Kézbesítési vélelem a polgári peres és nemperes eljárás kezdőiratainál
„De hát a törvényeknek nem azért van hitelük, mert igazságosak, hanem azért, mert törvények. Ez az ő tekintélyüknek misztikus alapja; semmi egyéb. Amivel jól is járnak.” (Montaigne: A tapasztalásról, XVI. század)
I. A kézbesítésről
[email protected]
A kézbesítésről
„A kézbesítés a bírósági iratoknak a címzett részére való megküldése, a címzettnek dokumentált átadása.” (Pp. Nagykommentár)
lehetőséget az irat megismerésére háromoldalú eljárásjogi jogviszony: megteremti a
A perindítás hatályainak beállása
128. § A perindítás hatályai a keresetnek, illetőleg a viszontkeresetnek (147. §) az ellenféllel való közlésével állanak be. [a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény]
[email protected]
II/2. A hivatalos iratok kézbesítése (Pr.) [a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 31. §]
Menete:
kétszeres kézbesítési kísérlet ha az első eredménytelen: értesítőt hagynak hátra, 5 munkanapig
átvehető a postai szolgáltató helyen, s ha nem veszik át, második kézbesítési kísérlet
ha a második is eredménytelen: újabb értesítőt hagynak hátra, 5 munkanapig rendelkezésre tartják, majd a feladónak visszaküldik „nem kereste” jelzéssel lásd a bírósági gyakorlatból: BH 1984. 418.; BH 1995. 223.
[email protected]
II. A kézbesítési vélelem
[email protected]
III/1. A kézbesítési vélelem
két gyakori kézbesítési akadály: át nem vétel és az átvétel megtagadása
1995 óta „megoldott” miniszteri indokolás: a perek elhúzódásának eszköze az át nem vétel és a megtagadás, a gyakran rosszhiszemű alperes (akit épp valamilyen mulasztása miatt perelnek) ezzel ki tudja játszani az igazságszolgáltatást
[email protected]
Az Alkotmánybíróság álláspontja a „jogok és jogos érdekek hatékony érvényesítése, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás kiszámítható működése azt igényli, hogy kivételes esetekben a kézbesítés eredménytelensége esetén is feltételezni lehessen a hivatalos iratok közlését, illetve ezzel kapcsolatban azt, hogy a közölt határozatok jogerőssé válhattak. Ez pedig nem függhet
adott esetben attól, hogy a határozat címzettje képes vagy hajlandó-e átvenni a határozatot.” [46/2003. (X. 16.) ABH; Indokolás IV. 1.]
[email protected]
A kézbesítési vélelem szabályozása [a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 99. §-ának (2) bekezdése]
a megtagadás:
A postai úton megküldött bírósági iratokat a
kézbesítés
megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta.
az át nem vétel:
Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az
iratot nem vette
át (az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
[email protected]
A vélelem beállása után
kézbesítettnek kell tekinteni
határidők
kezdőirat és eljárást befejező érdemi határozat (így például a fizetési meghagyás) esetében értesíteni kell a feleket róla [Pp. 99. § (4) bek.], méghozzá ajánlott szolgáltatás igénybevételével (BDT 2007. 1698.)
[email protected]
A kézbesítési vélelem megdöntése
„jogos igény az, hogy ne érje sérelem azt a személyt, akit a kézbesítés eredménytelensége körében önhiba nem terhel” (Dr. Kiss Daisy)
2004-ben, az AB kötelezésére került a Pp.-be [99/A. §] ha a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vette át, mert a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok megsértésével történt, vagy más okból nem b) az iratot más
volt szabályszerű
okból nem volt módja átvenni
[Pp. 99/A. § (3) bek.]
lásd még: BDT 2001. 433.; BDT 2008. 1731.
[email protected]
A kézbesítési vélelem megdöntése II. a címzett, mint kérelmező terjesztheti elő, lásd: BDT 2011. 2477. 15 napos szubjektív, és 6 hónapos objektív határidőn belül a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, de (kérelemre) felfüggeszthető jogorvoslati lehetőség elutasítás esetében közvetlenül a végzés ellen, helyt adó döntés esetében az „ítélet” elleni fellebbezés keretében lehetőség van a Pp. szerint a felek meghallgatására lehetőség van
[email protected]
[email protected]
A kézbesítési vélelem megdöntése III. A 99/A. §-ában meghatározott okok különbözősége a) pont esetén igazolni kell b) pont esetén - valószínűsíteni kell - jogi személy nem hivatkozhat rá, lásd: BH 2005. 68.; BDT 2007. 1678.; BDT 2007. 1698. Az elbírálás a bíróság (közjegyző) diszkrecionális jogkörébe tartozik. (Lásd még: BH 2000. 414.)
[email protected]
A kézbesítési vélelem megdöntése IV. A megdöntés jogkövetkezményei - hatálytalanok a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények - az a) pontra hivatkozás esetén az addigi eljárási cselekményeket és a kézbesítést a fél kérelmének megfelelően meg kell ismételni - a b) pontra hivatkozás esetén kötelező a kézbesítést megismételni - egyébként megfelelően
irányadók a mulasztás igazolására
vonatkozó rendelkezések [Pp. 99/A. § (7) – (9) bek.]
[email protected]
IV. A kézbesítési vélelem három kérdése
[email protected]
1. A helyettes átvevő az ellenérdekű fél 99. § (2) A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. (3) A bíróság a
(2) bekezdésben foglalt kézbesítési vélelem beálltát nem állapítja meg, ha a kézbesítés helyettes átvevő részére történt meg és a helyettes átvevő az ellenérdekű fél volt.
1. Kérdés Hogyan küldhető vissza a küldemény és annak tértivevénye „nem kereste” vagy „megtagadta” jelzéssel, miközben helyettes átvevő átvette a küldeményt? Egyszerű jogalkotói hiba pusztán?
[email protected]
Fővárosi Ítélőtábla (2004)
fogalmilag kizárt ilyenkor a vélelem beállása a Pp. ezzel „a kézbesítés szabálytalanságát kívánta kimondani (…). Ha a bíróság észleli, hogy az ellenérdekű fél volt a helyettes átvevő, a kézbesítést, annak szabálytalansága miatt meg kell ismételni, ha pedig ezt nem észlelve szabályszerűnek tekintette (a kézbesítés szabályszerűségét „vélelmezte”), utóbb a kézbesítés szabálytalanságára alapított kérelmet a Pp. 99/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint kell elbírálni”
[A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2004. október 4-i tanácselnöki értekezletén kialakított vélemény, 2. pont]
ugyanezt mondta ki a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság egyik 2005-ös ajánlásában
[email protected]
2. A valószínűsítés határai 99/A. § (5) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kérelmező részéről az önhiba hiányát valószínűsítik.
igazolás vs. valószínűsítés
2. Kérdés Mit kell igazoláson, s mit valószínűsítésen érteni? Lehet valamilyen tényt, körülményt pusztán „valószínűsíteni”, s ha igen, hogyan?
[email protected]
Csongrád Megyei Bíróság (2004)
Ekkor a „címzettnek tehát azt kell valószínűsítenie, hogy a küldeményt ezen
a napon – önhibáján kívül – nem kapta meg, továbbá azt, hogy mikor és milyen körülmények között szerzett tudomást a kézbesítésről”.
[A Csongrád Megyei Bíróság Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának 8/2004. (X. 29.) véleménye a kézbesítési szabályokról, II/4. pont]
a Pp. Nagykommentár is kiemeli, hogy a b) ponttal a jogalkotó egy
parttalan, teljes
mértékben a bíróság mérlegelésén múló kimentési lehetőséget biztosított, ami nem feltétlenül szerencsés
voltaképpen a
fél előadásáról beszélhetünk
[email protected]
3. A szabálytalan kézbesítés kérdése
Pp. 99/A. § (3) bek. a) pont – szabályszerűtlen kézbesítés „nem a vélelem megdöntéséről van szó, ugyanis
szabályszerűtlenül nem lehet kézbesíteni hivatalos iratot, így annak vonatkozásában vélelem sem állhat be” (Pp. Nagykommentár)
3. Kérdés Mi történik a szabályszerűnek észlelt kézbesítés esetén, amelynél nem kézbesítési vélelem állt be, de utóbb kiderül, hogy szabálytalan volt a kézbesítés? Lehet-e alkalmazni rá a Pp. 99/A. §-a (3) bekezdésének a) pontját?
[email protected]
Két bírósági álláspont Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság (2005) „nem a kézbesítési vélelem beállta látszólagos, hanem a tényleges kézbesítés szabályszerűsége. Kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában azonban a sérelem orvoslásaként a kézbesítési vélelem megdöntésére vonatkozó szabályok alkalmazására kerül sor.” [Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának 1/2005 ajánlása a hivatalos iratok kézbesítéséről és a kézbesítése vélelem megdöntéséről, 1. pont]
Győri Ítélőtábla (2006) Ellentmondásos maradt a Pp. Szabályozása, és a 99/A. §-ban foglaltak „helyes értelmük szerint a tényleges kézbesítés szabálytalanságára alapított kérelem elbírálására nem vonatkoznak (…) kifejezett külön szabályozás hiányában – a tényleges kézbesítés szabálytalanságára alapított kérelem elbírálása során – a korábbi gyakorlattól eltérően –
analógia útján a Pp. 99/A. §-ában foglaltakat indokolt alkalmazni”. [Győri Ítélőtábla Fpkf. II. 25. 662/2006/2.]
[email protected]
Eltérő álláspontok Igazolási kérelem szabályai (meghaladott) 106. § (1) Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei – az alábbi eseteket kivéve – igazolással orvosolhatók. 107. § (2) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen 114. § A fél az eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha a kifogást szóval adja elő, azt jegyzőkönyvbe kell venni. Ha a bíróság a kifogást figyelmen kívül hagyja, ezt lehetőleg nyomban, de legkésőbb az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles.
[email protected]
A problémacsokor 1. Hogyan lehet kézbesítési vélelmet megállapítani, ha a helyettes átvevő az ellenérdekű fél? 2. Hol húzható meg a határ a valószínűsítés és az igazolás egymás közti határa a perjogban? 3. Alkalmazhatóak-e a szabálytalan kézbesítést követő eljárásra a kifejezetten a kézbesítési vélelem megdöntésére irányadó [Pp. 99/A. § (3) bek. a) pontja] szabályok?
[email protected]
Köszönöm a figyelmet!
dr. Pulinka Mihály jogi előadó (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) közjegyzőjelölt dr. Molnár Judit budapesti közjegyző mellett
[email protected]
