TANMENETJAVASLAT. Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet ÉDES ANYANYELVÜNK. címû nyelvtankönyvéhez, valamint az ÚTITÁRS I

TANMENETJAVASLAT Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet

ÉDES ANYANYELVÜNK címû nyelvtankönyvéhez, valamint az

ÚTITÁRS I. feladatfüzethez

Általános iskola 5. osztály

Az integrált magyar nyelv és irodalom program – 1–8. évfolyam – 5. osztályos része Írta: Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet Alkotó szerkesztô: Adamikné dr. Jászó Anna Tördelés: Szücs Bt. Felelôs szerkesztô: Török Ágnes © Adamikné dr. Jászó Anna, Dr. Fercsik Erzsébet, 2001

ISBN 963 657 178 3

A kiadó a kiadói jogot fenntartja

Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97.

Az 5. osztályos Édes anyanyelvünk részletes felépítése

A TANÁRNAK

A TANULÓNAK

Magyar nyelv és kommunikáció

Figyeld meg

Anyanyelvünk A nyelvi viselkedés Mindennapi szövegek és helyzetek A bemutatkozás és a bemutatás A névjegy A meghívó és a meghívás A köszönés és a megszólítás Az elbeszélés

anyanyelved, hogyan beszélnek saját környezetedben, iskoládban, osztályodban, s hogyan kell, hogyan illik beszélned; az irodalmi mûvekben az elbeszélés sajátosságai!

Hangtan

Figyeld meg

A beszédhangok képzése A magánhangzók: az állkapocs nyitása szerint A magánhangzók: a nyelv vízszintes mozgása szerint A hangrend és az illeszkedés A magánhangzók: az ajakmûködés szerint, az ajakmûködés szerinti illeszkedés A mássalhangzók: a képzés módja szerint A mássalhangzók: a hangszalagok mûködése szerint A zöngésség szerinti részleges hasonulás A magánhangzók idôtartama, a helyesírási szabályok rendszerezése A mássalhangzók idôtartama, a helyesírási szabályok rendszerezése A mássalhangzók változásai: a teljes hasonulás és az összeolvadás; a helyesírási szabályok rendszerezése A szótag és az elválasztás A hangok zenéje és a szóhangulat A ritmus

hogyan képezzük a köznyelvi norma szerint a hangokat; hogyan képezed te a hangokat; gyakorold a szép beszédet és a felolvasást; a helyesírás tanulását kapcsold össze a kiejtéssel, a felolvasással: mindig olvasd fel, amit leírtál; ne feledkezz meg hangtani ismereteidrôl irodalmi tanulmányaid során sem, a verstan tanulása közben!

Kommunikáció

Figyeld meg

A beszéd dallama A hangsúlyozás A beszédtempó A hangerô A beszédszünet A kifejezô beszéd és a felolvasás A leírás

hogyan formáljuk meg beszédünket; milyen a kifejezô beszéd és felolvasás; az irodalmi mûvekben a leírás sajátosságait!

A szavak jelentése

Figyeld meg

A hangalak és a jelentés A hangutánzó és a hangulatfestô szavak Az egyjelentésû és a többjelentésû szavak Az azonos alakú szavak A hasonló alakú szavak A több értelmû szavak Az ellentétes jelentésû szavak Szólások, közmondások

az irodalmi mûvekben a szavak jelentését; a szólások és a közmondások szerepét; ismerkedj a szótárral és a kézikönyvekkel!

3

A TANÁRNAK

4

A TANULÓNAK

A szavak szerkezete

Figyeld meg

A szóelemek A szótövekrôl A névszók ragjai A névszói ragok helyesírása A névszók jelei Az igeragok Az igék jelei Az igealakok helyesírása

a szó alakját, tanuld meg a szóalakok helyes írását: tudd mindig, hogy mit miért írsz le: értsd a helyesírást; olvasd fel szótagolva, amit leírtál: ilyenkor elkülönülnek a szóelemek; figyeld meg a régies szóalakokat: irodalmi tanulmányaid során se feledkezz meg nyelvtani ismereteidrôl, csakis így érted meg a szövegeket!

Az írott nyelv

Figyeld meg

A beszéd és az írás Az írás története A magyar helyesírás története Helyesírásunk Helyesírásunk alapelvei

alaposan a helyesírási szabályzatot és a helyesírási szótárakat!

Összefoglaló táblázatok

Rendszerezd ismereteidet!

A magánhangzók rendszere A magánhangzótörvények A mássalhangzók rendszere A mássalhangzótörvények A magyar beszéd Helyesírásunk alapelvei A szavak jelentése A szóelemek Toldalékok és változataik Kommunikáció

Használd a táblázatokat az év közi összefoglalásokhoz és az év végi ismétléshez! Figyeld meg az összefüggéseket!

Néhány módszertani megjegyzés 1. A tananyag felépítése induktív. Azt gondoltuk, hogy célszerûbb a gyerek környezetébôl kiindulni, és megfigyeltetni vele környezetének nyelvhasználatát, illetôleg a saját nyelvhasználatát. S talán grammatikai ismeretei birtokában jobban meg fogja érteni a nyelvrôl szóló általános ismereteket. Az egyes tanórák felépítése is induktív, tehát a tapasztalatra épül. Ez a tankönyv abban különbözik a többitôl, hogy megadja az egyes órák felépítését: az indukciós anyagot, a szabályt, az elsôdleges rögzítést és a megértést ellenôrzô gyakorlatokat, valamint az órai gondolatmenethez kapcsolódó házi feladatot. Azt javasoljuk, hogy mindenekelôtt idézzék fel a kapcsolódó ismereteket. Utána közösen dolgozzák fel az indukciós anyagot. Ezt többféleképpen meg lehet oldani: fel lehet írni a táblára – ha alkalmas erre –, esetleg egy részét vagy hasonló anyagot is lehet közszemlére tenni; közös feladatmegoldást lehet végezni a könyv alapján; egyszerûen el lehet olvasni közösen a könyvet stb. A táblai munka és a szabály közös megfogalmazása után mindenképpen javasoljuk a könyv elolvasását vagy felolvasását. Mindenképpen olvastassuk fel az olvasmányokat és az Álljunk meg egy szóra! rovat párbeszédeit. Érdekes beszélgetéseket lehet kapcsolni mindegyikükhöz. A piktogramok is eligazítanak a feladattípusok értelmezésében. A nyelvtankönyv tekintettel van az irodalomkönyvre: sok verset közöl, kevésbé tanított, de nagyszerû verseket. Jó alkalmat nyújtanak a felolvasás, a memoriter gyakorlására. 2. A tankönyv végén táblázatok segítik a rendszerezést és az összefoglalást. Tanítsuk meg a táblázatok „leolvasását”, ez a szövegértô olvasás tanításában is feladat. Tanítsuk meg a táblázatok segítségével történô tanulást is. A táblázatokat „görgetjük”, azaz a felsôbb évfolyamokon megismételjük az alsóbb évfolyamok táblázatait. 3. Kézikönyvhasználatra a korosztálynak jobban megfelelô Képes diákszótárt javasoljuk, valamint a Helyesírásunk címû iskolai szabályzatot. 4. A fejlesztendô képességeket az alábbi ábra szemlélteti: kiejtés és beszéd (szóbeli szövegalkotás)

fogalmazás (írásbeli szövegalkotás) az olvasás és az írás képessége

kommunikációs képességek nyelvtan és helyesírás

a szövegértô olvasás képessége

TANKÖNYVEK

a verstan, a stilisztika és a poétika alapozása

szövegelemzés

a tanulás képessége

könyvtárhasználat

memoriter és felolvasás

házi olvasmányokkal felkészítés az olvasásra

Ezt a sokoldalú képességfejlesztést nemcsak az irodalom- és a nyelvtantankönyv biztosítja, hanem az Útitárs feladatfüzetek is. A tanórai munkát is segíti, ezenkívül a differenciálás kitûnô eszköze. A nyelvtani feladatfüzet felépítése: Feladatok az Édes anyanyelvünk címû nyelvtankönyvhöz Integrált feladatsorok – Jeles napok Szeptember – Reguly Antal Október – A rokon népek napja – október utolsó hete November – Kôrösi Csoma Sándor December – Petôfi Sándor Január – A magyar kultúra napja – január 21. Február – A Kalevala napja – február 28. Március – A magyar nyelv hete Április – Hans Christian Andersen születésnapja – április 2., a gyermekirodalom napja Május – Sajnovics János Június – Ünnepi könyvhét

5

A nyelvtani anyag a következô a feladatfüzetben. Itt kaptak helyet az adott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlatok, az ismétlô gyakorlatok, a kreatív gyakorlatok és játékok, valamint a tollbamondások. Az alsó tagozatos olvasókönyvek mindig a jeles napokkal, a nemzeti ünnepekkel zárulnak. Negyedikben a jeles napokat a magyar történelem eseményeihez kapcsoltuk. Ötödikben ez a fejezet kikerült az irodalomkönyvbôl, s helyét a feladatfüzetben találtuk meg. Ebben a tanévben a jeles napokat a magyar kultúra eseményeihez kötöttük elsôsorban. Itt olvasmányokat adtunk, s az olvasmányokhoz ismétlô jellegû feladatsorokat kapcsoltunk. Egy új anyag azért itt is van: a bekezdés szerkesztésének a tanítása. Az integrált feladatsorok célja nemcsak a hagyományápolás, hanem a szövegértô olvasás fejlesztése is. Változatos gyakorlatok kapcsolódnak az olvasmányokhoz, melyek egyaránt fejlesztik a szó szerinti, az értelmezô, a kritikai és a kreatív olvasást. Ezek új fogalmak mind a módszertanban, mind a kerettantervben. Ajánljuk megismerésükhöz az Anyanyelvi nevelés az ábécétôl az érettségiig címû módszertant (Adamikné dr. Jászó Anna munkája, Trezor Kiadó – ELTE TFK, Bp., 2001.) Taneszközök 1. Édes anyanyelvünk: Magyar nyelvtan és kommunikáció 5. évfolyam. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2002. 2. Útitárs I. Feladatfüzet az Édes anyanyelvünk címû tankönyvhöz az általános iskolák 5. osztálya számára. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2002. 3. Felmérõlapok az Édes anyanyelvünk címû tankönyvhöz az általános iskolák 5. osztálya számára. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2002. 4. Tanmenetjavaslat az Édes anyanyelvünk címû nyelvtankönyvhöz és az Útitárs I. feladatfüzethez. Az általános iskolák 5. osztálya számára. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2002. 5. Tanári kézikönyv az integrált magyar nyelvi és irodalmi program nyelvtani és kommunikációs anyagához: Édes anyanyelvünk tankönyvek, feladatfüzetek az általános iskola 5–8. osztálya számára. Dinasztia Tankönyvkiadó, 1999. Ajánlott kézikönyvek A magyar helyesírás szabályai (AkH.), Tizenegyedik kiadás, Akadémiai Kiadó, 1994 A magyar nyelv szóvégmutató szótára (VégSz.), (Szerk.: Papp Ferenc), Akadémiai Kiadó, 1994 Helyesírásunk, (Szerk.: Fábián Pál), Nemzeti Tankönyvkiadó, 8., átdolgozott kiadás, 1996 Helyesírási kéziszótár (HKsz.), (Szerk.: Deme László és Fábián Pál), Akadémiai Kiadó, 1988 Idegen nevek kiejtési szótára (IdNKSz.), (Szerk.: Magay Tamás), Akadémiai Kiadó, 1974 Idegen szavak és kifejezések szótára (IdSzKSz), (Szerk.: Bakos Ferenc), Akadémiai Kiadó, 1994 Képes diákszótár (KDsz.), (Szerk.: Grétsy László és Kemény Gábor), Akadémiai Kiadó, 1992 Larousse diákenciklopédia, (Szerk.: A. Fodor Ágnes), Glória Kiadó, 1992 Magyar helyesírási szótár (MHSz.), (Szerk.: Deme László –Fábián Pál –Tóth Etelka), Akadémai Kiadó, 1999 Magyar szókincstár (MSzk.), (Fõszerk.: Kiss Gábor), Tinta Könyvkiadó, 1998 Magyar szólások és közmondások (SzólKözm.), O. Nagy Gábor, Gondolat Kiadó, 1966 Mi fán terem? O. Nagy Gábor, Gondolat Kiadó, 1979 Nem árulok zsákbamacskát, Híves Márta, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1999 Nyelvmûvelõ kéziszótár (NyKsz), (Szerk.: Grétsy László és Kemény Gábor), Auktor Könyvkiadó, 1996 Szinonimaszótár diákoknak (SzinszD.), (Szerk.: Ruzsiczky Éva), Helikon Kiadó, 1998

6

9

8

Tanmenetjavaslat Édes anyanyelvünk 5. oszt. Témák: Magyar nyelv és kommunikáció A beszédhangok Kommunikáció A szavak jelentése A szavak szerkezete Az írott nyelv Minimális óraszám: 72 Heti óraszám: 2

Rövidítések Tk. = Ff. = Hf. = gyak. = mgh. = msh. = vsz. =

tankönyv feladatfüzet házi feladat gyakorlat magánhangzó mássalhangzó versszak

KDsz. = ÉKsz. = AkH. = NyKsz. = MHSz. = HKSz. =

Képes diákszótár Magyar értelmezô kéziszótár A magyar helyesírás szabályai Nyelvmûvelô kéziszótár Magyar helyesírási szótár Helyesírási kéziszótár

KOMMUNIKÁCIÓ TÉMA

Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy.

NYELVISMERET Nyelvtan

Helyesírás

Olvasás

SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS Szóbeli

Írásbeli

Kézikönyvhasználat

MEGJEGYZÉS

Ismerkedés a taneszközökkel

Magyar nyelv és kommunikáció 1. Az évi munka megszervezése

A nyelvtan területei, fogalma

2. Anyanyelvünk

3. Év eleji felmérés

Egy füst alatt; Álljunk meg egy szóra!

Szómagyarázat Tk. 3. Tk. 5.

Tk. 3.

KDsz. nyelv, nyelvtan, nyelvész Tk. 2.

Álljunk meg egy szóra!

Tk. 1. Tk. 2. Tk. 9.

Tk. 5. Tk. 7. használati utasítás Tk. 8.

KDsz. udvariatlan, udvarias, illem, illedelmes

Tk.: olvasmány – kifejezô felolvasás

Szövegelemzés: Tk. 1. Tk. 3. Tk. 5.

Szövegértés: Tk. 3. Szövegolvasás: Tk. 4. Tk. 5.

KDsz. szöveg, eszköz, helyzet

Memoriter egy idézet a nyelvrôl Tk. 4.

Felmérõlapok 5. osztály A, B csoport

4. A nyelvi viselkedés

A megjelenés; a helyes beszéd; a helyesírás és a külalak

Tk. 3. Tk. 4. Tk. 9. A téma, a hallgató és a beszélô szerepe

5. Mindennapi szövegek és helyzetek

Tk. 4. képeslap tervezése különbözô személyeknek

Tk.: szerepjáték

A szövegalkotás szabályai

Memoriter Arany János: Intés

9

10



Tk. 1. Nem nyelvi elemek gyûjtése írott szövegbôl → bemutatása

Tk.: szerepjáték; (a névjegy átadása a bemutatkozás részeként)

7. A meghívó és a meghívás

Az írásbeli meghívó külalakja

Tk. 4. szerepjáték; Tk.: Játsszátok el!

8. A köszönés és a megszólítás

A köszönést kísérô vagy helyettesítô jelek; Tk. 4.

6. A bemutatkozás és a bemutatás. A névjegy

A személynevek hangsúlyozása

Tk. 3. Tk. 4. Tk. 6. Tk. 7.


Helyesírás

A keltezés különbözô módjai; az idézés

Tegezô és nem tegezô formák; a nyelvtani szám, személy és a névmások

Olvasás


Írásbeli


MEGJEGYZÉS

Tk. 1. Tk. 3. kifejezô olvasás

Tk. 4. szövegalkotás

Tk. 3. szövegalkotás megadott szituációhoz

KDsz. bemutat, bemutatkozik, telefon, telefonál

A névjegyrôl szóló lecke felhasználható differenciálásra, tehetséggondozásra

Álljunk meg egy szóra! Olvasmány

Szövegértés: Tk. 6. Tk. 7. Szövegalkotás: indoklás Tk. 3. Tk. 5. Tk. 8.

Szövegértés Tk. 1. Tk. 5. Tk. 8.

KDsz. hívogató, vôfély

A tanulók által gyûjtött meghívók elemzése a tanult szempontok alapján

Olvasmány; Álljunk meg egy szóra! Kifejezô olvasás Tk. 6.

Tk. 5. különbözô nyelvi formák összehasonlítása Tk. 1. Tk. 8.

Olvasmány Vázlatkészítés a szólások magyarázatához

KDsz. maga, magát, magázódik, ön, önöz; te, tegez




Helyesírás

9. Az elbeszélés

Olvasás

Tk. 5.


Írásbeli


MEGJEGYZÉS

KDsz. történet, elôzmény, következmény

A Tk. 8. és a Tk. 9. a kreatív írást szolgálja

A beszélôszervek bemutatása ábra vagy kép segítségével

KDsz.: hang; ábécé

A házi feladat fogalmazásainak megbeszélése, javítása, esetleg újraírása

Tk. Beszélj nyíltan! – önálló feldolgozás kérdések segítségével

KDsz. áll (fn), böjt, eleség

Tk. 2. Történetalkotás képekrôl kérdések segítségével Tk. 5. Tk. 6. Tk. 7. Tk. 8. Tk. 9.

Tk. 3. Elbeszélés készítése vázlat alapján Tk. 4. az önellenôrzés tanítása

A beszédhangok 10. A beszédhangok képzése. A magánhangzók és a mássalhangzók

Tk. 3., 4., 5. artikulációs gyakorlatok Tk. 6., 7.

11. A magánhangzók az állkapocs nyitása szerint

Tk. 1., 2. artikulációs gyakorlatok Tk. 4.

Tk. 1., 2. A beszélôszervek; a magánhangzók képzése; a mássalhangzók képzése

A zárt beszéd mint a kommunikációs zavar forrása

Zárt, középzárt, nyílt és igen nyílt magánhangzók

Rövid és hosszú magánhangzók

Tk. 4. kifejezô olvasás, memoriter

11

12



12. A magánhangzók: a nyelv vízszintes mozgása szerint

Artikulációs gyakorlatok Tk. 1., 2.

13. A hangrend és az illeszkedés

Artikulációs gyakorlatok Tk. 1.

14. A magánhangzók: az ajakmûködés szerint. Az ajakmûködés szerinti illeszkedés


15. A mássalhangzók: a képzés helye szerint

Artikulációs gyakorlatok Tk. 1., 2., 3.

Tk. 3. → Különbözô szövegek hangulatának megfigyelése, bemutatása

Álljunk meg egy szóra! – a nyelvhelyességi hibák értékelése (nák-nékolás)

A tanult idegen nyelven beszélôk megértése: a nyelvi és nem nyelvi kommunikáció összefüggése


Helyesírás

Olvasás


Magas és mély mássalhangzók Tk. 4.

Írásbeli


3–5 monda- KDsz. tos szomorú mereng, vagy vidám tétova hangulatú szöveg az esôrôl

Mély, magas és vegyes h. szavak; egyalakú és többalakú toldalékok Tk. 1., 2., 3., 5., 7., 8.

Tk. 6. Az ikerszók kötôjeles írása Tk. 9.

Ajakkerekítéses és ajakkerekítés nélküli magánhangzók, illeszkedés Tk. 3., 4., 5., 6.

Ajakhang, foghang, ínyhang, gégehang


Tk. 4. szabályalkotás

KDsz. tengerimalac, macskaszem, petúnia

A magánhangzók ékezeteinek pontos jelölése

Tk. 2. Indoklásként összefüggô szöveg alkotása

KDsz.: ánizs, keszkenô

A j és a ly kiejtése, ill. írása

Tk. 3. Összefüggô szöveg alkotása a kérdések segítségével

KDsz. ajak, fog (fn), íny, gége

MEGJEGYZÉS



16. A képzés helye szerinti részleges hasonulás

Gyak.: a betûejtés elkerülése

17. A mássalhangzók: a hangszalagok mûködése szerint


18. A zöngésség szerinti részleges hasonulás

Artikulációs gyakorlatok Tk. 1., 2., 3. Tk. 6.

19. A magánhangzók idôtartama I. Helyesírási szabályok

Artikulációs gyakorlatok Tk. 1., 2., 3., 4., 5., 6.


Az n megváltozása gy, ty, ill. ajakhangok elôtt

Tk. 3. → az akcentusos beszéd oka, megítélése

A kiejtés és a szójelentés kapcsolata

Helyesírás

Olvasás

Elemzés, csoportosítás, mondatalkotás Tk. 1., 2., 3.

Zöngés és zöngétlen mássalhangzók Tk. 2., 6.

Tk. 3. kifejezô felolvasás


Írásbeli


Tk. 3.

KDsz.: közömbös, kengyel, szirén

Tk. 3., 4., 5. a történet lényegének elmondása

KDsz.: faggyú, fattyú, findzsa, kancsó

Zöngéssé válás, zöngétlenné válás Tk. 5.

Tk. 4. Tk. 7. csoportosítás

Tk. Álljunk meg egy szóra! – párbeszéd felolvasása Olvasmány

Tk. olvasmány → vázlatkészítés

KDsz.: jegykendô, léghajó, ósdi

A rövid és a hosszú magánhangzók

A magánhangzók idôtartamának ingadozása a kiejtésben

Tk. 1., 2., 3., 4., 5. kifejezô felolvasás

Szövegalkotás a szabályokban megadott példaszavakkal

KDsz. mirigy, elodáz, regös, árboc

MEGJEGYZÉS

13

14




Helyesírás

Szóbeli

Írásbeli

Tk.: az olvasmány tartalmának elmondása

Tk.: olvasmány → vázlatkészítés

KDsz.: új, zsúp, sújt, tûz Tk. 4.

Tk. 3. néhány fogalmazás valamelyik szóláshoz

KDsz.: ballon, modell, peron

Artikulációs gyakorlatok a lecke példaszavaival

Gyak. – kapcsolattartás a hallgatókkal

Tk. 4.

i–í u–ú ü-û Tk. 3. szabályalkotás

Tk. 1. a vers kifejezô felolvasása; olvasmány

21. A mássalhangzók idôtartama. A mássalhangzó-rövidülés

Artikulációs gyakorlatok a lecke példaszavaival

Kapcsolattartás a hallgatókkal versmondás közben

A rövid és a hosszú mássalhangzók, a mássalhangzórövidülés Tk. 2.

A mássalhangzórövidülés írásban nem jelölt Tk. 3., 4.

Kifejezô felolvasás – memoriter Tk. 1., 2.

22. A mássalhangzók változásai I. A teljes hasonulás

Artikulációs gyakorlatok Tk. 1., 2. Tk. 5.

Az írásban jelöletlen és az írásban jelölt teljes hasonulás Tk. 3.

-val, -vel rag; s, sz, z, dz végû igék; ez, az Tk. 6.

23. A mássalhangzók változásai II. Az összeolvadás

Artikulációs gyakorlatok Tk. 1., 3. Tk. 4., 5.

Összeolvadás Tk. 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8.

A szóelemzés szerinti írásmód Tk. 8.

TK. 6. kapcsolattartás a hallgatókkal


Olvasás

20. A magánhangzók idôtartama II. Helyesírási szabályok

Álljunk meg egy szóra! – az alakváltozatok megítélése

SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS

Tk. 6. a vers kifejezô felolvasása Álljunk meg egy szóra!

Tk. 4. szövegalkotás megadott szavakkal Tk. 5.

KDsz.: község, egészség, edz, igazság

Tk. 9. néhány mondatos szövegalkotása megadott szavakkal

KDsz. eledel, jô, tisztség

MEGJEGYZÉS

A tanár egészítse ki a KDsz. tûz szócikkét az ÉKsz. példáival.



24. A beszédhangok összefoglalása

25. A szótag és az elválasztás

26. A hangok zenéje és a szóhangulat. A ritmus

27. Felmérés


Helyesírás

Olvasás


Írásbeli


MEGJEGYZÉS

A tankönyv végi táblázatok alapján

Artikulációs gyakorlatok: a bevezetô vers Tk. 1., 2., 3.

Tk. 1. – különbözô hangulatok kifejezése ugyanazzal a szöveggel

Tk. 3., 4., 5. kapcsolattartás a hallgatókkal

Az egyszerû és az összetett szavak

Tk. 1., 2. A szóhangulat forrásainak megfigyelése Tk. 3., 4.

Az elválasz- A vers kifetás szabályai jezô felTk. 1., 2., 3. olvasása → memoriter

Tk. 3., 5. – a versek kifejezô felolvasása

Felmérôlapok 5. osztály A, B csoport

Tk. olvasmány → vázlatkészítés

KDsz.: búbánat, kebel, centrum, pech

Tk. 2. Szövegalkotás a választott szavakkal

KDsz.: halovány, vétek, cudar, iszonyú

A ritmusról szóló rész felhasználható differenciálásra, tehetséggondozásra

15

16


Kommunikáció 28. A beszéd dallama A hangsúlyozás

29. A beszédtempó


Beszédtechnika: Tk. 1., 2., 3., 4., 6., 7., 10.

Beszédtechnika Tk. 1., 2., 3., 4., 6., 7.

Önmegfigyelés Tk.: rajz

Tk.: játék: tekintetgyakorlat

Tk.: játék: mimika

Álljunk meg egy szóra!: bemutatkozás

Önmegfigyelés Tk.: rajz Tk.: játék: gesztusok Tk. 11.

Tk. 4.


Ff. 1. A mással. hangzótörvények gyakorlása

Helyesírás

Tk.: 11. Ff. 2. A j hang jelölése

Olvasás

Tk. 8. felolvasás, próza; Tk. 9. felolvasás és memoriter, vers

Tk. 9. felolvasás, próza; Tk. 8. felolvasás, memoriter, vers


Tk.: olvasmány: a történet folytatása Tk.: olvasmány: különbözô értelmezések

Írásbeli

Álljunk meg egy szóra! → vázlatkészítés: A hanglejtés és a nyelvek címmel Tk. 11. tömörítésrészletezés

Tk.: Álljunk meg egy szóra! → adatgyûjtés: idô – szótag/perc


KDsz.: dallam, tekintet, szem, hangsúly, hangsúlyoz, arc, orcátlan

KDsz.: ritmus, tempó, mozdul, mozdulat

MEGJEGYZÉS

Ebben a témakörben illusztrációként jól felhasználhatók a Beszélni nehéz címû rádiómûsor példamondatai. Hasznosak a nyomtatásban megjelent, a beszédtechnikai jelekkel preparált mondatok, méginkább a rádiómûsorban elhangzott hibás, majd javított változatuk!



30. A hangerô

Beszédtechnika Tk. 1., 2., 3., 4., 5., 6.

Önmegfigyelés Tk.: rajz Tk.: játék: mimika

31. A beszédszünet

Beszédtechnika: Tk. 1., 2., 3., 4.

Önmegfigyelés Tk.: rajz Tk.: játék: mimika

32. A kifejezô beszéd és a felolvasás

Beszédtechnika: Tk. 1., 2., 3., 4.

Önmegfigyelés Tk.: rajz

33. Összefoglalás

34. Felmérés


Helyesírás

Olvasás


Írásbeli


Ff. 3. A magánhangzók idôtartama

Tk. 8. felolvasás és memoriter: vers Tk. 9. felolvasás: próza

Tk.: Tk.: olvasÁlljunk meg mány: egy szóra! különbözô értelmezések Tk. 10.

KDsz. halk, hangos, távolság, tér

Megadott szituációkhoz arckifejezést keresni

Tk. 4.

Tk. 6. felolvasás: vers Tk. 7. felolvasás: próza

Tk.: Álljunk meg egy szóra!: a példamondat különbözô értelmezése

KDsz.: szünet, tagol, kiemel

Tk.: olvasmány – a különbözô testtartások bemutatása

Tk. 4.

A jó felolvasás jellemzôi, néhány tipikus hiba megbeszélése Tk. 6. felolvasás: Tk. 7. felolvasás: próza

Tk. 8. Tk. 9. szövegértés – tartalomelmondás

Ff. 2. Hangtörvények

A tankönyv végi táblázatok alapján


Tk.: Olvasmány → vázlatkészítés: kérdô mondatokból

KDsz.: izgalom, lámpaláz, felolvas, olvas

MEGJEGYZÉS

17

18


35. A leírás


Tk. 6., 7. a kép és a szöveg összekapcsolása

Tk. 6. Szövegalkotás a kommunikációs helyzetnek megfelelôen


Tk. 3. Tk. 4. melléknév; jelzôs szerkezet

Helyesírás

Olvasás

Tk. 2. Kifejezô felolvasás Tk. 3., 9. válogató olvasás


Tk. 7., 8.

Írásbeli

Tk. 2. szövegértés kérdések segítségével Tk. 5., 6. leírás vázlat alapján Tk. 10.


KDsz.: képzel, képzelet, elképzel

36. A leírás

A házi feladat fogalmazásainak megbeszélése, javítása, esetleg újraírása

A szavak jelentése 37. A hangalak és a jelentés

38. A hangutánzó és a hangulatfestô szavak

MEGJEGYZÉS

Játék

A hangalak és a jelentés fogalma Tk. 3., 4., 5.

Tk. 2., 6. kifejezô olvasás Álljunk meg egy szóra! – párbeszéd felolvasása

Tk. 1., 2., 6. – szómagyarázatok

Tk. 7.

KDsz.: eszperantó, király, madárijesztô, cilinder

A hangalak és a jelentés kapcsolata a hangutánzó és a hangulatfestô szavakban Tk. 1., 4., 8., 9.


Tk. 2., 3., 6., 7. – szógyûjtés, szövegalkotás

Tk. 5. Tk. 10.

Tk. 10.


Beszéd- Nem nyelvi Komm. mûvelés komm. helyzetgy. Játék

39. Az egyjelentésû és a többjelentésû szavak

40. Az azonos alakú szavak

41. A hasonló alakú szavak

42. A rokon értelmû szavak

Tk. 4. A szópárok helyes ki-ejtése Tk. 2.

Tk. 2., 3.


Helyesírás

Olvasás


Írásbeli


19

A hangalak és a jelentés kapcsolata az egyjelentésû és a többjelentésû szavakban Tk. 6., 7.


Tk. 1., 2. Szómagyarázatok

Tk. 4.

KDsz.: Tk. 1., 3. Tk. 5., 8.

A hangalak és a jelentés kapcsolata az azonos alakú szavakban Tk. 4., 5., 6., 7., 8. Tk. 10., 11.


Tk. 1., 2. Szómagyarázatok Tk. 3.

Tk. 9.

KDsz.: Tk. 1., 2. Tk. 4.

A hangalak és a jelentés kapcsolata a hasonló alakú szavakban; alakváltozatok, alakpárok Tk. 2., 3., 4., Tk. 6.

Álljunk meg Tk. 1. Tk. 2. egy szóra! Szómagyarázatok

Tk. 4.

Tk. 5. KDsz.

A hangalak Tk. 5. és a jelentés Válogató kapcsolata a másolás rokon értelmû szavakban Tk. 2., Tk. 4. Tk. 6. Tk. 9., 10.

Olvasmány A vers kifejezô felolvasása Tk. 7., 8.

Tk. 9.

KDsz.: Tk. 4.

Tk. 1. Szógyûjtés

MEGJEGYZÉS

20




Helyesírás

SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS

Olvasás

Szóbeli

Tk. 1., 2., 5. Szógyûjtés

43. Az ellentétes jelentésû szavak

Tk. 2. A szópárok helyes kiejtése

TK. 6. A kommunikációs helyzet és a kommunikációs partnerek viszonya

A hangalak és a jelentés kapcsolata az ellentétes jelentésû szavakban

Tk. 6. A vers kifejezô felolvasása Olvasmány

44. Szólások, közmondások

Tk. 5. A párhuzamos szerkezetû szólások hangsúlyozása

Tk. 1. A szólások eredeti és átvitt jelentésének bemutatása

A szólások, szóláshasonlatok és a közmondások fogalma; helyes használata Tk. 2., 3., 6., 8.

Olvasmány Tk. 2. – a szólások Tk. 9. kifejezô felolvasására; Álljunk meg egy szóra!

45. Felmérés

Írásbeli


Tk. 3. Tk. 4. Tk. 7.

KDsz. Tk. 5.

Tk. 3. Tk. 4., 5.

Tk. 4., 6. Magyar szólások és közmondások; Nem árulok zsákbamacskát Tk. 9.


A szavak szerkezete 46. A szóelemek

Szóalak; szótô; toldalék; kötôhangzó A toldalékok fajtái; a szóelemek kapcsolódásának sorrendje Tk. 1., 2., 3.

Tk. 2. Másolás Tk. 3. Válogató másolás

A nyelvtani szabályok értelmezô olvasása

KDsz.: szabály, szerkezet

MEGJEGYZÉS



Nyelvtan

Álljunk meg egy szóra! – egyéb gyermeknyelvi példák gyûjtése

Névszótövek; igetövek; tôváltozat Tk. 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8., 9., 10.

47. A szótövekrôl

Tk. 3. Kapcsolattartás a hallgatókkal versmondás közben

48. A névszók ragjai

49. A névszói ragok helyesírása

A h végû Tk. 6. szavak ejtése kapcsolattartás a hallgatókkal

50. A névszói ragok helyesírása

Kiejtési gyakorlatok: s végû -an, -en ragos fônevek; n végû névszók

51. A névszók jelei

NYELVISMERET Helyesírás

A tôváltozások helyesírása Tk. 6., 9. Másolás

A tárgy ragja; a határozó ragja; a birt. jelzô ragja

A -ba, -be, -ban, -ben rag használata

Olvasás


Tk. 8. a Petôfi vers bemutatása

Tk. 4., 5. Szabályalkotás

Tk. 3. A vers kifejezô olvasása

Tk. 1. Hiányos szöveg kiegészítése

Írásbeli


KDsz. pór, korsó

Tk. 4.

KDsz.: erény, virul mar (ige)

21

A névszói ragok; Tk. 9. mássalhangzórövidülés

Tk. 7., 8. A -val, -vel rag írása

Tk. 6. kifejezô olvasás

KDsz.: harmat, lény

Tk. 1., 2., 3., 4.

A -val, -vel rag hasonulása; h-ra végzôdô szavak; a számok és a rövidítések toldalékolása

Tk. 2., 3. Weöres S. és Petôfi S. versének kifejezô felolvasása; Álljunk meg egy szóra!

KDsz.: piheg, természet, kaptató

A birtokos személyjel, a birtoktöbbesítô jel Tk. 5.

A birtokos személyjel j betûje; Tk. 4.

KDsz.: rengeteg, felleg, illan

MEGJEGYZÉS

22




Helyesírás

Olvasás


Írásbeli


52. A névszók jelei

Kapcsolattartás a hallgatókkal felolvasás közben Tk. 1.

Az -é birtok- Tk. 2., 4. jel Tk. 7. j–ly

Tk.: a gyakorlatokban szereplô versek kifejezô olvasása Tk. 3.

KDsz. betyár, alföld, pántlika

53. Az igeragok

Kapcsolattartás a hallgatókkal

Az alanyi és a tárgyas ragozás Tk. 4.

Tk.: a gyakorlatokban szereplô versek kifejezô felolvasása

KDsz.: gôz, kinn

A jelen, A múlt idô a múlt és jele: -t, -tt; a jövô idô; Tk. 1. a kijelentô, a feltételes és a felszólító mód Tk. 2., 3.

Tk.: a gyakorlatokban szereplô versek kifejezô felolvasása

54. Az igék jelei

55. Az igék jelei

56. Az igealakok helyesírása I.

Hf. összefüggô szöveg alkotása a kérdések segítségével

KDsz.: hit, hites, hadonászik, hiú, sürgöny

A tankönyv végén lévô táblázatok értelmezése Álljunk meg egy szóra! a nyelvhelyességi hibák megítélése (suksükölés)

A szóelemek szerinti írás

A j-vel kezdôdô toldalékok helyesírása; az s, sz, z, dz végû igék, a t végû igék Tk. 1.


KDsz.: metsz, bocsát, indián

MEGJEGYZÉS




Helyesírás

Olvasás

57. Az igealakok helyesírása II. A kiejtés és A kérés és a parancs kife- A felszólító a helyesírás jezése a rövid és a hosszú mód rövid igealakokkal kapcsolata és hosszú alakja Tk. 9., 10.

A jön ige; az sz végû igék; a hoszszú mgh.-ra végzôdô egy szótagú igék Tk. 1., 5., 6., 7.

A versek kifejezô felolvasása Álljunk meg egy szóra!

58. Az igealakok helyesírása III. Artikulációs gyakorlatok múlt idejû igealakokkal

A múlt idejû igealakok Tk. 5.

A vers felolvasása Tk. 1.

Az igeidôk Tk. 2., 3., 4., 5., 6., 7.

59. Összefoglalás


Írásbeli

Tk. 2. Szabályalkotás


KDsz.: gulyás, tuskó, karima, szilaj, bôszült, tajték

Tk. 8. Összefüggô szöveg alkotása

KDsz.: homály, szürcsöl, préri, nomád

Tk.: Álljunk meg egy szóra! 5–7 mondatos fogalmazás a vakok írásáról

KDsz.: írás, beszéd

A tankönyv végén lévô táblázatok alapján

60. Felmérés


Az írott nyelv 61. A beszéd és az írás

A beszéd nem nyelvi jelenségei és az írás nem nyelvi jelenségei Tk. 6., 7.

A gyengénlátók és a vakok, ill. a nagyothallók és a siketek kommunikációja Tk. 5.

A beszéd és az írás összehasonlítása Tk. 1., 2., 3.

Tk.: Weöres S. versének és Tamkó Sirató K. versének felolvasása

Tk. 2. a szállóige értelmezése, 5–7 mondatos kiselôadás a vakok írásáról Tk. 4.

MEGJEGYZÉS

23

24



62. Az írás története

Ff. 3. Légzô- és artikulációs gyakorlatok

63. A magyar helyesírás története

Tk.: az ábécé felolvasása, ill. elmondása – pontos artikuláció, beszédtempó

64. Helyesírásunk

65. Helyesírásunk alapelvei I.

Tk. 4. képrejtvények

Tk. 3. Piktogramok gyûjtése és értelmezése

Tk. 1. Különbözô idegen nyelvû szövegek összehasonlítása

A köznyelvi kiejtés ingadozása


Helyesírás

Olvasás

Tk. Álljunk meg egy szóra! Olvasmány

Tk. 5. különbözô nyelvek hangrendszere; a betû és a hang fogalma Tk. 1.


Írásbeli


Szóbeli szövegalkotás, bizonyítás Tk. 2.

Olvasmány → vázlatkészítés mondatokkal Tk. 6.

KDsz. betû, hang

Tk.: Álljunk meg egy szóra! → vázlatpontok a hagyományôrzô családnevek címû témához Tk. 7.

KDsz.: helyesírás, kéziszótár Tk. 3. Tk. 5. HKsz., MHSz. Tk. 6.

A latin betûs magyar írás kezdetei; A magyar helyesírás és szóragasztás fôbb szabályai; AkH. 11. Tk. 1., 2.

Álljunk A dz és a meg egy dzs betûs szóra! szavak elválasztása; Tk. 3. hagyományôrzés Tk. 4.

Szövegalkotás; indoklás, bizonyítás; Tk. 8., 9., 10.

A betûrendbe sorolás szabályai; a magyar helyesírás jellemzôi Tk. 3., 4., 5., 6., 7.

Tk. 7. ü–û Ff. 1. Betûrendbe sorolás

Tk.: Álljunk meg egy szóra! – kifejezô felolvasás

A bokrosítás szakkifejezés értelmezése

A magyar helyesírás alapelvei: a kiejtés és a szóelemzés elve Tk. 1., 2.

A kiejtés elve. A szóelemzés elve. Tk. 4., 5. Ff. 5. Csoportosítás

Tk. 5. értelmezô felolvasás

MEGJEGYZÉS

Az ismertetett kézikönyvek bemutatása: A magyar helyesírás és szóragasztás fôbb szabályai – fakszimile; AkH. 11.; Helyesírási kéziszótár; Magyar helyesírási szótár Ff. hangtani gyakorlatok

A HelyesA gyerekek által tanult idegen írásunk c. nyelv írásrendszerének és szabályzat helyesírásának megbeszélése fô részei; a bokrosítás; KDsz.: kézikönyv, kézikönyvtár

Szövegértés: Álljunk meg egy szóra! → 3 mondatos kiselôadás a ró ige helyesírásáról

KDsz.: elv, kiejtés; Helyesírásunk Tk. 6.


66. Helyesírásunk alapelvei II.

67. Felmérés


A hagyományôrzô családnevek kiejtése Tk. 3.

Tk.: Álljunk meg egy szóra! – üzenet szóban és írásban


A hagyományôrzés és a szóelemzés elve. Helyesírási követelmények Tk. 1., 5., 6.

Helyesírás

Olvasás

Tk. 5. A hagyokifejezô mányôrzés felolvasás elve. Az egyszerûsítés elve. Tk. 5. j–ly: Tk. 4.


Szövegalkotás: magyarázat, indoklás Tk. 1.

Írásbeli


MEGJEGYZÉS

KDsz. követelmény, hagyomány

Felmérõlapok 5. osztály A, B csoport

68. Év végi ismétlés. A beszédhangok

69. Év végi ismétlés. A szavak jelentése A tankönyv végén lévô táblázatok alapján 70. Év végi ismétlés. A szavak szerkezete

71. Év végi ismétlés. Kommunikáció

72. Év végi felmérés

Ff. Ünnepi könyvhét

Feladatfüzet 5. osztály A, B csoport

25

TANMENETJAVASLAT. Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet ÉDES ANYANYELVÜNK. címû nyelvtankönyvéhez, valamint az ÚTITÁRS I

Recommend Documents