Tájékoztató 2 új és módosított jogszabályokról közreadjuk a Magyar Közlönyben (MK) 2014. március 21. (42. szám) és 2014. április 29. (60. szám) közötti időszakban megjelent új vagy módosult jogszabályokat, amelyek ismerete fontos lehet az egészségügy legkülönbözőbb területein dolgozó szakemberek számára. Titkárság MK 2014/44 26/2014. (III. 25.) VM rendelet az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról A rendelet részletes szabályozást tartalmaz VOC: illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról. A szabályozás a következő területekre terjed ki: − A VOC-kibocsátás korlátozásának általános szabályai − A VOC kibocsátási határérték megállapítására és a határérték alóli felmentésre vonatkozó szabályok − A rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású anyagokra vonatkozó különös szabályok − Az olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyekhez az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/ 45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitásúnak besorolt VOC tartalmuk miatt a H340, H350, H350i, H360D, H360F figyelmeztető mondatot rendelték, vagy ezek feltüntetése szükséges, amint helyettesítésük műszakilag megoldhatóvá válik, fel kell váltani kevésbé ártalmas anyagokkal vagy keverékekkel. − A helyhez kötött légszennyező pontforrások VOC véggáz kibocsátásának ellenőrzése. − A VOC diffúz és a teljes VOC-kibocsátások ellenőrzése érdekében minden év március 31-ig el kell készíteni az előző naptári évre az 5. melléklet szerinti éves oldószermérleget. − Az I. kategóriájú létesítmény jelentős változását be kell jelenteni − Nyilvántartás felmentésekről: a környezetvédelmi hatóság feladata a nyilvántartás vezetése. A rendelet ezen pontja 2014. július 1-jén lép hatályba − 8. és a 9. melléklet 2015. június 1-jén lép hatályba. − Ez a rendelet a 76/768/EGK, a 88/378/EGK, az 1999/13/EK tanácsi irányelveknek, és a 2000/53/EK, a 2002/96/EK és 2004/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2008.
december 16-i 2008/112/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv cikkének, valamint − az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. − E rendelet tervezetének a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
3. és és 8–
MK 2014/46 23/2014. (III. 27.) EMMI rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról A módosítás fontosságára való tekintettel azt teljes egészében közöljük: 1. § (1) A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: Fr.) 5. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: (A magyar állampolgárt, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó azon személyt, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, a tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli állampolgárt, továbbá a menekültet és menedékest életkorhoz kötötten) „k) Streptococcus pneumoniae (pneumococcus)” (ellen védőoltásban kell részesíteni.) (2) Az Fr. 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelező védőoltásokat – az (1) bekezdés j) pontja szerinti védőoltás kivételével – a 0–6 éves korúak körében folyamatos oltási rendszerben kell végrehajtani. A a) BCG oltás újszülött korban, illetve a születést követő négy héten belül, b) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib és a pneumococcus elleni oltás első részlete betöltött 2 hónapos korban, c) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib elleni oltás második részlete betöltött 3 hónapos korban, d) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib elleni oltás harmadik részlete, továbbá a pneumococcus elleni oltás második részlete betöltött 4 hónapos korban, e) pneumococcus elleni oltás harmadik részlete betöltött 12 hónapos korban, f) morbilli-mumpsz-rubeola elleni trivalens oltóanyaggal végzett oltás betöltött 15 hónapos korban,
g) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib elleni oltás negyedik részlete betöltött 18 hónapos korban, h) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis oltóanyaggal és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett oltás betöltött 6 éves korban esedékes. (3) A (2) bekezdés b), d) és e) pontjában foglalt pneumococcus oltásokat a 2014. június 30-a után születettekre vonatkozóan kell alkalmazni. A 2014. július 1-je előtt született csecsemők és a már megkezdett, önkéntesen igénybe vehető térítésmentes pneumococcus elleni védőoltásban részesült csecsemők immunizálását az OEK VML-ben meghatározott oltási rend szerint kell folytatni, illetve befejezni.” (3) Az Fr. 5. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Azoknál a gyermekeknél, akiknél bármelyik kötelezően előírt védőoltás elmaradt, az elmaradt védőoltást a legrövidebb időn belül pótolni kell. Azok az orvosok, akik bölcsődébe, óvodába, nevelőszülőkhöz, gyermekotthonba, illetőleg egyéb gyermekközösségbe, továbbá alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézménybe kerülő gyermekek vizsgálatát végzik, kötelesek az életkor szerint esedékessé vált oltások megtörténtét ellenőrizni. A hiányzó oltásokat az oltás végzésére jogosultaknak pótolniuk kell. Az oltási kötelezettség) „a) a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs és a gyermekbénulás elleni elmaradt védőoltásokra a 16. életév,” (betöltéséig áll fenn.) 2. § Az Fr. 6. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Gamma-globulinnal végzett passzív immunizálásban részesítendők) „a) a hepatitis A vírussal fertőzött beteg szoros környezetéhez tartozó expozíciónak kitett személyek, akik számára a hepatitis A vakcina ellenjavallt, illetve a csecsemők és a súlyosan immunszuprimált személyek, akik esetében az aktív védőoltás várhatóan hatástalan,” 3. § Az Fr. 7. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A Human papilloma vírus ellen a 12. életévüket betöltött, de a 13. életévüket be nem töltött lánygyermekek az OEK VML-ben foglalt oltási rend és az orvosszakmai szempontok figyelembevételével, a házi gyermekorvos vagy az iskolaorvos által térítésmentes védőoltásban részesíthetők. Ez a rendelkezés az irányadó akkor is, a) ha a gyermek az első oltást követően, de a második oltást megelőzően tölti be a 13. életévét, b) ha az oltás beadásának az OEK VML-ben meghatározott orvosszakmai akadálya van, de az oltás igénylése a 13. életév betöltését megelőzően megtörtént, azzal, hogy az első oltást a kezelőorvos által megjelölt időpontban pótolják. (6) Az (5) bekezdés szerinti védőoltás tekintetében a házi gyermekorvos és az iskolaorvos oltóorvosnak minősül.” 4. § Az Fr. a) 5. § (7) bekezdésében a „13” szövegrész helyébe a „12” szöveg, b) 5. § (8) bekezdés d) pontjában a „Hib” szövegrész helyébe a „Hib és a pneumococcus” szöveg, c) 6. § (5) bekezdés b) pontjában a „részesült” szövegrész helyébe a „részesült vagy bizonyítottan non-responder” szöveg
lép. 5. § Hatályát veszti az Fr. a) 5. § (8) bekezdés b) pontja, b) 7. § (5) bekezdése. 6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 3. § 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.
MK 2014/51
24/2014. (IV. 4.) EMMI rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet, valamint a háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékeléséről és az orvosok gyógyszerrendelése értékelésének egyes szabályairól szóló 11/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet módosításáról Többek között a következő módosításokat tartalmazza: − A háziorvos és a fogorvos helyettesítését csak olyan orvos láthatja, aki a háziorvosi, fogorvosi feladatkörre előírt személyi feltételeknek megfelel. − 11. § (4) bekezdés szerinti szakképesítéssel rendelkező szakorvos a (4b) bekezdés szerinti időtartamig helyettesíthet háziorvosi körzetben újabb vizsga letétele nélkül. Ha az érintett szakorvos nem szerez háziorvostan szakorvosi szakképesítést, a (4b) bekezdés szerinti időtartam lejártát követően a (8) bekezdés szerinti vizsgát kétévente meg kell ismételnie.” − Az a háziorvos, aki 20 éven keresztül folyamatosan körzeti, illetve háziorvosi feladatokat, körzeti gyermekorvosi, illetve házi gyermekorvosi feladatokat látott el, valamint az az alapellátást végző fogorvos, aki 20 éven keresztül folyamatosan fogorvosi alapellátási feladatokat látott el, a címzetes főorvosi cím használatára jogosult.” − A háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékeléséről és az orvosok gyógyszerrendelése értékelésének egyes szabályairól szóló 11/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet módosítása értelmében a felnőtt és a vegyes körzetek esetében az indikátorok közé bekerül a gondozásban részesült krónikus obstruktív tüdőbetegek (COPD) aránya. MK 2014/52
26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet a várandósgondozásról A várandósgondozás olyan komplex egészségügyi szolgáltatás, amely a védőnő, a háziorvos, a szülész-nőgyógyász szakorvos, a várandós választása esetén a szülésznő, valamint a várandós együttműködésén alapul. A várandósgondozás célja a várandós nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen történő megszületésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése, valamint a
szülésre, a gyermek korai kötődésére, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés. A rendelet részletes szabályozást tartalmaz a következő területeken: − A szülésznő közreműködése − Ki minősül felelős személynek − A várandósgondozás folyamata − A várandósgondozásban közreműködők feladatai − Magas rizikójú várandósság Ez a rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba.
MK 2014/53
28/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet az Egészségügyi Tudományos Tanácsról A szabályozás többek között a következő területekre terjed ki: − Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) az egészségügyért felelős miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó testülete. − Az ETT az Elnökségből, a bizottságokból (a továbbiakban együtt: testületek) és az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testületből (ISZT) áll. − Az ETT működése felett a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. A törvényességi felügyelet nem terjed ki egyedi hatósági ügyekre, a szakértői vizsgálatra és a szakvélemény tartalmára, valamint az ISZT tevékenységére. − Az ETT tagjait – ide nem értve az ISZT tagjait – a miniszter nevezi ki a szakterületén szakképesítéssel, speciális, kiemelkedő szakértelemmel, szaktudással és gyakorlattal rendelkező személyek közül hároméves időtartamra. A kinevezés – annak lejárta előtt – újabb három évvel korlátlan alkalommal meghosszabbítható. − Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya véleményének kikérésével a miniszter az elnököt három éves időtartamra bízza meg. − Az elnököt akadályoztatása esetén az ETT titkára teljes jogkörrel helyettesíti. Az ETT titkárát az Elnökség tagjai közül a miniszter bízza meg hároméves időtartamra. − Az Elnökség az ETT operatív irányító szerve. Az Elnökség hét tagból áll. Az Elnökség vezetője az ETT elnöke. − Az ETT és az Elnökség döntés-előkészítő, javaslattevő és véleményező szakmai szervei a bizottságok. A bizottságok testületként látják el a jogszabályokban meghatározott országos feladataikat. − Az ETT bizottságai: a) Tudományos és Kutatásetikai Bizottság (ETT TUKEB), b) Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság (ETT KFEB), c) Humán Reprodukciós Bizottság (ETT HRB), d) Kutatási és Fejlesztési Bizottság (ETT KFB) e) Klinikai Kutatási Bizottság (ETT KKB).
− A bizottság az Elnökség által javasolt és a miniszter által kinevezett elnökből és tagokból áll, tagjainak száma – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – bizottságonként nem haladhatja meg a harminc főt. − Részletesen leírja az egyes bizottságok feladatait és működését. − Az ETT a munkáját a Regionális Kutatásetikai Bizottságok közreműködésével végzi. − Rendelkezik az összeférhetetlenségi szabályokról, a tagság megszűnésének módjairól. − Ha jogszabály a bizottság szakmai és etikai véleményezéséért díjat állapít meg, annak felhasználási módját a bizottság elnöke az ETT titkárával együttesen állapítja meg. A bizottság elnöke és az ETT titkára a díj felhasználási módjáról évente írásban beszámol az ETT elnökének és a miniszternek. − A testületek feladatainak ellátását és munkája szervezését az ETT Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) segíti. A Titkárság a minisztérium önálló szervezeti egysége, feladatait a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően látja el. − A testületek, az ISZT és a Titkárság működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadásokról a minisztérium költségvetési fejezetén belül kell gondoskodni. − A testületek tagjait tevékenységükért díjazás illet meg, amelyet a miniszter állapít meg. − Az ETT Elnöksége az e rendelet hatálybalépésekor már működő Regionális Kutatásetikai Bizottságokat 2014. október 31-éig nyilvántartásba veszi.
MK 2014/55
32/2014. (IV. 18.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Többek között érinti az alábbiakat: − Pontosítja az igazgatási szolgáltatásért járó díjakból (TUKEB) származó bevételek elosztását. − Meghatározza a biocid termékek engedélyezésének szabályait, − a forgalmazáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettségeket, − a biocid termékek előállítása és csomagolása során érvényesítendő követelményeket. − Az alábbi jogszabályokat módosítja: − Az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló 23/2002. (V. 9.) EüM rendelet − A biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM–FVM–KvVM együttes rendelet − Az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet • 33/2014. (IV. 18.) EMMI rendelet egyes egészségügyi és gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
Az alábbi jogszabályokban tartalmaz apróbb módosításokat: − Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet − A törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet − A rendkívüli eseményekkel, katasztrófákkal kapcsolatos bejelentés és adatközlés rendjéről szóló 10/2005. (IV. 12.) EüM rendelet − Az emberi erőforrások miniszterének feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról szóló 66/2013. (IX. 23.) EMMI rendelet
*
Nem új jogszabály, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól 12 hónapos türelmi ideje lejárt. Ennek értelmében többek között a munkahelyeket is a rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott (kötelező formai elemeket, színt, betűtípust, stb tartalmazó) kialakítású táblákkal jelölni kell, melyet az egészségügyi hatóság (ÁNTSZ) ellenőriz, és hiányuk esetén büntet. A feliratokat az épületekben legalább A/4 méretben kell elhelyezni.
