A közjegyzői nemperes eljárások Dr. Nyilas Anna
- közjegyzői nemperes eljárások • 1991. évi 41. tv. • 1. §2 (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak. • A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. • köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, v amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen. • (2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja. • 4. § A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp. bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el. • - a közreműködését e törvényben említetteken kívül más okból nem tagadhatja meg. • A közjegyzőt az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli;
• • • • • • • • • • • • • • • •
Kinevezés 16. § (1)33 A közjegyzőt a miniszter nevezi ki határozatlan időre. (3) Egy székhelyre több közjegyzőt is ki lehet nevezni. - az nevezhető ki, aki a) magyar állampolgár, c) az országgyűlési képviselők választásán választható, d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, e) a jogi szakvizsgát letette, f) legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol, g) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt. (3) Nem nevezhető ki közjegyzővé az, a) aki büntetett előéletű, b) aki jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, f) aki egészségi állapota miatt vagy más okból a hivatás ellátására alkalmatlan, g) aki életmódja vagy magatartása miatt a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen, h) akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel időpontjáig megszünteti.
Közjegyzői okirat készítése Közjegyzői okirat= jognyilatkozatok, jogügyletek rögzítésére szolgál, közokirat, ami alapján bírósági végrehajtásnak van helye, és tartalmazza: a kötelezettségvállalás, a jogosult és kötelezett neve, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét, jogcímét, a teljesítés módját, határidejét. Részei: bevezető rész, érdemi rész, záradék Alakisága: - világosan, rövidítések nélkül - határidő, határnap, pénzkötelezettség összege, okirat kelte, és más fontos számadatot számmal és betűvel is ki kell írni - törölni, átütni, sorok közé írni nem szabad. Törlésnél az áthúzott szó olvasható maradjon, a törölt szavak számát a lapszélen vagy az okirat végén fel kell tüntetni, aláírni. - változtatást, kiegészítést aláírással kell ellátni. - ügyszám, oldalak sorszámmal ellátni. - zsinórral össze kell fűzni az oldalakat. = ha az alaki és tartalmi előírások nem teljesülnek, nem közokirat, csak teljes bizonyító erejű magánokirat. 2. Tanúsítvány kiállítása= jogi tények rögzítésére szolgál, ha a törvény közjegyzői okiratot ír elő, akkor csak azt állíthat ki, de az okirat pótolhatja a tanúsítványt. Miről: a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező; a fordítás helyességéről; az aláírás és kézjegy valódiságáról; az okirat felmutatásának időpontjáról; a nyilatkozat közléséről; tanácskozásról és határozatról; egyéb jogi jelentőségű tényről; váltó, csekk, értékpapír óvásáról; közhiteles nyilvántartás tartalmáról. 3. Zálogjog nyilvántartása: ingót és vagyont terhelő zálogjog esetében 4. Bizalmi őrzés: okirat v. pénz, értékpapír, tárgy megőrzése.
• • • • • • • • • • • • •
2008. évi XLV. Törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról A közjegyző előtti előzetes bizonyítás 17. § (1) Előzetes bizonyításnak van helye a)14 a Pp. 207. §-ában szabályozott esetekben, továbbá akkor b) ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez - - jogi érdeke fűződik. (2) Nincs helye előzetes bizonyításnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van folyamatban. 18. § Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van. 19. § (1) Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is: a) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat, b) azokat a körülményeket, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak helye van, c) az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelmet, ha a kérelmező szerint az eljárás lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, + az ellenfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát. (4)18 A kérelmező által megjelölt ellenfelet az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában nem kell meghallgatni, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy a meghallgatás az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatását veszélyeztetné. Ha a közjegyző az ellenfél meghallgatását mellőzi, határozatát az ellenféllel csak az előzetes bizonyítás elrendelése esetében, és legkésőbb az előzetes bizonyítás foganatosításának a megkezdésekor kell közölnie; ha a közlés akadályba ütközik, ez az előzetes bizonyítás foganatosítását nem akadályozza.
• •
• • • • • •
•
• • • •
Az igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban 21. § (1) Ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a közjegyzőtől igazságügyi szakértő kirendelése kérhető. 22. § Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy dolog található. 23. § (1)21 Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is: a) a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét, b) azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania. - ellenfelet megjelölni nem kell. 24. §23 A közjegyző felhívja a kérelmezőt, hogy a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeget helyezze bizalmi őrzésbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a közjegyző a kérelmet elutasítja, illetve az eljárást megszünteti. 25. § (1) A közjegyző a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható. (2)24 A kirendelésre kerülő szakértő személyéről - a fél meghallgatása nélkül - a közjegyző dönt. 26. § (1) A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. + egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. (2) A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli. 27/A. §26 A közjegyző a szakértői véleményt a kérelmezőn kívül kizárólag bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére küldheti meg.
Értékpapír, okirat megsemmisítése • •
értékpapír= írásban tett fizetési ígéret, az értékpapírba foglalt kötelezettség teljesítését minden jóhiszemű szerző követelheti. Az értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni csak annak birtokában lehet. (csekk, váltó, kincstárjegy, kötvény, részvény, letéti jegy, közraktári jegy) okirat= valamilyen anyagi joggal kapcsolatos, annak fennállását, fenn nem állását, változását, érvényességét tanúsítják, illetve az alanyi jogot megtestesítik.
Nem semmisíthetők meg: • • • •
-ami csak tényállításokat bizonyít, - ami megsemmisítését jogszabály kizárja (sorsjegy, bankjegy) - ami másképpen pótolható (jogosítvány), vagy a hozzá fűződő érdek már megszűnt (lejárt repülőjegy) - amelynek elvesztése vagy megsemmisülése csak perben mondható ki (végrendelet).
- illetékesség: kiállító vagy utolsó birtokos szerinti általános illetékesség, vagy a teljesítési hely. - ki kérheti
- eljárás: hirdetmény, a közjegyző működési területe szerinti helyi bíróság hirdetőtábláján. - felhívás a birtokosnak, hogy a kifüggesztéstől 1 éven belül mutassa be nála, ellenkező esetben semmissé nyilvánítja. (csekk, közraktári jegy. 1 hónap) + értesíti a hirdetményről a kérelmezőt, a kiállítót, és az egyéb érdekelteket. • - meghagyja a kötelezettnek, hogy további rendelkezésig ne teljesítsen fizetést, az esedékesé váló összeget helyezze bírósági letétbe. - bemutatják: az eljárást megszünteti, a fizetési tilalmat hatályon kívül helyezi. - nem: semmissé nyilvánítja az értékpapírt, de a kötelezettnek lehetősége van értékpapír hiányában is teljesíteni, illetve új értékpapírt kiállítani. Okiratnál: ugyanezek a szabályok, de a hirdetményi idő 1 hónapra csökkenthető.
•
Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése
•
36/E. §49 (1) Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése céljából tartalmazza - két, nem cselekvőképtelen nagykorú kérelmező által közjegyző előtt közösen tett azon nyilatkozatot, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban élnek. = Az élettársi nyilvántartás igazolja, hogy egymással élettársi kapcsolata áll fenn azoknak, akiknek az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közösen tett nyilatkozata az élettársi nyilvántartásban szerepel. (8) Az élettársi nyilvántartás adatait a közjegyző és az országos kamara kezeli. Az országos kamara működteti az informatikai alkalmazást. 36/F. §52 (1) A nyilatkozat felvételére irányuló eljárás élettársak közös kérelemre vagy az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat esetén bármelyik élettárs kérelmére indul. Közös kérelem esetén a közjegyző illetékességét az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja. (3) Élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. (7)53 Az eljárásban bizonyításnak nincs helye. 36/G. §54 (1)55 A közjegyző kérelemre tanúsítványt állít ki az élettársi nyilvántartásban szereplő személy számára az élettársi nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve az élettársi nyilvántartásban nem szereplő személy számára annak igazolására, hogy az élettársi nyilvántartásban nem szerepel.
•
•
• •
• • •
• Hagyatéki eljárás: 6/1958.(VII.4) IM rendelet 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról - az Alkotmány elismeri a jogot az örökléshez. A közjegyző közhitelesen tanúsítja az öröklést. A hagyaték átadásával a jogérvényesülést segíti elő. Eltérő rend. hiányában lehet a Pp-t alkalmazni. •
Eljárás megindulása: Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző az örökhagyó haláláról értesül:
• •
a) a halottvizsgálati bizonyítvány alapján b) az a) pont szerinti irat hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy c) olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik.
•
Hagyatéki leltár: alapja a közjegyzői díjnak és az öröklési illetéknek • A Jegyző intézkedik iránta, a leltárelőadó végzi, kivéve ha a közjegyzőnél jelentették vagy ha előtte folyó eljárásban válik szükségessé a leltár. Illetékesség: öh. utolsó belföldi lakóhelye, ha ez nincs, a vagyon fekvése. • Határidő: tudomásszerzéstől 30 napon belül elkészíteni, 5 napon belül a közjegyzőnek megküldeni. - kérelemre: aki örökösként érdekelt, egyéb érdekelt, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező, a gyámhivatal. - kötelező esetek: • ha ingatlan marad az örökhagyó után, • gazd. társaságban fennálló tagság, részesedés esetén • lajstromozott vagyontárgy esetén • ingó 300 ezer ft felett • vagy ha túlterhelt a hagyaték (tárgyi ok) ; • ha kiskorú, cselekvőképtelen vagy korl. csk., vagy ismeretlen helyen lévő/akadályozott személy érdekelt örökösként • ha nincs ismert örökös (személyi ok)
Eljárás - hivatalból: ha a leltár kötelező volt - kérelemre: feltétel, hogy az ingók értéke a 300.000 ft-t meghaladja. Kérheti: aki örökösként érdekelt, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező, a gyámhivatal. Közjegyző illetékessége: 1. öh. utolsó belföldi lakóhelye 2. az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, 2. halál helye, ha ez külföldön van, akkor: 3. a hagyatéki vagyon fekvése, ha ez több terület, akkor akinél előbb indult meg az eljárás. 4. ha így sem lehet meghatározni: a MOKK elnöke jelöli ki.
Közjegyző feladatai:
- adategyeztetés, iratok beszerzése (végrendelet) - ügygondnokot rendel: ha az örökösnek nincs tves kvje, az eljárásban akadályozott, vagy gazdasági társaságban fennálló jogok gyakorlásához szükséges, vagy ha külföldön tartózkodik és nem gondoskodott képviseletéről. - idézi az örökösöket és az egyéb személyeket a tárgyalásra: a végrendeleti és tves örököst, a túlélő házastársat, a kötelesrészre jogosultakat, a hitelezőket, egyéb igénylőket, a végrendeleti végrehajtót. Hirdetményi idézés is lehetséges.
Tárgyalás: 8 napos tárgyalási időköz, a leltár beérkezésétől 2 hónapon belül • - hagyatéki leltár ismertetése,– az örökösök nyilatkozhatnak, hogy az értékeket elfogadják v. vitatják • - végrendelet kihirdetése: lehetőség van rá a tárgyalás előtt is • - örökösök, egyéb igénylők számbavétele, jogcímeik •
- tényállás megállapítása HIVATALBÓL, a tárgyaláson az elhangzott nyilatkozatok és a rendelkezésre álló
• • • •
iratok alapján: a) a hagyaték átadásához szükséges tényállást, b) az öröklés konkrét ügyben irányadó rendjét, valamint c) azt, hogy ki és milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben. (2) A tényállás tisztázása keretében meg kell állapítani a törvényes örökösként fellépő személy és az örökhagyó között fennálló hozzátartozói, illetve rokoni kapcsolatot.
•
NEM folytathat le bizonyítást a közjegyző, kivéve: szóbeli végrendelet; ha az állam öröklése merül fel; özvegyi haszonélvezeti jog megváltása, MINDEN egyéb esetben az iratok alapján dönt.
hagyatékátadó végzés • teljes hatályú: ha a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya, és
•
•
•
•
a) a hagyatékra csak egy örökösként érdekelt jelentett be igényt és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány vagy közérdekű meghagyás jogcímén igénye nincs, vagy b) a hagyatéki eljárásban a hagyatéki vagyon átadása tekintetében nincs öröklési jogi vita vagy másodlagos öröklési vita (ha ingatlanhagyaték esetén csak a készpénzhagyomány vitás, csak a kötelesrész, csak a haszonélvezeti jog vitás, vagy a tulajdonközösség megosztásának módjában nem tudtak megegyezni) c) akkor is teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak másodlagos öröklési vita merült fel és e vitában
az igény előterjesztője a teljes hatályú hagyatékátadáshoz hozzájárult, vagy az igénye összegének megfelelő pénzösszeget a többi örökösként érdekelt biztosítékként közjegyzői letétbe helyezte. d)A közjegyző özvegyi joggal terhelten és teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak e jog vagy annak terjedelme vitás.
-
ideiglenes hatályú: minden egyéb esetben. - az erősebb jogcím szerint: 1. szerződéses örökös 2. végrendeleti örökös 3. törvényes örökös - hagyatéki pert indíthat, akinek az érdekét sérti, kézhezvételtől 30 napon belül, a megindítást 8 n.b. igazolni kell a közjegyzőnél.
• • • • • •
88. § (1) Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válik, ha a) a hagyatéki per megindítását a jogosult nem igazolja, b) a hagyatéki pert megindító keresetlevelet a bíróság a jogerősen elutasította, c) a bíróság a keresetet jogerősen elutasította, d) a hagyatéki pert a bíróság jogerősen megszüntette, vagy e) a hagyatéki pert a bíróság érdemi döntés nélkül fejezte be.
HA nem indítanak pert, vagy a keresetet elutasítják, vagy eláll a fél, a végzés teljes hatályúvá válik. HA helyt ad a bíróság a keresetnek: a közjegyző a végzést hatályon kívül helyezi, helyette teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz, aminek a tartalmát a bíróság ítélete szabja meg. Tárgyalás nélkül:
• •
• • •
a) ha csak egy törvényes örökös van, b) ha az örökösként érdekeltek egyezően, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkoznak arról, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és a hagyaték átadását a törvényes öröklés rendje szerint kérik, vagy csatolják az iratokhoz a közöttük a hagyatékra vonatkozóan létrejött teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt olyan egyezséget, amelynek alapján a hagyaték átadható, c) a póthagyatéki eljárásban vagy d) ha az örökhagyó után csak olyan ingóság maradt, amelynek átadása az öröklési illeték alól mentes. (2) A törvényes örökös a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt kérheti hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, vagy a hagyaték tárgyalás nélküli átadása alapjául szolgált, az iratokhoz csatolt egyezségtől el kíván térni, illetőleg örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, vagy igénylővel kíván egyezséget kötni. A törvényes örököst erre a jogára a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell.
- hagyatékátadás az állam részére: ha nincs ismert örökös, hirdetményt bocsát ki a közjegyző, 15 napra kifüggeszti az utolsó belföldi lakóhely, tart. hely szerinti polgármesteri hivatalban, 30 napon belül kell igényt bejelenteni, örökösként. HA senki nem jelentkezik, átadás az állam részére.
- Jogorvoslat: - fellebbezés: a végzések ellen, 15 napos határidő, halasztó hatály, törvényszék hatáskörébe tartozik. - felülvizsgálati kérelem - eljárás megismétlése iránti kérelem: a jogerős határozat ellen, ha az örökös olyan tényre hivatkozik, amelyet az eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az elbírálás esetén az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, vagy a részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna. Határidő: jogerőre emelkedéstől 1 év. A közjegyző jár el, újra kell tárgyalni, ennek eredményéhez képest a hagyatékátadó végzést hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi (részben vagy egészében) és új végzést hoz. - perújítás csak 1 esetben: a haszonélvezeti jog megváltása tárgyában a túlélő házastárs és a törvényes örökös között kötött egyezséget jóváhagyó jogerős végzést lehet.
