T Á M O P 3.1.4 A projekt címe:
3 hetet meghaladó projekt
Kunhegyes épített értékei – középületek, szobrok, halmok, csárdák, malmok, „beszélő” utcanevek
Projektvezető tanár: Dienes Edit A projektben részt vevő tanulók: 9. A osztály: 10. C osztály: 11. A osztály:
Czégény Bianka, Földesi Evelin, Szabó Szilvia, Baksi Alexandra, Kovács Gábriel, Kovács Gergő, Kovács Péter, Nagy István, Somogyi Péter, Somogyi Pál, Szabó Alexandra, Szabó Pál, Szarka István, Gönczi Bettina, Kovács Viktória, Magyar Adrienn, Rózsa Kinga, Subicz Nikolett
A projekt megvalósításának ideje: 2010. február – május 10. A tanulók adatokat gyűjtöttek az objektumokról: történetükről, jellemzőikről, régi és mai elnevezésükről, a hagyománynevek eredetéről. Mindent fényképekkel dokumentáltak. Néhány tanuló elkészítette Kenderes középületeinek és szobrainak gyűjteményét is.
Az elkészített produktumok: ● 90 oldalból álló kiadvány, amely tartalmazza az összegyűjtött anyagot, a leírásokat és a fényképeket tematikus rendben ● Tablók: Kunhegyes szobrai „Beszélő utcanevek” Kunhegyesen Csárdák Malmok Középületek Kutak Kenderes középületei + Lásd 1. és 2. sz. melléklet
● Power point összeállítások: Kunhegyes középületei Kunhegyes malmai, csárdái Kunhegyes „beszélő” utcanevei A projekt legérdekesebb, s legértékesebb része, hogy a tanulók a projektvezető segítségével összegyűjtötték Kunhegyes összes szobrának, emlékművének adatát, s mindet le is fényképezték. Az utcanevek esetében a „beszélő” jelző azt jelenti, hogy az utcák közül azokat gyűjtötték össze, amelyeknek van hagyományneve. Ezeket a neveket mindig valamilyen tulajdonság, esemény alapján adta a népnyelv (pl. a Rákóczi út esetében a Morgó utca, a Kossuth út esetében a Nagy utca, Fő utca…stb). Szerepelnek az összeállításban Kunhegyes jelentős középületei, régen volt és ma meglévő csárdák, malmok, kutak. Mellékletként megtekinthető néhány oldal a kiadványból (1. Kunhegyes szobrai, emlékművei, 2. Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár, 3. Cserepes) és egy power point összeállítás Kunhegyes középületeiről. Az adatok és képek a 2010. március-áprilisi helyzetet tükrözik.
Fényképek a csoport munkájáról:
1. sz melléklet
Emlékművek, szobrok szobrok Kunhegyesen Kunhegyesen - részletek – Nagy László-dombormű, emléktábla, mellszobor A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium területén találhatók:
1990-91?. június 14-én került sor Nagy László domborművének avatására a Nagy László Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola előcsarnokában. Alkotója Czobor Sándor kisújszállási szobrászművész.
2004. június 11-én avatták fel Nagy László pedagógus fából készült emléktábláját, portréját a Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium szakiskolai épületében. Készítője: Czupp Pál fafaragó.
Nagy László mellszobra. Készítette Kolarovszki Zoltán tanár.
A II. világháború emlékműve 1944. október 9-11 között orosz katonák foglalták el Kunhegyest. A második világháború sok katona és civil áldozatot követelt a település lakói közül és 128 kunhegyesi izraelita lakos vesztette életét munkaszolgálatosként vagy a haláltáborokban. Emlékük előtt is tiszteleg a város - 1993 óta - a XX. sz. áldozatainak emlékművénél a református templom kertje melletti részen. A több részből álló szoborkompozíció Győrfi Lajos szobrászművész alkotása. A felállított kőtáblák egyik oldalára a második világégés helyi áldozatainak nevét is felvésték. A szoboregyüttesen 658 kunhegyesi áldozat neve szerepel.
A XX. század áldozatainak emlékműve
Országzászló 1996. augusztus 19-én országzászló avatására került sor a központi parkban. A recski kőbányából származó követ Györfi Lajos szobrászművész által készített ország-címer díszíti.
2009-ben átalakították a környezetét. Gyülekezőhelyet alakítottak ki körülötte, ahol karácsonyi műsort lehet tartani, valamint egy szép téli színfoltja Kunhegyesnek a kivilágított szán rénszarvasokkal.
Kálvin szobor A parkban a fagylaltozópavilont tartalmazó szektorban van. gyöngykaviccsal kirakott sétányok vezetnek hozzá. Dr. Huszár Pál a Református Zsinat Világi Elnöke és Nagy Kálmán lelkész leplezte le a szobrot 2009 májusában a felújított park megnyitó ünnepségének részeként.
Kunbaba szobor Az első kun világtalálkozó alkalmával állították, a református iskola új díszudvarán avatták fel 2009 szeptemberében. Győrfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.
Kun Emlékmű 1988. május 1-jén avatták a Városháza előtti parkban a kun lovas-szobrot. Győrfi Lajos szobrászművész alkotása. A szobor talapzata a település határában található kunhalmokat jelképezi, melyek egykor temetkezőhelyek, őr- és határhalmok valamint lakóhalmok voltak. Az emlékmű fő alakja a lován hátrafelé nyilazó vitéz annak a befogadott népcsoportnak állít emléket, melynek harcosai ezért hálájukat kifejezve az évszázadok során életüket áldozták királyukért, az országért.
1848-as emlékmű A magyar szabadság hőseinek és vértanúinak emlékére állított obeliszk.
Uniós zászló 2004. április 30-án, Magyarország Uniós csatlakozásának előestéjén az Európahimnusz hangjainak kíséretében kúszott fel a zászlórúdon a városháza melletti parkban a tizenkét csillagos kék lobogó.
Flórián szobor A Tűzoltó laktanya épületénél avatták, szentelték fel 1996. augusztus 20-án. Flórián mindazok védőszentje, akik vízbe fúltak, akiket ár- és tűzveszély fenyeget.
A Kunkapitány-házban levő szoborpark Készítője Szelekovszky István.
• Szobrok, emléktáblák, emlékművek, kopjafák a templomkertben: Szent István király szobra. Czupp Pál alkotása.
Trianoni kereszt.
2006. október 20-án az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából a református templomkertben Győrfi Sándor Munkácsy- és Mednyánszky-díjas szobrászművész által készített emlékmű leleplezésére került sor. 1995. október 8-án, a „feketicsi kirajzás” 210. évfordulója emlékére a református templom bejárata előtt „kettős kopjafát avatott dr. Bozsó Péter kunhegyesi születésű megyei főjegyző. A történelmi jelképet kifejező alkotást Sárándi István feketicsi és Szelekovszky István kunhegyesi fafaragó készítette. A kunhegyesi kétágú akácfából készült kopjafa az ittmaradottak és az elszármazottak sorsának jelképe: útjaink elváltak, de a gyökér közös.
2. sz. melléklet
Sóház → Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár A Református templom mellett található sarokház. Kunhegyes első, legrégebbi középülete. 1739-ben épült községházának. Építése, tervezése Fortunato di Prati kamarás mérnök nevéhez fűződik. T-alaprajzú, nyeregtetős, barokkos oromzatú, belül boltíves épület •
•
•
A néptudat, a közvélemény szerint az elnevezés eredete: a középkorban a sót Erdélyből Szolnokra Kunhegyesen át szállították a Só úton. A só egy részét Kunhegyesen tárolták, ennek az épületnek a föld alatti folyosóiban. 1961 óta könyvtár található az épületben. 1978-ig az épület hosszában végighúzódó íves, árkádos tornác nyitott volt. 1978-tól műemlék jellegű épület. 1978-1981 között felújították eredeti formája meghagyása mellett. 1981. május 22-én került sor a felújított, 389 négyzetméteres községi könyvtár ünnepélyes átadására. Avatóbeszédet mondott Villangó István a Művelődésügyi Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának vezetője. A felújítás 5 millió forintba került. A mendemondával ellentétben egy tudományos munkából megtudhatjuk az épület eredeti rendeltetését is: „…éppen a karcagújszállási városháza építésével egyidejűen (1737) épült fel Kunhegyesen, a község főterén a községháza is, amely „T” alakú fundamentumával, boltíves pincesorával, földszintes felépítményű szobáival, boltíves, árkádos tornácával, három nyeregtetős homlokfalával és oromzatával a korabeli barokk építészet igen szép emléke.” (Kiss József: A pesti Invalidus Ház jászkunsági földesurasága 17311745. Bp. Akad. K., 1992. 99. old.)
1986 óta Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár a neve. (Dr. Zsigmond Ferenc (1883-1949) kunhegyesi születésű irodalomtörténész, tanár.)
A könyvtár előtti téren található: - az 1986. október 6-án felavatott Zsigmond Ferenc-mellszobor, Papi Lajos szobrászművész alkotása, - Szegő Gábor mellszobra Győrfi Lajos szobrászművész alkotása, melyet 1995. augusztus 23-án avattak fel - Kádár Endre (1886-1944) Kunhegyesi születésű költő, újságíró (a Nyugat c. folyóirat munkatársa volt) emléktáblája.
3. sz.melléklet
Morgó csárda → Cserepes A mai Rákóczi út 31. szám helyén állt. A népnyelv az utcát Morgó utcaként emlegette (lásd Rákóczi út), így a csárdát Morgó csárdának nevezték. • Az 1700-as években a redemptió korában épült a település szélén, a Kakat egyik ágának partjára. Még csónakkikötője is volt. Elnevezésére több lehetőség is van: • Az egyik az, hogy az 1700-as években goromba, állandóan morgó csárdabérlője volt. Róla nevezték el a kocsmát. • Más vélemény szerint a régi, lápi emberek, pásztorok, pákászok nevezték el, mert ha télen tértek be a csárdába, akkor a Kakat befagyott nádrengetegében a csárdából kiáradó ételszagra a réti csikaszok (farkasok) is közelebb húzódtak, s a nádasban morogtak, még a csárdába is behallatszott morgásuk. • Mások szerint a neve onnan ered, hogy esténként a nagybőgő brummogása messzire elhallatszott, ezért a népi találékonyság ráragasztotta a „morgó” nevet. Nagy nádtetős épület volt, ivóval, lakással, pincével, istállókkal. 1824-ben porig égett. Nem építették újjá, hanem kijjebb 6-700 méterrel – szintén a Kakat partján – felépült a Cserepes csárda.
↓
A Cserepes csárda nagyobb lett, mint a Morgó csárda volt: L-alakú, nagy ivóval, lakással, pincével, vendégszobával, kocsibeállóval. • Később a keleti ága megszűnt, a volt vendégszoba vásárok idején passzusírók helye lett. Ezért Cédulaháza néven is emlegették. Nevének eredetére két magyarázat is van: • Az egyik az, hogy a vásárok alkalmával mellette cserépedényeket árultak, s ennek hatására nevezték el. • Mások szerint cseréppel fedett tetejéről nevezték el. Abban az időben ugyanis ritka volt a cseréptetős ház, a legtöbb nádfedeles volt. 1849 márciusában 16.000 szabadságharcos katona vonult át Kunhegyesen. A sebesülteknek a Cserepes lett a kórházuk. A kápolnai csata sebesültjeit ápolták itt. Közülük 30-an meghaltak, ők a kunhegyesi Katolikus temetőben nyugszanak. Az épület jelenleg is áll, modernizált, átépített állapotban, italboltként, kocsmaként működik. Az üveges homloktér később épült hozzá. 1998. március 14-én emléktáblát avattak az épület falán a hadikórház emlékére. A csárda elnevezés már nem él, „Cserepes” néven emlegetik.
régen és ma
