A perújítás és a felülvizsgálat Dr. Nyilas Anna
• Fogalma • - jogerős bírósági ítélet megtámadására használható olyan rendkívüli perorvoslat, amelyet ált. ténybeli természetű okok alapján lehet igénybe venni • nem fellebbviteli perorvoslat • - a perben eljárt I. fokú bíróságnál kell benyújtani → I. fokú bíróság bírálja el • Tárgya: jogerős ítélet és ítélet hatályú határozat
• • • • • • • • • • • • • • • •
A perújítás alapja A) a jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha 1. ha a fél olyan tényre v. bizonyítékra, ill. olyan jogerős bírói v. más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve: - hogy az (elbírálás esetén) reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna - a ténynek már a megtámadott ítélet hozatalakor fenn kell állnia (új tény új keresettel érvényesíthető) - mindegy, hogy az el nem bírált tényre a fél nem hivatkozott v. hivatkozott, de a bíróság figyelmen kívül hagyta; de: - a felek bmelyike csak akkor élhet tényre, bizonyítékra v. határozatra alapított perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot v. határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette 2. ha a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek v. másnak bcs-e miatt a trv ellenére lett pervesztes - feltételei: - a bcs a perrel kapcsolatos + a fél a trv ellenére lett pervesztes + ha a perújítás okaként megjelölt bcs elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, v. ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok (pl. elévülés, kegyelem) zárta ki 3. ha a perben hozott ítéletet megelőzően uarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak - megoldás: idézés kibocsátása nélküli elutasítás, per megszűntetése - perújítás útján hatályon kívül helyezhető a két jogerős ítélet közül az utóbb hozott ítélet (v. azzal azonos hatályú határozat)
• 4. hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértése • csak az a fél élhet perújítással, akinek az iratot hirdetmény útján kézbesítették, és kizárólag akkor, ha a 101. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket a bíróság az elsőfokú eljárásban vagy egyéb perorvoslatban a fél hibáján kívül álló okból nem mondhatta ki, és a fél a hirdetményi kézbesítést követő eljárást nem hagyta jóvá. • 5. Alkotmányjogi panasz sikere esetén a sérelem orvoslása eredményeképpen • a) ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben kizárólag per (vagy nemperes eljárás) volt folyamatban, értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál;
• A perújításra jogosultak • 1. fél • 2. ügyész: nem feltétel hogy az alapperben részt vegyen • 3. beavatkozó • 4. egyéb érdekelt személy: önálló perújítási jog, de csak az adott jogerős ítélet rájuk vonatkozó része ellen
• • • • • • • • •
A perújítás határideje A) szubjektív határidő - a perújítási kérelem előterjesztésének határideje 6 hónap - ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől - ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, v. csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani - a tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni B) objektív határidő - az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével perújításnak helye nincs - e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet
• A perújítási kérelem elbírálása • - elbírálás: az alapperben eljárt I. fokú bíróság (mindegy, hogy I. v. II. fokú bíróság ítéletét támadja a perújítás) → kizárólagos illetékesség • - a perújítás során nem járhat el az a bíró, aki: a perújítással megtámadott ítélet meghozatalában részt vett • • • hivatalból elutasítás: • - ha a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével terjesztették elő, a bíróság azt tárgyalás kitűzése nélkül, hivatalból elutasítja • - szintén ha a perújító fél az első tárgyalást elmulasztja • - ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a perújító fél kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg • - az ellenfél mulasztása a tárgyalás megtartását nem gátolja (→ általános szabályok, de nincs bírósági meghagyás!)
• • • •
• • • • • •
• • •
A perújítás megengedhetőségének vizsgálata - a bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak az előfeltételei fennállanak-e, tehát azt, hogy: 1. a perújítást tv-ben megjelölt okok vmelyikére alapította a fél - a megengedhetőség körében (a fenti 1. ponttal kapcsolatban) azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon 2. nem olyan ítélet ellen irányul, amely ellen kizárt a perújítás 3. megtartották-e a szubjektív határidőt 4. van-e a kérelmezőnek perújítási joga - a bíróság választhat: a perújítási kérelem érdemével együtt v. külön kerül tárgyalásra - ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja → az érdemi tárgyalást kitűzi, ill. a tárgyalást érdemben folytatja - ellenkező esetben a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja - ha a bíróság a perújítási kérelem megengedhetősége tárgyában külön hoz határozatot - határozata ellen külön fellebbezésnek van helye - ilyen esetben az érdemi tárgyalás csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható
• D) A perújítás érdemi tárgyalásának eredményeként hozható határozatok • • - a perújítás megengedése esetében a pert a kérelem korlátai között újból kell tárgyalni (ha nem az egész alapítéletet támadja) - a keresetváltoztatás nem megengedett, de a kérelmet vissza lehet vonni - mint a keresettől való elállás (végzéssel megszüntetik az elj-t) • • - a bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest: • 1. a perújítási kérelemmel megtámadott ítéletet hatályában fenntartja, • - hatályban fenntartás: mindig ítélet (a perújítás érdemében való döntés) • 2. annak egészben v. részben hatályon kívül helyezése mellett a jsz-oknak megfelelő új határozatot hoz = ítélet • 3. - vagy: permegszüntető végzést hoz • - erre akkor kerül sor, ha a bíróság olyan permegszüntető körülményt észlel, amelynek következtében a per további folytatásának és érdemi határozattal történő befejezésének nem lehet helye • 4. - vagy a kérelem visszavonása esetén az eljárást megszünteti.
A felülvizsgálat fogalma, tárgya
• A felülvizsgálati kérelem fogalma • - olyan jszsértésre alapítható, rendkívüli perorvoslat, amelynek elbírálása során a Kúria kasszációs v. reformatórius jogkörben eljárva orvosolja a jogsérelmet – részleges átszármaztató hatályú • - feltétel: rendes perorvoslati eljárás kimerítése (csak jogerős bírósági határozattal szemben vehető igénybe) • - a kérelmezőnek kötelező a jogi képviselet
• A felülvizsgálati kérelem tárgya • A) az ügy érdemére vonatkozó jogerős ítélet ellen van helye • + ügy érdemében hozott jogerős végzés • + - felülvizsgálati kérelemnek van helye: • 1. a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító jogerős végzés ellen • 2. a pert hivatalból megszüntető jogerős végzés ellen
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
nincs helye felülvizsgálatnak: 1. az I. fokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve: ha azt trv lehetővé teszi pl. közig perben ok: nem merítették ki a rendes perorvoslatot 2. ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a II. fokú bíróság az I. fokú határozatot helyben hagyta - csak a fellebbezéssel nem élő félre vonatkozik 3. egyik fél sem élhet 2 egybehangzó ítélet esetén: szomszédjogi, birtokvédelmi, közös tulajdonnal kapcs. perekben, vh. perben és gyermekelhelyezés, kapcsolattartás tárgyában 3. a házasságot érvénytelenítő v. felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés v. a felbontás kérdésében 4. az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen (az apaság vélelmét megdöntő részében), ha: a) az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket vmely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, v. b) az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg, ill., c) ha a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni 5. egyezséget jh végzés, hagyatékátadó végzés 5. ha azt trv kizárja - pl. a felszámolást elrendelő, cég törlését elrendelő végzések 6. ha a határozatot a Kúria hozta 7. olyan vagyonjogi ügyekben, amelyben a vitatott érték a 3 mó Ft-t nem haladja meg kivéve: nem vagyoni kártérítés közig jogkörben elj személyek által ok károk tartás, élelmezés, járadék, időszakos szolg ingatlan tulajdonával kapcs munkaügyi perben
• Határideje • - a felülvizsgálati kérelmet az I. fokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell benyújtani • - a határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye • - de! az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 30 nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, v. az akadály csak később szűnt meg - a 30 napon belüli igazolási kérelmet a Kúria bírálja el • • A) A benyújtásra jogosultak • 1. a fél • 2. a beavatkozó, vmint • 3. az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz (a rendelkezés reá vonatkozó része ellen) • 4. ügyész: csak ha részt vett az alapelj-ban • • B) A benyújtás helye • - az I. fokú határozatot hozó bíróságnál
• tartalma • - a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni: • 1. azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá • 2. mennyiben és milyen okból jogszabálysértő, hogyan kéri megváltoztatni • - a felülvizsgálati kérelemhez (ha arra korábban nem került sor) csatolni kell: • 3. a jogi képviselő meghatalmazását
• A felülvizsgálati kérelem elbírálása • - a Kúria a felülvizsgálati eljárás során 3 hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik • B) A felülvizsgálati kérelem elutasítása hivatalból • - jogi kv által előterj kérelmet el kell elutasítani, ha: • A Kúria a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ha az nem felel meg a tvben előírtaknak, vagy ha ennek megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására előírt határidőn belül nem történt meg. • (2) A felülvizsgálati kérelmet a Kúria az eljárás bármely szakában akkor is hivatalból elutasítja: a) felülvizsgálati kérelemnek nincs helye, • b) azt nem az arra jogosult nyújtotta be, vagy • c) a kérelmet előterjesztő fél megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött.
• • • • • • • • • • • • • • • •
A kérelem elbírálása tárgyaláson kívül – - a Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve: 1. ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri v. ( végzés esetén nem lehet) 2. a bíróság a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja - tárgyalás tartását a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a felülvizsgálati kérelmében kérheti - az ellenfél csatlakozó felülvizsgálati kérelmének kézhezvételétől számított 8 napon belül - az ellenfél pedig a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti - a határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye - ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik: c) a felülvizsgálati tárgyalásra a fellebbezési tárgyalás szabályai megfelelően irányadóak → - a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább 15 nappal megelőzze - az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja - A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. - a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. - A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.
• Érdemi határozatai: • 1. Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. - ítélet • 2. Ha a határozat - jogszabályt sért, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette, illetve az első fokú határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, ítélet • 3. egyébként egészben v részben hkh, és az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. - a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad. - végzés
Köszönöm a figyelmet!
