ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG A POLGÁRI PERBEN

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK

ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG A POLGÁRI PERBEN SZERZŐ: BÍRÓ BEATRIX IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: DR.NAGY ANDREA EGYETEMI ADJUNKTUS MISKOLC 2013

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW AND STATE DEPARTMENT OF ADMINISTRATIVE LAW

LAWYERS IN THE CIVILE PROCEDURE AUTHOR: BÍRÓ BEATRIX BA IN PUBLIC ADMINISTRATION MANAGEMENT PARTTIME COURSE CONSULTANT: DR. NAGY ANDREA ASSISTANT PROFESSOR MISKOLC 2013

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés…………………………………………………………………………..….…1 Történelmi áttekintés………………………………………………………………….....2 Általános elvek ……………………………………………………………………..…...4 Ügyvéddel szemben támasztott követelmény………………………………………..….5 Összeférhetetlenség………………………………………………………….......5 Titoktartási kötelezettség…………………………………………………..……8 Etikai elvárások az ügyvéddel szemben……………………………………..……..…..11 Az ügyvédi működés……………………………………………………………….…..15 A megbízási jogviszony…………………………………………………………….......15 A megbízás létrejötte…………………………………………………………………...18 A megbízás megszűnése…………………………………………………………..........19 Polgári bírósági út……………………………………………………………………...20 Polgári bíróságok tevékenysége ……………………………………………………....20 Polgári peres eljárás…………………………………………………………………….21 Polgári nem peres eljárás………………………………………………………….……22 Polgári eljárásjog forrásai……………………………………………………….……..22 Polgári eljárás alapelvei……………………………………………………………......22 Perbeli képviselet………………………………………………………………………22 Meghatalmazottak……………………………………………………………………..23 Törvényes képviselt…………………………………………………………………...24 Ügygondnoki képviselet…………………………………………………………....…25 Az ügyvéd kirendelése……………………………….…………..……………….…..25 Az ügyvédi tevékenység felfüggesztése………………………………………………26

Az Ügyvédi iroda………………………………………………………..………….…27 Az ügyvédi irodák névjegyzéke…………………………………...……….……….…28 Az irodával létrejött megbízói jogviszony………………………………………….…28 Az iroda megszűnése……………………………………………………………….…28 Az alkalmazott ügyvéd………………………………………………………...……...28 Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban ügyvédi tevékenység folytatására jogosultak ügyvédi tevékenysége Magyarország területén …………………..……..……………….………………………………..…29 Az ügyvédi kamara ………………………………………………………….…….....30 A területi kamara …………………………………………………………………….31 A területi kamara szervei……………………………………………………………..32 A Magyar Ügyvédi Kamara…………………………………………………………..32 Összegzés……………………………………………………………………………..33 Felhasznált szakirodalom……………………………………………………………..34 Hatályos jogszabályok………………………………………………………………..34

BEVEZETÉS

A jogállamiság hagyományosan formai és tartalmi megközelítésből értelmezhető, az évszázadok alatt formálódott és mára a demokráciában maradéktalanul elismert követelmény. Eszerint az államnak a jog uralma alatt kell állnia, az állam a jog keretei között, a jog által előre meghatározott eljárási rendben működhet. Ehhez a működéshez elengedhetetlenül fontos, a jól képzett és felkészült ügyvédek részvétele. Az ügyvédi foglalkozás nem csak a jogalkalmazás és igazságszolgáltatás közhatalmi szférájához kapcsolódik. Az ügyvéd a magánszférában az életviszonyok jogszerű rendezésénél jogi szakértelemmel működik közre, a jogi szakismeret hiánya esetén pedig szaktudással felvértezve tanáccsal szolgál. Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.

Dolgozatomban

szeretném

bemutatni

az

ügyvédekkel

szemben

támasztott

követelményeket és az ügyvédek szerepét a polgári perekben. Ennek bemutatásához Az ügyvédekről szóló 1998.évi XI. törvény, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a jogszabályokon kívül az Ügyvédek Nagy kézikönyve és az Ügyvédi Etikai Kódex nyújtottak segítséget.

1

TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS

Az ügyvédi hivatás zárt szakmává tételére az első lépés 1694-ben történt meg országos szinten Magyarországon, amikor az első országos ügyvédi rendtartást I. Lipót kiadta, és ebben egy ügyvédi eskü („patvarkodási eskü”) letételéhez kötötte a bíróságok előtti fellépést. Az esküt le lehetett tenni a királyi tábla bíráinál, a megyei és a városi hatóságok előtt, amelyről egy bizonyítványt kiállítottak, és ezután csak ennek felmutatása mellett lehetett a bíróságok előtt perbeli képviselőként megjelenni. A nagy ellenállás után végül ez átment a gyakorlatba, és 1724-ben az országgyűlés az ügyvédi eskü törvénybe iktatásakor ezt már mint bevett gyakorlatot rögzíthette (1723. 38. tc.), és az első ügyvédösszeírásra, az esküt tettek lajstromozására 1725-ben került sor. Ez az esküt tett és így zárt körré vált ügyvédi kör azonban még semmilyen emelt szintű képzésben nem vett részt: „Akik eljutottak a külföldi egyetemekre, szereztek ugyan elméleti jogi tudást, főleg római- és kánonjogi ismerteket, ennek azonban a hazai joggyakorlatban kevés hasznát látták. Akiknek viszont az utazáshoz nem volt módjuk – s ezek voltak többen - azok a pályát pusztán csak mesterségszerűen, praxisból, egy-egy tapasztaltabb ügyvéd mellé szegődve szerezték meg” (Varga 1937:9). Az 1711-től zavartalanul fejlődő nagyszombati jogi karon, majd 1740-től az egri jogliceumban már rendszeresebb képzést kaptak az itt végzettek, ám ennek elvégzésére még több évtizedig nem

volt

kötelező

a

jogszolgáltatás

szereplőinek.

Az

ügyvédek

előzetes

jogászképzéshez és vizsgához kötését végül az országos központi bíróságok eljárásainak rendszeres szabályozása és az eljárási rend feszesebbé tétele kényszerítette ki az 1700 évek második felétől. Hosszú ideig ugyanis lehetőség volt az eljárási hibák utólagos korrigálására az un. „ügyvédszó-visszavonás”-ra, ám ekkortól kezdve a feszesebbé váló eljárási rendben egyre inkább végzetessé vált a képzetlen ügyvéd tévedése. Így a kúriai új ügyvédi rendtartás megszilárdulása 1727-ben már felvetette az ügyvédek előzetes vizsgához kötését, de ennek komolyabb előkészítse csak az 1751-es országgyűlésen merült fel. Ekkor egy bizottságot hoztak létre a magyar igazságszolgáltatás reformjára, és ennek keretében dolgozta ki a bizottság az ügyvédi feladatok ellátásának vizsgához kötését 1764-re (lásd Varga 1937:13-14). Ennek alapján jött létre 1769-ben a második országos ügyvédi rendtartás, és ez már előírta, hogy csak azt lehet ügyvédi eskü elé 2

engedni, akik előtte egy kötelező gyakorlat (vagy tanulmányok végzésének) felmutatása után „a királyi-, a báni-, vagy valamelyik kerületi tábla előtt szakismeretei felől megvizsgáltatván, magát az ügyvédi hivatásra kellően felkészültnek mutatta” (Varga 1937:16).

Ezzel ugyan már vizsgához kötették az ügyvéddé válást, de még ehhez sem tették kötelezővé a jogi egyetem vagy a jogliceum elvégzését. Aki kiállta a vizsgát, minden formális jogászképzés nélkül ügyvéddé válhatott. Ezt szüntette meg II. József 1785-ben kiadott rendelete „az új törvénykezési rendről”, és ez kimondta, hogy 1786-ól csak az mehet ügyvédi vizsgára, aki előtte „birodalom valamelyik egyetemén illetve akadémiáján a jogi tanfolyamot elvégezte, és ezután egy kötelező gyakorlatot is szerzett”

(Varga

1937:19;

Králik

1903:196).

Ezzel

az

ügyvédi

réteg professzionalizálódása végbement, de a bírói kar még csak száz évvel ezután jutott el ide. Ám még ekkor is maradt egy képzettségi rés a bírói kar hátrányára az ügyvédi karhoz képest, mert egyrészt az egyetem után a bírói vizsga némileg enyhébb volt, mint az ügyvédi vizsga, másrészt 1875-ben egy új törvényi rendelkezés - eredeti oka szerint azért, hogy a túl gyorsan bővülő ügyvédi karba bejutást nehezítsék – az ügyvédi hivatás gyakorlását a jogi doktorátus megszerzéshez kötötte. A jogi doktorátust korábban csak egészen kivételesen szereztek, és csak „tudós jogász” ambíciók esetén merült fel, ám most ezt általános feltételként írták elő. A nagy nyomásnak persze nem tudtak ellenállni az egyetemi professzorok, és végül nem a jogi doktorátus szűkítette be az ügyvédek számát, hanem ez vált tömegessé, és vált formálissá, könnyűvé a megszerzése. Végül az 1900-as évek elején ezt a részben leértékelődött tudást jelentő jogi doktorátust tették általánossá, és minden egyetemet végzett jogász megkapta ezt a címet. 1

1

Králik Lajos (1903): A magyar ügyvédség. Az ügyvédi kar I. kötet. Budapest. Franklin Társulat.

3

ÁLTALÁNOS ELVEK Az ügyvédi hivatás törvényi meghatározásából kitűnik, hogy az ügyvédi foglalkozás elsősorban

az

igazságszolgáltatáshoz

és

a

jogalkalmazáshoz

kapcsolódó

tevékenység. Az igazságszolgáltatásban védőként vagy jogi képviselőként való közreműködése alkotmányos követelmény.

2

Az Alaptörvény XXVIII. cikk (3)

bekezdése ezt tartalmazza is: „A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.” Az ügyvédség elsődleges feladata: jogbiztonság gyakorlati létezésének biztosítása. Az ügyvédség intézménye központi szerepet játszik az igazságszolgáltatásban. Bár az igazságszolgáltatás szorosabb értelemben vett fogalmi körébe az ügyvédség nem tartozik bele, az nem vitatható, hogy az igazságszolgáltatás működésképtelenné válik az ügyvédség hiányában. Az ügyvédi hivatás ugyanakkor fontos alkotmányos garanciája az alkotmányos alapjogok érvényesülésének is. Az ügyvédi tevékenység felsorolását az 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről ELSŐ RÉSZ I. Fejezet tartalmazza.. Az ügyvédi tevékenység a törvény szerint képviseli az ügyfelet, büntetőügyekben védelmet lát el, jogi tanácsot ad, szerződést, beadványt, más okiratot készít, és ezek összefüggésében pénz és értéktárgy letéti kezelést végez. 3 A tevékenység ellenérték fejében történő rendszeres ellátására - ha törvény másképpen nem rendelkezik - kizárólag ügyvéd jogosult.4 2

3

4

Ügyvédek Nagy Kézikönyve Az ügyvédekről szóló 1998.évi XI. törvény 5.§(1) továbbiakban Ügyvédi törvényként jelölöm Ügyvédi törvény 5.§ (2)

4

Az ügyvéd a törvény szerint

elláthatja az adótanácsadói, társadalombiztosítási

tanácsadás, pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás, ingatlanközvetítés, szabadalmi ügyvivői tevékenység, olyan tevékenység, amelyre - helyi önkormányzati rendelet kivételével - jogszabály felhatalmazza, külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban, illetve büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenység, a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása, külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet is.5 A cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítását az az ügyvéd készítheti el, aki az ügyvédi kamara által meghatározott technikai feltételekkel rendelkezik és a kamara nyilvántartásba vett.

Ügyvéddel szemben támasztott követelmények

Összeférhetetlenség

Az ügyvéddel szemben támasztott egyik követelmény az összeférhetetlenség kizárása, amely azt jelenti, hogy az ügyvéd nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, közjegyző és főállású polgármester, és nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet. kivételt képez a

tudományos, művészeti és sport tevékenység,

az oktatói

tevékenység, a nem igazságügyi szakértői tevékenység, a választott bírói tevékenység, az országgyűlési, helyi önkormányzati és társadalombiztosítási önkormányzati képviselői jogviszony, a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagság, a kuratóriumi tagság és tisztségviselés.6

5

Ügyvédi törvény 5.§ (3)

6

Ügyvédi törvény 6.§ (1) c-g pontja

5

Az ügyvéd az összeférhetetlenségi okot a bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles az ügyvédi kamarának bejelenteni.7 Az összeférhetetlenségi bizottság állásfoglalása, illetve a kamara elnökségének összeférhetetlenségi ügyben hozott határozata a szabályzat hatálya alá tartozókra és az eljáró fegyelmi szervekre kötelező. Az ügyvéd nem folytathat olyan tevékenységet sem, amely tételes összeférhetetlenségi szabályt nem sért, azonban a tevékenység az ügyvédi hivatás méltóságát sérti. Az összeférhetetlenségi szabályokba nem ütköző, nem ügyvédi tevékenységet az ügyvédi hivatás gyakorlásától egyértelműen el kell különíteni. Ha az ügyvédet állami, társadalmi vagy egyéb szervezet tisztségviselőjévé, tagjává választják, ezt a minőségét sem saját, sem ügyfelei érdekében előnyök szerzésére nem használhatja fel. Ügyvédi tevékenysége során ezen minőségének megjelölését nem használhatja. Az ügyvéd két évig nem járhat el annál a bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozóhatóságnál, amelynél az ügyvédi kamarai tagsága előtt bíró, ügyész vagy nyomozóhatóság tagja volt. 8 Az ügyvéd megbízást nem vállalhat el abban az ügyben, amelyben korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, közjegyző helyettesként vagy nyomozóhatóság tagjaként eljárt. 9 Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el. Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt.

7

Ügyvédi törvény 6§ (1-3) bekezdés

8

ügyvédi törvény 7.§

9

ügyvédi törvény 25.§ (4)

6

A megbízó, a korábbi megbízó és a munkáltató a korlátozás alól írásban felmentést adhat . 10 Összeférhetetlen az ügyvédi hivatás gyakorlásával minden olyan tevékenység, mely az ügyfél megbízásának teljesítése során összefüggésbe hozható az ügyvéd korábbi állami, önkormányzati, társadalmi vagy egyéb szervezetnél betöltött tisztségével vagy attól kapott megbízásával. Ilyen esetben az ügyvéd a megbízást nem fogadhatja el. Az ügyvédnek tilos olyan látszatot keltenie, hogy korábbi pozíciója miatt az ő eljárása más ügyvédénél eredményesebb lehet. Az összeférhetetlenségi szabályok a korábbi megbízó, illetve munkáltató előtti eljárásra is irányadók. Ha ügyvédi irodában működő ügyvéd olyan megbízást kíván elvállalni, melyben az ellenérdekű ügyfél megbízását ugyanazon iroda másik tagja látja el, úgy a megbízás elvállalásakor, illetve az érdekellentétről való tudomásszerzéskor az ellenérdekű feleket tájékoztatni kell. Az ügyvédi iroda alapító okirata kizárhatja, hogy az iroda tagja olyan megbízást vállaljon, ahol az ellenérdekű felet az iroda másik tagja képviseli. Az ügyvéd nem vállalhat perbeli képviseletet gazdasági társaság, építőközösség, polgári jogi társaság vagy egyéb szervezet tagjainak egymás közötti perében, továbbá a közös képviselő vagy a képviseletre jogosult által bármelyik tag ellen indított perben, ha az alapító okiratot, társasági szerződést vagy egyéb létesítő okiratot az ügyvéd készítette, vagy készítése során meghatározó módon közreműködött, és a per tárgya a szerződésből eredő jogokkal vagy kötelezettségekkel kapcsolatos. Ha az ügyvéd tartós megbízási jogviszony keretében gazdasági társaság, polgári jogi társaság, társadalmi szervezet, egyéb szervezet képviseletét ellátta, úgy azok szétválása esetén az ebből eredő jogvitákban egyik ellenérdekű felet sem képviselheti. Nem kizárt azonban az ügyvéd közreműködése a szétválás során szükségessé váló okiratok elkészítésében, valamint a peren kívüli egyezség létrehozásában.

10

ügyvédi törvény 25.§ (1-3)

7

Ha az ügyvéd gazdasági társaság egy vagy több ügyét akár eseti, akár tartós megbízás alapján látta el, függetlenül attól, hogy a megbízást részére ki adta, nem járhat el a társaság és a megbízást ténylegesen részére adó vezető tisztségviselő között keletkező jogvitában. Ebben az esetben sem kizárt az ügyvéd közreműködése peren kívüli egyezség megkötésénél. Ha az ügyvéd felek megbízásából szerződéskötésében működik közre, és azok részére együttesen fejt ki okirat-szerkesztési tevékenységet, akkor az ilyen szerződésből keletkező jogvitákban egyik fél képviseletét sem láthatja el, kivéve ha az ellenérdekű felet a szerződéskötésnél másik ügyvéd képviselte. Az ügyvéd nem szerkesztheti és ellenjegyzésével nem láthatja el azt a szerződést, amelyben ő maga szerződő fél. Amennyiben valamelyik szerződő fél az ügyvéd hozzátartozója, ezt a tényt a szerződő felekkel külön közölni kell. A titoktartási kötelezettség

Az ügyvédi törvény felsorolja az ügyvédekre vonatkozó titoktartási kötelezettséget, amely szerint az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad. A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja. A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd és az alkalmazott ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként. A titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra és alkalmazottaikra, az ügyvédi szervekre, ezek tisztségviselőire és alkalmazottaira megfelelően irányadó. A megbízott ügyvéd

8

fegyelmi felelősséggel tartozik azért, hogy a jelen szabályzat hatálya alá nem tartozó alkalmazottait és segítőit a titoktartásra megfelelő módon kötelezze.11 A titoktartásra kötelezett személy az ügyvédi titkot mindenkivel szemben köteles megőrizni. Az ügyvéd különösen köteles tiszteletben tartani a másik ügyvédet terhelő titoktartási kötelezettséget, a titoktartás alá tartozó adatot, tényt nem fürkészheti ki, ilyet jogellenesen nem szerezhet, illetve nem használhat fel. Az ügyvéd csak akkor tehet tanúvallomást, ha részére a titok jogosultja felmentést adott. A védői titokról viszont az ügyvéd tanúvallomást nem tehet, és az általa őrzött védői titkot tartalmazó iratot a hatóságnak nem adhatja át. A védői titok megtartása a titokról rendelkezni jogosult személy bármilyen nyilatkozatától függetlenül kötelező. Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult a megbízó, az, aki a megbízás szándékával vagy jogi tanácsadás keretében a titkot képező tényt vagy adatot az ügyvéd tudomására hozta, a megbízási szerződés létrejöttétől függetlenül,. harmadik személy javára szóló megbízási szerződés esetén a megbízó az általa közölt tény tekintetében, egyebekben a képviselt fél, az örökös, a jogutód, illetve a bíróság által kijelölt felszámoló. Titoktartási kötelezettség terheli a megbízott ügyvédet, a megbízott ügyvédi iroda tagjait, a megbízottal együttműködő külföldi jogi tanácsadót és mindazokat, akik az ügy ellátása során az ügyvéd helyetteseként, segítőjeként az ügyvédi titok birtokába juthattak; a fegyelmi és előzetes vizsgálati ügyben eljáró személyeket; a kamarai szervek mindazon tisztségviselőit és alkalmazottait, akik az ügyvédi titoknak minősülő tényről hivatali működésük során tudomást szereztek.. A titoktartás alól felmentést az adhat, aki a titokról rendelkezni jogosult. Ha több jogosult van, a felmentést mindenkinek meg kell adnia. Több örökös esetében azonban bármely örökös jogosult az ügyvéd által készített végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás stb. tárgyában a titok megismerésére.

11

Ügyvédi törvény 8.§ (1-4)

9

A titoktartási kötelezettség alóli kivételek A titoktartási kötelezettség alóli kivételek lehetnek az ügyvédi kamara által indított fegyelmi és fegyelmi vizsgálati ügyben az ügyvédet nem terheli titoktartási kötelezettség sem a kamarai szervek, sem az ügyet elbíráló bíróság irányában. Ha az ügyvéd ellen a titokról rendelkezi jogosult személy, hatóság vagy bíróság előtt eljárást kezdeményez, azt úgy kell tekinteni, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy az egyébként titoktartásra kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben a titoktartási kötelezettség alól mentesüljön, ide nem értve a védői titoktartási kötelezettséget. Ha az ügyvéd azonos ügyben több ügyfél képviseletét vagy védelmét látja el, akkor az általa képviseltek irányában titoktartási kötelezettség nem terheli abban a körben ahol a képviseltek tényelőadása az ügy érdemében egyező. Erre a tényre a képviselteket a megbízás adásakor figyelmeztetni kell, ha a megbízást nem együttesen adják. Ha a megbízás

adásakor

a

megbízó

a

személyazonosságát

illetően

az

ügyvédet

megtévesztette, a titokról rendelkezni nem jogosult. Ezek a szabályok irányadók azokra is, akiket ügyvédi titoktartási kötelezettség terhel. Ügyvédi irodában tartandó házkutatás esetén az ügyvéd - a lehetőségekhez képest értesítse a kamara elnökét. Az ügyvédi kötelező felelősségbiztosítás

Az ügyvédi kötelező felelősségbiztosítás az ügyvéd az általa okozott kárért a Polgári Törvénykönyv alapján felel annak, akinek kárt okozott. A károk megtérítésének biztonságát szolgálja az ügyvédi felelősségbiztosítás, amelyet az ügyvédi működés tartama alatt fenn kell tartani. A felelősségbiztosítás az ügyvéddé válás feltételei között is szerepel.

Az ügyvéd köteles az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséget fenntartani. Az iroda alkalmassági feltételeinek részletes szabályait a területi kamarák állapítják meg. Az ügyvéd kizárólag annak a kamarának a területén tarthat fenn irodát és alirodát, amely kamarának tagja. Más kamara területén ügyfeleket nem fogadhat. 10

Az ügyvéd az ügyfelek folyamatos fogadását kizárólag ügyvédi irodájában végezheti. Tartós megbízás esetén a gazdasági szervezet működési helyén kialakított ügyvédi munkahely nem ütközik a fenti tilalomba. Az ügyvéd ezen a munkahelyen azonban csak akkor fogadhat más ügyfelet, ha a munkahelyet az irodaként, illetve alirodaként a kamara engedélyezte. Az ügyvéd köteles gondoskodni arról, hogy a részére küldött postai küldeményeket tartós távolléte esetén is - folyamatosan kézbesíteni lehessen. Etikai elvárások az ügyvéddel szemben Az ügyvéd folyamatosan fejlessze tudását, naprakészen ismerje a megjelenő új jogszabályokat és az irányadó bírói gyakorlatot. Az ügyvéd tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezzék a bíróságok és más hatóságok tagjaival, adja meg a kellő megbecsülést és tiszteletet, melyet saját hivatásával szemben is várjon el. Az ügyvédek egymással szemben fokozott igényességgel teljesítsék kötelezettségeiket. Az ügyvéd a kar tagjaival jó kollegiális kapcsolatot tartson fenn, s ennek körében a kölcsönös bizalmon alapuló udvariasság jellemezze munkáját. Irodájának kialakításával, személyes megjelenésével, fellépésével juttassa érvényre hivatása súlyát. Az ügyvéd az irodáját úgy alakítsa ki és tartsa fenn, hogy az megjelenésénél fogva kifejezésre juttassa az ügyvédi hivatás tekintélyét. Irodájában olyan irodatechnikai berendezéseket üzemeltessen, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy az irodában készült okiratok megjelenésükben méltóak legyenek a hivatáshoz. Kiemelt

figyelmet

tanúsítson

annak

érdekében,

hogy

munkája

során

az

összeférhetetlenség bármilyen formájának még a látszata se merülhessen fel. Az ügyvéd közszereplése az ügyvédi hivatás presztizséhez méltó szinvonalú legyen. Egyedi bírósági ügyekről, ítéletekről, az általa képviselt ügyekről csak tárgyilagosan, bizonyítható tények alapján az ügyvédi hivatáshoz méltó hangnemben nyilatkozhat, ilyen szereplése során tartozkódjék személyének előtérbe álltásától. 11

Hatóság előtt tett nyilatkozatai, beadványai és különösen perbeszédei legyenek jogilag megalapozottak, igényesek. A Legfelsőbb Bírósághoz előterjesztett felülvizsgálati kérelmek és az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványok színvonalára különös gondot fordítson. A védő tárgyalási fellépésénél különösen érvényesülnie kell az általános megjelenési és magatartási követelményeknek. Az ügyvéd tevékenysége során tartsa távol magát a felek személyes ellenszenvéből fakadó vitáktól, és ösztönözze ügyfelét is hasonló magatartásra. Az ügyvéd az ellenérdekű fél részére annak jogi képviselője útján teljesítsen. Az ügyvéd a beadványának másolatát kellő időben és külön felhívás nélkül küldje meg az ellenérdekű fél jogi képviselőjének. Ha az ügyvéd indokolt akadályoztatása miatt a tárgyalás, vagy más cselekmény elhalasztását kéri, az ellenérdekű fél ügyvédje a halasztáshoz járuljon hozzá, amennyiben megbízója ez ellen nem tiltakozott, és a halasztással érdeksérelem nem éri Ha az ügyvédeknek hivatásuk gyakorlása során egymással nézeteltérésük, vitájuk támad, törekedniük kell a vita békés eszközökkel történő rendezésére. Szükség esetén vegyék igénybe a kamara egyeztető fórumait. Amennyiben jogi képviselőként ügyvéddel szembeni eljárás megindítása szükséges, ha a jogvita jellege megengedi, az érintett ügyvédet előzetesen értesíteni kell, és megfelelő határidő tűzésével az önkéntes teljesítésre fel kell hívni. Ügyvédi megbízásnak az ügyfél részéről történő felmondása esetén az új megbízott ügyvéd lehetőség szerint nyújtson segítséget ahhoz, hogy a korábban eljárt ügyvéd a munkájával arányos, méltányos díjazáshoz hozzájusson. A védő a feladata teljesítése során a védelemre szóló megbízás írásba foglalása során úgy járjon el, hogy a megbízásba a védői titok körébe tartozó tények ne kerüljenek. Törekedjék arra, hogy nyomozati, illetve bizonyítási cselekménynél jelen legyen, és aktív magatartásával a védekezést segítse elő. A védelem taktikáját szabadon alakítja (a 12

védence mindenkori érdekeinek figyelembevételével), ugyanezen elv alapján a védő maga dönt a rendelkezésére álló bizonyítékok felhasználásáról, ezek sorrendjéről és esedékességéről is. Nyilatkozataiban kerülje el az érdekellentétben lévő terheltek személyének vagy tevékenységének a védekezéshez szükséges mértéket meghaladó kedvezőtlen értékelését. Az ügyvéd hivatása gyakorlása mellett részvénytársaság részvényese, korlátolt felelősségű társaság üzletrész tulajdonosa, betéti társaság kültagja, valamint szövetkezetnek munkavégzési kötelezettséggel nem járó tagja lehet. Az ügyvéd betölthet gazdasági társaságnál vagy szövetkezetnél felügyelő bizottsági, illetve igazgatósági tagsági tisztet, amennyiben az munkaviszony létesítését nem igényli. Az ügyvédi

tevékenység, amennyiben gazdasági társaságnál vagy szövetkezetnél

felügyelő bizottsági, illetve igazgatósági tagsági tisztet tölt be, valamint, ha gazdasági társaságnál vagy szövetkezetnél felügyelő bizottsági, illetve igazgatósági tagsági tisztséget tölt be az ügyvédi kar tekintélyét nem sértheti, ezért kerülni kell az olyan gazdasági társaságban való szerepvállalást, amit a társadalmi közmegegyezés kedvezőtlenül ítél meg. Az ügyvéd hivatása gyakorlása mellett állhat országgyűlési, illetve helyi önkormányzati képviselői jogviszonyban, és - ha jogszabály nem tiltja- ott tisztséget is betölthet. Egyesületnek,

alapítvány

kuratóriumának,

egyházi

szervezetnek

tagja

vagy

tisztségviselője lehet. Köztestület tisztségviselőjévé választható, betölthet választottbírói tisztet, eseti vagy állandó választottbíróságnál. Teljesíthet szakértői megbízást, felkérést, az igazságügyi szakértői tevékenység kivételével. Az ügyvéd azonban tevékenysége során a fentiekre egyáltalán nem hivatkozhat, és nem tanúsíthat olyan magatartást, amely arra utal, hogy ezen tisztsége folytán bármely ügyet kedvezőbben tud elintézni. Ha hatóság részéről jogsértést észlel, és a rendelkezésre álló eszközökkel ezt nem képes elhárítani, forduljon az Ügyvédi Kamarához.

13

Az ügyvéd biztosítsa az ügyvédjelölt részére az ügyvédjelölti oktatásban való részvétel lehetőségét. Az ügyvédeket a tevékenységéért megbízási díj és költségtérítés illeti meg. Az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya. 12 Az ügyvédi tevékenység végzése során –ha jogszabály az ügyvéd számára elektronikus aláírás használatát írja elő-csak bizonyos feltételeknek megfelelő minősített elektronikus használható. A feltételeket az ügyvédi törvény 12/B.§(1) bekezdése tartalmazza. A megbízás elvállalásakor az ügyvédnek tájékoztatást kell adnia a bíróság által megállapítható díjról és költségekről. Az ügyvéd az átvett pénzről bizonylatot köteles adni ügyfelének. Ha ügyvéd szívességi ügyintézést vállal, ezt a körülményt a megbízásban rögzíteni kell. Tilos a megállapodás szerinti megbízási díjon és a felszámítható költségeken felül anyagi vagy egyéb szolgáltatás követelése. Az ügyvédi megbízási díj követelés másra nem engedményezhető. Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, az ügyvéd köteles a felvett megbízási díjjal elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos megbízási díjat visszatarthatja. Az ügyvéd köteles a megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb értékről a megbízót haladéktalanul értesíteni. Az ügyvéd az átvett pénzből beszámítással kielégítheti a megbízójával szemben megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról a megbízót írásban köteles értesíteni. A beszámításnak nincs helye, ha a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni,a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg,más jogszabály a beszámítást tiltja. 13

12

Ügyvédi törvény 9.§

13


14

Ha az ügyvéd önkormányzat, társadalmi szervezet vagy más ilyen jellegű közhasznú szervezet felkérésére díjazás nélkül jogi szolgáltatást nyújt, úgy ezt a szolgáltatást igénybe vevő személytől nem fogadhat el díjazást. Az ügyvéd ekkor is köteles figyelembe venni az összeférhetetlenségi szabályokat, valamint tilos e tevékenységét ügyfelek szerzésére, illetve reklám céljára felhasználnia. AZ ÜGYVÉDI MŰKÖDÉS A MEGBÍZÁSI JOGVISZONY Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a hatóság kirendelése alapján is eljárhat. Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.14 Ha az ügyvéd ingatlanközvetítő, illetve harmadik személy által adott tartós megbízás alapján jár el, köteles írásbeli megbízással rendelkezni attól a személytől is, akinek az érdekében eljár. A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el. A megbízó az ügy ellátásával más ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el. Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd közreműködését is igénybe veheti, kivéve ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.15 Az ügyvéd a kapott megbízásról vagy annak megszűnéséről az eljáró bíróságot vagy más hatóságot köteles nyomban értesíteni, illetve meghatalmazását az iratokhoz becsatolni.

14

Ügyvédi törvény 22-23.§.(1)

15


15

Az ügyvéd nem fogadhat el olyan megbízást, melynek teljesítése jogszabály megsértésével jár, vagy a közerkölcsbe ütközik. Az ügyvéd ügyfelével a megbízási jogviszony fennállása alatt saját, illetve közeli hozzátartozója javára a megbízás tárgyára vonatkozóan vagy a megbízással kapcsolatban jogügyletet csak az illetékes kamara elnökségének hozzájárulása után köthet. E tilalom nem vonatkozik az ügyvédi megbízási díj-megállapodásra. Az ügyvéd a büntetőeljárásban az óvadék általa történő előlegezésére megállapodást nem köthet. Ha a megbízónak már van más ügyvédje, az ügyvéd a megbízást csak akkor vállalhatja, ha a korábbi megbízás megszűnését a megbízó igazolta, vagy a korábbi ügyvéd az együttes megbízáshoz hozzájárult. Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha azt írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak és az ügyvédnek saját kezűleg kell aláírnia. A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat . Ha a megbízó írni, olvasni nem tud, vagy nem képes, a meghatalmazást közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a megbízó a megbízás létrejöttét előttük elismerte.

A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is. Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik.16 Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja.

16


16

A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni. A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja. Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról az törvényben felsorolttól eltérően rendelkezhetnek. Ebben az esetben az ügyvéd a megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van.. A megbízási jogviszony megszűnését a törvény is felsorolja, ami történhet a

megbízás

teljesítésével, az ügyvéd vagy a megbízó halálával, a megbízó jogutód nélküli megszűnésével, az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével. Az ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek. Ha az ügyvéd a tevékenységét ügyvédi iroda (67-83.§) tagjaként folytatja, a megbízás nem szűnik meg, hanem az iroda megbízottá válik. Az ügyvéd a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt 15 nappal megelőzően, illetőleg a (3) bekezdés szerint meghatározott felmondási idő kezdete előtt írásban értesíteni, ebben tájékoztatni a (2) és (3) bekezdésben foglalt lehetőségekről.17 Az ügyvéd köteles a megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről - a megbízó kérésére elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után – néhány meghatározott kivétellel - az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni. Az ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az ilyen iratokról - a fogalmazványokat kivéve - másolatot köteles kiadni. 17


17

Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az ügyvédet megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg. 18 Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik meg, hogy ügyvédi tevékenységét tovább folytatja, az ügyvéd az elszámolásban részére kiadott megbízási szerződésben megbízottá válik. Az iroda a megbízott személyében várható változásról a megbízóját a 24 § (7) bekezdés szerint köteles értesíteni. 19Az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik. Erről az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatni kell. Az ügyvéd a megbízás teljesítése érdekében a jogszabályok keretei között jogosult önálló adatgyűjtésre. A megbízás létrejötte Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a hatóság kirendelése vagy a jogi segítségnyújtó szolgálattal külön jogszabály szerinti jogi segítői tevékenység ellátására kötött szolgáltatási szerződés alapján is eljárhat.20 Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.21 A megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.22 A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el.23 18


19


20


21

Ügyvédi törvény 23.§(1)

22


23


18

A megbízó az ügy ellátásával más ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el.24 Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd, illetve európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász közreműködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.25 A megbízás megszűnése Az ügyvédi megbízás megszűnését a törvény 24.§ (1-7) bekezdése sorolja fel. Ez alapján az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni. A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja. Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról a 24.§(1-2) bekezdéstől eltérően rendelkezhetnek. Az ügyvéd a megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van.) A megbízás az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül megszűnik, a megbízás teljesítésével, az ügyvéd vagy a megbízó halálával, a megbízó jogutód nélküli megszűnésével, és az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével. Az ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek. Ha az ügyvéd a tevékenységét ügyvédi iroda (67-83. §) tagjaként folytatja, a megbízás nem szűnik meg, hanem az iroda megbízottá válik. Az ügyvéd a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt 15 nappal megelőzően, illetőleg a (3) bekezdés szerint meghatározott felmondási idő kezdete előtt írásban értesíteni, ebben tájékoztatni a (2)-(3) bekezdésben foglalt lehetőségekről.

24


25


19

POLGÁRI BÍRÓSÁGI ÚT

Az igazságszolgáltatás Igazságszolgáltatás a Magyar Köztársaságban a bíróságok és a bírák feladata. A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról végleges jelleggel döntenek és intézik a hatáskörükbe utalt nem peres ügyeket. Elengedhetetlen feltétel a bírósági szervezet és a bírák függetlenségének biztosítása. Az igazságszolgáltatási tevékenységének két fajtája van: a büntető –és polgári bíráskodás. (büntető bíráskodás büntetőügyekben, minden más ügy a polgári bíróságok előtt.)

A polgári bíróságok tevékenysége alapvetően két fajta lehet, egyrészt a polgári peres eljárás és a polgári nem peres eljárás. A polgári per célja az érdekeltek közötti jogvita eldöntése, míg a nem peres eljáráseljárás célja a polgári jogok érvényesítésére szolgál.

Polgári bírósági út Ha egy adott jogvita eldöntése a polgári bíróság elé tartozik, ezeket polgári ügyeknek nevezzük. Ezek a felsorolás szerint lehetnek, polgári jogi jogvita,családjogi vita,munkaügyi

jogvita,

szövetkezeti

jogvita,

társadalombiztosítási

jogvita

és

közigazgatási határozatok törvényességének felülvizsgálata.

A bírósághoz fordulás joga az alapvető emberi jogok egyike, valamint keresetjog. A Polgári Perrendtartás tartalmazza, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.26

Polgári bíróságok tevékenysége

A polgári eljárásnak két fajtája van a peres és nemperes. A peres eljárás alatt mindig a polgári pert értjük. Ezzel szemben a nemperes eljárások, mindazon eljárások, melyek nem a polgári per szabályai szerint bonyolódnak le. 26

Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 57.§ (1)

20

A polgári per célja az érdekeltek közötti jogvita eldöntése, míg a nem peres eljáráseljárás célja a polgári jogok érvényesítésére szolgál. Polgári peres eljárás Olyan hatósági eljárás, amelyben a bíróság, mint állami szerv közhatalmi jogosítványokat gyakorol. Nem hivatalból, hanem kérelemre indul. Bíróságok feladata, hogy az ellenérdekű felek között felmerült jogvitát eldöntse. Ennek során a bíróságok kötelessége, hogy mindkét felet meghallgassa és szükség szerint az állításaik bizonyítására kötelezze. „Olyan kérelemre induló, törvényben szabályozott eljárás, melyben a bíróság és az ellenérdekű felek tevékenysége a polgári ügyek körében felmerült jogvita végleges eldöntésére irányul.” A polgári pert keresetlevéllel kell megindítani, amely a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet, a keresetet is tartalmazza, melyet csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. A bíróság feladata, hogy a felek jogvitájához a törvényes kereteket biztosítsa, tényállást megállapítsa és ítélettel a jogvitát eldöntse. A per két ellenérdekű félből (alperes, felperes) áll. Az eljárás jellege kontradiktórius, vagyis a bíróság nem döntheti el a jogvitát anélkül, hogy mindkét felet meg ne hallgatta volna. A peres feleken kívül más személyek is részt vehetnek a perben. A polgári per tárgya a polgári jogvita, amely a bírósági útra tartozó polgári ügyekben keletkezik. Véglegességről akkor beszélünk, ha a bíróság jogerős ítélettel fejezi be a polgári pert. A jogerőre emelkedett határozatot rendes perorvoslattal már nem lehet megtámadni, az ítélet anyagi jogereje pedig kizárja, hogy ugyanazon felek vagy jogutódai ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt új keresetet indíthassanak. A jogerős határozatot végre lehet hajtani. A polgári per a kereset megindítástól az ítélet meghozataláig tartó folyamat, mely eljárás cselekmények sorozatából áll.

21

Polgári nem peres eljárás Nemperes eljárásban:a bíróság helyett a közjegyző vagy bírósági végrehajtó is eljárhat (pl. hagyaték, végrehajtás), ellenérdekű fél hiányozhat (pl. holtnak nyilvánítás), eljárás indítvánnyal, kérelemmel, beadvánnyal is megindítható (pl. végrehajtási lap), eljárás nem kontradiktórius (pl. fizetési meghagyás beadásakor az ellenérdekű felet nem hallgatja meg), bíróság nem állapítja meg a tényállást, nem folytat le bizonyítást és végzéssel vagy a végzéshez hasonló döntéssel határoz (pl. végrehatási záradék).

Polgári eljárásjog forrásai: Polgári eljárásjog során az Alaptörvény (X. bírói szervezetről., XI. ügyészségekről, XII. alapvető jogokról és kötelezettségekről), a Törvények (1952. év III. tv., 1994. évi LIII. Tv.), a Kormányrendeletek (56/2008. Korm. rend.), a

Miniszteri rendelet ( Im

rendeletek) és az Alkotmánybíróság határozatait használják fel.

Polgári eljárás alapelvei A polgári eljárás alapelveit két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik nagy csoport az igazságszolgáltatás alapelvei. Az igazságszolgáltatás alapelveibe tartozik a Bíróság előtti egyenlőség, az anyanyelv használatának elve, a nyilvánosság elve, a közvetlenség elve, a szóbeliség elve, a képviselethez való jogosultság elve, a társasbíráskodás elve és a bírói függetlenség elve. A másik nagy csoport a polgári eljárás alapelvei, ami lehet a kérelemre történő eljárás elve, a rendelkezési elve, a perhatékonyság elve, a perbeli esélyegyenlőség elve, a jóhiszeműség elve, a szabad bizonyítás elve, a nyilvánosság elve, a szóbeliség elve, a közvetlenség elve és az anyanyelv használatának elve. Perbeli képviselet A perbeli képviselet jelenti a más nevében és érdekében való fellépését, helyettesítését jogilag releváns cselekedetekben. Képviselet lehet közvetett és közvetlen képviselet. 22

A közvetett képviselet azt jelenti, hogy a képviselő által kiváltott joghatások nem a képviseltre nézve, hanem a képviselő nevében állottak be. A közvetlen képviselet az amikor a képviselő a képviselt személy nevében jár el, neki szerez jogokat vagy vállal kötelezettségeket.

A perbeli képviselet az, amikor a fél helyett és nevében való közreműködést a per vitelében vagy egyes eljárási cselekmények megtételében a polgári perben meghatározott módon, és úgy hogy a cselekvés joghatásai közvetlenül a képviselt félre nézve állnak be.

Képviselet fajtái szerint megkülönböztetünk, meghatalmazotti képviseletet, törvényes képviseletet és ügygondnoki képviseletet. Meghatalmazottak A cselekvőképes fél maga dönthet arról, hogy személyesen vagy meghatalmazottja útján jár el a polgári perben. A törvény megengedi, hogy a félnek több meghatalmazottja legyen. Meghatalmazott lehet a fél hozzátartozója (egyenes ágbeli rokon, házastárs, örökbe fogadó-fogadott, élettárs..), a fél pertársa, vagy annak törvénves képviselője vagy meghatalmazottja, az ügyvéd vagy ügyvédi iroda, mely az ügyvéd és az ügyfél között megbízáson alapul, a közigazgatási szerv vezetője vagy alkalmazottja a szervnek a tevékenységével kapcsolatos, valamint a az alkalmazott a szerv vezetőjének az őt e minőségében érintett perekben, az önkormányzatokat érintő perek közül a helyi önkormányzat pereiben: képviselő testületének tagja, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal alkalmazottja, a szakszervezet a saját tagjának a perében, az érdek-képviseleti szerv saját tagjának perében, a szövetkezet ügyintézésre jogosult vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben és a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet. Nem lehet meghatalmazott az aki a 18. életévét még be nem töltötte, akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott, valamint akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett.

23

A meghatalmazást közokiratba illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba (2 tanú vagy bíróság előtt jegyzőkönyvbe mondva) kell foglalni. Meghatalmazás akár a per vitelére (perrel kapcsolatos minden nyilatkozat, cselekmény, keresetindítás) akár egyes perbeli cselekmények teljesítésére szólhat. Az ügyvédjelölt, mivel nincs jogi szakvizsgája az Ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság előtt nem járhat el. A meghatalmazásnak visszavonás (azonnali hatályú), felmondás az ügyvéd által (még 15 napig el kell látni) a fél halála folytán való megszűnése a bírósággal szemben a bíróságnak való bejelentésétől, az ellenféllel szemben pedig a vele való közléstől hatályos. Kötelező jogi képviselet A törvény meghatározza, mely esetekben kötelező a jogi képviselet. Ezek a következők, a megyei bíróság I. fokú hatáskörébe tartozó, a jogi személy cégek egymás közötti pereiben, az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint azt ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést előterjesztő fél számára és a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban az ún. közvetlen fellebbezést benyújtó fél számára. Nem peres eljárások közül a cégbejegyzési eljárásban.

Törvényes képviselet Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, vagy ha a fél jogi személy a törvényes képviselő hiányában a fél részére a bíróság az ellenfél kérelmére ügygondnokot rendel ki. Természetes személyek törvényes képviseletének esetei lehetnek a szülő, annak a kiskorúnak, aki szülői felügyelet alatt áll, a gyám, annak a kiskorúnak, aki nem áll szülői felügyelet alatt, a gondnok, annak nagykorúnak, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, eseti gondnok, ha a szülő, gyám, vagy a gondnok valamely akadály miatt nem járhat el, valamint az ideiglenes gondnok, annak nagykorú személynek, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy teljes mértéken hiányzik. Jogi személyek törvényes képviseletének esetei amikor a

helyi önkormányzat

képviselőtestületét a polgármester, az állami vállalatot az igazgató,a költségvetési szerv 24

képviseletét a szerv vezetője, a szövetkezetet az igazgatóság elnöke, valamint tagja és a jogi személyiségű gazdasági társaságoknál az ügyvezető. Ügygondnoki képviselet Ha a cselekvőképtelen félnek vagy jogi személynek nincs törvényes képviselője, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek nincs meghatalmazottja a bíróság a fél részére ügygondnokot rendel ki. Kötelező a kirendelés, amikor a keresetlevelet az alperesnek hirdetményi úton lehet kézbesíteni, a házasság érvénytelenítése iránti perben, ha már nem él az a fél, aki ellen a keresetet meg kell indítani, az apaság és származás megállapítása iránti egyéb perekben, ha az a személy aki ellen a keresetet meg kell indítani már nem él, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a gondokság alá helyezési perben az alperes részére a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg ügygondnokot kell kirendelni, a végrehajtó az adós részére ügygondnokot rendel ki, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós lakóvagy tartózkodási helye ismeretlen, meghalt és a jogutódai ismeretlenek. Az ügygondnok jogállása megegyezik a per vitelére a meghatalmazott jogállásával.

AZ ÜGYVÉD KIRENDELÉSE Az ügyvéd kirendelését az ügyvédi törvény sorolja fel. Az ügyvéd kirendelés esetén bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el. A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot felvenni. A kamara köteles a kirendelések teljesítése érdekében pihenő- és munkaszüneti napokon ügyvédi ügyeletet biztosítani. A kirendelt ügyvéd a külön jogszabályban meghatározott díjazásra és költségtérítésre tarthat igényt. Pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás útján is elláthat, ha jogi segítőként működik.27 A kirendelő határozat 27


25

A kirendelt ügyvéd részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata pótolja.28

Az ügyvédnek fegyelmi felelőssége van, amit az Ügyvédi törvény VI. fejezete tartalmaz. Ezek a következők, fegyelmi vétség, büntetések, elévülés. Az ügyvéd fegyelmi ügyében első fokon a kamara fegyelmi bizottságából, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságából alakított fegyelmi tanács jár el.29 Az ügyvédi tevékenység felfüggesztése A törvény megjelöli azokat az eseteket, amikor az első fokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggeszti. Ez lehet, ha ellene olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb. A felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyosságára való tekintettel indokolt. A felfüggesztés időtartama az Ügyvédi törvény 54.§ (1) bekezdés a) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, kivéve, ha első fokon az ügyvédet felmentették. Ebben az esetben 3 hónap, amely egy ízben, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.

Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.

Ha az első fokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.

28


29


26

Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába. A felfüggesztésre a szüneteltetés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.30 Az első fokú fegyelmi tanács - az 54. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggesztheti, ha az ügyvéd szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas

vagy a pótmagánvádló

vádindítványa

alapján

indult

büntetőeljárást - hatálya alatt áll31

AZ ÜGYVÉDI IRODA Az ügyvédi tevékenység végzésére ügyvédi iroda (a továbbiakban e fejezetben: iroda) alapítható. Az iroda jogi személy.32 Irodát egy vagy több ügyvéd alapíthat. Az iroda alapításához alapító okirat szükséges. Az alapító okiratban meg kell határozni az iroda nevét, székhelyét, az irodavezetőt és a tagokat nevük, lakcímük feltüntetésével, az iroda vagyonának mértékét és rendelkezésre bocsátásának esedékességét, valamint módját, a szavazati jogot és a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást, az iroda képviseletének, a megbízás elfogadásának szabályait, több irodavezető esetén az irodavezetés szabályait, a taggyűlés működésének szabályait, a tagok közötti elszámolás szabályait, az irodából való kizárás, rendkívüli felmondás, a tagsági viszony megszűnésének szabályait, az iroda megszűnésének szabályait. Egyszemélyes irodánál az alapító okiratban meg kell határozni az iroda nevét, székhelyét, az irodavezetőt és az iroda megszűnésének szabályait kell meghatározni.

30


31

Ügyvédi törvény 54/A.§

32


27

Az iroda tagja jogosult az iroda könyveibe, elszámolásaiba betekinteni. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Az ügyvédi irodák névjegyzéke Ügyvédi tevékenységet az iroda végezhet, amelyet a kamara az ügyvédi irodák névjegyzékébe felvett.33 Az irodával létrejött megbízási jogviszony A megbízási jogviszony az irodával jön létre.34 A megbízás - a szerződés felmondásán kívül – megszűnik a megbízás teljesítésével, a megbízó halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,és abban az esetben, ha az iroda jogutód nélkül szűnik meg. Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik meg, hogy ügyvédi tevékenységét tovább folytatja, az ügyvéd az elszámolásban részére kiadott megbízási szerződésben megbízottá válik. Az iroda a megbízott személyében várható változásról megbízóját a 24. § (7) bekezdés szerint köteles értesíteni. Az iroda megszűnése Az iroda az ügyvédi irodák névjegyzékéből való törléssel szűnik meg.35 AZ ALKALMAZOTT ÜGYVÉD Alkalmazott ügyvéd az, aki tevékenységét ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával létrejött munkaviszony alapján végzi. Az alkalmazott ügyvéd az 5. § (1) és (3) bekezdésben megjelölt tevékenységeket önállóan nem láthatja el; azokban kizárólag az ügyvéd felelősségi körén belül, és utasításai alapján működhet közre. 36

33


34


35


36


28

Az alkalmazott ügyvéd kizárólag a munkáltatója részére adott megbízás és kirendelés keretei között végezheti tevékenységét. Az alkalmazott ügyvéd a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet.37 Alkalmazott ügyvédi tevékenységet az végezhet, akit a kamara az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe felvett.38 A kamara az alkalmazott ügyvédet arcképes igazolvánnyal látja el.39 AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSBAN RÉSZES VALAMELY MÁS ÁLLAMBAN ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁRA

JOGOSULTAK

ÜGYVÉDI

TEVÉKENYSÉGE

MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN E törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni annak a magyar állampolgárnak, illetve a külön törvény alapján szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek Magyarország területén kifejtett tevékenységére, aki a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosult valamely EGT-államban (a továbbiakban: európai közösségi jogász).40 E Fejezet alkalmazásában EGT-állam az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, ha a vonatkozó nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.41 E Fejezet alkalmazásában az európai közösségi jogász saját EGT-államának az az EGT-állam tekintendő, amelyben az európai közösségi jogász megszerezte a külön 37


38


39


40

Ügyvédi törvény 89/A.§(1)

41


29

jogszabályban felsorolt szakmai megnevezések egyikének használatára való jogosultságot.42 E fejezet alkalmazásában eseti jellegű szolgáltatásnyújtás a szolgáltatási tevékenység

megkezdésének

és

folytatásának

általános

szabályairól

szóló

törvényben meghatározott határon átnyúló szolgáltatásnyújtás.43

AZ ÜGYVÉDI KAMARA Ügyvédi kamara Ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette.44 Az ügyvédi kamara az 1874. évi XXXIV. törvénycikk, az 1937. évi IV. törvénycikk alapján, majd az 1958. évi 12. törvényerejű rendelet, illetve az 1983. évi 4. törvényerejű rendelet alapján létrehozott országos ügyvédi önkormányzati szervek teljeskörű jogutódja. Eredeti alapítási éve: 1875. Az ügyvédi kamara az első ügyvédi rendtartás szerint egy vagy több törvényszék területén lévő, az ügyvédi lajstromba fölvett gyakorló ügyvédeket magában foglaló testületi szervezet volt. Célja az ügyvédek tekintélyének, illetve jogainak megvédése, fegyelmi ellenőrzésük és a fegyelmi joghatóság gyakorlása, véleményadás ügyvédi és jogalkotási, valamint igazságszolgáltatási kérdésekben. Tagjaitól díjat szedett. Elnöksége, választmánya, közgyűlése volt. A területi ügyvédi kamara első alakuló ülését a törvényszéki elnökök hívták össze és vezették le. Az 1874. évi ügyvédi rendtartást az 1937. évi rendtartás váltotta fel. Ezen jogszabály 4. § szerint az ügyvédi kamara szervei: a közgyűlés, a választmány, a tisztikar és a helyi bizottság, az ügyvédi kamarák közös szerve: az ügyvédi kamarák országos bizottsága. A rendtartás 35-37. § szerint az ügyvédi kamarák országos bizottsága az ügyvédi kamarák elnökeiből, titkáraiból és legalább fele részben az ügyvédi kamarák választmányainak 42


43


44


30

kiküldötteiből áll, üléseit a szükséghez képest tartja, rendszerint Budapesten. Feladatai: állásfoglalás és javaslattétel az igazságszolgáltatásra és a jogalkotásra vonatkozó kérdésekben, továbbá megfelelő eljárás olyan ügyekben, amelyekben a törvény az ügyvédi kamarák országos bizottságának közreműködését rendeli. Másodfokú hatáskört az országos bizottság az 1948. évi XXIX. törvénnyel kapott. Az országos bizottság helyébe az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről szóló 1958. évi 12. törvényerejű rendelet szerint az Országos Ügyvédi Tanács lépett, amelyet az ügyvédi kamarákkal és az ügyvédek kamarai tagságával összefüggő egyes kérdésekről szóló 26/1958. (III. 30.) Korm. rendelet 3. § értelmében 1958. szeptember 1. és december 31. között kellett megszervezni. Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet bővítette a kamarák és az Országos Ügyvédi Tanács jogkörét, a jogszabály szövegében is kifejezésre juttatta, hogy az Országos Ügyvédi Tanács - mint az ügyvédség önkormányzattal rendelkező országos szervezete szervezi, irányítja és ellenőrzi az ügyvédi tevékenységet, ellátja az ügyvédség egészének érdekképviseletét, biztosítja alkotmányos és egyéb törvényes jogainak érvényesülését, valamint az önkormányzatokon belül önként vállalt kötelességek teljesítését. Az Országos Ügyvédi Tanács kiemelt feladata lett az ügyvédek és önkormányzati tevékenységét meghatározó szabályzatok és iránymutatások megalkotása. Az Országos Ügyvédi Tanács elnevezése az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1991. évi XXIII. törvény 38. § (4) bekezdésének rendelkezése folytán 1991. július 18-ától Országos Ügyvédi Kamarává, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 126. § (3) bekezdése folytán Magyar Ügyvédi Kamarává változott.45 A TERÜLETI KAMARA A területi ügyvédi kamara (a továbbiakban a XI. és XII. fejezetben: területi kamara) köztestület, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik; a működési területén ellátja a 12. §-ban, továbbá a törvényben, az alapszabályában és a szabályzatában a hatáskörébe utalt feladatokat.46 A területi kamara működési területe a törvényszékek illetékességi területével azonos. 45

www.magyarugyvedikamara.hu/tart/index/5/1

46


31

A területi kamara elnevezésében utalni kell az illetékességi területére. A területi kamara szervei A területi ügyvédi kamara szerveit az ügyvédi törvény 103. § (1) bekezdése sorolja fel. Ezek a közgyűlés, a területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség), a fegyelmi bizottság, az összeférhetetlenségi bizottság, és az ellenőrző bizottság. A felsorolt szerveken kívül a területi kamara alapszabályában meghatározott más bizottság is választható.

Az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek létrehozhatják az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságát, amelynek véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó döntéseknél és szabályzatoknál. A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA A Magyar Ügyvédi Kamara köztestület, az ügyvédek országos szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik.47 A Magyar Ügyvédi Kamara országos hatáskörrel ellátja a 12.§-ban, továbbá a törvényben, az alapszabályában és a szabályzataiban meghatározott feladatokat.48 A Magyar Ügyvédi Kamara tagjai a területi kamarák.49 A Magyar Ügyvédi Kamara székhelye: Budapest.50

A Magyar Ügyvédi Kamara szerveit a törvény 110. § (1) bekezdése sorolja fel. Ezek a teljes ülés, az elnökség, a fegyelmi bizottság, az összeférhetetlenségi bizottság, a választási bizottság, és az az ellenőrző bizottság.

47


48


49


50


32

A felsorolt szerveken kívül a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott más bizottság is választható. ÖSSZEGZÉS A jogállamiság elvének tiszteletben tartásán alapuló társadalomban az ügyvéd különleges szerepet tölt be. Feladata nem merül ki abban, hogy a törvényi kereteken belül híven teljesíti megbízását. Az ügyvéd feladata az igazság szolgálata és azok érdekeinek érvényesítése, akik jogainak és szabadságának biztosításával és védelmével megbízták, és nem csupán az a feladata, hogy ügyfelét perben képviselje, hanem hogy annak tanácsadója is legyen. Az ügyvédi hivatás tiszteletben tartása a jogállamiság és a demokrácia elengedhetetlen feltétele a társadalomban. Az ügyvédi hivatás tehát számos (néha egymásnak ellentmondónak tűnő) jogi és etikai kötelezettséget ró az ügyvédre. Az ügyvédi hivatás világszerte ismert, azonban nem mindenütt abban a formában, ahogyan nálunk ismeretes. Ma az ügyvédi tevékenység Magyarországon szabad és független, az ügyvédválasztás szabadsága pedig mindenkit megillet. Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani. Az ügyvédi tevékenységre külön jogszabály született, ezen kívül a működésük során be kell tartani az ügyvédi etikai szabályzatban leírtakat.

33

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Králik Lajos (1903): Franklin Társulat.

A magyar ügyvédség. Az ügyvédi kar I. kötet.

Budapest.

Kengyel Miklós: Magyar Polgári eljárásjog Osiris Kiadó (2012.) www.magyarugyvedikamara.hu Ügyvédek Nagy Kézikönyve CD Jogtár Hamza Gábor: Az ügyleti képviselet Rejtjel Kiadó (1997)

HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK Az ügyvédekről szóló 1998.évi XI. törvény Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény Nagykommentár Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló a Magyar Ügyvédi Kamara 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzata

34

ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG A POLGÁRI PERBEN

Recommend Documents