Adamikné dr. Jászó Anna dr. Fercsik Erzsébet. Tanmenetjavaslat

Adamikné dr. Jászó Anna – dr. Fercsik Erzsébet

Tanmenetjavaslat az ÉDES ANYANYELVÜNK címû 8. osztályos tankönyvhöz valamint a MÉRFÖLDKÕ I. címû feladatfüzethez

1

Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program – 1–12. évfolyam – 8. osztályos része Írta: Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet Alkotó szerkesztõ: Adamikné dr. Jászó Anna Tördelés: Szücs Bt. Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes © Adamikné dr. Jászó Anna dr. Fercsik Erzsébet, 2000

ISBN 963 657 281 X A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó rendelkezik az ISO 9002 minõségbiztosítási tanúsítvánnyal

Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97.

2

A Nemzeti alaptantervhez készített integrált magyar nyelvi és irodalmi program – 1–12. évfolyam – 8. osztályos része A 8. osztályos Édes anyanyelvünk felépítése A tanárnak

A tanulónak

Kommunikáció A tömegkommunikáció A sajtó A rádió és a televízió A hír és rokon mûfajai (információ, közlemény) A tudósítás és a riport Az interjú és rokon mûfajai (nyilatkozat, csevegés, körinterjú, portré) A reklámok Tájékoztató mûfajok a tömegkommunikációban (összefoglalás)

Figyeld meg mindennapi olvasmányaidban a tájékoztató mûfajokat (megtalálod õket kedvelt magazinjaidban, folyóirataidban!) Figyeld meg ezeket a mûfajokat a rádióban és a televízióban is! Mindehhez az szükséges, hogy gondosan tanulmányozd tankönyved példáit.

Mondattan A mondat. A mondatok osztályozása Az egyszerû mondat szerkezete Az egyszerû és az összetett mondatok Az alárendelõ összetett mondat Az alanyi mellékmondatok A tárgyi mellékmondatok Helyesírási és mondatszerkesztési tudnivalók A határozói mellékmondatok A jelzõi mellékmondatok Az állítmányi mellékmondat Az alárendelõ összetett mondatok összefoglalása A mellérendelõ összetett mondat A kapcsolatos mondatok Az ellentétes mondatok A választó mondatok A következtetõ mondatok A magyarázó mondatok Az összetett mondatok összefoglalása A többszörösen összetett mondatok A mondat a szövegben: a mondat beszerkesztettsége

Idézd fel a 7. osztályban tanult ismereteidet az egyszerû mondatról! Ezekhez az ismeretekhez kapcsolódnak az összetett mondatokkal kapcsolatos ismeretek. Értsd meg az összetett mondatok elemzésének logikáját, a részletek már ismerõsek tavalyról (a mondatrészek). Ha betartod az elemzés lépéseit, helyesen ismered fel a mellékmondatot. Nagyon fontos, hogy meg tudd különböztetni az egyszerû és az összetett mondatot, mert csak így érted meg tartalmukat, s így lesz jó a központozás. Értsd meg, hogy a mondatelemzés a legjobb segítség a szöveg megértéséhez.

Kommunikáció Figyeld meg mindennapi életedben a véleA cikk és rokon mûfajai (szakcikk, vitacikk, ve- ménynyilvánító mûfajokat! Tanulmányozd a zércikk, nyílt levél) tankönyvben lévõ példákat! A kommentár és rokon mûfajai (a jegyzet és a glossza) A kritika és rokon mûfajai (ismertetés, fülszöveg, könyvajánlás, recenzió, bírálat) Az olvasói levél és a szerkesztõi üzenet A hirdetés és az apróhirdetés A tömegkommunikációs eszközök hatása Véleményt közlõ mûfajok a tömegkommunikációban (összefoglalás) 3

A tanárnak

A tanulónak

Ismétlés Hangtan Szóalaktan Szófajtan Mondattan: az egyszerû mondat Mondattan: az összetett mondat

Az ismétlés segít a régebben tanult ismeretek felidézésében.

Összefoglaló táblázatok (az 5–8. osztály anyaga) A kommunikációs folyamat tényezõi Kommunikáció I. (általános ismeretek) Kommunikáció II. (szóban és írásban) A tömegkommunikáció folyamata és tényezõi Mûfajok a tömegkommunikációban Kommunikációs helyzetek és formák Szövegalkotás A nyelvváltozatok Az uráli nyelvek családfája A magánhangzók rendszere A magánhangzótörvények A mássalhangzók rendszere A mássalhangzótörvények Az ly és a j írásának szabályai A magyar beszéd sajátosságai A szavak jelentése Szóalkotás Az igeképzés A névszóképzés Az igenevek képzése A szerves összetételek A szófajok rendszere A szófajok rendszere halmazokkal ábrázolva Az irányhármasság (a ragokban, a határozószókban, a névutókban, a határozók rendszerében) A névszók ragozási sora A névszói ragok és jelek kombinációi A személyes névmások ragozása A személyes névmások névutózása Az igemódok és az igeidõk kombinációi Az igeragozás A mondatfajták a beszélõ szándéka szerint I–II. A mondatfajták szerkezetük szerint Az egyszerû mondat szerkezete A szószerkezetek I–II. Az összetett mondatok és kötõszavak A nyelvtani viszonyok és a nyelvtani szintek

Az összefoglaló táblázatokat tekintsd vázlatnak! Tedd magad elé a táblázatot, s próbáld meg összefüggõen elmondani a táblázatban rendszerezett ismeretet.

Megjegyzések a tananyag felépítéséhez A 8. osztályos anyag a tömegkommunikációval és az összetett mondatokkal foglalkozik, ezenkívül összefoglalja a felsõ tagozat ismereteit. 4

A kommunikációs anyagot két részre osztottuk: tájékoztató és véleményt közlõ mûfajokra. Tudomásunk szerint ez az elsõ ilyen jellegû rendszerezés a tankönyvirodalomban. Ebben az anyagrészben kiemelt szerepük van a példáknak – ezek olykor hosszú olvasmányok – javasoljuk közös elolvasásukat és megbeszélésüket. Mindenképpen hasznos, ha a tanulók is hoznak példákat mindennapi olvasmányaikból, rádiós és televíziós élményeikbõl. Hiszen az a célunk, hogy újságolvasásukat, rádióhallgatásukat és tévénézésüket kulturálttá tegyük. Az összetett mondatok tanítása erõsen kapcsolódik a hetedikes anyaghoz, az egyszerû mondatok tanításához. Ezért iktattunk be több ismétlõórát. Három lényeges dolgot kell megtanítani és alaposan begyakorolni: 1. az egyszerû és összetett mondatok elkülönítését, 2. az alárendelõ összetett mondatok elemzési lépéseit, 3. a mellérendelõ összetett mondatok esetében a logikai viszonyok felismerését, valamint a kötõszókat. Az egyszerû és az összetett mondatok elkülönítésekor a predikatív szerkezetek felismertetését kell gyakoroltatni (a gyerekeknek alanyi-állítmányi szerkezetet mondjuk). Itt a hiányos mondatok okozhatnak gondot, különösképpen a mint kötõszós hasonlítók. Az alárendelõ összetett mondat elemzési lépései a következõk: a tagmondatok megállapítása, a fõmondat felismerése (utalószó van benne), a fõmondat elemzése: amilyen mondatrész az utalószó, olyan a mellékmondat. Tehát nem lehet csak általánosan rákérdezni a fõmondatra, mert félremehet az elemzés. Különösképpen érvényes ez a jelzõi és az állítmányi, valamint a kijelölõ jelzõi mondatokra. A mellékmondat megállapítása tehát a fõmondat utalószavától függ. A mellékmondatok tárgyalását nem apróztuk el, nem kapott tehát külön leckét mindegyik határozói mellékmondat, hiszen elemzésük egy kaptafára megy, a határozófajta ismerete pedig hetedikes anyag; fel kell eleveníteni. Az egyes alárendelõ összetett mondatok tárgyalásakor kitérünk a különleges kötõszókra, vagyis a sajátos jelentéstartalmú mondatokra; majd a sajátos jelentéstartalmú mondatokat összefoglaljuk az alárendelõ összetett mondatok összefoglalásakor. A többszörösen összetett mondatok elemzése már következik az egyszerû mondatok elemzésébõl. Az elemzési példaanyag fokozatosan van felépítve: elõször az egyenes mondatrendû, utána a fordított mondatrendû mondatokat vegyük, végül a bonyolultabb, a beékeléses eseteket. Az elemzett mondatot mindig olvastassuk el. A helyesírás gyakorlására sok lehetõséget kínál a feladatfüzet. Az Álljunk meg egy szóra! nyelvmûvelõ párbeszédek itt is folytatódnak, a két szereplõ Nyilas Misi és nagybátyja, Géza bácsi. A tankönyv számos indukciós szövege és gyakorlata a Légy jó mindhalálighoz kapcsolódik. Igyekeztünk olyan Ady-verseket is idézni, melyek nem szerepelnek az irodalomkönyvben, s melyeket a gyerekek szeretnek és megértenek. Több verset idézünk a gyerekek számára kevésbé ismert költõktõl, például Dsida Jenõtõl. Néhány módszertani megjegyzés A tananyag felépítése induktív. Programuk abban különbözik a többi programtól, hogy megadja az egyes tanórák felépítésének induktív menetét: az indukciós anyagot, az általánosítást segítõ csoportosítást vagy egyéb szemléltetést, a szabályt, az elsõdleges rögzítést és a megértést szolgáló gyakorlatokat, valamint az órai gondolatmenethez kapcsolódó házi feladatokat. Az illusztrációk és a táblázatok szerves egységben vannak a tananyaggal, kérjük, hogy használják õket. Azt javasoljuk, hogy mindenekelõtt idézzék fel a kapcsolódó ismereteket. Utána közösen, beszélgetve dolgozzák fel az indukciós anyagot. Ezt többféleképpen meg lehet oldani: fel lehet írni a táblára – ha alkalmas erre –, esetleg egy részét vagy hasonló anyagot is lehet elemezni; közös feladatmegoldást lehet végezni a könyv alapján; el lehet olvasni közösen a könyv szövegét stb. A táblai munka és a szabály közös megfogalmazása után mindenképpen javasoljuk a tankönyv anyagának elolvasását vagy felolvasását. Mindig olvastassuk el az olvasmányokat és az Álljunk meg egy szóra! párbeszédeit. Érdekes beszélgetéseket lehet kapcsolni mindegyikükhöz. A piktogramok is eligazítanak a feladattípusok értelmezésében. 5

A program szerkezete Az integrált magyar nyelv és irodalmi program képességfejlesztési tevékenységének a szerkezetét az alábbi ábra szemlélteti: kiejtés és beszéd (szóbeli szövegalkotás)

fogalmazás (írásbeli szövegalkotás)

kommunikációs képességek

nyelvtan és helyesírás

irodalmi ismeretek

az olvasás és írás képessége

irodalomtankönyv nyelvtankönyv feladatfüzet

a tanulás képessége

a szövegértõ olvasás képessége szövegelemzés

memoriter és felolvasás házi olvasmányokkal felkészítés az olvasásra

könyvtárhasználat

A sokoldalú képességfejlesztést nemcsak az irodalom- és a nyelvtankönyv biztosítja, hanem a Mérföldkõ II. irodalmi feladatfüzet is. A tanórai munkát is segíti, ezenkívül a differenciálásnak is kitûnõ eszköze. A feladatfüzet felépítése A feladatfüzetben minden órához egy-egy oldalnyi gyakorlóanyagot terveztünk. Ez a gyakorlóanyag szorosan kapcsolódik az órai munkához: a tankönyvben mintaelemzések vannak, amelyeket a gyerekek a tanár segítségével oldanak meg, s amelyeken az adott jelenséget tanítjuk; a feladatfüzet mondataival pedig rögzítjük és begyakoroljuk az új ismeretet. Az elemzések során a tanult ábrát kell megtalálni és leírni, majd pedig a kötõszót és fajtáját kell megállapítani. Ez új mozzanat, az a célja, hogy sulykoljuk a kötõszó felismerését és a kötõszó elõtti vesszõhasználatot. Szokás szerint a feladatok eleinte egyszerû alkalmazást kérnek, késõbb egyre több gondolkodást kívánnak, egyre kreatívabbá válnak. Egyikük-másikuk valóban a jobbaknak való, s differenciálásra alkalmas. A differenciálás lehetõségét a tanmenetben is jeleztük: a kerettanterv csak a feltételes és a hasonlító mondatot kéri a sajátos jelentéstartalmú mondatok közül, mi bevettük a könyvbe a másik kettõt, vagyis a következményest és a megengedõt is, természetesen ezeket a tanár elhagyhatja. A feladatfüzeten – régi bevált eljárásainkat követve – sok szép vers szolgál példaanyagul, sokszor olyanok, amelyek nincsenek a figyelem középpontjában, de amelyek a gyerek szeretetére tarthatnak számot. Régi bevált eljárásunk a folyamatos ismétlés: a feladatfüzet oldalain mindig vannak ismétlõgyakorlatok és tollbamondás. A tanév végi ismétlés feladatlapjai dupla oldalasak, megoldásuk elõtt idézzük fel a szükséges ismereteket, és használjuk a tankönyv végi táblázatokat! A Jeles napok integrált – irodalmi és nyelvi – feladatsorokat alkalmaz. Témái a mindennapi kommunikációhoz és kultúrához kapcsolódnak. Többször közöltünk szemelvényeket a Nyelvi illemtan címû kézikönyvbõl (szerk.: Deme László, Grétsy László és Wacha Imre). A Jeles napok fejezet felépítése a következõ: 6

Szeptember Október November December Január Február Március Április Május A könyvtár

– – – – – – – – – –

Udvariasság – otthon és mindenütt A köszönésrõl Tegezés és nem tegezés A trágárságtól ments meg, uram, minket! Szavak, csodálatos szavak A levelezés Irodalmi múzeumok, emlékhelyek, kiállítások A nyelvi humor A sajtó története A könyvtár

A feladatok jól kapcsolódnak a kerettanterv kívánalmaihoz, elsõsorban a kommunikációs anyaghoz, a könyvtárhasználathoz, s az olvasásra buzdítással fejezzük be nemcsak a nyolcadik, hanem a nyolc évet. Taneszközök 1. Adamikné dr. Jászó Anna–dr. Fercsik Erzsébet: Édes anyanyelvünk – magyar nyelvtan és kommunikáció, 8. osztály. 2. Adamikné dr. Jászó Anna–dr. Fercsik Erzsébet: Mérföldkõ I. – feladatfüzet 3. Dr. Fercsik Erzsébet: Felmérõlapok anyanyelvbõl és irodalomból 8. o. Ajánlott kézikönyvek Helyesírási kéziszótár (Szerkesztette: Deme László és Fábián Pál), Akadémia Kiadó, 1988 Helyesírásunk (Szerkesztette: Fábián Pál), Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995 Idegen nevek kiejtési szótára, Magay Tamás, Akadémiai Kiadó, 1974 Idegen szavak és kifejezések szótára, Bakos Ferenc, Akadémiai Kiadó, 1994 Jókai szótár I–II. Unikornis Kiadó, Budapest, é. n. Képes diákszótár (Szerkesztette: Grétsy László és Kemény Gábor), Akadémiai Kiadó, 1992 Larousse diákenciklopédia (Szerkesztette: A. Fodor Ágnes), Glória Kiadó, 1992 Magyar értelmezõ kéziszótár (Szerkesztette: Juhász József, Szõke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós), Akadémiai Kiadó, 1972 Magyar helyesírási szótár (Szerkesztette: Deme László, Fábián Pál és Tóth Etelka), Akadémiai Kiadó, 2000 Magyar írói álnévlexikon (Szerkesztette: Debreczeni Kornélia), Petõfi Irodalmi Múzeum, 1992 Magyar szólások és közmondások O. Nagy Gábor, Gondolat Kiadó, 1966 Magyar utónévkönyv, Ladó János – Bíró Ágnes, Vince Kiadó, 1998 Mi fán terem? O. Nagy Gábor, Gondolat Kiadó, 1979 Szinonimaszótár diákoknak, Ruzsiczky Éva, Helikon Kiadó, 1998

7

10

TANMENETJAVASLAT

9

12

Témák: Kommunikáció: tájékoztató mûfajok a tömegkommunikációban Mondattan: az összetett mondat Kommunikáció: véleményt közlõ mûfajok a tömegkommunikációban Ismétlés: az 5–8. osztályos tananyag ismétlése, rendszerezése, összefoglalása Minimális óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Rövidítések: AkH. = A magyar helyesírás szabályai ÉKsz. = Magyar értelmezõ kéziszótár Ff. = feladatfüzet gyak. = gyakorlat Hf. = házi feladat HKsz. = Helyesírási kéziszótár IdSzKSz. = Idegen szavak és kifejezések szótára KDsz. = Képes diákszótár NyKsz. = Nyelvmûvelõ kéziszótár SzinszD. = Szinonimaszótár diákoknak Tk.= tankönyv SzóKözm. = Magyar szólások és közmondások

11

Kommunikáció Téma

Beszédmûvelés

KOMMUNIKÁCIÓ Tk. 2. 1. A tömegkommunikáció

Nem nyelvi komm.

Nyelvismeret Komm. helyzetgy.

Nyelvtan

Helyesírás Tk. 3. A címek írása

Tk. 5. Tk. 2. Tk. 6. Tk. 6. Illusztrációk értelmezése (fényképek)

Tk. 9. Tk. 10. A címek írása

Olvasás Tk. 2. Álljunk meg egy szóra!

Szóbeli

Írásbeli

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7. Tk. 8.

Kézikönyvhasználat

Megjegyzés

Média, médium

Ff. Hangtan 1–7. Kommunikációelmélet: a tömegkommunikáció folyamata, tényezõi; a nyelvi, a nem nyelvi és a képi rendszer

Tk. 8.

Ff. Alaktan 1–7. Kommunikációelmélet: sajtótermékek: napilapok, hetilapok, folyóiratok A címrendszer

12

Tk. 9.

Szövegértés és -alkotás

2. A sajtó

Tk. 1. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 7.

Tk. 5. Tk. 10.

Kommunikáció Téma 3. A rádió és a televízió

Beszédmûvelés Tk. 11. Tk. 12. Tk. 5.

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás

Szövegértés és -alkotás Olvasás

Szóbeli

Írásbeli


Megjegyzés

Tk. 5. Tk. 10. Vita Szerepjáték.

Tk. 5.

Tk. 1. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 6. Tk. 9.

Tk. 8.

Tk. 7.

Ff. Szófajtan 1–6. Kommunikációelmélet: a tájékoztatás, a szórakoztatás és a szolgáltatás; mûsorrend

Tk. 4. Képek és a szöveg kapcsolata

Tk. 8. Újsághírek átalakítása

Tk. 2.

Tk. 1. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7. Tk. 9.

Tk. 3. Tk. 8. Szövegátalakítás

Tk. 5.

Ff. Jelentéstan 1–7. Kommunikációelmélet: a hír témája, megfogalmazása; az információ és a közlemény

13

Tk. 2. Tk. 10. Az újság és a rádió nem nyelvi eszközeinek összehasonlítása

4. A hír és rokon mûfajai


Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás


Szóbeli

Írásbeli

Tk. 1. Tk. 1. Tudósítások olvasása

Tk. 3. Tudósítások készítése hír alapján, megadott vázlat segítségével

6. A tudósítás és a riport II.

Tk. 4. Riportok olvasása

Tk. 5. Tk. 6. Riport készítése hír alapján, megadott vázlat segítségével

Tk. 2. Tudósítások gyûjtése

Megjegyzés Ff. Mondattan I. 1–7. Kommunikációelmélet: a tudósítás jellemzõi, a riport jellemzõi

14

5. A tudósítás és a riport I.


Tk. 4.

Ff. Mondattan II. 1–7.


Beszédmûvelés Tk. 8. Az idegen szavak kiejtése

8. A reklámok

Az idegen márkanevek kiejtése

Komm. helyzetgy.

Nyelvtan

Helyesírás

Tk. 2. Szerepgyakorlat


Szóbeli

Írásbeli

Álljunk meg egy szóra!

Tk. 1. Tk. 6.

Tk. 4. Tk. 5. Tk. 7. Átalakítás, kérdések szerkesztése

Olvasmány

Tk. 3. Tk. 7. Tk. 4. Tk. 9. Nyelvesztétikai és nyelvhelyességi szempontok


Megjegyzés

Tk. 3. Tk. 8.

Ff. Szóalkotás 1–6. Kommunikációelmélet: az interjú formája, témája, megjelenése A nyilatkozat, a körinterjú és a portré

Tk. 2.

Játék Ff. Helyesírás 1–7. Kommunikációelmélet: a reklám célja, hatásának eszközei

115

7. Az interjú és rokon mûfajai

Nem nyelvi komm.

Nyelvismeret

Tk. 3. A reklámokat kísérõ nem nyelvi és képi elemek

Tk. 1. Tk. 5. Érvelés, vita

Tk. 4. Tk. 8. A mellékneves szerkezetek elemzése, szójelentés

Tk. 6. A márkanevek helyesírása


Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás


Szóbeli

Írásbeli

9. Tájékoztató mûfajok (összefoglalás)


Megjegyzés Ff. A hónap témája: Udvariasság – otthon és mindenütt

Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 8. osztály

16

Tk.1. Tk. 2. 10. Felmérés Kommunikáció

Felmérõlapok 8. osztály A, B csoport

Tk. 1. Tk. 2.


Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás


Szóbeli

11. A grammatikai ismeretek áttekintése, felmérése

Írásbeli


Megjegyzés Ff. Összefoglalás 1–7.


17 MONDATTAN 12. A mondat A mondatok osztályozása

Ff. 3. Tk. 3. Ritmusgyakorlatok

Tk. 1. Tk. 2. Ff. 2. Ff. 4. A mondatok osztályozása, a beszélõ szándéka, a minõség és a szerkezet szerint

Tk. 3.

Tk. 1. Álljunk meg egy szóra! Ff. 1. Tk. 3. Tk. 4.

Tk. 4. Ff. 1.

Játék Ff. 5. Új ismeret a háttérmondat (=implikáció), a felismerés szintjén

Kommunikáció Téma 13. Az egyszerû mondat szerkezete I.

Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.

Az állandósult szókapcsolatok hangsúlyozása


Ff. 2

Nyelvtan

Helyesírás

Szövegértés és -alkotás Olvasás Álljunk meg egy szóra! Szerkezetkeveredés

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 5. Tk. 7. Ff. 1. Ff. 4. Ff. 5. Hozzárendelõ, alárendelõ és mellérendelõ szószerkezetek

Tk. 5. A szószerkezeti ábra leolvasása mint a szövegértõ olvasás fejlesztésének eszköze

Ff. 3.

Írásbeli


Megjegyzés

Tk. 6. Ugyanaz a szófaj másmás mondatrészi szerepben

A mondat fõ részei, a bõvítmények; a tárgy, a határozó és a jelzõ fajtái

Tk. 4. Tk. 6. Ff. 2. Ff. 3. Mondatalkotás azonos szerkezeti rajz alapján, a szórend megfigyeltetése

Ff. A hónap témája: A köszönésrõl A szerkezeti elemzés lépései, a szerkezeti rajz készítése

18

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 3. Ff. 4. Ff. 5. Ff. 6. Ff. 7. Elemzések

Szóbeli

14. Az egyszerû mondat szerkezete II.

Tk. 5. Szerepjáték Szóláshasonlatokkal


Beszédmûvelés Nyelvjárási jellegzetességek megfigyelése az irodalmi szövegben

16. Az egyszerû és az összetett mondatok (bevezetõ óra)

Ff. 5. Összetett mondatok felolvasása, a tömbösödés és a szintezõdés értékeltetése

Komm. helyzetgy.

Nyelvtan

Helyesírás


Szóbeli

Írásbeli

Tk. 1. Tk. 3. Tk. 4. Tk.7. Párhuzamos (szófaji és mondatrészi) elemzések

Tk. 4. Álljunk meg egy szóra! A népetimológia bemutatása

Tk. 5. Tk. 6.

Tk. 2. Tk. 7.

Tk. 1. Tk. 4. Tk. 2. Tk. 7. Tk. 3. Ff. 2. Tk. 5. Tk. 6. Ff. 1. Az alárendelõ és a mellérendelõ mondatok közötti különbség érzékeltetése

Tk. 6. Az elemzett mondatok felolvastatása

Ff. 3.

Tk. 8. Ff. 4


Megjegyzés A szófajok mondatrészszerepe: a táblázat értelmezése

19

15. Az egyszerû mondat szerkezete III.

Nem nyelvi komm.

Nyelvismeret

Ff. 5.

Ff. 3

Az egyszerû és az összetett mondatok felismerése a predikatív szerkezet alapján

Kommunikációv Téma 17. Az alárendelõ összetett mondat I.

Beszédmûvelés A beékelt tagmondatok érzékeltetése (szünet, hangfekvés váltás)

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás


Szóbeli

Tk. 1, Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 3. A tõmondat és a mellékmondat; az utalószó és a kötõszó

Írásbeli Ff. 4.


Megjegyzés Az elemzés lépései A tagmondatok sorrendje A jelölések megtanítása

20 18. Az alárendelõ összetett mondat II.

Tk. 1. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 3. Ff. 4. A mondatrend gyakorlása

Tk. 2. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7.

Álljunk meg egy szóra! A mellékmondatok elején álló két kötõszó írása A tagmondatok közötti vesszõhasználat

Ff. 2.

Az utalószó szófaja, az alárendelõ kötõszók csoportjai


Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás

Ritmusos szállóigék, közmondások olvasása Tk. 2.

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 8. Ff. 1. Ff. 4. Kérdései, utalószavai, kötõszavai; mondatrend

Tk. 9.

20. A tárgyi mellékmondatok

Ff. 6. Tk. 8. A versmondás gyakorlása

Tk. 1. Ff. 5. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 8. Tk. 9. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 4. Kérdései, utalószavai, kötõszavai; mondatrend

Olvasás Tk. 7. Álljunk meg egy szóra! A személyátsugárzás

Szóbeli

Írásbeli

Ff. 2. Ff. 3.


Megjegyzés A sajátos jelentéstartalmú mondatokat (a feltételes és a hasonlító kivételével) differenciálásra használjuk! A Bogozó a jobb tanulóknak való

21

19. Az alanyi mellékmondatok


Tk. 7. Ff. 4.

Ff. 3.

A sajátos jelentéstartalmú mondatok (a feltételes és a hasonlító kivételével) és a Bogozó a jobb tanulóknak való


Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Az idézõmondat és az idézet elkülönítése a beszédben

Tk. 1. Írásjelek alárendelõ összetett mondat végén Az idézet fajtái: egyenes és függõ

22. A határozói mellékmondat I. A helyhatározói mellékmondat

Ritmikus szállóigék olvastatása Tk. 2.

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 4. Kérdései, utalószavai, kötõszavai Elemzések

Tk. 2.

Olvasás

Szóbeli

Írásbeli


Tk. 3. Tk. 4. Szövegátalakítás, tartalomelmondás

Megjegyzés Ff. A hónap témája: A köszönés Fontos az egyenes beszéd átalakítása függõvé, sokat kell gyakoroltatni

22

21. Helyesírási és mondatszerkesztési tudnivalók

Helyesírás


Ff. 3

Ff. 4.

Ff. 3.

A határozók ismétlése szükséges az anyagrész elõtt

Kommunikáció Téma 23. A határozói mellékmondat II. Az idõhatározói mellékmondat

Beszédmûvelés Ff. 6. Tk. 3. A versmondás gyakorlása

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás

Szövegértés és -alkotás Olvasás Tk. 3. Ff. 5.

Tk. 1. Ff. 3. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7. Tk. 8. Tk. 9. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 4. Kérdéseik, utalószavaik, kötõszavaik

Tk. 8. Az elemzett mondatok felolvasása

Ff. 3.

Írásbeli


Megjegyzés

Ff. 5.

Az idõviszonyok tisztázása az idegen nyelvek tanulása szempontjából fontos (egyidejûség, elõidejûség, utóidejûség)

Elemzések

Mód-, eszköz-, állapot-, társ-, eredet-, eredményhatározói mellékmondat

23

Tk. 1. Ff. 2. Tk. 2. Ff. 4. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7. Tk. 8. Tk. 9. Ff. 1. Ff. 2. Kérdései, utalószavai, kötõszavai

Szóbeli

24. A határozói mellékmondat III. A módféle és az állapotféle mellékmondat


Beszédmûvelés Tk. 6. Tk. 7. A versmondás gyakorlása

26. A határozói mellékmondat V. Egyéb határozói mellékmondatok

Tk. 2. A versmondás gyakorlása

Komm. helyzetgy.


Nyelvtan

Helyesírás

Olvasás

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 6. Tk. 7. Tk. 8. Ff. 1. Ff. 3. Kérdéseik, utalószavaik, kötõszavaik

Ff. 5. Tk. 3. A mellékmondati felszólító mód és helyesírása

Tk. 5. Tk. 6.

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Ff. 1. Tk. 2. Tk. 4. Tk. 5.

Ff. 3. Ff. 4.

Tk. 3. Álljunk meg egy szóra! Helyes kötõszóhasználat

Szóbeli

Írásbeli Ff. 2. Ff. 4.

Kézikönyvhasználat Ff. 3..

Megjegyzés Fontos a logikai viszonyok megfigyelése

24

25. A határozói mellékmondat IV. Az ok- és célhatározói mellékmondat

Nem nyelvi komm.

Nyelvismeret

Tk. 3. Az érzelmek kifejezése az írott szövegben

Partitívuszi, vonzat-, részes-, hasonlító-, számhatározói mellékmondatok


Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás


Tk. 5. A versmondás gyakorlása

Tk. 1. Ff. 4. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 3. Kérdõszavaik, utalószavaik, kötõszavaik


28. Az állítmányi mellékmondat

Szóláshasonlatok és közmondások felolvasása Tk. 2. Tk. 3.

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 4. Kérdõszó, utalószó, kötõszó


Írásbeli


Megjegyzés

Elemzések

Ff. 5.

A jelzõ ismétlése Minõségjelzõi, kijelölõ jelzõi, mennyiségjelzõi és birtokos jelzõi mellékmondat

Ff. 3. Elemzések

Ff. 4.

Az állítmány ismétlése A jelzõi és az állítmányi mondatok összevetése

25

27. A jelzõi mellékmondat

Szóbeli

Ff. 5.

Tk. 2.


Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás


Szóbeli

Írásbeli

29. Az alárendelõ összetett mondatok összefoglalása I.


Megjegyzés Ff. A hónap témája: A tegezés és nem tegezés


68 30. Az alárendelõ összetett mondatok összefoglalása II.

Közmondások és versek olvasása Tk. 1. Tk. 2.

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 3. Ff. 4. Önálló elemzési gyakorlatok

Tk. 2. Ff. 4.

Elemzések

Itt foglaljuk össze a sajátos jelentéstartalmú mondatokat, ha az osztály színvonala megengedi. Csak a feltételes és a hasonlító kötelezõ


Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás


Szóbeli

Írásbeli


Megjegyzés

Tk. 1. Tk. 4. Tk. 5. Szóbeli értelmezése az olvasott szövegnek

Tk. 5. Ff. 2. Elemzések

Ismétlés: a mellérendelõ szószerkezetek

31. Felmérés


27 32. A mellérendelõ összetett mondat

Tk. 3. A többszörösen összetett mondatok olvasása minta után

Tk. 2. Tk. 3. Ff. 1. Ff. 3. A tagmondatok közötti logikai viszonyok megfigyeltetése a rajzos ábrák segítségével

Ff. 3.


Beszédmûvelés Tk. 2. Tk. 3. A versmondás gyakorlása

34. Az ellentétes mondatok

Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. A versmondás gyakorlása

Komm. helyzetgy. Ff. 4.

Nyelvtan

Helyesírás


Szóbeli

Írásbeli


Tk. 1. Tk. 2. Tk. 7. Ff. 1. Ff. 2. A kapcsolatos viszonyt kifejezõ egyes és páros kötõszók

Álljunk meg egy szóra! Tk. 3. Ff. 4. A kötõszóismétlés kiküszöbölése A sem és a se használata

Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Ff. 3

Tk. 6. Tk. 8.

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 4. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 3. Ff. 4. Az ellentétes viszonyt kifejezõ kötõszók

Álljunk meg egy szóra! Az ellentétes kötõszók használata

Tk. 3. Ff. 4. Ff. 5.

Elemzési Tk. 5. gyakorlatok Ff. 4. Ff. 5

28

33. A kapcsolatos mondatok

Nem nyelvi komm.

Nyelvismeret

Megjegyzés Ff. A hónap témája: A trágárságtól ments meg, uram, minket!

Kommunikáció Téma 35. A választó mondatok

Beszédmûvelés Tk. 3. Tk. 4.

Nem nyelvi komm.


Tk. 4.

Nyelvtan

Helyesírás

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 6. Ff. 1. A kirekesztõ és a megengedõ választó viszony és kötõszava

Ff. 3. Ff. 4. Tk. 7. A pontosvesszõ alkalmazása


Szóbeli

Írásbeli


Megjegyzés

Tk. 8. Ff. 2. Ff. 3.

Rendhagyó irodalomóra: szavalóverseny

Ff. 1. Az értelmezõ olvasás gyakorlása Tk. 3.

Ff. 3.

A logikai viszonyok megfigyeltetése

29

Tk. 7. Tk. 5. Ff. 2. Tk. 6. Ff. 3. A mellérendelõ viszonyok felismerése a szövegben

36. A következtetõ mondatok

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 2. Tk. 3. Ff. 1. Ff. 2. A következtetõ viszony kötõszavai

Kommunikáció Téma 37. A magyarázó mondatok

Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás

Tk. 1. Tk. 9. Tk. 2. Ismétlés Tk. 3. Tk. 6. Tk. 4. Tk. 6. Ff. 1. Ff. 2. Az okadó, a kifejezõ és a helyreigazító mondatok és kötõszavaik

Szövegértés és -alkotás Olvasás Tk. 3. Az értelmezõ olvasás gyakorlása

Szóbeli Tk. 5.

30 38. A mellérendelõ összetett mondatok. Összefoglalás


Ff. 1. Ff. 2. Ff. 4.

Ff. 3.

Írásbeli Ff. 3.


Megjegyzés A logikai viszonyok megfigyeltetése


Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan Táblázat Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. A mondatrend megfigyeltetése, gyakoroltatása

40. Az összetett mondatok összefoglalása II. Helyesírási és mondatszerkesztési tudnivalók

Tk. 9.

Olvasás

Szóbeli

Írásbeli

Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5.


Megjegyzés A tagmondatok felcserélhetõségének lehetõségei Táblázatok

31

39. Az összetett mondatok összefoglalása I.

Helyesírás


Tk. 6. Tk. 7. Tk. 8. A vesszõ alkalmazása A mondatvégi írásjelek megállapítása

Elemzési gyakorlatok

Ff. A hónap témája: szavak, csodálatos szavak


Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás


Szóbeli

Írásbeli


Megjegyzés

41. Felmérés


32 42. A többszörösen összetett mondatok I.

Az összetett mondatok felolvasása

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 4. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 4. Ff. 5. A tagmondatok kapcsolódásának néhány lehetõsége

Tk. 3. Tk. 4. Központozás

Álljunk meg egy szóra! A szövegértõ olvasás fejlesztése

Ff. 3.

Ff. 3.

Az anyag nagy része differenciálásra való


Beszédmûvelés

43. A többszörösen összetett mondatok II.

Nem nyelvi komm.


Tk. 4.

Nyelvtan

Helyesírás

Szövegértés és -alkotás Olvasás Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Ff. 3.

Tk. 1. Tk. 2. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 3.

Tk. 1. Tk. 2.

Írásbeli

Tk. 4. Az egyenes idézet függõvé alakítása

Tk. 6. Elbeszélõ szöveg átalakítása párbeszédes szöveggé

33

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 3.

Szóbeli

44. A többszörösen összetett mondatok III.

Tk. 1. Tk. 2. A versolvasás és a versmondás gyakorlása

Tk. 3. Szövegalakítás


Megjegyzés Elemzési és olvasási gyakorlatok minta után

Kommunikáció Téma 45. A mondat a szövegben. A mondat beszerkesztettsége

Beszédmûvelés Ff. 3. Tk. 2. A versolvasás és a versmondás gyakorlása

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan Tk. 1. Tk. 2. Ff. 1. Ff. 2. A szöveg összetartó erejének a megfigyeltetése

Helyesírás

Szövegértés és -alkotás Olvasás Tk. 1. Tk. 2.

34 46. A mondattani ismeretek összefoglalása


Szóbeli Ff. 1.

Írásbeli


Megjegyzés Ff. A hónap témája: A levelezés. Ezt az anyagrészt csak a megfigyelés szintjén kérjük!


Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás


Szóbeli

Írásbeli


Megjegyzés

47. Felmérés


35 KOMMUNIKÁCIÓ 48. A cikk és rokon mûfajai

Tk. 6. Illusztrációk értelmezése, a szöveg és a kép egyeztetése

A cím helyesírása

Tk. 6. Olvasmány Tk. 8. Álljunk meg egy szóra! Tk. 7. A szövegértõ olvasás gyakorlása

Tk. 2. Tk. 4. Tk. 7. Tk. 8.

Tk. 9. Tk. 1. Vitacikk Tk. 3. vázlat alap- Tk. 5. ján

Kommunikációelmélet: a cikk típusai: szakcikk, vitacikk, nyílt levél


Beszédmûvelés Tk. 7. Tk. 3. Értelmezõ felolvasás

50. A kritika és rokon mûfajai I.

Tk. 6. Értelmezõ felolvasás

Komm. helyzetgy.

Nyelvtan


Helyesírás

Olvasás

Tk. 9. Tk. 10. A személynevek írása

Olvasmányok Álljunk meg egy szóra! Tk. 5. A szövegértõ olvasás gyakorlása

Szóbeli

Írásbeli

Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 8. Tk. 9.


Megjegyzés

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 10.

Kommunikációelmélet: a kommentárok mûfajai: a jegyzet és a glossza

Tk. 1. Példák gyûjtése: fülszöveg, borító, ismertetés

Kommunikációelmélet: a kritika ágai és fajtái

36

49. A kommentár és rokon mûfajai

Nem nyelvi komm.

Nyelvismeret

Tk. 5. A kép és a szöveg kapcsolata

Tk. 2.

Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Vázlat alapján könyvajánlás stb. készítése

Kommunikáció Téma 51. A kritika és rokon mûfajai II.

Beszédmûvelés Tk. 9.

Nem nyelvi komm.


Illusztrációk értelmezése, a szöveg és a kép egyeztetése

Nyelvtan

Helyesírás

Szövegértés és -alkotás Olvasás Tk. 6. Olvasmány Tk. 9. A szövegértõ olvasás gyakorlása

Szóbeli Tk. 6.

Írásbeli Tk. 7. Tk. 8. Tk. 10. Integrált foglalkozások: egy kiállítás megtekintése, beszámoló írása

Kézikönyvhasználat Tk. 8. Képes diákszótár A magyar helyesírás szabályai Magyar utónévkönyv

Megjegyzés Kommunikációelmélet: az ismertetés

37 52.A olvasói levél és a szerkesztõi üzenet I.

Tk. 3.

A szöveg Tk. 1. típusának a Tk. 2. meghatározása a tartalom alapján Tk. 4.

Tk. 4.

Ff. A hónap témája: Irodalmi múzeumok, emlékhelyek, kiállítások Kommunikációelmélet: ismétlés: a tájékoztató, a szórakoztató és a szolgáltató mûsorok és rovatok

Kommunikáció Téma 53. Az olvasói levél és a szerkesztõi üzenet II.

Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.

Tk. 6. Tk. 7. Szövegértõ felolvasás


Nyelvtan

Helyesírás Tk. 5. A keltezés írása

Tk. 3. Dialógus vázlat alapján

A megszólítás írása A bekezdések jelölése

Olvasás

Szóbeli

Tk. 9.

Írásbeli


Megjegyzés

Tk. 6. Tk. 7.

Tk. 8.

Játék

Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7. Tk. 9. Tk. 10. Önéletrajz és hivatalos levél írása

Tk. 1.

Ismétlés: a tájékoztató szövegek, a reklám

38

Jeligék és témák összekapcsolása


54. A hirdetés és az apróhirdetés

Tk. 2. Tk. 8. Az írott szöveg nem nyelvi jelei

Tk. 8.


Beszédmûvelés

55. A tömegkommu- Tk. 2. nikációs eszközök Tk. 3. hatása Tk. 4. Tk. 9. Értelmezõ felolvasás

Nem nyelvi komm.


Tk. 5.

Nyelvtan A nyelvi eszmény kérdése

Helyesírás A címek írása

Szövegértés és -alkotás Olvasás Olvasmány Táblázatok, Statisztikák értelmezése

39 56. Véleményt közlõ mûfajok a tömegkommunikációban

Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 8. osztály Tk. gyakorlás

Szóbeli Tk. 1. Tk. 6. Tk. 8. Tk. 9.

Írásbeli Tk. 7. Tk. 10. Ûrlapok, megrendelõlapok kitöltése


Megjegyzés A válogatásra való figyelmeztetés


Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás


Szóbeli

Írásbeli


Megjegyzés

57. Felmérés


40 ÖSSZEFOGLALÁS 58. Hangtan I.

A versolvasás és a versmondás gyakorlása

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4.

Olvasmány Az értelmezõ olvasás gyakorlása

Ff. A hónap témája: A nyelvi humor A tanulás tanítása


Beszédmûvelés

59. Hangtan II.

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan Ff. 1. Ff. 2. Ff. 4. Ff. 5. Ff. 6

Helyesírás


Ff. 3. Ff. 7. Ff. 8

Szóbeli Ff. 5.

Írásbeli


Megjegyzés A tanulás tanítása

41 60. Szóalaktan I.


Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7.


A tanulás tanítása


Beszédmûvelés

61. Szóalaktan II.

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan Ff. 2. Ff. 3. Ff. 4. Ff. 5. Ff. 6.

Helyesírás


Ff. 1. Ff. 7

Szóbeli

Írásbeli



42 62. Szófajtan I.


Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5.




Beszédmûvelés

63. Szófajtan II.

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan Ff. 2. Ff. 3. Ff. 4. Ff. 5. Ff. 6.

Helyesírás


Ff. 1.

Szóbeli Ff. 2.

Írásbeli

Kézikönyvhasználat Ff. 7.


43 64. Mondattan. Az egyszerû mondat I.

A versmondás gyakorlása

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5.


Ff. A hónap témája: A sajtó története A tanulás tanítása


Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás

Ff. 2.

Ff. 2. Ff. 3. Ff. 4. Ff. 5. Ff. 6.

Ff. 1.

66. Mondattan Az összetett mondat I.

A versmondás gyakorlása

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6.

Tk. 7.

Olvasás

Szóbeli

Írásbeli


Megjegyzés

Ff. 3.


Tk. 5.


44

65. Mondattan. Az egyszerû mondat II.




Beszédmûvelés Az elemzett mondatok felolvastatása

68. Helyesírás

Ff. 2. Ff. 5.

Komm. helyzetgy.

Nyelvtan

Helyesírás


Szóbeli

Ff. 7.

Írásbeli


Megjegyzés

Elemzési gyakorlatok


Ff. 8.

Ff. A hónap témája: A könyvtár A tanulás tanítása

45

67. Mondattan. Az összetett mondat II.

Nem nyelvi komm.

Nyelvismeret

Ff. 2. Ff. 3. Ff. 4. Ff. 5. Ff. 6. Ff. 7.

Ff. 1. Ff. 8.

Ff. 1.


Beszédmûvelés

69. Komplex elemzés Az elemzett mondatok felolvastatása

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás


Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4.

Szóbeli

Írásbeli Elemzési gyakorlatok

46 70. Felmérés



Megjegyzés Memoriter: Ady: A föl-földobott kõ

Kommunikáció Téma 71. Év végi teendõk

47 72. Év végi teendõk

Beszédmûvelés

Nem nyelvi komm.


Nyelvtan

Helyesírás


Szóbeli

Írásbeli


Megjegyzés

Adamikné dr. Jászó Anna dr. Fercsik Erzsébet. Tanmenetjavaslat

Recommend Documents