegzetességei. A szociometria módszere. A kommunikáció sajátosságai és nehézségei. Konfliktusok és kezelésük. Követelmény: Egy szociometriai vizsgálat elvégzése. Kötelező irodalom: Sallay – Perge: A szociometriai módszer alkalmazása alsó- és középfokú oktatási intézményekben, Iskolapszichológia füzetek, 12. Plébániai gyakorlat bevezetése II. Előadó: Dr. Pákozdi István Tanegységi előfeltételek: Plébániai gyakorlat bevezetése I. A tárgy célja: A plébániai gyakorlat bevezetése azoknak a személyes tapasztalatoknak a közös kiértékelését, összegzését jelenti, amelyeket a hallgatók a két egy hetes gyakorlatuk során szereztek. Ezek mellett elmélyítendő témák: a plébániai vezetés, a közösség és a lelkipásztorok összhangja; rendezvények, események a plébánián; dokumentáció. A fejlesztendő kompetenciák: a) ismerje a plébániák főbb tevékenységi köreit; mélységében lásson bele egy adott plébánia életébe; b) képes legyen feltalálni magát, kivenni a részét a plébániai munkából; c) váljék elkötelezetté az alapjában véve plébániai lelkipásztorkodásra épülő egyházi szolgálatban! A tárgy tematikája: a) a plébániai gyakorlatok közös kiértékelése, b) plébániai közösségvezetési minták, c) rendezvények, események szervezési tapasztalatok, d) plébániai dokumentáció. Követelmény: A már megtett plébániai gyakorlat (2 hét) leírásának elkészítése (beadandó) és órai ismertetése – gyakorlati jeggyel.

63

Portfolió Előadó: Dr. Kotschy Andrásné Lásd a Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat leírásában.

Propedeutika II. Előadó: Tőzsér Endre A tárgy célja A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a keresztény hívő létmód mai megkérdőjelezettségét, megvalósításának lehetséges formáit és szükséges szépségét. A fejlesztendő kompetenciák • Ismeri a hívő létmóddal szembeni mai kihívásokat és a hit alapvető magatartásformáit. • Képes szakszerűen beszélni a hit valóságfeltáró és valóságmegváltoztató erejéről. • Elkötelezett abban, hogy a keresztény hitet az egyház közösségében megélje és tanúságot tegyen róla. A tárgy tematikája: 1. Kihívás a hittel szemben; a kérdésessé tett hit; utak a hithez; 2. A hit megvalósulási folyamata és útja; a hit igazsága; 3. A hit valóságfeltáró és valóságmegváltoztató ereje; a hívők közössége. Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: A keresztény hit (kéziratos jegyzet), Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2009, 28 oldal. Ajánlott irodalom: JOSEPH RATZINGER – CHRISTOPH SCHÖNBORN: Bevezetés a Katolikus Egyház katekizmusába, Ecclesia, Budapest, 1994. CHRISTOPH SCHÖNBORN: Egység a hitben, Paulus Hungarus – Kairosz, 2000. Reflektív pedagógia (hittanár és családvédő tanár) A tanegység célja: A Reflektív pedagógia tárgy a reflektív gondolkodással kapcsolatos elméleti ismeretek és a pedagógiai tevékenység megfigyelési és elemzési módszereinek elsajátításával és gyakorlatban való alkalmazásával képessé teszi a hallgatót a gyakorlótanítás során szerzett tapasztalatainak és saját teljesítményének szakszerű elemzésére és értékelésére, segít a kritikus és pozitív pontok meghatározásában, a fejlődés/fejlesztés irányainak kijelölésében.

64

A fejlesztendő kompetenciák:  Ismerjen néhány módszert a tanítási óra pedagógiai és pszichológiai elemzésére  Legyen képes saját munkája szakszerű elemzésére, ismerje fel a hittanóra egyes jelenségei közti összefüggéseket, kölcsönhatásokat. Legyen képes kollégái fejlődését észrevételeivel segíteni.  Ismerje fel az egyéni tanítási gyakorlat és a reflektív elemzés jelentőségét szakmai fejlődésének folyamatában. A tárgy tematikája A gyakorlat során szerzett egyéni pedagógiai tapasztalatok elemzése. Követelmény Felvétel készítése egy saját hittanóráról elemzés céljából. A reflektív gondolkodás, tevékenységelemzés tapasztalatainak szakszerű felhasználása az önálló szakmai fejlődésről készített portfolióban. Félév végén: gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadói Kör, Bp. Falus Iván – Kimmel Magdolna (2003): A portfolió. Gondolat, Budapest. Ajánlott irodalom Falus Iván: Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében. In: Falus Iván – Báthory Zoltán (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris, Budapest, 2001 Szivák Judit: A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Műszaki Kiadó, Budapest Segítő kapcsolat és tanácsadás Előadó: Kézdy Anikó, Robu Magda A tanegység célja: áttekintést ad a segítő kapcsolatban megvalósuló sajátos tanácsadás jellegéről, folyamatáról, és a tanácsadó szükséges képességeiről. Fejlesztendő kompetenciák  A segítő kapcsolat és tanácsadás elméleti, gyakorlati ismereteinek megszerzése  Képesség segítő kapcsolat kialakítására és a kompetenciájába tartozó esetekben tanácsadás végzésére (fejlesztésben, elakadásban)  Elköteleződés a segítés és tanácsadás szakmai követelmények szerinti végzésére Tematika: A segítő kapcsolat sajátossága és dinamikája és a tanácsadói (konzultáns) attitűd. A tanácsadás (konzultáció) helye a család- és gyermekvédelemben. A tanácsadás főbb feladatai, lehetőségei (facilitálás, direktivitás, motiváció). Az egyéni és a csoportos tanácsadás; ezek alkalmazásának előnyei, korlátai, lehetőségei. A párés családi tanácsadás főbb jellegzetességei, módszerei. 65

Követelmény: zárthelyi dolgozat; esettanulmány leadása Kötelező irodalom Benkő A. és Szentmártoni M. (2002): Testvéreink szolgálatában. Új Ember, Bp., 2552; 109-112. o. Fonyó I. - Pajor A. (szerk.) (1998): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. - A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka és a Házassági és családi konzultáció c. fejezetek Ajánlott irodalom Bánlaky É. (szerk.): Pszichológusok és teológusok az emberről. Tanulmánykötet. Faludi Ferenc Akadémia és Katolikus Pszichológusok Baráti Köre, Bp, 1996. Gerevich J. (szerk): Közösségi mentálhigiéné. Animula, Bp, 1997. Hézser G. A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Kálvin Kiadó, Bp. 1995. Kézdy A. és Somogyiné Petik K. (2006): A segítő helyzethez kapcsolódó saját élmények feltárása és feldolgozása. Embertárs, IV/3, 196-204. Segítségre szoruló családok Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina Tanegységi előfeltételek: Családpszichológia A tanegység célja a hallgatók megismertetése a speciális helyzetű családok pszichológiai működésének sajátosságaival és a helyzetükből adódó problémákkal. A fejlesztendő kompetenciák  A hallgató megismeri az adott célcsoport működésének pszichológiai hátterét.  Képes a problémák szakszerű elemzésére, megértésére.  Elkötelezett abban, hogy hatékony segítséget nyújtson az érintett családoknak. Tematika: A válás pszichológiai következményei. Gyász a családban. Az egyszülős családok működése, speciális nehézségei. Az apa szerepe a gyermekek fejlődésében, hiányának hatásai. Az újraházasodott családok. A nevelőszülői családok. Az örökbefogadó családok. Követelmény: Interjú készítése egy speciális helyzetű család tagjaival. Félév végi kollokvium. Kötelező irodalom: Somogyiné Petik Krisztina: Speciális helyzetű családok (Jegyzet, Sapientia könyvtár)

66

Speciális gyermekvédelmi módszerek Előadó: Büki Péter A tanegység célja: Olyan módszertani ismeretek, jó gyakorlatok megismerése, amelyek segítségével a hallgató képessé válik felismerni a problémát, valamint képessé válik adekvát segítséget nyújtani a gyermeknek. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri az alapozó tárgyak alapfogalmait, valamint a speciális szükségletű, továbbá a kórosan működő és zavart életvitelű családok, illetve az itt felnövő gyermekek problémáit, a segítés pszichológiai, szociális és pedagógiai aspektusait.  Képes a különböző problémák felismerésére és kezelésére, megelőzésére.  Elkötelezett a védelemre szoruló gyermekek problémáinak megoldásában. Tematika: 1. A gyermekvédelem különböző tudományágak felőli meghatározása 2. A gyermekvédelmi tevékenység színterei 3. A gyermek megismerése 4. Az együttműködés mint módszer 5. A megelőzés lehetséges színterei és módszerei 6. Gyermekvédelmi tevékenység a családokkal 7. Gyermekvédelmi tevékenység hátrányos helyzetű gyerekekkel 8. Gyermekvédelmi tevékenység fogyatékos gyermekekkel 9. Gyermekvédelmi tevékenység beteg gyerekekkel 10. Gyermekvédelmi tevékenység az otthont nyújtó intézményekben 11. A speciális szükségletű gyermekek 12. A különleges ellátást igénylő gyermekek 13. Az utógondozói ellátás módszertani kérdései 14. Az utógondozás módszertani kérdései Félév végi ellenőrzés: gyakorlati jegy Kötelező és ajánlott irodalom: Fejlesztő Pedagógia 2003/4-5. száma Fejlesztő Pedagógia 2006/1. száma

Szakdolgozatra felkészítő szeminárium II. Követelmények: Konzultáció a készülő szakdolgozat témavezetőjével, félév végén aláírás. A szakdolgozat formai követelményeit a Hallgatói Tanulmányi és Vizsgarend, továbbá a Szenátus 2009. február 3-i határozata tartalmazza (lásd a Tanrend 82. oldalán). Bővebb segédanyag Tőzsér Endre: Dolgozatírás című jegyzete, amely megtalálható a főiskola honlapján és könyvtárában.

67

Szakmai identitás tréning Előadók: Kézdy Anikó, Somogyiné Petik Krisztina, Robu Magda Előfeltétel: elméleti tanegységek lezárása A tantárgy célja az elméleti és gyakorlati, valamint a tanítási gyakorlat során szerzett tapasztalatok integrálása. A korábbi iskolai tapasztalatok tanári perspektívából való szemlélete, a tapasztalatok tudatosításának erősítése és a tanár-gyerek viszony etikai szempontok szerinti áttekintése. Kompetenciák: Képessé válik a tanítási tevékenység elkezdéséhez szükséges önismeretre és saját tevékenységével kapcsolatos kritikai reflexiókra. Elkötelezetté válik a sajátjától eltérő értékek szerinti élet megértésére, nyitottá válik mások véleményének, érzéseinek megismerésére és tiszteletben tartására. Elkötelezetté válik az emberi kapcsolatok etikai előírások szerinti alakítására. Tematika: A tanegység a gyakorlati képzéshez kapcsolódik, tartalma az iskolai gyakorlat során szerzett tapasztalatok kritikai reflexióval történő megvitatása és etikai szempontok szerinti elemzése. Ehhez kapcsolódik a korábbi iskolai tapasztalatok felidézése, a diák és a tanár perspektívája közötti különbség tudatosítása. Követelmény: aktív részvétel, saját tapasztalatok megosztása. Irodalom: Pedagógus-írók írásai: Németh László, Szabó Magda, és tanárok vallomásainak tartalmazó kötetek elolvasása. Szemeszterdolgozat Követelmények: – szemeszterdolgozat bejelentő lap leadása a Tanulmányi Osztályon február 28-ig; – a szemeszterdolgozat tanegységét a hallgató csak a leckekönyvbe írja be, a Neptunba a bejelentő lapok alapján a T.O. munkatársai veszik fel; – konzultációk a választott szaktanárral; – a szemeszterdolgozat elkészítése és leadása a szaktanárnak április 30-ig. Értékelés: gyakorlati jegy A szemeszterdolgozat formai követelményeit a Hallgatói Tanulmányi és Vizsgarend, továbbá a Szenátus 2009. február 3-i határozata tartalmazza (lásd a Tanrend 82. oldalán). Bővebb segédanyag Tőzsér Endre: Dolgozatírás című jegyzete, amely megtalálható a főiskola honlapján és könyvtárában. 68

Szociáletika I. (Általános szociáletika) Előadó: Dr. Beran Ferenc Tematika: 1. A keresztény társadalometika fogalma 2. A kinyilatkoztatás társadalomerkölcsi dimenziója 3. Egyház és világ viszonya 4. A modern társadalom születése 5. A katolikus társadalomtan kezdetei 6. Rerum novarum (1891) 7. Quadragesimo anno (1931) 8. XXIII. János és VI. Pál szociális enciklikái 9. II. János Pál szociális enciklikái 10.A perszonalitás elve 11.A szolidaritás elve 12.A közjó fogalma 13.A szubszidiaritás elve 14.A szociális igazságosság fogalma Kötelező irodalom: Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika. Budapest: SZIT, 2001 Höffner, Joseph: Keresztény társadalmi tanítás. Budapest: SZIT, 2002 II. János Pál Centesimus annus körlevele (1991) Ajánlott irodalom: Az Egyház társadalmi tanítása. Dokumentumok. Szerk.: Tomka M. és Goják J. Budapest, SZIT, é.n. A Nevelési Kongregáció nyilatkozata: Irányelvek az egyház társadalmi tanításának tanulmányozásához és oktatásához a papképzésben (1988) Boda László: Emberré lenni, vagy birtokolni. Budapest, 1994 Kecskés Pál: A keresztény társadalomszemlélet irányelvei. Budapest: Actio Catholica, 1944 Magagnotti, P.: A kisegítés (szubszidiaritás) elve az egyház társadalmi tanításában. Pécs, 1993 Muzslay István: Az egyház szociális tanítása. Budapest: Márton Áron, 1977 Ockenfels, Wolfgang: Kis katolikus társadalomtan. Budapest: OLI, 1992 Virt László: Katolikus társadalmi alapértékek. Budapest: Márton Áron, 1999 Szociáletika II. (Speciális szociáletika) Előadó: Dr. Beran Ferenc A tanegység célja: A társadalom modern fejlődése többé-kevésbé önálló részrendszereket hozott létre. A II. Vatikáni Zsinat után egyre elmélyültebb tanulmányok születtek a politika és a gazdaság etikájáról, a környezet- és családvédelem 69

kérdéseiről, a tudomány és technika etikájáról és a kultúra fejlesztéséről. Mindezen témakörök jelentős változáson mennek át a globalizáció előrehaladásával. A félév folyamán bemutatjuk a keresztény etika megoldási kísérleteit. A fejlesztendő kompetenciák:  A hallgató megismeri a társadalmi erkölcs részterületeit, a jelen problémákat és reményeket.  Alkalmassá válik a társadalmi párbeszédre és vitára különböző csoportokkal.  A társadalmi igazságosság lelkes apostola és harcosa lesz. Tematika: 1. A politika erkölcse 2. Demokratikus társadalom 3. Világszervezetek etikája 4. Jog és etika 5. A korrupció erkölcsi összefüggései 6. Gazdaság és etika 7. A munka teológiája 8. A tulajdon kérdései 9. Vállalkozói etika 10. Környezetvédelem 11. Fenntartható fejlődés 12. Tudomány és technika etikája 13. Családtámogatás 14. A kultúra fejlesztése Követelmény: Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező irodalom: II. Vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetű rendelkezése (1965) Igazságosabb és testvériesebb világot! A MKPK a magyar társadalomról (1996) Muzslay István: Gazdaság és erkölcs. Budapest: Márton Áron, 1995. Ajánlott irodalom: Alford, H. J. - Naughton, M. J.: Menedzsment, ha számít a hit. Budapest: Kairosz, 2004. Büchele, Herwig: Keresztény hit és politikai ész. Budapest – Luzern: Egyházfórum, 1991. Harsányi Ottó Pál: Új ég és új föld felé? Róma, 1995. Zlinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika. Budapest: SZIT, 2002. Szegénység – gazdagság – gazdálkodás. Pannonhalma, 1994. Vigilia 56(1991) 9. szám; 59(1994) 2. szám, 61(1996) 1-2. szám. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: 1. A nőkérdés. - 2. Kultúra-interkultúra. - 3. Európa. - 4. Globalizáció. - 5. Bevándorlók, vendégmunkások.

70

Szociális képességfejlesztés Előadó: Kézdy Anikó, Robu Magda Előfeltétel: Segítő kapcsolat és tanácsadás A tantárgy célja a nehéz helyzetű, fejlődésükben akadályozott gyermekekkel és szüleikkel való kapcsolat kialakításához és fenntartásához szükséges társas képességek gyakorlása, valamint a gyermekvédelem alap és szakellátásban dolgozó szakemberekkel való együttműködési képesség erősítése, valamint konfliktust és agressziót kezelő képességek fejlesztése. A fejlesztendő kompetenciák:  Képessé válik a gyermekvédelmi ismeretek és módszerek integrálására, valamint a módszerek alkalmazásához szükséges kommunikatív viselkedés kivitelezésére.  Elkötelezetté válik arra, hogy a segítő szakmai követelmények, és a védelemre szoruló gyerek szükségletei iránti érzékenységgel nyújtson segítséget. Tematika: Szerepjátékok, szimulált esetmegbeszélések, egyéni tapasztalatok feltárásán keresztül a fejleszteni kívánt képességek gyakorlása. Követelmény: félév végén a hallgatók csoportos esetbemutató keretében adnak számot készségeik fejlődéséről. Irodalom: Birkebihl, V. (1998) Kommunikációs gyakorlatok, Trivinum K. Bp. Horváth-Szabó K, Vigassyné Dezsényi K. (2001) Az agresszió kezelése. SzCsM Bp. Szociálpolitika Előadó: Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna A tanegység célja: A szociális gondoskodás fejlődéstörténete kiemelkedő elemeinek és alapfogalmainak, illetve eszköztárának megismertetése, valamint a hallgatók felkészítése a mai magyar szociális ellátórendszerben való eligazodásra. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri a szociálpolitika fogalom- és eszközrendszerét  Képes a szociálpolitika eszközeinek bemutatására és alkalmazására  Elkötelezett abban, hogy a szociálpolitika alanyait mind magasabb szintű ellátáshoz juttassa

71

Tematika: 1. A szociálpolitika fogalmi- és eszközrendszere 2. A szociálpolitika fejlődéstörténete 3. A jelenlegi szociális ellátórendszer biztosította ellátási fajták 4. A fogyatékosság társadalmi kezelésének szabályozása, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása 5. Az Európai Szociális Karta Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga Kötelező irodalom: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Könczei György: Az Európai Szociális Charta jövője az Európai Unió összefüggésében, avagy: Csipkerózsika már nem alszik Esszé Old Bethpage, 2004. december Ajánlott irodalom: Szalai Júlia: Jóléti fogda (Esély 2004/6 és 2005. évi 1. száma) Robert Castel: A szociális kérdés alakváltozásai. A bérmunka krónikája Kávé Kiadó Bp. 1998. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. A magyar szociálpolitika-történet egy-egy fontosabb állomásának elemzése 2. A szociálpolitika és a társadalompolitika fogalmi rendszerének összehasonlítása 3. A pénzbeli ellátások fejődésének összehasonlítása - tegnap és ma 4. A mai magyar szociális rendszer személyes gondoskodást nyújtó ellátásainak jellemzése egy-egy konkrét ellátási forma bemutatásával Szociológia II. (Vallásszociológia) Előadó: Dr. Révay Edit Tanegységi előfeltételek: Szociológia I. A tanegység célja: Elméleti bevezetést ad a kurzus az egyház belső megújulásának intézményi formáiról, mint a lelkiségi mozgalmak és szerzetesség típusairól, jellemzőiről, fejlődéstörténetükről, és magyarországi (újra)indulásuk sajátosságairól, valamint az új vallási mozgalmak létrejöttének társadalmi hátteréről. Emellett a korunkban erőteljesen jelen lévő kérdések kapcsán az egyház véleményformálásának, kompetenciájának közös elemzése és értelmezése saját élmény, napi sajtó, közvélemény, egyházi dokumentumok tükrében. A fejlesztendő kompetenciák  Ismeri az egyház mint társadalmi intézmény működési sajátosságait 72

 Képes az egyház és a társadalom kérdéseiben is körültekintően gondolkodni és mérlegelni  Elkötelezett abban, hogy ismereteit összhangba hozza és másokkal is megossza Tematika: Az egyház szervezetszociológiája: intézmény létrejötte, elemei. Intézmény legitimációja és a társadalmi kontroll. Az egyház társadalmi szerepe. Kereszténység és társadalom. Korunk kérdései és az egyház (eutanázia, abortusz, szexuális szabad(os)ság …). Intézményesülés problémái az egyházban: intézmény és karizma. Miért van szükség az egyházstruktúra reformjára? Új vallási mozgalmak létrejötte és társadalmi szerepe. Szektataggá válás: motivációk, elköteleződés, a tömeges áttérés. Az egyház belső megújulási mozgalmai, alkalmazkodás a szekularizált társadalomhoz. Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező és ajánlott irodalom: - Molnár, Attila Károly: Új vallási jelenségek. In: Szekták, új vallási jelenségek szerk: Lugosi, Ágnes, Pannonica Kiadó, Bp. 1998, 16-27pp - Tomka Miklós: Társadalmi determináltság és strukturális bün. Egyház és világ. 1992.4. 13-16.o. - Tomka Miklós: Quo vadis, magyar katolicizmus. Távlatok (Róma) 1992.5. 19-32.o. - Tomka Miklós: Hit és társadalmi elkötelezettség. Az átmenet kérdõjelei. In: Békés Gellért - Kovács K. Zoltán (szerk): Keresztények és demokrácia. Róma. Katolikus Szemle 1992. 39-54.o. - Tomka Miklós: Keresztények és demokrácia. Róma. Katolikus Szemle 1992. 39-54.o. - Tomka Miklós: Az állam és az egyház elválasztása. Nemzetközi tapasztalatok. In: Békés Gellért - Boór János (szerk): Keresztények és a szabadság. Róma, Katolikus Szemle 1992. 125-142.o. - Tomka Miklós: Keresztények és a szabadság. Róma, Katolikus Szemle 1992. 125-142. - Mayer, Jean-Francois: És ha elkötelezem magam egy szektánál? In: Szekták, új vallási jelenségek szerk: Lugosi Ágnes, Pannonica Kiadó, Bp. 1998, 70-78pp. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz Személyes érdeklődésnek megfelelő téma, előzetes egyeztetés alapján. Teológiai szupervízió Előadó: Dr. Lukács László A tárgyat fölvett hallgatók havonta minimum egy alkalommal az alább megadott címre E-mailen küldjék be legalább egy – teológiai szempontból érdekesebb – helyzet leírását: 1. a diákok egy-egy frappáns (vagy akár vicces: „diákszáj”) válaszát egy adott témában, 73

2. a diákok olyan kérdését, amire a katekéta nem tudott pontos vagy a diákoknak is megnyugtató feleletet adni 3. olyan témát a félév anyagából, amelynek feldolgozásában segítséget igényelne. Az első alkalommal ezen felül még egy írásos beszámolót várunk az alábbi kérdésre: hogyan tudom/szoktam az imádság légkörét megteremteni hittanórákon? Milyen formáit gyakoroljuk az imádságnak? Az első leírás beküldési határideje: február 21. A legelső órán, február 14-én választott munkamódszerünket beszéljük meg. A következő három alkalommal a beküldött írások alapján folytatunk megbeszélést. A levelezőlista használható internetes fórumként is, ötletek, kérdések megbeszélésére, esetleg anyagok cseréjére, de használható egyéni tanácskérésre is. Ebben az esetben a levélíró saját nevére kap választ. Az E-mail cím, amelyre a leírásokat várjuk: [email protected] Újszövetség teológiája Előadó: Dr. Csernai Balázs A tanegység célja: A Jézus Krisztus élete, működése, halála és feltámadása által adott kinyilatkoztatás újszövetségi reflexióinak ismertetése, a különféle reflexiók különböző és egyező oldalainak bemutatása. A fejlesztendő kompetenciák  A hallgatók megismerhetik az Újszövetségi gondolkodás különféle elemeit;  megtanulják megkülönböztetni a különféle szerzők súlypontjait, felismerik a köztük lévő egyezéseket és különbségeket;  Az Újszövetség ilyen megismerése által elköteleződnek a Krisztusról való személyes tanúságtétel mellett. Tematika: Jézus jelentősége Az újszövetségi kinyilatkoztatás formái (levél, elbeszélés, kép) A főbb gondolati irányok (szinoptikusok, Pál, János) Követelmény Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga Kötelező irodalom: SZÉKELY János: Az Újszövetség teológiája. Budapest, 22004. 33-34, 64-74, 180-209, 251-254, 277-286, 289-296. Ajánlott irodalom: Az ajánlott irodalmat az első előadáson adjuk meg.

74

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtára Állományunk nagy része a főiskolán oktatott tudományterületek, valamint az ezekhez kapcsolódó tudományok (szisztematikus teológia, dogmatika, biblikum, erkölcsteológia, egyháztörténelem, gyakorlati teológia, filozófia, történelem, pszichológia, pedagógia, etika, egyházi szépirodalom, néprajz) szakirodalmából áll. Dokumentumaink gyakrabban használt része az olvasóteremben szabadpolcon található, a többi pedig a könyvtáros segítségével érhető el. Az olvasóteremben hozzáférhetők általános és szaklexikonok, kézikönyvek és folyóiratok is.

– – – – –

Szolgáltatásaink: helyben olvasás; – CD-ROM használat; számítógépes katalógushasználat; – Internet-használat; tájékoztatás; – Internetes adatbázisok elérése: fénymásolás; (ATLASerials, EBSCO, EISZ, NAVA). könyvtárközi kölcsönzés; Katalógusunk kereshető: http://www.sapientia.hu, Könyvtár – Katalógus menüpont

_______________________________________________________________ Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézet (SACSI) Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület (SZÉK)

„Boldogabb családokért családi életre nevelés iskolai program ” Tevékenységeink: - Gyakorlatorientált, komplex személyiséggondozást szem előtt tartó családi életre felkészítő foglalkozások: „család-órák” 9-24 éves korú fiatalok részére, havi rendszerességgel - 40 órás „Egészséges életmódra és családi életre nevelés” tanfolyam pedagógusok és védőnők számára - tanácsadás, szupervízió, továbbképzési lehetőség - Családkönyvtári kölcsönzés hétfőnként 15:00–17:00 Elérhetőségünk: IV. emelet, 419-es szoba. telefonszám: 1-486-44-42 e-mail: [email protected] honlap: www.sapientia.hu Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes (30-995-99-60) mb. intézetvezető Déri Éva (30-498-35-46) szervező titkár 75

76

AM

Versegi B.

D Deák H.

Egyháztörténelem

D Beran F.

Filozófiai etika

szentmise

D Baán I.

Ókeresztény irodalomtört.

D Baán I.

Ókeresztény irodalomtört.

AM Auditorium Maximum, a földszinten D Díszterem, a II. emeleten, az aulából nyílik

Tantermek jelölései:

Xeravits G.

Lelkiségtörténet

D Patsch F.

Filozófiatörténet

szentmise

D Tőzsér E.

Lelkiségtörténet

február 21.

D Versegi B.

Propedeutika

D Révay E.

Bevezetés az

Beran F.

Filozófiai etika

szentmise

Versegi B.

Lelkiségtörténet

Baán I.

Bev. az egyház életébe

D K. Papp Á.

Ókeresztény irodalomtört.

Baán I.

Liturgikus ének

Ókeresztény irodalomtört.

15.45Ószövetségbe 17.00

14.1515.30

szünet

13.00

11.4513.00

10.1511.30

8.4510.00

február 14.

február 7.

I. évfolyam április 4.

D HSZ-K.

Család és fejlődés

D HSZ-K.

Család és fejlődés

szentmise

D Deák H.

Egyháztörténelem

D Révay E.

D

Bagyinszki Á.

D Deák H.

Egyháztörténelem

D Deák H.

Filozófiatörténet

Bagyinszki Á.

D

D Bagyinszki Á.

D

Fundamentáli s teológia

D Bagyinszki D Á. szentmise

Fundamentáli s teológia

D Révay E.

D Xeravits G.

D

Xeravits G.

D

Bevezetés az Bevezetés az Ószövetségbe Ószövetségbe

D Patsch F.

Filozófiatörténet

szentmise

AM Patsch F.

Egyháztörténelem

énekes szentmise

D K. Papp Á.

Liturgikus ének

D

D

Bev. az egyház életébe

D Deák H.

Bevezetés az Fundamentáli Ószövetségbe s teológia

D Xeravits G.

Bev. az egyház életébe

D Xeravits G.

Egyháztörténelem

április 18.

Sapientia nap: Megszenteltség az egyházi mozgalmakban és a megszentelt élet új formáiban Időpontja: április 25. A részvétel minden hallgatónak kötelező.

D Tőzsér E.

március 21.

Bevezetés az Bevezetés az Fundamentáli Ószövetségbe Ószövetségbe s teológia

március 7.

D Xeravits G.

Propedeutika

D Patsch F.

Filozófiatörténet

szentmise

D Beran F.

Filozófiai etika

D HSZ-K.

Család és fejlődés

D Versegi B.

Lelkiségtörténet

február 28.

ESTI TAGOZAT Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzés (BA)

D

D

D

Tőzsér E.

D

Propedeutika

Beran F.

Filozófiai etika

szentmise

HSZ-K.

Család és fejlődés

K. Papp Á.

Liturgikus ének

május 16.

2008/09 II. félév április 25.

SAPIENTIA NAP

77

Xeravits G.

AM

Deák H.

Versegi B.

D

Egyháztörténelem B Egri L.

211

Bagyinszki Á.

D

Kateketika

D

Deák H.

Egyháztörténelem

Deák H.

Egyháztörténelem

szentmise

D

D

D

D

Xeravits G.

D

Bevezetés az Ószövetségbe

B Bagyinszki Á.

Fundamentális teológia

szentmise

B Bagyinszki Á.

Fundamentális teológia

211

Lelkipásztori teológia

Deák H.

D Tomka F.

Bevezetés az Ószövetségbe

Fogassy J.

Kateketika szem.

szentmise

Fogassy J.

D Xeravits G.

D

D

Kateketika

Bagyinszki Á.

április 18.

Egyháztörténelem

Sapientia nap: Megszenteltség az egyházi mozgalmakban és a megszentelt élet új formáiban Időpontja: április 25. A részvétel minden hallgatónak kötelező.

D Czap Zs.

Kórházi lelkigondozás

211

D

Bevezetés az Fundamentális Ószövetségbe teológia

Xeravits G.

D Fogassy J.

Kórházi lelkigondozás

szentmise

Deák H.

április 4.

Bevezetés az Fundamentális Ószövetségbe teológia

március 21.

211 Xeravits G.

Egyháztörténelem

AM Egri L.

Bev. az egyház életébe

AM Tóth B.

Lelkiség-történet

AM

Dogmatika

szentmise

AM Tóth B.

Dogmatika

szentmise

B Tóth B.

AM Tóth B.

Bev. a katek. gyak.-ba

szentmise

Fogassy J.

AM Svajcsik B.

Bevezetés az Ószövetségbe

Tóth B.

D

Dogmatika

B Czap Zs.

Bev. az egyház életébe

D

Bevezetés az Ószövetségbe

március 7.

D Xeravits G.

Lelkipásztori teológia

211 Tomka F.

Dogmatika

211 Tomka F.

Kateketika

212 Egri L.

Dogmatika

szentmise

Versegi B.

Lelkiségtörténet

Tomka F.

Lelkiségtörténet

február 28.

D Versegi B.

Lelkipásztori teológia

211 Versegi B.

Kórházi lelkigondozás

212 Egri L.

Lelkipásztori teológia

Czap Zs.

Lelkiségtörténet

Kórházi lelkigondozás

Bev. az egyház életébe

Tantermek jelölései: AM Auditorium Maximum, a földszinten B "B" terem, az I. emeleten balra D Díszterem, a II. emeleten, az aulából nyílik 211 Tanterem a II. emeleten 212 Tanterem a II. emeleten

15.4517.00

14.1515.30

szünet

13.00

11.4513.00

10.1511.30

8.4510.00

február 21.

február 14.

február 7.

II. évfolyam

ESTI TAGOZAT Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzés (BA)

211

211

szentmise

Fogassy J.

211

Kateketika szem.

Fogassy J.

Kateketika

Czap Zs.

Bev. az egyház életébe

május 16.

2008/09 II. félév április 25.

SAPIENTIA NAP

78

Tringer L.

Tringer L.

211 Svajcsik B.

212

Ujházi L.

AM B D 211 313

Kateketika szakdid. ea.

Lelkipásztori teológia

Lelkipásztori teológia Nevelés és társadalom

március 14.

B

B Ujházi L.

Auditorium Maximum, a földszinten "B" terem, az I. emeleten balra Díszterem, a II. emeleten, az aulából nyílik Tanterem a II. emeleten Tanterem a III. emeleten

Fogassy J.

Fogassy J.

313

313

B Beran F.

Morális 313

313

Egyházjog

szentmise

Tringer L.

Gyógyító beszélgetés

Tringer L.

B Ujházi L.

Katek. szakdid. szem.

313

Gyógyító beszélgetés

Pákozdi I.

Plébániai gyak. bev.

március 28.

313

313

Révay E.

313

Szociológia

Révay E.

Szociológia

Pálvölgyi F. 313 Tomka F. 313 D szentmise szentmise

Lelkipásztori teológia

313 Pákozdi I.

Nevelői hivatás

Fogassy J.

Plébániai gyak. bev.

313

Plébániai gyak. bev.

április 18.

313 Pákozdi I.

Kateketika szakdid. szem.

Fogassy J.

Kateketika szakdid. ea.

április 4.

Sapientia nap: Megszenteltség az egyházi mozgalmakban és a megszentelt élet új formáiban Időpontja: április 25. A részvétel minden hallgatónak kötelező.

AM

Egyháztörténelem

AM Deák H.

Egyházjog

Kateketika szakdid. ea.

szentmise

Deák H. B

B

B

Egyháztörténelem

Beran F.

Morális

Ujházi L.

Egyházjog

március 21.

D Fogassy J.

Nevelői hivatás

szentmise

AM Pálvölgyi F. D

Dogmatika

AM Tóth B.

Katek. gyak. bev.

Svajcsik B. D

AM Svajcsik B. D

szentmise

AM Tóth B.

Dogmatika

szentmise

Tóth B.

AM

Dogmatika

212 Deák H.

Dogmatika

Pákozdi I.

B Tóth B.

Katek. szakdid. szem.

AM Fogassy J.

Egyházjog

Tóth B.

Dogmatika

Tantermek jelölései:

15.4517.00

14.1515.30

szünet

február 28.

február 21.

211 Pálvölgyi F. 212 Tomka F. 212 Tomka F. B Kotschy B. D D Gyógyító Plébániai gyak. EgyházKatek. gyak. Katek. gyak. bev. beszélgetés bev. történelem bev.

Nevelői hivatás

Gyógyító beszélgetés

LelkiNevelés és 11.45pásztori teológia társadalom 13.00 Tomka F. 211 Kotschy B. AM szentmise szentmise 13.00

10.1511.30

8.4510.00

február 14.

Lelkipásztori munkatárs szakirány órái

L

február 7.

Katekéta szakirány órái

K

III. évfolyam

ESTI TAGOZAT Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzés (BA)

április 25.

SAPIENTIA NAP

B

B

Beran F.

Morális

Révay E.

B

B

Szociológia

szentmise

Révay E.

Szociológia

Svajcsik B.

Katek. gyak. bev.

B

B

B

B

B

Fogassy J.

B

Katek. szakdid. szem.

Fogassy J.

Kateketika szakdid. ea.

szentmise

Deák H.

Egyháztörténelem

Deák H.

Egyháztörténelem

Beran F.

Morális

Nevelés és társadalom Kotschy B.

május 16.

május 9.

2008/09 II. félév

79

Xeravits G.

Ószövetségi exegézis

szentmise

Beran F.

Szociáletika

Beran F.

Szociáletika

Kotschy B.

Tanulási folyamat

szentmise

Patsch F.

Hermeneutika

Somogyiné K.

Szociálpszichológia

Szlanka E.

Hitokt. szakmódszertan I.

Deák H.

Dogmatika: ekkléziológia

szentmise

Somogyiné K.

Szociálpszichológia

Somogyiné K.

Somogyiné K.

Pedagógiai pszi.

Deák H.

Dogmatika: ekkléziológia

szentmise

Deák H.

Dogmatika: ekkléziológia

Beran F.

Szociáletika

307

Nevelés gyakorlati f.

február 28.

307 Fekete A.

Pedagógiai pszi.

307 Beran F.

Szociáletika

Hitokt. szakmódszertan I.

307 Szlanka E.

február 21.

február 14.

Deák H.

Dogmatörténet

Deák H.

Dogmatika: ekkléziológia

szentmise

Csernai B.

Hermeneutika

Somogyiné K.

Pedagógiai pszi.

március 14.

április 18.

307 Kató Cs. 307

Xeravits G.

Ószövetségi exegézis

szentmise

Csernai B.

Újszövetség teológiája

Kató Cs.

Xeravits G.

313

Ószövetségi exegézis

szentmise

Csernai B.

Újszövetség teológiája

Kató Cs.

Hitokt. szak- Hitokt. szakmódszertan II. módszertan II.

Kató Cs.

Hitokt. szak- Hitokt. szakmódszertan II. módszertan II.

április 4.

Pálvölgyi F.

Pálvölgyi F.

Szlanka E.

Somogyiné K. Patsch F.

Kotschy B.

Tanulási folyamat

Beran F.

Szociáletika

szentmise

Csernai B.

Deák H.

Dogmatörténet

Deák H.

Dogmatörténet

szentmise

Beran F.

Szociáletika

Pedagógiai pszi. Hermeneutika

Újszövetség teológiája

Somogyiné K. 307

Szociálpszichológia

Nevelés gyakorlati f. Fekete A.

május 16.

május 9.

2008/09 II. félév

Az órák helyszíne: III. emelet 307-es terem

Ped. Ped. Hitokt. szakproblématörté problématörténet módszertan I. net

Somogyiné K.

Szociálpszichológia

szentmise

Szlanka E.

Hitokt. szakmódszertan I.

307 Patsch F.

Újszövetség teológiája

Xeravits G.

Ószövetségi exegézis

március 7.

Sapientia nap: Megszenteltség az egyházi mozgalmakban és a megszentelt élet új formáiban Időpontja: április 25. A részvétel minden hallgatónak kötelező.

15.4517.00

14.1515.30

szünet

13.00

11.4513.00

10.1511.30

Patsch F.

8.45- Hermeneutika 10.00

február 7.

I. évfolyam H+CS 4+1 és 3+1 féléves képzés

ESTI TAGOZAT Hittanár-nevelő tanár – Család- és gyermekvédő tanár mesterképzés (MA)

április 25.

SAPIENTIA NAP

80

K.A., R.M.

Szociális képességfejlesztés

szentmise

K.A., R.M.

314

K-K. K.

314

Drogok és drogfüggőség

Családi életre nevelés

Gyermekvéd. intézmények

Családvéd. jog

K.A., R.M.

Révay E.

Időpontja: április 25. A részvétel minden hallgatónak kötelező.

314

Hortobágyi Á.

314 Csókay L.

314

Gyermekvéd. az iskolában

szentmise

314 Jelinek Zs.

Családi életre nevelés

szentmise

Büki P.

Segítő kapcsolat és Hortobágyi Á. 314 Csókay L. 314 tanácsadás Családi életre Gyermekvéd. nevelés az iskolában

szentmise

314 K.A., R.M.

Drogok és drogfüggőség

szentmise

314 K.A., R.M.

Hivatásszemélyiség- K-K. K. 314 fejlesztés Családszociológia

szentmise

Büki P.

Hivatás314 Hortobágyi 314 Büki P. 314 Gerencsér 314 személyiség- Büki P. Á. B. fejlesztés Gyermekvéd. Szociális Gyermekvéd. Szociálintézmények képességfejl. intézmények politika

314 K.A., R.M.

szentmise

K-K. K.

Drogok és drogfüggőség

314 Gerencsér B.

Gyermekvéd. intézmények

314

Családvéd. jog

március 21.

314 Gerencsér B.

Drogok és drogfüggőség

március 14.

314 K-K. K.

Családi életre nevelés

március 7.

314 Hortobágyi Á.

Gyermekvéd. az iskolában

február 28.

314 Csókay L.

Segítségre sz. családok

314 S.P K.

Családvéd. jog

314 Gerencsér B.

Szociális képességfejl.

Jelinek Zs.

Szociálpolitika

Csókay L.

Családvéd. jog

Gyermekvéd. az iskolában

február 21.

Sapientia nap: Megszenteltség az egyházi mozgalmakban és a megszentelt élet új formáiban

15.4517.00

14.1515.30

szünet

13.00

11.4513.00

10.1511.30

8.4510.00

február 14.

február 7.

május 16.

Révay E.

314

314 Büki P.

314

Védelemre szoruló gy.

313 Büki P.

Családszociológia

S.P. K.

314

Védelemre szoruló gy.

szentmise

314 S.P. K.

Családpszichológia

szentmise

Büki P.

314

Családpszichológia

314 Csókay L.

Speciális gyerm.véd.

Büki P.

314

Gyermekvéd. iskolában

314 Csókay L.

Speciális gyerm.véd.

S.P K.

Segítségre sz. Gyermekvéd. családok iskolában

május 9.

2008/09 II. félév

Az órák helyszíne: III. emelet 314-es terem, csoportbontáskor a 313-as terem is.

I. évfolyam H+CS 2+1 féléves képzés és II. évfolyam MA(4) - Család- és gyermekvédő szak féléve

ESTI TAGOZAT Hittanár-nevelő tanár – Család- és gyermekvédő tanár mesterképzés (MA)

április 25.

SAPIENTIA NAP

81

Szakmai

Kotschy B.

313

313, 211, 212

Szakmai identitás tréning

Reflektív pedagógia (családvédő tanár) 211,212

211,212

szentmise

Reflektív pedagógia (családvédő tanár)

szentmise

szentmise

313, 211, 212

313

211,212

Reflektív pedagógia (családvédő tanár)

szentmise

313, 211, 212

Reflektív pedagógia (hittanár)

Lukács L.

Teológiai szupervízió

május 9.

2008/09 II. félév

Reflektív pedagógia (családvédő tanár) oktatói: Riez Andrea, Büki Péter

Reflektív pedagógia (hittanár) oktatói: Kotschy Andrásné, Fekete L. András, Szentváry-Lukács Erika; Horváth-Szabó Katalin, Robu Magda, Somogyiné Petik Krisztina

Sapientia nap: Megszenteltség az egyházi mozgalmakban és a megszentelt élet új formáiban Időpontja: április 25. A részvétel minden hallgatónak kötelező.

15.4517.00

14.1515.30

szünet

13.00

313, 211, 212

Reflektív pedagógia (hittanár)

313

Teológiai szupervízió

március 14.

313 Lukács L.

313, 211, 212

Reflektív pedagógia (hittanár)

313 Lukács L.

Reflektív pedagógia

Lukács L.

Teológiai szupervízió

Teológiai szupervízió

11.4513.00 identitás tréning

10.1511.30

8.4510.00

február 28.

február 14.

Tanítási gyakorlat féléve

Hittanár-nevelő tanár (és Család- és gyermekvédő tanár) mesterképzés (MA)

ESTI TAGOZAT

április 25.

SAPIENTIA NAP

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szenátusának 2009. február 3-i Határozata a plágiumról A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szenátusa a plágiumról az alábbi határozatot hozta: A plágium esetére vonatkozóan a Dolgozatírás szabályzat és útmutatóban leírtakat (IV. rész 5. pont 5. alpontjában) az alábbiak szerint egészítjük ki: A főiskolán beadott bármilyen írásbeli munkára (szemeszerdolgozat, szemináriumi dolgozat, egyéb beadandók, szakdolgozat) vonatkozóan plágium előfordulása esetén a dolgozat íróját a dolgozat elégtelenre való értékelése mellett súlyos, akár az intézményből való kizárásig is terjedő következmények sújthatják. Annak érdekében, hogy a hallgatók előtt teljesen nyilvánvalóak legyenek a plágium esetei és annak következményei, a hallgatóknak a tanulmányok elején illetve a szakdolgozat beadásakor erre vonatkozó nyilatkozatot kell tenniük. A tanulmányok idején beadandó dolgozatokra vonatkozó nyilatkozatot a 2008/2009-es tanév második félévében minden hallgatónak meg kell tennie a regisztrációs időszakban. A következő tanévtől minden hallgatónak a tanulmányai megkezdésekor kell ezt a nyilatkozatot tennie. A szakdolgozatra vonatkozó nyilatkozatot a szakdolgozat beadásakor kell csatolni a szakdolgozathoz. Melléklet: − A tanulmányok idején beadandó összes írásbeli munkára vonatkozó nyilatkozat − A szakdolgozatra vonatkozó nyilatkozat Budapest, 2009. február 3.

Dr. Orosz András Lóránt rektor

82

NYILATKOZAT AZ ÍRÁSBELI MUNKÁKRÓL Alulírott (név: .…………………………………………, Neptun-kód: ……………………) nyilatkozom, hogy a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán általam benyújtandó dolgozataim a saját, önálló munkáim, melyek megírásakor a Főiskola ide vonatkozó Szabályzatát követem, figyelembe véve a hivatkozásra vonatkozó előírásokat. Tudomásul veszem, hogy dolgozat esetén plágiumnak számít:  szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül,  tartalmi hivatkozás a forrás megjelölése nélkül,  más személy publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Tudomásul veszem, hogy a plágium bárminemű előfordulása bármely dolgozatomban az intézményből való kizárásomat vonhatja maga után. Kijelentem továbbá, hogy a dolgozataim nyomtatott és elektronikus (CD-n beadott vagy e-mailen beküldött) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek. Dátum: ……………….., 20……………… ………………. aláírás

SZAKDOLGOZATI NYILATKOZAT Alulírott (név: .…………………………………………, Neptun-kód: ……………………) nyilatkozom, hogy a ………………………………………………….. címen benyújtott szakdolgozat a saját, önálló munkám, aminek megírásakor a Főiskola ide vonatkozó Szabályzatát követtem, figyelembe véve a hivatkozásra vonatkozó előírásokat. Tudomásul veszem, hogy dolgozat esetén plágiumnak számít:  szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül,  tartalmi hivatkozás a forrás megjelölése nélkül,  más személy publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Tudomásul veszem, hogy a plágium bárminemű előfordulása szakdolgozatomban az intézményből való kizárásomat vonhatja maga után. Kijelentem továbbá, hogy a szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n beadott) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek. Dátum: ……………….., 20………………

………………. aláírás

83