Egyes közjegyzıi nemperes eljárások 1. A közjegyzı elıtti elızetes bizonyítás 1.1 Elızetes bizonyításnak van helye - a Pp. 207. §-ában szabályozott esetekben: Az érdekelt fél kérelmére akár a per megindítása elıtt, akár annak folyamatban léte alatt elızetes bizonyításnak van helye, ha: a) valószínőnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a per folyamán, illetıleg annak késıbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentıs nehézséggel járna; b)515 valószínősíthetı, hogy a bizonyítás elızetes lefolytatása a per ésszerő idın belül történı lefolytatását, illetıleg befejezését elısegíti; c)516 valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli; d)517 a bizonyítás elızetes lefolytatását külön jogszabály megengedi.
- továbbá akkor ha a kérelmezınek bizonyíték beszerzéséhez - különösen jelentıs tény vagy állapot megállapításához - jogi érdeke főzıdik. !!!!!! Nincs helye elızetes bizonyításnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetıeljárás van folyamatban.
1.2 Az eljáró közjegyzı: - Az eljárás lefolytatására az a közjegyzı illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezı lakóhelye vagy tartózkodási helye (székhelye) van. - Az eljárásra az a közjegyzı is illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van.
1.3 A kérelem: A kérelemnek tartalmaznia kell (általános elvárás) a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, b) a kérelem elıterjesztésének indokait, c) a rövid tényállást, d) az illetékes közjegyzı megjelölését, a közjegyzı illetékességének megállapításához szükséges adatokat, e) a kérelmezı nevét, lakóhelyét (székhelyét). + Az elızetes bizonyítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következıket is: a) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat, b) azokat a körülményeket, amelyeknek alapján elızetes bizonyításnak helye van, c) az igazságügyi szakértı kirendelése iránti kérelmet, ha a kérelmezı szerint az eljárás lefolytatásához igazságügyi szakértı kirendelése szükséges, d) az ellenfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát. Azt, hogy az elızetes bizonyítás elıfeltételei fennállnak, valószínősíteni kell.
1
1.4 A közjegyzı eljárása a kérelem alapján: - A kérelmezı által megjelölt ellenfél meghallgatása. kivéve: ha a kérelmezı valószínősíti, hogy a meghallgatás az elızetes bizonyítás eredményes lefolytatását veszélyeztetné. (Ha a közjegyzı az ellenfél meghallgatását mellızi, határozatát az ellenféllel csak az elızetes bizonyítás elrendelése esetében, és legkésıbb az elızetes bizonyítás foganatosításának a megkezdésekor kell közölnie; ha a közlés akadályba ütközik, ez az elızetes bizonyítás foganatosítását nem akadályozza.) - az elızetes bizonyítás elrendelése vagy a kérelem elutasítása. (VÉGZÉS- érdemi végzésnek tekintjük, mert az eljárás fı kérdése nem a bizonyítás eredménye, hanem kizárólag a bizonyítás lefolytatása vagy annak elmaradása.) -
az
elızetes
bizonyítás
elvégzése
a
Pp.
bizonyításra
vonatkozó
szabályainak
háttérszabályként való alkalmazásával. - az eljárás eredménye: a lefolytatott bizonyítási cselekménytıl függ. Ha szakértıt rendeltek ki: szakértıi vélemény Tanúkihallgatás vagy szemle esetén az arról készült jegyzıkönyv.(közokirat!!!) - Speciális rendelkezés: Ha az elızetes bizonyítást - a bizonyítani kívánt tény vagy állapot jellege miatt - haladéktalanul el kell végezni, de ez a közjegyzı hivatali idejében, az egyéb ügyek intézése miatti akadályoztatása folytán nem lehetséges, a közjegyzı errıl haladéktalanul értesíti a területi kamarát.--------A területi kamara a közjegyzı értesítését követıen haladéktalanul másik közjegyzıt rendel ki az eljárás lefolytatására.
2. Az igazságügyi szakértı kirendelése közjegyzıi eljárásban 2.1 Az eljárás alkalmazási köre Ha a kérelmezı számára jelentıs tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a közjegyzıtıl igazságügyi szakértı (e címben a továbbiakban: szakértı) kirendelése kérhetı. A közjegyzı a kérelmet elutasítja, ha abban a kérdésben, amelyre a szakértıi véleményt a kérelmezı be kívánja szerezni, a kérelmezı által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmezı ellen indított büntetıeljárás van folyamatban. (Az e rendelkezés ellenére készült szakvélemény a kérelmezı által vagy ellene indított bírósági eljárásban, illetve a kérelmezı ellen indított büntetıeljárásban nem használható fel.!!!)
2
2.2 Az eljáró közjegyzı: - Az eljárás lefolytatására az a közjegyzı illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezı lakóhelye vagy tartózkodási helye (székhelye) van. - Az eljárásra az a közjegyzı is illetékes, akinek az illetékességi területén a szakértıi vizsgálat tárgyát képezı ingatlan fekszik vagy dolog található.
2.3 A kérelem: A kérelemnek tartalmaznia kell (általános elvárás) a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, b) a kérelem elıterjesztésének indokait, c) a rövid tényállást, d) az illetékes közjegyzı megjelölését, a közjegyzı illetékességének megállapításához szükséges adatokat, e) a kérelmezı nevét, lakóhelyét (székhelyét). + Az igazságügyi szakértı kirendelése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következıket is: a) a szakértıi vizsgálat tárgyát és annak helyét, b) azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértınek véleményt kell nyilvánítania. !!! Az igazságügyi szakértı kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni nem kell. A közjegyzı felhívja a kérelmezıt, hogy a szakértıi díj fedezésére elıreláthatólag szükséges összeget helyezze bizalmi ırzésbe. Ha a kérelmezı a felhívásnak nem tesz eleget, a közjegyzı a kérelmet elutasítja, illetve az eljárást megszünteti.
2.4 A közjegyzı eljárása: - A szakértı kirendelése tárgyában bizonyításnak nincs helye. - Ha a szakvélemény elkészítéséhez a kérelmezıtıl eltérı személynek külön nyilatkozata szükséges, a közjegyzı kérelemre felhívhatja a harmadik személyt e nyilatkozat megtételére. Milyen esetekrıl lehet itt szó? A kérelmezıtıl eltérı személy számára orvosszakértıi vizsgálat vagy más, személyi szabadságát korlátozó, illetve testi épségének sérelmével járó vizsgálat tőrését tenné szükségessé, és a kérelmezı nem rendelkezik e személy arra irányuló - közokiratba vagy teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalt - nyilatkozatával, hogy vállalta e kötelezettség teljesítését; A kérelmezıtıl eltérı személy jogszabályon alapuló hozzájárulása szükséges, és ezzel a - közokiratba vagy teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalt - hozzájárulással a kérelmezı nem rendelkezik; A lefolytatásához a kérelmezıtıl eltérı személy birtokában lévı okirat vagy dolog (a továbbiakban: szemletárgy) megfigyelése, vizsgálata szükséges, és a kérelmezı nem rendelkezik a szemletárgy birtokosának arra irányuló - közokiratba vagy teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalt - nyilatkozatával, hogy vállalta a szemletárgy felmutatását, megfigyelésének, vizsgálatának lehetıvé tételét.
3
- A közjegyzı a szakértıi névjegyzékben szereplı igazságügyi szakértıt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértıi intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértıként. Más szakértı csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható. (A kirendelésre kerülı szakértı személyérıl - a fél meghallgatása nélkül - a közjegyzı dönt.) - A szakértı a szakvéleményt a szakértıt kirendelı végzés kézhezvételétıl számított 30 napon belül köteles elıterjeszteni. A közjegyzı a szakértı - határidı lejárta elıtt elıterjesztett kérelmére a határidıt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. - A szakértı kirendelésének költségeit a kérelmezı viseli, ideértve azt az esetet is, ha a szakértı a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefolytatni. (Ha az összeget a kérelmezı által bizalmi ırzésbe helyezett összeg nem fedezi, a közjegyzı kötelezi a kérelmezıt a még szükséges összeg bizalmi ırzésbe helyezésére.) - A közjegyzı a szakértıi véleményt a kérelmezın kívül kizárólag bíróság, ügyészség, közjegyzı, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére küldheti meg, ha a megkeresı törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenırzéséhez feljogosította az adat kezelésére és megjelölte annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult. Ezek a szabályok alkalmazandók a szakértıi véleménybe való betekintés engedélyezésére is.
3. Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása 3.1 Az eljárás célja, kérelmezésre jogosultak köre Az értékpapír, okirat elveszett, eltulajdonították, megsemmisült - semmisítsék meg hivatalosan is (jogvédelem)!!! A semmissé nyilvánítást kérheti: - az értékpapír, okirat utolsó birtokosa, - akit az értékpapír alapján valamely jog illet meg, vagy valamely kötelezettség terhel. (Értékpapír: a nyomdai úton elıállított olyan értékpapír, amely kiállítójának (kibocsátójának) székhelye Magyarországon van.)
3.2 Az eljáró közjegyzı: Az eljárásra bármelyik közjegyzı illetékes.
4
3.3 A kérelem: A kérelemnek tartalmaznia kell (általános elvárás) a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, b) a kérelem elıterjesztésének indokait, c) a rövid tényállást, d) az illetékes közjegyzı megjelölését, a közjegyzı illetékességének megállapításához szükséges adatokat, e) a kérelmezı nevét, lakóhelyét (székhelyét). + A kérelemnek tartalmaznia kell a következıket is: a) az értékpapír kiállítójának (kibocsátójának) nevét, székhelyét, b) az értékpapír lényeges tartalmát (megnevezését, az általa megtestesített jogot, követelést, és ha rendelkezésére áll, az értékpapír ISIN-azonosítóját, sorozatszámát, sorszámát). A kérelemhez csatolni kell az értékpapír másolatát, amennyiben az rendelkezésre áll.
3.4 A közjegyzı eljárása: - Ha nincs helye hiánypótlásra való felhívás kibocsátásának vagy a kérelem elutasításának, a közjegyzı hirdetményt tesz közzé. A hirdetmény tartalmazza a) az értékpapírra vonatkozó adatokat b) a felhívást az értékpapír birtokosának arról, hogy az értékpapírt a hirdetmény közzétételétıl számított 6 hónap alatt mutassa be a közjegyzınél, vagy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelentse be a közjegyzınek, mert ellenkezı esetben az értékpapírt a közjegyzı semmissé fogja nyilvánítani, c) a hirdetményt közzétevı közjegyzı nevét, székhelyét és irodájának címét, valamint a közjegyzıi ügy számát. A hirdetményt 6 hónapra közzé kell tenni. A közjegyzı a hirdetményt megküldi az országos kamarának, amely gondoskodik a hirdetmény közzétételérıl. (interneten folyamatosan elérhetı, nyilvános, díjmentesen megtekinthetı elektronikus nyilvántartás) - A közjegyzı értesíti a hirdetmény közzétételérıl: a kérelmezıt, az értékpapír kiállítóját (kibocsátóját), a központi értéktárat és az eljárásban fellépett egyéb érdekeltet. - Ha az értékpapír semmissé nyilvánítására irányuló kérelemmel együttesen vagy utóbb kérik, a közjegyzı felhívja az értékpapír alapján kifizetésre kötelezett személyt vagy szervezetet,
5
hogy további rendelkezésig az értékpapír alapján kifizetést ne teljesítsen, illetıleg, hogy az idıközben esedékessé váló összeget helyezze bírói letétbe. - Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt bemutatják, vagy a magát az értékpapír birtokosaként megjelölı személy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelent be, a közjegyzı az eljárást megszünteti, a kifizetés tilalmáról és a bírói letétbe helyezésrıl szóló felhívását - a körülményekhez képest azonnali hatállyal vagy legfeljebb harminc napi határidıvel - visszavonja. - Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt nem mutatták be, és annak hollétére vonatkozó adatot sem jelentettek be, a közjegyzı az értékpapírt semmissé nyilvánítja. (A közjegyzı értékpapírt semmissé nyilvánító jogerıs végzésének ugyanaz a hatálya, mint a jogerıs ítéletnek. - A semmissé nyilvánított értékpapírral a benne foglalt jogot gyakorolni, követelést érvényesíteni nem lehet.!!!)
4. A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyzı általi megszüntetése 4.1 Az eljárás alkalmazhatósága: A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyzı általi megszüntetésének akkor van helye, ha a) azt a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik, b) egyik bejegyzett élettársnak sincs olyan gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek, és c) a bejegyzett élettársak az ıket egymással szemben terhelı, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a bejegyzett élettársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyzıi okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek. (Ezen közokirat elkészítésére az a közjegyzı is jogosult, aki a bejegyzett élettársi kapcsolatot nemperes eljárásban megszünteti!)
Nincs helye a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyzı általi megszüntetésének, ha a) a bejegyzett élettársak bármelyike cselekvıképtelen, korlátozottan cselekvıképes, vagy b) a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánításának vagy nemlétezése megállapításának lenne helye.
4.2 Az eljárásban alkalmazandó szabályok - a házasság felbontására vonatkozó szabályokat megfelelıen alkalmazni kell;
6
- bizonyításnak és igazolásnak nincs helye.
4.3 Az eljáró közjegyzı A felek választása szerint - az a közjegyzı illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezık utolsó közös lakóhelye volt, - vagy akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye van. Ha a kérelem elıterjesztésekor a feleknek nincs belföldi lakóhelye, az eljárást a bejegyzett élettársi kapcsolatot az anyakönyvbe bejegyzı anyakönyvvezetı illetékességi területe szerint illetékes közjegyzı folytatja le.
4.4 Az eljárás lefolytatása Személyes meghallgatás - A közjegyzı a feleket a kérelem beérkezésétıl vagy a hiányok pótlásától számított 30 napon belül személyesen meghallgatja, kivéve, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. - A közjegyzı a személyesen megjelent feleket a kérelmükrıl, megállapodásukról és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése feltételeinek fennállásáról meghallgatja. - Ha a meghallgatáson - a halasztás esetét kivéve - bármelyik fél személyesen nem jelenik meg, a közjegyzı az eljárást megszünteti. Végzés a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésérıl - Ha a közjegyzı a feleknek az ıket egymással szemben terhelı, jogszabályon alapuló tartásról, a közös lakás használatáról, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - az élettársi közös vagyon megosztásáról szóló egyezségét jóváhagyta, a felek bejegyzett élettársi kapcsolatát végzéssel megszünteti. - Ha az egyezség nem hagyható jóvá, a közjegyzı az egyezség jóváhagyását megtagadja, és a kérelmet elutasítja. A kérelmet akkor is el kell utasítani, ha megállapítható, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyzı által történı megszüntetésének feltételei nem állnak fenn.
4.5 A megszüntetı végzés hatálya - !!! A felek egyezségét jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntetı végzés pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú. - A végzések ellen nincs helye felülvizsgálati kérelemnek.
7
- A közjegyzı a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntetı végzést öt munkanapon belül megküldi az illetékes anyakönyvvezetınek.
+ A felek - eltérı megállapodás hiányában - egyenlı arányban viselik az eljárás költségeit, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeket pedig mindegyik fél maga viseli.
5. Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése 5.1 A nyilvántartás célja, tartalma: Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának célja az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése.
Ehhez a következı adatokat tartalmazza (Az élettársi nyilvántartás tartalma): a) a kérelmezık aa) családi és utóneve, ab) születési családi és utóneve, ac) születési helye és ideje, ad) anyjának születési családi és utóneve, ae) állampolgársága, b) az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat, c) nyilatkozat arról, hogy az élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettársi kapcsolat már nem áll fenn, d) az az idıpont, amikor az anyakönyvi bejegyzés szerint a nyilvántartásba bejegyzett élettársi kapcsolat a kérelmezık bármelyikének házassága, bejegyzett élettársi kapcsolata vagy halála miatt megszőnt, e) a nyilatkozatot a nyilvántartásba bejegyzı közjegyzı neve, székhelye és a bejegyzésrıl szóló végzés ügyszáma.
Az élettársi nyilvántartás igazolja, hogy egymással élettársi kapcsolata áll fenn azoknak, akiknek az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közösen tett nyilatkozata az élettársi nyilvántartásban szerepel.
Az élettársi nyilvántartás nem igazolja az élettársi kapcsolat fennállását, ha
8
a) az élettárs utóbb tett, az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatát az élettársi nyilvántartásba bejegyezték, b) az élettársak egyike meghalt vagy c) az élettársak bármelyike utóbb házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít. (Az élettársi nyilvántartásba újabb, az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat nem jegyezhetı be, amíg a korábban nyilvántartásba vett élettársi kapcsolat fennállását az élettársi nyilvántartás igazolja.)
Az élettársi nyilvántartás az adatokat az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésének idıpontjától számított 100 évig tartalmazza.
5.2 A nyilvántartás vezetése Az élettársi nyilvántartás adatait a közjegyzı és az országos kamara kezeli. Az országos kamara mőködteti a nyilvántartásban szereplı adatok kezelésére szolgáló, folyamatosan a felhasználók rendelkezésére álló informatikai alkalmazást.
5.3 Az eljárás kérelmezése: - a nyilatkozat felvételére irányuló eljárás kérelmezése: az élettársak közös kérelmére - az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat esetén: bármelyik élettárs kérelmére
5.4 Az eljáró közjegyzı - Közös kérelem esetén a közjegyzı illetékességét az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja. - egyoldalú kérelem esetén a kérelmezı lakóhelye vagy tartózkodási helye.
5.5 A közjegyzı eljárása - A közjegyzı az élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozat megtétele elıtt - az általános kioktatási kötelezettsége keretében - az élettársat arról is tájékoztatja, hogy mi tekintendı élettársi kapcsolatnak, az hogyan keletkezik, hogyan szőnik meg és milyen családjogi, vagyonjogi és öröklési jogi következményekkel jár.
9
- Élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A közjegyzı a kérelmezı személyazonosságáról a közjegyzıi okirat elkészítése szabályainak alkalmazásával gyızıdik meg. - A közjegyzınek az élettársi nyilvántartásba történı bejegyzésrıl szóló végzése tartalmazza a nyilvántartásba bejegyzésre kerülı adatokat is; - a jogerıs végzésének ugyanaz a hatálya, mint a bíróság jogerıs ítéletének. - A közjegyzı az élettársi nyilvántartásba az adatokat a végzés meghozatalával egyidejőleg, a fellebbezésre tekintet nélkül jegyzi be. - Ha a közjegyzı csak az egyik élettárs nyilatkozata alapján jegyezte be az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot, az errıl szóló végzést a másik élettársnak is kézbesíti. - Az eljárásban bizonyításnak nincs helye.
6. A házassági és az élettársi vagyonjogi szerzıdések elektronikus nyilvántartásának vezetése 6.1 A nyilvántartás célja A Ptk. szerinti házassági és élettársi vagyonjogi szerzıdések országos nyilvántartásának célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerzıdések fennállásának bizonyítását.
6.2 A nyilvántartás vezetése - A nyilvántartásra szolgáló informatikai alkalmazást az országos kamara mőködteti. - A nyilvántartást a) a vagyonjogi szerzıdést közokiratba foglaló közjegyzı, b) a vagyonjogi szerzıdésnek a nyilvántartásba történı bejegyzése iránti, továbbá a szerzıdés megszüntetése vagy megszőnése tényének bejegyzése iránti eljárást lefolytató közjegyzı, (a továbbiakban együtt: közjegyzı), valamint c) az országos kamara vezeti.
- A nyilvántartás - ellenkezı bizonyításig - közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett vagyonjogi szerzıdés fennáll.
6.3 Az eljáró közjegyzı
10
A közjegyzı illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.
6.4 A közjegyzı eljárása - A vagyonjogi szerzıdésnek a nyilvántartásba történı bejegyzése iránti, továbbá a vagyonjogi szerzıdés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszőnése tényének bejegyzése iránti kérelmet a közjegyzınél kell elıterjeszteni. - A kérelemhez csatolni kell a vagyonjogi szerzıdést, illetve az annak módosításáról, törlésérıl, megszüntetésérıl vagy megszőnésérıl szóló okiratot. - A kérelmet a vagyonjogi szerzıdést megkötı felek személyesen - közösen - terjeszthetik elı. A közjegyzı a kérelmezık személyazonosságáról a közjegyzıi okirat elkészítése szabályainak alkalmazásával gyızıdik meg. - A közjegyzı - alakszerő határozat hozatala és a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatás nélkül - bejegyzi a nyilvántartásba a vagyonjogi szerzıdés fennállásának tényét, ha a kérelmezés alaki és tartalmi feltételei fennállnak. (a) élettársi vagyonjogi szerzıdés esetén, ha aa) az tartalmazza a szerzıdı feleknek a nyilvántartásban feltüntetendı adatait és ab) az a törvényben meghatározott alaki szabályok szerint jött létre, b) házassági vagyonjogi szerzıdés esetén, ha ba) az megfelel az a) pontban foglalt feltételeknek, bb) azt a szerzıdést kötı felek személyesen kötötték meg és bc) a tizennyolcadik életévét be nem töltött vagy a cselekvıképességében vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú szerzıdı fél esetében azt a gyámhatóság jóváhagyta.)
- A nyilvántartásba történı bejegyzés a jogorvoslat szempontjából a közjegyzı határozatának minısül. - A közjegyzı a szerzıdı feleknek a bejegyzés tényérıl a nyilvántartás adatait tartalmazó tanúsítványt állít ki.
6.5 A nyilvántartott adatok köre: a) a vagyonjogi szerzıdés fennállásának tényét, b) a szerzıdı felek ba) családi és utónevét, bb) születési családi és utónevét, bc) születési helyét és idejét, bd) anyjának születési családi és utónevét,
11
c) a vagyonjogi szerzıdést tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat keltét, d) a közjegyzı nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés idıpontját, e) a szerzıdés megszüntetése vagy megszőnése esetében ennek tényét és a bejegyzı közjegyzı nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés idıpontját.
A hagyatéki ügyben eljáró közjegyzı az örökhagyó esetleges vagyonjogi szerzıdése iránti tudakozódás céljából elektronikus úton megkeresi a nyilvántartást, valamint a bejegyzett adatok alapján a vagyonjogi szerzıdést beszerzi. Fontos! A vagyonjogi szerzıdés tartalmáról felvilágosítás csak valamelyik szerzıdı fél írásbeli felhatalmazása alapján adható.
7. A közjegyzı letéti eljárása 7.1 A közjegyzıi letéti eljárás fogalma/alkalmazhatósága: - A közjegyzı a letevı kérelmére, a Polgári Törvénykönyv szerinti közjegyzıi letét útján történı teljesítése céljából letéti eljárást folytat le; - a közjegyzıi letét a bírósági letéttel azonos hatályú. . A letét tárgya lehet: - értékppaír - más okirat - pénzösszeg Dematerializált értékpapír közjegyzıi letét tárgya nem lehet!!!
7.2 Az eljáró közjegyzı: Az eljárásra az a közjegyzı is illetékes, akinek illetékességi területén a) a letét jogosultjának lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete van, b) a letétbehelyezéssel teljesítendı kötelezettség keletkezett, vagy c) a teljesítés helye van.
7.3 A közjegyzı eljárása: Elutasítás esetén:
12
- Ha a közjegyzı a letét elfogadása iránti kérelmet elutasítja, errıl végzést hoz, és azt a letéti kérelmet elıterjesztınek kézbesíti, - a végzés jogerıre emelkedését követıen pedig intézkedik a letétbe helyezni kívánt pénzösszeg visszafizetése iránt. (A letét elfogadását megtagadó végzés jogerıre emelkedését követıen a közjegyzı felhívja a kérelmezıt, hogy a letenni kívánt tárgyat 30 napon belül vegye át; az átvétel elmulasztása esetén a közjegyzı a letenni kívánt tárgyat - kivéve ha jogszabály a letét ırzésének megszüntetését írja elı - ırzésében tartja úgy, mintha azt letétként elfogadta volna.)
Befogadás esetén: - A közjegyzı a letét elfogadásáról külön végzést nem hoz, hanem a letéti kérelmet „A közjegyzı a letétet elfogadta” záradékkal látja el.
A letét kiutalása: - végzéssel az a közjegyzı dönt, aki a letét elfogadásáról határozott. - a letét kiutalásának kérelemre, megkeresésre vagy hivatalból van helye; (hivatalból akkor van helye a letét kiutalásának, ha a letéti kérelemben meghatározott ırzési idı eltelt.) - Ha a teljesítési letét elhelyezésére azért kerül sor, mert a jogosult személye vagy a részesedés mértéke vitás, a közjegyzı felhívja az igénylıként fellépı személyt, hogy jogosultságát jogerıs vagy elızetesen végrehajtható bírósági, hatósági határozattal, személyazonosságát pedig az annak igazolására szolgáló okmánnyal igazolja. Az igazolás megtörténtéig nem lehet kiutaló határozatot hozni. - A letétet - a letevı eltérı nyilatkozata vagy jogszabály eltérı rendelkezése hiányában - csak a kiutaló végzés jogerıre emelkedése után lehet kiadni.
13
