Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága március 25. napján tartott üléséről

274-5/2015. JEGYZŐKÖNYV Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága 2015. március 25. napján tartott üléséről Az ülésen jelen vannak: Dr. Kozma József, a bizottság elnöke Hekáné Dr. Szondi Ildikó, a bizottság alelnöke (később érkezett) Tóth Károly, a bizottság képviselő tagja Haág Zalán, a bizottság képviselő tagja Kosik Dénes, a bizottság képviselő tagja Hüvös László, a bizottság képviselő tagja Bezdány Géza, a bizottság nem képviselő tagja Dr. Révész Mihály, a bizottság nem képviselő tagja Dombi Gábor, a bizottság nem képviselő tagja Dr. Solymos László alpolgármester Kardos János, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályának osztályvezetője Kerek Attila rendezvény referens Pappné Zánthó Rita, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályának munkatársa Dr. Antal Anikó, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályának munkatársa Roboz István, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályának munkatársa Dr. Kóborné dr. Holzinger Gabriella, a Jegyzői Iroda munkatársa Papp Gábor, a Közgazdasági Iroda irodavezetője Várkonyi László, a Közgazdasági Iroda munkatársa Dr. Szeghalmi Szonja, a Városüzemeltetési Iroda munkatársa Gorzó Laura, a Fejlesztési Iroda munkatársa Juhász Csilla, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályának munkatársa, jegyzőkönyvvezető Ács Szilvia, a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. ügyvezetője Dr. Kozma József: Mindenkit köszönt a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság ülésén. Megállapítja, hogy a bizottság 8 fővel határozatképes. A napirendet előzetesen mindenki megkapta a kapcsolódó előterjesztésekkel. Utólag került kiküldésre még az Idegenforgalmi kerethez kapcsolódó előterjesztés és a közgyűlési előterjesztések közül a „Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági programja”, napirendi pont előterjesztése. Javasolja, hogy ez utóbbit a 4. és 5. napirendi pont között tárgyalják. Köszönti Solymos László alpolgármester urat, és jelzi, hogy alpolgármester úr kéri, hogy a bizottsági ülést a közgyűlési napirendi pontok megtárgyalásával kezdjék. Szerinte ez egy teljesíthető igény. Amikor a közgyűlési napirendi pontokat megtárgyalták, akkor folytatják majd az eredetileg 1. napirendi pontként szereplő „A Napsugaras Tájház 2015. évi programtervének jóváhagyása” napirendi ponttal, valamint a keretek előterjesztéseinek megtárgyalásával, ezt követően pedig zárt ülést tartanak. Kéri, hogy aki egyetért a javasolt napirenddel, kézfeltartással jelezze.

1

Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 8 igen szavazattal elfogadta a napirendet, és az alábbi határozatot hozta:

168-15/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága 2015. március 25-én tartott ülésén a következő napirendet fogadta el: 1.

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági programja

2.

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet módosítása

3.

A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2015. évi üzleti terve

4.

Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések

5.

Egyesüléssel érintett önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok átalakulási tervével kapcsolatos döntések

6.

Intézmények gazdasági szervezetét érintő döntések

7.

Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései

8.

Preferált szervezetek felülvizsgálata

9.

A Kövér Béla Bábszínház igazgatói munkakörére beérkezett pályázatok elbírálása

10. Döntés a Vedres István Emlékévvé nyilvánításról 11. A Napsugaras Tájház 2015. évi programtervének jóváhagyása 12. A 2015. évi Ifjúság támogatási keret koncepciója, felhasználási szabályzata és meghirdetése 13. A 2015. évi Kulturális támogatási keret koncepciója, felhasználási szabályzata és meghirdetése 14. A 2015. évi Idegenforgalmi támogatási keret koncepciója, felhasználási szabályzata és meghirdetése 15. Szeged Megyei Jogú Város kitüntetéseinek odaítélése (Díszpolgári cím, Pro Urbe díj, Szegedért Emlékérem, „Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért”) - zárt ülés

16. „Pedagógus Életműdíj” adományozása - zárt ülés 17. Egyebek 18. A Szegedi Szabadtéri Játékok ügyvezetőjének szóbeli tájékoztatója a szervezetről és annak tevékenységéről

2

Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. Dr. Kozma József: Tájékoztatja a bizottságot, hogy az ülést azért tartják a város egyik legszebb helyén, mert a bizottság meghívást kapott a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft.-től, illetve az intézmény igazgatójától azzal, hogy a bizottság kihelyezett üléseinek sorába minél hamarabb illesszék be ezt a helyszínt. Szerinte ezt a kérést elég gyorsan teljesítették, mivel másodikként erre a helyszínre látogatott el a bizottság. Megköszöni a meghívást, és átadja a szót Herczeg Tamásnak a beköszöntéshez, aki a prezentációját azonban csak a bizottsági ülés végén tartja meg. Herczeg Tamás: Házigazdaként szeretettel köszönti a bizottságot, és köszöni, hogy elfogadták a meghívást a város 100 %-os tulajdonú cégétől. Jelzi, hogy élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy az utolsó napirendi pontban tájékoztassa a bizottságot a nonprofit kft. működéséről, tevékenységéről. Jó munkát kívánva elköszön, majd a bizottsági ülés végére jön vissza. 1. napirendi pont: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági programja Dr. Kozma József: Tájékoztatja a bizottságot, hogy mivel alpolgármester úr jelen van, ezért először mindig őt fogja majd megkérdezni, hogy kíván-e kiegészítést tenni. Megadja a szót Dr. Solymos Lászlónak. Dr. Solymos László: Köszöni a szót. Elmondja, hogy jogszabályi kötelezettség minden önkormányzat számára, hogy a megválasztástól számított fél éven belül egy gazdasági programot elfogadjon. A gazdasági program az adott ciklusban működési és fejlesztési területre vonatkozó programot kell, hogy tartalmazzon, beleértve az intézményrendszert, a szociális ellátó rendszert, illetve a cégműködési rendszert. A köz által finanszírozott feladatok ellátására vonatkozó fejlesztési és működési koncepciót kell tartalmaznia a gazdasági programnak. Csakúgy, mint az ezt megelőző 4 évben, és az azelőtti ciklusokban is az önkormányzat szakirodái által elkészített anyagok kerültek be ebbe az előterjesztésbe, természetesen kitérve arra, hogy a következő 4 éves parlamenti és 5 éves önkormányzati ciklusban milyen fejlesztési lehetőségeik vannak, és mi az a keret, amire az uniós források fedezetet nyújtanak. A program az önkormányzat saját vagyonával való gazdálkodását is megemlíti, külön kitérve és részletesen elemezve a cégek hatékony működésével kapcsolatos, egyes előttük álló lépéseket, amelyek egy részéről a most soron következő közgyűlés is döntéseket fog hozni. Amennyiben a 60 oldalas program bármelyik részével kapcsolatosan valakinek kérdése van, ő rendelkezésre áll a Közgazdasági Iroda vezetőjével, ezért attól most eltekint, hogy mind a 60 oldalt részletesen ismertesse, hiszen az anyagot mindenki megkapta. Dr. Kozma József: Kérdezi, hogy kíván-e valaki élni a kérdezés lehetőségével, vagy szeretne-e a gazdasági programhoz hozzáfűzni valamit. Tóth Károly: A város és a turizmus szempontjából is egy nagyon jelentős dokumentumról van szó. Akinek van egy pici latin tudása, tudja, hogy prioritás csak egy van, de mégis 2 kiemelt terület prioritására szeretne utalni. A munkaalapú társadalom, tudásalapú város polémiájából Szeged helyesen a tudásalapú város koncepcióját választja, aminek óriási jelentősége van. Ez természetesen a közoktatási, de legfőképpen a felsőoktatási ágazatot is érinteni fogja. Az itt kiemelt

3

Science Park, illetve az ELI beruházáshoz kapcsolódó, és más, a tudásalapú fejlesztési stratégia elemeihez sorolható programok a véleménye szerint kiemelt támogatást kell, hogy kapjanak ettől a bizottságtól is. Hangsúlyozza, hogy ez ugyan nem tudományos bizottság, de a felsőoktatással, az oktatással szoros kapcsolata van. Bizonyára örömmel nyugtázhatják, hogy a város és a dokumentum a következő 7 éves időszakban is nagyon fontos területnek tekinti a turizmust. A határon átnyúló projektek jelentőségét hangsúlyozva emlékeztetni szeretné önmagukat, hogy a turizmus területén is közvetlenül, vagy a turizmus területéhez közvetve kapcsolódó nagyon sikeres vajdasági, illetve romániai régiókkal való együttműködésben megvalósuló programok vannak. Miután a szecesszió egyik jelentős épületében vannak, konkrétan arra is utalhat, hogy egy Szeged-Szabadka szecessziós értékeit bemutató határon átnyúló projekten is sikerrel szerepeltek. A korábban, általuk elfogadott 60 tételből álló fejlesztési programban külön soron szerepelt a Tourinform Iroda régóta megoldatlan helyzetének rendezése. Szeretné kérni, hogy ez a bizottság is adjon ahhoz támogatást, hogy amennyiben itt a végső sorrend kialakul, és a turisztikai szolgáltatások megfelelő infrastruktúrájának kialakítása helyet kap a támogatható projektek között, akkor ebbe férjen bele a Tourinform Iroda megfelelő elhelyezése, és annak megfelelő szolgáltatásainak a biztosítása. Dr. Kozma József: Köszöni a hozzászólást. Megadja a szót Dr. Révész Mihálynak. Dr. Révész Mihály: Örömmel tölti el, hogy ebben a dokumentumban rendkívül sok jó ötlet van. Reméli, hogy ezek meg is valósulnak. Csak egy részproblémára hívja fel a figyelmet: az a benyomása, hogy az utóbbi néhány évben a korábban nagyon jól virágzó testvérvárosi kapcsolatok közül pl. a Darmstadt-szegedi egy kicsit „megfáradt”. Véleménye szerint érdemes lenne ezt a kapcsolatot intenzívebbé tenni. Tud arról, hogy Darmstadtban komoly tudományos munka is folyik ilyen tekintetben, és érdeklődnek a szegedi szecesszió iránt. Lehet, hogy érdemes lenne a konferenciaturizmus keretében valamit velük együtt csinálni. Nyilván ez most csak egy ötlet a részéről. Az viszont biztos, hogy ezt a kapcsolatot erősíteni kellene. Dr. Kozma József: Köszöni a hozzászólást. Úgy gondolja, hogy ezek az észrevételek gazdagítják a témát. Tóth képviselő úr hozzászólása elsősorban stratégiai megközelítésű volt. A gazdasági program a város stratégiája, a jövőt a tudásra építik, az együttműködő stratégiai partner pedig a tudás letéteményese, a Szegedi Tudományegyetem. Ebben a viszonyrendszerben nagyon sok mindent el lehet érni, fejlesztéseket is. A tudásalapú fejlesztések természetes módon illeszkednek a gazdasági programhoz. E prioritás közé sorakozó további elsődleges szempontok szerinte kétségtelenek, és az egyetem már eddig is bizonyította, hogy a város részére ezeket adják. Kérdezi, hogy van-e további észrevétel. További észrevétel nem lévén kérdezi, hogy alpolgármester úr kíván-e reagálni. Dr. Solymos László: A Révész úr által elmondottakra annyiban szeretne reagálni, hogy Darmstadt testvérvárossal az intézményesített testvérvárosi kapcsolatok változatlanul működnek, tehát az oktatási és kulturális intézményekkel a kapcsolatok változatlanul jók. Véleménye szerint az elmúlt években semmilyen arányú vagy mértékű romlás nem volt tapasztalható a kapcsolattartásban. Valóban volt egy városvezető-váltás Darmstadtban kb. 5 évvel ezelőtt, amikor a hosszú évekig ott lévő polgármester úr leköszönt, és egy új polgármester jött, aki talán más stílusban, felfogásban vezeti a várost. Lehet, hogy ebből adódik az a típusú intézményesítettpolitikai közkapcsolati együttműködésnek a kissé alábbhagyása, ami az előző években volt. Semmi akadályát nem látja annak, hogy ezt a kapcsolatot újra felélénkítsék.

4

Dr. Kozma József: Úgy tűnik számára, hogy ezek a javaslatok a határozatot érintő észrevételeket nem tartalmaztak, tehát nem kell külön bizottsági határozati pontot erre megfogalmazni. Kérdezi, hogy ki javasolja a közgyűlés számára elfogadásra ezt a gazdasági programot. Megállapítja, hogy a bizottság 5 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett javasolja a közgyűlésnek a gazdasági program elfogadását, és az alábbi határozatot hozta:

168-16/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Dr. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester 23031/2015. számú előterjesztését „Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági programja” tárgyában, és az alábbi határozatot hozza: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 2. napirendi pont: Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet módosítása Dr. Kozma József: Ennek a napirendi pontnak külön ezt a bizottságot érintő passzusváltozása nincs, de természetesen erre a bizottságra is tartozik annak megtárgyalása. Kérdezi, hogy alpolgármester úr kíván-e ehhez hozzáfűzni valamit. Megadja a szót Dr. Solymos Lászlónak. Dr. Solymos László: Az SZMSZ-módosítási javaslat 1. pontját emelné ki. Korábban elhangzott, és igény is volt a képviselők és a bizottsági tagok részéről, hogy ne csak a közgyűlés működjön elektronikusan, hanem a bizottsági munka is elektronikus munkaként valósuljon meg, tehát, hogy az előterjesztések elektronikus úton legyenek elérhetők a képviselő és külső bizottsági tagok részére is. Ez az elmúlt hetekben megvalósult, több hete így működik minden bizottság. Ezért ennek az SZMSZ szerinti rögzítése is elvárás, így elmondható, hogy Szeged város közgyűlése és a bizottsága is jogszabályszerűen működik. A másik két ponttal kapcsolatosan elmondja, hogy az egyik egy technikai módosítás, mivel volt egy módosító indítvány, ami a nyári szünetet rosszul rögzítette az SZMSZ-ben, így ennek a helyreigazítása történik meg. A 3. pontra vonatkozóan elmondja, hogy (a legutóbbi közgyűlésen is felmerült) a polgármester úr felkérte a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnökét, jegyző urat és a Jegyzői Irodát, hogy próbálják a személyes megtámadtatás, a személyes megjegyzés intézményét valamilyen formában definiálni, illetve ha ez a jogi intézmény az SZMSZ-ben rögzítve van, akkor próbálják ennek a szabályozását konkrétabbá tenni. Adott esetben országos és nemzetközi normáknak megfelelővé kell tenni ennek a szabályozását, a megszólalási lehetőség érvényesítését. Az elmúlt hetekben ennek a munkának az eredménye született meg, illetve ez látható ebben a pontban. Ez azt jelenti, hogy az országgyűlés

5

házszabályának megfelelő módon működik mostantól a személyes megjegyzés, hozzászólás szabályozása. Dr. Kozma József: Kérdezi, hogy van-e valakinek kérdése, hozzászólása. Megadja a szót Dombi Gábornak. Dombi Gábor: Jelzi, hogy célszerű lenne, ha a városházán wifi is lenne, mert akkor hozzá is tudnának férni a dolgokhoz. Dr. Solymos László: Van wifi, működik, csak korlátos. Dr. Kozma József: Jogosnak tartja Dombi Gábor észrevételét, de nem gondolja, hogy ezt a kihelyezett bizottsági üléseken alkalmazni kellene. Dombi Gábor: Nem a kihelyezett bizottsági ülésre gondolt, hanem a városháziakra. Dr. Kozma József: Mire végiglátogatják a kulturális intézményeiket, az jó néhány ülés lesz, és addig nélkülözni kell a wifit. Egyébként lehet, hogy itt is van. Dombi Gábor: Akkor letölti az anyagokat. Dr. Kozma József: Elmondja, hogy a bizottsági üléseken a közgyűlési szabályok az irányadóak. Ezen a bizottságon sosem volt divat, és reméli, hogy nem is lesz, hogy valakivel kapcsolatosan nem az általa képviselt dolgok kapcsán bontakozik ki valamilyen vita, hanem a személyében akarják megtámadni vagy megsérteni. Erre az utóbbi időben eddig nem volt példa, és reméli, hogy nem is lesz. Vagy csak rövid az emlékezete? Haág Zalán: Elég rövid. Dr. Kozma József: Csak a szépre emlékezik. Kérdezi, hogy kinek van észrevétele. Megadja a szót Haág Zalánnak. Haág Zalán: Megköszöni a szót. Az előterjesztésre és alpolgármester úr szavaira reagálva két dologhoz szeretne hozzászólni. Az egyik a személyes érintettség kérdése, amire vonatkozóan két ponton is szigorítana ez a módosítás. Egyrészt eddig az volt a szabály és a gyakorlat, hogy ha valaki úgy érezte, hogy a személyében megsértették, akkor szót kért, és megvédhette magát. Vagy legalábbis cáfolhatta az esetlegesen az ő személyét ért valótlan állításokat. Ezt soron kívül megtehette. Nyilván ennek azért van jelentősége, mert ha esetleg több óra eltelik a személyes megtámadtatás és a reakció között, akkor nyilván a reakció értéke jelentősen csökken. Másrészt ez a módosítás nemcsak, hogy a vita végén adna lehetőséget az érintettnek arra, hogy cáfolja az őt ért, esetlegesen valótlan vagy sértő állítást, hanem a polgármester mérlegelésére bízná, hogy szót ad-e az illetőnek vagy nem. Ez mindenképpen a szerzett jogok korlátozása, aminek más hatása is lehet. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy sokkal kevesebben kaphatnak majd szót, ezért el fognak harapódzni a sértő állítások, a vita hangulata eldurvulhat, hiszen sokan úgy érezhetik, hogy következmények és reakció nélkül megtámadhatnak, személyükben sérthetnek másokat. Véleménye szerint ez semmiképpen sem tekinthető előremutató javaslatnak. Különös tekintettel arra, hogy eddig sem tartotta be a polgármester úr az ülés vezetése közben a szervezeti és működési szabályzatot. A polgármester ehhez képest is szeretné, hogy ez írásban is rögzítve legyen, hogy így is csorbuljanak a képviselők jogai a hozzászólások tekintetében. A másik, ami-

6

re meglepő módon alpolgármester utalt, az az, hogy az országgyűlés házszabályát vették alapul. Azt a házszabályt, ami ellen az alpolgármester úrék pártja minden alkalommal tiltakozott, amikor az el lett fogadva, arra hivatkozva, hogy az mennyire antidemokratikus. Ehhez képest az alpolgármester úrék javaslata nem a házszabályt veszi alapul, hanem gyakorlatként egy annál sokkal szigorúbb, és az ellenzék számára sokkal kevesebb jogot biztosító szervezeti és működési szabályzat válik lehetővé. Amíg az országgyűlésben kínosan ügyelnek a mindenkori elnöki vagy alelnöki teendőket ellátó képviselők arra, hogy lehetőség szerint függetlenül és pártatlanul vezessék az ülést levezető elnökként, … Dr. Révész Mihály: Főleg Kövér, ugye? Haág Zalán: …addig ugyanez a polgármester úrra nem érvényes. A polgármester úr nem pártatlanul szokta vezetni az ülést, nem is törekszik erre. Révész úr közbeszólására elmondja, hogy míg az országgyűlés elnöke nem szokta közbeszólással megzavarni egyik képviselőt sem, nem szokta időkorlát nélkül kommentálni valamennyi elhangzott ellenzéki felszólalást, addig a polgármester úr ezt rendszeresen megteszi, és a rá vonatkozó időkorlátot sem tartja be. Így az ellenzék jogkörei még tovább szűkülnének. Ezért a KDNP-frakció módosító javaslatot tett, ami legalább egy alkalommal mindenképpen soron kívül lehetőséget adna a napirendi pont tárgyalásakor az érintett képviselőnek arra, hogy a személyét érintő sértő megjegyzésekre reagálhasson. Ha úgy ítélné meg, hogy a napirendi pont tárgyalásakor további hasonló megállapítás fogalmazódna meg róla, akkor már a közgyűlés képviselőinek szavazatára lenne bízva mérlegelés alapján, hogy másodjára vagy harmadjára is szót kívánnak adni vagy nem. Alpolgármester úr nagyon helyesen eredményként említette, hogy most már elektronikusan is hozzáférhetővé válnak a bizottsági előterjesztések a bizottság képviselő és szakértő tagjai számára, ami nagyon helyes. Főszabály szerint azonban az önkormányzati bizottságok jogkörei a közgyűléstől ledelegált jogkörök, tehát valamennyi önkormányzati képviselőnek jogot és lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy az önkormányzati előterjesztéseket megismerhesse. Akkor is, ha ezek bizottsági szinten vannak. Azt látni kell, hogy nagyon jelentősen korlátozott az ellenzék mozgástere az egyes bizottságokban, hiszen 1/3 vagy még annyi arányban sem képviselteti magát az ellenzék a bizottságokban. A frakciók, a képviselők így gyakorlatilag nem szerezhetnek arról információt, hogy egy másik bizottságban, ahol a képviselő nem tag, milyen tartalmú és tárgyú előterjesztések vannak. Az igaz, hogy újabban szoktak meghívókat kapni más bizottságok üléseire, és ezért köszönet illeti a hivatal munkatársait. Ott azonban csak a napirendi pontok felsorolása történik, és az időpont található meg, de a napirendi pontok tartalmát nem ismerhetik meg. Ezt ugyan különböző nyomozás, kutakodás után meg lehetne tenni, de alapvetően úgy gondolja, hogy az önkormányzati képviselők jogát korlátozni nem lenne szerencsés. Egyetlen gombnyomással megoldható, hogy valamennyi képviselő hozzáférjen valamennyi előterjesztéshez. Ezt célozná a KDNP-frakció másik módosító indítványa. Dr. Kozma József: Megadja a szót Dr. Solymos Lászlónak. Dr. Solymos László: Szeretne reagálni Haág Zalán képviselő úr tárgyi tévedésektől hemzsegő hozzászólására. Haág Zalán: Ő már csak ilyen. (szarkazmussal) Dr. Solymos László: A személyes megjegyzés kérdésköre, illetve annak szabályozása mentén képviselő úr szerzett jogokról beszélt. Haág Zalán azt mondta, hogy jelenleg a képviselőknek szerzett joguk van, és ezt kívánja elvenni a módosítás azzal, hogy a polgármester dönt arról,

7

hogy a képviselő megkapja-e a hozzászólás lehetőségét személyes érintettség esetén. Erről jelenleg is a polgármester dönt, így tehát Haág Zalán kijelentése nem stimmel. Képviselő úr azt is mondta, hogy a polgármester sorozatosan megsérti az SZMSZ-t, nem tartja be a rá vonatkozó időkorlátot. Jelzi, hogy a polgármesterre ülésvezetői minőségében nincs időkorlát. A polgármester számára nem is lehet. Maga a B. Nagy László által vezetett kormányhivatal mondta ki pár évvel ezelőtt, hogy a polgármester ülésvezetői jogkörében nem korlátozható. Joga és kötelessége, hogy minden információt megadjon a képviselők számára. Adott esetben, ha egy képviselői hozzászólásban olyan információ hangzik el, ami nem fedi a valóságot vagy nem tényszerű, annak a helyreigazítása a polgármester kötelessége. A képviselők, az ellenzék korlátozott képviseletéről a bizottságokban elmondja, hogy a közgyűlési képviseletnek megfelelően, arányosan vannak a bizottsági helyek leosztva, tehát az ellenzék 1/3-dal képviselteti magát a bizottsági üléseken. Tóth Károly: 2010 és 2014 között a két egyenlő frakció a bizottságokban úgy részesült a 8 bizottsági helyből, hogy 2 baloldali volt, 6 jobboldali. Dr. Kozma József: Levezető elnökként most szóvá teszi, hogy Tóth képviselő úr jelentkezés nélkül szólalt meg. Tóth Károly: Jelentkezett, de valószínűleg nem volt látható. Dr. Solymos László: Haág Zalánnak abban igaza volt a hozzászólásában, hogy joga és lehetősége kell lennie minden képviselőnek, hogy megismerje a bizottsági anyagokat és bizottsági előterjesztéseket, akár egy gombnyomásra is. Ez a lehetőség adott. Ha Haág képviselő úr bejelentkezik az önkormányzat honlapján a jelszavával, akkor nem csak a nyílt ülések, hanem a zártak anyagát is láthatja bármely bizottsággal kapcsolatosan. Dr. Kozma József: Köszöni a hozzászólást. Ő is hozzá szeretne ehhez tenni, hátha akkor Haág képviselő úr megkapja a választ. Tóth Károly: Elnézést kér az előbbi hozzászólásáért, de nagyon odaillő megjegyzés volt. Haág Zalán: Ő is tudna nagyon odaillő megjegyzéseket tenni, de tudja, hogy ehhez jelentkezni kell. Dr. Kozma József: Így van, nagyon helyes, mindenki tartsa be a szabályokat. A személyes dolgok kapcsán elmondja, hogy ha valaki úgy érzi, hogy személyesen megtámadták, ez két dolog miatt lehet. Az egyik, hogy tényleg megtámadták, a másik pedig, hogy egész egyszerűen csak így értelmezi valaki a dolgot. Egyik sem jó. Az első nagyon nem jó, mivel az semmiképpen nem helyes, hogy Szeged város közgyűlése annak legyen színtere, hogy egyik képviselő megsértse a másikat. Azért mondja ezt, mert kétfajta kontrollnak kell működnie: egyrészt minden képviselő saját belső kontrollja, másrészt pedig egy ülésvezető által működtetett kontrollra is szükség van. Ez nem más, mint az ülésvezető polgármester vagy az adott esetben az őt helyettesítő alpolgármester. Az ő kontrollja, hogy ha ilyet tapasztal, akkor azonnal, meg is szakítva az ülés menetét, közbeszóljon és eltanácsolja az ilyen tevékenységtől azt, aki éppen sértegeti a másikat. Szerinte ennek a két kontrollnak együtt kell működnie, és már csak ez is arra mutat, hogy a polgármesternek, mint ülésvezetőnek kell, hogy legyen egy jogosítványa. Akinek ugyanis nincs meg a belső kontrollja, ott valamilyen külső kontrollnak kell működnie. Azt gondolja erről az ügyről, hogy

8

nem csorbítás irányába, hanem a józan ész szerinti elrendezés irányába halad az ügy. Megadja a szót Haág Zalánnak. Haág Zalán: Eddig joga volt a képviselőnek soron kívül reagálni, ezután pedig nem biztos, hogy lesz. A bizottsági, tisztségviselői arányokat nézve elmondja, hogy természetesen tisztában vannak azzal, hogy ki nyerte meg a választást. Ezért van az, hogy a város valamennyi alpolgármestere és a tanácsnok is egy politikai oldalhoz tartozik. A bizottsági elnökök 20 %-a tartozik az ellenzékhez és a közel 40 %-os közös képviselet helyett kb. 30 % az ellenzék aránya a bizottsági tagok vonatkozásában, ami alatta van a 33 %-nak. A közgyűlés döntött, és ehhez joga van a többségi frakciót alkotó pártoknak. Csak arra célzott, hogy legyen lehetőség arra, hogy valamennyi képviselő megismerhesse az összes előterjesztést. Alpolgármester úr szavait úgy értékelte, hogy erre lesz lehetőség. Dr. Solymos László: Már van. Haág Zalán: Ha erre már van lehetőség, akkor semmi akadályát nem látja, hogy a KDNP javaslatát támogassa a közgyűlés. Ebben az esetben ez valóban joggá válik és nem csak lehetőség lesz, ha úgy ítéli meg a városvezetés, hanem ténylegesen joga lesz valamennyi képviselőnek megismerni valamennyi előterjesztést. Dr. Kozma József: Amellett, hogy alapvetően magával azzal a kezdeményezéssel egyetért, hogy a képviselők korlátlanul férjenek hozzá az anyagokhoz, de jogfilozófiailag nehéz helyzetbe kerülnek, mert egyébként egy létező dologról jogszabályt csinálni lehet, azonban nem felel meg az általános jogszabály-alkotási trendeknek. Haág Zalán: Eddig lehetett. Hüvös László: Nem igaz, hogy nem lehet. Dr. Solymos László: Hagyják meg a lehetőséget a képviselő úrnak. Mire reagál Zalán menekülő útja? Haág Zalán: Milyen menekülési út? A jogszabályok általában úgy születnek, hogy a szokásjog válik joggá. Nyilván amíg szokásjog, és nem lehet számon kérni, addig ezzel nem lehet jogszerűen élni. Azt nem tudja, hogy most hogy van, de eddig a bizottsági anyagokat egyáltalán nem lehetett internetről letölteni. Amennyiben mindenki egyetért azzal, hogy ez legyen jog, akkor nem kell attól félni, hogy ezt rögzítsék az SZMSZ-ben. Dr. Solymos László: Ahogyan elnök úr is elmondta, főszabályként a közgyűlés SZMSZ-e vonatkozik a bizottságra, a közgyűlés SZMSZ-ében pedig benne van, hogy a képviselő hozzáfér a közgyűlés irataihoz elektronikus úton. A nyílt üléses anyagokhoz természetesen, a zárt üléses anyagokhoz pedig a saját neve alatt bejelentkezve. Haág Zalán: Ő a bizottsági anyagokról beszélt. Dr. Solymos László: Ha a közgyűlési előterjesztésekre ez vonatkozik, akkor értelemszerűen a bizottsági anyagokra is ez érvényes. Szerinte ennél tovább nincs értelme a dolgokat magyarázni. Még egyszer hangsúlyozza, hogy ez a lehetőség már hónapok óta rendelkezésre áll a képviselőknek.

9

Haág Zalán: Kéri, hogy akkor szavazzák meg a KDNP módosító indítványát, és akkor mindenki boldog lehet. Dr. Kozma József: Megállapítja, hogy egy külön szavazási igény van. Kérdezi, hogy van-e még további igény. Dr. Solymos László: Kérdezi, hogy egyéni képviselői indítványról miért szavaz a bizottság. Ez bizottsági módosító lenne? Haág Zalán: Igen. Lehetett így értelmezni a szavait, és nagyon jó ötletnek tartja. Dr. Solymos László: Kíván-e a bizottság ilyen módosítót? Többen jelzik, hogy igen. Haág Zalán: Ez az elmúlt években bevett gyakorlat volt. Dr. Solymos László: Akkor, amikor Haág Zalánék nem vállalták fel az egyéni indítványt. Haág Zalán: Nem, nem. Ő ezt is felvállalta, be van adva a SZEGOV-ban. Dr. Solymos László: Okafogyottnak tartja a kezdeményezést. Dr. Kozma József: Haág képviselő úr egy szimpátiaszavazást akar. Haág Zalán: Nem szimpátiaszavazást akar, hanem bizottsági módosítóba megy át egy egyéni képviselői indítvány. Ez mindig is így volt. Dr. Kozma József: Előre megmondja, hogy… Haág Zalán: Ha mégis elvérezne itt, akkor… Dr. Kozma József: Elnézést kér a képviselő úrtól, de az előbb is jelezte, hogy… Haág Zalán: Azt tudni kell, hogy mindenki értse, hogy… Dr. Kozma József: Érti a bizottság? Dr. Révész Mihály: Haág Zalán szól neki, hogy ő miért szól bele? Haág Zalán állandóan belepofázik, már ne is haragudjon. Haág Zalán: Köszöni szépen. Dr. Révész Mihály: Mást már nem tud mondani. Dr. Kozma József: Türelmet kér. Kérdezi, hogy van-e még türelme a bizottságnak. Haág Zalán: Ez minősíthetetlen volt.

10

Dr. Révész Mihály: Amit Haág Zalán csinál, az minősíthetetlen. Egyébként pedig tanuljon meg beszélni Haág Zalán. Dr. Kozma József: Kérdezi a Tisztelt Bizottságot, hogy kívánja-e bizottsági módosító indítványként az előterjesztések elektronikus elérhetőségére vonatkozó javaslatot bizottsági módosítóként támogatni. Ő tartózkodni fog. Megállapítja, hogy a bizottság 3 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett nem támogatja a KDNP módosító indítványát. Kérdezi, hogy Haág Zalán hova megy. Haág Zalán: Ilyen szinten nem kíván vitatkozni. Ha a bizottság szerint normális, hogy egymást így minősítik, akkor ezen a szinten nem kíván vitázni. Haág Zalán elhagyta a termet. Dr. Kozma József: Kérdezi, hogy ki javasolja a közgyűlésnek a rendeletmódosítás elfogadását. Megállapítja, hogy a bizottság 5 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében javasolja a közgyűlésnek az SZMSZ-módosítás elfogadását, és az alábbi határozatot hozta:

168-17/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Dr. Botka László polgármester 21.564/2015. számú előterjesztését „Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet módosítása” tárgyában, és az alábbi határozatot hozza: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a rendeletmódosítás elfogadását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 3. napirendi pont: A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2015. évi üzleti terve Dr. Kozma József: Tájékoztatja a bizottságot, hogy az előterjesztésben van egy olyan 100 %-os gazdasági társaság, amelyiknek az igazgatója a bevezetőben már köszöntötte a bizottságot. Lehet, hogy a rá vonatkozó részt az utolsó napirendi pont kapcsán majd érdemes lesz taglalni. Kérdezi alpolgármester urat, hogy kíván-e hozzáfűzni ehhez a napirendi ponthoz. Dr. Solymos László: Csak az összegzést mondaná el. A cégek novemberben kinevezett új igazgatói készítették el az idei új üzleti tervet, nyilvánvalóan a közgyűlés által februárban elfogadott

11

költségvetéssel összhangban, a működési támogatások vonatkozásában. Az üzleti tervekből már látszik, és az előterjesztés is tartalmazza, hogy az idei évben 112 millió forinttal kevesebbet kell a cégek működésére fordítani közfeladatok, közszolgáltatások változatlan színvonalú ellátására. Ez alapvetően megmutatkozik majdnem minden cég működési támogatásának nagyságrendjében és feladatellátásában. Egy céget emelne ki, ami a bizottság hatáskörébe is tartozik, ez a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft., amelynek az anyagi helyzete, vagyoni helyzete az elmúlt években nagyon drasztikusan romlott a kettővel ezelőtti ügyvezető igazgató tevékenysége folytán. A cég vagyoni helyzetét az elmúlt év végén, a decemberi közgyűlésen sikerült egy tőkeemeléssel rendezni, stabilizálni. Most az látszik, hogy egy felelős gazdálkodással az az elmúlt pár éves gyakorlat, miszerint folyamatosan veszteséget termelt az Ifjúsági Ház, megakadályozható, meggátolható, sőt, növekvő bevétellel minimális szintű profitot is tud termelni ez a cég változatlan mértékű önkormányzati támogatás mellett. Ezt hangsúlyosan hozzá kell tenni. Van egy másik cég, ami ugyan nem tartozik a bizottság hatáskörébe, legalábbis nem oktatási, kulturális vagy idegenforgalmi tevékenységet folytat a cég. Ez a Szegedi Vásár és Piac Kft., amely az elmúlt évek egyik leghangsúlyosabb, legtöbbet szereplő cége volt a város közgyűlése előtt, illetve a közgyűlés bizottságainak munkájában. Itt az látszik, hogy az új ügyvezető kinevezésével jelentős megtakarításokat sikerült elérni. A cég az idei évtől végre képes és tudja fizetni, az ügyvezető pedig akarja fizetni a korábbi években megigényelt tagi kölcsönt, amelyet az önkormányzat folyósított a cégnek. Az előző években megállapított, egyébként nem fizetett összeghez képest emelt összegű fizetésről van szó. Az elmúlt években az üzemeltetési díjat sem fizette a cég, de ettől az évtől azt is fizetni fogja. Mindemellett az év végére 50 millió forint feletti eredményre számítanak a cég működésében. Tehát látszik, hogy gondos kezekben, nem pénzt herdálva, egy önkormányzati fenntartású piac is tud nyereséges lenni, és tud jól működni. Összefoglalva ennyi, de amennyiben kérdés van, természetesen minden cégre külön-külön is kitérhetnek. Dr. Kozma József: Köszöni a tájékoztatást. Kérdezi a bizottság még jelenlévő tagjait, hogy kíván-e valaki kérdést hozzáfűzni. Reméli, hogy napirendi pontonként nem csökken egy-egy fővel a bizottság létszáma. (viccesen) Arra inti a Tisztelt Bizottságot az előző vitával kapcsolatosan, hogy az a bizonyos belső kontroll mindenkiben működjön. Ha éppen nem kapott szót, akkor lehetőleg ne beszéljen, de ha kiszakad belőle valamilyen megjegyzés, akkor legyen tisztában ennek következményeivel, a többiek részéről reakciót válthat ki. Szerinte ez a normális dolog. Az azonban nem normális, ahogyan most van. Dr. Solymos László: De az a bizottság szerencséje, hogy elnök úr emlékezete rövid, és a következő bizottsági ülésen már nem fog emlékezni az összetűzésre vagy nem akar. (viccesen) Dr. Kozma József: Semmiképpen sem. Kérdezi, hogy van-e valakinek javaslata. Megadja a szót Tóth képviselő úrnak. Tóth Károly: A Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. esetében (a jelentkezési sorrendet tartva) a 2010 és 2014 közötti többség 200 millió forint körüli veszteséget hagyott jóvá. Formai szempontból természetesen nagyon szép jelentkezések és szavazások voltak, de ő úgy gondolja, hogy mégis kisebb probléma, hogy most egymás szavába vágtak. Az azonban nem feltétlenül rossz dolog, ha a Kulturális Bizottság ülésén kulturáltan viselkednek. Miután ő is beleszólt alpolgármester úr szavaiba, ezért nyilvánosan elnézést kér emiatt. Az akkor tett megjegyzése odakívánkozott, és egyszerűen csak kibuggyant belőle. Visszatérve a Szegedi Ifjúsági Házra ismét elmondja, hogy az ott elherdált pénz nagyjából 200 millió forintra tehető, és csak tavaly 125 millió forint körüli nagyságrenddel kellett megtámogatni az Ifjúsági Házat. Szerencsére nagyon rövid idő alatt sikerült olyan intézkedéseket tenni, amelyek a költségeket anélkül csökkentették, hogy a

12

szolgáltatások színvonala vagy a programok nagyságrendje változott volna. Utalhat arra, hogy állások szűntek meg, amelyek eddig is fantomállások voltak, olyan párhuzamos szolgáltatásokat építettek le, amik semmivel nem voltak indokolhatók, miközben az Ifjúsági Háznak csak 2015ben a saját rendezvényekből származó bevétele sokkal meghaladja az egy vagy két évvel ezelőttit. Tehát felelős gazdálkodással lehet, jó szakmai koncepció mentén az Ifjúsági Házban is megfelelő közművelődési tevékenységet folytatni. Az Ifjúsági Ház vezetősége most úgy döntött, hogy a Szegedi Ifjúsági Napokat még egy külső rendezvényszervező közreműködésével valósítja meg. Nyilván az egy nyitott kérdés, hogy hosszabb távon ösztönözzék-e az Ifjúsági Házat. Arról lehet, hogy érdemes lesz majd egy külön bizottsági ülésen önálló napirendi pontként tárgyalni, hogy a saját szervezés vagy külső rendezvényszervező cég alkalmazása jelent-e magasabb látogatószámot, magasabb szakmai színvonalat, és ugyanakkor a kockázatot tudják-e minimalizálni. Úgy gondolja, hogy ez egy közvetve még idekapcsolódó megjegyzés. Miután a 100 %-os tulajdonú és többségi tulajdonú cégek is sokkal szigorúbb feltételek között gazdálkodnak, bíznak abban, hogy így a cégek támogatásából megspórolt kereteket más, egyébként nagyon fontos területekre tudják átirányítani, pl. a szociális ágazatban az állami támogatás csökkentését ezekből a megtakarításokból - legalábbis részben - kompenzálni tudják. Dr. Kozma József: Köszöni a hozzászólást, kérdezi, hogy van-e valakinek más kiegészítenivalója. Kapcsolódva a témához elmondja, hogy ez a bizottság különösen tudja azt, hogy a kultúrára, a humánterületre nem áll rendelkezésre korlát nélküli forrás. Sőt. Éppen ezért megengedhetetlen, hogy az e területen működő cégek, intézmények a rendelkezésre álló pénzekkel ne a legnagyobb hatékonysággal, ne a legnagyobb rendben gazdálkodjanak, törődjenek. Bármilyen területen megengedhetetlen, hogy valaki elherdálja a közpénzt, de ahol nagyon nagy a szükség, és ezer kulturális, oktatási feladatra kellenek ezek a források, ott 1 Ft-nak az elherdálása is borzasztó nagy károkat okoz a város kultúrájának. Nemhogy 100 millió forintos tételben nézve ezt a dolgot. Ezt, mint ennek a bizottságnak az elnöke, meg kellett, hogy jegyezze. Megadja a szót Hüvös Lászlónak. Hüvös László: A Vásár és Piac Kft. nem feltétlenül tartozik ennek a bizottságnak a hatáskörébe, de Dr. Pintér Ferenc vizsgálta át a Városkép Kft.-t, ami viszont szorosan kapcsolódik az idegenforgalmi területhez. Ő úgy tudja, hogy semmilyen problémát nem találtak a Városkép Kft. gazdálkodásában, ezt Pintér úr a felügyelőbizottság ülésén is elmondta, amit rögzített is a felügyelőbizottság. Úgy gondolja, hogy a teljesség igényéhez hozzátartozik, hogy ezt is elmondják, hiszen ez egy összevont társaságként fog működni a jövőben. Dr. Kozma József: Köszöni szépen. Megadja a szót Dombi Gábornak. Dombi Gábor: Itt elég sok cégről van szó. Az elmúlt 4 év eseményeit és a gazdálkodási nonszenszeket ismerik, de azt is be kell látni, hogy egy ilyen bizottság egy ekkora anyagot nem tud áttekinteni. Az üzleti terveket cégenként egy-egy nagy apparátus készíti, igazgatóság, felügyelőbizottság ellenőrzi. Így tehát elég nehéz itt a tényleges üzleti tervekhez érdemben hozzászólni, mert az őrületesen nagy munka lenne bármelyik céget is tekintve. Az elmúlt 4 év nyilván egy másik történet, és abból kiindulva lehet egy idei tervet csinálni. Dr. Kozma József: Köszöni szépen. Ha nincs más észrevétel, akkor kérdezi a Tisztelt Bizottságtól, hogy a közgyűlés számára megtárgyalásra javasolja-e az üzleti terveket, illetve kérdés, hogy megtárgyalásra vagy elfogadásra javasolja-e a bizottság.

13

Dr. Solymos László: Az előző hozzászólásában próbálta kiemelni azokat a cégeket, amelyek adott esetben ehhez a szakbizottsághoz tartoznak. Nyilván mind az 5 bizottság tárgyalja ezt az anyagot, és mindegyik bizottság a saját szakterülete által felügyelt cégekre bír nagyobb rálátással. Nem feltétlenül várható el a bizottság tagjaitól, különösen a külsős tagoktól, hogy olyan cégek működését is véleményezzék, amelyek nem tartoznak az adott szakbizottság hatáskörében. Dr. Kozma József: Köszöni szépen, ezt javaslatnak is tudja tekinteni arra vonatkozóan, hogy az Ifjúsági Ház Nonprofit Kft., a Városi Televízió és a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. esetében a bizottság javasolja a közgyűlésnek az üzleti tervek elfogadását, a többi cég esetében pedig az üzleti tervek megtárgyalását. Kéri, hogy a bizottság szavazzon az Ifjúsági Ház Nonprofit Kft., a Városi Televízió és a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. üzleti tervéről: Megállapítja, hogy a bizottság 5 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett javasolja a közgyűlésnek az Ifjúsági Ház Nonprofit Kft., a Városi Televízió és a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. üzleti tervének elfogadását. Kéri, hogy a bizottság szavazzon a többi 100 %-os tulajdonú cég esetében az üzleti tervek megtárgyalásáról. Megállapítja, hogy a bizottság 6 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett javasolja a közgyűlésnek a többi 100 %-os tulajdonú cég üzleti tervének megtárgyalását, és az alábbi határozatot hozta:

168-18/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Dr. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester 442-38/2015. számú előterjesztését „A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2015. évi üzleti terve” tárgyában, és az alábbi határozatot hozza: A bizottság javasolja a közgyűlésnek az előterjesztés megtárgyalását, az Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.-re, a Városi TV Szegedre és a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft.-re vonatkozó határozati javaslatokat pedig elfogadásra. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Városüzemeltetési Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. Dr. Kozma József: Javasolja, hogy a következő két napirendi pontot a bizottság tárgyalja egyben. Megadja a szót Dr. Solymos Lászlónak.

14

4. napirendi pont: Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések 5. napirendi pont: Egyesüléssel érintett önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok átalakulási tervével kapcsolatos döntések Dr. Solymos László: Ahogyan az előző hozzászólásaiban is említette ebben az anyagban a Szegedi Vásár és Piac Kft. kölcsönszerződésének rendezése szerepel, ami a későbbiek során hatványozottan tartozik majd erre a bizottságra. A Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. esetében javasolják a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás üzletrészének megvásárlását, hogy a Turisztikai Nonprofit Kft. 100 %-os tulajdonúvá váljon a szegedi önkormányzat vonatkozásában. A közgyűlés korábban elfogadta 6 cég összevonásáról szóló egyesülési tervet, az előterjesztésben az egyesülés után létrejövő cégstruktúrával kapcsolatos működési elképzelések szerepelnek. A 6 cég 3 céggé fog összeolvadni, ahogyan Hüvös képviselő úr említette a Városkép Kft. a Szegedi Vásár és Piac Kft.-be, a SZINT Kft. az IKV Zrt.-be, illetve a Városi Televízió a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.-be fog beolvadni a következő időszakban. Ezeknek az előkészítése az elmúlt hetekben a cégvezetők és a szakapparátusok együttműködésével megtörtént, az egyesülési tervek és lényegében egy ütemterv jóváhagyására tesznek javaslatot ennek a napirendi pontnak a kapcsán. Dr. Kozma József: Köszöni a szóbeli kiegészítést. Kérdezi, hogy van-e kérdés vagy hozzászólás. Hozzászólás nem lévén, kéri, hogy aki javasolja a közgyűlésnek az „Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések” napirendi pont határozati javaslatainak elfogadását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 7 igen szavazattal javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslatok elfogadását, és az alábbi határozatot hozta:

168-19/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Dr. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester 442-34/2015. számú előterjesztését „Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések” tárgyában, és az alábbi határozatot hozza: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslatok elfogadását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Városüzemeltetési Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

15

Dr. Kozma József: Kéri, hogy aki javasolja a közgyűlésnek az „Egyesüléssel érintett önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok átalakulási tervével kapcsolatos döntések” napirendi pont határozati javaslatainak elfogadását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 7 igen szavazattal javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslatok elfogadását.

168-20/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Dr. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester 442-37/2015. számú előterjesztését „Egyesüléssel érintett önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok átalakulási tervével kapcsolatos döntések” tárgyában, és az alábbi határozatot hozza: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslatok elfogadását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Városüzemeltetési Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 6. napirendi pont: Intézmények gazdasági szervezetét érintő döntések Dr. Kozma József: Megadja a szót Dr. Solymos Lászlónak. Dr. Solymos László: A februári közgyűlésen már elfogadták és jóváhagyták az államháztartási törvény kapcsán szükségessé váló döntést, ami a 100 fő foglalkoztatott létszám alatti intézmények önálló gazdálkodási jogosultságának megszüntetését kell maga után vonnia. Ez jelen pillanatban két önkormányzati intézményt érint: egyrészt a Kövér Béla Bábszínházat, másrészt a Szent-Györgyi Albert Agórát. A két intézmény létszáma 100 fő alatt van, tehát a gazdasági tevékenységet ebben a formában önállóan nem láthatják el. A két intézmény az elmúlt hetekben a közgyűlési döntés értelmében az NGSZ-szel leegyeztette annak az eljárásmódját, illetve annak a technikáját, hogy hogyan fogja a következő időszakban az NGSZ, mint önkormányzati intézmény ennek a két másik önkormányzati intézménynek a gazdasági feladatait ellátni. Ennek a közgyűlés általi jóváhagyása szerepel az előterjesztésben. Dr. Kozma József: Köszöni szépen. Kérdezi, hogy kíván-e valaki ehhez észrevételt tenni. Hozzászólás nem lévén, kéri, hogy aki javasolja a közgyűlésnek az együttműködések, határozati javaslatok elfogadását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 7 igen szavazattal a bizottság javasolja a közgyűlésnek az együttműködések, határozati javaslatok elfogadását, és az alábbi határozatot hozta:

16

168-21/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Szeged Megyei Jogú Város Gazdasági Alpolgármestere 22300/2015. számú előterjesztését „Intézmények gazdasági szervezetét érintő döntések” tárgyában, és az alábbi határozatot hozza: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslatok elfogadását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Városüzemeltetési Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 7. napirendi pont: Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Dr. Kozma József: Megadja a szót Dr. Solymos Lászlónak. Dr. Solymos László: Kiegészítést szeretne hozzáfűzni. A kiküldött anyaghoz képest lesz egy kiegészítő anyaguk, amely a Kulturális Bizottság érdeklődésére mindenképpen számot tarthat. A közgyűlés napirendi pontjai között szerepel a 2015-ös év Vedres-emlékévvé történő nyilvánítása, ehhez a Nemzeti Kulturális Alaphoz pályázatot terveznek benyújtani, ami az emlékév programjainak finanszírozásához nyújthat segítséget. Ez lesz benne a kiegészítő anyagban, ha megérkezik, illetve a Móra Ferenc Múzeum szintén szeretne benyújtani egy pályázatot, amelyben régészeti konferencia, régészeti rendezvény megszervezéséhez kíván anyagi támogatást szerezni a múzeum. Dr. Kozma József: Köszöni szépen. A kiegészítő anyaggal kapcsolatban elmondja, hogy nem fogja javasolni, hogy emiatt a bizottság a közgyűlés reggelén ülést tartson, szerinte ebből a tájékoztatóból kellő információt kaphattak. Ha valakinek ez nem elég, most meg lehet kérdezni alpolgármester urat a részleteket illetően. Nem javasolja, hogy később döntsenek erről az anyagról, és nem is látja ennek nagy kockázatát. Kérdezi, hogy egyéb dolgokhoz ki kíván hozzászólni. Hozzászólás nem lévén, kéri, hogy aki javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslatok elfogadását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 7 igen szavazattal a bizottság javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslatok elfogadását, és az alábbi határozatot hozta:

17

168-22/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Dr. Botka László polgármester 12682-2/2015. számú előterjesztését „Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései” tárgyában, és az alábbi határozatot hozza: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslatok elfogadását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Fejlesztési Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 8. napirendi pont: Preferált szervezetek felülvizsgálata Dr. Kozma József: Megadja a szót Dr. Solymos Lászlónak. Dr. Solymos László: A helyiséggazdálkodással foglalkozó rendelet is előírja, de ettől függetlenül a Jogi Bizottság felkérte a Városüzemeltetési Irodát, hogy a preferált szervezeti státuszban lévő szervezetek működésének a helyiséghasználatra vonatkozó feladatainak ellátása kapcsán készítsenek felülvizsgálatot, kérjék meg a szervezeteket egy önértékelésre. Az IKV Zrt.-t mint bérbeadót pedig megkérték, hogy egy helyiségellenőrzéssel adjanak tájékoztatást, hogy mely szervezetek használják, illetve akik használják, azok valóban az általuk megadott célra használják-e a bérelt helyiséget, valamint a helyiséghasználat vonatkozásában adjon tájékoztatást az IKV arról, hogy ki fizeti a bérleti díjat, ki az, aki jó bérlőnek számít. Ennek az elemzésnek értek a végére, és ennek az eredménye került a bizottság, és kerül majd a közgyűlés elé. Összefoglalva elmondja, hogy az látható, hogy van két preferált bérlő, aki a bérleti szerződést megszüntetését kezdeményezi. Vagy a tevékenységüket szüneteltetik, vagy más módon kívánják ezután megoldani a tevékenységüket. Van 4 olyan szervezet, melynek a preferált státuszának megszüntetését javasolják a közgyűlésnek az előterjesztésben. Kiemeli a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-t, ami az az állami cég, amely az elmúlt 2 évben egyedüli jogosultságot szerzett az országban arra, hogy a tankönyveket szállítsa, illetve, hogy a tankönyvellátást biztosítsa az oktatási intézmények részére. Ez azt eredményezi, hogy az éves 800 millió forintos forgalomról a 2013-as évre 15 milliárd forintra nőtt a cég árbevétele. Ez eleve indokolatlanná teszi a cég preferált státuszát. Ezért javasolják, hogy a cég preferált státuszát szüntessék meg, de a bérlemény természetesen továbbra is a cég rendelkezésére áll. Szintén javasolják a Munka Világa Közhasznú Egyesület preferált státuszának megszüntetését, mivel az egyesület az elmúlt hetekben albérleti szerződést kötött egy mobiltelefont árusító szolgáltató céggel anélkül, hogy ezt előzetesen egyeztette volna a bérbeadóval, illetve előzetes jóváhagyást kért volna. Így megszegte a bérleti szerződés erre vonatkozó szabályozását, ezért javasolják a preferált jogviszony megszüntetését. Két további civil szervezet preferált jogviszonyának megszüntetését javasolják, a Futurope-ét és az Alternatív Egyesületét. Ezek közül az egyik nem is szegedi, hanem újszentiváni székhelyű. A preferált státusz megszüntetése azzal jár, hogy a következő hónap elejétől nem preferált bérleti díjat, hanem piaci bérleti díjat kell ezen szervezeteknek fizetniük. Amennyiben a szervezetek igénylik, a bérleti jogvi-

18

szony továbbra is megmarad. Van továbbá két olyan szervezet, amelyektől a bérleti jogviszony megvonását javasolják. Az egyik a Támasz Segélyezést Felvállaló Önsegélyező Egyesület, amely egyesület a helyszíni bejárás alkalmával nem volt elérhető és a telefonos megkeresésekre sem reagált. A mai sajtóban látta, hogy a sajtó is próbálta elérni az egyesületet, de nekik sem sikerült, a megadott telefonszámon nem kapcsolhatóak. Feltehetően az egyesület befejezte a tevékenységét, illetve megszüntette, de magát a helyiséget az IKV által vizsgált időpontban nem használta, az idén talán ki sem nyitotta. A másik pedig egy bt., amelyik 100.000 Ft-os bérleti díj tartozást halmozott fel az elmúlt időszakban, így azt javasolják, hogy szüntessék meg a bérleti jogviszonyát, tekintettel, hogy egy gazdasági társaságról van szó. Van továbbá 4 olyan javaslat, ami már meglévő preferált státuszú szervezeteknek státuszhosszabbítását és bérleményhosszabbítását eredményezi. Ezek az elmúlt hetekben, hónapokban azért nem kerültek a közgyűlés elé, mert zajlott a felülvizsgálat. A kérelmüket időben benyújtották, tehát a bérleti szerződésük lejárta előtt, ezért azt javasolják, hogy a szerződésüket hosszabbítsák meg. Ezek között egyébként önkormányzati érdekeltségű szervezetek is vannak. Dr. Kozma József: Köszöni a részletes tájékoztatást az okokról és a lehetőségekről. Kérdezi, hogy van-e valakinek kérdése. Jelzi, hogy a Városüzemeltetési Iroda munkatársa is jelen van. Megadja a szót Tóth Károly képviselő úrnak. Tóth Károly: A preferált szervezeti státusz egy közvetett önkormányzati támogatás. Szerencsére csak néhány esetben volt megalapozott a gyanú, de felmerült, hogy nem az eredeti támogatási cél és a bérleti szerződésben foglalt hasznosítás valósult meg. Ő volt a javaslattevő egy másik bizottságban, hogy ezt a kérdést tekintsék át. Megérkezett Hekáné dr. Szondi Ildikó. Tóth Károly: Illőnek tartja elmondani, hogy a Városüzemeltetési Iroda és az érdekelt civil szervezetek is nagy munkát végeztek, hiszen egyfajta önértékelésre került sor. Örvendetes, hogy mindössze néhány esetben derült ki, hogy nem a preferált szervezeti státusznak megfelelően használták ezeket a helyiségeket. Ezzel együtt is van értelme ennek a felülvizsgálatnak, hiszen közpénzből támogatják a preferáltan, tehát a tényleges bérleti díjnál kedvezőbb formában ezeket a szervezeteket. Nagyon öröm, hogy egy kisebb-nagyobb közösség vagy ágazat szempontjából létfontosságú szolgáltatást végeznek, mint például az ő körzetében egy fiókkönyvtári hálózat vagy a Vöröskereszt, amelyek városi vagy bizonyos városrészi feladatokat látnak el. Ennek a közvetett támogatási rendszernek a fenntartása rendkívül fontos, de az is igaz, hogy időnként sort kell keríteni az ellenőrzésre. Az összkép nagyon jó, tehát a civil szervezetek többsége tartotta magát az eredeti megállapodáshoz. Dr. Kozma József: Köszöni szépen. Az előterjesztésben a IV.nél van egy pont az 55. sorszámú szervezetnél, a Napos Oldal, aminek 2017-ig érvényes a szerződése. Tudni kell, hogy egy sérült embereket támogató szervezetről van szó, a telephelyük alpolgármester úr körzetében van. Nekik volt egy olyan igényük (a Szociális Bizottság elnökeként találkozott ezzel először), hogy az egyik közeli tízemeletes épület aljában raktárhelyiséget kértek, de ezt nem látja ebben az előterjesztésben. Dr. Szeghalmi Szonja: Ez még egy folyamatban lévő ügy. Dr. Solymos László: Hozzátartozik az előterjesztés tárgyalásához, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban születtek újabb kérelmek, amelyek jelenleg elbírálás alatt vannak. Azt látni kell,

19

hogy ez az előterjesztés nem az új kérelmek befogadásáról és elbírálásáról szól, hanem a meglévő preferált szervezeti státusszal bíró szervezetek körének felülvizsgálatáról. Az újak ettől független eljárásrendet képeznek. Dr. Kozma József: Köszöni szépen. Megadja a szót Dr. Révész Mihálynak. Dr. Révész Mihály: Utólag, itt a helyszínen kapták meg azt a táblázatot, amit a kezében tart. Ebben a második egység 8. sorszámát viselő Hit Gyülekezetének nettó havi bérleti díjánál szerepel, hogy Ft/m2-ben ez mennyi. Itt pedig 751.000 Ft szerepel. Ennek 1 milliárd 800 millió forint felel meg, amit a Hit Gyülekezetének fizetnie kellene, de úgy gondolja, hogy nem ennyit fizet. Dr. Solymos László: Az ő számuk évre vonatkozik. Dr. Révész Mihály: De a táblázatban az összes többinél nem így szerepel. Dr. Szeghalmi Szonja: Évente 356.000 Ft-ot fizetnek. Dr. Révész Mihály: Ő ezt természetesen tudja, de a táblázat félrevezető, mert az összes többinél négyzetméterre van kiszámolva az ár. Dr. Kozma József: Köszöni az észrevételt. Javasolja, hogy a táblázatot egészítsék ki egy *-gal, és lábjegyzetben szerepeljen ehhez egy magyarázat. Így senki nem fogja félreérteni. Az előterjesztés tanulsága tényleg nagyon fontos. Sok tanulsága van. Egyrészt, hogy a civil szervezetek hogyan tudnak együttműködni az önkormányzattal, de az, hogy valójában ez a kulturális civil szférának egy másik fajta támogatása az elhelyezési körülmények támogatásában, ezt nem árt aláhúzni. Vannak egyéb alapok is, és nemsokára tárgyalják a kulturális, az idegenforgalmi és az ifjúsági alap dolgait, ahol ezekhez az összegekhez képest összességében kisebb összegekről van szó, mint amit az önkormányzat bérleti díj támogatás formájában ad. A másik pont pedig az, hogy az önkormányzat saját kulturális, közművelődési, oktatási intézményeit is támogatják ezeken a csatornákon keresztül. Persze ez is megjelenhetne piaci bérleti díjjal, de szerinte ez a mostani konstrukció teljesen bevált. Kérdezi, hogy van-e még észrevétel. Hozzászólás nem lévén, kéri, hogy aki javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 8 igen szavazattal javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását, és az alábbi határozatot hozta:

168-23/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Dr. Botka László polgármester 3032/2015. számú előterjesztését „Preferált bérlők körének felülvizsgálata” tárgyában, és az alábbi határozatot hozza: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását.

20

Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Városüzemeltetési Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. Dr. Kozma József: Köszöni a Városüzemeltetési Iroda munkáját. 9. napirendi pont: A Kövér Béla Bábszínház igazgatói munkakörére beérkezett pályázatok elbírálása Dr. Kozma József: Ebben fontos szerepe volt a Kulturális Bizottságnak, a dolog jelenlegi állásával kapcsolatosan pedig megadja a szót Dr. Solymos Lászlónak. Dr. Solymos László: Az előterjesztésben a szakmai bíráló bizottság és a Kulturális Bizottság korábbi döntése szerepel a javaslattételre vonatkozóan. A két személy vonatkozásában a közgyűlés dönt, természetesen a korábbi döntések figyelembe vételével. Dr. Kozma József: Köszöni szépen. Természetesen a Kulturális Bizottság előzetesen állást is foglalhat, ha szeretne. Megadja a szót Roboz Istvánnak. Roboz István: Mivel a bizottság már megtette a javaslatát a múltkori ülésen, itt a bizottság már csak tárgyalásra javasolja az előterjesztést. Dr. Kozma József: Így van, köszöni szépen. Feltűnt neki, hogy amit mondott, az egy feltételes mód volt. A bizottság javasolhat is, bár ezt ő maga nem kezdeményezte volna. Egyszer már valóban szavaztak, de az elvi lehetőség megvan. Kérdezi, hogy van-e más észrevétel. További hozzászólás nem lévén, kéri, hogy aki a közgyűlésnek javasolja az előterjesztés megtárgyalását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 8 igen szavazattal javasolja a közgyűlésnek az előterjesztés megtárgyalását, és az alábbi határozatot hozta:

168-24/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere 10521/2015. számú előterjesztését „A Kövér Béla Bábszínház igazgatói munkakörére beérkezett pályázatok elbírálása” tárgyában, és az alábbi határozatot hozza: A bizottság javasolja a közgyűlésnek az előterjesztés megtárgyalását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Személyzeti Osztályt, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

21

10. napirendi pont: Döntés a Vedres István Emlékévvé nyilvánításról Dr. Kozma József: Erről tulajdonképpen már volt is szó. Hozzáteszi, hogy Szeged története szempontjából ennek igen nagy jelentősége van Vedres várostervező munkássága miatt is. Véleménye szerint ezzel méltó dologhoz járulnak hozzá. Kérdezi, hogy van-e valakinek ehhez észrevétele, megjegyzése. Hozzászólás nem lévén, kéri, hogy aki a közgyűlésnek javasolja a határozati javaslat elfogadását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 8 igen szavazattal javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását, és az alábbi határozatot hozta:

168-25/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester 16666-3/2015. számú előterjesztését „Döntés a Vedres István Emlékévvé nyilvánításról” tárgyában, és az alábbi határozatot hozza: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. Dr. Révész Mihály: Csak annyit szeretne megjegyezni, hogy a folyamat leteltével kapjon a bizottság egy tájékoztatást. A különböző rendezvényekről kapnak meghívót, jó lenne, ha ezzel kapcsolatosan is így lenne. Dr. Kozma József: Így fog történni. Dr. Solymos László elhagyja a termet. 11. napirendi pont: A Napsugaras Tájház 2015. évi programtervének jóváhagyása Dr. Kozma József: Jelzi, hogy ezt az előterjesztést is mindenki megkapta. Naptárszerűen és programcsoportonként is megtalálhatók az előterjesztésben a rendezvények. Megadja a szót Ács Szilviának.

22

Ács Szilvia: Jelzi, hogy elsődlegesen a pályázati kiírásnak, másrészt pedig a tájház jellegének próbálnak megfelelni. Reméli, hogy tetszett az összeállított program a Tisztelt Bizottságnak. Dr. Kozma József: Köszöni szépen. Kérdezi, hogy van-e valakinek kérdése. Megadja a szót Hüvös Lászlónak. Hüvös László: Nem kérdése van, csak elismeréssel szeretne szólni, mert látta, hogy a tájház az elmúlt években hogyan épült be a helyi közéletbe, és hogy mennyire jól vonja be az óvodát, az iskolát a programjaiba. Bízik benne, hogy ez így folytatódik majd az idei évben is. Ács Szilvia: A tájházat Kulik Melinda vezeti, és igazából az ő érdeme, ami a tájházban folyik. Ők üzemeltetőként csak úgymond felügyelik az ott folyó tevékenységet és próbálják a kereteket megadni. Tartalommal azonban Kulik Melinda tölti meg, és azok az önkéntesek, akik részt vesznek a munkában. Személy szerint nem megnevezve őket, de köszönet jár nekik is. Remélik, hogy az önkormányzat megtartja ezt az intézményét a továbbiakban is. Dr. Kozma József: Nagyon szépen köszöni. Megadja a szót Kosik Dénesnek. Kosik Dénes: Nem kritikának szánja, de pici észrevételei vannak. Ünnepi játszóház címszó alatt szerepel október 23. Szerinte nem biztos, hogy október 23. a játszóházról szól. Dorozsmán ők is tartanak 23-án rendezvényt, megemlékezést, de játszóház nincs benne. Lehet, hogy más másképp látja, de ő ezt érzi. Ács Szilvia: Nyilvánvalóan itt a játszóház résznél kézműves foglalkozásokról van szó, tehát nem az a típusú játszóház, ami a gyermekek „örömködése”. Ez szerinte egy nemzeti ünnepbe beépíthető, de a jövőben természetesen lehet ezen változtatni. Kosik Dénes: A program részletesen itt nyilván nincs felsorolva. Lehet, hogy van olyan része, ami beleillik, és lehet, hogy van olyan, ami nem. Ő csak arra tudott reagálni, amit az anyagban látott. Dr. Kozma József: Szerinte alapvetően teljesen rendben van ez a dolog. A játszóházban megvalósított ünnepi programról van valójában szó, a kicsi gyerekek számára az ünnep alkalmából is játékot kell szervezni. Kérdezi, hogy van-e más észrevétel. További hozzászólás nem lévén, javasolja, hogy hagyják jóvá ezt a programtervet. Amit Kosik Dénes javasolt, szerinte helyre rakták. Kéri, hogy aki támogatja a munkaprogram elfogadását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 8 igen szavazattal elfogadta a munkaprogramot, és az alábbi határozatot hozta:

23

168-26/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési osztály vezetőjének 13793-1/2015. sz. előterjesztését - Napsugaras Tájház 2015. évi programtervének jóváhagyása címmel - és az alábbi határozatot hozta: A bizottság jóváhagyja a határozat mellékletét képező Napsugaras Tájház 2015. évi programtervét. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Városüzemeltetési Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát, valamint a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetőjét jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

24

168-26/2015. (III. 25.) KOIIB sz. határozat melléklete

Napsugaras Tájház programjai a 2015-ös évben Rendezvények Tájházi Farsangoló: 2015. február 21. (szombat) Húsvétváró nap: 2015. március 28. (szombat) Tájházi Húsvétozás: 2015. április 4. (szombat) Tájházak Napja: 2015. április 25. (szombat) Tájházi Majális: 2015. május 1. (péntek) Napsugaras Bornapok: 2015. május 1-3. (péntek-vasárnap) Múzeumok Világnapja: 2015. május 17. (vasárnap) Tájházi Pünkösdölés: 2015. május 24. (vasárnap) Gyereknap a Napsugaras Tájházban: 2015. május 31. (szombat) Nyári Mulatság: 2015. június 13. (szombat) Családi nap: 2015. szeptember 12. (szombat) Örökségvédelmi Napok: 2015. szeptember 19-20. (szombat- vasárnap) Szent Mihály napi Vigadalom: 2015. szeptember 26. Népmese Napja: 2015. szeptember 27. (vasárnap) Paprika Nap: 2015. október 3. (szombat) Őszi Mulatság: 2015. október Karácsonyváró: 2015. december 19-20. (- szombat-vasárnap) Ünnepi játszóházak- családi program 2015. augusztus 20. (csütörtök) 2015. október 23. (péntek) Ünnepi Játszóházak oktatási intézményeknek Farsangi Játszóház Program: ujj-, kanál-, fakanálbáb készítés, busó maszk készítés, fánksütés Időpontok: 2015. február 9- 3., 8.00-16.00 2015. február 16-20., 8.00-16.00 Húsvéti Játszóház Program: tojásfestés írókával, húsvéti díszek készítése, kalácssütés Időpontok: 2015. március 16-20., 8.00-16.00 2015. március 23-27., 8.00-16.00 2015. március 30-április 1., 8.00-16.00

25

Pünkösdi Játszóház Program: virágszövés, madárvarrás, virágkészítés különféle technikákkal, cukros kalácssütés Időpontok: 2015. május 12- 5., 8.00-16.00 2015. május 18 -21., 8.00-16.00 Márton napi Játszóház Program: Márton napi hagyományok felelevenítése, dramatikus játékok, népi kézműves Időpontok: 2015. november 9-13., 8.00-16.00 2015. november 16-20., 8.00-16.00 Adventi Játszóház Program: adventi szokások felelevenítése, népi kézműves Időpontok: 2015. december 1-4., 8.00-16.00 2015.december 7-11., 8.00-16.00 2015. december 14-18., 8.00-16.00 2015. december 21-22., 8.00-16.00 Tájházi Kincskereső programsorozat gyerekeknek 2015. január 10-június 13., minden szombaton 10.00-13.00-ig 2015. szeptember 5-december 19., minden szombaton 10.00-13.00-ig Program: népi hagyományok felelevenítése, kézműves foglalkozások gyerekeknek Tájházi Kincskereső- szünidő (gyerekprogram) 2015. június 18. (csütörtök) 10.00-17.00 2015. június 25. (csütörtök) 10.00-17.00 2015. július 16. (csütörtök) 10.00-17.00 2015. augusztus 6. (csütörtök) 10.00-17.00 2015. augusztus 13. (csütörtök) 10.00-17.00 2015. augusztus 27. (csütörtök) 10.00-17.00 Program: Tájházi Kincskereső programsorozat nyári folytatása, melynek keretében, szövő szakkör, gyöngyszövő szakkör, nemez szakkör, népi konyha szakkör indul

26

Tájházi Kincskereső Nyári Tábor 2015. június 29-július 3. (hétfő-péntek) - Népmese 2015. július 6-július 10.(hétfő-péntek) - Kézműves 2015. július 20-július 24. (hétfő-péntek) - Népi játék 2015. július 27-július 31. (hétfő-péntek) - Kézműves Program: népi hagyományok, népi mesterségek felelevenítése, Alsóvárosi népélet és hagyomány bemutatása, kézműves foglalkozások, népi játékok készítése, népmesék, dramatikus játékok Kézműves Kuckó- kézműves programok felnőtteknek Ékszerkészítés Időpont: 2015. január 24. (szombat) 15.00-18.00 Program: Bőrből, szalvétából, gyöngyökből dekopázs technikával ékszerkollekciók (karkötő, gyűrű, fülbevaló, nyaklánc) övek készítése. Csak természetesen I. Időpont: 2015. február 28. (szombat) 15.00-18.00 Program: Kecsketejből és gyógynövény főzetekből készült szappanok, valamint fürdőbomba készítése. Otthon édes otthon Időpont: 2015. március 21. (szombat) 15.00-18.00 Program: Mécsesek, virágtartók, alátétek készítése parafából, vázák, gyertyatartók készítése üvegekből, képek készítése kenderből és kenderfilcből. Csak természetesen II. Időpont: 2015. április 18. (szombat) 15.00-18.00 Program: Arckrém-, ajakír-, fürdősókészítés természetes alapanyagokból. Bútorfestés Időpont: 2015. május 16. (szombat) 15.00-18.00 Program: Fadobozokat, fatálcákat, falapokat festése népi motívumokkal. ALSÓVÁROSI SÉTA Alsóvárosi séta időpontjai: 2015. április 3- 2014. október 30., minden pénteken 9.00-tól, 11.00-tól, 13.00-tól, 15.00-tól Program: A séta során megismerhetik Szeged legarchaikusabb városrészét, annak épített örökségét és az ahhoz kapcsolódó szellemi örökségünket. A napsugaras házakon kívül felkeressük a Ferences Látogató Központot, ahol megtekintik a gyógynövénykertet, a kőtárat a kerengőt, betekintést nyerhetnek szerzetesi életbe a kolostorban helyet adó kiállítás révén. A séta során az épített szépségek mellett a részvevők megismerhetik Alsóváros múltját, népi kultúrájának jellegzetességeit is. A programon előzetes bejelentkezés alapján lehet részt venni

27

12. napirendi pont: A 2015. évi Ifjúság támogatási keret koncepciója, felhasználási szabályzata és meghirdetése 13. napirendi pont: A 2015. évi Kulturális támogatási keret koncepciója, felhasználási szabályzata és meghirdetése 14. napirendi pont: A 2015. évi Idegenforgalmi támogatási keret koncepciója, felhasználási szabályzata és meghirdetése Dr. Kozma József: Most következik a 3 támogatási keret koncepciójának megtárgyalása, most már rendelkezésre áll mind a 3 keretre vonatkozó írásos előterjesztés. Így együtt tudják tárgyalni mind a 3 keret anyagát. Időközben beérkezett egy előterjesztő által inspirált javaslat, amit természetesen megszívlelésre jó szívvel terjeszt a bizottság elé. Ez arról szó, hogy amennyiben kisebb támogatást kap, mint amennyire pályázott, akkor az általa teljesítendő önerő is arányosan csökken az alacsonyabb támogatási aránynak megfelelően. Az a javaslat vonatkozik a többi bizottság által kezelt összes alapra is. Erről lehet elvi vitát is nyitni, vagy konkrétan beszélgetni is. Kardos János: A jegyzőkönyv miatt elmondja, hogy ez nem előterjesztői javaslat. Dr. Kozma József: Ezt ő javasolja. Kardos János: Az rendben van, csak ő (Kardos János) az előterjesztő. Dr. Kozma József: Ő azt mondta, hogy az előterjesztők irányából megfogalmazott észrevételről van szó. Nem előterjesztői javaslat, ezt rosszul mondta. Dr. Révész Mihály: Elnök úr azt mondta, hogy csökkenjen, de ő azt a szót javasolja, hogy csökkenhet, mivel nem biztos, hogy a támogatott csökkenteni akarja az önrészt. Dr. Kozma József: Itt arról az önrészről van szó, amit az elszámolásnál majd igazolnia kell. Megadja a szót Roboz Istvánnak. Roboz István: Amikor a pályázók beadják a pályázatukat, akkor a koncepció és a szabályzat meghatározza, hogy melyik keretnél milyen önrészt várnak el. A Kulturális és az Ifjúsági keretnél 20 %-ot, az Idegenforgalmi keretnél pedig 50 %-ot. Az eddigi szabályok szerint a pályázatban bevállalt önrésszel kellett elszámolni. Az új szabály úgy szólna, hogy ha kevesebb támogatást kap a pályázó, mint amennyit kért, akkor ugyanolyan arányban csökkenne a kötelezően elszámolandó önrész is. Nyilván bármennyit elkölthet. Dr. Kozma József: Többet is elszámolhat. Roboz István: Igen, de kötelezően elő lesz írva a pályázónak, hogy mennyivel kell elszámolnia. Dr. Révész Mihály: A másik észrevétele, hogy a dátumok kipontozott helyeire meg kellene határozni a dátumokat. Roboz István: Igen.

28

Dr. Kozma József: Igen, hogy milyen határidőkkel tudják elindítani a meghirdetést. Kérdezi az előterjesztőt. Roboz István: A Kulturális keretnél jellemzően a 2 hét és a 20 nap volt, ezek váltakoztak évrőlévre. Ő a 20 napot jobbnak tartja, mert mindegyik keretre benyújtandó pályázatot komolynak tartja. Ugyan sokan keresik már a felhívást, tehát készülnek a szervezetek, de javasolja, hogy adják meg a lehetőséget arra, hogy alaposan előkészített pályázatot adjanak be. Ez mindig a Délmagyarországban való megjelenéstől számított 20. nap. Amikor tudják már, hogy a Délmagyarország mikor tudja megjelentetni, akkor a weboldalra felrakott pályázati kiírásra és az adatlapra értelemszerűen az onnantól számított határidő napját teszik rá. Dr. Kozma József: Kérdezi, hogy ez így egyértelmű-e. Dr. Révész Mihály: Igen. Dr. Kozma József: Megadja a szót Hüvös Lászlónak. Hüvös László: Elnézést kér, de jelzi, hogy 5 órakor el kell mennie, de a javaslata mind a 3 keretet érinti. Vannak olyan civil szervezetek, amelyekkel hosszú távú kulturális együttműködési megállapodás van, amelyeket a koncepcióban nem zárnak ki. Nem tudja, hogy ez tudatos-e. Nyilván ezek a szervezetek fixen részesülnek támogatásban, és talán a szerződésükben is szerepel ez. Viszont az egyértelműség kedvéért lehet, hogy a bizottságnak meg kellene fontolni, hogy kizárják-e ezeket a szervezeteket a keretes támogathatók köréből. Roboz István: A válasz a vhr.-ben van, a költségvetés végrehajtási rendeletében. A rendelet azt mondja ki, hogy amelyik kulturális szervezettel együttműködési megállapodása van az önkormányzatnak, azok a szervezetek abban a tárgyban nem pályázhatnak, de az együttműködéstől eltérő témában igen. Ezért nem gondolták kizárni ezeket a szervezeteket. Hüvös László: Csak azért javasolja, hogy ezt építse be a bizottság, mert a vhr.-t lehet, hogy nem olvassa el minden civil szervezet. A pályázati anyagot viszont biztosan. Ha a pályázati anyagban benne van az alapítványok közreműködése, korlátozó eleme, ami egyébként a vhr.-ből van átemelve, ilyen szempontból akkor ezt is minden további nélkül át lehetne emelni. A Kulturális keretnél biztosan benne van, az Idegenforgalmi és az Ifjúsági keretnél nincs meggyőződve. Dr. Kozma József: A válaszban benne volt, hogy nem is kérdés, hogy automatikusan mi emelődik át. A rendelet szerint ugyanazon célra már nem lehet pályázatot benyújtani, nem kaphatnak támogatást. Roboz István: Azért, hogy tényleg mindenki számára világos legyen, elmondja, hogy eddig volt olyan, hogy valaki eltérő témában pályázott a bizottsághoz és nyert is. A jelenlegi előterjesztés ezt a lehetőséget fenntartja. Dombi Gábor: Helyesen. Hüvös László: Az a kérdés, hogy akarják-e ezt. Roboz István: Ezt a bizottságnak kell eldöntenie.

29

Tóth Károly: Amit Hüvös László mondott, az egy valódi probléma. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egy civil szervezet tevékenysége bővül, vagy van egy évforduló. Minden évben előfordulhat egy olyan kulturális rendezvény, amelyhez kapcsolódik egy civil szervezet, és egyszeri alkalomra valóban többlettevékenysége mutatkozik. Ezért Hüvös László javaslatát úgy korrigálná, hogy hozzák be akkor, amikor a Kulturális, az Idegenforgalmi vagy az Ifjúsági keretről döntés születik. Megkérik a szakirodát, hogy legyenek itt az együttműködési megállapodások, mert más a helyzet, ha egy civil szervezet 3-400.000 Ft-ot kap vagy 1 millió forintot. Akkor nézzék majd meg, hogy a megállapodásban rögzített támogatási céloktól markánsan elkülönülő többletfeladatra kérnek-e támogatást. Így ab ovo nem kellene őket kizárni. Hüvös László: Így azonban ő nem szeretne belenyúlni az előterjesztésbe, mert ezek nyilván adható támogatások, így a bizottság végtelen bölcsességével dönt majd akkor, hogy valóban ugyanarról a tevékenységről van-e szó vagy nem. Ezt így benne lehet hagyni, ha pedig egy civil szervezet érdeklődik, akkor a tájékoztatást meg kell kapnia, hogy érdemes-e, lehet-e pályáznia. Dr. Kozma József: Azt gondolja, hogy ez praktikusan így fog történni. Amikor az iroda befogadja a pályázatokat, akkor mindegyik pályázót tájékoztatni fogják arról, hogy igen vagy nem. Mivel az mindig mérlegelés tárgya, hogy beleesik-e az adott tárgykörbe vagy nem, ez pedig tényleg a bizottságra tartozik. Megadja a szót Roboz Istvánnak. Roboz István: Egy nagyon fontos dologra szeretné felhívni a bizottság tagjainak figyelmét, mert lehet, hogy nem vették észre. Ezt abból gondolja, hogy eddig erre a bizottság nem reagált. A legfontosabb változás az eddigiekhez képest az, hogy az Idegenforgalmi keretet nem számítva, a másik két keretben az idei javaslatuk arról szól, hogy csak a civilek kapjanak a keretből támogatást. Eddig nem ez volt a jellemző. A szakirodán már hosszú évek óta töprengenek azon, hogy a keretet valamilyen módon úgy alakítsák, hogy ne az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok pályázzanak rá, akiknek egyébként is nagyjából rendben van a finanszírozásuk. Ezek a keretek pénzügyi szempontból nem nagyok. Arányaiban viszont mindig nagyon sokat vittek el az önkormányzat saját intézményei. Az Idegenforgalmi keretnél nyilván nem teljesen így van, mivel ott olyan típusú a támogatás, hogy cégek is pályázhatnak, de a másik kettőt kifejezetten civilek támogatására szeretnék fordítani. A javaslat tehát az, hogy állami, önkormányzati és egyházi intézmények, gazdasági társaságok stb. nem pályázhatnak a Kulturális és az Ifjúsági keretre, tehát kifejezetten civilek számára lenne ez a két keret. Örülnének, ha a bizottság ezzel egyetértene. Dr. Kozma József: Csak egyetlen kör jelent meg a lelki szemei előtt. Nincs-e olyan együttműködési megállapodás az egyetem közművelődési, kulturális vonalával, amivel esetleg ők pályáznának be. Ott viszont nincs civil szervezet. Roboz István: Van velük együttműködés. Kardos János: Úgy gondolja, hogy ez nem okoz problémát. Dombi Gábor: Oldják meg. Tóth Károly: Technikai megjegyzése volt azzal kapcsolatban, amit Hüvös László felvetett: kéri az irodát, hogy pl. a megjegyzés oszlopban tüntessék fel az együttműködési megállapodásra vonatkozó információt. Csak azért, hogy ez mérlegelési szempont legyen.

30

Hüvös László elhagyja a termet. Roboz István: Jelzi, hogy 5 szavazásról lenne szó, plusz a módosítóról. Dr. Kozma József: Praktikusan van 3 előterjesztés, és egy módosító javaslat, ami mindegyikkel kapcsolatban ugyanazt javasolja, vagyis az arányos önrészcsökkentési javaslat. Javasolja, hogy először a módosító javaslattal kapcsolatban szavazzanak. Kéri, hogy aki egyetért az önrész arányos csökkentésével, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 7 igen szavazattal elfogadta az önrész arányos csökkentésére vonatkozó módosító javaslatot. Jelzi, hogy ezek után térhetnek rá a keretekkel kapcsolatos szavazásra. Mindhárom keretnél található határozati javaslat a koncepcióról és a kiírásról. Roboz István: Jelzi, hogy a dátumról nem kell külön szavazni. Dr. Kozma József: Javasolja, hogy a 20 napot fogadják el, a dátumok pedig a közzétételtől számítva kerülnek oda. Dombi Gábor: Az nagyon kevés. Dr. Kozma József: Már most készülnek rá a pályázók. Ha most elfogadják a szabályzatot, akkor pedig már biztosan tudnak készülni. Nem javasolja, hogy húzzák az időt, mert mennek bele az évbe. Az év első felénél fognak tartani, mire dönthetnek a pályázatokról. Kosik Dénes: Év végén pedig majd jönnek a módosítások. Dr. Kozma József: A bizottság a lehető leghamarabb már tárgyalni is fogja a pályázatokat, igyekeznek ennek az igénynek megfelelni. Kéri, hogy aki elfogadja a 20 napos beadási határidőt, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 7 igen szavazattal elfogadta a határidőt. Kéri, hogy aki a 3 koncepciót és a szabályzatot elfogadja, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 7 igen szavazattal elfogadta a koncepciókat és a szabályzatokat. Kéri, hogy aki a 3 kiírást elfogadja, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 7 igen szavazattal elfogadta a kiírásokat. Roboz István: Felhívja a bizottság elnökének figyelmét, hogy a Jegyzői Iroda munkatársa is jelezte, hogy a 3 kerettel kapcsolatban külön kell szavaznia a bizottságnak. Dr. Kozma József: Az történt, mindegyikről szavaztak. Dr. Kóborné dr. Holzinger Gabriella: De külön kell az ifjúságiról, külön a kulturálisról és külön az idegenforgalmiról. Előbb a koncepcióról és a szabályzatról, majd pedig a kiírásról szavazott a bizottság. Dr. Kozma József: Mindegyik kiírásról és mindegyik koncepcióról szavaztak.

31

Dr. Kóborné dr. Holzinger Gabriella: Igen, de a koncepciók nem egy előterjesztésben szerepeltek. Dr. Kozma József: Rendben. Kéri, hogy aki elfogadja az Ifjúsági keret határozati javaslatát és annak mellékletét, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 7 igen szavazattal elfogadta az Ifjúsági keret határozati javaslatát, valamint a mellékleteit, és az alábbi határozatot hozta:

168-27/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály vezetőjének a 2015. évi Ifjúsági támogatási keret felhasználási szabályairól szóló, 19806/2015. számú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozta. 1./ A bizottság jóváhagyja a határozat 1. sz. és 2. sz. mellékletét képező, a 2015. évi Ifjúsági támogatási keretre vonatkozó felhasználási koncepciót, illetve felhasználási szabályzatot, valamint a bizottság jóváhagyja a határozat 3. sz. mellékletét képező pályázati felhívást. 2./ A bizottság úgy döntött, hogy - az Önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó 2015. évi működési kiadások - Központi kulturális feladatok - Kulturális támogatási keret előirányzat terhére - egy alkalommal jelenjen meg figyelemfelkeltő felhívás a Délmagyarország c. napilapban és egy héten át szerepeljen a VTV Szeged képújságjának felhívásai között, továbbá hogy a teljes pályázati anyag legyen letölthető az önkormányzat honlapjáról. 3./ A bizottság, a polgármester útján, kéri a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály vezetőjét, hogy intézkedjen a figyelemfelkeltő felhívásnak a Délmagyarországban és a VTV Szeged képújságján, továbbá a pályázati felhívásnak és a pályázati dokumentációnak az önkormányzat honlapján való megjelentetéséről. Határidő: a Délmagyarországban és a VTV Szeged képújságján a jelen határozat keltét követő 10 napon belül, az önkormányzat honlapján a Délmagyarországban való megjelenés napján. Felelős: a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály vezetője. 4./ A pályázat benyújtásának határideje: a Délmagyarországban való megjelenést követő 20 nap. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályt jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

32

168-27/2015. (III. 25.) KOIIB sz. határozat 1. sz. melléklete

A 2015. évi Ifjúsági támogatási keret felhasználásának koncepciója 1. § Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága az Ifjúsági támogatási keret elosztásánál a következő célkitűzéseket veszi figyelembe: (1) Az Ifjúsági támogatási keret azokat a szervezeteket támogatja, amelyek ifjúságnak szóló programokat, rendezvényeket, táborozásokat szerveznek és fejlesztik ifjúsági szolgáltatásaik körét. (2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott alapelveknek megfelelően az Ifjúsági támogatási keret az alábbi ifjúsági tevékenységek támogatására szolgál: - rendezvények, amelyek segítik a fiatalokat problémáik megoldásában, - táborozások, - rendezvények, amelyek formálják a fiatalok életmódját, - szabadidő tartalmas eltöltése, - hagyományok teremtése, ápolása, - ifjúsági közösségi terek fejlesztésére szolgáló, kisértékű tárgyi eszközök beszerzésének segítése. 2. § Az Ifjúsági támogatási keretből támogatást kizárólag pályázat útján lehet elnyerni. A 2015. évi Ifjúsági támogatási keret felosztásának jogcímei konkrétan a következők: - „A” kategória: gyermek és/vagy ifjúsági szférát jelentős mértékben megmozgató, legfeljebb városi szintű, a fiatalok kreativitásának megmutatására alkalmas rendezvények, amelyek hagyományok teremtésére és ápolására is alkalmasak - „B” kategória: kisértékű tárgyi eszközök beszerzése, ifjúsági közösségi terek fejlesztésére - „C” kategória: táborozások 3. § Az Ifjúsági támogatási keretre beérkezett pályázatok elbírálásánál az alábbi prioritások érvényesülnek: - újszerű kezdeményezések, - több szervezet együttműködésével megvalósuló programok, táborozások, képzések,

33

- rendezvények esetében az ifjúsági réteg jelentős mértékű megmozgatása (városi mértékű, nyitott mások számára is, legalább 100 főt érintsen) - kulturális és hagyományőrző rendezvények, - kommunikáció fejlesztésére irányuló célok megvalósítása, - képesség- és készségfejlesztő programok, - a korosztály öntevékenységének és érdekképviseletének kialakulását segítő célok, - fiatalok bevonásával megvalósuló szervezési célok, - prevenció. 4. § Pályázhatnak szegedi székhelyű, adószámmal rendelkező civil szervezetek, továbbá melyeknek Szegeden működik hivatalos tagszervezete és tevékenységüket a szegedi lakosok szolgálatára végzik, amelyek - gyermek- és ifjúsági közösségeket fognak össze, vagy - a gyermek- és ifjúsági közösségek számára szolgáltatásokat biztosítanak, vagy - a gyermek- és ifjúsági korosztályok érdekeinek képviseletét vállalták fel létesítő okiratukban, vagy - más, az alapszabállyal/alapító okirattal egyenértékű dokumentumban a gyermek- és ifjúságügyet kiemelt célként jelenítik meg. Csak adószámmal és bankszámlával rendelkező szervezetek pályázhatnak. Figyelem: alapítvány csak program megvalósításához kérhet támogatást. Nem pályázhatnak politikai szervezetek, magánszemélyek, önkormányzati, állami vagy egyházi fenntartású intézmények, költségvetési szervek, gazdasági társaságok, továbbá olyan szervezetek, amelyek a pályázat kiírását megelőző öt évben saját vagy párttal közös jelöltet állítottak országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson.

34

168-27/2015. (III. 25.) KOIIB sz. határozat 2. sz. melléklete

A 2015. évi Ifjúsági támogatási keret felhasználásának szabályzata 1. § (1) Az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 4/2015. (II.19.) önkormányzati rendelet (Vhr.) 8.§ (5) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az Ifjúsági támogatási keret felhasználásáról a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság dönt. (2) A Vhr. 8. § (9) bekezdésében foglaltak szerint, a bizottságnak a kerettel kapcsolatos eljárási és a pályáztatás lebonyolításának rendjét tartalmazó szabályzattal kell rendelkeznie. (3) Az Ifjúsági támogatási keret elosztásánál követendő célkitűzéseket az Ifjúsági támogatási keret felhasználásának koncepciója tartalmazza. 2. § (1) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése minden költségvetési évre meghatározza az Ifjúsági támogatási keret rendelkezésére álló pénzügyi keretet. (2) Az Ifjúsági támogatási keretből támogatást kizárólag pályázat útján lehet elnyerni. (3) A Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság az Ifjúsági támogatási keret terhére a támogatandó célok, a pályázati határidő és pályázati értékhatár feltüntetésével pályázatot hirdet. A tárgyévi pályázati felhívást a helyi sajtóban és az önkormányzat weblapján nyilvánosságra hozza. (4) A keretből csak kiegészítő támogatás nyújtható a pályázónak, akinek a pályázott cél teljes költségének legalább 50 %-ával rendelkeznie kell a pályázat benyújtásakor. Ez az összeg származhat más pályázaton elnyert vagy egyéb, de nem Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatától kapott támogatásból. (5) A tárgyévben az Ifjúsági támogatási keretre egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be, amelyben egy cél, program támogatását kérheti. Több cél együttes megnevezése a pályázatból való kizárással jár. Ugyanazon célhoz újabb támogatás nem kérhető. Nem kaphat támogatást olyan pályázó, amely a tárgyévben már három keretből kapott támogatást, illetve amely pályázó ugyanazon programhoz, projekthez más önkormányzati keretből is igényel(t), illetve kapott támogatást. (6) Pályázatot nyújthatnak be: szegedi székhelyű, adószámmal rendelkező civil szervezetek, továbbá melyeknek Szegeden működik hivatalos tagszervezete és tevékenységüket a szegedi lakosok szolgálatára végzik, amelyek

35

- gyermek- és ifjúsági közösségeket fognak össze, vagy - a gyermek- és ifjúsági közösségek számára szolgáltatásokat biztosítanak, vagy - a gyermek- és ifjúsági korosztályok érdekeinek képviseletét vállalták fel létesítő okiratukban, vagy - más, az alapszabállyal/alapító okirattal egyenértékű dokumentumban a gyermek- és ifjúságügyet kiemelt célként jelenítik meg. Csak adószámmal és bankszámlával rendelkező szervezetek pályázhatnak. Figyelem: alapítvány csak program megvalósításához kérhet támogatást. Nem pályázhatnak politikai szervezetek, magánszemélyek, önkormányzati, állami vagy egyházi fenntartású, intézmények, költségvetési szervek, gazdasági társaságok, továbbá olyan szervezetek, amelyek a pályázat kiírását megelőző öt évben saját vagy párttal közös jelöltet állítottak országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson. (7) A pályázott támogatás mértéke legfeljebb a bruttó összköltség 50%-a, maximum 300 000 Ft lehet és nem lehet kevesebb 50 ezer forintnál. Az önrész 50%-ának készpénzben kell a pályázó rendelkezésére állnia, kivéve a „B” pályázati kategória esetén, ahol a teljes önrésznek készpénzben kell rendelkezésre állni. (8) A támogatást kérőnek a pályázat benyújtásával egyidőben nyilatkoznia kell, a) a támogatási célról, időhöz kötött cél esetén az időpontról, helyszínről, rendezvény esetén a várható résztvevők számáról; b) a megjelölt támogatási célhoz milyen összegű saját és egyéb forrással rendelkezik; c) a tárgyévben melyik önkormányzati támogatási keretből milyen címen, milyen összegű támogatást igényelt, illetve kapott; d) a tárgyévet megelőző évben milyen címen, milyen összegű támogatásokban részesült az önkormányzattól, és amennyiben az előző évben támogatott volt, elszámolt-e a támogatással és mikor nyújtotta be az erről szóló beszámolót; e) köztartozásait (NAV, vám, helyi adó és illeték) maradéktalanul megfizette, vagy köztartozása nincs; f) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti összeférhetetlenség, illetve érintettség fennállásáról vagy hiányáról. (9) A pályázathoz csatolni kell - a hiánytalanul kitöltött pályázati adatlapot, - a hiánytalanul kitöltött és aláírt programűrlapot, - a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti összeférhetetlenség, illetve érintettség fennállásáról vagy hiányáról szóló nyilatkozatot, - az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke szerinti de minimis támogatásokra vonatkozó nyilatkozatot. A pályázó szervezet létezését a nyilvántartásba vételre vonatkozó, 30 napnál nem régebbi bírósági igazolással vagy a szervezet adószámát igazoló NAV igazolással kell alátámasztani. Az igazolást a pályázattal együtt kell benyújtani. Amennyiben a pályázó civil szervezet, sikeres pályázat esetén, a támogatás kiutalása előtt igazolnia kell, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 30. §-a szerint az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezte beszámolóját. A nem önkormányzati fenntartású támogatásra jogosult szerv a kiutalás előtt köteles cégkivonattal (gazdasági társaság) vagy büntetőjogi felelősséggel járó nyilatkozatával (civil

36

szervezet) igazolni, hogy nincs végrehajtási vagy felszámolási eljárás alatt. (10) Az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a bizottság nem zárja ki a keret pályázatából azokat, akik az önkormányzat más kereteihez más cél támogatására a bizottsághoz benyújtott pályázaton túl pályáznak, kizárja viszont azokat, akik ugyanezen cél támogatására más önkormányzati keretből is kérnek támogatást, valamint azokat, akik az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás keretében a tárgyévben egyéb költségvetési előirányzatokból támogatást kapnak. (11) Kisértékű tárgyi eszköz beszerzésére irányuló pályázat esetén az eszközök egyenkénti értéke nem haladhatja meg a bruttó 100 ezer forintot. (12) Amennyiben a pályázó az igényelt összegnél kevesebbet kap, a kiutalás előtt köteles nyilatkozni, hogy a kevesebb összeggel is képes megvalósítani a pályázati célt. A pályázó csak ebben az esetben jogosult a támogatásra. 3. § (1) Pályázni csak a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály által kiadott pályázati adatlapon és programűrlapon lehet, mely letölthető elektronikus formában a www.szegedvaros.hu honlapról. (2) A pályázatokat a Művelődési Osztályra kell benyújtani, nyomtatott formában kitöltve. Az aláírás nélkül benyújtott, a pályázati kiírásnak vagy ezen szabályzatnak nem megfelelő, továbbá a határidőn túl beadott adatlap a pályázatból való kizárással jár. Hiányosan kitöltött pályázat esetén az iroda e tényről értesíti a pályázót, legfeljebb 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás elmulasztása vagy a pályázati feltételeknek való meg nem felelés esetén a kérelmeket – mint érdemi elbírálásra alkalmatlant – a bizottság elutasítja. (3) A Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság elbírálja a pályázatokat és megállapítja a támogatások összegét. (4) Pályázat útján elnyert támogatást csak a pályázati adatlapon megjelölt szerződő partnernek lehet átutalni, az általa megnevezett számlaszámra, megnevezve a támogatott célt. (5) A pályázókat – az elbírálást követően – a Művelődési Osztály értesíti, a támogatottak listáját a támogatott cél és a megítélt támogatás összegének feltüntetésével az önkormányzat internetes oldalán nyilvánosságra hozza a döntést követő 60 napon belül. (6) A keret terhére történő támogatás kifizetése kizárólag támogatási szerződés alapján lehetséges. A szerződésnek tartalmaznia kell: a) a támogatott szervezet, program vagy támogatandó cél pontos megjelölését, továbbá időponthoz kötött rendezvény esetén az időpontot, b) az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítési határidejét; az esetleges fizetési ütemezést, c) a szerződő partner bankszámla számát, adószámát, d) a támogatással való elszámolás határidejét és módját, továbbá hogy az elszámolás nem teljesítése esetén a támogatott a támogatást köteles visszafizetni, és 3 évig újabb támogatást nem kaphat,

37

e) azt, hogy a támogatott a támogatás kiutalása előtt igazolni köteles, hogy van-e köztartozása, az átütemezésről szerződést kötött, illetve hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott értékhatár alatti támogatás esetén elfogadható a nyilatkozat is f) azt, hogy amennyiben a pályázó az igényelt támogatásnál kevesebbet kap, a kevesebb összeggel is képes megvalósítani a pályázati célt. g) A 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet alapján a kormányzati funkció kódot. (7) A kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet 4.§ (2) bekezdése kimondja, hogy az államháztartási forrásból nyújtott pályázati vagy egyedi támogatás nyújtásakor a támogatás alapjául szolgáló okiratban fel kell tüntetni a támogatási cél kormányzati funkcióját. Erre tekintettel a támogatási szerződésben az alábbi kódot kell feltüntetni: Ifjúsági keret COFOG: 084032 4. § A 2015. évi Ifjúsági támogatási keret felosztásának jogcímei konkrétan a következők: - „A” kategória: gyermek és/vagy ifjúsági szférát jelentős mértékben megmozgató, legfeljebb városi szintű, a fiatalok kreativitásának megmutatására alkalmas rendezvények, amelyek hagyományok teremtésére és ápolására is alkalmasak, - „B” kategória: kisértékű tárgyi eszközök beszerzése, ifjúsági közösségi terek fejlesztésére, - „C” kategória: táborozások. 5. § (1) A támogatásban részesített a program lezárultát követő 60 napon belül – de legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-éig – köteles a Művelődési Osztály által kiadott elszámolási nyomtatványon a támogatott cél megvalósulásáról beszámolni és a támogatás, valamint a pályázatban feltüntetett önerő felhasználásáról, a felhasználást bizonyító számlák másolataival elszámolni a Művelődési Osztály felé. Amennyiben a döntéshozó a támogatási igénynél kevesebb összegű támogatásról dönt, a pályázatban eredetileg vállalt önerő elszámolandó részét saját hatáskörben ugyanolyan arányban csökkenti, melyet a támogatási szerződésben rögzít. Az elszámolási határidőt indokolt esetben a támogatott írásbeli kérésére a bizottság legkésőbb a tárgyévet követő március 31-éig meghosszabbíthatja, amennyiben azt a támogatott az elszámolási határidő lejártát legalább 30 nappal megelőzően kérelmezi. (2) Az elszámolási kötelezettséget a szerződésben előírt határidőig nem teljesítő támogatottat a Művelődési Osztály írásban felszólítja a támogatás 15 napon belüli visszafizetésére, és közli vele, hogy 3 évig újabb támogatást nem kaphat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatától. (3) A támogatott szervezet – az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelet 4. § (10) bekezdése értelmében – a kiutalás előtt köteles igazolni, hogy köztartozásait maradéktalanul megfizette (ez nem vonatkozik a közalapítványokra, a helyi nemzetiségi önkormányzatokra, valamint az egyházi szervezetekre és intézményeikre). (4) Az az önkormányzati támogatásban részesített jogi személy, amelynek az önkormányzat felé

38

lejárt tartozása van, köteles tűrni, hogy a lejárt tartozás mértékével megegyező mértékű még ki nem utalt támogatási összeget visszatartsa az önkormányzat egészen addig, amíg a lejárt tartozását ki nem egyenlíti. Ez esetben az önkormányzat késedelme a megfizetésig nem áll be. (5) Azon támogatásban részesített jogi személy esetében, amely bármely jogszabályi vagy önkormányzati tulajdonosi adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy nem az előírt formában tesz eleget, a támogatás folyósítása az adatszolgáltatásig felfüggesztésre kerül.

39

Melléklet a 2015. évi Ifjúsági támogatási keret felhasználásának szabályzatához

Felhasználási és elszámolási segédlet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. évi Ifjúsági támogatási keretéből elnyert támogatáshoz Általános elvek A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által meghirdetett keretekből támogatásban részesült szervezetek, magánszemélyek pályázati programjuk megvalósulásáról, a támogatás, valamint a pályázatban feltüntetett önerő célszerű és szabályszerű felhasználásáról számot adnak. A támogatási szerződésben rögzített, támogatott feladatok, kötelezettségek teljesítését követően – a szerződésben meghatározott határidőn belül – a támogatottak beszámolót készítenek, amelynek fő részei: a) szakmai beszámoló, b) pénzügyi elszámolás és a kapcsolódó mellékletek. A támogatás felhasználása során arra kell törekedni, hogy az egyes felmerülő kiadások az elszámolás szabályait figyelembe véve megfelelően legyenek dokumentálva. A támogatott csak abban az esetben jogosult az önkormányzattól újabb támogatás elnyerésére, ha beszámolási és elszámolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A beszámolási kötelezettség teljesítése során dokumentumokkal igazolni kell, hogy a támogatás és az önerő rendeltetésszerűen, a szerződésben rögzített feladatokra került felhasználásra. A beszámoló készítése során figyelmet kell fordítani arra, hogy a támogatás teljes – szerződés szerinti – összegével el kell számolni. A felvett támogatás mértékénél kisebb összegű elszámolást benyújtó támogatott elesik az el nem számolt támogatástól – a fel nem használt összeget köteles visszafizetni. A beszámolási kötelezettség elmulasztása esetén a támogatott a teljes támogatási összeget köteles visszafizetni az önkormányzatnak, és 3 évig az önkormányzattól támogatásban nem részesülhet. A szakmai beszámoló kritériumai A szakmai beszámoló a pályázati anyagban és a támogatási szerződésben vállalt feladatok megvalósulását és a támogatás felhasználását mutatja be, és a szerződésben felsorolt szakmai feladatokkal azonos szerkezetben készül. A szakmai beszámolóban felsorolt, megvalósított feladatoknak igazodniuk kell a pénzügyi beszámoló számlaösszesítőjében szereplő sorokhoz, az abban megjelenő számlákhoz, bizonylatokhoz. Itt kell szövegesen bemutatni a támogatási cél megvalósulásának körülményeit: milyen célkitűzés részeként használta fel a pályázó a támogatást, milyen eszközt, tárgyat, szolgáltatást vásárolt. Amennyiben a szakmai beszámoló nincs összhangban a pénzügyi elszámolással vagy abból világosan nem tűnik ki, hogy a támogatást mire fordították, az elszámolás nem fogadható el. A pénzügyi elszámolás kritériumai A támogatás és a támogatási szerződésben rögzített önrész terhére csak olyan kiadások számolhatók el, amelyek a támogatott (szerződő fél) nevére kiállított számlákkal és kifizetési bizonylatokkal (kiadási pénztárbizonylat, banki átutalási kivonat/igazolás) vagy, ha a támogatott a támogatás felhasználásakor harmadik felet bíz meg, megbízási szerződéssel és kifizetési bizonylatok-

40

kal (átvételi elismervény, kiadási pénztárbizonylat, banki átutalási kivonat/igazolás) igazoltak, az adott pályázat céljának tételesen megfelelnek, látható, hogy a támogatást mire használták fel, és a felmerült költségeket milyen mértékben fedezték a szerződés szerinti támogatásból. Csak azok a számlák fogadhatók el, amelyek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 169. § által meghatározott kritériumoknak megfelelnek, azaz: "A számla kötelező adattartalma a következő: a) a számla kibocsátásának kelte; b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön; e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében; i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; j) az alkalmazott adó mértéke; k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja; l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki; m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól; n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett; o) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;

41

p) a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében; q) a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régisek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében; r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.” A fenti formai és tartalmi kritériumoknak nem megfelelő számla nem fogadható el elszámolásként. Amennyiben nem számla ellenében fizettek a pályázati cél megvalósítása érdekében, minden olyan más dokumentumot csatolni kell, amely alátámasztja az elszámolásban szereplő bizonylatok tartalmát. Ezek lehetnek a kifizetés alapjául szolgáló megkötött szerződések, megrendelők, teljesítés-igazolások, jegyzőkönyvek, egyéb dokumentumok. Az ezekhez rendelt, kifizetést igazoló átutalási bizonylatot, postai feladóvényt stb. szintén csatolni kell. A számlák és bizonylatok keltezési dátumai az adott elszámolási időszakba kell, hogy essenek. Ezen időszak kezdete legkorábban 2015. január 1., végső dátumát a támogatási szerződés tartalmazza (az elszámolás határideje).

Az elszámolások menete - A számlákat, bizonylatokat állítsa olyan sorrendbe, hogy tartalmuk szerint megfeleljenek a beszámoló logikájának. A tényleges pénzügyi teljesítés bemutatása céljából hozzá kell rendelni a bizonylatokhoz a pénzügyi teljesítést igazoló bankkivonatokat, kiadási pénztár-bizonylatokat (vagy a számlának tartalmaznia kell a "fizetve" megjegyzést). - Ezután vezesse rá valamennyi számla és bizonylat eredeti példányára a következő szöveget: "a 2015. évi Ifjúsági támogatási keret felé elszámolva ………..…..Ft.” Csak ezután fénymásolja a számlát, bizonylatot! Csak az ilyen záradékkal ellátott számlák, bizonylatok fogadhatók el elszámolásként. Amennyiben a támogató azt kéri, a támogatott köteles az elszámolásban benyújtott számlák és bizonylatok eredeti példányait ellenőrzésre bemutatni. Az elszámolás fő dokumentuma az Elszámolólap, kötelező mellékletei a Számlaösszesítőjegyzék, valamint a számlák, szerződések és bizonylatok másolatai. Az Elszámolólapot és a Számlaösszesítő-jegyzéket a Művelődési Osztály a támogatási szerződéssel egyidejűleg a támogatott rendelkezésére bocsátja. Az azonosíthatóság és a kereshetőség végett a számlaösszesítő (egynél több számla vagy bizonylat csatolása esetén használandó) sorait sorszámozni kell, s ugyanezen számokkal kell megjelölni a hivatkozott dokumentumokat is. Célja, hogy a támogatás megvalósulását ellenőrző szerv egyértelműen meg tudja állapítani a támogatási céloknak, illetve a szerződésben vállalt feladatoknak való megfelelést. Minden számlaösszesítő végén az összegeket össze kell adni. A számlaösszesítőben felsorolt számlákban és bizonylatokban foglalt adatoknak meg kell egyezniük a fénymásolatban benyújtott számlák, bizonylatok adataival. A támogatott, illetve a képviseletre jogosult a számlaösszesítő valamennyi oldalát lássa el kézjegyével.

42

A meghatalmazás A támogatottaknak lehetőségük van arra – a beszámoló és az elszámolás elkészítése során –, hogy a képviseletre jogosult személyen túl bárkit meghatalmazzanak a dokumentumok aláírására, hitelesítésére. A meghatalmazásban a meghatalmazó képviselő és a meghatalmazott azonosítását szolgáló adatokon és aláírásukon túl meg kell jelölni a meghatalmazás célját, a meghatalmazottnak az eljárásban való jogosultságát, valamint azt legalább két – azonosítható – tanú aláírásával kell ellátni. A meghatalmazást csatolni kell az elszámoláshoz. Szankciók: Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 4/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelet 4. § (16) bekezdés szerint "amennyiben a támogatott az átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról a megállapodásban megjelölt határidőre nem számol el, úgy a támogatás teljes összegét a felszólítást követő 15 napon belül köteles visszafizetni és újabb támogatás 3 évig nem folyósítható". Nem szabályszerű elszámolás esetén: Ha a támogató, illetve az önkormányzat illetékes szerve – figyelembe véve az elszámolási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat – megállapítja, hogy az elszámolás, vagy annak elemei nem felelnek meg az előírásoknak, kötelezi a támogatott szervezetet az elszámolás nem szabályszerű részének megfelelő támogatási összeg visszafizetésére.

43

168-27/2015. (III. 25.) KOIIB sz. határozat 3. sz. melléklete

Pályázati felhívás Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet a 2015. évi Ifjúsági támogatási keretre. A pályázat célja: -„A” kategória: gyermek és/vagy ifjúsági szférát jelentős mértékben megmozgató, legfeljebb városi szintű, a fiatalok kreativitásának megmutatására alkalmas rendezvények, amelyek hagyományok teremtésére és ápolására is alkalmasak -„B” kategória: kisértékű tárgyi eszközök beszerzése, ifjúsági közösségi terek fejlesztésére -„C” kategória: táborozások A pályázat keretösszege: 3.000.000 forint. Pályázhatnak szegedi székhelyű, adószámmal rendelkező civil szervezetek, továbbá melyeknek Szegeden működik hivatalos tagszervezete és tevékenységüket a szegedi lakosok szolgálatára végzik, amelyek - gyermek és ifjúsági közösségeket fognak össze; - vagy a gyermek és ifjúsági közösségek számára szolgáltatásokat biztosítanak; - vagy a gyermek és ifjúsági korosztályok érdekeinek képviseletét vállalták fel létesítő okiratukban; - vagy más, az alapszabállyal/alapító okirattal egyenértékű dokumentumban a gyermek és ifjúságügyet kiemelt célként jelenítik meg. Csak adószámmal és bankszámlával rendelkező szervezetek pályázhatnak. Figyelem: alapítvány csak program megvalósításához kérhet támogatást. Nem pályázhatnak politikai szervezetek, magánszemélyek, önkormányzati, állami vagy egyházi fenntartású intézmények, költségvetési szervek, gazdasági társaságok, továbbá olyan szervezetek, amelyek a pályázat kiírását megelőző öt évben saját vagy párttal közös jelöltet állítottak országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson. A tárgyévben az Ifjúsági támogatási keretre egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be, amelyben egy cél, egy konkrét program, illetve a szervezet éves működésének a támogatását kérheti. Több cél együttes megnevezése a pályázatból való kizárással járhat. Az igényelhető és elnyerhető összeg legfeljebb a bruttó összköltség 50%-a, maximum 300 000 Ft lehet, és nem lehet kevesebb 50 ezer forintnál. Az önrész 50%-ának készpénzben kell a pályázó rendelkezésére állnia, kivéve a „B” pályázati kategória esetén, ahol a teljes önrésznek készpénzben kell rendelkezésre állni. Pályázni kizárólag az „Ifjúsági támogatási keret pályázat – 2015” adatlapon és programűrlapon lehet. Az adatlap, programűrlap és a pályázatot részletesen leíró koncepció és szabályzat, valamint a szükséges nyilatkozatok letölthetők az Internetről: a www.szegedvaros.hu címről (Pályázatok). A pályázat kötelező mellékletei (a pályázattal együtt kell benyújtani): - a pályázó szervezet létezését igazoló, 30 napnál nem régebbi bírósági igazolás vagy a szervezet adószámát igazoló NAV igazolás (ún. illetőségigazolás), - a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény

44

szerinti összeférhetetlenség, illetve érintettség fennállásáról vagy hiányáról szóló nyilatkozat, - a pályázat tárgyát képező program költségvetése (bevételek fő források, illetve kiadások fő kiadás-csoportok szerint). A pályázónak sikeres pályázat esetén, a támogatás kiutalása előtt igazolnia kell, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 30. §-a szerint az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezte beszámolóját. A pályázatot Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztálynak címezve (6720 Szeged, Széchenyi tér 11.) kell benyújtani, „Ifjúsági támogatási keret pályázat 2015” megjelöléssel. A pályázat benyújtásának határideje: 2015. (amennyiben postán adják fel, a postára adás dátuma). A pályázat elbírálásáról és annak eredményéről a pályázók írásos értesítést kapnak. A pályázati kiírás részét képezi a 2015. évi Ifjúsági támogatási keret koncepciója és felhasználásának szabályzata. Kozma József: Kéri, hogy aki elfogadja a Kulturális keret határozati javaslatát és annak mellékleteit, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 7 igen szavazattal elfogadta a Kulturális keret határozati javaslatát, valamint a mellékleteit, és az alábbi határozatot hozta:

168-28/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály vezetőjének a 2015. évi Kulturális támogatási keret felhasználási szabályairól szóló, 20497/2015. számú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozta. A bizottság elfogadja a határozat mellékletét képező, a 2015. évi Kulturális támogatási keretre vonatkozó felhasználási koncepciót, illetve felhasználásának szabályzatát. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

45

168-28/2015. (III. 25.) KOIIB sz. határozat melléklete

A 2015. évi Kulturális támogatási keret felhasználásának koncepciója I. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága a Kulturális támogatási keret elosztásánál a következő célkitűzéseket veszi figyelembe: (1) A Kulturális támogatási keret azokat az adószámmal rendelkező civil szervezeteket támogatja, amelyek igényes művészi vagy más kulturális értéket hoznak létre, ápolnak vagy közvetítenek, akik Szegednek további hírnevet szerezhetnek, és akik a város polgárai számára kulturális és művelődési lehetőségeket vagy művészi élményt nyújtanak. A támogatás feltétele az érték megnyilvánulása. (2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott támogatási alapelveknek megfelelően a Kulturális támogatási keret az alábbi kulturális tevékenységek támogatására szolgál: a) a kultúra értékmegőrző, értékteremtő és értékközvetítő szerepét vállaló és működtető szegedi civil kulturális és közművelődési szervezetek működésének és programjainak támogatására, b) művészeti és közművelődési találkozók, szimpóziumok, fesztiválok, kiállítások, művészeti versenyek megrendezésének segítésére, c) Szegeden megjelenő és Szeged szellemi életét reprezentáló folyóiratok, Szeged múltjával, jelenével foglalkozó, a szegediséget kifejező monográfiák, helytörténeti dolgozatok, kiadványok megjelentetésének támogatására, d) kulturális szempontból hátrányos helyzetű településrészek és lakótelepek kulturális és közművelődési életének támogatására, e) a helyi társadalom környezetét és polgárainak életmódját formáló, új közművelődési tevékenységek támogatására, f) a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság 2015-ben előnyben részesíti azokat a pályázókat, akik programjaikkal az ez évben ünnepelt nagy évfordulókhoz, illetve az önkormányzatnak az évfordulókra rendezett programjaihoz kapcsolódnak. (3) A Kulturális támogatási keretből politikai jellegű tevékenységek, politikai szervezetek, gazdasági társaságok, magánszemélyek, továbbá önkormányzati, állami vagy egyházi fenntartású intézmények, költségvetési szervek nem támogathatók. Nem pályázhat olyan szervezet, amely a pályázat kiírását megelőző öt évben saját vagy párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson. (4) A Kulturális támogatási keretből kapott támogatás a támogatott szervezet működését vagy a pályázat keretében támogatott programot, rendezvényt szolgáló dologi kiadásokra, eszközök és anyagok beszerzésére, megbízási, illetve tiszteletdíjakra használható fel. Nem finanszírozhatók belőle reprezentációs kiadások, étel- és italféleségek (kivéve rendezvényhez kapcsolódó, a rendezvényen aktívan résztvevő, nem szegedi meghívottak étkeztetése: reggeli, ebéd, vacsora), nem használható fel ajándékok vásárlására, illetve pénzjutalom céljára.

46

II. (1) A Kulturális támogatási keretre kiírandó pályázat esetében a meghirdetéssel kapcsolatosan felmerülő költségek a Kulturális támogatási keretet terhelik. (2) A támogatási kereten rendelkezésre álló - a meghirdetés időpontjáig megvalósult kötelezettségvállalásokkal csökkentett - összeg elnyerésére a bizottság pályázatot hirdet. A keret terhére támogatás csak pályázat útján adható.

47

A 2015. évi Kulturális támogatási keret felhasználásának szabályzata I. (1) Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 4/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelet (Vhr.) 8. § (6) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a Kulturális támogatási keret felhasználásról a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság dönt. (2) A Vhr. 8. § (9) bekezdésében foglaltak szerint a keretek felhasználásáról a bizottságoknak a kerettel kapcsolatos eljárási és a pályáztatás lebonyolításának rendjét tartalmazó szabályzattal kell rendelkezniük. (3) A Kulturális támogatási keret elosztásánál követendő célkitűzéseket a 2015. évi Kulturális támogatási keret felhasználásának koncepciója tartalmazza. II. (1) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2015. költségvetési évre meghatározta a Kulturális támogatási keret rendelkezésére álló pénzügyi keretet. (2) A Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság az (5) bekezdésben meghatározott értékhatárral - a meghirdetés időpontjáig megvalósult kötelezettségvállalások összegével csökkentett teljes keretre - a helyi sajtóban pályázatot hirdet. A pályázati felhívásban nyilvánosságra hozza a támogatandó célokat, a pályázati határidőt. (3) A támogatási keretből csak kiegészítő támogatás nyújtható, olyan pályázónak, amely a pályázott cél teljes költségének legalább 20%-át kitevő pénzeszközzel mint önerővel a pályázat benyújtásakor már rendelkezik. Ez az összeg származhat más pályázaton elnyert vagy egyéb, de nem Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatától kapott támogatásból. (4) A tárgyévben a Kulturális támogatási keretre egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be, amelyben egy cél, egy program vagy programsorozat, vagy a pályázó szervezet éves működésének a támogatását kérheti. Több, egymástól tartalmilag eltérő cél együttes megnevezése a pályázatból való kizárással járhat. Ugyanazon célhoz újabb támogatás nem kérhető. Nem kaphat támogatást olyan pályázó, amely a tárgyévben már három keretből kapott támogatást, illetve amely pályázó ugyanazon programhoz, projekthez más önkormányzati keretből is igényel(t), illetve kapott támogatást. (5) Az igényelhető és elnyerhető összeg a megvalósítani kívánt cél bekerülésének legfeljebb 50%-a, de maximum 400 ezer forint lehet, és nem lehet kevesebb 50 ezer forintnál. A pályázónak a pályázatban ki kell térnie arra, hogy az önerőn és a megpályázható összegen felül szükséges forrásokat miként tervezi biztosítani. (6) Támogatásban kizárólag bankszámlával, jogi személyiséggel rendelkező, szegedi székhelyű civil szervezet részesülhet, továbbá olyan nem szegedi szervezet, melynek Szegeden működik hivatalos tagszervezete, vagy van telephelye, és tevékenységét a szegedi lakosok szolgálatára végzi. Alapítvány kizárólag program, illetve rendezvény megvalósításának támogatására pályázhat.

48

(7) A Kulturális támogatási keretből politikai jellegű tevékenységek nem támogathatók. Nem pályázhatnak politikai szervezetek, gazdasági társaságok, magánszemélyek, továbbá önkormányzati, állami vagy egyházi fenntartású intézmények, költségvetési szervek, és olyan szervezet, amely a pályázat kiírását megelőző öt évben saját vagy párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson. (8) A pályázó szervezet létezését a nyilvántartásba vételre vonatkozó, 30 napnál nem régebbi bírósági igazolással vagy a szervezet adószámát igazoló NAV igazolással kell alátámasztani. Az igazolást a pályázattal együtt kell benyújtani. A pályázat kötelező melléklete továbbá a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti összeférhetetlenség, illetve érintettség fennállásáról vagy hiányáról szóló nyilatkozat. (9) A támogatást kérőnek a kérelemmel egyidőben nyilatkoznia kell, hogy a) a megjelölt támogatási célhoz milyen összegű saját és egyéb forrással rendelkezik; b) a tárgyévben melyik önkormányzati támogatási keretből, milyen címen, milyen összegű támogatást igényelt, illetve kapott; c) a tárgyévet megelőző évben milyen címen, milyen összegű támogatásokban részesült az önkormányzattól, és amennyiben az előző évben támogatott volt, elszámolt-e a támogatással és mikor nyújtotta be az erről szóló dokumentumokat. (10) Sikeres pályázat esetén a pályázó civil szervezetnek a támogatás kiutalása előtt igazolnia kell, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 30. §-a szerint az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezte beszámolóját. (11) A támogatott a támogatás kiutalása előtt köteles nyilatkozni, hogy a) köztartozásait (vám, illeték, központi és helyi adó) maradéktalanul megfizette, illetve, hogy köztartozásának átütemezéséről szerződést kötött; b) amennyiben a pályázó az igényelt összegnél kevesebbet kap, úgy is képes megvalósítani a pályázati célt. A pályázó csak ebben az esetben jogosult a támogatásra. (12) A pályázatban meg kell jelölni a támogatási célt, időhöz kötött cél esetén az időt, helyet, rendezvény esetén a várható résztvevők, kiadvány esetén a megjelenő példányok számát is. (13) A pályázathoz csatolni kell a támogatandó cél részletes költségvetését, kiadás-bevétel bontásban (a főbb támogatókat és támogatónként a támogatásként nyújtott összegeket is). (14) A (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a bizottság nem zárja ki a Kulturális támogatási keret pályázatából azokat, akik az önkormányzat más kereteihez más cél támogatására a bizottsághoz benyújtott pályázaton túl pályáznak, kizárja viszont azokat, akik ugyanezen cél támogatására más önkormányzati keretből is kérnek támogatást. (15) A Kulturális támogatási keretből további támogatás nem nyújtható azon szervezeteknek, amelyek az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás keretében a tárgyévben egyéb előirányzatokból támogatást kapnak, kivéve, ha a további támogatás az együttműködési megállapodás céljától eltérő tárgyú pályázatra vonatkozik.

49

III. (1) Pályázni csak a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztálya által közzétett pályázati adatlapon lehet. A pályázatokat a Művelődési Osztályra kell benyújtani. Az olvashatatlanul kitöltött, aláírás nélkül benyújtott, a pályázati kiírásnak vagy ezen szabályzatnak nem megfelelő, továbbá a határidőn túl beadott adatlap a pályázatból való kizárással jár. Hiányosan kitöltött pályázat esetén a Művelődési Osztály e tényről értesíti a pályázót, legfeljebb 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás elmulasztása vagy a pályázati feltételeknek való meg nem felelés esetén a kérelmeket a bizottság - mint érdemi elbírálásra alkalmatlant - elutasítja. (2) A bizottság a pályázatokat a Művelődési Osztály vezetőjének előterjesztése alapján elbírálja, és megállapítja a támogatott célokat és meghatározza a támogatások összegét, továbbá a támogatás kifizetésének időpontját. (3) A pályázókat az elbírálást követően a Művelődési Osztály értesíti, továbbá a támogatottak listáját a támogatott cél és a megítélt támogatás összegének feltüntetésével, a döntést követő 30 napon belül az önkormányzat internetes oldalán nyilvánosságra hozza. (4) A Kulturális támogatási keret terhére történő támogatás kifizetése kizárólag támogatási szerződés alapján lehetséges. A szerződésnek tartalmaznia kell: a) a támogatott szervezet, a támogatott program vagy cél pontos megjelölését, továbbá időhöz kötött rendezvény esetén az időpontot vagy időszakot, b) az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítési határidejét, az esetleges fizetési ütemezést, c) a szerződő partner bankszámlájának a számát, adószámát, d) a támogatással való elszámolás határidejét és módját, továbbá, hogy az elszámolás nem teljesítése esetén a támogatott a támogatást köteles visszafizetni, és 3 évig újabb támogatást nem kaphat, e) azt, hogy a támogatott - helyi nemzetiségi önkormányzatok, közalapítványok, egyházi szervezetek és intézményei kivételével - a támogatás kiutalása előtt igazolni köteles, hogy köztartozása nincs, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott értékhatár alatti támogatás esetén ugyanerről nyilatkoznia kell, f) azt, hogy amennyiben a pályázó az igényelt támogatásnál kevesebbet kap, a kevesebb összeggel is képes megvalósítani a pályázati célt, g) a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a COFOG-kódot: 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása, h) a "Jelen szerződés alapján a kedvezményezett az Európai Bizottság SA.34770 (2012/N-2). számú határozatának megfelelően odaítélt ..... összegű kulturális célú támogatásban részesül." hivatkozást. (5) Pályázat útján elnyert támogatást csak a pályázati űrlapon megjelölt pályázó számlájára lehet átutalni, megnevezve a támogatott célt.

50

IV. (1) A Kulturális támogatási keretből kapott támogatás a támogatott szervezet működését vagy a pályázat keretében támogatott rendezvényt szolgáló dologi kiadásokra, eszközök és anyagok beszerzésére, megbízási, illetve tiszteletdíjakra használható fel. (2) A Kulturális támogatási keretből kapott támogatásból nem finanszírozható reprezentációs kiadás, étel- és italféleség (kivéve rendezvényhez kapcsolódó, a rendezvényen aktívan résztvevő, nem szegedi vendégek étkeztetése: reggeli, ebéd, vacsora), ajándék, továbbá jutalom, díj. (3) A támogatottal kötendő szerződés részét képezik a "2015. évi Kulturális támogatási keret felhasználásának szabályzata", valamint a "Felhasználási és elszámolási segédlet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. évi Kulturális támogatási keretéből elnyert támogatáshoz" című dokumentumok, melyeket a támogatott a szerződés aláírásával egyidőben átvesz. A támogatott a támogatást csak az említett dokumentumokban foglaltaknak megfelelő módon használhatja fel, és az azokban foglaltak szerint, a Művelődési Osztály által kiadott elszámolási nyomtatványokon kell elszámolnia. (4) A Kulturális támogatási keretből nyújtott támogatásokról és az azokkal történő elszámolásokról a Művelődési Osztály nyilvántartást vezet. V. (1) A Kulturális támogatási keretből támogatásban részesítettek a támogatási szerződésben megszabott határidőre, de legkésőbb a tárgyévet követő január 31-éig - az e szabályzat mellékletét képező elszámolási segédlet szerint - kötelesek a támogatott cél megvalósulásáról beszámolni és a támogatás, továbbá a pályázatban feltüntetett önerő felhasználásáról - a felhasználást bizonyító számlák és egyéb bizonylatok másolataival - elszámolni a Művelődési Osztály felé. Amennyiben a döntéshozó a támogatási igénynél kevesebb összegű támogatásról dönt, a pályázatban eredetileg vállalt önerő elszámolandó részét saját hatáskörben ugyanolyan arányban csökkenti, melyet a támogatási szerződésben rögzít. A támogató joga, hogy az elszámolásban benyújtott számlamásolatok eredeti példányait ellenőrizze. Az elszámolási határidőt indokolt esetben, a támogatott írásbeli kérelmére a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság legkésőbb a tárgyévet követő március 31-éig meghosszabbíthatja, amennyiben azt a támogatott az elszámolási határidő lejártát legalább 30 nappal megelőzően írásban kérelmezi. (2) Az elszámolási kötelezettséget a szerződésben előírt határidőig nem teljesítő támogatottat a Művelődési Osztály írásban felszólítja a támogatás visszafizetésére, és közli vele, hogy 3 évig újabb támogatást nem kaphat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatától.

51

Melléklet a 2015. évi Kulturális támogatási keret felhasználásának szabályzatához Felhasználási és elszámolási segédlet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. évi Kulturális támogatási keretéből elnyert támogatáshoz Általános elvek A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által meghirdetett keretekből támogatásban részesült szervezetek pályázati programjuk megvalósulásáról, a támogatás, valamint a pályázatban feltüntetett önerő célszerű és szabályszerű felhasználásáról számot adnak. A támogatási szerződésben rögzített, támogatott feladatok, kötelezettségek teljesítését követően – a szerződésben meghatározott határidőn belül – a támogatottak beszámolót készítenek, amelynek fő részei: a) szakmai beszámoló, b) pénzügyi elszámolás és a kapcsolódó mellékletek. A támogatás és az önerő felhasználása során arra kell törekedni, hogy az egyes felmerülő kiadások az elszámolás szabályait figyelembe véve megfelelően legyenek dokumentálva. A beszámolási kötelezettség teljesítése során dokumentumokkal igazolni kell, hogy a támogatás és az önerő rendeltetésszerűen, a szerződésben rögzített feladatokra kerültek felhasználásra. A beszámoló készítése során figyelmet kell fordítani arra, hogy a támogatás és a pályázatban feltüntetett teljes önerő – szerződés szerinti – összegével el kell számolni. A felvett támogatás és az önerő összege mértékénél kisebb összegű elszámolást benyújtó támogatott elesik az el nem számolt támogatástól – a támogatás fel nem használt összegét, illetve a vállalt önerő fel nem használt részével arányos támogatási összeget köteles visszafizetni. A támogatott csak abban az esetben jogosult az önkormányzattól újabb támogatás elnyerésére, ha beszámolási és elszámolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A beszámolási kötelezettség elmulasztása esetén a támogatott a teljes támogatási összeget köteles visszafizetni az önkormányzatnak, és 3 évig az önkormányzattól támogatásban nem részesülhet. A szakmai beszámoló kritériumai A szakmai beszámoló a pályázati anyagban és a támogatási szerződésben vállalt feladatok megvalósulását és a támogatás felhasználását mutatja be. A szakmai beszámolóban felsorolt, megvalósított feladatoknak igazodniuk kell a pénzügyi beszámoló számlaösszesítőjében szereplő sorokhoz, az abban megjelenő számlákhoz, bizonylatokhoz. Itt kell szövegesen bemutatni a támogatási cél megvalósulásának körülményeit: milyen célkitűzés részeként használta fel a pályázó a támogatást, milyen eszközt, tárgyat, szolgáltatást vásárolt. Amennyiben a szakmai beszámoló nincs összhangban a pénzügyi elszámolással vagy abból világosan nem tűnik ki, hogy a támogatást mire fordították, az elszámolás nem fogadható el. A pénzügyi elszámolás kritériumai A támogatás és a támogatási szerződésben rögzített önrész terhére csak olyan kiadások számolhatók el, amelyek a támogatott (szerződő fél) nevére kiállított számlákkal és kifizetési bizonylatokkal (kiadási pénztárbizonylat, banki átutalási kivonat/igazolás) vagy, ha a támogatott a támo-

52

gatás felhasználásakor harmadik felet bíz meg, megbízási szerződéssel és kifizetési bizonylatokkal (átvételi elismervény, kiadási pénztárbizonylat, banki átutalási kivonat/igazolás) igazoltak, az adott pályázat céljának tételesen megfelelnek, látható, hogy a támogatást mire használták fel, és a felmerült költségeket milyen mértékben fedezték a szerződés szerinti támogatásból. Csak azok a számlák fogadhatók el, amelyek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 169. § által meghatározott kritériumoknak megfelelnek, azaz: "A számla kötelező adattartalma a következő: a) a számla kibocsátásának kelte; b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön; e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében; i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; j) az alkalmazott adó mértéke; k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja; l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki; m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól; n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett; o) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;

53

p) a „különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében; q) a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás - műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében; r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma." A fenti formai és tartalmi kritériumoknak nem megfelelő számla nem fogadható el elszámolásként. Amennyiben nem számla ellenében fizettek a pályázati cél megvalósítása érdekében, minden olyan más dokumentumot csatolni kell, amely alátámasztja az elszámolásban szereplő bizonylatok tartalmát. Ezek lehetnek a kifizetés alapjául szolgáló megkötött szerződések, megrendelők, teljesítés-igazolások, jegyzőkönyvek, egyéb dokumentumok. Az ezekhez rendelt, kifizetést igazoló átutalási bizonylatot, postai feladóvényt stb. szintén csatolni kell. A számlák és bizonylatok keltezési dátumai az adott elszámolási időszakba kell, hogy essenek. Ezen időszak kezdete legkorábban 2015. január 1., végső dátuma a támogatási szerződésben meghatározott elszámolási határidő. Az elszámolások menete  A számlákat, bizonylatokat állítsa olyan sorrendbe, hogy tartalmuk szerint megfeleljenek a beszámoló logikájának!  A tényleges pénzügyi teljesítés bemutatása céljából hozzá kell rendelni a bizonylatokhoz a pénzügyi teljesítést igazoló banki kivonatokat, kiadási pénztárbizonylatokat, átvételi elismervényeket stb.  Ezután vezesse rá valamennyi, a támogatást elszámoló számla és bizonylat eredeti példányára a következő szöveget: "a 2015. évi Kulturális támogatási keret felé elszámolva ………..…..Ft.” Csak ezután fénymásolja a számlát, bizonylatot! Csak az ilyen záradékkal ellátott számlák, bizonylatok fogadhatók el elszámolásként. Amennyiben a támogató azt kéri, a támogatott köteles az elszámolásban benyújtott számlák és bizonylatok eredeti példányait ellenőrzésre bemutatni.  A pályázatban vállalt önerő célszerű elköltését igazoló számlákat nem kell záradékolni. Az elszámolás fő dokumentuma az "Elszámolólap", kötelező mellékletei a számlaösszesítőjegyzék és a számlák, szerződések és bizonylatok másolatai. E dokumentumokat a Művelődési Osztály a támogatási szerződéssel egyidejűleg a támogatott rendelkezésére bocsátja. Az azonosíthatóság és a kereshetőség végett a számlaösszesítő (egynél több számla vagy bizonylat csatolása esetén használandó) sorait sorszámozni kell, s ugyanezen számokkal kell megjelölni a hivatkozott dokumentumokat is. Célja, hogy a támogatás megvalósulását ellenőrző szerv egyértelműen meg tudja állapítani a támogatási céloknak, illetve a szerződésben vállalt feladatoknak való megfelelést. Minden számlaösszesítő végén az összegeket össze kell adni. A számlaösszesítőben felsorolt számlákon és bizonylatokon szereplő adatoknak meg kell egyezniük a fénymásolatban benyújtott számlák, bizonylatok adataival.

54

A meghatalmazás A támogatottaknak lehetőségük van arra – a beszámoló és az elszámolás elkészítése során –, hogy a képviseletre jogosult személyen túl bárkit meghatalmazzanak a dokumentumok aláírására, hitelesítésére. A meghatalmazásban a meghatalmazó képviselő és a meghatalmazott azonosítását szolgáló adatokon és aláírásukon túl meg kell jelölni a meghatalmazás célját, a meghatalmazottnak az eljárásban való jogosultságát, valamint azt legalább két – azonosítható – tanú aláírásával kell ellátni. A meghatalmazást csatolni kell az elszámoláshoz. Szankciók: Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 4/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelet 4. § (16) bekezdése szerint "amennyiben a támogatott az átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról a megállapodásban megjelölt határidőre nem számol el, úgy a támogatás teljes összegét a felszólítást követő 15 napon belül köteles visszafizetni és részére újabb támogatás 3 évig nem folyósítható". Nem szabályszerű elszámolás esetén: Ha a támogató, illetve az önkormányzat illetékes szerve – figyelembe véve az elszámolási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat – megállapítja, hogy az elszámolás, vagy annak egyes elemei nem felelnek meg az előírásoknak, kötelezi a támogatott szervezetet az elszámolás nem szabályszerű részének megfelelő támogatási összeg visszafizetésére. Kozma József: Kéri, hogy aki elfogadja a Kulturális keret pályázati felhívását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 7 igen szavazattal elfogadta a Kulturális keret pályázati felhívását, és az alábbi határozatot hozta:

168-29/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály vezetőjének a 2015. évi Kulturális támogatási keret felhasználási szabályairól szóló, 20497/2015. számú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozta. 1./ A bizottság jóváhagyja a határozat mellékletét képező pályázati felhívást. 2./ A bizottság úgy döntött, hogy - az Önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó 2015. évi működési kiadások - Központi kulturális feladatok - Kulturális támogatási keret előirányzat terhére - egy alkalommal jelenjen meg figyelemfelkeltő felhívás a Délmagyarország c. napilapban és egy héten át szerepeljen a VTV Szeged képújságjának felhívásai között, továbbá hogy a teljes pályázati anyag legyen letölthető az önkormányzat honlapjáról.

55

3./ A bizottság a polgármester útján kéri a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály vezetőjét, hogy intézkedjen a figyelemfelkeltő felhívásnak a Délmagyarországban és a VTV Szeged képújságján, továbbá a pályázati felhívásnak és a pályázati dokumentációnak az önkormányzat honlapján való megjelentetéséről. Határidő: a Délmagyarországban és a VTV Szeged képújságján a jelen határozat keltét követő 10 napon belül, az önkormányzat honlapján a Délmagyarországban való megjelenés napján. Felelős: a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály vezetője. 4./ A pályázat benyújtásának határideje: a Délmagyarországban való megjelenést követő 20 nap. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát és a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 168-29/2015. (III. 25.) KOIIB sz. határozat melléklete

Pályázati felhívás Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet a 2015. évi Kulturális támogatási keretre. A pályázat célja: olyan kulturális értékek létrehozásának, ápolásának vagy közvetítésének támogatása, amelyek Szeged hírnevét növelik és a város polgárai számára kulturális és művelődési lehetőségeket vagy művészi élményt nyújtanak. A pályázat keretösszege: 8.000.000 forint. Pályázhatnak szegedi székhelyű civil kulturális szervezetek, egyesületek, alapítványok, továbbá melyeknek Szegeden működik hivatalos tagszervezete és tevékenységüket a szegedi lakosok szolgálatára végzik. Csak adószámmal és bankszámlával rendelkező szervezetek pályázhatnak. Figyelem! Alapítvány csak program megvalósításához kérhet támogatást. Nem pályázhatnak politikai szervezetek, gazdasági társaságok, magánszemélyek, továbbá önkormányzati, állami vagy egyházi fenntartású intézmények, költségvetési szervek, továbbá olyan szervezetek, amelyek a pályázat kiírását megelőző öt évben saját vagy párttal közös jelöltet állítottak országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson. A tárgyévben a Kulturális támogatási keretre egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be, amelyben egy cél, egy konkrét program, programsorozat, illetve a szervezet éves működésének (kivéve alapítvány) a támogatását kérheti. Több, egymástól tartalmilag eltérő cél együttes megnevezése a pályázatból való kizárással járhat. Az igényelhető és elnyerhető összeg a megvalósítani kívánt cél bekerülésének legfeljebb 50%-a, de maximum 400.000 forint lehet, és nem lehet kevesebb 50.000 forintnál. Előnyben részesülnek azok a pályázók, akik programjaikkal a 2015. évhez kapcsolódó évfordulókhoz, illetve az önkormányzatnak az évfordulókra rendezett programjaihoz kapcsolódnak.

56

Pályázni kizárólag a „Kulturális támogatási keret pályázat – 2015” adatlapon lehet. Az adatlap, a pályázatot részletesen leíró koncepció és szabályzat, valamint a szükséges nyilatkozatok letölthetők az Internetről: a www.szegedvaros.hu címről (Pályázatok). A pályázat kötelező mellékletei (a pályázattal együtt kell benyújtani):  a pályázó szervezet létezését igazoló, 30 napnál nem régebbi bírósági igazolás vagy a szervezet adószámát igazoló NAV igazolás (ún. illetőségigazolás),  a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti összeférhetetlenség, illetve érintettség fennállásáról vagy hiányáról szóló nyilatkozat,  a pályázat tárgyát képező program költségvetése (bevételek fő források, illetve kiadások fő kiadás-csoportok szerint). A pályázónak sikeres pályázat esetén, a támogatás kiutalása előtt igazolnia kell, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 30. §-a szerint az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezte beszámolóját. A pályázatot Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztálynak címezve (6720 Szeged, Széchenyi tér 11.) kell benyújtani, „Kulturális támogatási keret pályázat 2015” megjelöléssel. A pályázat benyújtásának határideje: 2015. ....................... (amennyiben postán adják fel, a postára adás dátuma). A pályázat elbírálásáról és annak eredményéről a pályázók írásos értesítést kapnak. A pályázati kiírás részét képezi a 2015. évi Kulturális támogatási keret koncepciója és felhasználásának szabályzata. Kozma József: Kéri, hogy aki elfogadja az Idegenforgalmi keret határozati javaslatát és annak mellékleteit, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 7 igen szavazattal elfogadta az Idegenforgalmi keret határozati javaslatát, valamint a mellékleteit, és az alábbi határozatot hozta:

168-30/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály vezetőjének a 2015. évi Idegenforgalmi támogatási keret felhasználási szabályairól szóló, 20699/2015. számú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozta. A bizottság elfogadja a határozat 1. és 2. sz. mellékletét képező, a 2015. évi Idegenforgalmi támogatási keretre vonatkozó felhasználási koncepciót, illetve felhasználásának szabályzatát.

57

Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 168-30/2015. (III. 25.) KOIIB sz. határozatának 1. sz. melléklete

A 2015. évi Idegenforgalmi támogatási keret felhasználásának koncepciója I. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága az Idegenforgalmi támogatási keret elosztásánál a következő célkitűzéseket veszi figyelembe: (1) Az Idegenforgalmi támogatási keret azokat támogatja, akik hozzájárulnak Szeged turisztikai értékeinek feltárásához, népszerűsítéséhez, ismertebbé tételéhez bel- és külföldön, elősegítik a vonzerők jobb kihasználását, növelik a város és térsége látogatottságát, az ide irányuló vendégforgalmat és ezáltal a város idegenforgalmi bevételeit. (2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott támogatási alapelveknek megfelelően az Idegenforgalmi támogatási keret az alábbi turisztikai tevékenységek támogatására szolgál: a) a Szegedre érkező turisták számát és a tartózkodási időt növelő rendezvények támogatására, b) Szegedre irányuló csoportos utazások szervezésének támogatására, c) utazási irodai szakemberek, tour-operátorok és a média számára study-tourok (bemutatkozó tanulmányutak) szervezésének támogatására, d) Szegeddel kapcsolatos idegenforgalmi kiadványok, prospektusok, szóróanyagok, valamint elektronikus információs anyagok és honlapok elkészítésének támogatására, e) a helyi társadalom környezetét és polgárainak életmódját formáló, új turisztikai tevékenységek támogatására. (3) Az Idegenforgalmi támogatási keret összege a fenti tevékenységek között előzetesen nem kerül felosztásra, az azokra fordított támogatások aránya a befogadott pályázatok alapján kerül meghatározásra. (4) Az Idegenforgalmi támogatási keretből kapott támogatás a pályázat keretében támogatott tevékenység megvalósítását szolgáló dologi kiadásokra, eszközök és anyagok beszerzésére, megbízási, illetve tiszteletdíjakra használható fel. Nem finanszírozhatók belőle reprezentációs kiadások, étel- és italféleségek (kivéve rendezvényhez kapcsolódó, a rendezvényen aktívan résztvevő, nem szegedi meghívottak étkeztetése: reggeli, ebéd, vacsora), nem használható fel ajándékok vásárlására, illetve munkabér és pénzjutalom céljára. (5) Az Idegenforgalmi támogatási keretből politikai jellegű tevékenységek, politikai szervezetek és magánszemélyek nem támogathatók. Nem részesülhet támogatásban az a pályázó, amely a pályázat kiírását megelőző öt évben saját vagy párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson.

58

II. (1) Az Idegenforgalmi támogatási keretre kiírandó pályázat esetében a meghirdetéssel kapcsolatosan felmerülő költségek az Idegenforgalmi támogatási keretet terhelik. (2) A támogatási kereten rendelkezésre álló - a meghirdetés időpontjáig megvalósult kötelezettségvállalásokkal csökkentett - összeg elnyerésére a bizottság pályázatot hirdet. A keret terhére támogatás csak pályázat útján adható.

59

168-30/2015. (III. 25.) KOIIB sz. határozatának 2. sz. melléklete

A 2015. évi Idegenforgalmi támogatási keret felhasználásának szabályzata I. (1) Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 4/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelet (Vhr.) 8. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az Idegenforgalmi támogatási keret felhasználásról a Kulturális, Oktatási Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság dönt. (2) A Vhr. 8. § (9) bekezdésében foglaltak szerint a keretek felhasználásáról a bizottságoknak a kerettel kapcsolatos eljárási és a pályáztatás lebonyolításának rendjét tartalmazó szabályzattal kell rendelkezniük. (3) Az Idegenforgalmi támogatási keret elosztásánál követendő célkitűzéseket a 2015. évi Idegenforgalmi támogatási keret felhasználásának koncepciója tartalmazza. (4) Jelen Szabályzat alapján vállalkozási/gazdasági célra nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 351, 2013. 12.24. 1.o.) (a továbbiakban 1407/2013/EK bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8)-(9) bekezdéseit is. (Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott maximális támogatási intenzitást vagy összeget.

60

A támogatás odaítélését megelőzően az érintett pályázó írásos vagy elektronikus formában készített nyilatkozatot köteles eljuttatni a támogató részére a pályázó által a megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben kapott valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatásról.

Csekély összegű (de minimis) támogatás nyújtható valamennyi ágazat vállalkozásai számára az alábbi kivételekkel: a) a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, halászati és akvakultúra ágazathoz kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás; b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak; c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak, amennyiben: 1. a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy 2. a támogatás az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbadásától függ; d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez támogatás; értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás; e) az import áruk helyett belföldi áru használatához kötött támogatás; f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében történő végző vállalkozások számára nyújtott támogatás teherszállító járművek megvásárlására [3. cikk (2) bekezdés 2. albekezdés]. A kedvezményezettnek a csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatáshoz kapcsolódó minden iratot az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogató ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

II. (1) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2015. költségvetési évre meghatározta az Idegenforgalmi támogatási keret rendelkezésére álló pénzügyi keretet. (2) A Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság az (5) bekezdésben meghatározott értékhatárral - a meghirdetés időpontjáig megvalósult kötelezettségvállalások

61

összegével csökkentett teljes keretre - a helyi sajtóban pályázatot hirdet. A pályázati felhívásban nyilvánosságra hozza a támogatandó célokat, a pályázati határidőt. (3) Az Idegenforgalmi támogatási keretből csak kiegészítő támogatás nyújtható; a pályázónak a pályázat benyújtásakor legalább a projekt teljes költségvetése 50 százalékának megfelelő saját forrással kell rendelkeznie. A saját forrás állhat pénzbeli saját erőből és más támogató által biztosított eszközökből. (4) A tárgyévben az Idegenforgalmi támogatási keretre egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be, amelyben egy cél, egy program vagy programsorozat támogatását kérheti. Több, egymástól tartalmilag eltérő cél együttes megnevezése a pályázatból való kizárással járhat. Ugyanazon célhoz újabb támogatás nem kérhető. Nem kaphat támogatást olyan pályázó, amely a tárgyévben már három keretből kapott támogatást, illetve amely pályázó ugyanazon programhoz, projekthez más önkormányzati keretből is igényel(t), illetve kapott támogatást. (5) Az igényelhető és elnyerhető összeg a megvalósítani kívánt cél bekerülésének legfeljebb 50%-a, de maximum 500 ezer forint lehet, és nem lehet kevesebb 50 ezer forintnál. A pályázónak a pályázatban ki kell térnie arra, hogy az önerőn és a megpályázható összegen felül szükséges forrásokat miként tervezi biztosítani. (6) Támogatásban kizárólag adószámmal és bankszámlával rendelkező, idegenforgalmi tevékenységet végző vagy a támogatást turisztikailag kiemelkedő rendezvény megvalósítására felhasználó, szegedi székhelyű vagy szegedi telephellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy gazdasági társaság részesülhet, mely tevékenységét a szegedi lakosok szolgálatára végzi. Figyelem: alapítvány csak program megvalósításához kérhet támogatást. (7) Az Idegenforgalmi támogatási keretből politikai jellegű tevékenységek nem támogathatók. Nem pályázhatnak önkormányzati fenntartású költségvetési szervek, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, magánszemély, politikai szervezet és olyan szervezet, amely a pályázat kiírását megelőző öt évben saját vagy párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson. (8) A pályázó szervezet létezését a nyilvántartásba vételre vonatkozó, 30 napnál nem régebbi bírósági igazolással vagy a szervezet adószámát igazoló NAV igazolással kell alátámasztani. Az igazolást a pályázattal együtt kell benyújtani. A pályázat kötelező melléklete továbbá a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti összeférhetetlenség, illetve érintettség fennállásáról vagy hiányáról szóló nyilatkozat és a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó nyilatkozat. (9) A támogatást kérőnek a kérelemmel egyidőben nyilatkoznia kell, hogy a) a megjelölt támogatási célhoz milyen összegű saját és egyéb forrással rendelkezik; b) a tárgyévben melyik önkormányzati támogatási keretből, milyen címen, milyen összegű támogatást igényelt, illetve kapott; c) a tárgyévet megelőző évben milyen címen, milyen összegű támogatásokban részesült az önkormányzattól, és amennyiben az előző évben támogatott volt, elszámolt-e a támogatással és mikor nyújtotta be az erről szóló dokumentumokat.

62

(10) Amennyiben a pályázó civil szervezet, sikeres pályázat esetén, a támogatás kiutalása előtt igazolnia kell, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 30. §-a szerint az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezte beszámolóját. (11) A támogatott a támogatás kiutalása előtt köteles nyilatkozni, hogy a) köztartozásait (vám, illeték, központi és helyi adó) maradéktalanul megfizette, illetve, hogy köztartozásának átütemezéséről szerződést kötött; b) amennyiben a pályázó az igényelt összegnél kevesebbet kap, a kevesebb összeggel is képes megvalósítani a pályázati célt. A pályázó csak ebben az esetben jogosult a támogatásra. (12) A pályázatban meg kell jelölni a támogatási célt, időhöz kötött cél esetén az időt, helyet, rendezvény esetén a várható résztvevők, kiadvány esetén a megjelenő példányok számát is. (13) A pályázathoz csatolni kell a támogatandó cél részletes költségvetését, kiadás-bevétel bontásban (a főbb támogatókat és támogatónként a támogatásként nyújtott összegeket is). (14) A (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a bizottság nem zárja ki az Idegenforgalmi támogatási keret pályázatából azokat, akik az önkormányzat más kereteihez más cél támogatására a bizottsághoz benyújtott pályázaton túl pályáznak, kizárja viszont azokat, akik ugyanezen cél támogatására más önkormányzati keretből is kérnek támogatást. (15) Az Idegenforgalmi támogatási keretből további támogatás nem nyújtható azon jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek, amelyek az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás keretében a tárgyévben egyéb előirányzatokból támogatást kapnak, kivéve, ha a további támogatás az együttműködési megállapodás céljától eltérő tárgyú pályázatra vonatkozik. III. (1) Pályázni csak a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztálya által közzétett pályázati adatlapon lehet. A pályázatokat a Művelődési Osztályra kell benyújtani. Az olvashatatlanul kitöltött, aláírás nélkül benyújtott, a pályázati kiírásnak vagy ezen szabályzatnak nem megfelelő, továbbá a határidőn túl beadott adatlap a pályázatból való kizárással jár. Hiányosan kitöltött pályázat esetén a Művelődési Osztály e tényről értesíti a pályázót, legfeljebb 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás elmulasztása vagy a pályázati feltételeknek való meg nem felelés esetén a kérelmeket a bizottság - mint érdemi elbírálásra alkalmatlant - elutasítja. (2) A bizottság a pályázatokat – az Idegenforgalmi Tanácsadó Testület véleményének kikérését követően – a Művelődési Osztály vezetőjének előterjesztése alapján elbírálja, és megállapítja a támogatott célokat és meghatározza a támogatások összegét, továbbá a támogatás kifizetésének időpontját. (3) A pályázókat az elbírálást követően a Művelődési Osztály értesíti, továbbá a támogatottak listáját a támogatott cél és a megítélt támogatás összegének feltüntetésével, a döntést követő 30 napon belül az önkormányzat internetes oldalán nyilvánosságra hozza.

63

(4) Az Idegenforgalmi támogatási keret terhére történő támogatás kifizetése kizárólag támogatási szerződés alapján lehetséges. A szerződésnek tartalmaznia kell: a) a támogatott szervezet, a támogatott program vagy cél pontos megjelölését, továbbá időhöz kötött rendezvény esetén az időpontot vagy időszakot, b) az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítési határidejét, az esetleges fizetési ütemezést, c) a szerződő partner bankszámlájának a számát, adószámát, d) a támogatással való elszámolás határidejét és módját, továbbá, hogy az elszámolás nem teljesítése esetén a támogatott a támogatást köteles visszafizetni, és 3 évig újabb támogatást nem kaphat, e) azt, hogy a támogatott - helyi nemzetiségi önkormányzatok, közalapítványok, egyházi szervezetek és intézményei kivételével - a támogatás kiutalása előtt igazolni köteles, hogy köztartozása nincs, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott értékhatár alatti támogatás esetén ugyanerről nyilatkoznia kell, f) azt, hogy amennyiben a pályázó az igényelt támogatásnál kevesebbet kap, a kevesebb összeggel is képes megvalósítani a pályázati célt, g) a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a COFOGkódot (047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek). (5) Pályázat útján elnyert támogatást csak a pályázati űrlapon megjelölt pályázó számlájára lehet átutalni, megnevezve a támogatott célt. IV. (1) Az Idegenforgalmi támogatási keretből kapott támogatás csak a támogatott célt szolgáló dologi kiadásokra, eszközök és anyagok beszerzésére, megbízási, illetve tiszteletdíjakra használható fel. Nem finanszírozhatók belőle reprezentációs kiadások, étel- és italféleségek (kivéve rendezvényhez kapcsolódó, a rendezvényen aktívan résztvevő, nem szegedi vendégek szervezett közétkeztetése: reggeli, ebéd, vacsora), nem használható fel ajándékok vásárlására, illetve munkabér és pénzjutalom céljára. (2) A támogatottal kötendő szerződés részét képezik a "2015. évi Idegenforgalmi támogatási keret felhasználásának szabályzata", valamint a "Felhasználási és elszámolási segédlet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. évi Idegenforgalmi támogatási keretéből elnyert támogatáshoz" című dokumentumok, melyeket a támogatott a szerződés aláírásával egyidőben átvesz. A támogatott a támogatást csak az említett dokumentumokban foglaltaknak megfelelő módon használhatja fel, és az azokban foglaltak szerint, a Művelődési Osztály által kiadott elszámolási nyomtatványokon kell elszámolnia. (3) Az Idegenforgalmi támogatási keretből nyújtott támogatásokról és az azokkal történő elszámolásokról a Művelődési Osztály nyilvántartást vezet. V. (1) Az Idegenforgalmi támogatási keretből támogatásban részesítettek a támogatási szerződésben megszabott határidőre, de legkésőbb a tárgyévet követő január 31-éig - az e szabályzat mellékletét képező elszámolási segédlet szerint - kötelesek a támogatott cél

64

megvalósulásáról beszámolni és a támogatás, továbbá a pályázatban feltüntetett önerő felhasználásáról - a felhasználást bizonyító számlák és egyéb bizonylatok másolataival elszámolni a Művelődési Osztály felé. Amennyiben a döntéshozó a támogatási igénynél kevesebb összegű támogatásról dönt, a pályázatban eredetileg vállalt önerő elszámolandó részét saját hatáskörben ugyanolyan arányban csökkenti, melyet a támogatási szerződésben rögzít. A támogató joga, hogy az elszámolásban benyújtott számlamásolatok eredeti példányait ellenőrizze. Az elszámolási határidőt indokolt esetben, a támogatott írásbeli kérelmére a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság legkésőbb a tárgyévet követő március 31-éig meghosszabbíthatja, amennyiben azt a támogatott az elszámolási határidő lejártát legalább 30 nappal megelőzően írásban kérelmezi. (2) Az elszámolási kötelezettséget a szerződésben előírt határidőig nem teljesítő támogatottat a Művelődési Osztály írásban felszólítja a támogatás visszafizetésére, és közli vele, hogy 3 évig újabb támogatást nem kaphat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatától.

65

Melléklet a 2015. évi Idegenforgalmi támogatási keret felhasználásának szabályzatához Felhasználási és elszámolási segédlet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. évi Idegenforgalmi támogatási keretéből elnyert támogatáshoz Általános elvek A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által meghirdetett keretekből támogatásban részesült szervezetek pályázati programjuk megvalósulásáról, a támogatás, valamint a pályázatban feltüntetett önerő célszerű és szabályszerű felhasználásáról számot adnak. A támogatási szerződésben rögzített, támogatott feladatok, kötelezettségek teljesítését követően – a szerződésben meghatározott határidőn belül – a támogatottak beszámolót készítenek, amelynek fő részei: a) szakmai beszámoló, b) pénzügyi elszámolás és a kapcsolódó mellékletek. A támogatás és az önerő felhasználása során arra kell törekedni, hogy az egyes felmerülő kiadások az elszámolás szabályait figyelembe véve megfelelően legyenek dokumentálva. A beszámolási kötelezettség teljesítése során dokumentumokkal igazolni kell, hogy a támogatás és az önerő rendeltetésszerűen, a szerződésben rögzített feladatokra kerültek felhasználásra. A beszámoló készítése során figyelmet kell fordítani arra, hogy a támogatás és a pályázatban feltüntetett teljes önerő – szerződés szerinti – összegével el kell számolni. A felvett támogatás és az önerő összege mértékénél kisebb összegű elszámolást benyújtó támogatott elesik az el nem számolt támogatástól – a támogatás fel nem használt összegét, illetve a vállalt önerő fel nem használt részével arányos támogatási összeget köteles visszafizetni. A támogatott csak abban az esetben jogosult az önkormányzattól újabb támogatás elnyerésére, ha beszámolási és elszámolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A beszámolási kötelezettség elmulasztása esetén a támogatott a teljes támogatási összeget köteles visszafizetni az önkormányzatnak, és 3 évig az önkormányzattól támogatásban nem részesülhet. A szakmai beszámoló kritériumai A szakmai beszámoló a pályázati anyagban és a támogatási szerződésben vállalt feladatok megvalósulását és a támogatás felhasználását mutatja be. A szakmai beszámolóban felsorolt, megvalósított feladatoknak igazodniuk kell a pénzügyi beszámoló számlaösszesítőjében szereplő sorokhoz, az abban megjelenő számlákhoz, bizonylatokhoz. Itt kell szövegesen bemutatni a támogatási cél megvalósulásának körülményeit: milyen célkitűzés részeként használta fel a pályázó a támogatást, milyen eszközt, tárgyat, szolgáltatást vásárolt. Amennyiben a szakmai beszámoló nincs összhangban a pénzügyi elszámolással vagy abból világosan nem tűnik ki, hogy a támogatást mire fordították, az elszámolás nem fogadható el. A pénzügyi elszámolás kritériumai A támogatás és a támogatási szerződésben rögzített önrész terhére csak olyan kiadások számolhatók el, amelyek a támogatott (szerződő fél) nevére kiállított számlákkal és a kifizetési bizonylatokkal (kiadási pénztárbizonylat, banki átutalási kivonat/igazolás) vagy, ha a támogatott a támogatás felhasználásakor harmadik felet bíz meg, megbízási szerződéssel és kifizetési bizonylatokkal (átvételi elismervény, kiadási pénztárbizonylat, banki átutalási kivonat/igazolás) igazol-

66

tak, az adott pályázat céljának tételesen megfelelnek, látható, hogy a támogatást mire használták fel, és a felmerült költségeket milyen mértékben fedezték a szerződés szerinti támogatásból. Csak azok a számlák fogadhatók el, amelyek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 169. § által meghatározott kritériumoknak megfelelnek, azaz: "A számla kötelező adattartalma a következő: a) a számla kibocsátásának kelte; b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön; e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében; i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; j) az alkalmazott adó mértéke; k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja; l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki; m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól; n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett; o) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok; p) a „különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;

67

q) a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás - műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében; r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma. A fenti formai és tartalmi kritériumoknak nem megfelelő számla nem fogadható el elszámolásként. Amennyiben nem számla ellenében fizettek a pályázati cél megvalósítása érdekében, minden olyan más dokumentumot csatolni kell, amely alátámasztja az elszámolásban szereplő bizonylatok tartalmát. Ezek lehetnek a kifizetés alapjául szolgáló megkötött szerződések, megrendelők, teljesítés-igazolások, jegyzőkönyvek, egyéb dokumentumok. Az ezekhez rendelt, kifizetést igazoló átutalási bizonylatot, postai feladóvényt stb. szintén csatolni kell. A számlák és bizonylatok keltezési dátumai az adott elszámolási időszakba kell, hogy essenek. Ezen időszak kezdete legkorábban 2015. január 1., végső dátuma a támogatási szerződésben meghatározott elszámolási határidő. Az elszámolások menete  A számlákat, bizonylatokat állítsa olyan sorrendbe, hogy tartalmuk szerint megfeleljenek a beszámoló logikájának!  A tényleges pénzügyi teljesítés bemutatása céljából hozzá kell rendelni a bizonylatokhoz a pénzügyi teljesítést igazoló banki kivonatokat, kiadási pénztárbizonylatokat, átvételi elismervényeket stb.  Ezután vezesse rá valamennyi, a támogatást elszámoló számla és bizonylat eredeti példányára a következő szöveget: "a 2015. évi Idegenforgalmi támogatási keret felé elszámolva ………..…..Ft.” Csak ezután fénymásolja a számlát, bizonylatot! Csak az ilyen záradékkal ellátott számlák, bizonylatok fogadhatók el elszámolásként. Amennyiben a támogató azt kéri, a támogatott köteles az elszámolásban benyújtott számlák és bizonylatok eredeti példányait ellenőrzésre bemutatni.  A pályázatban vállalt önerő célszerű elköltését igazoló számlákat nem kell záradékolni. Az elszámolás fő dokumentuma az "Elszámolólap", kötelező mellékletei a számlaösszesítőjegyzék és a számlák, szerződések és bizonylatok másolatai. E dokumentumokat a Művelődési Osztály a támogatási szerződéssel egyidejűleg a támogatott rendelkezésére bocsátja. Az azonosíthatóság és a kereshetőség végett a számlaösszesítő (egynél több számla vagy bizonylat csatolása esetén használandó) sorait sorszámozni kell, s ugyanezen számokkal kell megjelölni a hivatkozott dokumentumokat is. Célja, hogy a támogatás megvalósulását ellenőrző szerv egyértelműen meg tudja állapítani a támogatási céloknak, illetve a szerződésben vállalt feladatoknak való megfelelést. Minden számlaösszesítő végén az összegeket össze kell adni. A számlaösszesítőben felsorolt számlákon és bizonylatokon szereplő adatoknak meg kell egyezniük a fénymásolatban benyújtott számlák, bizonylatok adataival.

68

A meghatalmazás A támogatottaknak lehetőségük van arra – a beszámoló és az elszámolás elkészítése során –, hogy a képviseletre jogosult személyen túl bárkit meghatalmazzanak a dokumentumok aláírására, hitelesítésére. A meghatalmazásban a meghatalmazó képviselő és a meghatalmazott azonosítását szolgáló adatokon és aláírásukon túl meg kell jelölni a meghatalmazás célját, a meghatalmazottnak az eljárásban való jogosultságát, valamint azt legalább két – azonosítható – tanú aláírásával kell ellátni. A meghatalmazást csatolni kell az elszámoláshoz. Szankciók: Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 4/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelet 4. § (16) bekezdése szerint "amennyiben a támogatott az átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról a megállapodásban megjelölt határidőre nem számol el, úgy a támogatás teljes összegét a felszólítást követő 15 napon belül köteles visszafizetni és részére újabb támogatás 3 évig nem folyósítható". Nem szabályszerű elszámolás esetén: Ha a támogató, illetve az önkormányzat illetékes szerve – figyelembe véve az elszámolási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat – megállapítja, hogy az elszámolás, vagy annak egyes elemei nem felelnek meg az előírásoknak, kötelezi a támogatott szervezetet az elszámolás nem szabályszerű részének megfelelő támogatási összeg visszafizetésére. Kozma József: Kéri, hogy aki elfogadja az Idegenforgalmi keret pályázati felhívását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 7 igen szavazattal elfogadta az Idegenforgalmi keret pályázati felhívását, és az alábbi határozatot hozta:

168-31/2015. (III. 25.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály vezetőjének a 2015. évi Idegenforgalmi támogatási keret felhasználási szabályairól szóló, 20699/2015. számú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozta. 1./ A bizottság jóváhagyja a határozat mellékletét képező pályázati felhívást. 2./ A bizottság úgy döntött, hogy - az Önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó 2015. évi működési kiadások - Központi kulturális feladatok - Idegenforgalmi támogatási keret előirányzat terhére - egy alkalommal jelenjen meg figyelemfelkeltő felhívás a Délmagyarország c. napilapban és egy héten át szerepeljen a VTV Szeged képújságjának felhívásai között, továbbá hogy a teljes pályázati anyag legyen letölthető az önkormányzat honlapjáról.

69

3./ A bizottság a polgármester útján kéri a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály vezetőjét, hogy intézkedjen a figyelemfelkeltő felhívásnak a Délmagyarországban és a VTV Szeged képújságján, továbbá a pályázati felhívásnak és a pályázati dokumentációnak az önkormányzat honlapján való megjelentetéséről. Határidő: a Délmagyarországban és a VTV Szeged képújságján a jelen határozat keltét követő 10 napon belül, az önkormányzat honlapján a Délmagyarországban való megjelenés napján. Felelős: a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály vezetője. 4./ A pályázat benyújtásának határideje: a Délmagyarországban való megjelenést követő 20 nap. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát és a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 168-31/2015. (III. 25.) KOIIB sz. határozat melléklete

Pályázati felhívás Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet a 2015. évi Idegenforgalmi támogatási keretre. A pályázat célja: szegedi turisztikai rendezvények, fesztiválok, tanulmányutak, továbbképzések és a tartózkodási idő növelését szolgáló fejlesztések, illetve Szegedet és térségét reprezentáló kiadványok, programajánlatok megjelenésének támogatása. A pályázat keretösszege: 4.000.000 forint. Pályázhatnak: Idegenforgalmi tevékenységet végző szegedi székhelyű vagy szegedi telephellyel rendelkező jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, nem önkormányzati intézmények, szervezetek, egyesületek, alapítványok, gazdasági társaságok, szervezetek, melyek tevékenységüket a szegedi lakosok szolgálatára végzik. Csak adószámmal és bankszámlával rendelkező szervezetek pályázhatnak. Figyelem: alapítvány csak program megvalósításához kérhet támogatást. Nem pályázhatnak politikai szervezetek, magánszemélyek, önkormányzati fenntartású költségvetési szervek, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, továbbá olyan szervezetek, amelyek a pályázat kiírását megelőző öt évben saját vagy párttal közös jelöltet állítottak országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson. A tárgyévben az Idegenforgalmi támogatási keretre egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be, amelyben egy cél, egy konkrét program, programsorozat a támogatását kérheti. Több, egymástól tartalmilag eltérő cél együttes megnevezése a pályázatból való kizárással járhat. Az igényelhető és elnyerhető összeg a megvalósítani kívánt cél bekerülésének legfeljebb 50%-a, minimális összege 50 ezer Ft, de maximum 500 ezer forint lehet. Jelen pályázati felhívás alapján vállalkozási/gazdasági célra nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 351, 2013. 12.24. 1.o.) (a továbbiakban 1407/2013/EK bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2.

70

cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8)-(9) bekezdéseit is. Pályázni kizárólag az „Idegenforgalmi támogatási keret pályázat – 2015” adatlapon lehet. Az adatlap, a pályázatot részletesen leíró koncepció és szabályzat, valamint a szükséges nyilatkozatok letölthetők az Internetről: a www.szegedvaros.hu címről (Pályázatok). A pályázat kötelező mellékletei (a pályázattal együtt kell benyújtani):  a pályázó szervezet létezését igazoló, 30 napnál nem régebbi bírósági igazolás vagy a szervezet adószámát igazoló NAV igazolás (ún. illetőségigazolás),  a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti összeférhetetlenség, illetve érintettség fennállásáról vagy hiányáról szóló nyilatkozat,  és a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó nyilatkozat,  a pályázat tárgyát képező program költségvetése (bevételek fő források, illetve kiadások fő kiadás-csoportok szerint). A pályázónak sikeres pályázat esetén, a támogatás kiutalása előtt igazolnia kell, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 30. §-a szerint az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezte beszámolóját. A pályázatot Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztálynak címezve (6720 Szeged, Széchenyi tér 11.) kell benyújtani, „Idegenforgalmi támogatási keret pályázat 2015” megjelöléssel. A pályázat benyújtásának határideje: 2015. ....................... (amennyiben postán adják fel, a postára adás dátuma). A pályázat elbírálásáról és annak eredményéről a pályázók írásos értesítést kapnak. A pályázati kiírás részét képezi a 2015. évi Idegenforgalmi támogatási keret koncepciója és felhasználásának szabályzata. A bizottság elnöke zárt ülést rendel el, és kéri a sajtó képviselőit, hogy rövid időre hagyják el a termet. K.m.f. Dr. Kozma József a bizottság elnöke

Tóth Károly a bizottság tagja Roboz István ügyviteli titkár

Juhász Csilla jegyzőkönyvvezető

71