Piarista sziget a Belvárosban 1052 Budapest, Piarista köz 1. Tel.: +36(1)486-4400, fax: +36(1)486-4416 www.sapientia.hu e-mail:
[email protected] A Váci utca - Pesti Barnabás utca - Március 15. tér - Szabadsajtó út által határolt telek Pest története folyamán más és más miatt volt fontos. 1900-ig egy részét a Városház tér foglalta el a városháza épületével. A közigazgatási központ szükségessége 1688-ban fogalmazódott meg. A Pestvárosi Tanács választotta a helyszínt, melynek központi elhelyezkedése igen alkalmasnak látszott e célra. A főtér és a plébániatemplom már megvolt, de a leginkább megfelelő telkeken különböző tulajdonban lévő épületek álltak. Ezek összeés átépítésével alakult ki az első pesti városháza. A város arculatát a XIX. században meghatározó Szépítő Bizottmány rendezési elképzeléseihez azonban nem illett a toldott-foldott épület, ezért 1844-ben Kasselik Ferenc tervei alapján - ugyanitt - elkészült a második városháza, melyet 1863-ban Hild József tervei szerint bővítettek, elegánsabbá alakítottak. Ez sem volt hosszú életű: az Erzsébet híd építésekor a városrendezési elképzelések a városháza bővítését már nem tették lehetővé, ezért az épületet 1900ban lebontották. Aztán ahol tér volt, ott épület lett, ahol épület, ott tér. A piarista rend iskolája a mai Március 15. tér helyén álló épületeiben 1717 óta működött. Nem
térnék ki annak részleteire, hogyan került át mai helyére, tény, hogy az új épület Hültl Dezső építész tervei szerint 1913 és 1917 között épült, a kor leghíresebb építészei és szakiparosai közreműködésével. Thék Endre, Róth Miksa alkotásai többségükben a háború áldozatai lettek, a
takarékosság jegyében megszületett egyetlen homlokzati ékesség, a haraszti kőből faragott, Radnai Béla tervezte és Gabai Sándor faragta Kalazanti szoborcsoport szerencsére a mai napig megmaradt a Kígyó utca folytatásában létesített áthajtó kapu felett. A Kegyes Tanítórendiek Budapesti Társasházának és Főgimnáziumának építkezéséről szóló, 1918-ban megjelent füzet az épület rendeltetését így írta le: „Itt van a rendi archívum, a rendi nagy könyvtár, a piarista múzeum. Az épület nagyobb felét a 16 osztályú főgimnázium foglalja el gazdag szertáraival és mintaszerű berendezéseivel - a nagy udvar mellett - díszes ifjúsági kápolnájával és az - egyszersmind dísztermül szolgáló - hatalmas tornacsarnokával. Itt van lakásuk az intézet tanárainak, kik a rend haza as szellemében a nevelés-oktatás örök érvényű alapelveinek megfelelő megőrzésével a fővárosi előkelő intézetek sorában is a legelsők közt törekszenek a gimnáziumot fönntartani és színvonalát folyton emelni. Itt van elhelyezve a rend hittudományi és tanárképző főiskolája a Kalazantinum tanári testületével és növendékeivel együtt.” A földszinten és a félemeleten üzletek voltak külön vizesblokkal és belső lépcsőkkel, legtöbbjüknek még a pincébe is, így teljesen függetlenül üzemelhettek a rendháztól. Ezek bérleti bevétele volt a ház fenntartásának forrása. Ez a komplex birodalom szakadt darabjaira, mikor az 1950/34. számú kormányrendelet értelmében az Állami Egyházügyi Hivatal megkezdte a tárgyalásokat a rend kiköltöztetése érdekében. A tárgyalások eredményeképp a Mikszáth Kálmán téri volt Sacré Coeur rendház lett, maradt a mai napig a piaristák kényszerű otthona. Az 1950-es évek elejétől az épület az ELTE kezelésébe került, a kápolnában az Egyetemi Színpad működött, a Bölcs Bagoly menza az egész környék gyerekeinek élelmezését ellátta. A piaristák tulajdonába a rendszerváltást követően, fokozatos átadással végül 2003-ban került vissza az épülettömb. Először a kápolna, majd az Erzsébet hídhoz közelebb eső kisebb (B) épületszárny, végül a nagyobbik (A) épület. A kezdeti örömöt felváltotta a lehetőségek eufóriája és a gazdasági nehézségek okozta küzdelmek váltakozása - persze piarista stílusban, megfontolt döntések sorozataként. Az ELTE távozását követően ugyanis nemcsak hogy nem volt az épület „rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban”, hanem messzemenően nem elégítette ki a rend által mindenkor képviselt magas színvonalat. A pesti ember kívülről csak azt észlelte és észleli ma is, hogy az addig gépkocsiforgalom előtt is nyitva álló átjárót, a Piarista közt lezárták és az épületben valahol mindig folyik a porral, zajjal járó munka. Az üzletek sűrűn váltják egymást, mire egyet megszoknak, már be is zárt. Pillanatnyilag a kápolna sem használható. Az első komoly építési ütem a B épületszárnyban, a László Tamás építész és csapata által tervezett Sapientia Hittudományi Főiskola kiépítése volt. Ez 2002-ben megnyílt, egy részén a Piarista Tartományfőnökség irodáival és lakóegységeivel osztozkodik. Az V. emelet elegáns tárgyalójában fogad Urbán József piarista tartományfőnök, akit a mai helyzetről, tervekről, a piarista rendről és az iskoláról kérdeztünk. - Az építkezés most az A épületben folyik. Mi lesz ebben a szárnyban, hogyan haladnak, mikorra fejeződik be az építkezés és az iskolán kívül milyen funkciókat terveznek még itt elhelyezni? - Az épület meghatározója a hatosztályos gimnázium lesz, de itt helyezzük el a rendház további, szükséges helyiségeit is. Külső megközelítéssel – az eredeti épület kialakításához hasonlóan – a földszinten és az első emeleten üzletek fognak helyet kapni, de az udvar is beépül hasonló magasságig, így lehetőség nyílik akár kereskedelmi, akár kulturális használatra. Az udvar további két szintjének beépítésével alakul ki a tornaterem, így a negyedik szinten lesz az iskola udvara. A gimnázium a bejárathoz kapcsoló aula és a tornaterem kiszolgáló helyiségei kivételével a II-IV. szinten lesz, felette, az V. emeleten a rendház. A maradék területen és a beépített tetőtérben összesen 1600 m2 -nyi bérelhető irodaterület kap helyet. A kápolna marad eredeti helyén. A volt tornaterem átformálásával, a Duna-parti oldalon az ablakok térszintig történő átalakításával a térre nyíló vendéglátó egység kialakításában gondolkozunk. A terepszint alatt parkoló szintet építünk, mely valószínűleg nem tudja majd a bővülő funkció mellett az összes parkolási igényt kielégíteni,
de erre a jelenleg nem kihasznált, mellettünk levő Vasudvar és a Március 15. téri új, szint alatti parkoló kínál majd megoldást. - Itt vannak a szomszédban Contra Aquincum maradványai. Feltehetően régészeti kutatásokat is kellett a területen végezni az udvar alatti pincetömb kiemelése előtt. - Igen, a Budapesti Történeti Múzeum régészei Zádor Judit vezetésével 2007-ben végeztek feltárásokat. A legérdekesebb, amit találtak, egy török fürdő a hozzá tartozó fűtőházzal. Volt olyan elképzelés, hogy ezt bemutatjuk. Az épület tervezője, Golda János és csapata készített is erre a megoldásra vázlatokat, de az anyagi lehetőségeink végül nem tették lehetővé ennek megvalósítását. Elkészültek a felmérések, a török fürdőt visszatemették, a pinceszinti parkolónk ennyivel kisebb lett. Találtak továbbá egy római kori sírt, sírkövén latin felirattal, ezt szívesen tennénk közszemlére az épületben.
A tervezőcsapat nagyon színvonalas munkát végzett, mind a funkcionális, mind az építészeti megjelenítés terén. Jól megoldották a különálló egységek elkülönített megközelítését és a belső közlekedést. Az iskola és a kápolna bejárata a Pesti Barnabás utcáról lesz, itt kap helyet egy kerékpártároló, és innen közelíthető meg a parkoló szint. Az irodaszárnyba a Piarista köz felől lehet majd bejutni. A különleges bevilágítások, a visszaépített kupola exkluzív tárgyalóként való kialakítása, az udvari beépítés és a régi épület kapcsolatánál kialakuló „slicc” felülről történő megvilágítása az épületet érdekessé, széppé és XXI. századivá emelik. A 2010-2011-es tanévet már itt szeretnénk kezdeni, és szeretnénk, ha addigra az irodarész és az üzletek is megkezdhetnék mindennapjaikat. - Megnyílik végre a Piarista köz? - Természetesen a gyalogosok számára igen. A Kígyó utca folytatásaként, a Város Szíve program szerint ez a pesti korzó része lesz. A Március 15. téri romokat lefedik, de továbbra is megtekinthetők lesznek, a téren megszűnik a mai méltatlan állapot. Az Erzsébet hídra való gépkocsi felhajtás módosul, lehetővé válik a Váci utca szintben történő végigvezetése a Vörösmarty tértől a Nagycsarnokig. A parkolási igény az Erzsébet híd alatti parkoló terepszint alatti kialakításával kulturált megközelítést biztosít majd a gépkocsival
érkezők számára. A Város Szíve program megvalósulását nagyon várjuk, hiszen az épületbe tervezett exkluzív irodák és üzletek ezt követően tudnak csak igazán sikeressé válni. - Gyönyörűek az elképzelések, a piarista sziget újbóli ébredése már valóban a Város Szívének első dobbanása lesz. Jelentős anyagi erő kell ennek kialakításához, van-e társ finanszírozó? - Nem, a beruházást a rend kárpótlásként kapott anyagi eszközeiből kívánjuk megvalósítani, s a bérbeadásból származó bevételből kell majd az épületet és a rendet fenntartani. A veszprémi, tatai és sátoraljaújhelyi iskoláink helyett pénzbeli kárpótlást kapunk, ez a forrása jelenlegi fejlesztéseinknek. Eredetileg is ez volt az elképzelésünk és nehéz tárgyalássorozatok eredménye, hogy ezen eddig nem kellett változtatnunk. - A komplexum lelke a gimnázium, amely színvonalával ma is előkelő helyet foglal el az oktatási intézmények sorában. Milyen lesz itt, az új helyén? - A Mikszáth Kálmán téri rendszer áttelepítésével hat évfolyamos gimnáziumot tervezünk, évfolyamonként két osztállyal. Minimum 20-25, maximum 30-35 fős osztályokkal számolunk, a létszám felett nem kapunk állami fejkvótát, a létszám alatt nem lehet az iskolát gazdaságosan fenntartani. - Az egyházi és iskolai ünnepek megünneplésének, valamint a vasárnapi diákmiséknek színtere a kápolna. Terveznek-e itt is valamilyen átalakítást? - Igen. A kápolna számomra akkor ünnepélyes, ha zsúfolásig tele van. Ha nem, kissé ridegnek érzem. A szentélyt magassági és vízszintes értelemben is jó volna közelebb hozni a hívekhez, így a szembemiséző oltár változatlan megtartása mellett közvetlenebb lehet a kapcsolat a miséző és a közösség között. - Valóban, az én személyes élményeim is e terem két életéhez fűződnek. A Váci utcai ének-zene általános iskola ünnepségeit gyakran rendezte az akkori Egyetemi Színpadon, s akkor a szentély helyén kialakított pódium magassága jól kihasználható volt. Egy-egy nagyheti szertartás alkalmával is jó érzés volt a nagyszámú asszisztenciát a szentélyben, a híveket a hajóban látni. Külön ünnep, amikor a Sík Sándor Kórus is énekel. Apropó! Nagyszámú asszisztencia. Milyen a piarista paputánpótlás? - Hosszú az idő a hivatás felismerését követő jelentkezéstől a pappá szentelésig. Az első a jelölt év Szegeden, ahol már megkezdhetik teológiai tanulmányaikat. Utána egy év Vácott, ez a novícius év, amikor nem tanulnak teológiát. Ezt követően kerülnek Pestre egy 6-9 éves, a teológiát befejező és tanári képzésre. Jelenleg itt az épületben heten vannak, egy fő pedig Kecskeméten. - Nem érzi nagyon kevésnek ezt a hét főt? Hiszen számtalan iskolájukban szükség van tanárra, lelki atyára egyaránt. - A növendékek száma valóban nem sok, de ismerve az országos és európai trendet, nem szomorkodhatunk. Az alacsony szám egyrészt abból következik, hogy a római katolikus papok nem nősülhetnek, nincs családjuk, új hivatások a civil társadalomból érkeznek. Az alacsony szám a társadalom értékrendjét és a hivatáshoz való hozzáállását tükrözi, ami a többség számára nem követendő érték manapság. Az önfeláldozásról is sajátosan gondolkodik a mai nyugati átlagember, értelmetlennek találja. Gondoljuk csak meg, hogy nemcsak papi hivatásból van kevés, hanem gyerekből is! A gyerekvállalási hajlandóság egész biztosan összefügg a hivatástudattal élt élet csekély megbecsültségével. - Hány iskolába tudnak piarista atyát delegálni?
- A rendszerváltást követően szerettünk volna minél több helyen jelen lenni, de az évek folyamán bebizonyosodott, hogy rendtagok nélkül nem tudunk piarista iskolát működtetni. Két-három rendtag viszont nagyon nehezen tud szerzetesközösséget alkotni, ha ez egyáltalán lehetséges, mivel a belső szabályzatunk, a regulánk legalább hat főhöz köti egy-egy új közösség megalakítását. A létszámunk így határt szab a terjeszkedésünknek. Jelenleg Mosonmagyaróváron, Nagykanizsán, Vácott, Gödön, Kecskeméten, Szegeden, Sátoraljaújhelyen és Budapesten vannak rendtársaink. Felmérve lehetőségeinket és figyelembe véve, hogy a létszámot tekintve a jövőben sem lesz könnyebb a helyzetünk, a spanyol rendtartományokhoz hasonlóan egy - kereskedelmi kifejezéssel élve - franchise rendszer kidolgozásán és bevezetésén gondolkozunk. Így, ahol nincs piarista szerzetesi közösség, ott is lehetségessé válna piarista szellemiséggel és a pedagógiai hagyományainkat követő iskola működtetése. Ennek a rendszernek az a lényege, hogy mérhető és ellenőrizhető módon kialakítunk egy követelménysort, ami alapján tanulhatóvá tesszük a piarista iskolát. Alapja egy pedagógiai keretdokumentum, amelyet éppen most állítunk össze, és reményeink szerint tíz év múlva már lehetővé válik, hogy piarista szellemben működhessenek olyan iskolák is, ahol nincs szerzetes paptanár. - Tudnak-e a civil munkatársak közül válogatni? - Ezt a célunkat is jól fogja szolgálni a kidolgozandó követelményrendszer. Ha ugyanis meg tudjuk mondani, milyen elvárásaink vannak, akkor korrekt választ tudunk kapni arra, hogy vállalják-e vagy sem, hogy milyen területeken, milyen témákban van szükségük továbbképzésre. - Nagyon köszönöm ezt az optimista beszélgetést, mely mind szellemi, mind tárgyi vonatkozásban megoldást keres a XXI. század kihívásaira. Mindannyian érezzük, hogy a válság ma Magyarországon nemcsak anyagi, hanem erkölcsi jellegű. Innen felemelkedni csak úgy van remény, ha a nevelést az alapoknál, az iskolában kezdjük. Kívánom, hogy a piarista rendnek oroszlánrésze legyen a jövőt alakító generáció nevelésében. Kacskovics Fruzsina
