SZEGED VÁROS IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

SZEGED VÁROS IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA 2004-2009

Szakértői tanulmány

Juray Tünde – Pethőné Dedák Angéla – Euroterv 2002. BT. Konzorciuma Szeged, 2003. december

SZEGED VÁROS IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

2

I.

Helyzetelemzés

6

II.

Célmeghatározás

75

III. Stratégia

79

IV. Termékfejlesztés

107

V.

Marketing

140

VI. Cselekvési terv

175

VII. Monitoring

177

VIII. Projekt-javaslatok

181

IX. Felhasznált dokumentumok

199

Mellékletek

201

A. Kérdőívek, személyes interjúk B. Toledo C. Tourinform termékek

2


BEVEZETÉS

3


BEVEZETÉS Szeged Megyei Jogú Város turisztikai koncepciója hiánypótló dokumentum, amely az elkövetkezendő években – remélhetőleg – alapvetően meghatározza majd a település, illetve térsége turizmusának fejlődését, annak tudatos, a külső és belső tényezőket is figyelembe vevő integrált tervezését. A koncepció időtartamának meghatározásakor körültekintően jártunk el, figyelembe véve, hogy az externáliák változására a turizmus olyannyira érzékenyen reagál, hogy még rövidtávon is csak igen bizonytalanul prognosztizálhatók a várható folyamatok.

Ezt

bizonyítja az a tény is, hogy az 1997-98 tájékán készült turisztikai koncepcióval rendelkező magyarországi városok (pl. Pécs, Eger) – megkérdezéseink alapján – éppen napjainkban aktualizálják turizmusfejlesztési programjaikat. A koncepció reális futamidejét – a fentiek és nemzetközi tapasztalatok alapján – 6 évben határoztuk meg, hangsúlyozva, hogy a tudatos fejlesztés hatásai ennél jóval hosszabb távon érvényesülnek, hiszen a helyesen kialakított prioritások megváltoztatása a későbbiekben sem szükséges, legfeljebb a megvalósítási stratégiákban igényelhet módosításokat a külső vagy belső tényezők változásának következményeképpen. A koncepció készítésének kiemelkedően fontos szempontja volt egyrészt, hogy illeszkedjék a jelenleg

érvényben

lévő

országos

és

térségi

területfejlesztési

dokumentumok

turizmusfejlesztési fejezeteiben megfogalmazott elképzelésekhez, másrészt a városfejlesztés eddigi stratégiáihoz, valamint Csongrád megye és a Dél-Alföldi Régió idegenforgalmi koncepciójában

meghatározott

fejlesztési

irányvonalakhoz.

Az

országos

szintű

tervdokumentumok közül kiemelt jelentőséggel bír a Nemzeti Fejlesztési Terv, amelynek turizmusfejlesztési alapelveit helyi szinten igyekszik adaptálni a koncepció. A koncepció kidolgozásának előkészítése majd tényleges kialakítása során mindvégig elsődleges szempontnak tartottuk elképzeléseink minél szélesebb körű megismertetését úgy a szakmailag érintett társadalmi körökkel, mint Szeged város polgáraival, hiszen a turizmusfejlesztés hatására lezajló pozitív és negatív gazdasági-társadalmi-kulturális változások gyakorlatilag a gazdasági élet minden szereplőjére és a helyi társadalom tagjainak többségére valamilyen közvetlen vagy közvetett módon hatást gyakorolnak. Annak érdekében tehát, hogy az érintettek érdekei minél inkább kifejezésre jussanak a koncepcióban, valamint, hogy a megfogalmazott fejlesztési alapelveket minél többen magukénak érezhessék, tehát egyetértsenek annak tartalmával, szükségesnek ítéltük a munka teljes időtartama során a folyamatos szakmai eszmecserét éppúgy, mint a civil szervezetek véleményének meghallgatását és koncepcióba-integrálását, vagyis a koncepció társadalmasítását. Ennek 4


érdekében lehetőséget biztosítottunk a szakemberek és a civil szervezetek számára a vélemény-nyilvánításra és –ütköztetésre vitafórum szervezésével és személyes találkozókkal. A koncepciókkal szembeni fenntartását a turisztikai szakembereknek általában az okozza, hogy

idegenkednek

az

elméleti

háttér

túlzott

kifejtésétől,

illetve

a

valóságtól

elvonatkoztatottnak tartják az említett teoretikus fejezetekben tett kijelentéseket. E negatív attitűd

elkerülése

végett

a

koncepcióban

a

hangsúlyt

a

praktikus,

konkrét

megvalósíthatóságot, felhasználhatóságot biztosító fejezetek kapták. A települések sikerességét ma már alapvetően meghatározza – így a turizmus szűkebb területén is – a marketingtevékenység színvonala, erőssége, így koncepciónkban külön fejezetben foglalkozunk Szeged város turizmusmarketingjének lehetőségeivel. Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozását tekintetbe véve a koncepció készítésének szintén fontos szempontja volt az EU-kompatibilitás biztosítása, amely olyan programok integrálását is feltételezi a koncepcióba, amelyek az Európai Unióban már évek óta preferált területet jelentenek a turizmusban (pl. sérült, mozgásában korlátozott személyek utazásainak elősegítése; az ifjúsági turizmus ösztönzése). Alapkövetelménynek tekintettük, hogy a koncepció olyan programokat és projektterveket tartalmazzon, amelyek az uniós forrásokhoz minél szélesebb hozzáférhetőséget biztosítanak. A koncepció – annak ellenére, hogy települési szinten készült – maximálisan figyelembe veszi a kistérségi kooperáció lehetőségeit, tekintettel a szubszidiaritás alapelvére, amely az EU területfejlesztési politikájának egyik sarkalatos pontját képezi. Ezek a településközi szimbiotikus együttműködések jelentősen növelhetik a versenyképességét a kistérségi központ szerepét betöltő településnek is, valamint számtalan forráshoz juttathatják az együttműködő településeket. Nem csupán a kistérségi, hanem a regionális és a határon átnyúló interregionális, vagyis eurorégiós illeszkedési és kapcsolódási lehetőségek feltárását is meghatározó szempontnak tartottuk munkánk során. A koncepció készítését megelőzően igyekeztünk minél szélesebb körű nemzetközi kitekintésre is szert tenni a Szegedhez hasonló nagyságrendű és sajátosságokkal bíró települések turizmusfejlesztési dokumentumaiba való betekintést révén, és az ott bevált módszerek – amennyiben annak reális alapját láttuk – hazai adaptálását megvalósítani. Ebben a munkában partner volt néhány testvérvárosunk, valamint számos külföldi egyetem. Lényeges szempont volt továbbá, hogy olyan koncepció készüljön, amely a későbbiekben integrálható a városnak egy átfogó településfejlesztési dokumentumába.

5


Összegezve

elmondható,

hogy

a

koncepció

készítésének

szempontrendszerében kiemelkedő szerep jutott a hazai és nemzetközi trendekhez, terület-, település- és turizmusfejlesztési tervekhez való igazításnak. A koncepció elképzeléseinek alappillérét azonban mindenképpen a helyi sajátosságok alapos feltárása képezte, mindvégig szem előtt tartva a gyakorlatiasság és felhasználhatóság alapelvét.

6


HELYZETELEMZÉS

7


TARTALOM I. HELYZETELEMZÉS .................................................................................................... 9 I.1 MÓDSZERTAN BEMUTATÁSA .................................................................................... 9 I.1.1 AZ INFORMÁCIÓGYŰJTÉS MÓDSZERTANA .......................................................... 9 I.1.2 KÉRDŐÍVEZÉS LEBONYOLÍTÁSA, KIÉRTÉKELÉSE ................................................ 9 I.1.3 A STATISZTIKAI SOKASÁG JELLEMZŐI .............................................................. 10 I.2 A TURIZMUS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI HELYZETE, VÁRHATÓ TRENDEK................ 14 I.2.1 A VILÁGTURIZMUS FOLYAMATAI ..................................................................... 14 I.2.2 DÉL-ALFÖLDI FOLYAMATOK, RÉGIÓSPECIFIKUS JELLEMZŐK ............................ 23 I.2.2.1 ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS ............................................................................ 23 I.2.2.2 SPECIÁLIS TÉNYEZŐK ÉS FOLYAMATOK..................................................... 24 I.2.2.3. A RÉGIÓBAN AKTIVIZÁLT TURISZTIKAI BERUHÁZÁSOK JELLEMZŐI, SZEGED HELYE A BERUHÁZÁSOK ALAPJÁN KÉSZÜLT ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN ............................... 25 I.2.3 SZEGEDI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI VONZERŐI .................................................... 26 I.2.3.1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ........................................................................... 26 I.2.3.2 KISTÉRSÉGI VONZERŐLELTÁR ÉS FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEK ...................... 27 I.2.4 SZEGED KAPCSOLATA A TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATI SZEREPLŐIVEL, KÖZELI ATTRAKCIÓK HATÁSA A VÁROS TURIZMUSÁRA ........................................................ 30 I.3 SZEGED TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÉS JELENLEGI KIHASZNÁLTSÁGA ....................................................................................................... 30 I.3.1 SZEGED TURIZMUSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE .................................................... 30 I.3.1.1 A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN ........................................................................ 32 I.3.1.2 NAPJAINK TÖRTÉNÉSEI .............................................................................. 32 I.3.2 SZÁLLÁSHELY-KAPACITÁS VÁLTOZÁSA ÉS MEGOSZLÁSA................................. 34 I.3.3 VENDÉGFORGALOM ......................................................................................... 35 I.3.4 KAPACITÁSKIHASZNÁLTSÁG ............................................................................ 36 I.3.5 SZEGEDI LAKOSSÁGI VÉLEMÉNYEK A TURISZTIKAI FELMÉRÉS ALAPJÁN........... 37 I.3.6 A SZEGEDI TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK JELENLEGI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE, JÖVŐKÉPE ÉS VÉLEMÉNYE SZEGED TURIZMUSÁRÓL ................................................. 41 I.3.7 A VÁROSI TURISZTIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER STRUKTÚRÁJA .......................... 46 I.4 KERESLETI ÁTTEKINTÉS SAJÁT FELMÉRÉS ALAPJÁN........................................... 48 I.5 TURIZMUS VERTIKÁLIS KAPCSOLÓDÁSAINAK SZEGEDI SAJÁTOSSÁGAI .............. 55 I.5.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET ................................................................................ 55 I.5.2 ÉPÍTETT KÖRNYEZET ........................................................................................ 59 I.5.4 INFRASTRUKTURÁLIS HELYZET ........................................................................ 61 I.5.5 HUMÁNERŐFORRÁS HELYZETE......................................................................... 64 I.5.6 A TÉRSÉG STABILITÁSA, A KÖZBIZTONSÁG HELYZETE ...................................... 66 I.6 SZEGED VÁROS TURISZTIKAI SWOT-ANALÍZISE ................................................... 68

8


I. HELYZETELEMZÉS Mivel Szeged átfogó turisztikai helyzetfeltárására ezidáig nem került sor 1, ezért fontosnak tartottuk a koncepció „Helyzetelemzés” fejezetének minél sokrétűbb, részletes kidolgozását, a jelenlegi helyzet komplex bemutatását. Így látjuk biztosítottnak, hogy a jelenlegi folyamatok és állapotok ismeretében, a különböző szintű programozások során valóban végrehajtható és fenntartható projektek szülessenek.

I.1 MÓDSZERTAN BEMUTATÁSA I.1.1 AZ INFORMÁCIÓGYŰJTÉS MÓDSZERTANA Az adatfelvétel és információgyűjtés kérdőívezésre és azok feldolgozására, személyes mélyinterjúkra, a már meglévő KSH statisztikákra, valamint a nyílt napokon vitára bocsátott munkaanyag során feljegyzett véleményekre, szakmai reagálásokra épült. A kérdőívezés lebonyolítására a turisztikai főszezon ideje alatt 2003. augusztusában és szeptemberében került sor. 2 A megkérdezések külföldi és belföldi turistákat, a szegedi lakosságot, és a Szegeden bejegyzett szálláshelyadó, vendéglátó, utazásszervező vállalkozásokat, utazási irodákat, valamint a turizmushoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó intézményeket, civil szervezeteket érintették. A

turista-megkérdezés

kérdezőbiztosok

segítségével,

szálláshelyeken

és

Szeged

nevezetességeinek környezetében, személyes megkeresés útján történt. A szegedi empirikus kutatást kiegészítettük Szeged egyik testvérvárosában – az amerikai egyesült államokbeli Toledoban – végzett kérdőíves kutatással is azon lakosok körében, akik turistaként jártak már a városban. E mélyinterjúkkal is kiegészített megkérdezés tapasztalatait a B mellékletben összegeztük.

I.1.2 KÉRDŐÍVEZÉS LEBONYOLÍTÁSA, KIÉRTÉKELÉSE Míg a turista és a lakossági megkérdezés kérdezőbiztosok segítségével, véletlenszerű kiválasztással

történt,

addig

a

vállalkozók,

intézmények

és

civil

szervezetek

kérdőívezésénél a kiválasztást tudatosan, reprezentatív módon végeztük. Utóbbi

1

A „Műhelybeszélgetések Szeged turizmusának fejlesztéséhez” 2002-ben készült felmérés eredményei (készítette: Steps &Vals Consulting) sok lényeges összefüggést feltártak a város turizmusával kapcsolatosan 2 A koncepció elkészítésének időtartama nem tette lehetővé egy nem főszezonra vonatkozó kérdőívezés lebonyolítását, így természetes, hogy az utazási motivációk alapján csoportosítva háttérbe szorult a hivatásturizmus a szabadidős turizmushoz képest

9


csoportban éttermek, kereskedelmi szálláshelyek, utazásszervező cégek és utazási irodák, rendezvényszervezők, idegenvezetők, kulturális és sport intézmények és civil szervezetek szerepeltek a megkérdezettek sorában. Százalékos

összevetést

alkalmaztunk

az

egész

és

a

részsokaság

viszonyának

merésére.

Összehasonlító elemzéseknél, ha az összehasonlítani kívánt változónak kettőnél több lehetséges értéke volt, a Kruskal-Wallis próbát, ha csak két lehetséges értéke volt, akkor Mann-Whitney próbát alkalmaztuk. Mindkét tesztet olyan változóknál használhattuk, amelyek csak ordinálisak, azaz valamilyen szempont szerint növekvő sorba lehet állítani az adatokat, de a különbség az értékek között nem valódi különbségeket jelöl. Korrelációk esetében a Spearman-féle korrelációs együtthatót használtuk, amely szintén az ordinális változókra alkalmazható. Minden statisztikai próbánál (összehasonlítások, korrelációk) a standard szignifikancia-szinten tekintettük mérvadónak, azaz az 5%-ot. Ha ez alatt volt a próba megbízhatósági értéke, akkor az azt jelentette, hogy a különbség vagy a korreláció (együttjárás) statisztikailag megbízható, stabil.

I.1.3 A STATISZTIKAI SOKASÁG JELLEMZŐI Összesen 398 turista kérdőív került kitöltésre véletlen rétegzett mintavétel alapján, amelyből 97% volt értékelhető és feldolgozható. A megkérdezettek 49 %-a férfi, 51%-a nő, az összes megkérdezettből 95 külföldi, 303 belföldi állampolgárságú személy volt. A külföldi turisták esetében két fő típust különböztettünk meg, aszerint, hogy az adott ország egy főre vetített átlagjövedelme magasabb vagy közel azonos, illetve alacsonyabb a magyarországi egy főre jutó átlagjövedelemnél. Tehát megkülönböztettünk egy ún. „nyugat-európai” és egy „középés kelet-európai turista” típust. Ezt a megkülönböztetést indokolja a két kategóriánál markánsan jelentkező szokás, preferencia és költési különbség is. A KSH statisztikai kimutatása alapján az utóbbi három évben (2000, 2001, 2002) a kistérségbe utazó külföldi turisták küldő országok szerint, a „nyugat-európai” és a „közép- és kelet-európai” turista aránya 55:45. A megkérdezés fajsúlyosan a „nyugat-európai” turistákra irányult a nagyobb költési hajlandóság miatt.

10


Külföldi turisták aránya 80,00%

69,50%

70,00% 60,00% 50,00% 40,00%

30,50%

30,00% 20,00% 10,00% 0,00% Nyugat-Európából

Közép- és Kelet Európából

A. A megkérdezettek küldő terület szerinti megoszlása alapján látszik, hogy NyugatEurópából háromszor annyi turista érkezett, mint a szomszédos országokból és a közép- és kelet-európai országokból. Viszont érdekes, hogy a „nyugat-európai turisták” sokkal több országból érkeztek, nemzetiség tekintetében szinte az összes ország képviselteti magát. Ezek közül a német és olasz turisták száma tűnik ki. A közép- és kelet-európai országok közül csak kevés ország képviseltette magát: többségében Romániából, SzerbiaMontenegróból, kisebb számban Csehországból és Lengyelországból érkeztek turisták. A Szegedre érkezett turisták életkor szerinti megoszlása: Életkor szerinti százalékos megoszlás 60< 9%

40-59 31%

nem válaszolt 3%

15-39 57%

Az összetételből látszik, hogy magas a fiatalok és alacsony az idősek, nyugdíjasok aránya. Utóbbi jelenség nem mutatja a valós képet az év egészére vonatkoztatva, ami 11


szintén azzal magyarázható, hogy a senior turizmus főszezonja nem a megkérdezések időszakára tehető, hanem a tavaszi-őszi periódusra. A „Kivel utazott?” kérdésre adott válaszok alapján levonható az a következtetés is, hogy leginkább családi körben népszerű Szegedre utazni, de érdemes figyelmet fordítani a csoportosan érkezők arányának alakulására is, amit a következő diagram is mutat. Kivel utazott Szegedre? turistacsoport 12%

egyedül 16%

munkatársak 7%

család 43%

baráti társaság 22%

B. A lakossági minta összesen 223 érvényes válaszadót tartalmaz, amelyből szintén 97 % volt feldolgozható. A megkérdezettek nemek szerinti aránya 57,3 % nő és 37,6 % férfi. A megkérdezettek kor szerinti megoszlását az alábbi diagram mutatja: Életkor szerinti százalékos megoszlás nem válaszolt 8%

15-39 26%

60< 39% 40-59 27%

A megkérdezettek életkorhoz viszonyítva egyenletes szórást mutatnak abban, hogy mióta élnek Szegeden. A súlyozott átlagban számítva 24,5 év a megkérdezettek átlagos letelepedési ideje. Így biztosak lehetünk abban, hogy a véleménykutatási eredmények megalapozottnak tekinthetők, a megkérdezetteknek több tízéves itt-élési tapasztalata, ismerete van a városról. 12


C. A megkérdezettek harmadik csoportját a szegedi székhelyű, és tevékenységét is Szegeden végző turisztikai vállalkozások, a turizmushoz kapcsolódó helyi intézmények és civil szervezetek képezték. A 120 kiküldött kérdőívből a megadott határidőn belül 45 érkezett vissza.

intézmény, költségvetési szerv

alapítvány

egyesület

jogi személyiséggel nem redelkező gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság

egyéni vállalkozó

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 őstermelő

százalék

Vállalkozói kérdőív százalékos megoszlása

A vállalkozások esetében látható, hogy magas a jogi személyiséggel nem rendelkezők aránya, ami leginkább a betéti társaságokat jelenti, és alacsony a magasabb törzstőkét igénylő jogi személyiséggel rendelkező társaságok száma. Ez az arány a megkérdezett vállalkozások esetében bizonyos tőkeszegénységgel is magyarázható.

13


Válaszadók tevékenységi köre 35 30 százalék

25 20 15 10

oktatás, szakképzés

információszolgáltatás

kulturális, közművelődési, sportintézmény

idegenvezetés

rendezvényszervező

utazásszervezés

vendéglátó

0

szállásadó

5

A vállalkozások és civil szervezetek tevékenységi megoszlása is jól mutatja Szeged turisztikai jellegét és állapotát. Az utazásszervezéssel foglalkozó szervezetek esetében említést érdemel, hogy leginkább a passzív kiutaztatás dominál, annak ellenére, hogy többségük tevékenységi körében felsorolja az aktív beutaztatást is.

I.2 A TURIZMUS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI HELYZETE, VÁRHATÓ TRENDEK I.2.1 A VILÁGTURIZMUS FOLYAMATAI I.2.1.1 A TURIZMUS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGÉNEK TÖRTÉNETI PÁLYÁJA ÉS ANNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA

Jelenleg a turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata, növekedési üteme az utóbbi években rendszerint meghaladta a világgazdaság növekedési ütemét. 1950-től 1999-ig a turistaérkezések száma 25 millióról 664 millióra emelkedett, de még 1990 és 1999 között is csaknem másfélszeresére nőtt. A turizmus (világ)gazdasági jelentősége minden elemzés 3 szerint tovább növekszik: 2002-ben 3,1%-os növekedést mutató fejlődése várhatóan 2020-ig folytatódni fog.

1. gazdasági változások 2. demográfiai változások

3

• • •

növekvő jövedelmek és bevételek növekvő lakosság és városiasodás kisebb létszámú családok (kevesebb gyermek vállalása)

WTO, WTTC, Világbank elemzései és publikációi 2000-2002

14


3. technológiai változások 4. szociális helyzet globális változása 5. geopolitikai stabilitás

6. egészségügyi erősödése

7. életmód, változása

biztonság

életminőség

• • • • • •

növekvő várható élettartam idősebb korosztály arányának növekedése személyszállítás fejlődése a kapcsolattartási formák kibővülése megnövekedett szabadidő a pihenés, kirándulás felértékelődése

•

a terrorizmus fellángolása mellett a világháborúkhoz és gazdasági válsághoz hasonló globális problémákat sikerült elkerülni

•

a járványok (pl. SARS) elkerülésében és visszaszorításában egyre jobb eredmények világszerte

•

az egészséges élet, környezet, pihenés és szórakozás iránti igény növekedése más népek kultúrájának, életének megismerésére irányuló igény növekedése (ami közvetetten az infokommunikációs eszközök fejlődésének köszönhető) második, harmadik szabadság elterjedése

• •

A turizmus fenntartható fejlődését biztosító fő tényezők alakulása egyre több országban vesz kedvező fordulatot, ez alól csak a geopolitikai stabilitás kivétel: számos országban (Izrael, Egyiptom, Spanyolország stb.) állandósult a háború és terrorizmus fenyegetése, valamint a világ hatalmi átrendeződése és az Európai Unió kibővüléséhez vezető átmeneti állapot turizmusra gyakorolt hatása sem látható még egyértelműen. A WTO által megjelentetett World Tourism Barometer 2003. júniusi számában szereplő előrejelzések és nyilatkozó nemzetközi turisztikai szakértők szerint a nemzetközi turizmus alakulását – 2003 első hónapjainak negatív eredményei után – már a közeljövőben pozitív trendek jellemzik majd. Emellett számos fővonalat húzhatunk meg a világturizmus – Magyarországra nézve kedvező – fejlődésére vonatkozóan:

A turizmus célterületei megváltoznak, kibővülnek

A belföldi turizmus problémakörének nemzetközi szintű rendezése megtörténik

Új turisztikai szegmensek jelennek meg, a hangsúlyok eltolódnak

I.2.1.2 KELET-KÖZÉP-EURÓPA VÁLTOZÓ TURIZMUSA 4 A küldő piacok jobb elérése, valamint Magyarország egyedi turisztikai arculatának kialakítása céljából fontos a kelet-közép-európai régión belüli versenytárs országok turisztikai sajátosságainak, fejlődési tendenciáinak, erősségeinek, gyengeségeinek megismerése. A

4

Magyar Turizmus Rt, Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatósága által publikált kutatás alapján

15


turizmus a kelet-közép-európai országok gazdasági mutatóit tekintve 1990 óta minden országban felértékelődött, több helyen a gazdaság húzóágazatává vált. Ezen országok a rendszerváltást követően kuriózumként jelentek meg a turisztikai kínálati oldalon, ami a beutazó turizmust motiválta, az addig elérhetetlen „Nyugat” pedig a kiutazó turizmust ösztönözte. Az újszerűség az 1990-es évek közepére visszaesett, a folyamatos növekedést országonként különböző növekedési ütemek és pályák váltották fel. A turisztikai bevételek és kiadások egyenlege 1998-ig – többnyire - minden régióbeli országban emelkedett, 1999-ben pedig már minden országban pozitív volt. A régióbeli geopolitikai instabilitások, zavarok (délszláv háború 1992-95, koszovói válság, 1999) negatívan hatottak a régió országaiba látogató külföldi turisták számára, ugyanakkor a tranzitutasok számát a központi elhelyezkedésből adódóan néhány ország esetében megemelte. Mára a háborúban érintett országokban a turistaérkezések száma lassan eléri, illetve meghaladja a háború előtti értékeket. 1995 és 1999 között Magyarországon - csakúgy, mint Lengyelországban és Szlovákiában - folyamatosan romlott a turisták és látogatók aránya, míg Csehországban, Horvátországban és Szlovéniában erőteljes javulást mutatott, mindemellett a régió országaiban 1995 és 1999 között a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma folyamatosan nőtt. Hazánk turizmustervezésében figyelembe kell venni, hogy előrejelző elemzések szerint a nemzetközi érkezések számának növekedésére jelenleg azon országok számíthatnak, amelyek a határok átjárhatóságának megkönnyítése után egyedi vonzerővel jelennek meg a globális, illetve nemzetközi turisztikai piacon. A turisztikai termékek tekintetében a kelet-közép-európai országok fővárosai várhatóan továbbra is a turisztikai kínálat meghatározó elemei maradnak, ugyanakkor a fővárosok kiinduló pontjává válhatnak más turisztikai aktivitásoknak is. Ezt a jellemvonást a fővárosoktól, így például Budapesttől távolabb elhelyezkedő turisztikai régiók, városok nemzetközi turizmusának fejlesztésére vonatkozó tervek elkészítésében is ajánlott figyelembe venni. Figyelmeztetésként kell értékelni, hogy a WTO 2001-ben készített előrejelzése alapján 1995-2020 között a vizsgált országok közül a leglassabb éves növekedési ütem Magyarország (0,7%) számára prognosztizálható. Ugyanakkor a turisztikai befektetések 2001 és 2012 között előreláthatólag hazánban növekednek a legdinamikusabban, 299,5%-kal, ezzel elérve a 2 506,8 millió dollárt. (Forrás: WTO, 2001) I.2.1.3 T U RI Z M U S

AZ

EURÓPAI UNIÓBAN

Európa ma a világ turizmusának központja és tekintélyes nemzetközi turisztikai szervezetek szerint a jövőben is az marad. 2002-ben az európai kontinensen vették számba a nemzetközi 16


turistaérkezések 57 százalékát, s itt realizálták a nemzetközi turizmusból származó bevételek közel felét. A világ tizenöt legnépszerűbb turisztikai fogadóhelyéből hét az Európai Unió tagja: (1) Franciaország, (2) Spanyolország, (4) Olaszország, (6) Egyesült Királyság, (10) Ausztria, (11) Németország, (15) Görögország. Az EU által fémjelzett „biztonsági övezet” bővülésével a közeljövőben az európai piac további felértékelődése várható. Az Európai Unió tagországai speciális helyzetben vannak a nemzetközi érkezések tekintetében: miután az Unió területén belül az egyes tagországok lakosai szabadon utazhatnak, az EU-n belüli utazások igen népszerűvé váltak, az EU-tagországokban regisztrált turistaérkezések 74%-át uniós tagországok generálják. (Legjelentősebb küldő-országok: Németország, Nagy-Britannia, Hollandia és Franciaország. A többi tagország részesedése összesen 20% az EUROSTAT 1999-re vonatkozó adatai alapján.) I.2.1.4 A TURIZMUS HAZAI JELLEMZŐI ÉS VÁRHATÓ FOLYAMATAI a) Általános jellemzés Az elmúlt évtizedekben a világ legnépszerűbb 15 desztinációja között tartják számon hazánkat. A turizmus, mint iparág Magyarországon is – a világ turizmusához hasonlóan – konjunkturális, növekvő szakaszban van. 1990 és 2000 között a turizmusból származó devizabevételek megnégyszereződtek. Magyarország turisztikai bevételei lassuló ütemben ugyan, de folyamatosan nőnek. Magyarország a Föld legkedveltebb célállomásai között a 12., megelőzve Görögországot - ugyanakkor a bevételek nagyságát tekintve csak a 38. helyet foglalja el, mindezek alapján a külföldi vendégek egy napra jutó költése a nyugat-európai átlagnak fele, egyharmada. Magyarország a világturizmusból a látogatottság alapján 2-2,5 %kal, a nemzetközi turisztikai bevételekből csak 1,1 %-kal részesedik. (2002) A rendszerváltozás jelentős változásokat generált Magyarország turizmusában, mind a beutazó, mind a kiutazó forgalmat, mind a belföldi turizmust illetően, azonban 1995-től a hazánkba érkező külföldiek száma és a kiutazó magyar turisták száma csökkenő tendenciát mutat. A nemzetközi turistaforgalom vizsgálata alapján elmondható, hogy Magyarországra továbbra is az a jellemző, hogy a vendégforgalomban szerényebb a súlya a jobban költő, szervezett turistacsoportoknak, ugyanakkor jelentős számban érkeznek rövid időtartamra (1-2 napra) és nem klasszikus turisztikai (pl. üdülési) céllal olyanok, akik a turizmus szolgáltatásai iránt jelentős érdeklődést nem mutatnak (pl. a jugoszláv, szovjet utódállamokból, Romániából érkező bevásárló turisták) – ez a határokhoz közeli városokra, így Szegedre nagymértékben jellemző. A rövid tartózkodás aránya különösen a szomszédos országokból érkezők (szerbek, horvátok, szlovének, szlovákok, románok, ukránok és 17


osztrákok) körében magas. Ugyanakkor a nagyobb távolságról érkező turisták 90%-a, vagy ennél is nagyobb része tölt el egy vendégéjszakánál többet Magyarországon, és többségük a magasabb költést biztosító szállodákat veszi igénybe. Az ilyen, „valódi” turisták korábbi növekedését 1995 óta a stagnálás, illetve a csökkenés váltotta fel. Ez a nagyobb küldő országok közül különösen Németországra, Olaszországra és Hollandiára vonatkozik. A belföldi turizmus folyamatos, de lassú ütemű növekedést mutat, emellett az ágazaton belül minőségi fejlődés is megindult: a vendégéjszakák számának növekedési üteme a magasabb besorolású kategóriákban – négy és ötcsillagos szállodákban, gyógyszállókban – egyre nagyobb. Belföldi turizmusunk így is alatta marad a fejlett ipari országokban tapasztalható aránynak: a fejlett ipari régiók lakosságának évente legalább 70%-a vesz részt az adott országon belüli turizmusban, Magyarországon ez az arány 38-49% körül mozog. Az utóbbi évek gazdaságfejlesztési politikájában előtérbe került a magyarországi turizmus - nemzetközi viszonylatban – alacsony jövedelemtermelő képességének javítása, a turisztikai infrastruktúra fejlesztése, a komplex turisztikai termék, illetve kínálat létrehozásának ösztönzése, hiszen Magyarország adottságai rendkívül kedvezőek a turizmus ilyen irányba történő fejlesztéséhez, másrészt ennek közvetve és közvetlenül is erős gazdaságélénkítő hatása van. A magyar turizmus gyengeségének tudható be, hogy a kedvező adottságok, valamint az utóbbi évek dinamikus fejlődése ellenére, ma még nem képes megfelelő mértékben kiaknázni a magas turistaforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket. b) A csatlakozás várható hatásai A csatlakozás hatása meglehetősen összetett és nem egyértelmű. A turisztikai bevételeknek és kiadásoknak az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után várható számszerű változását nehéz megbecsülni, de a különböző hatások gazdasági és turisztikai következményei prognosztizálhatók.

Beutazásokra gyakorolt hatások

A vízumkényszernek és/vagy az erőteljesebb határellenőrzésnek, az árszínvonal emelkedésének tulajdonítható forgalom-visszaesés: Magyarország Európai Unióba való felvételével ugyan átjárhatóbbá válik majd a nyugati határ, ez azonban nem okoz nagymértékű változásokat a beutazó forgalomban, hiszen a fő akadályok lebontása már 19891990-ben megtörtént. Annál komolyabb változásokra lehet számítani a déli és keleti határokon:

előfordulhat,

hogy

Magyarországnak,

igazodva

az

uniós

belügyi

rendszabályokhoz, vízumkényszert kell bevezetnie, például Szerbiával, Ukrajnával vagy Romániával szemben, mely lépés több millió fővel csökkentené a beutazó forgalmat éves szinten. A vízumkényszer bevezetésének elmaradása esetén is számítani lehet a beutazások 18


számának bizonyos fokú visszaesésére, mivel a csatlakozás valószínűleg árszínvonalemelkedéssel jár majd, ami megdrágítja az árukat és (turisztikai) szolgáltatásokat a szomszédos országok lakosai számára. Nem elhanyagolható a csatlakozás pszichikai hatása sem, melynek pesszimista verziója szerint Magyarország az Unión belül egy jelentéktelen, periférikus tartomány lesz, mely egyre kevesebb „másság-érzetet” ígér. Ezzel ellentétben sokan úgy vélik, hogy a „biztonságos Európához” tartozó Magyarország vonzóbbá válik a korábbi tagállamok turistái szemében, és nagyobb hajlandósággal iktatják be utazásaik során programjaikba. A beutazások számának visszaesését néhány évig bőven ellensúlyozhatja a nagyobb arányú tőkebeáramlás (befektetési és ingatlanvásárlási céllal), valamint a regionális politikai forrásokból (Strukturális és Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések) befolyó támogatások összege.

Kiutazásokat befolyásoló tényezők

A kiutazó forgalom kisebb mértékben csökken majd, mint a beutazások száma, hisz viszonylag kevés magyar állampolgár utazik az érintett országokba. A személyi igazolvánnyal való utazás lehetősége valószínűleg inkább a kiutazás növekedésére hat, valamint a növekvő reálbérek többek számára teszik majd elérhetővé a külföldi utazást, illetve szélesebb körben is elterjesztik a több rövid vakáció szokását. Ezzel ellentétben hathat esetleg az, hogy a belföldi turisztikai kínálat mennyiségi és minőségi fejlődésének eredményeként a nyomott árú, minimális szolgáltatásokat tartalmazó, zsúfoltsággal járó külföldi utak helyett többen választanak majd egy valóban pihentető hazai nyaralást.

A turisztikai kiadás-bevétel egyenlegének alakulása

A csatlakozás egyértelműen pozitív, a bevételi oldalon erőteljesen megjelenő hatása a turizmusfejlődésben jelentős szerepet játszó szociális- és oktatáspolitika, az agrárpolitika, valamint a közlekedéspolitika EU-forrásokhoz való hozzájutásban játszott szerepe, melyet a szabad tőkeáramlás turizmusban való – várhatóan – nagyarányú realizálódása egészít majd ki. A kiadások oldalán realizálódik azonban a növekvő kiutazó forgalommal járó külföldi áru és szolgáltatás megvásárlása, az import megélénkülése, a külföldi szolgáltatások hazai piacon – közvetlen

értékesítésként

–

való

megjelenése.

Magyarország

turisztikai

bevételeinek/kiadásainak egyenlege tehát az ismert feltételek mellett romlani fog – azonban a csatlakozásnak a turizmuson keresztül a fizetési mérlegre gyakorolt hatása - a fentiek alapján összességében pozitív lehet.

Egyéb, kísérő jelenségek

Az összforgalom változásán belül sajátos módosulások várhatók az egyes részpiacokon, bár néhány szegmens változása önmagában gyökeresen nem módosítja majd az összképet. A 19


MICE, ezen belül az üzleti turizmus bizonyosan fellendül, nőhet a gyógyturizmus forgalma (hiszen más tagországok betegbiztosítási rendszere várhatóan téríti majd a gyógykezelés bizonyos formáit a magyar fürdőkben), és jelentős vonzerő lehet a hazai szellemi örökséget, népművészetet bemutató attrakciók sora is. Így jelentős fejlődésre számíthatnak azok a magyarországi régiók és városok, amelyek ezen turisztikai termékek tekintetében kiemelkedően jó adottságokkal rendelkeznek: véleményünk szerint Szeged ezek közé a városok közé tartozik. Az Erópai Unión belül nagy könnyebbséget jelent a 15 tagállamból 12-ben bevezetésre került euró, ugyanis a közös valutának köszönhetően megszűntek a pénzváltásból adódó költségek, és lehetőség nyílik az árak közvetlen összehasonlítására is. A közös pénz szintén ösztönzőleg hat a turizmusra, hazánkban várhatóan a csatlakozásunk utáni 3-4. évet követően váltja majd fel a forintot az euró. A határstatisztika - a magyar idegenforgalmi statisztika hosszú évtizedeken keresztül, 1998-ig sikerrel alkalmazott eljárásának – kiépítése egyre nehezebbé válik: olyan technikai megoldásokat kellene találni a határokon (különösen az EU belső határain) való statisztikai adatgyűjtésre, melyek az utas- és turistaszám mennyiségi jellemzőin túl minőségi karakterisztikákat is mérnek, azonban ezt csak igen költséges feltételek megteremtésével érhetnénk el. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén nincsenek olyan speciális európai uniós szabályok, amelyek megakadályozhatnák hazánk csatlakozását, vagy a belépés után jelentős hatással lennének a hazai turizmusra. Ennek egyrészt oka, hogy a turisztikai ágazat mindig is a nemzetközi hatásoknak az egyik leginkább kitett gazdasági ágazat volt, s így követnie kellett a nemzetközi

irányzatokat.

Másrészt

a

több

éve

tartó

jogharmonizációs

folyamat

eredményeként mára a hazai szakmai szabályozás igazodik az uniós normákhoz és az Európai Unió tagországaiban követett gyakorlathoz. 2002. májusában az Európai Unió történelme során először fogadott el az Európai Tanács kifejezetten a turizmussal foglalkozó határozatot (2002/C 135/01). „Az európai turizmus jövőjéért” címet viselő határozat célul tűzi ki a tagországok együttműködését a turisztikai ágazat szerepének növelése, és fenntartható fejlesztése érdekében. A dokumentum kiemelt szerepet szán a Turisztikai Tanácsadó Testületnek (Advisory Committee on Tourism) az ágazat fejlesztési irányainak meghatározásában, valamint a tagországok közötti turisztikai célú együttműködés elmélyítésében. Magyarország EU taggá válása után résztvevője lesz a testület üléseinek, aktív formálójává válik a turizmust érintő intézkedések és akciók kidolgozásának. c) Hazánk csatlakozásra való felkészültsége turisztikai szempontból

Felkészülés a különböző támogatások, pénzügyi források igénybe vételére 20


Az EU pénzügyi forrásaihoz a turizmus fejlesztése érdekében 2003 végéig a Phare program keretében juthattunk és juthatunk hozzá. A Phare előcsatlakozási alap hivatott felkészíteni Magyarországot a Strukturális Alapok fogadására. Ennek egyik speciális formája a határon átnyúló projektek kidolgozását támogató, ezért a turizmusfejlesztésében is megjelenő, úgynevezett Phare CBC, egy eredetileg az Európai Unió külső határaihoz kapcsolódó térségek felzárkóztatására indított támogatási program, amely Magyarországon ugyancsak komplex területfejlesztési programként indult el 1995-ben. A regionális politika programozási alapelvével összhangban készült el a majdani Európai Uniós források hatékony felhasználása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Terv, amelyben hangsúlyos szerepet kap a hazai turizmus fejlesztése.

A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az uniós támogatásokkal és a hazai

társfinanszírozással együtt, a 2006-ig terjedő hároméves időszakban mintegy 1200-1500 milliárd forintnak megfelelő fejlesztés valósulhat meg. A turisztikai ágazat fejlesztését szolgáló intézkedések a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program fejezetében kaptak helyet. Itt két intézkedés, a turisztikai vonzerők fejlesztése és a turisztikai fogadóképesség javítása segíti elő a turizmus fejlesztését. Az első intézkedés célja, hogy a kulturális és a természeti adottságokra támaszkodva nemzetközileg is jelentős attrakciók kerüljenek kialakításra, melyek növelik az ágazat versenyképességét, és jelentősen csökkentik mind a területi, mind az időbeli koncentrációját. A második intézkedés célja a turisztikai attrakciókhoz kapcsolódóan elősegíteni a fogadóképesség fejlesztését és szolgáltatások kialakítását, melyek hozzájárulhatnak a turisták tartózkodási idejének és költésének növeléséhez. Ez a két intézkedés 2004-2006 között az EU-tól mintegy 20 milliárd forint értékű társfinanszírozásban fog részesülni. Mivel csak az uniós társfinanszírozást célzó programok szerepelnek az NFT-ben, valamint abban a turizmus nem jelenik meg elkülönült ágazatként, fontos egy külön Nemzeti Turizmusfejlesztési Terv elkészítése is, mely – a parlament Idegenforgalmi Bizottságának jóvoltából - nemsokára napvilágot is lát.

Projekt Előkészítő Alap és annak megjelenése Szeged turizmusfejlesztésében

A Nemzeti Fejlesztési Terv programjainak keretében meghirdetett Európa Pályázat Előkészítő Alap (PEA) célja olyan színvonalas projektek teljes körű előkészítése, melyek megvalósítása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásának elnyerése esetén 2004-2006 közötti időszakban kezdődhet. 2003 tavaszán a PEA 22 témájára 2791 pályázat érkezett, melynek 10 %-a közvetlenül turisztikai témájú volt. Az

uniós

támogatások

projektelképzeléseket,

lehívására

amelyek

a

Szeged NFT

város

is

Regionális

adott

be

Operatív

olyan

turisztikai

Programon

belüli

turizmusfejlesztéshez kapcsolhatók: 21


CÍM

LEÍRÁS

1. Dóm tér és a Szabadtéri Turisztikai vonzerők fejlesztése Színház rekonstrukciója Közmű és díszburkolat körbe a dómnál, wc-k, statiszták helye, díszletek mozgatása, Dömötör torony védettsége. Projekt méret: 1.500 mFt - sajátforrás igény: 150 mFt. 2. Szegedet és kistérségét Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése összekötő kerékpárút fejlesztése 2002 októberében Szeged, Bordány, Üllés, Zsombó önkormányzati együttműködési megállapodást kötött a Szeged kistérségi kerékpárút megépítésére. Nyomvonal: Zsombó-Kiskundorozsma, Üllés-BordányKiskundorozsma: összesen 28 km.; EUROVELO Nemzetközi kerékpárút részeként: Szeged – Ópusztaszer- Csongrád; EUROVELO 11. sz nyomvonala: Vilniusz, Vonzó, Krakko, Kassa, Szeged, Belgrád, Szkopje, Athén, Jelenlegi projektben: Ópusztaszer-Dóc-SándorfalvaSzeged-Röszke: összesen 42 km. Projekt mérete: 1400 mFt – sajátforrás igény: 140 mFt. 3. Szeged-belváros Észak-Dél Település rehabilitációs akciók irányú gyalogostengelyének Széchenyi tér- Kárász u-Klauzál tér- Dugonics térrevitalizációja Árpád tér- Aradi vértanuk tere egybefüggő belvárosi térkomplexum kialakítása. Projekt mérete: 1.977,5 mFt – sajátforrás igény: 197,75mFt 4. Szent István tér és víztorony Barnamezős területek újrahasznosítása felújítása, hasznosítása Az ország első vasbeton szerkezetű víztornya, 2004-ben lesz 100 esztendős. Látogatók felé megnyitható: 3. és 5. emelet külső körfolyosója kilátóként használhatóvá válna. Projekt méret: 1000 mFt – sajátforrás igény: 100mFt A PEA 1 eredményességének köszönhetően a PEA 2 teljes programjának kidolgozása a 2003. évben megtörténik, mely alapján a 2004. évben is történnek kiírások a projekt-ötletek gyűjtésére.

22


I.2.2 DÉL-ALFÖLDI FOLYAMATOK, RÉGIÓSPECIFIKUS JELLEMZŐK I.2.2.1 ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS A Dél-Alföldi Régió az ország egyik legnagyobb földrajzi kiterjedésű régiója, melynek 3 megyéje (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye) Magyarország területének egyötödét foglalja el. Népességszám alapján azonban ennél jelentősen alacsonyabb részarányt képvisel, a lakosság 13%-át adva.

A Széchenyi Tervet megelőzően az elmúlt évtizedekben nem történt jelentősebb turisztikai fejlesztés a régióban, ami közvetlenül is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország turizmusában a Dél-Alföldi Régió nem elvárható részarányának megfelelően részesedik. A Dél-Alföldi Régió – nem megfelelően kiaknázott – turisztikai régió, Magyarország napfényben, folyóvizekben, valamint gyógy- és termálvizekben leggazdagabb része. A Dél-Alföldön a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött időt figyelembe véve mind a teljes, mind pedig külföldi forgalom esetén, az országos átlagnál jóval alacsonyabb volt a turisták tartózkodási ideje: 2,4 nap, az országos 3,1 nappal szemben (2001), ami a régió turizmusának tranzit, látogató jellegére utal. A régióban a leghosszabb Békés megyében volt az átlagos tartózkodási idő – 3,1 nap, míg a legrövidebb Csongrádban, mindössze 1,9 nap. Feltételezhető, hogy Békés megye kínálatában a kulcsfontosságú gyógyturizmus játszott szerepet abban, hogy az átlagos tartózkodási idő eléri az országos szintet. 23


A külföldi vendégek esetén ugyancsak számottevő a különbség az országos átlaggal való összehasonlításban. Békés megye ebben a mutatóban is kedvezőbb értékeket ért el (3,5 nap), mint a másik két megye. A legszembetűnőbb lemaradást Csongrád megye értékei adják (1,5 nap). A turisták nemzetiségi megoszlása alapján egyrészt elmondható, hogy az országos adatokhoz hasonlóan a régióba legtöbben Németországból és Ausztriából érkeznek, másrészt, főként a földrajzi közelség okán, más régiókkal ellentétben jelentős arányt képviselnek a Romániából és a volt Jugoszláviából érkezettek is. A legutóbbi időszakban pedig, főként az olcsó vadászati lehetőségek és olcsó gyógykezelések miatt, nőtt az olasz beutazók létszáma is. A régióban a kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodáknak a legrosszabb a kihasználtsága, míg a legdinamikusabb keresletnövekedés a panziók iránt nyilvánul meg. A külföldi vendégek nagyobb arányban keresik a szállodák szolgáltatásait, a belföldiek körében viszont az említett panziós elhelyezések egyre népszerűbbek. Erőteljes visszaesés tapasztalható a fizetővendéglátás terén mind az egységek számát, mind a forgalmat tekintve. Az elmúlt 10 év adatait áttekintve elmondható, hogy a régióban az országosnál nagyobb mértékben növekedett a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek (18 676-ról 24 598-ra) és a vendégéjszakáknak a száma (utóbbi az 1990-es 604 193-ról 2001-re 946 000-ra nőtt, ami viszont 1998-hoz viszonyítva –1,6%-os csökkenést takar.). A régió kereskedelmi szálláshelyein regisztrált külföldi és belföldi vendégforgalom arányára a magas (70,7%) belföldi vendégforgalom a jellemző, melyben Békés megye alacsony külföldi látogatottsága is megmutatkozik. (16 000 fő Csongrád megye 47 000 főjével szemben). A régió belső látogatottsági struktúrájában Csongrád megye bizonyul a legnépszerűbbnek, mind a belföldi, mind pedig a külföldi látogatók körében. Békés megye látogatottsága a legalacsonyabb a három megye közül, melynek talán az egyik legfontosabb oka a közlekedési infrastruktúra fejletlensége és ebből adódóan a megközelítés nehézségei. A vendégforgalom nagyobb hányada még mindig a városokhoz kötődik (ezek közül is kiemelkedő Gyula jelentősége), kiemelkedő a három megyeszékhely: Békéscsaba, Kecskemét és Szeged, ahol a régió összforgalmának több mint a fele bonyolódik.

I.2.2.2 SPECIÁLIS TÉNYEZŐK ÉS FOLYAMATOK

A Dél-Alföldi Régióra jellemző, hogy nagy átutazó- és kirándulóforgalmat bonyolít le, ami nem jelenik meg a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 24


számában. Ez a forgalom a határmentiségnek és az egynapos programkínálatnak, attrakcióknak köszönhető.

A régió kínálatának legsúlyosabb problémája a megközelíthetőség fejletlensége, valamint a szálláshelystruktúra egyenetlensége.

Mint említettük, a régió nem tartozik egyetlen kiemelt üdülőkörzethez sem, azonban területén 3 jelentős turisztikai célpontként megjelölhető üdülőkörzet található: a TiszaKörös-menti, a Magyarországi Alsó-Duna, és a szolnoki Tisza-szakasz, ezen felül jelentős vonzerőt fejtenek ki a kiemelkedő turisztikai adottságokkal rendelkező települések.

A régió települési vonzerő-adottságainak többsége önmagában nem jelent egyedi vonzerőt, ezért a versenyképes kínálat kialakításához az egyes adottság-elemek összekapcsolásával, komplex turisztikai csomagok összeállítását kell szorgalmazni.

A régió fenntartható és versenyképes turizmusának érdekében – különböző, főleg gazdasági eszközökkel - ösztönözni kell a turizmus városokból való elmozdulását a vidéki, rurális térségek irányába.

A régióbeli turisztikai befektetések száma várhatóan növekszik, élénkül a turisztikai hasznosítású ingatlanvásárlások száma. Ez elsősorban a külföldiek által felvásárolt második otthonok és a tanyák üdülő célú hasznosítását jelentheti.

I.2.2.3. A RÉGIÓBAN AKTIVIZÁLT TURISZTIKAI BERUHÁZÁSOK JELLEMZŐI, BERUHÁZÁSOK ALAPJÁN KÉSZÜLT ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

SZEGED

HELYE A

A turisztikai célú fejlesztések megvalósításában meghatározó szerepet játszó - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kezelésében álló - Turisztikai Célelőirányzatból (TC) pályázat útján támogatja a turisztikai beruházások (szállás, vendéglátás), a turisztikai termékek fejlesztését, a programkínálat (kulturális-, sportrendezvények, események) bővítését. A turisztikai pályázati célokra tervezett felhasználható keretösszegből 2000-ben Szegedre közel 9 millió forint, 2001-ben mindössze 5 millió forint érkezett. A turisztikai fejlesztések megfelelő rangra való emelkedését jelzi a 2002-ben Szegeden aktivizálódó pályázati támogatás nagysága (mintegy 772 millió forint), melyből a gyógyfürdő fejlesztése nagy arányban részesedik. Ennek eredményeként az elnyert pályázati összegek nagysága szerint felállított sorrendben Szeged a 8. helyről 1 év alatt az első helyre került. Sokkal feltűnőbb a változás, ha az elnyert összeget vesszük összehasonlítási alapul: 2002-ben 2001-hez képest 8577-szer több pályázati pénzösszeget ítéltek meg Szeged turizmusfejlesztésének különböző területeire. 25


Természetesen ezek az adatok nem adnak teljes képet a különböző támogatásokról, hiszen számos vállalkozás más célelőirányzatból, illetve nem országos alapokból is nyert el támogatást melyek turisztikai célú fejlesztéseket támogattak közvetett módon. Mindenesetre tendenciákra következtethetünk a fentiek alapján, melyek pozitív jövőképet adnak Szegedre vonatkozatva. Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési pályázatán nyert összegek a Dél-Alföldi Régióban, településenként (2002)

900000 772105,5

800000 715000

600000 500000

488256 400113

400000 300000

254325

253462 189071

200000 91102

Tótkomlós

Szeged

Szarvas

Szank

Szatymaz

2000

1000

Orosháza

Nemesnádu.

4980

Mórahalom

Mezőhegyes

Maroslele

Makó

Lakitelek

20000 1690 3000 2700 75

Kőröslad.

9999

Kerekegyh.

5697

Kecskemét

4914

Kalocsa

Hmvh.

9093

Jánoshalma

3600 2040 4500

Gyomae.

Békés

Békéscs.

0

Deszk

10000

Doboz

100000

Bugac

összeg (ezer forint)

700000

I.2.3 SZEGEDI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI VONZERŐI I.2.3.1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK A kistérség a megye déli-délnyugati részén a szerbia-montenegrói határ mentén fekszik. Távolsága Budapesttől 137 km (ebből 97 km autópálya), Budapest-Ferihegy repülőtértől 145 km (ebből 91 km autópálya). Területe 876 km2, lakosainak száma 203 000 fő. Központi települése (egyúttal Csongrád megye székhelye): Szeged, Magyarország egyik legnépesebb városa.

26


A Szegedi Kistérség a dinamikusan fejlődő kistérségek egyike, a gazdasági aktivitás a megyében a legmagasabb. Az infrastruktúra megyei szinten itt a legfejlettebb. Az elmúlt évtizedben a viszonylag gyors társadalmi, gazdasági fejlődés hatására nemcsak Szegeden, hanem a kistérség többi településén is bővültek a társadalmi, gazdasági funkciók. A kistérség, azon belül természetesen Szeged szolgáltatásainak színvonala országos szinten is kiváló: 18 kereskedelmi bank működik, az elektronikus fizetés fejlett. A kereskedelmi és egészségügyi szolgáltatások igen magas szinten biztosítottak, számos multinacionális cég van jelen a kereskedelemben és a szolgáltatásban. A kistérség határokon is átnyúló szerepköre az innováció- és technológiatranszfer tekintetében különösen jelentős. A

turizmus

szempontjából

legmeghatározóbb

kereskedelmi

szálláshelyek

és

vendéglátóhelyek tekintetében a szegedi kistérség a legellátottabb a megyében. A kistérséghez tartózó települések turisztikai szempontból Szeged vonzáskörzetéhez tartoznak, ezzel magyarázható, hogy a turizmus területén működő szakmai szervezetek, egyesületek, utazási irodák Szegeden koncentrálódnak. I.2.3.2 KISTÉRSÉGI VONZERŐLELTÁR 5 ÉS FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEK

A kistérség gazdag a természetes és a természetközeli vizekben, így jeles turisztikai vonzerő lehet a nagy hagyományokra visszatekintő horgászat, illetve az

5

A később részletesen bemutatásra kerülő Szeged nélkül.

27


összefüggő erdőkben a vadászat. A folyók mentén, természetvédelmi területeken emellett kedvelt kirándulóhelyek alakultak ki.

Szeged régióközponti szerepe a turizmusban is érvényesül: a kistérség települései nem rendelkeznek egyedi, önállóan életképes attrakcióval. Ma már a kistérség csaknem minden településén megtalálhatóak a környékbeliek figyelmét 1-2 napig felkeltő, különböző „jeles napok”, fesztiválok, melyek közül kiemelkedik Domaszék Sárgarépa Fesztiválja, a szatymazi Őszibarack Napok, valamint Kübekháza Operett Falu rendezvénye, valamint Hármas-határ Fesztiválja.

A turizmus szempontjából jelentős természeti értékekkel bír Deszk (Maros-part, mely a Körös-Maros Nemzeti Park része), Dóc (Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet), Algyő (tiszai ártér), valamint Sándorfalva, melynek szikes és homoki erdője védett természeti érték (Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet). A Röszke melletti gyálai HoltTisza rehabilitációja után szintén ékes színfoltja lehet a kistérség turisztikai kínálatának.

A kistérség települései közül érdemes megemlíteni a legdinamikusabban fejlődő Zsombót:

infrastrukturális

ellátottsága

magas

színvonalú,

népességének

alakulására a Szegedről való kiköltözés jellemző. Ez a fejlődési folyamat, valamint a község adottságai a falusi turizmus fejlődésének is kedveznek. Itt található még a térség helyi védettséget élvező területe, a zsombói ősláp.

Műemlékek, illetve nevezetes helyek a legtöbb településen vannak, azonban ezek többsége leromlott állapotban van, pedig ezek kiépítése és felújítása nagyban segítené a falusi turizmus fejlődését, illetve a kistérségi kirándulások, programcsomagok kialakításának és kiajánlásának esélyét.

A kistérség gazdaságában ma még nem jelenik meg erőteljesen a turizmus súlya (ez alól Szeged sem kivétel), de természeti, táji adottságai alapján rendkívül jó fejlesztési lehetőségeket rejt a turisztikai kínálat színesítése, a turisztikai programcsomagok kiajánlása terén. A kistérséget alkotó 15 település közül 7 település fejlesztési terveiben szerepelnek a települési arculat alakításával, illetve a turizmussal kapcsolatos fejlesztések. A Torontál Regionális

Területfejlesztési

Kht.,

valamint

Szeged

és

Térsége

Területfejlesztési

Önkormányzati Társulás 2002 elején készítette el a Kistérségi Területfejlesztési Koncepció és Stratégiai Programot a Szegedi Kistérségre vonatkozóan, melyben a turizmusra (is) vonatkozó irányelvek és kiemelt feladatok a következők:

A FALUSI, TANYAI, FOLYÓPARTI TURIZMUS ÉS REKREÁCIÓ RENDSZERBE KAPCSOLÁSA 28


A turizmus versenyképes fejlődésének megteremtése érdekében a természeti adottságok kihasználása mellett meg kell teremteni a falusi-, tanyai turizmus feltételrendszerét. Ez a törekvés jól összeegyeztethető a kistérség mezőgazdasági profiljával. A turizmus sajátos formájaként megjelenő látogató és bevásárló turizmus a tranzitútvonalak menti településeken jó fejlesztési potenciált jelentenek. A fejlesztési stratégia további programiránya lehet a vízparthoz kapcsolódó turizmus, a gyógyhatású termálvizekhez kapcsolódó gyógy- és wellness-turizmus, valamint az aktív turizmus ösztönzése, programcsomagokká való formálása.

A

TERMÉSZETI, TÖRTÉNELMI ÉPÍTÉSZETI ÉS KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSE, A

HAGYOMÁNYTEREMTÉS TÁMOGATÁSA

A kistérség természeti értékeinek védelme, az ökológiai hálózat fejlesztése kiemelt cél, melyek keretében a természetközeli állapotban megmaradt víztípusok, füves élőhelyek, védett és veszélyeztetett növények védelme, védett területek erdőállományának fenntartása, a biológiai és táji értékek védelme és kímélő turisztikai célú hasznosítása valósulhat meg. Emellett ösztönözni kell a kulturált, környezetbarát, vendégváró település arculat kialakítását: a települési környezet minőségi javulása, a település hagyományőrző arculatának megteremtése a turizmus térnyerését is segítheti.

A LAKOSSÁG KÖRNYEZETTEL SZEMBENI IGÉNYÉNEK FOKOZÁSA

A belső környezet megfelelő alakításával, a lakosság környezeti tudatosságának alakításával a települési és természeti környezet minőségi fejlődése érhető el, a környezetbarát szemlélet hosszú távon a turizmusban is kedvező folyamatokat indukál majd.

A TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA KIÉPÍTETTSÉGÉNEK NÖVELÉSE

A kistérség (turisztikai) versenyképességének javítása érdekében a fizikai, műszaki infrastruktúra (például közlekedéshálózat) fejlesztése mellett a humán tőke színvonalának, képzettségének növelésére, az oktatási és szakképzési rendszer bővítésére is szükség van.

A

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK MEGSZERZÉSÉRE IRÁNYULÓ PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG

FOLYAMATOSSÁ TÉTELE ÉS MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA

A sikeres (turisztikai) pályázatok alapfeltétele olyan operatív program megléte, mely konkrét elképzeléseinek segítségével esélyes pályázati programok dolgozhatók ki, valamint a szakmai szervezetek

és

pályázati

szakemberek

hatékony

kistérségi

és

regionális

szintű

együttműködése.

29


I.2.4 SZEGED KAPCSOLATA A TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATI SZEREPLŐIVEL, KÖZELI ATTRAKCIÓK HATÁSA A VÁROS TURIZMUSÁRA

A környező turisztikai célterületek, objektumok szerepét Szeged turizmusában a Koncepció „Turisztikai termékfejlesztés” című fejezetében elemezzük, így itt most csupán a kapcsolatok alakítását befolyásoló fő tényezők felsorolását tartjuk fontosnak, mivel azok a jelenlegi helyzet változásában fontos szerepet kapnak. Szegednek a térség turisztikai kínálatához való viszonyában a jövőt tekintve a következő rendező elveknek szükségszerű érvényesülni:

Partnerségi viszony, illetve együttműködési lehetőség keresése és kialakítása, annak elkerülése érdekében, hogy a különböző, egymáshoz közeli turisztikai vonzerők ne konkurenciaként jelenjenek meg. Ezt a közös gazdasági és szakmai érdek is megkívánja.

Szeged vertikális és horizontális központi szerepének megfelelő - érdeksérelmek nélküli - érvényesítése a turizmusban is.

Szeged turizmusának fejlesztése a Szegedi Kistérség, a Dél-Alföldi Régió, illetve Csongrád megye turizmusának fejlesztését jelenti.

Különböző regionális szervezetek, intézmények együttműködésével többszintű projektek kidolgozásával kell készülni a nemzetközi és hazai pályázati lehetőségek minél jobb kihasználása érdekében.

Kiemelt területként kell kezelni az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal való kapcsolat szorosabbá fűzését, a jelentős turisztikai potenciált jelentő bortermelő területek (Ásotthalom, Mórahalom, Pusztamérges) bevonását Szeged turisztikai kínálatának ernyője alá, valamint a Fehér-tó madárrezervátum nemzetközi hírnevének turisztikai célú hasznosítását.

I.3 SZEGED TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÉS JELENLEGI KIHASZNÁLTSÁGA

I.3.1 SZEGED TURIZMUSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE Szeged turisztikai hagyományait számba véve történetileg először a vallási, vagy zarándokturizmust kell megemlíteni. Fontosabb egyházi ünnepek alkalmával zarándokok ezrei látogatták az alsóvárosi búcsúhelyet – a Ferences (Mátyás) templomot – már évszázadokkal ezelőtt. E tradíciót azért érdemes megemlíteni, mert fontos szempont maradt és lesz a turizmusfejlesztésben.

30


Bár az 1920-as évek derekától a turizmust még a spontán fejlődés és a véletlenszerű látogatások jellemezték, a városvezetés kezdte felismerni az idegenforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket. Ekkor bízták meg a kulturális ügyosztály vezetőjét a város turizmusának koordinálásával. 1924-ben nyitott fiókirodát Szegeden a budapesti székhelyű IBUSZ Utazási Iroda, 1934 márciusa óta pedig már Idegenforgalmi Hivatal is működik a városban. A hétvégi filléres vonatok indítása is adott némi lendületet az utasforgalomnak, főleg, hogy ünnepélyes keretek között a szegedi pályaudvarra érkezett be az első. A két világháború között valósult meg Szeged azóta is legismertebb turisztikai attrakciója, a Szegedi Szabadtéri Játékok, amely 1933-tól éves rendszerességgel került megrendezésre a Dóm előtt, egészen a második világháborúig. A konferenciaturizmus megjelenése az 1921-ben Szegedre költözött Kolozsvári Egyetem, mint tudományos kutatóbázis letelepedéséhez köthető. Kiemelt vonzerővel rendelkező esemény az 1876 óta rendszeresen megrendezett Ipari Vásár. Az 50-es években a városra erőltetett iparosítás visszaesést, az 1956 utáni kedvező gazdasági fordulat fellendülést eredményezett Szeged turizmusában. 1957-től az Idegenforgalmi Hivatal hatáskörét egész Csongrád megyére kiterjesztették. 1959-ben ismét útjára indították a Szabadtéri Játékokat, valamint új szálláshelyek is létrejöttek. A 60-as, 70-es években sorra nyíltak a nagy fővárosi utazásszervező cégek fiókirodái (Cooptourist, Express), a Tisza partján pedig gomba módra szaporodtak a magán, vállalati és szakszervezeti üdülők – ekkor épült ki például a Sárga és a Tiszavirág üdülőtelep is. A több tízezres tömegeket megmozgató Szegedi Ifjúsági Napok már a hetvenes évektől megnyílt a lázadó nemzedék és a többi fiatal érdeklődő számára, ennek hatásaként jelentősen nőtt a város vendéglátóhelyeinek bevétele. Ez a generáció, később családosként, gyakran visszatérő vendégkörré vált. A 80-as évek végétől a SZIN szünetelt, napjainkban azonban szerencsére újraéledt hagyomány az EFOTT 6, vagy a Sziget Fesztivál példája szerint mindenképp fellendülést fog hozni. A Szegedhez köthető turizmus történetének fő elemei az épített környezeti, illetve emberalkotta vonzerők közül kiemelkedő - az 1879-es árvíz után újjáépített - belváros, valamint a Szeged nevéhez kapcsolódó hungarikumok: a Pick szalámi, a fűszerpaprika, a halászlé, a kézműves hagyományok (papucs, gyékényfonás). Jelentős vonzó tényező a nemzetközivé

terebélyesedett

Szeged

Expo,

a

Maty-éri

Gróf

Széchenyi

István

evezőspálya/sportcentrum. A Tiszához, mint turisztikai attrakcióhoz korábban első sorban a fürdőzés élménye párosult (Lapos, Partfürdő), ma már – a nem túl jó vízminőség miatt is – inkább a vízpart kedvelői, vagy a horgászat hívei fedezik fel maguknak.

6

Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója

31


I.3.1.1 A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN Szegeden a többi nagyvároshoz hasonlóan a turisztikai marketingért felelős Tourinform iroda létesült és felkerült az Internetre a város honlapja. A 90-es évek derekától folyamatosan nehezítette Szeged és a térség turizmusának fejlesztését a délvidéki konfliktus, majd a háború, hiszen a földrajzi közelség miatt sok – főként külföldi – potenciális turista riadt vissza a látogatástól. Bár 2000 óta kiemelt tekintettel foglalkozik a városvezetés turizmusfejlesztési kérdésekkel, a turizmus spontán fejlődésében törések keletkeztek: 2000 februárjában érte el a Maroson keresztül a Románia felől érkező szennyezés a Tiszát, amely Szegednél is tömeges halpusztuláshoz és a folyóvíz flórájának és faunájának jelentős károsodásához vezetet; a balkáni stabilizáció elhúzódott. Némi pozitív változást jelez, hogy az utóbbi néhány év során a város turisztikai bevételei növekedtek. Ez a növekmény az önkormányzat idegenforgalmi pénzalapjának magasabb értékében mutatkozik meg A helyi vállalkozók optimizmusát jelzi, hogy az utóbbi 5 év során több új szálloda is létesült (Alfa, Bella, Korona Hotel), és néhány panzióval is gyarapodott a város szálláshelyállománya, valamint régebbi alapítású szállodái (Tisza, Royal, Hungária, Forrás, Tisza Sport Hotel) ez idő alatt – a volt Hungária Hotel esetében külföldi tőkebefektetéssel – szintén megújultak. I.3.1.2 NAPJAINK TÖRTÉNÉSEI Lényeges változást hozott a város turisztikai életében a turizmusmarketing intézményi feltételrendszerének (Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. és fenntartásában a városi Tourinform iroda megalapítása 1999-ben 7) és pénzügyi hátterének megteremtése, ám az arculatépítés tekintetében eddig az útkeresés volt jellemző. Az önkormányzati döntésekben egyre markánsabb jeleit látni a város „öntudatra ébredésének”, legalábbis ami a turizmus fejlesztését illeti. A Tourinform Iroda eszközrendszere és cselekvési területe folyamatosan fejlődik, általa rendszeres a város kínálatának megjelenítése turisztikai szakkiállításokon. A

jelenlegi

folyamatokra

és

prioritásokra

Szeged

város

képviselőtestületének

előterjesztéseiből következtethetünk, amelyek elsősorban a kultúra, a közlekedés és a fürdőváros fejlesztési kategóriákra koncentrálnak. A turizmusfejlesztéssel (is) kapcsolatos előterjesztések és képviselőtestületi döntések, határozatok 2002 végén és 2003-ban érték el a

7

A Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. 97%-ban Szeged Megyei Jogú Város tulajdona, 3%-ban pedig a Szeged és Térsége Területfejlesztési Társulás tulajdonát képezi.

32


kívánatos számot, mely azt mutatja, hogy az integrált turizmusfejlesztés megfelelő helyet és rangot kapott a városfejlesztési prioritások között. Ezek alapján alakult meg 2002 szeptemberében az Anna Fürdő, Gőzfürdő Üzemeltetési Kft. 8 millió forint tőkével – igaz, ezt különböző okok miatt később felszámolták. 2003 januárjában a papucsos mesterség megőrzése érdekében készült el egy tervezet, mely szerint az Ifjúsági Házban Rátkai Sándor oktatná a papucskészítést - később oktatófilm és szakkönyv is készülne a témában, hiszen a „szögedi papucs” történetét feldolgozó kiadványok már régóta pótlandó hiányt jelentenek 8. A turizmus környezetének egyik legfontosabb eleme, a közlekedés fejlesztése tekintetében halaszthatatlan a Mars téri buszpályaudvar és a repülőtér helyzetének rendezése: ez ügyben előterjesztés 2003 februárjában került vitára. A buszpályaudvar új helyeként a Tisza Volán Rt. a Bakay Nándor utcai területet javasolja kijelölésre, a fejlesztés helyszíne és forrásigénye jelenleg vizsgálat tárgyát képezi. 2003 márciusában készült el a Szegedi Repülőtér és környéke területére vonatkozó építési szabályrendelet. 2003 áprilisában a képviselőtestület döntött a 2003. évi költségvetésben szereplő Kerékpárút Alap előirányzat felhasználásáról, mely szerint tervezett a Kecskésen kiépített kerékpárúthoz csatlakozó, Szentmihályra vezető kerékpárút építése pályáztatás útján. A Budapesti körúti kerékpárút engedélyezési terve készen van. Továbbá a tervekben szerepel a Belvárosi híd – Híd utca – Károlyi utca nyomvonal kiépítése, valamint a Dugonics tér – Szent István tér összekötése, illetve Klebelsberg telep és Gyálarét bekapcsolása a városi kerékpárút-hálózatba. A képviselőtestület e havi előterjesztéseit a város környéki természeti értékek helyi védettségéről szóló döntés zárja, mely rendelkezik a védelemre javasolt területek alaptípusairól és közigazgatási határairól, a védendő értékek jellegéről, a természeti értékek kategorizálásáról, a florisztikai és faunisztikai értékekről, az ismertté vált védett állatfajok rendszertani csoportjairól. Rendelkezi továbbá a kulturális szabadidős és sportlehetőségekről a védelemre javasolt területeken, valamint azok (öko-, gyalogtúra, családi hétvége, kerékpár túrák, sporttevékenységek) szervezett turisztikai hasznosításáról. A 2003 május hónapban előterjesztett javaslat Szeged egykori képét meghatározó hírárudáinak újjáteremtését tűzi célul. A Monolit Művek Kft. felajánlotta segítségét egy, az újszegedi Liget fősétányon lévő „szögedi oktogon” felújításában. A 2003 június havi határozat döntött Szeged Alsóváros, Móraváros és Felsőváros napsugaras házaira a helyi egyedi védettség kiterjesztéséről, melynek értelmében 500.000 Ft-ot szavaztak meg a Városrendezési tanulmányterv keret terhére az eljárás lefolytatásának költségeire. A 8

Az Ifjúsági Ház Kht. pályázati úton a szükséges forrásokat is előteremtette a projekt megvalósításához.

33


sor természetesen nem teljes és folyamatosan bővül, azonban az említett intézkedések is jelzik, hogy Szeged turizmusának fejlődési lehetőségeit a meghatározó városvezetési akarat folyamatosan bővíti és azok kihasználását a turizmus szempontjából (is) pozitívan értékelhető intézkedésekkel segíti elő.

I.3.2 SZÁLLÁSHELY-KAPACITÁS VÁLTOZÁSA ÉS MEGOSZLÁSA Szálláshely-kapacitás vizsgálatot a szoros település turisztikai kapcsolódások miatt kistérségi szinten vizsgáltuk, a 2000-es, 2001-es, 2002-es, és 2003. június 31-i állapotot mutató adatok alapján. Magánszálláshelyek (fizető vendéglátás, falus szálláshelyek) esetében a 2000-től vizsgált változások szinte elenyészők. A 2002-es állapot jól reprezentálja az utóbbi évek szálláshelymegoszlását a Szegedi Kistérség településein, ahol egyértelműen látszik Szeged dominanciája, hiszen a kistérségi kapacitásokat meghatározó hányadát tulajdonképpen Szeged városa képviseli.

Magánszálláshelyek 2002. évben

600 400

Szállásadók száma

200

Férőhelyek

Összesen

Üllés

Zsombó

Szeged

Szatymaz

Forráskút

Deszk

0

A szállodai kapacitások kizárólag Szegeden találhatók, a szállodák száma egyenletes növekedést mutat, amit az alábbi táblázat adataiból is világosan kitűnik, azonban továbbra is hiányzik a szegedi kínálatból egy ötcsillagos ház megléte. Az egycsillagos kategóriájú szállodák hiányát a turistaszállások és a panziók pótolják a városban és a kistérségben egyaránt. Szeged 2000. év 2001. év

***** szálloda -

**** szálloda 1

*** szálloda 4 3

** szálloda 4 7

* szálloda -

Szálloda összesen 8 11

34

SZEGED VÁROS IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA 2002. év

-

Szeged 2000. év 2001. év 2002. év

1

Panzió 21 17 19

4

Turista szálló 6 5 6

Szálloda

9

-

Ifjúsági szálló 0 0 0

Szobaszám

14

Nyaralóház 2 2 2

kemping 7 6 6

Férőhelyek száma

**** *** ** *

136 419 302 37

272 893 800 94

Szálloda összesen: Panzió Vendégház Turistaszállás Kollégium

894 139 11 38

2059 350 28 127 2546

Kereskedelmi szálláshelyek Szegeden, 2003. (Forrás: KSH) Érdekes viszont, hogy míg a szállodák számának növekedése tapasztalható, a többi, alacsonyabb szolgáltatási színvonalú szállástípusok számának esetében stagnálás, vagy enyhe csökkenés mutatható ki. Ez Szeged esetében is azt mutatja, hogy a kereslet a minőség felé tolódik: a szálláshelyet igénylők a magasabb szolgáltatási színvonalat részesítik előnyben. Ezek a változások viszont pozitív kínálati rugalmasságot és alkalmazkodó képességet is feltételeznek.

I.3.3 VENDÉGFORGALOM

2000. hónap I-V.

Vendégek

Előző év

Átlagos

Előző év

száma

százalékában

tartózkodási idő

százalékában

Külföldi

belföldi

Külföldi

Belföldi

Külföldi

Belföldi

Külföldi

belföldi

23 444

55 224

91,5

94,8

1,6

2

97,6

77,4

14 794

27 422

90,4

104,7

1,5

2,2

93,7

96,2

IX-XII. VI-VII.

2001. hónap I-V.

Vendégek

Előző év

Átlagos

Előző év

száma

százalékában

tartózkodási idő

százalékában

Külföldi

belföldi

Külföldi

Belföldi

Külföldi

Belföldi

Külföldi

belföldi

22 889

56 625

97,3

102,5

1,4

2

89,3

100,3

35


IX-XII. 16 595

VI-VII.

2002. hónap I-V.

27 969

112,2

102

1,5

2,15

96,5

97,8

Vendégek

Előző év

Átlagos

Előző év

száma

százalékában

tartózkodási idő

százalékában

Külföldi

belföldi

Külföldi

Belföldi

Külföldi

Belföldi

Külföldi

belföldi

21 347

56 352

93,3

99,5

1,6

2

114,3

100

18 909

28 969

113,9

103,5

1,6

2

106,7

93

IX-XII. VI-VII.

A fenti táblázat számaiból levonható az a következtetés, hogy az utóbbi években a nyári hónapok alatt mind a belföldi és külföldi turisták számának évenkénti lassú emelkedése mutatható ki, míg a nem nyári hónapok alatt inkább csökkenés tapasztalható. Ez a szezonalitás hangsúlyozódásának tendenciáját mutatja. Az itt-tartózkodási idő egyre rövidülő ütemének lassulása mutatkozik, amely sikeres turizmuspolitikával könnyen emelkedő szakaszba léptethető.

A vendégforgalom alakulása Szegeden 200000 180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0

190000

125577 118905

120884

124078

összesen ebből külföldi 53263 38 238

39484

40 256

18816

1964

1995

2000

2001

2002

I.3.4 KAPACITÁSKIHASZNÁLTSÁG A fenti adatokból kiderült, hogy a szálláshelyek számának bővülése, azok színvonalának emelkedése tapasztalható, viszont kevésbé egyértelmű a Szegedre látogató vendégek számának növekedése. Ez egyértelműen a kapacitáskihasználtság általános rosszabbodásához vezet. 36


I.3.5 SZEGEDI LAKOSSÁGI VÉLEMÉNYEK A TURISZTIKAI FELMÉRÉS ALAPJÁN A lakosság városhoz fűződő viszonyáról kedvező képet kaptunk: a lakosság zöme (84,8%-a) vonzónak találja Szegedet, a megkérdezetteknek csak 10,4 %-a válaszolt nemmel arra a kérdésünkre, hogy vonzónak tartja-e Szegedet.

A helyiek véleménye Szegedről nem tartja vonzónak 11%

nem válaszolt 5%

vonzónak tartja a várost 84%

A Tourinform iroda ismertségére vonatkozó kérdésünkre adott válaszokból kiderült, hogy a helyiek jobban tudják, hogy hol van a Tourinform iroda és arányaiban többször is veszik igénybe, mint a turisták. (A marketing terv fejezetben részletesen bemutatásra kerülnek ennek okai és a megoldási javaslatok) A jelentősebb rendezvények ismertségét felmérve az alábbi eredmények születtek: a helyi lakosok természetesen leginkább a Szegedi Szabadtéri Játékokat (91,6%), a Kajakkenu VB-t (77%), valamint a Sörfesztivált (32%), a Néptáncfesztivált (31,5%) és a Kamiontalálkozót ismerik. A gasztronómiai turizmus iránti fokozott érdeklődést – és a többéves kitartó promóció eredményét – mutatja a Halászléfesztivál ismertségének (23,6%) magas aránya. Érdekesség, hogy a helyi lakosság körében jól ismert a szőregi Rózsafesztivál eseménysorozata, miközben a város belterületén zajló nyári kulturális programok közül a Muzsikáló Udvart, a Thealter-t alig ismerik. Szintén csekély az ismertsége a helyiek körében az újkeletű Paprikafesztiválnak, valamint a Városházi Estéknek. Meglepő volt az az eredmény is, hogy a turisták arányaiban jobban ismerik a bor- és sörfesztivált, mint a helyi lakosok, pedig ezekről a programokról a szakmai 37


köztudatban az a vélekedés, hogy a helyi lakosok érdeklődésére tart inkább számot,

Helyi rendezvények ismerete a szegediek körében 91,6

31,5

32,6

Néptáncfesztivál

Kamiontalálkozó

23,6

Halászléfesztivál

32

Sörfesztivál

77

Kajak-kenu VB

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Szegedi Szabadtéri Játékok

ismertség a megkérdezettek %-ban

lokális vonzással rendelkezik.

A rendezvények ismertsége a Szegediek körében Kamiontal. Halászléfeszt. Rózsafeszt. Paprikafeszt. Kajak-kenu Expo Néptánc feszt. Thealter Erős Emberek Városházi Esték Muzsikáló U. Borfeszt. Sörfeszt. Szabadtéri

igen nem nem vál.

0%

20%

40%

60%

80%

100%

A turistákkal szembeni attitűd nem egyértelmű: 21,3% „csak elviseli őket”, de például nem segíti tájékozódásukat, vagyis nem szívesen látja őket. Fontos tehát a turisztikai fejlesztések céljai között prioritásként kezelni a lakosság életkörülményeinek javítását, illetve a helyi lakosság szemléletének formálását. Az idősebbek türelmesebbek a turistákkal, ők viszonyulnak az idelátogatókhoz a legkedvezőbben.

38


Hogyan viszonyulnak a szegediek a turistákhoz? zavarja 1%

elviseli 21%

örömmel fogadja 78%

A turizmus fejlesztésével kapcsolatos vélemények elemzése során kiderült, hogy a lakosság a Tiszához kapcsolódó fejlesztéseket (1) tartja a legfontosabbnak, ezután sorrendben a turizmus feltételrendszerének javítását (2), a gyógyturizmus fejlesztését (3) és a marketing- és reklámtevékenység élénkítését (4) jelölték meg fejlesztési területként. Kevésbé fejlesztendőnek ítélték viszont a kapcsolatok szorosabbá tételét a turisztikai szereplők között, a programkínálat színesítését, a színvonal emelését, valamint a városszépítést, ami nem e területek megfelelőségét jelezheti, hanem azt, hogy ezeknél vannak fontosabb megoldandó problémák is Szeged turizmusában – erre lehet következtetni abból is, hogy kevésbé fejlesztendő területként jelenik meg a tájékoztató táblarendszer kiépítése is.

39


Mely területeket fejlesztené? szépítés gyógyturizmus kapcsolatok Tisza ajánlatok

igen nem

színvonal táblák általános feltételek reklám programkínálat 0%

20%

40%

60%

80%

100%

A rendezvénykínálatot legtöbben kedvezőnek értékelték. Érdekes, hogy a város fiatal lakosai általában hiányosnak találják a programkínálatot, főleg a szórakozási lehetőségek tekintetében, mely újabb fejlesztési irányokat jelölhet ki.

Kellően gazdag-e a rendezvénykínálat a városban? nem vál. 2%

nem 24%

igen 74%

40


I.3.6 A SZEGEDI TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK JELENLEGI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE, JÖVŐKÉPE ÉS VÉLEMÉNYE SZEGED TURIZMUSÁRÓL

A statisztikai sokaság elemzésekor kiderült, hogy a turisztikai vállalkozások, szervezetek nagyságára - legalábbis a foglalkoztatottak száma szerint - a mikrovállalkozói jelleg (10 fő alatti foglalkoztatott) jellemző. Nem jelentéktelen azonban a 10 fő feletti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező szervezet sem, ami az ágazatban rejlő – helyi adottságokon alapuló – jó jövedelemtermelési lehetőségeket is mutatja.

Foglalkoztatottak száma a szervezetben nem vál. 2%

0-2 23%

10 felett 33%

5 és 10 között 17%

3 és 5 között 25%

A jövedelmezőség értékelésénél fontosnak tartjuk kiemelni, hogy 2001-ben több mint 4-szer annyian tartották vállalkozásukat kiválóan jövedelmezőnek, mint 2003-ban, ezzel szemben nőtt azoknak a száma, akik jónak, és 55-62% körül mozgott a három év alatt azoknak a száma, akik elfogadhatónak, vagyis épp hogy nyereségesnek ítélték működésüket. A veszteséges, illetve rossz jövedelmezőség 6,4%-ról 2 év alatt 12,5%-ra nőtt, vagyis majdnem a duplájára.

41


válaszok százalékos megoszlása

Jövedelmezőség értékelése 40,00% 35,00%

34%

30,00%

27,10%

27,70% 25% 22,90%

20,80%

25,00%

19,10%

20,00%

14,60%

15,00% 10,00%

33,30%

27,10%

10,40% 8,50%

5,00%

6,30% 4,30%

2,10%

2,10%

2,10%

4,30% 2,10%

4,10% 2,10%

0,00% kiváló

jó

elfogadható

2001

rossz

2002

veszteséges

nem nincs válasz értelmezhető

2003

A jelenlegi helyzetet jól jellemzi a beruházási kedv alakulása is a helyi turizmusban érdekelt vállakozások körében:

beruházás összege (Ft.)

Hajtott-e végre jelentősebb beruházást ?

5 mill. felett igen 1-5 mill.

nem nincs válasz

0-1 mill.

0%

20%

40%

60%

80%

100%


42


Történt-e beruházás az elmúlt 3 évben, ha igen, az eszközölt beruházás tárgya ? meglévő infra. és szolg. Modernizálás új szolg. bevez.

ingatlan beruh.

igen nem

marketing

eszközbeszerzés

humánerőforr. Fejl.

infrastruktúra fejl.

0%

20%

40%

60%

80%

100%


A jövőre vonatkozó tervek elemzése nagyfokú bizonytalanságra és tőkehiányra mutatott rá: a vállalkozók többsége (72,9%) nem tervez az elkövetkező 6 évben fejlesztést. Aki tervez, az főleg új piacok megszerzésére, marketingre, új szolgáltatások bevezetésére és eszközbeszerzésre koncentrál, vagyis az innovációra, a kezdeményezésre nagy a hajlandóság. Tervez-e fejlesztést 6 éven belül?

egyéb

meglévő infra. és szolg. Modernizálás

új szolg. bevez.

ingatlan beruh.

marketing

eszközbeszerzés

humánerőforr. Fejl.

infrastruktúra fejl.

%

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

az "igen" válaszok százalékos megoszlása

43


Arra a kérdésre, hogy hogyan ítéli meg vállalkozásának jövőjét, a legtöbben (33%) úgy válaszoltak, hogy bevételeik növekedésére számítanak, de majdnem ugyanennyien (25%) csak szinten maradást jósolnak cégüknek, szervezetüknek.

Hogyan ítéli meg vállalkozásának, szervezetének jövőjét? rendkívül sikeres lesz 0%

nem értelmezhető 27%

bevételei, jövedelme nő 33%

veszteséges lesz 2% jövedelmezősé ge csökken 13%

stagnál 25%

Jó eredménynek tartjuk azonban azt, hogy a nem egyértelműen pozitív jövőkép és helyzetértékelés mellett nagy a pályázási kedv és nagyarányú a pályázati sikeresség is (a megkérdezett vállalkozások közül pályázók 54%-a nyert pályázati támogatást az utóbbi 3 évben). Szeged turizmusának bemutatása a vállalkozók véleménye alapján készített diagramok segítségével: Szeged turizmusának vállalkozók általi értékelése 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

kiváló

jó

elfogadható

nem megfelelő

a Tourinform működése

önkormányzat szerepvállalása

ideérkező turisták ismeretei Szegedről turizmusban érintettek ismeretei Szegedről

szegedi ajándéktárgyak kínálata

város közbiztonsága

város tisztasága, rendezetsége

turisták költési hajlandósága

turisták tartózkodási ideje

turisták száma

0%

nem ismeri

A turisztikai programokra vonatkozóan a következő eredményeket születtek: a programok összehangoltságát

nem

tartja

megfelelőnek

68,8%

és

csak

8,3%

tartja

jónak. 44


Várakozásainknak megfelelően a programkínálatról kedvező összképet kaptunk: a megkérdezett vállalkozások 75%-a tartja kiválónak, illetve jónak a programok mennyiségét. Szeged programkínálatának jellemzése 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% programok mennyisége

kiváló

jó

programok minősége

elfogadható

program-összehangoltság

nem megfelelő

nem ismeri

A következőkben a szegedi turizmusfejlesztésére vonatkozó vállalkozói véleményeket mutatjuk be ábrák segítségével: Szeged turisztikai termékeinek jövőbeni fontossági sorrendje 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00%

1.

2.

3.

4.

5.

6.

senior turizmus

ifjúsági turizmus

gasztronómiai turizmus

szabadidő- és aktív turizmus

egészségturizmus

kulturális és rendezvényturizmus

konferencia turizmus

0,00%

7.

45

15

10

5

0

0

0 2,5 3,7

egyéb

20

anyagi

anyagi szerepváll. Turisztikai beruházásban

25

vállalna

szakképzés

26,7

2,5%

információnyújtás

30

mindössze

turizmusmarketingkutatás

35

turisztikai programcsomagok létrehozása

kevesen,

belföldi vendégek utazás-szervezése

ellenére

külföldi turisták beutaztatása

"igen" válaszok százalékos aránya

80 70 60 50 40 30 20 10 0

ráfordítást,

megközelíthetőség javítása

komplex turisztikai programcsomagok

beutaztató tevékenység fejlesztése/ösztönzése

marketingtevékenység dinamizálása

turisztikai befektetők bevonása

szorosabb együttműk. Az önk. és a vállalkozások között

programok összehangolása, ismertebbé tétele

városközeli attrakciók bevonása

konferenciaturizmus fogadókapacitásának fejl.

fürdőfejlesztés

Tisza nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása

"igen" válaszok százalékos aránya


Szeged turizmusfejlesztésének kulcsa a jövőben

A turizmusfejlesztésben vállalt esetleges szerep egyértelmű: a közös gazdasági érdekek legtöbben

utazásszervezésben látnák a hatékony együttműködési formát.

Milyen szerepet vállalna a város turizmusfejlesztésében

31,3 22,3 12,3

I.3.7 A VÁROSI TURISZTIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER-STRUKTÚRÁJA ÉS ANNAK

KAPCSOLÓDÁSA AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS SZINTEKHEZ

46


A mellékelt ábrából is kitűnik, hogy Szeged városának mára jól kiépültnek mondható turisztikai intézményrendszere van, azonban a városi turizmusfejlesztésben játszott szerepek, feladatkörök nem minden esetben tisztázottak, amelynek pontosítása a jövőben feltétlenül szükséges, hiszen működésének hatékonysága csak ilyen módon fokozható, tehető koordinálttá. Nagy jelentőséggel bír, hogy a városi turizmusmarketingnek önálló felelős szervezete van (Tourinform iroda a Szegedé és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. fenntartásában), illetve, hogy megalakult egy olyan – a város minden turizmusban érdekelt szereplőjét képviselő – független, szakmai tanácsadó testület (Idegenforgalmi Tanács), amely véleményével aktívan közreműködhet a városi turizmusfejlesztéshez kapcsolódó döntések előkészítésben. A helyi intézményrendszer szorosan kötődik az országos és még inkább a regionális szint önmagában is szövevényes turisztikai szervezeteihez, azonban sajnálatos, hogy pillanatnyilag a Dél-Alföldi Turisztikai Régió intézményei gyulai központtal tevékenykednek. A jövőben Szegednek törekednie kell rá, hogy régióközpont szerepkörének megfelelően, ezek közül a turisztikai intézmények közül is a városba tudjon vonzani létesítményeket.

47


I.4 KERESLETI ÁTTEKINTÉS A MEGKÉRDEZÉSEK ALAPJÁN LÁTOGATÁS CÉLJA A kérdőívezés által megkérdezettek közül legtöbben (több mint ¼-edük) a városlátogatást jelölték meg utazásuk fő céljaként, sokan üdülni érkeznek a városba, de majdnem ugyanennyien nevezték meg érkezésük fő céljaként a rokonlátogatást is. Az utazás motivációi közül kiemelkedő még a kulturális rendezvény meglátogatása, illetve az üzleti turizmus is. Érdekes módon a szakma által prioritásként kezelendő konferencia- és gyógyturizmusban mindössze a megkérdezettek 2, illetve 1%-a vett részt 9.

Szegedre érkező turisták látogatásának célja barát vagy rokonlátogatás 21%

városlátogatás 28%

gyógykezelés 1%

sportesemény 1%

üdülés 23%

kulturális rendezvény 12% konferencia 2%

üzleti út 12%

ÁTLAGOS TARTÓZKODÁSI IDŐ

Az éves adatokat ismerve (1,7 éjszaka) meglepő eredmény született: a megkérdezettek 71%-a - bevallása szerint – két napnál, vagyis egy éjszakánál több időt tölt el Szegeden. Még nagyobb ez az arány, ha hozzávesszük, hogy sokan a két nap eltöltését két éjszakával vélték azonosnak, így a kapott arány 91%. Az ellentmondást abban látjuk feloldani, hogy a megkérdezettek nagy része nem kereskedelmi szálláshelyeken szállt meg: rokonoknál, kollégiumban, vagy fizető vendéglátóhelyen aludt, melyet a felmérés is igazolt.

9

Ezt indokolhatja a megkérdezés nyári időszakra esése is.

48


A turisták által Szegeden eltöltött idő több mint 1 hét 8%

1 nap 8% 2 nap 21%

1 hét 26%

3 nap 37%

AZ UTAZÁS JELLEGE Az utazási szokásokra vonatkozó nemzetközi és hazai felmérésekkel összhangban Szeged vonatkozásában is az derült ki, hogy legtöbben családdal, vagy baráti társasággal érkeznek (65%). Elgondolkodtató tény viszont, hogy az egyedül utazók aránya magasabb, mint a turistacsoporttal érkezők aránya, ami a szervezett belföldi utazások gyengélkedésének tudható be. Utazásukhoz az idősebb korosztály jelentősebb arányban vett igénybe utazási irodát, vagyis érkezett szervezett csoportban. VÁLASZTOTT SZÁLLÁSHELY

Kivel érkezett Szegedre? turistacsoport 12%

egyedül 16%

munkatársak 7%

baráti társaság 22% család 43%

Az ideérkezők közül legtöbben a szállodát választják, azonban ezzel majdnem megegyezik a kollégiumi szálláshelyet igénybe vevők aránya. A kollégiumi szálláshelyek kedveltsége megegyezik tehát a nyugat-európai hostel-ek kedveltségi szintjével, azonban színvonaluk 49


attól messze elmarad. Ezt mutatja az is, hogy a kollégiumban megszállók kevésbé voltak megelégedve a szolgáltatások színvonalával, a vendéglátással. A kollégiumi férőhelyek problémájához tartozik az is, hogy az itt megszálló vendég pénzének csak kis része kerül vissza a turisztikai fejlesztésekbe, annak nagy része az anyaintézmény költségvetésének része lesz. A jövőben ezt a problémát mindenképpen meg kell oldani, méghozzá a kollégiumok turisztikai célú hasznosítására alkalmas szálláshelyeinek, szolgáltatásainak fejlesztésével, fejlesztési célú támogatásokkal. A fizető magánszállást igénybe vevők száma egyelőre rendkívül alacsony (mindössze 5%), a 2%-os arány pedig azt jelzi, hogy a vállalati üdülők virágzása véget ért. Az ideérkezők fele meg volt elégedve választott szálláshelyével, emellett 22% elfogadhatónak tartotta. Legtöbbször a már említett kollégiumi szálláshelyekről, kempingből és magánszálláshelyről távoztak elégedetlenül a vendégek. Hozzá kell tenni, hogy a vendéglátás színvonalát senki sem ítélte rossznak, és csak 4%-uk értékelte éppen elfogadhatónak.

KÖLTÉSI HAJLANDÓSÁG A turisták költési hajlandóságára nincs panasz, egyszerűen fogalmazva: ha már sikerült őket megnyerni, akkor itt-tartózkodásuk alatt hajlandóak pénzt áldozni arra, hogy jól érezzék magukat, ennek megfelelően csak kevesen terveznek 5000 forint alatti költéssel. Legtöbbet a szállodában, panzióban lakók, legkevesebbet a kollégiumokban és ismerősöknél lakók költenek. A belföldi turistáknál többet költenek a külföldiek, azok közül is a Nyugat-Európából érkező vendégek hagynak itt több valutát. A költési hajlandóság tekintetében különbség adódik a szervezett turistacsoporttal érkezők és a baráti társasággal, illetve családdal érkezők között: az első csoportba tartozók a legkevesebbet, míg utóbbiak a legtöbbet költik el nyaralásuk alatt.

50


Költési hajlandóság a Szegedre érkező turisták körében 100 ezer felett 3% 50-100 ezer Ft 14%

5 ezer Ft alatt 15%

5-10 ezer Ft 22%

20-50 ezer Ft 21%

10-20 ezer Ft 25%

AZ UTAZÁSHOZ IGÉNYBE VETT JÁRMŰ A megkérdezettek 58%-a autóval érkezett, míg a busszal és vonattal érkezők aránya közel azonos volt. Az autópálya megépülésével várhatóan ez az arány mindinkább eltolódik a gépkocsi irányába, azonban Szegedre jellemző módon évente - főleg nyáron – nagyon sok diák, illetve osztály érkezik, akik - érthető módon továbbra is a buszt és a vonatot részesítik előnyben. Tehát mindhárom közlekedési útvonal fogadóterületének és feltételeinek fejlesztése indokolt.

Milyen közlekedési eszközzel érkezett Szegedre? nincs válasz 2% vonat 21%

gépkocsi 58% busz 19%

A TURISTÁK VÉLEMÉNYE 51


a programkínálat gazdag - a megkérdezettek 83%-a értékelte így;

a szórakozási lehetőségek megítélése már nem olyan egyértelmű, mint a programkínálat esetében: jelentős számban tartják rossznak (a megkérdezettek 1/10-e), illetve még elfogadhatónak, majdnem annyian, mint amennyien kiválónak. Megfelelőnek és jónak így is sokan (62%) vélik. Jellemző adat még, hogy a fiatalabbak rosszabbnak ítélték Szeged szórakozási lehetőségeit – nem véletlenül.

az ideérkezők közül közel azonos arányban vélekednek kedvezően (26%), illetve kedvezőtlenül (23%) Szeged tömegközlekedéséről;

feltűnően sokan tartották rossznak, illetve nem megfelelőnek a városi illemhelyekkel való ellátottságot és a parkolási lehetőségeket;

általánosságban elmondható, hogy a parkok, a közbiztonság, valamint a tisztaság megítélése inkább kedvező, bár a köztisztaság esetében jelentős a negatívan értékelők aránya is (16%);

ÁRAK Az ideérkezők többségének a szolgáltatások (szálláshely, belépőjegyek stb.) árai elfogadhatóak. Érdekes módon az árakat csak a szálláshely esetében tartják sokan a minőségnek megfelelőnek (21%), a többi szolgáltatás esetében nem a minőséggel való összehasonlítás volt a fő szempont. Legtöbben a parkolási díjakat ítélték magasnak (20%) és még éppen kifizethetőnek (26%). A vendéglátás árait többen tartották „elfogadhatónak”, mint kedvezőnek, illetve a minőséggel arányosnak együtt. A belépőjegyek megítélése is felülvizsgálatra késztetheti az érdekelteket: az ideérkezők majdnem fele tartotta azokat még elfogadhatónak, illetve magasnak. Az idegenforgalmi adó mértékének megítélésekor feltűnően sokan nem nyilvánítottak véleményt (63%), ami azt jelzi, hogy nincs elegendő információjuk a hazai, illetve szegedi viszonyokról az adó tekintetében. (Ennek oka az lehet, hogy sokan nem tüntetik fel áraikban az idegenforgalmi adó mértékét külön.) Azonban akik kellően informáltak voltak e tekintetben, azok többsége sokallta az adó mértékét. Összességében a válaszadók 14%-a ítélte magasnak az IFA-t, ennél többen megfelelőnek (23%). Érdekes tény, hogy a hosszabb ideig itt-tartózkodók ugyan többet költenek, de drágábbnak is tartják a belépők árát. (Valószínűleg, aki több időt tölt el itt, az általában jobban tájékozott.) Fontos még megemlíteni, hogy a felsőbb végzettségűek körében nagyobb a

52


megelégedettség a programok és szálláshelyek árával, mint alacsonyabb végzettségű turisták esetében. TÁJÉKOZÓDÁS ÉS INFORMÁCIÓSZERZÉS A megkérdezés eredménye igazolta elvárásainkat: a turizmusban óriási szerepet játszó interperszonális kapcsolatok, a „szájról-szájra” terjedő ismertség és megelégedettség szerepe óriási a turizmusban: a megkérdezettek 64%-a baráttól, ismerőstől tájékozódott, illetve az ő ajánlásuk révén döntött Szeged mellett. Kedvező hír, hogy sokan (18%) az Internet segítségével gyűjtöttek információkat, és ugyanilyen arányban ismerkedtek a várossal a különböző prospektusokból is. Jellemző módon a külföldiek választják inkább az információszerzés utóbbi két lehetőségét. A Tourinform irodát, mint az információszerzés helyét kevesen (3%) jelölték meg. Ennek két oka lehet: egyrészt a szegedi Irodába már nem tartották szükségesnek felkeresni, hiszen általánossá vált, hogy a turista utazás előtt összegyűjti a lehető legtöbb, szükséges információt arról a helyről, ahová utazik, másrészt a köztudatban kevésbé él még az, hogy a turistán kívül a helyi lakos is fordulhat a Tourinform irodához információért, így lehet, hogy a Szegedre érkező turista sem keresi fel a lakhelyéhez legközelebbi Irodát. A SZEGEDI TOURINFORM IRODA ISMERTSÉGE A TURISTÁK KÖRÉBEN A megkérdezettek csaknem fele ismeri a szegedi iroda helyét és szolgáltatásait, de csak kevesen keresték fel azt. Sokan nem tudták, hol van (41%), sőt akadt olyan is (3%), aki kereste, de nem találta meg.

53


Az előzőeknek azonban ellentmond a Tourinform iroda saját felmérése, mely 2003. Tourinform iroda ism ertsége igénybe vette 7%

nem ismeri 41%

ismeri, de nem vette igénybe 49% ismeri, de nem találta 3%

január-október közötti időszakban 16.120 fő személyes megkeresést regisztrált. Ezen látogatószám 18,2%-a a hasonló időszak városba érkezők összes vendégszámának, ami nagyon jó arányt jelent, és mutatja az iroda működésének hatékonyságát. RENDEZVÉNYEK A turisták körében természetesen a legismertebb a Szabadtéri Játékok (87%), melyet ismertségben a kisebb kulturális értéket képviselő sörfesztivál, valamint a rangosabb borfesztivál követ. Nem meglepő módon kiemelkedő még az ismertsége a Szeged EXPOnak is.

EGYÉB PROGRAMOK A várakozásoknak megfelelően a válaszadók legnagyobb része (46%) ellátogat az Ópusztaszeri

Nemzeti

Történeti

Emlékparkba.

Emellett

egyetlen

„jelentősebb”

üdülőterületnek a Sziksóstó bizonyult, ahová a Szegeden megfordulók 5%-a tervezi látogatását. A KÜLFÖLDI TURISTA

rosszabbnak ítéli a tömegközlekedést;

jobbnak ítéli a programkínálatot;

elfogadhatóbbnak a szállás árát;

inkább veszi igénybe a Tourinform irodát; 54


rosszabbnak tartja a szolgáltatók és a lakosság nyelvtudását;

információit a prospektusokból, az Internetről, illetve a Magyar Turizmus Rt.-től szerzi be;

kevésbé ismeri Szeged kulturális rendezvényeit.

A külföldiek közül is a fejlett országokból érkező turista marad tovább és költ többet. Bizakodásra adhat okot, hogy a nyugati turisták a közbiztonságot jobbnak tartják, mint mi magunk. Magasnak ítéljük a Szegedről valamilyen negatív élménnyel távozók arányát (14%), mely felmérésünk szerint a parkolási díjakkal, a programszervezéssel, a köztisztasággal, illetve a tömegközlekedéssel kapcsolatos. Ezen változtatni kell: ne legyen egyetlen turista sem, aki rossz hírt visz haza, illetve a világba városunkról. Talán ez a legfontosabb fejlesztési prioritás.

I.5 TURIZMUS VERTIKÁLIS KAPCSOLÓDÁSAINAK SZEGEDI SAJÁTOSSÁGAI I.5.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET Szeged város turisztikai vonzerejének vizsgálatakor a természetföldrajzi vizsgálatot tágabb környezetben célszerű értelmezni: a település társadalmára és gazdaságára ható természeti viszonyok, valamint a különbözőképpen hasznosítható természeti erőforrások szélesebb területi kitekintést igényelnek. A természeti környezet bemutatásánál a turizmust érintő és Szeged turizmusa számára mérvadó tényezőket tartjuk fontosnak bemutatni és elemezni.

SZEGED ÉS KÖRNYÉKÉNEK TERMÉSZETI KÖRNYEZETE

A Dél-Alföldi Régió főbb tájelemeit nyugaton a Duna, középső részén a Tisza, köztük a Duna-Tisza-köze, északi részén a Körös, déli részén a Maros torkolatvidéke és a Tiszántúl adja. Csongrád megye területe három földrajzi tájegységre bontható: nyugati része homokvidék, a középső rész a Tisza vonalához csatlakozó ártéri tájtípus, míg a keleti része jó termőképességű talajokkal fedett löszös felszín. Szeged a középső, ártéri tájtípus mentén helyezkedik el, viszont mind a homokos, mind a löszös vidékek viszonylag közel helyezkednek el a városhoz. E tájtípusokon jól megfigyelhető a jellemző területhasznosítás: a homokvidékre jellemző szőlő, gyümölcskultúra és állattenyésztés intenzív gazdálkodásába, hajtatásos zöldségtermelésbe megy át. A keleti vidékeken a kiterjedt gabona-, kukoricatáblák uralják a tájat. 55


Összességében azt lehet mondani, hogy a táj használata – eltekintve néhány bányászati és igen intenzív mezőgazdasági hasznosítású felszíndarabot – átlagos terhelést jelent a környezetre, nincs a környezetet, illetve a táj arculatát súlyosan veszélyeztető, a turizmust hátráltató krízisterület.

TERMÉSZETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI, ILLETVE TURISZTIKAI ERŐFORRÁSAI

A régió medencejellegű terület, amelynek következtében kihasználható erőforrásokkal, valamint ebből adódóan a turizmus szempontjából kedvező és kedvezőtlen természeti adottságokkal kell számolni. A fiatalabb medencebeli földtörténeti folyamatokhoz is kapcsolódnak a ma is fontos, a nemzeti vagyon jelentős részét képező erőforrások: termőföld, felszíni vizek, szélenergia. A jelentős szénhidrogén mellett a termál-, ivó- és hévíznek is helyet adó rétegek az elmúlt 6-9 millió évben felhalmozódott homokos, iszapos üledékek biztosítják, amelyek porózusos kőzetekké homokkővé és márgává képződtek. Több mint 30 éve ismert, hogy a régió déli része hévizekkel igen jól ellátott terület és jelentős súlyt képviselhet a térség gazdasági potenciáljában is. A hévízellátottság nemzetközi viszonylatban is jelentős, fajlagosan a világ első öt legjobban ellátott területe közé sorolható. Ebben a térségben található az országos – 100 és 200 milliárd m3 közötti – készlet 20 %-a. A Föld belseje felé haladva kb. 3-4 km-ig – átlagosan 33 m-ként, a megyében azonban gyorsabban, 20 m-ként növekszik 1

o

C-kal a hőmérséklet. A legkisebb érték 16, a

„legrosszabb” 26 m. Így 1 500-2 500 m-ről 60-95 oC-os víz nyerhető. Csongrád megye teljes területe 80 oC-nál melegebb hévíz feltárására alkalmas.

A TISZA „SZEGED FŐUTCÁJA” (FÜLE LAJOS)

A medence jellegből adódóan felszíni folyóvizek túlnyomó részben más vidékekről érkeznek, ezért az ártéri tájtípus, illetve Szeged jelentősen kiszolgáltatott a folyók felső vízgyűjtő területein gyorsan lefolyó vizeknek és környezeti szennyeződéseknek, katasztrófáknak. A térség nagy folyói igen ingadozó vízjárásúak. A Tisza ingadozó vízjárására jellemző, hogy eddigi maximális vízhozama 4 100 m3/s volt, a legkevesebb 95 m3/s. A Tisza és a Maros erősen szabályozott, szennyezettség tekintetében a Maros erősen szennyezett. A

jövőbeni

tájhasznosítások,

üdülési,

gyógyturisztikai

célú

fejlesztések

nem

képzelhetőek el a Tisza meghatározó szerepének hangsúlyozása nélkül. A folyó jobb partján turisztikai szempontból kevésbé jelentős vízfolyások: Algyői-főcsatorna, Tápéi-főcsatorna, Szilléri-Baktó-Fertői-főcsatorna, Maty-ér-Subasai-főcsatorna és a gyálai Holt-Tisza vízrendszere. Bal partján a Maros folyó, Szőreg-Deszk-Kübekháza-csatorna. 56


A Tiszának három nagy holtága van a város tervezési területén: Az Atkai-, a Nagyfái (Algyő) és a Gyálai-Holt-Tisza. Mindhárom meghatározó tájszerkezeti elem, közülük az Atkai-HoltTisza őrzi leginkább természetközeli állapotát. Mivel ez a holtág a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, üdülési hasznosítása a jövőben csak korlátozott lehet. Szeged város településszerkezetébe a Holt-Maros is beleolvad (Újszeged), amely a Maros egykori kanyarulata volt. HOLTÁG

MINŐSÉG

ÁTLAGMÉLYSÉG

TERÜLET

TÁROZÓTÉRFOGAT

(m)

(ha)

(m3)

Gyálai-holtág

Szennyezett

2,5

160

4 250 000

Atkai-holtág

Jó, illetve tűrhető

3,5

83

5 040 000

Holt-Maros

Erősen szennyezett

n.a.

n.a.

n.a.

TAVAK

Az eredetileg természetes, de csak időszakosan vizes, inkább mocsaras, szikes tóból mesterséges halastóvá átalakított Fehér-tó 1 400 ha felülete csaknem teljes egészében Szegedi Kistérséghez, felügyeletileg a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozik, országos jelentőségű védett védett természeti érték. A tó európai viszonylatban is értékes, gazdag madárvilága nemzetközi turisztikai vonzerő. A terület turizmussal közvetlenül nem terhelhető, csak a megfigyelésre alkalmas. A Sándorfalvi-halastóból csak a néhány éve létesített déli, kisebbik része tartozik Szeged külterületéhez. A növekvő város belterületén igen sok felhagyott téglagyári tó található, melyek a szükséges rehabilitációt követően üdülési-rekreációs potenciált jelentenek.

A TERMÉSZETES NÖVÉNYTAKARÓ ÉS A VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

A potenciális természetes növénytakaró nyomai nagyon kis területen tanulmányozhatók, mert az intenzív tájhasználat egységes arculatú kultúrtájjá formálta. Az egykori természetes növénytakaró erdős sztyeppként rekonstruálható. A Tisza menti területeken természetes bokorfüzes, fűz és tölgy ligeterdő található. A természetes növénytakaró több megmaradt foltjának biztosít védelmet az 1971-ben létrehozott mártélyi és az 1976-os alapítású pusztaszeri tájvédelmi körzet. A viszonylag kevés védett értékkel rendelkező Csongrád megye helyi jelentőségű védett tájai: pl.: Ásotthalmi erdő, szentesi Széchenyi Park, zsombói ősláp, dorozsmai nagy-szék, Fehér-tó tájvédelmi körzet. Szegedtől észak-nyugatra terül el hazánk egyik legnagyobb szikes tava, a mintegy 14 km2 területű Fehér-tó. Gazdag madárvilága miatt természetvédelmi terület. Védett vizeinek 57


zsombékjain, partjain számos ritka fészkelő vagy átvonuló madárfaj talál ma is megélhetést. Szeged-Kiskundorozsmán található a széksós (sziksós) fürdő. Régóta ismert a víz gyógyhatása.

SZEGED ÉGHAJLATA

A megye meleg-száraz éghajlati típusú terület. Ez azt jelenti, hogy az országos átlag feletti középhőmérsékletű, amely 10,5-10,7 oC között változik, valamint az átlag alatti, 540-580 mm csapadékkal bír. A turizmus szempontjából kiemelt időszakot vizsgálva, Szeged Magyarország napfényben egyik leggazdagabb és egyik legmelegebb vidéke. A relatíve meleg éghajlat forró nyárral is párosulhat, hisz országosan magas, 32 a „hőség napok” száma. A csapadék mennyisége átlag évi 1 mm-t csökken. A rövidebb távú modellszámítások a térség mediterrán jelleg felé való eltolódását mutatják az utóbbi 10 évben. A kevés nyári csapadék és annak eloszlása, a napsütéses órák és az átlagnál magasabb évi középhőmérsékleti értékek miatt a térség üdülési potenciálja az ország térségeihez képest kimagasló. A téli időszakban Szeged egész térsége a gyógyüdülés szempontjából leginkább alkalmas „kímélő” klímafokozatú zónába esik. A nyári időszakban viszont a magas hőmérsékletek miatt a „terhelő” klímájú térségek közé tartozik, ami a gyógyüdülés számára kevésbé kedvező. A nyári klíma-adottságok összessége viszont (sok napsütés, kevés csapadék) más szabadidős és sporttevékenységek számára jelentős vonzástényező.

KÖRNYEZETVÉDELEM

Légszennyezettség tekintetében a Tisztiorvosi Szolgálat – mérései alapján – míg Hódmezővásárhelyt szennyezett levegőjű városok közé, Szegedet a mérsékelten szennyezett települések közé sorolta. Ez a kedvezőtlen minőség túlnyomó részben a szálló- és lebegő portartalomnak és a nitrogénoxidnak köszönhető, amelyért legfőképpen a közlekedés a felelős. Szeged két nagy folyója, a Tisza és a Maros minőségét nagyban befolyásolja az „átadó” területek szennyezése. A törzshálózati rendszerben vett minták elemzésével elért eredmények azt bizonyítják, hogy a Tisza vízminősége általában „tűrhető”, egyes jellemzők tekintetében „jó”, illetve mikrobiológiai szempontból „szennyezett”. A Maros vízminősége általában egy kategóriával rosszabb, de az utóbbi években javuló tendenciát mutat. Nyolc nagyobb tiszai holtág vízminősége alapján a holtágak vize szennyezettebb, mint a folyóké. Nagy főcsatornáink vize szinte kivétel nélkül minden mutató tekintetében szennyezett vagy erősen szennyezett. 58


Az emberi környezet szennyeződésének egyik legjelentősebb forrása a hulladékok keletkezése. Ezek károsítják a talajt, a felszíni és felszín alatti vízkészletet, levegőt és tájromboló hatásuk is van. A megye legtöbb hulladéka Szegeden keletkezik, amelynek begyűjtése, elszállítása, elhelyezése megoldott, szelektálása és ártalmatlanítása azonban csak részben történik meg. A város turizmusa szempontjából negatív hatást keltő tényezője az illegális hulladéklerakók és az utak mentén eldobált – általában kommunális – szemét látványa. Ezek felszámolása és keletkezésük megelőzése még megoldandó probléma.

I.5.2 ÉPÍTETT KÖRNYEZET A települések értékei összetettek és sokrétűek. Értelmezhetők és vizsgálhatók történelmileg, alaktanilag, technikai egyedi értékeik szerint. Általánosságban megállapítható, hogy a települések

történeti

folyamatosságát

leghitelesebben

és

legmarkánsabban

településszerkezetük – utcáik, tereik, „települési szövetük” folyamatos átöröklődése – bizonyítja. Néhány elpusztult településen a fennmaradt középkori épületek romjai alakították az újjáéledő településszerkezetet, mert a visszatelepülő lakosság ezek helyén – gyakran azok anyagának felhasználásával – építkezett. A XVIII. századi betelepítések következményeként létrejött számos Csongrád megyei településre a szabályosság és rendezettség jellemző. A „tervezett” települések e csoportjában a térbeli szerkezetet már a korra jellemző célszerűség és logika alakította. Szeged ebből a szempontból sajátos kettősséggel bír. 1879-ben a pusztító árvíz szinte teljesen megsemmisítette a várost. A rombolás olyan mértékű volt, hogy az új szerkezet gyökeres megváltoztatását és korszerűsítését javasolták (Lechner Ödön). A tervezett gyűrűs-sugaras rendszer követte a múlt század második felében érvényesülő európai urbanisztikai, illetve városépítészeti irányzatokat. A mértéktartóan, de mégis karakteresen átalakított városszerkezet egyaránt tekinthető hagyományosnak és korszerűnek, amely az elmúlt évtizedek alatt védelmet érdemlő értékké nemesedett. A Szeged Megyei Jogú Város által megfogalmazott „SZEGED VÁROS ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI

KÖRNYEZETÉNEK

FEJLESZTÉSI

LEHETŐSÉGEI”

és

a

„VÁROSFEJLESZTÉSI TERV”-ben megfogalmazott fejlesztési objektumok és prioritások turisztikai szempontból is adaptálhatóak. Viszont a leginkább kiemelendő városfejlesztési célterületek a továbbiakban is a belvárosi rehabilitáció, a közlekedés és a zöldterületek fejlesztése.

59


I.5.3 GAZDASÁGI HELYZET Szeged az ország harmadik legnagyobb vidéki városa. A gazdasági életben kiemelkedő központi szerepet tölt be, nemcsak Csongrád megyében, hanem a Dél-Alföldi Régióban is, valamint mindinkább koordináló-központi szerepe lesz a szerveződő Duna-Körös-MarosTisza Eurorégió tekintetében. Szeged iparának alacsony specializáltságára elsősorban a tradicionális iparágak okozta sokarcúság hatott. Szeged esetében a különböző jellegű ipari tevékenységek, új iparágak (szénhidrogénipar) kialakulására serkentőleg hatott a város és környékén feltárt kőolaj- és földgázmező kitermelésének dinamikus fejlődése is. A strukturális változások a nehézipar és az élelmiszeripar előretörését eredményezték. A 80-as évektől Szeged iparában is jelentkeztek a válság jelei. Megkezdődtek a vállalati átalakulások, csődeljárások, felszámolások, létszámleépítések stb. A szervezeti átalakulás és a külföldi működőtőke beépülése lassúbb volt Szegeden és a fővároshoz, valamint a fejlettebb nyugati térségekhez viszonyítva később kezdődött meg. Mivel Szeged ipara nem olyan egyoldalú, mint a nehézipari körzetek városaiban, a problémák nem olyan hirtelen és nem olyan intenzitással jelentkeztek, ugyanakkor elhúzódtak. A külföldi működőtőke Magyarország nyugati térségeihez és a fővároshoz viszonyítva fáziskéséssel érkezett Csongrád megyébe és így Szegedre is. Az egy lakosra jutó külföldi működőtőke nagyságát tekintve Csongrád megye a megyék rangsorában a 6. helyen állt (1990-1997), az előtte állók mind dunántúliak voltak. Napjainkra ez a sorrend változott, Csongrád megye a 9. helyre esett vissza. A megyén belüli legintenzívebb beáramlás Szegedre irányult. Sajnos tény, hogy a turizmusban nem jelentős a külföldi működőtőke megtelepedése. Szeged gazdaságáról elmondható, hogy a termelői- és feldolgozói szektor szűkül, arányaiban a szolgáltató szektor relatív növekedése látszik. A város a gazdasági szerkezet sokszínűsége, a társadalmi-gazdasági fejlődés általános szintje, a tőke és innovációs források közelsége szempontjából közvetlenül kapcsolódhat a turizmushoz, mint rendkívül interdiszciplináris gazdasági ágazat. A hatás természetesen kölcsönös, hiszen a turizmus akár meghatározó jelentőségű ágazattá is válhat a város fejlődésében. Elindíthatja a gazdasági szerkezet diverzifikálódását, jövedelemforrássá válhat a város és polgárai számára, továbbá jelentős tőkeadszorpciós képességet is adhat egy adott térségnek, jelentős turisztikai beruházásokat indukálva.

60


I.5.4 INFRASTRUKTURÁLIS HELYZET A turizmus szempontjából érdekes szempontokat vesszük figyelembe. Ezek - véleményünk szerint - a következők: személyi szállítási lehetőségek, helyi közlekedés, kommunikáció, intézményrendszer, szolgáltatási infrastruktúra kiépülése.

KÖZLEKEDÉS

Szeged turizmusa szempontjából a közlekedést a megközelíthetőség oldaláról célszerű bemutatni, amely alapvetően meghatározza egy város turisztikai versenyképességét. 1 000 km2-re jutó úthossz a megyében 316 km, a magyar átlag 326 km. Az átlagtól való lemaradásunk lényeges, mivel megyénk az egyik leginkább tanyás településszerkezetű. A kiépített úttal való ellátottság szintén alacsony szintű. Az autópálya még nem érte el a megyehatárt, bár a bukaresti és a belgrádi irányú közlekedési folyosók éppen Szegeden találkoznának (válnának szét). Az országban nálunk a legkisebb a korszerűnek tartott aszfaltbeton kopórétegek hosszaránya. A megye közúthálózatának legfontosabb ismérvei szerint nézve, az országos adatokhoz viszonyítva szinte minden mutatóban alulmarad. A burkolathossz és felületi arányokkal szemben a megyei baleseti arány az országos balesetek 5,6 %-t adja. Különös sajátosság, hogy Szeged a megyei balesetekből 19 %-al részesedik. A 100 km-re jutó balesetszámot tekintve a ranglistán a második helyet foglaljuk el, de minden egyéb mutatóban is messze az országos átlag felett van Csongrád megye. Menetrendszerinti nemzetközi autóbusz közlekedéssel Szeged elérhetősége közvetlenül Romániából, Szerbia-Montenegróból, Ausztriából és Horvátországból biztosított. Európa számos országából és városából budapesti átszállással lehet eljutni. A nemzetközi közlekedés általában korszerű autóbuszokkal megoldott. A belföldi helyközi autóbusz járatú közlekedéssel Szegedről az összes megyei település elérhető és az összes településről szintén elérhető Szeged. Szeged taxiközlekedése megfelelő, a taxiállomások és taxisok száma a városi és a városba látogatók igényeinek megfelelő. A városban a benzinkutak színvonala, tisztasága, rendezettsége és sűrűsége megfelelő, a belvárosban, és a városból kivezető minden úton található töltőállomás, amelyekhez kapcsolódóan egyéb szolgáltatások is megtalálhatók. A városban és környékén a luxuskategóriát kivéve szinte minden, Magyarországon értékesítésre kerülő gépkocsi-márkakereskedés és szerviz fellelhető.

61


Szeged-Budapest és Szeged-Békéscsaba-Gyula útvonalon a menetrend kedvező, a vonatok kellő gyakorisággal közlekednek. Az ország más városaiból Szeged legalább egy átszállással közelíthető meg. Közvetlen nemzetközi összeköttetés Szerbia-Montenegró Szeged-Szabadka között, valamint Romániával Szeged-Arad és Nagylak-Újszeged között van. A város turisztikai lehetőségeihez és az itt fellelhető turisztikai kínálathoz kapcsolódnak a MÁV által nyújtott kedvezmények és egyéb szolgáltatások: •

Különböző kulturális, sport és egyéb rendezvényekre utazási kedvezményt biztosít

•

Lehetőség van különvonat, konferenciavonat rendelésére, egyedi igények szerint is

•

Nosztalgiajáratok szervezése

•

Kerékpárszállító vagonok csatlakozása

•

Mozgáskorlátozottak részére emelőszerkezetek biztosítása

•

Turisztikai termékek kiajánlása stb.

A Szegedi Nemzetközi Hajóállomás a tiszai személyhajózás központjaként szerepel a kézikönyvekben, azonban 100 férőhelyes vízibusz és egy rendezvényekre is alkalmas hajó majd csak 2004-től áll rendelkezésre, jelenleg a főszezon alatt kishajós sétajáratok üzemelnek. Szállodai szobával, étteremmel, bárral és úszómedencével rendelkező hajók nem közlekednek a Tiszán. Jelenleg ez egy kihasználatlan turisztikai lehetőség. Az ilyen típusú hajók megjelenésének hajózástechnikai akadálya nincs, továbbá az eddigi tapasztalatok alapján kiderült, hogy a Tiszán lehet legjobban bemutatni a magyar népszokásokat és történelmet a kiegészítő, parti programokkal. A szegedi repülőtér a Dél-Alföld legnagyobb személyforgalmat lebonyolító, a hazai regionális repülőterek közül az egyik legintenzívebben fejlődő, és komoly hagyományokkal rendelkező légikikötője. A repülőtér el van látva az ICAO – Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet normáinak megfelelő technikai és NDB rádiónavigációs berendezésekkel. A szegedi repülőtér egyike annak az öt hazai légikikötőnek, ahol előzetes megkeresés alapján határnyitás kérhető, rugalmassá téve a külföldről hazánkba irányuló, illetve az innen külföldre repülni szándékozó gépek kiszolgálását. A növekvő kisgépes repülési igények (például a két év óta sikeresen üzemelő Szeged-Dubrovnik charter-járat) mindinkább bizonyítják a repülőtér további korszerűsítésének létjogosultságát is. A megyében a röszkei és nagylaki határátkelők személyforgalmi részei felújítottak, már a schengeni határforgalom bonyolítására kialakítottak. A megye területén vasútforgalmi átkelőhely csak a Szerbia-Montenegró határszakaszon működik. A Tiszán csekély forgalom

62


bonyolódik, az utasforgalom szinte csak a nyári időszakra korlátozódik. A Szeged repülőterére érkező kis repülőgépek, amelyek üzleti, egészségügyi célú utazásokat jelentenek.

BANKI, BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

Elsősorban az üzleti turizmust és a bevásárló turizmust befolyásoló tényezők körébe tartoznak. A városban 17 bank és több takarékszövetkezet is működik. A gazdálkodó szervezetek és magánügyfelek pénzügyi tranzakcióinak lebonyolításához a bankok megfelelő infrastruktúrát biztosítanak. A gazdálkodó szervezetek és magánügyfelek szabad pénzeszközeinek széles befektetési lehetőségek állnak rendelkezésre. A bankoknál lehetőség van forint- és devizabetétek lekötésére, kötvények, befektetési alapok befektetési jegyeinek megvásárlására, brókercégek megbízására, stb. A nemzetközi kártyatársaságokhoz csatlakozva gyors ütemben bővült a kereskedelmi bankok VISA, valamint EC/MC kártyakibocsátása, és az elfogadóhelyek száma. A városban a VISA és EUROCARD kártyafogadó bankautomaták száma az igényeknek kevésbé megfelelő. A biztosítási piac minden hazai szereplője jelen van a térségben kisebb-nagyobb irodák működtetésével. Tevékenységükben a mindennapokhoz szükséges élet-, baleset-, gépjárműés lakásbiztosítások mellett az utazásokkal kapcsolatos biztosítási szolgáltatási paletta minden eleme igénybe vehető, az ideutazó turisták számára érvényesíthető.

KOMMUNIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEK

A város bármely nyilvános telefonfülkéjéből elérhető a nemzetközi telefonhálózatba bekapcsolt vonal. Az ország mindhárom mobil telefontársaságának vételi lehetőségei kiváló minőségűek, roaming szolgáltatást európai színvonalon igénybe lehet venni. Szegeden infokommunikációs lehetőségeket az úgynevezett web- és internetkávézókon keresztül lehet elérni. A városban ilyen típusú szolgáltató helyek a belvárosban és a külvárosban egyaránt vannak, viszont számuk kevés és kapacitásuk nem kielégítő, technikai színvonaluk többnyire az európai átlagszintet éri csak el. A buszpályaudvaron, vasúti állomáson, illetve környékükön viszont nem találhatók internetezésre alkalmas szolgáltató helyiségek. A városban külföldiek számára ingyenes Internet-elérhetőség nincs.

63


I.5.5 A HUMÁNERŐFORRÁS HELYZETE A humánerőforrás-elemzésénél a turizmusban, mint gazdasági ágazatban, és a vendéglátásban foglalkoztatottak helyzetét és a szakemberképzést érdemes kiemelni. Bács-Kiskun

Megnevezés

Békés

Csongrád

Dél-Alföldi

Ország

régió

összesen

megye Alkalmazásban

állók

száma

3 264

2 075

2 514

7 853

77 668

munkaidőben

2 751

1 799

2 106

6 656

67 302

2 097

1 280

1 635

5 012

50 002

654

519

471

1 644

17 300

2,9

2,7

2,6

2,8

2,9

52 655

57 262

52 776

53 938

68 125

44 098

46 028

44 725

44 791

52 902

80 134

84 955

80 735

81 830

112 125

66,2

73,8

61,2

66,4

65,8

összesen Ebből

teljes

foglalkoztatott Ebből fizikai szellemi Az összes nemzetgazdasági ág %ában Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete Ezen belül fizikai szellemi Az

összes

nemzetgazdasági

ág

átlagának %-ában

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén foglalkoztatottak száma és átlagkeresete, 2001 Régebbi (a 90-es évek elejéig), a város vagy Csongrád megye idegenforgalmi helyzetét jellemző írásokban a humánerrőforrás-helyzet elemzésekor hangsúlyosan gyenge pontként szerepelt a szakképzés kérdése annak ellenére, hogy Szegeden a 60-as évek óta működik vendéglátóipari szakmunkásképző (mai Krúdy Gyula), amelyik azonban csak egy részterületét képezi a turisztikai szektornak.

Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola

Hansági Ferenc Szakiskola és Szakközépiskola

A 90-es évek második felében indultak be a különféle magántulajdonú gazdasági társaságok (Kft.-k, BT.-k) nemzetileg akkreditált, az országos képzési jegyzékben szereplő (OKJ-s), közép- és felsőfokú idegenforgalmi szakképzései, amelyek a következő szakmákat adják: - középfokú, tanfolyami rendszerű képzés: Idegenforgalmi ügyintéző 64


- felsőfokú, diplomát adó, akkreditált képzés: Idegenforgalmi menedzser, Idegenvezető További turizmusoktatást végző intézmények Szegeden:

Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Csongrád Megyei Képviselete (KIT Kft.)

Katedra Bt.

Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ Rt.

SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Szakképzési Intézete

Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

Iskolarendszerű, OKJ-s idegenforgalmi szakképzés:

School of Business Üzleti Szakközépiskola (a békéscsabai központ egyik telephelyeként,

megyei,

sőt

határon

átnyúló vonzásterülettel)

A

képzés

megnevezése: Idegenforgalmi ügyintéző, Idegenforgalmi technikus Megjegyzés: a School of Business Üzleti Szakközépiskola végzi megbízottként a Kodolányi Főiskola iskolarendszerű szakképzését is (Idegenforgalmi szakmenedzser). A fenti felsorolás a teljesség igénye nélkül, példaértékkel készült. A gimnáziumokban, szakközépiskolákban szintén megjelent az idegenforgalom, mint fakultációs tantárgy (rendszerváltást követően), ezt azonban semmiképpen nem sorolhatjuk a megalapozott szaktudást adó képzési formák közé. Jelentőségét az adja, hogy ráirányította a figyelmet a világviszonylatban is óriási teret nyert s ezáltal meghatározó gazdasági tényezővé előlépett turizmus rendszerére. A főiskolai szakképzésen kívül 2000-ig nem folyt turisztikai képzés felsőoktatási keretek között.

Ezért

bír

kiemelt

jelentőséggel

a

SZTE

TTK

Gazdaság-

és

Társadalomföldrajz Tanszékén a 2000/2001-es tanévtől indított, geográfus képzéshez kapcsolódó szakirányú képzés. Ez a fajta turizmusoktatás hiánypótló regionális tekintetben is. A felsorolt képzési formáknak köszönhetően – a fakultációs oktatást nem számítva – évente átlagosan 80-120 fő (becsült adat, 2002) kap szakmai végzettséget igazoló dokumentumot a megnevezett OKJ-s szakmánként, akiknek a 2/3-a szegedi lakosként 65


helyben szeretné hasznosítani új ismereteit. Ekkora létszám befogadására a munkaadók jelenleg nem képesek, így a szakmai végzettséggel rendelkezők jelentős hányada amennyiben más végzettséggel nem bír - a munkanélküliek táborát gyarapítja. A képzésben résztvevők egy része soha nem tudja megszerezni szakirányú végzettségét, tekintve, hogy nem képes felmutatni a tanfolyamok elvégzését követő egy éven belül sem a megfelelő idegennyelv-ismeretet igazoló dokumentumai. Ez is mutatja a humánerrőforrás turisztikai szempontból való versenyképességének egyik alapvető hiányosságát, az idegennyelvek ismeretét és használatát.

I.5.6 A TÉRSÉG STABILITÁSA, A KÖZBIZTONSÁG HELYZETE Csongrád megye és Szeged politikai helyzetére megállapítható, hogy a megye és a város politikai

viszonyai

a

választások

tükrében

folyamatosan

kiegyenlítetté,

politikai

extrémitásoktól mentessé váltak. A lakosság politikai véleménye kiegyensúlyozott. A térség, mint átutazó és fogadóhely a külföldiek szemében is politikailag stabil, kiegyensúlyozott térség, a helyi politikai viszonyok és a turizmus között negatív hatások nem érzékelhetőek. A közbiztonság helyzetéről megyei szintű publikus információk és adatok állnak rendelkezésre. Ezért a helyzetelemzést Csongrád megyére értelmezzük. A turizmus szempontjából fontosnak tartott szempontok a rablások és a vagyon elleni bűncselekmények száma és tendenciái. Rablások a térségben kisseb-nagyobb évenkénti kilengésekkel – az előző évhez viszonyítva növekedés vagy csökkenés mutatható ki – az esetek statisztikájában kis mértékű növekedés érzékelhető. Pozitív jellemző, hogy a felderítés eredményessége az utóbbi hét évben sem volt alacsonyabb 50 %-nál, meghaladva ezzel az országos átlagot. A vagyon elleni bűncselekmények kategóriája úgy az ország, mind pedig a megyék, így Csongrád megye bűnügyi helyzetét is alapvetően meghatározza, hiszen korábban az összes ismertté vált bűncselekmény kétharmadát, jelenleg mintegy négyötödét alkotja. A kilencvenes évek eleje óta 1995-ös bűncselekmény maximummal szintén növekedés tapasztalható, amely az utóbbi évek során stagnáló tendenciát mutat. A lakásbetörések sajnos az elmúlt években lényegesen gyakrabban fordultak elő, mint korábban bármikor. Viszont az ismertté vált erőszakos támadások száma nem növekedett, sőt kissé javuló tendenciát mutat. Ami erős negatívum – viszont országos probléma –, hogy évről évre több személygépkocsit tulajdonítanak el. Bár az utóbbi években nem volt olyan számottevő növekedés, de európai 66


viszonylatban még mindig magas az autólopások száma. Ez különösen riasztó információ a személygépkocsival ideutazó külföldi turisták körében. A bejelentésekre való gyors és szakszerű reagálás a rendőri szakmai munka súlyponti része, amely alkalmas a rendőrségről alkotott kép kialakítására. A segélyhívásokat és bejelentéseket követő rendőri kiküldetések tapasztalatok szerint megyei szinten 5-30 perc közötti, amely a munkaterhek, valamint a helyszín távolságának függvényében változik. Így természetesen Szegeden gyorsabb reagálási átlagidő realizálható. A vagyonvédelmi jelzőrendszerre rákapcsolt objektumok esetében a bűnüldöző szervek a riasztástól számított pár percen belül képesek a helyszínre érkezni. Szeged „Helyzetelemzés” fejezetben feltárt turisztikai adottságait a következő oldalakon a város idegenforgalmi szempontú SWOTanalízisében foglaljuk össze.

67


I.6 SZEGED VÁROS TURISZTIKAI SWOT-ANALÍZISE ERŐSSÉGEK

JELENLEGI KIHASZNÁLÁSUK KÖZVETLEN TÉNYEZŐK

• • •

földrajzi helyzet: határmenti település napsütéses órák magas aránya kulturális és szellemi örökség

• • •

nemzetközileg is ismert rendezvények nemzetközi hírnevű egyetem és kutatóközpontok Szeged nevét fémjelző hungaricumok (paprika, Pick szalámi) híres gasztronómia

•

• • • •

• • •

• • •

Tisza, mint természetes vízi út a Szegedi Kistérség településeinek turisztikai vonzerői a város térségének természeti attrakciói kiadványsorozat, információs iroda, turisztikai kht.

épített környezet értékei (belváros épületegyüttese, palotái; napsugaras házak) szerteágazó, színvonalas felsőoktatási szakemberképzés és kutatás, többszintű turisztikai szakoktatás az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal való szimbiotikus „együttélése” a városnak

• • • • • • • • •

bevásárló turizmus arculatalakító tényező városlátogató programok alapja, de nem kielégítő kihasználtságú (különösen szellemi nagyjaink hagyatéka) kulturális és sportturizmus konferenciaturizmus nemzetközileg keresett kiváló minőségű termékek nemzetközi gasztronómiai kiadványokban való megjelenés, gasztronómiára épülő programszervezés és -kiajánlás tiszai kishajó utak, működő strandok változatos falusi rendezvények, felelevenített néphagyományok, falusi turizmus., fejlődő lovasturizmus megélénkülő ökoturizmus lehetővé teszi a város turizmusához kapcsolódó információk hatékony eljuttatását a megfelelő piacokra, szakmai fórumokra szakszerű attrakció-menedzsment

•

csekély mértékben kihasznált humánerőforráskapacitások

•

jobb

közös programcsomagok kiajánlása, közlekedési feltételek megteremtése mellett KÖZVETETT TÉNYEZŐK

•

régióközpont szerepkör

•

nemzetközi felsőoktatás

•

nemzetközi közlekedési folyosó mentén l

•

•

civil szervezetek aktivitása

•

•

a központi funkciók ellátásához kapcsolódó intézményrendszer révén forrásokhoz való hozzáférés

•

a külföldi diákok a város turisztikai arculatépítésében fontos közvetítő funkcióval bírnak tranzitforgalom speciális szolgáltatásokkal való kiszolgálása kihasználatlan (várost elkerülő utak, kedvező árú szálláshelyek, gyorsétkezdék) öko-, falusi, kulturális, rendezvényturizmus területén együttműködés kialakítása

GYENGESÉGEK

LEKÜZDÉSÜK KÖZVETLEN TÉNYEZŐK

•

megközelíthetőség

•

•

turisták relatíve alacsony száma

•

• •

rövid turisztikai szezon rövid tartózkodási idő

• •

•

turisztikai infrastruktúra jelenlegi adottságai

•

repülőtér-fejlesztés, az autópálya hiányzó szakaszának megépítése következetes marketing-politika, különös tekintettel az árképzésre programkínálat egyenletesebbé tétele kedvező ár-érték arányú programcsomagok kialakítása a belföldiek számára, hosszabb átlagos tartózkodási idejű turisztikai termékek átgondoltabb tervezés

68

SZEGED VÁROS IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA •

nem kellően hatékony turizmusmarketing

•

•

turisztikai arculat hiánya

•

•

gyenge beutaztató turizmus

• • •

• • • • • • •

•

• parkolási rendszer hiányosságai (drága, nehezen hozzáférhető jegyek, helyhiány) • aránytalanul magas idegenforgalmi adó (300,Ft/fő/éj), amely eléri illetve meghaladja a kiemelt turisztikai régiókét nincs a tervezést elősegítő, részletes városi turizmus- • statisztika

erőteljesebb, szegmens specifikus turizmusmarketing kifejező, felhívó, a várost jellemző turisztikai szlogen választása, következetes marketing a beutaztatással foglalkozó cégek díjazása, ösztönzése megújított parkolási szisztéma, jobb tájékoztatás kialakítása újra kell gondolni, hogy a jelenlegi adottságok mellett mennyire reális ez az összeg a KSH-val való szorosabb kapcsolattartás, valamint saját kutatások végeztetése, önálló adatbázis létrehozása a monitoring érdekében jelen koncepció felhasználása a fejlesztések során, a tartalom rendszeres aktualizálása mellett koncepciózus felújítások, a strandhelyek speciális arculattal való felruházása egyöntetű és egyértelmű információs táblarendszer kialakítása a lehetőségek megvalósítása a vízi turizmuson és egészségturizmuson keresztül források szerzése a korszerűsítésekhez vendéglátósok érdeklődésének felkeltése

• turizmusfejlesztés spontaneitása, összehangolatlansága • fürdőhelyek, strandok elavult állapota, befogadóképessége • tájékoztató táblarendszer hiánya, relatíve bonyolult városi közlekedés • a Tisza és a termálvíz adottságainak kihasználatlansága • strandok jelenlegi állapota • hangulatos és színvonalas (zenés) szórakozóhelyek hiánya a középkorosztály számára • új, éves szinten üzemelő illemhelyek kialakítása városi illemhelyek hiánya KÖZVETETT TÉNYEZŐK

•

gazdasági stagnálás

•

•

•

•

külföldi működő tőke befektetések alacsony volumene és stagnáló dinamikája nem kielégítő közbiztonság

•

városi arculat hiánya

•

•

LEHETŐSÉGEK

a város népességmegtartó-képességének erősítése helyi gazdaságélénkítő program bevezetésével befektetői érdeklődés felkeltése, kedvezmények biztosítása a főszezonban fokozott odafigyelés a veszélyeztetett helyszíneken egységes, tervszerű városmarketing

CÉLSZERŰ REAGÁLÁS KÖZVETLEN TÉNYEZŐK

•

kedvező termálvíz adottságok

•

a Tisza és a termálvíz nyújtotta adottságok kihasználása a térség természeti értékeinek bemutatása

• • • •

• • •

a vásárvárosi rang visszaállítása szociálturizmus ismét teret kap a nemzeti turizmusfejlesztésben EU-csatlakozással a schengeni határvonal ide tevődik át városon belüli tematikus útvonalak kialakítása (pl. Szeged palotái) új, unikális turisztikai attrakciók kialakítása (egyetemhez, fesztiválélethez kapcsolódó kiállítások) fesztiválszezon, és annak időbeli kitolása

• • • • • •

kínálatbővítésként egészségturisztikai termékek kialakítása, gyógyvízzé-nyilváníttatás a vízi- és egészségturizmus koordinált fejlesztése ökoturisztikai termékek népszerűsítése, programcsomaggá formálása nagyobb publicitás az új rendezvényeknek ifjúsági, senior és családi ajánlatok kidolgozása

•

átutazó turistaforgalmat magas kiszolgálásban kell részesíteni (pl. autópálya mellet szállodák, étkezdék) információs táblarendszer kiépítése

•

az új vonzerők publicitásának biztosítása

•

a város alapvető turisztikai termékeinek időzített,

69


• •

Szeged Kártya bevezetése

•

épülő konferenciaközpont

•

multifunkciós, nemzetközi nagyrendezvények és koncertek rendezésére is alkalmas konferenciaközpont építése testvérvárosi kapcsolatok

•

• •

• •

• • •

a belvárosi tömbrehabilitáció turisztikai fejlesztésekbe való integrálása kerékpárút-hálózat továbbfejlesztése

•

országos és nemzetközi reklámkampánya, egyenletes évközi programelosztás (Tavaszi Fesztivál, Őszi Fesztivál) a turizmusfejlesztésben érdekelt helyi szereplők közreműködésének tisztázása a megvalósításban nemzetközi hírnevű konferenciák megrendezési jogának megszerzése; a „konferencia-helyszín” arculati elem tudatosítása európai uniós források feltárása a megvalósításhoz

a diplomáciai kapcsolatok turisztikai célú együttműködésekre hasznosítása (pl. gyermek csereüdültetés, marketing-kampányok) tematikus udvarok, átriumok kialakítása (Szeged udvar, mesterségek udvara, paprika udvar stb.) a városi útvonalak összekapcsolása a külterületekkel, a Belvárosi híd átjárhatatlanságának megszűntetése, bekapcsolódás az EUROVELO hálózatba az akciók figyelemmel kísérése, célirányos felkészülés

•

a nemzeti és regionális turizmusmarketingakciókhoz való kapcsolódás költségmegtakarítás céljából KÖZVETETT TÉNYEZŐK

•

fiatalos, lendületes egyetemi város arculat erősítése

•

eurorégiós adminisztratív, intézményi központ szerepkör felvállalása, hangsúlyozása EU szakértők és tanácsadók foglalkoztatása a városban

•

• • •

•

NFT turizmusfejlesztési programjaihoz kapcsolódás

•

• •

EU források folyamatos pályáztatása a városban működő konzulátusok

• •

VESZÉLYEK

szegmens-specifikus marketing által a fiatal, mobilis rétegek vonzása e funkciók az Európai Unióban fontos szerephez juttathatják a várost, javítva nemzetközi versenyképességét EU-forrásokhoz való hozzáférés elősegítése, gyorsabb bekapcsolódás a nyugat-európai városhálózat vérkeringésébe a kapcsolódási pontok hangsúlyozása a megfelelő szakmai fórumokon a forráshozzáférés megkönnyítése végett pályázatfigyelés, lobby diplomáciai kapcsolatok jobb kihasználása a turizmuspolitika, turizmusmarketing esetében

CÉLSZERŰ REAGÁLÁS KÖZVETLEN TÉNYEZŐK

• • • • •

nem javul az együttműködés a turizmusban érdekelt • helyi szereplők között a városi turizmuskoncepció fejlesztési • elképzeléseinek megvalósítása nem kellő ütemben zajlik, vagy meghiúsul elmarad az infrastruktúra-fejlesztés •

•

a kül- és belföldi csoportok száma nem növekszik • a helyi szakemberek véleménye nem kellő súllyal • kap odafigyelést a fejlesztések során nem javul a város megközelíthetősége •

•

nem

sikerül

turisztikai

tőke-befektetéseket

•

érdekegyeztető fórumok szervezése felelős munkacsoportot megvalósításhoz

kell

kialakítani

a

a fejlesztést támogató szakmai, politikai lobby erősítése helyi utazási vállalkozások ösztönzése rendszeres kommunikáció az érdekeltekkel (pl. fórumok formájában) politikai, gazdasági összefogás, erőteljes lobby ennek elkerülése érdekében aktív részvétel befektetői konferenciákon

70


•

eszközölni az önkormányzat tőkehiánya miatt marketingeszközök kihasználatlanok maradnak

ötletgazdag, profitorientált projektekkel a

•

költségtakarékos, de hatékony marketing mix kialakítása; a turizmusmarketing és városmarketing összehangolása KÖZVETETT TÉNYEZŐK

• • •

a környező országok rivális nagyvárosai (Arad, Temesvár, Újvidék) gyorsabban fejlődnek, magukhoz ragadva az (euro)régiós szerepkört elmarad az általános gazdasági megélénkülés a kvalifikált munkaerő eláramlása megerősödik az Európai Unióban

•

koncentráltabb infrastruktúra-, hatékonyabb gazdaságfejlesztés

• •

tudatos, hatékony gazdaságélénkítés vonzóbb elhelyezkedési lehetőségek kialakítása

71


CÉLMEGHATÁROZÁS

72


TARTALOM

II. A FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ........................... 744 II.1 RÖVIDTÁVÚ CÉLOK (1-6 ÉV) ...................................................744 II.2 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK (6-10 ÉV) .................................................744 II.3. HOSSZÚTÁVÚ CÉLOK (10 ÉV-)..................................................74

73


II. A FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA II.1 RÖVIDTÁVÚ CÉLOK (1-6 ÉV) A célmeghatározás alapelve: A célmeghatározás olyan sürgősen megvalósítandó és realizálható feladatokat foglal magába, amelyek a tudatos turizmustervezés és -fejlesztés első lépését jelentik, s amelyek elengedhetetlenek az ágazat sikeres funkcionálásának biztosításához. Célok: 1) A turisztikai koncepcióban meghatározott prioritás szerinti koordinált, tudatos termékfejlesztés megvalósítása, ehhez kapcsolódóan hatékony, szegmens-specifikus marketingtevékenység folytatása. 2) Szeged „felvitele” a potenciális turisták turisztikai mentális térképére. 3) Hatékonyan és koordináltan működő helyi intézményrendszer kialakítása.

II.2 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK (6-10 ÉV) A célmeghatározás alapelve: Olyan célkitűzések megfogalmazása, amelyek reális megvalósítási ideje legalább 6-10 éves periódust feltételez.

Célok: 1) 2)

Tudatos, a városmarketing célkitűzéseivel harmonizáló turisztikai arculatépítés. A városba érkező turisták számának tartós növelése átlagos tartózkodási idejük meghosszabbítása mellett.

II.3. HOSSZÚTÁVÚ CÉLOK (10 ÉV-) A célmeghatározás alapelve: Azon célok összessége, amelyek a jelen koncepció tervezési időkeretein (6 éven) jóval túlmutatóan, hosszútávon kell, hogy irányadóak legyenek a fejlesztésekben Szeged város turisztikai versenyképességének stabilizálása és megőrzése érdekében. 74


Célok: 1)

A város fenntartható turizmusfejlődésének biztosítása a veszélyeztető, de befolyásolható tényezők tudatos minimalizálásával.

2)

Szeged turisztikai termékeinek pozicionálása és versenyképességének biztosítása az Európai Unión belül.

3)

A lakosság életminőségének javítása a turisztikai szektor által.

75


STRATÉGIA

76


TARTALOM

III. STRATÉGIAI PROGRAM ...................................................................... 78 III.1 A STRATÉGIA MEGHATÁROZÁSÁNAK ALAPELVEI ..................................... 79 III.2 A STRATÉGIAI PROGRAM KÖZVETLEN CÉLJAI ............................................ 81 III.3 A STRATÉGIAI PROGRAM CÉLJAINAK DIMENZIÓI........................................ 82 III.3.1 GAZDASÁGI DIMENZIÓK ...................................................................... 83 III.3.2. TÁRSADALMI DIMENZIÓK .................................................................. 83 III.3.3 ÖKOLÓGIAI DIMENZIÓK ...................................................................... 84 III.4 STRATÉGIAI CÉLOK PRIORITÁSAI ÉS AZ AZOKBÓL EREDŐ ALPROGRAMOK . 85 III.4.1 TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS ....................................................... 86 III.4.2 A VÁROSBA ÉRKEZŐ VENDÉGEK SZÁMÁNAK, ÉS AZ ÁTLAGOS TARTÓZKODÁSI IDŐ NÖVELÉSE, A SZEZONALITÁS CSÖKKENTÉSE ................... 89

III.4.3 A KERESLETI ÉS KÍNÁLATI OLDAL ELÉGEDETTSÉGÉNEK NÖVELÉSE..... 92 III.4.4 TUDATOS VÁROSMARKETING ÉS AZZAL HARMONIZÁLÓ TURIZMUSMARKETING ................................................................................... 93

III.4.5 HATÉKONYAN ÉS KOORDINÁLTAN MŰKÖDŐ INTÉZMÉNYRENDSZER.... 95 III.4.6 A FENNTARTHATÓ TURIZMUS SZEMPONTJAINAK BIZTOSÍTÁSA ........... 96 III.4.7 A LAKOSSÁG ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA........................................ 98 III.5 KÖZREMŰKÖDŐK .................................................................................... 100 III.6 FORRÁSSTRATÉGIA.................................................................................. 101 III.9 HUMÁNERŐFORRÁS-KÉPZÉS A TURIZMUSBAN ......................................... 102

77


III. Stratégiai program A stratégiai program szerepe és súlya a turizmusfejlesztés területi tervezésében általában döntő jelentőséggel bír az országos, de régiós és megyei tervezési szinteken is, és egyáltalán nem elhanyagolható a lokális desztinációs tervezésben sem, bár vitathatatlan, hogy ez utóbbi esetben az operatív programozás – a végrehajtást mintegy előkészítve – jobban előtérbe kerül. A stratégia program az eddigieken (SWOT-analízis, célmeghatározások) túlmenően és azokból következően az alábbiakra koncentrál:

Kitörési irányok meghatározása

Fejlesztési prioritások kijelölése

A fejlesztés adott helyen elképzelhető változatainak kidolgozása

A megvalósítás (szereplők, finanszírozás) meghatározása

A stratégia időhorizontja hat év. A gyorsan változó környezet sok esetben még ilyen távon is óvatosságra int bennünket, főként egy olyan területen, mint a turizmus, amely alig tudja függetleníteni magát a világ bármelyik pontján bekövetkező változásoktól. A helyzetelemzésből és a SWOT-analízisből levonható általános következtetés a stratégiai program számára: olyan fejlesztési irányt kell megszabnia, azokat a területeket kell prioritásként megjelölni, amelyek a már meglévő erősségekre épülnek és azok tervszerű fejlesztése

ugyanakkor

nem

eredményez

veszélyhelyzetet

más

területekre.

Ennek

természetesen együtt kell járnia a gyenge pontok és veszélyhelyzetek jelentős részének megszűntetésével, illetve kiküszöbölésével is. A helyzetelemzésből egyértelműen levonható a következtetés, hogy Szeged és térsége nem rendelkezik olyan attrakciókkal (vonzerővel), amelyek egyedülállóvá teszik, mint turisztikai desztinációt. Rendelkezik ugyanakkor olyan attrakciókkal, amelyek együttese sajátos, más desztinációkra nem jellemző arculatot ad a városnak.

78


III.1 A stratégia meghatározásának alapelvei A stratégiai program fő irányelve a termékfejlesztés vonatkozásában, hogy egyrészt a már meglévő kínálatra, azok együttesére épüljön, de emellett eddig nem létező, új termékek kialakítására is koncentráljon. Ennek megfelelően a program középpontjában a termékfejlesztés, a turizmusnak (is) megfelelő infrastruktúra-fejlesztés, a turizmusirányítás intézményrendszerének korszerűsítése, a fenntartható fejlődés kritériumainak való megfelelés, és a városmarketing áll. Megállapítható, hogy a fejlesztési stratégia maghatározásakor szükséges olyan általános és néhány, az adott fogadóhelyre jellemző mozzanatra is tekintettel lenni, amelyek nélkül a program megvalósítása nem hozhat olyan eredményeket, amelyek egyébként elvárhatók lennének:

A város turisztikai kínálati piacán ne csak Szeged közigazgatási határain belüli kínálati elemek, hanem a hozzá tartozó kistérség, sőt esetleg távolabbi helyszínek (például Ópusztaszer) is megjelenjenek. Egy fogadóhely csak saját környezetével együtt eladható, hiszen a turisták mozgása nem szorítkozik a kiválasztott desztinációra, a közvetlen, sőt esetleg a távolabbi helyszínek felkeresése általános. Az is előfordulhat, hogy néhány esetben Szeged lesz a kiegészítő termék (például a környék falusi turizmusa számára).

Jelentős turizmus csak ott alakulhat ki, tartható fenn, ahol a helyi lakosság is jól érzi magát, azonosul a hely vonzerejével, elfogadja a turizmus jelenlétét és alkalmazkodik is hozzá, és ahol a turisztikai kínálati elemek jelentős részének maga is fogyasztója, vagy legalábbis tisztában van a településre gyakorolt pozitív hatásaival. (Szeged esetében a lakossági megkérdezések eredménye összességében kedvező képet ad, azonban még aránylag magas a turizmushoz negatívan viszonyulók száma (22%).)

Turizmuson nem nemzetközi, hanem belföldi és nemzetközi turizmust értünk. A stratégia meghatározásánál általában nem gondolunk az ilyen irányú piacszegmentációra (más a helyzet természetesen az operatív programozás esetében). Ezt azért tartjuk fontosak hangsúlyozni, mert egyrészt a belföldi turizmus növekvőben 79


van, és valószínűleg Szeged és térsége számára is növekvő látogatói kör, másrészt még a látszatát is szeretnénk elkerülni annak, hogy más kínálati struktúrát teremtsünk e két fogyasztói szegmens számára.

A turizmusstratégia meghatározásának legalapvetőbb szempontja, amely minden mást megelőz, a fenntarthatóság és integrált turizmustervezés – a fejlesztés negatív hatásainak elkerülése – elveinek maradéktalan érvényesítése.

A helyi adottságok (benne a természeti környezet is), az örökség megóvásának és a turizmus fejlesztésének összeegyeztetése rendkívül fontos. A helyi társadalmi és gazdasági fejlődés és a turizmus közötti szinergisztikus kapcsolatok és feszültségek elemzése is feltétlenül szükséges.

A stratégiatervezésnél figyelembe kell venni, hogy Szeged turizmusában a jelenleg preferált területek a későbbiekben sokkal inkább döntő szerepet játsszanak a város arculatának megformálásában.

A turizmus tudatos fejlesztése nélkül is kialakul a turizmusnak valamilyen rendszere a spontán fejlődés következményeként, ami a legelemibb vonzerők érvényesülését eredményezi. Nem lenne célszerű e szempont figyelmen kívül hagyása a tudatos fejlesztés stratégiájának kialakításakor sem. Az előzőekből következően a fejlesztési stratégia lényege – akár mint hosszútávú cél, fejlesztési alapelv és jövőkép is: Szegeden a turizmus olyan irányú fejlesztése, amely megfelel a város lakosságának, illeszkedik a városfejlesztés általános elveihez és a megvalósítás a mennyiségi növekedést is szem előtt tartva minőségi változást is eredményez. A turizmus olyan irányú fejlesztése a fenntartható fejlődés elveinek alapján, elsősorban az adottságokra, de a fejleszthető attrakciókra, vonzerőre is építve, mely a városnak és térségének sajátos arculatot ad, gazdasági fejlődést eredményez, nagyban hozzájárul az ott élő lakosság életminőségének javulásához, a természeti környezetre és az épített örökségre nem fejt ki negatív hatást. A turizmusstratégia érinti, megvalósítása esetén előnyösen befolyásolja a város és térségének gazdasági, társadalmi – kulturális életét és ökológiai környezetét is. 80


III.2 A stratégiai program közvetlen céljai A stratégiai közvetlen célok meghatározásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a stratégia alapján történő fejlesztés, fejlődés minden, a turizmusban résztvevő szereplő számára valamilyen módon hasznos legyen, fejlődést generáljon, további lehetséges fejlődési irányokat nyisson meg, és hosszútávon fenntartható legyen.

III.2.1 A Turisztikai Koncepció turizmusfejlesztési céljaival összhangban a városba érkező turisták számának és a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának tartós növelése, az átlagos tartózkodási idő meghosszabbítása, a forgalom szezonális ingadozásának csökkentése.

III.2.2 Turisztikai termékfejlesztés, amelyet a különböző tervezési és fejlesztési szintek determinálhatnak. Olyan termékstruktúra kialakítása, mely megfelel Szeged és környéke adottságainak, kialakult intézmény és szervezeti rendszerének és harmonizál a turizmus általánosan tapasztalható fejlődési trendjével, illetve azt segíti, hogy kedvező hatással bírjon a város fejlődésére gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból egyaránt. III.2.3 A keresleti és kínálati oldal (a turisták, a turizmusban (is) érdekelt vállalkozások,

szervezetek)

elégedettségének

növelése.

A

turisták

esetében

a

leghatékonyabb eszköz e cél eléréséhez a szolgáltatások színvonalának emelése, míg vállalkozások, intézmények esetében a jövedelmezőség. A hasznosság elvének tágabban értelmezett érvényesülése nem minden esetben jelent jövedelemnövekedést is. Nem elvárható azonban olyan fejlődés, amely nem eredményezi e folyamatban a szereplők anyagi hasznának növekedését, hiszen közvetlen motiváló erején túl ez biztosítja a forrást a további fejlesztésekhez is. III.2.4 Tudatos, a városmarketing célkitűzéseivel harmonizáló turisztikai arculatépítés, Szeged és térsége pozitív imázsának fokozása. A városmarketingnek csak egy része a turizmus, de olyan része, amely mint cél és eszköz egyaránt igen hatékony. A turizmus fejlődése minden más gazdasági ágazat fejlődése számára is fontos, hiszen a 81


turizmus egyes területei számos esetben nem egyértelműen turisztikai területek (például horgászat, vadászat) és multiplikátor hatásuk nyilvánvaló. III.2.5 Hatékonyan és koordináltan működő helyi intézményrendszer kialakítása. A város turizmusfejlesztésében közvetlenül érintett intézményrendszer hatékony működésének előfeltétele, hogy legalább egy fő, az egyes szervezeti egységek koordinálásáért felelős személy tevékenykedjen az Önkormányzat mindenkori illetékes irodáján, aki ilyen módon rálátással bír a város teljes turisztikai struktúrájára, így érdemben

tud

közreműködni

az

Önkormányzat

turisztikai

témájú

döntéselőkészítésében. III.2.6 A fenntartható turizmus szempontjainak biztosítása és az integrált turizmustervezés megvalósítása. Ezen alapelvekre minden célmeghatározásnál, fejlesztési döntésnél és annak megvalósításakor is hangsúlyozottan tekintettel kell lenni. III.2.7 A lakosság életminőségének javítása. Ez csak az előző célok megvalósulása esetén következhet be. Olyan fejlesztéseket egy turisztikai fogadó területen, amelyeknek nem célja az ott élő lakosság életminőségének javítása, nem célszerű megvalósítani. A rossz, vagy nem egészen sikeres megvalósulás is magával hozhatja még e cél nem, vagy nem 100%-os teljesülését, de hosszabb távon ez olyan helyi konfliktusokat eredményez, ami a városban és környezetében nem a fejlődést, hanem éppen annak hiányát okozza.

III.3 A stratégiai program céljainak dimenziói A turizmusfejlesztés a városfejlesztés része és ennek szem előtt tartásával a stratégiai program céljainak dimenziói a következők szerint is elemezhetők:

gazdasági dimenziók

társadalmi dimenziók

ökológiai dimenziók

A stratégiai program dimenziói és a célok e szerinti csoportosítása nem különbözik lényegében az eddig felsoroltaktól, de szükséges a célok ilyen szempontok szerinti vizsgálata is. Ennek alapján egyértelműen érzékelhetőek azok az előnyök, amelyek a stratégia alapján 82


megvalósuló fejlesztés eredményeként bekövetkeznek. A fejlesztési stratégia alprogramjai és részprogramjai is e dimenziókat kell, hogy szolgálják.

III.3.1 Gazdasági dimenziók A turizmus fejlesztésének stratégiája elsősorban természetesen a turizmusra, mint a gazdaság egy területére vonatkozik, nem elhanyagolva a turisztikai keresletteremtés és kínálatfejlesztés más dimenzióit sem. Mint minden fejlesztési tevékenység, jelen elképzelések is csak akkor hasznosak, ha azok fő céljai között szerepel e (gazdasági) vonatkozásban a foglalkoztatás, a jövedelmek növekedése, valamint a bel- és külföldi tőke bevonása, a gazdasági szerkezet - megfelelő ütemű - kedvező átalakítása, diverzifikálása. E célok megvalósulása az alábbi fő tényezőket feltételezi:

a látogatók elégedettségének biztosítása

a tartózkodási idő növelése mind a belföldi, mind a külföldi látogatók esetében (el kell érni, hogy az egyéni tranzit utazók megálljanak Szegeden; a Szabadtéri Játékok idején a kirándulók jelentős számban váljanak turistává)

a turisztikai kapacitások főszezonon kívüli jobb kihasználása

felesleges kapacitások kialakulásának elkerülése.

III.3.2. Társadalmi dimenziók E dimenzió lényege – a stratégiai fejlesztés sikeres megvalósulása estén –, hogy a már említett hatások eredőjeként, egyfajta Szeged-identitás alakuljon ki a helyi lakosságban. A célkitűzéseket abból a szempontból is értékelni kell, hogy azok a város és térsége lakosságának megelégedettségét, valamint ezzel együtt egy sajátos turisztikai arculat kialakulását eredményezik-e. Ennek értelmében a kívánt integrált turizmustervezés alapvető elemeként minden fejlesztési elképzeléshez Társadalmi Hatásvizsgálatnak kell kapcsolódnia. E dimenzióban kifejezésre jut a másik kettő eredményessége is. A fő cél tehát e vonatkozásban:

a város polgárainak a várossal való azonosulása, a Szeged tudat kialakítása

Szeged egyedi turisztikai karakterének kialakítása

a városrészek önmegvalósító törekvéseinek felkeltése és támogatása, melynek hatásaként a belváros zsúfoltsága csökkenhet, mialatt a város más részein új 83


alcentrumok alakulhatnak ki, ami az ott élők életminőségét javíthatja, és egyúttal csökkentheti a rendezett, vonzó centrum, és a kihalt, rendezetlen külső kerületek közti különbséget. E dimenzió céljainak meg nem valósulása állandó kétségeket, bizalmatlanságot és vitákat eredményez a későbbi fejlesztések meghatározásakor is, ami a különböző érdekek egyeztetésekor nem kompromisszumra törekvést, hanem széthúzást és önérdek érvényesítésre törekvést eredményez. III.3.3 Ökológiai dimenziók A turisták nagy száma és állandó jelenléte nemcsak gazdasági hasznot jelent, hanem adott esetben a természeti és épített környezet védettségi fokát emelheti, illetve helyreállítását eredményezheti, de igen jelentős károkat is okozhat. A városi turizmus estében sem jelentéktelen e hatás, mivel egy hely sokáig képes fenntartani –jelentős vonzerő esetén – népszerűségét még akkor is, ha a turizmus által okozott károk már funkcionálisan nem képesek azt az élményt nyújtani, ami elvileg lehetséges és elvárható volna. A látogatókat szállító közlekedési eszközök okozta zaj és kipufogógáz környezetkárosító hatásán túl a turizmus következményeként jelentkező több szennyvíz, és szemét és annak kezelése, valamint a növekvő energiafelhasználás szintén új problémákat vet fel. A városi turizmus ökológiai problémáinak megoldását nem szabad utólag, a már megnövekedett igények jelentkezése után elvégezni, hiszen ez akkor már károkat is okoz. Cél a károk megelőzése, illetve minimalizálása. E dimenzió vonatkozásában kijelölhető fő célok érvényesítése elengedhetetlen, melyek lényege, hogy a környezetvédelmi szempontokat a turizmus minden területén figyelembe kell venni:

környezetbarát városi közlekedési rendszer kialakítása

a belváros és az estlegesen kialakuló kisebb centrumok autóforgalmának minimalizálása

a szálloda és vendéglátóipar által felhasznált energia lehető legalacsonyabb szinten tartása

a szálloda és vendéglátóiparban, de más területeken is a környezetbarát beruházások

és

gazdálkodás

ösztönzése,

minimalizálva

ezzel

a

környezetszennyező anyagok kibocsátását

84


a biogazdálkodás, a teljes értékű élelmiszerek előállításának és éttermi kínálatban való megjelenésének ösztönzése.

III.4 Stratégiai célok Prioritásai és az azokból eredő alprogramok

1. Turisztikai termékfejlesztés és megfelelő termékstruktúra kialakítás

2. A városba érkező vendégek számának és az átlagos tartózkodási időnek a növelése, szezonalitás csökkentése

3. A keresleti és kínálati oldal elégedettségének növelése

4. Tudatos városmarketing és azzal harmonizáló turizmusmarketing

5. Hatékonyan és koordináltan működő intézményrendszer

→

→

→

→

→

1.1. Kulturális turizmus fejlesztése 1.2. MICE turizmus fejlesztése. 1.3. Egészségturizmus 1.4.”Szeged attrakció” programcsomagok 1.5. Szeged térségéhez közvetlenül is kapcsolódó turisztikai kínálat (horgász, kerékpár, vizi, falusi turizmus stb.)

2.1. A megújított turisztikai kínálatra épülő promóciós és image teremtő tevékenységek fokozása. 2.2 Programkínálat ismertségének növelése 2.3. Rendezvények torlódásának elkerülése, hatékonyabb összehangolása 2.4. A város megközelíthetőségének javítása 2.5. Városkörnyéki (térségi, kistérségi) programajánlatok 3.1 A látogatók elégedettségi szintjének növelése a városban és a szolgáltató helyeken 3.2 Jövedelmezőség emelése 3.3 Turisztikai célú fejlesztések kiemelt támogatása 3.4 Szolgáltatási színvonal általános emelése 3.4 Minőségbiztosítási és ellenőrzési rendszerek kiépítése 4.1 Városmarketingért felelős személy alkalmazása az Önkormányzatnál 4.2 Városmarketing koncepció elkészítése 4.3 Turizmusmarketing terv integrálása a városi koncepcióba és következetes megvalósítása 5.1 Intézményrendszer koordinálásáért és a turizmussal kapcsolatos döntéselőkészítésért felelős személy alkalmazása az Önkormányzatnál 5.2 Hatékony fórum és kapcsolatszervezés 85


6. Fenntartható turizmusfejlődés biztosítása

7. Lakosság életminőségének javítása

→

→

6.1. A közlekedési eszközök káros anyag kibocsátás és zaj ártalmainak csökkentése, a mechanikus rongálásból adódó károk minimalizálása. 6.2. A Tisza árterületének, a város parkjainak fokozott védelme. 6.3. Hulladékkezelés 6.4. A kistérségi területeken a biogazdálkodás ösztönzése. 6.5. Zsúfoltság csökkentése 6.6. Alternatív energiaforrások felhasználásának ösztönzése 5.1. A zsúfoltság csökkentése 5.2. A turisztikai rendezvények negatív hatásainak csökkentése 5.3. A helyi lakosság individuális környezetének fokozott védelme. 5.4. A várossal való azonosulás megteremtése

III.4.1 Turisztikai termékfejlesztés A program célja: A város turizmusában ma is igen jelentős (súlyponti) elemek megerősítése, fejlesztése, valamint új termékek kialakítása és piaci bevezetése. Ezek mellett természetesen szükség van olyan kínálati elemek létrehozására, fejlesztésére is, amelyek ugyan nem tartoznak az úgynevezett stratégiai termékek körébe, de azokat kiegészítik, mivel csak e területekkel együtt válhat Szeged turizmusa a város fejlődését meghatározó, dinamikusan fejlődő ágazattá. A komplexitás elve nem csupán a turizmus egésze fejlesztésének követelménye, ezt az elvet érvényesíteni kell az egyes termékek kialakításakor is. (Itt természetesen nemcsak a programcsomagok, mint termékek kialakításának esetére kell gondolunk, hanem akár egy autóparkoló létesítésénél is fontos elvre.) A termékfejlesztésnek azt kell eredményeznie, hogy a városnak sajátos turisztikai arculata alakuljon ki, olyan, amivel Szeged és térsége bekerülhet a belföldi turizmus számára legfontosabb fogadó területek közé, és képes a nemzetközi piacon is komoly vonzerőként megjelenni. 86


Ez az alprogram a következő, - a termékfejlesztés fejezetben részletesen kidolgozott területekre koncentrál: MOTIVÁCIÓ SZERINT

SPECIÁLIS CÉLCSOPORTOK SZERINT 1. Kulturális turizmus 2. MICE turizmus 3. Egészségturizmus

5. Ifjúsági és senior turizmus 6. Családi üdülés, vagy „Szegedi attrakció” programcsomagok 7. A Szegedi Kistérség, illetve a város szűkebb környezetéhez kapcsolható turisztikai kínálat (ökoturizmus, lovasturizmus, falusi turizmus, horgász- és vadász turizmus, bor- és gasztronómiai turizmus)

4. Aktív turizmus

A fejlesztés szükségessége: Szegednek olyan termékek fejlesztésére és kialakítására van szüksége, melyekhez jó adottságokkal rendelkezik, valamint hagyományosan legkeresettebbek a jelenlegi turisztikai kínálatban, illetve irántuk a piacon trendszerű keresletnövekedés várható. Emellett fejlesztésük összhangban kell, hogy álljon más, a várost érintő fejlesztési programokkal, a már jelzett, elemzett problémák (szezonalitás, jövedelemtermelő képesség stb.) megszűnését kell eredményeznie és ugyanakkor a fenntartható fejlődés követelményeinek is meg kell felelniük, minimalizálva a negatív környezeti, társadalmi, kulturális hatásokat. Tudatos termékfejlesztés nélkül a turizmus nem válik olyan területté, amely a városfejlesztési politika számára tervezhető, irányítható és jelentős gazdasági tényezőt jelent. A fejlesztés hatása:

a) A szezonalitás csökkenése A preferált területek jelentős részben nem, vagy nem csak a nyári idegenforgalmi főszezon tipikus kínálati elemei, hanem sokkal inkább az azon kívüli időszakra jellemzőek. Nem csökkentve ugyanakkor a főszezon forgalmát sem, hiszen annak hagyományos elemei is e fejlesztendő területek közé tartoznak (kulturális turizmus, üdülési célú turizmus). Ennek következményeként a turisztikai kapacitások kihasználtságának ingadozása is csökken.

87


b) A jövedelmek növekedése A fejlesztendő területek között található a hivatásturizmust magában foglaló MICE turizmus, aminek jövedelemtermelő képessége a legmagasabb – a magas színvonalú (és viszonylag drágább) szolgáltatások igénybevétele miatt. E miatt a helyi vállalkozások kapacitásainak kihasználása, árbevételeik, és befizetett adóik összege is nő. A turisztikai vállalkozások alkalmazottainak jövedelme is nő azáltal, hogy a kisebb ingadozások a kapacitáskihasználtságban kiegyenlítettebb és hosszabb idejű foglalkoztatást igényelnek.

c) Az átlagos tartózkodási idő növekedése: A termékfejlesztés olyan területeket kell, hogy érintsen elsősorban, amelyek egyrészt önmagukban is hosszabb tartózkodást igényelnek és ez jellemző is rájuk (MICE, egészségturizmus, falusi turizmus), másrészt olyan területeket, amelyek kiegészítő jellegűek (horgász, sport, Szegedhez és térségéhez kötődő programcsomagok) és a turizmus úgynevezett lágyabb formáit képviselik, de ugyanakkor nagyon alkalmasak arra, hogy egy desztinációban meghosszabbítsák az ott-tartózkodást. Nem feledve természetesen Szeged vonzerejét úgysem, mint fontos tranzitállomást.

d) Elégedettebb látogatók A komplexebb termékkínálat sokszínűsége miatt a turisztikai piacon növeli a fogyasztói elégedettséget, ami a pozitív imázs kialakításához, kialakulásához elengedhetetlen. Az elégedett látogatók visszatérési esélye nagy és az úgynevezett. „szájreklám” kedvező hatása sem jelentéktelen, s mindez költségkímélő reklámként is felfogható.

e) Szeged image növekedése A minőség fokozása a város turizmusát meghatározó - stratégiai - termékek estében fokozottan hozzájárul a város ismertségének és kedveltségének a növekedéséhez, ami a Szeged image alapja. Önmagában a termékfejlesztés természetesen nem eredményezi ezt, de a folyamatosan magas szintű és megvásárolt kínálat ennek alapvető tényezője.

88


f) A helyi lakosság életminőségének javulása A foglalkoztatottság növekedése, a helyi lakosság által is igénybevett szolgáltatások színvonalának emelkedése növeli a városban és térségében lakók komfortérzését, életminőségét, ami a lakóhellyel való azonosulás alapja. Ez annál is inkább bekövetkezhet, mivel a termékfejlesztés olyan területeket érint, amely a lakosság széles rétegeinek igényeivel találkozik: helyi és idelátogató fiatal és idősebb korúak, családosok számára is kínált szolgáltatások (aktív üdülések, kulturális programok, egészségturizmus, falusi üdülés). Elérhető, hogy a helyi lakosság elégedettsége növekedjen úgyis, mint a turisztikai termékek fogyasztója és úgyis, mint annak szolgáltatója, valamint, mint mindennek a közvetett haszonélvezője. III.4.2 A városba érkező vendégek számának, és az átlagos tartózkodási időnek

a növelése, a szezonalitás csökkentése Ez a stratégiai cél számos érintkezési pontban harmonizál a termékfejlesztéssel, úgy is mondhatjuk, hogy a termékfejlesztési alapelveinek következetes betartásával teljesülnek a vendégszám és az átlagos tartózkodási idő növelésére, valamint a szezonalitás csökkentésére irányuló program alapfeltételei. Az alprogram részprogramjai:

A megújított turisztikai kínálatra épülő promóciós és image teremtő tevékenységek fokozása

A programkínálat ismertségének és elismertségének növelése

Rendezvények torlódásának elkerülése, hatékonyabb összehangolása

A város megközelíthetőségének javítása

Városkörnyéki (térségi, kistérségi) programajánlatok

A program célja: Szeged olyan turisztikai desztinációvá alakítása, amely vonzerejének növekedése, turisztikai arculatának egyedisége következtében felkerül a hazai és külföldi látogatók mentális turisztikai térképére. El kell érni, hogy Szeged neve mint az Európai Unió határán lévő nagyváros minél szélesebb körben legyen ismerős Európában.

89


A fejlesztés szükségessége, megoldandó feladatok Keresett turisztikai fogadó területet kialakítani csak úgy lehet, ha kialakul a desztináció iránt jelentkező kereslet, amelynek folyamatos az utánpótlása, mert a vonzerő intenzitása folyamatosan erre motivál. Ehhez szükség van olyan piaci szegmensek meghatározására, melyek a kereslet jelentős részét reprezentálják. Fontos a potenciálisan utazásuk céljának Szegedet választó látogatók elérése megfelelő információkkal. A látogatókkal folytatandó kommunikáció nem lehet túl általános, nem szólhat egyszerre mindenkihez, hatékonysága csak az információk viszonylagosan pontos helyre történő eljuttatásának lehet következménye – ennek figyelembe vételével kerülhet sor a turizmusmarketing cselekvési terv kidolgozására is (lásd később). A vendégszám növekedése és az arra tett erőfeszítések rövidtávon hozhatnak eredményt, de ez csak akkor lehet tartós, ha a turisták pozitív élménnyel távoznak a városból és környékéről: ennek feltétele természetesen az igényeknek és adottságoknak megfelelő termékstruktúra. Az itt tartózkodó vendégek elégedettségének elérése nemcsak a turisztikai szolgáltatások terén fontos: a látogatók számtalan más területen is interakcióba (parkoló ellenőrök, tájékoztató táblák, bolti alkalmazottak, helyi lakosság) kerülnek, s ezek is meghatározóak az élményt illetően. Pozitív interakciós élmények nélkül a látogatókban nem alakul ki, de legalábbis nem tudatosodik a vendégszeretet, amely nélkül a fogadóhely vonzerői nem motiválóak még az odautazásra sem, és sokkal kevésbé a hosszabb otttartózkodásra. A turizmus rendkívül érzékeny a fogadóhely társadalmi-gazdasági mikrokörnyezetére. Ahol a látogatók kedvezőtlen tapasztalatokat szereznek, azt a területet előzetes szándékukkal ellentétben hamarabb elhagyják, soha oda vissza nem térnek és nem ajánlják másnak sem. A turizmus fejlesztése tehát elképzelhetetlen az alapvető társadalmi-gazdasági problémák megoldása nélkül. Fokozottan érvényesül ez Európában, ahol az ilyen jellegű problémák viszonylag megoldottnak tekinthetők és az ezekkel való találkozás frusztráló élmény lehet a turisták számára. Fontos annak megvalósítása, hogy a városba látogatók ne unatkozzanak, megfelelő programokkal találkozzanak a városban és környékén, valamint azok elérhetősége is problémamentes legyen. Pár napos egyhelyben tartózkodás – a felmérések szerint – már motiválttá teszi szabadságuk idején az embereket a rövid, pár órás helyváltoztatásra. E szempontból igen fontosak a Szeged térségében rövid idő alatt, könnyen elérhető élmények, 90


az ezeket kínáló szolgáltatások. Ebben az esetben – bár soha nem mellékes – a külső és belső megközelíthetőség különösen nagy jelentőségű, ami magában foglalja a helyközi és helyi közlekedést, azok igénybevételi elérhetőségét, az információkhoz való hozzájutást stb. A programozás a turisztikai szolgáltatások piacán rendkívül fontos feladat, része a terméknek, a jól működő piacnak, a turizmusmarketingnek. Programozáson jelen esetben a kínálat időbeni széthúzását értjük. Ennek több mozzanata is van:

a kínálati elemek torlódásának elkerülése, tudatosan egyenletes eloszlása,

a turisztikai főszezonon kívüli időszak kínálatának megteremtése,

azon piaci szegmensek megnyerése, amelyek kereslete erre irányul.

A fejlesztés hatása a) A városba érkező vendégszám növekedése: a megfelelő marketingmunkával kialakított és értékesített termékek megnövelik a város vonzerejét főszezonon kívül is, ami a Szegedet önálló turisztikai célul választók számának növekedését is eredményezi. Ugyanilyen hatása van a látogatók elégedettsége növekedésének, hiszen közöttük nagy lesz a visszatérő vendégek aránya és a szájreklám hatása sem jelentéktelen. b) Az átlagos tartózkodási idő növekedése: a városkörnyéki programok és igénybevételük elérhetőségének megszervezése többnapos itt-tartózkodást eredményezhet. c) A jövedelmek növekedése: több vendég hosszabb időn keresztül többet költ. A vállalkozások bevételein túl megnő más szervezetek jövedelme is elsősorban az adók és vállalkozók megrendeléseinek és alkalmazottai jövedelmének növekedése révén. d) Nő a foglalkoztatottság: és nemcsak a városban, de azon kívül is. A szezonális foglalkoztatottság a kiegyenlítettebb forgalom növekedéseként csökken, de a nagyobb vendégforgalom több munkaerő foglalkoztatását is igényli e munkaerő igényes ágazatban. e) A helyi lakosság életminőségének javulása: a szolgáltatások megközelíthetőségének (infrastruktúrának) a fejlesztése, a zsúfoltság csökkenése, a jövedelmek növekedése mind olyan tényezők, melyek növelik a helyi lakosság komfortérzését az adott helyen.

91


III.4.3 A keresleti és kínálati oldal elégedettségének növelése Ezen alprogram kapcsolata a legszorosabb talán az összes, prioritásként kezelt alprogrammal,

hiszen

azok

megvalósulásával

párhuzamosan,

vagy

azok

sikeres

megvalósulására épülve realizálódhat csak: például a nem megfelelő termékfejlesztés sikertelen vállalkozásokat és kevés turistát eredményezhet, ugyanígy, a helyi szolgáltatások igénybevételében a turisták miatt korlátozott, vagy a megnövekedett forgalom és túlzsúfolt belváros miatt frusztrált lakosság turisták iránti negatív attitűdje a turizmus növekedésének félúton gátat szabhat. Mint említettük a turisták esetében e cél eléréséhez a szolgáltatások színvonalának emelését, a szolgáltatás-ár viszonyának rendezését, a turizmus és környezetének (társadalom, gazdaság, természeti környezet) harmonikus egységét kell biztosítani, valamint a helyi lakosság tudatformálásával a vendégváró és vendégszerető Szeged valós képét kell kialakítani. A vállalkozások, intézmények esetében a vendégszám, illetve a szolgáltatást igénybe vevők számának növekedéséből eredő jövedelmezőség vezet elégedettséghez. A vállalkozások kedvező jövőképét formálhatja az is, hogy a támogatási rendszerben kiemeltebb szerepet kapnak, illetve különböző gazdasági engedményekkel (adókedvezmény stb.) motiváltak a Szegeden való hosszú távú működésben. A vállalkozások elégedettségének szintjét emelheti, ha szolgáltatásaikat egy tudatosan irányított és megjelentetett kínálati palettán

szerepeltethetik, ha

az

elvárásaiknak

megfelelő

módon

történik

Szeged

„reklámozása”, vagy éppen, ha bevételeik egyenletes eloszlását Szeged nagyrendezvényeinek összehangolása, illetve éves és nem szezonális tartamú szervezése segíti. Az elégedett látogatók visszatérési esélye nagy, a város jó hírét viszik magukkal, ami nem más, mint a leghatékonyabb, de legolcsóbb reklám. Részprogramjai A látogatók elégedettségi szintjének emelése a városban és a szolgáltató helyeken egyaránt (árképzés, kínálatbővítés stb.)

A jövedelmezőség emelése, illetve az emeléséhez szükséges feltételek megteremtésének elősegítése

A turisztikai célú fejlesztések kiemelt támogatása

A szolgáltatási színvonal általános emelése

Minőségbiztosítási és ellenőrzési rendszerek kiépítése

92


A fejlesztés szükségessége, megoldandó feladatok A turisztikai fejlesztések alapelve és megkövetelt eredménye is az elégedettség növelése. Számos hiányosságra mutatott rá a turisták és a vállalkozók körében végzett kérdőíves felmérés (lásd. részletesen a Helyzetelemzés című fejezetben), mely legtöbb esetben azt eredményezte, hogy az érintettek nem voltak megelégedve: a turisták például a választott szálláshellyel, a vállalkozások Szeged programjainak összehangoltságával.

A fejlesztés hatása a) Nő a városból elégedetten távozó turisták és ezáltal a városba érkező vendégek száma b) A városban és a kistérségben egyaránt növekszik a vállalkozói kedv, a turisztikai vállalkozások száma c) A turisztikai bevételek növekedéséhez a kereslet növekedése és a kínálati oldal szereplőinek jövedelmezősége egyaránt jelentősen hozzájárul, így újabb fejlesztésekhez felhasználható forrás és alap képződik d) Az ár és szolgáltatás között hosszútávon egyensúly alakul ki e) A potenciális turista a „jó hírnévnek” köszönhetően előnyben részesíti Szegedet a többi, hasonló adottságokkal rendelkező nagyvárossal szemben f) A

potenciális

befektető,

illetve

vállalkozó

a

kedvező

feltételeknek

(kedvezmények) köszönhetően Szegedet választja

III.4.4 Tudatos városmarketing és azzal harmonizáló turizmusmarketing A kialakított termékstruktúra a turisztikai piacon természetesen eleve meghatározza a város turisztikai arculatát is. A kínálati struktúra alakítása és piacra vitele, a promóciós tevékenység azonban nem olyan feladatok, amelyeket egyszer kell elvégezni, hanem a rendszer hosszabb távon való tudatos működtetését is biztosítani kell. Szükség van arra, hogy a turizmust a városi adminisztrációban olyan szakemberek irányítsák, szervezzék, akiknek ez – és kizárólag ez – a feladatuk, vagyis a turizmus önálló szakterület legyen. Mindezt a szintén önálló területként kezelendő városmarketinggel összhangban lehet és kell elképzelni és megvalósítani.

Ezen alprogram a következő részprogramokat foglalja magában:

Városmarketingért felelős személy alkalmazása az önkormányzat illetékes irodáján 93


Városmarketing Koncepció elkészítése

A

turizmus

marketingtervének

integrálása

a

városi

koncepcióba

és

következetes megvalósítása

A fejlesztés célja: A városok fejlődésének egyre inkább fontos tényezőjévé válik a turizmus és tekintettel jövő évi európai uniós tagságunkra is, Szeged vonatkozásában jelentősége minden bizonnyal növekedni fog, így fontos, hogy a város arculatának alakításában célként és a cél hatékony megvalósítási eszközeként is helyet kapjon a Szeged turisztikai kínálatának kiajánlása, egy vonzó „Szeged kép” kialakítása. Ha a városmarketing a városi adminisztrációban periférikus terület, amellyel időnként foglalkoznak csupán, minden bizonnyal a turizmus fejlődésének is gátló tényezőjévé válik: önálló szakterületté válása a városi adminisztrációban elengedhetetlen. Ez biztosíthatja jelen fejlesztési program és e koncepció részeként kidolgozott marketing terv megvalósulását, a hosszabb távon is jól működő turisztikai piac működését.

A fejlesztés szükségessége, megoldandó feladatok A turisztikai piacon közvetlenül a turisztikai termékeket (szállás, étkezés, idegenvezetés) vásárolják meg, de nem ezek jelenti elsősorban a vonzerőt, nem ezért utaznak ide a látogatók, hanem a város mindenféle adottságaival, rendezvényeivel jelenti számukra az utazási motivációt. A várost kell tehát a piacra vinni, eladni és ilyen értelemben maga Szeged város önálló kínálati elem a magyar és nemzetközi turisztikai piacon – legalábbis ez a cél. Nem várható el a vállalkozásoktól, hogy saját termékük értékesítése mellett ezt is ugyanúgy saját feladatuknak tekintsék. Szegedet a városi adminisztrációnak kell a piacon kínálni, szükség van arra, hogy legyenek csak ezzel foglalkozó szakemberek.

A fejlesztés hatása Kedvező városkép alakul ki a célcsoportokban, a potenciális turistákban, valamint a turisztikai vállalkozások, helyi szervezetek kiajánlásaikban következetesen alkalmazhatnak egy 94


egységes szlogent, utalhatnak „egy” vonzó képre Szeged esetében. Kialakul Szeged egyedi, egyedülálló, sajátos turisztikai és „általános” vonzereje: Szeged mint önálló utazási cél jelenik meg a nemzetközi és hazai turisztikai piacon, kedvelt célpontjává válik a nem egyértelműen kikapcsolódási, pihenési célú utazásoknak is.

III.4.5 Hatékonyan és koordináltan működő intézményrendszer Csak a megfelelő módon és kapcsolatrendszerben működtetett intézményrendszerrel, mint elvi infrastrukturális háttérrel lehet a különböző fejlesztéseket sikeresen megvalósítani, sőt azokat tervezni is csak ezt feltételezve lehet és indokolt. Egy a városvezetés alá tartozó koordináló és kapcsolattartó központ, felelős személy vagy személyek által irányított intézményrendszerben biztosított a turizmus összehangolt fejlesztése, a források hatékony elosztása, a turizmus kedvező és nem kívánatos folyamatainak felismerése, ellenőrzés alá vonása, illetve irányítása. Részprogramok: o Az intézményrendszer koordinálásáért és a turizmussal kapcsolatos döntéselőkészítésért felelős személy alkalmazása az önkormányzatnál o Hatékony fórum és kapcsolatszervezés megvalósítása Cél: A turizmus optimális fejlődését biztosító, annak ellenőrzésére és mérésére alkalmas intézményrendszer kiépítése.

A fejlesztés szükségessége, megoldandó feladatok Jelenleg is, de az Európai Unióhoz történő csatlakozással még inkább rendelkezésre állnak olyan anyagi erőforrások, amelyek a turizmus fejlesztését, vagy azt is célozzák, és amelyekhez a hozzájutás és a források elköltése speciális szakértelmet kíván, ami minden szinten nyilván nem lelhető fel. Az önálló turizmus szakterület a városi adminisztrációban többek között e szakértelem biztosítására is hivatott. A városfejlesztés többek között koordinációs tevékenység is. Alig van olyan területe a gazdaságnak, a társadalomnak, amelynek ne lenne hatása a turizmusra. A fejlesztési elképzelések és más intézkedések kölcsönös egyeztetése és koordinációja rendkívül fontos,

95


amelyet egy, a városvezetés berkeiben működő, az intézményrendszert és a turisztikai infrastruktúrát jól ismerő szakember(eke)t alkalmazó felelős központ végezhet hatékonyan. A fejlesztés hatása A források területi, célszerinti és szegmensek közti eloszlása ésszerűbbé válik. Szeged jelenleg a különböző termékek tekintetében való lemaradásának megszüntetéséért küzd (pl. fürdőfejlesztés) és elkerülik a turizmusban mutatkozó új trendeknek, az új keresleti igényeknek kielégítésére alkalmas adottságok termékké való fejlesztésének lehetőségei, így azok nem jutnak időben fejlesztési forráshoz. A támogatások, illetve forrásjuttatás szempontjából szintén kiemelt területté válhat a turizmusmarketing, mely eddig – a Szegedi Tourinform Iroda és a Szeged és Térsége Turisztikai Kht. erőfeszítéseinek és jelentős eredményinek ellenére - többnyire tervszerűtlenül, eseti jelleggel mutatkozott meg. A turizmus intézményrendszerét alkotó elemek közti kapcsolat és információáramlás megteremtésével a turizmus mérhetővé, ellenőrizhetővé válhat, ami a turizmusfejlesztési tervek eredményeinek biztosabb előrejelzését, a problémákra való gyorsabb és hatékonyabb reagálást teszik lehetővé. A koordinált intézményrendszer lehetővé teszi a hatékonyabb érdekegyeztetést és érdekérvényesítést, valamint interaktív és folyamatos fórum lehetőségét biztosítja az önkormányzat, a lakosság és turizmus szereplői számára.

III.4.6 A fenntartható turizmus szempontjainak biztosítása A fenntartható turizmus szempontjainak figyelembe vétele elsősorban a turizmusfejlesztés környezeti és társadalmi kapacitásainak megfigyelését, értékelését és az azokhoz történő alkalmazkodást jelenti. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a fenntarthatóság elve nem csupán a turizmusfejlesztés esetében betartandó elvárás, anélkül is jelentkező feladat a városfejlesztés egyéb vonatkozásaiban, sőt a hétköznapok szintjén mindennapi életünket befolyásoló magatartásnorma is egyben. Szeged turizmusfejlesztési stratégiája esetén a fenntarthatóság szempontjainak érvényesülését elsősorban a következő, a turizmusból adódó területeken tarjuk fontosnak hangsúlyozni:

A közlekedési eszközök károsanyag-kibocsátás és zaj ártalmainak csökkentése 96


Az

utak,

útburkolatok

megnövekedett

terhelésből

adódó

mechanikai

károsodásának minimalizálása, illetve gyors megszüntetése

A Tisza árterületének, a város parkjainak fokozott védelme

Hulladék- és szennyvízkezelés

A kistérségi területeken a biogazdálkodás ösztönzése.

Zsúfoltság csökkentése

Alternatív energiaforrások felhasználásának ösztönzése

Cél Olyan turizmus kialakítása, mely minimális káros hatással van a város és térségének természeti környezetére és társadalmára. A turizmus jelentőségének növekedése (a látogatók számának növekedése) fokozott környezeti károkat okozhat a fogadó területeken, de még az azt elérhető utakon is. Ezek elsősorban a közlekedési eszközök és a benne utazók által okozott környezeti károk. Közvetlenül szinte senkinek nem fűződik érdeke e károk mérsékléséhez. Az érdekeltség mindig közvetett, éppen ezért nehéz utólag eredményt elérni e területen. Nagyon fontos tehát a preventív jellegű beavatkozás. A fejlesztés szükségessége, megoldandó feladatok: A város zöld területeinek a védelme és növelése nemcsak környezetvédelmi, de olyan célból is, hogy azok a pihenés, kikapcsolódás és regenerálódás és esetleg a szórakozás helyszínei legyenek a város lakói és az idelátogató turisták számára is. A Tisza árterülete, a töltések rendkívül alkalmasak arra, hogy a belvárostól pár percre jó levegőn, szabadon mozoghassanak az emberek. Ehhez természetesen szükség van pl. az autó – gyalogos – kutyasétáltató forgalom összehangolására. Sokkal vonzóbb, emberibb és természetesebb, ha az autók és a kutyasétáltatók közlekedése a zöld területeken jobban korlátozott, mint az embereké. A fenntarthatóság elvei is ezt követelik. Jelenleg csak rendeletek szabályozzák (nem mindenki megelégedésére) pl. a kutyasétáltatást, de táblák már nem, nem is beszélve az ellenőrzésről, hasonlóan a zöld területeken (töltéseken) jogtalanul száguldozó járművekhez. Általános probléma a nagy vonzerővel rendelkező kínálati elemek (koncertek, jelentős műemlékek, sportrendezvények) iránti kereslet okozta zsúfoltság, mely tartósan vagy ideiglenesen károsíthatja a környezetet. A kereslet előre történő felmérése és szabályozása ezért igen fontos. Ugyanígy nagyon fontos az adott helyszínen a látogatók közlekedésének és általában magatartási szabályainak a meghatározása és udvarias, de határozott betartatása. 97


A fejlesztés hatása: A város vonzerejének növekedése: a kellemes, tiszta környezet növeli a látogatók elégedettségét, ami a többi kínálati elem vonzerejének intenzitás-növekedését is okozhatja. Nem elhanyagolható szempont ma már az utazási célok megválasztásában e tényező sem. A jövedelmek növekedése: közvetlenül ugyan ez nem jelentkezik, sőt, esetleg korlátozza azt, de közvetve, hosszabb távon mindenképpen. A környezet jelenben történő megóvása a jövőbeni védelem költségeit csökkenti. Az elégedettebb vendégkör visszatérése, a marketing tevékenység ilyen irányú támogatottsága miatti hatékonyságnövekedése szintén a költségek csökkenését eredményezik. A környezet védelmére fordított kiadások jövedelemként időben elnyújtva ugyan, de mérhetően jelennek meg az abban érdekelt szolgáltatások és termelő vállalkozások szintjén. A lakosság életminőségének javulása: a környezet jó állapota, a környezeti ártalmak csökkenése, a természeti környezet élvezhetősége fontos része a helyi lakosság életminőségének, javítja az ott élők egészségi állapotát is.

III.4.7 A lakosság életminőségének javítása Amennyiben a turizmus fejlesztésének céljai megvalósulnak, ez a megvalósulás eredőjeként ezen alprogram realizálódását jelentős részben magával hozza. Nem jelenti ugyanakkor azt, hogy ezen alprogram ne tartalmazna olyan részprogramokat, amelyek még feltétlenül szükségesek, hogy a város és térsége lakosainak életminősége a turizmus fejlesztésének következményeként javuljon. A stratégiai programnak, mint a turizmus fejlesztését hosszabb távon meghatározó elvek és célok összességének feltétlenül tartalmaznia kell a helyi lakosságnak a megvalósításban való érdekeltségének megteremtését is. E nélkül hosszabb távon csak ellenérdekek csapnak össze és bár ilyenek mindig léteznek, ez esetben széthúzással, ellenségeskedéssel és nem pozitív eredménnyel járnak együtt. Az alprogram a következő részprogramokat, mint célkitűzéseket tartalmazza:

A zsúfoltság csökkentése

A turisztikai rendezvények negatív hatásainak csökkentése

A helyi lakosság individuális környezetének fokozott védelme 98


A várossal való azonosulás, helyi identitás megteremtése

A fejlesztés szükségessége, megoldandó feladatok A helyi lakosság érdekeltségének megteremtése. Jelentős, hosszabb távon fenntartható, kiegyensúlyozott turizmus csak ott alakítható ki és tartható fenn, ahol ez a helyi lakosság érdekeivel is megegyezik. Ez a támogatás, vagy inkább sok esetben csupán nem ellenző magatartás nem alakul ki magától a helyi lakosság minden rétegében. Nem szorul bizonyításra a turizmusból közvetlen hasznot húzó lakosoknak az érdekeltsége. Ők azok, akiknek a turizmusban való jelenlétükből közvetlenül jövedelmük származik: az ott működő vállalkozások tulajdonosai és alkalmazottaik, a turizmust irányító és szervező intézmények alkalmazottai stb. Ők vannak ugyanakkor kevesebben a lakosság összességéhez viszonyítva. A lakosság másik része néha inkább a városba érkező látogatók által okozott kellemetlenségeket látja meg elsősorban. Ez a csoport az, amelynek érdekeltsége nem egyértelmű. Abban az esetben, ha a városban a látogatók számára kiépített szolgáltatások színvonala és mennyisége nő, ha a város rendezettebb, kevésbé szennyezett, mindenki számára pozitív élményt jelent, hiszen nem csupán az idelátogatók veszik igénybe a jobb szolgáltatásokat, nem csak számukra tiszták az utcák és terek, padok, nem kizárólag ők vesznek részt a rendezvényeken. Nem szabad azonban csak azon helyek, városrészek, szolgáltatások fejlesztésére koncentrálni, ahol többségében csak a turisták járnak, a helyi lakosság nem jellemzően fordul meg (ilyen kevés is van). Az érdekeltség kialakulása csak akkor képzelhető el, ha a lakosság érzékeli is, hogy érdekei érvényre jutnak. Ezért fontos ez esetben is a város lakosságával a kommunikáció, mégpedig interaktív módon (pl. Internet). Fontos, hogy a lakosság érezze, a városban a fejlesztések úgy történnek, hogy abban az ő véleményüket is figyelembe veszik, hogy az érdekeik általában érvényesülnek. A helyi lakosság turizmushoz való pozitív viszonyulását tudatosan (is) alakítani kell. Mivel a turizmus egyik fontos szereplője a helyi lakosság, a vele való kommunikáció fontos tényező az ágazat sikerét illetően. Az egyik olyan interakcióról van szó, amely mind a turisták mind pedig a lakosság számára igen fontos (vendégszeretet, vagy annak hiánya a turisták részéről – agresszív vagy éppen elnéző magatartás a néha kialakuló zsúfoltság, zaj, szemét iránt) és megoldandó feladat olyan eredmény megteremtése, amely pozitív élményt jelent a látogatók részére, és pozitív hozzáállást a lakosság részről. 99


A fejlesztés hatása A lakosság komfortérzetének, életminőségének növekedése a szebb, tisztább környezet következtében. A szebb, rendezettebb, tisztább környezet mindenképpen olyan tényező, amely ellen senkinek nem lehet kifogása, sőt tetszést vált ki a lakosságból. További haszna lehet ennek a turizmuson túlmutatóan: a tisztaság megtartására mindenki sokkal inkább képes és esetleg törekszik is rá, mint annak megteremtésére. A negatív hatásoktól mentes turizmus, vagy legalábbis azok minimalizálására törekvés szimpatikus a helyi lakosság számára. A turizmussal és várossal történő azonosulás természetesen jön létre, hiszen mindenki számára vonzó, ha lakóhelyét mások is (a látogatók) annak találják, és ő is jól érzi ott magát. A várost irányító szervezetek támogatottságának növekedése. A lakosság és a város irányító szervezeteinek a mindennapi életben természetessé váló kommunikációja, a város lakosságának mindennapi lehetősége a vélemény-nyilvánításra és ezekre történő közvetlen vagy közvetett reagálás szintén olyan tényezők, melyek tetszést váltanak ki, és támogatottságot eredményeznek. A város lakossága életminőségének javulása és Szeged-identitásának kialakulása. Nem csupán ezen alprogram, de az előzőek megvalósulásának eredményeként is létrejön az identitástudat, amely nélkül hosszabb távon hatékony turizmusfejlesztés nem valósulhat meg.

III.5 Közreműködők A termékfejlesztés megvalósítása nem egy szervezet feladata. Maga a termék a piacon jelenik meg, ott felkínálják megvásárlásra a közvetlen haszonszerzés érdekében. A termék létrehozásában mindannak részt kell vennie, aki az értékesítésből közvetve vagy közvetlenül hasznot remél és természetesen, akinek felelőssége a város és térségének fejlődése. A turisztikai kínálat igen sajátos, jelen esetben is részei annak Szeged város természeti és épített adottságai, kultúrája, az itt előállított termékek és szolgáltatások. A megvalósításban nem nélkülözhető egyetlen – a turizmus fejlesztésében érdekelt – szereplő részvétele sem. Ez részben különböző mértékű anyagi, részben más területeken történő szerepvállalást jelent.

100


A turisztikai vállalkozások szerepvállalása egyértelmű. Ezen és csak ezen a piacon működnek, elemi érdekük egy jól működő, szervezett és fejlődő turisztikai piac. A helyi önkormányzat, mint a város gazdája, a turizmus jelenlegi és jövőbeli hatékony működéséért felelős, szerepvállalása a következő területekre kell, hogy elsősorban kiterjedjen:

önálló turisztikai menedzsment létrehozása és fenntartása

kommunikáció a helyi vállalkozókkal, a lakossággal és a látogatókkal

anyagi részvállalás a turizmus fejlődését eredményező nem profit célú fejlesztésekben

koordináció a fejlesztésekben, a különböző területekkel, szervezetekkel

a fejlesztési célok megvalósításában a résztvevők motiválása, ösztönzése

a turisztikai fejlesztési terv megvalósítása

Helyben működő hatóságok, hivatalok, akik munkájukkal segítik a vállalkozások tevékenységét és a látogatók ügyeinek intézését (rendőrség, határőrség, adóhivatal, stb.) A nem a turisztikai piacon működő intézmények, vállalkozások, akiknek ugyanakkor jövedelmük is származik ebből (egészségügy, oktatás, bankok, biztosítás, közlekedési társaságok stb.), valamint nagyban meghatározzák a helyi lakosság és az itt tartózkodó látogatók komfortérzetét. Állami szerepvállalás. A fejlesztési koncepció magvalósítása nem képzelhető el e nélkül sem. Az állami pénzek odaítélése, a város fejlődését elősegítő állami beruházások finanszírozása nélkül nem képzelhető el dinamikus turizmusfejlesztés sem. Európai Unió intézményei. E terv megvalósítása már arra az időszakra esik, amikor Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak, aminek jelentősége a fejlesztésekre vonatkozó előírások és a hozzárendelt, megpályázható források miatt igen jelentős lesz.

III.6 Forrásstratégia A

fentiekben

megfogalmazott

termékfejlesztési

stratégiák

által

kitűzött

célok

megvalósításához forrásstratégia kidolgozása, annak megfelelő alkalmazása és menedzselése szükséges. A forrásstratégia megvalósítása szerves részét kell, hogy képezze egy időkalkulációval egybekötött operatív tervnek. Az operatív feladatok ellátásának személyi, intézményi és infrastrukturális hátteret kell biztosítani, amely a turisztikai projektekért felelős, önkormányzati intézményi struktúrába beágyazott iroda keretei között működtethető a leghatékonyabban. 101


Személyi háttér: a felsőfokú képesítéssel rendelkező területfejlesztő, közgazdász turisztikai szakembergárda. A város által ellátandó turizmusfejlesztési feladatok végrehajtásához 2-3 fő turisztikai projektmenedzser szükséges. A megfelelő gyakorlat és tudás elsajátításához projektmenedzselési, pályázatkészítési és programozási ismereteket kell elsajátítaniuk. Intézményi háttér tekintetében szervezetileg a legcélszerűbb a Fejlesztési Irodán belül kialakítani a turisztikai forrásmenedzselési csoportot. A csoport működéséhez szükséges finanszírozási forrásokat a turisztikai alapból kell rendelkezésre bocsátani. Infrastrukturális háttér: a turizmusfejlesztési csoport eredményes működéséhez az irodai, informatikai

infrastruktúra

mellett

lényeges

az

információs

csatornák

folyamatos

(szakfolyóiratok, szakirodalmak, konferenciák, továbbképzések) biztosítása. A munkacsoport által ellátandó feladatok: forrásfeltárás, forrástérképek készítése, folyamatos forrásmenedzselés, koncentrálva az Európai Unió Kohéziós és Strukturális Alapjaira, Központi támogatásokra továbbá a magántőke mozgósítása, befektetők keresése. A forrásmenedzselési operatív tervnek a már kidolgozott projekteket, a várható és prognosztizálható

forrásokat

és

a

konkrét

turisztikai

operatív

tervet

tartalmazó

dokumentumnak kell lennie.

III.7 Humánerőforrás-képzés a turizmusban A stratégia kiemelt fontosságú részének tekintjük a turisztikai humánerőforrás-képzés jövőbeli alakítását, hiszen a kvalifikált munkaerő garanciát jelent a turisztikai szolgáltatások magas színvonalára. Amint azt a koncepció Helyzetelemzés fejezetében már bemutattuk, a szegedi turisztikai képzés igen szerteágazó, amely egyrészt hasznos, hiszen sok, jól felkészített szakember kerül ki a képzőhelyekről, azonban a helyi turizmus jelenlegi humánerőforrás-felszívó képessége mellett nem feltétlenül biztosított a végzettek elhelyezkedési lehetősége. Ésszerűnek látszik tehát a képzés racionalizálása azáltal, hogy különböző specializált területek – egészségturizmus, lovasturizmus, falusi vendéglátás, minőségbiztosítási

102


rendszerek a turizmusban, területfejlesztés és turizmus – oktatására kerül sor az egyes képzőhelyeken. A fent nevezett témákon kívül még alaposabb felkészítést kell vállalni minden turizmusban érdekelt helyi szereplő továbbképzését illetően az Európai Unióhoz csatlakozást követő változásokról, valamint továbbra is elengedhetetlen a szakmai nyelvoktatás szorgalmazása.

103


TERMÉKFEJLESZTÉS

104


TARTALOM IV. Turisztikai termékfejlesztés ................................................................................ 106 IV.1 Általános fejlesztési irányelvek...................................................................... 106 IV.2 A fejlesztés prioritásai .................................................................................... 111 IV.3 Fejlesztésre javasolt turisztikai termékek, termékcsoportok: definiálásuk, jelenlegi helyzetük és fejlesztési lehetőségeik ....................................................................... 111

IV.3.1 MOTIVÁCIÓ SZERINTI TERMÉKTÍPUSOK ............................................... 113 IV.3.2 SPECIÁLIS, (KOROSZTÁLYHOZ KÖTŐDŐ) CÉLCSOPORT SZERINTI TERMÉKEK

...................................................................................................... 131

IV.3.3 SZEGED ÉS KISTÉRSÉGÉNEK, VALAMINT TÉRSÉGÉNEK A VÁROS KÍNÁLATÁT BŐVÍTŐ TURISZTIKA TERMÉKEI..................................................... 137

IV.3 Szeged turisztikai jövőképe és turisztikai cselekvési terve.......................... 143

105


IV. Turisztikai termékfejlesztés IV.1 Általános fejlesztési irányelvek A tudatos turisztikai termékfejlesztéshez – az alapos, részletekre is kiterjedő helyzetfeltárást követően – fontos, hogy meghatározzuk a fő irányelveket. A turisztikai termékfejlesztés

fő szempontjai között Szeged esetében a

következőket kell szem előtt tartani. A helyzetelemzés is rámutat arra, hogy pillanatnyilag Szeged turisztikai termékkínálata szűkkeresztmetszetű, a kínálat nem kellőképpen promótált, és ennek következtében országosan is gyengén, külföldön pedig alig ismert, így nem meglepő a turisták alacsony átlagos tartózkodási ideje. Ezek a hiányosságok világosan megfogalmazódtak nem csupán a vállalkozói és turista, de a lakossági kérdőívek válaszai alapján is. A fentiek ismeretében fontos egyrészt, hogy a tradicionális, „régi”, jól bevált termékeket továbbfejlesztve, azokat életképesen és versenyképesen tartsuk, másrészt, hogy melléjük új, egyedi jellege miatt piacképes, kínálatbővítő produktumokat hozzunk létre. A fejlesztésre javasolt termékek mindegyike esetében elmondható, hogy jól kapcsolhatók a Nemzeti Fejlesztési Terv országos, a Dél-Alföldi Régió turisztikai

koncepciója

és

fejlesztési

programjai

dokumentumban

megfogalmazott regionális, valamint a Csongrád megyei idegenforgalmi koncepció megyei, és a Szegedi Kistérség térségi szintű turizmusfejlesztési, termékfejlesztési célkitűzéseihez. A következő táblázat az említett területi szintekre elkészített turizmusfejlesztési dokumentumok meghatározó irányelveit foglalja össze.

106


REGIONÁLIS

KISTÉRSÉGI 10/MEGYEI

A Dél-Alföld turisztikai koncepciója és fejlesztési programja

Csongrád megye idegenforgalmi koncepciója a 2000. év küszöbén

Középtávú cél/Új komplex turisztikai termékek létrehozása: Gyógyturizmus Kulturális, rendezvény turizmus Folyók turisztikai hasznosítása Lovasturizmus fejlesztése Természeti értékek Gasztronómia és borturizmus Termálturizmus bekapcsolása kör- és senior utazásokba Vízi és kerékpártúrák fellendítése Vadászturizmus

A megyei dokumentumban kiemelt termékek: kongresszusi turizmus kulturális turizmus Termál- és gyógyturizmus vízi turizmus aktív turizmus a Fehér-tó csatorna komplex turisztikai hasznosítása Ópusztaszerig kerékpárút építése

ORSZÁGOS 1. NFT Regionális Operatív Program prioritásai 2. Széchenyi Turizmusfejlesztési Program 1. Turisztikai potenciál erősítése program alprogramjai: A turisztikai vonzerők fejlesztése (a kulturális és természeti adottságokra építve nemzetközileg is jelentős attrakciók kialakítása) A turisztikai fogadóképesség javítása 2. Az SZTP turizmusfejlesztési alprogramjai: Egészségturizmus Konferenciaturizmus Kastély-, és várturizmus Turisztikai tematikus parkok Turisztikai információs rendszerek fejlesztése Egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztése

1. táblázat A területi szintek meghirdetett turizmusfejlesztési programjai a lefedett térség termékfejlesztésének vonatkozásában, kiemelve a szegedi kapcsolódásokat Egy város turisztikai termékfejlesztése során is feltétlenül figyelembe kell venni a nemzetközi keresleti és kínálati tendenciákat (lásd: Helyzetelemzés fejezet), hiszen hosszabb távon ezek érvényesülése várható – természetesen helyi színezettel – lokálisan is. A termékfejlesztés szempontrendszerében meghatározó az is, hogy a létrehozandó új termékek közül számos egy új, korosztály avagy speciális 10

A Szegedi Kistérségre vonatkozóan nem készült önálló turizmusfejlesztési koncepció, azonban a megyei fejlesztési terv kistérségre vonatkozóan vizsgálja a turizmusfejlesztés kérdéskörét.

107


érdeklődés szerinti piaci szegmenst kíván megcélozni (ifjúsági és senior, vagy az aktív turizmus kínálatának az erősítésével). Tekintettel kell lennünk a turisztikai termékfejlesztés során arra a tényre is, hogy a turisták mozgási útvonalai nem közigazgatási határokon, kijelölt térségeken belül történnek, sokkal inkább a vonzerők ismertsége és egyedisége az, amely megszabja térpályáikat. Ékes példája ennek Szeged esetében az Ópusztaszerrel való hagyományos, szimbiotikus együttélése a városnak, amelyet az ott üzemelő Nemzeti Történeti Emlékpark vonzereje mobilizál. A turisták által kijelölt fő csapásvonalakat is figyelembe kell tehát venni a termékfejlesztés során. A város turisztikai – elsősorban nemzetközi – versenyképességének fokozása érdekében fontos, hogy bekapcsolódjon olyan turisztikai aktivitásokba is (pl.: nemzetközi

kerékpár

útvonalak,

Európa

Parlament

Kulturális

Utak

hálózatépítési programja) a termékfejlesztés révén, amelyek új piacokat nyithatnak meg számára az ismertség növelése kapcsán, bővítve az interregionális, határokon átnyúló együttműködések számát is, amelyek közül az utóbbi Szeged speciális, határmenti fekvéséből is logikusan következik. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk az egyes turisztikai termékek fejlesztése esetén azt sem, hogy milyen pozitív gazdasági eredményekkel kecsegtethet, milyen a rentabilitás valószínűsége, továbbá van-e reális esélye az adott turisztikai terméknek, hogy felkeltse a vállalkozói, befektetői érdeklődést. Tény, hogy marketing tekintetében más eszközöket kell alkalmazni a bel- és külföldi vendégkör megnyerésére, azonban ami a termékfejlesztést illeti, csak a minőségi turisztikai szolgáltatások kiépítése lehet a cél minden turista számára, a küldő területtől függetlenül. A termékfejlesztés szempontjai között fontos szerep kell hogy jusson a komplex programcsomagok kidolgozásának, ugyanis a kialakított termékek leginkább 108


ilyen

formátumban,

egymáshoz

kapcsolva,

konkrét

árakkal

ellátva

értékesíthetők sikeresen az utazási piacon. Megítélésünk szerint hasznos lenne – ismét – meghonosítani a garantált programokat, amelyek Európa szerte nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen már minimális látogatószámtól, előre magadott

időpontokban,

meghatározott

programokat

magukba

foglalva

indulnak. Természetesen a fenti programszervezés és értékesítés előfeltétele, hogy néhány szegedi utazásszervező – a jelenleginél még nagyobb mértékben – specializálódjon

a

beutaztató

tevékenységre,

továbbá,

hogy

a

helyi

idegenvezetők csoportnak nem minősülő, néhány turista számára is – igény esetén – kiközvetíthetők legyenek. A fejlesztések során előnyt élveznek azok a turisztikai termékek, amelyek jellemzőiknél fogva alkalmasak a szezonalitás mérséklésére, illetve, amelyek sajátossága a hosszabb átlagos tartózkodási idő és a magasabb fajlagos költési szint. Nem csupán az időbeli, de a turizmus városon belüli térbeli megoszlását is célszerű egyenletesebbé tenni. Természetes folyamat, hogy a belváros elsődleges célpont a turisták számára, azonban Szeged esetében más városrészek is tartogatnak olyan jelentős látnivalókat, amelyek tudatos vonzerőmenedzsment és a látogatók áramlási útvonalainak tervezése híján kimaradnak a megtekintett attrakciók sorából, holott ellenkező esetben a tartózkodási idő meghosszabbodását segíthetik elő. Mindegyik termékcsoporthoz kapcsolódik az átmenő forgalom kérdése Szeged speciális

földrajzi

helyzetéből

fakadóan.

A

termékfejlesztési

stratégia

tekintetében az lenne az egészséges, ha a város törekedne az említett tranzitforgalom minél megfelelőbb kiszolgálására – kedvező árfekvésű szálláshelyek, a fő közlekedési utak mentén elhelyezkedő éttermek létesítésével,

109


továbbá az átutazó vendégek minél nagyobb arányú megállítására legalább egy éjszaka erejéig a városban. A javasolt fejlesztések azonban csak akkor lehetnek eredményesek, ha megfelelő, megerősödött beutaztató tevékenység áll a hátterében, továbbá amennyiben a szükséges háttérinfrastruktúra fejlesztése is egyidejűleg megtörténik. Az infrastrukturális elemek közül kiemelendő a megközelíthetőség javítása: az M5-ös autópálya megépítése és a repülőtér fogadóképességének fejlesztése halasztást nem tűrő feladat, bár tény, hogy csak részben múlik a város akaratán ezek mielőbbi realizálódása. Javasoljuk nagyobb hangsúly fektetését a szociálturisztikai ajánlatok kidolgozására, hiszen a Nemzeti Üdülési Csekk Magyarországon újszerű támogatási rendszerének 1997-es bevezetése óta dinamikus volumen növekedés tapasztalható az e szisztéma keretei között megvalósuló utazások számában és az igénybe vett szolgáltatások értékében. Szegednek sokkal jobban építenie kell legmeghatározóbb természetes arculatadó elemének, a Tiszának potenciális turisztikai adottságaira. Pillanatnyilag Szeged turizmusának legelőnyösebb adottságai, erősségei is csupán részben kihasználtak, a fejlesztésre váró lehetőségek tárháza azonban szép reményekre jogosítja fel a várost. Ahhoz azonban, hogy a kedvező adottságok, és a lehetőségek valóban

a

város

idegenforgalmának

erősségét

jelentsék,

komplex, és a környezeti tényezőket is figyelembe vevő, integrált termékfejlesztésre van szükség.

110


IV.2 A fejlesztés prioritásai A fejlesztési prioritások tekintetében az elsőség egyértelműen a város kulturális turizmusát illeti meg, ezzel szinte azonos figyelmet kell, hogy kapjon az üzleti (MICE) turizmus, de a turisztikai trendekre és a kedvező adottságokra tekintettel fel kell zárkóztatni az egészségturisztikai kínálatot is, hiszen e területen nem csak nemzetközi, de hazai szinten sem versenyképes a jelenlegi szegedi kínálat. Habár a fejlesztések közül különös hangsúlyt érdemes fektetni az előzőekben felsorolt három – az utazás elsődleges célja szerinti – termékcsoportra, gyakorlatilag egyidejűleg szükséges a korosztály szerinti termékcsoportok tudatosabb kialakítása is, illetve a harmadik nagy termékkörbe tartozó, a város perifériáit és térségét a turizmus vérkeringésébe bekapcsoló produktumok fejlesztése is. Míg a terméktípusok fejlesztésének egy része jelentős tőkebevonást és befektetést igényel a fejlesztésekhez, addig számos esetben elegendő csupán innovatív elemek beépítése, avagy egyszerűen csak nagyobb odafigyelés az adottságok jobb kihasználására annak érdekében, hogy kiemeljük a termékek egyedi arculatát, javítsuk versenyképességét.

IV.3 Fejlesztésre javasolt turisztikai termékek, termékcsoportok: definiálásuk, jelenlegi helyzetük és fejlesztési lehetőségeik A turizmus adottságainak, befolyásoló körülményeinek részletes feltárását követően Szeged város turizmusát illetően a következő fő fejlesztési irányvonalak javasoltak, termékcsoportok szerinti bontásban. 111


Az egyöntetű értelmezés érdekében a fejlesztendő termékek hivatalos11, széles körben elfogadott, rövid meghatározásait is megadjuk az alábbiakban. Megjegyzendő, hogy a különböző szempontok szerinti tipizálás egyes csoportjai között értelemszerűen több ponton átfedés tapasztalható, hiszen például a korcsoportos besorolásnál a kínálatban megjelennek az egészség- vagy aktív turisztikai elemek is.

11

A Magyar Turizmus Rt. 2003-as marketing tervében szereplő terminológiái.

112


IV.3.1 Motiváció szerinti terméktípusok •

KULTURÁLIS TURIZMUS

MEGHATÁROZÁS: A kulturális turizmus komplex termékcsoport, sajátos szolgáltatással és vendégkörrel rendelkező turisztikai termék. A turizmus kínálatán belül növeli az igényes, minőségi szolgáltatási csomagot kínáló, magas költésstruktúrájú termékek arányát, felértékeli a környezetet és növeli az adott térség gazdasági potenciálját. A kulturális turizmusban két terület, az idegenforgalom és a kultúra ötvöződik. A kultúra a turizmus számára vonzerőt és kiemelt motivációt jelent. A kulturális helyszínek és a kulturális programok a Turisztikai Világszervezet szerint is egyre fontosabb szerepet kapnak a világ turizmusában. Szeged esetében a kulturális turizmuson belül az alábbi termékek léteznek jelenleg, illetve alakíthatók ki a jövőben: a)

Kulturális rendezvények: Kiemelkedő turisztikai vonzerőt jelentő, rendszeresen megrendezett, valamint jeles évfordulókhoz, kiemelt eseményekhez kötődő egyedi rendezvények, fesztiválok. Részben önállóan, részben a turizmus különböző területeihez kapcsolódóan alkotnak turisztikai terméket. Műfaji kategóriák szerint: bor és gasztronómia, színház – opera – tánc, vásárok, zene – hangversenyek, összművészeti fesztiválok, karneválok – bálok, sport és folklór-hagyományőrzés.

b)

Városlátogatás: Történelmi, kulturális vonzerővel rendelkező települések, illetve új, látványos épületegyüttessel, építménnyel bíró városok meglátogatása. Ennek során a kulturális termékcsoport elemei egy helyen ötvöződnek az adott város adottságától, turisztikai vonzerejétől függően, amelyek lehetnek múzeumok, várak, rendezvények, vallási kegyhelyek, bor és gasztronómiai szolgáltatások.

c)

Gasztronómia: Nagyon fontos, de rendszerint nem önállóan, hanem más turisztikai vonzerőhöz (például a borhoz) kapcsolódóan jelenik meg a kínálatban.

d)

Vallási turizmus: A turizmus olyan speciális területe, ahol a résztvevők (nem szükségképpen hívő emberek, nem is csak az érintett vallás hívei) adott helyeket, szent helyeket, kegyhelyeket ill. kegyeleti helyeket önkéntesen, tömegesen, rendszeresen keresnek fel.

A felsoroltakon kívül a termékcsoport részét képezi az örökségturizmus, amely ugyan pillanatnyilag nem alkotja a szegedi kínálat részét, tekintve, hogy a város nem szerepel az UNESCO világörökséggé nyilvánított helyszíneinek listáján, de egy közelmúltban benyújtott pályázat révén várományosa a címnek.

113


A TERMÉKCSOPORT JELENLEGI HELYZETE: Szakmai, politikai és társadalmi konszenzus mutatkozik abban a kérdésben, hogy Szeged legmeghatározóbb turisztikai termékcsoportja a kultúrához kapcsolódik. Bár e téren számos riválisa akad Magyarországon belül is, azonban a város belföldi köztudatban élő imázsa hagyományosan a fesztiválváros hangulatra épül, amely még ma is lépéselőnyt jelent számára.

kiemelkedően

gazdag,

változatos

kulturális

program-

és

rendezvénykínálat, amelyek közül a Magyar Turizmus Rt. nemzetközi terjesztésű rendezvénynaptárában csak a Szegedi Szabadtéri Játékok szerepel

nemzetközi és regionális vonzással bíró események (legjelesebb: Szegedi Szabadtéri Játékok, Maty-éri Gróf Széchenyi István Evezőspálya versenyei)

érdekes rendezvényhelyszínek (pl.: Pince Színház, Régi Zsinagóga, Bertalan híd, Városháza udvara, Tisza part)

koncertterem hiánya, holott a város két állandó, nemzetközi színvonalú és hírnevű zenekart is fenntart (Szegedi Nemzeti Színház Zenekara, Szegedi Szimfonikus Zenekar)

évről évre javuló programkoordináció, és az események kedvezőbb időbeli megoszlása (egyetemi Őszi Kulturális Fesztivál, tavaszi Egyházzenei Hetek)

a belföldi turistákban élő fesztiválváros arculat

114


a Magyar Fesztiválszövetség első Regionális Irodája a városban kapott helyet

a kulturális kínálat fennmaradását és bővülését segítő aktív vállalkozói, civil szféra és intézményi háttér

a város kulturális életének tudatos fejlesztése a kulturális koncepció alapján

számos állandó- és tucatnyi időszaki kiállítás gazdagítja a kínálatot, bár az előzőek egy része megújításra szorul

értékesek a helyi gasztronómiára, hungarikumokra épülő programok és kiállítások (Paprika és Pick Szalámi Múzeum, Paprika Fesztivál)

páratlan szellemi örökség, amely kivétel nélkül a városban született és/vagy élt neves személyiségek munkásságához kapcsolódik (pl.: Juhász Gyula, József Attila, Szent-Györgyi Albert, Dankó Pista, Vedres István, Kalmár László)

püspöki székhelyként egyházi központ (egyházi gyűjtemény, szakrális építészet remekei)

hangulatos belvárosi épületegyüttes, többségében műemlék vagy műemlék jellegű építményekkel, amelyekhez több építészeti alkotás kapcsolódik más városrészekben is (Alsóváros, Rókus, Tápé, Szőreg templomai, Kiskundorozsma szélmalma)

a kiváló rendezvények ismertsége és publicitása országos szinten is gyenge, nemzetközi viszonylatban pedig a város gazdag kulturális kínálata egyáltalán nem jelenik meg (kivétel: Szabadtéri Játékok)

115


FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS JAVASLATOK: Mivel a turizmus e válfaja – az alapját képező kultúra sokfélesége miatt – igen szerteágazó, így a Szeged esetében fellelhető részterületek rendszerint speciális, testre szabott fejlesztéseket igényelnek, azonban általános turisztikai feladatok is megfogalmazhatók, amelyeket a következőkben foglaltunk össze.

Szabadtéri Játékok nemzetközi hírűvé tétele, előfeltétele az átgondolt műsor 12- és marketingpolitika (nemzetközi kampányok), a lehetséges pénzügyi források maximális biztosítása

csatlakozás az UNESCO világörökség programjához13, valamint pályázat benyújtása az Európa Kulturális Fővárosa címre

infrastrukturális fejlesztések: kallódó gyűjtemények, közkincsnek számító tárgyi hagyatékok számára kiállítóhelyek biztosítása (pl.: Papucs Múzeum, új helyszín biztosítása a Képtár számára); európai színvonalú

koncerthelyszín

megteremtése;

nemzetközi

eseményeknek is otthont adó sportlétesítmények fejlesztése

komplex, városlátogató, kulturális helyszíneket és eseményeket bemutató programcsomagok összeállítása és kiajánlása belföldi és külföldi,

különböző

korosztályhoz

tartozó

utasok

számára

(„osztálykirándulástól a családosokon át a nyugdíjasokig”)

a turisták számára várhatóan legvonzóbb események kiemelt programként kezelése, differenciált marketingje

a neves szegedi gasztronómia kiegészülhet a környék homoki borkultúrájának speciális kínálatával

12

Nemzetközi hírnevű énekesek közreműködésével, eredeti nyelvű előadások színrevitelével Amennyiben a jelenleg elbírálás alatt lévő Europa Nostra díjat a Belvárosnak nem ítélik oda, úgy javasolt egyes épületekkel az UNESCO Világörökség programjára pályázni 13

116


a vallási turizmus megélénkítése speciális turisztikai kínálatfejlesztéssel (pl. zarándoklatok szervezése a Szent Gellért ereklyékhez vagy a műemlékként is nevezetes templomok jeles búcsúnapjaira)

városon belüli kulturális tematikus utak kialakítása, ahol javasolt témák: Szeged palotái, Szakrális műemlékek, Dankó Pista nyomában

komplex városi kínálati csomag összeállítása Szeged Kártya formájában

új, egyedülálló programok létrehozása (pl.: Boszorkány Fesztivál – amely a helytörténeti hagyományokat is megeleveníti, Vízi Karnevál a Tiszán)

szükséges a programkoordináció további erősítése

amely programoknál lehetséges, az országos programsorozatokhoz kapcsolódás (Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivál, Zsidó Nyári Fesztivál)

menetrend szerint látogathatóvá kell tenni a Városháza dísztermét, valamint az érdeklődők előtt kapuit évente egyszer megnyitó „régi víztornyot„ a Szent István téren

célszerű lenne a Magyar Államvasutak együttműködésével évente egyegy alkalommal – valamely neves szegedi rendezvény kapcsán – nosztalgia vonatot indítani

nosztalgia

járatok

(omnibusz,

villamos)

újraindítása

a

látványosságok megtekintésére a főszezonban, a város több pontján felszállási lehetőséggel 117


panoráma városnéző busz számára frekventált helyen indulóhely biztosítása

testvérvárosi és diplomáciai kapcsolatok (Szegeden működő konzulátusok) kiaknázása, együttműködések kialakítása a kulturális turizmus területén

•

MICE (MEETINGS, INCENTIVES, CONFERENCES, EXHIBITIONS) / HIVATÁSTURIZMUS

MEGHATÁROZÁS:

A hivatásturizmus (MICE - Meetings, Incentives, Conferences and Exhibitions) a munkával összefüggő utazások gyűjtőneve. Ezen belül a következőket különböztetjük meg: a)

Üzleti turizmus: Az üzletemberek piackeresés és –felmérés, üzletkötés, kapcsolatápolás és –felvétel, szerződéskötés céljából személyesen keresik fel partnereiket. A felsoroltakon kívül az üzleti találkozókhoz, tréningekhez kötődő utazások is e termékcsoportba tartoznak. Mivel a személyes kapcsolatokat semmilyen gépi információáramlás nem helyettesítheti, a turizmus e területe továbbra is fellendülőben van.

b) Konferenciaturizmus: A valamilyen speciális témakörben megrendezett ülésekhez kapcsolódó utazások gyűjtőfogalmaként

használjuk,

amelybe

tágabb

értelmezésben

beleértendők

a

kongresszusok,

szimpóziumok, workshopok is. c)

Incentive-turizmus (jutalom utazás): A dolgozók ösztönzésének modern vezetői eszköze, amely igényesen összeállított szolgáltatásokat feltételez, mivel alapvetően marketing célú.

d) Kiállítások vásárok: Találkozási helyet jelentenek, egy térben és időben szimulált piacot, ahol a vásárlók (fogyasztók), az eladók és az áruk (szolgáltatások, információk) egyszerre vannak jelen.

A TERMÉKCSOPORT JELENLEGI HELYZETE: Szeged nemzetközi rangú egyetemi városként és kutató központként a szellemi élet egyik hazai fellegvára, így méltán ad otthont rangos hazai és külföldi tudományos rendezvényeknek. Bár a város már évek óta a 118


konferenciaturizmus meghatározó helyszíneként aposztrofálja önmagát – amely a rendezvényszám tekintetében ugyan helytálló megállapítás –, valójában azonban európai mércével mérve még számos feltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy ne csupán a konferenciaturisztikai jelzőt viselhesse méltán, de a szélesebb értelemben vett MICE termékcsoport, azaz a hivatásturizmus terén összességében sikereket arasson. Szép reményekre jogosít fel a termékcsoport részét képező konferenciaturizmus esetében az a tény is, hogy a nemzetközi konferenciák 60%-át Európában rendezik, továbbá, hogy növekszik az 50-250 fős konferenciák száma a nagyobb létszámú egy-kétezer fős kongresszusokéval szemben. Vitathatatlan, hogy ez az a termékcsoport, amelynek fejlesztése a kulturális turizmus mellett a legfontosabb, és ahhoz szorosan kapcsolódik is. Bár jelentősebb tőkebefektetéseket igényel, hosszútávon sokszoros megtérülés várható, tekintve, hogy a termékcsoport jellemzője a szabadidős turizmusnál jóval magasabb egy főre jutó átlagos költési szint, amit a termék jellegénél fogva presztízsfogyasztás is jellemez. Másik – a város számára igen kedvező tulajdonsága a MICE turizmusnak a szezonalitást mérsékelő hatása, hiszen a tudományos rendezvények többsége az őszi, tavaszi szezonban zajlik, míg az üzleti utazások az egész év során jellemzőek. Fontos lenne a nemzetközi vásárvárosi rang visszaállítása, amely évszázados hagyományokra tekint vissza Szeged esetében. A termékcsoport jelenlegi állapotának és adottságainak további jellemzői:

éves viszonylatban 80-100 különböző nagyságrendű (50-500 fő) tudományos és egyéb (üzleti, politikai) rendezvénynek ad otthont a város 14

14

Becsült adat, mert ilyen jellegű adatgyűjtés jelenleg nincs a városban.

119


évente legalább 10 vásár és/vagy kiállítás zajlik, utóbbiból 2-3 nemzetközi 15

a termékcsoport kihasználatlan részét jelentik – a nemzetközi és hazai trendek alapján népszerű – jutalom (incentive) utazások, amelyekre sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani

változatos,

de

nem

kielégítő

infrastruktúrájú

rendezvényhelyszínek (szinte kivitelezhetetlen, hogy a plenáris és szekcióülések, valamint a catering is egy helyszínen bonyolódjék)

a rendezvényszervezők részéről a marketing-kommunikáció teljes hiánya a konferenciaturizmus terén, hiszen csak az érintett meghívottak értesülnek az eseményről

konferenciahelyszínek növekvő száma és bővülő kapacitása (a SZTE épülő Kutatási és Információs Központ: korszerű mintegy 800 fős befogadóképességgel, bár az új létesítmény nem elégíti ki minden szempont tekintetében a rendezvényszervezők igényeit, tekintve, hogy elsődlegesen oktatási célokat szolgál)

a jelenleg üzemelő helyszínek teljes, egyidejű befogadóképessége meghaladja a 6500 főt, de ezek a kapacitások mind területi elhelyezkedésüket, fogadóképességét

mind

pedig

(felszereltségét)

az

egyes

tekintve

létesítmények

jelentős

szórást

mutatnak, és egyiknek sem fő profilja a konferenciaszervezés HELYSZÍN:

KAPACITÁS: (fő)

Hotel Novotel Szeged

250

Hotel Forrás

500

15

Becsült adat, az utóbbi évek rendezvénynaptárai alapján.

120


Hotel Royal

100

Hotel Tisza

160

Hotel Sport Tisza

80

Hotel Alfa

60

Hangár Expo és Konferencia Központ

500-1200

Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza

200

MTA Biológiai Központ

100

Ifjúsági Ház Kht.

400

Rendezvényház Kht. 16

230

Szegedi Tudományegyetem konferencia-tartásra alkalmas előadótermei Városháza díszterme

150

Megyeháza előadótermei

250

Szegedi Nemzeti Színház

600

Mozitermek (Belvárosi, Korzó)

700

Egyéb helyszínek (iskolák, panziók)

800

1000

Összesen:

6780

2. táblázat Szeged jelenleg is üzemelő jelentősebb konferencia-helyszínei és azok hozzávetőleges kapacitása

jelen kapacitások nemzetközi nagyrendezvények szervezésére csak korlátozott mértékben alkalmasak: hiányos infrastruktúra, a helyszínek többsége csak időszakosan használható

a

szálláshely-kapacitások

mennyisége

a

rendezvények

nagyságának és típusának függvényében elegendő vagy szűkös, minőségileg megfelelő az összetétel

új, vonzó szakmai és közönségvásárok jelentek meg a kínálatban (Mars tér, Hangár Expo)

16

Volt Pedagógiai Intézet

121


FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS JAVASLATOK:

jelenlegi konferenciaturisztikai adottságok jobb kihasználása

törekedni kell jelentős nemzetközi és hazai nagyrendezvények rendezési jogának megszerzésére

sürgősen meg kell találni a város MICE turizmusának bemutatási (marketing) eszközeit

fel kell vennie a városnak a kapcsolatot a Magyar Kongresszusi Irodával, és a készülő, magyarországi rendezvény-helyszíneket bemutató kiadványba bele kell kerülnie már az új egyetemi konferenciaközpontnak is

hosszútávon meg kell találni a forrásokat egy multifunkciós konferencia/kongresszusi

központ

létrehozására,

amelyhez

a

célcsoport igényeit kielégítő szálláshely kapcsolódik

létre kell hozni egy Szegedi Konferencia (Kongresszusi) Irodát, amely koordinációs-, és marketing feladatokat láthat el

a

termékcsoport

fejlődésének

nyomon

követése

érdekében

adatszolgáltatási rendszert kell kiépíteni, hogy ne csupán becsült értékekre hagyatkozhassunk a fejlesztéseknél, hanem hivatalos statisztikák is legyenek a rendezvények számára, nagyságrendjére, időtartamára és a szervezőkre vonatkozóan

122


a vásárvárosi rang visszaállítása tudatos városfejlesztési eszközök révén

(ebben

fontos

szerepet

játszhat

a

Csongrád

Megyei

Kereskedelmi és Iparkamara is)

incentive (ösztönző vagy jutalom) beutazások számának növelése a szolgáltatók és utazásszervezők speciális ajánlati csomagjai által

•

EGÉSZSÉGTURIZMUS TURIZMUS)

(TERMÁL-,

GYÓGY-,

WELLNESS,

FITNESS

MEGHATÁROZÁS:

Az egészségturizmus összefoglaló néven tartalmaz minden, az egészséggel kapcsolatos utazási típust, amely az egészségi állapot fenntartására (termál, wellness, fitness, szépség turizmus) vagy annak javítására (gyógyturizmus) irányul. a)

Gyógyturizmus: A gyógyturizmus gyógyászati szolgáltatóhelyen, illetve gyógyüdülőhelyen, általában meghatározott minimális tartózkodási idő mellett rendelkezésre álló szolgáltatások igénybevételét jelenti, jellemzően konkrét betegségek gyógyítása érdekében. A tipikusan természeti gyógytényezőre (pl. gyógyvíz, gyógybarlang, mikroklíma, gyógyiszap) épülő gyógyászati és turisztikai szolgáltatások között a fő hangsúly a gyógyászaton van, melyeket inkább csak kiegészítenek az általánosabb turisztikai szolgáltatások és vonzerők.

b)

Wellness turizmus: A wellness, az átfogóan értelmezett (mentális, fizikai, biológiai) egészség összhangjának megteremtését célozza; és inkább az életstílus megváltoztatásával kapcsolatos, mint egy-egy konkrét betegség gyógyításával. Az egészségtudatos ember ugyanis életformájával, egészséges táplálkozásával, rendszeres testmozgásával járulhat hozzá egészsége megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez. A wellness turizmus mindezen célokat szolgálja összetett szolgáltatásaival, amelyek egyszerre célozzák a fizikai állapot és állóképesség javítását, valamint a szellemi frissesség megőrzését.

WELLNESS TUR.

FITNESS TUR.

123


Az egészségturizmus rendszere (Szerk.: Juray Tünde)

A TERMÉKCSOPORT JELENLEGI HELYZETE: Sajnos e termékcsoport esetében úgy tűnik, a város pillanatnyilag behozhatatlan hátrányba került más hasonló adottságokkal bíró településekkel szemben, mert hiába adna a hatalmas termálvízkészlet jó kiindulási alapot, a fejlesztések források hiányában megkéstek, és ezt a lemaradást e tőkeigényes ágazat esetében a már patinásnak számító tradicionális üdülőhelyekkel szemben, illetve a hirtelen felfutott, új szolgáltatásokat nyújtó létesítményekkel rendelkező települések ellenében igen nehéz lesz behozni.

kiváló termálvíz adottságok – kezdetleges hasznosítás

rendkívül kevés és kezdetleges egészségturisztikai szolgáltatás és ajánlat

a gyógyturizmus fejlesztését indokolná a helyi, magas színvonalú orvosképzés az egyetemen és a szerteágazó turisztikai szakképzés, de ez a legtőkeigényesebb

az Anna-forrás 1967-től minősített gyógyvíz (amelyre az Anna Gőzfürdő létesítménye is települt, és amelynek vizét ivókúrákra is ajánlják, bár jelenleg palackozása szünetel, viszont ingyenesen hordható a folyamatosan működő kútról), a Ligetfürdő termálvizének minősítése folyamatban van

az 1176/Gy/1967. számú EüM. Rendelet alapján a Tisza Lajos körút és a Temesvári körút által határolt terület, a Füvészkerttel, a klinikai tömbbel, a Felső-Tisza part és Holt-Maros térségével együtt gyógy- és üdülőhelynek minősül 124


átfogó fürdőfejlesztésre lenne szükség, amelyhez a pénzügyi háttér nem, vagy csak részben biztosított

felújítás alatt pillanatnyilag csak a Gőzfürdő (Anna Fürdő) épületegyüttese áll, amelyre a Széchenyi terv pályázata útján nyert pénzt a város

szegényes wellness-szolgáltatás kínálat (a városban két szálláshelyhez kapcsolódik csak közvetlenül)

a szegedi fürdők jelenlegi színvonaluknak és ismertségük hiányának köszönhetően főként helyi, esetenként regionális, azaz jellemzően belföldi vonzással bírnak FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS JAVASLATOK:

A

termékcsoport

elmaradt

fejlesztéseire

tekintettel,

rövidtávon

azt

a

megközelítését tartjuk célszerűnek a fejlesztések meghatározásakor, hogy a város turizmusában kínálatbővítő elemként, a versenyképesség javítására jelenjenek meg az egészségturizmus produktumai. Fejlesztését indokolja, hogy szintén alkalmas a szezonalitás kiküszöbölésére és az átlagosnál hosszabb tartózkodási idő, valamint magasabb költési szint jellemzi a termékcsoportot. A fejlesztések előfeltétele a pénzügyi háttér megteremtése, amely aktív pályázati részvételt feltételez minden lehetséges forrás esetében, mert tőke híján e termékcsoport lemaradása olyan mértékűvé válhat a versenytársakhoz képest, amely már megkérdőjelezi a kései beruházások sikerességét.

újabb gyógyvízzé nyilvánítási eljárás megindítása (pl.: Hunguest Hotel Forrás termálvize)

125


wellness, fitness szolgáltatások kiépítése: ez a termékkör viszonylag kisebb befektetéssel, speciális menedzser és szépségkúrák kínálatával gyorsan felfuttatható, nagy népszerűségnek örvend

élményfürdő jellegű felújítások a strandokon (Sziksósfürdő, Partfürdő)

termékkapcsolás: az egészségturisztikai termékek fontos kiegészítője a kulturális turizmus, valamint a

hivatásturizmusban résztvevők

előszeretettel veszik igénybe – akár egyidejűleg is – a wellness szolgáltatásokat (különösen, ha az egy szolgáltató egységen belül található pl. a szálláshelyen)

egy régi-új terv kivitelezése: egészségturisztikai komplexum kialakítása Újszegeden (a Ligetfürdő-Termálfürdő-Forrás Hotel területén)

a felújított létesítményeknek meg kell próbálnia közvetlen kontaktust kiépíteni külföldi állami, de még inkább magán egészségbiztosítókkal

•

AKTÍV TURIZMUS (VÍZI-, KERÉKPÁROS)

MEGHATÁROZÁS: Térségi alapú, egy tájegységet bemutató, rendszerint környezetkímélő, egész évben végezhető tevékenységekre épülő, a szabadidő hasznos eltöltését biztosító turisztikai termék, amely a turista részéről nem igényel nagyobb anyagi ráfordítást. A természetközeli tevékenységek, a környezettudatosság és az egészséges életmód szemléletének elterjedését is elősegíti. a)

Vízi turizmus olyan aktív szabadidős tevékenység, amely a vízen, vízben (természetes vagy mesterséges folyó-és állóvíz) történik és az utazó legalább egy olyan szolgáltatást vesz igénybe, ami a vízi forgalmat és vízi turizmust kiszolgáló és fenntartó létesítményeknél és szervezeteknél fogyasztást eredményez (kikötési díj, vízi sporteszköz bérlése, hajóbérlés hajójegyváltás stb.)

126


A vízi turizmus fogalomkörének részterületei a következők: vitorlázás, motoros és jacht turizmus, evezős turizmus, utasszállító- és sétahajók.

Kerékpáros turizmus olyan vakációs vagy látogató tevékenység, amely a kerékpározáson részben, mint közlekedési módon, részben, mint kikapcsolódási formán alapszik. A látogató a kerékpárt két pont között, vagy egy körútvonalon közlekedési eszközként használja. A kerékpáros turizmus magában foglalja az egynapos látogatást, a rövid kirándulást és a hosszabb kerékpártúrát. A kerékpározás lehet az utazás fő célja, vagy csak része egy adott célterület meglátogatásának. Lényeges az, hogy a kerékpározást a turista a kirándulás vagy az üdülés szerves részének tekintse.

A TERMÉKCSOPORT JELENLEGI HELYZETE: Sajnos az aktív időtöltést lehetővé tevő szolgáltatások terén a város nagyon kevés lehetőséget kínál, és a hiányos kínálatra sem épül turisztikai programszervezés, pedig az aktív turizmus, mint a szabadidős turizmus kedvelt válfaja, kedvező árfekvése miatt széles rétegek megmozgatására képes. Nemzetközi besorolás szerint sokszínű az aktív turizmus motivációinak köre: természetjárás, vízi, kerékpáros, lovas, golf, horgász és kerékpáros turizmus épülnek rá. A termékcsoportok közötti átfedés miatt Szeged esetében a természetjárással, lovas, horgász, vadász turizmussal a város térségének turisztikai termékfejlesztésénél foglalkozunk, az alábbiakban két kiemelt területet, a vízi és kerékpáros turizmus helyzetét és fejlesztési lehetőségeit elemezzük.

sem vízi, sem kerékpáros turizmusról nem beszélhetünk jelenleg

a Sárga és Tiszavirág Üdülőtelepek a helyi lakosság rekreációs céljait szolgálják

az egyetlen szabadstrand rendezetlensége („Lapos” területe)

hiányzó szolgáltatás: vízisporteszköz-bérlés

alacsony színvonalú szolgáltatásokat nyújtó úszóházak

hiányzó infrastruktúra elemek: városon belüli, és a városon kívüli utakhoz kapcsolódó, a nemzetközi hálózat részét képező, biztonságos kerékpárutak; vízi bázisok, kikötők

127


a Tisza nem csak arculatalakító tényezőként fontos, hanem egy sor aktív turisztikai termék is épülhetne a folyóra

a fejlesztések többsége a magánszféra vállalkozói fantáziája és tőkebefektetési kedve révén valósulhat meg

Szerb Jacht Klub kétévente tartott táborozása a Partfürdő Kemping területén érdekes színfolt

a város repülőtere a sportrepülés kiváló színtere

sportkomplexumok (pl.: Gellért Szabadidőközpont, Squash Klub, Széchenyi Evezős Pálya, Újszegedi Sportcsarnok és Uszoda, Postás Sporttelep), melyek közül az Etelka sori labdarúgó stadion alapos felújításra szorul

speciális vonzerő: Sziksósfürdő üdülőövezetében Naturista Strand és Kemping, amely jelentős nemzetközi vonzerőt is képvisel


kerékpárutak mozaikosságának felszámolása

kapcsolódás az EUROVELO európai kerékpárút-hálózathoz

kapcsolódó szolgáltatások kiépítése a városban: kerékpárkölcsönzés, javítás, biztonságos parkolóhelyek kialakítása (részletesen lásd projekt)

a Tisza partján evezős túrázók számára legalább két helyen kulturált táborozóhely, komplex vízi bázis kialakítása: vizes blokkal, kikötésre alkalmas mólóval, főzési lehetőséggel, hajóbérlési lehetőséggel

128


szabadstrand-rendezés, -fejlesztés (például a „Foka” esetében, amely a környező felsővárosi lakóövezet népessége körében már ma is népszerű, de pillanatnyilag illegális fürdőhely)

a

város

Tisza-parti

üdülőövezetének

(Sárga

és

Tiszavirág

üdülőtelepek) területrendezése, infrastrukturális megújítása

tiszai kishajózás felélesztése programszervezés által

129


•

BEVÁSÁRLÓTURIZMUS

MEGHATÁROZÁS: A bevásárlóturizmus hagyományos értelemben az áruvásárlási célú utazásokat jelenti. Ebben az esetben a turista elsődleges motivációja és turisztikai tevékenysége a vásárlás. Az a turista, akinek a költési struktúrájában az áruvásárlásra fordított összeg meghaladja a teljes költés legalább felét, bevásárló turistának nevezhető. 17 A vásárlás céljától, mennyiségétől függően a turisták vásárlásai alapján a következő típusokat különíthetjük el. Ha az utazáshoz kötődő áruvásárlás haszonszerzési célból történik, üzleti vásárlásról beszélünk. Amikor a turista számára az utazása alatt történő vásárlás elsősorban élményszerzést, szórakozást jelent, szabadidős vásárlásról beszélünk. Ha a turista olcsóbb, jobb minőségű, esetleg egyedi szolgáltatás igénybevételéért utazik külföldre, akkor – elsősorban az egészségügy és a szépségápolás területén – a bevásárlóturizmus égisze alatt szolgáltatásvásárlásról beszélünk. A legáltalánosabb azonban a turista tartózkodási ideje alatti spontán vásárlás (pl. otthon felejtett használati tárgy, fotózáshoz használt cikkek).

A TERMÉKCSOPORT JELENLEGI HELYZETE:

Kutatások mutatják, hogy a bevásárló turista tartózkodási ideje jelentősen kevesebb, mint az átlag vendégé. Amíg a felmérés szerint a turisták átlagos tartózkodási ideje Magyarországon 3,6 nap, addig a bevásárló turistáké alig haladja meg az egy napot. Egy szerb vendég átlagosan 2,96, egy román vendég pedig 4,5 napot tölt el Magyarországon, azonban ha bevásárlási céllal érkezik, tartózkodása átlagosan egy napra koncentrálódik.

Bár nem tekintjük a turizmus „elitjének”, tekintve, hogy az esetek többségében csupán látogatókat hoz a városba, nem turistákat a statisztikai meghatározás szerint, mégis említést kell tenni róla, mert – a gazdasági-politikai körülmények függvényében változó intenzitással ugyan –, de meghatározó elemként jelen van a város turisztikai életében.

17

Michalkó Gábor: A turizmus és kiskereskedelem kapcsolata a Dél-Alföldi Régióban (2000) Turizmus Bulletin 4. szám

130


Társadalmi

hatásai

inkább

negatívak,

azonban

gazdasági

szempontból

nagy

jelentőséggel bír a belőle származó bevételek miatt, a szolgáltatói szektor (bankok, üzletek, vendéglátás) fejlődésére pedig kifejezetten ösztönzőleg hat.

a város határmenti helyzetéből fakadóan a rendszerváltástól folyamatosan érkeznek vásárlási céllal vendégek Romániából és a hajdani Jugoszláviából (SzerbiaMontenegróból), de jelenleg számuk – a magyar árviszonyok alakulása miatt – stagnál

részben nem valódi turizmusról van szó, mert elsődlegesen nem a turisztikai szolgáltatásokat veszik igénybe (például a Romániából, Szerbia-Montenegróból ideérkező látogatók)


a határmenti bevásárlóturizmus fejlődése olyannyira a külső tényezőkön múlik, hogy nem befolyásolható, fejlesztése nem javasolt, de nem is tervezhető, hiszen a gazdasági-politikai környezet változásán múlik az alakulása

a Szegeden tartózkodó turisták szabadidős vásárlásainak ösztönzése érdekében fontos lenne a turisztikai főszezon időszakában az ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozó boltok nyitvatartásának harmonizálása a vendégek vásárlási szokásaival (esti, hétvégi nyitvatartás), a csoportosan érkező vendégek számára pedig több szabadprogram beiktatása, amikor vásárlásaikat is kivitelezhetik

IV.3.2 Speciális, (korosztályhoz kötődő) célcsoport szerinti termékek •

IFJÚSÁGI TURIZMUS

MEGHATÁROZÁS: A gyermekek és fiatalok szabadidőben, lakóhelyen kívül megvalósuló turisztikai, honismereti, illetve rekreációs célú tevékenységei, így különösen 131


az országjárás, természetjárás, táborozás, üdülés, ideértve az oktatás keretei között megvalósuló tanulmányi kirándulást és az erdei iskolai programot is.

A TERMÉKCSOPORT JELENLEGI HELYZETE: A termékcsoport fejlesztését azért tekintjük kulcsfontosságúnak, mert a jövő turista-generációinak kineveléséről van szó, akik – amennyiben a városhoz ifjúkori kellemes emlékek kötik – visszatérő utasokká válhatnak későbbi életszakaszukban is. A fentieket figyelembe véve a belföldi vendégkör kialakításának megbízható módszere, ráadásul a szociálturizmus által preferált inaktív rétegről van szó, de hosszútávon alkalmas lehet speciális ajánlatok által külföldi csoportos beutaztatás meghonosítására is.

a belföldi ifjúsági turizmus egy kevésbé jól fizető, ám biztos bázisát képezi a beutazó turizmusnak (osztálykirándulások)

a már felnőtt korú, legmobilisabb ifjúsági korcsoport (18-26 év) számára hiányoznak a megnyerő ajánlatok

a

Szegedi

Ifjúsági

Napok

tradíciói

újjáéledni

látszanak

a

rendezvénysorozat felélesztésével

az egyetemi klubok a nyári tanításmentes időszakban részlegesen üzemelnek

Szeged neve nem ismert az egyénileg, „hátizsákosan” utazó külföldi fiatalok körében

132


nincs egész éven át üzemelő – a Youth Hostel, Jugendherberge nemzetközi viszonylatban ismert szálláshelyekkel ekvivalens – ifjúsági szállás 18

a korosztály számára vonzó terméktípusok (vízi-, kerékpáros turizmus) kialakulatlanok

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS JAVASLATOK: A termékcsoport fejlesztését nagymértékben elősegíti, hogy Szeged egyetemi városként fiatalos arculattal rendelkezik. A város pezsgő ifjúsági élete különös vonzerőt biztosíthat a 15-26 éves korosztály tagjai számára, amennyiben

az

érintett

speciális

kínálati

elemeket

(szállás-

és

szórakozóhelyek, rendezvények) megfelelően fejlesztjük.

sürgősen ki kell alakítani az érintett vízi-, kerékpáros turisztikai kínálatot, és azon belül is az ifjúsági túraútvonalakat

a már létező speciális ökotúrákat népszerűsíteni kell turisztikai fórumokon színvonalas, EU-komform, állandó jelleggel üzemelő fogadókapacitást kell létesíteni mind az ifjúsági szálláshely, mind pedig az egyéb kapcsolódó szolgáltatások tekintetében

ismertté kell tenni a korosztály számára érdekes rendezvényeket hazai és nemzetközi viszonylatban

jobban tudatosítani kell az egyetemváros jelleget külföldön a turizmusmarketing során is

18

a Magyarországi Ifjúsági Szállásadók Szövetségének honlapján egyetlen szegedi szálláshely szerepel a Tisza Sport Hotel, amely azonban árai tekintetében nem tartozik a klasszikus ifjúsági szálláshely kategóriába.

133


kulturált, színvonalas és a jelenleginél változatosabb kínálatot nyújtó szórakozóhelyek kialakítására van szükség (ez a kívánság a turista kérdőívek alapján is határozottan megfogalmazódott)

•

SENIOR TURIZMUS

MEGHATÁROZÁS: Az idősebb (65 év feletti) generáció szabadidőben, lakóhelyen kívül megvalósuló turisztikai, ismeretszerző, illetve rekreációs célú tevékenységei.

A TERMÉKCSOPORT JELENLEGI HELYZETE: Fejlesztésére különös hangsúlyt érdemes fektetni, tekintve, hogy a korcsoport további bővülése várható Európában és a fejlett világ országaiban egyaránt a kedvezőtlen demográfiai folyamatok következtében. Az elöregedő társadalmakban azonban jellemző – legalábbis az igazán stabil gazdasággal bíró államok esetében –, hogy a nyugdíjas korúak mobilitása nem csökken az inaktív korba lépéssel, sőt növekszik, ami mellé rendszerint biztos egzisztencia is társul, így a turizmusban való részvételük meghatározó.

a hazai korcsoport anyagi és egészségi helyzeténél fogva szűk utazóképes része számára Szeged vonzó célpont a kulturális turizmus tekintetében

ebben a korosztályban él legélénkebben a „Napfény városa” és a „Fesztiválváros” arculat

a desztináció relatív kedveltsége ellenére nagyon kevés a speciálisan e korosztály (az inaktív réteg) számára szóló belföldi ajánlat, külföldi pedig szinte egyáltalán nincsen, pedig a külföldi beutazások meghatározó részét is e korcsoport adja 134


a városba látogatók száma a korcsoportból stabil kül- és belföldről egyaránt, főként nyugdíjas klubok, egyesületek keretei között bonyolódik

a belföldi nyugdíjascsoportok a szociálturizmus keretében, részben Üdülési Csekk 19 felhasználásával érkeznek FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS JAVASLATOK:

javasolt

senior

programajánlatok

kidolgozása

és

korosztályos

turisztikai kiállításokon való megjelenítése

temékkapcsolás: kulturális, termál- és gyógyturizmus

a városlátogató programcsomagok összeállításakor szükséges figyelembe venni a korcsoport korlátozottabb fizikai teljesítőképességét, esetleg mozgásban korlátozottságát

•

CSALÁDI ÜDÜLÉS

MEGHATÁROZÁS: A gyermekek és szüleik, nagyszüleik szabadidőben, lakóhelyen kívül megvalósuló turisztikai, honismereti,

illetve

rekreációs

célú

tevékenységei,

ideértve

az

animációval,

gyermekfelügyelettel kiegészített, gyermekbarát szolgáltatásokat, programokat tartalmazó több napos üdülést is.

A TERMÉKCSOPORT JELENLEGI HELYZETE: Szeged adottságai alapján minden tekintetben megfelelne a családi üdülést keresők számára, azonban ehhez is számos fejlesztésre lesz szükség a közeljövőben.

emberléptékű város

19

Az Nemzeti Üdülési Csekkrendszer szegedi vonatkozásaival a tanulmány marketing fejezetében foglalkozunk részletesen.

135


speciális gyermek-attrakciók (Bábszínház és Szegedi Nemzeti Színház előadásai), sajnos éppen a nyári időszakban hiányoznak

strandolási és sportolási (evezés, lovaglás, kerékpározás) lehetőség

a város térségében különleges ökotúrák (pl.: madármegfigyelés)

a problémát az jelenti, hogy alig akad ilyen típusú, háromgenerációs szolgáltatás, kínálat FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS JAVASLATOK:

„családbarát”

szálláshelyek

kialakítása

(gyermekfelügyelettel,

foglalkozásokkal, zárt gyermekjátszótérrel)

gyermekcentrikus rendezvények szervezése az év munkaszüneti napjaihoz kapcsolódóan, és ehhez turisztikai programcsomagok készítése

gyermekkel együtt történő étkeztetés megoldása a vendéglátásban (gyermekadag, etetőszék)

a kapcsolódó turisztikai termékek (kulturális, egészség-, aktív turizmus) javasolt fejlesztéseinek megvalósítása

speciális ajánlatok kidolgozása: gyógylovagoltatás, erdei táborok, kézműves táborok (utóbbiak működnek, de csak szegedi diákok értesülnek róla, turisztikai jelentőséggel, vonzással nem bírnak ezek a programok)

136


IV.3.3 Szeged és kistérségének, valamint térségének a város kínálatát bővítő turisztika termékei Ebbe a kategóriába soroltuk mindazokat a motivációjú terméktípusokat, amelyek nem a városi turizmus témakörébe tartoznak, azonban a település tágabb környezetében meghatározó elemei a turizmusnak. Ezek a termékek kiválóan alkalmasak arra, hogy bővítsék és kiegészítsék az elsődlegesen városlátogatás, vagy üdülés-pihenés céljából érkező turisták programját, hosszabb

tartózkodási

időre

késztetve

őket,

hiszen

a

felsorolt

turizmustípusokhoz kapcsolódó termékkínálat önmagában is kellő vonzerőt jelent. A Szeged városa által kínált turisztikai lehetőségek és az alábbiakban felsorolt programok kedvező esetben egymást erősítik, így valósulhat meg egy kölcsönösen hasznos együttélés a város és térsége 20 között.

•

ÖKOTURIZMUS

MEGHATÁROZÁS: A Turisztikai Világszervezet szerint az ökoturizmus: „a turizmus minden olyan formája, melyben a turista fő motivációja a természet megfigyelése és megbecsülése, mely a természetes környezet és a kulturális örökség konzerválásához hozzájárul és minimális hatást fejt ki ezekre.” 21

20

Ebben az esetben nem a tervezési-statisztikai kistérséget, hanem a turisztikai funkcionalitás szerintit értjük alatta.

21

Az ökoturizmus kifejezés nem egyenlő a fenntartható turizmussal.

137


A TERMÉKCSOPORT JELENLEGI HELYZETE:

természetjárás

Szeged

környékét

is

érintő

országos

túraútvonalai (pl. Kék túra) lehetőséget jelentenek a túrázásra, bár az útvonal-jelzések, pihenőhelyek állapota nem kielégítő

kevés az ismert kínálat, még a szegediek által sem köztudottak a lehetőségek

Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei Tagozatának szakmai

vezetőivel

madármegfigyelési

túrák

a

Fehér-tavi

rezervátumba


•

a városhoz közeli (telepített) erdőkben, ártéri erdőkben, körtöltésen kijelölt útvonalak kialakítása, pihenőhelyekkel holtágak gondozása, szélesebb körű rekreációs célú felhasználása (horgász helyek) kisvasút üzembe helyezése a Fehér-tavi kirándulásokhoz

FALUSI TURIZMUS

MEGHATÁROZÁS: A falusi turizmus a vidék turisztikai kínálatának helyben történő hasznosítása, értékesítése, melynek során a vendég, megismerkedik a falusi életmóddal, szokásokkal és hagyományokkal, a táj jellegzetes konyhájával, vagyis a vidék kultúrájával. Mindezt kiegészít(het)i az agrárium mindennapjaiban való részvétel, akár szemlélőként, akár tevékeny művelőként. A falusi és agroturizmusnak fontos szerepe van a lakosság helyben tartásában és munkahelyek teremtésében, a pótlólagos jövedelemszerzésben.

138


A TERMÉKCSOPORT JELENLEGI HELYZETE: A környék falusi turizmusának fejlesztése látszólag ellentmond a városi turizmus fejlesztésével, azonban valójában – komplementerként – erősítik egymást: a falusi turizmusban résztvevő, ott megszálló turista is szívesen

ellátogat egy-egy rendezvényre a városba az elsődlegesen Szegedre érkező utas pedig a környező

településeken találkozhat személyesen is a tájra jellemző kulturális örökséggel


a városi turizmusban résztvevők számára is érdekes falusi programok beépítése a kínálatba (pl. speciális növénykultúrák termelésének

bemutatása,

néprajzi

bemutatóhelyek,

táncházak,

állattartással kapcsolatos és gasztronómiai bemutatók, kézműves táborok)

•

LOVAS TURIZMUS

MEGHATÁROZÁS: A termékcsoportba beletartozik a lovaglás-oktatás, túra-lovaglás, fogathajtás, megfelelő lovasoktató és gondozó szakembergárdával, felkészített lovakkal és az előírásoknak megfelelő, lovaglásra alkalmas szabad területtel. Kiegészíthetik olyan elemek, mint díjlovaglás, lovas harcművészet, vadászlovaglás, gyógy-és gyermeklovaglás.

A TERMÉKCSOPORT JELENLEGI HELYZETE: 139


Szeged közigazgatási területén belül 3 lovagoltatással foglalkozó egység 22 található, amelyek közül kettő további turisztikai szolgáltatásokat (szállás, étkezés) is biztosít igény szerint. A város kistérségében lévő települések többségében szintén találhatunk kínálati elemeket. A terméket azért tartjuk nagyon fontosnak Szeged esetében, mert az alföldi hangulat varázsát képes visszaadni, a külföldiek esetében pedig a „pusztakép”-hez kötődik szorosan.

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS JAVASLATOK: lovasturisztikai

szolgáltatások

fejlesztésének

ösztönzése

(tereplovaglás, gyógylovagoltatás) lovasprogramok kiajánlása programcsomagokba építve, illetve a

szegedi szálláshelyeken népszerűsítve •

HORGÁSZ, VADÁSZTURIZMUS

MEGHATÁROZÁS: Az

aktív

turizmusba

besorolt

horgász

és

vadászturizmus

az

e

tevékenységeket hobbiból vagy sportszerűen űző személyek szabadidős tevékenységeit foglalják magukba.

Turisztikai programcsomagként – különösen a

vadászatszervezés esetén – szállás-, és gasztronómiai szolgáltatások is kapcsolódnak ezen aktivitásokhoz.

A TERMÉKCSOPORT JELENLEGI HELYZETE: Sokkal több lehetőség lenne e két termékben, mint ahogy azt jelenleg kihasználjuk. Bár az alföldi erdők elsősorban apróvadban gazdagak, kedvelt vadászterületek. A horgászatra pedig több természetes és/vagy (részben) mesterséges tó, valamint folyó (Tisza, Maros) biztosít lehetőséget. A termékcsoport napjainkban az alábbiakkal jellemezhető: 22

Gémes Birtok-Gyálarét, Bárdos Lovascentrum-Szőreg, Lovasoktatás-Tápé

140


főként helyi vonzerőt jelent, rekreációs céllal

Tisza (pl. Tápéi télikikötő), Maros, Maty-ér, holtágak, város környéki tavak kínálnak horgászati lehetőséget apróvadak vadászatára nyújtanak lehetőséget az ártéri és telepített

erdők vadászházak (pl.: Szőreg, Ásotthalom), vadásztársaságok és

vadászatszervező cégek (pl.: DALERD Rt., HÓDIANA Rt.) működnek a városban és környékén


aktív turizmus tematikus térképen feltüntetni a már kiépült kapacitásokat

az utazásszervezők kínálati programcsomagjaiba jobban beépíteni a vadász- és horgász turisztikai ajánlatokat

141


•

EGYÉB, A VÁROS TÉRSÉGÉBEN, VAGY KEVÉSBÉ ISMERT RÉSZEIN LÉVŐ VONZERŐKRE ÉPÜLŐ TURIZMUS

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Kübekháza-Operettfalu

a turisták útvonalaiból kieső területeken található vonzerők: Újszeged:

Népliget,

Egyetemi

Füvészkert,

Csillagvizsgáló Alsóváros (napsugaras házak) Vadaspark Szőreg (Szerb templom, Rózsafesztivál, ) Tápé

(ifj.

Lele

József

Néprajzi

Gyűjtemény,

Bádogfeszület, Szent Mihály templom) Kiskundorozsma

(Szélmalom,

Kovácsműhely,

Sziksósfürdő) Gróf Széchenyi István Evezőspálya Repülőtér


A felsorolt helyszínek ismertségének, és a városon kívüliek esetében a megközelíthetőségüknek

a

javítása,

változatosabbá

tétele

(pl.

Ópusztaszer kerékpárral)

A periférikus városrészek vonzerőinek bemutatását megcélzó témaútvonalak kialakítása, térképes, információ-táblás ajánlása

142


IV.3 Szeged turisztikai jövőképe és turisztikai cselekvési terve Az előző fejezetben leírtak is világosan mutatják, hogy a szegedi turizmus versenyképessé tételéhez gyors, hatékony és összehangolt intézkedések összességére és azok tervszerű végrehajtására van szükség a meghatározott fejlesztési irányvonalak mentén. Összefoglalva a javasolt jövőképet, Szegedet a jövőben olyan turisztikai úticélként látjuk, amely elsődlegesen a belföldi látogatókra alapozza vendégforgalmát,

azonban

folyamatosan

szélesíti

a

prioritásként

megnevezett termékcsoportok (kulturális, hivatás- és egészségturizmus) fejlesztése révén nemzetközi turizmusát is. A cél, hogy a város változatos vonzerőire és kiváló humánerőforrás-adottságaira alapozva Dél-Magyarország meghatározó turisztikai centrumává váljon, nemzetközi viszonylatban pedig jelentős fesztivál-, konferencia-, és kiállítás helyszínként tartsák számon. A felvázolt jövőkép sikeres elérése érdekében az általános feladatok az alábbiakra kell, hogy kiterjedjenek:

a koncepcióban feltárt termékfejlesztési lehetőségek minél előbbi kihasználására az eredményes termékfejlesztés hátterét jelentő infrastruktúrafejlesztésre célirányos, hatékony, koordinált turizmusmarketingre a megvalósításhoz minden lehetséges pénzügyi forrás felkutatására, aktív pályázati részvételre

143


A konkrét teendők összefoglalóját „Szeged turizmusfejlesztésének cselekvési terve” című táblázat tartalmazza a turizmusmarketing fejezet végén, kiemelve olyan operatív feladatokat, amelyek ugyan a fejlesztések különböző területeihez kapcsolódnak

(vonzerő

és

termékfejlesztés,

marketing,

infrastruktúra,

szervezetfejlesztés), mégis a város turizmusának teljes rendszerére kihatással bírnak. A fejlesztések tudatos végrehajtásával Szeged turizmusa megerősödhet, olyan egyedi színfoltokkal gazdagodva, amely hosszútávú versenyképességet garantál a város számára a jövőben úgy a hazai, mint a belföldi turisztikai piacon. A cselekvési tervben megnevezzük az adott fejlesztés megvalósításáért felelős szereplőket, valamint a feladat ütemezését is, azonban a várható ráfordítások nagyságrendi becslésére csak azoknál a fejlesztéseknél vállalkoztunk, amelyek kevésbé komplexek, így reálisabban felmérhetők.

144


MARKETING

145


TARTALOM V. Turizmusmarketing terv .................................................................... 147 V.1 Bevezetés......................................................................................... 147 V.2 Helyzetelemzés ............................................................................... 148 V.3 Szeged, mint desztináció ............................................................... 150 V.4 Arculatépítés .................................................................................. 151 V.5 Az európai uniós csatlakozás felhasználása a marketing területén152 V.6 Versenytárselemzés ....................................................................... 153 V.7 Piaci szegmensek, célcsoportok .................................................... 155 V.8 Marketing mix ............................................................................... 159 V.8.1 TERMÉKFEJLESZTÉS (PRODUCT) ............................................................ 160 V.8.1.1 KULTURÁLIS ÉS RENDEZVÉNYTURIZMUS ........................................ 160 V.8.1.2 MICE TURIZMUS............................................................................. 162 V.8.1.3 EGÉSZSÉGTURIZMUS ....................................................................... 164 V.8.1.4 AKTÍV TURIZMUS ÉS A KOROSZTÁLYHOZ KÖTŐDŐ CÉLCSOPORT SZERINTI TURISZTIKAI TERMÉKEK ................................................................ 165

V.8.2 ÁRPOLITIKA (PRICE) .............................................................................. 166 V.8.3 ELADÁSI CSATORNÁK ............................................................................ 166 V.8.4 PROMÓCIÓ, MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ ( PROMOTION)........................ 169 V.9 FINANSZÍROZÁS ........................................................................................ 183

146


V. TURIZMUSMARKETING TERV

V.1 BEVEZETÉS Szeged turisztikai koncepciójának részeként javaslunk egy olyan marketingtervet, amely elősegíti az előző fejezetekben megfogalmazott célkitűzések megvalósítását, továbbá cselekvési keretet is nyújthat a marketingmunka kivitelezéséhez. A marketing terv elsősorban a koncepcióban kiemelt termékekre épül, így a kulturális turizmusra, valamint a MICE és az egészségturizmusra. A többi termék marketingje bemutató jellegű, területükön szintén a marketingeszközök integrációját javasoljuk.

Szeged város középtávú marketing célkitűzései

1) Szeged Megyei Jogú Város és térsége differenciált marketingmunkával olyan ismertségre tegyen szert külföldön, mely a vendégszám csökkenésének megállítását, növelését, turisztikai bevételeinek növekedését eredményezi. 2) Belföldi turizmus érdekében végzett marketingtevékenység által a növekvő tendenciák fokozása. 3) A tartózkodási idő meghosszabbítása a turisztikai termékfejlesztések illetve azok célirányos marketingje segítségével. A fenti marketingcélok megvalósításának alapvető feladata egy olyan Szeged imázs kép kialakítása, mely a várost egyedi értékként pozícionálja, számba véve azokat az elemeket, amelyek a nemzetközi és belföldi piacon versenyképességükkel kiemelkednek a többi magyar nagyváros turisztikai vonzereje közül.

A célok hatékony megvalósítása érdekében ki kell alakítani egy olyan együttműködést a városi önkormányzat, a turisztikai szektor vállalkozásai, intézményei és civil szervezetei között, mely az alábbi feladatokat hivatott megoldani:

Szeged város prior turisztikai lehetőségeinek megismertetése külföldön, alátámasztva Szeged pozitív imázs képével.

Hatékony és széleskörű tájékoztatás a város programjairól Magyarországon.

Szervezett promóció és PR folytatása belföldön és külföldön.

147


Turisztikai információk gyűjtése és feldolgozása, majd tájékoztatás a turisztikai szektor felé.

Belföldi piac szélesítése elsősorban a kiemelt turisztikai termékek által.

Külföldi piacok csökkenő részesedésének megállítása.

Szakmai partnerkapcsolatok szélesítése, hatékony lobbi tevékenység megvalósítása a város érdekében külföldön, belföldön egyaránt.

A Szegedi Kistérség és a városhoz közeli egyéb települések által kínált turisztikai termékek

bevonása

a

kínálatba

a

városi

turizmus

fejlődése

érdekében

(programkínálat szélesítése).

Marketingtevékenység elvi támogatása.

A tevékenység hatékonysága érdekében a pénzügyi háttér folyamatos biztosítása.

A fenti összefogással elérhető, hogy Szegedről a turisták és a szakmai érdeklődők első kézből olyan komplex információkat kapjanak, mely belföldről magasabb vendégszámot eredményez, külföldről pedig a potenciális vendégkör érdeklődésének felkeltése által utazással zárul.

V.2 HELYZETELEMZÉS A marketing terv készítése során felhasználtuk azokat az információkat, melyek a koncepció helyzetelemzés fejezetének kapcsolódó részeiben találhatók, s melyek itt csak összegezve, a marketingre ható nagyobb tendenciák megemlítésével kerülnek felvázolásra. Nemzetközi trendek: 1. belföldi, közúton is elérhető, régión belüli úticélok választása (külföldi turista) 2. foglalások és indulások időpontjai között csökkenő tendencia 3. ár/érték arány felértékelődése 4. egyéni szervezésű utazások erősödése 5. repülős utak csökkenése 6. Internetes, on-line foglalások erősödése 7. saját ingatlan igénybevétele 8. Magyarországi turizmus trendjei: 1. hagyományos küldőpiacok visszaesése (német, osztrák, lengyel, holland) 2. új küldőpiacok megjelenése, erősödése (skandináv országok, Kína, Írország) 3. pozitív ár/érték arány kialakulása 148


4. a lakosság vendégszeretetének ismertsége nő

149


V.3 SZEGED, MINT DESZTINÁCIÓ A város, amely a régióközpont szerepkör valós eléréséért pályázik, a turizmus területén is kiemelt szereppel kell, hogy bírjon. Sajnos ez ma még nincs így. Szegednek komoly vetélytársai akadnak már a Dél–Alföldi Régióban is: a termálvízkészlet gyógyvízként történő hasznosításában élen jár a nemzetközileg is ismert tradicionális fürdőhely, Gyula, és az utóbbi évtizedben felfejlődött Kiskunmajsa. A puszta, mint turista látványosság, Bács-Kiskun megye programjai között található, így ennek - és a jobb megközelíthetőségnek köszönhetően Kecskemétnek is komoly vendégelszívó hatása van. A Tiszát, mint a vízi turizmus bázisát pedig Szegednél jobban kihasználja Csongrád, Mártély, és Lakitelek-Tőserdő. A város belföldön ismert, hiszen az ország nagyvárosainak sorába tartozik, de a külföldi ismertségét valójában csak testvérvárosai lakosságának, illetve egykori és jelenlegi tudósai, sportolói nemzetközi hírnevének köszönheti. A belföldiekben Szegedről egy alföldi, nyugodt, napos városkép él, „szőke Tiszával” övezve. A város legnagyobb kulturális eseménye, a Szegedi Szabadtéri Játékok országosan is a város imázsát erősíti. A külföldön is elismert hungarikumok között több olyan található, amely közvetlenül a városhoz kapcsolódik (paprika, halászlé, Pick szalámi), de a nemzeti szintű marketing nem köti szorosan ezeket promóciójuk során az előállítás eredeti földrajzi helyéhez – jelen esetben Szegedhez –, mivel a nemzeti propaganda célja, hogy e termékek által az országot beazonosítsák. Nem meglepő, hogy a város nem ismert a világban, hiszen a Magyar Turizmus Rt. legújabb kutatásai szerint magáról az országról sem él kialakult kép a külföldiek körében, még Nyugat–Európában sem. Az európai uniós csatlakozást kihasználva, annak kapcsán reflektorfénybe kerülve kell ezt a területet újból meghódítani. A Magyar Turizmus Rt. külképviselői körében végzett telefonos interjúkból és körkérdésekre adott írásos válaszokból bebizonyosodott, hogy Szeged külföldi promóciója nagyon gyenge, az európai országok turistáinak körében sem ismert igazán. A külföldi piacokon csak a magyar szállodaláncok katalógusaiban jelenik meg az adott szegedi szálloda ( Hunguest Hotel Forrás és a Novotel ) ajánlataival; külföldi utazásszervezők katalógusaiban elvétve található Szeged és ha van, csak egynapos programajánlatként. A lengyel külképviselő mint tranzitvárost említi Szegedet, az amerikai, olasz, svájci tour operatorok katalógusaiban azonban nem találkozhatunk szegedi ajánlattal. A Magyarországról szóló PR cikkeknél már jobb a helyzet, hisz a paprika, a Pick szalámi említésénél Szeged neve is gyakran szerepel. 150


Az utóbbi évek Szeged turizmusmarketingjében jelentős változásokat hoztak, amelyek az alábbiakra terjednek ki:

1997-től a város önálló standdal ismét részt vesz a legjelentősebb hazai turisztikai közönség- és szakvásáron, az UTAZÁS Kiállításon, Budapesten

1998-tól évente megjelenik a kulturális programajánló (rendezvénynaptár)

1999-ben megalakul a város és térségének turizmusfejlesztéséért és a marketingtevékenységet bonyolító Tourinform iroda fenntartásáért felelős közhasznú társaság megalapítása

a Tourinform iroda rendszeresen képviselte és képviseli a várost hazai és nemzetközi turisztikai szakkiállításokon, bemutatva Szeged és térségének kínálatát

új turisztikai kiadványsorozatok jelentek meg

a város rendszeresen vett részt turisztikai pályázatokon, ahol többek között marketingeszközök fejlesztésére is több ízben nyert támogatást

A fenti eredmények ellenére úgy tűnik, hogy a marketingmunka hatékonyságának további növelésére lesz ahhoz szükség, hogy a város ismertsége a megfelelő szintre nőjön, és az eredményesség

a

látogatottsági

adatokban,

és

a

realizálódott

bevételekben

is

megmutatkozzék.

V.4 ARCULATÉPÍTÉS A marketingmunka egyik legfontosabb részét kell, hogy képezze Szeged város turisztikai arculatának meghatározása, majd annak tudatos építése. Ez természetesen nem függetleníthető a város politikai, gazdasági, természeti, kulturális és társadalmi környezetétől. Ezek a tényezők hatással vannak a város turisztikai fejlődésére, így turisztikai imázsának is meghatározói. Az arculatépítés komplex eszközrendszer, amely a marketing-kommunikáció teljes eszköztárát felhasználva szólítja meg a nagyközönséget és a szakmát. A mai helyzet, hogy az általános városi arculat állandóan cserélődik, mellyel nem éri el azt a célt, hogy az emberek emlékezetébe vésődjön, és automatikusan Szeged város jusson róla eszükbe. Az arculathoz hasonló helyzetben van a szorosan hozzá tartozó szlogen is. Szeged általános arculatát a régi szlogenek őrzik leginkább: „Szeged a napfény városa”, „Szeged a fesztiválváros”. Mivel az általános arculat sem volt meghatározó, ezért javasolt a város turisztikai és általános arculatát egy képpé formálva megalkotni. 151


Szakemberek igénybevételével, egy pontosan körülírt „üzenet” megfogalmazásával, komplex rendszert kell alkotni. A vállalkozói kérdőíven szereplő, a város szlogenjére vonatkozó kérdésekre adott válaszok több mint fele a „Szeged a napfény városa” szlogenhez való visszatérést javasolja, 37% pedig jónak tartja a jelenleg használt „Európa kapuja” szlogent. Véleményünk szerint az utóbbi szlogen akár sértő kifejezés is lehet a szomszédos, jelenleg még a csatlakozásból kimaradt európai országok számára. A szlogen mellé a város turisztikai logoját is meg kell szerkeszteni. A köztudatban már szerepel a Szegedi Szabadtéri Játékok emblémája – ráadásul ez a legismertebb kulturális eseménye a városnak –, ezért javasoljuk olyan városi logo kiválasztását, mely nem sokban tér el a Játékokétól, s melyek így megjelenésükkel egymást erősítik. A turista kérdőívek feldolgozása során tapasztalhattuk, hogy Szegeden a turisták kellemesen érezték magukat, a lakosság kedvességét, segítőkészségét nagyra értékelték, mely fontos üzenet az arculattervezők számára. Az arculatnak a város tudományos, kulturális megközelítésére is ajánlott épülnie, hangsúlyozva, hogy a vendég Szegeden értő és „megértő” partnerekre talál a helyi lakosságban. Ezeket az elemeket, összekapcsolva a város célkitűzéseivel, jövőképével egy pályázati munka keretében javasoljuk kialakítani. Nemzetközi szakértőnkkel való konzultáció során egy új ötlet is megfogalmazódott: A város, mint turisztikai termék jobban eladható, ha egy helyi legenda, vagy egy érdekes történet, „story” veszi körül. Szeged esetében ilyen lehet a „nagy tiszai árvíz”. Az árvíz utáni európai összefogás jelentős történelmi esemény volt. A város újjáépülése után kialakult városkép – a városok összefogásának jelképe –, a sikeres arculatépítés egyik fontos elemét képezheti.

V.5

AZ

EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS FELHASZNÁLÁSA A MARKETING TERÜLETÉN

A dél-alföldi tudományos élet központjaként európaiságunk hangsúlyozása során minden promóciós eszközt meg kell ragadnunk, hiszen a cél: kiemelni Szegedet a többi nagyváros sorából. Célszerű a város híres tudósainak, ismert művészeinek szellemi örökségét a – a termékfejlesztésen kívül – a turizmusmarketingbe is beépíteni. A csatlakozást követően általánosságban is számítani lehet megélénkülő érdeklődésre az újonnan belépett országok

152


iránt, melyet a városnak az Európai Unió tagországaiban való folyamatos turisztikai megjelenésekkel kell kihasználnia.

V.6 VERSENYTÁRSELEMZÉS Szeged versenytárs elemzésénél figyelembe kell venni, hogy más-más városok számítanak versenytársnak az egyes turisztikai termékek esetében és mások a küldőpiacok megkülönböztetésénél. Tény, hogy a városnak számolnia kell az erős konkurenciaharccal, elsődlegesen a hazai versenytársakkal szemben. A konkurensek közé azok a magyar nagyvárosok tartoznak, melyek hasonló nagyságrenddel, turisztikai adottságokkal bírnak, mint Szeged: egyetemi városok, élénk diákélettel, kulturális élettel, egészségturizmus és konferenciaturizmus területén megújuló lehetőségekkel, fejlesztésekkel. A sorból kiemelkedik hasonló adottságainál – alföldi jellegénél fogva – Debrecen városa. A tudományos élet területén, konferenciaturizmus terén versenytársként kezeljük Pécs városát is. Az alábbiakban vázoljuk azokat az egyezőségeket, melyek a versenytárs szerepre utalnak az említett városok esetében: Debrecen:

fiatalos, alföldi „cívis” város

oktatási központ

tudományos, kulturális központ

gyógy- és termálvíz készlet, gyógyfürdő

repülőtér

kedvező megközelítés vasúttal

Romániához való közelség

Pécs:

egyetemi város élénk tudományos élettel

régióközpont szerepkör

épített környezete

vallási emlékei

153


Bár a gyógyturizmus területén Hajdúszoboszló sok turistát elcsábít a cívis várostól, Debrecen egészségturizmusa töretlenül fejlődik. 2003-ban megtörtént a Debreceni Termálfürdő fejlesztése,

mellyel

egyelőre

megelőzi

Szeged

fürdőfejlesztéseit.

A

szegedi

konferenciaközpont 2004. évi átadásával a konferenciaszervezés területén kerül előnybe a Debreceni Konferenciaközponttal szemben (átadás: 2005-ben) A külföldi városok közül közelsége miatt versenytársként számolunk Temesvárral és Araddal, ahol a regionális repülőterek már működnek, illetve az egyetemi tudományos háttér, Szegedhez hasonlóan, potenciális helyszínt biztosít a nemzetközi konferencia-életnek.

154


V.7 PIACI SZEGMENSEK, CÉLCSOPORTOK TERMÉK

PIACI SZEGMENS

CÉLTERÜLET

Kulturális és rendezvény turizmus •

Városlátogatás •

•

Gasztronómia

•

Belföld

családok, baráti

•

Német nyelvterület,

társaságok, iskolások

•

Hollandia,

•

•

Szegeden nyaraló

Konferenciákon

Franciaország,

résztvevők

Belgium, Olaszország •

Vendéglátással

országai

foglalkozó szakmai szervezetek •

Kulturális

rendezvények

•

Testvérvárosok

•

Kína

Színház- és

zenekedvelők •

Kulturális egyesületek

•

Szegeden nyaraló családok, baráti társaságok,

iskolai

csoportok •

Régió lakossága

155


•

•

Vallás

Sport

•

Kulturális egyesületek

•

Egyházi csoportok

•

Régió lakossága

•

Iskolai csoportok

•

Sportszervezetek

•

Ifjúsági korcsoport MICE turizmus

•

•

Konferenciaszervező

•

Belföld

irodák

•

Szomszédos országok

Szegedi Tudományos

•

nyugat – európai

Egyetem kapcsolatai-

országok

MICE turisták •

Belföldi és külföldi diákok

•

Szakmai szervezetek

•

Nemzetközi nagyvállalatok

•

Szegedi

székhelyű

vállalkozások

156


Egészségturizmus •

Gyógyturizmus

•

•

•

Belföld

vendégek

•

Németország

Egyéni betegek

•

Lengyelország,

Belföldi

nyugdíjas

Románia •

Wellness, fittness

•

Konferenciára,

üzleti

•

Skandináv országok

útra érkezők

•

Termálturizmus

•

Ifjúsági korcsoport

•

Fittness szervezetek

•

Szegeden

nyaraló

családok Aktív turizmus

157


•

•

Vízi turizmus

Kerékpáros turizmus

•

Fiatal és középkorú

•

Belföld

gyerekes családok

•

Németország,

•

Vízi sport klubok

•

Ifjúsági korosztály

•

Ausztria

•

Közép

•

Benelux államok

és

idősebb

Olaszország,

korosztály • •

•

•

Lovas turizmus

és

idősebb

korosztály

Horgászturizmus

Vadászturizmus

Közép

•

Civil szerveződések

•

Horgász Klubok

•

Vadászklubok

•

Hobbi vadászok

•

Lovas klubok,

•

Belföld

•

Hobbilovasok

•

Német nyelvterület

•

Anglia

•

Írország

Ökoturizmus •

Természetbúvárok

•

Belföld

•

Nyugdíjas szervezetek

•

Nyugat –Európa

•

Idősebb

egyéni

158


vendégek •

Kutatók

•

Városi polgárok

•

Szegeden

nyaraló

családok

Falusi turizmus – Szeged kistérség

•

Iskolai csoportok

•

Városi polgárok

•

Belföld

•

Üzletemberek

•

Németország

•

Magyar

•

Hollandia

hangulatát

falu kereső

külföldiek •

Gyermekes családok

V.8 MARKETING MIX A marketing mixet képező 4 elem: 1. a termék (product) 2. az ár (price) 3. az értékesítési csatornák (place) 4. a promóció (promotion)

Az idegenforgalom ötödik meghatározó elemét (a people) az emberek, vagyis a lakosok jelentik. A város turizmusának sikere nagymértékben függ az itt élő emberektől, hiszen azt a várost nem választja a turista, ahol nem látják szívesen. Ezért a helyi lakosság meggyőzése a turizmus fontosságáról, életszínvonal-növelő hatásáról, lételeme a turizmus 159


fejlődésének. Így például a nyári nagy rendezvények esetén a belváros zsúfoltságát, mely a helyi lakosok számára esetleg kényelmetlen, ellensúlyozni kell olyan sajtó megjelenésekkel, melyek a rendezvények bevételeinek a városi gazdaságra tett hatását fogalmazzák meg. Szegeden a turista kérdőívek kérdéseire adott válaszokból kiderült, ezen a területen általában nincs gond. Az emberek többsége (78%) készséges, turistabarát. A marketing-kommunikációs eszközök között nem szereplő spontán reklám a „szájpropaganda”. Az emberi hozzáállás a turista problémáihoz ezen a területen érvényesül leginkább. A barátok közötti, családon belüli spontán beszélgetések során válik el, hogy Szegedről milyen érzéssel távozott a vendég, visszajön-, sőt hoz-e magával még barátokat, partnereket.

V.8.1 TERMÉKFEJLESZTÉS (PRODUCT) V.8.1.1 KULTURÁLIS ÉS RENDEZVÉNYTURIZMUS Szeged rendezvénykínálata az utóbbi években óriási fejlődést hozott. Rendezvények sora alakult ki a gasztronómiára, kultúrára, sportra épülve, melyek igyekeznek minden korosztály érdeklődési körének megfelelni. A meglévő kínálat azonban még mindig további programkoordinációt kíván meg, marketingje éretlen, kiajánlásai véletlenszerűek, ezáltal nem ismertek szélesebb körben. A már országosan ismert rendezvények esetében is a programok későn jelennek meg a piacon, és kiesnek a szervezett utazások köréből. A város nagyrendezvényei elsősorban a nyár folyamán szerveződnek, a tavaszi-őszi kínálat inkább a helyi lakosság között ismert, reklámjuk az ország más területeire ritkán jut el. Vagyis elmondhatjuk, hogy Szegeden programdömping van, de gyenge marketingjük miatt ezek országosan közepesen, külföldön alig ismertek. Első körben a rendezvényeket kell megkülönböztetni egymástól, minőségileg és nagyságrendileg osztályozni kell őket. Minden rendezvénynél meg kell állapítani, hogy helyi, regionális, országos vagy nemzetközi érdeklődésre tarthat számot, létrehozásakor milyen területi szintet határoztak meg célként. A nemzetközi és országos rendezvényeket ajánlott csokorba gyűjtve saját kiadásban megjelentetni a célpiacok nyelvén, illetve a Magyar Turizmus Rt. külpiacokon terjesztett rendezvénynaptárába beillesztetni. A cél: hatékony marketingmunkával a kiemelt rendezvények nemzetközivé tétele. 160


A regionális rendezvényeknél is a reklámtevékenység fokozásával tudunk nagyobb ismertséget elérni. Ki kell használni az országos és a regionális marketingszervezetek és a média által nyújtott lehetőségeket: TV, rádió reklámok, teletextre kerülés, kiállítások, prezentációk, bemutatkozások, internetes programlista megjelentetése. A rendezvények témája alapján a piaci szegmensek megkülönbözetése az, amelynél differenciáljuk a marketingeszközöket. Más-más reklám területet használhatunk a gasztronómiai, sport és kulturális rendezvény témakörénél. A rendezvények helyszíneit is felhasználhatjuk Szeged további programjainak, turisztikai vonzerejének népszerűsítésére.

161


V.8.1.2 MICE turizmus A rövidítés a Meetings, Incentives, Conferences, Exchibitions angol kifejezéseket takarja, vagyis a hivatásturizmust. A világ konferenciáinak 91%-a belföldi szervezésű, melyet felmérni szinte lehetetlen. Amint arra már a termékfejlesztés fejezetben is hivatkoztunk, a konferenciák 60%-át Európán belül rendezik, amely jó előrejelzés a magyar MICE turizmus szervezőknek. a/ Konferencia-kongresszusi turizmus Magyarországon a Széchenyi Terv támogatásával öt város szerezte meg a jogot a konferenciaközpont építésére: Budapest, Sopron, Debrecen, Pécs, Szeged. A város versenytársainak létesítményei két éven belül elkészülnek. Az 500-800 fős befogadóképességű vidéki konferenciahelyszínek sorát gyarapítja még a felsoroltakon kívül az új keszthelyi, és a balatonfüredi konferenciaközpont is. A Magyar Turizmus Rt. 2002-ben kiadásra kerülő német és angol nyelvű „Meeting venues in Hungary” tematikus kiadványa már tartalmazza a készülő konferenciaközpontok rajzait, terveit, természetesen a már meglévők mellett. A kiadvány léte azért fontos, mert a nemzeti marketingszervezet Kongresszusi Irodája a speciális vásárokon, kiállításokon ezt a kiadványt ajánlja a nemzetközi konferenciaszervezőknek. Sajnálatos, hogy Szeged az új egyetemi konferenciaközpontjával kimaradt ebből a kiadványból, mely azonban pótolható a tervezett új prospektusba való bejelentkezéssel. Némiképp oldja a problémát, hogy a Hunguest Hotel Forrás, a négycsillagos Hotel Novotel, és a patinás Tisza Szálló teljeskörű kapacitás leírással szerepel az anyagban. Internetes honlapok rendezvényszervező oldalain (vendégváró.hu; travelport.hu; szeged ohb.hu) találkozhatunk még az Alfa, a Royal Hotel és a Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola rendezvényhelyszín kínálatával. A fenti helyszínek legnagyobb kapacitású rendezvénytermei színház-elrendezéssel összesen 1300 fő befogadására alkalmasak, körülbelül még ugyanennyi fő fér el kisebb termeikben és akkor még nem számoltunk az épülő Egyetemi Konferenciaközponttal (átadásának éve 2004), a Színház és a Belvárosi Mozi, valamint a Hangár Expo kapacitásával. Mindezekhez a háromcsillagos szállodai férőhelyek és a négycsillagos 136 szobás Novotel ház színvonalas elszállásolást biztosít. 23

23

Részletesen lásd Termékfejlesztés fejezet

162


Hibának tartjuk, hogy a szegedi konferenciaközpont átadását nem előzik meg a konferenciaturizmusra vonatkozó felmérések, bevezető marketingmunka, amely elősegítené a konferenciahelyszín lekötéseit.

b/ Incentive

Az incentive utazásokat leginkább értékesítési hálózattal rendelkező cégek veszik igénybe, így marketingmunkánkban is ezen cégek felé szükséges nyitnunk. Az utazások célja, hogy a dolgozók részére jutalom utat biztosítsanak, mely ösztönzi őket a további eredményes munkára és erősíti a céghűséget. Helyi szinten azoknak az országos telephelyekkel rendelkező vállalkozásoknak kell incentive ajánlatokat tenni, akiknek érdekeltségeik vannak Szegeden

és

környékén.

Nemzetközi

cégekkel

incentive

témákban

szerveződő

kiállításokon, workshopokon lehet kapcsolatot teremteni. Az incentive utak szervezése professzionális szervezettséget kíván, hasonlóan a konferenciaturizmushoz, hiszen több esetben a minden igényt kielégítő túra üzleti előadásokkal, tréningekkel párosul. A termék egyik pozitívuma szezonalitást csökkentő jellege, mivel ezek az utazások nem a nyári időszakra esnek. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy van néhány, elsősorban belföldi nagyvállalat, amik munkaerő toborzásukat a 2-3 napos incentive túrák keretében oldják meg, de ezen cégek igényei messze elmaradnak a valódi túra szakmai és financiális értékeitől. A fejlődés alapfeltétele tehát a sokat hangoztatott programcsomagok kialakítása, melyek a teljeskörű turisztikai szolgáltatásokat, illetve az ezekhez kapcsolódó exkluzív programokat tartalmazzák. Következő lépés a turisztikai piacon való megjelenés, melyet a

konferenciaturizmussal

együtt

javaslunk,

hiszen

ugyanazon

piacszegmenssel

számolhatunk a MICE esetében is. c/ Exhibition (kiállítások) A szegedi Mars téri kiállítási területről a rendezvények jórészt már átkerültek a 2002-ben átadott Hangár Expo területére, mely új létesítményként minden kiállítói igénynek igyekszik megfelelni. A központ jelenleg Magyarország legkorszerűbb vidéki kiállítási helyszíne, ahol minden technikai, műszaki háttér biztosított. A korábbi évek szegedi nagyrendezvényei a Szeged Expo, Szegedi Építőipari Kiállítás, a Szegedi Utazási, Idegenforgalmi Kiállítás, Mezőgazdasági Szakkiállítás ma már a Hangár Expo területén kerülnek megrendezésre. A kiállítások sorát évente növelik, mind a nagyközönséget, mind pedig a különböző 163


szakterületeket érintő rendezvényekkel. Az országos kiállítási listán is megjelennek a Hangár Expo rendezvényei. A kiállítói központ 500-1200 fős konferenciák megrendezésére is alkalmas, így számolni kell vele Szeged konferenciakapacitásánál is. A város egyéb intézményeiben is szerveznek kiállításokat, melyek elsősorban helyi lakosokat vonzó szakkiállítások: virág, kézműves, autó témákban. A kiállítások a célközönség alapján helyi marketingeszközöket vesznek igénybe: rádió-, TV-reklám, sajtó, plakátok. A nagyszámú résztvevővel rendezett szakmai kiállításokat országosan is meg kell hirdetni, a különböző szakterületek szervezetei felé a direct mail eszközét bevetni. A nemzetközi kiállításokat a külföldi kiállítók országaiban is reklámozni kell, a szakkiállítások marketingmunkájánál elsősorban a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. külföldi képviseleteinek segítségét, a kamarák és az Internet lehetőségeit ajánlott kiaknázni.

V.8.1.3 EGÉSZSÉGTURIZMUS A termál-, gyógy-, wellness és fitness turizmus összefoglaló neveként használjuk az egészségturizmus kifejezést. Szegeden jelenleg a termálfürdők dominálnak, a gyógyvízen alapuló Anna Gőzfürdő fejlesztés alatt áll. A Forrás Szálloda a város egyetlen gyógykezelésekre szakosodott, nagyobb létszám fogadására is alkalmas, termálmedencével rendelkező szálláshelye. A mostani helyzetben a város strandfürdőinek propagálása még erőteljesebb, mint a gyógyfürdőé. A Fürdővizek Szeged Kft. honlapja és az általuk kiadott színes prospektus minden információt megad a fürdőkről. Az utazási irodák kínálatában az üdülési ajánlatok mellett a fürdők, mint programlehetőségek szerepelnek. A Forrás Szálloda gyógyturizmus ajánlataival a legtöbb belföldi katalógusban találkozhatunk, illetve a külföldi ajánlatok között is e szálloda kínálatát fedezhetjük fel legtöbbször. A felújítás alatt álló Anna Gőzfürdő bevezető marketingjét sürgősen el kell kezdeni. Ez feladata az üzemeltető Fürdővizek Szeged Kft.-nek és a Tourinform irodának is. Már megnyitás előtt potenciális vendégkört alakít ki a fürdő számára a kiállításokon való megjelenés, az új fürdőt bemutató kiadvány, esetleg makett bemutatása, prezentációk tartása belföldi újságíróknak, utazási irodáknak a fürdő leendő szolgáltatásairól, ráépülés helyi irodák programajánlataira, komplex csomagok kialakítása. A komplex csomagajánlatokat belföldi utazási irodák katalógusaiban, a Magyar Turizmus Rt. egészségturizmus kiadványában kell elhelyezni. Ez utóbbi mindig több nyelven készülő, a külképviseletek által terjesztett kiadvány. A városba szervezett study tourok résztvevőinek is meg kell mutatni az épülő 164


fürdőt, illetve átadni az előzetes fürdőkiadványt, mely a többi fürdő népszerűsítésével együtt is megjelenhet, sőt azok tervezett beruházásait is érdemes jelezni a kiadvány oldalain. A bevezető marketingmunkát a fürdő átadásakor induló országos kampánynak, illetve a nemzetközi piacokon való megjelenésnek kell követnie. A marketingtevékenységhez hozzátartozik, hogy az országos és regionális fürdőszervezeteket is tájékoztassák a változásokról, a biztosító társaságok, az orvosi szervezetek pedig a fejlesztési bemutatók kiemelt partnerei legyenek.

V.8.1.4 AKTÍV

TURIZMUS ÉS A KOROSZTÁLYHOZ KÖTŐDŐ CÉLCSOPORT SZERINTI TURISZTIKAI

TERMÉKEK

Aktív turizmusra vonatkozó önálló ajánlatok Szegedről alig jelentek meg. Az idetartozó turisztikai termékekkel (lovas, kerékpáros, vízi turizmus, természetjárás) a kiajánlott üdülési programcsomagok, mint kiegészítő termékkel számolnak. A Magyar Turizmus Rt. által kiadott „Családi üdülések” kiadványban Szeged a városlátogatásoknál szerepel több ajánlattal, de a „víz, napfény, fürdés” fejezetben nem. Emellett a belföldi utazásokat szervező irodák katalógusai tartalmaznak szegedi programcsomagokat, illetve azon szállodaláncok értékesítési katalógusai, amelyeknek egységei működnek Szegeden. Marketing javaslatunk: a Tourinform iroda miután megvizsgálta, hogy mely országos utazási irodák rendelkeznek programfüzetükben szegedi ajánlatokkal, küldjön Szegedről részletes információs anyagot ezen irodáknak. Az aktív turisztikai termékre vonatkozó marketingeszközöket a célpiacok és a szegmensek alapján kell kiválasztani. Az aktivitást igénylő programok fő szegmensei a fiatal korosztályból kerülnek ki, a horgász- és vadászturizmusban elsősorban a közép és idősebb korosztály vesz részt. A korosztálybeli megkülönböztetéseknél illetve az aktív turizmusnál is a speciális reklámfelületeket kell felhasználni, így az ifjúság érdeklődését az őket érdeklő lapok, Internetes honlapok hasábjain, vagy az iskolai rendszeren keresztül kelthetjük fel. Az idősebb korosztály célcsoporttá válását ma már a számukra megjelentett turisztikai kínálati kiajánlások sokasága jelzi. Külön oldalakon kínálnak gyógyüdüléseket, pihenéseket, egyéb programokat számukra. A Magyar Turizmus Rt. évente kiadott „Nyugdíjas üdülések” belföldi kiadványában a 2003. évben csupán egy szegedi ajánlat szerepelt, amely közel sem fedi le

165


Szeged e célcsoporthoz (is) rendelhető kínálatát. Ezt a korosztályt elsősorban a nyugdíjas szervezeteken, és klubokon keresztül lehet a marketing eszközeivel megtalálni.

V.8.2 ÁRPOLITIKA (PRICE) Az árpolitika meghatározásakor arra kell törekedni, hogy az ár/érték arány a vendég számára elfogadható legyen, vagyis a szolgáltatások minősége és amit az adott árérték, illetve amit a vendég elvár, összhangban legyen. Az árak meghatározásánál figyelembe kell venni a piacot, a versenytárs árait, a potenciális vevőkör fizetőképességét és a termék image értékét. A termékfejlesztések által az árpolitika kiemelt szerephez jut. A termék-életgörbe alkalmazását érdemes az árpolitikánál is figyelembe venni, a bevezetés időszakában egy kedvezményes árral kalkulálni, azonban soha nem szabad leértékelni szolgáltatásunkat. Szeged önkormányzata a párbeszéd útján tud hatással lenni a turisztikai szektor áraira A VÁLLALKOZÓK, INTÉZMÉNYEK. A már korábban említett együttműködés egyik alappillére az önkormányzathoz befolyt idegenforgalmi adó felhasználása a turizmus marketingjére. A turistakérdőívek alapján kitűnt, hogy a vendégek Szeged árait elfogadhatónak tartják. A minőség és ár-érték arányt elsősorban a vendéglátás és a szálláshelyek területén látják indokoltnak megvizsgálni. A parkolójegyek rendszerét nehézkesnek és drágának, a múzeumi belépők árát aránytalanul magasnak ítélték. Az idegenforgalmi adót a vállalkozók magasnak tartották. A turisták sok esetben nem is tudnak összegéről, mert a vállalkozók beépítik áraikba, mely így kényelmesebb a vendég és a hotel számára is, azonban áremelő tényező.

V.8.3 ELADÁSI CSATORNÁK 166


Szeged tekintetében az egyéni forgalom meghatározó szerepe befolyásolja az elosztási csatornák közötti választást. Közvetett megkérdezések is alátámasztották azt a tényt, hogy a Szegedre érkező vendégek döntő többsége egyénileg szervezi utazását. A marketing feladata ebben az esetben megtalálni azokat a csatornákat, melyekkel közvetlenül el lehet érni a vásárlókat. Az önállóan szervezett utak turistái kihagyják az utazási irodák illetve tour operatorok lépcsőjét. Információt hozzájuk eljuttatni

személyes kontaktussal (kiállítások),

saját külföldi vagy belföldi lakóhelyükön található képviselőkön keresztül (Magyar Turizmus Rt. nemzetközi képviselői hálózata, belföldön az RMI és Tourinform hálózat)

internetes, többnyelvű, turisztikai honlappal lehet.

A szervezett utak lehetséges turistáit is a fenti csatornák segítségével lehet elérni kiegészítve az alábbi helyekkel:

külföldi tour-operatorok, utazásszervezők címlistái – Magyar Turizmus Rt. külföldi külképviseleteinél

egyéb kereskedelmi illetve speciális szakmai csoportok címei (főként a MICE turizmus szervezéséhez) ITDH régiós és külképviseleti irodáinál, a Magyar Kulturális Központoknál

egészségturizmus szervezéséhez szükséges intézmények, biztosítók, szakmai szervezetek címlistája belföldön és külföldön

Szervezett utakat elsősorban nyugdíjas belföldi csoportok, illetve a MICE turizmusban résztvevők vesznek igénybe. Természetesen a csatornákat megtalálni még nem elég, fel kell venni velük a kapcsolatot és keresni a lehetőségeket a személyes bemutatkozásra (study tourok, kiadványok, prezentációk, bemutató workshopok, kirakatbérlés). Az önkormányzatnak is felelős szerepet kell vállalnia a propaganda, és értékesítés területén. Az önkormányzat részéről nem folyhat le úgy egyeztetés, tárgyalás, hogy Szeged imázsát ne tudatosítsák, turisztikai lehetőségeiről ne essék szó – akkor is, ha az érintett nemzetközi, hazai találkozó nem érinti közvetlenül a turizmus témakörét. A SWOT-analízisben már megfogalmaztuk, hogy Szeged egyik gyengesége a szervezett turizmus hiánya, mely egyben a beutaztató utazási irodák hiányára is utal. Javasoltuk 167


ösztönző módszerek használatát a probléma megoldására. A beutazással foglalkozó irodának vagy irodáknak:

pályázati támogatás adható kiadványkészítésre, vásárokon való megjelenésre,

study tour-ok szervezésében kiemelt szerepet kell kapnia,

megjelenési lehetőségeket kell biztosítani az önkormányzat kapcsolati tőkéjét felhasználva (pl.: testvérvárosi kapcsolatok)

Nemzeti Üdülési Szolgálat A belföldi turizmus élénkítésének egyik hatékony eszköze, az értékesítés egyik csatornája az Üdülési Csekkek rendszere. A kedvezményes üdülésekhez kapható csekkeket adókedvezmény fejében a munkáltatók válthatják ki munkavállalóik részére, illetve a nyugdíjasok igényelhetik nyaralásaikhoz. A szolgáltatók, akik a rendszer részei, kínálataikat megtalálják a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) ajánlatai közt, mellyel népszerűsítik az üdülési csekk elfogadó helyeket. A szolgáltatók a beváltott csekkek után 7%-os jutalékot fizetnek a NÜSZ részére. 2003-ban az üdülési csekkek eladása kétszeresére nőtt, bár a dolgozói felhasználás még nem akadálymentes. Szegeden is több szolgáltató vállalta a szerződéskötést, és él a rendszer adta reklámmal, értékesítési lehetőséggel. Szegedről nemcsak hotelek, panziók, vendéglátó egységek találhatók az országos listán, hanem olyan utazási irodák is, amik belföldi utak megvásárlása esetén elfogadják az Üdülési Csekket fizetőeszközként. Szeged belföldi turizmusának egyik fejlődési útja lehet a csekkrendszer felhasználóinak meggyőzése Szeged vendégszeretetéről, illetve tájékoztatása színes programkínálatáról. Az

elfogadóhelyek

piktogramokkal

listáját,

történő

azok

jelzését,

címeit a

(képét)

szálláshelyek

kategóriáit, rövid

szolgáltatásaik

leírását,

árakat

és

kedvezményeket a NÜSZ internetes honlapján, illetve az évente kiadásra kerülő adattárban lehet megtalálni: NEMZETI ÜDÜLÉSI CSEKK ELFOGADÓHELYEK SZEGEDEN SZÁLLÁSHELYEK

UTAZÁSI IRODÁK

Alfa Hotel

Alföld Tours 168


Attila Szálló

Gold Sun Travel

Família Panzió

Morton’s Légi-Utazási Iroda

Hunguest Hotel Forrás

Neckermann

Napfény Motel & Camping

Questor Travel

Hotel Novotel

Z(s)eppelin

Tisza Hotel

IBUSZ Utazási Iroda

Tisza Sport Hotel

Top Tours

Royal Hotel

Szeged Tourist

Marika Panzió

Montana Tours Proko Travel Adria Tours Sport Travel

Kedvezmények Több szálloda azzal is segíti a belföldi forgalom Szegedhez kötődését, hogy a Magyar Turizmus Kártya tulajdonosainak 10-15 % kedvezményt biztosít a szállás-, illetve étkezésdíjból.

V.8.4 PROMÓCIÓ, MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ (PROMOTION) A kommunikációs mix elemeinek, melyekre a marketing gyakorlati megvalósítása épül, előre meghatározott elvárásoknak kell megfelelniük. Elvárások Szeged város turizmusának esetében:

elsősorban a városarculat építését, a városi imázs erősödését kell szolgálnia

piacot kell teremtenie a már meglévő és kialakítandó turisztikai termékeknek

ösztönöznie kell Szeged beutaztató turizmusát

pontos, teljeskörű információt kell biztosítania egyrészt a potenciális piacok felé, másrészt a már a térségben lévő turisták számára

169


Promóciós eszközök: A/ Reklám B/ Public Relations (PR) C/ Eladásösztönzés A/ Reklám. A/1. Kiadványok, Jelenleg többfajta szegedi kiadvány található az információs forgalomban – a két-három éve nagy példányszámban készült katalógusok kifutó példányait is figyelembe véve – így azok tartalma sokszor fedi egymást, és a kiadványok összessége arculatát tekintve sem egységes.

A városnak 3 kiadványa jelent meg 2003-ban:

Szegedi Programajánló

Szegedi Információ

Szeged látnivalói (3 nyelvű kiadvány)

Mindhárom kiadvány francia méretben, kék-sárga szín kialakításával készült. Bár az információs anyagok külleme mutatós, egyforma megjelenésük zavaró, mivel nem tűnik fel a különböző tartalom. Hasznosnak tartanánk, ha a közeljövőben új életre kelnének azok a kiadványok, amelyek a Tourinform iroda alapításakor már egyszer forgalomban voltak, így javasoljuk a Szeged naptár, a Szeged imázs kiadvány, valamint a Szeged plakát (a következő éves kiemelt nemzetközi események felsorolásával) újbóli megjelentetését. Szeged saját kiadványain kívül markánsan megjelenik a Magyar Turizmus Rt. Dél-alföldi Marketing Igazgatósága által kiadott, több nyelven megjelenő katalógusokban is.

Dél-Alföld imázs kiadvány

Örökségünk a Dél-Alföld – Kultúra és patina 170


Családi üdülések a Dél-Alföldön

Termálélmény a Dél-Alföldön (gyógy-és termálfürdők)

A szegedi Tourinformban az említett katalógusok mindegyike megtalálható, C mellékletként pedig csatoljuk azon kiadványok, egyéb eszközök listáját, amelyek az információs irodában megvásárolhatók: többek között térképek, útikönyvek, szegedi fotóalbumok és ajándékok. Az alábbiakban javaslatot teszünk egy olyan kiadványrendszer kialakítására, amely Szeged marketingeszköz-rendszerének alappillérét képezheti. A kiadványok megjelentetéseit az alábbi csoportosításban tartjuk célszerűnek: I.

Évente megújuló kiadványok

II.

Több évre készülő kiadványok

III.

Leporellók, szóróanyagok

IV.

Térképek

V.

Egyéb marketingeszközök

I. Évente megújuló kiadványok:

Szegedi programajánló – rendezvénynaptár*24

Szegedi Szabadtéri Játékok műsorkatalógusa*

Tavaszi Fesztivál programfüzet

Őszi Fesztivál programfüzet*

II. Több évre készülő kiadványok:

Szeged színes, emocionális hatással járó imázs kiadványa (reprezentációs céllal)*

Szeged és kistérsége imázs kiadvány

Szálláslehetőségek – Szeged és térsége *

Vendéglátóhelyek, szórakozóhelyek katalógusa *

Szeged

konferenciaváros

(konferencia-

és

rendezvényhelyszíneket

bemutató

katalógus)

24

A csillaggal jelöltek már megjelent kiadványok

171


III. Leporellók, szóró anyagok

Szeged – városi sétautak kiadvány*

Garantált programok Szegeden

Adventi vásár

Szegedi tematikus utak*

IV. Térképek

Várostérkép építészeti emlékekkel

Információs térkép*

V. Egyéb nyomtatott kiadványok

Képeslapok*

Képeslap leporellók

Tiszai árvizet bemutató információs füzet

V. Egyéb nem nyomtatott kiadványok

Szegedet bemutató videofilm*

Szeged CD (Multimédiás CD-ROM)*

A kiadványrendszer egyik eleme a nemzeti kiadványokba való beépülés. A Magyar Turizmus Rt. kiadványaiban Szeged megjelenését dominánsabbá kell tenni. Lehetőség van tematikus kiadványokban való megjelenésre:

MICE kiadvány - a szegedi konferenciaközpont felépítésével aktuálissá válik

Kempingtérkép

SHALOM, zsidó emlékek Magyarországon

Magyar Kultúra kiadvány

Lovas kiadvány

Az országos és régiós rendezvénynaptárakba bekerülés egyik alapfeltétele a rendezvények pontos időpontjainak és műsorának időben történő meghatározása. Szegednek ebből a szempontból még fejlődnie kell, különösképpen a nemzetközi vonzáskörű programok esetében. Korai szervezéssel, bebiztosított szponzorálási, támogatási szerződésekkel kell elérni, hogy a fesztiválok és egyéb rendezvények programjait a

172


megvalósulás előtt már egy évvel reklámozni lehessen. A külföldi utazási irodák csak ebben az esetben tudnak rá csoportokat, egyéni vendégeket szervezni. Kiemelendő feladat a megjelentetett kiadványok terítésének megszervezése. Nem elég ezeket a Tourinform irodában tárolni, kiállításokra vinni, egyéb elosztási csatornákat is alkalmazni kell, hogy minél többen ismerjék meg a prospektusokat és azok tartalmát ezzel természetesen a példányszámot is növelni kell, mely az anyagi források függvénye. A kiállítási programtervek ismeretében fél évre előre meg lehet határozni a kiadványterjesztést. A kiállítások nagy mennyiségű példányszáma mellett a studytourok,

az

önkormányzati

kapcsolatok,

látogatások,

belföldi

utazási

irodák,

külképviseletek azok a fontos célterületek, ahová az anyagokból juttatni kell. A/2. Rádió, TV, és újsághirdetések Szeged város napisajtója általában a közélet híreire tér ki. Ezek az anyagok elsősorban imázsépítő, vagy -romboló cikkek, melyek ezzel együtt Szeged turizmusát, látogatottságát is formálhatják. A potenciális vendégkör felé mindenképpen jól átgondolt, koordinált médiamegjelenésre van szükség. A nagyközönséget a populáris médiákon 25, a turisztikai szakmát a szaklapokon, turisztikai műsorokon 26, a leendő turistákat pedig turisztikai információs lapokon 27 keresztül tudjuk elérni. A már városban pihenő turistákat is folyamatosan informálják a programokról, rendezvényekről, melyhez a helyi rádiókat és TV-adókat használja fel a Tourinform iroda. Az információs kiadványok, programfüzetek, térképek, színház- és moziműsorok eljuttatása a szálláshelyekre (direct mail marketing) a turisták tájékoztatatásának fő forrása. Erre szolgálhatna többek között Szeged turisztikai honlapja is. Amennyiben telekommunikációról beszélünk, meg kell említeni a forgatócsoportok megjelenését a városban. A televízióban a reklámfilmek két típusa jeleníthető meg: a turisztikai útifilm, és a beszúrt reklámfilmek (spot-ok). A turisztikai film készítésénél fontos szempont, hogy már a forgatókönyv megírásánál helyi szakember vegyen részt a munkában, aki később is folyamatosan segíti szakmai tanácsokkal a készítőket. A város turisztikai filmanyaga eljuttatható a körzeti televíziók és 25

ilyen az MTV 1 – rendszeres felhívása a Szabadtéri Játékokra és egyéb szegedi rendezvényekre az itthon.hu műsorban 26 német nyelvterületen az Ungarn Panorama-ban jelent meg Szeged, magyar szaklapokban cikkek Szeged turisztikai lehetőségeiről 27 a 3 nyelvű Tourist Information hazai, regionális ismertetőket tartalmazó lapban, nagy terjedelemben, 8 oldalon található Szeged bemutatása

173


városi kábeltévék csatornáihoz, ahol a műsorszünetekben rendszeresen ingyenesen vetíthetik a Szeged útifilmet. A spot reklámok elhelyezése pedig célszerű lenne olyan Szegedről történő sportműsorközvetítések esetén (például bokszmérkőzés, kajak-kenu versenyek), amelyeket széleskörű érdeklődés kísér országos vagy nemzetközi viszonylatban.

A középtávú feladatok:

rendszeresen tájékoztatni a szakmai újságokat Szeged turisztikai fejlesztéseiről (fürdők, szálláshelyfejlesztések, konferenciaközpont-beruházás)

reklámok mellett PR cikkeket jelentessen meg a város

a turisztikai termékekhez kapcsolódva speciális közönséget szólítsanak meg: -

a gyógyturizmus az idősebbek által olvasott lapok,

-

a wellness-lehetőségek a színes fittness lapok hasábjain,

-

a családi üdülések női magazinokban, illetve családi lapokban

-

a Magyar Turizmus Rt. külképviseleti kiadványaiban

o megjelenési lehetőségek kiajánlása szegedi vállalkozóknak

A/3. Internet A marketing-kommunikáció egyik leggyorsabban fejlődő eszköze az Internet. Akkor hatásos, ha integráljuk megjelenését a többi marketingeszköz közé. Magyarországon ma már nincs olyan nagyobb város, amelynek ne lenne internetes honlapja. A megjelenések minősége azonban változó. Más jellegű megjelenést kíván a közigazgatási szektor és mást az üzleti. Szeged város az önkormányzatra vonatkozó adatok felsorolása mellett mutatja meg turisztikai értékeit. 28 Javasoljuk egy turisztikai honlap létrehozását, melyen Szeged turisztikai adatbázisa található és ahol a szegedi szolgáltatók önállóan vagy továbblépési lehetőségként megjelenhetnek. Ezen a honlapon a szegedi Tourinform 28

szegedvaros.hu honlapon a „Kalauz„ szóra klikkeléssel érhetjük el a turisztikai információkat, mely nem szerencsés szóválasztás.

174


irodának is E-mail elérhetőséget, illetve nagyobb reklámot kell biztosítani, hogy az érdeklődők tudjanak hová fordulni kéréseikkel. A koncepció készítésének idején Szeged turisztikai kínálatának megjelenése az Internetes honlapokon meglehetősen gyér képet mutat. A legnagyobb probléma, hogy nincs egységes megjelenés, hanem több honlapon találni a város turizmusának információiból egy kicsit. Keresésünk során az alábbi honlapok jelentek meg a Szeged kulcsszóra:

szegedvaros.hu – önkormányzati honlap, nem túl szerencsés módon hivatalos információk közé ékelni a turisztikai programokat

szeged.hu – a „szabadidő”, „kultúra” címszó alatt turisztikai szolgáltatásokat, programokat találunk

lea-szeged.hu/turisztika – rövid leírás a Szegeden található nevezetességekről, illetve szálláshelyleírások

vendegvaro.hu – a magyarországi útikönyv honlapján nem teljeskörű, de vendégcsalogató ajánlatok találhatók

itthon.hu - a Magyar Turizmus Rt. belföldi ajánlatainak honlapja. A Magyar Turizmus Rt. tematikus kiadványaiban szereplő ajánlatok között szerepel Szeged turizmusa

Szegedi turisztikai szolgáltatók is rendelkeznek honlapokkal, elsősorban a szállodák, utazási irodák, fürdők és az éttermek

A legnagyobb hátránya ezen oldalaknak, hogy többségük CSAK MAGYARUL jelenik meg. Ez olyan hiányosság – gondoljunk a Szeged imázs építésére külföldön – melyet rövidtávon meg kell szüntetni. A keresőprogramok kimutatnak néhány oldalt, ahol Szegedről német, illetve angol nyelven lehet olvasni. Ilyen például a Tourist Information honlapján található német nyelvű, vagy Csongrád megye honlapján szereplő angol nyelvű leírás. Az említetteken kívül mindenképpen szükség van a turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat felsorakoztató magyar és idegennyelvű honlap kifejlesztésére, amely vagy önálló honlapként, vagy Szeged jelenlegi hivatalos honlapjának csatlakozó linkjeként egyszerűen lehívható. A honlapot úgy kell kialakítani, hogy a költségek fedezésével konkrét üzleti ajánlatokat is megjelentethessenek a szolgáltatók. Ezzel válik számukra kézzelfoghatóan hasznossá a honlap.

175


B/ Public Relations A kapcsolatkialakítás, kapcsolatszervezés a turisztikai marketingben olyan kommunikációs eszköz, mely a nyilvánosság figyelmének felkeltésére és a bizalom megszerzésére irányul. Szeged vonatkozásában egy olyan pozitív kisugárzást kell eredményeznie a nagyközönség felé, mely kedvező környezetet biztosít a turizmus minden szereplőjének. A turisták bizalmának megszerzéséhez a hátteret a minőségi szolgáltatások, színvonalas üzleti tevékenységek adják. A felsorolt marketingeszközök a külső és belső PR területén is alkalmazhatóak. A belső PR egy város esetében arra is kihat, hogyan érzi magát a lakosság a városban, de szűkebb értelemben véve az egyes turisztikai szolgáltatók belső kommunikációja. A belső kommunikáció lényeges elem, melyben az információáramlás kétirányú kell, hogy legyen. Ezt segíti a jól szervezett információs hálózat, melynek érintettjei esetünkben az önkormányzat és hivatala, a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht., és a Tourinform iroda. A külső érdekkapcsolatot is a fenti szervezetek – a turisztikai vállalkozókkal szorosan együttműködve – kell, hogy gondozzák. Fontosak azok a megbeszélések, melyek a város turizmusért felelős szakemberei és a vállalkozók között alakulnak, s amelyekre az Idegenforgalmi Fórum biztosít megfelelő kereteket. A problémák közös megoldását kell keresni, ezért Szegeden dicsérendő kezdeményezés volt az Idegenforgalmi Tanács újjáalakulása, amelyben delegáltjával a helyi turisztikai szakma minden területe képviselteti magát. A későbbiekben is fontos, hogy az önkormányzat feladatokkal lássa el a Tanácsot, bevonva a szakterületet érintő előterjesztések véleményezésébe. Jelentős előrelépés történt a szakmai kapcsolatépítés területén az utóbbi években, hiszen több ízben a helyi vállalkozókkal összefogva eredményes study tour-t bonyolított a Tourinform iroda belföldi és külföldi szakemberek (utazásszervezők, idegenvezetők), valamint újságírók részvételével. A kapcsolatok kialakításának és ápolásának eszközei: B/1. Fórumok, konferenciák

Szakmai megbeszélések, konferenciák

Prezentációk tartása Szeged turizmusának alakulásáról

Országos fórumokhoz való kapcsolódás, véleménykifejtés

Sajtótájékoztatók tartása Szeged fejlesztéseiről

Térségi, kistérségi fórumok szervezése 176


B/2. Tanulmányutak Belföld

újságírók meghívása a nyári üdülések kiválasztása előtti tavaszi időszakban

gasztronómiai tanulmányút szervezése, amely garantált program bevezetésére ad lehetőséget, ahol a tanulmányúton résztvevő újságírók adják a reklámot

belföldi utaztató irodák számára évente egyszeri workshop szervezése, a következő évi ajánlatokat egy őszi találkozó keretei között kellene bemutatni

Külföld:

Németország, Ausztria, nagyrendezvények idején

Hollandia

területéről

szakmai

csoportok

fogadása

általános turisztikai bemutatkozás populáris lapok újságíróinak

utazásszervezők meghívása; szakmai találkozó (workshop) szervezése a helyi vállalkozókkal

kapcsolódás a régiós és a nemzeti marketingszervezet által organizált study tourokhoz.

B/3. Testvérvárosi kapcsolatok Szeged kiterjedt testvérvárosi hálózata (Odessza, Temesvár, Szabadka, Nizza, Turku, Cambridge, Darmstadt, Toledo, Kotor, Pula) a jelenleginél sokkal tágabb együttműködési lehetőséget biztosítana a turizmusmarketing területén, ehhez azonban konkrét közös projektek,

kölcsönös

érdekeken

nyugvó

turisztikai

megállapodások

lennének

szükségesek. A testvérvárosi külkapcsolatok – az egyes települések esetében teljesen eltérő intenzitással – ma szinte kizárólag protokolláris szinten, néhány esetben a kultúra területén (Turku, Toledo, Pula) működőképesek. Lehetőségek: diplomáciai látogatások alkalmával megállapodás aláírása a turisztikai kooperáció konkrét lehetőségeiről reklámakciók, bemutatkozások szervezése egymás városaiban („Szeged hét”– a város bemutatkozik) A városi bemutatkozások kiszélesítése, a testvérváros ajánlása alapján, egyéb városok helyszíneire

B/4. Szakmai kapcsolattartás Partnerkapcsolatok:

177


A turizmusmarketing hatékonyságának egyik eredményességi tényezője a partneri kapcsolatok alakulása. Az együttműködő partnerek a közigazgatási szektorból, a magánszférából kerülnek ki. A közigazgatás felsőbb vezetésének a finanszírozási, (termékfejlesztés és marketingeszközök támogatása) törvényhozói (turizmusirányítás) szerepben kell partnerként fellépnie. A szegedi önkormányzat turizmusirányításáért felelős vezetői a termékfejlesztésben és a promócióban elengedhetetlen partnerei a város turisztikájának. Az Európai Unióhoz való csatlakozás turizmusmarketing tevékenységbe való bekapcsolásánál a Külügyminisztériumnak kell kiemelt szerepet szánni. A koncepcióban szereplő monitoring partnere a Központi Statisztikai Hivatal. A szegedi belföldi turizmus alakulásának a Nemzeti Üdülési Szolgálat tevékenysége az egyik meghatározó eleme. A Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság pályázati lehetőséggel, a Regionális Marketing Igazgatóság a kommunikációs eszközök terén segíti Szeged marketingjét. Fontos szerep jut az országos turisztikai szakmai szervezetek helyi csoportjainak (Magyar Turisztikai Egyesület, Magyar Szállodaszövetség, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége) a programok és termékek összehangolásában, koordinációjában, valamint az egyéb: sport, kultúra, környezetvédelem, kereskedelem szervezeti együttműködéseknek. A szegedi hungarikumok tekintetében még az élelmiszeripari partnerkapcsolatok is Szeged marketingjét szolgálják. A turisztikai szolgáltatók nagyobb köre a magánszektorhoz tartozik. Náluk különösen hatékony a szakmai szervezetbe való tartozás, mely az érdekegyeztetés, információcsere mellett a közös marketingben játszhat elsődleges szerepet. A marketing-kommunikációs eszközök felhasználása során is a privát szektorból kerülnek ki partnereink: kiadók, nyomdák, média, közlekedési vállalkozások, vállalatok. Ez utóbbi a turizmushoz, mint a helyváltoztatással járó tevékenységhez nélkülözhetetlen iparág.

C/ Eladásösztönzés C/1. Kiállítások: Külföld A szegedi Tourinform iroda 2003-ban 5 célterületi vásáron vett részt. ( Ausztria, Hollandia, Románia + Erdély és Vajdaság) A kiállítások tapasztalatai azt mutatták, hogy a külföldi vásárokon az adott ország nyelvén készülő anyagokkal érdemes megjelenni. Így román, flamand nyelvű anyagok elkészítését is javasoljuk. 178


A nagy költségvetésű külföldi kiállítások ritka esetekben hozzák vissza a befektetést, ezért a kisebb kiállításokon való megjelenésre kell koncentrálni, ahol már Szegedet ismerhetik, akár testvérvárosi, akár tudományos-, sport-, kulturális kapcsolatok által. Ezeken a vásárokon jó esély van a személyes, nagyközönséggel való kapcsolatok kialakítására, mely pozitívan befolyásolja a potenciális utazókört. A kiállítási megjelenéssel egy időben a sajtót is be kell vonni. Sokszorozó hatással bír egy cikk az országról, a városról, ha a már a vásáron megkaphat minden utazáshoz szükséges információt – árakkal együtt – az érdeklődő. A közönségvásárokon való megjelenésnél figyelemfelkeltő műsorral, reklámajándékokkal kérdőíves játékkal kell a többi kiállító közül kitűnni. Belföld A turisztikai vásárokon való megjelenést azon belföldi területekre kell koncentrálni, amely országrészekből Szeged vendégköre elsődlegesen való. A fővárost minden tekintetben kiemelten kell kezelni, így lehetőség szerint az itt szervezett vásárokon, rendezvényeken meg kell jelenni. A szakma felé is Budapesten kell információkat biztosítani, folyamatos kapcsolattartással és kétszer egy évben, Szeged város által szervezett bemutatkozó programokkal. A belföldi turisztikai kiállítások mellett fel kell térképezni az egyéb szakmai jellegű kiállításokat, vásárokat, ahol szegedi vállalkozók, vállalatok is megjelennek, és ahol alkalmat kell teremteni Szeged turisztikai lehetőségeinek népszerűsítésére (tourinform kiadványok biztosítása) A szegedi Tourinform iroda már felismerte ennek jelentőségét, hiszen a 2004. évben 15 belföldi kiállításon tervezi részvételét. C/ 2. Beutaztató programcsomagok megjelentetése A tematikus kiadványok mellett megjelenő üzleti ajánlatokat, utakat tartalmazó kiadványok célcsoportok szerinti megjelenéséhez - Ifjúsági turizmus, Nyugdíjas üdülések katalógusokba – a szegedi vállalkozóknak kell ajánlataikkal csatlakozni. Ebben kiemelkedő információs szereppel bír a helyi Tourinform iroda. Az iroda feladata összegyűjteni és továbbítani Szeged és térségének programjait az országos és régiós rendezvénynaptárakba.

Marketing-tevékenység a Tourinform irodában

179


A városi Tourinform iroda fenntartója az önkormányzati tulajdonú Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. A Magyar Turizmus Rt. franchise rendszeréhez tartozó információs iroda elsődleges feladata Szeged turisztikai szolgáltatásainak, termékeinek, programjainak versenysemleges népszerűsítése, az információk eljuttatása a célpiacokhoz. A város turisztikai marketingmunkáját ezen iroda végzi. A szegedi iroda az országos rendszerben kiemelt koordináló szerepet tölt be, hiszen információs tevékenysége mellett marketingfeladatokat is ellát. Saját kiadványokat készít, részt vesz vásárokon, kiállításokon, study-tourokat, turisztikai fórumokat szervez. Ezek mellett természetesen teljesíti a franchise szerződésben foglalt kötelezettségeit is: a rendszeres adatgyűjtést, adatmódosítást, információ-szolgáltatást. Az iroda jelenleg 4 fővel dolgozik, beleértve a Kht. ügyvezetőjét is. Mivel a kiállítások elsősorban tavaszi és őszi időszakokban, és sokszor egy időben szerveződnek, az iroda alkalmazotti létszáma kevés. A Magyar Turizmus Rt. a kiemelt irodákat támogatásban részesíti, de szigorúan előírja a támogatás felhasználását. Így a szegedi iroda 1,2 millió forint értékben vett hardvereket és szoftvereket, illetve közel ennyit költött a nyári, nyújtott nyitvatartás miatti többletköltségekre. A

szegedi

Tourinform

iroda

hatékonyságának

egyik

akadályozója

az

iroda

elhelyezkedése.

A Tourinform iroda ismertsége a lakosok körében nem válaszolt 2%

nem ismeri 34%

ismeri, de még nem járt ott 43%

ismeri, járt is ott 21%

180


Tourinform iroda ismertsége a turisták körében igénybe vette 7%

nem ismeri 41%

ismeri, de nem vette igénybe 49% ismeri, de nem találta 3%

A lakossági és turista kérdőívek erre vonatkozó válaszai megmutatják, hogy a Tourinform iroda ismertsége közepes. A válaszadók közül az irodát, mint az információszerzés helyét nagyon kevesen keresték fel, melynek egyik oka, hogy nem ismerik az információs irodahálózat szolgáltatásait (ami országosan is jellemző), másik oka pedig az iroda forgalomból kieső helye. Sajnos a turista válaszoknál találkozhattunk, „keresték, de nem találták” válasz bejelölésével (3%) is, mely szintén az elhelyezés megváltoztatását sürgeti. Habár a helyi lakosok közülük többen ismerik az irodát, mint a turisták esetében, a válaszokból kiderül, a köztudatban kevésbé él, hogy ők is fordulhatnak az irodához utazási információkért. Ahhoz, hogy a Tourinform iroda látogatottságáról hiteles képet alkossunk – felmérésünk eredményeinek kiegészítéseként –, szükségesnek tartjuk az iroda által vezetett pontos, napi statisztika adatainak ismertetését: a városba érkező turistáknak mintegy 18,2%-a vette igénybe a Tourinform iroda szolgáltatásait 2003. január-október közötti időszakban, amely 16.120 fő személyes megkeresést jelent. Az irodába betérők közül a jelölt időszakban 2.065 külföldi turista kért segítséget, mely

a teljes látogatószámnak

12,8%-a, a

látogatók nagyobb hányada belföldi vendég volt. Összegzésképpen elmondható: információs irodának nem szabad egy belső udvarban lennie, mindenképpen utcára nyíló helységben kell működnie, hogy mind a turisták, mind a helyi lakosok könnyen megtalálják. A szegedi iroda munkatársai ezt a problémát kívánták 181


ellensúlyozni azzal, hogy június 1. és szeptember 15. között információs pavilont állítottak fel a belváros egy forgalmas pontján (2003-ban Széchenyi téren), melyben váltással 3 fő, nyelvismerettel rendelkező munkaerő tevékenykedett. Azonban ennek – az iroda kedvezőtlen elhelyezkedését ellensúlyozó létesítménynek – a fenntartása pluszköltséggel jár, mely egyéb marketingeszköztől veszi el a forrást. Javasolt középtávú feladatok, melyeket a városi Tourinform irodának, illetve fenntartójának kell megoldania: -

iroda elhelyezkedésének kérdése

-

részvétel a monitoringért felelős munkacsoport munkájában

-

városi adatbázis létrehozása, kezelése

-

piaci információk gyűjtése, (nemzetközi, országos trendek, célpiacok turizmusra ható változásai, keresleti tényezők) elemzése a szakma részére

-

KSH adatainak lekérése, összegzése

-

további kiadványok megvalósítása a város célpiacainak és a koncepcióban feltüntetett kiadványrendszer alapján

-

térségi turisztikai együttműködések indítványozása és koordinálása

-

a felsorolt marketing mix elemeinek beépítése Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. és a Tourinform munkájába

-

esetleges jövőbeni lehetőséggel élve a Tourinform iroda üzleti tevékenységének kibővítése garantált programok értékesítésével, szálláshely közvetítéssel

-

a testvérvárosi kapcsolatok kihasználása Szeged turisztikájában

A Tourinform iroda marketingtevékenységénél is fontosnak tartjuk kiemelni – a hatékonyság és eredményesség mérése érdekében – a visszacsatolást, amely egyrészről a város vállalkozóinak elégedettsége alapján, másrészről a város és térsége turisztikai helyzetének számszerű adatokkal is igazolható növekedése igazol. A vásárokon, kiállításokon való megjelenés, a kiadványterjesztés következménye kell, hogy legyen az adott célországból, illetve országrészből megjelenő turistaszám növekedése, sajtó – tanulmányutak fogadásánál a Szegedről szóló cikkek megjelenése, utazásszervezők esetében szegedi helyszínű konkrét programcsomagok összeállítása és terjesztése. A feladatok megjelennek a koncepció Monitoring fejezetében, de a marketingmunka fejlesztésénél, az évről évre történő tervezésénél is szerepet kell a fenti visszacsatolásnak szánni. A Tourinform iroda jövőbeli feladatainak fokozatos megvalósulásával elérhető, hogy nem csak a potenciális fenntartók, hanem a vállalkozói szektor is elismeri gazdasági 182


hatását, és eszmei és financiális támogatásával biztosítja zavartalan működését, folyamatos fejlődését.

V.9 FINANSZÍROZÁS A marketing terv megvalósításához pénzre, támogatásra van szükség, melyek többféle forrásból szerezhetők:

saját források, (pl.: Turisztikai Alap) melyet a szegedi önkormányzat biztosít a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. részére – ezen forrás egyrészt a működésre, másrészt a marketingre fordítható, de arányaiban magasabbak a marketing költségek

külső források, melyek a Magyar Turizmus Rt. hozzájárulásai, hazai és nemzetközi pályázatok

külső forrás a vállalkozók által biztosított anyagi, sokszor nem pénzbeli források pl. ingyenes szolgáltatások

saját

bevételek,

melyekre

a

kiadványokban

lévő

hirdetésekkel,

programértékesítésekkel, ajándéktárgyak árusításával lehet szert tenni

Konkrét összegeket ebben az esetben nagyon nehéz meghatározni. Javaslatunk, hogy évente fokozatosan kell ezeket a költségeket növelni, a marketing tervben meghatározott feladatokat egy intézkedési tervben meghatározni, melyekhez a finanszírozást is hozzá tudja rendelni a város, az önkormányzat költségvetésének alakulása függvényében.

183


CSELEKVÉSI TERV

184


VI. SZEGED VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI CSELEKVÉSI TERVE FEJLESZTÉSI TERÜLET

FELADAT Regionális repülőtér kialakítása Anna Gőzfürdőhöz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés

INFRASTRUKTÚRA

Kass Szálló (Régi Hungária Szálló) épületének konferencia turisztikai célú hasznosítása Kerékpárút-fejlesztés Kulturális tematikus utak kialakítása a város területén Egészségturisztikai komplexum kialakítása

TERMÉKFEJLESZTÉS

Szeged Kártya kibocsátása

FELELŐS SZERVEZET •

Önkormányzat

2004-2005

•

Tőkeerős befektető

2005-2006

• •

Önkormányzat Tőkeerős befektető

2005-2006

• •

Tourinform Önkormányzat

2004-2008

•

Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht., Tourinform Önkormányzat

2004-2005

•

Fürdővizek Szeged Kft.

2006-2009

•

Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok Igazgatósága Tourinform Oktatási, Kulturális és Sportiroda

•

•

MARKETING

ÜTEMEZÉS

BECSÜLT KÖLTSÉG

600 ezer Ft

2004

1.5 millió Ft

2004-2009

30 millió Ft/év

Szegedi Szabadtéri Játékok nemzetközi hírűvé tétele

• •

Internetes turisztikai honlapfejlesztés

• •


2004-

2 millió Ft induláskor

Információs táblarendszer fejlesztése

• •


2004

2 millió Ft

Turisztikai adatbázis létrehozása a monitoringhoz

• •

Tourinform Vállalkozások

2004-

800 ezer Ft induláskor

Konferenciahelyszínek reklámkampánya

• •

Tourinform Vállalkozások

2004-2005

4 millió Ft

185


Turisztikai referens alkalmazása az Önkormányzat Oktatási, Kulturális és Sportirodáján Szegedi Konferencia Iroda létrehozása

SZERVEZETFEJLESZTÉS

Monitoring munkacsoport létrehozása

Turisztikai forrásmenedzselő és készítő munkacsoport kialakítás Turisztikai tréning az önkormányzati dolgozóknak

•

Önkormányzat

• •

Önkormányzat Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. Önkormányzat Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht., Tourinform

• •

• • •

•

SZTE Önkormányzat Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht., Tourinform Önkormányzat

2004

2004 vége

2004

2004

2004

500 ezer Ft

Jelölés: szürke szín tölti ki azokat a pénzügyi tervezési rovatokat, ahol a fejlesztések költségeinek megbecslése nem tartozik a készítők kompetenciájába, illetve, ahol azok meghatározása további vizsgálatokat feltételez.

186


MONITORING

187


VII. MONITORING KIALAKÍTÁSA, MEGTERVEZÉSE A monitoring lényege, hogy Szeged turizmusáról – beleértve a fejlesztések alakulását, vagy az e koncepcióban foglalt célkitűzések megvalósulását is –, folyamatos visszacsatolása legyen úgy a helyi közigazgatásnak, mint az érdekelt szakembereknek. Ennek érdekében egy jól funkcionáló monitoring rendszer kiépítését javasoljuk, amely a megvalósítást, az intézkedések, illetve bizonyos (önkormányzati, állami támogatású) fejlesztések esetén a forrásfelhasználás hatékonyságát hivatott kontrollálni. Szeged esetében azért is különösen indokolt egy ilyen rendszernek a kialakítása, mivel a Központi Statisztikai Hivatal települési szintű turisztikai adatbázisa egy sor szignifikáns tényt elfed, illetve egyáltalán nem rendelkezik információval, amelyek pedig a város turizmusfejlesztésének tekintetében kiemelt fontossággal bírnának (pl.: a konferenciák, kongresszusok, vásárok számának éves alakulása; rendezvényturizmus-helyszínek befogadóképessége; a városba érkező kül- és belföldi turisták elsődleges motivációi stb.). A monitoring megszervezése Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának a feladata, amely ki kell, hogy terjedjen az alábbi feladatokra: • monitoringért felelős munkacsoport kialakítása (javasolt a SZTE és a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. bevonásával létrehozni) • az alapadatok rendszeres lekérése a KSH-tól • saját, városi adatbázis létrehozása (kétévente turista, vállalkozói, lakossági megkérdezés; bejelentési kötelezettség a hivatásturizmushoz kapcsolódó rendezvényekről a kutatóhelyek, rendezvényszervezők számára, idegenforgalmi alap alakulása, a turizmusból származó helyi adóbevételek adatsorainak összegyűjtése stb.) 188


• az összegyűjtött adatok komplex adatbázisba foglalása, rendezése, szöveges értékelések készítése éves beszámolóként • az

adatbázist

on-line

módon

–

esetleg

kivonatolva,

de

–

hozzáférhetővé kell tenni az érdekeltek számára a város internetes honlapján A jól megtervezett monitoring számszerűen is tükrözi a megvalósulás hatékonyságát, sikerességét vagy sikertelenségét mind az önkormányzat, mind pedig a helyi turisztikai szereplők számára. A következő táblázatok azokat a javasolt mutatókat tartalmazzák, amelyek által a célok megvalósítása és a szegedi turizmus teljesítőképessége hosszú távon mérhetővé válik.

A) KVANTITATÍV MUTATÓK ALAP MUTATÓK

Mutató • • • • • • •

vendégszám vendégéjszaka szám vendégek megoszlása küldő terület szerint átlagos tartózkodási idő átlagos költési szint részesedés a magyar turizmusból tőkebefektetés a turizmusban

Mérés gyakorisága

Forrás • • • • • • •

KSH KSH KSH KSH KSH KSH saját adat

• • • • • • •

negyedévente negyedévente éves féléves éves éves éves

KÍNÁLATI MUTATÓK

Mutató • • • •

szálláshely-kapacitások alakulása (besorolás szerinti bontásban) rendezvényhelyszínek száma, befogadóképessége rendezvények, programok számának alakulása (téma szerinti bontásban is) utazásszervezők, utazási irodák száma (feltüntetve a beutaztató tevékenységet végzőket)


Forrás •

KSH

•

éves

• • • •

saját adat KSH KSH KSH

• •

éves éves

•

éves

189


KERESLETI MUTATÓK

Mutató •

szálláshelyek kihasználtságának alakulása (szálláshely-típusonként)

•

•

látogatószám alakulása a kiemelt turisztikai vonzerőknél

•

•


Forrás

•

szezonalitás alakulása

KSH, • szálláshelyek belső adatbázisa • Múzeumi, Szabadtéri Játékok jegyeladási • statisztikái KSH+egyéb

negyedéves féléves

éves

HUMÁNERRŐFORRÁS MUTATÓK

Mutató • • •


Forrás • • •

turizmusban foglalkoztatottak száma turisztikai képzést végző intézmények száma turisztikai szakképesítést szerzők száma

KSH saját adat saját adat

• • •

éves éves éves

B) NEM KVANTITATÍV, EGYÉB MUTATÓK

Mutató • • •

A

Szeged imázs alakulása turista, vállalkozói-elégedettség lakosság életminőségének változása

fenti

mutatók

szerteágazóságából


Forrás •

is

saját kutatás

kitűnik,

hogy

•

kétéves

a

város

mindenkori

önkormányzatának, illetve megbízottjának jelentős szerepet kell vállalnia a KSH adatbázisában nem hozzáférhető adatok szakszerű begyűjtésében, amelyre ki kell dolgozni az érintettek adatszolgáltatásának metodikáját. Ilyen módon azonban egy olyan átfogó városi turisztikai adatbázis jön létre, amely lehetővé teszi rendszeres kutatások elvégzését, szakszerű monitoring realizálását.

190


PROJEKT-JAVASLATOK

191


TARTALOM

SZEGED PALOTÁI – VÁROSI TEMATIKUS ÚTVONAL .............................. 193 TURISZTIKAI KÍNÁLAT KIALAKÍTÁSA FOGYATÉKKAL ÉLŐK – FŐKÉNT MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK – SZÁMÁRA ................................................... 194 A BOSZORKÁNY-SZIGET TURISZTIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA: BOSZORKÁNY FESZTIVÁL ............................................................................................................ 195 SZEGED TURIZMUS KÁRTYA KIBOCSÁTÁSA ............................................ 196 AZ ÚJSZEGEDI (NÉP)LIGET TURISZTIKAI SZEMPONTÚ FEJLESZTÉSE197 SZEGEDI

FELSŐOKTATÁSI

EREDMÉNYEK,

NEMZETKÖZI

GYŰJTEMÉNYEK, JELENTŐSÉGŰ

NEVES

KUTATÁSI

SZELLEMI

TERMÉKEK

KIAJÁNLÁSA......................................................................................................... 198 TISZAI HAJÓZÁSRA ALAPOZOTT KOMPLEX TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS .......................................................................................................... 199 IPARI LÉTESÍTMÉNYEK TURISZTIKAI JELLEGŰ HASZNOSÍTÁSA..... 200 A

RÉGI

HUNGÁRIA

SZÁLLÓ

ÉPÜLETÉNEK

TURISZTIKAI

CÉLÚ

HASZNOSÍTÁSA.................................................................................................... 201 TEMATIKUS UDVAROK..................................................................................... 202 TURISZTIKAI LÁTOGATÓKÖZPONT ............................................................ 203 MAGYAR NYELVI KURZUSOK ........................................................................ 204 GYERMEKFESZTIVÁL ....................................................................................... 205 SZEGED HUNGARIKUMAIRA ÉPÍTETT AJÁNDÉKBOLT KIALAKÍTÁSA206 TISZAI SZABADSTRAND FEJLESZTÉSE ....................................................... 207 KERÉKPÁRKÖLCSÖNZŐ-NYITÁS .................................................................. 208

192


I. PROJEKTJAVASLAT Címe

SZEGED PALOTÁI – VÁROSI TEMATIKUS ÚTVONAL

kulturális turisztikai termékfejlesztés Belváros A településen belüli témaútvonalak célja, hogy a turisták önállóan, mégis a vonzerő-menedzsment szempontjai szerint előre megtervezett térpályák mentén mozogjanak. Fontos, hogy a választott téma érdeklődés-felkeltő legyen, és valamilyen új aspektusból mutassa be a várost, ráirányítva a figyelmet rejtett értékekre (például ez esetben a szecessziós lépcsőházakra, más különleges enteriőrökre). A javasolt projekt kiválóan alkalmas a belváros újszerű bemutatására egy egynapos városi túra révén. A városi tematikus útvonal a későbbiekben alkalmassá válhat az Európa Parlament által támogatott „Európai Kulturális Utak” programhoz kapcsolódásra is. A fejlesztés szakszerű útvonaltervezést, az elengedhetetlen információs táblarendszer megtervezését és kiépítését foglalja magában, valamint 1 db tájékoztató, tematikus városi térkép kiadását feltételezi. • kínálatbővítés Szükségszerűsége • szeged turisztikai kínálatának színesítése Céljai • innovatív turizmusfejlesztési szemlélet meghonosítása • a város arculatát meghatározó épített környezet újszerű bemutatása • Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. Megvalósításban • Városkép Kft. Szeged résztvevők, lehetséges partnerek • Tourinform Szeged • Szeged MJV Önkormányzata (Főépítészi; Fejlesztési; Okt., Kult., Sport Iroda) • SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék • Idegenvezetők Dél-Alföldi Egyesülete • Műemlékvédelmi Hivatal • idegenforgalmi alapból finanszírozható, alacsony költségvetésű Finanszírozási projekt források Várható eredménye Ráirányítja a figyelmet olyan építészeti különlegességekre, amelyek eddig többségében nem kerültek a városba kulturális turizmus céljából érkező turisták látókörébe. A szakszerű vonzerőbemutatással meghosszabbíthatjuk a turisták „egyszerű” belvárosi sétáit. • turistaköltekezés jelentkezik az útvonal mentén Mérhetőség, számszerűsíthetőség • ajándéktárgypiac fellendülése • a programkínálat-bővítés a tartózkodási idő meghosszabbodását eredményezi, amelyből származó bevételek a szállás- és vendéglátóhelyeken realizálódhatnak

Témaköre Helyszíne(i) Leírása

193


II. PROJEKTJAVASLAT Címe

TURISZTIKAI KÍNÁLAT KIALAKÍTÁSA FOGYATÉKKAL ÉLŐK – FŐKÉNT MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK – SZÁMÁRA

speciális témájú turisztikai termékfejlesztés A projekthez csatlakozó szálláshelyek, kulturális és egyéb létesítmények. A fogyatékkal élők nem csak mindennapi életükben, hanem a Leírása turizmus során is hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak számítanak, ami a számukra elérhető kínálat szűk keresztmetszetéből, és a turisztikai vonzerők fizikai megközelíthetőségéből fakad. Javasoljuk speciális együttműködés kialakítását a turisztikai vonzerőt jelentő helyi kulturális, egyházi intézmények, programszervezők, utazási irodák és szállásadók között. A projekt keretein belül meg kell történnie további szálláshelyek, valamint magán- és közgyűjtemények, kulturális helyszínek akadálymentesítésének. A projekt kapcsolható a város turizmusában preferált kulturális-, egészség-, de még a konferenciaturizmus termékcsoportjaihoz is, sőt javasolt a termékkapcsolás alkalmazása is. • hiányzó kínálati elem megjelenítése a piacon Szükségszerűsége • új piaci szegmens megcélzása • az érintett hazai és nemzetközi vendégkör megnyerése Céljai • szemléletformálás a helyi vállalkozások körében • csatlakozás a termékfejlesztésben egy, az EU által is aktívan támogatott területhez • Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. Megvalósításban • Tourinform Szeged résztvevők, lehetséges partnerek • Idegenvezetők Dél-Alföldi Egyesülete • utazásszervezők • szállásadó vállalkozások • fogyatékkal élők helyi és országos civil szervezetei • központi pályázatok (Széchenyi Turizmusfejlesztési Program, Finanszírozási Esély Közalapítvány „Tegyük akadálymentessé források környezetünket” program) • EU pályázati források Várható eredménye Szeged elsők között léphet azon városok sorába, ahol tekintettel vannak a fogyatékos emberek utazási igényeire, mind a sajátos programszervezési követelmények, mind pedig a speciális fogadási feltételek megteremtésével. Új hazai és nemzetközi vendégkör megjelenése a város Mérhetőség, számszerűsíthetőség turizmusában, amely a vendégszám további növekedését eredményezheti.

Témaköre Helyszíne(i)

194


III. PROJEKTJAVASLAT Címe

A BOSZORKÁNY-SZIGET TURISZTIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA *: BOSZORKÁNY FESZTIVÁL

speciális témájú turisztikai termékfejlesztés A Tisza jobb partjának Boszorkány-sziget elnevezésű, körtöltés által határolt területe. A Tisza partjának ezen területe jelenleg viszonylag háborítatlan Leírása természeti környezete által vonzást jelent a rekreációs célú kirándulásokhoz, a körtöltés határos szakaszait pedig a sportolásra vágyó helyi lakosság használja előszeretettel. Szeged története szorosan összefonódik – az írásos dokumentumok szerint éppen a mai Boszorkány-sziget területén lezajlott – boszorkányégetésekkel, mely történelmi kuriózumként az egyedi turisztikai termékfejlesztéshez kiváló alapot nyújt. Javasoljuk a területen egy kisebb tematikus park kialakítását, amely helyet adna egy új, évente visszatérő rendezvénynek, a Boszorkány Fesztiválnak, amely korszerű eszközökkel (virtuális boszorkányégetés, joghallgatók boszorkányperek védőbeszédeit rekonstruálnák, kiállítás a vallató eszközökből stb.) felelevenítené a boszorkányégetés történetét. A mini témapark az árvízmentes, kellemes időjárású időszakokban misztériumjátékok előadásának helyszíne is lehetne, és idővel állandó jellegű fogadóhellyé válhatna a turisták számára, vendéglátó-egységek működésével (Boszorkány Konyha). • egyedi kínálati elem megjelenítése a piacon Szükségszerűsége • helytörténeti események turisztikai felhasználása • a Tiszának és közvetlen környezetének turisztikai hasznosítása Céljai • a város történetéhez kapcsolódó kultúrtörténeti események hiteles, újszerű bemutatása • új, visszatérő, komplex rendezvény kialakítása a fesztiválváros arculat továbberősítésére • Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. Megvalósításban • Tourinform Szeged résztvevők, lehetséges partnerek • Idegenvezetők Dél-Alföldi Egyesülete • Utazás- és rendezvényszervezők, vendéglátó vállalkozások • civil szervezetek • történészek, néprajzkutatók, magángyűjtők • múzeumok • központi pályázatok (rendezvényszervezés, témaparkFinanszírozási fejlesztés), EU pályázati források források Várható eredménye • kellő marketing-politikával az érdeklődés felkeltésére, figyelemfelkeltésre kiválóan alkalmas a kialakítandó helyszín, és a rendezvénysorozat tervezett programjai


*

A projekt a szegedi Oskolás Intézet Innovációs és Oktatási Kft. alapötletének felhasználásával, az illetékesek hozzájárulásával készült

195


• program látogatottságának emelkedésével a turistaérkezések Mérhetőség, számának növekedése várható számszerűsíthetőség •

az eseményhez kapcsolódó ajándéktárgypiac fellendülése

IV. PROJEKTJAVASLAT Címe Témaköre Helyszíne(i) Leírása

SZEGED TURIZMUS KÁRTYA KIBOCSÁTÁSA

turisztikai termékfejlesztés Szeged közigazgatási területe Az európai és hazai turisztikai kártyák (Magyar Turizmus és Budapest Kártya) mintájára célszerű forgalomba hozni egy olyan kombinált jegyet, amely egyszeri megvásárlással feljogosítja a turistát egy meghatározott időtartamon belül (javasolt 3 nap) különböző helyi szolgáltatások igénybevételére. A kártyákban szereplő kedvezményes múzeumi és egyéb létesítményekbe szóló belépők, parkolójegy, helyi tömegközlekedési bérlet leegyszerűsíti a turisták számára szegedi tartózkodásuk alatt a fentiek beszerzését, és felhívja bizonyos kevésbé látogatott helyszínekre is a figyelmet. • hiánypótló kínálati elem, amely kedvezményes, komplex Szükségszerűsége hozzáférést biztosít számtalan kulturális, szórakozási és közlekedési lehetőséghez • a korszerű turizmusszervezés alapvető eszköze • kedvezményes belépési lehetőség biztosítása az együttműködő Céljai múzeumokba, kiállítóhelyekre • a kártya kombinált bérletként használata a helyi tömegközlekedési eszközökön • meghatározott időtartamú Internet-hozzáférés biztosítása valamelyik Internet kávézóban • parkolójegyként történő felhasználhatóság • erősíti a turizmusfejlesztésben érdekelt helyi szereplők együttműködését • Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht., mint a kártya Megvalósításban kibocsátója résztvevők, lehetséges partnerek • Tourinform Szeged, és más, bizományos értékesítők • Közlekedési társaságok (SZKT, Tisza Volán Rt.) • SZEPARK Kft. • Múzeumok, galériák, Vadaspark, Füvészkert • Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok • Egyéb helyi szolgáltatók, turisztikai vállalkozások • Idegenforgalmi Alap Finanszírozási • közreműködő önkormányzati cégek és magán vállakozások források Várható eredménye A Szeged Kártya lehetővé teszi, hogy olyan kiállítóhelyekre is elkalauzoljuk a turistákat, amit valószínűleg másképpen nem keresnének fel, továbbá egyszerűsíti a helyi tömegközlekedés és/vagy a parkolórendszer használatát. • Az eladott kártyák mennyisége mutatja az érdeklődés mértékét Mérhetőség, a kínált szolgáltatások iránt számszerűsíthetőség 196


V. PROJEKTJAVASLAT Címe

AZ ÚJSZEGEDI (NÉP)LIGET TURISZTIKAI SZEMPONTÚ FEJLESZTÉSE

turisztikai termék- és infrastruktúrafejlesztés Újszeged Népliget Az újszegedi Liget Szeged egyik kiemelt rekreációs területe, amely azonban az utóbbi két évtizedben jelentősen átalakult, bizonyos létesítményei pusztulásnak indultak. A valaha kertmoziként üzemelt, majd később a Szabadtéri Játékok kisebb produkcióinak helyt adó szabadtéri színpad már részben megújult infrastruktúrával rendelkezik, de kihasználtsága minimális, az egykori Vidámpark helyén lévő sportpályák szolgáltatásai szűkösek. A Liget hangulatos parkja kellemes időtöltési lehetőségeket kínálhatna késő tavasztól kora őszig úgy a helyi lakosoknak, mint a turistáknak, ha odaillő programokkal népesítené be a város: rendszeresen lehetne különböző stílusú szabadtéri koncerteket tartani – pillanatnyilag egy zenepavilon kialakításával, majd a Vigadó felújításával annak kertjében. A Vigadó felújításához rövid időn belül befektető szükséges, a szabadtéri színpadot pedig reális bérleti díj fejében kiadni különböző nyári fesztiválok, szabadtéri előadások megtartására. Hasznos lenne kijelölt futóutak kialakítása is a park területén. • egy kiváló adottságokkal rendelkező, de jelenleg leromlott Szükségszerűsége állagú közpark rendezése, vonzóvá tétele a helyi lakosság és a turisták számára • fejlődési pályára állítani a Ligetet Céljai • tőkebefektetőket találni a felújításokhoz • Fejlesztési Iroda Megvalósításban • Városi főépítész résztvevők, lehetséges partnerek • Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. • Tourinform Szeged • Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok • rendezvényszervezők • vállalkozások • ITD Hungary • Önkormányzat Finanszírozási • vállalkozások források Várható eredménye Új életre kel a Liget, a rendezett környezet iránt megélénkül a vállalkozói érdeklődés: gazdára, felújítóra és üzemeltetőre talál a Vigadó; a rendezvényszervezők fantáziát látnak a helyszínben. • megnő a Liget látogatottsága és népszerűsége Mérhetőség, számszerűsíthetőség • az ott szolgáltatást nyújtó vállalkozások, bevételei növekednek


Leírása

197


VI. PROJEKTJAVASLAT Címe


Szükségszerűsége Céljai

SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI GYŰJTEMÉNYEK, NEVES KUTATÁSI EREDMÉNYEK, NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ SZELLEMI TERMÉKEK KIAJÁNLÁSA Szolgáltatás- és termékfejlesztés Egyetemi épületek, egyetem tulajdonában lévő más ingatlanok Szeged egyik fő értékét és erőforrását jelentő egyetem és felsőoktatás, illetve kutatási központok turisztikai szempontból is értéket képviselnek. A szegedi vonzerőleltárt növelheti, hogy európai szintű (pl.: Koch gyűjtemény, anatómiai gyűjtemény) speciális gyűjtemények, széles közönség számára megtekinthetőek lennének. Terem biztosítása régi kutatási eszközök kiállításának számára. Híres, a tudománytörténet szempontjából meghatározó szellemi termékek, kutatási eredmények a közönség számára való elérhetőségének, megtekinthetőségének biztosítása. A projekt egyszerre jelenthet a város számára turisztikai terméket, és az egyetemnek imázsformáló tényezőt. • a szegedi felsőoktatás, mint európai központ propagálása • a meglévő adottságok kínálati elemmé formálása Ismertté váljanak azok a tudományos és kulturális értékek, amelyeket az egyetem képvisel. Szegedi Tudományegyetem, Városi Önkormányzat, civil szerveződések

Megvalósításban résztvevők, lehetséges partnerek Egyetemi, önkormányzati források, központi támogatások Finanszírozási (oktatási, kulturális alapok) források Várható eredménye Szegedi lakosság körében a helyi identitás növekszik. Szeged Mérhetőség, számszerűsíthetőség

tudományos szerepének, kulturális sokszínűségének hatékonyabb propagálása. Nemzetközi ismertség. Látogatottság

198


VII. PROJEKTJAVASLAT Címe

TISZAI HAJÓZÁSRA ALAPOZOTT KOMPLEX TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS

Termékfejlesztés Tisza folyó Szeged és Csongrád közötti szakasza A projekt javaslat egy étteremmel, úszómedencével és egyéb kényelmi szolgáltatásokkal felszerelt úszószálloda kialakításából és üzemeltetéséből, valamint a már említett folyószakaszon a turisták számára különböző, több napos, a magyar kultúrával, hagyománnyal kapcsolatos programok, rendezvények bemutatásából áll. A nem fő szezon ideje alatt pedig a hajó étteremként – hajókirándulással egybekötött – konferenciák és speciális rendezvények helyszínéül szolgálna. A Tisza folyó a legalkalmasabb a magyar kultúra, történelem és Szükségszerűsége hagyomány bemutatására, megismertetésére. Szélesebb szegedi turisztikai szolgáltatás paletta Céljai • szegedi vállalkozók Megvalósításban • térségbeli vállalkozók résztvevők, civil szervezetek lehetséges partnerek • Magántőke, központi turisztikai alap forrásai Finanszírozási


források Várható eredménye Turisztikai bevételek növekedése, a régióban csak Szegeden

fellelhető speciális turisztikai termék megjelenése. • Fő szezon alatt a programokon való részt vevők száma Mérhetőség, Nem fő szezon alatt a lebonyolított konferenciák, számszerűsíthetőség • rendezvények száma

199


VIII. PROJEKTJAVASLAT Címe

IPARI LÉTESÍTMÉNYEK TURISZTIKAI JELLEGŰ HASZNOSÍTÁSA

Települési infrastruktúra és objektumok üzemeltetése Szeged (Szent István téri víztorony, kiskundorozsmai szélmalom) és közvetlen környéke (algyői olajkutak) és az élelmiszeriparhoz (elsősorban a szalámihoz és a paprikához) kapcsolódó létesítmények (pl. Pick Múzeum) Az ipari tevékenységhez kapcsolódóan létrehozott objektumok, Leírása termelést, feldolgozást szolgáló felépítmények látogathatóságának, illetve a különböző termelő, feldolgozó munkafolyamatokat segítő gépek, eszközök megtekintésének lehetővé tétele, azok bekapcsolása Szeged turisztikai életébe, esetleg ezekre épülő tematikus útvonal és/vagy épített környezetben vezető „(ipari) tanulóösvény” kidolgozása. • meglévő adottságokon alapuló turisztikai attrakciók Szükségszerűsége kialakítása • különböző ipari termelési, feldolgozási munkafolyamatokat szolgáló épületek és építmények egzotikus volta, széleskörű érdeklődésre számot tartó a nemzetközileg is ismert algyői olajkitermelés hírnevének „kihasználása” • alternatív jövedelemszerző lehetőségek bevezetése az eddig csak ipari célú hasznosításra alkalmas, illetve az ipari termelésből kivont építményekhez, objektumokhoz kapcsolódóan • Szeged turisztikai kínálatának színesítése Céljai • az érintett épületek, objektumok állagmegóvása • új turisztikai fejlesztési irányvonalak és szemlélet kialakítása • Az érintett építmények tulajdonosai, üzemeltetői Megvalósításban • Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata résztvevők, Érintett, illetve érdekelt állami szervek, hivatalok lehetséges partnerek • Önkormányzat, pályázatok Finanszírozási


források Várható eredménye Egyedi, értékes létesítmények nagyközönség előtt történő

Mérhetőség, számszerűsíthetőség

megnyitásával új turisztikai szegmens megjelenése, mely ötvözheti az ipari, oktatási célú felhasználást, valamint a település ipari környezetének rendezését, esetleg műemlékvédelmi intézkedéseket eredményezhet. látogatók száma, bevételek alakulása 200


IX. PROJEKTJAVASLAT Címe

A RÉGI HUNGÁRIA SZÁLLÓ ÉPÜLETÉNEK TURISZTIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA

Ingatlanberuházás Szeged, Kass-szálló Az épület legkézenfekvőbb és valószínűsíthetően legjövedelmezőbb hasznosítása exkluzív rendezvények lebonyolítására alkalmas rendezvényteremmel bíró, magas minősítésű szállodává való kialakítása lehet: az exkluzív, minden igényt kielégítő szálloda hiányzik Szeged szálláshely-kínálatából. A projektnek nem csak az épület, hanem az épület szűk környezetének felújítását is meg kell céloznia. Az épületben a századelőt idéző bálterem, zenekar- és kórusterem, valamint kávéház és/vagy étterem is helyet kaphatna. Továbbá szeged rendezvény és fesztivál potenciálját erősítendően az épület alsó szintje a rendezvények helyszínéül szolgálhat. A markáns épület és környezete fontos arculatépítő eleme lehet Szükségszerűsége Szeged nemzetközi és hazai turisztikai piacon való megjelenésének. Az épület állapotának helyreállítása elengedhetetlen. Egy, jelenleg hasznosítatlan híres épület esztétikai és piaci Céljai értékének megfelelő felújítása és szállodaként történő működtetése. • Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Megvalósításban • Valamely hazai, vagy nemzetközi szállodalánc résztvevők, Bel-és külföldi befektetők lehetséges partnerek • Bel-és külföldi vállalkozások, szállodalánc befektetései Finanszírozási Pályázatok források


Várható eredménye A legmagasabb színvonalú szálláslehetőség megjelenése. Vendégforgalom Mérhetőség, számszerűsíthetőség

201


X. PROJEKTJAVASLAT Címe Témaköre Helyszíne(i) Leírása

TEMATIKUS UDVAROK

Ingatlanberuházás, ingatlanfejlesztés Szeged belvárosa A tömbrehabilitáció folyamatába integrált turisztikai fejlesztések megvalósítása: olyan tematikus udvarok kialakítása melyek egy Szegedre jellemző, Szegedhez (tágabb értelemben az alföldhöz, a pusztai élethez), esetleg a Tiszához kapcsolódó tevékenységhez (pl. kézművesség, halászat), termék(ek)hez (szegedi paprika és szalámi), híres személyekhez (pl. Dankó Pista) stb. kapcsolódnak. A tematikus udvarokban helyet kaphatna - annak funkciójához igazodva - ajándékbolt, étterem, kiállítás és egyéb általános turisztikai szolgáltatások is. Háromgenerációs turisztikai szolgáltatások hiánya a kulturális Szükségszerűsége turizmuson belül, több szabadidő eltöltési lehetőség biztosítása a turisták tartózkodási idejének meghosszabítása érdekében. A belvárosi belső udvarok hangulatának, szépségének segítségével Céljai Szeged hírességeinek stb. bemutatása az épített környezet örökségének megőrzésével a hagyományőrzés és a turizmus optimális összehangolásával. • Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Megvalósításban • Lakók, illetve tulajdonosok résztvevők, Turisztikai vállalkozások lehetséges partnerek • • Hagyományőrző Egyesületek, illetve érdekelt civil szervezetek Önkormányzat, (nem csak turisztikai jellegű) pályázatok Finanszírozási

források Várható eredménye Számos, több korosztály számára értékes időtöltési, szórakozási

lehetőséget nyújtó színvonalas szolgáltató- és vendéglátóhelyek, közösségi terek kialakítása, kínálatbővítés, hosszabb tartózkodási idő elérése a kizárólag városnézés céljából ideérkezők esetében (is). Az adott tematikus udvar látogatottsága, a szolgáltatásokat Mérhetőség, számszerűsíthetőség igénybevevők száma, a vendéglátóhelyek forgalma stb.

202


XI. PROJEKTJAVASLAT

Címe

TURISZTIKAI LÁTOGATÓKÖZPONT

Turisztikai termék és infrastruktúrafejlesztés • Móra Ferenc Múzeum vagy • belvárosi meglévő épület A Látogatóközpont kialakításával a Szegedre érkező vendégek teljes Leírása képet kapnak Szeged hírességeiről, látnivalóiról, múzeumairól, épületeiről, népművészetéről, gasztronómiájáról. A központ megvalósítása arra szolgál, hogy a vendégnek legyen alkalma megismerni Szegedet abban az esetben is, ha nincs elég ideje vagy az időjárás nem megfelelő a városnézésre. Ha nem kíván étterembe beülni, de érdekli Szeged gasztronómiája. A Központ kiállításokkal, internetes és helyi személyes előadásokkal, filmvetítéssel, ajándékvásárlási lehetőséggel egybekötött épület. • Új kínálati elem megjelenése Szükségszerűsége • Turista egy helyen kaphat a városról turisztikai információkat A Látogatóközpont kialakításával a turista koncentráltabban kap Céljai információt Szeged érdekességeiből, mely alapján hamarabb ki tudja választani az őt érdeklő témát a további programjaihoz, illetve akkor is megismerkedhet Szeged látványosságaival, ha hosszabb tartózkodásra nincs ideje. • Móra Ferenc Múzeum Megvalósításában • Szeged MJV Önkormányzata résztvevők, Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. lehetséges partnerek • • Tourinform, Szeged • Szegedi Kulturális Egyesületek • Idegenvezetők Dél-alföldi Egyesülete • Utazási Irodák Önkormányzati támogatás Finanszírozási Pályázati források (NKÖM, Széchenyi Turizmusfejlesztési Program források pályázatai) a város információs rendszerébe új elem kerül Várható eredménye • • az egy-két napos látogatók is képet kapnak Szegedről, mely a visszatérést pozitívan befolyásolhatja • a Központ látogatottsága Mérhetőség • látogatók nemzetisége számszerűség


203


XII. PROJEKTJAVASLAT

Címe Témaköre Helyszíne(i) Leírása Szükségszerűsége

Céljai

MAGYAR NYELVI KURZUSOK Programfejlesztés Szegedi Tudományegyetem, Szállodák szekciótermei Magyar nyelvet oktató kurzusok kialakítása komplex nyelvi és turisztikai programként. • külföldi egyetemi oktatók, kutatók magyar nyelvtudás igényeinek kielégítése • magyar egyetemi városok külföldi diákjainak nyelvoktatása • magyarság után érdeklődő külföldi vendégek nyelvi kurzusai, idegenforgalmi töltettel • városi programkínálatának szélesítése • Szeged, mint egyetemi város külföldi és belföldi kapcsolatainak kihasználása a turizmus fejlesztésének érdekében Szegedi Tudományegyetem, Egyetem partnerei, tanulmányutakra szakosodott utazási irodák, szegedi szállodák, testvérvárosok.

Megvalósításában résztvevők, lehetséges partnerek vállalkozói befektetések, Finanszírozási források Külföldiek nyelvtanulásra vonatkozó érdeklődésének Várható eredménye

Mérhetőség számszerűség

kielégítése, a város és térsége turisztikájának bemutatásával. A turisztikai bevételek növelése. A város imázsának népszerűsítése a külföldiek körében. • kurzusok száma, szálláshely bevételek alakulása • SZTE oktatói tevékenységének növekedése

204


XIII. PROJEKTJAVASLAT

Címe

GYERMEKFESZTIVÁL

Programfejlesztés Szeged belváros, Hangár Expo területe A kezdeményezés a gyerekfesztiválok és kiállítások egyvelege. Az 5-16 éves korosztályokat célozza meg, olyan programokat szervezve, ahol a gyerekek már önállóan tudnak részt venni a kreatív programokban, de még szülői kísérettel jönnek a városba. A programok, előadások, színjátszás, a kiállítási résztvevők, kirakodóvásár mind a gyerekeket érdeklő témakörökben vonulnak fel, a teljes belváros az ő érdekükben mozdul. A Szeged Expo területén lévő gyerekkiállítás összekapcsolása Szeged Belvárosában zajló programokkal. • piaci szegmensek bővítése Szükségszerűsége • kínálati elem kiterjesztése • a Szeged Expo és a Belváros területének egy téma köré való csoportosítása (sikere esetén ez más tartalom jegyében is megvalósítható ) • Szeged turisztikai kínálatának bővítése Céljai • Szeged ifjúsági turizmusának kiterjesztése a fesztiválok és kiállítások keretében • Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Megvalósításában • Hangár Expo és Konferencia Központ résztvevők, Városkép Kft., vállalkozók, kulturális intézetek lehetséges partnerek • • Tourinform iroda Vállalkozói tőke, Önkormányzati támogatás, Pályázatok Finanszírozási


források Várható eredménye Rendszeresen megrendezésre kerülő Gyermekfesztivál, mely nem Mérhetőség számszerűség

csak a fiatal korosztályt, hanem kísérőiket is a város vendégeivé teszi • A fesztivál látogatóinak száma, összetétele • szálláshely-bevételek alakulása

205


XIV. PROJEKTJAVASLAT

Címe

SZEGED HUNGARIKUMAIRA ÉPÍTETT AJÁNDÉKBOLT KIALAKÍTÁSA

Turisztikai infrastruktúra-fejlesztés Szeged belváros, utcára nyíló üzlet Az ajándékbolt elsősorban a turisták igényeire koncentrálva ajándéktárgyakat és Szegedre jellemző termékeket, Hungarikumokat, kézműves tárgyakat árusít. • Szeged turisztikai életében hiányoznak azok a Szükségszerűsége helyszínek, ahol a vendéget koncentrált pénzköltésre ösztönözzük • szegedi termékek jelenjenek meg az imázsának kialakításánál • Szegedet jelképező ajándéktárgyak kialakítása • Szeged termékeinek bevezetése az ajándéktárgy-piacra Céljai • konkrét ajándéktárgyak Szeged városhoz való társítása • turisztikai bevételek növekedése az ajándéktárgy bevételek által • Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Megvalósításában • Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. résztvevők, kézműves vállalkozások lehetséges partnerek • • Pick Szeged Rt. • érintett vállalkozók Önkormányzati források, vállalkozói tőke, kereskedelmi és Finanszírozási turisztikai pályázati lehetőségek források kereskedelmi bevételek növekedése Várható eredménye • • a turizmus gyűrűző hatása által más ágazatok (kézművesipar) bevételeinek növekedése • Szeged népszerűségének növekedése a képzettársítások kapcsán • kereskedelmi bevételek alakulása Mérhetőség • kérdőíveken az ajándékboltra vonatkozó kérdések számszerűség kielemzése


206


XV. PROJEKTJAVASLAT TISZAI SZABADSTRAND FEJLESZTÉSE

Címe Témaköre Helyszíne(i) Leírása

Szükségszerűsége

Céljai

Termékfejlesztés, turisztikai beruházás Tisza folyó szabadstrandja, a „ Lapos” A régi Tisza híd újszegedi lábánál kialakult szabadstrandot elsősorban a helyi lakosok használják. Infrastruktúrája a legkisebb igényeket is alig elégíti ki (bólyasor a fürdésre alkalmas területek kijelölésére szolgál). A szabadstrand fejlesztésével a helyi lakosok mellett megjelennének a nyári üdülő vendégek, és igénybe vennék szolgáltatásait. A strand területére vendéglátó egységeket, öltöző pavilonokat, zuhanyzó és WC egységeket kell telepíteni. Jellegétől nem idegen a mobil eszközök használata. Sportsáv kialakítására van lehetőség: strandröplabda, tollaslabda, lábtenisz pályák, kisebb betonozott területen görkorcsolyapálya. Bérelhető napozóágyak, egyéb strandeszközök bérlése a strandolók kényelmét szolgálják. A strand területének ivókutakkal, pihenőterekkel megfelelően ellátottnak kell lennie. • a szabadstrand jelenlegi állapota városkép-romboló • kevés a pihenésre sportolásra alkalmas szabad tér • a Tisza mellett nyaraló vendégek keresik a szabad vízben való fürdés lehetőségét • elsősorban a fiatal korosztály és a sportosabb középkorúak nyaralási igényeinek felelnénk meg a szolgáltatás fejlesztésével • szegedi épített fürdők mellett a szabad folyóvíz adta lehetőség kihasználása • új turisztikai termék létrehozása • piaci szegmens igényeinek kiszolgálása • helyi lakosság által használt szolgáltatás fejlesztése • program ajánlat szélesítése • Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata • Helyi vendéglátós és kommunális vállalkozások

Megvalósításában résztvevők, lehetséges partnerek • Finanszírozási • források Várható eredménye • Mérhetőség számszerűség

• • • •

Helyi és regionális pályázatok, Vállalkozói tőke Újabb, egészséges közösségi tér megjelenése, a turisták szabadidő-eltöltési lehetőségeinek kibővülése. A helyi lakosság nagyobb számban keresi fel a strandot. vállalkozói adóbevételek növekedése turistaszám növekedése városi programok elégedettségmutatójának növekedése

207


XVI. PROJEKTJAVASLAT KERÉKPÁRKÖLCSÖNZŐ-NYITÁS

Címe Témaköre Helyszíne(i) Leírása

Szükségszerűsége

Céljai

Turisztikai infrastruktúrafejlesztés Belvárosi helyszín, üzlethelyiséghez kapcsolódva A kerékpárkölcsönző városunkban, illetve környékén nyaraló vendégek igényeit hivatott kielégíteni. A sportos életmód egyre inkább teret hódít a Szegeden nyaralók körében is, ennek egyik lehetősége kerékpárral bejárni a várost és környékét. Ehhez kell megteremteni az eszközállományt és a szolgáltatási hátteret. • a városi séták elsősorban a belvárosra koncentrálódnak • a messzebb lévő városrészek területein is találkozhatunk szép műemlékekkel, épített örökségekkel • kerékpáros turizmushoz szükséges infrastruktúra feltérképezése •

környezetvédő közlekedési elem bekapcsolása a városnéző turizmusba • sportosabb szegmensek igényeinek kihasználása • Szeged külső városrészeiben lévő vonzerők feltárása • Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht.,Tourinform • Vállalkozások • Szegedi szállodák, utazási irodák

Megvalósításában résztvevők, lehetséges partnerek Önkormányzati támogatás, regionális pályázatok Finanszírozási források városlátogató turizmus jobb megítélése Várható eredménye • •

szélesebb körű érdeklődés a város környéki programok

után

Mérhetőség számszerűség

• •

vállalkozói bevétel növekedése látogatottság növekedése, változása a Szeged külső városrészeiben lévő műemlékeknél • vállalkozói bevételek változása

208


FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK

209


A KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉSE SORÁN FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE •

A Dél-Alföld turisztikai koncepciója és fejlesztési programja (2000) Lengyel Márton (szerk.) Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Budapest, Dél-Alföldi Regionális Képviselet, Szeged

•

Nemzeti Fejlesztési Stratégia

•

Csongrád megye idegenforgalmi koncepciója (2000)

•

Stratégia a turizmus koordinált fejlesztéséhez Csongrád megyében (1994) Surrey Research Group, England

•

Idegenforgalmi koncepció tervezet (1998) Idegenforgalmi nyílt nap anyaga, Szeged

•

Műhelybeszélgetés Szeged turisztikai jövőképének alakításához (2002) Step & Vals Consulting Kft.

•

Megállapodás a nemzetközi EUROVELO hálózatba tartozó kerékpárút kezdeményezésére (2000) Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht., Szeged

•

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális koncepciója (2000)

•

Juray Tünde: Szeged turizmusa, avagy vissza a jövőbe? (2001)

•

Befektetői kalauz (2001) Step & Vals Consulting Kft.

•

A régi Hungária Szálloda felújítása és hasznosítása – megvalósíthatósági tanulmány (2003) NOS Kft., Szeged

•

Szeged és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás kistérségi területfejlesztési koncepció és stratégiai program (2002) Torontál Regionális Területfejlesztési Kht.)

•

Gyógy-, termál- és szabadidőturizmus fejlesztési lehetőséges Szegeden (2001) Szent István Egyetem, Budapest

•

A Tisza Szeged főutcája terv (2002) Oskolás Intézet Kft.

•

Idegenforgalmi statisztikai évkönyvek

•

Dél-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóság 2002. évi marketing terve

építés

210


MELLÉKLETEK

211


Tisztelt Szegedi Lakos! Kérjük, a csatolt kérdőív* kitöltésével segítse Szeged Város Turisztikai Koncepciójához készülő felmérésünk eredményes lebonyolítását! Kedves segítségével városunk turisztikai szolgáltatásait az Ön véleményének figyelembe vételével fejleszthetjük. *A kérdőív kitöltése önkéntes. Az adatok név nélkül kerülnek összesítésre. Jelen adatfelvétel és eredménye kizárólag Szeged Megyei Jogú Város Turisztikai Koncepciójának elkészítése során kerül felhasználásra.

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV Nem: férfi / nő Életkor: 15-39 40-59 60Iskolai végzettség: alapfokú / középfokú / felsőfokú 1. Mióta él Szegeden? ……………….. óta 2. Vonzónak, érdekesnek tartja-e Ön városunkat? 1) Igen, mert………………………………………………………………… 2) Nem, mert………………………………………………………………… 3. Tudja-e, hol működik a város turisztikai információs irodája (Tourinform), ahol a helyi programokról információkat kaphat? 1) Igen, de még nem járt ott 2) Igen, már járt ott 3) Nem 4. Ön szerint mi Szeged legfőbb vonzereje a turisták számára? ………………………………………………..………………………………… 5. Ön szerint mi Szeged kihasználatlan turisztikai vonzereje, attrakciója? ………………………………………………………………………………….. 6. Kellően gazdagnak találja-e a rendezvény-kínálatot a városban? 1) Igen 2) Nem 7. Ön szerint mely rendezvények vonzzák a legtöbb turistát Szegedre? (Kérjük, maximum 4 választ jelöljön meg!) 1) Szabadtéri Játékok 2) Sörfesztivál

3) Borfesztivál 4) Muzsikáló Udvar

212


5) Városházi Esték 6) Erős Emberek Találkozója 7) „Thealter” Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója 8) Nemzetközi Néptáncfesztivál 9) Szeged Expo 10) Kajak-kenu evezős versenyek 11) Paprika Fesztivál 12) Szőregi Rózsafesztivál 13) Halászléfőző Verseny 14) Nemzetközi Kamionos találkozó 15) Egyéb:……………………..

213


8. Ha lehetősége lenne rá, mit tenne annak érdekében, hogy Szegedre még több turista érkezzen? 1) Több programot szervezne 2) Jobban reklámozná a jelenlegi rendezvényeket 3) Javítaná a turizmus feltételrendszerét (közlekedés, közbiztonság, köztisztaság, szolgáltatások színvonala stb.) 4) Kiépítené a városon belüli tájékozódást segítő táblarendszert (térképek, autóbusz útvonalak, látnivalókat jelző táblák) 5) Emelné a szolgáltatások színvonalát 6) Több napos, kész programajánlatokat készítene és ajánlana a turistáknak. 7) A Tisza nyújtotta turisztikai lehetőségeket jobban kihasználná. 8) Szorosabb kapcsolatot teremtene a turizmus szereplői között (vendéglátók, önkormányzat, szálláshelyadók stb.) 9) Fejlesztené a gyógy- és termálturizmust. 10) Tovább szépítené és fejlesztené a belvárost. 11) Egyéb:…………………………………………………………………………. 9. Ön szerint mi az, amit az idelátogató turista nem tart kielégítőnek? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… 10. Írjon legalább egy olyan érdekességet városunkról, melyről Ön szerint kevesen tudnak! ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… 11. Ön hogyan viszonyul a városunkba látogató turistákhoz? 1) Zavarják önt a jelenlétükkel. 2) Elviseli a jelenlétüket. 3) Szívesen látja őket, ha kell, a rendelkezésükre áll. 12. Véleménye szerint milyen szerepet játszik a turizmus Szeged gazdasági fejlődésében? 1) A legfontosabb szerep a turizmusé. 2) Fontos szerepe van. 3) Nincs fontos szerepe a gazdaság fejlődésében. 4) Nem játszik szerepet benne. 5) Nem tudom.

KÖZREMŰKÖDÉSÉT KÖSZÖNJÜK! Juray Tünde – Pethőné Dedák Angéla – Euroterv 2002 Bt. Konzorciuma 6725 Szeged, Egyetem u. 2., e-mail: [email protected], Tel.: 62/544-055, 70/381-74-39

214


Nem: férfi / nő Életkor:

15-39

40-59

60-

Foglalkozás:………………………………. Honnan érkezett:………………………….. A megkérdezés helye: ……………………..

TURISTA KÉRDŐÍV 1. Mi a látogatásának elsődleges célja Szegeden? (Csak 1 válasz adható!) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

barát- vagy rokonlátogatás üdülés üzleti, hivatalos konferencia kulturális rendezvény megtekintése sportesemény megtekintése gyógykezelés városlátogatás egyéb:………………….

2. Járt-e már itt korábban? 1. Igen 1) Hányszor? a) egyszer

b) kétszer

c) háromszor

d) háromnál többször

2) Melyik évben? …………………. 2. Nem 3. Átutazóban (3 óránál kevesebbet) 3. Mennyi időt tölt a városban ez alkalommal? 1. 2. 3. 4. 5.

egy nap, éjszaka nélkül két nap/1 éjszaka három nap/2 éjszaka 1 hét több mint 1 hét

4. Kivel érkezett? 1. egyedül 2. család

215


3. baráti társaság 4. munkatársak 5. szervezett turistacsoport 5. Hol szállt meg? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

kollégium kemping panzió szálloda magánszálláshely ismerősök vállalati üdülő egyéb:…………………. Más településen, éspedig:……………………..

6. Szegedi tartózkodása alatt várhatóan mennyi pénzt költ el összesen a városban? 1. 2. 3. 4. 5. 6.

5 ezer Ft alatt 5-10 ezer Ft 10-20 ezer Ft 20-50 ezer Ft 50-100 ezer Ft 100 ezer Ft felett

7. Milyen közlekedési eszközzel érkezett a városba? 1. 2. 3. 4.

vonat gépkocsi busz egyéb: ………………..

8. Milyennek értékeli az alább felsoroltakat Szeged esetében? 1) rossz 2) elfogadható 3) megfelelő 4) jó 5) kiváló

6) nincs információja

1.

tömegközlekedés

1

2

3

4

5

6

2.

szálláshelyek

1

2

3

4

5

6

3.

vendéglátás

1

2

3

4

5

6

4.

programkínálat

1

2

3

4

5

6

5.

szórakozási lehetőségek

1

2

3

4

5

6

6.

fürdők száma, szolgáltatásai 1

2

3

4

5

6

7.

múzeumok kínálata

1

2

3

4

5

6

8.

közbiztonság

1

2

3

4

5

6

216


9.

parkok állapota

1

2

3

4

5

6

10.

városi illemhelyek

1

2

3

4

5

6

11.

parkolási lehetőségek

1

2

3

4

5

6

12.

köztisztaság

1

2

3

4

5

6

9. Milyennek tartja a szolgáltatások árszínvonalát Szegeden? 1) 2) 3) 4) 5)

arányosak a szolgáltatások minőségével kedvezőek elfogadhatóak magasak nincs információja

1. szálláshely

1

2

3

4

5

2. vendéglátás

1

2

3

4

5

3. programszervezés (pl. idegenvezetés)

1

2

3

4

5

4. belépőjegy-árak (múzeumok, kulturális és sportrendezvények) 1

2

3

4

5

2

3

4

5

5. parkolási díjak

1

10. Hogyan ítéli meg nemzetközi és hazai tapasztalatai alapján az idegenforgalmi adó mértékét? 1. elfogadható 2. magas 3. nincs véleménye 11. Honnan jutott információhoz a városról? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

újság (cikk, hirdetés) TV prospektus Internet utazási iroda barátok, ismerősök Tourinform iroda Magyar Turizmus Rt. külképviselete Egyéb: ………………….

217


12. Tudja-e, hogy van Szegeden Tourinform iroda? 1. 2. 3. 4.

Igen, igénybe vettem már. Igen, de nem vettem még igénybe. Ismerem, de nem találtam. Nem hallottam még róla.

13. Mely szegedi programokat ismeri az alábbiak közül? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Szabadtéri Játékok Muzsikáló Udvar Városházi Esték „Thealter” Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója Borfesztivál Sörfesztivál Szeged Expo (volt Nemzetközi Vásár) Szőregi Rózsafesztivál Nemzetközi Kamionos Találkozó

14. Tervezi-e hogy visszatér Szegedre máskor is? 1. 2. 3. 4.

Igen, a közeljövőben. Igen, de csak néhány év múlva. Nem. Nem tudja.

15. Volt-e bármilyen kedvezőtlen tapasztalata, negatív élménye itt léte alatt? 1. Igen: ………………………….. 2. Nem 16. Hova tett vagy tervez kirándulásokat Szegedről tartózkodása alatt? 1. Ópusztaszer – Nemzeti Történeti Emlékpark 2. Dorozsma – Sziksósfürdő 3. Csongrád 4. Mártély 5. Egyéb: ……………………………. 17. Mi a véleménye a szegediek idegennyelv-ismeretéről? 1) elégtelen 1. Lakosok

2) közepes szintű 3) megfelelő 4) kiváló 1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

5) nincs véleménye

218


2. Szolgáltatók 18. Véleménye szerint mivel lehetne még vonzóbbá tenni a várost a turisták számára? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………

219


KÉRDŐÍV* TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK ÉS SZERVEZETEK RÉSZÉRE *A kérdőív kitöltése önkéntes. Az adatok név nélkül kerülnek összesítésre. Jelen adatfelvétel és eredménye kizárólag Szeged Megyei Jogú Város Turisztikai Koncepciójának elkészítése során kerül felhasználásra.

Kérjük, válaszaikat aláhúzással jelöljék! A kérdőív kitöltője: (1) természetes személy (őstermelő) (2) egyéni vállalkozó (3) jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (Bt.) (4) jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság (Kft.) (5) közhasznú szervezet (KHT.) (6) egyesület (7) alapítvány (8) intézmény (9) egyéb:…………………………………………………… 1. Mi az Ön által képviselt szervezet tevékenysége, működési területe? (1) szállásadó (2) vendéglátó (3) utazási iroda működtetése, utazásszervezés (4) rendezvényszervező (5) idegenvezető (6) kulturális, közművelődési, sportintézmény fenntartása (7) információ-szolgáltatás (8) oktatás, szakképzés (9) érdekképviselet (10) egyéb:…………………………………………………………………….. 2. A foglalkoztatottak száma az Ön által képviselt szervezetben: (1) 0-2

(2) 3-5

(3) 5-10

(4) 10 főnél több

3. Tagja-e valamely szakmai, vagy érdekképviseleti szervezetnek? (1) Nem (2) Igen, éspedig: 1) Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2) Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ)

220


3) Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) 4) Magyar Szállodaszövetség 5) Egyéb:……………………

4. Hogyan értékeli az Ön által képviselt vállalkozás, szervezet jövedelmezőségét? (Kérjük, írja a megfelelő számot az évszám mellé!) • • •

2001-ben: ……………………… 2002-ben: ……………………… 2003-ban: ………………………. (3) kiváló (4) jó (5) elfogadható (6) rossz (7) veszteséges (8) nem értelmezhető

5. Az elmúlt 3 évben hajtott-e végre jelentősebb beruházást, kapacitásbővítést? (1) Igen, a beruházás összege: a) 0-1.000.000 b) 1.000.000-5.000.000 c) 5.000.000(2) Igen, a beruházás tárgya: a) infrastruktúrafejlesztés b) humánerőforrás fejlesztés c) eszközbeszerzés d) marketing tevékenység, új piacok megszerzése e) épület ingatlan beruházás f) új szolgáltatások bevezetése g) a már meglévő szolgáltatási kínálat és háttér-infrastruktúra modernizálása h) egyéb: ………………………….. (3) Nem. 6. Tervez-e az elkövetkezendő 6 évben valamilyen fejlesztést, beruházást? (1) Igen, a fejlesztés jellege: a) infrastruktúra-fejlesztés b) humánerőforrás-fejlesztés c) eszközbeszerzés d) marketing tevékenység, új piacok megszerzése e) épület ingatlan beruházás f) új szolgáltatások bevezetése g) a már meglévő szolgáltatási kínálat és háttérinfrastruktúra modernizálása h) egyéb: ………………………. (2) Nem.

221


7. Az elmúlt 3 évben adott-e be pályázatot valamilyen szervezethez, illetve támogatási rendszerhez? (1) Igen. (2) Nem. 8. Nyert-e az Ön által képviselt szervezet az elmúlt 3 évben pályázati támogatást? (1) Igen. (2) Nem. 9. Hogyan ítéli meg vállalkozásának, szervezetének jövőjét? (1) Rendkívül sikeres és jövedelmező lesz. (2) Bevételei, jövedelmezősége nő. (3) Jövedelmezősége ezen a szinten marad. (4) Jövedelmezősége csökken. (5) Veszteséges lesz vagy megszűnik. (6) Nem értelmezhető. 10. Milyennek tartja a többi turisztikai szereplővel való kapcsolatát, az egymás közti információáramlást? (1) Nincs kapcsolata más, a turizmusban érdekelt szervezettel, vállalkozással. (2) Több szervezettel, vállalkozással, intézménnyel van üzleti kapcsolatban. (3) Több szervezettel, vállalkozással, intézménnyel van non-profit (információ-, véleménycsere) jellegű kapcsolata. (4) Egyéb:…………………………………………………………………… 11. Mi segítené a leghatékonyabban a turizmusban és turizmusfejlesztésben érdekeltek együttműködését? (1) (2) (3) (4)

Közös, profitorientált „fogadó-iroda” működtetése. Szakmai fórumok megszervezése. Közös érdekképviseleti szervezet kialakítása. A turisztikai feladatok koordinálásáért felelős referens alkalmazása az önkormányzat illetékes irodáján. (5) Nincs szükség együttműködésre. (6) Nem tudja.

12. Kérjük, értékelje Szeged turizmusát az alábbiak szerint! 1) A turisták száma 2) A turisták tartózkodási idejének hossza 3) A turisták költési hajlandósága 4) A vonzerők, attrakciók ismertsége

222


5) A város tisztasága, rendezettsége 6) A város közbiztonsága 7) A város látnivalóinak kiajánlása, megjelenítése 8) Emléktárgyak, „Szeged” ajándéktárgyak kínálata 9) Az ideérkező turisták ismeretei Szegedről 10) A turizmusban érintettek ismeretei a látnivalókról, aktuális programokról 11) Az önkormányzat szerepvállalása 12) A Tourinform működésének hatékonysága (4) kiváló (3) jó (2) elfogadható (1) nem megfelelő (0) nem ismeri

13. Kérjük, jellemezze a város programkínálatát a következő felosztás szerint:

1)

A programok mennyisége:

2)

A programok minősége:

3) A programok összehangoltsága:

(4) kiváló (3) jó (2) elfogadható (1) nem megfelelő (0) nem ismeri

14. Kérjük, állítsa fontossági sorrendbe ( 1-től 8-ig ) a Szegedre jellemző turisztikai termékeket a jövőben elvárt szerepük alapján! (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

Konferencia turizmus Kulturális és rendezvényturizmus Egészségturizmus (termál-, gyógy-, wellnessturizmus) Szabadidő- és aktív turizmus Gasztronómiai turizmus Ifjúsági turizmus Senior turizmus Egyéb: …………………

…… …… …… …… …… …… …… ……

223


15. Ön szerint mi lehet Szeged turizmusfejlesztésének kulcsa a jövőben? (Maximum 4 válasz lehetséges.) (1) (2) (3) (4) (5)

A Tisza által nyújtott lehetőségek jobb kihasználása Fürdőfejlesztés (élményfürdők, wellness központok) A konferenciaturizmus fogadó-kapacitásának további fejlesztése. A város közelében lévő turisztikai attrakciók bevonása A rendezvények, kulturális programok mennyiségi és minőségi javítása, összehangolása, ismertebbé tétele (6) Szorosabb együttműködés az önkormányzat és a vállalkozások között (7) Turisztikai befektetők bevonása (8) Marketingtevékenység dinamizálása (9) Beutaztató tevékenység fejlesztése és ösztönzése (10) Komplex turisztikai programcsomagok kiajánlása (11) Megközelíthetőség javítása (12) Egyéb, éspedig:………………………………………………….

16. Az alábbi marketingeszközök közül válassza ki azt a kettőt, amelyik a város esetében Ön szerint a leghatékonyabb lehet! (1) sajtóreklám (2) média reklám (3) turisztikai kiállításokon való részvétel (4) internetes turisztikai honlap továbbfejlesztése (5) Magyar Turizmus Rt. külképviseleteivel szorosabb és hatékonyabb kapcsolattartás (6) további prospektusok, kiadványok létrehozása

17. Milyen szerepet vállalna Ön vagy az Ön által képviselt intézmény a város turizmusfejlesztésében? 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)

Külföldi turisták beutazásának szervezése Belföldi vendégek utazásának szervezése Városi turisztikai programcsomagok létrehozása Turizmusmarketing-kutatás Információnyújtás Szakképzés Gazdasági érdekeltség esetén anyagi szerepvállalás turisztikai jellegű beruházásokban Egyéb:………………………………………

18. Mi az, ami Önnek jelenleg a legjobban tetszik az önkormányzat turizmuspolitikájában?

224


………………………………………………………… ………………………………………………………… ………………………………………………………… ………………………………………………………… 19. Mi az, ami Ön szerint javítandó az önkormányzat turizmuspolitikájában?

………………………………………………………… ………………………………………………………… ………………………………………………………… ………………………………………………………… 20. Mi a véleménye Szeged város turisztikai szlogenjét illetően? 1) Javaslom a visszatérést a „régi” szlogen használatához („A napfény városa”) 2) Megfelelőnek tartom a jelenlegi városi szlogent („Európa kapuja”) 3) Új bevezetését tartom célszerűnek, javaslatom:…………………………..

KÖZREMŰKÖDÉSÉT KÖSZÖNJÜK! Juray Tünde – Pethőné Dedák Angéla – Euroterv 2002 Bt. Konzorciuma 6725 Szeged, Egyetem u. 2., e-mail: [email protected], Tel.: 62/544-055, 70/381-74-39

225


Sex: male / female Age:

15-39

40-59

60-

Profession:………………………………. Country, city:………………………….....

SURVEY FOR THE NEW TOURISM Development Concept OF THE CITY OF SZEGED (HUNGARY) 2003 1. When did you visit Szeged, the “City of Sunshine”? ………….. (year) 2. How many days did you spend there? 6. 2 days / 1 night 7. 3 days / 2 nights 8. 1 week 9. more than 1 week 3. What was the primary reason of your visit? 10. visit friends/relatives 11. holiday trip/ city tour 12. business 13. conference 14. participate in cultural event 15. participate in sport event 16. sister city activity 17. therapy 18. other:………………….. 4. How did you arrive? 1. In non-organized way (individually arranged for you and your family) 2. As member of a group (through travel agent, or other organizers) 5. How did you get information about Szeged? 10. newspaper 11. TV 12. brochure 13. Internet 14. tour operator, travel agency 15. friends 16. Tourinform office in Hungary 17. Foreign Agency of Hungarian National Tourism Office 18. Other: …………………. 6. Have you got any experience during your stay in Szeged that you were not satisfied with? a) Hospitality services (food service industry) b) Accommodation c) Public security d) Tourist Information service e) Inhabitants

226


f) Other, such as….

7.

Do you plan to return to Szeged at another time? 1. Yes, in the near future 2. Yes, but only after a few years 3. No 4. I do not know

8. What do you think what could make more popular Szeged for foreign tourists? a) more dinamic marketing b) infrastructure improvement (highway, airport) c) more programs or attractions 9. What do you think of the language knowledge of the people in Szeged? 1) Insufficient 2) medium 3) adequate 4) perfect 5) no opinion 3. Inhabitants 4. Tourism industry

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

10. What kind of programs did you enjoy in Szeged the most that your American friends also should know about before they plan a trip to this city? 1. Sight-seeing tour 2. Boat-ride on the Tisza River 3. Performance at the Open-Air Festival of Szeged 4. Opera or other musical performance at the Szeged Theatre or in a concert hall 5. Sport event (International Kayak-Canoe Regatta or else) 6. Museums 7. Visiting the Dom and the Synagogue of Szeged 8. Folklore programs (folkdance, folk music, folksongs) 9. Learning about Hungarian folk arts and craft, hand-on experiences with the folk artists 10. Gastronomy 11. Other, such as…………………………………………………………

12.Comparing your experiences in Szeged with other cities in Hungary that you have visited what is your overall suggestion for Szeged tourism developers? 13. Other comments or ideas regarding the Szeged tourism industry?

Thank you for your cooperation!

227


Tünde Juray Settlement Planner Geographer, Tourism Manager University of Szeged SZEGED, Hungary

Dr. Elizabeth Balint Project Manager Great Lakes Consortium TOLEDO, Ohio 101 Main St. 2nd Fl. Suite N Toledo, OH 43605 Fax: 419-698-1260 Phone: 419-693-3716 E-mail: [email protected]

228


A kutatást

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA megbízásából készítette Juray Tünde – településfejlesztő geográfus, idegenforgalmi menedzser SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged Pethőné Dedák Angéla – idegenforgalmi menedzser Magyar Turizmus Rt., Budapest Euroterv 2002. Bt. Konzorciuma

Szakértők: dr. Bálint Erzsébet – közgazdász, nemzetközi turisztikai szakértő Great Lakes Consortium, Toledo (USA) dr. Málovics János – közgazdász, turisztikai szakértő Szeged Tourist Kft., Szeged Dr. Mészáros Rezső – geográfus, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged

Közreműködők: Bakos Gábor – statisztikai adatok feldolgozása Jenei Gábor – adatok grafikus ábrázolása Oláh Szabolcs – kérdőívek feldolgozása

Kérdezőbiztosok: Jászai János Ozoli Dániel Mara Csilla Retek Bernadett Mihály Péter Salamon Hajnalka a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének hallgatói

A Konzorcium tagjai köszönetet mondanak mindazoknak, akik munkájukat véleményükkel, hozzászólásukkal, aktív együttműködésükkel segítették.

229

SZEGED VÁROS IDEGENFORGALMI KONCEPCIÓJA

Recommend Documents