Adamikné dr. Jászó Anna – dr. Fercsik Erzsébet
Tanmenetjavaslat az ÉDES ANYANYELVÜNK címû 8. osztályos tankönyvhöz valamint a MÉRFÖLDKÕ I. címû feladatfüzethez
1
Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program – 1–12. évfolyam – 8. osztályos része Írta: Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet Alkotó szerkesztõ: Adamikné dr. Jászó Anna Tördelés: Szücs Bt. Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes © Adamikné dr. Jászó Anna dr. Fercsik Erzsébet, 2000
ISBN 963 657 281 X A kiadó a kiadói jogot fenntartja.
A kiadó rendelkezik az ISO 9002 minõségbiztosítási tanúsítvánnyal
Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97.
2
A Nemzeti alaptantervhez készített integrált magyar nyelvi és irodalmi program – 1–12. évfolyam – 8. osztályos része A 8. osztályos Édes anyanyelvünk felépítése A tanárnak
A tanulónak
Kommunikáció A tömegkommunikáció A sajtó A rádió és a televízió A hír és rokon mûfajai (információ, közlemény) A tudósítás és a riport Az interjú és rokon mûfajai (nyilatkozat, csevegés, körinterjú, portré) A reklámok Tájékoztató mûfajok a tömegkommunikációban (összefoglalás)
Figyeld meg mindennapi olvasmányaidban a tájékoztató mûfajokat (megtalálod õket kedvelt magazinjaidban, folyóirataidban!) Figyeld meg ezeket a mûfajokat a rádióban és a televízióban is! Mindehhez az szükséges, hogy gondosan tanulmányozd tankönyved példáit.
Mondattan A mondat. A mondatok osztályozása Az egyszerû mondat szerkezete Az egyszerû és az összetett mondatok Az alárendelõ összetett mondat Az alanyi mellékmondatok A tárgyi mellékmondatok Helyesírási és mondatszerkesztési tudnivalók A határozói mellékmondatok A jelzõi mellékmondatok Az állítmányi mellékmondat Az alárendelõ összetett mondatok összefoglalása A mellérendelõ összetett mondat A kapcsolatos mondatok Az ellentétes mondatok A választó mondatok A következtetõ mondatok A magyarázó mondatok Az összetett mondatok összefoglalása A többszörösen összetett mondatok A mondat a szövegben: a mondat beszerkesztettsége
Idézd fel a 7. osztályban tanult ismereteidet az egyszerû mondatról! Ezekhez az ismeretekhez kapcsolódnak az összetett mondatokkal kapcsolatos ismeretek. Értsd meg az összetett mondatok elemzésének logikáját, a részletek már ismerõsek tavalyról (a mondatrészek). Ha betartod az elemzés lépéseit, helyesen ismered fel a mellékmondatot. Nagyon fontos, hogy meg tudd különböztetni az egyszerû és az összetett mondatot, mert csak így érted meg tartalmukat, s így lesz jó a központozás. Értsd meg, hogy a mondatelemzés a legjobb segítség a szöveg megértéséhez.
Kommunikáció Figyeld meg mindennapi életedben a véleA cikk és rokon mûfajai (szakcikk, vitacikk, ve- ménynyilvánító mûfajokat! Tanulmányozd a zércikk, nyílt levél) tankönyvben lévõ példákat! A kommentár és rokon mûfajai (a jegyzet és a glossza) A kritika és rokon mûfajai (ismertetés, fülszöveg, könyvajánlás, recenzió, bírálat) Az olvasói levél és a szerkesztõi üzenet A hirdetés és az apróhirdetés A tömegkommunikációs eszközök hatása Véleményt közlõ mûfajok a tömegkommunikációban (összefoglalás) 3
A tanárnak
A tanulónak
Ismétlés Hangtan Szóalaktan Szófajtan Mondattan: az egyszerû mondat Mondattan: az összetett mondat
Az ismétlés segít a régebben tanult ismeretek felidézésében.
Összefoglaló táblázatok (az 5–8. osztály anyaga) A kommunikációs folyamat tényezõi Kommunikáció I. (általános ismeretek) Kommunikáció II. (szóban és írásban) A tömegkommunikáció folyamata és tényezõi Mûfajok a tömegkommunikációban Kommunikációs helyzetek és formák Szövegalkotás A nyelvváltozatok Az uráli nyelvek családfája A magánhangzók rendszere A magánhangzótörvények A mássalhangzók rendszere A mássalhangzótörvények Az ly és a j írásának szabályai A magyar beszéd sajátosságai A szavak jelentése Szóalkotás Az igeképzés A névszóképzés Az igenevek képzése A szerves összetételek A szófajok rendszere A szófajok rendszere halmazokkal ábrázolva Az irányhármasság (a ragokban, a határozószókban, a névutókban, a határozók rendszerében) A névszók ragozási sora A névszói ragok és jelek kombinációi A személyes névmások ragozása A személyes névmások névutózása Az igemódok és az igeidõk kombinációi Az igeragozás A mondatfajták a beszélõ szándéka szerint I–II. A mondatfajták szerkezetük szerint Az egyszerû mondat szerkezete A szószerkezetek I–II. Az összetett mondatok és kötõszavak A nyelvtani viszonyok és a nyelvtani szintek
Az összefoglaló táblázatokat tekintsd vázlatnak! Tedd magad elé a táblázatot, s próbáld meg összefüggõen elmondani a táblázatban rendszerezett ismeretet.
Megjegyzések a tananyag felépítéséhez A 8. osztályos anyag a tömegkommunikációval és az összetett mondatokkal foglalkozik, ezenkívül összefoglalja a felsõ tagozat ismereteit. 4
A kommunikációs anyagot két részre osztottuk: tájékoztató és véleményt közlõ mûfajokra. Tudomásunk szerint ez az elsõ ilyen jellegû rendszerezés a tankönyvirodalomban. Ebben az anyagrészben kiemelt szerepük van a példáknak – ezek olykor hosszú olvasmányok – javasoljuk közös elolvasásukat és megbeszélésüket. Mindenképpen hasznos, ha a tanulók is hoznak példákat mindennapi olvasmányaikból, rádiós és televíziós élményeikbõl. Hiszen az a célunk, hogy újságolvasásukat, rádióhallgatásukat és tévénézésüket kulturálttá tegyük. Az összetett mondatok tanítása erõsen kapcsolódik a hetedikes anyaghoz, az egyszerû mondatok tanításához. Ezért iktattunk be több ismétlõórát. Három lényeges dolgot kell megtanítani és alaposan begyakorolni: 1. az egyszerû és összetett mondatok elkülönítését, 2. az alárendelõ összetett mondatok elemzési lépéseit, 3. a mellérendelõ összetett mondatok esetében a logikai viszonyok felismerését, valamint a kötõszókat. Az egyszerû és az összetett mondatok elkülönítésekor a predikatív szerkezetek felismertetését kell gyakoroltatni (a gyerekeknek alanyi-állítmányi szerkezetet mondjuk). Itt a hiányos mondatok okozhatnak gondot, különösképpen a mint kötõszós hasonlítók. Az alárendelõ összetett mondat elemzési lépései a következõk: a tagmondatok megállapítása, a fõmondat felismerése (utalószó van benne), a fõmondat elemzése: amilyen mondatrész az utalószó, olyan a mellékmondat. Tehát nem lehet csak általánosan rákérdezni a fõmondatra, mert félremehet az elemzés. Különösképpen érvényes ez a jelzõi és az állítmányi, valamint a kijelölõ jelzõi mondatokra. A mellékmondat megállapítása tehát a fõmondat utalószavától függ. A mellékmondatok tárgyalását nem apróztuk el, nem kapott tehát külön leckét mindegyik határozói mellékmondat, hiszen elemzésük egy kaptafára megy, a határozófajta ismerete pedig hetedikes anyag; fel kell eleveníteni. Az egyes alárendelõ összetett mondatok tárgyalásakor kitérünk a különleges kötõszókra, vagyis a sajátos jelentéstartalmú mondatokra; majd a sajátos jelentéstartalmú mondatokat összefoglaljuk az alárendelõ összetett mondatok összefoglalásakor. A többszörösen összetett mondatok elemzése már következik az egyszerû mondatok elemzésébõl. Az elemzési példaanyag fokozatosan van felépítve: elõször az egyenes mondatrendû, utána a fordított mondatrendû mondatokat vegyük, végül a bonyolultabb, a beékeléses eseteket. Az elemzett mondatot mindig olvastassuk el. A helyesírás gyakorlására sok lehetõséget kínál a feladatfüzet. Az Álljunk meg egy szóra! nyelvmûvelõ párbeszédek itt is folytatódnak, a két szereplõ Nyilas Misi és nagybátyja, Géza bácsi. A tankönyv számos indukciós szövege és gyakorlata a Légy jó mindhalálighoz kapcsolódik. Igyekeztünk olyan Ady-verseket is idézni, melyek nem szerepelnek az irodalomkönyvben, s melyeket a gyerekek szeretnek és megértenek. Több verset idézünk a gyerekek számára kevésbé ismert költõktõl, például Dsida Jenõtõl. Néhány módszertani megjegyzés A tananyag felépítése induktív. Programuk abban különbözik a többi programtól, hogy megadja az egyes tanórák felépítésének induktív menetét: az indukciós anyagot, az általánosítást segítõ csoportosítást vagy egyéb szemléltetést, a szabályt, az elsõdleges rögzítést és a megértést szolgáló gyakorlatokat, valamint az órai gondolatmenethez kapcsolódó házi feladatokat. Az illusztrációk és a táblázatok szerves egységben vannak a tananyaggal, kérjük, hogy használják õket. Azt javasoljuk, hogy mindenekelõtt idézzék fel a kapcsolódó ismereteket. Utána közösen, beszélgetve dolgozzák fel az indukciós anyagot. Ezt többféleképpen meg lehet oldani: fel lehet írni a táblára – ha alkalmas erre –, esetleg egy részét vagy hasonló anyagot is lehet elemezni; közös feladatmegoldást lehet végezni a könyv alapján; el lehet olvasni közösen a könyv szövegét stb. A táblai munka és a szabály közös megfogalmazása után mindenképpen javasoljuk a tankönyv anyagának elolvasását vagy felolvasását. Mindig olvastassuk el az olvasmányokat és az Álljunk meg egy szóra! párbeszédeit. Érdekes beszélgetéseket lehet kapcsolni mindegyikükhöz. A piktogramok is eligazítanak a feladattípusok értelmezésében. 5
A program szerkezete Az integrált magyar nyelv és irodalmi program képességfejlesztési tevékenységének a szerkezetét az alábbi ábra szemlélteti: kiejtés és beszéd (szóbeli szövegalkotás)
fogalmazás (írásbeli szövegalkotás)
kommunikációs képességek
nyelvtan és helyesírás
irodalmi ismeretek
az olvasás és írás képessége
irodalomtankönyv nyelvtankönyv feladatfüzet
a tanulás képessége
a szövegértõ olvasás képessége szövegelemzés
memoriter és felolvasás házi olvasmányokkal felkészítés az olvasásra
könyvtárhasználat
A sokoldalú képességfejlesztést nemcsak az irodalom- és a nyelvtankönyv biztosítja, hanem a Mérföldkõ II. irodalmi feladatfüzet is. A tanórai munkát is segíti, ezenkívül a differenciálásnak is kitûnõ eszköze. A feladatfüzet felépítése A feladatfüzetben minden órához egy-egy oldalnyi gyakorlóanyagot terveztünk. Ez a gyakorlóanyag szorosan kapcsolódik az órai munkához: a tankönyvben mintaelemzések vannak, amelyeket a gyerekek a tanár segítségével oldanak meg, s amelyeken az adott jelenséget tanítjuk; a feladatfüzet mondataival pedig rögzítjük és begyakoroljuk az új ismeretet. Az elemzések során a tanult ábrát kell megtalálni és leírni, majd pedig a kötõszót és fajtáját kell megállapítani. Ez új mozzanat, az a célja, hogy sulykoljuk a kötõszó felismerését és a kötõszó elõtti vesszõhasználatot. Szokás szerint a feladatok eleinte egyszerû alkalmazást kérnek, késõbb egyre több gondolkodást kívánnak, egyre kreatívabbá válnak. Egyikük-másikuk valóban a jobbaknak való, s differenciálásra alkalmas. A differenciálás lehetõségét a tanmenetben is jeleztük: a kerettanterv csak a feltételes és a hasonlító mondatot kéri a sajátos jelentéstartalmú mondatok közül, mi bevettük a könyvbe a másik kettõt, vagyis a következményest és a megengedõt is, természetesen ezeket a tanár elhagyhatja. A feladatfüzeten – régi bevált eljárásainkat követve – sok szép vers szolgál példaanyagul, sokszor olyanok, amelyek nincsenek a figyelem középpontjában, de amelyek a gyerek szeretetére tarthatnak számot. Régi bevált eljárásunk a folyamatos ismétlés: a feladatfüzet oldalain mindig vannak ismétlõgyakorlatok és tollbamondás. A tanév végi ismétlés feladatlapjai dupla oldalasak, megoldásuk elõtt idézzük fel a szükséges ismereteket, és használjuk a tankönyv végi táblázatokat! A Jeles napok integrált – irodalmi és nyelvi – feladatsorokat alkalmaz. Témái a mindennapi kommunikációhoz és kultúrához kapcsolódnak. Többször közöltünk szemelvényeket a Nyelvi illemtan címû kézikönyvbõl (szerk.: Deme László, Grétsy László és Wacha Imre). A Jeles napok fejezet felépítése a következõ: 6
Szeptember Október November December Január Február Március Április Május A könyvtár
– – – – – – – – – –
Udvariasság – otthon és mindenütt A köszönésrõl Tegezés és nem tegezés A trágárságtól ments meg, uram, minket! Szavak, csodálatos szavak A levelezés Irodalmi múzeumok, emlékhelyek, kiállítások A nyelvi humor A sajtó története A könyvtár
A feladatok jól kapcsolódnak a kerettanterv kívánalmaihoz, elsõsorban a kommunikációs anyaghoz, a könyvtárhasználathoz, s az olvasásra buzdítással fejezzük be nemcsak a nyolcadik, hanem a nyolc évet. Taneszközök 1. Adamikné dr. Jászó Anna–dr. Fercsik Erzsébet: Édes anyanyelvünk – magyar nyelvtan és kommunikáció, 8. osztály. 2. Adamikné dr. Jászó Anna–dr. Fercsik Erzsébet: Mérföldkõ I. – feladatfüzet 3. Dr. Fercsik Erzsébet: Felmérõlapok anyanyelvbõl és irodalomból 8. o. Ajánlott kézikönyvek Helyesírási kéziszótár (Szerkesztette: Deme László és Fábián Pál), Akadémia Kiadó, 1988 Helyesírásunk (Szerkesztette: Fábián Pál), Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995 Idegen nevek kiejtési szótára, Magay Tamás, Akadémiai Kiadó, 1974 Idegen szavak és kifejezések szótára, Bakos Ferenc, Akadémiai Kiadó, 1994 Jókai szótár I–II. Unikornis Kiadó, Budapest, é. n. Képes diákszótár (Szerkesztette: Grétsy László és Kemény Gábor), Akadémiai Kiadó, 1992 Larousse diákenciklopédia (Szerkesztette: A. Fodor Ágnes), Glória Kiadó, 1992 Magyar értelmezõ kéziszótár (Szerkesztette: Juhász József, Szõke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós), Akadémiai Kiadó, 1972 Magyar helyesírási szótár (Szerkesztette: Deme László, Fábián Pál és Tóth Etelka), Akadémiai Kiadó, 2000 Magyar írói álnévlexikon (Szerkesztette: Debreczeni Kornélia), Petõfi Irodalmi Múzeum, 1992 Magyar szólások és közmondások O. Nagy Gábor, Gondolat Kiadó, 1966 Magyar utónévkönyv, Ladó János – Bíró Ágnes, Vince Kiadó, 1998 Mi fán terem? O. Nagy Gábor, Gondolat Kiadó, 1979 Szinonimaszótár diákoknak, Ruzsiczky Éva, Helikon Kiadó, 1998
7
10
TANMENETJAVASLAT
9
12
Témák: Kommunikáció: tájékoztató mûfajok a tömegkommunikációban Mondattan: az összetett mondat Kommunikáció: véleményt közlõ mûfajok a tömegkommunikációban Ismétlés: az 5–8. osztályos tananyag ismétlése, rendszerezése, összefoglalása Minimális óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Rövidítések: AkH. = A magyar helyesírás szabályai ÉKsz. = Magyar értelmezõ kéziszótár Ff. = feladatfüzet gyak. = gyakorlat Hf. = házi feladat HKsz. = Helyesírási kéziszótár IdSzKSz. = Idegen szavak és kifejezések szótára KDsz. = Képes diákszótár NyKsz. = Nyelvmûvelõ kéziszótár SzinszD. = Szinonimaszótár diákoknak Tk.= tankönyv SzóKözm. = Magyar szólások és közmondások
11
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
KOMMUNIKÁCIÓ Tk. 2. 1. A tömegkommunikáció
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás Tk. 3. A címek írása
Tk. 5. Tk. 2. Tk. 6. Tk. 6. Illusztrációk értelmezése (fényképek)
Tk. 9. Tk. 10. A címek írása
Olvasás Tk. 2. Álljunk meg egy szóra!
Szóbeli
Írásbeli
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7. Tk. 8.
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés
Média, médium
Ff. Hangtan 1–7. Kommunikációelmélet: a tömegkommunikáció folyamata, tényezõi; a nyelvi, a nem nyelvi és a képi rendszer
Tk. 8.
Ff. Alaktan 1–7. Kommunikációelmélet: sajtótermékek: napilapok, hetilapok, folyóiratok A címrendszer
12
Tk. 9.
Szövegértés és -alkotás
2. A sajtó
Tk. 1. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 7.
Tk. 5. Tk. 10.
Kommunikáció Téma 3. A rádió és a televízió
Beszédmûvelés Tk. 11. Tk. 12. Tk. 5.
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés
Tk. 5. Tk. 10. Vita Szerepjáték.
Tk. 5.
Tk. 1. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 6. Tk. 9.
Tk. 8.
Tk. 7.
Ff. Szófajtan 1–6. Kommunikációelmélet: a tájékoztatás, a szórakoztatás és a szolgáltatás; mûsorrend
Tk. 4. Képek és a szöveg kapcsolata
Tk. 8. Újsághírek átalakítása
Tk. 2.
Tk. 1. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7. Tk. 9.
Tk. 3. Tk. 8. Szövegátalakítás
Tk. 5.
Ff. Jelentéstan 1–7. Kommunikációelmélet: a hír témája, megfogalmazása; az információ és a közlemény
13
Tk. 2. Tk. 10. Az újság és a rádió nem nyelvi eszközeinek összehasonlítása
4. A hír és rokon mûfajai
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Szóbeli
Írásbeli
Tk. 1. Tk. 1. Tudósítások olvasása
Tk. 3. Tudósítások készítése hír alapján, megadott vázlat segítségével
6. A tudósítás és a riport II.
Tk. 4. Riportok olvasása
Tk. 5. Tk. 6. Riport készítése hír alapján, megadott vázlat segítségével
Tk. 2. Tudósítások gyûjtése
Megjegyzés Ff. Mondattan I. 1–7. Kommunikációelmélet: a tudósítás jellemzõi, a riport jellemzõi
14
5. A tudósítás és a riport I.
Kézikönyvhasználat
Tk. 4.
Ff. Mondattan II. 1–7.
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés Tk. 8. Az idegen szavak kiejtése
8. A reklámok
Az idegen márkanevek kiejtése
Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Tk. 2. Szerepgyakorlat
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Szóbeli
Írásbeli
Álljunk meg egy szóra!
Tk. 1. Tk. 6.
Tk. 4. Tk. 5. Tk. 7. Átalakítás, kérdések szerkesztése
Olvasmány
Tk. 3. Tk. 7. Tk. 4. Tk. 9. Nyelvesztétikai és nyelvhelyességi szempontok
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés
Tk. 3. Tk. 8.
Ff. Szóalkotás 1–6. Kommunikációelmélet: az interjú formája, témája, megjelenése A nyilatkozat, a körinterjú és a portré
Tk. 2.
Játék Ff. Helyesírás 1–7. Kommunikációelmélet: a reklám célja, hatásának eszközei
115
7. Az interjú és rokon mûfajai
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret
Tk. 3. A reklámokat kísérõ nem nyelvi és képi elemek
Tk. 1. Tk. 5. Érvelés, vita
Tk. 4. Tk. 8. A mellékneves szerkezetek elemzése, szójelentés
Tk. 6. A márkanevek helyesírása
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Szóbeli
Írásbeli
9. Tájékoztató mûfajok (összefoglalás)
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés Ff. A hónap témája: Udvariasság – otthon és mindenütt
Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 8. osztály
16
Tk.1. Tk. 2. 10. Felmérés Kommunikáció
Felmérõlapok 8. osztály A, B csoport
Tk. 1. Tk. 2.
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Szóbeli
11. A grammatikai ismeretek áttekintése, felmérése
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés Ff. Összefoglalás 1–7.
Felmérõlapok 8. osztály A, B csoport
17 MONDATTAN 12. A mondat A mondatok osztályozása
Ff. 3. Tk. 3. Ritmusgyakorlatok
Tk. 1. Tk. 2. Ff. 2. Ff. 4. A mondatok osztályozása, a beszélõ szándéka, a minõség és a szerkezet szerint
Tk. 3.
Tk. 1. Álljunk meg egy szóra! Ff. 1. Tk. 3. Tk. 4.
Tk. 4. Ff. 1.
Játék Ff. 5. Új ismeret a háttérmondat (=implikáció), a felismerés szintjén
Kommunikáció Téma 13. Az egyszerû mondat szerkezete I.
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Az állandósult szókapcsolatok hangsúlyozása
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Ff. 2
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás Álljunk meg egy szóra! Szerkezetkeveredés
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 5. Tk. 7. Ff. 1. Ff. 4. Ff. 5. Hozzárendelõ, alárendelõ és mellérendelõ szószerkezetek
Tk. 5. A szószerkezeti ábra leolvasása mint a szövegértõ olvasás fejlesztésének eszköze
Ff. 3.
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés
Tk. 6. Ugyanaz a szófaj másmás mondatrészi szerepben
A mondat fõ részei, a bõvítmények; a tárgy, a határozó és a jelzõ fajtái
Tk. 4. Tk. 6. Ff. 2. Ff. 3. Mondatalkotás azonos szerkezeti rajz alapján, a szórend megfigyeltetése
Ff. A hónap témája: A köszönésrõl A szerkezeti elemzés lépései, a szerkezeti rajz készítése
18
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 3. Ff. 4. Ff. 5. Ff. 6. Ff. 7. Elemzések
Szóbeli
14. Az egyszerû mondat szerkezete II.
Tk. 5. Szerepjáték Szóláshasonlatokkal
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés Nyelvjárási jellegzetességek megfigyelése az irodalmi szövegben
16. Az egyszerû és az összetett mondatok (bevezetõ óra)
Ff. 5. Összetett mondatok felolvasása, a tömbösödés és a szintezõdés értékeltetése
Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Szóbeli
Írásbeli
Tk. 1. Tk. 3. Tk. 4. Tk.7. Párhuzamos (szófaji és mondatrészi) elemzések
Tk. 4. Álljunk meg egy szóra! A népetimológia bemutatása
Tk. 5. Tk. 6.
Tk. 2. Tk. 7.
Tk. 1. Tk. 4. Tk. 2. Tk. 7. Tk. 3. Ff. 2. Tk. 5. Tk. 6. Ff. 1. Az alárendelõ és a mellérendelõ mondatok közötti különbség érzékeltetése
Tk. 6. Az elemzett mondatok felolvastatása
Ff. 3.
Tk. 8. Ff. 4
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés A szófajok mondatrészszerepe: a táblázat értelmezése
19
15. Az egyszerû mondat szerkezete III.
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret
Ff. 5.
Ff. 3
Az egyszerû és az összetett mondatok felismerése a predikatív szerkezet alapján
Kommunikációv Téma 17. Az alárendelõ összetett mondat I.
Beszédmûvelés A beékelt tagmondatok érzékeltetése (szünet, hangfekvés váltás)
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Szóbeli
Tk. 1, Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 3. A tõmondat és a mellékmondat; az utalószó és a kötõszó
Írásbeli Ff. 4.
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés Az elemzés lépései A tagmondatok sorrendje A jelölések megtanítása
20 18. Az alárendelõ összetett mondat II.
Tk. 1. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 3. Ff. 4. A mondatrend gyakorlása
Tk. 2. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7.
Álljunk meg egy szóra! A mellékmondatok elején álló két kötõszó írása A tagmondatok közötti vesszõhasználat
Ff. 2.
Az utalószó szófaja, az alárendelõ kötõszók csoportjai
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Ritmusos szállóigék, közmondások olvasása Tk. 2.
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 8. Ff. 1. Ff. 4. Kérdései, utalószavai, kötõszavai; mondatrend
Tk. 9.
20. A tárgyi mellékmondatok
Ff. 6. Tk. 8. A versmondás gyakorlása
Tk. 1. Ff. 5. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 8. Tk. 9. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 4. Kérdései, utalószavai, kötõszavai; mondatrend
Olvasás Tk. 7. Álljunk meg egy szóra! A személyátsugárzás
Szóbeli
Írásbeli
Ff. 2. Ff. 3.
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés A sajátos jelentéstartalmú mondatokat (a feltételes és a hasonlító kivételével) differenciálásra használjuk! A Bogozó a jobb tanulóknak való
21
19. Az alanyi mellékmondatok
Szövegértés és -alkotás
Tk. 7. Ff. 4.
Ff. 3.
A sajátos jelentéstartalmú mondatok (a feltételes és a hasonlító kivételével) és a Bogozó a jobb tanulóknak való
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Az idézõmondat és az idézet elkülönítése a beszédben
Tk. 1. Írásjelek alárendelõ összetett mondat végén Az idézet fajtái: egyenes és függõ
22. A határozói mellékmondat I. A helyhatározói mellékmondat
Ritmikus szállóigék olvastatása Tk. 2.
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 4. Kérdései, utalószavai, kötõszavai Elemzések
Tk. 2.
Olvasás
Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Tk. 3. Tk. 4. Szövegátalakítás, tartalomelmondás
Megjegyzés Ff. A hónap témája: A köszönés Fontos az egyenes beszéd átalakítása függõvé, sokat kell gyakoroltatni
22
21. Helyesírási és mondatszerkesztési tudnivalók
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás
Ff. 3
Ff. 4.
Ff. 3.
A határozók ismétlése szükséges az anyagrész elõtt
Kommunikáció Téma 23. A határozói mellékmondat II. Az idõhatározói mellékmondat
Beszédmûvelés Ff. 6. Tk. 3. A versmondás gyakorlása
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás Tk. 3. Ff. 5.
Tk. 1. Ff. 3. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7. Tk. 8. Tk. 9. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 4. Kérdéseik, utalószavaik, kötõszavaik
Tk. 8. Az elemzett mondatok felolvasása
Ff. 3.
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés
Ff. 5.
Az idõviszonyok tisztázása az idegen nyelvek tanulása szempontjából fontos (egyidejûség, elõidejûség, utóidejûség)
Elemzések
Mód-, eszköz-, állapot-, társ-, eredet-, eredményhatározói mellékmondat
23
Tk. 1. Ff. 2. Tk. 2. Ff. 4. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7. Tk. 8. Tk. 9. Ff. 1. Ff. 2. Kérdései, utalószavai, kötõszavai
Szóbeli
24. A határozói mellékmondat III. A módféle és az állapotféle mellékmondat
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés Tk. 6. Tk. 7. A versmondás gyakorlása
26. A határozói mellékmondat V. Egyéb határozói mellékmondatok
Tk. 2. A versmondás gyakorlása
Komm. helyzetgy.
Szövegértés és -alkotás
Nyelvtan
Helyesírás
Olvasás
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 6. Tk. 7. Tk. 8. Ff. 1. Ff. 3. Kérdéseik, utalószavaik, kötõszavaik
Ff. 5. Tk. 3. A mellékmondati felszólító mód és helyesírása
Tk. 5. Tk. 6.
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Ff. 1. Tk. 2. Tk. 4. Tk. 5.
Ff. 3. Ff. 4.
Tk. 3. Álljunk meg egy szóra! Helyes kötõszóhasználat
Szóbeli
Írásbeli Ff. 2. Ff. 4.
Kézikönyvhasználat Ff. 3..
Megjegyzés Fontos a logikai viszonyok megfigyelése
24
25. A határozói mellékmondat IV. Az ok- és célhatározói mellékmondat
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret
Tk. 3. Az érzelmek kifejezése az írott szövegben
Partitívuszi, vonzat-, részes-, hasonlító-, számhatározói mellékmondatok
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Tk. 5. A versmondás gyakorlása
Tk. 1. Ff. 4. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 3. Kérdõszavaik, utalószavaik, kötõszavaik
Tk. 5. Az elemzett mondatok felolvasása
28. Az állítmányi mellékmondat
Szóláshasonlatok és közmondások felolvasása Tk. 2. Tk. 3.
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 4. Kérdõszó, utalószó, kötõszó
Tk. 5. Az elemzett mondatok felolvasása
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés
Elemzések
Ff. 5.
A jelzõ ismétlése Minõségjelzõi, kijelölõ jelzõi, mennyiségjelzõi és birtokos jelzõi mellékmondat
Ff. 3. Elemzések
Ff. 4.
Az állítmány ismétlése A jelzõi és az állítmányi mondatok összevetése
25
27. A jelzõi mellékmondat
Szóbeli
Ff. 5.
Tk. 2.
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Szóbeli
Írásbeli
29. Az alárendelõ összetett mondatok összefoglalása I.
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés Ff. A hónap témája: A tegezés és nem tegezés
Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 8. osztály
68 30. Az alárendelõ összetett mondatok összefoglalása II.
Közmondások és versek olvasása Tk. 1. Tk. 2.
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 3. Ff. 4. Önálló elemzési gyakorlatok
Tk. 2. Ff. 4.
Elemzések
Itt foglaljuk össze a sajátos jelentéstartalmú mondatokat, ha az osztály színvonala megengedi. Csak a feltételes és a hasonlító kötelezõ
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés
Tk. 1. Tk. 4. Tk. 5. Szóbeli értelmezése az olvasott szövegnek
Tk. 5. Ff. 2. Elemzések
Ismétlés: a mellérendelõ szószerkezetek
31. Felmérés
Felmérõlapok 8. osztály A, B csoport
27 32. A mellérendelõ összetett mondat
Tk. 3. A többszörösen összetett mondatok olvasása minta után
Tk. 2. Tk. 3. Ff. 1. Ff. 3. A tagmondatok közötti logikai viszonyok megfigyeltetése a rajzos ábrák segítségével
Ff. 3.
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés Tk. 2. Tk. 3. A versmondás gyakorlása
34. Az ellentétes mondatok
Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. A versmondás gyakorlása
Komm. helyzetgy. Ff. 4.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 7. Ff. 1. Ff. 2. A kapcsolatos viszonyt kifejezõ egyes és páros kötõszók
Álljunk meg egy szóra! Tk. 3. Ff. 4. A kötõszóismétlés kiküszöbölése A sem és a se használata
Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Ff. 3
Tk. 6. Tk. 8.
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 4. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 3. Ff. 4. Az ellentétes viszonyt kifejezõ kötõszók
Álljunk meg egy szóra! Az ellentétes kötõszók használata
Tk. 3. Ff. 4. Ff. 5.
Elemzési Tk. 5. gyakorlatok Ff. 4. Ff. 5
28
33. A kapcsolatos mondatok
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret
Megjegyzés Ff. A hónap témája: A trágárságtól ments meg, uram, minket!
Kommunikáció Téma 35. A választó mondatok
Beszédmûvelés Tk. 3. Tk. 4.
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Tk. 4.
Nyelvtan
Helyesírás
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 6. Ff. 1. A kirekesztõ és a megengedõ választó viszony és kötõszava
Ff. 3. Ff. 4. Tk. 7. A pontosvesszõ alkalmazása
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés
Tk. 8. Ff. 2. Ff. 3.
Rendhagyó irodalomóra: szavalóverseny
Ff. 1. Az értelmezõ olvasás gyakorlása Tk. 3.
Ff. 3.
A logikai viszonyok megfigyeltetése
29
Tk. 7. Tk. 5. Ff. 2. Tk. 6. Ff. 3. A mellérendelõ viszonyok felismerése a szövegben
36. A következtetõ mondatok
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 2. Tk. 3. Ff. 1. Ff. 2. A következtetõ viszony kötõszavai
Kommunikáció Téma 37. A magyarázó mondatok
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Tk. 1. Tk. 9. Tk. 2. Ismétlés Tk. 3. Tk. 6. Tk. 4. Tk. 6. Ff. 1. Ff. 2. Az okadó, a kifejezõ és a helyreigazító mondatok és kötõszavaik
Szövegértés és -alkotás Olvasás Tk. 3. Az értelmezõ olvasás gyakorlása
Szóbeli Tk. 5.
30 38. A mellérendelõ összetett mondatok. Összefoglalás
Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 8. osztály
Ff. 1. Ff. 2. Ff. 4.
Ff. 3.
Írásbeli Ff. 3.
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés A logikai viszonyok megfigyeltetése
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan Táblázat Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. A mondatrend megfigyeltetése, gyakoroltatása
40. Az összetett mondatok összefoglalása II. Helyesírási és mondatszerkesztési tudnivalók
Tk. 9.
Olvasás
Szóbeli
Írásbeli
Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5.
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés A tagmondatok felcserélhetõségének lehetõségei Táblázatok
31
39. Az összetett mondatok összefoglalása I.
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás
Tk. 6. Tk. 7. Tk. 8. A vesszõ alkalmazása A mondatvégi írásjelek megállapítása
Elemzési gyakorlatok
Ff. A hónap témája: szavak, csodálatos szavak
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés
41. Felmérés
Felmérõlapok 8. osztály A, B csoport
32 42. A többszörösen összetett mondatok I.
Az összetett mondatok felolvasása
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 4. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 4. Ff. 5. A tagmondatok kapcsolódásának néhány lehetõsége
Tk. 3. Tk. 4. Központozás
Álljunk meg egy szóra! A szövegértõ olvasás fejlesztése
Ff. 3.
Ff. 3.
Az anyag nagy része differenciálásra való
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
43. A többszörösen összetett mondatok II.
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Tk. 4.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Ff. 3.
Tk. 1. Tk. 2. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 3.
Tk. 1. Tk. 2.
Írásbeli
Tk. 4. Az egyenes idézet függõvé alakítása
Tk. 6. Elbeszélõ szöveg átalakítása párbeszédes szöveggé
33
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Ff. 1. Ff. 2. Ff. 3.
Szóbeli
44. A többszörösen összetett mondatok III.
Tk. 1. Tk. 2. A versolvasás és a versmondás gyakorlása
Tk. 3. Szövegalakítás
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés Elemzési és olvasási gyakorlatok minta után
Kommunikáció Téma 45. A mondat a szövegben. A mondat beszerkesztettsége
Beszédmûvelés Ff. 3. Tk. 2. A versolvasás és a versmondás gyakorlása
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan Tk. 1. Tk. 2. Ff. 1. Ff. 2. A szöveg összetartó erejének a megfigyeltetése
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás Tk. 1. Tk. 2.
34 46. A mondattani ismeretek összefoglalása
Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 8. osztály
Szóbeli Ff. 1.
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés Ff. A hónap témája: A levelezés. Ezt az anyagrészt csak a megfigyelés szintjén kérjük!
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés
47. Felmérés
Felmérõlapok 8. osztály A, B csoport
35 KOMMUNIKÁCIÓ 48. A cikk és rokon mûfajai
Tk. 6. Illusztrációk értelmezése, a szöveg és a kép egyeztetése
A cím helyesírása
Tk. 6. Olvasmány Tk. 8. Álljunk meg egy szóra! Tk. 7. A szövegértõ olvasás gyakorlása
Tk. 2. Tk. 4. Tk. 7. Tk. 8.
Tk. 9. Tk. 1. Vitacikk Tk. 3. vázlat alap- Tk. 5. ján
Kommunikációelmélet: a cikk típusai: szakcikk, vitacikk, nyílt levél
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés Tk. 7. Tk. 3. Értelmezõ felolvasás
50. A kritika és rokon mûfajai I.
Tk. 6. Értelmezõ felolvasás
Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Szövegértés és -alkotás
Helyesírás
Olvasás
Tk. 9. Tk. 10. A személynevek írása
Olvasmányok Álljunk meg egy szóra! Tk. 5. A szövegértõ olvasás gyakorlása
Szóbeli
Írásbeli
Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 8. Tk. 9.
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 10.
Kommunikációelmélet: a kommentárok mûfajai: a jegyzet és a glossza
Tk. 1. Példák gyûjtése: fülszöveg, borító, ismertetés
Kommunikációelmélet: a kritika ágai és fajtái
36
49. A kommentár és rokon mûfajai
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret
Tk. 5. A kép és a szöveg kapcsolata
Tk. 2.
Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Vázlat alapján könyvajánlás stb. készítése
Kommunikáció Téma 51. A kritika és rokon mûfajai II.
Beszédmûvelés Tk. 9.
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Illusztrációk értelmezése, a szöveg és a kép egyeztetése
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás Tk. 6. Olvasmány Tk. 9. A szövegértõ olvasás gyakorlása
Szóbeli Tk. 6.
Írásbeli Tk. 7. Tk. 8. Tk. 10. Integrált foglalkozások: egy kiállítás megtekintése, beszámoló írása
Kézikönyvhasználat Tk. 8. Képes diákszótár A magyar helyesírás szabályai Magyar utónévkönyv
Megjegyzés Kommunikációelmélet: az ismertetés
37 52.A olvasói levél és a szerkesztõi üzenet I.
Tk. 3.
A szöveg Tk. 1. típusának a Tk. 2. meghatározása a tartalom alapján Tk. 4.
Tk. 4.
Ff. A hónap témája: Irodalmi múzeumok, emlékhelyek, kiállítások Kommunikációelmélet: ismétlés: a tájékoztató, a szórakoztató és a szolgáltató mûsorok és rovatok
Kommunikáció Téma 53. Az olvasói levél és a szerkesztõi üzenet II.
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Tk. 6. Tk. 7. Szövegértõ felolvasás
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás Tk. 5. A keltezés írása
Tk. 3. Dialógus vázlat alapján
A megszólítás írása A bekezdések jelölése
Olvasás
Szóbeli
Tk. 9.
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés
Tk. 6. Tk. 7.
Tk. 8.
Játék
Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7. Tk. 9. Tk. 10. Önéletrajz és hivatalos levél írása
Tk. 1.
Ismétlés: a tájékoztató szövegek, a reklám
38
Jeligék és témák összekapcsolása
Szövegértés és -alkotás
54. A hirdetés és az apróhirdetés
Tk. 2. Tk. 8. Az írott szöveg nem nyelvi jelei
Tk. 8.
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
55. A tömegkommu- Tk. 2. nikációs eszközök Tk. 3. hatása Tk. 4. Tk. 9. Értelmezõ felolvasás
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Tk. 5.
Nyelvtan A nyelvi eszmény kérdése
Helyesírás A címek írása
Szövegértés és -alkotás Olvasás Olvasmány Táblázatok, Statisztikák értelmezése
39 56. Véleményt közlõ mûfajok a tömegkommunikációban
Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 8. osztály Tk. gyakorlás
Szóbeli Tk. 1. Tk. 6. Tk. 8. Tk. 9.
Írásbeli Tk. 7. Tk. 10. Ûrlapok, megrendelõlapok kitöltése
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés A válogatásra való figyelmeztetés
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés
57. Felmérés
Felmérõlapok 8. osztály A, B csoport
40 ÖSSZEFOGLALÁS 58. Hangtan I.
A versolvasás és a versmondás gyakorlása
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4.
Olvasmány Az értelmezõ olvasás gyakorlása
Ff. A hónap témája: A nyelvi humor A tanulás tanítása
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
59. Hangtan II.
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan Ff. 1. Ff. 2. Ff. 4. Ff. 5. Ff. 6
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Ff. 3. Ff. 7. Ff. 8
Szóbeli Ff. 5.
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés A tanulás tanítása
41 60. Szóalaktan I.
A versolvasás és a versmondás gyakorlása
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7.
Olvasmány Az értelmezõ olvasás gyakorlása
A tanulás tanítása
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
61. Szóalaktan II.
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan Ff. 2. Ff. 3. Ff. 4. Ff. 5. Ff. 6.
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Ff. 1. Ff. 7
Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés A tanulás tanítása
42 62. Szófajtan I.
A versolvasás és a versmondás gyakorlása
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5.
Olvasmány Az értelmezõ olvasás gyakorlása
A tanulás tanítása
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
63. Szófajtan II.
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan Ff. 2. Ff. 3. Ff. 4. Ff. 5. Ff. 6.
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Ff. 1.
Szóbeli Ff. 2.
Írásbeli
Kézikönyvhasználat Ff. 7.
Megjegyzés A tanulás tanítása
43 64. Mondattan. Az egyszerû mondat I.
A versmondás gyakorlása
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5.
Olvasmány Az értelmezõ olvasás gyakorlása
Ff. A hónap témája: A sajtó története A tanulás tanítása
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Ff. 2.
Ff. 2. Ff. 3. Ff. 4. Ff. 5. Ff. 6.
Ff. 1.
66. Mondattan Az összetett mondat I.
A versmondás gyakorlása
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4. Tk. 5. Tk. 6.
Tk. 7.
Olvasás
Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés
Ff. 3.
A tanulás tanítása
Tk. 5.
A tanulás tanítása
44
65. Mondattan. Az egyszerû mondat II.
Szövegértés és -alkotás
Olvasmány Az értelmezõ olvasás gyakorlása
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés Az elemzett mondatok felolvastatása
68. Helyesírás
Ff. 2. Ff. 5.
Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Szóbeli
Ff. 7.
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés
Elemzési gyakorlatok
A tanulás tanítása
Ff. 8.
Ff. A hónap témája: A könyvtár A tanulás tanítása
45
67. Mondattan. Az összetett mondat II.
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret
Ff. 2. Ff. 3. Ff. 4. Ff. 5. Ff. 6. Ff. 7.
Ff. 1. Ff. 8.
Ff. 1.
Kommunikáció Téma
Beszédmûvelés
69. Komplex elemzés Az elemzett mondatok felolvastatása
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Tk. 1. Tk. 2. Tk. 3. Tk. 4.
Szóbeli
Írásbeli Elemzési gyakorlatok
46 70. Felmérés
Felmérõlapok 8. osztály A, B csoport
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés Memoriter: Ady: A föl-földobott kõ
Kommunikáció Téma 71. Év végi teendõk
47 72. Év végi teendõk
Beszédmûvelés
Nem nyelvi komm.
Nyelvismeret Komm. helyzetgy.
Nyelvtan
Helyesírás
Szövegértés és -alkotás Olvasás
Szóbeli
Írásbeli
Kézikönyvhasználat
Megjegyzés