Kézbesítés a polgári perben és a hatósági eljárásban
Dr. Nyilas Anna
A kézbesítési vélelem megdöntése • Alapja - a kézbesítés nem volt szabályszerű • - a címzett önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni= csak természetes személy • Határidő - szubjektív: 15 nap a tudomásszerzéstől • - objektív: 6 hónap a vélelem beállásától • 2 kivétel: - eljárást megindító irat: az eljárás folyamatban léte alatt, a szubjektív határidőn belül • - a végrehajtási eljárás alatt, ha a vélelem folytán emelkedett jogerőre a határozat • A kérelem elbírálása: végzéssel, az elutasítás fellebbezhető, a helyt adó végzés nem. • Jogkövetkezménye: • - ha a fél szabálytalan kézbesítésre hivatkozott, és alaposan, a kézbesítés minden jogkövetkezménye hatálytalan, a kézbesítést és az utána megtett eljárási cselekményeket meg kell ismételni, ha szükséges • - ha más személy hivatkozott erre sikeresen, csak a rá vonatkozó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók • - ha bárki az önhiba hiányára hivatkozik alappal, csak a kézbesítést kell megismételni
A kézbesítési megbízott és meghatalmazott • Esete: ha a külföldi félnek nincs belföldi képviselője, meghatalmazottja+ Ket: ha nincs elektronikus kapcsolattartás • Feladata: a félnek címzett iratok átvétele és eljuttatása, felelőssége a polgári jog szabályai szerint áll fenn, ám a sikertelenség következményei a felet terhelik • Perben: kézbesítési megbízottat köteles megjelölni + mellékelni a megbízási szerződést – a felperes a keresetlevélben – az alperes az első tárgyaláson • Hatósági eljárásban: az első kapcsolatfelvételkor+ meghatalmazást csatolni • Vélelem: Ha a megbízottnak szabályszerűen kézbesítették, vélelmezni kell, hogy a kézhezvételt követő 15. napon ismertté vált a címzett számára az irat
A hirdetményi kézbesítés • Csak kivételesen, a törvényi okok esetében alkalmazható, ha másképpen nem kézbesíthető az irat. • Okok: - a fél tartózkodási helye ismeretlen • - olyan államban van, amely nem nyújt jogsegélyt a kézbesítéshez • - egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik • - már előre teljesen eredménytelennek látszik • - ismeretlen örökösök részére = a másik fél kérelmére, ha valószínűsíti az okot • - ha a fél nem jelent be kézbesítési megbízottat, vagy nem lehetett neki kézbesíteni és nem jelöl meg másikat = hivatalból, nem kell további okot vizsgálni • Ha alaptalanul rendelték el: és a kérelmező tudott/tudnia kellett volna a tények valótlanságáról - érvénytelen lesz a kézbesítés és az azt követő eljárás, kivéve: ha nem tiltakozik az ellenfél, vagy jóváhagyja a kézbesítést - pénzbírsággal sújtják az alaptalanul hivatkozó felet +okozott költségek • Módja: kifüggesztik az iratot a bíróságon és a fél utolsó lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban, és közzéteszik a bíróság honlapján • Vélelem: a kifüggesztéstől számított 15. napon kell kézbesítettnek tekinteni
A döntés hirdetményi úton közlése a Ket. szerint • Okok: • - az ügyfél lakcíme, székhelye ismeretlen, ismeretlen helyre költözött, a nyilvántartó megkeresése eredménytelen volt. • - az ügyfél megszűnt/meghalt és a jogutód nem ismert • - a többi közlési mód elháríthatatlan akadályba ütközik vagy előre eredménytelennek látszik • - az ügyfél nem jelöl meg kézbesítési meghatalmazottat • - hatásterületen élő ügyfelek és civil szervezeteknek, vagy ha az ügyfelek körét nem lehet pontosan megállapítani • Módja: kifüggesztik a döntést a hatóság hirdetőjére, vagy az ügyfél lakcíme, az ingatlan, vagy tevékenység helye szerinti, ill. a hatásterületen lévő önkormányzat hirdetőjére, a hatóság honlapján közzé kell tenni (ugyanazon a napon), és közzétehető a hatóság hivatalos lapjában v. a helyi lapban is.
Elektronikus kézbesítés, kommunikáció •
2013. január 1 - október 1-ig: - Vállalkozások közötti perben, ha kötelező a jogi képviselet, a beadványokat elektronikus úton kell benyújtani, és a bíróság is így kézbesíti az iratokat Kivétel: ha az okirati bizonyíték papír alapú megtekintése szükséges, pl. nagy mennyiség, valódisága vitatott. - Egyéb peres felek a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben vállalhatják az elektronikus kézbesítést, akkor is, ha nem kötelező a jogi képviselet • 2014. február 1-től: • - vállalkozások esetében kötelező • - jogi képviselővel eljáró félnek kötelező • - jogi képviselő nélkül eljáró fél vállalhatja, ráutaló magatartással is (elektronikus benyújtás) • A bíróságok egymás között és más hatóságokkal: • - lehetőség az elektronikus kézbesítés • - 2013. aug. 1-től kötelező és kizárólagos út • Kézbesítési vélelem elektronikus kézbesítés esetében: • - feltéve, hogy biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján került sor, • - kézbesítettnek minősül az irat: • - a kézhezvétel visszaigazolása esetében az átvétel napján, • - megtagadás visszaigazolása esetében a megtagadás napján • - ha nem vette át, a második értesítést követő ötödik munkanapon • - ha a hatóság a döntést elektronikus úton közölte, és az ügyfél 5 napon belül nem igazolja vissza az átvételt, másik írásbeli formában kell közölni, és csak a második közlés napján válik közöltté.
A kapcsolattartás a Ket. szerint • • • • • • •
•
• • • • •
Lehetséges: - írásban - postai úton - elektronikus úton - személyes átadással - kézbesítési meghatalmazottal - a hatóság kézbesítőjével - kézbesítési ügygondnokkal: egy lehetőség a hirdetményi kézbesítés helyett, ha a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg/ alapvető jogát korlátozza - a feladata az ügyfél tartózkodási helyének megállapítása, és a döntés kézbesítése, ha sikertelen, a bejelentés napján beáll a vélelem, de legkésőbb a kirendeléstől számított 15. napon. - hirdetményi úton: ha az ügy jelentős számú (50<) ügyfelet érint, kivéve: eljárás megindításáról értesítés; személyes végzések; ha az ügyfél kéri a döntés egyéb formában közlését - szóban: személyesen v. telefonon v. írásbelinek nem minősülő elektronikus úton - ezek irányadók az ügyfél-hatóság és a hatóság-hatóság közötti kapcsolatra - előnyben kell részesíteni az elektronikus utat - tájékoztatni kell az ügyfelet a módjáról - az ügyfél áttérhet, de nem visszaélésszerűen
A határidők az eljárásokban • • • • • • • • • • • •
• • • • • •
Fogalma: az az időtartam, amely alatt valamely eljárási cselekményt el lehet vagy el kell végezni határnap: egy adott nap, amelyen a cselekményt el kell végezni Meghatározása: jogszabály vagy a bíróság vagy hatóság állapíthatja meg Számítása: Pp: 103. § (1) A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. - napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele (amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény esik) - hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, v. a hó utolsó napján. - ha munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le - a hivatali idő végével lejár az utolsó napon, de: a postára adás napjának kell beleesnie meghosszabbítás: A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; (max. 45 nap, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé) A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani. Törvénykezési szünet: A határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. nem lehet alkalmazni: a) soron kívülieljárás esetében b) az előzetes bizonyításra; c) a végrehajtási perekre; d) ha a felek ezt közösen kérték; vagy e) ha törvény azt kizárja.
• Ket: vannak az ügyfélre illetve a hatóságra vonatkozó határidők • Számítása: • - napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény, továbbá a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja. • - hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. • - ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. • - elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, de az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik. • - a határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be. • - a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. • - az üzemzavar időtartamát figyelmen kívül kell hagyni
Az ügyintézési határidő - a hatóságra vonatkozik •
•
• • • • • • • • • • • • • • •
33. § (1) A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését 30 napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg, ha hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben ha a határidő betartása nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz. Soron kívüli ügyintézés: - kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, - ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, - vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, - vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: - a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, - a jogsegélyeljárás időtartama, adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, - a hiánypótlás időtartama - a szakhatóság eljárásának időtartama, - az eljárás felfüggesztésének időtartama, - a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar - a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, - a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, - postára adástól a kézbesítésig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama
• • •
• •
• • •
•
Kezdete: - a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, - hivatalbóli eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. - fellebbezési és a felügyeleti szerv eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. - rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Meghosszabbítás: az eljáró hatóság vezetője - ha azt jogszabály nem zárja ki - az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc, soron kívüli ügyekben legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, indokolt végzéssel. Túllépés: Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles - az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, - ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni, a fizetési kötelezettséget megállapító döntés jogerőssé válásától számított nyolc napon belül. - Ha a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy a felügyeleti szerv megállapítja, hogy a hatóság indokolatlanul hosszabbította meg az ügyintézési határidőt, vagy fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a hatóságot az összeg visszafizetésére, illetve megfizetésére kötelezi, és erről a kérelmező ügyfelet értesíti.
A mulasztás • •
• • • • • •
•
•
Jogkövetkezménye: a fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan nem teljesítheti. Kimentése: igazolási kérelemmel - ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el - ezt kell alátámasztani a kérelemben + egyidejűleg pótolni a cselekményt Határidő - 15 napon belül lehet előterjeszteni, az elmulasztott határnaptól, határidő utolsó napjától - ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, onnantól számít. - a mulasztástól számított 3 hónap eltelte után nincs helye A kérelem elbírálása: az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt Érdemi vizsgálat nélkül elutasítja: ha az igazolást a törvény kizárja, vagy elkésetten terjesztették elő, vagy nem pótolta Helyt ad: nincs ellene fellebbezés, az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania - következmény: a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt határidőn belül teljesítette volna, a tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni, az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyaláson hozott határozat hatályban tartása vagy teljes/ részbeni hatályon kívül helyezése szükséges lehet. Elutasítja: a végzés ellen fellebbezésnek van helye.
Igazolási kérelem a Ket. szerint
• Határidő: a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni a kérelmet + pótolni a cselekményt • - az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt • - ha a hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt. • Következménye: Ha a hatóság helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna => a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.
VÉGE!
