Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága május 6. napján tartott üléséről

274-9/2015. JEGYZŐKÖNYV Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága 2015. május 6. napján tartott üléséről Az ülésen jelen vannak: Dr. Kozma József, a bizottság elnöke Hekáné Dr. Szondi Ildikó, a bizottság alelnöke Tóth Károly, a bizottság képviselő tagja Haág Zalán, a bizottság képviselő tagja Kosik Dénes, a bizottság képviselő tagja Hüvös László, a bizottság képviselő tagja Bezdány Géza, a bizottság nem képviselő tagja Dr. Révész Mihály, a bizottság nem képviselő tagja Dombi Gábor, a bizottság nem képviselő tagja Dr. Solymos László alpolgármester Kalmár Gábor kabinetvezető Kardos János, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályának osztályvezetője Kerek Attila rendezvény referens Pappné Zánthó Rita, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályának munkatársa Daróczi Erzsébet, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályának munkatársa Roboz István, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályának munkatársa Dr. Kóborné dr. Holzinger Gabriella, a Jegyzői Iroda munkatársa Papp Gábor, a Közgazdasági Iroda irodavezetője Várkonyi László, a Közgazdasági Iroda munkatársa Dr. Muhari Éva, a Személyzeti Osztály vezetője Dr. Földesi András, a Személyzeti Osztály munkatársa Vetró Orsolya, a Humán Közszolgáltatási Iroda munkatársa Sipos Magdolna, a Humán Közszolgáltatási Iroda munkatársa Dr. Balázs Eliza, a Városüzemeltetési Iroda munkatársa Juhász Csilla, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályának munkatársa, jegyzőkönyvvezető Lauer István, SZMJVÖ Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke Gál Béla, a Középiskolai Igazgatói Munkaközösség vezetője Mészáros Zsolt, Általános Iskolai Igazgatói Munkaközösség vezetője Végh Lászlóné, az IKV Zrt. munkatársa Rákosné Szilágyi Éva pályázó Bartáné Tóth Mária pályázó

1

Dr. Kozma József: Tisztelettel köszönt mindenkit a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság ülésén. Megállapítja, hogy a mai bizottsági ülést nagyobb érdeklődés övezi, ezért a jelenlévők megértését kéri a szűkös elhelyezés miatt. A meghívót minden érintett megkapta, és megállapítja, hogy bizottság 9 fővel, teljes létszámmal határozatképes. Jelzi továbbá, hogy a bizottság minden tagja előzetesen tájékoztatást kapott arról, hogy két további közgyűlési előterjesztés is szignót kapott, ezért azok is tárgyalhatók a mai bizottsági ülésen. Ezek a következők: „Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti feladatainak 2014. évi ellátásáról” és „Szeged város Drogellenes Stratégiájának 2014. évi végrehajtásáról szóló beszámoló”. Javasolja, hogy ezt a két napirendi pontot 11. és 12. napirendi pontként tárgyalja a bizottság. A bizottsági ülés végén van egy zárt üléses napirendi pont, szolgálati lakás bérbeadása, ami nagyon rövid IKV-s előterjesztés. Kérdezi, hogy van-e valakinek a módosított napirendhez kérdése, észrevétele, javaslata. Hozzászólás nem lévén, kéri, hogy aki egyetért a javasolt napirenddel, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 9 igen szavazattal elfogadta a napirendet, és az alábbi határozatot hozta: 168-38/2015. (V. 06.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága 2015. május 6-án tartott ülésén a következő napirendet fogadta el: 1.

Szeged MJV Önkormányzata Óvodák Igazgatósága igazgatói beosztásának betöltésére beérkezett pályázatok elbírálása

2.

Működtetői vélemény igazgatói pályázatok elbírálásához, oktatási feladatok átszervezéséhez, valamint szakmai alapdokumentum módosításához

3.

Az önkormányzat 2014. évi zárszámadása

4.

Az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló 14/2015. (IV. 14.) önkormányzati rendelet módosítása

5.

Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések

6.

A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2014. évi beszámolója

7.

Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései

8.

Preferált szervezetté nyilvánítás és helyiség preferált bérleti díj melletti bérbeadása

9.

Óvodai csoportlétszámok meghatározása

10. Alapító okiratok módosítása

2

11. Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti feladatainak 2014. évi ellátásáról 12. Szeged város Drogellenes Stratégiájának 2014. évi végrehajtásáról szóló beszámoló 13. Szolgálati lakás bérbeadása - zárt ülés Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

1. napirendi pont: Szeged MJV Önkormányzata Óvodák Igazgatósága igazgatói beosztásának betöltésére beérkezett pályázatok elbírálása Dr. Kozma József: Tájékoztatja a bizottságot, hogy a napirendi pont előterjesztője a Személyzeti Osztály. Kérdezi Dr. Muhari Évát, hogy kíván-e előzetesen hozzászólni. Dr. Muhari Éva: Véleménye szerint az előterjesztés kellő részletességű, ezért nem kíván kiegészítést tenni. Dr. Kozma József: A technikai dolgokat szerette volna tisztázni a meghallgatás előtt. Mindenki előtt ismert, hogy nyílt ülés keretében tárgyalják a vezetői pályázatokat, ennek megfelelően a bizottság tekintélyét, méltóságát és szakmaiságának megőrzését mindenkitől elvárja, és mindenkit biztat is arra, hogy ezt fejezze is ki a hozzászólásaival és a közreműködésével. A technikai lebonyolításra javasolja, hogy a jelöltek meghallgatásának sorrendjét sorsolással döntsék el. A jelöltek először 5 percben lehetőséget kapnak arra, hogy kiegészítést fűzzenek az igazgatói pályázathoz, ezt követően pedig a bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a jelöltek részére. Szerinte a kérdések és a válaszok is legyenek rövidek, ez utóbbiakat 2 percben fogják majd limitálni, mert ilyen módon tartható a 25-30 perces meghallgatás. Kemény időkorlátot ugyan nem akar ennek szabni, de józan számítások szerint ez így elegendő és jó is lehet. A meghallgatások után a bizottság majd eldönti, hogy milyen módon fogja kialakítani a véleményét, és azt is, hogy milyen módon tesz állásfoglalást. Kérdezi, hogy ez így megfelelő lesz-e. A bizottság egyetért. Dr. Kozma József kér egy üres papírt, és elvégzi a sorsolást, melynek eredményeként megállapítja, hogy a meghallgatást Bartáné Tóth Máriával kezdik. Dr. Kozma József: Köszönti Bartáné Tóth Máriát. Kéri a pályázót, hogy 5 percben ismertesse, hogy a pályázatával kapcsolatban mit tart fontosnak kiemelni. Ezt követően pedig a bizottság tagjai kérdéseket tesznek fel, a kérdésekre pedig majd rövid válaszokat várnak. Kéri a bizottság tagjait, hogy a kérdések feltételekor legyenek szívesek bemutatkozni. Bartáné Tóth Mária: Köszöni a szót. Nagy tisztelettel köszönti a bizottság valamennyi tagját. Néhány gondolatban szeretné kiegészíteni a pályázatát. Egyrészt arról szeretne beszélni, hogy mi

3

motiválta azzal kapcsolatosan, hogy beadja az igazgatói pályázatát, másrészt pedig a fejlesztési elképzeléseit szeretné néhány sarkalatos és nagyon fontos dologgal kiegészíteni. Az elmúlt évben tanfelügyelői és szakértői vizsgát tett, ezt követően pedig az Oktatási Hivatal felkérte, hogy képezze tovább a leendő tanfelügyelőket és a szakértőket. Nagyon nagy tapasztalatot szerzett, nem csak a pedagógiai folyamatok terén, hanem az országban működő köznevelési rendszerre vonatkozóan is. Képzett és vizsgáztatott óvónőket, tanítónőket, általános és középiskolai tanárokat, szakszolgálati dolgozókat, sőt zenetanárokat is. Belelátott a köznevelési rendszer valamenynyi szegmensébe, és igyekezett a tapasztalatokat leszűrni és a konklúziót levonni a saját munkájára és az intézményükre vonatkozólag is. Megállapította, hogy a magyar köznevelési rendszer nagyon színes palettán mozog, a „megfelel”-től a „kiváló”-ig működnek rendszerek és dolgoznak pedagógusok. Az intézményükre vonatkozólag levonta azt a következtetést, hogy vannak, sőt szükségesek fejlődési irányok annak érdekében, hogy megfeleljenek az előttük álló, hivatal által és a kormány által támasztott követelményeknek. Áttérve a fejlesztési elképzelései indoklására elmondja, hogy bár a fejlesztési elképzeléseit konkrétan az intézményre vonatkoztatva fogalmazta meg, de tükrözik a pedagógus életpálya-modell elvárásait. A pedagógus életpályamodell célja a nevelő-oktató munka fejlesztése. A fejlesztési célokat nagyon konkrétan fogalmazta meg az intézményükre vonatkozóan, de tükrözik az életpálya-modell általános pedagógiai elvi rendszerét. Az életpálya-modell két pilléren keresztül valósul meg. Egyrészt a tervezés szintjén, ahol a tervezés fejlesztése a cél, másrészt pedig a pedagógiai gyakorlat fejlesztése a cél. Az egész pályázatán végigvonul a korszerű dokumentációs rendszer fontossága, és nagyon fontosnak tartja, hogy az intézményük dokumentációs rendszere egyértelmű, világos és szakszerű legyen, támogassa azt az intézményi fejlődést, ami előttük áll. Nagyon fontos, hogy a szervezeti és működési szabályzatuk egyértelmű és világos legyen, és lekövesse az intézmény működési folyamatait. Ugyanez vonatkozik a pedagógiai programra. Nagyon fontos, hogy a megfogalmazott célokon és feladatokon a több száz óvodapedagógus ugyanazt értse, hiszen egy központi pedagógiai programjuk van, és ezt meg kell valósítaniuk. Ezek a dokumentumok innentől fogva az életpálya-modell belépésével nem formai dokumentumok, hanem kötelezően megvalósítandó dokumentumok. Nagyon fontos, hogy a pedagógiai programjukban helyre tegyék a hátránykompenzáció és a tehetséggondozás kérdését. A tehetséggondozásra vonatkozóan több rendszer működik ebben az országban. A pedagógiai programjukban is vázolni kell azokat az alternatívákat, amelyeket a pedagógusok meg tudnak valósítani, és meg kell támogatni a pedagógusokat, hozzájuk kapcsolódó szakszerűen kidolgozott dokumentációs rendszerrel. Azt gondolja, hogy a kiváló pedagógiai gyakorlat szakszerű dokumentációval együtt hozza meg azt a fejlődési ívet és pályát, amelyet ez az intézmény a véleménye szerint befuthat a jövőben. Nagyon fontos az önértékelés képessége is. Most áprilisban adta ki az Oktatási Hivatal az önértékelési kézikönyvet. Ő a vizsgáztatás folyamán tapasztalta, hogy meglett igazgatók is izzadtak az önreflexióval, ezért ezt meg kell tanulni. 1985 óta nincs a köznevelésben külső ellenőrzés, és az ő intézményükben is elhalványodott a tagóvoda-vezetők részéről a pedagógusok ellenőrzése. Segíteni kell az óvónőket abban, hogy képesek legyenek önreflexióra, és ezt a tagóvoda-vezetők támogatásával lehet elérni. Hasonlóan az életpálya-modellhez ki kell dolgozni a belső intézményellenőrzési rendszerüket, kézikönyveket a tagóvodákra és a pedagógusokra vonatkozóan. A pedagógus ugyanis csak akkor tud objektíve önreflektálni, ha visszajelzést kap a vezetőjétől. A vezető pedig akkor tud szakszerűen értékelni és ellenőrizni, ha szakszerű dokumentáció, önértékelő és ellenőrző lap

4

van, ami koherens az életpálya-modellben megfogalmazott 8 pedagógus kompetenciával és a 77 indikátorral. Nagy elvárások várnak az intézményvezetőkre is, de nem kívánja felmondani a kézikönyvet és az útmutatót. Egyetlen dolgot emel ki: a vezetők részéről nagyon fontos a változások kezelése. Nem magánügy, hogy hogyan élik meg a változást a pedagógusok, ezért segíteni kell őket a változások megértésében annak érdekében, hogy az elutasítástól eljussanak a változásokkal való azonosulásig. Az intézményük is meg fog mérettetni, és erre fel kell készülniük. Ő hisz a mérés-értékelés rendszerében. 2015-ben nem elég az, ha egy intézményvezető azt mondja, hogy az intézményük magas színvonalú oktató-nevelő munkát végez. Nem csak érezni kell, hanem objektíve alátámasztani, és ezt csak mérés-értékeléssel lehet megvalósítani. A mérésértékelés az eredmények prezentálásának objektív eszköze. Azt gondolja, hogy ha követik az életpálya-modellben megfogalmazott elvárásokat, hozzáteszik az eddig működő jó gyakorlatukat, alátámasztják szakszerű dokumentációval, akkor a szegedi óvodapedagógia oda kerül, ahova az országban helye van a jövőben. Köszöni, hogy meghallgatták. Dr. Kozma József: Most a bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel. Megadja a szót Dr. Révész Mihálynak. Dr. Révész Mihály: Nagy élvezettel olvasta a pályázó asszony pályázatát, és természetesen nagyon sok olyan kérdés fogalmazódott meg benne, amire nem itt szeretne választ kapni, de egyet ezek közül mégis elmondana. A pályázat megállapítja, hogy az elmúlt 5 évben a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési zavarral küzdő gyerekek száma is növekedett, sőt, százalékosan az utóbbiak jelentős mértékben, a másik talán nem annyira jelentősen. Külön gratulál az irodalomjegyzékben látott publikációkhoz, de most nem tudományos igényű választ vár. Kérdezi, hogy tulajdonképpen mi lehet a végeredmény. Tudható, hogy 3, esetleg 4 év áll rendelkezésre, hogy ezeket a gyerekeket, akik valamilyen lelki ok miatt vannak hátrányban, ezért kérdezi, hogy várható-e, hogy ezen tud javítani az óvoda. Dr. Kozma József: Köszöni a kérdést, és kéri, hogy a pályázó rövid választ adjon. Bartáné Tóth Mária: A helyzetértékeléséből valóban kitűnt, hogy a BTM-es gyerekek száma az elmúlt 5 évben több mint háromszorosára nőtt, az SNI valóban kevesebb. Ennek ellenére a fejlesztő pedagógusok létszáma 8-ról 6-ra csökkent, amire szakmai indokot nem tud mondani, mivel valójában a döntésben nem vett részt. A helyzet javítását mindenféleképpen a fejlesztő pedagógusok legalább szintre hozásában látja, mert a fejlesztő pedagógusok részéről az egy főre eső gyermekek száma nagyon sok, és így nem kellő hatékonyságú a munka. Valamikor nem véletlenül indult 8 fővel a fejlesztő pedagógusok létszáma, ami akkor is kevés volt, most pedig különösen alacsony az elmúlt évek növekedéséhez képest. Dr. Kozma József: Köszöni a választ, és megadja a szót Hüvös Lászlónak.

5

Hüvös László: Szeretné megköszönni a pályázónak, hogy ennyire pozitívan nyilatkozott az életpálya-modellről, tekintettel arra, hogy jó néhány korábbi politikus társa hevesen szokta kritizálni. Bartáné Tóth Mária: Gyakorolja. Hüvös László: Ezek szerint megfogható az életpálya-modell pozitívuma. Elhangzott, hogy az önértékelés nagyon fontos szerepet játszik, mindenki tudja, hogy ez kötelező elem az oktatási intézményeknél, tehát ez nem pályázati rész vagy választott opció, legfeljebb az változik, hogy ezt valaki hogyan valósítja meg, illetve hogyan alakítja ki a saját intézményében. Elhangzott az is, hogy a pályázó szakértőként tevékenykedik, és vizsgáztat is. Nyilvánvalóan ez elvesz a pályázó munkájából hetente egy napot. Kíváncsi lenne, hogy egy ilyen több mint 400 fős intézmény esetében hogyan kezelhető, hogy a szakértői tevékenysége mellett elveszítsen egy munkanapot minden héten. Bartáné Tóth Mária: A szakértői munkáját nem most kezdte, több mint 200 minősítésen van túl, így egyfajta rutint szerzett már ebben és a portfólió-értékelésben is. Megvan az a készsége, hogy most már nem vesz el annyi időt a tevékenység, mint azoknál, akik most kezdték a szakfelügyeletet. Azt gondolja, hogy össze tudja egyeztetni a két dolgot. Egyébként nem lesz kötelező a munkáltatói jogokkal rendelkező intézményvezetőknek részt venni a tanfelügyeletben és a minősítésben. Most átmeneti rendelkezést hoztak, hogy kötelező, mivel még nincs meg a szakértői, tanfelügyeleti létszám. Mérlegelni fogja a következő nevelési évben, hogy vállalni fogja-e, de egyelőre úgy látja, hogy tudja teljesíteni. Hüvös László: Nyilvánvaló, hogy szakértői oldalról egy-egy minősítés alkalmával a pályázónak ott kell lennie az intézményben, tehát az a heti egy nap valószínűsíthető. Bartáné Tóth Mária: A heti egy nap, az egy nap, de csak a mostani átmeneti rendelkezés értelmében kötelező, a jövő évtől nem lesz kötelező a munkáltatói jogokkal rendelkező igazgatónak. Választható lesz, hogy végzi-e a területén a szakértői tevékenységét, vagy az intézmény vezetésére teszi a hangsúlyt. Hüvös László: Ezek szerint a pályázó folytatni kívánja ezt a tevékenységet. Bartáné Tóth Mária: Egyelőre megoldottnak látja, de nyilván felül fogja önmagát bírálni, amennyiben nem tudja ellátni. Természetesen az intézmény érdeke az első, erre pályázott most. Dr. Kozma József: Köszöni szépen, megadja a szót Tóth Károlynak. Tóth Károly: Általános érvényű megállapítás, hogy egy vezetői programnak nagy érdeme szokott lenni, ha nagyon világosan kiolvasható dolgok kapnak helyet a pályázatban. Ez természetesen a Fejlesztési célok fejezetből tűnik ki leginkább. A kérdése mellé véleményként elmondja,

6

hogy a pályázat nagy érdemének tartja, hogy akár az igazgatóhelyettesek munkamegosztásában történő változásban, akár az adminisztrációs terhek csökkentésére irányuló tervekben nagyon világos vezetői tervek fogalmazódnak meg. Van azonban egy fejezet, ahol maradt benne kérdőjel, ez a szakmai körök létesítése. Pillanatnyilag 50 tagóvoda irányítását vállalja az óvoda, ennek a koncepciónak a kidolgozásában a pályázó részt is vett. Amikor megjelenik egy közbülső szint (az is egy kérdés, hogy ez hivatalos vagy informális szint), az azt jelenti, hogy tulajdonképpen 5 igazgatóhelyetteshez tartozna 10 tagóvoda, és ezek alkotnának szakmai köröket. A kérdés az, hogy a természetes törekvésként jelentkező belső kommunikáció erősítésén túl, a pályázó milyen egyéb szakmai hozadékot remél ettől, illetve, hogy ez az elképzelés egyben kritikája, önkritikája-e a pályázó közreműködésével kidolgozott jelenlegi rendszernek. Bartáné Tóth Mária: Képviselő úr egy nagyon fontos kérdést tett fel. Felfogható önkritikának is, de mégis inkább azt gondolja, hogy ő a működést kritizálta, és nem a struktúrára helyezte a hangsúlyt. Azért tette, mert tökéletes rendszerek nincsenek, minden rendszernek megvan a maga erőssége, gyengesége, fejleszthető területe. Ez egy nagyon nagy intézmény. Az országban működnek oktatással, oktatásszervezéssel foglalkozó cégek, amelyek nagyon jól megoldották az együttműködés, az információáramlás kérdését. Ehhez a rendszerhez is meg kell találni azokat a módszereket és eszközöket, amelyek működnek, és nem ugyanazok, mint egy 30 fős nevelőtestületben. 2004-ben, amikor lerajzolták ennek a rendszernek a működését, már voltak kételyeik, hogy az együttműködés, kapcsolattartás, információáramlás hogyan fog működni. Történtek megoldások erre a területre, illetve javult is a helyzet 2004 óta, de a helyzet mégsem megnyugtató a számára. Azt gondolja, hogy ez a struktúra nagy ahhoz, hogy nagy erőkkel döngessék, nem célszerű SZMSZ-ben erőszakkal tagolni ezt az intézményt. Volt már tagolt intézményrendszer Szeged városában, és nem volt mindenkinek jó érzése ezzel kapcsolatban, mivel az a rendszer szakmailag és működésében sem nyújtotta azt, amit nyújthatott volna. Véleménye szerint, viszszaadva ezeknek a szakmai köröknek az alkotó és működési szabadságát, egy olyan szakmai párbeszéd indulhat el ebben az intézményben, kisebb egységekben kizárólag az információáramlás és a kapcsolattartás szintjén, önkéntes alapon, ami majd azt hozza, hogy jó szándékú, építő kritikával segítik az intézmény működését ezek a szakmai körök. Nyitottabbá válnak a vezetők és a tagóvodák egymás felé. Elengedhetetlen, hogy valamilyen szinten szakmai csoportokat képezzenek, hiszen a vezetés nagyon távol került a tagóvoda-vezetőktől és a tagóvodáktól. Ő nagy hozadékot, eredményt vár ezektől a szakmai csoportoktól. Elsősorban ki kell alakulnia a nyitottságnak egymás felé, merni kell egymással beszélgetni, hosszú távon pedig elképzelhetőnek tartja, hogy ezek a szakmai körök átjárhatóak lesznek. Sőt, elvárható lenne, hogy 5 éven belül minden vezető bekapcsolódjon valamelyik szakmai körbe, tehát bejárja azokat a szakmai köröket az intézményben, amelyeket be lehet járni. Dr. Kozma József: Köszöni szépen, megadja a szót Dombi Gábornak. Dombi Gábor: A különböző óvodák különböző népszerűségnek örvendenek, ami véleménye szerint összefügg azzal, hogy az óvodák különböző minőségűek, a „Megfelelő”-től a „Kiváló” minősítésig. Szerinte ezzel összefügg az egyik napirendi pontjuk is, melyben az óvodák létszá-

7

mának növeléséről lesz szó. Kérdezi, hogy mi fog történni a kevésbé jó óvodák felzárkóztatásával a jobb óvodákhoz. Bartáné Tóth Mária: Egy kicsit pontosítaná a mondanivalót, mivel ő a köznevelési rendszerre használta a „Megfelelő” és a „Kiváló” minősítést. Dombi Gábor: Ő pedig visszavezette az óvodákra. Bartáné Tóth Mária: Ő óvakodna ilyen megállapításokat tenni a saját intézményére vonatkozólag, sőt, attól is óvakodna, hogy összefüggésbe hozza az óvodai létszámokat az elvégzett pedagógiai munka színvonalával. Nagyon sokat számít, hogy hol helyezkedik el az óvoda, pl. iskola közelében, buszmegálló közelében, van-e parkolási lehetőség, mennyire esik közel a munkahelyekhez. Az óvodák telítettségénél tehát sok minden tevődik össze, nem kizárólag a pedagógiai munkán múlik. Függetlenül attól, hogy külterületi vagy belvárosi óvodáról van szó, véleménye szerint az elvárások ugyanazok: a gyerekeket mindenhol magas színvonalon és elhivatottsággal kell nevelni, és a vezetésnek is egyforma elvárásokat kell támasztani minden óvodában, minden pedagógussal szemben, ott is, ahol kevesebb gyerek van, és ott is, ahol több van. Dr. Kozma József: Köszöni szépen, megadja a szót Bezdány Gézának. Bezdány Géza: Eddig a szakmai részről folyt inkább a tájékoztatás, de ő nem annyira szakmai dologról szeretne kérdezni. Kérdezi, hogy ha bizalmat szavaz a bizottság a pályázónak, akkor hogyan fogja tartani az önkormányzattal a kapcsolatot a következő időszakban. Bartáné Tóth Mária: Folyamatosan. Dr. Kozma József: Kéri, hogy részletesebben fejtse ki a pályázó. Bartáné Tóth Mária: Szeretné, ha a fenntartó figyelne városa legnagyobb intézményére, és szeretné, ha a fenntartó részese lenne az örömeiknek és a gondjaiknak, a fejlődési irányaiknak. Szeretné, ha a fenntartó úgy tudná őket mint intézményt támogatni, hogy valóban ismerik, hogy mire van szükségük. Nyilván az igazgatónak kell annyi tárgyalóképességének lenni, hogy tovább vigye az intézmény igényeit. Véleménye szerint neki ebben van némi gyakorlata, és szeretné ezt a gyakorlatát hasznosítani lobbi formájában is a következő években. Bezdány Géza: Akkor azt szeretné a pályázó, amit a fenntartó is szeretne. Dr. Kozma József: Megállapítja, hogy ő hozzá ért a kérdezés lehetősége. 13 kérdést írt fel, de egyet választ ki ezek közül. A kérdése részben kapcsolódik Tóth Károly kérdéséhez, de mégis más. Az óvodákban folyó szakmai-nevelő munka során - nem csak formailag, hanem tartalmilag is kérdezi, hogy - milyen munkaközösségek és milyen munkaformák újra beüzemelését látja fontosnak a pályázó.

8

Bartáné Tóth Mária: Nagyon fontosnak tartja, hogy legyen egy munkaközösség, ami segít, ezt írta is a pályázatában. Dr. Kozma József: Valóban, de szeretne részleteket kérni. Bartáné Tóth Mária: Nem emlékeztetni akarta a képviselő urat, csak egy szófordulat volt. Nagyon fontosnak tartja, hogy segítsék a portfólió-készítés során az óvodapedagógusokat, illetve a tanfelügyeletre és a minősítésre felkészítsék a kollégákat. Nem volt ilyen munkaközösségük, bár célszerű lett volna. Önszerveződéssel ők valóban összefogtak, de az intézmény támogatása elengedhetetlen ebben a dologban. Az elmúlt években több munkaközösség is megszűnt, de ennek nem tudja az okát, mert nem a felső vezetésben dolgozott. Azonban nagyon fontosnak tartja, hogy alulról jövő kezdeményezések legyenek, motiváltak legyenek a kollégák arra, hogy együtt dolgozzanak. Ehhez meg kell nekik adni azt az alkotói szabadságot, amiről már beszélt, annak érdekében, hogy szárnyaljanak a gondolatok, és ne legyenek megkötve. A pedagógiai programnak természetesen vannak céljai és feladatai, azokat be lehet hívni a munkaközösségekbe, sőt, be is kell hívni, de igazán tartalommal az óvodapedagógusoknak kell megtölteni. Bízik benne, hogy ebben a nagy intézményben a 10 munkaközösség aktívan fog működni, ahogyan a törvényben is benne van, és újjáélednek azok a munkaközösségek, amelyek elhaltak az elmúlt években. Dr. Kozma József: Köszöni szépen, megadja a szót Hüvös Lászlónak. Hüvös László: Mindannyian tudják, hogy a munkaközösségek alulról jövő kezdeményezések, tehát a pedagógusok kezdeményezhetik egy-egy ilyen munkaközösség létrehozását, miközben a pályázó a pályázatában arról ír, hogy jó lenne, ha ezek és ezek a munkaközösségek jönnének létre. Kérdezi a pályázót, hogy mit gondol arról, hogy ezek a munkaközösségek nem azért szűntek-e meg, mert az alulról jövő kezdeményezések hiányoztak, vagy esetleg a fenntartó nem járult hozzá a munkaközösségek támogatásához, finanszírozásához. Mi játszott közre? A pályázó azt is elmondta, hogy jó lenne, ha a fenntartó odafigyelne az intézményre, amiből kvázi azt a következtetést lehet levonni, hogy eddig nem figyelt oda. Dr. Kozma József: A válaszadás előtt kéri, hogy az ilyen jellegű kérdések lefolytatása ne a meghallgatáson történjen meg. Megadja a szót Bartáné Tóth Máriának. Bartáné Tóth Mária: Nem érzi, hogy ellentmondásba került volna saját magával, mivel ő egy munkaközösségre tenne javaslatot, a portfólió és a minősítés előkészítésére, mivel önszerveződő módon ez egyébként is megalakult, csak nem vált hivatalossá az elmúlt időszakban. Vannak alulról jövő kezdeményezések, de azokat az intézményvezetésnek meg kell támogatnia. Nem gondolja, hogy a fenntartónak olyan szinten kellene odafigyelnie az intézményre, hogy a munkaközösség milyen feladatokat vállal be. A szakmai köröknek, a munkaközösségeknek a működése többnyire nem igényel anyagi erőforrást, de nem tudja, hogy Hüvös képviselő úr erre gondolt-e.

9

Hüvös László: Van olyan intézmény, ahol ad fenntartó támogatást. Bartáné Tóth Mária: Természetesen tudnának igényelni hozzá anyagi erőforrást is, de nem ezen van a hangsúly. Sokkal inkább a szakmai megújuláson, a korszerűségen és egymás szakmai támogatásán és a tapasztalatcserén. Az intézményre való odafigyelésen azt értette, hogy legyen mód időnként beszámolni az eredményeikről, és a fenntartó ismerje az intézmény erőfeszítéseit a pedagógiai színvonal emelésére és megőrzésére is. Dr. Kozma József: Köszöni szépen. Úgy látja, hogy akinek volt kérdése, az feltehette, és ezekre válaszokat is kaptak. Köszöni Bartáné Tóth Máriának, hogy eljött a meghallgatásra, és kéri, hogy fáradjon ki, s addig, amíg Rákosné Szilágyi Évát meghallgatják, várakozzon. Bartáné Tóth Mária: Köszöni a lehetőséget.

Bartáné Tóth Mária elhagyja a termet. Rákosné Szilágyi Éva bejött a terembe.

Dr. Kozma József: Tisztelettel köszönti Rákosné Szilágyi Évát a bizottság ülésén. Tájékoztatja, hogy a meghallgatás ezen részében a pályázó 5 percben kiegészítheti a pályázatát, amit a bizottság tagjai természetesen ismernek. Ezt követően pedig a bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel, a rövid kérdésekre pedig majd rövid válaszokat várnak. Rákosné Szilágyi Éva: Köszöni szépen a szót. Azt gondolja, hogy elég részletesen értékelte a pályázatában az elmúlt 5 évet, fontosnak tartja azonban megjegyezni, hogy mindaz, ami eredmény és siker volt az elmúlt 5 évben, nem csak az ő irányító és vezető tevékenységének köszönhető, hanem annak a nevelői testületnek és dolgozói közösségnek, akikkel ezeket az eredményeket és sikereket sikerült létrehozni. Természetesen tökéletes intézmény soha nincs, bármennyire szeretné is a vezető, vagy bármennyire is mondja, hogy tökéletessé tette. Főleg egy ilyen nagy intézménynél és ilyen speciális struktúrában működő intézménynél soha nem lehet azt mondani, hogy tökéletes. Mindig keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyekkel a működés és a szegedi óvodás gyerekek ellátása még jobbá és tökéletesebbé tehető. Köszöni szépen. Dr. Kozma József: Köszöni a frappáns, rövid kiegészítést. Most következnek a kérdések. Megadja a szót Hüvös Lászlónak. Hüvös László: Kérdezi, hogy a pályázó mennyire látja reálisnak az alulról jövő kezdeményezések megvalósulását az intézményen belül. Láthatóan a dolgozók elégedettségét mutatja, hogy a pályázó a dolgozók támogatását megkapta.

10

Rákosné Szilágyi Éva: Nagyon örül a kérdésnek, mert az 5 évvel ezelőtti pályázatában nagyon határozott célkitűzés volt az innováció támogatása, különösen az innováció azon területeit, amelyeket az óvodapedagógusok és a dajkák, tehát az óvodai munkát segítők is kezdeményeznek. Úgy gondolja, hogy ennek köszönhetőek a 2010 óta nagyon nagy pénzösszeggel és nagy szakmai innovációs lehetőséggel bíró pályázatok, amelyeket szintén nem a vezető hajt végre, hanem az abba delegált pedagógusok. Nagyon büszke továbbá arra is, hogy 3 tagóvodájuk is referenciaintézmény. Ezek az intézmények teljesen saját kezdeményezésből indították el ezt a folyamatot. Ehhez a ponthoz szükségesnek tartja kiemelni az autista gyerekek ellátását, ami egészen újszerű országosan is, és a diabéteszes gyerekek ellátását, ami szintén országosan példaértékű, mert nincs az országban ilyen formában működő tagóvoda. Az egy dolog, hogy a vezető a szülőktől, a társadalomtól és a fenntartótól érkező igényeket szeretné kielégíteni, de ehhez meg kell találni azt a nevelőtestületet, azt az óvodai közösséget, akik innoválni akarnak a saját intézményükben, és szívesen vállalnak fel ilyen feladatokat. Nagyon pozitív elmozdulás van ezen a területen. Dr. Kozma József: Megadja a szót Dr. Révész Mihálynak. Dr. Révész Mihály: Egy kisebb és egy nagyobb jelentőségű kérdéssel készült, és először a kisebbel kezdené, bár az sem kicsi, csak annak elsősorban nem az óvodai neveléshez van köze. A saját bevételek szabályozása kapcsán látott kritikus megfogalmazásokat, valamint azt, hogy itt tulajdonképpen nem jó az információáramlás. Azt szeretné konkretizálni, hogy ennek mi az oka, és hogyan is van ez. A pályázat elég hosszú, így a feldolgozása időt vett igénybe, amit nem kritikaként mond, hanem ténymegállapításként. Ennek ellenére a pályázatban nem látta annak nyomát, ami sok országban természetes, ez pedig az alsófokú oktatásban az óvoda és az iskola egységesítése. A gyerek 3 évesen kerül be más országokban az intézményes oktatásba, és attól függően lép tovább, hogy az adott országban milyen oktatás van. Itt egy nagy óvoda van, és több fenntartó által fenntartott iskolák. Az ezekkel való kapcsolattartásról elvileg volt szó a pályázatban, de arra nem látott túl sok utalást, hogy a gyakorlatban a beiskolázásnak milyenek az eredményei. Rákosné Szilágyi Éva: A másodikkal kezdi a válaszadást. Az intézményük nyilván tartja a kapcsolatot az általános iskolákkal igazgatósági szinten is. Az azonban elmondható, hogy mióta az általános iskolák a KLIK irányítása alá kerültek, városi szinten az igazgatóság és az általános iskolák együttműködése nem olyan, mint régen volt. Az intézménynek egyébként az az elve akár a szervezeti és működési szabályzatuk, akár az éves munkatervük kapcsán, hogy az általános iskolákkal a közvetlen kapcsolattartás feladata az adott tagóvodáé. Mivel városi szinten az 50 óvoda földrajzilag is nagyon szétszórtan helyezkedik el, ezért nem gondolja, hogy az igazgatóság kellőképpen és megfelelő hatékonysággal tudná egy-egy általános iskolában képviselni az adott tagóvoda érdekeit. Azonban nagyobb rendezvényekre, konferenciákra, továbbképzésekre az általános iskolák képviselőit meg szokták hívni. A fejlődést nyomon követő felmérés, ami az intézményükben 5 éves korban minden gyermeknek kötelező, és az iskolák is ugyanezzel szűrnek, a gyerekek fejlettsége szempontjából már egyfajta kapcsolattartás. Az adott tagóvodák meghívják azoknak az általános iskoláknak az 1. osztályos pedagógusait, akik földrajzilag az ő

11

körzetükben vagy közelükben vannak. Azzal, hogy meghívják egymást, elkezdődött a folyamat. Az igazgatók találkoznak, de ez az ő esetükben nehézkes, mert 50 tagóvoda-vezető van, tehát szervezési problémát is okoz sok esetben, hogy ha ők az 50 fős oktatóterembe még meghívják a huszonvalamennyi általános iskolai igazgatót, mivel nem férnek el. Nyilván ez nem lehet kifogás, ez egy feladat, amit meg kell oldani, és erre erős törekvések is vannak. Hangsúlyozza, hogy nagyon jó az általános iskolákkal a kapcsolat, de ezek az adott tagóvodákra korlátozódnak. Az első kérdésre válaszolva elmondja, hogy ez valóban hiányosság, amit most a Közgazdasági Iroda belső ellenőri jelentése is tartalmaz. A szervezeti és működési szabályzatukban le kell szabályozniuk azt, hogy milyen formában történik a visszajuttatás. A tagóvodák a saját bevételüket, a terembérleti bevételüket november hónapban mindig visszakapják saját felhasználásra teljes összegben. A Tünde téri oktatóterem bérbeadása pedig gyakorlatilag az egész intézmény, beleértve a tagóvodákat is, működési kiadásainak a pótlását szolgálja. A pályázatában is részletezte, hogy év végén milyen eszközbeszerzések történnek a tagóvodák részére. Egyedül a Toldi Utcai Óvoda pincebérlete az, ami nagyon jelentős, a tagóvodáké 10-20 ezer forint összegű. A Toldi Utcai Óvoda tornaterme melletti pincehelyiség bérleti díj bevétele egy jelentősebb összeg, ennek felhasználása szabályzatban lett szabályozva, mely szerint a bevétel 70 %-a a Toldi Utcai Óvodát illeti, a 30 %-a pedig az egyéb működési kiadásokat fedezi. Ezt beleteszik az SZMSZ-be is. Dr. Kozma József: Köszöni szépen, megadja a szót Tóth Károlynak. Tóth Károly: Mindkét pályázat nagy hangsúllyal szól a vezetői szint és a tagóvodák szintjének közelítéséről, az együttműködés javításáról. Kérdezi, hogy a pályázó hol érzi legszükségesebbnek ennek a két szintnek a közelítését. Rákosné Szilágyi Éva: A legelső a kommunikáció és az információáramlás, mert ezek mindig valahol elakadnak. Ez elé tenné még a pedagógiai munka előrelépését. Az 50 tagóvodában nagyon jól, újszerűen és hatékonyan működnek korszerű eljárások, jó gyakorlatok, amelyeknek a terjesztésére intézményen belül csak ebben a formában látja a lehetőséget. Ha egy igazgatóhelyettes az igazgatási szervezeten belül ellátott feladatától függetlenül 10 tagóvodát magához ölelne (nem erőszakosan, hanem nyilván kölcsönös együttműködés és bizalom alapján), egy kicsit tudná indukálni a folyamatot azzal, hogy jelezné nekik, hogy jó dolgokat csinálnak, és mutassák meg a többieknek is. Dr. Kozma József: Megadja a szót Dombi Gábornak. Dombi Gábor: Kérdezi, hogy a pályázónak milyen szervezetfejlesztési elképzelései vannak. Rákosné Szilágyi Éva: Vannak a tagóvodák és van az igazgatási szervezet. Szervezetfejlesztésre magában az igazgatósági szervezetben is szükség van, konkrétan fizikális átalakítást kell végezni. Ahol négyen ülnek egy irodában, ott nem folyik hatékony munka. Már egy nagyon nagy előrelépés volt 2011-ben, hogy a Gazdasági Csoporton belül kialakították a gondnokságot, akiknek a feladata az informatikai rendszer karbantartása, az NGSZ-szel a nagyon szoros kapcsolat-

12

tartás, a felújítás és az étkezési térítési díjak teljes körű kezelése. Fizikálisan pedig olyan lehetőségeket kellene teremteni az igazgatóságon (ez számára nagyon fontos lenne), hogy megfelelő munka folyhasson. Ha egy irodában 3 ember telefonál, és az egyik ül a gép előtt, nem biztos, hogy hatékony, pontos és odafigyelő munkát tud végezni. Ez egy nagyon nagy probléma. A munkaügyi területen lát továbbá sok problémát, elakadnak folyamatok, a folyamatok nem igazán előre tervezettek, sok esetben ad hoc történnek intézkedések. Szerinte a munkaügy egy nagyon sarkalatos kérdés, ahol közel 800 dolgozó van, és ezt nagyon pontosan, nagy odafigyeléssel és nagy szaktudással kell végezni. Nem gondolja, hogy ehhez óvodapedagógusi végzettség kell. Ő mindenképpen szükségesnek tartaná oda egy felsőfokú munkaügyi végzettséggel rendelkező kolléga alkalmazását. Dr. Kozma József: Megadja a szót Bezdány Gézának. Bezdány Géza: Ugyanazt a kérdést szeretné feltenni, mint a másik pályázónak. Kérdezi, hogy a pályázó hogyan képzeli el, illetve mennyire tartja fontosnak az önkormányzattal történő kapcsolattartást a következő időszakban. Rákosné Szilágyi Éva: Az nagyon fontos. Amit ő is gondol, és képviselni is szokott a kollégák felé az az, hogy ezek az óvodák nem az övék. Elhiszi, hogy egy tagóvoda vezető nagyon szereti az óvodáját, és nagyon büszke rá, valahol a magáénak is vallja, de ő mindig azt szokta mondani, hogy az 50 óvoda a fenntartó önkormányzaté, és nagyon nagy odafigyeléssel és érzékeny rezdüléssel kell reagálni mindenre, amit a fenntartó elvár és megkíván tőlük. Nyilván ez okoz konfliktusokat is, de úgy gondolja, hogy konfliktusok nélkül nincs előrehaladás, és a probléma számára soha nem probléma, hanem egy feladat, amit meg kell oldani, és ezt mindig közös erővel kell megtenni. A szakma, a szakmaiság, a gyerekek nevelése, fejlesztése az elsődleges, a legfontosabb és sérthetetlen, de azt nem is akarja az önkormányzat bántani, sőt, úgy gondolja, hogy jelentős fejlesztések történtek az önkormányzat részéről ezen a területen. De bizony, amikor megtakarításról van szó, bizonyos intézkedéseket végre kell hajtani, akkor vitázik az ember, és próbálja a dolgozók és a saját érdekeit is védeni. Ha abban azonban valóban fellelhető a racionalitás és a jogos indok, akkor szerinte ez már nem szeretet kérdése, hanem azt végre kell hajtani. Dr. Kozma József: Köszöni szépen. Két rövid kérdést szeretne feltenni. A pályázatban szerepel, hogy „a tagóvodák autonómiájának további erősítését” fontosnak tartja a pályázó. Ez konkrétan mit jelentene a pályázó szerint? Kérdezi továbbá, hogy a pályázó eddigi vezetői pályafutásában volt-e olyan, amit a következő időszakban másképp csinálna. Rákosné Szilágyi Éva: Az első kérdésre válaszolva elmondja, hogy egy elég jelentős lépés volt az intézményük életében, hogy 2014-ben elkészült az új pedagógiai programjuk. Ez azért volt nagyon fontos, mert addig egy úgynevezett „szendvics” program volt, tehát a közös eleje és a közös vége között ott volt az 50 óvoda pedagógiai helyi nevelési programja. Ez a helyzet menynyiségileg is kezelhetetlenné tette ezt a dokumentációt. Az igazgatóság számára, a pedagógiai igazgatóhelyettesek és az ő számára pedig kezelhetetlenné tette ennek az állandó felülvizsgála-

13

tát, a folyamatos figyelemmel kísérését. Ez nyilván némi ellenállásba is ütközött a tagóvodák részéről. Sikerült egy nagyon jó és pozitív kompromisszumot kötniük, egy nagyon korszerű, a mai kornak, a mai pszichológiai, pedagógiai kutatások eredményének és elvárásoknak megfelelő pedagógiai program született, ami 60 oldal. Egy nagy, közös összefogást követően, amiben 30 ember vett részt, folyamatos egyeztetés volt a tagóvodák nevelőtestületeivel, nagyon pozitív fogadtatása volt ennek a pedagógiai programnak. Jelenleg a tagóvodák 7-8 oldalban ennek elengedhetetlen részeként a saját pedagógiai gyakorlatukat odatették. Ő az autonómia erősítésénél arra gondolt, hogy az ő mindennapi gyakorlatukat még lehetne egy icipicit csiszolgatni, és valóban inspirálni a tagóvodákat arra, hogy azokat a gondolatokat fogalmazzák meg ezekben a pedagógiai gyakorlatokban, amit ők naponta tesznek a gyermekek fejlesztése érdekében. A törvény azt írja, hogy a pedagógiai program szerint kell dolgozni, de szabadságot kell adni, teret kell engedni annak, hogy ők ezt kis nevelőtestületként megmutathassák, és közhírré tehessék. A második kérdésre válaszolva elmondja, hogy nem sok mindent csinálna másképp. Úgy gondolja, hogy az intézményben sikerült nyugalmat teremteni, sikerült egy élvezetes szakmai munkát kialakítani, az emberek szívesen, szeretve dolgoznak. Amit másképp csinálna az az, hogy talán nem lenne ennyire demokratikus. Ehhez valószínűleg ki kell cserélni a fejét (viccesen). Muszáj a vezetésbe diktatórikus elemeket bevinni, mert bár sugallja ő a rendet, de nem eléggé és nem kellően. Nem biztos, hogy a vezető ajtajának mindig nyitva kell állni, mert akkor olyannal is megtalálják, ami nem helyénvaló, és akkor a vezető önmagát hozza egy kellemetlen helyzetbe. Röviden ennyi, a demokráciáját egy kicsit visszafogná. Dr. Kozma József: Megértette. Köszöni a kérdésekre adott őszinte válaszokat. Amennyiben nincs további kérdés, akkor köszöni, hogy a pályázó a bizottság rendelkezésére állt. A bizottság elnöke 5 perc szünetet rendelt el. Dr. Kozma József: Jelzi, hogy folytatják az 1. napirendi pont megtárgyalását, aminek a meghallgatási részét befejezték. Most a bizottság állásfoglalását kell kialakítani, amihez kéri mindenkinek a véleményét, javaslatát, azt, hogy mit gondol, és mit vegyenek figyelembe. A szavazás módszeréről is meg kellene állapodnia a bizottságnak. Ő a legegyszerűbb módszert választaná, mely szerint egyenként feltenné szavazásra a pályázókat, és megnéznék, hogy ki mennyi támogatást kap. Haág Zalán: Legutóbb ezzel volt a probléma, de jó lesz. Dr. Kozma József: Éppen azért javasolta ezt, hogy megússzon egy vitakört. Megnyitja a vitát a jelöltekkel kapcsolatban, és kérdezi, hogy ki kíván véleményt mondani vagy javaslatot megfogalmazni a bizottság állásfoglalására vonatkozóan, ami majd egy szavazásban fog testet ölteni. Megadja a szót Tóth Károlynak. Tóth Károly: Amikor igen, nem és tartózkodás szavazatokat lehet leadni, akkor van egy gyakori értelmezés, mely szerint a tartózkodás egy udvarias elutasítás, másképp fogalmazva az alkalmat-

14

lanság udvarias szinonimája. Azért, hogy a közgyűlés számára a bizottság egyértelmű orientációt adjon, ő nem fog mind a két jelöltre igen szavazatot adni, bár ezt megtehetné. Azonban hangsúlyozza, hogy az egyik jelöltre leadandó tartózkodása nem az alkalmatlanság szinonimája lesz. Ez számos alkalommal előfordul, hiszen vannak olyan pályázati kiírások, amire több tucat vagy több száz alkalmas pályázat érkezik, és mégis csak egy valakit választanak ki, tehát ez egy nagyon életszerű helyzet. Alkalmas és még inkább alkalmas, jó és még jobb jelöltek közül kell választani. Álláspontja szerint most ez a helyzet állt elő. Egyébként ő a két alkalmas pályázó közül meggyőzőbbnek, konstruktívabbnak Bartáné Tóth Mária pályázatát tartja, tehát ő rá fog igennel szavazni. Úgy érzi, hogy illik elmondani, hogy köszönettel tartoznak a jelenlegi igazgatónőnek, és ha mégsem ő kapná meg a mandátumot, akkor is el kell ismerni, hogy jelentős érdemeket szerzett az elmúlt vezetői időszakban, amikor egy jól működő rendszert sikerült irányítania. Ennek ellenére úgy ítéli meg, hogy Bartáné Tóth Mária pályázata még inkább értékes, és alkalmasabbnak tartja a következő időszak vezetőjének. Dr. Kozma József: Röviden néhány mondatot ő is szeretne elmondani. A legnagyobb önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény sorsáról dönt most a bizottság. Lehet azt mondani, hogy a vezető kinevezéséről döntenek, de pontosan látható (és ennek ezek a meghallgatások hű képét és lenyomatát adták), hogy a vezető működése meghatározó egy ilyen intézmény életében. Vagyis érdemes és kell is alaposan megfontolni, hogy melyik vezetőtől mit várhatnak, és ennek megfelelően javasolja a bizottságnak és a közgyűlésnek is a döntés meghozatalát. 4621 beiratkozott gyermek van, ennyi gyermek jövőjéről, mindennapjairól, leginkább a jövőjéről van szó, hiszen az ő nevelésük, oktatásuk folyik az intézményben. Egészen biztos abban, hogy mindazok a pedagógiai tartalékok, amelyekre mindkét pályázó persze joggal számíthat, csak akkor tudnak hadba állni az óvodáskorú gyermekek érdekében, ha az óvoda vezetése jobban előre tud nézni. Az elért eredményeket el kell ismerni, nyilván a Szegedi Óvodák Igazgatósága és az 50 tagóvoda is működött. Az igazgatásban szerepet vállaló Művelődési Osztály és a szakemberek pontosan látták, és amikor kellett, megadták a támogatást is ehhez a működéshez. Ugyanakkor egy olyan nagy átalakuláson esett már részben át ez a rendszer (erre Hüvös képviselő úr utalt is), a pedagógus életpálya, a nevelési-oktatási rendszer átigazítása is, ahol nagyon nem mindegy, hogy milyen szakmai terv vagy koncepció alapján történik a nevelő munka megszervezése az intézményekben, és az intézmények vezetése, irányítása milyen stílusú. Az sem mindegy, hogy a pedagógusok, az asszisztensek, az óvodatitkárok, a dajkák együtt tényleg jó kedvvel egy olyan munkahelyre mennek-e be, ahol onnantól kezdve, hogy beteszik a lábukat, már csak az számít, hogy a gyerekek fejlődéséért mindent meg tudjanak tenni. Ez egy hosszú távú kihívás. Ő annak a pályázónak, Bartáné Tóth Máriának a pályázatát gondolja ennek az igénynek jobban megfelelőnek, aki, ha be tudja váltani azt, amit szerinte most jobban várhatnak tőle a pályázat és az itteni szereplése alapján, akkor akár több cikluson keresztül is megfelelő pályán tud mozogni ez a város életében is meghatározó intézmény. Neki ez az álláspontja. Egyetért Tóth Károly képviselő úrral, hogy az az igazgató, aki 5 évvel ezelőtt egy nem könnyű helyzetben átvette az intézmény vezetését, az erőfeszítésért az elismerést meg kell, hogy kapja. Viszont az intézmény jövőjére gondolva, ő az új igazgató megbízása mellett van. Kérdezi, hogy van-e még hozzászólás. Megadja a szót Dombi Gábornak.

15

Dombi Gábor: Kapcsolódva Kozma elnök úrhoz, ő elhiszi Bartánénak, hogy meg tudja valósítani, amit a pályázatában leírt. Neki itt a meghallgatáson „eladta” a programját. Motiváltnak, ambiciózusnak és meggyőzőnek tűnt. Elismerve ugyan Rákosné Szilágyi Éva előző években végzett munkáját, neki a meghallgatáson kicsit bizonytalannak tűnt, sokszor feltűnt, hogy feltételes módban fogalmazott pl. ezt kellene csinálni, úgy kellene. Egy kicsit úgy érezte, hogy igazán nem tud nemet mondani, ez a demokráciáról mondottaknál is látszott. Azt se úgy mondta, hogy meg fogja csinálni, hanem azt mondta, hogy „úgy kellene”. Számára is egyértelműen meggyőző volt Bartáné Tóth Mária. Dr. Kozma József: A demokrácia-dolgot ő direkt kihagyta, mert szerinte ez eléggé mélyen érintette, de csak egy szerencsétlen megfogalmazás volt. Téthelyzet volt, és abban volt ez a szerencsétlen megfogalmazás, de akkor se tetszett neki nagyon. Túltette magát rajta, és a döntésében nem ez motiválta. Szerinte most már szavazhatnak, abban a sorrendben, ahogyan a meghallgatás zajlott. A döntés arra vonatkozik, hogy a bizottság melyik pályázót támogatja, hiszen az önkormányzat közgyűlése dönt. Kérdezi, hogy Bartáné Tóth Mária esetében ki szavaz igennel, nemmel, és ki tartózkodik. Megállapítja, hogy a bizottság 6 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett támogatja Bartáné Tóth Mária igazgatói kinevezését. Kérdezi, hogy Rákosné Szilágyi Éva esetében ki szavaz igennel, nemmel, és ki tartózkodik. Megállapítja, hogy a bizottság 3 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodás mellett nem támogatja Rákosné Szilágyi Éva igazgatói kinevezését. Megállapítja, hogy a bizottság Bartáné Tóth Mária Magdolna igazgatói megbízását javasolja a közgyűlés számára, és az alábbi határozatot hozta: 168-39/2015. (V. 06.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Szeged Megyei Jogú Város polgármestere 9205-5/2015. számú előterjesztését „Szeged MJV Önkormányzata Óvodák Igazgatósága igazgatói beosztásának betöltésére beérkezett pályázatok elbírálása” tárgyában, és az alábbi határozatot hozta: A bizottság Bartáné Tóth Mária Magdolna igazgatói megbízását javasolja. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Személyzeti Osztályt, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. Hüvös László elhagyja a termet. Dr. Kozma József: Köszöni mindenkinek, aki ennek a napirendi pontnak a tárgyalásánál részt vett.

2. napirendi pont: Működtetői vélemény igazgatói pályázatok elbírálásához, oktatási

16

feladatok átszervezéséhez, valamint szakmai alapdokumentum módosításához

Dr. Kozma József: Ebben a napirendi pontban általános iskolai pályázatok véleményezése következik. Ez közgyűlési előterjesztés, amiben több dolog van. Szerinte kezdjék a 4 iskola igazgatói pályázatának véleményezésével. Jelzi, hogy az Általános Iskolák Igazgatói Munkaközössége is képviselteti magát az ülésen, köszönti Mészáros Zsoltot, akitől első kézből kaphatnak véleményt. Tájékoztatja a bizottságot, hogy még nincs meg minden intézményben az egyes jogosított testületek véleménye, így kifejezetten támaszkodnak Mészáros Zsolt szakmai álláspontjára. Megadja a szót Kardos Jánosnak. Kardos János: A 4 iskola közül 3-ban viszonylag egyértelmű vagy egyszerű a helyzet. Egyértelműnek nem nevezné, mert volt már olyan, hogy egy pályázó volt, és a miniszter úr nem nevezte ki a pályázót. Jelen pillanatban a 3 iskolában, a Jerney-ben, az Orczyban és a Zrínyiben a korábbi igazgató, Lázár Zoltán, Kádár Mihályné és Doroginé Bíró Irén pályázik. A Dózsában a korábbi igazgató nem pályázik, ezért 3-an is beadták a pályázatukat, akik közül az információi szerint van, aki azért tette, mert a korábbi igazgató nem pályázik. A 3 pályázó közül Hrotkó Klára az intézmény pedagógusa, a másik 2 pályázó pedig külső pályázó. Lipták Zoltán a Fodor Szakközépiskolában tanít, Szuromi István pedig április 1-ig a Pedagógiai Intézet vezetője volt. Az oktatási rendszer ezen szeletét is átszervezték, és így ott is változások következtek be. Valóban nincsenek meg az eredmények, ma-holnap lesznek meg a nevelőtestületi és dolgozói véleményezések, tehát a közgyűlésig ezek is rendelkezésre fognak állni, de ma még erről nem tud beszámolni a bizottságnak. Az utóbbi években látható, hogy a pályázatok egészen színvonalasak. Az óvodánál is elmondhatták, hogy mindkét pályázat jó pályázat volt, és mindkét jelölt alkalmas az intézmény vezetésére. Ennél a 3 pályázatnál is azt tudja mondani, hogy mind a 3 pályázat önmagában értékes mű, és valószínűleg mind a 3 pályázó alkalmas lenne az intézmény vezetésére. A helyismeret nyilván sokat jelent egy pályázónál, ugyanakkor egy külső pályázónál is értékes gondolatok merülhetnek fel. A közgyűlésnek véleményezési joga van, ami semmilyen formában nem köti sem a szegedi tankerületet, sőt továbbmenve a KLIK javaslata sem köti a minisztert. Beszélt olyan tankerület-igazgatóval, aki megdöbbenve jelezte, hogy a javaslatukat a miniszter felülbírálta, és más iskolaigazgatót nevezett ki, mint akit a tankerület jelölt. Véleménye szerint ezt a véleményezést inkább a közgyűlésre kellene bízni, amikor már ismert lesz a nevelőtestületi vélemény, és akkor könnyebb lesz a döntés, hiszen ezek a pályázatok kevésbé ismertek a jelenlévő képviselők előtt, mint az óvodaigazgatói pályázatok. Dr. Kozma József: Köszöni a tájékoztatást. Javasolja a bizottságnak, hogy azon iskolák esetében, ahol a korábbi közgyűlés által kinevezett igazgatókról van szó, ott éljenek a véleményalkotási lehetőséggel, illetve tegyenek javaslatot a közgyűlésnek. Megadja a szót Mészáros Zsoltnak. Mészáros Zsolt: Köszöni az elnök úrnak és a bizottságnak, hogy megszólították. Sajátos a helyzete, és előre kell bocsátania, hogy neki, mint az Általános Iskolák Igazgatói Munkaközösségének vezetőjének, valójában nincs felhatalmazása arra, hogy munkaközösségi véleményt képviseljen. Ez a felhatalmazás több éve megszűnt. Addig volt egy a munkaközösség tagjaiból álló bizottság, aki a pályázatokat véleményezte, illetve rangsorba is állította. Annak, hogy mégis ve-

17

szi a bátorságot, hogy megszólaljon, van egy objektív alapja. Itt 3 iskola esetében (Jerney, Orczy, Zrínyi) úgy gondolja, hogy megalapozottan tud a pályázók munkájáról véleményt mondani. 15-20 éve végeznek ezek a pályázók vezetői munkát, és úgy gondolja, hogy a város ennek a vezetői munkának tanúja volt, méghozzá olyan hálátlan helyzetekben is, mikor egy-egy intézményvezetőnek nem csak a saját iskolája érdekeit kellett figyelembe vennie, hanem Szeged közoktatásának közös érdekeit is. Véleménye szerint mindhárom igazgatókolléga a legnehezebb helyzetekben mind szakmailag, mind emberileg helytállt, és ezért gondolta úgy, hogy mégis eljön és megszólal, és kéri, hogy a város támogassa az ő pályázatukat, bár sajátos a helyzete. Bár véleményezésen kívül a városnak más jogosítványa nincs, de a kollégáknak ez erkölcsileg rengeteget számít. Ezt szerette volna elmondani, és köszöni, hogy ezt megtehette. Annyi információja van, hogy Kádár Mihályné esetében, aki az Orczy Iskola igazgatója, tegnap volt a nevelőtestületi és az alkalmazotti értekezlet, és mindkettőn 100 %-os támogatást kapott. Ez sokat jelez. A többi iskolában is ezen a héten lesznek a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezleteket, péntek délutánig fognak lezáródni. Dr. Kozma József: Köszöni szépen, megadja a szót Tóth Károlynak. Tóth Károly: Miután a Dózsa György Általános Iskola az ő választókörzetében működik, ezért az átlagosnál jobban ismeri ennek az iskolának a működését. Illőnek tartja, hogy itt a bizottság jelenlétében is elmondja, hogy az igazgatónő jó eséllyel pályázhatott volna egy újabb ciklusra, ha az egészsége engedte volna. Ebből következik, hogy bizonyára a tantestület megítélése is az, hogy eredményes munkát végzett. Köszönet az eddigi igazgató munkájáért. Másrészt egyetért elnök úrral abban, hogy miután ebben még jogosítvánnyal rendelkező testület nem foglalt állást, és a bizottságnak nem kötelező ebben a személyi kérdésben állást foglalni, hagyják meg ezt a közgyűlésnek, legfeljebb azzal az ajánlással, hogy a közgyűlést orientálni tudja az adott intézmény véleménye. Dr. Kozma József: Köszöni az álláspontot. Megadja a szót Kosik Dénesnek. Kosik Dénes: Néhány mondatot szeretne csak mondani, elsősorban a két dorozsmai igazgatóról, mert őket ismeri személyesen, és 4 éve együtt dolgoznak. A szakmai munkájukat külső szemlélőként kevésbé tudja megítélni, ellenben azt tudja, hogy a gyerekek mindkét iskolába szívesen járnak, és mindkét iskolában az igazgatók a tantestület minden tagjával olyan kapcsolatot alakítottak ki és ápolnak, ami szerinte példás. Hozzáteszi, hogy azokkal az emberekkel képviselőként is öröm együtt dolgozni, akikkel ha valamit megbeszél az ember, akkor az onnantól kezdve úgy van. Arra soha többé nem kellett visszatérni, soha többet nem kellett módosítani, soha többet nem kellett átírni. Megbeszélték és kész. A korábbi hozzászólók is elmondták, hogy mindkét dorozsmai igazgatót támogatják, és ő ehhez örömmel csatlakozik. Dr. Kozma József: Rendben, köszöni szépen. Megszívlelve az itteni pozitív véleményeket azt javasolja, hogy a Zrínyi, a Jerney és az Orczy iskolák igazgatói kinevezéseihez a bizottság javasolja a közgyűlés támogatását, és hozzon a bizottság ilyen határozatot.

18

Kéri, hogy aki ezzel egyetért, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 8 igen szavazattal elfogadta a javaslatot. A Dózsa Iskola esetében a bizottság nem tud véleményt nyilvánítani, ezt majd a közgyűlés megteszi. Kérdezi, hogy kell-e még valamivel foglalkoznia a bizottságnak ebben a napirendi pontban. Megadja a szót Kardos Jánosnak. Kardos János: Az előterjesztésnek még két része van, amivel igen. Az egyik az intézményátszervezéshez kapcsolódik, ahol az Egységes Gyógypedagógiai Intézmény átszervezéséről van szó, Szegedre kerülne a központ, a másik pedig az, hogy az Eötvös Gimnáziumban a felnőttoktatás esti-levelező formában történő bevezetését tervezik. Mindkettő olyan típusú szakmai kérdés, amit jó szívvel támogathat az önkormányzat is. Dr. Kozma József: Kéri, hogy aki egyetért azzal, hogy a közgyűlés ezt a határozati javaslatot elfogadja, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 8 igen szavazattal javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását, és az alábbi határozatot hozta:

168-40/2015. (V. 06.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta a polgármester 26883/2015. számú előterjesztését „Működtetői vélemény igazgatói pályázatok elbírálásához, oktatási feladatok átszervezéséhez, valamint szakmai alapdokumentum módosításához” tárgyában, és az alábbi határozatot hozta: 1. A bizottság javasolja a Szegedi Jerney János Általános Iskola vezetésére Lázár Zoltán, a Szegedi Orczy István Általános Iskola vezetésére Kádár Mihályné és a Szegedi Zrínyi Ilona Általános Iskola vezetésére Doroginé Bíró Irén igazgató megbízását. 2. A bizottság az előterjesztéshez csatolt másik két határozati javaslatot a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Személyzeti Osztályt, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

19

3. napirendi pont: Az önkormányzat 2014. évi zárszámadása Dr. Kozma József: Kérdezi a Közgazdasági Iroda vezetőjét, hogy kíván-e hozzászólni. Papp Gábor: A közel 300 oldalas dokumentumhoz nem kíván kiegészítést tenni, de ha kérdés van, szívesen válaszol Dr. Kozma József: Kérdezi, hogy van-e kérdés, vélemény vagy állásfoglalás. Hozzászólás nem lévén, kéri, hogy aki javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat és a rendelet-tervezet elfogadását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság 7 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat és a rendelet-tervezet elfogadását, és az alábbi határozatot hozta: 168-41/2015. (V. 06.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Szeged Megyei Jogú Város polgármestere 24290/2015. számú előterjesztését „Önkormányzat 2014. évi zárszámadása” tárgyában, és az alábbi határozatot hozta: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat és a rendelet-tervezet elfogadását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

4. napirendi pont: Az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló 14/2015. (IV. 14.) önkormányzati rendelet módosítása

Dr. Kozma József: Kérdezi, hogy alpolgármester úr vagy irodavezető úr kíván-e hozzászólni. Megadja a szót Dr. Solymos Lászlónak. Dr. Solymos László: Amint látható, a fejlesztési források részleges átcsoportosításáról szól az előterjesztés, illetve a költségvetés-módosítás. Ahogy az a pályázatos előterjesztésben is látható majd, még az elmúlt hetekben is változatlanul folyt az egyeztetés a kormány illetékes szerveivel, ami a 2014-2020-as uniós ciklusban a városnak jutó un. TOP-os forrásoknak az elosztását, a felhasználási lehetőségeknek a megteremtését célozza. Ebben a mostani egyeztetési fázisban az látszik, hogy vannak olyan beruházásai az önkormányzatnak, amiket az első években gondoltak

20

megvalósítani, de a kormánynak ettől eltérő álláspontja van. Bíznak abban, hogy ezeket a beruházásokat a későbbi években majd meg tudják valósítani. A fejlesztési forrásokat, amiket a jelen pillanatban meg nem valósítható beruházásokra kívántak fordítani, át szeretnék csoportosítani olyan beruházásokra és olyan fejlesztéseknek az előkészítésére, tervezési munkák elkészítésére, amelyek részben az első két éves ciklusban vagy az első években már megvalósíthatóak, ezek többek között és nagy mértékben leginkább oktatási-nevelési és szociális intézményi felújításokat jelentenek. Ez tehát a város intézményi infrastruktúrájának a rendberakását jelenti. Azokra a fejlesztésekre, amelyekre eredetileg ezeket a forrásokat szánták, azt gondolják, hogy 1-2 év múlva a felülvizsgálat során kapnak a kormánytól lehetőséget, hogy megvalósíthassák. Ezért azokra a forrásokra, amelyek ezek előkészítéséhez szükségesek, majd akkor lesz szükség. A költségvetés-módosítás természetesen tartalmaz olyan átvezetéseket is, amelyeket korábban a Pénzügyi Bizottság a képviselői rendelkezések alapján jóváhagyott. A költségvetés-módosítás kiegészítése, ami a mai napon került postázásra, tartalmaz még egy tételt a Szegedi Hőszolgáltató Kft. kapcsán: az önkormányzat által a K&H-s hitelhez nyújtott kezességet a bank beváltotta, tehát az önkormányzat számlájáról 153 millió forintot a bank leemelt, így lényegében a mostani sorátvezetéssel ennek a forrásoldalát kívánják megteremteni, technikai sor képzése történik. Dr. Kozma József: Kérdezi, hogy van-e kérdés. Megadja a szót Haág Zalánnak. Haág Zalán: Köszöni a szót. Konkrét javaslatokra kérdezne rá, az érdekelné, hogy mi van a hátterében. Az IH Nonprofit Kft.-nek még plusz 30 millió forintot, az SZKT-nak is 30 millió forintot, a Sport és Fürdők Kft.-nek 7,9 millió forintot juttatna ez a módosítás. Két hónappal ezelőtt el lett fogadva ezeknek a társaságoknak az üzleti terve, ezért kérdezi, hogy mi indokolja ezt a jelentős költségvetési támogatást. Dr. Kozma József: Köszöni a kérdést, megadja a szót Dr. Solymos Lászlónak. Dr. Solymos László: A Belvárosi Mozi, illetve az Ifjúsági Ház támogatásának növelése a Belvárosi Mozi részbeni felújítását tartalmazza, tető, illetve födémszigetelési munkákat kell megvalósítani az épületben. Beázik az épület, és az elmúlt években ez nem lett rendbe rakva. Ennek a fedezetére biztosít az önkormányzat 30 millió forintos támogatást, tehát ez nem a cég működési támogatása, hanem egy ilyen típusú kiegészítő támogatás. Az SZKT támogatásának növelése vonatkozásában elmondja, hogy az elmúlt években az önkormányzat egyes sportegyesületeket nem közvetlenül a költségvetés terhére támogatott, hanem önkormányzati cégek reklámszerződéseket kötöttek bizonyos sportszervezetekkel. Ha képviselő úr megnézi az előterjesztést, akkor látható, hogy itt is egy sportszervezet támogatásának elvonásáról van szó, és ezzel növekszik az SZKT támogatása. Az elmúlt közgyűlésen döntöttek továbbá arról, hogy TAO-s támogatásból lehetőséget kívánnak biztosítani a Sport és Fürdők Kft. létesítményének, a mostani uszodának a felújítására. Ehhez a tervezési költségeknek a biztosítására szükséges egy 7,9 millió forintos összeg biztosítása. Tudomása szerint az a sportegyesület, amelyik a TAO-s támogatást le kívánja hívni, beadta a pályázatát mintegy 430 millió forint keretösszegben, az önkormányzat pedig a tervezési munkák segítésére ad támogatást. Úgy gondolja, hogy az elmúlt közgyűlésen nem volt

21

vita arról, hogy ez egy szükséges beruházás, szükséges felújítási munka, amit el kell végezni. Mivel ezek a tételek a költségvetés elfogadása óta derültek ki, azóta került napvilágra, hogy ezekre szükség van, ezért szükséges a költségvetés módosítása. Dr. Kozma József: Kérdezi Haág Zalánt, hogy elfogadhatóak-e a válaszok. Haág Zalán: Ha már megszólította elnök úr, akkor elmondja, hogy a Belvárosi Mozi már tényleg évek óta beázik, tehát ha erre fordítják a pénzt, akkor tényleg nyilván jó helyre kerül. Az más kérdés, hogy mivel évek óta beázik, ezért már az idei üzleti terv készítésekor is látszott, hogy továbbra is be fog ázni a Belvárosi Mozi, tehát ilyen értelemben ezt már akkor is be lehetett volna tervezni a cég költségvetésébe. Dr. Solymos László: Igazgató úr kb. 3 hete, 1 hónapja kezdeményezte a városnál ennek a problémának a megoldását. Azt hozzá kell tennie, hogy erre az elmúlt években nem volt kezdeményezés. Volt a Belvárosi Mozival kapcsolatban kezdeményezés, de az nem ilyen típusú volt, és nem erre vonatkozott. Dr. Kozma József: Megadja a szót Kosik Dénesnek. Kosik Dénes: Kérdezi, hogy jól érti-e, hogy a Vízisport Egyesülettől elvett 30 millió forintot megkapja az SZKT, és utána az SZKT visszaadja a 30 millió forintot a Vízisport Egyesületnek. Dr. Solymos László: Ebben az ügyben inkább nem nyilatkozna. Dr. Kozma József: Jegyzőkönyvben ezt a dolgot így nem tudják rögzíteni. Kosik Dénes: Tehát erre nincs válasz. Vagy van, csak nem merik kimondani. Dr. Solymos László: Az elmúlt 4 évben az önkormányzati cégek reklám-, illetve támogatási szerződéseket kötöttek sportegyesületekkel. A korábbi években önkormányzati forrásból megvalósuló egyesületi támogatást kivonták a rendszerből, viszont a cégek reklámszerződésekkel támogatják ezeket a szervezeteket. Igyekezett diplomatikusan fogalmazni. Kosik Dénes: Tehát az SZKT fogja támogatni a Vízisport Egyesületet ebből a pénzből. Dr. Kozma József: Remélhetőleg minden világos. Megadja a szót Dr. Solymos Lászlónak. Dr. Solymos László: Az önkormányzat ilyen típusú döntéshozatalára a de minimis szabályok megtartása érdekében volt és van szükség. Az önkormányzat szabálytalanul nem támogat sportegyesületeket. Amelyek élvonalbeli sporttevékenységet folytatnak, adott esetben kiemelt csapatként tevékenykednek, ez az a kategória, amit közpénzből nem lehet ilyen formában működési

22

támogatásban részesíteni. Így az önkormányzat ezeket az egyesületeket már az elmúlt 3-4 évben sem 6 támogatta. Dr. Kozma József: Szerinte ez így már a világosnál is világosabb. Megadja a szót Haág Zalánnak. Haág Zalán: Akkor úgy is érthetik alpolgármester úr szavait, hogy kvázi rehabilitálta a SZINT Kft. előző igazgatójának sokat támadott intézkedését, amely bizonyos sportegyesületek támogatásában is megmutatkozott. Dr. Solymos László: Nem, semmiképpen. Ezek olyan sportegyesületek, amelyek a város életében jelentős sportegyesületek, ahogy említette kiemelt, adott esetben a nemzeti bajnokság első osztályában szereplő szervezetek. Ezek a szervezetek a város hírnevét öregbítik. Azokról az egyesületekről nem tud ebben a formában beszélni, amelyek adott esetben megye III-ad osztályban játszanak. Valószínűleg ők is megtesznek minden tőlük telhetőt, de ez nem az, amit az önkormányzat vagy az önkormányzat valamely cégének támogatására méltóvá teszi őket. Dr. Kozma József: A rehabilitáció nem történt meg. Kérdezi, hogy tud-e a bizottság úgy szavazni, hogy a módosítást támogatólag javasolja a közgyűlésnek. Kéri, hogy aki javasolja a közgyűlésnek a rendelet-tervezet elfogadását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 6 igen szavazattal 2 nem ellenében javasolja a közgyűlésnek a rendelet-tervezet elfogadását, és az alábbi határozatot hozta:

168-42/2015. (V. 06.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Szeged Megyei Jogú Város polgármestere 30084/2015. számú előterjesztését „A 2015. évi önkormányzati költségvetés 2. sz. módosítása” tárgyában, és az alábbi határozatot hozta: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a rendelet-tervezet elfogadását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

23

5. napirendi pont: Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések Dr. Kozma József: Megadja a szót Dr. Solymos Lászlónak. Dr. Solymos László: Ennél a napirendi pontnál a könyvvizsgálói megbízásokról van szó, az egyes gazdasági társaságoknál több esetben lejár a könyvvizsgáló megbízatása, a cégvezetők javaslatot tettek, illetve egyes esetekben könyvvizsgáló-váltásra tesznek javaslatot a cégvezetőkkel és a felügyelő bizottságokkal egyetértésben. Ezen kívül az IKV Zrt. alapító okiratának módosítására tesznek javaslatot, részben a távhőszolgáltatási tevékenység ellátása miatt telephelyeket szükséges felvenni az IKV alapító okiratába, amelyek a távhőszolgáltatás ellátásához szükségesek. Az IKV Zrt. az általa képviselt társasház-képviseleti tevékenység esetében biztosítási ügynöki tevékenységet is kíván folytatni, amelyhez TEÁOR-szám kiegészítést kért az alapítótól. A mai sajtóhírekre reagálva szeretné kijelenteni, hogy nem Quaestor- és brókertevékenység, hanem biztosítási alkuszi tevékenység, ami a társasházaknak így feltehetően olcsóbb lesz, az IKV mint vagyonkezelő el tudja ezeket a feladatokat látni. Van még egy SZKT bérleti szerződésmódosítás, ami a költségvetésben elfogadott fejlesztési-beruházási feladatoknak az önkormányzat és az SZKT közötti szerződésben való rögzítését tartalmazza. Köszöni szépen, ennyi. Dr. Kozma József: Köszöni a szóbeli kiegészítést. Kérdezi, hogy van-e kérdés vagy vélemény valamelyik kérdéssel kapcsolatban. Hozzászólás nem lévén, kéri, hogy aki javasolja a közgyűlésnek az „Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések” napirendi pont határozati javaslatainak elfogadását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság 6 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslatok elfogadását, és az alábbi határozatot hozta: 168-43/2015. (V. 06.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Dr. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester 442-53/2015. számú előterjesztését „Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések” tárgyában, és az alábbi határozatot hozta: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslatok elfogadását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Városüzemeltetési Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

24

6. napirendi pont: A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2014. évi beszámolója

Dr. Kozma József: Kérdezi, hogy van-e valamelyikkel kapcsolatban kiegészítés. Megadja a szót Dr. Solymos Lászlónak. Dr. Solymos László: Az anyag azért nem teljes, mert a legutóbbi közgyűlés döntött azon társaságok esetében a beszámoló elfogadásáról, amelyek összeolvadnak az idei évben, tehát azokról már döntöttek. Ez az előterjesztés az összes többi cég beszámolóját tartalmazza. Dr. Kozma József: Köszöni szépen. Kérdezi, hogy van-e hozzászólási igény. Hozzászólás nem lévén, kéri, hogy aki javasolja a közgyűlésnek az előterjesztés megtárgyalását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 8 igen szavazattal javasolja a közgyűlésnek az előterjesztés megtárgyalását, és az alábbi határozatot hozta: 168-44/2015. (V. 06.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Dr. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester 442-52/2015. számú előterjesztését „A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2014. évi beszámolója” tárgyában, és az alábbi határozatot hozta: A bizottság javasolja a közgyűlésnek az előterjesztés megtárgyalását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Városüzemeltetési Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

7. napirendi pont: Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései

Dr. Kozma József: Megadja a szót Dr. Solymos Lászlónak. Dr. Solymos László: Az alap-előterjesztésben a nemzetközi pályázatokhoz való forrásbiztosítás, illetve szándéknyilatkozatok jóváhagyása van benne, illetve a bizottság feladatkörébe tartozóan jelzi, hogy a Móra Ferenc Múzeum pályázataihoz nyújtott támogatások jóváhagyása is szerepel. Ahogyan a költségvetés-módosításnál jelezte, az ITP 2.0-nak a jóváhagyása is benne van, ami

25

intenzív egyeztetési folyamatban van még. Ha jól tudja, még a tegnapi napon is érkezett ebben a témában valamiféle kormányzati anyag. Folyamatosan haladnak előre, de korántsem biztos, hogy ez lesz a végleges anyag. A határidők tekintetében szeretné, ha minden esetben meghoznák azokat a döntéseket, amelyek elvárásként jelentkeznek, hogy megszülessenek az önkormányzat részéről. De természetesen, ha változások, módosítások lesznek, akkor minden esetben a közgyűlésnek kell majd döntenie. A pályázatos anyaghoz egy kiegészítés is érkezett, a mai napon lett kiküldve, ebben van egy nagyon fontos tétel, ami a nyári étkeztetés pályázata. A nyári gyermekétkeztetésre múlt hét csütörtökön jelent meg a pályázat e hét pénteki beadási határidővel. Mint az elmúlt időszakban minden évben, az önkormányzat idén is szeretne részt venni ebben a programban. Az a javaslatuk, hogy a pályázati felhívást figyelembe véve, az önkormányzat a teljes, a költségvetésében rendelkezésre álló forrást kihasználva nyújtson be pályázatot, ami azt jelenti, hogy mintegy 1481 gyerek részére pályáznának az idei nyáron 53 napon keresztül tartó nyári étkeztetésre. A pályázati feltételek igen szigorúak, a pályázati támogatás pedig nem feltétlenül lesz annyi, mint amennyire az önkormányzat pályázik. Összességében mintegy 40 millió forintos nyári étkeztetésről van szó. Az a javaslatuk a közgyűlés részére, hogy amennyiben az a miniszteri, kormányzati döntés születik, hogy nem kapják meg a teljes mértékű támogatást, mint amit igényelnek, az önkormányzat akkor is biztosítsa a nyári gyermekétkeztetést minden gyerek részére, aki jelentkezik a felhívásra, tehát nem csökkentik az 1481-es gyermeklétszámot a kormányzati támogatás esetleges csökkentésekor, hanem biztosítják a teljes igénybevevői kör részére az étkeztetést. Dr. Kozma József: Köszöni szépen. Ez egy korábban két körben tárgyalt fontos kérdés, hogy mennyire tudják bővíteni ezt az ellátási formát. Örül neki, hogy ilyen döntés meghozatalára van lehetőség. Kérdezi, hogy a kiegészítéssel együtt van-e valakinek kérdése vagy hozzászólása. Hozzászólás nem lévén, kéri, hogy aki javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslatok elfogadását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 8 igen szavazattal javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslatok elfogadását, és az alábbi határozatot hozta: 168-45/2015. (V. 06.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Dr. Botka László polgármester 12682-3/2015. számú előterjesztését „Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései” tárgyában, és az alábbi határozatot hozta: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslatok elfogadását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Fejlesztési Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

26

8. napirendi pont: Preferált szervezetté nyilvánítás és helyiség preferált bérleti díj melletti bérbeadása

Dr. Kozma József: Kérdezi, hogy van-e valakinek kérdése, hozzászólása. Hozzászólás nem lévén, kéri, hogy aki javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 8 igen szavazattal javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását, és az alábbi határozatot hozta: 168-46/2015. (V. 06.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta dr. Botka László polgármester 29035/2015. számú előterjesztését „Preferált szervezetté nyilvánítás és helyiség preferált bérleti díj melletti bérbeadása” tárgyában, és az alábbi határozatot hozta: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Városüzemeltetési Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

9. napirendi pont: Óvodai csoportlétszámok meghatározása Dr. Kozma József: Megadja a szót Dr. Solymos Lászlónak, mint előterjesztőnek. Dr. Solymos László: Továbbadja a szót Kardos Jánosnak. Kardos János: Köszöni szépen. Gyakorlatilag minden évben szokott ilyen előterjesztés lenni, ami arról szól, hogy egyes óvodák esetében a közgyűlés engedélyezi a létszámkeret túllépését. A beiratkozások megtörténtek, így már rendelkezésre állnak a beiratkozási adatok. Ebből az Óvodaigazgatóság javaslata alapján megállapítható, hogy 18 tagóvodában indokolt az önkormányzat részéről megadni azt a lehetőséget, hogy a törvényben meghatározott létszámkeretet túl lehessen lépni. A szülői igények minden évben egy kicsit másképp csapódnak le, ezért minden évben gyakorlatilag más és más óvoda kerülhet ebbe a helyzetbe. Nyilván vannak kiemelt, jó helyen lévő óvodák, tehát nem feltétlenül a nevelőmunka minősége dönt az óvodaválasztásban. Ezt az egyik pályázó említette is.

27

Dr. Kozma József: Bartáné Tóth Mária. Kardos János: Így van, de nyilván ezt mondta volna a másik jelölt is, ha ezt a kérdést teszik fel neki. Ilyen értelemben bármelyik jelölt tisztában van ezzel. A javaslat arról szól, hogy a beiratkozásoknak megfelelően tudják a gyerekeket elhelyezni. Dr. Kozma József: Kérdezi, hogy van-e kérdés, hozzászólás. Kérdés, hozzászólás nem lévén, kéri, hogy aki a közgyűlésnek javasolja határozati javaslat elfogadását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság 7 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett javasolja a közgyűlésnek határozati javaslat elfogadását, és az alábbi határozatot hozta: 168-47/2015. (V. 06.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta a várospolitikai alpolgármester 15098-2/2015. számú előterjesztését „Óvodai csoportlétszámok meghatározása” tárgyában, és az alábbi határozatot hozta: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

Dr. Solymos László elhagyja a termet.

10. napirendi pont: Alapító okiratok módosítása Dr. Kozma József: Kérdezi, hogy kíván-e valaki szóbeli kiegészítést tenni. Megadja a szót Roboz Istvánnak. Roboz István: Láthatja a Tisztelt Bizottság, hogy két kivétellel az önkormányzat által fenntartott összes költségvetési szerv és a hivatal alapító okirata is módosul. Most már lassan egy másfél éves folyamat végére érnek. A kormányzat először a korábbi szakfeladatokat módosította az alapító okiratok vonatkozásában. Azok kikerültek belőle, bár hangsúlyozza, hogy az intézmények továbbra is használják ezeket különböző könyvelési és egyéb feladatokra. Az alapító okiratokba ún. kormányzati funkciók kerültek. Aztán újabb feladatokat rótt a fenntartókra azzal, hogy egységesítette az alapító okiratok formáját. Az önkormányzat és a hivatal most jutott el oda, hogy annak érdekében, hogy egységes és áttekinthető legyen, behozzák az összeset. A két kivétel a könyvtár és a múzeum. Ezek azért kivételek, mert előzetesen az alapító okirat módosításához ki

28

kell kérni az ágazati miniszter véleményét. A miniszter véleményének ismeretében, nyilván a következő közgyűlésre ezt a kettőt is be fogják vinni. Gyakorlatilag az esetek 99 %-ában technikai dologról van szó, tehát formailag egységesítették az alapító okiratokat a megfelelő sablonok alapján. A nagyon kevés valódi módosítás a módosító okiratokban áttekinthetők. Dr. Kozma József: Köszöni szépen. Kérdezi, hogy van-e kérdés, hozzászólás. Hozzászólás nem lévén, kéri, hogy aki a közgyűlésnek javasolja a határozati javaslatok elfogadását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 8 igen szavazattal javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslatok elfogadását, és az alábbi határozatot hozta: 168-48/2015. (V. 06.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta a várospolitikai alpolgármester 30407/2015. számú előterjesztését „Alapító okiratok módosítása” tárgyában, és az alábbi határozatot hozta: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslatok elfogadását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

11. napirendi pont: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti feladatainak 2014. évi ellátásáról Dr. Kozma József: Megadja a szót Sipos Magdolnának. Sipos Magdolna: Csak pár szóban ismertetné, hogy miről szól ez a dokumentum. Ez is minden évben elkészül, törvényi kötelezettség van a gyermekjóléti feladatok ellátásáról szóló beszámoló elkészítésére. A tematikáját és a tartalmára vonatkozó szabályokat egy kormányrendelet rögzíti, és ez alapján készül ez el. Demográfiai mutatókat, illetve az önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátásoknak az adatait tartalmazza, pl. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, hány gyermek részesül, hány határozatot hozott az ügyben az önkormányzat, kitér a dokumentum a személyes gondoskodást nyújtó ellátásoknak a bemutatására. Ezt az önkormányzat részben a saját intézményei, a bölcsődék által nyújtja, pl. a gyerekek napközbeni ellátását, és a kistérség által működtetett Egyesített Szociális Intézmény biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. A szükséges tartalmi elemeken túl ők még kitértek a gyermekvédelmi gondoskodás

29

bizonyos részeire, mert fontosnak tartották, így pl. feltüntették a gyámhivatal bizonyos adatait (a nevelésbe vett gyermekek száma, az utógondozottak száma). Dr. Kozma József: Köszöni szépen. Megállapítja, hogy ez valóban visszatérő napirendi pont, az előző ciklusban is találkozott vele a Szociális Bizottság ülésein. Jelzi, hogy az előterjesztés vége felé van egy rész, amelyet a következő napirendi pont kapcsán alaposabban is szemügyre vehetnek. Kérdezi, hogy van-e kérdés, hozzászólás. Hozzászólás nem lévén, kéri, hogy aki a közgyűlésnek javasolja a határozati javaslat elfogadását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 8 igen szavazattal javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását, és az alábbi határozatot hozta: 168-49/2015. (V. 06.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Dr. Solymos László alpolgármester 01/19987-9/2015. számú előterjesztését „Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti feladatainak 2014. évi ellátásáról” tárgyában, és az alábbi határozatot hozta: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Irodát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

12. napirendi pont: Szeged város Drogellenes Stratégiájának 2014. évi végrehajtásáról szóló beszámoló Dr. Kozma József: Az előterjesztő Lauer István képviselő úr, akinek megadja a szót. Lauer István: Néhány szóban vázolná az előterjesztést a Tisztelt Bizottság számára. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2001-ben alakult meg Szeged városában. A 2000-es törvény után alapította meg a város, és azóta is folyamatosan működik. Példaértékű és minta volt a szegedi KEF működése nagyon sok város tekintetében, oktatásokat és képzéseket is tartottak a KEF tagok arról, hogy hogyan kell eredményesen működtetni az ilyenfajta együttműködő szervezeteket. Az első időszakban a kábítószer-fogyasztás és kínálat csökkentése volt a városi célkitűzésekben egy alapdolog. A 2006-os évben tért át a drogstratégia a prevencióra, a fontossági sorrend pedig az iskolai drogprevenció és a helyi kisközösségeknek az elérése volt. A 2014-es városi stratégia kidolgozásánál figyelembe kellett venni azt, hogy már megjelentek olyan problémák a drogban és a szenvedélybetegségekben, amelyekre nem voltak társadalmi válaszok és nem voltak felkészülve. Ilyenek pl. a dizájnerdrogok, amelyeknél kliensé tud válni az is, aki nem akar. Ezeknek a médiában való felhívására, figyelmeztetésére mindig is nagy hangsúlyt fektetett az Egyeztető

30

Fórum, valamint a területén működő civil szervezetek, egyesületek és az ezzel foglalkozó szakemberek. Van néhány olyan fontos momentuma is, ami folyamatos, és évek óta működik. Ilyen pl. a Biztonságos szórakozóhely program, a Partiszervíz szolgáltatások. A KEF jelen van az öszszes nagyobb ifjúsági rendezvényen, kivonult kortárs segítőkkel, civil szervezetekkel együttműködve annak érdekében, hogy segíteni tudják a prevenciót. A jövőbeni feladatokkal kapcsolatban elmondja, hogy 2010-ben volt utoljára komplex felmérése a középiskolások drogérintettségének, ezért feladatuk, hogy ezt minél hamarabb elkészítsék, mert annak tekintetében tudják elkészíteni a cselekvési tervet. Ez a város drogprogram koherens lebonyolításához egyébként is előírás, de egyben belső késztetés is ennek elkészítése. Problémaként említi, hogy nem tudják közvetlenül elérni a családot, mint az elsődleges szociális közeget, nem tudják a prevencióba bevonni. Probléma továbbá a munkahelyek elérése is, ahol a fiatal felnőtteket tudnák preventíve foglalkoztatni. Az elmúlt időszak átalakulása miatt az iskolákkal való kapcsolattartás is nagy nehézséget okoz, és az iskolákban nem minden esetben tartják képzett szakemberek ezeket a drogprevenciós előadásokat. Kéri, hogy a bizottság szíveskedjen megtárgyalni a beszámolót. Dr. Kozma József: Köszöni szépen. Kérdezi, hogy van-e kérdés, hozzászólás. Neki egy kérdése van, ami következő időszakra vonatkozó előremutató kérdés kíván lenni. Azok az önkormányzati intézmények, amelyek az ifjúsággal foglalkoznak, milyen minőségben tudnak az intézkedési terv kialakításában konstruktívan közreműködni? Két ilyen intézmény van nevesítetten (nem a nevelési intézményekről beszél): az Agóra és az Ifjúsági Ház. Ha már az Ifjúsági Ház integrálódott a Városi Televízióval szervezetileg és gazdaságilag, a médiakapcsolatok is azonnal felmerülnek. Lauer István: Az Ifjúsági Házzal már felvették a kapcsolatot, egyébként ők jelenleg még nem tagjai a KEF-nek, bár korábban tagjai voltak, de az elmúlt 4 évben nem. Az igazgató úr részt kíván venni ebben a munkában, delegálni fog tagot. Az Agórával pedig úgy vették fel a kapcsolatot, hogy vannak olyan programok az Informatórium nevezetű intézményrészben, amelyek kimondottan szenvedélybetegséggel, drogprevencióval foglalkoznak. Ezeket nyilván ők is próbálják népszerűsíteni a belső részükön, de mint intézménnyel a KEF még nem vette fel a kapcsolatot. Dr. Kozma József: Köszöni szépen a választ, egy jövőre szóló ígéretet sejtett ki belőle. Lauer István: Természetesen. Dr. Kozma József: Kérdezi, hogy van-e más kérdés, hozzászólás. Kérdés, hozzászólás nem lévén, kéri, hogy aki a közgyűlésnek javasolja a határozati javaslat elfogadását, kézfeltartással jelezze. Megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag, 8 igen szavazattal javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását, és az alábbi határozatot hozta:

31

168-50/2015. (V. 06.) KOIIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta Lauer István SZMJVÖ Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke 01/13282-6/2015. számú előterjesztését „Szeged város Drogellenes Stratégiájának 2014. évi végrehajtásáról szóló beszámoló” tárgyában, és az alábbi határozatot hozta: A bizottság javasolja a közgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, valamint a Humán Közszolgáltatási Irodát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

Dr. Kozma József: A nyílt üléses napirendi pontoknak már majdnem a végére értek, de kéri, hogy az egyebeket most beszéljék meg. A bizottsági ülés előtt már röviden próbáltak egyeztetni abban az ügyben, hogy körülbelül mikor tudnak dönteni a bizottsági hatáskörben kiírt pályázatok elbírálásáról, amit a lehető legközelebbi időpontban kellene megtenni. Ezek a keretek az Idegenforgalmi, a Kulturális és az Ifjúsági keretek. Mához 3 hétre lehetne a legközelebbi időpont. Roboz István: Ha nagy szerencséjük van, és tényleg mindent meg tudnak oldani, akkor május 20. elvileg számításba jöhet, de ennek nagyon pici esélyét látja. Kardos János: Ott Szeged Napi rendezvények vannak, ezért a május 20-at nem javasolja. Roboz István: Ebben az esetben május 27. lehet az időpont. Dr. Kozma József: Javasolja, hogy állapodjanak is meg ebben az időpontban. Van egy érvényes meghívása a bizottságnak az Ifjúsági Házba, és szerinte ez a napirendi pont tárgyalható ott. Kardos János: Nem javasolná, tekintettel arra, hogy itt pályázatokról van szó, több csomag pályázatról, és fizikailag is szerencsésebb, ha csak a szomszéd terembe kell azokat átvinni. Másrészt pedig időben is tapasztalható, hogy elég sok időt fog igénybe venni, és tekintettel a REÖKben elnyúló bizottsági ülésre, nem biztos, hogy az IH-ra maradna idő. Ezért kéri, hogy a bizottság egy másik alkalommal menjen az IH-ba, amikor kevésbé problematikus a napirend.

32

Dr. Kozma József: Tudomásul veszi, és el is fogadja a javaslatot, így majd júliusban megy a bizottság az IH-ba. 27-én pedig tartanak egy ülést a pályázatok elbírálásáról. Roboz István: A megszokott fél 3 pedig rendben van.

A bizottság elnöke zárt ülést rendel el.

K.m.f. Dr. Kozma József a bizottság elnöke

Hekáné dr. Szondi Ildikó a bizottság alelnöke Roboz István ügyviteli titkár

Juhász Csilla jegyzőkönyvvezető

33