Polgári peres és nemperes eljárások elhatárolása Polgári per bíróság ellenérdekű felek kereset kontradiktórius tárgyalás bizonyítás szabad/teljes ítélet (anyagi jogerőhatás)
Polgári nemperes eljárás bíróság/közjegyző/végrehajtó hiányozhat indítvány/kifogás/kérelem/más hiányozhat a kölcsönös meghallgatás nincs/meghallgatás nincs/korlátozott végzés (nincs res iudicata)
Polgári nemperes eljárás • a bíróságnak vagy valamely ahhoz tartozó, illetőleg meghatározott szempontból azzal azonosnak minősülő személyeknek, valamint az eljárásban részvételre jogosult más személyeknek, az igazságszolgáltatás megvalósítása vagy a tények, illetve jogok tanúsítása, elismertetése érdekében, sajátos (a polgári perre előírtaknál általában egyszerűbb) eljárási formában végzett, törvényileg meghatározott, egymást követő cselekményei és az azokhoz kapcsolódó eljárási jogviszonyok.
Funkcionális hatály [amikor a polgári perjogi szabályt nem polgári peres, hanem másféle eljárás során alkalmazzuk]
viszonylagos
részleges másodlagos kisegítő
Polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános szabályok [a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában hozott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet]
A nemperes eljárásokra vonatkozó általános szabályok • egyesbíró [Ppék. 13. § (1) bek.] A házassági bontópert előkészítő, a lakásbért megállapító, továbbá a személyes használati tárgyak kiadására, a tartásra, valamint a családjogi jogszabályon alapuló egyéb ideiglenes intézkedésre irányuló nemperes eljárásban a bíróság összetételére a Pp. 11. §-a irányadó, a többi polgári nemperes eljárásokban azonban a bíróság ülnökök közreműködése nélkül jár el. Az első fokon eljáró bíróság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró). Törvényben meghatározott esetben az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik [Pp. 11. § (1) és (2) bek.]. • a Pp. végzés elleni fellebbezés szabályainak alkalmazása [Ppék. 13. § (2) bek.] A polgári nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok szerint az elsőfokú bíróság határozata ellen előterjeszthető felfolyamodás helyett fellebbezésnek van helye; a fellebbezésre a Pp. XII. fejezetének a végzések elleni fellebbezést szabályozó rendelkezései irányadók. • Pp. funkcionális hatálya [Ppék. 13. § (3) bek.] Egyebekben - amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik - a nemperes eljárásokban is a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Személyi állapottal kapcsolatos polgári nemperes eljárások köréből holtnak nyilvánítás [1/1960. (IV.13.) IM rendelet, Ptk. 2:5. § - 2:7. §]
halál tényének megállapítása [1/1960. (IV.13.) IM rendelet] eltűntnek nyilvánítás [105/1952. (XII.28.) MT rendelet 11. §]
Holtnak nyilvánítás eljárásának folyamata [vélelem az elhalálozás tényére és időpontjára] 1. kérelem előterjesztése [1. §, 4. §] - mikor? eltűnéstől számítva öt év eltelt anélkül, hogy az eltűnt életbenlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna -
ki? kérelmező: aki a Polgári Törvénykönyv alapján a holtnak nyilvánítás kérésére jogosult, így A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti. (egyébként e személyek a más jogosult kérelmére megindított eljáráshoz csatlakozhatnak)
-
hol? járásbíróság kizárólagos illetékesség: • amelynek területén az eltűnt belföldi lakóhelye, illetőleg • ennek hiányában utolsó tartózkodási helye volt • belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában kizárólag az a járásbíróság illetékes, amelynek területén az eltűntnek vagyona, illetőleg vagyonának túlnyomó része van. • ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, az eljárásra a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes; a holtnak nyilvánítást kérő személy azonban a Kúriától más bíróság kijelölését kérheti, ha ez az eljárás során felveendő bizonyítás szempontjából vagy más okból célszerűnek mutatkozik.
Holtnak nyilvánítás eljárásának folyamata 2. hirdetmény közzététele/kézbesítése [6. §, 7. §] - cél: az eltűnt életbenlétére/elhalálozására vonatkozó adatok bejelentése végett - tartalma: fel kell hívni az eltűntet, továbbá mindazokat, akiknek az eltűnt életben létéről vagy elhalálozásáról, illetőleg eltűnéséről, vagy pedig holtnak nyilvánítás szempontjából lényeges egyéb körülményekről tudomásuk van, hogy az erre vonatkozó adatokat a bíróságnak, illetőleg az esetleg kirendelt ügygondnoknak (11. §) harminc nap alatt jelentsék be, mert ellenkező esetben a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. - hol? a bíróság hirdetőtábláján, továbbá polgármesteri hivatal/közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján is - hirdetmény kézbesítése: a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztőjének, az eltűnt esetleges törvényes képviselőjének, illetőleg a részére esetleg kirendelt gondnoknak vagy ügygondnoknak, az eljáráshoz csatlakozott más érdekelteknek, valamint az eltűnt ismert hozzátartozóinak a honvédelmi miniszternek/Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságának is A hirdetményi határidő lejárta: ha a hirdetmény a bírósági vagy a polgármesteri hivatali vagy (!!!) a közös önkormányzati hivatali hirdetőtáblán harminc napon át ki volt függesztve/ a kézbesítéstől is számítva legalább harminc nap eltelt.
Holtnak nyilvánítás eljárásának folyamata 3. Eljárás során [11. §, 12. §, 13. §, 17. §-19. §] - ügygondnok kirendelése: a hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg/utóbb is az eltűnt képviseletére mérlegelés alapján szükséges. - bizonyítás: hivatalból is tudakozódhat és bizonyításfelvételt rendelhet el a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztőjét is tanúként hallgathatja ki az adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban is ellenőrizheti 4. Eljárás befejezése [13. §, 17. §-19. §, Ptk. 2:7. §] - határozat: hirdetményi határidő lejárta után a rendelkezésre álló adatok alapján tárgyalás kitűzése nélkül, de szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után végzés/köteles megindokolni a halál idejét is megállapítja deklaratív hatályú: a holtnak nyilvánított meghalt és halála a végzésben meghatározott időpontban következett be megdönthető vélelem - jogorvoslat: fellebbezés: a kérelem előterjesztésére jogosultak mindegyike még akkor is, ha az eljárásban nem vett részt tizenöt nap hatályon kívül helyezés/módosítás/hatálytalanság: a kérelem előterjesztésére jogosultak bármelyike kérheti az első fokon eljárt bíróságnál Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábbi vagy későbbi időpontban tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállnak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot módosítja. A jogkövetkezmények a módosított határozat szerint alakulnak. Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és ezért a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek. még él/maga kéri
A halál tényének megállapítása kérelem előterjesztése [20. §] - mikor? ha meghalt személy halálának közokirattal nem igazolható tényét más módon kívánják bizonyítani bármikor - hirdetmény közzététele nem kell kibocsátani, ha a halál közveszély, köztudott baleset vagy más súlyos szerencsétlenség folytán következett be egyébként abban közölni kell a halál idejére és helyére vonatkozó adatokat is. végzésben a halál napját és a lehetőséghez képest a halál közelebbi idejét is meg kell állapítani (év/hónap/nap, halál helye és oka.
Eltűntnek nyilvánítás cél:
biztosított eltűntnek nyilvánítása (hozzátartozói nyugellátás: özvegyi nyugdíj, árvaellátás) bíróság: járásbíróság utolsó belföldi lakóhely/ utolsó belföldi tartózkodási hely hirdetmény: 30 napra --- bíróság/hivatal ügygondnok: nincs végzés: bírósági hirdetőtáblán való kifüggesztéstől 60 nap elteltével halál vélelmezett időpontja csak a holtnak nyilvánító végzés jogerőre emelkedésétől jogorvoslat: hatályon kívül helyezés: ha él
Családjogi jogviszonnyal kapcsolatos bírósági nemperes eljárások köréből -
házastársi vagyonközösség megszüntetése a házastársi életközösség fennállása alatt
-
jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitele iránti eljárás
Házastársi vagyonközösség megszüntetése a házastársi életközösség fennállása alatt jogforrás:
105/1952. (XII.28.) MT rendelet 7-9. §
eljárás megindítása:
- bármelyik házastárs kérelmére - fontos ok
bíróság:
- "házassági perre hatáskörrel bíró", így járásbíróság/bármelyik házastárs lakóhelye/egyesbíró
eljárás menete:
- tárgyalás nincs, személyesen meghallgatja a házastársakat - bizonyítás: teljes körű vagyoni rendezés és egységesség elve folytán kiterjedt, így tanú, szakértő is - jogerős döntés joghatása: jogert követő hónap utolsó napját követő időre nézve szünteti meg a vagyonközösséget - jogorvoslatnak helye van
Jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitele iránti eljárás jogforrás:
7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet (A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló 1980. okt. 25-i Hága-i Egyezmény)
eljárás megindítása:
cél: a felügyelet/láthatás jogának bármiféle megsértését közvetlenül megelőzően az egyik szerződő államban volt a gyermek szokásos tartózkodási helye 16. életévét betöltött gyermek vonatkozásában nem alkalmazható kizárólag azt kell biztosítani, hogy a gyermek minél előbb visszakerüljön a megszokott környezetébe (azonnali visszajuttatás). a visszavitel elrendelésének feltétele a gyermek elvitelének jogellenessége.
kérelem benyújtása:
a jogosult a központi hatósághoz (KIM), amely megindítja a bírósági eljárást in. 3. § (1) bek.,vagy közvetlenül a bírósághoz (amely haladéktalanul értesíti a (KIM-et)
bíróság:
kizárólag PKKB/egyesbíró
eljárás menete:
érkezéstől 8-dik napra meghallgatás kitűzése soronkívüli eljárás amennyiben 6 héten belül nem dönt, nyomatékosítható a döntés iránti sürgős szükség tárgyi költségmentes kötelezett/gyermek ismeretlen helyen --- rendőrség --- kérelem elutasítása eljárás megindításáig 1 évnél kevesebb, haladéktalanul elrendeli a visszavitelt (nincs helye, ha 1 évnél több + beilleszkedett az új környezetbe) előzetesen végrehajtható jogorvoslat van.
A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítása iránti bírósági nemperes eljárás munkajogi nemperes eljárások köréből
jogforrás:
1989. évi VII.
eljárás megindítása: 5. § (1) bek. kérelmező jogi érdekelt bíróság:
5. § (1) bek. KMB/kérelmező székhelye/lakhelye Fővárosi KMB
eljárás menete:
5. § (2) bek. meghallgatás, ha szükséges 5 napon belül dönt 5 napon belül fellebbezés fellebbezésről 5 munkanapon belül döntés
Közigazgatási bírósági nemperes eljárások köréből 1. Közigazgatás jogellenes hallgatása jogforrás:
2005. évi XVII. tv. 2. §
bíróság:
KMB/ Pp. XX. fejezete (hatáskörrel rendelkező hatóság székhelye)
eljárás megindítása:
kérelmező ügyfél törvényességi felügyeletet gyakorló előzetes megkeresése vö. Ket. 20. §
eljárás menete:
döntés 30 nap fellebbezés van
2. Hatásköri vita feloldása
jogforrás:
Ket. 23. § és 24. §
eljárás megindítása:
Ket. 23. § szerinti előzetes eljárás
bíróság:
Fővárosi KMB
eljárás menete:
soron kívül dönt fellebbezés nincs
Vagyonjogi nemperes eljárások köréből bírósági végrehajtás [1994. évi LIII. törvény (Vht.)] fizetésképtelenségi eljárás [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.)] fizetési meghagyásos eljárás [2009. évi L. törvény (Fmh. tv.)] hagyatéki eljárás [2010. évi XXXVIII. tv. (He.tv.)]
Bírósági végrehajtás Az eljárás jellege, célja, alapelvei • magánjogi igényérvényesítés végső, eshetőleges szakasza végrehajtás általános feltételei [Vht. 13. § (1) bek.] végrehajtási jog elévülése [Vht. 57. § (1)- (4) bek.] • végrehajtás típusai közvetlen – közigazgatási - bírósági végrehajtási utak találkozása [Vht. 2. §- 4/A. §] • bírósági végrehajtás szakaszai végrehajtás elrendelése [végrehajtható okiratok in. Vht. 10. §, végrehajtási kérelem in. Vht. 11. § és 12.§] végrehajtás foganatosítása [Vht. 32. §, 33. §] • alapelvek arányosság fokozatosság [Vht. 5. § és 7. §]
Fizetésképtelenségi eljárások 1.
Célok csődeljárás („Csa”) [1. § (2) bek.] felszámolási eljárás („Fa”) [1. § (3) bek.]
2.
Eljárások egymáshoz való viszonya csődkérelemmel egyidejűleg vagy azt követően „Fa” kérelem [9. § (3) bek.; 10. § (5) bek.] sikertelen csődegyezség [21/B. §; 27. § (2) bek.]
reorganizáció az „Fa”-ban • szünetelés [26. § (4.) bek.] • egyezség [41-45. §] • eljárás megszüntetése az adós kérelmére [45/B. §]
3.
Eljárás alanyai bíróság [6. § (1) bek.; (1a) bek.; (1b) bek.] adós [2. § (1) bek.; 3. § (1) bek. a) pont és b) pont; és (1d) bek.]
6. § (1c) bek.
hitelező [3. § (1) bek. c) pont; 12. §; 46. § (7) bek. REG díj; 46. § (8) bek. behajthat. ig.] felszámoló (vagyonfelügyelő) [114/2006. (V.12.) Korm. r.; 357/2011. (XII.30.) Korm. r.] egyéb érdekelt [6. § (4) bek.; 51. §]
Az fmh. kibocsátásának esetei [Fmh. tv. 3. § (2)- (4a)] kizárólag pénzkövetelés • lejárt • összegszerűség 1 M Ft (bagatell követelés/ kötelező értékhatár) 1 M Ft- 400 M Ft 400 M Ft felett • munkaviszonyból eredő csak akkor, ha • belföldi idézési cím
Fmh. kibocsátása • kérelemre [1. § (2) és (3) bek., 2. §, 10. § (1) bek., 11. § (1) bek., 13. § (1) és (2) bek., 14. § (1) bek., 19. §,, 26. § (1) bek.] •
tartalma [27. § (1)- (3) bek.]
• ellentmondás [28. § (1)- (4) bek., 29. § (1) bek., 36. § (1) és (2) bek., 37. § (1) bek.]
Közjegyző szerepe • jogszolgáltató hatósági tevékenységgel járuljanak hozzá a jogviták elkerüléséhez, és ezzel a tevékenységükkel tehermentesítsék a bíróságokat • közhitelességgel felruházott közjegyzők a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állítanak ki, és • lefolytatják a hatáskörükbe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat • A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával – kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében [1991. évi XLI tv. (Kjtv.) 1. § (2) bek.] 23
A közjegyzővé válás jogszabályi feltételeiről • A közjegyzőt az igazságügyi miniszter nevezi ki határozatlan időre, a kinevezés tartalmazza a közjegyző székhelyét, egy székhelyen több közjegyző is lehet. • • • • • • •
Ennek feltételei: magyar állampolgár büntetlen előélet választójoggal rendelkezik egyetemi, jogi végzettséggel rendelkezik jogi szakvizsgát tett legalább 3 évi közjegyzői helyettesi gyakorlat (kiváltható: bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos, közjegyző) • vagyonnyilatkozatot tett
24
Alapelvek
[A közjegyzőkről szóló 1991.évi XLI. tv. ] • • • • •
•
• •
közhitelesség, bizalom: tartalom valódi, a másolat az eredetivel azonos, stb. függetlenség: csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható pártatlanság: a közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni összeférhetetlenség: a közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp. bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el. Minden más keresőtevékenység tiltott, kivétel művészi, oktatói, tudományos, műszaki alkotói, irodalmi és sporttevékenység. titoktartás: a közjegyzőt az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, a kötelezettsége a közjegyzői tevékenység megszűnése után is fennmarad. A fél jogutódja, és a törvényes képviselői a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. közreműködés megtagadása: köteles megtagadni a közreműködését, ha a kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja, tiltott, vagy tisztességtelen. Aggályos körülmény, felhívni, rögzíteni, azt ellenzi, megtagadni. Az új módosítás a megtagadásnak írásbeli formáját írta elő „a közjegyző közreműködését végzéssel tagadja meg, a végzés írásban kell közölni azzal a közjegyzőt a közreműködésre felkérte. A közreműködést kérő fél a végzés felülvizsgálatát kérheti a közjegyző székhelye szerinti megyei bíróságtól. közreműködési kötelezettség: a közjegyző közreműködését a már említett kivételes körülmények esetét kivéve , más okból nem tagadhatja meg. magasabb erkölcsi követelmény: a közjegyző sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja. 25
Hagyatéki eljárás Definíció: • A hagyatéki eljárás olyan külön jogszabályban (törvényben) szabályozott nemperes eljárás, melynek célja az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül történő rendezésének elősegítése, és az örökléssel (ipso iure örökléssel) együtt járó jogi változások realizálása
• A hagyatéki eljárásban hozott végzés tanúsítja a bekövetkezett öröklést, azaz deklaratív hatályú és anyagi jogerővel nem bír, csupán alaki jogereje van. • A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. tv. [6/1958 (VII.1) IM rendelet]
26
A hagyatéki eljárás megindul •
• •
• • •
A hagyatéki eljárás hivatalból indul amikor a jegyző – halott vizsgálati bizonyítvány, – holtnak nyilvánító határozat alapján – olyan személy bejelentése alapján, akinek jogi érdeke fűződik értesül a halálról. közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú Illetékesség in. 4. § szigorú sorrend: - örökhagyó utolsó belföldi lakóhely - ennek hiányában-, - örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye - ezek hiányában az elhalálozás helye - ha nem Mo-n -, akkor - a vagyon fekvése - ezek hiányában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara - az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő - kijelölése szerinti közjegyző illetékes. Ha az illetékességet a vagyon fekvése határozza meg, és több közjegyző is eljárhatna, közülük az jár el, akit - az örökösként érdekeltek lakóhelyét és a vagyontárgyak fekvését figyelembe véve - a jegyző választ. A hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző kizárólagos illetékességgel rendelkezik ugyanannak az örökhagyónak a hagyatékára vonatkozó újabb eljárásra (póthagyatéki eljárás, megismételt eljárás). Ha a vagyon fekvése szerint több jegyző illetékes, az eljárás bármelyik előtt megindítható; az lesz illetékes, akinél az eljárást előbb indították meg.
27
Hagyatékátadás ideiglenes [85. §] • jóhiszemű birtokosként • öröklési jogvitában érintett a hagyaték [86. § (1) bek.]
teljes [83. § (1) és (2) bek.] • nincs törvényes akadály és - csak 1 örökösként érdekelt vagy - nincs vita
