Betegmegfigyelés Dr. Gyimesi Anna
A betegmegfigyelés általános szempontjai Önálló ápolói funkció célja: dokumentálás információgyűjtés-auto-, ill. heteroanamnézis Mit jelent a megfigyelés? A külső ingereket érzékszerveinkkel felfogva tudatosítjuk, korábbi tapasztalatainkkal összevetjük. Fontosság: önálló feladat, helyzetmegítélés, döntéshozás, orvos értesítése,dokumentáció Mit látunk? A betegséget látjuk?
A betegmegfigyelés általános szempontjai Betegség (morbus) szakaszai inkubáció-lappangás prodroma-bevezető szak manifesztáció-kifejlődés termináció-mors, sanatio Tünetszegény betegség: jellegzetes szakaszok, tünetek nem figyelhetők meg Lelet: dokumentum A beteg vizsgálata
A tünet A tünet( symptoma) egy betegség érzékelhető megnyilvánulása szubjektív -nem érzékelhető, nem megfigyelhető, a betegnek panaszt okoz /tünetészlelés!!!/ objektív- megfigyelhető (nehézlégzés, sápadtság)
• •
Tünetek együttese(syndroma) Kardinális tünet:fő életfunkciókkal összefüggésbne lévő tünetek (légzés, keringés pl. pulzus, vérnyomás, légzésszám, hőmérséklet, a légzés jellege, stb) Atípusos tünet:nem jellemző a feltételezett betegségre, nehéz a diagnosztika pl. hamenés lehet vérképzőszervrendszeri daganat, de lehet infekció tünete is
A betegmegfigyelés általános szempontjai Megtekintés= inspectio általános megjelenés( ápoltság, ruházat, testtartás, arc,( szorongás, fájdalom, metakommunikáció) járás Szorosabban véve: bőr állapota színe(cyanosis, icterus, anaemia, lividség-gyulladás,uraemia esetén hamuszürke, rosacea, épség,rugalmasság (turgor-összeaszott bőr a kiszáradás jele lehet), bőrfüggelélek nyálkahártyák: icterus, anaemia légzés dinamikája, ritmusa
A betegmegfigyelés általános szempontjai Orvosi kompetencia: Hallagtózás( auscultatio) keringési rendszer( szívhangok, szívzörejek( billenytűszűkület, billenytyűelégtelenség), ritmusosság, erek szűkülete feletti zörejek légzés: bronchiális alaplégzés sejtes légzés érdes légzés crepitatio oedema, sípolás-búgás emésztés: néma has renyhe, kp. élénk-élénk bélhangok, loccsanás ileus esetén erőlködő perisztaltika
A betegmegfigyelés általános szempontjai Tapintás(palpatio) hőmérséklet( hideg-keringési elégtelen, meleg-gyulladt, febrilis), száraz vagy nedves ( pajzsmirigybetegség, szorongás) has tapintása-fájdalom puha, betapintható-e(akut has) terime erek tapintással történő vizsgálata pulzus jellege nyirokcsomók Kogtatás (percussio) üreges szerv, tömött szerv dobos, dobozos, tompa tompulatok( máj, lép) kikopogtagtása, tapintása megnagyobbodás esetén terime, tüdőgyulladás
A beteg magatartásásnak, viselkedésének megfigyelése A beteg magatartásának vizsgálható elemei (mit érzékelünk, mi az, amit meg tudunk figyelni) Fogalmak:külső megjelenés. Hangulat. Közérzet. Anxietas, pszichomotorium. Orientáció. Mnesztiko-intellektuális funkciók. Személyiségjegyek. Akarat. Arckifejezés. Gesztusok.A tudat ébersége, integritása.Gondolkodás alakilag és tartalmilag. Szuicid jegyek. Kiemelendő: megjelenés, tudati integritás, együttműködési készség Betegszereppel összefüggő fontos fogalom: betegségelőny Betegségszínlelés-aggraváció, szimuláció Betegségtagadás-disszimuláció Együttműködési készség =compliance alapján: együttműködő beteg ellenkező beteg múltbéli rossz tapasztalat Fontos: tájékoztatás! Cél: terápia hatékonysága bizalmatlan beteg lehet még: szorongó-> pszichomotorium
A beteg magatartásásnak, viselkedésének megfigyelése Fontos még észrevenni: hipochondria: neurózis, szorongás egy formája, pszichés betegség Münchausen-szindróma: pszichiátriai kórkép, önkárosító magatartásforma az orvosok figyelmének elnyerése és a betegszereppel járó előnyök céljából Neuraszténia: szintén pszichés gyökerű: Fáradtság, szomatikus panaszok, alvászavar, koncentrációzavar, hangulatzavarok Hisztéria: neurózis egy formája, feltűnő tünetek szomatikus háttér nélkül előfordulhatnak
Megismerő funkciók
Megismerő funkciók=kognitív funkciók A megismerő folyamatok lényege az információ megszervezése, átalakítása, amelynek során az észlelt egyedi jelenségekből általános jellegzetességekre következtetünk. ■
■ ● ●
●
Észlelés és érzékelés: a megismerő funkciók alapja Érzékelés: elemek, élettani szint ÉSZLELÉS: egész egységek, jelentést, gondolati tartalmat rendelünk hozzá Fejlődéslélektani szempontból az észlelés alapja: konstanciajelenségek
Tünetészlelés
A tudat A tudati vigilitás= a tudat éberségi szintje Éberségi állapotok Épben: fáradtság, extatikus állapot Kóros: kábultság, szomnolencia, szopor, kóma extatikus állapot, exaltatio
Yerkes-Dodson törvény
A tudat integritása=tudattartalmak összerendezettsége Zavarai: Integrációs zavarok ép vigilitás mellett szórakozottság, fokozott figyelem Szélsőséges esetek: a figyelem fókusza egy adott ponton megtapad, a tudat integritása és a figyelem beszűkül Integrálatlan tudat: tudat gondolattartalmai nem kapcsolódnak egymáshoz. Beszédben ez inkoherenciaként jelenhet meg. Integrációs zavarok a tudat vigilitásának válatozásásval: kuszaság állapota,álomszerű( oneroid) állapotok, homályállapot ( tenebrozitás), delírium
Éberség, tudat, tudatállapotok
■ Tudatnak nevezzüka közvetlen átélést (Nyírő) ■ Fő tudatállapotok: ébrenlét a NREM alvás REM alvás Ébrenlét jellemzői: ■ éberség ■ tudattartalmak gazdagsága ■ külső ingerekkel szembeni fogékonyság ■ tudati folyamatok sajátos kérgi szerveződési szintje
Agytörzsi felszálló aktiváló retikuláris rendszer
Éberség, tudatállapotok NREM alvás: ■ csökkent éberség ■ csökkent tartalmi telítettség ■ külső ingerek fokozott kirekesztése ■ kérgi organizációs folyamatok globális háttérbe szorulása REM alvás ■ a kérgi serkentettség és az éberség nő ■ a motoros kimenet és az izomtónus ehhez képest elmarad ■ tartalmilag gazdag ■ narratív-konfabulatív struktúrák, bizarrság ■ erőteljes emocionális részvétel ■ külső ingerek háttérbe szorulnak ■
Éberség, tudat, tudatállapotok ■ Átmeneti
és disszociált állapotok
hipnagóg hallucinációk ■ éber szakaszok és REM fázis patológiás tünetek ■ a NREM és az ébrenlét, a REM és az ébrenlét, a NREM és a REM, ill. mindhárom tudatállapot ■ Keveredése (narkolepszia, alvajárás, stb.)
Memória Funkcionális csoportosítás megjegyző megtartó felidéző emlékezés Felejtés: nem passzív, hanem aktív folyamat, irreleváns információk gátlása jellemzi Mnesztikointellektuális funkciók: Hypomnesia, amnesia( emlékezési funkciók gyengülése, hiánya) Okok: dementálódás, koponyatrauma, pszichogén okok, mentális reatrdáció Amnéziák típusai: Lokalizált-szisztémás 1. Poszttraumatikus ( PTA) fejsérülést követően alakul ki, szigetszerűen utána jelentkezik ( fluktuáló zavartság) 2. Retrográd amnézia A sérülést, kiváltó kórokot követően a történés előtti időszakra nem emlékszik, rövid távú memóriazavar 3.Anterográd amnézia a kiváltó ok bekövetkezte után a megjegyző, megtartó emlékezés súlyos zavara 4. Pszichogén amnézia pszichés trauma-> a traumára nem emlékszik( elfojtás) Presbiophrenia: időskorban a megjegyző funkció( rövid távú memória) gyengülése
Memória Rövid- és hosszú távú memória, implicit és explicit memória,epizodikus és szemantikus memória Ultrarövid memória: 0, 25 secundumig és az érzékszervekben tárolódott információ Rövid távú memória maximum 15 sec.-ig tart kapacitás: 5-9 elem neuronok közti funkcionális kapcsolat nem ismételt ingeranyag rövid távú megőrzése, ■ rövid távú memória helyett munkamemória: ■ aktuális viselkedés és kogníció szempontjából fontos információk rövid távú megőrzését biztosítja ■ anatómia alapja: prefrontális kéreg
Memória Fonológiai hurok és a téri-vizuális vázlattömb ■ A fonológiai hurok → verbális információk rövid távú megtartására és manipulációja ■ Részei a fonológiai tár és az artikulációs kontrollfolyamat ■ A fonológiai tár a megtartásban ■ artikulációs kontrollfolyamat az anyag ismételgetésében játszik szerepet ■
téri-vizuális vázlattömb a képi információk rövid idejű megtartásáért felel
Hosszú távú memória biokémiai, intarcelluláris jelátvitel ■ Ismételt vagy jelentőséggel bíró ingeranyag megőrzése, amely felejtéssel szemben sokkal ellenállóbb ■ Anatómiai alapja: hippokampusz
Memória Explicit és implicit memória
Az implicit-explicit elkülönítés a felelevenítés módjából adódik. Implicit memória: Az ismeretek, amelyek lényegesen befolyásolják a viselkedést, anélkül, hogy felidézésük megtörténne. ■ Pl. tárgy-priming, verbális-priming Priming: tapasztalatoknak a válaszkészségre gyakorolt hatása. ■ Az impilcit memória létezését és hippokampusztól független voltát bizonyítja: ■ amnéziás betegeknél a motoros készségek, a kondicionált reflexek, sőt az automatizálódott műveletsorok elsajátíthatóak ■ A tapasztalat a cselekvésben vagy a feladat végrehajtásának módjában rejlik
Explicit memória: Események és tények rögzítésére szakosodott memóriarendszer, amely a hippokampusz közreműködésével tárolja az információt. A személy tudatában van ismereteinek és azokról szóban, írásban, rajzolva, stb. be tud számolni. Pl: tenisz Explicit memória nem csak szóban vagy írásban kifejezhető, a viselkedésre is hatással van
MemóriaEpizodikus és szemantikus memória A hosszú távú memórián belül az explicit memória egy hippokampusztól függő emlékezeti rendszer. Ezen belül újabb felosztás : Epizodikus memória konkrét, téri-idői összefüggésben őrzött ismeretek • Pl.: konkrét életesemények → konkrét, téri-idői összefüggésekkel tárolt ismeretek Szemantikus memória • nem téri és idői összefüggésekben emlékszünk, nem tudjuk, hol, mikor, mi módon szereztük meg a tudást= tényszerű tudás, mely valaha epizodikus volt, de jelenleg szemantikus A szemantikus memóriához az epizodikuson keresztül vezet az út. Tudásrendszerünk nagy része szemantikus memória: • Pl. :valamely fogalom hovatartozására kérdeznek rá (pl.: Az asztal bútor?) Epizódikus memórianyomok→ téri-idői szempontok szerint szerveződnek Szemantikus memórianyomok→ a konkréttől az elvont felé és az egyeditől az általános felé tartó hierarchikus fogalomrendszerekbe ágyazottak
Dementia A mentális funkiók( emkékezés, gondolkodás,orientáció, stb. ) hanyatlása Okok: vaszkuláris( agyérlezáródás, mikrocirkuláció zavara pl.) taruma mentális betegségek( reziduális skizofrénia predomináns negatív tünetekkel) toxikus( alkoholos demecia, drogok) agyi infekciók (pl. paralysis progressiva) anyagcserezavarok szociális depriváció( ingerszegény környezet, hospitalizáció )
Szűrés: MMSE= Mini Mental State Examination 27-30 sine morbo 20-26 enyhe 19-10 középsúlyos kevesebb, mint 10 súlyos dementia
Mini-Mental teszt (MMSE)
ORIENTÁCIÓ Milyen nap van ma? _________ Milyen évet írunk? _________ 5 Milyen hónapban járunk? _________ Hányadika van? _________ Melyik napja van a hétnek? _________ Milyen évszakban járunk? _________ Hol vagyunk most? _________ Milyen országban? _________ 5 Milyen városban? _________ Milyen megyében van ez a város? _________ Milyen intézményben vagyunk? _________ Hányadik emeleten vagyunk? _________
MMSE
Megjegyző EMLÉKEZÉS Három szó megismétlése: CITROM, KULCS, LABDA Kísérletek száma: FIGYELEM ÉS SZÁMOLÁS Száztól hetesével számoljon visszafelé, vagy betűzze a VILÁG szót visszafelé FELIDÉZŐ EMLÉKEZÉS: a korábbi három szó felidézése
________ 3
________ 5 ________ 3
NYELVI ÉS EGYÉB FELADATOK Megnevezés: karóra, ceruza
________ 2
Mondatismétlés: „Semmi de, és semmi ha.”
________ 1
Hármasparancs: „Vegye a kezébe a papírt, hajtsa ketté, és adja vissza!”
________ 3
Olvasás: „Olvassa el és tegye meg! CSUKJA BE A SZEMÉT!”
________
Írás: „Írjon le egy mondatot, kérem!”
________
1 1
ÖSSZPONTSZÁM
Motiváció, érzelmek
A magatartás szabályozásában fontos szerep jut motivációnak, szükségleteknek és igényeknek ■ a szükségletek kielégítetlensége igen fontos hajtóerő→ nő motivációt A motiváció és érzelmek összefüggése, az érzelmek szélsőséges, kóros megnyilvánulásai
Kívánatos esemény
Megtörténik
Nem történik meg
öröm Hipománia, kritikátlan felhangoltság bánat, harag Depresszió, agresszivitás
Nem kívánatos esemény
félelem, szorongás kóros szorongás megkönnyebbülés
Érzelem: meghatározott reakciómintázat, amely neurofiziológiai-vegetatív, motoros-magatartási és az embernél szubjektív-pszichológiai összetevőkből áll ■ alapvető evolúciós szerep ■ Cél: túlélés ■ motivációs és kommunikatív funkciót töltenek be
Érzelmek Három összetevő disszociálhat mentális betegség esetén További fontos fogalmak: alexythimia-az érzelmek felismerésének zavara apathia-közöny érzelmi közöny-autisztikus vonás, frontális lebenysérülés, pszichopátia, limbikus rendszer sérülése, mentális retardáció elsivárosodás:skizofrénia stupor-gátoltság. Legsúlyosabb formája a lethargia. hypomania- hyperthymia, megalomán tartalmak euphoria, extasis
Érzelmek Az érzelmek központjai az agy ősi, fejlődéstanilag korai struktúrákban: a limbikus rendszerben, az amygdalában, a prefrontális kéreggel összefüggésben Érzelmi intelligencia saját és mások érzelmeinek megfigyelési képességét jelenti, illetve azt, hogy ezt a képességünket fel tudjuk használni az adott helyzetben legmegfelelőbb magatartásválaszra.
Univerzális érzelmek
Ember és betegsége -néhány fontos fogalom ■ az egészség és a betegség meghatározása ■ betegségtudat ■ betegszerep ■ a (gyógyíthatatlan) betegség elfogadása ■ a betegség viselkedésre gyakorolt hatásai
Az egészség definíciója ■ Egészségügyi Világszervezet (WHO): ■ az egészség nem pusztán betegség vagy valamely fogyatékosság hiánya, hanem a teljes testi szellemi és szociális jóllét állapota ■ Páciens és egészégügyi személyzet egészségdefiníciója különbözhet→ápolás egyénre szabott
Ember és betegség ■ Betegségkarrier: az a folyamat, amelynek során az egészséges emberből beteg lesz ■ „Egészségviselkedésnek nevezünk minden olyan tevékenységet, amelyet egy önmagát egészségesnek tartó személy vagy preventív céllal végez, vagy azért, hogy betegségét még a tüneti fázisban megállapítsák.” Kasl, Cobb, 1966 ■ „A betegviselkedés olyan tevékenység, amelyet a magát betegnek érző személy végez annak érdekében, hogy megállapítsa, milyen az egészségi állapota, és mi a megfelelő gyógymód a panaszaira.” Kasl, Cobb, 1966
Betegség és betegség-magatartás ■ Betegség: olyan állapot, amelyben a az egyén biológiai, érzelmi, intellektuális, szociális és lelki működései csökkennek, károsodnak a beteséget megelőző állapothoz képest ■ Ápoló feladata: a kórfolyamat ismeretén túl a betegség életminőségre gyakorolt hatásait is ismernie kell ■ Betegség-magatartás: orvos-szociológiai fogalom ● az a mód, ahogyan az egyének szervezetük változásaira figyelmesek lesznek, tüneteiket észlelik és magyarázzák, illetve az egészségügy kínálta lehetőségeket igénybe veszik ● betegség észlelése→ betegségmagatartás→ betegség leküzdése ■ Betegségelőny: társadalmi kötelezettségei alól az egyén felszabadul
A betegségmagatartás szakaszai ■ Az egészségügyi személyzet a betegségmagatartás különböző szakaszaiban találkozik a beteggel → egyes szakaszok felismerése→ optimális életminőség elérésére szolgáló egyéni kezelési terv ■ Nem minden betegség estében áll fenn mindegyik szakasz
A betegségmagatartás szakaszai szakasz 1.) A tünetek észrevétele
döntés Valami nincs rendben Az egészséges szerepek feladása
magatartás Népi gyógymódok, öngyógyítás betegszerep laikusokkal való megerősíttetése→ laikus gyógymódok
következmény
3.) Az egészségügyi ellátás igénybevétele
Szakemberek tanácsának keresése
A betegszerep hivatalos igazolása→ a kezelés lehetőségeinek megtárgyalása
Tagadás→ más gyógyítók felkeresése→ megerősítés
4.) A függőségi helyzet
A szakszerű kezelés elfogadása
A beteg aláveti magát a kezelésnek, követi az előírásokat
Elutasítás→ másodlagos nyereség→ elfogadás
5.) Rehabilitáció és gyógyulás
A betegszerep feladása
A megszokott szerepekhez való visszatérés
Krónikus beteg szerepek elutasítása→szimuláns szerep→ elfogadás
2.) A betegszerep vállalása
Tagadás→egészségbe való menekülés→ késlekedés→ elfogadás
Tagadás→ elfogadás
A betegség egyénre kifejtett hatásai ■ ■
Enyhe, rövid ideig tartó betegség Súlyos, gyógyíthatatlan→betegnek és családjának pszichés támogatása
1.) Szorongás →Nyugtalanság, bizonytalanság 2.) Összeomlás →Súlyos betegség diagnózisának közlése→ sokk állapota 3.) Tagadás 4.) Düh → betegség, csalás , egészségügyi személyzet 5.)Visszahúzódás → együttműködés elutasítása
Beszéd Jellemzők: hangosság, sebesség,szerkezet, választékosság, terjedelem Beszédzavar Okai: lelki eredet, stroke, hangképző szervek rendellenességei, gyógyszerek, drogok, orrpolip stb dadogás afázia szenzoros-ép hallás, beszédmegértés zavart, emellett beszéd,- szó-és hangtévesztés motoros-beszédkészség zavart, de abeszéd megértése is zavart lehet szenzomotoros Írott nyelv is zavart.
Testalkat megfigyelése Általános emberi alkat: pszichés és szomatikus jegyek összessége alkattípus: bizonyos közos jellemzők alapján egyéni alkat:pubertás végével szüleik, egyéni sajátságok Hippokratész:alapja a temperamentum( vérmérséklet) nedvek: vér( sanguis), sárga epe(chole), fekete epe( melaina chole), nyálka(phlegma) Domináns nedv alapján négy alkattípus: 1. szangvinikus 2. kolerikus 3.melankólikus 4. flegmatikus vérmésrsékleti típus Szangvinikus: erős impulzivitás gyenge fogékonyság lobbanékonyság Kolerikus: erős fogékonyság és impulzivitás. Érzelmei gyorsan alakulnak ki, tetteire ösztönző erővel hatnak Melankólius: érzelmek lassan alakulnak ki, nem impulzív, kevésésé fogékony Flegmatikus: nem fogékony, érzelmileg nem intenzív
A testalkat megfigyelése Kretschmer:német pszichiáter alkattana a pszichiátraii kórképek vonatkozásásban Aszténiás, piknikus, atlétikus Aszténiás( leptoszom) alkat: sovány test, hosszú végtagok, nyúlánk alkat fej hosszúkás vagy kicsi és rövid mellkas lapos és hosszú, a bordák előredomborodnak kezek finomak bőr vékony, a bőr színe fakó haj és szemöldök sötét és dús Piknikus alkat:széles mellkas, rövid nyak, széles arv, termet zömök, közepes testmagasságú hízásra és kopaszodásra való hajlam Atlétikus: erős izomzat, csontozat vastag bőr, fejlett akrák (orr, áll, kezek)
A testalkat megfigyelése Scheldon: fejlődésbiológiai alapú, mert csíralemezekből eredezteti alkattípusokat is: endomorf, mezomorf, ektomorf endomorf: endodernából alakul ki az emésztőszervrendszer->hízásra való hajlam, zsírfelhalmozódés a tompor és mediális területeken lágy arcvonások, kis kezek, lábak.Piknikussal mutat hasonlóságot. Mezomorf: mezoderma-> csontváz és izomzat atlétikusra hasonlít Ektomorf: ektoderma->idegrendszer fejlettsége agy nagysága domináns testfelület nagy a tömeghez képest
A beteg tápláltsági állapota Ideális testtömeg viszonya az aktuális testtömeghaz Aktuális testtömeg /ideális( referencia) testtömeggel, szorozzuk százzal Optimális testtömegtől való eltérés mértéke: kisebb mint 90%-> alultápláltság nagyobb mint 120%-> elhízás Broca index Testhossz(cm)-100 Módosított Broca-súly féfri: 0, 9 x Broca-index nő: 0, 85xBroca-index
A beteg tápláltsági állapota Testtömegindex, Body Mass Index( BMI) A testtömeg( kg) és a testhossz( méter ) négyzetésnek hányadosa. <18= súlyos alultápláltásg 18,1-20=alultáplátság 20,1-25=normál táplátsági állapot 25,1-30: I. fokú elhízás 30,1-35=II. fokú elhízás 35, 1-40= III. fokú elhízás >40=IV. fokú elhízás Gyermekek esetén: percentilis táblázatok
Percentilis-táblázat
A beteg tápláltsági állapota A 3 és 10 percentiles közötti értékek sovány gyermekre utalnak, A 10 és 75 percentilis közé eső értékek megfelelő tápláltságot jeleznek A 75 és 90 percentilis közé eső érték már súlyfölöslegre, túltápláltságra utal A 90 és 97 percentilis közötti gyermekek túlsúlyosak. A 97 percentilisnél nagyobb BMI értékek kóros elhízás
Bőrredővastagság mérés Bőrredő-vastagság mérés tápláltság konkrétabb megítéléshez a bőrredővastagság mérésével 75 percentilis értékeit meghaladják, vagy a BMI érték 7590 percentil fölé esik. A mérés kelléke a bőrredő vastagság – mérő készülék (caliper). A vizsgálat kivitelezése során a mérést mindig a test bal oldalán végezzük. A mért érték népességre vonatkozó percentilis táblázat és görbe számainak segítségével értékelhető.
A beteg tápláltsági állapota Derék-csípő hányados jelentőség: viscerális elhízás derék: köldökmagasság csípő: legszélesebb körfogat Alma típusú elhízás( centrális) Nő:D/CS>0, 8 Férfi: D/CS >0, 9 Körte típusú elhízás( gluteofemorális): Nő: D/CS<0, 8 Férfi : D/CS <0, 9 Derékkörfogat mint viscerális elhízást jelző érték: csípőlapát és legalsó borda közötti felezővonal magasságában mérünk, 0,1 cm pontossággal. Kockázat/igen nagy kockázat: Nő: 80/88 cm Férfi: 94/102 cm
A beteg fekvésének megfigyelése Nyugalom: a gyógyulás alapfeltétele Kórházi körülmények közt: ágynyugalom Egyszerű ágynyugalom: önellátás megengedett, meghatározott időt ágyban pihenéssel tölt a beteg Szigorú ágynyugalom: nem hagyhatja el az ágyat Fekvés a beteg ágyban elfoglalt spontán testhelyzete. Élettani fekvés, kóros fekvés. Aktív hátfekvés: -elernyedt izomzat, végtagok enyhén hajlítva, fej a párnán enyhén előemelkedik Passzív hátfekvés: -magatehetelen betegnél. Végtagok kinyújtva, test ágyba süppedve. Aktív oldalfekvés: a beteg két oldalán fekszik felváltva
A fekvés megfigyelése Kóros fekvési módok: jellemző TÜNET egy-egy betegségre! 1) Opistotonus: tetanusz-> nyak, has és hátizmok merevsége. Fej sarok felé hajlik, test ív alakban meghajlik 2)Vadászkutya-tartás: meingitisben. Oldalfekvés, lábak behajlítva és felhúzva, a beteg a fejét hátrafeszíti 3) Magzatpóz: hasi fájdalmak 4) Hátonfekvés felhúzott lábbal: pancreas-folyamat 5) Decorticatiós testhelyzet: középagy felett elhelyezkedő károsodás-> felső végtag flektál és addukál, alsó végtag extendál. 6) Decerebrációs testtartás( agytörzsi károsodás): Mind a négy végtag extendál, karban addukció, befelé rotáció.
Opistotonus-tetanusz
Vadászkutya-testtartás-meningitis
Fektetés Az orvos írja elő a fekvési módot, melyet az ápoló kivitelez. Hátfekvés: Egyszerű hátfekvés: legyengült, lázas beteg Nyújtott hátfekvés: párna nélkül vagy lapos párnán( operáció) Nyújott hátfekvés kemény alapon: hátgerinc tehermentesítve Háton fekvés az alsó végtag megemelésével: az alsó végtag felpolcolva Oldalt fekvés: Magas oldalfekvés:nehézségzés Vízszintes oldalfekvés: nincsen párna. Lumbálpunkció, RDV. Sims-féle helyzet: A beteg méginkább a hasán fekszik, mint az oldalt fekvésnél.
Fektetés Félülő(fél-Fowler)-helyzet: a törzs 45-60 foban megemelve támasszal, párnákkal, lábat a csúszásban megakadályozzuk. (lábtámasz) Ülő helyzet(magas Fowler-helyzet): Az ágy fejét 90 fokban emeljük meg. Evés, súlyos keringési elégtelenség eredetű dyspnoe. Ágyasztal párnávaL: dyspnoés roham esetén megtámaszkodásra Hason fekvés: csípőtáji, háti műtétek, felfekvések esetén. Fej, has, mellkas alatt vékony párna, lábszár alatt ékpárna.Egyik kar fej mellett hajlítva, másik törzs mellett kinyúj
Fektetés Lejtőztetés: Emelt lejtőztetés= anti-Trendelenberghelyzet -a beteg feje vízszint fölött ->perctérfogat csökkenés a csökkeő vénás visszaáramlás miatt, tüdő rezerv nő Süllyesztett lejtőztetés= Trendelenberghelyzet: fejjel lefelé, 45 fokos dőlésszög Indikáció: vékonybél-kiszorítás a medencéből, varixok vénés nyomásának csökkentése, kismedence műtét Hatásai: megnő vénás visszaáramlás, emelkedik IC nyomás,vénás pangás arcon, nyakon
Fekvés A beteg állapotának függvényében a megfelelő fektetési módok: 1. Ájult beteg: Lapos fektetés megemelt lábakkal:ágyra párna nélkül, láb fej fölé vagy padlóra,lábak megtámasztása Optimális: ággygal süllyesztett lejtőzetés, Trendelenberg-helyzet ( 25-30 fok dőlés) 2. Shockos beteg fektetése Trendelenberg-helyzet vagy lapos hátfekvés megemelt lábakkal . Óvatos mobilizáció. 3. ) Nehezen légző beteg Tilos a lapos fektetés!! 45-60 fokos emelése a felsőtestnek, ugyanígy szállítani! 4)Hasi fájdalom, hasi sérülés ahogy neki kényelmes feszes has->erősebb fájdalom-> térdben felhúzott lábbal, emelt felsőtesttel, ha oldalfekvő jobb neki, hagyjuk úgy 5) Súlyos, eszméletlen beteg Szabad légút!!! -ha ez megoldott, s önmaga jól légzik,nincs intubálva, akkor az aspiráció elkerülése miatt stabil oldalfekvés!
Helyzetváltozatás
Aktív helyzetváltozatás a beteg segítség nélkül, egyedül mozog az ágyban Passzív helyzetváltoztatás: csak segítséggel képes változtatni a testhelyzetén Önálló ápolói feladat! Esetek: -tiltott a helyzetváltoztatás,mert rontaná a státuszt, pl AMI -mozgásképtelen, mozgáskorlátozott( ízülei ártalom, paralysis) Immobilizációs szindróma Tünetegyüttes. Oka: hosszantartó ágyban fekvés, egész szervezetet érinti Reverzibilis tünetek: mobilizálással megszűnhet Irreverzibilis hatások. Szomatikus, pszichés, szociális hatások -anyagcsere -keringés -légzés -mozgásszervek -kültakaró -ürítés
Helyzetváltoztatás Légzés -statikus , dinamikus praméterei tüdőnek megváltoznak, csökken a vitálkapacitás és fukcionális reziduális kapacitás-> elégtelen köhögés-> elégtelen köpetürítés-> bronchitis, bronhopneumonia, orthostatikus pneumonia váladékretenció->atelectasia, hypoventiláció légzési elégtelenség, sepsis Keringés -csökken vénás visszaáramlás-> perctérfogat csökken pulzusszám csökken szív munkabírása csökken thrombózis-kockázat nő!!! embólia!! orthostatikus hypotonia: A vénás visszaáramlás csökken fekvő helyzetben. Ha a beteg feláll, erre kompenzatorikusan kellene érösszehúzódásnak jelentkeznie, így nem esne vérnyomás. Ha fekvő helyzet után ez a kompenzáló mechanizmus nem működik megfelelőn->vérnyomásesés, ájulás
Helyzetváltoztatás Mozgásszervrendszer csont: atrófia, degeneratio, porosis porcdegenetario szalagkontraktúra Ízületek mozgástartománya beszűkül, terhelhetőség csökken Egyéb: -húgyúti fertőzés( pangás miatt), hólyagkő, sepsis -bélperistaltika csökken, obstipatio, étvégytalanság, fogyás Bőr!! decubitus, infectio( gomba is), körömbenövés Idegrendszer: koordinációs zavar Pszichés hatások: hospitalizáció okai->motiváció csökken, rossz compliance
A beteg érzékszerveinek megfigyelése A látás megfigyelése Rövidlátás= myopia: a retina sárgafoltja előtt képződik az éles kép Távollátás= hypermetropia: az éles kép a retina sárgafoltja mögött képződik
A fény Hipotalamusz ( fényt érzékeli, cirkadián ritmusokért felel)
Tobozmirigy (corpus pineale) Melatonin
Az emberi szem Ínhártya (sclera) • elülső 1/6: szaruhártya (cornea) Érhártya(uvea)
Choroidea
lencsefüggesztő rostok
szivárványhártya (iris)
sugárizom Ideghártya(retina) A lencse valódi, fordított állású, kicsinyített képet vetít rá.
Retina (ideghártya) Csapok, pálcikák 7 millió
130 millió
fényérzékelő receptorsejtek
Látóideg agykéreg
Retina Sárgafolt pupillával szemben: - látógödör (fovea centralis): csak csapok, pálcika nincs Az éleslátás helye!
Vakfolt: látóideg kilépési helye nincs csap, nincs pálcika
Adaptáció A szem alkalmazkodóképessége a fényhez: Csak pálcikákban, fény hatására bomló rodopszin gyenge megvilágításnál fényérzékelő receptor
Csap: csak erős megvilágításnál, színt is érzékel, gyorsabban
Sötéthez alkalmazkodva: nem látunk színeket
• Éleslátás helyére irányítjuk tárgyat tárgy nagy része életlen • Vakfolt: másik szemmel kompenzálunk( finom mozgásokkal éleslátás helye változik)
érzékeljük a kiesett térrészt
A szem fénytörő rendszere 1. Szaruhártya 2.Elülső csarnok csarnokvize 3. Szemlencse 4.Üvegtest
Törőfelületek Fénytörés függ: Görbületi sugár Törőfelületek távolsága Törésmutató
Retinán kicsinyített, valódi, fordított állású kép D: 65 Optikai tengely hossza: 24 mm Modell: redukált szem ( n: 1,34)
Retina (ideghártya) Csapok, pálcikák 7 millió
130 millió
fényérzékelő receptorsejtek
Látóideg agykéreg
Retina Sárgafolt pupillával szemben: - látógödör (fovea centralis): csak csapok, pálcika nincs Az éleslátás helye!
Vakfolt: látóideg kilépési helye nincs csap, nincs pálcika
Adaptáció A szem alkalmazkodóképessége a fényhez: Csak pálcikákban, fény hatására bomló rodopszin gyenge megvilágításnál fényérzékelő receptor
Csap: csak erős megvilágításnál, színt is érzékel, gyorsabban
Sötéthez alkalmazkodva: nem látunk színeket
• Éleslátás helyére irányítjuk tárgyat tárgy nagy része életlen • Vakfolt: másik szemmel kompenzálunk( finom mozgásokkal éleslátás helye változik)
érzékeljük a kiesett térrészt
A látás megfigyelése Látásvizsgálat=visus vizsgálata visus-tábla: öt méterről a szubjektív, bemondáson alalpuló látásélesség megállapításásra szolgál
A hallás vizsgálata Hallászavarok, halláskárosodások Nagyothallás okai: 1)Vezetéses halláscsökkenés: külső, ill. középfül betegsége esetén. Okok: gyulladás( ekkor a gyulladás általános tüneteiről felismerhetjük a betegséget: fájdalom, melegség, váladékozás, láz) daganat, fülzsír otosclerosis: hallócsontocskák ízületeinek elmeszesedése-> hang tovaterjedése középfülről a belső fülre akadályozott (1%) 2)Idegi eredetű halláscsökkenés belső fül hallóideg sérülése fejlődési rendellenességek, anyai rubeolafertőzés központi idegrendszeri daganatok( ekkor idegrendszeri tünetek)
A hallás vizsgálata
Zajártalom A felnőttkori halláscsökkenés leggyakoribb oka. >85 decibel robbanás, tartós, munkavégzéssel összefüggő zaj, pl. famegmunkáló eszköz 1. magas hangok kiesése fülcsengéssel kísérve 2. mély hangok kiesése-> mély tartományt könnyebben meghallja Időskori halláscsökkenés mechanizmusa zajártaloméhoz hasonló. férfi>nő A belső fül rugalmassgának
A hallás vizsgálata Hallókészülék: az idegi eredető halláscsökkenés esetében segít. Fülben és zsebben : súlyos károsodások esetén. Kozmetikailag legjobb: hallójáratba helyezhető Gyermek: hat hónapos korra odafordul a zajra
A hallás vizsgálata Herpes zoster fertőzés -varicella zoster vírus okozza -arcideg és hallóidegkárosodás, arcidegbénulás és halláscsökkenés Tünetek: -arcon apró vízszerű bennéket tartalmazó hólyagcsák, melyek pörkösödés után leszáradnak -láz kísérheti, szédülés, hányinger, hányás előfordulhat -maradandó károsodást is okozhat Főként serdülő és fiatal felnőttkorban fordul elő.
Az egyensúlyérzékelés Egyensúlyérzékelés szerve: a belső fülben található félkörös ívjáratok Károsodásának tünete: vertigo= irány nélküli szédülés. Mozgás, fejmozgatás panaszokat rontja, hányással, hányingerrel járhat Nystagmus: szemtekerezgés. Sokszor ez kísérőtünete a vertigonak belső fül eredetű szédülés esetén. Pozícionális vertigo: hirtelen helyzetváltoztatás következtében( ágyban felülés például) Okok: félkörös ívháratokban folyadék, ha ebbe kalcium-karbonát kristály leszakadva belekerül, ingerli a sejteket Belső fül gyulladása: hasonló tünetek ó
Nystagmus
Egyensúlyérzékelés, kórtünetek Meniere-betegség: belső fül folyadékgyüleme oka ismeretlen 30 perc-óra fül teltségérzése, tinnitus(fülcsengés),fülzúgás, hallásvesztés Vestibuláris migrén belső fül eredetű migrénes roham fej gyors mozgatása, gyors mozgás látványa, tömeg, autóvezetés egyensúlyérzékelés zavarával és szédüléssel, fülzúgással járú állapot nem a fejfájással egyidőben!! De! a migrént kiváltó általános okok fejfájás nélkül is vertigohoz vezethetnek! néhány perc-napok vertigo lehet egyéb kpi idegrendszeri betegség tünete is( tumor, stroke, SM)
Egyensúlyvesztés járás közbeni bizonytalanságérzés okai: belső fül betegségei perifériás polineuropathia( alkohol, DM) gyenge látás izom-és ízületi problémák:arthrosis,osteoarthritis gyógyszermellékhatás: antiepileptikum, nyugtató-altató
Idegrendszer mozgató működése
Piramispálya Finom mozgások izomtónus
Extrapiramidális rendszer Durva mozgások Testtartás Mozgásindítás
Kisagy Mozgáskoordináció Izomtónus Testhelyzet-szabályozás
MOZGATÓ MŰKÖDÉS •Effektor sejtek: mirigysejt, izomsejt (sima, szív, harántcsíkolt) Szomatikus idegrendszer: harántcsíkolt izomsejt •Központi és perifériás mozgató neuronok •Periféria a központ szabályozása alatt áll Piramispálya, extrapiramidális rendszer, kisagy
PIRAMISPÁLYA •Mozgatókéreg: frontális (homlok)-lebenyben: ún. centrális(központi) mozgató neuronok •Egy részük kereszteződve, de átkapcsolódás nélkül gerincvelő mellső szarvig, itt interneuronra, majd perifériás mozgató neuronra kapcsolódik •Perif. neuron motoros véglemezen keresztül harántcsíkolt izomsejtre •Mozgatókéreg sérülése centrális bénulás •Perifériás neuron sérülése
Piramispálya
EXTRAPIRAMIDÁLIS RENDSZER
•Agykéreg •Középagy •Nyúltvelő •Gerincvelő piramispályán kívüli, mozgásban szerepet játszó része •Többszörös átkapcsolódás még az agyban ( kéreg alatti magokban, pl. nucleus caudatus, striatum, nucleus ruber, stb.) Egy részük kereszteződik.
VEGETATÍV IDEGRENDSZER Zsigerek működése •Légzés •Keringés •Emésztés •Kiválasztás Szimpatikus és paraszimpatikus - egymással ellentéte hatás
Az idegrendszer felépítése Idegrendszer
Környéki (perifériás) idegrendszer
Közponi(centrális) idegrendszer
Központi idegrendszer
Gerincvelő
Agyvelő
• Fehérállomány: idegsejt-nyúlványok(axonok) • Szürkeállomány: idegsejt-testek
Környéki idegrendszer • Afferens és efferens neuronok
nyúlványai( gerincvelői idegek és agyidegek)
• Központi idegrendszeren kívüli idegsejttestek: ganglionban(idegdúc)
Reflexív • Központból:leszálló
pályákon át gerincvelői oldalsó szarvában levő centrális mozgató, majd interneuronon át elülső szarvi perifériás mozgató
A beteg járásának megfigyelése Mozgásszervrendszer: alaptesthelyzetek biztosítása, egyensúlytartás testhelyzet-változtatás=önmozgatás tárgymozgatás járás, mozgás Aktív mozgás:akaratlagos izomműködés határa: izmok, ízületek teherbírása Passzív mozgás:vizsgáló végzi, fájdalom ellenében is akár->nagyobb mozgáskitérés Akadály: ízületi szabadtest, folyadékgyülem, kontratktúra( ízületi mozgásokat akadályozó,ízületi, izom , ín vagy bőreredetű zsugorodás) , sérülés, ankylosis Mi a funkcionális helyzet? adott ízület középállása, mely ankylosis, műtéti merevítés esetén a lehető legjobb funkciót biztosítja Mi a mozgásterjedelem? adott ízületben kivitelezhető mozgások
A beteg járásának megfigyelése Ataxia Okozhatja idegrendszeri vagy belsőfül károsodás. Akaratlagos mozgások összerendezetlenésége. Mozgásszervi problémák-> önellátás sérül Mozgást segítő eszközök: járóbot( állítható t-markolat) háromlábú bot könyökmankó, hónaljmankó-kíméli a tenyeret gurulómankó:nincs fék járókeret: fix és összecsukható, tenyeret nem kíméli állítható magasság, csúszásgátló gumi, fa, műanyag markolat kerekesszék: fék, egyedül vagy segítséggel betegemelő szék: a beteg benne rögzítésre szorul, a helyváltoztatást szolgála
A mozgatórendszer érzészavarai
Működése szempontjából az alábbi funkciók épsége fontos: 1)Izomtónus 2)Tapintás,fájdalom, hőérzékelés 3)Propriocepció: ízületek helyzetének , elmozdulásának érzékelése
Kóros állapotok: Hypaesthesia: érzéscsökkenés egy adott bőrterüreten Paraesthesia: kiváltó inger nélküli érzetek, pl zsibbadás Dysaesthesia: egy adott ingert más jellegűnek érzékelünk, pl. finom tapintást fájdalomnak Perifériás polineuropathia Ehhez Hangvilla-vizsgálat: 128 Hz-en történik, a beteg lábán csontos alapra helyezük a rezgésbe hozott villát. Érzőidegkárosodás eseténa vibráció érzése esik ki legelőször. 1-8-as skála 6: gyanú
Hangvillavizsgálat
A hőmérséklet, vérnyomás, pulzus és a légzés megfigyelése Vitális paraméterek=életjelek: légzés, vérnyomás, pulzus, testhőmérséklet Megfigyelés, dokumentálás! Mikor kell megfigyelni? -kórházba érkezéskor -ha a beteg rosszullétre panaszkodik -invazív beavatkozások előtt és után -amikor az orvos elrendeli -cardiovasculáris, légzőrendszerre és testhőmérsékletre ható gyógyszerek szedésénél -általános állapot változásakor -életjelenségeket befolyásoló beavatkozáskor Ismerni kell: normálértékek tartományát, azoktól való eltérés tüneteit!
Hőmérséklet Temperatura=testhőmérséklet termelt hő és leadott hő különbsége Termelt hő: testfolyamatok( pl. anyagcsere) által termelt Leadott hő: amit a környezetünkbe leadunk Köpenyhőmérséklet: perifériáról ad felvilágosítást Maghőmérséklet: zsigeri, állandó, megbízhatóbb érték Láz: Hővesztés
pulzus-és légzésszém-emelkedés 1 fok-> 10-zel nő pulzusszém 6-tal nő légzésszám Láz csökkenése-> várható pulzus és légzésszám- csökkenés Ha ez elmarad: keringési elégtelenségre utal-> életveszélyes állapot!(halálgörbe) Ismeretlen eredetű (idiopáthiás) láz: >3 hét a láz fennállása óta >1 hét kórok megtalálása
Láz Lázcsillapítás Fizikális: hűtőfürdő, priznic sugárzásos, vezetéses hőleadás a betakarás mellőzésével Fontos!: folyadékpótlás!!exsiccosis veszélye decubitus-megelőzés szájhigiénia Gyógyszeres:>38 fok esetén orális parenterális: i.v., i.v. inf,i.m. Lázlap: grafikus, pirossal! 37 foknál: vízszintes vonal,efelett “kóros” Hőmérőzési lap:arab számokkal
Lázgörbe típusok febris intemittens:ugráló láz:napi ingadozás>1 fok, van láztalan periódus is febris recurrens:visszatérő láz napokig tartó lázas és láztalan állapot febris undulens:>24 óráig szabályos időközönként lázas és láztalan állapotok febris continua: a lázmenet napi ingadozása <1 fok, állandó lázas állapot febris remittens: ingadozó láz. napi ingadozás>1 fok, állandó lázas állapot
Láz, hypothermia A láz tünetei: hidegrázás-> izomsérülés A testet ekkor érdemes melegíteni. bőrpír fokozott izzadás-> folyadék és sóvesztés Higanyos hőmérő 2009 óta nincs forgalomban, de kórházban használatos.Axillárisan 6-8 percig tartjuk benn.Tympanometria(IV fény) esetén 2 sec elég, elektromosok axillában is 60-120 sec alatt mérnek. Hypothermia Enyhe: 33,1-36 fok Mérsékelt: 30,1-33 fok Súlyos: 27 -30 fok Aggasztó:<27 ok
Hőmérőzés Mérés Hőmérs Hőmérs helye
éklet típusa
éklet értéke
Axilláris Köpeny márt régió érték Orális
Köpeny mért-0, 3 fok
Membr Mag ana tympani ca
mért
Rectális Mag
mért0,5 fok
Pulzus
Érverés, érlökés, melyet az ütőereken tudunk tapintani. Pulzushullám: a bal kamra összehúzódásakor( systolé) az aortába kilökött vérmennyiség. Verőtérfogat: a bal kamra egyetlen összehúzódásával a nagyerekbe( az aortába és az arteria pulmonalisba )kilökött vérmennyiség. Mennyisége: egy-egy nagyérbe egy-egy systolé alkalmával 60-70 ml. Perctérfogat: egy perc alatt a bal kamra összehúzódásával a nagyerekbe juttatott vérmennyiség. Mértéke: 6-7 liter. Pulzusszám X verőtérfogat= perctérfogat. Nomális pulzus felnőttnél: 60-80 1/sec, vagy Herz. A pulzusszámot befolyásolja: stressz, cardiovascularis betegség,tüdőbetegség, infekció, láz, hormonális eltérések, fizikai aktivitás, nem, kor, hőmérséklet, gyógyszerek, folyadékvesztés, vérvesztés, sokk, testhelyzetváltoztatás Hol vizsgáljuk a pulzust? arteria carotis communis arteria temporalis a. brachialis apex cordis arteria ulnaris arteria radialis arteria femoralis arteria poplitea, a. tibialis posterior-érszűkület viszgálata
Fiziológiás pulzusszámok Újszülött: 130-150 /min 1 éves kor: 110-130/min 2 éves kor: 90-115/min 3 éves kor:80-105/min 4-14 éves kor:70-90/min 15-21 éves kor:65-85/min >21 év: 60-80/min A pulzus számolása: 1 perc 30 sec. x 2 <30 sec. hiba, mert nem ad elég tájékoztatást a pulzus teltségéről, ritmusosságáról A pulzusszám eltérései: <60 /min: bradycardia Okok: alvás, hormonális tényezők, sportolók, gyógyszerek, sokk dekompenzált formája, hypothermia, szív-ingerületvezetési betegségek,tartós nagyfokú fájdalom a paraszimpatikus túlsúly következtében, ellazult, relaxált állapot, negatív kronotróp gyógyszerek mint digitálisz, IC nyomásnövekedés Tachycardia f>100/min okok: lázas állapot, stressz, sokk( hypovolaemiás, vérzéses, cardiogén stb.), ingerületvezetési rendellenesség, fizikai megterhelés, akut fájdalom, hormonális okok, poz. kronotróp gyógyszerek, pl atropin, orthostasis, immobilizáció, szívelégtelenség
A pulzus ritmusossága Extasystolé: extra “ütés”, melyet gyakran kompenzációs pauza követ. Ingerképzési zavar. Okok: fiziológiás, szívizombetegség, AMI, koronáriabetegség,külső noxa, pl koffeinbevitel Arrythmia: ritmustalanság Ismert a légzlési arrythmia, fiziológiás. Arrythmia absoluta: a pulzushulláma időköze, tartalma,nagysága szabálytalan.Kizárólag teljes ritmustalanság. Ez általában PITVARFIBRILLÁCIÓ tünete! egyéb okok: hormonális hatás, coronariasclerosis, billentyűbetegség Tönetek: szapora szívverés, szívdobogásérzés, szédülés, eszméletvesztés Pulzusdeficit: apexen és a. radialison mérve más-más pulzusértéket kapunk. Különbség. A pulzus teltsége arányos: vérnyomás, vérpálya teltsége-> feszes, telt, nehezen elnyomható=durus-magasvérnyomás puha, könnyen elnyomható= mollus- alacsony vérnyomás pulzus filiformis: gyenge, szapora- sokkos állapot Pulzust a lázlapon többnyire nem grafikusan, hanem számmal jelöljük.
Vérnyomás Vérnyomás=tenzió: a bal kamra összehúzódásakor a perifériára jutó vér érfalra gyakorolt nyomása. Az az erő, melyet a bal kamra összehúzódásakor a perifériára kijutot vér a perifériás erek falára kifejt. A vérnyomás szabályozása. A vérnyomás függ: fizikai aktivitás érzelmi hatások( fehérköpeny-hypertonia), stressz vese megbetegedése a renin-angiotenzin rendszeren keresztül érrendszeri betegségek: érelmeszesedés, nagyerek rugalmassága, vér viszkozitása( exsiccosis) perctérfogat, verőtérfogat( sokk) nem, életkor napszaki ingadozás A vérnyomás szabályozása idegrendszeri és kémiai stimulusok által történik.
A vérnyomás szabályozása Idegrendszer: Híd (pons) Nyúltvelő(medulla oblongata): itt a keringés központja= vasomotor központ Ingere: az itt átáramló vár O2 telítettségének csökkenése,hőmérséklete o2 szint csökken-> vérnyomás nő hőmérséklet emelkedik->vérnyomás nő agykéreg, limbikus rendszer felől inger Szimpatikus, ill. paraszimpatikus vegetatív idegrendszeri hatások. Aortaív és a. carotis communis falában nyomást érzékelő mechanoreceptorok: baroreceptorok. Érfal feszülése->vegetatív idegrendszer útján, reflexesen paraszimpatikus hatást vált ki, így perifáriás erek fala ellazul, vérnyomás csökken
A vérnyomás szabályozása Kémiai szabályozás: közvetlenül érfalra hatva: Vazoaktív anyagok Bradikinin, acetilkolin, tejsav: tágítja lument Adrenalin, noradrenalin, antidiuretikus hormon( ADH), renin, angiotenzin, aldoszteron élettani érték: 100-140/70-90 Hgmm Systolés érték/dyastolés érték RR=Riva-Rocci Pulzusnyomás: systolés és dyastolés érték különbsége Eltérések Hypotenzio:a normálisnál alacsonyabb mért vérnyomásérték Hypotonia: alacsonyvérnyomás-betegség Hypertenzió: a nomrálisnűl magasabb mért vérnyomásérték Hypertonia: magasvérnomás-betegség Orthostatikus/posturális hypotenzio/hypotonia: a testhelyzetváltoztatással összefüggő vérnyomásesés mint mért érték, illetve betegség
Vérnyomás Vérnyomásmérés-lehetőségek Direkt: centrális vénás nyomás( CVP), artériás vérnyomás mérése invazív módon ( véres) Perifériás vérnyomás mérése noninvazív módon(vértelen) Indirekt, manuális mérés lehetőségei: félautomata digiális, kézi pumpa automata digitális csuklóra szerelhető digitális aneroid( Recklinghausen) higanyos falra szerelhető, ill. asztali ( Riva-Rocci féle)
A vérnoymásmérés Folyamata: 1. a beteg ül vagy fekszik 2. megtekintjük, nincs -e a mérést kizáró tényező( chimino, amputáció, infúzió, contractura, gipsz, paralysis,emlő,-hónaljműtét posztoperatív állapot, neuritis, thrombophlebitis 3. kar szívmagasságba 4.madzsetta felhelyezése a felkarra, a könyökhajlat fölé 5. mandzsetta felpumpálása a várt systolés érték fölé, kb. 150-180 Hgmm-re. Vagy: addig pumpáljuk a mandzsettát, amíg a felkari artériás keringést elszorítjuk, ezt abból érezzük, hogy az a. radialis lüktetése nem tapintható. 6. Fonendoszkóp membránjának könyökhajlatra helyezése 7. a mandzsetta leengedése lassan, 2-5 Hgmm/sec.-mal 8. hallgatózás: 1. Korotkov-hang: első “bedobbanás”, ezt egyértelműen hallható pulzásás, “dobogás” követi. A hang tiszta, kopogó.Ez a szisztolés érték. 2. A Korotkov hang teljes eltűnése: diasztolés érték 9. Amérés ismétlése, ha szükséges: 60-90 sec. szünetet tartsunk Jelölés a lázlapon: kék színű vérnyomásgörbe, melyet a nap során mért értékek összehúzásával kapunk,de legtöbbször arab számmal jelöljük.
A hypertonia
A hypertonia diagnózisa: legalább két alkalommal dyastolás érték>90 Hgmm systolés érték>140 Hgmm Mindkét karon, az eltérés a karok közt 10 Hgmm-ig élettani. >20 Hgmm: nagyérfejlődési zavar aortaszűkület Felső, alső végtagon tanácsos mérni a vérnyomást.
Hányás =vomitus, emezis Központi idegrendszeri szabályozás: hányásközpont Helye: agytörzs. Ingerületet kap: thalamusz, hypothalamusz, agykéreg.->vizuális és szagingerek, pszichés hatások. IC(intracranialis, koponyaűri) nyomás nő->emezis Mi a hányás? kardia megnyílik, majd fordított perisztaltikával a gyomortartalom a szájon át távozik. Célja lehet: veszélyes anyagok kiürítése.Nem megfelelő gyomormotilitás és ürülés, illetve központi idegrendszeri okok. Nausea=hányinger teltségérzés
Hányás Akut hányás: az iv. infúzió beadását követő 24 órán belül. Terápia: antiemetikumok Elhúzódó( krónikus) hányás:5-7 nap, a betegek 80%-ánál, 24 órán túl, antiemetikumra rosszul reagál Tanult válaszon alapuló hányás: korábbi rossz tapasztalat okozza. Terápia: profilaktikus(megelőző) antiemetikum, anxiolítiku (szorongásoldó),pszichoterépia A hányás lehet primer=gyomoreredetű. Okok: fejlődési rendellenességek, pl. atresia, mechanikus akadály, pl ileus, pylorus stenosis Secunder: gyomron kívüli okok miatt. Pl:vírusinfekció, IC nyomásfokozódás, belsőfül -eredet, pszichogén okok A hányás jellege: nauseával(hányingerrel) kísért: infekciók, pszichés hatások esetén nem előzi meg nausea: sugárhányás: pylorus stenosis, IC nyomásnövekedés esetén, varixruptura. Hirtelen, erőteljes, nagy mennyiségű hányás. Atóniás: a bélfal renyhesége, megfelelő motilitásának hiánya kozza. Folyamatosan csorgó, nagy mennyiségű,barna gyomortartalom. Időskorban gyakori. Reflexes hányás: gyomorfal feszülés váltja ki( pl túlevés, binge-eating) Regurgitatio: Reflux etén a gyomorsav felböfögése. Csecsemőkorban bukás, ennek oka aerophagia(levegőnyelés). Initialis hányás: infekciók bevezető tünete. Ruminatio(kérődzés): pszichés eredtű, hospitalizált gyermekeknél gyakori. Habitualis hányás: a cselekvéshez való habituálódás, hosózzászokás, pl. lámpaláz esetén. Pszichés eredtű. A hányás megfigyelés során lényeges: hányadék jelleg előzte-e meg nausea a hányás ismétlődik-e mióta áll fenn az állapt láz kíséri-e hasmenés kíséri-e a hányás mennyisége, színe, állaga. Vérzésre utaló jel? (kávézaccszerű/friss piros vér) fejsérülés volt-e? étkezéssel összefügg-e? szédülés kíséri? has nyomásérzékenysége?
Hányás Hányadék tartalma: vér-emésztetlen: oesopahgus és szájüregi vérzés, emésztett: gyomorfekély, vékonybél vérzése epe: májbetegség, epeúti betegségek bélsár: miserere, ileus esetén ételmaradék gyomornedv: GERD gyógyszer A hányadék színe: piros: friss piros vér esetén, mely vagy friss emésztőtraktuból származó vérzésre, vagy a gyomor szintje feletti vérző forrásra( oesophagus, garat, orr) utal kávélalj/kávézaccszerű: emésztett vér. Gyomorból származó nem friss vérzés, illetve alsóbb tratktusok (szakaszok)nem friss vérzésére utal. Melaenával(véres széklettel) együtt kell értékelni, RDV (rectális digitális vizsgálat)jelentősége! Sötétbarna:atónia, ileusra utal. Színtelen: gyomorsav Zöld: epés. Máj -és epebetegség, pancreastumor. Hematemezis életveszélyes állapotot jelenthet-> orvosnak jelenteni. Lázlapon. H-val jelöljük Hányadék mennyisége: néhány ml-liter! hányás->folyadékvesztés->exsiccosis, hypovolaemia->folyadéklap vezetése, volumenpótlás! A mennyiség függ: időtartam gyomor teltsége hányás oka
A hányás A hányadék jellege: habos:gyomorsavtúltengás nyákos, tapadós: alkoholisták reggeli hányadéka vízszerű-infekciók A hányadék szaga: acetonos- diabetes mellitus széklet-miserere-ileusra utal, súlyos, életveszélyes állapot! bűzös-oesophagus diverticulum. Ok: kis rekeszekben pangó ételmaradék bomlik Vegyhatása: lúgos:nyelőcső-diverticulum savas: gyomorsav okozza, így a gyomorból, vagy annál mályebb területről származó hányadék Anyagcsere-következmények: exsiccosis, dehydratio, hypovolaemia elektrolitvesztés->metabolikus alkalózis hypokalaemia( káliumszint a vérben leesik)->szív inegrületvezetésére gyakorolt hatás Malnutritio: nem megfelelő tápanyagbevitel, kóros tápláltsági állapot, mely bizonyos tápanyagok relatív vagy abszolút hinyának, többletének tudható be. Akut, nagy mennyiségű hányást potenciálisan életveszélyes állapotnak kell tekinetni!
Elektrokardiogramm A testfelületen regisztrálható feszültségek • akciós potenciálhullám tovaterjedése • sejttől távolodva gyengül • erősítő
jól mérhető a jel
• elektromos diagnosztikai módszerek alapja: bioelektromos jelek mérése
Integrálvektor: • a szív pillanatnyi elektromos dipólusnyomaték-vektora= pillanatnyi térerősségvektor • a háromszög mindegyik oldalára levetítve az oldalakra merőlegesen a kapott három vetület vektori összege adja : • az I integrálvektort Egyéb elvezetések: aVL, aVR, aVF Hosszabb idejű megfigyelés: Holter monitor
Az EKG-görbe hullámai Elektromos jelek : a szívizom falán fellépő depolarizáció és repolarizáció Szívizomsejtek elektromos tevékenysége időbeliség miatt összeadódva látszódnak Depolarizáció :izomösszehúzódás Repolarizáció: izomelernyedés P hullám : pitvarok összehúzódása P-Q szakasz: pitvarok abszolút refrakter stádiuma QRS komplexum: a kamrák összehúzódása ST szakasz: kamrák abszolút refrakter stádiuma
Elektrokardiográfia • Készülék: elektrokardiográf • Elektrokardiogram: az akciós potenciálhullám időbeli változását leíró • görbék mint elektromos jelek • A módszer kidolgozása: Willem Einthoven (1860-1927) holland orvos Einthoven-féle standard elvezetések: három elektród: - a jobb karon (JK), - a bal karon (BK) - a bal lábon (BL) Az EKG készülék e között az elektródok között mérhető feszültségeket vizsgálja. I. elvezetés : JK -BK II. elvezetés : JK - BL III. elvezetés : BK - BL közötti feszültségek változásait továbbítja.
Einthoven-féle standard elvezetések + Wilson-Goldberger-féle elvezetések
Elnevezés Einthoven
Anatómiai sík Frontális
WilsonFrontális Goldberger Wilson, mellkasi
Polaritás
Jelölés
Bipoláris
I, II, III
Unipoláris
aVF, aVL, aVR
Horizontális Unipoláris
V1, V2, V3, V4, V5, V6
EKG-elvezetések → 12 standard elvezetés • Négy végtag+ mellkas bizonyos pontjai→ készüléken kiválasztjuk ,mely elvezetéseket regisztráljuk • Szimultán elvezetésekben rögzített jelek összevetése→pontosabb kép • Jobb kar-piros • Bal kar-sárga • Bal láb-zöld • Jobb láb- fekete( földelés) • → csak kényelmi okokból kerülnek a bokára, csuklóra • Izommozgás kerülése, bőr és elektródák közti jó kontaktus biztosítása
EKG-elvezetések Wilson-féle mellkasi elvezetések: • V1: 4. bk., szegycsont jobb széle • V2: 4. bk., szegycsont bal széle • V3: v2 és v4 közti távolság felezőpontjában; a septum elektródja • V4 : 5. bk., bal medioclavicularis vonalban • V5: ugyanebben a síkban a bal elülső hónaljvonalban; a bal kamra elektródja • V6: ugyanebben a síkban a bal középső hónaljvonalban; a bal kamra elektródja
EKG-elvezetések
EKG-elektródák →
Laboratóriumi vizsgálatok ■ Mintavétel ■ Normálértékek
vizsgálati anyag eltérése kórosra
utalhat ■ Automatizálás
gyorsabb meghatározás, diagnózis, terápia
Köhögés =A levegő gyors, hallható kiáramlása
a tüdőből • Védekező reflex, melynek során a légcső, a hörgő és a tüdő az irritáló anyagoktól, váladéktól megtisztul • Produktív köhögés→ köpet Köpet=tüdőből felköhögött anyag • Tartalma: nyálka, sejtmaradvány, mikroorganizmus, vér, genny, stb. → lenyel → kiköp
Köpet vizsgálata Szín
Színbeli változás
• • • • • •
• Egész nap változatlan
Átlátszó Fehér Sárga Barna vörös Vérrel festenyzett
• A köhögés során tisztul • Egyre sötétebb
Köpet vizsgálata Mennyiség
Konzisztencia ( állag)
• Szokványos
• Habos
• Megnövekedett
• Vizes
• Csökkent
• Tapadós, sűrű
Köpet vizsgálata Szag • Nincs
Vér jelenléte • Alkalomszerűen • Kora reggeli
• Bűzös
• Világosvörös, Sötétvörös • Vérrel festenyzett
Köpet vizsgálata Vérköpés(haemoptoe): → felső légutakból → gastrointestinális traktusból (= haematemesis) • Jellemzői: mennyiség, szín, időtartam, nyálkatartam → laboratóriumi vizsgálat, röntgenvizsgálat
GYULLADÁS ■külső ■
és belső okok által kiváltott
helyi szövetkárosodás adott
■aspecifikus,
komplex, minden esetben azonos módon végbemenő válaszreakciója
A GYULLADÁS CÉLJA ■
a szövetkárosodás okának és a
szövetkárosodás tovaterjedésének megakadályozása ■a kórokozó eltávolítása és ártalmatlanná tétele ■a károsodott szövetrészek eltávolítása a gyógyulás,
A GYULLADÁST KIVÁLTHATJÁK ENDOGÉN OKOK:
■Biológiai
(baktériumok, vírusok, gombák, egyéb biológiai hatóanyagok) ■Mechanikai (trauma, műtét, idegentest) ■ Fizikai (égés, fagyás, UV, radioaktív sugárzás) ■ Kémiai (savak, lúgok, szerves oldószerek) okok
A GYULLADÁST KIVÁLTHATJÁK EXOGÉN OKOK IS:
Vérellátási zavarok, pl. infarctus
Makromolekulák, pl autoimmaun folyamtokban ún. immunkomplexek Mikromolekulák, pl. vesekő, epekő
A GYULLADÁSOS FOLYAMAT Elemei: kötőszövet ■ annak érpályája, mikrocirkulációja ■a körülötte lévő extracelluláris tér Időtartama: ■Akut( <1 hét. Neutrophilek, oedema) ■Krónikus (> 1 hét. Makrofágok, limfociták, érujdonképződés)
Akut gyulladásos reakció
Helyi ( lokális reakció Rubor, Color, Dolor, Tumor, Functio laesa
Szisztémás ( egész szervezetet érintő) reakció Akut fázis reakció, láz,pulzusszám-emelkedés stb. Akutfázis-fehérjék
A GYULLADÁS FOLYAMATA a terület vérellátása nő (nyomás- és áramlásfokozódás, értágulat) ■
fokozott kapilláris-permeabilitás (folyadék-és fehérjekiáramlás ) ■
sejtes elemek (leukociták, makrofágok vándorlása fagocitózis) ■
AZ IMMUNRENDSZER Túlműködése Allergia
Alulműködése Autoimmun betegség
Veleszületett
Szerzett
Elektrolitok ■ Na+
Norm:135-145 mmol/l Magasabb okai: vizeletpangás, kiszáradás ■ K+
Norm: 3,6-5 mmol/l Ca2+: 2,2- 2,6 mmol/l(össz) (terhesség: csökken)
Akciós potenciál (az ingerület axondombról indul ) különbség kb.160 -70mV K+ K+
Na+ Na+ mV Na+ Na+ Na+
K+
+35mV Nyílt Na+-csatorna K+
K+ be Na+ ki Na+K+pumpa
Na+
Na+
zárt Na+-csatorna Ca2+
K+
Na+
Na+
Na+ Na+
Ca2+
• Sejt belseje relatíve negatív( Na+ kint> K+bent). (70mV)Ez energiaigényes, Na+-K+ pumpa tartja fenn.=nyugalmi potenciál
• Inger
Na+ beáramlik a Na+-csatornán keresztül. Sejten belüli tér külső térhez képest pozitívabb lesz. (+35mV)=depolarizáció, akciós potenciál=idegsejt ingerületbe jön
• Ca++ csatorna: idegsejt sajátossága. Másodlagos hírvivő.
neurotranszmitter-felszabadulás
Repolarizáció: • Lassú K+kiáramlás • Na+-K+ pumpa működése visszaáll Bezáródik Na+csatorna
K+ K+ K+csatorna Lassú K+ kiáramlás
K+ be Na+ ki
Na+
Na+ Na+
Sav-bázis háztartás ■ Artériás vér pH-ja Norm: 7, 37-7, 45 ■ pCO2 Norm:32-46 Hgmm ■ pO2 Norm:72-107 Hgmm ■ Standard bikarbonát Norm:22-26 mmol/l ■ Base Excess Norm: -2- +2