TANMENETJAVASLAT Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet
ÉDES ANYANYELVÜNK címû nyelvtankönyvéhez, valamint az
ÚTITÁRS I. feladatfüzethez
Általános iskola 5. osztály
Az integrált magyar nyelv és irodalom program – 1–8. évfolyam – 5. osztályos része Írta: Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet Alkotó szerkesztô: Adamikné dr. Jászó Anna Tördelés: Szücs Bt. Felelôs szerkesztô: Török Ágnes © Adamikné dr. Jászó Anna, Dr. Fercsik Erzsébet, 2001
ISBN 963 657 178 3
A kiadó a kiadói jogot fenntartja
Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97.
Az 5. osztályos Édes anyanyelvünk részletes felépítése
A TANÁRNAK
A TANULÓNAK
Magyar nyelv és kommunikáció
Figyeld meg
Anyanyelvünk A nyelvi viselkedés Mindennapi szövegek és helyzetek A bemutatkozás és a bemutatás A névjegy A meghívó és a meghívás A köszönés és a megszólítás Az elbeszélés
anyanyelved, hogyan beszélnek saját környezetedben, iskoládban, osztályodban, s hogyan kell, hogyan illik beszélned; az irodalmi mûvekben az elbeszélés sajátosságai!
Hangtan
Figyeld meg
A beszédhangok képzése A magánhangzók: az állkapocs nyitása szerint A magánhangzók: a nyelv vízszintes mozgása szerint A hangrend és az illeszkedés A magánhangzók: az ajakmûködés szerint, az ajakmûködés szerinti illeszkedés A mássalhangzók: a képzés módja szerint A mássalhangzók: a hangszalagok mûködése szerint A zöngésség szerinti részleges hasonulás A magánhangzók idôtartama, a helyesírási szabályok rendszerezése A mássalhangzók idôtartama, a helyesírási szabályok rendszerezése A mássalhangzók változásai: a teljes hasonulás és az összeolvadás; a helyesírási szabályok rendszerezése A szótag és az elválasztás A hangok zenéje és a szóhangulat A ritmus
hogyan képezzük a köznyelvi norma szerint a hangokat; hogyan képezed te a hangokat; gyakorold a szép beszédet és a felolvasást; a helyesírás tanulását kapcsold össze a kiejtéssel, a felolvasással: mindig olvasd fel, amit leírtál; ne feledkezz meg hangtani ismereteidrôl irodalmi tanulmányaid során sem, a verstan tanulása közben!
Kommunikáció
Figyeld meg
A beszéd dallama A hangsúlyozás A beszédtempó A hangerô A beszédszünet A kifejezô beszéd és a felolvasás A leírás
hogyan formáljuk meg beszédünket; milyen a kifejezô beszéd és felolvasás; az irodalmi mûvekben a leírás sajátosságait!
A szavak jelentése
Figyeld meg
A hangalak és a jelentés A hangutánzó és a hangulatfestô szavak Az egyjelentésû és a többjelentésû szavak Az azonos alakú szavak A hasonló alakú szavak A több értelmû szavak Az ellentétes jelentésû szavak Szólások, közmondások
az irodalmi mûvekben a szavak jelentését; a szólások és a közmondások szerepét; ismerkedj a szótárral és a kézikönyvekkel!
3
A TANÁRNAK
4
A TANULÓNAK
A szavak szerkezete
Figyeld meg
A szóelemek A szótövekrôl A névszók ragjai A névszói ragok helyesírása A névszók jelei Az igeragok Az igék jelei Az igealakok helyesírása
a szó alakját, tanuld meg a szóalakok helyes írását: tudd mindig, hogy mit miért írsz le: értsd a helyesírást; olvasd fel szótagolva, amit leírtál: ilyenkor elkülönülnek a szóelemek; figyeld meg a régies szóalakokat: irodalmi tanulmányaid során se feledkezz meg nyelvtani ismereteidrôl, csakis így érted meg a szövegeket!
Az írott nyelv
Figyeld meg
A beszéd és az írás Az írás története A magyar helyesírás története Helyesírásunk Helyesírásunk alapelvei
alaposan a helyesírási szabályzatot és a helyesírási szótárakat!
Összefoglaló táblázatok
Rendszerezd ismereteidet!
A magánhangzók rendszere A magánhangzótörvények A mássalhangzók rendszere A mássalhangzótörvények A magyar beszéd Helyesírásunk alapelvei A szavak jelentése A szóelemek Toldalékok és változataik Kommunikáció
Használd a táblázatokat az év közi összefoglalásokhoz és az év végi ismétléshez! Figyeld meg az összefüggéseket!
Néhány módszertani megjegyzés 1. A tananyag felépítése induktív. Azt gondoltuk, hogy célszerûbb a gyerek környezetébôl kiindulni, és megfigyeltetni vele környezetének nyelvhasználatát, illetôleg a saját nyelvhasználatát. S talán grammatikai ismeretei birtokában jobban meg fogja érteni a nyelvrôl szóló általános ismereteket. Az egyes tanórák felépítése is induktív, tehát a tapasztalatra épül. Ez a tankönyv abban különbözik a többitôl, hogy megadja az egyes órák felépítését: az indukciós anyagot, a szabályt, az elsôdleges rögzítést és a megértést ellenôrzô gyakorlatokat, valamint az órai gondolatmenethez kapcsolódó házi feladatot. Azt javasoljuk, hogy mindenekelôtt idézzék fel a kapcsolódó ismereteket. Utána közösen dolgozzák fel az indukciós anyagot. Ezt többféleképpen meg lehet oldani: fel lehet írni a táblára – ha alkalmas erre –, esetleg egy részét vagy hasonló anyagot is lehet közszemlére tenni; közös feladatmegoldást lehet végezni a könyv alapján; egyszerûen el lehet olvasni közösen a könyvet stb. A táblai munka és a szabály közös megfogalmazása után mindenképpen javasoljuk a könyv elolvasását vagy felolvasását. Mindenképpen olvastassuk fel az olvasmányokat és az Álljunk meg egy szóra! rovat párbeszédeit. Érdekes beszélgetéseket lehet kapcsolni mindegyikükhöz. A piktogramok is eligazítanak a feladattípusok értelmezésében. A nyelvtankönyv tekintettel van az irodalomkönyvre: sok verset közöl, kevésbé tanított, de nagyszerû verseket. Jó alkalmat nyújtanak a felolvasás, a memoriter gyakorlására. 2. A tankönyv végén táblázatok segítik a rendszerezést és az összefoglalást. Tanítsuk meg a táblázatok „leolvasását”, ez a szövegértô olvasás tanításában is feladat. Tanítsuk meg a táblázatok segítségével történô tanulást is. A táblázatokat „görgetjük”, azaz a felsôbb évfolyamokon megismételjük az alsóbb évfolyamok táblázatait. 3. Kézikönyvhasználatra a korosztálynak jobban megfelelô Képes diákszótárt javasoljuk, valamint a Helyesírásunk címû iskolai szabályzatot. 4. A fejlesztendô képességeket az alábbi ábra szemlélteti: kiejtés és beszéd (szóbeli szövegalkotás)
fogalmazás (írásbeli szövegalkotás) az olvasás és az írás képessége
kommunikációs képességek nyelvtan és helyesírás
a szövegértô olvasás képessége
TANKÖNYVEK
a verstan, a stilisztika és a poétika alapozása
szövegelemzés
a tanulás képessége
könyvtárhasználat
memoriter és felolvasás
házi olvasmányokkal felkészítés az olvasásra
Ezt a sokoldalú képességfejlesztést nemcsak az irodalom- és a nyelvtantankönyv biztosítja, hanem az Útitárs feladatfüzetek is. A tanórai munkát is segíti, ezenkívül a differenciálás kitûnô eszköze. A nyelvtani feladatfüzet felépítése: Feladatok az Édes anyanyelvünk címû nyelvtankönyvhöz Integrált feladatsorok – Jeles napok Szeptember – Reguly Antal Október – A rokon népek napja – október utolsó hete November – Kôrösi Csoma Sándor December – Petôfi Sándor Január – A magyar kultúra napja – január 21. Február – A Kalevala napja – február 28. Március – A magyar nyelv hete Április – Hans Christian Andersen születésnapja – április 2., a gyermekirodalom napja Május – Sajnovics János Június – Ünnepi könyvhét
5
A nyelvtani anyag a következô a feladatfüzetben. Itt kaptak helyet az adott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlatok, az ismétlô gyakorlatok, a kreatív gyakorlatok és játékok, valamint a tollbamondások. Az alsó tagozatos olvasókönyvek mindig a jeles napokkal, a nemzeti ünnepekkel zárulnak. Negyedikben a jeles napokat a magyar történelem eseményeihez kapcsoltuk. Ötödikben ez a fejezet kikerült az irodalomkönyvbôl, s helyét a feladatfüzetben találtuk meg. Ebben a tanévben a jeles napokat a magyar kultúra eseményeihez kötöttük elsôsorban. Itt olvasmányokat adtunk, s az olvasmányokhoz ismétlô jellegû feladatsorokat kapcsoltunk. Egy új anyag azért itt is van: a bekezdés szerkesztésének a tanítása. Az integrált feladatsorok célja nemcsak a hagyományápolás, hanem a szövegértô olvasás fejlesztése is. Változatos gyakorlatok kapcsolódnak az olvasmányokhoz, melyek egyaránt fejlesztik a szó szerinti, az értelmezô, a kritikai és a kreatív olvasást. Ezek új fogalmak mind a módszertanban, mind a kerettantervben. Ajánljuk megismerésükhöz az Anyanyelvi nevelés az ábécétôl az érettségiig címû módszertant (Adamikné dr. Jászó Anna munkája, Trezor Kiadó – ELTE TFK, Bp., 2001.) Taneszközök 1. Édes anyanyelvünk: Magyar nyelvtan és kommunikáció 5. évfolyam. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2002. 2. Útitárs I. Feladatfüzet az Édes anyanyelvünk címû tankönyvhöz az általános iskolák 5. osztálya számára. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2002. 3. Felmérõlapok az Édes anyanyelvünk címû tankönyvhöz az általános iskolák 5. osztálya számára. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2002. 4. Tanmenetjavaslat az Édes anyanyelvünk címû nyelvtankönyvhöz és az Útitárs I. feladatfüzethez. Az általános iskolák 5. osztálya számára. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2002. 5. Tanári kézikönyv az integrált magyar nyelvi és irodalmi program nyelvtani és kommunikációs anyagához: Édes anyanyelvünk tankönyvek, feladatfüzetek az általános iskola 5–8. osztálya számára. Dinasztia Tankönyvkiadó, 1999. Ajánlott kézikönyvek A magyar helyesírás szabályai (AkH.), Tizenegyedik kiadás, Akadémiai Kiadó, 1994 A magyar nyelv szóvégmutató szótára (VégSz.), (Szerk.: Papp Ferenc), Akadémiai Kiadó, 1994 Helyesírásunk, (Szerk.: Fábián Pál), Nemzeti Tankönyvkiadó, 8., átdolgozott kiadás, 1996 Helyesírási kéziszótár (HKsz.), (Szerk.: Deme László és Fábián Pál), Akadémiai Kiadó, 1988 Idegen nevek kiejtési szótára (IdNKSz.), (Szerk.: Magay Tamás), Akadémiai Kiadó, 1974 Idegen szavak és kifejezések szótára (IdSzKSz), (Szerk.: Bakos Ferenc), Akadémiai Kiadó, 1994 Képes diákszótár (KDsz.), (Szerk.: Grétsy László és Kemény Gábor), Akadémiai Kiadó, 1992 Larousse diákenciklopédia, (Szerk.: A. Fodor Ágnes), Glória Kiadó, 1992 Magyar helyesírási szótár (MHSz.), (Szerk.: Deme László –Fábián Pál –Tóth Etelka), Akadémai Kiadó, 1999 Magyar szókincstár (MSzk.), (Fõszerk.: Kiss Gábor), Tinta Könyvkiadó, 1998 Magyar szólások és közmondások (SzólKözm.), O. Nagy Gábor, Gondolat Kiadó, 1966 Mi fán terem? O. Nagy Gábor, Gondolat Kiadó, 1979 Nem árulok zsákbamacskát, Híves Márta, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1999 Nyelvmûvelõ kéziszótár (NyKsz), (Szerk.: Grétsy László és Kemény Gábor), Auktor Könyvkiadó, 1996 Szinonimaszótár diákoknak (SzinszD.), (Szerk.: Ruzsiczky Éva), Helikon Kiadó, 1998
6
9
8
Tanmenetjavaslat Édes anyanyelvünk 5. oszt. Témák: Magyar nyelv és kommunikáció A beszédhangok Kommunikáció A szavak jelentése A szavak szerkezete Az írott nyelv Minimális óraszám: 72 Heti óraszám: 2
Rövidítések Tk. = Ff. = Hf. = gyak. = mgh. = msh. = vsz. =
tankönyv feladatfüzet házi feladat gyakorlat magánhangzó mássalhangzó versszak
KDsz. = ÉKsz. = AkH. = NyKsz. = MHSz. = HKSz. =
Képes diákszótár Magyar értelmezô kéziszótár A magyar helyesírás szabályai Nyelvmûvelô kéziszótár Magyar helyesírási szótár Helyesírási kéziszótár
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.
NYELVISMERET Nyelvtan
Helyesírás
Olvasás
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
MEGJEGYZÉS
Ismerkedés a taneszközökkel
Magyar nyelv és kommunikáció 1. Az évi munka megszervezése
A nyelvtan területei, fogalma
2. Anyanyelvünk
3. Év eleji felmérés
Egy füst alatt; Álljunk meg egy szóra!
Szómagyarázat Tk. 3. Tk. 5.
Tk. 3.
KDsz. nyelv, nyelvtan, nyelvész Tk. 2.
Álljunk meg egy szóra!
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 9.
Tk. 5. Tk. 7. használati utasítás Tk. 8.
KDsz. udvariatlan, udvarias, illem, illedelmes
Tk.: olvasmány – kifejezô felolvasás
Szövegelemzés: Tk. 1. Tk. 3. Tk. 5.
Szövegértés: Tk. 3. Szövegolvasás: Tk. 4. Tk. 5.
KDsz. szöveg, eszköz, helyzet
Memoriter egy idézet a nyelvrôl Tk. 4.
Felmérõlapok 5. osztály A, B csoport
4. A nyelvi viselkedés
A megjelenés; a helyes beszéd; a helyesírás és a külalak
Tk. 3. Tk. 4. Tk. 9. A téma, a hallgató és a beszélô szerepe
5. Mindennapi szövegek és helyzetek
Tk. 4. képeslap tervezése különbözô személyeknek
Tk.: szerepjáték
A szövegalkotás szabályai
Memoriter Arany János: Intés
9
10
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.
Tk. 1. Nem nyelvi elemek gyûjtése írott szövegbôl → bemutatása
Tk.: szerepjáték; (a névjegy átadása a bemutatkozás részeként)
7. A meghívó és a meghívás
Az írásbeli meghívó külalakja
Tk. 4. szerepjáték; Tk.: Játsszátok el!
8. A köszönés és a megszólítás
A köszönést kísérô vagy helyettesítô jelek; Tk. 4.
6. A bemutatkozás és a bemutatás. A névjegy
A személynevek hangsúlyozása
Tk. 3. Tk. 4. Tk. 6. Tk. 7.
NYELVISMERET Nyelvtan
Helyesírás
A keltezés különbözô módjai; az idézés
Tegezô és nem tegezô formák; a nyelvtani szám, személy és a névmások
Olvasás
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
MEGJEGYZÉS
Tk. 1. Tk. 3. kifejezô olvasás
Tk. 4. szövegalkotás
Tk. 3. szövegalkotás megadott szituációhoz
KDsz. bemutat, bemutatkozik, telefon, telefonál
A névjegyrôl szóló lecke felhasználható differenciálásra, tehetséggondozásra
Álljunk meg egy szóra! Olvasmány
Szövegértés: Tk. 6. Tk. 7. Szövegalkotás: indoklás Tk. 3. Tk. 5. Tk. 8.
Szövegértés Tk. 1. Tk. 5. Tk. 8.
KDsz. hívogató, vôfély
A tanulók által gyûjtött meghívók elemzése a tanult szempontok alapján
Olvasmány; Álljunk meg egy szóra! Kifejezô olvasás Tk. 6.
Tk. 5. különbözô nyelvi formák összehasonlítása Tk. 1. Tk. 8.
Olvasmány Vázlatkészítés a szólások magyarázatához
KDsz. maga, magát, magázódik, ön, önöz; te, tegez
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.
NYELVISMERET Nyelvtan
Helyesírás
9. Az elbeszélés
Olvasás
Tk. 5.
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
MEGJEGYZÉS
KDsz. történet, elôzmény, következmény
A Tk. 8. és a Tk. 9. a kreatív írást szolgálja
A beszélôszervek bemutatása ábra vagy kép segítségével
KDsz.: hang; ábécé
A házi feladat fogalmazásainak megbeszélése, javítása, esetleg újraírása
Tk. Beszélj nyíltan! – önálló feldolgozás kérdések segítségével
KDsz. áll (fn), böjt, eleség
Tk. 2. Történetalkotás képekrôl kérdések segítségével Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7. Tk. 8. Tk. 9.
Tk. 3. Elbeszélés készítése vázlat alapján Tk. 4. az önellenôrzés tanítása
A beszédhangok 10. A beszédhangok képzése. A magánhangzók és a mássalhangzók
Tk. 3., 4., 5. artikulációs gyakorlatok Tk. 6., 7.
11. A magánhangzók az állkapocs nyitása szerint
Tk. 1., 2. artikulációs gyakorlatok Tk. 4.
Tk. 1., 2. A beszélôszervek; a magánhangzók képzése; a mássalhangzók képzése
A zárt beszéd mint a kommunikációs zavar forrása
Zárt, középzárt, nyílt és igen nyílt magánhangzók
Rövid és hosszú magánhangzók
Tk. 4. kifejezô olvasás, memoriter
11
12
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.
12. A magánhangzók: a nyelv vízszintes mozgása szerint
Artikulációs gyakorlatok Tk. 1., 2.
13. A hangrend és az illeszkedés
Artikulációs gyakorlatok Tk. 1.
14. A magánhangzók: az ajakmûködés szerint. Az ajakmûködés szerinti illeszkedés
Artikulációs gyakorlatok Tk. 1.
15. A mássalhangzók: a képzés helye szerint
Artikulációs gyakorlatok Tk. 1., 2., 3.
Tk. 3. → Különbözô szövegek hangulatának megfigyelése, bemutatása
Álljunk meg egy szóra! – a nyelvhelyességi hibák értékelése (nák-nékolás)
A tanult idegen nyelven beszélôk megértése: a nyelvi és nem nyelvi kommunikáció összefüggése
NYELVISMERET Nyelvtan
Helyesírás
Olvasás
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS Szóbeli
Magas és mély mássalhangzók Tk. 4.
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
3–5 monda- KDsz. tos szomorú mereng, vagy vidám tétova hangulatú szöveg az esôrôl
Mély, magas és vegyes h. szavak; egyalakú és többalakú toldalékok Tk. 1., 2., 3., 5., 7., 8.
Tk. 6. Az ikerszók kötôjeles írása Tk. 9.
Ajakkerekítéses és ajakkerekítés nélküli magánhangzók, illeszkedés Tk. 3., 4., 5., 6.
Ajakhang, foghang, ínyhang, gégehang
Álljunk meg egy szóra!
Tk. 4. szabályalkotás
KDsz. tengerimalac, macskaszem, petúnia
A magánhangzók ékezeteinek pontos jelölése
Tk. 2. Indoklásként összefüggô szöveg alkotása
KDsz.: ánizs, keszkenô
A j és a ly kiejtése, ill. írása
Tk. 3. Összefüggô szöveg alkotása a kérdések segítségével
KDsz. ajak, fog (fn), íny, gége
MEGJEGYZÉS
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.
16. A képzés helye szerinti részleges hasonulás
Gyak.: a betûejtés elkerülése
17. A mássalhangzók: a hangszalagok mûködése szerint
Artikulációs gyakorlatok Tk. 1.
18. A zöngésség szerinti részleges hasonulás
Artikulációs gyakorlatok Tk. 1., 2., 3. Tk. 6.
19. A magánhangzók idôtartama I. Helyesírási szabályok
Artikulációs gyakorlatok Tk. 1., 2., 3., 4., 5., 6.
NYELVISMERET Nyelvtan
Az n megváltozása gy, ty, ill. ajakhangok elôtt
Tk. 3. → az akcentusos beszéd oka, megítélése
A kiejtés és a szójelentés kapcsolata
Helyesírás
Olvasás
Elemzés, csoportosítás, mondatalkotás Tk. 1., 2., 3.
Zöngés és zöngétlen mássalhangzók Tk. 2., 6.
Tk. 3. kifejezô felolvasás
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Tk. 3.
KDsz.: közömbös, kengyel, szirén
Tk. 3., 4., 5. a történet lényegének elmondása
KDsz.: faggyú, fattyú, findzsa, kancsó
Zöngéssé válás, zöngétlenné válás Tk. 5.
Tk. 4. Tk. 7. csoportosítás
Tk. Álljunk meg egy szóra! – párbeszéd felolvasása Olvasmány
Tk. olvasmány → vázlatkészítés
KDsz.: jegykendô, léghajó, ósdi
A rövid és a hosszú magánhangzók
A magánhangzók idôtartamának ingadozása a kiejtésben
Tk. 1., 2., 3., 4., 5. kifejezô felolvasás
Szövegalkotás a szabályokban megadott példaszavakkal
KDsz. mirigy, elodáz, regös, árboc
MEGJEGYZÉS
13
14
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.
NYELVISMERET Nyelvtan
Helyesírás
Szóbeli
Írásbeli
Tk.: az olvasmány tartalmának elmondása
Tk.: olvasmány → vázlatkészítés
KDsz.: új, zsúp, sújt, tûz Tk. 4.
Tk. 3. néhány fogalmazás valamelyik szóláshoz
KDsz.: ballon, modell, peron
Artikulációs gyakorlatok a lecke példaszavaival
Gyak. – kapcsolattartás a hallgatókkal
Tk. 4.
i–í u–ú ü-û Tk. 3. szabályalkotás
Tk. 1. a vers kifejezô felolvasása; olvasmány
21. A mássalhangzók idôtartama. A mássalhangzó-rövidülés
Artikulációs gyakorlatok a lecke példaszavaival
Kapcsolattartás a hallgatókkal versmondás közben
A rövid és a hosszú mássalhangzók, a mássalhangzórövidülés Tk. 2.
A mássalhangzórövidülés írásban nem jelölt Tk. 3., 4.
Kifejezô felolvasás – memoriter Tk. 1., 2.
22. A mássalhangzók változásai I. A teljes hasonulás
Artikulációs gyakorlatok Tk. 1., 2. Tk. 5.
Az írásban jelöletlen és az írásban jelölt teljes hasonulás Tk. 3.
-val, -vel rag; s, sz, z, dz végû igék; ez, az Tk. 6.
23. A mássalhangzók változásai II. Az összeolvadás
Artikulációs gyakorlatok Tk. 1., 3. Tk. 4., 5.
Összeolvadás Tk. 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8.
A szóelemzés szerinti írásmód Tk. 8.
TK. 6. kapcsolattartás a hallgatókkal
Kézikönyvhasználat
Olvasás
20. A magánhangzók idôtartama II. Helyesírási szabályok
Álljunk meg egy szóra! – az alakváltozatok megítélése
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
Tk. 6. a vers kifejezô felolvasása Álljunk meg egy szóra!
Tk. 4. szövegalkotás megadott szavakkal Tk. 5.
KDsz.: község, egészség, edz, igazság
Tk. 9. néhány mondatos szövegalkotása megadott szavakkal
KDsz. eledel, jô, tisztség
MEGJEGYZÉS
A tanár egészítse ki a KDsz. tûz szócikkét az ÉKsz. példáival.
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.
24. A beszédhangok összefoglalása
25. A szótag és az elválasztás
26. A hangok zenéje és a szóhangulat. A ritmus
27. Felmérés
NYELVISMERET Nyelvtan
Helyesírás
Olvasás
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
MEGJEGYZÉS
A tankönyv végi táblázatok alapján
Artikulációs gyakorlatok: a bevezetô vers Tk. 1., 2., 3.
Tk. 1. – különbözô hangulatok kifejezése ugyanazzal a szöveggel
Tk. 3., 4., 5. kapcsolattartás a hallgatókkal
Az egyszerû és az összetett szavak
Tk. 1., 2. A szóhangulat forrásainak megfigyelése Tk. 3., 4.
Az elválasz- A vers kifetás szabályai jezô felTk. 1., 2., 3. olvasása → memoriter
Tk. 3., 5. – a versek kifejezô felolvasása
Felmérôlapok 5. osztály A, B csoport
Tk. olvasmány → vázlatkészítés
KDsz.: búbánat, kebel, centrum, pech
Tk. 2. Szövegalkotás a választott szavakkal
KDsz.: halovány, vétek, cudar, iszonyú
A ritmusról szóló rész felhasználható differenciálásra, tehetséggondozásra
15
16
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
Kommunikáció 28. A beszéd dallama A hangsúlyozás
29. A beszédtempó
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.
Beszédtechnika: Tk. 1., 2., 3., 4., 6., 7., 10.
Beszédtechnika Tk. 1., 2., 3., 4., 6., 7.
Önmegfigyelés Tk.: rajz
Tk.: játék: tekintetgyakorlat
Tk.: játék: mimika
Álljunk meg egy szóra!: bemutatkozás
Önmegfigyelés Tk.: rajz Tk.: játék: gesztusok Tk. 11.
Tk. 4.
NYELVISMERET Nyelvtan
Ff. 1. A mással. hangzótörvények gyakorlása
Helyesírás
Tk.: 11. Ff. 2. A j hang jelölése
Olvasás
Tk. 8. felolvasás, próza; Tk. 9. felolvasás és memoriter, vers
Tk. 9. felolvasás, próza; Tk. 8. felolvasás, memoriter, vers
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS Szóbeli
Tk.: olvasmány: a történet folytatása Tk.: olvasmány: különbözô értelmezések
Írásbeli
Álljunk meg egy szóra! → vázlatkészítés: A hanglejtés és a nyelvek címmel Tk. 11. tömörítésrészletezés
Tk.: Álljunk meg egy szóra! → adatgyûjtés: idô – szótag/perc
Kézikönyvhasználat
KDsz.: dallam, tekintet, szem, hangsúly, hangsúlyoz, arc, orcátlan
KDsz.: ritmus, tempó, mozdul, mozdulat
MEGJEGYZÉS
Ebben a témakörben illusztrációként jól felhasználhatók a Beszélni nehéz címû rádiómûsor példamondatai. Hasznosak a nyomtatásban megjelent, a beszédtechnikai jelekkel preparált mondatok, méginkább a rádiómûsorban elhangzott hibás, majd javított változatuk!
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.
30. A hangerô
Beszédtechnika Tk. 1., 2., 3., 4., 5., 6.
Önmegfigyelés Tk.: rajz Tk.: játék: mimika
31. A beszédszünet
Beszédtechnika: Tk. 1., 2., 3., 4.
Önmegfigyelés Tk.: rajz Tk.: játék: mimika
32. A kifejezô beszéd és a felolvasás
Beszédtechnika: Tk. 1., 2., 3., 4.
Önmegfigyelés Tk.: rajz
33. Összefoglalás
34. Felmérés
NYELVISMERET Nyelvtan
Helyesírás
Olvasás
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Ff. 3. A magánhangzók idôtartama
Tk. 8. felolvasás és memoriter: vers Tk. 9. felolvasás: próza
Tk.: Tk.: olvasÁlljunk meg mány: egy szóra! különbözô értelmezések Tk. 10.
KDsz. halk, hangos, távolság, tér
Megadott szituációkhoz arckifejezést keresni
Tk. 4.
Tk. 6. felolvasás: vers Tk. 7. felolvasás: próza
Tk.: Álljunk meg egy szóra!: a példamondat különbözô értelmezése
KDsz.: szünet, tagol, kiemel
Tk.: olvasmány – a különbözô testtartások bemutatása
Tk. 4.
A jó felolvasás jellemzôi, néhány tipikus hiba megbeszélése Tk. 6. felolvasás: Tk. 7. felolvasás: próza
Tk. 8. Tk. 9. szövegértés – tartalomelmondás
Ff. 2. Hangtörvények
A tankönyv végi táblázatok alapján
Felmérôlapok 5. osztály A, B csoport
Tk.: Olvasmány → vázlatkészítés: kérdô mondatokból
KDsz.: izgalom, lámpaláz, felolvas, olvas
MEGJEGYZÉS
17
18
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
35. A leírás
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.
Tk. 6., 7. a kép és a szöveg összekapcsolása
Tk. 6. Szövegalkotás a kommunikációs helyzetnek megfelelôen
NYELVISMERET Nyelvtan
Tk. 3. Tk. 4. melléknév; jelzôs szerkezet
Helyesírás
Olvasás
Tk. 2. Kifejezô felolvasás Tk. 3., 9. válogató olvasás
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS Szóbeli
Tk. 7., 8.
Írásbeli
Tk. 2. szövegértés kérdések segítségével Tk. 5., 6. leírás vázlat alapján Tk. 10.
Kézikönyvhasználat
KDsz.: képzel, képzelet, elképzel
36. A leírás
A házi feladat fogalmazásainak megbeszélése, javítása, esetleg újraírása
A szavak jelentése 37. A hangalak és a jelentés
38. A hangutánzó és a hangulatfestô szavak
MEGJEGYZÉS
Játék
A hangalak és a jelentés fogalma Tk. 3., 4., 5.
Tk. 2., 6. kifejezô olvasás Álljunk meg egy szóra! – párbeszéd felolvasása
Tk. 1., 2., 6. – szómagyarázatok
Tk. 7.
KDsz.: eszperantó, király, madárijesztô, cilinder
A hangalak és a jelentés kapcsolata a hangutánzó és a hangulatfestô szavakban Tk. 1., 4., 8., 9.
Álljunk meg egy szóra!
Tk. 2., 3., 6., 7. – szógyûjtés, szövegalkotás
Tk. 5. Tk. 10.
Tk. 10.
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy. Játék
39. Az egyjelentésû és a többjelentésû szavak
40. Az azonos alakú szavak
41. A hasonló alakú szavak
42. A rokon értelmû szavak
Tk. 4. A szópárok helyes ki-ejtése Tk. 2.
Tk. 2., 3.
NYELVISMERET Nyelvtan
Helyesírás
Olvasás
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
19
A hangalak és a jelentés kapcsolata az egyjelentésû és a többjelentésû szavakban Tk. 6., 7.
Álljunk meg egy szóra!
Tk. 1., 2. Szómagyarázatok
Tk. 4.
KDsz.: Tk. 1., 3. Tk. 5., 8.
A hangalak és a jelentés kapcsolata az azonos alakú szavakban Tk. 4., 5., 6., 7., 8. Tk. 10., 11.
Álljunk meg egy szóra!
Tk. 1., 2. Szómagyarázatok Tk. 3.
Tk. 9.
KDsz.: Tk. 1., 2. Tk. 4.
A hangalak és a jelentés kapcsolata a hasonló alakú szavakban; alakváltozatok, alakpárok Tk. 2., 3., 4., Tk. 6.
Álljunk meg Tk. 1. Tk. 2. egy szóra! Szómagyarázatok
Tk. 4.
Tk. 5. KDsz.
A hangalak Tk. 5. és a jelentés Válogató kapcsolata a másolás rokon értelmû szavakban Tk. 2., Tk. 4. Tk. 6. Tk. 9., 10.
Olvasmány A vers kifejezô felolvasása Tk. 7., 8.
Tk. 9.
KDsz.: Tk. 4.
Tk. 1. Szógyûjtés
MEGJEGYZÉS
20
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.
NYELVISMERET Nyelvtan
Helyesírás
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS
Olvasás
Szóbeli
Tk. 1., 2., 5. Szógyûjtés
43. Az ellentétes jelentésû szavak
Tk. 2. A szópárok helyes kiejtése
TK. 6. A kommunikációs helyzet és a kommunikációs partnerek viszonya
A hangalak és a jelentés kapcsolata az ellentétes jelentésû szavakban
Tk. 6. A vers kifejezô felolvasása Olvasmány
44. Szólások, közmondások
Tk. 5. A párhuzamos szerkezetû szólások hangsúlyozása
Tk. 1. A szólások eredeti és átvitt jelentésének bemutatása
A szólások, szóláshasonlatok és a közmondások fogalma; helyes használata Tk. 2., 3., 6., 8.
Olvasmány Tk. 2. – a szólások Tk. 9. kifejezô felolvasására; Álljunk meg egy szóra!
45. Felmérés
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Tk. 3. Tk. 4. Tk. 7.
KDsz. Tk. 5.
Tk. 3. Tk. 4., 5.
Tk. 4., 6. Magyar szólások és közmondások; Nem árulok zsákbamacskát Tk. 9.
Felmérôlapok 5. osztály A, B csoport
A szavak szerkezete 46. A szóelemek
Szóalak; szótô; toldalék; kötôhangzó A toldalékok fajtái; a szóelemek kapcsolódásának sorrendje Tk. 1., 2., 3.
Tk. 2. Másolás Tk. 3. Válogató másolás
A nyelvtani szabályok értelmezô olvasása
KDsz.: szabály, szerkezet
MEGJEGYZÉS
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Álljunk meg egy szóra! – egyéb gyermeknyelvi példák gyûjtése
Névszótövek; igetövek; tôváltozat Tk. 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8., 9., 10.
47. A szótövekrôl
Tk. 3. Kapcsolattartás a hallgatókkal versmondás közben
48. A névszók ragjai
49. A névszói ragok helyesírása
A h végû Tk. 6. szavak ejtése kapcsolattartás a hallgatókkal
50. A névszói ragok helyesírása
Kiejtési gyakorlatok: s végû -an, -en ragos fônevek; n végû névszók
51. A névszók jelei
NYELVISMERET Helyesírás
A tôváltozások helyesírása Tk. 6., 9. Másolás
A tárgy ragja; a határozó ragja; a birt. jelzô ragja
A -ba, -be, -ban, -ben rag használata
Olvasás
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS Szóbeli
Tk. 8. a Petôfi vers bemutatása
Tk. 4., 5. Szabályalkotás
Tk. 3. A vers kifejezô olvasása
Tk. 1. Hiányos szöveg kiegészítése
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
KDsz. pór, korsó
Tk. 4.
KDsz.: erény, virul mar (ige)
21
A névszói ragok; Tk. 9. mássalhangzórövidülés
Tk. 7., 8. A -val, -vel rag írása
Tk. 6. kifejezô olvasás
KDsz.: harmat, lény
Tk. 1., 2., 3., 4.
A -val, -vel rag hasonulása; h-ra végzôdô szavak; a számok és a rövidítések toldalékolása
Tk. 2., 3. Weöres S. és Petôfi S. versének kifejezô felolvasása; Álljunk meg egy szóra!
KDsz.: piheg, természet, kaptató
A birtokos személyjel, a birtoktöbbesítô jel Tk. 5.
A birtokos személyjel j betûje; Tk. 4.
KDsz.: rengeteg, felleg, illan
MEGJEGYZÉS
22
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.
NYELVISMERET Nyelvtan
Helyesírás
Olvasás
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
52. A névszók jelei
Kapcsolattartás a hallgatókkal felolvasás közben Tk. 1.
Az -é birtok- Tk. 2., 4. jel Tk. 7. j–ly
Tk.: a gyakorlatokban szereplô versek kifejezô olvasása Tk. 3.
KDsz. betyár, alföld, pántlika
53. Az igeragok
Kapcsolattartás a hallgatókkal
Az alanyi és a tárgyas ragozás Tk. 4.
Tk.: a gyakorlatokban szereplô versek kifejezô felolvasása
KDsz.: gôz, kinn
A jelen, A múlt idô a múlt és jele: -t, -tt; a jövô idô; Tk. 1. a kijelentô, a feltételes és a felszólító mód Tk. 2., 3.
Tk.: a gyakorlatokban szereplô versek kifejezô felolvasása
54. Az igék jelei
55. Az igék jelei
56. Az igealakok helyesírása I.
Hf. összefüggô szöveg alkotása a kérdések segítségével
KDsz.: hit, hites, hadonászik, hiú, sürgöny
A tankönyv végén lévô táblázatok értelmezése Álljunk meg egy szóra! a nyelvhelyességi hibák megítélése (suksükölés)
A szóelemek szerinti írás
A j-vel kezdôdô toldalékok helyesírása; az s, sz, z, dz végû igék, a t végû igék Tk. 1.
Álljunk meg egy szóra!
KDsz.: metsz, bocsát, indián
MEGJEGYZÉS
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.
NYELVISMERET Nyelvtan
Helyesírás
Olvasás
57. Az igealakok helyesírása II. A kiejtés és A kérés és a parancs kife- A felszólító a helyesírás jezése a rövid és a hosszú mód rövid igealakokkal kapcsolata és hosszú alakja Tk. 9., 10.
A jön ige; az sz végû igék; a hoszszú mgh.-ra végzôdô egy szótagú igék Tk. 1., 5., 6., 7.
A versek kifejezô felolvasása Álljunk meg egy szóra!
58. Az igealakok helyesírása III. Artikulációs gyakorlatok múlt idejû igealakokkal
A múlt idejû igealakok Tk. 5.
A vers felolvasása Tk. 1.
Az igeidôk Tk. 2., 3., 4., 5., 6., 7.
59. Összefoglalás
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS Szóbeli
Írásbeli
Tk. 2. Szabályalkotás
Kézikönyvhasználat
KDsz.: gulyás, tuskó, karima, szilaj, bôszült, tajték
Tk. 8. Összefüggô szöveg alkotása
KDsz.: homály, szürcsöl, préri, nomád
Tk.: Álljunk meg egy szóra! 5–7 mondatos fogalmazás a vakok írásáról
KDsz.: írás, beszéd
A tankönyv végén lévô táblázatok alapján
60. Felmérés
Felmérôlapok 5. osztály A, B csoport
Az írott nyelv 61. A beszéd és az írás
A beszéd nem nyelvi jelenségei és az írás nem nyelvi jelenségei Tk. 6., 7.
A gyengénlátók és a vakok, ill. a nagyothallók és a siketek kommunikációja Tk. 5.
A beszéd és az írás összehasonlítása Tk. 1., 2., 3.
Tk.: Weöres S. versének és Tamkó Sirató K. versének felolvasása
Tk. 2. a szállóige értelmezése, 5–7 mondatos kiselôadás a vakok írásáról Tk. 4.
MEGJEGYZÉS
23
24
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.
62. Az írás története
Ff. 3. Légzô- és artikulációs gyakorlatok
63. A magyar helyesírás története
Tk.: az ábécé felolvasása, ill. elmondása – pontos artikuláció, beszédtempó
64. Helyesírásunk
65. Helyesírásunk alapelvei I.
Tk. 4. képrejtvények
Tk. 3. Piktogramok gyûjtése és értelmezése
Tk. 1. Különbözô idegen nyelvû szövegek összehasonlítása
A köznyelvi kiejtés ingadozása
NYELVISMERET Nyelvtan
Helyesírás
Olvasás
Tk. Álljunk meg egy szóra! Olvasmány
Tk. 5. különbözô nyelvek hangrendszere; a betû és a hang fogalma Tk. 1.
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Szóbeli szövegalkotás, bizonyítás Tk. 2.
Olvasmány → vázlatkészítés mondatokkal Tk. 6.
KDsz. betû, hang
Tk.: Álljunk meg egy szóra! → vázlatpontok a hagyományôrzô családnevek címû témához Tk. 7.
KDsz.: helyesírás, kéziszótár Tk. 3. Tk. 5. HKsz., MHSz. Tk. 6.
A latin betûs magyar írás kezdetei; A magyar helyesírás és szóragasztás fôbb szabályai; AkH. 11. Tk. 1., 2.
Álljunk A dz és a meg egy dzs betûs szóra! szavak elválasztása; Tk. 3. hagyományôrzés Tk. 4.
Szövegalkotás; indoklás, bizonyítás; Tk. 8., 9., 10.
A betûrendbe sorolás szabályai; a magyar helyesírás jellemzôi Tk. 3., 4., 5., 6., 7.
Tk. 7. ü–û Ff. 1. Betûrendbe sorolás
Tk.: Álljunk meg egy szóra! – kifejezô felolvasás
A bokrosítás szakkifejezés értelmezése
A magyar helyesírás alapelvei: a kiejtés és a szóelemzés elve Tk. 1., 2.
A kiejtés elve. A szóelemzés elve. Tk. 4., 5. Ff. 5. Csoportosítás
Tk. 5. értelmezô felolvasás
MEGJEGYZÉS
Az ismertetett kézikönyvek bemutatása: A magyar helyesírás és szóragasztás fôbb szabályai – fakszimile; AkH. 11.; Helyesírási kéziszótár; Magyar helyesírási szótár Ff. hangtani gyakorlatok
A HelyesA gyerekek által tanult idegen írásunk c. nyelv írásrendszerének és szabályzat helyesírásának megbeszélése fô részei; a bokrosítás; KDsz.: kézikönyv, kézikönyvtár
Szövegértés: Álljunk meg egy szóra! → 3 mondatos kiselôadás a ró ige helyesírásáról
KDsz.: elv, kiejtés; Helyesírásunk Tk. 6.
KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA
66. Helyesírásunk alapelvei II.
67. Felmérés
Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.
A hagyományôrzô családnevek kiejtése Tk. 3.
Tk.: Álljunk meg egy szóra! – üzenet szóban és írásban
NYELVISMERET Nyelvtan
A hagyományôrzés és a szóelemzés elve. Helyesírási követelmények Tk. 1., 5., 6.
Helyesírás
Olvasás
Tk. 5. A hagyokifejezô mányôrzés felolvasás elve. Az egyszerûsítés elve. Tk. 5. j–ly: Tk. 4.
SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS Szóbeli
Szövegalkotás: magyarázat, indoklás Tk. 1.
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
MEGJEGYZÉS
KDsz. követelmény, hagyomány
Felmérõlapok 5. osztály A, B csoport
68. Év végi ismétlés. A beszédhangok
69. Év végi ismétlés. A szavak jelentése A tankönyv végén lévô táblázatok alapján 70. Év végi ismétlés. A szavak szerkezete
71. Év végi ismétlés. Kommunikáció
72. Év végi felmérés
Ff. Ünnepi könyvhét
Feladatfüzet 5. osztály A, B csoport
25