,'1
Francaise, r.o 145 du 29 mai 19221 .A Szovets6ge; 6s T6rsult F6hatalmak Csehszlov6ki6val 6s Jugoszl6vi6vat m6r 1919 szeptembereben kotottek kisebbsdgvddelmi szeruod6st. A Romdni6val kotott szetzodds al6ir6sa a rom6n korm6ny hosszas vonakoddsa folytAn h6rorn honappal el-
Perben o, hazugsdgok irodalmdval Elenken enrl6ksziink mdg azokra a rnagyaro rszagtnyilatkozatokra, anreiyek azakkori magyar kormdnyok 6ll6spondet tukroztek 6s ana vonatkoztak, hogy sem az 1920. evi trianoni, sem ped tg az 191J . evt p6rizsi bdke szerzodes, de m6s nem zetkozi okrndny sem biztosit jogi lehetos6get a magyar komr6ny, illetve valamely m6s nemzetkozi szewezet szdrnara alth oz,hogy pl. a romaniai magyar nelnzeti egysdg helyzetevel foglalkozzon, sztikseg esetdn pedig annak 6rdek6ben fell6pjen...
Valoszinri, hogy ezt, akkor igy kiv6ntdk meg a "testrzerdllanrok", anrelyek neh ezen szembesultek lszembesulnek/ tolvai rnultjukkal es eroszakos asszimildlo gyakorlatukkal" Mas k6rdes persze, l-,ogy a kor6bbi nxagyar konn6nyok szofogado gyerekkent mello il.ek minden erdenrleges fbl I epe st azuto d6l I amokba kdrivszenilt magyarok j o gvedel me erdekeben, Legfeljebb latszatgesztusokat tettek. Egyebkent pedig a fe ntebb i ek et hango ztattak. Hazugsag volt" S ezen az serlr vdltort"at,haartkenyszerhazngsdgkent fogl"k fel. A Magyarorszilggal kotott 1947. evi p6rizsi b6keszerzades valoban nem tartahnaz kisebbscgv6delmi rendelkezdseket. Az 1920. 6vi trianoni bekes zerzo de s ki sebb sc gvede I m i rendelkezdse i s em az utodal I amokban e
1
o nem zet i ki sebb se ge k
h el
y zetet szab
6 Iy
oztak.
A Romdnifval koto Lt 1947. evi panzsi b6ke szerzodesben sincsenek kisebbs6gvedehni rendelkezdsek, de ez nem jelentr art,hogy ilyen rendelkezesek teljesen hi6nyoznak! Ezt a k6rd6st ugyanis a pdrizsi bekeszer zode s s el hatdl y6t ve sztett tri ano nL szerzo d6 st6 I ft ggetl emil, i dobe I i korl6t ozas n6lktrl, a P6rizsban 19 19. december 9-6n egyfel oL azEgyestilt Allamok, Nugy-Britannia, Franciaorsz ilg,Olaszorsz6g 6s Jap6n (Szovets6ges 6s T6rsult Fohatalmak), m6sfel6l Romfnia kozott kotott kisebbsdgvddelrn
98
i
szerzodds szabirlyozzalJournal
officiel de la Republique
tolodott. Egyebkent ismeretes, hogy Rom6nia m6r az 1878. 6vi berlini kongres^ron, ahol a Torok Birodalom hiib6ri kotel6keb6l felszabadult al I a mok, Rom ania,S zerbi a 6s M ontene gro szuverenitas 6n ak el i smerd s6t a v allas i k i s ebb segek po I gad es p o I it ikai e gyenj o gu s6g6n ak b iaos itas6tol tettek fuggov6, nehezsegeket t6rnas ztott,nevezetesen a zsidok egyenjogusitasat illetoen, es csak azeuropai hatalmak egyuttes fellep6se kovetkezteben volt hajlando ert afeltdtelt elfogadni. Azl 9 I 9. 6vi p6rizs i szerztid6s ertelm6ben Rom{nia nagymertek1i megnagyobbodf sa sziiksdgess6 teszi a nernzeti, faii es vall6si kisebbscgek v6delmdnek nemzetktizi biztosftf sdt. Az elsti cikk nemzetkiizi sze rzadesekben szokatlan erdvel fej ezi ki a Romf nia f ltal r'6llalt kisebbsdgvddelrni kiitelezettsdgek fllandosf g6t 6s megr'{ltoztathatatlansdgit. A 2 - 8. cikkben foglalt rendelkezdsek alaptorveny erejuek. Semrnifele rom6n torvdny szab fiyozitsa vagy hatosagi intezkedes nelrr helyezheti azokat hatalyon kiviil . lLaRoumanie s' engage ase que les stipulations contenues dans les articles 2 6 8 du present chapitre soient reconnues comme lois fontlamentales, 6 ce qu ourune loi, reglement ni aucune action officielle ne soient en contradiction ou en opposicion evec ces stipulations et a ce qu'auculle loi, aucun reglement ni aucune action officielle ne prevalent coufre elles./ A Z. cikkben Romdnia kotele zi magat arta, hogy az ors zhg osszes lakosa eletenek 6s szabaclsag6nak tok6letes 6s teljes v6delmet biztos itja, szi.ilet6sre, nemre, nernzetisdgre, nyelvre, fajra 6s vallelsra valir tekintet nelkul . Legouvernement roumain s'enga ge |accord er atous les habitants pleine et enti6re protection de leurviet et de leur liberte, sans distinction de naissance, de national6, de langage, de race ou de religion./ Ugyanez a
cikk biztositja a szabad vall6sgyakorl6s jog6t is. A 3. - 6. cikkek
a
Rom6ni 6hoz c sato lt teruleteken I ako szern6lyek romdn 6ll ampol g6rs agirnak automatikus megszerz6s6re, valarnint azosztr6k 6s ama$ar 6llarnpolg6rs6g fenntart6sdnak j ogaravonatkoznak! A 7. cikk kiilon kotelezi Rom6ni6t a teruleten lako zsidok 6llampolg6ri jogainak elismer6s6re.
A legfontosabb
a 8.
cikk, amely faji, nyelvi
6s
vall6si kisebbs6gek a torv6ny
mi ndennemti diszkri min6c i6j 6t me gli ltj a. Ki indul opontj 4 hogy
99
el6tt minden roman 6llampolg6r fajra, nyelvre 6s vall6sra val6 tekintet n6lki.il egyenl6. A diszkrimin6ci6 tilalma vonatkozik akozszolsillatban val6 alkalm azisra,tiszts6gek betrjlt6s6re, foglalkoz6sok, kereskedelmi 6s ipari tev6kenys6gek gyakorl6s6ra. Birmilyen anyanyelvii rom6n 6llampolg6r szabadnyelvhasm6lata nem korl6tozhat6 u map6n6rintkez6sben, sem az rizleti 6letben, sem vaildsi t6ren, a sait6ban riagy b6rmely term6szetii kiadv6nyokban, sern pedig a nyilvinos gyiil6seken. /ll ne sera 6dict6 aucune restriction contre le libre usage par tout ressortissant roumain d'une langue quelconque, soit dans les relations priv6es ou de commerce, soit en mati6re de religion, de presse, ou de pubfication de toute nature soit dans les rdunions publics/. A birosdgokei6tti nyelvhaszn6latot illet6en a romdn konn6ny 6sszeni konnyit6seket fog biztositani a nem rom6n anyanyelvii romiin dllanlpolg6rok sz6m6ra. A 9. 6s a 10. cikkbiaositja azanyanyelven tort6nci oktat6sjog6t! A 9. cikk szerint a nemzeti, vallisi vagy nyelvi kisebbs6gekh eztaitoz6 rom6n 6llampolgiiroknakjoguk van sajiit koltsegiikon iskokikat, valamint egy6b nevel6si 6sjot6konysiigi int6zeteket fel6llitani s azokban sai6t nvelviikon oktatni, ill. azokat valliisi arapon szewezni.A rom6n dllam poiitiv kotelezetts6geit ebben avonatkozitsban a 10. cikk szab(ivozza. Ennek 6rtelm6ben a rom6n korm6ny kotelezi mag6t, hogy olyan vdrosokban 6s kertiletekben, melyeknek lakoss6ga j el entris ar6nyban az etnikai vagy valliisi kisebbs6gekhez tartozik,azitllatni,v6rosivagy egy6b tenileti egygegek ko lts6 gv etds6b6 I a kisebbs 6gek szfmar inyin ak m egfelel
r.-
a I l.cikk biztositjaazerd6lyi szekely 6s szdsz krjzossdgek auton6midjrit a vallils-6s iskolatigy tekintet6ben. /La Roumanie agr6e d,accorder, sous
le contr6le de I'Etat roumain, aux conlmunaut6s des Szeckler et des saxons en Transylvanie, I'autonomice locale, en ce qui conceme les questions religieuses et scolaires./
A szerzSdls v6grehajt 6sht a Nemzetek szovetsdg6nek garanci6ja al6 helyezt6k. A Tanfcs minden tagja felhivhatja aTandcs figyelm6t a kisebbs6gi szerz6d6sben kortilirt kotelezetts6gek megs6rt6se vagy annak vesz6lyeztetetts6ge kortilm6nyeire, jogorvosl6s v6gett, amikor is a Tandcs az Alapokminyban szabillyozott elj6r6sok valamelyik6t foganatositj a. A kisebbs6 gi szerzfidlsben megh atir ozottkiitelezetts6gek v6l-
lal{sai tehdt felt6tele volt Romdnia rendkfvtili teriil.Ii loo
-.g-
nagyobbodris6nak! Erre utal Milerand francia kdztf rsasfgi elniik kifirrilevele, rnellyel a b6kes zerz6d6s fogalmazvinyrit az 1924" j anu,lrj 6ban Pririzsba 6rke z5 magyar bdkedelegfci6nak megktildtitt. A kisrSr6lev6l szerint a tertileti rendelkez6sek egyik indoka, hogy az elcsatolt teriileteken 616 rnagyar kisebbsdgek jogait a nagyhatal ma kna k azut6dfllamokkal a kisebbs6gvddelem tirgy{ban kiittitt sze rzod6sei teljes rn6rt6kben garantfli6k! A kisebbsegi szerzodesek est6ben a szerzodo felek teh6t a Nemzetek Szovets6ge Tan6cs6nak tagiait ruh 6n"ikfel azzal ajoggal, hogy orkodjenek a kisebbs6gi szerzodesek rend elkezeseinek v6grehujt6sa 6s betart6sa felett. Igen am,de a Nemzetek Szovetsege m6r neln letezik. M int ismeretes, a N ernzetek Szovetsdge I 93 9 decemberdben, Finnorszagmegt6madasa ut6n a Szovjetuniot mint agresszort kizaftatagai sorabo I . Ezerta Szovj etuni6 m6r 19 41 -tol, arn iko r azango l-amerikai-szovj et haborus egyiittrniikod6s rnegk ezdodott, ragaszkodott a Nemzetek Szoyets 6 gen ek fel o sz I at6s 6h oz,ho gy az ail.h elyette s itendo E gye su lt N e mzetek Szerve zeteben isrnet k6pviseltethesse rnag6t ... Azrij szerv ezetalapokm6n yiltveglegesen az 1945. evi San Francisco-i konferencia dol gorta ki. A Nemzetek Szovetsdgenek kozgyules e enttan, 1946-ban kimondta sajat feloszlatasat. A kerd6s ezekut6n az,hogy akisebbsegvedehni szerzodesek hat6lyukat ves ztettek-e a v6grehajt6sukat ellenorzo szerv, & N e nr ze t ek
S
zov et s e ge Tanacs 6n ak m e g s zlin e s6v e I ?
E,rre a kerd6sre val asztad a h6gai N emzetkozi Birosdgnak azon
hataro zata,mely szerint a mandatumbol eredo kotelezetts6gek v6grehajtasa nem ftlgg ossze a Nernzetek Szovetseg6nek fenn6ll6s aval, ennelfog va ezek a kotelezetts6gek nern v6lhattak semmissd csup6n azon okbol, hogy a Nemzetek Szovets6ge megszunt. A mand6turn szab6lyainak megfeleloen iga zgatottteruletek lakoss itginak jogai teh6t nem tehetok ettol fiigg6ve I /Comme leur ex6cution ne ddpendait pas de
I'existence de la Soci6t6 des Nations, ces obligations ne pouvaient pas devenir caduque pour la seule raison que cet organe de surveillance avait cass6 d'exister. Le droit de la population administr6e conformdment 6 ces r6gles ne pouvait pas en dependre. Cour internationale de Justice, Recueil des arr6ts, etc., 1950, p . l33l . A Nern zetkozi Biros ilgarraa kovetkeztet6sre jutott, hogy az ENSZ Kozgyil6s6nek joga van a kordbban a Nern zetekszovets6ge, iital Wakoro [t feluryeleti j o gkor gyakorl6s6ra' 101
Hangsrilyozni kell, hogy a Nemzetkozi Biros6g 6llrsfoglakisrinak csak az el6be teg'esztett konkr6t iigyben van jogerele. a nemZetk
a
Nemzetkozi Bir6s6g is gyakran hivatkozik kordbbi it6leteiben tijelen_
tett j o ge I veke, 6s azokat arkarmazzaa k6 scib b i has o nl6,i u.n. anal6gia a manditumszerzod6sek 6s kisebbs6gi szerzrid6se[ kozott nyil-
jy.t
e,
v6nval6. Mi'dken6 a humanitdrius szerzcld6it t",.go.J;aui runorit. Az elobb emlitettek c6lja a megh atilrozotttenilet lak'oss6ga kultur6lis, gazdasdgi 6s politika.i f^e{ld.d6sq:k elosegit6se, mig az utobfriak bizonyos teriileten 6lci faji 6s vall6si kiseb-bs6geknel mint kozriss6geknek 'e.rzeti,
6s az azokho z tartozo egy6neknek identit6suk nregtartiis:ira, nemzeti kul_
tu.uJuk fejlcid6s6re, ill. valkisuk szabad gyakorl6J6ra biaosi_ tani a Nemzetek Szovets6g6nek fehigyelete "uro;oguit alatt. A Nemzetek Szcivets6g6nek feroszlatiisa teh6t nem vonta maga ut6n a fenti kareg6ri6ba tartozo szerz6d6sekben bizto sitott i ogot e, v6l I alt kotelezetts6gek megsziin6s6t. Minden ellenkezci dilitassal szemben, Romiinidnak 6rv6nyes nernzet_ kozi ktitelezettsdgei vannak a magrar/6s rniiV nenr"ti
9.n 1
ko te lezetts6 gek b etarriisZnak
6nek hatiisk
e l l en ci r
z6se
TORTENELMI LEcKE KFaD6KNEK ns
NEMzvrcx{rO16nxEri
.gyregktel szem_ azEiisz"riorgy,ile, _
!
Sajnos nincs tudomdsom arr6r, hogy azENSZ Kozgyril6se el6 lett volna terjesztve akrrr egyetlen olyan eset is, u-.tyn""l tapcsiin a Rom6niiiban 6lo magyar nemzeti egys6g sirlyos e, t ou.it.r.t., diszkriminrlci6jriror rehet 6s kelr besierni.L vagy,n"grrary'ut mig a rorniinok feljelentik 6nmagukat?.. Mindegy, airoe tridomdsut teil vennrink, hogy a b
::-y:t:r
szerep6t?
lo2
103
Netdn az jelentette a probl6m6t s jelenti ma is - hogy ezeknek az isrnereteknek a summ irjamerSben rnds k6petidlz,rnint M,aszegenyes, tendenciozusan kiragadott n6h6ny mondat, amit a sz6ban forgo esem6nyekr6l a maryar n6p fiainak l6tniuk szabadott?.. Nern kelt tal6lgatni,
"A magyarok nyil ait6l ments meg
Uram, minket!" Generaciokra visszamenden kimutath ato az af.ijdalmas oncsonkitds, amit aziitalhajtottunk v6g e, hogy magunkat kisebbitve, rn6sok tetteircil zengedeiliink, saj dt ho s i e ss6gtinket ped i g megtagadtuk. I degen vez6nysz6r{! Lak6jnak j616 alamizsn66rt? Korl6tolts6gbol? Nem tudhatni. De ha utiinajdrunk a val6s6gnak - Pad6nyi Viktor felt6ro rnunk6ja nyom6n akkor a tanult "torl6nelem" 6s a val6siigos mlilt olvan szemben6ll6sdnak lesztink tanfi, ar.ni egyenesen sokkol6.
Ap6ink negyedikes gimnaziumi tanul6kk6nt m6g eredeti latinban olvasl-ratt6k Julius Caesar galliai hadjrlratenak tort6net6t. /Commentarii de bello Gallici/. Vagy hogy m6st ne rnondjak, annak idej6n azt is bet6ve kelletttudni, mik6nt verekedte vegig a perzs6k kis-Szsiai hadjhratittizezer gorog b6rharcos, azaz ismerni kellett a hadj6rat teljes ritvonaldt 6s mind,enj el entcj s mozzanatbt.. . Tan ito ttitk eil. v alaXenophon Anabasi s-a ,alapj6n. Iskolakonyveink oldalakon kereszttil taglalt6k Hannibal itriliai ':hadj6rat6t, az 6tkel6stril az Alpokon a cannaei csatdig bezirolag. lJut Oszembe, hogy Hannibal legendris 6tkeles6rol az Alpokon, m6g film is , k6 sztilt. Ennek e gyi k v ttltozatin gyermekkorom Eur6p 6j a sz6 rakozon, minthogy Hannibal elcsig6zott csapatainak ktiszkod6s6rol igyekezett meggyrimi benniinkct a realisztikus k6peke tcjrekedci film. Erofeszitesei ko zben azonban rneg f-el edke zett az "ritta lan-utak" ment6n sorj 6zo stirgonyoszlopokr6l.../ Tankonyveink viszont, mindezekkel szemben, a honfoglal6s ut6ni els6 szAz esztend6 maryar hadtort6neti vonatkoz{sair6l mindossze annyit tudtak, hogy 6seink "rab16 hadj6ratokra" jiirtak, s ezek sorin 955-ben Augsburgn5lkatasztr6fitlis veres6get szenvedtek... A dolgot az teszi rendkiviil furcs5v6, s6t felelmetess6, hogy az ut6honfoglal6s utini szAzesztendri hadtort6neti esem6nyeirijl 6riasi mennyis6gii maryar 6s idegen forrasanyag, tem6rdek adat 6s leir6s 6ll trirt6nettanitdsunk rendelkez6s6re...
t04
pontosan errol van sz6.
Az tv ezr ede s rn a gyar-t ort6ne lrn -h am i s it d s hfttere, ho gy rn inden''tij " talkonyvet k6t-h6rom regibol fllitottak ossze, a r6giek viszont nemet 6s osztrik torlenelrni rnuvek kornpil6cioi voltak. Ferde szeml6letu oktataskultril'ank szarnara csak az volt kornoly es megbizhata,amit n6metbol vettunk itt...A ndrnet kozegbol hozzitnk sodrodott vagy ndtnet szuggeszci6k alatt elo "tudom6nyo s" reprezentdnsaink gyan akvo lemosolyg6s sal kezeltek nrinden mary ar szarmazhsfianyagot 6s fbldolgozdst. Pedig...
igy tortent, hogy utohonfoglal6s kori tort6nehnunk egyik legabb es e ge szen grandi 6 ars komp l ex umdro l, a maryar killpolitika es hadmtiv6s zet I 8 esztendot felolelo szak aszarol, arnely a maga 9g6sz6ben a X. szaz.ad,legnagyobb europa L szenz6cioja volt, csup6n a 955-os izgal11.ras
augsburgi "ungar-schlachtot"', flo rneg a het "gy6s zmaryafi" tartott6k fontosnak fehnutatni a felnovekvo nemzed6k elott. Micso da szegyen! Persze nem veletlen, rnert a folottirnk uralkodo kategori6knak sztiksegiik volt a n6rnet nagys6g 6s a magyar torpes6g kialakit6sfra, egy kollekliv magyar kisebbsegi 6rz6s keltesdre es fenntart6sdra. Ez aztfn olyannyira sikerult, s olyji,l jott a kdsobbi tiranni6knak is, hogy magunk is ebben nevelkedtunk, s ennek ellenkezoj 6t fel fedezn i : szivdobo gtat6 61meny. A 955. 6vi magyarhdborfi, aho gy artaz ism€tr, elszigetelt fomr6ban es 6rtelernben tanitottdk, nern is l6tezett. Letezeff ellenben egy 954-955os h6borf, amelynek befej ezo szakas zareilnk n6zve szomod, bar 6rtheto, de arnelynek elso es hat6rtalanul nagyobb m6retezestl 6s jelentos6gti hAnyadq.u M+GYAR'IORTENELEM LEGRAGYOGOBB, ES A NEMET ToRTENELEM LEGSZEGYENTELJESEBB fejezete! sot, ha azzala kifejezdssel 61ek, hogy
a
"legragyog,6bb", nem is rnondtarn eleget,
mert a954. evrhadj aratsokkal nagyobb ar6nyfi 6s sikerteljesebb maa p \CIO volt a X. szazadban, rnint p6ld6ul gyar VILAGSZENZACIO n6ndorfehdrv6ri diadal vil6gszenzAciojavolt a XV., illetve Kossuth es szabads6gharca a XIX . szlzadban! Moszkv6t6l Londonig, a skandin6v vil6gt6lbordov6ig, Rom6tol Bizincig, nem volt olyan v6ros, ahol ne tudtak volna err6l a hadj 6ratr6l, 6s a X . szhzad derek6n nem volt olyan gyerek Europ 6ban,aki ne ismerte volna arta nevet: Bulcsti. l05
5
I
$ 5
A n6met 6s osznik tdrt6nelemoktatr{sb6l teljes eg6sz6ben hiilnyzkez
hadjilrat, s csak a sz6ps6gflastromotjelentc! augsu*li u*orriuun r.r.._ litue, nemzeti, nevel6si szempontok miatt. Ezertnet6ls, n6met szempontb6l. Amilyen 6rthetci azonban ez an6metek szernpontjdL6l, ann6l 6rtheter lenebb, hogy a mi tort6nelmi oktat6sunkb6l is hi6niit, s auban is r:p-T r a u gsb urgi iitkcizet van fe l em l itve, noha E2 A ireu-Anar : f .l E_ a
ffi
LENTOSEG EBEN, ZSENIALITASAEEN SEMMIVEL SEM MARAD EL JULIUS CAESAR VAGY HANNIBAT-,IiiE"iVT NAPOLEON HADJARATAI MOGOTI AMELYEK NAGYSZENUiECE MEGKAP MINDENKIT, BAR A VEGEN HANNIBAT.N, NEPO LEON IS ELB uKorr. Mindeneserre Hann i birror nemcsak a zt tanitottiik, hogyniiur6.
nagy europai hadj6rata - arnelyhez hasonl6 m6retez6sti hadi vdllalkozds felezer eve' keresztiil, Nagy Kiiroly avar hiiboruj6t6l Batu k6n iatirlhrir s6ig Eur6pdban nern volt - ner-r-rcsak az eur6pai t6rt6nelembofmaraot
ami a n6met kozvetito kozeg
ki,
sok'rinde't elnyelo turajdonsriga kovet-
kezt6ben nerr csoda, hanem a mi nemzeti eml6kezetiinluot i, ilianyzik. nagy baj: hal6ros k6rt er6revetito tiinet. ugy hiszem, nem lesz P,.n9aiu 6rdektele' tehiit, ha szorongattatdsunk 6s h6'yattat;;r"k ;j";thull{m_ vo lgy6ben, az ezer esz.tendris 6vfordul o i mponiil6 rn6rfb I dkoven6l rneg_ kis6reljrik feltolteni a nragyar rerkekben a torl6nehnrink 954. esztendeje hely6n tSrnadt vdkuurnot.
alakja messze fermagasrik a kor rrorizondin. T6ved az aki -penleBulcsri csupdn a magyar trirzsi vez6rek egyikdt szeml6ii. Burcsir
a maga
ko.r6ban eur6pai m6retez6sri szem6lyi#g. Neve aX. szlzadderek6n a kor Eur6p6j6ban, mint-churchilr6 vary gir.nrro*.r.. PrL??9yhgTeplnmaryar vez6ri rangi5n, 6s a magyar t
horkrij6nak kozjogu m6lt6srigrin kivtil a nemzetiozi 6letben is k6t ritka kegyet 6s elismer6st kifejez6 nemzetkrizi cim illeti cit meg. Bulcsrihorka visekije a kor kdt legrangosabb cim6nek - olyan cimek"nek, u',ik"t
u,
l06
-'bizfnci
csfszar vendegbaadott korban csak uralkodok viselhettek: ti a r6da" 0s "rrirmai patr{cills". Mind e kdt cim firJt}lZetkczi kifuntetds, amit e cs/aszarok osztogatnak" Valami olyasnti, mint egy svszuzaCCal e?:filirtt az
eranygyapj vagy a terclszalagrend legfblsdbb fokor"ata vCItrt. Csak ald tisztdban iun a kor b:izantikus etikettje vel, s ilnrlak je lelitosegev eL. nz tudja r.negdfteni, hog),ntit_ielentett kirlf,olcli szc'nt*lyiick az isteni cererTlaniakk;il korulvett bizenci csasziir "vendi:gbarati6tiak" Ienrli. A "romai patr"icitls" cirn adopra nyozasa a Kr. Ll. VI. sz.az.adtol kezci divatbajonni. A ravennai
udvar es a rornai pupai udvar adta kittintet6stil ktitf,oldi kiralyi szenrelyeknek. Ezt a eiLret kapta 6s viselte elete vegeig buszk6n Alarich got kir6ly, Theodorik csdszdr, & frank kir6lysag megalapitoja, Cloclwig, valamint Nugy K6roly" I'-ios, Tas vez6r unok 6iu,Bulcsri, aki mel 1es|eg 948 -ban BocJonyban /nra Vi dd in/ megkeresztelkedett, egyeb rnagyar es nentzetkozi cimei kozcltt ezta cimet is viselte. Ila a ndvjegy akkoriban divatban lett volna, iJulcsf horka n6vjegy6n meglehetosen
udvar,
a b tzanci
l"rosszir lett volna a szoveg...
Azolvaso rnindeueseffe fehndrheti a tdnf, hogry lteffl a fejedelem volt a romai patricius, hanem Bulcsu, a horka. De felmerh efi arta korulm6ny is, hogy rrern Istvan kiraly koti az elso kulfoldi "politikai" h6zass6got, amikor feles6gul veszi Gizell6t, hanelx Bulcsu horka nenje az elso ezena t6ren a rn aryar krilpo I iti k6b an, am ikor ft rj hez megy B aj oro rszaguralkod o he rc eg€iez,Arnulfhoz, aki igy Gizelldnak, Istvin kiraly hiwes6nek d6danya volt.
/Arnulf lanya, KAI vezerunokaja. Judit nagyhercegno Nagy Ott6 csasz6r sogomoje lesz, 6s o kezdem6nyezi majdanN6rnetorszigb6l a quedlinburgi kovetj6r6st es a t6rit6s meginditasdt Gerafejedelem idej en.l Tal6n sikeriilt n6rnileg erzekeltetni, hogry ki volt tdmadalrni es politikai ertelemben Bulcsf ,, & magyar 6s a nem zetkozi 6letbelt. A k6pet rn6g ki kell eg6sziteni azzal,hogy mindezeken feltil Bulcsri horka volt a X. szLzad 6j 6n ak I e gn aryobb, fo lulmu lhatat lan h adve z6r e. M e I I e tte az indulo g54-955-os h6boruban az lszak-nyugati hat6rv6dd torzs vezere,,Zoard
Europ
fta,Huba vezerunok6ja, Lehel tolti be a "vezlrkari f6nok" szerepet. Tanuls6gos lenne egyuttal ldttatni a kor politikai tort6n6seit 6s azok inditekait is. Ezzelegyszer s rnindenkorra el lehetne ndmitani azokataz erotelj e s hangokat, amelyek uno s-untalan "magyar rab lo hadj 6ratokr6l", "magyar b arb 6rs 69ro l" szaj koznak, n6lkii lozv e minden t6nyt 6s hiteles"ti s ztas6 gei, me s sze-rne ssze megkertilve a maryar hadvi sel6 s c61j ait 6s pirhtnaEzzeL sz6t.) ejtrink s6AAt". (A tov6bbiakban err6l rn6g b6ven
ral
t
I I
T9:an f6ny deriilne
a magyar politika 6s a magyar fegyverek abszohit fol6ny6re 6s sirly6ra. A k6rd6s imm:lr egy 6veZiede v7rja a hiteles v6-
laszt, 6m a "vdlaszt" egyre-m6sra J magyarellenJs szenved6ly
szolgilltatj a... Vaj o n m i6rt? A hadjdrattal kapcsolatban, amely egyszerre t
A sereg a szovets6ges bajor 6s svirb tartorndnyokon harc n6lkril 6wonul_ va, elcibb v6gigverte a harom frank tartomdny seregeit a Rajna inne's6
I3urgxrndi6b6l a Rivieran 6t ltaliAba rortek elore delrol, teh6t hAfutr6l t6gradtdk meg Henrik tartom6nyait. valarnint Friauit. Elfogtaltak Veron6t, es - kunilbel{il 500 ewel Attila ismerl hadj6rata ulin - Aquilejat. F riaulban gesz tJ;r' 6re g sernm i s itettek m ind en katonai ep itm6nyt, v6 gi gtaro lt6k M' e tonidnyt, s onnan vonultak 954. szepternbereben hazaA gadjarat het honapig tarto tt.E zalatt a sereg mintegy 5 000 kilometcfi tett meg, a kisebb kiteroket nem is szamirva. Ha a hadjdratot csupatl het hcnap *r {clvonulas szenrponti6bol szemleljtik, ldtnunk kell, hogy"'a leforgasa alatt kiirulbeltil 250 ejszak6t, 500 etkezest, 500 etetest es itarirsr f lf lcft pregolclaniuk 120000 16 sz6rnare! 0t nagy folyodtkeldst l.rajtottak vegre (Enns' Rajil&, R.hone, kdtszer a Po) . Aziitkozetek szdma p-lcgszeml6lhatarlan" (l-tannib6l ut1a Spamyolorszfgbol Italiaba rovidebb voli seregelek letszarna kisebb, aruol nern is beszelve, hogy a felvonul6s es a visszater6s kozott lt6lieban 6ttelelt). |aclj arata e gyszeruen megrendito volt az egesz vilag szamara- Az eur6pai kozvelemeny ketsegbe volt esve. A templornokban nrindenutt szentsegipradas okban konyoro$ek a szorongo l itani irkon ! "De sagltfis Hungaronxn 13
u I c sir
Domine!" - A maryarok nyilaitol tnetlts meg lJrant, minket! Ezeknek a tenyeknek a torteneti ohat6sbol val6 "kimaradfs6ra" a ftrdatlanseg sem n-lentseg. Eltrenben a dolgok hat6s6nak ismeret6ben kozbtinteny nem ltlfsok - magunk ellen! Bulcsg horka nev6t (amely ndv a "boics" modosul6sa)" a Komdroml jarfs egyik kozsege - szulofalum -: Brics orzi" liber,a nos
olda-
liin, arnelyek ott6 koronatartorn6nyai voltak. A frank erok megsemrnisitese ut6n a magyarhaderci ftkelt a Raj*an 6s Lotharingidban teljls eg6sz6ben fehnozsolta majd mcgsernrnisitette Brun6 totharingiai haderej6t, a;ry
(Padaryi Viktor ry)oman)
feg/-
verl6ny utin vorcis Konrlid wurmsban rinnep6lyeien 6s gazdag ajind6kokkal fogadta a magyarokat. N6h6ny napi pihen6 ut6n gruno rn6sii tartom6nydba, Koln 6s Maastricht vid6k6re vonultak, ahov6 mellesleg rnaga vorcis
Konr:idkalarzolta6ket. A tartomanyteljeskatonaierej6nekmJgr.ilrririt6r.
a.tartomdny vegrgpusztitasa utan Brabantba nyomultak el6rela mai Belgiumba, majd Lobbesen riwerekedve magukat, iambray osnomoltrik 6s
mJgl cambray al6l d6lkeleti ininyban, 6szak-Franciaorsz6gon vonultak 6t, megy?ff.la1haturlan, elsopni folenyi katonai g'rizelem nyo.6o A lron_Rheims_ chalons vonaliin haladva, ott6 tov6bbi tartom6ny6ra, Burgundidra tortek,
arne$en irgnzint6n elleftillhatatlanul nyomultak
r08
*ilg.
l09
t
I
I
Tdrtenelmi lecke kezdoknek
6s
nemzetgyfilctl6knek Tudatlansrig? Kozony? Hamis dbrrindok? vajon rnivez6relh etiazt aki nem veszi figyelembe, hogy csemet6je csak anyanyelve
a sztilcit,
r6v6'veheti birtokriba
a
vildgot? A nyelv
szelle'ri ii'cstink
'-rinden hordoz6ja, a l6lek kulcsa s 6pp gyemrek6veiben gyijt€.rz6kei 6s anyanyelve r6v6n egy eg6sz 6letre sz6l6 benyomfsokat 6s ismereteket az ember. Ezazonbancsak akkor tort6nik igy, ha gyermekiinket nenr keny-
szeritjiik idegen kozegbe, nem iiltetjiik egy idegen nyelv idegen vil6g6ba' Hogy azanyanyelv fontos 6s potolhatatlan, aiegyakit6n nem a sznobok 6s elragadtatott nyelvtan6rok sz6lama. Amik6nt a tem6szet 6s ciseink 6ltal meghardrozott a hajunk 6s bortnk szine, ugyanirgy meghat6rozott a nyelviink is, hiszen a dolgok 6s fogalmak r6siietekbe menci 6s m6lyrehat6 elemz6s6hez ndlkrilozhetetlen. Az idegen nyelv rnindv6gig szintetikus tdpr6l6k marad, s azazonnevelkedett cserlet6k ny elv1rz,lke,gondorkod6sa elsowad. Meft nemcsak a gondolkod6s hat vissza a nyelvre hanem a nyelv is a gondolkodiisra. A term6szetet - amely csak egy any6t, azonk6ppen csak egyetlen anyanyelvet adott nekiink - nem lehet btintetlentil kijritszani. Mindez olyb6 hinhet, mintha a nyelvnek, az irodalonrnak. a m[iv6szeteknek onc6lir elv6nlsait taglalnilnk... val6j:lban azonban megm6sifliatatlan torv6nyszenisdgekrcil van sz6, s ezek nemcsak a r6gmrilt kultrirdkban, az emberis6g hoskoraban voltak 6rv6nyesek, hanern napjainkban, a tudom6ny 6s technika kor6ban is, amely kor nem kev6sb6 siigoruan koveteli rr,egaz6rz6kletes elemz6st, a pontos 6s szabatos rnegf,at6rozfst, amelyhez mindenekel6tt csorbitatlan jeilemii, testben 6s 16lekben egyariint der6k emberekre van szriks6g. Mirpedig azanyanyelv6t6l rnlgfosztott ember - felernber. F6lernberek nevel6si peaig sentinek sem lehet c6l1- a. Erv6nyes ez p ersze a vi 169 valamennyi nye l,i6.e.
llo
Csemege WanfLntazonban eW adal6k: nem kisebb szernelyis6g ajkar6l hangzott el, mint a nyelvtudominyok legnagyobb 6s foliilmulhatatlan tudor6nak, Giuseppe Merz,ofanti ll77 4- I 849 biborosnak/, az aik6rol aki 6lete v6ge fel6 owennyolc lll nyelven irt, 6s szi'zhitrom lll nyelven besz6lt, isrnerve minden han girnyalatot es nyelvj6r6st. Mezzofanti n-lonsignore mondta annak idejen Ludwig August Frankl osztr6k koitonek &fi,amit most nern kis buszkesdggel iddzek: "Tudja, melyik nyelvet tartom az olasz6s gorog utan, minden m6s nyelv elott leginkibb dallamosnak es a verseles szempondabol a leginkebb fejloddsre kepesnek? A rnagy art. Ugy.ljen, ffrert egy feltundoklo kolt6i langes zmegigazolni fogi antzetemet. A magyarok, ugy l6tszik, m6g nettl is tudj6k, rnicsoda kincs lakozik nyelwrkben..." Tudjuk. Flisz azotakoszorus koltoink egesz kara bevaltotta m6r nyelvLink 6s szellernunk igeretet.
gyuloloi is. A szlovak "eteti" olvas6it a magyarellenes maszsajto peldaul renduletlen kitartassal laggal. Ha a szlovak sajtokalo zfantazriia kimerul, s lleln jut eszebe tobb ocsm6nys6g, amivel bennunket illethett le, akkor ideza lelkem. Van kihez nyulnia, hiszen a magyarellenesseget tobb mint egy evszLzada kultivaljak a szlovak 69 alatt. Term6szetesen az sem zavar senkit, hogy azidezett Persze akadnak a rnagyar nyelvnek hivatfsos
kutfo ugyanc sak lepkefo
go val akezeb en, I 6gbo I k apta''nt
e
gall ap itasait"
.
A leggyakrabban ide zetthivatasos magyar nyelv 6s nemzetellenes kampanyfonok Ludovit Stur /1 815- 185 6l szlov6k kolt6 6s politikus volt, a szlovfk irodalmi nyelv 6s a szlovfk nacionaliznus megteremtoje, aki tobb ir6saban is hangot adott stket 6s vak magyargyuloletenek. Hadd elljon itt ne lr dn
y " rneg
6l
la
p itasa",h ad d v €,gezzen azokkal a n6lfn6 l
e l fo
gu l at l anabb
nyelv6szek 6s gondolkodok kinyilatko ilatasa.
Azal6bbi rdezetekaz 1956-ban, Pozsonyban kiadott /Slovania, bratia - Szl6vok, testv6rek/ cimti parnfletbol valok , Stfir "l6ngehnejet6l" 6thawa! "...A szlovdk csapatok, v6dekezve a rablo magyarokkal szemben, elpusztultak Nyitranel, ahol Zobort, a nag)nnorva vezerthosszri, hdsies harca ut6n elfogt6k 6s kegyetlenul meggyilkolt6k... A dunra magyarok lassan eltanutt6k a szlovdkoktol a mrivdszetek et, ab6k6sebb 6letet, 6s nyelvtik szlov6k szavakkal gazdagodott. ... A Magyarorsz6gon letezomuvelts6g, tizlet, kereskedelern, ipat, stb. . . ke letkez6se rn ind a szl ov 6koknak ko szonhet6, irgyho gy M agyaro rsz irg a
szlov6kok n6lkitl alig Letezhetett volna...
...Behatoltak Erd6lybe
a
k6bor16 szokev6nyek, akiket magyarok111
nak neveznek, s akiketirzotta felelem rnds nemzeteh6l, mert kilopakodtak urali oshaz6jukbol, hogy le ne igitzzirk 6ket. Rabl6sbol 6ltek, lohust
ettek. Anmondt6k nekik a n6metek: gyertek 6s t6madjuk meg egyu tt a szlov6kok orsz6g6t 6s a csavarg6k megfo gadtitk a tandcsot, rnert nern volt helyrik, ahol letelepedhettek volna 6s legeltethett6k volna lovaikat. ...A szlovdkok rnindenkor kihintek munkaszeretetrikkel 6s nagyon csiszolt elm6jtikkel, rig;rhogy haszitmbavesszrik Magyarorsz6 g-or.rferfiait, akik k ittintek bolcsess6grikkel, kev6s kiv6tellel szlov6kokalalalunk. . ...A magyar koron6ho z tarlozo szlavok is v6gy akozni kezdtek arra, lrogy lerazzdk rnagukrol a r6gi becstelen magyar ig6t. Hogy a nlagyarok, a mongolok ikertesfv6rei felfogtak a kor szellerndt, abbot tatnuto, t-to W a Magyarorsz6gon 6io nentzeteknek neln engedt6k meg nen-lzetisegk6nt elni, sot ezen kfvlil azeddiginel is jobban elnyornt6k aiokat, akik a nemzetszentjogairolkezdtek besz6lni. Es mivel a magyarok pragukat mindenkinel tobbre taftottdk, m6s nemzetek szitmara uku sfi.ofiu.ui dllitottak. 6k teh6t a barbar idok szellem6ben elhat6 roztitk,hogy tovabb uralkodnak 6s garilzdfilkodnak a nem zetekfelett... .
...Tal6n a vad ndpek6n kivlil nincs nyomorultabb, szegdnyebb nyelv, rnint a magyar... Nos hogy a legszerencs6tlenebb nyomoron c az,aki ilyesmit 6ll ft, an.
nerr 6n mondom, hane fii azabszolut fok ozatunyelvfudoson, Giuseppe Mezzofanti biboroson kfvut, mondjuk SirJohn Bowring:
rr2
A magyar nyelvrdl A mag yar nyelv messze magasarl 6tl, mag6ban. E,g6szen sajatos modon feilodott, 6s szerke zetenek kialakulAsa olyan idokre nyulik
vis sza,amikor a legtobb europai nyelv meg nem is lete zett.Onrna 96-
ban, kovetkezetesen 6s szil6rdan fejl6dott nyelv, amelyben logika van, sot nat6,zis, ero, a hangzatok minden hajlekonys agfwal es alakithatos6g6val . Azangol ember legyen buszk e arra, hogy nyelv e az emberi tort€nelem .poszft tunteti fel. Ki lehet mutatni eredet6t, ki-
vehet6k, szetvalaszihatok benne az tdegen r6tegek, autelyek a kiilonb ozo nepekkel val6 6rintkezes sor6n rfvakolodtak . E zzel szemben a magyur nyelv egyetlen darabbol 6116 term6sko, ame,lyen az idok viharai karcol6st i6* ejtettek. Nern az tdok valtozds atol firggd naptdr. Nern szorul senkire, nem kolcsonoz, nem alkudozik, nem ad fiigget6s nem vesz senkit6l. E, nyelv a nem zetr on6llos6g, a szellerni tudnem tudosok a lens6g legr6gibb es legf6nyesebb em16ke. Arnit nak ;gi.jteni, aztmell oztk. Ez a nyelvdszetben is igy van eppen irgy,mint ir6g6szetberl. Azegyiptomi regi templomok egyetlen pav6gdozatat sem tudj6k megmagy araznr. honn&n, melyik hegysegbol t6k ki tombjeit. A magyar nyelv eredetis6ge m6g enn6l is csod6latosabb tunem6nyl Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, atlnak Ls az elso t6tel6t: -Kezdetben va la az Ige, 6,s az Ige vala az Istenndl, 6s az Isten vala azlge. /Sir John Bowring angol nyelvesz, irodalm6r 6s gondolkodo szArntaforditott lan nyelvetbesz6lt, kdzriik amaryart isl Sok maryarkoltem6nyt ungoira. Kiadott egy verseskotetet is "Poetry ofM aTyT's" cirnen' amelyn.[ eloszav6ban irta az rttkozolt elismer6 rnegillapit6st 1830-ban. Bowring 17926s l}7zkozott 6lt.l l13
..
s$r ragalmaif illetve
a tortdnel em
az azokat fekiklendezci szajk6madarakag ezennel
it6l6sz6ke er6
;";;
idlzntk etcireuoc sa6m, tigyeretes szlovdk nemzetgyrilor6k szimrrra stur egyetlen ..m.gai;pru,, sem szor_ gdlhat enyhftci konilrn6nyk6nt. Sajnrllom. Ne hi ggye teh6r a szemtelen 6i 6lnok 6.r syu ro lk6d6, hogy nem vdtetik fel a keszrvri. Hiiiba rerneli, hogy rehetet"l#oi;;;i;;.p"i
Ezek utan
konnfi
ut6nan6 zn:,hogy itt ki besz6l, s rnir6l?! Ama toft6-
nelmi idoket felemlegetve teh6t senki se beszeljenszlov6kokrol. M6g
a
vere, nrivel'ogy teljesen arcdtlan... perize iem a.szrou,ks'ggal van bajom, hanem annak
Matica slovensk6 legontudatosabbjai se. F6leg 6k ne, minthogy els6sorban nekik k6ne helyesen t6jekozodniuk tortenelmi kerd6sekben-.- De l6pjunk tovibb: Szemunkre vetni, hogy harcban valakit meggyilkoltak f
hr:y.9gT dicscis6gror
tol
l*g
tort6nelemhamisit6, riitu-dorndnyos korifeusaivar, akik a 6s kredrt.tt"nreg.ot sz6r6 rnaszlagot rnegetenek e a
glrilolkod6sretijzeltt<jmegekkel. vegyLik csak sorba
st'r
rillft6sait: .....A szrov6k csapatok,
v6dekezve a rabl6 rnagyarokkal.:r,.,"p:,1, elpusztultak N'ioa"ai, rfr"f Z,oboft, a rag"yr-rl'rva vez6,t..." Acsi. Mert hazobor a'rorv6k vezlrevort, akkor kdt o kb 6 l n ern r erretett szr oviik : er sci sorban az6rt nern,m ert'roru6nak t'ondjdk. Mdsodsorba naz6,rt;rert cishonos magyar szakaddr vezer vort, s ha akart vorna, akkor sem rerretett vorna szlovak. ;srrouakagnJ,, ugyanis akkoriban se hire se hamva.em vort! csak_ irgy rnint malapsiig, amikor a mo,u,lt, .g:yl.i hatar'ruk trjrtenermdt orizve sern k6rnek kcizoss6get a szrov6koktli, tasa az ,93. janu6r ersejevel deklarillt lailonvr'6st. S haezm.aigy fe;i akkorvajon mik6't festeft ez a
s%b;;r;;ffd;rnt,
i**r^"i." r# .;;i;;,h;
99.0-ir 6vek tdj6krin' am ikor nr 6g nk szr oviikokat Az a t6ny, hogy a kozehirirtberi tort6nelemhamisit6k szemrebbe_ n6s n6 rair forditottak doktu,entu motat o tgeppen, hory a,.szr iiv,, megielol6st "szlov d'kra" viiltonaft,k, egybananot.rs reget, hogy r
a sajiit ma_eukat hajuknril fogva emergetci "tbrt6n"esr.k".#,t.r,,'ti.n uiituttur. o rru g*g Ininden6dium6t. S egyszerrnajd el kell szriirrolniuk *rnipulditt po a
csaldst 6pp a kcizelmirltban Ienleag l. ggv nutuf niir, Peter Sykora, aki enrigyen foglalt:iliast:
utt
S2iOriA[.gy.t
u
rni tu_
"A szl6v-szrovdk ko'fu2i6 nagvon fo'tos 6sjell emz6nenueti ontuda_ tunkra, il letue tdrsa dal
nem-
benne biaos, ho[, a vrriv .tni*,nor. t,rr,;tt sz6 lehetett, annak ellen6f:1".g .gy::qt
a
XX.
Je; nil
sziaad,erdttilyesmircir
g"ryqkodrism6dja ilyen ir6nyu volt' Ea flikrrizte Bemorirk "Sjo#ar'1u Tsz6tiral,amely a latin Sravus, Slavicus /szlitv / sz6tszlov6knak /sto*,lt, r1o*ensky/ forditja: szerintem ezm6gnem jogosit fel senkit ana, hogy u fur.-ivrul r,ir"oi Tzgnban szrivegeket is ekk6ppen forditsa, a kor6bbiakrdin.* i, U.rr6l;;:,, fl4
til k gyilko
s
s6
gok at, depo rt6l 6 sokat va gyonelkob zast,torvenyen
kiviil
l-relyez6;, kollektive biinosokke nyilvanitast, noha miz-ilyesmitkonnyebben rnegtehetfuk volna.
Nem tettitk.
6t igen. Hogy artana muveltseget, uzletet, kereskedehnet, ipart stb. annak a szlov6fiagnak koszonhetn6nk, arnelynek a nyelv6t az 1840-es dvekben rerrdezte nyelvtani keretek koze SturZ ... Azityen fllft6shozbizony rinoc6rosz-szeni bort kell elkepzelni.ink ez illet6 "tort6n6sz" kepes felere. Ha ffii, magyarok, rninden nagykepus6g nelkill, higgadt t6nyszerus6ggeljelenduk ki, hogy nekunk imm6r ot-hatezer 6ve sajat irdsunk van, akklr bizony nem csup6n a szlov6k, de a gerrn6tt, latin 6s angolszdsz torlen eszlvaiodi torteneszrol beszelek/ fotrehajtva hallgat - legfeljebb piru1. Nos, hogy azlrasbirtokl6sa nri rnindenn ekazelofeltdtele 6s hordozoja, anau gy.ngebbek keclv eertsem t6rek ki. Ellenben lecovekelek Srur azonmegieglz6s6nel, hogy mi "k6bor szokev6nyek" lettlink volil&, s a "n16s
nemzetektol valo felelem" tizott volna bennunket, s "rab[dsb61"
6ltunk volnal Sajndlorn, de a butas6g, elvakults6g es tortdnelmi v6rtezetl ens 6 g s e m ments eg azilyen me 96l lap f tasokhoz ! Egy bukott diek is konnyen ki tudja sz6molni, hogyha mindossze aza rragyar n6pesseg letezettvolna a K6rpdt-medencdben, alrlely Arp6d kis6att fel szivo dott, b eo lvadt vo lna : P ertomeg ekazitteni tajakon sajir kis6rd szenem eztortent, meft az Atp6dot j aikkal e gye sti lt ek I Te n g e rny r e geszetib uo nyit6 k igazo lj a, ho gy az igen ret6be n . rk* zeff , az nehany ertized
aI
fejlettUaryet-medenceimaryarir6s-k6nrrives-foldmtives-harci-6sery6b mriveltseg 6pp innen terj edt tov6bb. Megdonthetetlen bizonyit6kok sora t6mas njaal|ail.azonmagfban is rendithetetlen t6nyt, hogy a Halotti beszdd lllg2-llgslnyetvtanilag legal6bb olyan kozel6ll a szumirhoz, mint a mai magyar nyelvhezl9*,mindenfele tort6nlszurak m6g szlov6kok is nyugodta" vitattratlAk, rnint ahogy teszik is, minthakerek e vil6gon semmi 115
egyeb dolguk nem volna.Amde a tdnyeken nem v6rtoztathatnak. S ez fiij . Mert ha a mi grandi6zus, 6vezredekre visszanyrilo ,.ekikelci" cisoket lekik felvonultat6 dokumentumainknak csupiln aprocska tored6k6vel rendelkez_
n6nek valamely 'hagy" n6pek, abbanaz esetben m6r hegyeket k6peme a dokurnentumokat aldt6maszt6 irodalom...
Nern hagyhatni sz6 n6lki.il a hadvisel6stinket,,rab16 hadjiiratokk6nt" mincisitci felfog6st sem. De tar6nazzalkezden6m, hogyvaiojrlban ki ki elcil nrenekrilt lopakodva, f6rve? L6ssuk rehdt a X. szaiiauo.Lp_eur6pai
erriviszonyait: ak6helytikon,
a csehek
ekkortdjt mint egy szfzesfrendeje 6ltei< mostani m iutiin sz.azadokig elh [zod6 6vatos kozeied6ssel helyezkedtek el a morvdk riltal kialakitott keretek koz6. A rnorvdk viszont a I
frank-r6mai birodalom hrib6resei voltak. Alx. sz,inad v6g6n rnegkis6_ relt6k ugyan a bir odalom sz6tfeszit6s6t, de kozbel6ptek a.rigyarok, akik v6gleg szertefoszlattdk a morva elk6pzel6seket, s bizoiy I. 6s IL Szvatop luk i s elv6rzett az ar fn5rtalaLr kiizd el em ben. A c sehek j k i keni lve fe'nhat6s6g ar6l, bels6 harcokba bonyol6dtak, mignern Nagy 1m9rva ott6 leverte riket, s a mainzi 6rsekjoghat6sriga altrheryeztJ.A nyugati t6rfelen teh6t ott 6llt a hatalmas n6met-r6mai ci6sz6rsdg, Keleten pedig a katonai ag m6g hatahnasabb Ma gyarorszd g, arnelyrek e-kkor mar a morva r6szek is beh6doltak. A lengyerek megosztottak: az uralomra t
L6that6tehdt, hogya t6rs6g leghatalmasabb politikai 6s katonai erys6_
ge Magraronzag volt. A hazugsdgok nyomrin kialakult tdvhitet. miszerint a
magyarokjobbra-balra kalandoztak "6s rabl6hadj6ratokat" folyattak, el_ oszlatl a a t6ny, ho gy a magyarok mi nden e gye s katona i me gmozduriisa .az politikai megfontol6sok alapjrin kotott szerzcid6sek alapj6n toient. A kor_ nyez6 kirftlysdgok 6s hatalmak egyn6ssal versengtek a magyarok szrivets6g6nek elnyer6s66rt! N6zzrik azonban az erdk r"rr.;roaeii: sorrendben
fl6
Arnulf, Bajoro rszitghercege 914-ben a ndrnetek elol meneklilve, ellenfblein6l, a magyaroknai lel menedekre. Kdlvezlrvendege, s meg is nosiil Magyarors zttgon Magyar feglrueres segitseggel, rnagyar feleseggcl (Bulcsir i-ezer6s fohorka nov6r6vel) kerul vissza tronj arag17-ben" K6zbeu a tnagyarok,
g
l5-ben
es 9 t 6-ban is haCjfratot inclitanak a ndrnetek eilcn,
Arttrrlf
ni6O.tt-neben ! Ezen k6t alkalomm al v egi gverik etrlenfele iket egd sz'fh ii ri csiKonrdd a csatAban Ebben gian, Swabenen es Frankenen keresztul. izitris megsebestil, kesobb pedig belehal seriildsebe. I.Jt6dja, Maclarirsz
Henrik lesz. 6t uis zontneln fogadja el kiralydul sem Amulf, BaJororszag hogy tu alkodoja, sem pedig Burkh dft,svab herceg. Arn ann6l drdekesebb, 9l 9-ben prindketten szovetsegre l6pnek a magyarokkal, nevezetesen Bulvolna csir apjaval, KaI hork6val. Arnennyiben ezekazesem6nyek kiestek nyonllis n6r-net a a t6rleneszi kozftldatbol, n-renjunk csak tovabb :929-ben ellensulyozasakent Arnulfirjabb szovets6get kot a magyarokkal! Evi ado elleneben biztositt u orsz6g at amagyar tiimadasokkal szemb en- 926 ota, Felso ttalia kiralya, Hugo is szovets6gben all Magyarorszaggal, Mad arasz Henrik, n6met csaszdr pedig 9 6vre b6ket v6s6rol a magyarokt6l, igy az . e lkovetkezo e s zt en dokben n em h al I i k csatazaj
Azesemenyek egyertelmuen szemleltetik Magyarorsz6g abszolft "csavarkatonai folenyet es tekint6ly6t, szenrben ahantgsagokkal hohni Itaazomaradnak, gokrol" es "menekulesr6l", amik akkor is hazugs6gok lat Ludovit Snrr, szlovfk politikus, kdlto es nyelvesz rctale... Miut6n Felso lt6li6ban tronvi szaly bontakozott ki, a helyzet rnegoldAs6ra ujfelt a magyarokat kerik fel I I I. Berengar kiraly, aki meg akarja szerezni azutolso nemet-r6rnai cs6s zhr,Gyemrek Lajos ut6n megtiresedett tront, szellben taldlja ma giltBur gundia kiralyaval, II. Rudolffal, aki g1l-ben Felso ttal iarator.'A rettegett Beren gar, a vele szclvets6gben levo magyarok segitseget keri! A magyarok ket hados ztalynyi erovel, Bogat, vilamint Durs6t ve zerekparancsnoksdga alatt Brescia kozel6ben
megsemmisitik Rudolf sereg6t, sot betornek Burgundi6ba is" Egy ev millt6pizonban Rudolf ism6t Bereng6r ellen vonul, S & felehnet es tiszteletet parancsolo vezerr, valArnint csapatait, 923 nyar6n megverik Piacenzamellett. Beren gir isrn6telten a magyarok segitsegeert esedezik, mire a szovets6gi visiony tiszteletben taft6sa mellefi, a magyarhadak Fels'b lt6li6ba vonulnak, g24 tavaszhn.M6rciusban elfoglatjek P6vi6t s a nagy n6met birodalom legfels6bb uret 6s parancsoloj6t, Rudolfot fejvesztett mened, ktit6s re k6s ztet ik, aki erre orvul rn e ggyi lko ltad a B eren g6ft. V 61 as zul Zotr fi7
I Lehe
I apja letarolj a e g6sz. Burgundidt. Ekozben Hug6, provencei 5rgr6f^ve"-er is Rudolfra tiimad, uki rrisrotit Burkhart,uau n.r.Egg'et szovet_ kezik,.mire l{ug6 a magyarokhoz fordur segfts6g6rt. a mufr?rot ekkor egyidciben k6t fronton: Fels6 lt6li6ban 6s svrlbftlldon inditinak els
-
.
v6gezettil pedig
rrruljuk m6r er, rrogy Szvatoplukkal eg6szen . mds a ahogyan azt a torr6nerer'beGropni igyekezneklNe,,et l.Y.?.l' 'rint t_aJos haliilakor, 876-barr Karroman kertir tr6nra, aki eilen felsorakoz.ak a nrorv6k. Karloman kir6ly erre a morvdk hit6ban6r6 t;G;;;kkar r6p
szovets6gre, Szvatoplukpedig a rragyarok segits6g6hez fofiamodikr Ez volt az elozr'6nye arnak, hogy gg r -ben magyar seregek jerentek rneg B6.cs alatt. /Ennek ryomankeletk ezettav6ros elsci frotteml6ke: ..prirrun bellurn cum Ungaris ad veniam"./ E szcivets6g keret6b.n .rufn*,;rrr" a magyarok 882-bcn a bolg6rokkal is az alaundnat. sr"utofiut tehrit a
magyaroknak kcisziirhet6en tehemrentesiil Nyugat fel6, 6s t'a+_ten
nyos b6k6t k
.
rTroly
csds
etcl_
zirral!
szvatopluk6s a magluarokszcivets6ge tobbmintegy6vtizedenkeresztril 6rv6nyben v oIt, ami zAlogavolt a t6neg elrensulyrinakia h,ila viszlnt az vott
hogy arnikor
a
d6l-orosz sztyeppdk iJegen
tak, Szvatopluk h6ratran maraat. Ezzet
to.,i.i u magyarok elrln uonutimlott fel a o6b; f";t szbvetseg,
ez "fizett6k" vissza a magyarok a honvisszafoglaras arkarrn6vii I lyen teh6t a kor esem6nyeinek val6s t
il8
A v6,rt is lehet fegyv€r,
amik6nt a ffirgyismeret is vert Amikor afelett haborgunk, hogy evezredekre visszanyul6 tort6nelmunket elvitatj6k tolunk m6s n6p€k, akkor tulajdonk6ppen nem egy-k6t elirt ddtlrm, helytelen megielol6s miatt problen|zunk. A tet sokkal nagyobb. Europ6ban csaknem minden n6p igyeke zettmagAt a keleti kulrura valamely itgaegyenes orokosekent feltrintetni . Az elso igenyl o a szemita nep volt, amely a szulner-babiloni rlsztkovetelte. Mondani sem kell, hogy minden alap nelkril. Az indoeuropai n6pek, els6sorban az angolok es n6metek, szinten igenyt tartottak a keleti oroksdgre. Eszerint 6k lettek volna a Nap-ndpek tx 6gitnak, az"arjdknak" .gyenes Ieszarmazottai. Az e lkepze 16 s te lj e s sd gge I bi zo ny ithatatlan 6 s nevets6ges, lxinden egyes aspirdns eseteben. Csupfn egyetlen nemzet nern jelentkezett ezert az orokseg6 rt: a magy ar. E zannil meglep6bb, minthogyjogos 6s vitathatatlan magyar oroks6grol van szo . Ez az oroksdg nem csup6n an dokurnentalja, hogy osi kuhur6nk egyik fellegv ara Mezopot6rnia 6s Egyiptotn, vagyis elsodleges 6s folulmulhatatlan, hanem aztis, hogy nyelvtink 6s ir6sunk is azonos osis6gti. S ez a kontinuit6s toretlen, b6rrnikor bizonyithat6. Tehat nem ugy all,ahogy azlndo-eur6pai kutatok hittek, hory azo n6peik honosodtak meg elsokent Europihan! Hdromjegyti sz6mban fej ezheto kt azon koz6pkori magyar 6s idegen kutfoknek, elbesz6loknek a sz6ffi&, akikt6l csalhatatlanul, egyrn6st er6sit6, r6szletekbe men6 hiteless6ggel tud.juk, hogy aDuna-rnedenc6ben Arp6d magyarjainak bekoltozdse el6tt is magyar n6pek laktak! Tetszik nem tetszik, a tort6nelmi l6t folyamatoss6gdnak eldfelttteleaz 6letos rton, azaz a v6dekez6s oszton e) azaza harci szell€ffi, azaza megbrzhato fegyverek voltak. A kor6bbiakb6l ismert tdny, hogy 6seink fery-
ilg
I verei
harcmodora hosszir id6n kereszttil felelmet 6s tiszteleter paran_ csolt eg6sz Eur6priban. Ez olyannyira fcrntos konihn6ny, hogr annak tisz_ 6s
tinisa 6s egy6rtelmriv6 t6teie egyrittal visszaigazolj a an ahitalrn;n kultur6t, k6zniiipart 6s t6rsadalmi-gazdasitgiszert,ezetts6get, amit az 6si ma-
gyar fegyverek tulajdonk6ppen v6deni voltak
hivatvi
A legtitok6pesebb magyar fegyver azijvort. Azegyszeriijon ivesen gorbitett fdra keriilt ahir. Azosszetett ij ebbol fejlesztett, ennek tok6letesebb v|ltozata. Ilyen fegyvert haszn6ltak ai arabok, atatit_ 6s a magyarok. De m6g igy is: egy kalifomiai mfzeum vizsgdratai 1ok b.ebizonyitott6k, hogy az osszetett magyar ijjal lehetett a le_emesszebbre lcini. Az risszetet ij belso magja ahol bal kEzzelkoz6pen fell megfogni, ott a legvastagabb, de a fegyver eg6sz.hossz6n v6gigivel. Rugai_ mas, kem6ny fab6l k6sztilt. E far6c ktirsci oldaldra a ma-rha l6b-vagy nyakizmdb6l valo inrostokb6l k6szrilt vasrag r6teget sajtoltak nagy er6vel, amit term6szetesen elcibb gondosan rnegti Jztitotiak, zsirtalanitottak 6s puhitottak. Az inak megszdradvdn eios, szivtls, rugalmas ygteqb,en hoz,zitapadtakaf6hoz. A fal6c belsci, nyilaz6 fel6 es
gyririit h aszn6ltak, ho gy az ne v 6gi o n a kezbe, lvi s szacsap6stol ppdig egy sajAtos vdrt v6dte a harcos karj6t. Haszn6latosak voltak nagymdretti, ak6r 2meteres rjak is. A magyarok szimiiaez folosleges volt, mivel nem novelte aziitdk6pess6g6t,ez6rt ijaik | ,2 - I ,3 mdteresek voltak, amelyekhez6s -7 5 crn hossztisdgu nyilvesszot haszn6ltalf Ezta m6retet azis indokolta, hogy l6h6trol is lohessenek vele, ak6r h6trafel6 is, arniben a rna War harcosok utoldrhetetlenek voltak. Nem veletlen, hiszen a magyarbk rn6r kisgyermek koruktol, juhok h6tan lovagolva tanult ikanytlazast. A rnagyar U.lal 700 - 800 rneterre lehetett loni! A nyilvesszok ellen nem v6dett selnmi, mindossze valanrelyest a p6ncel, de azls csak t6volr6l. Egy6bkdnt 150-25A m6teren behil a pdncelt is attitotte ! Ezek dt6n tal6n 6rtheto, hogy egy-egy ilyen magyar U 5- l0 evig kesztilt s az furaket -vagy tobb lo illetve szarvasmarha frfrval vetekedett! A V lrszerzod6stot a kir6lys6g megalapit6s frigtarto korszaknak, a fejedehnek kor6nak magyar hadmuvdszete kiemelkedci jelentosegti a magyar h adto rtd ne I emb en. Ezen ido szakb an s zinte I eryozhetetlen haderot kdpeztek a magyarok. T6vol tartottdk hataraiktol a k6t tov6bbi nagyhataloln, a nr6met-r6mai, valamint abtzhnci cs6sz6rs6g - l6tsz6mban tulerqfi, hodito eroit, s biztositottak nepiink megrnaradds at.Ezen dolgok ismerete pedig egyszeruen n6lkiilozhetetlen nernzeti ontudatunk 6s onbes
zlte s 6hezhfz6
c
stil6srink me geroS it6 sdhez.
Vegre eleg lehetne mfr abb6l,hogy rnindenben - a Donald kacs6t6l a
rap zen6n ,av6,rozont produk6l6 filrneken, a porn6n, a kebitoszeren, az
erkolcsi zul16sen, ahitetlensdgen keresztiil a liberalimrusig,azaza g6tlastalansdgig es nihilizmusig - csak 6s csup funanyugatit fogadjuk el! A saj6t nernzeti eftekeink pedig, amelyek m6gannyira is ertekek,azonnal meg-
kapj6k a liber6lis b6lyeget: "Arvalinyhajas magyarkod6s!" Nem, kedve s ne mzetek f,o lott 6l I 6 kozmopo lit6im I Az im alttnyhaj at r e gki irtotta r6tjeinlff(51 a vegyszer 6s a rablogaz-d lkod6s. Tovibbi pedig, ha valaki a nepzenenkben a "helyre rutyutyut"-t keresi 6s talfilj4 azosszetdveszti a g6be kupldt a rnagyar n6pzen6vel. Aki pedig nyelviinkben finnugor t6-
kolrn6nyt l6t, aznemmelt6 arra,hogy nyelvlinket hasznillja, azta legosibb 6s legtok6letesebb nyelvet, arnely egyes egyediil bizonyult alkalmasnak arra,ho gy pl.' Dante Divina Cornedi6-j 6 t azeredeti tercin6kban 6t lehessen be16 tiltetni! Tov ihb6: akik aztillitjak - igen szSmosan, szlov6kok, rom6nok stb., hogy mi t6hik tanultunk kulturfn,klzmtivess6get, r2l
I I
mtivdszeteket.. . -azokat felkdrem, hogy mint kultura-tudorn6ny-6s mriv6szetkowetit6 nemzetek, szirnoljanak rn6r elarzal, hogy mig ok egyrittv6ve mindossze egyn6hany Nobel-dijast tudnak prezent6lni, addig ne-
klink, magyarokn akttzenk6t Nobel-dijasunk van! Honnan adatik teh6t azatudorn6nyos, kulturdlis, muveszeti stb. tobblet, amivel n6lunk sokkal hatalmasabb nernzeteket is folulmulunk? Honnan 6s mibol kovetkezik peld6ul, hogy magyarok nelkril potolhatatlan vesztes6g 6rne a zenerntiv6szetet,a fudom6nyt, 6s azrcodahnat? Hogy is van az,hogy mi olyasrniket tanulfunk m6soktol, amik et: azok nem fudnak? Pers ze tudni kell, hogy itt nem errcil van szo,hanem a bennunket modszeresen foldbe dongolni kiv6no propagandarol. I
A torzsszovets6g l6trejott6vel, azegyseggs fejedelmi vezetds tette ehetovd a Karpat-rnedenc6bol De I nyu gat sot E szak-Europaba ir6nyul o
magyar hadjaratok siker6t. Mi tobb, e 836-to1,955-ig terjedo idoszakban neh6ny kisebb sikeftelens6gtol eltekinfve , amaryar seregek szinte ott gyo ztekds annyiszoq ah6nyszor nekik tetszett. A szoban forgo, tobb nrint szaz esztendo alatt lefolyatott, mintegy 50 ismert hadj furatkozul nrindossze ketto vegzodott sirlyosabb veres6ggel. A nagyobb hadj 6ratok sz6n'r6t teki nfve N 6metors z6gb an 24 - et, I td I i 6b an 7 - et, G o ro gorsz itgban 5-ot, Spanyolorszagban 6s Sv6jcban pedig 1-et, 1-et vivtak a magyar seregek. Az egyes hadjdratokban 5000-tol 35 -40 000 f6 is rdszt
vett, lxikozben a Lajt6t6l Nyugatra, Europa egesz teriiletet vegigszaguldottak az Atlanti-oce6nig , &zEszaki-teng.dg, a spanyol Andaliuiutg,Itali6ban Otrantoig, & Balkanon B izanctg es Attik6ig! Ezaz ritvonal, ma, gdpjannuvel, kulon-trailon is hatalmas teljesitrn6ny lenne. Hat meg loh6ton, fejenk6nt 5-6- 10 vezetekloval, rnindezenkozben idegen foldon megsz en/eztri a menetet, a folyoatkel6seket, a pihen6st, etet6stitatast, patkol6st, a municio elrend ezeset6s ut6npotl6s6t, megvivni a harcokat, megtervezni a visszarnenetet, az anyagok, valarnint a zs6km irny szfillit6sat s azezekkel j aro egyeb technikai feladatokat... Ma mindez szinte rekonstru6lhatatlarl... De hdt ugye, nekrink, rnint - akkor m6r otezer 6ve ir6studo n6pnek 6llitolag alapvet6 dolgokat kellett tanulnunk azol
"A maS/arok harnar felismert6k, hogy Europa akkori feudalis sz6ttagolts6g6ban nem k6pes szetvezettellen6ll6sra, s6t a hatalrni villong6sok r22
szinte kinfljdk szdmukra a hadi vdllalkozasok lehet6s6g6t. Minden alkalmat felhaszr6ltak, hogyne idegen por$fnokk6nt, hanern eryikvagy masik
veryenek rlsrta kor ktizdelrne iben. " (Nagy K61m6n hadtort6n6sz). Teh6t nern tervszenitlen, oktalan rablo porty6zasok voltak ezek,6s nern 6tabotSban inditott kalandozasok, ahogy afi.idegen 6rdekeket kiszol giilvaveltink tanitottdk 6s tanitjAk.., hanern jozanpol itikai rnegfontol6son 6s folm6r6sen alapul 6, dnemzeti 6rdekek v6delmeben inditott, j6l elokeszitettds v6grehajtott zseni6lis hadj6ratok. A rnagyars6g, ragyog o gyozelems orozat6t nern sz6rnbeli hanem harcdszati fol6ny6vel vivta. Katonai sikereiket nagyrrldrt6kben el6segitettek kiv6l o I ovaik. Os e ink narys znruloteny esfio munkaj 6nak eredmdnyek6nt gyors, tigyes, kitart 6,nagy menetteljesitm6nyekre k6pes edzett, igenytelen katonai h6taslovakkal rendelkeztek. Konnyti nyergeiket deszka nyeregtalp ra szijazottk6p6k, valam tnt ezekre feszitett ulobor alkoff&, arnelyet hevedeq sziigyelo 6s farrnatring rogzitett. A lo ir6nyitisira a b6rkantarrakapcsolt, karikLval6s p6lc ilalell6tott csukl6 s acelzabla szolg6lt. A vaskengyel haszn ftlatatette lehetovl, abiztos iil6st, a pontos elore-balrafej edelem oldal6n szovets6gesk6nt
h
6trany rlazhst, arn in ek uto
16
rh etetl en m este re i v o I tak
.
Nem v6letlentil sztiletett. amond6si amelyet kor6bban m6r idezhink: "De sagittis Hungarorurn libera nos Dornine!" - A magyarok nyilait6l ments meg Uram, rninket! - arni nern csupdn rnond6s volt hanem egykori ima! (Mode na, adom archivurna.) Tov6bbi fegperzetirk volt a szfulyu - kiss6 huj litott alalcu kard, melynek aherye kb. l0 cmhosszan, k6tfel6l volt elenre:vilgitsndl oda-vissza hasito tt.Kezn6l volt m6g termdszetes en aztjon kiviil a kopj a,bvzoginy, vagy szekerce. Lovas harcaikat nem a tornegroham jellemezte,mint a korabeli seregek6t, hanern kiilonboz o resrttmadirsokkal 6rt6k el c6ljukat. A hadj6ratok at iital6ban szerzoddskot6s el6 ile ffieg, arnelyben rogzitettek a katonai feladatot, tuszokat adtak 6s vettek, kalauzokat fogadtak, 6s rnindenekel6tt harc6s zati-es terepfelderit6st v6geztek.
aryarok e I I en6l thatatlan 6s fo lu hnrilhatatl an harcrnodo ranak szernl6ltet6s6re ismertetjuk a 899-ben Arnulfl keleti frank uralkod6 szovets6gesekdnt a Berengir /a k6s6bb ugyancsak szovets6gess6 el6l6polkir6ly e ll en inditott hadj 6ratot M6 g az elozo 6vben elvd ge nekfelderitd munk6jukat az elore kiildott csapatok. Iddko zbenel6k6s zitettek a sztiks6ges hadianyagot. Kr6nik6kb6l tudjuk, hogy a t6li idoszakban 6lesitett6k a kardokat 6s nyilheryeket, javitott6k aszersz6mokat, griijtottdk a szlikA
m
r23
s6ges anyagokat. 899 tavasziln,a maryar csapatok aztilnmegindultak a
felderit6k nyotn6ban a k6s6bb r6luk "magyarok ritj6nali", ..strada ungarorumnak" nevezett hadiriton ltSlirlba, a m6r kiv6lasztott teniletre. En6l a hadmtiveleti terepr
logatdsa. A k6sleltet6s c6lja volt tov6bb6, hogy ideje legyen a r6-es tu.tul6kerciknek a lesdlliisbanval6 felfejl6d6sre. A kiszemelihelyen k6toldalt, terep fedezet, domb, fasor, erd6 mogott rejteztek e l. Ide vonult v issza az utov6d, maga ut6n vonva az ellens6get. Azildozlsben megbomlott soru,
szetzil ltellenfelet
r24
a
lesillilsban, k6szenl6ti helyzetben lev6 ercik azt6n
gtdmadtdk. Ezalatt az utov6d is v isszafordult 6 s ko ze lharcban, egytittes er6vet semmisitett6k meg az el\ens6get. Ez aharcm6d, olyan esetben, amikor tulsfgosan nagy volt az ellens6g trilereje, mint p61d6ut 899-ben is, amikor azotezres magyar sereggel szernben tizenotezer p6nc6los 61lt szembetr, m6g tovibbgondolt, visszavonulissal egybekotott torbecsal6sbol 6llt! P6vi6t61, a Brenta folyoig, mintegy 250-300 kilom6terre vonultak vis szaa magyarok, mikozben az utovedek k6t helyen ,azAdda folyonfl Lodi kozeldben 6s fivolabb, Adige rnellett, Verona kozel6ben fejtettek ki ellen6ll6st. (Battaglia all Adda es Battaglia di Veron a,igy jeloli meg a helyetazolasz tort6netir6s. D. Fasoli: ket ol da
116
I me
Le incursione degli ungari nell Italia settentrionale/. Azutove dh arc ok kozbe n azel en s 6 g fe lre v ezetls 6vel koveteket killdtek Beren ghrhoz,dzellens6g fov ezerehez, esmegadasi k6szs6guket kifejemek6ft6k, hogy engedje 6ket szabadon elvonulni, arninek fej6ben tuszokat aj6nlottak fiol. Azolasz vezerek, de foleg a kir61y, Berengar, hallani 1
sem akart az alkudozisrol. Telje s gyozelmet akart aratni, hogy igyhatalmat a tobbi hub6res f,olott megerositse. Msszautasitotta a tfrgyal6sokat.
igy keriilt az utd ozoolasz sereg a Brenta folyo nyugati partjdn les6ll6st folvett magyarok kelepc6j6be. A hosszri, tobb napos iildozo harcban kifaradt seregek, elbizakodva a v6lt gyozelemtol, a magyarok megad6si aj6nlat6nak hitelt adtak. Megdlltak a Brenta partj in,tabort utottek, leszedtek a pdnceljaikat 6s dtkezni kezdtek, majd lepihentek. M6snoP, 899. IX. Z4-enhajnalban, a maryarok rajtatitettek a tfbororl. K6toldalrol a fderok, & Brenta tulso oldalirol fszt aVavisszat6rd ut6ved oldalrol t6nra dv4
i
ry, e gyiitte s harcb an me g s em m is i tettek aze llens6g harom
szo ro s
tulerej ett Aztildoz6s sor fm aP6tol dszakra eso teniletet, eg6sz Lombard i at b irtokb a vett6k azerd ditett v6ro s oko n kiviil, ezenkozben Nyugaton eljutottak a Nagy Szent Bern6t szorosig, XII. 13-6n Vrcelliben jartak, eljutottak a Tanaro volgydben Alb6ig. Ery osztag Stkelt Piacenzinfla Po folyon, 6s Parrn6nht,a 900. 6v janu6r 26-inModena v6ros6ban t6borozott! M6snap elh agytaa helysdget, 6s azit6liai tort6n6szek szerint sem vittek el semmit, nem rornboltak, s6t, m6g a templomi kincseket is 6rintetlentil hagytak. /modenai ima.l Teh6t nem arablits, & zs6krn6nyol6s volt a fo c6ljuk. Viszont m6strep, azodakb.20 krn-re esd: Nonantola-i kolostort fe16geff6k, lakoit elpusz-
titott6k. Igen 6m, de tudni kell, hogy azta helys6get az avar lmagyarl kincseket zs6km6nyolo, 6s azegyhitzakkozt szdtosnlNagy Kiroly cs6r25
I szhr alapitotta. Az alap{tolevel 798-bol volt keltezve. Ez volt ugyanis a nemet csaszdr alairdsa. Nem tudott irni-olvasni! Ejnye, bejnye. A nagy n6met cs6szar analfab6ta volt! Szemben a magyarokkal, akik kdztil csaknem mindenki, rn6g a legeryszenibb szSnt6veto vagy kezmrives is birtok6ban volt a rov6sfrds-olvasds tudom6nyanak! Egy nagyon r6gi n6pdalunk emigyen kezd6dik: "Nem irhatok rozs6m, elveszettazirok6sem..." Irok6s! Ir6s!.. Hogy is van ez? Hisz derek torten e lemtan6raink 6s torl6nd szeink folyamato s an art sugal lt6k, l-togy egy ilyen magyar leg6ny azbarb6q tudatlon, obiug or sz6nnaz6sri osok ivad6ka, ergo,az ilyen nen'r tud irni. Nem szabad neki! Tilda a finnugor elm6let... Sajna, finnugoros "bolcseink" m6g nem tettek tul magukat azon,hogy elm6letuk - tudtukkal vagy tudtukon kivtil 169 megdolt. 6seink ugyanis m6r hatezer dwelezelott is irlakl Bizony irtak : adozitsrol, gazdas 69 i e redur 6nyekrci l, te nn6 nyfe l d olgozasr6 l, s zakm a i fo gds ok ro l, nov6nytemreszt6srcil, tenndszetunegfigyeldsekrol, csillagaszatrol es csak ugy, szorakozdsbol, irodahni miiveket is [ftak...
ISM ERTEToJELUK A ZSEN
I.AIITAS
Hogry azthnegyes 6llit6sok szerint mi6rt "fogyasztottak oseink nyers lrfst"?, jobb esetben "nyereg alatt puhiw a"?, rni6rt emlegetik oket "nonr6dokkdnt"?, arranem neheza felel et: A26ft, mert csakis ezzeligazolhato a "finnugor eredet", S ilyrnodon, mesters6gesen "primitiviziilhato" a magyars6g, ami ugyeb ar azegyedtil elfogadhat6 eredetk6p a magyars6ggal kapcsolatb an? azoknak a "nagy" n6peknek a szhmara,akiknek a 16 s6g tudorn6sul vetele mel lett keztordelve k6ne me gsuve gelni e n 6punket, a "kis" tnagyars6got.
va
rn 126
