A polgári nemperes eljárások
Dr. Nyilas Anna
Fogalma: Mindazok az eljárások, amelyek nem a polgári per szabályai szerint bonyolódnak le. peres eljárás= polgári per nemperes eljárás= NEM a polgári per szabályai szerint mögöttes jogszabály a Polgári Perrendtartás a perhez képest ezek atipikus eljárások - külön törvényekben, TVR-ekben, miniszteri rendeletekben, IM rendeletben - a Pp-ben: az eljáró bíróság kijelölése 45.§, a bírák kizárása 16.§, az általános meghatalmazás bejegyzése 73.§, az egyezségi kísérletre idézés 127.§(2), a megkeresés 202.§, az elızetes bizonyítás 207.§, az alkotmányjogi panaszos eljárás 360.§, a fizetési meghagyásos eljárás 313.§
Farkas József szerint az elhatárolás:
Peres eljárás
Nemperes eljárás
A bíróság jár el
Bíróság, közjegyzı, bírósági végrehajtó
Ellenérdekő felek vannak
Az ellenérdekő fél hiányozhat (holtnak nyilvánítás, okirat hitelesítése)
Az eljárást kezdeményezı irat neve keresetlevél (mely tartalmazza a keresetet)
Indítvánnyal, kérelemmel (fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, egyéb beadvánnyal (pl. végrehajtási lap, kifogás) indul
Kétoldalú meghallgatás érvényesül (kontradiktórius
Nem kontradiktórius
A tényállás megállapítása bizonyítás útján
Nem történik tényállásmegállapítás, vagy nincs bizonyítás (pl. fizetési meghagyás)
Eljárást befejezı határozat: Ítélet (jogerı, véglegesség)
Végzés, vagy más döntés (fizetési meghagyás, ha jogerıs → ítélet hatályú határozat, az egyezséget jóváhagyó végzés is, ill. a felszámolást jogerısen elrendelı végzés is ítélt dolog hatású)
Összehasonlítás a polgári perrel Peres eljárás
Nemperes eljárások
Résztvevık
Bíróság és a peres felek
Bíróság, felek, közjegyzı, b. végrehajtó
Megindítása
Keresetlevél
Kérelemre, hivatalból (bejelentés, vagy más beadvány alapján)
Felek
ellenérdekőek
Ált. nem ellenérdekőek, v. csak egy fél van, vagy eljáró szerv és ügyfél
Tárgya
Polgári jogvita
Polgári ügy
Eljárási mód
Tárgyalás, bizonyítás
Nincs mindig tárgyalás, bizonyításfelvétel
Célja
jogvita eldöntése
jogosultság igazolása, nyilvántartása, végrehajtása, stb.
Formája
Pp. szabályai szerint
Külön jogszabályok szerint, a Pp. háttérjogszabály
Döntés
Érdemi döntés, ítélettel, mely eredménye res iudicata
Végzés, v. más határozat, de nem ítélet, és nem eredményez res iudicatát
Németh János-féle fogalom: A nemperes eljárások a bíróság, vagy valamely ahhoz tartozó, vagy meghatározott szempontból azzal azonosnak minısülı személy, valamint - az eljárásban való részvételre jogosult más személy által - az igazságszolgáltatás megvalósítására, vagy - tények és jogok tanúsítása, elismertetése stb. érdekében - sajátos eljárási formában végzett, törvényileg (jogszabályban) meghatározott, egymást követı cselekményei és az azokhoz kapcsolódó eljárási jogviszonyok.
Osztályozása: 1. eljáró szerv alapján - bírósági (elızetes bizonyítás, holtnak nyilvánítás) - közjegyzıi (okirat, értékpapír megsemmisítése, fmh) - egyéb szervek (bírósági végrehajtó – végrehajtási eljárás) 2. tárgya szerint - személyiséggel összefüggı (holtnak nyilvánítás) - vagyoni (hagyatéki eljárás, fizetési meghagyásos eljárás) - egyéb (elızetes bizonyítás) 3. célja szerint - perpótló (házastársi vagyonközösség megszüntetése) - perelhárító (fizetési meghagyásos eljárás) és perelıkészítı (elızetes bizonyítás) - jogállapot-változtató (cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárás) - jogok gyakorlását elısegítı (hagyatéki eljárás, bírósági letét) - a jogot kényszer útján érvényesítı (végrehajtási eljárás).
Néhány nemperes eljárás: - alapítvány nyilvántartásba vétele 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet - társadalmi szervezetek nyilvántartásba vétele (egyesület, párt, szakszervezet, köztestületek, közhasznú szervezetek ) 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet - közigazgatási hatósági jogkört gyakorló szervezetek döntései elleni jogorvoslati eljárások (végzések elleni jogorvoslat, és az eljárás lefolytatására kötelezése a közigazgatási hatóságnak) - választási eljárással kapcsolatos nemperes eljárások (1997. évi C. törvény a választási eljárásról) - cégeljárás, csıdeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás - házastársi vagyonközösség megszüntetése (105/1952. (XII. 28.) MT rendelet) - iparjogvédelmi nemperes eljárás - végrehajtási eljárás (1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról – 2000. évi CXXXVI. törvény módosította)
- közjegyzıi nemperes eljárások 1991. évi 41. tv. és van, ami külön jogszabályban Közös jellemzık: - a közjegyzı határozata a helyi bírósági végzéssel azonos hatályú - a fellebbezést a határozatot hozó közjegyzınél kell elıterjeszteni - kizárási szabályok: ha maga jelentette be, vagy hozzájárult, a közjegyzı székhelye szerint illetékes területi kamara elnöke jelöli ki az eljáró közjegyzıt. Ha mind kizárt a területen, a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara elnöke jelöli ki. Ha nem maga jelentette be vagy nem járult hozzá, a közjegyzı székhelye szerint illetékes helyi bíróság nemperes eljárásban határoz a kizárásról. - a közjegyzı megkeresheti hivatalból a bíróságot, más hatóságot, vagy közigazgatási szervet, ha annak eljárása szükséges közjegyzı által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához, az eljárásban a közjegyzıt a közokiratban szereplı fél képviselıjének jogállása illeti meg.
1. Közjegyzıi okirat készítése Közjegyzıi okirat= jognyilatkozatok, jogügyletek rögzítésére szolgál, közokirat, ami alapján bírósági végrehajtásnak van helye, és tartalmazza: a kötelezettségvállalás, a jogosult és kötelezett neve, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét, jogcímét, a teljesítés módját, határidejét. Részei: bevezetı rész, érdemi rész, záradék Alakisága: - világosan, rövidítések nélkül - határidı, határnap, pénzkötelezettség összege, okirat kelte, és más fontos számadatot számmal és betővel is ki kell írni - törölni, átütni, sorok közé írni nem szabad. Törlésnél az áthúzott szó olvasható maradjon, a törölt szavak számát a lapszélen vagy az okirat végén fel kell tüntetni, aláírni. - változtatást, kiegészítést aláírással kell ellátni. - ügyszám, oldalak sorszámmal ellátni. - zsinórral össze kell főzni az oldalakat. = ha az alaki és tartalmi elıírások nem teljesülnek, nem közokirat, csak teljes bizonyító erejő magánokirat. 2. Tanúsítvány kiállítása= jogi tények rögzítésére szolgál, ha a törvény közjegyzıi okiratot ír elı, akkor csak azt állíthat ki, de az okirat pótolhatja a tanúsítványt. Mirıl: a másolat az elıtte felmutatott okirattal megegyezı; a fordítás helyességérıl; az aláírás és kézjegy valódiságáról; az okirat felmutatásának idıpontjáról; a nyilatkozat közlésérıl; tanácskozásról és határozatról; egyéb jogi jelentıségő tényrıl; váltó, csekk, értékpapír óvásáról; közhiteles nyilvántartás tartalmáról. 3. Hiteles másolat kiadása : hitelesítési záradékkal tanúsítja a megegyezést az eredetivel. 4. Zálogjog nyilvántartása: ingót és vagyont terhelı zálogjog esetében 5. Bizalmi ırzés: okirat v. pénz, értékpapír, tárgy megırzése.
Hagyatéki eljárás: 6/1958.(VII.4) IM rendelet - az Alkotmány elismeri a jogot az örökléshez. A közjegyzı közhitelesen tanúsítja az öröklést. A hagyaték átadásával a jogérvényesülést segíti elı. Eltérı rend. hiányában lehet a Pp-t alkalmazni. Haláleset bejelentése: az önkormányzatnál (jegyzı/közjegyzı), aki megkeresi a nyilvántartásokat. Igazolni a halálesetet, valószínősíteni a jogi érdeket. Hagyatéki leltár: alapja a közjegyzıi díjnak és az öröklési illetéknek A Jegyzı intézkedik iránta, a leltárelıadó végzi, kivéve ha a közjegyzınél jelentették vagy ha elıtte folyó eljárásban válik szükségessé a leltár. Illetékesség: öh. utolsó belföldi lakóhelye, haez nincs, a vagyon fekvése. Határidı: megkereséstıl 30 napon belül elkészíteni, 5 napon belül a közjegyzınek megküldeni. - kérelemre: aki örökösként érdekelt, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelezı, a gyámhivatal. - kötelezı esetek: ha ingatlan marad az örökhagyó után, ingó 300 ezer ft felett vagy ha túlterhelt a hagyaték (tárgyi ok) ; ha kiskorú, cselekvıképtelen vagy korl. csk., vagy ismeretlen helyen lévı személy érdekelt ha nincs ismert örökös (személyi ok) tartalma: formanyomtatvány, örökhagyó adatai, örökösök, ingatlan/ingó hagyaték értékmegjelöléssel, hagyatéki terhek. +be kell szerezni az ingatlanok tulajdoni lapjait Eljárás
- hivatalból: ha a leltár kötelezı volt - kérelemre: feltétel: az ingók értéke a 300.000 ft-t meghaladja. Kérheti: aki örökösként érdekelt, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelezı, a gyámhivatal. Közjegyzı illetékessége: 1. öh. utolsó belföldi lakóhelye 2. halál helye, ha ez külföldön van, akkor: 3. a hagyatéki vagyon fekvése, ha ez több terület, akkor akinél elıbb indult meg az eljárás. 4. ha így sem lehet meghatározni: a közjegyzıi kamara elnöke jelöli ki.
Közjegyzı feladatai: - adategyeztetés, iratok beszerzése (végrendelet) - ügygondnokot rendel: ha az örökösnek nincs tves kvje, az eljárásban akadályozott, vagy gazdasági társaságban fennálló jogok gyakorlásához szükséges, vagy ha külföldön tartózkodik és nem gondoskodott képviseletérıl. - idézi az örökösöket és az egyéb személyeket a tárgyalásra: a végrendeleti és tves örököst, a túlélı házastársat, a kötelesrészre jogosultakat, a hitelezıket, egyéb igénylıket, a végrendeleti végrehajtót. hirdetményi idézés Tárgyalás - hagyatéki leltár ismertetése,– az örökösök nyilatkozhatnak, hogy az értékeket elfogadják v. vitatják - végrendelet kihirdetése: lehetıség van rá a tárgyalás elıtt is - örökösök, egyéb igénylık számbavétele, jogcímeik - tényállás megállapítása HIVATALBÓL, NEM folytathat le bizonyítást a közjegyzı, kivéve: szóbeli végrendelet; ha az állam öröklése merül fel; özvegyi haszonélvezeti jog megváltása, MINDEN egyéb esetben az iratok alapján dönt. – hagyatékátadó végzés - teljes hatályú: csak 1 örökös jelentett be igényt, másnak nincs igénye, vagy az örökösök között jogi kérdésben nincs vita és nincs tves akadálya a hagyaték átadásának. Vagy: ha van vita, akkor is, ha ingatlanhagyaték esetén csak a készpénzhagyomány vitás, csak a kötelesrész, csak a haszonélvezeti jog vitás, vagy a tulajdonközösség megosztásának módjában nem tudtak megegyezni; csak az özvegyi haszonélvezet vitás - ideiglenes hatályú: minden egyéb esetben. - az erısebb jogcím szerint: 1. szerzıdéses örökös 2. végrendeleti örökös 3. törvényes örökös - pert indíthat, akinek az érdekét sérti, kézhezvételtıl 30 napon belül, a megindítást 8 n.b. igazolni kell a közjegyzınél. HA nem indítanak pert, vagy a keresetet elutasítják, vagy eláll a fél, a végzés teljes hatályúvá válik. HA helyt ad a bíróság: a végzés hatályát veszti, helyébe a bíróság ítélete lép, vagy a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, aminek a tartalmát a bíróság ítélete szabja meg. - hagyatékátadás az állam részére: ha nincs ismert örökös, hirdetményt bocsát ki a közjegyzı, 15 napra kifüggeszti az utolsó belföldi lakóhely, tart. hely szerinti polgármesteri hivatalban, 30 napon belül kell igényt bejelenteni, örökösként. HA senki nem jelentkezik, átadás az állam részére.
Tárgyalás nélkül: - ha nincs végrendelet, és csak 1 törvényes örökös van, vagy több, de kizárólagosak, és egyezséget kötöttek - póthagyatéki eljárásban (ha a végzést követıen elıkerül valamilyen vagyontárgy) - 500.000 ft alatti ingóság esetében. Jogorvoslat: - fellebbezés: a végzések ellen, 15 napos határidı, halasztó hatály, megyei bíróság hatáskörébe tartozik.
- felülvizsgálati kérelem - eljárás megismétlése iránti kérelem: a jogerıs határozat ellen, ha az örökös olyan tényre hivatkozik, amelyet az eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az elbírálás esetén az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, vagy a részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna. Határidı: jogerıre emelkedéstıl 1 év. A közjegyzı jár el, újra kell tárgyalni, ennek eredményéhez képest a hagyatékátadó végzést hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi (részben vagy egészében) és új végzést hoz. - perújítás csak 1 esetben: a haszonélvezeti jog megváltása tárgyában a túlélı házastárs és a törvényes örökös között kötött egyezséget jóváhagyó jogerıs végzést lehet.
Értékpapír, okirat megsemmisítése értékpapír= írásban tett fizetési ígéret, az értékpapírba foglalt kötelezettség teljesítését minden jóhiszemő szerzı követelheti. Az értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni csak annak birtokában lehet. (csekk, váltó, kincstárjegy, kötvény, részvény, letéti jegy, közraktári jegy) okirat= valamilyen anyagi joggal kapcsolatos, annak fennállását, fenn nem állását, változását, érvényességét tanúsítják, illetve az alanyi jogot megtestesítik.
Nem semmisíthetık meg: -ami csak tényállításokat bizonyít, - ami megsemmisítését jogszabály kizárja (sorsjegy, bankjegy) - ami másképpen pótolható (jogosítvány), vagy a hozzá főzıdı érdek már megszőnt (lejárt repülıjegy) - amelynek elvesztése vagy megsemmisülése csak perben mondható ki (végrendelet).
- illetékesség: kiállító vagy utolsó birtokos szerinti általános illetékesség, vagy a teljesítési hely. - ki kérheti
- eljárás: hirdetmény, a közjegyzı mőködési területe szerinti helyi bíróság hirdetıtábláján. - felhívás a birtokosnak, hogy a kifüggesztéstıl 1 éven belül mutassa be nála, ellenkezı esetben semmissé nyilvánítja. (csekk, közraktári jegy. 1 hónap) + értesíti a hirdetményrıl a kérelmezıt, a kiállítót, és az egyéb érdekelteket. - meghagyja a kötelezettnek, hogy további rendelkezésig ne teljesítsen fizetést, az esedékesé váló összeget helyezze bírósági letétbe. - bemutatják: az eljárást megszünteti, a fizetési tilalmat hatályon kívül helyezi. - nem: semmissé nyilvánítja az értékpapírt, de a kötelezettnek lehetısége van értékpapír hiányában is teljesíteni, illetve új értékpapírt kiállítani. Okiratnál: ugyanezek a szabályok, de a hirdetményi idı 1 hónapra csökkenthetı.
Holtnak nyilvánítás és a halál tényének bírósági megállapítása 1/1960(IV.13) IM rendelet holtnak nyilvánítás: Halotti anyakönyvi kivonattal lehet bizonyítani, de ha ez nincs, akkor kell lefolytatni. - feltétele – ha 5 év eltelt anélkül, hogy az eltőnt személy életben létére utaló bármilyen adat ismeretes volna - ki kérheti: az eltőnt házastársa, örököse, ügyész, gyámhatóság, és akinek jogi érdeke főzıdik a holtnak nyilvánításhoz. - Illetékesség: 1. az eltőnt utolsó belföldi lakóhelye szerinti helyi bíróság (ennek hiányában utolsó tartózkodási hely) 2. az eltőnt vagyona szerinti helyi bíróság, 3. a PKKB jár el. - Kérelem tartalma: az eljáró bíróság, illetékességre utaló adatok; eltőnt neve, születési éve, életkora, utolsó lakóhelye, foglalkozása; eltőnt szüleinek, házastársának, gyermekeinek, törvényes képviselıjének neve és lakcíme; az eltőnés ideje, és körülményei alapos elıadása; a kérelem elıterjesztésére való jogosultság jogcíme Hirdetmény kibocsátása Bizonyítás lehetısége: a bírósághivatalból tudakozódhat, és bizonyításfelvételt rendelhet el, ha ezt szükségesnek látja. A kérelem elıterjesztıjét tanúként hallgathatja ki. Határozathozatal: Indokolt végzéssel, tárgyalás nélkül, de szükség esetén az érdekelteket meghallgatja. - holtnak nyilvánítja az eltőntet: ha ennek elıfeltételei fennállnak + a halál idejét is megállapítja, mérlegeléssel, vagy az eltőnést követı hónap 15. napja. - elutasítja a kérelmet. Fellebbezés: a kérelem elıterjesztésére jogosultak mindegyike, akkor is, ha nem vettek részt az eljárásban Módosítás/hatályon kívül helyezés: - ha a feltételei továbbra is fennállnak, csak bebizonyosodik, hogy korábban/késıbb tőnt el, akkor a bíróság módosítja - ha a feltételei nem állnak fenn, h.k.h. - ha bizonyítják, hogy még él a személy, a végzés hatálytalanságát állapítja meg a bíróság Halál tényének…: ha a halál ténye közokirattal nem igazolható, és más módon kívánják bizonyítani. Különbség: itt nem kell hirdetmény, ha közveszély, köztudott baleset vagy más súlyos szerencsétlenség folytán következett be a halál. - a bíróság az adatok alapján, tárgyaláson kívül határoz.
- bírósági letét 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet Esetei: a) teljesítés céljából (Ptk. 287. §; teljesítési letét), b) bírósági vagy hatósági eljárással összefüggésben valamely tárgy megırzése végett (ırzési letét), c) elnöki letét (a bizonyítási eljárással, illetıleg a tolmácsolással (fordítással) felmerülı költség fedezésére szolgáló összeg) Teljesítési letétként pénz, pénzhelyettesítı eszköz, értékpapír, egyéb okirat (közokirat, magánokirat) helyezhetı bírósági letétbe. İrzési letétként ugyanezek, továbbá bírósági letéti kezelésre alkalmas tárgy (minden olyan dolog, amelynek pénzben kifejezhetı értéke van) Feltétel: kétezer forintot meghaladó összegő pénz, ırzési letétként ötezer forintot meghaladó értékő tárgy elnöki letétként ötszáz forintot meghaladó értékő pénz helyezhetı bírósági letétbe
A letétkezelés és ırzés általános szabályai Az állam a bírósági letét után kamatot nem fizet, ırzési díjat és kezelési költséget nem számít fel. A bíróság gazdasági hivatala (BGH) a készpénzletétet a bírói letéti számlán kezeli. Ha a letétbe helyezendı tárgy annak terjedelme, súlya, jellege vagy egyéb ok miatt a letétkezelı kezelésében nem tartható, - más állami szerv, társadalmi szervezet vagy gazdálkodó szervezet kezelésébe és ırizetébe adható. Errıl a bíróság a letevıt értesíti. A letéteményes díját a letevı viseli és a letétkezelınek elılegezi, kivéve azokat a hatóságokat, akiknek a letétbe helyezés jogszabályban elıírt kötelezettsége, ekkor a bíróság elılegezi. A letétkezelı vagy a letéteményes a bírósági letétbe helyezett tárgyat nem használhatja, és más ırizetébe csak jogszabályban meghatározott esetben adhatja. A letéteményes köteles a letétbe helyezett tárgy állagának megóvásáról gondoskodni és a letevıt minden, a tárgy állagával kapcsolatos lényeges körülményrıl értesíteni. Ha a letétbe helyezett vagy az e célból átadott tárgy elvész, megsemmisül vagy megrongálódik, a letéteményes köteles az ebbıl eredı kárt a bíróságnak megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt alkalmazottainak tevékenységi körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy maga a letevı okozta. A letét visszakövetelése : A letevı a teljesítési letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a bíróság a jogosultat a letétbe helyezésrıl nem értesíti. A letevı az ırzési letétet - ha jogszabály vagy bíróság másképp nem rendelkezik - az ırzési idı alatt bármikor visszakövetelheti. A jogosult a teljesítési letét kiadását az elévülési idın belül követelheti. A letevı az elévülést követıen a teljesítési letét visszaadását 5 éven belül kérheti. Az ırzési letétként elhelyezett pénz visszakövetelésére, illetıleg a tárgy vagy a tárgy ellenértékének kiadására irányuló jog az ırzési idı elteltétıl számított öt év alatt évül el.
A bírósági letéti ügyben eljáró bíróság Bírósági letéti ügyben hivatásos bíró vagy bírósági titkár jár el. folyamatban lévı ügy: a letét elfogadására az elsı fokon eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel, egyébként: a helyi bíróság jár el. Megyei bírósági végrehajtó által lefolytatott eljárás során letéti ügyben a megyei bíróság Az önálló bírósági végrehajtó vagy a közjegyzı elıtt folyamatban lévı eljárással összefüggı letéti ügyben az önálló bírósági végrehajtó vagy a közjegyzı székhelye szerinti helyi bíróság jár el, egyébként: az a bíróság, amelynek eljárásával a letétbe helyezés összefügg, ha nincs ilyen eljárás, a teljesítés helye vagy a letevı lakóhelye, székhelye szerinti helyi bíróság jár el.
A letét elfogadása iránti kérelem: pénz / tárgy bírósági letétként történı elfogadása iránt a bíróságnál kérelmet kell elıterjeszteni. Kivéve: a pénz elnöki letétként történı elfogadása iránt Ha a letevı a letét elfogadásán kívül annak kiutalását vagy ırzését is kéri, az erre vonatkozó kérelmet kifejezetten elı kell terjesztenie. A letevınek a tárgy értékét meg kell jelölnie. A letétbe helyezési eljárás pénzt: a bíróság székhelye szerint illetékes letétkezelı bírói letéti számlájára kell befizetni / átutalni. - hiánypótlás: ha a letétkezelı észleli, hogy a befizetési lapon az adatok hiányosan kerültek feltüntetésre, 15 napos határidı tőzésével felszólítja a letevıt az adatok pótlására. Ha a letevı a megadott határidın belül felhívás ellenére sem pótolja a hiányzó adatokat, és azok a letétkezelı rendelkezésére álló adatok alapján sem állapíthatók meg, a letétkezelı a pénzt a letevı részére visszafizeti/ bankszámlájára visszautalja. tárgyat: a letevı a letétkezelınek köteles átadni vagy postán megküldeni. - hiánypótlás : ha nem pótolja, a letétkezelı a tárgyat a letevı részére visszaküldi. A letét elfogadása: A bíróság a befizetést igazoló feladóvevénynek (a tárgy átvételét igazoló elismervénynek) a csatolása esetén a kérelem beérkezésétıl számított 8 munkanapon belül, egyébként a pénz beérkezését, illetıleg a tárgy átvételét igazoló értesítést követı 8 munkanapon belül határoz. A letét létrejötte: a letétet elfogadó határozat jogerıre emelkedésével, a pénz bírói letéti számlára érkezésének, tárgy esetében pedig a tárgy átvételének idıpontjára visszaható hatállyal jön létre. elfogadó végzés tartalma: meg kell jelölni a letét rendeltetését (teljesítési vagy ırzési letét), a letét idıtartamát, feltüntetve az utolsó napját (eltérı kérelem hiányában - a letétbe helyezéstıl számított egy év) - elnöki letét: külön elfogadó végzést a bíróság nem hoz.
A letét elfogadásának megtagadása: a bíróság a letétkezelıt a megtagadó végzés jogerıre emelkedése után utasítja a pénznek a letevı részére történı megküldésére, átutalására vagy a tárgynak a visszaküldésére. Ha ez bármely okból nem lehetséges, a bíróság az ırzési letétként történı kezelést egyévi idıtartamra elrendeli. A letét kiutalása: - kiutaló határozat a letét kifizetésérıl (átutalásáról) és kiadásáról (a továbbiakban együtt: kiutalásról) az a bíróság dönt, amely a letét elfogadásáról határozott, vagy amelyik a közjegyzıtıl, végrehajtótól a letétet átvette. Ha a teljesítési letét elhelyezésére azért kerül sor, mert a jogosult személye, illetıleg a részesedés mértéke vitás, a bíróság felhívja az igénylıként fellépı személyt, hogy jogosultságát és személyazonosságát igazolja. A letét kiadása: A letétet - a letevı eltérı nyilatkozata vagy jogszabály eltérı rendelkezése hiányában - csak a kiutaló határozat jogerıre emelkedése után lehet kiadni A letét megszüntetése: ha a letét elfogadását megtagadó, illetıleg a kiutalást elrendelı végzés jogerıre emelkedésétıl számított öt éven belül a pénzt (tárgyat) a letevı vagy a jogosult nem veszi át.
Alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történı alkalmazhatóságának visszamenıleges kizárására irányuló eljárás Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetıségeit már kimerítette, illetıleg más jogorvoslati lehetıség nincs számára biztosítva.
Pp. XXIV. Fejezete: az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történı alkalmazhatóságának visszamenıleges kizárására irányuló eljárás Kérelem: Az eljárás az indítványozó - az Alkotmánybíróság határozatának részére történı kézbesítésétıl számított harminc napon belül elıterjeszthetı - kérelmére indul. A Legfelsıbb Bíróság nemperes eljárásban határoz. 361. § A Legfelsıbb Bíróság az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében az alábbiak szerint határoz: a) ha az AB anyagi jogszabályt semmisített meg: értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elı a perben eljárt elsıfokú bíróságnál; b) ha az AB eljárási jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg: szükség esetén az eljárás azon szakaszának újbóli lefolytatását rendeli el az azt befejezı határozat egyidejő hatályon kívül helyezésével, melynek kimenetelére az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása hatással lehetett. - A LFB indokolt esetben az alkotmányjogi panasz indítványozóját, illetve az Alkotmánybíróság határozatában megjelölt ügyben lefolytatott eljárásban részt vevı ellenérdekő felet meghallgatja. A szabályszerően megidézettek vagy valamelyikük elmaradása az ügy elintézését nem gátolja. - jogorvoslatnak nincs helye
- pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésének elrendelése és ellenırzése Esetei: 1. önkéntes (a beteg beleegyezésével vagy az EÜtv-ben meghat. személy kérelmére) – indokoltság vizsgálata kérelemre vagy hivatalból (ha a beteg korl. csk. vagy csképtelen) Az intézet vezetıje köteles értesíteni a bíróságot, a bíróság 72 órán belül megvizsgálja, hogy a feltételek fennállnak-e. (Független igazságügyi elmeorvos-szakértıi vélemény, beteget, az intézet vezetıjét, az általa kijelölt orvost meghallgatja) - ha nem indokolt: elbocsátás elrendelése (a határozat közlésétıl sz. 24 órán belül kell) Szükségesség felülvizsgálata idıszakosan: - 30 naponként fekvıbeteg - 60 naponként rehabilitációs intézetben 2. sürgısségi (azonnali intézeti gyógykezelést szükségessé tevı közvetlen veszélyeztetı magatartás, az észlelı orvos intézkedése alapján) – az intézet vezetıje 24 órán belül értesíti a bíróságot: indokoltság megállapítását és az intézeti gyk elrendelését kezdeményezi. - határozat 72 órán belül (Szakértıi vélemény, beteg, intézet vezetıje) - szükségesség felülvizsgálata – 30 naponként. 3. kötelezı (a bíróság kötelezı intézeti gyógykezelést elrendelı határozata alapján – akkor, ha a beteg pszichiátriai megbetegedése vagy szenvedélybetegsége következtében veszélyeztetı magatartást tanúsít, de nem indokolt a sürgısségi gyk) – a szükségességét megállapító pszichiátriai intézet szakorvosa kezdeményezi, értesíti a bíróságot, a bíróság 15 n.b. határoz az elrendelésrıl. (meghallgatja a szakorvost, független szakértıt, a beteget) - a felülvizsgálat ugyanúgy 30 és 60 naponként. illetékesség: beteg lakóhelye, tart.helye sz. helyi bíróság; felülvizsgálat: pszich. intézet székhelye sz. helyi bíróság Fellebbezés: közléstıl 8 n.b., de a sürgısséginél nincs halasztó hatálya.
Köszönöm a figyelmet!
